Népzenész szakképesítés központi tantárgyi programja 1998

M Ű V E L Ő D É S I ES K Ö Z O K T A T Á S I

T

MINISZTÉRIUM

-

N E P Z E N E S Z SZAKKÉPESÍTÉS KÖZPONTI TANTÁRGYI PROGRAMJA

MŰVELŐDÉSI ÉS KÖZOKTATÁSI MINISZTÉRIUM

A NEPZENESZ SZAKKÉPESÍTÉS KÖZPONTI TANTÁRGYI PROGRAMJA A ZENEMŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLÁK SZÁMÁRA

ROMI-SULI Könyvkiadó Mogyoród, 1998

A NÉPZENÉSZ SZAKKÉPESÍTÉS KÖZPONTI TANTÁRGYI PROGRAMJA

Főszerkesztő: Szerkesztő: Alkotószerkesztő:

Dr. Sziidi János Dr. Szűcsné Hobaj Tünde Dr. Tari Lujza Kovács Brigitta

Borítóterv:

Tóth Yoka Zsolt

Záradék A szakképzésről szóló - többször módosított - 1993. évi LXXVI. törvény 5. § (3) bekezdés c) pontja alapján a népzenész szakképesítés központi programját - a kis létszámú csoportok szervezése tekintetében a pénzügy­ miniszterrel egyetértésben - a 2733/55/98. számon kiadom..

Budapest, 1998.

Dr. Magyar Bálint s. k, művelődési és közoktatás miniszter

TARTALOM ÁLTALÁNOS IRÁNYELVEK A SZAKKÉPZÉS MEGSZERVEZÉSÉHEZ

9

I. A képzés szabályozásának jogi háttere 1. A képzés szervezésének feltételei 2. A tanulók felvételének feltételei II. A képzés célja III.-A képzés szakmai követelményei Szakmai elmélet 1. Népzeneelmélet és-történet 2. Népi hangszer - hangszeres népzene 3. Néprajz 4. Szolfézs 5. Zeneelmélet 6. Zeneirodalom Szakmai gyakorlat 1. Hangszerjáték 2. Népi ének 3. Zongora kötelező tárgy IV. A szakmai vizsgáztatásra vonatkozó előírások 1. A vizsgára bocsátás feltételei 2. A szakmai vizsga részei 3. A szakmai vizsga tantárgyai 4. A vizsga értékelése 5. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei 6. A szakmai vizsga szervezése V. A szakképesítés megnevezése VI. A képzés struktúrája 1. A képzési idő 2. A képzés tantárgyai 3. A kötelező tantárgyak és az azokra fordítható ajánlott óraszámok

10 10 11 12 12 12 12 14 15 16 18 19 19 19 34 36 37 37 38 38 41 42 42 43 44 44 44 45

SZOLFÉZS

49

1. A program célja, feladata

50

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

2. Követelmények a program elvégzése után 2.1. A szakközépiskola felvételi anyaga 3. Tananyag 4. A tantárgy kapcsolata más tantárgyak témáival 5. Az értékelés módja 6. Tárgyi feltételek 7. Javaslatok, útmutatások

52 53 55 80 8i 82 83

ZENEELMÉLET

85

1. A program célja, feladata 2. Követelmények a program elvégzése után 2.1. A szakközépiskola felvételi anyaga 3. Tananyag 4. A tantárgy kapcsolata más tantárgyak témáival 5. Az értékelés módja 6. Tárgyi feltételek 7. Javaslatok, útmutatások

ZONGORA KÖTELEZŐ TÁRGY

86 87 88 88 95 96 97 97

101

1. A program célja, feladata 2. Követelmények a program elvégzése után 2.1. A szakközépiskola felvételi anyaga 3. Tananyag 4. A tantárgy kapcsolata más tantárgyak témáival 5. Az értékelés módja 6. Tárgyi feltételek 7. Javaslatok, útmutatások

102 104 104 105 111 111 112 112

ZENEIRODALOM

113

1. A program célja, feladata 2. Követelmények a program elvégzése után 3. Tananyag 4. A tantárgy kapcsolata más tantárgyak témáival 5. Az értékelés módja 6. Tárgyi feltételek 7. Javaslatok, útmutatások

4

114 114 115 126 126 127 128

TARTALOM

NÉPI H A N G S Z E R - H A N G S Z E R E S N É P Z E N E

131

1. A program célja, feladata 2. Követelmények a program elvégzése után 2.1. A szakközépiskola felvételi anyaga 3. Tananyag 4. A tantárgy kapcsolata más tantárgyak témáival 5. Az értékelés módja 6. Tárgyi feltételek 7. Javaslatok, útmutatások

132 134 135 136 141 142 142 143

NÉPZENEELMÉLET ÉS-TÖRTÉNET

153

1.

2.

3.

5.

6.

A program célja, feladata Követelmények a program elvégzése után Tananyag Az értékelés módja Tárgyi feltételek

NÉPRAJZ 1.

2.

3.

4.

5.

6.

A program célja, feladata Követelmények a program elvégzése után Tananyag A tantárgy kapcsolata más tantárgyak témáival Az értékelés módja Tárgyi feltételek Felhasználható irodalom

NÉPI H E G E D Ű 1. A program célja, feladata 2. Követelmények a program elvégzése után 2.1. A szakközépiskola felvételi anyaga 3. Tananyag 4. A tantárgy kapcsolata más tantárgyak témáival 5. Az értékelés módja 6. Tárgyi feltételek

NÉPI B R Á C S A 1. A program célja, feladata

154 154 156 161 161

163 164 165 166 170 171 171 172

181 182 183 185 185 203 204 205

207 208

5

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

2. Követelmények a program elvégzése után 2.1. A szakközépiskola felvételi anyaga 3. Tananyag 4. A tantárgy kapcsolata más tantárgyak témáival 5. Az értékelés módja 6. Tárgyi feltételek

209 210 21 1 223 224 225

NÉPI N A G Y B Ő G Ő , C S E L L Ó , Ü T Ő G A R D O N

227

1. A program célja, feladata 2. Követelmények a program elvégzése után 2.1. A szakközépiskola felvételi anyaga 3. Tananyag 4. A tantárgy kapcsolata más tantárgyak témáival 5. Az értékelés módja 6. Tárgyi feltételek

228 229 23 1 231 242 243 243

CITERA 1. A program célja, feladata 2. Követelmények a program elvégzése után 2.1. A szakközépiskola felvételi anyaga 3. Tananyag 4. A tantárgy kapcsolata más tantárgyak témáival 5. Az értékelés módja 6. Tárgyi feltételek 7. Javaslatok, útmutatások

245 "

246 248 249 250 261 261 262 263

TAMBURA (KÖTELEZŐ TÁRGY CITERA SZAKOSOK SZÁMÁRA) 265 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

6

A program célja, feladata Követelmények a program elvégzése után Tananyag A tantárgy kapcsolata más tantárgyak témáival Az értékelés módja Tárgyi feltételek Javaslatok, útmutatások

266 266 267 270 270 271 272

TARTALOM

TAMBURA (SZABADON VÁLASZTHATÓ TÁRGY)

273

KOBOZ

277

1.

2.

3.

4.

5.

6.

A program célja, feladata Követelmények a program elvégzése után Tananyag A tantárgy kapcsolata más tantárgyak témáival Az értékelés módja Tárgyi feltételek

TEKERŐ 1. A program célja, feladata 2. Követelmények a program elvégzése után 2.1. A szakközépiskola felvételi anyaga 3. Tananyag 4. A tantárgy kapcsolata más tantárgyak témáival 5. Az értékelés módja 6. Tárgyi feltételek

FURULYA, DUDA 1. A program célja, feladata 2. Követelmények a program elvégzése után 2.1. A szakközépiskola felvételi anyaga 3. Tananyag 4. A tantárgy kapcsolata más tantárgyak témáival 5. Az értékelés módja 6. Tárgyi feltételek

NÉPI K L A R I N É T 1. A program célja, feladata 2. Követelmények a program elvégzése után 2.1. A szakközépiskola felvételi anyaga 3. Tananyag 4. A tantárgy kapcsolata más tantárgyak témáival 5. Az értékelés módja 6. Tárgyi feltételek 7. Javaslatok, útmutatások .

278 279 280 282 283 283

285 286 287 289 289 300 300 301

303 304 305 306 306 3 14 315 315

317 3 18 319 321 321 334 335 336 338

7

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

TÁROGATÓ (SZABADON VÁLASZTHATÓ TÁRGY)

343

1.

2.

3.

4.

5.

6.

344 346 347 351 351 351

A program célja, feladata Követelmények a program elvégzése után Tananyag Az értékelés módja Tárgyi feltételek Javaslatok, útmutatások

NÉPI C I M B A L O M

353

1. A program célja, feladata 2. Követelmények a program elvégzése után 2.1. A szakközépiskola felvételi anyaga 3. Tananyag 4. Az értékelés módja 5. Tárgyi feltételek

354 356 358 358 372 372

NÉPI É N E K

375

1. A program célja, feladata 2. Követelmények a program elvégzése után .• 2.1. A szakközépiskola felvételi anyaga 3. Tananyag Népi ének (választható tárgy) tanítása hangszeres növendékek számára Kamara- (társas) ének tantárgy 4. A tantárgy kapcsolata más tantárgyak témáival 5. Az értékelés módja 6. Tárgyi feltételek 7. Javaslatok, útmutatások 8. Kötelező kiegészítő tantárgyak 1. Hangegészségtan 2. Beszédgyakorlat Ajánlott irodalom Diszkográfia

376 378 379 380 388 390 391 392 392 393 395 395 396 397 410

8

ÁLTALÁNOS IRÁNYELVEK A SZAKKÉPZÉS MEGSZERVEZÉSÉHEZ

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

I. A KÉPZÉS S Z A B Á L Y O Z Á S Á N A K JOGI H Á T T E R E Készült a közoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény, K t ) , valamint a szakképzésről szóló - többször módosított 1993. évi LXXVI. törvény, továbbá ezek végrehajtására kiadott: • az Országos Képzési Jegyzékről szóló 12/1996. (XII. 29.)

MüM rendelettel módosított 7/1993. (XII. 30.)MüM rendelet, • a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló 2/1997. (I. 22.) MüM rendelet, • az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatá­ sairól szóló 9/1993. (XII. 30.)MüM-MKM együttes rendelet, • a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló, a 4/1996. (V. 24.) MüM rendelettel módosított, 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet, • a szakmai követelmények kiadásáról szóló - többször módosí­ t o t t - 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet, • a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteiről szóló 5/1996. (VI. 4.)MüM-MKM rendelet alapján.

1. A KÉPZÉS SZERVEZÉSÉNEK FELTÉTELEI Személyi feltételek Az elméleti és gyakorlati képzést a közoktatásról szóló törvény 17. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott feltételekkel ren­ delkező pedagógus vagy a művészeti területnek megfelelő felső­ fokú végzettségű szakember láthatja el. Művészeti szakközép­ iskolában - ha van a képzés szakirányának megfelelő egyetemi szintű képzés - a 11. évfolyamtól egyetemi szintű tanári, illetve a művészeti területnek megfelelő egyetemi szintű végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező személy láthatja el.

10

ÁLTALÁNOS IRÁNYELVEK A SZAKKÉPZÉS

MEGSZERVEZÉSÉHEZ

Tárgyi feltételek A • • • •

szakmai tantárgyak esetében általános tanítási feltételek: tantermek, próbatermek, hangversenytermek, tankönyvek, segédletek, zongora.

A. részletes igényeket az egyes tantárgyak programjai tartalmazzák.

A tantárgyi programokban Az értékelés módja cím alatt a félévi és év végi vizsgán köztes vizsgát értünk.

2. A TANULÓK FELVÉTELÉNEK FELTÉTELEI Iskolai

előképzettség

• párhuzamos képzés esetén a közoktatásról szóló törvény 29. § (8) bekezdésében foglaltak alapján, • kiegészítő szakképzés esetén középiskolai végzettség.

Szakmai előképzettség Nem szükséges.

Egyéb feltételek A zeneiskola alapfok utolsó évfolyamának megfelelő szintű hang­ szeres és elméleti felkészültség, amelyről a tanuló a felvételi vizsgán ad számot.

Egészségügyi feltételek Egészségügyi alkalmassági vizsgálat szükséges.

1 1

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

II. A KÉPZÉS CÉLJA

Olyan elméleti és gyakorlati ismeretek tanítása és gyakoroltatása, amelyek felkészítik a tanulót a zenész szakmai követelmények tel­ jesítésére, képessé teszik a középfokú szakképesítéssel betölthető munkakörök ellátására.

III. A KÉPZÉS SZAKMAI K Ö V E T E L M É N Y E I A - többször módosított - 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 55. sorszáma alatt kiadott népzenész szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeivel egyezően az alábbiak:

SZAKMAI ELMÉLET 1. NÉPZENEELMÉLET ÉS -TÖRTÉNET A jelölt tudjon fejből legalább 250-250 magyar népdalt a régi stílusrétegekből és az új magyar népdalstílusból válogatva. Hang­ szerjátékosok esetében a követelmény 100 népdal és 100 hang­ szeres dallam. Ismerje a népdalstílusok jellemzőit. Tudjon a forma, a sorzáróhangok, a szótagszám és a hangkészlet alapján népdalt elemezni.

Ismerje az alapvető népzenei szakkifejezéseket és tudja értelmezni azokat.

Legyen képes a népzene szókincse és zenei nyelvtana alapján művészeti hitelű népzene megszólaltatására, „survivaF'-hatást keltő „revivaf-tolmácsolásra.

12

ÁLTALÁNOS IRÁNYELVEK A SZAKKÉPZÉS

MEGSZERVEZÉSÉHEZ

Legyen tisztában • a népzene fogalmával, • a népzenekutatás történetével (magyar, kitekintéssel Európára), • a népzenegyűjtés céljával, a népzenei rendszerezés alapelvei­ vel, • a népdalelemzés szempontjaival, • a magyar népzene stílusrétegződéseivel, legfontosabb műfajai­ val, • a hangszerek osztályozásával, a népi hangszerekkel, elterjedtsé­ gükkel és történetükkel, • a népzenei dialektusokkal, • a népzene és műzene kapcsolatával és egymásrahatásával, • a népzene és néptánc kapcsolatával.

Ismerje • a tánctípusok zenekíséretét, » és tudja alkalmazni a harmonizálás típusait a népzenei gyakor­ latban, • az énekes és hangszeres népzene díszítőelemeit, előadásmódját, • az énekes népszokásokat, jeles napokat, • a népzene színpadi megszólaltatásának elveit, gyakorlatát, a feldolgozás készítésének szempontjait.

A jelölt • rendelkezzen alapvető néprajzi, népzenei és színpadi ismere­ tekkel, • tudjon elemi fokon népdalt és népi hangszeren játszott dallamot lejegyezni és elemezni.

13

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

2. NÉPI HANGSZER - HANGSZERES NÉPZENE A jelölt • rendelkezzen átfogó ismeretekkel a népi hangszerek történeté­ ről, részletesen is ismerje saját hangszere(i)t, valamint helyét (helyüket) a magyar néphagyományban, illetve általában a nép­ zenében, • ismerje a hangszerek osztályozási módját, tudja elhelyezni a magyar népi hangszereket e rendszerben, • legyen általánosan tájékozott a népi hangszerek előfordulásáról a klasszikus zenében, • rendelkezzen átfogó ismeretekkel a hangszeres magyar népzene főbb stílusairól és az előadásmódokról, • legyen tisztában a hangszerek területi hovatartozásával a magyar népzenei dialektusterületen belül, • ismerje a néphagyomány kiemelkedő hangszerjátékosait és hangszerkészítőit, • az elméletben tanultakat tudja alkalmazni saját hangszerén: legyen képes tiszta, stílusos, technikailag megfelelő, hangszer­ játékra, • legyen tisztában a magyar népi hangszertársulások, valamint a többszólamúság fogalmával, s ezt a tudást kamatoztassa saját műsora készítésénél, • legyen képes kottáról transzponálva játszani (a műsorához is felhasználható), hangszeres dallamokat önállóan hangfelvétel­ ről lekottázni, • a hangszer és a zenei anyag temészetének megfelelően (stíluso­ san) improvizálni, • manuálisan is legyen képes minimális hangszerjavítás elvégzé­ sére (tudjon egy egyszerűbb chordofon hangszert újrahúrozni, hangszeréhez pengetőt készíteni, nádat faragni stb.).

ÁLTALÁNOS IRÁNYELVEK A SZAKKÉPZÉS

MEGSZERVEZÉSÉHEZ

3. NÉPRAJZ Rendelkezzék a jelölt • néprajzi alapismeretekkel: néprajzi alapfogalmak (pl. nép, nem­ zet, nemzetiség, etnikai csoportok, hagyomány, kultúra, közös­ ségi hagyományozódás, variálódás, szóbeliség); • a néprajztudomány vázlatos története, szakágai, társtudományai ismeretével.

Ismerje • a jelentősebb hazai néprajzi gyűjtemények centrumait és kuta­ tóhelyeit; • a magyar nép táji-történeti tagolódását, nemzetiségeinket, szomszédainkat.

A társadalomnéprajz terén ismerje • a hagyományos magyar paraszti társadalomban az egyén és a közösség, a közösség és a társadalom viszonyát; • a családi, rokoni, mürokoni kapcsolatokat; • a nemek és korcsoportok szerepét; • társadalmi rétegződését; • a társadalmi szabályokat, a paraszti társadalom belső rendjét meghatározó jogszokásokat.

Az anyagi kultúra terén szükséges • a népi műveltség tárgyainak és eszközeinek, a hozzájuk kapcso­ lódó életmód, termelési tapasztalatok és használati hagyomá­ nyok alapvető ismerete, valamint • a gyűjtögetés, vadászat, halászat, földművelés, állattartás, • a táplálkozás, település, építkezés, lakáskultúra, kézművesség, • a díszítőművészet, népviselet, kereskedelem, közlekedés, • a szállítás, teherhordás ismerete.

15

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

A folklór, szellemi kultúra terén ismerje • a paraszti világképet (népi természetismeret, népi gyógyászat, néphit, népi vallásosság); • a gyermekkor költészetét; • a népköltészetet (prózai és verses epika, líra, dramatikus nép­ költészet), ezen belül tudja elhelyezni a magyar népdalt; • a jeles napokhoz, a gazdasági élethez, az emberi élet fordulói­ hoz kötődő népszokásokat; • a magyar nép tánckultúráját, a magyar tánckincs történeti réte­ geit, a táncdialektusokat.

4. SZOLFÉZS Rendelkezzék a jelölt • kiművelt zenei hallással, írás- és olvasási készséggel, • fejlett zenei képzelettel és memóriával, • tudatos előadási és formálási készséggel, és az ehhez szükséges technikai felkészültséggel, • a zenéléshez nélkülözhetetlen alkalmazkodó- és koncentráló­ képességgel, • az egyes zenetörténeti korszakok előadási gyakorlatának isme­ retével, • az előadáshoz és az elemzéshez szükséges elméleti: harmóniai, formatani és stílusismerettel.

Legyen gyakorlata a relatív és abszolút rendszer használatában (olvasás, lejegyzés, transzponálás, hallásgyakorlatok, harmónia­ hallás, elemzés stb.).

16

__ÁLTALÁNOS IRÁNYELVEK A SZAKKÉPZÉS

MEGSZERVEZÉSÉHEZ

Tudjon a jelölt • c-kulcsokban olvasni, chiavettázni és transzponálni (énekelve, ének-zongorázva és lehetőség szerint írásban is), •> lapról énekelni egyszólamú idézeteket, valamint az énekes kamarazene műfajaiban szólamokat önállóan énekelni, megfor­ málni, • tisztán intonálni, • többszólamú és zongorakíséretes műveket ének-zongorával előadni, • műveket elemezni, a zenei komponenseket egyenként és össze­ függésükben értelmezve stílusosan interpretálni, • tudatosan és rendszeresen gyakorolni.

Ismerje a középkor, a reneszánsz, a barokk, a bécsi klasszicizmus, a romantika és a XX. század szerzőit, tipikus műfajait, jellemzőit és stilisztikai sajátosságait.

Legyen képes a jelölt • hallás után lejegyezni egy- és többszólamú (homofon és poli­ fon) zenei részleteket a fentebb körvonalazott stíluskorszakok­ ból, • műveket kotta nélkül is előadni (énekelve és ének-zongorával), • a szakképesítés és a különböző felsőfokú intézmények által előírt vizsga-, illetve felvételi követelményeknek megfelelni.

17

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

5. ZENEELMÉLET Jártasság a barokk és bécsi klasszikus zene harmónia- és formavilágában. írásbeli követelmények A szakmai vizsga anyagának megfelelően • klasszikus zenei idézetek szélső szólamainak lejegyzése harmó­ niai jelöléssel, • akkordfűzési gyakorlatok négyszólamú lejegyzése harmóniai jelöléssel együtt.

Szóbeli követelmények • akkordtípusok, harmóniafüzések magyarázata és bemutatása rövid műrészletek előadásával, elemzésével, az erre alkalmas műrészletekből harmóniai vázlat készítése és bemutatása (nem zongoristák szükség esetén csak a vázlatot zongorázzák), • mintapéldák transzponált játszása (zongoristák 6 #, 6 b, nem zongoristák 4#,4b előjegyzésig), • szekvenciák memorizálása, transzponálása, • akkordfűzések játszása diktálás után és számozott basszusról, • barokk, klasszikus tételek formai elemzése kottakép alapján, • a hangszeres, illetve énekórán tanultak közül valamely barokk vagy klasszikus mű komplex elemzése, • bizonyos tájékozottság a barokk előtti és klasszika utáni zenei nyelvezet néhány alapelemében (ötfokú, hétfokú hangnemek felismerése, transzponált éneklése; a hangszeres vagy énekórán tanult kórusmű, dal vagy hangszeres darab néhány vonásának modális fordulat, ritmikai, melodikai, harmóniai „érdekesség" - bemutatása, magyarázata).

18

ÁLTALÁNOS IRÁNYELVEK A SZAKKÉPZÉS

MEGSZERVEZÉSÉHEZ

6. ZENEIRODALOM A jelölt • ismerje a zenetörténet különböző korszakaira jellemző stílus­ jegyeket, műfaji és formai sajátosságokat, • legyen képes tájékozódni a zenetörténet korszakaiban, • legyen képes elhelyezni az egyes zeneszerzőket a megfelelő korban, legalább félévszázadnyi pontossággal, • ismerje a zeneszerzők életének, körülményeinek azokat a vonatkozásait, amelyek hatással voltak alkotóművészetükre, • legyen képes felismerni hallás után a zeneművek szerkezeti, karakterbeli, hangzásbeli sajátosságait, • legyen képes ismereteit saját zenei (hangszeres, énekes) praxisában hasznosítani, • legyen igényes az interpretáció minősége, stílushűsége iránt, • váljék igényessé ismereteinek állandó bővítése iránt, zeneművek megismerése, zeneelméleti-zenetudományi munkák olvasása, hangverseny- és operaelőadások látogatása, egyéni és együttes aktív muzsikálás révén,

SZAKMAI GYAKORLAT 1. HANGSZERJÁTÉK A főtárgyi hangszerjáték általános

követelményei

A jelölt rendelkezzen hangszerén megfelelő repertoárral. Reper­ toárjának nagy részét legyen képes kotta nélkül is előadni.

19

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

Tudjon • a különféle tájegységek népzenéjéből stílusosan idézni, • fejből játszott dallamokból hangnem-, tempó- és ritmusváltozá­ sokkal rögtönözve táncrendet szerkeszteni és azt folyamatosan - tánckíséretként is - eljátszani, • zenei programot, színpadi tánc zenei kíséretét összeállítani és előadni, illetve a műsort vezetni, • különféle zenekarokat összeállítani.

Legyen a megtanult műsorok előadásában középfokon elvárható előadói tapasztalata.

Ismerje hangszerének irodalmát és legkiválóbb előadóit.

Legyen képes saját hangszerét karbantartani, és ha szükséges, tudjon egyszerűbb népi hangszereket (pl. nádsíp, egyes idiofon hangszerek, köcsögduda stb.) elkészíteni és megszólaltatni.

Ismerje az alapvető népi tánctípusokat, alapfokon tudja eltáncolni azokat.

Népi hegedű A jelölt ismerje • hangszere természetét, történetét és népi vonatkozásait, • a jelentősebb prímások nevét, működési területét, • a régi és új stílusú táncok zenéjének jellemző vonásait, • a tánczenei folyamatok szerkezetét, felépítését, zenei tartalmát, • a nem tánchoz kapcsolódó zenéket (pl. népszokások).

Legyen képes mint hegedűs • természetes, oldott hangszerkezelésre, • tudatosan gyakorolni, • technikáját önállóan továbbfejleszteni,

20

ÁLTALÁNOS IRÁNYELVEK A SZAKKÉPZÉS

MEGSZERVEZÉSÉHEZ

• az alapvonásokat, valamint a különböző vonásnemeket alkal­ mazni, • dinamikailag árnyalt és kifejező hangképzésre, • a különböző zenék stílusának, valamint saját kézalkatának megfelelő ujjrendek és vonások önálló készítésére, • az adott tánczenére jellemző hangsúlyozás és dinamika tudatos alkalmazására, • a különböző bal kéz díszítések megkülönböztetésére és tudatos alkalmazására, • a teljes tánczenei folyamat zenéjének felépítésére, táncszerü eljátszására, • önálló zenekari számok összeállítására, • a tanult dallamokat kontrán kísérni, • a tanultak (tempó, harmonizálás, játékmód) alapján egy isme­ retlen táncdallamot a megfelelő népzenei dialektuson, illetve tánctípuson, szokáskereten belül elhelyezni, hallás után megta­ nulni, illetve lejegyezni.

Legyen képes mint prímás • zenekarát vezetni, • színpadon magabiztosan kiállni és viselkedni, • táncot indítani különböző tempókban, • a megkezdett tempót megtartani, lassítani, illetve gyorsítani, • a táncot befejezni, bárhol „lehúzni", • egy tánctípuson belül különböző dallamokat összekötni, • a táncfolyamaton belül tánctípust váltani (pl. lassú csárdás, friss csárdás), • muzsikálás közben a zenekarával, a táncossal, illetve színpadi zenészként a közönséggel kapcsolatot teremteni, illetve tartani.

21

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

Rendelkezzék • megfelelő technikával, laza kéztartással és könnyed vonó­ kezeléssel, • igényes, fejlett hallással, • biztos memóriával, • biztos tempótartással, ritmusérzékkel, belső ritmussal, periódus­ érzékkel.

Népi brácsa A jelölt ismerje • ' hangszere történetét és népi vonatkozásait, • a jelentősebb zenekarokat és zenészegyéniségeket, • a régi és új stílusú táncok zenéjének jellemző vonásait, • a tánczenei folyamatok szerkezetét, felépítését, zenei tartalmát, • az alkalomhoz nem kötött (nem tánczenei) zenéket, szokásokat.

Legyen képes • természetes, oldott hangszerkezelésre, • technikai és zenei szempontból tudatos elemző gyakorlásra, • technikáját önállóan továbbfejleszteni, • az alapvonásokat, valamint a különböző vonásnemeket alkal­ mazni, • dinamikailag árnyalt és kifejező hangképzésre, • az adott zenére jellemző hangsúlyozás és dinamika tudatos alkalmazására, • a jobb és bal kéz játszó-mechanizmusának összehangolására, • a teljes tánczenei folyamat táncszerű eljátszására a prímás játéka alapján, • önálló zenekari számok összeállítására,

22

ÁLTALÁNOS IRÁNYELVEK A SZAKKÉPZÉS

MEGSZERVEZÉSÉHEZ

• a tanultak (tempó, harmonizálás, játékmód) alapján egy isme­ retlen dallamot a megfelelő népzenei dialektuson, illetve tánctí­ puson belül elhelyezni, hallás után megtanulni és lejegyezni, • egy ismeretlen dallamot (akár első hallás után) stlílushűen, a megfelelő harmóniákkal kísérni, • a prímás játékára állandóan figyelve annak zenei jelzésére (tempóváltás, tánctípus-váltás) azonnal reagálni: azaz legyen kellő kamarazenei felkészültsége, • a színpadon magabiztosan mozogni, • a zenekarával, a táncossal, illetve színpadi zenészként a közön­ séggel kapcsolatot teremteni és tartani muzsikálás közben.

Rendelkezzék • igényes, fejlett hallással (belső hallással is), kontrol lálóképességgel, • biztos memóriával, • biztos tempótartással, ritmusérzékkel, fejlett formaérzékkel.

Népi nagybőgő, cselló, ütőgardon A jelölt ismerje • hangszerei történetét, típusait, a hangszer elterjedtségét a ma­ gyar nyelvterület különböző vidékein, • legyen ismerete a szomszéd népek hasonló hangszereiről, • hangszerei repertoárját, és azoknak jellemző részét, előadói ha­ gyományát a magyar nyelvterület különböző vidékein, és azok jellemző zenei stílusjegyeit, • hangszere irodalmát, a jelentősebb népzenekutatók munkássá­ gát és írásait.

Legyen képes • • elemezni a népdalok formai és harmóniai szerkezetét,

23

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

• zenei és technikai szempontból tudatos elemző gyakorlásra, • technikájának önálló továbbfejlesztésére, • hangszeres népzenei darabok önálló megtanulására, és lejegy­ zésére felvételről, • énekes dallamok megformálására hangszerein, az adott népze­ nei dialektus stílusának megfelelő hagyományos előadásmódján, • természetes, oldott hangszerkezelésre, • tiszta intonációra, • a hangszín és a hang kialakítására, díszítésére, az autentikus hangzást megközelítő módon, a stílus adta kereteken belül, • népzenei darabok értelmes, tagolt előadására (illetve kíséreté­ re), a ritmus, a hangsúlyok, az összetartozó és elkülönülő hangok helyes megszólaltatására, • több terület népi tánca zenekíséretének eljátszására, • ajobb és bal kéz játszómechanizmusának összehangolására, • a legfontosabb zenei karakterek megjelenítésére, • az egyes zenei karaktereknek megfelelően az alapvonások (legato, détaché, martelé, marcato, staccato, pizzicato) alkalma­ zására, • dinamikailag árnyalt és kifejező hangképzésre, • a dallamok stílusának és karakterének, valamint saját kézal­ katának megfelelő ujjrendek és vonások önálló kialakítására és variálására, • életkorának és képességeinek megfelelő zenei anyag autenti­ kus, stílushű, a zenei összefüggéseket visszaadó, értelmesen tagolt, árnyalt és kifejező előadására.

Rendelkezzék • biztos zenei memóriával, • igényes, fejlett hallással, kontrolláló-képességgel, • koncentráló-képességgel és szereplési rutinnal, • lapról olvasási készséggel,

24

ÁLTALÁNOS IRÁNYELVEK A SZAKKÉPZÉS

MEGSZERVEZÉSÉHEZ

• művészi szándékú zenei kifejezést lehetővé tevő előadókész­ séggel, • az adott népzenei dialektus előadói hagyományára épülő rögtönző­ készséggel, néptánckísérő rutinnal, u legyen tisztában a magyar nyelv prozódiájával és annak népze­ nei vonatkozásaival.

Citera A jelölt magas szinten ismerje a magyar népzene egészét, legyen általánosan tájékozott a klasszikus zene területén.

A jelölt • ismerje hangszere múltját és jelenét, helyét a magyar néphagyo­ mányban és általában a népzenében, • ismerje a citerazene főbb dialektusterületeit, illetve azon keresztül főbb előadói stílusait, valamint a néphagyomány kiemelkedő citerajátékosait és citerakészítőit, • legyen képes tiszta, stílusos, technikailag megfelelő hangszer­ játékra, • ismerje a magyar népzenére jellemző dallamdíszítéseket, tudja megkülönböztetni az énekelt és a különböző hangszeres ornamenseket és tudja őket helyesen alkalmazni a citerára, • legyen tisztában a magyar népi többszólamúság fogalmával, s alkalmazásával hangszerén, • legyen képes kottáról transzponálva játszani és stílusosan imp­ rovizálni, • rendelkezzen kellő előadói tapasztalattal, • legyen képes önálló műsor összeállítására és bővítésére, • sajátítsa el hangszere alapvető karbantartási feladatait.

25

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

A program végén rendelkezzék • biztos memóriával, • megfelelő repertoárral (tudjon minimum 500-600 dalt, illetve hangszeres darabot - évi 100 kötelezővel számolva), • megfelelő technikai ismeretekkel és stílusismerettel, • valamennyi területről kidolgozott zenei anyaggal (műsorral), • tánckíséreti tapasztalattal, • előadókészséggel (önálló és társas előadói), valamint műsor­ vezetői készséggel.

Tambura (kötelező tárgy citera szakosok számúra) A jelölt ismerje • a hangszertípust, annak fejlődését, elterjedtségét és helyét a magyarországi hangszeres népzenében, • a tambura hangszercsalád tagjait, ezen belül megfelelő szinten sajátítsa el a prímtambura játéktechnikai elemeit, • a tamburazene autentikus forrásanyagát.

Mint a népi hangszerjátékban, itt is követelmény az egyes zenei egységek gyors memorizálása, illetve a teljes dallam fejben tartása, valamint az elsajátított anyag kotta nélküli megszólaltatá­ sa. A stílus megragadásában alapvető szerepe van a belső hallás­ nak, amely segít a sztereotip zenei formulák felismerésében és memorizálásában.

A jelölt legyen képes • laza pengetésre, kiegyensúlyozott pergetésre, • könnyed és magabiztos hangszerkezelésre, • különböző hangsorokat, skálákat egy oktáv terjedelemben tisz­ tán és pergőn játszani,

26

ÁLTALÁNOS IRÁNYELVEK A SZAKKÉPZÉS

MEGSZERVEZÉSÉHEZ

• különböző fekvésben (előadni, játszani) díszítés nélküli, régi és új stílusú dallamokat, • más népi hangszerekkel közösen, együttesben játszani.

Játékmód: ülő helyzetben.

Koboz A jelölt ismerje • a hangszer múltját, jelenkori használatát, • azokat a népzenei stílusokat, amelyekhez a hangszer kapcsoló­ dik.

Legyen képes • a természetes, stílusos hangszerkezelésre, • a zenei kíséret (hangszer, illetve ének) begyakorolt és improvi­ záció jellegű megszólaltatására, • technikájának önálló továbbfejlesztésére, • a tiszta intonációra szóló-, illetve akkordjáték esetén, • a jobb és bal kéz játékának összehangolására, • a táncritmusokhoz kapcsolódó különféle pengetéstechnikák alkalmazására. _

Rendelkezzék • a stílusos játékhoz szükséges technikai ismeretekkel, improvizá­ ciós készséggel, előadókészséggel és stílusismerettel, • igényes, fejlett hallással, kontrollálóképességgel, • biztos memóriával, • koncentrálóképességgel és szereplési rutinnal.

27

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

Tekerő A jelölt ismerje • hangszere múltját itthon és Európában, • hangszere repertoárját, és a dallamanyag előadói hagyományát • a magyar népzenei dialektusterületeket, azon belül hangszere előfordulását a nyelvterületen belül, • a magyar népzene stílusait és az egyes stílusok jellemző zenei vonásait, • hangszere irodalmát, jelentősebb népzenekutatók munkásságát, és azok írásait, • a jelentősebb népi adatközlőket és a rájuk jellemző előadói stílusjegyeket.

Legyen képes • elemezni a népdalokat és népi dallamokat zenei ismérvek alapján (beleértve a formai, szerkezeti, valamint harmóniai vonásokat is) • énekes dallamok megformálására hangszerén, az adott zenei stílusnak és földrajzi területnek megfelelő hagyományos mó­ don, • a dallamok díszítésére a stílus adta kereteken belül, • természetes, oldott hangszerkezelésre, • a jobb és bal kéz játszómechanizmusának összehangolására, • tiszta intonációra, • dinamikailag árnyalt és kifejező hangképzésre, • zenei és technikai szempontból tudatos, elemző gyakorlásra, • technikájának önálló továbbfejlesztésére, • hangszeres népzenei darabok önálló megtanulására (ha ehhez szükséges, lejegyzésére hangfelvételről).

28

ÁLTALÁNOS IRÁNYELVEK A SZAKKÉPZÉS

MEGSZERVEZÉSÉHEZ

Rendelkezzék • biztos zenei memóriával, • igényes, fejlett hallással, kontrollálóképességgel, • koncentrálóképességgel és szereplési rutinnal (beleértve a nép­ tánckísérő rutint is), • olyan lapról olvasási készséggel, amely a kamarazenei, illetve zenekari játékhoz szükséges, de a népzenei darabok megtanu­ lásakor is elengedhetetlen, • a zenei kifejezést lehetővé tevő képzelőerővel, megfelelő technikával, • az adott népzenei dialektus előadói hagyományára épülő rögtönzőkészséggel, • megfelelő nyelvi-zenei hangsúlyozási készséggel és jó prozódiával.

Furulya, duda A jelölt legyen képes •> természetes hangszerkezelésre, • tiszta intonációra, • a hangszín, a hang kialakítására, díszítésére a hagyomány adta kereteken belül, • hangszeres népzenei darabok önálló megtanulására felvételről, • énekes dallamok megformálására hangszerein az adott stíluson belül, • népdalok és hangszeres darabok érteimes, tagolt előadására, és a helyes deklamáció alkalmazására, • táncrendek eljátszására helyes sorrendben.

• középfokú felkésziilbégei igénylő közművelődési munka elvégzésére.

29

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

Rendelkezzék • az adott stílus és földrajzi terület előadói hagyományára épülő rögtönzőkészséggel, zenei emlékezőtehetséggel, • megfelelő prozódiai készséggel, • tánckísérő rutinnal, • jó lapról olvasási készségei.

Ismerje • hangszerei történetét, típusait a magyar nyelvterüléten, és széle­ sebb elterjedtségét legalább Európában, • hangszerei repertoárját (annak jellemző részeit) és előadói hagyományát a magyar nyelvterület különböző vidékein, • a szomszéd népek hasonló hangszereit, és tudjon példákat azok repertoárjából.

Népi klarinét A jelölt ismerje • a klarinét történetét és a hangszertípus népzenei hátterét, tudja elhelyezni a hangszerek rendszertanában, « hangszerének a magyar népzenei gyakorlatban elfoglat helyét és legjelentősebb előadóinak munkásságát, illetve azokat az autentikus népzenei felvételeket, amelyeken hallhatók, • az egyes népzenei stílusrétegek általános stílusjegyeit, és ezeken belül speciálisan a klarinétra jellemző díszítési-variálási sajátosságokat, • az egyes népzenei dialektusterületeken belül a hangszer jellemző előfordulásait, műfaji kötődéseit, • hangszere szerepét és stílusos használatát a magyar népzenei dialektusokon kívül a hazánkban élő nemzetiségek, illetve a szomszéd népek zenéjében,

30

ÁLTALÁNOS IRÁNYELVEK A SZAKKÉPZÉS

MEGSZERVEZÉSÉHEZ

• a játszott darabok formai és harmóniai szerkezetét, műfaji és funkciós hovatartozását.

Legyen képes • természetes, oldott hangszerkezelésre, • a helyes légzéstechnika alkalmazására, o skálák játszására az összes hangnemben, • tiszta intonációra és emellett speciális intonációs feladatok megoldására, • különböző dinamikai árnyalatok és hangszínek alkalmazására, játékára, • a népzenei praxisnak megfelelően hallás után tanulni és a dalla­ mokat megfelelő színvonalon lejegyezni, • biztosan memorizálni, a tanult darabok többségét kotta nélkül játszani, • koncertszámok, illetve teljes tánczenei folyamatok zenéjét összeállítani és előadni, illetve népzenei csoportját (ha van) a színpadi szerepléskor irányítani.

Rendelkezzék • igényes, fejlett hallással, • biztos memóriával, • biztos tempótartással és ritmusérzékkel, • jó formaérzékkel (pl. jó periódusérzékkel), • jó előadókészséggel és színpadi rutinnal.

31

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

Tárogató (szabadon választható tárgy) A jelölt • ismerje hangszere történetét, helyét a néphagyományban, • legyen tudatában annak, hogy mai formájában ez az egyetlen speciálisan magyar népi hangszer, amelyet más népek is tőlünk vettek át, • legyen képes biztos intonációval, a klarinéttól eltérő szájtar­ tással játszani, • legyen képes a ma használt Böhm-rendszerű klarinéttól eltérő, oktávváltós német rendszerű hangszeren a fogásokat elsajátí­ tani, • a regiszterek nagyon eltérő hangszín adottságainak kiegyenlíté­ sére, • alkalmazza a különböző stílusrétegekbe tartozó dallamok díszí­ tett lejátszásához szükséges fúvástechnikai eszközöket és mó­ dokat (különös tekintettel a parlando, rubato és giusto előadás­ mód különbségére), • legyen képes tiszta hangképzésre, beleértve a mély hangok (d c-h stb.) indításánakjátszásának fokozott nehézségeit is, • legyen képes megfeleő technikával stílusosan előadni a tanult darabokat, • legyen kellő ismerete a különböző népzenei dialektusterületek zenéjéről, • legyen kellő rutinja a színpadon.

1

32

ÁLTALÁNOS IRÁNYELVEK A SZAKKÉPZÉS

MEGSZERVEZÉSÉHEZ

Népi cimbalom A jelölt magas szinten ismerje a magyar népzenét, legyen általá­ nosan tájékozott más nemzetek népzenei kultúrájában, legyen klasszikus zenei műveltsége.

Ismerje • hangszere múltját, jelenét, helyét a magyar néphagyományban, a népzenében, a klasszikus és kortárs zenében, • hangszere népzenei irodalmát, jelentősebb előadóművészeit, • hangszere felépítését, típusait, készítőit, hangolását, a verők készítését, • a különböző stílusok, illetve népdaltípusok zenei sajátosságait (hangsor, sorvégző hangok, ritmus, metrum, szótagszám, for­ ma, szerkezet, ambitus stb. szempontjából), • legyen ismerete a cimbalom néphagyományban betöltött szere­ péről, és használatáról a különböző tájegységeken (kísérési mód, hangszerösszeállítás), valamint korszakokban és társadal­ mi rétegek szerint (pl. szólista parasztzenész cimbalmosok, cigányzenekari játékosok).

Legyen képes " természetes, oldott hangszerkezelésre, az egész hangszer birtok­ lására, a belső hangigénynek megfelelő ütésmódokra, helyes kézrend és pedálozási technika megválasztására, • tiszta, stílusos, kifejező erejű, dinamikailag árnyalt és kidolgo­ zott, hiteles, megjelenítő erejű hangszerjátékra, • kottából és hallás után játszani, • transzponálni, • zenekari játékra, • dallam lejegyzésére, • önálló variációk készítésére.

33

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

Rendelkezzék • tehetségének megfelelő zenei kifejezésmóddal, előadói és formálókészséggel, betűkottáról is, • fejlett hallással, biztos memorizálási készséggel, • a zenekari játék alapjául szolgáló olvasási készséggel, • megfelelő repertoárral, kidolgozott műsorral, tudjon önállóan műsort összeállítani.

2. NÉPI ÉNEK A jelölt ismerje • az emberi hang anatómiai, működésbeli, hangfaji sajátosságait, technikai lehetőségeit, és tudja alkalmazni a népi hang megszó­ laltatásában; • a magyar népzenében jellemző stílusrétegeket, tudja jellemezni azokat, és részletesebben is ismerjen egy-egy népdaltípust; • az öt magyar népzenei dialektusterület jellemzőit, hangszeres vonatkozásban is; • a népdalok variációs lehetőségeit, és maga is tudjon az adott stílus keretei között megfelelő hitelességgel variálni; • a népzenei gyűjtések publikált hang- és videófelvételeit, könyv­ es kottakiadványait; • kiemelkedő népzenekutatóink munkásságát; • a legjelentősebb hagyományőrző népi énekeseket.

Legyen tájékozott • a népzenei stílusok korhoz, területhez kötődő előadásmódbeli vonatkozásaiban is; • a vokális és hangszeres népzene különféle szempontok szerinti rendszerezésében (Bartók Bélától a legfrisebb kutatási eredmé­ nyekig);

34

ÁLTALÁNOS IRÁNYELVEK A SZAKKÉPZÉS

MEGSZERVEZÉSÉHEZ

• a rokon népek és a Kárpát-medence népzenéjével kapcsolatban, a népzene néphagyományban elfoglalt helyét és a társművésze­ tekhez való viszonyát illetően.

Tudjon • helyesen lélegezni, • tisztán intonálni, • önállóan technikai gyakorlatokat végezni, • hangfajának megfelelő terjedelemben törésmentesen énekelni, • életkorának, képességének, egyéniségének megfelelő módon népdalokat megszólaltatni, • a stílusra és az adott földrajzi területre jellemző stílusban énekelni (a dallam, ritmus, tempó, dinamika, hangszín, orna­ mentika, szöveg figyelembevételével), • érthető szövegmondással, a népdalokhoz méltó egyszerűséggel énekelni.

Tudja a kottaanyagot hangfelvétel nélkül is élővé tenni, stílusosan újraalkotni.

Rendelkezzék • megfelelő előadói készséggel, • a közönséggel való kapcsolatteremtés képességével, szükséges kottaolvasási készséggel, memóriával és koncentrá­ lóképességgel, • megfelelő színpadi rutinnal, és legyen felkészülve középfokú szakismereteket kívánó közművelődési feladatok ellátására.

35

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

3. ZONGORA KÖTELEZŐ TÁRGY A jelölt legyen képes • természetes hangszerkezelésre, differenciált billentésre, • könnyebb zongoraművek (vagy átiratok) folyamatos lapról olvasására, valamint egyszerűbb zongorakíséretek színvonalas eljátszására, • skálákat játszani 7 #, 7 b előjegyzésig, 4 oktávon keresztül külön kézzel, párhuzamosan és ellenmozgásban, legato és non legato, fokozatosan gyorsuló tempóban.

Tudjon játszani • hármas- és négyeshangzat-felbontásokat (futamszerűen is, négy oktávon keresztül), • oktávmeneteket, kromatikus skálát, glissandót, tremolót.

Tudjon különböző stílusú zongoraműveket stílushűen előadni (pl.

Bach: Kétszólamú invenciók, könnyebb bécsi klasszikus szonáták, Chopin-mazurkák, Bartók: Mikrokozmosz IV-V. füzet).

36

ÁLTALÁNOS IRÁNYELVEK A SZAKKÉPZÉS

MEGSZERVEZÉSÉHEZ

IV. A SZAKMAI V I Z S G Á Z T A T Á S R A V O N A T K O Z Ó ELŐÍRÁSOK

1. A VIZSGÁRA BOCSÁTÁS FELTÉTELEI A népzenész jelöltnek vizsgamunkát kell elkészítenie. A választ­ ható vizsgamunka feladatokat a képző intézmény állítja össze.

A megoldandó feladatok a jelölt saját szakterületének specifiku­ mait képviselik.

A jelölt az alábbi két elméleti feladat közül választhat: 1. Önálló népzenei gyűjtést végez, amelyet lejegyzett formában feldolgoz (például egy előadó teljes repertoárjának, egy falu átfogó képének népzenei bemutatása).

2. Az előző feladatot más által gyűjtött hangzó anyag lejegyzése, feldolgozása alapján, esetleg összehasonlító kutatásokkal kiegé­ szítve végzi el.

3. Bartók és Kodály műveinek összevetése népzenei forrásokkal.

Gyakorlati feladatként a következő két feladat közül választhat: 1. Tánczenei műsoros est összeállítása (tánckísérettel, színpadi tánccal).

2. Népzenei műsoros est összeállítása (nem tánczene).

A vizsgamunkát (szakdolgozatot) a gyakorlati vizsga előtt 30 nappal kell benyújtani.

37

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

2. A SZAKMAI VIZSGA RÉSZEI írásbeli vizsga Az írásbeli vizsga feladatsorát a szakképesítésért felelős miniszté­ rium központilag adja ki.

Az írásbeli vizsga időtartama 240 perc.

Szóbeli vizsga A szóbeli vizsga tantárgyait (témaköreit) a vizsgáztatási követel­ mény határozza meg. A szóbeli vizsga feladatsorát a III. és a IV. pont alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Amennyiben a feladatsor nem felel meg a követelményeknek, vagy nem megfelelő nehézségi fokú, a vizsgabizottság elnöke azt átdolgoztathatja.

Gyakorlati vizsga A gyakorlati vizsga műsorát a szakmai képzést folytató intézmény állítja össze és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.

3. A SZAKMAI VIZSGA TANTÁRGYAI Szakmai elmélet - írásbeli vizsga Népzene (népzeneelmélet és -történet, népi hangszer - hangszeres népzene) • eredeti népzenei szemelvény (népdal, táncdallam) lejegyzése hallás után felvételről, és stílusjegyeinek ismertetése a megfe­ lelő szakkifejezésekkel; • skálaelméleti feladat: különböző hangsorok leírása diktálás után és jellemzése előfordulásuk, műfaji, területi stb. jellem­ vonásaik alapján;

38

ÁLTALÁNOS IRÁNYELVEK A SZAKKÉPZÉS

MEGSZERVEZÉSÉHEZ

• hangszeres dallamok harmóniai kíséretének lejegyzése diktálás után; • dúsan cifrázott eredeti népzenei szemelvény (hangszeres vagy énekes) lejegyzése, valamint a fődallam és a díszítések viszo­ nya, illetve a díszítéstípusok jellemzése.

Szolfézs • három-négyszólamú homofon idézet (reneszánsz kórusmű, Bachkorál) szólamainak lejegyzése, • kétszólamú barokk kontrapunktikus részlet lejegyzése, • egyszólamú XX. századi dallam lejegyzése.

Zeneelmélet • klasszikus zenei idézet szélső szólamainak lejegyzése harmó­ niai jelöléssel együtt, • akkordfűzési gyakorlat négyszólamú lejegyzése harmóniai jelöléssel együtt, • akkordfűzési gyakorlat kidolgozása négy szólamban.

Szakmai elmélet - szóbeli vizsga Népzene (népzeneelmélet és -történet, népi hangszer - hangszeres népzene) • népdal lapról éneklése, illetve hangszeres dallam lapról játszása és a dallam elemzése; • a III. fejezetben követelményként meghatározottakból 100-100 magyar népdal (illetve a kijelölt hangszeres dallamok) ének­ lése, eljátszása, elemzése.

• legalább két-két Bartók- és Kodály-feldolgozás, ezen belül egyegy vokális (a cappella vagy hangszerkíséretes) és egy-egy csak hangszeres darab stílusos előadása (több jelölt együtt); • Bartók két-két, illetve Kodály és egy harmadik szerző népzenei témá/k/ra épülő műrészletének felismerése és jellemzése.

39

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

Szolfézs • beszámoló az ötéves repertoárból*, • ' egyszólamú barokk és XX. századi idézet lapról olvasása.

Zeneelmélet • négyszólamú, szűkfekvésű hangzatfűzés zongorázása diktálás után, • elemzés: kb. 10 tanult barokk, klasszikus és egyszerűbb roman­ tikus stílusú tétel formai és harmóniai elemzése kottából (for­ mailag az egész tétel, harmóniailag egy kiemelt részlet).

Zeneirodalom • különböző zenei korszakok, irányzatok bemutatása a történe­ lem és a társművészetek kapcsolódási pontjaival (kb. 10 tétel), • műelemzés: korszak, szerző, műfaj és zenei elemzés (kb. 20 tétel).

Szakmai gyakorlat A jelölt nyilvános vizsgahangversenyen minimum 20, maximum 30 perces műsorban ad számot tudásáról. A vizsga anyaga előre kijelölt: különböző stílusú és nehézségű művek, amelyeket kotta nélkül kell előadni.

Hangszerjáték Egy adott néprajzi tájegység teljes táncrendjének vagy egy sajátos műfajának (pl. pásztordal, keserves, betlehemes) előadása hangverA kb. 20 tétel tartalmazzon társas éneket, ének-zongorás partitúrajátékot és dalkíséretet (saját énekléssel). Az egyes feladattípusok arányát a csoport képességeihez méretezzük. Például minden korszakból 4-5 részlet (reneszánsz kórus, barokk szemelvény, klasszikus idézet, romantikus tétel, XX. századi kompozíció). Javasoljuk az anyag kb. egynegyed részének memorizálását.

40

ÁLTALÁNOS IRÁNYELVEK A SZAKKÉPZÉS

MEGSZERVEZÉSÉHEZ

senyszerűen és kíséretként (kotta nélkül). A néprajzi tájegységet egy történelmi korszak is helyettesítheti (pl. a tárogató, koboz esetében).

Enek Egy adott néprajzi tájegység népdalkincséből válogatott műsor: • klasszikus ballada, • kíséret nélküli népdalcsokor, • hangszerkíséretes népdalcsokor hangversenyszerű előadása (kotta nélkül).

A műsort végig kell játszani, illetve énekelni.

Közművelődési feladat Lásd a IV/1. pont alatt.

Zongora kötelező tárgy • Bach: nehezebb kis prelúdium vagy kétszólamú invenció, • klasszikus szonáta saroktétele (nem szonatina), • romantikus (impesszionista) előadási darab, • Bartók-mű (az évfolyam anyagából).

4. A VIZSGA ÉRTÉKELÉSE A sZakmai elmélet írásbeli és a szóbeli vizsgarészét tantárgyan­ ként (szolfézs, zeneelmélet, zeneirodalom, népzeneelmélet és a vizsgamunka) külön-külön kell értékelni. A szakmai elmélet osztályzatát az egyes tantárgyak írásbeli-szóbeli, valamint a vizsgamunka érdemjegyeinek átlaga adja.

A szakmai gyakorlat minden tárgyát külön osztályzattal kell értékelni, a gyakorlat osztályzatát az érdemjegyek átlaga adja.

41

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

Amennyiben a jelölt valamely elméleti vagy gyakorlati vizsga­ részből elégtelenre vizsgázott, a szakmai elmélet, illetve gyakorlat osztályzata is elégtelen. Ebben az esetben csak abból (azokból) a tantárgy(ak)ból kell javítóvizsgát tennie, amely(ek)ből elégtelen érdemjegyet kapott. A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha valamennyi tantárgyból és a gyakorlati vizsgarészből egyaránt megfelelt.

5. A SZAKMAI VIZSGA EGYES RÉSZEI ALÓLI FELMENTÉS FELTÉTELEI A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli.

Ha a jelölt már rendelkezik zeneművészeti szakközépiskolában megszerzett érettségi képesítő, vagy a fenti vizsgakövetelménynek megfelelő szakképesítő bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható a szakágnak megfelelően - az írásbeli és szóbeli vizsgarész alól.

Gyakorlati vizsga alól felmentés nem adható.

6. A SZAKMAI VIZSGA SZERVEZÉSE A jelöltek számára a zeneművészeti szakközépiskolákban szervez­ hető vizsga.

42

ÁLTALÁNOS IRÁNYELVEK A SZAKKÉPZÉS

MEGSZERVEZÉSÉHEZ

V. A S Z A K K É P E S Í T É S M E G N E V E Z É S E

A szakképesítés

megnevezése

Zenész (a műfaj és a szak megjelölésével): népzenész (hegedű), népzenész (brácsa), népzenész (nagybőgő, cselló, ütőgardon), nép­ zenész (citera, tambura, koboz, tekerő), népzenész (furulya, duda), népzenész (klarinét, tárogató), népzenész (cimbalom), népzenész (népi ének).

A munkaterület rövid, jellemző leírása A népzenész képzettségű muzsikus mint előadó (hangszeres szólis­ ta, zenekarok, énekkarok képzett tagja) közreműködhet kisebb vagy nagyobb közösségek - városok, községek, falvak, színházak, művészeti együttesek, egyesületek - zenei életében.

Szerepelhet önálló népzenei műsorokban, hangversenyeken, kép­ es hangfelvételeken, egyéb társművészeti jellegű produkciókban.

Közreműködhet népszerűsítő, ismeretterjesztő előadásokon, össze­ állíthatja és vezetheti azokat.

Néptánckoreográfiák, színpadi táncalkotások zenei kíséretét össze­ állíthatja és előadhatja.

Megszerkesztheti és előadhatja kötetlen formában tartott rendez­ vények - táncház, tánctanítás, klub - zenei aláfestését.

Vezethet népzenei együtteseket és közreműködhet azokban.

Elláthat zenekarvezetői, szakkörvezetői feladatokat művelődési intézményekben.

Szükség esetén végezhet népzenei gyűjtést, lejegyzést.

A népzenész képesítés elősegíti más, zenével kapcsolatos szakké­ pesítés megszerzését, felkészít a felsőfokú továbbtanuláshoz szük­ séges felvételi vizsgára.

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

V I . A KÉPZÉS S T R U K T Ú R Á J A

1. A KÉPZÉSI IDŐ Párhuzamos oktatás esetén a képzés időtartama 5 tanév, a szakmai elméleti és gyakorlati órák száma minimum 2800, maximum 3266 óra. Kiegészítő szakképzés esetén a képzés időtartama 3 tanév, a szakmai elméleti és gyakorlati órák száma minimum 3160, maxi­ mum 3260 óra.

Az elmélet és a gyakorlat aránya: 40-60%.

Az ajánlott óraszámok - az elmélet és gyakorlat arányát megtartva - rugalmasan használhatók. Az oktatás blokkosítva is szervezhető.

A központilag előírt elméleti és gyakorlati tantárgyak óraszá­ mainak 20%-a a helyi igényeknek megfelelően átcsoportosítható, vagy más tantárgyak oktatására fordítható. A szakmai tantárgyak esetében az elmélet és gyakorlat szorosan összefügg: a gyakorlati képzés elméletigényes gyakorlatnak minősül.

2. A KÉPZÉS TANTÁRGYAI Központilag előírt kötelező tantárgyak: hangszer vagy ének (főtárgy), hangszer és ének (kötelező kiegészítő tárgy), hangszer­ ismeret és -karbantartás, ének (kötelező tárgy), népzeneelmélet és -történet, népi hangszer - hangszeres népzene, néprajz, szolfézs, zeneelmélet, zongora (kötelező tárgy), zeneirodalom, kamara vagy énekkar, előadói gyakorlat, élet- és pályatervezés, testnevelés.

44

ÁLTALÁNOS

IRÁNYELVEK A SZAKKÉPZÉS

MEGSZERVEZÉSÉHEZ

3. A KÖTELEZŐ TANTÁRGYAK ES AZ AZOKRA FORDÍTHATÓ AJÁNLOTT ÓRASZÁMOK

/

Párhuzamos oktatás a 9. évfolyamtól a 13. évfolyamig Heti ó r a s z á m

Tantárgy

Hangszer/ének főtárgy" Kötelező kiegészítő hangszer/ének*

1

Hangszerismeret és -karbantartás**

2

1. év

II. év

2

2

-

III. év IV. év

A

( 0 . ' (0

V. év

2

2

1

(1)

I

1

1

-

-

E n e k kötelező tárgy**

-

/ -

-

1

1

Népzeneelmélet és -történet

2

2

2

2

2

Népi hangszer - hangszeres népzene

1

1

1

1

1 -

1

I

-

-

Szolfézs

2

2

2

2

2

Zeneelmélet

1

2

2

2

2

0,5 2

0,5

0,5

0,5

0,5

2

2

2

2

1-2

1-2

1-2

1-2

1-2

2

2

2

2

2

15,5-

16,5-

15,5-

16,5-

15,5-

16,5

18,5

17,5

17,5

17.5

Néprajz

.

Z o n g o r a kötelező tárgy* Zeneirodalom 3

K a m a r a vagy énekkar

'

Szabadon választott kötelező tárgyak S z a k m a i t á r g y a k összesen

A t a n u l ó az érettségi vizsgát, v a l a m i n t a s z a k m a i

vizsgát a

i:

é v f o l y a m b e f e j e z é s e u t á n t e h e t i le.

/

Egyéni foglalkozás, a Kl. 52.§ (9) bekezdés b) pontja, valamint a (10) bekezdés alapján. ** Szakmai gyakorlat, amit a Kt. 3. sz. melléklel II. rész 6. pontja alapján három-hat tanulóból álló csoportban kell megszervezni.

Hegedűsöknek I év brácsa (választható tárgyként ajánlott még l-l év ének és nagybőgő), brácsásoknak l-l év nagybőgő és hegedű (választható tárgyként ajánlott még ének, tam­ bura vagy koboz), nagybőgősöknek ; .év cselló és ütőgardon, citerásoknak l-l év tambura és koboz, tekerősöknek 2 év klarinét és 1 év citera, klarinétosoknak 2 év tárogató, furulyaduda szakosoknak 0,5-0,5 év tiiii'kó és nádsíp, cimbalmosoknak 4 év ének, énekeseknek 2 év tambura, citera vagy koboz.

Csoportos óra, amely a hangszer jellegétől függően szabadon felhasználható.

A műfajnak megfelelő létszámú csoport.

45

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

Párhuzamos oktatás a 9. évfolyamtól a 12. évfolyamig, a 13. szakképző évfolyam Tantárgy

Heti óraszám

4

I. év

II. év III. év IV. év V. év 2

2

1

(1) 1

-

-

(1) 1 -

2

2 1

2 1

Hangszer/ének főtárgy Kötelező kiegészítő hangszer/ének

2 -

Hangszerismeret és -karbantartás Ének kötelező tárgy Népzeneelmélet és -történet Népi hangszer - hangszeres népzene

1

2 1 1 2

2 (1)

1 &*

1

1

-

-

2 2

Néprajz

1

1

Szolfézs

2 1

2

2

2

2

2

0,5

0,5

2 1-2 -

2

2 0,5 2

0,5 2

1-2 -

1-2

1-2 4

Zeneelmélet Zongora kötelező tárgy Zeneirodalom K a m a r a vagy énekkar

0,5 2 1-2

Elet- és pályatervezés

-

Testnevelés

-

-

-

-

Szabadon választott kötelező tárgyak

2

2

2

2

2

15,516,5

16,518,5

15,517.5

16,517,5

23,525,5

Előadói gyakorlat

Összesen

5

-

-

2 2

A tanuló az érettségi vizsgát a 12. évfolyam, a szakmai vizsgát a 13. évfolyam befejezése után teheti le.

3

Lásd az előző óraterv hivatkozásait és a lábjegyzeteket a 45. oldalon.

A tantervekben említett szereplési rutin megszerzésére (vizsga, hangverseny, verseny slb.), illetve az azokra történő felkészítésre felhasználható órakeret. Szakmai gyakorlat, a H t a Kt. 3. sz. melléklet II. rész 6. pontja alapján három-hat tanulóból álló csoportban kell megszervezni.

46

ÁLTALÁNOS IRÁNYELVEK A SZAKKÉPZÉS

MEGSZERVEZÉSÉHEZ

A 12. évfolyam befejezése utáni kiegészítő Tantárgy

6

Heti óraszám 1. év

Hangszer/ének főtárgy

j

Kötelező kiegészítő hangszer/ének

1 2

Hangszerismeret és -karbantartás

szakképzés II. év III. év 3

J

(1) 1

(2) -

Enek kötelező tárgy

-

1

1

Népzeneelmélet és -történet

J 2

3

Népi hangszer - hangszeres népzene

4 2

Néprajz

1

1

1 -

Szolfézs Zeneelmélet

3

3

4

_>

J

1

1

Zeneirodalom

ó

n J

K a m a r a vagy énekkar

2

2

Előadói gyakorlat

-

2

Elet- és pályatervezés Testnevelés

1 2

]

-

2

2

Szabadon választott kötelező tárgyak

3

3

4

Összesen

31

3132

2931

Zongora kötelező tárgy

1 2 2

A hároméves képzés tananyaga tartalmában megegyezik az ötéves képzés tananyagával.

A központi program tananyagát - az elmélet és gyakorlat arányát megtartva - az ajánlott hároméves óraterv alapján kell beépíteni az iskola helyi tantervébe, figyelembe véve a képzésben részt vevők előképzettségét, tanulási tapasztalatát.

Lásd az első óraterv hivatkozásait és a lábjegyzeteket a 45. oldalon.

47

SZOLFÉZS Készítette: Lektorálta:

Igó Lenke Szabó Tibor

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

1. A P R O G R A M CÉLJA, F E L A D A T A

A szolfézs tárgy tanításának célja, hogy segítse az általános zenei műveltség megalapozását és ismertesse meg a zenét mint kifejezési formát a maga sajátos eszközeivel. A zeneiskolában szerzett zenei ismeretekre és készségekre alapozva fejlessze tovább a növendék tudását és képességeit. Segítse a tanulót a szakközépiskolában folytatandó hangszeres, elméleti és zenetörténeti tanulmányokban.

Fejlessze az aktív zenéléshez szükséges képességeket és készsé­ geket. Járuljon hozzá a széleskörű szakmai tudás megszerzéséhez, amely alkalmassá teszi a növendéket a szakirányú felsőoktatásban folytatandó tanulmányok, illetve a közművelődés területén közép­ fokú végzettséget igénylő munkakörök ellátására.

Tanítson • a középkor, a reneszánsz, a barokk, a bécsi klasszika, a roman­ tika és a XX. század nagy alakjainak, műfajainak és jellegzetes stílusjegyeinek ismeretére, • a különböző stílusok előadási gyakorlatának helyes értelme­ zésére, és a korszakokban való tájékozódásra.

Fejlessze • széleskörűen a hangközök, dallam, ritmus, metrum, harmónia ismeretét és a zenei formák áttekintését, • folyamatosan a zenei hallást, írást és olvasást, • a „belső hallást", a kottakép elképzelését, értelmezését és a szín­ vonalas előadást, • a többszólamú hallást (polifon és homofon), • a memóriát és a koncentrálóképességet, • a stílusos előadási és formálási készséget,

50

SZOLFÉZS

• az elemzés képességét; a rész és egész viszonyának áttekintését (legyen képes a tanuló a részeket izolálni és azokat a zenei folyamatba visszahelyezni), • az éneklés, a kamaraének és az ének-zongorás megszólaltatás technikáját, • az alkalmazkodási képességet a többszólamú éneklés hangzás­ egyensúlyának kialakításában, • a tiszta intonálási, • a dinamika és hangszín, valamint a zenei karakterek és drama­ turgia megvalósítása iránti érzékenységet, • az önálló elképzelések megvalósítását, • a zenei ízlést és differenciáló-képességet, • a zenei fantáziát és improvizációs készséget.

