Tovább drágulnak az ingatlanok

TOVÁBB DRÁGULNAK

AZ INGATLANOK

BALATON | A vízparti, vízközeli panorámás otthonok ára évről évre 10-20, néha 30 százalékkal nő a Balaton körül. Ez várhatóan az idén sem lesz másképp, mert nemcsak az infl áció, a háborús félelmek, hanem a szokásos nyaralásipihenési célú kereslet is igen erős volt az elmúlt három hónapban, pedig a szezon még be sem indult és a külföldiek is csak most „szivárognak vissza” nagyobb számban KözépEurópa legnagyobb tavához.

Már az építési költségek – tavaly tavasszal kezdődött – látványos növekedését megelőzően is évről évre 10-20, esetenként 30 százalékkal is emelkedtek a balatoni ingatlanárak. A tó körüli kiemelt nagyvárosokban már a budapesti jobb kerületek négyzetméterárait idézi az ingatlanpiac, sőt, a panorámás, illetve még inkább a vízhez kifejezetten közeli új vagy újszerű luxusapartmanok esetén kétmillió forint feletti összegek is előfordulnak – emelte ki a Figyelő kérdésére Simon Éva, az Ingatlanbazar.hu üzletágvezetője. Ugyanakkor az árak emelkedése inkább hullámokban jelentkezik. Például tavaly ősszel, majd a tél folyamán a befektetők és a vásárlók újra inkább a fővárosra koncentráltak, így a növekedés üteme őszszel, a 2021-es üdülési szezont követően lassult, de a Balaton még így is a második az áremelkedési ranglistán a főváros környéke után – mondta el lapunknak

Valkó Dávid. Az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint ezt a hivatalos statisztikák is igazolják, hiszen például 2021 harmadik negyedévében 15 százalékkal nőtt a használt lakóingatlanok átlagára a Balaton környéki településeken. Bár Budapest agglomerációjában 27–39 százalékos volt a bővülés, a balatoni 15 százalékot sem a főváros, sem a megyeszékhelyek nem érték el – látszik tehát, hogy a kereslet hová koncentrál.

ERŐS TAVASZ

Benedikt Károly, a Duna House marketing- és PR-vezetője az elmúlt hetek, hónapok folyamatait elemezve a Figyelőnek megerősítette: a Balaton régió az országos lakáspiaccal együtt erősen kezdte az év elejét. „Nagy volt az érdeklődés az első három hónapban, és az egyre szűkülő kínálat ellenére sokan nézelődtek. Tavaszszal, a választások után most még egy kicsit átmeneti időszak van, sokat számít az időjárás és a többi egyéb program (húsvét, anyák napja, ballagás). Ilyenkor érezhetően nincsenek annyian a nyaralóövezetekben, így a megtekintés is kevesebb. Várhatóan azonban továbbra is erős marad az érdeklődés, és a nyár közeledtével egyre intenzívebb lesz a kereslet” – fejtette ki a Duna House szakértője. A tóparti irodáiktól származó adatok szerint a régióban 40 millió forint alatt már a Balaton egyik oldalán sem lehet sok ingatlant találni. Balatonfüreden például ezen ár alatt szinte már nincs semmi, és aki a parton szeretne vásárolni, annak bőven 100 millió forint felett kell gondolkoznia. A kisebb településeken szintén magasak az árak, és bár most a befektetők újra a fővárosra koncentrálnak, várhatóan – a tavalyi szezonhoz hasonlóan – ismét aktív lesz az érdeklődés a legmagasabb kategóriájú ingatlanok iránt is. A nagy értékű tranzakcióknál ráadásul kisebb a kölcsönnel vásárlók aránya, így a hiteloldali drágulás nem feltétlenül okoz problémát a vevők között – teszi hozzá Benedikt Károly.

KURIÓZUMOK

A korábbi évekhez képest is nagyon magas szinteken járnak az árak, egyértelműen kereslettúlsúlyos a tó körüli ingatlanpiac – ezt már Ballagó Antal, az Otthontérkép Csoport frissen kinevezett vezérigazgatója mondja, aki a cég értékesítési vezetője is. Az árak növekedését nemcsak az általános drágulás, a magánbefektetések háború miatti, jellemzően ingatlanba „menekítése” vagy a nyaralni vágyók kereslete hajtja, hanem immár azoké is, akik a tó környékén szeretnének lakni életvitelszerűen.

