Page 1

Kottakészítés a Finale 2009 programmal


Kocsis Tamás

Kottakészítés a Finale 2009 programmal Kezdők és haladók számára

2009


Lektorálta

Tősér Dániel

Kiadó

Kocsis Tamás

ISBN 978 963 06 7653 3

© Kocsis Tamás, 2009 Minden jog fenntartva. Jelen könyvet vagy annak részleteit a Kiadó engedélye nélkül bármilyen formában vagy eszközzel reprodukálni, tárolni és közölni tilos.


FINALE 2009

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék Bevezető Szükséges tudnivalók Billentyűkombinációk Az egér használata, alapvető egérműveletek Párbeszédablakok További tudnivalók

17 18 18 18 19 21

Ismerkedés a Finale 2009 programmal

22

A Finale 2009 program rendszerkövetelményei A program megnyitása A Launch Window párbeszédablak A Finale 2009 program ablaka Címsor. Ablakkezelő gombok Görgetősávok A rétegek kezelőgombjai Oldalszámok, ütemszámok Állapotsor Menüsor Eszköztárak A Finale 2009 ablakának testreszabása Az eszköztárak tartalmának elrendezése, módosítása Az eszköztár-ikonok megjelenésének beállítása A dokumentumablak hátterének és a kottapapír anyagának módosítása A Finale 2009 program működése A Finale 2009 program fontosabb eszközei

Első lecke

22 23 23 25 25 25 26 26 26 27 27 27 30 30 31 31 32 33

39

Dokumentum létrehozása 39 Ütemek hozzáadása 39 Oldalbeállítás 40 Kezdeti beállítások 41 Előjegyzés beállítása 42 Ütemmutató beállítása 42 Felütés létrehozása 42 Beviteli (kottázó) eszközök 43 Speedy Entry Tool 1 (Gyors beviteli eszköz) 43 (üÉ 1. Kottázás a numerikus számbillentyűk és a nyíl billentyűk használatával....43

5


Tartalomjegyzék

FINALE 2009

Dokumentumok mentése Alapértelmezett mappák létrehozása A mentéshez szükséges alapértelmezett mappák beállítása Normál mentés Biztonsági mentés Automatikus mentés Dokumentum megnyitása Az Open párbeszédablak

Második lecke

46 47 48 49 49 49 50 51

52

Sablon - Template Sablon létrehozása Score - Parts APage Formát for Score párbeszédablak APage Formát for Score párbeszédablak beállításainak érvényesítése Sablon mentése Elkészült sablon beállítása alapértelmezett sablonként A New párbeszédablak A kotta megjelenítési módjai A kotta mozgatása A kotta nézetének nagyítása, kicsinyítése Kottaírás Dokumentum létrehozása alapértelmezett sablon alapján Ütemmutató beállítása A Time Signature párbeszédablak Speedy Entry Tool 1 Átkötés (Tie) és legato (Slur) kötőívek Ütem felosztása (csonka ütem + felütés) Ismétlőjel megjelenítése Helyi menük Selection Tool - Kijelölő eszköz Kijelölés A Select Region párbeszédablak A másolás lehetőségei A másolandó elemek szűrése Az Edit Filter párbeszédablak Másolás Törlés

Harmadik lecke

52 53 53 54 57 58 59 59 61 62 62 64 64 64 65 65 66 67 67 59 69 69 72 74 75 75 78 79

81

Speedy Entry Tool 2 iÉ) 2. Kottázás a numerikus számbillentyűk és az abc-s hangoknak megfelelő betű­ billentyűk használatával

6

81 81


FINALE 2009

Tartalomjegyzék

Hangjegycsoportok kottázása Módosítás Szünetérték beírása

82 83 84

Negyedik lecke

85

Sablon megnyitása, módosítása Sablon beállításainak bővítése Kottázó fontkészlet kiválasztása A kulcs, előjegyzés, ütemmutató közötti távolság módosítása A Document Options - Key Signatures párbeszédablak Alapértelmezett ütemmutató-beállítás Hangjegycsoportok megjelenésének beállítási lehetőségei Legato kötőívek megjelenésének beállítási lehetőségei Előkékre vonatkozó beállítási lehetőségek A vonalrendszer vonalainak módosítása A crescendo - decrescendo jelek beállítási lehetőségei Sablon mentése Én MIDI billentyűzet hozzárendelése a Finale 2009 programhoz Módosított hangok megjelenítése MIDI billentyűzet használata esetén Az Edit Major and Minor Key Spellings párbeszédablak Módosított hangok enharmonikus átértelmezése Search and Replace A Search and Replace párbeszédablak Az Alteration for Slot párbeszédablak Kottázás Speedy Entry Tool 3 i k 3. Kottázás MIDI billentyűzet vagy szintetizátor segítségével (1) A kottázáshoz szükséges további lehetőségek ismertetése Előkék beírása Legato kötő ívek és egyéb jelek bevitele Hangszernév beírása Előadási utasítás beírása Artikulációs jelek beírása Az artikulációs jelek alapértelmezett pozíciójának beállítása (módosítása)

Ötödik lecke

85 86 86 87 88 90 90 93 94 95 95 96 96 98 98 100 101 101 102 103 104 104 104 104 104 106 106 107 108

111

Sablon beállításainak bővítése A File Info párbeszédablak Text Tool - Szövegbeviteli eszköz Cím (Title) beszúrása Alcím (Subtitle) beszúrása Zeneszerző (Composer) beszúrása Hangszernév beírása

7

111 111 111 111 112 112 112


Tartalomjegyzék

FINALE 2009

A Document Setup Wizard - Score Information párbeszédablak Élőláb beszúrása Előfej beszúrása Oldalszám beszúrása Üres oldal beszúrása A Frame Attributes párbeszédablak Kottázás Rétegek alkalmazása Speedy Entry Tool 4 Ék 4. Kottázás MIDI billentyűzet vagy szintetizátor segítségével (2) Szünetek egybeolvasztása, mozgatása Dalszöveg beírása közvetlenül a hangok alá A szóvégi vízszintes vonalak eltüntetése A dalszöveg függőleges pozicionálása (1) A szisztémák közötti távolság módosítása Ismerkedés a Special Tools-szal Document Options - Music Spacing - Avoid Collision Of. A hangok térköz-értékeinek megváltoztatása (Hangok sűrítése, ritkítása) A Music Spacing fájlok Utilities menü - Music Spacing parancsok Apply Note Spacing Apply Beat Spacing Apply Time Signature Spacing

Hatodik lecke

113 113 114 115 115 115 117 117 118 118 119 120 121 121 121 122 122 124 124 126 126 126 127

128

Alapértelmezett sablon megnyitása Szólamsorok beszúrása (Staff Tool) A Staff Attributes párbeszédablak Szólamsorok megnevezése A szólamnevek pozicionálása Szólamcsoportok létrehozása Szólamcsoportok szerkesztése A szisztémák margóvonalainak pozicionálása (Edit System Margins) Plug-ins menü - Lyrics Dalszöveg beírása párbeszédablakba és beillesztése a hangok alá (1) A Click Assignment párbeszédablak Szisztémák méretének megváltoztatása (Resize Staff System) Ütemek összevonása - Multimeasure Rests A Multimeasure Rest párbeszédablak Egyenletes hangelrendezés (Music Spacing) A szólamsorok közötti távolság módosítása (1) ARespace Staves párbeszédablak Üres szólamsorok optimalizálása (Page Layout Tool) A Staff System Optimization párbeszédablak Plug-ins menü - Lyrics - Extract Lyrics

8

128 128 131 133 134 134 135 135 136 137 137 137 138 138 139 140 140 141 141 142


FINALE 2009

Tartalomjegyzék

Szöveg beírása és formázása (Text Tool) Kurzormozgató billentyűparancsok A szövegkijelölés billentyűparancsai Szöveg pozicionálása Segédvonalak használata Ütemszámok megjelenítése, szerkesztése Az ütemszámok megjelenítésének lehetőségei (Positioning & Display) Oldalszámozás módosítása (Page Offset párbeszédablak) Előadási utasítás megjelenítése Barlines A Document Options - Barlines párbeszédablak Nyomtatás A Print párbeszédablak

Hetedik lecke

143 143 143 144 145 147 148 149 149 150 151 152 152

154

Sablon tartalmának bővítése Alapértelmezett Music Spacing fájl beállítása Ütemszámok beállítása Szólamsorok létrehozása, csoportosítása, szerkesztése, pozicionálása Csonka ütemek beállítása A príma volta - seconda volta ismétlés A prima volta - seconda volta kapcsok eltüntetése szólamsorokból A kapcsokban található számok, jelek módosítása, pozicionálása A Repeat Endings párbeszédablak Kottázás A Speedy Entry Tool további billentyűparancsai Rétegek (Layers) és szólamocskák (Voices) Voice-ok alkalmazása Szünetjelek mozgatása a szerkesztőkeretben Dalszöveg versszakonkénti beírása Dalszöveg automatikus beillesztése Szótagok elmozdítása - Shift Lyrics Dalszöveg függőleges igazítása (2) (Adjust Lyric Baselines) Dalszöveg-szótagok vízszintes igazítása Document Options - Lyrics párbeszédablak Syllable Positioning Hyphens A Word Extensions dialógusablak A szólamsorok közötti távolság módosítása (2) A Staff Usage párbeszédablak A szólamsorok közötti távolság automatikus módosítása A Vertical Collision Remover párbeszédablak Artikulációs jelek beírása Oldalszámozás beállítása

9

154 154 154 157 158 158 159 159 159 160 161 162 163 163 164 164 165 166 167 168 168 168 169 170 170 171 171 173 173


Tartalomjegyzék

FINALE 2009

Nyolcadik lecke

174

Simple Entry Tool - Egyszerű beviteli eszköz ^ 1. Kottázás egér használatával A ritmusértékek és szünetjeleik billentyűparancsai Az egyszerű beviteli eszközpaletta további billentyűparancsai [él 2. Kottázás a PC billentyűk segítségével A kijelölés billentyűparancsai A kijelölt hang, illetve a kurzor mozgatására vonatkozó billentyűparancsok Intervallum (hangköz) hozzáadása a kijelölt hanghoz Abc-s hang hozzáadása a kijelölt hanghoz i k 3. Kottázás MIDI billentyűzettel Kulcsváltás Artikuláció kottázás közbeni alkalmazása Módosított hangok enharmonikus cseréje Dalszöveg beírása Szótagok elmozdítása (Shift Lyrics) A gerendák átrendezése A Rebeam to Lyrics párbeszédablak Artikulációs jelek beírása A szünetek problematikája Artikulációs jel elhelyezése ütemet kitöltő szünetérték fölé Legato kötőívek és dinamikai jelek beírása Előadási utasítás megjelenítése Szisztémák méretének és egymás közötti távolságának módosítása Oldalszámozás beállítása A Simple Entry Tool további fontosabb billentyűparancsai

Kilencedik lecke

177 177 178 178 179 179 180 180 180 181 181 182 182 184 184 185 185 186 186 187 187 188 188 189 189

190

Az Expression Selection párbeszédablak Az Assign to Staves párbeszédablak Különféle jelek, alakzatok létrehozása A Shape Designer (Alakzat-tervező) párbeszédablak A Shape Designer párbeszédablak eszközpalettája A Shape Designer menü Kapocs-alakzat létrehozása, szerkesztése Újonnan készített alakzat megjelenítése Alakzat beírása a kottába és módosítása Metatool technika A Metatool programozás menete A billentyűparancsok alkalmazása a különböző eszközökben Expression Tool Time Signature Tool StaffTool Selection Tool

10

190 193 194 194 194 194 196 197 198 199 199 200 200 200 201 202


FINALE 2009

Tartalomjegyzék

A hangok vonalrendszerben elfoglalt helyének megváltoztatása. .203 A Transposition párbeszédablak 203 Smart Shape Tool 204 A Smart Line Designer párbeszédablak 204 Articulation Tool 206 Artikulációs jelek alkalmazása a kijelölésben 207 Az Apply Articulation párbeszédablak 207 Artikulációs jelek 208 Az Articulation Selection párbeszédablak 208 Artikulációs jelek készítése 209 Az Articulation Designer párbeszédablak 209 Lejátszási esemény hozzárendelése előadási utasításhoz 212 Az Expression Designer párbeszédablak - Playback 212 Lejátszási események alkalmazása a gyakorlatban 214 Egyéb paraméterek lejátszása - Humán Playback 217 A kottafontok jelentősége, letöltése, alkalmazása 219 A kulcs (Clef) kottafontkészlet telepítése 220 A kulcs kottafontkészlet alkalmazása 221 Sablon tartalmának bővítése 222

Tizedik lecke

225

Ütemek elrendezése és rögzítése A Fit Measures párbeszédablak Váltakozó ütemek készítése (1) - Composite Time Signature HyperScribe Tool - Valós idejű beviteli eszköz A HyperScribe Tool beviteli módjai Ül 1. Bevitel mérőütéssel ük 2. Bevitel metronómmal A Click and Countoff párbeszédablak A Playback and/or Click párbeszédablak A Quantization Settings párbeszédablak A More Quantization Settings párbeszédablak Sí 3. Bevitel felvétel alapján Váltakozó ütemek készítése (2) A felvételhez szükséges paraméterek beállítása A felvett anyag kottává alakításának munkálatai Transcribe (Átírás) Kottaírás Ütemmutató megjelenítése Az ütemmutató- és előjegyzés-váltásra figyelmeztető jelzések eltüntetése Ütemszámok megjelenítése, régiók beállítása Kijelölt kottarészlet mentése, másolása szövegszerkesztő alkalmazásba Az Export Selection - Export Pages párbeszédablak Kép, ábra importálása A Graphic Attributes párbeszédablak

11

225 225 228 229 229 230 231 231 231 233 234 234 235 237 237 239 239 239 242 242 248 248 250 250


Tartalomjegyzék

FINALE 2009

Tizenegyedik lecke

252

Aszimmetrikus ütemmutatók kialakítása Dalszöveg másolása - Clone Lyric Note Mover Tool - Hangjegymozgató eszköz Cross Staff(l) Legato kötőívek beírása Hangok, gerendák mozgatása Cross Staff (2) - NoteMover menü Ossia Tool - Változat ütemek létrehozása Ossia ütem létrehozása Másodlagos gerendatörés Ossia ütem beállítása Az Ossia Measure Designer párbeszédablak Szólamstílusok létrehozása és alkalmazása Szólamstílusok létrehozása Szólamstílusok alkalmazása

Tizenkettedik lecke

252 254 254 256 256 257 257 259 259 260 260 260 263 264 265

266

A kottázáshoz szükséges beállítások Szólamsorok elnevezése Transzponáló hangszerek beállítása Transzponáló hangszerek Transposition A szisztémák bal oldalmargótól való távolságának beállítása Rétegek másolása Másolás és hangmagasság-változtatás Lejátszás eszköz A Playback Settings párbeszédablak A Playback/Record Options párbeszédablak Visszahallgatás billentyűparancsokkal MIDI hangszínek, GPO hangszerhangok beállítása Az Instrument List párbeszédablak i b Többcsatornás felvétel készítése a HyperScribe Tool-lal Az Instrument Definition párbeszédablak Hangszínek, hangszerhangok hozzárendelése szólamokhoz Élethübb hangzás (GPO hangszerhangok) Mentés hangállományba Mentés MIDI fájlként Mentés MP3 és WAV formátumokba - MIDI beállítás esetén Mentés WAV formátumba - VST beállítás esetén A kotta egy részletének mentése hangállományba Lejátszási esemény hozzárendelése előadási utasításhoz Artikulációs jelek megjelenítése rétegek alkalmazása esetén Szólamlisták létrehozása

12

266 266 267 267 267 270 270 271 273 273 274 274 275 275 275 281 282 284 288 288 288 288 289 289 290 290


FINALE 2009

Tartalomjegyzék

Szólamok másolása A kottaszár hosszúságának módosítása A szólamsorok közötti távolság megváltoztatása Optimalizálás szólamsorok eltávolítása nélkül Manage Parts - Szólamok kezelése Szólamkivonatok létrehozása csatolással Szólamok kiválasztása, szerkesztése, nyomtatása Linked Parts (Csatolt szólamok) Az Expression Assignment párbeszédablak Szólamkivonatok készítése különálló dokumentumokba Extract Parts

Tizenharmadik lecke

292 293 293 294 295 297 298 299 301 302 302

304

Mentsük könyvtárba beállításainkat A Library mappa A beállítások könyvtárba (.lib fájlként való) mentése A Save Library párbeszédablak Transzponálj unk Key Signature párbeszédablak - Transposition Options Transzponálás hangmagasság-változtatás nélkül Plug-ins menü - Coutionary Accidentais Méretezzünk Resize Tool - Átméretező eszköz Resize Notehead Resize Note Resize Staff Resize Staff System Resize Page Hangok méretezése különböző rétegekben Az átméretezett hangokhoz rögzített elemek méretének megtartása Gerendázzunk Vízszintes gerendák létrehozása Gerendánként Szólamonként A kijelölésben (az egész kottában) Gerendás ritmusértékek csoportosítása Kottázás közben Ütemmutató beállítással A Rebeam to Time Signature parancs segítségével Az Utilities menü Rebeam opciójának további lehetőségei Rebeam Music Rebeam to Lyrics Gerenda ütemvonalon túlra helyezése - Beaming Across Measure Készítsünk akkordokból külön szólamokat vagy szólamokból akkordokat Explode Music

13

304 304 305 305 3 07 307 308 310 310 310 310 311 311 312 313 313 314 315 315 315 315 315 315 315 316 316 317 317 317 318 319 319


Tartalomjegyzék

FINALE 2009

Az Explode Music párbeszédablak Implode Music Az Implode Music párbeszédablak Cseréljünk kottafejeket és egyéb elemeket Artikulációs jelek cseréje Change Articulation Assignments Előadási utasítások, dinamikai és egyéb jelek cseréje Change Expression Assignments Kottafejek cseréje A Change Noteheads párbeszédablak segítségével A Plug-ins menü segítségével A Special Tools segítségével Szövegek cseréje A Text Search and Replace párbeszédablak Készítsünk betűkottát saját sablon alapján Kulcsok létrehozása és beállítása A szólamsorok beállításainak ismertetése A Staff Setup párbeszédablak A Percussion Map Designer párbeszédablak Kottapélda létrehozása Kottafontok alkalmazása Kottafej módosítása A beállítások mentése sablonként Betűkotta beállítása szólamstílusként A szólamsorok beállításainak ismertetése Tremolózzunk Kottázzunk népdalokat eltérő előjegyzés-formátummal A Nonstandard Key Signature párbeszédablak Eltérő előjegyzés-beállításokat tartalmazó népdalok kottázása Nemtörő kötőjel és szóköz jelentősége dalszöveg beírásakor Harmonizáljuk dallamunkat Akkordok beírásának lehetőségei A Chord Definition párbeszédablak A Chord Suffix Selection dialógusablak A Chord Suffix Editor párbeszédablak A Suffix Keynumber Offsets párbeszédablak A Chord menü további lehetőségei Akkordtoldalék létrehozása Egyesítsük szólamainkat A Score Merger párbeszédablak Szólamsor transzponáló hangszerekkel és eltérő hangszínekkel Transzponáló hangszerek Hangszínbeállítások

14

319 322 322 323 323 323 324 324 325 325 325 326 326 326 328 328 330 330 332 333 335 336 338 339 339 341 344 344 346 350 350 351 353 356 356 358 359 360 362 362 366 367 368


FINALE 2009

Tartalomjegyzék

Betekintés a Finale 2010 program újdonságaiba

370

Automatikus tájékozódási jelzések (Rehearsal Marks) Képkezelési lehetőségek Képimportálás a Finale 2009 programmal Képimportálás a Finale 2010 programmal Feladatlapok szolfézsoktatáshoz A Broadway Copyst kottafontkészlet Anti-aliasing A Garritan hangszerhangok számának bővülése Akkordjelzések megjelenítése Export Lyrics Ütemszámok megjelenítése A Measure Number párbeszédablak

370 372 372 373 374 375 376 376 377 378 379 379

Index

383

Függelék

389 Visual Index A Speedy Entry Tool billentyűparancsai A Simple Entry Tool billentyűparancsai

Kottafontok karakterkódolásos táblázata Times New Roman Font Character Map Petrucci Font Character Map Maestro Font Character Map Maestro Percussion Font Character Map Maestro Wide Font Character Map Jazz Font Character Map Engraver Font Set Character Map Engraver Font Extras Character Map Tamburo Font Character Map Clefs Font Character Map

15


Előszó A MakeMusic, Inc. Finale 2009 programja közel 20 éves fejlesztés eredménye. Ez idő alatt a program a grafikus és hangzó lehetőségek terén hatalmas fejlődésen ment keresztül. Szerepet játszott ebben az operációs rendszer fejlődése, a piaci versengés, de még inkább a fejlesztők ötletgazdagsága, stratégiája és minden bizonnyal a felhasználók visszajelzései. Az eredmény lenyűgöző: korlátlan grafikus lehetőségek, sok-sok automatizmus, esztétikus megjelenés, egyre élethűbb hangzás, számos export és import lehetőség, a program használóinak egyre teljesebb kiszolgálása. Könnyen megérthető és elfogadható, hogy a Finale 2009 User Manuál lefordítása magyar nyelvre a terjedelmi, elévülési, gazdasági stb., okok miatt teljesen értelmetlen lenne. Éppen ezért értékes Kocsis Tamás vállalkozása, hogy magyar nyelven, a kottakészítésre fókuszálva ismerteti a program működését. A munka során számos probléma várt megoldásra. Elsősorban azt kellett megítélni, hogy a majdani használók mennyire ismerik a számítógép alkotórészeit, működését, a billentyűzet tipikus parancsait. Az elkészült könyv használata feltételez egy minimális hardver ismeretet. Ami ezen túl a program használatához elengedhetetlenül szükséges, azt megtalálhatjuk a könyv aktuális fejezeteiben. A következő kérdés a nyelv problémája. A program szakkifejezései (US angol) számos esetben szó szerint nem fordíthatók le. A szerző sikeres választása a létrejött megoldás, amely a magyar értelmezésnek mind zenei, mind számítástechnikai értelemben a leginkább megfelel. Lényeges kérdés a szerkesztés logikája. A kiinduló helyzet: a dokumentum kronológiája. Erre a program több utat kínál: dokumentumvarázsló (Setup Wizard) elindítása, kész sablonok (Templates) használata, vagy alapértelmezett dokumentum (Default Document) megnyitása. A szerző választása egyéni: a Default Dokument sablont saját paramétereivel hozza létre és menti el, beleértve a könyvtárak szüntelen bővítését is, és innen kezdi az új dokumentum(ok) létrehozását. Az eredmény: igényes külalak, a saját beállítások, „kreációk" könnyű elérése és egységes használata. Ez fokozza a kottakészítés hatékonyságát is. (Pl. a számozott basszus vagy egyéb rendhagyó jeleket egyszer kell elkészíteni és beállítani. Később csak be kell tölteni a megfelelő könyvtárból.) Az egyes leckék is ennek megfelelően épülnek fel. Nagyon hasznos része a könyvnek az egyes eszközök használatához kapcsolódó párbeszédablakok tartalmának ismertetése. Ezekből derül ki, hogy a program fejlesztői milyen gondossággal jártak el az egyes megoldások kidolgozása során. Többnyire csak azokra kerül sor, amelyekkel a kottakészítő elengedhetetlenül találkozik, de ki kell emelni néhány téma különösen gondos kidolgozását: Nonstandard Key Signature, Chord Tool, Transcription Mode, Manage Parts, Kodály Stick Notation and Solfége. Végül, de nem utolsó sorban külön említést érdemel a könyv, - kis túlzással olvasmányos stílusa, az egyes témák szemléletes szerkesztése. Mind a leíró, mind a magyarázó részek oly közvetlenséggel szólnak az olvasó-felhasználóhoz, mintha nem is egy szigorúan szakmai keretek között mozgó, a számítógép meghatározott eszközeivel létrehozandó kiadványról lenne szó. A program egyes ablakainak, legördülő listáinak, illetve azok részleteinek találó és gondos grafikai importja megkönnyíti a feladatok és eszközök megértését, további használatát. Őszintén remélem, hogy a könyv kezdő használói könnyen megtanulják a kottakészítés menetét, a már gyakorlottabbak pedig számos új lehetőséget ismernek meg a Finale 2009 eredményesebb használatához, és a magyarázatokból kimaradt részek felfedezéséhez. Budapest, 2009. július Tősér Dániel

16


FINALE 2009

Bevezető

Bevezető

E könyv a Finale kottaszerkesztő program 2009-es verzióján keresztül mutatja be a kottaírás lehetőségeit. Az alapoktól kezdve sorban megismerteti az Olvasót mindazokkal a tudnivalókkal, amelyekre munkája során szüksége lehet. A leírtak megértéséhez és elsajátításához minimális számítógépes ismeret is elegendő. A Finale 2009 rendkívül nagy tudású, a szolgáltatások igen széles körét nyújtó, professzionális kottaszerkesztő program. A könyv e hatalmas kínálatnak természetesen csak egy kisebb részét mutatja be, hiszen a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a felhasználók többsége mindennapos munkája során a program szolgáltatásainak csak kis részét veszi igénybe, és viszonylag csekély ismeret birtokában is képes komolyabb feladatok megoldására. Ez a kiadvány olyan kottázni vágyó, főként zenei pályán tevékenykedő hangszeres- és szolfézstanárok számára készült, akik a felhasznált zenei tankönyvek, munkafüzetek és egyéb kiadványok mellett szeretnék színesebbé, személyre szabottabbá tenni munkájukat különféle kottagrafikai megoldásokkal. Természetesen az említett célcsoportba nem tartozó, azonban a számítógépes kottaírás alapjaival, gyakorlati tudnivalóival közelebbi kapcsolatot kialakítani vágyók is - akik rendelkeznek bizonyos zenei alapismeretekkel - sikerrel forgathatják. Lépésről lépésre megtanulhatják a kottázás lehetőségeit. A tanulást sok-sok ábra és különféle kottapéldák segítik. Mivel a számítógépes kottaírás is igazán csak a gyakorlatban sajátítható el, így érdemes az egymásra

épülő feladatokat

a gép mellett ülve, leckéről

leckére haladva

elkészíteni.

Meggyőződésem, hogy mindazok, akik végigkövetik a könyvben leírt műveleteket, és a példákat is megpróbálják elkészíteni, viszonylag rövid idő alatt képesek lesznek a Finale 2009 hatékony használatára.

17


Bevezető

FINALE 2009

Szükséges tudnivalók Mielőtt közelebbi kapcsolatba kerülnénk a Finale 2009 programmal, ismerkedjünk meg néhány fontosabb, a következőkben sokszor elhangzó kifejezéssel. Billentyűkombinációk A számítógép billentyűzetéről különböző műveleteket végezhetünk el, vagy parancsokat adhatunk ki, ha egyszerre két, esetenként három billentyűt nyomunk le. Több billentyű egyidejű lenyomását billentyűkombinációnak nevezzük. A billentyűzeten három különleges billentyű található, amelyek lenyomása csak valamely más billentyű egyidejű lenyomásával együtt fejt ki valamilyen hatást. Ezek a [Shift], az [Alt] és a [Ctrl] feliratú billentyűk. Ilyen billentyűkombiná­ ciók például: [Alt + F4] Bezárja a Finale programot (minden programot, sőt magát a Windows-t is) [Ctrl + F4] vagy [Ctrl + W] Az aktív, azaz az éppen szerkesztett dokumentumablak bezárására szolgál A billentyűkombinációk többsége a menüparancsok soraiban is megtalálható. Az egér használata, alapvető egérműveletek A program kezelését nagymértékben megkönnyíti az egér használata, sőt a Finale 2009 kottagrafikai programban bizonyos esetekben nélkülözhetetlen is. Az egér segítségével igen gyorsan és könnyen kiválaszthatunk menüket, eszközöket, kiadhatunk parancsokat és különböző műveleteket végezhetünk el. Ha például az egérmutatót valamely ablak keretére állítjuk, akkor kettős nyilat látunk, ami arra utal, hogy az ablak méretét ilyenkor megváltoztathatjuk. A Finale 2009 újdonsága közé sorolható többek között az Expression Selection, a Smart Line Selection és az Articulation Selection párbeszédablakok méretének ilyetén való megváltoztatása. Nagyon hasznos lehetőség, majd később tapasztalni fogják. Minden programnál elmondható, hogy bizonyos műveletek végrehajtása közben (egy program betöltésekor, mentéskor) az egérmutató homokóra alakját veszi fel, ilyenkor - az adott művelet végéig - várakoznunk kell. Kattintás Először rámutatunk a kívánt pontra, majd kattintunk egyet az egér bal oldali gombjával. Kétszeres (dupla) kattintás Ugyanaz, mint az előző, csak most kétszer gyors egymásutánban kattintunk az egér bal oldali gombjával. Tekintettel arra, hogy az egérműveletek többségében mindig a bal oldali gombot kell használni, a későbbiekben ezt egyszerűen az egér gombjának nevezzük. Ha egy művelethez a jobb oldali egérgombra lesz szükségünk, akkor az külön említésre kerül. Elhúzás (vonszolás) Lenyomjuk az egér gombját, és lenyomva tartva elhúzzuk az egérmutatót. Ezt a műveletet kijelölésre és a kijelölt elemek (ütemek) elhúzására (vonszolására) is használni fogjuk.

18


FINALE 2009

Bevezető

Párbeszédablakok Mindannyiszor, amikor olyan parancsot adunk ki, amelynek végrehajtásához a Finale 2009 program további információt, információkat igényel, egy párbeszéd- vagy dialógusablak jelenik meg, amelyben különböző választási lehetőségek beállításával megadhatjuk a szükséges információkat. Beállítási lehetőségek a párbeszédablakokban A kiadott parancstól függően a párbeszéd­ ablakokban több vagy kevesebb választási lehetőséget állíthatunk be. Példaként álljon itt a Measure Number dialógusablak, amelyet a Document menü •=> Edit Measure Number Regions parancsára kattintva is elérhetünk, s amelyben a beállítási lehetőségek majdnem valamennyi fajtáját megtekinthetjük. A párbeszédablak címsorában az ablak neve olvasható. Ez a címsor arra is használható, hogy az ablak helyét az egér segítségével megváltoztassuk, vagyis a képernyő tetszőle­ ges helyére mozgathassuk, vonszolhassuk (Mutassunk az egérrel a címsorra, és az egér gombját lenyomva tartva /a címsor megraga­ dásával/ húzzuk el az ablakot). A beállítások többségét egérrel végezhetjük el a legkönnyebben. A dialógusablakok szokásos kezelőelemei közül az alábbiakkal találkoz­ hatunk. Lenyitható, legördülő listák

Ez egy olyan mező, amelynek jobb szélén egy lefelé mutató nyilat tartalmazó gomb található. Amennyiben erre a nyíl gombra kattintunk, akkor egy lista nyílik meg (gördül le), amelyben az egérrel a megfelelő bejegyzésre kell kattintanunk, minek hatására a kiválasztott beállítás megjelenik a mezőben.

Jelölőnégyzetek A jelölőnégyzetek kétállású kapcsolóként működnek: az egérrel rájuk kattintva be-, illetve kikapcsolhatjuk őket. A bekapcsolt állapotot a négyzetben megjelenő „pipa" jel jelzi. Egy bejelölt négyzet értelemszerűen a hozzá tartozó beállítás érvényesítését eredményezi.

19


Bevezető

FINALE 2009

Választógombok vagy rádiógombok A választógombok mellett olvasható beállítási lehetőségek egymást kizáróak, vagyis ezek közül egyszerre mindig csak az egyik választható ki, ha az egérrel rákattintunk a megfelelő választógombra. A kiválasztott állapotot a körön belüli pont jelzi.

Szövegmezők Az olyan mezőket, melyekbe nekünk kell beírni az adatokat, szövegmezőknek nevezzük. A szövegmezőkbe a mezők jellegétől függően szöveget, számot, vagy egy számtartományt kell beírni. (Szöveget igénylő mezővel dokumentumunk mentésekor találkozhatunk, amikor meg kell adnunk a fájl nevét.) Az ilyen típusú mezők az egyedüliek, amelyeket csak billentyűzet segítségével tölthetünk ki. Pörgető mezők A példaként hozott Measure Number dialógusablakban nem található ilyen mező. Ebben a mező­ ben alap esetben egy szám látható, amelyet megváltoztathatunk. A mezőbe a billentyűzet segítsé­ gével is beírhatjuk a kívánt számot, de azt is megtehet­ jük, hogy a mező jobb szélén látható kis nyilakra kattint­ va növeljük vagy csökkentjük a mező számértékét. A Fináléban találkozhatunk ilyen pörgető mező megoldással lenyitható (legördülő) listák esetén is (pl.: Staff Attributes párbeszédablak), ahol a lista legördítése nélkül a fel-le (pörgető) gombok­ kal is kiválaszthatjuk a megfelelő bejegyzést.

Listamezők Ezek olyan mezők, amelyekben a parancs kiadásakor a listában rendelkezésre álló valamennyi választási lehetőség megjelenik. A lehetőségek közül mindig csak egyet választhatunk ki. Ha a listamezőhöz sok lehetőség tartozik (ilyen például a betűtípusok /Font/ listamezője), akkor a mező jobb szélén megjelenik a görgetősáv a nyilakkal és a csúszkával, amelyek segítségével megkereshetjük a kívánt beállítást. A kiválasztáshoz kattintsunk a megfelelő tételre. Parancsgom bok A parancsgombokra kattintva a Finale 2009 a feliratuknak megfelelő parancsot hajtja végre. A legtöbb párbeszédablakban megtalálható a beállításokat végrehajtó OK, és a végrehajtást visszavonó Mégse {Cancel) feliratú gomb. Egyes dialógusablakokban az Alkalmaz feliratú gombbal is találkozhatunk, amelyre kattintva a párbeszédablakban addig végzett beállítások érvényre jutnak anélkül, hogy az ablak becsukódna. Ilyenkor megnézhetjük a beállítások hatását, és szükség esetén módosíthatjuk azokat.

20


FINALE 2009

Bevezető

További tudnivalók

A billentyűzetkiosztás megváltoztatása A Finale 2009 programban bizonyos billentyűparancsok megvalósulása érdekében amerikai billentyűzetkiosz­ tásra kell átváltani. A váltást az elsődleges és a másod­ lagos nyelvkiosztás között általában az [Alt+Shift] billentyűparancs megnyomásával valósíthatjuk meg. Az elsődleges (például a magyar) és a másodlagos (például az amerikai) billentyűzet-elrendezést, vala­ mint köztük az átkapcsolást lehetővé tevő billentyű­ kombinációt úgy tekinthetjük (változtathatjuk) meg legegyszerűbben, hogy kattintunk az egér jobb gombjával a tálca jobb felén található (nyelvkiosztást jelző) [HU] ikonra, s a felbukkanó helyi menüben a Beállítások opcióra. Ekkor megjelenik az itt látható párbeszédablak, amelyben értelemszerűen minden szükséges beállítást elvégezhetünk. A magyar billentyűzetkiosztáshoz szokott felhasználóknak ügyelni kell arra, hogy az amerikai klaviatúrán (billentyűzetkiosztásnál) nemcsak az ékezetes betűk vannak más helyen, hanem az „Y" és a „Z" betűk is fel vannak cserélve. Ebből kifolyólag amerikai billentyűzetkiosztás esetén nem a megszokott helyen működik az Undo (Visszavonás) parancs sem. Ekkor ezt az utasítást vagy az Edit menüből adjuk ki, vagy nyomjuk meg a [Ctrl+Y] billentyűparancsot.

Zenei kifejezések A könyvben a programban előforduló bizonyos zenei kifejezések csak első néhány alkalommal kerülnek „magyarítva" ismertetésre, a későbbiekben a programban található módon, angol nyelven láthatjuk őket, egyszerűbbé téve a Finale 2009 alkalmazásban való tájékozódást. A zenei kifejezések megfejtéséhez segítségünkre lehet az Ittzésné Kövendi Kata által összeállított és szerkesztett, angol-magyar/magyar-angol zenei szaknyelvi szótár.

Szövegm agya rázatok Az angol nyelvű menü- és ablakszövegek nem minden esetben szó szerinti fordításban talál­ hatók, inkább azok működésének magyarázata olvasható.

21


Ismerkedés a Finale 2009 programmal

FINALE 2009

Ismerkedés a Finale 2009

programmal

A Finale 2009 program rendszerkövetelményei • • • • •

Windows XP/Vista (32 bites) DVD-ROM meghajtó Minimálisan 800x600 képpontos felbontás Minimálisan 512 MB RAM, azonban 1 GB vagy annál több ajánlott a Garritan hangszerhangok használatához (Több RAM = több elérhető hangszerhang) 400 MB tárterület a merevlemezen a szoftver és a felhasználói kézikönyv, és további 2 GB tárterület a Garritan hangszerhangok számára

Szabadon választható • Nyomtató • Szkenner • MIDI konfiguráció (lásd 4. lecke) - MIDI keyboard 1. MIDI billentyűzet (Master keyboard) 2. Szintetizátor - MIDI interfész PCI (alaplapra integrált) hangkártyához (USB csatlakozás) - MIDI kábel joystick (soros) porttal rendelkező hangkártyához - Hangszórók • Mikrofon Interfész Interfésznek nevezzük a különböző protokollt „ beszélő" hardver (szoftver) komponenseket összekötő elemet, amely lehetővé teszi ezek együttműködését Fáilkompatib Hitás Jó, ha tudjuk, hogy a Finale szoftvercsalád csak ugyanabban vagy újabb verzióiban nyitja meg az általa létrehozott fájlokat. Ez azt jelenti, hogy például a Finale 2006-os verziójával készített dokumentumokat a 2006-os utáni verziók bármelyikével megnyithatjuk, viszont ez a folyamat fordítva már nem működik. Egy Finale 2009-es verzióval előállított dokumentumot a 2009-nél korábbi verziókkal nem tudunk megnyitni. Használjuk erre a célra a Finale honlapjáról (www.finalemusic.com) ingye­ nesen letölthető - 65,6 MB tárhelyet igénylő - Finale Reader (Finale dokumentumolvasó) prog­ ramot, melynek segítségével bármilyen verzióval elkészített Finale dokumentum megnyitható, lejátszható és nem utolsó sorban kinyomtatható. Lehetőségünk van továbbá a Fináléval elkészített dokumentumokat MusicXML formátumban is elmenteni {File menü •=> MusicXML <=> Import). Az így mentett dokumentumok más zenei programokban és a Finale régebbi verzióiban is megnyithatók (File menü •=> MusicXML •=> Export). A MusicXML egy XML alapú nyílt kottatárolási formátum. A Recordare fejlesztette ki azzal a céllal, hogy a különböző alkalmazások között átjárhatóságot biztosítson. A legelter­ jedtebb kottaszerkesztő programok is támogatják, köztük a két piacvezető a Finale és a Sibelius. Nagy mennyiségű kotta online megosztására is kiválóan alkalmas, amely azután több, mint 100 alkalmazással megnyitható. (Ezek listája megtekinthető: www.recordare.com/xml.html).

22


FINALE 2009

Ismerkedés a Finale 2009

programmal

A program megnyitása A programot - a telepítés körülményeitől függően, Windows-os környezetben - kétféle módon indíthatjuk el: 1. Kattintsunk kétszer az egér bal oldali gombjával a program képernyőn látható ikonjára.

2. Kattintsunk az egér bal oldali gombjával a Start gombra, a megnyíló menüben mutassunk a Minden program tételre, a megjelenő menüben mutassunk a Finale 2009 tételre, majd az újabb megnyíló almenüben kattintsunk a Finale 2009 opcióra. Ennek hatására a merevlemezről a memóriába töltődik a program, és a képernyőn megjelenik a Finale 2009 ablaka. A Finale 2009 program első elindulásakor az alábbi párbeszédablakok jelennek meg. 1. Authorize dialógusablak Itt van lehetőségünk a termék regisztrálására, amelyhez élő internetkapcsolatra van szükség. Ez a dialógusablak a Finale 2009 minden indításakor megjelenik mindaddig, amíg nem regisztráljuk programunkat. A telepítést követően 30 nap áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy „élesítsük" a Finale 2009 alkalmazást. Amennyiben ezt nem tesszük meg, - a regisztrálás pillanatáig - a nyomtatás és a mentés funkciók nem lesznek elérhetők. 2. MIDI Setup {MIDI beállítás) párbeszédablak Ez a dialógusablak is automatikusan tárul elénk a program első megnyitásakor, amelyben a használni kívánt MIDI eszköz(öke)t állíthatjuk be. E beállítási lehetőségekről a későbbiekben lesz szó, ezért most lépjünk ki ebből az ablakból a Cancel gomb megnyomásával. A megnyitást követően a Finale 2009 program ablakában egy olyan párbeszédablak is feltűnik Launch Window néven - , amely az alábbi lehetőségeket tartalmazza.

3. A Launch Window párbeszédablak Ez a párbeszédablak kínálja fel azokat az opciókat, amelyek segítségével új do­ kumentumot hozhatunk létre. Az User Manuál gombot választva hozzá­ férhetünk a felhasználói kézikönyvhöz, amelyben részletes angol nyelvű leírás található a Finale eszközeivel, párbeszéd­ ablakaival és más jellemzőivel kapcsolat­ ban, valamint segítséget kaphatunk arra vonatkozóan, hogy miként lehet végre­ hajtani bizonyos műveleteket a Fináléban. A Quick Start Videós gombra kattintva olyan videók sorozatát tekinthetjük meg, amelyek a Finale eszközeinek és jellem­ zőinek lehetőségeit mutatják be lépésről lépésre, használat közben.

23


Ismerkedés a Finale 200g programmal

FINALE 2009

Create New Music (Új dokumentum létrehozása) Setup Wizard (Dokumentumvarázsló segítségével) Default Document (Alapértelmezett dokumentumsablon alapján) Templates (Sablonok felhasználásával) Scanning (Beszkennelt dokumentum beolvasásával) Exercise Wizard (Gyakorlat-varázsló segítségével)

Open Existing Music (Meglévő dokumentum megnyitása) Open (Dokumentum megnyitása) Open Recent File (A legutoljára szerkesztett /alapbeállítás szerint négy/ dokumentum valamelyi­ kének megnyitása, amelyet a gomb alatti legördülő listából választhatunk ki) Import File (Más alkalmazással készült kottafájl importálása)

Customize Mv Finale A Finale 2009 program testreszabása a Program Options párbeszédablak segítségével Lépjünk ki ebből a párbeszédablakból a Close gombra kattintva, majd töltsünk be egy üres dokumentumot. Ehhez válasszuk a File menü => New •=> Document Without Libraries opcióját, végül aktivizáljuk a View menü •=> Page View parancsát.

24


FINALE 2009

Ismerkedés a Finale 2009

programmal

A Finale 2009 program ablaka A Finale 2009 program ablakát és az ablak fő elemeit az alábbi ábrán láthatjuk. Ahhoz, hogy a programot hatékonyan tudjuk kezelni, alaposan meg kell ismernünk a programablak felépítését, amelyről a következőkben olvashatunk.

Címsor

A címsorban mindig leolvasható - az alkalmazás ikonja, és a „Finale 2009", vagy ha már frissítettük programunkat, akkor a „Finale 2009b" elnevezés után - az aktuálisan szerkesztett dokumentum neve. Amíg nem nevezzük (mentjük) el fájlunkat, addig a program „Ismeretlen 1, 2, 3, stb." [UntitledS] néven nevezi az állományt. A ' 3 ' azt jelenti, hogy a Finale 2009 program megnyitása óta hányadik (meg nem nevezett, nem mentett) dokumentummal dolgozunk.

Ablakkezelő gombok A címsor jobb szélén három gombot láthatunk, melyek közül az első kettő az ún. méretezőgomb (1. Kis méret, 2. Előző méret /váltás az előző és a teljes ablakméret között/), míg a harmadik a Bezárás gomb. A Finale 2009 program ablakában megnyitott dokumentumablak jobb felső sarkában is látható lesz az előbb említett három gomb, mely gomboknak hasonló a rendeltetése, mint az előbbieknek, azzal a különbséggel, hogy ezek nem az egész programablakra, hanem csak a dokumentumablakra vonatkoznak.

25


Ismerkedés a Finale 2009 programmal

FINALE 2009

Görgetősávok A dokumentumablak jobb oldali és alsó szélén egy egy szürke sávot láthatunk. Ezek a görgető­ sávok, melyeknek mindkét végén egy-egy nyíllal jelölt gomb található. Amennyiben az egérrel rákattintunk e gombok valamelyikére, akkor dokumentumunk ennek megfelelően elmozdul az ablakban. A csúszkákat az egér segítségével (vonszolással vagy görgetéssel) is mozgathatjuk. A rétegek kézelőgombjai A vízszintes görgetősáv bal szélén az úgynevezett rétegeket jelző gombok találhatók. Ezekről természetesen a későbbiekben még lesz szó. Ezek mutatják, melyik réteg (Layer) aktív a négy közül. A rétegek között legegy­ szerűbben a [Shift+A] billentyűkombinációval válthatunk. 1

Azonban a rétegek egyenként is aktivizálhatók: Layer 1 -+ [Shift+Alt+1] Layer 2 -• [Shift+Alt+2] Layer 3 -> [Shift+Alt+3] Layer 4 -* [Shift+Alt+4]

Természetesen egérrel is kiválaszthatjuk a megfelelő réteget, vagy a View menüből (a Select Layer opcióra mutatva), vagy ha annak gombjára rákattintunk a görgetősáv bal szélén.

Oldalszámok, ütemszámok A rétegek számai mellett egy mezőt láthatunk, amely vagy az ütemekre (Measure) vagy pedig az oldalakra (Page) vonatkozik, attól függően, hogy milyen nézetben vagyunk (a nézetekről részletesebben a második lecké­ ben olvashatunk). Ha tehát Page View (Oldal-) nézetben mondjuk a 8. oldalra akarunk ugrani, akkor írjuk be ebbe a mezőbe a 8-as számot és nyomjuk meg az [Enter] billentyűt. Scroll View vagy Studio View (Egysoros gördíthető) nézetben a megfelelő ütemszámot kell beírnunk ebbe a mezőbe, hogy az [Enter] billentyű megnyomását követően a kívánt ütemre ugorhassunk. Az oldalak között az egér segítségével is navigálhatunk, ha Page View (Oldal-) nézetben az oldalszámot megjelenítő mező előtti vagy utáni nyíl gombra kattintunk. Az előző oldalra jutunk, ha erre a gombra kattintunk, a következő oldalra jutunk, amennyiben ezt a gombot nyomjuk meg. A dokumentum első oldalára ugorhatunk ennek a gombnak a használatával, a dokumentum utolsó oldalára jutunk, ha ezt a gombot választjuk. Értelemszerűen Scroll View vagy Studio View (Egysoros gördíthető) nézetben ütemenként haladhatunk jobbra , vagy balra , a görgetősáv megfelelő nyíl gombjára kattintva.

1 Amerikai billentyűzetkiosztás esetén [Alt+Shift]

26


FINALE 2009

Ismerkedés a Finale 2009

programmal

Page View (Oldal-) nézetben a következő billentyűparancsokkal is navigálhatunk az oldalon, illetve az oldalak között: [Page Up] Az oldal(ak)on felfelé [Page Down] Az oldal(ak)on lefelé [Ctrl+Page Up] Az előző oldalra (7., 6., 5., 4.) [Ctrl+Page Down] A következő oldalra (7., 8., 9., 10.)

Állapotsor (Status Bar)

Az állapotsor (Status bar) - amely az ablak alsó részén található, a tálca fölött - mindig kiírja, melyik az aktív eszköz és tanácsot ad a tennivalóról és a lehetőségekről.

Menüsor

A Finale 2009 programmal menüsoron keresztül is közölhetjük kívánságainkat. A programban szereplő mindegyik menü több, egymással többé-kevésbé összefüggő parancsot tartalmaz, amelyek közül jó néhány a főmenük alá rendezett almenükből érhető el. Ellentétben azonban más alkalmazásokkal, a Finale 2009 az eszköz-menüket csak a megfelelő eszköz aktivizálása után jeleníti meg, így sokkal áttekinthetőbb marad a menüsor.

Eszköztárak A Finale 2009 ablakának tetején, a menüsor alatt az ún. eszköztárak helyezkednek el. Az eszköztárak megjelenítését a Window menüből szabályozhatjuk. Amennyiben tehát valamelyik eszköztárat látni kívánjuk, akkor jelöljük be (pipáljuk ki) a Window menüben a kívánt eszköztárat, amelyek a következők:

27


Ismerkedés a Finale 2009 programmal

FINALE 2009

Main Tool Palette (Fő eszköztár)

• Ez az eszköztár tartalmazza a Finale 2009 elsődleges eszközeit, amelyek a következők: Selection Tool (Kijelölő eszköz), Staff Tool (Szólamsor eszköz), Key Signature Tool (Előjegyzés eszköz), Time Signature Tool (Ütemmutató eszköz), Clef Tool (Kulcs eszköz), Measure Tool (Ütem eszköz), Simple Entry Tool (Egyszerű beviteli eszköz), Speedy Entry Tool (Gyors beviteli eszköz), HyperScribe Tool (Valós idejű beviteli eszköz MIDI billentyűzettel), Tuplet Tool (Hangjegycsoport eszköz), Smart Shape Tool (Alakítható jel eszköz), Articulation Tool (Artikulációs jel eszköz), Expression Tool (Előadási jel eszköz), Repeat Tool (Ismétlés eszköz), Chord Tool (Akkord eszköz), Lyrics Tool (Dalszöveg eszköz), Text Tool (Szövegbeviteli eszköz), Resize Tool (Átméretező eszköz), Page Layout Tool (Oldalszerkesztő eszköz)

Advanced Tools Palette (További eszköztár)

• Ez az eszköztár tartalmazza a program további fontosabb

eszközeit:

Special Tools (Speciális eszközök), Note Mover Tool (Hangjegymozgató eszköz), Graphics Tool (Grafikai eszköz), MIDI Tool (MIDI eszköz), Ossia Tool (Változat eszköz), Mirror Tool (Tükör eszköz), Tempo Tool (Tempó eszköz) Navigational Tools Palette (Navigációs

eszköztár)

Ez az eszköztár tartalmazza a navigációs, vagyis a Hand Grabber Tool (Mozgató) és a Zoom Tool (Nagyító) eszközöket Simple Entry Palette (Egyszerű beviteli

eszközpaletta)

Simple Entry Rests Palette (Egyszerű szünetbeviteli

28

eszközpaletta)


FINALE 2009

Ismerkedés a Finale 2009

Smart Shape Palette (Alakítható jelkészletek

Special Tools Palette (Különleges

programmal

eszköztár)

eszköztár)

Playback Controls (Lejátszás ikonsor)

Toolbars (A menük eszközlistái)

Amennyiben a Window menü eszközlistákra vonatkozó parancsait kikap­ csoljuk, eltűnnek a képernyőről, azonban bármikor ismét megnyithatók e menüből. Azonban érdemes becsukni őket, mert eltakarják a kottát (szükség esetén azonban aktivizálhatjuk a File Toolbar-i és a View Percent Toolbar-X). Az eszköztárak közül pedig csak a Main Tool Palette-t és az Advanced Tools Palette-t célszerű láthatóvá tenni.

Az eszköztárak, eszközpaletták megjelenését az Edit menü •=> Program Options •=> Palettes and Background párbeszédablak => Palettes mezőjében is szabályozhatjuk az alábbi módon:

• Close subsidiary palettes when leaving tool Bezárja a nyitva lévő eszköztára(ka)t, miután egy újabb eszközre kattintunk • Close Simple Entry palette when leaving tool Bezárja az egyszerű beviteli eszközpalettákat (a hangpalettát és a szünetpalettát), miután egy másik eszközt aktivizálunk • Show Rest palette in Simple Entry Mutatja az egyszerű szünetbeviteli eszközpalettát Érdemes mindhárom opciót kipipálni (alapértelmezetten a két alsó opció kikapcsolt állapotban van), hogy eszköztárváltáskor ne halmozódjanak az éppen nem használt eszköztárak, paletták a program ablakában, eltakarva a munkafelületet. Ezek az opciók lehetővé teszik, hogy mindig csak az aktív eszköztár jelenjen meg, eszköztárváltáskor pedig a szükségtelenek eltűnjenek.

29


Ismerkedés a Finale 2009 programmal

FINALE 2009

A Finale 2009 ablakának testreszabása

Az eszköztárak tartalmának elrendezése, módosítása Mielőtt elkezdenénk a munkát, egy kicsit egyénivé varázsolhatjuk programablakunk kinézetét azáltal, hogy megváltoztatjuk az eszköztárak ikonjainak megjelenését, összeállítását (sorrendjét), a dokumentumablak háttérmintázatát és kottapapírunk úgymond "anyagát". Kezdjük mindjárt két legfontosabb eszköztárunk, a Main Tool Palette és az Advenced Tools Palette átalakításával. Az eszköztárak szerkesztésére szolgáló Eszköztár testreszabása párbeszéd­ ablakot a Window menü •=> Customize Palettes almenüjében érhetjük el. Az alább látható, Eszköztár testreszabása dialógusablakban a választott eszköztár (jelen esetben a Main Tool Palette) tartalmáról és az eszközök elrendezéséről (sorrendjéről) dönthetünk.

Az Eszköztárgombok mezőjében jelöljük ki annak az eszköznek az ikonját (kattintsunk rá), amelyiket nem kívánjuk használni, majd nyomjuk meg az Eltávolítás gombot. Az eltávolított eszközök a Rendelkezésre álló gombok mezőjébe kerülnek, ahonnan szükség esetén (kijelölés után) visszahelyezhetők a Hozzáadás gomb megnyomásával. Olyan eszközöket érdemes eltávolítani, amelyeket nagyon ritkán, vagy egyáltalán nem fogunk használni. Ilyen eszköz lehet például a Chord Tool vagy a HyperScribe Tool (mely a kottázási csak MIDI billentyűzet vagy szintetizátor használatával biztosítja számunkra). Az Advenced Tool eszköztárból - szintén a ritka használat miatt - távolítsuk el a MIDI, a Mirror és a Tempó Tool-t. Az Eszköztárgombok mezőben kijelölt ikont felfelé és lefelé is mozgathatjuk a Fel, Le gombokkal, tehát a számunkra legmegfe­ lelőbb helyre pozícionálhatjuk (kialakíthatjuk a legideálisabb eszköz-ikon sorrendet). Amennyiben szükséges, elválasztójelet (jele­ ket) is beilleszthetünk az Eszköztárgombok mezőjébe, ha a Rendelkezésre álló gombok mezőjében kijelöljük az Elválasztó kifejezést, s megnyomjuk a Hozzáadás gombot. Az elválasztó jelet is - a Fel, Le gombokkal - a kívánt helyre mozgathatjuk. Akár két elválasztó jelet is beilleszthetünk ugyanarra a helyre, hogy ezáltal még átláthatóbbá váljék az aktuális eszköztár (csoportosíthatjuk eszközeinket). Az Alaphelyzet gomb megnyomásával visszaállítható az Eszköztárgombok mezőjének eredeti (az eltávolított elemek nélküli) állapota. A Tools menüben azonban továbbra is elérhetők a használaton kívülre helyeztett eszközök.

30


FINALE 2009

Ismerkedés a Finale 200g

programmal

Az eszköztár-ikonok megjelenésének beállítása Az Edit menü •=> Program Options •=> Palettes and Background párbeszédablak •=> Palettes mezőjében az eszköztárakban látható ikonok kinézetével kapcsolatban dönthetünk.

Az alábbi tíz lehetőség közül választhatunk a Style legördülő listából: 1. Classic

2. Contemporary

3. Cool Black

4. Cool Gray

5. Glass I

6. Glass 2

7. Jazz Blue

8. Jazz Maroon

9. Studio Bronze

10. Traditional

A dokumentumablak hátterének és a kottapapír anyagának módosítása Az Edit menü •=> Program Options •=> Palettes and Background párbeszédablak •=> Document Window Background mezőjében tudjuk beállítani a Finale 2009 dokumentumablak hátterének mintázatát, a Manuscript Texture mezőben pedig a kottapapír anyagát, ha az említett keretekben a Select gombra kattintunk. Itt mindenki kedve szerint válogathat a megjelenő háttérsablonok és kottapapír-mintázat sablonok közül, hiszen a párbeszédablak alján található Alkalmaz feliratú gombra kattintva a párbeszédablakban addig végzett beállítások érvényre jutnak anélkül, hogy a párbeszédablak becsukódna. Ilyenkor megnézhetjük a beállítások hatását, és szükség esetén módosíthatjuk azokat. Az általunk személyre szabott munkakörnyezet hiányával akkor szembesülünk igazán, amikor más gépéhez kell leülni dolgozni, mivel a rutinszerűen használt ikonok, ikon-sorrendek, billentyűkombinációk és egyéb beállítások már nem ott vannak, nem úgy működnek, ahogy megszoktuk őket. Érdemes tehát egy kicsit otthonosabbá tenni programunkat.

31


Ismerkedés a Finale 2009 programmal

FINALE 2009

A Finale 2009 program működése A Finale 2009 kottaszerkesztő program a megszokott alkalmazásokkal (Word, Excel, stb.) ellentétben egy kicsit másképpen működik, ami azt gondolom teljesen természetes. Éppen ezért a Finale 2009 első használata során kicsit idegen-szerűnek tűnhet, s némileg elbizonytalaníthatja a kezdő kottázókat, azonban ha rászánják magukat a program megismerésére, biztos vagyok abban, hogy nem csalódnak és előszeretettel alkalmazzák majd. Ahogy az a későbbiek folyamán kiderül, a program rendkívül nyitott. Ez azt jelenti, hogy mindenki a maga ízlésének, elvárásainak megfelelően alakíthatja a kottában megjelenítésre váró elemeket, egyszóval szinte minden paraméterét módosíthatjuk az előforduló adathalmaznak. Talán ezért olyan fantasztikus a program, mivel mindent a magunk ízlése, igénye szerint állíthatunk be, és tulajdonképpen ez a szabadság, nyitottság adja e program nehézségét is. Ezeket a beállításokat, változtatásokat érdemes - a hamarosan ismertetésre kerülő - sablonban megvalósítani, így nem kell minden egyes kottaírásunk során újból és újból beállítani a különféle elemek paramétereit. Sok alkalmazással ellentétben a Fináléban először ki kell választanunk azt az eszközt, amelyikkel az adott utasítást végre tudjuk hajtani. A Finale 2009 legfontosabb része tehát nem a menüsor, hanem a Main Tool Palette-bm található eszközök. Például, ha előjegyzést akarunk tenni a kottasor elejére, akkor értelemszerűen először ki kell választanunk az előjegyzés (Key Signature Tool) eszközt, ha az ütemmutatót akarjuk megváltoztatni, akkor pedig az ütemmutató (Time Signature Tool) eszközt kell aktivizálnunk, stb. A Finale programban az egyes elemek kijelölései is eltérnek a megszokottaktól. Itt ugyanis nem csak szöveget kell majd kijelölnünk - mint azt már például egy szövegszerkesztő alkalmazásban megszokhattuk - . hanem ütemeket, hansokat. s a kottában létrehozott eevéb elemeket is.

Tudnunk kell, hogy a Finale programban (néhány kivételtől eltekintve, például ütemmutatók, előjegyzések) minden egyes beírt elemnek van egy kis négyzete, úgynevezett fogantyúja. Ezek a fogantyúk természetesen csak akkor lesznek láthatók számunkra, ha azt az eszközt aktivizáljuk, amivel beírtuk az adott elemet. Az előző kottapéldán a beírt szöveg mozgatása, szerkesztése érdekében a Text Tool-t kellett aktivizálni ahhoz, hogy a kívánt elemek fogantyúi láthatóvá és ebből kifolyólag a beírt információ(k) szerkeszthetővé váljanak. Amennyiben erre a fogantyúra rákattintunk (tehát kijelöljük azt), akkor mozgathatóvá válik (a nyíl billentyűk segítségével vagy vonszolással), vagy éppen törölhető is a [Delete] billentyű lenyomásával.

32


FINALE 2009

Ismerkedés a Finale 2009

programmal

Továbbá, ha duplán kattintunk a fogantyúra, abban az esetben - egy megjelenő párbeszédablak segítségével - szerkeszthetjük az adott elemet. A kijelölést úgyis megvalósíthatjuk, hogy az egér bal gombját lenyomva tartva elhúzzuk azt a kijelölendő fogantyú (fogantyúk, ugyanis több elemet is kijelölhetünk egyszerre) felett.

A Finale 2009 program fontosabb eszközei A programban a következő fontosabb, a későbbiek folyamán - részben - ismertetett eszközök állnak rendelkezésünkre, melyekről most egy rövid leírást olvashatunk. Az általam ismertetett eszközsorrend eltér a Finale 2009 program alapbeállítás szerinti eszközsorrendjétől. Felül az eredeti, alatta pedig az általam használt sorrend látható:

Main Tool Palette 1 . STAFF TOOL - Szólamsor eszköz A Staff Tool-ban szólamsorokat hozhatunk létre, szólamsorokat törölhetünk, szólamsoro­ kat rejthetünk el, és szólamsorokat szúrhatunk be a már meglévőkhöz. Az egyes szólam­ sorokban egyedi vonalelrendezést állíthatunk be (például a dobkottához szükséges egyvonalas vonalrendszert is itt adhatjuk meg). Ezeket a szólamsorokat el is nevezhetjük, továbbá a már létrehozott szólamsorokat csoportokba (Groups) rendezhetjük. Valamint ebben az eszközben állíthatjuk be az egyes szólamsorok közötti távolságokat is többszólamú dallam esetén - a szisztémákon (Systems) belül, valamint a kijelölt területre különféle szólamstílusokat (Staff Styles) alkalmazhatunk.

S z ó l a m s o r = a z ötvonalas rendszer

33


Ismerkedés a Finale 200g programmal

FINALE 2009

2. CLEFTOOL - Kulcs eszköz Ez az eszköz - mint ahogy a neve is mutatja - a különféle kulcsok megjelenítésére és elrejtésére szolgál. Főként kulcsváltáskor alkalmazzuk. Az egyes szólamsorokban - első kulcsként - azonban célszerűbb nem ezzel az eszközzel, hanem a Staff Tool segítségével megjeleníteni a kulcsokat a kottasor elején. Ebben az eszközben kijelölhetők azok az ütemek, ütemtartományok, amelyekre érvényesíteni szeretnénk beállításainkat.

3. KEY SIGNATURE TOOL - Előjegyzés eszköz Ez az eszköz, mind a szabályos, mind pedig az egyéni (nem hagyományos: Nonstandard) előjegyzések kiírását teszi lehetővé, valamint itt végezhetjük el a szükséges transzponálási eljárásokat is. Ebben az eszközben is lehetőségünk van kijelölni azokat az ütemeket, amelyekre érvényesíteni szeretnénk beállításainkat. A kijelölést azonban nem szükséges meg­ tennünk, mert a Key Signature párbeszédablakban megadhatjuk az érvényesség intervallumát, vagyis azt, mettől meddig legyen érvényben a beállított előjegyzés.

4. TIME SIGNATURE TOOL - Ütemmutató eszköz Erre az eszközre kell kattintanunk, amennyiben valamilyen ütemmutatót kívánunk kottánkban megjeleníteni. Ennek az eszköznek a segítségével alakíthatjuk ki csonka ütemeinket, továbbá váltakozó ütemek létrehozására is ez az eszköz kínál megoldást. Az előző két eszközhöz hasonlóan itt is lehetőségünk van kijelölni azokat az ütemeket, amelyekre érvényesíteni szeretnénk a beállításokat. Azonban itt sem szükséges ezt megtennünk, mivel a megjelenő Time Signature párbeszédablakban elvégezhetjük az erre vonatkozó utasításokat.

5. MEASURE TOOL - Ütem eszköz Ez az eszköz lehetőséget biztosít ütemek hozzáadására, beszúrására, törlésére és a kijelölt üres ütemek összevonására. Itt állíthatjuk be a szükséges régiókat is, amelyek arra szolgálnak, hogy az ütemszámokat újra kezdhessük egyazon fájlon belül. Gyakran előfordulhat ugyanis, hogy mi több darabot, vagy ugyanazon darabnak minden tételét egy fájlba szeretnénk lekottázni. Ebben az esetben nincs más megoldás, újra kell kezdenünk az ütemek számozását. Ez régiók segítségével lehetséges. Az ütemszámok megjelenésével kapcsolatos beállításokat, és az ütemekre vonatkozó egyéb utasításokat is ebben az eszközben végezhetjük el. Például itt is megjeleníthetjük, vagy elrejthet­ jük a kijelölt ütemekben az előjegyzést vagy az ütemmutatót, lehetőségünk van a kijelölt ütemet a következő szisztémába (sorba) első ütemként beállítani, meghatározhatjuk az egyes ütemek szélességét és a kijelölt ütemekre különféle ütemvonalfajtát választhatunk. A kulcs, az előjegyzés és az ütemmutató eszközökhöz hasonlóan itt is lehetőségünk van kijelölni azokat az ütemeket, amelyekre érvényesíteni szeretnénk beállításainkat. Ennél az eszköznél azonban a megjelenő Measure Attributes párbeszédablakban nem tudjuk az ütemek csoportjának beírását elvégezni (vagyis azt, hogy melyik ütemtől melyik ütemig érvényesüljenek a program itt beállított parancsai), tehát - szükség esetén - mindenképpen ki kell jelölnünk a módosítani kívánt ütemek csoportját (vagy azok közül legalább kettőt, ekkor már megadhatjuk a Measure Attribuets párbeszédablakban az ütemhatárokat).

34


FINALE 2009

Ismerkedés a Finale 2009

programmal

Beviteli (kottázó) eszközök 6. SIMPLE ENTRY TOOL - Egyszerű beviteli eszköz A Simple Entry Tool beviteli eszközzel lehetőségünk van a hangok és szünetjelek egérrel, a számítógép billentyűzetével és MIDI billentyűzettel vagy szintetizátorral történő bevitelére. Ez a beviteli eljárás bizonyos esetekben (pl.: rendszeres kulcsváltások vagy ugyanazon artikulációs jelek folyamatos beírásának alkalmával) igen hasznos is lehet. 7. SPEEDY ENTRY TOOL - Gyors beviteli eszköz Ezzel az eszközzel négyféleképpen írhatjuk be a hangokat és szüneteket. Kettőt a PC megfelelő billentyűinek és billentyűparancsainak segítségével, kettőt pedig a PC billentyűk és a MIDI billentyűzet vagy szintetizátor együttes használatával. 8. HYPERSCRIBE TOOL - Valós idejű beviteli eszköz MIDI billentyűzettel Eme eszköz segítségével csak abban az esetben kottázhatunk, ha rendelkezünk szintetizátorral vagy MIDI billentyűzettel. Itt háromféleképpen írhatjuk be a hangokat a vonalrendszerbe: 1. Bevitel mérőütéssel; 2. Bevitel metronóm használatával; 3. Bevitel felvétel alapján.

Szerkesztő eszközök 9. RESIZETOOL - Átméretező eszköz Ezzel az eszközzel a kottafejek, hangok, szólamsorok, szisztémák, oldalak, vagy az egész darab méretének csökkentését vagy növelését valósíthatjuk meg. 10. PAGE LAYOUT TOOL - Oldalszerkesztő eszköz Eme eszköz segítségével üres oldalakat (Blank Pages), szisztémákat (Systems) szúrhatunk be (Insert) és törölhetünk (Delete), a kijelölt szisztémát a következő oldalra helyezhetjük (Insert Page Break). Meghatározhatjuk továbbá az oldalmargók és a szisztémamargók paramétereit, az oldalon elhelyezkedő szisztémák számát, s a köztük lévő távolság nagyságát. Ez többszólamú dal esetén nem a szisztémán belüli szólamsorok közötti távolságot jelenti. Ennek az Szisztémák = a szólamsorokat magukban foglaló egységek

35


Ismerkedés a Finale 2009 programmal

FINALE 2009

eszköznek a használatával tudjuk az üres, felesleges szólamsorokat (a többszólamú dal üres szólamsorait, ha szükséges) optimalizálni (elrejteni) a szisztémákból, valamint itt is beállíthatjuk a lap méretét (A4) és tájolását (fekvő, álló). A szisztémák (Systems) - a szólamsorokat magukban foglaló, szaggatott vonalkákból álló kerettel körülvett és számozott egységek - szerkesztését a Page Layout Tool segítségével valósít­ hatjuk meg. Egy szisztéma állhat egy vagy több szólamsorból (ötvonalas rendszerből) is. Fontos megjegyezni azonban, hogy az egyes - szisztémákon belüli - szólamsorok beállítási paraméte­ reire vonatkozó utasításokat a Staff Tool tartalmazza.

11. SELECTION TOOL - Kijelölő eszköz Ezzel az eszközzel többek között a kotta egy általunk kijelölt (az ütem egyetlen időegységétől a teljes kottáig terjedő) tartományát, és annak meghatározott elemeit másolhatjuk, mozgathatjuk, törölhetjük, szerkeszthetjük. Ahogy már említettem, az ütemeket kijelölni a Szólamsor, a Kulcs, az Előjegyzés, az Ütem­ mutató és az Ütem eszközökkel is lehetséges, azonban valójában ez az igazi kijelölő eszköz, mert azokkal csak az említett eszközökhöz kapcsolódó beállítások végezhetők el a kijelölésben (többnyire csak teljes ütemekben), a Selection Tool ezzel szemben a kijelölésen belül (ami lehet akár egy hang is) nagyon sokféle lehetőséget biztosít számunkra. Álljon itt néhány példa a legfontosabbak közül: Az előző két oldalszerkesztő eszközhöz csatla­ kozva itt is szabályozhatjuk az oldalakon megjelenő kottaképet, mégpedig oly módon, hogy megváltoztathatjuk a hangok közötti távolságokat, tehát sűríthetjük vagy ritkíthatjuk azokat. (Ez olyankor előnyös, amikor például lekottázott dallamunk két oldal és mondjuk még két sor lett, azonban szeretnénk, ha elférne két oldalon. Ilyenkor betoltunk egy sűrűbb elrendezést biztosító fájlt, és kiadjuk a megfelelő hangelrendezési parancsot.) Továbbá ebben az eszközben dönt­ hetünk a szisztémákban elhelyezkedő ütemek számáról is, melyeket a program rögzít annak érdekében, hogy az elmozdítást követően ne kerüljenek át a következő szisztémába. Az ütemek rögzítését és a rögzítés feloldását billentyűparancsokkal is szabályozhatjuk. Ennek az eszköznek a segítségével tudjuk kitörölni (kijelölés után) a megfelelő hangokat, valamint a hangokhoz és ütemekhez rögzített egyéb adatokat is a [Backspace] billentyű megnyomásával. Amennyiben csak a kijelölt hangokat szeretnénk más hangmagasságra helyezni (tehát nem transzponálni, csak elmozdítani a kívánt hangokat az előjegyzés megváltoztatása nélkül), akkor szintén ehhez az eszközhöz kell fordulnunk. Ennek az eszköznek a segítségével a kotta egyéb elemei is kijelölhetők. Lehetőségünk van tehát a kotta bármely elemének kijelölésére, pozicionálására és szerkesztésére, amennyiben a Selection Tool-X választjuk és kattintunk a mozgatni kívánt elemre. Amennyiben duplán kattintunk valamelyik elemre, akkor aktivizálódik az az eszköz, amellyel az adott elemet beírtuk, lehetőséget biztosítva annak további szerkesztésére. A kijelölt elem szerkesztését a helyi menü segítségével is megvalósíthatjuk, ha a Selection Tool aktív állapotában az egér jobb gombjával kattintunk a következőkben felsorolt elemek valamelyikére. • A Selection Tool a következő elemek esetében működik: Measures (ütemek) (Measure Tool), Notes (hangok) {Simple Entry Tool), Smart Shapes (Alakítható jelek: pl. kötőívek,), Expressions (előadási utasítások, dinamikai és egyéb jelek), Articulations (artikulációs jelek), Repeats (ismétlőjelek, ismétlési utasítások), Lyrics (dalszö­ vegek), Chords (akkordjelzések), Text Blocks (egyéb szövegek), Graphics (a kottába beillesztett képek, különféle grafikák), Brackets (szólamokat összefogó kapcsok), Tuplets (hangjegy­ csoportok), Key and Time Signatures (előjegyzések és ütemmutatók), Clefs (kulcsok), Ossias (változat ütemek), Staff and Group Names (szólam- és csoportnevek).

36


FINALE 2009

Ismerkedés a Finale 2009

programmal

Egyéb eszközök 12. SMART SHAPE TOOL - Alakítható jel eszköz Ezzel az eszközzel tudjuk beírni többek között a legato kötő íveket, a crescendo decrescendo jeleket, valamint az oktávval feljebb/lejjebb jelzéseket is. Továbbá ezzel az eszközzel készíthetünk és jeleníthetünk meg különféle vonalakat, nyilakat, kapcsokat, amelyekhez szöveget is csatolhatunk. 13. ARTICULATION TOOL - Artikulációs jel eszköz Ennek az eszköznek a segítségével írhatjuk be a kiválasztott hang fölé/alá a megfelelő artikulációs jelet. Minden egyes jelhez valamilyen lejátszási eseményt (effektet) is rendelhetünk. Lehetőségünk van továbbá ezeknek a jeleknek a szerkesztésére, pozici­ onálására, és új jelek létrehozására is. 14. EXPRESSION TOOL - Előadási jel eszköz Ezzel az eszközzel előadási utasításokat, dinamikai és egyéb jeleket készíthetünk, szerkeszthetünk és írhatunk be kottánkba. A létrehozott jelek az ütemhez rögzülnek (üres ütemek esetén az ütemben található ütéseknek, hangok esetén pedig a hangoknak és az ütéseknek megfelelő számban). Minden jelhez valamilyen lejátszási eseményt (effektet) is rendelhetünk. 15. LYRICS TOOL - Dalszöveg eszköz Ahogy a neve is jelzi, ezzel az eszközzel írhatjuk be dallamaink szövegét a kottasor alá, melyeket elvárásaink szerint pozicionálhatunk, szerkeszthetünk, másolhatunk. 16. TEXT TOOL - Szöveg beviteli eszköz Ezzel az eszközzel az egyéb szövegeket állíthatjuk elő. Itt tudjuk továbbá megszerkesz­ teni az Élőfejet, Élőlábat, az oldalak számozását, valamint a mű címének és szerzőjének beírására (beszúrására) is itt van lehetőségünk. 17. CHORD TOOL - Akkord eszköz A Chord Tool segítségével létrehozhatunk, szerkeszthetünk, mozgathatunk és törölhetünk akkordszimbólumokat. Ezeket a jeleket a Finale automatikusan helyezi el a kottában, sőt a kotta lejátszásakor megszólaltatja azokat, valamint a beállításoktól függően transzponálja is őket. Még azt is megtaníthatjuk a Finálénak, hogy ismerje fel a nem hagyományos (Nonstandard) akkordszimbólumokat. Továbbá láthatóvá tehetjük a beállított akkordnak meg­ felelő gitár-fogásmódot is. 18. REPEAT TOOL - Ismétlés eszköz Ezzel az eszközzel jeleníthetjük meg az ismétlőjeleket, és az ismétlések különböző fajtáinak a beírását is itt valósíthatjuk meg (Prima volta - seconda volta ismétlés; Da Capo al Fine ismétlés; Dal Segno al Fine ismétlés; stb.). Továbbá itt állíthatjuk be, hogy a dal visszahallgatásakor hogyan játssza a Finale a különféle ismétléseket, vagyis mit ismételjen meg és hányszor.

37


Ismerkedés a Finale 200g programmal

FINALE 2009

19. TUPLET TOOL - Hangjegycsoport eszköz Ezzel az eszközzel meghatározott időegységre meghatározott számú hangjegycsoportot hozhatunk létre. A hangjegycsoportokat - pl. a Speedy Entry Tool-\dX - oktoláig az eszközön belül a számbillentyűkkel határozhatjuk meg. Ennél nagyobb csoportszám esetén a Tuplet Tool használatával kell megadni az időegység és a tagok számának paramétereit, valamint ezzel az eszközzel változtathatunk a hangjegycsoportok megjelenésén is. Meghatározott időegységre meghatározott számú hangjegycsoport beállításával találkozhatunk a 13. lecke „ Tremolózzunk" című részében.

Advenced Tools Palette 20. SPECIAL TOOLS - Speciális eszközök Ennek az eszköznek a segítségével egy ütemen belül egyszerre mozgathatjuk el, például a hangokat, szárakat, gerendákat. Továbbá megváltoztathatjuk egy hang kottafejét, a szár hosszúságát, a gerenda dőlésszögét, és beállíthatjuk egy pont vagy kötőív pozícióját. Egyszerre több (azonos típusú) elemet is kijelölhetünk, és azokat a nyíl billentyűk segítségével is elmozdíthatjuk, valamint - néhány esetben - megtekinthetjük a kijelölt elemek relatív pozícióját a helyi menüben, de szerkeszthetjük is azokat. A kijelölés csak egy ütemre vonatkozhat.

2 1 . NOTE MOVER TOOL - Hangjegymozgató eszköz Ezzel az eszközzel mozgathatjuk el a kijelölt hangot, hangokat egy másik szólamsorba (például létrehozhatunk szólamközi kottázást). Továbbá a Note Mover Tool lehetőséget biztosít a Search and Replace (Keresd és Helyettesítsd) parancsok használatára, vagyis ennek a lehetőségnek a segítségével egyszerűen és gyorsan megkereshetjük és módosíthatjuk minden egyes megjelenését egy hangnak vagy hangcsoportnak. A kijelölés csak egy ütemre vonatkozhat.

22. GRAPHICS TOOL - Grafikai eszköz Ezzel az eszközzel különféle képeket importálhatunk kottánkba, melyeket a megfelelő helyre pozícionálhatunk, valamint a kotta egy bizonyos részének kijelölését követően a képfájlként mentett kottarészleteket (egy ütemet, egy sort, egy oldalt, vagy akár az egész dokumentumot) más alkalmazásokba, például Word-be exportálhatjuk.

23. OSSIA TOOL - Változat eszköz Változat (variáns) ütemet hozhatunk létre, amely magyarázatot tartalmaz vagy másféle előadásmódot jelenít meg az olyan előadási utasításokhoz, mint például valamilyen díszítés, trilla vagy kadencia. Ez a variáns ütem kedvünk szerint szerkeszthető és mozgatható.

38


FINALE 2009

Első lecke

Első lecke Ennyi előzetes ismeret birtokában már nyugodtan nekifoghatunk első kottapéldánk megírásához. J. S. Bach Parasztkantáta című művéből fogunk lekottázni két részletet. Az elsőt az alábbi kottapéldán láthatjuk.

Dokumentum létrehozása Első lépésként varázsoljunk kottasorokat a Finale 2009 ablakába, tehát hozzuk létre első (üres) dokumentumunkat. Többféle lehetőség kínálkozik számunkra, ennek mindegyikét a File menü •=> New almenüjéből érhetjük el, vagy a program indulásakor elénk táruló Launch Window párbeszédablakból. A. File menü •=> New almenüjében találhatók azok a parancsok, amelyek segítségével „kottasorokat varázsolhatunk" képer­ nyőnkre. A Document With Setup Wizard parancs a dokumen­ tumvarázslót, a Default Document az alapértelmezett sablonra épülő dokumentumot, a Document From Template a sablonokat tartalmazó mappát, amelyből kiválaszthatjuk azt a sablont, amit dokumentumunk alapjául szeretnénk, a Document Without Libraries egyetlen ütemet (ez az opció a Launch Window párbeszédablakban nem található), míg az Excercise Wizard egyfajta gyakorlat-varázslót jelenít meg. Ütemek hozzáadása Amennyiben ezt még nem tettük meg, akkor válasszuk a File menü => New almenüjéből a Document Without Libraries menüpontot, melynek hatására egyetlen ütemből álló üres dokumentumot hoztunk létre.

39


Első lecke

FINALE 2009

Következő lépésként nyomjuk le és tartsuk lenyomva a [Ctrl] billentyűt, miközben kattintunk a Measure Tool ikonjára. Ekkor megjelenik az Add Measures párbeszéd­ ablak, amelynek How many measures mezőjébe írjuk be hány ütemet szeretnénk a már meglévő egyhez hozzácsatolni. Mivel leírandó dalunk 16 ütemből áll, ezért írjunk ebbe a mezőbe 16-ot. Oldalbeállítás Folytassuk munkánkat az oldalbeállítással {Page Size). Mivel egy amerikai programról lévén szó, az ott használatos Letter (21,6 cm x 27,9 cm) méret van alapbeállítás szerint megadva, amely kissé eltér a nálunk használatos A4-es (21 cm x 29,7 cm) papírmérettől, ezért célszerű átállítani a lapméretet. A következő ábrán megfigyelhetjük a két oldalbeállítást azonos sorelren­ dezés mellett. Letter beállítás (21,6 cm x 27,9 cm)

A4-es beállítás (21 cm x 29,7 cm)

Állítsuk át az amerikai szabványt a nálunk használatos A4-es szabványra. Kattintsunk a Page Layout Tool ikonjára, majd a menüsorban ekkor megjelenő Page Layout menü •=> Page Size parancsára. Az elénk táruló Page Size párbeszédablak felső legördülő listájából válasszuk ki az A4-es opciót (kattintsunk rá), majd nyomjuk meg a dialógusablak OK parancsgombját. Amennyiben egy, a program által kínált sablon megnyitásakor átállítjuk az oldal­ méretet amerikairól (Letter-ről) a nálunk haszná­ latos A4-re, akkor a méret növelése miatt az oldal alján pár centiméteres üres rész keletkezik. Ezért célszerű a szólamsorok elrendezését is megváltoz­ tatni, különben nem lesz arányos és szép a kinyomtatott dokumentum. Mi ezt most nem tesszük meg, hiszen létrehozott szólamsoraink nem töltik ki a teljes oldalt.

40


FINALE 2009

Kezdeti

Első lecke

beállítások

Mielőtt folytatnánk a munkát, végez­ zük el az alábbi beállításokat is. A megfelelő ütem- és hangelrende­ ződés érdekében aktivizáljuk az Edit menü •=> Program Options •=> Edit párbeszédablakát, majd a Music Spacing and Update Layout keretben tegyünk pipát az üresen álló két opció - az Automatic Update Layout és az Automatic Music Spacing - elé.

Célszerű a különféle párbeszédablakokban használatos mértékegységet is beállítani. Ezt alapértelmezetten az Edit menü •=> Measurement Units almenüjében adhatjuk meg. Ekkor a Finale 2009 mindenütt az itt megadott mértékegy­ ség szerint számol. Célszerű a pontokat (Points) választani a könnyebb tájékozódás érdekében, ugyanis ebben az esetben szinte mindig egész számot használhatunk törtszámok helyett. Az általam használt értékek is pontokban (Points) vannak megadva.

A felütéses ütemek szélességének megfelelő megjelenése érdekében írjuk át a Document menü •=> Document Options [Ctrl+Alt+A] Music Spacing (Zenei térközök) párbeszédablakában a Minimum Measure Width mező számértékét nullára (vagy maximum 10-re).

Az oldalbeállítások és a sorbeállítások állandó munkálatainak elkerülése érdekében célszerű sablont készíteni. A sablonokkal rengeteg munkát és természetesen időt takaríthatunk meg, mivel abban létrehozhatunk és tárolhatunk minden beállítási paramétert, amelyet sablon alkalmazása nélkül minden egyes munkánk során el kell végeznünk (többek között például az oldalbeállítást és a sorbeállítást is). Erről a következő fejezet elején - miután megismerkedtek a mentés folyamatával - beszélni fogok, és természetesen létrehozzuk saját sablonunkat.

41


Első lecke

Előjegyzés

FINALE 2009

beállítása

Folytassuk munkánkat. Most ne foglalkozzunk azzal, hogy az első kottasor egy kicsit beljebb van a többinél. Alapértelmezetten violinkulcs van beállítva, így azt már nem kell módosítanunk. Állítsuk be a négy kereszt előjegyzést. Kattintsunk a Key Signature Tool ikonjára (aktivizáljuk azt), majd kattintsunk kétszer az slső ütembe (a vonalrendszeren belül). A megjelenő Key Signature párbeszédablakban tudjuk beállítani a megfelelő előjegyzést.

A párbeszédablak bal felső mezőjében látható vonalrendszer melletti csúszkával állíthatjuk be a hangnemet: Felfele mozgatása esetén a keresztes-, lefele mozgatása esetén pedig a bés hangnemek jelennek meg. A Measure Region alatti mezőben adhatjuk meg, hogy a választott előjegyzés meddig legyen érvényben. A felső rádiógomb bekap­ csolása esetén megadhatjuk, hogy az előjegyzés melyik ütemtől (Measure) melyik ütemig (through) tartson, a középső rádiógomb­ nál azt, hogy melyik ütemtől a darab végéig (Measure _ through end of pice), a legalsó rádiógomb aktivizálásakor pedig a választott előjegyzést (az adott ütemtől) a következő előjegyzésig alkalmazza.

Ütemmutató

beállítása

Következzék az ütemmutató beállítása, pontosabban az alapbeállítás szerinti „C" megváltoz­ tatása 4/4-re. Ezt alapértelmezetten a Document menü => Document Options [Ctrl+Alt+A] •=> Time Signatures párbeszédablakában tehetjük meg. Vegyük ki a pipát az Abbreviate Common Time opció elől, majd nyomjuk meg a pár­ beszédablak alján található OK parancs­ gombot.

Felütés létrehozása

Következő lépés a felütéses ütem létrehozása. Felütést legegyszerűbben a Document menü •=> Pickup Measure parancsával hozhatunk létre. Kattintsunk a megjelenő Pickup Measure dialógusablakban a beírásra kerülő hang(ok) értékének gombjára, és nyomjuk meg az OK gombot.

Most minden szükséges beállítást elvégeztünk ahhoz, hogy elkezdhessük a kottázási A hangok beírására a Finale 2009 program három eszközt kínál számunkra, melyek a következők.

42


FINALE 2009

Első lecke

1. Simple Entry Tool - Egyszerű beviteli eszköz

2. Speedy Entry Tool - Gyors beviteli eszköz

3. HyperScribe Tool - Valós idejű beviteli eszköz MIDI billentyűzettel

Természetesen megismerkedünk mind a Speedy Entry Tool, mind pedig a Simple Entry Tool beviteli lehetőségeivel, továbbá a HyperScribe Tool beviteli módjai is bemutatásra kerülnek.

Speedy Entry Tool 1 - Gyors beviteli eszköz

1. Kottázás a numerikus számbillentyűk és a nyíl billentyűk használatával Első próbálkozásunk alkalmával válasszuk a Speedy Entry Tool-t és kapcsoljuk be a [Num Lock] billentyűt. A Speedy Entry Tool billentyűparancsai fokozatosan kerülnek ismertetésre, ahogy azt az aktuális munkafolyamat megkívánja. Most tekintsük át ennek a kottázó eszköznek a legfontosabb lehetőségeit. Alapbeállítás szerint, miután aktivizáljuk az eszközt, automatikusan megjelenik egy keret az első ütem körül, amely lehetővé teszi a kottázási. Ebben az eszközben a vonalrendszer azon ütemeibe tudjuk beírni a hangokat, szüneteket, amelyen a szerkesztőkeret áll.

A keret részeit az alábbi ábrán láthatjuk: Szerkesztőkeret

Célkereszt

Illesztővonal

Beszúrási (Insert) üzemmód jelzése

43


Első lecke

FINALE 2009

A Speedy Entry Tool aktivizálásakor a menüsorban megjelenik a Speedy menü, amelyben az eszközzel kapcsolatos beállítási lehetőségek találhatók. A Speedy menü •=> Use MIDI Device for Input parancsát kapcsoljuk ki, mivel nem szintetizátor segítségével dolgozunk. Ezt tehát akkor kell majd aktivizálnunk, ha MIDI billentyűzetünket vagy szinteti­ zátorunkat is igénybe vesszük. Ha ez az opció bekapcsolt állapotban van, akkor a számbillentyűkkel szüneteket kottázhatunk hangok helyett. A Speedy menü •=> Playback opciója bekapcsolva lejátssza a beírt hangokat (beírás közben), így érdemes azt bekapcsolva hagynunk.

Amennyiben nem szeretnénk, hogy automatikusan jelenjen meg a szerkesztőkeret az eszközre kattintáskor, vegyük ki a pipát a Speedy menü •=> Speedy Options párbeszédablakának Auto-launch frame opciója elől. Ekkor valamely ütemre történő kattintás után jelenik csak meg a szerkesztőkeret.

Ismerkedjünk meg a hangjegyértékek beírásához szükséges lehetőségekkel is. Hangértékeket a billentyűzet számbillentyűinek segítségével jeleníthetünk meg, a hangok magasságának beállítására pedig a nyíl billentyűket használjuk.

Ennél a beviteli módnál a numerikus billentyűzet számbillentyűinek segít­ ségével írjuk be a megfelelő ritmusértékeket, miután a nyíl billentyűkkel [ t ] [4] az illesztő vonal célkeresztjét a kívánt hangmagasságra állítottuk. A [Num Lock] billentyűnek bekapcsolt állapotban kell lennie, ha a numerikus billentyűket választjuk a ritmusértékek beírására, azonban kottázhatunk a betűk feletti számbillentyűkkel is.

A célkereszt megfelelő hangmagasságra állításával (a nyíl billentyűk segítségével) és a ritmusér­ tékekhez tartozó számbillentyűk megnyomásával írjuk be dallamunk hangjait.

[•] A pontozott hangok pontjának beírása.

[Delete] Amennyiben valamelyik hangot rosszul írtuk be, a legegyszerűbb megoldás, ha töröljük. Ennek érdekében állítsuk az illesztővonalat az aktuális hangra a [-»], [«-] nyíl billentyűk segítségével, majd nyomjuk meg a [Delete] billentyűt. Lehetőségünk van azonban a ritmikailag hibás hang felülírására, vagy egérrel történő - szerkesztőkereten belüli - függőleges és/vagy vízszintes

44


FINALE 2009

Első lecke

elmozgatására. A Delete billentyűvel tehát az illesztővonal alatti hang törölhető.

Az ütem kitöltésekor a szerkesztőkeret automatikusan a következő ütemre ugrik. Akinek nem szimpatikus a Finale 2009 program eme szolgáltatása, az ki is kapcsolhatja azt, a Speedy menü •=> Jump to next measure parancsának érvénytelenítésével. Ekkor a szerkesztőkeret az ütem kitöltését követően nem ugrik automatikusan a következő ütemre, nekünk kell azt a következő taktusra vinni a [-»] nyíl billentyű lenyomásával. Előfordulhat, hogy véletlenül több hangot kottázunk az adott ütembe, mint amennyit az ütemmutató megenged. Ilyenkor - a szerkesztőkeret továbblépését vagy továbbléptetését köve­ tően - megjelenik a Too Many Beats párbeszédablak.

Itt jelöljük be a Delete the extra notes opciót, amivel arra utasítjuk a Finálét, hogy az ütemben található felesleges (az ütemmutatón felüli) hangokat törölje az ütem végéről.

• Leave the measure alone Az ütemet úgy hagyja, ahogy beírtuk • Move the extra notes to the next measure A felesleget a következő ütembe mozgatja • Keep moving the extra notes until all measures contain the correct number of beats A felesleget addig mozgatja, amíg minden ütemben annyi hang nem lesz, amennyit az ütemmutató előír

Néhány fontosabb. a kottázási segítő

billentyűkombináció:

• A szerkesztőkeret mozgatására szolgáló billentyűparancsok [Shift + -»] Ütemenként előre (a következő ütemre) [Shift + «-] Ütemenként visszafelé (az előző ütemre) [Shift + 1] Szisztémán belül lefelé (egyik szólamsorból a másik szólamsorba) [Shift + t ] Szisztémán belül felfelé (egyik szólamsorból a másik szólamsorba) • A szerkesztőkeretben lévő illesztővonal mozgatására szolgáló billentyűparancsok [-*] Hangonként előre [<-] Hangonként visszafelé [Ctrl + -»] A beírási pontig, illetve kitöltött ütem esetén az ütem végére [Ctrl + «-] Az ütem elejére

45


Első lecke

FINALE 2009

Ne feledkezzünk meg a példa utolsó üteméről sem. Ezt az ütemet a felütés miatt 4/4-ről 3/4-re kell módosítani. Kattintsunk a Time Signature Tool ikonjára, majd kétszer az utolsó ütemre.

A megjelenő Time Signature párbeszédablakban végezzük el az itt látható beállításokat (az alsó ablakrészt az Options gombra kattintva érhetjük el), majd nyomjuk meg az OK gombot. (E beállí­ tási lehetőségekről a későbbiekben természetesen még lesz szó).

Végül aktivizáljuk ismét a Speedy Entry Tool-t, kattintsunk az utolsó ütemre, s a megjelenő szerkesztőkeret illesztővonalát állítsuk a szünet értékre (1. ábra), majd nyomjuk meg a [Delete] billentyűt. Ekkor a feleslegessé vált szünet törlődik az ütemből (2. ábra).

Dokumentumok mentése Miután lekottáztuk első dokumentumunkat célszerű elmentenünk azt. A mentett (lemezre rögzített) dokumentumot így bármikor visszatölthetjük a számítógép memóriájába. Amikor befejezzük a Finele 2009-el végzett munkánkat és kilépünk a programból, akkor a Finale 2009 a képernyőn megjelenő üzenettel megkérdezi tőlünk, akarjuk-e a létrehozott dokumentumot menteni. Ez a figyelmeztetetés sok esetben jól jön, de ha úgy lépünk ki a programból, hogy egyszerűen kikapcsoljuk számítógépünket, vagy váratlanul kimarad a hálózati feszültség, akkor igen sok munkánk kárba veszhet. Ezért rendszeresen mentsük munkánkat (munka közben is). A dokumentumok lemezre mentését, azok nyilvántartását és a memóriába való betöltésüket a számítógép működését irányító operációs rendszer végzi. Az operációs rendszer a dokumen­ tumokat a lemezen ún. fájlokban helyezi el. A nyilvántartáshoz mindegyik fájlnak nevet kell adnunk.

46


FINALE 2009

Első lecke

Az előbb elkészített kottánk lemezre mentéséhez válasszuk a File menü •=> Save (Mentés) parancsát, vagy nyomjuk meg a [Ctrl+S] billentyűkombinációt. A megjelenő Save As (Mentés másként) nevezetű párbeszédablakban adhatjuk meg a mentéshez szükséges összes információt.

Az első feladat a hely meghatározása, ahova menteni szeretnénk. Gyakori probléma kezdő felhasználóknál, hogy elmentik ugyan dokumentumaikat, de nem tudják hová. Ha legördítjük a mentés helyének beállítására szolgáló Hely legördülő listát, megkapjuk gépünk és annak teljes környezetének felépítését, jelölve az éppen aktuális helyet. Itt tudunk kattintgatással másik meghajtót, másik mappát aktuálissá tenni, azaz kijelölni a mentés helyét.

Alapértelmezett mappák létrehozása A Finale 2009 mappában (az aktuálisan kijelölt mappában) hozzunk létre három almappát: Music 2009 (a leírt kották számára, ahol a '2009' az aktuális évet jelöli, amit nem szükséges beírni), Backup (a biztonsági mentések számára), Autó Save (az automatikus mentések számára). Ehhez a Save As (Mentés másként) párbeszédablakban (amennyiben a Hely legördülő listában a Finale 2009 mappa látható), nyomjuk meg az „ Új mappa létrehozása " nevezetű ikont.

A megjelenő új mappát nevezzük el az említett módon, s a megnevezést követően nyomjuk meg az [Enter] gombot (1. Music 2009; 2. Backup; 3. Autó Save •=> Természetesen a három almappa létrehozá­ sának érdekében háromszor kell megnyomnunk az említett ikont).

A három almappa elkészítése után kattintsunk duplán a Music 2009 almappára (ekkor a Music 2009 név jelenik meg a Hely utáni mezőben). így a most mentésre kerülő dokumentumunk ebben a mappában tárolódik majd. A párbeszédablak alsó részén látható, Fájlnév feliratú mezőbe gépeljük be a számunkra legmeg­ felelőbb fájlnevet; pl.: J. S. Bach - Parasztkantáta (Részlet 1).

47


Első lecke

FINALE 2009

A fájlnév maximum 255 karakter hosszú­ ságú lehet, és a következő karaktereket nem tartalmazhatja: perjel (/), visszaperjel (\), nagyobb jel (>), kisebb jel (<), csillag (*), kérdőjel (?), idézőjel ("), függőleges vonás (|), kettőspont (:) és pontosvessző (;).

Miután ezzel is végeztünk nyomjuk meg a Mentés gombot. Ekkor az operációs rendszer az általunk beírt néven (a megadott mappába) lemezre menti a dokumentumot, amit a későbbiekben ezen a néven bármikor "elővehetünk" (megnyithatunk), s dolgozhatunk rajta vagy szükség esetén kinyomtathatjuk. Ahogy azt már említettem egy fájl nevének hossza akár 255 karakterből is állhat, így a fájl nevében részletesen utalhatunk a fájl tartalmára. A fájl nevéhez tartozik egy úgynevezett fájlnév­ kiterjesztés is, amit az illető alkalmazás automatikusan hozzáfűz az általunk megadott névhez. A Finale 2009 a.tnus kiterjesztést illeszti a fájlnevekhez. Ha már elég sok dokumentumot tárolunk lemezünkön, célszerű csoportosítanunk azokat, hogy könnyebben eligazodjunk közöttük. Különböző dokumentumainkat témájuk szerint különböző mappákban, mappákon belüli almappákban helyezhetjük el. A Finale dokumentumok "Főmappájaként" a Finale 2009 mappa szolgál, amely - a telepítéstől függően — a C:\ meghajtó •=> Program Files mappában található.

A mentéshez szükséges alapértelmezett mappák beállítása Célszerű a három létrehozott almappát (Music 2009, Backup, Autó Savé) alapértelmezett mappa­ ként beállítani az Edit menü => Program Options <=> Folders (Mappák) párbeszédablakában, különben a program nem ezeket a mappákat kínálja majd fel a mentés helyének. Miután megnyitottuk az említett dialógusablakot, láthatjuk, hogy a Music, Backup és Autó Save mappák kivételével a Finale a többire már felkínálja az alapértel­ mezett mappákat. Ezeket célszerű elfogadni, máskü­ lönben tartalmukat is át kell helyez­ ni az általunk definiált új helyre, hogy a program használni tudja őket.

48


FINALE 2009

Első lecke

A Music, Backup és Autó Save mezőkben kétféleképpen jeleníthetjük meg az információkat: vagy begépeljük azokat az alábbiak szerint, vagy a Browse gomb megnyomásakor meg­ jelenő ablakban kattintgatással kiválasztjuk az előbbiekben létrehozott három mappát (az alább látható elérési útvonal alapján).

Normál mentés (.MUS)

Normál mentés során a program automatikusan a Folders párbeszédablak Music mezőjében megadott mappát kínálja fel a mentés helyének. Tehát elmentett munkáink automatikusan az itt megadott mappába kerülnek majd.

Biztonsági mentés (.BAK)

A biztonsági másolat azt jelenti, hogy az állomány második mentésétől kezdve az előzőleg mentett állományt a program egy új azonosítóval elmenti, tehát az előző mentett állapotról készít egy másolatot. A biztonsági másolat neve azonos az eredeti állományéval, de a kiterjesztése BAK. Következésképpen minden újabb mentéskor automatikusan ez is cserélődik, az eggyel korábbi mentett verzióra. Ha megsérül az eredeti állomány, legalább az eggyel korábbit innen meg lehet nyitni. A biztonsági mentések alapértelmezetten az Edit menü <=> Program Options •=> Folders dialógusablak •=> Backup mezőjében megadott mappába kerülnek. Amennyiben megadtuk, biztonsági mentést minden mentéskor végez a program, tehát akarva akaratlanul nőni fog a Backup mappa mérete. A Finale csak abban az esetben készít biztonsági másolatot egy fájlról, ha az Edit menü •=> Program Options •=> Save ^> Make Backups when saving fües nevezetű opciót bejelöljük.

