Sáry László: Kreatív zenei gyakorlatok

SÁRY LÁSZLÓ kreatív zenei gyakorlatok jelenkor

Sáry László

Kreatív zenei gyakorlatok

Sáry László

Kreatív zenei gyakorlatok

Ars Longa Jelenkor Kiadó Pécs, 2000

Második, javított kiadás.

© Sáry László, 1999 © Jelenkor Kiadó, 1999

Kiadja a Jelenkor Kiadó Kft. Pécsett Elnök Böszörményi Zoltán Felelős kiadó Csordás Gábor A szedés a Jelenkor Kiadónál készült Szerkesztette Gaál Tekla A borítót és a szöveget Esterházy Marcell fotói illusztrálják Megjelent 10 (B/5) ív terjedelemben, Avant Garde betűvel szedve Nyomta a Molnár Nyomda és Kiadó Kft. Pécsett ISBN 963 676 159 0 ISSN 1217-6702

Előszó „A könyvben található gyakorlatokkal, szöveg-zenékkel és előadá­ si darabokkal elsősorban a 20, század zenéjének befogadására, vala­ mint gyakorlati alkalmazására szeretném előkészíteni a hallgatók és előadók táborát." - Ezekkel a szavakkal kezdi ajánlását Sáry László.

Nos, meggyőződésem, hogy segítségével nem csak a 20. századhoz, hanem minden kor zenéjéhez, a Zenéhez jutunk közelebb.

Aki a következő lapokat forgatja, egy olyan útra talál, amely elke­ rülte figyelmünket. Akaratlanul felmerül bennünk a kérdés: Hogy­ hogy eddig nem bukkantunk rá? Hogy-hogy nem mi találtunk rá?

A válasz roppant egyszerű: amiről itt szó esik, magától értetődő, ezért nem jutott eszébe senkinek. Ez a könyv - egyszerre szól gyermekekhez és felnőttekhez, zenehallgatókhoz és muzsikusokhoz, - csupán a velünk született zenei érzékre tart igényt, - nem

tudásunkat

kívánja

gyarapítani,

ám

érzékenységünket

igyekszik a végletekig finomítani, - a zene kifejezőeszközeit, eszköztárát nem megtanítani akarja, ha­ nem felfedeztetni.

Sáry László megérdemli, hogy pedagógiai remekét „Sáry-módszernek" nevezzük. Legyenek sokan, akik megismerik, megszeretik és to­ vábbadják, hogy még többen jussanak az értékek, a kincsek közelébe!

Földes

Imre

A zene

öröm.

Szi Ün Ci

Ajánlás

A könyvben található gyakorlatokkal, szöveg-zenékkel és előadási darabokkal elsősorban a 20. század zenéjének befogadására és gya­ korlati alkalmazására szeretném előkészíteni a hallgatók és előadók táborát.

Több évtizedes zeneszerzői és előadói pályafutásom során - amely több mint száz mű megírását és még több kortárs mű előadását ered­ ményezte - nagyon sok, a kor zenei arculatának kialakítása szem­ pontjából jelentős zenét játszottam. E kötet összeállításakor munkám csupán annyi volt, hogy a különböző művekhez alkalmazott műhely­ munkákat, tanulmányokat és etűdöket összegyűjtöttem, és megpró­ báltam rendszerezni azokat. Köszönettel tartozom ezért mindazoknak a zeneszerzőknek, akiknek művei és műveik előadásának tapasz­ talatai segítségemre voltak.

. rész Néhány bevezető gondolat a kreatív zenei gyakorlatok elé

E gyakorlatok az új zenei gondolkodásmód néhány alapvető kérdésé­ vel foglalkoznak. Útbaigazítást adnak bizonyos zeneszerzői törekvések és módszerek megismeréséhez, segítséget nyújtanak a memória és a rögtönzési készség fejlesztéséhez, a figyelem összpontosításához, vala­ mint a társas zenélés gyakorlásához. A gyűjteményben található dara­ bok különböző szóbeli utasításokat tartalmaznak, amelyeket zenét nem tanult vagy a zenélés bármely fokán lévő egyének - zenei és szellemi képességeiknek megfelelően - át tudnak fordítani a zene nyelvére. A gyakorlatok célja könnyen felfogható, nyitott, de ugyanakkor ponto­ san körülhatárolt formavilágú zenei anyagokból felépülő elemek fel­ használása. Az egyes feladatokban benne rejlő konstruktivitást igyek­ szem mindig más-más ötlettel kibontani. Arra is törekszem, hogy a dara­ bok zeneileg önállóak legyenek, önmagukban is teljes képet adjanak a játékosoknak és hallgatóknak egyaránt. Az anyag feldolgozásában és realizálásában szem előtt tartom az egyszerű, de minden pillanatában ellenőrzött, irányított zenei folyamatok és pontosan körülhatárolt for­ mák gyakorlását. Egy-egy gyakorlatnak többféle megvalósítási lehető­ sége van, aszerint, hogy a játékos hogyan oldja meg feladatát. A gyá­

ri

korlatok zenében járatlan emberekkel is előadhatók, de komoly zenei képzettséggel rendelkező hangszeres vagy énekes játékosoknak is fel­ adatotjelenthetnek. Fontos, hogy az általános megbeszélések után a megoldásokra a játékos maga jöjjön rá, és próbáljon kitalálni annyi vál­ tozatot, amennyit csak tud. így az anyag feldolgozása az ő tapasz­ talatát fogja alkotó módon gazdagítani, nem készen kapott sémákat és formulákat fog ismételni.

Schönberg A zeneszerzés alapjai című könyvében a következőket ír­ ja: „Három éves egyetemi tartózkodásom alattfelismertem, hogy a diá­ kok legnagyobb gondja, hogyan komponálhatnak ihlet nélkül. Vála­ szom: természetesen sehogy. Minthogy azonban ha tudnak, ha nem, komponálniuk kell, el kell látni őket jó tanácsokkal. Úgy hiszem, egyetlen útja van annak, hogy segítsünk rajtuk, ha megmutatjuk, hogy egy prob­ lémát nem csak egyféleképpen lehet megoldani."

]

A négyszólamú koráiharmonizálást a következőképpen tanította: egy koráldallamra annyiféle harmóniai variánst kért a növendékeitől, amennyit csak csinálni tudtak. Meg kellett próbálniuk tehát az általuk lehetséges összes változat kidolgozását. Ez az eljárás mind a gyakorla­ toknak, mind zeneszerzői tevékenységemnek egyaránt alapját képe­ zi. Hadd térjek ki még egyszer módszerem lényeges alapgondolatára: A megoldásokra a játékos maga jöjjön rá, és találjon ki annyi válto­ zatot, amennyit csak tud.

Ahhoz, hogy a módszer lényegéhez közel kerüljünk, eddigi elkép­ zeléseinket a hangokról, hangzásokról és általában a zenéről, zene­ művekről felül kell vizsgálnunk, és talán meg is kell változtatnunk azo­ kat. Azt is mondhatnám, hogy akkor tudunk igazán eredményt elérni, ha olyan önfeledtséggel indulunk meghódítására, mint ahogyan egy kisgyermek a játszótéren lévő ismert és ismeretlen tárgyakhoz közele­ dik. Önfeledtséget említettem, ami azt is jelenti, hogy az embernek talán fel kell adnia ideáit vagy korábban biztosnak hitt elképzeléseit, de remélem, hogy a gyűjtemény anyagát áttanulmányozva és meg­ valósítva rájön arra, hogy egy másik, a korszellemnek megfelelő, való­ ságosabb világot kapott cserébe.

1 2

12

2

Arnold Schönberg, A zeneszerzés alapjai, Budapest, Zeneműkiadó, 1 9 7 1 . 224, o. Tallian Tibor fordítása.

Ajánlott olvasmány: Eugen Herrigel, Az íj és nyíl ösvénye, Budapest, Buddhista Misszió, 1 9 8 1 . Dr. Hetényi Ernő fordítása.

A fenti gondolatokat szeretném érzékletesebbé tenni, ezért fon­ tosnak tartom, hogy az olvasó bepillantást nyerjen módszerem ki­ alakulásának történetébe, és ami ezzel szorosan összefügg, zene­ szerzői gondolkodásom műhelytitkaiba is. A 60-as évek vége felé, röviddel zeneszerzői

diplomám megszerzése

után rájöttem

arra,

hogy gondolkodásomat, azaz a komponálásról és kompozícióról vallott elképzeléseimet bizonyos tanult vagy készen kapott sémák jelentősen befolyásolják. A század második felének zenéjét tanul­ mányozva - gondolok itt elsősorban Stockhausen, Boulez, Cage, Feldman, Wolff, Reich, Rzewsky, Tom Johnson műveire - megerősö­ dött bennem az a felismerés, hogy a zeneszerzési gyakorlatnak és gondolkodásnak más és többféle útja is lehet, mint a mi klasszikus, európai gyakorlatunk.

A zene a hangzás folyamatossága. Ilyenformán minden, ami hangzik, zene, mind az állatvilág, mind a természet hangjai vagy a fi­ zikai hangok. A zenemű ebből a hangzásból, ebből a végtelennek tű­ nő és látszólag rendszertelen folyamatból próbál valamilyen módon rendet teremteni. A sikeres próbálkozást, a létrejött rendet kompozíci-

13

ónak nevezzük. Minden egyes műalkotás tehát kísérlet arra, hogy ez a rend létrejöjjön, azaz, hogy a kísérlet megvalósuljon.

Az új művészet és a közönség kapcsolatának egyik lényeges kér­ dése a művészi munka elfogultság nélküli befogadása. Ha valaki na­ gyon bezárja magát saját gondolkodásába, és nem hagy helyet más hatások számára, akkor esetleg olyasmit kér számon egy műalkotás­ tól, aminek az nem tud, és nem is akar megfelelni. Cage azt mondja egy helyen: „Hallgatni csak fülünkkel tudunk, az a baj, hogy a leg­ több ember az előítéleteivel is hallgat."

3

A mai zeneírás és gondolkodás egyik alapvető problémája a be­ idegződésektől, előítéletektől, a múltból vett vagy tanult sémáktól amelyeket neveltetésünk, Hl. taníttatásunk során örököltünk - való sza­ badulás. A zeneszerzőknek kellett tehát valamilyen módszert találni­ uk, amely új kombinációkhoz, és ezzel együtt új gondolatokhoz vezet.

Ezzel a problémával minden alkotó szembe találja magát.

Zeneszerzői munkám folytatásához, nem sokkal a diploma m e g ­ szerzése után, kétféle út adódott számomra. Az egyik: felkutatni és nagyító alá venni a hang legjellemzőbb összetevőit (hangmagas­ ság, időtartam, hangerő, hangszín, hangok közötti szünetek), és le­ hántani mindazokat a nem zenei - esztétikai, pedagógiai, erkölcsi, irodalmi - rétegeket, amelyek évszázadok óta rájuk rakódtak. Vissza kellett tehát nyúlni a kezdetekhez, azaz a zenei gyökerekhez. Ekkor írtam Sounds for... című kompozíciómat, a hangról és a hang össze­ tevőiről szóló tanulmányomat. Ez az első darab, amely gondolkodá­ som gyökeres megváltozását mutatja. Lényeges alapgondolata: Egyazon hang kétszer ne szólaljon meg azonos módon! Ezt a követ­ kező gyakorlat is példázza: Válassz egy hangot, játszd sokszor, de minden újabb megszólalás valamilyen módon különbözzön az előzőektől!

Ezzel a kérdéssel még bővebben is foglalkozunk a módszer feldol­ gozása során. Jó példa arra is, hogy a gyakorlatok kiindulópontja majdnem minden esetben valamely létező zenedarab volt.

Másik lehetőségem az volt, hogy előnyben részesítettem azokat a folyamatokat, amelyeket nem valamilyen előre kitervelt szándék vagy dramaturgia, hanem más törvényszerűség irányított. Figyelmem ekkor a véletlen meghatározói és törvényszerűségei felé fordult. Ez azt 3

14

John Cage, „Előadás a semmiről", in A csend, Pécs, Jelenkor, 1994. 6 5 - 8 1 . o,

jelentette, hogy a véletlent mint törvényt, megpróbáltam beépíteni a zeneszerzői gyakorlatba. Olyan műveket írtam akkor, amelyek lét­ rejöttüket részben vagy teljes egészében a véletlennek köszönhetik.

Hogy a problémát világosabbá tegyem, vizsgáljuk meg először egy klasszikus, azaz egy hagyományos zeneszerzői módszer jellem­ ző vonásait. Egy végigkomponált áarab - csak hogy a főbb ismér­ veket említsem - gonáosan mérlegel, válogat, osztályoz, alá- és fö­ lérendeltségi viszonyokat teremt a hangok és harmóniák között. Egy bizonyos témát feldolgoz, azt fejleszti és formálja. Anyagát a maga zárt szabályai mellett állandó ellenőrzésnek veti alá. Meghatározott cél és szándék munkál benne, amely valahonnan kiindul, valamerre tart, és valahová eljut.

Mielőtt a véletlen zenei megvalósulásáról, ifi. megvalósulási formái­ ról beszélnénk, vizsgáljuk meg, mi is egy hang tulajdonképpen. Mi a jellemzője, milyen összetevői vannak? Fentebb már említettem a hang főbb összetevőit, melyeknek egymáshoz való viszonya és ezek valamilyen egységes elv szerint való elrendezése jelenti a zenei folya­ matot, ill. a kompozíciót.

15

Ha megfigyeljük a század második felében írt kompozíciókat, azt lát­ juk, hogy a zeneszerzők gyakran ezen összetevők közül némelyeket sza­ badon hagynak, rábízzák az előadóra, és csak néhányat határoznak meg. Ezen móászer elterjedésével egy régi előadói gyakorlat támadt fel, amit improvizációnak, azaz rögtönzésnek hívunk. Az ilyen módon létrejött zenét aleatórikusnak nevezzük. A kifejezés a latin alea (kocka) szóból ered. Ahogy a kockajátéknál sem lehet előre tudni, hogy a koc­ ka melyik lapjára fog esni, és ennek alapján hogyan fog tovább alakul­ ni a játék, úgy bizonyos fokig itt sem látható előre a zenei történés. Ez a meghatározatlansági fok attól függ, hogy a zeneszerző az egyes lehe­ tőségeket milyen mértékben hagyja szabadon. Ezzel a gyakorlattal, aktív tényezőként, új elem került a kompozíciós folyamatba: a véletlen, A véletlen problémájával és zenei megvalósításával már régóta foglalkoznak a zeneszerzők. Két klasszikus módszert említenék, ame­ lyek jól példázzák a fent elmonáottakat: A l i . század első felében élt mester, Arezzói Guido, a dallamkészí­ tésnek azt a módját javasolja, miszerint a zeneszerző a felhasznált szö­ veg magánhangzóit szolmizációs hangokkal helyettesítse be. Ennek mintájára később szokássá vált, hogy valamely kiváló személyiség ne­ vének magánhangzói szerint a szolmizációs szótagoknak megfelelő­ en alakuljon a dallam. Egyik híres példa erre Josquin des Prés miséjé­ nek fejmotívuma: Her-cu-les dux Fer-ra-ri-ae re ut re ut re fa mi re Később is kedveltek voltak az ilyenfajta játékok, csak a szolmizáci­ ós szótagokat betűnevek váltották fel. (Lásd a Bach nevére készült kompozíciókat.)

A másik példa a Zenei kockajáték című, Haydnnak vagy Mozartnak tulajdonított m ű . A műhöz tartozó motívumkatalógus és két dobókoc­ 4

ka segítségével bárki tud keringőt komponálni, Amint már említettem, zenémben általában nagyobb hangsúlyt kapnak az ún. véletlen egyezések és egybeesések. Keresem azt a határt, ahol az ember a legkevésbé avatkozik bele a áolgok mene­ tébe, ugyanakkor törekszem arra, hogy a zene folyamata, hangzá­ sa és formája a rám jellemző stílusjegyeket horáozza. Felaáatom a 4

10

Musikalisches

Würfelspiel,

Edition Schott, 4474,

gyakorlatok lefolyásának irányítása, világos és pontos játékszabá­ lyok leírásával. Darabjaimat ezért irányított véletlenszerű folyama­ toknak is szoktam nevezni.

Ez a szemléletmód azt jelenti, hogy módszerem gyakorlatainak min­ den egyes feldolgozása és előadása egyszeri és megismételhetetlen, azaz minden előadás más-más formát fog mutatni, soha kétszer ugyan­ azt, mint ahogy a tengerparti hullám is folyton változtatja formáját, jól­ lehet idő szükséges, amíg a legapróbb különbségeket is érzékelni tud­ juk. Az egyes előadások tapasztalatai azt mutatták, hogy az eredmény mindig új és soha meg nem unható élményt jelent, Az időbeli egybee­ séseket, azaz a hangok és zenei események időben és térben történő véletlenszerű egybeesését többnek tartom, mint a mi dualisztikus szem­ léletmódunk által létrejött ok-okozati viszonyokat. Érdeklődésem tárgya a dolgok azon helyzete, amit a véletlen ab­ ban a pillanatban épp kialakított, és nem azok az okok, amelyek eze­ ket az egybeeséseket látszólag megmagyarázzák. Ahogy fentebb már utaltam rá, az európai gondolkodás gondosan mérlegel, osztá­ lyoz, elkülönít, bizonyos dolgokat előnyben részesít másokkal szem-

17

ben. A véletlen egybeeséseknél minden fontos lehet, a legnagyobb­ tól a legkisebb, értelmetlennek tűnő részletekig.

5

Mint zeneszerző, kötelességemnek tartom az új anyagok és az is­ meretlen lehetőségek kutatását. Gyakorlataim tehát egyfelől a hangi világ

tanulmányozását

célozzák,

másrészt

megerősítik

kapcso­

latunkat a külvilággal, élő és élettelen tárgyakkal, és ami talán a leg­ fontosabb, a hangok segítségével előmozdítják a résztvevő játékosok közötti kapcsolat létrejöttét. Módszeremben a „régi" és az „új" állan­ dóan találkozik egymással, mert a disszonancia éppúgy elfogadható és otthonos lehet benne, mint egy dúr akkord. Egy zörejhang épp olyan jelentőséggel bírhat, mint egy zenei hang, A zajok, zörejek és egyéb nem zenei hangzások ugyanolyan szer­ ves részeivé válhatnak a zenei folyamatnak, mint a tisztán zenei hangok. Zajok ma már mindenütt jelen vannak. „Megszelídítve", azaz valamilyen rendét teremtve közöttük, felhasználhatjuk

őket

akár a zenei hangok mellett, akár önállóan. Példának mondanám gőzmozdonyhangokból 5

18

komponált

Etűdjeimét vagy

Locomotive

Ji King. A változások könyve. Richárd Wilhelm változat, Budapest, Orient, 1992. II. kö­ tet, 96. o. Pressing Lajos fordítása.

Symphoniámat,

6

amelyben gőzmozdonyok által előidézett zöreje­

ket, zajokat és hangzásokat zenei kompozícióvá dolgoztam fel. Elő­ szeretettel komponálok ütőhangszerekre, ahol a zörejhangok biro­ dalma óriási lehetőségeket kínál a zeneszerzőnek,

ahol

minden

hang jó hang, és elfogadható. Gyakorlataimban szívesen haszná­ lom a különböző anyagokból készült, főleg ütőhangszerként hasz­ nált hangkeltő eszközöket, pl. fát, üveget, fémet, kerámiát, papírt, műanyagot, bőrt, kagylót stb. Ezeket a hangszereket általában ma­ gunk készítjük a résztvevő játékosokkal együtt. A főleg ütőhangszer­ ként használt hangszerek rövid ismerkedés és gyakorlás után könynyen megszólaltathatók, A természetben - sétáinkon vagy kirándu­ lások során - készen találhatunk különböző anyagokat, amelyek ki­ tűnően használhatók hangszerként (pl. kövek, fák, fenyőtobozok, száraz termések csörgőként, gubacsok stb,). Ez a „hangszertár" ket­ tős célt is szolgál: az előbb már említett ismeretlen hangjelenségek feltárását az ott alkalmazott eszközök hangszerként való felhaszná6

Sáry László: Locomotive

Symphonie,

Editio Musica Budapest-BMC, CD 010.

