Új kihívásokra új kormány

MINISZTERI FELADATOK | Hivatalosan is megalakult Magyarország új kormánya, a tizennégy minisztert – közülük három tárca nélküli – Orbán Viktor miniszterelnök mutatta be a parlamentben, ahol letették az esküjüket.

Az új kabinet tizennégy miniszteréből heten felelnek majd gazdasági, pénzügyi területekért. A tárcavezetők a múlt héten a parlamenti bizottságok előtt számoltak be terveikről, feladataikról. A testületek támogatták a kinevezésüket.

Varga Mihály pénzügyminiszter a gazdasági és költségvetési bizottságban elmondta: az infláció, az energiaárak növekedése több száz milliárd forintos feszültséget okoz az államháztartásban. Ennek ellenére tartják a GDP-arányosan 4,9 százalékos idei hiánycélt – ezért módosítani kell a költségvetést –, és az államadósság is tovább csökken az év végére. A gazdasági bővülés 2023-ban várhatóan 3,5-4 százalék körül alakul, az államháztartás deficitje a tervek szerint 3,5 százalékos lesz, az államadósság pedig az esztendő végére 73,8 százalékra csökken.

A gazdaságfejlesztési – tárca nélküli – miniszter Nagy Márton lett. A gazdasági bizottság előtt elmondta: cél a fenntartható felzárkózás, s ehhez önálló és önellátó gazdaságot kell létrehozni. Az euró bevezetése középtávon sem kormányzati terv. Kifejtette: 2030-ig 3,5 százalékkal kell jobban növekedni az EU középértékénél ahhoz, hogy az átlaghoz képest 76ról 100 százalékra fejlődjön az ország. A hiánycél 4,9 százalékon marad az idén, jövőre 3,5 százalékosra tervezik a deficitet. Az építőanyag- és az élelmiszer-kereskedelmi, -ipari szektorban magyar többségi tulajdon kell a bank- és biztosítási ágazat mintájára.

Nagy István agrárminiszter arról beszélt: még nem látható, milyen következményei lesznek az orosz–ukrán háborúnak, azonban élelmiszerválsággal nézhetünk szembe. Hangoztatta: Magyarország több mint 20 millió ember élelmezésére képes, ennek ellenére vigyázni kell arra, hogy a globális szintű gabonamennyiség-kiesés ne veszélyeztesse az ellátásunkat.

Lázár János építési és beruházási miniszter azt mondta: országépítő munka lesz a feladata. Mindent magyar építészeknek kell tervezniük és magyar vállalkozásoknak szükséges építeniük.

A cél az, hogy hazánk 2030-ra Európa legjobb helye legyen. A gazdasági nehézségek miatt sem lehet lemondani az állami beruházások megvalósításáról. A tárcavezető a hatékonyságot, a gyorsa-

ságot szem előtt tartva akadálymentessé kívánja tenni az invesztíciók előtt az utat.

Palkovics László technológiai és ipari miniszter az ipar hatékonyságának a javítását ígérte. Szerinte a következő években elsősorban a déli országrészt és a jelentős ipari hagyományokkal rendelkező Nógrád megye keleti részét kell fejleszteni. A teljes foglalkoztatottság akkor érhető el, ha a munkaadók kiterjesztik a részmunkaidő, a távmunka, az otthoni munkavégzés lehetőségét.

A továbbra is a Külgazdasági és Külügyminisztériumot irányító Szijjártó Péternek a paksi atomerőművi beruházással bővül a „portfóliója”. A gazdasággal, valamint a fenntartható fejlődéssel foglalkozó bizottságban elmondta: az energetikai kérdések politikaiakká váltak, ezért vette át a területet. A Roszatom biztosította arról, hogy 2030-ban beüzemelhető lesz az új atomerőművi blokk. Államtitkárként az eddigi tárca nélküli miniszter, Süli János lesz a terület felelőse.

A tárca nélküli miniszteri posztot betöltő Navracsics Tibor a területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért lesz felelős. Munkaszervezési szempontok alapján a Miniszterelnökséghez tartozik majd a feladatkör. A tárcavezetőnek fel kell gyorsítania az EU-s források kifizetését. Budapest és 50 kilométeres agglomerációja egy egység lesz a fejlesztések szempontjából. Navracsics hangsúlyozta: a magyar régiókat nem feltétlenül egymáshoz kell viszonyítani, hiszen például Észak-Dunántúl nem a keleti megyékkel, hanem Burgenlanddal áll versenyben.

ORBÁN VIKTOR MINISZTERELNÖK ESKÜTÉTELE A PARLAMENTBEN. AZ ÖTÖDIK ORBÁN-KORMÁNY SZERKEZETE A HÁBORÚ ÉS A GAZDASÁGI KRÍZIS KIHÍVÁSAIRA REAGÁL

TISZTA AMERIKA

CPAC | A körítést elnézve a címben megfogalmazott hangulat kerítette hatalmába azt, aki ellátogatott a fővárosi Bálnába, az első budapesti CPAC konferenciára, amelyet az Alapjogokért Központ szervezett meg. A Republikánus Párt eseményeit idézte a rendezvény, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök adott tanácsokat a világ konzervatívjainak a sikeres politizáláshoz.

Isten, haza, család – ez volt a múlt heti budapesti CPAC jelmondata, amely egyben az amerikai és a magyar jobboldal közös nevezője is. A CPAC negyvennyolc éves konferenciasorozat, amely a világ legnagyobb és legbefolyásosabb konzervatív rendezvénye. Európában elsőként Magyarország adott otthont az eseménynek.

REAGAN ÉS TRUMP

Az első konferenciát 1974-ben, az Egyesült Államokban rendezték meg. Ezen a későbbi amerikai elnök, az akkori kaliforniai kormányzó, Ronald Reagan volt a fő szónok. A CPAC 2011-ben Donald Trump politikai karrierjének a beindításához is hozzájárult. Az üzletember, a 2016-ban az USA első számú vezetőjének választott politikus itt megtartott beszédével lépett be a szorítóba a Republikánus Párton belül. A volt elnök most videóüzenetben köszöntötte a CPAC-et. „Mi mindannyian nagyon közel állunk Orbán Viktorhoz, ő nagyszerű vezető, igazi úriember, és nemrég hatalmas választási diadalt aratott. Nagy megtiszteltetés volt számomra, hogy a támogatásomról biztosíthattam. Ő valóban jó ember, s páratlan munkát végez a hazájáért” – mondta. Ugyancsak videóüzenetet küldött Nigel Farage brit jobboldali politikus, aki a brexitkampány irányítója volt Angliában, valamint a Fox News műsorvezetője, a legnézettebb amerikai politikai televíziós csatorna arca, Tucker Carlson. Részt vett a konferencián Csehország volt miniszterelnöke, exállamfője, Václav Klaus is.

Az amerikai konzervatívok a CPAC budapesti megrendezésével elismerték, hogy hazánk a „konzervatív politika reneszánszának” az egyik fő bástyája. A rendezvényen megjelentek mellettük az európai jobboldal képviselői is: Tom Van Grieken, a Flamand Érdek párt elnöke, a spanyol VOX, az osztrák ÖFP, a holland JA21 és az olasz Északi Liga politikusai.

„CSAK MELÓ VAN”

Orbán Viktor magyar kormányfő volt a kétnapos konferencia fő szónoka. Párhuzamot vonva az amerikai baloldali progresszió és a kommunizmus között, azt mondta: az ő generációja egy „wokevilágban nőtt fel”, egy mindennapi diktatúrában. Majd jött a rendszerváltás, „a szovjetek ki, a kommunisták le”, de tévedtek, hiszen a liberálisok és a konzervatívok paktumot kötöttek, 1994-ben a liberálisok a posztkommunistákkal álltak össze, két vállra fektették a jobboldalt. 2002-ben az történt, ami Amerikában Donald Trump kormányzása után: „kiválóan kormányoztunk, de a baloldal mocsara lehúzott bennünket”, ezután a baloldal elköltötte az emberek pénzét. Felidézte, hogy etnikai alapú gyilkosságok történtek, a rendőrség a minimális rendet sem volt képes fenntartani. „Kedves amerikai barátaim, azt hiszem, már önök is láttak ilyet” – jegyezte meg. 2010-ben a jobboldal visszatért, ebbe a munkába nyolc évet tettek bele, „a recept elkészült”. „Nincs csodafegyver, csak meló van” – összegzett a miniszterelnök, és 12 pontban fogalmazta meg, miképp lehet megtörni a baloldal hegemóniáját. „A saját szabályaink szerint kell játszani”, „a nemzeti ideológia: a választók oldalán kell maradni”,

„nemzeti érdek a külpolitikában, azaz Hungary first”, „legyen médiánk”, „leplezd le az ellenfeleid szándékát; nem a ma, hanem a holnap tabuit kell ledönteni”, „olyan politikát szükséges folytatni, amellyel az ellenfél is jól jár”, „ne szorulj ki a szélére”, „mindennap olvasni kell; a politikát a politikacsinálóknak kell megérteniük”, „legyen hited, a hit hiánya veszélyes”, „keress barátokat – azt keressük, hol vannak a közös pontok”, „építs közösségeket”, „építs intézményeket” – sorolta a miniszterelnök a sikerességhez vezető javaslatokat.

