Zárt láncú alsó rakpart és Lánchíd

BUDAPESTI TERVEK | A Fővárosi Önkormányzat célja, hogy 2023-tól a pesti alsó rakpart egy szakaszát korzóvá alakítsa, s az ugyanebben az évben átadott, megújult Lánchídról is kitiltanák az autókat. A szakmai szervezetek és a vállalkozók ellenzik a terveket.

„Folyamatos párbeszédet folytatunk a lakossággal Budapest aktuális kérdéseiről, és rendszeresen kikérjük a véleményét konkrét kérdések, projektek esetében” – ez szerepel Karácsony Gergely 2019-es főpolgármester-jelölti programjában.

DIALÓGUSHIÁNY

Ez azonban nem történt meg a nagykörúti biciklisávok bevezetése előtt, de elmaradt a legújabb projektek, a pesti alsó rakpart egy szakaszán a gépkocsival történő közlekedés megszüntetése vagy a Lánchíd esetleges autómentesítése kapcsán is.

A főpolgármester a változtatások életbelépését követően csupán közvélemény-kutatásokra, különböző felmérésekre hivatkozott, a Lánchíd tekintetében még ilyen sem született. Az alsó rakpartról tett bejelentését direkt az április 3-i országgyűlési választások utánra időzítette, hogy annak kedvezőtlen hatásaival se befolyásolja a megméretést. A Telexnek május közepén azt mondta: „Például a pesti alsó rakpart tervezésekor az volt a szakmai döntés, hogy a Lánchídtól délre eső rész teljesen autómentes lesz. Ennek bejelentésével várnom kellett eddig a hétig, felismerve: lehet, hogy nem a kampány erre a legjobb időpont.”

A fővárosi vezetés tervei szerint a járművek a pesti alsó rakpart egy szakaszának a lezárását követően a budai alsó rakparton – kétszer két sávon, a sávokat villamossal elválasztva – vagy a 3-as metró felújítása miatt bevezetett korlátozások alól felszabaduló Bajcsy-Zsilinszky–Kiskörút-tengelyen haladhatnának. Ezt az útvonalat a Széchenyi István térrel és a József Attila utcával kötnék össze egy egyszer egy sávos úttal. Az autóforgalom alól felszabadult alsó rakpart egy szakasza egy a Dunán lebegő, mesterséges rekreációs szigetet is kapna több, a parttal összekötött gyaloghíddal.

Az autósokat egy másik hír is sokkolta: az eredetileg még az előző városvezetés által kiírt tenderre adott ajánlatnál ötmilliárd forinttal drágábban elkészülő Lánchíd az átadása után szintén autómentes lehet; a létesítményen csak a BKV buszai közlekedhetnének. Ugyanis Karácsony Gergely úgy nyilatkozott: a zöldszervezetek által javasolt koncepció mellett is szólnak érvek. Ez pedig – ismerve a gépkocsi-közlekedéssel szembeni álláspontját – nem jelenthet sok jót. Az átadást 2023ban tervezik, az tehát egybeesne a pesti alsó rakpart Lánchíd és Erzsébet híd közötti etapjának a lezárásával.

SZONDÁZTATÁS?

„Amennyiben a Lánchíd felújítását követően valóban nem adják vissza a forgalomnak a hidat, az autós közlekedés a belváros többi, szűkös kapacitású útvonalát fogja megterhelni. Egy ilyen döntés rendkívül hátrányos lenne nemcsak a gépkocsivezetők, hanem minden fővárosi szá-

mára” – mondta a Figyelőnek a Magyar Autóklub jogi és érdekvédelmi bizottságának az elnöke. Kovács Kázmér ügyvéd szerint ez a bejelentés csupán egy „próbaléggömb” volt Budapest vezetésének a részéről, amellyel szondáztatni kívánták a közvéleményt. Mint mondta, szervezete nem veszi komolyan, hogy valóban autómentessé tennék a felújított Lánchidat, de az ilyen „szondáztatásnak” nincs jó üzenete. Úgy vélekedett: már az is abszurd, hogy az átkelő lezárása felmerülhetett. A hidak áteresztőkapacitása ugyanis ezzel a létesítménnyel is véges, e nélkül pedig igazi káosz alakulna ki a fővárosban.