19

lását, másrészt segít azoknak, akik a klasszikus hangszereket egyál­ talán nem vagy csak részben művelik és ismerik, hogy aktív módon részt vehessenek a zenei folyamatokban.

Darabjaim előadásánál előszeretettel használom az emberi han­ got mint velünk született hangszert, annak minden lehetőségével együtt, továbbá a kezünk és lábunk által előállított hangokat, a tap­ solást, dobogást stb. Ezeket az eddig nem vagy ritkán használt hang­ zásokat bevonom a zenei folyamatba, és hangszerként kezelem őket.

Ha megfelelő figyelemmel és nyitottsággal viseltetünk irántuk, akkor ezek az eddig szokatlan hangok olyan ismeretlen hangtartományba, a hangjelenségek olyan új világába vezetnek el, amelyek újabb hangélményekkel gazdagíthatnak bennünket.

Gyakorlataimnak általában nincs klasszikus módon lejegyzett kot­ tájuk, csak szavakkal leírt játékszabályaik.

Ebből az alapállásból következik, hogy ugyanaz a gyakorlat minden alkalommal más és más hangzást és formát mutat, Minden újabb előa­ dás újabb felfedezéssel, azaz újabb örömmel tölt el bennünket, mivel a változatok lehetőségei egy gyakorlaton belül is korlátlanok.

7

A gyakorlatok természetesen nem azonosak szabályaik összessé­ gével, de nem azonosak a zene folyamatát alakító és befolyásoló véletlen működésével sem. Mindkettő (szabály és véletlen) együtt lé­ tezik, ezért van olyan sok útja és játéklehetősége egy-egy gyakorlat­ nak. A véletlen és a szabály állandó, egymást feltételező és kiegészí­ tő jelenléte biztosítja a játékos elemeket. A legegyszerűbb játéknak is megvannak a maga szabályai, és aki részt vesz benne, el kell fogad­ nia azokat. Az eddigi tapasztalatok azt mutatták, hogy a szabályok szerint való működés nem a gondolkodás megbénítását, hanem a fantázia élő, szabad és dinamikus szárnyalását segítette elő.

A játékszabályok megfogalmazásánál arra törekedtem, hogy a pe­ dagógiai, esztétikai szempontok mellett a különböző eszközökkel előál­ lított hangok vagy hangzások úgy szerveződjenek, hogy elsősorban ze­ nei élményt nyújtsanak a játékosoknak, a zeneszerzőnek és a hallgatók­ nak egyaránt. A zenei élmény kialakulása persze egyénenként más és más. Számomra legcsodálatosabb a gyakorlatokban benne rejlő és az előadások során kibomló hangzás-, valamint ritmuskombinációk várat­ lan, meglepetésszerű megjelenése. Ha néhány előadási darabnál elő is 7

20

Szi Ün Ci, „Tanulmány a zenáről", in A szépség szíve, Budapest, Európa, 1984.

fordulnak bizonyos leírt ritmusképletek, azok nagyon egyszerűek és rö­ vid időn belül megtanulhatók, másrészt úgy gondolom, senkinek sem árt, ha a legegyszerűbb ritmuselemeket megismeri, és megtanul játsza­ ni velük. Ha jól megoldjuk feladatunkat, ha képesek vagyunk figyelni és kitágítani önmagunk határait, akkor - ezt sok éves tapasztalatból mon­ dom - az így létrejött zenei élmény képes lesz a teljességnek olyan pilla­ natait nyújtani, amikor szinte „öntudatlanná" válva teljesen megfeled­ kezünk önmagunkról.

8

A zene egyik nagy előnye, hogy képes egyensúlyba hozni azokat a sokunkban széteső részeket, amelyeket tudatos és tudatalatti ré­ szekként ismerünk. A zene által ezek a részek újra eggyé válhatnak.

Módszerem a minden emberben meglévő kreatív fantáziát, azaz a teremtő képzeletet próbálja felszínre hozni és kimunkálni. Ehhez persze erőfeszítésre és nagyfokú odafigyelésre van szükség, ezért másik fon­ tos célom a figyelem összpontosításának és mind hosszabb ideig való fenntartásának gyakorlása. Ezt a képességet és a különböző hatások befogadása iránti érzékenységet ki lehet fejleszteni és különböző mű­ vészi tevékenységeken keresztül gyakorolni; az ott szerzett tapasz8

Csuang-Ce: „A művészetről", in A szépség szíve, Budapest, Európa, 1984.

tálatokat és képességeket pedig az élet más területeire is át lehet vin­ ni. A nevelésben - iskolákban, intézményeknél - teret kell nyitni a ke­ resésnek, kutatásnak és főleg a kísérletezéseknek, mert ez lehetősé­ get ad a teremtő fantázia kibontakozására.

Hadd idézzem itt Paracelsus egyik írását. Nem tudom, találunk-e még egy ilyen modern gondolkodót, ki az előbbi gondolatot és a folytonos változás szükségességét nála radikálisabban fejezné ki. „Még nem minden csillag fejtette ki hatását, még nem mind rajzolta ki a maga befolyását. Nem is fejeződött még be a művészetek kitalálása; azért senkit se akadályozzanak, aki valahol valami újat talál, vagy akár valami hallatlan dolog keresésére vállalkozik, mert a csillagzat együttműködik a keresővel.

Az ugyanis, amit Krisztus mond, tudniillik, hogy - Keressetek és találtok - egyaránt érvényes a természetes és örök világosságra, hiszen folyton folyvást működik még az ég.

Figyeljen hát mindenki azokra, akik naponta valami újat keresnek és meg is találják azt, akár a természetes bölcsességben, akár a művészetekben, akár a cselekedetekben, előhozza ezeket a dolgokat az ég.

Mindebből új tanítás következik, új művészet, új rend, új betegség, új orvosság, minden ponton, minden pillanatban intézi a dolgokat az ég.

Ne ragaszkodjék ezért az ember mereven a régi tanításokhoz, hanem arra füleljen, amit a firmamentum naponta végre akar hajtani benne.

Siratni való dolog, hogy a felszállóban lévő csillagok hatásai mennyivel jobb muzsikusokat tudnának formálni, ha a régi zene nem tartaná megkötözve az embereket. Senki se bízza magát túlságosan régi művészetekre, régi találmányokra, hanem arra figyeljen, amit az új konstellációk szülnek, - hogy a régi dolgok kijavíttassanak."

Nagyon fontos a kreatív fantáziával rendelkező tanárok szerepe ebben a kérdésben. Egy-egy zseniális képességekkel rendelkező em-

22

ber rosszabb körülmények közül is kiemelkedhet, de nagy számban kreatív egyéneket nevelni csak kreatív tanárok képesek.

Minden emberben - főleg gyermekekben - megvan az ismeretlen dolgok iránti kíváncsiság, a felfedezésre és kalandra való hajlam, az eredetiség jelenléte. Ezek a tulajdonságok a nevelés során jelentősen visszafejlődnek, vagy teljesen eltűnnek. A mai - főleg zenei - nevelés általában megelégszik a tudás gyűjtésével. Az előzőleg már ismert megoldásokat és szokásokat részesíti elismerésben, tehát nyugodtan mondhatjuk, hogy nem a jövőre, hanem a múltra, azaz egy konfor­ mista, tradicionális társadalmi berendezkedésre készíti fel neveltjeit. A legtöbb tanuló - a siker érdekében - nem engedi szabadjára kreatív képességeit, nehogy a többiek közül kiemelkedjen. Az iskolák és a tár­ sadalom a nem megszokott módon gondolkodó egyéneket kiveti magából, ezért a legtöbb ember nem engedi igazi tehetségét felszín­ re jutni, csak azt meri megtenni, ami azonnali sikert biztosít számára.

Pedig az elsorvasztott kreativitást nemcsak az egyén, hanem a társa­ dalom egésze szenvedi meg.

Pár mondattal szeretnék kitérni arra, mit értek kreativitás alatt. So-

kan összekeverik az aktivitással vagy a produktivitással. A kreatív sze­ mély nem feltétlenül aktív, és nem is mindig produktív. Az állandó pro­ dukció követelménye - ezt sok helyütt tapasztalhatjuk - nagyon gyak­ ran gátló tényezőként hat a kreativitás kiPontakozására. A mindanynyiunkban jelen levő képesség kifejlesztésére a művészetekkel való foglalkozás és a művészeti képzés a legalkalmasabb.

Az iskolák nagyrészt a másolás és utánzás sokszor haszontalan és lé­ lekölő tevékenységére helyezik a hangsúlyt. Ez a tevékenység kevés helyet hagy a kreatív fantázia számára, és - ami még rosszabb - eset­ leg a legérzékenyebbeknek veszi el a kedvét, és riasztja el őket min­ den alkotói tevékenységtől. Ha ezt az intézményes magatartást nem 9

ellensúlyozzuk, akkor teljesítmény- és versenycentrikus világunkban még az a kevés teremtő erő is elsorvad, ami bennünk volt. Tudnunk kell, hogy a kreativitás nem csak a teljesítményben nyilvánul meg. Ez inkább egy készenléti állapot, amely különböző helyzetekben, az élet különböző területein képes találékonyan és eredeti módon megolda­ ni feladatát.

Végezetül az egész módszer szempontjából is fontos problémát kell alaposabban megvizsgálnunk: a hang hosszúságának kérdését, azaz az időtartamot.

A hang szükségszerű velejárója a csend.

Ha meggondoljuk, hogy a csendet csak az időtartama, azaz hosszúsága alapján jellemezhetjük, akkor megállapíthatjuk, hogy a hang négy jellemző vonása közül az időtartam a legfontosabb, mivel a csend csak hosszúsága alapján mérhető.

10

Ezzel a kérdéssel több

gyakorlat kapcsán is foglalkozom, fontosságának hangsúlyozása el­ engedhetetlen.

Hogy jobban érzékeljük és megértsük a hang és a csend viszonyát, valamint mindkettő fontosságát, elég utalnom a következő két gya­ korlatra: 1. Játssz vagy énekelj egy hosszú hangot, majd tarts ugyanannyi szünetet, mint amilyen hosszan játszottál! Ezt ismételd meg párszor, újabb és újabb hangzót és hangmagasságot választva!

2. Légy állandó készenlétben! Azonnal kezdj egy hangot játszani, ha csend van! Ha valahonnan hangot hallasz, azonnal hagyd abba!

9

Karel Capek, „A repülő ember", in Kínos tőrténetek,

Budapest, Európa, 1980.

10 Lásd J o h n Cage tanulmányát A. Webern és E. Satie zenéjéről: John Cage, A

24

csend.

A fent említett kérdések a középkori zenében teljesen egyértelműek voltak, gondoljunk csak Ockegem vagy Obrecht kompozíciós módsze­ rére. Ott ugyanis a mű nem a harmóniák egymásutánjának megterve­ zéséből áll, struktúrája nem a tonalitásra támaszkodik - mint azt a mi klasszikus gyakorlatunk teszi -, hanem a hangra és a csendre.

11

Gyakor­

lataim elsősorban a hang összetevőinek vizsgálatára és a véletlen tör­ vényeinek felhasználása során létrejött egyidejű zenei folyamatok ál­ landó jelenlétére irányulnak. A bennük rejlő váratlan hang- és ritmus­ kombinációk okozta meglepetések miatt úgy kellene viselkednünk, azaz olyan nyitottsággal résztvennünk, mintha most először játszanánk és hallanánk ilyen zenét, jóllehet a hang minden pillanatban ismerős­ nek tűnhet. A gyűjtemény és a darabok összeállítása, megírása és gya­ korlati alkalmazása során éppen ezekkel az állandóan újabb és újabb helyzetekkel való szembekerülés, az ezekkel való azonosulás jelentette a legnagyobb élményt és örömet számomra.

Az 1970-es évektől sok olyan zenét írtam, amelyek a játékosokra és a közönségre egyaránt jótékony, megnyugtató hatást gyakoroltak.

1976-ban pszichiáter barátom kérésére az akkor frissen készült kompo11 Anthony de Mello, A csend szava, Kecskemét, Korda, 1998.

Lao-ce, Út és erény könyve, Budapest, Tercium, 1994,

25

zíciómat - Kotyogó kő egy korsóban - lejátszottam a tatai elmeosz­ tály betegeinek, Meglepetésemre ugyanazt a pozitív hatást és ered­ ményt tapasztaltam, mint a koncertlátogató közönség vagy egy ze­ nészekből álló hallgatóság esetében. Ekkor határoztam el, hogy da­ rabjaim mintájára készítek olyan gyakorlatokat, amelyeket a bete­ gekkel együtt képesek leszünk feldolgozni és megoldani, ill. előadni.

Ez időtől kezdődik aktív zeneterápiás tevékenységem. A hangok gyó­ gyító hatását bizonyítja, hogy egy zeneterápiás hétvége után a bete­ geknek napokig nem volt szükségük gyógyszerre vagy orvosi beavat­ kozásra. Ezzel párhuzamosan egy zeneiskolás csoporttal - a budapes­ ti Mókus Utcai Zeneiskola növendékeivel - évekig foglalkoztam, hogy gyakorlataimat többféle szinten

is kipróbáljam. A

gyakorlatokat

együtt dolgoztuk ki a növendékekkel, akik alkotó módon formálták és találtak ki újabb és újabb változatokat. Évente 2-3 hetes időtartamú kurzusokat tartok a Bárczy Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolán és a tatabányai Nemzetközi Kreatív Zenepedagógiai

Intézetben, ahol

részben zeneterapeutákat, részben gyógypedagógusokat, ill. zene­ tanárokat tanítok saját módszerem szerint. 1994-től 6-10 éves, hátra-

nyos helyzetű gyermekeket tanítok Budapesten az Erkel Ferenc Álta­ lános Iskolában, egy európai multikulturális program keretében. A program címe: A zene mint az egyensúly és tolerancia forrása. Kez­ deményezője Lord Yehudi Menuhin.

1990-től tanítok a Színművészeti Főiskolán színész- és rendező sza­ kos hallgatókat. Egy új zenei tantárgyat vezettem be, amelyet kre­ atív zenei gyakorlatoknak neveztem el. Gyakorlataimból és előa­ dási darabjaimból, különböző összetételű

hangszeregyüttesekkel,

több koncert és rádiófelvétel készült az utóbbi években. Az így elő­ adott darabok közös címe: Zenei társasjátékok.

\

. resz Gyakorlatok, példák és magyarázatok

1. Hallgasd!

Sokat gondolkodtam azon, kell-e egyáltalán valamilyen magyarázatot fűzni ehhez a gyakorlathoz, Vagy legjobb, ha egyszerűen „csak" elkezdünk hallgatni?

Vagy hallgassuk a minket körülvevő környezet és külvilág hangjait?

Mindig vannak hangok, és azok mindig „kitűnőek," mondja J. Cage.

Hallgathatjuk az utca vagy a természet hangjait, ...és az emberi hangok...? de saját belső világunk, lélegzésünk és szívverésünk hangjai is felfedezésre várnak...

Hallgasd egy ideig, majd próbáld visszaidézni saját hangjaiddal vagy hangszerhang segítségével a pár perccel előbb hallottakat!

Ez a gyakorlat különböző játékok kialakítására is alkalmas: pl. egye­ sek csak a külvilág hangjait, mások az emberi hangokat, megint mások a természet hangjait szólaltatják meg külön-külön, majd együtt is.

Ajánlott irodalom:

J. Cage: A csend D. Thoreau: Walden.

IV. Hangok,

Budapest,

Európa, 1969. 121. o.

Ajánlott zenedarab:

John Cage: 4'33",

C. F. Peters, P6777.

31

2. Figyeld nyugodt lélegzésed ritmusát, és keress egy hangot hozzá!

Kilégzéskor szólaltasd meg!

Ezt ismételd sokszor, legalább 1-2 perc időtartamig!

Légy csendes!

Először szinte hang nélkül gyakoroljuk, csak lélegzésünk nyugodt rit­ musára figyeljünk! A ki- és belégzés időtartama (hosszúsága) kb. azo­ nos legyen (3-4 másodperc)!

Majd a szélfújáshoz hasonló, még nem zenei hangot hallassunk!

A következő fázisban egy - szabadon választott - zenei hang hoz­ záadásával gyakoroljunk! Tartsunk ki az általunk választott hang mel­ lett, és ne igazodjunk valamely más játékos által választott hangma­ gassághoz!

Most minden egyes kilégzést egy újabb hangmagasság kísérjen!

Próbáljuk bejárni és felmérni hangtartományunk teljes intervallumát! A következőkben a ki- és belégzés ne egyszerre történjen: így időbeli elté­ rések lesznek az egyes játékosok között. A játék többszólamúvá válik.

Figyeljük meg, mi történik akkor, ha: 1. a kilégzéskor megszólaltatott hangmagasság végig állandó; 2. a kilégzéskor megszólaltatott hangmagasság folyton változik.

Játsszuk a gyakorlatot először egy helyben maradva, majd helyvál­ toztatással: pl. felfelé lépő hangmagasságnál előre vagy jobbra, lefelé lépő hangmagasságnál hátra vagy balra!

Ajánlott irodalom:

Eugen Herrigel: Az íj és nyíl

ösvénye

Ajánlott zenemű:

Karlheinz Stockhausen: Aus den sieben

Tagén,

Universal, 14790.

Előadási darabok:

Sáry László: A Felkelő Nap köszöntése

(Lásd a IV.

részben.)

33

3. Hallgasd szívdobogásod ritmusát!

Keress egy hangot hozzá!

Ismételd ezt a hangot 1 -2 perc időtartamon át!

Légy csendes!

A gyakorlatot minden esetben saját szívverésünk ritmusának ellenőr­ zésével kezdtük. A következő feladat az így észlelt pulzáció ritmusá­ nak lejátszása volt, A hang megszólaltatása legtöbbször egy asztal, pad vagy doboz felületén történt. Ez a tompa hang még hasonlított is a szívdobogás hangjához. Amikor a csoport együtt játszotta - termé­ szetesen mindenki saját szívdobogásának ritmusa szerint

nagyon ér­

dekes poliritmikus szövet keletkezett.

A gyakorlat tanulmány arra is, hogy az ember meg tudja-e tartani saját ritmusát. A veszély ugyanis az, hogy mivel eléggé közel eső se­ bességek játszanak együtt, az erőteljesebb egyéniségek magukhoz vonzzák a gyengébbeket. Hosszú gyakorlás szükséges tehát ahhoz, hogy önállóságát minden egyes játékos megőrizhesse, és ténylege­ sen csak a saját ritmusát játssza.

Zenei hangokkal behelyettesítve a ritmust, természeti hangzásra emlékeztető hangképet kapunk. Jól énekelhető hangmagasságot válasszunk!

Rövid, impulzusszerű

hangokat

képezzünk

valamelyik

hangzó segítségével! (pl. HU-HO-HA-HÁ-HÉ-HÖ-HÜ-HI) Bizonyos számú ismétlés után változtathatjuk a hangzókat. Ezt a gyakorlatot a 2. gya­ korlattal együtt is játszhatjuk, két részre osztva a csoportot.

A 3. gyakorlat különböző játékokra ad alkalmat: a. Játsszuk halkan a pulzációt, majd minden 8. hangot hangsúlyozzuk! >

írrrrrrr-N p

f

b. 8 ütésig egyre erősödnek az ütések vagy a hangok, majd egyre halkulnak 8-tól vissza/elé!

c. Játsszunk együtt, ki-ki a saját pulzációja szerint! Ha kitartunk szívdobogásunk ritmusa mellett, különös, heterofonikus zenei élményben lesz részünk.