Különösen keresettek a kuriózumok közé tartozó egyedi ingatlanok, ezekért minden pénzt megadnak a vásárlók – teszi hozzá az Otthontérkép Csoport vezetője. Ugyanakkor az is igaz, hogy nem csupán a tóparti települések húzzák felfelé a piacot, hiszen a Balaton déli partjától 15-20 percre is alig találunk 10 millió forint alatti, elfogadható állapotú lakóingatlant. Persze az igazi tóparti keresletet a tehetősebb magyarok, illetve a külföldiek adják, akik nagy többségükben kényelmesen, nívós körülmények közt szeretnének pihenni.

Kivételt e „szabály” alól talán csak az egyre inkább felkapott, amolyan mini-Toscanaként felfogható Balaton-felvidéki, panorámás borvidéki rész jelent. Különösen látványos az elmúlt évek keresletnövekedése Balatonfüred felett vagy a Káli-medencében, azaz Kapolcs környékén, ahol már egy ezer négyzetméter körüli közművesítetlen külterületi telek is legalább három-négy millió forint körüli áron kapható, két-háromszor annyiért, mint 6-8 esztendővel ezelőtt. A szebb falusi vagy hétvégi házakról, felújított borospincékről nem is szólva, amelyekért néha egy nívósabb pesti lakás árát is elkérik.

Benedikt Károly szerint a keresletet erősíti a külföldi érdeklődők várhatóan intenzívebb megjelenése Közép-Európában. Az ő keresletük tavaly, illetve tavalyelőtt a Covid miatt elmaradt, de az idén már előfordult több százmilliós adásvétel is a Duna House tranzakciói között a tó nyugati régiójában, ahol az eladó és a vevő is külföldi volt.

A Balaton északi és déli partján még mindig elsősorban a nyaralni vágyók jelentik a keresletet, és bár lakhatási célú adásvételek is vannak, elsősorban a pihenni vágyók nézelődnek. Itt van, aki kifejezetten új építésű ingatlant keres, ebből Siófokon, Balatonföldvár és Balatonfüred környékén van a legtöbb. A legnagyobb nyaralóövezetekben továbbra is tapasztalható, hogy a közvetlen vízparti elhelyezkedés vagy a zavartalan örök panoráma jelentősen növeli az ingatlanok értékét.

ARANYKOR A BALATONON, 1971. IGAZI KINCSNEK SZÁMÍT MA IS EGY ILYEN KIS BUNGALÓ KÖZEL A PARTHOZ

A TELEK SEM LESZ OLCSÓBB

Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a Balaton környéki telekárak meredek növekedését emeli ki. Tavaly Somogy megyében a telkek négyzetméterára több mint a duplájára emelkedett 12 hónap leforgása alatt, így az idén április közepén átlagosan már közel 22 ezer forintot tett ki. A tóval északról határos Veszprém megyében is kiugró, 82 százalékos drágulásra került sor, így ott még drágábban, közel 28 ezer forintért kínálják eladásra a telkek négyzetméterét a tulajdonosok. (Igaz, a balatoni megyéken túl Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Fejér is az élbolyban van: ezeknél 71–94 százalékkal, 3900–11 900 forintra nőtt az átlagár.) Összehasonlításul: a budapesti agglomerációt magában foglaló Pest megyében egy év alatt közel a felével, 31 ezer forintra nőtt a telkek átlagos négyzetméterára, ami – a fővárost követően – a legmagasabb megyei érték.

HG

MÉG EGY DÍZELBOTRÁNY

SZUZUKI TOSIHIRO, A KONSZERN VEZÉRIGAZGATÓJA. AZ EV E-SURVIVOR BEMUTATÁSA VS. DÍZELES RÖGVALÓSÁG

SUZUKI | Egyelőre két dolog biztos a Suzuki esetleges dízelbotrányával kapcsolatban: hogy itthon is kutatnak a hatóságok dokumentumok után, s hogy más országokban is. Lassan szivárognak a részletek.