Neveljen • az értékes zene szeretetére és esztétikai érzékenységre, • a gyakorlás logikus folyamatának kialakítására, céltudatos, rend­ szeres munkára.

Járuljon hozzá • a sokoldalú, kreatív személyiség kialakításához, aki nyitott a zene befogadására, értésére, • az önnevelés és önkontroll kialakításához, • a helyes önértékeléshez. Ösztönözzön sokoldalú érdeklődésre a zeneirodalom remekeinek megismerésében hangversenyek és operaelőadások, rádió és tévé­ programok, hang- és videofelvételek meghallgatása, gyűjtése révén, de mindenekelőtt az aktív zenélés útján.

51

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

2. K Ö V E T E L M É N Y E K A P R O G R A M E L V É G Z É S E UTÁN

Rendelkezzék a tanuló • kiművelt zenei hallással, írás- és olvasási készséggel, • fejlett zenei képzelettel és memóriával, • tudatos előadási és formálási készséggel, és az ehhez szükséges technikai felkészültséggel, • a zenéléshez nélkülözhetetlen alkalmazkodó- és koncentráló­ képességgel, • az egyes zenetörténeti korszakok előadási gyakorlatának isme­ retével, • az előadáshoz és az elemzéshez szükséges elméleti: harmóniai, formatani és stílusismerettel.

Legyen gyakorlata a relatív és abszolút rendszer használatában (olvasás, lejegyzés, transzponálás, hallásgyakorlatok, harmónia­ hallás, elemzés stb.).

Tudjon a tanuló • c-kulcsokban olvasni, chiavettázni és transzponálni (énekelve, ének-zongorázva és lehetőség szerint írásban is), • lapról énekelni egyszólamú idézeteket, valamint az énekes kamarazene műfajaiban szólamokat önállóan énekelni, megfor­ málni, • tisztán intonálni, • többszólamú és zongorakíséretes műveket ének-zongorával előadni, • műveket elemezni, a zenei komponenseket egyenként és össze­ függésükben értelmezve stílusosan interpretálni, • tudatosan és rendszeresen gyakorolni.

52

SZOLFÉZS

Ismerje a középkor, a reneszánsz, a barokk, a bécsi klasszicizmus, a romantika és a XX. század szerzőit, tipikus műfajait, jellemzőit és stilisztikai sajátosságait.

Legyen képes a tanuló • hallás után lejegyezni egy- és többszólamú (homofon és polifon) zenei részleteket a fentebb körvonalazott stíluskorszakokból, • műveket kotta nélkül is előadni (énekelve és ének-zongorával), • a szakképesítés és a különböző felsőfokú intézmények által előírt vizsga-, illetve felvételi követelményeknek megfelelni.

2.1. A SZAKKÖZÉPISKOLA FELVÉTELI ANYAGA írásbeli feladatok Dallamírás • nyolcütemes egyszólamú dallam lejegyzése, amely lehetőleg tartalmazzon változatos dallami és ritmikai fordulatokat, • kétszólamú bécsi klasszikus idézet leírása funkciós basszussal (a dallamban lehetnek könnyebb alterációk és előfordulhat moduláció is).

Hangköz- és hangzatlejegyzés • ritmus nélküli kétszólamú hangközmenet leírása tonális keret­ ben, maximum egykvintes hangnemi kitéréssel, • hangzatfelismerés és -lejegyzés (adott hangra, esetleg harmónia­ fűzésben).

Hangsorfelismerés Például egy adott alapdallam különböző modális transzformá­ cióinak felismerése, megnevezése és az előjegyzés megállapítása.

53

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

Szóbeli feladatok Lapról éneklés 8-16 ütem terjedelmű, egyszólamú bécsi klasszikus vagy roman­ tikus dallam olvasása (az énekelt dallamban legyenek könnyebb alterációk és előfordulhat moduláció is).

Hozott anyag* 10 magyar népdal és 10 műdal kotta nélkül (esetleg saját kísérettel vagy többszólamú mű esetén ének-zongorás megszólaltatással).

Hangszer Tudjon zongorázni legalább a II. zeneiskolai évfolyam szintjén.

Elméleti ismeretek Forma Ismerje a tanuló a periódust, a két- és háromtagú kisformákat.

Hangsor Ismerje fel hallás után a dúr és moll (természetes, összhangzatos és dallamos), pentaton és modális hangsorokat, tudja énekelni azokat szolmizálva, hangnévvel lehetőség szerint 7 #, 7 b előjegyzésig.

Hangköz Ismerje fel a tanuló a zongorán játszott hangközöket, tudja éne­ kelni azokat hangnévvel is mindkét irányban decima hangterje­ delemig (tiszta, kis és nagy hangközök, szűkített szeptim, kvart, kvint, valamint bővített szekund, kvart, kvint).

A növendék legyen képes az elméleti ismereteket alkalmazni a hozott (énekes és hangszeres) anyagban.

54

SZOLFÉZS

Hangzat Ismerje fel hallás után a dúr, moll, szűkített és bővített alap­ hármasokat, szext és kvartszext fordításokat, a domináns- és szűkített szeptim hangzatokat, tudja énekelni azokat 4 #, 4 b előjegyzésig hangnévvel is (a disszonánsukat feloldással együtt).

3. TANANYAG

A képzés időtartama 5 év.

A zenei anyag kiválasztásában a tanár vegye figyelembe az adott osztály összetételét és képességeit: a tananyag mennyisége és nehézségi szintje a tanulócsoport felkészültségéhez igazodjon. Az előírt anyagban a követelmények teljesítéséhez szükséges javas­ latok és választási lehetőségek szerepelnek, amelyek szabadon kezelhetők (kihagyhatok vagy más példákkal helyettesíthetők).

I. évfolyam évi 72 óra (heti 2x45 perc) Feladatkör A régi európai műzene tipikus műfajai, nagy egyéniségei, a stílus­ korszakokjellemzői és előadási gyakorlatuk a gregoriántól a XIV. századi vokális irodalomig.

A bécsi klasszikus zene néhány műfaja, a stíluskorszak jellemzői és előadási gyakorlata.

55

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

2

A tanítás anyaga

Ismerkedés a középkor egyszólamú egyházi és világi zenéjével A gregorián ének 1. Zsoltár, himnusz, antifóna, szekvencia, trópus, responzórium stb.

2. A gregorián mise főbb állandó és változó részeinek zenéje: a. Kyrie - Glória - Credo - Sanctus+Benedictus - Agnus Dei, b. Introitus - Graduale, Alleluia, Tractus, Sequentia- Offertorium - Communio.

A trubadúr, trouvére és Minnesang dalköltészet.

Ismerkedés a középkor többszólamú zenéjével Az ars antiqua, az ars nova, illetve trecento idején: a. orgánum, clausula, motet, conductus, hymnus, gymel, rota, b. motet, mise, ballade, virelai, rondeau, illetve ballata, madrigale, caccia, lauda.

Szemelvények a bécsi klasszika különböző műfajaiból Vokális zene: dalok, áriák, duettek, kórusok.

Hangszeres zene: szólóhangszerre írt müvek (szonatinák, szonáták, variációk stb.), kamarazene (szonáták, triók, vonósnégyesek, divertimentók stb.).

Szimfonikus művek: versenyművek, szimfóniák, nyitányok.

Drámai műfajok: oratóriumok, misék, kantáták, operák.

Témák, rövidebb egységek feldolgozása változatos módszerekkel.

A középkor egy- és többszólamú zenéjének ismerete részben a zeneirodalom tárgy­ körébe tartozik, viszont a korszakkal való ismerkedés - épp a vokális jellege miatt - a szolfézsórákon válhat teljessé. Tekintettel a korosztályra (hangi adottságokra), az anyag rugalmasan kezelendő, más évfolyamokra áttehető és fokozatosan feldol­ gozható.

56

SZOLFÉZS

Kiegészítő anyag Válogatás Bach koráljaiból és Bertalotti solfeggióiból.

Legányné Hegyi E. Bach példatár I. kötet első felének feldolgozása.

Válogatás Kodály pedagógiai műveiből az osztály színvonalának megfelelő nehézségi fokon.

Követelmények Legyen képes a tanuló az 1. fejezetben leírtak alkalmazására az I. évfolyam feladatkörében.

Tudjon a tanuló • 10-15 darabot a régi európai műzene különböző vokális műfa­ jaiból (a gregoriántól a XIV. századig), • 10-15 darabot a bécsi klasszikus zene vokális, hangszeres és szimfonikus idézeteiből, • 5 darabot Bertalotti solfeggióiból vagy más c-kulcsos darabokból , • 5 darabot Bach koraijaiból, • 10 darabot Kodály pedagógiai műveiből.

3

A felsorolt műveket tudja a tanuló énekelve és lehetőség szerint minél többet ének-zongorával megszólaltatni, stílusos előadásban (néhányat fejből is).

Ismerje meg a tárgyalt korszakok legfontosabb stílusjegyeit és néhány tipikus műfaját.

Ismerje meg a szükséges mennyiségű funkciós anyagot a zene­ elmélet kiegészítéseként.

Legyen képes violin- és basszuskulcsban fölényesen írni, olvasni és transzponálni.

Legyen jártas a szopránkulcs olvasásában .

3

A csoport képességeitől függően kerüljön a tananyagba.

57

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

Legyen képes a tanévben szerzett ismereteket és készségeket alkalmazni olvasásban, írásban, elemzésben és hallásfejlesztési feladatokban, különös tekintettel a bécsi klasszikus anyagra.

Felhasználható irodalom Liber Usualis (LU) Dobszay: A gregorián ének kézikönyve Szendrey-Dobszay-Rajeczky: Magyar gregoriánum Palisca: Norton Anthology of Western Music I. kötet Davison-Apel: Historical Anthology of Music I. kötet Fodor: Schola cantorum I-XIII. egyes kötetei Bartha: A zenetörténet antológiája Forrai: Ezer év kórusa Szabó Helga: Énekes improvizáció az iskolában III. kötet Bach: Négyszólamú korálfeldolgozások Legányné Hegyi E.: Bach példatár I. kötet Legányné Hegyi E.: Stílusismeret II. kötet Berta!otti: Ötvenhat solfeggio Ádám: A dal mesterei I-II. kötet Haydn, Mozart és Beethoven ismert kottakiadványai, partitúrái Javasolt

szemelvények

Zsoltár 95. zsoltár „Cantate Dominó" 99. zsoltár „Jubilate Deo" 112. zsoltár „Laudate pueri" Himnusz Ave maris stella Pange lingua Szent János-himnusz

58

SZOLFÉZS

Szekvencia Celano: Dies irae Aquinói Szent Tamás: Lauda Sión Antifóna Salve Regina Hodie Christus natus est Introitus „Puer natus est nobis" Graduale „Haec dies" - Alleluia „Pascha nostrum" „Tribulationis" - Tractus „Confitemini Dominó" Offertorium „Bonum est confíteri" Communio „íllumina facem tuam" Responzóriiim Libera me de morte Verbum caro Gregorián mise Dobszay László: A gregorián ének kézikönyve című kötetéből.

Orgánum Tu Patris sempiternus es Filius Rex coeli Domine Cunctipotens genitor Leoninus: Alleluia „Pascha nostrum" Clausula Leoninus: Nostrum Dominó Motet Salve, salus hominum - O radians stella- Nostrum

59

NÉVZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

Dominator - Ecce - Dominó Pucelete - Je languis - Dominó Conductus A ve virgo virginum Congaudeant catholici Roma gaudens jubila Himnusz Verbum bonum Gymel-ének Nobilis, humilis Rota Fornsete: Nyár-kánon Egyszólamú világi énekek Trubadúr, trouvére és Minnesang énekek Szabó H.: Énekes impro­ vizáció az iskolában III. kötete alapján (Weöres S. műfordításaival).

Machault Missa Notre Dame - Agnus Dei (részlet) S'il estoit nulz (izoritmikus motet) Je puis trop bien (ballade) Plus dure (virelai) Solage Fumeux fume (rondeau) Landini Gram piant'agl'occhi (ballata) Sy dolce non sono (madrigale)

60

SZOLFÉZS

Cascia (da Firenze) A ve mater o Maria (lauda) Tosto che Tálba (caccia) da Bologna Non al suo amante (madrigale) Fenice fu (madrigale)

II. évfolyam évi 72 óra (heti 2x45 perc) Feladatkör A XV-XVI. századi vokális polifónia nagy egyéniségei, tipikus műfajai, stílusjegyei és előadási gyakorlata.

A korai barokk és az angol barokk világa.

4

A tanítás anyaga

Ismerkedés a korai reneszánsz zene mestereivel, műfajaival Dunstable, Dufay és Binchois. Ockeghem és Bunois, Josquin és kortársai (Agricola, Obrechi, Isaac, de la Rue); ayre, carol, anthem, chanson (virelai, ballade, rondeau), frottola, villanella, quodlibet, himnusz, motetta, mise.

Ismerkedés a reneszánsz fénykorám.k és későbbi időszakának nagy alakjaival, műfajánál (motetta, mise, madrigál) Németalföldi mesterek: Gomberi. Willaert, Clemens non Papa, Verdelot, Arcadelt, de Rore. Lassíts, de Wert, Regnart.

A hangtechnikai és olvasási szempontból nehezebb művek a III. évfolyam anyagába kerülnek.

61

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

Olasz mesterek: Festa, A. Gabrieli, Scandelli, Palestrina, Vecchi, Marenzio, G. Gabrieli, Gastoldi, Croce, Gesualdo, Viadana, Banchieri.

Francia mesterek: Jannequin, Sermisy, Goudimel, Passereau, Certon, le Jeune Német (ill. svájci és osztrák) mesterek: Senfl, Othmayr, Gallus, Praetorius, Hassler, Friderici.

Angol mesterek: Tallis, Byrd, Morley, Bull, Farnaby, Dowland, Weelkes, Gibbons.

Spanyol mester: Victoria.

Ismerkedés korai barokk mesterekkel és műfajokkal Monteverdi és Schütz zenéje.

Az előzőekben felsorolt műfajok közül az idevonatkozóak és a korai barokk drámai műfajok közül az opera, passió és oratórium.

A barokk concertáló stílus használata az énekes és hangszeres szólisztikus csoportok között.

Az angol barokk Válogatás Purcell műveiből (recitativók, áriák, duettek, kórus- és zenekari tömbök, közjátékok).

Témák, rövidebb egységek feldolgozása változatos módszerekkel.

Kiegészítő anyag Válogatás Bach koráljaiból és Bertalotti solfeggióiból.

Legányné Hegyi E. Bach példatár I. kötet második felének feldolgozása .

Válogatás Kodály pedagógiai műveiből (a reneszánsz és barokk stílusban komponált darabokból).

5

A Bach példatár végén szerepelő recitativók és áriák kidolgozása anyaga lehet a III. évfolyam zeneelmélet-óráinak.

62

SZOLFÉZS

Követelmények Legyen képes a tanuló az 1. fejezetben leírtak alkalmazására a II. évfolyam feladatkörében.

Tudjon a tanuló • 4-5 darabot a XV. századi vokális polifónia különböző műfajai­ ból, • 8-10 darabot a XVI. századi vokális polifónia jelentős meste­ reinek motetta-, mise- és madrigálirodalmából, különös tekin­ tettel Palestrina és Lassus művészetére, • 5-6 darabot korabarokk vokális művekből (dalok, áriák, recita­ tivók, duettek, kisebb kórustételek), • 4-5 tételt Purcell műveiből, • 5-6 darabot Bertalotti solfeggióiból, vagy más c-kulcsos szemel­ vényekből, • 4-5 darabot Bach koráljaiból, • 6-8 darabot Kodály pedagógiai műveiből.

A felsorolt műveket tudja a tanuló énekelve és minél többet ének­ zongorával megszólaltatni, stílusos előadásban (néhányat fejből is).

Ismerje meg a tárgyalt korszakok legfontosabb stílusjegyeit és műfajait.

Ismerje fel az alapvető reneszánsz harmónia- és zárlattípusokat.

Legyen gyakorlata a szoprán- és altkulcs olvasásában (lehetőség szerint írásban is) és a chiavettázásban.

Legyen képes a tanévben szerzett ismereteket és készségeket alkalmazni olvasásban, írásban, elemzésben és hallásfejlesztési feladatokban, különös tekintettel a reneszánsz anyagra.

63

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

Felhasználható irodalom Palisca: Norton Anthology of Western Music I-II. kötet Davison-Apel: Historical Anthology of Music I-II. kötet Bartha: A zenetörténet antológiája Forrai: Ezer év kórusa Fodor: Schola cantorum I-XIII. Lassus: 24 kétszólamú motetta Ádám: A dal mesterei I. kötet Bertalotti: Ötvenhat solfeggio Grote: Motetten altér Meister Legányné Hegyi E.: Stílusismeret I. kötet Legányné Hegyi E.: Bach példatár I. kötet Bach: Négyszólamú korálfeldolgozások Javasolt

szemelvények

Dunstable O rosa bel la (song kísérettel) Sancta Maria (himnusz) Quam pulchra es (motet) Diifay Ce la face ay pale (ballade) Adieu m'amour (rondeau) Conditor alme siderum (himnusz) Nuper rosarum flores (motet) Missa Ce la face ay pale - Glória (részlet) Binchois De plus en plus (rondeau) Files á marier (chanson)

64

SZOLFÉZS

Ockeghem Ma maitresse (virelai) Alma redemptoris Mater (motetta) Missa L'homme armé - Kyrie (részlet) Bunois Quant vous me ferez (chanson) Josquxn Ave Maria Per illud ave In flagellis Missa Pange lingua Paleslrina Válogatás a motettákból: 0 vos omnes Super flumina Babylonis Lauda Sión Tenebrae factae sunt Motetták Legányné Hegyi E. Stílusismeret I. kötetéből.

Válogatás a miseirodalomból: Missa Lauda Sión - Benedictus (részlet) Missa de Beaté Virgine (esetleg több tétel is) Misék Legányné Hegyi E. Stílusismeret I. kötetéből.

Válogatás a madrigálokból: 1 vaghi fiori O che splendor La cruda mia nemica Madrigálok Legányné Hegyi E. Stílusismeret I. kötetéből.

65

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

Lassus Válogatás a motettákból: Adoramus te Christe Jubilate Deo Ipsate cogat Super flumina Babylonis 24 kétszólamú motetta Lamentationes Jeremiae Prophetae Prophetiae Sibyllarum Válogatás Legányné Hegyi E. Stílusismeret I. kötetéből.

Válogatás a madrigálokból: lo ti voria contar Je l'ayme bien O, la che bon ecco Matona mia cara Monteverdi Részletek az Orfeo és a Poppea megkoronázása című operákból (recitativók, áriák, kórusok és közjátékok).

Válogatás könnyebb kórusművekből: 9 motetta Canzonette atre voci Scherzi musicali - részletek Schiltz

Válogatás a motettákból: Aller Augen warten auf dich Herre Das Vaterunser Ein deutsches Gloriapatri

66

SZOLFÉZS

Válogatás aKleine geistliche Konzerte sorozatból: Ernőre m i d i Herr ich hoffe darauf Bone Jesu verbum patris vVohl dem, der nicht wandelt im Rat der Gottlosen Részletek a Weihnachts-Historie és az Auferstehungs-Historie című művekből.

Purcell A tündérkirálynő Arthur király III. évfolyam évi 72 óra (heti 2x45 perc) Feladatkör A késő reneszánsz zenéje.

A barokk zene; Bach és Hándel művészete.

A korai romantika egyes stílusjegyei, néhány szerzője és műfaja.

A tanítás anyaga Ismerkedés a késő reneszánsz nagy mestereivel.

Válogatás az olasz „virtuóz madrigalisták" és az angol „virginalisták" darabjaiból (az igényes hangtechnikai és olvasási feladatot nyújtó darabok kamaraéneklése).

Bach és Handel művészete Válogatás Handel vallásos és történelmi oratóriumaiból (áriák, recitativók, duettek és kórusok) és hangszeres zenéjéből (zenekari concerto grossók és szvitek, concertók).

67

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

Válogatás Bach vokális, hangszeres és zenekari műveiből (motetta, kantáta, passió, mise; billentyűs műfajok, egyéb szólóhangszerre írt darabok; concerto grossók, versenyművek, polifon mester­ művek).

Ismerkedés a korai romantika világával Weber, Schubert, Mendelssohn, Schumann, és Chopin művei (dalok, dalciklusok, duettek, kórusok, zongoraművek - noktürn, prelűd, mazurka, keringő, polonéz, szonáta, - kamaraművek, versenyművek és szimfonikus műfajok részletei).

Témák, rövidebb egységek feldolgozása változatos módszerekkel.

Kiegészítő anyag Válogatás Bach koráljaiból és Bertalotti solfeggióiból.

Legányné Hegyi E. Bach példatár 11. kötet első felének feldolgozása.

Válogatás Kodály pedagógiai műveiből (a barokk stílusú darabokból).

Követelmények Legyen képes a tanuló az 1. fejezetben leírtak alkalmazására a III. évfolyam feladatkörében.

Tudjon a tanuló • 4-5 darabot a késő reneszánsz madrigál- és motettairodalmából, • 6-8 Bach-téteit, • 5-6 Hándel-tételt, • 5-6 darabot a korai romantika irodalmából, • 4-5 darabot Bertalotti solfeggióiból vagy más c-kulcsos szemel­ vényekből, • 4-5 darabot Bach koráljaiból, • 4-5 darabot Kodály pedagógiai műveiből.

68

SZOLFÉZS

A felsorolt műveket tudja a tanuló énekelve, illetve - néhány kivételtől eltekintve - ének-zongorával megszólaltatni stílusos előadásban (néhányat fejből is). ismerje meg a tárgyalt korszakok legfontosabb stílusjegyeit és műfajait.

Legyen képes egyszerűbb Bach-korálok harmóniáinak felismerésére és elemzésére.

Legyen gyakorlata acontinuo-játékban.

Legyen gyakorlata a szoprán-, alt- és a tenorkulcs olvasásában (lehetőség szerint írásban is) és a chiavettázásban.

Legyen képes a tanévben szerzett ismereteket és készségeket alkalmazni olvasásban, írásban, elemzésben és hallásfejlesztési feladatokban, különös tekintettel a barokk anyagra.

Felhasználható irodalom Palisca: Norton Anthology of Western Music II. kötet Lassus: 24 kétszólamú motetta Bertalotti: Ötvenhat solfeggio Nagy: Partitúraolvasás, partitúrajáték Forrai: Ezer év kórusa Forrai: Öt évszázad kórusa Legányné Hegyi E.: Bach példatár II. kötet Legányné Hegyi E.: Stílusismeret II-III. kötet Bach: Négyszólamú korálfeldolgozások Ádám: A dal mesterei II., III., V. kötet Zimmer: Világi kórusmuzsika a romantika korából Forrai: Duettek II. kötet Weber, Schubert, Mendelssohn, Schumann és Chopin ismert kottakiadványai, partitúrái.

69

NÉPZENÉSZ

Javasolt

SZAKKÉPESÍTÉS

szemelvények

Handel Tamerlano - „Figlia mia non pianger" Xerxes - „Non so se sia la speme" - „Ombra mai fu" Júdás Makkabeus - részletek Messiás - részletek Dettingeni Te Deum - részletek Nagy Sándor ünnepe Dryden Szent Cecília ódájára szemelvények a 12 concerto grossóból op. 6 idézetek a Vízizenéből Bach Jesu, der du meine Seele (78. kantáta) - részletek Jesu, meine Freudé (motetta) - részletek Válogatás a következő művekből: János-passió h-moll mise Magnificat francia és angol szvitek, partiták két- és háromszólamú invenciók Klavierübung 111. kötet „Négy duett" Wohltemperiertes Klavier I. kötet szólóhangszerekre írt szvitek, szonáták és partiták d-moll zongoraverseny hat brandenburgi verseny Musikalisches Opfer Die Kunst der Füge

70

SZOLFÉZS

Mendelssohn Duettek op. 8 Sechs Lieder op. 5 9 Vier Lieder op. 100 Schubert Deutsche Messe - Sanctus „Heilig ist der Herr" Schumann Öt kórusdal op. 5 5 Négy kórusdal op. 5 9 Öt románc és ballada op. 146

IV. évfolyam évi 64-72 óra (heti 2x45 perc) Feladatkör A XIX. századi nagy romantikus zene egyes stílusjegyei, néhány jellegzetes szerzője és műfaja.

A XX. század zenéjének főbb stílusjegyei, jelentős alakjai.

A tanítás anyaga Ismerkedés a romantika mestereivel, a jelentősebb stílusjegyekkel és műfajokkal Berlioz, Liszt, Wagner, Verdi, Muszorgszkij, Csajkovszkij, Grieg, CésarFranck, Saint-Saéns, Dvorak, Smetana, Brahms, Bruckner.

Válogatás a romantika mestereinek vokális, hangszeres és szimfo­ nikus műveiből (dalok, kórusok, szóló- és kamaraművek, verseny­ művek, szimfónia, programzene, szimfonikus költemény, nyitány, opera és oratorikus művek részletei).

71

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

Ismerkedés a XX. század zenéjének főbb irányzataival, stílus­ jegyeivel, néhány nagy alakjával Impresszionizmus, expresszionizmus, folklorizmus, neoklassziciz­ mus.

A tizenkétfokú hangrendszer strukturális sajátosságai, a szeriális szerkesztési technika alapelvei.

Debussy, Stravinsky, Schönberg, Webern, Berg, Honegger, Prokofjev, Sosztakovics, Hindemith, Orff és Britten.

Bartók művészete Válogatás kórusművekből, kisebb hangszeres művekből (Hegedű­ duók, Mikrokozmosz), esetleg nagyobb művekből is (Concerto-, Zene- és Cantata profana-részletek) A Bartók-stílus ismertetése Lendvai Ernő nyomán (tengelyrend­ szer, aranymetszés, Fibonacci-sor, modellskálák és egyéb skála­ formációk, polimodális alterációk és alfa-akkordok stb.).

Kodály zeneszerzői tevékenységének ismertetése Válogatás az Énekszó és a Megkésett melódiák darabjaiból, a Magyar népzene köteteiből, a Triciniából és az Epigrammák kétszó­ lamú feldolgozásaiból, illetve az Egyneműkarok és a Vegyeskarok köteteiből. Idézetek a Psalmusból és a Budavári Te Deumból.

Témák, rövidebb egységek feldolgozása változatos módszerekkel.

Kiegészítő anyag Válogatás Bach koráljaiból és Bertalotti solfeggióiból.

Legányné Hegyi E. Bach példatár II. kötet második felének feldol­ gozása.

Válogatás Kodály pedagógiai műveiből.

Követelmények Legyen képes a tanuló az 1. fejezetben leírtak alkalmazására a IV. évfolyam feladatkörében.

72

SZOLFÉZS

Tudjon a tanuló • 5-6 darabot a romantikus szerzők alkotásaiból, • 8-10 darabot Bartók kompozícióiból, >» 8-10 darabot Kodály műveiből, • 5-6 darabot a XX. századi szerzők alkotásaiból, • 4-5 darabot Bertalotti solfeggióiból, vagy más c-kulcsos szemel­ vényekből.

A felsorolt műveket tudja a tanuló énekelve, illetve ének-zongorá­ val megszólaltatni, stílusos előadásban (néhányat fejből is).

Ismerje meg a tárgyalt korszakok legfontosabb stílusjegyeit, műfajait és irányzatait.

Ismerje fel a könnyebb XX. századi skála- és akkordformációkat.

Legyen gyakorlata a c-kulcsok (mezzo is) olvasásában (lehetőség szerint írásban is) és a chiavettázásban.

Legyen képes a tanévben szerzett ismereteket és készségeket alkalmazni olvasásban, írásban, elemzésben és hallásfejlesztési feladatokban, különös tekintettel a romantikára valamint Bartók és Kodály művészetére.

A záróvizsga anyaga Azok a hallgatók, akik a négyéves képzés után felsőfokú intézmé­ nyekben szándékoznak továbbtanulni, a négy év anyagából össze­ állított záróvizsgát tesznek. Ebben az esetben a mindenkori felvé­ teli követelményszint eléréséhez szükséges készségfejlesztési fela­ datok kapnak nagyobb hangsúlyt az anyagvégzés terhére. A heti 2x45 perces szolfézsóra mellett külön felkészítő foglalkozásokat javasolunk. írásbeli feladatok • kétszólamú barokk kontrapunktikus idézet lejegyzése, • egyszólamú XX. századi dallam lejegyzése.

73

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

Szóbeli feladatok • beszámoló a négyéves repertoárból , • egyszólamú barokk, klasszikus vagy romantikus idézet lapról olvasása.

6

Felh asz.it álh ató irodalom Forrai: Ezer év kórusa Forrai: Öt évszázad kórusa Zimmer: Világi kórusmuzsika a romantika korából Ádám: A dal mesterei III. kötet Nagy: Partitúraolvasás, partitúrajáték Bartók: 27 gyermek- és nőikar Kodály: Gyermek- és nőikarok Kodály: Vegyeskarok Edlund: Modus Novus Szőnyi: A zenei írás-olvasás módszertana, Befejező kötet Javasolt

szemelvények

Válogatás a nagy romantikus mesterek dalköteteiből Brahms Liebeslieder op. 52, op. 65 Drei Quartette op. 31, op. 64 Marienlieder op. 22 Sieben Lieder op. 62 Fünf Gesánge op. 104 -,,Im Herbst" Drei Chöre op.

A kb.geistliche 20 tétel tartalmazzon társas37 éneket, ének-zongorás partitúrajátékot és könynyebb dalkíséretet (saját énekléssel). Az egyes feladattípusok arányát a csoport képességeihez méretezzük. Például minden korszakból 4-4 részlet (reneszánsz kórus, barokk tétel, klasszikus szemelvény, romantikus idézet, XX. századi kompozíció). Javasoljuk az anyag kb. egynegyed részének memorizálását.

74

SZOLFÉZS

Fünf Lieder op. 41 Deutsche Volkslieder für gemischten Chor Liszt Ave verum Salve regina O salutaris hostia Ave Maria Ave maris stella Verdi Quattro pezzi sacri (1., 3.) operakórusok Smetana Részletek Az eladott menyasszony című opera kórustételeiből Bruckner Kleine Kirchenmusikwerke Debussy Trois chansons Children's corner Préludes Nocturnes Schönberg Chorwerke I-II. kötet Szvit zongorára op. 25 Fúvósötös op. 26 Webern Zwei Lieder op. 8

75

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

Drei Gesánge op. 23 Vier Lieder op. 12 Öt kánon op. 16 Berg Altenberg-dalok op. 4 Stravinsky Kettőskánon vonósnégyesre Négy orosz népdal („Csészealjak") Zsoltárszimfónia Honegger Sept piéces bréves Sosztakovics 24 prelúdium és fúga Hindemilh Das Marienleben op. 27 Lieder für Singreise op. 43 Nyolc kánon op. 45 Six Chansons Ludus tonális Orff Carmina burana Catulli Carmina Britten Ceremony of Carols op. 28 Five Flower Songs op. 47

76

SZOLFÉZS

V. évfolyam évi 64-72 óra (heti 2x45 perc)

Feladatkör Utóromantika, átmenet a XX. század zenéjéhez.

A második világháború utáni zene.

1

A tanítás anyaga

Az utóromantika jelentős szerzői és néhány műfaja Wolf, Mahler, R. Strauss A századforduló • olasz operaszerzői: Mascagni, Leoncavallo, Puccini, • orosz szerzői: Rachmaninov, Szkrjabin, • francia szerzői: Massenet és Faúré, Debussy és Ravel.

Válogatás vokális, hangszeres és szimfonikus művekből.

A második világháború utáni szerzők Messiaen, Boulez, Stockhausen, Varése, Ligeti, Dallapiccola, Nono, Lutoslawsky, Penderecki, Cowell. Cage stb.

Tájékozódás a totális szerializmus, aleatória, punktualizmus, bruitizmus, elektronikus zene, konkrét zene, hangművészet, computer­ zene, multimédia világában (rövid részletek, illetve tételek elem­ zése és meghallgatása).

A képesítő vizsgára összeállított tételsor az első négy év anyagából is tartalmaz szemelvényeket, melyekel. az év során Folyamatosan át kell ismételni, ezért az éves anyag rugalmasan kezelendő.

77

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

A második világháború utáni magyar zene képviselői és a harmincasok nemzedéke Bárdos, Sugár, Ránki, Farkas, Hajdú, Járdányi, Szervánszky, Dávid, Visky, Kósa, Kadosa, Maros és mások. Petrovics, Szokolay, Lendvay, Balassa, Kurtág, Bozay, Durkó, Szőllősy, Hidas, Kocsár és mások. Válogatás a korszak szerzőinek műveiből (kórusok, kisebb és egyszerű felrakása kompozíciók részletei).

Témák, rövidebb egységek feldolgozása változatos módszerekkel.

Kö vetelmények Legyen képes a tanuló az 1. fejezetben leírtak alkalmazására az V. évfolyam feladatkörében.

Tudjon a tanuló • 5-6 darabot az utóromantika és a századforduló irodalmának idézeteiből, • 8-10 darabot Bartók és Kodály kompozícióiból, • 5-6 darabot a második világháború utáni külföldi szerzők műveiből, • 5-6 darabot a kortárs magyar zene irodalmából.

Az felsorolt műveket tudja a tanuló énekelve, illetve ének­ zongorával megszólaltatni stílusos előadásban (néhányat fejből is).

Ismerje meg a tárgyalt korszakok legfontosabb stílusjegyeit, műfajait és irányzatait.

Legyen képes a tanévben szerzett ismereteket és készségeket alkalmazni olvasásban, írásban, elemzésben és hallásfejlesztési feladatokban, különös tekintettel a XX. századi kortárs irodalom­ ra.

Tudjon a XX. századi szerzők műveiből lapról énekelni, elemezni és részleteket lejegyezni.

78

SZOLFÉZS

Felhasználható irodalom Szőnyi: A zenei írás-olvasás módszertana (Befejező kötet) Nagy: Partitúraolvasás, partitúrajáték Edlund: Modus Novus Lásd még a Zeneműkiadó Vállalat lapkottáit és az idevonatkozó egyéb kottakiadványokat, partitúrákat.

Javasolt

szemelvények

Wolf Spanisches Liederbuch Italianisches Liederbuch Mahler Dalok és énekek A fiú csodakürtje Strauss dalok Till Eulenspiegel op. 28 Puccini operakórusok Faúré 20 mélodies La chanson d'Eve op. 95 Ravel Lúdanyó meséi - szvit Le tombeau de Couperin Pavane egy infánsnő halálára 79

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

4. A T A N T Á R G Y K A P C S O L A T A MÁS T A N T Á R G Y A K TÉMÁIVAL

(írta: Kovács Brigitta) A növendékek a képzés folyamán - az iskola profiljának és az itt tanuló korosztálynak megfelelően - elsősorban a zenei gyakorlat terén kapnak képzést. Ugyanakkor a program fontosnak tartja, hogy a technikai fejlesztéssel párhuzamosan a zene úgy jelenjék meg a tanuló tudatában, mint akusztikai anyag és szellemi tartalom elválaszthatatlan egysége. A zenét ez a szellemi tartalom köti össze az általános kultúr- és szellemtörténeti háttérrel.

A szolfézs tantárgy a legszorosabb kapcsolatot végig a zene­ elmélettel tartja, mint ahogy a ritmus, dallam, harmónia, forma stb. magában a hangzó anyagban is egyszerre van jelen.

E két tárgy szétválasztását csupán a megfigyelés irányultsága, illetve a középiskolai zeneelmélet-oktatás sajátos korfüggősége indokolja.

Mivel a szolfézs és zeneelmélet a konkrét zeneművekkel foglalkozik, e két tárgy magától értetődően nem nélkülözheti a zenetörténeti hátteret. Ez biztosítja, hogy a tanulók a zeneműveket ne egymástól független „számoknak", hanem az aktuális zenetör­ téneti kor folyamatában lássák.

E folyamat tárgyalása során gyakran történik utalás más művészeti ágakra is, amelyekről a magyar és világirodalom, illetve a művészettörténet órákon részletesebben is szó esik.

Mindezek ok-okozati viszonyainak az átlátásához fontosak azok a társadalomismereti és vallástörténeti adalékok, amelyekkel a történelem és a filozófia tárgy szolgál.

Mint énekelt művészet (ars cantus), a zene feltételezi bizonyos nyelvek ismeretét, ami nemcsak a vokális anyag megformálásához,

80

SZOLFÉZS

értelmezéséhez nyújt segítséget, hanem gyakran eligazít a hang­ szeres zenében is. S miután a zene maga is egy nyelv, amelynek úgymond - nyelvtana a szolfézs és a zeneelmélet, a zenei elemzés logikája a nyelvtanéhoz nagyon hasonló.

A reál tárgyakkal a zenét kettős természete (ars és scientia) köti össze. Akusztikai anyaga a fizika, szellemi tartalma a matematika általánosabb törvényszerűségeiből realizálódik.

Minthogy a megvalósulás nem nélkülözheti az emberi tényezőt, a kapcsolatok között meg kell említeni a biológiát, amely lehetővé teszi az emberi hang és hallás fiziológiájának, illetve pszicho­ lógiájának megértését. Ugyancsak a biológia és konkrétabban a testnevelés segíthet abban, hogy a növendékek időben megismer­ kedhessenek ennek a sajátos életvitelt és jó fizikai erőnlétet igénylő pályának a testi vonatkozásaival.

5. A Z É R T É K E L É S M Ó D J A

Az értékelés történhet • az órai munka osztályzása alapján, • félévi beszámolók és írásbeli dolgozatok formájában, • év végi összefoglaló meghallgatás - szóbeli és írásbeli beszá­ moló-alapján.

Az év végi meghallgatás anyagát az éves repertoárból kell válogatni.

A diktandókban az adott stíluskörön belül a készségfejlesztés kü­ lönböző területeiből összeállított feladatsor szerepeljen (hangköz-, hangzat-, ritmusdiktandó, egy- és többszólamú idézetek lejegyzése).

Felsőbb évfolyamba, illetve szakmai vizsgára csak az a növendék engedhető, aki főtárgyból és valamennyi kötelező tárgyból eredményes vizsgát tett.

81

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

A szakmai vizsga Az ötödik tanév végén a növendékek szakmai vizsgát tehetnek, amely írásbeli és szóbeli beszámolóból áll. írásbeli féladatok • három-négyszólamú homofon idézet (reneszánsz kórusmű, Bachkorál) szólamainak lejegyzése, • kétszólamú barokk kontrapunktikus részlet lejegyzése, • egyszólamú XX. századi dallam lejegyzése.

Szóbeli féladatok • beszámoló az ötéves repertoárból , • egyszólamú barokk és XX. századi idézet lapról olvasása.

8

6. TÁRGYI F E L T É T E L E K Jól szellőztethető, kellő méretű, jól világított, hangszigetelt tante­ rem.

Jól hangolt és karbantartott zongora.

Könyvtár, kottatár, amelyben megtalálhatók a szükséges irodalom alapművei és kottaanyaga.

Hangtár, amely rendelkezik a zeneirodalom vokális és hangszeres felvételeivel (hang- és videofelvételek).

A termekben legyenek beépített audiovizuális berendezések (rádió, lemezjátszók, magnetofon, videó), valamint zárható szekrények, kottatartók, metronóm, és megfelelő méretű ötvonalas tábla stb.

A kb. 20 tétel tartalmazzon társas éneket, ének-zongorás partitúrajátékot és dalkíséretet (saját énekléssel). Az egyes feladattípusok arányát a csoport képességeihez méretezzük. Például minden korszakból 4-5 részlet (reneszánsz kórus, barokk szemelvény, klasszikus idézet, romantikus tétel, XX. századi kompozíció). Javasoljuk az anyag kb. egynegyed részének memorizálását.

82

SZOLFÉZS

Az iskola rendelkezzen megfelelő számú gyakorlóteremmel, stúdióval, előadóteremmel és hangversenyek rendezésére alkalmas nagyteremmel, amely lehetőséget biztosít nagyobb létszámú közön­ ség befogadására, illetve az ének- és zenekari próbák megtar­ tására.

Az iskola egész épülete legyen tiszta, jól felszerelt és esztétikailag pozitív hatású, amely alkalmas a növendékek művészeti nevelésére.

7. J A V A S L A T O K , Ú T M U T A T Á S O K A szolfézs tárgy anyaga a középkortól a XX. század irodalmáig több évszázad zenéjét öleli fel, A szemelvények feldolgozása többrétű: lehet elemzési feladat, előadásra szánt mű, hallásfejlesz­ tésre, írás-olvasásra kiválasztott részlet, zenei memóriát és énekzongorás készséget fejlesztő idézet, harmóniahallást fejlesztő anyag stb. A rendelkezésre álló rövid időben a zenei ismeretek feldolgozása, a készségek fejlesztése és az előadásra szánt társas éneklés egyaránt kapjon helyet. Munkánkban a tanulók által önállóan megtanult anyag „felmondása" (kb. az óra egynegyede) mellett az új ismeretek kibontásához szükséges készségfejlesztés képezze a szolfézsórák felét, a maradék időt aktív muzsikálás és „örömzenélés" töltse ki.

A stílus- és műfaji ismeretekhez szükséges szemelvények a legtipikusabbak közül kerüljenek ki, a válogatásnál ügyeljünk arra, hogy ez az anyag sokrétű és színes legyen. A tanterv megköveteli a tanártól a testreszabott és széleskörű tájékozódáson alapuló anyagválasztást. A szabad szelektálás lehetősége viszont biztosítja a tanárnak, hogy az adott tanulócsoport összetételére és zenei képességeire rugalmasan reagáljon. A követelmények feje­ zetben számszerűen megszabott példamennyiség csak irányelv és ne cél legyen.

ZENEELMÉLET Készítette: Frank Oszkár Lektorálta: Huszár Lajos

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

1. A P R O G R A M CÉLJA, F E L A D A T A

A szakközépiskolai zeneelmélet tárgy tanításának célja, hogy a tanuló a zenei nyelv sokoldalú megismerése révén tájékozódni tudjon a zenemüvek harmónia- és formavilágában. Olyan gyakor­ lati tudásra, elméleti ismeretekre és zenei műveltségre tegyen szert, amely alkalmassá teszi a szakirányú felsőfokú intézmények­ ben való továbbtanulásra, illetve a „klasszikus zenész" szakképe­ sítéssel betölthető munkakörök ellátására.

A ritmikai, melodikai, formai összetevők ismerete e tárgy keretében egészül ki a zene „harmadik dimenziójával", az együtthangzással. Ennek követéséhez, reprodukálásához, rendsze­ rezéséhez szükség van a harmóniák meghallgatására, megszólal­ tatására, megfigyelésére a különböző zeneművekben, valamint az ezekhez kapcsolódó akkordfűzési gyakorlatokban. E tárgy felada­ ta, hogy a harmóniákon (funkciókon) túl ismertesse meg a zenemű összes elemét (ritmus, dallam, együtthangzás, forma, hangszín, dinamika), kölcsönhatásukat, a műben betöltött szerepüket, mert csak így kaphatunk világos képet a zenei nyelv összetevőiről. Az is fontos, hogy az órákon felhasznált, a tankönyvekből kiválasztott anyagon kívül legyen képes a tanuló önállóan is műveket elemezni, példákat készíteni vagy rögtönözni, kíséretet létrehozni.

Fejlessze a zenei hallást, formaérzéket, memóriát, áttekintő­ képességet, nagymértékben segítve ezzel a zenei megformálást, a művészi kifejezőkészséget, a gyakorlati muzsikálást.

86

ZENEELMÉLET

2. K Ö V E T E L M É N Y E K A P R O G R A M E L V É G Z É S E UTÁN

Jártasság a barokk és bécsi klasszikus zene harmónia- és formavilágában. írásbeli követelmények A szakmai vizsga anyagának megfelelően • klasszikus zenei idézetek szélső szólamainak fokszámokkal ellátott lejegyzése, • akkordfűzési gyakorlatok négyszólamú lejegyzése fokszám­ jelzéssel együtt.

Szóbeli követelmények • akkordtípusok, harmóniafűzések magyarázata és bemutatása rövid műrészletek előadásával, elemzésével, az erre alkalmas műrészletekből harmóniai vázlat készítése és bemutatása (nem zongoristák szükség esetén csak a vázlatot zongorázzák), • mintapéldák transzponált játszása (zongoristák 6 #, 6 b, nem zongoristák 4 #, 4 b előjegyzésig), • szekvenciák memorizálása, transzponálása, • akkordfűzések játszása diktálás után és számózott basszusról, • barokk, klasszikus tételek formai elemzése kottakép alapján, • a hangszeres, illetve énekórán tanultak közül valamely barokk vagy klasszikus mű komplex elemzése, • bizonyos tájékozottság a barokk előtti és klasszika utáni zenei nyelvezet néhány alapelemében (ötfokú, hétfokú hangnemek felismerése, transzponált éneklése; a hangszeres vagy énekórán tanult kórusmű, dal vagy hangszeres darab néhány vonásának modális fordulat, ritmikai, melodikai, harmóniai „érdekesség" - bemutatása, magyarázata).

87

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

2.1. A SZAKKÖZÉPISKOLA FELVÉTELI ANYAGA A bemutatott népdalok szerkezeti, hangnemi elemzése.

A violin- és basszuskulcs, az előjegyzések ismerete.

Hangközök, skálák ismerete, felismerése, megszólaltatása.

A négyféle hármashangzat és azok megfordításai, valamint a domináns- és szűkített szeptim ismerete, felismerése, megszólal­ tatása, oldása.

Nem zongora szakosoknak is rendelkezniük kell az alapfokú akkordjátékhoz szükséges, minimális zongoratudással.

3. TANANYAG

A képzés időtartama 5 év.

I. évfolyam évi 36 óra (heti 1x45 perc) Az összhangzattan tanulmányok előtt szerzett ismeretek alapos átismétlése, az akkordfűzés kezdeti szakasza.

Követelmények A növendék tudjon pentaton és modális skálákat énekelni, játszani (alapfokon zongorán, esetleg más hangszeren), lejegyezni, külön­ böző magasságokban és előjegyzésekkel. Ismerje fel hallás után, illetve kottaképről különféle dallamok hangkészletét, hangnemét, szükség esetén megkülönböztetve egymástól a hangrendszerbe illő és a kiegészítő jellegű hangokat (pienhang, módosított hang).

88

ZENEELMÉLET

Ismerje • az anhemiton pentaton és a diatonikus hétfokú hangsorok hangközszerkezetét, • a különféle hangközöket, legyen képes azokat meghallani, felismerni, énekelni (a disszonánsakat oldásukkal együtt), • a tercépítkezésű hármashangzatokat és azok megfordításait, elhelyezkedésüket a dúr és a harmonikus moll hangnemekben, és tudja azokat, valamint a domináns- és szűkített szeptimakkordot feloldásaikkal együtt megszólaltatni, meghallani, kottaképről felismerni, • a négyszólamú szerkesztés néhány elemét (szólamok, szerkesz­ tésmód, a kezdő akkord helyzete, az akkordfűzés legfontosabb általános törvényszerűségei), • a számozott basszusos és a fokszámos jelrendszer alapelemeit, • a harmóniai funkciókat, fordulatokat, zárlatokat, • a megszólaltatott és elemzett dalok, klasszikus műrészletek néhány formatani jelenségei (motívum, frázis, periódus, sfrófaszerkezet).

Legyen képes klasszikus műrészletekhez kapcsolódva a következő egyszerű mintapéldákat énekelni és zongorázni transzponálva is: I I V I V I (háromféle helyzetből, dúrban és mollban), f IV II V III VIIV V I (csak dúrban).

1

Felhasználható anyag Frank Oszkár: Hangzó zeneelmélet (az Alapfogalmak című részből az 1-8. fejezet, a Gyakorlati részből az 1/1, 1/2, 5/1, 5/2 műrészlet); Gyakorlófüzet (11/a mintapélda) Barokk és klasszikus dallamok, művek, valamint egyéb példák Az egyszerűség miatt a szerző hasonló szerkezetű könyvét jelöltük meg felhasználható anyagnak, de bármely más tankönyv, helyi jegyzet stb. használható.

89

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

II. évfolyam évi 72 óra (heti 2x45 perc) Követelmények A hangszeresek és az énekesek számára ebben az évben kezdődik a tulajdonképpeni összhangzattan és formatan tanulása. Az alább részletezett feladatok az egyes évfolyamok anyagára vonatkoztat­ va egyben a követelményt is jelentik. Ezek a következők: • műrészletek meghallgatása, előadása, elemzése, harmóniai, formai vázlat készítése és értelmezése; • a sorra kerülő új akkord (akkordok) éneklése, leírása, magyará­ zata, formai szerepe; • mintapéldák kidolgozása, transzponált zongorázása; • akkordfűzési gyakorlatok kidolgozása, éneklése, zongorázása; • a kazettákon szereplő zenei anyag megfigyelése, a hozzá fűződő lejegyzési feladat elvégzése (szükség esetén az órán igénybe vehető a tanár „élőzenei" megszólaltatása is); • egyéb, a kazettá(ko)n nem szereplő mű, műrészlet, akkord­ fűzési példa diktálása lejegyzés, megfigyelés céljából; • rövid akkordfűzési példa, kadencia rögtönzése, „utánzása".

2

Tananyag A hangsor 1., 4., 5. hangjára épülő ún. alapkadencia (T S D T) változatai. A funkciókat a következő akkordok képviselhetik: 6

T = I (és I is, mivel ez is gyakori a kétfunkciós kadenciákban); S = IV, II, IP, IP", H j ; 7

D = V, V , a domináns késleltetése I* -tel (orgonapontos és átmenő kvartszext is).

- A félhasználható anyagként megjelölt könyvhöz tartozó kazettáról van szó, de termé­ szetesen bármilyen egyéb „hangzó" zenei anyag használható.

90

ZENEELMÉLET

Az elhangzó műrészletekkel kapcsolatban harmóniai, melodikai díszítőelemek megfigyelése, utalás a késleltetés jelrendszerére; az előforduló hangnemváltások rövid magyarázata.

A VI. fok mint funkcióismétlés és mint álzárlat. Átmenő szeptim.

Autentikus, plagális alaphármas-szekvencia (az előbbi mellék­ domináns színezettel is).

Az eddig nem tárgyalt szextakkordok. Kettőzési szokások. Szextakkordot, alaphármast váltogató szekvencia.

Az V megfordításai. Átmenő kvintszext, átmenő szekund. A vezetőhang, szeptimhang kezelésmódja.

A VII. és II. fokú négyeshangzat és megfordításaik. A szűkített szeptimakkord szerkezeti felépítése.

Az V. fok vezetőhangos megközelítése. Váltódomináns, emelt IV. fokú szűkített szext, szeptim. Moduláció a domináns hangnembe.

7

Formatani összefoglalás I-IL, a Hangzó zeneelmélet című könyv alapján. (Mondatok, frázisok, periódusok, kéttagú, háromtagú és triós szerkezetek.)

Felhasználható anyag Bach: Négyszólamú korálfeldolgozások Barokk és klasszikus tételek Frank Oszkár: Hangzó zeneelmélet (1-18. fejezet) Gyakorlófüzet (1-18. fejezet) Győrffy IstvámÖsszhangzattani kalauz a Bach-korálokhoz (1. fejezet, A-I. pont) Frank Oszkár: Formák, műfajok a barokk és klasszikus zenében (a Rondóformák című fejezetig, a Polifon tételek szerkesztésmódja című rész kivételével)

91

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

III. évfolyam évi 72 óra (heti 2x45 perc) Követelmények A II. évfolyamnál részletezett feladatok alkalmazása a III. évfo­ lyam anyagában.

Tananyag A VI. fok vezetőhangos megközelítése álzárlatban (emelt V. fokú szűkített szeptim).

Mollbeli akkordok.

Eddig nem tárgyalt diatonikus négyeshangzatok (I , III , VI ), kisszeptimes IV . Négyeshangzat-szekvenciák. Szólamvezetés kadenciális és szekundlépéses fordulatokban.

Mellékdominánsok. Szűkített szeptimek. Mellékdomináns-szek­ venciák.

Emelt kvintű akkordok.

Bach négyszólamú korálfeldolgozásaiból éneklés, elemzés, lejegy­ zés (lehetőleg zongorázás is).

Formatani összefoglalás III. Barokk és klasszikus rondó (a Hangzó zeneelmélet című könyv alapján).

7

7

7

7

Felhasználható anyag Bach: Négyszólamú korálfeldolgozások Barokk és klasszikus tételek Frank Oszkár: Hangzó zeneelmélet (19-25. fejezet és a 31. fejezet­ ből az első öt példa) Gyakorlófüzet (az ezekhez kapcsolódó példák) Győrffy István:Összhangzattani kalauz a Bach-korálokhoz (1. fejezet, J-R pont) Frank Oszkár: Formák, műfajok a barokk és klasszikus zenében (Rondóformák, Téma variációkkal című fejezetek)

92

ZENEELMÉLET

IV. évfolyam évi 64-72 óra (heti 2x45 perc) Követelmények A II. évfolyamnál részletezett feladatok évfolyam anyagában.

alkalmazása a IV.

Tananyag Bővített szextes akkordok.

V. fokú n ón akkord a klasszikus zenében.

A korábbi példákban is előfordult modulációk összefoglaló értel­ mezése, áttekintése. Moduláló mintapéldák. „Akkordleltár", a klasszikus zene alterált akkordjainak rendsze­ rezése, gyakorlása.

Formatani összefoglalás IV. Szonátafórma, szonátarondó (a Hangzó zeneelmélet című könyv alapján).

Felhasználható anyag Bach: Négyszólamú korálfeldolgozások Barokk és klasszikus tételek Frank Oszkár: Hangzó zeneelmélet (26-27. fejezet) Gyakorlófüzet (26-32. fejezet) Győrffy IstvámÖsszhangzattani kalauz a Bach-korálokhoz (I. fejezet, S ponttól, TI. fejezet) Frank Oszkár: Formák, műfajok a barokk és klasszikus zenében (Szonátaforma, Különböző formatípusok egyesítése a klasszikus tételekben című fejezetek)

93

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

V. évfolyam évi 64-72 óra (heti 2x45 perc)

Követelmények A II. évfolyamnál részletezett feladatok alkalmazása az V. évfo­ lyam anyagában.

Tananyag Általános ismétlés, összefoglalás, gyakorlás.

Formatani összefoglalás V. Invenció, fuga (Hangzó zeneelmélet).

A szolfézs, illetve a hangszeres anyaghoz kapcsolódva: néhány reneszánsz kórusmű, romantikus dal vagy zongoradarab, Mikro­ kozmosz-darab áttekintése, az ezekből elvonatkoztatható néhány jelenség (modalitás, modális fordulat, romantikus harmóniai fordulat) magyarázata, rövid példák megszólaltatása.

Felhasználható anyag Barokk, klasszikus, reneszánsz, romantikus művek Bartók: Mikrokozmosz Kesztler L.: Összhangzattan (a VUI-XX. leckékből kiválasztható példák írása, meghallgatása, zongorázása) Frank Oszkár: Formák, műfajok a barokk és klasszikus zenében (Invenció, Fúga című fejezetek) Avasi Béla: Zeneelmélet I. (válogatás a szemelvényekből)

04

ZENEELMÉLET

4. A T A N T Á R G Y K A P C S O L A T A MÁS T A N T Á R G Y A K TÉMÁIVAL

Az elméleti ismeretek egy része (akusztikai jelenségek, felhangok, rezgésszámok) a fizika, más része (arányok, jelzésrendszerek) a matematika, további része (stilisztikai, kortörténeti, műfajtörténeti vonatkozások) az irodalom, művészettörténet, történelem, földrajz hatáskörébe is tartozik. Az e tárgyakban megszerzett tudás meg­ felelő felhasználásával szélesebb körűvé tehető a zeneművekről alkotott kép, világosabbá válhat bizonyos zenei eszközök előtérbe vagy háttérbe kerülésének oka. Más részről a zeneelméletórákon kifejleszthető gondolkodásmód, kombinatorika, elemzőképesség visszahat az említett tárgyakra, segítheti azok elsajátítását, meg­ értését.

Az úgynevezett „gyakorlati" és „elméleti" zenei tárgyak {éneklés, hangszerjáték, illetve szolfézs, zeneelmélet, zeneirodalom stb.) kölcsönhatása nyilvánvaló, hiszen a zenei mondanivaló értékét, hatásfokát nem a megjelenítés külső eszközei határozzák meg, hanem a művekben rejlő és az előadó által közvetített érzelmi tartalom, illetve a műalkotás esztétikai szépsége. Ezért a jó előadó sohasem elégedhet meg a technika mechanikus alkalmazásával, hanem tisztában kell lennie a megszólaló mű belső struktúrájával, keletkezési körülményeivel, hallania, éreznie és tudatosítania kell az előadásra kerülő darab zenei eszközeit, szerkezeti felépítését, ritmikai, melodikai, dinamikai, együtthangzási jellemzőit. Ugyanak­ kor a zene elméletével foglalkozó sem elégedhet meg a fogalmak tisztázásával, elvont magyarázatával, mert a művek valamilyen formában történő megszólaltatása nélkül a legalaposabb elméleti tudás is csak a „szóbeszéd" szintjén marad. Éppen ezért az éneklés, zongorázás az elméletórák nélkülözhetetlen része, sőt

95

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

színesebbé és a nem zongorista tanulók számára is megközelíthetőbbé teheti az elméletórát, ha időnként valamilyen műrészletet vagy akkordmenetet más hangszerek bevonásával, esetleg kamara­ zenélés formájában szólaltatnak meg, közösen elemezve a bemu­ tatott példát.

A szolfézs, zeneelmélet, zeneirodalom tárgyak között természe­ tesen szoros kapcsolat áll fenn, hiszen mindegyikben szükség van bizonyos ritmikai, hallási készségre, elméleti ismeretekre, zeneiro­ dalmi tájékozottságra. Igaz, hogy az anyag felépítését, ütemezését tekintve mindegyik tárgy „öntörvényű", de mégis számos találko­ zási pont fedezhető fel közöttük, és ezt ajánlatos minden alkalom­ mal felhasználni.

5. A Z É R T É K E L É S M Ó D J A

A folyamatos munka órán és órán kívül egyaránt nélkülözhetetlen.

Hasznos, ha a tanár mindenféle feleltetéstől függetlenül bizonyos képet tud magának alkotni az egyes tanulók szorgalmáról, képességeiről, „gyenge pontjairól". Ezt a csoportlétszám bizonyos mérvű korlátozásával és a tanulók állandó, aktív közreműködésé­ vel lehet elérni. Termesztésen szükség van az évközi dolgozatokra (félévenként körülbelül két alkalommal) és a házi feladatok számonkérésére. Nem főtárgyas tanulók sűrű vizsgáztatása nem ajánlatos, a félév végi, év végi osztályzat is kellő tájékoztatást nyújthat az előmenetelről. Nagyobb anyagrész (pl. a III. év végén) vizsgával kérhető számon.

96

ZENEELMÉLET

6. TÁRGYI F E L T É T E L E K

Szükség van • megfelelően hangszigetelt, az osztály létszámának megfelelő méretű, jól megvilágított, jól szellőztethető, tiszta, célszerűen berendezett, karbantartott tanteremre, • megfelelően zárható szekrény (ek)re, • jól hangolt zongorára (pianínóra), ötvonalas táblára, • megfelelő minőségű audioberendezésre, • megfelelő íróasztalokra, padokra, • amennyiben mód van rá: írásvetítőre, computerre.

Az iskolai könyvtár, kottatár, hangtár rendelkezzen a zeneelmélet tanításához szükséges kottákkal, könyvekkel, kazettákkal, lemezek­ kel.

7. J A V A S L A T O K , Ú T M U T A T Á S O K

A képzés időtartama 5 év. Az anyag elrendezése lehetővé teszi, hogy azok is teljes képet kapjanak a zeneelméletről, akik már a 4. év után felsőoktatási intézményben tanulnak tovább. Az 5. évben az ismeretek elmélyítésére, gyakorlati alkalmazására kerülhet sor.

A tananyag olyan keretet kíván nyújtani, amely az osztály előkép­ zettségének, felkészültségének, képességeinek megfelelően átren­ dezhető, növelhető, csökkenthető, annak figyelembevételével, hogy a tanulási idő végére az előírt követelmények teljesíthetők legye­ nek.

97

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

A tananyag felépítése a Hangzó zeneelmélet című könyv és az ahhoz tartozó Gyakorlófüzet logikáját követi. A kiindulópontot a barokk-klasszikus művekben előforduló kétfunkciós, majd három­ funkciós, egyszerű kadenciák jelentik, és ezek kibővülése, variálá­ sa, nagyobb szerkezeti egységekbe való beilleszkedése, átvezető, moduláló, feldolgozás jellegű szakaszokkal való kiegészülése tágítja ki fokozatosan az anyagot. A harmóniai, formatani tudniva­ lók mindig szorosan kapcsolódnak a művek, műrészletek meghall­ gatásához, elemzéséhez. A kazettákon a művek eredeti alakjukban szólalnak meg, ez nemcsak a színérzéket fejleszti, hanem változa­ tos hangzásélményt is nyújt.

A könyvből felhasználásra kerülő anyag sorrendjét és mennyiségét végső fokon a tanár határozza meg, kiegészítve további, saját gyűjtésű idézetekkel, akkordfűzési példákkal. Természetesen nem mellőzhetjük Bach négyszólamú korálfeldolgozásai, valamint ba­ rokk, klasszikus (esetleg korai romantikus) tételek meghallgatását, elemzését.

A forgalomban levő zeneelméleti könyvek közül az említetten kívül ajánlható még: Avasi Béla - Rezessy László - Frank Oszkár: Zeneelmélet I-III. (a tanárképző főiskolák tankönyvei) Arnold Schönberg: A zeneszerzés alapjai A zeneművészeti szakközépiskolák keretei között elsősorban a barokk és klasszikus, tehát a szűkebb értelemben vett tonálisfunkciós zene elméletével foglalkozunk, hiszen ez a nagy mes­ terek műveiben tökéletesen kimunkált, zárt rendszer az elméleti stúdiumok legfőbb kiindulópontja (és a mai hangversenygyakorlat fő anyaga), erre épülhet azután minden további tudnivaló. Nem véletlen, hogy jelenleg ennek ismeretét kérik számon a középfokú

98

ZENEELMÉLET

szakmai képesítő és a felsőoktatási felvételi vizsgákon. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a szélesebb körű tájékozottság érdeké­ ben már szakközépiskolai keretek között is ajánlatos foglalkozni a barokk előtti és a klasszika utáni korok zenei nyelvezetének néhány elemével (ötfokú, hétfokú hangsorok, modális harmóniák, romantikus, XX. századi harmóniai, hangnemi fordulatok).

A különböző zenei elemek megismertetését célszerű minden alka­ lommal a megfelelő zeneműrészletek meghallgatásával, bemutatá­ sával, elemzésével kezdeni, amit azután a művek alapján készít­ hető harmóniai vázlatok, mintapéldák, akkordfűzési és egyéb gyakorlatok követhetnek. A tankönyvekből kiválasztott példákat saját gyűjtésű és készítésű példákkal egészítsük ki. Fontos, hogy a kisebb részletek elemzése is komplex legyen, tehát nem csak a megtanulandó akkordokra terjedjen ki, hanem a ritmikára, melodikára, formára is. Ilyen értelemben a hagyományos összhangzattan és formatan nem válhat külön egymástól, hiszen a kisebb részletek zömében is kimutathatók olyan formálási elemek (motivikus összefüggések, motívum fejlesztés, formai metszetek, zárlatok), amelyek tágabb értelmét, a mű egészébe való beilleszkedését azután az egyes fejezetcsoportokat követő „Formatani összefog­ lalások" alkalmából teljes tételek elemzésével mutathatjuk ki.

A harmóniai menetek hangzásának, a zenei szerkesztés logiká­ jának, a szép szólamvezetés törvényszerűségeinek felismerése és elsajátítása érdekében nem mellőzhetjük akkordfűzések rendsze­ res gyakorlását. A példák írásbeli kidolgozásakor, zongorázásakor a négyszólamú szűk szerkesztést alkalmazzuk, összefüggésben a barokk continuojáték technikájával. Tág szerkesztéssel a tanulók a művek elemzésekor, megszólaltatásakor találkozhatnak, természe­ tesen ezek megfigyelésére, elemzésére is szükség van, azonkívül korálrészletek, illetve teljes korálok játszásakor is gyakorolják a tág szerkesztést, illetve vegyes szerkesztést. A művekkel kapcso­ latban már kezdeti fokon kerüljön sor harmonikus és melodikus

99

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

figurációk (tört akkordok, átmenő hangok, váltóhangok, késlel­ tetések, előlegezések, orgonapontok) megfigyelésére, és már a legegyszerűbb műrészletek elemzésekor is találkozhatnak modulá­ cióval, ezek megfigyelését sem hagyhatjuk figyelmen kívül, addig is, amíg későbbi fejezetekben a modulációval kapcsolatos tudnivalók összefoglalására sor nem kerül. A harmóniai vázlatok készítésekor alkalmanként már elég hamar gyakorolni lehet a késleltetés jelrendszerét is.

Mivel még a legszigorúbban szerkesztett négyszólamú akkordfűzések is valójában dallamok (szólamok) összecsengéséből állnak, a szép szólamvezetés elsajátítása érdekében szükséges a különböző szólamok egyéni és csoportos éneklése.

Az „összhangzattani szabályok" ne legyenek bemagolásra szánt dogmák. Itt valójában a jó hangzásra törekvő törvényszerűségekről van szó, amelyeket a tonális-funkciós zene mesterei az esetek túlnyomó részében követnek. Az ezektől való eltérés statisztikai­ lag elhanyagolható, és általában bizonyos stilisztikai, dallamveze­ tési, esetleg egyéb, a zenei mondanivalóból fakadó okokkal magya­ rázható. A szabályokat tehát mindig a gyakorlatból vezessük le és indokoljuk. A tanuló számára - kellő gyakorlattal és rátermett­ séggel - ezek a törvényszerűségek olyan természetessé válhatnak, mint a beszélt nyelvek nyelvtani szabályai, fordulatai a társalgás során.