Előadási darab:

Sáry László: Közeledések

és távolodások

(Lásd

a IV. részben.)

35

4. Játssz vagy énekelj különböző hosszúságú han­ gokat azonos hangmagasságon!

A hangok között tarts különböző hosszúságú szü­ neteket!

A következő három gyakorlat a hang főbb jellemzőit veszi sorra (idő­ tartam, hangerő, hangszín, hangmagasság), minden összetevőt kü­ lön-külön vizsgálva. Elsőként a hang hosszúságával (időtartamával) foglalkozunk. Ennél a gyakorlatnál legjobb, ha a résztvevők körben állnak vagy ülnek. Válasszunk egy mindenki számára megfelelő hang­ magasságot! A választott hangot egymásnak átadva játsszuk vagy énekeljük, kisebb-nagyobb szünetekkel a hangok között, hogy a so­ ron következő játékosnak legyen ideje felkészülni, és az előbbiektől el­ térő időtartamot (hosszúságot) választani! A hang addig menjen kör­ be-körbe, amíg tudunk figyelni az időtartamok különbözőségére is!

Egy nagyon hosszú és egy nagyon rövid hang között megannyi le­ hetőség adódik a különböző időtartamok változataira. Általában azonos hangmagasságon gyakoroltunk, így jobban tudtunk figyelni egy összetevő (jelen esetben a hosszúság) változásaira.

Játékok: a. Minden egyes résztvevő választ egy neki tetsző hangmagassá­ got és ehhez a. hangmagassághoz öt különböző hosszúságot, majd megpróbálják ezt együtt (nem egyszerre) is eljátszani. b. A következőkben változtathatjuk a hangmagasságot is, azaz minden újabb hangmagassághoz újabb hosszúság járuljon.

A gyakorlatok számtalan lehetőséget nyújtanak újabb és újabb változat létrehozásához. Éljünk ezzel a lehetőséggel!

37

5. Játssz vagy énekelj különböző dinamikájú han­ gokat azonos hangmagasságon!

A hangok között tarts különböző hosszúságú szüne­ teket!

Az előző (4.) gyakorlatban a hang hosszúságát vizsgáltuk, most a hangerő (dinamika) kérdésével foglalkozunk: Játsszunk vagy énekeljünk egy meghatározott hangmagasságú hangot különböző hangerőkkel ellátva úgy, hogy a választott hang­ erő a hang időtartama alatt ne változzon! például:

«

vagy:

P •

1 (p)

P 1

f

(f)

f

Az előző gyakorlathoz hasonlóan körben ülve játsszuk a feladatot, ügyelve arra, hogy a különböző dinamikai szintek jól megkülönböztet­ hetők legyenek egymástól!

A mindenki által érzékelhető dinamikai szintek a következők: 1

2

3

PP P PPP nagyon nagyon halk nagyon halk halk

4 mp közép halk

5 6 m f közép hangos hangos

7 ff nagyon hangos

8 fff nagyon nagyon hangos

Kezdjük a gyakorlást azzal, hogy: a. fent vázolt dinamikai szinteket egymás után megszólaltatjuk, majd miután érzékeljük a különbségeket az egyes dinamikai fokozatok kö­ zött, gyakoroljuk tetszés szerint választva a dinamikákat! b. egy tetszés szerinti hangmagasságot választva gyakorloljuk a foko­ zatos erősítés és halkítás különböző változatait!

c, A 4. és 5. gyakorlatot kombináljuk egymással: öt különböző hang­ magassághoz öt különböző hosszúságot és dinamikát válasszunk!

39

6. Játssz vagy énekelj különböző hangszínnel ren­ delkező hangokat azonos hangmagasságon! A hangok között tarts különböző hosszúságú szünete­ ket!

Mi a hangszín?

Mindenki hallott már életében különböző hangszereket. Ha nem lát­ juk őket, csak halljuk a hangjaikat (pl. rádión keresztül), akkor is meg tudjuk különböztetni egyiket a másiktól. Például a hegedűhangokat a fuvola vagy a trombita, de még inkább egy zongora hangjától vagy egy énekhangtól, nem beszélve az ütőhangszerekről. Azt mondhatjuk tehát, hogy a hangszín a hanghoz tartozó összetevő, amely sajátsá­ gos, semmi mással össze nem téveszthető karaktert ad a hangszer­ vagy énekhangnak.

Ez a sajátságos karakter minden esetben a megszólaló hang fel­ hangjainak mennyiségétől és egymáshoz viszonyított erősségétől függ.

Ez a leírás talán egy kissé tudományosnak tűnik, de nagyon egyszerűen kipróbálhatjuk mindannyian saját énekhangunkon keresztül. Válaszszunk egy mély fekvésű hangot, majd énekeljük (artikuláljuk) a magán­ hangzókat erre a választott hangra egymás után, fel és lefelé! u—o nagyon

A—Á sötét

sötét

E

É— .__ö

közepesen világos

Ű—

világos

í nagyon világos

Egy kevés gyakorlással és odafigyeléssel érdekes hangzásoknak le­ hetünk fültanúi. Az alaphang mellett különböző magasságú hangok szólalnak meg a magánhangzók hozzáadásával, a sötét hangszíntől a világos felé. Bizonyos mássalhangzók éneklése csak röviden lehet­ séges (pl. b, c, d, f, g stb.), de párat közülük tudunk hosszan is énekelni (pl, r, z, zs stb.)

Vonós- és fúvós hangszereknél is találunk ilyen különös hangszíne­ ket. Hegedűn, pl. a fogólapon játszva a normál hangszínnél sötétebb, fedettebb hangot hallunk. A lábhoz közel pedig éles, világos hang képezhető.

Példák: a. Válassz egy hangszer- vagy énekhangot! Szólaltasd meg ezt ahányszor csak tudod, minden esetben más-más hangszínnel! b. A 4. 5. 6. gyakorlat összefoglalásaként játsszuk el együtt a követ-

41

kező szavak hangi megfelelőit, (a hangok között különböző hosszúsá­ gú szünetekkel): MAGAS | SÖTÉT | HALK | HOSSZÚ | NAGYON VILÁGOS | NAGYON MÉLY | RÖVID | MÉLY | NAGYON SÖTÉT | NAGYON MAGAS | HANGOS | NAGYON HOSSZÚ | NAGYON HALK | NAGYON HANGOS | NAGYON RÖVID | VILÁGOS | Bármelyik hangtól kezdődhet a játék, és bármilyen sorrendben. Mi­ után minden hangot megszólaltattunk, vége a tételnek. (Bármilyen összetételű együttessel játszható.) c. Sok zeneszerző foglalkozott a hangok és a valóságos színek vi­ szonyával. Legerőteljesebben talán Skrjabin zenéjében és írásaiban hallhatjuk, ill. olvashatjuk ezt. Érdekes színelképzelés fedezhető fel még Rimbaud A magánhang­ zók szonettje című versében.

42

7. Válassz egy tetszés szerinti hangmagasságot!

Ezt ismételd oly módon, hogy a hang összetevői kö­ zül (időtartam, hangmagasság, hangerő, hangszín, szünetek hossza) egy se változzon!

Légy csendes!

A következő hat gyakorlat a hangnak az előzőekben vizsgált és fel­ dolgozott összetevőit használja egyre bonyolultabb hangi, harmóniai, ritmikai formák kialakításához.

Ebben a gyakorlatban arra kell figyelni, hogy a hang összetevői a játék időtartama alatt mindvégig változatlanok maradjanak. Hasonló problémát oldottunk meg a 3. gyakorlatban, de amíg ott egy megle­ vő impulzushoz (a szívdobogáshoz) kellett igazodnunk, itt a hang min­ den alkotórészét mi határozzuk meg.

Példa: 60 MM.

mp Á-

Időtartam

=

] " (egy másodperc)

Hangerő

=

középhalk

Hangszín

=

Á hangzó

Hangmagasság =

egyvonalas G hang, szabadon választható

Szünet hossza

2 " (két másodperc)

=

Miután a csoport minden tagja bemutatta az általa választott han­ got, játsszuk együtt a gyakorlatot egy megbeszélt időtartamig (1 perc) vagy bizonyos számú ismétlésig (60x)l

45

8. Játssz hangokat oly módon, hogy az összetevők közül (időtartam, hangmagasság, hangerő, hang­ szín, szünetek hossza) csak egy változzon!

Játszd a gyakorlatot úgy, hogy csak a hangmagasság változzon, összes többi összetevő változatlan maradjon!

A gyakorlat sematikus képe:

változik

hangmagasság

változatlan

hangerő = m p

marad

hangszín = í (hangzó) időtartam = J) szünetek hossza = •»

b. Játszd a gyakorlatot oly módon, hogy az a, példában jelzett válto­ zatot minden egyes összetevővel külön is megpróbálod feldolgozni!

Például: a. az időtartam változik, az összes többi változatlan marad b. a hangerő

"

c. a hangszín

"

"

d. szünetek hossza

"

"

c. Ezek után osszuk négy részre a csoportot és játsszuk az előbb már feldolgozott négyféle megoldást együtt!

Tapasztalatból tudom, hogy a hang alkotórészeinek vizsgálata és ezek gyakorlati alkalmazásai hosszabb stúdiumot igényelnek. Ezért is foglalkozunk hat gyakorlaton keresztül e fontosabb alkotórészek fel­ dolgozásával. A hangmagasság változásait általában könnyen tud­ ják észlelni, de már a hang hosszúságának kérdése vagy a hangerőé - nem is beszélve a színekről és a szünetek létezéséről - nagyon sok kí­ vánnivalót hagy maga után. Érdemes ezt a kérdést alaposan megbeszélni és begyakorolni, hogy a későbbiekben könnyedén tudjuk használni az itt tanultakat!

47

9. Játssz hangokat oly módon, hogy az összetevők közül (időtartam, hangmagasság, hangerő, hang­ szín, szünetek hossza) kettő változzon!

példák: a, Csak a hangmagasság és az időtartam változik: (a gyakorlat sematikus képe)

J

I7JI

J.

Jhangmagasság változik

változatlan marad

I

JV-7]

J

*

időtartam

hangerő = p hangszín = O (hangzó) szünetek hossza = 7

b. Próbáld feldolgozni a gyakorlatot az összetevők különböző párosí­ tásával! a) a hangmagasság és az időtartam változása mellett b) a hangmagasság és a hangerő c) a hangmagasság és a hangszín d) a hangerő és a hangszín e) a hangerő és az időtartam

"

f) az időtartam és a hangszín

"

g) a hangmagasság és a szünetek hossza h) a hangszín és a szünetek hossza

"

i) a hangerő és a szünetek hossza j) az időtartam és a szünetek hossza

"

49

10. Játssz hangokat oly módon, hogy az összetevők közül (időtartam, hangmagasság, hangerő, hang­ szín, szünetek hossza) három változzon!

példák: a Hangmagasság, időtartam, dinamika változik:

f

• p

li

mp

,J>J

1

mf J ' • f

ff

J ) mf

*

f

J

• P

^ D

m

időtartam változik

hangerő hangmagasság

változatlan

szín = O (hangzó)

marad

szünetek hossza =

7

b. A hangmagasság és a hangerő változatlan marad, az időtartam, a hangszín, a szünetek hossza változik:

J> 0 J J 7 J J> J J JUi J J U mp

A

E

I

Ü

Ö

A

E

A

I

időtartam változik

hangszín szünetek hossza

Ez a gyakorlat vonóshangszerek esetében egyetlen húron is játsz­ ható, ahol a hangszínt a különböző játékmódokkal változtathatjuk (normál, col legno, sulpont., sul tasto, pizz., üveghang stb,). Ütőhangszerek esetében az ütések helyének változtatása változtatja a hangszínt (pl. a dob felületén). változatlan

hangerő

marad

hangmagasság

Próbálj ki további változatokat!

Játssz két vagy három különböző változatot egy időben!

51

11. Játssz hangokat oly módon, hogy az összetevők közül (időtartam, hangmagasság, hangerő, hang­ szín, szünetek hossza) négy változzon!

Egyre nehezebb és bonyolultabb feladatot kell a játékosnak megol­ dania.

Próbáljuk meg azt a megoldást, amikor a szünetek hosszán kívül az összes többi alkotórész állandó változásban van!

f mp f

p mf—= mp p—=f ff mfs^mpp f mfs^p ff f:=—mp

U O A Á E

O Á A O É

Í Ö Á É Ü Í U

E

A leírt példák szándékosan eltúlzott megoldásokat mutatnak.

Célom, hogy ezek a gyakorlatok a hangot jelentő főbb alkotóré­ szek iránt megfelelő érzékenységet ébresszenek, Hl, fejlesszenek ki a játékosokban.

A század második felében sok olyan zenemű született, amelyek a tizenkéthangú technikát a hang minden alkotórészére kiterjesztették.

Ha megnézzük és meghallgatjuk Stockhausen vagy Boulez műveit, amelyek az 50-es évek tájékán születtek (Stockhausen: Zongoradara­ bok, Boulez: Struktúrák), akkor felismerhetjük ezt a technikát és isme­ rősként fogadjuk ezeket a zenéket.

53

12. Játssz hangokat oly módon, hogy az összetevők (időtartam, hangmagasság, hangerő, hangszín, szünetek hossza) állandó változásban legyenek!

Ezzel a gyakorlattal elérkeztünk ahhoz a ponthoz, amikor a hang összes alkotórészét birtokba vesszük, és megpróbálunk egy zenei fo­ lyamatot létrehozni velük.

p

mf-= f

O

U

Á

f ==-mp-=f

ff É

Í

O

A

p—==:ff E

Ü

A

f = -

p mp-= f > p

É

O

Á

Ü

mf=^

E

U

Gyakorlásképpen érdemes felírni a hang különböző alkotórészeinek skáláját, hogy a gyakori ismétlődéseket könnyebben elkerüljük.

o

időtartam

J>

J

J.

a

hangerő

PPP

pp

p

mp

mf

f

ff

fff

hangszín

U

0

A

Á

E

É

ŐŰ

í

szünetek hossza

J.

pizzicato col legno tremolo col legno flageolet sul pont. sul tasto battuto tratt.

•

c #

hannmaníiQQán

l len i y i1 l a L j a o a a y

o szünetek hossza

7

o

•

0

\

normál

w

—

7

-

Először próbáljunk hosszabb-rövidebb zenei folyamatokat létrehozni e táblázat segítségével, majd egy idő után dolgozzunk önállóan! Zené­ szekkel való foglalkozásaim során észrevettem, hogy a gyakorlatok után a résztvevők a differenciáltság és sokszínűség tekintetében egy­ re gazdagabbá váltak, és sokkal érzékenyebben játszották a zenetör­ ténet bármely korszakában keletkezett zenéket.

55

13. Válassz ki egy hangmagasságot!

Játszd ezt a hangot mindig újra, de mindig más­ képp!

A választott hang minden újabb megszólalása va­ lamilyen módon különbözzön az előzőleg játszot­ ta któl!

A megszólalások között tarts különböző hosszúságú szüneteket!

Ahogy bevezetőmben mór írtam, a gyakorlatok kiindulópontja és ih­ letője majdnem minden esetben valamely létező zenemű volt. Jelen gyakorlatot Sounds for... című művem inspirálta, amely azóta is egyik e

a

legnehezebben megtanulható és előadható daraboknak, és

amelyet az eddigi gyakorlatok összegzéseként is felfoghatunk. Hadd idézzek néhány - a gyakorlat megoldására vonatkozó és azt segítő mondatot a darab utasításai közül: „Időtartam, hangerő, szín, szünetek időtartama, a különböző játék­ módok stb. szabadon választható összetevők. Ezek a játék folyamán állandó változásban és egyensúlyban legyenek! Egyazon hang ne szólaljon meg kétszer azonos módon! Szólaltassuk meg a hangokat mindig újra és mindig másképpen! Hányféle módon tudunk egy han­ got játszani? Próbáljunk egy teljesen újfajta hang-idő-intenzitás-öszszefüggést kialakítani!"

A darabban 12 különböző hangmagasság állandó ellenőrzéséről van szó, amely feladat, ha jól akarjuk megoldani, esetleg évekig is eltarthat, Jelen gyakorlat csak egy hangmagasság feldolgozását tekinti fel­ adatának. Ha az előző gyakorlatokat jól megoldottuk, akkor ezen gya­ korlat feldolgozása már nem okozhat nagyobb problémát, bár talán még intenzívebb figyelemre lesz szükségünk. A gyakorlat lényege, hogy emlékeznünk kell mindazokra a hangi történésekre, amelyeket a játék folyamán előzőleg előidéztünk, Amikor már nem tudjuk ellenőrizni a hang különböző változásait, hagyjuk abba a játékot! Ez a gyakorlat je­ lentette számomra a megfelelő készenléti állapot létrejöttét egy zenei próba vagy koncert előtt. Hang-jógának is nevezhetném emiatt.

Ugyanezt a gyakorlatot próbáljuk meg két, három, esetleg négy külön­ böző hangmagasság felhasználásával is megoldani! (Először külön-kü­ lön, majd együtt játszva is.)

Ajánlott olvasmány:

Richárd

Kostelanetz:

John

Cage,

Praeger,

Ajánlott zeneművek:

Jeney Zoltán: Négy hang, Editio Musica Buda­

1968. pest, Z 7545.

Christian Wolff: Szerenád, szerzői kézirat.

Sáry László: Sounds for..., Editio Musica Buda­ pest, Z 6992.

57

14. Találj ki hosszabb-rövidebb dallamokat!

Játszd lassú tempóban és olyan halkan, amilyen halkan csak tudod!

A-dallamok között tarts különböző hosszúságú szü­ neteket!

Az első mondat nagyon lényeges: Találj ki dallamokat! Azért hívom fel a figyelmet erre, mert gyakran előfordult, hogy egy-egy hangsze­ res játékos valamely már meglévő zeneműből idézett dallamot vagy dallamrészletet. A cél az, hogy a játékos a rendelkezésére álló han­ gokból válogassa ki azokat, amelyek alkalmasak egy semmi másra nem emlékeztető dallam felépítésére.

Debussytől megkérdezték egyszer, hogyan komponál: „Veszem az összes hangot, kiválogatom belőlük azokat, amelyekre nekem szüksé­ gem van, rendezem őket, a többit pedig szélnek eresztem."* A lassú tempó azért szükséges, hogy a játékosoknak legyen elég idejük ellenőrizni és megformálni a létrehozandó dallamokat. Próbálj meg olyan halkan játszani, amilyen halkan még - emlékezeted szerint - soha életedben nem játszottál!

E gyakorlattal való foglalkozás bizonyságot tesz afelől is, hogy a nagyon halk, de még pontosan követhető zenei folyamatok sokszor jobban hallhatók, mint a hangosan előadottak. Az előbb elmondot­ tak igazságát könnyen megtapasztalhatjuk, ha - többen együtt - elő­ ször a gyakorlatnak megfelelően nagyon halkan, majd ezt megismé­ telve nagyon hangosan is eljátsszuk ugyanazt a zenei anyagot.

*

John Cage, „Előadás a s e m m i r ő l " , in A csend.

59

15. Válassz öt különböző hangmagasságú han­ got! Készíts - azonos időtartamokból álló - dalla­ mokat ezekből a hangokból oly módon, hogy minden esetben mind az öt hangot felhasználod!

Az előző játékos utolsó hangja a sorban követke­ ző játékos első hangja legyen!

A dallamok - III. a játékosok - között tarts egy egységnyi szünetet!

Hangot ismételni nem szabad!

