A Kossuth tér visszatér

ALAKULÓ ÜLÉS. VISSZATÉRTEK A KÉPVISELŐK, DE A DK-SOK ÉS A MOMENTUMOSOK AZ ESKÜTÉTEL UTÁN TÁVOZTAK IS

ORSZÁGGYŰLÉS | Egy hónappal a választásokat követően megalakult a rendszerváltás utáni kilencedik parlament, amelyet az elkövetkező négy évben is Kövér László elnököl majd. Az ellenzékiek egy része csak az eskütétel erejéig vett részt az alakuló ülésen.

A választópolgárok április 3-i döntése megkérdőjelezhetetlen, azt nem lehet félreérteni, félreértelmezni, félremagyarázni, sem kétségbe vonni – tette egyértelművé a százkilencvenkilenc tagú Országgyűlés alakuló ülésén tartott beszédében Áder János. A leköszönő köztársasági elnök arra szólította fel a képviselőket: mondjanak nemet egyebek mellett az alkotmányellenes szándékokra, a társadalom nyugalmának a megzavarására, a békétlenségre, a hazugságra, a demagógiára, a jellemtelenségre, az elvtelenségre, az alpári beszédre, s mondjanak igent a nemzeti érdekek képviseletére, az ország gyarapodására, a magyarok biztonságára.

ESKÜTÉTEL

A Demokratikus Koalíció tizenöt és az újonc Momentum tíz frakciótagja az államfő intelmeit már nem hallhatta, legfeljebb az élő közvetítésen keresztül, az eskütételt követően ugyanis mindannyian sietve elhagyták az üléstermet. Napokkal az alakuló ülés előtt egyébként még azt sem lehetett pontosan tudni, hogy az ellenzéki képviselők közül ki fog részt venni rajta, s ki nem. Ám miután a Fidesz bejelentette, hogy aki ezen a napon nem tesz esküt, az nem viselhet semmilyen parlamenti tisztséget, végül mindegyik ellenzéki megjelent május másodikán a Házban, és elmondta az esküszöveget. Vagyis csak majdnem mindenki: Hadházy Ákos ugyanis nem volt ott, ráadásul frakciótag sem lesz, mivel a Momentum – ahová eredetileg készült – nem vette be a képviselőcsoportjába. Így jelenleg ő az egyetlen „független” a parlamenti patkóban, vagyis inkább csak politikusnak lehet titulálni, hiszen a képviselői eskü kihagyásával – bár a budapesti 8-as, zuglói választókerületben megnyerte az egyéni mandátumot – hivatalosan még nem lett honatya. Ugyanezt a „fogást” választotta 2018-ban is. Akkor – arra hivatkozva, hogy illegitim volt a választás – sem tett az alakuló ülésen esküt, csak később, június elején. Annyi a különbség, hogy akkor az LMP listás jelöltjeként, most viszont egyéni választókerületi győztesként (30 159 szavazó bizalmát élvezve) nem ült be az alakuló ülésen a parlamentbe. Egyelőre nem lehet tudni, mik a szándékai, de a rendszerváltás óta olyanra még nem volt példa, hogy egy egyéni képviselői mandátumot elnyert politikus nem volt hajlandó esküt tenni. Ez tehát jogilag is unikális helyzet. Amennyiben Hadházy erre nem hajlandó, egyetlen bizottságba sem ülhet be, nem szólalhat

fel az ülésteremben, és illetményben sem részesül. Ha továbbra is kitart elhatározása mellett, bizonyosan időközi választást kell majd tartani Zuglóban.

Nem ez volt az egyetlen pikantériája az Országgyűlés megalakulásának, az új ülésrend is látványosra sikerült. A Mi Hazánknak – az elnöki pulpitusról nézve – bal szélen ülő hat képviselője közvetlenül az időközben komoly pálforduláson átment „őspárt”, a Jobbik mellett kapott helyet. 2018-ban következett be a pártszakadás, amikor nem Toroczkai Lászlót választották meg Vona Gábor utódjának, hanem Sneider Tamást. Toroczkai Dúró Dórával és a Jobbikból már korábban kizárt Novák Előddel együtt alapította meg a Mi Hazánk pártot. Tőlük jobbra haladva a jobbikosok választási szövetségesei foglalnak helyet. Toroczkai és Jakab Péter között Z. Kárpát Dániel, Jakab és Gyurcsány Ferenc között Vadai Ágnes ül. Párttörténeti szempontból is különös ez az arcképcsarnok. A DK-sok mellett kaptak helyet a Momentum, majd a Párbeszéd, az MSZP és a LMP képviselői.

A képviselőcsoportok száma egyébként az előző ciklushoz képest kettővel nőtt, ami azt jelenti, hogy a korábbiaknál hosszabb ülésekre lehet számítani, hiszen csak napirend előtti felszólalásból kilenc hangzik majd el, s ugyanez igaz a vezérszónoki körre is az egyes vitákban.

TISZTSÉGEK

A házvezetés személyi köre két ponton módosult a 2018–22-es periódushoz képest. Míg az Országgyűlés elnöki tisztségét a következő négy évben is Kövér László tölti be, a kormánypárti alelnökök pedig Hende Csaba (mint a törvényalkotási bizottság elnöke), Jakab István, Latorcai János és Lezsák Sándor lesznek, addig az ellenzéki alelnökök személye kicserélődött: a posztra Oláh Lajost (DK) és Dúró Dórát (Mi Hazánk) választották meg a képviselők. Az előző ciklusban az MSZP és a Jobbik delegált az alelnöki székbe az oppozíciós térfélről – Hiller István és Brenner Koloman töltötte be a tisztséget –, azonban az április 3-i választás után a DK-é lett a legerősebb ellenzéki frakció, így a hatpárti egyesülésből a Gyurcsány-párté lett a jelölés joga. A második pozícióra pedig a Mi Hazánk aspirált. A jegyzői gárdába az előző négy évhez képest két új tag került be: Dócs Dávid (Mi Hazánk) és Bakos Bernadett (LMP).

A bizottsági struktúrára és tisztségviselőkre – megállapodás hiányában – Kövér László tett javaslatot, melynek alapján öt parlamenti testületnek lett ellenzéki elnöke. A figyelem középpontjában leginkább a nemzetbiztonsági bizottság állt, mert annak vezetésére a Mi Hazánk is bejelentkezett, ám végül a Jobbik adhatja a grémium elnökét a most debütált Sas Zoltán személyében, aki a gyömrői Horthy tér ötletével vált ismertté egy évtizeddel ezelőtt. Rajta kívül egy ellenzéki tagja lesz a testületnek, az MSZP-s Molnár Zsolt. Emellett a fenntartható fejlődési (Keresztes László Lóránt – LMP), a költségvetési (Vajda Zoltán – MSZP) és a vállalkozásfejlesztési (Apáti István – Mi Hazánk) bizottság elnöki posztja került az oppozícióhoz, valamint a népjólétié is, de az azt vezető személye még nem ismert. A baloldali pártok társulásán nemcsak az eskütétel és az ülésen való részvétel körüli huzavona miatt keletkezett repedés, hanem a jövőbeli parlamenti munkát illetően is. A Momentum ugyanis – a másik öt szövetségesével szemben – nem vállalt sem elnöki, sem alelnöki megbízatást.

KÖVÉR LÁSZLÓ HÁZELNÖK. A KÖVETKEZŐ NÉGY ÉVBEN IS Ő TART RENDET A HÁZBAN

ÚJ KÉPVISELŐK

A parlamenti névsorból az is kiderült, hogy a százharmincöt Fidesz–KDNP-s képviselő mintegy tíz százaléka nem volt tagja az előző ciklusban az Országgyűlésnek. E körbe tartozik Kecskemét új delegáltja, Szeberényi Gyula Tamás, továbbá Erős Gábor (Esztergom), Kiss János (Miskolc), Menczer Tamás (Budakeszi), Mihálffy Béla (Szeged), Nagy Bálint (Keszthely), Pajtók Gábor (Eger) és Vitályos Eszter (Szentendre), listáról pedig Demeter András, Illés Boglárka, Kovács Zsolt, Sztojka Attila és Varga Judit igazságügyi miniszter. Tapolca és környéke képviselőjeként visszatért a volt uniós biztos, korábbi tárcavezető Navracsics Tibor, továbbá Láng Zsolt, a Fidesz eddigi fővárosi frakcióvezetője, valamint az orosházi Erdős Norbert is, aki 2014–19-ben az Európai Parlamentben politizált.

Az ellenzék jellemzően az önkormányzati világból igazolta újonc – vagy régi-új – honanyáit, honatyáit. Ilyen például a DK-ban Gy. Németh Erzsébet eddigi főpolgármester-helyettes és Barkóczi Balázs az isaszegi képviselő-testületből. Szintén a Gyurcsány-párt frakciójának lett a tagja Dávid Ferenc, aki 2006tól tizenkét éven át töltötte be a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének a főtitkári posztját, valamint Kordás László volt szakszervezeti vezető. A tízfősre zsugorodott Jobbik-képviselőcsoportba több, az országos politikában eddig ismeretlen szereplő is bekerült: mások mellett Bencze János Tolna megyei közgyűlési képviselő, a már említett Sas Zoltán gyömrői politikus vagy éppen a Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt – fel nem vett – mandátumához hozzájutott Végh Noémi. Az öttagú LMP-be

HADHÁZY ÁKOS AZ ÜLÉSTEREMBEN. EBBEN A CIKLUSBAN IS FÜGGETLEN KÉPVISELŐ LESZ, MIUTÁN NEM VETTÉK BE A MOMENTUM-FRAKCIÓBA

– amely csak úgy tudott frakciót alakítani, hogy megkapta Dobrev Klárának, Gyurcsány Ferenc feleségének a mandátumát – Bakos Bernadett ült be a kőbányai, Kanász-Nagy Máté pedig az újpesti önkormányzati testületből.

A kormány tavaszi törvényalkotási programja szerint még ebben a hónapban a Ház elé kerülhet a 2023-as költségvetési törvényjavaslat, valamint az annak megalapozásához szükséges indítvány, a zárószavazásuk pedig leghamarabb júniusban várható. Ha ez már a hónap második felére esik majd, az azt jelenti, hogy rendkívüli ülést kell összehívni.

