63
POSZTAMENS
a könyvtárba, és aktív munkát szeretnénk folytatni, már nem ilyen rózsás a helyzet. Az egri érsek például mindössze ötezer tétel adatbázisba vitelét engedélyezte. A gyanakvásnak történelmi okai vannak, és az sem segíti a munkánkat, hogy most már a miniszter dönthet arról, hová kerüljenek a műtárgyak. Tanítványaimmal nemcsak katalogizálom a régi könyveket, hanem feltárjuk az összes tulajdonosi bejegyzést. Mi történik, ha egy könyv egykori tulajdonosai között egy Esterházy herceg is szerepel? Éppen ezért az idén már egyetlen hasonló gyűjteménybe sem engedték be a diákjaimat.” Ugyanakkor a könyvtári gyűjtemények digitalizációja a szűkös lehetőségek ellenére is halad. Az UNITAS portálon, az egyházi könyvtárak közös katalógusának oldalán egy helyen böngészhetünk a hazai és a határon túli magyar egyházi, felekezeti könyvtárak katalógusaiban. A MOKKA-R, a Magyar Országos Közös Katalógus Régi Nyomtatványok Tagozata a muzeális könyvtári dokumentumok nyilvántartását vállalta fel. A nyilvánosság azonban legtöbbször a könyvtáraknak a nagyközönség általi látogathatóságát jelenti. Arról viszont már kevesebbet hallunk, hogy milyen eszközökkel szólítják meg ezek a könyvtárak a közönséget, milyen módszerekkel segítik az intézményben folyó munka és az ahhoz kapcsolódó kulturális kontextus megértését. Megelégednek-e azzal, hogy a látogatók szépnek találják a látottakat? Ausztriában az admonti bencés kolostor barokk könyvtárában, amely egyben a világ legnagyobb kolostori könyvtára, 2010-ben egy robot öt hónapon keresztül másolta az Újszövetséget. A művészeti projekt beszél a rend modernizációhoz és hagyományhoz való viszonyáról, a keresztény vallás és a tudományos racionalizmus, az egykori kódexmásoló barátok fáradhatatlan munkájáról. Magyarországon a műemlék könyvtárak sokáig egyszerűen idegenforgalmi nevezetességként működtek, főleg amikor a kultúrpolitika felmérte az ezekben az intézményekben rejlő lehetőségeket. Az Országos Széchényi Könyvtár évkönyvei évről évre tájékoztatnak a látogatószám növekedéséről, és arról az ezzel részben összefüggő problémáról is, hogy a személyzet egyre kevésbé tudja egyszerre ellátni a könyvtárosi és a közművelődési feladatokat. A Helikon Könyvtár az 1960-as évek második felére elérte a százezres látogatószámot, az évtized végén tartott felújítások után pedig egyértelmű a siker. Zircen 1971-ben 27 ezren tekintették meg a bibliotékát, 1983-ban pedig már csaknem 86 ezren. Az 1979 után megújult gyöngyösi könyvtár látogatottsága 1983-ban már 21 ezer fölé emelkedett. (A könyvtárosok visszaemlékezése szerint az adatok mögött nincs valós tartalom, azok kozmetikázása általános volt.) A hetvenes években megjelentek az első vezetőfüzetek, gyerekfoglalkozásokat, könyvtári órákat hirdettek, könyvbemutatókat tartottak, és időszaki kiállításokat rendeztek. A látogatószám csökkenése a kilencvenes években kezdődött, az elmúlt évtizedben azonban a műemlék könyvtárak előkelő helyet foglalnak el a kulturális kínálatban. Szinte mindenütt rendeznek időszaki kiállításokat, előadásokat tartanak, állandó múzeumpedagógiai programokkal várják a fiatalabbakat, bekapcsolódnak a Múzeumok Éjszakája programsorozatba. A műemlék könyvtáraktól a marketingszemlélet sem idegen: a Helikon Kastélymúzeum hatékonyan szólítja meg a közönséget, de Zircen is létrejött már egy olyan turisztikai menedzsment, amely a látogatóközpont népszerűsítésére törekszik. A kalocsai érsek tulajdonában álló, éves állami költségvetési támogatással működő Kalocsai Főszékesegyház Könyvtár évente tizenhárom-tizennégyezer turistát fogad, a látogatottság növelése érdekében utazási irodákkal áll kapcsolatban. Az 1874-ben alapított bibliotéka barokk olvasótermét 2004-ben egy svéd kiadó beválogatta a világ legszebb tizenkét könyvtárát bemutató naptárába. Patachich Ádám érsek olvasótermének fotója június hónapban volt látható, a könyvtár történetének és állományának rövid ismertetőjével.