Az ügyvéd szerint a Lánchíd szerepe és a pesti alsó rakpart lezárásának az ügye összefügg. Ez utóbbi már nem csak egy ötlet, hiszen a budapesti irányítás már jelezte: ezen útvonal egy részét tényleg autómentes övezetté kívánja alakítani. Kovács Kázmér azt mondta: a legfrissebb hírek szerint viszont már az önkormányzat álláspontja is finomodni látszik. Ugyanis eddig a főváros vezetése azt hangoztatta, hogy az alsó rakpart lezárása a jövő évben megvalósul. Azonban Balogh Samu, Karácsony Gergely kabinetfőnöke egy minapi tévéinterjúban már óvatosabban fogalmazott, hiszen arról beszélt, hogy a művelet leghamarabb 2023-ban kezdődhet meg. „Ez a megfogalmazás azt is jelentheti, hogy csak 2050-ben zárják le a rakpart egy szakaszát” – jegyezte meg a szakember.

Felvetettük, hogy milyen feltételek esetén lehetne egy ilyen lépésről dönteni. „Miután úgysem az egész rakpart lezárásáról lenne szó, csak egy bizonyos szakaszáéról, a sétálóutca alatt meg lehetne építeni egy autós alagutat is. Erre számos nyugat-európai példa van” – fejtette ki az ügyvéd. Mint mondta, amennyiben ennek nincsenek meg az anyagi feltételei, „addig kell nyújtózkodni, ameddig a takaró ér”, tehát akkor kell egy ilyen mértékű, összetett forgalomtechnikai döntést meghozni, amikor a feltételek adottak lesznek ehhez. Ha erre most nincsenek meg az anyagi lehetőségek, ezzel várni kell.

Kovács Kázmér úgy vélekedett: kétségtelen, hogy a fővárosi közlekedéstechnikai döntések tekintetében nem látszik az arányosság követelményének a szem előtt tartása. Hivatkoznak a kerékpáros és az autós közlekedés egyensúlyának a megteremtésére, de a valóságban más szándékok látszanak érvényesülni. „Például legújabban a kerékpár- és az e-roller-parkolókat a belváros jelentős részén úgy valósítják meg, hogy közben az autós parkolóhelyek számát aránytalanul csökkentik. Olyan helyeken is ezt a megoldást választották, ahol szélesek a járdák, így a gyalogosforgalmat egyáltalán nem zavarta volna, ha a járdán jelölik ki ezeket az e-roller-parkolókat” – fejtette ki a szakember.

VÁLLALKOZÓI TILTAKOZÁS

A budapesti vállalkozók sem repesnek a fővárosi irányítás alsó rakparttal kapcsolatos tervei miatt. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) online konzultációjának a keretében több mint 11 ezer válasz érkezett a lezárás szándékára reagálva. A többségében fővárosi vállalkozók és alkalmazottaik által kitöltött véleménykutatás eredménye összecseng a kamara szakembereinek a meglátásával: a tervezett intézkedés megvalósítása tovább nehezítheti Budapest átjárhatóságát, újabb akadályokat jelenthet majd az érintett terület vállalkozásai számára, sőt az ott élők, a helyi boltok, kávézók, közületek megfelelő ellátását is veszélyeztetné.

A válaszadók 64 százaléka ellenzi a lezárást. 69 százalékuk szerint ez rontani fogja a fővárosi autós közlekedési helyzetet, 61 százalékuk pedig úgy látja, hogy a tervezett intézkedés a helyi vállalkozókra és gazdaságra is hátrányos következményekkel jár majd.

A BKIK arra kéri a döntéshozókat, hogy a budapesti vezetés vegye figyelembe a fővárosban szolgáltatók véleményét és szempontjait. Olyan koncepciót dolgozzanak ki, amely a közvetlen és közvetett hatásokkal is számolva minden budapesti szereplő érdekeit tekintetbe veszi. A kamara ezért az itt működő cégek körében végzett online konzultáció eredményeit eljuttatta a főváros vezetésének, egyúttal jelezte: részt szándékozik venni a szakmai egyeztetéseken.

PINDROCH TAMÁS

TÁMOGATÁS

A PÁRTALAPÍTVÁNYOKNAK

KORMÁNYRENDELET | Megjelent az a kormányrendelet, amelyben rögzítik, hogy az idei választási eredményeik alapján mennyi pénzt kapnak a pártok és a pártalapítványok.