A résztvevők körben ülnek, és - lehetőség szerint - addig folytatják egymásnak átadva az újabb és újabb dallamalkotás lehetőségét, amíg az öt hangból újabb kombinációt már nem képesek kitalálni. (Öt hangból 120 különböző dallam alakítható.) Kezdetben öt olyan hangot válasszunk, amelyet bárki könnyen megtanulhat! Pl. egy ská­ lamenet első öt hangját: D, É, F, G, Á. Később, de minden esetben a csoport színvonalát figyelembe véve, próbálkozhatunk bonyolultabb hangi viszonylatokkal is.

Játsszuk lassú, egyenletes tempóban az 5 hangos csoportot, a cso­ portok között egy egységnyi szünettel, hogy a következő játékos nyu­ godtan felkészülhessen, ha rákerül a sor!

A tanítás lényege, hogy a gyakorlatokat valamennyi résztvevő ké­ pes legyen megoldani.

A gyűjteményből kiderül, hogy a gyakorlatok nyitottak, a módszer szellemének megfelelően alakíthatók, és sokféle lehetőség adódik különböző változatok létrehozására.

Egy példa erre: Énekeld hátulról visszafelé (rákfordításban) az előzőleg hallott 5 hangból álló dallamot!

la

mi

re

ti

do

do

ti

re

mi

la

Ól

16. Válassz öt különböző hangmagasságú hangot!

Az első játékos az öt hang valamelyikét kezdi ját­ szani egy egység időtartamig. Egy egységnyi szü­ net után a szomszédja az előbb hallott hangot megismételve hozzátesz egy újabb hangot (az öt hangból kiválasztva), majd a soron következő játé­ kos megismétli az előbbi, most már két hangot, és hozzáteszi a saját maga által választottat.

Ez a játék addig folytatható, amíg emlékezettel és figyelemmel bírják a játékosok.

Hangismétlés megengedett.

Az egyszerűség kedvéért válasszuk az előbbi gyakorlatban már meg­ ismert öt hangot. Ezt a gyakorlatot hangfüzérnek is nevezhetjük.

Ahogy egyre több játékos kapcsolódik a folyamatba, a füzér egyre hosszabb és színesebb lesz. A végén egy kollektív kompozíció kereke­ dik ki belőle, minden egyes játékos egy-egy hanggal járul hozzá a hangfüzér teljességéhez. Ez a gyakorlat nagyon sok lehetőséget nyújt különböző változatok kialakítására.

Az első péláát főleg iskolás, 8-10 éves gyerekek kedvelték, mivel a hosszú dallam hangjaira egy idő után egyre nehezebb volt visszaemlé­ kezni. Itt azt találtuk ki, hogy minden egyes játékos szólója után az egész csoport együttesen megismételte az előbb hallottakat. A népzenéből jól ismert szóló-kórus felelgetős játék alakult ki ennél a változatnál.

A játék sematikus rajza:

-§— TT—•

>

f-

1, játékos

>

kórus

•— • — í 2. játékos

— —f á

kórus

r-

r = F = —í-

6— * — # — í - c— ' 3. játékos

•

kórus

2. A hangfüzér végeredményeként létrejött dallamot felírjuk a táblá­ ra, és hangonként felépítve, de szünet beiktatása nélkül, gyors tem­ póban mindnyájan együtt végigénekeljük. Ezt a dallamot többször is megismételjük oly módon, hogy ismétlésenként más-más

hangot

hangsúlyozunk. Első ismétlésnél a legalsót, majd hangmagasságban az e fölött lévőt, és így tovább, a dallam legmagasabb hangjával fe­ jezve be a játékot. Ez a kiemelés történhet dinamikával vagy más mó­ don, pl. a dallam legalsó hangja hangos (f) a többi halk (p), vagy a legalsó hang lehet egy ütőhangszerhang vagy más hangszer hangja, de lehet egyszerűen taps vagy lábdobbantás is.

Egy kissé nehezebb a felaáat, ha a dallam hangjait ritmussal látjuk el. Nagyon egyszerű ritmusokra gonáolok itt: pl. c s a k j ésjVokra. A kö­ vetkező beosztással: A játékosok sorban egymás után monáanak egy J v á g y j ) értéket a dallam hangjaira. Ezt felírjuk a táblára, majd elvégezzük ugyanazo­ kat a folyamatokat, mint a fent leírt hangfüzérnél. A tempó gyorsítá­ sával a játék egyre nehezebbé válik.

A figyelmet fokozhatjuk még, ha - mivel öt különböző hangmagas-

63

ságról van szó - a csoportot öt részre osztjuk, és minden csoportnak ki­ jelölünk egy hangot az ötből. Csak akkor játszhatják vagy énekelhetik a nekik kijelölt hangot, amikor időben rájuk kerül a sor.

Találjunk ki együtt további változatokat!

Ugyanez a gyakorlat megoldható csak ritmuselemek felhasználá­ sával is, az előbb már javasolt J

és J ]

értékekkel.

A könnyebb megjegyezhetőség kedvéért először csak e kétféle rit­ musértékeket használjuk! A játékszabályok ugyanazok, mint a hang­ füzérnél.

17. Játssz vagy énekelj nagyon hosszú hangokat!

Hangonként válassz más-más hangzót és hangmagasságot!

Minden egyes hang után tarts annyi szünetet, mint amilyen hosszan játszottál vagy énekeltél!

Légy csendes!

A magán- és mássalhangzók különböző megjelenési formáival már foglalkoztunk a 6. gyakorlat kapcsán, amikor a hangszínt mint a hang egyik fő alkotóelemét vizsgáltuk és gyakoroltuk. Most újra visszatérünk ehhez a kérdéshez, és megpróbáljuk a különböző magánhangzókat a hangmagasságok változásaival összekötni. A magánhangzók egyik fő jellemzője, hogy nagyon hosszan lehet őket énekelni. A hangszín­ gyakorlatoknál már megtanultuk, hogy ha megfelelő módon képez­ zük ezeket, akkor az U hangzótól az í-ig, egy meghatározott hangma­ gasságot alapul véve, egyre magasabb hangok, az ún. felhangok is megszólalnak. Ha most az énekhangra írott zeneművek valamelyikét felidézzük, azt vesszük észre, hogy a zeneszerzők a hangzók és a han­ gok kapcsolatánál figyelembe veszik ezeket a nagyon is lényeges összefüggéseket. Ha megpróbálunk egy mély hangzót, pl. az U-t ma­ gas hangon vagy egy magas hangzót, pl. az í-t mély hangon énekel­ ni, akkor mindenfajta magyarázat nélkül magunk is megtapasztaljuk a fent elmondottak jelentőségét.

Idézzük fel most még egyszer a magánhangzókat, hangzásuk sze­ rint emelkedő sorrendben! í

Ű Ő

nagyon magas

magas A A O

U

közepes

I

mély

nagyon mély Énekeljük most a 9 hangzót - a mélytől a magasig -, kihasználva teljes hangterjedelmünket!

Alakítsunk most egy kórust a résztvevőkből!

Válasszunk a 9-ből 5 magánhangzót, és énekeljük együtt a gyakor­ latban leírt szabályok szerint! Mindenki szólista, a másik játékossal nincs függő viszonyban! Ne befolyásoljon senkit a mellette vagy köze­ lében éneklő játékos! Fontos, hogy megőrizzük önállóságunkat! Álla­ potunkat semmi sem zavarhatja meg!

67

A rendelkezésünkre álló teret tetszés szerint kihasználhatjuk.

Járkálhatunk is közben.

Lehunyt szemmel is énekelhetünk, ezzel a külvilágot könnyebben kikapcsolhatjuk. Csak a hangra és a hangzásra figyeljünk! Ügyeljünk arra, hogy egy hangzó éneklése közben a hangmagas­ ság, a hangerő és a hangszín állandó maradjon!

Később már figyelhetünk a létrejött zenei szövetre is, a hangokra és harmóniákra, és megpróbálhatjuk belátásunk szerint alakítani.

A szünet egyrészt a levegővételt biztosítja, másrészt időt hagy szá­ munkra, hogy a körülöttünk lévő hangzást ellenőrizzük és tetszésünk szerint alakítsuk a pillanatnyi hangzásképet. Próbáljunk - lassan, foko­ zatosan - minél hosszabb hangokat énekelni! Ügyeljünk a hangminőségre!

Előadási darab: Sáry László: A Felkelő Nap köszöntése részben.)

68

(Lásd a IV.

18. Énekeld a neved hangzóit!

Hangzónként válassz újabb hangmagasságot!

A magánhangzókat hosszan és halkan, a mássalhangzókat röviden és hangosan énekeld!

Egyszer-kétszer hangszerhangot is használhatsz az énekhang mellett vagy helyett, a magánhangzók után hosszabb, a mássalhangzók után rövidebb szünettel!

Az előző gyakorlatban a magánhangzók artikulációival foglalkoztunk.

A mássalhangzók önálló hangként való éneklése nehezebb feladat, sőt a legtöbb közülük nem megoldható.

Pl. a B vagy C hangzót, ha hosszan akarjuk énekelni, akkor valame­ lyik magánhangzót kell segítségül hívnunk. Van pár mássalhangzónk, amelyeket magánhangzó hozzáadása nélkül is lehet hosszan énekel­ ni, de ezek is inkább zörejhangokként foghatók fel, nem pedig tiszta hangként. Ilyenek pl. az R, S, Sz, Z, Zs. (A magyar beszédhangok táb­ lázatát magassági sorrend szerint lásd a 6. gyakorlatnál.)

A mássalhangzókat általában úgy használtuk, mint egy ütőhang­ szert: röviden, keményen, hangosan, mint amelyek a magánhangzók hosszú, halk, kiegyenlített hangjait mintegy ellenpontozzák.

A hosszú hangoknál - egyik változatként - felhasználhatjuk az 5. gya­ korlatban tanult dinamikai lehetőségeket, a fokozatos erősödés vagy halkulás legkülönbözőbb változatait.

A játékosok akkor „vizsgáznak" jól, ha a gyakorlat folyamán felis­ merhető a szereplők neve.

Ajánlott művek:

Christian Wolff: „Song" in Prose Collection,

szerzői

kézirat.

Christian Wolff: Changing the System, C F . Peters, P 66319.

Sáry László: Psalmus, Editio Musica Budapest, Z. 8019.

71

19. Válassz egy hangmagasságot és kezdd el éne­ kelni vagy hangszerrel játszani!

Tartsd ezt a hangot addig, amíg a sorban követke­ ző játékos hangját nem hallod!

A második játékos az első játékos által intonált hangnál - egy kisebb hangközzel -

magasabb

vagy mélyebb hangot játszik, és tartja ezt a hangot addig, amíg a sorban következő játékos hangját meg nem hallja.

A játék folytatódhat az utolsó játékos hangjáig, vagy a sor végére érve kezdődhet elölről.

Légy csendes és nyugodt!

Ez a gyakorlat igazi körjáték, amelyben bármennyi játékos részt vehet.

Az egymást követő mélyebb vagy magasabb hangok általában ki­ sebb ambitusú hangközlépések legyenek! A játékosok tovább tart­ hatják a hangot 2-3 játékos hangján túl is. Ebben a változatban 3, 4 vagy 5 hangból álló harmóniák vonulnak végig a játék folyamán. (Kö­ zépmagas hanggal kezdjük, és figyeljünk a rendelkezésünkre álló hangkészlet határaira!)

A zenei élményen kívül nagyon hasznos hallásgyakorlat is. 8-10 éves gyerekek hallása nagyban fejlődött azáltal, hogy egy adott hangma­ gassághoz kellett egy magasabb vagy mélyebb hangot játszani vagy énekelni. Ha meghatároztuk a hangközlépéseket, akkor egy hangsze­ res vagy énekes művésznek is feladatot jelentett ez a gyakorlat. Érdemes először nyugodt, lassú tempóban elkezdeni a gyakorla­ tot, majd felgyorsítani, egyre rövidebb időtartamok bevonásával.

Ha nagylétszámú a csoport, lehet két vagy több körben is elindítani a játékot.

73

20. Légy állandó készenlétben!

Azonnal kezdj egy hangot játszani, ha csend van!

Ha valahonnan - valamelyik játékos által játszott hangot hallasz, rögtön hagyd abba!

A hang összes alkotórésze (hangmagasság, hang­ erő, időtartam, szín) állandó változásban legyen!

Tréning a készenléti állapot elérésére és annak fenntartására.

Egyike a gyűjtemény legnehezebb darabjainak. Magasfokú figye­ lem és igen gyors reagálóképesség szükséges hozzá. E két képesség fej­ lesztését segíti elő a gyakorlat. Legjobban az állatoknál lehet megfi­ gyelni azt feszültséget a figyelmi állapotnak azt a magas fokát, ahogy a zsákmányszerzés pillanatára várnak, ugrásra készen. Hasonló készen­ léti állapotra van szüksége a játékosnak, hogy rögtön abban a pillanat­ ban kezdjen egy hangot játszani, ahogy egy másodpercnyi csend elő­ állt, és még mielőtt a többiek cselekednének. Bármennyien is vesznek részt a játékban, a zene egyszólamú dallam lesz, mert ha ketten egy­ szerre lépnek be, azonnal abba is kell hagyniuk a játékot, de ahogy egy minimális csend létrejön, arra azonnal reagálnia kell valakinek. Majd­ nem megoldhatatlan feladat, de érdemes megpróbálni, hogy tapasz­ talatot szerezzünk a dolog lehetőségeiről és lehetetlenségeiről egya­ ránt. Ajánlatos kezdetben kevesebb játékossal gyakorolni. Nyolc részt­ vevő esetében a játék a következőképpen alakul: Az első négy játékos kezdi, esetleg egy tikfa hangjelzésére, majd 30 másodpercenként egy soron következő új játékos kapcsolódik be, a csoport elején levő pedig kiszáll a játékból.

(0:00) 1

2

-

2

3

4

(5)

3

4

5

(1 :00) 3 4

5 5

(6)

(7)

(8)

(7)

(8)

6

(7)

(8)

6

7

(8)

6

7

8

(0:30)

-

-

(6)

(1:30)

-

4

-

-

(2:00) 5

A zenei hangtól a zörejhangokig bármely hang elfogadható.

A hang összetevőivel való játékot maximálisan használd ki!

Ajánlott zeneművek:

Karlheinz Stockhausen: Zongoradarabok

l-X„

Universal, 13675.

Pierre Boulez: Struktúrák,

Universal, 12267.

Pierre Boulez: Mester nélküli kalapács,

Univer­

sal, 12450,

75

21. Üljünk körbe! Válasszunk egy jól ismert, egyszerű dallamot! a. Játsszuk ezt oly módon, hogy a dallam minden egyes hangját más-más játékos játssza! b. Mint a., de tovább tartva a hangot 3-4 játékos hangján keresztül, harmóniát képezve a dallam­ hangokból. c. Mint a., de bármikor szünetet tarthatunk hang helyett. d. Hangonként felépítve, majd lebontva a dalla­ mot, mindig megismételve az előzőleg elhangzot­ takat, egységnyi szünettel a hangok, II hangcso­ portok között. e. A csoport egyik fele felépíti, a másik fele lebont­ ja a dallamot egyidőben, a hangok, ill. hangcso­ portok között egy egységnyi szünetet tartva, f. Minden egyes dallamsort más-más tempóban, azaz sebességgel játsszunk, a sorok között kisebbnagyobb szünetet tartva! g. Játsszuk a dallamot - a hangmagasságot meg­ tartva - szabadon választott összetevőkkel!

A hangerő, hangszín, időtartam, szünetek hossza állandó változásban legyen!

Ez a gyakorlat egy dallam különböző változatainak példatára is lehet­ ne, A dallam különböző átváltozásokon megy keresztül, szinte a felis­ merhetetlenségig megváltoztatva amíg végül már csak a hangma­ gasság emlékeztet az eredeti melódiára. A gyakorlat hangszerrel vagy énekkel egyaránt játszható. Kezdetben ajánlatos azonos időtar­ tamokból álló dallamot választani, pl. a Hervadj rózsám, hervadj... kezdetűt, amely végig azonos ritmusértékekből áll. íd.

Próbáljuk úgy körbeadni a dallamhangokat, hogy azok szünet

nélkül, azonos dinamikával simán kapcsolódjanak egymáshoz, mint­ ha egy játékos játszaná végig a hangokat! b. A hangunkat orgonapontszerűen tovább tartjuk, és hallgatjuk a létrejövő harmóniákat. Ügyeljünk az intonációra, az akkordok tisztasá­ gára és a hangok zökkenés nélküli illeszkedésére! c. A dallam időtartamai nem változhatnak a szünetek ideje alatt sem! Olyan lesz ez, mint Weöres Sándor Egérrágta mese című verse, ahol időnként szavak és szótagok maradnak ki, de a történet - né­ mán ugyan - ugyanabban a tempóban folytatódik tovább. d. A fent jelzett dallam első sorának szövegével szeretném bemu­ tatni e változat menetét:

J> 7 I

I

7

I

I

I7 I

I

I

I

7

I

I

I

I

I

7

Her I Hervadj I Hervadj ró I Hervadj rózsám I Hervadj rózsám her I

I

I

I

I

I

I

i

i

i

i

iv r~i

7

Hervadj rózsám hervadj I

i

i 7.i i

i, i

i•

7

j>,

Hervadj rózsám her I Hervadj rózsám I Hervadj ró I Hervadj I Her I e. A d. változat két szólamban. Az egyik szólam 1-6-ig, a másik szó­ lam 6-1 -ig, egy időben énekli a dallamot. Ügyelj a szinkronitásra, a rit­ musértékek azonosságára mindkét szólamban! f. Énekeljünk minden sort más-más tempóban, a nagyon gyorstól a nagyon lassúig, differenciáltan! A dallamsorok közötti szünetek leg­ alább olyan hosszúak legyenek, mint amilyen hosszú az elhangzott sor időtartama! g. Az eddig tanult alkotórészek felhasználásával törekedj a lehető legszélsőségesebb és legváltozatosabb dinamikák, időtartamok, szí­ nek és szünetek alkalmazására!

77

Előadási darabok:

Frederic Rzewsky: Panurge birkái, szerzői kézirat.

Tom Johnson: Narayana tehenei, szerzői kézirat.

Tom Johnson: Számzenék,

szerzői kézirat.

Sáry László: Kotyogó kő egy korsóban,

Editio Mu-

sica Budapest, Z. 8794; Hungaroton, HCD 12855.

22. Játssz vagy énekelj spontán egy hosszabb dal­ lamot, majd szünet után ismételd el újra, amit elő­ ször játszottál!

Ismételd még egyszer, ...majd még egyszer ,,.és még egyszer!

A gyakorlat zenei megfogalmazásának ötletét John Cage: Előadás a semmiről című írásának utóiratában szereplő 5. válasz adta: „Kérem, ismételje meg a kérdést...

Még egyszer...

Még egyszer..,"* Nagyon fontos, hogy spontán, az adott pillanatban szülessen meg a dallam, előzetes tervezés vagy különösebb hozzákészülés nélkül, Kis­ gyermekeket hallunk néha énekelni ilyen frissességgel, saját hangjaik­ ra való rácsodálkozással és egyszerűséggel.

Kerülj bármiféle csinált vagy idézett dallamot!

Próbáljunk ugyanakkor arra törekedni, hogy a spontán létrejött hangok egy bizonyos zenei minőséget hordozzanak!

Nem kell görcsösen ragaszkodni ahhoz, hogy az ismétlés hű fény­ képe legyen az eredetinek. A nem szöveghű idézet ugyanolyan jó le­ het, mint az eredeti, csak ne veszítsen zeneiségéből.

Lehet ketten, hárman, négyen is játszani egy időben, így még ne­ hezebb lesz visszaemlékezni saját hangjainkra.

Nagyon hasznos, ha párokba rendeződve, egymás

dallamait

meghallgatva próbáljuk visszaénekelni azokat.