Automatikus mentés (.ASV)

A programok fejlesztői felkészültek arra, hogy egy esetleges áramszünet vagy géphiba kevesebb bosszúságot okozzon számunkra. Ezért nagyon sok alkalmazásban - többek között a Finale 2009-es verziójában is - beállítható egy úgynevezett automatikus mentés, melynek során megadott időközönként a program elmenti az aktuális állományt. Ez az automatikusan mentett állomány csak addig tárolódik, amíg szabályosan ki nem lépünk a programból. Ekkor azonnal törlődik az automatikusan mentett állomány. Szabálytalan kilépés esetén a program nem tudja

49


Első lecke

FINALE 2009

törölni ezeket az állományokat. A Finale 2009 minden indításkor ellenőrzi, hogy van-e töröletlen automatikusan mentett fájl, és amennyiben talál, megnyitja azt úgy, hogy a név után írja a „Helyreállított" elnevezést az ablak címsorában. Tehát a következő programindításnál felkínálja a fájlt, mint egy „helyreállított" állományt. Amennyiben ezt mégsem tenné meg a program, akkor nyissuk meg a Finale 2009 főmappában létrehozott Autó Save mappát (kattintsunk rá duplán), s a Fájltípus legördülő listából válasszuk az Ali Files opciót. Ekkor az itt tárolt fájlok láthatóvá válnak, így kiválaszthatjuk a keresett fájlt. A mentés sűrűségét az Edit menü <=$ Program Options •=> Save párbeszédablakában állíthatjuk be. Vagyis be kell kapcsolni az Auto-save file(s) every kapcsolót, és meg kell adni a mentés sűrűségét a jninutes előtti mezőben. Az automatikusan mentett állomány kiterjesztése ASV, a mentés helye pedig az Edit menü •=> Program Options <=> Folders dialógusablak •=> Autó Save mezőjében megadott mappa lesz. Fontos tehát tudnunk, hogy az automatikus mentés nem pótolja a normál mentést, azonban mindenképpen hasznos bekapcsolni, mert talán kevesebb bosszúsággal jár, hogy az automatikus mentések alkalmával (a megadott időközönként) egy keveset várakoznunk kell a mentésre, minthogy sok-sok munkát, s főként időt veszítsünk egy-egy lefagyás, netán áramkimaradás esetén. E beállításokat követően - mentés során - nem fognak összekeveredni egyetlen mappában az azonos nevű, de különböző kiterjesztésű fájlok sem.

Dokumentum megnyitása Ha egy korábban elmentett dokumentummal ismételten dolgozni szeretnénk, mondjuk javítani rajta, folytatni, vagy csak kinyomtatni, első lépésként meg kell nyitnunk, be kell töltenünk a számítógép memóriájába. A megnyitáshoz a File menü •=> Open parancsát használjuk, vagy nyomjuk le a [Ctrl + O] billentyűkombinációt. Az elénk táruló párbeszédpanel felépítése nagyon hasonlít a mentés dialógusablakához. Eme ablak bal felső részén, a Hely feliratú mezőben az aktuális mappa neve olvasható. A párbeszédablak középső, legnagyobb mezőjében, az aktuális mappában (a Hely mezőben látható mappában) lévő almappák és fájlok jelennek meg. Ha az általunk készített dokumentum ebben a mappában van, akkor keressük meg és kattintsunk kettőt a nevére, vagy jelöljük ki (tehát csak egyszer kattintsunk a nevére), és nyomjuk meg a Megnyitás gombot. Ekkor a fájl betöltődik a számítógép memóriájába. Több állományt is megnyithatunk egyszerre, ha kijelöljük a megfelelőket. A [Ctrl+kattintás] segítségével tetszőleges, egymástól a listában távol lévő állományok jelölhetők ki, a [Shift+kattintás] segítségével pedig szomszédosakat tudunk kijelölni. Kattintsunk az első kijelölendő fájlra, majd az utolsóra, miközben lenyomva tartjuk a [Shift] gombot, így a két kijelölttel együtt a közöttük lévő minden állomány kijelölésre kerül.

50


FINALE 2009

Első lecke

Az Open párbeszédablak

Ebben a párbeszédablakban dönt­ hetünk arról, hogyan nyisson meg a program bizonyos fájlokat. Ezen opciók ismerete rendkívül hasznos lehet régebbi verzióval készült do­ kumentumok megnyitásakor.

• Open older documents as „ Untitled" Ismeretlenként nyitja meg a Finale régebbi verzióival készült fájlokat, lehetővé téve, hogy új néven menthessük el azokat. Ezáltal elkerülhetjük, hogy véletlenül felülírjuk a Finale korábbi verzióival készült fájlokat, amelyeket ekkor a program régebbi verzióival már nem tudnánk megnyitni. • Require confirmation after conversion of older documents A Finale régebbi verziójával készült fájl konvertálásakor figyel­ meztető üzenet jelenik meg, amelyben a program a konvertálás jóváhagyására kér minket. Ennek az a célja, hogy tisztában legyünk azzal, hogy egy régebbi verzióval készült fájlt nyi­ tottunk meg. Amennyiben sok korábbi verziójú fájlt szeretnénk egyszerre új verziójúra konvertálni, kényelmetlen lehet, hogy minden egyes fájl konverzióját meg kell erősíteni. Ekkor vegyük ki innen a pipát. A konvertálásra figyelmeztető ablak azonban ekkor is megjelenik, de megerősítés nélkül, magától eltűnik. • Open templates as „ Untitled" Ismeretlenként nyitja meg sablonjainkat, lehetőséget biztosítva arra, hogy új néven menthessük el azokat. Ezáltal elkerülhetjük, hogy a sablont véletlenül felülírjuk. • Automatically convert text in files from other operating systems Automatikusan konvertál szöveges fájlokat egy másik operációs rendszerből • Show dialog on automatic conversion Automatikus konvertálás esetén egy párbeszédablakot jelenít meg • Automatically sync files to Symbol Fonts list Automatikusan szinkronizálja a megnyitott állományokat a program szimbólum betűkészletéhez • Number of Recent Files in File Menü Itt adhatjuk meg, hogy a File menü alján - valamint a program elindulásakor elénk táruló Launch Window dialógusablak •=> Open Recent File gombja alatti legördülő menüben - a legutóbb megnyitott fájlok listájában hány fájl szerepeljen. Tie Conversion A Finale 97-et megelőző verziókban a program másképp kódolta a kötőíveket. E verziókból történő konvertálás esetén megadhatjuk, hogy a program a PostScript nyomtató vagy a képernyő (Screen) felbontását használja-e, vagy minden egyes alkalommal kérdezzen rá (Ask When Converting).

51


Második lecke

FINALE 2009

Második lecke Miután megtanultuk hogyan is menthetjük munkáinkat, elkészíthetjük első sablonunkat - melyei aztán a későbbiek folyamán alakítunk, bővítünk majd - , hogy a következő mintapéldák beírásakor ne kelljen újra és újra elvégezni a különféle műveleteket, beállítani a szükséges paramétereket.

Sablon - Template A Sablon (Template), ahogy a neve is kifejezi, egy-egy dokumentum számára „sablonként", azaz mintaként szolgál az egységes külső, és a közös környezet érdekében. A sablonok olyan speciális állományok, amelyekről egy-egy dokumentum létrehozásakor másolatot készítünk. Amikor tehát létrehozunk egy dokumentumot a File menü •=> New •=> Default Document, vagy Document From Template parancsok választásával, az minden esetben egy sablonra épül, annak gyakorlatilag egy másolataként jön létre. Amennyiben például a File menü •=> New •=> Default Document parancsát aktivizáljuk, akkor a program az alapértelmezett sablonról (Default.ftm) készít másolatot, anélkül, hogy erről nekünk külön rendelkeznünk kellene. Az új dokumentum tartalmazza mindazt, ami a sablonban volt. A sablonok olyan állományai a Finale 2009 programnak (és természetesen nemcsak ennek, hanem sok-sok alkalmazásnak, például a Wordnek), melyek egyrészt biztosítják, hogy azok a dokumentumok, melyeknek külalakra hasonlóaknak kell lenniük, feltétlenül egyformák legyenek, anélkül, hogy túl sokat kellene dolgoznunk velük. Másrészt bennük tárolhatunk külön­ féle egyéb fontos beállításokat, amelyek a dokumentummal történő munkánkat nagymértékben elősegítik és meggyorsítják (pl.: sorelrendezések, oldalbeállítások, szólambeosztások, Metatool billentyűparancsok, Élőfej, Élőláb, Cím, Szerző, stb.). A Finale 2009 kottaszerkesztő program­ ban sablonok használatával rengeteg munkát és főként időt tudunk megspórolni. A Finale 2009 program Templates mappája tartalmazza a sablonfájlok széles választékát további almappákba csoportosítva. Ezek listája a Help menü •=> User Manuál Table of Contents (Search megnyomni) •=> Templates (beírni) •=> Finale Score Templates címszó alatt tekinthető meg. Azonban ezek mindegyike, és az alapértelmezett sablon is (Default.ftm) az amerikai szabványok szerintiek, ezért több módosításra szorulnak. A legfontosabb ezek közül a már említett papírméret, amely az amerikai szabvány szerint (Letter Size) 21,6 cm x 27,9 cm nagyságra van beállítva. Magyarországon azonban az általánosan használt papírméret az A4-es nagyságú, vagyis a 21 cm x 29,7 cm. A papírméretet ugyan átállíthatjuk A4-esre, csakhogy így minden oldal alján pár cm-es üres rész marad a méret növelése miatt. Mivel az említett oldalátállítás nem mindig célravezető az amerikai szabvány esetében, ezért egyetlen megoldás marad csupán: Nekünk kell létrehozni egy új, alapértelmezett sablont, amelyben saját ízlésünknek megfelelően tárolhatjuk a különféle elemeket, beállítási paramétereket. Természetesen a kottában található elemek megjelenítésével (vagyis a későbbiekben ismertetett, sablonokhoz tartozó beállítási paraméterekkel) kapcsolatos igényeink az évek folyamán változhatnak, alakulhatnak, hiszen nem tudunk tökéletesen beállítani minden kis apró részletet egyszerre, így arra „kényszerülünk", hogy alakítsunk, változtassunk eddigi beállításainkon. Sőt, bizonyos munkáink elkészítésének megkönnyítése céljából is létrehozhatunk sablonokat.

52


FINALE 2009

Második lecke

Sablon létrehozása Válasszuk a File menü •=> New •=> Document Without Libraries menüparancsot. Következő lépésként nyomjuk le és tartsuk lenyomva a [Ctrl] billentyűt, miközben kattintunk a Measure Tool ikonjára. Ekkor megjelenik az Add Measures párbeszédablak, amelynek How many measures mezőjébe írjuk be hány ütemet szeretnénk a már meglévő egyhez hozzácsatolni. Adjunk hozzá mondjuk 30 ütemet. Ezután ismerkedjünk meg a Page Formát for Score/Parts párbeszédablakkal. SCORE (Partitúra) - PARTS (Szólamok) A későbbiek folyamán gyakran - több dialógusablakban is - találkozni fogunk a Parts (Szólamok) és a Score (Partitúra) kifejezésekkel. A Parts név alatti beállításoknak akkor lesz igazán jelentősége, ha partitúránkból (Score) szólamkivonatot (Parts) készítünk a Document menü •=> Manage Parts parancsával, melyről a 12. leckében olvashatunk. Az egy szólamot magában foglaló, a mű teljes anyagát tartalmazó dokumentumunkra is a Score címszó alatti beállítások lesznek érvényesek. A Parts parancsai tehát csak a teljes, többszólamú anyagot tartalmazó dokumentumból (a partitúrából) kivágott szólam-, illetve szólamcsoportok beállítása­ ira vonatkoznak. Ezeket a szólam-, illetve szólamcsoportokat létrehozhatjuk a teljes anyagot tartalmazó dokumentumhoz csatokként (Linked Parts) vagy különálló dokumentumként (Extract Parts) (Lásd a 12. leckét).

Score

Parts

(Partitúra)

(Szólamok)

A mű egy részlete, valamely szólama vagy szólamcsoportja

A mű teljes anyaga, partitúrája

53


Második lecke

FINALE 2009

A Page Format for Score párbeszédablak A Page Format for Score párbeszédablakban állíthatjuk be egységesen - a teljes anyagot tartalmazó dokumentumban - a lap méretét, az oldalmargók és a szisztémamargók paramétereit, a szisztémák és az oldalakon megjelenő elemek százalékos nagyságát, a szisztémák közötti távolságot, valamint a jobb és bal oldalakra vonatkozóan pl. a kötésmargók nagyságát. Document menü •=> Page Format •=> Score •=> Page Format for Score A megjelenő Page Format for Score párbeszédablak alján található Units legördülő listában adhatjuk meg milyen mértékegység szerint számoljon a program ebben a dialógusablakban.

Az itt látható Page Formát for Score párbeszédablakban egy 11/12 (az első oldalon 11 sor a cím miatt, a második oldaltól 12 sor) sorból álló oldalelren­ dezés beállítását láthatjuk. írjuk be az itt megjelenített értékeket.

Page Size A Page Size legördülő listájából választhatjuk ki a megfelelő oldalméretet.

• • • •

Width - Szélesség Height - Magasság Portrait - Álló laptájolás Landscape - Fekvő laptájolás

Scale Page to Az oldalakon szereplő minden egyes elem százalékos méretezésére szolgál. System Scaling Ebben a keretben a szisztémák méretarányai változtathatók meg (az előző beállítástól függetlenül is), a kiválasztott mértékegység szerint (Points) a Staff Heigh után, vagy százalékosan az And Scale System mellett lévő rubrikában.

54


FINALE 2009

Második lecke

Staff System Margins

A szisztémák margóvonalainak a kottasoroktól, a jobb és bal oldalmar­ gótól, valamint egymástól való távolságát állíthatjuk be

• Top A szisztémák felső margóvonalának a szisztémán belüli legfelső kottasor ötödik vonalától való távolsága. • Bottom A szisztémák alsó margóvonalának a szisztémán belüli legalsó kottasor első vonalától való távolsága. 'Left A szisztémák bal oldalmargótól való távolsága. • Right A szisztémák jobb oldalmargótól való távolsága. • Distance Between Systems A szisztémák margóvonalai közötti (fölötti) távolság megváltoztatására szolgál, tehát valójában itt alakíthatjuk kedvünk szerint a szisztémák közötti távolságot. A programban kétféle margóvonal között kell különbséget

tennünk

1. Oldalmargók Az oldalakat határoló szaggatott vonalak

Ezen a kottaképen az első szisztéma margóvonalai, valamint a bal és a felső oldalmargók láthatók. (Egy szisztéma több szólamsort is magában foglalhat) 2. Szisztémamargók A szisztémákat határoló szaggatott vonalak

55


Második lecke

FINALE 2009

First Staff System Margins

Amennyiben ezt az opciót bepipálva hagyjuk, abban az esetben lehető­ ségünk nyílik csak az első szisztéma pozicionálására (függetlenül a többitől), a következőkben leírtak szerint:

• Top Az első szisztéma felső margóvonalának a szisztémán belüli legfelső kottasor ötödik vonalától való távolságát módosít­ hatjuk. 'Left Az első szisztéma „behúzását", vagyis a bal oldalmargótól való távolságát változtathatjuk meg, amennyiben például egy hangszer nevét szeretnénk majd kiírni az első sor (szisztéma) elé (pl.: Violino I.). • Distance from Top Az első szisztéma felső margóvonalának az oldal tetején lévő oldalmargótól való távolságát állíthatjuk be, tehát itt adhatjuk meg, mekkora helyet hagyjon ki a program az első szisztéma (kottasor) fölött (pl.: a cím beírása miatt).

Left Page Margins A bal oldalakon lévő oldalmargók pozicionálása. Amennyiben a Page Formát For Score párbeszédablak Facing pages (Szemközti oldal) opciója nincs kijelölve, akkor ez a beállítás minden oldalra érvényes lesz. • • • •

Top - A felső margóvonal beállítása Bottom - Az alsó margóvonal beállítása Left - A bal oldali margóvonal beállítása Right - A jobb oldali margóvonal beállítása

Facing pages. Right Page Margins A Facing Pages (Szemközti oldal) bekapcsolása esetén külön értékeket adhatunk meg a bal- (Left Page Margins) és külön a jobb (Right Page Margins) oldalak margóvonalaira (pl.: kötésmargók beállításakor).

56


FINALE 2009

Kötésmargók

Második lecke

beállítása

First Page Top Margin Az első oldal felső oldalmargójának lapszéltől való távolságát állíthatjuk be.

A Page Format for Score párbeszédablak beállításainak érvényesítése

Amennyiben a Page Formát far Score párbeszédablak beállításait érvényesíteni szeretnénk, abban az esetben a Page Layout Tool •=> Page Layout menü •=> Redefine Page utasítá­ sainak valamelyikét aktivizálnunk kell.

57


Második lecke

FINALE 2009

Redefine Pages A Redefine Page opció parancsai az Options menü •=> Page Format (Parts, Score) párbeszéd­ ablakaiban beállított paraméterek érvényesítését teszik lehetővé. Current Page... Az aktuális oldalon All Pages... Minden oldalon Left Pages... Csak a bal oldalakon Right Pages... Csak a jobb oldalakon Selected Pages... A kijelölt oldaltartományon belül

Eddigi

sablonbeállítások

Amennyiben alapbeállítás szerint a 4/4-es ütemmutatót szeretnénk használni a „C" helyett, akkor ne felejtsük el a Document menü •=> Document Options •=> Time Signatures ablakában található Abbreviate Common Time opciót érvényteleníteni. Az alatta található Abbreviate Cut Time opció kikapcsolva a 2/2-re, bei elölt állapotban annak rövidített formái ára, a „vágott C"-re vonatkozik.

A megfelelő ütem- és hangelrendeződés automatizálása érdekében pipáljuk ki az Edit menü => Program Options ^> Edit párbeszédablak •=> Music Spacing and Update Layout keretében az Automatic Update Layout és az Automatic Music Spacing opciókat. Az ütemek (a felütés üteme) szélességének megfelelő megjelenése érdekében pedig írjuk át a Document menü •=> Document Options •=> Music Spacing párbeszédablak Minimum Measure Width mezőjének számértékét nullára (vagy maximum 10-re).

Sablon mentése Hozzunk létre egy almappát a Finale 2009 főmappában, például „Sablonok" néven, amelyben elhelyezzük majd létrehozott sablonunkat. Miután nem a program saját sablonjait fogjuk használni, hanem az általunk készített sablont (sablonokat), érdemes az Options menü •=> Program Options párbeszédablakának Folders keretében a Templates mezőben beállított mappát, a mi sablonjainkat tartalmazó mappára kicserélni, így pl. a Launch Window ablak •=> Templates gombjára kattintva automatikusan ezt a mappát kínálja majd fel a program számunkra.

58


FINALE 2009

Második lecke

Mentés File menü •=> Save [Ctrl+S], a megjelenő párbe­ szédablakban (a mentés helyének beállítása után „Sablonok"), a Finale Template File (*.ftm) lehe­ tőséget válasszuk a File típusa legördülő listában, majd adjunk nevet sablonunknak (pl.: Egyszólamú), végül nyomjuk meg a Mentés gombot.

Elkészült sablon beállítása alapértelmezett sablonként Amennyiben azt szeretnénk, hogy a Finale 2009 program ezt a sablont használja alapértelmezett sablonként, akkor a következő beállításokra lesz szükség. Nyissuk meg a Document menü •=> Program Options •=> New párbeszédablakát. A Default Document szövegbeviteli mezőjébe írjuk be most készült sablonunk elérési útvonalát az alábbiak szerint [C:\Program Files\Finale 2009\Sablonok\Egyszólamú], vagy a Brows gomb megnyomása után megjelenő ablakban kattintgatással válasszuk ki (az előző elérési útvonal betartásával) az általunk készített sablont. Ezután kattintsunk a Default New Operation mellett található rádiógombok közül a Default Document nevezetűre, végül nyomjuk meg a párbeszédablak OK gombját. E beállításoknak köszönhetően a Finale 2009 program ezt a sablont kínálja majd fel számunkra (a program indulását követően megjelenő Launch Window párbeszédablak Default Document gombjának megnyomásakor, a File menü <=> New •=> Default Document opciójának aktivizálásakor, vagy a [Ctrl+N] billentyűkombináció megnyomásakor), amellyel azután dolgoz­ hatunk, s a tanult módon el is menthetjük azt. A New párbeszédablak

59


Második lecke

FINALE 2009

Ebből a legördülő listából választhatjuk ki azt, hogy a program megnyitásakor az alábbiak közül melyik műveletet hajtsa végre a Finale 2009 (mit nyisson meg induláskor) Finale Launch Window Ekkor a Launch Window párbeszédablak jelenik meg, amelyről már beszéltem (célszerű ezt a beállítást megtartani). Document Setup Wizard E beállítás esetén a dokumentumvarázsló jelenik meg, amelynek segítségével új dokumentumot hozhatunk létre. New Default Document Új alapértelmezett dokumentum jelenik meg, amely a Default Document mezőben megadott sablonra épül. (Akkor érdemes ezt az opciót kiválasztani, ha túlnyomóan mindig ugyanazt a sablont használjuk.) New Document From Template Ekkor a Finale 2009 az általunk kiválasztott sablonon alapuló új dokumentumot hoz létre Ebben az esetben a program megjeleníti az Options menü •=> Program Options párbeszédablak Folders keretének Templates mezőjében beállított mappát (sablonjaink alapértelmezett mappáját), amelyből ki tudjuk választani, melyik sablonra épüljön az új kotta. Open Document Dokumentum megnyitása. Megjeleníti azt a mappát, amelyet a kották alapértelmezett helyének megadtunk (Music 2009), hogy kiválaszthassuk azt a dokumentumot, amellyel dolgozni szeretnénk. No Action Semmit se töltsön be induláskor.

• Display Setup Wizard When Opening a Template Amennyiben a program megnyitását követően megjelenő Launch Window párbeszédablak Templates gombjára kattintunk (vagy a File menü <=> New <=> Document From Templatt opciójára), akkor a program megjeleníti az Options menü •=> Program Options párbeszédablal Folders keretének Templates mezőjében beállított mappát (sablonjaink alapértelmezet mappáját), amelyből ki tudjuk választani, melyik sablonra épüljön az új kotta.

Amennyiben tehát ezt a Display Setup Wizard When Opening a Template nevezetű opciót kipipálva hagyjuk, abban az esetben a kiválasztott sablon megnyitásakor megjelenik a Document Setup Wizard párbeszédablak, amely a kotta bizonyos paramétereinek beállítását teszi lehetővé. Először a Score Information dialógusablak tárul elénk, amely hamarosan ismertetésre kerül.

60


FINALE 2009

Második lecke

A Tovább gombra kattintva megjelenik a Score Settings ablak, amelyben megadhatjuk a megfelelő ütemmutatót a Select a Time Signature keretben, a kívánt előjegyzés „hangzó" (Concert) hangnemét (melynek transzponáló hangszerek esetében lesz jelentősége; lásd 12. lecke) a Select a Concert Key Signature keretben, az esetleges tempóutasítást a Specify Initial Tempo Marking opciónál, valamint a felütés értékét is a Specify Pickup Measure aktivizá­ lása után. A Number of Measures mezőben a szükséges üte­ mek számát írhatjuk be. New Document Windows Itt adhatjuk meg, hogy a megnyíló új dokumentum ablaka hogyan jelenjen meg. • View Percent A képernyőn megjelenő dokumentum nagyságának százalékos beállítása. • View Milyen nézetben jelenjen meg az ablak: Scroll View (egysoros gördíthető) nézetben, Page View (oldal-) nézetben (itt választhatunk a rendelkezésre álló oldalnézet-stílusok közül) és Studio View (egysoros, gördíthető stúdió) nézetben. • Maximize A megnyitott kotta teljes ablakban nyílik meg. • Show Rulers Látható lesz a vonalzó. Sablonunk mentését követően zárjuk be a Finale 2009 programot, majd nyissuk meg újra. A megjelenő Launch Window párbeszédablakban kattintsunk a Default Document gombra, s ha minden beállításunk megfelelő, akkor az általunk készített sablon jelenik meg. Azonban azt is megtehetjük, hogy a Launch Window dialógusablakban a Templates gombot választjuk, majd a megjelenő - alapértelmezett sablonjainkat tartalmazó - mappából kiválasztjuk az előbb létreho­ zott sablont, s a Document Setup Wizard segítségével egyből beállíthatjuk a szükséges paraméte­ reket. Ez utóbbi a célravezetőbb, a következőkben mi is így hozzuk létre dokumentumainkat.

A kotta megjelenítési módjai Most ismerkedjünk meg a kotta megjelenítésének lehetősé­ geivel. Kottaképünket alapvetően háromféle nézetben jele­ níthetjük meg: 1. Scroll View •=> Egysoros gördíthető nézetben 2. Page View •=> Oldalnézetben 3. Studio View •=> Stúdió nézetben (ez is tulajdonképpen egy egysoros gördíthető nézet) A Scroll View és Page View nézetek között legegyszerűbben a [Ctrl+E] billentyűkombinációval válthatunk, azonban a View menü megfelelő parancsaira kattintva is lehetőségünk van a nézetek közötti váltásra.

61


Második lecke

FINALE 2009

Page View nézetben az alábbi oldal-stílusok közül választhatunk (ez a lehetőség a Finale 2009-es program egyik újdonsága) Book Style: Könyvformátum stílus Loose leaf Style: Különálló lap stílus • • • •

Row: Soros Column: Oszlopos Tiled: Cserepes Current Page Spread Only: Egyoldalas, egész-lapos

A kotta mozgatása A kotta mozgatására használhatjuk a Hand Grabber Tool-X is, amelyet a Window menü •=> Navigational Tools Palette opciójának aktivizálása után tehetünk elérhetővé. Kattintsunk a Hand Grabber Tool ikonjára, ekkor az egérkurzor kézfej alakúra változik, amely azt jelzi számunkra, hogy kedvünk szerint pozícionálhatjuk (vonszolhatjuk) kottaoldalunkat. • Mindig elérhető mozgatás Azonban egyszerűbb módszerrel is megvalósíthatjuk az oldal vonszolását, ha kattintunk az egér jobb gombjával, és lenyomott állapotban mozgatni kezdjük.

A kotta nézetének nagyítása, kicsinyítése A képernyőn dokumentumaink megjelenítési mérete tág határok között állítható. A megjelenítés semmilyen hatással nincs a nyomtatásra, egész egyszerűen a munkánkat segíti. Általában a pillanatnyi feladattól függ, hogy mekkora nagyítás vagy kicsinyítés a célszerű. A Hand Grabber eszköz mellett találjuk a Zoom Tool (Nagyító) eszközt. Eme eszköz aktív állapotában a [Shift] billentyű nyomva tartása közben minden jobb egérgombos kattintás után az itt ismertetett lépésekben nagyíthatjuk a kottaképet [10% - 25% - 50% - 75% - 100% - 125% - 150% 200% - 300% - 400% - 500% - 600% - 700% - 800% - 900% - 1000%]. A [Ctrl+Shift] billentyűk nyomva tartása közbeni jobb egérgombos kattintáskor - az említett értékek fordított sorrendjében - kicsinyíthetünk. A [Shift] gomb lenyomott állapotában az egér jobb gombjának nyomva tartása mellett bekeríthetjük a munkaterület felnagyítandó részét. • Mindig elérhető nagyítás és kicsinyítés A kotta nagyítása és kicsinyítése egyszerűbben is megvalósítható: Nagyítani a [Ctrl+Ó] vagy [Ctrl + + (plusz billentyű)], kicsinyíteni a [Ctrl + - (mínusz)] billentyűkombinációk megnyomá­ sával tudunk, az előbb ismertetett méretezési fokozatokban.

62


FINALE 2009

Második lecke

A View menü •=> Zoom almenüjében is találhatunk nagyításra, illetve kicsinyítésre vonatkozó utasításokat, amelyeknek többségét billentyűparancsokkal is meg­ valósíthatjuk.

Zoom In [Ctrl+Ó] vagy [Ctrl++] •=> Fokozatos nagyítás [10% - 25% - 50% - 75% - 100% - 125% - 150% - 200% - 300% -

- 1000%]

Zoom Out [Ctrl+-] •=> Fokozatos kicsinyítés [1000% - 900% - 200% - 150% - 125% - 100% - 75% - 50% - 25% - 10%] Fit in Window [Ctrl+Ő] •=> Teljes ablakban Akkorára kicsinyít vagy nagyít, hogy a teljes oldal elfér az ablakban. Fit Width [Ctrl+Ú] •=> Az ablak szélességében Akkorára nagyít vagy kicsinyít, hogy a kotta szélességben kitölti az ablakot. Custom Zoom 1 [Ctrl+1] • Custom Zoom 2 [Ctrl+2] • Custom Zoom 3 [Ctrl+3] 100%, 200% és 75%-os nagyságúra méretezhetjük a kottát. Other A megjelenő párbeszédablakban önállóan határozhatjuk meg a nagyítás vagy a kicsinyítés mértékét. Last Size A Last Size parancs az előző méretet állítja vissza. Define Custom Zoom A Define Custom parancs kiadásakor megjelenő View dialógusablak •=> Custom Zoom Percents keretében a Zoom 1, Zoom 2, Zoom 3 parancsok alapértelmezett értékét módosíthatjuk. E három lehetőség százalékos értékét belátásunk szerint alakíthatjuk, tehát a [Ctrl+1], [Ctrl+2] és [Ctrl+3] billentyűkhöz kedvünk szerinti értékeket rendelhetünk.

63


Második lecke

FINALE 2009

Kottaírás Most J. S. Bach Parasztkantáta című művéből egy másik részletet fogunk lekottázni, amely az alábbi ábrán látható.

Dokumentum létrehozása alapértelmezett sablon alapján

A program megnyitását követően megje­ lenő Launch Window párbeszédablakban kattintsunk a Templates gombra, majd a megjelenő - alapértelmezett sablonjainkat tartalmazó - mappában kattintsunk duplán az előbb létrehozott sablon-fájlra. A Setup Wizard •=> Score Information dialógusablak Tovább gombjának megnyomása után elénk táruló Score Settings párbeszéd­ ablakban egyből beállíthatjuk a szükséges paramétereket az itt látható módon.

Elmondom, hogyan tudjuk mindezt a Setup Wizard segítsége nélkül megvalósítani. Nyissuk meg alapértelmezett sablonunkat, vagy a program megnyitását követően elénk táruló Launch Window párbeszédablak Default Document gombjára kattintva, vagy a File menü <=> New •=> Default Document opciójának aktivizálásával vagy pedig a [Ctrl+N] billentyűkombináció lenyomásával.

Ütemmutató beállítása A kulcsbeállítással most sem kell törődnünk, az egy kereszt előjegyzést pedig a tanult módon már be tudjuk állítani a Key Signature Tool aktivizálását követően, az első ütemre duplán kattintva. Itt az idő, hogy az ütemmutató beállítási lehetőségeivel is megismerked­ jünk. A Time Signature Tool aktivizálása után kattintsunk duplán az első ütembe (a vonal­ rendszeren belül). Ekkor megjelenik a Time Signature párbeszédablak.

64


FINALE 2009

Második lecke

A Time Signature párbeszédablak A Time Signature párbeszédablakban állíthatjuk be a kívánt ütemmutatót a két vízszintes csúszka segítségével: az alsó csúszkával (Beat Duration) az ütések ritmusértékét, a felsővel (Number of Beats) pedig az ütések számát. A beállított ütembeosztás hatással lesz a nyolcad és az annál kisebb értékű hangok gerendáinak összefűzésére. Annyi nyolcad vagy annál kisebb értékű hang kerül egy gerendára, amennyi az alsó csúszkával beállított ritmusértékbe belefér. Amennyiben például a 6/8-ot úgy állítjuk be, hogy az alsó csúszkán nyolcad értéket állítunk be, a felső csúszkán pedig hat ütést (ahogy a fenti ábra mutat­ ja), akkor a nyolcadok nem lesznek egy gerendára fűzve.

Ha azonban az alsó csúszkán pontozott negyed értéket állítunk be, a felső csúszkán pedig két ütést, akkor a nyolcadok hármasával egy geren­ dára kerülnek, mivel a pontozott negyedbe három nyolcad fér el. Mi is így, az itt látható ábra szerint állítsuk be az ütemmutatót.

A Measure Region keretben adhatjuk meg a beállított ütemmutató érvényességét. • Measure:_ through: •=> Melyik ütemtől melyik ütemig • Measure:_ through end of piece •=> Melyik ütemtől a darab végéig • Measure:_ to next time change •=> Melyik ütemtől a következő ütemmutatóig

Készítsük el a felütéses ütemet a tanultak alapján a Document menü •=> Pickup Measure párbeszédablak segítségével.

Speedy Entrv Tool 1 Aktivizáljuk a Speedy Entry Tool nevezetű beviteli eszközünket, s a numerikus számbillentyűk, valamint a nyíl billentyűk segítségével kottázzuk be a hangokat, azonban csak az első nyolc ütemet (a visszatérésig). Az átkötés (Be) ívét az alább leírtak szerint jeleníthetjük meg. Kottázzuk le a negyedik ütem pontozott negyed hangját, majd nyomjuk meg az [Ó] (hosszú Ó) billentyűt és kottázzuk le a következő negyed értékű hangot is. Ne felejtsük el beírni a következő sor elejének két tizenhatod értékű hangját se, ugyanis ez egy ütemnek számít, amit mi két csonka ütemre fogunk felosztani (egy csonka- és egy felütéses ütemre).

65


Második lecke

FINALE 2009

Átkötés (Tie) és legato (Slur) kötőívek Az átkötés (Tie) parancsot - mint a hangzás meghosszabbításának, megnyújtásának egyik eszközét - két vagy több azonos magasságú hang összevonására (egybeolvasztására) alkal­ mazzuk kottázás közben (vagy a most tárgyalt Speedy Entry Tool, vagy a későbbiek folyamán részletezett Simple Entry Tool segítségével). Az átkötés kötőíve alapbeállítás szerint fekete színű. A legato (Slur) kötőívet a Smart Shape Tool •=> Slur eszközével hozhatjuk létre, amely nemcsak színében - ami alapbeállítás szerint piros színű - , hanem abban is különbözik az átkötéstől, hogy különböző magasságú hangokat köthetünk össze segítségével. Ne használjuk a Tie (átkötés) helyett a Slur (legato) kötőívet, ugyanis másként kezeli a program e két kötő ív-típust például az adott dal megszólaltatása (lejátszása) és a dalszöveg automatikus beírása esetén. Ezekről a későbbiekben még lesz szó. Tie - Átkötés (kötőív)

Slur - Legato

(kötőív)

[Ó] Az átkötés kötőívének megjelenítése és elrejtése (jobbra, előre). Fontos! Átkötés esetén, amennyiben módosítottuk az átkötni kívánt hangok közül az elsőt, ne felejtsük el a második elé sem kiírni a módosítójelet, ami átkötés után természetesen eltűnik majd. Ez azért fontos, mivel csak ebben az esetben kötődik össze, például sortörés esetén a két hang, valamint visszahallgatáskor így egy hangnak értelmezi a két összekötött hangot a program.

[Ctrl + Ó] Az átkötés kötőívének megjelenítése és elrejtése (balra, visszafelé). Az átkötés kötő ívét a negyedik ütem második negyed értékű hangjának beírása után is megjeleníthetjük, ha ezen a negyed értékű „G" hangon állva lenyomjuk a [Ctrl+Ó] billentyű­ kombinációt, minek hatására visszafelé írhatjuk be az átkötés kötő ívét. [Ctrl + F] Megfordítja az átkötés és a legato kötőív ívét (például alulról felülre helyezi). Amennyiben valamilyen oknál fogva szeretnénk megfordítani az átkötés kötőívét, akkor az illesztővonallal álljunk rá a kötő ívvel ellátott hangok közül az elsőre, majd nyomjuk meg a [Ctrl+F] billentyűkombinációt. A legato kötőívet az [F] billentyű megnyomásával is megfordíthatjuk, a legato kötőív fogantyújának kijelölése után.

66


FINALE 2009

Második lecke

Ütem felosztása A negyedik ütem felosztását a következőképpen valósíthatjuk meg.

Aktivizáljuk a Selection Tool-t, majd kattintsunk a negyedik ütembe (a vonalrendszeren belülre, kerülve a hangokat). Ezzel kijelöltük ütemünket, ekkor szerkeszthetővé válik a kijelölt ütem. Ezt az ütemet két részre fogjuk osztani a Plug-ins menü •=> Split Measures parancsával. Ekkor az ütemszámokat nem kell újra beállítani, helyesen jelennek majd meg. Amennyiben nem a Split Measures nevezetű párbeszédablak segítségével osztjuk fel ütemeinket, vagyis a Time Signature Tool használatával valósítjuk meg a csonka ütemek létrehozását, akkor a későbbiek folyamán az ütemszámokat is meg kell változtatnunk. Teljes ütem két csonka ütemre történő felosztása esetén mindig ezt a parancsot használjuk. Ezzel elkerülhetjük az ütemszámok beállításaira vonatkozó munkálatokat. Az ütem kijelölése után kattintsunk a Plug-ins menüre, mutassunk a Measures menütételre, a felbukkanó almenüben kattintsunk a Split Measures parancsra. A Split Measure párbeszédablakban lehetősé­ günk van a kijelölt ütem felosztására. A Split Measure After utáni mezőben állíthatjuk be, hogy melyik ütésnél kívánjuk az adott ütemet felosztani. Ez legtöbb esetben a Time Signature párbeszédablakban, az alsó csuszkával (Number of Beats = az ütések száma) beállított értéktől függ. Mi az ötödik ütésnél szeretnénk felosztani ezt az ütemet, ezért ebbe a mezőbe írjunk ötöt. A Barline Style opcióinál az alkalmazni kívánt ütemvonal-stílusokról dönthetünk (Invisible = láthatatlan; Dashed = szaggatott). Válasszuk az előbbit (Invisible), majd kapcsoljuk be (pipáljuk ki) a következő, Move second part of split measure to next system nevezetű opciót. Ennek bejelölésekor az ütem felosztási pont utáni részét a következő szisztémasorba helyezi a program.

Ismétlőiéi megjelenítése Az ismétlőjel beírásához aktivizáljuk a Repeat Tool-t és kattintsunk a felosztásra került ütemünk első részére az egér jobb gombjával, melynek következtében elénk tárul a helyi menü. Itt válasszuk az alábbi ábrán is látható Create Backward Repeat Bar nevezetű parancsot, melynek hatására a program a kijelölt ütem jobb oldali végére helyezi el a szükséges ismétlői el-tíoust.

67


Második lecke

FINALE 2009

Helyi menük A következőkben megtudhatjuk mire is használatosak a helyi menük, s tulajdonképpen mik is azok. A Finale 2009 program számos olyan szolgáltatást kínál, amelyek egyszerűbbé, kényelmesebbé teszik munkánkat. Ilyen szolgáltatást nyújtanak például az úgynevezett Helyi menük. Amennyiben az egér jobb oldali gombjával rákattintunk egy elem fogantyújára, vagy egy kijelölt elemre, ütemre, akkor egy képernyőterületen elénk tárul a helyi menü. Ez a helyi menü azokat a parancsokat kínálja fel, amelyekre az adott helyzetben a leggyakrabban szükségünk lehet, továbbá, amelyek - néhány esetben - csak itt, a helyi menüben érhetők el. Ha egy helyi menü megnyitása után úgy döntünk, hogy mégsem akarunk parancsot kiadni belőle, akkor az [Esc] billentyű lenyomásával, vagy az egérrel valahová a menün kívüli képernyőterületre kattintva a menüt eltüntethetjük a képernyőről. E rövid kis kitérő után folytassuk munkánkat. Mivel az utolsó négy ütem teljesen megegyezik az első négy ütemmel, így nem kell újra lekottáznunk, be is másolhatjuk azt. Előtte azonban ismerkedjünk meg a másoláshoz szükséges kijelölési lehetőségekkel, majd a másolási eljárásokkal. Ez egy nagyon fontos és sokszor alkalmazható és alkalmazandó eljárás, így alaposan tanulmányozzuk át.

68


FINALE 2009

Második lecke

Selection Tool - Kijelölő eszköz Ezzel az eszközzel többek között a kotta egy általunk kijelölt (az ütem egyetlen időegységétől a teljes kottáig terjedő) tartományát, és annak meghatározott elemeit (külön-külön is) másol­ hatjuk, mozgathatjuk, törölhetjük, szerkeszthetjük. Kijelölés Ha azt akarjuk, hogy a Finale 2009 program valamilyen szerkesztési műveletet elvégezzen dokumentumunkban, akkor ehhez először meg kell mondanunk neki, hogy a művelet a dokumentum mely részére vonatkozzon. Ezt a hangok, ütemek és egyéb elemek kijelölésével közölhetjük a programmal. A kijelölés hossza az ütem egy időegységétől a teljes hosszúságig terjedhet.

Hang(ok). ütem(ek) kijelölése jelölőnégyzettel Kattintsunk a kívánt hang elején (bal felső részén, a vonalrendszeren kívül, ahol a pont mutatja), s nyomva tartott egérgomb elhúzásával jelöljük ki (kerítsük körbe) a megfelelő hangot, majd engedjük fel az egér gombját. Ezzel a módszerrel (jelölőnégyzettel) a monitoron látható hang (hangok csoportja), valamint ütem (ütemek csoportja) jelölhető ki.

Valamivel egyszerűbb egy adott ütem kijelölése az ütembe történő kattintással, a vonal­ rendszeren belülre, kerülve minden egyéb elemet.

Ütemtartomány kijelölése 1. Kattintsunk a kívánt ütem elején (bal felső részén, a vonalrendszeren kívül), s nyomva tartott egérgomb elhúzásával jelöljük ki (kerítsük körbe) a megfelelő ütemeket, majd engedjük fel az egér gombját. 2. Jelöljük ki a kiinduló ütemet, majd a [Shift] gomb nyomva tartása mellett kattintsunk a kijelölendő ütemtartomány utolsó ütemébe.

69


FINALE 2009

Második lecke

Kijelölés billentyűkombinációk [Ctrl+Shift] + [->] [<-] Kijelölés

segítségével ütemenként

A kiinduló ütem kijelölését követően, a [Ctrl+Shift] billentyűk nyomva tartása közbeni [-»], [«-] (nyíl) billentyű megnyomásával ütemenként haladhatunk.

[Shift] + [-»] [«-] Kijelölés hangonként A kiinduló ütem (hang) kijelölését követően, a [Shift] billentyű nyomva tartása közbeni [-»], [<-] (nyíl) billentyű megnyomásával hangonként haladhatunk.

[Shift] + [End] Kijelölés a darab végéig [Shift] + [Home] Kijelölés a darab elejéig

Szólamsor kijelölése Kattintsunk egyszer a bal vagy a jobb oldali margón a kijelölni kívánt szólamsor előtt vagy után.

70


FINALE 2009

Második lecke

Szólamtartomány kijelölése Az előbbi módon jelöljük ki a kívánt szólamot, majd kattintsunk a [Shift] billentyű nyomva tartása mellett a megfelelő szólam előtti vagy mögötti (a ponttal jelzett) margórészre, így a két szólam között lévő szólammal (szólamokkal) együtt ez a szólam is kijelölésre kerül.

[Shift] + [ Î ] Kijelölés szólamsoronként felfelé

[Shift] + [ i ] Kijelölés szólamsoronként lefelé

Az összes szólam egy ütemének kijelölése Dupla kattintás valamelyik szólam megfelelő ütemébe.

71


Második lecke

FINALE 2009

Ütemtartománv kijelölése több szólamsor esetén

Kattintsunk valamelyik szólamban a kívánt ütembe, majd a [Shift] billen­ tyű nyomva tartása mellett a megfe­ lelő szólamban a célütembe.

Amennyiben minden szólam ütemtartományát ki akarjuk így jelölni, akkor a [Shift] billentyű nyomva tartása mellett kattintsunk duplán valamelyik szólam célütemére.

A teljes dokumentum kijelölése [Ctrl + A] A teljes dokumentum az Edit menü •=> Select Ali parancsával vagy dupla kattintással az oldalmargón kívül is kijelölhető.

A Select Region parancs ütemtartomány kijelölésére szolgál. A Select Region párbeszédablak Az Edit menü <=> Select Region párbeszédablakában pontosan megadhatjuk a kijelölni kívánt tartomány kezdő és végpontját, vagyis azt: From => melyik szólam (Staff) melyik ütemének (Measure) melyik ütésétől (Beat: 3) <=> Through •=> melyik szólam (Staff) melyik ütemének (Measure) melyik ütéséig (Beat: 2) akarjuk valamilyen szerkesz­ tés céljából a különféle elemeket kijelölni. Ezzel a kijelöléssel a meg nem jelenített, vagyis az elrejtett elemek is kijelölésre kerülnek.

72


FINALE 2009

Második lecke

Mass Edit Tool + Selection Tool = Selection Tool

Ez a néhány sor azok számára íródott, akiknek már volt dolguk a Finale 2008 előtti verziók valamelyikével, ugyanis a Finale 2008-as verziójától „egybegyúrták" a régebbi verziókból ismert Mass Edit Tool (vagy a még régebbi verziókban található Mass Mover Tool) és Selection Tool eszközöket, ami nem is olyan meglepő, hiszen mindkettő a kijelölés eszközeként volt ismert. A Mass Edit Tool aktivizálásakor megjelenő MassEdit menü sem található már meg a 2008-as verzió óta. A MassEdit menü parancsai nagyrészt az Utilities menübe kerültek, de néhányat megtalálunk az Edit menüben is. Természetesen a 2008-as előtti verziók Selection eszközének funkciói megmaradtak. így az „új" (egybegyúrt), egységesen Selection Tool-ként megismert eszközzel a fentebb említetteken kívül a következőkben ismertetett kijelölési lehetőségek is megvalósíthatók. A Selection Tool segítségével lehetőségünk van a kotta szinte valamennyi elemének kijelölésére, mozgatására (az előjegyzés, és az ütemmutató kivételével) és szerkesztésére. A következő ábra az előjegyzés, az ütemmutató és az előadási utasítás kijelölt állapotát mutatja.

Amennyiben kattintunk a mozgatni kívánt elemre, akkor azt vonszolással vagy a nyíl billentyűk segítségével a megfelelő helyre pozícionálhatjuk (az előjegyzés és az ütemmutató kivételével). Amennyiben duplán kattintunk valamelyik elemre, akkor aktivizálódik az az eszköz, amellyel az adott elemet beírtuk, lehetőséget biztosítva a kiválasztott elem szerkesztésére.

A kijelölt elem szerkesztését (cseréjét) a helyi menü segítségével is megvalósíthatjuk, ha a Selection Tool aktív állapotában az egér jobb gombjával kattintunk a szerkeszteni (cserélni) kívánt elemre. Ezzel az eljárással egyszerűbb például az ütemmutatók és az előjegyzések cseréje.

A 2008-ast megelőző verziók Mass Edit Tool és Selection Tool eszközeinek összevonása következtében némileg módosult (bővült) a helyi menük kínálata is.

73


FINALE 2009

Második lecke

A Selection Tool-ban használatos, speciális billentyűparancsok

és kattintások:

A Selection Tool aktivizálása [Ctrl+Shift+A] Az alapértelmezett pozíció visszaállítása [Backspace] Ha két elem fedi egymást, akkor kattintsunk az elemre és a [+] vagy a [-] gombokkal válthatunk a fedésben levő elemek között.

A másolás lehetőségei A Finale 2009-ben több lehetőségünk is van a beírt elemek mozgatására, másolására: 1. A másolni kívánt zenei részlet kijelölését követően kattintsunk az Edit menü •=> Copy (Másolás) [Ctrl+C], vagy Cut (Kivágás) [Ctrl+X] parancsára (e parancsok végrehajtását követően a kijelölt részlet vágólapra kerül), majd a másolási hely első ütemének kijelölése után az Edit menü •=> Paste (Felülírás) [Ctrl+V] opciójára. Amennyiben a kijelölt zenei részletet többször (sokszor) szeretnék egymás után lemásolni, akkor válasszuk az Edit menü •=> Paste Multiple (Sokszoros beillesztés) [Ctrl+Alt+V] opcióját, a másolni kívánt zenei részlet vágólapra helyezése [Ctrl+C], valamint a másolási hely első ütemének kijelölése után. 2. Vonszolással Jelöljük ki a másolni kívánt ütemeket, majd egérrel húzzuk rá azokra az ütemekre, ahova másolni szeretnénk azokat. Amikor a célterület ütemei körül megjelenik egy vastag világoszöld keret (ez csak teljes kijelölt ütemek /többszólamú zene esetén minden szólam adott ütemének kijelölésekor/ teljes ütembe másolása esetén lesz látható, egyéb esetben vastag fekete keret jelenik meg a célterület ütemei körül), akkor felengedhetjük az egér gombját, minek következtében bemásolódnak a kijelölt ütemek (másolás közeli, szomszédos ütemekbe). 3. A [Ctrl] vagy a [Ctrl+Shift] billentyűkombináció segítségével A másolni kívánt rész kijelölését követően, a [Ctrl] (szűrés nélkül) vagy a [Ctrl+Shift] (szűréssel) billentyűk nyomva tartása közben kattintsunk a célütemek első ütemére (másolás távolabbi ütemekbe) Sokszoros másolás (Paste Multiple) Egy zenei részlet többszöri (sokszori) másolása esetén válasszuk az Edit menü •=> Paste Multiple [Ctrl+Alt+V] parancsot. Első lépésként jelöljük ki a másolandó szakaszt, helyezzük vágó­ lapra [Ctrl+C], jelöljük ki a másolási hely kezdő ütemét, majd válasszuk az említett, Paste Multiple parancsot. A megjelenő Paste Multiple párbeszédablakban megadhatjuk, hogy a vágólapra helyezett részt a program hányszor másolja le. Lehetőségünk van

74


FINALE 2009

Második lecke

csak vízszintesen (Horizontally), csak függőlegesen (Vertically), vagy vízszintesen és függőlege­ sen is beilleszteni a vágólapra másolt zenei részletet a Times előtti mezőben megadott értékben (darabszámban), vagy a teljes kottában (vízszintesen végig: To the end of the score; függőlegesen a legalsó szólamig: To the bottom of the score).

A másolandó elemek szűrése A másolandó elemekről az Edit menü •=> Edit Filter [Ctrl+Shift+Alt+F] párbeszédablakában dönthetünk. Ez a dialógusablak a [Ctrl+Shift] billentyűkombináció segítségével történő másolás­ kor automatikusan megjelenik.

Notes and rests Hangok és szünetek • Tuplet Definition Hangj egycsoportok • Cross-staff notes Cross-staff hangok (másik szólamba „áthúzott", megjelenített hangok) Markings Ütemekhez és hangokhoz rögzített elemek • Articulations Artikulációs jelek • Chords & Freatboards Akkordjelzések, számozott basszus, gitár fogásmód-jelzések • Measure Expressions Ütemekhez rögzített előadási utasítások

75


Második lecke

FINALE 2009

• Note Expressions Hangokhoz rögzített előadási utasítások • Smart Shapes (Assigned to Measures) Ütemekhez rögzített Smart Shapes jelek (pl.: crescendo - decrescendo jelek stb.) • Smart Shapes (Assigned to Notes) Hangokhoz rögzített Smart Shapes jelek (pl.: legato kötőívek) Text Szövegek • Lyrics Dalszöveg • Text Blocks (Assigned to Measures) Az ütemekhez rögzített egyéb szövegek Special Alterations Különleges, speciális beállítások • Beam Extensions Megnyújtott gerendák • Dot Alterations Elmozdított pont • Notehead, Accidental and Tablature String Alterations Kottafejek, módosítójelek és a tabulatúra hangok százalékos átalakítása • Secondary Beam Breaks Második, harmadik gerenda törése • Stem and Beam Alterations Szárak és gerendák százalékos átalakítása • Tie Alterations Átkötés kötőívének elmozdítása MIDI Data MIDI események • Continuous Data Folyamatos MIDI paraméterek • Performance Data Midi bejátszás esetén a bejátszott előadási adatok • Tempo Changes Tempóváltások Graphics (Assigned to Measures) Az ütemekhez rögzített grafikák, képek Ossia Measures (Assigned to Measures) Az ütemekhez rögzített Ossia ütemek Staff Styles Szólamstílusok (ha engedélyeztük)

76


FINALE 2009

Második lecke

Measure Settings (Stack Selection Only) Az ütemekben végrehajtott különféle beállítások, melyek partitúránál az összes, vertikálisan kijelölt ütem esetén működnek • Barline Styles Ütemvonal stílusok • Extra Space Az ütemek elejére és végére „beszúrt" távolságok • Key Signatures Előjegyzések • Measure Number Positioning & Enclosures Az ütemszámok elmozdítása és bekeretezése • Measure Widths A másolandó ütemek szélessége • Note Positioning E parancs csak abban az esetben alkalmazható, ha az Automatic Music Spacing kikapcsolt állapotban van. Ekkor a hangok közötti - a Music Spacing paranccsal, illetve a hangok fogantyúinak húzásával létrehozott - távolságokat tudjuk átmásolni. • Page Breaks Oldaltörés (a szisztémák új oldalra történő áthelyezése) • Repeats Ismétlőjelek, ismétlési utasítások • Split Points Ütem-töréspontok • System Breaks Szisztéma-töréspontok Copy Clefs Itt a kulcsok másolásáról dönthetünk a következők szerint: Always (mindig), Never (soha), When Clef Changes (kulcsváltás esetén). £ párbeszédablak lehetőséget ad arra, hogy a kijelölt kotta egyes elemeit külön is másolni tudjuk, vagy másolás során a szükségtelen elemek másolását letiltsuk.

77


Második lecke

FINALE 2009

Másolás A megfelelő ütemek kijelölése után a [Ctrl+C] (Copy = Másolás) vagy [Ctrl+X] (Cut = Kivágás), majd a [Ctrl+V] (Paste = Felülírás) parancsokkal, Vonszolássál a [Ctrl] vagy a [Ctrl+Shift] + kattintással a kijelölt ütemek tartalmának minden egyes elemét másolni tudjuk az Edit menü => Edit Filter [Ctrl+Shift+Alt+FJ párbeszédablak beállításainak függvényében. Másolás Vonszolással (közeli, szomszédos ütemekbe) Jelöljük ki a másolandó ütemeket, majd vonszolással húzzuk rá a célütemekre, melyek körül (teljes kijelölt ütemek teljes ütembe másolása esetén) egy vastag világoszöld keret lesz látható. A másolás eredménye az alsó kottapéldán található.

Ütemrész (nem teljes ütem), vagy teljes kijelölt ütemek ütemrészre (nem teljes ütembe) történő vonszolásakor a célütemek körül vastag fekete keret jelenik meg. Ekkor a másolás eredménye is más lesz.

Amennyiben a kijelölt elemek és a célterület távolabb vannak egymástól, akkor célszerű a [Ctrl] vagy a [Ctrl+Shift] + kattintásos módszert alkalmazni, vagy az aktív ablak számára még egy ablakot megnyitni a Window menü •=> New Window parancsával, majd megnyomni a Window menü "=> Tile Horizontally (vízszintes ablakelrendezés) parancsot. Ekkor az alább látható kép szerinti ablakelrendezést kapjuk.

78


FINALE 2009

Második lecke

így lehetőségünk nyílik arra, hogy egyazon dokumentum két különböző részét egyszerre láthassuk. Állítsuk be az egyik ablakban a másolni kívánt részt, a másikban pedig a másolás helyét. A másolandó elemeket tartalmazó ütemek kijelölése után bármelyik másolási eljárást választhatjuk. Ezt a módszert használhatjuk különböző fájlokba történő másolás esetén is.

Törlés A hangok és a hangokhoz rögzített egyéb elemek törlése A beírt hangokat, a hangokhoz és az ütemekhez rögzített elemeket legegyszerűbben úgy törölhetjük kottánkból - a kijelölést követően - , hogy megnyomjuk a [Backspace] billentyűt. Ekkor a hangok és a hangokhoz, ütemekhez rögzített egyéb elemek (artikulációs jelek, kötőívek) is törlődnek a kijelölt ütemekből. A másoláshoz hasonlóan lehetőségünk van a kotta minden elemét egyszerre vagy külön-külön is kitörölni. Az Edit menü •=> Clear Selected Items parancsának párbeszédablaka teljesen megegye­ zik a másolásnál ismertetett Edit Filter párbeszédablak tartalmával, csupán csak a Copy Clefs opció hiányzik. Kijelölés után az Edit menü •=> Clear Selected Items parancs •=> Clear Selected Items párbeszédablakában pipáljuk ki a törölni kívánt opciókat, és nyomjuk meg az OK gombot.

Amennyiben kijelölés után a [Delete] billentyűt nyomjuk meg, törlődnek az ütemek is a hangokkal és egyéb adatokkal együtt. Több szólamsorból álló művek esetén ez csak akkor valósul meg, ha a partitúra adott üteme minden szólamsorban kijelölésre kerül. Ha véletlenül mégis kiadnánk ezt a parancsot (Delete), akkor a [Ctrl+Z] (Undo) billentyűkom­ bináció megnyomásával visszaállíthatjuk az előző állapotot.

79


FINALE 2009

Második lecke

Most már tudjuk, hogyan is másolhatunk. Jelöljük ki valamelyik ismertetett módszerrel az első négy ütemet, majd a számunkra legszimpatikusabb másolási eljárással másoljuk be a célütemek­ be. Ebben az esetben személy szerint a [Ctrl+Shift] + kattintásos módszert ajánlanám, mivel ekkor megjelenik az Edit Filter dialógusablak, ahol - az előbb elmondottak értelmében lehetőségünk nyílik a másolni nem kívánt elemek letiltására. Esetünkben ez az ismétlőjelre és a Split Measure dialógusablakban beállított láthatatlan ütemvonalstílusra vonatkozik, melyekre nincsen szükségünk a dal utolsó ütemének végén. Ezért az Edit Filter párbeszédablak második oszlopának Barline styles és Repeats opciója elől vegyük ki a pipát, majd nyomjuk meg az OK parancsgombot.

M »

-

mmn

-

F — 1

"•

Az ismétlőjel eltüntetését - az utolsó ütem végéről - manuáli­ san is elvégezhetjük, amennyiben nem az említett másolási eljárást választottuk. Aktivizáljuk a Repeat Tool-X, majd kattintsunk jobb egérgombbal az ismétlőjel fogantyújára. A megjelenő helyi menüben válasszuk a Delete opciót.

A záróvonal kiírását - szintén csak akkor, ha nem az általam ajánlott másolási eljárást alkalmaztuk - a Measure Tool aktivizálása után tehetjük meg. Kattintsunk az egér jobb gombjával az utolsó ütemre, majd a megjelenő helyi menüben mutassunk a Barline opcióra, végül az előugró almenüből válasszuk a Final parancsot. Alap esetben a Document menü •=> Document Options [Ctrl+Alt+A] •=> Barlines párbeszédablakának Ali Barlines keretében a Final barline at end of piece (Záróvonal megjelenítése a fájl utolsó ütemének végén) opció kijelölt állapotában megjele­ nik a záróvonal a fájl utolsó ütemének végén.

Már csak el kell mentenünk új dokumentumunkat: pl.: J. S. Bach - Parasztkantáta (Részlet 2), és végeztünk második feladatunkkal.

80


FINALE 2009

Harmadik

Harmadik

lecke

lecke

A következő kottapélda segítségével megtanuljuk a hangjegycsoportok (triolák, kvintolák, szeptolák) beírását vonalrendszerünkbe, megismerkedünk a Speedy Entry Tool egy másik beviteli lehetőségével, valamint megtanuljuk a módosított hangok beírását is. A következő kottapélda Róbert Schumann Karnevál című művéből idéz.

Speedy Entry Tool 2 2. Kottázás a numerikus számbillentyűk és az abc-s hangoknak megfelelő betű-billentvflk használatával A Speedy Entry Tool e beviteli módjánál mindkét kezünkre szükségünk lesz, hiszen a célke­ resztet nem a nyíl-billentyűk segítségével, hanem az alább ismertetett módon, a megfelelő betűk lenyomásával állíthatjuk a kívánt hangmagasságra. Előtte azonban kapcsoljuk be a [Caps Lock] billentyűt és váltsunk amerikai billentyűzetkiosztásra (vagy a tálcán található „ Hu "-ra kattintani és kiválasztani az „En" lehetőséget, vagy (általában) az [Alt+Shift] billentyűkombináció segítségével). Erre azért van szükség, mivel az amerikai billentyűzetkiosztás eltér a magyartól, s csak így működnek megfelelően az alábbi billentyűk. Ez valamivel gyorsabb kottázást tesz lehetővé, persze csak abban az esetben, ha kellőképpen elsajátítottuk a billentyűparancsokat.

81


FINALE 2009

Harmadik lecke

Az [ I ] billentyű aktív állapotában a nagy C-től az egyvonalas H-ig, a [ K ] billentyű esetében a kis C-től a kétvonalas H-ig, a [, ] billentyű lenyomásával pedig az egyvonalas C-től a háromvo­ nalas H-ig kottázhatunk. Az [I], [K] és [,] billentyűk tehát oktávváltó billentyűkként funkcionálnak. Az abc-s hangneveket, vagyis az illesztővonal célkeresztjét a fentebb ismertetett betű billentyűjé­ vel állíthatjuk a megfelelő hangmagasságra, majd ezután nyomjuk meg a ritmusérték-számot a numerikus billentyűzeten a bekottázandó hang értékének megfelelően.

Hangjegycsoportok kottázása A leggyakoribb hangjegycsoportunk a triola, azonban a többi hangjegycsoport (kvartola, kvintola, szextola, szeptola, oktola) megjelenítését is az alább leírtak szerint tudjuk majd megvalósítani a Speedy Entry Tool-\a\. A [Ctrl] billentyű nyomva tartása közben nyomjuk meg a hangjegycsoportnak megfelelő számot a betűk feletti számbillentyűzeten, majd kottázzuk le hangjegy csoportunk hangjait. Sajnos ezzel a beviteli móddal - MIDI billentyűzet nélkül - nincs lehetőség a hangjegycsoportok folyamatos beírására, vagyis szintetizátor hiányában minden egyes hangjegycsoport beírásánál végre kell hajtani az előbb említett beírási sorrendet.

Azt, hogy éppen milyen hangjegycsoportot alkalmazunk, a szer­ kesztőkeret jobb felső sarkában látható szám mutatja. Ez érte­ lemszerűen triolánál a hármas, kvintolánál az ötös, szeptolánál a hetes (mint ahogy ezen a képen is látható).

Miután megismerkedtünk egy újabb beviteli (kottázási) móddal és a hangjegycsoportok beírásá­ nak lehetőségével, kezdjük el harmadik példánkat. Nyissuk meg a Finale 2009 programot, s a megjelenő Launch Window párbeszédablakban kattintsunk a Templates gombra. Válasszuk sablonunkat (kattintsunk rá kétszer), majd a megjelenő Setup Wizard •=> Score Settings ablakának opcióit állítsuk be az alábbiak szerint.

Ezután már kezdhetjük is a kottázást. A hangjegycsoportokat az előbb elmondottak szerint, a mó­ dosított hangokat pedig a következő oldalakon található billentyűparancsokkal hozhatjuk létre.

82


FINALE 2009

Harmadik

lecke

Módosítás Az alábbi parancsok mindig relációt jelentenek, attól függően, milyen hangot módosítunk.

[+] •=> Félhangonkénti lépésekben felfelé. A [+] billentyű egyszeri megnyomásával félhanggal felfelé módosíthatunk, kétszeri megnyomásával két félhanglépéssel felfelé, stb. Egyszeri félhangnyi módosítás felfelé az [S] (Sharp = kereszt) billentyűvel is megvalósítható.

[Ctrl+Shift] + [+] Egy ütemen belül az összes azonos magasságú hangot felfelé módosítja az illesztővonaltól jobbra.

[—] <=> Félhangonkénti lépésekben lefelé. A [-] billentyű egyszeri megnyomásával félhanggal lefelé módosíthatunk, kétszeri megnyomásával két félhanglépéssel lefelé, stb. Egyszeri félhang­ nyi módosítás lefelé az [F] (Fiat = bé) billentyűvel is megvalósítható.

[Ctrl+Shift] + [-] Egy ütemen belül az összes azonos magasságú hangot lefelé módosítja az illesztő vonaltól jobbra.

83


Harmadik lecke

FINALE 2009

[*] Eltünteti, illetve megjeleníti az aktuális előjegyzést (módosítást). Amennyiben nincs előjegyzés (módosítás), feloldójelet helyez a hang elé.

[N] (Natural = feloldás) Megszünteti az előjegyzés (módosítás) hatását. A törzshang elé feloldójelet az [A] billentyű megnyomásával is illeszthetünk.

[P] (Parentheses = kerek zárójel) Zárójelbe teszi a módosítójelet, s visszavonja azt, ha a célkereszttel ráállunk egy módosított hangra. Törzshang esetén zárójeles feloldójelet helyez az adott hang elé.

Szünetérték beírása [Backspace] A beírt hangot - értékének megfelelően - szünetté alakítja.

[Ctrl + Shift] + [betűk feletti számok] Szünet bevitele közvetlenül (hangok beírása és az azokat szünetté alakító Backspace billentyű alkalmazása nélkül).

84


FINALE 2009

Negyedik lecke

Negyedik

lecke

Ebben a leckében megismerkedünk az előadási utasítások, dinamikai- és egyéb jelek, valamint az artikulációs jelek beírásának lehetőségeivel, a legato kötő ív, a crescendo - decrescendo jelzések beillesztésével, az előkék beírásával, s tovább bővítjük sablonunkat is. Kezdjük mindjárt ezzel. Vegyük át, milyen beállításokat végeztünk el eddig. APage Format for Score párbeszédablak beállításai: - Oldalbeállítás (A4) - Oldalmargók és szisztémamargók beállítása - A szisztémák és az oldalakon megjelenő elemek százalékos nagyságának módosítása - A szisztémák közötti (fölötti) távolság létrehozása A 4/4-es (illetve a 2/2-es) ütemmutató beállítása alapértelmezett ütemmutatóként a Document menü •=> Document Options •=> Time Signatures párbeszédablakban.

A megfelelő ütem- és hangelrendeződés automatizálása érdekében az Edit menü •=> Program Options •=> Edit párbeszédablak •=> Music Spacing and Update Layout keretében az Automatic Update Layout és az Automatic Music Spacing opciók aktivizálása. Az ütemek szélességének beállítása a Document menü => Document Options •=> Music Spacing párbeszédablak Minimum Measure Width mezőjében (0-10).

Sablon megnyitása, módosítása Egy sablont és a sablonban tárolt információkat úgy módosíthatunk, hogy megnyitjuk magát a sablont, módosítjuk a kívánt beállításokat, illetve újakkal bővítjük azokat, majd ismételten elmentjük sablonunkat (sablonként!). Ez a következőképpen történik: Egy sablont ugyanúgy kell megnyitni, mint egy dokumentumot, vagyis a File menü •=> Open [Ctrl + O] parancsával. A megjelenő dialógusablakban keressük meg a megfelelő mappát (ahova sablonjainkat mentettük), majd a Fájl típusa legördülő listából a Finale Template File (*.ftm) lehetőséget válasszuk. Ekkor látható lesz létrehozott sablonunk a „Hely" alatti mezőben. Kattintsunk rá duplán és végezzük el a szükséges beállításokat, módosításokat. Természetesen sablonunkat megnyithatjuk a program indulásakor megjelenő Launch Window párbeszédablak •=> Templates vagy Default Document gombjára kattintva, de akár a File menü •=> New •=> Default Document vagy Document From Template opciójával is. A szerkesztést követően a fájl ugyanazon a néven újból elmenthető.

85


Negyedik lecke

FINALE 2009

Sablon beállításainak bővítése Meghatározhatjuk, hogy milyen kottázó fontot használjon a program munkánk során. A Document menü •=> Set Default Music Font opciójának aktivizálása után választhatjuk ki azt, hogy alapértelmezetten melyik kottázó fontot használja a program. Amennyiben egy másik kottázó fontot választunk, akkor a Finale automatikusan frissíti a zenei karakterek ablakait a kiválasztott kotta-fontkészletnek megfelelően. Kottázó fontkészlet kiválasztása A Finale 2009 programban, az alábbiakban ismertetett négy kottázó fontkészlet áll rendelkezé­ sünkre, amelyek közül kiválaszthatjuk az elvárásainknak, ízlésünknek legmegfelelőbbet. Vannak úgynevezett kiegészítő fontkészletek is: ezek a Seville és a Tamburo. A kotta-fontkész­ letek jelentőségéről a későbbiek folyamán még lesz szó. Az említett kotta-fontkészletekben található zenei karakterek táblázatát a függelékben találjuk.

Engraver

Jazz

Maestro

Petrucci

86


FINALE 2009

Negyedik lecke

A Font párbeszédablak Font mezőjében, az alapértel­ mezettként megadott Maestro fontkészletet cseréljük ki a Petrucci fontra.

Ezt most csak a gyakorlás kedvéért tegyük meg, természetesen akinek szimpatikusabb a Maestro fontkészlet, az nyugodtan visszaállíthatja majd, vagy választhat egy másikat a négy közül. Ahhoz, hogy a dinamikai-, az artikulációs és egyéb jeleket használni tudjuk be kell tölteni a megfelelő könyvtárakat (amelyekben a Finale 2009 program a különféle beállításokat tárolja) az alábbi módon: File menü •=> Load Library kétszer kattintani a most alapértelmezettként beállított Petrucci Font mappára <=> kétszer kattintani a mappában található Text Expressions fájlra. Látszólag nem történik semmi, azonban a program betöltötte a megfelelő jeleket. Végezzük el ismét az előbbi feladatot azzal a különbséggel, hogy a Petrucci Font mappából az Articulations opciót választjuk. Célszerű ezzel a módszerrel a Text Repeats elemeit is betölteni, hogy ne kelljen azzal sem foglalkozni a későbbiekben. Minderre azért van szükség, mivel sablonunk létrehozásakor egy teljesen üres dokumentumot hoztunk létre {File menü •=> New <=> Document Without Libraries), amely semmiféle beállítást sem tartalmaz.

A kulcs, előjegyzés, ütemmutató közötti távolság módosítása

Érdemes a kottasor elején megjelenő jelek (kulcs, előjegyzés, ütem­ mutató) közötti távolságokat is megváltoztatni, hiszen alapbeállítás szerint (felső példa) kicsit távol vannak egymástól ezek az elemek.

Kulcs

A Document menü •=> Document Options Clefs párbeszédablak => Spacing keretében a kulcs előtti (Before Clef valamint utáni (After Clef távolságot, térköz-értéket módosíthatjuk.

87


Negyedik lecke

FINALE 2009

Előjegyzés •=> Document Options - Key Signatures

párbeszédablak

A Document menü •=> Document Options ^> Key Signatures párbeszédablak megjelölt két mezőjében az előjegyzés előtti (Before) valamint utáni (After) távolságot, térköz­ értéket határozhatjuk meg.

Epárbeszédablak

további beállítási

lehetőségei

• Display key signature only on first staff system Csak az első szisztémában (sorban) jeleníti meg az előjegyzés(eke)t • In C, display naturals at start of staff system Amennyiben a sor végén C-dúr hangnembe történik a hangnemváltás, akkor a következő szisztéma (sor) elején a Finale kiírja a feloldójel(ek)et

• Redisplay key signature if only mode is changing A Finale olyankor is jelzi a hangnemváltást, ha a régi és az új hangnem előjegyzése azonos (pl. c-mollról Esz-dúrra történő hangnemváltás esetén) • Cancel outgoing key signature Feloldójelekkel jelzi a megszűnő előjegyzés(eke)t

88


FINALE 2009

Negyedik lecke

• Display courtesy key signature at end of staff system Kikapcsolt állapotban nem jelzi sorok végén az előjegyzésváltást

• Preserve octave when simplifying keys Amennyiben transzponáló hangszer szólamot készítünk és kiválasztjuk a Staff Transpositions ablakban a Simplify Keys opciót, egyes ritka esetekben a Finale bizonyos hangokat egy oktávval „elír". Ennek elkerülése céljából válasszuk ki ezt a Preserve octave when simplifying keys nevezetű opciót. Korábbi verziókból konvertált fájloknál ez az opció nincs kijelölve, tehát érdemes pótolni azt. • Space After Cancelled Key Az előjegyzésváltáskor kiírt feloldójel(ek), és az új előjegyzés közötti távolság adható meg • Space Between Key Signature Accidentals Az előjegyzések közötti távolság nagysága módosítható • Extra Space Between Key and Time Signature Ez az opció újabb távolság beírására ad lehetőséget az előjegyzés és az ütemmutató (Time Signature) között Music Characters A legördülő listában beállított módosítójel-fajtának a karakterét változtathatjuk meg a Select gombra kattintva

Ütemmutató

A Document menü ^> Document Options ^> Time Signatures párbeszédablak meg­ jelölt két mezőjében az ütemmutató előtti (Before) valamint utáni (After) távolságot állíthatjuk be.

89


Negyedik lecke

FINALE 2009

Alapértelmezett ütemmutató-beállítás • Abbreviate Common Time To • Abbreviate Cut Time To Ismételten megemlítem, hogy a 4/4 illetve a 2/2 ütem­ mutatót kétféleképpen jeleníthetjük meg kottánkban: 4/4 vagy C, illetve 2/2 vagy „vágott" C (alla breve). Hogy ezek közül melyik legyen az alapértelmezett, azt az előző oldal alján látható Time Signatures dialógus­ ablakban határozhatjuk meg. Amennyiben az Abbreviate Common Time (4/4) illetve az Abbreviate Cut Time (2/2) opciókat bejelöljük, akkor a C illetve a „vágott" C lesz az alapértelmezett. Ettől függetlenül kitehetjük azonban a nem alapértelmezett ütemmutatót is az itt látható Time Signature párbeszédablak segítségével.

Hangjegycsoportok megjelenésének beállítási lehetőségei Célszerű a Tuplets párbeszédablakban az alább látható beállításokat elvégezni annak érdekében, hogy a hangjegycsoportokat megjelenítő számértékek a lefelé álló szárak, vagyis alsó gerendák esetében is megfelelően jelenjenek meg.

Default Appearance (Alapértelmezett külső megjelenés) • Number Itt határozhatjuk meg, hogy a hang­ jegycsoportok fölött/alatt milyen je­ let használjon a program: Nothing (semmit); Number (számot); X:Y (a beállított számarányt, például = 3:2)

90


FINALE 2009

Negyedik lecke

• Shape (Alakzat) Ebből a legördülő listából választhat­ juk ki, hogy milyen kapocsfélét jele­ nítsen meg a Finale a hangjegycso­ portok beírásakor: Nothing = semmit; Slur = kötőívet; Bracket = kapcsot • Break slur or bracket Pipáljuk ki ezt az opciót, ha a kötőívet vagy kapcsot a hangjegycsoportok számának elhelyezése érdekében meg kívánjuk törni (a fentebb látható módon) • Always use specifled shape Mindig használja a Shape mezőben megadott alakzatot (semmit, kötőívet, kapcsot) • Bracket unbeamed notes only Csak gerenda nélküli hangok esetében használjon kapcsot • Never bracket beamed notes on beam side Soha ne használjon kapcsot gerendás hangok esetében a gerenda felőli oldalon Default Piacement (Alapértelmezett elhelyezés) Stem/Beam Side (a szár/gerenda felőli oldalon); Note Side (a kottafej felőli oldalon) Above (felülre); Below (alulra) • Avoid Staff Kerülje a vonalrendszert • Allow Horizontal Drag Jelöljük ki ezt az opciót, ha a hangjegycsoportok fogantyúit (szám, kötőív, kapocs) vízszintesen is el kívánjuk manuálisan mozdítani. Amennyiben nincs kijelölve ez az opció, akkor csak függőlegesen mozgathatjuk az említett jeleket. Bekapcsolt állapotban tehát a kijelölt fogantyút minden irányba vonszolhatjuk, azonban ha lenyomva tartjuk a [Shift] billentyűt vonszolás közben, akkor mindig csak a megkezdett irányba tudjuk elmozdítani a hangjegycsoportokat megjelenítő jelzéseket (vagy vízszintesen, vagy függőlegesen). • Use Bottom Note Válasszuk ezt az opciót, ha a hangjegycsoportok legalsó hangjától kívánjuk a hangjegycsoportot megjelenítő Shape és Number távolságát beállítani. Ez az opció gerendás hangok esetében csak akkor érvényesül, ha a Default Piacement legördülő listából a Manuál opciót választottuk, illetve ha gerenda nélküli hangjegycsoportokra alkalmazzuk azt. Ez a beállítás transzponálás esetén követni fogja a kottát. Default Position (Alapértelmezettpozíció) Tuplet A hangjegycsoportokat megjelenítő számérték helyzetének vízszintes (H) és függőleges (V) pozicionálása. • Ignore horizontal number offset Amennyiben a kijelölt hangjegycsoportnál nem kívánjuk alkalmazni az ablak alján található, Horizontal Number Offset keret erre vonatkozó beállításait, akkor pipáljuk ki ezt a parancsot. Shape A hangjegycsoportokat összefogó kötőív vagy kapocs vízszintes (H) és függőleges (V) beállítása • Always fiat A kapocs mindig vízszintesen jelenik meg

91


Negyedik lecke

FINALE 2009

• Bracket full duration A kapocs megnyújtása a ritmusérték hosszúságának megfelelően (2. és 4. ütem)

Left Hook • Right Hook A kapocs elején (bal felén, Left Hook) és végén (jobb felén, Right Hook) a függőleges vonal (kampó) hosszúságát állíthatjuk be. Ha a Match length of hooks (hosszúság igazítása) opció bekapcsolt állapotban van, akkor a bal kampó (Left Hook) megváltoztatásakor a jobb kampót (Right Hook) automatikusan hozzáigazítja a bal kampóhoz a Finale. Left Extension • Right Extension A kapocs elejének (bal felének, Left) és végének (jobb felének, Right) mozgatá­ sára van lehetőségünk Horizontal Number Offset A hangjegycsoportok fölött (Upstem), és alatt (Downstem) megjelenő számérték jobbra (pozitív szám estén) vagy balra (negatív szám esetén) történő elmozdítását végezhetjük el. Tehát itt állíthatjuk be alapértelmezetten, hogy a hangjegycsoportokat megjelenítő szám vízszintesen hogyan helyezkedjen el. • Bracket Thickness A hangjegycsoportokat összefogó kapocs vonalvastagságának beállítása Ha a szükséges beállításokat alapértelmezett beállításként kívánjuk elkészíteni, akkor azt a Document Options •=> Tuplets párbeszédablakában sablonunkban tegyük meg. Ennek a Tuplets nevezetű dialógusablaknak a beállításait - amennyiben nem sablonban készítettük el - mindig kottázás előtt végezzük el. így minden létrehozandó hangjegycsoport elvárásainknak megfele­ lőenjelenik majd meg a kottában. Amennyiben valamely hangjegycsoportunkat módosítani kívánjuk, aktivizáljuk a Tuplet Tool-t, kattintsunk a hangjegycsoport első hangjára, majd duplán az ekkor megjelenő fogantyúra. A felbukkanó Tuplet Definition párbeszédablakban módosíthatjuk beállításainkat. A Tuplet Definition párbeszédablak Reset gombjával a Document Options •=> Tuplets párbeszédablak paraméterei aktivizálódnak. Ha kottázásunk befejezését követően elégedetlenek lennénk a hangjegycsoportok kinézetével, megváltoztathatjuk azokat - az előbb említett módon - a Tuplet Deftnition dialógusablakban, egyesével. Lerövidíthetjük a Tuplet Deftnition dialógusablak minden egyes hangjegycsoportnál történő kitöltését azzal, hogy a megfelelő paramétereket a Document Options •=> Tuplets párbeszédablakába írjuk be. Ezután kattintsunk a hangjegycsoport első hangjára, majd duplán a fogantyúra, s az elénk táruló Tuplet Deftnition dialógusablakban már nincs más teendőnk, mint megnyomni a Reset gombot. Ekkor a kijelölt hangjegycsoport a Document Options •=> Tuplets párbeszédablak beállításai szerint módosul.

92


FINALE 2009

Negyedik lecke

Legato kötőívek megjelenítésének beállítási lehetőségei Mivel a következő kottapéldában legato kötőívekre is szükségünk lesz, ezért annak paramétereit is megváltoztathatjuk ízlésünk szerint. Ehhez aktivizáljuk a Smart Shape Tool-t, s az ekkor megjelenő SmartShape menüből válasszuk a Smart Slur Options opciót. A Smart Slur Options párbeszédablak fontosabb beállítási lehetőségei a következők: Ebben a párbeszédablakban a legato kötőív opcionális beállításait módosít­ hatjuk, többek között a legato kötőí­ vek vonalvastagságát, megjelenésüket sortörés esetén, valamint azt, hogy milyen mértékben kerüljék el a vonal­ rendszer vonalait. Kiválaszthatjuk továbbá, hogy kívánjuk-e használni az Engraver kötőíveket, amelyek elkerü­ lik az ütközést a kottafejekkel és bizo­ nyos artikulációs jelekkel. Meghatározhatjuk azt is, hogy milyen távolság legyen a legato kötőív és egyéb elemek között. Slur System Breaks Ebben a keretben azt állíthatjuk be, hogyan jelenjen meg számunkra a legato kötőív sortörés esetén. • Avoid Staff Lines by at Least Itt adhatjuk meg, milyen távolságra kerüljön a legato kötőív vége a vonalrendszer szélső (alsó vagy felső) vonalától. • System End Adjustment A legato kötőív ütemvonal utáni hosszúságát módosíthatjuk a sor végén (jobbra) • System Start Adjustment A legato kötőív hosszúságát módosíthatjuk a sor elején (balra)

Thickness Ebben a keretben a legato kötőív vonalvastagságáról dönthetünk. • Thickness Left A legato kötőív bal felének vízszintes (H) és függőleges (V) vonalvastagsága. • Thickness Right A legato kötőív jobb felének vízszintes (H) és függőleges (V) vonalvastagsága. Slur Tip • Tip Width A legato kötőív végeinek vastagsága.

93


Negyedik lecke

FINALE 2009

• Tips Avoid Staff Lines By Itt arról dönthetünk, hogy a legato kötő ív vége milyen mértékben kerülje el a vonalrendszer vonalait. Ennek mértékegységét is kiválaszthatjuk az Units melletti legördülő listából. Use Engraver Slurs Ezt a keretet használjuk a kotta egyéb elemeivel való ütközés elkerülése érdekében, amelyek lehetnek zászlók, szárak, kottafejek, módosítójelek. Ha ezt az opciót választjuk, az alábbi beállítások lesznek érvényesek a legato kötőívek átformálására az ütközések elkerülése céljából. A manuálisan, általunk átformált legato kötőívekre nem lesznek hatással a beállítások. Amennyiben az általunk elmozdított, átformált legato kötőíveket is módosítani kívánjuk eme opció segítségével, akkor azokat először állítsuk vissza eredeti pozíciójukba (az átalakítani kívánt legato kötőíveket tartalmazó ütemek kijelölése után, amit a Selection Tool aktív állapo­ tában valósíthatunk meg) az Utilities menü •=> Check Notation •=> Remove Manual Slur Adjustments parancs segítségével. • Space Around Objects Itt állíthatjuk be, hogy milyen távolság legyen az Engraver kötőívek és a különféle elemek között Avoid accidentals (Módosítójelek elkerülése) • Space Around Accidentals Itt adhatjuk meg, hogy milyen távolság legyen az Engraver kötőívek és a módosítójelek között

Előkékre vonatkozó beállítási lehetőségek Mivel rövid és hosszú előkékre is szükségünk lesz, így mindenképpen változtassunk a Docu­ ment menü •=> Document Options •=> Grace Notes párbeszédablak alapértelmezett beállítá­ sain, hogy mindkét említett előke-fajtát kottázni tudjuk. Grace Note Size Ebben a mezőben az előkék nagyságát határozhatjuk meg százalékosan. Grace Note Offset on Entry Az előke kottafejtől mért távolságát módosíthatjuk. Grace Note Slash Thickness Az előkék szárát áthúzó kis vonalka (rövid előkék) vastagságának beállítása. • Always slash flagged grace notes Bekapcsolt állapotban csak rövid előkék kottázhatok, így ezt az opciót érdemes kikapcsolni. • Playback Duration Az előkék hangzásának hosszúságát állíthatjuk be a Set Duration gomb megnyomása után.

94


FINALE 2009

Negyedik lecke

A vonalrendszer vonalainak módosítása Nem szükségszerű, de megváltoztatható a fővonalak vonalvastagsága is. Ezt a Document menü •=> Document Options •=> Lines and Curves párbeszédablakban tehetjük meg az alábbiak szerint.

Line Thickness (Vonalvastagság) • Enclosures (Keretező) Az ütemszámokat, tájékozódási jelzéseket körülvevő keret vonalvastagságának módosítása. • Staff Lines (Vonalrendszer) A vonalrendszer vonalvastagságának beállítása.

Ledger Lines (Pótvonalak) • Thickness A pótvonalak vonalvastagságának beállítása.

A crescendo - decrescendo jelek beállítási lehetőségei A crescendo - decrescendo jelekkel kapcsolatosan a SmartShape menü •=> Smart Shape Options <=> Crescendo/Decrescendo keretben dönthetünk. • Opening Width Az említett jelek nyílásának szélességét adhatjuk meg. • Line Thickness E jelek vonalvastagságát módosíthatjuk. • Make Horizontal Eme opció bekapcsolt állapotában ezek a dinamikai jelzések vízszintesen írhatók be. Azonban kikapcsolva is lehetőségünk van az említett jelek vízszintes beírására, ha a beírás közben lenyomva tartjuk a [Shift] billentyűt.

Amennyiben az előbbi paraméterek megváltoztatását sablonban hajtjuk végre (és el is mentjük ezeket a beállításokat sablonunkban), abban az esetben nem lesz többé szükség ezen paraméterek módosítására. Gondoljunk csak bele, ha mindezt nem sablonban állítjuk be, milyen sok időnk elmenne minden egyes kottaírásunk alkalmával az itt leírt paraméterek módosítására. Természetesen a későbbiek során változtathatunk az itt javasolt értékeken, de ezek után már tudni fogjuk, mit hol kell megváltoztatni. A későbbiekben tovább bővítjük majd a beállítások sorát. Most mentsük el módosított sablonunkat a következőkben leírtak szerint.

95


Negyedik lecke

FINALE 2009

Sablon mentése A szerkesztést követően a fájl ugyanazon a néven újból elmenthető. Miután kiadtuk a mentés [Ctrl + S] parancsot, ne felejtsük el a Fájl típusa legördülő listából a Finale Template File (*.ftm) opciót ismételten kiválasztani, majd a „Hely" alatti mezőben az éppen módosított fájl nevére egyszer rákattintani, vagy beírni annak nevét a Fájlnév utáni mezőbe, végül megnyomni a Mentés gombot. Ekkor a program biztonsági kérdést tesz fel, hogy valóban szeretnénk-e megváltoztatni (felülírni) eredeti állományunkat. Válaszunk természetesen igen.

MIDI billentyűzet hozzárendelése a Finale 2009 programhoz

A személyi számítógép egyéb felhasználhatósága mellett sokféle elektronikus hangszerrel össze­ kapcsolható. Ezt a kapcsolatot egy szabványos csatlakozó segítségével, az úgynevezett MIDI (Musical Instrument Digital Interface = zenei berendezések digitális csatlakoztatása) csatlakozó­ val hozhatjuk létre. Tulajdonképpen a MIDI csatlakozóval képes a két eszköz (pl. egy MIDI billentyűzet és a számítógép) kommunikálni egymással. MIDI billentyűzet (Master keyboard) A MIDI billentyűzet (Master keyboard) egy olyan billentyűsor, amely önmagában nem ad ki hangot, csak úgynevezett MIDI üzeneteket/jeleket küld, ha játszunk rajta. Ezeket a jeleket a számítógép vagy más, csatlakoztatott MIDI eszköz szólaltja meg. Az alábbi képen egy Fatar TMK 37 típusú, három oktávos MIDI billentyűzet látható. Vannak olyan MIDI billentyűzetek pl. az említett Fatar TMK 37 - , amelyek csak MIDI OUT egységet tartalmaznak.

Szintetizátor A szintetizátorok nagy része ugyancsak képes MIDI üzeneteket küldeni, sőt lejátszani is. Azt, hogy egy szintetizátor alkalmas-e MIDI üzenetek továbbítására vagy fogadására, legegyszerűbben úgy dönthetjük el, hogy megnézzük a hátulját. Ha látunk rajta két vagy három darab ötpólusú DIN csatlakozó­ aljzatot, akkor minden valószínűség szerint az adott szintetizátor rendel­ kezik MIDI be- és kimenettel. Az egyik csatlakozó a kimenő MIDI (MIDI OUT) üzenetek továbbítására, egy másik pedig a bejövő MIDI (MIDI IN) üzenetek fogadására szolgál. A legtöbb szintetizátoron van egy harmadik fajta MIDI csatlakozó is, a MIDI THRU, ennek az a funkciója, hogy a beérkezett MIDI üzeneteket továbbküldje egy harmadik egység felé, mindenféle változtatás nélkül. Ennek a csatlakozónak akkor van jelentősége, ha kettőnél több eszközt szeretnénk felfűzni egy MIDI láncra.

96


FINALE 2009

Negyedik lecke

Csatlakoztatás Ahhoz, hogy a Finale 2009 programban található MIDI rendszer használható legyen, a hangkártyán kívül szük­ ségünk van tehát egy MIDI eszközre (pl. billentyűzetre), egy hangfalpárra vagy egy fejhallgatóra (mivel a MIDI billentyűzet nem ad ki hangot), és számítógépünk függvényeként MIDI interfészre vagy MIDI kábelre. A képen látható MIDI kábelt abban az esetben használjuk, ha joystick (soros) porttal rendelkező (nem alaplapra integrált) hangkártyánk van.

Amennyiben USB porton keresztül csatlakoztatjuk MIDI billentyű­ zetünket, abban az esetben MIDI interfészre lesz szükségünk.

Vannak azonban olyan MIDI billentyűzetek is (pl.: Miditech i2 Garagekeys), amelyek tartalmazzák ezt a MIDI átalakító egységet (MIDI interfészt), így ezek az eszközök standard USB összeköttetéssel kommunikálnak a PC-vel.

Amikor először elindul a Finale 2009 program, akkor automatikusan megjelenik a képernyőn a MIDI Setup (MIDI beállítás) párbeszédpanel, ami egyéb esetben a MIDI/Audio menü •=> Device Setup => MIDI Setup opciónál érhető el.

Itt jelölhetjük ki a Finale 2009 alkalmazás számára azokat a meghajtókat, amelyeket a programhoz hozzá akarunk rendelni. A MIDI bemenetnél (MIDI In) a MIDI beviteli eszközöket állíthatjuk be (a legördülő listából választhatjuk ki csatlakoztatott MIDI eszközeink közül a megfelelőt). A MIDI kimenetnél (MIDI Out) határozhatjuk meg azt a meghajtót, amellyel a Finale 2009 a MIDI billentyűzettel bevitt adatokat megszólaltatja. Ha azt szeretnénk, hogy a számítógép hangfalain legyen hallható a lejátszott zene, akkor válasszuk a Synth opciókat, vagy a Default MIDI Output Device opciót, de működőképes a fentebb beállított opció is. MIDI/Audio menü •=> Device Setup •=> MIDI Thru Ebben a dialógusablakban aktivizálnunk kell egy opciót ahhoz, hogy MIDI billentyűzetünk jeleit fogadni, ill. továbbítani tudja a Finale 2009 program a MIDI Setup párbeszédablak MIDI Out legördülő listájában beállított meghajtó felé. Tulajdonképpen az Off kivételével bármelyik opciót választhatjuk ahhoz, hogy hallható legyen MIDI billentyűzetünk hangja.

97


Negyedik lecke

FINALE 2009

Módosított hangok megjelenítése MIDI billentyűzet használata esetén MIDI billentyűzettel vagy szintetizátorral történő kottázáskor gyakorta előfordulhat, hogy valamelyik módosított hangunk nem megfelelően jelenik meg a kottában (mondjuk az „Asz" hang helyett „Gisz" lesz látható). Ebben az esetben az alább ismertetett beállítások lehetnek segítségünkre. A beírásra kerülő módosított hangokat MIDI billentyűzet haszná­ latakor az Edit menü •=> Enharmonic Spelling almenü parancsaival szabályozhatjuk, mind a Speedy Entry Tool, mind a Simple Entry Tool, mind pedig a HyperScribe Tool esetén. • Use Default Spelling Az alapértelmezett írásmód alkalmazása • Favor Sharps Előnyben részesíti a kereszteket A módosított hangokat „keresztes" - felfele módosított [ t ] - hangokként jeleníti meg • Favor Flats Előnyben részesíti a békét A módosított hangokat „bés" - lefele módosított [i] - hangokként jeleníti meg • Use Spelling Tables Az Edit Major and Minor Key Spellings párbeszédablakban beállított paraméterek alkalmazása Módosított hangokon nem az előjegyzések által módosított hangok értendők! Az adott dúr­ illetve moll skála törzshangjai (a C-dúr és az a-moll hangsort kivéve) ugyanis tartalmaznak - az előjegyzés által - módosított hangokat, azonban ezek nem módosított hangnak (módosításnak), hanem az adott skála törzshangjainak számítanak, melyek helyesen jelennek meg MIDI billentyűzet vagy szintetizátor használata esetén. Az Edit Major and Minor Key Spellings

párbeszédablak E párbeszédablakban határozhatjuk meg - igé­ nyeinknek megfelelően - mind a dúr, mind pedig a moll skálákra vonatkozóan azt, hogy MIDI billentyűzet vagy szintetizátor használatakor a Finale a bejátszott hangot milyen hangnak értel­ mezze. Ezért kell majd a Key Signature Tool •=> Key Signature párbeszédablakában mindig bejelöl­ ni azt is, hogy dúr (Major Key) vagy moll (Minor Key) dallamot kívánunk MIDI billentyűzetünkön megszólaltatni.

Az 1 2 3 4 5 6 7 számok a dúr (Major Keys) illetve a moll (Minor Keys) skála diatonikus hangjait (törzshangjait) jelenítik meg (Figyelem! A Major Keys törzshangjait szimbolizáló számértékek elrendezése hibás! A dúr hangsor törzshangjai közötti távolság alapján a helyes sorrend a követ­ kező: 1 2 34 5 6 7). A két szám között lévő rádiógombokkal állíthatjuk be, hogy az adott skála törzshangja felfelé(Raise), avagy lefelé (Lower) módosított hangként jelenjen majd meg kottánkban.

98


FINALE 2009

Negyedik lecke

Például, ha C-dúr hangnemben „Asz" hangot akarunk megjeleníteni, akkor az előző oldal alján látható Edit Major and Minor Key Spellings párbeszédablak beállítása szerint „Gisz" hang jelenik meg a kottában, vagy mondjuk a-moll hangnemben „Esz" hangra lenne szükségünk, akkor - a beállítások értelmében - „Disz" lesz látható. Éppen ezért - amennyiben MIDI billentyűzet segítségével kottázunk - minden esetben mérlegeljük (a beírandó dallam alapján), milyen beállításokkal érhetjük el a legtökéletesebb megjelenítést, hogy azt ne utólag, kézzel kelljen minden egyes rosszul megjelenő hangnál átalakítani. A Key Signature Tool-ban, az előjegyzés beállításánál ügyeljünk majd arra, hogy ne csak a keresztek vagy a bé-k számát adjuk meg, hanem a dúr vagy a moll hangnemet is pontosan defi­ niáljuk (Major Key - Minor Key), hogy MIDI billentyűzetünk használatakor a megfelelő módosított hangok jelenjenek meg a kottában. A következő ábrákon nyomon követhető, hogy az Edit menü ^> Enharmonie Spelling almenü­ jében található parancsok milyen elv szerint jelenítik meg a módosított hangokat MIDI billentyű­ zet vagy szintetizátor használata esetén.

Az alábbi sorrend szerint következnek az ábrán látható beállítások: 1. Use Default Spelling 2. Favor Sharps 3. Favor Flats 4. Use Spelling Tables

99


Negyedik lecke

FINALE 2009

Ahogy például ennél a moll kottapéldánál is megfigyelhető, az előjegyzés által módosított hangok, vagyis a c-moll hangsor törzshangjai (jelen esetben a B, Esz, Asz), mind a négy beállítási módnál ugyanazok maradtak. Tehát az Edit menü •=> Enharmonic Spelling almenüjében található parancsok csak a módosított hangokra vonatkoznak, a törzshangok (d r m f s 11) minden hangnemben változatlanul maradnak.

Módosított hangok enharmonikus átértelmezése Amennyiben MIDI billentyűzet vagy szintetizátor használatakor valamelyik módosított hang nem az elvárásoknak megfelelően jelenik meg kottánkban, akkor azt az alábbi lehetőségek valamelyikével könnyedén helyreigazíthatjuk. 1. Az Utilities menü •=> Respell Notes parancsával enharmonikusan átértelmezhetek a Selection 7bo/-lal kijelölt módosított hangok.

A célravezetőbb megoldás azonban a következő:

100


FINALE 2009

Negyedik lecke

2. Search and Replace Ezzel a paranccsal megkereshetjük a kijelölt hangok minden egyes előfordulását a kottában és cserélhetjük (felülírhatjuk) azokat pl. enharmonikus párjukra. Válasszuk a Note Mover Tool-t, kattintsunk a cserélni kívánt módosított hang első előfordu­ lásának ütemébe (ekkor megjelennek a kottafejek fogantyúi a kijelölt ütemben), majd a megfe­ lelő hang (hangok) fogantyújára (pl. az alábbi kottapélda szerint).

Ezután kattintsunk a NoteMover menü •=> Search and Replace opciójára.

A Search and Replace

dialógusablak

E parancs kiadásakor a Search and Replace dialógusablak tárul elénk, ahol meghatározhatjuk, hogy a Finale figyelembe vegye-e az oktávregisztereket és a ritmikákat a kiválasztott hangoknál a megfelelő motívumok keresése során. Amikor végrehajtunk egy ilyen parancsot, akkor kereshetünk hangmagasságot, hangmagasság és ritmus-kombinációt, vagy akár egy egész motívumot is bárhol a kottában, és módosíthatjuk annak minden előfordulását az alább leírtak szerint. Itt állíthatjuk be azt, hogy a Finale keresse-e a kijelölt motívum előfordulásait más oktávregiszterekben is, vagy csak az eredetiben, illetve, hogy keressen-e olyan hangmotívumokat, amelyek ritmikai értéke egyezik a kijelölt motívuméval. Minden ilyen opció az előjegyzés-változásokat is figyelembe veszi, amikor keres: vagyis, például egy C-dúrban kijelölt motívumot más hangnemben nem fog megkeresni a program. • In all octaves Minden oktávszakaszban • In selected octave only A kijelölt hanggal megegyező oktávszakaszban • Match durations A kijelölt ritmusértékekkel azonos ritmusok esetében

Ha kattintunk a fentebb látható három opció bármelyikére, majd megnyomjuk az OK gombot, akkor előbukkan az Alteration for Slot dialógusablak, ahol közölhetjük a Fináléval, hogy hol kívánjuk módosítani a motívum minden egyes előfordulását, és további paramétereket adhatunk meg.

101


Negyedik lecke

Az Altération for Slot

FINALE 2009

párbeszédablak • Slot (#) A Slot utáni szám mutatja, hogy a kijelölt hangok közül melyik hangra lesz érvényes a változtatás. A kijelölt hangok számozva vannak - akkord esetén alulról felfelé, az ütemen belül pedig balról jobbra haladva - , amelyek között a Next (előre) és a Prev (vissza) gombokkal lépegethetünk.