Az alkotmány módosítása ugyancsak szerepelhet az új parlament napirendjén, mindjárt az elején, mivel a kabinet két új esettel, a humanitárius katasztrófával és a szomszédos országban zajló háborús konfliktussal szeretné kibővíteni a veszélyhelyzet körét. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón a kezdeményezést azzal indokolta, hogy a járvány miatt bevezetett veszélyhelyzet május 31-én megszűnik, ám az Ukrajnában dúló fegyveres harcok okán is fontos, hogy cselekvőképes kormánya legyen az országnak.

PÁRT- ÉS FRAKCIÓPÉNZEK

A Fidesznek 117, a KDNP-nek 18 képviselője van az új parlamentben. A legnagyobb képviselőcsoport így 7 milliárd forinton felüli összegből gazdálkodhat, míg a kereszténydemokraták több mint egymilliárdos keretet tudhatnak a magukénak.

A legnagyobb ellenzéki frakciója a DKnak van. Ők is egymilliárdos büdzséből dolgozhatnak, ez számukra az előző ciklushoz képest mintegy 400 milliós bővülést jelent. Nagyot rontott a helyzetén viszont a Jobbik, amely 2018 és 2022 között a legnagyobb ellenzéki frakció volt – igaz, a kezdeti 26-ról 17 főre esett a frakciótagok száma. Mostantól csak tízen lesznek – Márki-Zay Péter mandátumát, mint említettük, végül a jobbikos Végh Noémi kapja –, ez nyolcszázmilliós állami támogatást jelent, s durván 500 milliós zuhanás az eddigi szinthez képest.

Abban, hogy a parlamenti esküt mégis letették a Momentum politikusai, a 900 milliós frakciótámogatás is szerepet játszhatott. Az előző ciklushoz viszonyítva öt fővel kisebb létszámú, mindössze tízfős MSZP háromszázmilliós támogatást bukik. Az eddig önállóan egy választáson sem indult Párbeszéd hat képviselői helyet szerzett, s több mint százmillióval növelte a költségkeretét. Most az előző ciklussal szemben nem ők, hanem az LMP szorult rá a szövetségesek segítségére: a DK-s Dobrev Klára, mint jeleztük, nem vette át a mandátumát, a pártközi paktum szerint az az egykor a Gyurcsány-kormány ellenében létrejött Lehet Más a Politikáé lehet. A történelem fintora, hogy ők most a volt miniszterelnöknek köszönhetik, hogy öt fővel frakciót alapíthattak, ami ötszázmilliós állami forrást is jelent számukra évente.

Az egykori jobbikosok által alapított Mi Hazánk hatfős frakciója hatszázmilliós támogatással számolhat.

De a pártok nemcsak frakciókat, hanem szervezetrendszert is működtetnek. Erre a feladatra az államtól ugyancsak támogatásban részesülnek; a választáson ehhez 1 százalékosnál nagyobb támogatást kellett szerezniük.

A törvény szerint a pártok támogatására fordítható összeg 25 százalékát egyenlő arányban az Országgyűlésben országos listán mandátumot szerzett pártok – Fidesz, KDNP, DK, Momentum, Jobbik, LMP, MSZP, Párbeszéd, Mi Hazánk – között kell felosztani. A közös listán indult formációk esetében az arra adott szavazatok arányában illeti pénz a pártokat.

A fennmaradó 75 százaléknak megfelelő összeg a választások eredménye alapján a pártra, illetőleg annak jelöltjeire leadott (egyéni és listás) szavazatok arányában illeti meg az alakulatokat. Ebből a keretből részesülhetnek az 1 százalékon felül teljesítő szervezetek, a parlamentbe végül nem bejutott, de 3,27 százalékot szerzett Kutya Párt és az 1,04 százalékot abszolvált Megoldás Mozgalom is. Az egy százalékot elért formációk pártalapítványt működtethetnek, az állam erre is biztosít külön költségvetési forrásokat.

HELMECZI ZOLTÁN–PINDROCH TAMÁS

SZAVAZÁS VERESEGYHÁZON, ÁPRILIS 3-ÁN. A POLITIKÁBAN NINCS SZÜNET: A JÁRVÁNYINTÉZKEDÉSEK MIATT ELMARADT IDŐKÖZI ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSOKAT MOST KELL PÓTOLNI

SOROZATOS IDŐKÖZI VÁLASZTÁS

JÖHETNEK AZ UTÓDLÁSOK | Időközi önkormányzati választási dömping jön a következő hónapokban: most vasárnaptól július 24-ig az ország számos pontján, 154 településen lesz megmérettetés.

Egy márciusi kormányrendelet szerint április 10-től újra ki lehet tűzni az időközi önkormányzati választásokat: ahol a helyhatóságot 2020. november 6. és 2022. április 9. között feloszlatták, jöhetnek az utódlások. A valasztas.hu adatai szerint május 8-tól kezdődően július 24-ig összesen 154 ilyen megméretést (ebben van polgármester-, helyi képviselő- és teljes képviselő-testületi választás is) kell tartani az ország különböző településein. Fontos tudni, hogy az időközi voksoláson megválasztott polgármester, képviselő-testület vagy képviselő mandátuma csak a következő, rendes választás napjáig, tehát 2024 októberéig szól.

Ilyen szavazást tartanak Csanádpalotán, Bürüsön, Etyeken, Agyagosszergényben, Pilismaróton, Tállyán, Vizsolyban, Zalaszabaron, Illocskán, Anarcson, Perkátán, Pusztaapátiban, Göllén, Őrtiloson, Kondorfán, Zádorfalván, Jászárokszálláson, Gyúrón, Kemeneskápolnán, Nagytarcsán és Balatonalmádiban is.

Politikailag azonban nem ezek a legizgalmasabb szavazások. Ugyanis több, április 3-án, az országgyűlési választáson – egyéni körzetből vagy listáról – képviselőnek választott politikus eddig önkormányzati tisztséget töltött be. Ez azonban összeférhetetlen az országgyűlési mandátummal. Nekik így el kellett dönteniük, melyik pozíciót választják. Például nem mondott le a főpolgármesterségről Karácsony Gergely és a hódmezővásárhelyi polgármesterségről Márki-Zay Péter, pedig az ellenzéki listáról beülhettek volna a parlamentbe.

Nem így tett Nagy Bálint, Keszthely első embere, aki a Fidesz–KDNP színeiben a Zala 2-es választókerületben fölényesen nyerte meg a voksolást (közel 60 százalékos szavazatarányt ért el). A Balaton-parti városban június 26-án tartják majd az időközi polgármester-, s haláleset miatt egy egyéni képviselői választást is.

A legtöbb, összeférhetetlenség miatt megtartandó időközi megmérettetés időpontja még nem ismert. Jász-Nagykun-Szolnok 4-es, törökszentmiklósi központú választókerületében a mezőtúri polgármester, Herczeg Zsolt (Fidesz–KDNP) nyerte a választást. Esztergomban a város kormánypárti alpolgármestere, egyéni képviselője, Erős Gábor győzött, tíz százalékot vert jobbikos, ellenzéki kihívójára. Itt sem lehet még tudni, mikor lesz az időközi választás. A kecskeméti központú választókerületben Szeberényi Gyula Tamás (Fidesz–KDNP), aki a megyeszékhelyen egyéni képviselő, 19 százalékos előnynyel nyert ellenzéki kihívója előtt mandátumot. Szegeden, a Csongrád-Csanád 2-es körzetben is a Fidesz–KDNP politikusa, egyéni önkormányzati képviselő, Mihálffy Béla győzött, 45,3 százalékkal. Ebben a választókerületben lett harmadik 9,5 százalékos eredménnyel Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke, Ásotthalom polgármestere, aki viszont listáról bekerült a parlamentbe. Szegeden június 26-án lesz időközi voksolás, Ásotthalom új vezetője megválasztásának az időpontja még nem ismert. Miskolcon is lesz a következő hónapokban egyéni képviselő-választás, mivel a DK helyi képviselője, Hegedűs Andrea a párt országos listájáról szerzett mandátumot. Orosházán a momentumos egyéni képviselő, Sebők Éva ugyancsak országos listáról szerzett országgyűlési mandátumot, így itt is lesz az idén helyi időközi választás.

A Mi Hazánk listájáról a Nógrád megyei Cserháthaláp polgármestere, Dócs Dávid is bekerült a parlamentbe. A fővárosban Újbudán a momentumos alpolgármester, egyéni képviselő Orosz Anna, országos listáról az ugyancsak momentumos és itt egyéni képviselő Bedő Dávid utódáról kell majd dönteni. A XVI. kerületben a helyi MSZP-s képviselő, Vajda Zoltán lett az egyéni országgyűlési képviselő, itt július 10-én lesz az időközi választás. Az I. kerületben a momentumos Gelencsér Ferenc, a IV. kerületben pedig az LMP-s Kanász-Nagy Máté helyett kell majd önkormányzati képviselőt választani, hiszen országos listáról ők is parlamenti képviselők lettek.

E-KÖZLEKEDÉS | A kormány elkötelezett a környezetvédelem mellett, és kiemelt célkitűzése, hogy 2030-ra a magyar áramtermelés 90 százaléka szén-dioxid-mentes legyen, az ország a Nemzeti tiszta fejlődési stratégia alapján 2050-re elérje a teljes klímasemlegességet, anélkül, hogy a gazdasági növekedés vagy a jólét veszélybe kerülne. Ennek érdekében hirdette meg a Klíma- és természetvédelmi akciótervet konkrét intézkedésekkel, s a megvalósítás jó ütemben halad – közölte a Figyelővel az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). HÓDÍT

AZ ELEKTROMOBILITÁS

Az Eurostat adatai szerint Magyarország az uniós átlag felett, a térségben a legjobban teljesít a közlekedésben használt megújuló energiaforrások részarányát tekintve. A kimagasló eredményt tovább javítja a Klíma- és természetvédelmi akcióterv, amely több intézkedéssel is ösztönzi az e-mobilitás elterjedését. Megkérdeztük, hogy a klímasemlegességi célok eléréséhez mennyiben járul hozzá az elektromobilitás állami támogatása, illetve az elmúlt években mekkora költségvetési forrást használtak fel erre a célra.

