Megnyirbálnák a frakciópénzeket

MEGNYIRBÁLNÁK

A FRAKCIÓPÉNZEKET

PARLAMENTI DÖMPING | Várhatóan lapzártánk után nyújtja be a Fidesz és a KDNP frakcióvezetője azt a jogszabály-módosítási javaslatát, amely jelentősen átszabná az országgyűlési képviselőcsoportok költségvetési támogatásának a rendszerét. Az ellenzéki felzúdulás garantált, hiszen a baloldal ebben a ciklusban hárommilliárd forintot bukna az előterjesztés elfogadásával. A kormánypártok azt is kezdeményezik, hogy 2024-től egy időben tartsák az európai parlamenti és az önkormányzati választást.

Az Országgyűlésbe bejutott tömörülések számos jogcímen jutnak forráshoz a központi költségvetésből egy négyéves ciklus alatt: jogosultak egyrészt párt-, másrészt pártalapítványi támogatásra, harmadrészt pedig a frakciókat is dotálja a büdzsé. Az igazán jelentős tételt az utóbbi képviseli, hiszen míg a pártpénzek évente mintegy 2,5 milliárd forintra rúgnak, addig a képviselőcsoportok működése egy parlamenti periódus alatt körülbelül 30 milliárdos kiadást jelent. Utóbbin változtatnának most a kormánypártok.

MÍNUSZ ÖTMILLIÁRD

„Változatlan szabályozás mellett négy év alatt jóval, mintegy hatmilliárd forinttal többe kerülnének a képviselőcsoportok, mint az előző ciklusban” – érvelt a módosítás mellett a Fidesz frakcióvezetője, az indítvány egyik előterjesztője egy a napokban tartott háttérbeszélgetésen. Kocsis Máté és kereszténydemokrata frakcióvezető-társa, Simicskó István javaslata szerint ezért a jövő év január elsejétől listafinanszírozás alapján számolnák ki és utalnák a frakciók működési támogatását. A fideszes politikus ezt azzal indokolta, hogy a baloldali pártok az áprilisi parlamenti választáson közös listán indultak ugyan, az Országgyűlésben viszont hat önálló képviselőcsoportot alakítottak. S bár a megmérettetésen elveszítettek 800 ezer szavazót, és tízzel kevesebb politikusuk került be a Házba, ezzel a „hatfrakciós trükközéssel” 2026-ig – az előző ciklussal összevetve – összesen hárommilliárd forinttal többet kellene kifizetni nekik frakciótámogatás címén, ami „nagyon nincs rendjén” – mondta. Megjegyezte: ha nem változtatnának a szabályokon, akkor egy baloldali képviselő havi 4,5 millió forintjába kerülne a költségvetésnek, szemben a 2018–22-es 3,1 millióval, azaz politikusonként havi majdnem másfél millió forint olyan többlete keletkezne a baloldalnak, amelyre „nem jogosult”, hiszen még annyi delegáltja sincs, mint az előző periódusban. A kormánypárti honatyák és hon anyák után az áprilisban véget ért négyéves időszakban havonta 2,2 millió forintot kapott a Fidesz és a KDNP; ez szabályváltozás nélkül most 2,6-re nőne.

Fidesz 117 KDNP 18 DK 15 Jobbik 10 Momentum 10 MSZP 10 Mi Hazánk 6 Párbeszéd 6 LMP 5 Független 1 Nemzetiségi 1 LÉTSZÁMA

GULYÁS GERGELY ÉS KOCSIS MÁTÉ. A KORMÁNYTÖBBSÉG ÁTALAKÍTANÁ A FRAKCIÓTÁMOGATÁSI SZABÁLYOKAT, AZ ELLENZÉKI FELZÚDULÁS GARANTÁLT

Ha tehát az Országgyűlés elfogadja a kormánypárti javaslatot, akkor annak nyomán a baloldali frakcióknak hárommilliárd forintról kell majd lemondaniuk ebben a ciklusban, de a Fidesz–KDNP is kétmilliárddal kevesebbet fog kapni, vagyis az említett hatmilliárdból ötöt spórolnának meg így a büdzsének, bár Kocsis Máté szerint a hat ellenzéki tömörülés még így is „felül lesz finanszírozva”.

