Élethosszig tartó tanulás

ÉLETHOSSZIG TARTÓ

TANULÁS FELNŐTTKÉPZÉS | Bár jogilag már több mint egy éve hatályba lépett a szak- és felnőttképzés megújítása, utóbbi területen jelenleg is folyik az átalakítás. Miközben az intézmények igyekeznek felvenni az átstrukturált rendszer ritmusát, a parlament még fi nomhangolja a szabályokat, most éppen a képzési hitellel és a szankcionálással kapcsolatosakat.

Öles betűkkel hirdeti a legtöbb felnőttképző a honlapján, hogy az ágazatot érintő jogszabályváltozásokat követően is megannyi kurzus várja a tanulni akaró nagykorúakat. A promócióra és a tájékoztatásra szükség is van, mert elsőre nem feltétlenül egyértelmű az érdeklődők számára, hogy milyen változások is zajlottak le az elmúlt hónapokban.

ÚJ FOGALMAK

Az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) mentén szerveződött rendszer megszűnése nagy nyilvánosságot kapott a közelmúltban. Az viszont, hogy mi következik-következett utána, már kevésbé. Az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak (ITM) a felnőttképzés megújításáról megjelentetett kiadványából kiderül: az OKJ-ra épülő szisztéma véget érésével – noha az utolsó ilyen kurzusok a legtöbb helyen még zajlanak – a felnőttképzők már „csak” úgynevezett részszakmákat oktathatnak, illetve szakképesítésekre felkészítő és egyéb képzéseket indíthatnak. A százhetvenhét alapszakmát a múlt év szeptembere óta kizárólag az iskolarendszerben oktathatják szakképző centrumok.

Mindez azonban nem azt jelenti, hogy a döntéshozók nyugdíjazták volna az évről évre több százezer embert bevonzó felnőttképzést, sőt. Az ITM gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára éppen a napokban hangsúlyozta egy szegedi munkaerőpiaci rendezvényen: a kabinet az ágazat átalakításával lehetőséget biztosít a vállalkozásoknak arra, hogy rugalmasan tudjanak reagálni a technológiai változásokra. A kormányzat a felnőttképzés megújításával mérhetővé teszi az eredményeket, a munkaerőpiaci kereslethez igazodó, kimenetvezérelt rendszert alakít ki, jelentősen csökkenti az adminisztrációt és növeli a képzésben részt vevők számát – sorolta György László.

AZ OKJ UTÁN

A mintegy százhúsz tagot tömörítő Felnőttképzők Szövetségének (FVSZ) az elnöke a Figyelő érdeklődésére egyrészt arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2020. december 31-ig elindított OKJ-s kurzusokat be lehet fejezni, így tehát, mint említettük, jelenleg is sok fut még ezek közül. S mivel a jogszabály nem tiltotta meg, hogy e csoportok munkájába menet közben is be lehessen kapcsolódni, több intézmény élt a lehetőséggel – a képzést még időben elindította ugyan, de a résztvevők többsége érdemben csak most kezd járni az órákra. Így találkozhatunk mind a mai napig olyan felhívásokkal, amelyek – habár a határidő már lejárt – OKJ-s tanfolyamokat hirdetnek – magyarázta Zsuffa Ákos. Megerősítette továbbá, hogy a felnőttképzői szegmensben a hetvenhárom részszakmának az oktatása és az úgynevezett programkövetelmények alapján folytatott szakképesítések léptek az OKJ helyébe. Ezek felfutó rendszerben el is indultak ez év őszén. S vannak köztük olyan területek – ilyen például a pénzügy –, ahol már most olajozottan zajlik a tanítás. Eddig egyébként a piacnak nagyjából a fele igényelte meg a módosítások következtében szükséges új engedélyt.

A törvényhozás a számonkérési struktúrát szintén átalakította. Létrejöttek az akkreditált vizsgaközpontok, szám szerint eddig tizennégy, de a kör folyamatosan bővül. Az FVSZ vezetője szerint ez azért volt fontos, mert így kettévált

ISKOLARENDSZEREN KÍVÜLI

SZAKMAI KÉPZÉSRE BEIRATKOZOTTAK SZÁMA

Nem OKJ-s

481 595 569 369 722 762 870 779

648 853

133 118 160 736 169 550 175 931 151 565 2016 2017 2018 2019 2020

Forrás: KSH/ITM

a képzés és a megmérettetés helyszíne, ami jobban biztosítja az objektivitást. Lényegesnek tartotta egyúttal hangsúlyozni, hogy az új szabályok alapján zajló kurzusok végeztével és a sikeres vizsga után a korábbiéval megegyező értékű bizonyítványt kapnak a résztvevők. A módosítások között megemlítette az ugyancsak megreformált adatszolgáltatási szerkezetet, amelyet egységesítettek, észszerűsítettek.

Várható továbbá – folytatta a szakember –, hogy jövőre elkészül a felnőttképzés pályakövetési rendszere. Ez arról ad majd áttekintést, hogy az állam vagy az Európai Unió által pénzügyileg támogatott képzésekben részt vetteknek miként alakult a munkaügyi sorsa, vagyis milyen hatékonyságú volt a közpénzfelhasználás. Előreláthatólag bevezetik ennek az „inverzét” is, egy munkaerőpiaci előrejelzőt. Ez azt segíti majd elő, hogy a felnőttképzésben tanulókat kifejezetten olyan munkakörökre készítsék fel, amelyekre konkrét piaci megrendelői igény van. „Így nem fog előfordulni, hogy valahol például kosárfonókat és nemesfémbecsüsöket képeznek, amelyek ugyan nagyon jó szakmák, de lehet, hogy egy ilyen nyitott álláshely sincs az adott régióban” – világított rá a munkaerő-prognózis fontosságára Zsuffa Ákos.