100

ZONGORA KÖTELEZŐ TÁRGY Készítette: Domokos Kinga Lektorálta: Kertész Lajos

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

1. A P R O G R A M CÉLJA, FELADATA

A szakközépiskolai zongora kötelező tárgy célja és feladata megváltozott, követelményszintje az előző évekét-évtizedekét jelentősen meghaladja. Ennek oka a szakközépiskolai tanszakok fokozott szétágazása, az elmélet tanszak kibővülése (zeneszerzés, szolfézs-zeneelmélet tanszak), felsőoktatási intézményeinkben az oktatás és a felvételi követelmények változása. Egyes elméleti és előadóművészi szakokon (zeneszerzés, zenetudományi, karmester­ képző, KETK-karvezetés), amelyek felsőfokon csak a Zene­ akadémián tanulhatók tovább, a felvételi követelmények komoly középfokú zongoratudást igényelnek, a felvételi vizsga anyaga megközelíti a zongora főtárgyét. Ugyanakkor a Zeneiskolai Tanárképző Intézetekben a tárgy oktatása a hangszeres szakokon gyakorlatilag megszűnt, vagy a minimumra korlátozódott (csak a szolfézstanári szakon folytatható). Tehát a szakközépiskolai oktatáson belül kell biztosítanunk növendékeinknek az ún. szakmai minimumot. Ez - a tanárképzőkben történő továbbtanulás esetén - zongoratudásuk felsőfoka, ami lehet, hogy zenei művelt­ ségük, elméleti tudásuk alapja is. Ez a tudás elegendő a szakkö­ zépiskolában az 5. év végén letehető szakmai vizsgához.

Az előbbiekből következik, hogy a szakközépiskolai zongora kötelező tárgy a középfokú professzionista képzés szerves része, nem pedig a szakiskola keretein belül működő alsófokú zongora­ oktatás. Ennek a szemléletnek a tanulás minden mozzanatában jelen kell lennie. A tárgyat kizárólag felsőfokú végzettséggel ren­ delkező zongora szaktanár oktathatja. Más a pedagógiai tempó, az egyes évfolyamok anyaga, mint ahogy más a cél is. Az alapvetően zeneiskoláknak (kisgyerekeknek, amatőröknek) készült kottakiad­ ványok nem megfelelők, mert nem adnak elégséges ismeretet, sok esetben nem is hitelesek.

102

ZONGORA KÖTELEZŐ

TÁRGY

Régi zenét kizárólag Urtext kiadásból tanítsunk, a többit a hite­ lesnek elfogadott kiadványokból.

A tárgy előzetes tanulását szabályozó rendelet ellenére gyakran találkozunk - sajnos - azzal a jelenséggel, hogy növendékünk a szakközépiskolában kezdi zongoratanulmányait. Ez esetben is kerüljük a zeneiskolákban használatos ún. zongoraiskolákat, mert ezekre érvényes leginkább, hogy a zenei írás-olvasás alapelemeit tanuló, 10 éven aluli gyermekek számára készültek; egy másik hangszert már középfokon játszó növendék számára messze túlhaladott elemeket tartalmaznak, pedagógiai ritmusuk sem felel meg. Az ajánlott irodalomra a megfelelő évfolyam anyagánál visszatérünk.

Kamarazenei feladatok, tanszaki koncertek, házi versenyek ugyan­ úgy a tanszak életéhez tartoznak, mint más tanszakokon; a zongorázási kedvre és a főtárgyi szereplésekre is egészséges hatással vannak.

103

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

2. K Ö V E T E L M É N Y E K A P R O G R A M E L V É G Z É S E UTÁN

A növendék legyen képes • természetes hangszerkezelésre, differenciált billentésre, • könnyebb zongoraművek (vagy átiratok) folyamatos lapról olvasására, valamint egyszerűbb zongorakíséretek színvonalas eljátszására, • skálákat játszani 7 #, 7 b előjegyzésig, 4 oktávon keresztül külön kézzel, párhuzamosan és ellenmozgásban, legato és non legato, fokozatosan gyorsuló tempóban.

Tudjon játszani • hármas- és négyeshangzat-felbontásokat (futamszerűen is, négy oktávon keresztül), • oktávmeneteket, kromatikus skálát, glissandót, tremolót.

Tudjon különböző stílusú zongoraműveket stílushűen előadni (pl. Bach: Kétszólamú invenciók, könnyebb bécsi klasszikus szonáták, Chopin-mazurkák, Bartók: Mikrokozmosz IV-V. füzet).

2.1. A SZAKKÖZÉPISKOLA FELVÉTELI ANYAGA Felvételi vizsga nincs, de a zeneiskolai 2-3. évfolyamnak megfele­ lő zongoratudás szükséges (2 év előzetes tanulás zeneiskolában).

104

ZONGORA KÖTELEZŐ

TÁRGY

3. TANANYAG

A képzés időtartama 5 év.

Anyagmennyiség Igen nehezen meghatározható, mivel sok külső, előre nem látható körülmény befolyásolhatja. Ezt döntse el minden esetben a szaktanár - alkalmasint a vizsgabizottság.

I. évfolyam évi 36 óra (heti 1x30 perc) Ajánlott irodalom Bach: Notenbüchlein für Anna Magdaléna Bach Könnyű barokk és klasszikus táncok (pl. Régi táncok gyerme­ keknek) Könnyű szonatinák (válogatva különböző kiadványokból) Bartók: Mikrokozmosz I-II. kötet Gyermekeknek I. kötet 18 könnyű kis zongoradarab Czerny könnyű technikai gyakorlatai (pl. 160 rövid gyakorlat) XX. századi és kortárs szerzők könnyű zongoradarabjai (pl. Kodály, Bozay, Durkó, Papp, Szokolay stb.)

Skálák (nem előjegyzés, hanem fekvés szerint, tehát először a fehér, azután a fekete billentyűkön) 1

2

Lehetőleg válogatás nélkül, legalább lapról olvasási szinten.

A növendékeknek már a felvételi vizsgán tudni kell 7 #, 7 b-ig minden előjegyzést, ezt nem a zongoraórári tanulja meg. A fenti tanulási mód biztosabban rögzíti az ujjrende­ ket, ahogyan ezt régebbi, felnőtteknek készült kiadványok is javasolják.

105

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

3

I. évfolyam évi 36 óra (heti 1x30 perc) Ajánlott irodalom Bartók: Mikrokozmosz I. kötet (válogatás nélkül végig) 18 könnyű kis zongoradarab Czerny könnyű technikai gyakorlatai (válogatva különböző kiad­ ványokból) Kortárs szerzők pedagógiai céllal összeállított, könnyű sorozatai (pl. Papp Lajos: 27 kis zongoradarab, Első játékok a zongorán) Könnyű barokk és klasszikus táncok (lásd előző anyag) Ujjgyakorlatok, később skálák.

Az I. évfolyam legfontosabb követelménye a folyamatos kotta­ olvasás beidegzése; a memorizálást a növendékek fő hangszerü­ kön úgyis állandóan gyakorolják.

II. évfolyam évi 36 óra (heti 1x30 perc) Ajánlott Bach:

irodalom Not

Nehezebb barokk és klasszikus táncok (Bach és Handel szvit­ tételek, Haydn-, Mozart-, Beethoven-táncok) Szonatinák (különböző szerzők és kiadványok) Haydn könnyebb szonátái (Wiener Urtext la kötet) ' Schumann: Jugendalbum Csajkovszkij: Jugendalbum Schubert: Táncok Zongora előtanulmányokkal nem rendelkező növendékek számára.

106

ZONGORA KÖTELEZŐ

TÁRGY

Bartók: Mikrokozmosz II-III.kötet Gyermekének II-III.kötet Kodály: Gyermektáncok Kortárs magyar szerzők (lásd az I. évfolyamnál) Technikai gyakorlatok (Czerny, Hanon, Bertini stb.)

Skálák, hármashangzatfelbontások stb.

III. évfolyam évi 36 óra (heti 1x30 perc) Ajánlott irodalom Bach: 18 kis prelúdium szvit-tételek (pl. francia szvitekből) Hándel könnyebb szvitjei, szvit-tételei Haydn: Szonáták (Wiener Urtext la kötet) Schumann-, Schubert-, Csajkovszkij-művek (lásd az előző évfolyam anyagát) Bartók: Mikrokozmosz III. kötet Gyermekének III-IV.kötet Kodály: Gyermektáncok Kortárs magyar és európai szerzők Technikai gyakorlatok, skálák stb. magasabb szinten.

IV-V. évfolyam évi 32-36 óra (heti 1x30 perc) Ajánlott irodalom Bach: 18 kis prelúdium Kétszólamú invenciók szvit-tételek

107

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

Haydn: Mozart Schumann: Schubert: Mendelssohn Chopin:

Szonáták (Wiener Urtext la, lb kötet) Hat bécsi szonatina Kinderszenen op. 15 Táncok Lieder ohne Worte Mazurkák kis polonézek Lyrische Stücke Children's Corner Mikrokozmosz III-IV. kötet Gyermekeknek IV. kötet, 10 könnyű zongoradarab, 14 bagatell, 4 sirató ének Consolations Magyar gyermekvilág

Grieg: Debussy: Bartók:

Liszt: Mosonyi:

Technikai gyakorlatok a megfelelő szinten (Czerny, Bertini, Cramer stb., etűdök, skálák, hangzatfelbontások).

A • • • •

III-IV. évfolyam vizsgaanyaga Bach: kis prelúdium vagy szvit-tétel, tételpár, klasszikus szonáta (esetleg szonatina) -tétel, romantikus előadási darab, XX. századi (kortárs) mű.

A • • • •

záróvizsga - szakmai vizsga anyaga Bach: nehezebb kis prelúdium vagy kétszólamú invenció, klasszikus szonáta saroktétele (nem szonatina), romantikus (impesszionista) előadási darab, Bartók-mű (az évfolyam anyagából).

A kiírt anyagnál nehezebbet természetesen bármelyik vizsgán elfogad a vizsgabizottság.

108

ZONGORA

KÖTELEZŐ

ALTERNATÍV TANANYAG I. évfolyam évi 36 óra (heti 1x60 perc)

TÁRGY

4

Ajánlott irodalom Bach: Kétszólamú invenciók, francia szvitek Hándel: szvitek, szonáták Haydn: Szonáták (Wiener Urtext la, 1 b ) Schubert: Táncok Mendelssohn: Lieder ohne Worte Chopin: mazurkák, kis polonézek, keringők, noktürnök Grieg: Lyrische Stücke Bartók: Mikrokozmosz I-III. kötet 10 könnyű zongoradarab 14 bagatell Kolindák Kodály: Gyermektáncok Kortárs magyar szerzők művei (a legfrissebben megjelentek is) Czerny: Cramer:

A kézügyesség iskolája I. kötet Etűdök I. kötet II-III. évfolyam évi 36 óra (heti 1x60 perc)

Ajánlott Bach: Haydn: Mozart:

irodalom Két- és háromszólamú invenciók, szvitek Szonáták (Wiener Urtext lb, 2. kötet) Válogatott zongora'nűvek Variációk

Azok számára, akik magasabb szintű előképzettséggel rendelkeznek.

109

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

Romantikus művek (lásd az előző évfolyam anyagánál) Bartók (lásd az előző évfolyam anyagánál), valamint kortárs magyar és európai művek Czerny: A kézügyesség iskolája II. kötet Cramer: Etűdök I-II. kötet Év végi vizsgák Az I-II-III. évfolyamban ajánlatos év végi vizsgát tartani a négy stílusból szabadon választott négy darabbal.

IV-V. évfolyam évi 32-36 óra (heti 1x60 perc) Ajánlott irodalom Bach: Háromszólamú invenciók, szvitek, fantáziák Wohltemperiertes Klavier Olasz és francia barokk (Scarlatti, Couperin, Lully) Haydn: Szonáták (Wiener Urtext II-III. kötet) Mozart: Szonáták Variációk Válogatott zongoraművek Beethoven korai szonátái Romantikus művek: lásd az előző évfolyamok anyagánál, valamint Schumann: Kinderszenen op. 15 Arabeszk C-dúr op. 19 Liszt: Consolations Öt zongoradarab Bartók: lásd az előző évfolyamok anyagánál, valamint Mikrokozmosz IV-V. kötet Négy sirató ének Román népi táncok stb.

110

ZONGORA KÖTELEZŐ

TÁRGY

Mosonyi M.: Tanulmányok zongorára Liszt utolsó alkotóperiódusának müveiből Debussy: Children's Corner Prelűdök Suite bergamasque stb.

Czerny: Cramer:

A kézügyesség iskolája III-IV. kötet Etűdök II. kötet

4. A T A N T Á R G Y KAPCSOLATA M Á S T A N T Á R G Y A K TÉMÁIVAL

A zongora kötelező tárgy legfontosabb feladata - bizonyos manu­ ális készségek kifejlesztésén túl - a „többsoros" figyelem, gondol­ kodás és hallás fejlesztése. Mint ilyen, nélkülözhetetlen előfeltéte­ le a szolfézs, a zeneelmélet (benne a formatan) tantárgyaknak.

Miközben a tanult művekkel maga is zeneirodalmi ismereteket nyújt, a két sor aktív olvasása elősegíti egy partitúra passzív átlátását, amely képességre nagy szükség van a zeneirodalom tárgy tanulásánál. A zongora és az említett elméleti tárgyak együtt adják a hangszeres zenei képzés hátterét.

5. AZ É R T É K E L É S M Ó D J A

Az értékelés az évi munka és - ahol van - az év végi vizsga alapján történik. Az évi munkát a szaktanár, a vizsgát a vizsgabizottság tagjai értékelik.

111

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

6. TÁRGYI F E L T É T E L E K

Megfelelő méretű, hangszigetelt, jól szellőztethető, világos, eszté­ tikusan berendezett tanterem.

Jó minőségű, rendszeresen karbantartott és hangolt zongora, állít­ ható magasságú zongoraszékkel.

A színvonalas középfokú zenei művészeti oktatáshoz nélkülözhe­ tetlen „infrastruktúra" (könyvtár, kottatár, hangtár, stúdió, hang­ versenyterem).

7. JAVASLATOK, Ú T M U T A T Á S O K

A szinte kimeríthetetlenül gazdag, minden stílust felölelő zongora­ irodalomból a szó szoros értelmében csak „ajánlott irodalmat" tudunk közölni. Ennek kiegészítése, a növendék főtárgyához közelebb álló művek válogatása minden esetben a szaktanár meg­ ítélésétől függ.

A vizsgák III-IV. és V. évfolyamban - az eddigi tapasztalatok alapján - elégségesnek bizonyulnak a növendékek felkészültségé­ nek megítélésére. A vizsgaanyag - a szakmai vizsgát is beleértve - kottából és kotta nélkül egyaránt előadható.

Ez a rugalmas alkalmazást igénylő tanterv olyan szintet adhat a zongora kötelező tárgyat tanulóknak, amely biztosíthatja a nagy­ szerűen zongorázó magyar elméleti muzsikusok, hangszeresek, énekesek, karmesterek hírének öregbítését is.

112

ZENEIRODALOM Készítette: Lektorálta:

Körber Tivadar Kovács Sándor

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

1. A P R O G R A M CÉLJA, FELADATA

A zeneirodalom tantárgy tanításának célja, hogy a tanuló meg­ ismerkedjék a zenetörténet különböző stíluskorszakainak legfon­ tosabb jellegzetességeivel, az egyes korszakokra jellemző stílus­ jegyekkel, műfajokkal, formákkal és azok egyedi megjelenésével a nagy zeneszerzők életmüvében.

Váljék nyitottá, érdeklődővé a zene iránt, tájékozottá a zene múltbeli és jelenkori irodalmában.

Ismeretei alapján váljék alkalmassá főiskolai és egyetemi zene­ történeti, esztétikai és általános műveltséget nyújtó tanulmányokra.

Váljék igényessé a folyamatos önképzés, ismereteinek elmélyítése, műismeretének, zeneirodalmi tájékozottságának bővítése iránt.

2. K Ö V E T E L M É N Y E K A P R O G R A M E L V É G Z É S E UTÁN

A tanuló • ismerje a zenetörténet különböző korszakaira jellemző stílus­ jegyeket, műfaji és formai sajátosságokat, • legyen képes tájékozódni a zenetörténet korszakaiban, • legyen képes elhelyezni az egyes zeneszerzőket a megfelelő korban, legalább félévszázadnyi pontossággal, • ismerje a zeneszerzők életének, körülményeinek azon vonatko­ zásait, amelyek hatással voltak alkotóművészetükre, • legyen képes felismerni hallás után a zeneművek szerkezeti, karakterbeli, hangzásbeli sajátosságait, • legyen képes ismereteit saját zenei (hangszeres, énekes) praxi­ sában hasznosítani,

114

ZENEIRODALOM

• legyen igényes az interpretáció minősége, stílushűsége iránt, • váljék igényessé ismereteinek állandó bővítése iránt, zenemű­ vek megismerése, zeneelméleti-zenetudományi munkák olvasá­ sa, hangverseny- és operaelőadások látogatása, egyéni és együttes aktív muzsikálás révén,

3. TANANYAG

A felsorolt szerzők, művek természetesen csupán választékot kínálnak, amelyből a tanár a rendelkezésre álló idő és az osztály összetétele, befogadóképessége szerint válogat, illetve eltér attól.

A művek kiválasztását befolyásolja az is, hogy milyen és mennyi hangzó anyag áll rendelkezésre.

I. évfolyam évi 72 óra (heti 2x45 perc) KÖZÉPKOR Gregorián énekek, kezdeti

többszólamúság

Ars antiqua: Leoninus, Perotinus orgánum Ars nova: Machaat mise, rondeau landini ballata, caccia

115

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

RENESZÁNSZ Vokális zene Dufay himnusz, chanson Ockeghem misetétel Josquin misetétel, motetta, chanson Jannequin, Le Jeune, Hassler, Senfl, Dowland, Morley, Marenzio, Gesualdo, Monteverdi és mások madrigál, chanson, kórusdal Paleslrina mise, motetta Lasso motetta, chanson, madrigál BAROKK A monódia, az opera kialakulása Peri, Caccini operák részletei Monteverdi monodikus madrigál

116

Tomkins,

ZENEIRODALOM

Orfeo Tankréd és Klorinda párviadala Az opera és egyéb vokális műfajok Schiitz Kleine geistliche Konzerte Musikalische Exequien Purcell Dido és Aeneas Hangszeres zene Corelli sonata, concerto grosso Couperin clavecin-darabok Vivaldi concerto, A négy évszak D. Scarlatti csembalószonáták Handel és Bach művészete Handel sonata, concerto grosso, szvit opera (részlet) oratórium (részletek)

117

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

Bach orgonamű (prelúdium és fúga, passacaglia, korálpartita) Das wohltemperierte Klavier (2-3 prelúdium és fúga) hegedű szólószonáta zenekari szvit concerto motetta, kantáta passió, h-moll mise (tételek) Goldberg-variációk, Musikalisches Opfer, Die Kunst der Füge

II. évfolyam évi 72 óra (heti 2x45 perc) Pergolesi Az úrhatnám szolgáló Stabat Mater Gluck Orfeo és Euridice C. Ph. E. Bach fantázia, szonáta ./. Ch. Bach szimfónia Stamitz, a mannheimiak szimfónia

118

ZENEIRODALOM

A BÉCSI

KLASSZIKA

Haydn vonósnégyes zongoramű (szonáta, f-moll variációk) szimfónia zongorás trió mise oratórium Mozart zongoraszonáta kamaramű (vonósötös, füvósszerenád, vonós-fúvós kombinációk stb.)

Sinfonia concertante zongoraverseny szimfónia opera mise, Requiem Beethoven zongoraszonáta duószonáta variációs mű (Eroica, Diabelli) szimfónia vonósnégyes versenymű nyitány Fidelio (részletek) Missa solemnis (tételek)

119

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

III. évfolyam évi 72 óra (heti 2x45 perc) A ROMANTIKA (XIX. SZÁZAD) Weber A bűvös vadász (részletek) Schubert dalok, dalciklus kamaramű, szimfónia Mendelssohn szimfónia, Hebridák-nyitány, Szentivánéji álom Schumann zongoraciklus kamaramű, szimfónia, dal Chopin etűd, mazurka, keringő, polonaise, nocturne, prelűd, scherzo, ballada, szonáta, zongoraverseny Berlioz programszimfónia Liszt virtuóz zongoramű (etűd, parafrázis, rapszódia) h-moll szonáta szimfonikus költemény Années de Pélerinage kései zongoramű 120

ZENEIRODALOM

Verdi opera Requiem Wagner opera, zenedráma (legalább egy-egy felvonás) Bruckner szimfónia Brahms kamaramű szimfónia, versenymű Német Requiem (tételek) Muszorgszkij Egy kiállítás képei Borisz Godunov (jelenetek) Csajkovszkij Rómeó és Júiía Hegedűverseny, b-moll zongoraverseny szimfónia (5., 6.)

Dvorak szimfónia, gordonkaverseny Grieg Peer Gynt - szvit Puccini opera (részlet)

121

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

Mahler szimfónia, dalciklus R. Strauss szimfonikus költemény kései mű (oboaverseny, Metamorfózisok, Négy utolsó ének) IV. évfolyam évi 64-72 óra (heti 2x45 perc) A SZÁZADFORDULÓ Debussy zongoramű zenekari mű vonósnégyes, szonáta Ravel zongoramű, zongoraverseny zenekari mű Daphnis és Chloé Schoenberg Megdicsőült éj Hat kis zongoradarab Öt zenekari darab Variációk zenekarra Egy varsói túlélő Webern Passacaglia

122

ÉS A XX. SZÁZAD

ZENEIRODALOM

Öt tétel vonósnégyesre Hat bagatell vonósnégyesre Hat zenekari darab Szimfónia Variációk zongorára Berg Wozzeck Lírikus szvit Hegedűverseny Bartók zongoramű (Szvit op. 14, Improvizációk, Szabadban) színpadi mű (A csodálatos mandarin) kamaramű (vonósnégyes, Kontrasztok, Szonáta két zongorára és ütőhangszerekre) versenymű (hegedű, zongora) zenekari mű (Két kép, Táncszvit, Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára, Concerto) Kodály kórusművek, népdalfeldolgozások gordonka szólószonáta, vonósnégyes zenekari mű (Galántai táncok, Háry János-szvit, Fölszállott a páva) Psalmus Hungaricus, Budavári Te Deum Stravinsky „oroszos" korszakából 1-2 mű (Petruska, Le Sacre du Printemps, Les Noces) „neoklasszikus" korszakából 2-3 mű (Pulcmella, Zsoltárszimfónia, Oedipus Rex, Mise) „szerialista" korszakából 1-2 mű (Threni, Requiem canticles)

123

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

Honegger szimfónia Dávid király (részletek) Milhaud A világ teremtése Poulenc kórusmű, kamaramű Hindemith Mathis, a festő Prokofjev hegedűverseny, zongoraverseny Rómeó és Júlia - szvit Gershwin Porgy és Bess (részletek) Sosztakovics szimfónia, versenymű Britten Változatok és fúga egy Purcell-témára A Ceremony of Carols Háborús Requiem (tételek) Messiaen orgonamű Oiseaux exotiques

124

ZENEIRODALOM

V. évfolyam évi 64-72 óra (heti 2x45 perc) A tanév anyaga két nagyobb egységre bonthaté).

1. Áttekintő ismétlés keretében olyan nagyobb művek teljes bemutatása, amelyekre az előző években nem jutott idő. Ilyenek lehetnek: egy Monteverdi-opera egy Handel-oratórium az egyik Bach-passió egy Mozart-opera Berlioz: Faust elkárhozása egy Verdi-opera egy Wagner-zenedráma Liszt: Faust-szimfónia Debussy: Pelléas és Mélisande R. Strauss: S alomé Bartók: A kékszakállú herceg vára Honegger: Jeanne d'Arc a máglyán Stravinsky: The Rake's Progress 2. A közelmúlt zenei irányzatainak bemutatása egészen a kortárs szerzőkig. Ajánlott zeneszerzők: Lutosiawski Xenakis Stockhausen Boulez Cage Ligeti Reich mai magyar szerzők Néhány órában sor kerülhet a dzsessz történetének vázlatos ismer­ tetésére, klasszikusnak számító felvételek bemutatásával.

125

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

4. A T A N T Á R G Y KAPCSOLATA M Á S T A N T Á R G Y A K TÉMÁIVAL

Legközvetlenebb a viszony a zeneelmélet és a szolfézs tárgyakkal.

Ezek ismertetik meg a tanulóval a zene nyelvét, hangzás- és formavilágát, valamint a zeneművek elemzési technikáját.

A növendék ismereteinek egységéhez hozzátartozik a történelem, vallástörténet, irodalom, művészettörténet, fizika, matematika ismeret­ anyaga, amelyek segítik őt • a zeneművek történelmi, szellemtörténeti hátterének feltárásában, • zenei-irodalmi összefüggések megismerésében, • a különböző képzőművészeti stílusok közötti tájékozódásban, • a zene fizikai, akusztikai vonatkozásainak megértésében, • a zenei gondolkodás általános logikai összefüggéseinek felfe­ dezésében.

A nyelvek • segítik a zene autentikusabb megértését, tolmácsolását, • bővítik a szakirodalom olvasási lehetőségeit.

5. AZ É R T É K E L É S M Ó D J A

Az elvégzett anyag számonkérése • óránkénti szóbeli feleltetés, és • témazáró írásbeli dolgozatok formájában történik.

A dolgozat feladatai mindig konkrét zeneművekre vonatkozzanak, azok részleteiéinek felidézése, felismerése útján. Egy-egy dolgo­ zatban maximum 4 zenemű elemzése szerepeljen.

126

ZENEIRODALOM

6. TÁRGYI F E L T É T E L E K

A tanításhoz szükséges • megfelelő méretű, jó akusztikájú, jól megvilágított, hang­ szigetelt tanterem, • zongora, amin a tanár bemutathatja a feldolgozásra kerülő művek egyes részleteit, témáit, • sima és hangjegyvonalas tábla, amire a tanár felírja a szerzők és a művek legfontosabb adatait, a művek formai vázlatát, egyes témáit, témarészleteit, • megfelelő minőségű, technikailag korszerű, jól karbantartott lejátszóberendezés, amelynek részei: lemezjátszó CD-lejátszó kazettás magnó videomagnó színes televízió a hangvisszaadás megfelelő minőségét biztosító erősítő és hangfalak, • könyvtár, kottatár, stúdió, ami lehetővé teszi, hogy a tanulók egyénileg is tanulmányozzák, ismételten meghallgassák az órákon megismert műveket. Élihez megfelelő irodalom és hangzó anyag álljon rendelkezésre, olvasóteremmel, lejátszó­ berendezéssel, hang- és kottamásolási lehetőséggel.

127

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

7. JAVASLATOK, Ú T M U T A T Á S O K

A zeneirodalom-órák középpontjában a kort, stílust, zeneszerzői életművet reprezentáló alkotások alapos megismerése, figyelmes meghallgatása áll. Egyéb adatok, lexikális ismeretek közlése és követelése csak annyiban szükséges, amennyiben az adott jelen­ ség, a konkrét zenemű megismerése, az összefüggések megértése szempontjából indokolt. Különösen érvényes ez az I. évfolyamra, ahol - figyelembe véve a tanulók életkori sajátosságait, valamint azokat a nehézségeket, amelyek az új iskolába, iskolatípusba történő átlépésből, a magasabb szakmai követelményekből adódnak - eleinte fokozottabban óvatosnak kell lenni: kerülni kell az ismeretek, új fogalmak, szakkifejezések túlzsúfolt adagolását.

A zeneirodalom tanítása során szükségtelen és lehetetlen teljességre törekedni. Az ismeretek átadása során mindig az egyes műalkotásból kiindulva kell a kor, a stílus, a műfaj általános jel­ lemzőit megközelíteni. Az egyes zeneszerzők életművének megis­ merésére fordítható óraszámok aránya korszakonként változó: nyilvánvaló például, hogy a II. évfolyamban, ahol gyakorlatilag három zeneszerző művei kerülnek feldolgozásra, sokoldalúbban lehet mindhármukat bemutatni, mint a sokkal tágabb időhatárokat átfogó I. évfolyamban, vagy a romantika és a XX. század szerteágazó irányzatait tárgyaló III-IV. évfolyamban. Ahol egy-egy szerzőre szükségképpen kevesebb idő jut, ott arra kell törekedni, hogy a leginkább jellemző, a szerző egyéniségét vagy az általa képviselt irányzatot legjellegzetesebben megjelenítő művek hangoz­ zanak el. A IV. évfolyamban - tapasztalat szerint - általában csak a XX. század 60-70-es éveiig lehet eljutni. (Ebben az évfolyamban az érettségi vizsgák miatt a tanév rövidebb.) Ezért nagyobb súllyal a század első felében élt szerzők lezárt, történeti távlatból szem-

128

ZENEIRODALOM

lelhető életművével foglalkozunk, s a fennmaradó időben elsősorban az érdeklődés felkeltésének igényével - mutatunk rá egy-egy újabb, esetleg napjainkig ható irányzatra, jelenségre. Az ezekkel való behatóbb foglalkozásra majd az V. évfolyamban lehet több időt fordítani.

Az óraszámok arányait meghatározza a műfajok jellege, terjedel­ me is: egy opera vagy oratórium - akárcsak keresztmetszetszerű bemutatása nyilvánvalóan több időt vesz igénybe, mint pl. egy szonáta vagy barokk concerto.

Tekintettel arra, hogy a tanulók egy része már a közismereti érettségi után, a IV. zenei évfolyam befejeztével megkezdi felsőfokú tanulmányait, a kisebb létszámú V. évfolyamban az anyag összeállításánál rugalmasabban lehet eljárni, jobban figyelembe véve az adott osztály összetételét, érdeklődését, beállítottságát. (Pl. a régi zene - kortárs zene arányaiban, a művek jellegében, a hangszeres, illetve vokális művek, a különböző zenei irányzatok bemutatására fordított óraszámokban stb.).

A zeneművek bemutatásában a hagyományos eszközökön (lemez, hangszalag) kívül ajánlatos felhasználni videofelvételeket is, különösen látványos, cselekményes művek esetében. A látvány és a hangzás együttesen jobban lekötheti a tanulók figyelmét, a magyar nyelvű feliratozás elősegítheti a cselekmény és a zenei megvalósítás összefüggéseinek jobb megfigyelését, a művek teljesebb befogadását.

129

NÉPI HANGSZER - HANGSZERES NÉPZENE Készítette: Dr. Tari Lujza Lektorálta: Dr. Sárosi Bálint

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

1. A P R O G R A M CÉLJA, FELADATA

A népi hangszer, hangszeres népzene tárgy tanításának alapvető célja: ismerkedés a hangszerek történetével, fizikai-akusztikai tulajdonságaival, a hangszeres zenének a vokális zenétől eltérő vonásaival. Közelebbi célja: betekintés a hangszeres magyar népzenei stílusokba, a hangszeres zenei repertoár, a hangszer és a zenei stílus összefüggéseinek megismertetése, a különböző föld­ rajzi területeken és etnikumok körében használt népi hangszerek megismertetése, különös tekintettel a tanulók saját hangszerére.

Szélesebb körű célja: általános hangszerismeret nyújtása, a vokális és hangszeres népzene, illetve a népzene és a műzene egységének (a magyar népzene egészének) középfokon elvárható megismer­ tetése. Ezen túl kellő jártasságot kell adnia a néphagyományban való általános eligazodáshoz (pl. a hangszerek szerepe a népszoká­ sokban), az általános műveltséghez, s elegendő alapot kell nyújta­ nia a közművelődési tevékenység végzéséhez.

A tanulmányok befejezésére elérendő cél: a közművelődés terüle­ tén középfokú zenei felkészültséget igénylő munkakör ellátása: • hangszeres szólista, • zenekar vezetője, • mellékhangszerének felhasználásával népi hangszeres együttes tagja, • zenei szakkör, klub vezetője.

Kezdettől alapkövetelmény az egyes népi hangszerek szakszerű tudományos nevének, illetve részei nevének használata, népi neveiknek, valamint időbeli és térbeli elterjedtségüknek ismerete.

Követelmény a hangszeres dallamok - a zenei egységek - gyors

132

NÉPI HANGSZER - HANGSZERES

NÉPZENE

memorizálása, a teljes dallam fejben tartása és az elsajátított anyag kotta nélküli megszólaltatása (a növendék saját hangszerén).

További követelmény: a belső hallás segítségével a sztereotip zenei formulák (hangszeren játszott vokális dallamok esetében a szövegformulák) felismerése, a stílus megértése és helyes visszaadása, jó technikai felkészültséggel.

A hangszer szakos növendékek saját hangszerük mellett mellék­ hangszerként más kötelező hangszert is tanulnak. Az iskolai tanul­ mányok végén elvárás e hangszereknek a fentebb említett részlete­ sebb ismerete is.

Elvárás a hangszeres népzenei dallamok középfokon megkívánha­ tó szintű lejegyzésmódjának elsajátítása is. A lejegyzési gyakorla­ tokat a szaktanár minden évfolyamban a fokozatosság elve alap­ ján, saját óratervébe beépítve irányítsa.

A képzés feladata Ismertesse meg a növendékkel • a népi hangszerek nagy csoportjait és típusait, az egyes hang­ szerek elterjedtségét a magyar nyelvterületen, a nyelvterület főbb népzenei dialektusait és azon belül a jellemző hangszere­ ket, valamint a hangszeres zene főbb stílusait, kitekintve az előadói stílusokra is, • a népzene és a műzene stílusa közötti hasonlóságokat és különbségeket, • a népzenén belül az értékes és az esztétikailag kevésbé értékes zene közötti különbségeket, segítse azok felismerését, és tegye fogékonnyá más népek zenéje, valamint a kultúra egyéb terüle­ tei iránt.

Sajátíttassa el az esztétikai élményszerzés és az élményadás módját a népzenén keresztül.

133

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

A zenélésen keresztül segítse a növendék személyiségének formá­ lását, egészséges felnőtté válását.

A hangszeres népzenén keresztül is fejlessze • általános zenei képességeit: hallását, ritmusérzékét, transzponálási és improvizációs képességét, zenei ízlését és stílusérzékét, • hajlamát a társas zenélésre, igényét a tiszta hangolásra. (A . növendék a zeneiskolai évek alatt tanulja meg felhangolni hangszerét.) Ösztönözze az önálló munkára, ennek részeként az autentikus felvételek (ún. Pátria hanglemezsorozat, az MTA Zenetudományi Intézet, Kallós Archívum stb. kiadványai) hallgatására, valamint élő népzenei koncertek és egyéb rendezvények látogatására, sőt az ezeken való szereplésre (pl. népzenei versenyek, egyéb fellépé­ sek). Ösztönözze az élő népzenei hagyomány ápolására, értékei­ nek megőrzésére, esetleges felkutatására és feltárására.

2. K Ö V E T E L M É N Y E K A P R O G R A M E L V É G Z É S E UTÁN

A növendék • rendelkezzen átfogó ismeretekkel a népi hangszerek történeté­ ről, részletesen is ismerje saját hangszere(i)t, valamint helyét (helyüket) a magyar néphagyományban, illetve általában a nép­ zenében, • ismerje a hangszerek osztályozási módját, tudja elhelyezni a magyar népi hangszereket e rendszerben, • legyen általánosan tájékozott a népi hangszerek előfordulásáról a klasszikus zenében,

134

NÉPI HANGSZER - HANGSZERES

NÉPZENE

• rendelkezzen átfogó ismeretekkel a hangszeres magyar népzene főbb stílusairól és az előadásmódokról, • legyen tisztában a hangszerek területi hovatartozásával a magyar népzenei dialektusterületen belül, • ismerje a néphagyomány kiemelkedő hangszerjátékosait és hangszerkészítőit, • az elméletben tanultakat tudja alkalmazni saját hangszerén: legyen képes tiszta, stílusos, technikailag megfelelő, hangszer­ játékra, • legyen tisztában a magyar népi hangszertársulások, valamint a többszólamúság fogalmával, s ezt a tudást kamatoztassa saját műsora készítésénél, • legyen képes kottáról transzponálva játszani (a műsorához is felhasználható), hangszeres dallamokat önállóan hangfelvétel­ ről lekottázni, • a hangszer és a zenei anyag temészetének megfelelően (stíluso­ san) improvizálni, • manuálisan is legyen képes minimális hangszerjavítás elvégzé­ sére (tudjon egy egyszerűbb chordofon hangszert újrahúrozni, hangszeréhez pengetőt készíteni, nádat faragni stb.).

2.1.

A SZAKKÖZÉPISKOLA FELVÉTELI ANYAGA

A hangszer szakra jelentkező növendék tudásáról a felvételi vizs­ gán a saját hangszerén ad számot. Itt alapvető követelmény a helyes test- és kéztartás, a jó légzéstechnika, illetve fúvásmód, a megfelelő játéktechnikai szint és a stílusos előadás.

Célszerű, ha a hangszeres vizsga részét képezik a következő kérdések, amelyek egyben a népi hangszer-hangszeres népzene tárgy fontosságát is kellően hangsúlyozhatják:

135

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

• tudja megnevezni azt a hangszercsoportot, amelybe hangszere tartozik, • tudjon megnevezni néhány e rendszerbe tartozó további hang­ szert (ha van ilyen), • legyen általánosságban tájékozott abban, mely földrajzi terüle­ tenjellemző leginkább saját (népi) hangszere.

3. TANANYAG

A képzés időtartama 5 (illetve 3) év

1

I. évfolyam évi 36 óra (heti 1x45 perc) A tanítás anyaga A népi hangszer fogalma.

A hangszer és emberi ének különbsége.

A nemzetközi és hazai kutatástörténeti előzmények általános vázolása (Mahillon, Curt Sachs, Erich von Hornbostel, Vikár Béla, Bartók Béla).

A hangszerek osztályozása.

Az idiofon hangszerek (csörgők, kolompok, kereplő, pergő, lán­ cosbot).

A membranophon hangszerek (köcsögduda, bika).

A hangszeres zene, illetve a hangszeres népzene fogalma. A hangszeres népzene funkciói - különös tekintettel a magyar néphagyományon belüli szerepükre.

Hangszerek a „jeles napok"-ban (téli népszokások: betlehemes, regölés, karácsonyi köszöntés, újévi „kongózás", hejgetés).

Párhuzamos képzés esetén 5, kiegészítő "képzés esetén 3 év.

136

NÉPI HANGSZER - HANGSZERES

NÉPZENE

A gyerekjátékhangszerek szerepe - hangszerkészítő mondókák.

Az idiofon hangszerek a magyar nyelvterületen - az eddig tanultak alapján.

A lehetőségekhez mérten feladatként adható egyszerű gyermekjá­ tékhangszer készítése (közös kirándulási program része lehet pl. tavasszal a fűzfasíp készítése).

Lejegyzési gyakorlat.

II. évfolyam évi 36 óra (heti 1x45 perc) A tanítás anyaga Az előző évi anyag ismétlése.

Az egyéb idiofon hangszerek (kanál, xilofon, deszkadob, doromb, „dorombolás", „bőgőzés", kóróhegedű, „teknőzés").

A membranofon hangszerek folytatása (dob, kisdob).

A hazai kutatástörténeti ismeretanyag kiegészítése: Bartók Béla, Kodály Zoltán, Dincsér Oszkár, Manga János szerepe és gyűjtése­ ik, különös tekintettel a chordofon hangszerekre.

A hangszer alaki-formai felépítése és a zeneiség szoros összefüg­ gése: a hangszer alakjának hatása a zenére.

A chordofon hangszerek: • egyszerűek: citerafélék (citera, cimbalom), • összetettek: (tambura és tamburaegyüttes, tekerő, hárfa, koboz, hegedű-gardon együttes, valamint a hegedű szólóhangszerként a parasztzenében; a hegedű stílus - díszítésmódok).

A zenészek rétegzettsége: professzionisták és amatőrök; a paraszt­ zenészek szerepe. Az év folyamán sorra kerülő hangszerek kie­ melkedő játékosai.

A tanult hangszerek előfordulása a magyar nyelvterületen.

Lejegyzési gyakorlat.

137

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

III. évfolyam évi 36 óra (heti 1x45 perc) A tanítás anyaga A kutatástörténeti ismeretanyag bővítése: Seprődi János, Lajtha László gyűjtőútjai és gyűjtéseinek jelentősége.

Az 1920-30-as évek: a Pátria sorozat hangszeres felvételei, az 1943-as Lajtha-gyűjtés. Az 1950 utáni generáció - Sárosi Bálint és mások munkássága.

A chordofon hangszerek folytatása.

A hegedű, illetve a vonószenekar. Az összeállítás szokásos és lehetséges módjai (szólójáték, kéttagú, háromtagú stb. együttes).

A professzionista zenészek: a gyakorlás szerepe.

A cigányzenészek szerepe zenetörténetünkben; a cigányzene fogal­ ma.

Ismerkedés a felvidéki és a dunántúli cigányzenekarok repertoár­ jával és játékstílusával, valamint egyes erdélyi cigányzenekarok­ kal.

A funkció és a repertoár összefüggése vonós bandánál: vonós­ zenekar a népszokásokban. Tavaszi népszokások: sárdózás - tőke­ húzás, juhbemérés.

Kiemelkedő szólisták és együttesek századunk elejétől napjainkig a nyelvterület különböző pontjairól.

Az aerofon hangszerek: szabad aerofonok (levélsíp, bébic, zúgattyú), furulyafélék (5-6 lyukú/végénfúvós, oldalfúvós, dugós; hangképzőnyílás nélküli: tilinkó cserépsíp, kettősfurulya).

Ismétlés: a nyelvterület összes jellemző hangszere az eddig tanultak alapján.

A növendék próbálja ki a levélsípot. A levélsíp kipróbálása szin­ tén lehet egy közös kirándulás része.

Lejegyzési gyakorlat.

138

NÉPI HANGSZER - HANGSZERES

NÉPZENE

IV. évfolyam évi 32-36 óra (heti 1x45 perc) A tanítás anyaga Az előző évben tanultak ismétlése.

A verbunkos zene kialakulása és továbbélése napjainkig, ismerkedés az alföldi és kelet-magyarországi, a nyugat-erdélyi, valamint mezőségi és székelyföldi cigánybandák és parasztzene­ karok játékmódjával és repertoárjával, a felvidéki bandák ismere­ tének bővítése történeti vonatkozásban is, egyben a verbunkos zenei ismeretanyag bővítése.

Az aerofon hangszerek folytatása: nyelvsípok: szimpla, dupla (nádsíp, tollsíp, klarinét, duda töröksíp-tárogató, szájharmonika, harmonika); kürt- és trombitafélék (tölcséres fúvókájúak: kanász­ tülök, fakürt, a rezesbanda).

A kutatástörténeti ismeretanyag bővítése: Vikár Béla, Bartók Béla és Kodály Zoltán klarinét, kanásztülök és furulya gyűjtései.

A mirlitonok (nád, fésű).

A zenei kommunikáció a motivikus hanglejtéstől a hangszeres dallamig: hanglejtéses kiáltások (pl. hüdintés, hujákolás) dallamos kiáltások: (árusok kiáltásai, bakterek kiáltásai - részben hangszer­ rel) hangszeres jelzések: szignálok (kanásztülök, trombita-jelzé­ sek).

Az aerofon hangszerekhez kötődő zenei forma: a motivikus szer­ kezetektől (kanásztülök, duda), a többtagú formákig (lakodalmi, halotti indulók, illetve verbunkos zenék).

Gyakorlati feladat: a növendékek próbálkozzanak a nádfaragással, használják a fésűt mirlitonként, tanuljanak meg szájharmonikázni.

Lejegyzési gyakorlat.

139

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

V. évfolyam évi 32-36 óra (heti 1x45 perc) A tanítás anyaga A kutatástörténeti előzmények ismeretanyagának kiszélesítése: az összehasonlító zenetudomány kialakulása (Edison fonográfja, az első hangrögzítés, Ellis és Hipkins cent-rendszere mint vizsgálati módszer alkalmazása, O. Ábrahám és Hornbostel, lejegyzési mód­ szerek kidolgozása, az egyes nyugateurópai iskolák létrejötte: Berlin, Bécs).

A magyar népi hangszerállomány a 19. század végétől a 20. század első feléig, és a hangszerek változása napjainkig.

A hangszerek funkcionális szerepének változása, módosulása.

A hangszer mint szimbólum.

A zenei stílusok összefoglaló áttekintése: a régi és az új hang­ szeres zenei stílusok - a népszokásoktól a magyar nótáig, illetve napjaink törekvéseiig (népzenei együttesek).

Minden eddig tanult hangszer ismétlése és ismeretanyagának folyamatos bővítése.

Népi hangszerek a klasszikus zenében.

Betekintés a hangszeres népzene a klasszikus zenében témakörbe: bécsi klasszikusok, illetve a századforduló zenéje, valamint a 20. századi magyar műzene.

Az együttélésből fakadó egymásrahatás: különböző népek azonos nyelvterületen (magyarok és románok, magyarok és szlovákok), illetve a stílusok terjedése (pl. a csárdás, tágabban a verbunkos stílus hatása a környező népekre).

Lejegyzési gyakorlat.

A zenei anyag megfelelő szelektálással a magyar népzene egészét felölelheti, beleértve a 19. századi írott hagyományban is meglévő, tágabb értelemben vett népzenét (pl. a kéziratos kottás dallam­ anyagot, valamint a 19. századi ún. ,,népdal"-kiadványokat).

140

NÉPI HANGSZER - HANGSZERES

NÉPZENE

Követelmények A növendék magas színvonalon tudja az eddig tanultakat.

Ismerje a hangszerek helyét a hangszerek rendszertanában.

Tudja, milyen szerepet töltenek be a magyar néphagyományban, és hogy milyen funkcióban és mely tájegységen fordulnak elő (mely hangszerek, mely népcsoport körében a legjellemzőbbek).

Legyen tisztában az egyes hangszerek megszólaltatási módjával, hangterjedelmével, a rá jellemző díszítési sablonokkal.

Ismerje a hangszeres magyar népzene főbb stílusrétegeit és elő­ adói stílusait.

Legyen képes hasznosítani a tanultakat saját hangszertechnikája és stílusos előadásának javítása érdekében (hangszertechnikája fejlesztése azonban ne az öncélú virtuozitás irányába történjen).

4. A T A N T Á R G Y KAPCSOLATA M Á S T A N T Á R G Y A K TÉMÁIVAL

Erőteljesen kapcsolódik a vokális népzene ismeretanyagához, amire egyben támaszkodik is. Emellett jól kapcsolódik a történe­ lem, a földrajz, a néprajz, a magyar és világirodalom, a klasszikus zene (zeneirodalom és zenetörténet), valamint a művészettörténet ismeretanyagához. Ezek együttesen minden irányban kellő kitekin­ tést nyújtanak (pl. a hangszerábrázolásokon keresztül a képzőmű­ vészet befogadása válik elérhetőbbé).

Az idegen nyelvek segítik a kommunikációt, más népek kultúrájá­ nak megismerését, vele a mások iránti toleráns magatartás kialakí­ tását. Nélkülözhetetlenek a zenei szakkifejezéseknél.

A testnevelés-néptánc segít a fizikai erőnlét fejlesztésében, a fog­ lalkozási ártalmak (rossz tartás, rossz légzés stb.) kiküszöbölésé­ ben (zenészeknél különösen javasolt az úszás).

141

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

A biológia, és a fizika közvetlen haszna a természet közvetlen meg­ ismerését jelentheti, hiszen a hangszerek alapanyagai fák, növények, míg a hangszerek hangadásmódjai szoros összefüggésben állnak ze­ nei akusztikai tulajdonságaikkal. Távolabbra mutató haszna a ter­ mészet értékeinek megóvását jelentheti, ami a következő generá­ ciók és a Föld egészének jövője szempontjából sem közömbös.

5. AZ É R T É K E L É S M Ó D J A

Az értékelés elsősorban az órai munka osztályzása, valamint a félévi és év végi vizsgán történhet.

A félévi és évvégi vizsgán a tanár, az V. év végén elsősorban az iskola (népzene, szolfézs, hangszerszakos) tanáraiból alakult bizott­ ság osztályoz.

A vizsgák anyagát a tanár maga jelöli ki a tanultakból. Felsőbb év­ folyamba, illetve képesítő vizsgára csak az a növendék bocsátható, aki a főtárgyból és a kötelező tárgyakból eredményes vizsgát tett.

6. T Á R G Y I F E L T É T E L E K

Jó akusztikájú, hangszigetelt terem.

Asztal.

Jó minőségű kazettás magnetofon deck és hangfal.

Lehetőség szerint legyen CD-lejátszó, valamint fülhallgató.

A tanár használatára lemezek, kazetták, könyvek.

Mindezek biztonságos tárolására egy zárható szekrény (amelyben a fenti technikai eszközök elzárhatók). Ötvonalas tábla, hangvillák, illetve hangsípok a lejegyzési gyakor­ lathoz.

142

NÉPI HANGSZER - HANGSZERES

NÉPZENE

7. JAVASLATOK, Ú T M U T A T Á S O K

A népi hangszerek napjainkban nagy népszerűségnek örvendenek.

Ugyanakkor a tudományos kutatás eredményei tapasztalataink szerint nem mindenhol kerültek még be a tágabb köztudatba, illetve a népzenei mozgalomba. Ennek köszönhetően sok olyan megnyilvánulás tapasztalható, amely nem a népzenei hagyomá­ nyunkban gyökerezik és a hangszerek szellemétől is idegen. Ezért a tanterv (illetve a tananyag) részletes kidolgozásánál a tudo­ mányos eredményekre támaszkodtunk (a friss eredményeket is felhasználva).

Szükséges lenne egy minden évfolyamban tankönyvként használ­ ható képes, kottás gyűjtemény, amit hangzó zenei kazetta, esetleg videokazetta, vagy mindkettő egészítene ki.

143

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

FELHASZNÁLHATÓ ANYAG (VALAMENNYI ÉVFOLYAMBAN) Sárosi Bálint: Magyar népi hangszerek in: Ének-zene szakköri füzetek I. Tankönyvkiadó, Budapest, 1973.

Diszkográfia Hungárián Folk Music Qualiton, 1964.

Magyar Népzene I-III. Szerkesztette: Rajeczky Benjámin I. LPX 10095-98, II. LPX 180001-04, III. LPX 18050-53 Magyar Népzenei Antológia: • I. Tánczene Szerkesztette: Martin György, Németh István, Pesovár Ernő Hxingaroton, LPX 18122-16 • II. Észak Szerkesztette: Tari Lujza és Vikár László, LPX 18124-28 • III. Dunántúl Szerkesztette: Olsvai Imre Hungaroton, LPX 18138-42 • IV. Alföld Szerkesztette: Paksa Katalin, Németh István Hunga­ roton, LPX 18159-63 (ugyanennek könyv alakja: Paksa Katalin - Németh István: Magyar Népzenei Antológia Alföld MTA ZTI, 1994.)

• V-VI. Erdély (Kelet 1-2.) Szerkesztette: Sárosi Bálint és Németh István MK 005-007 • XVI-XVII. századi dallamaink a népi emlékezetben Szerkesz­ tette: Szendrei Janka Magyar Hangszeres Népzene Szerkesztette: Sárosi Bálint Hunga­ roton, LPX 18045-47

144

NÉPI HANGSZER - HANGSZERES

Magyar népzene Bartók Béla fonográffelvételeiből Sárosi Bálint Hungaroton, LPX 18069

NÉPZENE

Szerkesztette:

Magyar népzene Kodály Zoltán fonográffelvételeiből tette: Tari Lujza Hungaroton LPX 18075-76

Szerkesz­

Lajtha László népzenegyűjtéséből: Balassagyarmati és Soproni Zenekar Szerkesztette: Tari Lujza Hungaroton 1992. MK 18206 A tanároknak ajánlott irodalom Bartók Béla: A hangszeres zene folklórja Magyarországon pest, 1911.

Buda­

Magyar népi hangszerek in: Bartók Összegyűjtött írásai I. Közre­ adja: Szőllőssy András Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, 1966.

(358-365.)

John Henry van der Meer: Hangszerek Zeneműkiadó, Budapest, 1988.

az ókortól

Kodály Zoltán - Gyulai Ágost: Arany János Akadémiai Kiadó, Budapest, 1952.

napjainkig

népdalgyűjteménye

Lajtha László: 1953. Széki gyűjtés Zeneműkiadó, Budapest 1954. Szépkenyerűszentmártoni

gyűjtés Zeneműkiadó, Budapest

1955. Kőrispataki gyűjtés Zeneműkiadó, Budapest 1962. Dunántúli táncok és dallamok I. Zeneműkiadó, Budapest

145

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

Magyarország Zenetörténete • I. Középkor Szerkesztő: Rajeczky Benjámin Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988.

• II. 1541-1686 Szerkesztő: Bárdos Kornél Akadémiai Kiadó, Budapest, 1990.

A Magyar Népzene Tára sorozat (= MNT) • MNT II. Jeles napok Sajtó alá rendezte: Kerényi György, Budapest, 1953.

• MNT III/A-B Lakodalom Sajtó alá rendezte: Kiss Lajos, Budapest, 1955-56.

• MNT VI. Népdaltípusok 1. Sajtó alá rendezte: Járdányi Pál és Olsvai Imre Akadémiai Kiadó, Budapest • MNT VII. Népdaltípusok 2. Járdányi Pál rendszerében Szerkesztette: Olsvai Imre Akadémiai Kiadó, Budapest • MNT VIII/A-B Népdaltípusok 3. Sajtó alá rendezte: Vargyas Lajos Főmunkatársak: Domokos Mária és Paksa Katalin Akadémiai Kiadó, Budapest, 1992.

• MNT IX. Népdaltípusok 4. Sajtó alá rendezte: Domokos Mária Balassi Kiadó, Budapest, 1995.

• MNT X. Népdaltípusok 5. Sajtó alá rendezte: Paksa Katalin Balassi Kiadó, Budapest, 1997.

Rajeczky Benjámin írásai Szerkesztette Ferenczi Ilona Zenemű­ kiadó, Budapest, 1976.

Rajeczky Benjámin: 1981a Népzenegyűjtés, népzenekutatás címszavak in: Néprajzi Lexikon IV. Akadémiai Kiadó, Budapest 1981. 30-33., 34-36.

146

NÉPI HANGSZER - HANGSZERES

NÉPZENE

1984. Népzenetudomány, népzenekutatás címszó in: BrockhausRiemann Lexikon (A magyar kiadás szerkesztője: Boronkay Antal) Zeneműkiadó, Budapest, II. 621-622.

1986. A népzenekutatás története in: Népzenei Füzetek OKK Módszertani Intézet, Budapest Szabolcsi Bence: A Válaszút Akadémiai Kiadó, Budapest, 1963. (t.k. Haydn és a magyar zene 135-156. /orig 1959./, „Egzotikus" elemek Mozart zenéjében 179-189. /orig 1956./) Sárosi Bálint: Die Volksmusikinstrumente Ungarns, Leipzig, 1967. in: Handbuch der europáischen Volksmusikinstrumente Seprődi János válogatott írásai és népzenei gyűjtése Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1974.

Tari Lujza: 1976. Hangszeres zene a magyar népi gyászszertartásban Ethnographia LXXXVII. 1976. 1-2. 133-160.

in:

1978a Kodály hangszeres gyűjtése in: Magyar Zene 1978. XIX. 2.

184-196.

1978b Szignálhangszereink és dallamaik in: Zenetudományi dol­ gozatok MTA-ZTI Budapest, 1978. 125-148.

1981. Egy közjáték dallam in: Magyar Zene 1981. XXII. 3. 285302.

1982. Hangszeres népzenekutatásunk graphia XCII1. 1982.4. 184-196.

első szakasza

in: Ethno­

147

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

1983a Egyéniség és közösség Kodály Zoltán két kászoni-székely előadójánál in: Magyar Zene 1983. XXIV. 2. 145-187.

1983b Kodály Zoltán jelentősége a hangszeres in: Magyar Zene 1984. XXV. 3. 281-300.

népzenekutatásban

1983c A bécsi klasszikus zene és a verbunkos stiláris kötődése egy tématípusban in: Zenetudományi dolgozatok 1983. 33-49.

1984. Strófaelvű témaépítkezés és motivikus periodizálás a hang­ szeres népzenében in: Magyar Zene 1984. XXV. 1. 73-91.

1985a Weiner Leó műveinek népzenei forrásai in: Magyar Zene 1985. XXVI. 3.238-248.

1985b A jaj-nóta kérdés in: Magyar Zene 1985. XXVI. 2. 148-200.

1985c Szlovák népzenei hatás és a líd kvart használata a Mezőség hangszeres zenéjében in: Ethnographia XCVI. 1985. 1. 93-105.

1986a A dudahagyomány továbbélése hegedűn in: Zenetudományi dolgozatok MTA ZTI Budapest, 1986. 109-122. 1986. XXVII. 3.

294-311.

1986c Régi hangszerek - népi hangszerek in: Messemagazin international = A kelet-nyugati kereskedelem magazinja 9/86. Kiadja a Hungexpo, Budapest 62-63.

1987a Ősi népi hangszerek in: Háttér 1986-87/1, Budapest, OPI 84-85.

148

NÉPI HANGSZER - HANGSZERES

1987b Palóc menyasszony-kísérő, bukovinai in: Magyar Zene, 1987. XXVIII. 1. 26-33.

NÉPZENE

menyasszony-kikérő

1988c A népi hangszer- és a hangszeres népzenegyűjtés feladatai in: Honismeret 1988. XVI. 4. 80-85.

mai

1989c Weiner Leó művészete a népzenei források tükrében in: Weiner-Tanulmányok A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Tudományos Közleményei 2. Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola, Budapest 1990. Néhány szó az „alla-turca"-ról a bécsi klasszikus mesterek­ től G. Verdiig in: Magyar Zene 1990. XXXI. 2. 165-174.

1990-1991. Zenei adatok a magyar népmesékben: dallamok és hangszerek in: Zenetudományi dolgozatok 1990-1991. 187-199.

1992c Lajtha László hangszeres népzenegyűjtései: Magyar Zene 1992. XXXIII. 2. 141-159.

1911-1963 in:

1993. Lajtha László, a palóc hangszeres zene kutatója in: Magyar Zene 1993. XXXIV. 1. 60-84.

1994-95. Füleki László szlovákiai magyar prímás hangerő'fokozást módszere és ennek kottaképi megjelenítése in: Zenetudományi dolgozatok, MTA ZTI 1995a A Magyar népzenei dialektusok a Magyar Népzenei Antológia tükrében in: A Magyar Kodály Társaság Hírei XVII. évf. 1995. 11-13.

149

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

1995b Az északi népzenei dialektus in: A Magyar Kodály Társaság Hírei XVII. évf. 1995. 13-17.

1997. Kodály Zoltán bukovinai hangszeres népzenegyűjtésének jelentősége in: Kodály Emlékkönyv 1997 (Magyar Zenetörténeti Tanulmányok) Szerkesztette: Bónis Ferenc Püski Kiadó, Buda­ pest, 1997.133-162.

A növendékeknek is ajánlható irodalom Almási István: Szilágysági magyar népzene Kriterion Könyv­ kiadó, Bukarest, 1979.

Barsi Ernő: A zene egy sályi pásztor életében Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984.

Bereczky János - Domokos Mária - Olsvai Imre - Paksa Katalin Szalay Olga: Kodály Zoltán népdalfeldolgozásainak dallam- és szövegforrásai, Zeneműkiadó, Budapest, 1984.

Domokos Pál Péter: Hangszeres magyar tánczene a XVIII. század­ ban Akadémiai Kiadó, Budapest, 1978.

Lampert Vera: Bartók népdalfeldolgozásainak Zeneműkiadó, Budapest, 1980.

forrásjegyzéke

Kodály Zoltán: A magyar népzene (1937.) A példatárat szerkesz­ tette: Vargyas Lajos, Budapest, 1952. (kiadása máig folyamatos) Pesovár Ferenc: Béres vagyok, béres Fejér megyei népzene (Zenei munkatárs: Olsvai Imre) Kiadja az István Király Múzeum, Székes­ fehérvár, 1982.

150

NÉPI HANGSZER - HANGSZERES

NÉPZENE

Sárosi Bálint: 1971. Cigányzene Gondolat, Budapest 1973. Zenei anyanyelvünk Gondolat, Budapest 1997. A hangszeres magyar népzene Püski Kiadó, Budapest Tari Lujza: Lissznyay Julianna hangszeres gyűjteménye in: Műhely­ tanulmányok a magyar zenetörténethez 12 MTA ZTI, Budapest, 1990.

Veress Sándor: Moldvai gyűjtés Szerkeztette: Berlász Melinda in: Magyar Népköltési Gyűjtemény XVI. Múzsák Kiadó, Budapest, 1989.

151

NÉPZENEELMÉLET ÉS -TÖRTÉNET Készítette: Lektorálta:

Olsvai Imre Dr. Tari Lujza

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

1. A P R O G R A M CÉLJA, FELADATA

A népzeneelmélet tantárgy tanításának célja az, hogy a növendék átfogó és összefüggő ismeretekre, rendszerben-látásra tegyen szert, elsősorban a magyar, másodsorban a szomszéd és rokon népi zenei hagyomány anyagában, dallamstílusaiban, néprajzi­ népéleti kapcsolataiban, az énekes és hangszeres stílusok kapcsolataiban és a népzene földrajzi jellegzetességeiben. Ismerje fel a műzenei és műdalhatásokat, különböztesse meg a stílusos és stílustalan, azaz ép-szép és kopott-romlott változatokat.

Ismereteit tudja alkalmazni a gyakorlatban (akár énekben, akár hangszeren).

2. K Ö V E T E L M É N Y E K A P R O G R A M E L V É G Z É S E UTÁN

A növendék tudjon fejből legalább 250-250 magyar népdalt a régi stílusrétegekből és az új magyar népdalstílusból válogatva. Hang­ szerjátékosok esetében a követelmény 100 népdal és 100 hang­ szeres dallam. Ismerje a népdalstílusok jellemzőit. Tudjon a forma, a sorzáróhangok, a szótagszám és a hangkészlet alapján népdalt elemezni.

Ismerje az alapvető népzenei szakkifejezéseket és tudja értelmezni azokat.

Legyen képes a népzene szókincse és zenei nyelvtana alapján művészeti hitelű népzene megszólaltatására, „survivaf-hatást keltő „revivaf-tolmácsolásra.

154

NÉPZENEELMÉLET

ÉS-TÖRTÉNET

Legyen tisztában • a népzene fogalmával, • a népzenekutatás történetével (magyar, kitekintéssel Európára), • a népzenegyűjtés céljával, a népzenei rendszerezés alapelvei­ vel, • a népdalelemzés szempontjaival, • a magyar népzene stílusrétegződéseivel, legfontosabb műfajai­ val, • a hangszerek osztályozásával, a népi hangszerekkel, elterjedtsé­ gükkel és történetükkel, • a népzenei dialektusokkal, • a népzene és műzene kapcsolatával és egymásrahatásával, • a népzene és néptánc kapcsolatával.

Ismerje • a tánctípusok zenekíséretét, • és tudja alkalmazni a harmonizálás típusait a népzenei gyakor­ latban, • az énekes és hangszeres népzene díszítőelemeit, előadásmódját, • az énekes népszokásokat, jeles napokat, • a népzene színpadi megszólaltatásának elveit, gyakorlatát, a feldolgozás készítésének szempontjait.

A növendék • rendelkezzen alapvető néprajzi, népzenei és színpadi ismere­ tekkel, • tudjon elemi fokon népdalt és népi hangszeren játszott dallamot lejegyezni és elemezni.

155

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

3. T A N A N Y A G

A képzés időtartama 5 év.

I. évfolyam évi 72 óra (heti 2x45 perc) A zenei néphagyomány feltárása, a kutatás története: • az 1815 előtti évszázadok dallamos népdalemlékei Pominóczkitól Kájonin keresztül Pálócziig; • a napóleoni háborúk végétől a szabadságharc végéig terjedő időszak dalgyűjteményei, az MTA gyűjtési felhívása és ennek eredményei (Almási, Tóth L, Kiss Dénes stb.); • az 1850-1890 közötti időszak eredményei, kéziratok és nyom­ tatott dalgyűjtemények (Szini, Füredi, Bartalus, Arany J. stb.); • a néprajzilag és zeneileg hiteles 1905 előtti gyűjtések, a fonográf bevonása (Kiss Áron, Vikár Béla, Sebestyén Gyula, Seprődi János stb.); • Kodály és Bartók indulása, az első kutatókorszak 1918-ig (magyar, szlovák, román, rutén, bolgár, német és cigány­ gyűjtések, Kodály bukovinai székely és Bartók algériai-arab útja, Wichmanné Hermann Júlia cseremisz gyűjtése stb.); • nehézségek és eredmények a két világháború között (a Trianon miatti beszűkülés: Bartók abbahagyja a helyszíni gyűjtőmun­ kát, Kodály pedig csak az új határokon belül mozoghat; de majd Domokos Pál Péter, Veress Sándor, Ballá, Lükő, Pongrácz, Manga és Kiss Lajos csak kijut a határokon túlra); Lajtha, Seemayer, Ádám J., Péczely, Kerényi, Dincsér, Volly belföldi munkássága; a népzenei hanglemezfelvételek megin­ dulása; a tíz klaszikus alapkiadvány jelentősége;

156

NÉPZENEELMÉLET

ÉS

-TÖRTÉNET

• a több tízezres kéziratos nagy gyűjtemény rendszerezése, tárolása és kiadása; Bartók és Kodály négyféle rendszere; újabb elképzelések 1950 után (Járdányi, Vargyas, Dobszay-Szendrei); • népszerűsítő és pedagógiai kiadványok (a Magyar Kórus zseb­ daloskönyvei, A Mi Dalaink, Iskolai Enekgyűjtemény, stb.); • falumonográfiák, Kodály további elképzelései; • 1945 utáni főbb kutatási eredmények: MNT, Lajtha, Jagamas, Almási, Kallós, Szenik, Bodor, Á g , Vargyas stb. munkássága; lemez- és magnófelvételek folytatása, illetve megkezdése; hangszeres kutatás megkezdése, műdalstílusok és szerzőik vizsgálata, rokonnépi és történeti kutatások kiszélesítése, közforgalomba kerülő hanghordozókon eredeti felvételek stb.