*

John Cage: A

csend

81

23. A csoport minden egyes tagja válasszon ki egy hangot! A hang összes alkotórésze (hangerő, hangmagasság, időtartam, hangszín) szabadon választható.

Kezdd ezt a hangot játszani együtt a többiekkel, amilyen pontosan csak tudod! Minden egyes ak­ kordot más-más játékos indítson! (Az első akkor­ dot az első játékos, a 2. 3. 4. ... akkordot a soron következő 2. 3. 4. ... játékos indítsa!) Mivel a meg­ szólaló harmóniák időtartamai különbözőek, befe­ jezésük időben más és más lesz, ezért a játékosok minden újabb hang megkezdése előtt bevárják egymást. Ezt a folyamatot annyiszor kell ismételni, ahány játékos van a csoportban.

Törekedjünk minél változatosabb hangminőségekre! Az akkordoknak csak a kezdő pillanatban kell egyszerre megszólalniuk, a továbbiakban a választott hangok összetevői irányítanak. A hangok időtartama, dina­ mikája, magassága, színe játékosonként más és más lesz. A hangindítás után a saját magunk által választott összetevők lesznek az irányadók, tehát egymásra tovább nem kell tekintettel lennünk.

Az akkordot indító játékos lehetőleg ne adjon külső jelet (pl. fejbó­ lintással) a kezdésre, inkább csak hangjának megszólalására figyelve indítsák a többiek hangjaikat!

A megszólalás után a hangmagasságok ne változzanak, de a töb­ bi összetevővel szabadon játszhatunk! (Pl. erősíthetjük vagy halkíthat­ juk, vagy bármely más módon változtathatjuk a hangot.)

Használjuk mindazokat a lehetőségeket, amelyeket a 4„ 5., 6. gya­ korlat során tanultunk!

83

24. Gondolj el magadban egyenletes lüktetéseket!

Játssz erre a lüktetésre szabályos időközönként (pl. minden 5. ütésre) megszólaló, egy ütés hosszúságú, ugyanazon hangmagasságú hangot.

Bizonyos számú ismétlés után változtasd a megszó­ lalás intervallumát és ezzel együtt a hangmagassá­ got is!

Játssz egy hangot minden 4., 3., 2„ majd minden egyes ütésre!

Kezdhetjük a gyakorlást azzal hogy minden játékos ugyanazon utasí­ tás szerint játszik.

Válasszunk egy hangmagasságot! Ismételjük ezt a hangot sokszor, egy közös pulzáció szerint! Bizonyos számú ismétlés után (4x vagy 8x), csak minden 2. ütésre, majd minden 3., 4 , 5. ütésre játsszunk!

Végezzük el ugyanezt 5-től visszafelé l-ig is, hogy a váltásokat egyik számról a másikra - jól begyakoroljuk!

Most játsszuk a gyakorlatot együtt, ki-ki a saját maga által válasz­ tott lüktetés szerint! (A javasolt számokat természetesen más számok­ kal is helyettesíthetjük.) A gyakorlat nagyon sok lehetőséget nyújt a rend és rendezetlenség viszonyának vizsgálatára is. Vizsgálódásunk címe lehetne akár Játék a számokkal.

Pár példa ennek bemutatására: A játékosok körben ülnek, páronként rendeződve.

Az első játékos minden második ütésre, a második minden harma­ dik ütésre játszik egy hangot.

Két szám találkozásakor cserélnek (az 1. játékos minden harmadik, a 2. játékos minden második ütésre játszik), majd újabb találkozáskor a sorban következő két játékos játssza az előbbi folyamatot, és így to­ vább. (Az első páros második találkozásának ideje egybeesik a máso­ dik páros kezdő idejével.)

Ha van lehetőség - színesebbé téve a játékot - páronként más­ más hangszert használhatunk. Pl. fúvós - ütős, vonós - billentyűs. r

pulzáció

1. játékos 2. játékOS

i

l

i

y

y

«^

1

y y

y

4

J> d

7 7

7

4

7

7

J> 1 *> 1

4

3. játékos 4. játékos

7

K

7

J>

7

7

d

J> 4

7 7

7

7

é

7

J> 1 J>1

é

4

5. játékos 6. játékos

Játsszuk ugyanezt a játékot 3:4 vagy 4:5 viszonylattal is, vagy bár­ mely két számot behelyettesítve! Ha ezt jól begyakoroltuk, kezdhetjük három játékossal és három számmal is, pl. 2:3:4 ahol mindhárom játé­ kos mindhárom számmal játszik.

85

(6x) (4x) ( 3 x )

1.

||:2:|:3:|M: (4x) ( 3 x ) (6x)

2.

||:3:|M ! 2 :

:

!

(3x) (óx) (4x)

3.

N:|--2:| 3' :

Ezek után a következő játékot már könnyedén megoldhatjuk: Osszuk 5 részre a csoportot, részenként egy-egy számot és hangma­ gasságot választva!

Pl.: számok játékosok

(15x)

(20x)

(30x)

(12x)

(10x)

2

3

4

5

ó

®

©

®

©

©

Ha nem tévesztünk, akkor a 6 1 . ütemnél találkozik a csoport.

pulzáció

©P P P P P P ©P P P P ®p ' t » p' p @p i p 7

7

7 7

játékosok

7

7

7 7

7

7 7

7

7

p 7 p 7 [J 7 "

7

7 7

7 7

7 7 7

7

7

7

^

7

7

^

7

7

"

*

7 7 7

7

7.

7

p

7

7

7

p

7

7

7

'

7 7 7 7

7

7 7

7

7

7

7 7

7

7

7

R

7

7 7

^

7 7

7 7

7 7

7 5

" 7

* 7

7

7

7

Játsszuk most újra a 24. gyakorlatot, és hallgassuk meg, mi a különb­ ség a két zenei folyamat között!

Találj ki további lehetőségeket szabad és kötött formában egyaránt!

Előadási darabok:

Tom Johnson:

Számzenék

Sáry László: Polyrythmia

(Lásd a IV. részben.)

Sáry László: ötös játék (Lásd a IV. részben.)

86

25. A játékosok párosával szemben ülnek egymás­ sal.

Az A oldalon lévők hangokat játsszanak, rövidebbhosszabb dallamokat, változatos összetevőkkel és szünetekkel a dallamok között!

A B oldalon lévők figyeljenek a szemben ülő párjuk­ ra, és válasszanak a háromféle utasítás közül: 1. Csak akkor és annyi ideig játssz, amikor és amenynyi ideig a párod szünetet tart!

2. Játssz - amilyen pontosan csak tudsz - vele együtt!

3. Játssz minden ötödik vagy hetedik hangjával együtt!

Egy idő után, valamilyen megbeszélt jelre, a párok cserélhetnek egymással.

Ez a gyakorlat lehetőséget ad különböző páros játékok kialakítására, A hang alkotórészeinek, a dallamkészítésnek, a zenei folyamatoknak - az előzőek során tanult - összes lehetőségét felhasználhatjuk és al­ kalmazhatjuk ebben a fejezetben.

Az A oldalon lévők feladata az, hogy: 1, A hangok, motívumok és dallamok tekintetében semmiféle füg­ gő viszonyban ne legyenek a B oldalon játszókkal.

2. A lehető legváltozatosabb módozatokat találják ki.

A B oldalon lévő játékosok mindhárom utasítást próbálják megva­ lósítani, mielőtt szerepet cserélnének a párjukkal.

Mielőtt a gyakorlatot együtt játszanánk, hallgassuk meg páronként is a résztvevők játékát, hogy a megoldásokat legyen módunk meg­ beszélni és ellenőrizni!

Bevezetőmben már említettem, de itt szeretném újból felhívni a fi­ gyelmet arra, hogy az utasítások egyéni feldolgozása és megbeszélé­ se nagyon fontos. A játékosoknak tisztában kell lenniük azzal, hogy mi­ lyen feladatot kell megoldaniuk, majd találjanak ki annyi változatot, amennyit csak tudnak.

89

26. Játssz vagy énekelj különbözőképpen preparált hangokat - a többi összetevő szabad választása mellett - legalább tízet!

Játszd együtt a többiekkel, kisebb-nagyobb szüne­ tet hagyva a hangok között!

Mi a preparáció?

Valamely (hangszer- vagy ének-) hangon történő olyan mestersé­ ges beavatkozás, amely megváltoztatja a hangot, és az eredeti hangzástól eltérő, más és új hangminőséget eredményez.

A hangnak ezt a változását legszembetűnőbben a zongoránál fi­ gyelhetjük meg.

A preparált zongorát Cage találta fel és használta először, amikor a zongora húrjai közé különböző anyagokat és tárgyakat helyezett. A zongorahangokból így ütőhangszerhez közel álló hangzások jöttek létre. Más-más hangzást kapunk, ha facsavart, papírt, gumit, mű­ anyagot stb. helyezünk a húrok közé. Keressünk ilyen preparált hang­ záslehetőségeket saját hangszerünkön! Énekhang esetében valamennyi mássalhangzóval történő artiku­ láció ilyen megváltozott hangminőséget eredményez. Próbáljuk a fü­ tyülést és éneklést egy időben! Generátorhangokhoz közel álló hang­ hatás jön létre.

A fafúvós hangszereken az ún. „rossz fogással" képzett hangok, hangzások vagy a fuvola csövében elhelyezett golyó mozgása a hang eddig nem használt, ún. preparált hangzásait eredményezi.

Vonós hangszereknél közvetlenül a lábnál képzett (extr. sul pont.) vagy a vonó fájával húzott, III. ütött hang (col legno tratto., col legno battato) az eredeti hang megváltozását eredményezi.

Ajánlott zeneművek: John Cage:

Amores, C. F. Peters, P 6264.

Szonáták és interlúdiumok,

C. F. Peters, P 6755.

Music for Marcel Duchamp, C. F. Peters, P 6728.

Sáry László:

Pentagramm,

Editio Musica Budapest, Z 12777.

91

27. Játssz hangokat hangzásokat a nálad és rajtad lévő eszközökkel, tárgyakkal! Ügyelj a hangminőségre!

Milyen eszközökre és tárgyakra gondolok?

A rajtunk lévő kabát nadrág, ing kitűnő lehetőségeket nyújt külön­ böző hangzások létrehozásához. Dörzsöléssel, rázassál, ütögetéssel hosszabb-rövidebb, Hl. magasabb-mélyebb hangzás is kialakítható.

A ruhán lévő gombok ritmusjátékra nagyon alkalmasak.

A nálunk lévő kulccsomók egy-egy rövid, Hl. folyamatos hangzásra egyformán használhatók. Selyempapírral bevont fésű dallamhang­ szerként is alkalmazható, de a különböző írószerek egymáshoz vagy más tárgyakhoz való ütése mind elősegítheti egy hangszernélküli ze­ nekar létrejöttét.

Ez a „zenekar" nagyon alkalmas improvizatív játékra, különböző, eddig kevésbé használt és hallott hangzások kialakítására, az egy­ másra figyelés gyakorlatának intenzívebb kiépítésére.

Kövesd a következő instrukciókat, majd találj ki újabb és újabb vál­ tozatokat!

Játssz kezdetben elszórtan, szünetekkel, rendezetlen folyamatokat képezve!

Néha figyelj a körülötted folyó eseményekre, és kövesd azokat!

Néha hagyd figyelmen kívül, és csak saját hangjaidra figyelj!

Gyakran tarts szünetet!

Játssz most egyre rendezettebb formában, pl. egy határozott rit­ musképlet köré rendeződve, majd ismét visszahullva az aritmiába!

93

28. Nyerj hangokat, hangzásokat különböző anya­ gok felhasználásával! (Fa, fém, kő, kerámia, üveg, papír, bőr, kagyló, műanyag stb.)

Próbálj előidézni zenei folyamatokat megszólalta­ tásukkal!

Játssz együtt a többiekkel!

AZ itt felsorolt anyagokból mi magunk készítettünk

hangszereket

amelyeket azután nagyon sok gyakorlatban tudtunk használni.

Ezek a főként ütéssel képzett hangok, hangzások nagyon könnyen megszólaltathatók, és rövid ismerkedés után megfelelő hangminőség létrehozására is alkalmasak.

Az anyagok, sokféleségük miatt, változatos hangzások kialakításá­ ra alkalmasak. a. Lassú átmenetek egyik hangzásból a másikba, majd vissza papír^kagyló-»bőr-»fa-»kő->cserép-»üveg-»fém b. Ismerkedj a különböző anyagok természetével! Figyeld, hányféle módon tudsz különböző hangokat, hangzásokat előidézni a gyakor­ latban felsorolt anyagokkal! Alakíts ki egy olyan csoportot, ahol min­ den résztvevő más-más anyagból készült hangkeltő eszközzel vesz részt a játékban! Kezdetben ne törekedj zenei folyamatok létrehozá­ sára vagy ritmikus struktúrák kialakítására, inkább csak hallgasd a kü­ lönböző helyekről megszólaló hangokat, és csak egy-egy hanggal próbáld gazdagítani a körülötted létrejött hangzást!

Ez a gyakorlat megmutathatja a z t hogy akaratunktól függetlenül is előállhatnak olyan folyamatok, amelyek meglepetést és örömet okoznak játékosnak és hallgatónak egyaránt de csak akkor, ha cél és szándék nem gátolja létrejöttüket.

Vegyetek részt minél több ilyen „öncélú" játékban!

95

29. Játssz egyetlen egy hangot egy perc időtarta­ mon belül!

Minden összetevő szabadon választható!

Bármilyen hang vagy hangzás, zenei vagy zörej, bármely hangszerrel vagy hangkeltő eszközzel megszólaltatva elképzelhető ebben a gya­ korlatban, Mivel csak egy lehetőség nyílik a megszólalásra, olyan han­ got vagy hangzást válasszunk, amely - érzésünk szerint - a legjobban hordozza az egyetlen hanggal kifejezhető gondolatot! A választás na­ gyon könnyű és nagyon nehéz. Az eddig tanult összes lehetőség a birto­ kunkban van, és csak egy perc áll rendelkezésünkre, amely nagyon hosszú és nagyon rövid. Hogyan válasszunk? Hogy megkönnyítsem vagy megnehezítsem - a választást, egy történetet idézek: Tanítványok:

Létezik egyáltalán egy percnyi bölcsesség?

Mester:

Természetesen.

Tanítványok:

De egy perc, az nem túlságosan rövid.

Mester:

59 másodperccel hosszabb a kelleténél.

Tanítványok: Mester: (később)

Mennyi ideig tart megpillantani a holdat? Elég egy pillanat, nemde?

Tanítványok:

Hát akkor minek a több éves küszködés és gya­ korlás?

Mester:

Szemünk kinyílása egy életen keresztül tarthat.

A látás egy pillanat műve.*

Tanítványaimmal továbbszőttük ezt a gyakorlatot: Hozzunk létre egy négytételes szimfóniát négy percben!

Az I. tétel anyaga a fenti gyakorlat lesz.

A II. tétel (quasi adagio):

Játssz két hangot 1 percen belül! Az egyik hang legyen az I. tételben ját­ szott hang!

A III. tétel (quasi menuetto):

Játssz három hangot 1 percen belül!

Két hang ugyanaz legyen, mint amit a II. tételben játszottál!

*

A. de Mello: A csend szava, Kecskemét, Korda, 1998. 1 1 . o.

97

A IV. tétel (quasi allegro):

Játssz négy hangot 1 percen belül!

Három hang összetevői azonosak le­ gyenek a III. tételben játszott három hanggal!

Tehát minden újabb tételben visszaidézzük az előző tétel hangjait, hozzátéve egy új hangot.

30. Játssz egy hangot, de csak akkor, ha úgy érzed, hangoddal érdemes megtörni a csendet!

Zenei társasjátékok Egyperces

gyakorlatok

A II. rész gyakorlatainak túlnyomó része, megfelelően összeállítva, megszólaltatható koncertszerű előadásban is. A darabok időtartama változó. Nagyban függ a gyakorlat utasításaitól, a feladat sokrétűsé­ gétől és bonyolultságától. A gyakorlatok koncertszerű előadásának tapasztalatai azt mutatták, hogy az egyes darabok időtartamát az együttes zenei színvonala, figyelmi és fegyelmi állapota, a közönség érdeklődési és befogadási szintje, sőt még az előadótér is nagy mér­ tékben befolyásolja. Mindezeket az összetevőket nagyon erősen érezni lehet abban az „áramkörben" is, amely a közönség és a játé­ kosok között létrejön, ezért az időtartamokat csak hozzávetőlegesen lehet előre meghatározni. Az egyes tételeket ajánlatos minél változa­ tosabb együttessel és a tételek között kevés szünettel előadni.

Néhány változat a Zenei társasjátékok összeállítására: I.

3

14

13

18

19

II.

22

23

24

25

29

III.

14

20

29

7

22

20

21

13

17

Az eddigi gyakorlat szerint a társasjátékok egyes darabjai általá­ ban rövid (kb. 1') időtartamban szólaltak meg. Ezért adtam az Egy­ perces gyakorlatok alcímet is. A gyűjtemény számtalan lehetőséget nyújt különböző összetételű és időtartamú koncertdarabok összeállí­ tására. Két vagy több gyakorlat egyidejű előadása is lehetséges.

HL rész Szöveg-zenék

N é h á n y szó a „ S z ö v e g - z e n é k " g y ű j t e m é n y elé

című

Évek óta foglalkozom a különböző szövegek és - a mindnyájunk birto­ kában lévő hangszer - saját hangunk kapcsolatával. Hogyan tudunk a különböző hangzókkal, szótagokkal, szavakkal, hangszerek nélkül zenei folyamatokat létrehozni? Többéves színházi és színművészeti fő­ iskolai tanári gyakorlatom során sok olyan munkával találkoztam, ahol az emberi hang bizonyult legkézenfekvőbbnek egy zenei gondolat ki­ fejezésére. Ebben az esetben nem irodalmi művek megzenésítéséről van szó, hanem egy szövegben rejlő ritmikai, akusztikai és artikulációs lehetőségekről: a Katona József Színházban játszottuk Victor Hugó A nevető ember című művének Jeles András által színpadra írt változa­ tát. A áarab zenei részeinek megvalósításában a szereplő színészek működtek közre. Alkalmam nyílt tehát az emberi hanggal behatób­ ban is foglalkozni, és a szöveget - a hangzókat, szótagokat, szavakat - mint zenei alapanyagot vizsgálni, feldolgozni. A következőkben pár szöveg-zenei példán szeretném bemutatni a fent említett darabban alkalmazott ún. ritmikai-artikulációs és énekbeszédszerű technikákat, megoldásokat.

Ez a gyűjtemény is inkább csak impulzusokat kíván adni a teremtő képzelet megindítására, némi segítséget és ötletet a további változa­ tok kialakítására, megvalósítására. A legtöbb inspirációt főképp az itt vázolt gyakorlatokban felmerülő problémák közös továbbgondolása és bátor megvalósítása jelenti majd, a tapasztalatok, amelyeket a kü­ lönböző tanítások, előadások és koncertek kapcsán szerzünk a részt vevő hallgatókkal és játékosokkal együtt. Az alábbiakban használt szövegek természetesen csak mintául szolgálnak a tetszés szerint v á ­ lasztott szövegek, valamint változataik kidolgozásához és előadá­ sához.

105

1. T é m a változatokkal, s z a v a k r a bontva Nyolc

játékosra

A KÖZELI SZIKLÁK ÜREGÉBEN MÉG MUTATKOZNAK A FÉNYEK A fenti szöveg szavait osszuk föl a játékosok között majd sorban egy­ más után, folyamatosan kapcsoljuk ezeket egymáshoz! Használjuk a gyakorlatokban már megtanult - a hangzók artikulációs lehetőségei­ re vonatkozó - ismereteinket! (Lásd II. rész, 6. gyakorlat.) A hangzók hangmagasság-hangszín viszonyaira gondolok elsősorban.