• No transposition Kattintsunk ide, ha egy hangot úgy akarunk megjeleníteni, ahogy az van • Transpose E parancs kiadásakor megjelenik a Transposition dialógusablak, ahol meghatározhatjuk a „transzponálás" (hangmagasság-változtatás) mértékét • Enharmonic A keresés során a kijelölt hanggal megegyező hangokat enharmonikus párjukra változtatja

Amikor visszatérünk a kottához - tehát minden beállítást elvégeztünk a megjelenő dialógusablakokban - , akkor a Finale megjeleníti a Search menüt a menüsorban, amely a keresés és a beállított utasítások végrehaj­ tásához szükséges parancsokat tartalmazza.

• Find Megkeresi a kijelölt hang, illetve hangok minden egyes előfordulását a kottában (egyesével) • Replace Kicseréli a kijelölt hangot (miután a Find paranccsal megkerestük azt), hangokat a beállított paramétereknek megfelelően (egyesével) • Replace, Then Find Megkeresi a kijelölt hang, illetve hangok következő előfordulását a kottában, és rögtön kicseréli azokat a beállításoknak megfelelően • Replace Ali Megkeresi a kijelölt hang, illetve hangok minden egyes előfordulását a kottában, és kicseréli azokat a beállításoknak megfelelően • Quit Search A keresés befejezése (kiléphetünk ebből a menüből) Az eredmény az alábbi kottapéldán látható:

102


FINALE 2009

Negyedik lecke

KOTTÁZÁS Következő kottapéldánk Antonio Vivaldi d-moll oboa concerto-]ímak II. tételét tartalmazza. Ezt fogjuk leírni a Speedy Entry Tool egy újabb beviteli módjával, amihez már MIDI billentyűzetre vagy szintetizátorra is szükségünk lesz. De lássuk mit is kell elkészíteni:

Sablonunk mentése után zárjuk be azt, pl. a [Ctrl+W] billentyűparancs segítségével, majd nyissuk meg újra a tanultak alapján: File menü <=> New •=> Document from Template. Válasszuk sablonunkat (kattintsunk rá kétszer), majd a megjelenő Setup Wizard ^> Score Settings ablakának opcióit állítsuk be az alábbiak szerint.

103


Negyedik lecke

FINALE 2009

Speedy Entry Tool 3 3. Kottázás MIDI billentyűzet vagy szintetizátor segítségével (1) A Speedy Entry Tool harmadik beviteli lehetőségénél kapcsoljuk be a Speedy menü •=> Use MIDI Device far Input parancsát, ugyanis a hangokat MIDI billentyűzet vagy szintetizátor segítségével csak ebben az esetben tudjuk megjeleníteni szerkesztőkeretünkben. Ez a beírási mód nagyon hasonlít az előzőhöz, amelynél úgy történt a kottázás, hogy megnyomtuk a számítógép megfelelő betűjét - a célkereszt kívánt hangmagasságra állítása érdekében - , majd a numerikus billentyűze­ ten az adott hangértéknek megfelelő számot. Ennél a beírási módnál pedig a szintetizátor billentyűzetén egyszerűen lenyomva tartunk egy hangot, vagy egy akkordot, miközben jobb kézzel lenyomjuk a ritmusnak megfelelő számértéket a PC numerikus billentyűzetén. Ekkor a szerkesztőkeretben megjelenik a MIDI billentyűzeten nyomva tartott hang (hangok) a lenyomott számértéknek megfelelő ritmusban. Szünet beírásánál csak a szükséges számbillentyűt kell megnyomnunk. Kottázzuk le dallamunkat az előbb ismertetett beírási eljárással. Természetesen mindazok, akik nem rendelkeznek MIDI billentyűzettel vagy szintetizátorral, az előzőekben ismertetett két beviteli mód valamelyikét alkalmazzák.

A kottázáshoz szükséges további lehetőségek ismertetése

Előkéfc beírása Ahhoz, hogy a következőkben említett billentyűparancs megfelelően működjön, az alábbi beállításokra van szükség, amennyiben ezt még nem tettük meg. Document menü •=> Document Options •=> Grace Notes párbeszédablak •=> Always Slash Flagged Grace Notes opció kikapcsolása. Váltsunk amerikai billentyűzetkiosztásra annak érdekében, hogy az [E] billentyű lenyomásával előkéket jeleníthessünk meg.

[É] E billentyű segítségével oda-vissza válthatunk hosszú-előke, rövid-előke és normálhang között, ugyanis egyszeri megnyomása következtében a lekottázott hangból hosszú élőkét varázsol, újbóli megnyomásakor a hosszú élőkéből rövid előke lesz, míg egy újabb lenyomás az eredeti hang visszaállítását teszi lehetővé.

Legato (Slur) kötőívek és egyéb jelek bevitele Kattintsunk a Smart Shape Tool-ra, melynek következtében megjelenik a Smart Shape eszköztár. Legato kötőív beírásához aktivizáljuk a legfelső, Slur nevezetű eszközt.

104


FINALE 2009

Negyedik lecke

A palettában található jelek beírása Amennyiben duplán kattintunk egy hangon, akkor az automatikusan összekötődik a következő hanggal. Nagyon fontos megjegyeznünk azt, hogy (azonos magasságú hangok esetén) ez nem egyenlő az átkötéssel, amelyet kottázás közben (a Speedy Entry 7bo/-lal) a hosszú „ 0 " billentyű megnyomásával hozhatunk létre. E két „kötőívet" már a színük alapján is megkülönböztethetjük. Az átkötés (Tie) fekete, míg a legato (Slur) kötőív eredeti beállítás szerint piros színű. Nyomtatás szempontjából szinte mindegy, hogy melyiket alkalmazzuk, viszont például szövegek automatikus beírása esetén az átkötést figyelembe veszi a program, míg a kötőívet nem, tehát a kötő ívvel ellátott hangok mindegyikére szó tagot helyez. Lejátszáskor sem mindegy, hogy melyik jelet alkalmazzuk, ugyanis az átkötést egy hangnak értelmezi a program, míg a legato kötőív hangjait külön-külön megszólaltatja. Nem szomszédos hangokat úgy köthetünk össze, hogy a kiinduló hangra duplán kattintunk, le­ nyomva tartjuk az egér gombját és a kötőívet a megfelelő kottára vonszoljuk, melynek következtében a célhang körüli rész elfeketedik. Ekkor felengedhetjük az egér gombját.

Alapértelmezetten a legato kötőívek a hangokhoz rögzülnek (Attach to Notes). Ez azért hasznos, mert a későbbiek folyamán akármilyen szerkesztést is végzünk a kottában, a kötőív követni fogja a hangokat. A legato kötőíveket tetszésünk szerint szerkeszthetjük is a következő módon: Jelöljük ki a változtatni kívánt legato kötőívet (kattintsunk a fogantyújára), melynek következ­ tében további (apróbb) fogantyúk jelennek meg, amelyek segítségével az adott kötőívet kedvünk szerint alakíthatjuk, a megfelelő fogantyút megragadva vonszolással.

A glissando-t és a csúszást ábrázoló jelek alapbeállítás szerint nem a hangokhoz, hanem a kottafejekhez rögzülnek. A jelek többsége azonban az ütemekhez rögzül. Ilyenek például a crescendo és decrescendo jelzések, amelyeket dupla kattintás utáni (jobbra vagy balra irányuló) vonszolással írhatunk be a megfelelő helyre. Ezek a jelek is alakíthatók (a kijelölést követően) éppúgy, mint a legato (Slur) kötőívek. A SmartShape menü <=> Smart Shape Options párbeszédablak •=> Crescendo Decrescendo keret ^> Make Horizontal opció bekapcsolásakor vízszintesen írhatók be a crescendo - decrescendo jelek a kottába. Azonban ennek az opciónak aktivizálása nélkül is lehetőségünk van e két jel vízszintes bevitelére, ha azok beírása közben lenyomva tartjuk a [Shift] billentyűt. A Smart Shapes Tool palettáján található jelzések csak grafikai jelek, ezért alap esetben (MIDI/Audio menü •=> Humán Playback => None beállítás esetén) nem fognak megszólalni. Az oktávval feljebb/lejjebb jelnél azonban megszólal az oktávváltás, éppen ezért pontosan illesszük be azt a megfelelő helyre. E jeleket az előbbiekben ismertetett jelekhez hasonló módon írhatjuk be kottánkba, tehát dupla kattintás utáni jobbra irányuló vonszolással.

105


Negyedik lecke

Hangszernév

FINALE 2009

beírása

A. kottasor előtt látható hangszer nevét a StaffTool segítségével jeleníthetjük meg. Az eszköz aktivizálását követően kattintsunk duplán az első ütembe, majd a megjelenő Staff Attributes párbeszédablak Füll Staff Name utáni Edit gombjára. Az elénk táruló ablak szövegbeviteli mezőjébe gépeljük be a hangszer nevét (Oboe), majd nyomjunk OK-t.

Előadási utasítás beírása

Kattintsunk az Expression Tool ikonjára, majd kétszer az első ütembe.

A megjelenő Expression Selection párbeszédablakban kattintsunk a Show Ali gombra, majd a jeleket tartalmazó mezőben valamelyik előadási utasításra (pl. Adagio), végül a Duplicate gombra. Ekkor a kijelölt előadási utasításunkból kettő lesz látható. A Duplicate gomb segítségével másolatot készíthetünk a kijelölt elemről. Ez a módszer arra jó, hogy a megduplázandó jelhez hasonló jel létrehozásakor nem kell újra beállítani az egyszer már beállított paramétereket (pl.: betűméretet, betűtípust, pozíciót, stb.) az adott típusú jelnél.

A megduplázott előadási utasítás kijelölt állapotában nyomjuk meg a párbeszédablak Edit gombját, minek következtében egy újabb dialógusablak tárul elénk Expression Designer néven. Itt a Text mezőben írjuk át az Adagio elnevezést a használni kívánt Largo kifejezésre, majd nyomjuk meg az OK gombot.

106


FINALE 2009

Negyedik lecke

Végezetül (új jelünk, vagyis a Largo kije­ lölt állapotában) kattintsunk az Expression Selection ablak Assign gombjára, minek hatására megjelenik a Largo tempójelzés az első ütem fölött.

A tempóutasítás fogantyújának kijelölt állapotában mozgathatóvá válik jelünk (vagy a nyíl billentyűk segítségével, vagy vonszolással), továbbá látható lesz, hogy melyik szólamsorhoz csatoltuk azt. Ez a lehetőség a Finale 2009 program egyik újdonsága, amelynek akkor látjuk igazán hasznát, ha sokszó­ lamú kompozícióban kell eldöntenünk, hogy az adott előadási utasítás, dinamikai- vagy egyéb jeleink - melyeket az Expression Tool segítségével írtunk be kottánkba - , valójában melyik szólamsor melyik üteméhez tartoznak. Itt kell megemlítenem a program másik újdonságát, mégpedig azt, hogy az Expression Selection párbeszédablak az egér segítségével átméretezhető. Ez a dialógusablak egyébként teljesen meg­ újult az előző verziókhoz képest (ha nem is annyira tudásban, de szerkeszthetőség tekintetében mindenképp). Ez egy rendkívül hasznos újítása a programalkotóknak.

Artikulációs jelek beírása Végezetül az artikulációs jelek beírási lehetőségeit ismertetném. Aktivizáljuk Articulation Tool-t. Kattintsunk a megfelelő hangra, melynek következtében megjelenik az Articulation Selection párbeszédablak. Válasszuk ki azt a jelet (kattintsunk rá), amelyet a hang fölé/alá akarunk illeszteni, majd nyomjuk meg a Select gombot (vagy kattintsunk duplán a jelre). A jelek a kottafejekhez rögzülnek az Articulation Designer párbe­ szédablak Positioning keretében beállított módon. Amennyiben üres lenne e párbeszédablak palettája, akkor tegyük a következőt: Lépjünk ki az Articulation Selection dialó­ gusablakból (Cancel), File menü •=> Load Library <=> dupla kattintás a Maestro (Petrucci) mappára •=> dupla kattintás az Articulations fájlra, ami ekkor betöltődik az üres palettába.

107

az


Negyedik lecke

FINALE 2009

Az artikulációs jelek alapértelmezett pozícióiának beállítása (módosítása)

Positioning A Positioning keretben állíthatjuk be, illetve változtathatjuk meg artikulációs jeleink alapértel­ mezett pozícióját. • Avoid stafflines Amennyiben ezt az opciót választjuk, az artikulációs jel elkerüli a vonalrendszer vonalait. Ha az artikulációs jel fogantyúja vonalra esik, akkor a program ezt a parancsot nem hajtja végre. Azonban a fogantyút megragadva vonszolással, vagy kijelölés után a nyíl billentyűk segítségével elmozdíthatjuk jelünket. Nagyobb jelek esetén használhatjuk a Handlé Positioning parancsot.

• Always place outside staff Bizonyos kottázási rendszer szerint különféle artikulációs jeleknek a vonalrendszeren kívül, azonban a kottafejhez a lehető legközelebb kell lennie. Ez az opció lehetőséget biztosít arra, hogy a választott artikulációs jel a hanghoz a lehető legközelebb, azonban minden esetben a vonalrendszeren kívül helyezkedjen el.

• Attach to top note Válasszuk ezt az opciót, ha azt akarjuk, hogy a hang fölött fix távolságra legyen az artikulációs jel. Azonban ne aktivizáljuk ezt az opciót akkor, ha a hangjegy alá is el akarjuk helyezni a megfelelő artikulációs jelet.

108


FINALE 2009

Negyedik lecke

• Center horizontally Amennyiben a kiválasztott artikulációs jelet a kottafejhez viszonyítva középre szeretnénk elhelyezni, akkor pipáljuk ki ezt a jelölőnégyzetet.

• Inside slurs Válasszuk ezt az opciót, ha azt akarjuk, hogy a kötőív kerülje el az artikulációs jeleket.

Position

Ezt a legördülő listát használjuk, ha azt kívánjuk beállítani, hogy a hanghoz képest függőlegesen hol jelenjen meg az adott jel.

• Autó Note/Stem Side Mindig a megfelelő oldalra helyezi az artikulációs jelet rétegek alkalmazása esetén is. Rendkívül hasznos újítása a programnak!

• Always on Note Side Mindig a kottafej felőli oldalon jelenik meg az artikulációs jel, még akkor is, ha transzponálás esetén megfordul a hang szára.

• Always on Stem Side Mindig a kottaszár felőli oldalon jelenik meg az artikulációs jel, még akkor is, ha transzponálás esetén megfordul a hang szára.

• Above note A hang fölött jelenik meg az artikulációs jel, függetlenül a szár irányától.

109


Negyedik lecke

FINALE 2009

• Below note A hang alatt jelenik meg az artikulációs jel, függetlenül a szár irányától.

Default Verticai Position Alapértelmezett függőleges pozíció. Itt állíthatjuk be azt a távolságot, amelyre a kottafejhez rögzített jelet a kottafejtől elhelyezni kívánjuk. (Ez a beállítás természetesen függ az egyéb beállításoktól, mint például az Always place outside staff vagyis Mindig a vonalrendszeren kívülre nevezetű opciótól.) Handlé Positioning Az artikulációs jelek fogantyújának, és ezzel együtt magának az artikulációs jelnek is további pozicionálását teszi lehetővé. A H (Vízszintes) és V (Függőleges) mezőkbe beírt pozitív számok jobbra (H) illetve felfelé (V), a negatív számok pedig balra és lefelé mozdítják el a fogantyút, vagyis a kijelölt artikulációs jelet. (Nem kell meghatározni a fogantyú /artikulációs jel/ vízszintes pozícióját, amennyiben a Center horizontally „Vízszintesen középre" nevezetű opciót választottuk.) A Main (Fő) Symbol és a Flipped (Fordított) Symbol kifejezésekről a kilencedik leckében olvashatunk.

Az Expression Tool •=> Expression Selection párbeszédablakához hasonlóan az Articulation Tool •=> Articulation Selection dialógusablaka is átméretezhető.

110


FINALE 2009

Ötödik lecke

Ötödik lecke Ebben a leckében megismerkedünk a Speedy Entry Tool negyedik (utolsó) beviteli módszerével, a rétegek (Layer-ek) beírásának lehetőségeivel, a Text (Szövegbeviteli) valamint a Lyrics (Dal­ szöveg) eszközökkel. Tovább bővítjük sablonunkat is.

Sablon beállításainak bővítése Kezdjük ezt a leckét is sablonunk bővítésével. Ismerkedjünk meg a File menü •=> File Info párbeszédablakkal. A File Info párbeszédablak az alább felsorolt kifejezésekhez tartozó információk megjelenítését teszi lehetővé számunkra, miután beszúrtuk ezen kifejezéseket a Text Tool •=> Text menü •=> Inserts almenüjéből.

A darab címét, alcímét, a zeneszerző nevét, stb. legegyszerűbben tehát a File menü •=> File Info dialógusablakába való beírás után jeleníthetjük meg. Ezek a Text Tool-XdX előre beállított paraméterek sze­ rint lesznek majd láthatók kottánkban. A beállítások­ ról a következőkben olvashatunk. A megfelelő sablon megnyitása után csak az itt látható párbeszédablakba kell majd beírni a kívánt adatokat, így nem lesz gondunk pl. a betűméret, betűtípus és a különféle pozicionálási műveletek újbóli (sokszori) végrehajtására.

Aktivizáljuk a Text Tool-t, majd végezzük el az alábbi műveleteket.

Title

[Cím] Kattintsunk duplán az aktuális oldal tetejére •=> Text menü •=> Inserts •=> Title •=> jelöljük ki [Ctrl+A] => nyomjuk meg a [Ctrl+T] billentyűkombinációt, és állítsuk be a megfelelő betűtípust és betűméretet a megjelenő párbeszédablakban (pl.: Georgia I Dőlt 122) •=> vízszintes pozicioná­ lás közepére [Ctrl+Shift+Á], és a nyíl billentyűkkel függőlegesen a megfelelő helyre.

111


FINALE 2009

Ötödik lecke

Subtitle

[Alcím] Kattintsunk duplán a cím alatti részen •=> Text menü •=> Inserts <=> Subtitle •=> jelöljük ki [Ctrl+A] <=> [Ctrl+T] állítsuk be a megfelelő betűtípust és betűméretet a megjelenő dialógusablakban (pl.: Times New Román I Dőlt 114) •=> vízszintes [Ctrl+Shift+Á], és függőleges pozicionálás.

Composer

[Zeneszerző] Kattintsunk duplán az első kottasor fölött a jobb oldalon •=> Text menü •=> Inserts •=> Composer •=> jelöljük ki [Ctrl+A] => [Ctrl+T] állítsuk be a megfelelő betűtípust és betűméretet a megjelenő párbeszédablakban (pl.: Arial I Normál I 9) •=> vízszintes [Ctrl+Shift+Ú] (balra), és függőleges pozicionálás (a nyíl billentyűk segítségével).

A felsorolt elemek beszúrása, formázása, vala­ mint pozicionálása után nincs más dolgunk, mint megnyitni a File Info dialógusablakot és beírni a szükséges elnevezéseket a megfelelő helyre.

[Hangszernév] Igény szerint, a hangszer nevét a Staff Tool •=> Staff menü => Edit Staff Attributes párbeszédablak (amit az első ütemre duplán kattintva is elérhetünk) •=> Full Staff Name ^> Edit gombjának megnyomásakor megjelenő Edit Text dialógusablakban hozhatjuk létre.

Amennyiben sablonban készítettük el az előzőekben ismertetett beállításainkat, akkor a File Info ablak kitöltése után már semmi dolgunk nincs. Minden információ az előre beállított paramé­ terek szerint fog megjelenni minden egyes kottaírásunk során, sok időt és energiát megspórolva számunkra.

112


FINALE 2009

Ötödik lecke

Ez a beállítás tehát rendkívül hasznos, hiszen egy dokumentum sablonból történő létrehozásakor egyből megjeleníthetjük a szükséges adatokat. Az Edit menü •=> Program Options •=> New párbeszédablak •=> Display Setup Wizard When Opening a Template opciója kipipált állapotában az alábbiakban ismertetett további lehetőségeink vannak: A Document Setup Wizard - Score Information párbeszédablak Amennyiben a program megnyitását követően megjelenő Launch Window párbeszédablak Templates gombjára kattintunk (vagy a File menü <=> New <=> Document From Template opciójára), akkor a program megjeleníti az Options menü •=> Program Options párbeszédablak Folders keretének Templates mezőjében beállított mappát (sablonjaink alapértelmezett mappá­ ját), amelyből ki tudjuk választani, melyik sablonra épüljön az új kotta. A kiválasztott sablon megnyitásakor megjelenik a Setup Wizard •=> Score Information párbeszédablak, amelybe beírhatjuk az említett informá­ ciókat, vagyis dalunk címét, alcímét, zeneszerzőjét, stb., amely a beállításoknak megfelelően azonnal megjelenik kottánkban. A Tovább gombra kattintva pedig a már ismert Score Settings ablak tárul elénk. A Text Tool •=> Text menü •=> Insert opciójának segítségével nemcsak a címet, alcímet, zene­ szerzőt állíthatjuk be, hanem szükség esetén az Élőfejet, Élőlábat és az oldalszámot is. Lássuk ezek beállítási paramétereit.

Élőláb

[Composer]:

[Title]

Hosszabb kiadványokban, könyvekben, kottákban nagyon megkönnyíti az eligazodást, ha minden oldal tetején és/vagy alján megtaláljuk például a kiadvány címét, szerzőjének nevét, vagy egyéb fontosabb adatokat. Ezért szokásos, hogy valamilyen kiadvány (könyv, kotta) mindegyik oldalára - az oldalszámozáson túlmenően - további információkat is elhelyeznek. Azokat az információkat, amelyeket egy dokumentum mindegyik oldalán megtalálunk Előfej éknek, illetve Előlábaknak nevezik. Az Előfejek az oldal tetején, az Előlábak pedig az oldal alján helyezkednek el. A létrehozott információkat a Text menü •=> Frame Attributes [Ctrl+Shift+T] párbeszédablak segítségével pozícionálhatjuk. Ha dokumentumunkat úgy

113


FINALE 2009

Ötödik lecke

akarjuk kinyomtatni, hogy lapjaink mindkét oldalára nyomtatódjon kotta, akkor az oldalszámok és az Élőfejek/Élőlábak elhelyezését illetően fontos, hogy az oldalak között különbséget tegyünk (főként különböző oldalmargó-beállítások esetén). Különleges szerepe van továbbá az első oldalnak (oldalaknak, attól függően, hogy az első kottaoldal elé beillesztettünk-e egy üres oldalt a mű címének és szerzőjének megjelenítése céljából), mivel ezek az oldalak általában a címoldalak, ahova Előfejet/Előlábat nem szokás elhelyezni. A programban lehetőségünk van a páratlan és a páros oldalakon felváltva azonos vagy különböző tartalmú Előfej ek/Előlábak beírására. Amennyiben a darab címét és a szerző nevét szeretnénk megjeleníteni az oldal tetején (Előfej) vagy az oldal alján (Élőláb), akkor a már ismertetett módon szúrjuk be a megfelelő helyre a Composer (kettőspont, szóköz) és a Title szavakat, így a File Info ablakba való begépelés után itt is a darab szerzőjének neve, valamint a mű címe jelenik majd meg a beállításoknak megfelelően. Kattintsunk duplán a második oldal aljára •=> szúrjuk be a Text menü <=> Inserts almenüjéből a már említett Composer (kettőspont, szóköz) és Title kifejezéseket >=> jelöljük ki beírt kifejezéseinket külön-külön [Ctrl+A] •=> [Ctrl+T] állítsuk be a megfelelő betűtípust és betűmére­ tet: (pl.: Composer: Times New Román / Normál / 8; Title: Times New Román / Dőlt / 8). Jelöljük ki ismét [Ctrl+A] ^ [Ctrl+Shift+T]. Ezt követően a megjelenő Frame Attributes dialógusablakban beállíthatjuk az Élőláb elhelyezkedésének paramétereit. Élőlábként szo­ kás szerzői jogokra vonatkozó információkat is megjele­ níteni. Ebben az esetben a Copyright Symbol (©), valamint a Copyright Text opciókat kell beszúrnunk a Text menü •=> Inserts almenüjéből.

Élőfei

[Hangszernév[ A hangszer nevének Élőfej ként (Élőlábként) történő megjelenítéséhez kattintsunk duplán az első oldal tete­ jére •=> írjuk be a megjelenő szövegkeretbe a „Hang­ szernév" kifejezést ^ jelöljük ki [Ctrl+A] •=> [Ctrl+T] állítsuk be a megfelelő betűtípust és betűméretet: (pl.: Times New Román / Normál / 10) <=> Jelöljük ki ismét [Ctrl+A] •=> [Ctrl+Shift+T]. A megjelenő Frame Attri­ butes párbeszédablakban beállíthatjuk Élőfejünk pozíci­ óját. A dokumentum megnyitása után nincs más teendőnk, mint ezt a kifejezést átírni az aktuális hangszer nevére.

114


FINALE 2009

Ötödik lecke

Oldalszám beszúrása

Kattintsunk az első oldalon (duplán). Az első oldalszám kiírásához nyomjuk meg a [Ctrl+Shift+P] billentyű­ kombinációt •=> a megjelenő egyes számot jelöljük ki a szokásos módon [Ctrl+A] •=> [Ctrl+T] állítsuk be a megfelelő betűtípust és betűméretet: (pl.: Arial / Normál /11) •=> Jelöljük ki ismét [Ctrl+A] ^ [Ctrl+Shift+T]: Az előbukkanó Frame Attributes párbeszédablakban pozícionálhatjuk oldalszámainkat.

Amennyiben valamely munkánk során nem lesz szükségünk az itt elmagyarázott beállításokra (Élőfej, Élőláb, Oldalszám, stb.), akkor azokat a Text Tool aktív állapotában nyugodtan törölhet­ jük a tanult módon. Azonban célszerű létrehozni őket, mert azt gondolom e beállítások elkészí­ tése sokkal több időt vesz igénybe, mint a már megalkotott, megformázott és pozícionált kifeje­ zések törlése. Üres oldal beszúrása Amennyiben az első kottaoldal elé üres oldal(aka)t akarunk beszúrni (Page Layout Tool •=> Page Layout menü •=> Insert Blank Pages) a mű szerzőjének (Composer), címének (Title), alcímének (Subtitle) és mondjuk a hangszerszólam nevének megjelenítése céljából, akkor oda is szúrjuk be a Composer, Title, Subtitle és „Hangszernév" kifejezéseket, formázzuk meg és pozícionáljuk őket. így a File menü •=> File Info párbeszédablakának kitöltése után itt is automatikusan - a beállításoknak megfelelően - megjelennek a kívánt információk, s nem kell azokat utólag beírnunk (a Hangszernév kivételével). Ezt is érdemes sablonban elkészítenünk. A Frame Attributes párbeszédablak [Ctrl + Shift + T] Ebben a párbeszédablakban tudjuk beírt szövegeinket (Élőfejeket, Élőlábakat, Oldalszámokat) pozícionálni, amelyekről az előbb olvashattunk. Attach To Ebben a keretben választhatjuk ki, hogy kijelölt karakte­ reinket mely oldal(ak)hoz (Page) vagy pedig melyik ütemhez (Measure) szeretnénk csatolni. • Page A Page utáni legördülő listából választhatjuk ki, hogy pontosan mely oldal(ak)on legyenek láthatók karakte­ reink. Single Page A mezőbe beírt számnak megfelelő egyedüli oldalon Ali Pages Az összes oldalon

115


FINALE 2009

Ötödik lecke

Page Rangé Valamely oldaltartományban Left Pages Csak a bal oldalakon Right Pages Csak a jobb oldalakon • Measure A Measure utáni mezőbe annak az ütemnek a számát kell beírni, amelyikhez karaktereinket csatolni szeretnénk. A mellette lévő legördülő listából választhatjuk ki, melyik szólamban történjen mindez. Az Alignment and Positioning keret H és V mezőjében pedig meghatározhat­ juk a beírt karakterek ütemhez viszonyított vízszintes (H) és függőleges (V) pozícióját. Alignment and Positioning Ebben a keretben beállíthatjuk karaktereink vízszintes (Horizontal: Left /balra/, Center /közép­ re/, Right /jobbra/) és függőleges (Verticai: Top /felülre/, Center /középre/, Bottom /alulra/) pozícióit. A Positioning from utáni legördülő lista alapján pedig eldönthetjük azt, hogy a lap szélétől (Page Edge) vagy a margó szélétől (Page Margin) pozícionálja a karaktereket a program. A mellettük található H: (vízszintes) és V: (függőleges) utáni mezőkben a karakterek lapszéltől vagy margószéltől való távolságát módosíthatjuk. Right Page Alignment and Positioning Ebben a keretben - miután bepipáltuk az Use Right Page Positioning opciót - a jobb oldalon (szemközti oldalon) elhelyezni kívánt karakterek pozicionálására nyílik lehetőségünk. Tehát külön beállításokat adhatunk meg a bal- és a jobb oldalakra vonatkozóan. A beállításokat követően mentsük el sablonunkat a már tanult módon, zárjuk be, majd nyissuk meg újra a File menü •=> New •=> Document From Template opciójának segítségével. A megjelenő - s az előzőekben ismertetett - Document Setup Wizard <=> Score Information majd a Score Settings párbeszédablakot töltsük ki az alábbiak szerint:

116


FINALE 2009

Ötödik lecke

Kottázás Következő kottapéldánk egy XIII. századi alkotást tartalmaz (Nobilis, humilis címmel), melynek beállításai az előző oldal alján látható.

Ebben az énekben egy szólamsorba két szólamot kell lekottáznunk. Ezt rétegek használatával tudjuk megvalósítani. A felső szólamot az első réteg, az alsó szólamot a második réteg aktivizá­ lásával írhatjuk be kottánkba. Rétegek alkalmazása A vízszintes görgetősáv bal szélén találhatók a rétegeket jelző gombok. Ezek mutatják, melyik réteg (Layer) aktív a négy közül. A rétegek között legegy­ szerűbben a [Shift+A] billentyűkombinációval válthatunk. 3

Azonban a rétegek egyenként is aktivizálhatók: Layer 1 -> [Shift+Alt+1] Layer 2 •+ [Shift+Alt+2] Layer 3 [Shift+Alt+3] Layer 4 -* [Shift+Alt+4]

3 Amerikai billentyűzetkiosztás esetén [Alt+Shift]

117


FINALE 2009

Ötödik lecke

Természetesen egérrel is kiválaszthatjuk a megfelelő réteget, vagy a View menüből (a Select Layer opcióra mutatva) vagy ha annak gombjára rákattintunk a görgetősáv bal szélén.

A felső szólamot tehát a Layer 1, az alsó szólamot pedig a Layer 2 bekapcsolt állapotában kottázhatjuk le.

Speedy Entry Tool 4 4. Kottázás MIDI billentyűzet vagy szintetizátor segítségével (2) A Speedy menü •=> Use MIDI Device for Input parancsát ennél a kottázási módnál is be kell kapcsolnunk, mivel MIDI billentyűzettel vagy szintetizátorral kottázunk. A [Caps Lock] billentyűnek is aktív állapotban kell lennie. Ezt követően nyomjunk meg egy ritmusérték­ számot a numerikus billentyűzeten. Ekkor a szerkesztőkeret bal alsó sarkában megjelenik ennek a ritmusértéknek a száma. Ezek után bármilyen hangot is játszunk MIDI billentyűzetünkön, a számhoz tartozó ritmusértékben (jelen esetben fél-értékű hangokat) kottázhatunk mindaddig, amíg meg nem változtatjuk ezt a ritmusérték-számot egy újabbra. Ez a beírási mód akkor válik igazán előnyössé, amikor egymást követően nagyon sok egyforma értéket kell lekottáznunk (hangjegycsoportok /pl.: triola/ folyamatos beírásánál felettébb hasznos).

Következő lépés a prima volta - seconda volta ismétlés beírása. Ehhez kattintsunk a Repeat Tool ikonjára, majd jobb egérgombbal a prima volta ütemre. A megjelenő helyi menüből válasszuk az alább látható Create First and Second Ending nevezetű opciót.

118


FINALE 2009

Ötödik lecke

Szünetek egybeolvasztása, mozgatása Ezután következzék a negyed értékű szünetjelek egybeolvasztása. Ehhez nyissuk meg a Document menü •=> Document Options [Ctrl+Alt+A] •=> Layers párbeszédablakot és végezzük el az alább látható beállításokat:

A szünetek elmozdítása ekkor az egész fájlban megvalósul. Fontos megjegyezni azt is, hogy a Speedy Entry Tool szerkesztőkeretében a hangok és a szünet­ jelek vonszolással (minden irányba) elmozdíthatók. Ez főként a szünetjelek pozicionálásakor előnyös. A [Shift] billentyű nyomva tartása közben azonban csak az elkezdett irányba mozgat­ hatók a szünetjelek vagy a hangok. Amennyiben vízszintesen kezdjük a pozicionálást a [Shift] billentyű lenyomva tartása közben, akkor csak vízszintesen, ha függőlegesen mozgattuk el először, abban az esetben pedig csak függőlegesen vonszolhatok a szünetjelek vagy a hangok a szerkesztőkereten belül. A szünetjeleket és a hangokat a nyíl billentyűk segítségével is elmozdíthatjuk, azonban csak függőleges irányba. Aktivizáljuk a Selection Tool-t, majd kattintsunk duplán a mozgatni kívánt hangra vagy szünetjelre (ebben az esetben aktivizálódik a Simple Entry Tool). Ekkor a nyíl billentyűkkel felfelé és lefelé is elmozdíthatjuk a kijelölt hangot vagy szünetjelet. Csak olyan ütemekben van lehetőségünk a szünetjelek elmozdítására (mindkét esetben), amelyekbe mi írtunk szüneteket, tehát valódi szünetek találhatók. Azonban elmozdíthatók azok a szünetjelek is, amelyek kottaírás közben a szerkesztőkeret manuális továbbugratásakor automatikusan jelentek meg az ütemben. Például egy 4/4-es ütembe csak 2/4-et kottázunk és a [Shift + -»] billentyűparanccsal (vagy egyszerűen csak a jobbra mutató nyíl billentyű lenyomásával) a szerkesztőkeretet a következő ütemre léptetjük, abban az esetben a Finale automatikusan beír - amennyiben kipipáltuk a Speedy Options dialógusablak Fül with rests at end of measure opcióját - egy fél értékű szünetet (az ütem kitöltése érdeké­ ben). Ezt szintén elmozdíthatjuk, annak ellenére, hogy nem mi írtuk az ütembe. Az üres ütemet kitöltő, alapértelmezett egész értékű (megjelenített) szünetek nem mozgathatók.

119


FINALE 2009

Ötödik lecke

Dalszöveg beírása közvetlenül a hangok alá Következő lépés a dalszöveg beírása, melyet a Lyrics Tool segítségével valósíthatunk meg. Kattintsunk a Lyrics Tool-xa és a megjelenő Lyrics menüben jelöljük be a Type Into Score menüparancsot. A Type Into Score opció bejelölt állapotában a kottasor előtt egy keretben megjelenik négy háromszög, amellyel a szöveg függőleges igazítását végezhetjük majd el (erről hamarosan olvashatunk). Ezután nincs más dolgunk, mint kattintani az első hangra, melynek következtében a hang alatt megjelenik egy villogó kurzor, s ezután már gépelhetjük is a szöveget. Mindig az aktív réteg hangjaihoz kapcsolódik a szöveg, így annak beírása előtt ne felejtsük el ellenőrizni, melyik réteg van kijelölt állapotban, és kijelölni azt, amelyikhez csatolni szeretnénk dalszövegünket. Amennyiben szóközt (Space) vagy kötőjelet [-] nyomunk le, a kurzor továbbugrik a következő hang alá. Csak a megjelenített (üres ütemet kitöltő) szüneteket ugorja át a program, az általunk beírt (valódi) szüneteket nem (Erről is lesz még szó a későbbiekben). Hibás szó tagunkat a szótag feletti hangra való kattintás után felülírhatjuk. A hangok alá így beírt szöveg a Lyrics menü •=> Edit Lyrics dialógusablakában is megjelenik, ahol kedvünk szerint formázhatjuk, szerkeszthetjük azt. Az egyes versszakok közötti váltást a Lyrics menü •=> Specify Current Lyric nevezetű parancs kiadásakor megjelenő párbeszédablakban is megvalósíthatjuk. Versszakváltás esetén a Number utáni számot kell átírni a megfelelő versszak számértékére. Ezt követően pedig az előbb leírtak alapján járjunk el, vagyis kattintsunk a kívánt hangra, s már gépelhetjük is a következő versszak szövegét. A [Ctrl] + [i] vagy a [Shift] + [i] billentyűk megnyomását követően - a kurzor lefele ugrása után - szintén megvalósítható egy újabb versszak beírása, előtte azonban kattintsunk a dallam megfelelő hangjára. A [Ctrl] vagy [Shift] + [T] billentyű megnyomásával felfele haladhatunk a versszakok között.

120


FINALE 2009

Ötödik lecke

A szóvégi vízszintes vonalak eltüntetése Az egyes szóvégeken megjelenő vízszintes vonal eltüntetésere két lehetőség kínálkozik: 1. Aktivizáljuk a Lyrics menü •=> Edit Word Extensions opcióját, minek következtében a szóvégeken és a szóvégi vízszintes vonalak végén megjelenik a már ismert fogantyú, melynek kijelölése után a [Delete] billentyűvel törölhetjük a kijelölt szóvégi vonalat (egyesével). 2. Ezt egységesen (az adott fájlon belül) a Document menü •=> Document Options [Ctrl+Alt+A] <=> Lyrics párbeszédablak •=> Word Extensions gombjának megnyomásakor megjelenő Word Extensions dialógusablak => Use Smart Word Extensions opciójának kikapcsolásával érhetjük el.

A dalszöveg függőleges pozicionálása (1) E művelet az alábbi háromszögek egérrel történő függőleges vonszolásával valósítható meg. Az első háromszög (balról jobbra haladva) az összes szólam minden sorában elmozdítja a beállított versszak szövegét. Ez magával viszi a többi háromszöget is. A második háromszög csak az aktuális szólamban, annak azonban minden egyes sorában elmozdítja a beállított versszak szövegét. A harmadik háromszög az aktuális szólam egyetlen sorában változtatja csak meg a beállított versszak szövegének elhelyezkedését. A jobb szélső háromszög nem mozgat meglévő szótagokat, hanem csak az ezután beírásra kerülő szótagok függőleges pozícióját határozza meg. A negyedik háromszöggel tehát az éppen beírásra kerülő szótagokat pozícionálhatjuk. Először állítsuk a háromszöget a kívánt helyre, majd ezután kattintsunk a megfelelő hangra, s csak ekkor írjuk be új szótagjainkat, amelyek az előre beállított módon kerülnek a hangok alá. A dalszöveg függőleges pozicionálása előtt célszerű a Smart Shape 7bo/-lal a kötőíveket beírni. Ezt tegyük is meg a már tanultak alapján, majd az előbb ismertetett módon igazgassuk el dalszövegünk második versszakának sorait függőlegesen, a kottasor előtt megjelenő három­ szögek (balról jobbra haladva vagy a második vagy a harmadik háromszög) segítségével.

A szisztémák közötti távolság módosítása Következő lépés a szisztémák közötti távolság megváltoztatása. Ehhez aktivizáljuk a Page Layout Tool-t, majd jelöljük ki a második és a harmadik szisztéma elején megjelenő fogantyút (az egér gombjának nyomva tartása mellet kerítsük körbe a két fogantyút) és kattintsunk valamelyik kijelölt fogantyúra az egér jobb gombjával. A helyi menüből válasszuk az Edit Margins opciót. Itt a Distance between systems utáni mezőben lévő számot írjuk át az itt látható számértékre, végül nyomjuk meg az [Enter] billentyűt és lépjünk ki ebből az ablakból.

121


FINALE 2009

Ötödik lecke

Ismerkedés a Special Tools-szal Az utolsó ütemben, a második rétegben (Layer 2) található egész értékű hangot, amely fedi az első réteg egész értékű hangját (a Layer 2 kijelölt állapotában) a Special Tools aktivizálásakor megjelenő Special Tools •=> Note Position eszközé­ nek bekapcsolt állapotában vonszolhatjuk el a megfelelő helyre. A Note Position Tool aktív állapotában kattintsunk az utolsó ütemre, ekkor megjelenik a hang fölött (a vonalrendszeren kívül) egy fogantyú, melyet megragadva a kívánt helyre pozícionál­ hatjuk hangunkat. Music Spacing (Zenei térközök) - Avoid Collision Of A Document menü <=> Document Options [Ctrl+Alt+A] •=> Music Spacing párbeszéd­ ablakban lehetőségünk van az egymást fedő unisono hangok ütközésének automatikus elke­ rülését beállítani. Válasszuk az Avoid Collision Of (Kerülje az ütközést az alábbi elemekkel) keret •=> Unisons parancsának •=> Ali noteheads opcióját. Ez az utasítás - amely az egész dokumentumban kifejti hatását - esetünkben nem célra­ vezető, mivel ilyen unisono hangok nemcsak az utolsó ütemben, hanem a darab folyamán többször is előfordulnak. • Unisons

122


FINALE 2009

Ötödik lecke

További elkerülendő elemek • Articulations Artikulációs jelek • Chords Akkordjelzések • Clefs Kulcsok • Hidden Notes Rejtett hangok • Ledger Lines Pótvonalak • Lyrics Dalszövegek • Notes and Accidentals Hangok és módosítójelek • Note Expressions Hangokhoz rendelt előadási utasítások • Seconds

A különböző rétegekben egymástól szekund távolságra lévő hangok

Eddigi munkánk eredményét itt láthatjuk:

Most ismerkedjünk meg az Utilities menü •=> Music Spacing parancsaival.

123


FINALE 2009

Ötödik lecke

A hangok térköz-értékeinek megváltoztatása (Hangok sűrítése, ritkítása)

A Music Spacing fájlok

A program minden ritmusértékhez hozzárendel egy távolságot, és csak azután írja be a következő hangot. Egy új dokumentum (fájl) megnyitásakor alapértelmezetten mindig betöltődik egy Music Spacing fájl is, amelyik az egyes ritmusértékekhez hozzárendelt távolságokat tartalmazza. Amennyiben sablont készítünk, abban az esetben mi határozhatjuk meg, hogy melyik Music Spacing fájl töltődjön be a sablonra épülő új dokumentum megnyitásakor, vagyis a sablonhoz hozzárendelhetjük a számunkra legideálisabb ritmusérték-távolságokat tartalmazó Music Spacing fájlt (erről később még lesz szó), melyek a következőkben kerülnek ismertetésre. Ezt a Music Spacing fájlt azonban kicserélhetjük egy másikra, amelyik kisebb vagy nagyobb távolságot hagy a ritmusértékek után, ezáltal sűrítve vagy ritkítva őket. Előfordulhat például, hogy egy darab éppen két oldal és még két sor lett, de mi szeretnénk, ha kiférne két oldalra. Ilyenkor betoltunk egy sűrűbb elosztást biztosító fájlt (kétszer kattintunk a megfelelő fájlra a Music Spacing mappában), majd kijelöljük a darabot a [Ctrl+A] billentyűparanccsal (a Selection Tool aktív állapotában), és megnyomjuk a [Ctrl+4] billentyűkombinációt (Apply Note Spacing => Metatool technika), ugyanis csak ebben az esetben valósul meg a betöltött fájl szerinti hangelrendeződés. Tehát minden egyes Music Spacing fájl betöltésekor ki kell adnunk valamelyik hangelrendezési parancsot - a következőkben ismertetett három közül - , különben nem történik semmi. Nézzük meg, milyen hatással van a hangok helyelosztására a Music Spacing mappában lévő öt fájl, melyeket a következő kottapéldákon figyelhetünk meg. Mindegyiknél az Apply Note Spacing [Ctrl+4] hangelrendezési parancsot alkalmaztam.

File menü •=> LoadLibrary

1. Fibonacci

with Edited

•=> Music Spacing mappa •=> dupla kattintás a megfelelő fájlra

Dots

124


FINALE 2009

2. Loose

Spacing

3. Medium

4. Tight

Ötödik lecke

Spacing

Spacing

5. Fibonacci

Spacing

Update Lavout [Ctrl+U] Az elrendezés frissítése. Ezt az utasítást célszerű minden olyan alkalommal kiadni, amikor valamilyen térközmódosítást, oldalelrendezési vagy méretezési parancsot alkalmazunk doku­ mentumunkban (Music Spacing, Fit Measures, Page Layout Tool, Resize Tool, Measure Tool).

125


Ötödik lecke

FINALE 2009

Utilities menü <=> Music Spacing parancsok 4

Apply Note Spacing [Ctrl+4] vagy [4]

A - betöltött Music Spacing library fájlban található - ritmusértékekhez rendelt távolságok szerint rendezi el a hangokat. Talán ezzel kapjuk a legmegfelelőbb kottaképet, ezért célszerű mindig ezt a lehetőséget választani. A Finale ennél a parancsnál újraszámolja az ütemszélességet.

Apply Beat Spacing [Ctrl+5] vagy [5f A - betöltött Music Spacing library fájlban található - ritmusértékekhez rendelt távolságok szerint számolja ki a Finale az ütések helyét az ütemen belül, tehát az egyes ütések nem egyforma hosszúságúak, a hangok helyelosztása egy-egy ütésen belül viszont egyenletes, azaz a nyolcad hang fele annyi helyet foglal el az ütésen belül, mint a negyed hang, stb. A Finale ennél a parancsnál is újraszámolja az ütemszélességet.

Az Apply Note Spacing és az Apply Beat Spacing parancsok közötti különbség - a fentebb elmondottakon kívül - az ütemek fölött megjelenő fogantyúkban mutatkozik meg. Amennyiben e parancsok kiadása után aktivizáljuk a Measure Tool-t, és kattintunk az ütemvonalakon megjelenő két fogantyú közül az alsóba, akkor az aktív ütem fölött megjelenik egy keret, amely Apply Note Spacing esetén a hangokra,

Apply Beat Spacing esetén pedig az ütésekre vonatkozik.

Az alsó fogantyúk valamelyikének megragadásával - az adott ütemben - a hangok vízszintes igazítására nyílik lehetőségünk, partitúra esetén egységesen, a partitúra minden szólamsorában. 4 Betűk feletti számbillentyűk 5 Betűk feletti számbillentyűk

126


FINALE 2009

Ötödik lecke

Apply Time Signature Spacing Matematikailag rendezi el a hangokat az ütem már meglévő szélességén belül. Ekkor a Finale a hangok hosszértéke alapján helyezi el őket az ütemben, tehát a fél kotta kétszer olyan hosszú, mint a negyed, ami kétszer olyan hosszú, mint a nyolcad, stb. Ha az Edit menü => Program Options •=> Edit párbeszédablak •=> Automatic Music Spacing opció ki van kapcsolva, a Finale ezt a módszert használja beíráskor a hangok elrendezésére. Amennyiben bekapcsolt állapotban van az említett opció, akkor pedig az Apply Note Spacing hangelrendezési módszert alkalmazza a program.

A Selection Tool aktív állapotában jelöljük ki kottánkat a [Ctrl+A] billentyűparancs segítségével, majd kattintsunk a File menü •=> Load Library opció •=> Music Spacing mappájára (erre duplán). A megjelenő fájlok közül válasszuk a Loose Spacing nevezetűt (kattintsunk rá kétszer), végül nyomjuk meg a [Ctrl+4] vagy csak egyszerűen a betűk feletti [4]-es gombot. Ezzel a lekottázott dal hangjainak egyenletes elrendezésére utasítottuk programunkat. Az eredmény az alábbi kottapéldán látható:

Már csak a zárójelben lévő XIII. századot kell a prima volta kapocs fölé helyezni. Kattintsunk a Text Tool-ra, majd az említett kifejezés fogantyújára, s a felfelé mutató nyíl billentyű lenyomá­ sával pozícionáljuk kifejezésünket a legmegfelelőbb helyre.

127


FINALE 2009

Hatodik lecke

Hatodik lecke A hatodik leckében megismerkedünk a több szólamsorból álló szisztémák létrehozásával, csoportosításával, az üresen álló (felesleges) szólamsorok elrejtésével (optimalizálásával), a fogantyúk illesztő vonalhoz igazításával, az ütemszámok kiírásának lehetőségeivel, valamint a Staff Tool •=> Staff Attributes párbeszédablak beállításaival.

Alapértelmezett sablon megnyitása Első lépésként nyissuk meg sablonunkat a már megszokott módon és töltsük ki a megjelenő Setup Wizard <=> Score Information és Score Settings párbeszédablakokat az alábbiak szerint:

Szólamsorok beszúrása Ezt követően hozzuk létre a szükséges szólamsorokat a Staff Tool <=> Staff menü •=> New Staves opciójának segítségével. A megjelenő New Staves párbeszédablak Number of Staves mezőjébe írjuk be, hány szólamsort kívánunk a már meglévő egyhez hozzácsatolni. Ha kijelölünk egy szólamsort, akkor a kijelölt szólamsor fölé, ha nincs kijelölve szólamsor, akkor pedig a legalsó szólamsor alá szúrja be a program az új szólamsor(oka)t. A Topline to Topline Distance mezőben a szólamsorok közötti távolság (pontokban megadott) értéke látható. A szólamsorok közötti távolság alapértelmezett értékét a Document menü •=> Document Options [Ctrl+Alt+A] •=> Staves párbeszédablak •=> Default Topline to Topline Distance mezőjében állíthatjuk be. Mielőtt továbblépünk, lássuk, hogyan is kell kinéznie lekottázandó darabunknak:

128


FINALE 2009

Hatodik lecke

129


Hatodik lecke

FINALE 2009

130


FINALE 2009

Hatodik lecke

Most ismerkedjünk meg a Staff Attributes párbeszédablak beállítási lehetőségeivel, melyekkel gyakorta találkozni fogunk kottaírási pályafutásunk során. A Staff Attributes párbeszédablak A Staff Attributes párbeszédablak szólamsorok megnevezésének és azok tulajdonságainak beállítására szolgál. Ebben a dialógusablakban mindig csak az aktuális (a felső legördülő listában beállított) szólam paramétereit látjuk, illetve változtathatjuk meg (jelen esetben a Basso szólam beállításai láthatók). Amennyiben egynél több szólamot hoztunk létre, a legördülő lista melletti kis (pörgető) nyilakkal is kiválaszthatjuk a szerkeszteni kívánt szólamot, vagyis lépe­ gethetünk a létrehozott szólamok között. Az említett legördülő listában található az aktuális szólam neve (Staff 1, Staff 2, stb.: ezek láthatók, amíg nevet nem adunk szólamainknak). A legördülő lista alatti két Edit gomb a teljes (Full Staff Name), valamint a rövidített szólamnév (Abbr. Staff Name) beírását teszi lehetővé (miután beállítottuk a szerkeszteni kívánt szólamot a legördülő listában, pl.: a Staff i-et). A mellettük található Position gombok pedig a beírt szólamnevek pozicionálására szolgál­ nak. A teljes szólamnév csak az első szisz­ téma, míg a rövidített szólamnév az összes többi szisztéma megfelelő szólamsora előtt lesz látható. First Clef A First Clef (Első kulcs) mellett található Select gomb megnyomását követően választhatunk az aktuális szólamhoz megfelelő kulcsot a kottasor elejére. Color Noteheads Eme opció bejelölésekor a kijelölt szólam hang­ jainak kottafejei színes kottafejekre változnak. A Define gomb megnyomásakor megjelenő párbe­ szédablak Colored Noteheads keretében lehe­ tőségünk van az alapértelmezett kottafej színek módosítására. Staff A Staff utáni legördülő listában beállított Standard 5-line a hagyományos ötvonalas kottasort jelenti, de választhatunk egyvonalas kottasort hosszú (1-line with Full Barline), illetve rövid ütemvonallal (1-line with Short Barline), vonal nélküli kottasort hosszú ütemvonallal (0-line with Full Barline), továbbá lehetőségünk van egyéni vonalrendszerek kialakítására, és bizonyos elemek pozíciójának megváltoztatására is (Other).

131


Hatodik lecke

FINALE 2009

Transposition A Transposition melletti Select gomb lenyomása után állíthatjuk be a transzponáló hangszer szólamát, amit a program a következőképpen hajt végre: a kottában transzponálni fogja a hangokat, ami lejátszáskor helyesen szólal majd meg. Erről a 12. leckében olvashatunk. Options

• • • • •

• Allow Optimization Optimalizáció (üres kottasorok elrejtése) engedélyezése • Break barlines between staves Amennyiben a csoport számára a szólamokon keresztülhúzott ütemvonalat (Through Staves) választottuk, akkor ennek az opciónak a bejelölése esetén az aktuális szólamsor fölött a szóla­ mok közötti térben lévő (normál és ismétlőjeles) ütemvonalat a Finale elrejti Break repeat barlines between staves Csak az ismétlőjeles ütemvonalakat rejti el az adott szólamsor felett Display rests in empty measures Az üres ütemekben szünetet jelenít meg a Finale Flat beams Vízszintes gerendákká alakítja a ferde gerendákat az adott szólamsorban Hide staff A beállított szólamsor elrejtése Ignore Key Signature A szólamsorban található zenét C-dúrba transzponálja (figyelmen kívül hagyja a beállított hangnemet /előjegyzéseket/)

Items to Display (A képernyőn látható elemek) • Augmentation Dots A pontozott kottaértékek pontjai • Barlines Ütemvonalak • Chords Akkordjelzések • Clefs Kulcsok • Endings and Text Repeats Primo, Secondo, Da Capo, Dal Segno bejegyzések • Fretboards Gitár fogásmódok • Key Signatures Előjegyzések • Lyrics Dalszövegek • Measure Numbers Ütemszámok • Repeat Bars Ismétlőjelek

132


FINALE 2009

Hatodik lecke

• Rests Szünetjelek • Staff Name in Score (in Parts) Szólamnevek a partitúrában (a szólamkivonatokban) • Stems Szárak • Ties Átkötések • Time Signature Ütemmutatók Például, ha egy szólamsorban nincs szükségünk az ütemszámokra, akkor vegyük ki a pipát a Measure Numbers elől az adott szólamsorban. Independent Elements (Függetlenített

elemek)

• Key Signature Az előjegyzés függetlenítése az adott szólamsorban • Time Signature Az ütemmutató függetlenítése az adott szólamsorban, az ütem­ hosszúság megtartásával (az ütemvonalak mindig ugyanarra a helyre esnek) • Notehead Font Az alapbeállítástól eltérő kottafontot állíthatunk be a kottafejek számára Ezek a parancsok lehetővé teszik, hogy az adott szólamsorban megváltoztassuk az előjegyzést vagy az ütemmutatót. Ekkor a kijelölt szólamsor(ok)ban külön kell beállí­ tanunk mind az előjegyzést, mind pedig az ütemmutatót a megfelelő eszközök segít­ ségével.

Szólamsorok megnevezése Miután megismerkedtünk a Staff Attributes párbeszédablak fontosabb beállítási lehetőségeivel, nevezzük el szólamsorainkat. Válasszuk a felső legördülő listából a Staff 7-et (kattintsunk rá), majd nyomjuk meg a Full Staff Name utáni Edit gombot. Itt szólamunk teljes nevét adhatjuk meg. Az ide beírt szólamnév csak az első szisztéma itt megadott szólamsora előtt lesz látható. A megjelenő dialógusablak szöveg­ beviteli mezőjébe írjuk be a Soprano kifejezést, s nyomjuk meg az OK parancsgombot. Ezután szólamunk rövidített nevét (S) gépeljük be az Abbr. Staff Name utáni Edit gomb megnyomásakor megjelenő párbeszédablak szövegbeviteli mezőjébe. Az ide beírt információk az első szisztémát kivéve minden szisztéma itt beállított szólamsorai előtt jelennek meg. Ezt a beállítássorozatot végezzük el a második (Staff 2 = Alto; A), a harmadik (Staff 3 = Tenoré; T) és a negyedik (Staff 4 = Basso; B) szólammal is. A tenor és a basszus szólamok esetében a First Clef (Első kulcs) opciónál a megfelelő kulcsokat se felejtsük el a Select gomb megnyomásakor elénk táruló Clef Selection párbeszédablakban kiválasztani.

133


Hatodik lecke

FINALE 2009

A szólamnevek pozicionálása Előfordulhat, hogy létrehozott szólamneveink szólamsoroktól való alapbeállítás szerinti távol­ sága nem az elvárásainknak megfelelően alakul, ekkor célszerű azokat valamivel közelebb vinni a szólamsorokhoz. Ezt egyenként is megtehetjük a Staff Attributes párbeszédablak •=> Position gombjaira kattintva, de egységesen is elvégezhető ez a munkafolyamat. Célszerű ez utóbbi mellett dönteni. Válasszuk a Staff menü •=> Set Default Name Position •=> Full Staff Names, majd Abbreviated Staff Names parancsait a teljes, valamint a rövi­ dített szólamnevek alapértelmezett pozíciójának egységes megváltoztatásához az adott fájlon belül.

Mindkét opció aktivizálását követően az itt látható értéket írjuk a Distance from Staff •=> H: (vízszintes) utáni mezőbe.

Szólamcsoportok létrehozása A Staff menü •=> Add Group and Bracket parancs minden egyes kiadásával egy újabb csoportot hozunk létre (függetlenül a beállításoktól). A Finale 2009 minden egyes létrehozott csoporthoz egy azonosító számot rendel, amelyet a Group ID után láthatunk. A létrehozott szólamokat csoportokba rendezhetjük. Minden egyes csoportot a szisztéma elején kapoccsal foghatunk össze, és külön ütemvonalfajtát adhatunk meg számára. Egy szólam több csoporthoz is tartozhat. A csoport megnevezésére a Group Name (teljes név) és az Abbr. Group Name (rövidített név) utáni Edit gomb megnyomásakor megjelenő ablakban van lehetőségünk. A teljes csoport­ név csak az első szisztéma, míg a rövidített az összes többi szisztéma itt beállított cso­ portja előtt lesz látható. Ezek a csoportnevek csak akkor jelennek meg, ha a Show Group Name opciót bejelöljük. Amennyiben több (sok) csoportot is létreho­ zunk, a könnyebb eligazodás kedvéért célszerű a csoportoknak olyankor is nevet adni, amikor ezt a nevet nem akarjuk megjeleníteni (ekkor tehát ki kell kapcsolnunk a Show Group Name opciót).

134


FINALE 2009

Hatodik lecke

Azt, hogy melyik szólamtól (Staff: felső lista) melyik szólamig (Through: középső lista) legye­ nek egy csoportba fogva a szólamok, az első két legördíthető listában választhatjuk ki. Barlines A Barlines keret Draw Barlines legördíthető listájában az ütemvonalak összekötéséről dönthe­ tünk a szólamok között a csoporton belül. Háromféle lehetőség közül választhatunk: /. Through Staves

2. Only on Staves

3. Only Between Staves

Use alternate group barline Szükség esetén a csoport számára alapértelmezett ütemvonalfajtát határozhatunk meg. Bracket Options Ebben a keretben választhatunk kapcsot az adott csoporthoz • Distance from the Left Edge of Staff Itt adhatjuk meg a kapocs szólamsortól való távolságát • Vertical Adjust (Top of Bracket) A kapocs felső végének függőleges beállítása • Vertical Adjust (Bottom of Bracket) A kapocs alsó végének függőleges beállítása • Show bracket if group contains only one staff A kapocs akkor is látható, ha a csoportban csak egy szólamsor van Szólamcsoportok szerkesztése A létrehozott szólamcsoportok szerkesztését a Staff menü •=> Edit Group Attributes párbeszédab­ lakban végezhetjük el. Az Edit Group Attributes parancsnál ugyanaz a Group Attributes párbeszédablak jelenik meg, mint az Add Group and Bracket parancsnál, de míg az Add Group and Bracket parancs minden egyes kiadásakor egy új csoportot hozhatunk létre, addig az Edit Group Attributes parancsnál a már meglévő csoportok beállításait változtathatjuk meg. A szisztémák margóvonalainak pozicionálása - Edit System Margins A szólamok csoportosítása után (melynek paramétereit esetünkben az előző oldal Group Attributes párbeszédablakában lát­ hatjuk) igazítsuk el azokat a bal oldali oldalmargóhoz viszonyítva. Ezt a Page Layout Tool segítségével tudjuk megtenni. Kattintsunk az előbb említett eszközre, majd jobb egérgombbal az első szisztéma bal felső sarkában megjelenő fogantyúra. A helyi menüből válasszuk az Edit Margins

135


Hatodik lecke

FINALE 2009

parancsot, s a megjelenő Edit System Margins párbeszédablakban állítsuk be az előző oldal alján látható értékeket. A bal oldali ábrán az első, a jobb oldalin a többi szisztéma beállításai láthatók. Második esetben a második szisztéma margóvonalának fogantyújára kell kattintanunk jobb egérgombbal, s a megjelenő helyi menüből az előbbi opciót választani. Amennyiben valamely szisztémától az utána következő összes szisztémára érvényesíteni szeretnénk beállításainkat, akkor a Change keret System utáni mezőjébe írjuk be kiinduló szisztémánk számát (vagyis azt, melyik szisztémától szeretnénk végrehajtani a beállításokat) a Th.ru utáni mezőbe pedig írjunk nullát. Ekkor a kijelölt szisztémától kezdve az utána következő összes szisztémában végrehajtódnak a beállítások. Az ilyen jellegű beállításokat természetesen nem csak ebben a párbeszédablakban alkalmazhatjuk. Az eddig ismertetett beviteli módszerek közül válasszuk a számunkra legszimpatikusabb beviteli módot, majd kottázzuk le szólamainkat. Figyeljünk oda, hogy kezdéskor a legalsó (basszus) szólamot kell beírnunk, majd a tenort, az altot, s legvégül a szopránt. Az üresen maradt szólamsorok természetesen elrejtésre kerülnek. A kottaírást célszerű egysoros gördíthető nézet­ ben (Scroll View) elvégezni. Az előkéket a negyedik leckében elmagyarázott módon írhatjuk be. A hangok és a legato kötő ívek (hajlítások) beírása után következzen a dalszöveg begépelése, amelyet a Lyrics Tool aktivizálása után valósíthatunk meg. A legato kötőíveket a dalszöveg beillesztése után, az alább ismertetett plug-in segítségével automatikusan is megjeleníthetjük. Plug-ins menü - Lyrics Autó Slur Melismas Ez a beépülő modul a Selection Tool-\&\ kijelölt tartományon belül legato kötő ívvel látja el az egy szótagra eső hangokat az alább látható módon.

Clear Lyric Positioning E parancs kiadását követően a manuálisan elmozdított szótagok visszakerülnek alapbeállítás szerinti helyükre.

136


FINALE 2009

Hatodik lecke

Dalszöveg beírása párbeszédablakba és beillesztése a hangok alá (1) Kattintsunk a Lyrics menü <=> Edit Lyrics opciójára, s a megjelenő Edit Lyrics párbeszédablakba gépeljük be dalunk szövegét szótagonként (a szólamok belépési sorrendje szerint: B - T - A - S). A beviteli keret alatt látható Lyric utáni két mező közül az első legördülőben három választási lehetőségünk van (Verse, Chorus és Section). Ezek között nincs semmi különbség, csak az egyértelműbb azonosítást szolgálják, valamint lehetőségünk van arra, hogy az egyes típuso­ kon belül az összes versszakban egyszerre változtassuk meg a betűtípust vagy a betűméretet, illetve a szótagok vonalrendszertől való távolságát. A három típus mindegyikén belül sok versszak áll rendelkezésünkre, ennek számát vagy beírjuk a Lyric utáni második (pörgető) mezőbe, vagy a kis nyíl gombokkal választjuk ki. Miután begépeltük a dalszöveget az elmondottak szerint, illesszük be azokat a hangok alá. Erre két lehetőségünk van. Ismerkedjünk meg az elsővel. A Click Assignment

párbeszédablak

1. Aktivizáljuk a Lyrics menü •=> Click Assignment parancsát, és kattintsunk mindig a kívánt hangra. Az a szótag kerül majd a megfelelő hang (amire kattintunk) alá, amelyik a Click Assignment párbeszédablak bal oldalán éppen látható. Az Autó Update (Automatikus frissítés) opciót érdemes kipipálni, amely azt a célt szolgálja, hogy a hangok alá beírt szótagok megfe­ lelően helyezkedjenek el, tehát ne csússzanak egymásba. A Click Assignment dialógusablak címsorában leolvasható az aktuális vers­ szak száma (Verse 1). Versszakot váltani a jobb szélső függőleges csúszkával tudunk (amennyiben létrehoztunk több versszakot). Az alsó csúszka a szöveg léptetésére szolgál.

Szisztémák méretének megváltoztatása - Resize Staff System

Változtassuk meg a szisztémák méretét, vagyis kicsinyítsük azokat a Page Layout Tool (Oldalszerkesztő eszköz) •=> Page Layout menü •=> Resize Staff System párbeszédablakának segítségével. Itt a Staff Sizing keret •=> And Resize System mező­ jében található számot írjuk át az itt látható számértékre, majd nyomjuk meg az OK gombot.

137


Hatodik lecke

FINALE 2009

Ütemek összevonása - Multimeasure Rests Aktivizáljuk a Selection Tool-t vagy a Measure Tool-t, jelöljük ki az összevonásra váró ütemeket (esetünkben az első két ütemet), majd kattintsunk az egér jobb gombjával valamelyik kijelölt ütembe. Az elénk táruló helyi menüből mutassunk a Multimeasure Rests opcióra, végül a felbukkanó almenüből válasszuk a Create opciót. E menüparancsok segítségével " .' a kijelölt üres ütemek összevonását (Create), a kijelölt összevont üres ütemek " "' szétválasztását (Remove), és a kijelölt összevont üres ütemek szerkesztését Rermove i j ( E d i f )

v a

ó s í t h a t

u k

m

e

g

Figyelem! Csak teljesen üres ütemek összevonására van lehetőségünk, amelyek ütemet kitöltő alapértelmezett egész értékű szünetjeleket (Default Whole Rests) tartalmaznak. Erről a nyolcadik leckében „A szünetek problematikája" címmel olvashatunk. Ütemeket összevonni csak Page View (Oldal-) nézetben tudunk.

A Multimeasure Rest párbeszédablak Az Edit opciót választva az alábbi, Multimeasure Rest párbeszédablak tárul elénk, amelyben a kijelölt összevont ütem(ek) szerkesztését valósíthatjuk meg az alábbiak szerint: Shape A Shape keret Select gombjának megnyomásakor megjelenő Shape Designer (Alakzat-tervező) pár­ beszédablakban készíthetjük el azt a jelet, amelyet az összevont ütemekben alkalmazni kívánunk (alapértelmezetten egy „hosszúkás" szünetvonalat kínál fel a program, amelyet más jel készítése esetén törölnünk kell a palettából). Továbbá lehetőségünk van a beszúrt alakzat (jel) bal oldali (Adjust Start Point) és a jobb oldali (Adjust End Point) ütemvonaltól való távolsá­ gának beállítására. Options Number Adjusment Az összevont ütemek számainak vízszintes (H) és függőleges (V) pozicionálására szolgál. Start NumberingAt _ Measures Itt adhatjuk meg, hogy a Finale hány ütem összevonása után jelenítse meg az összevont ütemszámokat. A program alapértelmezetten két ütem szünet összevonása esetén kezdi kiírni a megfelelő számot. Measure Width Az összevont ütemek szélességének beállítására szolgál. Svmbols Use symbols for rests less than _ Measures Itt adhatjuk meg, hogy hány ütem összevonása után jelenítse meg a Finale az általunk készített, vagy az alapértelmezett („hosszúkás") szünetjelet.

138


FINALE 2009

Hatodik lecke

Space Between Symbols A régebbi típusú összevont ütemszünetek alkalmazása esetén itt állítható be a szimbólumok (szünetjelek) közötti távolság. A Symbols •=> Use symbols for rests less than _ Measures opciónál megadottnál kevesebb összevont ütem esetén egy régebbi típusú szünetjelet ír ki a program. Jelen esetben - az előző oldalon látható beállítások szerint - a kilencedik ütemtől alkalmazza az általunk készített vagy az alapértelmezett („hosszúkás") szünetjelet (bal oldali kottapélda), kettőtől nyolcig pedig az alábbi módon jeleníti meg azt (jobb oldali példa).

Az összevont ütemek számainak formázása Document menü •=> Document Options [Ctrl+Alt+A] •=> Fonts •=> Notation •=> Multimeasure Rest => Set Font gomb (pl.: Times New Román / Félkövér / 14) Az összevont ütemek megjelenésével kapcsolatos alapértelmezett beállításokat a Document menü •=> Document Options [Ctrl+Alt+A] •=> Multimeasure Rests párbeszédablakban végez­ hetjük el az előbb elmondottak szerint.

Egyenletes hangelrendezés (Music Spacing) Következzék az egyenletes hangelrendezés megvalósítása. Aktivizáljuk Selection Tool-t, majd nyomjuk meg a [Ctrl+A] billentyűparancsot, vagyis jelöljük ki a teljes darabot. Válasszuk a File menü •=> Load Library opcióját, s a megjelenő párbeszédablakban kattintsunk kétszer a Music Spacing mappára, majd a mappában található öt fájl közül a Médium Spacing fájlra. Végül nyomjuk meg a betűk feletti [4]-es számot (a már elmagyarázott Apply Note Spacing hangelrendezési parancs végrehajtása érdekében). A hangok egyenletes elrendezését követően ajánlatos a [Ctrl+U] vagy az [U] billentyűparancsot is megnyomnunk, vagyis utasítanunk programunkat az elrendezés frissítésére. Ezt követően igazgassuk el dalszövegünket függőlegesen, ha szükséges.

139


FINALE 2009

Hatodik lecke

A szólamsorok közötti távolság módosítása (1) Utolsó beállításunk a szólamsorok közötti távolság méretének megváltoztatása. Ahhoz, hogy lekottázott dalunk elférjen két oldalon, nem elég csak lekicsinyíteni a szisztémákat és kiadni valamelyik hangelrendezési parancsot, a szólamsorokat is közelebb kell vinnünk egymáshoz. Ezt a Staff Tool Staff menü •=> Respace Staves párbeszédablakában végezhetjük el.

A Respace Staves

párbeszédablak

A Respace Staves dialógusablak a szólamsorok távolságának egyenletes elrendezésére szolgál. A megfelelő távolság nagyságát megadhatjuk a beállított mértékegység szerint a Distance Between Staves keretben a Set to utáni rubrikában, illetve százalékosan a Scale to melletti mezőben. A Top Staff Position keretben az első szisztéma felső margóvo­ nalának a felső oldalmargótól való távolságát módosít­ hatjuk: a Set to utáni mezőben a beállított mértékegység szerint, a Scale to melletti rubrikában pedig százalékosan. Keep Current Position: Tartsa meg az első szisztéma jelen­ legi paramétereit.

E párbeszédablak beállításait mindenképpen az optimalizáció (a felesleges szólamsorok elrej­ tése) előtt tegyük meg, ugyanis e dialógusablak beállításai az optimalizált szisztémákra már nincsenek hatással. A Distance Between Staves keret Set to mezőjébe a fentebb látható számértéket írjuk OK. Miután ezzel is elkészültünk, következhet a szükségtelen (üres) szólamsorok optimalizálása (elrejtése).

140


FINALE 2009

Hatodik lecke

Üres szólamsorok optimalizálása A felesleges (üres) szólamsorok optimalizálását (elrejtését) a Page Layout Tool Page Layout menü •=> Optimize Staff System opciójával valósíthatjuk meg. A megjelenő Staff System Optimization párbeszédablakban a következő beállítási lehetőségeink vannak: A Staff System Optimization párbeszédablak Szisztémák optimalizálása Az optimalizálás lehetővé teszi Page View (Oldal-) nézetben az üres szólamsorok eltávolítását és/vagy a megadott szisztémákban az egyes szólamsorok távolságának csak ezekre a szisztémákra vonat­ kozó beállítását. Az optimalizáció engedélyezését vagy letiltását a Staff Tool <=> Staff Attributes párbeszédablak •=> Options mezőjének legfelső, Allow Optimization (Optimalizáció engedélyezése) opciójá­ val szabályozhatjuk. Action • Optimize staff system(s) Szisztémák optimalizálása • Remove empty staves Üres szólamsorok eltávolítása • Ask before removing staves Amennyiben üres szólamsort talál, rákérdez, hogy valóban el akarjuk-e távolítani. Ekkor az itt látható dialógusablak jelenik meg. A Yes (Igen), illetve a No (Nem) válasz a kérdőjel mellett látható szisztémára és szólamra, a Yes Ali (Igen, mindegyiket) és a No Ali (Nem, egyiket sem) utasítás pedig a Changé keretben megadott összes szisztémára és szólamsorra vonatkozik. • Keep at least one staff Meghagy legalább egy szólamsort, ha a szisztéma minden szólamsora üres. • Remove staff system optimization Az optimalizálás visszavonása. Change A Change keretben értelemszerűen megadhatjuk, hogy a beállított utasítás (optimalizálás) melyik szisztémától (System) melyik szisztémáig (Through) érvényesüljön. Amennyiben az Ali systems of currentpart/score opciót választjuk, abban az esetben a program az egész fájlon belül, tehát az egész dokumentumban végrehajtja majd az utasítást. Egy ilyen jellegű kottapéldának úgy állunk neki, hogy létrehozzuk a szükséges szólamokat (jelen esetben négyet), kitöltjük a megfelelő szólamsorokat, majd a kottaírás befejezése és az ütemek soronkénti elrendezése után megjelenítjük a Staff System Optimization párbeszédablakot, és kiadjuk a szükséges utasításokat, vagyis eltüntetjük a felesleges szólamsorokat. Az ütemek soronkénti elrendezése pedig azért fontos, mert a program csak a teljesen üres szólamsorokat távolítja el a szisztémákból, amelyek éppen ezért csak üres ütemet kitöltő, alapértelmezett egész értékű szünetjeleket (megjelenített szüneteket) tartalmazhatnak.

141


Hatodik lecke

FINALE 2009

Szisztémák közötti távolságok módosítása Következhet a szisztémák közötti távolság megnagyobbítása, melyet a Page Layout Tool segítsé­ gével valósíthatunk meg. Az első szisztémát kicsit távolítsuk el az oldal tetejétől, hogy legyen hely a dal szövegének megjelenítésére. Kattintsunk az első szisztéma bal felső fogantyújára, majd az elénk táruló helyi menüből válasszuk a már ismert Edit Margins opciót. Az Edit System Margins párbeszédablakot töltsük ki a fentebb lát­ ható módon (bal oldali ábra). A többi szisz­ téma elrendezése érdekében kattintsunk a második szisztéma bal felső fogantyújára és töltsük ki az Edit System Margins dialógusablakot a jobb oldali ábra szerint, végül nyomjuk meg az [Enter] billentyűt és lépjünk ki az ablakból. Most ismerkedjünk meg a Text Tool szövegbeviteli lehetőségeivel, valamint a segédvonalak használatával, s a létrehozott elemek segédvonalhoz igazításával. A következő lépés a dalszöveg megjelenítése. A már beírt dalszöveget nem kell újra begépel­ nünk, az alább ismertetett plug-in segítségével egyszerűen bemásolható a már leírt szöveg.

Plug-ins menü - Lyrics - Extract Lyrics Extract Lyrics A dalszövegek szöveges fájlba történő mentését teszi lehetővé. Erre általában akkor lehet szükségünk, amikor szövegünket ellenőrizni vagy - mint esetünkben - másolni szeretnénk. Lementhetünk minden dalszöveget (Ali Lyrics), csak az azonos típusú dalszövegeket (Ali Verses, Ali Choruses, Ali Sections), vagy csak egy adott versszakot (Verse Number, Chorus Number, Section Number), elválasztó kötőjelekkel (a Remove Hyphens and Underscores opciót ekkor kapcsoljuk ki), vagy azok nélkül. Az Include Labels opció bejelölve minden típus minden szövegét címkével látja el (pl. Verse_Lyrics: 1). Amennyiben a Linebreaks After Sentence End opciót bejelöljük, akkor minden mondat külön sorban is megjelenik (ahogy az az alábbi példán látható).

142


FINALE 2009

Hatodik lecke

Szöveg beírása és formázása - Text Tool Aktivizáljuk a Text Tool-t. Amennyiben duplán kattintunk a megfelelő helyre, abban az esetben egy olyan „flexibilis" szövegkeret jelenik meg, amely mindig a begépelt szöveg nagyságának megfelelően bővül, míg „fix" keretet a második kattintás után lenyomva tartott egérgomb elhúzásával hozhatunk létre. Azonban ez a keret is alakítható marad a keretvonalak vala­ melyikének egérrel történő elhúzásával. Sortörésre, sorváltásra „flexibilis " szövegkeret esetén az [Enter] billentyűt használjuk, a „fix" keretben a sorváltás automatikusan megtörténik. Ezen a képen egy „fix" keret látható, amelybe - a dal­ szöveget tartalmazó szöveges fájlból - másoljuk be a basszus szólam szövegét. A szükségtelen szavakat kijelölés után töröljük. Ezzel a módszerrel készítsük el a többi szólam szövegét is. Az alt és a szoprán dalszövegét egy keretbe másoljuk be. Kurzormozgató billentyűparancsok [ -» ] Egy karaktert jobbra [ «- ] Egy karaktert balra [Ctrl + -»] A következő szó elejére [Ctrl + «-] Az előző szó elejére [Home] Az aktuális sor elejére [End] Az aktuális sor végére [Ctrl + Home] Az aktuális szövegkeretben lévő szöveg elejére [Ctrl + End] Az aktuális szövegkeretben lévő szöveg végére A szövegkijelölés billentyűparancsai [Shift + ->] Egy karaktert jobbra [Shift + «-] Egy karaktert balra [Shift + t ] Egy sornyit fel [Shift + i] Egy sornyit le [Ctrl + Shift + ->] A kurzortól a szó végéig [Ctrl + Shift + «-] A kurzortól a szó elejéig [Shift + Home] A kurzortól a sor elejéig [Shift + End] A kurzortól a sor végéig [Ctrl + Shift + Home] A kurzortól az adott szövegkereten belüli szöveg elejéig [Ctrl + Shift + End] A kurzortól az adott szövegkereten belüli szöveg végéig

143


Hatodik lecke

FINALE 2009

A szöveg pozicionálása Justification - Sorigazítás A következő billentyűparancsok a „fix" vagy „flexibilis" szövegkeretben elhelyezkedő sorok vízszintes pozicionálására szolgálnak (a szövegkeret fogantyújának, vagy a keretben található szöveg kijelölése után). • A szöveg igazítása a szövegkereten belül

Alignment - Igazítás A „fix" vagy „flexibilis" szövegkeret függőleges és vízszintes pozicionálását valósíthatjuk meg. • A szövegkeret vízszintes pozicionálása

(az oldalon)

[Ctrl + Shift + Ő] Balra [Ctrl + Shift + Á] Középre [Ctrl + Shift + Ú] Jobbra •A szövegkeret függőleges pozicionálása [Ctrl + Ü] A lap tetejére

(az oldalon)

6

[Ctrl + Shift + Ó] A lap közepére [Ctrl + Shift + Ü] A lap aljára • A kijelölt betűk méretének

7

módosítása

[Ctrl + Shift + .] Egy ponttal nagyobb betűméret [Ctrl + Shift + ,] Egy ponttal kisebb betűméret • A kijelölt betűk stílusának

megváltoztatása

[Ctrl + Shift + U] Aláhúzott betűtípus [Ctrl + Shift +1] Dőlt betűtípus [Ctrl + Shift + B] Félkövér betűtípus

6 Amerikai billentyűzetkiosztással [Shift+Alt] 7 Amerikai billentyűzetkiosztással [Shift+Alt]

144


FINALE 2009

A formázások

Hatodik lecke

problematikája

Amennyiben az előbb említett karakterformázó billentyűparancsokat (Aláhúzott-. Dőlt-, Félkövér betűtípus) a szövegkeret fogantyújának kijelölése után adjuk ki, akkor a szövegkeret­ ben található minden egyes karakterre érvényesülnek a beállítások. Ebben az esetben azonban csak „egyirányú" formázásra van mód, vagyis ha végrehajtottuk valamelyik formázási parancsot, akkor - az ismertetett billentyűparancsok újbóli megnyomásával - nem tudjuk visszaállítani eredeti állapotába a szövegkeret tartalmát. Ebben az esetben azokat csak az Edit menü •=> Undo parancsával [Ctrl+Z] tudjuk érvényteleníteni. Ezzel szemben, ha kijelöltünk karaktereket a szövegkeretben, vagy akár az egész szöveget tehát nem a szövegkeret fogantyúját - , akkor az ismertetett billentyűparancsok kiadásával és újbóli megnyomásukkal válthatunk az alaphelyzet, valamint a formázott utasítás között.

Segédvonalak használata A vonalzó megjelenítéséhez - amennyiben ezt még nem tettük meg - pipáljuk ki az Edit menü <=> Program Options •=> New párbeszédablak •=> Show Rulers (vonalzó megjelenítése) opciót. A Finale 2009 program rácspontjai és segédvonalai lehetővé teszik a kijelölt elemek igazítását. A rácspontok és a segédvonalak tehát segítséget nyújtanak a különféle elemek oszlopba, sorba rendezésére, vagy középre állítására. Ezeket a vonalakat a Finale nem nyomtatja ki. Segédvonal megjelenítéséhez vagy elrejtéséhez adjuk ki a View menü •=> Grid/Guide •=> Show Guides parancsát, és kattintsunk duplán a vonalzó valamelyik pontjára. Ekkor láthatóvá válik segédvonalunk, amely alapbeállítás szerint világoskék színű, szaggatott vonalként jelenik meg. Ha jobb egérgombbal kattintunk valamelyik segédvonal vonalzón látható „ • • " alakú pontjára, akkor elénk tárul a következő oldal közepén lévő képen látható helyi menü. Ennek Reposition Guide parancsa lehetővé teszi a kijelölt segédvonal kívánt pozíciójának pontos meghatározását a megjelenő Reposition 'Verticai' vagy 'Horizontul' (attól függően, hogy melyik vonalzórész segédvonalára kattintottunk) Guide párbeszédablakában. A segédvonalat kijelölés után vonszolással és a nyíl billentyűk segítségével is mozgathatjuk. A Delete parancsra kattintva törölhetjük segédvona­ lunkat. A segédvonal egyéb paramétereit a View menü •=> Grid/Guide => Grid/Guide Options párbeszéd­ ablakának Guide Line Settings keretében állíthatjuk be. A segédvonal megjelenítéséhez pipáljuk ki a Show Guides opciót. A Guides Color gomb megnyomása után megjelenő dialógusablakban változ­ tathatjuk meg a segédvonal színét. Célszerű ezt meg­ tenni, mert az alapbeállítás szerinti világoskék segéd­ vonal nehezen látható. A Snap To Guides opció aktivizá­ lásával az Items to Snap to Guide párbeszédablakban bejelölt elemek segédvonalhoz igazodását (vonzódását) segíthetjük elő. A segédvonal vonzásának hatókörét a Gravity Zone Size utáni mezőben állíthatjuk be.

145


FINALE 2009

Hatodik lecke

Amennyiben tehát az Items To Snap To Guide párbeszédablakban bejelölt elemek a megadott távolságon belülre kerülnek az elem létrehozása vagy mozgatása közben, akkor a segédvonal magához vonzza azokat. A segédvonalakhoz (Snap To Guide) igazodások bekapcsolása nincs hatással a már meglévő elemekre, de az új vagy mozgatott elemeket a legközelebbi segéd­ vonalhoz húzzák. A Guide Line Style legördülő listából választhatjuk ki a vonal típusát, amely lehet folytonos (Solid), szaggatott (Dashes) és pontokból álló (Dots). A létrehozott segédvona­ lakhoz történő igazodások nagymértékben segítik a kottában megjelenített különféle elemek oszlopba vagy sorba rendezését. Aktivizáljuk a Snap To Guides opciót, vagy a Grid/Guide Options párbeszédablakának Guide Line Settings keretében vagy pedig a létrehozott segédvonal vonalzón látható „ • " pontjára jobb egérgombbal kattintva, a helyi menüből. Jelöljük ki versszakaink fogantyúját, majd lassan vonszoljuk a segédvonal közelébe, s ha már elég közel vagyunk engedjük fel az egér gombját. A segédvonal vonzásának hatókörén belülre érve a segédvonal magához vonzza a kijelölt elemet (annak fogantyúját). A vonalzó helyi menüjének Show Gravity Zone opcióját kijelölve láthatóvá válik a segédvonal vonzásának hatósugara. Szükség esetén ezt is bekapcsolhatjuk, így látni fogjuk, hol kell felengedni az egér gombját vonszolás közben ahhoz, hogy a létrehozott elemek fogantyúja a segédvonalhoz igazodjon.

Kedvünk szerint formázhatjuk a címet és a leírt versszakok szövegét is. Én ez utóbbit kicsinyí­ tettem, míg az előbbit megnagyobbítottam. Mivel a zeneszerző neve nem követi automatikusan a szólamsorokat azok elmozgatásakor, így igazítsuk azt is az elmozdított szólamsorunkhoz. Az alcímet, a fejlécet és a láblécet törölhetjük. Amennyiben szükségesnek tartjuk, akkor töröljük a szó végeken esetlegesen megjelenő vízszintes vonalakat is. Célszerű ezt a parancsot egységesen kiadni: Document menü •=> Document Options [Ctrl+Alt+A] •=> Lyrics párbeszédablak •=> Word Extensions gombjának megnyomásakor megje­ lenő Word Extensions dialógusablak •=> Use Smart Word Extensions opciójának kikapcsolása.

146


FINALE 2009

Hatodik lecke

Ütemszámok megjelenítése, szerkesztése Ahhoz, hogy az ütemszámok láthatóvá váljanak, végezzük el az alábbi utasításokat. Aktivizáljuk a Measure Tool-t, s az ekkor elénk táruló Measure menüből válasszuk az Edit Measure Number Regions opciót. A megjelenő Measure Number párbeszédablakban kattintsunk az Add gombra, a Position & Display keretben pipájuk ki az Always show on top staff (Az ütemszámok mindig a legfelső szólamban legyenek láthatók) és az Exclude other staves (Másik szólamok kizárásával) opciókat, majd nyomjuk meg az OK parancsgombot. Az ilyen jellegű kották esetében, ahol az optimalizálás, vagyis az üres, felesleges szólamsorok eltávolítása miatt nem mindig a legfelsőként beállított (esetünkben Soprano) szólam kerül legfelülre, viszont mi azt szeretnénk, hogy az ütemszámok ennek ellenére mindig a legfelső szólamsorban jelenjenek meg, az előbb említett beállításokat foganatosítsuk. Az Exclude other staves (Másik szólamok kizárásával) opció biztosítja számunkra - amennyiben minden szólamsorban láthatók az ütemszámok, vagyis kijelölt állapotban található a Staff Attributes párbeszédablak => Items to Display keret •=> Measure Number opciója - , hogy az ütemszámok megjelenésére vonatkozó beállítás ellenére csak a legfelső szólamsorban legyenek láthatók az ütemszámok. Abban az esetben, ha a Staff Attributes párbeszédablak •=> Measure Number opciója nincs kijelölve egyik szólamnál sem, akkor nem szükséges a Measure Number párbeszédablak •=> Exclude other staves opciójának aktivizálása sem. A Measure Tool •=> Measure menü <=> Edit Measure Number Regions opció •=> Measure Number párbeszédablakában nyílik lehetőségünk az ütemszámok formázására és pozicionálására is. A Measure Numbering keret •=> Set Font gombjára kattintva adhatjuk meg az adott régió ütemszámainak betűtípusát, betűméretét (a Set Font gomb megnyomása után megjelenő dialógusablakban), valamint az ütem­ számok stílusát a Style legördülő listában.

Az ütemszámok pozicionálását a Measure Number dialógus­ ablak jobb alsó sarkában található Position gombra kattintva tudjuk elvégezni.

Most ismerkedjünk meg a Measure Number párbeszédablak Positioning & Display keretében található beállítási lehetőségekkel.

147


Hatodik lecke

FINALE 2009

Az ütemszámok megjelenítésének lehetőségei Positioning & Display A Fináléban a következők szerint tehetünk ki ütemszámokat: 1. Tehetünk ütemszámot minden sor elejére 2. Tehetünk ütemszámot minden „x"-edik (pl.: minden tizedik) ütembe 3. Ezenkívül bármely tetszőleges ütembe is tehetünk ütemszámot, ha a [Ctrl] billentyű lenyomva tartása közben kattintunk a kívánt ütembe (a Measure Tool aktív állapotában). • Show measure numbers at start of staff system Az ütemszámokat a sorok elején mutassa • Show every measures Itt adhatjuk meg, hogy hány ütemenként jelenítse meg a program az ütemszámokat. • beginning with measure : Az ütemszámok az itt megadott ütemtől jelenjenek meg. • Hide first measure number in region A régión belül az első ütemszám elrejtése • Always show on top staff Az ütemszámokat mindig a legfelső szólamsorban mutassa. Amennyiben ezt az opciót bepipálva hagyjuk, abban az esetben a későbbiek folyamán (szükség esetén) nem tudjuk letiltani a legfelső szólamsorban az ütemszámokat. Szólamkivonatok létrehozása (melyről a 12. leckében lesz szó), valamint szólamsorok eltüntetése (optimalizálása) esetén célszerű ezt a funkciót aktivizálni, ha meg akarjuk jeleníteni az ütemszámokat azokban a szólamsorokban is, amelyekbe nem tettünk (a Staff Tool •=> Staff menü => Edit Staff Attributes •=> Staff Attributes párbeszédablak •=> Items to Display keret •=> Measure Numbers opciójának bekapcsolásával). Továbbá ez az opció abban az esetben is segítségünkre van, ha olyan szólamkivonatot állítunk össze, amely több szólamsort tartalmaz (mondjuk egy hangszercsoport minden szólamát magában foglalja), és azt akarjuk, hogy a létrehozott szólamkivonatok legfelső szólama fölött legyenek csak láthatók az Utemszámok. Szólamcsoportok létrehozásakor és szólamsorok eltüntetése esetén mindenképpen ezt az opciót válasszuk.

• Always show on bottom staff Az ütemszámokat mindig a legalsó szólamsorban mutassa. Amennyiben ezt az opciót bepipálva hagyjuk, abban az esetben a későbbiek folyamán (szükség esetén) nem tudjuk letiltani a legalsó szólamsorban az ütemszámokat. • Exclude other staves Az ütemszámokat másik szólamsorok kizárásával mutassa. Az ütemszámok megjelenésére vonatkozó beállítás ellenére - vagyis a Staff Attributes párbeszédablak •=> Items to Display keret •=> Measure Number opciójának bekapcsolásakor (minden szólamsorban) - csak a legfelső {Always show on top staff) és/vagy a legalsó {Always show on bottom staff) szólamsorban lesznek láthatók az ütemszámok.

• Always show on multimeasure rests Mindig mutassa az összevont ütemek ütemszámát vagy ütemszámtartományát • Viewable In Itt dönthetünk arról, milyen nézetben jelenítse meg a Finale az ütemszámokat. All Views (minden nézetben), Page View only (csak oldalnézetben), Scroll and Studio View only (csak egysoros gördíthető és Studio nézetben).

148


FINALE 2009

Hatodik lecke

Oldalszámozás módosítása Amennyiben az oldalszámozást nem egytől akarjuk indítani (hanem mondjuk 12-től), abban az esetben aktivizáljuk a Text Tool-t, s a megjelenő Text menüből válasszuk az Edit Page Offset lehetőséget. Még mielőtt ezt megtesszük, jelenítsük meg az első oldalon is az oldalszámot. Kattintsunk a második oldalon lévő oldalszámunk fogantyújára (jelöljük ki), majd nyomjuk meg a [Ctrl+Shift+T] billentyűparancsot. A megjele­ nő Frame Attributes párbeszédablak legfelső, Attach To keretének Page legördülő listájából válasszuk az Ali Pages opciót, majd az oldalszámok ellenkező sarokba helyezése érdekében végezzük el az itt látható beállításokat. Végül nyomjuk meg az OK gombot.

E beállításokat követően jelöljük ki az első oldalszám fogantyúját. A Page Offset dialógusablak Add to Current Page Number mezőjébe írjuk be, hogy a kijelölt (első) oldalszámhoz mennyit adjon a program a megfelelő oldalszám kiírásához (jelen esetben 11 -et kell beírnunk ahhoz, hogy a 12. oldalt jelenítse meg a program).

Előadási utasítás megjelenítése Végül hozzuk létre, s írjuk be az előadási utasításokra vonatkozó kifejezéseinket. Aktivizáljuk az Expression Tool-t. Kattintsunk duplán az első ütembe, a megjelenő Expression Selection párbeszédablakban a Show Ali gombra, majd a jeleket tartalmazó mezőben valamelyik előadási utasításra (pl. Moderato), végül a Duplicate gombra. Ekkor a kijelölt tempóutasításból kettő lesz látható. A Duplicate gomb segítségével másolatot készíthetünk a kijelölt elemről (elemekről). Ez a módszer arra jó, hogy a megduplázandó jelhez hasonló jel létrehozásakor nem kell újra beállítani az egyszer már beállított paramétereket (pl.: betűméretet, betűtípust, pozíciót, stb.) az adott típusú jelnél. A megduplázott előadási utasítás kijelölt állapotában nyomjuk meg a párbeszédablak Edit gombját, minek következtében egy újabb dialógusablak tárul elénk Expression Designer néven. Itt a Text mezőben írjuk át a Moderato elnevezést a használni kívánt Andante kifejezésre, majd nyomjuk meg az OK gombot. Hozzuk létre a használni kívánt „Solo" és „ Tutti" kifejezéseket is. Ehhez kattintsunk az előadási utasításokat, dinamikai- és egyéb jeleket tartalmazó palettában az „oktávval magasabbra" jelre, majd az ablak alján ekkor megjelenő Create Technique Mark gombra. Az elénk táruló Expression Designer párbeszédablak Text szövegbeviteli mezőjébe írjuk be a kívánt kifejezést „Solo", szükség esetén formáz­ zuk meg, majd nyomjuk meg az OK gombot. Hasonló módon készítsük el másik „ Tutti" jelünket is.

149


FINALE 2009

Hatodik lecke

Végezetül illesszük be újonnan létrehozott jeleinket a megfelelő helyre. Jelöljük ki az Expression Selection párbeszédablakban a beilleszteni kívánt utasítást (elsőként az Andante kifejezést, hiszen az első ütemre kattintva nyitottuk meg ezt az ablakot, így a beszúrásra váró jel ehhez az ütemhez rögzül majd). Kattintsunk az Expression Selection ablak Assign gombjára, minek hatására megjelenik új tempójelzésünk az első ütem fölött. Kattintsunk duplán a szólamok belépésének kezdő ütemére (természetesen egyenként), majd szintén duplán a beírni szándékozott „Solo" kifejezésre. Végül kattintsunk duplán az 51. ütemre, jelöljük ki a „Tutti" kifejezést, majd az Assign melletti nyíl gomb megnyomásakor előugró listából válasszuk az Assign to Ali Staves opciót, minek következtében minden szólamsorban megjelenik a „ Tutti" kifejezés. Előadási utasításainkat - azok fogantyújának kijelölt állapotában - a megfelelő helyre pozíci­ onálhatjuk (a nyíl billentyűk segítségével, vagy vonszolással).

Az Expression Selection párbeszédablak beállítási lehetőségeiről a 9. leckében olvashatunk.

BARLINES Amennyiben lekottázott részletünkben azt szeretnénk, hogy a program a záróvonalat és/vagy a szisztémák végén található ütemvonalakat végighúzza a teljes szisztémán (az alábbi kottapélda alapján), akkor aktivizáljuk a Document menü <=> Document Options [Ctrl+Alt+A] •=> Barlines párbeszédablakot, ahol megvalósíthatjuk az említett beállításokat.

150


FINALE 2009

Hatodik lecke

A Barlines párbeszédablak All Bar lines • Display all barlines Mutatja az összes ütemvonalfajtát • Close barline at end of each system Az ütemvonalat minden szisztéma végén végighúzza a teljes szisztémán • Close barline at end of piece Az ütemvonalat (záróvonalat) az utolsó szisztéma végén végighúzza a teljes szisztémán • Final barline at end of piece A fájl utolsó ütemének végén záróvonalat jelenít meg Left Barlines A bal oldali ütemvonalakra vonatkozó utasítások • Display on single staves Az egy szólamsorból álló szisztéma sorainak elején mutatja az „ütemvonalat" • Display on multiple staves A több szólamsorból álló szisztéma elején (többszólamú dallam esetén) mutatja a szólamokat összefogó „ütemvonalat" • Default style is normal barline Az alapértelmezett stílus a normál ütemvonal • Default style is previous measure 's right barline Az alapértelmezett stílus az előző ütem jobb oldali ütemvonala • Heavy Line Thickness A vastag ütemvonalak vastagságának beállítása • Thin Line Thickness A normál ütemvonalak vastagságának beállítása • Space Between Double Barlines A dupla ütemvonalak közötti távolság beállítása • Space Between Final Barlines A záróvonal két vonala közötti távolság beállítása • Dash Length A szaggatott ütemvonal vonalkáinak hosszúságát állíthatjuk be • Dash Space A szaggatott ütemvonal vonalai közötti távolság beállítása

151


Hatodik lecke

FINALE 2009

Nyomtatás Itt az ideje, hogy megismerkedjünk a nyomtatás lehetőségeivel. A nyomtatás beállításainak párbeszédablaka a File menü •=> Print opció kiválasztásakor, vagy a [Ctrl+P] billentyűparancs megnyomásakor tárul elénk.

Printer Itt láthatjuk annak a nyomtatónak a nevét és típu­ sát, amellyel a nyomtatást végezhetjük. A Copies kifejezés alatti mezőben lehet beállítani azt, hogy hány példányszámban nyomtassa ki a Finale 2009 a kijelölt oldal(aka)t. Print Rangé Ali A teljes dokumentumot kinyomtatja From: _ Through: _ Itt adhatjuk meg, melyik oldaltól (From) melyik oldalig (Through) nyomtasson.

Print Only Left and right pages Bal- és jobb oldalak nyomtatása Left pages Csak a bal oldalak nyomtatása Right pages Csak a jobb oldalak nyomtatása Page Ranges Amennyiben csak egy-két kiválasztott oldalt, vagy oldaltartományt akarunk kinyomtatni, ebbe a mezőbe írjuk be a megfelelő oldalszámokat (2, 5, 7; vagy 3-8). Ebben az esetben mindegy, hogy a Print Range keretben melyik opciót jelöltük be, az itt megadott oldalakat fogja kinyomtatni a program. Items to Print Crop Marks Vágási jelek nyomtatása az oldalon kívülre, ha a dokumentumoldal mérete kisebb, mint a lap mérete Display colors Színes nyomtatás Registration marks Oldalfelező jelek nyomtatása az oldalon kívülre, amennyiben a dokumentumoldal mérete kisebb, mint a lap mérete

152


FINALE 2009

Hatodik lecke

Registration fllename Megadott fájlnév nyomtatása az oldalon kívülre, ha a dokumentumoldal mérete kisebb, mint a lap mérete Collate copies A Collate (Leválogatás) jelölőnégyzet bekapcsolásával többpéldányos nyomtatás esetén minden példány egymás után összeállítva jelenik meg, az első oldaltól az utolsóig, így nekünk a későbbiek folyamán már nem kell összeválogatni a megfelelő oldalakat az egyes példányokhoz. Ha a kapcsolót kikapcsoljuk, akkor a megadott példányszámú első oldal kinyomtatása után következik csak a többi oldal nyomtatása (először kinyomtatja az összes első oldalt, majd az összes második oldalt és így tovább). Print to file Ezt a jelölőnégyzetet kell bekapcsolni, ha állományba akarunk nyomtatni. A nyomtatóállomány alapértelmezett kiterjesztése .prn. Ez a lehetőség arra jó, hogy munkánkat Fináléval nem rendelkező gépen is kinyomtathassuk. Print Quality Itt határozhatjuk meg a nyomtatás minőségét Layout A program képes arra, hogy a lekottázott dokumentumot átméretezze. Itt megadhatjuk, hogy hány oldalt nyomtasson egy lapra. 1-up Egy lapra egy oldalt helyez Fit to page A dokumentumot akkorára nagyítja vagy kicsinyíti, hogy - a nyomtató által nem nyomtatható területeket leszámítva - kitöltse a teljes oldalt. 2-up Egy lapra két oldalt helyez 4-up Egy lapra négy oldalt helyez Ignore printer margins for N-up Több oldal egy lapra történő nyomtatása esetén a nyomtató margójának elhagyása Reverse Order Fordított sorrendben nyomtat Tile Pages Egy oldalt több lapra nyomtathatunk Tile Overlap Átfedés több lap esetén

Setup gomb A Setup gomb megnyomását követően megjelenik a Nyomtatóbeállítás párbeszédablak, amelyben választ­ hatunk a telepített nyomtatók közül (a Név legördülő listából), valamint beállíthatjuk a nyomtatón a papír méretét és helyzetét (Alló vagy Fekvő tájolás). A Tulajdonságok gombra kattintva további beállításokat adhatunk meg.