II. évfolyam évi 72 óra (heti 2x45 perc) A magyar népzene élettana: • a határozott kötődésű dallamok hordozó-alkalmai; ezek fő csoportjai: az emberélet fordulói, a naptári ünnepek, bizonyos munkák, tevékenységek, vallási kötődésű énekek, híradás­ jeladás, egyéb alkalmak (történet dallal, hangszeres elő- köz­ utójáték figurák stb.); • alkalomhoz félig kötött dallamok: táncdarabok, utánzók, paródiák stb.; • kötetlen zenealkaimak; tilalom és s z a b a d s á g íratlan törvényei az emberélet, az esztendő, a cscuádi és egészségi állapot függvényében; • dallam és szöveg kapcsolata, dallam é s hangszer kapcsolata; • előadásmód, hangvétel, énekes díszítés és hangszeres cifrázás, hangszeres kíséretmád; • változatképződés; ép és romlott változatok alakulása; • népi terminológia; • élet és hagyomány, gyűjtésmódok.

157

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

III. évfolyam évi 72 óra (heti 2x45 perc) A magyar népzene anyagösszetétele: • a feltárás-elemzés, összehasonlító vizsgálat összefüggő rend­ szere; • zenei stílusok, rétegek, hatások: a) kötetlen szerkezetű ütempáros, recitáló és egyéb dallamok, b) kötött vagy strófaszerkezetű dallamok A-B-C osztálya; • a strófíkus dallamok elemzési szempontjai (hangsor, ritmika, sorszerkezet, kadenciaképlet, ambitus, dallamvonal stb.) és három fő osztálya: régi stílusok, új stílus, vegyes osztály (régies népi réteg, műzenei és európai átvételek stb.; • a hangszerkultúra-elmélet vizsgálata a) tárgyi-néprajzi szempontból, b) szellemi néprajzi szempontból, és c) a tipikus hangszeres dallamok stílusai és felépítése tekintetében; • a zeneanyag földrajzi tagozódása; fő- és aldialektusok Bartók, Domokos Pál Péter, Jagamas, Járdányi, Vargyas, Borsai stb. szerint; • a zeneanyag függőleges tagozódása egy-egy falun belül.

Követelmények az I-II1. évfolyam végén A növendék ismerje a tanév szakirodalmi anyagát.

Legyen képes • két különböző karakterű népdalt előadni kifogástalan szolfézs­ tisztasággal, megfelelő népzenei stílushűséggel (és tiszta szövegkiejtéssel); • első látásra kottából elénekelni és elemezni 2-3 különböző karakterű népzenei felvételt;

158

NÉPZENEELMÉLET

• első hallás után elemezni karakterű népzenei felvételt.

és jellemezni

ÉS -TÖRTÉNET

2-3

különböző

A 2. és 3. pontbéli dallamok nem lehetnek sem a tankönyvből vagy hallgatott tananyagból valók, sem a népi éneklés vagy hangszeres zenélés vizsgájára megtanult, ott bemutatott darabok!

IV. évfolyam évi 64-72 óra (heti 2x45 perc) A szomszédaink és rokonaink népzenéje, a magyar népzenével való hasonlóságai és különbségei: • a szlovák, cseh-morva, lengyel, rutén, román, bolgár, szerb-bos­ nyák-horvát, szlovén, német-osztrák és jiddis-klezmer népzene; • a hazai cigányság öt fő anyanyelvi csoportja és ezek népzenei hagyománya; • uráli és altáji népek népzenéje, beleértve a nyelvben már elkínaiasodott milliók népzenéjét is (finnugorok, szamojédek, törökök, mongolok stb.); • kitekintés a kaukázusi és közeikeleti térség népeinek zenéjére.

Követelmény a IV. évfolyam végén A növendék ismerje a tanév szakirodalmi anyagát.

Legyen képes • háromféle szomszéd nép (de legfeljebb kétféle szláv!) anyagá­ ból stílusosan előadni (szöveggel, szolmizálva, lalázva, esetleg hangszeren) népenként két-két különböző karakterű dallamot; • két uráli és két altáji nép anyagából stílusosan előadni (szö­ veggel, szolmizálva, lalázva, esetleg hangszeren) két-két külön­ böző jellegű dallamot; • első hallásra elemezni és jellemezni 2-3 különböző karakterű szomszéd és rokon népi felvételt.

159

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

V. évfolyam évi 64-72 óra (heti 2x45 perc) A magyar népzene szerepe a 20. századi zenében (közéleti fel­ használás és zeneszerzői feldolgozás). A magyar példa világjelen­ tősége: • Bartók és Kodály egyszerűbb feldolgozásai zongorára, ének­ zongorára, két- és háromszólamú egynemű karra (Gyermekek­ nek, Román Népi Táncok, Bicinia Hungarica stb.); • szvitek és rondók: Bartók és Kodály bonyolultabb, nehezebb veretű feldolgozásai zongorára, két hegedűre, ének-zongorára, kórusra, zenekarra (Improvizációk, Négy Szlovák Népdal, Falun, Magyar Parasztdalok, Kállai Kettős, Mátrai Képek, Marosszéki Táncok stb.); • daljátékok népdalokra - balladákra és kis részben népies műzenei és történeti dallamokra (Háry János, Székelyfonó, Cinka Panna); • a tanítványok munkássága, egyszerűbb - főképpen énekkari feldolgozásai (Ádám J., Bárdos L., Járdányi P., Vass Lajos stb.); • survival és revival (zenei folklorizmus) 1945, illetve 1970 után (népi együttesek, hagyományőrző csoportok, iskolai énektan­ könyvek, népdalkörök, a média népzenei műsorai, folkfesztiválok stb.); • népdalcsokor-összeállítás elvi és gyakorlati kérdései; • a magyar zenei folklorizmus minőségi és műfaji többletei, azaz példamutatása a világ valamennyi nemzete számára; ebből fakadó további feladatok az iskolák, a média, a könyv-kotta­ hanghordozó kiadók számára. A határon túli magyarság, a szomszédés rokonnépek szervezett segítése zenei hagyományuk feltárásában, őrzésében és ápolásában.

160

NÉPZENEELMÉLET

ÉS

-TÖRTÉNET

Követelmények az V. évfolyam végén A növendék ismerje a tanév szakirodalmi anyagát.

Legyen képes • stílusosan előadni többedmagával legalább két-két Bartók- és Kodály-feldolgozást, ezen belül egy-egy vokális (a cappella vagy hangszerkíséretes) és egy-egy csak hangszeres darabot; • felismerni és jellemezni Bartók két-két, illetve Kodály és egy harmadik szerző oly műrészletét, amely népzenei témá/k/ra épül.

5. AZ É R T É K E L É S M Ó D J A

Az értékelés elsősorban az órai munka osztályzása, valamint a félévi és év végi vizsgán történhet.

A félévi és év végi vizsgán a tanár, az V. év végén elsősorban az iskola (népzene, szolfézs, hangszerszakos) tanáraiból alakult bizott­ ság osztályoz.

A vizsgák anyagát a tanár maga jelöli ki a tanultakból. Felsőbb év­ folyamba, illetve képesítő vizsgára csak az a növendék bocsátható, aki a főtárgyból és a kötelező tárgyakból eredményes vizsgát tett.

6. TÁRGYI F E L T É T E L E K

Jó akusztikájú, hangszigetelt terem.

Asztal.

Jó minőségű kazettás magnetofon deck és hangfal.

Lehetőség szerint legyen CD-lejátszó, valamint fülhallgató.

A tanár használatára lemezek, kazetták, könyvek.

161

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

Mindezek biztonságos tárolására egy zárható szekrény (amelyben a fenti technikai eszközök elzárhatók). Ötvonalas tábla, hangvillák, illetve hangsípok a lejegyzési gyakorlathoz.

162

NÉPRAJZ Készítette: Karácsony Molnár Erika Dr. Tátrai Zsuzsanna Lektorálta: Dr. Selmeczi Kovács Attila

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

1 . A P R O G R A M CÉLJA, FELADATA

A néprajz tantárgy tanításának a célja, hogy minden növendék ismerje meg hazánk, népünk, kulturális örökségünk leginkább jellemző sajátosságait.

Feladata, hogy • sajátíttassa el azokat az ismereteket, gyakoroltassa azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld jobb megismeréséhez, a haza és népei megbecsüléséhez és az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek; • a növendéket készítse fel a felsőfokú tanulmányokra; • ismertesse fel a növendékkel, hogy a néphagyomány az általános emberi értékek hordozója, ezért ismerete az általános műveltséghez is szükséges; • tudatosítsa a növendékben, hogy mindenkinek először a saját hagyományait, nemzeti értékeit kell megismernie, elsajátítania, hogy azután másokét is, a nemzetiségek, szomszéd és rokon népek, a világ többi népének kultúráját, az egyetemes értékeket, a köztük levő kölcsönhatást is megérthesse; • alapozza meg és mélyítse el a nemzeti önismeretet, a nemzet­ tudatot, a tevékeny hazaszeretetet; • ösztönözzön a szűkebb és tágabb környezet hagyományainak és történelmi emlékeinek felfedezésére, hogy a múlt tisztelete, a szülőföld szeretete, a hozzávaló kötődés erősödjék a növendék­ ben; • fedeztesse fel a növendékkel, hogy a nemzedékeken át létreho­ zott közösségi hagyomány összeköti a múlttal és az emberiség évezredek óta felhalmozódott tapasztalata segíti kiigazodni a jelenben is.

164

NÉPRAJZ

2. K Ö V E T E L M É N Y E K A P R O G R A M E L V É G Z É S E UTÁN

Rendelkezzék a tanuló • néprajzi alapismeretekkel: néprajzi alapfogalmak (pl. nép, nem­ zet, nemzetiség, etnikai csoportok, hagyomány, kultúra, közös­ ségi hagyományozódás, variálódás, szóbeliség); • a néprajztudomány vázlatos története, szakágai, társtudományai ismeretével.

Ismerje • a jelentősebb hazai néprajzi gyűjtemények centrumait és kuta­ tóhelyeit; • a magyar nép táji-történeti tagolódását, nemzetiségeinket, szomszédainkat.

A társadalomnéprajz terén ismerje • a hagyományos magyar paraszti társadalomban az egyén és a közösség, a közösség és a társadalom viszonyát; • a családi, rokoni, műrokoni kapcsolatokat; • a nemek és korcsoportok szerepét; • társadalmi rétegződését; • a társadalmi szabályokat, a paraszti társadalom belső rendjét meghatározó jogszokásokat.

Az anyagi kultúra terén szükséges • a népi műveltség tárgyainak és eszközeinek, a hozzájuk kapcso­ lódó életmód, termelési tapasztalatok és használati hagyomá­ nyok alapvető ismerete, valamint • a gyűjtögetés, vadászat, halászat, földművelés, állattartás, • a táplálkozás, település, építkezés, lakáskultúra, kézművesség,

165

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

• a díszítőművészet, népviselet, kereskedelem, közlekedés, • a szállítás, teherhordás ismerete.

A folklór, szellemi kultúra terén ismerje • a paraszti világképet (népi természetismeret, népi gyógyászat, néphit, népi vallásosság); • a gyermekkor költészetét; • a népköltészetet (prózai és verses epika, líra, dramatikus nép­ költészet), ezen belül tudja elhelyezni a magyar népdalt; • a jeles napokhoz, a gazdasági élethez, az emberi élet fordulói­ hoz kötődő népszokásokat; • a magyar nép tánckultúráját, a magyar tánckincs történeti réte­ geit, a táncdialektusokat.

3. TANANYAG

A képzés időtartama: 2 év I. évfolyam évi 36 óra (heti 1x45 perc) Néprajzi alapismeretek A nép, nemzet, nemzetiség, etnikai csoportok fogalmainak megha­ tározása. A nemzeti azonosságtudat, a közösséghez tartozás meg­ nyilvánulási formái, tartalmi és formai jegyei, jelképei.

A közösségi hagyományok: átadás-átvétel, variálódás, szóbeliség szerepe a népi kultúrában.

A néprajztudomány vázlatos története. A legfontosabb hazai gyűj­ temények és intézmények.

A magyar nép táji-történeti tagolódása; etnikai csoportok, néprajzi tájak, határon túli magyarok; nemzetiségek, szomszédaink.

166

NÉPRAJZ

Társadalomnéprajz A magyar parasztság társadalmi helyének történelmi okai; a hagyo­ mányos magyar paraszti társadalomban az egyén és közösség, a közösség és a társadalom viszonya.

A hagyományos paraszti társadalom rétegei; alá- és fölérendeltségi viszonyok.

A nemek és korcsoportok szerinti szerep- és munkamegosztás a hagyományos paraszti életben.

A had és a nemzetség fogalma, a családtípusok.

Társadalmi struktúra, társadalmi szabályok, a paraszti társadalom belső rendjét meghatározó jogszokások. Erkölcs, mentalitás, a vallás és az egyházak szabályozó szerepe.

Anyagi kultúra A gyűjtögetés, zsákmányolás szerepe a népi gazdálkodásban: • az ember és a természet kapcsolata, alkalmazkodás a természeti adottságokhoz, táj ismeret; • a gyűjtögetett javak, a velük kapcsolatos munkamódok és mun­ kaeszközök; • a gyűjtögetett javak hasznosítása, állati, növényi, ásványi ere­ detű termékek felhasználása (pl. táplálkozás, építkezés, népi gyógyászat); • a vadászat, halászat és a méhészkedés hagyományai.

Földművelés A földművelés történeti rétegei.

A magyar földművelő gazdálkodás nagytáji rendszerei, művelési rendszerek, munkaeszközök és munkamódok.

A gabonák, az ipari növények, újvilági növényi kultúrák, szőlő- és bortermelés, paraszti kertészet hagyományai.

167

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

Állattartás Tartásmódok, hazai táj fajták, a pásztorélet.

Népi táplálkozás A népi táplálkozás legfontosabb alapanyagai, feldolgozás- és tartósításmódok. Ételféleségek (kásák, pépek, sült és főtt tészták, kenyér, húsételek, tejtermékek és levesek). ízesítés, fűszerek, élvezeti cikkek, italok.

Az étkezés rendje, szokásai hétköznapokon és ünnepen, eltérések a társadalmi rétegek, felekezetek és etnikai csoportok között.

Település és népi építészet Magyar településtípusok, a Kárpát-medence települési jellegzetes­ ségei, a történeti stílusok hatása a népi építészetre.

Kézművesség és díszítőművészet • A kézműves tevékenység fajtái.

A díszítőművészet táji, történeti stílussajátságai.

Népviseletek A magyar népviselet történeti, táji típusai, férfi- és női viselet, élet­ kor, társadalmi rétegek, foglalkozások stb. szerinti különbségek.

Kereskedelem, közlekedés, szállítás Vásárközpontok, vásári árusok, az árucsere módjai.

A szárazföldi és vízi, illetve az évszakonkénti közlekedés és eszközei.

168

NÉPRAJZ

II. évfolyam évi 36 óra (heti 1x45 perc) Folklór, szellemi kultúra Népi természetismeret, néphit, népi gyógyászat, népi vallásosság A magyar néphit természetfeletti lényei, természetfeletti képes­ ségű emberek.

Mágikus eszközök, cselekmények (pl. szerelmi varázslás, rontás, gyógyításjóslás).

Népi vallásosság, a különböző felekezetek vallási néprajzának jellegzetességei.

Népszokások Az emberi élet fordulóihoz, a jeles napokhoz (ünnepi szokások az egyházi év szerint), a gazdasági élethez kötődő népszokások.

A népszokás fogalma, típusai, összefüggései a néphittel, népi vallásossággal.

Népköltészet A népi líra, történeti rétegei, a népdal fogalma, jellegzetességei.

A népi epika fogalma, történeti rétegei, műfajai.

A dramatikus népköltészet fogalma jellemzői, főbb megnyilvánu­ lási formái.

A népköltészet és a műköltészet kölcsönhatása, a népköltészet stílusváltásai; félnépi alkotások; folklorizmus, folklorizáció.

A népdaléneklés alkalmai.

Néptánc A magyar néptánc történeti és stílusrétegei.

A régi és új magyar táncstílus szemelvényeinek aktív megismerése.

A tánc hagyományozódása, alkalmai, a táncrend fogalma, tánc­ szók.

169

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

Egyéb ajánlott témák Hon- és népismeret Tanulmányi kirándulások: népi műemlékek, helyi gyűjtemények, tájházak, múzeumok látogatása.

Bevezetés a néprajzi gyűjtőmunkába.

A lakóhely története, a helyi hagyományok megismerése, ápolása.

Lehetőség szerint részvétel különböző honismereti, néprajzi, nép­ zenei és néptánc táborokban, kézműves foglalkozásokon.

Folklórrendezvények látogatása (pl. táncházak, táncháztalálkozó, „Mesterségek Ünnepe").

4. A T A N T Á R G Y KAPCSOLATA M Á S T A N T Á R G Y A K TÉMÁIVAL

A rendszerezett néprajzi ismeretek: • alapozást és kiegészítést nyújtanak a népzenész szakképesítést célzó tantárgyak közül a népzenéhez; • a közismereti tantárgyak közül a történelemhez, irodalom­ történethez, földrajzhoz, művészettörténethez. Ezek együttesen biztosítják a növendékek adott életkori szintjéhez igazodó kultúrtörténeti tájékozottságot.

A néprajz oktatása eredményeként a növendékek az órákon szer­ zett ismereteket beépítik a szakelméleti és gyakorlati órákon szer­ zett tudásukba, tapasztalataikba.

170

NÉPRAJZ

5. AZ É R T É K E L É S M Ó D J A

A növendékek évközi munkáját folyamatosan figyelemmel kell kísérni.

A növendékek teljesítményének osztályzattal történő értékelése: • írásbeli beszámoló egy-egy résztémából; • témazáró dolgozatok; • esetleg kiselőadás, írásbeli vagy szóbeli beszámoló egy-egy témakörben a megadott szakirodalom, önálló gyűjtés alapján; • előre kiadott témák közül tetszés szerint választott kérdéskör feldolgozása (félévenként egy alkalommal).

A növendékek tudását félévkor az ellenőrzőben, év végén a bizo­ nyítványban osztályzattal szükséges értékelni.

Felsőbb évfolyamba csak az a tanuló bocsátható, aki eredmé­ nyesen teljesítette a tanévet.

6. TÁRGYI F E L T É T E L E K

Technikai eszközök: • diavetítő • videomagnetofon, • hangtechnikai eszközök (kazettás magnetofon, CD-lejátszó), • sötétítő függöny, • fénymásoló.

Tankönyveké Szakfolyóiratok.

Könyvtár (szakirodalom).

171

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

FELHASZNÁLHATÓ IRODALOM A Magyar Népzene Tára 1. MNT András fa lvy Bertalan: Néprajzi alapismeretek Budapest, 1982.

Bakó Ferenc (szerkesztő): Palócok I-IV. Kiadja a Heves Megyei Múzeumok Igazgatósága, Eger, 1989.

Balassa Iván: A határainkon túli magyarok néprajza Gondolat, Budapest, 1989.

Balassa Iván - Ortutay Gyula: Magyar néprajz Corvina, Budapest, 1979.

Bálint Sándor: 1962. A szegedi paprika Budapest 1968. A szegedi nép Budapest 1977. Ünnepi kalendárium I—II. Budapest Bálint Sándor - Barna Gábor: Búcsújáró magyarok A magyaror­ szági búcsújárás története és néprajza, Budapest, 1994.

Baloghné Horváth Terézia: Népi ékszerek in: Magyar népművé­ szet 4. Corvina, Budapest, 1983.

Banó István: Megfúvom sípomat erdő derekában Néprajz minden­ kinek, Budapest, 1985.

172

NÉPRAJZ

Barabás Jenő - Gilyén Nándor: Magyar népi építészet Budapest, 1987.

Barsi Ernő: Népi hagyományaink Győr, 1995.

iskolai és amatőr

színpadon

Bihari Anna - Pócs Éva: Képes magyar néprajz Budapest, 1985.

Csilléry Klára: A magyar nép bútorai Corvina, Budapest, 1972.

Diószegi Vilmos (szerkesztő): Az ősi magyar hitvilág Budapest, 1971.

Domanovszky György: 1968. Magyar népi kerámia in: Magyar népművészet 1. Corvina, Budapest 1981. A magyar nép díszítőművészete 1-11. Budapest Dömötör Tekla: Magyar népszokások in: Magyar Népművészet 6.

Corvina, Budapest, 1083.

Erdélyi Zsuzsanna: Hegyet hágék, lőtöt lépek Budapest, 1976.

Faragó József - Fábián Imre: Bihari gyermekmondókák Bukarest, 1982.

Kriterion,

Fél Edit: Magyar népi vászonhímzések in: Magyar népművészet 8.

Corvina, Budapest, 1976.

Gazda Klára: Gyermekvilág 1980.

Esztelneken

Kriterion, Bukarest,

173

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

Gáborján Alice: Magyar népviseletek in: Magyar népművészet 3.

Corvina, Budapest, 1971.

Györffy István: Alföldi népélel in: A magyar néprajz klasszikusai Gondolat, Budapest, 1983.

Hermán Ottó: Halászélet, pásztorkodás klasszikusai Gondolat, Budapest, 1980.

in: A magyar néprajz

Hofer Tamás - Fél Edit: Magyar népművészet Corvina, Budapest, 1975.

Jung Károly: 1983. Az emb eriélet fordulói Újvidék 1985. Táltosok, ördögök, garabonciások

Újvidék

Kaposi Edit - Maácz László: Magyar népi táncok, táncos népszo­ kások Budapest, 1958.

Kerényi György: Magyar énekes népszokások Budapest, 1982.

Kiss Áron: Magyar gyermekjáték-gyűjtemény

Budapest, 1984.

Kocsis Aranka: Zoboralji hímzések in: Magyar Népművészet 23.

Corvina, Budapest, 1994.

Kós Károly: Népélet és néphagyomány Kriterion, Bukarest, 1972.

Kós Károly - Szentimrei Judit - Nagy Jenő: Kászoni székely nép­ művészet Kriterion, Bukarest, 1972.

174

NÉPRAJZ

Kósa László: 1980. Megjártam a hadak útját A magyar nép történeti emlékezete, Budapest 1989. A magyar néprajztudomány története Budapest Kósa László - Filep Antal: A magyar nép táji-történeti tagolódása in: Néprajzi Tanulmányok Akadémiai Kiadó, Budapest, 1974.

Kósa László - Szemerkényi Ágnes: Apáról fiúra Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1975.

Kriza Ildikó: A magyar néphallada Kossuth Lajos Tudomány­ egyetem Néprajzi Tanszék, Debrecen, 1991.

Kriza János: Vadrózsák Székely népköltési gyűjtemény 1863. (reprint kiadás: Akadémiai Kiadó, Budapest, 1987.)

Lammel Annamária - Nagy Ilona: Parasztbiblia Budapest, 1985.

Liszka József: Agas-bogas fa Dunaszerdaheiy, 1992.

Magyar Néprajz V. Népköltészet Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988. (Főszerkesztő: Vargyas Lajos) Magyar Néprajz VI. Népzene, néptánc, népi játék Akadémiai Kiadó, Budapest, 1990. (Főszerkesztő: Dömötör Tekla) Magyar Néprajz VII. Népszokás, néphit, népi vallásosság Akadé­ miai Kiadó, Budapest 1991. (Főszerkesztő: Dömötör Tekla)

175

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

Magyar Néprajzi Lexikon I-V. 1977-1982. (Főszerkesztő: Ortutay Gyula) Akadémiai Kiadó, Budapest MNT I. Gyermekjátékok Sajtó alá rendezte: Kerényi György Akadémiai Kiadó, Budapest, 1951.

MNT II. Jeles napok Sajtó alá rendezte: Kerényi György Akadé­ miai Kiadó, Budapest, 1953.

MNT III/A-B. Lakodalom Sajtó alá rendezte: Kiss Lajos Akadé­ miai Kiadó, Budapest, 1955-56.

MNT IV. Párosítók Sajtó alá Akadémiai Kiadó, Budapest 1959.

rendezte:

Kerényi

György

MNT V. Siratok Sajtó alá rendezte: Kiss Lajos és Rajeczky Benjámin Akadémiai Kiadó, Budapest, 1966.

MNT VI. Népdaltípusok 1. Sajtó alá rendezte: Járdányi Pál Olsvai Imre Akadémiai Kiadó, Budapest, 1973.

MNT VII. Népdaltípusok 2. Járdányi Pál rendszerében Szerkesz­ tette: Olsvai Imre Akadémiai Kiadó, Budapest, 1987.

MNT VIII/A-B Népdaltípusok 3. Sajtó alá rendezte: Vargyas Lajos Akadémiai Kiadó, Budapest, 1992.

MNT IX. Népdaltípusok 4. Sajtó alá rendezte: Domokos Mária Akadémiai Kiadó, Budapest, 1995.

MNT X. Népdaltípusok 5. Sajtó alá rendezte: Paksa Katalin Akadémiai kiadó, Budapest, 1997.

176

NÉPRAJZ

Malonyay Dezső: A magyar nép művészete I-V. Budapest, 19071922.

Manga János: 1968. Ünnepek és szokások az Ipoly mentén Budapest 1972. Magyar pásztorfaragások vina, Budapest

in: Magyar népművészet 5. Cor­

1979. Palócföld Budapest Margalits Ede: Magyar közmondások és közmondásszerű Budapest, 1995.

szólások

Martin György: 1974. A magyar nép táncai in: Magyar népművészet 7. Corvina, Budapest 1979. A magyar körtánc és európai rokonsága Akadémiai Kiadó, Budapest Morvay Judit: Asszonyok a nagycsaládban in: Néprajzi Tanulmá­ nyok Akadémiai Kiadó, Budapest, 1965.

Nagy Olga: A törvény szorításában Budapest, 1989.

O. Nagy Gábor: Magyar szólások 1976.

és közmondások

Budapest,

Orbán Balázs: A Székelyföld leírása, történelmi, régészeti, termé­ szetrajzi és népismei szempontból I-VI. Pest-Budapest, 1868-1873.

177

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

Ortutay Gyula: 1958. Kis magyar néprajz Budapest 1960. írók, népek századok Budapest Paládi-Kovács Attila: A magyar Budapest, 1993.

állattartó

kultúra

korszakai

Penavin Olga: 1981. A nagycsaládszervezet Szlavóniában Újvidék 1988. Népi kalendárium Újvidék Pesovár Ferenc: A magyar nép táncélete Budapest, 1981.

Pesovár Ernő - Lányi Ágoston: A magyar nép Budapest, 1981.

Pócs Éva: 1965. A karácsonyi asztal és a karácsonyi vacsora in: Néprajzi Közlemények X. 3-4. Budapest

táncművészete

hiedelemköre

1989. Tündérek, démonok, boszorkányok Budapest Pozsony Ferenc: Szeret vize martján Moldvai csángó magyar népköltészet, Kolozsvár, 1994.

Selmeczi Kovács Attila: Csűrös építkezés és gazdálkodás Magyarországon Debrecen, 1976.

Szabó László: 1982. Jászság Budapest

178

Észak-

NÉPRAJZ

1992. Társadalomnéprajz

Debrecen

Ujváry Zoltán: Farsang Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Tanszék, Debrecen, 1990.

Vasas Samu: Népi gyógyászai Bukarest, 1985.

Vasas Samu - Salamon Anikó: Kalotaszegi Budapest, 1986.

ünnepek Gondolat,

Voigt Vilmos: A folklóralkotások elemzése Budapest, 1972.

További szakirodalom • A magyar néprajz központi folyóiratai: Ethnographia, Néprajzi Értesítő, Acta Ethnographica • Évkönyvek: pl. Népi kultúra - népi társadalom (MTA Néprajzi Kutatóintézet), Ház és ember (Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum), Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve (Kolozsvár), helyi múzeumi évkönyvek pl. Alba Regia, (Székesfehérvár), Hermán Ottó Múzeum Évkönyve (Miskolc), a Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (Pécs), Móra Ferenc Múzeum Évkönyve (Szeged) stb.

• Sorozatok: pl. Néprajzi látóhatár (Miskolc), Folklór Archívum, Folklór és tradíció, Életmód és tradíció (MTA Néprajzi Kutatóintézet, Budapest), Vallási néprajz (Budapest), Folklór és etnográfia, Gömör néprajza (Debrecen) • Néprajzi bibliográfiák: Magyar néprajzi bibliográfia (Sándor István szerk. Budapest, 1989., 1990., 1991-1992.)

179

NEPI HEGEDŰ Készítette: Lektorálta:

Virágvölgyi Márta Vavrinecz András Halmos Pál Salamon Beáta

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

1 . A P R O G R A M CÉLJA, FELADATA

A népi hegedű főtárgy tanításának célja, hogy a növendék - a zeneiskolában szerzett hangszeres felkészültségére és zenei isme­ reteire alapozva - olyan szakmai tudást és általános zenei művelt­ séget sajátítson el, amely alkalmassá teszi őt tanulmányai folytatá­ sára a szakirányú felsőoktatásban, illetve a közművelődés területén középfokú népzenei felkészültséget igénylő munkakör ellátására.

Ez a munkakör a következő gyakorlati és elméleti feladatokat jelentheti: 1. színpadi zenész - szólistaként, vagy zenekari tagként 2. táncházi zenész 3. amatőr néptáncegyütteseket kísérő zenész 4. amatőr népzenei együttesek vezetése 5. néptánc-koreográfiák zenei anyagának összeállítása 6. ismeretterjesztő előadások tartása A program feladata, hogy ismertesse meg • a hangszeres magyar népzenét, ezen belül a különböző dialek­ tusokat, a különböző tájegységek stílusjegyeit, hangszere iro­ dalmát, az alapvető tánctípusok kísérőzenéjét; • a táncciklusokat (táncrend) és egyéb zenék stílusos előadását, illetve a táncok kíséretét; • a különböző táncok kísérőzenéjének szerkezetét és felépítését, valamint a dallamok hovatartozását; • és sajátíttassa el a népi hegedülés technikáját: hangszer- és vonótartás, vonókezelés, hangsúlyozás, hangképzés, díszítések.

182

NÉPI HEGEDŰ

Alakítsa ki • az improvizálás képességét a tánczene különböző szerkezeti szintjein, a különböző tánczenék kísérési módjait, és a tanuló azt hegedűn (kontra) is tudja eljátszani; • a zenekar irányításának képességét, a különböző tájegységek zenekari hangzásának ismeretét.

2. K Ö V E T E L M É N Y E K A P R O G R A M E L V É G Z É S E UTÁN

A • • • • •

növendék ismerje hangszere természetét, történetét és népi vonatkozásait, a jelentősebb prímások nevét, működési területét, a régi és új stílusú táncok zenéjének jellemző vonásait, a tánczenei folyamatok szerkezetét, felépítését, zenei tartalmát, a nem tánchoz kapcsolódó zenéket (pl. népszokások).

Legyen képes mint hegedűs • természetes, oldott hangszerkeze lésre, • tudatosan gyakorolni, • technikáját önállóan továbbfejleszteni, • az alapvonásokat, valamint a különböző vonásnemeket alkal­ mazni, • dinamikailag árnyalt és kifejező hangképzésre, • a különböző zenék stílusának, valamint saját kézalkatának megfelelő ujjrendek és vonások önálló készítésére, • az adott tánczenére jellemző hangsúlyozás és dinamika tudatos alkalmazására, • a különböző bal kéz díszítések megkülönböztetésére és tudatos alkalmazására,

183

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

• a terjes tánczenei folyamat zenéjének felépítésére, táncszerű eljátszására, • önálló zenekari számok összeállítására, • a tanult dallamokat kontrán kísérni, • a tanultak (tempó, harmonizálás, játékmód) alapján egy isme­ retlen táncdallamot a megfelelő népzenei dialektuson, illetve tánctípuson, szokáskereten belül elhelyezni, hallás után megta­ nulni, illetve lejegyezni.

Legyen képes mint prímás • zenekarát vezetni, • színpadon magabiztosan kiállni és viselkedni, • táncot indítani különböző tempókban, • a megkezdett tempót megtartani, lassítani, illetve gyorsítani, • a táncot befejezni, bárhol „lehúzni", • egy tánctípuson belül különböző dallamokat összekötni, • a táncfolyamaton belül tánctípust váltani (pl. lassú csárdás, friss csárdás), • muzsikálás közben a zenekarával, a táncossal, illetve színpadi zenészként a közönséggel kapcsolatot teremteni, illetve tartani.

Rendelkezzék • megfelelő technikával, laza kéztartással és könnyed vonó­ kezeléssel, • igényes, fejlett hallással, • biztos memóriával, • biztos tempótartással, ritmusérzékkel, belső ritmussal, periódus­ érzékkel.

184

NÉPI HEGEDŰ

2.1.

A SZAKKÖZÉPISKOLA FELVÉTELI ANYAGA

• Háromoktávos skála akkordfelbontásokkal, • két szabadon választott etűd, • egy barokk szonáta lassú és gyors tétele, vagy két különböző karakterű tánctétele, vagy egy páros és egy páratlan ütemű karakterdarab, vagy táncdarab, • két népzenei dialektus tánczenéjéből egy-egy tánczenei folya­ mat (minimum két tánctípus folyamatonként, maximum 5-5 percben).

3. TANANYAG

A képzés időtartama 5 év.

A zenei anyag kiválasztását és mennyiségét mindenkor a tanuló technikai fejlettsége, muzikalitása, zenei érettsége határozza meg.

Egy tanév alatt az elvégzendő anyag mennyisége kb.

• 2 különböző táncrend, • 2-3 zenekari szám.

I. évfolyam évi 72 óra (heti 2x60 perc) 1. Ismerkedés a bartóki I. népzenei dialektussal: Dunántúl.

Ugrós, lassú csárdás, friss csárdás, verbunk (kétféle hangnem­ ben, pl.: A-D; 30 dallam), valamint: „Kalocsai mars", lassú csárdás, friss csárdás, verbunk (C, illetve D hangnemekben) kb. 10 dallam.

185

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

Technikai feladatok Hangsúlyozás, hangindítás, gyors, rövid nyolcadok, a III-IV. fek­ vés használata és gyakori váltása, staccato és marcato vonásne­ mek.

Tempótartás, különös tekintettel a friss csárdásra.

Dunántúli terc és szeptim intonálása az ugrósban.

Lassú csárdás táncszerü giusto eljátszása, a sorvégi tenutós tizenhatodok eljátszása tempóban.

Egy-egy dallamnál legalább két variáció elsajátítása (az improvi­ zálás előkészítése).

Transzponálás D- és A-alapú (D-dúr, A-dúr, illetve d-moll, amoll) hangnemekbe, lejegyzési gyakorlatok.

Hallás utáni dallamtanulás.

A dallamok énekes változatainak megtanulása. Énekes dallam stílusos improvizálása hangszeren (kb. 10 dallam).

Tánczenei folyamat összeállítása, a dallamok kötése, műfaji váltás: • ugrós - lassú csárdás - friss csárdás, • lassú csárdás - friss csárdás - ugrós, • ugrós - friss csárdás, • verbunk és frisse.

Hegedűkontra kíséret - esztam, lassú dűvő.

Felhasználható

anyag

Virágvölgyi Márta: Bogyiszlói népzene (Orsós Kis János prímás) kötet + kazetta Magyar Művelődési Intézet, Budapest, 1995.

A bogyiszlói zenekar Gyűjtötte és összeállította: Sebő Ferenc Hun­ garoton, SLPX 18 095 Az MTA Zenetudományi Intézete népzenei gyűjtéseiből összeállí­ tandó kazetta: Bogyiszló, Karád, Simonfa, Szenta-Szőlőhegy, Berzence, Kaposszerdahely, Kistótváros, Kalocsa, Foktő

186

NÉPI HEGEDŰ

2. Ismerkedés az erdélyi népzenei dialektussal: Kalotaszeg.

Legényes, verbunk, „szapora" (kb. 20 dallam).

Technikai feladatok Pontozott tizenhatod-menetek külön vonóval, hármaskötés, kettős­ kötés.

Hangsúlyozás jobb, illetve bal kézben.

Felső és alsó váltóhang, előkék, egyszerű körülírás, trilla.

Fekvésváltás.

Dallamok összekapcsolása.

Verbunknál és szaporánál: virtuóz tizenhatod-menetek, spiccato vonás, hangindítás emelt vonóval, kötések nagy tempóban.

Tempótartás.

Közjátékok tanulása műfajonként és hangnemenként, megfelelő használatuk, a virtuóz játék előkészítése a magas fekvésben.

Felhasználható anyag Ökrös Csaba: Technikai gyakorlatok Magyar Művelődési Intézet, Budapest, 1992.

Virágvölgyi Márta: 1993. Kalotaszegi legényesek (Kovács Simon „Buráló" prímás, kötet+kazetta) Magyar Művelődési Intézet, Budapest 1996a Kalotaszegi népzene I-II. (Fodor Sándor „Neti" Sanyi prímás, kötet+kazetta) Magyar Művelődési Intézet, Budapest 1996b Kalotaszegi mulató ének CD ABT 001 Budapest 1996c Kalotaszegi népzene CD ABT 002 Budapest Magyar Népzenei Antológia V. Nyugat-Erdély Szerkesztette: Sárosi Bálint - Németh István MTA-ZTI

187

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

3. Erdély (folytatás): Sóvidék. Verbunk, szöktetős, jártatós, forgatós (kb. 20 dallam).

Technikai feladatok A II. fekvés gyakori használata, gyakori kettős-, hármaskötések, tempótartás, hangsúlyozás, hangsúlyozó díszítések.

Közjátékok.

Műfajok összekapcsolása és lezárása.

Tánczenei folyamat összeállítása.

Hegedűkontra kíséret.

Felhasználható anyag Sóvidéki népzene (Paradica Mihály prímás) Electrecord, Bukarest ST-EPE 03388 Magyar Népzenei Antológia VI. Kelet-Erdély Szerkesztette: Sárosi Bálint - Németh István MTA-ZTI 005-007 Az MTA Zenetudományi Intézete népzenei gyűjtéseiből összeállí­ tandó kazetta: Alsó- és Felsősófalva (főleg Paradica Mihály prí­ más anyagából)

188

NÉPI HEGEDŰ

II. évfolyam évi 72 óra (heti 2x60 perc) 1. A bartóki IV. népzenei dialektusterület: Szatmár. Oláhos, kondástánc, cigánytánc, csendes, csárdás, ugrós, magyar ver­ bunk, juhásznóta (A-alapú hangnemben), kb. 15 dallam.

Technikai feladatok Bal kéz: váltóhangok, ghssando, előke, utóka, körülírás, ritmikus vibrato, negyedik ujjas üveghangok, speciális egyujjas ujjrendek, csúszások.

Jobb kéz: hangsúlyozás, belső, illetve szinkópás hangsúlyozás.

Lassú csárdás - friss csárdás műfaji váltás.

Parlando-rubato előadásmód - kitartott, hosszú hangok megszólal­ tatása, díszítése („hallgató" is).

Hegedűkontra kíséret: gyors dűvő, lassú dűvő, esztam, parlandorubato dallamok kísérete. Énekes dallamok megtanulása szöveggel.

Felhasználható anyag Virágvölgyi Márta - Vavnnecz András: Szatmári népzene I-II. (id.

Horváth András prímás, kötet+kazetta) Magyar Művelődési Inté­ zet, Budapest, 1992.

Szatmári bandák (id. Horváth András, Lakatos Pál, Farkas Jenő, Farkas Vilmos prímások) Hungaroton. SLPX 18 154 Magyar Népzenei Antológia I. Tánczene Szerkesztette: Martin György - Pesovár Ernő - ' 'éraeíh István Hungaroton, LPX 18 12226

189

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

Magyar Népzenei Antológia IV. Alföld Szerkesztette: Paksa Katalin - Németh István Hungaroton, LPX 18 159-63 (Ugyanez könyv alakban: MTA ZTI Budapest, 1994.)

2. Erdély (folytatás): Szék. Sűrű tempó, ritka tempó, verbunk, négyes, csárdás, lassú, porka, hétlépés (kb. 40 dallam).

Technikai feladatok Férfi táncok kísérő-dallamainál: gyors pontozott tizenhatodok külön vonóval, különböző vonásnemekkel, belső hangsúlyozás, fekvésváltás.

Aszimmetrikus lüktetésű dallamok - „Négyes", „Lassú".

Hangképzés, kitartott hangok megszólaltatása, díszítések, ritmikus vibrato, trilla, körülírás.

Hangsúlyozás.

Közjátékok. Énekes dallamok megtanulása szöveggel.

Tánczenei folyamat eljátszása.

Kontra kíséret.

Felhasználható anyag Lajtha László: Széki gyűjtés in: Népzenei monográfiák 2. Zenemű­ kiadó. Budapest, 1954.

Lajtha László: Széki gyűjtés Szerkesztette: Sebő Ferenc (Lajtha László lejegyzései és Berlász Melinda ismertetője) Hungaroton, 1985. LPX 18 092-094 Halmos Béla: Tizenkét széki csárdás in: Népzene és Zenetörténet IV. Zeneműkiadó Budapest, 1982.

190

NÉPI HEGEDŰ

Halmos Béla - Virágvölgyi Márta: Széki férfiláncok zenéje Magyar Művelődési Intézet, Budapest, 1995.

Az MTA Zenetudományi Intézet népzenegyűjtéseiből összeállítan­ dó videokazetta az id. Ádám István és zenekarával készített követ­ kező hangosfilmekről: Széki hangosfilm (1969. Dobos Károly prímás is), Nóvák Ferenc gyűjtése (1964.), ifj. Csoóri Sándor gyűjtése (1972., 1973.), Virágvölgyi Márta gyűjtése (1984. Dobos Károly prímás; Super 8-as film) A (volt) Népművelési Intézet videofelvételei: • 1978. (Dobos Károly prímás), 1981., 1983. (Moldován György prímás) • Salamon Beáta videofelvétele (1984. iíj. Moldován György prímás) 3. Erdély (folytatás): Ördöngősfüzes. Ritka és sűrű fogásolás, lassú csárdás (4-4 dallam).

Technikai feladatok Triolás játékmód, díszítések, hangsúlyozás, hangképzés.

Kontrakíséret.

Felhasználható anyag Eszak-mezőségi magyar népzene Szerkesztette: Halmos Béla, III. Ördöngősfüzes Hungaroton, LPX 18 107 Összeállítandó kazetta: Kallós Zoltán (1964., 1967., 1969.) és Sebő Ferenc (1972. Mezei Ferenc, Mezei Károly prímások) népzene­ gyűjtéseiből

191

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

4. Kalotaszeg (folytatás): Csárdás, „Hajnali" A- és G-alapú hang­ nemekben (hangnemenként 5-6, illetve 2-2 dallam).

Tech n ikai feladatok Gyors tizenhatod-menetek, sorzáró formulák.

Közjátékok.

A „Hajnali" című dallam díszítése és a folyamatos körülírás.

Hangképzés.

Vonókezelés. Ének kísérése.

Kontrakíséret. Énekes dallamok megtanulása szöveggel.

Felhasználható anyag Virágvölgyi Márta: 1996a Kalotaszegi népzene I-II. (Fodor Sámuel - „Neti Sanyi" prí­ más, kötet+kazetta) Magyar Művelődési Intézet, Budapest 1996b Kalotaszegi mulató énekek- CD „Ökrös" ABT 001 Budapest 1996c Kalotaszegi népzene - CD „Neti Sanyi" ABT 002 Budapest Kalotaszegi magyar népzene Nádasmente I. Méra Gyűjtötte: Kallós Zoltán és Martin György Szerkesztette: Éri Péter és Halmos Béla Hungaroton, LPX 18 150-51 Magyar Népzenei Antológia I. Tánczene Szerkesztette: Martin György - Pesovár Ernő - Németh István Hungaroton, 1985. LPX 18 122-26 Magyar Népzenei Antológia V. Nyugat-Erdély Szerkesztette: Sárosi Bálint - Németh István MTA-ZTI

192

NÉPI HEGEDŰ

III. évfolyam évi 72 óra (heti 2x60 perc) 1. Ismerkedés az északi népzenei dialektusterülettel: Palóc­ vidék, Csallóköz, Mátyusföld. Verbunk, lassú csárdás, friss csárdás, dudanóták, kanásztánc, alkalomhoz kötött dallamok (pl. menyasszonytánc), kb. 20 dallam.

Technikai feladatok A duda utánzása hegedűn (scordaturával).

A friss csárdások gyors tempója, tempótartás, dallamtanulás.

Magas fekvések.

Játék tercpárhuzamban („tercelés").

Kontrakíséret (dűvő, esztam). Énekes dallam eljátszása hangszeren, stílusos improvizálása (kb.

10 dallam).

Felhasználható anyag Lajtha László népzenei gyűjtéséből: Balassagyarmati és Soproni zenekar Szerkesztette: Tari Lujza Hungaroton, MK 18 206 Magyar Népzenei Antológia II. Észak Szerkesztette: Tari Lujza Vikár László Hungaroton, LPX 18 124-128 Magyar Népzene I. Szerkesztette: Rajeczky Benjámin Qualiton, LPX 10 095-098 Magyar Népzene II. Szerkesztette: Rajeczky Benjámin Hungaro­ ton, 1972. LPX 18 001-04 Magyar Népzene III. Szerkesztette: Rajeczky Benjámin LPX 18050-53

193

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

Az MTA Zenetudományi Intézete népzenegyűjtéseiből összeállí­ tandó kazetta: Felsőtárkány 1975. (Botos Gyula prímás), Jóka 1984. (Tamkó Péter prímás), Nagydaróc 1991. (Balogh Gyula, Csonka Elemér prímások), Kürt 1994. (Farkas Rudolf prímás), Kartali hangosfilm 1978., Kartali műsoros kazetta (Oláh György prímás), Zsére (Bihari József prímás) 2. Erdély (folytatás): Magyarpalatka, Magyarszovát. Ritka magyar, sűrű magyar, négyes (magyar tánc), korcsos, szökős, ritka csárdás, sűrű csárdás, lassú cigánytánc (kb. 30 dallam).

Technikai feladatok II. fekvés, egyujjazás, belső hangsúlyozás.

Ritmikus díszítés, sűrű trilla, előke, utóka.

Körülírás, a különböző díszítőelemek összekapcsolása.

Jobb kézben: vonásnemek, fölfelé hangsúlyozás, indított hangok.

Hangképzés, dinamika.

Közjátékok.

Aszimmetria (Ritka magyar, Négyes, Korcsos, Lassú cigánytánc). „Egy-pár" tánc (táncsorrend) műsorszerű összeállítása.

Kíséret, összjáték. Énekes dallamok megtanulása.

Felhasználható anyag Eszak-mezőségi magyar népzene IV. Szerkesztette Halmos Béla Hungaroton, LPX 18 111 Kallós archívum 11. Mezőségi magyar népzene - Magyarszovát (Maneszes Márton, Csengeri Árpád, Radák János prímások) Tarajul din Suatu (Radák János prímás) Electrecord, Bukarest EPE 02 690

194

NÉPI HEGEDŰ

Mezőségi magyar népzene - Magyarpalatka (Kodoba Ignác, Kozák Zsiga, Mácsingó Náci, Kodoba Béla, Kodoba Márton prímások) Hungaroton, MK. 18 216-217 Magyar népzene Erdélyből - Magyarpalatka CD 152

SYNCOOP 5753

Magyar Népzenei Antológia V. Nyugat-Erdély Sárosi Bálint - Németh István MTA ZTI

Szerkesztette:

Magyarpalatkai népzene - Kodoba Béla és bandcy'a - CD BSM 9503 Basys Music 1995.

Az MTA Zenetudományi Intézet népzenegyűjtéseiből összeállí­ tandó kazetta 3. A bartóki I. népzenei dialektus (folytatás): Vas és Sopron megye. Régi magyar tánczene, korai verbunkos stílus, nyugat­ dunántúli népi táncdallamok megismerése.

Tendl Pál, Tendl Vilmos, Csejtei István prímások anyagából, kb. 10 dallam.

Technikai feladatok A bécsi klasszikus zenéhez közel álló népzenei stílusjegyek elsajá­ títása.

Harmonizálás, vonókezelés.

Felhasználható

anyag

Lajtha László: Dunántúli táncok és dallamok I, Zeneműkiadó, Budapest, 1962.

195

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

Instrumental musicfrom Western Hungary From the Repertőire of an Úrban Gipsy Band in László Lajtha 's Collection Sludies in Central and Eastern European Music 3. ed. by Bálint Sárosi Budapest, 1988.

Halmos István - Lányi Ágoston - Pesovár Ernő: Vas megye tánc­ os zenei hagyományai Szerkesztette: Pesovár Ernő Megyei Műve­ lődési és Ifjúsági Központ, Szombathely, 1988.

Lajtha László népzenei gyűjtéséből: Balassagyarmati és Soproni zenekar Szerkesztette: Tari Lujza Hungaroton, MK 18 106 Magyar Népzenei Antológia III. Dunántúl Szerkesztette: Olsvai Imre Hungaroton, LPX 18 138-142 4. Dunántúl (folytatás): Rábaköz. Dus. kanásztánc, verbunk és frisse, lassú csárdás, friss csárdás, dudanóták (15-20 dallam).

Technikai feladatok Dallamtanulás.

Zenekari összjáték. Énekes dallamok adaptálása hegedűre (transzponálás, impro­ vizálás) különböző hangnemekbe (D-A-G).

Dudautánzás.

Felhasználható anyag Magyar Népzenei Antológia I. Szerkesztette: Martin György Németh István - Pesovár Ernő Hungaroton, 1985. LPX 18 122-26 Magyar Népzenei Antológia III. Dunántúl Szerkesztette: Olsvai Imre Hungaroton, Budapest, LPX 18 138-142

196

NÉPI HEGEDŰ

Barsi Ernő: Daloló Szigetköz Győrzámoly, 1995.

A Magyar Művelődési Intézet Szakmai Háza gyűjtéseiből összeállí­ tandó kazetta IV. évfolyam évi 64-72 óra (heti 2x60 perc) 1. Erdély (folytatás): Bonchida. Magyar táncrend: lassú magyar, sűrű magyar, lassú csárdás, sűrű csárdás (5 dallam).

Román táncrend: román forgatós, lassú cigányos, gyors cigányos, verbunk, sűrű legényes (15 dallam).

Technikai feladatok Hangsúlyozás.

Vonásnemek.

Magas fekvések.

Egyujjazás.

Hangképzés, díszítés (terces körülírás).

Közjátékok.

Aszimmetria (Lassú magyar, Román forgatós).

Felhasználható

anyag

Virágvölgyi Márta: Bonchidai népzene I. (Pusztai Sándor, Pusztai Endre, Bonc István prímások; kötet+kazetta) OKK, Székesfehér­ vár, 1991.

Magyar Népzenei Antológia V. Nyugat-Erdély, VI. Kelet-Erdély Szerkesztette: Sárosi Bálint - Németh István MTA-ZTI; VI. MK 005-7

197

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

Észak-mezőségi népzene I. Bonchida, Válaszút Hungaroton, LPX 18 107 Kallós Archívum: 7. Észak-mezőségi magyar népzene Válaszút-Bonchida 8. Mezőségi magyar-román népzene Bonchida 9. Észak mezőségi magyar népzene Bonchida-Válaszút (Pusztai Sándor, Pusztai Endre, Bonc István, id. Kolbász Béla, ifj.

Kolbász Béla prímások) 2. Vajdaszentivány, Magyarpéterlaka. Verbunk, Sebes forduló, Lassú, Korcsos, Cigánycsárdás dallamok (20-25 dallam).

Technikai feladatok Gyors tizenhatod-menetek.

Közjátékok.

Vonásnemek.

Magas fekvések II-VI. Sebes forduló, Korcsos hangsúlyozása, hármaskötés.

Előke és díszítés összekapcsolása, sűrű trilla.

Hangképzés.

Felhasználható anyag Magyar hangszeres népzene Szerkesztette: Sárosi Bálint Hungaro­ ton, LPX 18 045-47 Kallós Archívum 6. Marosszéki magyar népzene Magyarpéterlaka (Csiszár Aladár) Vavrinecz András: Vajdaszentiványi népzene I. Magyar Művelő­ dési Intézet, Budapest, 1992.

198

NÉPI HEGEDŰ

Az MTA Zenetudományi Intézete népzenegyűjtéseiből összeállí­ tandó kazetta: Marosszéki táncrend, Magyarpéterlaka, (Csiszár Aladár, Lunca József), Felső-Maros-mente, Vajdaszentivány (Horváth Elek) prímások 3. A magyarországi román nemzetiség népzenéjéből. Minintelu, Ardelenescu (4-3 dallam), Tiganesca, Lunga, Minintelu (3-3 dallam) Technikai feladatok Vonókezelés, vonásnemek, gyors tempók, rövid külön vonók, csúcsnál alkalmazott gyors, indított vonás.

Aszimmetrikus lüktetés (Lunga, Tiganesca).

Kontrakíséret.

Felhasználható anyag Táncház Hungaroton, SLPX 18 033 Magyarországi román népzene Gyűjtötte és szerkesztette: Sebő Ferenc Hungaroton, SLPX 18 077 Az MTA Zenetudományi Intézete népzenegyűjtéseiből összeállí­ tandó kazetta: Méhkerék: Kozma György, Kovács Tivadar prímá­ sok (1983-as Super 8-as filmfelvétel), Elek: Kopil Gergely, Kopil György prímások

199

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

V. évfolyam évi 64-72 óra (heti 2x60 perc) 1. Az északi népzenei dialektus ismeretanyagának bővítése: Gömör. Juhásznóta, lassú csárdás, friss csárdás (kb. 10 dallam).

Technikai feladatok Formulák magas fekvésekben (patronszerű gyors futamok).

Giusto játékmód.

Parlando-rubato előadásmód.

Dallamtanulás énekkel együtt.

Kontrakíséret.

Felhasználható anyag Varsányi Ildikó: Gömöri népzene (Alsókálosa, Molnár László prímás) Magyar Művelődési Intézet, Budapest, 1994.

A Magyar Művelődési Intézet Szakmai Háza gyűjtése (Alsókálosa Molnár László prímás) Magyar hangszeres népzene Szerkesztette: Sárosi Bálint Hugaroton, LPX 18 045-47 Magyar Népzenei Antológia II. Észak Szerkesztette: Tari Lujza Vikár László Hungaroton, LPX 18 124-128 2. A Székelyföld ismeretanyagának bővítése: Csíkszentdomokos.

Hegedű, kontra és gardon (kb.10 dallam).

Felhasználható anyag Szalay Zoltán: Felcsíki hangszeres tánczene Csíkszereda, 1996.

200

NÉPI HEGEDŰ

Péterbence Anikó: Táncok és táncos szokások Csíkszentdomoko­ son Déryné Művelődési Ház, Jászberény, 1989.

3. Székelyföld: Gyimes. Féloláhos, verbunk, lassú magyaros, se­ bes magyaros, lassú csárdás, sebes csárdás, kettős jártatója és sirülője, héjszák (kb. 30 dallam).

Technikai feladatok Hegedűtartás és vonókezelés.

II. fekvés mint alapfekvés.

Egyujjazás, speciális ujjrendek.

Tizenhatod-játék az alsó fé! vonón.

Speciális kötések és vonásnemek.

Aszimmetrikus játék (lassú magyaros), szinkópás lüktetés (kettős jártatója és sirülője).

A táncok összekapcsolása.

Gardonkíséret.

Felhasználható anyag Virágvölgy ' Márta: Gyimesi népzene I-II. Debrecen, 1989.

1

Gyimesi népzene (Halmágyi Mihály prímás) Hungaroton, SLPX 18 145 Este a Gyimesbe jártam SLPX 18 130

(Zerkula János prímás) Hungaroton,

Gyimesi lakodalmas (Halmágyi Mihály prímás) Bukarest, EPE 02 817

Electrecord,

Gyimesi népzene (Pulika János, Vándor Mihály, Zerkula János prímások) Electrecord, Bukarest, EPE 02686

201

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

Magyar Népzenei Antológia VI. Kelet-Erdély Szerkesztette: Németh István - Sárosi Bálint MTA ZTI MK 005-007 4. Adámos. Magyaros, lassú, székely verbunk, féloláhos, szökő, „szegényes" (kb. 15 dallam).

Technikai feladatok Tizenhatod felosztású menetek, zárlatok, nyoícadoló (lassú), speciális vonásnemek.

Aszimmetrikus játékmód (szegényes), ritmikus játék.

lüktetés

Felhasználható anyag Magyar Népzenei Antológia VI. Kelet-Erdély Szerkesztette: Sárosi Bálint - Németh István MTA ZTI, MK 005-007 Magyar Népzenei Antológia I. Tánczene Szerkesztette: Martin György - Pesovár Ernő - Németh István LPX 18 112-116 Az MTA Zenetudományi Intézete népzenegyűjtéseiből összeállí­ tandó kazetta: Videofelvétel 1993. MTA-ZTI Népművelési Intézet-i gyűjtések, lemezek (Kozák József, Didi Pista, Lukács Lajos prímások) 5. Moldva. Magyar és román táncdallamok: Magyaroska, stíca, sírba, ruszászka, polka, bolgáros, ruca, virágtánc, ardeleanka, sírba studencilor, kettős (de doi), csaszu, kecskés, drumul dragului (tánconként egy dallam).

Technikai feladatok Pontozott ritmusok, staccato játékmód, gyors játék.

Tizenhatodos húrváltások, speciális díszítés és vonókezelés.

202

NÉPI HEGEDŰ

Tánckíséret, motivikus jellegű improvizálás.

Színpadi zenekari szám összeállítása - különböző hangszerössze­ állítások.

Felhasználható anyag Pávai István: Az erdélyi és a moldvai magyarság népi tánczenéje Budapest, 1993.

Sárosi Bálint: A hangszeres magyar népzene Püski, Budapest, 1996.

Az MTA ZTI népzenegyűjtéseiből összeállítandó kazetta (pl.

Fehér Márton prímás).

4. A T A N T Á R G Y KAPCSOLATA M Á S T A N T Á R G Y A K TÉMÁIVAL

A zenetörténet, a zeneirodalom, a hangszeres népzene, a művé­ szettörténet, a magyar és világirodalom, valamint a történelem tantárgy ismeretanyaga nyújt kitekintést a művészetek egyéb terü­ leteire, s ennek segítségével az órákon megteremthető a tanulók ismereteinek szintézise.

A • • • • •

tanuló ezekből a tantárgyakból ismerheti meg a különböző korstílusok jellemzőit, a zeneszerzők munkásságát, a zeneművek születésének jellemző körülményeit, a hangszer keletkezését, fejlődésének történetét és irodalmát, az egyes korszakok kimagasló egyéniségeit és alkotásait.

203

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

A fizika tantárgy segíti tanulót a hangtani, akusztikai, hangtechni­ kai ismereteinek megértésében.

A testnevelés segít a kondíció és a fizikai erőnlét fejlesztésében.

A többi tantárgy - szolfézs, zeneelmélet, népzene, népzeneelmélet - abban segíti a tanulót, hogy a hegedűn megtanult népzenei anyagot és a hozzá kapott elméleti ismereteket kibővítse és kiteljesítse a népzene egészére, rávilágítson más zenei műfajok, stílusok közötti összefüggésekre.

5. AZ É R T É K E L É S M Ó D J A

Az értékelés történhet • az órai munka alapján a tanév folyamán, • meghallgatásokon, • tanszaki hangversenyeken, • félévi meghallgatáson (vagy vizsgán), • a tanév végi vizsgán.

A félévi vizsgán elsősorban a tanár, az év végi vizsgán a tanszak tanáraiból alakult bizottság osztályoz.

A tanév végi vizsgák anyaga • Egy táncdialektus táncrendje, vagy egy jellegzetes műfajból (pl. keserves, juhásznóta, lassú és friss csárdás, lakodalmi kísérők) készített csokor, • tánc alá muzsikálás egy másik dialektusból, • egy önállóan összeállított zenekari szám eljátszása, • egy másik tanuló kísérése hegedűkontrán, kontrán.

204

NÉPI HEGEDŰ

6. TÁRGYI F E L T É T E L E K

A tantárgy eredményes tanítása az építésügyi szabványnak megfe­ lelő méretű, jó akusztikájú, szellőztethető tantermek kialakítását igényli, lehetőleg a teljes alakot visszaadó tükörrel.

A tanulók zavartalan tanításához szükséges, hogy az egymással szomszédos tantermeket megfelelő hangszigeteléssel lássák el, hogy az áthallások ne zavarják a tanítást és a tanulást.

Megfelelő számú jó minőségű hegedű, kontra, bőgő.

Tanítási segédeszközök: • lassítható magnó - vagy olyan berendezés, amivel megoldható a hangfelvételek lassítása, vagy számítógép, egy erre alkalmas hangkártyával, vagy Hard disc recorder - amely a lejegyzési gyakorlathoz szükséges; • kétkazettás magnó, CD-lejátszó - a népzenei gyűjtések nagy része kizárólag hangfelvétel után tanítható meg.

• videokamera, videó és monitor - a különböző játékmódok, fogások, a jobb- és balkéztechnika tájankénti (prímásonként!) eltéréseit a kottában nem lehet maradéktalanul leírni és vissza­ adni, ezért szükséges a videofelvételek állandó használata a tanításban; • a növendék játékának felvétele, ennek visszanézése és összeha­ sonlítása az adatközlő játékával nagymértékben meggyorsítja a fejlődést; • fénymásoló - lehetővé teszi a nehezen hozzáférhető kották másolását, illetve a folyamatosan készülő lejegyzések azonnali használatát, és a lejegyzések archiválását az iskola számára; • metronóm - segítséget nyújt a tempó megválasztásában és a játék egyenletességének, a ritmusok pontosságának kontrollálá­ sában;

205

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

• kottaállvány; • ötvonalas tábla, kréta, szivacs.

Könyvtár, kottatár, hangtár - tartalmazza a népzenei gyűjtések addig lejegyzett és megjelent irodalmát, hangfelvételeit, lemezeit, kazettáit, CD-it és videofelvételeit, valamint a tanár és diákok által készített lejegyzések fénymásolatát.

Hangversenyterem, illetve előadóterem-táncterem, amely alkalmas arra, hogy a növendékek tudásukat, felkészültségüket közönség előtt is bemutathassák, gyakorlatot szerezve ezáltal a nyilvánosság előtti szereplésben.

A táncterem legyen alkalmas táncház tartására.

206

NEPI BRÁCSA Készítette: Árendás Péter Lektorálta: Vizeli Balázs

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

1. A P R O G R A M CÉLJA, FELADATA

A népi brácsa tárgy tanításának célja, hogy a növendék - a zeneiskolában szerzett hangszeres felkészültségére és zenei ismereteire alapozva - olyan szakmai tudást és általános zenei műveltséget sajátítson el, amely alkalmassá teszi őt tanulmányai folytatására a szakirányú felsőoktatásban, illetve a közművelődés területén középfokú népzenei felkészültséget igénylő munkakör ellátására. Ezek a következők lehetnek: • • • • •

színpadi zenész - zenekari tag, táncházi zenész - zenekari tag, amatőr néptáncegyütteseket kísérő zenész, amatőr népzenei együttesek vezetője, néptánc-koreográfiák zenei anyagának összeállítása.

A tanuló ismerje meg a hangszeres magyar népzenét, ezen belül a különböző tájegysegek stílusjegyeit, hangszere irodalmát, az alapvető tánctípusck kísérőzenéjét. Képes legyen a táncciklusokat (táncrend) és egyéb zenéket stílusosan előadni, illetve táncot kísérni. A dallamokkal együtt ismerje meg a különböző táncok kísérőzenéjének szerkezetét és felépítését.

A -programfeladata, hogy fejlessze módszeresen a tanuló • zenei képességeit: hallását, ritmus érzékét, • technikai adottságát, (hangszer- és vonótartás, vonókezelés, hangsúlyozás), • zenei emlékezetét és előadókészségét, improvizációs készségét, • zenei ízlését, stílusérzékét.

208

NÉPI BRÁCSA

Tanítsa meg a növendéket • alkalmazkodni a hegedűs (és a többi zenész) játékához és irá­ nyításához, ismertesse meg a zenekar különböző hangszereinek szerepével; • az adott népzenei stíluson belül improvizálni, egy dallamot többféle módon kísérni.

Szoktassa a tanulót rendszeres, céltudatos munkára, alakítsa ki az igényét arra, hogy koncentrált gyakorlással és az eredeti felvételek hallgatásával (és lekottázásával) folyamatosan továbbképezze magát.

2. K Ö V E T E L M É N Y E K A P R O G R A M E L V É G Z É S E UTÁN

A • • • • •

növendék ismerje hangszere történetét és népi vonatkozásait, a jelentősebb zenekarokat és zenészegyéniségeket, a régi és új stílusú táncok zenéjének jellemző vonásait, a tánczenei folyamatok szerkezetét, felépítését, zenei tartalmát, az alkalomhoz nem kötött (nem tánczenei) zenéket, szokásokat.

Legyen képes • természetes, oldott hangszerkezelésre, • technikai és zenei szempontból tudatos elemző gyakorlásra, • technikáját önállóan továbbfejleszteni, • az alapvonásokat, valamint a különböző vonásnemeket alkal­ mazni, • dinamikailag árnyalt és kifejező hangképzésre, • az adott zenére jellemző hangsúlyozás és dinamika tudatos alkalmazására, • a jobb és bal kéz játszó-mechanizmusának összehangolására,

209

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

• a teljes tánczenei folyamat táncszerű eljátszására a prímás játéka alapján, • önálló zenekari számok összeállítására, • a tanultak (tempó, harmonizálás, játékmód) alapján egy isme­ retlen dallamot a megfelelő népzenei dialektuson, illetve tánctí­ puson belül elhelyezni, hallás után megtanulni és lejegyezni, • egy ismeretlen dallamot (akár első hallás után) stlílushűen, a megfelelő harmóniákkal kísérni, • a prímás játékára állandóan figyelve annak zenei jelzésére (tempóváltás, tánctípus-váltás) azonnal reagálni: azaz legyen kellő kamarazenei felkészültsége, • a színpadon magabiztosan mozogni, • a zenekarával, a táncossal, illetve színpadi zenészként a közön­ séggel kapcsolatot teremteni és tartani muzsikálás közben.

Rendelkezzék • igényes, fejlett hallással (belső hallással is), kontrollálóképességgel, • biztos memóriával, • biztos tempótartással, ritmusérzékkel, fejlett formaérzékkel.

2.1.