ELSŐK VAGYUNK A RÉGIÓBAN

Az ITM az Eurostatra hivatkozva emlékeztetett: a közlekedésben felhasznált energia 11,6 százalékát biztosították megújuló források 2020-ban Magyarországon. Ezzel hazánk nemcsak a 10 százalékos célt múlja felül, hanem az EU 10,2-es átlagát is. Az adatok alapján pár észak-európai ország és a Benelux államok indexe után a hatodik legerősebb mutató a kontinensen a magyar – az osztrákokat is megelőzve mi vagyunk az elsők a régióban. A kormány számára kiemelt jelentőségű az elektromobilitás fejlesztése és a közlekedés zöldítése. A minisztérium szerint erre fokozott figyelmet kell fordítani, hiszen az üvegházhatású gázok kibocsátásának mintegy ötödéért ez az ágazat, ezen belül 98 százalékban a közúti forgalom felel. A statisztikák alapján hazánk 2010 óta közel duplájára javította a megújuló energia részarányát a közlekedésben. Kérdésünkre, hogy miképpen érhetők el a közlekedési klímapolitikai célok, a tárca részletezte a feladatokat. A szektor leginkább a tisztább források, elsősorban a villamos energia térnyeré-

sével válhat klímabarátabbá, ezért is támogatta a kormány az elmúlt években összesen csaknem 20 milliárd forinttal egyebek mellett az elektromos személygépjárművek vásárlását. A zöld rendszámos autók száma a múlt esztendő eleje óta közel 28 ezerről majdnem 48 ezerre nőtt, több mint felük tisztán e-meghajtású. A legfrissebb belügyminisztériumi adatok szerint ez utóbbiakból 24 795 fut a hazai utakon, hatótávnövelt elektromos kocsiból 14 500 példány van forgalomban, plug-in hibridből 8476-ot láthatunk, egyéb zéró kibocsátású járműből pedig immár 3 darab van az országban.

EGYRE TÖBB AZ E-BICIKLI

Emellett eddig – térségünkben az elsők között – több mint 6 ezer elektromos rásegítésű kerékpár vásárlását támogatta a kormány, amely szám a nemrég kezdődött, egymilliárdos keretösszeggel meghirdetett újabb szakasznak köszönhetően várhatóan 10 ezerrel nő majd. Az elmúlt időszakban az ilyen biciklik beszerzését segítő programban az igénylők 97 százaléka nyert el összesen csaknem 736 millió forintot közel 6900 e-kerékpár megvételéhez. Az áprilisban indult új konstrukcióban egyszerűbb a jelentkezés, a korábbi szakaszos szisztéma helyett folyamatosan lehet benyújtani a pályázatokat, amire a keretösszeg kimerüléséig van lehetőség. A vásárláshoz nincs szükség munkaadói igazolásra, így kismamák, diákok, nyugdíjasok is igényelhetik a támogatást. Legfeljebb egy úgynevezett „pedelec”, azaz pedálrásegítéses vagy nyomatékszenzoros hajtási rendszerrel felszerelt kerékpár utófinanszírozott támogatására lehet pályázni. A kereskedelmi forgalomban megvehető biciklik legnagyobb folyamatos névleges teljesítménye 250 wattos vagy annál kisebb lehet. A dotáció mértéke is nőtt, hajtási rendszertől függően 90 ezer helyett 100 ezer, illetve 150 ezer helyett 180 ezer forint kapható.

Ez év januárjától a cégeknek megéri kerékpárt vásárolniuk az alkalmazottaknak. A személyi jövedelemadóról szóló törvény ugyanis kiegészült azzal a paszszussal, hogy a nem pénzben kapott juttatások közül adómentes „a kifizető által biztosított – kizárólag emberi erővel hajtott vagy legfeljebb 300 W teljesítményű elektromos motorral segített – bicikli magáncélú használata”. A társaságiadó-törvény szerint ezentúl a vállalatok leírhatják a dolgozóik számára vásárolt hagyományos vagy legfeljebb 300 W teljesítményű e-kerékpárok árát és a fenntartási költségeiket ezen közteherből is. Ezzel a cégautókkal egy szintre kerültek a fenti kétkerekűek a kedvezményeket tekintve. Fontos kitétele az intézkedésnek, hogy az eszközök nem kerülnek a munkavállalók tulajdonába. Viszont a cégek által vásárolt vagy lízingelt normál vagy elektromos biciklit nem kötelező a vállalkozás érdekében használni, akár teljes mértékben magáncélból (pl. kirándulás, sportolás) lehet vele közlekedni.

Emellett várhatóan 800 elektromos rásegítésű teherszállító kerékpár találhat gazdára abból a 400 millió forintos támogatási keretösszegből, amelyre egyéni vállalkozók, gazdasági társaságok, civil szervezetek, egyesületek, egyházi szervezetek és önkormányzatok pályázhatnak. Március elején megnyílt a Klíma- és természetvédelmi akciótervhez kapcsolódó tender második szakasza, pályázni decemberig lehet. A programnak köszönhetően a négy-ötszörösére növekedhet e kétkerekűek száma. Az állam ezekhez vissza nem térítendő támogatást nyújtott a városi térségekben szállítási tevékenységet vagy gyakori utazásokat igénylő szolgáltatást végző cégek, gazdasági társaságok és civil szervezetek részére. A nagyvárosokban ezek az e-biciklik az autóval korlátozottan megközelíthető zónákba is képesek eljutni. A vállalkozások, civil szervezetek, egyházak, önkormányzatok számára kiírt pályázatban e-kargókerékpárt lehet vásárolni regisztrált kereskedőktől, utófinanszírozott támogatással, melynek mértéke a teljes vételár fele, de legfeljebb 500 ezer forint. Az elektromos segédmotorral felszerelt, pedálhajtású, nyomatékszenzoros vezérlésű, teherszállításra kialakított felülettel ellátott kétkerekűek legnagyobb folyamatos névleges teljesítménye legfeljebb 250 W lehet. Olyan új biciklikre kapható a szubvenció, amelyeknél a motor kikapcsol, ha a kerékpáros nem folytatja tovább a pedálok hajtását, vagy ha eléri a 25 km/h sebességet.

PEDÁL- VS. NYOMATÉKSZENZOROS BRINGÁK

A pedál- és a nyomatékszenzoros biciklifajta csupán abban hasonlít, hogy a rásegítő elektromos motor nem folyamatosan működik bennük, hanem érzékelők irányítják. A pedálszenzoros bringákat egy korábbi technika jellemzi: a hajtóműtengelyen található mágneses tárcsa mozgása által keltett mágnesestér-változást érzékeli a vele szembe állított szenzor, amely működésbe hozza az elektromotort. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az érzékelő a pedál mozgására reagál. A nyomatékszenzoros kerékpároknál a hajtóműbe épített nyomatékszenzor azt érzékeli, hogy milyen erővel próbáljuk taposni a pedált. Ez modernebb és kifi nomultabb technika. Ennek megfelelően ezek a biciklik drágábbak, az állam ezért is támogatja a megvásárlásukat nagyobb keretösszeggel.

E-MOTOROK ÉS E-BUSZOK

Az innovációs minisztérium arra is kitért, hogy a tisztán elektromos meghajtású motorkerékpárok tavaly augusztus óta kaphatnak világoszöld alapszínű rendszámot. Mostanra összesen 113 környezetkímélő járművet helyeztek így forgalomba. A motorosszezon-kezdetnek is betudhatóan csak az elmúlt egy hónapban húszszal nőtt a számuk. Az e-motorkerékpárok után nem kell regisztrációs adót, gépjárműadót és visszterhes vagyonátruházási illetéket fizetni. Ezek gazdái tehát mente-

sülnek a járművek korától és műszaki jellemzőitől függő adóterhek alól, így több tízezer forintot takaríthatnak meg. A klímabarát közlekedés térnyerése más közlekedési eszközök esetében is látványos. „A tiszta és csendes járművek beszerzésében nemcsak a családokat és a vállalkozásokat, hanem a településeket is segítjük” – közölte a Figyelővel az ITM. A Zöldbuszprogram tíz év alatt 36 milliárd forintot biztosít elektromos autóbuszok forgalomba állításához a 25 ezer főt meghaladó lélekszámú településeken. A tárca szerint a közlekedés zöldítésében a Volánbusz állami közúti közösségi közlekedési szolgáltató példát mutat. A cég tavaly nyáron vette át első, saját tulajdonú, tisztán e-meghajtású autóbuszát. A környezetkímélő jármű a Komárom és Révkomárom közötti helyi forgalomban szállít utasokat. A társaság a Zöldbuszprogramban száz elektromos autóbusz beszerzésének a támogatására nyújtott be sikeres pályázatot. Az idei év elejétől zajlik azon Mercedes-Benz eCitaro típusú járművek próbaüzeme, amelyekből negyven a budapesti agglomerációban jár majd. A további hatvan darabra pedig folyamatban van a közbeszerzési eljárás. A tervek szerint ez év végéig a Volánbusz járműállományának a négy százaléka lesz elektromos vagy CNG-hajtású. A projekt legújabb felhívásának a keretén belül az idén közel 51 milliárd forint értékben igényelhetnek támogatást a 25 ezer fősnél nagyobb lakosságú települések és a fővárosi agglomeráció közlekedési közszolgáltatói. Ezt villanymeghajtású autóbuszok beszerzésére és az ezekhez kapcsolódó töltő-infrastruktúra kiépítésére fordíthatják. A program finanszírozása a magyar helyreállítási terv keretén belül valósul meg, amelyet a kormány a hazai költségvetés terhére teljes mértékben előfinanszíroz és biztosít, annak ellenére, hogy az Európai Bizottság késlekedik az elfogadásával.

NYUGATI CÉGES MINTÁK A KÉTKEREKŰ-TÁMOGATÁSBAN

Ausztriában a céges magánhasználatú kerékpárok után a munkáltatók levonhatják a költséget az adózott eredményből. Emellett a biciklivel megtett üzleti célú utakra költségtérítést is adhatnak a vállalatok. Hollandiában 749 euróig adómentes a céges kerékpár biztosítása. Az ez év januárjában életbe lépett magyar intézkedéshez hasonlóan Finnországban az idei büdzsében ugyancsak adókönnyítéshez folyamodtak: ott is a munkáltató veszi meg a kétkerekűt, s egyszeri költséggel csökkenti szja-kötelezettségét.

HIRDETÉS PINDROCH TAMÁS

GONDOLOVICS KATALIN | A fogyasztók védelme érdekében május végétől több ponton szigorodik a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok szabályozása. A hazai jogrendbe is beépültek az ezzel kapcsolatos uniós irányelvek. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) folyamatosan segíti a piaci szereplőket a változásokra való felkészülésben – mondta a GVH szóvivője a Figyelőnek.