153


FINALE 2009

Hetedik lecke

Hetedik lecke Ebben a leckében egy zongorakíséretes népdalt fogunk lekottázni, és sablonunk is bővítésre kerül.

Sablon tartalmának bővítése Alapértelmezett Music Spacing fáil beállítása Kezdjük most is sablonunk bővítésével. Nyissuk meg sablonunkat, s végezzük el az alábbi beállításokat. Ahhoz, hogy a lekottázott hangok egyenletes elrendeződése minden esetben az általunk kiválasztott Music Spacing fájl szerint történjen, válasszuk a File menü •=> Load Library opcióját, majd kattintsunk duplán a Music Spacing mappára, s a mappában a legalsó, Tight Spacing fájlra, de bármelyiket választhatjuk. Ezután aktivizáljuk a Selection Tool-t, jelöljük ki az egész fájlt a [Ctrl+A] billentyűparancs segítségével, végül nyomjuk meg a betűk feletti [4]-es számot vagy a [Ctrl+4] billentyűparancsot.

Ütemszámok beállítása Ahhoz, hogy az ütemszámok láthatóvá váljanak, végezzük el az alábbi utasításokat. Aktivizáljuk a Measure Tool-t, s az ekkor megjelenő Measure menüből válasszuk az Edit Measure Number Regions opciót. A megjelenő Measure Number párbeszédablakban kattintsunk az Add gombra. Ekkor az ütemszámok minden szólamsorban megjelennek. A Measure Number ing keret <=> Set Font gombjára kattintva adhatjuk meg az adott régió ütemszámainak betűtípusát, betűméretét (a Set Font gomb megnyomása után megjelenő dialógusablakban), valamint az ütem­ számok stílusát a Style legördülő listában. Az ütemszámok pozicionálását a Measure Number dialó­ gusablak <=> Positioning & Display keret jobb alsó sarkában található Position gombra kattintva végezhetjük el. Célszerű az említett keretben az első szisztéma első üteméből az ütemszámot letiltani a Hide first measure number in region opció kijelölésével, továbbá az Always show on top staff, valamint az Exclude other staves opciókat is kipipálni, hogy az ütemszámok mindig csak a legfelső szólamsorban jelen­ jenek meg. E beállítások után nyomjuk meg a Measure Number párbeszédablak OK parancsgombját. Sablonunk sablonként történő mentése után zárjuk be azt, majd nyissuk meg újra a File menü •=> New •=> Document From Template parancsának segítségével. Lássuk, mit is kell lekottáznunk ebben a leckében:

154


FINALE 2009

Hetedik lecke

155


FINALE 2009

Hetedik lecke

156


FINALE 2009

Hetedik lecke

Nyissuk meg tehát sablonunkat a File menü •=> New Document From Template parancsának segítségével, s a megjelenő Score Information, majd a Score Settings párbeszédablakokat töltsük ki az alább látható módon.

Szólamsorok létrehozása, csoportosítása, szerkesztése, pozicionálása

Adjunk meglévő egy szólamunkhoz két szólamsort a zongora­ szólam létrehozása érdekében. Ehhez aktivizáljuk a Staff Tool-X, majd a Staff menüből válasszuk a New Staves opciót, s a megjelenő ablakot töltsük ki az itt látható módon.

Következő lépés a létrehozott szólamsorok csoportosítása. Válasszuk a Staff menü •=> Add Group and Bracket parancsát, majd az elénk táruló dialógusablak első két legördíthető listájából válasszuk ki, melyik szólamsortól melyik szólamsorig kívánjuk egy csoportba rendezni szólamainkat. Az itt beállítottak szerint járjunk el.

A Bracket Options keretben válasszuk a harmadik kapocs-jelet, majd a Distance from the Left Edge of Staff mezőjébe az itt látható számot írjuk, hogy jelünk megfelelő távolságra kerüljön a szólam­ soroktól.

Ezután kattintsunk a harmadik szólamsor első ütemébe, minek következtében megjelenik a már ismert, Staff Attributes párbeszédablak. Itt van lehetőségünk a zongora alsó szólamsorának kulcsát megváltoztatni. A felső legördülő listából válasszuk a Staff 3 kifejezést, majd kattintsunk a First Clef •=> Select gombjára, s a megjelenő Clef Selection ablakból válasszuk a basszus­ kulcsot.

157


FINALE 2009

Hetedik lecke

Következzék a szisztémák bal oldali oldalmargótól való távolságának beállítása. Ezt külön tegyük meg az első és külön a többi szisztéma esetében a már tanult módon. A Page Layout Tool aktív állapotában kattintsunk az egér jobb gombjával az első szisztéma bal felső fogantyújára, s a megjelenő helyi menüből válasszuk az Edit Margins parancsot. Az első szisztéma eseté­ ben csak a Left mező számértékét írjuk át 10-re, a Distance between systems utáni érték maradhat 90. A második szisztémától az itt látható paramétereket állítsuk be. A Thru utáni mezőbe írjunk nullát (0), így a beállítások a második (kijelölt) szisztémától az utolsó szisztémáig végrehajtásra kerülnek. Mentsük munkánkat! Ezt szinte minden munkafolyamat után végezzük el a [Ctrl+S] billentyűparancs segítségével, hiszen a menet közbeni mentés csak néhány másodpercet vesz igénybe, viszont ha nem mentünk, s valamilyen oknál fogva elvesznek eddigi beállításaink, nagyon sok időbe telik azok újbóli létrehozása.

Csonka ütemek beállítása

A 22. és 24. (utolsó) ütemekben a felütés miatt csak 2/4 értéknek szabad elférnie. Ahhoz, hogy ez a valóságban is így történjen, végezzük el az alábbi beállításokat. Aktivizáljuk a Time Signature Tool-t, kattintsunk duplán először a 22., majd a megfelelő beállítások végrehajtása után a 24. ütembe. Az elénk táruló Time Signature párbeszédablakban az itt látható beállításokat végezzük el az Options gombra kattintva.

A príma volta - seconda volta ismétlés Következő lépés az ismétlésre vonatkozó beállítások megvalósítása a Repeat Tool segítségével. Kattintsunk tehát az említett Repeat Tool ikonjára, jelöljük ki az utolsó előtti két (21-22.) ütemet, majd jobb egér­ gombbal kattintsunk valamelyik kijelölt ütembe. A megjelenő helyi menüből válasszuk a Create Firs and Second Ending opciót, minek következtében a program minden szólamsorba kiírja az ismétlési utasítást az itt látható módon.

158


FINALE 2009

Hetedik lecke

A prima volta - seconda volta kapcsok eltüntetése szólamsorokból Azt gondolom a zongoraszólamokban nincs szükségünk a kapcsokra, ezért azokat rejtsük el a Staff Tool •=> Staff Attributes párbeszédablakának segítségével. Kattintsunk duplán a második szólamsor valamely ütemére, s a megjelenő Staff Attributes párbeszédablak Items to Display (Látható elemek) keretében vegyük ki a pipát az Endings and Text Repeats opció elől. Ezt tegyük meg a harmadik szólamsorral is: A felső legördülő listában kattintsunk a Staff 3 kifejezésre, majd következhet az említett opció érvénytelenítése.

A kapcsokban található számok, jelek módosítása, pozicionálása Kattintsunk duplán az első kapocsban lévő egyes szám fogantyújára. A meg­ jelenő Edit Ending párbeszédablak Alternate Text in Ending mezőjébe írjuk be a szükséges információkat (1. 2.), majd érvényesítsük beállításainkat az OK parancs­ gombbal. Ezt követően kattintsunk duplán a seconda volta kapocsban található kettes szám fogantyújára, s az említett Edit Ending dialógusablak Alternate Text in Ending mezőjébe ebben az esetben a hármas számot (3.) írjuk, majd érvényesítsük beállításainkat.

A Repeat landings narocszeüapiak

A beírt adatok pozicionálását, valamint a kapocs megjelenítésére vonatkozó beállítási paraméte­ reket legegyszerűbben a Repeat menü •=> Repeat Options párbeszédablak jobb alsó sarkában található Repeat Endings gombra kattintva tehetjük meg. Az elénk táruló Repeat Endings párbeszédablak Ending Repeat Text keretében a kapcsokban megjelenített infor­ mációk vízszintes (Horizontal) és függőleges (Verticai) mozgatására van lehetőségünk. Mivel most csak víz­ szintesen akarjuk jeleinket balra elmozdítani, ezért a Horizontal mezőben található számot írjuk át az itt látható számértékre. A Line Thickness utáni mezőben a kapcsok vonalvastagságát módosíthatjuk elképzelésünk szerint. A Repeat Endings párbeszédablak további beállítási lehetőségei: Ending Repeat Bracket A prima volta - seconda volta kapcsok paramétereinek módosítása az alábbiak szerint Height of Bracket A kapcsok vonalrendszertől való távolsága

159


Hetedik lecke

FINALE 2009

Length of Front Hook A kapcsok elején lévő függőleges vonal hosszúsága Length of Back Hook A kapcsok végén lévő függőleges vonal hosszúsága Line Thickness A kapcsok vonalvastagsága Inset for Start of Bracket A kapcsok elejének vízszintes mozgatása Inset for End of Bracket A kapcsok végégének vízszintes mozgatása Ending Repeat Text A kapcsokban lévő számok, illetve a beírt információk pozicionálása vízszintesen és függőlegesen (Vertical).

A kapcsok manuális

(Horizontal)

beállítása

Szükség esetén pozícionáljuk a kapcsok vonalait a megfelelő fogantyú(k) kijelölése után az egér segítségével (vonszolással) vagy a nyíl billentyűk alkalmazásával az elvárásoknak megfelelően. E beállításokat a mi esetünkben is megvalósíthatjuk az alábbi kottapélda alapján. A secondo kapocs (második és harmadik példa) pozicionálását célszerű a kottaírási műveletek végén elvégezni.

Kottázás Az előzőekben ismertetett beállítások végrehajtása után nekifoghatunk a hangok beírásának. Kottázzuk le dalunkat a Speedy Entry Tool valamelyik eddig ismertetett beviteli lehetőségével. A rétegek gyakorisága és az egyéb szerkesztési műveletek - melyek ismertetésére az alábbiakban kerül sor - végrehajtása miatt célszerű a zongoraszólamban található hangokat is a Speedy Entry Tool elsőként említett beviteli módjával megvalósítani (Kottázás a numerikus számbillentyűk és a nyíl billentyűk használatával). A zongoraszólam hangjait a már tanultak szerint, rétegek alkalmazásával (két rétegbe) tudjuk beírni.

160


FINALE 2009

A Speedy Entry Tool további

Hetedik lecke

billentyűparancsai

[Enter] Az egyedülálló szünetet hanggá változtatja, valamint újabb hangot ír egy már lekottázott hang fölé, vagy alá, ha a célkereszttel ráállunk a beírni kívánt hang helyére, és az illesztővonalat arra a hangra állítjuk, amelyik fölé vagy alá el akarjuk helyezni az újabb hangot.

[L] Megfordítja a hang szárának irányát.

[Backspace] Egy hang esetén - értékének megfelelően - szünetté alakítja azt. Akkord esetén, amennyiben ráállunk a törölni kívánt hangra a célkereszttel, törli a beírt hangot. Ha nem a törölni kívánt hangra állunk, akkor szünetté alakítja hangzatunkat.

[O] vagy [H] Eltünteti a hangot és visszahelyezi, azonban nem törli ki. A láthatatlan hangok nem szólalnak meg visszajátszáskor, de arra jók, hogy a helyet láthatatlanul kitöltsék, s hozzájuk szükség esetén dalszöveget vagy akkordszimbólumot illeszthessünk.

161


Hetedik lecke

FINALE 2009

A Finale eme funkciója remek szolgálatot tesz például olyan hangsorok elkészítésénél, amelyek­ ben szemléltetni szeretnénk a kis- és nagy szekund távolságokat a skála szomszédos hangjai között. Továbbá olyan dallamok kottázásakor is jó hasznát vesszük, amikor egy hangra sok szó tagot szeretnénk beírni. Az ütemmutató elrejtéséhez aktivizáljuk a Measure Tool-t, kattintsunk duplán a megfelelő ütembe, s az elénk táruló Measure Attributes dialógusablak •=> Time Signature legördülő listájából válasszuk az Always Hide opciót és nyomjuk meg az OK gombot. Azonban megoldhatjuk ezt a problémát szólamstílus segítségével is.

Rétegek (Lavers) és szólamocskák (Voices) Minden szólamsorban négy réteg áll rendelkezésünkre (Layer 1, Layer 2, Layer 3, Layer 4), s minden rétegben két szólamocska (Voice 1, Voice 2) található. A Voice-kaX abban az esetben használjuk, ha néhány helyen, tehát nem folyamatosan kell két szólamot beírni (pl. egy átmenő szeptimhang beírásakor). A második Voice (V2) csak akkor aktivizálható, ha az adott rétegben már találhatók hangok az ütemben. A Voice be­ írását legegyszerűbben úgy valósíthatjuk meg, hogy az illesztővonalat először a kívánt hangra állítjuk, majd megnyomjuk az [A] billentyűt és lekottázzuk a megfelelő hangot. [Á] A Voice 1 (VI) és a Voice 2 (V2) közötti váltására szolgál 8

A különbség a „ Layer " és a „ Voice " között tehát az, hogy Layer alkalmazása esetén a program szünetekkel tölti ki az üresen álló ütemrészeket, míg a Voice lehetővé teszi az ütemen belüli beírást szünetérték megjelenítése nélkül is. Az aktív Voice számát a szerkesztőkeret bal felső sarkában láthatjuk (VI), (V2). 8 Amerikai billentyűzetkiosztással [Shift+Alt]

162


FINALE 2009

Hetedik lecke

Fontos megjegyezni azt is, hogy a rétegekben található hangok rétegenként szerkeszthetők (pl. méretezhetjük, más hangmagasságra helyezhetjük a kiválasztott réteg hang­ jait, stb.), mivel a program lehetőséget biztosít az aktív réteg hangjainak meg­ jelenítésére (függetlenül a többitől) a Document menü •=> Show Active Layer Only parancs segítségével. Továbbá a rétegekhez külön MIDI csatorna és ezen belül hangszín (hangszerhang) állítható be. Voice-ok alkalmazása Az említett Voice-ok alkalmazására esetünkben a l ó . ütem alsó szólamánál van szükségünk. Arra azonban figyeljünk, hogy a második Voice aktivizálására csak akkor van lehetőségünk, ha egyrészt már beírtuk a megfelelő hangokat az ütembe, másrészt pedig átváltottunk amerikai billentyűzetkiosztásra a [Shift+Alt] billentyűkombináció megnyomásával. Az elmondottak értel­ mében kottázzuk be a képen látható hangokat, váltsunk amerikai billentyűzetkiosztásra, állítsuk az illesztővonalat az ütemben található második hangra, a célkeresztet pedig a beírásra váró hang helyére, nyomjuk meg a Voice-ok váltására használatos [Á] billentyűt (ekkor a szerkesztő­ keret bal felső sarkában a V2 lesz látható; a váltás következtében pedig az illesztővonal egy kicsit elmozdul, de ezzel ne foglalkozzunk), majd kottázzuk le a megfelelő hangot.

Szünetjelek mozgatása a

szerkesztőkeretben

Jó, ha tudjuk, hogy a szerkesztőkeretben a hangok és a szünetjelek vonszolással minden irányba elmozdíthatók. A [Shift] billentyű lenyomása közben azonban csak az elkezdett irányba mozgathatók a szünetjelek vagy a hangok. Amennyiben vízszintesen kezdjük a pozicionálást a [Shift] billentyű lenyomva tartása közben, akkor csak vízszintesen, ha függőlegesen mozgattuk el először, abban az esetben pedig csak függőlegesen vonszolhatok a szünetjelek vagy a hangok a szerkesztőkereten belül. Ez főként a szünetjelek pozicionálásakor előnyös. Az általunk készített kotta nyolcadik ütemének alsó szólamában is szükségünk lesz a szünetjelek függőleges mozgatására a megfelelő megjelenés érdekében. Aktivizáljuk a második réteget, majd a [Shift] billentyű nyomva tartása közben ragadjuk meg a negyed értékű szünetet és vonszoljuk feljebb az egér segítségével. Ugyanezt tegyük meg az első réteg fél értékű szünetjelével is (miután aktivizáltuk az első réteget), ebben az esetben azonban lefelé vonszoljuk a szünetjelet.

163


FINALE 2009

Hetedik lecke

Legato (Slur) kötőívek beírása Kattintsunk a Smart Shape Tool-xa, majd a Smart Shape eszköztár Slur eszközének kiválasztása után írjuk be a kötőíveket az énekszólam 3., 10. és 18. ütemébe, vagy használjuk az előző leckében említett Plug-ins menü •=> Lyrics •=> Autó Slur Melismas parancsát (természetesen a dalszöveg beírását és eligazítását, valamint a megfelelő ütem(ek) Selection Tool-\a\ történő kijelölését követően).

Dalszöveg versszakonkénti beírása

Következzék a dalszöveg begépelése. A versszakok beírásához kattintsunk a Lyrics Tool ikonjára, majd a Lyrics menü •=> Edit Lyrics opciójára. A megjelenő Edit Lyrics párbeszédablakba gépeljük be a versszakok szö­ vegét. Figyeljünk arra, hogy a versszakokat jelölő számok után egy úgynevezett nem törő szóközt kell beillesztenünk, hogy a versszak száma és az első szótag egy hang alá kerüljön. A versszak száma után gépeljük be az [Alt] billentyű nyomva tartása közben a numerikus billentyűzeten - a [0160]-as számkombi­ nációt, majd következhet a kezdő szótag beírása.

Figyeljünk arra is, hogy az első versszaknál a párbeszédablak alján található Lyric utáni második mezőben az egyes legyen, a második versszaknál a kettes, a harmadiknál a hármas (ahogy az az itt látható ábrán is megfigyelhető). A versszakok számát vagy beírjuk ebbe a mezőbe, vagy a mező utáni kis nyíl gombokkal választjuk ki.

Dalszöveg automatikus beillesztése [Ctrl] + kattintani a megfelelő hangra Miután megnyitottuk a Lyrics menüből a Click Assignment dialógusablakot, kattintsunk az első hangra a [Ctrl] billentyű nyomva tartása közben. Ekkor a Finale 2009 automatikusan írja a hangok alá a szótagokat. Felismeri a szüneteket és az átkötött hangokat is, azt azonban nem tudja eldönteni, mely hangok alá ne kerüljön szótag. Üres ütemet kitöltő egész értékű szünet esetén e parancs segítségével az első üresen álló ütemig íródik be automa­ tikusan dalszövegünk. Ekkor a [Ctrl] billentyű nyomva tartása mellett kattintsunk a szünet utáni első hangra, s a program folytatja a maradék dalszöveg automatikus beírását (ezt ismételjük meg, amíg szükséges).

164


FINALE 2009

Hetedik lecke

Az első versszak automatikus beillesztése után nincs más dolgunk, mint a Click Assignment ablak jobb szélső csúszkájával beállítani a második versszakot, s a [Ctrl] billentyű nyomva tartása mellett kattintani az első hangra. Ezzel a módszerrel illesszük be a harmadik versszak szövegét is. A három versszak a következőképpen jelenik meg kottánkban:

Több hibát is felfedezhetünk a beírást követően. Az első, hogy a legato kötőívvel ellátott hangokat (hajlításokat) nem ismerte fel a program, így azok minden hangjához szótagot illesztett. A második probléma, hogy túl közel vannak egymáshoz a szövegsorok, a harmadik pedig, hogy a szöveg belelóg a zongoraszólam felső szólamsorába. A következőkben ezeket a hibákat orvosoljuk majd.

Szótagok elmozdítása - Shift Lyrics Látható, hogy a hajlítás(oka)t (a legato kötő ívvel ellátott hangokat) nem ismerte fel a program, ezért a legato kötőívvel ellátott hangok mindegyikéhez szótagot illesztett. (Az átkötést azonban felismeri és nem kerül az átkötött hang alá szótag). A rossz helyre került szótagokat a Lyrics menü •=> Shift Lyrics parancsával tudjuk eligazítani.

A Shift Lyrics to The utáni legördülő listából választhatjuk ki, hogy jobbra (Right) vagy balra (Leff) léptesse a Finale a szótagokat. Mi most jobbra szeretnénk léptetni szótagjainkat, ezért ebből a listából válasszuk a Right opciót. Az Options keretből pedig kattintsunk a legfelső, Shift syllables by one note, to the end of the lyric (a szótagok el­ tolása egy hangjegynyit a szöveg végéig) nevezetű opcióra. Amennyiben tehát ezt a rádiógombot aktivizáljuk, akkor a Finale eltol minden szótagot attól a hangtól, amelyikre kattintottunk, egészen a szöveg végéig. A kottapélda szótagjainak eligazítását is e beállítások után valósíthatjuk meg. Kattintsunk az első rossz helyen lévő szótag fölötti hangra (ponttal jelölve), minek következtében a hang alatti és utáni szöveg - egy hangjegynyit - jobbra tolódik.

165


FINALE 2009

Hetedik lecke

Ezt a folyamatot ismételjük meg mindaddig, amíg helyükre nem kerülnek a szótagok. Tehát kattintsunk arra a hangra, amelyről el akarjuk mozdítani jobbra a szótagot. A szünetek és az átkötött hangok alá nem ír szótagot a program. Igazgassuk el dalszövegünket a második és harmadik versszakokban is, az elmondottak szerint. Versszakot váltani a Lyrics menü •=> Specify Current Lyric parancsával tudunk. Itt a Number utáni mezőbe kell beírni a kívánt versszak számát. Bizonyos esetekben a Shift Lyrics párbeszédablak Options keretének második, Shift syllables by one note, to the next open note (A szótagok eltolása egy hangjegynyit a következő nyílt hangig) opcióját is alkalmazhatjuk. Eme opció választása esetén a program csak attól a hangjegytől (amelyre kattintunk) fogja eltolni a szöveget a következő olyan hangig, amelyhez nem tartozik szótag. Ekkor tehát csak azt a szótagot lépteti tovább a Finale a beállított irányba, amelynek hangjára kattintottunk. Amennyiben azonban a léptetett szó tag után közvetlenül van egy másik szótag, akkor az utána következő szótag, illetve szótagok is elmozdulnak, de csak a legközelebbi üresen álló hang alatti helyig. Az átkötéseket és szüneteket ennél az opciónál is figyelembe veszi a program.

Dalszöveg függőleges igazítása (2) Látható, hogy nagyon közel kerültek egymáshoz a dalszöveg sorai, ezért azokat el kell távolítani egymástól. Erre két lehetőség kínálkozik. Az egyik a kottasor előtt megjelenő négy háromszög segítségével (amelyről az 5. leckében olvashattunk), a másik a Lyrics menü => Aajust Baselines opciójával valósítható meg. Maradjunk ez utóbbinál. Nyissuk meg az Aajust Lyric Baselines párbeszédablakot, s az Offsets utáni mezőbe az első versszaknál -35-öt, a másodiknál -53-at, a harmadiknál pedig -71-et írjunk. A versszakok számát is nekünk kell beírni (átírni) a megfelelőre a Number utáni mezőben. Végül nyomjuk meg a párbeszédablak OK parancsgombját.

Ahhoz, hogy a beírásra váró versszakok számára legyen elegendő hely az első szólamsor alatt, el kell távolítanunk a zongora szólamsorait az első szólamsortól. Ezt a Staff Tool segítségével valósíthatjuk meg, de előtte még ejtsünk szót a dalszöveg-szótagok vízszintes igazításáról.

166


FINALE 2009

Hetedik lecke

Dalszöveg-szótagok vízszintes igazítása

A dalszöveg-szótagok vízszintes igazítását a Lyrics menü •=> Adjust Syllables parancs kiválasztása után valósíthatjuk meg. Miután aktivizáltuk ezt az opciót, kattintsunk a kívánt hangra, minek következtében megjelenik a hang- és az ahhoz tartozó szótagok alatt a már ismert fogantyú. Az egyes szótagok mozgatásához jelöljük ki a megfelelő szótag fogantyúját, majd a nyíl billentyűk segítségével - esetleg vonszolással - pozícionáljuk szótagunkat. A fogantyúk va­ lamelyikére jobb egérgombbal kattintva elénk táruló helyi menü is a segítségünkre lehet a pozicionálásban. E paran­ csok hatását a következő ábrán láthatjuk.

A dalszöveg-szótagok vízszintes igazítását - a hang alatti fogantyú kijelölését követően - billen­ tyűparancsok segítségével is megvalósíthatjuk az alábbiak szerint.

ALIGNMENT (Igazítás)

JUSTIFICATION

(Sorigazítás)

167


FINALE 2009

Hetedik lecke

Az Alignment opciót választva a kijelölt hanghoz tartozó versszak-szótagok együttes igazítását végezhetjük el (a szótagok bal szélét /balra/, közepét /középre/ vagy jobb szélét /jobbra/ igazítva a kijelölt hanghoz), míg a Justification a szótag-sorok - balra, középre vagy jobbra - igazítását teszi lehetővé számunkra. E két opció parancsainak kombinációja alapján kilencféle módon igazíthatjuk el - a kijelölt hanghoz viszonyítva - a több versszakból álló dal szótagjait. A Lyrics menü •=> Lyrics Options (vagy a Document menü •=> Document Options fCtrl+Alt+AJ) •=> Lyrics párbeszédablak Syllable Positioning keretében állíthatjuk be a dalszöveg-szótagok alapértelmezett pozícióját, valamint a szóvégi vízszintes vonalak paramétereit. Célszerű ezeket a beállításokat is sablonunkban megvalósítani, amennyiben módosítani szeretnénk az alapértel­ mezett beállításokon.

Lyrics párbeszédablak - Syllable Positioning Ebben a dialógusablakban többek között a kottában található dalszöveg-szótagok alapértelmezett vízszintes pozícióját határozhatjuk meg: szóvégi vízszintes vonalak megjelenítése (Syllables with Word Extensions), a dalszöveg első szótagja (First Syllable in Lyrics), a szisztémák első szótagja (Syllables at Start of System), valamint az összes többi, egyéb szótagok (Others) esetén.

Hyphens A szótagok közötti kötőjelekkel kapcsolatos beállítá­ sokat a Hyphens keretben végezhetjük el. Válasszuk az Use Smart Hyphens opciót abban az esetben, ha a szótagok közötti kötőjeleket sortörés esetén is meg kívánjuk jeleníteni. Use Smart Hyphens Amennyiben az utolsó szótag a sortörést megelőző szisztémában tartalmaz kötőjelet, e parancs a kötőjelet a következő szisztéma elejére helyezi az alábbi feltételekkel: • Always - Mindig Ekkor a szisztéma első hangjára eső szó tag előtt megjelenít a program egy rövidke kis kötőjelet. • Only when the first syllable is attached to the second note or later Csak akkor, ha a szisztéma kezdő szótagja a szisztéma második vagy későbbi hangjához van csatolva • Never - Soha Maximum Space Between Hyphens A szótagok közötti kötőjelek egymástól való távolságának számértékét adhatjuk meg ebben a mezőben a beállított mértékegység szerint.

168


FINALE 2009

Hetedik lecke

A Word Extensions dialógusablak Ezt a dialógusablakot a szóvégi vízszintes vonalak módosítására, megjelenésének és viselkedé­ sének szabályozására használjuk. A Finale 2003-as és az azt megelőző verziókban készült dokumentumok konvertálása esetén a Word Extensions párbeszédablak Use Smart Word Extensions opciója kikapcsolt állapotban marad, így szükség esetén pótoljuk.

• Create automatically when notes follow without lyrics Szóvégi vízszintes vonalak automatikus alkalmazása szöveggel és kötőjelekkel (Hyphens) nem rendelkező hangok esetén. • Minimum Length Itt határozhatjuk meg azt a - két szó tag között jelent­ kező - minimális távolságot, amely érték alatt a Finale már nem jeleníti meg a szóvégi vízszintes vonalakat.

System Break Alignment Itt állíthatjuk be a szóvégi vízszintes vonalak viselkedését sortörés esetén, vagyis a szisztéma végéhez (System End) és a szisztéma elejéhez (System Start) viszonyított hosszúságát változtat­ hatjuk meg. Note Alignment Ebben a keretben a szóvégi vízszintes vonalak végének kinyúlását, tehát a vonalak végpontja és a végpont felett található - szimpla (Plain Notehead), valamint pontozott (Dotted Notehead) hangjegyértékek közötti távolságot módosíthatjuk. A Stretch to note duration opció kiválasztása esetén a szóvégi vízszintes vonalak végpontja a fölötte elhelyezkedő hang hosszúságának megfelelően nyúlik ki. Ezt a távolságot az Offset utáni mezőben igényeink szerint szabályozhatjuk. Lyrics Alignment Ebben a keretben a szóvégi vízszintes vonalak dalszövegsorok alapvonalától* mért függőleges (Vertical...) és a hozzá tartozó szótagtól való vízszintes (Horizontal...) távolságát módosíthatjuk. • Line Thickness A szóvégi vízszintes vonalak vastagságának beállítása. * A szóvégi vízszintes vonalak igazítása a dalszöveg sorainak alapvonalától, vagyis a Lyrics menü •=> Adjust Baselines •=> Adjust Lyric Baselines párbeszédablak •=> Ojfsets mezőjében beállított értékhez viszonyítva történik.

169


Hetedik lecke

FINALE 2009

A szolamsorok közötti távolság módosítása (2) Amíg a Staff Tool •=> Staff menü •=> Respaces Staves parancsa a szólamsorok egyenletes elrende­ zésére szolgál, addig a Staff menü •=> Staff Usage opció segítségével a szólamsorok közötti távolságot tetszőlegesen határozhatjuk meg. Ebben az esetben is ez utóbbi parancsot kell alkalmaznunk, hiszen csak az első szólamsor alatti térköz-értéket szeretnénk megváltoztatni. Kattintsunk a második szólamsor fogantyújára (jelöljük ki), majd az említett Staff menü •=> Staff Usage parancsára. A megjelenő Staff Usage párbeszédablakba írjuk be az alább látható értékeket. A szólamsorokat - azok fogantyújának kijelölése után - a nyíl [ t ] , [i] billentyűkkel vagy vonszolással is mozgathatjuk. A Staff Usage

párbeszédablak A Staff Usage parancs a szólamsorok távolságának nem egyenletes beállítását teszi lehetővé. A Staff Number mutatja az adott szólam számát (sajnos nem a nevét), a Distance From Top pedig az adott szólamsornak a szisztéma felső margóvonalától való távolságát. A Staff Usage List után láthatjuk, hogy a beállítások mire vonatkoznak: (Global = az egész fájlra). A szólamsorok között a Next (előre) és Prev (vissza) gombokkal lépegethetünk. Mivel a harmadik szólamsor távolsága nem követi automatikusan a második szólamsor beállításait, ezért azt is módosítani kell a Staff Usage párbeszédablak Next gombjára kattintva. Ahhoz, hogy megmaradjon a második és harmadik szólamsorok közötti megfelelő távolság, a Distance From Top mezőbe az itt látható alsó párbeszéd­ ablak szerinti értéket írjuk.

Az alábbi ábrán a Staff Usage párbeszédablak által megvalósítható beállítások láthatók. Figyeljünk arra, hogy a Distance From Top mezőbe beírt értékek minden esetben a szisztéma felső margóvonalától való távolságot határozzák meg. Az alábbi példa esetében a szisztéma felső margóvonala egybeesik a szisztéma legfelső szólamsorának ötödik vonalával (szaggatott vonal jelzi).

170


FINALE 2009

Hetedik lecke

A beállítások eredménye az alábbi példán látható:

A szólamsorok közötti távolság automatikus módosítása A Plug-ins menü <=> Scoring and Arranging <=> Verticai Collision Remover parancsa lehetővé teszi a szólamsorok automatikus függőle­ ges pozicionálását, amennyiben azok bizonyos elemei {Smart Shapes jelek /pl.: kötőívek/, Expressions /előadási utasítások, dinamikai és egyéb jelek/, Lyrics /dalszövegek/, Chords /akkordjelzé­ sek/, Fretboards /gitár-fogásmód­ jelek/, Repeat Brachets /ismétlésre vonatkozó kapcsok/) ütköznek egymással vagy a szólamsorokkal. Ez a beépülő modul esetünkben is remekül alkalmazható. Nincs más dolgunk, mint a Verticai Collision Remover párbeszédablakot megnyitni a Plug-ins menüből, s a fentebb látható beállításokat elvégezni. Ez a parancs vagy az egész dokumentumban (Process Entire Document), vagy a Selection Toollai kijelölt szisztémá(k)ban (amit a Process Systems opciót választva manuálisan is beírhatunk) elvégzi a szükséges módosításokat. A Remove Verticai Collision (Függőleges ütközések eltávolítása) opciót választva a Minimum Space Between Closest Items On Adjacent Staves utáni mezőben adhatjuk meg, hogy a szólamsorok előzőkben felsorolt elemei ütközés esetén minimum milyen távolságban kerüljék el egymást vagy a szólamsorokat. ABalance White Space opció kijelölt állapotában további térközmódosításokat eszközölhetünkütközések hiányában is - a szisztémák (Systems), a létrehozott szólamcsoportok (Instrument Groups) és egyéb szólamsorok (Other Staves) között. Amennyiben dokumentumunk csak egyetlen szólamsort tartalmaz, abban az esetben csak a Systems beállításai érhetők el, ha viszont dokumentumunk több szólamsorból áll, de nem hoztunk létre szólamcsoportokat, akkor az Instument Groups beállításai nem lesznek elérhetők.

171


Hetedik lecke

FINALE 2009

A Do Not Change opció bejelölésével megtarthatjuk eredeti beállításainkat - az adott parancs esetében - , annak ellenére, hogy kiválasztottuk a Balance White Space opciót. Az előző oldal Verticai Collision Remover párbeszédablakának beállításai alapján az alábbi szólamsor-elrendezést kapjuk.

A teljes szisztémamagasság (Totál System Height) meghatározása az alábbi opciók szerint: • Minimize A szisztémán belüli szólamsorok minimális távol­ ságra kerülnek egymástól - a Remove Verticai Collision alatti mezőben megadott érték szerint - , még abban az esetben is, ha nincs ütközés a szólamsorok vagy az azokhoz csatolt - fentebb említett - elemek között. • Try To Keep Existing Egy szisztémán belül úgy rendezi el a szólamsorok közötti távolságokat ütközés esetén, hogy a fennálló szisztémamagasság lehetőség szerint megmaradjon. • Change As Needed A szisztéma szólamsorai közötti távolságokat a Remove Verticai Collision és a Balance White Space opcióknál megadott értékek szerint alakítja. Ez az alapértelmezett beállítás. • Keep Number Of System On Each Page Amennyiben azt szeretnénk, hogy a szólamsorok közötti távolságok megváltozása ellenére a szisztémák semmiképpen se kerüljenek át egy másik oldalra - még akkor sem, ha a méret növelése miatt nem férnének el az oldalon - , akkor jelöljük ki ezt az opciót.

A szóvégi vízszintes vonalak eltüntetése A szóvégi vízszintes vonalakat - amennyiben szükséges - legegyszerűbben úgy tüntethetjük el az egész fájlból, hogy kivesszük a pipát a Document menü •=> Document Options [Ctrl+Alt+A] •=> Lyrics párbeszédablak •=> Word Extensions gomb •=> Word Extensions dialógusablak •=> Use Smart Word Extensions opciója elől.

172


FINALE 2009

Hetedik lecke

A szisztémák méretének csökkentése, a hangok egyenletes

elrendezése

Szükség esetén a szisztémákat lekicsinyíthetjük annak érdekében, hogy kevesebb helyet foglal­ janak el. Ehhez aktivizáljuk a Page Layout Tool-X, majd válasszuk a Page Layout menü •=> Resize Staff Systems parancsát. A megjelenő Resize Staff System párbeszédablak •=> Staff Sizing keretének •=> And Resize System mezőjében található számértéket írjuk át 80-ra (így 80%-ra kicsinyítettük szisztémáinkat). A kicsinyítés miatt - a számunkra legmegfelelőbb mértékben módosíthatjuk a szisztémák közötti távolságot is a tanultak alapján. Ezután következhet a hangok egyenletes elrendezése. A Selection Tool aktív állapotában jelöljük ki a teljes darabot a [Ctrl+A] billentyűkombináció megnyomásával. Kattintsunk a File menü •=> Load Library opciójára, majd duplán a Music Spacing mappára, s a mappában található Tight Spacing fájlra •=> végül nyomjuk meg a betűk feletti [4]-es gombot (célszerű a [Ctrl+U] billentyűkombinációt is megnyomni az elrendezés frissítése céljából).

Artikulációs jelek beírása Az Articulation Tool aktivizálását követően írjuk be a megfelelő hangokhoz a korona jelet a tanult módon. A korona jel alapértelmezetten a kottafej felőli oldalra kerül, így néhány esetben arra kényszerülünk, hogy a megfelelő nyíl billentyű segítségével a rossz oldalon megjelenő korona jelet a másik oldalra mozgassuk. Ezt a két felső szólamban nekünk is el kell végeznünk.

Oldalszámozás beállítása Amennyiben az oldalszámozást nem egytől akarjuk indítani (hanem mondjuk 7-től), abban az esetben aktivizáljuk a Text Tool-t, s a megjelenő Text menüből válasszuk az Edit Page Offset lehetőséget. Még mielőtt ezt megtesszük, jelenítsük meg az első oldalon is az oldalszámot. Kattintsunk a második oldalon lévő oldalszámunk fogantyújára (jelöljük ki), majd nyomjuk meg a [Ctrl+Shift+T] billentyűparancsot. A megje­ lenő Frame Attributes párbeszédablak legfelső, Attach To keretének Page legördülő listájából válasszuk az Ali Pages opciót, majd az oldalszámok ellenkező sarokba helyezése érdekében végezzük el az itt látható beállításokat. Végül nyomjuk meg az OK gombot. E beállításokat követően jelöljük ki az első oldalszám fogantyúját. A Page Offset dialógusablak Add to Current Page Number mező­ jébe írjuk be, hogy a kijelölt (első) oldalszámhoz mennyit adjon a program a megfelelő oldalszám kiírásához (jelen esetben 6-ot kell beírnunk ahhoz, hogy a 7. oldalt jelenítse meg a program). Ezzel elkészültünk kottapéldánkkal. Ne feledkezzünk meg a mentésről sem!

173


Nyolcadik lecke

FINALE 2009

Nyolcadik

lecke

Ebben a leckében a Simple Entry Tool-\a\ ismerkedünk meg.

Nyissuk meg sablonunkat a File menü •=> New •=> Document From Template parancsának segítségével. A megjelenő Score Information, majd a Score Settings párbeszédablakokat töltsük ki az alább látható módon:

A tanultak alapján végezzük el az alábbi beállításokat: Hozzuk létre a zongoraszólamhoz szükséges két szólamsort, majd csoportosítsuk azokat az előző leckében elmagyarázott módon. Töröljük az oldal tetejéről a Subtitle kifejezést, mivel nincs rá szükségünk. A szisztémák bal oldalmargótól való távolságának beállítása következik. A legalsó szólamsorban állítsuk be a basszus4ailcsot a kottasor elején. Mentsük el munkánkat. Mentés után kezdhetjük a kottázási. Nézzük mit is kell lekottáznunk: (A bemutatott kottapélda nem a teljes darabot tartalmazza.)

174


FINALE 2009

Nyolcadik

175

lecke


Nyolcadik lecke

FINALE 2009

176


FINALE 2009

Nyolcadik

lecke

Először ismerkedjünk meg a Finale 2009 program egy újabb beviteli lehetőségével, a Simple Entry Tool-\a\.

Simple Entry Tool - Egyszerű beviteli eszköz Az eszköz aktivizálását követően megjelenik a kottázási lehetővé tevő két paletta: Simple Entry Palette - Egyszerű beviteli eszközpaletta

Simple Entry Rests Palette - Egyszerű szünetbeviteli eszközpaletta

Amennyiben nem jelenne meg a szünetbeviteli eszközpaletta, akkor ellenőrizzük, hogy az Edit menü >=> Program Options •=> Palettes and Backgrounds párbeszédablak •=> Palettes keret <=> Show Rest Palette in Simple Entry opciója bekapcsolt állapotban van-e.

Kottázás egér használatával Kezdjük a legegyszerűbbel. A hangértékek vonalrendszerbe írásához kattintsunk egérrel az eszközpaletta megfelelő hangérték-ikonjára, ezután az egérkurzort (ami a kiválasztott ritmusér­ tékre változik) illesszük a vonalrendszerben a megfelelő hang helyére és kattintsunk, melynek következtében a kiválasztott ritmusérték megjelenik a kottában. Az egér gombjának nyomva tartása mellett a már bekottázott hangok más hangmagasságra vonszolhatok (függőlegesen), tehát éppen ezért semmi gondot nem okoz, ha véletlenül eltévesztjük valamelyik hangot. Ezt egyébként (kijelölés után) a nyíl billentyűk segítségével is megtehetjük. Szünet beírását is ezzel a módszerrel valósíthatjuk meg. Kattintsunk a szünetbeviteli eszköz­ palettában a megfelelő szünetjelre, s már kottázhatjuk is a szüneteket. Pont, módosítójel, átkötés, triola (hangjegycsoport), valamint előke beírásához aktivizáljuk - a megfelelő hang kiválasztását követően - a szükséges eszközt az említettek közül és ezt követően írjuk be hangunkat. Vigyázzunk azonban arra, hogy az egyszerű beviteli eszközpalettában ezek a jelek (a pont, valamelyik módosításra alkalmas eszköz, az átkötés, a triola, és az előke) egy újabb hangérték aktivizálásakor is bekapcsolt állapotban maradnak. Ezért - amennyiben nincs szükségünk az éppen kijelölt, s az előzőekben említett eszközök valamelyikére - ne felejtsük el kikapcsolni azt. Ebben az eszközben is minden, a palettában látható elemnek van billentyűparancsa, amellyel aktivizálhatjuk a Simple Entry Palette valamint a Simple Entry Rests Palette megfelelő elemét. Ezek a következők:

177


Nyolcadik lecke

FINALE 2009

A ritmusértékek és szünetjeleik

billentyűparancsai

[8] Az egész duplája [Ctrl + 8] Az egész duplája értékű szünet [7] Egész [Ctrl + 7] Egész értékű szünet [6] Fél [Ctrl + 6] Fél értékű szünet [5] Negyed [Ctrl + 5] Negyed értékű szünet [4] Nyolcad [Ctrl + 4] Nyolcad értékű szünet [3] Tizenhatod [Ctrl + 3] Tizenhatod értékű szünet [2] Harmincketted [Ctrl + 2] Harmincketted értékű szünet [1] Hatvannegyed [Ctrl + 1] Hatvannegyed értékű szünet [Alt + 0] Százhuszonnyolcad [Ctrl + 0] Százhuszonnyolcad értékű szünet Az egyszerű beviteli eszközpaletta további billentyűparancsai [.] A pont aktivizálása [+] Féllépésenkénti emelés [Ó] A kereszt módosítójel kiírása [-] Féllépésenkénti mélyítés [-] (kötőjel) A bé módosítójel kiírása [N] Módosított hang törzshanggá alakítása [Ctrl + Shift + - (kötőjel)] Feloldójel (s a már kiírt módosítójel) megjelenítése és elrejtése [T] Átkötés a következő hangra [Shift + T] Átkötés az előző hangra [Alt + G] Váltás normálhang, előke és rövid előke között [9] Triola alakzat egyszeri beírása (alapértelmezetten triolára van beállítva)

178


FINALE 2009

Nyolcadik

lecke

Az énekszólam hangjait és szünetjeleit az egér segítségével, kattintgatással írjuk be a vonal­ rendszerbe. A megfelelő ritmusértékeket és szünetjeleket vagy az említett számbillentyűkkel aktivizáljuk, vagy egyszerűen csak kattintsunk rájuk az egérrel a palettában. A hangpalettában található radír jelecskével értelemszerűen a már lekottázott hangot törölhetjük a vonalrendszerből, ezt azonban - kijelölt hangunkkal - megtehetjük a [Delete] billentyűvel is. Kottázás a PC billentyűk segítségével Nézzük meg, milyen módon tudunk még hangokat varázsolni a vonalrendszerbe a Simple Entry Tool-lal. Következzék tehát a második szólam (felső zongoraszólam), aminek a hangjait már nem az egér segítségével, hanem az alábbiak szerint kottázzuk le. A Simple Entry Tool-ban is van lehetőségünk a PC billentyűzetével beírni a hangokat. A billentyűk elnevezése megfelel a zenei abc hangjainak: 9

Ebben az eszközben a hangokat nem szerkesztőkeret, hanem kurzor segítségével írhatjuk a kívánt helyre. A kurzor mindig a kijelölt ritmusértékre (hangértékre vagy szünetértékre) változik, jelezve számunkra mi is fog megjelenni kottánkban.

A kijelölés

billentyűparancsai

[<-] Akijelölés (kurzor) léptetése hangonként balra [-*] Akijelölés (kurzor) léptetése hangonként jobbra [Ctrl] + [<-] Akijelölés (kurzor) léptetése ütemenként balra (az előző ütem elejére) [Ctrl] + [-»] Akijelölés (kurzor) léptetése ütemenként jobbra (a következő ütem elejére) [Ctrl] + [i] A kijelölés (a kurzor) szólamok közötti navigálása lefelé; az akkord egy hangjának kijelölése lefelé [Ctrl] + [ t ] A kijelölés (a kurzor) szólamok közötti navigálása felfelé; az akkord egy hangjának kijelölése felfelé [Ctrl] + [A] Az akkord minden hangjának kijelölése 9

A 'C hangra épülő hétfokú dúr hangsor fokait a latin ábécé első hét betűjével jelölik az angolszász kultúrterületen [C D E F G A BJ. A német jelölésrendszer ettől - történeti okokból - annyiban különbözik, hogy az a hetedik fok jelölésére a 'B'helyett a '//'betűt használja, és a 'B'elnevezést a fél hanggal lefelé módosított hetedik fokra alkalmazza. Magyarországon is ez utóbbi elnevezés használatos.

179


Nyolcadik lecke

FINALE 2009

[Ctrl] + [kattintás] Adott hang vagy szünetérték kijelölése [Backspace] A kijelölés törlése A kiielölt hang, illetve a kurzor mozgatására vonatkozó

billentyűkombinációk

[i] Akijelölt hang (a kurzor) léptetése hangonként lefelé [ t ] A kijelölt hang (a kurzor) léptetése hangonként felfelé [Shift] + [i] A kijelölt hang (a kurzor) léptetése oktávval lefelé [Shift] + [ t ] Akijelölt hang (a kurzor) léptetése oktávval felfelé [Enter] A kurzor pozíciójában lévő hang beírása Ennyi ismeret birtokában bátran nekifoghatunk a zongora felső szólamának. A szünetértékek aktivizálását el is felejthetjük, hiszen a [Tab] vagy a [0] (nulla) billentyű megnyomásakor a beírt (és kijelölt állapotban lévő) hangérték az annak megfelelő szünetértékre változik. A ritmus­ értékek aktivizálására használjuk a számbillentyűket, hiszen azok alkalmazását már elég jól elsajátítottuk a Speedy Entry Tool használata során. A lekottázott és kijelölt állapotban lévő hanghoz a következőképpen adhatunk további hangokat: vagy abc-s hang alapján vagy intervallum (hangköztávolság) alapján. Intervallum (hangköz) hozzáadása a kijelölt hanghoz Ez a betűk feletti számbillentyűk segítségével lehetséges [1] - [8] Intervallum (hangköz) kijelölt hanghoz való hozzáadása felfelé (prím - oktáv) [Ctrl + Shift + 9] Intervallum (hangköz) kijelölt hanghoz való hozzáadása felfelé (nóna) [Shift] + [2 - 9] Intervallum (hangköz) kijelölt hanghoz való hozzáadása lefelé (szekund - nóna) Abc-s hang hozzáadása a kijelölt hanghoz [Shift] + [C] - [B] Néhány ütembe a második réteg aktivizálása után tudjuk csak beírni a hangokat, hogy azok megfelelően jelenjenek meg. Nincs más dolgunk, mint a tanult módon kiválasztani az alkalmazni kívánt réteget, s lekottázni a megfelelő hangokat. Ne feledkezzünk meg szükség esetén az első rétegre visszaváltani, mivel az automatikusan nem történik meg. Amennyiben nem szeretnénk, hogy a program az utolsó ütem kottázásakor egy újabb ütemet hozzon létre (amelyre természetesen már nincsen szükségünk, hiszen a Score Settings párbeszédablakban megadtuk a megfelelő ütemszámot), akkor a Simple menü => Simple Entry Options párbeszédablak •=> Create new measures opciója elől vegyük ki a pipát.

180


FINALE 2009

Nyolcadik

lecke

Kottázás MIDI billentyűzettel Következzék a harmadik szólamsor lekottázása, melynek hangjait MIDI billentyűzettel vagy szintetizátorral írjuk be. A ritmusértékeket - a Speedy Entry Tool-hoz hasonlóan - itt is meg kell adnunk (pl. a megfelelő számbillentyű megnyomásával), mivel ebben az eszközben is csak a kijelölt ritmusérték szerint kottázhatunk. Ahhoz, hogy MIDI billentyűzetünket vagy szintetizátorunkat használni tudjuk a Simple menü •=> Use MIDI Device far Input opcióját aktivizálnunk kell.

Kulcsváltás A harmadik szólamsorban oly gyakran előforduló (ütem közbeni) kulcsváltást ezzel a beviteli eszközzel tudjuk a legegyszerűbben és leghatékonyabban elvégezni, hiszen ez kottázás közben már megvalósítható, míg a Speedy Entry Tool-\&\ csak a hangok beírása után lehetséges ezt a munkafolyamatot (utólag) megtenni. Sőt ez utóbbi esetben a kulcsváltást követő hangokat is transzponálnunk kell majd az adott kulcsnak megfelelően, hogy kulcsváltáskor a megfelelő helyre (hangmagasságba) kerüljenek. Az ütem elején található kulcsváltásokat azonban célszerűbb a Clef Tool segítségével létrehozni az alábbiak szerint: Aktivizáljuk a Clef Tool-t, majd kattintsunk duplán a harmadik szólamsor második ütemébe.

A megjelenő Change Clef párbeszédablakban válasszuk a violinkulcsot, majd nyomjuk meg az OK parancsgombot, vagy kattintsunk duplán a violinkulcsra. Ekkor a kiválasz­ tott kulcs megjelenik az ütem elején. Célszerű a kulcs­ váltást a kilencedik ütemben is elkészíteni: Kattintsunk duplán a kilencedik ütembe, s itt válasszuk a basszus­ kulcsot. Amennyiben azt szeretnénk, hogy a kulcs az ütemvonal előttről az ütemvonal mögé kerüljön, akkor a Change Clef párbeszédablak alján jelöljük be a Place clef after barline opciót.

Amennyiben gyakori kulcsváltással van dolgunk (27-29. ü.; 42-43. ü.), célszerű a Simple Entry Tool-lal megvalósítani azt, hiszen eme beviteli eszköz segítségével már kottázás közben megoldható a kulcsváltás. Nyomjuk meg az [Alt + C] (C -» Clef= Kulcs) billentyűkombinációt, a megjelenő Change Clef párbeszédablakban kattintsunk duplán a megfelelő kulcsra, majd folytassuk a kottázást. A következő kulcsváltásnál is ezt a billentyűkombinációt válasszuk.

181


Nyolcadik lecke

Artikuláció kottázás közbeni

FINALE 2009

alkalmazása

Az alkalmazni kívánt artikulációs jeleket menet közben is beírhatjuk, sőt, ha folyamatosan ugyanarra az artikulációs jelre van szükségünk, akkor annak folyamatos beírására is lehetőséget kínál program a hangok kottázása közben. Tehát az artikulációs jelek utólagos beírásával sem kell foglalkoznunk, ha ezt a beviteli módot választjuk. Amennyiben a bekottázandó hang beírása előtt megnyomjuk a [*] billentyűt, akkor az elénk táruló Articulation Selection párbeszédablakból kiválaszthatjuk (dupla kattintással) a megfelelő jelet. A folyamatos artikuláció beírásához célszerű a [Ctrl + *] (Artikuláció folyamatos hozzáadása a beírandó hangértékekhez) billentyűparancsot aktivizálni, majd a megjelenő Articulation Selection párbeszédablakban a megfelelő jelre duplán kattintani (ekkor a kurzor fölött megjelenik a kiválasztott artikulációs jel). így a beírásra váró hangok mindegyikére már kottázás közben kiírható a megfelelő artikulációs jel. Amennyiben már nincs szükségünk a beállított jelre, akkor ismét nyomjuk meg a [Ctrl + *] billentyűparancsot, minek következtében megszüntetjük az artikuláció folyamatos beírásának lehetőségét.

Módosított hangok enharmonikus

cseréje

MIDI billentyűzettel vagy szintetizátorral történő kottázáskor sajnálatos módon nem minden módosított hang jelenik meg az elvárásoknak megfelelően. Ezeket a módosított hangokat az enharmonikus párjukra cserélhetjük a Note Mover Tool <=> Search and Replace parancsának segítségével, az alább leírtak szerint: Első feladatunk a 19., 21., 31. és 33. ütemek Fisz hangjának Gesz hangra cserélése.

Aktivizáljuk a Note Mover Tool-t, kattintsunk a 19. ütembe (ekkor megjelenik minden kottafej mellett egy fogantyú) és jelöljük ki a Fisz hang fogantyúját valamelyik oktávszakaszban. Ezt követően kattintsunk a NoteMover menü •=> Search and Replace opciójára, s a megjelenő párbeszédablakokban a következő oldalon található lehetőségeket válasszuk, majd kattintsunk a felbukkanó Search menü •=> Replace Ali parancsára.

182


FINALE 2009

Nyolcadik

lecke

Ekkor a szólamsorban található minden Fisz hangot Gesz hangra cserél a program.

A következő hangcserét a 20. és 22. ütemekben kell elvégezni. Itt a Cisz hangot kell Desz hangra cserélni. Ennél a cserénél azonban a Search menüből ne az előbbi Replace Ali, hanem az alábbi ábrán látható Replace, Then Find parancsot válasszuk, ugyanis a későbbiekben is előfordul még Cisz hang a darabban, melyeket nem szeretnénk enharmonikus párjukra cserélni.

Hasonló módon cseréljük ki a 23. és 25. ütemek E hangjait Fesz hangra. Végül a 23.; 25.; 27. és 29. ütemek Gisz hangjait Asz hangra. Mindkét cserénél a Search menü Replace Ali parancsát válasszuk, így meggyorsíthatjuk ezt a munkafolyamatot. A 27. és a 29. ütemek violinkulcs utáni hangzatának alsó^sz hangja előtt úgy jeleníthetjük meg a bé módosítójelet, hogy kijelöljük ezt a hangot (a Simple Entry Tool aktív állapotában kattintsunk a kérdéses hangra), majd megnyomjuk a [Ctrl+Shift+-] billentyűkombinációt. Ekkor a kis oktávszakasz Asz hangja előtt is megjelenik a bé módosítójel.

A fentebb használt billentyűparancsok

összefoglalása

[Alt] + [C] Kulcsváltás a megjelenő Change C/e/párbeszédablak segítségével [R] Váltás szünetérték és hangérték között [Tab] vagy [0] (nulla) A kijelölt hangértéknek megfelelő szünetérték beírása [Ü] Váltás gerendatörés és összekötés között [*] (Numpad) Artikuláció hozzáadása a kijelölt hanghoz [Ctrl] + [*] (Numpad) Artikuláció folyamatos hozzáadása a beírandó hangértékekhez

183


Nyolcadik lecke

FINALE 2009

Dalszöveg beírása

Következzék a dalszöveg begépelése. Kattintsunk a Lyrics Tool ikonjára, majd a Lyrics menü •=> Edit Lyrics opciójára. A megjelenő Edit Lyrics párbeszéd­ ablakba gépeljük be dalunk szövegét szótagonként.

Ezután a Lyrics menü •=> Click Assignment ablak megnyitásával illesszük be automatikusan a beírt szöveget a hangok alá. Kattintsunk az első hangra a [Ctrl] billentyű nyomva tartása közben. Ekkor a Finale 2009 automatikusan írja a hangok alá a szótagokat. Felismeri a szüneteket és az átkötött hangokat is, azt azonban nem tudja eldönteni, mely hangok alá ne kerüljön szótag. E parancs segítségével az első üresen álló ütemig íródott be automatikusan dalszövegünk. Ekkor a [Ctrl] billentyű nyomva tartása mellett kattintsunk az üres ütem utáni első hangra, s a program folytatja a maradék dalszöveg automatikus beírását. Ezt a folyamatot háromszor kell megismé­ telnünk a darab közbeni üres ütemek előfordulása miatt.

Szótagok elmozdítása Látható, hogy a hajlításokat (a legato kötőívvel ellátott hangokat) nem ismerte fel a program, ezért azok minden hangjához szótagot illesztett. A rossz helyre került szótagokat a Lyrics menü <=> Shift Lyrics parancsával tudjuk eligazítani. A Shift Lyrics to The utáni legördülő listából válasszuk a Right opciót. Az Options keretből pedig kattintsunk a legfelső, Shift syllahles by one note, to the end of the lyric (a szótagok eltolása egy hangjegynyit a szöveg végéig) nevezetű opcióra. Amennyiben tehát ezt a rádiógombot aktivizáljuk, akkor a Finale eltol minden szótagot attól a hangtól, amelyikre kattintottunk, egészen a szöveg végéig. Kottapéldánk szótag­ jainak eligazítását is a fent említett beállítások után valósít­ hatjuk meg. Kattintsunk az első rossz helyen lévő szótag fölötti hangra (ponttal jelölve), minek következtében a hang alatti és utáni szöveg - egy hangjegynyit - jobbra tolódik.

184


FINALE 2009

Nyolcadik

lecke

Ezt a folyamatot szükség esetén ismételjük meg mindaddig, amíg helyükre nem kerülnek a szótagok. Tehát kattintsunk arra a hangra, amelyről el akarjuk mozdítani jobbra a szótagot. (Az ütemet kitöltő egész értékű szünetek és az átkötött hangok alá nem ír szótagot a program.)

A gerendák átrendezése A dalok énekszólamainak írásmódjára jellemző, hogy minden olyan hangnál, amelyhez énekelt szótag tartozik, új gerenda kezdődik. Ezt a munkafolyamatot a legegyszerűbben az Utilities menü •=> Rebeam ^> Rebeam to Lyrics parancsának segítségével valósíthatjuk meg. Aktivizáljuk tehát az említett opciót, s a megjelenő Rebeam to Lyrics párbeszédablak paramétereit állítsuk be az alább látható módon, miután a Selection Tool aktív állapotában kijelöltük az első szólamsort (a szólamsor elé kattintva).

A Rebeam to Lyrics

párbeszédablak

E párbeszédablak beállításainak érvényesítése után a dalszöveghez igazítva rendezi el a program a nyolcadok és a nála kisebb értékű hangok gerendáit. A Rebeam to Lyrics párbeszédablak Break Beams at Each Syllable In opciója után megadhatjuk, hogy a parancs a kijelölt tartományon belül mire vonatkozzon: minden dalszövegre (Ali Lyrics), vagy csak a Verse, Chorus, Section elnevezésű szövegekre, vagy azok valamely versszakára. • Also break beams at each beat in the Time Signature Amennyiben ezt az opciót is kijelöljük, akkor nem csupán az énekelt szó tagoknál kezdődik új gerenda, hanem minden egyes ütésnél is.

185


FINALE 2009

Nyolcadik lecke

Artikulációs jelek beírása Az esetlegesen elmaradó artikulációs jelek beírását az Articulation Tool segítségével tudjuk megtenni. Kattintsunk a megfelelő hangra, majd a megjelenő Articulation Selection ablakban duplán az alkalmazni kívánt jelre. A korona jel alapbeállítás szerint a kottafej felőli oldalon jelenik meg, így az alkalmanként - felső szárak esetében - nem a hang fölé, hanem a hang alá kerül. Amennyiben azt szeretnénk, hogy a korona jel minden esetben a hang fölött jelenjen meg, akkor kattintsunk duplán a már beírt korona jel fogantyújára, s a felbukkanó Articulation Designer párbeszédablak => Positioning keretének •=> Position legördülő listájából válasszuk azAbove Note (A hangok fölé) nevezetű opciót, majd nyomjuk meg az OK gombot. Ha viszont nem akarjuk ezt a beállítást érvényesíteni, ám a jelet néhány esetben az ellenkező oldalra kívánjuk helyezni (pl. e kottapélda felső zongoraszólamában), akkor jelöljük ki a megfelelő artikulációs jel fogan­ tyúját, s a nyíl billentyű segítségével mozgassuk azt a hang alól a hang fölé, vagy fordítva. A második réteg hangjaihoz - hangonkénti bevitel esetén - csak abban az esetben tudunk artikulációs jelet csatolni, ha aktivizáljuk a második réteget. Az artikulációs jelek szerkesztésére is csak akkor van lehetőségünk - akkor jelenik meg a jel fogantyúja - , ha a megfelelő réteg van kiválasztva. Ahhoz, hogy a 37. és 52. (utolsó) ütemek alapértelmezett (ütemet kitöltő) egész értékű szünetjelei fölé is elhelyezhessük a korona jelet, el kell végeznünk néhány beállítást. Előtte azonban ejtsünk néhány szót a megjelenített, vagyis az alapértelmezett egész értékű és a valós (általunk beírt) szünetek közötti különbségről.

A szünetek problematikája Fontos megjegyeznünk azt, hogy a program különbséget tesz üres ütemet kitöltő alapértel­ mezett egész értékű szünetjelek (a későbbiekben megjelenített szünetjelek) (Default Whole Rests) és az általunk beírt, valódi szünetek (Real Whole Rests) között. Néhány parancs megvalósítására csak abban az esetben nyílik lehetőségünk, ha tisztában vagyunk azzal, hogy megjelenített szünet vagy valódi szünet található ütemeinkben. Például a Measure Tool-laX csak olyan üres ütemek összevonására van lehetőségünk, amelyek megjelenített szüneteket tartal­ maznak. Ezeket a megjelenített szüneteket a program nem adatként kezeli, szemben a valódi szünetekkel. Továbbá, ha a Page Layout Tool segítségével optimalizálni szeretnénk szisztémáin­ kat, tehát eltüntetni a felesleges (üres) szólamsorokat, akkor a program csak olyan szólamsorokat távolít el, amelyek semmilyen adatot sem tartalmaznak, vagyis, ha megjelenített szünetek találhatók bennük. A Lyrics Tool-M beírt dalszövegeknél sem mindegy, hogy milyen szünetek találhatók ütemeinkben, ugyanis a megjelenített szünetet kihagyja (átugorja) a program, míg a valódi szünetek alá szótagot illeszt. A megjelenített szünetek helyett valódi szünetekre is szükségünk lehet, például abban az esetben, ha artikulációs jelet akarunk elhelyezni egy üresen álló ütem megjelenített szünetjele fölé. Ekkor a megjelenített szünetet valódi szünetté kell alakítanunk. A megjelenített és a valódi szünetek közötti váltásra (a kijelölést követően, amit a Selection Toollal valósíthatunk meg) a Plug-ins menü •=> Note, Beam and Rest Editing opció alább ismertetett parancsaival van lehetőségünk.

186


FINALE 2009

Nyolcadik

lecke

Change to Default Whole Rests Ez a plug-in lehetővé teszi, hogy a kijelölt ütemekben az ütemeket kitöltő valódi szüneteket megjelenített szünetjelekké alakíthassuk. Change to Real Whole Rests Ez a plug-in a kijelölt ütemekben, az ütemeket kitöltő megjelenített szüneteket valódi szünetekké alakítja.

Artikulációs iel elhelyezése ütemet kitöltő szünetérték fölé

Folytassuk munkánkat. A Selection Tool aktivizálását követően jelöljük ki az említett 37. és 52. ütemeket (természetesen külön-külön) a legfelső szólam­ sorban, majd kattintsunk a Plug-ins menü <=> Note, Beam and Rest Editing •=> Change to Real Whole Rests opciójára, minek következtében a megjelenített - üres ütemet kitöltő, alapértelmezett egész értékű - szünet valódi szünetté alakul. így már tudunk hozzájuk artikulációs jelet csatolni.

Legato (Slur) kötőívek és dinamikai jelek beírása Következzen a legato kötő ívek, valamint a crescendo és decrescendo jelek beírása, melyhez a Smart Shape Tool segítségére lesz szükségünk. Aktivizáljuk ezt az eszközt és a tanult módon írjuk be az említett jeleket a megfelelő helyekre. Ahhoz, hogy a legato kötőív elkerülje a pont artikulációs jelet, aktivizál­ juk az Articulation Tool-t, kattintsunk duplán az első ütem valamelyik pont artikulációs jelének fogantyújára, s a felbukkanó Articulation Designer dialógusablak Positioning keretének Inside slurs opcióját pipáljuk ki.

A dinamikai jelek beírásához aktivizáljuk az Expression Tool-t, kattintsunk duplán a megfelelő helyre, s az elénk táruló Expression Selection párbeszédablakban válasszuk a Show Ali opciót. A paletta beírásra váró jelére kétszer kattintva megjeleníthető a kiválasztott dinamikai jel, melyet kijelölt állapotban a nyíl billentyűk, vagy az egér segítségével (vonszolással) a legmegfelelőbb helyre pozícionálhatunk.

187


Nyolcadik lecke

FINALE 2009

Előadási utasítás megjelenítése Végül írjuk be az előadási utasításokra vonatkozó kifejezéseinket. Kattintsunk duplán az első ütembe, a megjelenő Expression Selection párbeszédablakban a Show Ali gombra, majd a jeleket tartalmazó mezőben valamelyik előadási utasításra (pl. Moderato), végül a Duplicate gombra. Ekkor a kijelölt előadási utasításunkból kettő lesz látható. A Duplicate gomb segítségével másolatot készíthetünk a kijelölt elemről (elemekről). Ez a módszer arra jó, hogy a megduplázandó jelhez hasonló jel létrehozásakor nem kell újra beállítani az egyszer már beállított paramétereket (pl.: betűméretet, betűtípust, pozíciót, stb.) az adott típusú jelnél. A megduplázott előadási utasítás kijelölt állapotában nyomjuk meg a párbeszédablak Edit gombját, minek következtében egy újabb dialógusablak tárul elénk Expression Designer néven. Itt a Text mezőben írjuk át a Moderato elnevezést a használni kívánt Andante kifejezésre, majd nyomjuk meg az OK gombot.

Végezetül (új jelünk, vagyis az Andante kijelölt állapotában) kattintsunk az Expression Selection ablak Assign gombjára, minek hatására megjelenik a létrehozott tempóutasítás az első ütem fölött. Ezt a zenei kifejezést - fogantyújának kijelölt állapotában - a megfelelő helyre pozícionálhatjuk (a nyíl billentyűk segítségével, vagy vonszolással). A többi előadásmódra vonatkozó jelzést is hasonlóan írhatjuk be.

Szisztémák méretének és egymás közötti távolságának módosítása Következő lépés a szisztémák lekicsinyítése. Aktivizáljuk a Page Layout Tool-X, majd a megje­ lenő Page Layout menüből válasszuk a Resize Staff System opciót. Az elénk táruló Resize Staff System párbeszédablak Staff Sizing keretének And Resize System utáni mezőjében található számot írjuk át 80-ra, majd nyomjuk meg az OK gombot. Ezzel a paranccsal a szisztémákat 80%-osra kicsinyítettük. Ezután az első szisztémát kicsit pozícionáljuk felfelé. Kattintsunk az egér jobb gombjával az első szisztéma bal felső fogantyújára, s a felbukkanó helyi menüből válasszuk az Edit Margins opciót. Az elénk táruló Edit System Margins párbeszédablak Distance between systems mezőjébe írjunk 60-at, majd nyomjuk meg az OK gombot.

A szisztémákat kicsit távolítsuk el egymástól mind az első, mind pedig a második oldalon. Kattintsunk a második szisztéma bal felső fogantyú­ jára, majd a helyi menü Edit Margins parancsára. Az Edit System Margins dialógusablakba az itt látható paramétereket írjuk.

188


FINALE 2009

Nyolcadik

lecke

Következhet a második oldalon található szisztémák közötti távolság megváltoztatása az előbbihez hasonló módon. Kattintsunk a második oldal második szisztémájának bal felső fogantyújára az egér jobb gombjával, s végezzük el az előbb leírt műveletsort azzal a különb­ séggel, hogy az Edit System Margins dialógusablakot az itt látható módon töltjük ki.

Oldalszámozás beállítása Aktivizáljuk a Text Tool-t és jelenítsük meg az első oldalon is az oldalszámot. Ennek érdekében kattintsunk a második olda­ lon lévő oldalszámunk fogantyújára (jelöljük ki), majd nyom­ juk meg a [Ctrl+Shift+T] billentyűparancsot. A megjelenő Frame Attributes párbeszédablak legfelső, Attach To keretének Page legördülő listájából válasszuk az All Pages opciót, majd az oldalszámok ellenkező sarokba helyezése érdekében végezzük el az itt látható beállításokat. Végül mindezek érvényesítése érdekében nyomjuk meg az OK parancsgombot.

Elkészültünk kottapéldánkkal. Ne feledkezzünk meg a mentésről sem!

A Simple Entry Tool további fontosabb

billentyűparancsai

Az alább ismertetett billentyűparancsokra is szükségünk lehet kottaírási pályafutásunk során. [Alt + K] Előjegyzésváltás hangbevitel közben [Alt + T] Ütemmutatóváltás hangbevitel közben [X] Dinamikai és egyéb jelek kijelölt hanghoz történő hozzáadása kottaírás közben [Alt + 9] A Tuplet párbeszédablak megjelenítése [L] Szárfordítás [Ctrl + F] Az átkötés és a legato kötőívének megfordítása [Ctrl + 9] Triola ritmus folyamatos beírása

189


Kilencedik lecke

FINALE 2009

Kilencedik

lecke

Ebben a leckében a program használatához szükséges, hasznos információk és beállítások kerül­ nek terítékre. Megismerkedünk a Finale 2009 program Expression Selection és Articulation Selection párbeszédablakainak további beállítási lehetőségeivel, valamint a Metatool technika nyújtotta szolgáltatásokkal, vagyis a Finale néhány eszközének programozásával, valamint lejátszási események létrehozásával. Bővítjük sablonunkat is. Nyissuk meg sablonunkat. Az alábbi tudnivalók megismerésével párhuzamosan beállíthatunk minden szükséges paramétert, így már menet közben bővíthetjük sablonunk tartalmát, elvégez­ hetjük a megfelelő módosításokat. Az Expression Selection párbeszédablak

Az Expression Selection párbeszédablak nagy átalakuláson ment keresztül az előző verziókhoz képest. Ez véleményem szerint már egy régóta várt adóssága volt a programozóknak. A két legnagyszerűbb újítás, hogy az ablak az egér segítségével átméretezhető, s a bennük lévő információk kicsinyíthetők és nagyíthatók, valamint a különféle utasítások kategóriák szerint csoportosíthatók, és csoportonként szerkeszthetők. Egy nagyobb kompozíció (pl: zenekari mű, amelyben rengeteg jelzés, zenei kifejezés halmozódik fel) kottagrafikázásakor külön párbeszéd­ ablakokba rendezhetők az előadási utasítások, dinamikai és egyéb jelek, ami által átláthatóbbá válnak a párbeszédablak jeleket tartalmazó palettái, így könnyebbé és gyorsabbá téve a jelek beírását. Ezek a kategóriák a következők: Show Ali <=> Minden kategória jelkészlete láthatóvá válik

190


FINALE 2009

Kilencedik

lecke

Dynamics •=> Dinamikai jelek

Tempo Marks •=> Tempójelzések

Tempo Alterations •=> Tempóváltoztatások

Expressive Text •=> Előadásmódra vonatkozó utasítások

Technique Text •=> Technikai utasítások

Rehearsal Marks <=> Tájékozódási jelzések

Miscellaneous

•=> Minden egyéb jelzés

Első lépésként célszerű a sablonban található előadási utasításokat, dinamikai és egyéb jeleket a megfelelő kategóriákba helyezni. Ehhez a Show Ali keretben kattintsunk sorban a jelekre (jelöljük ki a mozgatni kívánt jelet, amely a mozgatás után is látható lesz ebben a palettában), majd az ablak alján található Move To legördíthető listából válasszuk ki, melyik kategóriába kívánjuk mozgatni kijelölt kifejezésünket, jelünket.

A párbeszédablak

további beállítási

lehetőségei:

• Edit Categories Az egyes kategóriákhoz tartozó jelek, kifejezések egységes formázása, pozicionálása • Edit A választott jel szerkesztésére van lehetőség. E gomb megnyomása után megjelenik az Expressi­ on Designer párbeszédablak, ahol elvégezhetjük a szükséges változtatásokat. • Duplicate Másolatot készít a (nem feltétlenül egy) kijelölt elemről. Ez a módszer arra jó, hogy a megdup­ lázandó jelhez hasonló jel létrehozásakor nem kell újra beállítani az egyszer már beállított paramétereket (pl.: betűméretet, betűtípust, pozíciót, stb.) az adott típusú jelnél.

191


Kilencedik lecke

FINALE 2009

• Delete A palettában kijelölt elem(ek) törlése Amennyiben a törölni kívánt elemek a kottában is szerepelnek, akkor a program megjeleníti a Delete Element párbeszédablakot. Itt tudjuk meghatározni, hogyan kezeljen a program olyan elemeket, amelyek már a kottában vannak. Cserélhetjük őket másik előadási utasításra vagy dinamikai jelre a Delete element from selection palette and replace in score with:_ Select gombjára kattintva, vagy egyszerűen csak törölhetjük őket a Delete element fromboth selection palette and score opciót választva. Ez a párbeszédpanel jelenik meg mind az Expression Selection, mind pedig az Articulation Selection párbeszédablakokban kijelölt, és a kottában is előforduló elemek törlése/cseréje esetén. A kijelölt elemeket csak egyesével cserélhetjük ki egy másik elemre a Select gomb megnyomását követően, valamint egyesével törölhetjük azokat az OK gombra kattintva. Create... Új jelet hozhatunk létre a megjelenő Expression Designer párbeszédablak segítségével Move Up A kijelölt jelet felfelé mozgatja a palettában Move Down A kiválasztott jelet lefelé mozgatja a palettában A paletta tartalmának nagyítása [+] vagy kicsinyítése [-] Assign A palettában kijelölt jel beillesztése a kottába Az Assign melletti nyíl gombra kattintva megjelenik az itt látható lista, amelyből kiválaszthatjuk, hol legyen látható a kijelölt dinamikai vagy egyéb jel. • Assign To Current Staff Csak abban a szólamsorban, aminek az ütemére kattintottunk • Assign To Ali Staves Minden szólamban • Assign To Staves Az általunk összeállított szólamokban, amit eme opció megnyomásakor megjelenő párbeszéd­ ablakban állíthatunk össze Ez a legördülő lista a Tempó Marks (Tempójelzések), a Tempó Altération (Tempóváltoztatások), valamint a Rehearsal Marks (Tájékozódási jelzések) esetében nem elérhető. Ezeknél a kategó­ riáknál - az adott kategória kijelölt állapotában - az Edit Categoris gombra kattintva elénk táruló Category Designer párbeszédablak alján található Score List utáni Edit gombra kattintva tudjuk meghatározni - mind a partitúrában (Score), mind pedig a létrehozott szólamkivonatokban (Parts) -, mely szólamokhoz szeretnénk csatolni kifejezéseinket. Amennyiben partitúránkból szólamkivonatokat kívánunk készíteni, akkor nagyon fontos, hogy az említett Edit gomb megnyomásakor elénk táruló Score Lists ablakban meghatározzuk beírt adataink megjelenési helyét (főleg a szólamkivonatok tekintetében), mert ezzel rengeteg munkát takaríthatunk meg. A Score Lists párbeszédablak a 12. leckében kerül ismertetésre.

192


FINALE 2009

Kilencedik lecke

Az Assign to Staves párbeszédablak

Amennyiben például dinamikai je­ lünket nem az összes szólamsorba kívánjuk kiírni (az itt látható példa szerint), akkor célszerű ebben a pár­ beszédablakban kijelölni, hogy mely szólamokban szeretnénk elhelyezni beírásra váró jelünket. Érdemes ezeket a beállításokat valamilyen névvel is ellátni, a Name alatti mezőben található kifejezés átírásával, ugyanis ez a beállítás bekerül majd az Assign legördülő listájába, s ha legközelebb szükségünk lesz rá, ott egyből kivá­ laszthatjuk azt.

Ez a beállítás minden olyan kategóriánál megjelenik, ahol hasz­ nálható ez az opció. Természetesen beállíthatunk egyéb szólam­ összeállításokat is, melyeket ebből a legördülő listából egyszerűen elérhetünk.

Az Edit (Category Designer, Expression Designer), valamint a Create (Expression Designer) gombok megnyomásakor megjelenő párbeszédablakok beállítási lehetőségeit nem részletezném, mivel szinte minden változtatásunk nyomon követhető a dialógusablakban, így (szükség esetén) könnyedén beállíthatjuk a számunkra legideálisabb paramétereket.

Az Expression Designer párbeszédablakban az alábbi opciók közül választhatunk: • Description Megjegyzést írhatunk létrehozott előadási utasításainkhoz, amelyek csak tájékoztatásul szolgál­ nak néhány olyan beállításról, mint pozíció, tempó, hangerő, stb., és amelyek csak az Expression Selection ablakban jelennek meg. • Text Szöveges előadási utasítások létrehozásakor, szerkesztésekor és módosításakor aktivizáljuk ezt az opciót. • Shape Különféle jelek, alakzatok létrehozásakor, szerkesztésekor és módosításakor ezt az opciót válasszuk. Kattintsunk a Create gombra, minek következtében elénk tárul a Shape Designer párbeszédablak, ahol megalkothatjuk beírásra váró jelünket.

193


Kilencedik lecke

FINALE 2009

Különféle ielek. alakzatok létrehozása A Shape Designer (Alakzat-tervező) párbeszédablak A Shape Designer párbeszédablak a Finale 2009 beépített grafikus eszköze. Itt hozhatunk létre olyan alakzatokat, előadási utasításokat, dinamikai-, artikulációs és egyéb jeleket, amelyek nem szerepelnek kottafontjaink között, így lehetőségünk van itt megalkotni azokat.

A Shape Designer párbeszédablak eszközpalettái a

Selection Tool

Multiline Tool

Rectangle Tool Text Tool

(Kijelölő eszköz)

(Négyszög eszköz)

Ellipse Tool Line Tool

(Mozgató eszköz)

(Vonal eszköz)

(Vonalak eszköz)

(Görbék eszköz)

(Szöveg eszköz)

Hand Grabber Tool

Curve Tool

Bracket Tool (Kapocs eszköz)

Polygon Tool Slur Tool

(Ellipszis eszköz)

(Kötőív eszköz)

(Sokszög eszköz)

Graphics Tool (Grafikus eszköz)

A dialógusablak tetején különféle eszközök készlete áll rendelkezésre, amelyek segítségével - és a ShapeDesigner menü segítségével - létrehozhatjuk a kívánt alakzatunkat, amelyet aztán módosíthatunk, átméretezhetünk, másolhatunk, beilleszthetünk és természetesen menthetünk. Sajnos ezt a párbeszédablakot nincs lehetőségünk az egér segítségével átméretezni, pedig néhány esetben nagyon megkönnyítené munkánkat.

A ShapeDesigner menti Az Shape Designer (alakzat-tervező) menü parancsai lehetővé teszik, hogy egyéni zenei alakza­ tokat készíthessünk. Show • Rulers • Grid • Origin • Staff Template Ezzel az almenüvel megjeleníthetők olyan segédeszközök, amelyek alakzatunk pontos elkészíté­ sében segítségünkre lehetnek: Rulers (Vonalzó), Grid (Rács), Origin (Origó: a rajzterület közepén megjelenít egy kis karikát, amely a kottában elhelyezett jel fogantyúját szimbolizálja, s

194


FINALE 2009

Kilencedik

lecke

amelytől a kijelölt végpontok távolságát beállíthatjuk), Staff Template (Szólamminta: ez az opció mutatja az adott szólam egy részletének képét; ez akkor igazán hasznos, amikor pl. egyéni ütemvonalat tervezünk szólamunkhoz). • Send to Bach • Bring to Front Ezen parancsok használatával azoknak az objektumoknak a sorrendjét hatá­ rozhatjuk meg, amelyek fedik egymást. • Group • Ungroup Ezek a parancsok lehetővé teszik, hogy a több részletből létrehozott alakzato­ kat egy alakzattá konvertáljuk (Group), illetve az összevont alakzatokat szétválasszuk (Ungroup). Az összevont objektumok normál objektumként viselkednek. • Select Font Amennyiben szöveges objektumokat hozunk létre, ezzel a paranccsal megvál­ toztathatjuk a kijelölt szöveg betűtípusát, betűstílusát, betűméretét, illetve, ha a kurzor a szövegen belül van, akkor a kurzor utáni szövegrész hasonló tulaj­ donságait. • Line Style A kijelölt vonal stílusát adhatjuk meg: Normál vonal (Solid), Szaggatott vonal (Dashed). Szaggatott vonal esetében további beállítási lehetőségeink vannak, a vonalak végpontjai közötti távolságot illetően. Ez a parancs csak az újonnan létrehozott jelre adható ki, vagyis a már meglévő és kijelölt alakzat vonalait nem módosítja. • Line Thickness Itt határozhatjuk meg a kijelölt alakzat vonalvastagságát • Arrowheads Ezzel az utasítással a létrehozott és kijelölt vonal elejére (Start), végére (End) nyílfejet (Preset Arrowhead •=> Select gomb), vagy egy általunk létrehozott formát (Custom Arrowhead) illeszthetünk • Fill Zárt alakzatok kitöltésére használhatjuk. Ha nincs kijelölt objektum, akkor a következő zárt objektumra lesz érvényes a beállítás • Bracket Style A kapocs stílusának meghatározása • Ruler and Grid A megjelenő dialógusablakban adhatjuk meg a vonalzók mértékegységét a Measurement keretben - a megfelelő mértékegységre kattintva továbbá a rácspontok sűrűségét is a Grid Marks Every utáni mezőben

195


FINALE 2009

Kilencedik lecke

Kapocs-alakzat létrehozása, szerkesztése Kattintsunk az Expression Selection párbeszédablak Miscellaneous (Egyéb jelzések) kifejezésére a kategóriák oszlopban, majd az ablak alján található Create Mise. Expression gombra. Az elénk táruló Expression Designer dialógusablakban válasszuk a Shape opciót. Itt, a Select gombra kattintva megnyílik a Shape Selection ablak, ahol választhatunk a rendelkezésre álló jelek, alakzatok közül. Amennyiben üres lenne a Shape Selection ablak palettája, a nyitva lévő ablakok bezárása után töltsük be a megfelelő alakzatokat: File menü •=> Open Library •=> Shapes mappa megnyitása Shape Expressions fájlra duplán kattintani. Ebben a Shape Selection párbeszédablakban jelennek meg létrehozott jeleink, alakzataink, valamint itt van lehetőségünk a már meglévő alakzatok módosítására, szerkesztésére (annak kijelölése után) az Edit gombra kattintva. Amennyiben itt, vagy az Expression Designer párbeszédablak Shape opciójánál a Create gombra kattintunk, akkor felbukkan a Shape Designer dialógusablak, ahol megalkothatjuk új alakzatunkat. Készítsük el az alábbi kottapéldán látható kapcsot, a leírtak szerint.

I. Aktivizáljuk a Vonalzó (Rulers) és a Rácspont (Grid) me­ nüpontokat a Shape Designer párbeszédablak <=> Shape Designer menü •=> Show almenüjéből. II. A rajzolási területet - amennyiben szükséges - növelhet­ jük a View legördülő lista valamelyik parancsával (200%).

III. Kattintsunk a Multiline eszközre. Ekkor lehetőségünk nyílik a kapocs pontról-pontra történő megrajzolására. Az alább látható ábra segítségével rajzoljuk meg a vonalakat úgy, hogy kattintunk egyet a megjelölt pontok mindegyikén, a számozás sorrendjének megfelelően. A 2-es és a 3-as szám közötti szakaszon (amennyiben akti­ vizáltuk a ShapeDesigner menü •=> Show •=> Origin parancsát) láthatunk egy kis kört (az origót), amely az alakzat kottában megjelenő fogantyújának helyét jelzi számunkra, s amelytől a pozicionálás történik.

A létrehozott alakzat szerkesztése Miután elkészültünk, aktivizáljuk a Shape Designer párbeszédablakban a Selection Tool-t, és kattintsunk duplán a létrehozott alakzat valamelyik vonalára. Ekkor megjelenik az alakzat vonalainak végpontjain egy kis négyzet (fogantyú), amelyeknek kijelölése után módosíthatjuk a vonalak hosszúságát, vagyis az origótól (a fogantyú helyét jelző ponttól) való távolságát.

196


FINALE 2009

Kilencedik

lecke

Az alakzat paramétereinek meghatározása a kijelölést követően, a Position keret H: és V: mezői­ ben az alábbiak szerint alakul:

Szükség esetén a kapocs vonalvastagságát is megváltoztathatjuk. Válasszuk a Shape Designer menü Line Thickness almenüjéből a 0.5 pontos vonalvastagságot. Használjuk a fentebb látható beállításokat, melynek eredményeként egy tetszetős kapcsot hozhatunk létre. Amennyiben balra mutató kapcsot szeretnénk, akkor a kapcsok végpontjainak kijelölését követően a H: utáni mezőbe -8-at írjunk.

Miután minden beállítást elvégeztünk, nyomjuk meg az OK gombot. Az Expression Designer párbeszédablak Shape opciójánál jelöljük ki a „Vízszintes nyújtás engedélyezése" (Allow horizontul stretching) opciót, végül nyomjuk meg az OK gombot, majd az Expression Selection ablak Cancel gombját. Újonnan készített alakzat megjelenítése Az alakzat megfelelő helyre történő beillesztése után lehetőségünk van annak függőleges és vízszintes méretezésére. Kattintsunk duplán a jel fogantyújára, s a megjelenő fekete fogantyúk valamelyikét megragadva húzzuk el azt a kívánt irányba (függőlegesen vagy vízszintesen, a megfelelő távolságra).

197


Kilencedik lecke

FINALE 2009

Amennyiben az előbbi kijelölést követően (amikor megjelent a nyolc fekete fogantyú) ismét duplán kattintunk a kapocs valamelyik vonalára állva, akkor megjelenik - a képen látható módon - a kapocs minden sarokpontján egy fogantyú. A megfelelő fogantyú(k) kijelölését követően - az előbbi lehetőségtől eltérően - a kapocs kijelölt pontját mozdíthatjuk el, függetlenül a többitől. A pontos pozicionálás érdekében nagyítsuk kottánkat legalább 200%-os nagyságúra.

A kapocs-jelhez hasonlóan ebben a Shape Designer párbeszédablakban létrehozhatunk bármilyen jeleket, formákat (négyzetet, kört, vonalkákat, különféle alakzatokat, kottafont­ karakter kombinációkat stb.), melyeket könyvtárba mentve bármikor alkalmazhatjuk azokat. Célszerű gyakran beírásra kerülő alakzatainkhoz valamelyik billentyűt - a Metatool technika lehetőségeit igénybe véve - is hozzárendelni a független szerkeszthetőség érdekében.

Alakzat beírása a kottába és módosítása Amennyiben egy adott fájlon belül több alkalommal megjelenítjük ugyanazt az alakzatot, akkor annak beírását minden alkalommal a - hamarosan ismertetésre kerülő - Metatool technika segítségével valósítsuk meg, máskülönben szerkesztéskor mindegyik alakot változtat az adott fájlon belül. A Metatool technika című fejezetben elmagyarázott módon rendeljünk egy számunkra megfelelő billentyűt ezekhez a jelekhez (kapocs esetén pl.: „{" vagy „}"), s így minden alkalommal mindegyik beírt jelet, egymástól függetlenül, külön-külön módosíthatjuk, alakíthatjuk majd kottánkban (az adott fájlon belül) az elmondottak szerint.

198


FINALE 2009

Kilencedik

lecke

A Metatool technika

A Metatool technika tulajdonképpen egy egyszerű programozása a Finale 2009 alkalmazás alább felsorolt eszközeinek a könnyebb bevitel érdekében. Ez a technika lehetőséget biztosít arra, hogy a következő tizenegy eszköz egyes elemeit, parancsait hozzárendeljük egy általunk választott billentyűhöz, és annak segítségével gyorsabbá tegyük azok beírását. Az alábbi eszközökben van lehetőségünk bizonyos beállításokhoz billentyűparancsot rendelni:

1. Clef Tool •=> Kulcs eszköz 2. Key Signature Tool •=> Előjegyzés eszköz 3. Time Signature Tool => Ütemmutató eszköz 4. Staff Tool •=> Szólamsor eszköz 5. Articulation Tool •=> Artikulációs jel eszköz 6. Expression Tool <=> Előadási jel eszköz 7. Chord Tool => Akkord eszköz 8. Repeat Tool •=> Ismétlés eszköz 9. Tuplet Tool •=> Hangjegycsoport eszköz 10. Smart Shape Tool •=> Alakítható jel eszköz 11. Selection Tool •=> Kijelölő eszköz

A programozás menete (vagy a már meglévő beállítások módosítása) 1. Aktivizáljuk a megfelelő eszközt 2. [Shift] + egy szám vagy egy betű Hozzárendelés esetén csak a betűk feletti számok használhatók! 3. A megjelenő párbeszédablakban jelöljük ki vagy állítsuk be a kiválasztott billentyűhöz hozzárendelni kívánt utasítást 4. Érvényesítsük beállításainkat az adott párbeszédablak megfelelő gombjával

199


Kilencedik lecke

FINALE 2009

A Metatool billentyűparancsait az említett eszközök legtöbbjének párbeszédablakában egy szám vagy betű mutatja (pl. az alábbi képen látható Expression Tool •=> Expression Selection dialógusablakában), ami általában a jel vagy kifejezés után (a jobb felső sarokban) található. Ne tévesszük össze ajelek sorszámával, ami a jelek előtt látható. Új beállítás vagy a már meglévő módosítása után az adott esz­ közben látszólag nem történik semmi, azonban a beállítás hozzárendelődött a kiválasztott billentyűhöz. Ezeket a beállításokat (változtatásokat) is érdemes sablonban elvégezni, mivel ebben az esetben a megszokott billentyűparancsokat alkalmazhatjuk majd minden egyes kottaírásunk során. Célszerű - így első nekifutásra - tényleg csak a leggyakrabban használt jeleinkhez, beállításaink­ hoz billentyűparancsot rendelnünk.

A billentyűparancsok alkalmazása a különböző eszközökben A billentyűparancsok használatával bizonyos beállítások gyorsabban elvégezhetők, s a szükséges jelek megjelenítése, elhelyezése is hatékonyabbá válik a Metatool technika által. Nem kell minden egyes - például 'staccato'jelnél - megnyitni a megfelelő ablakot (Figyelem, a megfelelő eszköz ikonjára azonban ne felejtsünk el kattintani), elég csak megnyomni a szükséges jelhez tartozó billentyűt, s annak nyomva tartása közben kattintani a kívánt hangra vagy ütemre (néhány eszköznél még kattintani sem kell).

Expression Tool Az Expression Selection párbeszédablakban található jeleket a párbeszédablak előhívása nélkül is elhelyezhetjük kottánkban, mégpedig úgy, hogy az Expression Tool aktív állapotában lenyomjuk és lenyomva tartjuk a jobb felső sarokban lévő szám- vagy betű billentyűjét (miután már hozzárendeltük valamelyik billentyűt az adott jelhez), miközben az egérrel a kívánt ütemre kattintunk. Ekkor megjelenik a lenyomott billentyűhöz hozzárendelt előadási utasítás, dinamikai vagy egyéb jel az ütem fölött, illetve alatt, attól függően, hogy az ütem fölé vagy az ütem alá kattintottunk, illetve az Expression Designer párbeszédablak Positioning parancsainak beállítása­ itól függően. Ez azért célszerű és hasznos megoldás, mivel így nem kell minden egyes előadási utasítás, dinamikai vagy egyéb jel beírásakor megnyitnunk ezt a párbeszédablakot. Ez a beírási mód nyilvánvalóan azoknál az eszközöknél lesz igazán segítségünkre, amelyeket gyakran használunk. A dinamikai és artikulációs jelek beírását például rendkívüli módon meggyorsít­ hatjuk a Metatool technika alkalmazásával, hiszen billentyűparancsok segítségével egyszerre több hangra is kiírhatjuk a szükséges (a billentyűhöz hozzárendelt) jelet.

Time Signature Tool A Time Signature és a Key Signature eszközökben beállított billentyűparancsok csak egyetlen ütemre (amire duplán kattintunk), vagy a kijelölt ütemtartományra vonatkoznak. Ezeknél az

200


FINALE 2009

Kilencedik lecke

eszközöknél duplán kell kattintanunk - a kijelölést követően, a megfelelő billentyű nyomva tartása közben - ahhoz, hogy a billentyűhöz hozzárendelt utasítás megvalósuljon. A Time Signature Tool-ban például célszerű beállítani valamelyik billentyűhöz az olyan 2/4-es ütemmutatót, amelynél a nyolcad értékű hangok gerendái négyesével csoportosulnak majd. Rendeljük ezt a beállítást a [l]-es billentyűhöz. Kattintsunk tehát a Time Signature Tool ikonjára, majd a [Shift] billentyű nyomva tartása közben nyomjuk meg a betűk feletti [l]-es billentyűt. Ekkor elénk tárul a Time Signature párbeszéd­ ablak, ahol végezzük el az itt látható beállításokat, majd nyomjuk meg az OK gombot. Látszólag nem történt semmi, azonban a [l]-es billentyűhöz hozzárendeltük az említett parancsot.

Staff Tool A Metatool technika alkalmazása a Staff Tool-ban egy kicsit másképpen történik, ugyanis ennél az eszköznél először ki kell jelölni a módosítani kívánt részt (hangokat, ütemeket), s csak azután megnyomni a megfelelő billentyűt (kattintani nem kell). Ahhoz azonban, hogy ebben az eszközben is hozzárendelhessünk bizonyos parancsokat valamely billentyűhöz, célszerű a szólamstílusokat tartalmazó Staff Styles nevezetű könyvtárat az Apply Staff Style párbeszéd­ ablakba betölteni: File menü •=> Load Library •=> a megjelenő Libraries mappában kattintsunk duplán a Staff Styles fájlra.

Ezután - a [Shift] billentyű nyomva tartása mellett - nyomjuk meg pl. az [l]-es billentyűt, minek hatására megjelenik az Apply Staff Styles párbeszédablak, melyben kattintsunk duplán a 10-es számú (1-line Staff: Ful Barline = egyvonalas kotta hosszú ütemvonallal) lehetőségre (ha újból megnyitjuk ezt a párbeszédablakot, akkor látni fogjuk az előbb választott kifejezésünk után a zárójeles l-es számot, vagyis ennek az opciónak a Metatool billentyűparancsát), végül nyomjuk meg az OK gombot. E parancs hatása az alábbi kottapéldán látható:

írjuk be a megfelelő hangokat pl. a harmadik vonalra:

201


Kilencedik lecke

FINALE 2009

Jelöljük ki az ütemeket a Staff Tool aktív állapotában:

Nyomjuk meg az [l]-es számbillentyűt. Az eredmény itt látható:

Ezek az úgynevezett szólamstílusok, amelyeket az ütemek fölött egy kék csík jelöl (ezekről hamarosan olvashatunk).

Selection Tool A Metatool programozása a Selection Tool-ban eltér az előző eszközök programozásától. Itt ugyanis a [Ctrl + Shift] billentyű nyomva tartása mellett kell megnyomni a megfelelő szám­ billentyűt. Fontos tudnunk, hogy ebben az eszközben betűkhöz nem rendelhetünk paran­ csokat. A Selection Tool-ban már gyárilag előre beprogramoztak néhány parancsot (pontosan ötöt, melyből kettőről már esett is szó a hangok térköz-értékeinek megváltoztatásakor), amelyeket nem módosíthatunk. Az egyéb beállításokhoz a betűk feletti 6-os, 7-es, 8-as és 9-es billentyűk használhatók. Ezekhez is csak egyfajta „transzponálási" utasítást (hangmagasság-változtatás előjegyzésváltás nélkül) rendelhetünk, amelyeket tetszés szerint változtathatunk majd, ahogy azt az adott munkafolyamat megkívánja. A Metatool alkalmazása hasonló, mint a Staff Tool-ban, vagyis ebben is először ki kell jelölni a módosítani kívánt részt (hangokat, ütemeket), s csak azután megnyomni a megfelelő billentyűt (kattintani itt sem kell). A Selection Tool előre beprogramozott billentyűparancsai a következők: [1] IMPLOD MUSIC A több szólamsorba leírt (többszólamú) zene egy szólamsorba konvertálható. [2] EXPLOD MUSIC Az egy szólamsorban lévő akkordikus zenéből külön szólamok készíthetők. Lehetőség van arra is, hogy több szólamú kottából (pl. zongorakivonat) készítsünk külön szólamokat. [3] ELAPSED TIME A kijelölt rész időtartamának ellenőrzése, kiszámítása a megadott tempó figyelembevételével. [4] APPLYNOTE SPACING A - betöltött Music Spacing library fájlban található - ritmusértékekhez rendelt távolságok szerint rendezi el a hangokat. [5] APPLY BEAT SPACING A - betöltött Music Spacing library fájlban található - ritmusértékekhez rendelt távolságok szerint számolja ki a Finale az ütések helyét az ütemen belül.

202


FINALE 2009

Kilencedik

A hangok vonalrendszerben elfoglalt helyének

lecke

megváltoztatása

Az itt látható Transposition párbeszédablakban van lehetőségünk a [6], [7], [8] és [9]-es billentyűkhöz bizonyos beállításokat hozzá­ rendelni. Ezek a lehetőségek a következők:

A kijelölt hangokat felfelé (Up) vagy lefelé (Down) mozgathatjuk diatonikusan vagy kromatikusán (Chromatically).