„A Magyar Suzuki Zrt. megerősíti, hogy az általa korábban gyártott dízeljárművekkel kapcsolatban vizsgálat kezdődött. Vállalatunk mindenben együttműködik az illetékes külföldi és magyar hatóságokkal. A folyamatban lévő ügyben további információkat nem áll módunkban megosztani. Szeretnénk hangsúlyozni, hogy a Magyar Suzuki Zrt. minden esetben betartja az aktuális jogszabályokat, és ezeknek megfelelően folytatja működését” – válaszolta lapunk kérdésére a cég kommunikációs osztálya.

MI A BAJ?

Német, olasz és magyar helyszíneken folytattak házkutatásokat illetékes hatóságok, miután felmerült a gyanú, hogy a Suzuki dízeles járműveibe a nitrogén-oxid-kibocsátási értéket meghamisító eszközt építettek be – írta a nyomozást támogató Eurojust. Nem ez az első ilyen botrány. Emlékezetes, hogy a VW-csoport is hasonló ügybe keveredett, ami alaposan megtépázta a márka hírnevét (például a tengerentúlon), s elősegítette, hogy az uniós tagállamok némelyike indokolatlanul felgyorsítsa a dízeles erőforrások kikerülését az autópiacról.

Az eszközöket a frankfurti ügyészség gyanúja szerint Olaszországban készült dízelmotorokba szerelték be, amelyek aztán – mint a közlemény fogalmaz – egy japán autógyártó magyarországi üzemében összeszerelt, különböző típusú gépkocsikba kerültek bele.

TUDTÁK

Az ügyészség – legalábbis a hírek szerint – azt gyanítja: a cég, amelynek az európai központja Németországban található, tudatában volt annak, hogy 2018-ban ezeket az alkalmatosságokat beszerelték a dízelmotorjaiba. A valósnál kisebb – az uniós normáknak megfelelő – nitrogén-oxid-értékeket mutató eszközöket a közlemény alapján egy olasz beszállítótól szerezte a Stellantis-csoporthoz tartozó FCA olasz motor-előállító (a multinacionális társaság itáliai vállalatcsoportja a Fiat Chrysler). Emlékezetes: a VW-botrány kapcsán szintén emlegette a sajtó, hogy a német konszernen kívül mások – például a francia gyártók – is éltek a lehetőséggel (kiskapuval), vagyis gyanítható, hogy a piacon nemigen találni „ártatlan” szereplőt ebben a körben.

KÁRTALANÍTÁS

A Reuters megszólaltatta a Suzuki németországi szóvivőjét, aki szintén közölte: együttműködnek a hatóságokkal. Hasonlóan nyilatkozott a Stellantis is. A helyzet egy kicsit messzebb mutat a vizsgálatnál, ugyanis emlékezetes: a kipattant VW-ügy következménye az lett, hogy a bíróság rábizonyította a németekre, hogy csaltak, s bizony kártalanítaniuk kellett a vevőket. Mindez jelentős többletkiadást jelentett a csoportnak. A legnagyobb probléma azonban az, hogy ez a folyamat olyan erőforrások elterjedését is felgyorsította, amelyekre ma rendszerint sokat panaszkodnak a vásárlók (ilyenek a kis teljesítményű, környezetbarát motorok). Azt sem szabad elfelejteni, hogy a német eset után kezdődött el az új autók jelentős drágulása. Például a hagyományos és az elektromos technológia ára között nemegyszer 100-150 százalékos különbség mutatkozik. Magyarán jó esetben duplaannyiba kerül a villannyal hajtott jármű, mint a tradicionális.

FOTÓ: MÓRICZ-SABJÁN SIMON

DR. BALOG ÁDÁM

Távozik a Magyar Bankholding Zrt. igazgatóságából dr. Balog Ádám, aki 2015–2020 között az MKB Bank Zrt. elnök-vezérigazgatója, majd mostanáig a Bankholding igazgatósági tagja volt. A társaság köszönetét fejezte ki munkájáért: „Balog Ádám gondolkodásmódja és vezetői attitűdje jelentős szerepet játszott az MKB megújításában és növekedési pályára állításában, ezzel nagymértékben hozzájárult a hármas bankfúzió lehetőségének megteremtéséhez és a magyar bankpiac transzformációjához.”

