Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja. Népzene

Page 1

A Z ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁS KÖVETELMÉNYEI TANTERVI

ÉS

PROGRAMJA



OKTATÁSI

MINISZTÉRIUM

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁS KÖVETELMÉNYEI

É S TANTERVI

PROGRAMJA

NÉPZENE

ROMI-SULI Könyvkiadó és Továbbképző Műhely


NÉPZENE

Sorozatszerkesztő: Alkotószerkesztő: Vezető szakértők:

Dr. Szűcsné Hobaj Tünde Gelencsér Ágnes Nesztor Iván Kobzos Kiss Tamás Eredics Gábor

Véleményezték a képzésben érintett alapfokú művészetoktatási intézmények, valamint a szakmai szervezetek.

Kiadom az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet 3. §-ának (3) bekezdése alapján.

Budapest, 1999.

Pokorni Zoltán s. k., oktatási miniszter

Ez a kiadvány tartalmazza az alapfokú művészetoktatásról szóló 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelettel kiadott kötelező követelményeket és tantervi programot, kiegészítve a részletes, évfolyamonként meghatározott, javasolt tananyaggal, továbbá a kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzéket meghaladó, az optimális feladatellátást szolgáló, ajánlott tárgyi feltételeket.


TARTALOM

TARTALOM

3

A MŰVÉSZETI ÁG SPECIÁLIS SZABÁLYOZÁSA

9

1. AZ ALAPFOKÚ NÉPZENEOKTATÁS CÉLRENDSZERE ÉS FUNKCIÓI

10

2. A NÉPZENEOKTATÁS ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYE, FELADATA

11

3. A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA, ÓRATERVE, TANTÁRGYAI

13

NÉPI HEGEDŰ

17

1. A HEGEDŰTANÍTÁS SZAKIRÁNYÚ FELADATAI

18

2. ÓRATERV

19

3. KÖVETELMÉNYEK

20

4. TANANYAG

22

5. JAVASOLT ÉRTÉKELÉSI MÓD

38

6. TÁRGYI FELTÉTELEK

38

7. JAVASLATOK, ÚTMUTATÁSOK

39

NÉPI BRÁCSA

51

1. A BRÁCSATANÍTÁS SZAKIRÁNYÚ FELADATAI

52

2. ÓRATERV

53

3. KÖVETELMÉNYEK

54

4. TANANYAG

55

5. JAVASOLT ÉRTÉKELÉSI MÓD

66

6. TÁRGYI FELTÉTELEK

66

7. JAVASLATOK, ÚTMUTATÁSOK

66

NÉPI BŐGŐ, CSELLÓ; ÜTŐGARDON, DOB

69

1. A BŐGŐ/CSELLÓ TANÍTÁSÁNAK SZAKIRÁNYÚ FELADATAI

70

2. ÓRATERV

71


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

3. KÖVETELMÉNYEK

72

4. TANANYAG

73

5. JAVASOLT ÉRTÉKELÉSI MÓD

84

6. TÁRGYI FELTÉTELEK

84

7. JAVASLATOK, ÚTMUTATÁSOK

85

NÉPI FURULYA

87

1. A FURULYATANÍTÁS SZAKIRÁNYÚ FELADATAI

88

2. ÓRATERV

89

3. KÖVETELMÉNYEK

90

4. TANANYAG

92

5. JAVASOLT ÉRTÉKELÉSI MÓD

100

6. TÁRGYI FELTÉTELEK

101

7. JAVASLATOK, ÚTMUTATÁSOK

101

DUDA

103

1. A DUDATANÍTÁS SZAKIRÁNYÚ FELADATAI

104

2. ÓRATERV

105

3. KÖVETELMÉNYEK

106

4. TANANYAG

1

0

8

5..JAVASOLT ÉRTÉKELÉSI MÓD

117

6. TÁRGYI FELTÉTELEK

j

1 8

7. JAVASLATOK, ÚTMUTATÁSOK

H

NÉPI KLARINÉT, TÁROGATÓ

119

8

1. A KLARINÉT/TÁROGATÓ TANÍTÁS SZAKIRÁNYÚ FELADATAI

120

2. ÓRATERV

121

3. KÖVETELMÉNYEK

122

4. TANANYAG

123

5. JAVASOLT ÉRTÉKELÉSI MÓD

126

6. TÁRGYI FELTÉTELEK

126

4


TARTALOM

7. JAVASLATOK, ÚTMUTATÁSOK

CITERA

127

129

1. A CITERATANÍTÁS SZAKIRÁNYÚ FELADATAI

130

2. ÓRATERV

131

3. KÖVETELMÉNYEK

132

4. TANANYAG

134

5. JAVASOLT ÉRTÉKELÉSI MÓD

153

6. TÁRGYI FELTÉTELEK

153

7. JAVASLATOK, ÚTMUTATÁSOK

154

KOBOZ

155

1. A KOBOZTANÍTÁS SZAKIRÁNYÚ FELADATAI

156

2. ÓRATERV

157

3. KÖVETELMÉNYEK

158

4. TANANYAG

160

5. JAVASOLT ÉRTÉKELÉSI MÓD

166

6. TÁRGYI FELTÉTELEK

167

7. JAVASLATOK, ÚTMUTATÁSOK

167

TAMBURA

169

1. A TAMBURATANÍTÁS SZAKIRÁNYÚ FELADATAI

170

2. ÓRATERV

171

3. KÖVETELMÉNYEK

172

4. TANANYAG

173

5. JAVASOLT ÉRTÉKELÉSI MÓD

183

6. TÁRGYI FELTÉTELEK

183

7. JAVASLATOK, ÚTMUTATÁSOK

184

TEKERŐ

185

1. A TEKERŐTANÍTÁS SZAKIRÁNYÚ FELADATAI

186

2. ÓRATERV

187


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

3. KÖVETELMÉNYEK

188

4. TANANYAG

190

5. JAVASOLT ÉRTÉKELÉSI MÓD

208

6. TÁRGYI FELTÉTELEK

209

7. JAVASLATOK, ÚTMUTATÁSOK

210

NÉPI ÉNEK

213

1. A NÉPI ÉNEK TANÍTÁSÁNAK SZAKIRÁNYÚ FELADATAI

214

2. ÓRATERV

215

3. KÖVETELMÉNYEK

216

4. TANANYAG

217

5. JAVASOLT ÉRTÉKELÉSI MÓD

233

6. TÁRGYI FELTÉTELEK

234

7. JAVASLATOK, ÚTMUTATÁSOK

234

NÉPZENEI ISMERETEK

237

1. A NÉPZENEI ISMERETEK TANÍTÁSÁNAK SZAKIRÁNYÚ FELADATAI

238

2. ÓRATERV

239

3. KÖVETELMÉNYEK

240

4. TANANYAG

241

5. JAVASOLT ÉRTÉKELÉSI MÓD

279

6. TÁRGYI FELTÉTELEK

279

7. JAVASLATOK, ÚTMUTATÁSOK

280

NÉPRAJZ

281

1. A NÉPRAJZTANÍTÁS SZAKIRÁNYÚ FELADATAI

282

2. ÓRATERV

283

3. KÖVETELMÉNYEK

284

4. TANANYAG

285

5. JAVASOLT ÉRTÉKELÉSI MÓD

288

6. TÁRGYI FELTÉTELEK

289

6


TARTALOM

7. JAVASLATOK, ÚTMUTATÁSOK

NÉPI JÁTÉK-NÉPSZOKÁS

289

291

1. A NÉPI JÁTÉK-NÉPSZOKÁS TANÍTÁSÁNAK SZAKIRÁNYÚ FELADATAI 292 2. ÓRATERV

293

3. KÖVETELMÉNYEK

294

4. TANANYAG

297

5. JAVASOLT ÉRTÉKELÉSI MÓD

309

6. TÁRGYI FELTÉTELEK

310

7. JAVASLATOK, ÚTMUTATÁSOK

310

KAMARAZENE, ZENEKAR, NÉPDALKÖR

311

7



rt

r

A MŰVÉSZETI AG SPECIÁLIS SZABÁLYOZÁSA


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

1. AZ ALAPFOKÚ NÉPZENEOKTATÁS CÉLRENDSZERE ÉS FUNKCIÓI 1. Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja keretében folyó népzenei nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony nö­ vendékek sajátos képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakte­ rületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésé­ re, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket. Lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására. Az énekes és hangszeres népzene anyanyelvi szintű elsajátíttatásával a ha­ gyományos kultúra értékeinek tiszteletére, őrzésére, gyarapítására, továbba­ dására nevel. 2. A program lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység - nyitott­ ság, igényesség, fogékonyság - alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges hangszer-és és énektechnikai készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatosítására. 3. A zeneoktatás a különböző zenei műfajok sajátosságait és hiteles megjelenítési módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a zene alkalmazására, befoga­ dására készítsen fel.

10


A MŰVÉSZETI ÁG SPECIÁLIS

SZABÁLYOZÁSA

2. A NÉPZENEOKTATÁS ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYE, FELADATA A népzene sajátos gondolkodásmódjának (logikájának), a dallam- és harmó­ niavilág és a formai szerkezet összefüggéseinek, a ritmus és intonáció sza­ badabb értelmezésének, a magyar nyelv sajátságaival is összefüggő hang­ súlyviszonyainak megismertetése. Az önkifejezés eszköztárának gazdagítása, a népzene sajátos értékrendszer­ ének felismerése, alkalmazása. A technikai készség, a variációképző rögtönzőkészség kialakítása, személyi­ ségfejlesztés és tehetséggondozás. A korábban gyűjtött, vagy még élő népzenei anyag segítségével (különös tekintettel a hangzóanyagok hallgatására, értelmezésére) a növendék megis­ mertetése a különböző népzenei műfajok, dialektusok, stílusok sajátosságai­ val, a népzenekutatás történetével, a népzene nagy előadó-egyéniségeivel. A művészeti értékek befogadására, alkalmazására, a hagyományos kultúra ér­ tékeinek önálló, egységes szemléletű feldolgozására nevelés. Az alkotó magatartás, a pozitív beállítódások és magatartási szokások kiala­ kítása, az általános és speciális zenei képességek (hallás, ritmusérzék - kü­ lönös tekintettel a népzene sajátos hangközeire és ritmusfajtáira - stílusér­ zék, intonációs érzékenység, zenei memória, fantázia, előadói és manuális készség) fejlesztése. Rendszerezett zenei-népzenei ismeretek átadása, az általános zenei műveltség megalapozása. A zenei írás-olvasáshoz, az önálló lejegyzéshez és dallamértelmezéshez, az eredeti előadásmód alapvető jellegzetességeinek felismeréséhez és alkalma­ zásához, dallamfuzérek, zenei folyamatok, táncciklusok szerkesztéséhez szükséges alapok megtanítása. Rendszeres, céltudatos, igényes, önálló munkára, értő zenehallgatásra neve­ lés, igény kialakítása a társas muzsikálásra. Aktív közművelődési tevékenységre, koncerteken, fesztiválokon, táncháza­ kon, táborokban, valamint gyűjtőutakon való részvételre ösztönzés, az egy­ házzenei élet segítése a népzene eszközeivel. A növendékek hazai és - a lehetőségeknek megfelelően - nemzetközi prog­ ramokban való részvételének, cserekapcsolatok kialakulásának szorgalma­ zása.

11


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

Nyitottság kialakítása a klasszikus zene, régizene, jazz, az értékes szóra­ koztató zene iránt, a zenei értékek élményt adó felismerésére és befogadásá­ ra nevelés. A zenei pályát választó növendékek felkészítése szakirányú továbbtanulásra.

12


A MŰVÉSZETI ÁG SPECIÁLIS

SZABÁLYOZÁSA

3. A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA, ÓRATERVE, TANTÁRGYAI Hangszeres tanszakok: hegedű, brácsa, bőgő/cselló, furulya, duda, klari­ nét/tárogató, citera, tambura, koboz, tekerő. Vokális tanszak: népi ének. Elméleti tanszakok: népzenei ismeretek, néprajz, szolfézs, zeneelmélet, ze­ netörténet-zeneirodalom; valamint népi játék-népszokás. ^ Egyéb tantárgyak: kamarazene, zenekar (mindkettő kétéves hangszertanulás után), népdalkör, népi játék-népszokás. 1

Elméleti tantárgyak : szolfézs, népzenei ismeretek, néprajz, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, improvizáció. A képzés

időtartama

Megjegyzés: az évfolyamszámok magukban foglalják az előképző, alapfok és továbbképző évfolyamait. A képzési idő első számjegye az elméleti és egyéb előtanulmányokat jelöli. Hangszeres és vokális tanszakok 2 + 1 0 évfolyam (hegedű, furulya, duda) 1 + 10 évfolyam (citera) 2 + 6 évfolyam (klarinét/tárogató) 10 évfolyam (tekerő, népi ének) 8 évfolyam (koboz) 6 évfolyam (brácsa, bőgő/cselló, tambura) Elméleti és egyéb tanszakok 2 + 10 évfolyam (szolfézs) 2 + 6 évfolyam (népzenei ismeretek, zenetörténet-zeneirodalom, zeneelmélet) 4 évfolyam (néprajz) 2 évfolyam (népi játék-népszokás)

A szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom és improvizáció követelménye és tantervi programja megegyezik a klasszikus zene követelményében és tantervi programjá­ ban megfogalmazottakkal.

13


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

Óraterv Tantárgy

Főtárgy Kötelező vagy köte­ lezően választható tárgy Választható tárgy Összesen: 2

Előképző 1. 2. (2) (2) 2 2

1. 2 2

2. 2 2

Évfolyamok Ala jfok 3. 4. 5. 6. 2 2 2 2 2 2 2 2

Továb ^képző 7. 8. 9. 10. 2 2 2 2 2 2 2 2

2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2-6 2-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6

Az óratervet az adott tanszakon meghatározott évfolyamok száma szerint kell értelmezni. Az előképzőt a növendéknek nem kötelező elvégeznie. Előképző: szolfézs; hangszer, népzenei ismeretek, népi játék-népszokások. Főtárgy:

népi hangszer, népi ének tanszakok (egyéni foglalkozás); elméleti tanszakok (csoportos foglalkozás).

Kötelező tárgy: szolfézs. Kötelezően választható tárgyak: • elméleti: szolfézs, népzenei ismeretek, néprajz, zeneelmélet, zenetörté­ net-zeneirodalom, improvizáció; • gyakorlati: második hangszer, népi játék-népszokás, népdalkör, kamara­ zene, zenekar. Választható tárgy: a fentiek, vagy más művészeti tárgyak (a zeneoktatás kötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a növendék más művészeti ág - zeneművészeti, képző- és iparművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ág - képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok központilag meghatározott tanítási óráin részt vehet).

Javasolt az előképzőtől a népzenei ismeretek tárgy választása, vagy olyan helyi tanterv kidolgozása, amely ötvözi - a szolfézs és a népzenei ismeretek anyagának megfelelve mindkét tárgy követelményeit és tantervi programját.

14


A MŰVÉSZETI ÁG SPECIÁLIS

SZABÁLYOZÁSA

Zenei ismeret: a szolfézs, népzenei ismeretek, zeneelmélet, zenetörténet­ zeneirodalom, improvizáció tantárgyak tantervi programjai alapján, mint együttes műveltségi terület, önálló zenei alapismereteket tartalmazó helyi tanterv készíthető. A tanítási órák számára és képzési idejére vonatkozó

rendelkezések

A tanítási órák (foglalkozások) száma és azok ideje tanítási hetenként értendő. Főtárgy: minimum 2x30 perc (egyéni), vagy minimum 2x45 perc (csoportos). A korrepetíció (zongorakíséret) ideje: minimum 5 perc. Kötelező tárgy: a 4. évfolyam végéig a képzési idő minimum 2x45 perc. Kötelezően választható tárgy: hosszú tanszakokon az 5-6. évfolyamon, rövid tanszakokon az 5. évfolyamon elmélet: minimum 1x45 perc, gyakorlat: minimum 1x45 perc (csoportos), vagy minimum 1x30 perc (egyéni). Választható tárgy: az előképző 1. évfolyamától 1 vagy 2 foglalkozás. Kamarazene: minimum 1x45 perc, csoportlétszám: a műfajnak megfelelően 2-8 fő, maximum 15 fő. Zenekar, népdalkör: minimum 2x45 perc.

15



NÉPI HEGEDŰ Készítette: Lektorálta:

Jánosi András Virágvölgyi Márta


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

1. A HEGEDŰTANÍTÁS SZAKIRÁNYÚ FELADATAI A hegedű főtárgy tanításának célja olyan zenészek képzése, akik képesek a magyar népzene hangszeres darabjait a zenei hagyományokhoz hűen, hitele­ sen, stílusosan megszólaltatni hangszerükön. A program ismertesse meg a növendékekkel • a hegedű alkalmazási területeit a magyar népzenei hagyományban, • a különböző tájegységek jellemző tánctípusait, táncait, az ezekhez kap­ csolódó dallamanyagot és hangszeres zenét, • hangszerük jellegzetes, hagyományos repertoárját, ennek irodalmát, • a program elvégzéséhez szükséges hangszertechnikát, • azokat a jellegzetes hangszertechnikákat, amelyekkel a hegedű, a magyar népzene sajátos előadásmódjának megfelelően (jellegzetes hangképzés, hangsúlyozás, ritmizálás és díszítés, ezek általános és különleges formái) szólaltatható meg, • a magyar népzenére jellemző és a népi hegedűjátékban előforduló impro­ vizációs módszereket, • a prímás szerep feladatait, • a tanult dallamanyag kíséretmódját és annak kíséretét (hegedűn vagy kontrán), • a különböző tájegységekre jellemző hagyományos vonós együtteseket (bandákat) és ezek hangzását. A képzés alapozza meg és fejlessze a növendék • formaérzékét, zenei képességeit (hallását, ritmusérzékét, zenei emléke­ zetét, érzékenységét a dinamika és a hangszín változásaira, stílusérzékét, zenei képzelőerejét) és zenei kifejezőkészségét.

18


NÉPI

HEGEDŰ

2. ÓRATERV Évfolyamok Alapfok

Tantárgy

Főtárgy (népi hege­ dű) Kötelező vagy köte­ lezően választható tárgy Választható tárgy Összesen: 3

Továbbképző

Elő­ képző 1. 2. 2 2

1. 2

2. 2

3. 2

4. 2

5. 2

6. 2

7. 2

8. 2

9. 2

10. 2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2-6 2-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6

Kétéves hangszertanulás után javasolt a kamarazene, illetve zenekar tárgy felvétele.

19


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

3. KÖVETELMÉNYEK Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után A növendék legyen képes • népzenei darabokat a zenei hagyományokhoz hűen, hitelesen, stílusosan, élményt adóan megszólaltatni hangszerén, • hallás után zenét tanulni, • népzenei ismereteit, hangszeres tudását önállóan továbbfejleszteni, tuda­ tosan, elemzőén gyakorolni. Rendelkezzék • az ehhez szükséges hangszertechnikai tudással, • kiművelt zenei képességekkel (hallás, ritmusérzék, emlékezőtehetség, koncentráló képesség, stílusérzék, fantázia), • a népzene alapszintű lejegyzéséhez szükséges kottaismerettel és lejegyzé­ si gyakorlattal. Ismerje • a népzene előadásmódjának jellegzetességeit és ezen belül részletesen a hangképzés, hangsúlyozás, ritmus, a forma és a díszítés jellemző módjait, az előadás általános és különleges sajátosságait, valamint a zenei impro­ vizáció népzenénkre jellemző módjait, • a magyar népzene nyelvjárás-területeit és ezek stílusbeli jellemzőit, • a hangszeres zene szerepét a magyar nép zenei hagyományában, • a hangszeres népzene műfajait, • a tanult hangszeres dallamok formai sajátságait, • a különböző népzenei tájegységek (dialektusok) jellemző tánctípusait, táncait, az ezekhez kapcsolódó dallamanyagot és hangszeres zenét, • a tanult hangszeres dallamanyag kíséretmódját és kíséretét (hegedűn vagy kontrán), • a különböző tájegységekre jellemző hagyományos népi hangszereket, hangszeregyütteseket, valamint a vonós bandák különböző felállásait és ezek hangzását, • népzenénk múltját, • hangszere múltját, elterjedését a magyar népzenében, • alapfokon a népzenekutatás történetét, nevesebb személyiségeit, válasz­ tott hangszerének kiemelkedő művelőit, eredeti előadóit. 20


NÉPI

HEGEDŰ

Legyen képes • dallamok összekötésére, ismerje a dallamok fűzésének, s az így kialakí­ tott összetett formák (például táncrend) szabályait, • legyen képes zenésztársaival zenei kapcsolatteremtésre, • szólistaként együttesét irányítani (prímás szerep), • tánc kísérésére, táncossal való kapcsolatteremtésre. További követelmények a továbbképző évfolyamok elvégzése után A növendék ismerje • a magyar népi vonós zene történetét, • a cigányság szerepét a magyar vonószenei hagyomány kialakulásában és falvaink zenei életében, • a szomszéd népek, valamint az európai népek vonószenei hagyományát. Legyen fogékony • más népek zenéjének befogadására. Rendelkezzék • a népzenei gyűjtőmunkához nélkülözhetetlen zenei felkészültséggel, jó kapcsolatteremtő képességgel, megfelelő előadói készséggel, szereplési tapasztalattal, állóképességgel. Tudjon számot adni • választott (falusi) mestere dallamanyagának, stílusának anyanyelvi szintű elsajátításáról.

21


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

4. TANANYAG ELŐKÉPZŐ 1. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) TANANYAG (Mintegy 10-15 dallam, mondóka megismerése.) Mondókák, gyermekdalok, gyermekjátékok, népdalok, táncok (szóval, éne­ kelve, játszva, táncolva), illetve ezek kísérete énekkel, tapssal, dobogással, dobbal, gardormal.

A mozgás, a ritmus, a dallam és az anyanyelv összefüggései. A 'magyar népzenében jellemző ritmusfordulatok megtanítása (egyenletes, nyújtott és éles ritmus valamint a szinkópa). Kamarazene - ritmust adó eszközökkel, hangszerekkel. KÖVETELMÉNYEK

A gyermek ismerjen meg minél több gyermekdalt, népdalt. Legyen képes - alapfokon - tájékozódni nyelvünk, dalaink, hangszeres ze­ nénk ritmusvilágában. A TANSZAKI MEGHALLGATÁS

ANYAGA

Mondókák, gyermekdalok, népdalok - ritmuskísérettel (taps, dobogás stb.). AZ ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ ANYAGA

Gyermekjátékok, táncok. Ének és ritmikus mozgás - ritmuskísérettel (10-15 dallam, illetve mondóka). Kamarazene ritmusadó eszközökkel, hangszerekkel (kanál, fakalapács, búgattyú, kerepelő, kanna, köcsögduda, dob, gardon). 2. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) (Az előző év anyagának ismétlése.) Ismerkedés a vonós hangszerekkel. Ritmusképzés rezgőhúrral. TANANYAG

22


NÉPI

HEGEDŰ

A bőgő (cselló) megszólaltatása Pengetés egy húron egyenletes lassú, majd változó tempóban. Mozgás kísérése pengetéssel. A húr megrezgetése vonóval. A vonó vezetése egy húron, egyenletes lassú majd változó tempóban. Hangsúlyozás vonóval. Egyenletes, majd váltakozó ritmusú hangok játéka. Különféle vonásmódok (pl. hangsúlyosan, hangsúlytalanul kezdődő, hosszú, illetve rövid vonások). Mozgás kísérése külön játszott hangokkal (két húron is). A brácsa (kontra, hegedű-kontra) megszólaltatása A hangszer tartása. Hangképzés, vonóvezetés egyenletes lassú, majd változó tempóban. A húrok együtthangzása (húrsíkok), hangzatok megszólaltatása. Hangsúlyozás. Egyenletes és változó ritmusú hangzatok. Különféle vonásmódok (pl. hangsúlyosan, hangsúlytalanul kezdődő, hosszú, illetve rövid vonások). Mozgás kísérése különjátszott hangokkal. A hegedű megszólaltatása A hangszer és a vonó tartása. Hangképzés, vonóvezetés egyenletes lassú, majd változó tempóban (húrsí­ kok!). Mondókák, kiolvasok, gyermekdalok hegedűn (egy, két húron). A dallamok játéka együttessel. Az „együtthangzás" megérzése és megértése. Mozgás, gyermekjáték, tánc kísérése együttessel. KÖVETELMÉNYEK

A gyermek legyen képes megszólaltatni különböző, a zenekari játék szem­ pontjából nélkülözhetetlen vonós hangszereket. Sajátítsa el a vonós hangszeren történő hangképzés, hangsúlyozás és rit­ musjáték alapelemeit. Legyen képes hangok, és egyszerű dallamok intonálására saját hangszerén, valamint a megismert vonós hangszerek egyszerű megszólaltatására.

23


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

A TANSZAKI MEGHALLGATÁS

ANYAGA

Ritmikus mozgás (gyermekjáték, tánc) kísérése bőgőn vagy csellón (penget­ ve, majd vonóval), valamint brácsán (kontrán, hegedű-kontrán). AZ ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ

ANYAGA

Mondókák, kiolvasok, gyermekdalok előadása hegedűn (egy és két húron). Együtt játék - zenekarban. Ritmikus mozgás, gyermekjáték és tánc kísérése zenekarral.

ALAPFOK 1. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) (Mintegy 20 dallam ismerete.) Népzene - hangszeres népzene. Általános tájékozódás a magyar népzene világában. Gyermekdalok hallás utáni elsajátítása énekelve és hangszeren játszva, kü­ lönböző kezdőhangokról is. Ugrós, illetve kanásztánc típusú dallamok énekelve és hangszeren játszva (dunántúli ugrós, dus, szatmári oláhos, cigánytánc stb.). Legényes típusú dallamok (széki sűrű tempó, mezőségi sűrű magyar stb.). Ritmuslejegyzések készítése hangfelvételről az évfolyam nehézségi fokának megfelelően. TANANYAG

KÖVETELMÉNYEK

Alapvető dallamismeret és tájékozottság a magyar népzenében. A hangszer és vonó tartásának elsajátítása, a hangszeren való alapvető tájé­ kozódás kialakítása. A hangképzés, vonókezelés, intonáció kialakítása és fejlesztése. A tanult dallamok folyamatos fűzérszerű játéka zenei nyelvjárások szerint. A tananyagot tartalmazó hangzóanyag rendszeres tanulmányozása. A TANSZAKI MEGHALLGATÁS

Ugrósok, kanásztáncok.

24

ANYAGA


NÉPI

AZÉV

VÉGI BESZÁMOLÓ

HEGEDŰ

ANYAGA

Széki sűrű tempó, dunántúli ugrósok, kanásztáncok (mintegy 20 dallam is­ merete). 2. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) TANANYAG (Mintegy 20 dallam ismerete.) „Szimmetrikus" csárdás dallamok (dunántúli, palóc, szatmári lassú csárdás stb.). Verbunk (széki, székelyföldi változatok). Legényes típusú dallamok (sűrű magyar, pontozó, kalotaszegi legényes stb.). Közép-erdélyi csárdás dallamok (széki, mezőségi csárdás). Ritmuslejegyzések készítése hangfelvételről, az évfolyam nehézségi fokának megfelelően. KÖVETELMÉNYEK

„Szimmetrikus" csárdás és verbunk dallamok előadása helyes hangsúlyozás­ sal és ritmizálással. A legényes dallamok játékmódja a tanult dallamokon keresztül. Az új anyag megtanulásához szükséges hangszertechnikai tudás elsajátítása. A különböző karakterű táncok, tánctípusok stílusos előadása. A tanult táncok, tánctípusok helye zenei, illetve tánchagyományunkban, történeti vonatkozásaik. A tananyagot tartalmazó hangzóanyag rendszeres tanulmányozása. A TANSZAKI MEGHALLGATÁS

ANYAGA

Dunántúli, palóc, szatmári és más lassú csárdás. Széki verbunk, sűrű tempó. AZ ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ

ANYAGA

Sűrű magyar (kalotaszegi legényes, pontozó stb.). Széki csárdás. Összesen mintegy 20 dallam ismerete.

25


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

3. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) (Mintegy 15-20 új dallam.) Az eddig tanult dallamanyag gyarapítása (ugrós-kanásztánc, legényes, ver­ bunk, „szimmetrikus" lassú és friss csárdás, közép-erdélyi csárdás). A hangsúlyozás és a játékmód jellegzetességeinek tudatosítása: • A népi dallamok hangsúlyozása a magyar nyelv hangsúlyozási, illetve ritmikai jellegzetességeivel összefüggésben (beszédszerű hangsúlyozás, nyolcad hangok, nyújtott és éles ritmusok stb.). • A népi dallamok hangsúlyozásának általános és különleges formái (hangpárok, „ellenhangsúlyozás", rejtett ritmusok stb.). • A ritmus értelmezése a népzenében (hangsúly és ritmus összefüggése). • A bal és jobb kéz szerepe a hangsúlyozásban. A vonóval történő hangsú­ lyozás jellegzetes módjai (pl. hangsúlyozás húrra csapott vonóval, „ref­ lex" vonóindítás). TANANYAG

KÖVETELMÉNYEK

A hangsúlyozás és a ritmus eddig tanult jellegzetességeinek ismerete. A hangsúlyozás tanult formáinak alkalmazása. Az új anyag megtanulásához szükséges hangszertechnikai tudás elsajátítása. Ritmuslejegyzések készítése hangfelvételről, a tananyag nehézségi fokán. A tanult dallamok kíséretmódja és akkordkísérete (hegedűn vagy kontrán). A tananyagban szereplő táncok, tánctípusok helye zenei tánchagyomá­ nyunkban, történeti vonatkozásaik. Az évfolyam hangzó anyagának rendszeres tanulmányozása. A TANSZAKI MEGHALLGATÁS

ANYAGA

Dunántúli ugrósok, kanásztáncok cifrázva. Székely verbunk. AZÉV

VÉGI BESZÁMOLÓ ANYAGA

Dunántúli, palóc, szatmári stb. lassú és friss csárdás. Széki csárdás folyamat, sűrű tempó. Összesen mintegy 15-20 dallam isme­ rete.

26


NÉPI

HEGEDŰ

4. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) i.

(Mintegy 15-20 dallammal.) Ismerkedés a zenei aszimmetriával a széki magyar és ritka tempó dallamo­ kon keresztül. A korábban tanult legényes típusú aszimmetrikus dallamok játékának újra­ értelmezése az aszimmetria törvényszerűségei szerint, valamint a dallamis­ meret gyarapítása. Az aszimmetrikus játékmód emlékei az európai zene korábbi korszakaiban („inégal" játék). Díszítés a magyar népzenében - a széki csárdás és magyar dallamok díszítményei. Az akkordfunkciók alapfokú ismertetése elméletben és gyakorlatban. Dallamlejegyzés - a tanult anyagból. TANANYAG

KÖVETELMÉNYEK

Közepes tempójú aszimmetrikus dallamok (széki magyar, ritka tempó) já­ tékmódja. A széki csárdás és magyar dallamok stílusos előadása (díszítményekkel, helyes hangsúlyozással). Az új anyag megtanulásához szükséges hangszertechnikai tudás elsajátítása. Ritmuslejegyzések készítése hangfelvételről, a tananyag nehézségi fokán. Az aszimmetrikus dallamtípusok kíséretmódja, a tanult dallamok akkordkí­ sérete (hegedűn vagy kontrán). A tananyagban szereplő táncok, tánctípusok helye zenei, illetve tánchagyo­ mányunkban, történeti vonatkozásaik. Az évfolyam hangzóanyagának rendszeres tanulmányozása. A TANSZAKI MEGHALLGATÁS

ANYAGA

Széki magyar. Széki ritka tempó. AZ ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ

ANYAGA

Kalotaszegi legényes, sűrű magyar, marosszéki forgatós stb. Széki csárdás és magyar. Összesen mintegy 15-20 dallam ismerete.

27


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

5. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) TANANYAG (Mintegy 20-25 dallam). Zenei aszimmetria a széki lassú dallamokban. A széki lassú dallamok díszítésmódja. Aszimmetrikus lassú csárdás dallamok (pl.: mezőségi, kalotaszegi, székely­ földi lassú csárdások). Az aszimmetria és a díszítmények ritmikai értelmezése, lejegyzésük módjai. Változatképződés, valamint az előadók rögtönzései a magyar népzenében a széki, mezőségi és a kalotaszegi zenén keresztül. A dallamismeret bővítése új dallamokkal, valamint a korábbiak változatai­ val. Dallamlejegyzés - a tanult anyagból KÖVETELMÉNYEK

A széki lassú dallamok díszített, stílusos előadása. A széki táncrend folyamatos játéka, egy-egy dallam előadása több változat­ ban is. Az új anyag megtanulásához szükséges hangszertechnikai tudás elsajátítása. A széki táncrend tánctípusainak kíséretmódja és a dallamok akkordkísérete (hegedűn vagy kontrán). A tananyagban szereplő táncok, tánctípusok helye zenei, illetve tánchagyo­ mányunkban, történeti vonatkozásaik. Az évfolyam hangzóanyagának rendszeres tanulmányozása. A TANSZAKI MEGHALLGATÁS

ANYAGA

Széki lassú. Mezőségi (kalotaszegi) lassú csárdás. AZ ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ

ANYAGA

Széki táncrend (hegedűn és kontrán).

28


NÉPI

HEGEDŰ

6. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) TANANYAG

Bonyolultabb aszimmetrikus hangsúlyozású dallamok - a mezőségi zene (magyarpalatkai, vajdakamarási, válaszúti ritka magyar, korcsos, szökős). A mezőségi aszimmetrikus tánctípusok játékmódja (vonókezelés, hangsú­ lyozás stb.). Dallamlejegyzés a tanult anyagból. Mezőségi táncfolyamat (lassú csárdás, szökős, sebes csárdás) A közösségi élet eseményeihez kapcsolódó hangszeres dallamok. KÖVETELMÉNYEK

A mezőségi táncdallamok stílusos előadása az eddig tanultak alapján. Néhány alkalomhoz kötődő hangszeres dallam ismerete. Együttjáték másik hegedűvel. Az új anyag megtanulásához szükséges hangszertechnikai tudás elsajátítása. Az önálló tanulást segítő lejegyzések készítése hangfelvételről A tanult dallamok kíséretmódja és akkordkísérete (hegedűn vagy kontrán). A korábban tanultak továbbfejlesztése, a dallamismeret bővítése új dalla­ mokkal, valamint új változatokkal. A tananyagban szereplő táncok, tánctípusok helye zenei, illetve tánchagyo­ mányunkban, történeti vonatkozásaik. Az évfolyam hangzóanyagának rendszeres hallgatása, tanulmányozása. A TANSZAKI MEGHALLGATÁS

ANYAGA

Mezőségi ritka magyar, szökős. Széki Rákóczi induló. AZ ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ ANYAGA

Mezőségi korcsos, lassú csárdás, szökős és sebes csárdás. Magyarpalatkai menyasszonykísérő.