BEFEKTETÉS AZ EMBERBE

„Itthon és Európa-szerte is egyre inkább dominál az a vállalatvezetői nézet, mely szerint az eddigieknél sokkal többet kell fektetni a munkavállalókba” – mondta a Felnőttképzők Szövetségének a vezetője, aki úgy véli, a cégek is rájöttek: sokkal jobban járnak, ha azokat a dolgozóikat, akiknek a munkájára éppen nincs szükség, elbocsátás helyett átképzésekre küldik. Ezért úgy számol, hogy a jövőben még erőteljesebb lehet a lifelong learning, azaz az élethosszig tartó tanulás, mert akár néhány évente szükség lehet új ismeretek vagy akár egy új szakma elsajátítására. Sőt, sok munkáltató arra is ráébredt, hogy a vállalatának nem feltétlenül az új eszközöket, a friss technológiákat, az új infrastruktúrát kell az első helyre tennie a stratégiájában, hanem a dolgozókat, mivel a minőségi munkaerőből hiány van. „Hogy egy egyszerű esetet említsek: ma már egy olyan vállalkozónak, aki például földmunka- vagy más nehézgépekkel dolgozó céget vezet, nehezebb jó munkavállalót találnia jó fizetésért, mint megvenni magát az eszközt” – fejtette ki Zsuffa Ákos, jelezve: a felnőttképzések iránti igény sokkal nagyobb, mint korábban. S bár elképzelhetőnek tartja, hogy az új szabályok miatt egy év múlva ilyenkor kevesebb képzőhely lesz, de a megmaradók koncentráltabban és több embert kiszolgálva működnek majd.

TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁS

A felnőttképzési törvény a napokban újabb kisebb ráncfelvarráson esik át. A módosítási javaslat, amelyet az Országgyűlésben várhatóan december közepén bocsátanak szavazásra, elsősorban a képzési hitelről és a szankcionálási módokról szól. Az államilag támogatott, kamatmentes vagy kedvező kamatozású kölcsön ez év májusának a végétől érhető el a szak- vagy felnőttképzésben tanulók számára a Diákhitel Központnál. Zsuffa Ákos szerint nagyon fontos, hogy felvehető egy efféle hitel, ám az igénybevétel kapuját kezdetben nagyon szélesre tárták. Most némileg szűkítenek, szigorítanak, amit a szakember a rendszer természetes finomhangolásának tart.

Emellett a jogszabály lehetővé teszi a tevékenységtől való azonnali eltiltást az olyan felnőttképzők esetében, amelyek költségvetési támogatásból vagy EU-s forrásból szerveznek kurzusokat – illetve amelyek képzéseinek a díját a résztvevők a Diákhitel Központ által folyósított kölcsönből finanszírozzák –, de a tevékenységük mögött nem áll dokumentumokkal igazolható valós munka.

HELMECZI ZOLTÁN

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

NEMZETKÖZI BANK ŐRZI

A TISZA VIZÉT KÖRNYEZETVÉDELEM | Ki gondolta volna néhány évvel ezelőtt, hogy második legnagyobb folyónk vizének a megtisztításában egy jelentős nemzetközi bank is részt vesz majd, és pénzügyi támogatásával segíti a szőke Tisza tisztaságának a megőrzését, a hulladékok eltávolítását? Napjainkra ez valósággá vált.

A Tiszta víz, boldog Tisza program keretében a PET Kupa önkéntesei, hulladékgazdálkodási szakértői felmérték a Tisza mellékfolyói műanyaggal való szennyezettségének a gócpontjait. Ennek eredményeként a folyó melletti hazai ártéri erdőkben közel 3000 szennyezett területet tártak fel, amelyek közül 300-at sikerült megtisztítani.

A PET Kupa kilenc éve töretlenül azon dolgozik, hogy felhívja a figyelmet arra a komplex környezetvédelmi problémára, amely elsősorban a megfelelő hulladékgazdálkodási rendszerek, a hulladékkezelési infrastruktúra hiányára vezethető vissza a Tisza felső, határon túli szakaszain. Az évek során eddig összesen 180 tonna szemetet távolítottak el a folyóból és árteréből. A hagyományos, többnapos folyami PET-hajós versenyekből az idén hármat szerveztek, a Tisza-tavon, a Felső-Tiszán és a Bodrogon. Az ez évi versenyek folyamán több száz önkéntes, 32 pillepalack hajóval evező csapat, több tucat kenus különítmény tisztította a Tiszát és a Bodrogot, melynek eredményeként 20 tonna hulladékot sikerült eltávolítaniuk. A Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) támogatásával indított Tiszta víz, boldog Tisza program lehetőséget adott arra, hogy a szakemberek átfogó felmérésbe kezdjenek a folyón és árterén.

PETCAMINO

A Tisza szennyezettségi állapotának a felmérése a PETCaminóval, a folyó magyar szakaszainak gyalogos bejárásával indult. A PET Kupa zászlóvivői összesen 2142 kilométeren járták végig a gazdag árteret. A program végül a külföldi szakaszokra is kiterjedt, 95 napos terepbejárással. A folyó határon túli szenynyezett gócpontjainak a feltérképezése ez év nyarán, a Tisza forrásánál indult útjára, két és fél hónapig tartott nagy Tisza-expedíció.

A szennyezett pontok keresésével párhuzamosan a PET Kupa kezdeményezés online kommunikációját is kifejlesztették a szakemberek, és új hulladékwebtérképet, további applikációkat is készítettek. Első lépésként magyar nyelven szintén elérhetővé vált a világszerte alkalmazott hulladékfeltérképező app, a TrashOut. Az alkalmazás sokrétű lehetőséget nyújt a felfedezett szemét lelőhelyének pontos rögzítésére. A TrashOuttal regisztrált helyszíneket szinte valós idejű követéssel mutatja be a projekt keretében létrehozott tisztatiszaterkep.hu weboldal. Az online map jelenleg 2792 különböző mértékben szennyezett és 300 megtisztított területet jelez a folyó és mellékágai magyarországi szakaszán. Az önkéntesek munkáját a Tiszta Tisza app (TTapp) is támogatja.