MAKISZ MAGYAR BANKHOLDING ZRT.

BÓDIZS KORNÉL

Ismét Bódizs Kornélt, az InHold Zrt. és a Sigma Faktoring Zrt. vezérigazgatóját választotta meg az elnöki feladatok ellátására a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége. A szakember – aki 2020 júliusa óta a szervezet elnöke – a Külkereskedelmi Főiskola külgazdasági szakán, majd a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán, vállalatfinanszírozás és számvitel szakon szerzett diplomát. Pályafutása Németországban, számviteli területen indult. Az Eximbanknál és az MKB Banknál szerzett kockázatkezelői tapasztalata révén került a Raiffeisen Bank budapesti központjába, ahol nagyvállalati hitelezéssel, valamint strukturált céges ügyletekkel foglalkozott. A főként lakossági követelésvásárlásra fókuszáló, de az aktív faktoring és a vállalati hitelezés területén is jelentős szerepet betöltő InHold Zrt.-nél 2009 óta vezérigazgató.

INDOTEK GROUP

Dr. Nádasdy Bence személyében új pénzügyi vezető érkezett az Indotek Grouphoz, miután a cégcsoport korábbi CFO-ja, Gnädig Péter a továbbiakban a nemzetközi ingatlanportfólió irányításáért felel. Ez utóbbi pozíció létrejöttét a társaság nemzetközi ingatlanportfóliójának a dinamikus bővülése, valamint a további terjeszkedési tervek tették szükségessé.

DR. NÁDASDY BENCE

GNÄDIG PÉTER

A Budapesti Corvinus Egyetemen, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen diplomázott Gnädig Péter 14 évig volt a vállalat pénzügyi irányítója, s már a kezdetektől részt vett a nemzetközi stratégia kialakításában. A Budapesti Corvinus Egyetemen és az amerikai Northwestern Universityn végzett dr. Nádasdy Bencének több mint 20 éves befektetésfinanszírozási és pénzügyi vezetői tapasztalata van a kelet-közép-európai régióban. A szakember korábban a CIB Bank strukturált pénzügyi eszközök részlegének vezetője, az MVM Paks II projekt pénzügyi vezetője, és a BudaPart projekt ügyvezetője, valamint pénzügyi igazgatója volt.

RICHTER GEDEON NYRT.

Változásokat jelentett be a Richter a vezetőségében. Május 1-jétől Hamecz István jelenlegi pénzügyi igazgató veszi át a cég gazdasági igazgatóságának vezetését Gulácsi Gábortól. A társaság tevékenységét Gulácsi a továbbiakban szaktanácsadóként segíti. Thaler György termékfejlesztési igazgató leköszön tisztségéről. A termékfejlesztési igazgatóság mint önálló szervezeti egység megszűnik, tevékenységei más szervezeti egységekhez kerülnek átcsoportosításra a szükséges szakértelem centralizálásával, így létrejön egy egységes kutatási és fejlesztési igazgatóság.

ÁTHIDALÓ MEGOLDÁSOK

KÉSEDELMES HITELEK | A Magyar Nemzeti Bank módosította a fi zetési késedelembe esett lakossági hitelesek kezelésével kapcsolatos ajánlását – közölte az intézmény. A szabályozás immár a téma kapcsán érintett valamennyi lakossági hitel- és lízingtípusra kiterjed, meghatározza az ügyfelekkel való kapcsolatfelvétel és megoldáskeresés időzítését, csatornáit, miközben elvárja, hogy a késedelem kapcsán csak az igazolt, arányos költségeket számítsák fel a klienseknek.