(Diatonically)

Interval Az Interval legördülő listából választhatjuk ki a megfelelő hangközlépést. Ha a diatonikus transzpozíciót adtuk meg, akkor csak prím, szekund, terc, kvart, stb. választási lehetőségeink vannak, ha a kromatikus transzpozíciót választottuk, választhatunk, hogy pl. szűkített, kis, nagy, vagy bővített terccel, kvarttal, kvinttel, stb. akarunk-e „transzponálni". Plus: Octaves Amennyiben oktávnál nagyobb távolságra szeretnénk „transzponálni", az Interval legördülő listából kiválasztott hangközhöz itt további oktávo(ka)t adhatunk. Preserve Originál Notes Ha az eredeti hangokat is meg akarjuk tartani, válasszuk ezt az opciót. Itt mindenki egyénileg eldöntheti, hogy a rendelkezésre álló négy számbillentyűhöz milyen „transzpozíciós" beállítást rendel. Nyomjuk meg például a [Ctrl + Shift] billentyűk lenyomott állapotában a [8]-as számot, majd a megjelenő Transposition párbeszédablak Interval legördülő listájából válasszuk az Octave opciót, s a Transpose opciónál jelöljük ki a Down (lefelé) lehetőséget, végül nyomjuk meg az OK gombot. Ekkor a [8]-as billentyűhöz hozzárendeltük az oktávval mélyebbre parancsot. (E beállítást a későbbiek folyamán használjuk majd). Amennyiben ezt a parancsot kívánjuk alkalmazni a kijelölésben, akkor nincs más dolgunk, mint megnyomni a [8]-as billentyűt, s máris „transzponáltuk" a kijelölt hangokat egy tiszta oktávval lefelé.

203


Kilencedik lecke

FINALE 2009

Smart Shape Tool A Smart Shape Tool esetében kattintsunk a Smart Shape eszköztár megfelelő eszközére, s ezt követően nyomjuk meg a [Shift] billentyű nyomva tartása közben azt a betű- vagy számbillen­ tyűt, amihez a kiválasztott eszközt rendelni szeretnénk. Amennyiben a paletta utolsó, Custom Line eszközének bekapcsolt állapotában nyomjuk meg valamelyik betű- vagy számbillentyűt a [Shift] billentyű lenyomott állapotában, akkor a Smart Line Selection párbeszédablak tárul elénk, amiből kiválaszthatjuk mit is akarunk az általunk lenyomott billentyűhöz hozzárendelni.

A Custom Line Tool segítségével készíthetünk különféle vonalakat, kapcsokat, nyilakat, amelyeket szükség esetén szöveggel is elláthatunk. Amennyiben a [Ctrl] billentyű nyomva tartása mellett kattin­ tunk a Custom Line Tool ikonjára, vagy az eszköz bekapcsolt állapotában duplán a megfelelő ütemre (hangra), akkor elénk tárul a Smart Line Selection párbeszédablak, amelyből kiválaszthatjuk a szükséges jelet, vagy ha nem találunk meg­ felelőt, akkor elkészíthetjük jelünket a dialógusablak Create gombjára kattintva.

A Create gombra kattintva megjelenik a Smart Line Designer párbeszédablak, amelyben létre­ hozhatjuk használni kívánt jelünket. E párbeszédablak beállítási lehetőségeiről - röviden - a következőkben olvashatunk:

204


FINALE 2009

Kilencedik

lecke

A Smart Line Designer dialógusablakban az elvárásainknak legmegfelelőbb vonaltípusokat készíthetjük el, s beállíthatjuk azok paramétereit, valamint szöveget is illeszthetünk hozzájuk. Line Style Ebből a legördülő listából választhatjuk ki a megfelelő vonalstílust, amely lehet szaggatott (Dashed), normál (Solid), sőt valamilyen zenei karakter megsokszorozásával is létrehozhatunk vonalat (Character). Horizontul Eme opció bekapcsolt állapotban biztosítja, hogy a Smart Shape jeleket csak vízszintesen helyezhessük el kottánkban. Azonban a Horizontal opciót kikapcsolva is lehetőségünk van a jelek vízszintes beírására, amennyiben a [Shift] billentyűt lenyomva tartjuk beírás közben. Thickness A vonal vastagságát állíthatjuk be Dash Length:_ Space: _ A szaggatott vonal vonalainak hosszúságát (Lenght), és a vonalak közötti távolság nagyságát (Space) szabályozhatjuk Character Amennyiben a felső legördülő listából (Line Style) a Character lehetőséget választottuk, abban az esetben itt adhatjuk meg - a Select gombra kattintva - , hogy melyik zenei karakter legyen vonalunk alapja End Point Style Ebben a keretben nyílfejet (Preset arrowhead), egy általunk létrehozott alakzatot (Custom arrowhead), illetve egy kampót /függőleges vonalat/ (Hook) illeszthetünk vonalunk elejére (Start) és/vagy végére (End) Line Adiustments Ebben a keretben a létrehozott vonal vízszintes (H) és függőleges (V) pozicionálására van mód. Itt határozhatjuk meg azt, hogy vonalaink egy - a párbeszédablak Text mezőjében létrehozott szövegtől milyen távolságra kezdődjenek, folytatódjanak és végződjenek. Text Ebben a keretben vonalunkhoz szöveget illeszthetünk, és a beírt szöveget kedvünk szerint pozícionálhatjuk a létrehozott vonalhoz viszonyítva. A beprogramozott jelek beírása a Smart Shape 7bo/-ban a következők szerint történik: Nyomjuk meg a megfelelő betű- vagy számbillentyűt, s annak nyomva tartása közben kattintsunk duplán úgy, hogy a második kattintáskor tartsuk lenyomva az egér gombját és vonszoljuk jobbra. Amikor a megfelelő jel-hosszúságot elértük, engedjük fel az egér gombját, majd a PC billentyűjét. Kötő ívek beírásánál a megszokott módon járjunk el az adott billentyű nyomva tartása közben. A billentyűparancsokat a kívánt munkafolyamatoktól függően meg is változtathatjuk az adott fájlban, új Metatool parancs létrehozásával.

205


FINALE 2009

Kilencedik lecke

Articulation Tool Az Articulation Tool •=> Articulation Selection párbeszédablakának jeleit a következőképpen jeleníthetjük meg kottánkban a Metatool technika segítségével.

/. Hangonként Az Articulation Tool aktív állapotában lenyomjuk és lenyomva tartjuk a megfelelő szám- vagy betű billentyűjét, miközben az egérrel a kívánt hangra kattintunk. Ekkor megjelenik a lenyomott billentyűhöz hozzárendelt artikulációs jel az aktív réteg hangja fölött/alatt.

2. Csoportonként

Az Articulation Tool aktív állapotában nyomjuk le és tartsuk lenyomva a megfelelő szám- vagy betű billentyűjét (esetünkben az [l]-es billentyűt, amihez a 'staccato'jelet rendeltük), miközben az egérrel kattintsunk az azonos artikulációs jeleket tartalmazó hangcsoport első hangja előtt (a vonalrendszeren kívül), s nyomva tartott egérgomb elhúzásával kerítsük körbe a megfelelő hangokat (mintha kijelölnénk azokat), melyek körül egy vastag fekete keret lesz látható, majd engedjük fel az egér gombját. Ekkor megjelenik a lenyomott billentyűhöz hozzárendelt artikulációs jel a kijelölésen belüli minden beírt réteg hangja fölött/alatt.

Ez egy rendkívül hasznos megoldás, mivel így nem kell minden egyes artikulációs jel beírásakor megnyitnunk az Articulation Selection párbeszédablakot, továbbá a billentyűparancsok segítsé­ gével nagymértékben meggyorsítható az alkalmazni kívánt jel beírása, mivel nem csak egyenként, hanem a hangok kijelölt csoportjára is kiírható a megfelelő artikulációs jel a Metatool technika alkalmazásával. A jelek a kottafejekhez rögzülnek az Articulation Designer párbeszédablak Positioning keretében beállított módon, amelyről a negyedik leckében olvashattunk.

206


FINALE 2009

Kilencedik

lecke

Artikulációs jelek alkalmazása a kijelölésben Amennyiben folyamatosan ugyanazt azt az artikulációs jelet szeretnénk kiírni egy adott ritmusérték fölé - ahogy az az alábbi kottapéldán látható - , akkor tegyük a következőt: Aktivizáljuk a Selection Tool-X •=> jelöljük ki a megfelelő ütemeket •=> Utilities menü •=> Apply Articulation >=> Select gomb (ekkor az Articulation Selection párbeszédablak tárul elénk) •=> válasszuk ki a megfelelő jelet <=> Select

Ihil JJJ^lj,^ jjj

M

»jJf^ÜIf^lj

JX1J »

M

Az Apply Articulation párbeszédablak

E gomb megnyomása után megjelenő Articulation Selection párbeszédablak palettájából választhatjuk ki azt a jelet, amelyet a kijelölésben alkalmazni kívá­ nunk, vagy egyszerűen írjuk be az arti­ kulációs jel kódszámát ebbe a mezőbe (ez a szám az Articulation Selection dialó­ gusablak jeleinek bal felső sarokában található).

Apply Articulation To •Ali notes A kijelölés minden hangjára alkalmazza a kiválasztott jelet • Notes within the rangé of durations E rádiógomb aktivizálása esetén megadhatjuk, hogy a kijelölésen belül mely ritmusértékekre vonatkozzon az utasítás. Amennyiben csak egyetlen ritmusértékfajtára kívánjuk alkalmazni a kiválasztott artikulációs jelet, akkor a ritmusértékeket megjelenítő gombok közül a felső sorban (From) és az alsó sorban (Through) is ugyanazt a ritmusértéket válasszuk. Ha ez pontozott érték, akkor kattintsunk a pont gombra is. Ha különböző ritmusértékekre akarjuk alkalmazni jelünket (pl.: nyolcad- és negyed értékű hangokra), akkor a felső sorban kattintsunk a rövidebb (Shortest Note, esetünkben a nyolcad), az alsóban pedig a hosszabb értékű (Longest Note, vagyis a negyed) ritmusértékre. Amennyiben olyan hangra is kerülne az előbb kiválasztott jelből, amire nem kellene, akkor aktivizáljuk ismét az Articulation Tool-t és kattintsunk a törölni kívánt jel fogantyújára, melyet kijelölés után a [Deletej billentyűvel törölhetünk.

207


Kilencedik lecke

FINALE 2009

Az Apply Articulation párbeszédablak következő két opciójának segítségével az átkötéses han­ gokra vonatkozóan tudunk utasítást adni a választott artikulációs jel megjelenésével kapcsolat­ ban. Amennyiben mindkét opciót üresen hagyjuk, a választott artikulációs jel az átkötéses han­ gok egyikén sem jelenik meg. Mindkettő bejelölése pedig értelemszerűen az átkötéses hangok mindegyikére kiírja a választott artikulációs jelet. Include notes that start a tie Az átkötéses hangok közül csak az elsőn jeleníti meg a választott artikulációs jelet Include notes that continue or end a tie Az átkötéses hangok közül csak a másodikra írja ki a választott artikulációs jelet Additional Positioning A kijelölésben alkalmazott artikulációs jelek vízszintes (H) és függőleges (V) pozicionálását teszi lehetővé. Negatív szám balra és lefelé, pozitív szám jobbra és felfelé mozdítja el a jeleket alapértelmezett beállításukhoz képest.

Artikulációs jelek Az Articulation Selection párbeszédablak

Az artikuláció ebben a programban egy olyan jelölés, amely egy hangra vonatkozik (pl.: tenuto, staccato, marcato). Minden jelnek van egy sorszáma (a bal felső sarok­ ban), és a jelek közül néhánynak (amelyek­ hez hozzárendeltük) a jobb felső sarkában is látható egy szám vagy betű, amely az adott jel Metatool billentyűparancsának felel meg. Ez a párbeszédablak is - hasonlóan az Expression Selection dialógusablakhoz - az egér segítségével átméretezhető, s a bennük lévő információk kicsinyíthetők és nagyít­ hatók.

Artikulációs jelek beírása Kattintsunk a megfelelő hangra, melynek következtében megjelenik az itt látható Articulation Selection párbeszédablak. Válasszuk ki azt a jelet (kattintsunk rá), amelyet a hang fölé/alá akarunk illeszteni, majd nyomjuk meg a Select gombot, vagy kattintsunk duplán a kiválasztott jelre. Azonban az előbb ismertetett Metatool technika segítségét is igénybe vehetjük. A jelek a kottafejekhez rögzülnek az Articulation Designer párbeszédablak Positioning keretében beállított módon. (Erről a negyedik leckében olvashattunk.)

208


FINALE 2009

Kilencedik

lecke

Amennyiben üres lenne e párbeszédablak palettája, akkor - a dialógusablak bezárása után tegyük a következőt: File menü •=> Load Library <=> dupla kattintás a Petrucci mappára •=> dupla kattintás az Articulations fájlra, ami ekkor betöltődik az Articulation Selection palettába.

Artikulációs jelek készítése Kattintsunk arra a hangra, amelyikhez a létrehozandó artikulációs jelünket csatolni szeretnénk. A megjelenő párbeszédablakban nyomjuk meg a Create gombot. Ekkor láthatóvá válik az Articulation Designer párbeszédablak, amelyben a következő beállítási lehetőségeink vannak.

Az Articulation Designer párbeszédablak • Articulation Az itt látható szám mutatja az artikulációs jel Articulation Selection párbeszédablakának palettá­ jában elfoglalt helyét (vagyis az adott jel sorszámát, azt, ami a bal felső sarokban található). A szám mellett lévő kis nyilakkal lépegethetünk a létrehozott, vagyis a palettában található jelek között.

• Display on screen only Bekapcsolt állapotban az aktuális jelet csak a képernyőnkön jeleníti meg a program, vagyis nem nyomtatja ki az adott jelet. • Symbols Ebben a keretben választhatjuk ki az alkalmazni kívánt jelet a Main (Fő) és a Flipped (Fordított) gombok megnyomása­ kor megjelenő dialógusablakból, továbbá beállíthatjuk a kiválasztott jel fontjainak paramétereit is a Set Font gomb aktivizá­ lását követően.

Main • Shape • Character A Main gomb megnyomásakor (ha a Character rádiógombot aktivizáltuk) megjelenik a Symbol Selection párbeszédablak, amelyből (dupla kattintással) kiválaszthatjuk az alkalmazni kívánt jelet. Ekkor a kiválasztott artikulációs jel megjelenik a Main gomb melletti mezőben. Ha azonban a Shape rádiógombot jelöljük ki, s ezután kattintunk a Main gombra, akkor a Shape Selection párbeszédablak tárul elénk, amelyből kiválaszthatjuk a megfelelő alakzatot. Amennyi­ ben a Shape Selection ablak palettájában nem találjuk meg azt a jelet, amelyikre szükségünk lenne, akkor nekünk kell létrehozni azt, a Shape Selection dialógusablak Create gombjára kattintva. Ekkor az Expression Tool-ban ismertetett Shape Designer (Alakzat-tervező) párbeszéd­ ablak jelenik meg, amelyben megalkothatjuk új artikulációs jelünket. A Shape Designer dialógusablak segítségével hozhatunk létre különféle alakzatokat vagy kombinált karaktereket, akár a rendelkezésre álló kottafontok két vagy több karakterének kombinációjával.

209


Kilencedik lecke

FINALE 2009

Flipped • Shape • Character A Flipped parancs lehetőséget biztosít arra, hogy a kiválasztott artikulációs jel a Fő (Main) szimbólum vagy alakzat „megfordított" változataként jelenjen meg a kottában (amennyiben létezik a használni kívánt kottafontnak megfordított változata a palettában, esetleg a rendelkezé­ sünkre álló fontkészletek valamelyikében). így a Finale helyesen fogja mutatni a beállított artikulációs jelet a hangjegy alatt is, ha annak szára, mondjuk transzponálás alkalmával megfor­ dul (ekkor ugyanis - a Symbol Options beállításaitól függően - az adott artikulációs jel automatikusan a hang „fölött"-ről a hang „alatt"-ra ugrik, pontosabban a Finale automatikusan helyettesíti a Main szimbólumot a Flipped szimbólummal, vagy fordítva). Kattintsunk tehát a Flipped gombra a zenei jelek teljes palettájának megtekintéséhez, és abban kétszer a használni kívánt szimbólumra, amely ekkor megjelenik a Flipped gomb melletti mezőben. A Shape rádiógombot választva, majd a Flipped gombra kattintva határozhatjuk meg a használni kívánt alakzatot. Amennyiben nem találunk ilyet, a Create gombra kattintva - a Shape Designer párbeszédablak segítségével - létrehozhatunk egy megfelelőt. Symbol Options • When Placed Above a Note, Use The • When Placed Below a Note, Use The Amennyiben meghatároztunk mind „Fő" (Main), mind „Fordított" (Flipped) szimbólumot a hanghoz (tehát mind „normál" /Main/ mind pedig „fordított" /Flipped/ állapotban), akkor ezekben a legördülő listákban állíthatjuk be, hogy melyik jelenjen meg a hangjegy felett (Above), és melyik a hangjegy alatt (Below). Ha például a korona jel a Main beállításnál normál megjelenésű volt, a Flipped beállításnál pedig fordított, akkor az első legördülő listából válasszuk a Main Symbol lehetőséget (ekkor a kotta fölött a Main beállításnál megadott artikulációs jel jelenik meg), a középső listából pedig a Flipped elnevezésre kattintsunk (ebben az esetben a hang alatt a Flipped beállításnál kiválasztott artikulációs jel lesz látható). Az előbb említett beállítások értelmében, ha meghatároztunk egy-egy szimbólumot a hang felett (Above), illetve a hang alatt (Below), akkor a Finale automatikusan a megfelelő jelet fogja elhelyezni a kottában, amikor azt az Articulation Selection dialógusablakból kiválasztjuk. Ha pedig a hangjegy szára transzponálás során megfordul, a Finale automatikusan helyettesíti a Main szimbólumot a Flipped szimbólummal, vagy fordítva. Ha nincs meghatározva (a Flipped-nél) „fordított" változat egy jelhez - ahogy az általában lenni szokott - akkor mindkét legördülő listából a Main (Fő) opciót válasszuk (ekkor a hang felett és a hang alatt is a Main beállításnál megadott artikulációs jel lesz látható). • Copy the Main Symbol Az „arpeggio" az a játékmód, melyben az előadó a harmóniát nem egyszerre, hanem hangjaira bontva „hárfaszerűen" szólaltatja meg. Hosszan tartó „ trilla" esetén, a kezdőhang fölé 'tr 'jelzést és onnan kezdődően a trilla végéig hullámvonalat írunk.

210


FINALE 2009

Kilencedik

lecke

Bizonyos jeleknek (pl. arpeggio, trilla) változtatható hosszúságuk van. Ezáltal a „Fő szimbólum másolása" (Copy the Main Symbol) kiválasztásakor az artikulációs jelnek a szokásos egy fogantyúja helyett kettő fogantyúja lesz. A második fogantyú elhúzásával a jel megsokszorozható annyiszor, ahányszor szükséges, így lehetővé válik a jel megnyújtása. A legördülő listából a Vertically (függőleges) vagy a Horizontally (vízszintes) opciókkal függőleges (arpeggio) vagy vízszintes (trilla) irányban nyújthatjuk (sokszorozhatjuk) meg a meg­ felelő artikulációs jelet. Playback Effect Ennek a legördíthető listának a segítségével jeleníthetjük meg és szerkeszthetjük azt a három visszajátszási effektet, amelyeket a Finale 2009 az artikulációs jel által érintett hang(ok) vissza­ játszásakor használni fog. A legördülő listából válasszuk tehát ki a megfelelő visszajátszási effektet, és a Top Note Value, valamint a Bottom Note Value mezőkben határozzuk meg az értékeket. • Change Attack Ennek a parancsnak a segítségével a kijelölt hangjegy(ek) időben előbbre vagy hátrébb mozdít­ h a t ó ^ ) a hang(ok) értékének (hosszának) megváltoztatása nélkül. Negatív szám esetén a Finale az artikuláció által érintett hangokat a lejátszásra eső ütés előtt, pozitív szám esetén pedig a lejátszásra eső ütés után szólaltatja meg. Ekkor a Top Note Value és a Bottom Note Value mezőbe ugyanazt a számértéket kell beírni.

Ez a funkció különösen az arpeggio effektjének beállításakor hasznos. Ekkor a felső és az alsó mezőbe más-más számot kell írnunk. Amennyiben felülről lefelé akarjuk az akkordfelbontás megszólalását, akkor a Top Note Value mezőbe negatív számot, a Bottom Note Value mezőbe pedig nullát írjunk. Ha alulról felfelé kívánjuk az akkordfelbontás megszólalását, akkor a Top Note Value mezőbe pozitív számot, a Bottom Note Value mezőbe pedig nullát írjunk.

• Change Duration Amennyiben ezt az opciót választjuk, akkor meghatározhatjuk a hang időbeli hosszúságát. Ez a beállítás tartani fogja a hangot annak eredeti hosszúságáig, plusz/mínusz a mezőbe beírt időtartamig. (Ha egy akkord hangjait más-más ideig akarjuk tartani, akkor azokat az értékeket külön be kell írni minden egyes hanghoz.) Megadhatjuk az értékeket EDU-ban (pl.: 512 = nyolcad, 1024 = negyed, 2048 = fél, stb.), könnyebb azonban százalékosan megadni az értékeket. Ehhez jelöljük ki a Values are percentages opciót, és mindkét mezőbe ugyanazt a számértéket írjuk. Például a 'staccato' jel pontos megszólalásához írjunk mindkét mezőbe 50-et, így ez az utasítás 50%-ára csökkenti a hang hangzó hosszúságát az eredeti hosszúsághoz képest.

211


Kilencedik lecke

FINALE 2009

• Change Velocity A Change Velocity opció számai a Top Note Value és a Bottom Note Value mezőben a hangerőre vonatkozó értékeket mutatják. Ezek az értékek 0 és 127 között változhatnak. A hangerősséget befolyásoló artikulációs jelek például a 'marcato 'jelzések, és a különféle hangsúly-jelek.

• Top Note Value • Bottom Note Value Ezekben a mezőkben adhatunk meg konkrét számértékeket a hangerő (Change Velocity), a hangidőtartam (Change Duration) valamint a „hangkésleltetés" (Change Attack) növelése vagy csökkentése céljából. A Top Note Value és a Bottom Note Value mezők akkor jutnak tehát szerephez, ha egy hang- vagy akkordhoz kapcsolt artikulációs jelhez lejátszási eseményt (Effektet) rendelünk. A hang- illetve akkordhoz beállított effekt felső és alsó értékei különböz­ hetnek egymástól. A Finale 2009 a mezőkbe beírt számok szerint középarányosán osztja el az értékeket. Amennyiben nem akarunk variált visszajátszási effektet beállítani, akkor csak a Top Note Value mezőbe írjunk számot, a Bottom Note Value mezőt hagyjuk üresen. • Values are percentages Bekapcsolt állapotban az értékek százalékban való megadását teszi lehetővé A Positioning keret beállítási lehetőségeiről a 4. leckében olvashattunk.

Lejátszási esemény hozzárendelése előadási utasításhoz Aktivizáljuk az Expression Tool-t a megjelenítendő előadási utasítások, dinamikai és egyéb jelek beírásához. Kattintsunk duplán az első ütemre, az elénk táruló Expression Selection dialógus­ ablakban válasszuk a Tempó Marks lehetőséget. Az előadási utasításokat tartalmazó mezőben szükség esetén hozzuk létre beírásra váró kifejezésünket (akár a Duplicate gomb segítségével). A felbukkanó Expression Designer •=> Text szövegbeviteli mezőjébe írjuk be (vagy duplikálás esetén írjuk át) az alkalmazni kívánt kifejezést, és kattintsunk a Playback fülre. Itt tudunk lejátszási eseményeket hozzárendelni beírt jeleinkhez, kifejezéseinkhez. Lássuk a legfon­ tosabbakat: Type Ebben a legördülő listában hatá­ rozhatjuk meg, hogy milyen effektet kívánunk az elkészített előadási utasításhoz hozzárendelni, hogy az visszajátszáskor megfelelően szólal­ jon majd meg. Nem szükséges min­ den egyes elkészített jelhez (kivéve például a tempójelzéseket) lejátszási eseményeket rendelni, hiszen nem a leírt kotta legtökéletesebb megszólal-

212


FINALE 2009

Kilencedik

lecke

tatása, hanem annak nyomtatásban való megjelenítése a célunk, arról nem is beszélve, hogy a különféle lejátszási események beállítása sok időt vehet igénybe. Bár ezt is csak egyszer kell elkészítenünk, s azt sablonban vagy .lib fájlként könyvtárba mentenünk, így a későbbiek folyamán mindig használni tudjuk majd beállításainkat. Azonban figyelmünket inkább a kottában megjelenő (látható) elemekre koncentráljuk. • Transposition Alapbeállítás szerint a kiválasztott jel kottában való megjelenésétől kezdve oktávnyit (12 féllépésnyit) felfelé (8 ) vagy lefelé (8 ) transzponál. E beállítások hatását egy újabb jel beírá­ sával érvényteleníthetjük, amelynél a Transposition opciót kiválasztva a Set to value mezőbe nullát (0) írjunk. Ekkor visszatér a lejátszott zene eredeti magasságába. Amennyiben nem kíván­ juk az érvénytelenítésre vonatkozó jelzést kottánkban megjeleníteni, akkor a beírást követően kattintsunk jobb egérgombbal e jel fogantyújára, majd a felbukkanó helyi menüben vegyük ki a pipát a Show opció elől, vagy nyomjuk meg a [Ctrl+Alt+Shif+H] billentyűkombinációt (a fogan­ tyú kijelölt állapotában). Megadhatjuk továbbá a „transzponálás" féllépésenkénti irányát (pozitív érték = felfelé; negatív érték = lefelé). Ezeket az értékeket a Set to value mezőbe kell beírni. va

vb

• Tempo Egész Fél Negyed Nyolcad Tizenhatod Pontozott fél Pontozott negyed Pontozott nyolcad Pontozott tizenhatod A visszajátszás tempóját szabályozhatjuk. E parancs kiválasztásakor egy újabb legördülő lista jelenik meg, amelyben meghatározhatjuk a tempó alaplüktetésének értékét. Az Effect után található Set to value parancs mezőjében adhatjuk meg a beállított alaplüktetés gyorsaságát (tempóját). Ha a tempót fokozatosan óhajtjuk megváltoztatni, ebbe a mezőbe ne írjunk semmit. • Key Velocity E parancs lehetővé teszi a létrehozott jelek dinamikai szintjének, vagyis hangerősségének módo­ sítását: (Nulla = csend; 127 = maximum hangerő), melyeknek értékét szintén a Set to value mezőben adhatjuk meg. EJJecl • Set to value A Set to value mezőben látható számérték határozza meg a MIDI események paramétereit visszajátszáskor. Az előbb említett három opcióhoz tartozó értékeket is „ Tempó" (a percenkénti ütések számát), „Key Velocity" (a hangok dinamikai szintjét /0 - 127/), „Transposition" (a féllépések számát /pozitív-, negatív irányban/) ebben a mezőben állíthatjuk be.

213


Kilencedik lecke

FINALE 2009

• Execute shape Míg bizonyos visszajátszási effektusok azonnal lejátszásra kerülnek, addig mások csak fokozato­ san (pl. crescendo, diminuendo, accelerando). Ezeket a fokozatosan megvalósuló lejátszási eseményeket itt állíthatjuk be úgy, hogy az Execute shape utáni Select gomb megnyomásakor megjelenő párbeszédablakból kiválasztunk egy csökkenő (diminuendo, rallentando, stb.), vagy egy növekvő (crescendo, accelerando, stb.) jelet (ez láthatóan vonatkozhat tempóra, hangerőre, stb.), és megnyomjuk a paletta Select gombját. Ekkor az Exetcute shape mezőben megjelenik a kiválasztott jel száma, amelyet egyébként előre is beírhatunk. Amennyiben ez az utasítás a hangerőre vonatkozik (crescendo, diminuendo), akkor a Type utáni legördülő listából válasszuk a Key Velocity parancsot, amennyiben pedig a tempóra (accelerando, rallentando), akkor kattintsunk a Tempó lehetőségre. A beírt jel mindaddig érvényben marad, amíg meg nem változtatjuk azt. • Play Only on Pass Ha a Finale egy ismételt szakaszon belül található előadási utasítással találkozik, amely szakasz visszajátszását több mint egyszer meghatároztuk a Repeat Tool-bm, akkor a Play Only on Pass mezőben látható számérték határozza meg, hogy az utasításnak hányadik visszajátszásnál legyen hatása. (Ha a szám alapértelmezett - vagyis nulla - akkor a jelzés minden ismétléskor érvénybe lép). Ha ebbe a mezőbe mondjuk 2-es számot írunk, pl. olyan utasítással, mint „accelerando" (fokozatos gyorsítás), akkor a beírt előadási utasítás (accelerando) a dallam második visszajátszásakor (ismétlésekor) lép érvénybe.

Lejátszási események alkalmazása a gyakorlatban E szakasz után található kottapélda lejátszási eseményeit az alábbiak szerint valósíthatjuk meg.

A dal eredeti tempójára (sebességére) vonatkozó lejátszási eseményeket a beírásra kerülő tempójelzésekhez csatolva hozhatjuk létre, az itt látható módon.

A következő - „ ritenuto " (rit.) - utasítás is a tempóra vonatkozik. Amíg azonban az előző egy állandó tempót tartalmazott, addig ehhez a kifejezéshez egy fokozatosan megvalósuló lejátszási eseményt kell csatolnunk. A Playback fülön az Execute shape opciót jelöljük be, kattintsunk a Select gombra, s az elénk táruló Execute Shape Selection párbeszédablakból válasszuk valamelyik csökkenő jelet. Amennyiben a fokozatosság mértékét szeretnénk befolyásolni az adott típusú jelnél, akkor kattintsunk az Edit gombra (a jel kijelölt állapotában), s a megjelenő Executable Shape Designer dialógusablak Levél Scale utáni első mezőjében található számértéket írjuk át egy nagyobbra. Nyugodtan kísérletezgessünk, amíg a megfelelő hatást el nem érjük.

214


FINALE 2009

Kilencedik

lecke

A következő „a tempó" utasítás a lassítás utáni eredeti tempó visszatérését jelenti. A hozzá tartozó beállításokat a következő ábrán láthatjuk:

Következzen a dinamikára (hangerősségre) vonatkozó jelzések beállításával kapcsolatos tudni­ valók ismertetése. Ezek közül csak a fokozatosan megvalósuló jelekhez (erese, dim.) tartozó effekteket kell létrehozni, mivel a dinamikai jelekhez {forte, piano, pianissimo, stb.) már gyárilag beállították a megfelelő hangerősséget. Nagyon fontos, hogy ezeket a jeleket a hangerő szempontjából módosítani kívánt szólamsorok mindegyikébe ki kell tenni, különben csak abban a szólamsorban hajtja végre a program a beállított utasításokat, amelyikhez csatoltuk kifejezésünket. Azokat a jeleket, amelyeket csak a lejátszási esemény megvalósulása érdekében helyeztünk el a kottában, tegyük láthatatlanná az alábbiak szerint. Kattintsunk az elrejteni kívánt jel fogantyújára az egér jobb gombjával, s az elénk táruló helyi menü Show parancsát kapcsoljuk ki, vagy a jel fogantyújának kijelölését követően nyomjuk meg a [Ctrl+Alt+Shift+H] billentyűkombinációt. E parancs újbóli kiadásával ismét láthatóvá tehetjük elrejtett jeleinket. Az elrejtett jeleket a program nem nyomtatja ki és a képfájlként elmentett fájlokban sem lesznek láthatók rejtett kifejezéseink.

215


FINALE 2009

Kilencedik lecke

A „ diminuendo " jel beállításai az alábbi ábrán találhatók:

Az „arpeggio" artikulációs jel beírását és a hozzá tartozó lejátszási esemény beállítását az Articulation Tool aktivizálását követően valósíthatjuk meg. Kattintsunk a megfelelő hangra, a felbukkanó Articulation Selection párbeszédablakban kattintsunk duplán az arpeggio jelre. Ragadjuk meg a jel felső fogantyúját, majd vonszoljuk, pozícionáljuk azt a számunkra legideálisabb helyre (következő oldal, bal oldali kottakép). Jelöljük ki a jel alsó fogantyúját, s a lefelé mutató nyíl billentyű segítségével mozgassuk lefelé, amíg a megfelelő hosszúságot el nem érjük (következő oldal, jobb oldali kottakép). Ahhoz, hogy a hang elkerülje az ütközést a beírt artikulációs jellel, célszerű a Document menü •=> Document Options [Ctrl+Alt+A] •=> Music Spacing párbeszédablak •=> Avoid Collision O/keret Articulations opcióját kipipálni, s a darab kijelölése után (Selection Tool) valamelyik hangelrendezésre vonatkozó utasítást kiadni, hogy megvalósuljon a Music Spacing (Zenei térközök) párbeszédablak kijelölt (Articulations) parancsa.

216


FINALE 2009

Kilencedik

lecke

Az arpeggio jelhez tartozó lejátszási esemény beállítási paraméterei az alábbi ábrán láthatók:

Egyéb paraméterek lejátszása - Humán Plavback Érdekességképpen próbáljuk ki a következőt. Nyissuk meg a negyedik leckében elkészített Vivaldi oboaverseny II. tételét tartalmazó fájlt.

Amennyiben azt szeretnénk, hogy ez a mű a beírt paramé­ tereknek megfelelően szólaljon meg a darab lejátszása folyamán, akkor válasszuk a MIDI/Audio menü •=> Humán Playback valamelyik, None-n kívüli opcióját - Vivaldira való tekintettel talán a Baroque-t. Ezt az opciót egyébként a Window menü •=> Playback Controls •=> Playback Settings párbeszédablakának (hangszóró gombra kattintva) •=> Humán Playback Style legördülő listájából is kiválaszt­ hatjuk. Ekkor a program megszólaltatja a kottában található összes beállításunkat (trilla, mordent, doppelschlag, legato kötőív, crescendo, decrescendo, fermata). Próbáljuk ki, érdemes!

217


Kilencedik lecke

FINALE 2009

Moderato

p

Í L J

3

^

f

h

fb''i^ t)

J.

JTJi j .

\ïï Kii u

• S - - 4 -

Tr

-4- -é

*

y

y

-é- -é- -é- -é-

m ynti

^^fííü

}

I

r 1i r n^if

u

rit.

I

I I I

m

3 a tempo

<

erese.

rfí'm.

ríj

<^J;

i^fr^iT

\

1

lIPj - 1^1

t

r '

erese.

i

16

f'l>..J M l

^

P

j

l

^

r

I ^

l

H

218

I

-

H i l f

I 3

- II

' ^ I M


FINALE 2009

Kilencedik

lecke

A kottafontok jelentősége, letöltése, alkalmazása

A szolfézstanárok jelentős része találkozott már azzal a problé­ mával, hogy a különféle kottákban található violinkulcsok egyike sem volt megfelelő számukra, mivel azok nem pontosan a második vonalon kezdődnek, ahogy azt a gyerekeknek tanítani szokták. Erre azonban van megoldás. Ezek közül talán a legcélravezetőbb, hogy interneten keresgélni kezdünk kulcs kottafontok (Clef Fonts) után. A neten ugyanis sok-sok kottafonthoz hozzájuthatunk ingyenesen, de természetesen vannak olyanok is, amelyekért fizetnünk kell. Most foglalkozzunk az ingyenesen letölthető kottafontokkal. A www.music-notation.info címen érhetjük el többek között a kulcs kottafontkészletet tartalmazó fájlt is, azonban kedvünk szerint ke­ resgélhetünk, s bátran töltögessük le azokat a fontkészleteket is, amelyekről úgy gondoljuk, hogy szükségünk lehet rá kottaírási pályafutásunk során.

Kattintsunk a Musical fonts 1 linkre, majd a megjelenő oldalon haladjunk lefelé, egészen a Clefs kiírásig, ahol klikkeljünk az itt megjelölt Clefs linkre.

Az újabb megjelenő oldalon szintén haladjunk lefelé és a Clefs alatti Download this font for után válasszuk a számítógépünkön futó operációs rendszer nevét (pl. Windows). Ekkor letölthetővé válik a kívánt Clefs kottafontkészlet. Keressünk helyet számára és töltsük le.

A Clefs kottafontkészletet tartalmazó fáj egy tömö­ rített mappában érkezik, amit először célszerű kibontani. Kattintsunk az egér jobb gombjával a mappára, majd a megjelenő helyi menüből válasszuk a ,y4z összes kibontása " nevezetű opciót. Ekkor a ZIP állományba tömörített mappa kibontásra kerül.

219


FINALE 2009

Kilencedik lecke

Ezután a Clefs mappában található Clefs TrueType fontkészletet telepítenünk kell számítógépünkre, hogy használni tudjuk a Finale 2009 programban.

A CLEFS kottafontkészlet telepítése Az egyik módszer egy ingyenes segédprogram használatával (pl. The Font Thing), a másik a Windows beépített font telepítőjével történhet. Válasszuk a második lehetőséget. A Vezérlőpulton (Start menü •=> Vezérlőpult) kattintsunk duplán a Betűtípusok mappára.

Itt láthatjuk a már telepített fontkészleteinket. Válasszuk a File menü •=> Új betűkészlet telepítése opciót, majd a megjelenő Betűkészlet hozzáadása párbeszédablakban (kattintgatással) keressük meg azt a mappát, ahova újonnan letöltött kottafontkészletünket helyeztük (a CLEFS mappát). Ekkor a Betűkészletek alatti mezőben megjelenik a Clefs font, jelöljük ki (kattintsunk rá). A dialógusablak OK parancsgombját lenyomva a program pár másodperc alatt telepíti a kijelölt fontkészletet, melyet ezek után már használhatunk is. Érdemes „A betűkészletek a Fonts mappába kerüljenek" opciót kipipálni, hogy a telepítésre váró fontkészlet valóban a megfelelő mappába kerüljön. A feltelepített Clefs fontkészlet egyes karakterei közül (melyekből jó néhány az alábbi ábrán látható) kiválaszthatjuk a számunkra legszimpatikusabbat, s beilleszthetjük azt a kulcsokat tartalmazó Change Clef palettába, hogy szükség esetén használni tudjuk.

220


FINALE 2009

Kilencedik

lecke

A CLEFS kottafontkészlet alkalmazása

A kulcs-karakter bevitelét az itt látható Change Clef párbeszédablakba az alábbi módon valósít­ hatjuk meg: Nyissuk meg a Clef Designer dialó­ gusablakot a Document menü <=> Document Options [Ctrl+Alt+A] ^ Clefs ^> Clef Designer gombjára kattintva.

A megjelenő Clef Designer párbeszédablakban kattintsunk (jelöljük ki) a második sor hetedik, üresen álló helyét (ide fogjuk ugyanis az általunk választott kulcs-karaktert beilleszteni). Az Use default clef font opció elől vegyük ki a pipát, mivel nem az alapértelmezettként megadott kottafontkészletet fogjuk használni, hanem a nemrégiben telepített Clefs fontkészletet, majd nyomjuk meg a Set Font gombot, minek követ­ keztében elénk tárul a Font ablak.

Itt a Font alatti mezőben keressük meg (állítsuk be) a Clefs fontkészletet, majd nyomjunk OK-t. Miután ezzel is végeztünk, kattintsunk a Clef Designer dialógusablak Character utáni Select gombjára, majd a megjelenő Symbol Selection ablakban (duplán) az alkalmazni kívánt kulcs-karakterre (válasszuk a 119-es karaktert, amely talán a legközelebb áll igényeinkhez).

A párbeszédablak további beállításaival nem kell foglalkoznunk, mivel azok megegyeznek a violinkulcshoz szükséges paraméterekkel.

221


FINALE 2009

Kilencedik lecke

Az alábbi ábrán megfigyelhetjük a Finale 2009 program által felkínált kottafontkészletek, valamint az általunk telepített Clefs fontkészlet violinkulcsai közötti különbséget. Természetesen kedvünk szerint válogathatunk a rendelkezésre álló violin-, s egyéb kulcsok közül.

Sablon tartalmának bővítése Sablonunkat tehát az előbbiekben ismertetett beállításokkal bővíthetjük igényeinknek megfele­ lően, melyek összefoglalását alább láthatjuk: Metatool billentyűparancsok Expression Tool • Dynamics (Dinamikai jelek) [0] pianissimo assai (ppp) [1] pianissimo (pp) [2] piano (p) [3] mezzopiano (mp) [4] mezzoforte (mf) [5] forte (f) [6] fortissimo (ff) [7] fortissimo assai (fff) [8] sforzato (sí) [9] fortepiano (fp) • Tempó Alterations [A] accelerando [R] ritardando

(Tempóváltoztatások)

• Expressive Text (Előadásmódra vonatkozó utasítások) Itt hozzunk létre két jelet (crescendo, dolce) a már ismert Duplícate parancs segítségével. Jelöljük ki a meglévő Joco" kifejezésünket és nyomjuk meg a Duplícate gombot. Kattintsunk a Create gombra, majd a megjelenő Expression Designer párbeszédablakban írjuk át „loco" szavunkat a megfelelőre, végül nyomjuk meg az OK gombot. Ezt ismételjük meg következő kifejezésünk elkészítése érdekében, s már rendelhetünk is billentyűparancsot újonnan létrehozott előadásmódra vonatkozó utasításainkhoz a párbeszédablak bezárása után. [C] crescendo [D] dolce

222


FINALE 2009

Kilencedik

lecke

• Miscellaneous (Egyéb jelzések) A Shape Designer párbeszédablak segítségével létrehozott kapocs jel hozzárendelése az alábbi billentyűkhöz. [{] kapocs (jobbra mutató kampóval) [}] kapocs (balra mutató kampóval) Time Signature Tool [1] Itt állítsuk be a 2/4-es ütemmutatót, melynél a nyolcad értékű hangok gerendái négyesével csoportosulnak. Selection Tool [6] Kvinttel lefelé [7] Kvinttel felfelé [8] Oktávval lefelé [9] Oktávval felfelé Smart Shape [8] Tiszta oktávval magasabban/mélyebben [S] Slur (Legato kötőív) eszköz [D] Decrescendo [C] Crescendo Articulation Tool [1] staccato [2] marcato [3] tenuto [T] Trilla [F] Fermata (Korona)

Kulcsbeállítás Az előzőekben elmagyarázott módon helyezzük el a megfelelő violinkulcsot a Clef Designer párbeszédablakban. A Staff Stvles lib könyvtár betöltése File menü •=> Load Library •=> a megjelenő Libraries mappában kattintsunk duplán a Staff Styles fájlra.

A szóvégi vízszintes vonalak kikapcsolása Document menü •=> Document Options [Ctrl+Alt+A] •=> Lyrics •=> Word Extensions gomb => Word Extensions párbeszédablak •=> Use Smart Word Extensions opció kikapcsolása.

Hangszernév megjelenítése szólamkivonatokban Staff Tool Staff menü •=> Edit StaffAttributes párbeszédablak •=> Items to Display keret Name in Parts opció kipipálása.

223

Staff


Kilencedik lecke

FINALE 2009

A prima volta - seconda volta kapcsok számainak pozicionálása A kapcsokban megjelenő számok (egyéb információk), valamint szükség esetén a második kapocs végén látható függőleges vonal hosszúságának beállítását legegyszerűbben a Repeat Tool •=> Repeat menü •=> Repeat Options párbeszédablak jobb alsó sarkában található Repeat Endings gombra kattint­ va tehetjük meg. Az elénk táruló Repeat Endings pár­ beszédablak Ending Repeat Text mezőjében a kapcsok­ ban megjelenített információk vízszintes (Horizontal) és függőleges (Verticai) mozgatására van lehetőségünk. A Length of Back Hook utáni mezőbe írt szám segít­ ségével a második kapocs végén függőleges vonalat jeleníthetünk meg, míg a Line Thickness utáni mezőben a kapcsok vonalvastagságát módosíthatjuk elképzelé­ sünk szerint.

Adjust Baselines A dalszöveg-sorok függőleges pozicionálása a Lyrics Tool •=> Lyrics menü <=> Adjust Baselines opciójával valósítható meg. Nyissuk meg az Adjust Lyric Baselines párbeszédablakot, s az Offsets utáni mezőbe az első versszaknál -35-öt, a másodiknál -53-at, a harmadiknál -71-et, a negyediknél pedig -89-et írjunk. A versszakok számát is nekünk kell beírni (átírni) a megfelelőre a Number utáni mezőben. Végül nyomjuk meg a párbeszédablak OK parancsgombját.

Flat Beams A gerendák vízszintes megjelenésének alapértelmezett beállítását az adott szólamsorban a Staff Tool •=> Staff menü •=> Edit Staff Attributes párbeszédablak •=> Options keret •=> Flat Beams opciójának kijelölésével valósíthatjuk meg (Ezt minden újonnan létrehozott szólamsornál el kell majd végeznünk.)

A segédvonal színének módosítása A segédvonal paramétereit a View menü •=> Grid/Guide <=> Grid/Guide Options párbeszédab­ lakának Guide Line Settings keretében állíthatjuk be. Segédvonalunk színét a Guides Color gomb megnyomása után megjelenő dialógusablakban változtathatjuk meg. A Guide Line Style legördülő listából választhatjuk ki a vonal típusát, amely lehet folytonos (Solid), szaggatott (Dashes) és pontokból álló (Dots). A létrehozott segédvo­ nalakhoz történő igazodások nagymértékben segítik majd a kottában megjelenített különféle elemek oszlopba vagy sorba rendezését.

224


FINALE 2009

Tizedik lecke

Tizedik lecke Ebben a leckében váltakozó ütemű dalok leírásával foglalkozunk, továbbá arra is választ kapunk, hogyan kezdődjön az adott fájl minden egyes dala újra az l-es ütemszámmal, megtanuljuk azt is, hogyan tudjuk a fájl egy dalát (vagy annak egy részletét), egy oldalát vagy akár az egész fájlt egy másik, például szövegszerkesztő alkalmazásba bemásolni, valamint milyen módon tudunk képet beilleszteni és azt pozícionálni Finale dokumentumunkba. Nyissuk meg sablonunkat a szokásos módon, majd végezzük el az alábbi műveletsort. A sablon megnyitását követően semmi más dolgunk nincs, mint a megjelenő Document Setup Wizard Score Settings párbeszédablakának •=> Number of Measures mezőjébe beírni a szükséges ütemek számát, ami esetünkben 32. Következzék az ütemek elrendezése.

Ütemek elrendezése és rögzítése A Fit Measures párbeszédablak

Aktivizáljuk a Selection Tool-X, jelöljük ki ütemeinket a [Ctrl + A] billentyűparanccsal, majd kattintsunk az Utilities menü •=> Fit Measures [Ctrl + M] parancsára. Ekkor megjelenik a Fit Measures párbeszédablak, amelyben lehetőségünk van a kijelölt ütemek soronkénti elrendezésére.

• Lock layout with _ measure (s) per system Itt adhatjuk meg, hogy a kijelölt ütemek közül hány ütem kerüljön egy szisztémába (sorba) • Treat Multimeasure Rests as one measure Az összevont ütemeket egy ütemként kezeli • Lock selected measures into one system Amennyiben ezt a parancsot választjuk, a kijelölt összes ütem egy szisztémába (sorba) kerül • Remove systems locks A kijelölt részben az egy szisztémába (sorba) rögzített ütemeket felszabadítja. Feloldja az ütemek rögzítését, azonban nem mozdítja el őket. Viszont a feloldott ütemek az Update Layout (az elrendezés frissítése) [Ctrl+U], vagy valamelyik Music Spacing parancs kiadása után már elmozdulhatnak, tehát másik szisztémába kerülhetnek. Fit Music On Amennyiben nem jelöltünk ki semmit, akkor ebben a keretben adhatjuk meg, hogy az összes ütemre (Ali measures), vagy csak az általunk megadott ütemtartományra (Measure:_ through:_) vonatkozzanak az utasítások.

225


FINALE 2009

Tizedik lecke

Ütemeket elmozdítani, tehát egyik szisztémából a másik szisztémába helyezni a nyíl billentyűkkel [T], [l] is tudunk, amennyiben kijelöltük a megfelelő ütemet, vagyis azt, amelyiket az előző [T], vagy a következő [l] szisztémába kívánunk helyezni. A Fit Measures paranccsal és a nyíl billentyűkkel elmozdított ütemek is rögzülnek, tehát az Update Layout [Ctrl+U], vagy valamelyik Music Spacing parancs kiadásakor az így rögzített szisztémák tartalma sem kerül át másik szisztémába, és másik szisztémából sem kerülnek ide ütemek.

A kijelölt szisztémákat (sorokat) az Utilities menü •=> Lock Systems [Ctrl + L] opciójával is rögzíthetjük. A rögzített szisztémák tartalma az Update Layout [Ctrl+U], vagy valamelyik Music Spacing parancs kiadásakor nem kerül át másik szisztémába, és másik szisztémából sem kerülnek ide ütemek. Az Utilities menü •=> Unlock Systems [Ctrl + Shift + L] parancsa feloldja az ütemek rögzítését, azonban nem mozdítja el őket. Viszont a feloldott ütemek az Update Layout [Ctrl+U], vagy valamelyik Music Spacing parancs kiadása után már elmozdulhatnak, tehát másik szisztémába kerülhetnek. A Fit Measures párbeszédablak Lock layuot with utáni mezőjébe írjunk 3-as számot, mivel a leírásra váró dalunk közül az első kettő három ütemet tartalmaz soronként. A harmadik dal soronkénti négy ütemét pedig a felfele mutató nyíl [ t ] billentyű segítségével állítsuk be az elmozdítani kívánt ütem(ek) kijelölése után. Ha mindent megfelelően csináltunk, akkor van 8, három ütemből álló és 2, négy ütemből álló sorunk. Kattintsunk a Staff Tool •=> First Clef utáni Select gombjára, s a felbukkanó Clef Selection ablakban duplán „új" violinkulcsunkra, végül az OK gombra. A Text Tool aktivizálása után töröljük a szükségtelen információkat (Title, Subtitle, Composer, stb). Jelöljük ki törölni kívánt kifejezéseink fogantyúját, majd nyomjuk meg a [Delete] billentyűt. Ezután aktivizáljuk a Page Layout Tool-t, s az első sort igazítsuk a bal oldalmargóhoz, valamint vigyük egy kicsit feljebb sorainkat. Kattintsunk az egér jobb gombjával az első szisztéma bal felső fogantyújára, majd a helyi menüből az Edit Margins opcióra. A megjelenő Edit System Margins ablak Left utáni mezőjében látható 60-at írjuk át nullára, a Distance between systems utáni 90-et pedig 40-re, majd nyomjuk meg az [Enter] billentyűt, végül lépjünk ki ebből a dialógusablakból.

Itt az ideje, hogy mentsük eddigi beállításainkat „Népdalok" címmel.

Lássuk, mit is kell lekottáznunk. A következő oldalon található kottaképen természetesen már a végeredmény látható.

226


FINALE 2009

Tizedik lecke

227


FINALE 2009

Tizedik lecke

Váltakozó ütemek készítése (1 ) - Composite Time Signature Váltakozó ütem készítésére két lehetőség kínálkozik. Mindkettőt a Time Signature Tool segítsé­ gével valósíthatjuk meg. Az alábbi lehetőségeink vannak váltakozó ütemek megjelenítésére:

Mielőtt a váltakozó ütemek létrehozásának két lehetőségét ismertetném, ismételjük át a követ­ kező beállításokhoz elengedhetetlenül szükséges tudnivalókat. Amennyiben olyan váltakozó ütemű dalokat kívánunk lekottázni, amelyeknél a használni kívánt ütemmutatók a dal elején, az első ütemben találhatók (a fenti kottapéldák szerint), akkor azokat a Time Signature párbeszédablak segítségével az alábbiak szerint valósíthatjuk meg: Tudnunk kell, hogy a Time Signature párbeszédablak felső részében azt állíthatjuk be, hogy mennyi hang férjen egy ütembe, illetve miként fűzze a Finale egy gerendára a nyolcad és a nála kisebb értékű hangokat, az alsó részében pedig azt, hogy milyen ütemmutatót jelenítsen meg az ütem elején. A Time Signature dialógusablak ezen beállítási lehetőségét használjuk ki váltakozó ütemeink elkészítése során. Mivel a program nem tudja eldönteni - a meg­ jelenített ütemmutatók alapján - , hogy melyik ütembe melyik ütemmutató szerint engedjen ritmusértékeket írni, ezért azt nekünk kell majd közölnünk a programmal, az alább elmondottak szerint. A Finale 2009 alkalmazás tehát lehetőséget biz­ tosít arra, hogy a Time Signature ablak felső részében beállítottál eltérő ütemmutatót jelenít­ hessünk meg kottánkban. Ehhez kattintsunk az Options gombra, minek következtében kibővül a Time Signature dialógusablak. Amennyiben kipipáljuk az Use a Different Time Signature for Display opciót, akkor a kottában nem a felül, hanem az alul beállított ütemmutató fog meg­ jelenni. Itt kell majd beállítanunk, hogy milyen ütemmutatók jelenjenek meg az első ütemben. Első kottapéldánk váltakozó ütemeinek elkészítése érdekében végezzük el az alábbi utasításokat. A három megjelenítési lehetőség közül első nekifutásra válasszuk a másodikat. Az alsó ablakrészben kattintsunk a Composite gombra, majd a megjelenő Composite Time Signature párbeszédablakba írjuk be az itt látható értékeket. Mivel dalunk első üteme 2/4-ben van, ezért a felső ablakrészben először állítsunk be 2/4-et, majd nyomjuk meg az OK gombot. Kattintsunk a második ütemre, s a Time Signature párbeszéd-

228


FINALE 2009

Tizedik lecke

ablak felső mezőjében állítsunk be 3/4-et, ugyanis ebbe az ütembe 3/4 értéknek kell elférnie. Következhet a harmadik ütem, ahol a felső ablakrészbe 4/4-et jelenítsünk meg. Ezt a beállítás­ sorozatot végezzük el a második, harmadik és negyedik sorokban is. Mindig csak a felső ablakrészbe kell beírni a megfelelő ütemnemet. E beállítások értelmében az ütemekbe a megfelelő értékeket kottázhatjuk majd. Ezt a munkafolyamatot a Metatool technika segítségével is elvégezhetjük - gyorsabbá téve az ütemnemek beírását - , ha valamely billentyűhöz hozzáren­ deljük ütemmutatóinkat, mondjuk az alábbiak szerint:

Ezután nincs más dolgunk, mint a megfelelő számbillentyű nyomva tartása mellett duplán kattintani az adott ütembe. Mindenki eldöntheti, melyik a számára szimpatikusabb megoldás. Amennyiben végeztünk, kezdhetjük a kottázási.

HyperScribe Tool - Valós idejű beviteli eszköz Ismerkedjünk meg a Finale 2009 program következő - általam harmadikként ismertetett beviteli eszközével, a HyperScribe 7bo/-lal. Amennyiben ezt az eszközt kivettük a Main Tool Palette eszköztárból, aktivizálhatjuk azt a Finale program Tools menüjéből is. Ezzel az eszközzel csak MIDI billentyűzettel vagy szintetizátorral kottázhatunk. Aki nem rendelkezik e két zeneszerszám valamelyikével, az az eddig ismertetett beviteli lehetőségek közül válassza ki a számára legszimpatikusabb módot, s azzal írja be a hangokat. A HyperScibe Tool három lehetőséget kínál a hangok bevitelére, háromféle módon.

A HyperScribe Tool beviteli módjai A HyperScribe menü •=> Record Mode három opciója közül választhatjuk ki, hogy milyen módon szeretnénk kottázni, vagyis hány szólamot kívánunk rögzíteni, beját­ szani egyszerre.

229


Tizedik lecke

FINALE 2009

A Record Into One Staff opció (ami alapértelmezetten kijelölt állapotban van) kiválasztásakor egy szólamsorba kottázhatunk, míg a Split Into Two Staves opció zongoraszólam-szerűen, két szólamsorba enged felvételt készíteni. Amikor tehát kétkezes előadásunkat szeretnénk kottába önteni, a Finálénak szüksége van néhány információra ahhoz, hogy eldönthesse, a bejátszott hangok közül melyik kerüljön a felső, és melyik az alsó szólamsorba. Ennek érdekében MIDI billentyűzetünkön vagy szintetizátorunkon meg kell adnunk azt a hangot, amelyiknél kettéosztjuk billentyű­ zetünket alsó és felső szólamra, hogy a program pontosan tudja, melyik hangtól kell az alsó, és melyiktől a felső szólamsorba megjelenítenie a hangokat. Ezt a Split Into Two Staves opcióra kattintáskor elénk táruló Fixed Split Point párbeszédablakban tehetjük meg, manuálisan (a Split at MIDI Note utáni mezőben), vagy a Listen gombra kattintva a megfelelő MIDI billentyű megnyomásával. Ekkor a lenyomott hangmagasság számokban kifejezett értéke automatikusan megjelenik a Split at MIDI Note mezőben (a 60-as szám az egyvonalas ' C hangot jelenti). Ezt a lehetőséget, vagyis valamilyen zongoradarab bejátszását csak szintetizátorral vagy digitális zongorával rendelkezők számára ajánlom, mivel a két-három oktávterjedelemmel bíró, mechanikai szempontból eléggé behatárolt MIDI billentyűzettel nem igazán érhetünk el számottevő eredményt e beviteli mód esetén. Ezzel tehát csak az próbálkozzon, aki legalább öt, vagy annál nagyobb oktávterj edelemmel megáldott, mechanikai szempontból is elfogadható hangszert csatlakoztatott számítógépéhez (ez lehet egy megfelelő MIDI billentyűzet is). A Multitrack Recod többcsatornás felvétel lehetőségét biztosítja, ami azt jelenti, hogy ugyanazon dallamot több szólamba, vagy annak egyes rétegeibe is bejátszhatjuk egyszerre. Erről a 12. leckében részletesen beszélni fogok. Az említett három beviteli lehetőség közül következzen most az első.

1. Bevitel mérőütéssel Ebben a módban nekünk kell folyamatosan ütnünk a mérőt bejátszás közben, vagy a pedál segítségével, vagy - ennek hiányában - valamelyik kijelölt MIDI billentyűvel. Kattintsunk a HyperScribe menü •=> Beat Source •=> Tap opciójára, minek következtében elénk tárul a Tap Source párbeszédablak, ahol értelemszerűen megadhatjuk, hogy mivel kívánjuk a mérőütést adni (Tap), továbbá, hogy milyen ritmusértéket szeretnénk mérőütésünk alapértéke­ ként (Beat) meghatározni. Amennyiben nem rendelkezünk pedállal, akkor a Tap keret •=> Listen gombjára kattintva üssük le MIDI billentyűzetünkön a mérőütés céljára szánt billentyűt, majd - ha minden beállítással végeztünk - nyomjuk meg a párbeszédablak OK parancs­ gombját. Ezután nincs más dolgunk, mint az előjegyzés és az ütemmutató beállítását követően kattintani az első ütemre, s már kezdhetjük is a bejátszást. Mindaddig kottázhatunk, amíg a mérő­ ütéseket ütjük. Sajnos, ha nincs pedálunk a MIDI billentyűzethez vagy szintetizátorhoz, akkor egyik kezünket a mérőütések foglalják le, így értelem­ szerűen csak a másik kezünkkel, vagyis egy kézzel tudunk kottázni.

230


FINALE 2009

Tizedik lecke

2. Bevitel metronómmal E beviteli módnál akár két kézzel is kottázhatunk, hiszen a mérőütéseket nem nekünk kell játszani, hanem a program által adott metronómütések segítenek a helyes tempó tartásában. A metronómütések beállítására a HyperScribe Tool •=> HyperScribe menü Beat Source •=> Playback and/or Click párbeszédablak •=> Click and Countoff gombjára kattintva van lehetőségünk. A megjelenő Click and Countoff párbeszédablakot használhatjuk a metronóm hangzásának beállítására, például abban az esetben, ha a Hyper Seribe Tool-lal felvételt készítünk. Ezt a párbe­ szédablakot a MIDI/Audio menüből is elérhetjük. • Countoff* Click Ezt a két legördülő listát használhatjuk annak beállítására, hogy mikor szólaljon meg a metro­ nóm és a metronómütés: Mindig (Always), Felvétel közben (While Recording), Lejátszás közben (While Playing), Soha (Never) Source: MIDI Note • MIDI Data Itt határozhatjuk meg a metronómütések forrását. MIDI Note esetén a szintetizátor vagy a MIDI billentyűzet bármelyik hangját használhatjuk metronóm-kattogásnak, de hogy meg tudjuk különböztetni a főütést a többi ütéstől, célszerű a főütések számára más hangot beállítani a Metronome Sound keretben. Válasszuk a MIDI Data opciót, ha nem a szintetizátor valamely hangját kívánjuk metronóm­ ütésnek beállítani. Measures Itt határozhatjuk meg, hogy a Finale hány ütemet szólaltasson meg a HyperScribe 7bo/-lal készített felvétel elkezdése előtt. Az alapbeállítás szerinti két ütem általában elegendő ahhoz, hogy „felvegyük" a bejátszáshoz szükséges tempót. Metronome Sound Ezekben a mezőkben lehet beállítani - a Source: MIDI Note opció aktív állapotában - a főütésekre (Down Beats) és a mellékütésekre (Other Beats) vonatkozóan a csatornákat (Channel), a MIDI hangot (Note), a hangerőt (Velocity), valamint a hang hosszúságát, időtartamát (Duration). Ebben segít, ha a Listen gombra kattintunk és a MIDI billentyűzeten megnyomjuk valamelyik - a mérőütés hangjának szánt - billentyűt. A HyperScribe menü •=> Beat Source ^> Playback and/or Click párbeszédablakában állíthatjuk be többek között azt, hogy milyen ritmusérték szerint szólaltassa meg a program a mérőütést (Beat Equals), s hogy milyen tempóban történjen mindez, azt a MIDI Input Tempo utáni opciók valamelyi­ kével szabályozhatjuk. Amennyiben a felső, Use Playback Tempo opciót választjuk, akkor a felvétel sebessé-

231


FINALE 2009

Tizedik lecke

gét, vagyis a metronóm percenkénti ütéseinek számát - egyéb tempóutasítás hiányában - a Playback Controls alább megjelölt mezőjében beállított érték alapján hangoztatja a program (a Playback Controls ikonsort a Window menüből érhetjük el, amiről a 12. leckében lesz szó).

Az Use This Tempó utáni mezőben szintén a percenkénti ütések számát adhatjuk meg. Amennyi­ ben nem tudjuk a mérőütések pontos számát, kattintsunk a Listen gombra, és kezdjük el valamelyik MIDI billentyűt nyomkodni a kívánt tempóban. Az elénk táruló Listen to Tempó ablakban a Tempó utáni szám mindig a leütések percenkénti számát mutatja. Ha sikerült a megfelelő sebességet megadni, nyomjuk meg az OK gombot. A Start Signal for Recording legördülő listájából a felvételhez szükséges metronómütések elindítására vonatkozó utasításokat találjuk. Amennyiben a None (Record Immediately) opciót választjuk, akkor a metronómütés az ütemre történő kattintáskor indul, ha viszont az Any MIDI Data lehetőségre kattintunk, abban az esetben valamelyik MIDI billentyű megnyomásával indíthatjuk a metronómütéseket, miután a kívánt ütemre kattintottunk. A Play staves while recording opció kipipálva lehetőséget biztosít arra, hogy többszólamú dallam esetén a már lekottázott szólamokat megszólaltassa a program egy újabb szólam felvétele (kottázása) közben. A Window menü •=> Instruments List párbeszédablakában lehetőségünk nyílik a felvétel közben lejátszandó szólamok beállítására, vagyis megadhatjuk, mely szólamok legyenek hallhatók kottázás közben. Amely szólamokat nem kívánjuk felvétel közben hallani, azoknál kattintsunk az M (Mute = Némítva) négyzetbe. Amennyiben sok szólamunk van és csak egyet szeretnénk hallani felvétel (kottázás) közben, akkor ne az M négyzetbe kattintsunk minden egyes némítani kívánt szólamnál, hanem a hallani kívánt szólam S (Solo) négyzetét válasszuk, így felvétel (kottázás) közben csak ezt a szólamot halljuk majd. Az Instrument List párbeszéd­ ablak beállítási lehetőségei hamarosan ismertetésre kerülnek.

Miután mindent beállítottunk, kattintsunk az első ütemre, minek következtében megjelenik a beviteli keret, és kezdhetjük a kottázást, illetve a bejátszást. Amennyiben a Playback and/or Click párbeszédablak Start Signal for Recording legördülő listájában a None (Record Immediately) opciót választottuk, akkor a metronómütés az ütemre történő kattintáskor indul, ha viszont az Any MIDI Data lehetőséget állítottuk be, akkor - az első ütemre kattintás után valamelyik MIDI billentyű megnyomásával indíthatjuk a metronómütéseket. A Click and Countoff párbeszédablak Measures mezőjében megadott két ütem mérőütéseinek elhangzása után kezdhetjük a bejátszást (kottázást). Az alapbeállítás szerinti két ütem általában elegendő ahhoz, hogy „felvegyük" a bejátszáshoz szükséges tempót. Felvétel közben a beviteli keretben csak szár nélküli kottafejek jelennek meg a harmadik vonalon, azonban, ha a következő ütemre ugrik beviteli keretünk, akkor láthatóvá válik, mit is játszottunk. Amennyiben szeretnénk megállítani a felvételt, akkor kattintsunk az egérrel, vagy nyomjuk meg az [Esc] billentyűt.

232


FINALE 2009

Tizedik lecke

Az alábbi képen az első ütem három fázisát követhetjük nyomon: 1. Az ütemre történő kattintáskor megjelenik a kottázást lehetővé tevő beviteli keret, mely itt a felvétel megkezdése előtti állapotában látható. 2. Az adott ütem hangjainak bejátszása után megjelennek a szár nélküli hangok a harmadik vonalon. 3. A beviteli keret továbblépését követően láthatóvá válnak a beírt hangok az adott ütemben.

A Finale program beállításai alapján az általam közölt dal-példa hangjai hiba nélkül lekottáz­ hatok, tehát nem kell semmin sem változtatnunk a kottakép tökéletes megjelenése érdekében. Előfordulhat azonban, hogy a bejátszott dal nem pontosan úgy jelenik meg, ahogy azt szerettük volna. Amennyiben például tizenhatod értékeket is kottázni kívánunk, ahhoz növelnünk kell a program érzékenységi szintjét. A pontosabb megjelenés elérése érdekében tehát tegyük a következőt: Aktivizáljuk a Quantization Settings párbeszédablakot vagy a Hyper Seribe menü •=> HyperScribe Options •=> Quant Settings gombjára kattintva, vagy közvetlenül a MIDI/Audio menü => Quantization Settings opcióját választva.

A Quantization Settings párbeszédablak Smallest Note Value opciójánál válasszuk mindig a lekottázandó legkisebb ritmusértéket ahhoz, hogy a felvett (bejátszott) ritmusértékek helyesen jelenjenek meg kottánkban. Az alsó keret három opciójának segítségével további paraméterek beállítására van mód a bejátszandó ritmusértékek (hangjegycsoportok) helyes megjelenítésére vonatkozóan. Itt tudjuk tehát beállítani, hogyan kezelje a program a különféle hangjegycsoportokat (pl. a triolákat). Az első, No tuplets opció választása esetén értelemszerűen nem veszi figyelembe a program a hangjegycsoportokat. A második esetben (Mix rhythms) mind a hangjegycsoportok, mind pedig a kis-nyújtott vagy kis-éles ritmus helyesen jelenik meg. A harmadik esetben (Space notes evenly in beat) bejátszhatunk ugyan hangjegycsoportokat, a lényeg azonban, hogy az egyes ütések ebben az esetben csak egyenlő részre oszthatók, vagyis nem használhatunk negyed ütések esetén kis-nyújtott vagy kis-éles ritmusokat. A More Settings gomb megnyomásakor elénk táruló More Quantization Settings párbeszéd­ ablakban további finomabb beállításokra van lehetőség. Itt tudjuk megadni például azt, mi tévő legyen a program nagyon rövid hangok bejátszása esetén. Very Short Notes (Nagyon rövid hangok) • Remove Notes Smaller Than A rövid hangok eltávolítása, ha kisebb, mint a mezőbe beírt érték (Csak tájékozódásképpen: A 32-es szám a 128-ad ritmusértéknek felel meg)

233


Tizedik lecke

FINALE 2009

Then • Allow grace notes Előkék használata • Remove grace notes Előkék törlése • Convert to real notes Előkék normál hangokká alakítása Rests Ebben a mezőben a szünetértékek megjelenésével kapcsolatos beállítások találhatók • Minimize number of rests A szünetek számának minimalizálása (csökken­ tése) az ábra szerint • Allow dotted rests in simple meters Pontozott szünetek használata az alábbi ütemmu­ tató-beállítások esetén (2/4, 3/4, 4/4, 2/2) • Allow dotted rests in compound meters Pontozott szünetek használata az itt látható ütemmutató-beállítások esetén (6/8, 9/8, 5/8, 7/8) Options • Retain key velocities A játszott dinamika megőrzése • Retain note durations A játszott hangértékek (ritmusértékek) megőrzése • Include voice two A bejátszás tartalmazhat két Voice-t („Szólamocskát") • Soften syncopations Szinkópák írása átkötés nélkül (helyesen) • Sensitivity levél Az érzékenységi szint beállítása Az előzőekben taglalt beviteli mód használatához természetesen elengedhetetlen a jó ritmusérzék és a metronómütésekhez való alkalmazkodás képessége. Amennyiben ez mind megvan, rendkí­ vül hatékonyan és gyorsan jeleníthetjük meg kottánkban a szükséges hangokat, ritmusértékeket (természetesen a megfelelő beállítások végrehajtása után). Ismerkedjünk meg a harmadik beviteli móddal is: 3. Bevitel felvétel alapján E beviteli mód lényege, hogy itt először lejátsszuk a beírásra váró dalt, amit a program rögzíteni tud és később ezt a rögzített felvételt alakítjuk át kottaképpé. Mielőtt ezt megtennénk, aktivizál­ juk a Key Signature Tool-t, kattintsunk duplán a második dal első ütemébe (a 13. ütembe), s a megjelenő Key Signature párbeszédablakban állítsuk be az egy bé előjegyzést. Ekkor az előző dal utolsó ütemének végén megjelenik az előjegyzésváltásra figyelmeztetőjelzés, amit természe­ tesen el fogunk majd tüntetni az ütem végéről, úgyhogy ezzel most ne foglalkozzunk.

234


FINALE 2009

Tizedik lecke

Váltakozó ütem készítése (2) Következő lépés az ütemmutatók beállítása - a Time Signature Tool aktivizálása után - az alább elmondottak szerint. Állítsuk be a Time Signature Tool-lal a dupla ütemmutatók közül az elsőt (ez lesz az ütemekre érvényes, valós ütemmutató). Kattintsunk duplán a második dal első ütemére. A megjelenő Time Signature párbeszédablak alsó részében vegyük ki a pipát az Use a Different Time Signature for Display opció elől, nyomjuk meg a felső ablakrész Options gombját és a tanult módon állítsuk be az első ütem 3/4-es ütem­ mutatóját. Ezután a már beírt ütemmutató és a majdan beírásra kerülő első hang közé nagyobb helyet kell beiktatnunk azért, hogy elférjen majd a második ütemmutató is. Aktivizáljuk a Measure Tool-t, s kattint­ sunk duplán az adott ütemre. A megjelenő Measure Attributes párbeszédablakban pipáljuk ki az Extra Space at Beginning opciót és írjuk be az itt látható értéket. Ezt követően aktivizáljuk az Expression Tool-t, és kattintsunk dup­ lán az első ütemre. A megjelenő Expression Selection dialógus­ ablakban klikké Íj ünk a Miscellaneous (Egyéb jelzések), végül az ablak alján található Create Mise. Expression gombra. Az elénk táruló Expression Designer párbeszédablak Text szöveg­ beviteli mezőjébe írjuk be leendő ütemmutatónk felső számát (2), jelöljük ki, majd a Font utáni két legördülő lista segítségével állítsuk be a használni kívánt betűfontot (Petrucci, 24). Készítsük el ütemmutatónk alsó számértékét is. A 2-es szám kijelölt állapotában nyomjuk meg a Duplicate gombot, ennek következtében a már elkészített számunkból kettő lesz látható az Expression Selection dialógusablak Miscellaneous mezőjében. Most az Edit gombra kattintsunk, s a megjelenő párbeszédablakban nincs más dolgunk, mint a kettes számot átírni az ütemmutató alsó számértékére, jelen esetben a négyesre. Létrehoztuk tehát a másik ütemmutató két számát, s ezután beilleszthetjük azokat a megfelelő helyre. A beíráshoz célszerű felnagyítani az első ütemet, sőt szükség esetén segédvonalat is meg­ jeleníthetünk (Show Guides), s a beírásra váró karakterek tökéletesebb pozicionálása érdekében aktivizálhatjuk a Snap To Guides (a segédvonal vonzása) opciót is. Ezzel azonban még nem értünk feladatunk végére, mert a kottában csak az előre beállított ütemmutató - j e l e n esetben 3/4 - szerint kottázhatunk. A tanult módon állítsuk át a szükséges ütemeket 2/4-re, s csak azután kottázzuk le dallamunkat. Eme ütemek létrehozásához is célszerű a Metatool technikát igénybe venni, hiszen azzal gyorsabban elvégez-

235


Tizedik lecke

FINALE 2009

hetők a szükséges beállítások. Ne feledkezzünk meg arról, hogy az [1], [2], [3], [4]-es billentyűk­ höz már rendeltünk utasításokat!

Aktivizáljuk a Time Signature Tool-t, majd nyomjuk meg a [Shift] billentyű nyomva tartása közben az [5]-ös billentyűt, s a felbukkanó Time Signature párbeszédablakban végezzük el az itt látható beállí­ tásokat. Ezután már csak annyi a dolgunk, hogy soronként kijelöljük a második és harmadik ütemeket, s az [5]-ös billentyű lenyomott állapo­ tában duplán kattintunk a kijelölt ütemek valamelyikébe. Ekkor a párbeszédablak beállítása értelmében nem jelenik meg az ütemek elején ütemmutató, mégis a megfelelő értékek szerint (2/4-ben) kottáz­ hatunk majd.

Azonban létezik egy egyszerűbb módszer is a váltakozó ütemeket megjelenítő ütemmutatók létrehozására. Ezt azonban csak akkor alkalmazhatjuk, ha ugyanabban a fájlban nem írunk olyan összetett ütemmutatót, amely között „+" karakter helyezkedik el. Ha mégis szükségünk van ilyen összetett ütemmutatóra, akkor az előbb leírt módszer segítségével állíthatjuk elő a megfelelő ütemmutatókat. A mi esetünkben az első dal ütemmutatói között megtalálható ez a bizonyos „+" karakter, így az előzőekben leírtak szerint járjunk el. Amennyiben azonban nem tartjuk szükségesnek a „+" karakter meglétét, akkor az alábbiak szerint állítsuk majd be váltakozó ütemmutatóinkat. Első lépésként nyissuk meg a Time Signatures párbeszédablakot a Document menü •=> Document Options [Ctrl+Alt+AJ parancs segítségével, s ott kattintsunk a Composite Time Signature Plus Sign Character opció •=> Score gombjára. A megjelenő Symbol Selection dialógusablakban válasszuk a 32-es (üres) karaktert a „+" karakter helyett. (Itt van lehetőségünk a dupla ütemmutató közötti „+" karakter megváltoztatására).

Ez a beállítás remek lehetőséget teremt számunkra a váltakozó ütemmutató megjelenítésével kapcsolatban. Ekkor nincs más dolgunk, mint az általunk szükséges beállításokat elvégezni a Time Signature dialógusablakban, az ütemre történő dupla kattintás után (az itt látható módon). Azonban az előző lehetőséghez hasonlóan itt is el kell majd végezni az ütemek beállítását, hiszen az itt látható példa alapján az ütemekbe - a felső ablakrész beállítása miatt - csak 3/4-ben kottázhatunk, függetlenül a megjelenített ütemmutatóktól. A tanult módon - a felső ablakrészben - állítsuk át a szükséges ütemeket 2/4-re (vagy az éppen aktuálisra). így a Finale nem jelenít meg az ütem elején ütemmutatót, mégis a beállítottak szerint írhatjuk majd be a ritmusértékeket.

236


FINALE 2009

A felvételhez szükséges paraméterek

Tizedik lecke

beállítása Térjünk vissza a HyperScribe Tool-hoz. A felvé­ telhez először kattintsunk a HyperScribe menüben a Transcription Mode opcióra, majd a második dal első ütemére (a 13. ütemre). Ekkor megjelenik a Transcription párbeszédablak, amelyben elvégez­ hetjük a szükséges beállításokat. Kattintsunk a Wait Till gombra és kezdjük a bejátszást. Amint lenyomunk egy hangot a MIDI billentyűzeten, elindul a felvétel, és a program rögzíti játékunkat. Ha befejeztük a felvételt, kattintsunk ismét a Wait Till gombra. A felvétel befejezése után a párbe­ szédablak fehér mezőjében (a későbbiekben szerkesztő mező) kirajzolódnak a lejátszott hangok magasságuknak és időtartamuknak megfelelően.

A Transcription párbeszédablak File menüjében található Save As parancs segítségével mentsük el munkánkat. A Keyboard keretben a Record at End, a Time Tags keretben pedig a Play funkció van alapértelmezetten kiválasztva, lehetőséget biztosítva a felvételhez. A Wait Till gomb úgy működik, mint a különféle lejátszó-berendezéseken a Pause (Pillanat állj), a Start gomb pedig értelemszerűen a felvétel (Record) vagy a lejátszás (Playback) indítására szolgál. A Reset Counters gombbal a számlálók lenullázását (és a kijelölés törlését) kezdeményezhetjük, a Transcribe gombbal pedig - a megfelelő beállításokat követően - az átírást (a felvett anyag kottaképpé alakítását) indíthatjuk majd. A felvett anyag kottává alakításának munkálatai Következő lépés a felvett anyag kijelölése - a további szerkesztés elvégzése érdekében - a Transcription dialógusablak <=> Edit menü •=> Select Ali [Ctrl + A] parancsának segítségével. A kijelölésben található jelek méretezésére használjuk a Transcription menü •=> View Resolution opcióját. A megjelenő View Resolution ablakban található értéket (ami alapértelmezetten 100) írjuk át egy kisebbre (20-ra vagy 10-re) a kijelölt elemek méretének növelése miatt. A felvett zene visszahallgatása érdekében kattintsunk a Keyboard keret Play opciójára, majd a felvétel elindításához a Start gombra. A leállítás a Start gomb ismételt megnyomásával történik. A következő feladat a mérőütések hozzáigazítása a felvett zenei anyaghoz. Célszerű már a zene vissza­ játszása közben ezeket a mérőütéseket gyakorolni. Amennyiben ez már nem okoz gondot, kattintsunk a Time Tags keretben a Record opcióra, majd nyomjuk meg a Wait Till gombot és a MIDI billentyűzet legszimpatikusabb billentyűjével kezdjük nyomkod­ ni a mérőt a felvett zene hallgatása közben. A zene befejeződése után a felvétel automatikusan leáll és a Time Tags keretben a Record opció visszaáll a Play opcióra. A szerkesztő mezőben, a jelek (csíkok) felett megjelennek a mérőütéseket szimbolizáló, vagyis a mérőütéseknek megfelelő ritmusértékek (ezeket nevezzük Time Tag-eknek).

237


Tizedik lecke

FINALE 2009

Hallgassuk vissza ismét a felvételt, most már az általunk bejátszott mérőütésekkel együtt. Amennyiben nem sikerült egészen pontosan a megfelelő helyre bejátszani a mérőütéseket, akkor azokat utólag grafikusan is szerkeszthetjük majd. Mivel nincs lehetőség az elvégzett műveletek visszavonására (Undo), ezért célszerű minden sikeres munkafolyamat után menteni. A Transcription párbeszédablak szerkesztő ablakában minden esetben ki kell jelölnünk valamit ahhoz, hogy a kiadott utasítás végrehajtásra kerüljön (pl.: lejátszani, visszahallgatni is csak a kijelölt részt lehetséges). Az egér segítségével a felvett zenei anyagnak egy részletét is kijelölhetjük és a [Delete] gombbal letörölhetjük. Arra azonban vigyázzunk, hogy ilyenkor mind a zene, mind a mérőütések (Time Tags) törlődnek, azonban a kitörölt szakasz helyén keletkező üres felületet nem tudjuk eltávolítani a felvett zenéből. Van viszont lehetőségünk arra, hogy a kitörölt rész helyére újra felvegyünk valamit. Erihez jelöljük ki ezt az üresen álló szakaszt, a Keyboard keretben válasszuk a Punch in/out, a Time Tags keretben pedig a Play (vagy a Set to) opciót. A Start gomb megnyomásakor a program elkezdi lejátszani a zenét, 2 másodperccel a kijelölt rész előttről, hogy bekapcsolódhassunk és zökkenőmentesen folytathassuk a bejátszást. A Transcrption menü •=> Punch In PreRoll dialógusablakában változtathatjuk meg az alapértelme­ zettként beállított 2 másodperces időtartamot egy számunkra megfelelőbbre. Az esetlegesen rossz helyre került mérőütések (Time Tag-ek) grafikus szerkesztéséhez kattint­ sunk a Time Tags kifejezésre, minek következté­ ben e kifejezés kijelölt állapotba kerül. Ekkor csak a mérőütéseket szerkeszthetjük. Az egérrel kijelölt mérőütés törölhetővé válik a [Delete] billentyűvel, és helyette egy újabb beszúrására van mód, ha az egérrel duplán kattintunk. A vízszintes és függő­ leges szaggatott vonalak a beírásra kerülő mérő megfelelő pozíciójának beállításában vannak segítségünkre. Amennyiben a függőleges szaggatott vonallal a Time Tag szárára állunk, akkor dupla kattintás utáni lenyomva tartott egérgomb elhúzásával megváltoztathatjuk a mérőütések ritmusértékét is (jobbra történő vonszolással növelhetjük, balra csökkenthetjük a mérőütés ritmusértékét). A mérőütések szerkesztését a Time Tags szó kijelölésének megszüntetésével fejezhetjük be (kattintsunk rá). A mérőütéseket a Time Tag menü => Align Tags to Notes parancsával pontosan a megfelelő hangokhoz igazíthatjuk (A megjelenő Align Time Tags to Note Starts ablak alapértelmezett 200-as beállítása megfelelő, így nem kell módosítanunk rajta. Értelemszerűen az ennél nagyobb érték nagyobb elmozdítást jelent.) A bejátszott hangok grafikus szerkesztésére is lehetőséget kínál a program. Ebben az esetben a Keyboard kifejezést jelöljük ki, így a hangokat megjelenítő vonalkák szerkesztésére van mód. A pontos szerkesztéshez célszerű felnagyítanunk a zenét jelképező vonalakat a Transcription menü •=> View Resolution párbeszédablakának segítségével (10). Egy kijelölt hangot értelemszerűen a [Delete] billentyűvel törölhetünk. Egy új hang beszúrását dupla kattintással valósíthatjuk meg, a beírt hang (vonalka) hosszát pedig dupla kattintás utáni lenyomva tartott egérgomb elhúzásával módosíthatjuk. Hasonlóan szabályozhatjuk egy már meglévő hang (vonalka) hosszúságát is, ha a vízszintes segédvonalat a hangot jelképező vonalkára állítjuk és dupla kattintás utáni lenyomva tartott egérgombbal vonszolni kezdjük azt. A hangok szerkesztésének lehetőségét a Keyboard szóra kattintással szüntethetjük meg.

238


FINALE 2009

Tizedik lecke

Transcribe (Átírás) Amennyiben visszahallgattuk a zenét és megfelelőnek találtunk mindent, akkor a szerkesztő ablak tartalmának (felvett zenei anyagunknak) kijelölése után kattintsunk a Time Tag menü •=> Assign Measure Tags parancsára. E parancs kiadását követően a program M betűvel jelöli meg az ütemek első ütéseit, jelezve számunkra az átírás (kottává alakítás) elindításának lehetőségét. Mielőtt azonban a Transcribe (Átírás) gombot megnyomnánk, ellenőrizzük a Quant Settings párbeszédablak beállításait. A Transcribe gomb megnyomása után a program néhány másodperc alatt kottává alakítja felvett dalunkat. Szükség esetén - hibás ritmusértékek megjelenésekor változtassunk a Quantization Settings dialógusablak beállításain, majd próbálkozzunk újra az átírással. Jó, ha tudjuk, hogy az átírást követően a Transcription párbeszédablakból nem törlődik a felvett és megszerkesztett zene.

Kottaírás Ütemmutató megjelenítése Következhet harmadik dalunk beírásához szükséges beállítások végrehajtása. A Key Signature 7bo/-lal - a tanultak alapján - állítsuk be a 3 bé előjegyzést. A Time Signature Tool segítségével pedig jelenítsük meg a szükséges ütemmutatókat. Itt találkozhatunk egy könnyen orvosolható problémával, ugyanis, ha duplán kattintunk harmadik dalunk első ütemébe (a 25. ütembe), akkor megjelenik a Time Signature párbeszédablak, amiben az előző dal beállítása miatt az éppen beírásra váró 3/4 ütemmutató található. Amennyiben most megnyomjuk az OK gombot, nem történik semmi, vagyis nem jelenik meg a szükséges 3/4 ütemmutató (csupán csak azért, mert még érvényben van). Szerencsére a program erre is kínál megoldást. Aktivizáljuk a Measure Tool-t, majd kattintsunk duplán utolsó dalunk első ütemébe. A megjelenő Measure Attributes párbe­ szédablak Time Signature legördülő listájából válasszuk az Always Show opciót, és OK.

Ekkor megjelenik az ütem elején a szükséges ütemmutató. Aktivizáljuk ismét a Time Signature Tool-t, kattintsunk duplán utolsó dalunk második sorának második ütemébe, s az elénk táruló Time Signature ablakban állítsuk be a 2/4 ütemmutatót, és ami még nagyon fontos, a Measure Region keret legfelső, Measure opcióját jelöljük ki és írjuk a through utáni mezőbe a Measure utáni mezőben látható ütemszámot. Ezzel arra utasítjuk a programot, hogy csak - az említett mezőkbe beírt - egyetlen ütemben hajtsa végre a beállított utasításokat, végül nyomjunk OK-t.

Következhet a hangok beírása. A gyakorlás kedvéért válasszuk - amennyiben valamilyen MIDI billentyűzet vagy szintetizátor boldog tulajdonosai vagyunk - az előbbiekben ismertetett két beviteli mód közül a Bevitel metronómmal nevezetűt, s annak használatával kottázzuk be a hangokat.

239


Tizedik lecke

FINALE 2009

Jöjjön a dalszöveg beírása, amelyet a Lyrics Tool aktivi­ zálása után végezhetünk el. Kattintsunk a Lyrics menü •=> Edit Lyrics opciójára, majd a megjelenő Edit Lyrics párbeszédablakba gépeljük be a három dal szövegét (szótagonként) a lekottázott dalok sorrendjében, az itt látható módon. Ezután nincs más dolgunk, mint a Lyrics menü •=> Click Assignment parancsát választani, s az azonos nevű párbeszédablak megjelenése után a [Ctrl] billentyű nyomva tartása közben kattintani az első hangra. A program automatikusan beilleszti a dalszöveget (hibát­ lanul) a hangok alá.

Amennyiben szükséges, a hangokhoz túl közel lévő dalszöveg-sorokat elmozdíthatjuk függőle­ gesen a kottasor előtt látható háromszögek segítségével, a megfelelő dalszöveg-sorra kattintva. Célszerű (balról jobbra haladva) a harmadik háromszöget választani a függőleges pozicionálás végrehajtása érdekében. Amely sornál tehát úgy gondoljuk, hogy túl közel van a dalszöveg a hangokhoz, akkor ragadjuk meg a sor előtti háromszögek közül a harmadikat, s vonszoljuk lefelé az egér segítségével addig, amíg a dalszöveg megfelelő távolságra nem kerül a hangoktól. Ezt szükség esetén - végezzük el a többi sorral is.

Miután ezzel is elkészültünk, kattintsunk a Page Layout Tool ikonjára és végezzük el a kotta­ sorok pozicionálását. Kattintsunk jobb egérgombbal a második dal (5. szisztéma) elejének bal felső fogantyújára, majd a helyi menüből válasszuk a már jól ismert Edit Margins opciót. A célunk, hogy a dalokat eltávolítsuk egymástól, ezért a megjelenő Edit System Margins párbeszédablakban a Distance between systems utáni mezőben lévő 22-es számot írjuk át 60-ra, majd nyomjuk meg az [Enter] billentyűt. Ekkor az ablak még nem tűnik el a képernyőről, ezért kattintsunk a kottára, majd a harmadik dal (9. szisztéma) bal felső fogantyújára (most ne a jobb egérgombbal, hiszen az Edit System Margins párbeszédablak még látható, tehát nem kell újra aktivizálnunk). Itt is végezzük el az előbbi beállítá­ sokat, nyomjunk [Enter]-t, majd lépjünk ki ebből a dialógusablakból.

Eddigi munkánk eredménye a következő oldalon található kottapéldán látható:

240


FINALE 2009

Tizedik lecke

241


FINALE 2009

Tizedik lecke

Ütemmutató- és előjegyzés-váltásra figyelmeztető jelzések eltüntetése Két nagyobb problémával kell még szembenéznünk további munkánk során. Az egyik teendő a dalok utolsó üteméből eltüntetni az ütemnem- és előjegyzés-váltásra figyelmeztető jelzéseket, a másik az ütemszámokat megváltoztatni, hiszen jelenleg egybe számolja a program mindhárom dalt, mi pedig azt szeretnénk, hogy mindhárom dalunknál úja kezdődjön az ütemszámozás. E munkálatok végrehajtásához a Measure Tool-ra lesz szükségünk. Kattintsunk tehát az ikonjára, majd az első két dal utolsó ütemére (természetesen dalonként). A megjelenő Measure Attributes párbe­ szédablakban kattintsunk a Barline utáni ütemvonal-jelek közül a Final nevezetűre (jelöljük ki), a figyelmeztető jelek eltün­ tetéséhez pedig pipáljuk ki az Options keret Hide Cautionary Clef, Key and Time Signatures opciót, majd OK. Az ütemszámok beállításához egy másik párbeszédablakra lesz szükségünk, amit a Measure menü •=> Edit Measure Number Régions opciójával varázsolhatunk elő. Ismerkedjünk meg a Measure Number pár­ beszédablak fontosabb beállítási lehetősé­ geivel. A Measure Number párbeszédablak ütemszámok pozicionálására, formázására, valamint régiók beállítására szolgál. Amennyiben valamilyen okból meg akarjuk változtatni a program által automatikusan adott (általam „eredetinek" nevezett) ütemszámokat (pl.: az adott fájlon belül újra akarjuk kezdeni az ütemszámozást, mint esetünkben), régiókat kell létrehoznunk. Ezekben a létrehozott régiókban aztán beállíthatjuk, hogy az adott régió melyik ütemszámtól melyik ütemszámig tartson, s ezen belül azt is megadhatjuk, hogy milyen ütemszámokat jelenítsen meg a beállított régiókban a program.

Ütemszámok megjelenítése, régiók beállítása Mielőtt továbblépnénk, beszéljünk egy kicsit az ütemszámokról, illetve azok megjelenítésének lehetőségeiről. Az ütemszámok kétféleképpen jeleníthetők meg Scroll View vagy Studio View (Egysoros gördíthető) nézetben (a vízszintes görgetősáv bal felén, a rétegek kezelőgombjai mellett), illetve azokban a párbeszédablakokban, ahol ütemszámot jelenít meg a Finale. Az ütemszámok megjelenítésének módjáról az Edit menü •=> Program Options •=> View párbeszédablak •=> Measure Numbers keretében dönthetünk, a következők szerint: • Display defined measure numbers A régiók szerint beállított ütemszámokat jeleníti meg. Amennyiben tehát ezt az opciót választjuk, akkor az általunk - a következőkben ismertetett Measure Number nevezetű párbe­ szédablakban - definiált értékeket mutatja a program Scroll View vagy Studio View nézetben, illetve azokban a dialógusablakokban, ahol ütemszámokat jelenít meg a Finale.

242


FINALE 2009

Tizedik lecke

Az alább látható kottapélda ugyanazon fájlban lekottázott, két különálló zenei részletet tartalmaz, melyeknél az ütemszámozást - a hamarosan ismertetésre kerülő - régiók használatával állítottam be. Ennek következtében a második dal ütemszámozása is megfelelően, újra az egyes számmal indult (e példánál a könnyebb tájékozódás érdekében minden ütem fölött megjelenítettem az ütemszámokat). Mivel az Edit menü •=> Program Options •=> View párbeszédablak •=> Measure Numbers keretében a Display deflned measure numbers opció van kiválasztva, ezért az ütemszámok a régióbeállításoknak megfelelően jelennek meg.

A második régió (második dal) beállításai - a Measure Number párbeszédablakban - az alábbi ábrán láthatók: A Measure Number nevezetű pár­ beszédablak felső mezőjében (a régió­ kat megjelenítő mező) jelennek meg a régiók (az Add gomb megnyomását követően), amelyek tudatják velünk, hogy az adott régió melyik „eredeti" ütemtől melyik „eredeti" ütemig tart (pl.: Region 2, measure 17 to 32 •=> Ez azt jelenti, hogy a 2. régió a kotta „eredeti" ütemszámozását tekintve a 17. ütemtől a 32. ütemig tart). Továbbá azt is megmutatja, hogy az egyes régiókban a Finale milyen ütemszámokat jelenít meg (Region 2, Display As: '1-16' => Ez azt jelenti, hogy ebben a 2. régióban a program az „eredeti" 17-32 ütemszámok helyett az 1-16 ütemszámokat mutatja).

243


FINALE 2009

Tizedik lecke

A régiókat megjelenítő terület alatt található Region melletti mezőkben adhatjuk meg, hogy az aktuális (kijelölt) régió melyik „eredeti" ütemtől (Includes Measure) melyik „eredeti" ütemig (Through) tartson. A Measure Numbering keret First Measure in Region mezőjében dönthetünk arról, hogy a kijelölt régió első üteme milyen ütem­ számot kapjon, vagyis ebben a mező­ ben állíthatjuk be a megjelenítésre váró ütemszámok kezdő ütemszámát. Amennyiben a Display defined measure numbers opciót választjuk, akkor az általunk a Measure Number nevezetű párbeszédablakban definiált értékeket mutatja a program Scroll View vagy Studio View nézetben (a kottapélda alatti ábra), illetve azokban a dialógusablakokban (pl. Time Signature párbeszédablak), ahol ütemszámokat jelenít meg a Finale. Ekkor a régiószámot követő kettőspont után a régiónak megfelelő ütemszámot is kiírja a program. Például a 2:13 •=> a második régió (második dallampélda) 13-as ütemét jelenti.

244


FINALE 2009

Tizedik lecke

• Display actual measure numbers A tényleges ütemszámot jelenti, tehát az „eredeti" ütem­ számokat jeleníti meg a Finale akkor is, ha több régiót hoztunk létre. Amennyiben nem hozunk létre régiókat, az első ütem, ami lehet felütés is, az l-es számot kapja (ha nem a Document menü •=> Pickup Measure parancsával hoztuk azt létre), és onnan kezdve folyamatosan számozza a program az ütemeket az adott fájlon belül, az alább látható kottapélda szerint.

245


FINALE 2009

Tizedik lecke

Népdalaink ütemszámainak régiók szerinti beállítása Térjünk vissza a Measure Number párbe­ szédablak népdalaink régióira vonatkozó beállításaihoz. Kattintsunk kétszer az Add gombra a három régió létrehozása érdekében, majd jelöljük ki a régiókat megjelenítő mezőben az l-es régiót (kattintsunk rá). A párbeszédablak alsó részében a most kijelölt (l-es) régió paramétereit állíthatjuk be. A dialógusablak Positioning & Display keretének beállítási lehetőségei a hatodik leckében már ismertetésre kerültek. Nézzük, milyen beállításokra van mód. A régiókat megjelenítő terület alatt található Region melletti mezőkben adhatjuk meg, hogy az aktuális (kijelölt, jelen esetbe az 1es) régió melyik „eredeti" ütemtől (Includes Measure) melyik „eredeti" ütemig (Through) tartson.

Az Includes Measure utáni mezőbe (az l-es régió kijelölt állapotában) maradjon az l-es, a Through utáni mezőbe pedig első dalunk utolsó ütemének számát (12) kell beírnunk. Kattintsunk a régiókat megjelenítő mezőben a második régióra (jelöljük ki), majd töltsük ki az előbb említett két mezőt: Includes Measure: 13; Through: 24. Végül válasszuk (jelöljük ki) a harmadik régiót is, s oda a következő számokat írjuk: Includes Measure: 25; Through: 32, OK. E beállításokat követően helyesen jelennek meg az ütemszámok.

Összegezve a leírtakat és a beállítási lehetőségeket A Measure Number nevezetű párbeszédablak felső mezőjében (a régiókat megjelenítő mező) jelennek meg a régiók (az Add gomb megnyomását követően), amelyek tudatják velünk, hogy az adott régió melyik „eredeti" ütemtől melyik „eredeti" ütemig tart, valamint azt is megmutatják, hogy az egyes régiókban a Finale milyen ütemszámokat jelenít meg.

246


FINALE 2009

Tizedik lecke

Amennyiben rákattintunk a megfelelő régióra, tehát kijelöljük azt (a felső, régiókat megjelenítő mezőben), akkor a párbeszédablak alsó részében ennek a régiónak a beállításait látjuk, illetve változtathatjuk meg. A régiókat megjelenítő mező alatt található Region melletti mezőkben adhatjuk meg, hogy az aktuális (kijelölt) régió melyik „eredeti" ütemtől (Includes Measure) melyik „eredeti" ütemig (Through) tartson. Measure Numbering Itt dönthetünk arról, hogy a kijelölt régió első üteme milyen ütemszámot kapjon (First Measure in Region), valamint a könnyebb tájékozódás érdekében az ütemszámok elé (Prefix), vagy mögé (Suffix) betűt, szót esetleg egy számot is illeszthetünk. Itt adhatjuk meg továbbá az adott régió ütemszámainak betűtípusát, méretét (a Set Font gomb megnyomása után megjelenő dialógusablakban) és stílusát is (a Style legördülő listában). Enclosures Itt lehetőségünk van - a kijelölt régióban - az ütemszámok különféle alakzatokkal történő bekeretezésére (a kereteket a Shape melletti legördülő listából választhatjuk ki), a keretek szerkesztésére (Edit gomb), továbbá eldönthetjük azt is, hogy a kiválasztott keret minden ütemszám körül megjelenjen (Every Number), vagy csak a kiválasztott ütemszámok esetén legyen látható (SelectedNumbers). A kiválasztás a következőképpen történik: Kattintsunk a kívánt ütemszám fogantyújára. (Több ütemszám kijelöléséhez a [Shift] gombot is lenyomva kell tartani kijelölés közben.) Ezután kattintsunk jobb egérgombbal valamelyik ütemszám kijelölt fogantyújára, s a megjelenő helyi menüből válasszuk a legfelső, Edit Enclosure parancsot, s az ekkor felbukkanó Enclosure Designer párbeszédablakban elvégezhetjük a kerettel kapcsolatos beállításokat.

Aki úgy gondolja (többek között magam is), a Text Tool segítségével kiírhatja a dalok fölé azok kezdősorát, mintegy címként.

MENTÉS!

247


Tizedik lecke

FINALE 2009

Kijelölt kottarészlet mentése, másolása szövegszerkesztő alkalmazásba

Amennyiben egy fájl valamely dalát (vagy annak egy részletét), egy oldalát vagy akár az egész fájlt egy másik, például szövegszerkesztő alkalmazásba szeretnénk bemásolni, akkor kattintsunk a Graphics Tool-xa Page View nézetben. Most ismerkedjünk meg ennek az eszköznek a lehetőségeivel. Ezzel az eszközzel különféle képeket importálhatunk kottánkba, és a kijelölést követően a képfájlként mentett kottarészleteket más alkalmazásokba, például Word-be exportálhatjuk. Kezdjük ez utóbbival. Dupla kattintás utáni lenyomva tartott egérgomb elhúzásával jelöljük ki (kerítsük körbe) a kívánt kottarészietet, majd válasszuk a Graphics menü •=> Export Selection parancsát.