U O A nagyon mély

A mély

E

E közép

Ó Ű magas

I nagyon magas

hangmagasság (artj kul áció] A.KÖZELI SZIKLÁK ÜREGÉBEN MÉG MUTATKOZNAK] A [FÉNYEK 4

5

6

8

Olyan tempóban próbáljuk artikulálni a szöveget, hogy mindvégig el­ lenőrizni tudjuk a hangzók hangmagasságának változásait!

106

2. S z ó t a g o k r a b o n t v a Egy lépéssel továbblépve, artikuláljuk a szöveget

szótagonként,

majd a játékosok között felosztva kapcsoljuk ezeket folyamatosan egymás után!

Kissé nagyobb figyelem szükséges, mint az előző változat esetében, hogy a szöveg értelmi és zenei folyamata ne torzuljon, és zökkenő­ mentes legyen.

107

3. H a n g z ó k r a b o n t v a Az egyik legnehezebb, legnagyobb odafigyelést igénylő változathoz érkeztünk.

Osszuk fel szövegünket hangzókra, és kapcsoljuk ezeket egymás­ hoz folyamatosan, felosztva sorban a játékosok között!

A hangzók kapcsolódásának folyamatosságát elősegíthetjük az­ zal, hogy egymás felé hajolva jelezzük a hangzó átadásának és átvé­ telének idejét, és a következő játékos hangzójának megszólalásáig követjük a hang útját. pl.:

•|A|K|Ö|Z|E|L|I I 1 >

3 >

5 > 7

>

Olyan tempóban gyakoroljunk, hogy minden összetevőre figyelni tudjunk! Később próbáljuk meg ezt a folyamatot beszédtempóig felgyorsítani, természetesen az eddig elért eredmények megtartása mellett!

108

4. Időtartam Az előzőleg megkezdett úton továbbhaladva meghatározhatjuk az egyes hangzók időtartamát és szövegünket e meghatározás alapján adjuk elő: A mássalhangzók legyenek azonos időtartammal ellátott hangok: (J)), mivel ezeket hosszan mondani vagy énekelni nem lehet.

A magánhangzókhoz rendeljünk hozzá különböző

időtartamokat,

például:

U(D

0(2)

A(3)

Á(4)

E(5)

É(4)

0(3)

0(2)

J

J.

J

JJ

J

i

J

KD

A kapcsolódások most még nehezebbek lesznek a különböző, pontosan meghatározott ritmusértékek miatt, (A hangzóknak termé­ szetesen bármely más időtartambeli beosztásai lehetségesek,) Szöve­ günk - a fenti időtartambeli egységeket hozzárendelve - a követke­ zőképpen alakul:

_7_ ÍZNAKl

hi

ru

109

5. H a n g e r ő A hang alkotórészei közül még két fontos összetevő hiányzik. Az egyik a hangerő, a másik a szünetek időtartama.

Az időtartamokhoz hasonlóan lássuk el dinamikákkal is a különbö­ ző hangzókat: u =

P

o=

P

=mp

A=mf

E=f

Ö=mp

E=mf

Ü=p

1=

PP

A mássalhangzók legyenek a leghangosabbak: ff!

Szüneteket csak az egyes szavak után tartsunk! Ha a szó magán­ hangzóra végződik, akkor két egységnyi szünet (

) , ha mássalhang­

zóra végződik, akkor egy egységnyi szünet következik. írjuk fel most mondatunk hangzóit az eddigi összes alkotórésszel együtt!

1 2- 5 <r 547j

A K Ö / I -I •S2 IK[

l- AÍi\ n Jn h ír -1 u i r í

[

n o

c7 i * i 5 "fT^=

i

K Ü RI :GE :BE N. ME 1

ij 0

*

t* j

m*

2. i * 5 £? !

. 3

M CA]CK ° í i rji I f 1|l

ifi

y

tí

t

7 s 1

A El ].

r[i|r H

EK

í*

6. T ö b b s z ó l a m ú j á t é k o k Az előző gyakorlatok

alapján

Kánon 4 szólamra (tempó szabadon választható): A

I.

KÖ

Z E

L I S Z I K L A

K

.

\

j _

m

, JU_AI

7

mp

ff mp fff A

LT.

<—

J _ , J>J_J>J #/

#

A

ffppffffmf

W

K Ö

Z E

.

III.

K

\

Mh MM}

v

A

ff

L I S Z I K L A

5

ȴ>

^

A

ffppffffmf

Z E

.

T

MM

ffpp KÖ

=

L I

ff SZI

K L Á

L j » MJÚ. mp

ff

mp

fff

A

—

^ m j _ a

ffpp

ffppffffmf

Z E

ff

L I S Z I K L A

f

=

Lj> » m/>

"

m KÖ

iy.

K

\

5

K

\

A f A AÍAA #<»>P

ffpp

#/

„,

A

ffPPffffmf

ff

A belépések intervallumai szabadon választhatók. A szüneteket lehet tapssal, lábdobbantással vagy valamely egyszerű ütőhangszerrel is helyettesíteni. A négy szólam egyszerre is kezdhet, szólamonként a soron következő szóval, majd a szöveg végére érve a hiányzó szavak artikulációjával fejezve be a szöveget.

r-

i

i

i

i

i

i

i

i

i

h

i

i

i

i

r-

i

i

I.

A KÖZELI SZIKLÁK ÜREGÉBEN, MÉG, MUTATKOZNAK, A,,FENYEK,

II.

KÖZELI, ,SZIKLÁK, ÜREGÉBEN, MÉG, MUTATKOZNAK, A,, FÉNYEK, A „

/7

77

7

III. SZIKLÁK, ÜREGÉBEN, MÉG, MUTATKOZNAK, A,,FÉNYEK, A,,KÖZELI„ IV. ÜREGÉBEN, MÉG, MUTATKOZNAK, A,,FÉNYEK, A,,KÖZELI,,SZIKLÁK, 1 1 1

V

I

I

I

I

V

I

1

1

/

I

I

I

I

I

(, = szabadon választott zörejhang)

7. Ellenpontok Az előző gyakorlatokban szerzett tapasztalatokra támaszkodva a kö­ vetkező feladatokat könnyedén megoldhatjuk. A feladathoz kétjáté­ kos vagy két csoport részvétele szükséges. Vegyük az előzőekben már ismert és felhasznált szöveget: mindkét szólam ugyanazt a szöveget artikulálja egy időben, az egyik szólam a szövegnek csak a mással­ hangzóit mondja, keményen, röviden, mint egy ütőhangszer, a ma­ gánhangzókat pedig némán mondja magában.

A másik szólam a szövegnek csak a magánhangzóit veszi figyelem­ be, és szünet nélkül artikulálja - amilyen pontosan csak lehet -, követ­ ve a mássalhangzókat artikuláló játékosok hangzóit.

I.

K

Z

(quasij) / \

L .-

S^\i

n

V Ö

Á

S Z K L

K

\^X7~^\J

G

B

^

V ^ V V

v

í

E

R

\ J+±

I

Á

Ü

E

É

N M

G

!

7 E

É

(mp)

I.

M

T

T

K

Z

N

K

F

NY

K

A szótagok előtt kisebb-nagyobb szüneteket tarthatnak a mással­ hangzókat képző játékosok, A magánhangzókat artikulálók - ha lehet - folyamatos hangzást hozzanak létre! Több játékos esetében ez könnyen megoldható, (Lásd II. rész, 18. gyakorlat.)

Előadási darab:

Sáry László - Petőcz András: Levegőt, ton, SLPX 31392, MK 31392.

112

Hungaro­

8. Kettős Két játékosra

vagy két

csoportra

Válasszunk egy bizonyos hosszúságú szöveget verset versszakot prózát! Valaki elkezdi mondani normál tempóban a választott részt. A többiek figyelik a szólójátékost majd: a. A szövegben előforduló egy és három szótagból álló szavakat kiemelik valamilyen módon, pl. az egy szótagból álló szavakat taps­ sal, a három szótagból állókat lábdobogással vagy bármely más zö­ rejhanggal. b. A szövegben előforduló t és d hangzókat kierősítik, ütőhangszerszerűén, mint egy tikfaütés (röviden, keményen). c. A szövegben előforduló r hangzókat kierősítik és kicsengetik az erősen megütött, majd fokozatosan halkuló dobpergést utánozva.

f =

p

d. A szövegben előforduló s, sz, z, zs hangzókat kiemelik és kitartják egy rövid ideig a következő dinamikai változatokkal:

(A zörejhangok bármely hangszerhanggal helyettesíthetők a hang­ zókra vonatkozó utasítások betartásával.)

113

9. Szünet nélkül 4-5

játékosra

Válassz ki egy szöveget! Mondd ezt szünet nélkül és ugyanolyan inten­ zitással a levegő beszívásakor is, mint amikor a levegőt kifújod!

Több játékos esetében a levegő kifújásának és beszívásának ritmu­ sa időben eltérő legyen! A különböző írásjeleket (pont, vessző, kérdő­ jel, felkiáltójel stb.) hagyd figyelmen kívül, és csak a szöveg folyama­ tára figyelj!

114

10. Pillanatképek 1-2 játékosra Az előző gyakorlat szövegére rápillantva mondd ki hangosan és tisz­ tán artikulálva azt a s z ó t amit legelőször megláttál! Majd különböző ugrásokkal - mintha egy ide-oda cikázó lepke mozgását követnéd ismételd meg sokszor ezt a játékot! (Ha újra ugyanarra a szóra téved­ ne a szemed, mondd ki bátran!) A szavak között tarts annyi szünetet, amennyi a szemnek a következő szó megpillantásáig szükséges, és képezz dinamikai különbségeket közöttük!

Hangszeres előadási darab: Jeney Zoltán: A szem mozgásai i-ll., szerzői kézirat.

115

11. Sebességek 3-4

játékosra

Kezdd el mondani az előző gyakorlatból már ismert szöveget, monda­ tonként és játékosonként más-más tempóban!

Váltogasd a tempót a leglassúbbtól a leggyorsabbig!

A tempó változásával a dinamikai szint is változhat.

Egy mondaton belül a sebesség ne változzon!

A mondatok végén bevárjuk egymást, és az újabb mondatot újra együtt kezdjük!

Az előző két gyakorlattal (9-10) együtt és egy időben is játszható.

116

12. Melodikus díszítések Melizmák Vegyünk egy mondatot A nevető ember című műből: A HAJÓ LASSAN TÁVOLODIK A SÖTÉT PARTTÓL...

Artikuláljuk a szöveget a szótagokban lévő hangzók száma szerint!

Ahány hangzó van egy szótagban, annyi dallamhangot rendeljünk hozzá! >

>

>

h Jl J]

>

>

J>

>

0

^

>

Jl

>

>

> • > - • > .

J l J T Jh J l p j •

0 y

é

H A JÓ L A S S A N T Á VO L O DIK . A SÖ T É T

A

>

>.

w--

PART T Ó L

A dallamrajzok természetesen szabadon változtathatók.

Törekedjünk a különböző csoportok minél ritmikusabb előadására!

A szótagok első hangzóját kis hangsúllyal emeljük ki, mintha egy ütőhangszert hívnánk segítségül!

Nagyon érdekes - a középkori hoquetus technikára emlékeztető hanghatást érhetünk el, ha két szólamra osztjuk a csoportot.

Az egyik szólam dallamrajza a másik szólam tükörképe legyen! >

>

>-

b Jl

>-

>

>

>

>-

>-

J l P"

JjJ

A

HA JÓ L A S SAN TÁ v e )LO IDIK A SÖ T É T

PART T Ó L

>

>

s

«i

>

J Ű a fiJJ

<

J

>

v

>

< r «i

v>

J

>

>

éJ

J

•

J

P

^-

4

>

>

JJÍ

#

y

Hasonló technikát használok Magnificat című művemben. (Lásd Sáry László: Magnificat,

szopránhangra és fuvolákra, Editio Musica Buda­

pest, Z 13758.)

117

13.

Növekedés-fogyás

Válasszunk egy rövidebb, ritmikusabb szavakból álló szöveget! Építsük fel ezt szavanként! Minden ismétlésnél kezdjük elölről, és egy követke­ ző szótaggal gazdagítsuk a sort! Ahogy a teljes mondat előállt, kezd­ jük lebontani a szöveget, ismétlésenként elhagyva egy szót a szöveg végéről, míg a kezdő szót el nem érjük!

Az elmondottak bemutatása egy mondaton: NEM TUDTA HOL VAN ÉS NEM ÉRTETT SEMMIT I.

Nem i>\ I—TT Nem tudta írj /

m

Nem tudta hol ty)

(

1—i—l

r

Nem tudta hol van i-?)

I 1—i—'—í—r Nem tudta hol van és 171 1—i—1—1—1—1—r Nem tudta hol van és nem n) I—1—1—1—I—1—r n Nem tudta hol van és nem értett 1 y)

1—r~r~i—1—1—1—1—1—1 1

Nem tudta hol van és nem értett semmit 177 1 1—1—1—1—]—1—1—1—1—r II.

Nem tudta hol van es nem értett semmit iy)

I

1—1—i

Nem tudta hol ] 1 1 1 Nem tudta hol Nem tudta hol | 1—1—1 Nem tudta hol xt! (,1,1,

1—I—I

Nem

118

y.y;

f

van és nem értett 1 1 1 van és nem iy) van é's i>7 1 van l ;

Nem tudta hol ^yj Nem tudta

1

7

l 7

;

Az egyes sorok végén egységnyi szünetet tarthatunk. Ezt hangsú­ lyossá tehetjük valamilyen zenei vagy zörejhanggal is.

További változatok: 1. Két részre osztva a csoportot, az I, és II. részt egy időben is előad­ hatjuk. (A csoport az I. részt, B csoport a II, részt.)

2. Az A csoport az l-ll, részt folyamatosan, a B csoport a ll-l, részt folya­ matosan és egy időben játssza!

119

14. Gyorsulás-lassulás Kétszólamú

szöveg-zene

két előadóra vagy két

játék,

csoportra

A szólamok egyszerre kezdenek. Az egyik szólam nagyon lassan, tisz­ tán artikulálva kezdi mondani az alábbi szöveget, majd fokozatosan felgyorsítja a szövegmondást az érthetőség határáig. A másik szólam ennek pontosan az ellentétét játssza. Nagyon gyorsan kezdi mondani a szöveget, majd fokozatosan lelassítja a szövegmondást, figyelve ar­ ra, hogy egyszerre érjenek a szöveg végére. Ez a gyakorlat különösen lassú, Hl. különösen gyors szövegmondást és artikulációt kíván az előa­ dóktól. A játékosoknak figyelniük kell egymás szólamának mozgására is, hogy a szöveg egyszerre fejeződjék be,

1. Messziről énekhang hallatszik, majd valami magaslatról 2. fehérruhás lányalak közelít a csoportozathoz, a vadak 3. az éneklő tüneménytől megszelídülnek, elengedik áldozatukat, 4. a legyőzött ember megmozdul, kezét kinyújtja a lányalak 5. felé, aki most már feléje fordulva tovább énekel, és 6. később megérinti a férfi homlokát. Ekkor nagy zengés támad, 7. és a lányalak szabaddá teszi az ember arcát, 8. melyet egy kámzsa takart: lábraáll a szörnyeteg, a 9. tömeg egy pillanatra elnémul, majd fergeteges 10. kacaj hallatszik.

120

15. Labda-játék Két vagy több

játékosra

A résztvevők a labdajátékhoz hasonlóan adogatják egymásnak a szótagokat. A szavak végét tapssal vagy lábdobbantással jelzi az a játékos, aki a szó utolsó szótagját mondja.

NICLESS GAZDA A SZÉKRE DOBJA ÁLTALVETŐJÉT, CSUKLYÁJÁT, KALAPJÁT. Két játékossal bemutatva a fenti mondatot: NIC--

GAZ

— A |> - R E J> - J A J> - T A L - TÓ - SZÉK - - D O B - - ÁL - VE - JÉT P

-LESSp - D A C S U K - JÁT J> - LAP - - - LYÁ -

KA - JÁT

Három játékossal: 1.

NIC

-DA

III.

J>

-

II. - LESS |>

GAZ - -

A

1. - LYÁ - -

- LAP

II. - - J Á T

--JÁT

III. CSUK - -

£

-

P

- RE 4 -

J>

ÁL-TŐ-D O B - - - TAL - - JET )

SZEK - - -

:

JAj>

- - VE

J>

KA

Az előzőleg használt technika többszólamú ritmusjátékra is alkal­ mat ad. Három szólam esetében: az első szólam szótagokra bontja a szöveget, minden szótag után egy zörejszerű ütéssel, a második szólam két szótag után, a harmadik szólam négy szótag ritmikus és egyenletes lüktetése után üt vagy tapsol egy egységnyi időtartamú hangot.

A játékosok szövegük végére érve - szünet nélkül - eljátsszák az ál­ taluk még nem játszott szólamokat is:

121

I. INICJ) LEGG|) GAZ|) DAj) AJ) GZÉKjS RC j) DODj) JAJ) ÁLj)TAL|)V:|)TÖ|> II. NICLESS|) GAZDAj) A SZÜKJ) RE DOBJ) JA ÁL£)TALVE|) TŐJÉT j) II. NICLESS GAZDAJ A SZÉKRE DOB£) JA ÁLTALVEJ) TŐJÉT CSUKLYÁJ) I.

JÉT |)CSUK|)LYÁ£> JÁT |)KAJ) LAPPJÁT J) || >ll. i III.

II. CSUKLYÁJ) JÁT KAJ) LAPJÁT j) ||>ll. i I. III. pÁT KALAPJÁT.|) ||> I. i II. I-II-III.

| ll-lll-l.

| III-I-II.

|

A szótagok különböző csoportosításával más és bonyolultabb szöveg­ ritmusjátékok is kialakíthatók.

122

ló. Emelkedés-süllyedés (glisszandók) Duó női és férfi

hangra

Két hang ugyanarról a hangmagasságról (prím hangközről) indul. A női hang felfelé, a férfi hang lefelé csúszik, alig észrevehetően, addig, amíg egy tiszta hangközben - az oktávban - nem találkoznak újra. A szöveget úgy kell beosztani, hogy oktávtalálkozáskor kb. egyszerre ér­ jenek a végére.

1.

Éjszaka van.

2.

A csapszék előtti tér kiürült.

3.

Szél fúj.

4.

Mindenféle szemetet sodor a szél.

5.

Gwynplaine tűnik fel az elhagyott téren.

ó.

A green boxot keresi.

7.

Ursus, Dea és Homo nevét kiáltja

8.

mind hangosabban,

9.

kétségbeesetten.

10.

Végül már csak a farkast szólongatja,

11.

hívja, de nem a nevét mondja.

12.

hanem panaszos farkashangon az égre vonyít.

Az egész zenei folyamat játszódhat visszafelé is. Oktávban kezdődhet, majd a szöveg végére érve prím hangközben fejeződhet be.

123

17. Ellentétek. Fény és á r n y é k 4 játékosra Az első játékos mond egy szöveget lassú tempóban, végig suttogva, A többiek figyelik és követik az első játékos által suttogott szöveget.

A második játékos a szövegnek csak minden 5., a harmadik játékos a szöveg minden 6., a negyedik játékos a szöveg minden 7. szavát artikulálja.

Az artikulálók szavaik utolsó magánhangzóját vagy mássalhangzó­ ját kis hangsúllyal kiemelik, majd kis ideig kitartják, mintha egy réztá­ nyér megütött, majd fokozatosan elhaló hangját hallanánk. „Egy magaslat felé igyekezett, * m e l y e l m o s ó d v a t ű n t s z e m é b e a sziklafal közel e s ő szélén.