Már nemcsak a lakossági jelzáloghitelekre, hanem valamennyi háztartási hitel-, kölcsön- és pénzügyi lízingszerződésre kiterjed a fizetési késedelembe esettek kezelésével kapcsolatos jegybanki ajánlás – derül ki az MNB közleményéből. A most kiadott, megújított útmutatás célja – írták – a fizetési késedelemmel érintett lakossági hitel-, kölcsön- és

Milliárd forint 2034,6

1619,0

1459,6 1573,4 1690,5 mazzanak, s dolgozzanak ki előre olyan tényleges megoldást jelentő, érdemi áthidaló módszereket, intézkedési csomagokat, amelyek a fizetési kötelezettségek teljesítésének átütemezésével vagy a teljesítési időszak meghosszabbításával kapcsolatosak, illetve egyéb módon próbáljanak segíteni a szorult anyagi helyzetbe jutott adósokon.

2017 2018 2019 2020 2021** NÉGY ALAPELV

Forrás: MNB

pénzügyi lízingszerződéseknél az adós fizetőképessége helyreállításának az elősegítése, a jegybank kapcsolódó fogyasztóvédelmi elvárásainak a megfogalmazása, a jogalkalmazás kiszámíthatóbbá tétele, továbbá a vonatkozó jogszabályok egységes alkalmazása.

ÁTLÁTHATÓ KOMMUNIKÁCIÓ

Az ajánlásban – amelyet egyébként szeptembertől kell alkalmazniuk a szolgáltatóknak – az MNB rögzítette azokat a minimális követelményeket, amelyek betartását a kölcsönszerződés felmondása előtt, az adós fizetőképességének a helyreállítása érdekében elvárja a pénzügyi intézményektől. Így például azt is lefixálták, milyen késedelmes összegnél szükséges felvenni a kapcsolatot az ügyféllel. Emellett a fizetési késedelemmel érintettek egységes kezelése érdekében a központi bank részletezte a javasolt folyamatokat, így meghatározta a kapcsolatfelvételnél alkalmazható kommunikációs csatornákat, valamint az érintkezésbe lépések időzítését és gyakoriságát is.

Az útmutató átlátható kommunikációt és díjszabást is előír a fizetési nehézség, késedelem kezelésével összefüggésben: többek között elvárja, hogy a pénzügyi intézmény a honlapján ezzel kapcsolatos aloldalt hozzon létre, ahol valamennyi információ és tájékoztatás egy helyen, jól strukturáltan és átláthatóan érhető el az adósok által. Fontos az is, hogy a pénzügyi intézményeknek a honlapjukon fel kell hívniuk az adósok figyelmét: amenynyiben akár előre látható, akár nem várt negatív változás áll be a fizetőképességükben, azt mihamarabb, lehetőség szerint a késedelem bekövetkezését megelőzően jelezzék a szolgáltatójuknak a közös megoldáskeresés mielőbbi megkezdése érdekében.

Az MNB emellett azt is elvárja, hogy a pénzügyi intézmények ténylegesen felmeAz ajánlásban négy olyan alapelvet is lefektetett a Magyar Nemzeti Bank, amelyet a pénzügyi szolgáltatóknak szem előtt kell tartaniuk a késedelmes fizetéssel kapcsolatos ügyek kezelésénél. Az egyik az együttműködő, jóhiszemű, tisztességes magatartás elve, melynek figyelembevételével a pénzügyi intézmény a jóhiszeműség és a tisztesség követelményének megfelelően végzi tevékenységét: így az adóssal együttműködve jár el, kerüli a félrevezető kommunikációt és az agresszívnak értékelhető magatartási formákat.