BESZÉDJOG

Az országgyűlési törvény és a házszabály várható módosítása még számos „újdonságot” ígér a parlamenti munkát illetően. Az egyik ilyen a frakcióváltásra vonatkozó előírások lazítása, azaz ismét lehetővé tennék a ciklus közbeni képviselőcsoport-váltást. Erre korábban is megvolt a lehetőség, ám a Párbeszéd 2018-as frakcióalakítása körüli hercehurca – amikor csak a függetlenként indult és nyert Mellár Tamás, valamint az MSZP-s Burány Sándor „beülésével” tudták biztosítani a minimum szükséges öt tagot – után szigorítottak.

A beszédjognak, konkrétan a plénum előtti felszólalások hosszának az új szabályozása szintén része lesz az előterjesztésnek, mert – mint Kocsis Máté mondta – ma az a helyzet áll fenn, hogy noha a Fidesz–KDNP-sek kétszer annyian vannak a Házban, mint az ellenzékiek, utóbbiak mégis három és félszer annyit beszélhetnek. Ezért például az időkeretes viták mostani nyolcórás plafonját négyre csökkentenék, a kivételes eljárásban tárgyalt indítványokhoz pedig a jelenlegihez képest harmadannyi időtartamban lehetne hozzászólni.

Egy hetek óta függőben lévő politikai ügyre is szeretnének hamarosan pontot tenni a kormányoldalon, ez pedig nem más, mint Hadházy Ákos eskütétele, amely az alakuló ülésen nem történt meg – egyedül ő hiányzott a ceremóniáról a százkilencvenkilenc képviselő közül –, mert az egyetlen frakcióhoz sem csatlakozott politikus így akarta jelezni, hogy szerinte tisztességtelen volt a választás. Amíg a zuglói egyéni mandátumot elnyert Hadházy nem tesz esküt, addig nem gyakorolhatja a képviselői jogait, így javadalmazást sem kap. Arról azonban egyetlen jogszabály sem rendelkezik, hogy ilyen esetben – amikor tehát nem például betegség miatt, hanem pusztán „forradalmi hevületből” nincs jelen valaki a hivatalos eskütételen – mi a követendő eljárás. Hadházy persze azóta már jelezte a házvezetésnek, hogy szeretne esküt tenni, de Kövér László házelnök egyelőre nem javasolta ennek napirendre vételét. Ehelyett felkérte a kereszténydemokrata Vejkey Imre vezette igazságügyi bizottságot, hogy adjon ki egy állásfoglalást az ügyben, amely irányadó lesz a teendőket illetően.

VÁLASZTÁSOK

A július 19-ig tervezett rendkívüli ülésszak nemcsak a jövő évi költségvetési törvényjavaslat tárgyalása, valamint a fentebbi új országgyűlési szabályozások megvitatása miatt ígérkezik sűrűnek, hanem azért is, mert mindezeken felül várható az alaptörvény módosítása is. A Fidesz frakcióvezetője ugyanis bejelentette: kezdeményezik, hogy 2024-től kezdődően mindig egy időben legyen hazánkban az egyaránt ötévente megrendezendő európai parlamenti (EP) és önkormányzati választás. Ez azt jelentené, hogy utóbbit négy-öt hónappal hamarabb tartanák a szokásos – és az alkotmányban is rögzített – októberi időpont helyett. „Ez 9-10 milliárd forintos megtakarítást eredményezne a költségvetésnek” – közölte Kocsis Máté. A frakcióvezető hangsúlyozta egyúttal, hogy a 2019ben megválasztott polgármesterek és önkormányzati képviselők természetesen kitöltenék az öt esztendőre szóló mandátumukat 2024 októberéig, a megválasztottak pedig azt követően lépnének hivatalba.

HZ