Közösségi marketing

közös piaci országok termelői jelentős versenyelőnyökkel rendelkeznek. A direkt árelőnyöket még felerősítik a piaci munkában megszerzett több évtizedes tapasztalatok, a körültekintő és célratörő marketingtevékenység.

A magyarországi társadalmi-gazdasági átalakulási folyamatok eredményeként a korábban adminisztratív módon is védett belső piacok fokozatosan megnyílnak a külföldi áruk előtt, így a magyar termékek és vállalatok már a hazai piacokon is fokozott versenyhelyzetbe kerültek.

Jelentős változások kezdődtek az élelmiszer-gazdaságon belül a szervezeti struktúrák rendszerében és működésében is. A korábban kialakult szervezeti rendszerek fokozatosan felbomlottak, illetve a piacgazdasági igényekhez igazodtak. Az eddigi bel és -külpiaci értékesítésre szakosodott szervezetek átalakulása miatt a termelő vállaltok új feladatokkal kerültek szembe, nevezetesen az értékesítés megszervezésével és lebonyolításával.

További változásokat eredményezett az állami vagyon privatizálása. Több magyar vállalat nagy multinacionális cégek tulajdonába került, ezáltal azok vállalatbirodalmába integrálódott, s ennek következtében az értékesítési tevékenységük is az adott rendszer által determinált, illetve az új tulajdonosok által kialakított feltételekhez igazodik. A szervezeti decentralizáció és az új magánvállalkozások megjelenése viszont olyan új szereplőket eredményezett a piacokon, akiknek még nincsenek meg a szükséges forgalomtechnikai és személyes ismereteik, tapasztalataik a versenyképes értékesítési tevékenység végzéséhez. A mezőgazdasági háttér tulajdoni viszonyainak változása során a korábbi termelési kooperációs rendszerek is részben felbomlottak, részben átalakultak. Az új piaci szereplők megjelenése ismét lehetőséget és egyben igényeket is rejt magában a vertikális integráció újbóli kialakítására.

Jelentős változások történtek az elmúlt évek során az állami irányításban, az államigazgatás szintjén is. Az állami beavatkozás formáinak változása, a tulajdonosi és felügyeleti jogok értelmezése, gyakorlása körüli változások általános vezetési válságot idéztek elő, amelyben az egyes gazdálkodó egységek vezetői ugyanolyan bizonytalanná váltak, mint az államigazgatás szakemberei.

Mindez azt jelentette, hogy az új piaci követelményekhez való alkalmazkodás során felértékelődött a marketingtevékenység és -szemlélet szerepe az értékesítésben, valamint a termelésben, miközben ezen a területen a magyar vállalatok jelentős részének nincsenek vagy nagyon esetlegesek a tapasztalatai.

A gyakorlati tapasztalatok hiánya mellett ma még gyakran hallani azt az érvet is, hogy a vállalatoknak nincs erre a célra elegendő pénzük.