Az Export Selection és Export Pages párbeszédablakok beállítási lehetőségei A Graphics menü => Export Selection dialógusablakának beállítási lehetőségei teljesen megegyeznek az Export Pages párbeszédablak beállítási lehetőségeivel, csupán a címsorban térnek el egymástól. Értelemszerűen a Pages utáni Ali nevezetű opciót választva az egész dokumentumot menthetjük el az általunk megadott formátumban, amelyek EPS (Encapsulated PostScript) vagy TIFF grafikai állománytípusok lehetnek. Ezeket a Type utáni legördülő listából választhatjuk ki. A dokumentum minden oldalát különálló grafikai fájlba menti a program. A From rádiógomb bejelölését követően meghatározhatjuk az oldal­ tartományt, vagyis azt, hogy melyik oldaltól (From) melyik oldalig (Through) mentjük munkánkat. (Egy kottarészlet kijelölését követően e két mezőben automatikusan megjelenik annak az oldalnak a száma, amelyről a kottarészietet menteni szeretnénk). Amennyiben a Type utáni legördülő listából az EPS lehetőséget választjuk, a PostScript Options opciói elérhetővé válnak, ha viszont a TIFF formátumot jelöljük be, a TIFF Resolution beállításai lesznek elérhetők számunkra.

248


FINALE 2009

Tizedik lecke

File Names Ebben a keretben a mentéssel kapcsolatos beállításokat végezhetjük el. • Generate names from A Finale automatikusan menti fájlunkat egy általa meghatározott néven, amelyet ebben a mező­ ben láthatunk, és amelyet itt meg is változtathatunk. Amennyiben tehát ezt a rádiógombos lehetőséget választjuk, akkor a program automatikusan „generál" egy fájlnevet számunkra (ez általában a fájl nevének egy részlete és a mentés sorszámát megjelenítő háromjegyű szám­ kombináció, pl.: 001, 002, 003, stb.) és lemezre menti a kijelölt kottarészietet. A képfájlként mentett kottarészietet is abba a mappába menti a program, ahova azt előzőleg {.mus kiterjesz­ téssel) már elmentettük. Tehát képfájlként mentett zenei részleteink automatikusan a .mus kiterjesztésű kotta mappájába kerülnek (amennyiben például darabunkat a Music 2009 mappába mentettük, akkor eme opció aktivizálásakor a képfájlként mentett anyag is a Music 2009-es mappába kerül Jif kiterjesztéssel). Ezek a fáljok csak abban az esetben lesznek láthatók számunkra, ha a Fájltípus legördülő listából az Ali Files opcióra kattintunk. • Prompt for each name Ha ezt a lehetőséget választjuk, akkor a program megjeleníti a Save As (Mentés másként) párbe­ szédablakot, tehát ekkor nekünk kell kiválasztani a mentés helyét, valamint megadni a fájl nevét. PostScript Options Ezek az opciók csak akkor érhetők el, ha az EPS állománytípust választottuk a Type legördülő listából. Technikailag az EPS dokumentumok két részből állnak: az egyik egy tisztán PostScript nyelvű leírás a nyomtató számára, a másik pedig egy bittérképes előkép, ami lehetővé teszi a grafika képernyőn történő megtekintését. Aktivizáljuk tehát az Include TIFFpreview opciót, ha az EPS-ként mentett grafikai állományok TIFF előképét szeretnénk elmenteni. Válasszuk az Include fonts opciót, hogy az EPS-ként mentett grafikai fájl tartalmazza a dokumentumban használt betűtípusokat. Jelöljük ki az Allow transparency opciót abban az esetben, ha létre kívánunk hozni átlátszó EPS fájlokat. Akkor célszerű EPS formátumot használni, ha PostScript nyomtatón akarjuk kinyomtatni mun­ kánkat. Ha nem PostScript módban nyomtatunk, akkor a TIFF formátumot érdemes használni. TIFF Resolution A párbeszédablak alján látható Tiff Resolution legördülő listából választhatunk a képformátum felbontási-értékek közül. Célszerű a 300-as, vagy annál nagyobb értéket választani. Ezután beilleszthetjük azt valamely más alkalmazásba, például egy szövegszerkesztő programba. Válasszuk szövegszerkesztő alkalmazásunk Kép beszúrása fájlból nevezetű parancsát, majd keressük meg azt a mappát, ahova kottaképünket mentettük, s kattintsunk rá duplán. Ekkor beszúrtuk a kottát dokumentumunkba, amely az alább látható módon jelenik meg:

249


FINALE 2009

Tizedik lecke

Kép, ábra importálása Most próbálkozzunk a Finale dokumentumba valamilyen képet, ábrát beszúrni. Válasszuk a Graphics menü ^> Place Graphic parancsát, vagy egyszerűen csak kattintsunk dup­ lán a kottában. Ekkor megjelenik a Place Graphic dialógusablak, melynek segítségével kiválaszthat­ juk a beszúrni kívánt képet. A beszúrásra váró kép csak TIFF vagy EPS formátumú lehet! A kiválasztást követően az egérkurzor derékszög alakúra változik, ami segít nekünk a kép megfelelő helyre történő beillesztésében. A kurzorral tehát leendő képünk bal felső sarkának pozícióját tudjuk meghatározni. Az ablak bal alsó sarkában található Link to file opciót érdemes kipipálni, amivel arra utasítjuk a programot, hogy a beszúrni kívánt képet ne ágyazza be a dokumentumba, hanem csak csatolja, így sokkal kezelhetőbbé válik dokumentumunk. Mivel nem ágyazódott be a kép, ezért kottafájlunk mérete sem növekedett jelentős mértékben. Tudnunk kell ugyanis, hogy a TIFF egy tömörítetlen fájlformátum, ami a maximális képminőséget tartalmazza, így ezek a fájlok meglehetősen nagy méretűek lehetnek, ezért nem érdemes a Finale dokumentumba beágyazni azokat. Arra azonban figyeljünk, hogy az eredeti helyükről ne mozdítsuk el a csatolt képeket, mert a program az áthelyezést követően nem biztos, hogy megtalálja, honnan is kell azt a dokumentumhoz csatolnia (sajnos, sok esetben mi magunk sem emlékszünk rá, ezért célszerű a beszúrt képeknek egy állandó helyet biztosítanunk). A képre való egyszeri kattintással kijelölhetjük azt (lehetőséget teremtve a manuális pozicioná­ lásra, egérrel, vagy a nyíl billentyűkkel), dupla kattintás esetén pedig megjelenik a Graphic Attributes párbeszédablak, ahol képünk tulajdonságait állíthatjuk be. A beilleszteni kívánt grafika elhelyezésére po­ zicionálására szolgáló dialógusablak. Az ablak tetején láthatjuk a képformátum típusát (Type: TIFF File), mellette képünk méretének adatait, tehát magasságát (Height) és szélességét (Width). A Link to File kipipálva azt jelzi számunkra, hogy a beszúrt kép csatolva van. Amennyiben nem csatolva, hanem beágyazva lenne képünk, akkor a Link to File nem lenne kijelölve, a Path (elérési útvonal) után pedig az (embedded) (beágyazott) kifejezést olvashatnánk.

AzAttach to keretben választhatjuk ki, hogy a bejelölt képet az oldalhoz (Page) vagy pedig egy ütemhez (Measure) csatoljuk majd. A Page utáni legördülő listában megadhatjuk, hogy pontosan mely oldalakon legyenek láthatók importált adataink. Beállíthatunk képet pl. Élőfejként vagy Élőlábként, hiszen a Graphic Attributes párbeszédablak

250


FINALE 2009

Tizedik lecke

szinte teljesen megegyezik a Text Tool •=> Text menü •=> Frame Attributes párbeszédablakával, amelyről már az ötödik leckében olvashattunk. • Single Page A mezőbe beírt számnak megfelelő egyedüli oldalon • Ali Pages Az összes oldalon • Page Rangé Valamely oldaltól valamely oldalig • Left Pages Csak a bal oldalakon • Right Pages Csak a jobb oldalakon A Measure utáni mezőbe annak az ütemnek a számát kell beírni, amelyikhez képünket csatolni szeretnénk. A mellette lévő legördülő listában pedig kiválaszthatjuk, melyik szólamban történjen mindez. Az Alignment and Positioning alatt megadhatjuk képünk vízszintes (Horizontal) és függőleges (Verticai) pozícióit. A Positioning from utáni legördülő lista alapján eldönthetjük azt, hogy a lap szélétől (Page Edge) vagy a margó szélétől (Page Margin) pozícionáljuk a képet. A mellettük található H: (vízszintes) és V: (függőleges) utáni mezőkben pedig a beszúrt objektum lapszéltől, vagy margószéltől való távolságát módosíthatjuk. Célszerű a lapszéltől (Page Edge) pozícionálni képünket. A Right Page Alignment and Positioning keretben a szemközti oldalon (jobb oldalon) elhelyezni kívánt kép pozicionálására nyílik lehetőségünk, ha bepipáljuk az Use Right Page Positioning opciót. A Scale elnevezésű keretben pedig a kép méretét változtathatjuk meg százalékosan, miután aktivizáltuk a Fixed Percent opciót. Beszúrt képünk oldalon elhelyezkedő - oldalhoz rögzítés (Attach To: Page) esetén - vízszintes és függőleges pozicionálására az alábbi billentyűparancsokat is használhatjuk: [Ctrl + Shift + Ő] Balra [Ctrl + Shift + Á] Középre [Ctrl + Shift + Ú] Jobbra

10

[Ctrl + Ü ] A lap tetejére [Ctrl + Shift + Ó] A lap közepére [Ctrl + Shift + Ü] A lap aljára

251


Tizenegyedik lecke

FINALE 2009

Tizenegyedik

lecke

Ebben a leckében megismerkedünk az aszimmetrikus ütemmutatók beállítási lehetőségeivel, a Note Mover Tool (Hangjegymozgató eszköz) Cross Staff parancsával, a változat ütemek (Ossia Tool) létrehozásával, valamint a szólamstílusok szerkesztése és alkalmazása is terítékre kerül. Nyissuk meg sablonunkat a már megszokott módon. A megjelenő Document Setup Wizard •=> Score Information és Score Settings párbeszédablakokat hagyjuk üresen.

Aszimmetrikus ütemmutatók kialakítása A Time Signature Tool használata során természetesen lehetőségünk van aszimmetrikus ütem­ mutatók kialakítására is a Time Signature párbeszédablak •=> Composite gombjának megnyo­ mását követően. Készítsük el a leírandó kottapéldánkhoz szükséges 5/8-os ütemmutatót, oly módon, hogy a nyolcad értékű hangok az elvárásoknak megfelelően, vagyis 2+3-as egységekben alkossanak csoportot (gerendázódjanak) az ütemen belül.

Leírandó népdalunk a következő:

252


FINALE 2009

Tizenegyedik lecke

Az ütemnem beállítására két lehetőség kínálkozik: Az első esetben a Composite Time Signature párbeszédablak Beat Groups keretébe a 2+3, a Beat Duration keretbe pedig a 8-as számot írjuk, minek következtében - a felső mezőben látható módon - megfelelően csoportosulnak a nyolcadok. Ezeket a beállításokat általában aszimmetrikus ütemnemek esetében alkalmazzuk akkor, ha a tovahaladás mikéntjét akarjuk áttekinthetőbbé tenni, vagyis azt szemléltetjük a számlálóban, miképpen csatlakoznak, tagolódnak a csopor­ tok. (Ekkor az itt beállított ütemnemet jelenítjük meg kottánkban.) Esetünkben azonban ne felejtsük el a Time Signature párbeszédablak alsó részében (amelyet az Options gombra kattintva érhetünk el) a megjeleníteni kívánt ütemmutatót (vagyis az 5/8-ot) is beállítani, s az Use a Different Time Signature for Display opciót kipipálni (ekkor a kottában nem a felül, hanem az alul beállított ütemmutató fog megjelenni). Amennyiben ezt nem tesszük meg, akkor az ütemmutató a Composite Time Signature ablakban létrehozott formában jelenik meg. (A felső ablakrész Composite Time Signature párbeszédablak beállításai ebben az esetben a nyolcad értékű ritmusok csoportosítására vonatkoztak.) Ezzel a módszerrel tudjuk „majdnem" a legegy­ szerűbben megvalósítani (pl. 5/8-os ütemmutató esetén) azt, hogy a nyolcad és a nála kisebb értékű hangok milyen módon csoportosuljanak (gerendázódjanak).

Az 5/8-os és 7/8-os aszimmetrikus ütemnemek beállításának talán legegyszerűbb módja, ha az egér jobb gombjával kattintunk a Time Signature Tool aktív állapotában az ütembe, a Selection Tool-ban pedig az ütemmutatóra, s a megjelenő helyi menüből kiválasztjuk a megfelelőt. Ebben a helyi menüben lehetőségünk van az említett ütemnemek nyolcad és annál kisebb értékű hangjainak kétféle csoportosítására is.

A kottázási követő beállítások Az ütemmutató beállítása után kottázzuk le a fentebb látható népdalt, majd aktivizáljuk a Selection Tool-t. Az ütemek soronkénti elrendezése érdekében jelöljük ki hangokat tartalmazó ütemeinket, majd nyomjuk meg a [Ctrl+M] billentyűkombinációt. Az elénk táruló Fit Measures párbeszédablak legfelső, Lock layout with utáni mezőjébe írjunk kettest, utasítva programunkat arra, hogy a kijelölt szakaszt két ütemes sorokba (szisztémákba) rendezze el.

253


FINALE 2009

Tizenegyedik lecke

A Page Layout Tool aktivizálása után igazgassuk el szisztémáinkat. Kattintsunk jobb egérgombbal az első szisztéma bal felső fogantyújára, a helyi menüből válasszuk az Edit Margins opciót, s a megjelenő Edit System Margins párbeszédablakot az alábbi (bal oldali) ábra szerint töltsük ki. Ezután kattintsunk a második szisztéma bal felső fogantyújára, s a jobb oldali ábra szerinti beállítá­ sokat használjuk.

Dalszöveg másolása - Clone Lyric írjuk be dalunk szövegét a Lyrics Tool segítségével, azonban csak az első és a harmadik sor szövegét gépeljük be. Miután ez megtörtént, kattintsunk a Lyrics menü Clone Lyric opciójára, majd a Selection Tool-ban megszokott módon jelöljük ki az első sor ütemeit és húzzuk (vonszoljuk) rá a második sorra, végül engedjük fel az egér gombját. Ezzel a módszerrel gyorsabbá tehetjük az azonos dalszövegek különböző helyre történő beírását. A legato kötőívek megjelenítését is meggyorsíthatjuk a megfelelő ütemek kijelölése után. Az ütemeket ekkor azonban a Selection 7oo/-lal kell kijelölnünk, majd megnyomni a Plug-ins menü •=> Lyrics => Autó Slur Melismas opcióját. Ekkor a program kiszámolja, hogy hány melizma létrehozását kell elvégeznie, s ezt közli is velünk egy kis ablakocska megjelenítésével, ahol az OK gomb megnyomását követően elkészíti a program a szükséges kötőíveket a melizmás (az egy szótagra eső) hangokon.

Note Mover Tool - Hangjegymozgató eszköz Ezzel az eszközzel mozgathatjuk el a kijelölt hangjegyet, hangjegyeket egy másik szólamsorba (például létrehozhatunk szólamközi kottázást). Továbbá a Note Mover Tool lehetőséget biztosít a Search and Replace (Keresd és Helyettesítsd) parancsok használatára, vagyis megkereshetjük minden egyes megjelenését egy hangnak vagy hangcsoportnak, és kicserélhetjük azokat, mondjuk az enharmonikus párjukra (E parancs lehetőségeiről a 4. és a 8. leckében olvashattunk). Amennyiben a Note Mover Tool-va. kattintunk, megjelenik a NoteMover menü, amely tartalmazza azokat a parancsokat, amelyek segítségével az ütemben kijelölt hangokat egy másik szólamsorba mozdíthatjuk el. Mindegyik parancsnál először kattintanunk kell a megfelelő ütemre, majd ezt követően kijelölni a kívánt hangok fogantyúit, amelyek az ütemre kattintáskor jelentek meg a kottafejek mellett. Végül a kijelölt fogantyú (fogantyúk, melyek a [Shift] billentyű nyomva tartása közben jelölhetők ki) valamelyikét ragadjuk meg az egérrel, és vonszoljuk egy másik szólamsorba, melynek következtében a NoteMover menü választott opciója szerint bemásolódnak a kijelölt hangok.

254


FINALE 2009

Tizenegyedik

lecke

A kottázáshoz szükséges beállítások ismertetése: • Hozzuk létre a zongoraszólam másik szólamsorát (Staff Tool •=> Staff menü •=> JVew Staves) • Csoportosítsuk szólamsorainkat (SVa^f menü •=> ;4ÚW Group and Bracket) • Tüntessük el az ütemszámokat mindkét szólamsorból (Staff menü Staff Attributes párbeszédablak => Zfems to Display keret => Measure Numbers ki) • A bal kéz szólamában állítsuk be a basszus-kulcsot a kottasor elején (Sta^ menü •=> Staff Attributes párbeszédablak >=> First Clef => Select gomb), valamint pipáljuk ki az Options keret F t o beams (Vízszintes gerendák) opcióját. • A szisztémák bal oldalmargótól való távolságának beállítása (Page Layout Tool •=> Bal felső fogantyúra jobb egérgombbal kattintani •=> Helyi menü => £ Í / Í Y Margins => i?c//Y System Margins párbeszédablak •=> Ze/h 12).

• Állítsuk be az előjegyzést (.Key Signature Tool) és az ütemmutatót (r/me Signature Tool) az itt látható módon.

Mentsük el munkánkat. Mentés után kezdhetjük a kottázási az eddig ismertetett beviteli módok valamelyikével az alábbiak szerint. Az alsó szólamba beírt - pontozott fél értékű - hangok szárait ne felejtsük el „megfordítani" (a Speedy vagy a Simple Entry Tool használata esetén az [L] billentyűvel), mivel az a hangok másik szólamsorból történő átmozgatása után nem valósul meg automatikusan.

A NoteMover menü egyik leggyakrabban használt parancsa a Cross Staff parancs. A program 2009-es verziója több lehetőséget is kínál számunkra a fentebb látható kottapélda hangjainak másik szólamsorba történő mozgatására, vagyis a Cross Staff parancs megvalósítására.

255


FINALE 2009

Tizenegyedik lecke

1. Cross Staff [Alt + i] vagy [Alt + Î ] Ezzel a billentyűparanccsal az egyik szólamsorból a másikba helyezhetjük a hangokat. Amennyiben ezek gerendás hangok, a Finale megtartja a gerendákat, megnyújtva a másik szólamsorba áthelyezett hangok szárait. írjuk be a hangokat (az előző kottakép alapján) valamelyik szólamsorba - természetesen a megfelelő oktávszakaszba - , majd jelöljük ki (a Selection 7bo/-lal) a másik szólamsorba áthelyezni kívánt hangokat, és nyomjuk meg az [Alt + i] vagy [Alt + t ] billentyűkombinációt (attól függően, melyik szólamsorból melyik szólamsorba szeretnénk a kijelölt hangjegyeket mozgatni).

Az így létrehozott hangok még ugyanazon forrásszólamhoz tartoznak, vagyis érinti őket a forrásszólam dinamikája, és ugyanazon forrásszólam MIDI csatornáján kerülnek visszajátszásra. Továbbá ezeket a hangokat csak a forrásütemben szerkeszthetjük. Amennyiben vissza akarjuk állítani eredeti állapotába ezeket a hangokat, akkor jelöljük ki a fogantyúikat és nyomjuk meg a [Delete] billentyűt (aktivizáljuk a Note Mover Tool-t, és kattintsunk a forrásütemre). Ekkor nem a hangok, hanem csak azok szólamközi státusza törlődik. A szerkesztés megkönnyítése érdeké­ ben megjeleníthetjük ezeket a hangokat a forrásütemekben, ha kipipáljuk a Document menü <=> Document Options <=> Notes and Rests párbeszédablakának •=> Display cross-staff notes in originál staff opcióját. A szerkesztés végén azonban ne felejtsük el kikapcsolni ezt a parancsot.

Legato kötőívek beírása A Smart Shape Tool aktív állapotában írjuk be a kötő íveket a megfelelő hangokra, majd jelöljük ki a másik oldalra mozgatni szándékozott kötőívek fogantyúját (az egér elhúzásával, az alább látható módon), és nyomjuk meg a [Ctrl+F] vagy csak az [F] billentyűkombinációt a kötő ívek helyes megjelenítése (ellenkező oldalra helyezése) érdekében.

256


FINALE 2009

Tizenegyedik

lecke

Hangok, gerendák mozgatása Aktivizáljuk a Special Tools-t, majd a 3. és 4. ütemek második - pontozott fél értékű - hangjá­ nak mozgatása érdekében kattintsuk a Special Tools •=> Note Position (Hangjegymozgató) eszközére, végül az említett hangokat tartalmazó ütemre (először a harmadikra, majd a negyedikre). Az ütem fölött megjelenő fogantyút megragadva mozgassuk hangunkat egy kicsit jobbra (vonszolással vagy a nyíl billentyűk használatával), hogy ne fedjék egymást a felső szólam­ ból áthelyezett hanggal. Néhány esetben a gerendák utólagos pozicionálására is szükségünk lehet (e kottapéldánál például a második sorban), amelyet a Special Tools •=> Beam Angle (Gerendadőlésszög) eszközével valósíthatunk meg. Az említett eszköz aktivizálá­ sa után kattintsunk a megfelelő ütemre, minek következtében a gerendás hangok gerendáinak mindkét végén megjelenik egy-egy fogantyú. Ragadjuk meg a bal oldali fogantyút és húzzuk függőlegesen a megfelelő helyre. Ezt tegyük meg - szükség esetén - a többi gerendával is. Amennyiben a gerenda jobb oldali fogantyúját mozgatjuk, akkor a gerenda dőlésszögét alakít­ hatjuk kedvünk szerint.

2. Cross Staff - NoteMover menti írjuk be a felső szólamsorba - a megfelelő oktávszakaszba - az alsó szólamsorba megjelenítendő hangokat is a következő kottapélda alapján, majd aktivizáljuk a Note Mover Tool •=> NoteMover menüjének Cross Staff parancsát és kattintsunk a kívánt ütemre. Ekkor megjelennek a hangok mellett a fogantyúk. Jelöljük ki az alsó szólamsorba lehúzni kívánt hangok fogantyúit (ahogy a következő oldal tetején található képen is látható), majd az egér segítségével húzzuk le őket az alsó szólamsorba. Az alsó szólamsor hangjainak szárait meg kell fordítani kottázás közben az előbb említett módon, mivel az a hangok áthúzásakor nem fordul meg automatikusan.

257


Tizenegyedik lecke

FINALE 2009

Bizonyos esetekben szükségünk lehet a kotta szárának a kottafej egyik oldaláról a másik oldalára történő áthelyezésére. Ennek megvalósítására a Special Tools •=> Reverse Stem (Szár­ átfordító) eszközére lesz szükségünk, a hangok másik szólamsorba mozgatását követően. Az alábbi ábrán e munkafolyamat fázisait követhetjük nyomon.

258


FINALE 2009

Tizenegyedik

lecke

A Reverse Stem eszköz segítségével tehát a kotta szárát a kottafej jobb oldaláról a bal oldalára, vagy fordítva, a bal oldaláról a jobb oldalára helyezhetjük - miután aktivizáltuk a Reverse Stem eszközt és kattintottunk a megfelelő ütemre - úgy, hogy a megfordítani kívánt szárhoz tartozó hang felső/alsó fogantyújára rákattintunk. A szár áthelyezése a kottafej egyik oldaláról a másikra csak abban az esetben valósul meg, ha a Document menü •=> Document Options •=> Stems párbeszédablak •=> Display reverse stemming opciója bekapcsolt állapotban van. Az ütemet kitöltő, alapértelmezett egész értékű (megjelenített) szüneteket szükség esetén szólamstílusok alkalmazásával rejthetjük el a megfelelő ütemekben, amelyről hamarosan, e lecke végén olvashatunk.

Ossia Tool - Változat ütemek létrehozása

Ennek az eszköznek a segítségével ossia ütemeket hozhatunk létre, amelyek magyarázatot tartalmaznak olyan előadási utasításokhoz, mint például valamilyen díszítés, trilla vagy kadencia. Az ossia ütemek nem kerülnek visszajátszásra, csupán grafikai szerepük van. Az ütemhez rögzített ossia ütem az oldalelrendezést követően, tehát az ütem elmozdításakor eredeti pozíciójában marad (vagyis az ütemmel együtt mozog), míg az oldalhoz rögzített ossia ütemre nincs hatással az ütemek elrendezése.

Ossia ütem létrehozása Az ossia ütem számára célszerű egy külön szólamsort létrehozni a Staff Tool •=> Staff menü New opciójának segítségével, amelyet aztán az említett eszköz Staff Attributes dialógusablak Options keretének Hide Staff parancsával elrejtünk. Célszerű továbbá a megjelenő új szólamsorba a célütem alá lekottázni a szükséges hangokat az alább látható példa alapján:

Ennek a szólamsornak a számát [Staff 3] kell majd párbeszédablak Source Staff (Forrásszólam) mezőjében. ütemnek az ütemszámát is (vagy az „eredeti", vagy amelyikbe leírtuk a zenét, mivel ezt kell majd megadni ablak Source Measure (Forrásütem) mezőjében.

259

kijelölni az Ossia Measure Designer Meg kell jegyeznünk továbbá annak az az újradefiniált ütemszámot) [33. ü.], az Ossia Measure Designer párbeszéd­


Tizenegyedik lecke

FINALE 2009

Másodlagos gerendatörés

Nyolcad értékű hangok gerendáinak megtörését kottázás közben a Speedy Entry vagy a Simple Entry eszközökben a [B], [/] (Numpad) vagy [Ü] billentyűk megnyomásával érhetjük el. A további, úgynevezett másodlagos gerendák törését a Special Tools •=> Beam Break (Másodlagos gerendatörés) eszközének segítségével valósíthatjuk meg. Az eszköz aktivizálását követően kattintsunk a kívánt ütemre, majd duplán annak a hangnak a fogantyújára, amely előtt szeretnénk megtörni a gerendát. Ekkor megjelenik az alább látható Secondary Beam Break Selection párbeszédablak, ahol a következő beállítások közül választhatunk. Amennyiben a Break through opciót kapcsoljuk be, akkor a Beam Durations keretben kivá­ lasztott ritmusértékkel együtt a nála kisebb értékek is kijelölődnek. így például egy hatvan­ negyed értékű hang esetében - amennyiben a 16od értékre kattintunk - nem csak a második gerendát törjük meg, hanem a tizenhatodtól a hatvannegyedig mindegyiket. A Break only kijelölésekor azonban konkrétan megadhatjuk, hogy melyik ritmusérték gerendáját törje meg a Finale a kijelölt helyen. Természetesen csak a tizenhatod és a nála kisebb értékű hangok gerendáinak megtörésére nyílik lehetőségünk ebben az eszközben. Ossia ütem beállítása Aktivizáljuk az Ossia Tool-t, majd kattintsunk duplán arra az ütemre, amely fölé el szeretnénk helyezni a már beírt kottaképet, s a megjelenő Ossia Measure Designer párbeszédablakban beállíthatjuk a megfelelő paramétereket. Ezt követően aktivizáljuk ismét a Staff Tool-t, kattint­ sunk duplán az ossia ütemet tartalmazó szólam fogantyújára, s a megjelenő Staff Attributes dialógusablak Options keretében pipáljuk ki a Hide Staff opciót. Ekkor a Finale elrejti ezt a szólamsort. Az Ossia Measure Designer párbeszédablak Attach to: Measure • Page Itt adhatjuk meg, hogy ütemhez (Measure) vagy pedig oldalhoz (Page) rögzítjük az ossia ütemet • Source Staff A forrásszólam számát állítsuk be ebben a mezőben, ahová az ossia ütem hangjait lekottáztuk • Source Measure A forrásütem számát ebbe a mezőbe írjuk • Bracket Group A Select gomb megnyomását követően különféle kapcsokat helyezhetünk el ossia ütemünk elé

260


FINALE 2009

Tizenegyedik

lecke

• Barline Ütemvonal-fajtákat választhatunk ossia ütemünk számára 'Clef A Select gomb megnyomása után megváltoztathatjuk az ossia ütem kulcsát • Key Signature Megváltoztathatjuk az ossia ütem előjegyzését • Time Signature Módosíthatjuk az ossia ütem ütemmutatóját Items to Display (Látható elemek) Clefs Kulcs Endings and text repeats Primo, Secondo, Da Capo bejegyzések, ismétlések Expressions Előadásmódra vonatkozó utasítások, dinamikai és egyéb jelek Key signature Előjegyzés Left line A vonalrendszert összefogó ütemvonal az ütem elején Staff Vonalrendszer Time Signature Ütemmutató Display Settings Scale to Százalékosan kicsinyíthetjük, illetve nagyíthatjuk ossia ütemünket. Ezeknek az ütemeknek a nagyságát általában 70-75%-ra célszerű beállítani. Top Margin Az ossia ütem függőleges pozícióját állíthatjuk be a célütemben elfoglalt helyzetéhez képest, amelyet a Measure Assignment for Ossia Measure dialógusablakban is megadhatunk (pozitív szám felfelé, negatív szám lefelé történő elmozdulást jelent). Left Margin Az ossia ütem (végének) jobb felének vízszintes pozicionálására szolgál. Right Offset Az ossia ütem jobbra történő vízszintes mozgatása. E parancs kiadásakor az ütemben lévő kotta is a beállításoknak megfelelően mozog. Center Puli Az ossia ütem bal felének vízszintes pozicionálása.

Miután mindent beállítottunk az Ossia Measure Designer párbeszédablakban (az előző oldalon látottak alapján), nyomjuk meg az OK gombot. Attól függően, hogy az ütemhez (Measure) vagy az oldalhoz (Page) rögzítést választottuk az Ossia Measure Designer dialógusablak tetején, megjelenik egy újabb (ütemhez rögzítés esetén a Measure Assignment for Ossia Measure, oldalhoz rögzítés esetén a Page Assignment for Ossia Measure) dialógusablak, amelyben az ossia ütem pozicionálására nyílik lehetőségünk.

261


Tizenegyedik lecke

FINALE 2009

Az általam alkalmazott beállítások értelmében a Measure Assignment far Ossia Measure ablak tárul fel, ahol az itt látható paramétereket adjuk meg.

Az oldalhoz rögzítés esetén lehetőségünk van a lebegő ütem ütemszélességének (Measure Width) megváltoztatására is.

Sajnálatos módon a legato kötőívek az ossia ütem létrehozása után nem jelennek meg?! A következő trükköt alkalmazva mégis beírhatjuk azokat. Helyezzük el az ossia alatti ütem hangjaira a legato kötő ívet az alább látható módon, majd kijelölés után húzzuk rá az ossia ütem megfelelő hangjaira és szükség esetén alakítsunk rajtuk.

262


FINALE 2009

Tizenegyedik lecke

Szólamstílusok létrehozása és alkalmazása Az üres ütemeket kitöltő alapértelmezett egész értékű szünetjelek (Default Whole Rests) elrejté­ sére két lehetőségünk kínálkozik. Mindkettőt a. Staff Tool segítségével valósíthatjuk meg. /. A Staff Attributespárbeszédablak segítségével Kattintsunk duplán a kívánt szólamsor valamely ütemébe. Az elénk táruló Staff Attributes párbeszédablak •=> Options keretének •=> Display rests in empty measures opciója elől vegyük ki a pipát. Ekkor az adott szólamsor minden ütemet kitöltő alapértelmezett egész értékű szünetjele eltűnik. Abban az esetben azonban, amikor több olyan ütemünk is van, amely az említett szünetet tartalmazza, s mi nem szeretnénk mindegyikből eltüntetni azt, akkor nincs más lehetőségünk, szólamstílusokat kell létrehoznunk. 2. Szólamstílusok alkalmazásával A Staff menü <=> Define Staff Styles parancs kiadásakor megjelenő Staff Styles dialógusablakot használhatjuk szólamstílusok létrehozására, szerkesztésére és törlésére. Amennyiben például valamely ütemben (ütemek csoportjában), tehát nem az egész szólamsorban, mondjuk alternatív kottaképet kívánunk megjeleníteni, esetleg az ütemet kitöltő alapértelmezett egész értékű szünetjelet eltüntetni, netán valamelyik szólamsorban különböző transzpozíciókat (transzponáló hangszer számára) beállítani, abban az esetben nélkülözhetetlen a szólamstílusok alkalmazása. Továbbá rengeteg hasznos beállítást végezhetünk el ezzel a megoldással, vagyis szólamstílus létrehozásával: így például sokkal egyszerűbb a megfelelő ütemből eltüntetni az előjegyzést, az ütemmutatót vagy a kulcsot, esetleg mindhármat. Sőt elrejthetjük az Items to Display keretben található elemek mindegyikét egyszerre vagy külön-külön is. Ha pedig billentyűparancsot rendelünk ezekhez a beállításokhoz (Metatool technika), akkor egy gomb megnyomásával azonnal végrehajthatjuk a kívánt munkafolyamatot. Tehát előszeretettel alkalmazzuk a stílusokat, mivel rendkívüli mértékben segíthetik és gyorsíthatják munkánkat. A Define Staff Style parancs kiadá­ sakor megjelenő Staff Styles párbe­ szédablak a következő beállítási le­ hetőségeket tartalmazza: Available Styles Ebben a legördülő listában találjuk a rendelkezésre álló szólamstílusokat, továbbá itt van lehetőségünk új szólamstílusok elnevezésére (létrehozására), a New gomb megnyomását követő­ en. Ekkor a legördülő listában megjelenik a New Staff Style kifejezés, melynek kijelölése után (ahogy ezen a példán is látható) elnevezhetjük új szólamstílusunkat (a kijelölt kifejezés felül­ írásával). Az új szólamstílus ezt követően bekerül az Apply Staff Style dialógusablak palettájába is (erről a későbbiekben olvashatunk). A Staff Styles dialógusablak alsó részében mindig csak az aktuális (itt, a felső legördülő listában beállított) stílus paramétereit látjuk, illetve változtathatjuk meg. A New gombbal újabb stílust kérhetünk, a Delete gombbal pedig értelemszerűen a legördülő listában éppen látható szólamstílust törölhetjük, amely ekkor az Apply Staff Styles ablak palettájából is eltűnik. A létrehozott szólamstílusok csak az aktuális fájlban lesznek elérhetők. Amennyiben új szólam­ stílusainkat minden fájlban alkalmazni kívánjuk, akkor vagy sablonban készítsük el azokat, vagy mentsük őket könyvtárba Jib fájlként (Erről részletesebben a 13. leckében olvashatunk).

263


Tizenegyedik lecke

FINALE 2009

Ezt a következőképpen valósíthatjuk meg: File menü •=> Save Library •=> Staff Styles rádiógomb aktivizálása •=> OK •=> A megjelenő Save Library ablakban nevezzük el fájlunkat és adjuk meg a mentés helyét •=> Mentés • A stílusok betöltése File menü •=> Open Library •=> A megjelenő mappában (amennyiben ezt a mappát adtuk meg a mentés helyének) kattintsunk duplán az új szólamstílusainkat tartalmazó fájlra. Ekkor látszólag nem történik semmi, azonban ha újra megnyitjuk az Apply Staff Styles dialógusablakot, láthatóvá válnak újonnan létrehozott szólamstílusaink is. Copyable Amennyiben bejelöljük ezt az opciót, abban az esetben a Selection Tool segítségével a létrehozott és alkalmazott szólamstílus - a kijelölést követően - másolhatóvá válik, különben nem. Display in context menu Eme opció bekapcsolt állapotában a program mutatja a létrehozott szólamstílusokat a helyi menüben, amelyek közül a kívánt stílusra rákattintva azonnal alkalmazhatjuk azt a kijelölt ütemekben. A párbeszédablak többi részében a beállítások megegyeznek a Staff Attributes dialógusablak beállításaival, amelyről a 6. leckében olvashattunk. Lehetőségünk van arra, hogy ezeket a beállításokat változatlanul hagyjuk (zöld négyzetek), alkal­ mazzuk (zöld pipák) vagy eltávolítsuk (üres mezők). Szólamstílusok létrehozása Készítsük el az üres ütemeket kitöltő alapértelmezett egész értékű szünetek eltüntetésére használatos stílusunkat. Kattintsunk az egér jobb gombjával valamelyik ütemre (szólamstílus létrehozásakor bármelyik szólam bármelyik ütemére kattinthatunk). A megjelenő helyi menüből válasszuk a legfelső, Define Staff Styles opciót, majd kattintsunk a felbukkanó Staff Styles párbeszédablak New gombjára. Az Available Styles legördülő listában látható New Staff Style kifejezés kijelölése után írjuk át azt új szólamstílusunk nevére (pl.: Szünet elrejtése), majd az Options keretben vegyük ki a zöld négyzetet a Display rests in empty measures opció elől, és nyomjuk meg az OK gombot. Új szólamstílusunk bekerült mind a helyi menü parancsai közé, mind pedig az Apply Staff Styles párbeszédablakba, melyekből kiválasztva alkalmazhatjuk azt a kijelölt területre. Ez egyébként bármilyen szólamstílus-kombináció lehet. (Amennyiben üres lenne eme dialógusablak palettája, abban az esetben kattintsunk a File menü •=> Open Library mappá­ jában a Staff Styles fájlra, így az Apply Staff Style párbe­ szédablak újbóli megnyitásakor láthatóvá válnak a már előre beprogramozott szólamstílusok.)

264


FINALE 2009

Tizenegyedik

lecke

Szólamstílusok alkalmazása 1. Kattintsunk az egér jobb gombjával valamelyik kijelölt - alapértelmezett egész értékű szünet­ jelet tartalmazó - ütemre, s a megjelenő helyi menüből válasszuk új szólamstílusunkat. 2. A megfelelő ütemek kijelölése után válasszuk a Staff menü, vagy a Helyi menü (amelyet valamelyik kijelölt ütemre az egér jobb gombjával kattintva érhetünk el) Apply Staff Style parancsát, s a megjelenő Apply Staff Style párbeszédablakban kattintsunk az alkalmazni kívánt szólamstílus nevére, majd nyomjuk meg az OK gombot. Természetesen a Metatool technika lehetőségeit is igénybe vehetjük, ha valamilyen billentyűt rendelünk új szólamstílusunkhoz, s a megfelelő ütemek kijelölése után megnyomjuk ezt a billentyűt. A kijelölt területre több stílust is alkalmazhatunk (ahogy az az alábbi kottapélda harmadik sorában is látható), ha az érvényesítés után újból megnyitjuk a helyi menüt, vagy ezt a párbeszédablakot és egy másik stílust választunk. Amennyiben az Apply Staff Styles dialógusablak Define gombjára kattintunk a szólamstílus kiválasztása után, akkor megjelenik a már jól ismert Staff Styles dialógusablak, ahol az elmondottak alapján megváltoztathatjuk, valamint szerkeszthetjük a kijelölt szólamstílust. A Staff menü szólamstílusokra

vonatkozó további beállításai

• Clear Staff Styles Szólamstílusok törlése • Show Staff Styles Láthatóvá teszi a szólamstílusokat megjelenítő jelzéseket (alapbeállítás szerint egy kék csíkot) azon ütemek fölött, amelyekre alkalmaz­ tunk valamilyen stílust. • Show Staff Style Names Láthatóvá teszi a szólamstílusokat megje­ lenítő jelzésben (a kék csíkban) a szólam­ stílus nevét Az alábbi kottapéldán a stílusokat megjelenítő jelzéseket láthatjuk, amelyek alapbeállítás szerint kék csíkok. Ha a stílusra jobb egérgombbal kattintunk, akkor megjelenik egy helyi menü, amely a kijelölt stílus (ami ekkor alapbeállítás szerint piros színű lesz) paramétereinek megváltoztatását és törlését (Clear) teszi lehetővé (első sor). A harmadik sorban a kijelölt részre több stílust is alkalmaztam.

265


Tizenkettedik

lecke

FINALE 2009

Tizenkettedik

lecke

Ebben a leckében megismerkedünk a lejátszás eszközzel, a hangszínek, hangszerhangok szóla­ mokhoz történő hozzárendelésével, a transzponáló hangszerek beállításának módjával, szólamok, szólamkivonatok készítésével és szerkesztésével.

A kottázáshoz szükséges beállítások • Hozzuk létre a szükséges szólamsorokat (Staff Tool •=> Staff menü => New Staves •=> Number of Staves: 3 •=> Topline to Topline Distance: 75) • Csoportosítsuk szólamsorainkat (Staff menü •=> Add Group and Bracket) A szólamsorok elnevezése Kattintsunk duplán az első szólam első ütemére, s a megjelenő Staff Attributes párbeszédablakban végezzük el az alábbi beállításokat. Kattintsunk a Füll Staff Name utáni Edit gombra, s írjuk be szólamunk elnevezését a felső ábrán látható módon. Az ' E ' utáni bé módosítójel beszúrását a [Ctrl+Shift+F] billentyűkom­ bináció megnyomásával valósíthatjuk meg. írjuk be szólamunk rövidített nevét is az Abbr. Staff Name utáni Edit gomb megnyomását követően elénk táruló Edit Text ablakba, az alsó ábrán látható módon. Pozícionáljuk szólamneveinket a Position gombra kattintva az alábbiak szerint: A két sorba írt szólamneveknél (esetünkben a rövidített szólamnevek) nemcsak a Distarne from Staff: H: utáni mezőjé­ ben található értéket kell átírni a megfelelőre, ha­ nem a V:, valamint a Justification legördülő listában is módosíta­ nunk kell az ott látható beállításokon. Nevezzük el a többi szólamot is a fentiek alapján, valamint pozícionáljuk azokat. A harmadik (Clarinetto) szólam ' B ' hangja utáni bé módosítójelet a már ismertetett módon írhatjuk be. Célszerű - amennyiben szükséges - az összes szólamsorban az ütemszámokat letiltani az Items to Display keret •=> Measure Numbers opciójának kikapcsolásával, valamint a vízszintes gerendák megjelenésére vonatkozó Options keret •=> Fiat beams opciót kipipálni. Ahhoz azonban, hogy az ütemszámok mégis láthatóvá váljanak a megfelelő szólamsorban, érdemes a Measure Tool •=> Measure menü => Edit Measure Number Regions opció •=> Measure Number párbeszédablak •=> Positioning & Display keretében az Always show on top staff opciót kipipálni, hogy a partitúrában, valamint a létrehozandó szólamkivonatok esetében mindig csak a legfelső szólamsor felett jelenjenek meg az ütemszámok. A negyedik (Fagotto) szólamban a First Clef (Első kulcs) Select gombjára kattintva a basszus-kulcsot válasszuk.

266


FINALE 2009

Tizenkettedik

lecke

Transzponáló hangszerek beállítása Transzponáló

hangszerek

Transzponáló hangszerek azok a hangszerek, amelyek szólamukat nem abban a hangnemben szólaltatják meg, amelyben írva van, vagyis nem a lekottázott hangot hallatják, hanem annál bizonyos intervallummal magasabbat vagy mélyebbet. Olyan instrumentumokról van szó, melyeknek szólamát transzponáltan jegyzik le, tehát a transzponáló jelleg valójában nem a hangszerre, hanem szólamának lejegyzési módjára jellemző. Ilyen lejegyzés esetén a kotta nem a hangzó hangmagasságot jelöli. Például egy B-hangolású hangszer (pl. B-trombita) esetén a kottában látható ' C hang lejátszva B-nek hangzik. Nem a játékos, hanem a hangszer transzponálja, például a C-dúr hangnemben lévő dallamot a maga hangnemébe. Ilyen hangszerek - amennyiben nem C-hangolásúak - a kürtök, klarinétok, trombiták, harsonák, valamint sok más hangszer rokonhangszerei, például az angolkürt. Az ilyen írásmód gyakorlati haszna az, hogy így az adott kottaképhez az egy családba tartozó különböző hangolású hangszerek esetén is azonos fogásmód tartozik, így megkönnyítve a zenész dolgát. Oktáv-transzponálás esetén pedig a cél egyszerűen az, hogy a nagyon magas, vagy nagyon mély hangszerek szólamai is - a sok-sok pótvonal kiküszöbölése által - jól olvashatók legyenek.

Transposition A Staff Attributes párbeszédablak •=> Transposition opció •=> Select gombjának lenyomása után állíthatjuk be a transzponáló hangszer szólamát, amit a program a következőképpen hajt végre: a kottában transzponálni fogja a hangokat, ami lejátszáskor helyesen szólal majd meg. Amennyiben partitúrából másoljuk kottánkat, és a partitúrában szerepel(nek) transzponáló hangszer(ek) (pl.: angolkürt, trombita, klarinét, kürt, stb.), akkor célszerű kottázás előtt itt beállí­ tani a transzponáló hangszer(ek) szólamának hangnemét a másolás megkönnyítése miatt, hiszen ekkor a partitúra, vagyis a transzponáló hangszer fogásmódjának megfelelő, írott magasságba kottázhatjuk majd le a hangokat, és nem kell azt feleslegesen fejben transzponálni. Amennyiben nem a Transposition parancs, hanem az ablak alján található Independent Elements •=> Key Signature opciójának segítségével állítjuk be az említett hangszer(ek) szólamának hangnemét, akkor visszahallgatáskor nem megfelelően szólal majd meg a lekottázott zene. Transzponáló hangszer(ek) esetében tehát mindig a Transposition opciót válasszuk. Lekottázandó példánkban a két transzponáló hangszer - az Esz-kürt (fenti ábra) és a B-klarinét (lenti ábra) - beállítása az alábbiak szerint történik:

Miután megnyomtuk a Select gombot, megjelenik a Staff Transpositions párbeszédablak, amelyben meghatározhatjuk magát a transzponáló hangszert (a Transposition keretben) és az ahhoz tartozó kulcsot is (a Set to clef opció aktivizálását köve­ tően). (A Finale alapértelmezetten azt a kulcsot használja, amelyet a nem transzponáló szólamban első kulcsként meghatároztunk.)

A Key Signature legördülő lista mutatja a leggyakrabban előforduló transzponálási lehetőségeket. Válasszuk a None parancsot, ha érvényteleníteni akarjuk a már létrehozott transzponálási beállításokat (a kulcsok kivételével). Válasszuk az Other (Egyéb) lehetőséget, ha saját beállítású transzponálást kívánunk létrehozni kevésbé gyakori hangszerekhez. Other beállítás esetén az Interval és a Key Alter értékeket meg kell adnunk a megfelelő mezőkben. A Finale ezeket és a kulcsbeállítást együttesen használja a transzponálás során.

267


Tizenkettedik lecke

FINALE 2009

A Key Signature legördülő listából választhatjuk tehát ki a „transzponálás" mértékét és irányát. A zárójelben található betű mutatja az adott hangszer hangolását, az M (Major) = Nagy (pl: N2), m (minor) = kis (pl.: k3), P (Perfect) = Tiszta (pl.: T5), flats = bék, sharps = keresztek, Up = felfelé, Down = lefelé, Treble Clef = violinkulcs.

(A) (Bb) (Bb treble clef) (D) (Eb) (Eb) (Eb treble clef) (F) (G) (Up Octave) (Down Octave) (Other)

[K3 t ] (A-klarinét) A C-ben írott - A-ban hangzik [N2 t ] (B-klarinét, B-trombita) A C-ben írott - B-ben hangzik [N9 t ] (B-basszusklarinét) A C-ben írott - B-ben hangzik [N2 i] (D-trombita) A C-ben írott - D-ben hangzik [K3 4] (Esz-klarinét) A C-ben írott - Esz-ben hangzik [N6 t ] (Esz-altszaxofon) A C-ben írott - Esz-ben hangzik [N6 + T8 t ] (Esz-baritonszaxofon) A C-ben írott - Esz-ben hangzik [T5 t ] (angolkürt) A C-ben írott - F-ben hangzik [T4 T] (altfuvola) A C-ben írott - G-ben hangzik [T8 t ] (nagybőgő) Oktávval lejjebb hangzik [T8 l] (piccolo) Oktávval feljebb hangzik Egyéb beállítású transzponálás

A zárójelben található hangköztávolság és irány [pl.: Up P5 = T5 t ] alapján a program a hang­ zó magasságot [F] az adott transzponáló hangszer fogásmódjának megfelelő, írott magasságba [C] „transzponálja". Például az angolkürt (amely F-hangolású) hangzó szólamát a Finale egy tiszta kvinttel maga­ sabbra (Desz-dúr esetén Asz-dúrba, vagyis az írott magasságba) transzponálja, visszajátszásnál azonban eredeti hangnem szerint, hangzó magasságban (Desz-dúrban) szólaltatja meg a dallamot (ahogy ezt a következő kottaképen is megfigyelhetjük). írott magasság

[A kottában így jelenik meg a dallam]

Amennyiben egy szólamsorban többféle transzpozíciót kell beállítani transzponáló hang­ szerünk számára, akkor azt szólamstílusok alkalmazásával valósíthatjuk meg. Erre a 13. lecke végén még visszatérek.

268


FINALE 2009

Tizenkettedik

lecke

Ha a zenekari partitúrát a program által ajánlott hangszerekből állítjuk össze - a Document Setup Wizard (Dokumentumvarázsló) segítségével - , akkor a rendelkezésre álló transzponáló hang­ szerek beállítása automatikusan megtörténik, s a partitúrában már így jelennek meg a szólamok. Ez az úgynevezett írott változat.

Amennyiben a hangzó változatot szeretnénk látni, akkor pipáljuk ki a Document menü <=> Display in Concert Pitch opciót.

Ezt természetesen megtehetjük az általunk beállított transzponáló hangszerszólamok esetében is.

269


FINALE 2009

Tizenkettedik lecke

A szisztémák bal oldalmargótól való távolságának beállítása

A szisztémák bal oldalmargótól való távolságának beállítása: Page Layout Tool •=> Bal felső fogantyúra jobb egérgombbal kattintani •=> Helyi menü => Edit Margins ^> Edit System Margins párbeszéd­ ablak •=> Left: 100 /az első szisztéma esetén/; a második sziszté­ mától a beállítások itt láthatók).

Mentsük el munkánkat. Mentés után kezdhetjük a kottázást az eddig ismertetett beviteli módok valamelyikével. Rétegek másolása Kottázzuk le az oboa szólamának első négy ütemét, jelöljük ki a lekottázott ütemeket a Selection Tool aktív állapotában, majd kattintsunk az egér jobb gombjával valamelyik kijelölt ütemre. A megjelenő helyi menüből válasszuk a Move/Copy Layers (Rétegek mozgatása/másolása) parancsot.

A Move/Copy Layers párbeszédablakban jelöljük ki a Copy opciót és tegyünk pipát az első, Contents of Layer 1 into négyzetbe. Ennek következtében az első rétegbe beírt hangokat lemásolja a második rétegbe a program, így nem kell azt újra lekottáznunk.

270


FINALE 2009

Tizenkettedik lecke

Másolás és hangmagasság-változtatás Az előző szakasz hangjait másoljuk be a többi szólamba is. Az utolsó (fagott) szólamba történő másolás után a hangok eredeti magasságukban maradnak (az alább látható kottapélda szerint), ezért azokat át kell helyeznünk a megfelelő oktávszakaszba. Ennek megvalósítása érdekében jelöljük ki a fagott szólam első négy ütemét, majd kattintsunk valamelyik kijelölt ütemre az egér jobb gombjával, s a megjelenő helyi menüből válasszuk a Transpose parancsot (vagy kijelölés után kétszer nyomjuk meg a [8]-as billentyűt).

A kijelölt hangok megfelelő hangmagasságra helyezéséhez az alábbi beállításokra van szükség a Transposition párbeszédablakban.

Következő lépés a kürt és a klarinét alsó szólamának (második rétegének) egy tiszta oktávval mélyebbre történő transzpozíciója. Ennek végrehajtásához aktivizáljuk a második réteget (pl. a vízszintes görgetősáv bal szélén található réteg-gombok közül kattintsunk a másodikra, vagy nyomjuk meg a [Shift+Alt+2] billentyűkombinációt). Ahhoz, hogy csak a második réteg (alsó szólam) hangjait transzponálhassuk, kattintsunk a Document menü •=> Show Active Layer Only opciójára vagy nyomjuk meg a [Shift+Alt+S] billentyűkombinációt. E parancs kiadása után csak az aktív réteg hangjai lesznek láthatók, s ennek folytán szerkeszthetők. Ekkor jelöljük ki először a kürt szólam első négy ütemét, s nyomjuk meg a betűk feletti [8]-as számot (amihez sablonunkban beállítottuk az oktávval mélyebbre transzponálás nevezetű Metatool parancsot). Ugyanezt végezzük el a klarinét szólamban is, majd adjuk ki ismét az előző, Document menü •=> Show Active Layer Only parancsot, vagy nyomjuk meg a [Shift+Alt+S] billentyűkombinációt, hogy az első réteg (szólam) hangjai ismét láthatóvá váljanak.

271


Tizenkettedik lecke

FINALE 2009

Az eredményt az alábbi kottapéldán tekinthetjük meg:

Ezen ütemek esetében tehát, a másolási eljárások használatával kottaírás nélkül „írhatjuk" be a megfelelő hangokat a szólamokba. A gerendaütközéseket a későbbiekben orvosoljuk majd. Az első négy ütem hangjait megjeleníthetjük a HyperScribe Tool többcsatornás beviteli lehető­ ségével is, amelyről a következőkben olvashatunk. Előtte azonban ismerkedjünk meg a Playback Controls (Lejátszás) ikonsor, valamint a hang­ színek beállítására szolgáló Instrument List párbeszédablakkal.

272


FINALE 2009

Tizenkettedik

lecke

Lejátszás eszköz

A lejátszáshoz szükséges kezelőgombokat a Window menüből hívhatjuk elő, Playback Controls néven. Az itt látható gombok ugyanúgy működnek, mint egy hagyományos magnetofon kezelőgombjai. A ritmusérték gombra kattintva kiválaszthatjuk a mérőütés alapértékét, a mellette lévő pörgető mezőben pedig a mérőütés tempóját határozhatjuk meg (20 - 1000). Módunkban áll a leírt dallam megszólaltatásának bizonyos paramétereit is meghatározni, megváltoztatni, amennyiben megnyomjuk a hangszóró gombot. Ekkor a Playback Settings párbeszédablak tárul elénk, amelyben meghatározhatjuk többek között a lejátszandó ütemek számát, a hangerőt, stb.

A Playback Settings párbeszédablak fontosabb beállítási lehetőségei • Scrolling playback Követi a kottaképet • Base Key Velocity (Alaphangerő) A hangerő beállítása (0 - 127) • A Playback Region keretben határozhatjuk meg, hogy hol kezdje (Always Start At), illetve hol fejezze be (Stop At) a Finale a visszajátszást. Kiválaszthatunk (beírhatunk) egy konkrét ütemet (vagy annak egy ütését) a Measure utáni mezőben, megadhatjuk azt is, hogy a képernyőn éppen látható kottarészlet bal felső ütemétől (Leftmost measure), vagy a lejátszó-kurzor aktuális pontjától (Current counter setting) kezdje lejátszani a program a leírt kottát. E beállítás esetén a Finale ott folytatja a lejátszást, ahol azt abbahagyta.

• Az Observe Playback Region when saving to MIDI or audio file opció kijelölt állapotában lehetőségünk van a Playback Region keretben beállított ütemtartomány megtartására MIDI vagy Audio felvétel készítése esetén (tehát csak az itt beállított szakaszt rögzíti a program).

273


Tizenkettedik

lecke

FINALE 2009

Playback/Record Options párbeszédablak Options Amennyiben MIDI billentyűzettel játszottuk be dalla­ munkat a HyperScribe Tool segítségével, abban az esetben az Options keretben található opciók bekapcsolt állapotában úgy fogjuk visszahallani a felvett zenei anyagot, ahogy azt felvételkor játszottuk. • Play recorded key velocities A felvételkor játszott dinamika, vagyis hangerősség (minden hanghoz külön) megszólaltatása, megtartása • Play recorded note durations A felvett hangidőtartam, vagyis a ritmus megszólaltatása (megtartása) • Play recorded continuous data A felvételkor használt pedálozás és más hangzást befolyásoló elemek (például Pitch Bender = hajlítás) lejátszása (megtartása) • Play recorded tempó changes A felvett tempóváltozások megszólaltatása (megtartása) • Ignore repeats Ismétlések figyelmen kívül hagyása • Reset repeats Figyelembe veszi az ismétléseket is • Dynamics and markings Itt állítható be, hogy a Finale honnan vegye a megszólaltatásra váró dinamikai szintet. Ezt alapbeállítás szerint az első ütemből veszi a program (Chase from First Measure). Egyébként végignézi a kottát a darab eleje és a kiválasztott ütem közti szakaszon, és az ott található előadási utasítások alapján fogja visszajátszani a dallamot. Figyelembe veszi a tempó és a hangerő változásait, amelyek a darab folyamán előfordultak, így minden MIDI változó a helyes, aktuális beállítás szerint fog megszólalni. • Duration of grace notes Az előkék hangzásának hosszúságát állíthatjuk be a Set Duration gomb megnyomása után

Visszahallgatás billentyűparancsokkal [Szóköz billentyű + kattintani a megfelelő ütemre] Az aktuális ütemtől kezdve játssza le a Finale kottánkat. Egy újabb ütemre történő kattintás esetén megáll a lejátszás. [Shift + Szóköz billentyű + kattintani a megfelelő szólam egyik ütemére] Többszólamú dallam esetén az egyik szólamot az itt leírt billentyűparancs kiadása után hallgathatjuk meg. [Ctrl + Szóköz billentyű + az egér mozgatása a megfelelő hangok felett] Pásztázó lejátszás, például egy akkord hangzásának meghallgatására.

274


FINALE 2009

Tizenkettedik

lecke

MIDI hangszínek, GPO hangszerhangok beállítása A hangszínek beállítására szolgáló párbeszédablak a Window menü (vagy a MIDI/Audio menü •=> Instrument Setup) <=> Instrument List parancsának aktivizálásakor tárul elénk. Az Instrument List párbeszédablak

275


Tizenkettedik lecke

FINALE 2009

Ugyanazon dallam több szólamba történő felvételéhez (bejátszásához) kattintsunk az R oszlop­ ban azokhoz a szólamokhoz, amelyekbe a lejátszandó zenét kívánjuk rögzíteni. A szólamok aktív állapotát egy jobbra mutató fekete háromszög jelzi számunkra. Ez a bejátszási mód a mi esetünkben (vagyis az általunk kottázott Mozart mű első négy ütemé­ nek beírásakor) - amennyiben pl. a HyperScribe Tool •=> Bevitel metronómmal kottázási módot választjuk - nagyon jó megoldásnak tűnik, hiszen e kompozíció első négy üteme minden szólamban ugyanaz. Amennyiben tehát az említett beviteli lehetőség mellett döntünk, nincs más dolgunk, mint az Instrument List párbeszédablak R oszlopában mind a négy szólamot kijelölni, majd kattintani az első ütemre vagy a Playback Controls •=> Record gombjára (ekkor mind a négy szólamnál megjelenik a beviteli keret, amely azt mutatja, hogy minden szólamba egyidejűleg ugyanaz kottázható), megvárni a két ütem mérőt, s bejátszani a megfelelő hangokat, melyek az alábbiak szerint jelennek meg kottánkban:

A bejátszás megkezdése előtt érdemes a Quan­ tization Settings párbeszédablakban (amit a MIDI/Audio menüből is elérhetünk) elvégezni a szükséges beállításokat az itt látható módon, a ritmusértékek helyes megjelenése érdekében.

A második szólamok (második rétegek) hangjait a fentebb elmondottak szerint is beírhatjuk, amennyiben kiválasztjuk a második réteget (Layer 2) a View menü => Select Layer almenüjéből, vagy a vízszintes görgetősáv bal szélén található réteggombok közül a 2-es gombra kattintva, vagy a [Shift+Alt+2] billentyűkombinációval.

276


FINALE 2009

Tizenkettedik

lecke

Azonban megvalósíthatjuk mindezt úgy is, hogy az Instrument List párbe­ szédablak R oszlopának minden szólamában a második réteget aktivizáljuk (miután legördítettük a szólam neve előtt látható kis nyíl gomb megnyomásával az adott szólamot a Staff Name oszlopban). Ekkor az adott réteg előtt egy fekete háromszög, míg a szólam neve előtti R oszlopban csíkos háromszög lesz látható.

Mivel dallamunk minden szólamának mindkét rétegébe ugyanaz a zenei anyag található, ezért egyszerre is bejátszhatjuk az első négy ütem hangjait. Amennyiben az Instrument List párbeszédablak R oszlopában kijelöljük az első és a második réteget minden szólamban (az itt látható módon), akkor az általunk bejátszott zene mindkét kiválasztott rétegben megjelenik. Ezzel a lehetőséggel meggyorsíthatjuk a felvétel folyamatát, mivel így minden szólam mindkét rétegébe egyszerre (egy időben) játszhatjuk be ugyanazt a dallamot. Kiválaszthatnánk akár minden szólam minden rétegét is.

A bejátszás után az alábbi kottaképet kapjuk:

277


Tizenkettedik lecke

FINALE 2009

Következő lépés az egyes szólamok hangjainak megfelelő oktávszakaszba helyezése a Selection Tool •=> Metatool billentyűparancsaként beállított [8]-as (oktávval mélyebbre) billentyűvel, a nemrégiben elmagyarázott módon („Másolás és hangmagasság-változtatás" című rész). Amennyiben tehát egy szólamcsoport ugyanazon rétegeibe kívánunk felvételt készíteni, akkor az egyszerűbb megoldás az, ha kiválasztjuk a megfelelő réteget, pl. a View menü •=> Select Layer almenüjéből, s így játsszuk be dallamunkat (ekkor a kiválasztott rétegbe kottázhatunk minden kijelölt szólamnál). Ha legördítjük a szólam neve előtt látható kis nyíl gomb megnyomásával az adott szólamot (a Staff Name oszlopban), akkor egy zárójelben levő háromszög jelenik meg a kiválasztott réteg előtt az R oszlopban (ahogy a képen is látható), jelezve, hogy ebbe a rétegbe kottázhatunk. Ha szólamaink több rétegébe kívánjuk ugyanazt a zenei anyagot bejátszani (ahogy ezt ennél a Mozart műnél is megvalósíthattuk), akkor a megfelelő rétegeket az Instrument List dialógusablak R (Record) oszlopában jelöljük ki. • Staff Name Itt láthatjuk a szólamok nevét, amennyiben megneveztük őket (ha nem, akkor a program számozottan mutatja azokat). Használjuk ezt a lehetőséget a szólamok különféle tulajdonságainak beállítására. Ha a szólam előtti gombon lefelé mutató nyilat látunk, akkor az általunk elvégzett beállítások a szólam összes rétegét befolyásolják. Amennyiben eltérő visszajátszási beállításokat akarunk megvalósítani a különböző rétegekben, akkor kattintsunk a gombra. Ekkor a nyíl megfordul, és a Staff Name listában hat új sor jelenik meg: mindegyik réteghez (Layer) egy, plusz még egy az akkordokhoz (Chords) és az előadási utasításokhoz (Expressions). Kattintsunk még egyszer a nyíl gombra, hogy a rétegeket ismét egyetlen szólamként kezelhessük. • Layer 1-2-3-4* Chords • Expression Ezek az opciók csak akkor jelennek meg, ha rákattintunk a nyíl gombra a szólam neve mellett. Ezt a legördülő listát használjuk ahhoz, hogy meghatározzuk az egyes rétegek csatornaszámát, illetve hangszínét. • M (Mute) Amennyiben szeretnénk elnémítani valamelyik szólamot, illetve réteget, akkor kattintsunk a szólam neve után az M oszlopban. Ekkor mind a hat opció után megjelenik egy fekete négyzet (vagyis a szólam minden rétege, a beírt akkordszimbólumok, valamint az előadási utasítások is némák maradnak). Amennyiben valamely opció elől kivesszük a fekete négyzetet, akkor az adott opció meghallgatható lesz. Ekkor a szólam neve után csíkos négyzet jelenik meg (ahogy azt a képen is megfigyelhetjük). A rétegek lejátszása csak akkor valósul meg, ha az Options menü •=> Document Settings •=> Layer Options dialógusablakában a Playback opciót kiválasztottuk.

278


FINALE 2009

Tizenkettedik

lecke

• S (Solo) Amikor kattintunk a megfelelő szólam neve után az S (Solo) oszlopban, akkor egy fekete kör jelenik meg mind a hat opció után. Amennyiben az adott szólam valamelyik opcióját érvénytelenítjük a hat közül (kivesszük a fekete kört az adott rétegnél), akkor a szólam neve mellett egy csíkos kör lesz látható. Ekkor az adott szólam kijelölt rétegének (rétegeinek) visszahallgatására van lehető­ ségünk. Több szólamot és azok rétegeit is szólóztathatjuk egyszerre.

• Vol. (Volume) Az adott csatorna hangszínének hangerősségét állíthatjuk be (0-127). Amennyiben e csatorna hangszínét több szólamhoz is beállítottuk, akkor eme opció megváltoztatása mindegyiknél változást eredményez. • Pan Itt azt határozhatjuk meg, hogy a két hangszóró közül melyik oldalra kívánjuk az adott hangszín hangerősségét nagyobb mértékben átcsúsztatni. Az alapértelmezettként beállított 64-es szám középre helyezi a hangzást. Az ennél kisebb érték (0-63) balra, míg az ennél nagyobb (65-127) jobbra csúsztatja el az adott hangszín hangerősségét.

Amennyiben kottánkban Studio View nézetmódra váltunk - amely nézet a program első meg­ nyitásakor is megjelenik - , akkor a dokumentumablak bal felén láthatóvá válik minden szólam­ nál egy kis panel, amely az előbb elmondottakhoz hasonló szolgáltatást kínál az alábbiak szerint. Legfelül a hangszer nevét (pl. Corno I. II. in Eb), alatta a General MIDI-nél kiválasztott hangszín-nevet láthatjuk, amelyet a lefelé mutató nyíl gombra kattintva meg is változtathatunk az elénk táruló palettában. R (Record = felvétel), S (Solo), M (Mute = némítás). Az adott szólam hangerejét (Vol.) a hangerő-szabályozó csúszkával, a hangerő jobbra (R) vagy balra (L) mosását (Pan.) pedig az L - R gombocskával szabályozhatjuk.

279


Tizenkettedik

lecke

FINALE 2009

• Instrument Amennyiben legördítjük az Instrument listát a nyíl gombra kattintva, akkor az minden előzetes beállítás nélkül az itt látható lehetőségeket tartalmazza (New Instrument, None, Instrument 1). A New Instrument-ve kattintva megjelenik az Instrument Definition dialógusablak (amellyel hamarosan megismerkedünk), ahol lehetőségünk van a hangszíneket és az ahhoz tartozó csatornákat meghatá­ rozni az adott szólamhoz vagy annak valamely rétegéhez. A létrehozott hangszí­ nek megjelennek a szólam vagy a réteg neve mellett. Egy már beállított hangszín másik szólamnál történő kiválasztása esetén automatikusan megjelennek a hang­ színhez kapcsolt beállítások is. A None opció választásakor nem rendelünk az adott szólamhoz hangszínt, az Instrumentl pedig az alapértelmezettként beállított (Acoustic Grand Piano) hangszínt jelenti, annak megnevezése nélkül (amennyiben nem nevezzük el kiválasztott hangszíneinket, akkor a program Instrumentl, Instrumentl, stb. névvel látja el azokat). Hangszínek szerkesztéséhez, törléséhez, elnevezéséhez válasszuk a View by Instruments opciót.

• Chan. Itt láthatjuk a MIDI csatornák számát a szólamok vagy a rétegek mellett. Összesen 64 csatorna áll rendelkezésünkre (vagy 32, ha a MIDI interfész egy 32 bit-es kártya). Kattintsunk a számra és írjuk be az új csatorna számát, ha meg kívánjuk változtatni azt. Ha egyetlen hangszínt több szólamhoz rendeltünk hozzá, akkor a hangszín csatornaszámának megváltoztatása az egyik szólamnál a többi szólamban is automatikusan megvalósul. Ha azt akarjuk, hogy egy szólamnak független csatornája legyen, akkor azt önálló csatornán, önálló hangszínként határozzuk meg.

• Prog. A beállított General MIDI hangszín programszámát mutatja. Ez a szám határozza meg a szintetizátor hangszín számát minden szólamban vagy rétegben. Erinek szerkesztése érdekében kattintsunk a számra és írjuk be az újat. Ha ezt a hangszínt több szólamhoz is beállítottuk, akkor ennek megváltoztatása mindegyiknél változást eredményez. Ha jobban szeretnénk a saját MIDI beállításainkat használni mindegyik MIDI csatornánál, akkor figyelmen kívül hagyhatjuk a Prog. oszlop beállításait. A Finale csak akkor továbbítja ezen beállításokat, ha a Send Patches Before Play opció van kiválasztva az Instrument List dialógusablakban.

• GM A General MIDI hangszínek beállítását teszi lehetővé. A GM oszlop valamely hangszín-mezőjének nyíl gombjára kattintva előhozhatunk egy olyan legördülő listát, amely tartalmazza a hangszínek teljes listáját (mind a 128 hangszínt). Válasszuk ki a megfelelőt, amelynek neve ekkor megjelenik a GM mezőben.

A General MIDI hangszínek teljes listáját a következő oldalon lévő ábrán láthatjuk:

280


FINALE 2009

Tizenkettedik

lecke

Eljött az idő, hogy létrehozott szólamainkhoz hozzárendeljük a megfelelő hangszíneket. Ehhez először ismerkedjünk meg az Instrument Definition párbeszédablak beállítási lehetőségeivel. Az Instrument Definition párbeszédablak Ezt a párbeszédablakot használhatjuk új hangszí­ nek létrehozására és a meglévők módosítására. • Instrument Name Az Instrument Name mezőbe mindig gépeljük be a General MIDI legördülő listájából kiválasztott hangszín nevét (vagy az általunk használt szólam­ nevet), mivel az - a kiválasztást követően - nem jelenik meg automatikusan ebben a mezőben, valamint az Instrument List párbeszédablak Instrument oszlopában sem. • Channel Ide kell beírni annak a csatornának a számát, amelyet a kiválasztott hangszer visszajátszáskor használni fog. A tizedik csatornához minden esetben valamilyen ütőhangszert (dob) válasszunk. • Patch Itt választhatjuk ki azt a beállítást, ami alkalmazkodik az általunk használt MIDI hangszín beállításaihoz. (Ennek ellenőrzésére nézzük meg MIDI hangszerünk leírását.)

281


Tizenkettedik

lecke

FINALE 2009

• Program Change A megfelelő hangszín számát adhatjuk meg, ami egyébként automatikusan megjelenik a General MIDI menüben található hangszín kiválasztása után. • General Midi Ebből a legördülő listából választhatjuk ki (a 128 hangszín közül) az alkalmazni kívánt hangszínt (a hangszer elnevezése alapján).

Hangszínek hozzárendelése szólamokhoz Gördítsük le a Staff Name oszlopban a kürt (Corno) szólamot, hogy szerkeszthetővé váljanak a szólam rétegei (az első és a második réteg). MIDI hangszínek beállításánál nem lenne szükség az azonos hangszínnel rendelkező szólamok mindkét rétegéhez külön MIDI csatornát beállítani, azonban ezt célszerű megtenni, mivel a Finale 2009-es verziója lehetővé teszi, hogy a beállított csatornákhoz élethűbb hangokat rendeljünk. Kattintsunk az Instrument oszlop •=> Layer 1 legördíthető listájára, és válasszuk a New Instrument opciót. Ekkor elénk tárul az Instrument Definition párbeszédablak, ahol az alább látható beállításokat végezzük el. Az első rétegnél az Instrument Name mezőbe írjuk a Corno I (bal ábra), majd a második rétegnél a Corno II (jobb oldali ábra) hangszernevet. A Channel utáni mezőbe ne felejtsük el a megfelelő csatorna számát beírni. Végül a General MIDI legördíthető listából válasszuk a kürt hangszínt.

Ezután gördítsük vissza a Staff Name oszlopban a kürt szólam listáját. Amennyiben egy szólam rétegeihez különböző hangszíneket rendelünk, vagyis több csatornát állítunk be, akkor az Instrument oszlopban az adott szólam után a Mixed szó látható.

Ezeket a beállításokat végezzük el a többi szólamban is a fentebb elmondottak alapján. Az Instrument Definition párbeszédablak Instrument Name utáni mezőjébe mindig az adott hangszer nevét írjuk, s ami a legfontosabb, hogy a Channel utáni számot minden alkalommal írjuk át a megfelelőre (a négy dupla szólam számára 8 csatornát kell létrehoznunk). Amennyiben mindent az elmondottak alapján végeztünk, akkor az alábbi beállítások láthatók, miután az Instrument List párbeszédablak •=> View hy Instruments opciójára kattintunk.

282


FINALE 2009

Tizenkettedik

lecke

• View by Instruments Eme opció kiválasztása esetén megtekinthetjük, hogy melyik szólamhoz (pl. Clarinetto I. II. in Bb), illetve annak melyik rétegéhez (Ll, L2) milyen elnevezést (Instrument oszlop), milyen MIDI hangszínt (GM oszlop) rendeltünk hozzá, milyen csatornaszámon (Chan. oszlop). Az Instrument oszlopban az Instrument Definition párbeszédablak <=> Instrument Name mezőjébe beírt elnevezés jelenik meg. • View by Staves Eme opció kiválasztása esetén az Instrument List párbeszédablakban levő információk a Staff Tool-ban létrehozott szólamok szerint jelennek meg. • Edit Instrument gomb Válasszunk ki egy hangszínt az Instrument, a Prog. vagy a Chan. oszlopban (jelöljük ki az említett opciók valamelyikét), majd kattintsunk erre a gombra, hogy szerkeszthessük, illetve megváltoztathassuk az addigi hangszín-beállításainkat. • New Instrument gomb Ez a gomb csak akkor jelenik meg, ha a View by Instrument opció van kiválasztva. Erre kattintva új hangszínt állíthatunk be. • Send Patches Before Play Ezt az utasítást választva a Finale kitöröl minden MIDI csatorna és Patch konfigurációt, amit beállítottunk a MIDI hangszeren, és az Instrument List dialógusablakban levő beállításokat használja lejátszáskor. • Auto-create Instruments Ez az opció csak a View by Staves kiválasztásakor jelenik meg. Aktivizálása esetén a Finale automatikusan hozzárendel minden újonnan létrehozott szólamhoz (amelyet a Staff Tool •=> New Staves parancsával állíthatunk elő) egy elnevezést (Instrument I, Instrument 2, stb.), ugyanazon csatornaszámon, ugyanazon hangszínnel. Ezeket szükség esetén meg is változtathatjuk, ha rákattintunk a View by Instruments rádiógombra és elvégezzük a szükséges beállításokat. Ha ez az opció nincs kiválasztva, akkor minden szólamhoz ugyanazt az elnevezést rendeli - a szólam létrehozásakor - a program (Instrument 1).

283


FINALE 2009

Tizenkettedik lecke

Élethűbb GPO ÍGarritan Personal Orchestrai hangszerhangok hozzáadása szólamainkhoz

Válasszuk a MIDI/Audio menü •=> Instrument Setup •=> VST Instruments [Ctrl+Alt+I] opcióját. A felbukkanó VST Instruments párbeszédablak legfelső legördülő listájában kattintsunk az Instruments far Finale 2009 opcióra. 16 csatornáig a legfelső legördülő listában tudjuk beállítani a szükséges GPO hangokat. Amennyiben 16 csatornaszámnál többre lenne szükségünk, abban az esetben a következő legördülő listá(ka)t is igénybe kell vennünk, azonban a beállítási folyamat azoknál is az alábbiak szerint történik. Az Edit gomb megnyomásakor elénk tárul a Garritan Aria far finale* párbeszédablak, amely lehetővé teszi, hogy a Fináléban létrehozott csatornákhoz hozzárendelhessük a Finale Garritan hangjait (ezek tartalmazzák azokat a valósághűbb hangszerhangokat, amelyről már említést tettem, s amit majd hallani is fogunk hamarosan). Kattintsunk az első oszlop 01-es csatorna empty (üres) kifejezésére, majd a megjelenő menükből válasszuk a beállítani kívánt hangszer­ hangot. Ekkor a kiválasztott hangszerhang neve megjelenik az adott mezőben. Itt arra kell csak figyelnünk, hogy a szólamokhoz beállított csatornáknak megfelelően rendeljünk hangokat szóla­ mainkhoz.

Amennyiben azt szeretnénk, hogy az itt beállított, élethűbb hangok legyenek hallhatók visszajátszáskor, akkor a MIDI/Audio menü •=> Play Finale through VST opcióját válasszuk. A VST (Virtual Studio Technology) egy audio beépülő-modul, amit a Steinberg cég fejlesztett ki a Cubase program számára. Most lássuk a lekottázandó részletet:

284


FINALE 2009

Tizenkettedik

285

lecke


Tizenkettedik lecke

FINALE 2009

286


FINALE 2009

Tizenkettedik lecke

287


Tizenkettedik lecke

FINALE 2009

Mentés hangállományba A Finale 2009 lehetővé teszi, hogy a lekottázott zene hangjainak beállítását követően elmentsük azt valamilyen hangállományba. A program három lehetőséget kínál ennek megvalósítására.

Mentés MIDI fájlként

Kattintsunk a File menü •=> Save As opciójára, s a megjelenő Save As párbeszédablak Fájlnév típusa legördülő listából válasszuk az itt látható MIDI File lehetőséget.

Mentés MP3 és WAV formátumokba - MIDI beállítás esetén Amennyiben a MIDI/Audio menüből a Play Finale through MIDI opciót választjuk, akkor a File menü •=> Export to Audio File parancsának aktivizálásakor elénk tárul a Save As Audio File dialógusablak, ahol lehetőségünk van darabunkat Audio (wav) és 128 kbps-os tömörítettségű MP3 fájlként elmenteni a beállított MIDI hangszínek szerint.

Mentés WAV formátumba - VST beállítás esetén Amennyiben a MIDI/Audio menüből a Play Finale through VST opciót választjuk, akkor a File menü •=> Export to Audio File parancsának aktivizálásakor elénk tárul a Save As Audio File dialógusablak, ahol lehetőségünk van darabunkat Audio (wav) fájlként elmenteni a beállított élethűbb Garritan hangok szerint. E hangok elmentésekor a Finale csak a WAV formátumot ajánlja fel számunkra, vagyis a MIDI/Audio menü >=> Play Finale through VST beállítás az MP3 hangállományba való mentést nem támogatja. Azt tudnunk kell, hogy a WAV formátum a digitális audioállományok egyik adatformátuma. Szemben az MP3 és más adatformátumokkal, a WAV formátum általában nem tömöríti az audioadatokat, így az általános hangállományok (Audio fájlok) méretben sokkal nagyobbak a tömörített (MP3) hangállományoknál, azonban a legalkalmasabbak arra, hogy CD-re írva meghallgathatók legyenek hétköznapi CD-lejátszókban is.

288


FINALE 2009

Tizenkettedik

A kotta egy részletének mentése

lecke

hangállományba

Meghatározhatjuk, hogy a leírt alkotás mely részletét kívánjuk hangállományba menteni. Kattintsunk a Playback Controls eszközpaletta Playback Settings (Hangszóró) gombjára, s a felbukkanó Playback Settings párbeszéd­ ablakban pipáljuk ki az itt látható Observe Playback Region when saving to MIDI or audio file opciót, amivel arra utasítjuk a Finálét, hogy az itt megadott ütemtartományt rögzítse a kívánt formátumban.

Lejátszási esemény hozzárendelése előadási utasításhoz Aktivizáljuk az Expression Tool-t megjelenítendő előadási utasításunk beírásához. Kattintsunk duplán az első ütemre, az elénk táruló Expression Selection dialógusablakban válasszuk a Tempo Marks lehetőséget. Az előadási utasításokat tartalmazó mezőben szükség esetén jelöljük ki az Adagio kifejezést (kattintsunk rá), majd nyomjuk meg a Duplicate, végül az Edit gombot. A felbukkanó Expression Designer •=> Text szövegbeviteli mezőjében írjuk át kijelölt állapotban lévő Adagio szövegünket az alkalmazni kívánt Menuetto I. kifejezésre, és kattintsunk a Playback fülre. Itt tudunk lejátszási eseményeket hozzárendelni beírt jeleinkhez, kifejezéseinkhez - a már tanult módon - az alábbiak szerint. A Type legördülő listából válasszuk a Tempo, a mellette lévő legördíthető listából pedig a Quarter Note (Negyed érték) opciót. A Set to value mezőbe írjunk 90-et, majd térjünk vissza a Main fülre. Itt a Description (Leírás) utáni mezőben jelöljük ki az egyenlőségjel utáni karaktereket és írjuk át azt az előadási utasításunkhoz hozzárendelt 90-es számra, ahogy itt látható. Végül nyomjuk meg az OK parancsgombot.

289


Tizenkettedik lecke

FINALE 2009

Artikulációs jelek megjelenítése rétegek alkalmazása esetén Kottázzuk le darabunk fennmaradó ütemeit a számunkra legszimpatikusabb beviteli eszköz segítségével (a 20. ütemig). írjuk be a kötőíveket a Smart Shape Tool ^> Slur eszközével. Az artikulációs jelek beírását a harmadik ütembe az alább elmondottak szerint végezzük el. Kattintsunk az Articulation Tool-ra, majd a harmadik ütem első hangjára. Ekkor megjelenik az Articulation Selection párbeszédablak. Szükség esetén jelöljük ki a használni kívánt 'staccato' jelet (kattintsunk rá), és nyomjuk meg az Edit gombot. Az Articulation Designer párbeszédablak •=> Positioning keretének •=> Position legördülő listájából válasszuk az Autó Note/Stem Side opciót, OK, majd Cancel. A Metatool technika segítségül hívásával jelenít­ sük meg a megfelelő artikulációs jelet a harmadik ütem hangjain. Az [l]-es billentyű nyomva tartása közben kerítsük körbe minden szólamban a har­ madik ütemet (első kottapélda), majd engedjük fel az egér gombját és a 'staccato' jelhez hozzá­ rendelt [l]-es billentyűt. Szólamlisták létrehozása Mivel hamarosan megpróbálkozunk partitúránkból szólamokat létrehozni (szólamkivonatokat készíteni), célszerű a következő beállításokat elvégezni. Amikor egy partitúrából szólamokat készítünk, akkor azt szeretnénk, hogy a Tempójelzések minden szólamkivonatban megjelenjenek, míg a partitúrában csak a legfelső szólam fölött legyenek láthatók. Ahhoz, hogy ezt ne utólag kelljen minden szólamhoz kiírni, az alábbi lehetőségeink vannak ezek beállítására. Jelenítsük meg az Expression Selection dialógusablakot, és kattintsunk a Tempó Marks kijelölt állapotában az Edit Categories gombra, majd a felbukkanó Category Designer párbeszédablak alján található Score List legördülő lista melletti Edit gombra. Ekkor megjelenik a Score Lists párbeszédablak, amely lehetőséget ad szólamlisták létrehozására és szerkeszté­ sére, amelyeket pl. a Tempójelzések megjelenítésére használ­ hatunk. • Edit Itt választhatjuk ki - a legördülő listából közvetlenül a már létrehozott szólamlisták közül - az alkalmazni vagy szerkeszteni kívánt szólamlistát. • Name Új szólamlista elnevezésére szolgáló mező. Jelöljük ki a Score List 1 kifejezést és írjuk át a kívánt szólamlista nevére, majd jelöljük be az alatta található mezőben a beírt szólamcsoporthoz hozzárendelni kívánt szólamokat (amelyek a Staves alatt láthatók). Itt tudjuk tehát meghatározni - mind a partitúrában (Score), mind pedig a szólamkivonatokban (Part) -, hogy az adott előadási utasítás-fajta (pl. Tempójelzések) hol jelenjenek meg.

290


FINALE 2009

Tizenkettedik

lecke

• Score • Part • Staves A kottában szereplő minden szólam neve (amennyiben elneveztük szólamainkat) megjelenik a Staves alatti oszlopban. A Score (,,Partitúra"-kotta) és a Part (Szólamkivonatok) oszlopokban jelölhetjük be (külön a partitúra és külön a szólamkivonatok számára), hogy bizonyos szólamok­ hoz tartozzon-e előadási utasítás, vagy sem. „ Üres mező": Nem jeleníti meg a kiválasztott előadási utasítást; „X": Mutatja a kiválasztott dinamikai jelet, illetve előadási utasítást. • Top Staff • Bottom Staff* CheckAll Staves Ha mindenképpen meg akarunk jeleníteni egy előadási utasítást vagy dinamikai jelet abban a szólamsorban, amibe elméletileg nem tettünk, akkor itt jelöljük ki (az előzőekben elmagyarázott módon) a Top Staff (Legfelső szólam) vagy a Bottom Staff (Legalsó szólam) vagy a Check Ali Staves (minden szólam) lehetőséget, hogy a kiválasztott előadási utasítás vagy dinamikai jel mindenképpen megjelenjen az adott szisztéma felső vagy alsó vagy az összes szólamsorában. Amennyiben olyan szólamkivonatot is szeretnénk létrehozni, amely több szólamsort (mondjuk egy hangszercsoport minden szólamát magában foglalja), és azt akarjuk, hogy a létrehozott szólamkivonatok legfelső szólama fölött legyen csak látható az adott tempójelzés, akkor az itt látható beállításokat végezzük el a Score Lists párbeszédablakban. Vagyis a Top Staff opciót jelöljük be, így akárhány szólamból álló kivonatot is állítunk össze, a megfelelő tempójelzés mindig csak a legfelső szólam fölött jelenik meg. Végül nyomjuk meg a paletta OK gombját. Ekkor az új név bekerül az Edit mezőbe. Szólamlisták létrehozásáról már a kilencedik leckében is említést tettem, a dinamikai jelek beírásával kapcsolatosan. Amennyiben az Expression Se­ lection dialógusablakban a Dyna­ mics (Dinamikai jelek) kategóriát választjuk, lehetőségünk van az Assign gomb melletti legördülő listából kiválasztani, hogy a beírás­ ra váró dinamikai jel mely szóla­ mokban legyen látható. Ahogy ez a kottapélda mutatja, előfordulhat, hogy jelünket nem minden szólam­ sorba szeretnénk elhelyezni. Ilyenkor az Assign utáni legördülő listából válasszuk az Assign to Staves opciót, minek hatására meg­ jelenik az Assign to Staves pár­ beszédablak, ahol pontosan meg­ határozhatjuk, hogy jelünk melyik szólamsorban jelenjen meg. Érdemes ezeket a beállításokat valamilyen névvel is ellátni, a Name alatti mezőben található kifejezés átírásával, ugyanis ez a beállítás bekerül majd az Assign legördülő listájába, s ha legközelebb szükségünk lesz rá, ott

291


FINALE 2009

Tizenkettedik lecke

egyből kiválaszthatjuk azt. A 20. ütem erese, kifejezésének elhelyezése érdekében készítsünk még egy szólamlistát. Válasszuk az Expression Selection párbeszédablak Expressive Text (Előadásmódra vonatkozó utasítások) kategóriát (jelöljük ki), majd az Assign legördülő listájából válasszuk a már említett Assign to Staves opciót. Az azonos nevű párbeszédablakban - új szólamlistánk létrehozása érdekében - kattintsunk a New gombra. A Name alatti mezőben megjelenő kifejezésünket (kijelölés után) írjuk át új szólamlistánk nevére (Ob. - Clar. - Fag.), jelöljük ki a felsorolt szólamokat (tegyünk 'x'-et az oboa, klarinét és fagott szólamnevek elé), majd nyomjuk meg az OK gombot. Amennyiben újra az itt beállított szólamokhoz kell valamilyen dinamikai jelet, vagy előadásmódra vonatkozó utasítást elhelyezni, csak kattintsunk rá az Assign legördülő listájában, mivel ez a létrehozást követően ott is megjelenik. Az első ütem esetében a 'forte 'jelet az összes szólamba ki kell írnunk, így a jel beírásakor az Assign menüből az Assign To Ali Staves opciót válasszuk. Amennyiben a dinamikai vagy egyéb jeleket a Metatool technika segítségével kívánjuk megjeleníteni, akkor nincs más dolgunk, mint a jelhez hozzárendelt billentyű nyomva tartása közben (ami esetünkben az [5]-ös billentyű) kattintani a kívánt ütemre (hang­ ra). Több szólam esetén kerítsük körbe a megfelelő szólamok megfelelő hangjait az [5]-ös billentyű nyomva tartása köz­ ben, az itt látható példa szerint. Miután felengedtük az egér gombját és az [5]-ös billentyűt, láthatóvá válik a beírt dinamikai jel, melyek kijelölt állapotban a megfelelő helyre pozícionálha­ tok (a nyíl billentyűk segítségé­ vel, vagy vonszolással). Következő lépés az ismétlőjelek beírása a Repeat Tool segítsé­ gével.

Szólamok másolása Mivel a darab a 21. ütemtől megegyezik az induló nyolc ütem zenei anyagával, így célszerű azt az említett ütemtől bemásolni. Ezt a Selection Tool-led valósíthatjuk meg, a másolni kívánt szakasz kijelölését követően. Ennek érdekében kattintsunk duplán valamelyik szólamban az első ütemre (ekkor az első ütem minden szólamsorban kijelölésre kerül), majd a [Shift] billentyű nyomva tartása közben a nyolcadik ütembe (bármelyik szólamsorban). A másolásra szánt szakasz kijelölt állapotában kattintsunk valamely szólamsor 21. ütemére a [Ctrl+Shift] billentyűk lenyomott állapotában. Ekkor elénk tárul az Edit Filter párbeszédablak, ahol lehetőségünk van a másolni nem kívánt elemek letiltására. Esetünkben nincs szükség a tempóutasítás (Menuetto I.) megjelenítésére, így annak másolását célszerű letiltani ebben az ablakban, ezért a megjelölt opció elől vegyük ki a pipát.

292


FINALE 2009

Tizenkettedik

lecke

A kottaszár hosszúságának módosítása Érdemes a szárak hosszúságát is megváltoztatni, vagyis megrövidíteni azokat, hogy a szólam­ sorok közötti távolságot ne kellejen olyan nagy mértékben megváltoztatni. A szárak hosszúságát a Document menü •=> Document Options [Ctrl+Alt+A] ^> Stems párbeszédablak felső két mezőjében szabályozhatjuk. írjuk át a felső, Normál Stem Length utáni mezőben található számértéket az itt látható értékre, majd nyomjuk meg az OK gombot.

Következhet az egyenletes hangelrendezés megvalósítása. Aktivizáljuk a Selection Tool-t, majd nyomjuk meg a [Ctrl+A] billentyűparancsot, vagyis jelöljük ki a teljes darabot. Válasszuk a File menü Load Library opcióját, s a megjelenő párbeszédablakban kattintsunk kétszer a Music Spacing mappára, majd a mappában található öt fájl közül a legfelső, Fibonacci Spacing fájlra (Ez a fájl tartalmazza a ritmusértékekhez hozzárendelt, a hangok legsűrűbb elrendezését biztosító távolságokat). Végül nyomjuk meg a betűk feletti [4]-es számot (a már elmagyarázott Apply Note Spacing hangelrendezési parancs végrehajtása érdekében). A hangok egyenletes elrendezé­ sét követően ajánlatos a [Ctrl+U] billentyűparancsot is megnyomnunk, vagyis utasítanunk programunkat az elrendezés frissítésére.

A szólamsorok közötti távolság megváltoztatása Aktivizáljuk a Staff Tool-t, kattintsunk a Staff menü •=> Respace Staves opciójára. A megjelenő Respace Staves párbeszédablak •=> Distance Between Staves keretének •=> Set To mezőjébe írjunk -85-öt, majd nyomjuk meg az OK gombot. Ekkor azonban még lesznek olyan szólamsorok, amelynek hangjai (a szárak és a legato kötő ívek miatt) ütköznek egymással. Ismerkedjünk meg a szólamsorok távolságának csak egy adott szisz­ témában történő módosítási lehetőségével.

293


Tizenkettedik

lecke

FINALE 2009

Optimalizálás szólamsorok eltávolítása nélkül Amennyiben meg akarjuk változtatni egyes szisztémákban a szólamsorok közötti távolságot (Staff Tool •=> Staff menü •=> Staff Usage), akkor az adott szisztémát optimalizálni kell. Ezt a Page Layout Tool segítségével valósíthatjuk meg. Aktivizáljuk tehát a Page Layout Tool-t, majd kattintsunk a második szisztéma margóvonalának bal felső sarkában található fogantyúra az egér jobb gombjával. Az elénk táruló helyi menüből válasszuk az Optimize Staff Systems opciót. A felbukkanó Staff System Optimization párbeszédablakban az itt látható beállításokat végezzük el, vagyis vegyük ki a pipát az Action keret •=> Remove empty staves opció elől (ha nem akarunk üres szólamsorokat is eltávolítani), majd nyomjuk meg az OK gombot. Ekkor tulajdonképpen nem történik semmi, csak az optimalizálás parancs - adott szisztémára történő érvénye­ sítése - lehetővé teszi, hogy csak a kijelölt szisztéma szólam­ sorai közötti távolságot változtassuk meg, függetlenül a többitől.

Amennyiben most kattintunk a Staff Tool-ra, akkor a szólamsor elején megszokott egy fogantyú helyett kettő lesz látható, jelezve, hogy ez a szisztéma optimalizálva van. Jelöljük ki a mozgatni kívánt szólamsor alsó fogantyúját, majd válasszuk a Staff menü •=> Staff Usage opcióját, vagy használjuk a fel-le nyíl billentyűket a szólamsor mozgatásához.

A Staff Usage párbeszédablak •=> Distance From Top mezőjébe írjunk -270-et, hogy a harmadik és negyedik szólamsorok hangjai ne keresztezzék egymást. Tegyünk ugyanígy a harmadik és a negyedik szisztémával is. Optimalizáljuk a harmadik és negyedik szisztémát (szólamsorok eltávolítása nélkül, az előző módon), majd a megfelelő szólamsor (mindkét szisztémában a negyedik) alsó fogantyújának kijelölése után a szólamsorok közötti távolságot módosítsuk (az előző paraméterek szerint) a Staff menü •=> Staff Usage parancsával, vagy a [4.] nyíl billentyűvel.

A szólamsorok közötti távolság

megváltoztatása

A Plug-ins menü •=> Scoring and Arranging <=> Verticai Collision Remover parancsával olyan szólamsorok között módosíthatjuk automatikusan a távolságot, melyeknek bizonyos - a hetedik leckében leírt - elemi ütköznek egymással vagy a szólamsorokkal. Bővebben a hetedik lecke „A szólamsorok közötti távolság automatikus módosítása " című részben olvashattunk erről a rendkí­ vül hasznos lehetőségről, melyet itt is remekül alkalmazhatunk.

294


FINALE 2009

Tizenkettedik

lecke

Manage Parts •=> Szólamok kezelése

Ez a párbeszédablak lehetőséget teremt szólamkivonatok létrehozására, vagyis a partitúrában található szólamok megjelenítésére, eltávolítására, testreszabására, valamint különféle szólam­ összeállítások megalkotására. A Generate Parts gomb megnyomásakor a Linked Parts mezőben megjelenő szólamok csatolva lesznek a partitúrához, ami azt jelenti, hogy a partitúra tartalmát intelligens módon összekapcsolja a program a szólamkivonatok tartalmával. Ezáltal a partitúrá­ ban történő bizonyos módosítások a szólamkivonatokban is végrehajtásra kerülnek, s ez bizonyos esetekben fordítva is megvalósul. A bal oldali Linked Parts mezőben - a Generate Parts gomb megnyomását követően megjelenik minden, a partitúrában található szólam. A középső, Staves and Groups in Part mezőben láthatóvá válik minden szólam, amit a Linked Parts mező kijelölt szólamához, csoportjához hozzárendeltünk, vagy amit az eredetileg tartalmazott (alap esetben a saját szólama jelenik meg). A harmadik, Available Instruments a rendelkezésre álló szólamokat sorolja fel. E szólamokat kijelölés után hozzárendelhetjük (az Add to Part gombra kattintva) bármelyik, a Linked Parts mezőben kijelölt szólamhoz. E szólam ekkor a Staves and Groups in Part mezőbe kerül. így új szólam-összeállításokat tudunk létrehozni, s azok sorrendjét is meghatározhatjuk a Move Up (mozgatás fölfelé) vagy Move Down (mozgatás lefelé) gombokkal. Szükség esetén el is távolíthatjuk a kijelölt szólamo(ka)t a Remove from Part gomb megnyomásával. Ekkor az visszakerül az Available Instruments mezőbe. Generate Parts A létrehozott szólamok megjelenítése a Linked Parts (Csatolt szólamok) mezőben. New Part Új szólam létrehozása, melyet az Edit Part Name gomb megnyomásakor megjelenő párbeszéd­ ablakban nevezhetünk el. Ehhez az újonnan létrehozott szólamhoz a rendelkezésre álló szólamok közül - az Available Instruments mezőből - bármelyik ott kijelölt szólamot hozzárendelhetjük (az Add To Part gombra kattintva), s így új szólam-összeállításokat határozhatunk meg. Delete Part Az adott szólamkivonat kezelését (megjelenését) töröljük, maga a szólam a partitúrában termé­ szetesen érintetlen marad.

295


Tizenkettedik lecke

FINALE 2009

Part Creation Preferences A Part Creation Preferences párbeszédablakban az alábbi lehetőségek beállítására nyílik lehető­ ségünk a szólamkivonatok tekintetében: • Create multimeasure rests Ez az opció kijelölt állapotban a szólamban található üres ütemek összevonását teszi lehetővé. Az összevont ütemek szerkesztése érdekében kattintsunk a Multimeasure Rests gombra. • Apply Beat, Note, Time Signature Spacing A következő három opció a hangok térköz-értékeinek elrendezésére szolgál, melyekről az ötödik leckében olvashattunk. • Copy Spacing from Score Válasszuk ezt az opciót, ha ugyanazokat a térköz-értékeket kíván­ juk alkalmazni szólamkivonatainkban is, mint amit a partitúrában beállítottunk. A Music Spacing Options gomb megnyomásakor elénk táruló párbeszédablakban dönthetünk arról, hogy a Finale hogyan kezelje a zenei térközöket. • Fit _ measures per system Ezzel a paranccsal az ütemek soronkénti elrendezésére van lehetőségünk. Itt adhatjuk meg, hogy hány ütem kerüljön egy szisztémába (sorba). • Treat multimeasure rests as one measure Az összevont ütemeket egy ütemként kezeli a program. • Space System Evenly Ez a parancs a szisztémák oldalakon való elosztásának egyenletes elrendezését teszi lehetővé. Amennyiben a Page Formát for Parts párbeszédablak beállításai szerint szeretnénk megjelení­ teni szólamkivonatainkat, akkor ezt az opciót nejelöljük ki. • Page Formát for Parts A Page Formát for Parts párbeszédablakban állíthatjuk be egységesen a lap méretét, az oldal­ margók és a szisztémamargók paramétereit, a szisztémák és az oldalakon megjelenő elemek százalékos nagyságát, a szisztémák közötti távolságot, valamint a jobb és bal oldalakra vonat­ kozóan pl. a kötésmargók nagyságát. Szükség esetén a Page Formát for Parts párbeszédablak beállításainak érvényesítését a Page Layout Tool "=> Page Layout menü •=> Redefine Page megfelelő parancsaival aktivizálhatjuk (lásd a Page Formát for Score párbeszédablak című részt a második leckében). Specifv voicing * Edit Voicing Itt határozhatjuk meg, hogy a program a partitúra (Score) egy szólamsorának (Staff) rétegeiből, illetve akkordjaiból milyen tartalmú szólamkivonatot (Part) készítsen. Ennyi ismeret birtokában nekiláthatunk létrehozni az egyes szólamokat, az alább leírtak alapján.