A műemlék könyvtárak fontos szerepet játszanak nemcsak a nemzeti kulturális örökség körébe tartozó dokumentumok megőrzésében, de a kulturális emlékezet fenntartásában is: olyan szimbólumok, amelyek a tudás, a tudomány erejéről beszélnek, miközben – a bennük őrzött értékkel együtt – egy-egy nemzet, nemzetiség, vallás identitásához is kapcsolódnak. A debreceni és a sárospataki könyvtár éppen olyan bástya a reformátusok számára, mint a Teleki Téka az erdélyi magyaroknak vagy az összegyűjtött örmény könyvtárak a nyelvet már nem beszélő, de a közös származás emlékét még őrző erdélyi örmények számára. Ugyanakkor a könyvszekrényekben sorakozó régi könyvek egyúttal az európai gyökerű keresztény kultúrához való tartozásunkról is vallanak. Yinka Shonibare nigériai származású brit művész ezt a szimbolikát használta fel, amikor a Brighton Fesztiválon létrehozta a British Library című munkáját. A kulturális identitás összetettségéről vallott, amikor a hagyományos európai könyvszekrényekbe színes textilekkel bevont köteteket helyezett, gerincükre pedig olyan híres bevándorlók neveit írta, akik hozzájárultak a brit kulturális örökséghez. A tarka anyagok az afrikai nemzeti büszkeség, a kulturális különbözőségek kifejezésének eszközei, ezáltal a tízezer, az európai eleganciától idegen, tarka könyv a bevándorlás, a befogadás témakörét boncolgatja. Shonibare alkotása olyan társadalomkritika, amely nemcsak létező konfliktusokra reagál, hanem a kulturális örökség elemeinek, így a könyvtárak új összefüggésekbe ágyazásának lehetőségére is felhívja a figyelmet. Az olvasó nélkül maradt könyvek új jelentést nyernek, Borges Bábeli könyvtárát idézik, amely bár tökéletes geometrián alapul, mégis meghatározatlan és határtalan. [1] György Péter: Memex. A könyvbe zárt tudás a 21. században. Budapest, 2002. [2] Csapodi Csaba–Tóth András–Vértesy Miklós: Magyar könyvtártörténet című munkájában (Budapest, 1987) például nem kaptak külön fejezetet ezek a könyvtárak. [3] Kulturális örökség – Társadalmi képzelet, szerk.: György Péter–Kiss Barbara–Monok István, Akadémiai Kiadó, 2005. [4] Örökségünk, élő múltunk. Gyűjtemények a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában, szerk.: Fekete Gézáné. Budapest, 2001. [5] 22/2005. (VII. 18.) NKÖM-rendelet a muzeális könyvtári dokumentumok kezelésével és nyilvántartásával kapcsolatos szabályokról. [6] Brigitte Klosterberg: Die Bibliothek der Franckeschen Stiftungen. Fotografien von Klaus E. Göltz. Halle, 2007. [7] Borsa Gedeon: A magyarországi ősnyomtatvány-gyűjtemények. OSZK Évkönyv 1957, 147–163. [8] Farkas Gábor: Az Országos Széchényi Könyvtár Régi Nyomtatványok Tára. Könyvtári Figyelő 2013/1. https://www.academia.edu/5710590/Az_Orszagos_Szechenyi_Konyvtar_Regi_Nyomtatvanyok_Tara_Rare_Books_Department_of_ the_Hungarian_National_Library_. [9] Pohánka Éva: A pécsi püspöki könyvtár története. Doktori értekezés. Pécs, 2011, http://www.idi.btk.pte.hu/dokumentumok/disszertaciok/pohankaevaphd.pdf. [10] Radnóti Sándor: Antik kulturális örökség – nemzeti kulturális örökség. In: Kulturális örökség – társadalmi képzelet. [11] Monok István (szerk.): A könyvek és a hatalom. Budapest, 2003. [12] Horváth Viktor: Könyvek és könyvtárak államosítása Magyarországon (1949–1960). In: OSZK Évkönyv 1974–75. http://epa.oszk.hu/01400/01464/00013/ pdf/00013.pdf. [13] Csapodi Csaba: A proveniencia elve a könyvtárban. Budapest, 1959. [14] Bővebben lásd: Németh Gábor: A zirci műemlék könyvtár 60 éve az Országos Széchényi Könyvtár gondozásában, 1953–2013. In: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros. 2013. 22. évf. 8. sz. 32–37.; Uő.: Újrakezdés – A zirci apátság könyvállománya a 18. században. In: Magyar Könyvszemle 2007. [123. évf ] 1. sz. 114–120. [15] Fáy Zoltán: A Gyöngyösi Ferences Könyvtár. Gyöngyös, 2012. [16] Szathmáry-Király Ágnes: Megújult a Sárospataki Nagykönyvtár. http://www.magyarmuzeumok.hu/tema/1830_megujult_a_sarospataki_nagykonyvtar. [17] Ásványi Ilona: Állományvédelem az egyházi könyvtárakban, In: http://www.eke.hu/ index.php/olvasnivalok/212-asvanyi-ilona-allomanyvedelem-az-egyhazi-koenyvtarakban. [18] Umberto Eco: Előszó. In: Candida Höfer: Libraries. München, 2005.