A SZAKKÖZÉPISKOLA FELVÉTELI ANYAGA

Háromhúros brácsán (kontrán) • dúr, moll és szűkített akkordok ismerete, egyszerűbb akkord­ menetek tiszta, ritmusos eljátszása, • négy különböző dűvő és két esztam vonásnem.

Négyhúros brácsán • kétoktávos skála akkordfelbontásokkal,

210

NEPI BRÁCSA

• két népzenei dialektusterület tánczenéjéből választott egy-egy tánczenei folyamat eljátszása (minimum két tánctípus folyama­ tonként, maximum 5-5 percben).

3. TANANYAG

A képzés időtartama 5 év.

A zenei anyag kiválasztását és mennyiségét mindenkor a tanuló technikai fejlettsége, muzikalitása, zenei érettsége határozza meg.

Egy tanév alatt az elvégzendő anyag mennyisége kb. 2 különböző táncrend.

I. évfolyam évi 72 óra (heti 2x60 perc) 1. Ismerkedés a bartóki I. népzenei dialektussal: Dunántúl.

Ugrós, lassú csárdás, friss csárdás, verbunk (kétféle hangnem­ ben - pl. A-D), valamint „Kalocsai mars", lassú csárdás, friss csárdás, verbunk (C, D hangnemekben).

Tech n ikai feladatok Lassú és gyors esztam, illetve lassú dűvő.

Vonóindítás, vonóváltás, különféle hangsúlyozási módok.

Modális és funkciós harmonizálás-módok.

Négyhúros brácsán C, D és A hangnemekben egyszerűbb harmo­ nizálás, illetve akkordmenetek az első és második fekvésben.

Egy-egy dallamnál több variáció elsajátítása (az improvizálás előkészítése).

A dallamok énekes változatainak megtanulása.

211

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

Kamarazenélési képességfejlesztés: á prímás kísérése (a tudatos­ ságtól az automatizmusig).

Felhasználható anyag A bogyiszlói zenekar Gyűjtötte és összeállította: Sebő Ferenc Hungaroton, SLPX 18 095 Magyar Népzenei Antológia I. Tánczene Szerkesztette: Martin György - Németh István - Pesovár Ernő Hungaroton, LPX 18 112116 Magyar Népzenei Antológia III. Dunántúl Szerkesztette: Olsvai Imre Hungaroton, LPX 18 138-142 Az MTA Zenetudományi Intézete népzenei gyűjtéseiből összeállí­ tandó kazetta: Bogyiszló, Karád, Simonfa, Szenta-Szőlőhegy, Berzence, Kaposszerdahely, Kistótváros, Kalocsa, Foktő.

2. Ismerkedés az erdélyi népzenével: Kalotaszeg. Legényes, verbunk, szapora.

Technikai feladatok Funkciós harmonizálás a háromhúros brácsán.

Az akkordkészlet bővítése: szeptim-, szűkített és váltó-akkordok.

Egy dallam harmóniavázán alapuló minimum három-négyféle akkordozás elsajátítása, variálása (improvizatív alkalmazása).

Több kalotaszegi brácsás vonókezelésének és harmonizálásának összehasonlítása, a különbözőségek tudatosítása.

Vonózás-variációk.

Tempótartás, „együttlélegzés" a prímás játékával.

212

NÉPI BRÁCSA

Felhasználható anyag Magyar Népzenei Antológia I. Tánczene Szerkesztette: Martin György - Németh István - Pesovár Ernő Hungaroton, LPX 18 112-116 Magyar hangszeres népzene Szerkesztette: Sárosi Bálint Hugaroton, LPX 18 045-47 Az MTA Zenetudományi Intézete népzenegyűjtéseiből összeállí­ tandó kazetta: Bánffyhunyad, Gyerővásárhely, Magyarlóna, Méra.

II. évfolyam évi 72 óra (heti 2x60 perc) 1. Ismerkedés a bartóki IV. népzenei dialektussal: Alföld, Kelet-Magyarország. Szatmár. Oláhos, kondástánc, cigánytánc, csendes, csárdás, ugrós, magyar verbunk, juhásznóta (mi­ nimum két hangnemben: A-D).

Technikai feladatok Jellegzetes akkordmenetek és vonásnemek elsajátítása háromhúros brácsán.

Bonyolultabb akkordmenetek négyhúros brácsán A és D hangne­ mekben (ifj. Horváth András népi zenész játékmódja alapján), valamint C-G, illetve G-D húrokon a szatmárököritói és a tiszakóródi zenekar alapján.

A vonás- és akkordvariációk stílushű használata.

Brácsaszólam megtanulása autentikus népzenei hangfelvételről (a dallamok lejegyzésével, figyelemmel a zenészek lehetséges tévesz­ téseire).

A vonókezelés helyes értelmezése és elsajátítása videofelvétel segítségével. Énekes dallamok megtanulása szöveggel.

213

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

Felhasználható anyag Halmos István: Szatmármegyei népdalok in: Népzene és zenetör­ ténet 2. Editio Musica Budapest, 1974. 201-220.

Szatmári bandák Gyűjtötte és szerkesztette: Hans Hurtig és Vavrinecz András Hungaroton, Budapest, SLPX 18 154 Magyar Népzenei Antológia I. Tánczene Szerkesztette: Martin György - Németh István - Pesovár Ernő Hungaroton, LPX 18122-16 Magyar Népzenei Antológia IV. Alföld Szerkesztette: Paksa Kata­ lin - Németh István Hungaroton, LPX 18 159-163 (Ugyanennek könyv alakja: Budapest, MTA ZTI ,1994.)

Az MTA Zenetudományi Intézete népzenei gyűjtéseiből összeál­ lítandó kazetta: Szatmárököritó, Gáva, Jánkmajtis, Kisar, Szamos­ angyalos, Tiszakóród.

2. Ismerkedés a bartóki IV. népzenei dialektussal: Erdély: Szék. Sűrű tempó, ritka tempó, verbunk, négyes, csárdás, lassú, porka, hétlépés.

Technikai feladatok Ifj. Ádám István széki kontrás harmóniakészlete, harmonizálási módjának elsajátítása és összevetése más széki kontrásokéval (pl.

Mikó Albert, Moldován György). „Szalasztott" vonóindítás és hangsúlyozás.

Az előke tudatos alkalmazása vonóváltásnál.

A prímás hangsúlyozásmódjának ismerete.

A különböző tánctípusok tempóinak pontos ismerete.

Lejegyzés és visszatanulás autentikus népzenei hangfelvételről.

214

NÉPI BRÁCSA

A zenei folyamat egészének vizsgálata, egy-egy hosszabb zenei folyamat törvényszerűségeinek felismerése és alkalmazása. Énekes dallamok megtanulása szöveggel.

Felhasználható anyag Lajtha László: Széki gyűjtés in: Népzenei Monográfiák II. Zene­ műkiadó Vállalat, Budapest, 1954.

Halmos Béla: Adám István széki prímás dolgozatok Budapest, 1980. 85-114.

in: Zenetudományi

Halmos Béla - Virágvölgyi Márta: Széki férfitáncok zenéje Magyar Művelődési Intézet, Budapest, 1995.

Az MTA Zenetudományi Intézete gyűjtéseiből összeállítandó kazetta: Nóvák Ferenc (1964.), Kallós Zoltán - Martin György (1969.), ifj. Csóri Sándor (1972., 1973.), Halmos Béla gyűjtései id. Ádám István és zenekaránál Az Óbudai Népzenei Iskola videofelvétele: 1988. (ifj. Ádám István, Ádám Sándor) A Népművelési Intézet (ma Magyar Művelődési Intézet) video­ felvételei Moldován György prímásról (1981., 1983.)

3. Erdély (folytatás): Ördöngősfüzes. Ritka és sűrű fogásolás, lassú csárdás.

Technikai feladatok Dallamhangokra épülő dúr harmonizálás.

A „ritka fogásolás" sajátságos vonózásának elsajátítása.

215

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

Felhasználható anyag Eszak-mezőségi magyar népzene III. Ördöngősfüzes Szerkesztette: Halmos Béla Hungaroton, LPX 18 107 Magyar Népzenei Antológia I. Tánczene Szerkesztette: Martin György - Németh István - Pesovár Ernő Hungaroton, LPX 18 112-116 Összeállítandó kazetta: Kallós Zoltán (1964., 1967., 1969.), Sebő Ferenc (1972. Mezei Ferenc, Mezei Károly prímások) és Fekete Antal gyűjtéséből (1987.)

4. Erdély (folytatás): Kalotaszeg. Csárdás, „Hajnali" A-G hang­ nemekben.

Technikai feladatok Az első évfolyamban elsajátított technikák tökéletesítése.

Négyhúros brácsán Culi János „Kucsi" akkordkészletének és játékstílusának megtanulása a magyarlónai zenekarral készült felvételek alapján.

Felhasználható anyag Magyar Népzenei Antológia V-VI. Szerkesztette: Németh István Sárosi Bálint MTA ZTI; MK 005-007 Az MTA ZTI népzenegyűjtéseiből összeállítandó kazetta: Magyarlóna, Bánffyhunyad, Méra III. évfolyam évi 72 óra (heti 2x60 perc) 1. Az északi népzenei dialektus területeiről Palócvidék, Csalló­ köz, Mátyusföld. Verbunk, lassú csárdás, friss csárdás, dudanóV 216

NÉPI BRÁCSA

ták, kanásztánc, alkalomhoz kötött dallamok (pl. lakodalmasok - menyasszonytánc).

Technikai feladatok Négyhúros brácsán és hegedű-kontrán funkciós akkordmenetek megtanulása.

Eredeti felvételről a kontrakíséret lejegyzése.

Egy-egy dallam kíséretében egyéni variációk, stílusos improvizálás gyakorlása.

Egy-egy ismeretlen dallam stílusos megharmonizálása első hallás után.

Felhasználható anyag Lajtha László népzenegyűjtéseiből: Balassagyarmati és soproni zenekar Szerkesztette: Tari Lujza Hungaroton, MK 18 206 Magyar Népzenei Antológia II. Észak Szerkesztette: Tari Lujza Vikár László Hungaroton, LPX 18 124-128 Az MTA ZTI népzenegyűjtéseiből összeállítandó kazetta: Nógrádsipek, Felsőíárkány, Jóka, Kürt, Kartal 2. Erdély (folytatás): Magyarpalatka, Magyarszovát. Ritka magyar, sűrű magyar, verbunk, négyes (magyar tánc), korcsos, szökős, ritka csárdás, sűrű csárdás, lassú cigánytánc, román táncok, alkalomhoz kötött dallamok (pl. halottkísérők).

Technikai feladatok Dúr harmóniasorok és ennek helyi jellegzetességei.

Vonókezelés elsajátítása, vonásnemek.

Kiemelkedő brácsás egyéniségek játékstílusának összehasonlítása, a különbözőségek tudatosítása (Magyarpalatka: Kodoba Béla, i

217

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

Moldován Emerik, Mácsingó Sándor, Radák Mihály, Magyar­ szovát: Botezán János, Huszár Sándor).

Vonásvariációk.

A belső hangsúlyozás és aszimmetria gyakoroltatása, szigorúan a prímás játékához igazodva.

A passzív dalkincs növelése: énekes dallamok megtanulása.

Felhasználható

anyag

Eszak-mezőségi magyar népzene IV. Szerkesztette: Halmos Béla Hungaroton, LPX 18 111 Kallós archívum 11. Mezőségi magyar népzene - Magyarszovát (Maneszes Márton, Csengeri Árpád, Radák János prímások) Tarajul din Suatu (Radák János prímás) Bukarest, EPE 02.690 Mezőségi magyar népzene - Magyarpalatka MK 18 216-217 (Kodoba Ignác; Kozák Zsiga, Mácsingó Náci, Kodoba Béla, Kodoba Márton prímások) Magyar népzene Erdélyből - Magyarpalatka (SYNCOOP 5753 CD 152) Az MTA ZTI népzenegyűjtéseiből összeállítandó kazetta: video­ felvételek: 1984., 1985., 1990.

3. Vas és Sopron megye. Régi magyar tánczene, korai verbunkos stílus, nyugat-dunántúli népi táncdallamok megismerése. Tendl Pál, Tendl Vilmos, Csejtei István zenekara.

218

NÉPI BRÁCSA

Technikai feladatok A bécsi klasszikus zenéhez legközelebb álló népzene stílus­ jegyeinek elsajátítása, kiemelt figyelemmel a harmonizálásra.

Felhasználható anyag Lajtha László: Dunántúli táncok és dallamok Zeneműkiadó, Buda­ pest, 1962.

Lajtha László népzenegyűjtéseiből: Balassagyarmati és Soproni zenekar Szerkesztette: Tari Lujza Hungaroton, MK 18 206 4. A dunántúli népzenei dialektusterület (folytatás): Rábaköz.

Kanásztánc, verbunk és frisse, lassú csárdás, friss csárdás.

Tiechnikai feladatok Dallamtanulás, majd minden dallam automatikus transzponálása különböző hangnemekbe: A-D-G-C. Felhasználható anyag Magyar Népzenei Antológia I. Tánczene Szerkesztette: Német Ist­ ván - Martin György - Pesovár Ernő Hungaroton, LPX 18 112-116 Magyar Népzenei Antológia III. Dunántúl Szerkesztette: Olsvai Imre Hungaroton, LPX 18 138-142 Barsi Ernő: Daloló Rábaköz Győr, 1970.

Barsi Ernő: Daloló Szigetköz Győrzámoly, 1995.

Lajtha László: Dunántúli láncok és dallamok I. Zeneműkiadó, Budapest, 1962.

219

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

IV. évfolyam évi 64-72 óra (heti 2x60 perc) 1. Erdély. Kalotaszeg-Mezőség: Bonchida. Magyar táncrend: Lassú magyar, sűrű magyar, verbunk, lassú csárdás, sűrű csárdás. Román táncrend: román forgatós, lassú cigányos, gyors cigányos, barbunc, sűrű legényes.

Technikai feladatok A már megismert, bonyolult akkordkészletű négyhúros brácsajáték után az egyszerűbb, más jellegű bonchidai harmonizálás elsajá­ títása (Kalló János és Ádám József játéka alapján).

A hegedű-kontra kéttagú banda játékmódja (Pusztai Sándor és ifj.

Kolbász Béla játéka alapján).

Eredeti hangfelvételek lejegyzése.

Vonókezelés.

Stílusos játék.

Felhasználható anyag Észak-Mezőségi népzene I. Bonchida, Halmos Béla Hungaroton, LPX 18 107

Válaszúi

Szerkesztette:

Kallós archívum: 7. Eszak-mezőségi magyar népzene Válaszút - Bonchida 8. Mezőségi magyar-román népzene Bonchida 9. Észak mezőségi magyar népzene Bonchida - Válaszút (Pusztai Sándor, Pusztai Endre, Bonc István, id. Kolbász Béla, id.

Kolbász Béla prímások) Magyar Népzenei Antológia V-VI. Szerkesztette: Sárosi Bálint Németh István MTA ZTI MK 005-007

220

NÉPI BRÁCSA

2. Székelyföld: Vajdaszentivány, Magyarpéterlaka. Verbunk, sebes forduló, lassú, korcsos, cigánycsárdás.

Technikai feladatok Vonásnemek különbözőségének összehasonlítása Horváth Mihály vajdaszentiványi, és Ponci Gyula péterlaki brácsás játékában.

A harmonizálás és az akkordkészlet összehasonlítása Horváth Mihály és Ponci Gyula játékában.

Ritmusvariációk egy-egy tánc kíséretében.

Felhasználható anyag Magyar hangszeres népzene Szerkesztette: Sárosi Bálint Hungaro­ ton, LPX 18 045-0000 Magyar Népzenei Antológia V-VI. Szerkesztette: Sárosi Bálint Németh István MTA ZTI MK 005-007 Vavrinecz András: Vajdaszentiványi népzene I. Magyar Művelő­ dési Intézet, Budapest, 1992.

Az MTA ZTI népzenegyűjtéseiből összeállítandó kazetta: Maros­ széki táncrend (Magyarpéterlaka, Felső-Maros mente, Vajdaszent­ ivány) 3. Ismerkedés a magyarországi román nemzetiség népzenéjé­ vel. Miníntelu, ardelenescu, tiganesca. iunga.

Technikai feladatok Hegedűkontra vonókezei-.: s, vonásnemek.

Aszimmetrikus lüktetés (iunga, tiganesca).

Dallamimitáció a hegedűkontrán.

221

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

Felhasználható anyag Magyarországi román népzene Gyűjtötte és szerkesztette: Sebő Ferenc Hungaroton, SLPX 18 077 V. évfolyam évi 64-72 óra (heti 2x60 perc) 1. Az északi népzenei terület zenei ismeretanyagának bővíté­ se: Gömör. Juhásznóta, lassú csárdás, friss csárdás.

Technikai feladatok Molnár Kálmán brácsás bonyolult akkordmeneteinek elsajátítása négyhúros brácsán, a magasabb fekvésekben is.

A töltőszólam és a dallamjáték közötti, játékmód, az ún. „dallam­ imitáló harmonizálás" elsajátítása a juhász-repertoárban.

Seres Kálmán kontrás egyszerűbb harmonizálása és összevetése Molnár Kálmán játékával.

A stílusos improvizálás gyakorlása, saját variációk létrehozása. Énekes dallamok megtanulása szöveggel, különös tekintettel a juhászanyag parlando-rubato előadásmódjára.

Felhasználható anyag Varsányi Ildikó: Gömöri népzene (Alsókálosa - Molnár László és zenekara; kötet+kazetta) Magyar Művelődési Intézet, Budapest, 1991.

Magyar Népzenei Antológia II. Észak Szerkesztette: Tari Lujza Vikár László Hungaroton, LPX 18 124-128 A Magyar Művelődési Intézet Szakmai Háza és a MTV videofel­ vételeiből összeállítandó kazetta

222

NÉPI BRÁCSA

3. Székelyföld: Ádámos. Magyaros, lassú, székely verbunk, féloláhos, szökő, szegényes, pontozó.

Technikai feladatok A Küküllő menti dallamkincs és a táncok megismerése.

Egyedi vonásnemek Kozák József brácsajátékában.

Az ádámosi zenekar játékának összehasonlítása más Küküllő menti zenekarokéval (Magyarkirályfalva, Magyarózd, Dombó, Magyarbece, Szászcsávás).

Felhasználható anyag Népzenei Antológia I. Tánczene Szerkesztette: Németh István Martin György - Pesovár Ernő Hungaroton, LPX 18 112-116 Népzenei Antológia VI. Szerkesztette: Németh István - Sárosi Bálint MTA ZTI MK 005-007 Sárosi Bálint: A hangszeres magyar népzene Püski Kiadó, Buda­ pest, 1996.

A (volt) Népművelési Intézet videofelvételeiből összeállítandó kazetta.

4. A T A N T Á R G Y KAPCSOLATA M Á S T A N T Á R G Y A K TÉMÁIVAL

A zenetörténet, a zeneirodalom, a művészettörténet, a magyar és világirodalom, valamint a történelem tantárgy ismeretanyaga nyújt kitekintést a művészetek egyéb területeire, s ennek segítségével az órákon megteremthető a tanulók ismereteinek szintézise.

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

Ezekből a tantárgyakból ismerheti meg • a különböző stílusok jellemzőit, a zeneszerzők munkásságát, • a zeneművek születésének jellemző körülményeit, • a hangszer keletkezését, fejlődésének történetét és irodalmát, • az egyes korszakok kimagasló egyéniségeit és alkotásait.

A többi tantárgy - szolfézs, zeneelmélet, népzene, népzeneelmélet, népi hangszer, hangszeres népzene - abban segíti a tanulót, hogy a brácsán megtanult népzenei anyagot és a hozzá kapott elméleti ismereteket kibővítse és kiteljesítse a népzene egészére, rávilá­ gítson más zenei műfajok, stílusok közötti összefüggésekre.

5. AZ É R T É K E L É S M Ó D J A

Az értékelés történhet • az órai munka alapján a tanév folyamán meghallgatásokon, • tanszaki hangversenyeken, • félévi meghallgatáson vagy vizsgán, • a tanévvégi vizsgán.

A félévi vizsgán elsősorban a tanár, az év végi vizsgán a tanszak tanáraiból alakult bizottság osztályoz.

A tanév végi vizsgák anyaga • Egy népzenei dialektus táncrendje zenekari kíséretének - azon belül az adott terület és műfaj jellegzetes kísérőhangszerének (kontra vagy brácsa) előadása, • tánc alá (quasi funkcióban való) muzsikálás egy másik jellemző népzenei területről.

224

NÉPI BRÁCSA

6. TÁRGYI F E L T É T E L E K

A tantárgy eredményes tanítása az építésügyi szabványnak megfe­ lelő méretű, jó akusztikájú, szellőztethető tantermek kialakítását igényli, lehetőleg a teljes alakot visszaadó tükörrel.

A tanulók zavartalan tanításához szükséges, hogy az egymással szomszédos tantermeket megfelelő hangszigeteléssel lássák el.

Szükséges hangszer ál lomány Megfelelő számú jó minőségű brácsa és kontra.

Tanítási segédeszközök: • lassítható magnó - vagy olyan berendezés, amivel megoldható a hangfelvételek hangmagasság-csökkenés nélküli lassítása, vagy számítógép, egy erre alkalmas hangkártyával, vagy Hard disc recorder-, amely a lejegyzési gyakorlathoz szükséges; • kétkazettás magnó, CD-lejátszó - a népzenei gyűjtések nagy része kizárólag hangfelvétel után tanítható meg; • videokamera, videó és monitor - a különböző játékmódok, fogások, a jobb- és balkéztechnika tájankénti (prímásonkénti) eltéréseit a kottában nem lehet maradéktalanul leírni és vissza­ adni, ezért szükséges a videofelvételek állandó használata a tanításban; • a növendék játékának felvétele, ennek visszanézése és összeha­ sonlítása az adatközlő játékával nagymértékben meggyorsítja a fejlődést; • fénymásoló - lehetővé teszi a nehezen hozzáférhető kották másolását, illetve a folyamatosan készülő lejegyzések azonnali használatát, és a lejegyzések archiválását az iskola számára;

225

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

• metronóm - segítséget nyújt a tempó megválasztásában és a játék egyenletességének, a ritmusok pontosságának kontrollálá­ sában; • kottaállvány; • kottavonalas tábla, kréta; • könyvtár, kottatár, amely tartalmazza a népzenei gyűjtések addig lejegyzett és megjelent irodalmát, valamint a tanár és diákok által készített lejegyzések fénymásolatát; • hangtár, amely tartalmazza a magyar hangszeres népzenei gyűj­ tések hangfelvételeit, lemezeit, kazettáit, CD-it és videofelvé­ teleit; • előadóterem, táncterem, amely alkalmas arra, hogy a növendékek tudásukat, felkészültségüket közönség előtt is bemutathassák, gyakorlatot szerezve ezáltal a nyilvánosság előtti szereplésben és a színpadi viselkedés területén; • a táncterem alkalmas legyen táncház tartására.

226

NÉPI NAGYBŐGŐ, CSELLÓ, ÜTŐGARDON Készítette: Havasréti Pál Lektorálta: Dr. Tari Lujza

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

1. A P R O G R A M CÉLJA, FELADATA

A nagybőgő - cselló - ütőgardon főtárgy tanításának célja olyan népzenészek képzése, akik képesek a hagyományos magyar népze­ nei darabok stílushű, hiteles és zenei élményt adó megszólaltatá­ sára és továbbadására.

A tanulók sajátítsák el a magyar népzenei nyelvezetet és annak előadási sajátságait, s annak részeként tudják a dallamokat a megformálás szabályaira támaszkodva újraalkotni (nem másolni).

Cél tehát - a beszélt anyanyelvhez hasonlóan - a magyar népzene anyanyelvi szintű tudásának megközelítése.

A növendék hangszerén keresztül is kapjon bevezetést a népzene teljes világképébe. A zeneiskolában szerzett hangszeres felkészült­ ségére és zenei ismereteire alapozva olyan szakmai tudást és általános zenei műveltséget sajátítson el, amely alkalmassá teszi őt tanulmányai folytatására a szakirányú felsőoktatásban, illetve a közművelődés területén középfokú zenei felkészültséget igénylő munkakör ellátására.

A • • • •

program feladata, hogy ismertesse meg a tanulóval a magyar népzene főbb dialektusait, a tanulmányi anyagon keresztül a népzene főbb stílusait, műfajait, tánctípusait és -zenéit, a népzene improvizatív, de az előadásmód hagyományaira épülő gondolkodásmódját, • a hangszerkezeléshez, zenei kifejezéshez vezető megfelelő tech­ nikákat, tudatosítsa e technikák és a zenei elképzelés összefüg­ gő egységét.

Fejlessze a növendék • hallását,

228

NÉPI NAGYBŐGŐ,

• • • • • • • •

CSELLÓ,

ÜTŐGORDON

a magyar nyelvvel összefüggő ritmus- és hangsúlyérzékét, stílusérzékét, improvizációs készségét, zenei fantáziáját, a zenei emlékezetét, zenei ízlését, a zenei karakterek iránti érzékenységét, technikai adottságait,előadókészségét, képességét a dallamok rögtönző összetűzésére, a tánctételek és táncciklusok kialakítására.

Adjon teret a tanuló kreatív megnyilvánulásainak, tegye képessé, fogékonnyá, nyitottá a szomszédos, illetve más európai népek, más kultúrák, valamint más zenei irányzatok (pl. klasszikus zene, kortárs zene) befogadására.

2. K Ö V E T E L M É N Y E K A P R O G R A M E L V É G Z É S E UTÁN

A tanuló ismerje • hangszerei történetét, típusait, a hangszer elterjedtségét a ma­ gyar nyelvterület különböző vidékein, • legyen ismerete a szomszéd népek hasonló hangszereiről, • hangszerei repertoárját, és azoknak jellemző részét, előadói ha­ gyományát a magyar nyelvterület különböző vidékein, és azok jellemző zenei stílusjegyeit, • hangszere irodalmát, a jelentősebb népzenekutatók munkássá­ gát és írásait.

Legyen képes „ ., • elemezni a népdalok formai és harmóniai szerkezetét,

229

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

• zenei és technikai szempontból tudatos elemző gyakorlásra, • technikájának önálló továbbfejlesztésére, • hangszeres népzenei darabok önálló megtanulására, és lejegy­ zésére felvételről, • énekes dallamok megformálására hangszerein, az adott népze­ nei dialektus stílusának megfelelő hagyományos előadásmódján, • természetes, oldott hangszerkezelésre, • tiszta intonációra, • a hangszín és a hang kialakítására, díszítésére, az autentikus hangzást megközelítő módon, a stílus adta kereteken belül, • népzenei darabok értelmes, tagolt előadására (illetve kíséreté­ re), a ritmus, a hangsúlyok, az összetartozó és elkülönülő hangok helyes megszólaltatására, • több terület népi tánca zenekíséretének eljátszására, • a jobb és bal kéz játszómechanizmusának összehangolására, • a legfontosabb zenei karakterek megjelenítésére, • az egyes zenei karaktereknek megfelelően az alapvonások (legato, détaché, martelé, marcato, staccato, pizzicato) alkalma­ zására, • dinamikailag árnyalt és kifejező hangképzésre, • a dallamok stílusának és karakterének, valamint saját kézal­ katának megfelelő ujjrendek és vonások önálló kialakítására és variálására, • életkorának és képességeinek megfelelő zenei anyag autenti­ kus, stílushű, a zenei összefüggéseket visszaadó, értelmesen tagolt, árnyalt és kifejező előadására.

A • • • •

tanuló rendelkezzék biztos zenei memóriával, igényes, fejlett hallással, kontrolláló-képességgel, koncentráló-képességgel és szereplési rutinnal, lapról olvasási készséggel,

230

NÉPI NAGYBŐGŐ,

CSELLÓ,

ÜTŐGORDON

• művészi szándékú zenei kifejezést lehetővé tevő előadókész­ séggel, • az adott népzenei dialektus előadói hagyományára épülő rögtönző­ készséggel, néptánckísérő rutinnal, • legyen tisztában a magyar nyelv prozódiájával és annak népze­ nei vonatkozásaival.

2.1. A SZAKKÖZÉPISKOLA FELVÉTELI ANYAGA A növendék korábban tanult hangszerén tudjon kísérni, vagy ját­ szani két népzenei dialektus zenéjéből • legalább öt / -es metrumú lassú csárdás dallamot, • legalább öt / -es metrumú kanásztánc (ugrós) vagy legényes dallamot, • legalább öt / -es, vagy / -es metrumú gyors csárdás (sebes, friss) dallamot, • legalább öt parlando-rubato dallamot.

4

4

2

4

2

4

4

4

A dalok, illetve dallamok háromnegyede legyen oktáv, vagy annál nagyobb hangterjedelmű, továbbá egyharmada legyen régi stílusú népdal. A daloknak minimum a felét tudja szöveggel is énekelni.

3. TANANYAG

A tananyag részletezése előtt néhány megjegyzés: 1. A nagybőgő és a gordonka hangszereket a magyar nyelvterület népi zenekari gyakorlatát mintául véve együtt tanítjuk (a bőgő­ sök ritka kivétellel mind csellón kezdik tanulmányaikat, mivel a népzenében a kétféle hangszeren nagyjából ugyanazt kell megszólaltatni).

231

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

2. E két hangszerrel együtt tanítjuk a gardont (ütőgardon) is, mi­ vel az cselló formájú hangszertest, illetve a népi gyakorlatban ténylegesen alkalmaznak gordonkát gardon funkcióban.

3. A népi nagybőgőn a legmélyebb húrt (E-húrt) nem használják, illetve fel sem teszik hangszerükre. így a hangszer hangolása: „G-D-A". Ha a hangszer kéthúros, akkor a hangolása lehet „GD", vagy „G-C". Néhány erdélyi, mezőségi faluban egyhúros hangszert használnak; ilyenkor általában „C" hangra hangolják a bélhúrt.

4. A népi cselló (amely általában bélhúros), mérete egyezik a 4/4es gordonkáéval. A népi gyakorlatban használt csellónak három húrja van, amelynek hangolása a legmélyebb húrtól kezdve: „ C-G-D", tehát a gordonka legvékonyabb húrját, az „A"-t nem használják.

A vonó a barokk viola da gamba vonójához hasonlítható: rövid, de erős (házi készítésű, lószőrrel felszerelt).

A zenei anyag kiválasztását és mennyiségét mindenkor a tanuló technikai fejlettsége, muzikalitása, zenei érettsége határozza meg.

Egy tanév alatt az elvégzendő anyag mennyisége kb.

• 2-3 különböző népzenei dialektusterületről való dallamanyag zenei kísérete (legalább háromféle tánctípus), • 40-60 népdal zenei kísérete kívülről (kotta nélkül), • 2-3 különböző előadási darab összeállítása, amit a növendék koncertszerűén mutat be.

232

NÉPI NAGYBŐGŐ,

CSELLÓ,

ÜTŐGORDON

A képzés időtartama 5 év.

I. évfolyam évi 72 óra (heti 2x60 perc) A tanítás anyaga 1. A bartóki I. népzenei dialektus: a dunántúli tánczene kísérete „A-D" hangnemekben. Ugrós, lassú csárdás, friss csárdás (kb.

30 dallam).

Kalocsai tánczene kísérete „C-D" hangnemekben: mars, lassú csárdás, friss csárdás, verbunk (kb. 10 dallam).

2. A bartóki IV. népzenei dialektus, Erdély, Kalotaszeg. Tánczene-kíséret „A-G" hangnemekben: legényes, verbunk, szapora (kb. 20 dallam).

3. Erdély, Székelyföld: sóvidéki tánczene kísérete „A-D" hangne­ mekben: verbunk, szöktetős, jártatós, forgatós (kb. 20 dallam).

Technikai feladat A dűvő vonás alkalmazása egyenletes ritmusban, mérsékelten gyors tempóban (legényes, lassú csárdás, forgatós), illetve az alapvonásof-' ismerete (détaché, martelé, legato).

Követelmények Az alapvonások játszása hajlékony, szép hangon bőgőn és csellón (ugrós - dus - mars, lassú és friss csárdás, dűvő, verbunk).

A húr- és vonóváltó-műveletek tudatos előkészítése és végrehajtá­ sa.

Tiszta intonáció (a kar és a kézfej szerepe).

A fekvésváltások előkészítése, beillesztésük a zenei folyamatba, valamint könnyed, zavartalan eljátszásuk középtempóban.

Dinamikai váltások gyakorlása.

Kotta nélküli játék a stílus követelményeinek megfelelően.

2ó J

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

A játszott dallamok formai-szerkezeti tagolásának ismerete.

Eligazodás a bőgő, illetve cselló hangolású hangszereken.

Eligazodás a kontrás által fogott akkordokon és azok felismerése a fogásmódok alapján is.

Törekvés a tempótartásra, hallás utáni dallalmtanulásra.

A dallamok énekes változatainak megtanulása.

Transzponálás D-A-C hangnemekbe.

Hangsúlyozás, hangindítás.

A gardon hangolása, hangszertartás.

Felhasználható anyag Lajtha László: 1954. Széki gyűjtés in: Népzenei monográfiák II. Zeneműkiadó, Budapest 1955. Kőrispataki gyűjtés in: Népzenei monográfiák III. Zenemű­ kiadó, Budapest 1962. Dunántúli táncok és dallamok Zeneműkiadó, Budapest Lajtha László népzenegyűjtéseiből: Balassagyarmati és Soproni zenekar Szerkesztette: Tari Lujza Hungaroton, MK 18 206 A bogyiszlói zenekar Gyűjtötte és összeállította: Sebő Ferenc SLPX 18 095 Magyar Népzenei Antológia I. Tánczene Szerkesztette: Németh István - Martin György - Pesovár Ernő Hungaroton, LPX 18 112-116 Magyar Népzenei Antológia III. Dunántúl Szerkesztette: Olsvai Imre Hungaroton, Budapest LPX 18 138-142

234

NÉPI NAGYBŐGŐ,

CSELLÓ,

ÜTŐGORDON

Magyar Népzenei Antológia V-VI. Erdély Szerkesztette: Sárosi Bálint - Németh István MTA ZTI MK 005-007 Sóvidéki népzene (Paradica Mihály hanglemeze) Bukarest, STEPE 03388 Az MTA Zenetudományi Intézete népzenegyűjtéseiből összeállí­ tandó kazetta: Bogyiszló, Karád, Szenta, Berzence, Kaposszerdahely, Kistótváros, Kalocsa, Foktő, Alsó- és Felsősófalva II. évfolyam évi 72 óra (heti 2x60 perc) A tanítás anyaga 1. Az alföldi népzenei dialektusból: szatmári tánczene kísérete „A" hangnemben. Magyar verbunk, csendes, lassú csárdás, cigánytánc, kondástánc, ugrós, juhásznóta, oláhos (kb. 15 dallam).

2. Erdély (folytatás): széki tánczene kísérete „A" hangnemben.

Verbunk, lassú, csárdás, porka, hétlépés, négyes, sűrű tempó, ritka tempó (kb. 40 dallam).

3. Erdély (folytatás): ördöngősfüzesi tánczene kísérete „A-D-G" hangnemekben. Ritka és sűrű fogásolás, lassú csárdás (4-4 dallam).

4. Erdély (folytatás): kalotaszegi tánczene kísérete „A-G" hangne­ mekben. Csárdás, „Hajnali" (hangnemenként 5-6, illetve 2-2 dallam).

Technikai feladatok A növendék tudja és alkalmazza • bőgőn és csellón egyenletes ritmusban, mérsékelten gyors tem­ póban is a szimmetrikus és az aszimmetrikus dűvő vonásokat,

235

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

• a lassú és a verbunk „merítéses" vonásokat, a ritka és sűrű fogásolás vonásait, a hajnali-táncdallam „tapasztott" vonását, illetve az alapvonásokat (détaché, martelé, marcato, legato), • gardonon a bal kéz pizzicato-, a jobb kéz ütéstechnikát.

Követelmények A növendék legyen képes • a különböző tánctípusokat az adott hangnemben lezárni (Ma­ gyar verbunk), • a műfaji váltások magabiztos végrehajtására („Csendes"-Lassú, Csárdás, Porka-Hétlépés, sűrű-ritka tempó, lassú-csárdás, ritka­ sűrű fogásolás, hajnali-csárdás), • a parlando-rubato előadásmód megszólaltatására, • hangsúlyozásra, • különböző vonásnemekkel a belső hangsúlyozásra, • aszimmetrikus dűvő vonást külön vonóval is létrehozni (Né­ gyes, lassú).

• a szatmári, széki és kalotaszegi kíséretet (legalább az egyiket) csellón is megszólaltatni, • tánczenei folyamat kíséretének eljátszására, • megtanulni a dallamok énekes változatait szöveggel is, • fogások alapján ránézésből is felismerni a kontrás által játszott harmóniákat és azokat tudja követni hangszerén, • az aszimmetrikus játékmód elsajátítására (ördöngősfüzesi ritka fogásolás), • énekes kísérésére, • a közjátékok felismerésére, tonalitásának (relatív hangmagassá­ gi viszonyokon alapuló) meghatározására • sorzáró képletek, záróformulák alkalmazására.

236

NÉPI NAGYBŐGŐ,

CSELLÓ,

ÜTŐGORDON

Felhasználható anyag Az I. évfolyam hanglemezanyaga, valamint: Szatmári bandák Szerkesztette: Hans Hurtig és Vavrinecz András Hungaroton, SLPX 18 154 Lajtha László: Széki gyűjtés Zeneműkiadó, Budapest, 1954.

in: Népzenei

monográfiák

II.

Észak-mezőségi magyar népzene III. Ördöngősfüzes Szerkesztette: Halmos Béla Hungaroton, LPX 18 107 Összeállítás Kallós Zoltán (1964., 1967., 1969.), Sebő Ferenc (1972.) és fj.Csoóri Sándor (1972-73.) gyűjtéseiből III. évfolyam évi 72 óra (heti 2x60 perc) A tanítás anyaga 1. Ismerkedés az északi népzenei dialektussal. Népi tánczenekísé­ ret tanulása a következő tájegységekről: Palócföld, Csallóköz, Mátyusföld. Verbunk, lassú csárdás, friss csárdás, dudanóták, kanásztánc, menyasszonytánc (kb. 20 dallam).

2. Erdély (folytatás): mezőségi tánczenék kísérete - Magyarpalatka, Magyarszovát. Ritka és sűrű magyar, négyes, lassú cigánytánc, ritka csárdás, szökős, sűrű csárdás, korcsos (kb. 30 dallam).

3. Dunántúl (folytatás): Vas és Sopron megyei táncdallamok kísé­ retének megtanulása. Régi magyar tanczenék, korai verbunko­ sok, nyugat-dunántúli táncdallamok (kb. 10 dallam).

4. Dunántúl (folytatás): rábaközi táncok kísérete. Verbunk és frisse, dus, kanásztánc, lassú friss csárdás, dudanóták (kb. 1520 dallam).

237

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

Tech n ikai feladatok Legyen tisztában az egyes területek zenei formai egységének fogalmával, tudja a prímást követni a kontrással összhangban (különös tekintettel a friss csárdásokra).

Követelmények A növendék legyen képes • a pizzicato különböző fajtáit alkalmazni, • stílusos improvizálásra bőgőn és csellón is (vonásnemek válto­ gatására), • a friss csárdások gyors tempójának megtartására, illetve finom módusulásaira (a friss gyorsuló tempói, illetve friss utáni újabb váltás lassúra), • árnyalt zenei előadásmódra, különösen az alkalomhoz kötődő dallamoknál, • a bécsi klasszikus zenéhez legközelebb álló népzene stílusje­ gyeinek elsajátítására, • zenekari összjátékra, • az aszimmetria árnyalt kifejezésére (pl. ritka magyar, négyes, korcsos, lassú cigánytánc), • belső hangsúlyozásra, • énekes kísérésére, • improvizálásra az adott stíluson belül, illetve transzponálásra „D-A-G" hangnemekbe, • a dallamok énekes változatait szöveggel is megtanulni, többek közt a helyes prozódia érdekében Felhasználható anyag Magyar Népzenei Antológia I. Tctnczene Szerkesztette: Németh István - Martin György - Pesovár Ernő Hungaroton, LPX 18 112-116 Magyar Népzenei Antológia II. Észak Szerkesztette: Tari Lujza Vikár László Hungaroton, 18 124-128

238

NÉPI NAGYBŐGŐ,

CSELLÓ,

ÜTŐGORDON

Lajtha László népzenegyűjtéseiből: Balassagyarmati és Soproni zenekar Szerkesztette: Tari Lujza Hungaroton, MK 18 206 Magyar Népzenei Antológia V-VI. Erdély Szerkesztette: Sárosi Bálint - Németh István MTA ZTI MK 005-007 Lajtha László: Dunántúli táncok és dallamok I. Zeneműkiadó, Budapest, 1963.

Kallós Zoltán Archívum 11. Magyarszovát Tarajul din Suatu - Népzene Magyarszovátról Bukarest, EPE 026909 Mezőségi magyar népzene - Magyarpalatka Hungaroton, MK 18 216-217 Magyar népzene Erdélyből 5753

- Magyarpalatka

CD SYNCOOP

A Magyar Művelődési Intézet Szakmai Háza népzenegyűjtéseiből összeállítandó kazetta.

IV. évfolyam évi 64-72 óra (heti 2x60 perc) 1. Nyugat-Erdély (folytatás): bonchidai tánczenék kísérete „A-DG" hangnemekben. Lassú-sűrű magyar, lassú-sűrű csárdás, román forgatós, lassú és gyors cigányos, verbunk, sűrű legényes (kb. 15-15 dallam).

2. Vajdaszentiványi és péterlaki táncok kísérete. Verbunk, sebes forduló, lassú, korcsos, cigánycsárdás (kb. 20-25 dallam).

3. Méhkeréki és eleki táncok kísérete „A-D" hangnemekben (kb.

3-3-dallam).

239

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

Technikai feladatok Tudja a különböző tánctípusok tempóit és azok műfaji váltásait magabiztosan végrehajtani.

Alkalmazza az alapvonásokat (esetleg német kapás vonóval is) és a talpas pizzicatót mérsékelten gyors tempóban is.

Követelmények A • • • • • • • • • • • •

növendék legyen képes a helyes hangsúlyozásra (sebes forduló, korcsos), a különböző vonásnemek összekötésére, variációira, a közjátékok magabiztos kíséretére mind ritmikailag, mind hangnemileg, aszimmetria „lekövetésére", különös tekintettel a román forga­ tásra, az ardelenescura és a lungára, a különböző tánctípusokat helyes hangnemben lezárni (lassú és sűrű magyar, sebes forduló, korcsos), a műfaji váltások magabiztos végrehajtására ritmikailag és hangnemileg is, ritmikus vonókezelésre, rövid különvonások, csúcsnál alkalma­ zott gyors indításra, speciális vonásnemek variálására, a dallamok énekes változatainak megtanulására szöveggel is, énekes kísérésére, hallás utáni dallamtanulásra, a megtanult dallamokat kotta nélkül előadni.

Felhasználható anyag Virágvölgyi Márta: Bonchidai népzene 1-11. Népzenei füzetek (kötet+kazetta) Magyar Művelődési Intézet, Budapest 1992. Észak-mezőségi népzene I. Bonchida, Válaszút Hungaroton, SLPX 18 107

240

NÉPI NAGYBŐGŐ,

CSELLÓ,

ÜTŐGORDON

A Kallós Archívum kazettái: 6. Magyarpéterlaka 7. Bonchida 8. Válaszút Vavrinecz András: Vqjdaszentiványi népzene I. Népzenei füzetek (kötet+kazetta) Magyar Művelődési Intézet, Budapest, 1992.

Az MTA Zenetudományi Intézete népzenegyűjtéseiből összeállí­ tandó kazetták, videofelvételek.

V. évfolyam évi 64-72 óra (heti 2x60 perc) 1. Az északi népzenei dialektus folytatása: Gömör megye népze­ néje. Juhásznóta, lassú és friss csárdás (kb. 10 dallam).

2. Székelyföld (folytatás): Csíkszentdomonkos népzenéje. Verbunk (magyarországi), cepel (kb. 10 dallam).

3. Gyimesi népzene. Féloláhos, verbunk, lassú és sebes magyaros, lassú és sebes csárdás, kettős jártatója és sírülője, héjszák (kb.

30 dallam).

4. Adámos népzenéje. Magyaros, lassú, székely verbunk, félolá­ hos, szökő, szegényes (kb. 15 dallam).

5. Moldvai népzene. Magyaros, öves, kezes, gergelytánc, erdélyes, virágtánc, kecskés, kettős, bolgáros, oroszos, stica, polka, sírba, ruca, sírba studencilor, drumul dragului (tánconként egyegy dallam).

Technikai feladatok Tudja és ismerje a különböző tánctípusokat és azok neveit. Tudja az ütőgardon alapritmusait stílusosan variálni, illetve a moldvai tánczene alapritmusait alkalmazni, esetleg dobon elsajátítani.

241

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

Követelmények A • • • • • • • •

• • •

•

növendék legyen képes a parlando-rubato, giusto játékmódra, a megtanult dalokat stílusosan, kotta nélkül játszani, a műfaji váltások (különböző tánctípusok között) magabiztos végrehajtására (ritmikailag és hangnemileg), a dallamok énekes változatainak megtanulására szöveggel is, énekes kísérésére, hallás utáni dallamtanulásra, a dallamok hallás utáni lekottázására, sorzáró ritmusképletek ritmikailag helyes, zeneileg stílusos alkalmazására, az ütőgardon alapritmusainak pontos, stílushű elsajátítására, felismerni a csíki és a gyimesi ritmizálás hasonlóságait, illetve különbözőségeit, az aszimmetrikus kíséretre ütőgardonon (magyarországi ver­ bunk, lassú magyaros, szegényes), a szinkópa, valamint az aszimmetrikus ritmusú táncdallamok ritmikailag pontos kísérésére ütőgardonon (Kettős jártatója és sírülője), színpadi produkcióra alkalmas zenekari darabok összeállítására.

4. A T A N T Á R G Y KAPCSOLATA M Á S T A N T Á R G Y A K TÉMÁIVAL

A zenetörténet, a művészettörténet, a zeneirodalom, a világiroda­ lom, valamint a történelem tantárgy ismeretanyaga nyújt kitekin­ tést a művészetek egyéb területeire, amelynek segítségével megte­ remthető a tanulók ismereteinek szintézise.

242

NÉPI NAGYBŐGŐ,

CSELLÓ,

ÜTŐGORDON

A zeneelmélet a népzene önálló tanulmányozásához szükséges ismereteket adja meg. A néprajz mutatja meg a népzene helyét a hagyományos közösségben. A fizika tantárgy segíti a tanulót a hangtani, akusztikai, hangtechnikai ismereteinek megértésében (hangsorok, felhangok). A néptánc segít a táncdallamok helyes ritmikai, tempó- és hangsúlybeli értelmezésében, és a kondíció, a fizikai erőnlét fejlesztésében.

5. A Z É R T É K E L É S M Ó D J A

Az értékelés tanév folyamán az órai munka, a félévi bemutató, az év végi vizsga, a tanszaki hangversenyek, nyilvános szereplések alapján történhet.

A félévi vizsgán elsősorban a tanár, az év végi vizsgán a tanszak tanáraiból alakult bizottság osztályoz. A vizsgák anyaga a tanult dallamok önálló, kotta nélküli, ciklussá összeállított előadásából áll.

6. TÁRGYI F E L T É T E L E K

Tanterem A tantárgy eredményes tanítása érdekében megfelelő méretű (kb.

16-20 négyzetméternyi), jó akusztikájú (hangszigetelt), jól szellőz­ tethető, világos terem szükséges, székekkel és asztalokkal.

Hangszerállomány Megfelelő számú, jó minőségű bőgő (bélhúrral felszerelt), cselló, gardon (esetleg dob) szükséges.

243

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

Tanítási segédeszközök • kottatartó és ötvonalas tábla krétával, • metronóm, • hangzó zenei és videó példatár, • könyvtár, kottatár (lehetőleg népzenei monográfiák, gyűjtések, lejegyzések, néprajzi könyvek), • lemezjátszó (CD-lejátszó is), másolós magnetofon a tanult felvételek sokszorosítására és órai hallgatására, illetve videó az eredeti gyűjtések megtekintésére, • több sebességű magnetofon (amivel lassítani, vagy gyorsítani lehet az adott zenei példát) lejegyzés céljából, • fénymásoló a nehezen hozzáférhető kották azonnali másolásá­ ra, illetve a folyamatosan készülő lejegyzések archiválására mind a tanulók, mind az iskola részére, • előadóterem, ami alkalmas koncertek megrendezésére, illetve táncház megtartására is, hogy a növendékek a nyilvánosság előtt is megmutathassák felkészültségüket.

244

CITERA Készítette: Lektorálta:

Borsi Ferenc Dr. Tari Lujza Gavenda Jánosné Joób Árpád

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

1. A P R O G R A M CÉLJA, FELADATA

A citera főtárgy középfokú tanításának alapvető célja az alapfokon megszerzett tudás elmélyítése: a hangszer magabiztos technikai ismerete, a citera-repertoár megismerése és stílusos előadása.

További célja a növendék felkészítése a felsőfokú tanulmányokra.

Szélesebb körű célja: a magyar népzene egészének magasszintű megismertetése és bevezetés az általános zenei műveltségbe. Ezen túl kellő jártasságot kell adnia a néphagyományban való általános eligazodáshoz, elegendő alapot kell nyújtania közművelődési tevé­ kenység végzéséhez.

A tanulmányok befejezésére elérendő cél: a közművelődés terüle­ tén középfokú népzenei felkészültséget igénylő munkakör ellátása: • önálló népzenei munka (szólista), • citerazenekar-vezető, • más népi hangszeres együttes tagja, • zenei szakkör-, klubvezető.

Kezdettől alapkövetelmény az egyes zenei egységek gyors memori­ zálása, illetve a teljes dallam fejben tartása és az elsajátított anyag kotta nélküli megszólaltatása. További követelmény: a belső hal­ lás segítségével a sztereotip zenei és szövegformulák felismerése, a stílus megértése és helyes visszaadása.

E helyen utalunk arra, hogy a fószak a citera, amelyet l-l év kötelező tambura és koboz hangszertanulás egészít ki. Az iskolai tanulmányok végén elvárás e hangszerek megfelelő ismerete is.

A képzés feladata, hogy ismertesse meg a növendékkel • a tanulmányi anyagon keresztül a citerazene főbb dialektus­ területeit, illetve azon keresztül főbb előadói stílusait,

246

CITERA

• a népzene és a műzene stílusa közötti hasonlóságokat és különbségeket, • a népzenén belül az értékes és az esztétikailag kevésbé értékes zene közötti különbségeket, • tegye fogékonnyá más népi hangszerek és az énekes népzene, más zenei műfajok és más népek zenéje, valamint a kultúra egyéb területei iránt, • és sajátíttassa el az esztétikai élményszerzés és az élményadás módját a népzenén keresztül.

A zenélésen keresztül segítse a tanulók személyiségének formálá­ sát, társas lénnyé válását, egészséges felnőtté érését.

Fejlessze • általános zenei képességeit, hallását, ritmusérzékét, transzponálási készségét, improvizációs képességét, zenei ízlését és stílus­ érzékét, • hajlamát a társas zenélésre, igényét a tiszta hangolásra. (A nö­ vendék a zeneiskolai évek alatt tanulja meg felhangolni hang­ szerét.) Ösztönözze az önálló munkára, ennek részeként az autentikus felvételek (ún. Pátria hanglemezsorozat, az MTA Zenetudományi Intézet, Kallós Archívum stb. kiadványai) hallgatására, valamint élő népzenei koncertek és egyéb rendezvények látogatására, sőt az ezeken való szereplésre (népzenei versenyek). Ösztönözze az élő népzenei hagyomány ápolására, értékeinek megőrzésére, esetleges felkutatására és feltárására.

247

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

2. K Ö V E T E L M É N Y E K A P R O G R A M E L V É G Z É S E UTÁN

A növendék magas szinten ismerje a magyar népzene egészét, legyen általánosan tájékozott a klasszikus zene területén.

A növendék • ismerje hangszere múltját és jelenét, helyét a magyar néphagyo­ mányban és általában a népzenében, • ismerje a citerazene főbb dialektusterületeit, illetve azon keresztül főbb előadói stílusait, valamint a néphagyomány kiemelkedő citerajátékosait és citerakészítőit, • legyen képes tiszta, stílusos, technikailag megfelelő hangszer­ játékra, • ismerje a magyar népzenére jellemző dallamdíszítéseket, tudja megkülönböztetni az énekelt és a különböző hangszeres ornamenseket és tudja őket helyesen alkalmazni a citerára, • legyen tisztában a magyar népi többszólamúság fogalmával, s alkalmazásával hangszerén, • legyen képes kottáról transzponálva játszani és stílusosan imp­ rovizálni, • rendelkezzen kellő előadói tapasztalattal, • legyen képes önálló műsor összeállítására és bővítésére, • sajátítsa el hangszere alapvető karbantartási feladatait.

A program végén rendelkezzék • biztos memóriával, • megfelelő repertoárral (tudjon minimum 500-600 dalt, illetve hangszeres darabot - évi 100 kötelezővel számolva), • megfelelő technikai ismeretekkel és stílusismerettel, • valamennyi területről kidolgozott zenei anyaggal (műsorral),

248

CITERA

• tánckíséreti tapasztalattal, • előadókészséggel (önálló és társas előadói), valamint műsor­ vezetői készséggel.

2.1. A SZAKKÖZÉPISKOLA FELVÉTELI ANYAGA A zeneiskola utolsó évfolyamának megfelelő szintű népzenei hang­ szeres és elméleti felkészültség, illetve klasszikus zenei hangsze­ res és elméleti felkészültség, kiegészítve minimum 1 évnek megfelelő citera szakon szerzett tudással. Alapvető követelmény a megfelelő technikai szint, s ennek részeként a következetes ujj­ rendhasználat. Ezzel együtt elvárás a stílusos előadás, a ritmikailag pontos játék. További elvárás a megfelelő hangszerismeret, illetve a hangszer elterjedtségének ismerete. (Ez egyben a növen­ dék segítségére van a citera megfelelő repertoárjának összeállí­ tásában.)

A nyomóhasználatoí - mindaddig, amíg az alapfokú és középfokú tanterv nincs kellő összhangban - nem írjuk elő kötelezően.

Tudásáról a növendék felvételi vizsgán ad számot.

A citera felvételi vizsga részei: • kötelező skálagyakorlat: a magyar népzenében gyakran előfor­ duló hangsorok (pentaton, dór, fríg, mixolíd, illetve dúr, moll) eljátszása a hangszeren c alapra, (lásd megjegyzésünket a 7. pont alatt); • két dalcsokor (2x 4-5 perc) eljátszása: a) egy tájegységekhez nem kötött (szabadon összeállított) dal­ csokor, amelynek tartalmaznia kell parlando-rubato népdalt, egy középgyors csárdás dallamot és egy frisset (a dallamok közül egyet lehetőleg nyomóval szólaltasson meg a felvéte­ liző);

249

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

b) egy tájegységhez kötött táncrend összeállítása a népzenei dialektusterületen belül a citera-hagyományból merítve; • egy szabadon választott parlando-rubato és egy giusto vokális népdal eléneklése (kíséret nélkül).

3. TANANYAG

A képzés időtartama 5 év (kiegészítő képzés esetén 3 év) A zenei anyag kiválasztását és mennyiségét a hangszer és a zenei anyag együttesen határozza meg.

Az egy év alatt elvégzendő anyag mennyisége: 2 félévre elosztva egy-egy önálló stílusssal ismerkedik meg a növendék.

Ezen kívül: • skála (ujjal, nyomóval), • évente 80-100 új dallam: parlando-rubato népdalok, giusto népdalok, táncdallamok (lassú és friss csárdások), • egyebek (verbunk, müfriss).

I. évfolyam évi 72 óra (heti 2x60 perc) Követelmények A növendék • tudatosítsa a megfelelő tartást és mozdulatokat hangszerénél, (testtartása megfelelő mértékben legyen laza), • dallamot játszó keze (bal kéz, illetve balkezesnél a jobb kéz) legyen laza és fürge, • intonációja legyen tiszta,

250

CITERA

• alkalmazza helyesen a ritmust és a hangsúlyokat (jobb kéz technika), • deklamáljon megfelelően (vokális népdal prozódiailag helyes megszólaltatatása a citerán).

A zenei anyag zöme a citera leggazdagabb és leghagyományosabb területének, a Dél-Alföldnek a hangzó és kottaanyagán alapszik.

Ennek segítségével ismerje meg a terület kiváló citerajátékosait századunk elejétől napjainkig (Bagosi Lajos, Maszlag Józsefné, Kádár Ferenc, Cuci József és mások; lásd Citeraantológia).

További technikai követelmény: • legyen képes súlytalan pendítésre a dallamhúrokon (az előke, utóka helyes játszása), • tudja helyesen játszani a sorvégi díszítéseket, • a staccato játék elsajátítása és tudatos alkalmazása, • skálázás: dúr, dór és fríg hangsorok játszása c alapra, tizen­ hatodokkal.

Felhasználható anyag Szomjas-Schiffert György: Hej! Cserényöm előtt... Kiskunhalas népdalai in: Halasi Téka 14., Kiskunhalas, 1994.

Paksa Katalin - Németh István: Magyar Népzenei Antológia Alföld MTA ZTI, Budapest, 1994.

Magyar Népzene I. Szerkesztette: Rajeczky Benjámin Hungaro­ ton, LPX 10 095-98, ebből I-III/B 5 a, b Magyar Hangszeres Népzene Szerkesztette: Sárosi Bálint Hunga­ roton, LPX 18045-47, ebből: II/2k és II/3b

251

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

Magyar Népzenei Antológia I. Tánczene Szerkesztette: Martin György - Németh István - Pesovár Ernő Hungaroton, LPX 1812216, ebből: 111/A 7-8 Magyar Népzenei Antológia IV. Alföld Szerkesztette: Paksa Katalin Németh István Hungaroton, LPX 18159-63, ebből: 3., 5d, 6., 7e Előkészületben: Borsi Ferenc - Tari Lujza: Citeraantológia kazettával

- Kottás kiadvány

II. évfolyam évi 72 óra (heti 2x60 perc) Követelmények A növendék • tanulja meg a jobb kéz differenciáltabb pengetés-technikáját, • tanulja meg a verbunkos zenei stílus kíséretmódját (jobb kéz: a hangsúlyok helyes alkalmazása), • a 2. félévben a nyomó alkalmazása (balkéztechnika), a „cim­ balomszerű" játék megtanulása a citerán (a körülírás technikája Magda Imre játékában).

A zenei anyag zöme az Alföld keleti és északkeleti területeiről kerül ki. (A terület kiváló citerajátékosainak - Szilasi Mihály, Szántó András és mások-játékát lásd a Citeraantológiában).

További technikai követelmény: • tudjon hangközöket kitölteni glissandóval, illetve alkalmazza tudatosan a glissandót, • egyszerű díszítések nyomófával,

252

CITERA

• skálázás: moll hangsor játszása tizenhatodokkal, dúr hangsor játszása nyomóval (nyolcadok, illetve tizenhatodok); mindkettő c alapra.

Egyéb: • ismerkedés a közművelődési feladatokkal (pl. egy dalcsokor összeállításának szempontjai), • a többi hallgató által készített műsorok meghallgatása és bírá­ lata.

Felhasználható anyag Szomjas-Schiffert György: Hej! Cserényöm előtt... Kiskunhalas népdalai in: Halasi Téka 14. Kiskunhalas, 1994.

Paksa Katalin - Németh István: Magyar Népzenei Antológia Alföld MTA ZTI, Budapest, 1994.

Magyar Hangszeres Népzene Szerkesztette: Sárosi Bálint Hunga­ roton, LPX 18045-47, ebből: Hí/la, b, c Magyar Népzenei Antológia IV. Alföld Szerkesztette: Paksa Katalin Németh István Hungaroton, LPX 18159-63, ebből: 3., 5d Magyarországi citeramuzsika Hungaroton, SLPX 18 019, ebből:

1/4,6 Előkészületben: Borsi Ferenc - Tari Lujza: Citeraantológia kazettával

- Kottás kiadvány

253

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

III. évfolyam évi 72 óra (heti 2x60 perc) Követelmények A jobb kéz technikájának további differenciálása.

Az 1. félévben a kísérőhúrok bependítésének és stílusos alkalma­ zásának megtanulása dallamjáték közben (az ún. „kapkodó" játék­ mód tecnikájának megtanulása Vass Sándor, Márton István, Orbán István és mások citerajátéka alapján).

A 2. félévben citeraduó kialakítása és a „kettős" gyakorlása (a Bogdán testvérek, valamint Nyerges József és Balogh József játéka alapján).

A kísérő húrok lefogásának előkészítése.

A zenei anyag a Dél-Dunántúl területeire épül.

További technikai követelmény: • kisfej bependítési gyakorlatok, • skálázás: a dúr hangsor játszása a kisfej húrjainak bependítésével.

Egyéb: 1 • a növendékek által készített műsorok közös meghallgatása, közös megbeszélése.

Felhasználható anyag Lajtha László: Dunántúli táncok és dallamok I. Zeneműkiadó, Budapest, 1962.

Lajtha László népzenegyűjtéseiből: Balassagyarmati és Soproni zenekar Szerkesztette: Tari Lujza Hungaroton, MK 18 206 Barsi Ernő: Daloló Szigetköz Győrzámoly, 1995.

254

CITERA

|ékefi Antal: 1976 Vasi népdalok Szombathely 1977 Bakonyi népdalok Gyűjtötte: Békefí Antal, Veszprém Somogyi népköltészet Gyűjtötte és szerkesztette: Együd Árpád Zenei szerkesztő: Olsvai Imre, Kiadja a Somogy Megyei Múzeu­ mok Igazgatósága, Kaposvár, 1975.

88 Tolna megyei népdal Szerkesztette: Olsvai Imre - Könczöl Ferenc, Kiadja a Tolna Megyei Tanács VB, Szekszárd, 1984.

Dráva szélén lakom Száz ormánsági népdal Szerkesztette: Olsvai Imre - Várnai Ferenc, Közreadja a Sellyei Nagyközségi Közös Tanács, Sellye, 1980.

Kaposváron megverték a rézdobot Száz somogyi népdal, Szer­ kesztette: Várnai Ferenc - Együd Árpád Kiadja a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága, Kaposvár, 1981.

Pesovár Ferenc: Béres vagyok, béres Fejér megyei népzene Zenei munkatárs: Olsvai Imre Kiadja az István Király Múzeum, Székes­ fehérvár, 1982.

Vajda József: A zalai zöld erdőben születtem Zalaegerszeg, 1972.

Magyar Népzene II. Szerkesztette: Rajeczky Benjámin, Hungaro­ ton, LPX 18 001-004, ebből: III/A 4a, b, III/B 3a, b Magyar Hangszeres Népzene Szerkesztette: Sárosi Bálint Plungaroton, LPX 18 045-047, ebből: 2/3b

255

NÉPZENÉSZ

-1

SZAKKÉPESÍTÉS

Magyar Népzenei Antológia III. Dunántúl Szerkesztette: Olsvai Imre Hungaroton, LPX 18 138-142, ebből (nehézségi fokozat szerint): l/8c, 2/2c, 4a, 2., 7d, 4/3b, 5/3., 5., 8b, c, 9/4d, e, f.

Előkészületben: Borsi Ferenc - Tari Lujza: Citeraantológia kazettával

- Kottás kiadvány

IV. évfolyam évi 64-72 óra (heti 2x60 perc) Követelmények Az 1. félévben • a kísérő húrok lefogása, a tompított játékmód elsajátítása, • a nyomóval való játék tökéletesítése (Szaszkó József), • különféle ritmizálási lehetőségek alkalmazása.

A 2. félévben • a parlando-rubato népdalok stílusos (citeraszerü) megtanulása, ehhez • a vibrato-technika, valamint a megosztott pergetés elsajátítása és megfelelő használata.

A zenei anyag az Alföld közép-tiszavidéki területére épül. (A terület kiváló citerajátékosait Pap Rókus, Bársony Mihály, Gáspár Lajos, Nyikos Mihály, Rab István játéka képviseli - lásd Citera­ antológia).

További technikai követelmény: • skálázás: a bővített kvartos dór és a nagy terces fríg skála megtanulása tizenhatodokban (c alapra).

256

CITERA

Egyéb: • a növendékek által készített műsorok közös meghallgatása, közös megbeszélése, • színpadi alapismeretek (színkép, rendezési alapismeretek).

Felhasználható anyag Paksa Katalin - Németh István: Magyar Népzenei Antológia Alföld MTA ZTI, Budapest, 1994.

Magyar Népzenei Antológia IV. Alföld Szerkesztette: Paksa Kata­ lin - Németh István Hungaroton, LPX 18159-63, ebből: 3., 5d Magyarországi A/3-4

citermuzsika

Hungaroton SLPX 18019, ebből:

Előkészületben: Borsi Ferenc - Tari Lujza: Citeraantológia kazettával

- Kottás kiadvány

V. évfolyam évi 64-72 óra (heti 2x60 perc) Követelmények A növendék • legyen képes az eddig tanultak önálló, magas színvonalon történő alkalmazására, • legyen képes mind hangszertechnikájának a virtuozitás irányá­ ban történő fejlesztésére, mind művészi igényű előadásmódjá­ nak önálló formálására és fejlesztésére (például a deklamatív előadású dallamok esetében); (a hangszertechnika fejlesztése ne az öncélú virtuozitás irányába történjen!)

• törekedjék a dús hangzásra és gazdag hangszínek létrehozására, a szuggesztív előadásra.

257

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

A zenei anyag megfelelő szelektálással a magyar népzene egészét felölelheti, beleértve a 19. századi írott hagyományban is meglévő, tágabb értelembe vett népzenét (pl. a kéziratos kottás dallam­ anyagot, valamint a 19. századi ún. „népdal" kiadványokat - lásd Citeraantológia).

További követelmény: • a növendék a citerajátékra jellemző stílus keretei között éljen az improvizáció lehetőségével, • legyen képes önállóan készíteni hagyományos szellemben készült népzenei „feldolgozást", • műsorvezetőként vezesse le egy alacsonyabb évfolyam népze­ nei hangversenyét.