29


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

TOVÁBBKÉPZŐ 7. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) (Mintegy 20-25 dallam.) A mezőségi (magyarpalatkai, vajdakamarási, válaszúti... stb.) dallamismeret gyarapítása. A mezőségi zene díszítményei. Mezőségi lassú. A hangsúlyozás jellegzetességeinek és különleges formáinak elemzése a mezőségi zenében. Az előadásmódbeli rögtönzés a mezőségi zenében, valamint a korábban tanult dialektusokban és stílusokban. A mezőségi táncrend (lassú cigánytánc, lassú csárdás, szökős, sebes csárdás; sűrű és ritka magyar; korcsos). TANANYAG

KÖVETELMÉNYEK

Mezőségi táncrend: a dallamokat helyes hangsúlyozással, stílusosan díszít­ ve, rögtönzésekkel gazdagítva kell megszólaltatni. Az új anyag megtanulásához szükséges hangszertechnikai tudás elsajátítása és önálló fejlesztése. Dallamlejegyzés - a tanult anyagból. A tanult dallamok kíséretmódja és akkordkísérete (hegedűn vagy kontrán). Az anyagban szereplő táncok, tánctípusok helye zenei, illetve tánchagyomá­ nyunkban, történeti vonatkozásaik. Az évfolyam hangzóanyag mellékletének rendszeres hallgatása, tanulmá­ nyozása. A TANSZAKI MEGHALLGATÁS

ANYAGA

Mezőségi lassú cigánytánc. Mezőségi szökős. AZ ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ

Mezőségi táncrend.

30

ANYAGA


NÉPI

HEGEDŰ

8. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) (Mintegy 20 -25 dallam.) Kalotaszegi zene. Kalotaszeg zenéjének különböző stílusai. Kalotaszegi hajnali, szapora és verbunk. Az új anyag mellett a korábban tanult legényes és lassú csárdás dallamisme­ ret gyarapítása. Kalotaszegi táncrend. Székelyföld zenéje. A székelyföldi zene különböző stíluskörei. Székelyföld egy tájegységének táncrendje (10 -15 dallam). Hangszeres tánczenénk 18. századi gyökerei. TANANYAG

KÖVETELMÉNYEK

A tanult táncrendek stílusos, dallamváltozatokkal, rögtönzésekkel tarkított játéka. 18. századi zenei hagyományunkból válogatott dallamanyag megszólaltatása (életre keltése). Az új anyag megtanulásához szükséges hangszertechnikai tudás elsajátítása és önálló fejlesztése. Dallamlejegyzés - a tanult anyagból. A tanult dallamok kíséretmódja és akkordkísérete (hegedűn vagy kontrán). Az anyagban szereplő táncok, tánctípusok helye zenei, illetve tánchagyomá­ nyunkban, történeti vonatkozásaik. Az évfolyam hangzóanyagának rendszeres hallgatása, tanulmányozása. A TANSZAKI MEGHALLGATÁS

ANYAGA

Kalotaszegi táncrend. AZ ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ

ANYAGA

Székelyföldi táncrend. 18. századi magyar táncok.

31


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

9. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) (Mintegy 20 -25 dallam.) Rubato dallamok. A rubato dallamok helye a magyar zenei hagyományban. Hangszeres keservesek. A dallamok játékmódja, díszítményei. A rubato dallamok kísérete. A dallamok lejegyezhetősége. Különböző dialektusok jellemző dallamai. A pakülár nóta. A szatmári, a palóc (felvidéki) és a dunántúli csárdások játékmódja. A lassú és friss csárdás dallamok hangsúlyozási, ritmizálási, díszítési ha­ gyománya és lehetőségei. Az aszimmetrikus hangsúlyozás Észak-kelet-, Észak- és Nyugat-Magyaror­ szágon előforduló formái. A rubato-hatás érvényesülése a táncdallamok játékában. Régi és új stílus a hangszeres népzenében. TANANYAG

KÖVETELMÉNYEK

Egy-egy szatmári hallgató, kalotaszegi keserves, mezőségi katonakísérő, gyimesi halottkísérő, keserves stílusos előadása kísérettel. Pakulár nóta kísérettel. Szatmári, palóc, dunántúli táncfolyamat játéka kísérettel a zenei nyelvjárás­ ra, stílusra, műfajra jellemző előadásmód szerint. Az új anyag megtanulásához szükséges hangszertechnikai tudás elsajátítása és önálló fejlesztése. Dallamlejegyzés - a tanult anyagból. A tanult dallamok kíséretmódja és akkordkísérete (hegedűn vagy kontrán). Az anyagban szereplő táncok, tánctípusok helye zenei, illetve tánchagyomá­ nyunkban, történeti vonatkozásaik. Az évfolyam hangzóanyag mellékletének rendszeres hallgatása, tanulmá­ nyozása. A TANSZAKI MEGHALLGATÁS

ANYAGA

Rubato dallamok (szatmári hallgató, kalotaszegi keserves, mezőségi katona­ kísérő, gyimesi halottkísérő stb.). 32


NÉPI

HEGEDŰ

Pakulár nóta. AZÉV

VÉGI BESZÁMOLÓ

ANYAGA

Szatmári, palóc, dunántúli stb. táncrend. 10. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) (Mintegy 20 -25 dallam.) Gyimesi zene. A gyimesi táncok és táncélet. A gyimesi táncdallamok különböző rétegei. A gyimesi zene kísérőhangszere - a gardon. Moldvai zene. A moldvai táncok, táncélet. A moldvai hangszeres hagyomány. A moldvai zene különböző rétegei. A szomszéd népek hangszeres zenéje - Bartók román gyűjtése. Az európai népek vonószenei hagyománya (ír, skót, norvég, svéd, lengyel... stb. dallamok). Ismeretlen anyag önálló feldolgozása hangfelvétel alapján. A tanult táncrendek játéka. Együttesvezetés - prímás szerep, zenei összeállítások. TANANYAG

KÖVETELMÉNYEK

A gyimesi zene stílusos megszólaltatása. Az eddig tanult táncrendek bármelyikének stílusos, rögtönzésekkel, dallam­ változatokkal gazdagított játéka. A szomszéd népek, valamint az európai népek zenéjéből válogatott szemel­ vények megszólaltatása. A dallamismeret és hangszertechnikai tudás önálló, a feladatokkal össz­ hangban lévő gyarapítása, fejlesztése. Dallamlejegyzés - ismeretlen anyagból Ismeretlen anyag életre keltése lejegyzésből. Az együttesvezetői készség bemutatása. Gyimesi dallamok kísérete gardonon. Az anyagban szereplő táncok, tánctípusok helye zenei, illetve tánchagyomá­ nyunkban, történeti vonatkozásaik. 33


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

Önálló gyűjtőmunka. A növendék adjon számot egy - a tanulóévek során önállóan választott falusi mester dallamanyagának, stílusának anyanyelvi szintű elsajátításáról. A TANSZAKI MEGHALLGATÁS

ANYAGA

Gyimesi táncrend. A szomszéd népek hangszeres dallamai. Európai népek hangszeres dallamai. ÁZ ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ

ANYAGA

A tanult táncrendek, táncok és egyéb hangszeres műfajok játéka előadásszerűen (táncházban, hangversenyen stb.) A FELHASZNÁLHATÓ HANGZÓ ÉS KOTTAANYAG, VALAMINT AZ AJÁNLOTT SZAKIRODALOM

JEGYZÉKE

Hanglemez A bogyiszlói zenekar. Szerk.: Sebő Ferenc SLPX 18095 (Budapest 1984) Hungaroton Este a Gyimesbe' jártam - Zerkula János. Szerk.: Halmos Béla SLPX 18130 (Budapest 1987) Hungaroton Északmezőségi magyar népzene I-IV. Szerk.: Halmos Béla LPX 18107-11 (Budapest 1985) Hungaroton Gyimesi népzene - Halmágyi Mihály. Szerk.: Jánosi András SLPX 18145 (Budapest 1988) Hungaroton Hungárián Folk Music Qualiton LPX 1187 (Budapest 1964) Lajtha László: Széki gyűjtés. Szerk.: Sebő Ferenc LPX 18092-94 (Budapest 1985) Hungaroton Magyar Hangszeres Népzene Szerk.: Sárosi Bálint LPX 18045-47 (Budapest 1980) Hungaroton Magyar hangszeres népzene (Budapest 1972-1982) Hungaroton: 1. LPX 10095-98 2. LPX 18001-04 3. LPX 18050-53

34


NÉPI

HEGEDŰ

Magyar népzene (bukovinai székelyek Magyarországon) Hungaroton SLPX 18131 (1988) Magyar népzene Bartók Béla fonográffelvételeiből. Szerk.: Sárosi Bálint LPX 18069 (Budapest 1981) Hungaroton Magyar népzene Kodály Zoltán fonográf-fel vételeiből. Szerk.: Tari Lujza LPX 18075-76 (Budapest 1983) Hungaroton Magyar Népzenei Antológia (Budapest 1985-93) Hungaroton: I. Tánczene. Szerk.: Martin György, Németh István, Pesovár Ernő LPX 18122-16 II. Észak. Szerk.: Tari Lujza, Vikár László LPX 18124-28 III. Dunántúl. Szerk.: Olsvai Imre LPX 18138-42 IV. Alföld. Szerk.: Paksa Katalin, Németh István LPX 18159-63 Magyarországi román népzene. Szerk.: Sebő Ferenc SLPX 18077 (Budapest 1983) Hungaroton Szatmári bandák. Szerk.: Hans Hurtig - Vavrinecz András SLPO 18154 (Budapest 1991) Hungaroton CD Elveszett éden ED-CD 009-10 (Budapest 1996) Etnofon Halmágyi Mihály Classic HCD 18145 Hungaroton Magyarpalatka Classic HCD 18216-17 Hungaroton Magyarpalatkai népzene - Kodoba Béla és bandája BSM 9503 (1995) BaSys Music Kazetta Magyar Népzenei Antológia: V-VI. Erdély (Kelet 1-2.) Szerk.: Sárosi Bálint, Németh István (Budapest 1993/95) MTA Zenetudományi Intézet Béres vagyok béres - Fejér megyei népzene - Pesovár Ferenc könyvének melléklete(Székesfehérvár) István Király Múzeum Könyvek,

tanulmányok

Bartók Béla: Miért és hogyan gyűjtsünk népzenét (Budapest 1936) Somló Bartók Béla: A magyar népdal (Budapest 1924) Rózsavölgyi 35


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

Bartók Béla: Népzenénk és a szomszéd népek zenéje (Budapest 1934) Somló Bartók Béla: Rumanian Folk Music I-III. (Hága 1967) The Hague Donington, R.: A barokk zene előadásmódja (Budapest 1978) Zeneműkiadó Draskóczy Lídia: Moldvai csángó hegedűs dallamok Bakó környékéről (Bu­ dapest 1997) Óbudai Népzenei Iskola Gelencsér Ágnes: Magyar népzenei ismeretek (Budapest 1994) Calibra Kia­ dó Jánosi A.: A barokk zene előadásmódjának élő hagyománya Magyarorszá­ gon - tanulmány (Budapest 1996) Jánosi A.: A magyar népzene előadásmódja - előkészületben Kobzos Kiss Tamás: Hegedű és kobza (Budapest 1997) Óbudai Népzenei Iskola Kodály Zoltán: A magyar népzene (Budapest 1973) Zeneműkiadó Lajtha László: Dunántúli táncok és dallamok (Budapest 1962) Zeneműkiadó Lajtha László: Kőrispataki gyűjtés (Budapest 1955) Zeneműkiadó Lajtha László: Széki gyűjtés (Budapest 1954) Zeneműkiadó Lajtha László: Szépkenyerűszentmártpni gyűjtés (Budapest 1954) Zenemű­ kiadó Lajtha László összegyűjtött írásai (Budapest 1992) Akadémiai Kiadó Martin György: A magyar tánctípusok. A magyar tánctípusok zenekísérete (Budapest 1966) Martin György: A néptánc és népi tánczene kapcsolata (Budapest 1965-66) Tánctudományi tanulmányok Martin György: Az erdélyi dialektus táncai (Budapest 1972) NPI Martin György: Magyar táncdialektusok (Budapest 1965,1966) NPI Paksa Katalin: A magyar népdal díszítése (Budapest 1993) MTA Zenetudo­ mányi Intézet Pesovár Ernő: A magyar tánctörténet évszázadai (Budapest 1972) NPI 36


NÉPI

HEGEDŰ

Pesovár Ernő: A magyar tánczene története (Budapest 1966) Pesovár Ferenc: Béres vagyok béres (Székesfehérvár 1982) István Király Múzeum Pesovár Ferenc: A juhait kereső pásztor (Székesfehérvár 1983) István Király Múzeum Pesovár Ferenc: Szép napunk támadt (Székesfehérvár 1991) István Király Múzeum Sárosi Bálint: A hangszeres magyar népzene (Budapest 1996) Püski Könyv­ kiadó Sárosi Bálint: Cigányzene (Budapest 1971) Gondolat Könyvkiadó Sebő Ferenc: Népzenei olvasókönyv (Budapest 1994) Magyar Művelődési Intézet Szalay Zoltán: Felcsíki hangszeres tánczene (Csíkszereda 1996) Alutus kia­ dó A Magyar Művelődési Intézet (korábban NPI, OKK) kiadványai Halmos Béla - Virágvölgyi Márta: Széki férfitáncok zenéje (Budapest 1995) Népzenei Füzetek, kazettával. A Magyar Művelődési Sorozatszerk: Eredics Gábor Ökrös Csaba: Hegedűgyakorlatok (Budapest, 1992)

Intézet

kiadványai.

Varsányi Ildikó: Gömöri népzene (Budapest, 1991) Vavrinecz András: Vajdaszentiványi népzene I. (Budapest, 1992) Virágvölgyi Márta: Bogyiszlói népzene (Budapest, 1995) Virágvölgyi Márta: Bonchidai népzene (Budapest, 1992) Virágvölgyi Márta: Gyimesi népzene I-II. (Debrecen, 1989) Virágvölgyi Márta: Kalotaszegi legényesek (Budapest, 1993) Virágvölgyi Márta: Kalotaszegi népzene I-II. (Budapest, 1996) Virágvölgyi Márta - Vavrinecz András: Szatmári népzene I-II. (Budapest, 1992)

37


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

5. JAVASOLT ÉRTÉKELÉSI MÓD A tanuló napi felkészültségét az órák alkalmával szóban, előmenetelét, szor­ galmát havonta, valamint a félévi meghallgatáson, év végi beszámolón szó­ ban, illetve osztályzattal értékelhetjük. Az előadói készség fejlesztése szempontjából igen fontosak a nyilvános sze­ replések amelyeken a tanuló rátermettségéről, előadói képességéről is képet alkothatunk, így ezek az értékelés szempontjából is fontos alkalmak. A félévi tanszaki meghallgatás, valamint az év végi beszámoló alkalmával a tanult anyagból válogatott szemelvényeket kell dialektusonként folyamato­ san, fűzérszerűen, az előadásmód tanult jellegzetességei szerint megszólal-tatni. A félévi meghallgatáson a szaktanár (esetleg a tanszak tanárai), az év végi beszámolón a tantestület több tanára is vegyen részt.

6. TÁRGYI FELTÉTELEK Tanterem Körülbelül 10-15 négyzetméter alapterületű, jó akusztikájú, jól szellőztet­ hető terem, asztalok, székek. A szomszédos termek közötti áthallás miatt az oldalfalakat hangszigeteléssel kell ellátni. (A nem megfelelő akusztikájú terem akadályozza a növendéket, hogy saját játékáról reális, hű képet alkosson, ami téves hangképzési, hang­ súlyozási szokások kialakulásához vezethet). Hangszer A tanszak működéséhez oktatási célra megfelelő minőségű, a tanulók testi adottságainak megfelelő méretű hegedűk szükségesek. Magnetofon Szükséges egy jó minőségű másolós magnetofon, a tananyagot tartalmazó hangzóanyag másolására, sokszorosítására (elég tanszakonként, esetleg is­ kolánként egy készülék). Szükség van továbbá egy (beépített vagy külső mikrofonnal) felvétel készí­ tésére is alkalmas magnetofonra az óra anyagának felvételéhez, felvételek készítéséhez és visszahallgatásához. 38


NÉPI

HEGEDŰ

CD-játszó Videokészülék, TV A falusi zenészekkel való személyes találkozást ugyan nem pótolják, de a hangfelvételeknél jóval többet adnak a muzsikusokról készült videofelvéte­ lek. Ezek megtekintéséhez, tanulmányozásához szükségesek a jó minőségű megbízható videó- és TV-készülékek (tanszakonként egy). Könyv és hangtár A népzenei gyűjtések, lemezek, kottakiadványok, zenei szakkönyvek stb. a tanításban nélkülözhetetlenek.

7. JAVASLATOK, ÚTMUTATÁSOK A hegedű tantárgy képzési programja - bizonyos alapelvek figyelembe vé­ telén túl - tág lehetőséget biztosít a tanár egyéni elképzeléseinek érvényesí­ tésére. Ehhez azonban szükséges az említett alapelveket világosan, egyér­ telműen megfogalmazni. Az itt közölt képzési anyag a hangszeres képzés mellett, a magyar népzene előadásmódjának, a nép zenei gondolkodásmódjának a megismertetését te­ kinti egyik fő feladatának. A programban vázolt hangszeres képzés módszereiben jelentősen eltér a megszokott zeneiskolai gyakorlattól azáltal, hogy a nép, valamint a nép ze­ nei igényeit kiszolgáló falusi zenészek zenetanulási módszereit (gyakorlatát) próbálja átmenteni a szervezett zeneoktatás, az iskolai képzés gyakorlatába. Az ember és a zene kapcsolata a 21. század küszöbére csak a népzenében őrizte meg ősi funkcióját és természetességét, ott, ahol egyáltalán a népzene megőrződött. Mi ritka szerencsés helyzetben vagyunk azáltal, hogy népze­ nénk az utóbbi időkig fennmaradt és sok helyen még ma is él. A zene természetéből adódik, hogy - mint érzelmi jelrendszer - nyelvszerű, ezért érdemes az anyanyelvhez hasonlóan tanulni, illetve tanítani. Az anya­ nyelv tanulásának zenetanulásra is vonatkoztatható (és érvényes) tanulságai a következők: • Először fülünkbe kell „másszon" a tanulnivaló, csak azután próbálkoz­ hatunk a reprodukálásával.

39


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

• Tanulásunk akkor a leghatékonyabb, ha a tanulni valót a maga eleven, kifejezéssel, érzelemmel teli valóságában halljuk, hallgatjuk újra és újra. A teljes egészet kell tehát halljuk (ha rövidebb formában, egyszerűbb változatban is) mindaddig, amíg csak nem tudjuk reprodukálni, nem pe­ dig annak elemeire szétbontott, majd mesterséges didaktikai rendszerbe foglalt változatát. (Gondoljunk csak a csecsemő nyelvtanulására. Az édesanyja egyszerű mondatokban, de valóságos élő eleven nyelven beszél a gyermekhez, nem nyelvtani feladványokban.) • Ne feledjük, tudásunk jó ideig csak reprodukálás és csak hosszabb érlelődési, ülepedési folyamat után válik személyes megnyilvánulásunkká. • Miután semmilyen írás nem képes sem a beszélt nyelv, sem az élő zene kifejezési gazdagságát visszaadni (gyakran még az értelmét sem), ezért csak akkor érdemes az írás tanulásának nekilátni, amikor a kifejezés esz­ köztárát már magunkévá tettük. Ezt anyanyelvünk írásának tanításakor figyelembe is veszik, a zenei anyanyelv tanításakor sem szabad róla megfeledkeznünk. A fenti tanulságok a következőképpen érvényesülnek képzési módszerünk­ ben: A zeneanyagot hallás után kell megtanulnia a növendéknek. A hangszertechnikát a zenén keresztül sajátítja el. A zenei kifejezés lehetőségeit zenei élményként ismeri meg. A zenei kifejezésmód stílust meghatározó jegyeinek, a zene finom részletei­ nek meghallásához pedig nem didaktikus módszerekkel, hanem a hallás, a zenei érzék fejlesztésével jut el. A hallás utáni tanulás Népünk egész műveltségét szájhagyomány útján, valamint a vizuális kultúra ápolásával őrizte meg századokon keresztül. Hogy ez milyen mennyiségű tudás („információ") továbbadását jelentette pusztán a hallás és látás útján? Gondoljunk arra a végeláthatatlan könyv, tanulmány, kotta mennyiségre, amelyben a folklórtudomány az írásbeliség útján kívánja megőrizni e tudást (vagy annak töredékét) az utókor számára. A hagyomány tiszteletében felnőtt ember évszázadokon keresztül változat­ lan formában adta tovább ősei tudását, amelyet kultikus tisztelet övezett, így maradhattak fenn évszázadokon át dallamaink, ez magyarázhatja, hogy népi imádságaink közül nem egyet az írásos emlékeknél pontosabban, telje­ sebb formában őrzött meg akár öt évszázad elteltével is a hagyomány.

40


NÉPI

HEGEDŰ

A csecsemő anyanyelv tanulása, és a néphagyomány megőrzése mellé még egy példa, amely a hallás utáni tanulás mellett szól, az idegen nyelv tanulá­ sa. Köztudott, az idegen nyelv tanulásának leghatékonyabb módja, hogy azt élő módon, saját anyanyelvi közegében halljuk nap mint nap. Aki tehette, teheti, így tanult régen is, így tanul ma is idegen nyelvet. Ezzel a módszerrel jut­ hatunk el a leginkább az anyanyelvi szintre. Később - ha szükségét látjuk ösztönös tanulási készségünkkel az utánzással megszerzett nyelvtudásunkat rendszerezhetjük, tudatosíthatjuk. Amikor a hallás utáni zenetanulást szorgalmazzuk, erről a fentiekben emlí­ tett, ősi ösztöneink segítségével természetesen kialakult, több évezredes „referenciával" rendelkező módszerről van hát szó, nem pedig valami kétes kimenetelű újmódi kísérletről. Végezetül két idézet, amely az orális, hallás útján közvetített kultúra jelentő­ ségéről, illetve a népzene kottaírásban kifejezhetetlen mélységeiről szól, igazán avatott zenei szaktekintélyektől. „Amint a gyerek a nyomtatott betű hatalmába kerül, elveszíti spontán kreati­ vitását és emlékezőtehetségét. Az írott betű nélkülözhetetlen, de az olvasás­ írás tanítását meg kell előznie egy orális, éneklő-táncoló szakasznak. Ha ezt a döntő szakaszt kihagyjuk, olyan embereket nevelünk fel, akik nem tudnak gondolkodni. Gondolkodni csak valóságos tapasztalatokra, élményekre ala­ pozva lehet." (Yehudi Menuhin) „Folklorista szempontból tökéletlen még az európai melódiáknak is minden­ fajta átírása, mivel nemcsak a mi kottaírásunk, hanem a kiegészítésül újon­ nan feltalált diakritikus jelek is képtelenek az előadás módját (a hang csú­ szását, átmeneti ritmusokat, rubato-előadást) híven szemléltetni. Nem is szólva arról, hogy vannak olyan melódiafajták, amelyeket annyira improvi­ záló modorban adnak elő, hogy egy-egy ismétléskor még a dallam körvona­ lai sem maradnak ugyanazok. Ezekben az esetekben az átírás fonográf (azaz hangfelvétel) nélkül mindenkor a dallamnak csak approximatív, a valóság­ ban sohasem létezett formáját adja." (Bartók Béla) Az előképzőben amennyire csak lehet a családi körből, óvodából (iskolából) hozott ismeretanyagra építsünk. Az ajánlott 10-15 mondókából, gyermek­ dalból, népdalból álló repertoár ezzel együtt értendő. Az új anyagot a tanár élő előadásában ismerje meg a növendék. Az előképző második évében a már meglévő zeneanyagra épüljön a hang­ szerrel (hangszerekkel) való játékos ismerkedés. A tanítás során építsünk a 41


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

növendékek utánzó készségére, amely talán sokkal fejlettebb, mint gondol­ nánk. Az alapfok első évfolyamától kezdve a tanár hangszerrel a kezében tanítson: motívumonként, dallamrészenként, dallamsoronként játssza elő az új anya­ got, amit a növendék a hallottak, illetve látottak alapján próbál leutánozni, így a dallammal együtt annak eljátszásához szükséges hangszertechnikát is ellesi. Az órai anyagról készítsünk hangfelvételt, amelynek segítségével a növen­ dék otthon átismételheti, kitisztázhatja az órán tanultakat. Az évfolyam hangzóanyag mellékletén pedig eredeti, autentikus előadóktól hallhatja az év során tanulandó dallamanyagot, illetőleg a tanulandó műfajokból, stílusok­ ból összeállított válogatást. E hangzóanyag tanulmányozását követeljük meg a növendékektől, ugyanis egyebek között már csak az ilyen eredeti felvéte­ lek közvetíthetik számukra a néphagyomány által megőrzött ősi zeneiséget. A növendék tanulja meg ezekből az eredeti felvételekből meghallani - előí­ téletek nélkül - a népzene ritmikai, intonálási, hangzási jellegzetességeit, megérezni ezek szépségét. írásbeliség E képzési módszer, amely elsősorban a hallás utáni tanításra épül, nem vi­ tatja a zenei írásbeliség jelentőségét, vagy szükségességét, csupán tanításá­ nak kezdetét (illetve ennek feltételeit) ítéli meg másképpen. A zenei írásbeliséggel kapcsolatban felmerülő kérdésekre a nyelvi írásbeli­ ség példája adhat magyarázatot. Az írás használatának az elmúlt századok során történt elterjedése ellenére a gondolatok közlésének (a szellemi kom­ munikációnak) elsődleges formája mindmáig a beszélt nyelv maradt. Az író ember számára nyilván sohasem vált kétségessé, hogy az írásjelek nem ad­ nak hű képet a beszélt nyelvről, hanem csak bizonyos összetevőit jelölik, illetve idézik fel számunkra, a beszéd más nélkülözhetetlen, fontos elemeit (például hangsúly, hangszín, ritmus, tagolás, tempó, hanglejtés, hangerő stb.) nem. Tehát az írás, csak a mindennap beszéddel élő ember ajkán szólalhat meg beszédként. Mindez a zenei írásbeliség terén is így lehetett a középkortól körülbelül a 18. század végéig. Az elmúlt kétszáz év során azonban Európá­ ban lassan feledésbe merült az a zenei köznyelv, amelyen korábban a min­ dennapi zenei „diskurzus" folyt, s csak az ezt hordozó írásmód maradt ránk. Ez viszont éppúgy csak a zene bizonyos összetevőit idézi fel számunkra, mint a beszéd írásjelei. Ennek élő megszólaltatásához is tehát élő nyelvezet42


NÉPI

HEGEDŰ

re lenne szükség. Az élet mindennapjait - a beszédhez hasonlóan - átszövő zenei köznyelvet mára már csak a néphagyomány őrzött meg helyenként, ezt azonban a népi emlékezet őrizte meg, nem az írásbeliség. Fontos tehát, hogy a növendékek először a zenei kifejezés lehetőségeit, an­ nak eszköztárát, a népzene gondolkodásmódját szívják magukba (ebből a szempontból mindegy, hogy a dallamokat éneklik, vagy hangszeren játszszák), és csak ezt kövesse a zenei írás-olvasás. Megjegyzendő, hogy az anyanyelvi írás - olvasás tanítása csak a gyermekek hét éves korában kezdődik, amikorra már a nyelv kifejezési eszköztára, lo­ gikai rendszere egész életükre szólóan beléjük ivódott. Ha a gyermekek életük első hét évében az anyanyelvi nevelés mellett zenei anyanyelvi neve­ lésben is részesülnének, a zenei írás - olvasás tanítása már nem sokkal az anyanyelvi írás - olvasás tanítása után sikerrel megkezdődhetne. Ne feled­ jük, az anyanyelv egyik fő ismérve, hogy minden nap halljuk, élünk vele, ez minden szóbeli megnyilvánulásunk elsődleges lehetősége. A zenei anya­ nyelv is ezt a helyet kellene (kell), hogy betöltse. Miután a zenei anyanyelv kifejezési rendszerének megértése jóval egysze­ rűbb, mint hangszeren való megszólaltatása, szerencsésebb, ha a zenei írás olvasás tanítását nem kötjük a hangszeres oktatáshoz. Képzési programunk a kottaismeret elsajátításának egyik leghatékonyabb (ha nem is a legegyszerűbb) formáját jelöli meg oktatási, nevelési célként: legyen képes a növendék népzenei lejegyzések készítésére, a tanult anyag nehézségi fokán. A dallamlejegyzés rendkívüli módon fejleszti a hallást és megtanít a zenei írás helyes használatára. A képzés első három évében csak a ritmuslejegyzést gyakorolják a növendékek, a negyedik évfolyamtól kezd­ ve készítsenek dallamlejegyzést, először a tanár segítségével, majd fokoza­ tosan egyre önállóbban. A hangszertechnika tanulása A tervezet a hangszeres képzést nem a hangszertechnika fejlesztésének szemszögéből tárgyalja, bár ez nem jelenti azt, hogy ne lenne éppúgy szük­ sége növendékeinknek a technikai tudásra. Ebben a kérdésben is a nép zenei életéből, a falusi muzsikusok gyakorlatából, módszereiből kívánjuk alkal­ mazni azt, ami alkalmazható. A hangszertechnika a falusi zenészek számára olyan természetes, hogy többnyire szavaik sincsenek rá, ugyanakkor játéktechnikájuk kidolgozott, hihetetlenül magabiztos, nemegyszer lenyűgöző, virtuóz, célszerű, „ener-

43


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

giatakarékos". Érdemes tőlük ellesnünk hogyan sajátítják el mindezt, milyen módszerrel tanítják, tanulják a hangszerjáték mesterfogásait. Úgy tűnik, a játéktechnika csak annyira fontos számukra, amennyire szüksé­ gük van rá. Zenei gondolkodásuk előterében mindig a megszólaltatandó dallam áll, nem a megszólaltatás technikája. Ez jellemzi tanulási, tanítási módszerüket is. A dallamot mindig értelmes egységeire (dallamrész, dallam­ fordulat) és nem elemeire (hangok) bontva tanítják, illetve tanulják. A já­ téktechnikát, a hangszerkezelés mesterfogásait, a tanuló el kell, hogy lessé mesterétől, aki persze segíti ebben. A tanuló tehát nem általában tanul hege­ dülni (vagy más hangszeren játszani), hanem mestere tudását kapja öröksé­ gül. A hangszerjátékot tanuló leendő zenekari tag a tanulás kezdetétől a tel­ jesség szemléletére nevelődik. Kicsi korától a teljes együttesi hangzást isme­ ri meg. Ennek során alakul ki zenei hajlama. A hangszertanulás kezdeti lé­ pésein túl az együtteshez kapcsolódva fejlesztheti tudását. Ugyancsak a tel­ jes együttesben (együttesi hangzásban) való gondolkodást teszi szükségessé, hogy a növendékek hangszerválasztása nem mindig hajlamuktól függ, ha­ nem attól, hogy mire van szükség az együttesben. Programunkban mindezt a következőképpen látjuk megvalósíthatónak. A növendékek a hangszertechnikát a tanulandó dallamok játékán keresztül ismerik meg. A tanár feladata, hogy ebben segítse őket. A hangszer és vonó tartásának, a helyes testhelyzetnek a kialakításától kezdve fontos, hogy a növendék a hangszerjátékot teljes egészként szemlélje. Nem bal, illetve jobbkéztechnika egyidejű alkalmazásáról van szó, hanem úgy kell tekinte­ nünk bal és jobb kezünket a hangszerrel együtt, mint külső hangképző szer­ vünket. A hangképzés és artikulálás problémáit - bármennyire nehéznek tűnik is - csak együtt, a két kezünk, valamint a hangszer részvételével tud­ juk megoldani. A két kezünkre háruló feladatokat csak itt, a feladatok meghatározása céljá­ ból tárgyaljuk külön, a tanítás során nem. Vonókezelés Ha a vonós hangszerek megszólaltatásának fizikai alapjai a népzenei gya­ korlatban ugyanazok is, mint a hangszerjáték klasszikus gyakorlatában, a vonókezelés alapvető „filozófiája" különbözik a klasszikustól. Mindez szo­ ros összefüggésben van népzenénk (és nyelvünk) ritmikai gondolkodásával, amely szerint a ritmust nem az egymást követő meghatározott időértékű hangok sorozata adja, hanem a hangsúlyok váltakozása. A vonóval való hangképzés ennek megfelelően impulzus szerű (nem pedig intervallum 44


NÉPI

HEGEDŰ

szemléletű), szinte ütőhangszerként használják a hangszert. Archaikusabb vonóshagyományt őrző vidékeken megfigyelhetjük, hogy a vonó alaphely­ zete nem is a húron van, hanem a húrok fölött, ahonnan le-lecsap a húrokra. Ennek a nyilvánvalóan ősi vonós technikának nyomait a keleti népek (pl. kínaiak) hagyományos vonós játékában is felfedezhetjük. Ha sok helyen már kopott is e régi vonókezelési hagyomány, nyomaiban és szemléletében szinte mindenütt fennmaradt a magyar nyelvterület falvainak archaikus vo­ nós zenéjében. A fentiek alapján mondhatjuk, a tanítás során nem érdemes a klasszikus vonásmódokat tanítani, mert ezek többnyire nem azonosak a népzenében alkalmazottakkal. A kezdőknek mindegy milyen vonásmódokat tanulnak, aki viszont klasszikus előképzettséggel rendelkezik, csak összezavarodik, ha a vonókezelés sajátságaira nem hívjuk fel kellőképpen a figyelmét. A jelleg­ zetes vonásmódokat már a képzés kezdetétől tanítsuk, a növendékek hallásá­ ra, utánzókészségére építve, bár ezek egynémelyikének tudatosítására eset­ leg még éveket kell várnunk, hiszen elméleti megértésükhöz jóval több tu­ dás szükséges. A jellegzetes vonásmódok tanítási sorrendjének meghatározásához a követ­ kező felsorolás is segítséget nyújthat, de a tananyag válogatása is erre kész­ tet: • húrra csapott vonás (1. évfolyamtól) • legényes vonás, „A" típus (1-2. évfolyamtól) • legényes vonás, „B" típus (3. évfolyamtól) • „reflex" vonóindítás (3. évfolyamtól) • dűvőzés, dűvő effektusok (2. évfolyamtól) • tapasztott vonás (4. évfolyamtól) • nehezebb vonáskombinációk (4. évfolyamtól) • rendkívül gyors irányváltás (5. évfolyamtól) • improvizatív vonókezelés (6. évfolyamtól) A cél a teljes hangszerjátékkal, a vállalt szerepkörrel, valamint a megoldan­ dó feladattal összhangban álló határozott, ritmikus, improvizatív vonózás kialakítása a növendékekben. Bár egyik célunk a rögtönzési készség, az improvizatív vonózási technika kialakítása - amelyben a vonókezelés teljes mértékben a hangsúlyozásnak rendelődik alá - a képzés első éveiben az általunk meghatározott vonókeze­ lést követeljünk a tanítványoktól. A kívánt célt csak ezen az úton és csak 45


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

évek múltán tudjuk megközelíteni. Gyakorlati segítséget nyújtanak, különö­ sen bonyolultabb ritmikájú, hangsúlyozása dallamok tanításakor, a ritmus­ leírásba bejegyzett vonózási utasítások. A nehezebb, csak nagyobb ismeret­ anyag birtokában megérthető hangsúlyozási jellegzetességeket már korán a növendékek játékába építhetjük, a jellegzetes vonások, vonókezelés megta­ nításával (például: legényesek játéka). Balkéztechnika Falusi hegedűseink balkéztechnikáját nagymértékben befolyásolja a hegedű tartásmódja. A balkéz tartja is a hangszert és játszik is rajta (melléktámasz rendszer). Miután az alátámasztási, viszonyítási pont nem a vállunk, ami messze van az ujjainktól, hanem a csuklónk, a balkéz kapcsolata a hangszer­ rel sokkal közvetlenebb, mint a mai klasszikus tartásmódban. Mindez sokkal egyszerűbbé, magabiztosabbá teszi balkéztechnikánkat, erőteljesebbé, vá­ lasztékosabbá billentésünket. Lehetőséget ad például olyan ujjrendekre, olyan díszítmények játékára, amelyek klasszikus hangszertechnikával nem játszhatók el. Bal kezünk csuklótájékon támasztja a hangszert a jobb alsó kávánál, ebből adódik, hogy a bal kéz alaphelyzete többnyire nem az első fekvés, hanem az első. és második fekvés közötti félfekvés. A húrokat gyakran (a kéz méreté­ től is függ) nem az ujjak hegye érinti, hanem az ujjbegy. A tartásmód követ­ keztében az első ujj hátranyúlva laposan, ujjbeggyel érinti a húrokat. Külső szemlélőnek úgy tűnhet, hogy a hegedű nyakát a markában tartja a muzsi­ kus, ez azonban csak látszólag van így, a lényeges az, hogy a balkéz a csuk­ lónál támasztja a kávát, így a kézfej teljesen szabadon mozoghat. A hangszerrel való igen közeli kapcsolat teszi lehetővé azt is, hogy a húrsí­ kok változtatását (különösen a G és D húr használatakor) gyakran a hangszer balkézzel történő elforgatásával oldják meg. Az alátámasztás módja, vala­ mint a második fekvéshez közeli alaphelyzet következtében a második fek­ vés használata igen egyszerű és gyakori. Ugyancsak a tartásmód lehetőségeit kihasználva az ujjakat többnyire csak kissé emelik el a húrokról játék köz­ ben, ami egyaránt szolgálja a játék magabiztosságát és gazdaságosságát. Az említetteken túl ugyancsak a balkéz helyzetével magyarázhatók a követ­ kező megoldások. Az ujjak nem mindig nyomják le teljesen a húrt, hanem csak bizonyos mér­ tékben (elsősorban díszítmények játékakor), ez glissandóhoz hasonló hang­ zást eredményez olyan helyzetekben is, amikor annak játéka megoldhatatlan.