Állami, költségvetési támogatást csak azok a pártok és párt alapítványok kaphatnak, amelyek a legutóbbi parlamenti megmérettetésen elérték az egyszázalékos támogatottságot.

ELLENZÉKI SZÁZMILLIÓK

Az Orbán Viktor miniszterelnök által aláírt kormányhatározat szerint Varga Mihály pénzügyminiszternek 681 027 294 forintot kell azonnal átcsoportosítania a pártok és a pártalapítványok számára. Ezt a pénzt a 2022. május 31-ig fel nem használt előirányzatból kapják meg.

A választások győztese, a Fidesz 591,5 millió, pártalapítványa, a Szövetség a Polgári Magyarországért 797 millió forintban részesül. A vele közös listán, pártszövetségben indult, de most is külön frakciót alapított KDNP 94 millióból, a Barankovics István Alapítvány 76 millióból gazdálkodhat.

Az ellenzéki szereplők jogilag ugyancsak egy pártlistán indultak, de külön frakciókat alapítottak a parlamentben. Öszszességében egyáltalán nem lehetnek elégedetlenek az állami finanszírozással. Mivel közösen rajtoltak, nehéz lenne pontosan meghatározni a támogatottságukat, az viszont eléggé bizonyosnak tűnik, hogy az önálló indulás esetén kérdéses lehetett volna az MSZP, az LMP és a Párbeszéd parlamentbe jutása is. Ezek a szervezetek nagyot nyertek a szövetséggel: több tíz milliós párt- és pártalapítványi forráson kívül önálló frakciót alapíthattak, külön országgyűlési pénzből szakértőket, munkatársakat alkalmazhatnak, bizottsági és parlamenti vezetői tisztségekhez is jutottak.

Az ellenzéki együttműködés pártjai közül a Demokratikus Koalícióé a legnagyobb állami támogatás, 157 millió forint, míg a pártalapítványa, az Új Köztársaságért 167 milliót kap. A Jobbiknak 138 milliós összeg jár, míg a Jobbik Magyarországért Alapítvány 140 milliót zsebelhet be. A Momentumot 108 millió, az Indítsuk Be Magyarországot Alapítványt 96 millió forint illeti. Nem sokkal marad el tőlük az MSZP 107 milliós és a Táncsics Mihály Alapítvány 95 milliós támogatása. Az eddig választáson önállóan soha el nem indult Párbeszéd 79 milliós, a Megújuló Magyarországért 55 milliós dotációban részesül, az LMP 61,5 millió, az Ökopolisz Alapítvány 29 millió forintot kap a költségvetésből.

Az idén parlamenti párttá vált Mi Hazánk 107 milliós, a Mi Hazánk Alapítvány 95 milliós keretből gazdálkodhat. Az Országgyűlésbe be nem jutott, de az egyszázalékos listás támogatottságot elért Magyar Kétfarkú Kutya Párt 32 milliós, alapítványa, a Savköpő Menyét 46 milliós összeget könyvelhet el, míg a Megoldás Mozgalom közel 13 milliós, a Tartalék nevű alapítványa pedig 18 milliós állami szubvenciót kap.

AZ LMP-S UNGÁR PÉTER ÉS KANÁSZ-NAGY MÁTÉ. A LÁTSZAT ELLENÉRE NINCS OKUK AZ AGGODALOMRA; BEKERÜLTEK A PARLAMENTBE, VAN FRAKCIÓJUK, PÁRTALAPÍTVÁNYUK, ÁLLAMI TÁMOGATÁSUK

A döntésre azért volt szükség, hogy a támogatásokat ne az előző, hanem az idei választási eredmények alapján osszák el, ezért jelent új tételt a Mi Hazánk és a Megoldás Mozgalom támogatása.

A költségvetési előirányzatok módosítása után a Fidesz 2018hoz képest 26 millió forinttal kap többet, míg a KDNP 11 millióval kevesebbet. Az ellenzéki pártok közül anyagilag a legnagyobbat a Jobbik bukta (–159 millió), a legnagyobb nyertes pedig a parlamentbe most először bejutott Momentum lett (+82 millió forint).