ORBÁN VIKTOR A CPAC-EN. NEM ÍGÉRHET MÁST A JOBBOLDALNAK, CSAK MUNKÁT ÉS MUNKÁT

PT

ÉSZSZERŰTLEN OLAJEMBARGÓ

HORTAY OLIVÉR | A globális energiapiacon kínálati hiány van, így az embargó az egész Európai Unióban áremelkedéshez vezetne, és több régióban megnövelné az ellátási nehézségek kockázatát. A fogyasztók közvetlen érintettsége mellett a drágulás a szállítmányozási költségek növekedésén keresztül további infl ációs nyomást gerjesztene – mondta lapunknak a Századvég energia- és klímapolitikai üzletágának a vezetője.

Május legvégén ül össze az Európai Tanács, hogy döntsenek az orosz olajembargóról. Milyen érvek szólnak a magyar vétó mellett? – Egy rövid távon bevezetett olajembargó észszerűtlen és morálisan is korlátozottan indokolható intézkedés, amely ráadásul Magyarország számára különösen nagy problémákat okozna. Egyfelől a globális energiapiacon kínálati hiány van, így ez a lépés az egész unióban áremelkedéshez vezetne, és több régióban megnövelné az ellátási nehézségek kockázatát. A fogyasztók közvetlen érintettsége mellett a drágulás a szállítmányozási költségek növekedésén keresztül további inflációs nyomást gerjesztene. A kelet-közép-európai térségben, így Magyarországon is kiemelkedően nagy kihívást jelentene, hogy a feldolgozói kapacitások nagy része az orosz nyersolajra beállított, s az átalakítás idő- és költségigényes, ráadásul a helyettesítéshez a szállítási útvonalakat is fejleszteni kellene. Az embargó tehát mind az EU, mind hazánk szempontjából logikátlan intézkedés lenne. Másfelől a kínálati hiány miatt a nagy olajexportőr országok piaci pozíciója jelenleg rendkívül erős, így Oroszország bizonyára képes lenne a kitermelt nyersanyagot más régiókba értékesíteni – a piaci árak emelkedése és a meglévő szerződések felmondása okán a mostaninál magasabb áron. Ez a lépés tehát morálisan sem indokolható, hiszen az orosz árbevételek növekedéséhez és így egy elhúzódó háború finanszírozásához is hozzájárulhatna. – Milyen értékű beruházás és menynyi idő kellene ahhoz, hogy a Mol finomítói teljes mértékben át tudjanak állni az orosz urál típusról az északi-tengeri brent finomítására? – Az elérhető információk alapján az átalakításhoz kettő-négy évre lenne szükség, és annak költsége meghaladná az 500 millió eurót. Emellett a szállítási útvonalak megváltozása miatt szükség lenne a Horvátországból érkező vezeték kapacitásának a növelésére, ami körülbelül 200 millióba kerülne, s azt csak a horvát féllel együttműködve lehetne megvalósítani. Ráadásul ezek a projektek üzletileg nehezen értelmezhetők, mert az új infrastruktúrával drágábban lehetne üzemanyagot előállítani, mint most, azaz a beruházások nemhogy nem térülnének meg, de mind a Mol, mind Magyarország kiadásai megugranának. – Az átállás után a brent kőolajból finomított benzin mennyivel lenne drágább, mint az orosz nyersanyagból készített? – A legfrissebb becslések alapján körülbelül 50-60 százalékos drágulással kellene számolni. Fontos azonban hozzátenni, hogy egy olyan mértékű beavatkozásnak, mint a jelenlegi olajem-

Az unió REPowerEU csomagja nem változtatna azon, hogy az európai háztartásokkal fi zettetnék meg a háború költségeit.

A SZÁZHALOMBATTAI OLAJFINOMÍTÓBAN. DRÁGA LENNE AZ ÁTÁLLÁS A BRENT FINOMÍTÁSÁRA, ÉS 50-60 SZÁZALÉKKAL EMELKEDNE A BENZIN ÁRA

bargós javaslat, igen nehéz előre jelezni a következményeit, mert az gyökeresen átalakíthatja a piaci viszonyokat, s könynyedén nem várt áremelkedést eredményezhet, így elképzelhető, hogy még nagyobb lenne az üzemanyagok ellenértékének a növekedése. – Az Európai Bizottság az úgynevezett REPowerEU csomagot ajánlja a tagországoknak a támogatásért cserébe. Mire lenne elég ez a segítség? – A brüsszeli pakk nem nyújt kellő támogatást az uniós államoknak az embargós javaslatok megvalósításához, mert annak nagy részét meglévő, más – szintén kiemelt prioritású – célokra szánt források átcímkézése adja. A 297 milliárdos csomagból 225 milliárd euró a helyreállítási alapokból érkező hitel, amelynek az eredeti célja a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállítás volt, és – mivel kölcsönről van szó – olyan projekteket tartalmazott, amelyek gazdasági, társadalmi vagy környezetvédelmi szempontból megtérülnek. Az embargó ellentétesen hat a gazdaságvédelmi törekvésekkel, ráadásul nem térül meg, így nem célszerű hitelből finanszírozni. A pakk következő, 52 milliárdos komponensének a jelentős hányadát a kohéziós és az agrárpénzek átcímkézése jelenti. Az előbbi esetben az intézkedés következményei – a helyreállítási alap átirányításához hasonlóan – ütköznek a források eredeti céljaival, az utóbbi kapcsán pedig különösen aggályos, hogy az mélyítheti az Európában kialakulóban lévő élelmezési válságot. Végül a csomag tartalmaz 20 milliárd eurós olyan forrást, amelyet az Európai Bizottság új szén-dioxid-kvótával teremtene elő. Ez azonban az embargó infrastrukturális követelményeinek a teljesítéséhez sem elegendő, az áremelkedés okozta társadalmi terhek révén pedig szinte semmit sem lehetne belőle finanszírozni. A REPowerEU tehát nem változtatna azon a – Magyarország számára elfogadhatatlan – helyzeten, hogy a lépés az európai háztartásokkal fizettetné meg a háború költségeit. – Az az amerikaiak által a G7-ben tett javaslat, hogy az uniós államok az embargó helyett vessenek ki vámokat az orosz olajra, miként érintené hazánkat? Mekkora lenne így a drágulás? – Az USA javaslatának a részletszabályai egyelőre nem ismertek, így sem a vám mértékéről, sem az általa okozott áremelkedésről nincsenek információk. Az viszont biztos, hogy az intézkedés annál jobban terhelne egy-egy EU-s tagot, minél nagyobb mértékben importál orosz energiahordozót. Magyarország – történelmi, földrajzi és infrastrukturális tulajdonságai miatt – szükségleteinek a nagy részét orosz forrásból fedezi, ráadásul jelenleg a világpiaci áraknál kedvezőbben jut hozzá az energiahordozóhoz. Az amerikai javaslat ezt a helyzetet megfordítaná; az orosz portékát drágábbá tenné más típusú nyersolajoknál, ami hazánkat fokozottan érintené. – Ekkora nemzetközi nyomás mellett meddig tartható a benzinárstop? – A hatályos kormányzati határozat értelmében a benzinárstop júliusig tart, utána meghosszabbítható. Azt, hogy júliusban milyen döntést hoz majd a kabinet, egyelőre nem lehet előre jelezni, mert a globális nyersolajpiac rendkívül változékony, és az árakra nagy hatással vannak jövőbeli – például az európai embargóról szóló – politikai döntések. A helyzet tehát olyan sokat változhat a következő időszakban, hogy nem érdemes a jelenlegi információs bázison megbecsülni az intézkedés meghosszabbításának a valószínűségét.

PINDROCH TAMÁS

FOSSZILIS ENERGIA VS. ZÖLDÍTÉS

Brüsszel a jelenlegi energiakrízisben szinte csodaszerként tekint az LNG-re mint az orosz vezetékes földgáz egyik lehetséges helyettesítőjére. A zöldszempontok azonban most mintha nem számítanának, arról ugyanis keveset hallani, hogy a földgáz cseppfolyósításának a technológiája, majd e nyersanyag szállítása milyen óriási terhet ró a környezetre. Arról, hogy pontosan mi is az az LNG, s milyen az „ár-érték aránya”, Litkei Máté, a Klímapolitikai Intézet igazgatója nyilatkozott a Figyelőnek.

ÉPÜLNEK AZ LNG NÉMETORSZÁGI BEHOZATALÁRA SZOLGÁLÓ ÚSZÓ TÁROLÓ- ÉS GÁZOSÍTÁSI EGYSÉGEK. NAGY A SZÁLLÍTÁSIENERGIA-VESZTESÉG

HATALMAS

AZ LNG KÖRNYEZETTERHELÉSE

A biztonságosabb és fenntarthatóbb energiaellátást célozza meg az Európai Bizottság napokban bemutatott, REPowerEU elnevezésű javaslata, amely szerint egyebek mellett a háztartások energiafogyasztásának a csökkentésével érnék el az Oroszországból származó foszszilis tüzelőanyagoktól való függőség felszámolását. Emellett újból és újból előkerül Brüsszelben az LNG előtérbe helyezése. A mostani bizottsági csomag például azt közli ezzel kapcsolatban, hogy fontolóra veszik a cseppfolyósított földgáz önkéntes közös beszerzése rendszerének a bevezetését, ami a kereslet összevonását, az infrastruktúra-használat optimalizálását és a beszállítókkal való kapcsolattartás összehangolását jelentené.