46


NÉPI

HEGEDŰ

Archaikus vonóstechnikát őrző vidékeken gyakori a húr, illetve fekvésvál­ tást helyettesítő rendkívül gyors félhangos ujj csúsztatás. A Keleti-Kárpátok völgyeiben élő gyimesiek hegedűmuzsikájában gyakori az a különleges kézhelyzet, amelyben a második fekvés jelenti az alaphely­ zetet. Ezt lefelé és fölfelé az ujjak rendkívül gyors csúsztatásával bővítik (a negyedik ujjat nem, vagy csak ritkán használják). Az archaikus zenét őrző vidékek dúsan díszített dallamainak játékmódja ugyancsak elképzelhetetlen a balkéz-támasz, a kéz, ujjak és a hangszer kö­ zeli kapcsolata nélkül. A balkéztartás kialakításában segítséget jelent, hogy természetes tartásmód­ ról van szó. A kezdő hegedűsök maguktól is marokra fogják a hangszer nya­ kát. Tudatosítanunk kell bennük, hogy a lényeg a megfelelő támasztási pont. Azok számára akik korábban klasszikus tanulmányokat végeztek, nehezebb e természetesebb tartásmód elsajátítása, ezért csak fokozatosan térjenek rá át arra. Különösen az ujjak mozgásirányának, a kéz helyzetének a megváltoz­ tatása megy nehezen. Ebben kell a tanárnak segítséget nyújtania. A helyes kézhelyzet megtalálása után rendszerint nem jelent nehézséget az ujjak he­ lyének megtalálása. A hallás utáni tanulás csak bátorítja a növendékeket a helyes intonálásra. A fekvések helyének megtalálása sem okoz gondot rendszerint, nehézséget inkább a magasabb fekvésekből való visszalépés szokott jelenteni. (3-1, 4-1) A balkéz helyzete miatt rendkívül egyszerű második és első fekvés váltásá­ val, azaz az ilyen megoldást tartalmazó dallamok gyakoroltatásával segítsük a növendéket a helyes mozdulatsor kialakításában. A hagyomány szerint díszített dallamokat a növendékeknek a képzési idő kezdetétől eredeti (élő) formájukban, díszítve kell hallaniuk. Természetesen a hangzóanyag-mellékleten is így szerepeljenek és a tanár is így játssza azo­ kat. A képzés első éveiben azonban nem lenne szerencsés a díszítmények játékát megkövetelnünk. Egyrészt idő kell ahhoz, hogy a díszítmények hangzásvilágát a növendékek magukévá tegyék, másrészt az ujjak mozgé­ konysága sem megfelelő még játékukhoz. Részletes, pontos tanításukra ezért csak később kerülhet sor. A díszítmények játékának hallás után, „cigányfül­ re" való próbálgatása azonban addig is megengedhető, sőt hasznos. Igen fontos, hogy a teljes hangszeres képzés során a növendék a tanulandó dallamanyag hallgatásán, rendszeres tanulmányozásán keresztül először megismerje, majd magáévá tegye azokat a hangzási jellegzetességeket, amelyeket majd létre kell hoznia hangszeren. A tanár ezután mutassa meg ezek megszólaltatásának módját, amíg csak el nem tudja „lesni" a növendék. 47


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

A tanár feladata, hogy a növendék próbálkozásait figyelemmel kísérje, taná­ csaival jó irányba terelje. Felbecsülhetetlen a jelentősége annak, hogy a magyar falvak többnyire ci­ gány hegedűseinek az eddigiekben röviden vázolt képzési programunk tár­ gyát jelentő hangszerkezelési technikája igazolhatóan azonos az elmúlt szá­ zadok során Európa-szerte alkalmazott, de mára már elfeledett vonóstechni­ kával. A tananyag összeállításának szempontjai Jelen program az előadásmód jellegzetességeit, a játékmód tekintetében ro­ kon dallamtípusokon és műfajokon keresztül tárgyalja. A közepes tempójú izoritmikus dallamtípusoktól a bonyolult hangsúlyozású aszimmetrikus, a díszítetlen dallamoktól a dúsan díszítettek felé haladva veszi sorra a népzene hangszeres előadásmódjának jellegzetességeit. Az előadásmód sajátságainak tanításakor a hangsúlyozás, ritmizálás ugyancsak megelőzi a díszítésmódot, hiszen ez a nép zenei gyakorlatában mélyebb gyökerű, és ha a díszítmények kopnak is, a jellegzetes hangsúlyok, ritmusok még megmaradnak. A hangszeres képzési anyag ugrós-kanásztánc típusú dallamokkal kezdődik. A tánctípus különböző nyelvjárás-területhez tartozó dallamváltozatait egya­ ránt felhasználhatjuk, hiszen játékmód tekintetében ezek nem különböznek. Az előadásmód későbbiekben tudatosítandó jellegzetességeit (például: a vonó húrra csapása, beszéd-szerű hangsúlyozás stb.) már most elkezdhetjük tanítani, kihasználva a növendékek megfigyelő és utánzó képességét. A dal­ lamok egyébként is alkalmasak arra, hogy a kezdő hegedűs zenei memóriá­ ját, hangszeren való tájékozódását, bal, illetve jobb kéz technikáját, forma­ érzékét komplex módon fejlesszék. Hasonló a helyzet az első évfolyam anyagában szereplő legényes típusú dallamokkal. A legényes dallamok já­ tékmódját kell ezeken keresztül megtanulnia a növendékeknek. A tananyag a teljes képzési idő alatt ezt a módszert követi. Az egymást követő évfo­ lyamok anyagának összeállításakor a válogatás szempontjai a következők voltak. Az anyag adjon lehetőséget: • a zenei gondolkodás fejlesztésére, • a népzene kifejezésmódjának megismertetésére, megtanítására és fej­ lesztésére, • a népzene hangszeres előadásmódjának megismertetésére, megtanítására és fejlesztésére, • a jellegzetes hangszertechnika kialakítására és fejlesztésére, 48


NÉPI

HEGEDŰ

• a főbb zenei nyelvjárások, tájegységek, stílusok megismertetésére, • a különböző nyelvjárás-területek tájegységeinek, azok stílusának, a nép­ zene stílusrétegeinek, a hangszeres népzene múltjának megismertetésére, • a szomszéd, valamint az európai népek vonós hagyományának megis­ mertetésére, • a tanárnak, valamint a diáknak az anyagban való válogatásra, valamint a képzési program egyéb célkitűzéseinek elérésére. Miután az tananyagban egymást követő műfajok, dallamtípusok sokféle ok­ tatási, nevelési célt szolgálnak, ezek sorrendjének betartása javasolt. Az ajánlott sorrend tehát vázlatosan: • szimmetrikus ugrós - kanásztánc dallamok • legényes típusú dallamok • „szimmetrikus" csárdás • verbunk • közép-erdélyi csárdás • „szimmetrikus" friss csárdás • aszimmetrikus dallamtípusok a) mérsékelt tempójú dallamok b) lassú tempójú dallamok c) gyors tempójú dallamok A felsorolt műfajok és dallamtípusok sorrendje egyúttal az előadásmód, já­ téktechnika elsajátításának sorrendjét, ütemét is mutatják, amelynek részle­ tezése a tantervben található. A képzési idő alatt újra meg újra térjünk vissza a már korábbi években tanult dallamokhoz, hogy az előadásmód újabban megismert kifejezési lehetőségei szerint a növendékek újra-, illetve átértelmezhessék a korábban tanultakat. Jelen tervezet oktatási, nevelési célkitűzései az itt közölttől eltérő képzési anyag felhasználásával is megvalósíthatók. Elképzelhető egy jóval homogé­ nebb - egy tájegység vagy falu zenéjére épülő - törzsanyag, amelyet a tanár például a kalotaszegi, a mezőségi, vagy a székelyföldi zenére, esetleg vala­ mely határon belüli dialektusra alapoz. Ez utóbbi esetben a zenei aszimmet­ ria és a díszítmények játékának tanításához az erdélyi dialektus valamely tájegységének, falvának zenéje tanítható. A zenei ismeretek és a hangszeres játékmód sokoldalú fejlesztésének érdekében azonban a tananyag összeállí­ tásakorjavasolt az itt vázolt szempontok figyelembe vétele. 49


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

Különös jelentőséget ad a népzeneoktatásnak, hogy a sajátos, jellegzetes, az írásbeliséget mindmáig nélkülöző zenei világ megismertetésére, megtanítá­ sára kikísérletezett módszerek ötletet adhatnak, esetleg például szolgálhat­ nak a klasszikus zene tanításának megreformálásához.

50


NÉPI BRÁCSA Készítette: Nagy Zsolt Lektorálta: Árendás Péter


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

1. A BRÁCSATANÍTÁS SZAKIRÁNYÚ FELADATAI A • • • •

tanuló ismerje meg hangszere hangolását, felépítését, részeit, a különféle ritmusképletekhez szükséges vonóbeosztást, a vonós hangszercsalád többi tagját, a tánczenei folyamatok szerkezetét, zenei tartalmát, a régi és új stílusú táncok zenéjének jellegzetességeit, • a tánchoz nem kapcsolódó szokásdallamokat és alkalmi hangszeres dara­ bokat, • a szükséges zeneelméleti fogalmak gyakorlati alkalmazását a brácsák különféle fajtáin (funkciós rend, harmóniák, szekvenciák stb.). • hangszere múltját, fajtáit, elterjedését a magyar nyelvterület különböző vidékein, a jelentősebb zenekarokat és muzsikus egyéniségeket, zenész­ családokat,

Alakítson ki • könnyed hangszerkezelést, a kezek pontosan összehangolt mozgását, • helyes test-, hangszer- és kéztartást a hagyományokhoz igazodva, • rögtönzési készséget. Fordítson figyelmet • a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására, • a különböző vonásnemek, ujjrendek elsajátítására, • a lapról olvasási készség, a memorizáló képesség, valamint a rögtönző­ képesség fejlesztésére, • a rendszeres társas muzsikálásra.

52


NÉPI BRÁCSA

2. ÓRATERV Tantárgy

Főtárgy (népi brácsa) Kötelező vagy kötelezően választható tárgy Választható tárgy 4

Összesen

1. 2 2

2. 2 2

Évfolyamok Ala Dfok 3. 4. 2 2 2 2

2 4-6

2 4-6

2 4-6

5. 2 2

6. 2 2

2 4-6

2 4-6

2 4-6

Kétéves hangszertanulás után javasolt a kamarazene, illetve zenekar tárgy felvétele.

53


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

3. KÖVETELMÉNYEK Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után A • • • • • • • •

növendék legyen képes természetes, oldott hangszerkezelésre, árnyalt és kifejező hangképzésre, az alapvonások, valamint a különböző vonásnemek alkalmazására, a jobb és bal kéz technikájának összehangolására, az adott tánczenére jellemző hangsúlyozás, aszimmetria és dinamika tu­ datos alkalmazására, énekes dallamok kíséretének megformálására az adott dialektus stílusá­ nak megfelelően, hangszeres népzenei darabok önálló megtanulására, a teljes tánczenei folyamat kíséretére a prímás játéka alapján (tempó­ váltás, típusváltás stb.), önálló zenekari számok összeállítására.

Rendelkezzék • biztos tempótartással, ritmusérzékkel, • periódusérzékkel, • biztos zenei memóriával, fejlett hallással, kontrolláló képességgel, • laprólolvasási készséggel. Ismerje • hangszere felépítését, részeit, hangolását, húrozását, • a három húros kontra, a hegedűkontra és a négyhúros brácsa fogásait, legjellegzetesebb akkordmeneteit, vonókezelését, vonásnemeit.

54


NÉPI

BRÁCSA

4. TANANYAG A zenei anyag kiválasztását és mennyiségét mindenkor a tanuló technikai képzettsége, zenei érzéke és érettsége határozza meg. Egy tanév alatt az el­ végzendő anyag mintegy 2 különböző táncrend és 10-15 népdal zenei kísé­ rete kívülről (kotta nélkül), 2-3 különböző előadási darab, népzenei összeál­ lítás, koncertmű bemutatása. A magyar nyelvterületen gyűjtött vonószenekari anyagban a brácsa (kontra) különböző típusait találhatjuk meg. A népzenében használatos brácsa, kont­ ra fajták: A 3-húros kontra (mezőségi brácsa) - Halmos Béla: 12 széki csárdás c. ta­ nulmánya alapján. A vonós cigányzenekarok és az ezek mintájára alakult parasztbandák termi­ nológiájában a „kontra" szó jelentheti magát a hangszert, de a tevékenysé­ get, a „kontrázást" is. A kontra, mint vonós hangszer háromféle lehet: hege­ dű, brácsa és 3-húros kontra. Ez utóbbi a vonós hangszerek speciális, módo­ sított formája, amelyen csak 3 húr van. A húrokat tartó lábat („palló") egye­ nesre vágják le, s az így egy síkba került három húr a vonóval egyszerre megszólaltatható. A húrok hangolása a fogólappal szemben nézve balról jobbra g d a. Tehát a klasszikus brácsával összevetve itt elhagyják a legmélyebb (C) húrt, és egy oktávval mélyebbre hangolják az egyébként legmagasabb A húrt (itt is G-húrt használnak, csak egy nagy szekunddal magasabbra, A hangra han­ golják). Azok a bandák, amelyekben 3-húros kontrát használnak, tapasztalataink szerint többnyire az előadásmód és a repertoár tekintetében is régiesebbek. Ezt a hangszert Bartók Béla említi először a „Népzenénk és a szomszéd né­ pek zenéje" c. munkájában (Népszerű füzetek 3. szám Szerk.: Molnár Antal, Budapest, 1934.). A 3-húros kontrán az akkordokat első vagy második fekvésben játsszák. A 3-húros kontra legmélyebb hangja g, a legmagasabb (a D-húr alaphangjától számított kvint) A , tehát a gyakorlatban használt akkordok hangkészlete mindössze: G-A , azaz egy nóna. Tehát az összes akkord voltaképp egy ok­ távon belül szólal meg, s ez a „szűk szerkesztés" előnyére válik a harmoni­ zálásnak. 1

1

55


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

A szűk ambitus, a húrok helyzete és a 3-húros kontrán való játék technikája azt is meghatározza, hogy milyen helyzetű hármashangzatok szerepelnek a kíséretben. A legtöbb akkordot csak egyféle helyzetben játsszák. Például a D-dúr csak terc-, a B- és H-dúrok csak kvinthelyzétben foghatók le; más akkordok pe­ dig (C-dúr, A-dúr) elméletileg ugyan 2 féle fordításban játszhatók, de a ma­ gasabb helyzetet gyakorlatilag nem használják. Míg a 3-húros kontra dúrhármasai - alapakkordjai - mindig teljes hármas­ hangzatok, addig a szeptimakkordok és az egyéb négyeshangzatok - érthe­ tően - hiányos akkordokká válnak. Leggyakrabban az akkord kvintjét vagy alapját hagyják ki, tehát a szeptim és a terc szinte mindig szerepel a hang­ zatban. A mélyhúros (brácsa) kontra A G- és az A-húr ugyanaz, mint a háromhúros kontrán, de a D-húr egy ok­ távval lejjebb hangzik, úgy, hogy a D-húr helyett C-húrt helyeznek fel, és ezt hangolják feljebb egy nagy szekunddal D-re. Ezt a brácsafajtát például Kalotaszegen (Sztojka János „Jánoska", ifj. Tóni Rudi is) Magyarpalatkán (Kodoba Béla) Székelyföldön Marosmagyarón (Ursu Alexandra) használják. Hegedű (hegedűkontra) Nem különbözik a közismert hegedűtől, hangolása: g d' a' e". Általában a G-D, illetve (ritkábban) D-A húrokon kísérik a dallamot. Ez jellemző a Dunántúli (Somogy), magyarországi román (Elek, Méhkerék), bonchidai, szatmári, kalotaszegi, felvidéki vonós-zene kíséretében. Kiskontrának nevezik a háromhúros mezőségi („normál") kontrát, ha az Ahúr egy oktávval magasabban szól. (g d' a'). Szászcsáváson és a Szilágyságban használják. Négyhúros („klasszikus") brácsa A klasszikus zenében használt brácsa (mélyhegedű). A Zenei Lexikon szerint: „a viola a XVIII. század utolsó negyede óta a viola da braccio család alt hangszerének, vagyis a brácsának neve. A klasszikus brácsának ma négy húrja van - c g d ' a ' - hangolásban, eszerint a hegedűnél kvinttel mélyebben szól."

56


NÉPI

BRÁCSA

A népzenében nem dallamot, vagy tercet játszik a brácsa, hanem kettős-, hármas- és négyeshangzatokat. Ezt a hangszerfajtát a Felvidéken, Kalotaszegen, Szilágyságban és a mai magyarországi dialektusokban (Szatmár, Kalocsa, Rábaköz stb.) szokták alkalmazni. A „sajói" négyhúros brácsa Hangolása c g d' a' - és mind a négy húrja egy síkban helyezkedik el. Teljesen egyéni a jobb kéz technika, de a legfőbb különlegesség, hogy a brácsás a hüvelykujját is használja a harmóniák lefogásában. Erdélyben a Sajó menti falvakban és környékén használatos.

ALAPFOK 1. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) ALAPISMERETEK

A hangszerrel való ismerkedés, a hangszer részei. Hangszertartás, vonótartás. Alapakkordok, egyszerűbb harmóniaváltások elsajátítása (mintegy 8-10 dúrmoll akkord). KÖVETELMÉNYEK

1. Dunántúli tánczene kísérete „A-D" hangnemekben ugrós és kanásztánc, mintegy 30 dallam ismerete. 2. Széki tánczene kísérete „A-D" hangnemekben verbunk, lassú, sűrű tem­ pó, mintegy 5-10 dallam. TECHNIKAI ÉS ZENEI ISMERETEK

Hangképzés, vonóindítás - hangindítás (pl. pontszerű indítás, lendületből való „szalasztott" vonóindítás, előkés indítás. Három húr egyszerre történő megszólaltatása. Tiszta intonálás, akkordfogás. Vonásnemek, szimmetrikus, illetve aszimmetrikus ritmizálással. Esztam, dűvő kíséretek (dudálás - egyenletes vonás). Lezárók, indítások (ugrós). 57


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

Átmenetek a táncrenden belül (pl. dudálás - ugrós, ugrós - csárdás, csárdás - friss csárdás), egyelőre szeptimakkordok nélkül. Fogástáblázat elkészítése egyszerű, majd bonyolultabb akkordokkal. Legyen képes a megfelelő dinamikai, ritmikai váltásokra. Törekedjen a megtanult tánczenék jó tempóban, lehetőleg kotta nélkül való játékára. Ismerje a játszott dallamok formai felépítését, hangnemét és harmóniáit. Tanulja meg a dallamokat énekelni is. FELHASZNÁLHATÓ

ANYAG

Virágvölgyi Márta: Bogyiszlói népzene. Kíséret: Orsós Lajos brácsás (Buda­ pest, 1995) Magyar Művelődési Intézet - Népzenei Füzetek. Sorozatszerk.: Eredics Gábor Lajtha László: Széki gyűjtés. Szerk.: Sebő Ferenc LPX 18092-94 (Budapest 1985) Hungaroton Halmos Béla - Virágvölgyi Márta: Széki férfitáncok zenéje (Budapest, 1995) Magyar Művelődési Intézet ifj. Csoóri Sándor: 1973-as húsvéti széki gyűjtése (kazetta) Morvay P. - Pesovár Ernő: Somogyi táncok - tánczene Az akadémiai gyűjtésekből összeállított kazetta: Bogyiszló, Karád, Szenta, Berzence, Kaposszerdahely, Kistótváros, Kalocsa, Foktő, Alsó- és Felsősófalva A Bogyiszlói Zenekar. Szerk.: Sebő Ferenc SLPX 18095 (Budapest 1984) Hungaroton Kalotaszegi népzene: Fodor Sándor-Netti SLPX 18122 (Budapest) Hunga­ roton 2. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) KÖVETELMÉNYEK

1. Széki tánczene kísérete „A-D" hangnemekben (verbunk, lassú, csárdás, porka, hétlépés, négyes, sűrű tempó, ritka tempó) mintegy 20 dallam. 2. Dunántúli tánczene kísérete „A-D-G" hangnemekben (ugrós, lassú csár­ dás, friss csárdás) mintegy 5-10 dallam. 58


NÉPI

BRÁCSA

Tudja és alkalmazza a „kontrán" egyenletes ritmusban, mérsékelten és gyors tempóban is a szimmetrikus és az aszimmetrikus vonásokat (lassú és ver­ bunk). TECHNIKAI ÉS ZENEI ISMERETEK

1. Ifj. Ádám István kontrás harmónia készlete, harmonizálási módjának elsajátítása. „Szalasztott" vonóindítás és hangsúlyozás. Az „előke" tudatos alkalmazása. A prímás hangsúlyozásának és a különböző tánctípusok tempóinak pon­ tos ismerete. A tánczenei folyamat egészének elemzése, egy-egy hosszabb zenei fo­ lyamat törvényszerűségeinek felismerése és alkalmazása. Énekes dallamok megtanulása szöveggel. A növendék legyen képes • a tánczenei folyamat elmuzsikálására, • a táncrenden belüli váltások magabiztos végrehajtására. 2. Lassú és gyors esztam. Lassú dűvő. Vonóindítás, vonóváltás, különféle hangsúlyozási módok. Kezdetben tudatos, később ösztönös alkalmazkodási reflex kialakítása a prímás játékához. Modális és funkciós harmonizálás. Hallás utáni dallamtanulás. A dallamok énekes változatainak megtanulása. FELHASZNÁLHATÓ

ANYAG

Az 1. évben használt, ajánlott anyagok (dunántúli dialektus) Lajtha László: Széki gyűjtés. Szerk.: Sebő Ferenc lemez + kotta (Budapest 1985) LPX 18092-94 Hungaroton Halmos Béla: Tizenkét széki csárdás c. - tanulmány (Budapesti982) MTA Zenetudományi Intézet ifj. Csoóri Sándor gyűjtése Széken (Budapest 1972, 1973) magánkiadás Morvay - Pesovár: Somogyi táncok - tánczene (Budapest) MTA Zenetudo­ mányi Intézet 59


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

3. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) KÖVETELMÉNYEK

1. Rábaközi tánczene kísérete (verbunk és frisse, dus, kanásztánc, lassú és friss csárdás, duda nóták) mintegy 15-20 daUam. 2. Kalotaszegi tánczene kísérete „A-G" hangnemekben, hangnemenként 510 dallam (legényes). 3. Magyarpalatkai tánczene kísérete „A-D" hangnemekben (ritka magyar, sűrű magyar) mintegy 5 dallam. TECHNIKAI ÉS ZENEI ISMERETEK

1. Dallamtanulás. Minden dallam transzponálása a használatos hangnemekbe (A-D-G-C). .A cimbalommal együtt történő játékmód elsajátítása. A cimbalom, brá­ csa, bőgő felállású együttesekben a három hangszer szerepköre, egymás­ sal való dallami, harmóniai és ritmikai kapcsolata a játék során. 2. Funkciós harmonizálás a háromhúros brácsán (kontra, mélyhúros brácsa, kontra). Akkordkészlet bővítése: szeptim- és szűkített akkordok, valamint váltó­ akkordok Bunyi József, Tóni Rudi, Sztojka János és mások játéka alap­ ján. Egy dallam harmóniavázán alapuló legalább három-négyféle „akkordozás" elsajátítása és variálása (improvizáció). Több kalotaszegi brácsás vonókezelésének és harmonizálásának elemző összehasonlítása. Vonózásbeli variációk. Tempótartás, a prímás játékával való együttmuzsikálás. 3. Dúros harmonizálás és ennek helyi jellegzetességei. Vonókezelés elsajátítása, vonásnemek. Kiemelkedő brácsás egyéniségek játékstílusának összehasonlítása, és a különbözőségek tudatosítása: Kodoba Béla, Moldován Stefán, Mácsingó Sándor, Radák Mihály, Kodoba Lőrinc. Vonásvariációk. Belső hangsúlyozás és aszimmetria a prímás játékához igazodva. Énekes dallamok megtanulása. 60


NÉPI

FELHASZNÁLHATÓ

BRÁCSA

ANYAG

1. A Néptáncosok Szakmai Háza gyűjtéseiből összeállított anyagok. Magyar Népzenei Antológia I. Tánczene. Szerk.: Martin György - Né­ meth István - Pesovár Ernő LPX 18122-16 (Budapest 1985) Hungaroton 2. Árendás Péter - Doór Róbert - Mester László: Kalotaszegi legényesek brácsa, bőgő melléklet (Budapest 1993) Magyar Művelődési Intézet Népzenei Füzetek. Sorozatszerk.: Eredics Gábor Nagy Zsolt: Kalotaszegi népzene I-II. - kíséret (Budapest 1994) Magyar Művelődési Intézet - Népzenei Füzetek. Sorozatszerk.: Eredics Gábor Az MTA Zenetudományi Intézet gyűjtésekből: Bánffyhunyad, Magyargyerővásárhely, Magyarlóna, Méra népzenéje 3. Mezőségi magyar népzene - Magyarpalatkai MK 18216-17 (Budapest 1992) Hungaroton Magyar népzene Erdélyből Syncoop

Magyarpalatka CD 5753 (Budapest)

4. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) KÖVETELMÉNYEK

1. Bonchidai tánczene kísérete „A-D-G" hangnemekben (lassú - sűrű ma­ gyar, lassú - sűrű csárdás, román forgatós, lassú és gyors cigányos, ver­ bunk, sűrű legényes) mintegy 10-15 dallam. 2. Vajdaszentiványi és magyarpéterlaki tánczene kísérete (verbunk, sebes forduló, lassú, korcsos, cigánycsárdás) mintegy 10-15 dallam. 3. Méhkeréki és eleki tánczene kísérete „A-D" hangnemekben (minintálu, ardelenescu, ügáneasca, lunga) mintegy 3-6 dallam. TECHNIKAI ÉS ZENEI ISMERTEK

1. Stílusos játékmód. Hegedűkontrával és „klasszikus" brácsával történő ismerkedés, gyakor­ lás. Vonókezelés.

61


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

2. Harmonizálás és akkordkészlet összeállítása Horváth Mihály és Ponci Gyula játéka alapján. Ritmusvariációk. Vonásnemek elemző összehasonlítása. A dallamok és közjáték magabiztos kísérete. 3. Hegedűkontra fogásai, vonókezelés, vonásnemek. Aszimmetrikus ritmizálás (lunga, tigáneasca). Dallamimitáció a hegedűkontrán. A „nyolcas" elsajátítása a hegedűkontrán (minintálu). FELHASZNÁLHATÓ

ANYAG

1. Árendás Péter - Havasréti Pál: Bonchidai népzene I. Brácsa, bőgő mel­ léklet (Budapest 1991) Magyar Művelődési Intézet - Népzenei Füzetek. Sorozatszerk.: Eredics Gábor Észak-mezőségi népzene I. Bonchida, Válaszút. Szerk.: Halmos Béla LPX 18107 (Budapest 1985) Hungaroton Kallós archívum (Kolozsvár) Kallós Alapítvány 7. Észak mezőségi magyar népzene (Válaszút - Bonchida) 8. Mezőségi magyar-román népzene (Bonchida) 9. Észak mezőségi magyar népzene (Bonchida - Válaszút) (Pusztai Sándor, Pusztai Endre, Bonc István, id. Kolbász Béla, ifj. Kolbász Béla prímások) Bonchidai hangosfilm (Budapest 1969) MTA Zenetudományi Intézet 2. Árendás Péter - Kozma Gyula: Vajdaszentiványi népzene I. brácsa, bőgő melléklet (Budapest 1993) Magyar Művelődési Intézet - Népzenei Füze­ tek. Sorozatszerk.: Eredics Gábor MTA Zenetudományi Intézet eredeti hangszeres- és videofelvételei: Marosszéki táncrend, Magyarpéterlaka (Csiszár Aladár és zenekara), Fel­ ső-Marosmente, Vajdaszentivány (Horváth Elek és zenekara) 3. Méhkeréki videofelvétel, Super 8. Filmfelvétel (Budapest 1983) MTA Zenetudományi Intézet Kozma György, Kovács Tivadar prímások - Méhkerék (Budapest) MTA Zenetudományi Intézet

62


NÉPI

BRÁCSA

Kopil Gergely, Kopil György prímások - Elek (Budapest) MTA Zenetu­ dományi Intézet Magyarországi román népzene - Méhkerék, Kétegyháza, Elek. Szerk.: Sebő Ferenc SLPX 18077 (Budapest 1983) Hungaroton 5. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) KÖVETELMÉNYEK

1. Felvidéki tánczene kísérete (Palócság, Csallóköz, Mátyusföld, verbunk, lassú csárdás, friss csárdás, dudanóták, kanásztánc, menyasszonytánc) mintegy 20 dallam. 2. Mezőségi tánczene kísérete (Magyarpalatka, Magyarszovát ritka és sűrű magyar, négyes, lassú, cigánytánc ritka csárdás, szökős, sűrű csárdás, korcsos) mintegy 20 dallam. 3. Vas és Sopron vármegye népi tánczenéjének kísérete. Régi magyar tánc­ zenék, korai verbunkosok, nyugat-dunántúli táncdallamok mintegy 10 dallam, Tendl Pál, Tendl Vilmos, Csejtei István zenekara. 4. Ádámos és Szászcsávás népzenéje (magyaros, lassú, székely verbunk, féloláhos, szökő, szegényes) mintegy 5-10 dallam. TECHNIKAI ÉS ZENEI ISMERTEK

1. Akkordfelbontások négyhúros „klasszikus" brácsán, valamint akkord­ váltások („menetek" vagy „patronok") elsajátítása. Stílusos improvizálás, saját variációk kidolgozása. Énekes dallamok megtanulása. Ismeretlen dallam lejegyzése és stílusos megharmonizálása első hallás után. 2. A 3. évfolyamban tanultak. Magyarszovát: Botezán János, Huszár Sándor vonásvariációi, harmónia­ világa. 3. A bécsi klasszikus zenéhez legközelebb álló népzene stílusjegyeinek el­ sajátítása. Harmonizálás. Parlando, rubato, giusto játékmód. 63


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

A megtanult dalok kotta nélkül történő játéka a zenei tartalom kifejezésé­ nek igényével a tempó, a karakter, a tánctípus követelményeinek megfe­ lelően. 4. A Küküllő menti dallamkincs és a táncok megismerése. Egyedi vonásnemek Kozák József, Mezei Ferenc („Csángáló") kontrajá­ tékában. A környékbeli zenekarok összehasonlítása (Magyarkirályfalva, Magyar­ ózd, Magyarbece, Szászcsávás). FELHASZNÁLHATÓ

ANYAG

1. Varsányi Ildikó: Gömöri népzene (Budapest 1993) Magyar Művelődési Intézet - Népzenei Füzetek. Sorozatszerk.: Eredics Gábor MTA Zenetudományi Intézet hang- és videofelvételeiből: Alsókálosai zenekar Nógrádsipek 1984 (Csizmadia János prímás) Felsőtárkány 1975 (Botos Gyula prímás) Jóka 1984. (Tamkó Péter prímás) Nagydaróc 1991 (Balogh Gyula, Csonka Elemér prímások) Kürt 1994 (Farkas Rudolf prímás) Kartali hangosfilm 1978 Kartali műsoros kazetta (Oláh György prímás) Lajtha László népzenei gyűjtéséből: Balassagyarmati és soproni zenekar. Szerk.: Tari Lujza MK 18206 (Budapest 1992) Hungaroton 2. A 3. évfolyamban ajánlottak. 3. Lajtha László népzenei gyűjtéséből: Balassagyarmati és soproni zenekar. Szerk. Tari Lujza MK 18206 (Budapest 1992) Hungaroton 4. Magyar Népzenei Antológia I. Tánczene. Szerk. Martin György - Németh István - Pesovár Ernő LPX 18122-16 (Budapest 1985) Hungaroton A Magyar Művelődési Intézet és a MTA Zenetudományi Intézet gyűjtései

64


NÉPI

BRÁCSA

6. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) KÖVETELMÉNYEK 1. Szatmári tánczene kísérete „A" esetleg „D" hangnemekben (magyar ver­ bunk, csendes, lassú és friss csárdás, kondástánc, ugrós, oláhos) mintegy 10-15 dallam. 2. Kalotaszegi tánczene kísérete „A-D" hangnemekben (hajnali, lassú csár­ dás, szapora, verbunk) mintegy 10-15 dallam. 3. Magyarpalatkai tánczene kísérete „A-D" hangnemekben lassú cigánytánc, lassú csárdás, szökős, sebes csárdás, korcsos mintegy 10-15 dallam. TECHNIKAI ÉS ZENEI ISMERETEK

1. Jellegzetes akkordmenetek és vonásnemek elsajátítása háromhúros kont­ rán, ifj. Horváth András játéka alapján. „Klasszikus" négyhúros brácsán bonyolultabb akkordmenetek „A-D" hangnemekben, mind C-G, mind a G-D húrokon a szatmárököritói és a tiszakóródi zenekar játéka alapján. Vonás- és akkordvariációk improvizatív és stílushű használata. Brácsaszólam lejegyzése és megtanulása, az egyértelmű tévesztések ki­ szűrése, hangfelvétel alapján. A vonókezelés helyes értelmezése és elsajátítása, videofelvétel alapján. Énekes dallamok megtanulása szöveggel. FELHASZNÁLHATÓ

ANYAG

1. Szatmári bandák. Szerk.: Hans Hurtig - Vavrinecz András SLPX 18154 (Budapest 1991) Hungaroton MTA Zenetudományi Intézet gyűjtéseiből: Szatmárököritó, Gáva, Jánkmajtis, Kisar, Szamosangyalos, Tiszakóród népzenéjéből Hasse Húrtig - Konkoly Elemér: Szatmári népzene I-II. kíséret - a tisza­ kóródi zenekar (Budapest 1994) Etnofon 2-3. Kalotaszegi népzene SLPX 18122 (Budapest) Hungaroton Árendás Péter - Doór Róbert - Mester László: Kalotaszegi legényesek brácsa, bőgő melléklet (Budapest 1993) Magyar Művelődési Intézet Népzenei Füzetek. Sorozatszerk.: Eredics Gábor 65


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

Mezőségi magyar népzene - Magyarpalatka MK 18216-17 (Budapest) Hungaroton Magyar népzene Erdélyből - Magyarpalatka CD 5753 (Budapest) Syncoop Magyarpalatkai népzene: Kodoba Béla és bandája, Jánosi András és Fe­ kete Antal gyűjtése BSM 9503 (Budapest 1995) BaSys Music

5. JAVASOLT ÉRTÉKELÉSI MÓD Az értékelés a tanszaki meghallgatás, az év végi vizsga és tanszaki hangver­ seny keretein belül történhet, osztályzattal és szóban. A vizsgákon a tanár, illetve a tanszak tanáraiból alakult bizottság osztályoz. A vizsga anyaga a tanult dallamok kotta nélkül történő előadása zenekarral.