TISZAKESZI PANORÁMAKÉPEN. SZOMORÚ MEMENTÓ, HOGY 20 ÉVE ÖKOLÓGIAI KATASZTRÓFÁT SZENVEDETT EL A TISZA

AZ NBB SZEREPE

A Nemzetközi Beruházási Bank adományozási irányelve már 2015 óta része a pénzintézet működésének. A Tiszta víz, boldog Tisza programról tartott tájékoztatón Nyikolaj Koszov, az NBB igazgatóságának elnöke jelezte: a projekt két éve alatt kiderült, hogy mennyire sokat tudnak tenni élővizeinkért, a Tiszáért és a Dunáért egyaránt. Arról is szólt, hogy a projekt a határokon átívelő hatásával három olyan országot is érint, amelyben jelen van a bank. Hozzátette: folytatni szeretnék a PET Kupa támogatását, ennek érdekében pedig már egyeztettek velük a következő lépésekről. Az NBB az elmúlt kilenc évben 3 milliárd dollárt ruházott be fenntarthatósági célokra. A nemzetközi pénzintézet a Tiszta víz, boldog Tisza programot eddig 20 millió forinttal támogatta, és a jövőben további 26 millióval kívánja segíteni a folyó és mellékágai hulladékmentesítését.

TÓTH BALÁZS

KLÍMACSÚCS

ENERGIAVÁLSÁG IDEJÉN

LITKEI MÁTÉ | Valós eredmény nélkül zárult az éghajlatváltozással foglalkozó glasgow-i konferencia a Klímapolitikai Intézet igazgatója szerint. Napjaink energiaválságáról a szakember a Figyelőnek azt mondta: a mostani krízis rávilágított arra, hogy amíg a megújuló energia tárolása bizonytalan, addig a nukleáris kapacitások elengedhetetlenek.

Boris Johnson brit miniszterelnök a minap azt mondta: reméli, az utókor a globális klímaváltozás végének a kezdeteként tekint majd vissza a glasgow-i értekezletre. Az új klímaegyezményt ugyanakkor vegyesen értékelték a szakértők, elsősorban a szénfelhasználással kapcsolatos, az utolsó pillanatban „felpuhított” megfogalmazás miatt. Hogyan kommentálná az elfogadott dokumentumot? – Véleményem szerint kettős értékelés lehetséges. Az egyik egy inkább pozitív megközelítés, amely a korábbi klímacsúcsok eredményével veti össze a mostanit. Ez alapján kijelenthető, hogy sokkal több a bizakodásra okot adó konkrétum, a valós kezdeményezés. Ilyen például az erdővédelem, valamint a széntüzeléssel történő energiatermelés és a metánkibocsátás visszaszorítása, továbbá új pénzügyi alapok létrehozása a technológiai újítások támogatása céljából. – És mit mondanak a kritikusok? – A negatív hangok leginkább arról szólnak, hogy az egyes államok vezetői már a közelmúltban is tettek hangzatos ígéreteket, amelyek azonban jórészt nem teljesültek. Elég belegondolnunk abba, hogy a 2015-ös párizsi klímaegyezmény óta eltelt években nemhogy nem csökkent, hanem egyenesen nőtt – ráadásul a korábbinál gyorsabb ütemben – az üvegházhatású gázok koncentrációja a légkörben. Glasgow-ban az okozott csalódást, hogy a záródokumentum eredeti tervezete a szénfelhasználás teljes kivezetését tartalmazta, ehhez képest az elfogadott egyezmény – indiai és kínai nyomásra – csak a mérséklésről szól, de még arra sem tér ki, mihez viszonyítva kellene ezt végrehajtani. És sajnos az is hozzátartozik a történethez, hogy az aláírást követő napokban Scott Morrison ausztrál miniszterelnök sajtótájékoztatón állt ki a szénfelhasználás mellett. Ez olyan szempontból érthető, hogy a déli földrésznek szinte korlátlan készlete van e nyersanyagból, az energiaszuverenitásuk jelentős részben erre épül, sőt exportálják is a szenet. Ausztráliához hasonlóan Kína is „felpuhította” a Skóciában elfogadott dokumentumot. Peking ugyanis úgy foglalt állást, hogy a fejlődő országok miatt lassítani kell a szénfelhasználás-csökkentés tempóját. – A találkozó üzenetét némileg egyes résztvevők magatartása is beárnyékolta, gondolok itt például a több száz magánrepülőgépre, amellyel érkeztek. – Természetesen értem az ezzel kapcsolatos élcelődést, amely nem is telje-

NÉVJEGY

Környezetmérnökként végzett a Szent István Egyetemen, majd a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen szerzett mesterdiplomát. 2016–19-ben az üzleti szférában dolgozott, többek közt egy energiahatékonysággal foglalkozó vállalatnál. 2020-ban a Mathias Corvinus Collegium kutatója volt. Ez év márciusától a Klímapolitikai Intézet igazgatója. sen alaptalan. De azt gondolom, ha sikerült volna valós eredményt elérni – aminek szerintem nem sok esélye volt –, akkor a magánrepülőzés csak egy kisebb fiaskó lett volna. A nagy szén-dioxid-kibocsátó országok részéről én azonban más mulasztást emelnék ki. Jelenleg egy energiaválságot élünk át. Nyugat-Európában realitássá vált az, ami korábban elképzelhetetlen volt: napokra, hetekre fűtés és áram nélkül maradhatnak emberek. Ez egyértelműen a helyi döntéshozók és bizonyos értelemben az európai politika kudarca. A legszemléletesebb példa Németország, ahol – ideológiai alapú döntések nyomán – egyszerre próbálják kivezetni a környezetszennyező fosszilis és a veszélyesnek tartott nukleáris energiát. Ennek viszont az a következménye, hogy megreccsent, sőt sokak szerint meg is szűnt a német energiabiztonság. A berlini döntéshozók ezen elhibázott politika miatt végül arra kényszerültek, hogy újból üzembe helyezzék a legkárosabbnak számító széntüzelésű erőműveket, amelyek a légszennyezettségen keresztül globálisan körülbelül hétmillió ember haláláért felelnek. – Ennek fényében reálisan milyen változások mehetnek végbe a világban ebben az évtizedben például a globális felmelegedés alakulását és a szén-dioxidkibocsátást illetően? – Ma a felmelegedés mértékének másfél Celsius-fok alatt tartása óriási nyomás a gazdaságon, azon belül az energiaszektoron. S mivel a nyugati világ egy része mindenáron búcsút akar inteni az atomerőműveknek, kizárásos alapon csak a megújuló erőforrások nagymértékű támogatásának az irányába tudnak elmozdulni. Ám ebben az az igazán álságos, hogy mivel