SZIGORODNAK

A FOGYASZTÓVÉDELMI SZABÁLYOK

A lakosságot sokszor félrevezető reklámokkal, tisztességtelen hirdetésekkel bombázzák a különböző fogyasztási cikkeket értékesítő vállalkozások, illetve az áruházláncok. Az ezt korlátozó szabályozások milyen változásokat eredményeznek majd? – Az idén május 28-tól hazánkban is új rendelkezések lépnek életbe az árfeltüntetés, az akciótartás, a fogyasztói értékelések és vélemények megjelenítésének terén. A friss szabályozás szigorítást jelent, a változtatásokkal uniós követelményeket kell átültetni a magyar jogrendszerbe. Ezeket a követelményeket, irányelveket 2019 végén fogadta el az Európai Parlament és Tanács. A módosítások a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat érintik. Ezek közé tartoznak például olyan módszerek, amelyekkel egy vállalkozás megakadályozza a fogyasztót abban, hogy szabadon döntsön, vagy megfelelően tájékozódjon egy termék megvásárlása, egy szolgáltatás igénybevétele előtt. – Az elmúlt években milyen visszaéléseket tapasztaltak a hivatalnál ezen a téren? – Két példát mondanék erre. Egyrészt a cég megtévesztő reklámmal befolyásolhatja a vásárlót annak érdekében, hogy vegye meg a termékét. Azt üzenheti például, hogy az adott áru a legjobb a piacon, vagy olyan tulajdonsággal ruház fel egy produktumot, amellyel valójában nincs felvértezve. Idetartozik az is, ha egy egészségre ható készítmény esetében olyan eredményeket írnak le, hogy az meggyógyítja a vevőt, de ezt nem tudja bizonyítani a vállalkozás, csak „fényezi a terméket”, mert így akarja eladni. Egy másik tipikus esete a befolyásolásnak, amikor a vásárló elhamarkodott döntését úgy éri el a vállalat, hogy az árut hirdető honlapon van egy sürgető jelzés, hogy ebből a produktumból már csak két darab maradt, vagy már csak néhány van raktáron, épp ezért gyorsan vegye meg a fogyasztó. Ezek olyan vásárlást ösztönző dolgok, amelyek tisztességtelenek, törvénysértők. Mint említettem, a vevői értékelésekkel, valamint az akciótartással kapcsolatban is szigorítanak az új szabályok. Feketelistás gyakorlatnak, azaz jogsértőnek minősül például az, ha egy társaság azt állítja, hogy a portéka értékelését, amely megjelenik a weboldalán, olyan fogyasztók írták, akik ténylegesen használták az árut – anélkül, hogy észszerű és arányos lépéseket tennének ennek ellenőrzésére. Az ügyfelek napjainkban egyre gyakrabban vásárolnak online felületeken, és érdeklik őket a termékekkel vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban megjelent vélemények, ezek befolyásolják a döntésüket. Az új szabályok jobban védik a vevőket. Ha a cég úgy dönt, hogy fogyasztói véleményekkel is reklámozza az adott árucikket, akkor meg kell győződnie arról, hogy a hozzászólók valóban megvették a produktumot és használták is, különben jeleznie szükséges, hogy a vélemény nem ellenőrzött vásárláson alapul. 2019 végétől a vállalkozások is tudják, hogy szigorodnak a szabályok, s volt idejük

NÉVJEGY

A Vitéz János Tanítóképző Főiskolán szerezte első diplomáját, kommunikáció-művelődésszervezői szakon, televíziós újságírás-felnőttképzés szakirányon. Később a Károli Gáspár Református Egyetem magyar nyelv és irodalom szakát is elvégezte. 2006-tól egy felnőttoktatási cégnél dolgozott, ahol szervezési feladatokat látott el, majd 2008-tól a felnőttoktatásban tanított. 2010 decemberétől látja el a Gazdasági Versenyhivatal sajtószóvivői teendőit. 2015 és 2019 között három gyermeke született. 2021 márciusában tért vissza a GVH-hoz, ahol továbbra is a hivatal szóvivőjeként dolgozik.

felkészülni. Pár példát mondanék erre. A terméket értékelőket kötelezhetik arra, hogy regisztráljanak, ekkor már van róluk információ, de az értékelés beküldésére használt internetes címet is ellenőrizni lehet. Egy szállodai foglalást is lehet igazolni, ha egy adott hotelt dicsér egy fogyasztó. Úgy is dönthet egy vállalat, hogy nem rak ki a weboldalára vásárlói véleményeket. Ha viszont úgy határoz, hogy ilyeneket szerepeltet, de nem ellenőrzi az értékelések valódiságát, és erre a fogyasztók figyelmét sem hívja fel, akkor jogsértést követ el. Feketelistás gyakorlat az is május 28. után, ha valótlan vevői dicsérettel népszerűsítenek egy árut, vagy például a közösségi médiában megbíznak egy influencert, hogy mondjon róla kedvező véleményt, anélkül, hogy kiderülne: ez nem a személyes benyomása, hanem ellenszolgáltatásért teszi ezt. Voltak olyan esetek, amikor kiviláglott, hogy az adott társaság pénzért megvette az értékelést. Ugyanakkor a negatív észrevételeket sem lehet elhallgatni, cenzúrázni. – Milyen módosítások vonatkoznak majd az akciókra? – A jövőben egy-egy árcsökkentés bejelentésekor az új eladási ár mellett minden esetben fel kell tüntetni a termék korábbi ellenértékét. Nagyon fontos, hogy ez kizárólag a leértékelés előtti minimum 30 nap legalacsonyabb ára lehet. Ha nem így tüntetik fel az eredeti ellenértéket, az jogsértés, és szankciókat von maga után. Gyakran éltek azzal a vállalkozások például a fekete péntekek idején, hogy felemelték a termék árát az akciót megelőző egy hétben, és ebből adták a 20-30-50 százalékos kedvezményt. Ez a jövőben nem történhet meg, mert az akció előtti 30 napos idősávban alkalmazott legalacsonyabb valós ellenérték lesz a kedvezményes intervallumban a kiinduló ár. A harmincnapos korlát alól a romlandó vagy a minőségüket rövid ideig megőrző produktumok kivételt jelentenek. Hangsúlyozom: az új regula szerint az akciós áraknál nem elég csupán a csökkentés százalékos mértékét kiírni, hanem a vásárlónak a teljes eredeti ellenértéket is látnia kell. – Hova fordulhatnak panaszukkal a fogyasztók, ha visszaélést tapasztalnak? – A friss, szigorúbb szabályok betartatását három hatóság vizsgálja majd: a Fogyasztóvédelmi Hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal és a Magyar Nemzeti Bank. A GVH országos hatáskörben védi a tisztességes versenyt, illetve vizsgálja a problémás ügyeket. Ha a fogyasztók széles körét éri el egy kereskedelmi gyakorlat, s érdemben érinti a gazdasági versenyt, akkor a hivatalhoz tartozik az ügy. Ha ez nem állapítható meg, akkor a Fogyasztóvédelmi Hatóság vizsgálja az esetet. – Milyen szankciókra számíthatnak a vállalkozások a szabályok megsértésekor? – Amennyiben a versenyhivatal megállapítja a jogsértést, bírságot szabhat ki. Itt a reklámösszegből vagy a jogsértéssel elért árbevételből indul ki a GVH, de a büntetés maximum az előző évi forgalom 10 százaléka lehet. Egy másik lehetséges szankció a magatartástól való eltiltás. A hivatal kimondhatja, hogy az adott terméket nem reklámozhatja tovább a vállalkozás, vagy helyreigazító közleményt kell kiadnia a cégnek. A vállalatoknak lehetőségük van együttműködni a GVH-val, például úgynevezett kötelezettségvállalás is szóba jöhet. Ennek keretében előfordulhat, hogy a társaság valamilyen jóvátételt ajánl fel a vásárlóknak, azt a versenyhivatal elfogadja, s vállalást szab ki a cég számára. Egy példát említenék a múltból: az Alza webáruház üzemeltetőjét agresszív és valótlan tartalmú üzenetekkel való sürgetésért mintegy 450 millió forintos fogyasztói jóvátételi programra kötelezte a GVH, emellett kapott egy 40 millió forintos bírságot is a vállalat. A vállalt kötelezettségek között szerepelt, hogy minden ügyfelük, aki 2019-ben vásárolt tőlük, kap egy 3000 forint értékű kupont e-mailben, amelyet 10 000 forint feletti vételkor tud felhasználni. Emellett a cégcsoport ezentúl a tudatos fogyasztói magatartásra is felhívja a figyelmet. A vállalást szigorú utóellenőrzés kíséri. Ha a kuponok beváltásának az összértéke nem éri el a 450 millió forintot, a társaság bírságként fizeti azt meg. – Hogyan segíti a Gazdasági Versenyhivatal a piaci szereplőket a változásokra való felkészülésben? – Folyamatosan támogatja őket ebben. Több ajánlást is megfogalmazott a hatóság, hogyan tudnak felkészülni az új szabályokra a cégek, s miként tudják átláthatóbbá tenni az értékelési rendszerüket. A hivatal tavaly az étel-házhozszállítók weboldalait is megvizsgálta, és ennek kapcsán szintén több ajánlást fogalmaztunk meg, amelyek megtalálhatók a GVH honlapján.

TÓTH BALÁZS

JÁRVÁNY UTÁNI PÖRGÉS

KÖZBESZERZÉSEK | Majdnem megduplázódott, mintegy 660 milliárd forinttal nőtt az idei első negyedévben lefolytatott közbeszerzési eljárások értéke 2021 azonos időszakához képest. Így a közbeszerzési piac a volumenét tekintve túlszárnyalta a járvány előtti szintet. Emellett örvendetes, hogy a kis- és középvállalkozások (kkv-k) továbbra is tarolnak, hiszen rekordot döntve, mintegy 615 milliárd forint értékben nyertek el közbeszerzéseket az idei első negyedévben – közölte a Közbeszerzési Hatóság a Figyelővel.

Bár a bizonytalan gazdasági környezet aggodalomra adhat okot, továbbra is a verseny mozgatja a közbeszerzési piacot. Ezt azzal is erősíteni kívánja a Közbeszerzési Hatóság, hogy szigorúbb ellenőrzést ígér az egyajánlatos közbeszerzéseknél. A szervezet statisztikai tevékenységét a Központi Statisztikai Hivatal 2020 októberében akkreditálta, így a Közbeszerzési Hatóság a Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjává, a hazai közbeszerzésekkel kapcsolatos statisztikai adatok hiteles szolgáltatójává vált. A most közzétett, az idei első negyedévre vonatkozó piaci gyorsjelentés szerint 1933 közbeszerzési eljárást folytattak le az ajánlatkérők az idén március végéig, amelyek összértéke 1374,8 milliárd forintot tett ki, ami majdnem a duplája a 2021 azonos időszakában elértnek.