6. TÁRGYI FELTÉTELEK A tantárgy eredményes tanítása az építésügyi szabványnak megfelelő mére­ tű, jó akusztikájú, szellőztethető tantermek kialakítását igényli a szükséges asztalokkal, székekkel, tárolószekrényekkel. Tanítási segédeszközök • Kétkazettás magnó, lemezjátszó, CD lejátszó, videó-készülék, TV, lassít­ ható magnetofon. • Kottavonalas tábla, kréta, kottatartók, metronóm. A szükséges hang- és videofelvételek, könyvek, kották.

7. JAVASLATOK, ÚTMUTATÁSOK A kontra tanítását 10-14 éves kortól érdemes elkezdeni. Mivel a hangszer eleve kísérő szerepet tölt be, ezért a zenekari játék, az együttmuzsikálás az egyéni órák mellett nélkülözhetetlen. A harmóniai és ritmikai összefüggéseket csak a dallam- és basszus hangsze­ rekkel együtt lehet jól megtanulni. Zenekari játéklehetőség híján kezdetben 66


NÉPI

BRÁCSA

hangfelvételek kíséretében próbálkozhat a tanuló, felkészültségi szintjének megfelelően. A ritmikai szerepkör szoros összefüggésben van a tánccal, ezért nem haszontalan a tanult dialektusok tánctípusainak tanulmányozása és legalább közepes szintű elsajátítása. A felvételi meghallgatáson a hallás­ készség mellett különösen fontos a ritmus- és mozgáskészség alapos felmé­ rése, hiszen csak meglévő adottságok fejleszthetők. Természetesen előnyt jelent, ha a tanuló alapfokú hegedűtudással rendelke­ zik. A főhangszeres tanulmányokkal párhuzamosan másodhangszerként elsősorban a népi hegedűt javasoljuk. Kiemelten fontos a fokozott zenei alkalmazkodókészség megléte, illetve állandó fejlesztése, valamint a hallás utáni játék, a több prímáshoz történő azonnali igazodás gyakorlata. Már a kezdetektől megfelelő minőségű, jól hangolható hangszert használjon a tanuló. Ezen nem érdemes takarékoskodni. Ugyanez vonatkozik a húrokra is. A vonós hangszeresek számára nincs kellemetlenebb dolog, mint játék közben hangolni. A kontrához az egész, vagy háromnegyed méretű csellóvonót javasoljuk, de megfelelő minőség esetén a házi készítésű „népi vonó" sem tiltott. A népi gyakorlatnak megfelelően ugyan az oktatás elsősorban audiovizuális módszerekkel történik, de a tudatos játékhoz, önképzéshez a szükséges el­ méleti és kottaolvasási ismeretek is fontosak. A szaktanár a tantervet, illetve a tananyagot a saját belátása és a növendék képességei, felkészültsége, érdeklődése szerint rugalmasan alkalmazhatja, szükség szerint kiegészítheti, bővítheti, egyes témaköröket felcserélhet. A jó kontrásnak komoly fizikai és pszichikai állóképességgel, figyelemmeg­ osztó készséggel kell rendelkeznie. Ezeket az adottságokat a kezdetektől folyamatosan építeni, fejleszteni szükséges.

67



NÉPI BŐGŐ, CSELLÓ; ÜTŐGARDON, DOB Készítette: Lektorálta:

Havasréti Pál Mohácsy Albert


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

1. A BŐGŐ/CSELLÓ TANÍTÁSÁNAK SZAKIRÁNYÚ FELADATAI Ismertesse meg a növendékekkel • a magyar népzene főbb dialektusait és azok formakultúráját, a magyar népzene főbb műfajait, a tánctípusokat, • a magyar népzene improvizatív, az előadásmód hagyományaira épülő gondolkodásmódját, a népzenét, mint zenei anyanyelvet, • a hangszerkezeléshez, zenei kifejezéshez vezető mozgásformákat, tudato­ sítsa e mozgásformák és a zenei elképzelés összefüggő egységét, • a hangszer hangolását, felépítését, részeit, • a különböző ritmusképletekhez szükséges vonóbeosztást. Alakítson ki • könnyed vonóvezetést, helyes test-, hangszer- és kéztartást, • differenciált hangindítást és lezárást, • a kezek összehangolt mozgásán alapuló játéktechnikát, • képességet dallamok rögtönző összefűzésére, tánctételek és táncciklusok kialakítására, valamint önálló lényegfelismerő képességet, előadókészsé­ get, • pontos tempótartást hosszabb ideig tartó játék esetében is. Fordítson figyelmet • • • •

a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására, a különböző vonásnemek és a pengetett játék elsajátítására, a basszusfunkciók megértésére, felismerésére és alkalmazására, hallás utáni dallamtanulásra és segédeszköz (kotta, emlékeztető) nélküli muzsikálásra, • az aszimmetrikus ritmizálás megtanulására.

70


NÉPI BŐGŐ, CSELLÓ; ÜTŐGARDON,

DOB

2. Ó R A T E R V

Tantárgy

Főtárgy (népi bőgő, cselló) Kötelező vagy kötelezően választható tárgy Választható tárgy Összesen 5

1. 2 2

2. 2 2

2 4-6

2 4-6

Évfolyamok Alai3fok 3. 4. 2 2 2 2

5. 2 2

6. 2 2

2 4-6

2 4-6

2 4-6

2 4-6

Kétéves hangszertanulás után javasolt a kamarazene, illetve zenekar tárgy felvétele.

71


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

3. KÖVETELMÉNYEK Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után A növendék ismerje • hangszerei múltját, változatait, a magyar nyelvterület különböző vidéke­ in, • a rokonnépek hasonló hangszereit és példákat azok dallamaiból, • hangszerei repertoárját, előadói hagyományát a magyar nyelvterület kü­ lönböző vidékein, és azok jellemző zenei stílusjegyeit, hangszere irodal­ mát, a gyűjtött anyagot. Legyen képes • természetes, oldott hangszerkezelésre, ezen belül megfelelő ujjrendek és vonásnemek kialakítására (legato, détaché, martelé, marcato, staccato, pizzicato), • tiszta intonációra, dinamikusan árnyalt hangképzésre, • zenei és technikai szempontból tudatos elemző gyakorlásra, • technikájának önálló továbbfejlesztésére, • elemezni a népdalok formai és harmóniai szerkezetét, • énekes dallamok megformálására hangszerein, az adott dialektus stílusá­ nak megfelelő hagyományos előadásmódban, • több dialektus tánckísérétének eljátszására, • a dallamok stílusának és karakterének, valamint saját kézalkatának meg­ felelő ujjrendek és vonások önállóan variált alkalmazására, • életkorának és képességeinek megfelelő zenei anyag autentikus, stílushű, a zenei összefüggéseket visszaadó, értelmesen tagolt, árnyalt és kifejező előadására. Rendelkezzék • biztos zenei hallással, memóriával és megfelelő kottaolvasási készséggel, • önellenőrző és összpontosító kézséggel, • a magyar nyelv és a népzene kapcsolatára épülő ritmus- és hangsúlyozási készséggel, • a megismert népzenei dialektusok előadói hagyományára épülő rögtön­ zőkészséggel, • az igényes zenei kifejezés eszközeivel. 72


NÉPI BŐGŐ, CSELLÓ; ÜTŐGARDON,

DOB

4. TANANYAG NÉPI BŐGŐ, CSELLÓ A magyar nyelvterületen felgyújtott zenei anyagokban a basszus szólamot játszó hangszerek sokféle típusát megtalálhatjuk. A hagyomány arra tanít, hogy a bőgősök ritka kivétellel mind csellón (kisbőgőn) kezdték tanulmá­ nyaikat. A kétféle hangszeren ugyanazt a zenei gondolkodásmódot kell meg­ szólaltatni. Ezért tárgyaljuk együtt a nagybőgő és a cselló hangszereket. A kétféle hangszerhez azonos tantervet készítettünk. Azok számára természetesen akik elsősorban a bőgőt, vagy a csellót tekintik fő hangszerüknek, javasoljuk főhangszerük alaposabb előtanulmányát a megfelelő dialektusban. A népi nagybőgő A legtöbb muzsikus bélhúros, három húrú bőgőn játszik. A legmélyebb húrt, az E-húrt nem használják, illetve fel sem teszik hangszerükre. így a hangszer hangolása: G-D-A hangokra történik. Ha a hangszerük kéthúros, akkor hangolása lehet G-D, vagy G-C. Néhány erdélyi, mezőségi faluban (pl. Magyarpalatka, Magyarszovát, Mocs, Ördöngősfüzes) bevett szokás, hogy csak egyhúros hangszert használ a játé­ kos. Ilyenkor általában C hangra hangolja a bélhúrt. Népzenei gyűjtéseim során találkoztam H, C, D, E, F hangra hangolt bőgővel is. Hangszereik mérete 4/4-es, vagy 3/4-es, de lehet kisebb is, amit a játékos lakodalmakkor a vállára akasztva hordoz, és azzal úgy muzsikál a lakodal­ mas menetben. Előfordulási helyei: Az egész magyar nyelvterület, de leginkább Dunántúl, Alföld, Felvidék, Szatmár, Erdély. A népi cselló Általában bélhúros, de lehet fémhúros hangszer is. Mérete egyezik a 4/4-es gordonkáéval. A népi gyakorlatban használt cselló három húros hangszer, melynek hango­ lása a legmélyebb húrtól kezdve: C-G-D hangokra, tehát a gordonka legvé­ konyabb húrját, az A-t nem használják. Legtöbbször prím, kvint, kvart, szext, szeptim hangközökkel kísérik a nép­ dalt. 73


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

Vonójuk leginkább egy barokk viola da gamba vonójához hasonlítható rö­ vid, de erős, házi készítésű, lószőrrel felszerelt. A hangszer előfordulási helyei: Mezőség (Szék), Kalotaszeg, Dunántúl (Somogy), Szatmár.

ALAPFOK 1. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) TANANYAG

1. Dunántúli tánczene kísérete A-hangnemben (ugrós- és kanásztánc) min­ tegy 15 dallam. 2. Rábaközi tánczene kísérete A-hangnemben (dus, verbunk) mintegy 5-10 dallam. 3. Kalotaszegi tánczene kísérete A-G-hangnemben (legényes) mintegy 3-5 dallam. 4. Széki tánczene kísérete A-D-hangnemben (verbunk, lassú, sűrű tempó) mintegy 5-10 dallam. KÖVETELMÉNYEK

Tudja és alkalmazza egyenletes ritmusban, mérsékelten és gyors tempóban is a különféle dűvő vonásokat (legényes, sűrű tempó), illetve az alapvonáso­ kat (détaché, martelé, legato). A növendék legyen képes • a basszus funkciók felismerésére és alkalmazására az évfolyam szintjének megfelelően, • az alapvonásokat megfelelően játszani bőgőn vagy csellón (ugrós, dus, legényes, verbunk, lassú), • tudatosan előkészíteni és végrehajtani a húr- és vonóváltó műveleteket, • tudatos hangképzésre, hangszerkezelésre, • tempótartásra, ritmizálásra, hangsúlyozásra, • hallás utáni dallamtanulásra, • a zenei tartalom kifejezésének igényével, a tempó, a karakter, a tánctípus és stílus követelményeinek megfelelően a megtanult dalokat kotta nélkül muzsikálni, 74


NÉPI BŐGŐ, CSELLÓ; ÜTŐGARDON,

DOB

• felismerni a játszott dallamok szerkezetét, • a tanult dialektusok énekelt dallamainak megtanulására. FELHASZNÁLHATÓ

ANYAG

Lajtha László: Széki gyűjtés. Szerk.: Sebő Ferenc LPX 18092-94 (Budapest 1985) Hungaroton Halmos - Virágvölgyi: Széki férfitáncok zenéje (Budapest, 1995) Magyar Művelődési Intézet Árendás - Doór - Mester: Kalotaszegi legényesek - Magyarlóna (Budapest, 1993) Magyar Művelődési Intézet - Népzenei Füzetek. Sorozatszerk.: Eredics Gábor Morvay P. - Pesovár E.: Somogyi táncok - Tánczene MTA Zenetudományi Intézet anyagai: Bogyiszló, Karád, Szenta, Berzence, Kaposszerdahely, Kistótváros, Kalocsa, Foktő, Alsó- és Felsősófalva A bogyiszlói zenekar. Szerk.: Sebő Ferenc SLPX 18095 (Budapest 1984) Hungaroton Fodor Sándor hanglemeze SLPX 18122 (Budapest) Hungaroton Virágvölgyi Márta: Kalotaszegi népzene I-II. (Budapest, 1996) Magyar Mű­ velődési Intézet - Népzenei Füzetek. Sorozatszerk.: Eredics Gábor dr. Barsi Ernő: Daloló Rábaköz II. (Csorna 1983) Csornai Városi Tanács és a HNF Győr-Sopron megyei Bizottsága 2. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) TANANYAG

1. Széki tánczene kísérete A-D alapú hangnemben (verbunk, lassú, csárdás, porka, hétlépés, négyes, sűrű tempó, ritka tempó) mintegy 20 dallam. 2. Dunántúli tánczene kísérete A-D-G alapú hangnemben (ugrós, lassú csárdás, friss csárdás) mintegy 5-10 dallam. KÖVETELMÉNYEK

Tudja és alkalmazza a bőgőn vagy a csellón egyenletes ritmusban, mérsé­ kelten gyors tempóban is a szimmetrikus és az aszimmetrikus dűvő vonáso75


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

kat, a lassú és a verbunk merítéses vonásokat, illetve az alapvonásokat (détaché, martelé, marcato, legato). A növendék legyen képes • a megfelelő hangsúlyozásra, illetve a különböző vonásnemekkel a belső hangsúlyozásra, • aszimmetrikus dűvő-vonás használatára külön vonóval is (négyes, lassú), • a különböző tánctípusokat az adott hangnemben kísérni, illetve a megfe­ lelő sorzáró formulákkal lezárni (verbunk, ritka tempó, hétlépés), • a műfaji váltások magabiztos végrehajtására (porka-hétlépés, sűrű-ritka tempó), • teljes tánczenei folyamatok kíséretének eljátszására, • a tanult dialektusok énekelt dallamainak megtanulására. FELHASZNÁLHA TÓ ANYAG

Lajtha László: Széki gyűjtés. Szerk.: Sebő Ferenc LPX 18092-94 (Budapest 1985) Hungaroton Halmos B.: Tizenkét széki csárdás c. tanulmány (Budapest 1982) ifj. Csoóri S. gyűjtése széken 1972, 1973 Morvay P. - Pesovár E.: Somogyi táncok - Tánczene Az MTA Zenetudományi Intézet anyagai: Bogyiszló, Karád, Szenta, Berzence, Kaposszerdahely, Kistótváros, Kalocsa, Foktő, Alsó- és Felsősófalva Bogyiszlói zenekar lemeze SLPX 18095 3. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) TANANYAG

1. Rábaközi táncok kísérete (verbunk és frisse, dus, kanásztánc, lassú - friss csárdás, dudanóták) mintegy 15-20 dallam. 2. Kalotaszegi tánczene kísérete A-G alapú hangnemekben (legényes) hangnemenként 5-10 dallam. 3. Magyarpalatkai tánczene kísérete A-D alapú hangnemben (ritka magyar, sűrű magyar) mintegy 5 dallam.

76


NÉPI BŐGŐ, CSELLÓ; ÜTŐGARDON,

DOB

KÖVETELMÉNYEK

A növendék legyen képes • a pizzicato különböző fajtáinak játékára és az egyes vonásnemek válto­ gatására, • stílusos improvizálásra bőgőn, vagy csellón, • a ritka magyar, sűrű magyar, legényes táncdallamok aszimmetrikus ritmizálására, • a friss csárdások gyors tempójának megtartására, • megfelelő zenekari összjátékra, • igényes zenei előadásmódra különösen az alkalomhoz kötődő dallamok­ nál, • a tanult dialektusok énekelt dallamainak megtanulására. FELHASZNÁLHATÓ

ANYAG

.

Mezőségi magyar népzene - Magyarpalatka kazetta MK 18216-17 (Budapest) Hungaroton Magyar népzene Erdélyből - Magyarpalatka CD 5753 (Budapest) Syncoop Magyarpalatkai népzene - Kodoba Béla és bandája BSM 9503 (Budapest 1995) BaSysMusic Magyar Hangszeres Népzene. Szerk.: Sárosi Bálint LPX 18045-47 (Budapest 1980) Hungaroton Virágvölgyi Márta: Kalotaszegi népzene I-II. (Budapest, 1996) Magyar Mű­ velődési Intézet - Népzenei Füzetek. Sorozatszerk.: Eredics Gábor Kalotaszegi népzene hanglemez SLPX 18122 (Budapest) Hungaroton 4. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) TANANYAG

1. Bonchidai tánczenék kísérete A-D-G alapú hangnemben (lassú - sűrű magyar, lassú - sűrű csárdás, román forgatós, lassú és gyors cigányos, verbunk, sűrű legényes) mintegy 10-15 dallam. 2. Vajdaszentiványi és péterlaki táncok kísérete (verbunk, sebes forduló, lassú, korcsos, cigánycsárdás) mintegy 10-15 dallam. 3. Méhkeréki táncok kísérete A-D alapú hangnemben, mintegy 3-6 dallam. 77


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

KÖVETELMÉNYEK

Tudja a különböző tánc típusok tempóit és azok műfaji váltásait magabizto­ san végrehajtani. Alkalmazza az alapvonásokat esetleg német kapás vonóval is és a talpas pizzicatót mérsékelt gyors tempóban is. A növendék legyen képes • a helyes hangsúlyozásra (sebes forduló, korcsos), • a különböző vonások és pengetések összekötésére, variációira valamint különleges vonások alkalmazására, • aszimmetrikus ritmizálásra, különös tekintettel a román forgatósra, az ardelenescura és a lungára, • hallás utáni dallamtanulásra és a megtanult dallamok kotta nélküli elő­ adására, • a tanult tánctípusokat megfelelő hangnemben kísérni, lezárni és a műfaji váltásokat helyesen végrehajtani, különös tekintettel a közjátékokra (lassú és sűrű magyar, sebes forduló, korcsos), • a tanult dialektusok énekelt dallamainak elsajátítására és énekes előadó zenekari kíséretére. FELHASZNÁLHATÓ

ANYAG

Virágvölgyi Márta: Bonchidai népzene I-II. (Budapest, 1992) Magyar Mű­ velődési Intézet - Népzenei Füzetek. Sorozatszerk.: Eredics Gábor Észak-mezőségei népzene I. - Bonchida, Válaszút SLPX 18107 (Budapest) Hungaroton) Kallós archívum kazettái: 6., 7., 8., 9. Magyarpéterlaka, Bonchida, Válaszút (Kolozsvár) Kallós Alapítvány Vavrinecz András: Vajdaszentiványi népzene I. (Budapest, 1992) Magyar Művelődési Intézet - Népzenei Füzetek. Sorozatszerk.: Eredics Gábor Az MTA Zenetudományi Intézet anyagai Magyarországi Román Népzene 1984 SLPX 18077 (Budapest) Hungaroton

78


NÉPI BŐGŐ, CSELLÓ; ÜTŐGARDON,

DOB

5. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) TANANYAG

1. Felvidéki tánczenék kísérete - Palócság, Csallóköz, Mátyusföld (verbunk, lassú csárdás, friss csárdás, dudanóták, kanásztánc, menyasszonytánc) mintegy 20 dallam. 2. Mezőségi tánczenék kísérete - Magyarpalatka, Magyarszovát (ritka és sűrű magyar, négyes, lassú cigánytánc, ritka csárdás, szökős, sűrű csár­ dás, korcsos) mintegy 20 dallam. 3. Vas és Sopron vármegye zenéjének kísérete. Régi magyar tánczenék, korai verbunkosok, nyugat-dunántúli táncdallamok mintegy 10 dallam. 4. Ádámos népzenéje: magyaros, lassú, székely verbunk, féloláhos, szökő, szegényes mintegy 5-10 dallam. KÖVETELMÉNYEK

A • • • •

növendék legyen képes önálló gyakorlásra, tanulásra, hallás utáni dallamtanulásra, a dallamok egyszerű lejegyzésére, formai és tartalmi elemzésére, a különböző tánctípusok között a váltások magabiztos végrehajtására, ritmikai és zenei értelemben egyaránt (közjátékok, sorzárók stb.), • a zenei tartalom kifejezésének igényével a tempó, a karakter, a tánctípus és a dialektus követelményeinek megfelelően a megtanult dallamokat hallás után játszani, illetve kísérni, • parlando, rubato, giusto játékmódok igényes kíséretére, • a tanult dialektusok énekelt dallamainak megtanulására és énekes előadó kísérésére.

FELHASZNÁLHATÓ

ANYAG

Hangszeres Népzene. Szerk.: Sárosi Bálint LPX 18045-47 (Budapest 1980) Hungaroton Lajtha L.: Balassagyarmati és soproni gyűjtéséből kazetta MK 18206 (Buda­ pest) Hungaroton Lajtha L.: Népzenei gyűjtései 1950 - 1963 (Tendl P.)

79


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

Magyar Népzenei Antológia (Budapest 1985-93) Hungaroton I. Tánczene. Szerk.: Martin György, Németh István, Pesovár Ernő LPX 18122-16 II. Észak. Szerk.: Tari Lujza, Vikár László LPX 18124-28 III. Dunántúl. Szerk.: Olsvai Imre LPX 1813 8-42 IV. Alföld. Szerk.: Paksa Katalin, Németh István LPX 18159-63 V-VI.Erdély (Kelet 1-2.) Szerk.: Sárosi Bálint, Németh István (Budapest 1993/95) MTA Zenetudományi Intézet Mezőségi magyar népzene - Magyarpalatka kazetta MK 18216-17 (Budapest) Hungaroton Magyar népzene Erdélyből - Magyarpalatka CD 5753 (Budapest) Syncoop Magyarpalatka Classic HCD 18216-17 (Budapest) Hungaroton 6. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) TANANYAG

1. Szatmári tánczene kísérete A alapú hangnemben (magyar verbunk, csen­ des, lassú csárdás, kondástánc, ugrós, oláhos) mintegy 10-15 dallam. 2. Kalotaszegi tánczene kísérete A-D alapú hangnemben (hajnali, lassú csárdás, szapora, verbunk) mintegy 10-15 dallam. 3. Magyarpalatkai tánczene kísérete A-D-hangnemben (lassú cigánytánc, lassú csárdás, szökős, sebes csárdás, korcsos) mintegy 10-15 dallam. KÖVETELMÉNYEK

Vonásvariációk improvizatív, stílushű használata. A vonókezelés helyes értelmezése és elsajátítása videofelvételek alapján. Énekes dallamok megtanulása szöveggel. FELHASZNÁLHATÓ

ANYAG

Virágvölgyi Márta - Vavrinecz András: Szatmári népzene I-II. (Budapest, 1992) Magyar Művelődési Intézet - Népzenei Füzetek. Sorozatszerk.: Eredics Gábor Szatmári bandák. Szerk.: Hans Hurtig - Vavrinecz András SLPO 18154 (Budapest 1991) Hungaroton

80


NÉPI BŐGŐ, CSELLÓ; ÜTŐGARDON,

DOB

Virágvölgyi Márta: Kalotaszegi népzene I-II. (Budapest, 1996) Magyar Mű­ velődési Intézet - Népzenei Füzetek. Sorozatszerk.: Eredics Gábor Kalotaszegi népzene hanglemez SLPX 18122 (Budapest) Hungaroton Árendás - Doór - Mester: Kalotaszegi legényesek - Magyarlóna (Budapest, 1993) Magyar Művelődési Intézet - Népzenei Füzetek. Sorozatszerk.: Eredics Gábor Mezőségi magyar népzene - Magyarpalatka kazetta MK 18216-17 (Budapest) Hungaroton Magyarpalatka Classic HCD 18216-17 (Budapest) Hungaroton Magyar népzene Erdélyből - Magyarpalatka CD 5753 (Budapest) Syncoop Magyarpalatkai népzene - Kodoba Béla és bandája BSM 9503 (1995) BaSys Music Elveszett éden ED-CD 009-10 (Budapest 1996) Etnofon Halmágyi Mihály Classic HCD 18145 (Budapest) Hungaroton Este a Gyimesbe' jártam - Zerkula János. Szerk.: Halmos Béla SLPX 18130 (Budapest 1987) Hungaroton Magyar Népzenei Antológia: V-VI. Erdély (Kelet 1-2.) Szerk.: Sárosi Bálint, Németh István (Budapest 1993/95) MTA Zenetudományi Intézet Béres vagyok béres - Fejér megyei népzene. Pesovár Ferenc könyvének melléklete (Székesfehérvár) István Király Múzeum Szalay Zoltán: Felcsíki hangszeres tánczene (Csíkszereda 1996) Alutus kia­ dó Gelencsér Ágnes: Magyar népzenei ismeretek (Budapest 1994) Calibra Kia­ dó Kodály Zoltán: A magyar népzene (Budapest 1973) Zeneműkiadó Martin György: A magyar tánctípusok. A magyar tánctípusok zenekísérete (Budapest 1966) Martin György: A néptánc és népi tánczene kapcsolata (Budapest 1965-66) Tánctudományi tanulmányok Martin György: Az erdélyi dialektus táncai (Budapest 1972) NPI 81


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

Martin György: Magyar táncdialektusok (Budapest 1965,1966) NPI Paksa Katalin: A magyar népdal díszítése (Budapest 1993) MTA Zenetudo­ mányi Intézet Pesovár Ernő: A magyar tánctörténet évszázadai (Budapest 1972) NPI Pesovár Ernő: A magyar tánczene története (Budapest 1966) Pesovár Ferenc: Béres vagyok béres (Székesfehérvár 1982) István Király Múzeum Pesovár Ferenc: A juhait kereső pásztor (Székesfehérvár 1983) István Király Múzeum Pesovár Ferenc: Szép napunk támadt (Székesfehérvár 1991) István Király Múzeum Sárosi Bálint: A hangszeres magyar népzene (Budapest 1996) Püski Könyv­ kiadó Sebő Ferenc: Népzenei olvasókönyv (Budapest 1994) Magyar Művelődési Intézet Észak-mezőségi magyar népzene I-IV. Szerk.: Halmos Béla LPX 18107-11 (Budapest 1985) Hungaroton Gyimesi népzene - Halmágyi Mihály. Szerk.: Jánosi András SLPX 18145 (Budapest 1988) Hungaroton Hungárián Fo'lk Music Qualiton LPX 1187 (Budapest 1964) Lajtha László: Széki gyűjtés. Szerk.: Sebő Ferenc LPX 18092-94 (Budapest 1985) Hungaroton Magyar Hangszeres Népzene. Szerk.: Sárosi Bálint LPX 18045-47 (Budapest 1980) Hungaroton Magyar hangszeres népzene (Budapest 1972-1982) Hungaroton 1. LPX 10095-98 2. LPX 18001-04 3. LPX 18050-53 Magyar népzene (Bukovinai székelyek Magyarországon) Hungaroton SLPX 18131 (1988)

82


NÉPI BŐGŐ, CSELLÓ; ÜTŐGARDON,

DOB

Magyar népzene Bartók Béla fonográf-felvételeiből. Szerk.: Sárosi Bálint LPX 18069 (Budapest 1981) Hungaroton Magyar népzene Kodály Zoltán fonográf-felvételeiből. Szerk.: Tari Lujza LPX 18075-76 (Budapest 1983) Hungaroton Magyar Népzenei Antológia (Budapest 1985-93) Hungaroton I. Tánczene. Szerk.: Martin György, Németh István, Pesovár Ernő LPX 18122-16 II. Észak. Szerk.: Tari Lujza, Vikár László LPX 18124-28 III. Dunántúl. Szerk.: Olsvai Imre LPX 18138-42 IV. Alföld. Szerk.: Paksa Katalin, Németh István LPX 18159-63 V-VI.Erdély (Kelet 1-2.) Szerk.: Sárosi Bálint, Németh István (Budapest 1993/95) MTA Zenetudományi Intézet

ÜTŐGARDON, DOB (FAKULTATÍV TANTÁRGY) A képzés időtartama egy tanév: 66 óra (heti 2x30 perc) Az ütőgardon formájára és méretére nézve a gordonka távoli rokon is lehet­ ne. Sajátosan magyar hangszer, párja nemigen található. A hangszer testét egy fából faragják ki, teknőszerű alakja van. Négy húrjából három azonos vastagságú bélhúr, míg a negyedik vékonyabb, úgy nevezett „csípőhúr". A húrokat általában D hangra hangolják. Adott esetben előfordul más hangra történő hangolás is, amennyiben a furulya hangjához kell alkalmazkodni. Az ütőgardon - mint neve is jelzi - ütőhangszer. Ütőpálcával, vagy ütőbottal szólaltatják meg. A csípőhúrt megfelelő ritmusban a fogólaphoz csippentik, pattintják. Egyes esetekben csípés helyett kicsi fémdobozzal ütik, amiben pénzérmék vagy kavicsok vannak. A hangszer előfordulási területe Csík megye, a Gyimes-völgye. A moldvai dob mindkét oldalán állatbőrrel bevont és hangolható (feszíthető) hangszer. Két ütővel használják. Ezek különböző vastagságú, illetve mére­ tűek. Esetenként réz cintányért is ráerősítik a dob testére és azt zenei egyre, illetve esztamra ütik.

83


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

Tananyag: 1. Csíkszentdomonkos népzenéje: verbunk, magyarországi, ceper (mintegy 10 dallam). 2. Gyimesi népzene: féloláhos, verbunk, lassú és sebes magyaros, lassú és sebes csárdás, kettős jártatója és sírülője, héj szák stb. (mintegy 30 dal­ lam). 3. Moldvai népzene: magyaros, öves, kezes, gergelytánc, erdélyes, virág­ tánc, kecskés, kettős, bolgáros, oroszos, stica, polka, sirba, ruca, sirba studencilor, drumul dragului stb. (tánconként l-l dallam). A tanuló ismerje a tanult tánctípusokat. Legyen képes az ütőgardon és dob alapritmusokat a szokásoknak megfelelő­ en variálni. Legyen képes a megfelelő sorzáró ritmusformulák alkalmazására, a tanult táncrendek megfelelő kísérésére. Ismerje a csíki, gyimesi és a moldvai ritmizálás hasonlóságait, illetve eltéré­ seit. Szükséges hangszerállomány: legalább 2 db ütőgardon, ütőpálcával, húrok­ kal és tartalékhúrokkal ellátva, és ugyancsak 2 db moldvai dob ütőkkel.