Felhasználható anyag Valamennyi eddigi anyag, továbbá: Hungárián FolkMusic Qualiton, 1964.

Magyar népzene Bartók Béla fonográf-felvételeiből Sárosi Bálint Hungaroton, LPX 18 069

Szerkesztette:

Magyar népzene Kodály Zoltán fonográf-felvételeiből tette: Tari Lujza Hungaroton LPX 18 075-076

Szerkesz­

Magyar Népzene III. Szerkesztette: Rajeczky Benjámin Hungaro­ ton, LPX 18 050-053 Magyar Népzenei Antológia II. Észak Szerkesztette: Tari Lujza és Vikár László Hungaroton LPX 18 124-128 Magyar Népzenei Antológia V-VI Erdély-Kelet, Erdély-Nyugat Szerkesztette: Sárosi Bálint - Németh István MTA ZTI, MK 005007

258

CITERA

Előkézületben: Borsi Ferenc - Tari Lujza: Citeraantológia - Kottás kiadvány ka­ zettával Valamennyi évfolyamban felhasználható

további anyag:

Balogh Sándor: Citeraiskola Néptáncosok Szakmai Háza in: Népzenei Füzetek, Budapest, 1986.

Bodza Klára - Paksa Katalin: Magyar népi énekiskola Tankönyv­ kiadó, Budapest, 1992., II. 1993.

Dobszay László: A magyar dal könyve Zeneműkiadó, Budapest, 1984.

Járdányi Pál: Magyar népdaltípusok 1-11. Akadémiai Kiadó, Buda­ pest, 1961.

Kodály Zoltán: A magyar népzene (1937) A példatárat szerkesz­ tette: Vargyas Lajos, Budapest, 1952. (kiadása folyamatos) Paksa Katalin: A magyar népdal díszítése MTA ZTI, Budapest, 1993.

Sárosi Bálint: 1961. Citera és citerajáték Szeged környékén in: Ethnographia, 445-461.

1973a Magyar népi hangszerek in: Ének-zene szakköri füzetek 1.

Tankönyvkiadó, Budapest 1973b Zenei anyanyelvünk Gondolat, Budapest

259

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

Vargyas Lajos: A magyarság népzenéje Zeneműkiadó, Budapest, 1981.

A Magyar Népzene Tára sorozatból (= MNT) MNT II. Jeles napok Sajtó alá rendezte: Kerényi Akadémiai Kiadó, Budapest, 1953.

György

MNT III/A-B Lakodalom Sajtó alá rendezte: Kiss Lajos Akadé­ miai Kiadó, Budapest, 1955-56.

MNT VI. Népdaltípusok 1. Sajtó alá rendezte: Járdányi Pál és Olsvai Imre Akadémiai Kiadó, Budapest, 1973.

MNT VII. Népdaltípusok 2. Járdányi Pál rendszerében szerkesz­ tette: Olsvai Imre Akadémiai Kiadó, Budapest, 1987.

MNT VIII/A-B Népdaltípusok 3. Sajtó alá rendezte: Vargyas Lajos Főmunkatársak: Domokos Mária és Paksa Katalin Akadé­ miai Kiadó, Budapest, 1992.

MNT IX. Népdaltípusok 4. Sajtó alá rendezte: Domokos Mária Balassi Kiadó, Budapest, 1995.

MNT X. Népdaltípusok 5. Sajtó alá rendezte: Paksa Katalin Balassi Kiadó, Budapest, 1995.

Várnai Ferenc - Dologh Sarolta: Citeraiskola Múzsák Közműve­ lődési Kiadó, Budapest, 1984.

260

CITERA

4 -

A T A N T Á R G Y KAPCSOLATA M Á S T A N T Á R G Y A K TÉMÁIVAL

Az általános magyar népzene (vokális és hangszeres) és népzene­ elmélet, a klasszikus zene (zeneirodalom és zenetörténet), a törté­ nelem, a. földrajz, a néprajz, a magyar és világirodalom, valamint a művészettörténet ismeretanyaga kellő kitekintést nyújt a társada­ lom (nép és nemzetfogalom, szokások), a történelem, valamint a művészetek egyéb területeire.

Az idegen nyelvek segítik a kommunikációt, valamint más népek kultúrájának megismerését, vele a mások iránti toleráns magatar­ tás kialakítását.

A testnevelés-néptánc segít a fizikai erőnlét fejlesztésében, a fog­ lalkozási ártalmak (rossz tartás, rossz légzés stb.) kiküszöbö­ lésében (zenészeknél különösen javasolt az úszás).

5. AZ É R T É K E L É S M Ó D J A

Az értékelés elsősorban a közös órákon (esetleg tanszaki hangver­ senyeken), valamint a félévi és év végi vizsgán történhet.

A félévi vizsgán a tanár, az év végin az iskola népzenei tanáraiból alakult bizottság osztályoz.

A tanév végi vizsgák ajánlott anyaga: • skála, • a tanév anyagának megfelelő technikai elemek etűdszerű bemu­ tatása (jellegzetes díszítés, a nyomó használata, ritmuskíséret­ formulák, pengetésmódok, improvizálás), • két különböző jellegű dalcsokor előadása, 261

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

• a két utolsó évben külön feladat: énekes szólista vagy más hangszeres (pl. furulyás) kísérése.

A vizsga anyagát kotta nélkül kell játszani.

Felsőbb évfolyamba, illetve képesítő vizsgára csak az a növendék bocsátható, aki a főtárgyból és a kötelező tárgyakból eredményes vizsgát tett.

6. TÁRGYI F E L T É T E L E K

Jó akusztikájú, hangszigetelt terem (kiemelten szükséges, mert a citera felhangokban dús hangszer).

Jó asztal; nem műanyag borítású és lehetőleg állítható magasságú. Állítható magasságú, de nem mozgatható szék (a zongoraszék ide­ ális lehet).

Jó minőségű kazettás magnetofon deck és hangfal.

Lehetőség szerint legyen jó minőségű lemezjátszó és CD-lejátszó, valamint fülhallgató.

A tanár használatára lemezek, kazetták, könyvek.

Mindezek biztonságos tárolására egy zárható szekrény (amelyben a fenti technikai eszközök elzárhatók).

Jó minőségű hangszerek és annak tartozékai (hangolókulcsok, tar­ talékhúrok, citeratok, fogó a húrok felszereléséhez, hangolásához, pengetők, törlőruha).

Metronóm.

A korszerű zenei szakközépiskolai zeneoktatáshoz ideálisnak tar­ tanánk, ha az egyes intézmények rendelkeznének könyvtárral, hang­ tárral, stúdióval, hangversenyteremmel, illetve ha törekednének ezek kialakítására.

262

CITERA

7. JAVASLATOK, Ú T M U T A T Á S O K

k citera az egyik legfiatalabb népi hangszerünk. Napjainkban tapasztalható népszerűségének ez az egyik magyarázata. Ezért szükségesnek láttuk egy minden évfolyamban használható, a tankönyvet kiegészítő, kottás gyűjteményből és hangkazettából álló citeraantológia megjelentetésének tervbe vételét. Tantervün­ ket már erre a kiválogatott és kiadásra előkészületben lévő anyagra építjük. A fő hangsúlyt a szólóciterára helyezzük, s a citerazenekari összeállítást csak mint társas zenét vesszük tekintetbe.

Véleményünk szerint a növendék az e szakon elvárt követelmé­ nyeknek az új eredmények átfogó ismerete nélkül nem fog tudni megfelelni. Ezért javasoljuk a citeraantológia használatát.

További javaslat: az egyes évfolyamok tanulmányi kirándulás keretében minden évben látogassanak meg egy-egy citerakészítő, vagy citerát is készítő mestert.

Megjegyezzük, hogy a citerát a szakirodalom transzponáló hang­ szernek tekinti (lásd Sárosi B. 1961), ezért tantervünkben minden­ hol a C alapot vettük figyelembe, a fogólap elrendezésének meg­ felelően.

Minden jelenleg még szokatlannak tűnő szakkifejezést részletesen megmagyarázunk a Citeraantológia megfelelő fejezeteiben.

263

TAMBURA (KÖTELEZŐ TÁRGY CITERA SZAKOSOK SZÁMÁRA) Készítette: Lektorálta:

Borsi Ferenc Eredics Gábor

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

1. A P R O G R A M CÉLJA, FELADATA^

A tambura kiegészítő tárgy oktatásának alapvető célja, hogy a nö­ vendék szélesebb rálátással ismerje meg a népi pengetős hangsze­ reket, közvetlenül is betekintést nyerjen a tamburazene hagyomá­ nyába, ismerje meg e hangszer játéktechnikai lehetőségeit, reper­ toárját, és a népi többszólamúságot.

A tambura tanulásával a növendék nemcsak a magyar, hanem más európai népek (délszláv, bolgár, török stb.) hagyományos zenéjé­ vel is megismerkedhet, ezáltal is gazdagítva zenei és általános műveltségét.

2. K Ö V E T E L M É N Y E K A P R O G R A M E L V É G Z É S E UTÁN

A növendék ismerje • a hangszertípust, annak fejlődését, elterjedtségét és helyét a magyarországi hangszeres népzenében, • a tambura hangszercsalád tagjait, ezen belül megfelelő szinten sajátítsa el a prímtambura játéktechnikai elemeit, • a tamburazene autentikus forrásanyagát.

Mint a népi hangszerjátékban, itt is követelmény az egyes zenei egységek gyors memorizálása, illetve a teljes dallam fejben tartása, valamint az elsajátított anyag kotta nélküli megszólaltatá­ sa. A stílus megragadásában alapvető szerepe van a belső hallás­ nak, amely segít a sztereotip zenei formulák felismerésében és memorizálásában.

A tambura mint kötelező tárgy kap helyet a középfokú népzenei képzésben a citera főtárgy mellett.

266

TAMBURA ((kötelező tárgy citera szakosok

számára))

A • • •

növendék legyen képes laza pengetésre, kiegyensúlyozott pergetésre, könnyed és magabiztos hangszerkezelésre, különböző hangsorokat, skálákat egy oktáv terjedelemben tisz­ tán és pergőn játszani, • különböző fekvésben (előadni, játszani) díszítés nélküli, régi és új stílusú dallamokat, • más népi hangszerekkel közösen, együttesben játszani.

Játékmód: ülő helyzetben.

3. TANANYAG

A kötelező képzési idő 1 év (szabadon választható még 3 évig).

A zenei anyag kiválasztását és mennyiségét a tanuló zenei készsége, zenei irányultsága határozza meg.

Az egy tanév alatt az elvégzendő anyag mennyisége: • kb. 50-80 népi dallam (gyermekjátékdalok, régi és új stílusú népdalok, illetve táncdallamok), • skálázás (modális hangsor).

I. évfolyam évi 72 óra (heti 1x60 vagy 2x30 perc) Követelmények A növendék tudatosan alakítsa ki a megfelelő testtartást és a helyes hangszertartást.

Legyen tiszta a hangképzése, tudja tisztán behangolni a hangsze­ rét.

Alakuljon ki a kellően laza pengetés, megfelelő pengető tartással a jobb kézben (pengető kéz), illetve a könnyed billentés a bal kéz ujjaival (dallamjátszó kéz).

267

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

Tegyen szert a magabiztos húrváltásra (jobb kéz), illetve a gyors és magabiztos fekvésváltásra (bal kéz), a hangszerjáték hagyomá­ nyának megfelelően a kettőzött húron történő dallamvezetés meg­ valósítására A dallamjáték legyen pergő és kiegyensúlyozott.

Az elsajátított dallamokat kellő stílusismerettel adja elő.

Technikai A • • • •

követelmények

növendék tudjon ritmikailag egyenletesen játszani, stílusos tagolással, hangsúlyokat helyesen alkalmazni (mindkét pengetési irányban), skálákat játszani (A-, D-, G-, C-dúr, e- és a-moll), transzponálni,

• önállóan pengetőt készíteni (hagyományos és egyéb alapanyagból).

Felhasználható

2

anyag

Magyar Népzene I. Szerkesztette: Rajeczky Benjámin Hungaro­ ton, LPX 10 095-098, ebből: III/A la-b Magyar Népzene III. Szerkesztette: Rajeczky Benjámin Hungaro­ ton, LPX 18 050-053, ebből: III/A 8. a-b-c Magyar hangszeres népzene Szerkesztette: Sárosi Bálint Hungaro­ ton, LPX 18 045-047, ebből: VI 2 1-b-c Magyar Népzenei Antológia III. Dunántúl Szerkesztette: Olsvai Imre Hungaroton, LPX 18 138-142, ebből: 10., 8. a-b-c Magyar Népzenei Antológia IV. Alföld Szerkesztette: Paksa Kata­ lin - Németh István Hungaroton, LPX 18 159-163, ebből: 2., 6. b, 1., 4. g-h-i, l.b-c-d-e 2

A lemezoldal, illetve hangsáv jelölésénél az eredeti kísérőszöveg-jelöléseket vettük át.

268

TAMBURA ((kötelező tárgy citera szakosok

számára))

ar

Magy Népzenei Antológia I. Tánczene Szerkesztette: Martin György - Németh István - Pesovár Ernő, LPX 18 112-116, ebből: II/A6., 7., 8-11., 12-13., 17-18., II/B3., 5-9., 10-11.. III/A 1.

A bogyiszlói zenekar Gyűjtötte és összeállította: Sebő Ferenc Hungaroton, SPLX 18 095 Horvát népdalok és néptáncok Szerkesztette: Eredics Gábor MK, DC Quintana-Harmonia Mundi QUI 903071/1992 Dobszay László: A magyar dal könyve Zeneműkiadó, Budapest, 1984.

Járdányi Pál: Magyar népdaltípusok I-II. Akadémiai Kiadó, Buda­ pest, 1961.

Kodály Zoltán: A magyar népzene (A példatárat szerkesztette: Vargyas Lajos, Kiadása 1952. óta folyamatos) Sárosi Bálint: Mag}>ar népi hangszerek in: Ének-zene szakköri füzetek Tankönyvkiadó, Budapest, 1973.

Vargyas Lajos: A magyarság népzenéié Zeneműkiadó, Budapest, 1981.

Egyéb felhasználható anyag Volly István: Bajai tamburásokBd^íú

Városi

Tanács, Baja, 1964.

Vujicsics Tihamér: A magy írországi délszlávok zenei nyai Budapest, 1978.

hagyomá­

269

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

4. A T A N T Á R G Y KAPCSOLATA M A S T A N T Á R G Y A K TÉMÁIVAL

Az általános magyar népzene (vokális és hangszeres) és népzene­ elmélet, a klasszikus zene {zeneirodalom és zenetörténet), a törté­ nelem, a földrajz, a néprajz, a magyar és világirodalom, valamint a művészettörténet ismeretanyaga révén ez a tantárgy is kellő kitekintést nyújt a társadalom (népi és nemzetfogalom, szokások), valamint a művészetek egyéb területeire.

Az idegen nyelvek segítik a kommunikációt, valamint fokozottab­ ban segíthetik a szomszéd népek kultúrájának megismerését, vele a másság elfogadását és a más népek kultúrája iránti nyitottság, tisztelet és megbecsülés kialakulását.

A testnevelés (vagy helyette néptánc) fejleszti a ritmusérzéket, segíti a mozgáskultúra kifejlődését, a zene és tánc szerves egysé­ gének érzelmi-értelmi alapú megélését. Ezen túl segíti a fizikai erőnlét fejlesztését, a foglalkozási ártalmak (rossz tartás, rossz lélegzés) kiküszöbölését.

5. AZ É R T É K E L É S M Ó D J A

Az értékelés a közös órákon (esetleg tanszaki hangversenyeken) valamint a félévi és év végi vizsgán történhet.

A félévi vizsgán elsősorban a tanár, az év végin az iskola népzene­ tanáraiból alakult bizottság osztályoz.

A tanév végi vizsgák ajánlott anyaga: • skála (vagy hangsor),

270

TAMBURA ((kötelező tárgy citera szakosok

számára))

• egy dalcsokor szólóban, a dalcsokor tükrözze az elért technikai színvonalat (etüd-szerű bemutatás), • egy dalcsokor más hangszerrel közösen, vagy zenekari kíséret­ tel.

Felsőbb évfolyamba, illetve képesítő vizsgára csak az a a növen­ dék bocsátható, aki főtárgyból és kötelező tárgyakból eredményes vizsgát tett.

6. TÁRGYI F E L T É T E L E K

Az oktatáshoz szükséges • jó akusztikájú, hangszigetelt terem, • székek, amelyek szabad mozgást biztosítanak mindkét karnak (nem karfásak), asztalok, • kottaállvány, • ötvonalas tábla, • jó minőségű magnetofon (deck erősítővel) és hangfalak; lehe­ tőség szerint legyen jó minőségű lemezjátszó és CD-lejátszó, valamint fejhallgató is; a tanár használatára lemezek, kazetták, könyvek, mindezek tárolására egy zárható szekrény; • jó minőségű hangszerek tokkal és hangszer-tartozékokkal (tar­ talék húrok, fogó, pengetők, törlőruha; esetleges finom szerszá­ mok a javításhoz), • könyvtár, hangtár, • stúdió, hangversenyterem.

271

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

7. JAVASLATOK, Ú T M U T A T Á S O K

A tambura tárgy egyéves kötelező tartama alatt a növendék a hangszerjáték általános elveivel, alapvető technikai elemeivel ismerkedik meg. Ha van lehetőség a növendék ilyen irányú továbbtanulására, célszerű megismerkednie a hangszer magasabb szintű, díszítettebb játéktechnikájával, majd a hangszercsalád többi tagjával (tambura-busszprim, tambura-kontra stb.).

A tambura mind a hangszerre vonatkozó irodalma, mind a lejegy­ zett és kiadott kottaanyaga igen gyér. A tambura úgyszólván fehér foltja a népzenekutatásnak, ezért nagy szükség mutatkozik hiány­ pótló kiadványok összeállítására.

272

TAMBURA (SZABADON VÁLASZTHATÓ TÁRGY) Készítette: Borsi Ferenc Lektorálta: Eredics Gábor

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

A képzési idő 1-3 évig terjedhet.

II. évfolyam évi 72 óra (heti 1x60 vagy 2x30 perc) A tambura továbbtanulása szabadon választott tárgyként a nö­ vendék döntése alapján történhet. A megkezdett évfolyam végén azonban vizsgaköteles e szabadon választott tárgyból is.

A növendék a prímtamburán szerzett ismereteit bővíti és mélyíti el.

Követelmények A növendék sajátítsa el az ülő testhelyzet mellett az álló testhely­ zetben való játékot is.

A pengetés cizellálása, a lágyabb és keményebb hangszín tudatos alkalmazása a pengetés helyének megváltoztatásával. A pergetés tökéletesítése.

Ismerje meg a dallamdíszítés technikai alapelemeit a következő díszítményeken: előke, paránytrilla, kettős ékesítés, valamint az egyéb, leggyakoribb dallamdíszítési formulákat.

Legyen tájékozott az egész fogólap (hagyományos) fekvéslehető­ ségeit tekintve. A stílusismeret bővítése és elmélyítése.

További technikai követelmény A parlando-rubato játék elsajátítása.

Tizenhatod-játék (dallamjátékban és díszítéseknél).

Skálák: F-, B-, Fisz-, Cisz-, Gisz-, Disz-dúr d-, g-moll, nyolcad és tizenhatod értékkel pengetve.

A bal kéz ujjainak billentése legyen kellően laza és fürge.

Felhasználható

anyag

A hangzó anyag, illetve a példatárak és a kottakiadványok azono­ sak az I. évfolyamnál felsoroltakkal.

274

TAMBURA (szabadon választható tárgy)

III. évfolyam évi 36 óra (heti 1x45 perc) A növendék az A- (vagy e) hangolású tamburabrácsa (busszprím) játéktechnikáját sajátítja el.

Követelmények A növendék ismerje meg a hangszernek megfelelő, hagyományos pengető tartást, kellő lazasággal sajátítsa el az alkarból indított pengetési technikát.

A prímtamburával párhuzamba állítva ismerje meg a hangszer fogólapján a fekvésváltásokat.

Ismerje meg a tamburazenekar többszólamú játékmechanizmusá­ nak szabályait, tudjon ismeretlen dallamhoz kísérőszólamot szer­ keszteni.

Ismerje a hagyományos dallamdíszítéseket, figurációkat.

További technikai

követelmény

A tizenhatod és harmincketted pengetési technikája legyen kellően laza, egyenletes és magabiztos.

A bal kéz ujjainak munkája legyen gördülékeny, kellően laza és fürge.

Skálák: A-, D-, G-, C-, B-, Esz-dúr a-, d-, g- és c-moll, tizenhatod értékekkel pengetve.

Felhasználható anyag A hangzó anyag, illetve a példatárak és a kottakiadványok azono­ sak az I. évfolyamnál felsoroltakkal.

275

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

IV. évfolyam évi 64-72 óra (heti 45 perc) A növendék ebben az évben a tamburakontra játéktechnikájával ismerkedik meg.

Külön kérésre ez a tananyag III., illetve II. évben is tanulható, záróévként.

Követelmények A növendék ismerje meg és sajátítsa el a tambruakontra pengetési technikáját.

Ismerje meg a dúr és a moll alapfogásokat, és alakítsa ki a gyors és magabiztos akkordváltási technikát.

Tudjon dűvő és esztam ritmusban középgyors, esztam ritmusban pedig gyors tempóban kísérni.

Tudjon transzponálni.

További technikai követelmény Ritmikailag egyenletes játék, egyenletes tempótartás.

Helyes hangsúlyozási technika.

Az akkordfogás legyen pontos és tiszta.

Ajánlott irodalom Volly István: Bajai íamburások Bajai Városi Tanács, 1964.

Sárosi Bálint: Magyar népi hangszerek in: Ének-zene szakköri füze­ tek Í.Budapest, 1973.

Vujicsics Tihamér: A magyarországi nyai Budapest, 1978.

délszlávok zenei

Az ajánlott diszkográfiát lásd az I. évfolyam végén.

276

hagyomá­

KOBOZ Készítette: Lektorálta:

Kobzos Kiss Tamás Fábri Géza

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

1. A P R O G R A M CÉLJA, FELADATA

A koboz tantárgy a citera főtárgy egyik kötelező melléktantárgya (a tambura mellett). Tanításának célja, hogy a növendék elsajátítsa azt a szakmai tudást, a hangszerjátékkal kapcsolatos legfontosabb ismereteket, amelyek képessé teszik őt a szakirányú felsőfokú tanulmányok folytatására, illetve a közművelődés területén közép­ fokú zenei felkészültséget igénylő munkakör ellátására. A növen­ dék tanulmányai alatt a koboz hangszertanulása kapcsán is kapjon képet a népzenekutatás történetéről, a kiemelkedő népzenekutatók munkásságáról, a klasszikus zene és a népzene kapcsolatáról, a hagyományőrzés formáiról és lehetőségeiről.

Ismertesse meg a tanulóval • a hangszer felépítését, történetét, egykori és mai használatát, • a hangszer kezelésével kapcsolatos tudnivalókat.

Tegye lehetővé az audio-video- és kottaanyagok segítségével az autentikus játékstílusok elsajátítását. Fejlessze ki a tanulóban az önálló munkára való igényt.

Fejlessze módszeresen és sokoldalúan • a tanuló zenei képességeit: hallását, ritmusérzékét, érzékenysé­ gét a dinamikai és hangszínbeli különbségek észlelésére és előidézésére, • technikai felkészültségét, • a társas zenéléssel kapcsolatos követelményeket, a másikra (másokra) figyelés, az együtt)átszás szabályait, • a zenei fantáziát, memóriát, stílusérzéket, ízlést, • a tanuló esztétikai érzékét, • a népzene életszerű megszólalásához szükséges improvizációs készséget.

278

KOBOZ

Szoktassa a növendékeket rendszeres, céltudatos, kitartó munkára.

Neveljen a kultúra iránti nyitott magatartásra, a zene szeretetére.

Hívja fel a figyelmet a zenehallgatás, társas muzsikálás valamint a népzenegyűjtés lehetőségeire (és az utóbbi esetében annak módjá­ ra).

2. K Ö V E T E L M É N Y E K A P R O G R A M E L V É G Z É S E UTÁN

A növendék ismerje • a hangszer múltját, jelenkori használatát, • azokat a népzenei stílusokat, amelyekhez a hangszer kapcsoló­ dik.

Legyen képes • a természetes, stílusos hangszerkezelésre, • a zenei kíséret (hangszer, illetve ének) begyakorolt és improvi­ záció jellegű megszólaltatására, • technikájának önálló továbbfejlesztésére, • a tiszta intonációra szóló-, illetve akkordjáték esetén, • a jobb és bal kéz játékának összehangolására, • a táncritmusokhoz kapcsolódó különféle pengetéstechnikák alkalmazására.

Rendelkezzék • a stílusos játékhoz szükséges technikai ismeretekkel, improvizá­ ciós készséggel, előadókészséggel és stílusismerettel, • igényes, fejlett hallással, koritrollálóképességgel, • biztos memóriával, • koncentrálóképességgel és szereplési rutinnal.

279

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

3. TANANYAG

A képzés időtartama 1 év.

I. évfolyam évi 72 óra (heti 2x60 perc) A koboz Európában ma már csak Romániában és Moldáviában található meg, ahol népi hangszerként a románok, valamint a moldvai magyarok körében egyaránt népszerű. Ezért repertoárjába a népzenegyűjtésekből származó autentikus népzenei anyag mellé felvehetők középkori, illetve reneszánsz dallamok is.

Bár a koboz pengetős hangszer, a moldvai zenekarban kísérőhang­ szerként is használják: elsősorban a hegedűt kísérik vele. Az újabb idők táncházi zenéjében moldvai zene játszásaként a furulya-ko­ boz kettős is népszerűvé vált. E hangszerrrel a többi népi hang­ szerhez képest azért élhetünk viszonylag több mozgásszabadság­ gal és kísérletezhetünk több irányban, mert csak a moldvai magyarság köréből van autentikus népzenei forrásanyag, ugyanakkor bőven van a hangszer egykori népszerűségét igazoló történeti feljegyzés.

Követelmények A növendék legyen képes hangszerén • a teljes fogólapot uralni, • minden tanult kettős-, hármas- és négyeshangzat megszólaltatá­ sára, illetve ének- vagy hangszerkíséret közben történő alkal­ mazására, • saját énekének stílusos kíséretére, • díszített formában, az eredeti ritmusban szólisztikus darabokat játszani, • minden ismert moldvai táncdallam kíséretét megszólaltatni.

280

KOBOZ

felhasználható

anyag

Bodza Klára - Paksa Katalin: Magyar népi énekiskola I-II. Tan­ könyvkiadó, Budapest, 1992., 1994.

Domokos Pál Péter - Rajeczky Benjámin: Csángó népzene 1-11.

Zeneműkiadó, Budapest, 1961., III. 1991.

Domokos Pál Péter: Hangszeres magyar tánczene században Akadémiai Kiadó, Budapest, 1978.

a XVIII.

Hankóczy Gyula: Egy kelet-európai lantféle: a koboz in: Ethnographia 1988. 3-4.

Kallós Zoltán: 1973. Új guzsalyam mellett Kriteripn, Bukarest 1996. Balladák könyve (kazettákkal) Magyar Népzene II. Szerkesztette: Rajeczky Benjámin Hungaro­ ton, LPX 18 001 -004 Magyarország zenetörténete I. Középkor Szerkesztette: Rajeczky Benjámin Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988.

Pozsony Ferenc: Szeret vize martján Kolozsvár, 1994.

Rajeczky Benjámin 1. Magyarország

zenetörténete

Sárosi Bálint: Magyar népi hangszerek Tankönyvkiadó, Budapest, 1973.

281

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

Veress Sándor: Moldvai gyűjtés Szerkesztette: Berlász Melinda in: Magyar Népköltési Gyűjtemény XVI. Magyar Néprajzi Társaság, Budapest, 1989.

Zamfir, Constantin: Metoda de cobza Bukarest 1955.

Videoanyagok Paun Vasile, Gyöngyös János és Ion Raducanu moldvai kobzosok­ ról készített videofelvételek az Óbudai Népzenei Iskola videotárában 4. A T A N T Á R G Y KAPCSOLATA M A S T A N T Á R G Y A K TÉMÁIVAL

A zenetörténet rávilágít a hangszer általános zenetörténeti jelentő­ ségére, a művészettörténet a korabeli ábrázolásokon keresztül mutatja be a hangszert, a magyar és a világirodalom, valamint a történelem tantárgy ismeretanyaga kitekintést nyújt a művészetek és általában a kultúra egyes területeire.

A szolfézs, zeneelmélet, népzeneelmélet és a népi hangszer hangszeres népzene tárgy abban segíti a tanulót, hogy a kobozon megtanult népzenei (esetleg régi zenei) anyagot és a hozzá kapott elméleti ismereteket kibővítse és kiteljesítse a népzene egészére, rávilágítson más zenei műfajok, stílusok közötti összefüggésekre.

A fizika tantárgy segíti a tanulót a hangtani, akusztikai ismeretek elsajátításában. A testnevelés segít fizikai erőnlétének kifejleszté­ sében.

282

KOBOZ

5. AZ É R T É K E L É S M Ó D J A

Az értékelés az órai munka, a félévi és év végi vizsgák alapján történhet. A vizsgák anyaga a tanult szóló, illetve kíséret jellegű darabok önálló előadásából áll (kíséret esetében kamarazene partnerrel, vagy zenekarban).

A vizsgadarabok lehetséges alkotóelemei: • szólódarabok, és/vagy • énekkíséret (saját magát vagy mást), illetve egy hangszer kísérete (akkordfelbontások bemutatása), vagy • részvétel a zenekari játékban.

6. T Á R G Y I F E L T É T E L E K

Az előírásoknak megfelelő, megfelelő méretű, jó akusztikájú, szellőztethető terem.

Hang- és képfelvevő berendezések: felvételre és lejátszásra is alkal­ mas magnetofon, illetve videómagnetofon. Esetleg jó minőségű hangfelvevő berendezés, illetve videokamera, népzenegyűjtéshez.

A kereskedelemben koboz készen nem kapható. Napjainkban több hangszerkészítő foglalkozik koboz-készítéssel, de fontos az okta­ tásra használandó hangszerek gondos kiválogatása.

Könyvtár, hangtár, videotár: tartalmazza a kobozzal kapcsolatos írott anyagokat és felvételeket.

Az autentikus megszólaltatáshoz javasolt a lúdtollat jól helyette­ sítő, hajlékony műanyagból (megfelelő formára) készített pengető használata.

283

TEKERŐ Készítette: Havasréti Pál Lektorálta: Szerényi Béla

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

1. A P R O G R A M CÉLJA, FELADATA

A tekerő főtárgy tanításának célja olyan népzenészek képzése, akik képesek a hagyományos magyar népzenei darabok stílushű, hiteles és zenei élményt adó megszólaltatására és továbbadására.

Célja a beszélt anyanyelvhez hasonló, zenei anyanyelvi szintű tudás megközelítése, a növendékek bevezetése a népzenébe.

A tanuló a zeneiskolában szerzett hangszeres és elméleti felkészült­ ségére alapozva sajátítson el olyan szakmai tudást és általános zenei műveltséget, amely alkalmassá teszi felsőfokú tanulmányok folytatására, illetve a közművelődés területén középfokú zenei felkészültséget igénylő munkakör ellátására.

Ismertesse meg a tanulóval • a tekerőn keresztül is a magyar népzene főbb stílusrétegeit, népzenei dialektusait, • a népzene variatív és improvizatív jellemvonásait, • a magyar népzene főbb műfajait, • a magyar népzene előadásmódját, • a hangszerkezeléshez szükséges, minél tökéletesebb technikai fogásokat, » a tekerő működési elvét, beállításának módszereit, • a hangszerre jellemző díszítésmódokat és egyéb zenei, valamint kifejezésmódbeli lehetőségeket.

Fejlessze növendék • hallását, • magyar nyelvi, zenei és prozódiai érzékét, • stílusérzékét, • improvizációs készségét, • zenei fantáziáját, zenei emlékezetét,

286

TEKERŐ

• zenei ízlését, a zenei karakterek iránti érzékenységét, • technikai adottságait, • előadókészségét.

Segítse a növendéket abban, hogy képessé váljon önálló műsor összeálltására.

Adjon teret a tanuló kreatív megnyilvánulásainak. Tegye fogé­ konnyá és nyitottá más népek (például a szomszédos népek) és más zenék (például klasszikus zene, kortárs zene) befogadására.

2. K Ö V E T E L M É N Y E K A P R O G R A M E L V É G Z É S E UTÁN

A tanuló ismerje • hangszere múltját itthon és Európában, • hangszere repertoárját, és a dallamanyag előadói hagyományát • a magyar népzenei dialektusterületeket, azon belül hangszere előfordulását a nyelvterületen belül, • a magyar népzene stílusait és az egyes stílusok jellemző zenei vonásait, • hangszere irodalmát, jelentősebb népzenekutatók munkásságát, és azok írásait, • a jelentősebb népi adatközlőket és a rájuk jellemző előadói stílusjegyeket.

A tanuló legyen képes • elemezni a népdalokat és népi dallamokat zenei ismérvek alapján (beleértve a formai, szerkezeti, valamint harmóniai vonásokat is),

287

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

• énekes dallamok megformálására hangszerén, az adott zenei stílusnak és földrajzi területnek megfelelő hagyományos mó­ don, • a dallamok díszítésére a stílus adta kereteken belül, • természetes, oldott hangszerkezelésre, • a jobb és bal kéz játszómechanizmusának összehangolására, • tiszta intonációra, • dinamikailag árnyalt és kifejező hangképzésre, • zenei és technikai szempontból tudatos, elemző gyakorlásra, • technikájának önálló továbbfejlesztésére, • hangszeres népzenei darabok önálló megtanulására (ha ehhez szükséges, lejegyzésére hangfelvételről).

A • • • •

• • •

tanuló rendelkezzék biztos zenei memóriával, igényes, fejlett hallással, kontrollálóképességgel, koncentrálóképességgel és szereplési rutinnal (beleértve a nép­ tánckísérő rutim is), olyan lapról olvasási készséggel, amely a kamarazenei, illetve zenekari játékhoz szükséges, de a népzenei darabok megtanu­ lásakor is elengedhetetlen, a zenei kifejezést lehetővé tevő képzelőerővel, megfelelő technikával, az adott népzenei dialektus előadói hagyományára épülő rögtönzőkészséggel, megfelelő nyelvi-zenei hangsúlyozási készséggel és jó prozódiával.

288

TEKERŐ

2.1. A SZAKKÖZÉPISKOLA FELVÉTELI ANYAGA A felvételin a növendék azon a hangszeren játsszon, amelyen korábban tanult. Ezen tudjon népdalokat és népi táncdallamokat játszani, valamint kísérni. Tudjon továbbá • legalább öt / -es metrumú lassú csárdás dallamot, • legalább öt / -es metrumú kanásztánc) vagy legényes dallamot, • legalább öt / -es, vagy / -es metrumú gyors csárdás (sebes, friss) dallamot, • legalább öt parlando-rubato dallamot.

A dallamanyag kiválasztásánál törekedjék arra, hogy lehetőleg több stílusréteg és több népzenei dialektusterület képviselve legyen.

A szöveges daloknak legalább a felét énekelni is tudja (szöveggel).

4

4

2

4

2

4

4

4

3. TANANYAG

A zenei anyag kiválasztását és mennyiségét a tanuló technikai fejlettsége, muzikalitása és zenei érettsége határozza meg. Egy tanév alatt az elvégzendő anyag mennyisége kb.

• 40-60 népdal megtanulása kotta nélkül, • 2-3 különböző stílusréteget vagy műfajt és más-más földrajzi területet képviselő dallamanyagból színpadi produkció össze­ állítása, • különböző népzenei dialektushoz tartozó dallamok zenei kísé­ retének megtanulása (legalább kétféle tánctípus).

289

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

A képzés időtartama 5 év.

I. évfolyam évi 72 óra (heti 2x60 perc) A tanítás anyaga 1. Az Alföld - benne kiemelten Dél-Alföld. A bartóki III. népzenei dialektusterülettel való kezdést indokolja, hogy a tekerő e területen maradt fenn legtovább.

Táncdallamok és kíséretük „B" hangnemben. Népdalok kíséret­ módja: parlando rubato népdalok egyszerű bourdon-kísérete („duda-basszus" játékmód), valamint a táncdallamok kísérete „oláhos" és friss csárdás dallamokban (kb. 40 dallam).

2. Jeles napok és a hozzájuk kötődő szokásdallamok. Farsangi­ húsvéti dalok, Szent Balázs; Szent Gergely; Szent Iván napja, Luca napja. Karácsony: karácsonyi köszöntők, betlehemesek és regős énekek valamint újévköszöntők. Névnapköszöntők Szent István, Szent János stb. (kb. 20 dallam) 3. A felsorolt anyagból a megfelelő giusto tempójú dallamokon a ritmuskísérő reccsentés gyakoroltatása.

Kö vetelmények A tanuló tudja és alkalmazza egyenletes ritmusban, mérsékelten gyors tempóban is az alapvető recsegés ritmusokat.

Legyen képes • hajlékony, szép hangon a fődallamokat játszani, megfelelő billentéstechnikával, • a „leváltó-technika" elsajátítására, • a dallam fő hangjainak körülírására, • tudatosan előkészíteni és végrehajtani a dallam- és ritmusvariá ciókat (recsegés-formulák, sorzárlatok),

290

TEKERŐ

• a tiszta intonációra, • a fekvésváltások előkészítésére és könnyed beillesztésére a zene folyamatába, majd zavartalanul, középtempóban eljátsza­ ni, • bal kézben három és négy ujjal játszani és a megfelelő ujjrend alkalmazására, • megfelelő dinamikai váltásokra, • a megtanult dalokat kotta nélkül játszani a zenei tartalom kifejezésének igényével, • tempótartásra, • különböző műfajok összekapcsolására és lezárására, t hallás utáni dallalmtanulásra, • a dallamok énekes változatainak megtanulására, • transzponálásra „B-A" hangnemekbe, • hangsúlyozásra, hangindításra.

Felhasználható anyag A Pátria hanglemezsorozatról: F 58-59 Szentes,

Fábiánsebestyén

Hankóczi Gyula: 1983. A tekerőlant az Alföld középső részén in: Ethnographia XCIV. 3. 383-412.

1985. Tekerőlantok a Csepel-szigeten és környékén in: Ethno­ graphia XCVI. 1. 84-92.

Magyar Népzene I-III. Szerkesztette: Rajeczky Benjámin Hunga­ roton I. LPX 10 095-098, II. LPX 18 001-004, III. 18 050-053 MNT = A Magyar Népzene Tára II. Jeles napok Szerkesztette: Kerényi György, Budapest, 1953.

291

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

Sárosi Bálint: 1973. Magyar népi hangszerek Tankönyvkiadó, Budapest 1996. A hangszeres magyar népzene Püski Kiadó, Budapest Magyar Hangszeres Népzene Szerkesztette: Sárosi Bálint Hunga­ roton, LPX 18 045-047 Az MTA Zenetudományi Intézete Népzenei Archívumának gyűjté­ seiből összeállítandó kazetta (Szentes és Fábiánsebestyén térsége).

II. évfolyam évi 72 óra (heti 2x60 perc) A tanítás anyaga 1. Az Alföld ismeretanyagának bővítése. Tánczene kísérete „AB" hangnemekben: halk-„dudabasszus"-kíséretmód, lassú és friss csárdás, oláhos stb. (kb. 20 dallam).

2. Az I. népzenei dialekturterülettel való ismerkedés: Dunántúl.

Táncdallamok kísérete „A" hangnemben. Bourdonkíséret lassú tempóban, valamint a recsegés tanulása giusto dallamokon: lassú és friss csárdás, valamint ugrós (kb. 30 dallam).

Követelmények A tanuló tudja és alkalmazza egyenletes ritmusban, mérsékelten gyors tempóban is az egyenletes negyed, illetve nyolcad mozgású, valamint az aszimmetrikus ritmusokat, sorvégi záróformulákat.

Legyen képes • a különböző dallamokat, táncok kísérődallamait az adott hang­ nemben lezárni,

292

1

TEKERŐ

0 a műfaji és stílusváltások magabiztos végrehajtására (parlando, rubato, giusto, illetve énekelt népdal-tánczene), • a parlando-rubato előadásmód kíséretében alkalmazott, kitartott hangok megszólaltatására, • különböző leváltó-hangokkal a belső hangsúlyozásra, • aszimmetrikus ritmust ritmikailag megfelelően játszani, • tánczenei folyamat kíséretének megfelelő eljátszására, • a dallamok énekes változatainak megtanulására (szöveggel), • a triola ritmus pontos megszólaltatására, • énekes kísérésére, • megfelelő sorzáró dallamképletek (formulák) alkalmazására, • más hangszerrel való együttjátszásra (tekerő-duda, illetve tekerő-klarinét).

Felhasználható anyag Pátria hanglemezsorozat: Szentes, Fábiánsebestyén F 58-59 Magyar Népzenei Antológia IV. Alföld Szerkesztette: Paksa Kata­ lin - Németh István Hungaroton, LPX 118 159-163 Járdányi Pál: Magyar népdaltípusok I-II. Budapest, 1961.

Paksa Katalin - Németh István: Magyar Népzenei Antológia Alföld MTA ZTI 1994 MNT =A Magyar Népzene Tára II. Jeles napok Szerkesztette: Kerényi György Akadémiai Kiadó, Budapest, 1953.

Szomjas-Schiffert György: Hej! Cserényem előtt... Kiskunhalas népdalai Kiskunhalas, 1994.

293

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

III. évfolyam évi 72 óra (heti 2x60 perc) A tanítás anyaga 1. Az alföldi tekerő-repertoár ismeretanyagának bővítése mellett ismerkedés a bartóki I. népzenei dialektussal: Dunántúl.

2. Kalocsai táncok kísérete „C-D" hangnemben. Mars, lassú csárdás, friss csárdás, verbunk (kb. 10 dallam).

3. Rábaközi táncok kísérete „A" hangnemben. Dus, lassú csárdás, friss csárdás (kb. 10 dallam).

4. Magyar történeti dallamok a XVI. századtól, régi magyar tánc­ zenék (kb. 40 dallam).

5. Vokális dallamok megtanulása szöveggel is.

Követelmények A tanuló legyen tisztában a zenei nagy-formával, a népzenében jellemző szvitszerű elrendezéssel. A dallamokat spontán módon tudja követni és tudjon alkalmazkodni más hangszerekhez (klarinét, duda, citera, vonósok), akkor is, ha előre nem tudja, melyik lesz a soron következő dallam.

Legyen képes • az ujjrendek különböző, speciális fajtáit alkalmazni, • stílusos improvizálásra (dallamdíszítések váltogatására), • tempótartásra, • árnyalt zenei előadásmódra, különösen az alkalomhoz kötődő dallamoknál, • zenekari összjátékra, • aszimmetrikus dallamok előadására, • énekes kísérésére, • improvizálásra adott stíluson belül, illetve a dallamok, transz­ ponálására „D-A-G" hangnemekbe,

294

TEKERŐ

• hangnemváltásra (üreshúros, illetve kvart indítású dallamok­ nál), • speciális hangolásmódok alkalmzására (dupla dallam, dupla basszus, kvint basszus). felhasználható anyag Barsi Ernő: Daloló Szigetköz Győrzámoly, 1995.

Lajtha László - Gönyei Sándor: 111 népi táncdallam A dallamokat válogatta: Rajeczky Benjámin Budapest, 1948.

Magyar Népzenei Antológia I. Tánczene Szerkesztette: Martin György - Németh István - Pesovár Ernő Hungaroton, LPX18 122126 MNT=zí Magyar Népzene Tára II. Jeles napok Szerkesztette: Kerényi György Akadémiai Kiadó, Budapest, 1953.

Pálóczi Horváth Ádám: Énekes poézis Válogatta: Katona Tamás Magyar Helikon, Budapest, 1979.

Szabolcsi Bence: A magyar zene évszázadai Zeneműkiadó, Budapest, 1959.

a XVII.

Szomjas-Schiffert György - Csenki Imre: Népdalaink történelemben Tankönyvkiadó, Budapest, 1984.

századig

a magyar

Vargyas Lajos: A magyar népballada és Európa Zeneműkiadó, Budapest, 1976.

A Magyar Művelődési Intézet Szakmai Háza népzenei gyűjté­ seiből összeállított kazetta (kalocsai és rábaközi táncok).

295

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

IV. évfolyam évi 64-72 óra (heti 2x60 perc) A tanítás anyaga A hagyományos alföldi tekerőzene dallamrepertoárjának folyama­ tos bővítése mellett ismerkedés a tekerő európai zenetörténeti anyagával.

1. Bretagne-i tánczenék kísérete „G-A-B-C" hangnemekben (kb.

15 dallam).

2. Occitan (trubadúr) zenei hagyomány (kb. 10-20 dallam).

3. Olasz és német reneszánsz táncdallamok és kíséretük „G-A-BC" hangnemekben (kb. 6-6 dallam).

4. Francia barokk udvari zene „C" hangnemben (kb. 15 dallam).

Követelmények A tanuló tudja • a különböző táncok tempóit, ismerje azok műfaji váltásait és tudja magabiztosan végrehajtani, • alkalmazni a recsegtetéseket / -ben és / -ban, ismerje az alaphangolási módokat, • megfelelő helyen alkamazni az akkordfölbontásokat, kroma­ tikus meneteket, skálákat.

3

6

4

s

Legyen képes • a helyes hangsúlyozásra • a különböző ritmusok összekötésére, variációira, • a közjátékok magabiztos kíséretére mind ritmikailag, mind hangnemileg, • aszimmetria kísérésére, • a különböző tánctípusok helyes hangnemi lezárására,

296

TEKERŐ

• ritmikus kerékforgatásra, rövid „különvonások", a tekerő hajtókarával alkalmazott gyors, illetve szaggatott indításra, • énekes kísérésére, • hallás utáni dallamtanulásra, • a megtanult dallamok előadására kotta nélkül, • többféle kromatikus menet összekötésére, variációira, • esetleg a többszólamúság alkalmazására a tekerőzenekarokban (kvint- és kvartpárhuzamok több tekerővel), • speciális hangolásmódok elsajátítására (dupla-dallam oktáv-, kvart-, illetve kvintpárhuzamban, egy tekerővel).

Felhasználható anyag Az eddigi felsoroltakon kívül: Az MTA Zenetudományi Intézete népzenegyűjtéseiből összeállí­ tandó hangkazetta, valamint videofelvételek Polig Monjarret: Musique populaire Music of Westem-Brittany)

de basse Bretagne

(Folk

Michele Fromenteau et Jean Lejot: Musique traditionelle en Berry Charles Baton: Six sonates pour la viéle Les Amusements (1740-1748)

d'une heure, duos pour la viéle el la musette

297

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

V. évfolyam évi 64-72 óra (heti 2x60 perc) A tanítás anyaga A hagyományos alföldi tekerőzene dallamrepertoárjának folyama­ tos bővítése mellett a Dunántúl ismeretanyagának bővítése és ismerkedés a bartóki II. népzenei dialektusterülettel.

1.

2.

3.

4.

5.

Bakony és Balaton környéki népdalok (kb. 10 dallam).

Somogy megye népzenéje (kb. 30 dallam).

Rábaköz és Szigetköz népzenéje (tánconként 4-4 dallam).

Vas és Zala megye népdalai (kb. 20 dalam).

Gömör megye népzenéje: balladák, juhásznóta, lassú és friss csárdás (kb. 10'dallam).

6. Egyéb palóc (pl. Mátravidék, Ipoly-mente) és egyéb északi nép­ zenei dialektusú dallamrepertoár: a dudanóták (kb. 15 dallam).

Követelmények A növendék legyen képes • felismerni és megkülönböztetni a különböző stílusokat, és a dallamok földrajzi eredetét, • felismerni a dallamok tánctípusait és tudja azok neveit, • a parlando-rubato, giusto j átékmódra, • a zenei tartalom kifejezésére, megfelelő deklamációval, • a megtanult dalok kotta nélküli előadására, • a műfaji váltások (különböző tánctípusok között) magabiztos végrehajtására ritmikailag és hangnemileg is, • énekes kísérésére, • hallás utáni dallamtanulásra, • a dallamok egyszerű lejegyzésére, • önálló gyakorlásra, tanulásra,

298

TEKERŐ

• sorzáró dallamképletek helyes alkalmazására, • színpadi produkcióra alkalmas zenekari darabok összeállításá­ ra, „hangszerelésére". felhasználható anyag Ág Tibor: Édesanyám rózsafája... Palóc népdalok Madách Kiadó, Bratislava, 1978.

Bartók Béla: A magyar népdal Budapest, 1924.

Békefí Antal: 1976. Vasi népdalok Szombathely 1977. Bakonyi népdalok Veszprém Magyar Népzenei Antológia II. Észak Szerkesztette: Tari Lujza Vikár László Hungaroton, LPX 18 124-128 Magyar Népzenei Antológia III. Dunántúl Szerkesztette: Olsvai Imre Hungaroton, LPX 18 138-142 Pesovár Ferenc: Béres vagyok, béres... Fejér megyei népzene Zenei munkatárs: Olsvai Imre Kiadja az István Király Múzeum Székesfehérvár, 1982.

Vajda József: Hallottad-e hírét Zalaegerszegnek?

1974.

Zalaegerszeg,

Vargyas Lajos: A magyarság népzenéje Zeneműkiadó, Budapest, 1981.

Ujváry Zoltán: Gömöri népdalok és népballadák Budapest, 1988.

299

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

4. A T A N T Á R G Y KAPCSOLATA M A S T A N T Á R G Y A K TÉMÁIVAL

A zeneelmélet és a népzeneelmélet a tisztán zenei alapokon nyug­ vó tanulmányozáshoz szükséges ismereteket adja meg. A zenetör­ ténet, művészettörténet, zeneirodalom, világirodalom, valamint a történelem tantárgy ismeretanyaga nyújt kitekintést a művészetek egyéb területeire, amelynek segítségével megteremthető a tanulók ismereteinek szintézise. Segít elhelyezni népzenénket mind a ma­ gyarság őstörténetében, mind a honfoglalás utáni történelemben.

A néprajz mutatja meg a népzenénk helyét a hagyományos közösségben.

A fizika tantárgy segíti a tanulót a hangtani, akusztikai ismeretei­ nek megértésében (hangsorok, felhangok).

A néptánc segít a táncdallamok helyes ritmikai, tempó- és hang­ súlybeli értelmezésében, és a fizikai erőnlét fejlesztésében.

5. AZ É R T É K E L É S M Ó D J A

Az értékelés tanév folyamán az órai munka, a félévi bemutató, az év végi vizsga, a tanszaki hangversenyek alapján történhet. A félévi vizsgán elsősorban a tanár, az év végi vizsgán a tanszak tanáraiból alakult bizottság osztályoz. A vizsgák anyaga a tanult dallamok önálló, kotta nélküli, ciklussá összeállított előadásából áll. A hangszer jellegéből adódóan a szólószereplés mellett a vizs­ gának legyen része a kamarazenei szereplés is (zenekarrá alakult csoport).

500

TEKERŐ

6. TÁRGYI F E L T É T E L E K

Tanterem A tantárgy eredményes tanítása érdekében megfelelő méretű (kb.16-20 négyzetméteres), jó akusztikájú (hangszigetelt), jól szel­ lőztethető, világos terem szükséges székekkel, asztallal, kottatar­ tóval.

Hangszerállomány Megfelelő számú, jó minőségű tekerő (bélhúrral felszerelt), eset­ leg dob, citera szükséges.

Tanítási segédeszközök • kottatartó és ötvonalas tábla krétával, • metronóm, • hangzó zenei és videó példatár, • könyvtár, kottatár (lehetőleg népzenei monográfiák, gyűjtések, lejegyzések, néprajzi könyvek), • lemezjátszó (CD-lejátszó is), másolós magnetofon a tanult felvételek sokszorosítására és órai hallgatására, • videó az eredeti gyűjtések megtekintésére, • több sebességű magnetofon, amivel lassítani vagy gyorsítani lehet az adott zenei példát lejegyzés céljára, • fénymásoló a folyamatosan készülő lejegyzések archiválására mind a tanulók, mind az iskola részére, • előadóterem, ami alkalmas koncertek megrendezésére, illetve táncház megtartására is, hogy a növendékek a nyilvánosság előtt is megmutathass?!-, felkészült-jegüket.

301

1

FURULYA, DUDA Készítette: Juhász Zoltán Lektorálta: Balogh Sándor

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

1. A P R O G R A M CÉLJA, FELADATA

A furulya-duda főtárgy tanításának célja olyan népi fúvós hangsze­ reken játszó zenészek képzése, akik képesek a hagyományos magyar népzenei darabok stílushű, hiteles és zenei élményt adó megszólal­ tatására, továbbadására, a népzene önálló továbbtanulására (felvé­ telek, kották és saját népzenei gyűjtések alapján), valamint közép­ fokú szakismeretet igénylő közművelődési feladatok ellátására.

Sajátítsák el a tanulók a népzene gondolkodásmódját, ami a meg­ formálás szabályaira támaszkodva mindig újraalkotja, és sohasem másolja a dallamokat. Jussanak el tehát a beszélt anyanyelvhez hasonlóan a zene anyanyelvi szintű tudásának közelébe. Kapjanak bevezetést a népzene teljes világképébe.

Ismertesse meg • a furulyák fontosabb típusait, fajtáinak és a dudának a játék­ technikáját, • a magyar népzene stílusait, a népzenei dialektusterületeket és azok jellemző zenei vonásait, • a magyar népzene főbb műfajait, valamint tánctípusait, • a népzene előadásmódját Fejlessze a tanuló • hallását, • a nyelvvel összefüggő ritmus- és hangsúlyérzékét, • stílusérzékét, • rögtönzőkészségét, • zenei emlékezetét, • képességét dallamok rögtönző összetűzésére, tánctételek és ciklusok kialakítására, • önálló lényegfelismerő képességét.

304

FURULYA,

DUDA

2. K Ö V E T E L M É N Y E K A P R O G R A M E L V É G Z É S E UTÁN

A tanuló legyen képes • természetes hangszerkezelésre, • tiszta intonációra, • a hangszín, a hang kialakítására, díszítésére a hagyomány adta kereteken belül, • hangszeres népzenei darabok önálló megtanulására felvételről, • énekes dallamok megformálására hangszerein az adott stíluson belül, • népdalok és hangszeres darabok értelmes, tagolt előadására, és a helyes deklamáció alkalmazására, • táncrendek eljátszására helyes sorrendben.

• középfokú felkészültséget igénylő közművelődési munka elvégzésére.

A tanuló rendelkezzék • az adott stílus és földrajzi terület előadói hagyományára épülő rögtönzőkészséggel, zenei emlékezőtehetséggel, • megfelelő prozódiai készséggel, • tánckísérő rutinnal, • jó lapról olvasási készségei.

A tanuló ismerje • hangszerei történetét, típusait a magyar nyelvterületen, és széle­ sebb elterjedtségét legalább Európában, • hangszerei repertoárját (annak jellemző részeit) és előadói hagyományát a magyar nyelvterület különböző vidékein, • a szomszéd népek hasonló hangszereit, és tudjon példákat azok repertoárjából.

305

NÉPZENÉSZ

2.1.

A • • • •

SZAKKÉPESÍTÉS

A SZAKKÖZÉPISKOLA F E L V É T E L I ANYAGA

tanuló korábban tanult fafúvós hangszerén tudjon legalább öt / -es ritmusú, kanásztánc, vagy legényes dallamot, legalább öt / -es ritmusú lassú csárdás dallamot, legalább öt / -es, vagy / -es gyors csárdás dallamot, legalább öt parlando-rubato dallamot.

2

4

4

4

2

4

4

4

A dallamoknak legalább háromnegyede legyen oktáv, vagy annál nagyobb hangterjedelmű, legalább egyharmada legyen régi stílusú, és legalább a felét tudja énekelni is a tanuló.

3. TANANYAG

A furulya különböző fajtái az egész magyar nyelvterületen ismer­ tek, ezért a különböző dialektusok és játéktechnikai szempontból is igen eltérő furulyafélék (pl. a játszólyuk nélküli tilinkó, az ötlyukú hosszúfurulya, vagy a hatlyukú furulya) megtanulása önmagában is nagyon időigényes feladat. A duda ezzel szemben már csak a bartóki II. népzenei dialektusterületre, a Dunántúlra és Moldvára szorult vissza, technikailag viszont meglehetősen nehéz hangszer (a bőrben levő nyomás - ami a tiszta intonáció kulcskérdése - és a dallamjáték, valamint a kontrasípon való játék összehangolása igen fáradságos tanulási folyamat).

Mivel a néphagyományban dudásaink hangszertanulásukat szinte kivétel nélkül furulyán kezdték, e tantervben is összekötjük a két hangszert.

Ebből a megfontolásból a furulya-duda tárgyhoz két, sokban azo­ nos, de mégis eltérő tantervet készítettünk: 1. azok számára, akik

306

FURULYA,

DUDA

elsősorban a furulyát, 2. akik a dudát tekintik fő hangszerüknek.

Előbbiek részletesebben foglalkoznak a furulyajátékkal, utóbbiak pedig inkább a duda-reperotárhoz igazodva tanulják a furulyát is.

A képzés időtartama 5 év.

I. évfolyam évi 72 óra (heti 2x60 perc) Követelmények (mindkét csoportban) Hatlyukú furulya: • a hatlyukú furulya alsó 15 hangjának használata, • az ajakkal segített felhangos fúvástechnika kialakítása, • a staccato és a legato játék alapelemeinek elsajátítása A növendék a tanár irányításával kezdettől dolgozzon ki megfele­ lő gyakorlási módszert (légzésgyakorlatok, skálagyakorlatok).

Az anyag a bartóki IV. dialektusra, azon belül a Székelyföld anya­ gára épül. Variálás és díszítés a székely furulya-stílus szabályai szerint.

Felhasználható anyag Juhász Zoltán: Furulyaiskola 2. (Székelyföld; hangzó anyaggal együtt) Kiadja az Óbudai Népzenei Iskola, Budapest, 1991.

Magyar Népzenei Antológia V-VI. Szerkesztette: Sárosi Bálint Németh István MTA ZTI 005-007 Magyar Hangszeres Népzene Szerkesztette: Sárosi Bálint Hunga­ roton, LPX 18 045-047

307

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

Magyar népzene Bartók Béla fonográffelvételeiből Sárosi Bálint Hungaroton, LPX 18 069 Magyar népzene Kodály Zoltán fonográffelvételeiből te: Tari Lujza Hungaroton, LPX 18 075-076

Szerkesztette:

Szerkesztet­

II. évfolyam évi 72 óra (heti 2x60 perc) Követelmények (furulya-orientált csoportban) Hatlyukú furulya, valamint kettős furulya: • a hatlyukú furulya két oktávjának használata, • torokhangos kíséret (gutturális hang), • a kettős-furulya játékmódja: gyimesi dallamok, díszítés és variálás a gyimesi furulyastílus szabályai szerint.

Felhasználható anyag Az I. évfolyamban használt anyag, valamint az MTA Zenetudo­ mányi Intézete népzenei gyűjtéseiből összeállítandó kazetta Követelmények (duda-orientált csoportban) Hatlyukú furulya, duda: • a palóc furulyajáték, • semleges hangsorú furulyák, • dudanóták furulyán, • intonálás dudán; hangok elválasztása előliekkel és staccato imitálásával dudán (ún. „nyitott" és „zárt" játék; a kontrasíp zárt, csak a záróhangok elválasztásánál használjuk.)

A zenei anyag a bartóki II. népzenei dialektusterület anyagából merít, egyenlő arányban a régi stílusrétegekből és az új népdal­ stílusból.

308

FURULYA,

DUDA

Felhasználható anyag Magyar Hangszeres Népzene Szerkesztette: Sárosi Bálint Hunga­ roton, LPX 18 045-047 Magyar Népzenei Antológia II. Észak Szerkesztette: Tari Lujza Vikár László Hungaroton, LPX 18 124-128 MNT = ^4 Magyar Népzene Tára II. Jeles napok Szerkesztette: Kerényi György Akadémiai Kiadó, Budapest, 1953.

Pál István nógrádi dudás és furulyás TV film, Halmos Béla Szomjas György 1996. (Könyv és hangzó anyag előkészületben) Tari Lujza: Lajtha László hangszeres népzenegyűjtései: 19111963 in: Magyar Zene 1992. XXXIII. évf. 2. sz. 141-190. (gyimesi furulyadallamok: 2-5. sz.)

III. évfolyam évi 72 óra (heti 2x60 perc) Követelmények (furulya-orientált csoportban) A palóc furulyajáték ismeretanyagának további bővítése: • a semleges hangsorú furulyák használata, • dudanóták furulyán, • intonálás dudán, hangok elválasztása előkékkel és staccato imitálásával (nyitott és zárt játék; a kontrasíp zárt, csak a záróhan­ gok elválasztásánál használjuk).

A dallamrepertoár bővítése népszokásdallamokkal (kiemelt tekin­ tettel a furulyának és a dudának a palóc karácsonyi ünnepkörben betöltött szerepére), illetve a népi tánczenéből.

309

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

Felhasználható anyag Magyar Népzene I-II. Szerkesztette: Rajeczky Benjámin Hungaro­ ton,I. LPX 10 095-098, II. 18 001-004 Magyar Hangszeres Népzene Szerkesztette: Sárosi Bálint Hunga­ roton, LPX 18 045-047 Magyar Népzenei Antológia II. Észak Szerkesztette: Tari Lujza Vikár László Hungaroton, LPX 18 124-128 MNT = A Magyar Népzene Tára II. Jeles napok Szerkesztette: Kerényi György Akadémiai Kiadó, Budapest, 1953.

M N T = Y 4 Magyar Népzene Tára III. (A-B) Lakodalom Szerkesz­ tette: Kiss Lajos Akadémiai Kiadó, Budapest, 1954-1955.

Pál István nógrádi dudás és furulyás felvételei (Könyv és hangzó anyag előkészületben) Követelmények (duda-orientált csoportban) Dudautánzó furulyajáték (a dallam záróhangja a furulya alap­ hangja mind az alsó, mind a felső oktávon).

A főhangok közötti díszítőhangok, figurák, mindkét hangszeren.

A dallamhangokat szétválasztó kontrajáték dudán.

Felhasználható anyag Magyar Népzene I-III. Szerkesztette: Rajeczky Benjámin Hunga­ roton I. LPX 10 095-098, II. LPX 18 001-004, III. 18 050-053 Magyar Hangszeres Népzene Szerkesztette: Sárosi Bálint Hunga­ roton, LPX 18 045-047

310

FURULYA,

DUDA

ar

Magy Népzenei Antológia II. Észak Szerkesztette: Tari Lujza Vikár László Hungaroton, LPX 18 124-128 ]VíNT = A Magyar Népzene Tára II. Jeles napok Szerkesztette: Kerényi György Akadémiai Kiadó, Budapest, 1953.

MNT = A Magyar Népzene Tára III. (A-B) Lakodalom Szerkesz­ tette: Kiss Lajos Akadémiai Kiadó, Budapest, 1954-1955.

IV. évfolyam évi 64-72 óra (heti 2x60 perc) Követelmények (mindkét csoportban) Hatlyukú furulya, hosszúfurulya (ötlyukú furulya) és duda: • a bartóki I. népzenei dialektus dallamai és a fentebbi hang­ szerek j átékmódj a, • ismerkedés a dunántúli „hosszi furuglá"-val, • a 2. átfúj ás használata hosszúfurulyán, • a torokhangos kíséret szabályai hosszúfurulyán (a dallam záró­ hangja a furulya alaphangja - hatlyukú és ötlyukú hosszúfuru­ lyán egyaránt), • ismerkedés a dunántúli duda-repertoárral, a dallamhangokat elválasztó kontrajáték dudán, • önálló tanulás felvételről, dallamlejegyzés.

Felhasználható anyag Az előző évfolyam anyaga, valamint: Juhász Zoltán: Furulyaiskola 4. (Dél-Dunántúl; hangzó anyaggal) Kiadja az Óbudai Népzenei Iskola, Budapest, 1991.

Magyar Népzenei Antológia III. Dunántúl Szerkesztette: Olsvai Imre Hungaroton, LPX 18 138-142

311

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

MNT=^4 Magyar Népzene Tára VI. Népdaltípusok 1. Sajtó alá rendezte Járdányi Pál és Olsvai Imre Akadémiai Kiadó, Budapest, 1973.

V. évfolyam évi 64-72 óra (heti 2x60 perc) Követelmények (furulya-orientált csoportban) Hatlyukú furulya, hangképzőnyílás nélküli furulya (tilinkó) és duda: • dudaszerű furulyajáték, • a főhangok közötti díszítmények, figurák mindkét hangszeren, • a hatlyukú furulya 2. és 3. átfújása, • tilinkójáték (moldvai dallamanyag alapján: a „tavaszi havajgatás"), • ismerkedés a mezőségi, széki, Nagyenyed környéki és moldvai furulyazenével, • ismerkedés a zoboralji és a moldvai dudazenével (vokális dudanóták alakjában is), • ismerkedés a szomszéd népek hangszereivel és dallamaival, • önálló dallamtanulás, -lejegyzés.

Felhasználható anyag Balogh Sándor: Moldvai csángómagyar furulyás dallamok és éne­ kek Kiadja az Óbudai Népzenei Iskola, Budapest, 1995.

Magyar Népzenei Antológia II. Észak Szerkesztette: Tari Lujza Vikár László Hungaroton, LPX 18 124-128 Magyar Népzenei Antológia V-VI. Erdély Szerkesztette: Sárosi Bálint - Németh István MTA ZTI 005-007

312

FURULYA,

DUDA

pávai István: A moldvai és az erdélyi magyarság népi tánczenéje Budapest, 1993 Sárosi Bálint: A hangszeres magyar népzene Püski Kiadó, Buda­ pest, 1996 Tari Lujza: Lajtha László hangszeres népzenegyűjtései: 19111963 in: Magyar Zene 1992. XXXIII. évf. 2. sz. 141-190.

Követelmények (duda-orientált csoportban) Tilinkójáték.

Ismerkedés a gyimesi, széki, és moldvai furulyazenével.