TECHNOLÓGIA

„Az LNG nem egy új energiafajta, és nem is új találmány” – mondta a Klímapolitikai Intézet igazgatója, jelezve, hogy a cseppfolyósított földgáz szerepének mostani európai felértékelődése az orosz nyersanyagtól való függetlenedés szándékának, a liberalizált piac megteremtésére vonatkozó igény erősödésének, valamint a temérdek amerikai palagáz megjelenésének a következménye. Litkei Máté ennek apropóján részletesen bemutatta lapunknak e technológia mibenlétét. Ennek lényege, hogy a könnyebb szállíthatóság érdekében cseppfolyósítják a földgázt, amely aztán így tartályhajókra kerülhet. „Maga az eljárás úgy néz ki, hogy a földgáz csővezetéken megérkezik egy tengerparti cseppfolyósító üzembe, ahol megtisztítják, –162 Celsius-fokra lehűtik és hatalmas nyomás alá helyezik, egészen pontosan az eredeti térfogatának a 625-öd részére préselik öszsze. Ezzel a két folyamattal elérik, hogy az energiahordozó folyékony halmazállapotú legyen” – magyarázta a szakember. Kiemelte ugyanakkor, hogy mindez borzasztóan nagy energiabefektetéssel jár együtt: egy kilogramm földgáz cseppfolyósítása 1188 kilojoule/kilogramm energiát emészt fel, s nem elég lehűteni, majd átalakítani a légnemű anyagot, ezt a rendkívül alacsony hőmérsékletet és elképesz-

TILTAKOZÁS AZ LNG KÖRNYEZETI HATÁSAI MIATT. AZ IPARI SZEREPLŐK NAGY REMÉNYEKET FŰZNEK A CSEPPFOLYÓSÍTOTT FÖLDGÁZHOZ, A ZÖLDEK VISZONT NEM REPESNEK AZ ÖRÖMTŐL

tően nagy nyomást fenn is kell tartani az egész tengeri szállítás folyamán. Utóbbi speciális tartályokban zajlik, s egy-egy ilyen tankhajón 100–250 ezer köbméter folyadék helyezhető el. Az óriási vízi járműveket felkészítik az LNG gépi hűtésére is, de harmaduk már képes arra, hogy a betárolt nyersanyag egy részének az elpárologtatásával hűtse a többi folyadékot, s e gázt aztán – kiváltva ezzel a dízelolajat – a hajó hajtására használják fel. Jelenleg körülbelül kétszázötven LNG-t fuvarozó hajó úszik a tengereken, ezek összes szállítókapacitása 31 millió köbméter. A célba érkezés után a visszagázosítás a cseppfolyósítással ellentétes módon, kontrollált melegítéssel és nyomáscsökkentéssel valósul meg.

ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM

A cseppfolyósítás nem olcsó folyamat – folytatta a szakember –, ám nagyban függ attól, hogy hol végzik azt el. Érthető módon az eljárás több erőforrást igényel a melegebb országokban, például Katarban – amely Ausztrália és az Egyesült Államok mellett ma a legnagyobb LNG-előállító –, mint a hűvösebb éghajlatú régiókban. Az erre felhasznált energiát általában a szállított földgázból állítják elő, így annak költsége nagyban függ a gázkitermelés addigi ráfordításaitól.

Már az eddigiekből is világosan látható, hogy egy igencsak bonyolult és sok erőforrást igénylő metódusról van szó. Ami a környezeti következményeket illeti, Litkei Máté idézte az Egyesült Királyság Üzleti, Energiaügyi és Ipari Stratégiai Minisztériumának az adatait, amelyek szerint egy tengeri LNG-szállítmány teljes energiatartalmának a 24,2 százalékát felélik a szállítás folyamán. De nem csak a cseppfolyósítás és a tengeri fuvarozás jár együtt hatalmas környezetterheléssel. A tartályok párolgási vesztesége a napi 0,1 százalékot is eléri, feltéve, hogy a szigetelés megfelelő, ellenkező esetben még nagyobb ez a mennyiség.

Ezek az értékek jóval nagyobbak, mint a vezetékes szállítás „deficitje”, még azzal együtt is, hogy az a régi orosz gázcsöveknél szintén viszonylag jelentős. Emiatt is tartja környezetvédelmi szempontból megbocsáthatatlannak a Klímapolitikai Intézet igazgatója az Északi Áramlat II. vezeték bojkottját, hiszen az mai technikával kis veszteséggel szállította volna a földgázt Európába. „Ugyanígy az amerikai palagáz vásárlása is összeegyeztethetetlen a zöldfordulattal, hiszen e nyersanyag bányászata esetében már 3,6–7,9 százalékra nő az elszivárgó metán aránya, ezzel súlyosan terhelve a klímát” – hívta fel a figyelmet a szakember.

KILÁTÁSOK

A helyzetértékelésében Litkei Máté arról is beszélt, hogy a földrészünkre érkező földgáznak nagyjából a kétharmada két helyről származik: Oroszországból (40-45 százalék) és Norvégiából (körülbelül 20 százalék). Habár ez nagyrészt vezetékes formában történik, a cseppfolyósított energiahordozó szállításának a részaránya sem elhanyagolható. Jelentős LNG-exportőr a már említett Katar és az Egyesült Államok mellett Algéria, Anglia, Líbia és Nigéria. A kontinensnek nagyszámú LNG-fogadó terminálja van, az összes kapacitás meghaladja a 150 milliárd köbmétert, azonban az orosz földgáz kiváltásához jelenleg ennek legalább a kétszeresére lenne szükség. Ráadásul a szűkösség nemcsak a fogadó oldalt érinti, hanem az EU-tól független exportőröknek is hatalmas fejlesztéseket kellene eszközölniük – jelezte az igazgató.

Litkei Máté összegzése szerint „a technológiai racionalitás felülírja a vágyakat”, márpedig a technológia egyértelműen azt mutatja, hogy a cseppfolyósított gáz rövid távon semmiképp sem tudja átvenni az orosz nyersanyag helyét. Hosszú távon pedig megfontolandónak tartja, hogy tényleg érdemes-e eurómilliárdokat beleölni az LNG-technológiába. Meggyőződése ugyanis, hogy a cseppfolyósított földgázból előállított energia nem lesz fenntartható – sem környezeti tekintetben, s jelenleg úgy tűnik, hogy gazdasági szempontból sem. „Inkább érdemesebb lenne az érintett országok teljes energiarendszerét újragondolni, és az EU-s támogatásokat arra összpontosítani, hogy klímasemleges energiatermeléssel és elektromoshálózat-fejlesztéssel váltsuk ki a földgázszükséglet jelentős részét, például nukleáris energia és megújulók révén” – mondta a szakember.

HELMECZI ZOLTÁN

RENDPÁRTISÁG

AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN

KORMÁNYSZERKEZET | Az ellátás, valamint a szakdolgozók helyzetének a javítását, a hálapénz elleni erőteljes fellépés folytatását, továbbá a forrásfelhasználások hatékonyabb ellenőrzését is ígérte parlamenti bizottsági meghallgatásán Pintér Sándor. A régi-új belügyminiszterre, aki ebben a minőségében az egészségügyért is felel a következő négy évben, komoly feladatok várnak, köztük az ellátást jellemző regionális különbségek csökkentése.

„Mindenkit megnyugtatok, gyógyítani fogok” – mondta az Országgyűlés népjóléti bizottsága előtt a 2022–26-os kormányzati ciklusban igencsak széles portfólióért felelő Pintér Sándor, akinek a minisztériuma az eddigi alapfeladat, a rendészeti teendők ellátása mellett többek között a közoktatást és az egészségügyet is irányítja majd. Kétséget kizáróan a zsinórban tizenkét éve belügyminiszterként dolgozó Pintér rendpárti szemlélete e két stratégiai ágazatban is meg fog nyilvánulni, erre engednek következtetni a tárcavezetőnek az újbóli kinevezése előtt tartott bizottsági meghallgatáson elhangzott szavai is. Az egészségügyi statisztikák alapján az látszik: indokolt lehet az effajta megközelítés.

ELLÁTÁS ÉS RÉGIÓK

Nem véletlenül hangsúlyozta Pintér Sándor a parlamenti testület előtt első helyen az ellátás jobbítását, kiemelten a népegészségügy megerősítését. A hazai lakosság

egészségi állapotát illetően ugyanis bőven van tennivaló, különösen a kiugró regionális különbségek terén, ami több statisztikából is egyértelműen kirajzolódik. Az egyik legegzaktabb mérőszám erre a születéskor várható átlagos élettartam, amely Magyarországon belül igen nagy szórást és a fejlettségi szinttel való szoros összefüggést mutat. Míg ugyanis 2020-ban az éllovas Budapesten egy férfi születésekor várható élethossza 74,3 év volt, addig a sor másik végén lévő Borsodban csak 69,6 esztendő, az utolsó előtti Nógrád megyében pedig 70,3. Sőt, utóbbiban nyolc év leforgása alatt nemhogy nőtt volna, hanem – egy hónappal – egyenesen csökkent a várható élettartam. A nők esetében egygyel kevesebb, három esztendő a különbség a sereghajtó nógrádiak (76,9) és a listavezető fővárosiak (79,8) között.