Nemcsak az eredményes közbeszerzési eljárások száma, de az összértéke is nőtt 2022 első három hónapjában a tavalyi esztendő azonos időszakához képest, a piac ugyanis meghaladta a

járványt megelőző év teljesítményét. Az idei esztendő első negyedévében továbbra is az építési beruházás volt a legjelentősebb kategória a beszerzések tárgyát tekintve, hiszen az építkezések tették ki az összes közbeszerzési eljárás értékének 69 százalékát. Ezen beruházások összértéke megközelítette az 1000 milliárd forintot, a szegmens tehát tovább bővült 2021 azonos időszakához képest, és mintegy 558 milliárd forinttal haladta meg a tavalyi első negyedéves adatot. Az eljárások 36 százalékát, érték szerint pedig 13,4 százalékát mintegy 200 milliárd forintnyi volumennel az árubeszerzések tették ki, míg az eljárások további 32 százalékát, érték szerint pedig 17,6 százalékát mintegy 250 milliárd forint összértékkel a szolgáltatásrendelések jelentették. A tavalyi első negyedéves értékhez képest ezek több mint 80 milliárddal emelkedtek.

ERŐTELJES A KKV-K JELENLÉTE

A kormány által bevezetett intézkedéseknek köszönhetően a közbeszerzési piac jelentősen felélénkült tavaly és az idei év elején. „Sokszor elhangzott a kormányzat részéről, hogy beruházásokkal kell élénkíteni a gazdaságot, a pandémia okozta válság következményeit, és ennek az eredményei is jól láthatók ezekben a szám adatokban. Ugyanakkor a szomszédunkban dúló háború, valamint az emelkedő építőipari árak miatt előfordulhat, hogy az eddigi tendencia megtorpan” – emelte ki Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke.

A hatósághoz beérkezett hirdetmények száma az idén január–márciusban nagymértékben megemelkedett, így meghaladta a járvány előtti időszakot. Míg 2019 első negyedében 5844 hirdetmény érkezett be, addig 2022 első három hónapjában 6599, amelyekre ismét jelentős számban küldött ki a Közbeszerzési Hatóság hiánypótlási felhívást, összesen 6318 alkalommal.

Az ajánlatkérők továbbra is bonyolítanak zöld-, illetve szociális szempontokat érvényesítő közbeszerzéseket, de ha az eljárások értékét vagy darabszámát vesszük alapul, akkor még sok a teendő, hiszen évek óta nem sikerült jelentősen növelni ezeket a számokat. Örülni lehet viszont annak, hogy a kkv-k 100 közbeszerzési eljárásból 82-t nyernek el. „Az elmúlt évek statisztikái alapján kijelenthető, hogy a kis- és középvállalkozások egy stabilan jól teljesítő csoport hazánkban” – hívta fel a figyelmet Kovács László.

A kis- és közepes vállalkozások továbbra is jól teljesítenek, 2022 első negyedévében 1588 közbeszerzést nyertek el, és az általuk megnyert eljárások összértéke több mint 100 milliárd forinttal volt több, mint 2021 első három hónapjában.

SZIGORÚBB ELLENŐRZÉSEK

A Közbeszerzési Hatóság részéről minden eddiginél erőteljesebb kontroll várható az egyajánlatos közbeszerzéseknél, a cél az ilyen eljárások számának

további jelentős csökkentése. Mivel a piacon tapasztalható versenyhelyzet egyik fontos mérőszáma az egyajánlatos közbeszerzések arányának alakulása, a Közbeszerzési Hatóság – összhangban a 2021. februári kormányhatározatban és a 2022. februári kormányrendeletben foglalt célokkal – a közbeszerzések hatékonyságának további javítása érdekében kiemelt figyelmet fordít az ilyen típusú közbeszerzések ellenőrzésére.

Az egyajánlatos közbeszerzések már a hatóság 2022. évi szerződés-ellenőrzési tervében is szerepelnek, azonban a jövőben az ajánlatkérők minden ilyen közbeszerzését automatikusan ellenőrzik. A hatóság emellett javasolja az ajánlatkérőknek, hogy a közbeszerzési eljárást megindító felhívásban írják elő a közbeszerzési törvény vonatkozó bekezdése szerinti eredménytelenségi eset alkalmazását, azaz nyilvánítsák eredménytelennek az eljárást, amennyiben pusztán egyetlen ajánlat vagy egy több szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában csupán egyetlen jelentkezés érkezik a felhívásukra.

MAGAS A PÁLYÁZÓK SZÁMA

A közbeszerzési piacot továbbra is a versenyhelyzet jellemzi. A cégek pályázati hajlandósága magas, hiszen eljárásonként átlagosan 6,5 ajánlat érkezik be a hatósághoz. Ez szinte teljesen megegyezik az előző év azonos időszakának adatával, miközben meghaladja a két esztendővel korábbi 5,9-et. Hosszú évekre visszamenőleg is jelentős a beérkezett ajánlatok átlagos száma egy-egy közbeszerzésben. A Közbeszerzési Hatóság elnöke szerint az ajánlattevők között mind a magyar, mind a külföldi cégek egyaránt jelen vannak, hiszen az Európai Unió-

ban biztosítani kell az áruk és szolgáltatások szabad áramlását, így a közbeszerzési eljárásokba való bekapcsolódás lehetőségét. A hazai kis- és középvállalkozások ennek ellenére jelentős szeletet hasítanak ki az eljárásokból. A közbeszerzéseket tekintve az idén mérséklődhet a cégek lendülete, hisz a szomszédos országban dúló háborús konfliktus, az emelkedő energia- és építőipari alapanyagárak hatása nem marad el. „Ami a közbeszerzési piacot illeti, valószínűleg csökken az eljárások volumene az előttünk lévő időszakban, de az elmúlt évek trendjeit figyelembe véve összességében ez nem eredményez lényeges visszaesést” – összegezte Kovács László.

A kis- és közepes vállalkozások továbbra is jól teljesítenek.

TÓTH BALÁZS

FENNTARTHATÓ VÍZPÓTLÁS

VELENCEI-TÓ | Megoldási javaslatot készített hazánk második legnagyobb természetes tavának fenntartható vízpótlására a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány szakmai munkacsoportja, amely Áder János kezdeményezésére jött létre. A testület fő megállapítása az, hogy hosszú távon biztosítható az egészséges vízállás. A felvázolt vízügyi műszaki tennivalók a becslések szerint mintegy 17 milliárd forintba kerülnének.

Drámai hangvételű tudósítások sora foglalkozott az előző nyáron a Velencei-tó vízállásával – az érték az aszályos időjárás hatására rendkívül alacsony szintre süllyedt. Két év alatt a víztömeg csaknem fele tűnt el a mederből. A közvélemény nagy fokú érdeklődése érthető, hiszen a Balaton és a Tisza-tó után ez Magyarországon a harmadik legjelentősebb vízparti üdülési desztináció. A téma súlyát jelzi, hogy a kérdésben a környezetügy iránt egyébként is elkötelezett Áder János leköszönő köztársasági elnök ugyancsak megszólalt, hangsúlyozva: szerinte az új kormánynak az első döntései között kell gondoskodnia a vízpótlás megoldásáról. Az államfő már tavaly is hallatta hangját az ügyben. Az általa létrehozott Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány a kezdeményezésére alakított munkacsoportot egy részletes megoldási javaslat kidolgozása érdekében. A testület harminchat oldalas jelentését a közelmúltban publikálták, a főbb megállapításokról pedig a munkában részt vevő Reich Gyula vízépítő mérnök, az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízügyi Tudományos Tanácsának a titkára nyilatkozott a Figyelőnek.

VITORLÁZÓK ÉS FÜRDŐZŐK EGYKOR. A TÓ NÉPSZERŰSÉGÉNEK MEGŐRZÉSÉHEZ MEG KELL OLDANI A VÍZPÓTLÁST

NEM PÉLDA NÉLKÜLI AZ ESET

„A Velencei-tó vízszintjének ilyen mértékű csökkenése nem példa nélküli” – kezdte mindjárt egy megnyugtató kijelentéssel a szakember, aki felelevenítette: az egyébként is sekély vizű, szikes tó az elmúlt évszázadok aszályos időszakaiban többször kerülhetett a kiszáradás szélére, sőt feljegyzések szerint elő is fordult, hogy kiapadt. A bizonyos időközönként visszatérő alacsony vízállás tehát a tó természetéből fakad. 2020-ban és az azt követő esztendőben is egy ilyen, esőben és hóban szegény periódust élt át a térség – a sokévi átlagos csapadékmennyiség mindössze 37 százaléka hullott le a területre.

Ám a múltbeli tapasztalatok alapján okkal feltételezhető – mondta Reich Gyula –, hogy a vízhiány jó eséllyel a maga természetes útján is megszűnik. Az elmúlt évtizedek tendenciáit vizsgálva az viszont szintén látszik, hogy a klímaváltozás okozta felmelegedés hatására szélsőségesebb a csapadékeloszlás és nagyobb a párolgás. A mérleg – azaz a tóba beérkező víz és a párolgás közötti különbség – 2017 óta negatív, vagyis azóta több víz párolog el, mint amennyi bejön. Ebből következően a jövőben minden bizonnyal többször lesz szükség a vízkészlet tározókból történő kiegészítésére.