2,

4

3,

Volt

2 ,

4,

2

3

a kiemelkedésen valami, a m i a k ö d b e n f á n a k vagy em­ 3

2,

4,

bernek l á t s z o t t .

3

2

O n n a n hallott a g y e r m e k valami 4,

de az nem volt 3,4,

2 , 4 ,

sem

3 ,

2 , 3

zajt,

a szél, sem a t e n g e r hangja.

2

V a l a m i suttogás és c s e n d , majd újabb s u t t o g á s , c s e n d . . . " 2

* mely

>

mf

124

f

PPP

3

4,

18. Te v a g y a l e g é n y Ritmikus szövegzene

két

hangra

A d a r a b l 2 ütemből áll. Tizenkétszer ismételjük mindig elölről kezdve, de minden ismétlésnél egy ütemet elhagyunk az elejéről.

2 3 4

5 6 7 8

9 10 11 12

Számokkal felírva:

(4xj

Az utolsó ütemben a szüneteket bejátszhatjuk, pl. nagydobbal. Ha ez a hangszer nem elérhető, akkor a szünetet tapssal, a ^-szünetet láb7

dobbantással játsszuk, minden ismétlés záróütemeként!

A két szólam azonos tempójának fenntartása érdekében az I . szó­ lamot recitáló játékos kézidobbal halkan kísérheti a darabot (mérőü­ téseket játszva). ||: J

J

J

J :||

(P) A darabot dinamikailag felépíthetjük úgy, hogy szinte suttogva kezd­ jük, majd fokozatosan, egyre erősödő dinamikával haladunk a végé­ ig. A darab legvégére érve a 12. ütemet mint záróütemet négyszer is­ mételjük meg!

A mű több más darabbal (Hangok, Kiegészítések, Közeledések és Távolodások) együtt látható és hallható videokazettán a Katona Jó­ zsef Színház előadásában.

Előadási darabok és ajánlott szöveg-zenék: Ernst Toch:

Földrajzi fúga, Mills Music, M.M 669

John Cage:

„Story", in Living Room Music, II. tétel, Peters, 6786.

125

Christian Wolff:

Canging of System

Eötvös Péter:

Madrigálkomédiák,

szerzői kézirat.

T e v a g y a legény...

Zsámbéky Gábornak

Te vagy a

mert

kell

a Tyu ko di

hát

i

de

le gény

Te vagy a

le gény

más

a mo lyan

kell

le gény

i

ne

o

le gény

de egy

-

le vagy a Tyu leo di paj

nem is egy

lyat

fii - tér

te remjeo paj

-

-

paj -

tás - kám

nemdgy

mint

lért

kell

a

az

i

•5*

>

más

kell

de

nem is

o da az a

>

az

í

de

kell

3

Pál

-

ti

in kább egy tal - lér mer" mos tan

tás -

kám

le gény

> ^j- > te rem jen or szá gunk két tal -

ti paj

a Tyu ko di Pál

Tyu ko di Pál

a Pál

vagy

te

IV. rész Előadási darabok A gyakorlatok

tükrében

1. Mérleg játék

III.

II.

7

7

7

= j > ,

7

7

7

|= J > ,

• ^ 7

7

••

K

• ^ 7

7

•

K

n

,

••

K

:

n

:

n

:

J]

7

IV

7

J»7

7

7

:

7

7

:

7

7

:

^, K

-

n

:||

:|| n

129

A Mérlegjáték érdekessége, hogy a szünetjeleket ( ) és a hango­ 7

kat (J))

hangként és szünetként is felfoghatjuk. A darab mindkét

változatban előadható.

A darab 9 sorból áll. Minden sort négyszer kell ismételni. Abban az esetben, ha a szüneteket is hangként kezeljük, a 9. sor eljátszása után megismételjük az egész darabot (1 -9 sorig), de itt a hangszerelés meg­ változik. Az eddig nyolcadokat (jV) játszó hangszer a szüneteket ( ) , a 7

szüneteket ( ) játszók pedig a nyolcadértékeket (J)) játsszák!

7

A mérleg lényege, hogy egyensúlyra törekszik. Amikor az egyik ol­ dalát terheljük, a másik oldalra is hasonló súlyt kell helyeznünk ahhoz, hogy visszabillenjen eredeti állapotába. A darab kottaképe világosan mutatja a fent vázolt helyzetet, és számtalan játéklehetőséget rejt magában.

Néhány változat a sok közül: A darabot játszhatjuk együtt, vagy úgy, hogy a csoportot részekre osztjuk (l-ll-lll-IV.) A kottával (J)) jelzett ritmusegységeket játszhatjuk hangolt vagy hangolatlan hangkeltő eszközökkel.

1. A darab első előadásánál (színészekkel) különböző hangú kavi­ csokat használtunk, a szüneteket pedig némán kiszámoltuk. Nagyon hasznos gyakorlatnak bizonyult arra, hogy az azonos lüktetést és tem­ pót a csoport minden tagja egyformán érezze.

2. A következő alkalommal a csoportot két részre osztva kapcsol­ tuk egymáshoz: I - II = A csoport III - IV = B csoport 3. Még egy fokozattal továbbléptünk, amikor négy részre osztottuk a csoportot, és továbbra is csak a J)-al jelzett hangokat játszottuk.

I=A

II - B

III = C

IV = D

A feladat egyre nagyobb figyelmet igényelt. Jobban kellett ügyel­ nünk arra, hogy a ritmusértékek zökkenés nélkül, simán kapcsolódja­ nak egymáshoz. A játék még érdekesebbé vált, amikor a szüneteket is hangként fogtuk fel, és másfajta hangszert rendeltünk hozzájuk, pl. a j ) = fütty, a

130

7

= kő vagy fa ütőhangszer. Ennél a változatnál a dara-

bot kétszer kell eljátszani. Ismétlésnél a hangszerelés megváltozik, ahogy azt fentebb már jeleztük.

A darab ismétlésekor: J) = kő,

7

= fütty. Ez a lehetőség korábbi vál­

tozatok kidolgozását sugallta.

Most már nemcsak négy, de nyolc szólam eljátszására is vállalkoz­ hatunk: oszloponként 2 játékossal és kétféle hangszerrel.

Pl. fúvósok, ütősök: 1. oszlop II. III. IV.

J> = fúvós J> = fúvós J> = fúvós J>« fúvós

=

ütős

7

=

ütős

7

=

ütős

7 =

ütős

7

A darab egységesebbé és követhetőbbé válik, ha azonos hangsze­ rek játszanak azonos jeleket.

A darab ismétlésekor: a J5 = ütős, a

7

= fúvós hangszer lesz.

Természetesen bármely más hangszer elfogadható a fentiek helyett, de a választott hangmagasság nem változhat a darab folyamán, A hódmezővásárhelyi Nemzetközi Fuvolástalálkozón a darabot 8 fu­ volával játszottuk. A j ) = fuvolahangok, a ütések voltak. A jVokhoz és a

7

7

= fuvolabillentyű- (klapni-)

-ékhez rendelt hangmagasságok sza­

badon választhatók, de különbözzenek egymástól!

131

2. A Felkelő Nap köszöntése 3x7 vagy több

szólamra

(4x)

A

E ff

PP

(4x)

U

O

A

PP

Á

E

É ff

(4x)

O PP

132

A ff

A II. rész 6. gyakorlata foglalkozik azon hangzók képzési módozatai­ v a l amelyek A Felkelő Nap köszöntése című darab lényegét jelentik.

Kiegészítésképpen pár lényeges szempontra szeretném felhívni a fi­ gyelmet: Fontos, hogy a magánhangzók harmonikus részhangjai - lehető­ ség szerint - megszólaljanak. Lassan gyakoroljunk, és állandóan hall­ gassuk az alaphang fölött megszólaló részhangokat (felhangokat)!

o u

o

A !Á :E

É ;Ő j ű i

I

Tapasztalatom szerint a fent jelzett felhangok egy része - bizonyos idő után - énektechnikailag képzetlen hangokkai is megszólal. A felhan­ gok erősségének fokozatai gyakorlással fejleszthetők.

A darab előadásának egyik lehetséges változata: A darab előadható 3x1 vagy 3x2, 3x3, 3x4 stb. játékossal, A da­ rab három szólamból áll. Az egyes szólamokat római számokkal je­ leztem (I - II - III).

A szólamok egyszerre kezdenek. Minden sort négyszer kell megis­ mételni: négyszeres ismétlés után tovább kell lépni a következő sorra.

Miután mindhárom szólam mindhárom sort végigénekelte, vége a j á ­ téknak. A sorok végén lévő x jel valamilyen hangolatlan ütőhangszer­ rel megszólaltatott hangot jelent (pl. claves), Ez az egységnyi szünet az énekhangoknál egyfelől a levegővételt biztosítja, másfelől az idő­ nek egy bizonyos rend által meghatározott ritmusát eredményezi. Ha tévesztés nélkül végigjátszottuk szólamainkat, akkor az utolsó ütés mindhárom szólamban egyszerre kell, hogy történjen.

Még egy dologra felhívnám a figyelmet: A világos hangképzés (ar­ tikuláció) mellett a dinamikai történések pontos betartása is segíti a darab további összefüggéseinek létrejöttét. Mindig nagyon halkan kezdjük a sort, majd fokozatosan, lépésről lépésre,

hangzónként

emelve a hangerőt a sor végéig, mintegy az ütőhangszerrel fejezzük be a sort!

133

A darab sematikus szerkezete: 4x

•

4x

• 4x

I

•

II

• III

II

•

III

• I

III

• I

• II

Mivel az egyes sorok hangjainak száma különböző, a három szó­ lam természetesen csak a darab kezdeténél van együtt, majd a da­ rab utolsó ütésénél találkozik újra. A magánhanzók hangmagasságai mindhárom szólamban azonosak, és a darab végéig nem változnak.

Ajánlatos mélyebb, de mindenki által jól artikulálható hangmagassá­ got választani, hogy a felhangok könnyebben megszólaljanak. Ké­ sőbb változtathatjuk a sorok hangmagasságait: pl.

I.

C (vagy dó) hangon

II. É

(vagy mi) hangon

III. G (vagy szó) hangon Próbálkozzunk bonyolultabb hangi összefüggésekkel is! Az ütő­ hangszer-játékosok (szólamonként egy játékos) karmozdulatokkal irá­ nyíthatják, vezethetik saját csoportjukat. pl.

I.

134

3. Körök A játék szabályai: A játékosok két kört alakítanak. A kisebb kör a nagyobb körön be­ lül legyen! A két kör 1. játékosai - egymástól függetlenül - elindítanak egy szabadon választott összetevőkkel rendelkező hangot. A 2. játé­ kosoknak - szünet nélkül - kapcsolódniuk kell az 1. játékosok hangjá­ hoz, majd a 3. játékos kapcsolódik a 2. játékos hangjához és így to­ vább körben az utolsó játékosig, majd folytatódik a játék egy újabb körrel és újabb hangmagassággal.

Az első kör végeztével a szomszéd körből is választhatunk játékost, és amilyen pontosan csak tudunk, vele együtt is játszhatunk, de saját körünkben a folyamatos hangzás nem szakadhat meg, (Amikor tehát ránk kerül a sor, játszanunk kell.)

Az előadás első részében hosszabb időtartammal és halkabb dina­ mikával rendelkező hangokat játsszunk! Később a hangok összetevőit - főleg az időtartamokat - próbáljuk minél differenciáltabb formában játszani, úgy, hogy a zene folyamata egy idő után - alig észrevehető­ en - megváltozzon és felgyorsuljon!

A darab addig tart, amíg a játékosok - a fenti szabályok pontos betartása mellett - még követni tudják a zenei folyamatot.

A sokrétűbb hangzás és a könnyebb követhetőség miatt ajánlatos, hogy minél változatosabb hangszer-összeállítású együttesek vegye­ nek részt a játékban.

135

A darab hangszer-összeállítása és térbeli elhelyezése egy 1992. májusában elhangzott koncerten:

136

4. N y o l c a d f o r d u l ó s j á t é k Adj körbe egyenletes tempóban, azonos időtartamokból álló, szaba­ don választott hangmagasságú zenei vagy zörejhangokat! (J = 72 cca) Attól a játékostól, aki felezi ezt az időtartamot ( J~J = 72 cca), a folyamat megfordul, és ellenkező irányban megy tovább, Aki téveszt, kiesik a játékból, A darabnak akkor van vége, amikor már csak ketten maradnak a csoportból, Az egyenletes tempójú, azonos időtarta­ mokból álló ritmusértékeket (J)

és azok felezéseit (JJ)

több előző

gyakorlatból már megtanultuk. A Nyolcadfordulós játék folyamata a továbbiakban már csak figyelem kérdése.

Ki bírja tovább figyelemmel? - ez egyik kulcskérdése a darab elő­ adásának. Ennek függvényeként a tempót fokozhatjuk, a megadot­ tól gyorsabb vagy lassúbb tempóra.

Minden esetben nagyobb figyelemre és fegyelemre van szükség, de az eredmény is megduplázódik.

A darab játszható ütőhangszerekkel (pl. tikfákkal) vagy bármely homogén vagy heterogén összetételű együttessel.

Fontos a dinamikai egyensúly kialakítása és fenntartása a darab folyamán. Az előadáshoz legalább nyolc játékos szükséges. Több j á ­ tékos esetében két körben - de azonos tempóban - játszva is meg­ oldható a darab. Ennél a változatnál a figyelemnek még fokozottabb igénybevételére van szükség. Ügyeljünk arra, hogy a kétféle ritmusérték (J , J] ) mindvégig pon­ tos és ellenőrzött legyen!

137

4. A darab folyamatának sematikus rajza nyolc játékos esetében:

138

5. Ötös j á t é k Pentagramm A darab előadásához 5 játékos, játékosonként 5 különböző anyagból készült 5 különböző hangmagassággal rendelkező ütőhangszer (dal­ lamhangszerek esetében 5 különböző hangmagasság) szükséges.

Gyakorlataink során már találkoztunk hasonló feladatokkal, amikor egyenletes pulzációra kellett rájátszani különböző számértékekből ál­ ló, ismétlődő ritmusokat. (Lásd 24. gyakorlat.) Ebben a darabban ha­ sonló feladatot kell megoldanunk.

A játék folyamata a következő: A játékosok ötszög alakban állnak fel. Egyszerre kezdenek el játszani, a Fibonacci-számsor számértékeit alapul véve (1 - 2 - 3 - 5 - 8). Az első játékos az 1 -es számmal, tehát fo­ lyamatos pulzációval || J) |, a második játékos a 2-es számnak megfele­ :

:

lően egy hang, egy szünet ||

a harmadik játékos a 3-as || J/) ||, a

:

:

negyedik játékos az 5-ös|| j) :

||, az ötödik a 8-as|| J )

: 7777

:

77

7 7 7

y7

7 7

:

:

|

számnak megfelelően játszik egy hangot, a többit pedig némán kiszá­ molja. A játékosok a 121. egységnél találkoznak, és - szünet nélkül - vál­ tanak a soron következő szám-, Hl. ritmusegységre: az elsőjátékos a 2-re, a második a 3-ra, a harmadik az 5-re, a negyedig a 8-ra, az ötödik az 1 es számértéknek megfelelő pulzációra. Ez a folyamat számokkal és hangszerekkel felírva a következőképpen ábrázolható: (I5x) 8 fém 1 kő 2

fa 3 cserép 5 üveg

139

A darab kezdő sorai ritmusértékkel jelezve: l.kő:

J

J

J

J

J

J

J

III. cserép: IV. üveg: V. fém:

7

7

7

11111

7

^

J

J

M M

1 (5 1 $ 7 1 f) 1 1 7

II. fa:

J

t 7

7

Ifi

i 7

J

J

^

7

J

i i

7

i i

r> 7

J

7

7

1111111

J

J

J

J

J

$ i § i i n i 7 7

^

7

f)

7

7

J

J

7

P

7

7 7

J

^

7

J

"

7

1111111

A játékosok és hangszereik térbeli elhelyezése:

kő | fa | cserép | üveg | fém

kő | fa | cserép! üveg | fém

kő | fa | cserép/| üveg | fém

kő | fa | cserép | üveg | fém

A közönség, ha lehetséges, a tér közepén foglaljon helyet! A fenti számsoron kívül más számok behelyettesítése is lehetséges, de lénye­ ges, hogy a játékosok a legkisebb közös többszörös elérésekor váltsa­ nak a következő számra és hangszerre!

A darabhoz készített ütőhangszer képe a könyv címlapján látható.

140

6. Staféták A játékosok körben ülnek, és kijelölnek egy vezető játékost a csoport­ ból, aki egy ritmusképietet játszik, és - szünet beiktatása nélkül - átad­ ja a mellette lévő játékosnak.

Amikor az általa feladott ritmusképlet visszakerül hozzá, mindeneset­ ben egy - az előzőtől eltérő - újabb képletet indít el, és küld körbe.

A játékosoknak folyamatosan egymásnak átadva kell a megadott ritmusképletet ismételniük és továbbadniuk. Egy idő után az első játé­ kos elindíthat egy - az előzőtől eltérő - ritmusképletet, miközben az előző még nem ért véget. így a játék kétszólamúvá válik.

Próbálkozhatunk még egy további, most már 3 ritmusképlet körbe­ adásával, az előző kettő mellett!

Ehhez a többszólamú játékhoz legalább 16 vagy több játékos és fokozott figyelem szükséges.

A vezető személye alkalmanként változzon!

A csoport minden egyes tagja próbálkozzon a vezetői feladat megoldásával!

4/4-es vagy 3/4-es ütemfajtát válasszunk! Ezen belül - kezdetben csak negyedeket és nyolcadokat használjunk, szünet beiktatása nélkül!

A vezető ügyeljen az ütemben szereplő ritmusegységek változa­ tosságára, mert amikor a játék két-, majd háromszólamúvá válik, bizo­ nyos komplementer (egymást kiegészítő) ritmusok izgalmasabbá te­ hetik a játék folyamatát.

A játék nehezíthető azzal, hogy a kétféle ritmusegységet ( J ,

)

más-más módon szólaltatjuk meg: pl. a J értékeket combunkon üt­ ve vagy lábdobogással, a j~} értékeket tapsolással vagy tikfákkal játsszuk!

Ez a darab főleg ütőhangszerekre íródott, de hangszeresek is meg­ próbálhatják úgy, hogy a ritmusegységeket hangokkal helyettesítik.

Ennél a változatnál ajánlatos ütemenként és játékosonként azonos hangmagasságot használni!

141

Mintapélda a Stafétajáték című darabhoz. Az egyes ütemek - két vagy három szólamban - egymást kiegészítő ritmusai: Az A és B ritmusfajták variálhatók is egymással: .

©

®

4

r r r r i rrr r r i r rrr r i r r rrr i ©

®

©

©

©

©

r r r [fi t r r r r r i r LTtrr i r r rrtri ®

®

©

®

[ r r r r r i r rr r r r i crr r r r i r r r r r r r E ©

©

r rrrrrri ©

©

©

r r r r r r r r i pr p r r i r p r p r i ©

©

©

r r p r p i p r r p r i r p r r p- íp r r r p i ©

©

@

©

p r p r r r i p r p r r r i rr p r p r r i p r r p rr i A fenti ritmussor - a táblára felírva - sok játéklehetőségre ad alkalmat: a. ütemenként egymásnak körbe adva (játékosonként egy-egy ütemmel), b. félütemenként... c. negyed (vagy két kétnyolcad) egységenként körbe, d. ritmusegységenként körbe (a j~} -ot is különvéve), f. kánonszerűen, egy ütem eltéréssel a belépéseknél, g. ütemenként kétjátékossal, a ritmusokat egymás közt elosztva,

J J J J I - T J J J J I JJ] J J 1.

2.

1.

2.

3.

4.

3.

4.

5.

6.

5.