A fekvőbeteg-ellátásban a tízezer lakosra jutó ápolási napok száma azonban ennél is jobban rávilágít a regionális viszonyok jelentette probléma súlyosságára. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint ez év márciusában Nógrád megye lakosai 51 százalékkal több időt töltöttek az aktív fekvőbeteg-ellátásban, mint a Győr-Moson-Sopronban élők. Számszerűsítve e két szélső érték 999, illetve 663 napot jelent. De a szabolcsi, a békési és a borsodi adat is megközelítette az ezer napot.

Ha ehhez hozzávesszük, hogy a bejelentett új, rosszindulatú daganatos megbetegedések számát évek óta nem sikerül érdemben csökkenteni – kivételt egyedül a koronavírus-járvány kitörésének az esztendeje jelentett, de minden bizonnyal csak a szünetelt diagnosztika miatt –, akkor világos, hogy a népegészségüggyel, azon belül is a szűrővizsgálatokkal és a preventív ellátásokkal kapcsolatos fejlesztések vitathatatlanul az új egészségügyi kabinet legfontosabb feladatai közé tartoznak majd. Bár drasztikus lépés lenne, mégis, „belügyes szemüveggel nézve” megfontolandó lehetne például – a várandósság idejéhez hasonlóan – bizonyos felnőttkori szűrések kötelezővé tétele. Az infrastruktúra sok helyen már adott hozzá, az ugyanis kétségtelen érdeme az elmúlt tizenkét év egészségpolitikájának, hogy vidéken a kórházak, rendelőintézetek jó része teljesen megújult, a fővárosban pedig folyik az ezt célzó Egészséges Budapest program.

PINTÉR SÁNDOR BELÜGYMINISZTER. NEM MOST ISMERKEDIK AZ EGÉSZSÉGÜGGYEL, A JÁRVÁNY ALATT MÁR MEGISMERTE AZ ÁGAZAT KIHÍVÁSAIT

ORVOSOK, ÁPOLÓK

Szintén nagy előrelépése volt a hazai egészségügynek – ráadásul éppen a pandémia ideje alatt – az orvosbérek nagyarányú emelése, viszont azt Pintér Sándor elismerte, hogy a szakdolgozók helyzetét, különösen a diplomásokét mindenképpen rendezni kell. Igaz ez annak ellenére is, hogy 2019 óta négylépcsős bérfejlesztésben részesültek az ágazati munkavállalók, akik ennek utolsó etapjaként ez év január 1-jével harmincszázalékos fizetésemelést kaptak. Az ugyanakkor kérdés, hogy a szektorra vonatkozó felmondási tilalom május végi megszűnésével miként alakul majd a létszámhelyzet – a Független Egészségügyi Szakszervezet például kilépési hullámtól tart. Azzal a régóta tartó tendenciával ugyancsak szembe kell majd néznie a Belügyminisztériumnak, hogy a háziorvosok és a körzeti gyermekorvosok száma az ezredforduló óta megállíthatatlanul csökken. Az előbbieké 12, az utóbbiaké 14 százalékkal apadt bő húsz esztendő alatt, miközben a betegforgalom volumene nem változott érdemben. Az alapellátást illetően Pintér Sándor többek közt azt szeretné elérni, hogy az jobban illeszkedjen a szakellátáshoz, de az is célja, hogy az ügyeleti rendszer racionalizáltabban működjön. Továbbfejlesztené emellett a telemedicina-szolgáltatást, valamint az egészségügy egyik valóban bevált szisztémáját, az elektronikus egészségügyi szolgáltatási teret (eeszt), lehetővé téve, hogy egy rendszeren belül a háziorvosi ellátástól a gyógyításig minden fázis végigkísérhető legyen.

Bár más szempontból, de szintén a dolgozói állományt érintő téma, hogy a régi-új belügyminiszter szerint a hálapénz kérdésének a rendezése megtörtént ugyan – büntető törvénykönyvi kategória lett az adása és az elfogadása –, azonban a tapasztalatok azt mutatják: „van egy orvosi réteg, amely megpróbálja kijátszani a jogszabályt”. A tárcavezető ezért továbbra is rendőri eszközök bevonásával kíván eredményt elérni a paraszolvencia ügyében, amelyet a szektort illetően egy „belső rákos daganatnak” tart. Az egészségügyet érintő bűnügyekkel április elején lapunk is részletesen foglalkozott. Akkor a Nemzeti Védelmi Szolgálat Korrupciómegelőzési Főosztályától azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a 2021 eleje óta eltelt több mint egy esztendő alatt hatvankét esetben tettek feljelentést vagy kezdeményeztek nyomozást különböző, az ágazat területén feltárt bűncselekmények gyanúja miatt. Ezen ügyek közül hat volt kapcsolatba hozható paraszolvencia adásával vagy elfogadásával.

ADÓSSÁG

A hazai kórházak egy másik, évek óta viszsza-visszatérő és megoldatlan problémája a folyamatos és nagyarányú eladósodás. A kérdést Pintér Sándor sem hagyta szó nélkül a népjóléti bizottságban, ahol kijelentette: hatékonyabbá akarja tenni a forrásfelhasználás és a minőség ellenőrzését, valamint az intézményi gazdálkodást.

A Magyar Államkincstár adatai alapján a Világgazdaság a közelmúltban arról írt, hogy március végén már meghaladta a 16 milliárd forintot a kórházak adóssága az egy hónappal korábbi 13 milliárd után. Az összeg döntő része szállítókkal-szolgáltatókkal szembeni tartozás volt, és az 581 intézményből 291 volt eladósodva az előző negyedév végén. A legnagyobb hátralékot, 1,3 milliárd forintot az Észak-közép-budai Centrum, Új Szent János Kórház és Szakrendelő halmozta fel, de megduplázta az elmaradását a Dél-pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet is. Ezekből az adatokból is látszik, hogy a Pintér-féle gazdálkodási hatékonyságjavításnak mindenképpen lesz létjogosultsága a kórházak világában.

HELMECZI ZOLTÁN

NÖVEKVŐ ÜZLETHÁLÓZAT

HERVIS | Miközben új áruházak megnyitását tervezi és több meglévő üzletét is felújítja, a jövőben a minőségi termékek, szolgáltatások terén is erősít, s támogatóként a magyar versenysportban szintén hangsúlyosabban jelenik meg a Hervis – fejtette ki a Figyelőnek Dalnoki Balázs, a sportszerkereskedelmi cég tavaly májusban kinevezett ügyvezető igazgatója.

Dalnoki Balázs egy szakmai Oscar-díjjal és az elektromos autók bevezetése terén szerzett tapasztalatokkal érkezett a Porsche Hungariától a Hervishez. „A karrieremnek abban a szakaszában történt a váltás, amikor az ember még vágyik arra, hogy egy új területen is kihívást keressen és sikert érjen el. Tizennyolc évig dolgoztam a Porsche Hungaria keretein belül: 13 esztendeig a Škoda, majd a Volkswagen márkavezetőjeként. Úgy érzem, sikeres időszakot hagytam magam mögött, amire jó visszajelzés, hogy amikor a Volkswagen márkavezetője lettem, búcsúzásként a Škodánál átvehettem a két alapítóról elnevezett Laurin & Klement-életműdíjat, amelyet a brand Oscar-díjának is neveznek. Növelte ennek értékét, hogy világszinten a negyedik voltam, aki ezt az elismerést megkapta. A Volkswagennél is izgalmas feladat várt rám, mert a márka a nagy gyártók világában az elsők között kötelezte el magát az elektromos autózás irányában” – mesélte a szakember.

ELŐZMÉNYEK

Az ügyvezető szavai szerint az e-gépkocsik bevezetése terén a legnagyobb kihívást az jelentette, hogy a hatalmas autópiaci versenyben, a belső égésű motorok dominanciája mellett úgy kellett lefordítania a márkakereskedők nyelvére a VW jövőbeli fejlesztési irányát, hogy úgy érezzék, érdemes kitartani a brand mellett. Ami azért volt kulcskérdés, mert az értékesítés sikerét alapvetően befolyásoló, a saját tőkéjüket kockáztató márkakereskedőkkel egy korábban ismeretlen technológiát és üzleti modellt kellett elfogadtatniuk. „Az elektromos töltők rendszerének a kiépítése, a szerviz átalakítása akár százmilliós nagyságrendű befektetést is megkövetel, úgy, hogy az csak évek múlva térülhet

meg. Ráadásul, mivel még abszolút gyerekcipőben járt Magyarországon az e-autózás, egyike voltam azoknak, akik a jogszabályalkotókkal együtt dolgozhattak az elektromos járművek elterjedéséhez szükséges optimális szabályozási háttér megszületésén és a leghatékonyabb támogatási rendszer kialakításán. Ezenkívül az elektromos művekkel is egyeztettem a villanyautók optimális töltéséhez szükséges e-kapacitások kiépítése kapcsán” – elevenítette fel Dalnoki Balázs.