A Hont megyei dudastílus, ritmusaprózó kontrajáték.

Ismerkedés a zoboralji és a moldvai dudazenével, vokális dudanó­ tákkal.

Ismerkedés a szomszéd népek hangszereivel és dallamaival. Önálló dallamtanulás, -lejegyzés.

Felhasználható anyag Bartók Béla: A hangszeres zene folklórja Magyarországon in: Bartók Összegyűjtöm írásai I. Közreadja: Szőllősy András Zeneműkiadó, Budapest, 1966., 59-76.

Balogh Sándor: Moldvai csángómagyar furulyás dallamok és énekek Kiadja az Óbudai Népzenei Iskola, Budapest, 1995.

Juhász Zoltán: Furulyaiskola 3. (Gyimes) hangzó melléklettel Kiadja az Óbudai Népzenei Iskola, Budapest, 1991.

Magyar Népzenei Antológia II Észak Szerkesztette: Tari Lujza Vikár László Hungaroton, LPX 18 124-128

315

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

Magyar Népzenei Antológia V-VI. Erdély Szerkesztette: Bálint - Németh István MTA ZTI 005-007

Sárosi

Pávai István: A moldvai és az erdélyi magyarság népi tánczenéje Budapest, 1993.

Sárosi Bálint: A hangszeres magyar népzene Püski Kiadó, Buda­ pest, 1996.

4. A T A N T Á R G Y KAPCSOLATA MAS T A N T Á R G Y A K TÉMÁIVAL

A tantárgy & fizika, történelem, néprajz, néptánc, zeneelmélet tár­ gyakkal áll kapcsolatban.

A fizikából a zenei hang akusztikai tulajdonságait, a zenei hangsor és a felhangrendszer mély kapcsolatát ismerheti meg a tanuló, különös tekintette a hangképzőnyílás nélküli tilinkóra.

A történelem segít elhelyezni népzenénket a magyarság őstörténe­ tében és a honfoglalás utáni történetében.

A néprajz megmutatja a zene helyét a hagyományos közösségben.

A néptánc segít a táncdallamok helyes ritmikai, tempó- és hang­ súlybeli értelmezésében.

A zeneelmélet a népzene önálló tanulmányozásához szükséges ismereteket adja meg.

314

FURULYA,

DUDA

5. AZ É R T É K E L É S M Ó D J A

/\z értékelés az órai munka, a félévi bemutató, az év végi vizsga, valamint a nyilvános szereplések alapján történik. Félévkor a tanár, az év végi vizsgán a tanszak tanáraiból álló bizottság osztályoz.

A vizsgák anyaga a tanult darabok előadásából áll minden hang­ szerfajtán. A növendék önállóan állítson össze egy ciklust, ame­ lyet kívülről ad elő.

6. TÁRGYI F E L T É T E L E K

Tanterem: kb. 15 négyzetméter alapterületű, jól szellőztethető terem szükséges, székekkel és asztalokkal.

Magnetofon: másolós magnetofon szükséges a felvételek sokszo­ rosítására és órai hallgatására.

Hangzó zenei példatár: a tanuláshoz elengedhetetlen minél nagyobb iskolai archívumot létrehozni az MTA Zenetudományi Intézete, a Néptáncosok Szakmai Háza és magángyűjtők archívumaiból.

Hangszerek: a hatlyukú furulya C alaphangú, erdélyi, semleges hangsorú dunántúli és palóc változatai, kettősfurulya, tilinkó és hosszúfurulya, valamint A hangolású, kontrasípos, egybordós magyar duda szükséges.

Halk gyakorlásra, a tanár belátása s z c i n i i az elektromos duda­ szintetizátor is használható.

315

NÉPI KLARINÉT Készítette: Borbély Mihály Lektorálta: Miháltz Gábor

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

1 . A P R O G R A M CÉLJA, FELADATA

A népi klarinét szakközépiskolai tanításának a célja, hogy a növen­ dékek a zeneiskolai klasszikus (esetleg népi) oktatásra alapozva olyan átfogó, mindenre kiterjedő hangszeres képzést kapjanak, és olyan zenei műveltségre tegyenek szert, amely alkalmassá teszi őket a szakirányú felsőoktatásban való részvételre, illetve közép­ fokú népzenei felkészültséget igénylő munkakörök betöltésére és feladatok elvégzésére, mint • színpadi zenész (szólista vagy zenekari muzsikus), • táncházi zenész, • néptáncegyütteseket kísérő zenész, • amatőr népzenei együttesvezető, • népzenei szakkörvezető, • néptánc koreográfiák zenei anyagának összeállítása, • népzenei gyűjtések és lejegyzések.

A program ismertesse meg a növendékekkel • a zenét mint alapvető kifejezési formát, ezen belül a népzenét és annak jelentőségét, • a népzene kapcsolatát más zenei műfajokkal és más művészeti ágakkal, • a klarinét kialakulását, fejlődésének történetét és kapcsolatát az ősi, illetve népi fúvóshangszerekkel, • a klarinét szerepét és stílusos használatát a magyar népzene stílusrétegei és földrajzi területei alapján, • a hangszer használatát a hazánkban élő nemzetiségek, illetve a szomszéd népek zenéjében, • a klasszikus klarinét-repertoár népzenei ihletésű darabjait.

318

NÉPI

KLARINÉT

A program fejlessze módszeresen és sokoldalúan a tanuló • zenei képességeit: hallását, harmónia- és ritmusérzékét, memó­ riáját, továbbá érzékenységét a kifejezés, a dinamika és a hang­ szín árnyalataira, • variációs és improvizációs készségét, • zenei ízlését és stílusérzékét.

A program alakítson ki • fejlett, mindenre kiterjedő légzéstechnikát, • sokszínű zenei kifejezésre alkalmas, dinamikai árnyalatokban és hangszínekben gazdag klarinéthangot, • megfelelő gyorsaságú és irányítható hangindítást, • egyenletes, virtuóz darabok játszására is alkalmas ujjtechnikát.

2. K Ö V E T E L M É N Y E K A P R O G R A M E L V É G Z É S E UTÁN

A növendék ismerje • a klarinét történetét és a hangszertípus népzenei hátterét, tudja elhelyezni a hangszerek rendszertanában, • hangszerének a magyar népzenei gyakorlatban elfoglat helyét és legjelentősebb előadóinak munkásságát, illetve azokat az autentikus népzenei felvételeket, amelyeken hallhatók, • az egyes népzenei stílusrétegek általános stílusjegyeit, és ezeken belül speciálisan a klarinétra jellemző díszítési-variálási sajátosságokat, • az egyes népzenei dialektusterületeken belül a hangszer jellemző előfordulásait, műfaji kötődéseit,

319

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

• hangszere szerepét és stílusos használatát a magyar népzenei dialektusokon kívül a hazánkban élő nemzetiségek, illetve a szomszéd népek zenéjében, • a játszott darabok formai és harmóniai szerkezetét, műfaji és funkciós hovatartozását.

Legyen képes • természetes, oldott hangszerkezelésre, • a helyes légzéstechnika alkalmazására, • skálák játszására az összes hangnemben, • tiszta intonációra és emellett speciális intonációs feladatok megoldására, • különböző dinamikai árnyalatok és hangszínek alkalmazására, játékára, • a népzenei praxisnak megfelelően hallás után tanulni és a dalla­ mokat megfelelő színvonalon lejegyezni, • biztosan memorizálni, a tanult darabok többségét kotta nélkül játszani, • koncertszámok, illetve teljes tánczenei folyamatok zenéjét összeállítani és előadni, illetve népzenei csoportját (ha van) a színpadi szerepléskor irányítani.

Rendelkezzék • igényes, fejlett hallással, • biztos memóriával, • biztos tempótartással és ritmusérzékkel, • jó formaérzékkel (pl. jó periódusérzékkel), • jó előadókészséggel és színpadi rutinnal.

320

NÉPI KLARINÉT

2.1.

• • • •

A SZAKKÖZÉPISKOLA F E L V É T E L I ANYAGA

Dúr és összhangzatos moll hangsorok 4 #, 4 b előjegyzésig, egy szabadon választott etűd, két magyar népdal hangszeres változata stílusos díszítéssel, két tájegység táncrendjéből minimum két-két tánctípus zenéjé­ nek stílusos megszólaltatása (a felvételiző szükség esetén eset­ leg a szakközépiskolai kotta- és hangtárhoz, illetve tanárokhoz fordulhat segítségért).

3. TANANYAG

A képzés időtartama 5 év.

A zenei anyag kiválasztását és mennyiségét mindenkor a tanuló technikai fejlettsége, muzikalitása és zenei érettsége határozza meg. Egy tanév alatt az elvégzendő anyag mennyisége kb.: • 20-25 etűd, • 2 előadási darab (zongorakíséretes), • 2 tájegység népzenei anyaga.

Megjegyzendő, hogy a népi klarinét tantárgyhoz készített tanterv a az egyes évfolyamoknál igyekszik beépíteni a képzésbe minden olyan klasszikus zenéből vett elemet, amely a biztos hangszer­ kezelést, jó technikát fejleszti, valamint megismertet a népzene műzenei felhasználásával. Ezért minden évfolyam tananyagánál elsőként a klasszikus zenében használt etűdfüzetek, illetve előadási darabok állnak, majd ezeket követi a népzene.

321

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

I. évfolyam évi 72 óra (heti 2x60 perc) Skálák Valamennyi dúr, összhangzatos és dallamos moll hangsor 4 #, 4 b előjegyzésig, e-g hangterjedelemben (hangsorok, tercmenetek, hármashangzatok, domináns-, illetve szűkített szeptimek), válto­ zatos frazeálással.

Egyéb Nádigazítás, nádfaragási ismeretek.

Etűdök Kröpsch: Etűdök I. Klosé: Exercices journaliers Előadási darabok Bartók: Este a székelyeknél Tót legények tánca Három csíkmegyei népdal Népzenei anyag 1. Bevezetés a bartóki I. népzenei dialektus hangszeres zenei anya­ gába: Dél-Dunántúl. Ugrós, Lassú csárdás, Friss csárdás, Verbunk.

2. „Dudálás" - dudautánzás klarinéton, Verbunk 3. Délkelet-Dunántúl: ugrós-, párnatánc-, kanásztáncdallamok.

4. Kalocsai „Mars", Lassú csárdás, Friss csárdás, Verbunk.

Felhasználható anyag C. Barmann: Tágliche Studien

322

NÉPI KLARINÉT

F. Kröpsch: Etüden für Anfánger Teil I., 167 H. Klosé: Exercices journaliers Bartók Béla fentebb megnevezett előadási darabjai Népzene A bogyiszlói zenekar Gyűjtötte és válogatta: Sebő Ferenc Hunga­ roton, SLPX 18 095 Bogyiszlói klarinétos

videofelvétel

1984. NSZH Beta 143, Dubai János

Magyar Népzenei Antológia III, Dunántúl Szerkesztette: Olsvai Imre Hungaroton, LPX 18 138-142. Erről: Ozora (Tolna megye) Poór Ferenc klarinétos 1955. AP 5492, valamint a hosszúhetényi fúvószenekar AP 6991, AP 10329 Kalocsa vidéki táncok (MTV) NSZH Beta 73 Követelmények A tökéletes légzéstechnika megalapozása.

Különböző karakterű hangok képzésére alkalmas szájtartás kiala­ kítása.

A hangindítás technikájának tudatosítása.

Laza test- és kéztartás kialakítása.

Játék Esz- és D-klarinéton.

Hallás utáni dallamtanulás.

A népzenei anyag nagy részének memorizálása.

Rendszeres gyakorláson és zenehallgatáson alapuló munkamód­ szer kialakítása.

Történeti áttekintés: a klarinét kialakulása, fejlődésének története és kapcsolata az ősi, illetve népi fúvóshangszerekkel.

A klarinét játékmódja szólóban, vonós- és fúvószenekarban.

323

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

II. évfolyam évi 72 óra (heti 2x60 perc) Skálák Dúr, összhangzatos és dallamos moll hangsorok 5 #, 5 b előjegy­ zésig e-a hangterjedelemben, változatos frazeálással.

Az I. évfolyam anyaga a kvart és kvint hangközgyakorlatokkal bővül.

Modális skálagyakorlatok.

Egyéb Nádigazítás, nádfaragási ismeretek Etűdök F. Kröpsch: Etűdök II. A. Périer: Vingt études Előadási darabok Weiner: Csűrdöngölő Draskóczi: Korondi táncok Népzenei anyag Ismerkedés a bartóki III. dialektussal: Kelet-Magyarország, Szatmár. Magyar verbunk, Lassú csárdás, Friss csárdás, Oláhos, Botoló (az utóbbi a cigány folklór részeként).

Ismerkedés a bartóki IV. népzenei dialektusterület zenéjével: Bukovina és a Székelyföld népzenéje (Udvarhely megye, MarosTorda megye).

A bukovinai székely hangszeres zenei anyagból: „A juhait kereső pásztor", „Hétféle" táncdallam (pl. „Mazur", „Silladri", „Ver­ bunk" stb.), „Ardeleana" (Ardeleanka), Csárdás.

324

NÉPI

KLARINÉT

Udvarhely: Csűrdöngölő, Székely verbunk. Sebes.

Maros-Torda megye: Sebes, Legényes, Forgatós.

Valamint a Székelyföld egyéb területeiről: Verbunk, csárdás, Sebes csárdás, Forgatós.

Lassú

Felhasználható anyag C. Bármann: Tágliche Studien F. Kröpsch: Etüden für Fortgeschrittene Teil II., 183 A. Périer: Vingt études faciles et progressives Virágvölgyi Márta - Vavrinecz András: Szatmári népzene I-II. kötet+kazetta (Horváth Pál klarinétos) Magyar Művelődési Intézet, Budapest, 1991.

Szatmári bandák Szerkesztette: Hans Hurtig és Vavrinecz András Hungaroton, SLPX 18 154 Bukovinai székelyek Magyarországon Gyűjtötte és szerkesztette: Sebő Ferenc Hungaroton, SLPX 18 131 Vikár Béla hangszeres gyűjtése A Néprajzi Múzeum CD kiadvá­ nya. Ebből: Gálfi Pista klarinétos anyaga, Betfalva (volt Udvar­ hely megye) MH 366-369 számú fonográfhengerek Gálfi Pista klarinétostól, továbbá más klarinétosoktól dallamokat lásd: Tari Lujza: Weiner Leó művészete a népzenei források in: Weiner-Tanulmányok A Liszt Ferenc Zeneművészeti Tudományos Közleményei 2. Liszt Ferenc Zeneművészeti Budapest, 1988.

gyűjtött tükrében Főiskola Főiskola,

325

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

Magyar Hangszeres Népzene Szerkesztette: Sárosi Bálint Hunga­ roton, LPX 18 045-047 Magyar népzene Bartók Béla fonográf/elvételeiből Sárosi Bálint Hungaroton, LPX 18 069

Szerkesztette:

Magyar népzene Kodály Zoltán fonográffélvételeiből Szerkesztette: Tari Lujza Hungaroton, LPX 18 075-076 Magyar Népzenei Antológia V-VI. Erdély Szerkesztette: Sárosi Bálint - Németh István MTA ZTI, 005-007 Az MTA Zenetudományi Intézete népzenegyűjtéseiből összeállí­ tandó kazetta (pl. a bukovinai székely klarinétos és énekes Albert Pál anyagából; Domokos pál Péter gyűjtése, Végvári Rezső és mások gyűjtései), valamint Pisák János pásztorklarinétos, énekes Marokpapi (Bereg megye) anyagából és Juhász Zoltán gyűjtéséből (Somogysárd 1991.)

Követelmények A légzéstechnika tökéletesítése.

A helyes levegővezetés fontosságának tudatosítása.

A különböző hangindításfajták tökéletesítése.

A hangindítás lazaságának és gyorsaságának fejlesztése.

A hang stabilizálása.

Játék A-klarinéton.

Az ún. „német rendszer" fogásainak elsajátítása.

Zenekari rutin szerzése.

Az önálló lejegyzési munka rendszeressé tétele.

Hatékony egyéni munkamódszer kialakítása.

326

NÉPI KLARINÉT

III. évfolyam évi 72 óra (heti 2x60 perc) Skálák Dúr, összhangzatos és dallamos moll hangsorok 6 #, 6 b előjegy­ zésig e-a hangterjedelemben, változatos frazeálással.

A II. évfolyam anyaga a szext, szeptim és oktáv hangközgyakorla­ tokkal bővül.

Kromatikus skálagyakorlatok.

Egyéb Nádigazítás, a nádfaragási ismeretek bővítése.

Etűdök Kröpsch: Etűdök III. Bozza: Douze études Előadási darab Hajdú Mihály: Magyar pásztordalok Népzenei anyag Ismerkedés a bartóki II. népzenei dialektusterület zenéjével: észak-magyarországi területek (főleg Heves, Nógrád és Pest megye) Borsod és a Felvidék (volt Gömör, Pozsony, valamint Esztergom megye).

Palócvidék: Pozsik István énekes, furulyás (Bükkszék, Heves me­ gye) klarinétos anyaga Sárosi Bálint gyűjtéséből, valamint Manga János, Borsai Ilona és mások népzenegyűjtéseiből válogatott anyag.

Klarinét a cigányzenekarban: Kartal (Pest megye, Galga-mente).

Lassú csárdás, Friss csárdás, Lakodalmi kísérő, Menyasszonyfek-

327

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

tető, továbbá: Vasvári verbunk, Csárdás (Domaháza, BorsodAbaúj-Zemplén megye).

A szlovákiai magyar területekről: ismerkedés Gömör megye népzenéjével. Verbunk, Csárdás, Friss.

A Csallóköz népzenéje (szlovákiai magyar hangszeres népzene): Kürt (volt Esztergom megye). A hagyományos lakodalom reperto­ árja, valamint (Bihari stb.) Verbunkosok és Frissek.

Ismerkedés a magyarországi nemzetiségek zenéjével: maglódi szlovák táncok. „Cifruválás" (verbunk), illetve „Páros cifruválás", Lassú csárdás, Friss csárdás, „Csupkálás" (Mártogatós), Mars.

Felhasználható anyag C. Bármann: Tágliche Studien F. Kröpsch: 40 Erűden (Modulation) Teil III. E. Bozza: Douze études Lajtha László népzenegyűjtéseiből: Balassagyarmati és Soproni zenekar Szerkesztette: Tari Lujza Hungaroton, MK 18 206 Magyar Hangszeres Népzene Szerkesztette: Sárosi Bálint Hunga­ roton, LPX 18 045-047 (erről Pozsik István felvételeinek kiadott része valamint, más klarinétosok) Magyar népzene Kodály Zoltán fonográffelvételeiből Szerkesztette: Tari Lujza Hungaroton, LPX 18 075-076 (Kodály Zoltán gömöri klarinét-gyűjtésének kiadott része) Itt hívjuk fel a figyelmet, hogy Tari Lujza szerkesztésében kiadás előtt áll Kodály Zoltán hangszeres népzenei gyűjtése, közte a teljes gömöri klarinétgyűjtés is.

328

NÉPI

KLARINÉT

magyar Népzenei Antológia II. Észak Szerkesztette: Tari Lujza Vikár László Hungaroton, LPX 18 124-128 (Pozsik István és más klarinétosok, valamint a kürti, alsókálosai és a felsőtárkányi zenekar) (A hanglemez könyv alakja előkészületben) Az MTA Zenetudományi Intézete népzenegyűjtéseiből összeállí­ tandó hang- és videokazetta: Sárosi Bálint Pozsik Istvánnal készí­ tett felvételei 1961. AP 3981 és AP 8062, 1967 AP 8063, továbbá Manga János cserhátsurányi és Borsai Ilona egyéb palóc klarinéto­ soknál végzett gyűjtései.

Tari Lujza, Agócs Gergely és Halmos Béla (Kürt, Rimaszombat, Alsókálosa és egyéb felvidéki) gyűjtései.

Kartali filmfelvétel (Martin György és csoportja) 1976. MTA-FT 935 NSZH Beta 78, Maglódi szlovák táncok 1952. MTA-FT 157, 1953. MTA-FT 195, 1972. MTA-FT 780, a domaházi zenekarral készített Tv-felvéíer MTV, NSZH VK 11, valamint: Sokszínű hagyományunkból 1-11. (Népművelési Propaganda Iroda Kiadása, é.n.)

Követelmények Az előző években felsoroltak tökéletesítése.

A technikai és zenei megvalósítás összhangjának fejlesztése.

A hangszeres dallamok énekes változatainak megtanulása. Énekelt vagy más hangszeren előadott dallam alapján klarinét variáns elkészítése, illetve rögtönzése.

Dallamvariánsok rögtönzése adott zenei stíluson belül, illetve különböző tájegységek stíluskeretei között.

A lapról olvasás fejlesztése.

Színpadi rutin szerzése.

329

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

IV. évfolyam évi 64-72 óra (heti 2x60 perc) Skálák Valamennyi dúr, összhangzatos és dallamos moll hangsor az összes hangközgyakorlattal, mindenfajta kötésmóddal.

A skálák játéka ritmikai változatokkal.

Kovács Béla: Mindennapos skálagyakorlatok.

Etűdök F. Kröpsch: Etűdök IV. A. Périer: Trente études Előadási darabok Weiner Leó: Peregi verbunk Hajdú Mihály: Capriccio Népzenei anyag A bartóki III. népzenei dialektusterület ismeretanyagának bővítése: Dél-Alföld. A parlando-rubato stílus előadásának tökéletesítése klasszikus értékű vokális népdalokon, pásztordalokon, továbbá Hallgató, Lassú csárdás, Friss csárdás, Oláhos, „Vendégkísérő" és Mars.

Mivel a hangszer e területen a tekerővel párosítva különös hang­ súlyra tett szert a néphagyományban, ebben az évfolyambari módot kell találni arra, hogy a növendékek a tekerőt tanulókkal mint hangszer-páros minél többet „kamarazenéljenek" együtt.

Ugyancsak ebben az évfolyamban kell a tanulónak bevezetést kap­ nia a népi klarinét népi fúvószenekari, - illetve az adott földrajzi területeknél fogva - a tamburazenekari gyakorlatához is.

A Duna-Tisza köze népzenéje és a Dunántúllal érintkező területek: Dávod (Bácska). Ugrós. Délkelet-Dunántúl. Ugrós, Párnatánc.

330

NÉPI

KLARINÉT

Felhasználható anyag C. Bármann: Tágliche Studien Kovács B.: Mindennapos skálagyakorlatok F. Kröpsch: 26 Etüden für Geübtere Teil IV. A. Périer: Trente études A tekerő-klarinét pároshoz Magyar népzene I-III. Szerkesztette: Rajeczky Benjámin I. Hungaroton LPX 10095-98 II. Hungaroton LPX 18001-04 III. Hungaroton LPX 18050-53 Magyar Hangszeres Népzene Szerkesztette: Sárosi Bálint Hunga­ roton, LPX 18 045-047 Magyar Népzenei Antológia IV. Alföld Szerkesztette: Paksa Kata­ lin - Németh István Hungaroton, LPX 18 159-163 Ugyanennek könyv változata: MTA ZTI 1994.

Valamint az MTA Zenetudományi Intézete népzenegyűjtéseiből összeállítandó kazetta.

A klarinét-tekerő anyaghoz Sárosi Bálint népzenegyűjtéseiből Tiszaújfalu: Papp Rókus - Bár­ sony Mihály (1966. AP 6742), Manga János népzenegyűjtéseiből Szentes: Szenyéri Dániel - Maczik Sándor, Bokros: Bokros Imre Kovács Márton (1978.) Tari Lujza népzenegyűjtéseiből Nagykő­ rös: Nyikos Ferenc stb., továbbá Manga János népzenegyűjtése­ iből Sinkó János, Kovács Márton és Papp Rókus, Halász Szabó Zsigmond, Kanfi Horváth István felvételei (Szentes, 1971. MR felv.)

331

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

A klarinét a rezesbandában témához Fúvószenekar Sándorfalva (Csongrád megye) 1967. AP 8080 Tápé (Csongrád megye) 1978. AP 11.819 Végegyháza (Békés megye) 1963. AP 8332 Hosszúhetény (német; Baranya megye) 1975. AP 10329 Rimóc (Nógrád megye - palóc terület) A klarinét a tamburazenekarban témához Dávod (Bács-Kiskun megye) 1979. AP 12. 017 Követelmények A zenei kifejezőképesség magas szintre fejlesztése.

A koncentrálóképesség fejlesztése.

Játék Esz-klarinéton.

Egyes dallamok különböző változatai a tájegység, az adott zeneka­ ri környezet és a használt klarinétfajta függvényében.

Dallamváltozatok, variációk játéka, improvizáció.

Hosszabb zenei folyamatok összeállítása és játéka, közjátékok, utójátékok rögtönzése.

V. évfolyam évi 64-72 óra (heti 2x60 perc) Skálák Az első négy évfolyamban tanult hangsorok játéka a tanult kötés­ módokkal, gyorsabb tempóban.

Kovács B.: Mindennapos skálagyakorlatok Etűdök P. Jeanjean: Etűdök I-III. E. Cavallini: Trente Caprices i o n

NÉPI KLARINÉT

Előadási darabok Bartók Béla: Román táncok Farkas Ferenc: Bihari román táncok Kókai Rezső: Négy magyar tánc Népzenei anyag Ismerkedés a magyarországi nemzetiségek népzenéjével. Beveze­ tés a magyarországi román népzenébe: eleki román táncdallamok.

Lunga, Minintelu, Tiganeasca, Ardeleana.

A kétegyházi román táncrend: Lunga, Minintelu, Tiganeasca, Lunga és Doina.

Bevezetés a román (anyaországi) népzenébe: Mezőségi román táncdallamok. Invirtita, Fecioreste rar, Tiganeasca stb.

Az öt év alatt tanult anyag összefoglalása, zenei folyamatok (táncrendek zenei kísérete, koncertszámok) önálló összeállítása.

Felhasználható anyag C. Bármann: Tágliche Studien Kovács B.: Mindennapos skáíagyakorlatok P. Jeanjean: Etudes progressives et mélodiques E. Cevallini: Trentc Caprices Sokszínű hagyományunkból FII. Kiadja a Népművelési Propagan­ da Iroda é.n.

Magyarországi román népzene Gyűjtötte és szerkesztette: Sebő Ferenc Hungaroton, SLPX 18 077 Az MTA Zenetudományi Intézete népzenegyűjtéseiből összeállí­ tandó kazetta Martin György, Tari Lujza, Sebő Ferenc eleki és n n n

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

kétegyházi gyűjtéseiből (pl. Eleké: MTA-FT 309, 581, 650, 720, 769; Botás fivérek AP 5511-12, 6723-24, Mgt 2262, 2873, 2840; Kétegyháza idősebb Bandula János klarinétos, énekes).

Követelmények Az eddig tanultak összhangjának megteremtése és komplex alkal­ mazása.

Magabiztos színpadi rutin és hiteles, meggyőző művészi tolmá­ csolás.

4. A T A N T Á R G Y KAPCSOLATA M Á S T A N T Á R G Y A K TÉMÁIVAL

A zenetörténet, zeneirodalom, művészettörténet, magyar és világ­ irodalom, valamint történelem tantárgy ismeretanyaga nyújt kite­ kintést a művészetek egyéb területeire, s ennek segítségével az órákon megteremthető a tanulók ismereteinek szintézise. Ezekből a tantárgyakból ismerheti meg • a különböző korstílusok jellemzőit, • a zeneszerzők munkásságát, • a zeneművek születésének jellemző körülményeit, • az egyes korszakok kimagasló egyéniségeit és alkotásait.

A szolfézs, zeneelmélet, zeneirodalom, népzene, népzeneelmélet abban segíti a tanulót, hogy a klarinéton megtanult népzenei anya­ got és a hozzá kapott elméleti ismereteket kibővítse és kiteljesítse a népzene egészére, rávilágítson más zenei műfajok, stílusok közötti összefüggésekre.

A fizika tantárgy segíti a tanulókat a hangtani, akusztikai és hang­ technikai ismeretek elsajátításában.

A testnevelés segít a fizikai erőnlét fejlesztésében, a sajátos foglal­ kozási ártalmak megelőzésében.

534

NÉPI KLARINÉT

5. AZ É R T É K E L É S M Ó D J A

Az értékelés történhet félévi meghallgatáson vagy vizsgán, és a tanév végi vizsgán, valamint a tanév folyamán meghallgatásokon, közös órákon, tanszaki, illetve növendékhangversenyeken.

A félévi vizsgákon elsősorban a tanár, az év végi vizsgán a tanszak tanáraiból alakult bizottság osztályoz.

A tanév végi vizsgák ajánlott anyaga: • skála, • egy etűd, • egy népzenei dialektusterület jellemző zenei anyagának elját­ szása, • tánc alá való muzsikálás (lehetőleg hangszeres együttesben).

Felsőbb évfolyamba, illetve képesítő vizsgára csak az a növendék bocsátható, aki főtárgyból és a kötelező tárgyakból eredményes vizsgát tett.

Képesítő vizsga A jelölt nyilvános vizsgahangversenyen minimum 20, maximum 30 perces műsorban ad számot tudásáról.

A képesítő vizsga anyaga: • egy zongorakíséretes előadási darab bemutatása a tanulmá­ nyok során elvégzett anyagból, • egy szólisztikus, kíséret nélküli zenei mű előadása, • egy néprajzi tájegység teljes táncrendjének előadása hangversenyszerűen és tánckíséretként, kotta nélkül, • tetszőleges zenei anyag előadása a mellékhangszerek egyikén (tárogató vagy egyéb).

335

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

6. T Á R G Y I F E L T É T E L E K

Tanterem A sikeres tanítás tágas, lehetőleg hangszigetelt, jó akusztikájú, világos, jól szellőztethető és állandóan tisztán tartott tantermet igényel az alábbi felszerelésekkel: • jó minőségű, állandóan karbantartott és felhangolt zongora, • állítható magasságú kottaállvány, • tükör, a befúvási, hangszertartási és egyéb hangszertechnikai problémák ellenőrzésére, • kazettás magnetofon a felvételek meghallgatásához, lejegyzés­ hez és a növendékek játékának rögzítéséhez (a hangmagasság kismértékű korrekciója és a fél sebességre való lassítás megoldható legyen), • metronóm: segítséget nyújt a tempók helyes megválasztásá­ ban, valamint a játék egyenletességének és a ritmusok pontos­ ságának kontrollálásában.

Hangszerek Megfelelő számú és minőségű B-klarinét, 2-3 db Esz-klarinét, 1 -2 db D-klarinét, 1-2 db C-klarinét, 1 -2 db A-klarinét.

A hangszerek közt legyen néhány német rendszerű is. Álljon külön is rendelkezésre néhány fúvóka, s elegendő mennyi­ ségben álljanak rendelkezésre nádak, nádfaragó szerszámok, kisebb tisztításhozjavításhoz szükséges eszközök is.

336

NÉPI

KLARINÉT

Könyvtár, kottatár Tartalmazza a zene és ezen belül a népzene legfontosabb hazai és külföldi kiadványait, valamint a tanterv „Felhasználható anyag" című fejezeteiben felsorolt valamennyi iskolát, kottát, kiadványt, továbbá a megfelelő szakirodalmat, folyóiratokat.

Hangtár Tartalmazza valamennyi autentikus népzenei kiadványt (elsősorban az MTA ZTI, a Hungaroton kiadványait, a Kallós Archívum soro­ zat Pátria hanglemezsorozat másolatát) a különböző földrajzi területekről (lemezek, CD-k, kazetták), videofelvételeket, továbbá a zenehallgatáshoz és a hangzó anyagok átvételéhez szükséges berendezéseket (CD-lejátszók, magnetofonok, lemezjátszók, videokészülék, fülhallgatók stb.).

Különösen fontos a tantervben szereplő anyagoknak a népzene­ gyűjtésekből származó, forrásértékű hang- (és esetleg kép-) anya­ gának megléte.

Stúdió Legyen lehetőség a vizsgák, növendékhangversenyek rögzítésére hang-, esetleg képfelvétel (elsősorban videó, de lehet fotó is) formájában, biztosítva azok visszahallgatási (-nézési) lehetőségét, segítve ezzel a tanulók önkontroll) át és a szaktanár munkáját.

Hangversenyterem Legyen megfelelő méretű és adjon lehetőséget a növendékeknek, hogy a vizsgákon, meghallgatásokon és növendékhangversenye­ ken a tanárok, diákok és külső látogatók előtt megfelelő körül­ mények között mutathassák be tudásukat, gyakorlatot szerezvén a nyilvánosság előtti szereplésben.

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

7. JAVASLATOK, Ú T M U T A T Á S O K

A szakközépiskolai népi klarinét tanszakra többéves zeneiskolai tanulmányok után érkeznek a növendékek. Ez feltételezi a helye­ sen és tudatosan alkalmazott rekeszlégzés és levegővezetés isme­ retét. Ha a tanár ebben mégis bármilyen hiányosságot tapasztal, nem szabad sajnálnia az időt a megfelelő légzőgyakorlatokra.

Már a tanulmányok kezdetén fordítsunk nagy gondot a hangszer állandó karbantartására, a megfelelő fúvóka és a nádak kiválasztá­ sára.

Ismertessük meg a nádak befújásának fázisait, műhelytitkait, illetve a kész nádak kisebb-nagyobb igazításait a fuvókához és az egyéni adottságokhoz.

A képzési program anyagot:

négy csoportban

tárgyalja

a

tanulmányi

Skálák (Technikai és hangképzés) A hagyományos népzenei gyakorlat viszonylag kevés hangnem játékát követeli meg a klarinétosoktól, azonban a szakközépiskolát elvégző növendékektől joggal várható el egy alaposabb, mindenre kiterjedő hangszertechnikai tudás, amelynek eléréséhez igen fontos a rendszeres skálázás. A hangsorok játékához a Bármann-skálaiskola formációit használjuk, ez azonban csak útmutató legyen, a felmerülő zenei, hangszertechnikai problémák függvényében egészítsük ki azokat, illetve fektessünk súlyt bizonyos gyakorlat­ típusokra.

Felsőbb évfolyamokban célszerű a legalsó hangot alapul véve Edúr, e-moll, F-dúr, f-moll stb. sorrendben számonkérni, így felvált­ va fordulnak elő könnyebb és nehezebb hangnemek, ezáltal elke-

338

NÉPI KLARINÉT

rülhető az, hogy a skálázás intenzitása az előjegyzések növekedé­ sével csökkenjen.

A negyedik és ötödik évfolyamban igen hasznos a skálák és skála­ variációk játéka kromatikus sorrendben, Kovács B.: Mindennapos skálagyakorlatok című kötete alapján.

A skálákat kotta nélkül kell játszani.

A hangsorok játékát kössük össze a hangképzéssel és a tartott hangok játékával.

Fúvástechnika tekintetében a paraszt- és pásztorklarinétosok kizá­ rólag maguktól, illetve egymástól tanultak, ezért semmiféle iskolá­ zottsággal nem rendelkeznek. A hangszer regisztereinek hangját nem tudják, nem is próbálják kiegyenlíteni. Általában az átható, éles hangot kedvelik, mivel legjobban ez felelt meg hagyományos keretek között a táncok kíséretekor. Szólójátékban a parlandorubato előadású dallamoknál azonban nem használnak erős hangot.

A vonószenekarokban játszó (általában cigány) klarinétosok hang­ ja és játéktechnikája iskolázottabb.

Ennek megfelelően törekedni kell egy stabil, klasszikusan képzett hangot játszani tudó szájtartás kialakítására, amely. ugyanakkor igen flexibilis, és a népzenei gyakorlat által megkívánt hangideált, annak sokféle, esetenként a stílusjegyet is jelentő árnyalatait is meg tudja szólaltatni.

Etűdök A fent kifejtett elveknek megfelelően kapott helyet a tananyagban a Kröpsch-etűdök négy kötete. Ezen gyakorlatok megtanulásával a klasszikus hangszertechnikai és frazírozási készségek fejleszthe­ tők, emellett további előnyük, hogy az előjegyzések növekvő

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

sorrendjében, hangnemek szerint haladnak, .így játékuk szervesen összekapcsolható a skálázás menetével.

A Kröpsch-etűdök mellett Klosé, Périer, Bozza és Cavallini mun­ kái, kiváltképp pedig a Jeanjean-etűdök három kötete alapvető pedagógiai müvek, amelyek az összes zenei, technikai és ritmikai feladatok mellett növelik a szellemi és fizikai állóképességet. A tananyagban megadott klasszikus etűdök válogatva, a növendékek adottságait figyelembe véve játszandók.

Itt kell leszögeznünk azonban, hogy az igazi megoldást egy speciálisan a népi hangszeres gyakorlatból kiinduló etűdgyűjte­ mény fogja csak jelenteni. Reméljük, nem kell rá sokáig várnunk.

Előadási darabok Noha a képzési program a parasztzenei hagyományból indul ki és egyik legfontosabb célja ennek a stílusnak a továbbéléséről gondos­ kodni, fontos hogy a növendékek a hangszer klasszikus irodalmá­ ból a magyar szerzők népzenei ihletésű, illetve feldolgozás jellegű műveit is jól ismerjék, és az eredeti stílusban való jártasságukat kamatoztassák azok előadásában.

Igencsak jó lenne, ha a népzene felől közelítő klarinétosok elő­ adásmódja termékenyítőleg hatna mind klasszikus kollégáik játé­ kára, mind pedig a népzenei elemeket használó zeneszerzők munkásságára.

Népzenei anyag A szakközépiskolai képzés céljának megfelelően ez teszi ki a tanítás központi részét.

A tananyag felosztásánál a tájegységek szerinti elrendezés tűnt a legmegfelelőbbnek, s ez minden törekvés ellenére sem tette lehe­ tővé a fokozatos nehézségi sorrend maradéktalan betartását.

További nehézséget jelentett annak figyelembe vétele, hogy a nép­ zenei gyakorlatban a C, D és Esz hangolású hangszerek használata

340

NÉPI

KLARINÉT

jóval elterjedtebb, mint a B-klarinété. így a növendék előtt igen gyakran az a nem könnyű feladat áll, hogy míg az alapvető hang­ képzési, hangszertechnikai gyakorlatokat, az etűdöket és zongorakíséretes darabokat B-klarinéton játssza, addig az adott népzenei anyag megtanulása, előadása más hangszeren, esetleg német rend­ szerű klarinéton történik.

Ugyanakkor igen fontos a dallamok megtanulása és memorizálása után azok transzpozíciójának gyakorlása, a magasabb évfolyamok­ ban pedig ezt egészítsük ki az adott zenei anyag más hangolású klarinétra történő adaptálásával, továbbá a több népzenei dialek­ tusban is játszott dallamvariánsok összehasonlító elemzésével és megtanulásával.

Mivel az eddig összegyűjtött klarinétos anyag viszonylag kevés más hangszerekhez képest, illetve abból kevés jelent meg kiadás­ ban, a megadott tanterv és a hozzá tartozó felhasználható anyag természetesen bővíthető (sőt, bővítendő!) az időközben remélhető­ leg rögzítésre kerülő dallamokkal, illetve azokkal, amelyek e tan­ terv megírásakor nem álltak rendelkezésünkre.

Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a klarinét, ez a viszonylag modern hangszer - amint azt a népzenei gyakorlat bizonyítja legtöbbször a régebbi eredetű fúvós népi hangszerek játékmódját örökíti át. Ezért tehát az egyes népzenei stílusrétegek valamint az egyes földrajzi területek, etnikumok népzenéjének tanulmányozá­ sánál fordítsunk figyelmet a furulya, duda és nádsíp játékstílusá­ nak vizsgálatára, valamint ezen hangszerek játékmódjának klari­ nétra történő alkalmazására. A hangszer cigányzenekari alkalma­ zását tekintve pedig néhány tájegység esetében igen hasznos és tanulságos lehet a modernebb rokonhangszer (és egyben kötelező mellékhangszer), a tárogató tanulmányozása is (például Palócvi­ dék).

341

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

Az említett hangszereken előadott dallamokkal a klarinét-reper­ toár is bővíthető.

Mindazonáltal nem feledkezhetünk meg a „legősibb hangszer"ről, az énekhangról sem, ezért rendkívül fontos a dallamok énekelt változatainak megtanulása, eléneklése, és a vokális díszítő-variatív technika hangszeres alkalmazása.

A fentiek elfogadása mellett különös figyelmet érdemel azoknak a gyűjtéseknek a tanulmányozása, amelyeken az előadók a klarinét mellett más hangszeren és énekelve is előadják repertoárjukat.

Noha a kamarazene, illetve zenekari gyakorlat külön tanítási óra tárgyát képezi, jónéhány esetben (dél-alföldi tekerő - klarinét, eleki klarinét - dob duó stb.) elengedhetetlen a tanult anyag kamarajellegű kidolgozása a fótárgyi órák keretében.

A felhasználható anyagban található rövidítések az alábbi archívu­ mokatjelölik: AP és Mgt: az MTA Zenetudományi Intézete Népzenei Archívu­ ma népzenegyűjtései hangzó anyagának jelzetei.

MTA-FT: ugyanott a Filmarchívum jelzete.

NSZH: Néptáncosok Szakmai Háza.

Mivel a felhasználható anyagok felvételei igen sok utánjárással gyűjthetők csak össze, szándékunkban áll egy, a tanítást megkönynytő hangzó gyűjteményt közzétenni.

A tananyag egyes részei között óhatatlanul átfedések adódnak, ezek azonban úgysem választhatók el mereven egymástól, sőt egymást kiegészítő és segítő feldolgozásuk adhatja a kulcsot a legeredményesebb pedagógiai munkához.

A tanterv útmutató kíván lenni, amelyet a tanárnak rugalmasan, a növendék adottságainak, tehetségének és előmenetelének megfele­ lően kell alkalmaznia, és eszerint kell módosítania a tantervi kategóriákat és a tananyag felosztását.

342

TÁROGATÓ (SZABADON VÁLASZTHATÓ TÁRGY) Készítette: Berán István Lektorálta: Kiss Gy. László

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

1. A P R O G R A M CÉLJA, FELADATA^

A tárogató tanításának a célja • a modern tárogató, mint a klarinéthoz legközelebb álló rokon népi hangszer megismertetése, • a néphagyományban élő tárogatózene megismerése, a hangszer­ játék elsajátítása, • a tárogató felhasználása a táncházi zenélésben, színpadi szerep­ lésnél szólóban vagy együttesben.

A növendék • ismerje meg a történelmi és a modern tárogató származását, történetét, • tudja a két hangszertípus rendszertani különbségét, • rendelkezzen kellő ismeretekkel a régi tárogató-típus előfordu­ lásáról a tágabb környezetünkben (Eurázsia), illetve a modern tárogató előfordulásáról a Kárpát-medencében, • ismerje a tárogatót, mint szólóhangszert, tudja, mely területen, mikor, milyen zenekarban használták, • szerezzen tapasztalatot arról, milyen formációkban alkalmazha­ tó egy mai népzenei együttes hangszereként.

A • • •

program feladata hangszertechnika szempontjából: a klarinéttól eltérő szájtartás kialakítása, az intonációs nehézségek folyamatos kontrollja, a fogások elsajátíttatása (köztudott, hogy a tárogató oktávvaltós és német rendszerű hangszer, ezért komoly gyakorlás szükséges a fogások elsajátításához),

A hangszer tanulása ezen tananyag alapján legalább 3-4 év előzetes klarinét tanulást feltételez.

344

TÁROGATÓ (szabadon választható

tárgy)

• a regiszterek nagyon eltérő hangszínadottságainak - amit fúvásmódokkal lehet kiegyenlíteni - folyamatos figyelemmel tartása, • a különböző stílusrétegekbe tartozó dallamok dallamok díszített lejátszásához szükséges fúvástechnikai eszközök és módok elsajátíttatása (különös tekintettel a parlando, rubato és giusto előadásmód különbségére), • a figyelem felkeltése a mély hangok (d'-c-h stb.) indításának, játszásának fokozott nehézségeire.

Fejlessze • a biztos intonációt, • a technikát, • a különböző zenei és előadói stílusok iránti érzéket, • a könnyű tájékozódást a különböző népzenei dialektusterületek zenéjében, • a hallás utáni tanulást, • az együttj átszási készséget, • a dinamikai és ritmikai alkalmazkodókészséget, • a tudatos gazdálkodást a korlátozott hangaemi és hangterjedel­ mi lehetőségekkel, • a színpadi rutint.

Készítsük fel a tanulót énekes vagy más hangszeres felvételekről, esetleg a csak lejegyzésekből hozzáférhető dallamok tárogatós változatainak kreatív, a stílushatárokat megtartó megvalósítására.

345

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

2. K Ö V E T E L M É N Y E K A P R O G R A M E L V É G Z É S E UTÁN

A tanuló • ismerje hangszere történetét, helyét a néphagyományban, • legyen tudatában annak, hogy mai formájában ez az egyetlen speciálisan magyar népi hangszer, amelyet más népek is tőlünk vettek át, • legyen képes biztos intonációval, a klarinéttól eltérő szájtar­ tással játszani, • legyen képes a ma használt Böhm-rendszerű klarinéttól eltérő, oktávvaltós német rendszerű hangszeren a fogásokat elsajátí­ tani, • a regiszterek nagyon eltérő hangszín adottságainak kiegyenlíté­ sére, • alkalmazza a különböző stílusrétegekbe tartozó dallamok díszí­ tett lejátszásához szükséges fúvástechnikai eszközöket és mó­ dokat (különös tekintettel a parlando, rubato és giusto előadás­ mód különbségére), • legyen képes tiszta hangképzésre, beleértve a mély hangok (d c-h stb.) indításánakjátszásának fokozott nehézségeit is, • legyen képes megfeleő technikával stílusosan előadni a tanult darabokat, • legyen kellő ismerete a különböző népzenei dialektusterületek zenéjéről, • legyen kellő rutinja a színpadon.

1

346

TÁROGATÓ

(szabadon választható

tárgy)

3. TANANYAG

A képzés időtartama 1 év.

I. évfolyam évi 72 óra (heti 2x60 perc) A tananyag bemutatását két megjegyzéssel kell kezdenünk: 1. A tananyag illeszkedik a népi klarinét tananyagához, részben meg is egyezik vele, azzal a különbséggel, hogy a különböző néprajzi tájegységek zenéjét a tárogatós növendék egy év alatt megismeri.

Hangfelvételeken kiadott tárogató zene viszonylag kevés van más népi hangszerekhez képest, ezért tanulási segédanyagként föltétlenül érdemes felhaszálni vokális népdalokat, illetve a klarinétnál (esetleg furulyánál) használt dallamokat.

2. Mivel a hangszerhez máig erősen kötődik az ún. kuruc zenei hagyomány anyaga (értve ezalatt jónéhány a múlt században keletkezett magyar nótát is), a növendékeknek föltétlenül meg kell ismerkedniük a tényleges kuruc dallamanyag legjavával . E népdalokat, a Rákóczi-nótát és indulót, valamint a népi tárogatósok körében szintén kedvelt 1848-as dalokat a tanár tetszés szerint, a többi anyag mellett ossza el az év folyamán, figyelve a nehézségi fokra.

2

2

Amennyiben lehetőség van rá, ezt az anyagot az oboa-típusú töröksípon is megtanul­ hatja a tanuló.

347

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

A tanítás anyaga I. félév Alapelemek a bartóki I. és III. népzenei dialektusterületek hangsze­ res zenei anyagára alapozva: Dél-Dunántúl, illetve Dél-Alföld és Felső-Tiszavidék.

Dél-Dunántúl: Kanásztánc-dallamok (régi stílus; díszítések nélkül).

Dél-Alföld: régi és új stílusú népdalok - utóbbiak Lassú és Gyors csárdásként is - , népies műdalok a stílus korai (19. század eleji) időszakából.

Felső-Tiszavidék: Verbunk (írott D-ben és E-ben), lassú csárdás, e záróhangra, oláhos, e és h záróhangokra, lassú csárdás (varián­ sok is) e és h záróhangra, friss csárdás (e és h ).

A Hortobágy környéke: parlando, rubato előadásmódú pásztor­ dalok, (díszítésekkel).

1

1

1

1

1

1

1

Követelmények A tökéletes légzéstechnika megalapozása.

A tárogatóhoz megfelelő szájtartás kialakítása.

A hangindítás technikájának tudatosítása.

A „német rendszer" fogásainak elsajátítása.

Hallás utáni dallamtanulás.

A népzenei anyag memorizálása.

A tárogató mai változata létrejöttének története.

Skálázás.

Egyéb: nádfaragási ismeretek.

Felhasználható

anyag

A Magyar Népzene Tára VI. Szerkesztette: Járdányi Pál - Olsvai Imre Akadémiai Kiadó, Budapest, 1974.

348

TÁROGATÓ (szabadon választható

tárgy)

Magyar Népzenei Antológia III. Dunántúl Szerkesztette: Olsvai Imre Hungaroton, LPX 18 138-142.

Magyar Népzenei Antológia IV. Alföld Szerkesztette: Paksa Katalin - Németh István Hungaroton, LPX 18 Könyv alakja: Budapest, MTA ZTI 1994.

Magyar történelmi hangszer a Rákóczi-korból Hungaroton, SLPG 31294 A tanítás anyaga II. félév Ismerkedés a bartóki II., (északi), és IV. (erdélyi) dialektusterület zenéjével: Észak Az észak-magyarországi területek (főleg Heves, Nógrád és Pest megye), Borsod és Felvidék (volt Gömör, Pozsony, valamint Esztergom megye).

Palócvidék: Pozsik István énekes, furulyás, klarinétos és tárogatós anyaga Sárosi Bálint gyűjtéséből, Dudanóta: csárdás, népdalok tárogatón.

A szlovákiai magyar területekről: ismerkedés Gömör és Nógrád megye népzenéjével. Verbunkok, d i K h ú ó t á k , parlando-rubato játékmód az északi területek pásztordalaiban.

Erdély Bukovina, Székelyföld és Gyim.es. A bukovinai székely hangsze­ res zenei anyagból „Silladn", „Verbunk", „Ardeleana", Csárdás.

Udvarhely: Csűrdöngölő. Székely verbunk, Sebes.

Maros-Torda megye: Sebes, Legényes, Forgatós.

349

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

A Székelyföld egyéb területeiről: Verbunk, Lassú csárdás, Sebes csárdás, Forgatós.

Felhasználható anyag Bukovinai székelyek Magyarországon Gyűjtötte és szerkesztette: Sebő Ferenc Hungaroton, SLPX 18 131 Magyar Hangszeres Népzene Szerkesztette: Sárosi Bálint Hunga­ roton, LPX 18 045-047 Magyar Népzenei Antológia V-VI. Erdély Szerkesztette: Sárosi Bálint - Németh István MTA ZTI, 005-007 Lajtha László népzenegyűjtéseiből: Balassagyarmati és Soproni zenekar Szerkesztette: Tari Lujza Hungaroton, MK 18 206 Magyar Népzenei Antológia III. Dunántúl Szerkesztette: Olsvai Imre Hungaroton, LPX 18 138-142.

Követelmények A légzéstechnika tökéletesítése.

A különböző hangindításfajták tökéletesítése.

A fogásmódok tökéletesítése.

A hang stabilizálása - különös tekintettel a mély hangok intonálására.

A növendék legyen képes dallamfolyamat játszása esetén önálló dallam- és tempó váltásra, illetve terjes stílusváltásra.

Együttesben játszáskor legyen képes a hegedűs által diktált veze­ téshez alkalmazkodni, valamint megfelelő hangszerösszeállításban önmaga irányítani.

350

TÁROGATÓ (szabadon választható tárgy)

Együttzenélési gyakorlatok A tárogató mind hangereje, mind pregnáns hangindítása miatt kiválóan megfelel zenekari prím feladatok ellátására. A tárogató­ val elképzelhető például vonósokból és cimbalomból álló együttes vezetése. Ügyeljünk azonban, hogy ne nyomja el a hegedűt.

4. AZ É R T É K E L É S M Ó D J A

Az értékelést az órai munka alapján, a növendékhangversenyen, illetve a félévi és év végi vizsgákon végezzük. Mivel szabadon választható tárgyról van szó, elegendő, ha a vizsgákon csak a szaktanár osztályoz.

5. TÁRGYI F E L T É T E L E K

Használható tárogatók, hang- és videofelvételek, szemelvénygyűj­ temények. Az utóbbi az eredményes tanításhoz okvetlen szükséges lenne, írott kotta- és hangzó anyag formájában.

6. JAVASLATOK, Ú T M U T A T Á S O K

Biztos és jó színvonalú klarinétjáték mellett javasolt a tárogató felvétele. Ajánlott magasabb évfolyamban (pl. 3-4. év) elkezdeni.

A népzenét hivatásul választó fúvósnak - az egyes tájegységekre jellemző hangszerösszeállítást követve - gyakran nem elegendő egyetlen hangszert használnia. Egyéb hangszerek mellett - éppen a hagyomány szellemében - mindenképpen érdemes tárogatón

351

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

és/vagy furulyán, dudán is megtanulni. A népi gyakorlatban különösen gyakori a klarinét párosítás, ezért is a klarinét tárgy kötelező mellékhangszere.

A hangképzésről Bizonyos értelemben a hangképzést elölről kell kezdeni, hiszen a növendékek sokéves klarinétos beidegződésekkel rendelkeznek, a tárogató pedig ettől eltérő szájtartást és fúvástechnikát igényel.

Javasoljuk, hogy tudatosan válasszuk ketté a két hangszer hang­ képzését. Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a párhuzamosan alkal­ mazott fúvástechnika miatt különösen fontos a klarinét gyakorlását is kitartott hangokkal kezdeni. így elérhetjük, hogy a tárogatózás nem válik a klarinét hátrányára, sőt plasztikusabbá teheti a klarinéthangot is. A tanuló így könnyebben alkalmazkod­ hat a klasszikus basszus-, vagy a népi Esz-klarinéthoz egyaránt.

Hívjuk fel a figyelmet a tárogató nyíltabb, lazább száj tartására, s az ezzel járó szélesebb intonációs lehetőségekre.

A gyakorlatokról Az általánosan elterjedt B-tárogatón folytatva a tanítást először az írott g -t járjuk körül. A kezdeti tartományunk legfeljebb e és g között mozogjon. Az alacsonyabb és magasabb hangok birtokba vételét csak később javasoljuk, a biztonságos intonáció kialaku­ lását követően. Örömet fog okozni a tanulónak, hogy a tárogató szokatlansága ellenére az oktávváltás könnyedén fog sikerülni.

Mivel - bár szükséges lenne - egyelőre etűdök nem állnak rendel­ kezésünkre, használjunk egyszerű gyermekdalokat és ismert kanásztáncdallamokat, hogy a tiszta intonációt, a helyes kéztartást és a szokatlan ujjtávolságokat beidegezzük.

J

352

1

2

NÉPI CIMBALOM Készítette: Balogh Kálmán Béresné Szöllős Beatrix Gerencsérné Szeverényi Ilona Szakály Ágnes Lektorálta: Dr. Tari Lujza

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

1. A P R O G R A M CÉLJA, FELADATA

A cimbalom főtárgy tanításának célja, hogy a növendék - a zene­ iskolában szerzett hangszeres felkészültségére és zenei ismereteire alapozva - olyan szakmai tudást és általános zenei műveltséget sajátítson el, amely alkalmassá teszi őt elsődlegesen a szakirányú felsőoktatásban való tanulmányok folytatására, illetve a közműve­ lődés területén középfokú zenei, kiemelten népzenei felkészültsé­ get igénylő munkakör ellátására.

A tanulmányok befejezése után a növendék legyen képes: • hangszeres szólistaként, • táncházi zenészként, • kisebb népzenei együttes, vagy nagyobb zenekar tagjaként köz­ reműködni, • népi zenekart vagy kisebb hangszeres együttest irányítani, • zenei szakkör, vagy klub vezetésére, • népzenei gyűjtés folytatására, a dallamok lejegyzésére, • szórakoztató zenészként (kávéházi, éttermi) működni.

A program feladata, hogy alakítsa ki az önálló gondolkodás, szellemi irányítás képességét, az állandó önművelés igényét.

Ismertesse meg a tanulóval • a népzene főbb stílusrétegeit, az egyes tájegységek zeneileg jellemző vonásait, a cimbalomjáték főbb stílusjegyeit, játék­ technikai módjait, • a hangszer kezeléshez, a magasrendű zenei kifejezéshez vezető mozgásformákat, azok kapcsolatait a zenei elképzelés megva­ lósításához, • a népzene és műzene közötti hasonlóságokat és különbségeket, • a lejegyzési módokat,

354

NÉPI

CIMBALOM

• a különböző stílusrétegeket, a stílusokon belüli népdalokat és táncdallamokat, a táncok kísérőzenei szerkezetét, felépítését, stílushü előadásmódját.

Nyújtson gazdag zeneirodalmi ismeretanyagot • a cimbalomra írt művekből (kortárs zene is), • a népzenéből és a népzenei ihletésű műzenéből, • a zeneirodalom minden korszakának cimbalmon előadható irodalmából.

Tanítsa meg a növendéket a népzenén belül az értékes és kevésbé értékes között különbséget tenni.

Tegye fogékonnyá más hangszerek és az énekes népzene, más zenei műfajok és más népek zenéje, valamint a kultúra egyéb területei iránt.

Fejlessze a zene nyelvének kifejezési eszközeivel összefüggő tudását: • hallását, ritmusérzékét, zenei érzékenységét, • előadói formálókészségét, képzelőerejét, • emlékezetét, koncentrálóképességét, • technikai biztonságérzetét, a dinamikailag árnyalt, kifejező erejű hangzás érdekében, • alkotókészségét, improvizációs készségét, • zenei ízlését, stílusérzékét, • építő kritikai, önkritikái érzékét, • igényét a társas zenélésre.

Segítse az ismeretanyag elsajátítását sokoldalú készségfejlesztő gyakorlatokkal: • skála-, akkord-, kadencia-játék, • népdalkíséret rögtönzése,

355

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

• hallás utáni játék, • lapról olvasás, • transzponálás, szekvenciajáték.

Szoktassa a tanulót rendszeres, céltudatos munkára, gyakorlásra, ösztönözze rendszeres hangverseny-látogatásra, a Rádió és Televí­ zió népzenei műsorainak hallgatására, a zenei élet eseményei iránti érdeklődésre. Ösztönözze az élő népzenei hagyomány ápolására, értékeinek megőrzésére, azok felkutatására és feltárására. Érje el, hogy érzelmi szükségletté váljon a napi zenélés, tudásával minél több közönséget inspiráljon együttzenélésre; így válhat a népzene össztársadalmi személyiség- és jellemformáló erővé, emelkedhet morális rangra, válhat nemzeti közkinccsé.

A növendék ismerje meg hangszere áttekintő történetét, tudja, hogy a hangszer mai formájában speciálisan magyar, legyen ismerete arról is, hogy ez a forma mindenütt a világban Magyarországról terjedt el.

Tanulja meg hangszere működési elvét, felépítését, tudjon apróbb javításokat elvégezni (verőalakítás, húrfeltevés, pedáljavítás), és tudjon hangolni.

2. K Ö V E T E L M É N Y E K A P R O G R A M E L V É G Z É S E UTÁN

A növendék magas szinten ismerje meg a magyar népzenét, legyen általánosan tájékozott más nemzetek népzenei kultúrájában, legyen klasszikus zenei műveltsége.

Ismerje • hangszere múltját, jelenét, helyét a magyar néphagyományban, a népzenében, a klasszikus és kortárs zenében,

356

NÉPI

CIMBALOM

• hangszere népzenei irodalmát, jelentősebb előadóművészeit, • hangszere felépítését, típusait, készítőit, hangolását, a verők készítését, • a különböző stílusok, illetve népdaltípusok zenei sajátosságait (hangsor, sorvégző hangok, ritmus, metrum, szótagszám, for­ ma, szerkezet, ambitus stb. szempontjából), • legyen ismerete a cimbalom néphagyományban betöltött szere­ péről, és használatáról a különböző tájegységeken (kísérési mód, hangszerösszeállítás), valamint korszakokban és társadal­ mi rétegek szerint (pl. szólista parasztzenész cimbalmosok, cigányzenekari játékosok).

Legyen képes • természetes, oldott hangszerkezelésre, az egész hangszer birtok­ lására, a belső hangigénynek megfelelő ütésmódokra, helyes kézrend és pedálozási technika megválasztására, • tiszta, stílusos, kifejező erejű, dinamikailag árnyalt és kidolgo­ zott, hiteles, megjelenítő erejű hangszerjátékra, • kottából és hallás után j átszani, • transzponálni, • zenekari játékra, • dallam lejegyzésére, • önálló variációk készítésére.

Rendelkezzék • tehetségének megfelelő zenei kifejezésmóddal, előadói és formálókészséggel, betűkottáról is, • fejlett hallással, biztos memorizálási készséggel, • a zenekari játék alapjául szolgáló olvasási készséggel, • megfelelő repertoárral, kidolgozott műsorral, tudjon önállóan műsort összeállítani.

357

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

2.1. A SZAKKÖZÉPISKOLA FELVÉTELI ANYAGA A zeneiskola 6. évfolyamának megfelelő szintű népzenei és műzenei hangszeres felkészültség, elméleti tudás.

• Biztos skálajáték 7 #, 7 b előjegyzésig, • egyszerű népdal harmonizálása, • cimbalomra írt etűd (pl.: Aliaga), • barokk vagy klasszikus mű, • magyar népzenei feldolgozás klasszikus műzenei feldolgozá­ sokból - egy mű (Bartók, Kodály, Weiner).

3. TANANYAG

A képzés időtartama 5 év.

A zenei anyag kiválasztását és mennyiségét mindenkor a növen­ dék technikai fejlettsége, muzikalitása, zenei érettsége határozza meg.

Egy év alatt az elvégzendő tananyag ajánlott mennyisége: • 5-6 népdalcsokor harmonizálva, • 3-4 népi zenekari összeállítás, • 5-6 népzenei feldolgozás, vagy műzenei szólódarab, • 4-6 verbunkos, • 4-6 cimbalometűd, • 4-6 klasszikus zenei mű, • 3-4 kortárs cimbalomdarab.

358

NÉPI

CIMBALOM

I. évfolyam évi 72 óra (heti 2x60 perc) Megjegyzendő, hogy más népi hangszerekkel szemben (például a tárogató) a cimbalom zeneirodaloma bőséges, különösen az utóbbi évtizedek zeneszerzői termését tekintve. Tisztán cimbalmot bemu­ tató népzenei anyag viszont nincs (a cimbalom a hanglemezkiad­ ványokon - ritka kivételtől eltekintve - zenekari hangszerként szerepel). Ezért tananyagunkban nagyobb súlyt képviselnek a kottában megtalálható műzenei feldolgozások.

Követelmény Skálák biztos ismerete, játszása (dúr, moll, 7 #, 7 b előjegyzésig, modális skálák, pentaton hangsorok), hármas- és négyeshangza­ tok, futamok, hangközmenetes skálák, kromatikus skálák.

Rugalmas ütéstechnika (ejtegetés, tremolo, pergetés).

Alapritmusok játszása egy és két kézzel Az improvizatív készség fejlesztése.

A lapról olvasás fejlesztése.

Hallás utáni játék, transzponálás.

Lassú csárdás, friss csárdás, hallgató kísérése (düvő, esztam).

A növendék tudjon önállóan harmonizálni népdalokat, hangszeré­ re alkalmazni más hangszeren játszott dallamokat.

Tudjon önállóan variációkat készíteni.

Népzenei anyag Ismerkedés a Dunántúl és Erdély hangszeres népzenéjével.

Dunántúl Dudanóták, ugrós, lassú és friss csárdás, valamint a bogyiszlói banda repertoárjából: hallgató, verbunk, ugrós, csárdás, friss.

359

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

Erdély - Székelyföld Sóvidék: forgatós, szöktetős, verbunk.

Kőrispatak: csárdás, friss, verbunk, forgatós.

4-6 klasszikus mű (válogatás a tanterv végén megtalálható ajánlott anyagból).

Felhasználható anyag Állaga Géza: Etűdök Cimbalomiskola I-IV. Domokos Pál Péter: Hangszeres magyar népzene a XVIII. század­ ban Akadémiai Kiadó, Budapest, 1978.

Dobszay László: Magyar Zenetörténet Zeneműkiadó, Budapest, 1985.

Járdányi Pál: Magyar nép daltípusok I-II. Zeneműkiadó, Budapest, 1961. (reprint 1971.)

Kodály Zoltán: A magyar népzene A példatárat szerkesztette: Vargyas Lajos Zeneműkiadó, Budapest 1952. (Kiadása folyamatos) Lajtha László: 1963. Dunántúli táncok és dallamok Zeneműkiadó, Budapest 1955. Kőrispataki gyűjtés Zeneműkiadó, Budapest Lajtha László népzenegyűjtéseiből: Balassagyarmati és Soproni zenekar Szerkesztette: Tari Lujza Hungaroton, MK 18 206

360

NÉPI

CIMBALOM

MNT = A Magyar Népzene Tára sorozat • MNT II. Jeles napok Sajtó alá rendezte: Kerényi György, Buda­ pest, 1953.

• MNT III/A-B Lakodalom Sajtó alá rendezte: Kiss Lajos, Buda­ pest, 1955-56.

• MNT VI. Népdaltípusok 1. Sajtó alá rendezte: Járdányi Pál és Olsvai Imre Akadémiai Kiadó, Budapest • MNT VII. Népdaltípusok 2. Járdányi Pál rendszerében szer­ kesztette: Olsvai Imre Akadémiai Kiadó, Budapest • MNT VIII/A-B Népdaltípusok 3. Sajtó alá rendezte: Vargyas Lajos Főmunkatársak Domokos Mária és Paksa Katalin Akadémiai Kiadó, Budapest, 1992.

• MNT IX. Népdalíípusok 4. Sajtó alá rendezte: Domokos Mária Balassi Kiadó, Budapest, 1995.

• MNT X. Népdalíípusok 5. Sajtó alá rendezte: Paksa Katalin Balassi Kiadó, Budapest 1997.

Magyar Hangszere;, Népzene Szerkesztette: Sárosi Bálint Hunga­ roton, LPX 18 045-047 Magyar Népzenei Antológia III. Dunántúl Szerkesztette: Olsvai Imre Hungaroton, LPX 18 138-142.