A második a szakszerű és gondos magatartás koncepciója, amely a pénzügyi intézménynek az adóssal való kapcsolatfelvétel és megoldáskeresés folyamán tanúsított optimális hozzáállásáról szól. A szükséges információ szolgáltatásának elve kapcsán pedig az az elvárás, hogy a pénzügyi intézmény az eljárásakor kellő időben adjon át minden olyan információt az érintettnek, amely fizetési kötelezettsége teljesítéséhez, a késedelem következményeinek a megismeréséhez szükséges. Itt különös figyelmet kell fordítaniuk a szolgáltatóknak a Központi Hitelinformációs Rendszerre (KHR) vonatkozó, az ügyfélvédelemmel, illetve a jogorvoslattal kapcsolatos szabályok ismertetésére, a jelzálogfedezettel ellátott kölcsönszerződéseknél a pénzügyi intézmény fedezetet érintő igényérvényesítési lehetőségeire. „Az adós a rendelkezésre álló megoldási javaslatok alapján akkor tud megalapozott döntést hozni, ha a pénzügyi intézmény a megoldási ajánlatokat közérthetően, objektíven, azok előnyeire, hátrányaira és költségeire is kitérve ismerteti vele, valamint észszerű mérlegelési időt biztosít a lehetséges megoldási módozatok közüli választás meghozatalára, továbbá az ügyfél részéről felmerült kérdéseket teljeskörűen megválaszolja” – hívja fel a figyelmet a jegybank. A negyedik, szintén igen fontos alapelv a fokozatosságé: ez azt jelenti, hogy a pénzügyi szolgáltatónak az igényérvényesítésre rendelkezésre álló eszközöket az arányosságra törekedve, fokozatosan kell alkalmaznia, melynek folyamán együttesen mérlegelve figyelembe veszi a követelés összegét, annak fedezettségét, az adós együttműködési készségét, végül a rendelkezésre álló eszközök alkalmazásának esetleges következményeit.

Az MNB előzetes statisztikai adatai szerint a nemteljesítő hitelek aránya (NPLráta) a múlt év utolsó negyedében 3,3 százalékot ért el a hitelintézeti szektor teljes portfóliójában, ami kissé alacsonyabb az egy esztendővel korábbi 3,5-nél. A nemteljesítő hitelek állománya ezzel együtt 7,4 százalékkal, 1690 milliárd forintra nőtt tavaly a szektorban: az NPL-ráta így azért csökkenhetett, mert a teljes portfólió mérete igen gyorsan – 16,2 százalékkal – bővült 2021-ben.

7,5

5,4

AZ NPL-RÁTA ALAKULÁSA

A HITELINTÉZETI SZEKTORBAN*

Százalék

4,1

3,5 3,3 2017 2018 2019 2020 2021**

rülő és arányos díjakat, költségeket alkal- Forrás: MNB A vártnál kevesebben kérik rövid lejáratú, éven belül változó kamatozású jelzáloghitelük hosszú kamatperiódusúra cserélését, vagyis fi xesítését az Erste Banknál – közölte a Figyelővel a pénzügyi szolgáltató. A változó kamatozású hitelt törlesztők 14 százaléka tartja kockázatosnak a kölcsönét, míg a fi x kamatozásút fi zetők körében ez az arány mindössze 2 százalék.

Az Erste Bank tavaly július óta már több száz – az MNB fi xesítési ajánlásában érintett célcsoportba tartozó – ügyfele hitelét alakította-alakítja át hosszú kamatperiódusú jelzáloghitellé. Ha minden, még folyamatban lévő ügylet lezárul, az azt jelenti, hogy az érintettek közel tizede fi xesítette kölcsönét. Ez az arány elmarad az Erste korábbi várakozásától, aminek elsődleges oka valószínűleg a kamatstop. „Az intézkedés miatt az érintett ügyfelek egyelőre nem érzékelik, hogy a jelenlegi, jelentősen erősödő kamatkörnyezet milyen kedvezőtlen hatású a hitelekre” – mutattak rá a pénzintézetnél.

BARÁT MIHÁLY

PAPÍRFORMA

KÖZGYŰLÉSEK | Nem hoztak különösebb meglepetést a hazai tőzsdecégek április végén tartott közgyűlései.

Szép osztalékokat is hozott a tőzsdei közgyűlési szezon április végi szakasza, miközben az elfogadott határozatoknál szintén a papírforma érvényesült.

BUSÁS OSZTALÉK A MOLNÁL

Az utóbbi bő tíz év legbőkezűbb osztalékfizetéséről született döntés a cég április 28-án megtartott közgyűlésén: a részvényesek döntése értelmében a vállalat tavaly elért, rekordszintű eredményéből 241,93 milliárd forint osztalékot juttat vissza részvényeseinek, ami több mint háromszorosa a tavalyi kifizetésnek. Az egy részvényre jutó osztalék összege hozzávetőleg 300 forint, amely 100 forint alaposztalékból és további 200 rendkívüli kifizetésből tevődik össze: ez közel 10 százalékos osztalékhozamot jelent a jelenlegi árfolyam mellett.