Az e-gépkocsik terén megszerzett tudás azért is hasznosítható a sportszer-kereskedelmi cégnél, mert e járművekhez hasonlóan az akár másfél millióba kerülő új generációs elektromos kerékpárok is másképp üzemelnek, mint a hagyományos bringák, amelyeknél elég a pedált, az ülést és a féket beállítani. Az e-bike-ok esetében viszont szoftveres ismeret és a megfelelő appok használata is szükséges ahhoz, hogy a bicikli optimálisan vagy jól működjön.

„A Hervis vezetése azért is áll közel hozzám, mert sportorientált menedzserként aktív vagyok a szabadidősportokban, továbbá a Škoda révén a magyar jégkorong egyik legnagyobb támogatója voltunk, a Volkswagennel pedig az összes NB I.-es focicsapatot segítettük. A Magyar Jégkorong Szövetség elnökségi tagjaként azért is nagy örömmel éltem át azt, hogy a májusi ljubljanai B csoportos világbajnoki mérkőzéseken válogatottunk ismét kiharcolta a feljutást a világelitbe, mert a szervezet megpályázhatta a jövő évi A csoportos vb rendezési jogát. Ha szerencsénk van – hiszek abban, hogy a lebonyolítás jogát nem fogják kétszer elnyerni a finnek –, akkor jövőre Budapesten, az új MVM Dome-ban szurkolhatunk a magyar csapatért” – vázolta a szakember.

MÉG MINDIG COVID

A koronavírus ismételt terjedése miatt Kína több nagyvárosában is szigorításokat léptetett életbe a kormány, emiatt szó szerint jóval kisebb mozgástere maradt a fogyasztónak, így több sportszergyártó – az Under Armour és az Adidas is – csökkenő első negyedéves profi tról nyilatkozott. Ugyanakkor a piacon nemcsak ez okoz gondot, hanem a globális láncok lebomlása is – ezzel a beszerzési pozíciók erőteljesen romlottak. Holott a sportdivat, a sportos stílus is ma már a hétköznapi utcai viselet részét képezi, vagyis a ruházkodás területén meglehetősen fontos szerepet töltenek be a sportmárkák.

PÁRHUZAMOK

Dalnoki Balázs szerint a korábbi munkahelyével az is párhuzamot jelent, hogy a Hervis központja szintén Salzburgban van, ami a számára megszokott gazdasági környezetet, munkakultúrát és döntési mechanizmust jelenti. Ez is közrejátszott abban, hogy a Covid-járvány kifutásához kötődően megélénkült keresletet kihasználva az elmúlt tizenkét hónapban minden tervet sikerült teljesíteniük. Így a sportszer-kereskedelmi piac második legnagyobb szereplőjeként a 370 fős tár-

saság bruttó 18 milliárd forintos forgalmat ért el tavaly.

ORSZÁGOS LEFEDETTSÉG

„A hazánkban az idén 25 éves Hervis a saját tulajdonú üzletekben hisz. Jelenleg 33 boltunk van, és a közeljövőre vonatkozó terv az, hogy az országban földrajzilag a legjobb lefedettséget biztosítva több mint 40 egységesre bővítsük a hálózatot. Ez az expanzió nemcsak az új üzletek megnyitását, hanem a régiek felújítását is jelenti. A fejlesztési stratégia megvalósítása a tervek szerint jóval több mint egymilliárd forintot igényel majd” – magyarázta a szakember, aki szerint a Hervisnél az most az egyik legnagyobb feladata, hogy miután a dolgok szerencsétlen alakulása miatt az elmúlt években több ügyvezetője volt a vállalatnak, a tulajdonosok támogatásával megteremtse a munkatársak által joggal elvárt hosszú távú irányítási stabilitást. „Szerencsére a közép- és a felső vezetők körében az első számú poszton történt cserék ellenére is megmaradt a stabilitás. Ez azért is fontos, mert vannak itt olyan tapasztalt szakemberek, akik már egy vagy akár több évtizedet is eltöltöttek a cégnél. Nem véletlen, hogy ahol nem indokolt, nem a személyi változásokra, hanem ellenkezőleg, a csapat egybekovácsolására fókuszálok. A gárdának hitet adva a jól működő irányítási rendszerek hatékonyabb alkalmazására és egy modern munkakultúra kialakítására helyezem a hangsúlyt. Számomra ennek az első pozitív visszaigazolása az, hogy tavaly – igaz, a nem túl erős 2020-as bázishoz képest – 25 százalékos növekedést értünk el. De úgy sem állunk rosszul, ha az utolsó koronavírus-mentes esztendőt, 2019-et vesszük alapul, amelyhez viszonyítva ez évben nagyjából 50 százalékos bővülést mutathatunk fel. Igaz, időközben négy új egységet nyitottunk, és így 12 százalékkal nagyobb lett a bolthálózatunk, de a növekedés többi eleme már abból ered, hogy hatékonyabban, a korábbinál lényegesen attraktívabb árukészlettel dolgozunk. Emellett pedig egyre nagyobb mértékben használjuk ki azt a lehetőséget, hogy miközben a Hervis önálló társaság Magyarországon, az osztrák tulajdonosi szinten a SPAR-csoporthoz tartozunk. Ennek eredményeként pedig több háttérszolgáltatást – személyzeti ügyvitel, IT-fejlesztések stb. – az utóbbi biztosít a számunkra. Ezenkívül immár a SPAR Magyarországgal is egyeztetünk olyan, kölcsönösen előnyös együttműködésekről, amelyek a már megszokott, öszszehangolt ingatlanberuházásokon, -bérléseken is túlmutatnak” – fejtette ki Dalnoki Balázs.

33 boltunk van, és a közeljövő terve az, hogy több mint 40-re bővítsük a hálózatot.

VONZÓ BÉREK, STABIL JÖVŐKÉP

Miközben vezetői szinten minimális az elvándorlás, az eladók esetében a Hervis is küzd a fluktuációval. A cégvezető ezért olyan megoldás kialakítására törekszik, amely azokat is a vállalatnál tartja, akik gyakran csak 5-10 ezer forinttal nagyobb bérért mennek el. „Tudom, hogy ez a probléma nem oldható meg egyik napról a másikra, de egykét éven belül biztosan eljutunk oda, hogy a növekedésnek köszönhetően vonzó bérek és a stabil jövőkép, valamint az üzletnyitások és -felújítások eredményeként érezhető jobb munkakörülmények valódi megtartóerővé válnak. Éppen úgy, ahogy a korábbinál sokkal minőségibb, sportorientáltabb árukészletünkkel is azt bizonyítjuk a dolgozóinknak és a piacnak, hogy a Hervis ismét a színvonal mellett kötelezte el magát. Mindezt úgy, hogy a folyamatos termékellátást is biztosítani tudjuk hozzá. Nem véletlen, hogy már a 2024-es kerékpár-megrendeléseinket is leadtuk, s a futás mellett olyan más sportkompetenciákat és olyan világmárkákat hozunk vissza a kínálatba, amelyek a megfelelő ár-érték arány mellett egyértelműen tovább növelik a Hervis piaci megbecsültségét, s vele a versenyképességünket” – részletezte a szakember.

A fizikai üzletek mellett a Hervis az online térben is régóta aktív, amit a társaság teljes forgalmát nézve tekintélyes, 15 százalékos webes részesedés is mutat. Dalnoki Balázs szerint a virtuális térben további jelentős IT-fejlesztésekkel erősítik a jelenlétüket. Céljuk az, hogy a hagyományos és az online kínálatuk, szolgáltatásuk tökéletesen kiegészítse egymást. Mondván: míg az egyszerűbb termékek értékesítését kiválóan szolgálja a házhoz szállítást biztosító webáruház, a fizikai üzletekben a legnagyobb márkák kipróbálása mellett olyan egyedi szolgáltatásokat is nyújtanak, mint amilyen például a személyes tanácsadás, a lábanalízis, a kerékpár-beállítás és a használati bemutató. Először a kiválasztott, majd az öszszes boltjukban üzembe állítják azokat a megfelelő hardverkulccsal ellátott laptopokat, amelyekkel az e-bike-ok gazdái is teljes körű kiszolgálást élvezhetnek majd.

ÉRSEK M. ZOLTÁN

INNOVÁCIÓ ÉS KREATIVITÁS

FIFTEEN SECONDS FESTIVAL | Immár nyolcadik alkalommal rendezik meg júniusban Ausztriában, Grazban a Fifteen Seconds Festivalt. Ez az esemény 2014 óta jelenti az egyik legfontosabb találkozási, együtt gondolkodási lehetőséget az üzleti élet szereplői, az innováció területén tevékenykedők, a kreatív cégek számára.

A június 9–10-én, Grazban megtartandó rendezvény mindenkinek szól, aki tovább szeretné fejleszteni magát, tanulna és segítene a jövő alakításában – olvasható a fesztivál honlapján. „Inspiráció, tudástranszfer és networking” – ezek az esemény hívószavai. A Fifteen Seconds Festivalra „tízezer nyitott, a világra kíváncsi elmét” várnak. A cél az, hogy a résztvevők „az emberi kreativitás szikráját meggyújtva megoldási javaslatokat tegyenek, válaszokat adjanak a globális kérdésekre”. Az osztrák város modern rendezvénycentrumában, a Stadthalléban, valamint a legismertebb belvárosi helyszíneken lesznek láthatók-hallhatók az esemény előadói.