NÉMET MINTA

Németországi mintára hozták létre nálunk a pártalapítványokról szóló 2003-as törvényt. Az itteniek állami finanszírozása azonban eltörpül az Európa vezető gazdasága nagy pártjaihoz tartozóké, a Konrad-Adenauer-Stiftungnak (CDU) vagy a Friedrich-Ebert-Stiftungnak (SPD) járó mellett: ott egy évben összesen közel félmilliárd eurós büdzséből gazdálkodhatnak ezek a szervezetek. A magyar fundációk feladatköre hasonló a németekéihez: konferenciákat szerveznek, pályázatokat hirdetnek, gyakornoki programjuk van, kiadványokat jelentetnek meg, emellett anyapártjuk nemzetközi kulturális és szövetségi kapcsolatait is építik.

Pártalapítvány-törvényünk első paragrafusa így szól: „A pártok a politikai kultúra fejlesztése érdekében tudományos, ismeretterjesztő, kutatási és oktatási tevékenységük elősegítésére a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvényben meghatározott költségvetési támogatásra jogosult alapítványt hozhatnak létre.”

Tavaly az Országgyűlés módosította a jogszabályt. Ennek oka az volt, hogy a pártalapítványok még kiegészítő jelleggel sem folytathattak gazdasági tevékenységet, míg más alapítványok, civil szervezetek igen. A változtatás eredményeképpen a párt alapítványok korlátozottan végezhetnek gazdasági-vállalkozási tevékenységet, ez azonban nem veszélyeztetheti a fő céljaikat. Gazdasági-vállalkozási működésnek minősül a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező, üzletszerűen végzett gazdasági tevékenység, kivéve az adomány (ajándék) elfogadását, a pénzeszközök betétbe, értékpapírba, társasági részesedésbe történő elhelyezését, az ingatlan megszerzését, használatának átengedését és átruházását. A pártalapítványoknak a gazdasági tevekenységükről elkülönített számviteli nyilvántartást kell vezetniük.

SZIGORÚ ELLENŐRZÉS

A pártalapítványok gazdálkodásának a törvényességét kétévente ellenőrzi az Állami Számvevőszék (ÁSZ). E szervezet honlapja szerint az alapítvány támogatást csak egyértelműen azonosítható személytől fogadhat el. Amennyiben ez meghaladja az ötszázezer forintot, a külföldről származó összeg pedig a százezer forintnak megfelelő értéket, akkor azt harminc napon belül az érintett fundáció honlapján kötelezően közzé kell tenni. Tehát a pártalapítványok – ellentétben a pártokkal – kaphatnak támogatást a határon túlról. Az ÁSZ szerint a gyors közzétételre azért van szükség, hogy a nyilvánosság a lehető leghamarabb értesüljön a pártalapítványokat támogató külföldi szervezetekről, a finanszírozások ugyanis az alapítvány identitására is hatással lehetnek. Ezért az érkező összeg nagysága és a támogatást nyújtó személy azonosításához szükséges adatok is nyilvánosnak minősülnek.

Amennyiben a pártalapítvány a jogszabályi előírások megsértésével fogad el támogatást, akkor annak értékét tizenöt napon belül a központi büdzsének be kell fizetnie. Késedelem esetén pedig a tartozást adók módjára szükséges behajtani. A törvény azt is előírja, hogy az érintett alapítvány költségvetési dotációját az elfogadott támogatás értékét kitevő összeggel a számvevőszék felhívását követő negyedévben csökkenteni kell.

TÖRVÉNYTELENSÉGEK ELLENZÉKI PÁRTALAPÍTVÁNYOKNÁL

A Jobbik Magyarországért Alapítvány (JMA), a Megújuló Magyarországért Alapítvány (MMA) és az Új Köztársaságért Alapítvány (ÚKA) gazdálkodásának a törvényessége és átláthatósága alapjaiban nem volt biztosított – közölte az ÁSZ. A JMA 2019–20-ban, az ÚKA 2019-ben nem tett eleget a törvény által előírt beszámolási kötelezettségének, ugyanis nem készített a számviteli törvény szerinti éves számviteli beszámolót, a tevékenységéről szóló éves jelentést. A Párbeszéd pártalapítványa éves beszámolójának a megalapozottsága 2019-ben és 2020-ban, míg a DK alapítványának a jelentése 2020-ban nem felelt meg a törvényi előírásoknak. Az általuk nyújtott támogatások elszámolásakor nem a regulák szerinti bizonylatok alapján jegyeztek be adatokat a számviteli nyilvántartásokba. Így az éves beszámolók nem voltak megalapozottak, nem biztosították gazdálkodásuk átláthatóságát.

PINDROCH TAMÁS