A részvényesek elfogadták az igazgatóság jelentését is a 2021. évi üzleti tevékenységről, az anyavállalati és konszolidált beszámolókat, a könyvvizsgálói, valamint a felügyelőbizottsági jelentéseket. Megszavazták emellett a tavalyi közgyűlés után megszerzett saját részvényekről szóló tájékoztatót és az igazgatóság felhatalmazását további saját részvények megszerzésére. Az elmúlt évi beszámoló szerint a Mol-csoport kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredménye (EBITDA) 1071,9 milliárd forint volt a 2020-as 629,7 milliárd után. A nettó eredmény 526,1 milliárd, az értékesítés nettó árbevétele csaknem 5959 milliárd forint lett 2021-ben.

Hernádi Zsolt a közgyűlésen arról beszélt, nem lehet egyik napról a másikra leválni az orosz energiahordozókról, egy teljes orosz olajembargó esetén ugyanis a társaságnak 2-4 évre és akár félmilliárd dollárra lenne szüksége, hogy a jelenlegi termékigényeket ki tudja elégíteni.

TÖBBET FIZET A 4IG IS

A vállalat éves rendes közgyűlése 29 forintos részvényenkénti osztalék fizetéséről döntött, amely több mint 30 százalékkal meghaladja a 2020-as üzleti év utáni 22,9 forintot (a 2019-es eredményből 22 forint volt az osztalék). A közgyűlés döntése értelmében a 2021. decem-

ber 31-én forgalomban lévő, hozzávetőleg 103,2 millió törzsrészvény után 2,99 milliárdot fizet ki a vállalat. Az osztalék alapját – áll a társaság közleményében – a 4iG 2021. évi 3,97 milliárd forintos adózott eredménye képezi, amely több mint negyedével (25,6 százalékkal) haladja meg a 2020-as 3,16 milliárdos jövedelmezőségét.

A cég közgyűlése személyi változásokról is döntött, miután a felügyelőbizottságból leköszönt Simon Zoltán és Kunosi András. A 4iG igazgatóságának javaslatára a részvényesek két új, a távközlés, valamint a gazdasági és pénzügyi élet területén is jelentős tapasztalatokkal büszkélkedő tagot választottak: az EuroAtlantic alapító-elnökét, dr. Fellegi Tamást és Jobbágy Dénest, a Széchenyi Alapok Zrt. elnök-vezérigazgatóját.

A 4iG 2021-es évre vonatkozó egyedi beszámolóját, mérlegét és eredménykimutatását, valamint konszolidált mérlegét, eredménykimutatását és éves beszámolóját is elfogadta a társaság közgyűlése. Az ülésen újraválasztották a cég könyvvizsgálóját, illetve elfogadták az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok tiszteletdíjának változását.

3200 3000 2800 2600 2400 2200 2000

A MOL ÁRFOLYAMA

Forint

1800 1600 V.VI.VII.VIII.IX.X.XI.XII.I.II.III.IV. 2021 2022

Forrás: BÉT

A NÖVEKEDÉSRE FÓKUSZÁLNAK

Az AutoWallis éves rendes közgyűlésén a részvényesek elfogadták a társaság rekordárbevételt és -eredményt tartalmazó 2021-es beszámolóját: a vállalat árbevétele több mint a duplájára, közel 200 milliárd forintra ugrott, miközben a fedezettermelése és a működési hatékonysága jelentősen nőtt. A cég így a saját terveit jelentősen meghaladó nyereséggel és 7,8 milliárdos EBITDA-val zárta a tavalyi évet. A részvényesek szintén elfogadták az igazgatóság javaslatát, amely szerint a 468 milliós adózott eredményt helyezzék eredménytartalékba. A társaság konszolidált adózott eredményéből és a leánycégek tavalyi eredményéből származó osztalékból összeálló 1,87 milliárd forintot szintén az AutoWallis növekedési stratégiájának megvalósítására fordítják. Ormosy Gábor vezérigazgató ezzel kapcsolatban elmondta, hogy 2025-re az árbevétel duplázását tervezik, amely így elérheti a 400 milliárd forintot, míg a menedzsment megítélése szerint az eredményességet legjobban bemutató pénzügyi tételektől tisztított, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény, az EBITDA 14 milliárd fölé ugorhat. Hozzátette, hogy az AutoWallis jó úton