A szervezők szerint a program gerincét azok a tárgykörök, megatrendek alkotják, amelyek a következő években meghatározzák a világot. Ezen területek között találjuk például a körforgásos gazdaságot, a városi tér innovációját, a növényalapú étkezéssel kapcsolatos koncepciók jövőjét, a nemi egyenlőség kialakítását a cégek vezetésében, a zöldtechnológia, az energetikai hálózatok kérdéseit, a közösségi média web3-as kihívásait.

A fesztiválon 150 nemzetközi előadó, vezető szólal meg, és olyan vállalatok is képviseltetik majd magukat, mint például a PayPal, az Etsy, a Dior, a Netflix, az Ogilvy, a Kickstarter, a Ben & Jerry’s, a Pantone, a Samsung és az Oatly. A Fifteen Seconds társalapítói, Stefan Stücklschweiger és Thiemo Gillissen, valamint Nino Groß partner és kommunikációs igazgató a jövőre, a növekedésre fókuszálnak, hiszen az innováció országhatárokon átívelve tud hatást gyakorolni.

A rendezvénynek magyar előadója is lesz Trunk Tamás vlogger, youtuber személyében. A Figyelőnek elmondta: „A Fifteen Seconds számomra azt jelenti, hogy találkozhatok azokkal a speakerekkel, azon világcégek vezetőivel, akik a legmagasabb szintű, fenntarthatósági fókuszú gondolatiságot képviselik és interpretálják a hallgatóság számára. A grazi esemény az emberi közvetlenség, nyitottság együttes élményét jelenti. Az osztrák szervezők összeépítik a tartományi székhely városmárkáját a globális fesztivál gondolataival. Ez számomra példaértékű.” Arra is kitért, hogy előadóként a „purpose-vezérelt” márkákról (ezek a küldetéstudatos látásmódot képviselő vállalatok brandjei – a szerk.) és a Z generációról beszél majd Grazban. Trunk Tamás már korábban is fellépett előadóként a rendezvényen. „Örülök, hogy az idén már egy ilyen »purpose-vezérelt« márka, mint a Fifteen Seconds és Magyarország közeledésében is szerepem van. Hazánk és a fesztivál összekapcsolódása lehetőséget nyújt a kölcsönös tudás átadására is. Nem új számomra az ausztriai kommunikációs világban való közös alkotás, hiszen a Campaigning Bureau vezető osztrák kommunikációs ügynökség Z generációs tanácsadójaként is tevékenykedem” – fejtette ki.

A MAGYAR ELŐADÓ, TRUNK TAMÁS. „A FIFTEEN SECONDS FESTIVAL AZ EMBERI KÖZVETLENSÉG, NYITOTTSÁG EGYÜTTES ÉLMÉNYÉT JELENTI” PILLANATKÉP A FESZTIVÁLRÓL. A RENDEZVÉNYEN A JÖVŐKUTATÁS, A DIGITALIZÁCIÓ KÉRDÉSEI IS TERÍTÉKEN LESZNEK

PT

REKORDSZINTEN A LAKÁSÁRAK

LAKÁSPIAC | Az immár nyolc éve tartó folyamatos lakáspiaci drágulás után 2021-ben ismét csúcsot döntött a lakásárak emelkedése, amely főleg a vidéki településeken tapasztalható nagymértékű árnövekedésnek tudható be. A lakáspiacot az idén az emelkedő kamatkörnyezet, az infl áció, valamint az építések költségeinek drágulása új helyzet elé állítja – mondta Winkler Sándor, a Magyar Nemzeti Bank ingatlanpiaci elemzések osztályának vezetője.

Az MNB lakásárindexe alapján 2021 negyedik negyedévében a lakásárak országos átlagban a rekordmagasnak számító 21,4 százalékos éves dinamikával emelkedtek, szemben az egy esztendővel korábban mért 8,9 százalékkal.

Winkler Sándor jelezte, hogy tavaly az ingatlan-adásvételek száma az előző évhez képest 15 százalékkal nőtt, míg az idei első negyedévben 9,3 százalékos bővülést tapasztaltak éves összevetésben országos szinten. Budapesten 2021 végén 11,3 százalékkal voltak magasabbak a lakásárak az egy évvel korábbihoz képest, a vidéki városokban pedig még legnagyobb, 25,0 százalékos éves növekedést tapasztaltak.

TÚLÉRTÉKELVE

Előzetes ingatlanközvetítői adatok alapján 2022 első negyedévében további rendkívüli mértékű drágulás várható, vélhetően az emelkedő infláció és a növekvő kamatkörnyezet miatt előre hozott vásárlásoknak is köszönhetően. A nagyarányú lakáspiaci drágulás következtében becslésük szerint országos átlagban történelmileg magas, 18 százalékos szintre nőtt a lakásárak túlértékeltsége. Ez Budapesten több éve magas, jelenleg 15 százalékos.

A jelentésben kitérnek arra, hogy hazánkban továbbra is történelmi csúcson alakul a foglalkoztatottak száma, emellett nemzetközi összehasonlításban alacsony a hazai munkanélküliség, ami a tavalyi, valamint az idei első negyedév várhatóan kedvező növekedésé-

vel együtt támogatja a lakáspiaci keresletet. Ugyanakkor az orosz–ukrán háború következtében fellépő negatív hatások és kockázatok a termelési költségek emelkedésén keresztül rontják a munkaerőpiaci kilátásokat.

TÁMOGATÁSOK SZEREPE

Az MNB szakértőinek becslése szerint 2021-ben 168 ezer lakáspiaci tranzakció valósult meg, ami jelentős, 15,6 százalékos bővülés a 2020-as, pandémiával érintett évhez képest, de továbbra is elmarad 2019-hez viszonyítva. Az adásvételek száma Budapesten és a megyeszékhelyeken bővült tavaly, sőt ez az első negyedévben is folytatódott, elsősorban a fővárosban. A magas tranzakciószámhoz, valamint az élénk hitelezéshez érdemben hozzájárultak a 2021 elejétől bevezetett új otthonteremtési támogatások is. Az újonnan kihelyezett lakáskölcsönök volumene a negyedik negyedévben 40 százalékkal nőtt a 2019-es év azonos időszakához képest, és a létrejött tranzakciók fele hitel felvételével jött létre. A kamatok emelkedése ellenére 2022. márciusig csak mérsékelt növekedést lehetett látni az átlagos lakáshitelkamatokban. Előretekintve, a kamatok további emelkedése esetén a hitelből való vásárlás lehetősége jelentősen romolhat. Az idei év első negyedében szintén élénkülő keresletet tapasztaltak a bankok a lakáskölcsönök piacán, ugyanakkor a második és a harmadik negyedévben már a hitelintézetek fele csökkenő kölcsönkeresletre számít.

ÁTADOTT ÚJ LAKÁSOK

Tavaly 19 900 új építésű lakóingatlan kapott használatbavételi engedélyt, ami éves szinten jelentős, 29,5 százalékos visszaesés a 2020-as 28,2 ezer felépült lakáshoz képest. A legnagyobb mértékben a vidéken építtetett lakóingatlanok (többnyire családi házak) száma esett vissza, éves összevetésben mintegy 48,7 százalékkal. Ezzel párhuzamosan a vállalkozók által többnyire értékesítési céllal épített lakásoké is csökkent, 2020-hoz képest 31,1 százalékkal. Budapesten, ahol a vállalkozói ingatlanépítések dominálnak, 11 százalékkal nőtt tavaly a felépített új lakások száma. A harmadik és negyedik negyedévben éves összevetésben azonban már a fővárosban is jelentősen kevesebb ilyet adtak át.

KÖLTSÉGEK

Az átadott új építésű lakások száma 2022 első negyedévében is csökkent. A hazai ingatlanállomány éves megújulási aránya 0,4 százalék, ami európai összehasonlításban alacsony. A lakásépítések visszaesésében elsősorban az energetikai szabályok várható szigorítása miatt 2020-ra előre hozott sok csa-

ládi házas építkezés játszott szerepet. A 2021-ben kiadott új lakásépítési engedélyek száma ugyanakkor 32,7 százalékkal bővült, ami vélhetően főként a 2022 végéig építési engedélyt szerzett épületekre ismételten bevezetett kedvezményes lakásáfának köszönhető.

Az újlakás-kínálat összességében nem képes lépést tartani a kereslettel. Tavaly Magyarországon nőttek a legnagyobb mértékben – közel 16 százalékkal – az ingatlanépítési költségek az Európai Unióban, 2020-hoz viszonyítva. Az EU 27 tagországában és az eurózónában is átlagosan 6,3 százalékkal drágult a lakásépítés. Az orosz–ukrán háború következtében az idén ismét emelkedtek a nyersanyag-, valamint az energiaárak, és az ellátási láncokat érintő problémák is fokozódtak, ami növeli a fejlesztési költségeket. Előretekintve, az építőanyagok esetén újabb áremelkedések várhatók, ami az egyes projektek kivitelezésének további időbeni csúszását eredményezheti.