296


FINALE 2009

Tizenkettedik

lecke

Szólamkivonatok létrehozása csatolással Kattintsunk a Document menü Manage Parts parancsára, s a felbukkanó Manage Parts párbeszédablakban nyomjuk meg a Generate Parts gombot. Ekkor a szólamok megjelennek a Linked Parts mezőben. A legfelső, Corno I. II. in Eb szólam kijelölt állapo­ tában kattintsunk az Edit Part Name gombra, majd nevezzük át szólamunkat (Corno I. in Eb). Nyomjuk meg az Edit Voicing gombot, s az elénk táruló ablak­ ban, az Ali notes in Layer utáni legördülő listából válasszuk a képen látható l-es réteget. Ekkor a Finale az egy szólamsorba lekottázott két réteg közül csak az első réteg (a Corno I.) hangjait jeleníti meg ebben a szólamkivonatban. Ezután - egy új szólam létrehozása érdekében - kattintsunk a Manage Parts párbeszédablak New gombjára, melynek következtében új szólamunk Part 5 néven bekerül a Linked Parts mezőbe. A Part 5 kijelölt állapotában az Edit Part Name gomb megnyomásakor megjelenő ablakban nevezzük el új szólamunkat (Corno II. in Eb). Jelöljük ki az Available Instruments mezőben a Corno I. II. in Eb szólamot és nyomjuk meg az Add To Part gombot. Ekkor ezt a szólamot hozzárendeltük az előbb létrehozott szólamunkhoz, lehetőséget biztosítva a második réteg (a Corno II.) szólamának létrehozására. Az Edit Voicing gomb megnyomásakor megjelenő ablak Ali notes in Layer legördülő listájából most válasszuk a 2-es réteget és nyomjuk meg az OK gombot.

Ezt a munkafolyamatot végezzük el a többi szólamnál is. Ekkor a Manage Parts párbeszédablak Linked Parts mezője az itt látható szólamokat tartalmazza. Minden második szólamnál, az Edit Voice gomb megnyomásakor elénk táruló párbeszédablak Ali notes in Layer utáni legördülő listájából a 2-es réteget válasszuk.

Következő lépés a szólamok megjelenésével kapcsolatos beállítá­ sok megvalósítása a Part Creation Preferences párbeszédablakban, amit az azonos nevű gombra kattintva érhetünk el. Végezzük el az itt látható beállításokat.

297


FINALE 2009

Tizenkettedik lecke

A Page Formát for Parts dialógusablakot az alábbiak szerint töltsük ki:

Szükség esetén a Page Formát for Parts párbeszédablak beállí­ tásainak érvényesítését a Page Layout Tool •=> Page Layout menü •=> Redefine Page megfe­ lelő parancsaival aktivizálhatjuk (lásd a Page Formát for Score párbeszédablak című részt a második leckében).

Szólamok kiválasztása, szerkesztése, nyomtatása

Végül érvényesítsük beállításainkat a Manage Parts párbeszédablak OK gombjára kattintva. A létrehozott szólamok megjelennek a Document menü ^> Edit Part almenüjében is, lehetőséget biztosítva az összekapcsolt (csatolt) szólamok kiválasztására, melyeket a következő billentyű­ parancsokkal is megjeleníthetünk.

[Ctrl+Altf.] Következő rész [Ctrl+Altf,] Előző rész [Ctrl+Alt+Ü] Utoljára nézett rész

Az összekapcsolt (csatolt) szólamok a Print (Nyomtatás) párbeszédablakban is megje­ lennek, ahol lehetőség van azok egymástól független kinyomtatására.

298


FINALE 2009

Tizenkettedik lecke

Linked Parts (Csatolt szólamok) Amennyiben megváltoztatunk valamit (artikulációs-, dinamikai- vagy egyéb jelet, hangmagas­ ságot, hangértéket, stb.) a partitúrában, az a csatolt szólamkivonatokban is változást eredményez. Ez rendkívül hasznos lehetősége a Finale programnak! Amennyiben például egy partitúrából szólamkivonatokat készítünk (a Manage Parts parancs segítségével), és bizonyos elemek módo­ sítására (javítására) kényszerülünk, akkor a partitúrában elvégzett változtatások a szólamkivo­ natokban is megjelennek (nem kell tehát mindkettőben a javítással foglalkozni). Ahhoz, hogy nyomon követhessük szólamkivonatainkban a partitúrában elkészített változtatáso­ kat, kattintsunk a Window menü <=> New Window parancsára, majd ezt követően ugyanennek a menünek a Tile Vertically (Függőleges ablakelrendezés) opciójára. Ekkor az alább látható ablakelrendezést kapjuk (először mindkét ablakban ugyanaz jelenik meg). Nincs más dolgunk, mint az aktív ablakban a megfelelő szólamkivonatunkat kiválasztani a Document menü •=> Edit Part almenüjéből, vagy megnyomni az előzőekben ismertetett megfelelő billentyűparancsot. így nyomon követhetjük változtatásaink hatását a csatolt szólamkivonatokban.

Amennyiben elmozdítjuk például a partitúrában valamelyik előadási utasításunkat (Menuetto /.), akkor az a szólamkivonatok mindegyikében ugyanolyan mértékben elmozdul. Azonban, ha a szólamkivonatok valamelyikében tesszük mindezt, akkor az csak abban a szólamban történik meg. Ekkor ezek a jelzések mind az adott szólamkivonatban, mind pedig a partitúrában narancssárga színűre változnak (az alapértelmezett zöld helyett), jelezve, hogy a partitúra és az adott szólamkivonat között ezen jelek esetében megszüntettük a csatolást. Ez azt jelenti, hogy a partitúrában e jelek további pozicionálása már nincs hatással az adott szólamkivonat ugyanazon jelére (a többire azonban még hatással van, valamint ez csak a pozicionálásra vonatkozik, a szerkesztésre nem). Ez is egy nagyon hasznos lehetősége a programnak, hiszen a partitúrában létrehozott jeleket (pl. dinamikai jelzések) a szólamkivonatokban - bizonyos esetekben pozícionálnunk kell, s nem lenne jó, ha ez a változtatás a partitúrában is végrehajtásra kerülne. Az is megtörténhet - mondjuk egy kéziratról történő kottagrafikázás esetén - , hogy néhány hangot elhibázunk, nem a megfelelő helyre vagy nem a megfelelő értékben kottázunk le. Ekkor a

299


Tizenkettedik lecke

FINALE 2009

partitúrában elvégzett módosítás a csatolt szólamkivonatokban is megvalósul, rengeteg munkát és időt megtakarítva számunkra. Az elmondottak illusztrálása érdekében az alábbi ábrán látható módon elmozdítottam a tempó­ utasítást (ekkor ez minden szólamkivonatban elmozdul ugyanolyan mértékben), megváltoztattam az első két ütem fél-értékű hangjának magasságát, valamint legato kötő ívvel láttam el az első két ütem kis-nyújtott ritmusainak hangjait a partitúra Corno I. szólamában, amely változtatások természetesen az adott hangszer (Corno I.) szólamkivonatában is megjelentek.

A módosítani kívánt elem helyi menüjében (a fogantyúra jobb egérgombbal kattintva) rendelke­ zésre állnak a csatolásra vagy a csatolás megszüntetésére vonatkozó parancsok.

Ezek a következők: • Unlink in Ali Parts [Ctrl+Alt+Shift+ U] A kapcsolat (csatolás) törlése minden szólamkivonatban • Relink in Ali Parts [Ctrl+Alt+Shift+L] A kapcsolat (csatolás) helyreállítása minden szólamkivonatban • Hide/Show [Ctrl+Alt+Shift+H] A kijelölt elem elrejtése/láthatóvá tétele

300


FINALE 2009

Tizenkettedik

lecke

Ez utóbbi Hide/Show parancsot például remekül al­ kalmazhatjuk a szólamkivonatokban, a szükségtelenül megjelenített rövidített szólamnevek (Abbrev. Staff Name) eltüntetésére. Amennyiben a [Ctrl] billentyű nyomva tartása közben mozgatunk el egy csatolt elemet, akkor az az ellenke­ zőjére változik, tehát megszűnik a csatolás az elem mozgatásakor. Ez főként a partitúrában elvégzett pozicionálási műveletek esetében hasznos (amikor azt akarjuk, hogy a szólamkivonatok hasonló jelei érin­ tetlenül maradjanak), mivel ebben az esetben nem kell a helyi menüben az Unlink in Ali Parts opciót kiválasztani, gyorsabban elvégezhető e művelet a [Ctrl] billentyű használatával.

Esetünkben célszerű a létrehozott (teljes és rövidített) szólamneveket láthatatlanná tenni, esetleg letiltani, ugyanis az nem az elvárásoknak megfelelően jelenik meg. Mivel egy szólamsorba két hangszerszólamot kottáztunk, s a Staff Tool •=> Staff Attributes párbeszédablakába az adott hangszer mindkét szólamszámát beírtuk (pl.: Corno I. II. in Eb), szólamkivonatainkban azonban csak az egyik szólamszámra lenne szükség (Corno I. in Eb), ezért nincs más lehetőségünk, el kell tüntetnünk a szólamkivonatokban a hangszer teljes és rövidített nevét, majd egy másik eszköz segítségével újra beírni a hangszer teljes nevét (helyesen). Ehhez aktivizáljuk a Staff Tool •=> Staff menü •=> Edit Staff Attributes parancsát, s a megjelenő Staff Attributes párbeszédablak <=> Items to Display keretében vegyük ki a pipát a Staff Name in Parts opció elől minden szólamnál. Ekkor eltűnik minden szólamkivonatból a teljes és rövidített szólamnév. Az Expression Assignment párbeszédablak Következő lépés a megjeleníteni kívánt szólamnevek beírása. Erre az Expression Tool az egyik legalkalmasabb eszköz. Aktivizáljuk ezt az eszközt, majd kattintsunk duplán az adott szólam­ kivonat első ütemébe. Az elénk táruló Expression Selection párbeszédablakban jelöljük ki a Miscellaneous (Egyéb jelzések) kifejezést, majd kattintsunk a Create Mise. Expression gombra. Az Expression Designer dialógusablak ^> Text szövegbeviteli mezőjébe gépeljük be az adott hangszer nevét és szólamszámát (a bé módosítójelet itt is a [Ctrl+Shift+F] billentyűkombináció megnyomásával jeleníthetjük meg), végül kattintsunk az OK, majd az Expression Selection ablak Assign gombjára. A kottában megjelenő kifejezést a nyíl billentyűk, vagy az egér segítségével is pozicionálhatjuk, de megtehetjük mindezt az Expression Assignment dialógusablakban (az itt látható paraméterek alapján) a Horizontal és Verticai mezőbe a megfelelő értékek beírásával is. Erihez kattintsunk az egér jobb gombjával jelünk fogantyújára, s az elénk táruló helyi menüből válasszuk az Edit Expression Assignment parancsot, vagy jelöljük ki hangszernevünk fogantyúját és nyomjuk meg a [Shift+Enter] billentyűkombinációt. A felbukka-

301


Tizenkettedik lecke

FINALE 2009

nó Expression Assignment dialógusablak Show On utáni felső legördíthető listájában adhatjuk meg, melyik rétegnél kívánjuk láthatóvá tenni kifejezésünket (itt válasszuk a Layer 1-et, mivel a Corno I. szólamát az első rétegbe kottáztuk le), az alatta lévő listában pedig arról dönthetünk, hol jelenjen meg szólamnevünk: csak a partitúrában (Score Only), csak a szólamkivonatokban (Parts Only) vagy mindkettőben (Parts & Score). Mi ennél a lehetőségnél a Parts Only (Csak a szólamkivonatokban) nevezetű lehetőséget aktivizáljuk, hiszen azt szeretnénk, hogy csak az adott szólamkivonatban legyen látható ez a hangszernév.

Ismételjük meg mindezt a többi szólamkivonat esetében is. A második réteg hangjainál az Expression Assignment párbeszédablak •=> Show On felső legördülő listájából a Layer 2 lehető­ séget válasszuk.

Szólamkivonatok készítése különálló dokumentumba Az összekapcsolt szólamokat különálló dokumentumokba rendezhetjük a File menü •=> Extract Parts parancsával. Ilyenkor a csatolás megszűnik, s a partitúrában elvégzett változtatások ekkor már nem realizálódnak a különálló dokumentumokba létrehozott szólamkivonatokban. File menü •=> Extract Parts • Select Parts to Extract Ebből a mezőből választhatjuk ki a megfelelő szóla­ mot, szólamokat vagy a létrehozott szólamcsoportokat, melyeket a Manage Parts párbeszédablakban hoztunk létre. Több szólam kijelölése esetén a program (különkülön) mindegyikből kivonatot készít. File Names Ebben a keretben a mentéssel kapcsolatos beállításokat végezhetjük el. • Generate names from A Finale automatikusan menti fájlunkat egy általa meghatározott néven, amelyet ebben a mezőben látha­ tunk, és amelyet itt meg is változtathatunk. Amennyiben tehát ezt a rádiógombos lehetőséget választjuk, akkor a program automatikusan „generál"

302


FINALE 2009

Tizenkettedik lecke

egy fájlnevet számunkra (ez általában a fájl neve, valamint az alább felsorolt változók közül a Part Name „%p" /Szólamkivonat neve/) és lemezre menti a kijelölt szólamot. A mentésre váró szólamkivonatokat abba a mappába menti a program, ahova a partitúrát (amelyből a szólamkivonatokat létrehoztuk) előzőleg már elmentettük. Tehát mentett szólamkivonataink automatikusan a partitúra mappájába kerülnek (amennyiben például partitúránkat a Music 2009 mappába mentettük, akkor eme opció aktivizálásakor a szólamkivonatok is a Music 2009-es mappába kerülnek). A beírt mappa neve után a következő változókat állíthatjuk be*, amelyek így fájlunk elnevezésé­ nek automatikus végrehajtását eredményezik. Alapértelmezettként a Part Name „%p" változót kínálja fel a program számunkra, ami legtöbb esetben elegendő is.

Ezek a változók a következők: %f - Score Filename: A partitúra-fájl nevét jeleníti meg %t - Score Title from File Info: A File Info párbeszédablak „ Title " (cím) mezőjébe beírt információt, tehát a darab címét jeleníti meg % p - Part Name: A szólam- vagy a szólamcsoport nevét jeleníti meg (a Manage Parts párbeszédablak <=> Linked Parts oszlopában megjelenő szólamnevek, melyek a Select Parts to Extract mezőben is láthatók) %s - First Staff Name: A szólam eredeti teljes nevét jeleníti meg, azt, amit a Staff Tool => Staff Attributes párbeszédablak Full Staff Name opciójánál megadtunk %a - First Abbreviated Staff Name: A szólam eredeti rövidített nevét jeleníti meg, azt, amit a Staff Tool •=> Staff Attributes párbeszédablak Abbr. Staff Name opciójánál megadtunk %i - First Staff Number: A szólam sorszámát jeleníti meg (001, 002, 003, stb.) • Prompt for each name Ha ezt a lehetőséget választjuk, akkor a program megjeleníti a Save As (Mentés másként) párbe­ szédablakot, ekkor nekünk kell meghatározni a fájl nevét és a mentés helyét. • Open Extracted Part Amennyiben ezt az opciót bepipáljuk, akkor a beállított szólamkivonat kottáját (az érvényesítést követően) azonnal megnyitja a program. A különálló dokumentumokba rendezett szólamkivonatok formázása és tartalma megegye­ zik a Linked Parts (Csatolt szólamok) tulajdonságaival. *Kattintsunk valahová a Generate names from utáni mezőbe, majd a [->] nyíl billentyűvel állítsuk a kurzort a megfelelő helyre és gépeljük be a megjeleníteni kívánt információnak megfe­ lelő „változót" (karaktereket).

303


Tizenharmadik

lecke

FINALE 2009

Tizenharmadik

lecke

Ebben a leckében a Finale újabb eszközeivel, lehetőségeivel ismerkedhetünk meg, valamint különféle munkafolyamatok (feladattípusok) elkészítése is terítékre kerül, melyek nagymérték­ ben segíthetik munkánkat.

Mentsük könyvtárba beállításainkat A Library mappa A Libraries mappa a File menüben található, amely még további (fájlokat és) mappákat tartalmaz, értelem sze­ rint csoportosítva bennük a különböző célokra használt, de egységesen .lib kiterjesztésű, fontos beállításokat tar­ talmazó fájlokat. A Save Library parancs segítségével olyan beállításokat menthetünk el, amelyeket a későbbiek folyamán egy új fájlban is előhívhatunk és alkal­ mazhatunk. A programnak ugyanis megvan az a jó tulajdonsága, hogy rendkívül nyitott, ezért sokféle változtatást engedélyez. Amennyiben elkészítettünk valamilyen beállítást (pl.: előadási utasítást, grafikai jelet, akkord­ szimbólumot vagy bármi egyebet), akkor lehetőségünk van elmenteni ezeket a beállításokat a Save Library parancs segítségével. Később, ha egy másik munkánk során, tehát egy másik fájlban szeretnénk felhasználni valamelyik létrehozott beállítást, egyszerűen megnyitjuk (az Open Library mappából) az elmentett .lib kiterjesztésű fájlt, a program pedig rögtön megváltoztatja (vagy csak betölti, és nekünk kell kiadni a változtatásra vonatkozó utasítást) az addigi beállításokat az újonnan megnyitott beállításokra. Amennyiben nem élünk ezzel a lehetőséggel, a különféle beállítások csak abban a fájlban alkalmazhatók, amelyikben készítettük azokat. Például, ha fáradságos munkával megalkottuk az Expression Tool •=> Expression Selection párbeszédablakában azon előadási utasítások és dinamikai jelek egy kisebb csoportját, amelyekhez különféle lejátszási eseményeket valamint egyéb beállítási paramétereket is rendeltünk, akkor elmenthetjük azokat .lib fájlként, s ezt követően nem csak abban a fájlban alkalmazhatjuk majd őket, amelyikben létrehoztuk, hanem az elmentett fájl betöltése után mindegyikben. Ha például a sorbeállítások paramétereit is így mentjük el, a későbbiek folyamán elkerülhetjük a sorbeállítások fáradságos, és sok időt igénybe vevő munkálatait, továbbá nem kell minden egyes sorbeállítási értéket megjegyezni. Természetesen az így elmentett beállításokat sablonba is betölthetjük, s azt sablonként újra elmentve minden egyes munkánk során alkalmazhatjuk.

304


FINALE 2009

Tizenharmadik

lecke

A beállítások könyvtárba (.lib fájlként való) mentése A megfelelő párbeszédablakban állítsuk be a kívánt paramétereket, illetve hozzuk létre a szükséges jeleket. (Artikulációs jelek, akkordjelzések, ismétlésekre vonatkozó utasítások és előadási utasítások készítése esetén célszerű a palettából a szükségtelen elemeket kitörölni, hiszen a már létező elemek elmentésére nincsen szükségünk.) Ezután nyomjuk meg az adott dialógusablak Select vagy OK gombját, majd válasszuk a File menü => Save Library parancsát, amely a következő fontosabb beállítások könyvtárba mentését teszi lehetővé.

A Save Library párbeszédablak

A program lehetőséget biztosít arra, hogy saját jeleinket, szimbó­ lumainkat könyvtárba mentsük. Ebben a Save Library nevezetű párbeszédablakban határozhatjuk meg, milyen elemeket szeretnénk könyvtárba menteni dokumentumunkból, hogy azt más fájlokban is alkalmazni tudjuk majd a későbbiek folyamán.

• Articulation Az Articulation Selection paletta tartalmának elmentését teszi lehetővé. • Chord & Fretboards A Chord Tool <=> Chord Definition és a Fretboard Editor párbeszédpanelek beállításait menthetjük el. • Clefs A Document menü •=> Document Options •=> Clefs •=> Clef Designer dialógusablakában létrehozott kulcsok és a hozzájuk tartozó egyéb beállítások elmentésére van lehetőségünk • Default Fonts A Document menü •=> Document Options •=> Fonts párbeszédablakának paramétereit menthetjük. • Document Options A Document menü •=> Document Options almenüjében található parancsok kiadása után megjelenő dialógusablakok módosításainak elmentésére van lehetőségünk. • Executable Shapes Az Expression Tool-ban, az Executable Shape Designer párbeszédablak segítségével létrehozott, és a megfelelő előadási utasításokhoz rendelhető effektek (fokozatosan megvalósuló lejátszási események) elmentése. • Fretboard Styles A Chord Tool-ban található Fretboard Style (Fogásmód stílus) párbeszédablak beállításai menthetők. • Instruments Az Instrument List párbeszédablak (Window vagy MIDI/Audio menü) beállításai menthetők.

305


Tizenharmadik

lecke

FINALE 2009

• Key Signatures A Key Signature Tool •=> Key Signature párbeszédpanelén végzett, főként a Nonstandard (nem hagyományos) előjegyzésekre vonatkozó beállítások mentése. • Music Spacing A Document menü •=> Document Options => Music Spacing Options párbeszédablakában elvégzett változtatások (főként a Spacing Widths dialógusablakban található, a hangok térköz-értékeinek megváltoztatására vonatkozó paraméterek) elmentése. • Page Format A Document menü •=> Page Format •=> Score (Parts) dialógusablakában elvégzett változtatások (pl. a sablonunkhoz rendelt egyéb sorbeállítások) elmentését valósíthatjuk meg. • Percussion Maps A Staff Tool •=> Percussion Map Designer párbeszédablakában (Staff Attributes dialógusablak •=> Notation Style legördülő lista /Percussion/ => Select gomb •=> Percussion Map Selection ablak •=> Create gomb) létrehozott beállítások elmentését teszi lehetővé. • Shapes A Shape Designer párbeszédablakban létrehozott alakzatok mentése. • Shape Expressions Az Expressions Tool •=> Expression Selection dialógusablakában - a Shape Designer segítségével - megalkotott alakzatokat (Shape), ezzel az opcióval menthetjük el. • Smart Lines A Smart Shape Tool •=> Smart Line Selection párbeszédablakában létrehozott alakzatok mentése. • Staff Styles Különféle szólamstílusok elmentésére van lehetőségünk, melyeket a Staff Tool •=> Staff Styles dialógusablakában állíthatunk elő. • Stem Connections A Document menü •=> Document Options ==> Stems <=> Stem Connections párbeszédablakában végrehajtott változtatások elmentésére szolgál. • Text Expressions Az Expression Tool •=> Expression Selection dialógusablakában létrehozott szöveges (Text) információk (előadási utasítások, dinamikai és egyéb kifejezések) mentése. • Text Repeats A Repeat Tool •=> Repeat Selection dialógusablakában létrehozott kifejezések és egyéb jelzések mentése.

306


FINALE 2009

Tizenharmadik

lecke

Transzponáljunk

A már lekottázott zenei anyag más hangnembe helyezésére (transzponálására) használjuk a Key Signature Tool <=> Key Signature párbeszédablak alábbi beállításait:

Transposition Options A Transposition Options keretben különféle transzponálási módok találhatók • Transpose notes A hangokat felfelé (Up) vagy lefelé (Down) transzponálhatjuk • Transpose all keys proportionally Amennyiben meg kívánjuk őrizni az új hangnemben is a transzponálni kívánt zenében lévő hangnemviszonyokat, akkor válasszuk ezt az opciót. Ekkor minden egyes hangnem azzal a hangközlépéssel módosul, mint az a hangnem, amelybe kattintva a hangnemváltást megadtuk. Amennyiben ezt az opciót nem választjuk ki, akkor az eredetileg különböző hangnemekben lévő zenék azonos hangnembe kerülnek, ilyenkor természetesen a transzpozíció mértéke mindegyikükre különböző lesz. • Wrap keys If necessary Amennyiben a Transpose all keys proportionally opciót kiválasztottuk, válasszuk ki ezt az opciót is, hogy ne kapjunk olyan előjegyzéseket, amelyekben dupla kereszt vagy dupla bé van. Ebben az esetben, például a transzpozíció során kapott Aisz-dúr hangnemet a Finale automatikusan Bdúrként jeleníti meg.

Bekapcsolt állapotban az itt látható módon transzponálhatunk

307


Tizenharmadik

lecke

FINALE 2009

Transzponálás hangmagasság-változtatás nélkül Beállíthatjuk azonban azt is, hogy csak az előjegyzés változzon, a hangok viszont a helyükön maradjanak: • Hold notes to original pitches [Chromatically] A hangok eredeti magasságukban maradnak (kromatikusán) Amennyiben ezt a lehetőséget választjuk, vagyis azt, hogy a hangok kromatikusán maradjanak a helyükön, akkor minden hang változatlan marad (pl.: az Aisz-ból nem lesz B akkor sem, ha a zenét B-dúrba transzponáljuk).

• Hold notes to originál pitches [Enharmonically] A hangok eredeti magasságukban maradnak (enharmonikusan) Enharmonikus transzpozíció esetén azok a módosított hangok, amelyek az új hangnem törzshangjai, az előjegyzésnek megfelelően jelennek meg (pl.: egy Disz hangból B-dúrba történő transzpozíció esetén Esz hang lesz).

Azok a módosított hangok, amelyek az új hangnemnek nem törzshangjai (pl.: egy Fisz hang Bdúrban), pedig az Edit menü •=> Enharmonie Spelling almenüjében kiválasztott beállítások szerint jelennek meg. Használhatjuk a Finale alapértelmezett beállításait (Use Default Spelling). Kiválaszthatjuk, hogy a program az új hangnem módosított hangjait keresztes hangokként (Favor Sharps), vagy bés hangokként (Favor Flats) jelenítse meg. Lehetőség van továbbá arra, hogy a Finale az általunk megadott beállításokat használja (Use Spelling Tables). Ezeket a beállításokat dúr és moll hangnemekre az Edit Major and Minor Key Spellings ablakban állíthatjuk be, a Key Signature Tool-ban létrehozott se nem dúr, se nem moll „Nonstandard" hangnemekben és a kromatikus hangsorokban alkalmazott beállításokat pedig az

308


FINALE 2009

Tizenharmadik

lecke

Edit Modal or Chromatic Spellings ablakban. (E beállítási lehetőségekről a 4. leckében olvas­ hattunk.) • Hold notes to same staff lines (modally) Amennyiben ezt az opciót választjuk, akkor az előjegyzéshez képest módosítatlan hangok (pl. Cdúrban F, G-dúrban Fisz, F-dúrban B) az új hangnemben is az előjegyzéshez képest módosítatlanok maradnak (a G-dúrban lévő Fisz hangból C-dúrban F lesz, mert a G-dúrban van az F előtt egy kereszt előjegyzés, a C-dúrban pedig nincs. Az F-dúrban levő B hangból D-dúrban H lesz, mert F-dúrban a H előtt van egy bé előjegyzés, D-dúrban pedig nincs). Az előjegyzéshez képest módosított hangok (pl. G-dúrban F, C-dúrban Fisz, B-dúrban Asz) az új előjegyzéshez képest is módosítottak maradnak (pl. a G-dúrban lévő F hang - az előjegyzéshez képest lefelé módosított hang - C-dúrban is az előjegyzéshez képest lefelé módosított marad, azaz Fesz lesz. A C-dúrban levő Fisz hang - az előjegyzéshez képest felfelé módosított hang - G-dúrban is az előjegyzéshez képest felfelé módosított hang marad, azaz Fiszisz lesz).

Figyelem! Amikor dúr hangnemet (Major Key) moll hangnembe (Minor Key), illetve moll hangnemet dúr hangnembe transzponálunk, akkor az alaphang az új hangnemnek megfelelően alakul, vagyis a moll hangnem alaphangja (lá) a dúr hangnem alaphangjára (dó) lép, és fordítva. Tehát például (párhuzamos hangnemek esetén) amikor egy C-dúrban lejegyzett dallamot amollba transzponálunk, jóllehet az előjegyzés nem változik, a Finale a hangokat mégis egy kis terccel lefelé (vagy nagy szexttel felfelé) transzponálja (a C-dúr C = dó hangból a-moll A = lá hang lesz). Ugyanaz a dallam Major Key (C-dúr) és Minor Key (a-moll) beállítással:

309


Tizenharmadik

lecke

FINALE 2009

Plug-ins menü - Coutionarv Accidentals

A Coutionary Accidentals plug-in (Plug-ins menü •=> Note, Beam and Rest Editing) lehetővé teszi, hogy módosítást (előjegyzést) adjunk a dokumentum kijelölt részeihez. Kattintsunk a Show Accidentals On keretben a megfelelő opciókra - zárójelekkel (Parenthesize) vagy azok nélkül ha meg akarjuk jeleníteni a hangok előtt lévő módosítójeleket (előjegyzéseket) a kijelölt ütemek­ ben (A megfelelő ütemek kijelöléséhez természetesen aktivizálnunk kell a Selection Tool-t). Ezt a plug-int csak dúr és moll hangnemeknél alkalmazhatjuk. Ennek a plug-innak a segítségével például a következő ütembe szívességből kiírhatjuk az előző ütemben módosított hang „szükségtelen" feloldását.

Méretezzünk Resize Tool - Átméretező eszköz Ezzel az eszközzel a kottafejek, hangok, szólamsorok, szisztémák, oldalak, vagy az egész darab méretének csökkentését vagy növelését valósíthatjuk meg. Az említett utasítások alkalmazása után válasszuk ki az Update Layout [Ctrl+U] (az elrendezés frissítése) parancsot az Utilities menüből, hogy a megváltoztatott kotta szabálytalanságait kijavítsuk.

Resize Notehead Ez az ablak a kottafejre történő kattintás után tárul elénk, és a kottafej nagyságának megváltoztatását teszi lehetővé.

310


FINALE 2009

Tizenharmadik

lecke

Resize Note A Resize Note ablak a hang szárára való kattintás után jelenik meg Ezzel a paranccsal a kiválasztott hang arányait tudjuk megváltoztatni egyesével.

Amennyiben a kottában egyszerre több hangnak szeretnénk megváltoztatni a nagyságát, akkor a következők szerint járjunk el: Aktivizáljuk a Selection Tool-t •=> jelöljük ki a méretezni kívánt hangokat •=> Utilities menü •=> Change •=> Note Size (ekkor ugyanaz az ablak tárul elénk, mint az előbb) •=> Állítsuk be a megfelelő számértéket •=> OK Nagyon fontos megjegyezni, hogy a hang százalékos átalakítása következtében a hanghoz rögzített egyéb elemek - mint például a dalszöveg, a különféle akkordjelzések, az artikulációs jelek - szintén a beállított arányoknak megfelelően változtatják nagyságukat.

Resize Staff Ez a párbeszédablak vagy a vonalrendszeren belüli kattintás következtében (figyeljünk, hogy a hangokat kikerülve kattintsunk a vonalrendszeren belül), vagy pedig az adott szólamsor előtti részen kattintva jelenik meg. Ennek a dialógusablaknak a segítségével az adott szólamsor amelybe, vagy amely elé kattintottunk - és az abban elhelyezkedő hangok, valamint az ütemekhez és hangokhoz rögzített egyéb elemek arányait tudjuk megváltoztatni.

311


FINALE 2009

Tizenharmadik lecke

Resize Staff System Kattintsunk a szisztémán belül két szólamsor közé a szisztéma méretének megváltoztatásához. Ekkor az itt látható dialógusablak jelenik meg, amelyben a következő beállítási lehetőségeink vannak: Staff Sizing Ebben a keretben állíthatjuk be a szisztémák méretét a kiválasztott mértékegység szerint (Staff Height), vagy százalékosan (And Resize System). • Hold Margins A margóvonalak megtartása • Resize verticai space Eme opció bekapcsolt állapotában a szisztémák eredeti nagysága is a beállított számérték nagyságának megfelelően alakul. Kikapcsolt állapotban a szisztémák méretei nem változnak, csak a benne elhelyezkedő adatok arányai módosulnak a beállítások szerint. A szisztémamargók közötti távolság egyik esetben sem változik. Staff System Rangé Ebben a keretben adhatjuk meg, hol érvényesüljenek beállításaink: a legördülő listában a partitúra és a szólamkivonatok között válogathatunk, míg az alsó két opciónál azt határozhatjuk meg, hogy melyik szisztémától (System) melyik szisztémáig (through), illetve melyik szisztémá­ tól a darab végéig (Through end of piece) érvényesüljenek módosításaink. • Update Page Formát Automatikusan frissíti a szólam méretezését a Page Formát for Score/Part ablakban A Resize verticai space opció kikapcsolt állapotában így méretezhetünk:

312


FINALE 2009

Tizenharmadik

lecke

A Resize vertical space opció bekapcsolt állapotában így méretezhetünk:

Resize Page Az oldal méretének megváltoztatásához kattintsunk a lap bal felső sarkába, vagy valahová az oldalmargón kívülre. Ennek a párbeszédablaknak a segítségével az oldalon szereplő összes elem méretének megváltoztatását valósíthatjuk meg. A Resize Page To utáni mezőbe írjuk be a kicsinyítés vagy a nagyítás százalékos számértékét, a Hold Margins opciót pedig hagyjuk bejelölve, ami arra utasítja a programot, hogy az oldalon található szisztémák oldalmargótól való távolsága a méretarányok megváltoztatásának ellenére megmaradjon.

Hangok méretezése különböző rétegekben

írjuk be a hangokat (az itt látható módon) mindkét rétegbe Aktivizáljuk a méretezni kívánt hangokat tartalmazó réteget (az első réteget) a tanult módon

313


Tizenharmadik

lecke

FINALE 2009

Ezt követően kattintsunk a Document menü •=> Show Active Layer Only [Shift+Alt+S] parancsára. Aktivizáljuk a Selection Tool-t és jelöljük ki a méretezni kívánt hangokat, ütemeket.

Ezután válasszuk az Utilities menü •=> Change •=> Note Size parancsát. A megjelenő párbeszédablak Resize Notes To mezőjébe írjuk be a megfelelő számot (70) és nyomjuk meg az OK parancsgombot. Végül kattintsunk újra a Document menü •=> Show Active Layer Only [Shift+Alt+S] parancsára.

Az átméretezett hangokhoz rögzített elemek méretének megtartása A lekicsinyítendő vagy felnagyítandó hangjegyekhez tartozó elemek (akkordjelzések, dalszöveg, artikulációs és egyéb jelek) eredeti méretének megtartásához a következőkben leírtak szerint járjunk el: írjuk be a méretezni kívánt hangokat a 2., 3. vagy 4. rétegbe, az 1. réteget pedig hagyjuk szaba­ don. Ha már ebbe is írtunk hangokat, akkor azt tegyük át egy másik rétegbe a Selection Tool segítségével. Jelöljük ki a megfelelő hangokat (ütemeket), majd kattintsunk a kijelölt ütemek valamelyikére az egér jobb gombjával, s a megjelenő helyi menüből válasszuk a Move/Copy Layers parancsot. A Move/Copy

Layers párbeszédablakban kattintsunk a Move (mozgatás) opcióra, s az első legördülő listából válasszuk azt a réteget - a 2., 3. vagy 4. réteg közül - , amelyikbe mozgatni szeretnénk az első rétegbe leírt hangokat. Amennyiben már hozzárendeltünk a méretezésre váró hangokhoz különféle elemeket, akkor azokat távolítsuk el.

írjunk az 1. rétegbe olyan hangokat, amelyek ritmikailag azonosak a méretezésre váró hangokkal (dalszöveg beírása esetén mindegy, hogy ezeket milyen hangmagasságon kottázzuk le). Következő lépésként írjuk be pl. a dalszöveget (vagy a szükséges elemeket), majd aktivizáljuk a Staff Tool-t. A megfelelő ütemek, vagy az egész szólam kijelölése után a Staff menüben kattintsunk az Apply Staff Styles opcióra (ez csak akkor aktív, ha a File menü, Open Library mappából betöltöttük a Staff Styles. lib könyvtárat), s a megjelenő Apply Staff Styles párbeszéd­ ablakból - vagy kattintsunk jobb egérgombbal a kijelölt ütemek valamelyikére, s a felbukkanó helyi menüből - válasszuk a Blank Notation: Layer 1 stílust. Ez a stílus elrejti az első rétegben a hangokat, de megtart mindent, amit azokhoz rögzítettünk.

314


FINALE 2009

Tizenharmadik

lecke

Gerendázzunk Vízszintes gerendák létrehozása A ferde gerendák vízszintes gerendákká alakítására több lehetőség is kínálkozik a Finale 2009 programban. 1. Gerendánként [M] (Speedy Entry Tool) [Alt+Ü] (Simple Entry Tool) Vízszintes gerendává alakítja a ferde gerendát, és viszont.

2. Szólamonként Staff Tool •=> Kattintsunk duplán a megfelelő szólam valamely ütemébe, majd pipáljuk ki az elénk táruló Staff Attributes párbeszédablak •=> Options keretének •=> Flat Beams opcióját. 3. A kijelölésben (az egész kottában) Jelöljük ki a teljes darabot a Selection Tool aktív állapotában a [Ctrl+A] billentyűparancs megnyomásával, majd válasszuk a Plug-ins menü •=> Note, Beam and Rest Editing •=> Fiat Beams opcióját (ekkor a kijelölésen belüli összes ferde gerendát vízszintes gerendára változtatja a program).

Gerendás ritmusértékek csoportosítása A gerendák összekötésére (a gerendás hangok csoportosítására, pl.: 2/4-es ütemnem esetén) az alábbi lehetőségeket kínálja fel a program. 1. Kottázás közben Az alább látható billentyű megnyomásával összeköthetjük vagy szükség esetén szétválaszthatjuk a gerendás hangokat. [/] (Speedy Entry Tool) [Ü] (Simple Entry Tool) A nyolcad és a nála kisebb értékű hangok gerendáit szétválasztja vagy összeköti.

315


FINALE 2009

Tizenharmadik lecke

2. Ütemmutató beállítással Amennyiben 2/4-ben nem kettesével, hanem négyesével akarjuk egy gerendára fűzni a nyolcadokat, akkor a Time Signature Tool <=> Time Signature párbeszédablakában az alsó csúszkával fél értéket kell beállítanunk, a felsővel pedig egy ütést. Ekkor azonban 1/2 ütemmu­ tatót kapunk (felső ablakrész), ami természetesen nem megfelelő. A Finale 2009 program azonban szerencsére lehetőséget biztosít arra, hogy a kottában az itt beállítottól eltérő ütemmutatót jelenítsünk meg. Erihez kattintsunk az Options gombra, s ekkor kibővül a Time Signature dialógusablak. Amennyiben kipipáljuk az Use a Different Time Signature for Display opciót, akkor a kottában nem a felül, hanem az alul beállított ütemmutató fog megjelenni. Állítsunk itt tehát be 2/4-et. Nem szükséges azonban, hogy a beállított és a megjelenített tempójelzés azonos hosszúságú legyen. Jelen esetben beállíthatnánk ebben az alsó ablakrészben például 3/4-es ütemjelzést is, vagy akármi mást, azonban az ütemekbe (a felső ablakrész beállítása miatt) csak 1/2 (2/4) ütem­ mutató szerint kottázhatnánk. A Time Signature párbeszédablak felső részében tehát azt állíthatjuk be, hogy mennyi hang férjen egy ütembe, illetve miként fűzze a Finale egy gerendára a nyolcad és a nála kisebb értékű hangokat, az alsó részében pedig azt, hogy milyen ütemmutatót jelenítsen meg a Finale az ütem elején. A nyolcadok gerendáinak összefűzéséről 4/4-es ütemnemben a Document menü •=> Document Options [Ctrl+Alt+A] •=> Beams ablakában dönthetünk. Amennyiben itt bejelöljük a Beam Four Eighth Notes Together in Common Time opciót (ami alapértelmezetten bejelölt állapotban van), akkor a nyolcadok nem kettesével, hanem négyesével csoportosulnak majd 4/4-es ütemmutató esetén. 3. A Rebeam to Time Signature parancs segítségével Az ütemekben elhelyezkedő (nyolcad és a nála kisebb értékű) ritmusértékek csoportosításáról, vagyis gerendáinak összekötéséről az Utilitis menü •=> Rebeam •=> Rebeam to Time Signature parancsával utólag is dönthetünk, illetve megváltoztathatjuk azt. Amennyiben az Utilities menü => Rebeam •=> Rebeam to Time Sig­ nature opciót választjuk, megje­ lenik a Rebeam to Time Signa­ ture párbeszédablak, és itt beállíthatjuk, miként fűzze a Finale egy gerendára a kijelölt tarto­ mányon belüli hangokat. (Tehát ha pl. 3/4-es ütemben azt szeretnénk, hogy az első négy nyolcad egy gerendán legyen, az utolsó kettő pedig külön, állítsunk be 2/2 ütemmutatót.) Annak ellenére, hogy a Time Signature párbeszédablak jelenik meg, a beállítás csak a gerendákra van hatással, az ütemmutató változatlan marad. A mi esetünkben az alábbi beállításokra van szükség. Aktivizáljuk a Selection Tool-t, és jelöljük ki a megfelelő ütemeket a tanult módon.

316


FINALE 2009

Tizenharmadik

lecke

Jelenítsük meg az Utilities menü •=> Rebeam •=> Rebeam to Time Signature opció •=> Rebeam to Time Signature párbeszédablakát, majd állítsuk be a két vízszintes csúszka segítségével az itt látható 1/2-ed ütemmutatót. Ennek következtében a nyolcad és az annál kisebb értékű hangok az itt beállítottak szerint egy gerendára kerülnek. Az eredmény a következő kottapéldán látható:

Az Utilities menü Rebeam opciójának további lehetőségei Rebeam Music A beállított ütemmutatónak megfelelően fűzi egy gerendára a nyolcad- vagy az annál kisebb értékű hangokat, valamint eltávolít a kijelölt tartományból minden kézi beállítást. Ezt természe­ tesen csak akkor teszi meg a Finale, ha előzőleg (manuálisan) átrendeztük a gerendákat.

Rebeam to Lyrics A dalszöveghez igazítva rendezi el a nyolcadok és a nála kisebb értékű hangok gerendáit. Az elv az, hogy minden olyan hangnál, amelyhez énekelt szótag tartozik, új gerendát kezd. Erről a nyolcadik leckében olvashattunk.

317


FINALE 2009

Tizenharmadik lecke

Gerenda ütemvonalon túlra helyezése - Beaming Across Barline

A gerenda ütemvonalon túlra helyezése az alábbi utasítások végrehajtását követően valósítható meg manuálisan vagy automatikusan.

Manuálisan A manuális megoldáshoz a Special Tools ^> Beam Extension jesztés) eszközét válasszuk.

(Gerendakiter­

Kattintsunk a megfelelő ütemre, minek következtében a gerendás hangok gerendájának mindkét végén megjelenik egy-egy fogantyú. Jelöljük ki a jobb oldali fogantyút és vonszoljuk - a gerenda megnyújtása érdekében - jobbra az alább látható módon (az egérrel történő vonszolás helyett használhatjuk a megfelelő nyíl billentyűt is).

Ezután a Special Tools-bó\ válasszuk a Beam Angle Tool-t, majd kattintsunk a gerenda bal oldali fogantyújára és vonszoljuk (húzzuk) lefelé a gerendát mindaddig, amíg a következő ütem első két nyolcadának gerendájával pontosan nem fedik egymást.

Automatikusan A Plug-ins menü •=> Note, Beam and Rest Editing •=> Patterson Plug-Ins Lite •=> Beam Over Barlines parancsának segítségével automatizálhatjuk a gerenda ütemvonalon túlra helyezését. Kottázzuk le a hangokat valamelyik beviteli eszközzel az alább látható módon (szükség esetén helyezzük el az artikulációs jeleket), majd aktivizáljuk a Selection Tool-t, jelöljük ki a megfelelő hangokat (ütemeket), végül kattintsunk az említett Beam Over Barlines parancsra.

Ennek a plug-innak a segítségével az alábbi példán látható megoldás is megvalósítható:

318


FINALE 2009

Tizenharmadik

lecke

Készítsünk akkordokból külön szólamokat vagy szólamokból akkordokat Explode Music [2] E parancs segítségével akkordikus zenéből külön szólamokat készíthetünk. Lehetőség van arra is, hogy több szólamú kottából (pl. zongorakivonat) készítsünk külön szólamokat. Az Explode Music és az Implode Music parancsot csak olyan kijelölésben alkalmazhatjuk, amelyek teljes ütemekből állnak. A megjelenő Explode Music párbeszédablakban a következő beállításokra van lehetőség. Az Explode Music párbeszédablak Options Ebben a keretben adhatjuk meg például azt, hány szólamot készítsen a Finale, és ezek milyen kulcsokat használjanak. • Split Into Staves Itt állíthatjuk be, hogy hány szólamra bontsa szét a Finale a kijelölt zenei anyagot. • One note per staff Minden szólamba egy hang kerül. Tehát ha például egy négyszólamú akkordot két szólamba akarunk széttenni, akkor két hang létszámfölötti lesz, (amelyeket az alább leírtak szerint kezel a Finale), míg ha ezt az opciót nem jelöljük ki, akkor mindkét szólamba két hang kerül, és nem lesz létszámfölötti hang. • Use these clefs Itt adhatjuk meg, milyen kulcsok legyenek a létrejövő szólamokban. A számok megegyeznek a kulcsoknak a Clef Selection párbeszéd-ablakbeli számaival (0 = violinkulcs; 3 = basszuskulcs). Ha az Explode Direction alatt a Top down opciót választottuk, akkor az első szám a legfelső szólam kulcsát jelenti, a második a felülről másodikét stb., míg a Bottom up opció kiválasztása esetén az első szám a legalsó szólam kulcsát jelenti, a második az afölöttiét stb. Explode Direction Top down • Bottom up Itt azt adhatjuk meg, hogy felülről (Top down) vagy alulról (Bottom up) kezdje meg a Finale a szólamok kitöltését, valamint a kulcsok megjelenítését (amit az előző, Use these clefs opciónál állíthatunk be) Extra Notes Put in top staff • Put in bottom staff • Distribute to these staves • Discard Itt adhatjuk meg, hogy a program mit tegyen a létszámfölötti hangokkal. Akkor van létszámfölötti hang, ha az One note per sta/fkijelölése mellett az akkordban több hang van, mint ahány szólamot létrehozunk a Split Into Staves opciónál, illetve, ha az One note per staff-ot nem jelöltük ki, és nem azonos számú hang kerül minden szólamba. (Tehát ha egy négyszólamú akkordot két szólamba akarunk széttenni, és nem választottuk ki az One note per staff opciót, akkor nincs létszámfölötti hang, mert mindkét szólamba két hang kerül.)

319


FINALE 2009

Tizenharmadik lecke

Ha a Put in top staff-ot választjuk, a létszámfölötti hangok a legfelső szólamba kerülnek, ha a Put in bottom staff-oi, akkor a legalsóba, ha a Discard-oX választjuk, akkor a létszámfölötti hangok nem kerülnek bele a létrejövő szólamok egyikébe sem. A Distribute to these staves _ opció kiválasztása esetén konkrétan megadhatjuk, melyik szólamba kerüljenek a létszámfölötti hangok. Az alapértelmezettként megadott 12340000 azt jelenti, hogy az első létszámfölötti hang az l-es (legfelső) szólamba kerül, a második a 2-es szólamba, a harmadik a 3-asba, a negyedik a 4-esbe, a többi pedig sehová. Place Music Into New staves added to bottom of score • Existing staves starting with staff Itt kell megadnunk, hogy az új szólamok hová kerüljenek. Amennyiben a New staves added to bottom of score opciót választjuk, az új szólamok a legalsó szólam alá kerülnek. Amennyiben az Existing staves starting with staff opciót választjuk, akkor az új szólamok a már meglévő szólamokba kerülnek, ahol is a legfelső szólam az lesz, amelyet itt (a legördülő listában) kiválasztunk. Ha ezt az opciót választjuk, akkor a szólamok korábbi tartalmát a Finale felülírja. Ezenkívül a Finale nem hoz létre új szólamokat, tehát hiába akarjuk a zenét 4 szólamba szétosztani, ha csak 3 szólamunk van, nem kapunk negyedik szólamot. Az alábbi kottapélda szerint hozza létre a program a szólamokat a kijelölt akkordikus zenéből az előző oldalon található Explode Music párbeszédablak beállításai alapján:

Amennyiben egy basszus szólammal ellátott akkordikus szólamsort (mondjuk egy összhang­ zattan példát) kívánunk szólamokra bontani, akkor célszerű az alábbi beállításokat elvégezni a szólamokra bontás végrehajtása előtt. Mivel ebben az esetben is csak a felső szólamsor akkordjait szeretnénk szólamokra bontani, és a basszust a legmélyebb szólamként megtartani, célszerű a meglévő szólamsorok közé a szükséges két szólamsort beszúrni, s abba létrehozni a szólamokat. Ehhez aktivizáljuk a Staff Tool-t, majd jelöljük ki az alsó (basszus) szólamsor fogantyúját. Ebben az esetben a beszúrásra váró szólamsorok nem a legalsó szólamsor alá kerülnek, hanem a kijelölt szólamsor fölé, így a basszus szólam - a legalsó szólamként - a helyén marad. Célszerű az akkordokat tartalmazó szólamot a létrehozandó szólamok legfelső szólamaként beállítani. Ebben az esetben a szólam tartalmát felülírja majd a program, ami nem is baj, hiszen az akkordokat tartalmazó szólamsorra a szólamok létrehozását követően már nem lesz szüksé-

320


FINALE 2009

Tizenharmadik

lecke

günk, így azt nyugodtan felülírhatjuk a legfelső szólammal. A basszus szólam fogantyújának kijelölése után kattintsunk a Staff menü •=> New Staves opciójára, s az elénk táruló New Staves dialógusablak •=> Number of Staves mezőjébe írjuk be a létrehozandó szólamok számát (esetünkben kettőt). A Topline to Topline Distance mezőben pedig a szólamsorok közötti távolság értékét adhatjuk meg a beállított mértékegység (pontok) szerint. Az alábbi képen a kiinduló kottapéldát láthatjuk:

A beszúrást követően a szólamsorok sajnos nem a várt sorrendben követik - számozás tekintetében - egymást. Az 1, 2, 3, 4 helyett a sorrend a következőképpen alakul: 1, 3, 4, 2. A szólamsorok megnevezése után azonban ez már nem okoz problémát (természetesen csak azokban a párbeszéd­ ablakokban, amelyekben nem szólamszám szerint mutatja a program a szólamokat). A megfelelő szólamsorok beszúrását és a kijelölést követően az Explode Music párbeszédablakot az itt látható módon töltsük ki, hogy a létrehozandó szólamok a megfelelő szólamsorba kerüljenek, ne pedig a legalsó szólamsor alá.

321


Tizenharmadik

lecke

FINALE 2009

A végeredményt az alábbi ábrán tekinthetjük meg:

Az előbb ismertetett Explode Music, valamint a következőkben ismertetésre kerülő Implode Music parancsok kiadását a Metatool technika lehetőségeit igénybe véve is megvalósíthatjuk. A szükséges ütemek kijelölése után nyomjuk meg a megfelelő billentyűt (Explode Music = [2]; Implode Music = [1]), minek következtében megjelenik a billentyűhöz hozzárendelt párbeszéd­ ablak, amelyben ekkor elvégezhetjük a szükséges beállításokat.

Implode Music [1 ] Többszólamú zenéből akkord-szólamot készít. Jelöljük ki a megfelelő szólamsorok ütemeit, majd nyomjuk meg az [l]-es gombot. Ekkor az alább látható Implode Music párbeszédablak jelenik meg, ahol a következő beállításokra van lehetőségünk: Az Implode Music párbeszédablak Place Music Into • New staff added to bottom of score • Top staff of selection Itt adhatjuk meg, hová kerüljön az új szólam. Ha a kotta alatt egy új szólamsorba szeretnénk tenni, válasszuk a New staff added to bottom of score opciót. Ha a Top staff of selection opciót választjuk, akkor a kijelölt szólamok közül a legfelsőbe kerül az új szólam, és annak tartalma felülíródik. Quant Settings E gomb lenyomásakor megjelenik a Quantization Settings párbeszédablak. A Quantization Settings és a More Quantization Settings ablakban megadott beállítások alapján készít a Finale a többszólamú zenéből akkord-szólamot. Ha a kapott eredmény nem megfelelő, ellenőrizzük ezeket a beállításokat. E két párbeszédablak beállítási lehetőségeiről a 10. leckében olvashattunk.

322


FINALE 2009

Tizenharmadik lecke

Ahhoz, hogy az alábbi kottapélda három szólamának nyolcad értékű hangjai is az elvárásoknak megfelelően jelenjenek meg, a Quantization Settings párbeszédablak Smallest Note Value opció­ jánál jelöljük be a nyolcad értékű hangot. Ezt követően az alább látható módon készíti el a program a kijelölt szólamokból saját, akkor dikus szólamát:

Cseréljünk kottafejeket és egyéb elemeket Artikulációs jelek cseréje Utilities menü *=> Change •=> Articulations Change Articulations Assignments Ezzel a paranccsal a kijelölt területen belül megváltoztat­ hatjuk egy vagy az összes artikulációs jel pozícióját, valamint az azonos (egyforma), vagy az összes különböző (eltérő) artikulációs jelet egy másik jelre cserélhetjük. Amikor kiadjuk ezt a parancsot, ügyeljünk arra, hogy a cserével mindig együtt jár a helyváltoztatás is. A megjelenő párbeszédablakban a következő beállítási lehetőségeink vannak: • Position all articulations • Position selected articulation Itt kell kiválasztanunk, hogy a megadott változtatások a kijelölésen belül minden artikulációs jelet érintsenek (Position all), vagy csak egyet. Ha ez utóbbit szeretnénk, az artikulációs jel

323


Tizenharmadik

lecke

FINALE 2009

számát adjuk meg, vagy válasszuk ki a Select gomb lenyomása után megjelenő ablakban. (A parancs neve „Posoition" csak az elhelyezés változtatására utal, azonban a lecserélni kívánt jelet is itt kell megadnunk.) • Change all articulations (or selected articulation) • to articulation Amennyiben a fenti paranccsal kiválasztott jel(ek)et le is szeretnénk cserélni, tegyünk pipát ez elé az opció elé, és adjuk meg azt az artikulációs jelet, amelyre cserélni szeretnénk (írjuk be a számát, vagy válasszuk ki a Select gomb lenyomása után). Ekkor még meg kell adnunk a H: és a V: mezőkben, hogy meg kívánjuk-e változtatni a kottában lévő artikulációs jel elhelyezkedését, és miként. • Add to Default Position • Add to Current Position Az Add to Default Position választása esetén a kiválasztott artikulációs jelet az alapértelmezett helyzetéhez képest helyezi el a Finale, az Add to Current Position választása esetén pedig a lecserélendő jel adott helyzetéhez képest. A H mellett megadott érték a jelet vízszintesen mozgatja jobbra, illetve balra, míg a F mellett megadott érték függőlegesen fel illetve le. (Ha például olyan jelet szeretnénk egy másikra cserélni, amelyet elmozdítottunk alapértelmezett helyzetéből, és azt akarjuk, hogy az új jel ugyanott legyen, akkor az Add to Current Position-t kell kiválasztanunk, a Hés a Féltekére pedig 0-t kell megadnunk.) Az artikulációs jelek alapértelmezett pozícióját az Articulation Tool aktivizálása után tekinthetjük meg. Kattintsunk az egér jobb gombjával a megfelelő artikulációs jel fogantyújára, majd az elénk táruló helyi menüből az Edit Articulation Definition parancsra. A megjelenő Articulation Designer párbeszédablak Positioning keretében találhatók az alapértelmezett beállítások, melyek általában jelenként változók. Az artikulációs jelek alapértelmezett pozíciójának beállításáról a negyedik leckében olvashattunk.

Előadási utasítások, dinamikai és egyéb jelek cseréje Utilities menü •=> Change •=> Expressions Change Expression Assignments

E parancs beállítási lehetőségei azonosak az előbb ismerte­ tett, Change Articulation Assignments párbeszédablakban lévő utasításokkal.

324


FINALE 2009

Tizenharmadik lecke

Kottafejek cseréje

1. Utilities menü •=> Change •=> No te heads Change Noteheads Find • All noteheads • All custom noteheads • Selected noteheads Itt határozhatjuk meg, hogy a kijelölésen belül milyen kottafejeket akarunk lecserélni. Ha minden kottafejet, akkor válasszuk az All noteheads opciót, ha csak az alapértelmezettől különböző (egyéni) kottafejeket, akkor válasszuk az All custom noteheads opciót, ha pedig csak egyetlen fajta kottafejet, válasszuk a Selected noteheads opciót, és írjuk be a mezőbe a lecserélni kívánt kottafej kódját, vagy válasszuk ki azt a Select gomb lenyomása után megjelenő dialógusablakból. Change to • Regular noteheads • Selected noteheads Itt adhatjuk meg, hogy a fenti paranccsal meghatározott kottafejeket mire cserélje a Finale. Ha a Regular noteheads opciót választjuk, akkor a Finale a (fenti paranccsal meghatározott) kottafeje­ ket szabályos kottafejekre cseréli. Ha a Selected noteheads opciót választjuk ki, akkor a kiválasztott kottafejre cseréli - a fenti parancsnál megadottak alapján - az összes kottafejet, vagy az alapértelmezettől eltérő (egyéni) kottafejeket, vagy a kiválasztott kottafejet.

2. Plug-ins menü •=> Note, Beam and Rest Editing ^> Change Noteheads

325


Tizenharmadik

lecke

FINALE 2009

3. Special Tools •=> Note Shape Tool •=> Kattintani a kívánt ütemre •=> Kijelölni a módosításra váró kottafejek fogantyúit => Dupla kattintás valamely kijelölt fogantyúra •=> A megjelenő Symbol Selection párbeszédablakban kiválasztani a megfelelő kottafontot

Szövegek cseréje A Text Search and Replace párbeszédablak Ezt a párbeszédablakot az Edit menüből nyithatjuk meg. Ezzel a beépülő modullal szöveget kereshetünk és cserélhetünk le egy másikra, valamint lehetőségünk van bizonyos információk megjeleníté­ sére, beszúrására is. Search for A keresett (cserélni kívánt) szöveg beírása Replace with A beillesztendő (megjelenítendő) szöveg beírása Use Style Válasszuk ezt a gombot, hogy előhívjuk a Font Et Style dialógusablakot, ahol megadhatjuk a keresett (létező) szöveg, valamint a beillesztendő szöveg betűtípusát, méretét és stílusát.

326


FINALE 2009

Tizenharmadik

lecke

Replace Ali E gomb megnyomásakor a program megkeresi a Search for mezőbe beírt szöveget és lecseréli azt a Replace with mezőbe beírt szövegre, az alábbi beállítások szerint.

• More Options (Az ablak kibővítése további beállítási paraméterek megadása céljából) Search Everywhere Keresés a dokumentum minden szövegében Search in: Keresés az alább felsorolt eszközök szövegeiben Text Expressions (Szöveges előadási utasítások, dinamikai és egyéb jelek) File Info (A File Info dialógusablak bejegyzései) Staff Names (Szólamnév) Staff Style Names (Szólamstílus-név) Group Names (Csoportnév) Articulations (Artikulációk, amennyiben karakterként határoztuk meg azokat) Smart Shapes (Alakítható jelkészletek eszköztár •=> Custom Line eszközének szöveggel ellátott vonalai j e l e i ) Lyrics (Dalszöveg) Text Blocks (Egyéb szövegek) Repeat Texts (Ismétlési utasítások)

A

A következő információk beszúrására van lehetőség a (csúcsos ékezet-) karakter beírása után, amit az [Alt+094] billentyűkombinációval jeleníthetünk meg. • l = Sortörés • t = Tabulátor-távolság beszúrása • © = A Copyright szimbólum beillesztése [Alt+0169] • c = A File Info párbeszédablak Copyright (Szerzői jog) mezőjében található információ beillesztése • C = A File Info párbeszédablak Composer (Zeneszerző) mezőjében található információ beillesztése • T = A File Info párbeszédablak Title (Cím) mezőjében található információ beillesztése • d = A File Info párbeszédablak Description (Leírás) mezőjében található információ beillesztése • # (vagy s) = Kereszt módosítójel beillesztése • b = Bé módosítójel beillesztése • n = Feloldójel beillesztése • S = Kettős-kereszt módosítójel beillesztése • B = Kettős-bé módosítójel beillesztése • = Csúcsos ékezet-karakter beillesztése A

A

A

A

A

A

A

A

A

A

A

A

A

A A

327


Tizenharmadik

lecke

FINALE 2009

Készítsünk betűkottát saját sablon alapján Amennyiben nem működne a program saját betűkottás sablonja (Finale 2009 mappa •=> Templates mappa •=> Education mappa •=> Kodály 1 fájl), amelyre szolfézstanároknak gyakorta szüksége lehet, hozzuk létre sajátunkat. Kicsit hosszadalmasnak tűnhet ez a feladat, azonban megéri elkészíteni, és sablonként elmenteni, így bármikor elővehetjük és dolgozhatunk vele. Nyissuk meg sablonunkat. Hozzunk létre egy újabb szólamsort a Staff Tool <=> Staff menü •=> New Staves parancsának segítségével.

Kulcsok létrehozása és beállítása Az alsó szólamsorban szükségünk lesz valami kulcs-félére, amelyet a Document menü <=> Document Options [Ctrl+Alt+A] <=> Clefs •=> Clef Designer gomb •=> Clef Designer párbeszéd­ ablakában készíthetünk el. Nyissuk meg az említett dialógusablakot, jelöljük ki a bariton (második sor első) kulcsát (kattintsunk rá), válasszuk a Shape opciót, majd nyomjuk meg eme opció Select gombját, végül az elénk táruló Shape Selection párbeszédablakban a Create gombot. A megjelenő Shape Designer (Alakzat-tervező) dialógusablak ShapeDesigner menü •=> Show almenüjéből kattintsunk az Origin majd a Staff Template opciókra, s nagyítsuk a munkaterületet a View legördülő lista használatával 400%-ra. Rajzoljuk meg a párbeszédablak eszközpalettá­ jának Line eszközével a „dó" helyét jelző kulcs-jelünket az alábbiak szerint. A függőleges vonalat kezdjük az Origin pontnál és húzzuk lefelé a harmadik vonalig. Az egyik vízszintes vonalat a harmadik, a másikat a negyedik vonalközbe rajzoljuk be. Nem gond, ha nem sikerül tökéletesre, mivel lehetőségünk van a létrehozott vonalak paramétereit a Position alatti H és V mezőkben (a megfelelő fogantyú kijelölését követően) beállítani.

A vonalak megrajzolása után válasszuk a Shape Designer párbeszédablak eszközpalettájának Selection eszközét, majd kattintsunk a vonalakra (először a függőlegesre, majd sorban a többire). Ekkor megjelenik a vonal mindkét végén egy fogantyú (négyzetééske). Jelöljük ki a megfelelő fogantyút a fentebb látható példa alapján, s a Position alatti H és V mezőkbe az ott található számértéket írjuk.

328


FINALE 2009

Tizenharmadik lecke

Miután minden vonalka a helyére került kicsit vastagítsunk rajtuk a ShapeDesigner menü •=> Line Thickness opciójának vonalvastagságra vonatkozó parancsaival. A vonalakat egyen­ ként kell kijelölnünk, s úgy kiadni az említett parancsot. Miután mindezzel elkészültünk érvényesítsük beállításainkat, minek következtében a bariton kulcs helyére az általunk készített kulcs kerül.

Elkészültünk a „dó" helyét jelölő kulcsunkkal. Következzék a kulcsok beállítása a Clef Designer dialógusablakban az alábbiak szerint. Válasszuk az alsó kulcs-sor második kulcsát, majd a Shape opció aktivizálása után kattintsunk a Select gombra, s az elénk táruló Shape Selection párbeszédablakból válasszuk az előbb elkészített kulcs-jelet. Ezt tegyük meg még öt további alkalommal, hogy összesen hét, általunk készített kulcs legyen a Clif Designer dialógusablakban. Figyeljünk arra, hogy a Middle C Position utáni mezőbe mindegyik kulcs esetén -10 legyen. Az alatta található Clef Position mezőbe pedig kulcsonként az alább látható értékeket írjuk, hogy a megfelelő vonalra vagy vonalközbe kerüljön kulcsunk.

329


FINALE 2009

Tizenharmadik lecke

A szólamsorok beállításainak ismertetése

Aktivizáljuk a Staff Tool-t, majd kattintsunk duplán a második szólamsor első ütemére, s a megjelenő Staff Attributes párbeszédablak Items to Display keretének Key Signatures és Measure Numbers opciói elől vegyük ki a pipát. Ezután a felső legördülő listából válasszuk a Staff 1 szólamot, s a Staff Attributes párbe­ szédablakban az itt látható beállításokat foganatosítsuk Az Independent Elements •=> Notehead Font •=> Select gombjára kattintva elénk táruló Font párbeszédablakban állítsuk be a Times New Román / Dőlt / 14-es betűtípust. A Notation Style utáni legördülő listából válasszuk a Percussion opciót. A Staff utáni legördülő listából kattintsunk az Other lehetőségre, minek következtében egy eddig ismeretlen dialógusablak bukkan elő Staff Setup néven. Ebben a dialógusablakban tudjuk többek között például a fővonalak számát (Staff Lines), az ütemvonalak (felső) hosszúságát (Settings <=> Top ofBarline) meghatározni.

A Staff Setup párbeszédablak Ebben a párbeszédablakban a vonalrendszer és a hozzá tartozó elemek (ütemvonalak, szünetek) paramétereit változtathatjuk meg. Állítsuk be az alább látható értékeket.

Custom Staff A vonalrendszer vonalainak számát (maximum 27 vonal) határozhatjuk meg. Kattintsunk a függőleges oszlopban a megfelelő fogantyúra a vonal megjelenítéséhez vagy elrejtéséhez. A Finale automatikusan írja az ütemvonalakat a létrehozott vonalrendszer szélső vonalai között (nulla beállítás esetén). A képen is látható vastag nyíl mutatja a vonalrendszer alapvonalát (referenciavonalát), amely fölé 11, alá pedig 15 szólamvonalat helyezhetünk el. Ez az a vonal, amihez a program a különféle zenei elemeket (például a szünetjeleket) viszonyítja.

330


FINALE 2009

Tizenharmadik

lecke

Staff Lines Amennyiben ezt a rádiógombot választjuk, akkor maximum 100 vonalas vonalrendszert hozhatunk létre úgy, hogy a szükséges vonalak számát beírjuk ebbe a mezőbe. Ez az érték mutatja tehát a szólam vonalak számát. Az ötödik vonal a vonalrendszer alapértelmezett vonalaként (referencia-vonalaként) jelenik meg. Settings Line Spacing A fővonalak (az öt vonal) közötti távolságot határozhatjuk meg. Top of Barline • Bottom of Barline Ezek a beállítások lehetővé teszik, hogy az ütemvonalak alsó (Bottom) és felső (Top) részének hosszúságát megváltoztassuk, tehát meghosszabbítsuk vagy megrövidítsük azokat. Ez az érték mindkét mezőben alapértelmezetten nulla, így a program az ütemvonalakat a létrehozott vonalrendszer két szélső vonala között automatikusan húzza meg. Default Piacement Double Whole Rests • Whole Rests • Half Rests • Other Rests Ebben a keretben állíthatjuk be többek között a különféle szünetjelek alapértelmezett pozícióját, úgymint Double Whole Rests (az egész értékű szünet duplája), Whole Rests (egész értékű szünet), Half Rests (fél értékű szünet), Other (egyéb szünetek, például negyed értékű szünet). Az értékek mérése az alapvonaltól (referenciavonaltól -• a vastag nyíllal jelölt vonaltól) történik. Pozitív szám fölfelé, negatív szám lefelé történő elmozdulást jelent az alapvonalhoz képest. Tehát ezekben a mezőkben a szünetek lépésenkénti értékét állíthatjuk be. Stem Reversal Itt határozhatjuk meg, hogy hol fordítsa meg a Finale a kottafej szárát. Ötvonalas rendszernél -4 az alapértelmezett beállítás, ekkor a harmadik vonal a határvonal. Egyéb esetben pozitív szám a referenciavonal fölé, negatív szám pedig a referenciavonal alá helyezi ezt a pontot. Top Repeat Dot • Bottom Repeat Dot Ha ezeket a rádiógombokat bejelöljük, a Finale mutatja az ismétlőjel pontjait (Top = felsc pont; Bottom = alsó pont), a mellettük található mezőkben pedig meghatározhatjuk a pontok függőleges pozícióját.

331


Tizenharmadik

lecke

FINALE 2009

Ne feledkezzünk meg a Staff Attributes párbeszédablak Items to Display keretének Stem Settings gombjára kattintva az itt látható Staff Stem Settings dialógus­ ablakban a szárakra vonatkozó beállításokat is elvé­ gezni. Kattintsunk a Notation Style: Percussion utáni Select gomb megnyomásakor elénk táruló Percussion Map Selection párbeszédablak Create gombjára. Az ekkor megjelenő Percussion Map Designer dialó­ gusablakban van lehetőségünk a szolmizációs hangok beállítására, amelyek majd a kottaszár alatt, a kottafejek helyén jelennek meg.

A Percussion Map Designer párbeszédablak

A Map utáni mezőben adjunk nevet beállításainknak (pl. Szolmizáció), majd 047-ig töröljük (a sorok kijelölése után) a Closed Notehead és az Open Notehead mezőkből az ott látható karaktereket (jelöljük ki őket és nyomjuk meg a Delete billentyűt), minek következtében a Noteheads oszlop kijelölt sorából eltűnnek a szükségtelen karakterek.

A 48. sornál nyomjuk meg a Closed Notehead és az Open Notehead opciók Select gombját, s az elénk táruló Symbol Selection párbeszédablakból válasszuk a megfelelő (elsőként a „d" /= dói) karaktert. A Staff Position mezőbe minden alkalommal a 2-es számot írjuk, majd pipáljuk ki a Highlighted note opciót. Ennek következtében egy csillag karakter '*' jelenik meg a listák (sorok) elején a MIDI Pitch oszlopban. Amennyiben nem pipáljuk ki a Highlighted note opciót, akkor beállításaink zárolva lesznek, vagyis nem jelennek meg a kottában. Ahogy a fentebbi ábrán is megfigyelhető, a módosított hangok Noteheads mezőjét hagyjuk üresen, illetve töröljük az ott látható karaktereket. Értelemszerűen töltsük ki - az elmondottak alapján - ezt a párbeszédablakot a 48-as számtól (C3 = kis C-től), egészen a 84-es számig (C6 = háromvonalas C-ig) /C3 = d; D3 = r; E3 = m; F3 =f; G3 = s; A3 = /; B3 = t; C4 = d; D4 = r; E4 = m; stb./, az utána lévő karaktereket pedig szintén töröljük a legutolsó számig (85-127), majd nyomjuk meg a Done (végrehajt) gombot.

332


FINALE 2009

Tizenharmadik lecke

Amennyiben lennének dupla betűből álló - az általunk használni kívánt szolmizációs hangoknak megfelelő - karaktereink (pl.: fi - si (szi) - ta - di stb.), akkor lehetőségünk lenne a módosított hangok esetében is a szükséges szolmizációs hangokat beállítani. Természetesen a program erre is kínál megoldást, azonban ez további beállításokat igényel (erről hamarosan). Már csak egy aprócska módosításra van szükségünk: Amennyiben pontozott hangértékeket is használni kívánunk, abban az esetben a Document menü "=> Document Options [Ctrl+Alt+A] ^ Augmentation Dots párbeszédablak Verticai Adjustment of Dot mezőjébe az itt látható számot írjuk. Érdemes az első két mezőben is módosítani az alapértelmezett beállításokon, vagyis köze­ lebb vinni a pontot a kottafejhez.

Kottapélda létrehozása Aktivizáljuk a Clef Tool-t, majd kattintsunk duplán a második szólamsor első ütemébe. A megjelenő Change Clef párbeszédablakban válasszuk azt az általunk készített kulcsot, amelyik a lekottázandó hangnem „dó" hangját jelöli. Amennyiben például B-dóban szeretnénk lekottázni dallamunkat, akkor válasszuk azt a kulcsot, amelyet a harmadik vonalra (a H hang helyére) helyeztünk. Ezután be kell még állítanunk a Key Signature Tool segítségével a B-dó hangnemet, vagyis a két bé előjegyzést (az első ütemre történő dupla kattintás után). Mivel a Staff Attributes párbeszéd­ ablak Items to Display (Látható elemek) keret Key Signatures opciója elől kivettük a pipát, ezért a szólamsorokban nem jelenik meg a beállított előjegyzés, amelyre a betűkotta esetében nincs is szükségünk. Kottázzuk be az alsó szólamsorba a kívánt hangokat - pl. az itt látható kottapélda szerint - , majd a Selection Tool segítségével jelöljük ki az alsó szólamsor lekottázott ütemeit és egy már ismert másolási eljárás használatával (vonszolással) húzzuk rá a felső szólamsor azonos ütemeire.

333


Tizenharmadik

lecke

FINALE 2009

A másolást követően az alább látható módon megjelenik a felső szólamsorban a betűkottás kottakép.

Mivel nincs szükségünk az alsó szólamsorra, ezért tegyük láthatatlanná azt. Aktivizáljuk a Staff Tool-t, kattintsunk duplán az alsó szólamsorba, s a megjelenő Staff Attributes párbeszédablak Options keretében pipáljuk ki a Hide staff opciót, majd nyomjuk meg az OK gombot. Az eredményt az alábbi példán tekinthetjük meg:

Amennyiben a későbbiek folyamán szükségünk lenne erre az elrejtett szólamsorra, akkor nyissuk meg a Staff Attributes párbeszédablakot (kattintsunk kétszer a betűkottás szólamsor valamely ütemébe, de a Staff menüből is megnyithatjuk), a felső Staff Attributes For legördülő listából válasszuk a [Staff 2] (hidden) szólamot, végül az Options keret Hide staff opciója elől vegyük ki a pipát és nyomjuk meg a párbeszédablak OK gombját. Ekkor ismét láthatóvá válik szólamunk, lehetőséget biztosítva a szükséges változtatások, módosítások végrehajtására. Elkészült kottapéldánkon négy problémával találhatjuk szembe magunkat. Az első a záróvonal hiánya (amit én már elhelyeztem a darab végén), melyet a Measure Tool aktivizálása után jeleníthetünk meg. Kattintsunk duplán az utolsó ütembe, az elénk táruló Measure Attributes párbeszédablakban válasszuk a Barline utáni Final jelet és nyomjuk meg az OK parancsgombot. Mindezt megtehetjük a helyi menüből is, az utolsó ütemre jobb egérgombbal kattintva.

334


FINALE 2009

Tizenharmadik lecke

A következő megoldandó probléma a szünetjelek (nyolcad értékű szünetek) pozicionálása, melyeket egy kicsit magasabbra kell helyezni. Ezt legegysze­ rűbben a Plug-ins menü •=> Note, Beam and Rest Editing •=> Move Rests parancsával valósíthatjuk meg. Jelöljük ki a szüneteket tartalmazó ütemeket a Selection Tool segítségével, majd kattint­ sunk az előbb említett Move Rests opcióra. A megjelenő Move Rests párbeszédablakban a Move Rests utáni mezőbe az itt látható értéket írjuk, majd érvényesítsük beállításainkat.

Kottafontok alkalmazása A harmadik probléma, hogy az első ütem első hangja fölött nem jelent meg a fél értékű hangjegy, valamint az utolsó ütemben sem látható a szolmizáció feletti egész értékű hang. Mivel a program - általunk - épp a kottafejek helyére tette a szolmizációs hangokat, ezért a kottafejek nem lesznek láthatók. A fél- vagy egész értékű hangok esetében tehát kénytelenek vagyunk ezt a problémát - az alább leírtak szerint - orvosolni. Ismerkedjünk meg a függelékben található kottafontok karakterkódolásos táblázatának használa­ tával. Többször előfordulhat, hogy szeretnénk egy zenei karaktert (hangjegyértéket, szünetjelet, kulcsot, stb.) a vonalrendszertől függetlenül elhelyezni dokumentumunkban. Ahhoz, hogy ez megvalósítható legyen, tudnunk kell, melyik zenei karaktert hogyan jeleníthetjük meg. Ehhez nyújtanak segítséget a függelékben található táblázatok, melyek felsorolják a Finale program kottafont-készletekének karaktereit és azok kódszámát, amely alapján könnyedén megjelenít­ hetjük dokumentumunkban a kívánt zenei karaktert a program erre alkalmas eszközeinek (Text Tool, Expression Tool, Articulation Tool, stb.) segítségével. Arra kell csak figyelnünk, hogy a táblázatban található kódszám elé minden esetben egy nullát [0] is be kell ütnünk, s a számkombináció beírása közben lenyomva kell tartanunk az [Alt] (nem az Alt Gr) billentyűt. Válasszunk fontot. Mivel mi alapértelmezetten a Petrucci fontot állítottuk be, ezért célszerű azt használni ebben az esetben is. Keressük ki a Petrucci Font Character Map táblázatából a használni kívánt karaktert (esetünkben pl. az egész értékű hangot), nézzük meg a fölötte (a vízszintes sorban) található számot [112], amihez hozzá kell adnunk a karakter előtti függőleges oszlopban lévő számértéket [7] (112+7=119). Az egész értékű hang karakterkódja tehát a [119], amit úgy jeleníthetünk meg, hogy az [Alt] billentyű nyomva tartása közben begépeljük a 0119-es számkombi­ nációt [Alt+0119]. A fél értékű hang számkombinációja: (96+8= 104) vagyis [Alt+0104]. Válasszunk egy eszközt, aminek segítségével megjelenítjük a kívánt karaktereket. Erre az Expression Tool a legalkal­ masabb. Aktivizáljuk ezt az eszközt, majd kattintsunk duplán az utolsó ütembe. Ekkor megjelenik az Expression Selection párbe­ szédablak, ahol válasszuk a Miscellaneous (Egyéb jelzések) opciót és kattintsunk a Create Mise. Expression gombra.

335


Tizenharmadik

lecke

FINALE 2009

Az Expression Designer dialógusablak Text szövegbeviteli mezőjébe gépeljük be az egész értékű hang kódszámát [Alt+0119], majd jelöljük ki az ekkor megjelenő karaktert és a Font utáni legördülő listából válasszuk a Petrucci fontot, majd az utána lévő listában állítsuk be a 24-es méretet. A megfelelő fontot és annak méretét a Character Settings gombra kattintva is beállít­ hatjuk. Végül nyomjuk meg az OK gombot. Ekkor egész értékű hangunk megjelenik az Expression Selection párbeszédablakban. Készítsük el a fél értékű hangot is. Nyomjuk meg a Duplicate gombot (az egész értékű karakter kijelölt állapotában), majd kattintsunk az Edit gombra. Nincs más dolgunk, mint az Expression Designer dialógusablakban a fél értékű hang kódszámát beírni [Alt+0104] (felülírni a kijelölt állapotban lévő egész értékű hangot) és érvényesíteni beállításainkat. Az Expression Selection párbeszédablakban jelöljük ki ismét az egész értékű hangot, majd nyomjuk meg az Assign gombot. Ekkor az utolsó ütemben megjelenik az egész értékű hang, amit vonszolással vagy a nyíl billentyűk használatával a kívánt helyre pozícionálhatunk. A fél értékű hang beillesztése előtt célszerű a hang helyén található szárat eltüntetni. Ezt szólamstílus segítségével valósíthatjuk meg, amelyről a 11. leckében olvashattunk. Aktivizáljuk a Staff Tool-t és kattintsunk az egér jobb gombjával az első ütembe, majd az elénk táruló helyi menü Define Staff Styles opciójára. A feltáruló Staff Styles párbeszédablakban nevezhetjük el új szólamstílusunkat az Available Styles utáni mezőben (kattintsunk a New Staff Style kifejezésre, majd írjuk át azt az általunk használni kívánt névre, pl.: Szár elrejtése). Miután ez megtörtént, vegyük ki a zöld négyzetet az Items to Display keret Stems opciója elől és nyomjuk meg az OK gombot. Jelöljük ki (kerítsük körbe) az első hangot - a képen látható módon - , majd kattintsunk a kijelölt hangra az egér jobb gombjával, s a feltáruló helyi menüből válasszuk az előbb létrehozott „Szár elrejtése" parancsot. Ezután térjünk vissza az Expression Tool-hoz, kattintsunk duplán az első ütembe, majd az Expression Selection párbeszédablak Miscellaneous mezőjében a fél értékű hangra. A beillesztést követően pozícionáljuk jelünket.

Kottafej módosítása Az utolsó (negyedik) probléma a szolmizációs hangok nem megfelelő megjelenése. Egyfelől hiányzik egy módosított szolmizációs hang, másfelől pedig néhány esetben nem egyértelmű, hogy az adott szolmizációs hangot melyik regiszterben kell elénekelni. A használni kívánt szolmizációs hangokat létrehozhatjuk az előbb használt Expression Tool segítségével is, azonban a beillesztés eredményesebbé tétele érdekében az Articulation Tool-t használjuk erre a célra.

336


FINALE 2009

Tizenharmadik

lecke

Előtte azonban van még egy feladatunk. A cserélni kívánt szolmizációs hangokat láthatatlanná kell tennünk, hogy a helyükre illeszthessük a megfelelő karaktereket. Ehhez aktivizáljuk a Special Tools-t, majd válasszuk a megjelenő eszköztárból a Note Shape Tool-t.

Kattintsunk a megfelelő ütemre, majd jobb egérgombbal az elrejteni kívánt szolmizációs hang fogantyújára. A felbukkanó helyi menüből válasszuk az Edit opciót. A megjelenő Notehead Settings párbeszédablakban vegyük ki a pipát az Alternate Character keret Use default character opciója elől, majd kattintsunk a Select gombra. A Symbol Selection dialógusablakban válasszuk a 32-es (üres) karaktert és nyomjuk meg az OK gombot. Következzék a hiányzó szolmizációs hangok beírása. Aktivizáljuk az Articulation Tool-t, majd kattintsunk az első üresen álló hangra, s az elénk táruló Articulation Selection párbeszédablak Create gombjára. Válasszuk a Symbols keret Main gombja utáni Shape opciót és nyomjuk meg a Main gombot. Az ekkor előugró Shape Selection dialógusablakban szintén nyomjuk meg a Create gombot. Feltárul a már ismerős Shape Designer párbeszédablak, melynek eszközpalettájáról válasszuk a Text Tool-t. Célszerű a munkaterületet 400%-osra felnagyítani. Állítsuk be a megfelelő betűtípust és betű­ méretet a ShapeDesigner menü Select Font opciójára kattintva. A Font dialógusablakban válasszuk a Times New Román /Dőlt / 14-es betűtípust, majd nyomjunk OK-t. írjuk be a képen látható d'hangot (a felső regiszter jelölésére szolgáló vesszőcskét az [Alt+0146] billentyűkombinációval is megjeleníthetjük, ekkor egy esztétikusabb vessző jelet kapunk). Jó, ha tudjuk, hogy a munkaterületen található Origin (kis kör) helyén lesz majd a beírt jel fogantyúja, s attól történik az adott jel pozicionálása is. A megfelelő karakterek beírása után érvényesítsük beállításainkat az OK gombra kattintva. Mielőtt létrehoznánk további jeleinket, pozícionáljuk a d' karaktert. Mivel nem sikerülhet mindenkinek - az Origin (a jel fogantyúját jelző) ponthoz viszonyítva - ugyanarra a helyre beilleszteni a kívánt karaktereket, így az alább ismertetett beállítási paraméterek eltérhetnek az itt látható értékektől.

337


FINALE 2009

Tizenharmadik lecke

A létrehozott szolmizációs betűk alapértelmezett pozícióját az Articulation Designer dialógusablak Positioning keretében állíthatjuk be (e beállítási lehetőségekről a 4. leckében olvashattunk). Pipáljuk ki a Center horizontally (Vízszintesen középre) opciót, a Position legördülő listából válasszuk a Below Note (A hang alá) lehetőséget. A Default Verticai Position mezőben jelünk függőleges pozícióját adhatjuk meg. Ez a beállítás függ a Shape Designer párbeszédablakban található Origin (a jel fogantyúját jelző) pont - általunk beírt karakterhez viszonyított - helyzetétől. Kísérletezzünk, s ha megtaláltuk a helyes pozíciót, nincs más dolgunk, mint a Duplicate gombra kattintva létrehozni a többi szolmizációs hangot (r'-m'szí). [Articulation Selection ablak => Duplicate gomb •=> Edit gomb •=> Articulation Designer ablak •=> Main gomb <=> Shape Selection ablak (jelöljük ki megduplázott jelünket) •=> Edit gomb •=> Shape Designer ablak •=> kattintsunk a karakter elé •=> írjuk be új szolmizációs betűnket •=> töröljük a szükségtelen karaktereket •=> OK •=> Select •=> OK]. A duplikálásnak köszönhetően már nem kell foglalkoznunk az előbbi beállításokkal. Amelyik szolmizációs hang ennek ellenére nem az elvárásoknak megfelelően jelenik meg, nyugodtan mozgassuk azt az egér vagy a nyíl billentyűk használatával a legideáli­ sabb helyre. Miután mindennel elkészültünk, akkor az alábbi kottaképet kapjuk:

Mentsük el kottapéldánkat a tanultak alapján.

A beállítások mentése sablonként Mentsük el fájlunkat ismét a File menü •=> Save As (Mentés másként) parancsával. A megjelenő Save As párbeszédablak Fájlnév utáni mezőjébe írjuk be sablonunk nevét (pl.: Betűkotta), a Fájl típusa legördülő listából válasszuk a Finale Template File (*.ftm) opciót, a Hely utáni legördülő listában pedig állítsuk be a Sablonok mappát, végül nyomjuk meg a Mentés gombot. Azért csak most kerítünk sort ennek a fájlnak sablonként történő mentésére, mert így minden eddigi beállításaink megmaradnak (célszerű az Articulation Selection párbeszédablakban a következő szolmizációs hangokat is létrehozni: s, - l, - t, - szi, - ta, - fi - ta - di). Miután mindezzel elkészültünk, aktivizáljuk a Staff Tool-t, és tegyük láthatóvá elrejtett szólamsorunkat a nemrégiben elmagyarázott módon. Következő feladatunk a záróvonal törlése: Az egér jobb gombjával kattintsunk a záróvonalat tartalmazó ütemre, s a megjelenő helyi menüből válasszuk a

338


FINALE 2009

Tizenharmadik lecke

Barline •=> Normál opciót. Ezután aktivizáljuk a Selection Tool-t, jelöljük ki a teljes kottát [Ctrl+A], majd nyomjuk meg a [Backspace] billentyűt az ütemekben található elemek törlése érdekében. A kotta kijelölt állapotában érdemes még a [Ctrl+U] vagy [U], majd a [Ctrl+4] vagy a [4]-es billentyűt is megnyomni, az ütemek egyenletes elrendeződése érdekében. Végül mentsük beállításainkat, vagyis nyomjuk meg a [Ctrl+S] billentyűkombinációt és zárjuk be sablonunkat.

Betűkotta beállítása szólamstílusként A szólamsorok beállításainak ismertetése

Nyissuk meg másik (alapértelmezett, egy­ szólamú) sablonunkat. Aktivizáljuk a Staff Tool-t, majd kattintsunk az egér jobb gombjával valamelyik ütemre. A megjelenő helyi menüből válasszuk a Define Staff Styles opciót, s az elénk táruló Staff Styles dialógusablakban végezzük el az itt látható beállításokat. Az Independent Elements •=> Notehead Font •=> Select gombjára kattintva előugró Font párbeszédablakban állítsuk be a Times New Román /Dőlt / 14-es betűtípust. A Notation Style utáni legördülő listából válasszuk a Percussion opciót. A Staff utáni legördülő listában kattintsunk a 0-line with Full Barline lehetőségre.

Ne feledkezzünk meg a Staff Attributes párbeszédablak Items to Display keretének Stem Settings gombjára kattintva az itt látható Staff Stem Settings dialó­ gusablakban a szárakra vonatkozó beállításokat is elvégezni. Kattintsunk a Notation Style: Percussion utáni Select gomb megnyomásakor elénk táruló Percussion Map Selection párbeszédablak Create gombjára. Az ekkor megjelenő Percussion Map Designer dialógusablakot töltsük ki a nemrégiben ismertetett módon.

339


FINALE 2009

Tizenharmadik lecke

Ekkor nincs más dolgunk, a Staff Tool aktív állapotában kattintsunk jobb egérgombbal a kívánt ütemre, s a felbukkanó helyi menüből válasszuk a „ Betűkotta " stílust.

Az alább látható eredményt kapjuk:

Természetesen ekkor is lehetőségünk van a kottafejek módosítására, megváltoztatására a már említett módon, ha például a harmadik sor első ütemére szeretnénk a „Betűkotta" stílusunkat beállítani. A pontot szólamstílus alkalmazásakor célszerűbb a Special Tools •=> Dot eszközével utólag a megfelelő helyre pozícionálni. Szólamstílus használatával - szükség esetén - az előjegyzéseket is eltüntethetjük a harmadik és az utolsó ütem elejéről.

Mivel a későbbiek folyamán a program 2010-es verziójáról is beszélni fogok, ezért már itt felhívnám az Olvasó figyelmét a következőre: Sajnos betűkottát - az előbbiekben bemu­ tatott formában - a program legújabb, 2010-es verziójával - a Percussion Map Designer (2010 = Percussion Layout Designer) párbeszédablak beállítási lehe­ tőségeinek megváltozása miatt - már nem áll módunkban létrehozni. Ebből kifolyó­ lag a Kodály Stick Notation and Solfege sablon sem található már meg a Finale 2010-ben. Remélhetőleg a program fej­ lesztői a következő verziók valamelyiké­ ben pótolják majd ezt a hiányosságot.

340


FINALE 2009

Tizenharmadik

lecke

Tremolózzunk Gyakorta szükségünk lehet olyan tremolók létrehozására, amelyeket a Finale 2009 program nem az elvárásoknak megfelelően jelenít meg. A következő kottapélda egy ilyen tremoló elkészítésé­ ben lesz segítségünkre. Lássuk a lekottázandó dallampéldát (a végeredményt):

írjuk be a hangokat az alább látható módon.

Aktivizáljuk a Selection Tool-t, majd kattintsunk duplán a második ütemre (jelöljük ki a második ütemet mindkét szólamsorban) és válasszuk a Plug-ins menü •=> TG Tools •=> Easy Tremolos opcióját, s a megjelenő Easy Tremolos nevezetű párbeszédablakot az alább látható módon töltsük ki. Az eredmény a jobb oldali kottaképen tekinthető meg. Ezt a beállítás-sorozatot végezzük el az utolsó ütem kijelölése után is (vagy valamelyik másolási eljárás segítségével másoljuk be a második ütemet az utolsó ütembe).

341


Tizenharmadik

lecke

FINALE 2009

Amennyiben a harmadik ütem hiányzó hangjait nyolcad értékek­ ben kottázzuk le, s az előbb említett Easy Tremolos parancsot hívjuk segítségül, akkor a gerendák nem csatlakoznak a szárakhoz, ahogy azt szeretnénk. Természetesen a Finale 2009 program erre is kínál megoldást. A harmadik ütem hiányzó hangjait - mindkét szólamsorba - a második réteg aktivizálása után [Shift+Alt+2] írjuk be 64-ed értékekben, az alább látható módon (a szerkesztés megkönnyítése érdekében), majd aktivizáljuk a Document menü <=> Show Active Layer Only [Shift+Alt+S] opcióját.

Miután ezzel elkészültünk válasszuk a Tuplet Tool-t, majd kattintsunk a felső szólam első 64-ed értékű hangjára, minek következtében megjelenik a Tuplet Deftnition dialógusablak, ahol a fentebb látható példa szerinti beállításokat foganatosítsuk. Az ablak tetején található beállítások értelmében két 64-ed ritmusértéknek két 8-ad értékbe kell elférnie. E beállításokat hajtsuk végre a felső szólam harmadik, valamint az alsó szólam első és harmadik 64-ed értékére kattintva is. Aktivizáljuk a Speedy Entry Tool-t, kattintsunk először a felső, majd az alsó ütemre, állítsuk a jobbra mutató nyíl billentyű segítségével a szerkesztőkeret illesztővonalát az eltávolítandó szünet értékekre és töröljük azokat (egyesével) a [Delete] billentyűvel (a második kottapélda szerint). Az ütemben található felesleges szünetértékeket eltüntethetjük a Too Many Beats párbeszédablak segítségével is. A Speedy Entry Tool aktív állapotában kattintsunk a megfelelő ütemre, majd mozgassuk a szerkesztőkeretet a következő taktusra. Mivel ütemünk több értéket tartalmaz a megengedettnél, így a szerkesztőkeret következő ütemre ugrása előtt elénk tárul az említett Too Many Beats dialógusablak, ahol jelöljük ki a második, Delete the extra notes opciót, minek hatására a program törölni fogja a felesleges értékeket az ütem végéről. Még két beállítás megvalósításra vár. Az egyik a kottafejek cse­ réje (amiről nemrégiben már beszéltem), a másik pedig a kottaszár megfordítása. Ebben az esetben a kottafejek cseréjét a legegyszerűbben az Utilities menü •=> Change •=> Noteheads parancsának segítségével végezhetjük el. Kattintsunk a Selection Tool-ra, majd jelöljük ki ezt az ütemet mindkét szólamban és válasszuk az említett opciót. Az elénk táruló Change Noteheads párbeszédablak felső, Find keretében az All

342


FINALE 2009

Tizenharmadik

lecke

noteheads, az alsó Change to keretben pedig a Selected notehead opciót jelöljük ki. Ez utóbbi után nyomjuk meg a Select gombot, s a felbukkanó Symbol Selection ablakból válasszuk a 250es (üres kottafej) karaktert, végül érvényesítsük beállításainkat az OK gombbal. Következzék a kottaszárak megfordítása, melyet most nem a már ismert módon - a két beviteli eszköz segítségével - , hanem a Special Tools használatával valósítunk meg.

Aktivizáljuk a Special Tools => Stem Direction eszkö­ zét, majd kattintsunk az alsó szólam harmadik ütemé­ be. Ekkor megjelenik a hangok fölött és alatt is egyegy fogantyú. Kattintsunk az első, majd a harmadik hang alatti fogan­ tyúra, minek következtében megfordul a hang szára.

Ezután adjuk ki a Document menü •=> Show Active Layer Only parancsát, vagy nyomjuk meg a [Shift+Alt+S] billentyűkombinációt, hogy mindkét réteg hangjai ismét láthatóvá váljanak.

343


Tizenharmadik

lecke

FINALE 2009

Kottázzunk népdalokat eltérő előjegyzés-formátummal A Key Sinature Tool •=> Key Signature dialógusablakának segítségével létrehozhatunk egyedi előjegyzéseket is, például egy bé előjegyzést, ahol nem a H hangot módosítjuk először, mint ahogy az szokás és szabályos, hanem mondjuk az E-t. Megalkothatunk továbbá olyan skálákat is, amelyekben az oktáv nem tizenkét hangra van felosztva (például negyedhangos skála). Ehhez válasszuk a Key Signature párbeszédablak legördülő listájában a Nonstandard opciót.

A Nonstandard Key Signature párbeszédablak • Linear key formát Itt olyan skálákat tudunk megadni (összesen 64-et: 0 - 6 3 ig), amelyeket transzponálni is lehet majd a későbbiek folyamán. Közöttük a Next és Prev gombbal tudunk mozogni. Két skála már definiálva van, a dúr- (0) és a moll skála (1), éppen ezért e két hangnem esetén a KeyMap, az AOrdAmt és a ToneCnt gombok nem aktívak. • Nonlinear key signature Eme opció választásakor hozhatunk létre nem hagyomá­ nyos előjegyzéseket, amelyek tetszőleges helyen lévő akármennyi keresztből és béből állhatnak. Ezeket a hangnemeket nem transzponálhatjuk. Például ha van egy bé előjegyzésünk az E hang helyén és e skála alaphangja a C, ezt nem tudjuk úgy egy kvinttel felfelé transzponálni, hogy a Finale az új hangnem által kívánt előjegyzéseket mutassa, azaz egy bét a / / h a n g helyén és egy keresztet az F hang helyén. • Tone Center A hangnem alaphangja. A számok 0 = C-től 6 = H-ig a C-dúr skála diatonikus hangjait jelölik • Altered Ez mutatja meg, hogy a hangnem alaphangja módosított hang-e (-1 = bével módosított, 0 = nem módosított, 1 = kereszttel módosított). A fentebb látható kép Tone Center [6], Altered [-1] beállítása a B alaphangot jelöli • Number of Accidentals A módosítójelek számát mutatja: pozitív számok kereszteket, negatív számok békét jelölnek

KevMap A Key Step Map párbeszédablakban határozhatjuk meg (a felső vízszintes csúszka segítségével), hogy hány lépést (Totál Steps) szeretnénk egy oktávszakaszban, valamint azt is megadhatjuk (a megfelelő négyzetecskére kattintva), mely lépések milyen távolságra legyenek egymástól (kis-, nagy- vagy bővített szekund távolságra). Jó, ha tudjuk, hogy az itt található beállítások határozzák meg a létre­ hozott Nonstandard (nem hagyományos) előjegy-

344


FINALE 2009

Tizenharmadik lecke

zés(eke)t tartalmazó dal megszólalását kottázás közben vagy visszajátszáskor. Kis szekund (K2):

Nagy szekund (N2):

Bővített szekund (B2):

AOrdAmt Itt állíthatjuk be az előjegyzés(ek) helyét a vonalrendszerben (Step Levél) és az előjegyzés(ek) típusát (Amount). Az Unit utáni szám mutatja, hogy az adott módosítójel hányadik az előjegyzések sorrendjében, a Step Levél azt, hogy az illető módo­ sítójel a C-dúr skála hányadik fokán áll (az értékek ugyanazok, mint a Tone Centeméi), az Amount utáni szám pedig a módosítójel típusát jelzi. A program a Nonlinear key signature opció aktivizálásakor alapértelmezetten hét kereszt előjegyzést jelenít meg. Amennyiben mi csak egyetlen előjegyzést szeretnénk kottasorunk elejére írni, abban az esetben az Amount utáni mezőbe a második módosítójelhez (Unit: 2) a nullát írjuk. Nulla beállítás esetén nem tesz ki a program semmilyen módosítójelet az Unit-néX megadott helyre és az utána következők egyikéhez sem.

ClefQrd Itt tudjuk az AordAmnt párbeszédablak Step Levél mezőjében megadott módosítójelet a megfelelő oktávszakaszba helyezni. Az Unit utáni szám mutatja, hogy az adott módosítójel hányadik az előjegyzések sorrendjében. Az Octave mezőben adhatjuk meg, melyik oktávszakaszba helyezze az aktuális módosítójelet a Finale. (Violinkulcs esetén: 0 = egyvonalas oktávszakasz, 1 = kétvonalas oktávszakasz; Basszuskulcsnál: 0 = nagy oktávszakasz, 1 = kis oktávszakasz).

A Clef utáni Next és Prev gombbal mindig be kell állítanunk az aktuális kulcshoz tartozó számértéket. A kulcsokat nullától tizenhétig ( 0 - 1 7 ) számozták: (0 = violinkulcs, 1 = altkulcs, 2 = tenorkulcs, 3 = basszuskulcs, stb.).

345


Tizenharmadik

lecke

FINALE 2009

Eltérő előjegyzés-beállításokat tartalmazó népdalok kottázása Első népdalunk a következő:

Nyissuk meg (a megfelelő ütemre duplán kattintva) a Key Signature dialógusablakot, s a legördülő listában kattintsunk a Nonstandard opcióra. A megjelenő Nonstandard Key Signature dialógusablakban válasszuk a Nonlinear key signature rádiógombot és kattintsunk az AOrdAmt gombra. A megfelelő beállításokat az alábbi képen láthatjuk.

Ahhoz, hogy dalunk helyesen szólaljon meg visszahallgatáskor, illetve a hangok beírása közben, az itt látható beállításokat kell elvégezni a KeyMap gomb megnyomásakor elénk táruló Key Step Map párbeszédablakban. A beállítások a szükséges, C D Esz F G A H hangsort szimbolizálják. A harmadik (02) és negyedik (03) egymás melletti két fehér négyzet a D - Esz kis szekund távolságnak felel meg.