a zöldenergiát még nem tudjuk megfelelően eltárolni, a teljesítményfenntartáshoz vissza kell nyúlni a gáz- és a széntüzelésű létesítményekhez. Ezért nem biztos, hogy szerencsés mindenáron ragaszkodni az említett másfél fok szlogenjéhez. Hiszen valójában minden, amit a világ vezetői eddig tettek ennek eléréséért, viszszafelé sült el. Nőtt az üvegházhatású gázok emissziója, a légszennyezettség mértéke, a nyugat-európai energiarendszerek pedig instabilakká váltak. Álláspontom szerint a szén-dioxid-kibocsátás minimalizálásának a valódi kulcsa az új, ezzel együtt rentábilis technológiákra való átállás. Azt a modellt ugyanis nem látom működőképesnek, amelyben a megújuló erőforrások csak állami támogatással tarthatók fenn. Tehát nem a működtetés, hanem a technológiaváltás szubvenciójára van szükség. – Nézzük a magyar helyzetet! Áder János köztársasági elnök arról beszélt a glasgow-i tanácskozáson, hogy 2030-ra biztosan, de talán már 2026-ra beszüntethető nálunk a szénalapú áramtermelés. Ez mit jelent a hazai villamosenergia-előállítás tekintetében? – Kiindulási alapként érdemes rögzíteni, hogy hazánk mindösszesen 0,13 százalékkal járul hozzá az üvegházhatású gázok globális emissziójához. Ráadásul 1990 óta bőven az európai átlag fölött, 32-33 százalékkal csökkent a magyarországi kibocsátás, úgy, hogy közben nőtt a GDP. Az államfő által említett dátumok tulajdonképpen a mátrai erőmű reorganizációjára vonatkoznak. A lignittüzelésű létesítmény mai éves kapacitása 950 megawatt. Ezzel Paks után a második legnagyobb energiaforrás az országban. Az átalakításnak, azaz a gázturbinák beszerelésének a várható eredménye, hogy mintegy felére csökken majd a visontai erőműből származó üvegházhatású gázok mennyisége. – Magyarországnak a karbon-, majd a klímasemlegesség eléréséhez milyen további teendői vannak a következő években? – A legnagyobb lépések egyértelműen az energiaszektorban szükségesek, s az említett reorganizáció mellett nagyon fontos a naperőmű-kapacitások fejlesztése. Várakozásom szerint az ehhez elengedhetetlen energiatárolás záros határidőn belül megoldódik. Emellett kiemelten kell kezelni a háztartások energiahatékonyságának a növelését. Ugyanakkor ezt nem áremelésekkel vagy szankciókkal szükséges elérni, hanem megfelelő ösztönzőrendszerrel. Ilyen például a kormány mostani napelemes pályázata vagy az otthonfelújítási program. – Nehéz kérdés, hogy miként teremthető összhang a megfizethető rezsi és a környezetvédelmi intézkedések között. Hogyan látja ezt a területet? – Ezzel kapcsolatban azt tartom a járható útnak, ha a kapacitásrendszerbe olyan erőforrásokat illesztenek be, amelyek stabilan, viszonylag olcsón és lehetőleg karbonsemlegesen képesek energiát előállítani. A szénnél persze még a földgáz is jobb, de a ma rendelkezésre álló lehetőségek közül meglátásom szerint az atomerőművek jelentik a legkézenfekvőbb, jó árú és környezetbarát megoldást. Nem véletlen, hogy az energiaválság témájában nemrég tartott EU-csúcs előtt egy héttel Magyarország és kilenc másik uniós tagállam erőteljesen állást foglalt a nukleáris technológia zöldenergia-forrásként való elismerése mellett. Az uniós csúcs utáni sajtótájékoztatón pedig Ursula von der Leyen ugyancsak kiállt a nukleáris energia mellett. Szintén ebbe az irányba mozdult el több ázsiai ország, de például Nagy-Britannia is. És amíg nem találjuk meg a megfelelő zöldenergia-tárolási módokat, addig meg is marad az atomerőmű elsőbbsége.

HELMECZI ZOLTÁN

ÚJ CORVINUS-CAMPUS ÉPÜL

ÁTFOGÓ FEJLESZTÉS | Megújul a Ménesi úton található, korábban az Államigazgatási Főiskolaként funkcionáló épületegyüttes, amely a Corvinus Egyetem innovatív, környezetbarát campusa lesz.

INNOVATÍV ÉPÜLET

A komplexum az egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány tulajdona, ahogyan a projekt koordinációjáért is ők felelnek, a campust pedig hoszszú távon az univerzitás használja majd.

A lehetőségeket tehát az alapítvány biztosítja, a fejlesztés tartalmának a vízióját pedig az egyetemmel közösen alakítják ki. A Ménesi úton egyedülálló oktatási és innovációs központ jön létre, amelynek a létrehozását olyan világszínvonalú intézmények épületei inspirálták, mint a Wirtschaftsuniversität Wien vagy a University of St. Gallen.