Az orosz–ukrán konfliktus az építőipari költségek újabb növekedését hozhatja, mivel a háborúban álló országoknak egyes alapanyagok világpiaci exportján belül magas a részesedése, emiatt az anyagköltségek tovább drágulhatnak.

A lakáshitel-igényléseken belül emelkedett az új ingatlan vásárlására és építésére igényelt kölcsönvolumen, amiben az októberben elindult NHP Zöld Otthon Program jelentős szerepet játszott. A 2021 negyedik negyedévében létrejött tranzakciók fele lakáshitel felvételével valósult meg, és 53 százalékra emelkedett a legalább 50 százalékos önerővel való vásárlások aránya. A lakásárak emelkedésével párhuzamosan tovább nőtt a hitelek átlagos összege és futamideje, új ingatlan építésére és vásárlására ebben az időszakban átlagosan 18 millió forintot igényeltek, 22 éves futamidő mellett.

A hitelintézetek 2021 negyedik negyedévében 657 milliárd forint értékben kötöttek kölcsönszerződéseket a háztartásokkal, ennek a felét a lakás-

kölcsönök adták. A lakáshitel-kihelyezések 325 milliárdos volumene 40 százalékos növekedés a 2019 negyedik negyedévi szinthez képest. Ebben komoly szerepet játszottak a 2021-től elérhető állami otthonteremtési támogatások, hiszen a vizsgált időszakban minden negyedik lakáskölcsönt és a teljes kibocsátás 31 százalékát állami kamattámogatás mellett helyezték ki a bankok. Az októberben elindult NHP Zöld Otthon Program az új lakások vásárlása és építése céljából felvett hitelek iránti keresletet élénkítette, az új ingatlan vásárlására 56 százalékkal, míg az építésére több mint a duplájára nőtt az igényelt volumen éves összevetésben. Ennek ellenére a GDP-arányos lakáshitel-állomány hazánkban a legalacsonyabb az EU-tagországok között, 8,1 százalékkal. A magyar háztartásoknak az euróövezeti átlagnál (29,1 százalék) kisebb arányban (15,5 százalékban) vannak lakáscélú jelzáloghitelei.

9,3%

százalékos bővülést tapasztaltak éves összevetésben.

TÓTH BALÁZS

HATALMASAT MENTEK

AZ ELSŐ NEGYEDBEN

KISKERESKEDELEM | Nem nagyon fordult elő az elmúlt években, sőt évtizedben, hogy annyira erős statisztikai számokat produkált volna a kiskereskedelmi forgalom, mint az idei első három hónapban. A gond viszont az, hogy kissé csalóka a növekedés, és a számok magukban rejtik a következő hónapok gyengülését.

Ez év márciusában a nyers statisztikai adatok 16 százalékos kiskereskedelmi forgalombővülést mutattak. Februárban csaknem tíz, januárban pedig négy százalékkal nőtt a piac. Ezzel az első negyedév brutálisan erősre sikeredett, több mint 10 százalékos növekedést hozott. Mindez persze borítékolható volt. A jegybank adatai alapján 2000, más elemzők szerint 1200 milliárd forint pörgött ki az államháztartásból a családokhoz, s e pénz jelentős része természetesen a fogyasztásra ment el. Ebből az összegből kiindulva a szektor gyarapodása még kevésnek is tűnhet, hiszen a múlt esztendő azonos időszakához képest csak néhány száz milliárd forinttal izmosodott az idei első negyedéves forgalom – magyarán sok pénz maradt még a háztartásoknál, amelyet tartalékolnak.

FÉLIG TELE

Persze a kiskereskedelmi adatokat vizsgálva jól látszanak a piac problémái, hiszen a nagy bővülés egy anomália és egy termék eredménye. Az anomália a tavalyi gyenge bázis. A járvány miatti szigorítások alaposan visszavetették a fogyasztási kedvet, ezért az akkori számokhoz való viszonyítás értelemszerűen sokkal jobb végeredményeket produkál. A termék, amely felfelé húzta a statisztikai adatot, nem más, mint az üzemanyag. A gőzerővel beindult gazdaság ellátásához energia kell, így január–márciusban 27 százalékos üzemanyagforgalom-növekedést mért a statisztikai hivatal – jóllehet ennél az árufajtánál is alacsony volt a bázisszint; tavaly ugyanebben az időszakban csaknem 6 százalékos visszaesést regisztráltak.

Kicsit tovább kapargatva a felszínt az is kiderül, hogy például az élelmiszer-eladás stagnált (pedig itt sem volt erős a bázis), ami azért baj, mert az üzemanyag-értékesítés nélküli kiskereskedelmi forgalom felét ezen árucsoport adja. (Ha jól megy a fogyasztó sora, az azonnali bővülést jelez az élelmiszer-eladásokban, és ugyanilyen – persze ellentétes – hatás mutatkozik, ha bizonytalannak látja a helyzetét.) Ugyanakkor félig tele a pohár, mert minden más kereskedelmi árucikk forgalma jelentősen nőtt az első három hónapban, köszönhetően a már említett gyenge bázishatásnak.

Nézzünk pár példát. A bútorok és a műszaki (nem elektronikai) cikkek kereskedelme 2020 első negyedében mutatott utoljára némi növekedést, pont akkor, amikor a pandémia elérte Európát. Azóta ennek a piacnak a forgalma folyamatosan és nagyon erőteljesen csökkent. Most azonban rögtön 20 százalékos bővüléssel indította az évet – mindezt úgy, hogy ezt a szegmenst különösen keményen érinti a beszállítói láncok akadozása vagy lebomlása. A január–márci-

usi időszak másik nagy nyertese a ruházat és a textil, amely 73 százalékkal növelte a forgalmát. Itt a piaci környezet nem volt annyira mostoha, mint a bútornál. Ennek megfelelően a tavalyi boltnyitások óta rendre két számjegyű, sőt szakaszonként átlagosan 30 százalék körüli gyarapodás következett be, de a mostani negyedév jócskán rátett egy lapáttal.

Profi l 2019 2020 2021 2021/2019

Élelmiszer 38 140 37 392 36 262 –1 878 Iparcikk 79 103 76 179 73 640 –5 463 Benzinkút 2 062 2 051 2 047 –15 Jármű 7 692 7 601 7 524 –168 Összesen 126 997 123 223 119 473 –7 524

Forrás: KSH, blokkk.com

BOLTOK

Hiába a jelenlegi tekintélyes növekedés, az elmúlt 24 hónap nem számított a kereskedelmi vállalati szektor sikersztorijának, ami a boltszámokon is meglátszik. Az elmúlt két évben több mint 7500 hagyományos üzlettel zsugorodott a piac. (Nyitott persze új egység is, de a szaldó az említett szám.) A legnagyobb vesztesek közé az iparcikkboltok (ebben a csoportban már benne van az elektronikai szegmens is) tartoznak, ilyen üzletből két esztendő alatt 5400-zal lett kevesebb. A csökkenésben a blokkk.com internetes kereskedelmi szakportál szerint a járványhelyzet miatti bezárások játszották a legjelentősebb szerepet. Ez, illetve az ebben az időszakban tapasztalt fogyasztói érdektelenség okozta a forgalomvesztést. A bevételkiesés pedig okafogyottá tette a fizikai egységek fenntartását, illetve sokan egyszerűen beadták a kulcsot – a kieső forgalom egyben a vállalkozások végét is jelentette. Ugyanakkor a fizikaibolt-bezárásokkal párhuzamosan nőtt a webáruházak száma. A pandémia kitörése előtti évben, vagyis 2019ben 13 ezer online üzlet működött, 2021 végére 34 ezer ilyen egységet regisztrált a statisztika. A robbanás mögött egyértelműen a koronavírus-járvány miatti szigorítások állnak, de az adatokból jól kiolvasható az önmagában is növekvő trend. 2010-ben még alig több mint 2100 ilyen bolt működött. Az utolsó kétéves ugrás tehát az elmúlt tíz esztendő kiskereskedelmi átalakulásának a folyománya is egyben, ám a megszűnt fizikai egységek jó része – maga mögött hagyva az üzlethelyiséget – a webre költözött, s nagyon sokan azok közül, akik megtartották a fizikai jelenlétüket, az internetes szolgáltatásukat is elindították, összekapcsolták vele. Ezen hatások figyelembevételével a számokat összeolvasva kiderül, hogy a webáruházak térnyerését az utóbbi időben inkább a kényszer szülte. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy ezen a piacon a kényszerintézkedések nélkül is növekvő tendencia bontakozott volna ki.

Ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy a webes értékesítés közel sem bővült olyan gyorsan, mint arra e boltok számának a gyarapodásából következtetni lehetne (kényszerhatás). Sőt, a Covid miatt életbe léptetett szigorítások enyhítésével a fizikai üzletek ismét erőteljesebb növekedést produkáltak, az elmúlt néhány hónapban egyértelműen háttérbe szorítva az online kereskedelmet.