6.

h. Ütemenként kétjátékossal, a ritmusokat egymás közt elosztva, de az előző ütem 2. játékosa lesz a következő ütem 1. játékosa,

J J J JIJ] J J 1.

2.

1.

2^

Találj ki további változatokat!

142

2.

.3.

2.

J!

JJ] J Jl

V

3.

4.

3.

4.

7. Dallam és kísérete Szóló: Játssz rövidebb-hosszabb dallamokat, a dallamok között szünettel! Kezdetben egyszerűbb, majd egyre differenciáltabb zenei folyamatokat próbálj kialakítani!

Együttes: A csoport többi tagja - kört képezve - figyeli a dallamot játszó játékos hangjait. Majd sorban egymás után - amilyen pontosan csak lehet - játszanak egy hangot vele együtt. Bármilyen hangszer vagy énekhang használható. Az együttes minden egyes tagja legyen szólójátékos is!

A játék lefolyása: Az 1. körben a szólójátékos minden egyes hangjával együtt meg­ szólal egy hang az együttes soron következő játékosától, a 2. körben minden 2. hangra, a 3. körben minden 3. hangra, a 4. körben minden 4. hangra, az 5. körben minden 5. hangra, majd visszafelé haladva az 1. körig, amikor minden egyes szólóhanggal együtt megszólal egy hang az együttesből.

A darab előadása szempontjából elképzelhető teljesen homogén vagy heterogén összetételű együttes is. Ha van rá módunk, próbáljuk ki mindkét megoldást! Amikor a csoport már elért egy magasabb szintű fi­ gyelmi állapotot, a szólójátékos próbáljon egyre változatosabb össze­ tételű dallamokat létrehozni! A figyelem szempontjából nagyon hasz­ nosnak bizonyult az a megoldás, amikor a szólójátékosnak csak a hang­ jait halljuk, így a csoport tagjai közvetlenül csak a fülükre számíthatnak.

A darabnak ezen kívül még nagyon sok megoldása lehetséges. Egy a sok közül: A játékosok külön-külön választanak egy számot 1 és 10 között. A szá­ moknak megfelelően játszanak egy hangot a szólójátékos hangjával együtt. Bizonyos számú ismétlés után újabb számot és hangot választ­ hatunk, így a változatok száma megsokszorozódik.

143

8. Tikfa-zene 3 vagy 4 játékosra,

III. szólamra

A darab egy egyszerű 4/4-es ritmusképletből és annak a legkülönfé­ lébb változataiból áll. Steve Reich Clapping music című darabjának távoli rokona. De míg ott a pontosan kiszámított és előre meghatáro­ zott kétszólamú ritmusanyag mindig azonos módon hangzik, a Tikfazenében a véletlen okozta törvényszerűségek által az anyag - szinte kaleidoszkóp-szerűen - állandóan változtatja hangzását és ritmikai szerveződéseit, Ez a darab kétszer azonos módon nem szólal meg, mi­ vel bizonyos megoldások, pl. az ismétlések száma, az előadók szabad választása szerint alakulnak. így a ritmusok időbeli egybeeséseit a vé­ letlen törvényei irányítják.

A darab ritmusképlete: J = 144 cca A ll q

:

JlJjl

1

JJJ J. I

:

ll

( J ] - tikfával a combot ütni ( ) ) P

(l - tikfák egymással ütve (f))

A játék lefolyása: A játékosok unisono kezdik játszani az A-val jelzett ritmusképletet, majd egyjátékos, Hl. szólam tovább ismétli ezt, egészen a darab végéig.

A többiek az A képlet óx-12x-es ismétlése után váltanak a B-vel jel­ zett képletre. Ezt a képletet csak egyszer játsszák, maja visszatérnek az A képlethez. Ekkor már egy egység különbség lesz az A és B képlet kö­ zött. Ezt az egy egység különbséget megtartva ismétlik (óx-12x) az A-t, majd újra bejátsszak a B-t, de csak l x és visszatérnek az A-képlethez.

Ekkor már két egység különbség lesz a két szólam között. Ez a folya­ mat addig ismétlődik, amíg nem találkoznak újra az A képletet játszó­ val (vagy játszókkal), Egy szólamot több játékos is játszhat, de akkor az ismétlések számát előre meg kell beszélni, vagy - egy vezető által adott jelre - a szólam minden tagjának egyszerre kell váltania a Bképletre.

A j J és l ritmusokat-valamilyen módon - különböztessük meg egy­ mástól!

144

Az eddigi gyakorlat azt mutatta, hogy a ritmikus történések fő hordo­ zói a 1-ek, ezért a / ] -okat elég szinte alig hallhatóan játszani. Az előa­ dáshoz nagy figyelem és egységes tempóérzet kialakítása szükséges, Ajánlatos párosával is gyakorolni a darabot. A páros játék feltű­ nőbbé teszi a hibákat, a különböző ritmuskombinációk ellenőrzése és észlelése világosabbá válik, és ez biztosabbá teszi játékunkat. A d a ­ rab gyakorlása és előadása során mindig hallgassuk és figyeljük egy­ mást - főleg az állandó alapritmust, ami biztosítja a közös játékot -, és szólójátékosok esetében lehetőleg ne egyszerre váltsunk, hogy a rit­ musok differenciáltsága végig megmaradjon!

A játékot befejezhetjük, miután minden szólam újra találkozik az alapszólammal (az A-val), azaz amikor megint visszaértünk oda, ahonnan elkezdtük. (Miután a darab 8 nyolcadból áll, a kilencedik to­ vábblépésnél visszaérünk a kiindulópontunkhoz.) A végén tehát be­ várjuk egymást. Addig ismételjük az A-t, amíg minden szólam oda nem ér, majd egy határozott intésre egyszerre fejezzük be a darabot!

Találj ki ehhez hasonló ritmusjátékokat!

Előadási darab: Steve Reich: Clapping Music, Universal, 1980.

Steve Reich: Music forPieces 16219.

of Wood, Universal,

Jeney Zoltán: Ampa szerzői kézirat.

145

9.

Polyrythmia 8-7 0 játékosra

A darab egy régebben komponált művem rövidített változata. A prob­ lémák és azok megoldásának módjai hasonlóak mindkét műben.

A játék lényege, hogy nagyon sokféle ritmus találkozik egymással egy időben, a játékosok számától függően. Homogén hangszeregyüt­ tes szükséges a megszólaltatásához, ahol az azonos hangképzési mód segít az egységes hangzás kialakításában. Gyakorlataink során talál­ koztunk már hasonló feladatokkal, amikor egy bizonyos folyamatos és egyenletes lüktetésre kellett ugyanazon összetevőkből álló egyenletes mozgást rájátszani.

A darab folyamatának sematikus képe 8 játékos esetében: A - B - c D E p G - H

i

}

k

L

M

h

o |ni

M,

7,Wl^^:^N:|:i%-J:H

A játék menete a következő: A játékosok félkörben ülnek. Az első játékos kezd játszani egy azo­ nos időtartamokból álló, egyenletesen pulzáló, szabadon választott hangot.

146

A

I j ) ll :

A második játékos egy ideig hallgatja az első játékos által dik­

:

tált tempót, majd megpróbál - amilyen pontosan csak lehet - egy sza­ badon választott hanggal csatlakozni az első játékoshoz.

B

ll J"> ll :

Pár másodpercnyi unisono játék után az első játékos - szü­

:

net nélkül - áttér a következő ritmusképletre: egy egységnyi hang, egy egységnyi szünet.

C ll j ) 1 :

:

7

Most a 3. játékos csatlakozik - amilyen pontosan csak lehet -

a 2. játékos ritmusához, és együtt játszik vele.

D

ll J"> ll :

Pár másodpercnyi közös játék után a 2. játékos áttér az első

:

játékos által játszott ritmusképlethez.

E

ll J) ll :

7

:

Az első játékos továbblép egy újabb képlethez: egy

egységnyi hang, két egységnyi szünet.

F ll j) :

7 7

ll Most már háromféle ritmus szól egy időben.

:

3. játékos 2. játékos

I J) | :

:

| J) || :

!

7

1. játékos ||j ) :

7 7

:

|

A további 4., 5., 6., 7., 8. játékosnak ugyanazt a folyamatot kell vé­ gigjátszania, amit az első három játékosnál megfigyeltünk. A játéko­ soknak előre is és visszafele is figyelniük kell, mert csak akkor léphetnek tovább, ha a folyamat - minden egyes új játékos belépése után visszafelé is lejátszódik.

Az utolsó játékoshoz érve az előbbi folyamat visszafelé is lejátszó­ dik: a 8. játékos pulzációját átveszi a 7., a 7: játékos ritmusát a 6., a 6. játékosét az 5. és így tovább az első játékosig. Ezt a sort hallja a 8. j á ­ tékos, és egyre halkuló hangerővel abbahagyja a játékot.

Utána a 7. játékostól megy visszafelé, ó„ 5., 4„ egészen az első játé­ kosig. Az első játékos egyre halkuló pulzációjával fejeződik be a játék.

Ezt a darabot többször is előadtuk különböző hangolású kerámiacsen­ gőkkel, de fúvós, vonós és ütőhangszeres változatban is játszottuk.

A darab menetének leírása bonyolultnak tűnhet, a gyakorlatban ez egyszerűbb és világosabb lesz, mert a hangzás és az egymásra fi­ gyelés nagyban segíti az előadást.

(Polyrythmia, 100 kerámiacsőre és 5 ütőhangszer-játékosra, szerzői kézirat.)

147

10. H a n g - v e r s e n y Egy membranofon

ütőhangszerre vonós

és bármennyi

fúvós- és

hangszerre

Szóló: Játssz dobon halkan, lassú tempóban, azonos időközönként meg­ szólaló ütéseket, majd fokozatosan - alig észrevehetően - gyorsítsd és erősítsd fel annyira, amennyire csak tudod! Amikor hallod, hogy minden játékos azonos pulzációval játszik az általad diktált ütésekkel, a tempót addig fokozd, amíg még mindenki követni tudja a dob ütéseit, majd egy intéssel vess véget a játéknak!

Együttes: A játékosok - szabadon választott hangmagassággal - követik a dob pulzációját. Kezdetben hosszú, halk (kb. 8-12 ütés hosszúságú), majd egyre rövidebb időtartamú és hangosabb dinamikájú hangokkal.

Végül már együtt játszva a dob által felgyorsított lüktetéssel és felerősö­ dött dinamikával. Minden hang után ugyanolyan hosszúságú szünetet kell tartani, mint amilyen hosszúságú a játszott hang időtartama. A hall­ gatóság közül, aki akar, részt vehet a játékban (különböző hangzók éneklésével vagy fütyüléssel) a fenti szabályok betartása mellett.

148

1 1 . Kiegészítések A Kiegészítések című darab eredetileg zongorára és egy énekbeszéd szólamra íródott. (Ezért közlöm az eredeti verziót.) Később a legkülön­ félébb változatokban is előadásra került. A darab szótagok és han­ gok kombinációja. Soronként 16 szótagból vagy hangból áll, ezért a maximális előadólétszám l ó . Ebben a változatban egy előadó egy szótagot játszik, és azt a darab végéig megtartja. A darab előadható kevesebb játékossal is, Ez esetben egy-egy játékos két szótaggal, ill, hangszerhanggal (zörejhanggal) is szerepelhet. A szótagok ritmikusan és soronként lehetőleg más-más artikulációval (hangsúllyal, hangszín­ nel, karakterrel) szólaljanak meg, és szünet nélkül, folyamatosan kap­ csolódjanak egymáshoz! A hiányzó szótagokat hangszerhanggal he­ lyettesítsük! Bármilyen hangszerösszeállítás elfogadható, de egy-egy szótagot helyettesítő hangszerhang a darab végéig állandó kell hogy legyen, Lehetőleg minden előadó más-más hangszerrel vegyen részt a játékban, a hangszerválasztásnál figyelembe véve az időtartamok különbözőségeit ( j } J\h.)!

Példa a darabnak csak zörejszerű hangszerekkel való előadására: 2

3

J> HA azt

4

>

5

J»

MON-DÓM A

TK IA A Ö TA KS)BA M BG USZ- U (C IFA VES)M (RUM ARB A C A RA A (H N K LUN NG)

6

>

8

Jl

HE- LYE

>

9

10

11

12

13

14

15

J>. J> J> J> J> J>

BE- TÖL- TET- LEN NEM MON- DÓK so-

ITÁNYÉRK(U KO C IA INGL OSTOR L FLEXATON KEREPLŐ CN CSERÉP ÜVEG DOB KAGYÓ G URIR O ) CSORGÖ TRA

A mű Petőcz András Néhány szó mindig eltűnik, majd ismét előkerül című versének felhasználásával készült. (Petőcz András-Sáry László: Közeledések

és távolodások

Hungaroton, MK 31392.)

149

150

12. D a l l a m

meg-megszakítva

A darabot kollektív kompozíciónak is nevezhetném, mivel alapvető alkotórészeit - minden előadás előtt - együtt határozzuk meg a részt­ vevőkkel, a következő módon: Sorban mindenki mond egy számot 1 és 9 között, Ezeket a számokat egymás után felírjuk. Az első szám határozza meg - minden esetben - a frázis hosszát. Az első játákos például 3-as számot mond. Az első frázis hossza tehát 3 számot foglal magában. A második játékos ó-ost mond, a harmadik 8-ast. Az első frázis készen van: 3-6-8. A következő játékos 5ös számot mond. A következő frázis 5 számból fog állni. A következő já­ tékosok 2-est, 2-est, 1 -est és 4-est mondanak. Kész a következő frázis 52-2-1 -4. A frázisok végén szünetet kell tartani. A szünet időtartama annyi egység lesz, amennyit a frázis utolsó számjegye mutat. Az első és máso­ dik frázis közötti szünet tehát 8 egység lesz. Kezdetben - a közös gyakor­ lás miatt - egy egységnek alacsonyabb sebességet válasszunk, amit később a játékosok teherbírásától függően gyorsíthatunk.

Vonós- és fúvós hangszerek esetében a hangot a szám értékének megfelelően ki kell tartani. Ütőhangszereknél mindig az első egységre játszunk, a többit szünetként kiszámoljuk.

Különböző számokra különböző hangmagasságot válasszunk! Azo­ nos számok (egymás után) azonos hangok lehetnek, Próbáljunk amennyire csak lehet - szinkronban lenni egymással! A darab bár­ mely hangszer-összeállításban előadható, A hangmagasságok sza­ badon választhatók, Az első két frázis megoldása: 3

6

8

= i r f r f?????f?m?r?

P

ütős

sJP

:/

5/P

f

[)77^77777p7777777 p

f

f

(8)

( 8 )

5

2

2

tHB

ü 0 f

í í » — • = /

P

P

1 4

dn

PP

^'7777p7p7^777 f

p

p

(4)

(4)

p p

151

Öt vagy ennél nagyobb szám esetében erős hangsúllyal kezdjük, majd azonnal egy halk dinamikáról erősítsünk a hang végéig! (sf-p-f) Ha a közös játék - azaz a tempó azonossága - irányítás nélkül túl ne­ héznek bizonyulna, kell egy vezetőt kinevezni, aki segíti az együttes j á ­ tékát. A vezető frázisonként vagy nagyobb egységenként - elhatáro­ zástól függően - más és más lehet.

152

13. Közeledések és t á v o l o d á s o k Azonos számú fúvóshangszerre

és vascsövekre,

III.

csőharangokra

Minden egyes fúvós játékosnak legyen egy párja, aki csőharangon ját­ szik! A fúvós hangszerek válasszanak egy tetszés szerinti, de egymástól különböző hangmagasságot, ezt a hangot ismételjék úgy, hogy min­ den összetevő állandó maradjon (hangmagasság, hangerő, hangszín, időtartam, szünetek hossza)! Az összetevők játékosonként természete­ sen különbözőek legyenek! A harangok indítják a fúvós hangszerek első hangját, és figyelik a fúvóshangok ritmikus ismétlődését. A harangüté­ seknek minden esetben találkozniuk kell a fuvóshangokkal. A fúvós­ hang 1 ó-szori ismétlésére a harangok újraütnek egyet a fúvós hangszer­ rel együtt, de ezután már csak 15 fúvóshang megszólalást várnak, majd 14-et, 13-at, és így tovább, egy egységig fogyasztva a sort.

Az egyes elérése után ugyanezt a folyamatot visszafelé l - l 6 - i g is eljátsszák, így elérkezünk a kiindulópontig, a 16. egységig. Ennek a számnak elérése a darab végét jelenti, és a harangok 16. ütésére a fúvósok befejezik a játékot.

(15)

(16)

JJJJJJJJJJJJJJJJ (14)

(13H12H11)

JJJJJJJJJJJJJJ (5)

JJJJJ

JJJJJJJJJJJJJJJ

,(6)-(7)-(8).

. (1)

(2)

(3)

JJ JJJ

(4)

JJJJ

(16)

JJJJJJJJJJJJJJJJ

A darabban használt hangszerek lehetnek szimfonikus zenekariak vagy saját magunk által készítettek. Fúvós hangszereket készíthetünk pl. műanyag csövekből, csőharangok készülhetnek alumíniumból,

153

vasból vagy bármely ötvözetből, különböző hosszúságban levágva.

A hangszerek bármely hangolása elfogadható, de minden egyes hangszer különböző hangmagasságot kell hogy képezzen, és ez a hangmagasság ne változzon a darab végéig! A darabot számtalan esetben játszottuk úgy, hogy a harangot játszó játékosok térben is ér­ zékeltették a közeledést és a távolodást.

A játékosok térbeli elhelyezkedése 8 fúvós és 8 harang esetében:

B)

A

Harangok

(D

Fúvósok

®

ni

© !

m

®

CD

m

m Harangok

0

©

V

Í1J

w

A harangok 16 lépésben közelednek, majd l ó lépésben távolodnak fúvóspárjuktól.

A darab végén a harangok teljes kicsengését meg kell várni!

Nyitott-fedett síp készítése műanyag csőből: vágjunk le különböző hosszúságú (10-30 cm) műanyag csöveket, a cső egyik végét dugjuk be parafadugóval, egy kis rést hagyva, ahol a levegőt befújjuk. A pa­ rafadugó alatt néhány cm-re kis nyílást (sliccet) vágunk a műanyag csövön. Ha a cső alsó végét a tenyerünkkel befogjuk, fedett (mély), ha nyitva hagyjuk, nyitott (magas) hangot kapunk.

Tartalomjegyzék Előszó

5

I. rész Néhány bevezető gondolat a kreatív zenei gyakorlatok elé II. rész Gyakorlatok, példák és magyarázatok Zenei társasjátékok III. rész: Szöveg-zenék Néhány szó a „Szöveg-zenék" című gyűjtemény elé 1. Téma változatokkal, szavakra bontva 2. Szótagokra bontva 3. Hangzókra bontva 4. Időtartam 5. Hangerő 6. Többszólamú játékok 7. Ellenpontok 8. Kettős 9. Szünet nélkül 10. Pillanatképek 11. Sebességek 12. Melodikus díszítések 13. Növekedés-fogyás 14. Gyorsulás-lassulás 15. Labda-játék l ó . Emelkedés-süllyedés (glisszandók) 17, Ellentétek. Fény és árnyék 18. Te vagy a legény IV. rész: Előadási darabok 1. Mérleg játék 2. A Felkelő Nap köszöntése 3. Körök 4. Nyolcadfordulós játék 5. Ötös játék

.

9

29 102

. . .

105 106 107 108 109 110 111 112 113 114 115 116 117 118 120 121 123 124 125

129 132 135 137 139

157

6. Staféták 7. Dallam és kísérete . . . .

8. Tikfa-zene 9. Polyrythmia 10. Hang-verseny 11. Kiegészítések 12. Dallam meg-megszakítva 13. Közeledések és távolodások