MEGOLDÁSI ALAPELVEK

A munkacsoport azzal az alapvetéssel dolgozott, hogy elsősorban a 600 négyzetkilométeres vízgyűjtő területről kell biztosítani a 10,8 kilométer hosszú és 1,5–3,3 kilométer széles, átlagosan másfél méter mélységű Velencei-tó vízutánpótlását, külső kiegészítést pedig csak akkor és olyan volumenben szabad alkalmazni, amikor és amilyen mértékben a természetes „utántöltés” nem garantálható. Elsőre furcsán hangozhat, de a szakmai grémium azt úgyszintén a megoldási javaslatok közé sorolta – a körforgásos gazdaság szemléletének eleget téve –, hogy a megfelelően tisztított szennyvizet is bele lehetne engedni a mederbe. Ezzel kapcsolatban a lapunknak nyilatkozó

vízépítő mérnök hangsúlyozta: noha az agárdi szennyvíztisztító egy korszerű, jól működő telep, szükség lesz még utótisztításra és nem klóros fertőtlenítésre, valamint egy valós idejű monitoringrendszerre, hogy ha mégis oda nem való anyag kerülne a tóba, az azonnal észlelhető legyen, s gyorsan közbe lehessen avatkozni. A beengedés a tó nyugati részén történne, így a nádasba folyna a tisztított szennyvíz, ahol „velencei-tavi vízzé” válhatna – fogalmazott. Megjegyezte ugyanakkor, hogy Magyarországon ez a megoldási forma még nem terjedt el – pedig a tisztított szennyvíz a körforgásos gazdaságban egy komoly tényező –, ezért lényeges lenne először egy próbaprojekt.

A Vízügyi Tudományos Tanács titkára kiemelte továbbá, hogy fontos volna a „tóban tározás” elvét követni. Ez azt jelenti, hogy nem a minimális szabályozási vízmennyiségnél kellene megkezdeni a pótlást, hanem már a maximális üzemvízszint, azaz 170 centiméter alá süllyedésnél. Mivel a testület tagjai a teljes rendszert elemezve készítették el a jelentésüket, rögzítették benne: a vízszintszabályozás rendjét úgy kell optimalizálni, hogy időről időre igenis legyen alacsonyabb a tó vízállása, mert a nádas természetes szaporodási igényei ezt diktálják.

JAVASLATOK

A bizottság az első és legfontosabb feladatnak azt nevezte meg, hogy rendbe kell hozni és bővíteni szükséges a fő vízpótlási útvonal kapacitását, amelyet a Császár-víz, a pátkai és a zámolyi tározó, valamint a dinnyési zsilip alkot. „Ha olyan mennyiségű eső esik, hogy az már a Velencei-tóban fölös vizet produkálna, akkor a tározók ezt elraktározzák arra az időre, amikor viszont hiányozna” – magyarázta a két, összesen tizenegymillió köbméternyi víz pótlására alkalmas építmény szerepét Reich Gyula, jelezve: egymillió köbméter négy centiméteres tóvízszint-emelkedést jelent. (Százhetven centiméteres vízállásnál valamivel több mint 48 millió köbméter a tóban lévő víz térfogata.) A tározók azért is szorulnak sürgősen felújításra, mert vízminőségi okok – a magas klorofillkoncentráció – miatt az év nagy részében nem javasolt a belőlük történő pótlás. A pátkai jelenleg is le van zárva, mivel újra megjelentek a vízminőségi problémák. Időközben viszont feltárták azt a csatornát, amely kikerüli ezt a létesítményt. „Az idei szezon szempontjából is rendkívül fontos, azonnali feladat e csatorna üzembe állítása, jelenleg ugyanis hiába esik az eső, az nem jut a tóba” – mondta a szakember. Emellett újra működésbe kell hozni a nem messzi Rákhegyről korábban kiépített karsztvízbevezetési lehetőséget, ellensúlyozandó a jelenlegi, változatlanul igen alacsony vízállást.

Ha még sikerülne kiépíteni Csákváron az új karsztvízkutat, továbbá megoldani a tisztított szennyvíz előbb említett felhasználását, akkor a Velencei-tó vízutánpótlása az év nagy részében a vízgyűjtőn lévő készletekből fedezhető lenne – jelentette ki Reich Gyula. Szükséges lenne ugyanakkor az is – tette hozzá –, hogy előkészítsék a tóparti települések vízrendezését, a betorkolló vízfolyások rendbetételét, valamint egy kutatási programnak az összeállítását.

ÜTEMEZÉS ÉS KÖLTSÉGEK

Az alapítvány munkacsoportja részletes menetrendet és költségtervet is készített a szükséges beavatkozásokról. E szerint az első ütem mintegy 7,4 milliárd forintba kerülne, melynek felét a pátkai és a zámolyi tározó rekonstrukciója – kotrása, javítása és térfogat-visszaállítása – tenné ki. A fennmaradó részt a Császár-víz kapacitásnövelésére és kotrására, a dinnyési csatorna és zsilip rendezésére, a rákhegyi vízpótlási rendszer helyreállítására, a vízgyűjtő monitoringhálózatának és üzemirányításának a fejlesztésére, valamint tervezésre, engedélyezésre fordítanák.

A második, 2,4 milliárdos összköltségű etapban zajlana a helyi vízkészletek igénybevételére vonatkozó feltárás és lehetőség szerint a megvalósítás. Ez fedné tulajdonképpen a szennyvízhasznosítást, valamint a csákvári karsztvíz felhasználását. A harmadik, egyben befejező szakaszban végeznék el a hoszszú távú fenntarthatóság érdekében szükséges munkálatokat, így a tóban tárolt vízkészlet növelését és ennek előfeltételeként a part menti területek rendezését. Erre a becslések szerint 7,5 milliárd forintot kellene költeni.

Fontos megemlíteni, hogy a jelentés szerint a Velencei-tó vízminősége az elmúlt években jó, kiegyensúlyozott volt, így a tavaly nyári tömeges halpusztulás is elsősorban a víz magas hőmérsékletének volt betudható.

HELMECZI ZOLTÁN

SZEMBEN A DRÁGULÁSSAL

NÁDUDVARI | A drámai mértékben megemelkedett energia- és csomagolóanyag-árak, a forint gyengülése, a vásárlóerő csökkenése miatt jelentős konszolidáció várható az élelmiszeriparban – fejtette ki a Figyelőnek Nagy Ádám, a Nádudvari Élelmiszer Kft. ügyvezető igazgatója. A szakember szerint ebben a helyzetben kulcsszerep jut a rugalmas alkalmazkodóképességnek és a gyorsaságnak.

„Azt vallom, hogy manapság a lehető leggyorsabban kell alkalmazkodni a környezet változásaihoz, kihasználva, hogy a mienknél sokkal nagyobb élelmiszeripari vállalatok reakcióidejét éppen a méretükből eredő tehetetlenségi erő lassítja. Erre azt a metaforát szoktam felhozni, hogy viszonylag kisebb cégként mi motorcsónakként tudunk navigálni a nagy tankerek között.

A költséghatékonyság érdekében, amikor jó áron megy egy termék alapanyaga, igyekszünk nagyobb mennyiséget rögzített áron beszerezni. De ez nem mindig ennyire egyszerű, mert például amikor alapanyagokat vásároltunk egy német cégtől, az az idő haladtával egyszerűen felmondta a szerződést. Közölte: ezen az áron már nem szállít tovább. És amikor ezt egy német partner képes megtenni egy aláírt szerződés ellenére, az már erős jelzés, hogy a világban mekkora turbulencia van” – festette le Nagy Ádám azt a kiszámíthatatlan piaci helyzetet, amelyben már szinte bármi megtörténhet.

ÉPÍTKEZÉS

Pedig a legendás nádudvari agrárbirodalom állattenyésztéssel foglalkozó ága, a Vörös Csillag Mgtsz hagyományaira építő, 2007-ben alakult Nádudvari Élelmiszer Kft. és elődei történetében már sok mindenre volt példa. De ilyen helyzetekre még sosem. Annak ellenére sem, hogy a 2020 óta az OTP-leány PortfoLion Zrt. Zöld Alapjához tartozó (a bank elnök-vezérigazgatója, Csányi Sándor tulajdonában lévő Bonafarm tól minden szegmensében elkülönülten tevékenykedő) Nagisz-csoport tagjaként üzemelő Nádudvari Élelmiszer Kft. az elmúlt évtizedben is nagy változásokon ment keresztül. Ennek eredményeként vált a korábban vágóhidat, húsüzemet és még jégkrémgyárat is üzemeltetett társaság mára letisztult profilú élelmiszergyártóvá. A közel 13 milliárdos forgalmú, 330 munkavállalót foglalkoztató vállalat irányítását tavaly januárban vette át Nagy Ádám. „A folyamatosan növekvő céget és vele a prémiummárkát a profiltisztítás után, 2007-től tudatosan és sikeresen építették az elődeim. Erre a minőségközpontú hagyományra alapozva szeretnék olyan megújulást hozni, amely a mai piaci versenyképességhez elengedhetetlen folyamatos modernizálásban, hatékonyságnövelésben csúcsosodik ki. Ennek szellemében a kollégák arra szocializálódtak mellettem, hogy mindig készen álljunk az irányváltásra: ha kell, nagyobb hangsúlyt fektetve egyes termékekre, s szükség esetén – ahogy azt most bizonyos produktumok esetében elemezzük – a leépítéstől sem riadva vissza” – fejtette ki a szakember.

Erre olykor már csak azért is szükség van, mert a Nádudvari portfóliójába nagyjából 120 termékcsalád több mint négyszázféle árucikke tartozik. Ebbe a saját márkát képviselő produktumok mellett a kereskedelmi márkás áruféleségek is beleértendők.

PÉNZÜGYEK

A cégvezető, aki a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem elvégzése után a Deloitte Zrt.-nél volt adótanácsadó, majd tíz évig egy mezőgazdasági nagyvállalatot vezetett, a szakmai ars poeticájára vonatkozó kérdésre egyértelműen úgy válaszolt, hogy a pénzügyi szemlélet jelenleg is meghatározza üzleti filozófiáját. „A kollégáim pontosan tudják, hogy nálam minden a számok alapján történik, mert a nap végén én felelek a cég eredményességéért. A mai viszonyok között pedig azért is fontos a korábbinál erőteljesebb pénzügyi orientáció, mert a profitabilitáshoz naprakészen és abszolút pontosan látnunk kell, mi az, ami veszteséges, mi az, ami nyereséges, továbbá azt, hogy az egyes változtatásoknak milyen hatásuk van a társaság eredményére. Én ez alapján döntök, s ez határozza meg a mindennapi működésünket is. Különösen most, amikor hosszú távon tervezhetetlen időket élünk” – taglalta Nagy Ádám.

Már csak azért is, mert már tavaly megkezdődött a csomagolóanyag-drágulás, amelyet – rendkívül nagy terhet róva a cégekre – az energiaárak drámai emelkedése követett. Az idén mindezt tetézte az ukrajnai háború okozta turbulencia, amely tovább növelte az árakat és mellette a hiányt. Jellemző, hogy például márciusban a vállalat által a gázért fizetett összeg éppen a nyolcszorosa volt az egy évvel korábbinak.