A komplexum a tervek szerint a globális fenntarthatósági szimbólumként számontartott LEED (Leadership in Energy and Environmental Design) Gold minősítés kritériumai szerint épül. Erről tudni kell, hogy pontozáson alapul: a projektek az építés és az adott létesítmény használata folyamán alkalmazott környezetbarát tevékenységek alapján kapnak pontokat.

A projekt honlapja szerint a beruházás 2023-ra készül el.

„Ide képzeljük el az egyetem executive (posztgraduális, szakközgazdászi – a szerk.) képzéseit, illetve a rövid oktatási programok lebonyolítását. Ezek a vállalatokkal szoros kapcsolatban folynak majd, nagyon gyakorlatias, szinte azonnal hasznosítható tudást nyújtva. Fontosnak tartom, hogy ezen a campuson létrejöjjön egy olyan adattér, amelyet az adatelemzéseknek szentelünk. Mind az oktatás, mind a kutatások, mind a cégekkel való együttműködések kapcsán az információkat egy megfelelő, támogató környezetben lehet feldolgozni, elemezni, vizualizálni” – fogalmazott Fehér Péter, a Corvinus Egyetem executive programokért és szakirányú képzésekért felelős dékánja a projektbemutató videójában.

TIZENNÉGYMILLIÁRDOS FEJLESZTÉS

A hagyományos, tantermi keretek között zajló képzések mellett kreatív kooperáció ra alkalmas oktatási funkciók számára is lesz hely. A dékán által említett kutatómunkához és a vállalati partnerekkel közös innovatív projektek megvalósításához külön tereket hoznak létre. Ezeken túlmenően kollégium, professzori apartmanok, közösségi és reprezentációs, valamint sportolásra, rekreációra alkalmas helyek is létesülnek az átalakított és felújított épületben. A campus környezetét, a parkot szintén rendbe teszik.

A tartalmi tervezés a Belső világ projekthez tartozik, amelynek a tagjait az elnöki testület jelölte ki. A komplexum felújításának a koncepcióját közösségi tervezés keretében alakították ki, s figyelembe vették a hallgatók, az oktatók-kutatók, továbbá az egyetem egyes stratégiai és üzemeltetési munkatársainak a javaslatait is. A Ménesi úti campus épülete korábban az Államigazgatási Főiskola központja volt. 1973-tól az 1980-as évek közepéig, több ütemben épült, az alapterülete bruttó 17 575 négyzetméter. Az uniós közbeszerzési értesítőben hétfőn megjelent információk szerint a teljes körű felújítás nettó közel 14 milliárd forintba kerül majd. Az állami hozzájárulás 12 milliárd forint. A munkálatokra ez év júliusában kiírt EU-s nyílt közbeszerzést a Market Építő Zrt. nyerte.

ADATOK

130-160 kollégiumi férőhely 2300 m² oktatási tér Olvasóterem 40-50 fő számára 1140 m² közösségi tér 30-40 fős adattér 1000 m² sportolásra Tetőterasz

Balázs János

Fotó: Emmer László

Cziffra György

Fotó: Kresz Albert

BUDAPESTI FESZTIVÁLBÓL NEMZETKÖZI PROGRAMSOROZAT SZÜLETETT A CZIFFRA100 HITVALLÁSAI VILÁGRASZÓLÓAK

Balázs János

GYANÚS BUDAPESTI INGATLANELADÁSOK

A VÁROSHÁZA EREDETILEG KASZÁRNYÁNAK KÉSZÜLT. MOST NEM A KATONÁS RENDRŐL, HANEM AZ ÉPÜLET ELADÁSÁRÓL, JUTALÉKOS RENDSZERRŐL ÉS TESTRESZABOTT INGATLANOS PÁLYÁZATOKRÓL SZÓLNAK A HÍREK

VÁROSHÁZA-GATE | Ahhoz képest, hogy Karácsony Gergely szerint nincs Városháza-ügy, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda elrendelte a nyomozást a botrány miatt. A Fővárosi Önkormányzatnál vizsgálóbizottságot hoznak létre.

Karácsony Gergely főpolgármester cáfolatai és heves „fakenewsozása” ellenére úgy tűnik, a Városháza-gate egyre nagyobb hullámokat ver. Az elmúlt hetekben a baloldali vezetésű Fővárosi Önkormányzatnál egy új modell, az üzleti ingatlanos rendszer működtetése kezdett kirajzolódni. Már korántsem csupán a Városháza értékesítéséről van szó. Anonymus videóiból arra következtethetünk, hogy a fővárosi tulajdonú telkek, ingatlanok eladása terén a politikai döntéshozatal összefonódhat a kiszemelt befektetők akaratával.

JUTALÉKOS RENDSZER

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda hűtlen kezelés, vesztegetés, csalás és befolyással üzérkedés miatt nyomoz. Az ügyben több feljelentés érkezett a rendőrségre. Nem véletlenül. A lapzártánkig utolsó Anonymus-videó szerint ugyanis testreszabott pályázatok alapján nyertek el befektetők több fővárosi tulajdonú ingatlant. A rendszerben a kiírt objektumok árába beépítették a nyolctíz százalékos jutalékot is. Ezen a felvételen szintén hallható Gansperger Gyula. További szereplők: az üzletember bizalmasa, Bodnár Dezső, valamint a fővárosi ingatlanok – beleértve a Városházát – iránt érdeklődő befektető.

Kiderül, hogy egy Berki Zsolt nevű – a Fővárosi Önkormányzatnál semmiféle posztot be nem töltő – férfi nagy befolyással van a folyamatokra. Még a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ (BFVK) Zrt. vezérigazgatója is „a földig hajol előtte”, „a tenyeréből eszik”. A korábbi Anonymus-anyagok szerint Berki cége, a Northern Rock Kft. megbízási szerződést kötött a Városháza eladására a Beák és Társa Ingatlanközvetítő Kft.vel. Egy videóban az is elhangzott, hogy Berki testvére, József egykor Kiss Péter MSZP-s munkaügyi, majd kancelláriaminiszter mellett dolgozott. Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes akkoriban Kiss titkárságát vezette, Gansperger elmondása szerint ő működteti a jutalékos rendszert az önkormányzatban. Kiss ezt tagadta.