halad a stratégia megvalósításában, és azt a jelenlegi gazdasági, üzleti környezet ellenére is megvalósíthatónak ítélik. A részvényesek felhatalmazást adtak az igazgatóságnak a társaság alaptőkéjének felemelésére, amelyet maximum 10 milliárd forintra, a jelenlegi közel duplájára növelhetnek, ha a lépést szükségesnek ítélik például a bővüléshez vagy a nagyobb méretű akvizíciók végrehajtásához szükséges tőke előteremtéséhez. Ormosy Gábor a tőkeemelés lehetséges céljaival kapcsolatban elmondta, hogy az elsősorban az eddigi tranzakciókhoz hasonlóan az esetleges üzletrész-apportálások és részvénycserével való akvizíciók fedezetére szolgál, de további tőzsdei kibocsátás lehetőségét is megteremti a következő 18 hónapban. A közgyűlés megújította az igazgatóság korábbi felhatalmazását arra, hogy az alaptőke maximum 25 százalékának megfelelő saját részvényt vásároljon. A vezérigazgató ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy a sajátrészvény-vásárlás egyik fő célja a Munkavállalói Résztulajdonosi Program részvényszükségletének biztosítása, amelyre a jelenlegi árfolyamszint egyébként is alkalmas időzítést jelenthet, különösen a jelenlegi árfolyamot jelentősen meghaladó elemzői célárak tükrében.

JÓ A PORTFÓLIÓ

Az Appeninn Nyrt. közgyűlése sem hozott különösebb meglepetést: a tulajdonosi fórum elfogadta a társaság 2021. évre vonatkozó pénzügyi beszámolóit, valamint döntött a teljes adózott eredmény eredménytartalékba helyezéséről. Mindezek mellett határozott az igazgatótanács saját részvény megszerzésére vonatkozó felhatalmazásáról, egyúttal új igazgatótanácsi tagokat választott.

Az elfogadott beszámoló szerint tavaly a társaság befektetési célú ingatlanállományának értéke több mint 10 százalékkal, a 2020-ban mért 165,74 millió euróról 185,66 millióra nőtt. A beszámolóból az is kiderül, hogy a társaság ingatlan-bérbeadásból származó bevétele 7,537 millió euróról 2021-re 7,474 millióra változott. Az Appeninn Nyrt. működési eredménye a 2020-as 20,269 millió euróról mínusz 1,635 millióra módosult.

A járvány hatásainak kezelése során – írja a cég közleménye – jelentős előnyt biztosított a társaság számára az ingatlanportfólió diverzifikációjából eredő rugalmasság. A cég a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt helyezett az értékesítési folyamatokra, valamint a bérlőivel való kapcsolattartásra, és ezen törekvések hatására jelentős előrelépést ért el az irodaházak, illetve a kereskedelmi ingatlanok hasznosításánál. Így, miközben a társaság kiadható core portfóliófelülete megközelíti a 80 ezer négyzetmétert, a kihasználtsága 2021-ben elérte a 92 százalékot. A közvetlen fedezetet illetően, amíg 2020-ban 165 ezer bérbe adható négyzetméterhez 6,219 millió euró eredmény társult, 2021 végére 155 ezer bérbeadható négyzetméterre 6,407 milliós eredmény jutott. Mindez – emelték ki – egybecseng az Appeninn Nyrt. által 2022. február 10-én elfogadott, módosított üzletstratégiájában megfogalmazott célokkal. Ennek értelmében a vállalat a következő időszakban még inkább a core business ingatlanportfóliója fejlesztésére helyezi a hangsúlyt. Ezzel összefüggésben pedig a turisztikai portfólióját képező projekttársaságok értékesítéséből származó forrásokat is magas hozamot ígérő, jó minőségű irodaépületek akvizíciójára kívánja fordítani.

B. M. T.