5. JAVASOLT ÉRTÉKELÉSI MÓD Az értékelés a tanév folyamán az órai munka, a félévi bemutató, az év végi vizsga, a tanszaki hangversenyek, nyilvános szereplések alapján történhet. A félévi vizsgán elsősorban a tanár, az év végi vizsgán a tanszak tanáraiból alakult bizottság osztályoz. A vizsgán a tanuló a főtárgytanárral közösen összeállított darabokat, tánc-ciklusokat kotta nélkül játszva, zenekarral mu­ tatja be.

6. TÁRGYI FELTÉTELEK A tantárgy eredményes tanítása érdekében megfelelő méretű, akusztikájú lehetőleg hangszigetelt, jól szellőztethető, világos terem szükséges, székek­ kel asztalokkal. 84


NÉPI BŐGŐ, CSELLÓ; ÜTŐGARDON,

DOB

Mivel az iskolának gondoskodni kell hangszerkölcsönzési lehetőségről is, ezért megfelelő számú, jó minőségű, bélhúrokkal felszerelt bőgő és fémhúros cselló szükséges. Tanítási segédeszközök: • kottatartó és kottavonalas tábla krétával, • metronóm, • hangzó zenei és videó példatár, • könyvtár, kottatár, • lemezjátszó, CD-lejátszó, másolós magnetofon, videokészülék, • lejegyzések készítésére alkalmas többsebességű magnetofon.

7. JAVASLATOK, ÚTMUTATÁSOK A bőgő oktatását 10-14 éves kortól érdemes elkezdeni. Mivel a bőgő kísérő hangszer, ezért a zenekari játék, az együttmuzsikálás az egyéni órák mellett nélkülözhetetlen. A harmóniai és ritmikai összefüggéseket csak a dallam- és brácsa hangsze­ rekkel együtt lehet jól megtanulni. Zenekari játéklehetőség híján kezdetben hangfelvételek kíséretében próbálkozhat a tanuló, felkészültségi szintjének megfelelően. A ritmikai szerepkör szoros összefüggésben van a tánccal, ezért nem haszontalan a tanult dialektusok tánctípusainak tanulmányozása és legalább közepes szintű elsajátítása. A felvételi meghallgatáson a hallás­ készség mellett különösen fontos a ritmus és mozgáskészség alapos felméré­ se. A főhangszeres tanulmányokkal párhuzamosan másodhangszerként elsősor­ ban az ütőgardont, dobot, illetve a csellót (kisbőgőt) javasoljuk. Kiemelten fontos a fokozott zenei alkalmazkodókészség megléte, illetve állandó fej­ lesztése, valamint a hallás utáni játék, a több prímáshoz történő azonnali igazodás gyakorlata. A bőgőhöz házi készítésű népi vonót javasoljuk (barokk formájú), de nem tiltott a német- vagy franciakápás klasszikusoknál használt vonó sem. A népi gyakorlatnak megfelelően ugyan az oktatás elsősorban audiovizuális módszerekkel történik, de a tudatos játékhoz, önképzéshez a szükséges el­ méleti és kottaolvasási ismeretek is fontosak. A új tananyagot lehetőleg a tanár élő előadásában ismerje meg a növendék. Az alapfok első évfolyamá85


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

tói kezdve a tanár hangszerrel a kezében tanítson: motívumonként, dallam­ részenként, dallamsoronként játssza elő az új anyagot, amit a növendék a hallottak, illetve látottak alapján próbál leutánozni. így a dallammal együtt annak eljátszásához szükséges hangszertechnikát is ellesi. A jellegzetes vo­ násmódokat már a képzés kezdetétől tanítsuk. A tananyag válogatása is a jellegzetes vonásmódok tanítási sorrendjéhez igazodik. A balkéztartás meg­ egyezhet a klasszikus hagyománnyal, de a kezdő bőgősök maguktól is ma­ rokra fogják a hangszer nyakát, így az első fekvésben legegyszerűbb a ter­ mészetes tartásmód. Az órai anyagról készítsünk hangfelvételt, amelynek segítségével a növen­ dék otthon átismételheti, kitisztázhatja az órán tanultakat. Az évfolyam hangzóanyag mellékletén pedig eredeti, autentikus előadóktól hallhatja az év során tanulandó dallamanyagot, illetőleg a tanulandó műfajokból, stílusok­ ból összeállított válogatást. E hangzóanyag tanulmányozását követeljük meg a növendékektől, ugyanis egyebek között már csak az ilyen eredeti felvéte­ lek közvetíthetik számukra a néphagyomány által megőrzött ősi zeneiséget. A szaktanár a tantervet, illetve a tananyagot a saját belátása és a növendék képességei, felkészültsége, érdeklődése szerint rugalmasan alkalmazhatja, szükség szerint kiegészítheti, bővítheti, egyes témaköröket felcserélhet. A jó bőgősnek komoly fizikai és pszichikai állóképességgel, figyelemmeg­ osztó készséggel kell rendelkeznie. Ezeket az adottságokat a kezdetektől folyamatosan építeni, fejleszteni szükséges. A tanár feladata, hogy a növen­ dék próbálkozásait figyelemmel kísérje, tanácsaival jó irányba terelje.

86


NÉPI FURULYA Készítette: Lektorálta:

Juhász Zoltán Dsupin Pál


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

1. A FURULYATANÍTÁS SZAKIRÁNYÚ FELADATAI Ismertesse meg a növendékkel • a furulyák fontosabb fajtáinak játéktechnikáját, a furulya hangszercsalád történeti múltját, • a magyar népzene főbb dialektusaiban a furulya-játék jellegzetességeit, az ezekkel összefüggő énekelt és hangszeres dallamokat, táncfajtákat, nép­ szokásokat, mindezek formai és tartalmi elemeivel, zenei gondolkodás­ módjaival együtt, • a hangszerjátékhoz szükséges elméleti ismereteket. Fejlessze • a tanuló hallását, • a nyelvvel is összefüggő ritmus - és hangsúlyérzékét, formaérzékét, stí­ lusérzékét, rögtönzőkészségét, zenei emlékezetét, • képességét dallamok rögtönző összefűzésére, tánctételek és ciklusok ki­ alakítására, • önálló lényegfelismerő képességét, • a táncosokkal, illetve az énekessel való zenei kommunikációkészségét. Alakítson ki • könnyed hangszerkezelést, • megfelelő légzéstechnikát, helyes és a hagyományoknak megfelelő befúvásmódokat, • test-, hangszer- és kéztartást, billentést, laza, egyenletes ujjtechnikát.

88


NÉPI

FURULYA

2. ÓRATERV

Tantárgy

Évfolyamok Elő­ képző

Főtárgy (népi furulya) Kötelező v a g y k ö t e ­ lezően választható tárgy Választható t á r g y Összesen:

6

Alapfok

Továbbképző

1.

2.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2-6

2-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

Kétéves hangszertanulás után javasolt a kamarazene, illetve zenekar tárgy felvétele.

89


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

3. KÖVETELMÉNYEK Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után A • • • • • • • •

növendék legyen képes természetes hangszerkezelésre, tiszta intonációra, a hang, illetve hangszín kialakítására, díszítésére a hagyomány adta ke­ reteken belül, hangszeres népzenei darabok önálló megtanulására hangfelvételről, énekes dallamok megformálására hangszerein az adott dialektus hagyo­ mányos előadásmódján, énekkíséretre, más hangszerekkel való együttjátékra a hagyomány adta kereteken belül (furulyák, gardon, citera, esetleg hegedű, cimbalom) népzenei darabok értelmes, tagolt előadására a ritmus, a hangsúlyok, az összetartozó és elkülönülő hangok helyes felfogása, illetve alkalmazása révén,

• a tanult dialektusok táncrendjeinek eljátszására. Rendelkezzék • az adott dialektus előadói hagyományára épülő rögtönzőkészséggel, • zenei emlékezőtehetséggel, • a magyar nyelv és a népzene kapcsolatára épülő ritmus és hangsúlyozási . készséggel, formaérzékkel, • a táncossal, énekessel való zenei kommunikáció képességével, • olyanirányú kottaismerettel, mely a népzenei darabok megtanulását segíti, • a szükséges zeneelméleti ismeretekkel. Ismerje • hangszerei múltját és változatait a magyar nyelvterületen, • hangszerei repertoárját, illetve annak jellemző részét és előadói hagyo­ mányát a fontosabb dialektusterületeken. További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után A növendék ismerje valamennyi magyar furulyafajta játékmódját, tudjon rajtuk a hagyományos előadókét megközelítő szinten önállóan összeállított 90


NÉPI

FURULYA

dallamfüzért játszani minden jellemző tájegység anyagából szólisztikusan és más hangszerekkel együtt. A növendék legyen képes • minden ismert dialektusból dallamfüzéreket, táncrendeket játszani magas technikai színvonalon, hallgatóság előtt is, • más hangszeren, vagy énekes formában fennmaradt dallamok önálló adaptálására. Ismerje • hangszere repertoárját, illetve annak jellemző részét és előadói hagyomá­ nyát minden magyar népzenei dialektusban, • a hangszer szerepét a történeti zenében, • a rokonnépek hasonló hangszereit és példákat azok repertoárjából, • a szomszédnépek hasonló hangszereit és példákat azok repertoárjából, • hangszere elterjedtségét a Földön.

91


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

4. TANANYAG A furulya különböző fajtái az egész magyar nyelvterületen ismertek, ezért a különböző dialektusok és játéktechnikai szempontból is igen eltérő furulya­ félék (pl. a játszólyuk nélküli tilinkó, az ötlyukú hosszúfurulya, vagy a hat­ lyukú furulya) megtanulása kettős feladatot jelent. Egyrészt különböző já­ téktechnikát igénylő hangszerek megismerését, másrészt különböző dallam - és formavilága dialektusok zenei gondolkodásmódjának elsajátítását. Mindkét feladat azt indokolja, hogy különösen a tanulás első szakaszaiban mindig egyféle dialektushoz és egyféle, a dialektusnak megfelelő hangszer­ fajtához ragaszkodjunk. így érthetik meg a legkönnyebben a tanulók, hogy a népzene tanulásában az önálló zenei formálókészség és a hagyomány sza­ bályait betartó, arra támaszkodó gondolkodásmód és játékkultúra elsajátítása a legfontosabb feladat, és hogy valójában mit is jelent egy adott vidék hang­ szeres gondolkodásmódjának megismerése. Egyértelműen kimondható, hogy azokon a vidékeken, ahol a duda száza­ dunkig fennmaradt, a furulya és a duda együtt voltak jelen a pásztorság hangszeres kultúrájában. Ezért a tanterv erősen szorgalmazza második hang­ szerként a duda tanulását.

ELŐKÉPZŐ 1. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) KÖVETELMÉNYEK

15 népdal eléneklése és elfúrulyázása, díszítés nélkül, ügyelve a szöveg és nyelvi hangsúlyok adta szabályokra. A TANSZAKI MEGHALLGATÁS

ANYAGA

Táncritmusú népdalok (lassú csárdás, ugrós) eljátszása. AZ ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ

ANYAGA

Rubato és giusto népdalok eljátszása, magyar nyelvi hangsúlyozással és rit­ mikával. Összesen mintegy 10-15 dallam biztos tudása.

92


NÉPI

FURULYA

ANYAG - kották hangzó melléklettel Gergelits Márta: Furulya előkészítő 1-2. (Budapest 1992) Magyar Művelő­ dési Intézet - Népzenei Füzetek. Sorozatszerk.: Eredics Gábor

FELHASZNÁLHATÓ

Dévai János: Furulyaiskola I. (Budapest 1987) Magyar Művelődési Intézet Népzenei Füzetek. Sorozatszerk.: Eredics Gábor 2. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) KÖVETELMÉNYEK

20 székelyföldi népdal eléneklése és elfurulyázása, díszítés nélkül, ügyelve a szöveg és nyelvi hangsúlyok adta szabályokra. A TANSZAKI MEGHALLGATÁS

ANYAGA

Lassú csárdás és sebes csárdás dallamok eljátszása. ÁZ ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ ANYA GA

Rubato, lassú és sebes csárdás dallamok eljátszása a Székelyföldről. Össze­ sen mintegy 10-15 székely dallam ismerete. ANYAG - kották hangzó melléklettel Gergelits Márta: Furulya előkészítő 1-2. (Budapest 1992) Magyar Művelő­ dési Intézet - Népzenei Füzetek. Sorozatszerk.: Eredics Gábor

FELHASZNÁLHATÓ

Dévai János: Furulyaiskola I. (Budapest 1987) Magyar Művelődési IntézetNépzenei Füzetek. Sorozatszerk.: Eredics Gábor ALAPFOK 1. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) KÖVETELMÉNYEK

A hatlyukú furulya alsó 10 hangjának használata. A hetedik hang módosítása félfedéssel. Az ajakkal segített felhangos füvástechnika kialakítása. Hangcsoportok összekötése (legato), szétválasztása (staccato). A csárdásdallamok ütemeinek belső hangsúlyai. Variálás és díszítés az udvarhelyszéki székely dialektus szabályai szerint. 93


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

A TANSZAKI MEGHALLGATÁS

ANYAGA

Székely betlehemes népdalok, könnyű lassú és sebes csárdás dallamok egy­ szerű, de stílusos előadása. AZ ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ ANYAGA

Rubato, lassú és sebes csárdás és forgatós dallamok stílusosan díszített, va­ riált eljátszása a Székelyföldről. Összesen mintegy 20 székelyföldi dallam ismerete. hangzó melléklettel Gergelits Márta: Furulya előkészítő 1-2. (Budapest 1992) Magyar Művelő­ dési Intézet - Népzenei Füzetek. Sorozatszerk.: Eredics Gábor

FELHASZNÁLHATÓ

ANYAG-kották

Dévai János: Furulyaiskola I. (Budapest 1987) Magyar Művelődési Intézet Népzenei Füzetek. Sorozatszerk.: Eredics Gábor Juhász Zoltán: Furulyaiskola II. - Székelyföld (Budapest 1989) Magyar Mű­ velődési Intézet - Népzenei Füzetek. Sorozatszerk.: Eredics Gábor 2. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) KÖVETELMÉNYEK

A hatlyukú furulya alsó 14 hangjának használata - az első átfúj ás hangjai. A hetedik hang módosítása villafogással. Triolás ritmusok a forgatós dalla­ mokban. Aszimmetrikus ütemezésű és ritmusú csárdás dallamok. Variálás és díszítés a csíki székely dialektus szabályai szerint. Együttjáték másik fürulyással, gardonnal. A TANSZAKI MEGHALLGATÁS

ANYAGA

Felcsíki féloláhos és lassú csárdás és keserves dallamok stílusos előadása. AZ ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ ANYA GA

Felcsíki keserves, lassú és sebes csárdás, féloláhos, verbunk dallamok stílu­ sos eljátszása gardonkísérettel is. Összesen mintegy 15-20 felcsíki dallam ismerete. kották hangzó melléklettel Juhász Zoltán: Furulyaiskola II. - Székelyföld (Budapest 1989) Magyar Mű­ velődési Intézet - Népzenei Füzetek. Sorozatszerk.: Eredics Gábor

FELHASZNÁLHATÓ

94

ANYAG -


NÉPI

FURULYA

3. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) KÖVETELMÉNYEK

A hatlyukú furulya 2 oktávjának használata. Torokhangos (gégezöngés) kíséret - lányoknál és kisfiúknál még nem kell erőltetni. Aszimmetrikus ütemezésű és ritmusú, illetve szinkópás ritmusú dallamok és hangsúlyozásuk. Gyimesi dallamok, variálás és díszítés a gyimesi dialektus szabályai szerint. Játék gardonkísérettel, másik furulyással. A TANSZAKI MEGHALLGATÁS

ANYAGA

Gyimesi kerekes, féloláhos, lassú csárdás dallamok eljátszása. AZ ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ

ANYAGA

Gyimesi lassú magyaros, sebes magyaros és csárdás, kettős, sirülője, keser­ ves dallamok eljátszása gardonkísérettel is. Összesen mintegy 30 gyimesi dallam ismerete. kották hangzó melléklettel Juhász Zoltán: Furulyaiskola III. - Gyimes (Budapest 1990) Magyar Műve­ lődési Intézet - Népzenei Füzetek. Sorozatszerk.: Eredics Gábor

FELHASZNÁLHATÓ

ANYAG -

Nesztor Iván: Gyimesi furulyamuzsika (Budapest 1993) Magyar Művelődési Intézet - Népzenei Füzetek. Sorozatszerk.: Eredics Gábor Magyar furulyások Erdélyben és Moldvában - kazetta. Szerk.: Juhász Zoltán (Budapest 1993) Hungaroton 4. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) KÖVETELMÉNYEK

A dunántúli dialektus dallamai és játékmódja furulyán, és hosszúfurulyán. A 2. átfújás használata hosszúfurulyán. A torokhangos (gégezöngés) kíséret szabályai hosszúfurulyán. A dallamok záróhangja a furulya alaphangja hatlyukú és hosszúfurulyán egyaránt. 95


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

Ismerkedés a rokonnépek hangszereivel és dallamaival (pentaton ereszkedő dallamok). A TANSZAKI MEGHALLGATÁS

ANYAGA

Somogyi csárdás, ugrós dallamok eljátszása. AZ ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ

ANYAGA

Dél-dunántúli rubato, ugrós, kanásztánc, lassú és friss csárdás dallamok el­ játszása. Összesen mintegy 30 dallam ismerete. ANYAG- kották hangzó melléklettel Juhász Zoltán: Furulyaiskola IV. - Dél-Dunántúl, kotta + kazetta (Budapest 1992) Magyar Művelődési Intézet - Népzenei Füzetek. Sorozatszerk.: Eredics Gábor

FELHASZNÁLHATÓ

Archív dunántúli duda- és furulyafelvételek (Néprajzi Múzeum, MTA Ze­ netudományi Intézet) Finnugor és török népek zenéje Lemezfelvételek baskír kuraj-zenéről 5. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) KÖVETELMÉNYEK

A palóc furulyajáték dallamvilága és játéktechnikája. Semleges hangsorú furulyák ismerete. Dudanóták játéka furulyán, dudautánzó furulyajáték. A dallamok záróhangja a furulya alaphangja mind az alsó, mind a felső ok­ távon. A törzshangok elválasztására szolgáló figurák, variációk. Több furulya együttes játéka. Énekkíséret furulyával. Az énekes-nyelvi törvények, hangsúlyok, prozódiai szabályok érvényesülése a furulyajátékban. A TANSZAKI MEGHALLGATÁS

ANYAGA

Palóc rubato és giusto dallamok eljátszása.

96


NÉPI

FURULYA

AZ ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ ANYA GA

Palóc giusto és rubato dallamok eljátszása. Dudautánzó furulyajáték. Össze­ sen mintegy 30 palóc dallam ismerete.

- kották

hangzó melléklettel Juhász Zoltán: Az utolsó dudás. Pál István nógrádi pásztor zenei öröksége (Budapest, 1998) Magyar Művelődési Intézet - Népzenei Füzetek. Sorozat­ szerk.: Eredics Gábor)

FELHASZNÁLHATÓ

ANYAG

Juhász Zoltán: Kukucska Ernő nógrádi dudás és furulyás hagyatéka (Budapest 1994) Magyar Művelődési Intézet - Népzenei Füzetek. Sorozatszerk.: Eredics Gábor Archív nógrádi dudás és furulyás felvételek (Pátria hanglemezsorozat, MTA Zenetudományi Intézet, Néprajzi Múzeum) 6. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) KÖVETELMÉNYEK

A hatlyukú furulya 2. és 3. átfújása. A mezőségi lassú és magyar ritmikája, hangsúlyai a széki zenében. Tilinkójáték. Variáció és díszítés a széki és moldvai dialektus szabályai szerint. Ismerkedés a szomszédnépek hangszereivel és dallamaival. Önálló dallamtanulás, egyszerű lejegyzés. A TANSZAKI MEGHALLGATÁS

ANYAGA

Moldvai táncdallamok. AZ ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ ANYA GA

Széki lassú csárdás, magyar. Moldvai táncdallamok. ANYAG - kották hangzó melléklettel Balogh Sándor: Moldvai csángómagyar furulyás dallamok és énekek

FELHASZNÁLHATÓ

Széki pár. Szerk.: Juhász Zoltán (kazetta) Magyar fúrulyások Erdélyben és Moldvában - kazetta. Szerk.: Juhász Zoltán (Budapest 1993) Hungaroton

97


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

Moldvai csángómagyar furulyás dallamok: Hodorog András Szerk.: Balogh Sándor (Budapest 1994) Harmónia BT.

kazetta.

Román és szlovák hangszeres népzenét tartalmazó lemezek, kazetták

TOVÁBBKÉPZŐ 7. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) TANANYAG

A Székelyföld furulyazenéje. Továbbképzés az I-II. évfolyamon tanult dal­ lamokra építve. Az ikerfurulya (gyimesi továbbképzés). A forgatós táncok dallamvilága. Variáció és díszítés a gyergyói és marosszéki kis-dialektusok szabályai szerint. A TANSZAKI MEGHALLGATÁS

ANYAGA

Marosszéki és gyergyói táncdallamok. ÁZÉV

VÉGI BESZÁMOLÓ ANYAGA

Gyimesi keservesek és táncdallamok (lassú és sebes magyaros, kettős, sirülje, héjszák), valamint székelyföldi hangszeres és vokális eredetű táncda­ rabok (forgatós, verbunk, féloláhos). Játék gardonkísérettel. ANYAG - kották hangzó melléklettel Gyergyó-medencei gyűjtések, felvételek (MTA Zenetudományi Intézet)

FELHASZNÁLHATÓ

Bartók Nyárád menti gyűjtése furulyásoktól (MTA Zenetudományi Intézet) Gyimesi gyűjtések (MTA Zenetudományi Intézet) 8. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) TANANYAG

A Tiszántúl, Szilágyság és a Felföld pásztorainak furulyazenéje. Önálló tanulás, parlando és rubato pásztornóták lejegyzése. Hangmódosítás villafogásokkal. 98


NÉPI

FURULYA

A záróhang a furulya IV., illetve I. hangja. A flóta. A TANSZAKI MEGHALLGATÁS

ANYAGA

Felső-Tiszavidéki pásztornóták és szilágysági táncdarabok. AZ ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ ANYAGA

Nógrádi pásztornóták és táncdallamok flótán. Tiszántúli és szilágysági dal­ lamok furulyán. ANYAG- kották hangzó melléklettel Szilágysági, tiszántúli, gömöri, hevesi, zoboralji felvételek

FELHASZNÁLHATÓ

Juhász Zoltán: Az utolsó dudás - Pál István nógrádi pásztor zenei öröksége (Budapest, 1998) Magyar Művelődési Intézet - Népzenei Füzetek. Sorozat­ szerk.: Eredics Gábor. Flóta felvételek 9. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) TANANYAG

A Küküllő-vidék furulyazenéje. A 2. és 3. átfújás kombinálása. A pontozó zenetörténeti jelentősége, dallamai, formavilága. Kapcsolatok a román invertita és haidau dallamokkal. A TANSZAKI MEGHALLGATÁS

ANYAGA

Küküllő vidéki lassúk, szaporák. AZ ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ

ANYAGA

Küküllő vidéki páros táncok, pontozók, keservesek, román táncok. ANYAG - kották hangzó melléklettel Mestereink - Magyarbece, Szántó Ferenc - kazetta (Budapest 1995) Har­ mónia BT.

FELHASZNÁLHATÓ

Becei, magyarlapádi, héderfájai gyűjtések Küküllő vidéki furulyaiskola, illetve példatár (előkészületben) 99


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

10. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) TANANYAG

Észak-mezőségi furulyazene dallamkincse, formavilága, technikája. A mezőségi lassú és a csárdás aszimmetrikus ütemezése és ritmikája. Ritka és sűrű legényesek. A TANSZAKI MEGHALLGATÁS

ANYAGA

Bálványosváraljai, szásznyíresi, lesői, magyarnemegyei dallamok. AZ ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ

ANYAGA

Magyarszováti, visai, füzesi dallamok. hangzó melléklettel Magyarszováti, visai, ördöngösfüzesi, szásznyíresi és bálványosváraljai furulyások felvételei. Magyar furulyások Erdélyben és Moldvában - kazetta. Szerk.: Juhász Zoltán (Budapest 1993) Hungaroton Nesztor Iván: Harmatos a borostyánfa levele (Budapest 1994) Magyar Mű­ velődési Intézet - Népzenei Füzetek. Sorozatszerk.: Eredics Gábor FELHASZNÁLHATÓ

ANYAG-kották

Felhasználhatók még az Óbudai Népzenei Iskola már megjelent, illetve a későbbiekben megjelenő módszertani kiadványai, hang- és videofelvételei.

5. JAVASOLT ÉRTÉKELÉSI MÓD Az értékelés az órai munka, a félévi tanszaki meghallgatás, az év végi vizs­ ga, valamint a nyilvános szereplések alapján történik. Félévkor a tanár, az év végi vizsgán a tanszak tanáraiból álló bizottság osztályoz. A vizsgák anyaga a tanult darabok önálló, emlékezetből való, ciklusba öszszefűzött előadása, minden tanult hangszerfajtán.

100


NÉPI

FURULYA

6. TÁRGYI FELTÉTELEK Tanterem: kb. 15 négyzetméter alapterületű j ó i szellőztethető terem szüksé­ ges, székekkel és asztalokkal. Magnetofon: másolós magnetofon szükséges a felvételek sokszorosítására és órai hallgatására. Hangszerek: A hatlyukú furulya C-alaphangú, erdélyi, semleges hangsorú dunántúli és palóc változatai, ikerfurulya, tilinkó, flóta és hosszúfurulya szükséges.

7. JAVASLATOK, ÚTMUTATÁSOK A népzene tanulásánál a hangzó anyag az elsődleges. A kotta csak a hallot­ tak értelmezésében segít, de nem helyettesítheti a hallott zenei élményt. Ezért az első feladat mindig a megtanulandó dallam sokszori hallgatása, mindaddig, amíg a dallam legalább vázlatos formában nem rögzült a tanuló emlékezetében. A hangszeren való tanulás csak akkor lehet eredményes, ha a darabot a tanuló már megjegyezte, helyesen értelmezte, és nem utolsósor­ ban meg is szerette. Erről a tanuló maga is könnyen meggyőződhet. Ha el tudja énekelni, vagy dúdolni, fütyülni a kiválasztott darabot, akkor kezdőd­ het a hangszerjáték. A megértésben további segítséget nyújt, ha nem csak a dallam megtanulandó változatát hallgatjuk, hanem más hangszereken játszott és énekelt formáit is. Ez gazdagítja a tanuló formakészségét és tovább segíti a hangsúlyok és a ritmus helyes értelmezését. Ugyanígy erősíti a formakészséget a hangszerta­ nulásra még ki sem szemelt dallamok hallgatása az adott vidékről, figye­ lembe véve a műfaji azonosságokat (rubato dallam, csárdás, vagy kanász­ tánc típusú dallamok) is.

101



DUDA Készítette: Juhász Zoltán Lektorálta: Berán István


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

1. A DUDATANÍTÁS SZAKIRÁNYÚ FELADATAI A kontrasípos magyar duda bolhalyukas és bolhalyuk nélküli altípusai já­ tékmódjainak megtanítása egyidejűleg a népi furulya játékának megismer­ tetésével. A dudát fenntartó népzenei dialektusok, zenei formakultúrájának, dallam­ kincsének, zenei gondolkodásmódjának megtanítása, díszítésmódjainak, a dudán, illetve furulyán játszott énekes, illetve táncdallamainak és tánctípu­ sainak részletes megismertetése. A magyar nyelvterület többi - a dudát már nem használó - dialektusának áttekintő ismerete, különös figyelemmel a népi furulyára és hangszeres tánc­ zenére. A duda magyar és európai történeti múltjának, előadói hagyományának, más népek kultúrájában elfoglalt szerepének ismertetése. Fejlessze • a tanuló hallását, a nyelvvel is összefüggő ritmus - és hangsúlyérzékét, stílusérzékét, rögtönző készségét, motivikus zenei gondolkodását, forma­ érzékét, zenei emlékezetét, • képességét dallamok rögtönző összetűzésére, tánctételek és ciklusok ki­ alakítására, • a táncossal és énekessel való zenei kommunikációt, önálló lényegfelisme­ rést. Alakítson ki • könnyed hangszerkezelést, megfelelő légzéstechnikát, helyes befúvásmódot, helyes test-, kéz- és hangszertartást, • egyenletes erősségű játékot, pontos tempótartást. A növendék ismerje meg • hangszere felépítését, részeit, hangolását, karbantartását, • a hangszerjáték általános és speciális jellegzetességeit (pontos intonálás, variálás, díszítés, apraják, a bolhaluk használata, „rikkantás", kontrajáték stb.).

104


DUDA

2. ÓRATERV Évfolyamok Alapfok

Tantárgy

Főtárgy (duda) Kötelező vagy köte­ lezően választható tárgy Választható tárgy Összesen: 7

Elő­ képző 1. 2. 2 2 2 2

1. 2 2

2. 2 2

3. 2 2

4. 2 2

5. 2 2

Továbbképző 6. 2 2

7. 2 2

8. 2 2

9. 2 2

10. 2 2

2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2-6 2-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6

Kétéves hangszertanulás után javasolt a kamarazene, illetve zenekar tárgy felvétele.

105


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

3. KÖVETELMÉNYEK Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után A • • • • • • • •

növendék legyen képes természetes hangszerkezelésre, tiszta intonációra, hangszerét önállóan behangolni, a hang és hangszín kialakítására, díszítésére a hagyomány adta kereteken belül, hangszeres népzenei darabok önálló megtanulására hangfelvételről, énekes dallamok megformálására hangszerén az adott dialektus hagyo­ mányos előadásmódján, népzenei darabok értelmes, tagolt előadására a ritmus, a hangsúlyok, az összetartozó és elkülönülő hangok helyes felfogása révén, táncrendek eljátszására.

A növendék rendelkezzék • az adott dialektus előadói hagyományára épülő rögtönző készséggel, ze­ nei emlékezőtehetséggel, • a magyar nyelv és a népzene kapcsolatára épülő ritmus és hangsúlyozási készséggel, formaérzékkel, • a táncossal és énekessel való zenei kommunikáció képességével, • olyan szintű kottaismerettel, mely a népzenei darabok megtanulásakor segít. Ismerje • hangszere múltját, fajtáit, illetve változatait a magyar nyelvterület fontosabb vidékein. Tudjon • stílusosan díszített dudanótákat és aprajákat játszani, ismerje a kontrajá­ ték szabályait, tudja használni az oktávlyukat, megfelelően el tudja vá­ lasztani a dallam törzshangjait, tudjon táncot és éneket kísérni.

106


DUDA

További követelmények a továbbképző' évfolyamainak elvégzése után A növendék legyen képes • minden ismert dialektusból dallamfuzéreket, táncrendeket játszani magas technikai színvonalon, hallgatóság előtt is, • más hangszeren, vagy énekes formában fennmaradt dallamok önálló adaptálására. Ismerje • hangszere repertoárját, illetve annak jellemző részét és előadói hagyomá­ nyát a magyar népzenei dialektusokban, • a hangszer szerepét a történeti zenében, • a rokonnépek hasonló hangszereit és példákat azok repertoárjából, • a szomszédnépek hasonló hangszereit és példákat azok repertoárjából, • hangszere elterjedtségét a Földön.

107


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

4. TANANYAG Régi általános elterjedtsége ellenére századunkban a duda már csak a Fel­ földre, a Dunántúlra és Moldvára szorult vissza, ezért a zeneiskolai dudata­ nításnak nem lehet célja az egész magyar nyelvterület zenei megismertetése a hangszerjátékon keresztül. A duda technikailag meglehetősen nehéz hang­ szer. A bőrben levő nyomás - ami a tiszta intonáció kulcskérdése - és a dallamjáték, valamint a kontrasípon való játék összehangolása igen időigé­ nyes tanulási folyamat. A technikai nehézség fizikai nehézséget is jelent, különösen a tanulás első szakaszában, amikor a helyes légzéstechnika még nem alakult ki, ezért a fújás sokszoros többlet-energia befektetését követeli meg. A hagyomány arra tanít, hogy dudás pásztoraink szinte kivétel nélkül furulyások is voltak egyben, és hangszertanulásukat, részben a vázolt fizikai okokból is, gyerekkorukban furulyán kezdték. Furulyatudásuk azután nagy­ ban megkönnyítette a dudatanulást. Ennél azonban még fontosabb szem­ pont, hogy a kétféle hangszer ugyanazt a zenei gondolkodásmódot használja, illetve alkalmazza két különböző módon, így együttes tanulásuk rámutat a népzenei gondolkodás hangszertől független lényegére. Ez a megfontolás arra vezet, hogy a duda tanulását furulyatanulással kezd­ jük. Az első év - kicsi gyerekeknél az előkészítő első két éve - furulyatanu­ lással telik. így megismerkedik a tanuló a később dudán játszandó dalla­ mokkal, a Palócföldre és a Dunántúlra - a dudahagyományt leginkább őrző két vidékre - jellemző hangszeres dallam- és formakultúrával, méghozzá sok esetben éppen azoknak a pásztoroknak furulyajátékát tanulva, akiknek felvételeire később a dudatanulás is épül majd. A furulyatudás másik nagy előnye, hogy akár második tanszakon folytatva a tanulást, a magyar népzene minden dialektusa hozzáférhetővé válik.