„Ma már több alapanyag esetében is ott tartunk, hogy szó sem lehet áralkuról. Az egyeztetés legfeljebb arról folyik, hogy hozzájutunk-e egyáltalán, s persze időben megkapjuk-e az adott áruféleséget. Ez a helyzet egy olyan árspirált hozott létre, ahol a lánc elején az alap- és a nyersanyagok drágulását a beszállítók beépítik az áraikba, mi viszont csak részben és lassabban tudjuk ezt érvényesíteni. Ilyen helyzetben a nyereségesség fenntartásáért első körben a hatékonyság növelésére fókuszálunk. De az energiahatékonysági beruházásoknak is megvannak a korlátai. Ugyanakkor minden lehetséges módon azon dolgozunk, hogy csökkentsük az üzemelési költségeinket. Ezért tavaly elkezdtünk egy 1,3 milliárdos fejlesztést, amely a gyártási folyamatok korszerűsítését és optimalizálását célozza. Komoly hátrányt jelent ugyanis, hogy két termelőüzemünk nem zöldmezős beruházásként született, hanem a már meglévő, más funkciók ellátására tervezett infrastruktúrára épül. Egy nagyobb hűtő-fagyasztó raktár megépítésével például a mirelitüzemben már képesek leszünk a folyamatos gyártásra, s nem kell a termékeket cserélve mindenből egy keveset előállítani. A leállások ugyanis igen költségesek, mert sok a kiesett idő, és több olyan munkafolyamatra (például tisztítás) is szükség van, amely a termelés állandó fenntartása esetén kiváltható” – elemzett az ügyvezető.

Azt mondta, az élelmiszer-termelőkre leselkedő növekvő veszélyek közé sorolható a forint rendkívüli gyengülése is. Így foglalta össze: „A jelenlegi árfolyam nekünk kifejezetten fáj.” Ez a helyzet azért is megnehezíti az életüket, mert a csomagoló- és alapanyagok ára euróban megállapított. Ezért is törekednek arra, hogy az árfolyamkockázatot az export növelésével csökkentsék, ami azonban még akkor is időbe telik, ha a román, a szerb, a szlovák piacon már komoly eredményeket értek el.

INFLÁCIÓ

Nagy Ádám az összes negatív hatást tekintve osztja azt az élelmiszer-termelők és -kereskedők által egyre gyakrabban felvetett aggodalmat, hogy a növekvő

árak mindinkább a fogyasztás csökkenéséhez vezethetnek. Szerinte mindez már középtávon is olyan piaci konszolidációt idéz elő, amely környezetben még a legnagyobb cégek sem érezhetik magukat biztonságban, ha nem lesznek képesek alkalmazkodni a folyamatosan változó körülményekhez. „A mi egyik legnagyobb félszünk az, hogy mivel prémiumminőséget gyártunk viszonylag magas áron, ez megnehezíti az értékesítést egy olyan helyzetben, amikor a fogyasztók egyre nagyobb arányban fordulnak az olcsóbb, kereskedelmi márkás termékek felé. Ugyanakkor bízunk abban, hogy miközben a fogyasztás csökkenése elkerülhetetlen, hosszabb távon sem erodálódik nagyon az a vásárlói réteg, amely hű a mi produktumainkhoz. Ezért továbbra is nagy hangsúlyt fektetünk a márkaépítésre. Amelynek az eredményességét az is megmutatja, hogy a cég ennek is köszönhetően az utóbbi évek gyakorlatilag mindegyikében egymilliárddal bővült. A saját márka építése iránti igény ráadásul a tulajdonosok irányából is határozottan megjelent azzal az elvárással, melynek keretében a forgalom kétharmadát a Nádudvari brandhez tartozó termékeknek kell képviselniük, s a maradék egyharmadot tehetik ki a kisebb árréssel értékesített kereskedelmi márkás árucikkek” – részletezte a szakember.

Úgy véli, a prémiumszint alapvető követelménye a szüntelen termékfejlesztés, melynek érdekében a hús- és panírüzemben két-két, a tejgyárban pedig egy technológus kizárólag a k+f tevékenységgel foglalkozik. Munkájukat mind a két helyen olyan, öt-hét főből álló bizottság is segíti, amelynek a tagjai folyamatosan kóstolják, elemzik a saját produktumokat és a versenytársakét, minden tekintetben összehasonlítva az előnyös és a hátrányos tulajdonságokat.

INNOVÁCIÓ

„Minden héten termékfejlesztői megbeszélést is tartunk, hogy tökélyre vigyük az új készítményeket. Most is van olyan áruféleség, amelynél már csak a piacra lépés megfelelő időpontját várjuk. Jó példa erre a hamarosan forgalomba kerülő grillkolbász, amelynek a kifejlesztéséhez Serényi Zsolt személyében még egy külön séfet is alkalmaztunk, hogy a legigényesebb grillbarátok számára is kívánatos produktumokkal jelenjünk meg a piacon. Ez pedig már csak azért is komoly kihívás volt, mert míg a vásárlók ma már legalább 80 százalékos hústartalmat várnak el, a grillkolbászokkal szemben a szaftosság is alapkövetelmény, miközben a szaftosság és a hústartalom éppen ellentétes hatással van egymásra. De nekünk itt is meg kellett találnunk az ideális kompromisszumot” – mondta az ügyvezető.

A termékfejlesztés mellett az általános fogyasztás-visszaesésre adott másik válasz annak az új árucsoportnak az elindítása, amely a kereskedelmi márkás és a Nádudvari brand közé pozicionálva teremt majd új értékesítési lehetőséget.

Nagy Ádám ennek kapcsán kulcsfontosságúnak tartja a folyamatos készenléti állapotot és a gyors reakcióidőt, amely téren meglátása szerint az elmúlt időszakban sokat fejlődött a cég. Ebben az is közrejátszott, hogy miközben a legfelsőbb szinten gyorsabb határozatok születnek, a középvezetők is nagyobb döntési szabadságot kaptak, amihez a munkavállalók is gyorsabban tudnak alkalmazkodni. Mint a szakember kifejtette, 13 milliárdos forgalom esetében már pár százalék is azonnal tízmilliós tételt jelent.

„Továbbra is nagy hangsúlyt fektetünk a márkaépítésre” – Nagy Ádám.

ÉRSEK M. ZOLTÁN

TRANSZFORMÁCIÓ

ÉS LEÉPÍTÉS

TUNGSRAM | Az év végéig 1600 magyarországi dolgozóját, vagyis hazai munkavállalóinak a felét bocsátja el csoportos leépítéssel a Tungsram-csoport. A cég bejelentése szerint a létszámcsökkentés mindegyik hazai gyáregységét érinti.

A minap közölte a Tungsram, hogy csoportos leépítéssel 1600 munkavállalóját bocsátja el. Ez nagyjából hazai dolgozóinak a felét jelenti, s a jelek szerint az összes hazai gyáregységét érinti a döntés. Elsőként a kisvárdai és a hajdúböszörményi gyárban indul a létszámcsökkentés. Az első ütemben érintetteket két hónap múlva építik le. A társaság még Budapesten, Nagykanizsán és Zalaegerszegen működik.

VOLTAK ELŐJELEK

Úgy egy hónappal ezelőtt jelezte a csoport magyarországi elnök-vezérigazgatója, hogy az itteni gyárakat egy gyors kormányzati segítség mentené meg, ugyanis a Covid-járvány okozta sokkot még épphogy kiheverte volna a Tungsram, de az orosz–ukrán háború végképp kilátástalanná tette a hazai gyártás helyzetét. Itthon a cég a hagyományos világítástechnikában érdekelt, amelyet az elmúlt néhány évben jelentősen eluraltak a kínai vállalatok. A társaság 2018-ban egy transzformációs időszakot kezdett, amellyel át lehet állítani a magyarországi gyártást a modernebb termékek előállítására, felhasználva a rendelkezésre álló 125 éves know-how-t.

Jónak tűnt az irány. A cég adatai szerint parádés javulással kezdték 2020 első negyedévét, amikor is lecsapott a koronavírus, és alaposan át kellett szervezni a termelést. 2021-ben jelentősen emelkedett a villamos energia ára, a zsinóráram megawattóránként 50-ről 350 euróra drágult (jelenleg 550 euró). Ennek és az alapanyagok ellenértékének a növekedése okán a Tungsram által előállított világítástechnikai termékek önköltsége 60 százalékkal nőtt, s elvesztette versenyképességét az olcsó kínai produktumokkal szemben.

IPARI PROBLÉMÁK

Az energiadrágulás nem csak a világítástechnikát érinti, és nem kizárólag Magyarországot. Az egész EU-ban nagymértékben emelkedett az ár, ami öszszességében világszinten versenyképtelenné teszi az uniót, így ez az időszak rendkívül nehéz lesz más iparágak számára is. Jörg Bauer Tungsram-vezér az ágazati problémákat ecsetelve egy hónapja kormányzati beavatkozást remélt – vagy egy célzott energiahatékonysági támogatás, vagy konkrétan az orosz–ukrán háború miatt bajba került társaságok anyagi segítése formájában –, mindkettő átmenne az EU-s kritériumrendszeren.

TÁMOGATÁSOK

A Tungsram dolgozóit a jelek szerint nem érte teljesen váratlanul a bejelentés. A korábbi sajtóhírek szerint a szakszervezet is sejtette a problémákat, és az április eleji gyárleállások mechanikájából már következtettek arra, mi fog történni. A Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) viszonylag gyorsan jelezte, hogy a képességeihez mérten minél gyorsabban újabb invesztíciókat szervez azon térségek számára, amelyeket érint a létszámleépítés. A szervezettől nem áll távol az ilyen helyzetek kezelése – hasonlók voltak az állapotok Ózdon, Komáromban és Nemesvámoson. Menet közben az újpesti polgármester is bejelentkezett, hogy tárgyalásokat kezdeményez az illetékes minisztériummal, a gyári szakszervezettel, illetve a Tungsram-csoporttal, hogy miként lehetne enyhíteni vagy kezelni a problémát (Újpesten nagyjából 400 főt érinthet a leépítés).

HGY

AUTÓÉPÍTÉS ÉS GYORSASÁGI FUTAM

MINI DRIVE | Mindenféle rendű és rangú autók, köztük virtigli oldtimerek, kerékpárok és vad motokrosszos járgányok mellett egészen szolid, kézzel készült alkotások is részét képezik az idei Debrecen Drive rendezvényeinek. Utóbbiak különlegessége, hogy gyerekek építik ezeket és ők is versenyeznek velük. Félelemre azonban semmi ok, a hand made autókban nincs motor, csak tolni lehet őket.