Gansperger és Bodnár arról is tájékoztatta a befektetőt, hogy ha Berkivel megszületik a megállapodás, a szóban forgó ingatlanról szóló pályázatot testreszabottan írják ki. „Nagyon brutálisan arra lesz kiírva, akit ők akarnak” – fogalmaz Bodnár. A pályázatokat a BFVK teszi közzé. Kevés szó esik arról a sajtóban, hogy ennek a fővárosi cégnek az igazgatósági elnöke Tordai Csaba, Karácsony Gergely jogi főtanácsadója. A főpolgármester még belső vizsgálatot sem indított, Barts Balázst sem menesztette – a BFVK vezérigazgatója megúszta egy fegyelmivel. Egyes hírek szerint Tordai érte el, hogy Bartsot ne távolítsák el a posztjáról.

Gansperger egy korábbi Anonymus-felvételen azt ecsetelte, hogy az igazgatósági elnök láttamoz minden dokumentumot, amely kikerül Karácsonytól. Igaz, a jutalékos rendszerben nincs benne, viszont jogilag ő jelenti a kontrollt. Őt és Kiss Ambrust Bajnai Gordon protezsálta be Karácsony mellé a bizalmi pozíciókba. Róluk egyébként a volt miniszterelnök is azt mondta egy ugyancsak nyilvánosságra került, a nyáron készült hangfelvételen – amikor ingatlanügynökként ajánlgatta a budapesti Városházát az invesztoroknak –, hogy az ő emberei; mindketten kormányának államtitkárai voltak. Ganspergert egyébként Karácsony a botrány kitörése után úgy próbálja beállítani, mintha fideszes lenne. Az igaz, hogy az első Orbán-kormány idején az ÁPV Zrt.-t vezette, de utána az MSZP-közeli Wallisnál volt vezérigazgató-helyettes. 2005-ben váltotta az épp a Gyurcsány-kormányhoz igazoló Bajnait a vezérigazgatói poszton. Gansperger jobboldali elkötelezettségét a volt miniszterelnök is megcáfolta a már említett beszélgetésben, amikor úgy jellemezte, hogy „Gyula” régi barátja és harcostársa.

Az exkormányfő arról is beszélt a Városháza eladása kapcsán tartott egyeztetésen, hogy a fővárosi ingatlaneladások körül rendre megjelennek a Budapestet vezető ellenzéki pártok érdekkörében felbukkanó „cápák”, hogy aztán jutalékot kérhessenek egy sikeres üzlet után.

VIZSGÁLÓBIZOTTSÁG

A Fővárosi Közgyűlésben – annak ellenére, hogy Karácsony szerint nincs semmilyen ügy – a Fidesz kezdeményezésére vizsgálóbizottság alakul. A baloldal kommunikációjából az derül ki, hogy a hangfelvételek semmit sem bizonyítanak, üzletemberek beszélgettek a fővárosi befektetési lehetőségekről. Azt is felvetették, hogy az orosz titkosszolgálat készítette a felvételeket, hiszen Bajnai is orosz invesztorok képviselőivel egyeztetett. Sőt, Márki-Zay Péter, az ellenzék miniszterelnök-jelöltje azzal a meglepő fordulattal állt elő, hogy e befektetőkön keresztül valójában a Fidesz akarja megvenni a Városházát.

Ezt a forgatókönyvet más baloldali politikusok nem tették a magukévá. Az ellenzék arról nem beszél, hogy Bajnai – akinek a budapesti önkormányzat semmilyen hivatalos megbízást nem adott a köztulajdon befektetőknek való ajánlására – milyen jogon tárgyal bárkivel fővárosi ingatlanokról. Mint ahogy egyelőre arra sincs válasz, hogy Berki Zsoltnak miért lehet befolyása a vagyonkezelő ügyeire, s az általános főpolgármester-helyettesnek és a főpolgármester jogi főtanácsadójának, a BFVK igazgatósági elnökének milyen szerepe van az egész ügyben. (Eddig csak Kiss Ambrus tagadta a vádakat, Tordai nem szólalt meg – a szerk.)

Így tehát a vizsgálóbizottság felállítását csak azért támogatták, mert az Országgyűlésben ők a legaktívabbak a különféle esetek ilyen testületek általi feltárásának a követelésében. Politikailag tehát nem lett volna kifizetődő, ha Budapesten már a bizottság megalakítását is elgáncsolják. Bizonyos azonban, hogy a testület munkája nem lesz eredményes.

Feltehetően több részlet is kiderül még a Városháza-ügyben. Anonymus ugyanis kétnaponta tesz közzé újabb és újabb videókat, amelyekben hangfelvételek támasztják alá, hogy előre kitervelt, a kiszemelt vállalkozásoknak kedvezményezett menetben folynak a budapesti ingatlanértékesítések.

PINDROCH TAMÁS

HIRDETÉS

ELŐKÉSZÍTÉS ALATT AZ 5-ÖS METRÓ

PÁLYAFELÚJÍTÁS

A H5-ös HÉV-vonalon Szentendre és Békásmegyer között teljes, Békásmegyer és a Batthyány tér között részleges pályaátépítési munkálatok kezdődnek. A megállókat teljeskörűen akadálymentesítik. Távlati ütemben a szentendrei helyiérdekű vasút is része lesz az 5-ös metrónak.

A BÉKÁSMEGYER ÉS POMÁZ KÖZÖTTI 7 KM-ES HÉV-SZAKASZ VÁGÁNYCSERÉJE 1964-BEN. A MOSTANI FELÚJÍTÁSI MUNKÁLATOK CÉLJA, HOGY EZ A HÉV-VONAL INTEGRÁLÓDJON A TÁVLATI JÖVŐBEN ELKÉSZÜLŐ M5-ÖS METRÓBA

A H5-ös HÉV budapesti szakaszán minden megállóhelyen 120 méter hoszszú, 55 cm magasságú akadálymentes peronok épülnek, modern, valós idejű utastájékoztató rendszerrel és egységes arculattal – hangzott el a felújításról szóló online fórumon.