108


DUDA

ELŐKÉPZŐ 1. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) KÖVETELMÉNYEK

20 dudanóta éneklése és elfurulyázása. A TANSZAKI MEGHALLGATÁS

ANYAGA

Egyszerű népdalok, ütempáros játékdalok és szokásdallamok eljátszása fu­ rulyán. AZ ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ ANYAGA

Dél-dunántúli dallamok eljátszása furulyán. FELHASZNÁLHATÓ

ANYAG

Gergelits Márta: Furulya előkészítő 1-2. (Budapest 1992) Magyar Művelő­ dési Intézet - Népzenei Füzetek. Sorozatszerk.: Eredics Gábor Dévai János: Furulyaiskola I. (Budapest 1987) Magyar Művelődési Intézet Népzenei Füzetek. Sorozatszerk.: Eredics Gábor Juhász Zoltán: Furulyaiskola IV. - Dél-Dunántúl, hangzó anyaggal együtt (Budapest 1992) Magyar Művelődési Intézet - Népzenei Füzetek. Sorozatszerk.: Eredics Gábor ifj. Csoóri Sándor: Dudanóták gyűjteménye (Budapest 1986) Közművelődé­ si Intézet 2. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) KÖVETELMÉNYEK

20 somogyi nóta éneklése és elfurulyázása. A TANSZAKI MEGHALLGATÁS

ANYAGA

Egyszerű Dél-dunántúli ugrós és csárdás dallamok eljátszása furulyán. ÁZ ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ ANYAGA

Dél-dunántúli dallamok eljátszása furulyán. 109


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

FELHASZNÁLHATÓ

ANYAG

Gergelits Márta: Furulya előkészítő 1-2. (Budapest 1992) Magyar Művelő­ dési Intézet - Népzenei Füzetek. Sorozatszerk.: Eredics Gábor Dévai János: Furulyaiskola I. (Budapest) Magyar Művelődési Intézet - Nép­ zenei Füzetek. Sorozatszerk.: Eredics Gábor Juhász Zoltán: Furulyaiskola IV. - Dél-Dunántúl, hangzó anyaggal együtt (Budapest 1992) Magyar Művelődési Intézet - Népzenei Füzetek. Sorozatszerk.: Eredics Gábor ifj. Csoóri Sándor: Dudanóták gyűjteménye (Budapest 1986) Közművelődé­ si Információs Intézet

ALAPFOK 1. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) KÖVETELMÉNYEK

A hatlyukú furulya alsó 10 hangjának használata. Hangcsoportok összekötése (legato), szétválasztása (staccato). Variálás és díszítés a Dél-dunántúli dialektus szabályai szerint. Intonálás dudán. Egyszerű apraják dudán. A TANSZAKI MEGHALLGATÁS

ANYAGA

Dél-dunántúli dallamok ugrósok, dudanóták eljátszása furulyán. Az Év VÉGI BESZÁMOLÓ ANYAGA

Dél-dunántúli ugrósok, dudanóták eljátszása furulyán, egyszerű, de stílusos díszítéssel, variálással. Egyszerű dudacifrák eljátszása dudán. Összesen mintegy 10-15 dallam ismerete. FELHASZNÁLHATÓ

ANYAG

Gergelits Márta: Furulya előkészítő 1-2. (Budapest 1992) Magyar Művelő­ dési Intézet - Népzenei Füzetek. Sorozatszerk.: Eredics Gábor

110


DUDA

Dévai János: Furulyaiskola I. (Budapest 1987) Magyar Művelődési Intézet Népzenei Füzetek. Sorozatszerk.: Eredics Gábor Juhász Zoltán: Furulyaiskola IV. - Dél-Dunántúl, hangzó anyaggal együtt (Budapest 1992) Magyar Művelődési Intézet - Népzenei Füzetek. Sorozat­ szerk.: Eredics Gábor 2. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) KÖVETELMÉNYEK

A palóc furulyajáték. Semleges hangsorú furulyák. Dudanóták furulyán. Intonálás dudán. Hangok elválasztása értelmező előkékkel (nyitott játék) dudán. A kontrasíp zárt, csak a záróhangok elválasztásánál használjuk. Egyszerű dallamok, cifrák játéka dudán. -

A TANSZAKI MEGHALLGATÁS

ANYAGA

Egyszerű dallamok, dudacifrák dudán. Palóc dudanóták furulyán. AZ ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ

ANYAGA

Egyszerű dallamok, dudacifrák dudán. Palóc dudanóták és rubato pásztor­ nóták furulyán, stílusos előadásban. Összesen mintegy 10-15 dallam isme­ rete. FELHASZNÁLHATÓ

ANYAG

Juhász Zoltán: Az utolsó dudás. Pál István nógrádi pásztor zenei öröksége. (Budapest 1998) Magyar Művelődési Intézet - Népzenei Füzetek. Sorozat­ szerk.: Eredics Gábor Archív nógrádi duda- és furulyafelvételek (MTA Zenetudományi Intézet, Néprajzi Múzeum)

111


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

3. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) KÖVETELMÉNYEK

Dudautánzó furulyajáték. A dallam záróhangja a furulya alaphangja mind az alsó, mind a felső oktá­ von. Hangok elválasztása értelmező előkékkel (nyitott játék) dudán. A kontrasíp zárt, csak a záróhangok elválasztásánál használjuk. Bonyolultabb dallamok és közjátékok, egyszerűbb díszítések dudán, a palóc dialektus szabályai szerint. A bolhalyuk használata. A TANSZAKI MEGHALLGATÁS

ANYAGA

Dudanóták furulyán. Egyszerű dudanóták és apraják dudán. AZ ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ ANYAGA

Dudanóták stílusos, dudautánzó eljátszása furulyán. Egyszerűen, de stíluso­ san díszített dudajáték. Összesen 10-15 dallam ismerete. FELHASZNÁLHATÓ

ANYAG

Juhász Zoltán: Az utolsó dudás. Pál István nógrádi pásztor zenei öröksége. (Budapest 1998) Magyar Művelődési Intézet - Népzenei Füzetek. Sorozat­ szerk.: Eredics Gábor Archív nógrádi dudás furulyafelvételek (Pátria hanglemezsorozat, MTA Zenetudományi Intézet, Néprajzi Múzeum) 4. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) KÖVETELMÉNYEK

A törzshangok elválasztására szolgáló figurák, variációk mindkét hangsze­ ren. A dallamhangokat szétválasztó kontrajáték dudán. A TANSZAKI MEGHALLGATÁS

ANYAGA

Gazdagabban díszített dudautánzó furulyajáték. Dudanóták és dallamhango­ kat elválasztó kontrázással. 112


DUDA

AZ ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ

ANYAGA

Rubato pásztornóták, csárdás és kanásztánc dallamok furulyán, dudautánzó előadásban. Dudanóták és rubato pásztornóták dudán, a dallamhangokat elválasztó kontrajátékkal. Összesen mintegy 15-20 dallam ismerete mindkét hangszeren. FELHASZNÁLHA TÓ ANYA G

Juhász Zoltán: Kukucska Ernő nógrádi dudás és furulyás hagyatéka - hang­ zó anyaggal (Budapest 1994) Magyar Művelődési Intézet - Népzenei Füze­ tek. Sorozatszerk.: Eredics Gábor Archív nógrádi dudás és furulyás felvételek (Pátria lemezsorozat, MTA Ze­ netudományi Intézet, Néprajzi Múzeum) 5. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) KÖVETELMÉNYEK

A törzshangok elválasztása zárt technikával. Az oktávlyuk használata „rikkantásra". Bonyolultabb dudacifrák. Önálló tanulás, egyszerű lejegyzések. A TANSZAKI MEGHALLGATÁS

ANYAGA

Rubato pásztornóták, régi és új stílusú táncdallamok dudán. AZ ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ ANYA GA

Rubato pásztornóták, régi és új stílusú táncdallamok dudán. Összesen min­ tegy 12-20 dallam ismerete. FELHASZNÁLHATÓ

ANYAG

Juhász Zoltán: Az utolsó dudás. Pál István nógrádi pásztor zenei öröksége. (Budapest 1998) Magyar Művelődési Intézet - Népzenei Füzetek. Sorozat­ szerk.: Eredics Gábor Archív palóc duda-felvételek. (MTA Zenetudományi Intézet, Néprajzi Mú­ zeum)

113


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

6. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) KÖVETELMÉNYEK

A dunántúli dialektus dallamai és játékmódja furulyán és dudán. A dallamhangokat elválasztó kontrajáték dudán. Önálló tanulás felvételről, lejegyzés készítése. Furulyás dallamok értelmezése dudán. Ismerkedés a rokonnépek hangszereivel és dallamaival (pentaton ereszkedő dallamok). Tánc és ének kísérete. A TANSZAKI MEGHALLGATÁS

ANYAGA

Rubato pásztornóták, ugrósok és csárdások furulyán, a Dél-dunántúli játék­ mód szerint. Egyszerű dunántúli dallamok dudán. AZ ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ

ANYAGA

Rubato pásztqrnóták, ugrósok, csárdás dallamok, dudanóták dudán a Dél­ dunántúlijátékmódban. Összesen 25-30 dallam ismerete. FELHASZNÁLHATÓ

ANYAG

Juhász Zoltán: Furulyaiskola IV. - Dél-Dunántúl (Budapest 1992) Magyar Művelődési Intézet - Népzenei Füzetek. Sorozatszerk.: Eredics Gábor Archív dunántúli duda- és fúrulyafelvételek (MTA Zenetudományi Intézet, Néprajzi Múzeum) Finnugor és török népek zenéje. Szerkesztette: Vikár László LPX 19087-89 Hungaroton (hanglemez) Lemezfelvételek baskír kuraj-zenéről

114


DUDA

TOVÁBBKÉPZŐ 7. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) KÖVETELMÉNYEK

Hont megyei dudastílus. Ritmusaprózó kontrajáték. A zoboralji magyar és a környező szlovák dudazene. Önálló dallamtanulás, lejegyzés készítése. Együttjáték hegedűvel. A TANSZAKI MEGHALLGATÁS

ANYAGA

Hont és Nyitra megyei dudajáték. AZ ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ ANYA GA

Hont és Nyitra megyei dudajáték. Szlovák és román dudadallamok. Játék hegedűssel. Összesen 20-25 dallam ismerete. FELHASZNÁLHATÓ

ANYAG

Archív felvételek Szikora János és Seres Imre honti, valamint Elgyütt József nyitrai dudásokról Felvételek Bihari János zsérei hegedűs duda-prímkontrázó hegedüléséről Kazettán megjelent szlovák dudafelvételek Román és szlovák hangszeres népzenét tartalmazó lemezek, kazetták 8. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) KÖVETELMÉNYEK

Szigetközi és csallóközi dudazene. Csak énekes változatban fennmaradt dudanóták értelmezése dudán. Ritmusaprózó kontrajáték. Ismerkedés a szlovák dudazenével. A TANSZAKI MEGHALLGATÁS

ANYAGA

Szigetközi dudanóták. 115


ALAPFOKÚ

AZÉV

MŰVÉSZETOKTATÁS

VÉGI BESZÁMOLÓ ANYAGA

Szigetközi dudanóták. Nyitra környéki szlovák dudazene. Összesen mintegy 20 dallam ismerete. FELHASZNÁLHATÓ

ANYAG

Tanai Péter: Sós Antal és dudái - tanulmány lejegyzésekkel Archív felvételek Sós Antal szigetközi dudástól, valamint, csallóközi dudá­ soktól Szlovák dudás felvételek ifj. Csoóri Sándor: Dudanóták gyűjteménye (Budapest 1986) Közművelődé­ si Információs Intézet 9. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) KÖVETELMÉNYEK

Moldvai csángó dudazene. Ujjrend a bolhalyuk nélküli dudán (a kontrát a gyűrűsujj kezeli). Ismerkedés a sokác gaidával. Csak énekes változatban fennmaradt dudanóták értelmezése dudán. Ismerkedés a moldvai csángó furulyazene duda vonatkozású dallamaival. A TANSZAKI MEGHALLGATÁS

ANYAGA

Moldvai magyar dudadallamok. AZ ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ ANYAGA

Moldvai magyar dudadallamok. Délszláv dudadallamok. Összesen mintegy 20 dallam ismerete. FELHASZNÁLHA TÓ ANYA G

Moldvai csángó dudafelvételek Moldvai csángómagyar furulyás dallamok. Szerk.: Balogh Sándor (Budapest 1995) Szeretőm a táncba. Szerk.: Balogh Sándor (Budapest 1997) Etnofon ifj. Csoóri Sándor: Dudanóták gyűjteménye (Budapest 1986) Közművelődé­ si Információs Intézet 116


DUDA

„Gajdé su gajdé" -horvát dudazene a Dráva mentéről (Kazetta és CD, szerk.: Szabó Zoltán) Előkészületben: Szerb zenei hagyományok I-II. CD és MK. Kiadja a Vujicsics Egyesület 10. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) KÖVETELMÉNYEK

Jankovics Imre somogyi dudás ujjrendje, dallamai. Hosszúfurulyás dallamok értelmezése dudán. A háromsípos sípszár. Történeti dallamok értelmezése, eljátszása dudán. A TANSZAKI MEGHALLGATÁS

ANYAGA

Dél-dunántúli dallamok. Az Év VÉGI BESZÁMOLÓ ANYA GA

Dél-dunántúli dallamok. XVI-XVIII. századi dallamaink dudán. FELHASZNÁLHATÓ

ANYAG

Jankovics Imre somogyi dudás felvételei (MTA Zenetudományi Intézet, Néprajzi Múzeum) Történeti zenénk gyűjteményes kiadványai Felhasználhatók még az Óbudai Népzenei Iskola már megjelent, illetve a későbbiekben megjelenő módszertani kiadványai, hang- és videofelvételei.

5. JAVASOLT ÉRTÉKELÉSI MÓD Az értékelés az órai munka, a félévi tanszaki meghallgatás, az év végi vizs­ ga, valamint a nyilvános szereplések alapján történik. Félévkor a tanár, az év végi vizsgán a tanszak tanáraiból álló bizottság osztályoz. A vizsgák anyaga a tanult darabok önálló, emlékezetből való, ciklussá öszszefűzött előadásából áll, minden tanult hangszeren.

117


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

6. TÁRGYI FELTÉTELEK Tanterem: kb. 15 négyzetméter alapterületű, jól szellőztethető terem szüksé­ ges, székekkel és asztalokkal. Magnetofon: másolós magnetofon szükséges a felvételek sokszorosítására és órai zenehallgatásra. Hangszerek: A hangolású, kontrasípos, egybordós magyar duda szükséges. Bolhalyuk nélküli duda, sokác gaida, háromsípos sípszár legalább bemuta­ tásra és kipróbálásra. A tanár belátása szerint az elektromos duda­ szintetizátor is használható, halk gyakorlásra.

7. JAVASLATOK, ÚTMUTATÁSOK A népzene tanulásánál a hangzó anyag az elsődleges. A kotta csak a hallot­ tak értelmezésében segít, de nem helyettesítheti a hallott zenei élményt. Ezért az első feladat mindig a megtanulandó dallam sokszori hallgatása, mindaddig, amíg a dallam legalább vázlatos formában nem rögzült a tanuló emlékezetében. A hangszeren való tanulás csak akkor lehet eredményes, ha a darabot a tanuló már megjegyezte, helyesen értelmezte, és nem utolsósor­ ban meg is szerette. Erről a tanuló maga is könnyen meggyőződhet. Ha el tudja énekelni, vagy dúdolni, fütyülni a kiválasztott darabot, akkor kezdőd­ het a hangszerjáték. A megértésben további segítséget nyújt, ha nem csak a dallam megtanulandó változatát hallgatjuk, hanem más hangszereken játszott és énekelt formáit is. Ez gazdagítja a tanuló formakészségét és tovább segíti a hangsúlyok és a ritmus helyes értelmezését. Sőt, ugyanígy erősíti a formakészséget a hang­ szertanulásra még ki sem szemelt dallamok hallgatása az adott vidékről, figyelembe véve a műfaji azonosságokat (rubato dallam, csárdás, vagy ka­ násztánc típusú dallamok) is.

118


NÉPI KLARINÉT, TÁROGATÓ Készítette: Berán István Lektorálta: Borbély Mihály


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

1. A KLARINÉT/TÁROGATÓ TANÍTÁS SZAKIRÁNYÚ FELADATAI Ismertesse meg a növendékkel • a magyar népzenében használatos klarinét fajták és a tárogató történetét, az európai kultúrában és a Kárpát-medence népzenei világában elfoglalt helyüket és szerepüket, • a hangszerek kezelését, fúvás- és játéktechnikáját, • a klarinétot és a tárogatót fenntartó tájegységek zenei formáit, műfajait és tánckíséret-típusait, • az egyes táj egységek j ellemző stílusj egyeit, • a hagyományos népzenei előadás gondolkodásmódját, • a Kárpát-medence népzenéjének alapvető jellemzőit. Fejlessze • zenei hallását, dallam- és harmóniaérzékét, • ritmus- és hangsúlyérzékét, • zenei emlékezetét, • lapról olvasási készségét, • intonációs és dinamikai érzékenységét, • motivikus és strófikus gondolkodásmódját, • képességét motívumok és dallamok rögtönzött összefűzésére, tánczenei folyamatok önálló megvalósítására, népzenei darabok koncertszerű elő­ adására, • kamarazenei alkalmazkodóképességét és kommunikációját. Alakítsa ki • • • • A

a fejlett légzéstechnikát, a kiegyenlített tónusú, hangszínekben telt klarinéthangot, a biztonságos hangindítást és lezárást, az egyenletes ujjtechnikáját. tárogató tárgy választható, nem kötelező.

120


NÉPI KLARINÉT,

TÁROGATÓ

2. ÓRATERV

Tantárgy

Főtárgy (népi klarinét, tárogató) Kötelező vagy kötelezően választható tárgy Választható tárgy Összesen 9

8

9

Előképző 1. 2. 2 2

8

1. 2

Évfolyamok Ala 3fok 2. 3. 4. 2 2 2

5. 2

6. 2

2

2

2

2

2

2

2

2

2 2-6

2 2-6

2 4-6

2 4-6

2 4-6

2 4-6

2 4-6

2 4-6

A tanulók az előképzőt furulya tanszakon végzik. Kétéves hangszertanulás után javasolt a kamarazene, illetve zenekar tárgy felvétele.

121


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

3. KÖVETELMÉNYEK Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után A növendék ismerje • a klarinétot és a tárogatót fenntartó tájegységek tánctípusait, a hangszeres játék fő stílusjegyeit, díszítésmódjait, • az egyes tájegységek harmonizálási szokásait. Legyen képes • tiszta intonációra, • Böhm-rendszerű klarinéton írott E"-ig „paraszf'-klarinéton (és fakultatív tárogatón) H'-ig kiegyenlített hangzásra, • biztos hangindításra, • zökkenőmentes regiszterváltásra (legato-val is), • díszített j átékmód megvalósítására, • friss csárdás tempó előadására, • hangszeres kamarazenélésre. Rendelkezzék • fejlett ujj technikával, • biztos légzéstechnikával, • tartós kondícióval, • a hagyományra épülő rögtönző és variálóképességgel. Szerezzen gyakorlatot • népzenei darabok önálló előadásában, • hangszeres együttessel a tánckíséretben. Ismerje • a klarinét, mint transzponáló hangszer lehetőségeit és problémáit, • a népzenei felvételek lelőhelyeit, • az egyes tájegységek jelentős adatközlőit, • a népzenei mozgalom eseményeit, fórumait, előadóit. Legyen képes • hallás után önállóan bővíteni repertoárját, • népzenei lejegyzéseket használni.

122


NÉPI KLARINÉT,

TÁROGATÓ

4. TANANYAG Jelen képzés célját, tekintve, nem baj, ha növendékünk korábban Böhm vagy esetleg német rendszerű klarinéton tanult. Az általános zenei képzett­ ség feltétlen előnyt jelenthet, de tudnunk kell, hogy öt-hat gyűrűvel ellátott mechanikák megnehezítik a stílusos játékmódot. Érdemes tehát az alapfok kezdetétől gyűrűk nélküli, ún. „csövös" vagy parasztklarinétot használunk. A népzenei gyakorlatban a klarinét és a tárogató nem mindenhol használa­ tos, mégis elegendő anyagunk van a tájegységi zenélés megalapozására. ELŐKÉPZŐ 1-2. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) Az előképzőt furulyatanítással kezdjük, még akkor is, ha már nem kisiskolás korú a jelentkező. Ezzel nemcsak az esetleges testi-fizikai korlátokhoz al­ kalmazkodnunk, hanem a néphagyomány gyakorlatát is követjük. Lehetőleg pásztorfurulyát használjunk, mert ezzel kezdetből fogva a stílushűség irá­ nyába tereljük a növendékeket. Az előképző tananyagánál a népzenei ág furulya tanterve az irányadó. ALAPFOK 1. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) KÖVETELMÉNYEK

A helyes szájtartás és hangszerfogás elsajátításának alapozása. Hangindítás - tartott hangok játéka. A nyelv és az ujjak mozgásának szinkronizálása. A klarinét alsó regiszterének törzshangjai kis G-től G'-ig. Staccato és legato játékmód. A MEGHALLGATÁS ÉS BESZÁMOLÓ ANYAGA

5 gyermekdal. 5 ugrós dallam. 123


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

FELHASZNÁLHATÓ

ANYAG

A furulya-előkészítő dallamanyagából kis hangterjedelmű és G-re transzpo­ nált mixolíd hangsorú dallamok. 2. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) KÖVETELMÉNYEK

Fúvástechnika fejlesztése. Tiszta intonálás az alsó regiszterben. Az alsóregiszter törzshangjai E-től A-ig. Dór és mixolíd skálák. Éles és nyújtott ritmus, szinkópa. A MEGHALLGATÁS ÉS BESZÁMOLÓ ANYAGA

20 dunántúli ugrós dallam előadása, díszítés nélkül. FELHASZNÁLHATÓ

ANYAG

Bogyiszlói népzene - Dubai János klarinétos (Budapest) Magyar Művelődé­ si Intézet 3. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) KÖVETELMÉNYEK

Lapról olvasás (1#, \b). Regiszterváltás, átfüjás. Hangterjedelem G"-ig. Skálák (1#, \b). A MEGHALLGATÁS ÉS BESZÁMOLÓ ANYAGA

30 ugrós dallam összefűzve. 15 lassú csárdás dallam. FELHASZNÁLHA TÓ ANYA G

Pór Ferenc (Ozora) AP 5492 (Budapest) MTA Zenetudományi Intézet

124


NÉPI KLARINÉT,

TÁROGATÓ

4. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) KÖVETELMÉNYEK

2#-, 2b-s hangnemek. Hangterjedelem C'"-ig. Dallamfűzések. A MEGHALLGATÁS ÉS BESZÁMOLÓ ANYAGA

10 Dél-alföldi oláhos, 10 lassú csárdás, 5 friss csárdás dallam. FELHASZNÁLHATÓ

ANYAG

Tari Rókus, Kovács Márton - Csongrád-Bokros (Bartha Z. Ágoston és Berán István gyűjtése - NSzH) 5. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) KÖ VETELMÉNYEK

Díszítésmódok. Variánsok, motívumfűzések. Szatmári tánczene. Táncfolyamat gyakorlása zenekarban. A MEGHALLGATÁS ÉS BESZÁMOLÓ ANYAGA

Szatmári magyar verbunk, lassú és friss csárdás (B-tagozat: + oláhos). FELHASZNÁLHATÓ

ANYAG

Szatmári bandák. Szerk.: Hans Hurtig - Vavrinecz András SLPX 18154 (Budapest 1991) Hungaroton Győrtelek (Budapest 1955) Magyar Művelődési Intézet Virágvölgyi Márta - Vavrinecz András: Szatmári népzene I-II. (Budapest 1992) Magyar Művelődési Intézet - Népzenei Füzetek. Sorozatszerk.: Eredics Gábor Tárogató: Tóth István - Nyíradony EDCD-009-10 (Budapest 1996) Etnofon

125


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

6. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) KÖVETELMÉNYEK

Székelyföldi táncok. Aszimmetrikus ütemek, ritmusok. Hangnem- modulációk. Oktáv-váltás. Zenekari gyakorlat. FELHASZNÁLHA TÓ ANYA G

Homoródabásfalvi zenekar (Majláth Géza) (Budapesti 997) Magyar Műve­ lődési Intézet Makfalva (Lőrincz Sándor) 625 sz. film (Budapest 1968) MTA Zenetudo­ mányi Intézet Elek (Botás György) in: Magyarországi román népzene. Szerk.: Sebő Ferenc SLPX 18077 (Budapest, 1984) Hungaroton

5. JAVASOLT ÉRTÉKELÉSI MÓD Az értékelés osztályzattal és szóban is történhet, óránként, havonta, félévkor és év végén. Alapja az órai munka és a nyilvános szereplések színvonala. A félévi minősítés, illetve szaktanárok előtti vizsgán, az év végi pedig szakta­ nárokból és az iskola más tanáraiból alakított vizsgabizottság előtt történik.

6. TÁRGYI FELTÉTELEK A viszonylag hangos hangszerek miatt is lényeges a jól szigetelt, legalább 20 m alapterületű,jól szellőztethető terem. Másolós magnó, változtatható sebességű kazettalejátszó és videolejátszó legalább alkalmanként legyen elérhető. Nádak, kés, cérna, enyv, csavarhúzó, olaj, szarvasfaggyú, üveglap - ez a tanuló alapfelszerelése. A tanszak rendelkezzen Esz-, D-, C-, B-, A-klarinétokkal. 2

126


NÉPI KLARINÉT,

TÁROGATÓ

7. JAVASLATOK, ÚTMUTATÁSOK A megszokott zeneiskolai értékelési alkalmakat érdemes esetenként oldot­ tabb formában is megvalósítani. Hasznos, ha negyedévente nyílt napot tar­ tunk, amelyen a növendékek egymás óráin jelen lehetnek, illetve szülők, testvérek, sőt barátok is bepillantást nyerhetnek a műhelymunkába. Fontos szempont, hogy a növendékek fokozatosan szokjanak hozzá a mások előtt való előadáshoz. Tartsunk önálló és közös tanszaki hangversenyeket, valamint lehetőség szerint a félévi meghallgatásnak és az év végi beszámo­ lónak is adjunk ilyen jelleget. Ez népzene esetében amúgy is magától értető­ dő, hiszen kiemelkedő szerepe van az együttes muzsikálás élményének. A növendékek tánczenei füzérbe rendezve számoljanak be tudásukról, s az összeállításban ösztönözzük önállóságra őket. Szerencsés, ha jól körülhatá­ rolt rögtönzéseknek is teret engedünk. Az előadásokon követeljük meg a kotta nélküli játékot és a növendék mindig legyen tudatában, hogy honnan és kitől való anyagot muzsikál. Ügyeljünk az arányos hosszúságú műsor össze­ állításra. Keressük az iskolán kívüli szereplés, a korosztályos táncházi mu­ zsikálás lehetőségeit. Az értékelés szempontjai a tanuló számára legyenek világosak és a bemutat­ kozásokat követően lehetőleg közös értékelést tartsunk.

127



CITERA Készítette: Balogh Sándor Lektorálta: Jakab Csongor A tanterv előkészítésében részt vettek: Birinyi József, Bodnár Ferenc, Borsi Ferenc, Bükki Éva, Dologh Sarolta, Jakab Csongor, Széles András, Varró János


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

1. A CITERATANÍTÁS SZAKIRÁNYÚ FELADATAI Ismertesse meg a tanulóval • a citera lehetőségeit, a rajta játszható dallamok minél szélesebb körét (a tanterv a magyar népzenei gyakorlatra épül, elzárkózik a hangszertől ide­ gen zenei anyagoktól, nem számítva az archív forrásokból is ismert adaptációkat), • a citerával rokon pengetős hangszereket, illetve a hasonló repertoárt használó más („burdon") hangszereket, • a hangszer irodalmát, a hangzó, vagy kottás formában közölt anyagok minél nagyobb részét, • a citerajáték jellegzetes hangsorait, pengetésformáit, • a játékot megelőző zenei elképzelést, a citera kezelésének jellegzetes mozgásformáit, és tudatosítsa a tanulóban ezek kapcsolatát. Alakítsa ki • a rendszeres napi munka szükségességét, megismertetve a növendékkel a céltudatos gyakorlás módszereit, • a könnyed hangszerkezelést, a helyes testtartást, kéztartást, ujjmozgást, összehangolt bal- és jobbkéz-játékot. Fordítson figyelmet • a hangzóanyagok önálló feldolgozására, a lapról olvasási készség, a zenei memória fejlesztésére.

130


CITERA

2. ÓRATERV

Tantárgy

Évfolyamok Elő­ képző 1.

1.

Főtárgy (citera)

2

2

2

2

Kötelező v a g y köte­ lezően választható tárgy

2

2

2

2

2

2-6

4-6

Választható t á r g y Összesen:

10

Továbbképző

Alapfok 5.

6.

7.

8.

9.

10.

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

2.

3.

4.

Kétéves hangszertanulás után javasolt a kamarazene, illetve zenekar tárgy felvétele. 131


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

3. KÖVETELMÉNYEK Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után A növendék ismerje • a hangszer kialakulásának történetét és a népzenei dialektusokat, • a citerazene hangzóanyagát és kottában rögzített irodalmát, valamint az általános népzenei gyűjteményeket, szakkönyveket, • hangszere felépítését, karbantartását (húrcsere) és hangolását. Legyen képes • a hangszernek megfelelő népzene stílushű és improvizatív előadására, • szólóban és zenekarban saját énekét kísérni, • szólóban és zenekarban táncot kísérni. Ismerje • a citerazene különböző tájegységeinek (Dél-Alföld, Nagykunság, Nyír­ ség, Dél-Dunántúl, Szlavónia, Gyimes, Moldva) általános stílusjegyeit, a citerán leggyakrabban játszott dallamokat, • ismerje a kiemelkedő adatközlőket, • a „kiszedős" játék, a pergetés, a váltogatott lassú és sűrű pengetés, a húr­ lefogás, a parlando rubato játékmód alapjait. Rendelkezzék • biztos zenei memóriával, • megfelelő technikával, stílusismerettel, előadói készséggel, • tánckíséreti tapasztalattal, • szereplési (színpadi) gyakorlattal. További követelmények a továbbképző' évfolyamainak elvégzése után A növendék ismerje • a citerán használatos valamennyi hangsort, • a citerával történő tánckíséret technikai jellegzetességeit. Legyen képes • igényesen megformálni az általa előadott dallamokat a különböző dia­ lektusok díszítésmódjainak, játékmódjainak felhasználásával, 132


CITERA

• önállóan összeállításokat készíteni a különböző dialektusterületek dalla­ maiból. Tudjon • hangsúlytalan előkéket, tizenhatod ritmusú díszítéseket és dallamokat játszani, tremolózni a dallam megfelelő hangjain.

133


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

4. TANANYAG ELŐKÉPZŐ 1. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) Gyermekjátékdalok éneklése ritmuskísérettel (tapssal, dobbal, dobbantással stb.). Egyszerűbb magyar népi hangszerek megismertetése és a tanári bemutatót követő megszólaltatása (cserépdob, nádi duda - zuzuló, madársíp, körtemu­ zsika, citera). ISMERKEDÉS A CITERÁVAL

A jobb kéz munkájának megfigyeltetése. Egyszerűbb pengetési gyakorlatok elvégzése, negyed, nyolcadpár pengetése. Bal kéz munkájának megfigyeltetése, majd dallamhangok lenyomása külön­ böző ujjak alkalmazásával (első, második, harmadik ujj - csak könnyű nyo­ mású hangszeren). Ujjcsúsztatás (hüvelykujj, harmadik ujj). DALLAMANYAG

Szó - mi hangkészletű gyermekdalok éneklése, majd citerán való pengetése. Mi - ré - dó hangkészletű gyermekdalok éneklése, majd citerán való penge­ tése. Szó - lá - szó - mi hangkészletű gyermekdalok éneklése, majd citerán való pengetése. Szó - mi - dó hangkészletű gyermekdalok éneklése, majd citerán való pen­ getése. Szó - mi - ré - dó hangkészletű gyermekdalok éneklése, majd citerán való pengetése. Ré - dó - lá, hangkészletű gyermekdalok éneklése, majd citerán való pen­ getése. Mi - ré - dó - lá, hangkészletű gyermekdalok éneklése, majd citerán való pengetése Mi - ré - dó - ti, - lá, hangkészletű gyermekdalok éneklése, majd citerán való pengetése. 134


CITERA

ZENEI

ISMERETEK

A tanuló a már énekelt dallamokat képes legyen szolmizálni is. Ismerje a negyed, nyolcadpár, negyed ritmus- és szünetértékeket. Ismerje a citera főbb részeit: nagyfej, kisfej, tőke, fogólap, dallamhúr, ven­ déghúr, oldalfejek húrjai. ELSAJÁTÍTANDÓ ANYA G

Mintegy 3 0 - 4 0 gyermekdal. MINIMÁLIS TECHNIKAI

KÖVETELMÉNY

Lassú, mérsékelt tempóban egyenletes negyed és nyolcad pengetés. A pengetési irányok elsajátítása. Negyed szünet pontos betartása. Húrlenyomás különböző ujjakkal. A TANSZAKI MEGHALLGATÁS ÉS AZ ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ

ANYAGA

Gyermekdalok éneklése citerán megszólaltatott ritmuskísérettel. Gyermekdalok citerán való játszása. JAVASOLT FELHASZNÁLHATÓ

TANANYAG

Balogh Sándor: Citeraiskola - hangkazettával (Budapest 1992/1997) Ma­ gyar Művelődési Intézet - Népzenei Füzetek. Sorozatszerk.: Eredics Gábor (A képzés teljes ideje alatt használható.) Gelencsér Ágnes: Népzenei alapismeretek (Budapest 1994) Calibra Kiadó Magyar Népzene Tára I. Gyermekjátékok. Szerk.: Kerényi György (Budapest 1951) Akadémiai Kiadó

ALAPFOK 1. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) TECHNIKAI

KÉPZÉS

Megfelelő hangszerelhelyezés és helyes testtartás álló helyzetben a hangszer előtt.