AMI VÁRHATÓ

A pandémia okozta anomáliák után újra megtréfálta a piaci környezet a kiskereskedelmet, hiszen a múlt év végén már jól látszódott, hogy a járvány lecseng, és a világgazdaság újra beindul. Ennek megfelelően a kereskedelmi hálózatok itthon (és persze nemzetközi szinten is) beindították a befektetési gépezetüket, készülve a fellendülésre. Új egységeket nyitottak, felújítottak, bővítettek (növelték a plázákban és a bevásárlóutcákban a jelenlétüket), s mire elkészültek a beruházásokkal, kitört az orosz–ukrán háború. Ez pedig Európában és Ázsia több részén is elhomályosította a pandémia végén készült éles, minden részletet jól ábrázoló pillanatképet. Az infláció és a bizonytalanság csökkenti a fogyasztói kedvet, így félő, hogy a nagy kereskedelmi hálózatok is hosszú időre „beleragadnak” az elmúlt időszakban végrehajtott invesztícióikba, jelentősen mérsékelve a cégek profitabilitását. Ez a folyamat hosszú időre határozza meg a magas inflációs szintet, a kisebb marketing- és fejlesztési költést. Mindhárom tényező pedig a gyengébb fogyasztást vetíti előre.

HŐNYI GYULA

ELEKTRONIKAI IPAR | Nem csak a Covid-járvány számos hulláma vagy az orosz–ukrán háború teremtett egészen új helyzetet a hazai ipar porondján. Az ezekből következő jó néhány trend is KIHÍVÁSOK mind hatással van többek között a magyarországi elektronikai gyártásra, amely pár hete már az ipari termelés közel 20 százalékát tette ki. AZ ITTHONI GYÁRTÓK ELŐTT

Az európai elektronikai gyártás, az uniós szinten is főként összeszerelést végző ágazat helyzete változóban van. A koronavírus okozta csiphiány és más ellátási fennakadások, valamint a háború miatt még tovább csökkenő termelés Európa-szerte hatalmas problémát jelent. Pedig a magyar ipari termelésben is nagy az e-szektor súlya: a legfrissebb, ez év márciusi statisztikai adatok szerint a feldolgozóipar volumenének közel 11 százalékát adja a számítógépek, elektronikai és optikai termékek gyártása, további 8,4 százalékát a villamos berendezések előállítása. Ezek együtt tehát közel 20 százalékot jelentenek. Az 5,6 százalékos arányú gép- és a csaknem 22 százalékos súlyú járműgyártásból is tartoznak ide területek, hiszen a gépek, a járművek értékének is egyre nagyobb hányadát teszi ki az elektronika. Azaz a hazai ipar termelésének legalább az ötödét, valójában inkább mintegy negyedét az elektronikai ágazat adja. Ennek a nagy aránynak az a magyarázata, hogy főként multinacionális cégek berkeiben folyik ez a termelés, és zömmel ilyen vállalatoknak végeznek óriási volumenű munkát a nagyok.

VÁLTOZÓ SZEREPEK

Tálos Péter, a Foxconn magyarországi és több régiós államért is felelős alelnöke, a Menedzserszövetség felügyelőbizottságá-

KOMÁROM, CLOUD TECHNOLGY-GYÁR. A MAGAS MINŐSÉGŰ TERMÉKEK IRÁNT HATALMAS KERESLETNÖVEKEDÉS VÁRHATÓ

nak az elnöke szerint az utóbbi egy-két esztendőben igencsak felértékelődött a helyi vállalatvezetők szerepe, hiszen az elmúlt évtizedekhez képest a világjárvány, valamint a fegyveres konfliktus teljesen új korszakot nyitott a hazai iparban is. A kilencvenes években a helyi ipart meghatározó cégvezéreknek nagy volt a mozgástere, ők ismerték jól a helyi viszonyokat. Ám a 2004-es uniós csatlakozás után a régiós nagy gyártók irányítóinak a mozgástere jelentősen csökkent. Azonban a pandémia 2020 eleji kitörése óta, valamint természetesen az orosz–ukrán háború kirobbanásával újra sokkal nagyobb önállóságot kapott a legtöbb magyarországi óriásvállalat.

Miért? Mert nemcsak a gazdasági kilátások váltak bizonytalanná, hanem a szállítói láncok, a gyártói és a felvevői piacok is hétről hétre rengeteg kihívás elé állítják ezen ágazat társaságait is. „Eddig hatalmas anyahajókat kellett vezetni, most sok esetben többé-kevésbé önálló alvállalkozók, leányvállalatok és beszállítók kisebb vízi járművekből álló rajaival együtt szükséges a korábbiaknál sokkal viharosabb vizeken helytállni” – mondta a szakember.

ÖTÖDIK GENERÁCIÓ

Jakab Roland, az Ericsson regionális igazgatója és a magyarországi Mesterséges Intelligencia Koalíció elnöke ugyanakkor az ötödik generációs mobilhálózatok (5G) terjedése felől közelít, ugyanis ez alaposan átírja nemcsak a fogyasztói, de az ipari trendeket is itthon és a fejlett világban mindenütt. A termelés digitalizációja az 5G világában sokkal nagyobb sebességre kapcsol, így újfajta versenyhelyzet alakul ki nem csupán a fogyasztói, a kereskedelmi, a közlekedési, a logisztikai, de az ipari gyártási ágazatban is.

Ráadásul az ötödik generációs technológia térnyerését a járvány is csak ideig-óráig akasztotta meg. A múlt év végére a 8,2 milliárd mobil-előfizetésből 660 millió volt 5G-s mobilinternetes, és öt esztendő múlva az összes előfizetés 49 százaléka lesz ilyen – áll az Ericsson Mobilitási jelentésében. Ez azt jelenti, hogy a magas szintű elektronikai gyártás számára óriási keresletnövekedés várható nemcsak a távközlési, internetes technológiák, hanem a gyártás, a logisztika automatizálása terén is, és természetesen a jármű-előállítás szintén mind több elektronikai komponenst használ az elektromos hajtás és a részben önvezető rendszerek terjedése révén.

ÁZSIAI FÖLÉNY

Összefoglalva tehát: a háború és a pandémia hatásaitól függetlenül az egyik leggyorsabban növekvő ágazat az elektronikai gyártás. Szintén jól ismert, hogy a termelés súlypontja Ázsiában van, ugyanakkor az amerikai–kínai kereskedelmi háború is jobbára arról szólt, hogy ebben a szektorban az ázsiai fölény ellen lehet-e tenni valamit. Észak-Amerika országai most számos eszközzel próbálnak önállósodni, de ők sem sok sikerrel. Ha pedig erősödik a „hidegháborús hangulat”, és esetleg Kínával is hűvösebb lesz a Nyugat viszonya, akkor Európa két szék között a pad alá eshet, hiszen jó pár évtizede a tengerentúli technológiai sikervállalatok szintén nagyban függenek a kínai beszállítóiktól, gyártóiktól. Mindez Magyarország szempontjából azért nagy kockázat, mert – mint a bevezetőben írtuk – az ipari termelésünk legalább ötödét ez a terület adja, holott itt a legszorosabb Amerika, Európa és Ázsia együttműködése, és az ellátásnak, valamint a geopolitikai változásoknak is kifejezetten kitett ágazatról van szó.

BAJBAN EURÓPA VEZETŐ IPARI HATALMA

A német elektrotechnikai és digitális ágazat külkereskedelmi mérlege a legfrissebb adatok szerint 2022. január–márciusban több mint 20 esztendeje az első alkalommal mutatott hiányt – árulta el Andreas Gontermann, a ZVEI (Verband der Elektro- und Digitalindustrie) vezető közgazdásza a szektor szakmai képviseleti szervezetének múlt hétfői jelentése szerint.

Márciusban az orosz–ukrán háború ellenére tovább bővült a német elektronikai és digitális ágazat kivitele: a 20,7 milliárd eurós exportbevétel 5,1 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának értékét. Ugyanakkor ez volt az első olyan hónap, amely teljes egészében a szomszédunkban dúló fegyveres konfl iktus jegyében telt, így annak hatásait is jobban tükrözte. Érdemes azt is hozzátenni, hogy az idei első negyedév egészében az összesített ipari export 57,3 milliárd eurót tett ki. Azonban az egyensúlyhiányt mutatja, hogy Európa vezető ipari hatalma esetében az elektrotechnikai és elektronikai termékek behozatala ismét dinamikusabban nőtt, mint a kivitel. Németországban a harmadik hónapban 2021-hez képest 10,5 százalékkal, 20,4 milliárd eurósra bővült az import, és csupán 2022 januárjától márciusig 12,7 százalékos növekedés történt.

Az ágazat Egyesült Államokba irányuló exportja márciusban ismét erőteljesen, 15,3 százalékkal nőtt a múlt esztendő azonos időszakához viszonyítva. Kína – az ágazat legnagyobb exportpiaca – relációjában szintén jelentősen, 13,2 százalékkal bővült a kivitel. (Az EU egészébe irányuló villamosipari szállítások az előző évhez képest 4,4 százalékkal nőttek.)

A várakozásoknak megfelelően ez év harmadik hónapjában visszaesett az Oroszországgal és Ukrajnával folytatott elektrotechnikai külkereskedelmi forgalom. Az előbbibe irányuló export 20 százalékkal maradt el az egy esztendővel korábbitól, az utóbbi relációjában pedig több mint 50 százalékkal csökkent. Az ágazat ezen országokból származó importja 20,8, illetve 31,8 százalékkal zsugorodott.

HG