MEGÚJULÓ ÁLLOMÁSOK

Békásmegyer és Szentendre között, ahol szükséges, kicserélik az elhasznált pályaelemeket, a vonatok így akár 100 kilométeres sebességet is el tudnak majd érni e szakaszon. A következő öt évben, a felújítási folyamat első ütemében átfogó akadálymentesítést hajtanak végre minden állomáson, felülvizsgálják a megállóhelyi kapcsolatokat, lifteket és új mozgólépcsőket építenek Békásmegyeren, a Margit hídnál, a Batthyány téren. Emellett a megállók új kerékpáros kapcsolatokat kapnak, új biciklitárolókat helyeznek el, Békásmegyeren P+R parkolót létesítenek, továbbá sűrítik a menetrendet.

Az online fórumon szóba kerültek a konkrét közlekedéstervezési kérdések is. Így az, hogy a H5-ös HÉV óbudai etapjánál, a Timár utcánál megszüntetnék a gyalogos-felüljárót, s bővítenék a Pünkösdfürdő utcai átjáró kapacitását. Ez Békásmegyeren segítené a hegy és a Duna felőli oldalról való kijutást a Batthyány utcára, valamint a 11-es főútra.

A tervek szerint a jelenlegi, 50 éves, orosz gyártmányú szerelvényeket akadálymentes kocsikra cserélik le. A MÁVHÉV jelenleg a járműbeszerzés felülvizsgálatát végzi, egyidejűleg a nagyvasútra kijáró motorvonatok beszerzése is előkészítés alatt van. Mindez része a távlati célok elérését megalapozó folyamatnak.

A VÍZIÓ: 5-ÖS METRÓ

Vitézy Dávid, a BFK vezérigazgatója felhívta a figyelmet: a hármas metró építésénél elődeik figyelemmel tudtak lenni a csaknem negyven évvel később elkészült négyes metró Kálvin téri csatlakozására. Ezért a mostani tervezési szakaszban a távlati víziót, az 5-ös metró kialakítását kell szem előtt tartani. Ez egy észak–déli, városi és elővárosi gyorsvasúti rendszer lesz, amely északon Szentendre és Pilisvörösvár irányából fogadja majd a vonatokat, aztán Óbudán szétágazik, s a főága feltárja Óbuda tengelyét. Ezután a pesti belváros irányába halad majd. A szakember elmondta: a megvalósíthatósági tanulmány eredményei alapján a belvárosi alagút megépítése után a mainál ritkább közlekedéssel a H5-ös ma ismert nyomvonala is megmaradna, így a Batthyány térre továbbra is járhatnak majd a szerelvények.

Ugyancsak távlati cél, hogy a belvárosban Óbuda felől az 5-ös metró metróként funkcionál majd (föld alá kerül a Békásmegyer–Rómaifürdő szakasz is), s déli irányban ismét szétágazik Csepel és Ráckeve felé: a H6-os és a H7-es helyiérdekű vasút is integrálódik a rendszerbe. A szentendrei HÉV következő öt évre tervezett fejlesztése tehát ebből a vízióból vezethető le.

MESTERSÉGES INTELLIGENCIA IS

SEGÍTI A KIS CÉGEKET A DIGITÁLIS ÁTÁLLÁSBAN

Chatbot alkalmazás, majd jövő ilyenkor már önálló beszédre is képes mesterséges intelligencia segíti a hazai kisvállalkozások digitális fejlesztését. A Modern Vállalkozások Programjának most készülő MI-megoldása még nem váltja ki az emberi munkaerőt, de megtöbbszörözi a fejlesztési tanácsadással érintett cégek számát.

KOTT FERENC

Közelíti a tizenötezeret azoknak a vállalkozásoknak a száma, amelyek az elmúlt években díjmentes auditban és digitális fejlesztési koncepcióban részesültek a Modern Vállalkozások Programja révén. A potenciálisan érintett több százezer hazai kkv-nak még így is csak töredékét érték el a program képzett tanácsadói, pedig a tájékoztatásnak, kapcsolattartásnak és szakértő segítségnyújtásnak szinte minden vállalkozás esetében van terepe. A digitalizáció ugyanis minden cégnél mást jelent: egyeseknek vállalatirányítási vagy ügyfélkezelő rendszert, másoknak időpontfoglaló szoftvert vagy online hirdetések menedzselését. Ezért van szükség vállalkozásonként egyedi fejlesztési tervre és felmérésre, ami azonban időigényes feladat – ismerteti a helyzetet Kott Ferenc, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Digitalizációs Kollégiumának elnöke.

Kott Ferenc

Információs társadalom és digitális gazdaság szakértő, az MKIK Digitalizációs Kollégiumának elnöke. Az elmúlt években a hazai gazdaság digitalizációján dolgozott, több kiemelt gazdaságfejlesztési és digitalizációs program előkészítésében és magvalósításában vett részt. 2012-ben a VOSZ az Év vállalkozójának választotta, 2015-ben az Információs Társadalomért szakmai érem miniszteri kitüntetésben részesült. Modern Vállalkozások Programja

A program célja a vállalkozások digitális fejlesztéseinek közvetlen támogatása és az infokommunikációs eszközök konkrét előnyeinek bemutatása. A díjmentes szolgáltatások közé tartozik a személyes, cégre szabott audit és tanácsadás. Az 1000+ informatikai szállító cég kedvezményes kínálata, a minden megyében elérhető tanácsadói hálózat és pályázati többlettámogatások elérhetőek és megismerhetők a www.vallalkozzdigitalisan.hu oldalon. A program eddig közel 20 000 vállalkozást ért el és segített a fejlesztésben.