135


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

Jobb kéz A pengető szabályos fogásának kialakítása. Egyenletes negyed, nyolcad pengetés - kezdetben csak üres húrokon a le-föl (befelé-kifelé) pengetés szabályai szerint. Bal kéz A 3., illetve 4. ujj használata (a 4. ujjat az életkori és fiziológiai adottságok függvényében alkalmazzuk). A gyakorlatok eleinte csak bal kézzel C alapú lá-pentachord és dópentachord hangsorban. A helyes ujjrend kialakítása. A két kéz mozgásának összekapcsolása egyszerű gyakorlatok segítségével. A hüvelykujj csúsztatása. Nyomóeszköz (toll, fa, műanyag) alkalmazása dó-pentachord hangsorú dal­ lamok j átszásánál. DALLAMANYAG

Gyermekdalok énekelve és citerán az alsó hangtartományban. Énekkíséret: először üres pengetéssel (egyszerű ritmuskísérettel), majd a citerán játszott dallamhoz való hozzáénekléssel. A csoportos citerázás alapjai, egyszerre történő pengetés, dallamindítás, dallamzárás. Gyermekdalok összefűzése (2-3 gyermekdal folyamatos játszása). ELSAJÁTÍTANDÓ ANYA G

Mintegy 40 gyermekdal. ZENEI

ISMERETEK

A növendék tudja szolmizálni, kottából olvasni és abc-s nevekkel megne­ vezni a tanult C-lá és C-dó pentachord hangjait. Az alsó hangtartomány fogalmának ismerete. Ismerje a hangszer történetét, múltját, jelenét, a hangszer szerkezetét (főbb részeit) típusait. 2/4-es ütem, negyed-érték, nyolcad-pár, negyed szünet. MINIMÁLIS TECHNIKAI

KÖVETELMÉNY

Mérsékelt tempóban egyenletes negyed- és nyolcadmozgás. A pengetés irányainak pontos elsajátítása. Negyed szünet pontos betartása. 136


CITERA

Hangsúlyos és hangsúlytalan pengetés. Technikai gyakorlatok az alsó hangtartományban (C'-G'-ig) 3, illetve 4 ujjal és nyomóeszközzel. A TANSZAKI MEGHALLGATÁS ÉS AZ ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ ANYAGA

Gyermekdal-fűzés, csoportos citerázás (2-3 növendék egyszerre játssza ugyanazt a dalt). Gyermekdalok megszólaltatása citerán hozzáénekléssel is. JA VASOLT FELHASZNÁLHATÓ

ANYAG

Kodály: Ötfokú zene I. Zeneműkiadó Kodály: 333 olvasógyakorlat Zeneműkiadó Magyar Népzene Tára I. kötet (Budapest 1951) Akadémiai Kiadó Kerényi György: Jeles napok dalai (Budapest 1963) Akadémiai Kiadó Népdalválogatás a növendék általános iskolai ének-zene tankönyvéből. 2. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) TECHNIKAI

KÉPZÉS

Jobb kéz Pengetési technika fejlesztése. Pengetés egyenes vonalú ütéssel, domború vonalú pengetéssel. Hangsúlyozás az ütem első hangjain. A pergetés (tremolo) előkészítése, megkezdése a 2. félévben (sűrű le-föl történő pengetés, karlendítéssel indítva, a dallamhúrokon pergetve, hosszabb kitartott hangokon gyakorolva). Szinkópa ritmus pengetése pergetés nélkül. A kiszedős ún. „kapkodós" játék alapjai (kisfej-húrok bependítésének gya­ korlása). Bal kéz A G, B, hangokkal az alsó hangtartomány bővítése. 3 és 4 ujj használata, a hüvelykujj csúsztatása. Hangtartomány váltás: felső hangtartomány; A', B', H', C", D" - hangok helye a fogólapon, a hangok helyes ujjrendjének kialakítása. 137


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

A két kéz munkájának fokozottabb összehangolása. DALLAMANYAG

Gyermekdalok és régi stílusú népdalok játéka csak citerán, illetve saját éne­ ket kísérve. ELSAJÁTÍTANDÓ

ANYAG

Mintegy 40 dallam. ZENEI

ISMERETEK

Hangsúlyos és hangsúlytalan pengetés. Alsó, felső hangtartomány. Pergetés - tremolo. Dó-pentachord, dó-hexachord, lá-pentachord, lá-pentaton, dór-hangsor. Szinkópa ritmus. MINIMÁLIS TECHNIKAI KÖ VETELMÉNY

Hangsúlyos és hangsúlytalan pengetés tudatos alkalmazása. Tremolo játék kitartott hangokon. A tizenhatodos bontás alapjai. A sorvégi szünet tudatosítása, értékének pontos betartása. Biztos hangtartomány váltás. 3 és 4 ujjal történő játék, illetve a megfelelő ujjrend kialakítása. Nyomóeszközzel történő játék. A szinkópa ritmus pergetés nélküli változatának ismerete és alkalmazása. A tanult hangsorok játszása felfelé, lefelé negyed és nyolcad értékekkel kö­ zépgyors tempóban. A TANSZAKI MEGHALLGATÁS ÉS AZ ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ ANYAGA

3-4 dalból álló dalcsokrok játéka egyéni és csoportos előadásban az éves technikai követelményeknek megfelelő szinten. Legalább egy dalcsokor megszólaltatása saját éneket kísérve (a növendék hangfekvésének megfelelően hangolt citerán). JAVASOLT FELHASZNÁLHATÓ

ANYAG

Magyar Népzene Tára I., II., VI. kötetei (1951-1973) Akadémiai Kiadó Kerényi György: Jeles napok dalai (Budapest 1963) Akadémiai Kiadó Sárosi Bálint: Magyar népi hangszerek (Budapest 1978) Zeneműkiadó 138


CITERA

Sárosi Bálint: Zenei anyanyelvünk (1973) Zeneműkiadó Népdal válogatás a növendék általános iskolai ének-zene tankönyvéből. FELHASZNÁLHATÓ

HANGZÓ ANYAG

Magyarországi citeramuzsika - hanglemez, kazetta (Budapest 1975) Hunga­ roton 3. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) TECHNIKAI

KÉPZÉS

Jobb kéz Tremolo játék fejlesztése. Pontozott ritmusok, félhang érték, bontott - „autentikus" játékmód szerinti pengetése. Tizenhatodos ritmizálás (azonos hangokra bontás). Sűrű mozgású pengetés. Lassú és sűrű pengetés váltogatása egy dallamon belül. Csárdás dallamok játszásánál minden negyed érték hangsúlyos pengetése. Húrlefogás előkészítése. A sorvégi szünetek kitöltése a vendéghúrok bependítésével. A parlando, rubato előadásmód kezdete (már énekelve tanult dallamok hangszeres megszólaltatása) alapjai. Dallamhúrok egymáshoz igazítása (hangolás). Húrcsoportok pengetése (2-3 vendéghúr pengetése a dallamhoz). Bal kéz Ujjcsúsztatás 1., 2., 3. ujjal, ujjáttevés, ujjbújtatás. Biztos hangtartomány váltás. Nyomóeszközzel való játék (dúr és mixolíd hangsorú dallamok). DALLAMANYAG

Régi és új stílusú népdalok tempó giusto és parlando előadásban. Dúr és mixolíd hangsorú dallamok nyomóeszközzel és 3, illetve 4 ujjal tör­ ténő megszólaltatása. ELSAJÁTÍTANDÓ

ANYAG

Mintegy 40 népdal. 139


ALAPFOKÚ

ZENEI

MŰVÉSZETOKTATÁS

ISMERETEK

3/4-es ütem. Új hangsorok: dúr, eol, mixolíd. Nyújtott ritmus, éles ritmus, félhang érték. Parlando, rubato, tempó giusto előadásmód. A csárdás tánc, illetve tempó fogalma. Alkalmazkodó ritmus (az alkalmazkodó ritmusú dallamokban az éles és nyújtott ritmusok versszakonkénti más-más elrendeződésének tudatosítása). Hallás utáni (auditív) daltanulás, előbb énekelve majd hangszeren játszva. MINIMÁLIS TECHNIKAI

KÖVETELMÉNY

Pontozott ritmusok megszólaltatása az autentikus pengetésmódnak megfe­ lelően. Csárdás táncdallamok játéka hangsúlyozással - feszes játékmód. Parlando, rubato dallamok éneklése, majd hangszeres megszólaltatása. Dallamhúrok behangolása. Biztos hangtartomány váltás. Helyes ujjrend alkalmazása. A dúr, eol és mixolíd hangsorok nyolcad értékben való játszása, felfelé lefelé középgyors tempóban. A TANSZAKI MEGHALLGATÁS ÉS AZ ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ ANYA GA

3-4 különböző karakterű dalból álló dalcsokor játéka egyéni és csoportos előadásban az éves technikai követelményeknek megfelelő szinten. Legalább 1 rubato és 3-4 giusto dallam előadása énekléssel együtt a növen­ dék hangfekvésének megfelelően hangolt citerán. JA VASOLT FELHASZNÁLHATÓ

ANYAG

Magyar Népzene Tára II., III/A., III/B., IV. és VI. kötetei (1953-1973) Aka­ démiai Kiadó Járdányi Pál: Magyar népdaltípusok I-II. kötet (1977) Zeneműkiadó Népdalválogatás a növendék általános iskolai ének-zene tankönyvéből. FELHASZNÁLHATÓ

HANGZÓ ANYAG

Magyarországi citeramuzsika - hanglemez, kazetta (Budapest 1975) Hunga­ roton

140


CITERA

4. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) TECHNIKAI

KÉPZÉS

A tremolo játék fejlesztése, önálló alkalmazása parlando, rubato dallamo­ kon. Húrlefogás gyakorlása. A díszítés egyszerűbb formái: tizenhatodos bontások, dallamdíszítések du­ nántúli ugrós dallamokon, előkék játszása, kis éles, kis nyújtott ritmusok pengetése. A nyomóeszköz szerepe. Glissando alkalmazása. Sorzárások díszítése körülírással. Húrozás, hangolás kisfejeken. DALLAMANYAG

A Dél-alföld hangszeres dallamainak és díszítésmódjának alapos megisme­ rése. Hangzó anyag (eredeti felvételek) hallgatása, tanári segítséggel történő elemzése és értelmezése. Hallás után történő zenetanulás (a kotta, mint szemléltető anyag segítse a tanulót). ELSAJÁTÍTANDÓ

ANYAG

Mintegy 40 dallam. ZENEI

ISMERETEK

Fríg hangsor, fríg zárlat. Esztam, friss, ugrós tánc. Glissando, előke, kis éles, kis nyújtott. MINIMÁLIS TECHNIKAI

KÖVETELMÉNY

A növendék legyen képes • a pergetés (tremolo) önálló alkalmazására, egyszerűbb dallami és ritmikai díszítésekre, • az autentikus játékhoz igazodva a nyomóeszköz biztos használatára és a glissandózásra, • egyszerű esztam kíséretre, 141


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

• a fríg hangsor nyolcad értékben való játszására (üres G-ről és C'-ről indít­ va) felfelé és lefelé középgyors tempóban. A TANSZAKI MEGHALLGATÁS ÉS AZ ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ

ANYAGA

3 egyénileg összeállított dalcsokor megszólaltatása hozzáénekléssel és csak hangszeren játszva. Csoportos citerázás (három-négy fő). 1 dalcsokor a dél-alföldi tájegység eredeti felvételei alapján megszólaltatva. JAVASOLT FELHASZNÁLHATÓ

TANANYAG

Borsi Ferenc - Tari Lujza: Citeraantológia - hangkazettával, előkészületben (Felhasználható a további évfolyamokban is.) Magyar Népzene Tára VI. és VII. kötetei (1973-1987) Akadémiai Kiadó Járdányi Pál: Magyar népdaltípusok I-II. kötet (1977) Zeneműkiadó Sárosi Bálint: Zenei anyanyelvünk (Budapest 1973) Zeneműkiadó Sárosi Bálint: Citera és citerajáték Szeged környékén (Budapest 1961) FELHASZNÁLHATÓ

HANGZÓ ANYAG

A Pátria lemezsorozat szentesi és fábiánsebestyéni tekerős és citerás dallamai Magyarországi citeramuzsika - hanglemez, kazetta (Budapest 1977) Hunga­ roton Magyar Népzenei Antológia IV. Alföld (Budapest 1991) Hungaroton Magyar Népzene 1-2. 1969/1972) Hungaroton

Lemezalbum.

Szerk.: Rajeczky

B.

(Budapest

Magyar hangszeres népzene - lemezalbum. Szerk.: Sárosi B. (Budapest 1980) Hungaroton 5. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) TECHNIKAI

KÉPZÉS

A tremolo játék tökéletesítése, stílusos alkalmazása. Húrlefogás lassú dűvő és esztam kíséretű dallamokban. Aprózás - tizenhatod mozgású dallamok. Páratlan nyolcadokból álló ütemek pengetési módjai, hangsúly elhelyezések. 142


CITERA

Ritmikai és dallami variációs lehetőségek felismertetése hangzó felvételek­ ről és annak gyakorlása. DALLAMANYAG

A Dél-Dunántúl hangszeres dallamainak és díszítésmódjának alapos megis­ merése. Ugrósok, kanásztáncok. Nagykunsági, citerán játszott csárdás táncdallamok. Hangzó anyag (eredeti felvétel) hallgatása, önálló elemzése. A tanuló legyen képes önállóan készíteni egyszerűbb népzenei összeállítá­ sokat (esetleg feldolgozásokat). Különböző alaphangú citerák tudatos használata. ELSAJÁTÍTANDÓ ANYA G

Mintegy 40 dallam. MINIMÁLIS TECHNIKAI

KÖVETELMÉNY

Stílusos tremolo játék. Húrlefogás lassú dűvő és esztam kíséretű dallamok játszása során. Tizenhatodos díszítések körülírással, fél oktávnyi futamok játszása. Sorzáró díszítések alkalmazása. A nyomóeszköz biztos használata. Helyes hangsúlyozás. Az eddig tanult hangsorok gyakorlása tizenhatodokkal. A citera valamennyi húrjának behangolása. A TANSZAKI MEGHALLGATÁS ÉS AZ ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ

ANYAGA

3 egyénileg összeállított dalcsokor énekkel és citerával: 1 a dél-dunántúli, 1 a nagykunsági tájegység eredeti felvételei alapján, 1 pedig csoportos (3-4 fős) előadásban lehetőleg különböző népi hangszerek­ kel együtt szólaljon meg. JAVASOLT FELHASZNÁLHATÓ

TANANYAG

Borsi Ferenc - Tari Lujza: Citeraantológia (előkészületben) Magyar Népzene Tára VI., VII., VIII., IX. és X. kötetei (1973-1997) Aka­ démiai és Balassi Kiadó Járdányi Pál: Magyar népdaltípusok I-II. kötet (1977) Zeneműkiadó

143


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

FELHASZNÁLHATÓ

HANGZÓ ÉS VIDEÓ-ANYAG

Tuka Zsigmond (1991/1997)

nagykunsági

citerás játékát

bemutató

videofelvétel

Magyarországi citeramuzsika - hanglemez, kazetta (Budapest 1975) Hunga­ roton Magyar Népzenei Antológia III. - lemezalbum. Szerk.: Olsvai I. (Budapest 1988) Hungaroton Magyar Népzene 1-2. - lemezalbum. Szerk.: Rajeczky B. (Budapest 1969/72) Hungaroton Magyar hangszeres népzene - lemezalbum. Szerk.: Sárosi B. (Budapest 1980) Hungaroton 6. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) TECHNIKAI

KÉPZÉS

A jobb kéz valamennyi eddig tanult pengetésmódjának továbbfejlesztése. A bal kéz virtuóz játékának fejlesztése. Hangsúlytalan előkék, tizenhatod mozgású díszítések és tizenhatodos dalla­ mokjátszása. Biztos tájékozottság kialakítása az egész fogólapon. Gyorsdűvő kíséret eredetileg vonószenekar által előadott dallamok játéka alapján. DALLAMANYAG

Az eddig tanultak összegzése. Alföldi, hajdúsági dallamok. Erdélyi tájegységek táncdallamainak megszólaltatása a hagyományos kísé­ retmód felhasználásával (lassú dűvő, gyorsdűvő). Gyimesi és moldvai énekes és hangszeres dallamok citerán történő megszó­ laltatása. Aszimmetrikus ütemezésű dallamok játszása (Gyimes, Moldva, Szlavónia). ZENEI

ISMERETEK

Gyorsdűvő. Aszimmetrikus ütemezések, illetve ritmusok. 144


CITERA

ELSAJÁTÍTANDÓ

ANYAG

Mintegy 40 dallam. MINIMÁLIS TECHNIKAI

KÖVETELMÉNY

A tanuló ismerje és alkalmazza az eddig tanult pengetési módokat, kíséret­ fajtákat. Tudjon tremolózni a dallam megfelelő hangjain. Alkalmazza a húrlefogást lassú dűvő és esztam, valamint gyorsdűvő kíséretű dallamokon. Ismerje és tudja játszani valamennyi citerán használatos hangsort. Képes legyen igényesen megformálni az előadandó dallamokat. Legyen tisztában a különböző zenei tájegységek dallamdíszítéseivel. Ismerje az eredeti játékot. Alakuljon ki a magas színvonalú játékkultúra. A TANSZAKI MEGHALLGATÁS ÉS AZ ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ ANYAGA

3 népzenei összeállítás előadása citerán és saját énekét kísérve: 1 összeállí­ tás hajdúsági dallamokat, 1 összeállítás erdélyi táncdallamokat tartalmazzon, 1 csoportos előadásban (3-4 fő) lehetőleg különböző népi hangszerekkel együtt szólaljon meg. JAVASOLT FELHASZNÁLHATÓ

TANANYAG

Magyar Népzene Tára VI., VII., VIII., IX. és X. kötetei (1973-1997) Aka­ démiai és Balassi Kiadó Járdányi Pál: Magyar népdaltípusok I-II. kötet (1977) Zeneműkiadó Sárosi Bálint: A hangszeres magyar népzene (Budapest 1996) Püski Kiadó Pávai István: Az erdélyi és a moldvai magyarság népi tánczenéje (Budapest, 1993) Teleki László Alapítvány Tegnap a Gyimesben jártam - Kallós Zoltán és Martin György gyűjtése (Budapest, 1989) Európa Könyvkiadó Vargyas Lajos: A magyarság népzenéje (Budapest, 1981) Zeneműkiadó Bencze Lászlóné: Szivárványos az ég alja - bihari népdalok (Berettyóújfalu, 1978)

145


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

FELHASZNÁLHATÓ

HANGZÓ ANYAG

Magyarországi citeramuzsika - hanglemez, kazetta (Budapest 1975) Hunga­ roton Magyar Népzenei Antológia II-V. (Budapest 1986-1993) Hungaroton Magyar Népzene I-II. 1969/1972) Hungaroton

lemezalbum.

Szerk.:

Rajeczky

B.

(Budapest

Magyar hangszeres népzene - lemezalbum. Szerk.: Sárosi B. (Budapest 1980) Hungaroton

TOVÁBBKÉPZŐ 7. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) TECHNIKAI

KÉPZÉS

Az eddig kialakított játéktechnikai szint továbbfejlesztése. A jobb kéz valamennyi eddig tanult pengetésmódjának továbbfejlesztése. A bal kéz virtuóz játékának továbbfejlesztése. Hangsúlytalan előkék, tizenhatod ritmusú díszítések és dallamok játszása. Biztos tájékozottság kialakítása az egész fogólapon. Biztonságos 4 ujjal történő játék. Gyorsdűvő kíséret eredetileg vonószenekar által előadott dallamok játszása alapján. Húrlefogás megfelelő alkalmazása tánckíséret játéka során. DALLAMANYAG

Az eddig tanultak összegzése. A felvidéki és az észak-magyarországi tájegységek dallamvilágának megis­ merése. Erdélyi: lőrincrévi, magyarlapádi dallamok játszása, a jellemző díszítésmó­ dok alkalmazásával. ELSAJÁTÍTANDÓ

ANYAG

Mintegy 40 dallam.

146


CITERA

MINIMÁLIS TECHNIKAI

KÖVETELMÉNY

A tanuló ismerje és alkalmazza az eddig tanult pengetési módokat, kíséret­ fajtákat. Tudjon tremolózni a dallam megfelelő hangjain. Alkalmazza a húrlefogást lassú dűvő és esztam, valamint gyorsdűvő kíséretű dallamokon. Ismerje és tudja játszani valamennyi citerán használatos hangsort. Képes legyen igényesen megformálni az előadott dallamokat. Legyen tisztában a különböző tájegységek dallamdíszítéseivel. Ismerje az eredeti játékmódokat. Alakuljon ki a magas technikai színvonalú játékkultúra. A TANSZAKI MEGHALLGATÁS ÉS AZ ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ

ANYAGA

3 népzenei összeállítás előadása citerán és saját énekét kísérve: 1 a lőrincrévi vagy magyarlapádi énekes és táncdallamokból, 1 felvidéki, 1 pe­ dig valamely észak-magyarországi tájegység dallamaiból szólaljon meg (a 3 összeállításból 1 csoportos előadásban, lehetőleg különböző népi hangsze­ rekkel együtt). JAVASOLT FELHASZNÁLHATÓ

TANANYAG

Magyar Népzene Tára VI., VII., VIII., IX. és X. kötetei (1973-1997) Aka­ démiai és Balassi Kiadó Sárosi Bálint: A hangszeres magyar népzene (Budapest 1996) Püski Kiadó Kiss Lajos: Lőrincréve népzenéje - Kársai Zsigmond dalai (Budapest, 1982) Zeneműkiadó FELHASZNÁLHATÓ

HANGZÓ ANYAG

Magyarországi citeramuzsika - hanglemez, kazetta (Budapest 1975) Hunga­ roton Magyar Népzenei Antológia II-V. (Budapest 1986-1993) Hungaroton Magyar Népzene 1-2. 1969/1972) Hungaroton

Lemezalbum.

Szerk.: Rajeczky

B.

(Budapest

Magyar hangszeres népzene lemezalbum. Szerk.: Sárosi B. (Budapest 1980) Hungaroton

147


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

8. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) TECHNIKAI

KÉPZÉS

Az eddig kialakított játéktechnikai szint továbbfejlesztése. A jobb kéz valamennyi eddig tanult pengetésmódjának továbbfejlesztése. A bal kéz virtuóz játékának továbbfejlesztése. Hangsúlytalan előkék, tizenhatod ritmusú díszítések és dallamok játéka. Biztos tájékozottság kialakítása az egész fogólapon. Biztonságos 4 ujjal történő játék. Gyorsdűvő kíséret eredetileg vonószenekar által előadott dallamok játszása alapján. Húrlefogás megfelelő alkalmazása tánckíséret játéka során. DALLAMANYAG

A nyírségi tájegység hagyományos táncdallamainak tanulmányozása (lassú csárdás, gyors csárdás és friss, oláhos) - eredeti vonós felvételek alapján. Gyimesi táncdallamok: lassú magyaros, sebes magyaros, verbunk (eredeti hegedű - gardon, furulya - gardon előadásban megszólaltatott felvételek alapján). ELSAJÁTÍTANDÓ

ANYAG

Mintegy 40 dallam. MINIMÁLIS TECHNIKAI

KÖVETELMÉNY

A tanuló ismerje és alkalmazza az eddig tanult pengetési módokat, kíséret­ fajtákat. Tudjon tremolózni a dallam megfelelő hangjain. Alkalmazza a húrlefogást lassú dűvő és esztam, valamint gyorsdűvő kíséretű dallamokon. Ismerje és tudja játszani valamennyi citerán használatos hangsort. Képes legyen igényesen megformálni az előadott dallamokat. Legyen tisztában a különböző tájegységek dallamdíszítéseivel. Ismerje az eredeti játékmódokat. Alakuljon ki magas színvonalú játékkultúra.

148


CITERA

A TANSZAKI MEGHALLGATÁS ÉS AZ ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ

ANYAGA

3 népzenei összeállítás előadása citerán és saját énekét kísérve: 1 nyírségi csárdásokból, 1 oláhos dallamokból, 1 a gyimesi tájegység hagyományos táncdallamaiból, énekeiből szólaljon meg (a 3 összeállításból 1 csoportos előadásban, lehetőleg különböző népi hangszerekkel együtt). JAVASOLT FELHASZNÁLHATÓ

TANANYAG

Magyar Népzene Tára VI., VII., VIII., IX. és X. kötetei (Budapest 19731997) Akadémiai és Balassi Kiadó Járdányi Pál: Magyar népdaltípusok I-II. kötet (Budapest 1977) Zeneműkiadó Sárosi Bálint: A hangszeres magyar népzene (Budapest 1996) Püski Kiadó Virágvölgyi Márta - Vavrinecz András: Szatmári népzene (Budapest, 1992) Magyar Művelődési Intézet - Népzenei Füzetek. Sorozatszerk.: Eredics Gá­ bor FELHASZNÁLHATÓ

HANGZÓ ANYAG

Magyarországi citeramuzsika - hanglemez, kazetta (Budapest 1975) Hunga­ roton Magyar Népzenei Antológia II-V. (Budapest 1986-1993) Hungaroton Magyar Népzene I-II. lemezalbum. Szerk.: Rajeczky B. (Budapest 1969/1972) Hungaroton Magyar hangszeres népzene hanglemezalbum. Szerk.: Sárosi B. (Budapest 1980) Hungaroton Gyimesbükki táncok - hangkazetta (1996) Szatmári bandák - hangkazetta (Budapest 1991) Este a Gyimesbe'jártam - CD, hangkazetta (Budapest 1987) Hungaroton 9. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) TECHNIKAI

KÉPZÉS

Az eddig kialakított játéktechnikai szint továbbfejlesztése. A jobb kéz valamennyi eddig tanult pengetésmódjának továbbfejlesztése. A bal kéz virtuóz játékának továbbfejlesztése. 149


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

Hangsúlytalan előkék, tizenhatod ritmusú díszítések és dallamok játéka. Biztos tájékozottság kialakítása az egész fogólapon. Biztonságos 4 ujjal történő játék. Gyorsdűvő kíséret eredetileg vonószenekar által előadott dallamok játszása alapján. Húrlefogás megfelelő alkalmazása tánckíséret játéka során. DALLAMANYAG

Jászsági, Szolnok megyei és Bács-Kiskun megyei dallamok. Mezőségi - eredetileg vonószenekar által megszólaltatott - tánczene. ELSAJÁTÍTANDÓ

ANYAG

Mintegy 40 dallam. MINIMÁLIS TECHNIKAI

KÖVETELMÉNY

A tanuló ismerje és alkalmazza az eddig tanult pengetési módokat, kíséret­ fajtákat. Tudjon tremolózni a dallam megfelelő hangjain. Alkalmazza a húrlefogást lassú dűvő és esztam, valamint gyorsdűvő kíséretű dallamokon. Ismerje és tudja játszani valamennyi citerán használatos hangsort. Képes legyen igényesen megformálni az előadott dallamokat. Legyen tisztában a különböző tájegységek dallamdíszítéseivel. Ismerje az eredeti játékmódokat. A TANSZAKI MEGHALLGATÁS ÉS AZ ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ

ANYAGA

3 népzenei összeállítás előadása citerán és saját énekét kísérve: 1 jászsági, 1 Szolnok, illetve Bács-Kiskun megyei, 1 pedig mezőségi dallamokból szó­ laljon meg (a 3 összeállításból 1 csoportos előadásban, lehetőleg különböző népi hangszerekkel együtt). JAVASOLT FELHASZNÁLHATÓ

TANANYAG

Magyar Népzene Tára VI., VII., VIII., IX. és X. kötetei (Budapest 19731997) Akadémiai és Balassi Kiadó Járdányi Pál: Magyar népdaltípusok I-II. kötet (Budapest 1977) Zeneműkia­ dó Sárosi Bálint: A hangszeres magyar népzene (Budapest 1996) Püski Kiadó 150


CITERA

FELHASZNÁLHATÓ

HANGZÓ ANYAG

Magyarországi citeramuzsika - hanglemez, kazetta (Budapest 1975) Hunga­ roton Magyar Népzenei Antológia II-V. (Budapest 1986-1993) Hungaroton Magyar Népzene 1-2. lemezalbum Szerk.: Rajeczky B. (Budapest 1969/1972) Hungaroton Magyar hangszeres népzene lemezalbum. Szerk.: Sárosi B. (Budapest 1980) Hungaroton 10. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) TECHNIKAI

KÉPZÉS

Az eddig kialakított játéktechnikai szint továbbfejlesztése. A jobb kéz valamennyi eddig tanult pengetésmódjának továbbfejlesztése. A bal kéz virtuóz játékának továbbfejlesztése. Hangsúlytalan előkék, tizenhatod ritmusú díszítések és dallamok játéka. Biztos tájékozottság kialakítása az egész fogólapon. Biztonságos 4 ujjal történő játék. Gyorsdűvő kíséret eredetileg vonószenekar által előadott dallamok játszása alapján. Húrlefogás megfelelő alkalmazása tánckíséret játéka során. DALLAMANYAG

Dunántúli tájak hagyományos táncmuzsikája. Székelyföldi, szilágysági, moldvai táncdallamok eredeti felvételek alapján. ELSAJÁTÍTANDÓ ANYA G

Mintegy 40 dallam. MINIMÁLIS TECHNIKAI

KÖVETELMÉNY

A tanuló ismerje és alkalmazza az eddig tanult pengetési módokat, kíséret­ fajtákat. Tudjon tremolózni a dallam megfelelő hangjain. Alkalmazza a húrlefogást lassú dűvő és esztam, valamint gyorsdűvő kíséretű dallamokon. Ismerje és tudja játszani valamennyi citerán használatos hangsort. 151

1


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

Képes legyen megformálni az előadott dallamokat. Legyen tisztában a különböző tájegységek dallamdíszítéseivel. Ismerje az eredeti játékmódokat. Alakuljon ki a magas színvonalú játékkultúra. A TANSZAKI MEGHALLGATÁS ÉS AZ ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ

ANYAGA

3 népzenei összeállítás előadása citerán és saját énekét kísérve: 1 tolnai, vasi vagy zalai dallamokból, 1 székelyföldi vagy szilágysági táncdallamokból, 1 hagyományos moldvai táncdalanyagból hangozzék el (a 3 összeállításból 1 csoportos előadásban, lehetőleg különböző népi hangszerekkel együtt). JAVASOLT FELHASZNÁLHATÓ

TANANYAG

Magyar Népzene Tára VI., VII., VIII., IX. és X. kötetei (Budapest 19731997) Akadémiai és Balassi Kiadó Járdányi Pál: Magyar népdaltípusok I-II. kötet (Budapest 1977) Zeneműkia­ dó Sárosi Bálint: A hangszeres magyar népzene (Budapest 1996) Püski Kiadó Pávai István: Az erdélyi és moldvai magyarság népi tánczenéje (Budapest, 1993) Teleki László Alapítvány Domokos Pál Péter - Rajeczky Benjámin: Csángó népzene I-III. (Budapest 1956/61/91) Zeneműkiadó FELHASZNÁLHATÓ

HANGZÓ ANYAG

Magyarországi citeramuzsika - hanglemez, kazetta (Budapest 1975) Hunga­ roton Magyar Népzenei Antológia II-V. (Budapest 1986-1993) Hungaroton Magyar Népzene 1-2. Lemezalbum. Szerk.: Rajeczky B. (Budapest 1969/1972) Hungaroton Magyar hangszeres népzene lemezalbum. Szerk.: Sárosi B. (Budapest 1980) Hungaroton Szeretőm a táncba - moldvai csángómagyar népzene (1997) Etnofon

152


CITERA

5. JAVASOLT ÉRTÉKELÉSI MÓD A tanulók teljesítményét és szorgalmát minden órán, a hónapok végén, va­ lamint a tanszaki és iskolai hangversenyeket követően osztályzattal, illetve szóbeli minősítéssel is értékeljük. Az előadói készség és gyakorlat kialakítása, fejlesztése érdekében szüksé­ ges, hogy minden növendék évente legalább egy-két nyilvános fellépésen szerepeljen. A félévi munka értékelése a főtárgytanár vagy tanárok szűkebb köre előtt, az év végi vizsga pedig a tantestület más tagjaiból és a szaktanárokból alakult bizottság előtti meghallgatáson történjék. Az év végi értékelés során a szorosan vett szakmai értékelés mellett a nö­ vendék további terveiről, lehetőségeiről is essék szó.

6. TÁRGYI FELTÉTELEK Jó minőségű C, D, és A hangolású prím és normál citerák. A jó hangszerek húrja legyen könnyen lenyomható, a vendéghúrok ne fedjék el a dallamot, ne zörögjenek és jól tartsák a hangolást. Minden hangszerhez póthúrkészlet, megfelelő hangolókulcs és két-három darab pengető szüksé­ ges. Egyéb tárgyi feltételek Kisebb javításokhoz fogó, reszelő, törlőruha. Jó minőségű ütés- és koccanásgátló hangszertok. Megfelelő mennyiségű és minőségű tankönyv, kotta, hangzóanyag, video­ felvétel. A hangszerek, lemezek, kazetták, könyvek stb. tárolására szolgáló zárható szekrények. Hangfelvételre, lejátszásra, illetve másolásra alkalmas magnetofon, CD le­ játszó, lemezjátszó, fejhallgató, videó- és TV-készülék. Megfelelő méretű és akusztikájú, lehetőleg hangszigetelt, megfelelő méretű helyiség, a hangszerek elhelyezéséhez szükséges két-három asztal, hat-nyolc darab szék.

153


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

7. JAVASLATOK, ÚTMUTATÁSOK A citera tanterve a magyar citerára épül, melyet a magyar nyelvterületen az egyik legelterjedtebb népi hangszerként ismernek és használnak. A népzenei gyakorlatban nélkülözhetetlen a stílusos játék kérdése. Ahhoz, hogy ez kialakulhasson, fontos eredeti, jó felvételek hallgatása, elemzése és a hallás utáni hangszertanulás. Az évfolyamonként felsorolt felhasználható hangzó anyag ismerete az alapja a stílusos játékmód elsajátításának. A zene tánccal való szoros kapcsolata fontos szempont volt az egyes évfo­ lyamok tananyagának összeállításában. Alsóbb évfolyamokban az ének citera kapcsolódása a jellemző, a felsőbb évfolyamokban viszont a hangszer tánckísérő szerepe a meghatározó. A továbbképző évfolyamok anyaga a különböző táji jellegzetességeket mutatja be továbbfejlesztve a korábban megszerzett technikai és zenei alapokat. A hangszer mérete igazodjon a növendék életkori sajátosságaihoz. 8 - 9 éves gyerekeknek a 45-55 cm-es fesztávú „C" prím citera, 10 - 12 évesek­ nek pedig az 50-60 cm-es fesztávú „C" vagy „A" citera használata javasolt. Megjegyzés: Mivel a citera transzponáló hangszer, a példatárakban közölt daHamok nagy része C-alaphangra zár, kivétel néhány mixolíd és fríg hang­ sorú dallam, ezek üres G húron záródnak. A tanítás egyéni és csoportos keretek között is történhet. A csoport lehetőleg hasonló korú és képességű növendékekből álljon. A gyorsabban haladó jobb képességű növendékek tanulmányaikat évfo­ lyamok összevonásával is végezhetik. A citera tanszakra azok a növendékek vehetők fel, akik legalább 7 éves ko­ rúak, tisztán, szép hangon tudnak énekelni, jó a ritmusérzékük és a zenei memóriájuk.