346


FINALE 2009

Tizenharmadik

lecke

Második népdalunk:

Nyissuk meg (a megfelelő ütemre duplán kattintva) a Key Signature dialógusablakot, s a legördülő listában kattint­ sunk a Nonstandard opcióra. A megjelenő Nonstandard Key Signature dialógusablakban válasszuk a Nonlinear key signature rádiógombot, kattintsunk (a következő eltérő előjegyzés-formátum létrehozása érdekében) a Next gombra (amennyiben ezt nem tesszük meg, akkor az előzőekben beállított nem hagyományos előjegyzésünket írjuk felül), majd az AOrdAmt gombra. A megfelelő beállításokat az alábbi képen láthatjuk.

Két előjegyzés megjelenítése érdekében az AordAmt párbeszédablakban a harmadik módosító­ jelhez (Unit: 3) írjuk a nullát az Amount utáni rubrikába, így csak a szükséges két előjegyzés lesz látható a kottasor elején.

Az első (Unit: 1), bé előjegyzésünket a megfelelő oktávszakaszba kell tennünk a ClefOrd gomb megnyomásakor elénk táruló Accidental Octave Piacement dialógusablakban. Az Octave utáni mezőbe az itt látható [0] számértéket írjuk.

347


Tizenharmadik

lecke

FINALE 2009

A Cisz D E F G A B hangsor helyes megszólalása érdekében a Key Step Map dialógusablakban az itt látható beállításokat végezzük el.

Harmadik népdalunk a következő:

A Nonstandard Key Signature dialógusablakban válasszuk a Nonlinear key signature rádiógom­ bot, kattintsunk (a következő eltérő előjegyzés-formátum létrehozása érdekében) a Next, majd az AOrdAmt gombra. Végezzük el a szükséges beállításokat. A két előjegyzés megjelenítése érdekében az AordAmt párbeszédablakban a harmadik módosító­ jelhez {Unit: 3) nullát írjunk az Amount utáni rubrikába, minek következtében csak a szükséges két előjegyzés lesz látható a kottasor elején. A második bé előjegyzésünket (Asz; Unit: 2) a megfelelő oktávszakaszba kell tennünk a ClefOrd gomb megnyomásakor elénk táruló Accidentai Octave Placement dialógusablak Octave [0] mezőjének segítségével.

A C D Esz F G Asz H hangsor helyes megszólalása érdekében a Key Step Map dialógusablakban az alábbi beállításokra van szükség. Az Asz - H közötti bővített szekund létrehozása érdekében két fekete négyzetnek kell lennie a 08 és a 11-es fehér négyzetecske között.

348


FINALE 2009

Tizenharmadik

lecke

Negyedik népdalunk:

A fentebb látható, zárójelben lévő előjegyzést manuálisan helyezhetjük el a vonalrendszerben, az Expression Tool segítségével. írjuk ki az egy bé előjegyzést a szokásos módon, majd aktivizáljuk a Document menü •=> Document Options [Ctrl+Alt+A] •=> Key Signatures párbeszédablakát. A Space After Key Signature mező­ jébe írjuk be az itt látható (pontok­ ban megadott) 15-ös számot. Ennek a parancsnak a segítségével távolíthatjuk el az előjegyzés utáni elemeket (pl. az ütemmutatót) a valódi előjegyzésektől (az egész fájlban!) annak érdekében, hogy a zárójeles előjegyzés számára legyen elegendő hely. Ezt követően aktivizáljuk az Expression Tool-t, és kattintsunk duplán népdalunk első ütemébe. A megjelenő Expression Selection dialógusablak lehetőségei közül válasszuk a Miscellaneous (Egyéb jelzések) opciót, majd nyomjuk meg a Create Mise. Expression gombot. A most felbukkanó Expression Designer párbeszédablak Text szövegbeviteli mezőjébe gépeljük be a szükséges zárójeles bé módosítójel kódszámát [Alt + 065], jelöljük ki a megjelenő karaktert, állítsuk be a betűtípust és betűméretet (Petrucci •=> Normál •=> 24) a Character Settings gomb megnyomása következtében feltáruló ablakban, végül érvényesítsük beállításainkat. Majd a nyíl billentyűk segítségével helyezzük el zárójeles bé karakterünket a negyedik vonalközbe. A zárójelben lévő előjegyzés természetesen semmilyen hatással sincs a hangokra. A következőkben a zárójeles módosítójelekhez tartozó karakterkódok láthatók:

349


Tizenharmadik

lecke

FINALE 2009

Az elkészült előjegyzések könyvtárba mentése: File menü ^> Save Library <=> Key Signatures opció •=> OK *=> Nevezzük el fájlunkat és adjuk meg a mentés helyét •=> Mentés

Nemtörő kötőjel és szóköz jelentősége dalszöveg beírásakor

Amennyiben dalszöveg beírásakor találkozunk egy olyan szótaggal, amely előtt - az itt látható példához hasonlóan - kötőjel és szóköz is található, akkor a nemrégiben említett karakterkódolásos módszert kell segítségül hívnunk. Az utolsó ütem szótagja elé egy úgynevezett nem törő kötőjelet, a nem törő kötőjel után pedig egy nem törő szóközt kell beilleszteni, majd következhet az utolsó szótag begépelése. Ekkor - az elvárásoknak megfelelően - egy hang alá kerülnek a szükséges karakterek. A nem törő kötőjel billentyűparancsa: [Alt + 0173] A nem törő szóköz billentyűparancsa: [Alt + 0160]

Harmonizáljuk dallamunkat A Chord Tool (Akkord eszköz) segítségével létrehozhatunk, szerkeszthetünk, mozgathatunk és törölhetünk akkordszimbólumokat. Ezeket a jeleket a Finale automatikusan helyezi el a kottában, sőt a kotta lejátszásakor meg is szólaltatja azokat, valamint a beállításoktól függően transzpo­ nálja őket. Még azt is megtaníthatjuk a programnak, hogy ismerje fel a nem hagyományos (Nonstandard), az összetett és az egyéni akkordszimbólumokat. Amennyiben bármelyik módszer használatával írunk be akkordszimbólumokat, és a Finale nem ismer fel egy akkord-toldalékot, akkor megjeleníti az Unknown Chord Suffix dialógusablakot. Itt válasszuk a Let Finale Do It (Engedd, hogy a Finale elvégezze) parancsot, hogy a Finale megkíséreljen létrehozni egy akkord-toldalékot a kottában és elhelyezze a megfelelő akkordszimbólumot. Azon kevés akkordnál, amelyeket a Finale nem ismer fel, az Unknown Chord Suffix dialógusablakban válasszuk az FII Do It (Majd én elkészítem) opciót, így előjön a Chord Suffix Editor párbeszédablak, ahol elvégezhetjük a szükséges beállításokat, vagyis „megtaníthatjuk" a programot az új akkord-toldalék felismerésére. Legközelebb a Finale már tudni fogja, milyen akkord-toldalékot jelenítsen meg.

350


FINALE 2009

Tizenharmadik

lecke

Akkordok megjelenítésekor nagyon fontos, hogy a Key Signature Tool •=> Key Signature párbeszédablakában ne csak a keresztek és a bék számát adjuk meg, hanem a dúr (Major Key) vagy a moll (Minor Key) hangnemet is definiáljuk a legördülő listában, hogy a program helyesen, a megfelelő hangnem szerint mutassa az alaphangot.

Akkordok beírásának lehetőségei Manuál Input Az akkordok beírásának lehetőségei a Chord menüben találhatók. Kattintsunk a kottában egy hangra vagy egy szünetre, hogy megjelenjen a Chord Deflnition párbeszédablak, ahol új akkordszimbólumot hozhatunk létre. A Chord Symbol mezőben a beállított hangnemnek megfelelő alaphangot láthatjuk. Azonban az itt megjelenő hangzat alaphangját meg is változtathatjuk, a hangnem azonban ezután is változatlan marad. Gépeljük be a Chord Symbol utáni mezőbe a megfelelő hangzat alaphangját (pl.: C), amennyiben szükséges egy toldalékot (például: „maj7"), valamint egy basszushangot is (például: G). Ahhoz, hogy a Finale az így beírt hangot basszushangként kezelje, egy „ / " karaktert kell beütni a basszushang elé (Cmaj7/G). Egy meglévő akkordszimbólum szerkesz­ téséhez kattintsunk duplán a fogantyúra, ekkor is az említett Chord Definition dialógusablak jelenik meg.

Tvpe Into Score Ennek a parancsnak a segítségével közvetlenül írhatjuk be az akkordokat a kottába. Kattintsunk a szerkeszteni kívánt hangra, melynek következtében egy villogó kurzor jelenik meg a hang fölött. Gépeljünk be egy hangzatot (a hangzat alaphangját), egy toldalékot és egy basszushangot, ha szükséges. A [Space] (szóköz) billentyűvel léphetünk a következő hangra. Először tehát írjuk be a hangzat alaphangját az esetleges módosítással együtt. Például a „Bb", „G", „F#" vagy „c#" karakterek beírásával „B-dúr", „G-dúr", „Fisz-dúr" vagy „cisz-moll"

351


Tizenharmadik

lecke

FINALE 2009

akkordot hozhatunk létre. Ezután írjuk be a toldalékot is, amennyiben szükséges; ekkor a Finale megnézi a beírt toldalékot, és keres egy ahhoz illeszkedő, kapcsolódó toldalékot, ha van ilyen. Végül írjunk [ / ] jelet a basszus mutatásához az akkordszimbólum mellé, majd írjuk be a megfelelő basszushangot, szükség esetén módosítással együtt. Például írjuk be az „FmajT' karaktereket, majd nyomjuk meg az előbb említett „ / " karaktert, végül vigyük be a megfelelő basszushangot is „Fmaj7/Eb \ Basszus beírását tehát csak akkor ismeri fel a program, ha egy [ / ] jelet írunk a megfelelő karakterek közé (pl.: Cmin7/Bb). ,

Választhatjuk a [ / ] (After Root) karakter helyett a [ _ ] (Under Root) vagy a [ | ] (Subtext Root) karaktert is, a szebb, változatosabb meg­ jelenítés céljából.

• Display and Entry A Finale bármilyen stílusban meg tudja jeleníteni az akkordokat, ha kiválasztjuk a megfelelőt a Chord menü •=> Chord Style almenüjéből. Az akkordok beírásakor azonban a Normál (Standard) stílust kell használnunk (ami alapértelmezettként már kijelölt állapotban van). • Alterations írjunk be „ b " vagy „ # " karaktert a bé vagy kereszt módosítójelek megjelenítéséhez, amelyeket a hangzat alaphangja, a toldalék vagy a basszushang után jeleníthetünk meg, amennyiben szükséges. Néhány ritka esetben a Finale nem tudja eldönteni, hova tartozik a „ # " vagy a „b" (például „G#9": ekkor a Finale az alaphanggal társítja a módosítójelet). Ha ilyen esetben azt akarjuk, hogy a toldalékhoz tartozzék a módosítójel, akkor gépeljünk vesszőt az alaphang után (G,#9). • Suffixes Amennyiben toldalékot gépelünk be, azokat úgy írjuk, ahogy olvasnánk őket. A Finale megnézi, leellenőrzi a beírt toldalék-karaktereket, és megpróbál hozzájuk megfelelőt keresni. Ha nem talál megfelelőt, akkor azt feltételezi, hogy új toldalék-karaktert óhajtunk létrehozni. Ekkor megjeleníti a Chord Suffix Editor párbeszédablakot az új toldalék-karakter létrehozásának érdekében. • Altérnate Bass Gépeljünk az akkord neve után [ / ], [ _ ] vagy [ | ] karaktert, hogy basszushangot jelenítsünk meg az akkord mellett, alatt vagy tőle picit jobbra. Ekkor a Finale tudni fogja, hogy a jel után következő hang az akkordhoz tartozó basszushang. • Capitalization A Finale az akkordokat nagybetűs vagy kisbetűs formában jeleníti meg, például: „ F " vagy „ / " , ,,/F"vagy„/v". A Finale különbséget tud tenni a „ b " akkord és a „ b " módosítójel között. Például egy b-moll (Bflat) szimbólumnál gépeljünk be „bb"-t, akkor a Finale az első karaktert az akkord alaphangjaként, a második karaktert pedig annak módosításaként értelmezi. A nagybetűzés is számít a toldalékok létrehozásakor, mert a nagy „M" a dúr, a kis „m" a moll hangsort reprezentálja. • Shortcuts (Billentyűparancsok) A program felkínálja az akkord-toldalékok gyors beviteli lehetőségét billentyűparancsok segítségével. Ha tudjuk egy konkrét akkord-toldalék számát (amely a Chord Suffix Selection párbeszédablakban található jelek bal felső sarkában látható), akkor írjuk be a hangzat alaphangját, utána egy kettőspontot, majd a megfelelő számot, és természetesen nyomjuk meg a szóköz vagy az Enter billentyűt. Ekkor a Finale automatikusan hozzáadja a toldalékot az

352


FINALE 2009

Tizenharmadik

lecke

akkordhoz. Ha nem tudjuk a megfelelő toldalék számbillentyűjét, akkor a kettőspont után gépeljünk nullát, majd nyomjuk meg a szóköz vagy az Enter billentyűt.

Ekkor a Finale megjeleníti a Chord Suffix Selection dialógusablakot, amelyből kiválaszthatjuk a megfe­ lelő akkord-toldalékot.

MIDI Input MIDI billentyűzet segítségével játszhatjuk be a megfelelő akkordot a kijelölt hang fölé. Kattintsunk a megfelelő hangra, ekkor a hang fölött megjelenik egy pici fül ikon. Ezt követően helyesen csatlakoztatott - MIDI billentyűzetünkön vagy szintetizátorunkon bejátszhatjuk a megfelelő akkordot (a Finale „meghallgatja" a lejátszott akkordot és megjeleníti azt az aktuális hang fölött). Az oktávregisztereket figyelmen kívül hagyja a program, azt azonban figyelembe veszi, hogy az akkordot milyen formában, sorrendben (fordításban) játszottuk be (például ha egy C-dúr hangzatot nyomunk le E hangra építve [E - G - C], akkor a Finale a C/E jelet mutatja a hang fölött, jelezve számunkra azt, hogy ez egy E basszushangra épített C-dúr akkord). A fül kurzor jobbra mozdításához az egyvonalas C fölött, balra mozgatásához pedig az egyvonalas C alatt nyomjunk meg egy billentyűt a szintetizátoron vagy a MIDI billentyűzeten.

One-Staff Analysis • Two-Staff Analysis * All-Staff Analysis E parancs(ok) aktivizálásakor ellenőrizni fogja a program azt a hangot, amelyre kattintunk (OneStaff), beleértve az aktív és az alatta lévő szólam (Two-Staff), szólamok (All-Staff) hangjait is. Az egyszerre, egy időben megszólaló hangokat megvizsgálja a program az adott, vagy minden szólamban, hogy megtippelje a hozzájuk legjobban illő akkordot és létrehozzon egy megfelelőt.

A Chord Definition párbeszédablak Ebben a dialógusablakban lehetőségünk van egysze­ rűen beírni a szükséges akkordot a Chord Symbol mezőbe. De ha jobban tetszik, a hangzat alaphang­ ját, a toldalékot és a basszushangot külön-külön is megjeleníthetjük a Chord Symbol mezőben, ha beírjuk azokat a Numeric Definition keret megfelelő mezőibe. Továbbá itt hozzáférhetünk az Edit Fretboard pár­ beszédablakhoz is, amelyben egyedi gitár-fogás­ módokat szerkeszthetünk. • Chord Symbol Ide írhatjuk be egyszerre a hangzat alaphangját, a toldalékot és a basszushangot. Először tehát vigyük be a hangzat alaphangját, majd írjuk be a toldalékot is, (például: Cmin7). Nyomjuk meg a „Tab" billentyűt (vagy kattintsunk egy másik

353


FINALE 2009

Tizenharmadik lecke

mezőbe), hogy a Finale értelmezze az akkord-toldalékot, figyelmet fordítva a kis- és nagy betűkre. A program megnézi a beírt toldalékot, és keres egy ahhoz illeszkedő, kapcsolódó toldalékot, ha van ilyen. Ha nem talál megfelelőt, akkor egy figyelmeztető ablak jelenik meg, ahol elvethetjük vagy elfogadtathatjuk a beírt toldalékot. Elfogadás esetén megjelenik a Chord Suffix Editor párbeszédablak, ahol a toldalékot megszerkeszthetjük és annak megszólalását is szabályozhatjuk. • Advanced E gomb megnyomásakor kibővül a Chord Definition dialógusablak, és megjelenik a Numeric Definition keret. Fretboard A Fretboard ID mutatja a kiválasztott akkordhoz tartozó fogásmód azonosító számát. Kattintsunk a Select gombra, hogy megjelenítsük a Freatboard Selection dialógusablakot, ahol választhatunk a létrehozott fogásmódok közül. Új fogásmód létrehozása, vagy a beállított fogásmód szerkesztése érdekében pedig az Edit gombot nyomjuk meg. Ez a parancs csak akkor hozzáférhető, ha betöltöttük a fogásmód-könyvtárat (File menü •=> Open Library •=> Chord Suffixes •=> Freatboard Styles). Használjuk a Style legördülő listát, hogy kiválaszt­ hassuk a megfelelő fogásmód stílust. Kattintsunk az Edit Styles gombra a Fretboard Styles dialógusablak megnyitásához, ahol egyedi beállításokat végezhetünk el. Show • Root • Suffix • Fretboard • Alternate Bass Amennyiben az itt látható opciók kijelölt állapotban vannak, akkor a program mutatja az akkord alkotórészeit, vagyis a hangzat alaphangját (Root), a toldalék­ karaktereket (Suffix), az akkordnak megfelelő gitár-fogás­ módot (Fretboard; A fogásmódok globális mutatásához válasszuk a Chord menüből a Show Fretboards parancsot) és a basszushangot (Alternate Bass). • Lowercase Ha ezt az opciót kipipáljuk, akkor a program a megjelenített akkordot kisbetűsként mutatja. Ha a római számos (Román) akkordstílust választjuk, akkor mollként mutatja az akkordokat a kottában. A Finale figyelmen kívül hagyja a kisbetűs beállítást, amikor a Nashville és a Solfeggio akkordstílusokat jelenítjük meg. A Finale nagybetűs hangzatok esetén dúrt, kisbetűs hangzatok esetén moll akkordokat szólaltat meg, amennyiben nincs kiválasztva egy toldalék sem a hangzat után. Legördülő lista • After Root • Under Root • As Subtext Amikor a basszushang mutatása opció kijelölt állapotban van, akkor ebből a legördülő listából három megjelenítési forma közül választhatunk, amelyről már olvashattunk a Type Into Score résznél.

354


FINALE 2009

Tizenharmadik lecke

Az itt található opciók vezérlik az akkordok visszajátszását. Amennyiben ezeket az opciókat bejelöljük, akkor a Finale lejátssza, kipipálás nélkül pedig nem játssza le az adott akkord alkotórészét.

Numeric Definition Root A hangzat alaphangja. Alternate Bass A basszus alaphangja, amelyet a program az alaphang és a toldalék után egy „ / " karaktert követően jeleníti meg. Például egy C-dúr hangzatot G basszushanggal így jelöl a program: C/G. Scale Tone Az itt látható számok mindig a beállított hangnem alaphangjához viszonyítva jelennek meg. 1 = a Key Signature párbeszédablakban beállított skála alaphangjával (pl.: D-dúr: 1=D; 2=E; 3=Fisz; 4=G; stb.; c-moll: 1=C; 2=D; 3=Esz; 4=F; 5=G; 6=Asz). Például, ha D-dúrban D-dúr hangzatot akarunk megjeleníteni, akkor írjunk a Root •=> Scale Tone mezőbe l-est, ha G-dúr akkordot akarunk, szintén D dúrban, akkor pedig 4-est. Altér ation Amennyiben ezekbe a mezőkbe pozitív számot írunk, akkor a Scale Tone mezőkben található hangot fél hanggal felfelé, ha negatív számot, akkor pedig fél hanggal lefelé módosíthatjuk. Például (C-dúr hangnem esetén) Esz-dúr akkord létrehozásához írjunk 3-as számot a Scale Tone mezőbe (ekkor azonban még csak E-dúr hangzatunk van), és -1-et az Altér-ation mezőbe. Suffix • ID • Select • Edit A Suffix ID mezőben lévő szám azonosítja az akkordtoldalékot. Ha ez a szám nulla, akkor nincs meghatározott toldalék. Kattintsunk a Select gombra, hogy elérhetővé váljék a Chord Suffix Selection dialógusablak, amely betöltés után (File menü •=> Open Library >=> Chord Suffixes •=> Chord Suffix) megjeleníti a létrehozott toldalékokat. Kattintsunk duplán a megfelelőre. Ha a Suffix ID szám nem nulla, akkor kattintsunk az Edit gombra, s a megjelenő Chord Suffix Editor párbeszédablakban lehetőségünk van az akkordtoldalék szerkesztésére. Itt meghatározhat­ juk többek között a toldalék-karakterek közötti távolságot (Spacing), a karakterek betűtípusát, továbbá beállíthatjuk, hogy egy dúr akkordot „ma/"-ként vagy „jW'-ként jelöljön a Finale. Ha kiválasztunk egy akkordtoldalékot a Chord Suffix Selection dialógusablakból, akkor a Finale automatikusan kiválasztja a Show keret Suffix opcióját is, tehát megjeleníti az akkordtoldalékot a kottában. Listen Akkordszimbólum létrehozása szintetizátor vagy MIDI billentyűzet segítségével, oly módon, hogy kattintunk a megfelelő Listen gombra, és lejátsszuk a szükséges hangzat alaphangját

355


Tizenharmadik

lecke

FINALE 2009

(Root), az akkordtoldalékot (Suffix) vagy a basszushangot (Alternate Bass) MIDI billentyűzetün­ kön. Ekkor a Finale beírja a megfelelő számot a megfelelő mezőbe. Például, ha a Root -* Scale Tone -> Listen gombjára kattintunk, és lejátszunk C-dúrban, mondjuk egy B hangot, akkor a Finale automatikusan 7-es számot ír a Scale Tone, és -1-et az Altération mezőbe. Kattintsunk a Chord Suffix ID Listen gombjára és játsszuk le az akkordtoldalékot, amelyet az alaphanghoz (Root) viszonyít a Finale. Use Fretboard Font A gitár-fogásmódok fontjainak beállítására használjuk

A Chord Suffix Selection dialógusablak Ez a dialógusablak megmutat bármilyen toldalékot, amelyet létrehoztunk vagy betöltöttünk a dokumentumba. Itt kijelölhetjük, törölhetjük (Delete), szerkeszthetjük (Edit) az akkordtoldalékokat, ezen felül hozzáférést biztosít a Chord Suffix Editor párbe­ szédablakhoz is (Create), ahol új toldalékot szer­ keszthetünk. A bal felső sarokban látható szám beírása bizonyos esetekben megkönnyítheti az akkordtolda­ lékok megjelenítését, tehát így nem kell végig­ pörgetnünk ezt a dialógusablakot. Ezekhez a toldalék­ karakterekhez hozzárendelhetünk Metatool billentyű­ parancsokat is (a 9. leckében tanultak alapján), melyeknek karakterkódja (létrehozás esetén) a jobb felső sarokban található. Ez a dialógusablak szintén átméretezhető (az egér segítségével), s a benne lévő információk nagyíthatók vagy kicsinyíthetők. A Chord Suffix Editor párbeszédablak

Ebben a párbeszédablakban létrehozhatunk és szer­ keszthetünk akkordtoldalékokat. A Finale úgy érzékeli az akkordot, mint egy alaphang, amely együtt szólal meg tőle bizonyos távolságra elhelyezkedő egyéb hangokkal, amelyek a toldalékot alkotják. A program ugyanazt a toldalékot használja C vagy F lejátszásakor, ugyanis a toldalékok viszonya az alaphanghoz mindkét esetben ugyanaz. A toldalék minden betűjének van saját fontja, mérete, pozíciója. Ebben a dialógusablakban lehetőségünk van továbbá a megszerkesztett toldalék hangzásának beállítására is. 7

7

• Symbol Ebben a mezőben jelenik meg az akkordtoldalék karaktere, amelyet a Symbol sakor megjelenő Symbol Selection dialógusablakból is kiválaszthatunk, beírhatunk. A Symbol utáni mezőbe egyszerre csak egy betűt vagy számot Number opciót kiválasztjuk, akkor több számjegyű számot is begépelhetünk, hetünk.

356

gomb megnyomá­ vagy egyszerűen írhatunk, ám ha a illetve megjelenít­


FINALE 2009

Tizenharmadik lecke

• Number Amennyiben kiválasztjuk ezt az opciót, akkor a Symbol mezőbe lehetőségünk van többjegyű szám beírására is (például 43). Ha nem választjuk ki ezt az opciót, akkor csak egy számot jeleníthetünk meg (például 4 vagy 3). Prefix with • Fiat • Sharp • Minus • Plus Ha a Prefix with opció bejelölt állapotban van, akkor elérhetővé válnak a következő opciók (bé, kereszt, mínusz, plusz). Az akkordtoldalék minden egyes karakteréhez (elé) hozzárendelhetjük ezeket a karaktereket. H' V Ezekben a mezőkben a kiválasztott toldalék-karakterek vízszintes (H) és függőleges (V) pozicionálását végezhetjük el a koordináták metszéspontjához viszonyítva. Azonban az egér segítségével, a megfelelő fogantyút megragadva (vonszolással) is elmozdíthatjuk a toldalék­ karaktereket, ekkor a H és a V értékei automatikusan követik azt. • Set Font Ennek segítségével állíthatjuk be a kiválasztott karakter stílusát. Használjuk ezt az opciót, ha kombinálni akarunk különféle fontokat egyetlen toldalékban. Ezt a parancsot egyszerre csak egy karakterre alkalmazhatjuk. Ha az összes toldalék-karaktert meg akarjuk változtatni, akkor használjuk a Change Chord Suffix Fonts parancsot a Chord menüben. Amennyiben csak a hangzat alap- (Root) és basszushangjának (Alternate Bass) karakterét szeretnénk módosítani, akkor használjuk a Document menü •=> Document Options [Ctrl+Alt+A] •=> Fonts párbeszédablak •=> Chord legördülő lista "=> Symbol elemét. Itt változtathatjuk meg a hangzat alap- vagy basszushangjához beállított módosítójel nagyságát is (Alteration).

Alaphelyzet

Symbol (az alap- és a basszushang méretének módosítása)

Alteration (az alap- és basszushanghoz beállított módosítójel méretének megváltoztatása)

A Document menü •=> Document Options [Ctrl+Alt+A] => Chords párbeszédablak •=> Chord Alteration Baseline Adjustment keretében bizonyos akkordokon megjelenő keresztek (Sharps), bék (Flats) és feloldójelek (Naturals) alapvonaltól mért függőleges távolságát állíthatjuk be.

357


FINALE 2009

Tizenharmadik lecke

Lehetőség van az akkordokban megjelenő módosítójel méretének csökkentésére (Fonts •=> Chord legördülő menü •=> Altér ation -* Set Font -* Petrucci/ Normál/16) és „felső index"-ként való elhelyezésére az itt látható beállítások szerint. Ezek a beállítások azonban az egész fájlban megváltoztatják e módosítójelek méretét és elhelyezkedését!

• Set Play Itt léphetünk be a Suffix Keynumber Offsets dialógusablakba, ahol beállíthatjuk, hogyan kívánjuk a Fináléval megszólaltatni az adott akkordszimbólumot. • Show Handlés Ezen parancs kiválasztásakor a Finale megjelenít az aktuálisan kijelölt karakter bal alsó sarkában egy fogantyút, melynek segítségével pozícionálhatjuk jelünket. • Update Ennek az opciónak két funkciója van: egyfelől mutatja az általunk végrehajtott változtatások hatását a dialógusablakban, másfelől a karakter vonszolása közben mindvégig mutatja azt (bekapcsolva), míg kikapcsolt állapotban eltűnik a karakter, mozgatás, vonszolás közben.

A Suffix Kevnumber Offsets párbeszédablak Itt határozhatjuk meg azt a hangzást, amit a Finale az akkordtoldalék visszajátszásakor használni fog. Az akkord minden hangját egy szám szimbolizálja, amely a hangzat alaphangjától való távolságot jelöli, féllépésenként. Ezt a számot hívják Keynumber Ojfset-mk. A megfelelő akkordtoldalékokat beírhat­ juk közvetlenül a mezőkbe is, azonban hatékonyabb megoldásnak bizonyul, ha kattintunk a Listen gombra és MIDI billentyűzet vagy szintetizátor segítségével játsszuk be azokat. (Egy toldalék akár 16 hangból is állhat). Negatív szám az alaphang alatti hangok beírására, pozitív szám pedig az alaphang fölötti hangok beírására szolgál. • Clear E gomb megnyomásakor az összes mezőben levő szám törlődik (nullára áll vissza). • Listen A hangok féllépésenkénti begépelése helyett egyszerre bevihetjük őket azáltal, hogy lejátsszuk a teljes akkordot MIDI billentyűzetünkön. A Listen gombra kattintva megjelenik egy üzenet, melyben a Finale arra kér minket, hogy először az alaphangot adjuk meg, amelyhez majd viszonyítani fogja az akkord többi hangját. Ezután a program arra utasít, hogy játsszuk a toldalékot az alaphang nélkül (vagy akár azzal együtt). Ekkor megjelennek a megfelelő számok a mezőkben. A program ezekre a beállításokra emlékezni fog az alaphangtól függetlenül is, vagyis ezzel az eljárással meghatározhatjuk például az összes dúr-szeptim akkordunkat egy beállítás alkalmával. Ezekkel a gombokkal görgethetjük a l ó mezőt.

358


FINALE 2009

Tizenharmadik

lecke

A Chord menü további lehetőségei

Chord Style Akkordstílusok kiválasztása Left-Align Chords Ez a parancs a hanghoz képest balra igazítja a kottában levő akkordokat, ugyanis azok alapértelmezetten középre vannak igazítva. Ha kikapcsoljuk ezt a parancsot, akkor az alapértel­ mezett pozíciójukba (középre) kerülnek vissza az akkord­ szimbólumok. Italicize Capo Chords Amennyiben kiválasztottuk a Capo At Fret opciót a Chord Deflnition párbeszédablak alján, akkor válasszuk ezt a parancsot az akkord dőlt betűs megjelenítéséhez. Show Fretboards A Finale e parancs segítségével mutatni fogja a beállított akkordnak megfelelő gitár-fogásmódot a kottában, minden egyes akkordszimbólum alatt, valamint a beírásra kerülő akkordok esetében. A Finale különbséget tesz a nagybetűs és kisbetűs beírás között (kisbetűs = moll, nagybetűs = dúr), és eszerint jeleníti meg a fogásmódokat is. Ismételt kiválasztás esetén a fogásmód-jelölések eltűnnek. Resize Fretboards Ezt a parancsot használjuk a gitár-fogásmódok globális méretének megváltoztatásához. Gépeljük be a megjelenő Resize Fretboards dialógusablakba a kívánt méretezési értéket. Position Chords • Position Fretboards E parancsok aktivizálása esetén megjelenik a dalszöveg-eszközből már ismert négy háromszög, amelyekkel a beírt akkordjelek és gitár-fogásmódok függőleges pozicionálását valósíthatjuk meg a dalszöveg-szótagok igazításához hasonlóan (Ennek leírását lásd az ötödik leckében). Simplify Spelling E parancs kijelölt állapotában néhány hang helyett (Cesz = H, Eisz = F, Fesz = E, Hisz = C), annak enharmonikus párját mutatja a Finale. Ha nincs kiválasztva ez a parancs, akkor a beírás szerint jeleníti meg a hangokat. Substitute

Symbols Ez a parancs alapértelmezetten ki van választva; ekkor az „o" és a „%" karakterek lenyomásakor az itt látható jeleket írhatjuk be. Ellenkező esetben az adott karakterek jelennek meg. Ez a parancs csak akkordok beírásakor működik, és a már meglévő akkordjelekre nincs hatással.

359


FINALE 2009

Tizenharmadik lecke

Edit Learned Chords Válasszuk ezt a parancsot, hogy megjelenítsük az Edit Learned Chords párbeszédablakot, amelyben „megtaníthatjuk" a Finálét felismerni új akkordokat, vagy elfeledtetni a régebben tanítottakat. Change Chord Suffix Fonts A megjelenő dialógusablakban kicserélhetünk egy fontot vagy egy stílust az akkordoknál. Enable Chord Playback A létrehozott akkordok megszólalásának engedélyezése.

Akkordtoldalék létrehozása Az alábbi ábrán egy c-moll hangnemben található G-alaphangú domináns-szeptim négyes­ hangzat D-basszushangra felépített változata, s eme akkordbeállítás paraméterei láthatók. A példa tehát c-moll (C Minor) hangnemben található, amelyet a Key Signature párbeszédablakban kell beállítani (Minor Key) az előjegyzés megadása mellett. Amennyiben a Manuál Imput beviteli módot választjuk a Chord menüből, akkor az akkord alkotórészeit a Chord Définition dialógusablak Chord Symbol mezőjébe is beírhatjuk, vagy megjeleníthetjük azokat az ablak kibővítése után a Numeric Définition keret megfelelő mezőiben manuálisan vagy MIDI billentyűzetünk segítségével a megfelelő Listen gombra kattintva.

Az akkordtoldalékot vagy kiválasztjuk a Suffix utáni Select gomb megnyomása után elénk táruló Chord Suffix Selection párbeszédablakból (ha van megfelelő), vagy létrehozzuk azt az alábbiak szerint. Készítsük el a domináns-szeptim négyeshangzat megszólalásához szükséges beállításainkat. Első lépésként kattintsunk a Chord Definition párbeszédablak Numeric Definition keretének Select gombjára. A felbukkanó Chord Suffix Selection dialógusablakban jelöljük ki a negyedik dim elemet (kattintsunk rá), majd nyomjuk meg a Duplicate, végül az Edit gombot. Ekkor megjelenik a Chord Suffix Editor dialógusablak, ahol létrehozhatjuk új akkordtoldalékunkat, s annak megszólalását is beállíthatjuk.

360


FINALE 2009

Tizenharmadik lecke

Az első „d" karakter beállításai maradhatnak, így a Next gombbal lépjünk a következő „i" karakterre. A Symbol utáni mezőben írjuk át ezt az „ i" betűt a szükséges „ o " betűre, majd ismét nyomjuk meg a Next gombot, hogy a már meglévő „m" karaktert a megfelelő helyre pozícionáljuk a H: utáni mezőben. Kattintsunk ismét a Next gombra, majd írjuk be a Symbol utáni mezőbe a 7-es számot, aminek először a méretét változtassuk meg a Set Font gomb megnyomásakor megjelenő Font párbeszédablakban (10), majd pozícionáljuk azt a H: és a V: melletti mezőkben az alább látható módon (harmadik kép).

Miután mindezzel elkészültünk, következhet a hangzás beállítása a Set Play gombra kattintva, a megjelenő Suffix Keynumber Offsets dialógusablakban. Itt először nyomjuk meg a Clear gombot, hogy a meglévő beállítások törlődjenek. A hangok féllépésenkénti begépelése helyett egyszerre bevihetjük őket azáltal, hogy lejátsszuk a teljes akkordot MIDI billentyűzetünkön. A Listen gombra kattintva megjelenik egy üzenet, melyben a Finale arra kér minket, hogy először az alaphangot adjuk meg, amelyhez majd viszonyítani fogja az akkord többi hangját. Ezután a program arra utasít, hogy játsszuk a toldalékot az alaphang nélkül (vagy akár azzal együtt is). Ekkor megjelennek a megfelelő számok a mezőkben. A program ezekre a beállításokra emlékezni fog az alaphangtól függetlenül is, vagyis ezzel az eljárással meghatározhatjuk az összes domináns-szeptim akkordunkat egy beállítás alkalmával. Az akkord minden hangját egy szám szimbolizálja, amely a hangzat alaphangjától való távolságot jelöli, féllépésenként. A toldalékot többféle módon is bejátszhatjuk (pl.: az alaphang alá, fölé, vagy azt közrevéve). Ennek függvényében jelennek meg a számok a Suffix Keynumber Offsets dialógusablak mezőiben, melyeket általában a program felülről lefelé haladva jelenít meg, a bejátszott akkordtoldalék hangjainak megfelelően. Az alábbi példa a bejátszás lehetőségeit szemlélteti.

Akkordtól dalékok megjelenítése a Suffix Keytn naher Offsets dialógusablakban

361


Tizenharmadik

lecke

FINALE 2009

Egyesítsük szólamainkat

Score Merger A File menü •=> Score Merger parancsának segítségével különálló fájlokban lévő dokumentuma­ inkat (szólamainkat) egyesíthetjük az alábbiak szerint. Add Files Fájlok hozzáadása Remove Files A kijelölt fájl visszavonása Move Up • Move Down Akijelölt fájl mozgatása felfelé (Up) vagy lefelé (Down), az egyesítésre váró fájlok sorrendjének meghatározása céljából Mérge These Files Into One File A Score Merger dialógusablakba beolvasott fájlok vízszintes egyesítése az alábbi lehetőségekkel: Append to Current Document Az aktuális (megnyitott) dokumentum végéhez csatolja a program a Score Merger ablakba beolva­ sott fájlokat. Amennyiben megnyitottunk egy do­ kumentumot, és nincs kijelölve ez az opció, akkor a nyitva lévő dokumentumot figyelmen kívül hagyja a program és csak a Score Merger ablakba beol­ vasott fájlokat egyesíti az ott beállított sorrend alapján. Az alábbi kottapéldán a 12. leckében feldolgozott zenemű különálló dokumentumokba rendezett (Extract Parts), hiányos szólamainak vízszintes egyesítése látható az Append to Current Document opció kijelölt állapotában, melynek értelmében a megnyitott (Oboe I.) dokumentum után illesztette be a program a Score Merger ablakba beolvasott fájlokat, az ott beállított sorrend alapján (Clarinetto I., Corno I., Fagotto I.).

Insert at Current Selection Az aktuális dokumentum kijelölt üteme elé szúrja be a Score Merger ablakba beolvasott fájlokat a program. A megfelelő elrendeződés érdekében célszerű úgy alakítani aktív dokumentumunk ütemelrendezését, hogy a beszúrási pont valamely szisztéma első üteme elé essen.

362


FINALE 2009

Tizenharmadik

lecke

Megnyitott dokumentumunkban (Oboe I.) jelöljük ki a megfelelő ütemet (amely elé el kívánjuk helyezni a beszúrásra váró anyagot), majd nyomjuk meg a Mérge gombot a Score Merger ablakba beolvasott fájl(ok) (esetünkben a Clari­ netto I.) beillesztéséhez.

Az eredményt az alábbi kottapéldán láthatjuk:

Treat as Independent

Movements

Eme opció bekapcsolt állapotában az összevonásra váró fájlokat azok eredeti oldalelrendezése alapján egyesíti a program (az előzőekben bemutatott példák szerint), míg kikapcsolt állapotban figyelmen kívül hagyja az oldalelrendezést, és egymás után (az itt látható módon), folyamatosan helyezi el a fájlok zenei anyagát.

Insert Blank Pages to Maintain Left/Right Layout Üres oldalak beszúrása a beolvasott fájlok közé, fenntartva a bal oldal/jobb oldal elrendezést

363


FINALE 2009

Tizenharmadik lecke

Keep Each File 's Measure Numbering Tartsa meg a beolvasott fájlokban beállított ütemszámokat. Amennyiben ezt az opciót nem jelöljük be, akkor a program a beolvasott fájlok ütemeit folyamatosan (egybe) számolja.

Kikapcsolva

Bekapcsolva

Edit Instrument Junction between Files Amennyiben különböző hangszíneket tartalmazó fájlokat egyesítünk, abban az esetben - eme opció bekapcsolt állapotában - minden különálló hangszínnel rendelkező fájl beolvasásakor elénk tárul az Instrument Junction párbeszédablak, amelyben lehetőségünk van a hangszínek módo­ sítására - az Edit Selected Line gombra kattintva az alábbiak szerint. Ha nem kívánjuk módosítani a hangszíneket, akkor kattintsunk a Continue gomb­ ra, a következő egyesítésre váró fájl beolvasásá­ hoz, vagy egyszerűen érvénytelenítsük az Edit Instrument Junction between opciót.

Edit Selected Line Kattintsunk az Edit Selected Line gombra, hogy módosíthassuk a különböző hangszíneket. A Choose Junction párbeszédablak címsorában az éppen szerkesztett (beolvasás alatt álló) fájl neve olvasható (pl.: Fagotto I.) • Jóin - Csatlakozz E beállítási lehetőségnek akkor látjuk igazán hasznát, ha egyesítésre váró - különböző hang­ színnel rendelkező - fájljainkat a nyitva lévő dokumentumunkban beállított hangszínre kíván­ juk változtatni. Amennyiben tehát azt szeret­ nénk, hogy a beolvasott dokumentumok hang­ színei azonosak legyenek a megnyitott doku-

364


FINALE 2009

Tizenharmadik

lecke

mentum (amihez csatolni szeretnénk a Score Merger ablakba beolvasott fájlokat) hangszínével, akkor kattintsunk a Jóin gombra. Ekkor feltűnik egy figyelmeztetés, ahol az OK gomb megnyomásával érvényesíthetjük beállításainkat.

Merge These Parts Into One Score

Függőlegesen egymás alá (egy szisztémába), partitúraszerűén helyezi el a program a beolvasott zenei anyagot. Figyeljünk arra, hogy ebben az esetben csak a Score Merger ablakba beolvasott fájlokat egyesíti a program, az ott megadott sorrend alapján. Vagyis, hiába nyitunk meg egy fájlt, ha az nem szerepel a Score Merger dialógusablakba beolvasott fájlok listájában, akkor nem kerül bele a partitúrába sem.

Adiust Svstem to Fit Page A létrejövő szisztémák méretének automatikus beállítása - a szólamok függőleges egyesítése után - , igazodva az aktuális oldal méretéhez. Amennyiben sok szólamsorból álló szisztémát hozunk létre, akkor a program a szisztémánkat a megfelelő méretben jeleníti meg, annak érdekében, hogy elférjen az aktuális oldalon. Optimize MIDI Channels MIDI csatornák optimalizálása mind a vízszintesen mind pedig a függőlegesen egyesített fájlok esetében. Ez a beállítás csak arra az esetre vonatkozik, amikor az egyesített dokumentum hangszínbeállításai ugyanarra a MIDI csatornára esnek. Az ütközést elkerülendő egy szabad csatornára helyezi át a program a beállított hangszíneket. Amennyiben egyesítésre váró fájljaink­ ban GPO hangokat állítottunk be, úgy a Finale csak az aktuális GPO hangot tudja kezelni. Generate Report - Jelentés készítése View last report - Az utolsó jelentés megjelenítése

365


Tizenharmadik

lecke

FINALE 2009

Szólamsor transzponáló hangszerekkel és eltérő hangszínekkel

Nemrégiben már utaltam rá, hogy bizonyos esetekben szükségünk lehet egy szólamban több transzponáló hangszerszólamot, vagy ugyanannak a hangszernek többféle transzpozícióját is beállítani. A Finale program erre is kínál megoldást, sőt azt is lehetővé teszi számunkra, hogy ugyanabban a szólamban MIDI hangszínek sokaságát alkalmazzuk. Az alábbi kottapélda ezeket a lehetőségeket demonstrálja.

Az általam összeállított kottapélda egyetlen szólamában hat hangszerszólamot vegyítettem össze, amelyek mindegyike a saját hangszínén szólal meg e zenei „montázs" lejátszása során. A hat hangszer közül három transzponáló hangszer is szerepel: A-klarinét (Clarinetto in La), Angolkürt (Corno inglese, amely köztudottan tiszta kvinttel lefele transzponál) és egy B-klarinét (Clarinetto in Sib). A fentebb látható példa a hangzó magasságot mutatja, így egyszerűbbé téve e zenei részlet lekottázását. A példában - mint ahogy az látható - , három hangnemváltás (G-dó, B-dó, Desz-dó) és egy kulcsváltás (a fagott szólamnál) is előfordul. A hangzó magasság az eredeti hangnemekben láttatja a transzponáló hangszerek szólamait is, vagyis itt minden hangszer abban a hangmagasságban látható, ahol az valójában hangzik. Ekkor nincs szüksége például egy karmesternek, vagy egy partitúra-olvasónak a fejben való transzpo­ nálás készségére (mindent aszerint játszhat, ahogy látja). A Corno in Do esetén nem a Staff Transpositions párbeszédablakban, hanem a Key Signature

366


FINALE 2009

Tizenharmadik

lecke

Tool segítségével kell beállítani a hangszer hangnemét a megfelelő ütemek kijelölése után. Ha partitúrában szeretnénk ezt megvalósítani, akkor a Staff Attributes párbeszédablak •=> Independent Eléments <=> Key Signature jelölőnégyzetének kijelölt állapotban kell lennie. Ekkor az adott szólam hangnemét függetleníteni tudjuk a többitől, így eltérő hangnemet állíthatunk be kürtünk számára. Kottázzuk le ezt a dallamot az előző oldalon látható kottapélda alapján. A transzponáló hang­ szerek és az azokhoz tartozó hangszínek beállítását az alábbiak szerint valósíthatjuk meg.

Transzponáló hangszerek Amennyiben egy szólamban több transzponáló hangszerszólamot kívánunk létrehozni, szólamstílusokat kell alkalmaznunk. A szólamstílusok tudnivalóiról a 11. lecke végén olvashattunk. Aktivizáljuk a Staff Tool •=> Staff menü <=> Define Staff Styles opcióját. A megjelenő Staff Styles dialógusablakban adjunk nevet szólamstílusunknak (pl.: Corno inglese), majd pipáljuk ki a Transposition kifejezés előtti jelölőnégyzetet, végül nyomjuk meg eme opció Select gombját. Az elénk táruló Staff Transpositions dialógusablakban a transzpozíció mértékét és irányát határozhatjuk meg az alábbiak szerint. Clarinetto in La - A-klarinét [K3 Î ]

Corno inglese - Angolkürt [T5 t ]

Clarinetto in Sib - B-klarinét [N2 t ]

Miután létrehoztuk mind a három szólamstílust transzponáló hangszereink számára, végezzük el a transzponáláshoz szükséges beállításokat, hogy a hangok a hangszer tulajdonságainak megfele­ lően írott magasságba kerüljenek. Jelöljük ki az adott hangszerszólam ütemeit a tanult módon, majd kattintsunk valamelyik kijelölt ütemre az egér jobb gombjával. Az elénk táruló helyi menüből válasszuk az alkalmazni kívánt stílust, minek hatására a kijelölt szakasz hangjai a hangszer tulajdonságainak megfelelően írott magasságba és az annak megfelelő előjegyzésű hangnembe kerülnek (azonban nem abban fognak majd megszólalni).

367


Tizenharmadik

lecke

FINALE 2009

A végeredményt az alábbi kottapéldán láthatjuk. írott

magasság

A kürtszólam írásmódjáról A kürtök transzponáló hangszerek, melyeknek szólamait zenekari partitúrákban előjegyzés nélkül szokás lejegyezni, violinkulcsban (mélyebb kürtszólamok esetén előfordul basszus­ kulcsos írásmód is). A kürtösöknek a szelepes (ventiles) kürt megjelenését megelőzően egyszerű dolga volt, hiszen csak a lejegyzett hanggal kellett foglalkozniuk, a transzponálást a hangszer - a hangolócsövek cseréje által - megoldotta helyettük. A szelepes kürtön játszó muzsikus számára azonban a klasszikus és romantikus partitúrák kürtszólamainak megszólaltatása rendkívül nehéz feladat. A mai gyakorlatban elterjedt F/B hangolású (szelepes) kürtön már nincs lehetőség a különféle hangolócsövek váltogatására (az előírt hangnemeknek megfelelően), ezért már nem a hangszer, hanem a kürtös feladata a szólamok transzponálása, ugyanis az F/B hangolású kürtök írásmódja a szelepmechanizmus nélküli naturkürtök írásmódját követi, vagyis a hangszer modernizálása ellenére az írásmód változatlan maradt. Az F/B hangolású hangsze­ ren játszó zenekari kürtös írott és hangzó magasság mindig a szólama elé kiírt transzpozíció szerint gondol­ A kürttranszpozíció és az F/B kodik és játszik. Jelen eset­ hangolású hangszer ben „ in Do " (in „ C"), ami azt sajátosságaiból fakadó jelenti, hogy a példában lát­ kürtös-gondolkodásmód szerinti magasság ható írott kottát egy tiszta

368


FINALE 2009

Tizenharmadik

lecke

kvarttal mélyebben (T41) - az F(/B) hangolású kürt miatt C hangolásban - kell elgondolnia és játszania. Az előjegyzés valójában csak a kürtös transzpozíciójában van jelen (módosított hang(ok) formájában) - ahogy az az előző oldal alján látható kottapéldából is kitűnik - , amit az írott magasságban nem jelölnek. Tulajdonképpen nem egy C-kürtről van szó - hiszen a naturkürtök már nem használatosak a modern szimfonikus-zenekari gyakorlatban - , hanem az F/B kürtöt megszólaltató muzsikus Changolásban való gondolkodásáról. Az írásmód érdekessége, hogy valójában a leírt kotta megegyezik a hangzó magassággal, miközben a kürtös - a kiírt transzpozíció és a hangszer sajátosságából adódóan - mégis transzpo­ nálásra kényszerül.

Hangszínbeállítások A Finale program lehetőséget biztosít különböző hangszínek beállítására ugyanabban a szólam­ ban. Erre a program Expression eszköze ad lehetőséget az alábbiak szerint. Aktivizáljuk az Expression Tool <=> Expression Selection dialógusablakát (kattintsunk duplán a megfelelő ütembe). Itt válasszuk a Technique Text kategóriát, majd kattintsunk a Create Tecnique Text gombra. Az ekkor megjelenő Expression Designer párbeszédablak Text szövegbeviteli mezőjébe gépeljük be hangszerünk nevét (pl.: Corno in Do), majd kattintsunk a Playback fülre. Itt tudunk különféle lejátszási eseményeket, effekteket hozzárendelni létrehozott előadási utasítá­ sainkhoz, tempójelzéseinkhez, melyről a 9. leckében olvashattunk. A Type utáni legördülő listából válasszuk a Patch opciót, minek hatására két újabb lenyíló lista jelenik meg, melyek közül nekünk a GM (General MIDI) nevezetűre lesz szükségünk, amelyből kiválaszthatjuk az alkalmazni kívánt hangszínt. Hozzuk létre mind a hat hangszernevet, s az ahhoz tartozó hangszínbeállításokat. A dal megfelelő tempóban történő le­ játszása érdekében ne feledkezzünk meg a tempójelzésekhez tartozó tem­ póutasítások beállításáról sem, hiszen dallamunk csak ebben az esetben szó­ lal meg a kívánt gyorsaságban (erről szintén a 9. leckében tettem említést).

Ezekkel a beállításokkal lehetőségünk nyílik ugyanabban a szólamban különféle hangszíneket és transzponáló hangszerszólamokat (helyesen, hangzásuknak megfelelő magasságban) megalkotni. Amennyiben a transzponáló hangszerszólamok létrehozását követően minden szólamot hangzó magasságban kívánunk látni, akkor aktivi­ záljuk az itt található Display in Concert Pitch opciót a Document menüből.

369


FINALE 2010

Betekintés a Finale 2010 program újdonságaiba

Betekintés a Finale 2010 program újdonságaiba

Automatikus tájékozódási jelzések (Rehearsal Marks)

Az automatikus tájékozódási jelzések létrehozása egy rendkívül hasznos újítása a programal­ kotóknak, mellyel sok időt takaríthatunk meg kottaírási pályafutásunk során. E jelzések beírásához nem kell mást tenni, mint aktivizálni az Expression Tool-t, majd - Default Document használata esetén - e jelek Metatool billentyűparancsaként beállított [M] billentyű nyomva tartása közben kattintani az adott ütemre. Ekkor automatikusan megjelennek a kívánt jelek a megfelelő sorrendben, anélkül, hogy arról nekünk külön rendelkeznünk kellene.

Amennyiben valamelyik jelre nem lenne szükségünk, nyugodtan törölhetjük. A tájékozódási jel­ zések sorrendje ekkor is az elvárásoknak megfelelően alakul.

Azonban a már beírt sorrenden is módosíthatunk, a megjelenített tájékozódási jelzések ebben az esetben is a helyes sorrendben követik majd egymást. A következő oldal tetején található példán a kilencedik ütemhez csatolt D betűt a harmadik ütembe vonszoltam, minek következtében a jelek sorrendje automatikusan újrarendeződött.

370


FINALE 2010

Betekintés a Finale 2010 program

újdonságaiba

Az is előfordulhat munkánk során, hogy a már megjelenített tájékozódási jelzések nem a megfe­ lelő betűvel vagy számmal indulnak. Ennek módosítására is kínál lehetőséget a program 2010-es verziója. Kattintsunk jobb egérgombbal a kívánt jel fogantyújára, s az elénk táruló helyi menüből válasszuk a képen is látható Edit Rehearsal Mark Sequence nevezetű parancsot. A megjelenő Rehearsal Mark Sequence párbeszédablak Restart sequence at utáni pörgető mezőjében állíthatjuk be a kívánt betűt vagy számot.

A változtatás hatására a jelek sorrendje - mindenféle további beavatkozás ellenére - az elvárá­ soknak megfelelően módosul.

Amennyiben tájékozódási jelzéseink stílusát szeretnék megváltoztatni, akkor kattintsunk az egér jobb gombjával valamelyik jel fogantyújára, majd a felbukkanó helyi menüből az Edit Text Expresssion Definition opcióra.

371


Betekintés a Finale 2010 program újdonságaiba

FINALE 2010

Ekkor elénk tárul az Expression Designer dialógusablak, amelynek Use AutoSequencing Style legördülő listájából választhatjuk ki azon tájékozódási jelzé­ sek stílusát, amelyek megtartják egymást követő sorozatukat hozzáadás, újrarende­ zés vagy törlés esetén. Tájékozódási jel-stílusként ütemszámokat is beállíthatunk (Measure Number).

Képkezelési lehetőségek Amíg a Finale 2009-es program dokumentumaiba a Graphics Tool segítségével csak tifés eps formátumú képeket lehetett beilleszteni, addig a program 2010-es verziója már kezeli a jpg,png, bmp és g//"kiterjesztésű képeket is.

Képimportálás a Finale 2009 programmal Az említett hat képformátum közül a 2009-es verzió csak a tifés eps formátumokat támogatta, így csak ezeket lehetett megjeleníteni dokumentumainkban.

372


FINALE 20io

Betekintés a Finale 2010 program

újdonságaiba

Képimportálás a Finale 2010 programmal A program 2010-es verziója már mind a hat formátumot elérhetővé teszi számunkra. Beszúrás után a következő módon jelennek meg a különböző formátumú képek.

Az alábbi ábrán megfigyelhető - mintegy érdekességképpen - , hogy ugyanaz a kép az említett formátumokban milyen helyigénnyel rendelkezik.

.eps 4.40 MB

Jif

.bmp

2.X5MB

2.13 MB

png 1.88 MB

.gif 239 KB

.jpg 220 KB

A fr/formátum mérete több, mint 13-szor, az eps formátumé pedig 20-szor nagyobb a jpg kép méreténél. Azzal, hogy a program 2010-es verziója lehetővé teszi a jpg képformátum kezelését, jelentős méretcsökkenés realizálható a képeket tartalmazó Finale dokumentumokban (a kép beágyazása esetén), növelve az adott fájl kezelhetőségét.

A Finale dokumentumok eddig tif és eps formátumokban voltak menthetők, most az exportálásra váró formátumtípusok száma is bővült a jpg és a png formátumokkal. A 2010-es verzióval már gond nélkül menthetjük képekkel, ábrákkal rendelkező dokumentumainkat úgy, hogy azok kép­ anyaga is megjelenjen például egy szövegszerkesztő alkalma­ zásban. Ez sajnos a régebbi verziók esetén nem minden alka­ lommal valósult meg.

373


Betekintés a Finale 2010 program újdonságaiba

FINALE 2010

Feladatlapok szolfézsoktatáshoz A program 2010-es verziója 300-nál több feladatlapot kínál a felhasználók számára, amelyek könnyedén alakíthatók, testre szabhatók, menthetők és e-mailen keresztül megoszthatók. Ezek a (Program Files •=>) Finale 2010 •=> Fianle Worksheets mappában érhetők el, természetesen angol nyelven. Szolfézstanárok kedvükre csemegézhetnek és ötleteket meríthetnek a kész feladat­ típusokból, melyek többségét könnyedén elkészíthetik az eddig tanultak alapján, vagy éppen magyaríthatják a fejlesztők által megalkotott gyakorlatokat, s azt elmentve bármikor elő vehetik. Ez egy újdonság a Fináléban, a régebbi verziókban ilyen lehetőség nem állt a felhasználók rendelkezésére. Az alábbi ábrán egy ilyen feladatlap-részlet látható, amely a kvintkört ábrázolja:

374


FINALE 2010

Betekintés a Finale 2010 program

újdonságaiba

A Broadway Copyst kottafontkészlet A program fejlesztői a Fináléban eddig rendelkezésre álló kottafontkészleteket (Engraver, Jazz, Maestro, Petrucci) egy újabbal, a Broadway Copyst fontkészlettel bővítették.

375


Betekintés a Finale 2010 program újdonságaiba

FINALE 2010

A Broadway Copyst kottafontkészlet dalszövegek számára is kínál alternatívát, az alább látható módon.

Anti-aliasing A program 2010-es verziójától a Windows-felhasználók - csatlakozva a Macintosh felhasználók széles táborához - már a képernyőn is gyönyörködhetnek a különböző kötőívek, vonalak „elsimított" megjelenésében. Ez a módszer a képernyőn megjelenő különféle vonalak (legato- és tie kötőívek, crescendo, decrescendo, gerendák, stb.) „fogazottságát" hivatott csökkenteni. Finale 2009

Finale 2010

A Garritan hangszerhangok számának bővülése A Finale 2010 program már több, mint 350 világszínvonalú hangszerhangot tartalmaz a tökéle­ tesebb hangzás megvalósítása érdekében. Ezek listáját az alábbi linken tekinthetjük meg: http://dovvTiloads2.makemusic.com/finale/2010/GarritanSounds.pdf

376


FINALE 2010

Betekintés a Finale 2010 program újdonságaiba

Akkordjelzések megjelenítése

A program az Expression Tool-hoz hasonló lehetőségeket kínál a létrehozott akkordszim­ bólumok elhelyezésére.

A Finale 2010-es verziójától az akkordokat már nem a hangokhoz, hanem az ütemekhez rögzíthetjük (üres ütemek esetén az ütemben található ütéseknek, hangok esetén pedig a hangoknak és az ütéseknek megfelelő számban)" - hasonlóan az előadási utasítások, dinamikai és egyéb jelekhez - és szükség esetén a kívánt helyre pozícionálhatjuk azokat.

Az ütemhez rögzítés lehetőséget kínál arra is, hogy üresen álló ütemek, ütemrészek fölé is akkordokat illeszthessünk. Ezeket az akkordokat a program természetesen megszólaltatja, azok megjelenési pontjánál, függetlenül attól, hogy nincs lekottázva egyetlen hang sem az ütembe.

Az ütemben található hangokat az akkordszimbólumoktól függetlenül, kedvünk szerint szer­ keszthetjük (akár törölhetjük is, és másik hangot írhatunk meglévő akkordunk alá), valamint akkordszimbólumunkat - a hangok beírását követően - egy másik hang fölé mozgathatjuk.

11 Egy 4/4-es üres ütemben - az ütéseknek megfelelően - négy akkordszimbólum helyezhető el

377


FINALE 2010

Betekintés a Finale 2010 program újdonságaiba

Export Lyrics A Lyrics Tool •=> Lyrics menü •=> Export Lyrics parancs segítségével a dalszövegek szöveges fájlba menthetők. Azzal, hogy ezt a lehetőséget a Lyrics menübe helyezték, már nem található a Plug-ins menü >=> Lyrics almenüjében, ahol Extract Lyrics néven volt elérhető. Erre általában akkor lehet szükségünk, amikor szövegünket helyesírás-ellenőrzés céljából egy szövegszerkesztő alkalmazásba vagy - mint azt a hatodik leckében tettük - a Text Tool segítségével magába a dokumen­ tumba szeretnénk bemásolni. Lementhetünk minden dalszöveget (Ali), csak az azonos típusú dalszövegeket (Verse, Chorus, Section), vagy azok valamely vers­ szakát, elválasztó kötőjelekkel (a Remove Hyphens and Underscores opciót ekkor kapcsoljuk ki), vagy azok nélkül. A Copy Ali To Clipboard gombra kattintva a program a párbeszédablak tartalmát vágólapra másolja. A vágólapról dalszövegünket a dokumentum Text Tool szövegkeretébe, vagy egy szövegszerkesztő alkalmazás valamely dokumentumába is bemásolhatjuk. A Linebreaks After Sentence End opció kikerülésével nincs lehetőség a dalszöveg minden mondatának külön sorba történő megjelenítésére. Az alábbi ábrán a Finale 2010 Text eszközének „fix" szövegkeretébe másolt dalszöveg látható.

A Save Text File gomb megnyomását követően elénk tárul a Save Text As dialógusablak, melynek segítségével a dalszöveget szöve­ ges (txt) állományba menthetjük.

378


FINALE 2010

Betekintés a Finale 2010 program

újdonságaiba

Ütemszámok megjelenítése A Measure Number dialógusablak kisebb átalakuláson esett át. A párbeszédablak opciói rendezettebbé, áttekinthetőbbé váltak, továbbá a programozók lehetővé tették a felhasználók számára, hogy beállításaikról a partitúra (Score) és a csatolt szólamok (Linked Parts) tekinte­ tében külön rendelkezhessenek.

A Measure Number párbeszédablak A párbeszédablak felső mezőjében jelen­ nek meg a régiók az Add gomb megnyo­ mását követően. A Finale másolni fogja a kijelölt régió beállításait az újonnan meg­ alkotott régióba. Amennyiben kijelöljük a létrehozott régi­ ók valamelyikét, akkor a párbeszédablak alsó részében ennek a kijelölt régiónak a paramétereit határozhatjuk meg. A keret alatt található Includes Measure:_ Through:_ utáni mezőkben adhatjuk meg, hogy a kijelölt régió melyik „eredeti" ütemtől (Includes Measure) melyik „ere­ deti" ütemig (Through) tartson. A Starting Number utáni mezőben dönthetünk arról, hogy a kijelölt régió első üteme milyen ütemszámot kapjon. A könnyebb tájéko­ zódás érdekében az ütemszámok elé (Prefix), vagy mögé (Suffix) betűt, szót esetleg egy számot is illeszthetünk. A Style legördülő listából választhatjuk ki az adott régió ütemszámainak stílusát. A View 7«-nél dönthetünk arról, milyen nézetben jelenítse meg a Finale az ütemszámokat. All Views (minden nézetben), Page View only (csak oldalnézetben), Scroll and Studio View only (csak egysoros gördíthető- és Studio nézetben).

I. Show On • Top Staff Az ütemszámokat • Bottom Staff Az ütemszámokat • Exclude Other Staves Az ütemszámokat • Show Measure Numbers Az ütemszámokat

a legfelső szólamsorban mutassa a legalsó szólamsorban mutassa a többi szólamsor kizárásával mutassa at Start of Staff System a szólamsorok elején mutassa

379


Betekintés a Finale 2010 program újdonságaiba

FINALE 2010

• Enclosure Itt lehetőségünk van - az adott régióban és az adott ütemszámtípus esetében - az ütemszámok különféle alakzatokkal történő bekeretezésére (a kereteket a legördülő listából választhatjuk ki), valamint a keretek szerkesztésére (Edit gomb). • Hide First Measure Number in Region A régión belül az első ütemszám elrejtése • Set Font Az ütemszámok betűtípusának beállítása • Position Az ütemszámok pozicionálása

II. • Show on every:_ Itt adhatjuk meg, hogy hány ütemenként jelenítse meg a program az ütemszámokat • Measures beginning with measure:_ Az ütemszámok az itt megadott ütemtől jelenjenek meg • Break Multimeasure Rests A program az összevonásra kerülő ütemeket megtöri a fentebb beállított ütemszámok ütemeinél

E csoport ütemszámait szintén elláthatjuk keretekkel, valamint külön beállíthatjuk azok betűtípu­ sát és pozícióját is.

III. • Show on multimeasure rests Mutassa az összevont ütemek ütemszámát vagy ütemszámtartományát, melyet az alábbi opció érvényesítésével jeleníthetünk meg • Show measure ranges on multimeasure rests Amennyiben ezt az opciót bejelöljük, akkor az összevont ütemekben az összevont ütemek első és utolsó ütemének száma (ütemtartomány­ száma) is látható lesz. Ezt a két ütemszámot zárójelek közé is tehetjük, melyeket a Rangé Bracket Left és Right keretben adhatunk meg. Ebben a keretben csak az összevont ütemek ütemtartomány-számainak betűtípusát és pozícióját módosíthatjuk.

380


FINALE 2010

Betekintés a Finale 2010 program

újdonságaiba

Amennyiben a harmadik keretben (III) csak a Show on multimeasure rests opciót aktivizáljuk és szeretnénk megváltoztatni eme opció által megjelenített - az összevont ütemek feletti ütemszámok pozícióját vagy betűtípusát, akkor azt az előző (II) keret Show on every opciójának bekapcsolásakor aktívvá váló Set Font és Position gombok megnyo­ mása után elénk táruló párbeszédab­ lakokban valósíthatjuk meg. Miután mindent beállítottunk, kapcsoljuk ki a Show on Every opciót, ha nem kíván­ juk az ahhoz tartozó ütemszámtípu­ sokat is megjeleníteni.

Partitúránkban (Score) mindhárom ütemszámtípusnál (I., II., III.) külön-külön beállíthatók a betűtípusra (Set Font) és a pozicionálásra (Position) vonatkozó paraméterek (az első két típusnál még eltérő keret-formákat /Enclosure/ is választhatunk ütemszámaink számára). Ezek a lehetőségek rendelkezésünkre állnak a csatolt szólamok (Linked Parts) esetében - a partitúrától függetlenül - is.

381


FINALE 2009-2010

index

Index

Abbreviate Common Time (90) Abbreviate Cut Time (90) Abbreviated Group Name (134) Abbreviated Staff Name (131) (133) (266) Above note (109) Accidental Octave Placement (345) (347) Accidental Order and Amount (345) (346) (347) Add Group and Bracket (134) Add Measures (40) Add to Current Page Number (149) Add to Current Position (324) Add to Default Position (324) Adjust End Point (138) Adjust Lyric Baselines (166) (224) Adjust Start Point (138) Adjust Syllables (167) Advanced Tools Palette (28) (38) Align Tags to Notes (238) Alignment (144) Alignment and Positioning (116) Allow Optimization (132) (141) Alteration for Slot (102) Alternate Bass (352) Alternate Text in Ending (159) Always Hide (162) Always on Note Side (109) Always on Stem Side (109) Always place outside staff (108) Always show on bottom staff (148) Always show on multimeasure rests (148) Always show on top staff (148) (266) Always slash flagged grace notes (94) Anti-aliasing (376) Any MIDI Data (232) Append to Current Document (362) Apply Articulation (207-208) Apply Beat Spacing (126) (202) Apply Note Spacing (126) (202) Apply Staff Styles (201) (263) (265) (314) Apply Time Signature Spacing (127) Articulation Designer (108) (186) (209-212) (338) Articulation Selection (107) (182) (208) (305) Articulation Tool (37) (107) (173) (186) (187) (206-212) (216) (290) (323-324) (338-339) Ask before removing staves (141) Assign (150) (188) (192) (193) Assign Measure Tags (239) Assign to All Staves (150) (292) Assign to Staves (193) (291-292)

Attach to top note (108) Augmentation Dots (333) Authorize (23) Auto Note/Stem Side (109) (290) Auto Save (47) (49) Auto Slur Melismas (136) Auto-create Instruments (283) Automatic Music Spacing (41) Automatic Update Layout (41) Available Instruments (295) (297) Avoid Collision Of (122) Avoid staff lines (108)

B Backup (47) (49) Balance White Space (171) Barlines (135) (150-151) Beam Angle Tool (257) (318) Beam Break Tool (260) Beam Extension Tool (318) Beam Four Eighth Notes Together in Common Time (316) Beam Over Barlines (318) Beaming Across Barline (318) Beat Duration (65) Below note (110) Blank Notation: Layer 1 (314) Bottom Note Value (212) Bottom of Barline (331) Bracket full duration (92) Bracket Options (135) Break barlines between staves (132) Broadway Copyst Font (375)

Center horizontally (109) Change Articulations Assignments (323-324) Change As Needed (172) Change Attack (211) Change Chord Suffix Fonts (357) Change Duration (211) Change Expression Assignments (324) Change Noteheads (325) (343-344) Change Velocity (212) Channel (280) Chord Alteration Baseline Adjustment (357) Chord Definition (305) (353-356) Chord Suffix Editor (356-358) (360-361) Chord Suffix Selection (353) (356) (360)

383


Index

FINALE 2009-2010

Chord Symbol (353-354) Chord Tool (37) (350-361) (377) Chorus (137) Clear Lyrics Positioning (136) Clear Selected Items (79)

Dot Tool (340) Draw Barlines (135)

E a s y

T

r

e

m

o

|

o

s

(

m

)

y

C M D Í i g „ e r ( 2 2 1 ) (305) (328-329) Clef Too, (34) (181) Click and Countoff (231 C i c k Assignment (137) (164-165) Clone Lyric (254) C ose b a r m e at end of each system (151) C ose barline at end of piece (151) Close Simple Entry palette when leaving tool (29) Close subsidiary palettes when leaving tool (29) Collate copies (153) Co or Noteheads (131) , . Composer (112) Composite (228) Composite Time Signature (228-229) (253) Composite Time Signature Plus Sign Character (236) Copy the Main Symbol (210-211) Cout.onary Accidentals (310) Create Backward Repeat Bar (67) Create First and Second Ending (118) (158-160) Create new measures ( 80) Create New Music (24) Crescendo/Decrescendo (95) (105) Cross Staff (256-259) _ ,. ™ , ,J^. custom Staff mm _ . ^ . , , . Customize My Fina e (24) Custom,ze Palettes (30)

E d i t

23> Default Document (24) (39) (52) (59) Default Vertical Position (110) Default Whole Rests (186-187) Define Custom Zoom (63) Define Staff Styles (264) (336) Delete Element (192) Delete the extra notes (45) Display actual measure numbers (245) Display all barlines (151) Display cross-staff notes in original staff (256) Display defined measure numbers (242-243) Display in Concert Pitch (269) (369) Display on multiple staves (151) Display on single staves (151) Display rests in empty measures (132) Display reverse stemming (259) Display Setup Wizard When Opening a Template (60) Distance Between Staves (140) Distance Between Systems (55) (121) Distance from Top (56) Distribute to these staves (320) Document From Template (39) Document Window Background (31) Document With Setup Wizard (39) (60) Document Without Libraries (39)

I n s t r u m e n t

J u n c t i o n

b e t w e e n

F i l e s

Edit Lyrics (120) (137) (164) (184) ^ . M

E d i t

E

d

E d

i

t

j

t

M

a

j

e

a

o

s

r

a n d

u

p

r

o

p

e

f

M

N

f

s

u

e

j

n

o

r

m

b

e

r

, ,

4

t

§

R

s

9

m

i o n s

,

1

?

3

( 1 4 7

( 3 6 4 )

(

1 4 8 )

)

^98)

a r t

q u e n c e (371) cjvc 1 * ji • ÍICA Edit Selected Line (364-365) i (121) (135-136) (142) (188-189) (240) (270) 97)

E d i t

R e h e a r s a l

E d j t

g

E d j t

V o i c i

E d f t

W

1 1 T

n A

m^l-ll) (292) Group Attributes (135)

E d i t

M

a

r

M a r g

o

r

k

Se

n s

( 2

d

E x t e n s i o n s

( 1 2 1 )

Elapsed Time (202) Enclosures (247) ,

E

n

d

p o i n t

§

e

( 2 Q 5 )

E n d i

R

B r a c k e t

E n d i

R

T e x t

E n d i

a n d

T g x t

( 1 5 9

.

1 6 0 )

( 1 5 9 )

R

( 1 5 9 )

Engraver ? on/n«n Enharmonic Spelling (98) ( P PostScript) (248-249) Eszköztár testreszabása (30) p

( g 6 )

c

E

P

S

E n c a

E x c l u d e

s u l a t e d

Q t h e r

s t a y e s

( 1 4 7 )

( 1 4 8 )

Executable Shape Designer (214) (305) Execute shape (214) Execute Shape Selection (214) Exercise Wizard (24) (39) Explod Direction (319) Explod Music (202) (319-322) Export Lyrics (378) Export Pages (248-249) (373) Export Selection (248-249) (373) Export to Audio File (288) Expression Assignment (301 -302) Expression Designer (106-107) (149) (193) (235) (336) (349) (368-369) (372) Expression Selection (106) (188) (190-193) (306) Expression Tool (37) (106) (149) (188) (190-198) (200) (212-214) (235) (349) (368-369) (370) Extra Notes (319) Extra Space at Beginning (235) Extract Lyrics (142) (378) Extract Parts (302-303) Js

11

Facing Pages (56) ^ Favor Sharps (98) (308) Y^maÁ Spacing (125) ^ ^ ^ j , ^ (i 11) (i 12)

F a y o r

E

384

em

( Q g )

0

( 3 ( ) g )


FINALE 2009-2010

Index

Final barline at end of piece ( 1 5 1 ) Finale Template File (59) (85) Finale Worksheets ( 3 7 4 ) First Clef (131) First Measure in Region ( 2 4 4 ) First Staff System margins (56) Fit Measures (225-226) ( 2 5 3 ) Fixed Percent (251) v A c i•.m m Fixed Split Point (230) Flat beams (132) ( 3 1 5 )

Instrument Name (281) Instruments for Finale 2 0 0 9 ( 2 8 4 ) Instruments List (232) ( 2 7 5 - 2 8 1 ) (305) Items to Display (132)

.

v

. P hurfficatimi Justification

J

u

(D

Flipped Symbols ( 2 1 0 ) Folders (48) Fonts (219-222) ( 3 0 5 ) Frame Attributes (115-116) ( 1 4 9 ) (189) Fretboard (354) Fretboard Editor (305) Fretboard Style (305) ( 3 5 4 ) Full StaffName ( 1 0 6 ) ( 1 3 1 ) ( 1 3 3 ) ( 2 6 6 )

m

t

0

n e x t

/ measure (45) (\M\ (144)

n

^ Keep at least one staff (141) Keep Current Position (140) Keep Each File's Measure Numbering (364) Keep Number Of System On Each Page (172) Key Signature (42) (307-309) (344-350) (351) Key Signature Tool (34) (42) (99) (200-201) (307-309) (344-350) ( 3 5 1 ) Key Signatures (88-89)

G a r t a n Aria for n„a,e- (284,

g

Garritan Personal Orchestra/GPO/(284) (376)

VJA-\ c.- i xt . Ac i« Kodaly Stick Notation and Solfege (328-340)

/ v

7

Generate names from ( 2 4 9 ) ( 3 0 2 - 3 0 3 ) Generate Parts ( 2 9 5 ) ( 2 9 7 ) GM (General MIDI) ( 2 8 0 - 2 8 1 ) Grace Notes (94) Graphic Attributes ( 2 5 0 - 2 5 1 ) Graphics Tool (38) ( 2 4 8 - 2 5 1 ) (372-373) Gravity Zone Size (145) Group Name ( 1 3 4 ) Guide Line Settings ( 1 4 5 ) Guide Line Style ( 1 4 6 ) Guides Color (145)

L i n e s

a

n

d

C

u

r

y

e

s

099.302) , • . /o-,^ Lock Systems (226) , • /,->o °° !!!f ,\ Lowercase (354) . . ... ' Lyrics Alignment ( 1 6 9 ) Lyrics Tool (37) (120-121) ( 1 3 6 - 1 3 7 ) (164-169) (184) C2541 ("3501

L

i

n

k

e

d

p a r t s

( 2

c

c

L

{

S e

S p M

M

1 2 5 )

J

^ Maestro Font ( 8 6 ) Main Symbols ( 2 0 9 ) Main Tool Palette (28) (33) Make Backups when saving files (49) Make Horizontal (105) ^ \ ^

» r > • mplod Music ( 2 0 2 ) ( 3 2 2 - 3 2 3 ) taPOrtF.le(24) ndependent Elements ( 1 3 3 ) Insert at Current Seection (362-363) _,. , „ / , M Insert Blank Pages (115) & \ / Inserts (113) , - J 1 Inside s u r s ( 09) ( 1 8 7 ) Instrument r W nsmimen^u; Instrument Definition ( 2 8 1 - 2 8 2 )

^

^ Launch Window (23) (60) Layer (26) (117) (162-163) Layers (119) Leave the measure alone (45) Ledger Lines (95) Left Page Margins (56) Left-Align Chords (359) Letter Size (40) (52) Libraries ( 3 0 4 ) Line Adjustments (205) Line Spacing (331)

1

IP u An uu t i Hand Grabber Tool 6 2 ) Handle Positioning (110) Hide Cautionary Clef, Key and Time Signatures ( 2 4 2 ) u • • ,iZo\ Hide first measure number in region (148) Hide staff (132) ( 2 5 9 ) ( 3 3 4 ) U A ,cu nn, Hide/Show (301) • rvm Hold Margins ( 3 1 3 ) Hold notes to original pitches ( 3 0 8 ) Hold notes to same staff lines ( 3 0 9 ) Horizontal Number Offset (92) Human Playback ( 2 1 7 ) Hyperscribe Tool ( 3 5 ) ( 2 2 9 - 2 3 9 ) (275-278) Hyphens (168)

^

g

a

t

c

Manual Input (351) Manuscript Texture (31) . . , , h length of hooks (92) . • . ,, , /,^ x Maximum Space Between Hyphens (168) x

c

n

0

Measure Assignment for Ossia Measure (261-262) . „ .? . ~i Measure Attributes (235) ( 2 4 2 ) Measure Number (147-148) ( 2 4 2 - 2 4 7 ) (379-381) Measure Numbers (242) ( 2 4 5 )

385


Index

FINALE 2009-2010

Measure Tool (34) (40) (239) (242) Measurement Units (41) Medium Spacing (125) Merge These Files Into File (362) Merge These Parts Into One Score (365) Metatool (199-206) (229) (236) Metronome Sound (231) MIDI (96-97) MIDI File (288) MIDI Input (353) MIDI interfész (97) MIDI Setup (23) (97) MIDI Thru (97) Minimum Measure Width (41) More Quantization Settings (233-234) Move Rests (335) Move the extra notes to the next measure (45) Move/Copy Layers (270) (314) Multimeasure Rests (138-139) Multitrack Record (275-278) Music (47) (49) Music Spacing (124-127) (139) (306) Mute (278)

Page Format for Score (54) (306) Page Layout Tool (35) (40) (294) Page Offset (149) Page Size (40) (54) Page View (26) (27) (61 -62) Palettes and Background (31) Part Creation Preferences (296) Parts (53) Paste Multiple (74) Patch (369) Percussion Map Designer (306) (332) Petrucci Font (86) Pickup Measure (42) Place clef after barline (181) Place Graphic (250) Place Music Into (320) (322) Play Finale through VST (284) Play Only on Pass (214) Play staves while recording (232) Playback (212-214) (289) (369) Playback and/or Click (231 -232) Playback Controls (29) (232) (273) Playback Effect (211-212) Playback Settings (273) Playback/Record Options (274)

ÜÜf Navigational Tools Palette (28) New Document Windows (61) New Staves (128) (321) New Window (78) Nonlinear key signature (344) Nonstandard Key Signature (306) (344-350) Normal Stem Length (293) Note Alignment (169) Note Mover Tool (38) (254-259) Note Position Tool (122) (257) Note Shape Tool (326) (337) Note Size (314) Notehead Settings (337) Number of Beats (65) Number of Recent Files in File Menü (51) Number of Staves (128) Numeric Definition (355-356)

P o s i t i o n

C

P o s i t , o n

F r e t b o a r d s

h

o

r

d

s

3 5 9

) ( ) Positioning (108-110) Pos.tion.ng & Display (148) PostScript Options (249) O " ) ( ) Q y < ) e (153) Program (280) ( > " < ) Punch in/out (238)

P

n

n

t

5 2

P r i n t

P

n

n

t

1 5 3

1 5 3

fi|

f o r

P u n c h

3 5 9

2 9 8

u a l i t

t o

<

I n

e a c h

P r e R o

n

a

m

e

2 4 9

2 3 8

m Quantization Settings (233) (322) Quick Start Videos (23)

m © Observe Playback Region when saving to MIDI or audio file (273) (289) ~~ One note per staff (319) Only Between Staves (135) Only on Staves (135) Open (24) (50-51) Open Existing Music (24) Open Recent File (24) Optimize MIDI Channels (365) Optimize Staff System (141) Ossia Measure Designer (260-261) Ossia Tool (38) (259-262)

Page Format for Parts (296) (298) (306) ' B

v

J y

Real Whole Rests (186-187) Rebeam Music (317) Rebeam to Lyrics (185) (317) Rebeam to Time Signature (316-317) Record (275-278) Record Into One Staff (230) Record Mode (229) Redefine Pages (58) Rehearsal Mark Sequence (371) Rehearsal Marks (370-372) Relink in All Parts (300) Remove empty staves (141) Remove Manual Slur Adjustments (94) Remove staff system optimization (141) Remove systems locks (225) P S (159-160) (224) Repeat Tool (37) (67) (118) (158-160) (306) R e

386

e a t

E n d i n

s


FINALE 2009-2010

Index

Replace All (182) Replace, Then Find (183) Reposition Guide (145) Resize Fretboards (359) Resize Note (311) Resize Notehead (310) Resize Page (313) Resize Staff (311) Resize Staff System (137) (173) (312-313) Resize Tool (35) (310-314) Resize vertical space (312-313) Respace Staves (140) Respell Notes (100) Reverse Order (153) Reverse Stem (258-259) Right Page Alignment and Positioning (116) Right Page Margins (56)

Slur (66) (105) (164) (187) (256) Slur System Breaks (93) Smart Line Designer (204-205) Smart Line Selection (204) (306) Smart Shape Palette (29) Smart Shape Tool (37) (104-105) (204-205) Smart Slur Options (93-94) Snap To Guides (145) (235) Soften syncopations (234) Solo (279) Source Measure (259) (260) Source Staff (259) (260) Space After Key Signature (349) Space Around Accidentals (94) Space notes evenly in beat (233) Special Tools (38) (122) (257) (258) (260) (318) (326) (337) (340) (343) Special Tools Palette (29) Specify Current Lyric (120) (166)

fgj Save (47) Save As (47) Save As Audio fajl (288) Save Library (304-306) Save Text File (378) Scale Page to (54) Scale Tone (355) Score (53) Score Information (113) Score Lists (290-291) Score Merger (362-365) Score Settings (61) (64) Scroll View (26) (61) Search (102) Search and Replace (101) (182-183) Secondary Beam Break Selection (260) Section (137) Select All (72) Select Region (72) Selection Tool (36) (69-80) (202-203) Set Default Music Font (86) Set Default Name Position (134) Set to value (213) Setup Wizard (24) Shape Designer (194-198) (306) (328-329) (337) Shape Selection (196) Shift Lyrics (165-166) (184) Shortcuts (352-353) Show Active Layer Only (163) (271) (314) (342) Show Freatboards (359) Show Gravity Zone (146) Show Group Name (134) Show Guides (145) Show measure numbers at start of staff system (148) Show Rest palette in Simple Entry (29) Show Rulers (145) Show Staff Style Names (265) Show Staff Styles (265) Simple Entry Palette (28) Simple Entry Rests Palette (28) Simple Entry Tool (35) (177-183) (189)

P y y ° < )< )( ) ( " ) ( ) 0 ) (161-163) P y °P < ) 0 ) P P ( °) P ' £ Measures (67) Staff (131) Staff Attributes (131) ( ) ( ) Staff Name (278) Staff Name in Parts (301) P ( " > Staff Stem Settings (332) Staff Styles (263-264) (306) (339-340) (367-368) Staff System Margins (55) Staff System Optimization (141) (294) Staff Tool (33) (106) (128-135) (159) (201-202) (263-265) (294) (320-321) (330-333) Transpositions (267-268) (367)

S

e e d

E n t r

S

e e d

S

h t

I n t 0

S

h t

I n t 0

T

o 1

t i o n s

35

4 3

4 4

6 5

8 1

8 4

1 0 4

1 9

( 3 1 9 )

T

w

o

S t a v e s

2 3

S

S t a f f

L i n e s

9 5

3 3 1

S t a f f

S e t u

3 3 0

3 3 1

S t a f f

S t a f f

U

S t a r t

S i

s

a

g

e

( 1 7 0 )

n a l

( 2 9 4 )

f o r

§ Recording (232) P ( ) Status Bar (27) Direction Tool (343) ( ) Stems (293) < ) < ) < ) Subtitle (112)

S t a r t u

S

t

e

m

S

t

e

m

A c t l o n

6 0

R e v e r s a l

S t r e t c h

t 0

i

n o t e

S t u d i o

V

e

w

S u f f i x

( 3 5 5 )

3 3 1

d u r a t i o n

6 1

1 6 9

2 7 9

S u f f i x

Keynumber Offsets (358) (361) y' Positioning (168-169) y °P < ) System Scaling (54) Systems (36)

S

S

l a b l e

m b o 1

t i o n s

2 1 0

1? Tap Source (230) Template (24) (52) (58) (85-96) (111-115) (154) (190 ~ 224) (229) (328-340) Tempo (213)

387

1 8


Index

Text Search and Replace (326-327) Text Tool (37) (111-116) (143-145) Through Staves (135) Tie (66) TIFF (248-249) (250) Tiff Resolution (249) Tight Spacing (125) Tile Horizontally (78-79) Time Signature (65) (228-229) (235-236) (316) Time Signature Tool (34) (64-65) (200-201) (228-229) (235-236) (253) (316) Time Signatures (42) (89) (236) Time Tag (237) Title (111) Too Many Beats (45) (342) Toolbars (29) Top Note Value (212) Top of Barline (331) Top Staff Position (140) Total System Height ( 172) Transcribe (239) Transcription (237) Transcription Mode (237) Transpose all keys proportionally (307) Transpose notes (307) Transposition (132) (203) (213) (267-268) (271) Transposition Options (307-309) Treat as Independent Movements (363) Try To Keep Existing (172) Tuplet Definition (92) (342) TupletTool(38)(342) Tuplets (90-92) Type (212) Type Into Score (120) (351-353)

FINALE 2009-2010

Unlink in Ali Parts (300) Unlock Systems (226) Update Layout (125) (226) (310) Use a Different Time Signature for Display (228) (316) Use alternate group barline (135) Use Auto-Sequencing Style (372) Use default clef font (221 ) Use Default Spelling (98) (308) Use Engraver Slurs (94) Use MIDI Device for Input (44) (104) (181) Use Smart Hyphens (168) Use Smart Word Extensions (121) Use Spelling Tables (98) (308) Use symbols for rests less than (138) Use these clefs (319) Use This Tempo (232) User Manual (23) \^ V a l u g s

a r g

e n t

Verse (137) , ^

V e r t i c a

R

S h o r t

y

i

e

w

b

j

e

w

m

R

o

v

e

2 )

r

( 1 7 1

( 2 3 3 )

ยง

( 2 8 3 )

( 2 g 3 )

y v

e

I n s t m m e n t s

,

y

,

( 2

e s o l u t i o n

\

2 3 7 )

( _ ) Volume (279)

V o J c e

V

S

T

1 6 2

1 6 3

I n s t r u m e n t s

( 2 8 4 ) v

'

W

Wait Till (237) WAV (288) Word Extensions (169) Wrap keys If necessary (307)

Unisons (122) Unknown Chord Suffix (350)

S

Zoom Tool (62-63)

388

.

1 7 2 )


Függelék


Speedy Entry Tool A szerkesztőkeret megjelenítése

Kattintás a kívánt ütemre

Hang, szünet, akkord törlése

Delete

Hang vagy szünet elrejtése

[0]

Zárójel módosítójelhez történő hozzáadása és visszavonása. Törzshang esetén zárójeles feloldójel megjelenítése és elrejtése.

[P]

A szerkesztőkeret léptetése az előző ütemre

Shift + [«-]

A szerkesztőkeret léptetése a következő ütemre

Shift + [-»]

A szár irányának megfordítása

[L]

Alapértelmezett szárirány

Ctrl + [L]

Váltás normálhang, előke és rövid előke között

[G]

Voice-ok közötti váltás (VI - V2)

[A] (Amerikai billentyűzetbeállítással)

Rétegek (Layer-ek) közötti váltás

Shift + [Á] (Amerikai billentyűzetbeállítással)

Layer 1

Shift + Alt + 1

Layer 2

Shift + Alt + 2

Layer 3

Shift + Alt + 3

Layer 4

Shift + Alt + 4

A szerkesztőkeret mozgatása szólamok között lefelé

Shift + [i]

A szerkesztőkeret mozgatása szólamok között felfelé

Shift + [ t ]

Ritmusérték beírása (64-től a dupla egészig)

[1] - [8]

128-ad ritmusérték beírása

Ctrl + [0]

Hangok és szünetjelek beszúrásának lehetősége

Insert

Hangok beszúrása 64-től az egész duplájáig

Shift + [1] - [8] (betűk feletti számbillentyűk)

Szünetértékek beírása 64-től az egész duplájáig

Ctrl + Shift + [1] - [8] (betűk feletti számbillentyűk)

Hang és szünetjel mozgatása a szerkesztőkeretben (vízszintesen vagy függőlegesen)

Shift + vonszolás

Hangjegycsoportok beírása (duolától oktoláig)

Ctrl + [2] - [8] (betűk feletti számbillentyűk)

A Tuplet Definition párbeszédablak megjelenítése

Ctrl + [1]

Kereszt módosítójel megjelenítése

[S]

Bé módosítójel megjelenítése

[F]

Módosított hang törzshanggá alakítása

[N]

Kettős-kereszt módosítójel megjelenítése

[X]

Kettős-bé módosítójel megjelenítése

[V]

Féllépésenkénti emelés

[+] (plusz)

Féllépésenkénti mélyítés

[-] (mínusz)

Azonos magasságú hangok féllépésenkénti emelése (az adott hangtól az ütem végéig)

[Ctrl+Shift] + [+] (plusz)

Azonos magasságú hangok féllépésenkénti mélyítése (az adott hangtól az ütem végéig)

[Ctrl+Shift] + [-] (mínusz)

Az illesztővonal léptetése hangonként balra


Az illesztővonal léptetése hangonként jobbra Az illesztővonal léptetése az ütem elejére

Ctrl + [«-]

Az illesztővonal léptetése a beírási pontig, kitöltött ütem esetén az ütem végére

Ctrl + [-»]

A célkereszt lépésenkénti mozgatása felfelé

[t]

A célkereszt lépésenkénti mozgatása lefelé

[i]

Önmagában álló hang szünetté alakítása. Akkordhang törlése. Akkord törlése, ha nem a törölni kívánt hangra állunk

Backspace

Átkötés a következő hangra

[Ó]

Átkötés az előző hangra

Ctrl + [Ó]

Az átkötés és a legato kötőív ívének megfordítása

Ctrl + [F]

Alapértelmezett kötőív-elhelyezés

Ctrl + Shift + [F]

Gerendatörés és összekötés

[B] vagy [/] (Numpad)

Alapértelmezett gerenda (gerendatörés visszaállítása)

Shift + [B]

Vízszintes gerenda létrehozása

[M]

Módosítójel elrejtése és megjelenítése. Amennyiben nincs [*] (Numpad) módosítójel, feloldójelet helyez a hang elé Feloldójel megjelenítése és elrejtése

[ [A]

vagy [*] (Numpad)

A kiírt módosítójel rögzítése

Ctrl + [*]

A szerkesztőkeret elrejtése és megjelenítése

[0] (nulla)

Enharmonikus váltás

[9]

Azonos magasságú hangok enharmonikus váltása (az adott hangtól az ütem végéig)

Ctrl + [9]

Pontozott hangok pontjainak beírása

[•]

Hang akkordhoz való hozzáadása Szünet hanggá történő alakítása

Enter

Hangmagasság beállítása (C-től H-ig) Az illesztővonal célkeresztjének adott hangra állítása [Caps Lock] billentyűt aktivizálni (Amerikai billentyűzetbeállítással)

[Q] = C; [W] = D; [E] = E; [R] = F; [T] = G; [Z] = A; [U] = H; [I] = egyvonalas oktávszakasz [K] = kétvonalas oktávszakasz [,] = háromvonalas oktávszakasz

Hangmagasság beállítása (C-től H-ig) Az illesztővonal célkeresztjének adott hangra állítása [Caps Lock] billentyűt aktivizálni

[A] = C; [S] = D; [D] = E; [F] = F; [G] = G; [H] = A; [J] = H; [I] = kis oktávszakasz [K] = egyvonalas oktávszakasz [,] = kétvonalas oktávszakasz

Hangmagasság beállítása (C-től H-ig) Az illesztővonal célkeresztjének adott hangra állítása [Caps Lock] billentyűt aktivizálni (Amerikai billentyűzetbeállítással)

[Y] = C; [X] = D; [C] = E; [V] = F; [B] = G; [N] = A; [M] = H; [I] = nagy oktávszakasz [K] = kis oktávszakasz [»] = egyvonalas oktávszakasz

Oktávváltó billentyűk

[I] = mély; [K] = közép; [,] = magas


S i m p l e Entry Tool Kettős-bé módosítójel megjelenítése

Shift + [-] (kötőjel)

Kettős-kereszt módosítójel megjelenítése

Shift + [Ó]

Bé módosítójel kiírása

[-] (kötőjel)

Kereszt módosítójel kiírása

[ó]

Féllépésenkénti emelés

[+] (plusz)

Féllépésenkénti mélyítés

[-] (mínusz)

Módosított hang törzshanggá alakítása

[N]

Feloldójel, s a már kiírt módosítójel megjelenítése és elrejtése

Ctrl + Shift + [-] (kötőjel)

Intervallum (hangköz) kijelölt hanghoz való hozzáadása felfelé (prím - oktáv) /Betűk feletti számbillentyűk/

[l]-[8]

Intervallum (hangköz) kijelölt hanghoz való hozzáadása felfelé (nóna) /Betűk feletti számbillentyűk/

Ctrl + Shift + [9]

Intervallum (hangköz) kijelölt hanghoz való hozzáadása lefelé (szekund - nóna) /Betűk feletti számbillentyűk/

Shift + [2] - [9]

Hangok beírása (C-től H-ig)

[C] [D] [E] [F] [G] [A] [B]

Hangok kijelölt hanghoz való hozzáadása

Shift + [C] - [B]

Artikuláció kijelölt hanghoz való hozzáadása

[*] (Numpad)

Artikuláció folyamatos hozzáadása és visszavonása

Ctrl + [*]

Kulcsváltás

Alt + [C]

Előjegyzésváltás

Alt + [K]

Ütemmutató-váltás

Alt + [T]

A kijelölt hang (a kurzor) léptetése hangonként lefelé

[i]

A kijelölt hang (a kurzor) léptetése hangonként felfelé

[t]

A kijelölt hang (a kurzor) léptetése oktávval lefelé

Shift + [4]

A kijelölt hang (a kurzor) léptetése oktávval felfelé

Shift + [ t ]

A kijelölt hang ritmusértékének megváltoztatása (64-ed értéktől dupla egész értékig) /Numpad/

Alt + [0] - [8]

A kijelölt hang ritmusértékének megváltoztatása 128-ad értékűre

Alt + [Ö]

Pontozott hangok pontjainak beírása

[•]

Triola alakzat egyszeri beírása

[9]

A Simple Entry Tuplet Definition párbeszédablak megjelenítése: Hangjegycsoport létrehozása

Alt + [9]

A kurzor pozíciójában lévő hang beírása

Enter

Szünet beírása

Tab vagy [0] (Numpad)

Gerendatörés és összekötés

[Ü]

Vízszintes gerenda létrehozása

Alt + [U]

Alapértelmezett gerenda

Shift + [Ü]

Enharmonikus váltás

Alt + [E]

Hang törlése

Delete


Váltás normálhang, előke és rövid előke között

Alt + [G]

Hang elrejtése

[H]

Szárfordítás

[L]

Alapértelmezett szár

Shift + [L]

Átkötés a következő hangra

[T]

Átkötés az előző hangra

Shift + [T]

Az átkötés kötőívének megfordítása

Ctrl + [F]

Váltás szünetérték és hangérték között

[R]

Kijelölés törlése

Backspace

Az akkord egy hangjának kijelölése lefelé A kijelölés (kurzor) szólamok közötti navigálása lefelé

Ctrl + [i]

Az akkord egy hangjának kijelölése felfelé A kijelölés (kurzor) szólamok közötti navigálása felfelé

Ctrl + [ t ]

Kijelölés (a kurzor) léptetése hangonként balra Üres ütemek esetén a kurzor ütemenkénti léptetése balra Kijelölés (a kurzor) léptetése hangonként jobbra Üres ütemek esetén a kurzor ütemenkénti léptetése jobbra

[«"] !

Kijelölés (a kurzor) ütemenkénti léptetése balra (az előző ütem elejére)

Ctrl + [«-]

Kijelölés (a kurzor) ütemenkénti léptetése jobbra (a következő ütem elejére)

Ctrl + [->]

Az akkord minden hangjának kijelölése

Ctrl + [A]

Adott hang vagy szünet kijelölése

Ctrl + kattintás

A bé módosítójel-eszköz aktivizálása (folyamatos bé módosítójel írása)

Alt + [-] (kötőjel)

A kereszt módosítójel-eszköz aktivizálása (folyamatos kereszt módosítójel írása)

Alt + [Ó]

A feloldójel-eszköz aktivizálása (Feloldójel írása módosított hangok elé)

Alt + [N]

A pont-eszköz aktivizálása (folyamatos pont beírása)

Shift + [.]

Az előke-eszköz aktivizálása (folyamatos előke beírása)

Ctrl + [G]

Ritmusérték-eszköz aktivizálása /64-ed értéktől a dupla egész értékig/ (azonos értékű ritmusértékek folyamatos beírása)

1 ] - [8] (Numpad)

A 128-ad ritmusérték-eszköz aktivizálása (128-ad ritmusérték folyamatos beírása)

Ctrl + Alt + Shift + [0] (a betűk feletti nulla)

Szünetérték-eszköz aktivizálása /64-ed értéktől a dupla egész értékig/ (azonos értékű szünetértékek folyamatos beírása)

Ctrl + [1] - [8] (Numpad)

A 128-ad szünetérték-eszköz aktivizálása (128-ad szünetérték folyamatos beírása)

Ctrl + [0] (Numpad)

Váltás hangérték és szünetérték között

Alt + [R]

A triola aktivizálása (triola alakzat folyamatos beírása)

Ctrl + [9]

Az átkötés eszköz aktiválása (átkötés folyamatos beírása)

Ctrl + Shift + [T]


TIMES NEW ROMAN CHARACTER MAP


PETRUCCI FONT CHARACTER MAP


MAESTRO FONT CHARACTER MAP


MAESTRO PERCUSSION FONT CHARACTER MAP


MAESTRO WIDE FONT CHARACTER MAP


JAZZ FONT CHARACTER MAP


ENGRAVER FONT SET CHARACTER MAP


ENGRAVER FONT EXTRAS CHARACTER MAP


TAMBURO FONT CHARACTER MAP


CLEFS FONT CHARACTER MAP

Kocsis Tamás: Kottakészítés a Finale 2009 programmal  

E könyv a Finale kottaszerkesztő program 2009-es verzióján keresztül mutatja be a kottaírás lehetőségeit. Az alapoktól kezdve sorban megisme...