A szakember beszámolt róla, hogy a program tanácsadóinak munkáját várhatóan fél éven belül egy mesterségesintelligencia-megoldás is támogatni fogja. Ez kezdetben a kapcsolatfelvétel automatizációjával sokszorozza meg az elért vállalkozások számát, később pedig akár az érdemi tanácsadói munkában is részt vehet. Ez utóbbihoz azonban először meg kell tanítani a szoftvert beszélni, méghozzá magyarul. A tanításba önkéntes partnereket, tesztelőket és a hazai Mesterséges Intelligencia Koalíciót is bevonják, felhasználva a deep learningben rejlő lehetőségeket. Kott Ferenc szerint a felhívott partnerek nehezen fogják észrevenni, hogy nem is emberrel beszélnek. Előnye, hogy a gép nem fárad el, nincsenek érzelmei, nem frusztrált, a hét minden napján bármikor képes egyszerre akár több száz ügyféllel kapcsolatot tartani, és segítséget nyújtani a pályázatokkal. Az egyelőre még név nélküli MI chatbot funkciója a jövő év második negyedévében állhat szolgálatba, szóban pedig jövő év végétől segítheti a munkát. „A cél a mesterséges intelligencia tanácsadói folyamatba vonásával, hogy segítsük minél több cég csatlakozását, hogy minél többen halljanak a programról. Tízezres, százezres nagyságrendben szeretnénk elérni vállalkozásokat, és hatékony támogatást nyújtani ahhoz, hogy a kérdéseikre a lehető leggyorsabban válaszokat kapjanak.” – foglalta össze a fejlesztés lényegét Kott Ferenc.

EGYRE ELTERJEDTEBB AZ E-ÜGYINTÉZÉS

TREND | Jelentős mértékben terjedt az elmúlt tíz évben az elektronikus ügyintézési szolgáltatás Magyarországon, a járványhelyzet pedig fel is erősítette ezt a tendenciát – mutatott rá az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elemzése.

Tíz év alatt csaknem a duplájára nőtt az e-ügyintézést igénybe vevők száma idehaza. A 16–74 éves lakosok számához viszonyítva 2010-ben még csak 34,3 százalékos volt azok aránya, akik használták valamelyik elektronikus közigazgatási portált. Tavaly viszont már megközelítőleg kétszer ennyien (60,3) voltak azok, akik az interneten keresztül vették fel a kapcsolatot a közhivatalokkal. E trend pedig még erőteljesebben látszódott az online kitöltött és elküldött űrlapok menynyiségén – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból.

JÁRVÁNYHATÁS

„A digitalizáció térnyerése az élet minden területén megfigyelhető, beleértve a közigazgatási folyamatokat is” – állapította meg a témában készült kutatásában az ÁSZ, hozzátéve: a koronavírus-járvány hatására e tendenciák értelemszerűen felerősödtek. A veszélyhelyzet pedig rámutatott arra, milyen fontos, hogy az állampolgárok elektronikusan intézhessék a közügyeiket is. A hivatalok jórészt ugyanis vagy bezártak, vagy minimalizálták a személyes adminisztráció lehetőségét a pandémia első hullámai idején.

A számvevőszék elemzésének az adatai szerint az ügyfélkapu-regisztrációval rendelkezők száma a 2014-es 1,9 millióról 2020-ra közel két és félszeresére, 4,5 millió főre nőtt. (Az idén ez a szám már átlépte az ötmilliót.) A személyre szabott felületeken az ügyintézés havi mennyisége a 2019. decemberi 336 ezerről tavaly márciusra több mint négyszáz százalékkal bővült. Ebben az esztendőben pedig – a Magyarorszag.hu oldalról elérhető statisztikák alapján – már minden hónapban stabilan egymillió fölött alakult az ügyvitel volumene. Újdonság, hogy februártól arcképes azonosításra is lehetőség van.

Emellett az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) széles körű bevezetésével lehetővé vált, hogy papíralapú vény hiányában is ki lehessen váltani a gyógyszereket: 2020 februárjáig 70 százalékos volt az elektronikusan kiállított receptek aránya a hazai egészségügyben, míg a járvány első hulláma alatt ez a hányad 95 százalékra nőtt. Bár erről még nem állnak rendelkezésre adatok, de nyilvánvalóan nagymértékben növelte az EESZT látogatottságát és használatát, hogy jó ideje már a Covid elleni védőoltás beadatására is e portálon lehet időpontot foglalni. A honlapon egyébként nemcsak a receptjeit tudja bárki megtekinteni, hanem a tajszám segítségével megnézhetők a korábbi orvosi ellátások adatai, a kezelések dokumentumai, a zárójelentések és a leletek.

ADATVÉDELEM, KIOSZKOK

A számvevőszék elemzői ugyanakkor arra is rávilágítottak, hogy az e-ügyintézés miatt megnövekedett adatmennyiséggel nagyobb információbiztonsági és adatvédelmi rizikó jár együtt. A kockázatok kezelésére az érintett adatok, információs rendszerek sértetlenségének és rendelkezésre állásának zárt, teljes körű, folytonos és arányos védelmének a biztosításával van lehetőség az ÁSZ szerint.

A napokban az is napvilágot látott, hogy a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. egy több mint kétmilliárd forintos európai uniós támogatásból megvalósuló fejlesztés révén a jövőben gyorsabb, önkiszolgáló és automatizált ügyintézést ígér. A tervek szerint négyszáz érintőképes eszközt állítanának munkába, amelyek tulajdonképpen mesterséges intelligenciával támogatott ügyintézési pontok lennének. Az MTI Uzsák Katalinnak (Miniszterelnökség), a területi közigazgatás működtetéséért felelős helyettes államtitkárnak a szavait idézve azt írta: a tervek szerint 2022 végére a KIOSK rendszer az ország 301 kormányablakánál és hat okmányirodájában válik elérhetővé.