Az első feladat a szervezők által biztosított futóművel, kormányművel és fékrendszerrel ellátott alvázra karosszériát építeni, vagyis autót konstruálni. Ebben a csapatok nagy szabadságot kapnak: mindent felhasználhatnak, ami a családi garázsban vagy a cégek műhelyében erre alkalmasnak tűnik, és ebben a munkában a felnőttek is részt vehetnek – szemben a gyermeknapi megmérettetéssel, ahol a kicsiknek maguknak kell leküzdeniük az akadályokat.

Egy fontos kitétel azonban mégis van: a járműnek meg kell felelnie azoknak a biztonsági előírásoknak, amiket a szervezők állítanak a csapatok elé. „A felépítményeknek bizonyos biztonsági paramétereket hozni kell. Ez a része a versenynek pontosan úgy működik, mint a raliversenyen vagy a Forma–1-ben. Lesz egy előzetes gépátvétel, ami során ellenőrizzük, hogy a rögzítések biztonságosak-e, nincs-e »sorja« vagy »szálka« a kialakításban. Ezzel azt kívánjuk garantálni, hogy a konstrukciók ne okozhassanak sérülést, egy esetleges boruláskor ne szakadjon le róluk semmi, és az a gyerek se sérüljön meg, aki véletlenül nekitolja valaminek az autót” – mondta a Figyelőnek Basa Balázs, a rendezvényt szervező cég vezetője.

TÖBB PÁLYÁN

A verseny hat pályán zajlik, ebből három ügyességi, három gyorsasági pálya lesz. Ezeket különbözőképpen alakítják ki, éppúgy eltérnek majd egymástól, mint a Forma–1-es pályák. Tehát az egyiknél az ügyesség számít, a másiknál pedig, hogy mennyire merik gyorsan tolni vagy hamarabb megoldani a feladatokat. Az ügyesség és a gyorsaság mellett díjazzák a szépséget, emellett lesz közönségdíj is.

A Mini Drive projekt vezetésére felkért Basa Balázs szerint az idén debütáló betétprogram lényege, hogy a gyermekek aktivitására, kreativitására és versenyszellemére alapozva hozzanak létre olyan programot, amiben a résztvevők jól érzik magukat. A versenysorozat az idén meghívásos alapú – 16 debreceni cég dolgozóinak gyermekeiből álló csapatok vesznek részt benne –, ám a jövő évtől ki szeretnék nyitni a programot. Országos nevezést szeretnének hirdetni, amiben minden ez iránt affinitást érző csapat, illetve gyermek részt vehet.

A Mini Drive szervezésében részt vevő Közlekedésbiztonságért Alapítvány képviseletében Suba István kuratóriumi tag a Figyelőnek elmondta, az ő feladatuk a biztonsági szabályok kialakítása, valamint az, hogy a verseny lebonyolítása során ezek betartására figyeljenek és szükség esetén beavatkozzanak. „Ha a gyerekek a játék hevében nem vennék észre, hogy olyan dolgokat tesznek, amik balesetveszélyesek lehetnek, akkor ott lesz a közelükben egy felnőtt, nemcsak a csapat tagjaként, hanem a szervezők, azaz a mi részünkről is. Ezért azt gondolom, hogy a csapatok nagyon alaposan fel tudnak készülni, így a verseny nemcsak nagyon izgalmas, de biztonságos is lesz.”

A Campus Fesztivál szervezője három éve igen nagy reményekkel indította útjára a Debrecen Drive nevű rendezvényt. Mivel a debütálás jól sikerült – huszonötezer ember volt rá kíváncsi –, a következő esztendőre még nagyobb happeninggel készült a szervező Campus Nonprofit Kft., ám hiába voltak az ötletek, a tervek fantáziadúsak és izgalmasak, a Covid közbeszólt: nem csak arra az évre, a következőre is lehetetlenné tette a megvalósítást.

GYORSASÁGI SZAKASZ. ENNÉL AZÉRT VESZÉLYTELENEBB LESZ A GYEREKPÁLYA

FESZTIVÁL

Az idén viszont úgy tűnik, kedvez a szerencse a Debrecen Drive-nak, és már szinte biztos, hogy megtartják a gyermeknapi hétvégére tervezett eseményt. A házigazda az idén is Winkler Róbert lesz, és csakúgy, mint három éve, ezúttal is lesz helye mindennek, ami gurul. Minden bizonnyal nagy érdeklődésre tarthatnak számot a veterán autók, amelyek között Pontiacot, Rolls-Royce-t, Cadillacet, Mercedes-Benz Pontont és BMW Isettát is megcsodálhatnak az ínyencek. Lesznek vadiúj luxuskocsik, rendőrautó és katonai jármű, sőt kamionok is. A legnagyobb szenzációnak pedig a Drive Show ígérkezik, amelyen az idén is driftesek, motoros kaszkadőrök és akrobaták produkcióit láthatja a közönség.

DOMBI MARGIT

„VÁROSNÉZÉS” A TERMÉSZETBEN

STARTUP | Egy tapasztalt geológus köré szerveződő kis csapat vezetett, professzionális magyarázatokkal, oktatással egybekötött természetjárásokkal igyekszik formálni a felnőtteké mellett a gyermekek fenntarthatósági szemléletét.

Kiváló példa van arra, hogy nem csak a számítógépes programozás vagy a tágabban vett digitalizáció területén van létjogosultsága az innovációnak. Akad olyan csapat is a hazai startuppiacon, amely a természetjárást gondolta újra. Jelmondatuk: a GeoloTours megreformálja a túrázást a természetben. A túra nem csupán amolyan sétálgatás, hanem természetjárás közben érdekes információkat kapunk a látott hegyek, sziklák, vizek geológiai történetéről. Ennek okán pedig az ember olyan maradandó élménnyel tér haza, mint egy vezetett városi sétáról. A bemutatandó kis csapat túravezetői mindanynyian geológiai szakemberek, döntően geológusok. Abban hisznek, hogy azt lehet védeni, amit szeretsz, ám csupán azt lehet igazán szeretni, amit jól ismersz.

FÖLDTAN

A szolgáltatást kínáló cég alapítója, Jósvai József is geológus, aki több mint húsz évig dolgozott a jól fizető, de emberpróbáló olajiparban, majd irányt váltott. Mostani életszakaszában többet szeretne tenni a közért, az eredeti szakmájáért, a természetért. Úgy véli: mindenkinek érdeke, hogy tisztább, élhetőbb világban éljünk. Így hát játékos, közérthető ismeretterjesztésen keresztül szeretné megnyerni a természet számára a fiatal korosztályt, a természetjárókat, a föld működése iránt érdeklődőket. Úgy látja, hogy a geológiáról nagyon keveset tudnak az emberek, miközben épp a geológusok azok, akiknek a tudására, munkájára épül a klímaváltozás elleni küzdelem, az ivóvízkészlet-, a vízgazdálkodás, a geotermikus energia hasznosítása, a természetvédelem, a természeti katasztrófák megelőzése – csupa aktuális téma. Ugyanakkor e szakemberek az első láncszemei a fosszilis energiahordozók és a modern technológiákhoz szükséges ásványok kiaknázásának is.

FIATALOK

A GeoloTours a sok alapítói tapasztalat ellenére fiatal projekt: a cég 2021 áprilisában alakult, míg 2020 a csapatépítés, a termékkidolgozás és a felkészülés éve volt. Tavaly ősztől szerveznek vezetett túrákat: eddig 31-et vittek, együttesen 363 résztvevővel. Összesen 228 terepi megállóban meséltek a geológiáról, végeztek kísérleteket, formálták a szemléletet, mutatták be a Pannon-medence fejlődéstörténetét példákkal színesített, közérthető, izgalmas módon. A vendégeik fele gyerek volt. Mi több: kidolgoztak egy Földmesék néven futó egyórás óvodai mesefüzért – meg is vannak az első ilyen megrendeléseik. Ezen túlmenően e formabontó kezdeményezésükkel bekerültek a Highlights of Hungary 50-es mezőnyébe.

Kapóra jött az is, hogy a vírushelyzet fellendítette a hazai túrázást, ám az emberek kevésbé szívesen költenek itthoni túrákra, mint külföldi kirándulásokra. Ez is az oka, hogy az idelátogató külföldiek is beletartoznak majd a célközönségbe, sőt a határon túli túrák is tervben vannak, ám ehhez szintet kell ugrani. Szintén nagy álmuk, hogy a hazai képzési rendszerbe is becsempésszék a geológiát. Élményszerű, a tananyagon túlmutató, túrákkal összekötött kiegészítő képzésben is gondolkodnak, amelyet akár az elit oktatásban, akár az oktatási rendszer különböző lépcsőfokain lehetne alkalmazni.

Ebben a fázisban azonban egyelőre a hazai termékportfóliót szeretnék bővíteni és bevezetni a piacra. Stabil túralétszámot kívánnak elérni, emellett az óvodai és az osztálykirándulásokat is felfuttatnák.

KIHÍVÁSOK

A fő kihívás most az ismeretlenség burkának áttörése. Akik eljönnek a túráikra, nagyon jó élményekkel távoznak, így gyakoriak a visszatérő vendégeik. A közösségi médiában meredeken növekszik a követőik száma, a konverzió azonban még mérsékelt. Amikor megtörténik a nagy bumm, akkorra a megfelelő túravezető(k) felkutatása is kihívást jelenthet. Ragaszkodnak a minőséghez, a naprakész, pontos tudás átadásához. Már csak azért is, mert az internetről származó szakmai információk tapasztalatuk szerint gyakran pontatlan és elavult dolgokat tartalmaznak. Mivel geológusokkal nem lehet Dunát rekeszteni, a megfelelő kvalitásokkal felvértezett szakemberek megtalálása nehézségekbe ütközhet. Tőkeoldalról nincsenek komoly kihívások, hiszen ez a fajta vállalkozás ebben a fázisban nem igényel nagyobb beruházásokat, tőkebevonási igény inkább külföldi célpontok bevonása esetén várható. Egyelőre azonban az alapító és a csapat ezt az évet az áttörés esztendejének jelölte ki, amelyet a hazai piacon, hazai közönséggel szeretnének elérni.

HG