Magyar Népzenei Antológia V-VI. Erdély Szerkesztette: Sárosi Bálint - Németh István MTA ZTI, 005-007 Pálóczi Horváth Ádám: Ötödfélszáz énekek Szerkesztette: Bartha Dénes - Kiss József Budapest, 1953.

Magyar zeneszerzők népzenei ihletésű művei Bartók Béla: Román kolinda dallamok Román népi táncok

361

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

Ádám Jenő: Bartók-Kodály: Baross Gábor: Bogár István:

Farkas Ferenc: Gulyás László: Györe Zoltán: Hollós Máté: Király László: Kocsár Miklós:

Kodály Zoltán: Pászti Miklós: Petrovics Emil: Szokolay Sándor; Vavrinecz Béla:

Weiner Leó:

362

Szonatina Duók Virágim, virágim Húsz magyar népdal Sirató és táncnóta Hallottad-e hírét 4 katonadal Cimbalomkettős Béreslegény Népdalszvit Régi magyar táncok Virágénekek Garam menti táncok Pannonhalmi táncok Hosszú út porából Varga Julcsa Repülj madár Sárközi gyermekjátékdalok Ballada Jöttömben, jártomban Négy népdal Magyar Népzene-füzetek Erdélyi táncok Gyermekj átékdalok Virágim, virágim Népdalkettősök Kalocsai gyermekdalok Gyermekj átékdalok Három tánc Magyar népimuzsika Három magyar népitánc

NÉPI

CIMBALOM

Zenekari művek cimbalomszólamai, szólói Erkel Ferenc: Palotás Bánk bán cimbalomszólama Dózsa György Daróczi Bárdos Tamás: Erik a ropogós cseresznye Grabócz Miklós: Madocsai táncok Gulyás László: Széki muzsika Kodály Zoltán: Kállai kettős Lajtha László: Vas megyei kurucképek II. évfolyam évi 72 óra (heti 2x60 perc) A bartóki IV. népzenei dialektusterület (Erdély) zenei ismeretanya­ gának elmélyítése: Székelyföld, Kalotaszeg, Mezőség. Szilágyság, hétfalusi csángók.

Mivel a cimbalom használata a Székelyföld egyes területein mind a mai napig igen eleven (pl. Maros-mente), a népzenei anyag főleg az itteni cimbalom-játékstíluson alapul: Vajdaszentiván, Magyar­ péterlaka. Verbunk, Forgatós, Lassú és Friss csárdás.

A népzenei ihletésű műzenei darabokon keresztül a növendék már itt ismerkedik egyéb tájegységek dallamanyagával.

Ismerkedés az írott verbunkos-hagyomány anyagával a 19. század első felének anyagán keresztül.

Követelmény Biztos hangszeres technika - virtuóz skála- és akkordjáték.

Hangközmenetek.

Dallami formulák improvizálása (például átkötő részek, zárlatok stb.).

Népzenei stílusok biztos ismerete, azoknak megfelelő kíséret rögtönzése.

363

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

A memorizálási készség fejlesztése.

Lapról játék, zenekari gyakorlat.

Transzponálás.

Felhasználható anyag Az előző tanév anyaga mellett: Magyar Népzenei Antológia IV. Alföld Szerkesztette: Paksa Kata­ lin - Németh István Hungaroton, LPX 18 159-163 Könyv alakban: MTA ZTI 1994.

Bartók Béla: 20 magyar népdal I-IV. Dobszay László: A magyar dal könyve Zeneműkiadó, Budapest, 1984.

Lajtha László: 1954. Széki gyűjtés Zeneműkiadó, Budapest 1955. Kőrispataki gyűjtés Zeneműkiadó, Budapest 1953. Szépkenyerűszentmártoni

gyűjtés Zeneműkiadó, Budapest

Papp Géza: Hungárián Dances in: Musicalia Danubiana 7. MTA Zenetudományi Intézet, Budapest 1988.

Ruzitska Ignác: Magyar Nóták Veszprém Vármegyéből Szerkesz­ tette: Rákos Miklós Kiadja a szerző, Budapest, 1994.

Sárosi Bálint: Cigányzene Gondolat, Budapest, 1971.

364

NÉPI

CIMBALOM

Tari Lujza: Lissznyay Julianna hangszeres gyűjteménye 1800 in: Műhelytanulmányok a magyar zenetörténethez 12. MTA Zenetu­ dományi Intézet, Budapest 1990.

Vajda József: Hallottad-e hírét

Zalaegerszegnek?

Baross Gábor:

Lőrincréve-i táncok Marosmenti muzsika Katona vagyok én Megölték a Basa Pistát Palóc népdalok Csíki népdalok Czidra László: Felvidéki táncok Erdélyi dallamok Daróczi Bárdos Tamás - Bengráf József: Régi magyar táncok Draskóczy László: Cimbalomcsárdások Farkas Ferenc: Esztergomi vigasságok Hétfalusi boricza-tánc Gulyás László: Pásztordalok Kocsár Miklós: Öt népdal Király László: Négy bács-bodrogi népdal Arról alul Király László: Szépkenyerűszentaártoni dallamok Pászti Miklós: Szilágysági táncok Vavrinecz Béla: Rondó Gencsi verbunk Kanásztánc Bevezető, ritka és sebes Zenekari szólamok Rózsavölgyi Márk: !.. magyar körtánc Csenki Imre: Magyarországi cigánytáncok

365

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

Gulyás László: Este a fonóban Vujicsics Tihamér: Palóc fantázia Kodály Zoltán: Háry János szvit Intermezzo cimbalomszólójára Poldini Ede: Farsangi lakodalom

kiemelt figyelemmel

az

III. évfolyam évi 72 óra (heti 2x60 perc) Ismerkedés a II. és III. népzenei dialektusterület zenéjével, vala­ mint a Dunántúl és Erdély ismeretanyagának bővítése.

A legdélibb Palócvidék, a Galga-mente tánczenéje: Bag, Kartal.

Csárdások, frissek, verbunk.

Eszakdunántúl: Rábaköz tánczenéje. Dus, verbunk, csárdás, friss.

A Mezőség hangszeres tánczenéje: Magyarszovát, Magyarpalatka, Keménytelke. A táncrendek dallamai.

Az Alföld és Erdély találkozási pontja: Kárpátaljai blokk tanulása.

Követelmény Dúr, moll, kromatikus és egészhangú skálák.

Flangzatpárok, akkord- és kadenciajáték.

Hangközláncok.

A repetíció tempónövelése (egy kézzel, két kézzel, párosan).

A belső hallás elmélyítése (hallás utáni játék, hallás utáni lejegy­ zés).

Lapról olvasás, transzponálás.

Társas zenélés, együttesben való játék. Önálló kíséret készítése.

A tanult dalok szövegeinek ismerete.

A zenei anyaggal összefüggő néprajzi ismeretek.

366

NÉPI

CIMBALOM

Felhasználható anyag A klasszikus és népzenei irodalomból: lásd jegyzék.

Az előző tanév anyaga mellett: a hegedű, bőgő, brácsa tanszakok­ kal egyeztetett zenei anyag a népzenei zenekari játékhoz.

Magyar Népzenei Antológia II. Szerkesztette: Tari Lujza - Vikár László Hungaroton, LPX 18 1 Feldolgozások Szép a páva (szerk. Baross Gábor, Vass Lajos) András Béla: Régi öreges és ugrós Baross Gábor: Borsodi szlovák népdalok Három széki népdal Zala megyei betyárdalok Pusztai hangulatok Bogár István: Kalotaszegi legényes Tréfás csángó népdalok Erdélyi lakodalmas Borsody László: Lőrincrévei táncmuzsika Futásfalvi népdalok Csenki Imre: Román népi táncok Draskóczy László :Nagyszombati táncok Egy gyenge kismadár Farkas Ferenc: Bihari román táncok Zalai változatok Huzella Elek: Virágénekek Szól a kakas már Kocsár Miklós: Két palóc betyárdal Három keserves ének Párosító dalok Zalából Pászti Miklós: Békési pásztornóták Erdélyi táncok

367

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

Szilágysági muzsika Vavrinecz Béla: Molnárveszedelem Koncertváltozatok Somogyi népdalok Végvári Rezső: Cigánysirató Tolnai dallamok Rondó cimbalomra és népi zenekarra Zenekari szólamok Maros Rudolf: Ecseri lakodalmas Liszt - Vavrinecz: II. Rapszódia Petrovics Emil: Jugoszláv rapszódia Brahms: V. és VI. magyar tánc IV. évfolyam évi 64-72 óra (heti 2x60 perc) Klasszikus és népzenei irodalom (lásd jegyzék).

Nagyjából a többi hangszer tanmenetének megfelelő zenei anyag a következő falvak, illetve földrajzi területek zenei anyagából: Bonchida, Péterlaka, Vajdaszentiván, Dél-Alföld, Csíkszentdo­ monkos, valamint az északi népzenei dialektusterület.

Követelmény Az előző évek ismeretanyagának önálló alkalmazása szóló játék­ ban és kamarazenélésben.

Az eddig tanult skálázási módok minden hangnemben.

Improvizálás, változatok készítése a különböző stílusokon belül.

A növendék tudjon zenekart irányítani, illetve alkalmazkodni a prímás vezetéséhez a szóló-tutti váltakozásnál, tempó váltásnál.

Tudja egy tájegység jellegzetes táncdallamsorrendjét (ismerje a táncban soron következő darabokat, azok neveit és dallamait).

368

NÉPI

CIMBALOM

Felhasználható anyag Magyar Hangszeres Népzene Szerkesztette: Sárosi Bálint Hungaroton, LPX 18 045-047 Magyar Népzenei Antológia III. Dunántúl Szerkesztette: Olsvai Imre Hungaroton, LPX 18 138-142 Magyar Népzenei Antológia IV. Alföld Szerkesztette: Paksa Katalin - Németh István Hungaroton, LPX 18 159-163 Magyar Népzenei Antológia V-VI. Erdély Szerkesztette: Sárosi Bálint - Németh István MTA ZTI, 005-007 Feldolgozások Balázs Árpád: Két szatmári népdal Baross Gábor: Concertino Daróczy-Bárdos Tamás: Tolna megyei dalok Bükkaljai dalok Kossovits József - Draskóczy László: Lassú magyar Draskóczy László: Turai dallamok Két palóc népdal Farkas Ferenc: Csíksomlyói táncok Esztergomi táncok Györe Zoltán: Tiszamenti pásztordal Változatok Kovács Mátyás: Variáció egy magyar népdalra Kocsár Miklós: Két ormánsági katonadal Pászti Miklós: Három szilágysági népdal Pakulárnóta és kecsketánc Mohácsi betyárnóták Rossa László: Három egervidéki népdal Két kalotaszegi legényes Sárosi Bálint:

369

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

Végvári Rezső:

Bihari dallamok Szabolcsi dallamok

Zenekari szólam Vavrinecz Béla: Magyar képeskönyv Liszt Ferenc - Farkas Gyula: XIV. rapszódia Dinicu: Pacsirta Hora staccato V. évfolyam évi 64-72 óra (heti 2x60 perc) A bartóki II. és a IV. dialektusterület ismeretanyagának bővítése, bevezetés az V. népzenei dialektusterület (Moldva) zenéjébe, kitekintéssel a szlovák és a román népzenére is.

Az északi területek: a Palócvidék folytatása (beleértve a gömöri részeket is), valamint a Csallóköz, és a szlovákiai magyarlakta területek távolabbi részei, Rozsnyótól Kassa irányába keletre.

A száj hagyományos kultúrában fennmaradt klasszikus verbunko­ sok elsősorban északon, a verbunkos hazájában élnek ma is elevenen. Külön nyomatékot kell adnunk a tanításban e területnek, a cimbalom a klasszikus cigányzenekarban témakör tekintetében.

Balassagyarmati, felsőtárkányi, pásztói, kürti, alsókálosai zenekar, rimaszombati zenekar, alsószinai zenekar stb.

Erdély: Gyimesvölgy.

Az V. dialektusterület: Moldva táncdallamai. Gyimesben ugyan nem használnak cimbalmot, ám az ottani zenei anyagot célszerű e hangszeren is megtanulni. Ez érvényes Moldva zenéjére is, ahon­ nan korábbról a kis cimbalom használatára is van adatunk.

Amennyiben feldolgozás, illetve eredeti hangfelvétel alapján mód van rá, a tanár lehetőleg vezesse be növendékét a környező népek

370

NÉPI CIMBALOM

zenéjébe, ismertesse meg Európa és más kontinensek zenéjével (Amerika, Afrika stb.).

Követelmény A növendék legyen képes az eddig tanultak önálló, magas színvo­ nalú alkalmazására. Érjen el virtuóz játéktechnikát.

Legyen képes zenei forma, és dinamikai érzékenység kifejezésére.

Legyen képes önállóan lekottázni a hallott dallamot.

Tudjon zenekart vezetni, ismerje a táncrendeket.

Ismerje a különböző stílusokat, helyesen válassza meg a kíséret módját.

Felhasználható anyag Magyar Népzenei Antológia II. Észak Szerkesztette: Tari Lujza Vikár László Hungaroton, LPX 18 124-128 Lajtha László népzenegyűjtéseiből: Balassagyarmati és Soproni zenenekar Szerkesztette: Tari Lujza Hungaroton, MK 18 206 Pávai István: Az erdélyi és moldvai magyarság népi lemezenéje Budapest, 1993.

Továbbá: az eddig felsorolt klasszikus és népzenei irodalomból válogatva (lásd a felsorolt jegyzéket).

A népzenei feldolgozásokból javasoljuk felhasználni az előző évekből kimar adottakat.

Az MTA Zenetudományi Intézete népzenegyűjtéseiből összeállí­ tott kazetta, különös tekintettel az északi népzenei dialektusterület zenéjéhez szükséges anyagra: Agócs Gergely, Halmos Béla, Sárosi Bálint, Tari Lujza, valamint Tímár Sándor népzenegyűjtései.

371

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

4. AZ É R T É K E L É S M Ó D J A

Az értékelés történhet a tanév folyamán meghallgatásokon, közös órákon, tanszaki hangversenyeken, valamint félévi meghallgatá­ son, vagy vizsgán, és a tanév végi vizsgán. A félévi vizsgán a tanár osztályoz, az év végi vizsgán a tanszak tanáraiból alakult bizottság.

A • • •

tanév végi vizsga anyaga Egy etűd, egy klasszikus mű (barokktól a kortárs műig), táncdallam - quasi tánc alá való muzsikálás - egy tájegység jellegzetes táncrendjéből, vagy egy mennyiségben, minőségben és időben avval egyenértékű, változatosan összeállított népdalcsokor (pl. Hallgató, Lassú, Friss, virtuóz szólódarab) eljátszá­ sa, • más szólóhangszer (esetleg ének) kísérése, • egy népdalfeldolgozás.

5. TÁRGYI F E L T É T E L E K

Tanterem Az építésügyi szabványnak megfelelő méretű, jó akusztikájú, jól szellőztethető tanterem.

Megfelelő hangszigetelés, hogy az áthallás ne zavarja az oktatást.

Hangszerállomány 2 jól hangolt cimbalom, állítható székekkel, kottaállvánnyal, vala­ mint zongora.

372

NÉPI

CIMBALOM

Tanítási segédeszközök Lassítható magnó, ideális lenne olyan, amivel megoldható a hang­ felvételek hangmagasság változás nélküli lassítása.

Kétkazettás magnó az esetleges másolatok készítéséhez, CDlejátszó.

Kottatár, amelyben megtalálható a tanítandó anyag.

Metronóm.

Hangtár: a tanítandó anyag lehetőség szerint legyen meghallgat­ ható szalagon, CD-ken is.

Előadóterem: fontos, hogy a növendékek tudásukat közönség előtt is bemutathassák, illetve a táncmuzsikát tánccal együtt gyakorol­ hassák. Az előadóterem legyen alkalmas táncház tartására is.

NÉPI ÉNEK Készítette: Bodza Klára Lektorálta: Dr. Paksa Katalin

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

1. A P R O G R A M CÉLJA, FELADATA

A népi ének tantárgy tanításának célja, hogy a növendékek olyan szakmai tudást és zenei műveltséget sajátítsanak el, mellyel felső­ fokú tanulmányokat folytathatnak, illetve képesek lehetnek arra, hogy a közművelődés különböző területein középfokú végzettséget igénylő munkaköröket lássanak el. Ezzel a tevékenységgel segít­ sék elő a hagyományos paraszti kultúra értékeinek fennmaradását, továbbélését.

A népi ének tantárgy tanításának

feladatai

Ismertesse meg a tanulókkal • a népdalt, népzenét mint zenei nyelvet, a magasrendű zenei kifejezés lehetséges eszközét; • az emberi hang sajátosságait, kifejezési lehetőségeit; a nép­ dalok élményszerű, ugyanakkor autentikus megszólaltatásához szükséges természetes énekhang technikáját; • a magyar népzene stílusrétegeit, egyes stílusok főbb népdaltípu­ sait; • a magyar népzenei dialektusok határait, az egyes területek sajátosságait; • a rokon népek és a Kárpát-medencében együttélő népek köl­ csönhatásokban gazdag népzenéjét; • a népzene és műzene kapcsolódási pontjait; • a népzenének a néphagyományban elfoglalt helyét és társművé­ szetekhez való viszonyát; • segítse elő a művészi kifejezőkészségek megalapozásával a dalok egyéni, önálló művészi megformálását, különböző karak­ terű előadásmódjának megvalósítását.

376

NÉPI ÉNEK

Vezesse rá őket a népzene, tágabb értelemben a zene belső törvényeire és összefüggéseire.

Fejlessze folyamatosan, módszeresen és sokoldalúan • az énekhang technikai adottságait (légzés, vokális hangzók, hangterjedelem, hangszín); • a növendék zenei képességeit: hallását, intonálási képességét, ritmusérzékét; • a népzene rendkívül gazdag karaktervilágának megformálásá­ hoz nélkülözhetetlen formaérzéket, tempóbeli biztonságot; • az egyes földrajzi területek sajátos nyelve és hangszínei iránti érzékenységet, differenciálóképességet; • a népdalok memorizálási képességét, különös tekintettel a dallamvariánsokra, ritmus-, szöveg- és díszítésbeli eltérésekre; • az előadói készséget (a népdalok művészi megformálása, ért­ hető és kifejező szövegmondás, a népzene szellemének meg­ felelő hiteles előadásmód, készség a kontaktusteremtésre az együttmuzsikáíokKah illetve a hallgatósággal).

Szoktassa a növendéket rendszeres és céltudatos munkára a tanulás és gvakorlás logikus folyamatának megismertetésével.

Neveljen az értékes, tartalmas zene szeretetére.

Fejlessze a tanuló esztétikai érzékenységét és ezen keresztül személyiségét.

Váljon a növendék tanulás során a népzene sokoldalú, kreatív előadójává, népszerűsítőjévé.

Tegye nyitottá a kulturális különbségek megértésére és befogadá­ sára, amely elengedhetetlen feltétele az egymást tisztelő, toleráns magatartás kialakításának.

377

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

2. K Ö V E T E L M É N Y E K A P R O G R A M E L V É G Z É S E UTÁN

A tanuló ismerje • az emberi hang anatómiai, működésbeli, hangfaji sajátosságait, technikai lehetőségeit, és tudja alkalmazni a népi hang megszó­ laltatásában; • a magyar népzenében jellemző stílusrétegeket, tudja jellemezni azokat, és részletesebben is ismerjen egy-egy népdaltípust; • az öt magyar népzenei dialektusterület jellemzőit, hangszeres vonatkozásban is; • a népdalok variációs lehetőségeit, és maga is tudjon az adott stílus keretei között megfelelő hitelességgel variálni; • a népzenei gyűjtések publikált hang- és videófelvételeit, könyv­ es kottakiadványait; • kiemelkedő népzenekutatóink munkásságát; • a legjelentősebb hagyományőrző népi énekeseket.

Legyen tájékozott • a népzenei stílusok korhoz, területhez kötődő előadásmódbeli vonatkozásaiban is; • a vokális és hangszeres népzene különféle szempontok szerinti rendszerezésében (Bartók Bélától a legfrisebb kutatási eredmé­ nyekig); • a rokon népek és a Kárpát-medence népzenéjével kapcsolatban, a népzene néphagyományban elfoglalt helyét és a társmüvészetekhez való viszonyát illetően.

Tudjon • helyesen lélegezni, • tisztán intonálni, • önállóan technikai gyakorlatokat végezni,

378

NÉPI ÉNEK

• hangfajának megfelelő terjedelemben törésmentesen énekelni, • életkorának, képességének, egyéniségének megfelelő módon népdalokat megszólaltatni, • a stílusra és az adott földrajzi területre jellemző stílusban énekelni (a dallam, ritmus, tempó, dinamika, hangszín, orna­ mentika, szöveg figyelembevételével), • érthető szövegmondással, a népdalokhoz méltó egyszerűséggel énekelni.

Tudja a kottaanyagot hangfelvétel nélkül is élővé tenni, stílusosan újraalkotni.

Rendelkezzék • megfelelő előadói készséggel, • a közönséggel való kapcsolatteremtés képességével, • szükséges kottaolvasási készséggel, memóriával és koncentrá­ lóképességgel, • megfelelő színpadi rutinnal, és legyen felkészülve középfokú szakismereteket kívánó közművelődési feladatok ellátására.

2.1.

A SZAKKÖZÉPISKOLA FELVÉTELI ANYAGA

• 2 szokásdallam: egy a jeles napokhoz, és egy az emberi élet fodulóihoz kötődő dallam, • egy teljes népballada (maximum 4 perc), • egy régi stílusú, parlando-rubato előadásmódú lírai dal, • két giusto - egy szimmetrikus és egy aszimmetrikus metrumú táncdallam.

A dalokat legalább három népzenei dialektusterületről kell válo­ gatni.

A felvételi anyagát kívülről, kíséret nélkül kell előadni.

Gégeorvosi igazolás szükséges.

379

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

3. TANANYAG

A képzés időtartama 5 év.

1

A javasolt zenei anyag kiválasztását mindig a tanuló technikai tudása, muzikalitása és zenei érettsége határozza meg. Az előírt anyag mindig az elvégzendő minimumot jelenti, amelynél többet végezni kívánatos és hasznos.

A zenei anyagot minden évfolyamnál az alábbi tematikus rendben soroljuk fel: A. Az emberi élet szakaszaihoz és fordulóihoz kapcsolódó szokásdalok.

B. A naptári évhez kötődő szokásdalok.

C. Hangszerkíséretes táncdallamok.

D. A régi stílusrétegekbe tartozó, parlando-rubato előadása népdalok, főleg lírai dalok, keservesek, balladák.

E. A rokon népek és a Kárpát-medencében élő népek dalai.

A népi ének tantárgy tanítása fő- és melléktárgy esetében tematiká­ jában és módszerében azonos, az elvégzendő anyag mennyiségé­ ben és a vizsgakövetelményekben azonban különbözik. A különb­ séget a zárójelben feltüntetett számok mutatják.

A tananyag felépítésében fontos, hogy a népzenei dialektusterüle­ tek megismertetésére a tanulók zenei és technikai felkészültségéhez igazodva, fokozatosan kerüljön sor. Ezért mindenhol megjelöltük a tájegységet. Kivételt képez a naptári évhez kapcsolódó szokások anyaga. Itt a tanár belátására bízzuk a dalok kiválasztását. Javasol­ juk azonban, hogy helyi változatok feltétlenül szerepeljenek a válogatásban.

1

Főtárgyként (F) heti 2x60 percben, melléktárgyként (M) heti 1x60 percben.

380

NÉPI ÉNEK

I. évfolyam évi 72 vagy 36 óra (heti 2x60 vagy 1x60 perc) Követelmények A növendék legyen képes az alábbi technikai elemeket elsajátítani: • helyes légzés, • természetes testtartás, • tiszta intonáció, • bemelegítő skálagyakorlatok.

Zenei anyag A.a. Ütempáros és strófikus elemeket tartalmazó gyermekjátékfüzérek. (F:5; M:2) A.b. Dél-dunántúli és alföldi karikázok, párosítók. (F:12; M:6) B. Lucázás, karácsonyi köszöntők, sárdózás, takakaj. (F:8; M:4) C. Dunántúli ugrós és csárdás dallamok. (F:12; M:6) D.a. Észak-dunántúli balladák és betyárdalok az északi területek­ ről, pásztorénekek ugyanonnan, valamint a Hortobágy kör­ nyékéről. (F:5; M:2) D.b. Új stílusú balladák az öt népzenei dialektus anyagából válogatva. (F:3; M:i) Az év végi vizsga anyaga A. a. 1 gyermekjáték-füzér, A.b. 1 karikázó-füzér, B. 2 jeles napi szokásdal, C. 1 hangszerkíséretes táncdallam-összeállítás, D. 1 lírai dal vagy egy ballada, A félévi értékelésen a tanúit anyagból kiválasztott 2 dal szerepel­ jen.

381

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

Felhasználható anyag Mivel az ének tárgyhoz valamennyi évfolyamban felhasználhatók ugyanazok a gyűjtemények, kottaldadványok és hanglemezek, illetve kazetták, CD-k, minden évfolyam anyaga a tanterv végén található.

II. évfolyam évi 72 vagy 36 óra (heti 2x60 vagy 1x60 perc) Követelmények Legyen képes a növendék az első évben elsajátított készségeket alkalmazni és bővíteni • a légzéskapacitásra irányuló gyakorlatok, • a hangterjedelem növelése, • a váltóhangok kiegyenlítése a könnyebb díszítési gyakorlatok segítségével.

Ezen a szinten is törekedni kell a tiszta intonációra, a kifejező előadásra és a jó szövegmondásra.

Zenei anyag A. Karikázok és párosítók (Észak, Szlavónia éá MoldvaÍ lako­ dalmi dalok (Zoborvidék). (F: 15; M:7) J B. Szüreti dalok, újévköszöntők, farsangolók, kiszehajtás. (F:10; M:5) C. Felső-Tisza-vidéki táncdallamok.

Széki négyes és csárdás dallamok. (F:20; M:10) D.a. Alföldi pásztordalok és rabénekek. Dél-alföldi népdalok.

Dél-dunántúli parlando-rubato dalok. (F:12; M:6) D.b. Régi stílusú (klasszikus értékű) balladák (Dunántúl, az északi népzenei dialektusterületről különösen javasolt a Palócföld, a Zoboralja, és a keleti területekről a Zempléni hegyvidék balladakincse - Alföld). (F:4; M:2) r

382

NÉPI ÉNEK

E.

Finnugor népek dalai (mordvin, votják, cseremisz stb.). (F:6; M:3)

Az év végi vizsga anyaga A. 1 párosító vagy lakodalmi dalokból álló népdalcsokor, B. 2 jeles napi szokásdal, C. 1 hangszerkíséretes táncdalciklus, D.a. 1 pásztor- vagy rabének, D.b. 1 ballada, E. 2 dal a finnugor népek anyagából.

A félévi értékelésen a tanult anyagból kiválasztott 3 dal szerepeljen.

III. évfolyam évi 72 vagy 36 óra (heti 2x60 vagy 1x60 perc) Követelmények Legyen képes a növendék arra, hogy az első két évben szerzett tudását alkalmazza, valamint bővítse • hangterjedelmét, • díszítési és variálási képességét.

Ismerje fel és szólaltassa meg a tanult stílusokra, műfajokra, dialektusokra jellemző díszítéseket.

Zenei anyag A. Guzsalyas dalok (Moldva). Menyasszonysirató és lakodalmi dalok (Erdély és Moldva). (F:20; M:8) B. Adventi dalok, betlehemesek, húsvéti szokásdallamok. (F:6; M:3) C. Kalotaszegi, mezőségi, és székelyföldi táncdallamok és táncszók. (F:15; M:8)

383

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

D.a. Kalotaszegi és mezőségi régi stílusú, parlando-rubato előadású dalok. (F:8;M:3) D.b. Klasszikus balladák folytatása (Erdély, Székelyföld, és Mold­ va). (F:5; M:2) E. Török-tatár népek dalai (csuvas, tatár, baskír stb.). (F:6; M:3) Az év végi vizsga anyaga A. 1 menyasszonysirató, 1 guzsalyas vagy lakodalmi összeállítás, B. 2 népszokás dal, C. 1 hangszerkíséretes összeállítás a tanult táncdallamokból, D.a. 2 lírai dal a két tájegységből, D.b. 1 ballada, E. 2 dal a török népek anyagából, l-l román, illetve szlovák népdal.

A félévi értékelésen a tanult anyagból kiválasztott 3 dal szerepeljen.

IV. évfolyam évi 64-72 vagy 32-36 óra (heti 2x60 vagy 1x60 perc) Követelmények Legyen képes a növendék az eddigiekre építve gyarapítani techni­ kai eszközeit a tanult népzenei stílusok, műfajok, valamint dialek­ tusok autentikus megszólaltatása érdekében. Önállóan és tudato­ san alkalmazva a tanultakat énekeljen tisztán, szép szövegmondás­ sal, átélt, kifejező módon.

Zenei anyag A. „Gózsálás" (halottkísérő), bölcsődalok és katonadalok utóbbiak az öt dialektus anyagából válogatva. (F:8; M:4)

384

-

NÉPI ÉNEK

B.

Névnapköszöntők, pünkösdölő, szentiváni énekek, aratóda­ lok. (F:10;M:4) C. Gyimesi és moldvai táncdallamok, valamint táncszók. (F:20; M:10) D.a. Gyimesi és székelyföldi, valamint bukovinai keservesek.

(F:4; M:2) D.b. Régi stílusú, klasszikus értékű balladák (Erdély és Moldva).

(F:5;M:2) E. A Kárpát-medence népeinek zenéje (szlovák, német és délszláv népek). (F:6; M:4) Az év végi vizsga anyaga A. 1 bölcsődal és 1 gyerekjátékdal-füzér (az utóbbi helyett 1 szokásdal-füzér is választható; a rövid füzérek minimum 3 dallamból álljanak), 1 katonadal, B. 2 népszokásdal, C. 1 hangszerkíséretes táncdallam-összeállítás, D.a. 1 keserves, D.b. 1 ballada, E. 2 dal a Kárpát-medence népeinek anyagából.

A félévi értékelésen a tanult anyagból kiválasztott 3 dal szerepeljen.

V. évfolyam évi 64-72 vagy 32-36 óra (heti 2x60 vagy 1x60 perc) Követelmények Legyen képes a növendék • eddigi tudásának technikai szintjét emelni, • állóképességét, terhelhetőségét növelni, - , • fizikai adottságait beépíteni az eddig tanultakba, !

385

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

• önálló gyakorlási és előadói programot tervezni, • az öt népzenei dialektus bármelyikéből stílushü népdalössze­ állítást készíteni és előadni, • az egyes földrajzi területekre, illetve népcsoportokra jellemző hangszerkísérettel dalcsokrot szerkeszteni és előadni, • meggyőző művészi produkciót nyújtani, • megfelelő színpadi rutinnal kisebb együttest (pl. népdalkórust) az előadás folyamán irányítani.

Zenei anyag A. Az emberi élet szakaszaihoz és fordulóihoz kötődő szokás­ dallamok egy népzenei dialektus dallamanyagán keresztül, szem előtt tartva a szokás műfaji hátterét és funkciós kötött­ ségeit. (F:15;M:8) B. Egyházi népénekek és történeti énekek. (F: 6; M: 3) C. Az egyes dialektusterületek különböző táncrendje szünetei­ ben énekelt dallamok, illetve a táncokhoz hangszeres kíséret­ ként kapcsolódó vokális dalok összefoglalása. (F:15; M:15) D.a. Moldvai régi stílusú, parlando-rubato előadási! dalok. (F:10; M:5) D.b. A klasszikus értékű régi stílusú balladák folytatása (Erdély és Moldva). (F:4; M:2) D.c. Hangszerutánzó dallamok (duda). (F:2; M:l) E. A Kárp^melfénce népeinek zenéje (ruszinok, románok, ^cigányok). (F:5;M:3)

.

Az év végi vizsga anyaga A. Összeállítás egy választott dialektus dalaiból a születéstől a halálig, B. 1 egyházi népének, 1 történeti ének,

386

NÉPI ÉNEK

C.

összeállítás 1 magyarországi és 1 határon kívüli magyar tánc­ rend dalaiból, hangszerkísérettel, D.a. 1 moldvai régi stílusú, parlando-rubato előadású dal, D.b. 1 ballada, D.c. 1 hangszerutánzó dal, E. 1 dal a Kárpát-medence népeinek anyagából.

A félévi értékelésre a tanult anyagból választott 4 dal javasolt.

387

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

NÉPI ÉNEK (VÁLASZTHATÓ T Á R G Y ) TANÍTÁSA HANGSZERES NÖVENDÉKEK SZÁMÁRA

A képzés időtartama 2 év, főtárgyi III. és IV. évben (heti 1x60 percben) A képzés menete és módszertana megegyezik a főtárgyas és melléktárgyas népi ének tanításával.

A zárójelben a tanulandó dalok minimális száma szerepel.

I. évfolyam évi 36 óra (heti 1x60 perc) Követelmények Legyen képes a növendék az alábbi technikai készségek elsajátítá­ sára: • természetes testtartás, • helyes légzés, • vokális hangzók helyes formálása, • tiszta intonáció, • beéneklő gyakorlatok elvégzése, • könnyebb díszítési gyakorlatok.

Zenei anyag A. Az emberi élet szakaszaihoz és fordulóihoz kötődő énekes népszokások: gyermekjáték-füzér (1), karikázó dalok (3), párosítók (2), guzsalyas dalok (3), menyasszonykísérő (1), lakodalmi dalok (5), katonadalok (3), halottkísérő (1), bölcsődal (1) az öt népzenei dialektus anyagából válogatva.

B. A nyugati és tiszai táncdialektus énekelt táncdallamai (35).

388

NÉPI ÉNEK

C.

1 parlando-rubato dal Dunántúl, az északi területek és az Alföld anyagából válogatva, 1 keserves, 1 pásztordal vagy rabének, 1 új stílusú és 1 klasszikus ballada.

Az év végi vizsga anyaga A. 1 szokásdal, B. 1 táncdallamokból választott csokor hangszerkísérettel, C. 1 parlando-rubato elöadású dal, 1 ballada vagy keserves.

A félévi értékelésre a tanultakból 2 dal meghallgatását javasoljuk.

II. évfolyam évi 36 óra (heti 1x60 perc) Követelmények Legyen képes a növendék az első évben szerzett technikai készsé­ geit alkalmazni és bővíteni az alábbiak szerint: • a légzéskapacitás növelése, • a hangterjedelem továbbfejlesztése, • az egyenletes éneklés biztosítása a váltóhangok kiegyenlítésé­ nek segítségével, • nehezebb díszítési gyakorlatok, • a tanult stílusokra, népdaltípusokra és földrajzi területekre jellemző díszítések felismerése és megszólaltatása. Önállóan és tudatosan alkalmazva a tanultakat énekeljen tisztán, szép szövegmondással, átélt, kifejező módon.

389

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

Zenei anyag A. A naptári évhez kötődő népszokások dalai: szőlőőrző dalok (2), lucázás (1), karácsonyi dalok (3), újévköszöntők (2), balázsolás (1), Gergely-járás (1), farsangolók (2), tavasz­ köszöntők (2), húsvéti énekek (2), pünkösdölő (1), szentiváni dalok (2), aratódalok (3), névnapköszöntők (2).

B. Erdélyi táncdallamok a tánctípusokhoz kapcsolódva (35).

C. 2 régi stílusú, parlando-rubato előadású, szabadon választott műfajú népdal, 2 keserves-műfajú népdal, 2 ballada.

Az év végi vizsga anyaga A. 1 szokásdal, B. 1 táncdallamokból választott csokor hangszerkísérettel, C. 1 parlando-rubato dal, 1 ballada.

A félévi meghallgatáson 3 szabadon választott dal szerepeljen.

K A M A R A - (TÁRSAS) É N E K T A N T Á R G Y

A képzés időtartama 5 év.

Heti 2x45 percben: 1x45 perc énekes kamarazenei óra (hangszeresek is látogathatják) és 1x45 perc hangszerkíséretes énekes kamarazenei óra A program feladata, hogy alkalmat teremtsen a népdaléneklés egyik alapvető formájának gyakorlásához, a közös énekléshez, amely fontos közösségformáló erő.

390

NÉPI ÉNEK

A hangszerkíséretes órán a növendék megtanulhatja, illetve gya­ korolhatja a népzenei dialektusok jellegzetes hangszeres darabjait.

Ez a tevékenység kialakíthatja és fejlesztheti a társas zenélés készségét és ösztönözheti a kiemelkedő egyéni teljesítmények létrejöttét.

A tananyag a mindenkori növendék-összetételtől, a tanulók tudá­ sától függő válogatás a népi ének főtárgy anyagához igazodva, a hangszeres tananyaggal egyeztetve, a tanár belátása szerint.

Az értékelés meghallgatás alapján történik.

4. A T A N T Á R G Y KAPCSOLATA M Á S T A N T Á R G Y A K TÉMÁIVAL

A növendékek képzéséhez elengedhetetlen más tantárgyak ismeretanyagának beépítése.

Ezek részben a népzenéhez szorosan kapcsolódnak: népzene­ elmélet, népzenetörténet, néprajz, néptánc. Saját tantárgyának, a népzenének a művészetekbe való integrálásához pedig fontos, hogy tájékozott legyen a tanítvány a társművészetekben. Ehhez nyújtanak segítséget az alábbi tantárgyak: zenetörténet, zeneiro­ dalom, művészettörténet, irodalom, történelem. így a növendék könnyebben elsajátítja a tananyagot, és képes lesz azt tágabb összefüggésbe helyezve a későbbi önálló munka során hasznosí­ tani.

391

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

5. AZ É R T É K E L É S M Ó D J A

Az értékelés történhet a tanév során rendezett kamaraórákon, félévi meghallgatáson és a tanév végi vizsgán, vagy vizsgakon­ certen.

A félévi értékelést a tanár végzi, az év végi minősítést a tanszak tanáraiból alakult bizottság.

Az év végi vizsgák ajánlott anyaga az éves végzett anyagból kerüljön válogatásra.

A vizsga anyagát kotta nélkül kell előadni.

Felsőbb évfolyamba és képesítő vizsgára csak az a növendék engedhető, aki főtárgyból és valamennyi kötelező tárgyból eredményes vizsgát tett.

6. TÁRGYI F E L T É T E L E K

A program végrehajtásához szükséges helyiségek, felszerelések, taneszközök: • jól szellőztethető, jól fűthető, kellő méretű, hangszigeteléssel, egészalakos tükörrel ellátott, jó akusztikájú terem, • szabványos magasságra hangolt és karbantartott zongora, • kottaállvány, • könyvtár, általános zenei, továbbá népzenei, néprajzi szakiro­ dalommal, • kottatár, naprakész népzenei kiadványokkal, • fénymásolási lehetőség,

392

NÉPI ÉNEK

• hangtár, amely rendelkezik a népzenei, néprajzi irodalom hangés videofelvételeivel, • felvételre és lejátszásra megfelelő minőségben képes audio­ vizuális eszközök, amelyek a tanítás napi gyakorlatában nélkü­ lözhetetlenek: kazettás és videomagnó, lemezjátszó, CD-leját­ szó, videofelvevő, • akusztikai szempontból megfelelő hangversenyterem a fellépési gyakorlat megszerzésére.

A szakiskola egész épülete legyen alkalmas a növendékek eszté­ tikai nevelésére.

7. J A V A S L A T O K , Ú T M U T A T Á S O K

A képzési program adjon lehetőséget a tanárnak, hogy a tanuló egyéni adottságainak figyelembevételével határozhassa meg a fejlesztési ütemet. Legyen lehetősége a jobb képességű tanulónak az öt éves képzési idö lerövidítésére (különbözeti vizsga letételével).

A népi ének tanításában a hangképzés és stílusismeret egyformán legyen fontos, egyik sem elhanyagolható a másik rovására.

A tanár ügyeljen arra, hogy a hangzó anyag meghallgatása ne a leutánzást jelentse, hanem a stílusjegyeket, hangzásképet, a dialektus jellemzőit érzékeltesse a tanuló számára. Az adatközlő hangszínének, hanghordozásának, hangfekvésének, tájnyelvének, a dalok tempójának utánzat jellegű átvételével vigyázzunk, ezek az elemek nem függetleníthetők egymástól. A szimpla utánoztatás helyett inkább arra törekedjen a tanár, hogy a tanuló saját egyéniségére formálva szólaltassa meg a népdalt. Ha azonban a tanuló születésénél fogva jól ismer egy táj nyelvet, rendelkezik az

393

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

adott etnikumra jellemző hangszínnel és szívesen énekel az ott alkalmazott regiszterben, bátrabban élhet az adott dialektus­ területre jellemző kifejezésmódokkal. A dalok kiválasztásánál ajánlatos továbbá a tanuló korát, nemét, hangadottságait, zenei képzettségét és érettségi fokát, figyelembe venni. Ösztönözzük a növendéket arra, hogy egy-egy kiváló énekes repertoárját mélyebben, alaposabban megismerje.

Adottságai figyelembevételével adjunk lehetőséget az önálló dalválasztásra a tanulandó anyagon belül.

Biztassuk a növendéket a megtanult díszítésmódok, zárlati formulák és a dallamvariációk birtokában önálló előadói variációk megalkotására.

Tegyük lehetővé a tanulók számára - hagyományőrző énekesekkel történő személyes találkozással (meghívások, gyűjtőutak szervezé­ se révén) - , hogy munkájukat személyes élmények is gazdagítsák.

Biztosítsunk a tanulóknak a félévi és év végi vizsgakoncerteken kívül is nyilvános szereplési lehetőséget.

Ajánlatos a kamaraórákon a csoportos szereplés kialakítása, amely nemcsak közösségformáló, de az egyéni fejlődésre is ösztönző hatású. A tanuló itt szerezhet bátorságot, önbizalmat a további önálló lépésekhez.

Segítsük hozzá a növendéket, hogy a mindennapi gyakorlás közben a tudás megszerzésére irányuló nyitottsága kiépüljön, a zene, a népzene életének természetes részévé váljon. Ez énekesi fejlődését is befolyásolja.

Meg kell értetni a tanulókkal, hogy a legmagasabb technikai tudást csak fokozatosan, lépésről lépésre, rendszeres tanulással lehet elérni. Ennek megszerzése azonban nélkülözhetetlen a zenei kifejezés művészi szabadságához.

394

NÉPI ÉNEK

8. KÖTELEZŐ KIEGÉSZÍTŐ T A N T Á R G Y A K

1. HANGEGÉSZSÉGTAN A képzés időtartama 1 félév, a főtárgyi I. év első félévében (heti 1x60 perc) A tantárgy tanításának a célja, hogy a növendék megismerje a hangadásban résztvevő szervek anatómiáját, élettani működését, a hang fizikai és fiziológiai tulajdonságait.

Segíti a tanulót abban, hogy ismereteinek birtokában tudatosan kezelje, ápolja, óvja hangját.

Tananyag Fizikai alapismeretek.

Fiziológiai alapismeretek.

Anatómiai alapismeretek: a fül, tüdő, légcső, gége, toldalékcső anatómiája és élettana.

Az emberi hang fizikája, hangszalagok.

A légzés.

A rezonancia szerepe.

Hangfajták.

Mutálás.

Hangegészségtani tudnivalók.

Az értékelés szóbeli feleltetéssel történik.

Felhasználható irodalom Kerényi Miklós György: Az éneklés művészete és pedagógiája című könyv vonatkozó fejezetei, valamint bármely a témában alapos ismeretekkel rendelkező könyv.

395

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

2. BESZÉDGYAKORLAT A képzés időtartama 1 félév, a főtárgyi I. év 2. félévében (heti 1x60 perc) A tárgy tanításának célja és feladata, hogy kijavítsa a kisebb beszédhibákat, elősegítse a tiszta, érthető szövegmondást, amely feltétele a művészi kifejezésnek.

Tananyag A. Fonetikai alapismeretek.

A szövegkiejtés problémái: magán- és mássalhangzók szerepe az éneklésben; az artikulációs szervek, hangsúly; hanglejtés; sajátos magyar hangzók; törvényszerűségek.

Beszédhibák és javításuk.

A színpadi beszéd.

A magyar nyelvjárások általános jellegű áttekintése.

B. Gyakorlati oktatás.

Az értékelés szóbeli feletetéssel történik.

Felhasználható

irodalom

Kerényi Miklós György: Az éneklés művészete és pedagógiája Montagh Imre: A tiszta beszéd Fekete Mária: Beszédgyakorlat

396

NÉPI ÉNEK

AJÁNLOTT IRODALOM Ág Tibor: 1966. Ki népei, vári vagytok? Válogatás a szlovákiai magyar tájak hagyományából Komárom, Dunaszerdahely 1974. Édesanyám rózsafája Madách Kiadó, Bratislava 1979. Vétessék ki szóló szívem Szlovákiai magyar népballadák Budapest Albert Ernő - Faragó József: Háromszéki népballadák 1973.

Bukarest,

Almási István: 1973. Futásfalvi népdalok Sepsiszentgyörgy 1979. Szilágysági magyar népzene Kriterion Kiadó, Bukarest Almási István - Olasz Katalin: Magyargyerőmonostori Bukarest, 1969.

népköltészet

Balogh Dezső: SziLm'sági népdalcsokor Zilah, 1973.

Bandi Dezső: 1970a

Tiszta búzából Nyárádköszvcnyesi népdalok Marosvá­ sárhely

1970b

A falu nótája Marosi nagyarói népdalok Marosvásárhely

1970c

Szerelem, szerelem Backamadarasi népdalok Marosvá­ sárhely

397

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

Barna Gábor 1. Makkai - Nagy Barsi Ernő: 1970. Daloló Rábaköz Győr 1971. Daloló Szigetköz Győr - Revideált új kiadása: Győrzámoly 1995.

1983. Daloló Rábaköz II. Csorna-Győr 1992. Az alsóőri Lisztné Ferber Mária és dalkincse Győr 1984. A zene egy sályi pásztor életében Kiadja az MTA Néprajzi Kutató Csoportja, Budapest 1995. Megérett, megérett Ecs hegyén a szőlő Győr Bartók Béla: 1924. A magyar népdal Budapest 1934. Népzenénk és a szomszéd népek népzenéje in: Népszerű Zenefüzetek 3. Budapest (1. in: Bartók Összegyűjtött írásai Közre­ adja Szőllősy András Budapest, 1966.)

1976. Béla Bartók's Folk Music Research in Turkey Ed. Saygun, Adnan Akadémiai Kiadó, Budapest 1991. Magyar népdalok Egyetemes Gyűjtemény I. Közreadja: Kovács Sándor és Sebő Ferenc Budapest Bartók Béla - Kodály Zoltán: 1921. Erdélyi magyarság - Erdélyi magyar népdalok Budapest

398

NÉPI ÉNEK

Reprint kiadása: Zeneműkiadó, Budapest, 1987.

Bencze Lászlóné - Szűcs Sándor: A ládányi torony Hortobágyi és Sárréti népdalok, Püspökladány, 1974.

tetejébe...

Bencz Lászlóné: Bihari népdalgyűjtés Berettyóújfalu, 1978.

Benczédi Huba: Kézdiszentiéleki népdalok Sepsiszentgyörgy, 1970.

Bereczky János: 0, szép fényes hajnalcsillag Magyar népi kará­ csonyi énekek Budapest, 1983.

Bereczky János - Domokos Mária - Paksa Katalin: Magyar-román kapcsolatok Bartók román gyűjtésében in: Népzene és zenetörté­ net IV. Szerkesztette: Vargyas Lajos Budapest, 1982.

Bereczky János - Domokos Mária - Olsvai Imre - Paksa Katalin Szalay Olga: Kodály népdalfeldolgozásainak dallam- és szöveg­ forrást in: Népzene és zenetörténet IV. Szerkesztette: Vargyas Lajos Budapest, 1982.

Békefí Antal: 1976. Vasi népdalok Szombathely 1977. Bakonyi népdalok Veszprém Bodza Klára - Paksa Katalin: Magyar népi énekiskola I-II. Buda­ pest, 1992., 1994.

Borsai Ilona - Hajdú Gyula - Igaz Mária: Magyar népi gyermekjá­ tékok in: Ének-zene szakköri füzetek 2. Tankönyvkiadó Szerkesz­ tette: Keszler Mária Budapest, 1983.

399

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

Borsai Ilona - Nagy Miklós: Eger környéki népdalok Budapest, 1981.

Bura László: Szatmári népballadák Bukarest, 1978.

Burány Béla: 1973. Hej, széna, széna 120 vajdasági magyar gyermekjátékdal Zenta 1977. Hallottátok-e hírét? Pásztordalok, rabénekek, balladák Sza­ badka Burány Béla - Fábri Jenő - Tripolszky Géza: 1966. Száraz kútgém, üres válú Juhásznóták, balladák Zentán és vidékén Zenta

betyárdalok,

1969. Kék szivárvány koszorúzza az eget 142 népdal Zentán és vidékén, Zenta Burány Béla - Fábri Jenő - Tripolszky Géza - Bodor Géza: 1971. Rukkolnak a szép zentai legények 99 katonadal Zentán és vidékén Zenta C. Nagy Béla - Sztareczky Zoltán: A cekeházi Sivák család nép­ dalművészete Miskolc, 1972.

Cserey József: Kalocsai kertek alatt 150 népdal Kalocsa, 1976.

Dancs Lajos: 1976. Gilicemadár 100 népdal Szabolcs-Szatmárból Nyíregyháza

400

NÉPI ÉNEK

1993. Édesanyám rózsafája Népdalok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből Nyíregyháza Dobszay László: A magyar dal könyve Zeneműkiadó, Budapest, 1984.

Dobszay László - Szendrey Janka: A magyar népdaltípusok kata­ lógusa - stílusok szerint rendezve -1. MTA ZTI, Budapest, 1988.

1. még Szendrey-Dobszay-Rajeczky Domokos Pál Péter: 1953. Rezeda 96 csángómagyar dal Budapest 1979. „...édes Hazámnak akartam szolgálni... " Budapest Domokos Pál Péter - Rajeczky Benjámin: Csángó népzene I-III. Zeneműkiadó, Budapest, 1956., 1961., 1991.

Dömötör Tekla: Naptári ünnepek Budapest, 1964.

Együd Árpád: Somogyi népköltészet Somogy néprajza I. Szerkesz­ tette: Bakay Kornél, zenei szerkesztő: Olsvai Imre Kaposvár, 1975.

Erdélyi Zsuzsanna: Hegyet hágék, lőtöt lépek Archaikus népi imádságok Budapest, 1976.

Fajcsák Attila: 1983a Rózsa nyílik Ötven felnémeti népdal Eger 1983b Ködellik a Mátra 90 népdal Heves megyéből Eger

401

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

Fasang Árpád: Bartók Béla Békés megyei gyűjtései 260 népdal Sarkad, 1981.

Fehér Zoltán - Fehér Anikó: Bátya népzenéje Kecskemét, 1993.

Gulyás Éva - Szabó László: Túl a Tiszán, a szendrei határban...

Népballadák és históriás énekek Szolnok megyéből Szolnok, 1975.

Gy. Körmendi Mária: Elindultunk munkásdalok Budapest, 1965.

idegenbe Amerikai magyar

Hintalan László - Lázár Katalin: Gyermekjátékok Szentendre, 1980.

Horváth Károly: Egy hernyéki parasztember szeg, 1980.

Hévizgyörk

dalkincse Zalaeger­

Imets Dénes: Repülj, madár, repülj... Menasági népdalok és nép­ balladák Csíkszereda, 1970.

Jagamas János: Magyaró népzenéje Kriterion Kiadó, Bukarest, 1984.

Jagamas János - Faragó József: 1953. Moldvai csángó népdalok és népballadák Kriterion Kiadó, Bukarest 1974. Romániai magyar népdalok Kriterion Kiadó, Bukarest Járdányi Pál (szerk.): Magyar népdaltípusok I-II. Zeneműkiadó, Budapest, 1 9 6 1 . - Reprint kiadása 1971.

402

NÉPI ÉNEK

Kallós Zoltán: 1960. Gyimesvölgyi keservesek in: Néprajzi Közlemények V. 351. Budapest 1973. Balladák könyve Kriterion Kiadó, Bukarest 1973. Új guzsalyam mellett Kriterion Kiadó, Bukarest Kallós Zoltán - Martin György: Tegnap a Gyimesben jártam...

Szerkesztette: Domokos Mária Európa Kiadó, Budapest, 1989.

Kerényi György: Magyar énekes népszokások Budapest, 1982.

Kiss Lajos: 1974. Horgost népdalok Zenta 1982. Gombos és Doroszló népzenéje Újvidék 1982. Lőrincréve népzenéje Kársai Zsigmond dalai Zeneműkiadó, Budapest Kiss Lajos - Bodor Anikó: 1984. Az aldunai székelyek népdalai Újvidék 1990. A szlavóniai szigetmagyarság népdalai Újvidék Kodály Zoltán: A magyar népzene (1937.) A példatárat szerkesz­ tette: Vargyas Lajos Zeneműkiadó, Budapest, 1952. (Kiadása folyamatos) Kusztos Piroska - Csortán Márton: Szovátai zöld erdőben Szováti népdalok Marosvásárhely, 1971.

403

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

Lajtha László: 1953. Széki gyűjtés Zeneműkiadó, Budapest 1954. Szépkenyerűszentmártoni

gyűjtés Zeneműkiadó, Budapest

1955. Kőrispataki gyűjtés Budapest 1962. Dunántúli táncok és dallamok Zeneműkiadó, Budapest 1966. Sopron megyei virrasztó énekek Zeneműkiadó, Budapest Lajos Árpád: Borsodi népdalokMiskolc,

1955.

Lampert Vera: Bartók népdalfeldolgozásainak Akadémiai Kiadó, Budapest, 1980.

forrásjegyzéke

Lázár Katalin: 1985. Tápiómenti népdalok in: Tápiómenete néprajza Szerkesz­ tette: Ikvai Sándor Szentendre 1988. Bagi népdalok in: Bag Néprajzi tanulmányok II. Aszód Maczkó Mária - Rónai Lajos: Rózsát ra... Galga menti népdalok Aszód, 1990.

ültettem

a

gyalogúi­

Makkai Endre - Nagy Ödön: Adatok téli naphagyományaink ismeretéhez A második, bővített kiadást szerkesztette, sajtó alá rendezte és mutatókkal ellátta: Barna Gábor Az eredeti kiadásban szereplő kottákat ellenőrizte, a jelenlegi kiadás számára átírta és jegyzetekkel ellátta: Tari Lujza in: Magyar Népköltési Gyűjtemény új folyam XX. kötet Kiadja a Magyar Néprajzi Társaság és az MTA Néprajzi Kutatóintézete, Budapest, 1993.

404

NEPI ENEK

MNT = A Magyar Népzene Tára Szerkesztő: Bartók Béla Kodály Zoltán; valamennyi kötet az Akadémiai Kiadónál jelent meg I. Gyermekjátékok Sajtó alá rendezte: Kerényi György Budapest, 1951.

II. Jeles napok Sajtó alá rendezte: Kerényi György Budapest, 1953.

III. Lakodalom A-B Sajtó alá rendezte: Kiss Lajos, 1955-56.

IV. Párosítók Sajtó alá rendezte: Kerényi György V. Siratok Sajtó alá rendezte: Kiss Lajos és Rajeczky Benjámin Budapest, 1966.

VI. Népdaltípusok 1. Sajtó alá rendezte: Járdányi Pál és Olsvai Imre Budapest, 1976.

Népdaltípusok 2. Járdányi Pál rendszerében szerkesztette: Olsvai Imre Budapest, 1987.

VIII.Népdaltípusok 3. A-B Sajtó alá rendezte: Vargyas Lajos Budapest, 1992.

IX. Népdaltípusok 4. Sajtó alá rendezte: Domokos Mária Budapest, 1995.

X. Népdaltípusok 5. Sajtó alá rendezte: Paksa Katalin Budapest, 1997.

Nagy Miklós: Egy bükkszéki palóc asszony népdalai BudapestEger, 1987.

Nesztor Iván: Harmatos a borostyánfa népdalok Budapest, 1994.

levele Eszak-mezőségi

Nyék Sándor: 1976. Daloló Balaton I-II. 88 Balaton vidéki népdal Budapest 1982. Balatoni népdalok Veszprém

405

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

88 Tolna megyei népdal Szerkesztette: Olsvai Imre - Köncöl Ferenc Szekszárd, 1974.

Olsvai Imre - Várnai Ferenc: 1982. Dráva szélén lakom 11 ormánsági népdal Budapest 1989. Széles víz a Duna Pécs Paksa Katalin: 1980. A szögedi nemzet zenéje in Bálint Sándor: A szögedi nemzet III. A Móra Ferenc Múzeum évkönyve 1978/79-2. 575-905. Szeged 1988. Régi baranyai népdalok Pécs 1993. A magyar népdal díszítése Zeneműkiadó, Budapest Paksa Katalin - Németh István: Magyar Népzenei Antológia Alföld MTA ZTI Budapest, 1994.

Pesovár Ferenc: Béres vagyok, béres... Fejér megyei népzene Szé­ kesfehérvár, 1982.

Pozsony Ferenc: Alomvíz martján Magyar népballdák Bukarest, 1984.

Ráduly János: Kibédi népballadák Kriterion Bukarest, 1975.

Rajeczky Benjámin: 1. Domokos P. P. Dobszay - Szendrey és Szegő Júlia, valamint 1. Rajeczky Benjámin írásai Szerkesztette: Ferenczi Ilona Zeneműkiadó, Budapest, 1979.

406

NÉPI ÉNEK

Seres András: Barcasági Bukarest, 1984.

magyar

népköltészet

Seres András - Szabó Csaba: Csángómagyar pest, 1991.

és

népszokások

daloskönyv

Buda­

Szegő Júlia: Ismeretlen moldvai nótafák Válogatta és szerkesz­ tette: Tari Lujza Szakmailag ellenőrizte és a bevezetőt írta: Rajeczky Benjámin Európa Kiadó, Budapest, 1988.

Szendrei Janka - Dobszay László - Rajeczky Benjámin: XVI-XVII. századi dallamaink a népi emlékezetben I-II. Budapest, 1979.

Szomjas-Schiffert György: 1984. Népdal, népzene in: Kecel története és néprajza 951-1019.

Kecel 1994. Hej! Cserényem előtt... Kiskunhalas népdalai in: Halasi Téka Kiskunhalas Sztareczky Zoltán: Kékedi népdalok Miskolc, 1959.

Tari Lujza: 1982. Két népszokás-dallamunk és európai kapcsolataik in: Magyar Zene XXIII. 2. 146-161.

1983. Egyéniség és közösség Kodály Zoltán két kászoni előadójáncű in: Magyar Zene XXIV. 2. 145-187.

székely

1988. Dalfüzér Tompa Mihály kéziratos, kottásnépdalgyűjteménye Hasonmás kiadásra előkészítették és kísérőtanulmányokkal ellát­ ták: Pogány Péter és Hermán Ottó Múzeum, Miskolc

407

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

1989. Újabb adatok Pálóczi Horváth Ádám dalaihoz in: Magyar Zene XXX. 1.25-40.

1. még Makkai-Nagy (1993.) valamint Szegő J. (1988.)

(Megjelenés előtt: Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc a népi emlékezetben Kiadja a Magyar Néprajzi Társaság, Budapest, 1998.)

Tary László: Heves megyei népdalok Eger, 1959.

Tóth Ferenc: Topolya és környéke népballadái Újvidék, 1981. Újváry Zoltán: Gömöri népdalok és népballdák Miskolc, 1977.

Vajda József: Hallottad-e hírét Zalaegerszegnek?

Zalaegerszeg, 1978.

333 zalai népdal

Vargyas Lajos: 1954. Régi népdalok Kiskunhalasról Budapest 1961-1963. Aj falu zenei anyaga I-III. Budapest 1976. A magyar népballada és Európa I-II. Zeneműkiadó, Budapest 1979. Balladáskönyv Budapest 1981. A magyarság népzenéje Zeneműkiadó, Budapest Várnay Ferenc: 1971. Mohácsi népdalok Schneider Lajos gyűjtéséből Mohács

408

NÉPI ÉNEK

191 A. Csele vize elfolyik a Dunába Félszáz szebényi népdal Véménd 1979. Erre alá a Baranya szélén 50 népdal Berze Nagy János gyűjtéséből Pécs 1981. A mohácsi malomgátba reng a nád Pécs 1983. Hadikfalvi székely népdalok Pécs 1989. Szentlőrincen kiöntött a kanális Szentlőrinc 1991. Nagyhetény, de be van kerítve 70 hosszúhetényi népdal Pécs Veress Sándor: Moldvai gyűjtés Szerkesztette: Berlász Melinda és Szalay Olga in: Magyar Népköltési Gyűjtemény, XVI. Kiadja a Magyar Néprajzi Társaság, Budapest, 1989.

Vikár László - Bereczki Gábor: 1971. Cheremis Folksongs Akadémiai Kiadó, Budapest 1979. Chuvash Folksongs Akadémiai Kiadó, Budapest 1989. Votyak Folksongs Akadémiai Kiadó, Budapest Vikár László - Szíj Enikő: Erdők éneke Finnugor népek 100 nép­ dala Budapest, 1985.

409

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

DISZKOGRÁFIA Magyarországon megjelent magyar népzenei

hanglemezek

Dádili fecske Galgamácsai mondókák, gyermekjátékok Dudás Juli és csoportja Szerkesztette: Borsai Ilona, Moldován Domokos Hungaroton SLPX 18 056 Este a Gyimesbe jártam... Zerkula János Gyűjtötte: Sára Ferenc Szerkesztette: Halmos Béla Hungaroton, SLPX 18,130 Érdi bukovinai székely népdalkör Hungaroton SLPX 18 120

Szerkesztette: Kóka Rozália

Észak-mezőségi Magyar Népzene I-IV. Gyűjtötte: Kallós Zoltán, Martin György Szerkesztette: Halmos Béla Hungaroton LPX 18 107-111 ' Gyimesi népzene... Halmágyi Mihály Szerkesztette: Jánosi András Hungaroton, SLPX 18 145 Hegyet hágék, lőtöt lépek Archaikus népi imádságok Szerkesz­ tette: Erdélyi Zsuzsanna, Lovász Irén Hungaroton SLPX 14 118119 Kalotaszegi magyar népzene Nádasmente és Méra Gyűjtötte: Kallós Zoltán, Martin György Szerkesztette: Éri Péter, Flalmos Béla Hungaroton SLPX 18 150-151 Kárpátalja népzenéje Szerkesztette: Kiss Ferenc és Stoller Antal Quint, QUI403029

410

NÉPI ÉNEK

Lajtha László: Széki gyűjtés Szerkesztette: Sebő Ferenc Hungaro­ ton, LPX 18 092-094 Hungárián Folk Music - Magyar Népzene Szerkesztette: Rajeczky Benjámin Hungaroton, LPX 1187 Magyar népzene I-III. Szerkesztette: Rajeczky Benjámin I. Hungaroton LPX 10 095-098 II. Hungaroton LPX 18 001-004 III. Hungaroton LPX 18 050-053 Bukovinai székelyek Magyarországon Gyűjtötte és szerkesztette: Sebő Ferenc Hungaroton, SLPX 18 131 Magyar népzene Kodály Zoltán fonográf-felvételeiből tette: Tari Lujza Hungaroton, LPX 18 075-076

Szerkesz­

Magyar Népzenei Antológia I. Tánczene Szerkesztette: Martin György, Németh István, Pesovár Ernő Hungaroton, LPX 18 112-116 77. Észak Szerkesztette: Tari Lujza, Vikár László Hungaroton, LPX 18 124-128 III. Dunántúl Szerkesztette: Olsvai Imre Hungaroton, LPX 18 138-142 IV. Alföld Szerkesztette: Paksa Katalin, Németh István Hungaro­ ton, LPX 18 159-163 V-VI. Erdély Szerkesztette: Sárosi Bálint, Németh István MTAZTI kazetta MTA-ZTI MK 005-007 Magyar népzenei hanglemezek Bartók Béla lejegyzéseivel kesztette: Somfai László Flungaroton, LPX 18058-060

Szer­

411

NÉPZENÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS

„Pátria lemezek" (A MTA és a Magyar Rádió, később a Pátria Hanglemezgyár, majd a Népművelési Minisztérium és az Országos Néprajzi Múzeum 1937. és 1953. között készített gramofonfelvételei) Sej, Galgamácsa eszembe se jutna Vankóné Dudás Juli dalai Szerkesztette: Moldován Domokos Hungaroton, SLPX 18 021 Vajdasági magyar népdalok Szerkesztette: Bodor Anikó Hungaro­ ton, LPX 18 215 XVI-XVII. századi dallamaink a népi emlékezetben Szerkesztette: Szendrei Janka MTA-ZTI kazetta Zoborvidéki lakodalmi dalok Szerkesztette: Szarka Viktor Opus 9117 1256 Rokon és szomszéd népek népzenéje Magyarországon lemezeken: Cigány népdalok Magyarország-Erdély Quint, QUI 103028

megjeleni

Szerkesztette: Bari Károly

Croatian Folk Music Traditions in Hungary Szerkesztette: Eredics Gábor Quint, QUI 903071 Finn népzene Szerkesztette: Vikár László Hungaroton, SLPX 18 820 Finnugor és török népek zenéje Hungaroton, LPX 19 087-089

412

Szerkesztette: Vikár László

NÉPI ÉNEK

Magyarországi cigány népdalok Hungaroton, SLPX 18 028-029

Szerkesztette:

Víg

Rudolf

Magyarországi román népzene Szerkesztette: Sebő Ferenc Hunga­ roton, SLPX 18,077 Mongol népzene Szerkesztette: Vargyas Lajos Hungaroton, LPX 18 013-014 Szabolcs-szatmári cigány népdalok Szerkesztette: Víg Rudolf Gondozta: Kovalcsik Katalin Hungaroton, SLPX 18 082

413

JEGYZETEK

414

JEGYZETEK

415

JEGYZETEK

Megrendelhető: ROMI-SULI Könyvkiadó Levélcím: 2101 Gödöllő, Pf. 423 Telefon: (28) 440-667 ISSN 1418-5539 ISBN 963 488 150 5

416

ISBN

963-488-150-5

|llfllllllll|llllll!lllll| II

II

9 789634 881506