154


KOBOZ Készítette: Kobzos Kiss Tamás Lektorálta: Fábri Géza


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

1. A KOBOZTANÍTÁS SZAKIRÁNYÚ FELADATAI Ismertesse meg • a koboz felépítését, történetét, egykori és mai használatát, • a hangzó vagy kottás formában elérhető anyagokat, ezek kezdetben segít­ séggel, majd önállóan történő feldolgozását, értelmezését, • a hangszer hangolásával, kezelésével kapcsolatos gyakorlati tudnivalókat. Alakítson ki • helyes testtartást, kéztartást, ujj mozgatást, • könnyed, természetes, összehangolt bal- és jobbkéz-játékot, • biztos intonációt, ritmusos játékot, • rögtönzési készséget, • képességet a szolisztikus játékra és a kíséretre. Fordítson figyelmet • • • •

a zenei memória, a lapról olvasási készség fejlesztésére, az önálló kíséretszerkesztés megtanulására, a társas muzsikálásra, rendszeres gyakorlásra, kitartó, céltudatos munkára.

156


KOBOZ

2. ÓRATERV Évfolyamok Alapfok

Tantárgy

2 2

2. 2 2

3. 2 2

4. 2 2

5. 2 2

6. 2 2

2 4-6

2 4-6

2 4-6

2 4-6

2 4-6

2 4-6

1.

Főtárgy (koboz) Kötelező vagy kötelezően választható tárgy Választható tárgy Összesen 11

Tovább­ képző 7. 8. 2 2 2 2 2 4-6

2 4-6

Kétéves hangszertanulás után javasolt a kamarazene, illetve zenekar tárgy felvétele.

157


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

3. KÖVETELMÉNYEK Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után A növendék ismerje • a hangszer múltját, jelenkori használatát, • azokat a népzenei stílusokat, amelyekhez a hangszer kapcsolódik. Legyen képes • természetes, stílusos hangszerkezelésre, • a szóló- és kísérőjáték begyakorolt és improvizatív jellegű módjaira, • a tiszta intonációra szóló- ül. akkordjáték esetén, • hangszerét önállóan behangolni • a jobb- és balkézjáték összehangolására, • a táncritmusokhoz kapcsolódó különféle pengetéstechnikák ritmizációk alkalmazására, • egyes különleges kifejezőeszközök használatára.

és

Rendelkezzék • a stílusos játékhoz szükséges technikai ismeretekkel, improvizációs kés­ zséggel, előadókészséggel és stílusismerettel, • megfelelő kottaolvasási és harmóniaszerkesztési tudással. További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után A növendék ismerje • hangszerének a moldvai magyar népzenén kívüli felhasználási területeit. Legyen képes • magas technikai szintű hangszerkezelésre, • technikájának önálló továbbfejlesztésére, eredetileg más hangszereken játszott dallamok adaptálására, önálló kíséretszerkesztésre, • improvizálni minden stílusban, az egész fogólapot uralni, minden általá­ nosan használt akkordot megszólaltatni, az ujjrendet és akkordozást egyénileg is megtervezni, begyakorolni, • zenekari játékra, minden jellegzetes moldvai csángó hangszeres táncdal­ lam kíséretének ismeretével, • körülíró díszítés, akkordok, futamok együttes alkalmazására, • gazdagabb hangszínek és bonyolultabb karakterek megvalósítására. 158


KOBOZ

Rendelkezzék • a stílusos zenei kifejezést lehetővé tevő képzelőerővel, technikával, elő­ adói készséggel, • igényes, fejlett hallással, biztos zenei memóriával, koncentrálóképesség­ gel, szereplési rutinnal, • az önálló munkához szükséges hangzóanyag-értelmezési, lapról olvasási készséggel.

159


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

4. TANANYAG ALAPFOK 1. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) TECHNIKAKÉPZÉS

A hangszer helyes tartásának megtanítása. A pengető fogása, a kétféle pengetési irány gyakorlása. A hangok helye a fogólapon a szolmizációs skálának megfelelően. KÖVETELMÉNYEK

Ismerje a növendék • a hangszer történetét, alkalmazásának módjait, hangolását, • a hangszer és a pengető helyes tartását, illetve fogását. Legyen képes • tisztán intonálva egyszerű skálagyakorlatokat elvégezni (mozgó dó-val), szolmizációs hangokkal énekelve az ajánlott hangkészleten belül (C - H), • az egyszerűbb pengetési módokat kivitelezni (negyed, nyolcad ritmus­ ban), • néhány kettőshangzás megszólaltatására, • alapvető akkordokat tisztán megszólaltatni, ezekkel éneket kísérni. A TANSZAKI MEGHALLGATÁS ÉS AZ ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ ANYA GA

3-4 egyszerűbb dallam szólóban és egy énekelt dallam vagy szöveges mon­ dóka egyszerű kísérettel előadva. 2. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) TECHNIKAKÉPZÉS

A helyes intonáció kialakítása. A két irányú pengetés egyenletességének kimunkálása.

160


KOBOZ

KÖVETELMÉNYEK

A növendék ismerje a megszólaltatható hangok szolmizációs és abc-s neve­ it. Legyen képes • egyenletes, ritmikus dallamjátékra, • 2 oktávos modális skálák (dór, eol, mixolíd) eljátszására a ritmusos játék és helyes intonáció követelményeit szem előtt tartva, • dűvő- és esztam-játékra a főbb akkordokkal. A TANSZAKI MEGHALLGATÁS ÉS AZ ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ

ANYAGA

3-4 egyszerű moldvai táncdallam, vagy énekkíséret. 3. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) TECHNIKAKÉPZÉS

Az akkordkészlet bővítése. További pengetési technikák gyakorlása. KÖVETELMÉNYEK

A tizenhatodos mozgás nyugodt tempóban történő végrehajtása (pl. hajdútánc-jellegű daraboknál). Gyorsabb akkordváltások végrehajtása. Tremolo játék. Kéthúros dallamjáték fekvésváltás nélkül. A TANSZAKI MEGHALLGATÁS ÉS AZ ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ ANYAGA

3-4 közepes nehézségi fokú táncdallam vagy moldvai énekek kísérettel. 4. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) TECHNIKAKÉPZÉS

Az aszimmetrikus kíséreti formákhoz szükséges technikák elsajátítása és értelmezése.

161


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

KÖVETELMÉNYEK

Aszimmetrikus, illetve vagy bonyolultabb ritmusú kíséretek, illetve dalla­ mok megszólaltatása (pl. kecskés, kettős). Egyszerűbb moldvai csángó dallamok előadása szólóban. Kéthúros dallamjáték fekvésváltással. Önálló kíséretszerkesztés egyszerű harmóniákkal. Gyors tempójú, egyenletes futamok megszólaltatása. A TANSZAKI MEGHALLGATÁS ÉS AZ ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ

ANYAGA

2-3 táncdallam vagy kobozzal kísért ének, és egy-két, furulyán vagy hege­ dűnjátszott táncdallam kísérete. 5. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) TECHNIKAKÉPZÉS

A parlando kíséret megvalósításához szükséges pengetési technika elsajátí­ tása. Az akkordkészlet kiterjesztése. KÖVETELMÉNYEK

Gyors tempójú és aszimmetrikus ritmusú darabok szólisztikus megszólalta­ tása. Ugyanilyen jellegű énekelt, vagy hangszeren játszott művek igényes kísére­ te. Parlando ének kísérete. A TANSZAKI MEGHALLGATÁS ÉS AZ ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ ANYAGA

1-2 nehezebb dallam szólisztikus előadása és egy ballada vagy hangszeres dallam kísérete. 6. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) TECHNIKAKÉPZÉS

A hangszerkezelési biztonság fejlesztése. Körülíró díszítés.

162


KOBOZ

KÖVETELMÉNYEK

Magas technikai színvonalú darabok előadása. Zenekari játék, minden jellegzetes moldvai csángó hangszeres táncdallam kíséretének ismerete. Körülíró díszítés, akkordok, futamok együttes alkalmazása. Gazdagabb hangszínek és bonyolultabb karakterek megvalósítása. A hangszertechnika önálló fejlesztésének készsége. A kifejező előadásmódra való törekvés. A TANSZAKI MEGHALLGATÁS ÉS AZ ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ

ANYAGA

1-2 virtuóz szólisztikus táncdallam bemutatása és 1-2 énekelt vagy hangsze­ res dallam kísérete.

TOVÁBBKÉPZŐ 7. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) TECHNIKAKÉPZÉS

Az alapfokú képzésben elsajátított játéktechnikai szint továbbfejlesztése. Különleges kifejezőeszközök megtanítása (előkék, vibrato, staccato). Parlando jellegű keleti (arab, török) dallamok. KÖVETELMÉNYEK

Parlando darabok stílusos megszólaltatása. Zenekari játék. Akkordkíséret dallamkiemeléssel. A TANSZAKI MEGHALLGATÁS ÉS AZ ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ ANYAGA

1-2 parlando darab, zenekari játék. 8. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) TECHNIKAKÉPZÉS

A cimbalomszerű játékmód elsajátítása (virtuóz húrváltások). Ismerkedés a román kobzajátékkal. 163


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

Improvizáció a társas muzsikálás során. Középkori és reneszánsz művek megszólaltatása a hangszeren. KÖVETELMÉNYEK

Stílusos játék a hangszer minden lehetőségét felhasználva. „Régizenei" dallamok (középkori, vagy reneszánsz táncdallamok, énekkísé­ retek stb.) megszólaltatása. A TANSZAKI MEGHALLGATÁS ÉS AZ ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ ANYAGA

Virtuóz szólisztikus játék és hangszerkíséret zenekarral.

A FELHASZNÁLHATÓ HANGZÓ ÉS KOTTAANYAG, VALAMINT AZ AJÁNLOTT SZAKIRODALOM JEGYZÉKE Könyvek, kottakiadványok Balogh Sándor: Moldvai Csángómagyar furulyás dallamok és énekek (Bu­ dapest 1996) Óbudai Népzenei Iskola Bodza" Klára - Paksa Katalin: Magyar népi énekiskola I-II. (Budapest 1992/1994) Tankönyvkiadó, Magyar Művelődési Intézet Domokos Pál Péter: Hangszeres magyar tánczene a XVIII. században (Bu­ dapest 1978) Zeneműkiadó Domokos Pál Péter - Rajeczky Benjámin: Csángó népzene I-III. (Budapest 1956, 1961, 1991) Zeneműkiadó Draskóczy Lídia: Moldvai csángó hegedűs dallamok B a k ó környékéről (Bu­ dapest 1997) Óbudai Népzenei Iskola Hankóczi Gyula: Egy Kelet-Európai lantféle: A koboz (Budapest 1988/3-4) Ethnographia Kallós Zoltán: Balladák könyve (Budapest 1973) Magyar Helikon Új guzsalyam mellett (Bukarest 1973) Kriterion Könyvkiadó Ez az utazólevelem - Új balladák könyve (Budapest 1996) Akadémiai Kia­ dó (kazettamelléklettel) Kobzos Kiss Tamás: Hegedű és kobza (Budapest 1997) Óbudai Népzenei Iskola 164


KOBOZ

Pozsony Ferenc: Szeret vize martján (Kolozsvár 1994) Kriza János Társaság könyvtára Prichici, Gh. Constantin: 125 Melodii de jocuri din Moldova (Bukarest 1955) Sárosi Bálint: Magyar népi hangszerek (Budapest 1973) Tankönyvkiadó Sárosi Bálint: Die Volksmusikinstrumente Ungarns. Handbuch europáischen Volksmusikinstrumente Serié I. (Lipcse 1967)

der

Sebő Ferenc: Népzenei olvasókönyv (Budapest 1994) Magyar Művelődési Intézet (2 kazettával) Szabolcsi Bence: A magyar zenetörténet kézikönyve (Budapest 1979) Ze­ neműkiadó Veress Sándor: Moldvai gyűjtés (Budapest 1989) Múzsák Zamfir, Constantin: Metoda de cobza (Bukarest 1955) Hanglemezek Magyar Népzene 1-3. Szerk.: Rajeczky Benjámin LPX 10095-98, LPX 180001-04, LPX 18050-53 (Budapest 1969-72) Hungaroton Magyar Hangszeres Népzene. Szerk.: Sárosi Bálint LPX 18045-47(Budapest 1980) Hungaroton Magyar Népzenei Antológia I. Tánczene. Szerk.: Martin György, Németh István, Pesovár Ferenc LPX 18122-16 (Budapest 1985) Hungaroton Moldvai csángók Magyarországon. Szerk.: Sebő Ferenc SLPX 180096 Kazetták „Gyere haza, édes fiam" - Kallós archívum (Budapest 1992) Klézsei tánczene 1. Szerk.: Tatros együttes, Pénzes Géza (Budapest 1994) Ha folyóvíz volnék - Kanalas Éva és Fábri Géza (Budapest 1991) Addig megyek a víz mellett - Kanalas Éva és Fábri Géza (Budapest 1994) Moldvai csángómagyar fürulyás dallamok - Szerk.: Balogh Sándor (Buda­ pest 1994)

165


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

Egyéb hangzóanyagok A „Pátria" sorozat moldvai csángó anyaga (másolása megrendelhető a Ma­ gyar Művelődési Intézettől) Más csángó hangszeres és énekes gyűjtések az MTA Zenetudományi Inté­ zetének népzenei archívumában Videó Az Óbudai Népzenei Iskola videotárában található, moldvai kobzosokkal készített felvételek „Zenelánc" - közreműködik a Tatros együttes és Fábri Géza - a Magyar Televízió sorozata alapján. Szerk.: Sebő Ferenc (Budapest 1996) Televideo Felhasználhatók még az Óbudai Népzenei Iskola már megjelent, illetve a későbbiekben megjelenő módszertani kiadványai, hang- és videofelvételei.

5. JAVASOLT ÉRTÉKELÉSI MÓD Az értékelés az órai munka, a félév végi és év végi vizsgák, valamint nyil­ vános szereplések alapján történhet. A vizsgák anyaga a szóló és kísérő játé­ kot bemutató darabok önálló előadásából áll. Ajánlott anyag: kísérő formák, akkordbontások, szólódarabok játéka, ének és hangszerkíséret, valamint zenekari játék.

166


KOBOZ

6. TÁRGYI FELTÉTELEK Tanterem Az előírásoknak megfelelő, megfelelő méretű, jó akusztikájú, szellőztethető terem. Lejátszásra, felvételre és másolásra is alkalmas magnetofon, illetve videokészülék, lemezjátszó, CD lejátszó. Hangszerek A kereskedelemben a koboz nehezen beszerezhető. Régebben Romániából lehetett vásárolni jó minőségű, a szászrégeni hangszergyárban készített „cobza"-t (a hangszer román neve). Jelenleg több hangszerkészítő is foglal­ kozik kobozkészítéssel, de fontos az oktatás céljára használandó hangszerek gondos kiválogatása. Könyvtár, hangtár, videótár Tartalmazza a kobozzal kapcsolatos írott anyagokat és felvételeket. Egyéb eszközök Húrok, kréta, illetve szappan a kulcsok kezelésére, pengetőkészítéshez szük­ séges hajlékony műanyag (pl. flakonból), olló.

7. JAVASLATOK, ÚTMUTATÁSOK A koboz az egyik ősi lantfajta, a rövid nyakú, körte forma testű ud utóda, amelyből az európai lant változatai is kifejlődtek. Európában eddigi ismere­ teink szerint csak Romániában és Moldáviában maradt meg, az ott élő ro­ mánoknál, 111. a moldvai magyaroknál. Valójában a középkori lant továbbélő formájának is tekinthető, ezért repertoárjába a (sajnos viszonylag kevés) gyűjtött autentikus anyag mellé felvehetők középkori, í 11. reneszánsz (eset­ leg későbbi) dallamok is. Alkalmas akár szólójátékra, akár énekelt, akár hangszerrel (elsősorban hegedűvel, vagy furulyával) játszott parlando, ru­ bato, vagy giusto dallamok kíséretére. Bár vannak távoli párhuzamok, játékmódja mégis szigorúan elválasztandó a citera, a tambura és a gitár játékmódjától. Az autentikus megszólaltatáshoz mindenképpen javasolt az eredeti lúdtollat jól helyettesítő hosszú, keskeny, hajlékony műanyagból készített pengető. 167


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

Az eddigi gyakorlatnak megfelelően hangszeres előképző bevezetése nem szükséges. Életkori követelmény: a kobozjáték tanulása a növendék testi felépítésének megfelelően l o - l l éves korban kezdődhet. Mindenképpen hasznos, ha a korábbi időszakban az elméleti tanulmányok mellett egy má­ sik hangszerjátékot (pl. furulya) előképző szinten már elsajátít. Az alapozó hat éves képzés után két továbbképző évfolyam tantervét dolgoztuk ki; ez a két év elegendő arra, hogy a növendék elsajátítsa a zenekari játékot, és fel­ készüljön a továbbtanulásra. A koboz mellett a későbbiekben mindenképpen célszerű más hangszer (pl. furulya vagy dob), illetve ének tanulása. Az általánosan használt a hegedű, a G alaphangú furulya és az ének kíséré­ sére is leginkább alkalmas d-a-d'-g' hangolást alapul véve a D alaphangú kétoktávos modális skálák (dór. eol, mixolid) és a G és C alaphangú egy oktáv + kvint terjedelmű modális skálák képezik az alapvetően tanítandó hangsorokat. A fő akkordtípusok: dúr és moll, domináns szeptim és a terchi­ ányos tiszta kvintakkordok. A hangszer jellege miatt gyakran előfordulnak akkordfordítások. A moldvai tánczenében az „öves" típusú (dűvő-szerű), a „kezes" típusú (esztam-szerű) valamint az aszimmetrikus belső osztású (kettős: ti-tá-ti-tátá), illetve a páratlan ütemű (kecskés: 2/8+2/8+3/8), és a (ritkábban előfor­ duló) 5/8-os ritmusképletek sajátítandók el. Ezek a gyakorlatban többféle módon is megszólaltathatók, egyszerűbb vagy virtuózabb pengetési techni­ kát igényelve. A jobbkézjátéknál a rendelkezésre álló népzenei anyaggal összhangban a következő három fokozat érvényesül: a) egy húron való pengetés; b) két húron való játék, ahol az egyik kísérőhúr (pl. Gyöngyös György adat­ közlőtől felvett szólisztikus és kísérő jellegű dallamok, kazak dombra, tö­ rök saz, arab ud); c) akkordkíséret dallamkiemeléssel (moldvai énekek és táncdallamok fel­ dolgozásai, historikus táncdallamok). Bár a koboz pengetős hangszer, a rajta játszható kíséretnek sok köze van a cimbalmon játszott dallamkísérethez, mivel (amennyire ismerjük a hangszer történetét) a cimbalom pótlására is használták. A moldvai zenekarban egyébként elsősorban a hegedű kísérőhangszere volt, ez a kettős alkalmanként más hangszerekkel (pl. dob) is kiegészült. A tánc­ házi zenélés során népszerűvé vált a furulyajáték kísérete is.

168


TAMBURA Készítette: Borsi Ferenc Lektorálta: Szendrődi Ferenc


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

1. ATAMBURATANÍTÁS SZAKIRÁNYÚ FELADATAI Az alapfokú tamburaoktatás - figyelembe véve a hangszer hagyományos használatát - magába foglalja a prímtambura, valamint a basszprím és a tamburakontra (E kontra) ismeretanyagának tanítását. A tambura bőgő oktatási terve a vonós bőgő oktatási tervéhez igazodik. A tamburafélék oktatási terve kvart hangolású, E alapú hangszerekre ké­ szült. Tudatosítsa • a tervszerű és rendszeres munka szükségességét, • a gyakorlás módszereit. A növendék ismerje meg • a hangszercsalád és hangszere kialakulásának történetét, • a tamburajáték hagyományos területeit és ezek zenei jellemzőit. Sajátítsa el • a könnyed pengetést és laza pergetést, • a laza billentést, amelyből kialakul a gyors, virtuóz dallamvezetés. Ismerje meg • azokat a modális harmóniákat, illetve harmóniafűzéseket, amelyek a népi hangszerelésre jellemzőek, • az együtt zenélés alapkövetelményeit, • a népi variációs, rögtönzésszerű hangszeres dallamvezetés alapvető sza­ bályait. Váljon nyitottá • más népi hangszerek, más népek zenéje, más zenei műfajok, művészeti ágak iránt. A tamburazene tanulásával a tanuló nem csak a magyar, ha­ nem más európai népek (délszláv, bolgár, török stb.) zenéjével is megis­ merkedhet, széleskörűen gazdagítva zenei műveltségét.

170


TAMBURA

2. ÓRATERV Tantárgy

12

2 2

2. 2 2

13

2 4-6

2 4-6

1.

Főtárgy (tambura ) Kötelező vagy kötelezően választható tárgy Választható tárgy Összesen

Évfolyamok Ala ?fok 3. 4. 2 2 2 2 2 4-6

2 4-6

5. 2 2

6. 2 2

2 4-6

2 4-6

A tambura főtárgy tanterve a heti 2 órába beépítve magában foglalja a 3. évfolyamtól a tamburabrács, illetve a tamburakontra tananyagát is. Kétéves hangszertanulás után javasolt a kamarazene, illetve zenekar tárgy felvétele.

171


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

3. KÖVETELMÉNYEK Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után A növendék ismerje • a Közép-európai tamburafélék kialakulásának történetét, típusait és zenei dialektusait, • a tamburazene hazai hangzó, lejegyzett és elméleti forrásanyagát, vala­ mint az általános népzenei irodalmat. Legyen képes • laza pengetésre, kiegyensúlyozott pergetésre, • könnyed és magabiztos hangszerkezelésre, • különféle hangsorokat egy oktáv terjedelemben tisztán és pergőn játszani, • a használatos hangzatok és harmóniák lefogására, • a hangszernek megfelelő népi dallamok stílushű előadására, • kontrajáték esetén a tempótartásra és gyors harmóniaváltásokra, • tájékozódni a teljes fogólap fekvéslehetőségeiben, • szóló és kísérő szerepkört ellátni különféle hangszeres együttesekben, • zenekarral énekszólistát kísérni, • zenekarral táncot kísérni. Rendelkezzék • stílusismerettel, • képzelőerővel, • magas szintű technikával, • előadói készséggel, tapasztalattal, • korának megfelelő önállósággal a zenei anyag kiválasztásában és a meg­ szólaltatás színvonalában.

172


TAMBURA

4. TANANYAG A tamburafélék játéktechnikáját és az életkori adottságokat figyelembe véve, a képzést minden növendék prímtamburán kezdi, s két tanulmányi év után a kellő zeneelméleti és játéktechnikai alapokat megszerezve választhat a to­ vábbtanulást illetően a prímtambura, a basszprím (tamburabrács) és a tam­ bura kontra közül. TAMBURA ALAPFOK 1. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) TECHNIKAI ISMERETEK

' ,

A hangszer megfelelő tartása ülő helyzetben a pengető fogásával együtt. Könnyed, határozott pengetőtechnika a jobb kézzel, pontos húrlefogás, ujjazás a balkézzel és a két kéz mozgásának összehangolása. Tiszta hangképzés. A hangszer hangolásának elsajátítása. ZENEI

ISMERETEK

Gyermekdalok és gyermekjátékok, illetve egyszerű hangszeres dallamok mintegy 30-40 dallam. Kezdetben bi-, tri-, tetra-, és pentachord dallamok, egy, illetve két húron. Az év végére a dallamok hangterjedelme elérheti az oktávot is. Hangközök, hangnemek, hármashangzatok fogalomköre, játéka alapfokon. G és D alapú hangsorok ujjrendje, negyed értékekkel pengetve. Az egész, fél, negyed, nyolcad hangértékek, illetve szünetek ismerete. A negyed és nyolcad ritmusú hangok pengetése, és az ezeknek megfelelő szünetek alkalmazása. KÖVETELMÉNYEK

Egyenletes pendítés, illetve pontos pengetés, húrlefogás és tiszta hangkép­ zés, könnyű dallamjáték. Egyszerűbb hangközök, hangsorok a tanult hangnemekben. 173


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

A TANSZAKI MEGHALLGA TÁSÉSAZÉV

VÉGI BESZÁMOLÓ ANYA GA

Három különálló dallam és egy hangsor bemutatása, amely az elért ismeret­ szintet tükrözi. FELHASZNÁLHATÓ

ANYAG

Kidolgozott tamburaiskola híján egyelőre felhasználhatók mindazok a nép­ dalgyűjtemények, illetve népzenei kiadványok, amelyek a megfelelő nehé­ zségi fokozatú eredeti népzenei anyagot tartalmazzák. Például: Magyar Népzene Tára I. (Budapest 1951) Akadémiai Kiadó Dobszay László: A magyar dal könyve (Budapest 1984) Zeneműkiadó (Részletes irodalomjegyzék a tantervi program végén.) 2. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) TECHNIKAI

ISMERETEK

A hangszer tartása, illetve használata álló helyzetben. A pengetés tudatos fejlesztése, pengetési hangsúlyok kialakítása. A pergetés előkészítése és kialakítása a második félévben. A megszólaltatott hang tu­ datos megformálása. A jobb és bal kéz munkájának fokozott összehangolása. Az első fekvés fo­ galma. A bal kéz ujjainak lehetséges pozíciói az első fekvésben. Továbblé­ pés az első fekvésből, a hangterjedelem kiszélesítése. A pontos hangolás további gyakorlása. A negyed hangnyi és annál hosszabb értékek kitöltése pergetéssel (tremoló). ZENEI ISMERETEK

Oktáv terjedelmű, negyed és nyolcad ritmusértékű dallamok játéka, előtérbe helyezve a néphagyományokhoz kapcsolódó dallamokat. Dallamok 2/4, 4/4, középgyors tempóban. A dallamok zenei szerkezetének felismerése és tudatosítása. E és A alapú hangsorok, nyolcad értékekben, középgyors tempóban penget­ ve. A kvintkör fogalma, szerepe. Hangnemek ismerete 3#-3ö-ig. A tizenhatod ritmusérték fogalma.

174


TAMBURA

KÖVETELMÉNYEK

Egyenletes pergetés kialakulása az év végéig. Oktáv terjedelmű, negyed és nyolcad ritmusú dallamok játéka. A tanult hangsorokban, hangnemekben a hangközök és harmóniák ismerete. A TANSZAKI MEGHALLGATÁS ÉS AZ ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ

ANYAGA

3-4 oktáv terjedelmű dallam csokorba fűzve. A tanult hangsorokból l-l nyolcad értékekkel pengetve, illetve negyed érté­ kekkel pergetve. FELHASZNÁLHATÓ

ANYAG

Magyar Népzene Tára II. (Budapest 1953) Akadémiai Kiadó Kerényi György: Jeles napok dalai (Budapest 1963) Zeneműkiadó Kiss Mária: Délszláv szokások a Duna mentén (Budapest 1988) Akadémiai Kiadó 3. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) TECHNIKAI

ISMERETEK

A pengetés további finomítása: keményebb-lágyabb pendítés és pergetés, hangszín változtatás a pengetési pont megváltoztatásával. Ritmikai bontás, mint a ritmusvariáció alapja és annak hangszeres értelmezése. A jobb és bal kéz munkájának fokozott összehangolása, gyorsabb pendítéssel és hangváltással. A második, harmadik és negyedik fekvés ismerete és alkalmazása. Hagyo­ mányos dallamjáték a kettőzött húron. ZENEI

ISMERETEK

Ütemezések: 2/4, 4/4, 3/4, 3/8, 6/8. Cisz, Fisz és H alaphangú hangsorok, nyolcad és tizenhatod értékben, kö­ zépgyors tempóban. Hangközök, harmóniák a tanult hangnemekben. Fő- és mellékfunkciók, egy­ szerűbb szekvenciák. Alapfokú szólamszerkesztés. A többszólamúság a népi hangszeres gyakor­ latban.

175


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

Eredeti népzenei felvételek elemző hallgatása, hallás után történő dallamta­ nulás, szemléltető kottaanyaggal. Alkalomhoz nem kötött különböző karakterű dallamok játéka, összefűzése ritmus- és tempóváltásokkal. KÖVETELMÉNYEK

Oldott, laza pendítés, pergetés. A dallamok helyes hangsúlyozása, zenei ta­ golása. A tanult hangsorok, hangnemek, hangközök és harmóniák alapfokú ismere­ tejátéka. A TANSZAKI MEGHALLGATÁS ÉS AZ ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ ANYAGA

Két dalcsokor előadása, egy szólóban, egy pedig zenekari kísérettel tamburabrács (basszprím), tamburakontra. Egy hangsor lejátszása tizenhatod értékekben, középgyors tempóban. A használatos, illetve tanult hangközök, szekvenciák bemutatása. FELHASZNÁLHATÓ

ANYAG

Járdányi Pál: Magyar népdaltípusok I-II. (Budapest 1961) Zeneműkiadó Pesovár Ferenc: A juhait kereső pásztor (Székesfehérvár 1983) István Király Múzeum 4. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) TECHNIKAI

ISMERETEK

Hangsúlyos és súlytalan pendítés, pengetési sorozatok. Zenei hangsúlyok megvalósítása a tamburán. Ritmikai és dallami díszítés a népi hangszeres gyakorlatban. A dallamdíszítés alapelemei, egyszerű díszítmények egy-, kéttagú előke, ritmikai bontások. Dallamdíszítés, mint az énekelt (vagy az absztrahált) dallam hangszeresen megformált változata. 5., 6. fekvés fogalma és alkal­ mazása. ZENEI ISMERETEK

Eredeti népzenei felvételek elemző hallgatása, hallás után történő dallamta­ nulás szemléltető kottaanyaggal. A zenei anyag elsősorban táncokat kísérő dallamokból áll. 176


TAMBURA

Dallamvariáció, mint a régi hangszeres improvizáció alapja. Staccato játék. Összetett ritmusok, aszimmetrikus ütemek (5/4, 5/8, 7/8). C, F, B-alapú hangsorok nyolcad és tizenhatod értékben. Az új hangnemek hangközei, harmóniasorai, szekvenciái. Fő- és mellék­ funkciók a tanult hangnemekben. KÖVETELMÉNYEK

Helyes zenei hangsúlyozás, ritmikai és dallami díszítés. Egyszerűbb ritmus- és dallamvariációk önálló kidolgozása. A tanult hang­ nemek harmóniák, szekvenciák, ütemfajták játéka. A TANSZAKI MEGHALLGATÁS ÉS AZ ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ ANYAGA

Egy önállóan összeállított dalcsokor előadása kidolgozott díszítésekkel (4-5 dallam). Táncdallamok játéka zenekarral és - ha lehetőség van rá - tánckíséret. Egy hangsor pergő tizenhatod értékekkel. Egyszerűbb, szekvenciák játéka a tanult hangnemekben. FELHASZNÁLHATÓ

IRODALOM

Sárosi Bálint: A hangszeres magyar népzene (Budapest 1996) Püski Kiadó Vujicsics Tihamér: A magyarországi délszlávok zenei hagyományai (Budapest 1978) Tankönyvkiadó 5. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) TECHNIKAI

ISMERETEK

Pengetés, pergetés váltások tökéletesítése, nyolcad, tizenhatod, harmincket­ ted ritmusú dallammozgás. Három-, négytagú dallamdíszítmények (parányzó, alparányzó, dallamkörül­ írások). Fekvésváltások gyakorlása, oktáwáltás (oktávval magasabban ugyanaz a dallam). Akkordbontási lehetőségek a dallamhangszeren.

177


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

ZENEI ISMERETEK

Az eddig tanult hangsorok magasabb fekvésben, tizenhatod értékekben és folyamatos pergetéssel. A tanult hangnemek, hangközök, dallamfordulatok transzpozíciói. Diatonikus és kromatikus fordulatok, díszítések a népzenében. Eredeti népzenei felvételek elemző hallgatása, hallás után történő dallamta­ nulás. Kötetlen ritmusú parlando, rubato dallamok játéka. A zenei anyag elsősorban kötetlen ritmusú (parlando rubato) dallamokból áll össze. KÖVETELMÉNYEK

A parlando-rubato játék fogalma és helyes értelmezése a hangszeren. Egyszerű diatonikus és kromatikus díszítések alkalmazása. A TANSZAKI MEGHALLGATÁS ÉS AZ ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ

ANYAGA

Egy önállóan összeállított dalcsokor előadása (4-5 dallam). Egy énekszólista kísérete zenekarral. Egy hangsor magas fekvésben, folyamatos pergetéssel negyed értékekben játszva. A tanult hangnemek használatos harmóniakészlete, fő- és mellékfunkcióik, a használatos szekvenciák elméleti és gyakorlati ismerete. FELHASZNÁLHATÓ

ANYAG

Virágvölgyi Márta: Bogyiszlói népzene (Budapest 1995) Magyar Művelődé­ si Intézet - Népzenei Füzetek. Sorozatszerk.: Eredics Gábor Vujicsics Tihamér: A magyarországi délszlávok zenei hagyományai (Budapest 1978) Tankönyvkiadó 6. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) TECHNIKAI

ISMERETEK

A pengetés, pergetés teljes ellazítása. Egymás utáni pergetések gyors indí­ tással és megszakítással. Gyors, hangsúlytalan futamok, harmincketted rit­ musú dallammozgás. Magabiztos és gyors fekvésváltás, tájékozottság az egész fogólapon.

178


TAMBURA

ZENEI

ISMERETEK

Eredeti népzenei felvételek elemző hallgatása, a dallamok önálló tanulása (tanári segítséggel). A zenei anyag elsősorban hangszeres táncdallamokból, díszített középtem­ pójú és friss dallamokból áll. Az önálló kifejezőkészség fejlesztése, variáció és improvizáció. Többtagú díszítmények a hangszeres hagyományban. A hangnemváltás (moduláció) zenei fogalma, lehetőségei a tamburajáték anyagában. Az eddig tanult hangsorok játéka több fekvésben. KÖVETELMÉNYEK

Biztos tempótartás a használatos tempókban. Dallamdíszítések stílusos megszólaltatása. A használatos hangnemváltások elméleti és gyakorlati ismerete az évfolyam nehézségi fokán. A FÉLÉVI ÉS ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ ANYAGA

Egy énekes által előadott dalcsokor kísérete hangszeres szólóbetéttel. Táncdallamok és - ha lehetőség van rá - tánckíséret játéka zenekarral a ta­ nult modulációkat alkalmazva.

BASSZPRÍM (TAMBURABRÁCS) A basszprím oktatási programja alapvetően megegyezik prímtambura tan­ tervével. Az alábbiakban a hangszerre vonatkozó eltéréseket vázoljuk. 3. évfolyam A basszprím (tamburabrács) tartása, pengetőtartás, a hangszer pengetése. A kvart transzpozíció jelentősége a balkéz játékánál. Oktávpárhuzam és a kísérő szólam párhuzamos mozgása. Variációs heterofónia a népzenei gyakorlatban.

179


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

4. évfolyam Kvart, kvint, illetve terc szólamok a népi hangszerelésben. Állandósult zenei frázisok, fordulatok a tamburazenekari kísérőszólamok­ ban. 5. évfolyam Ellenszólam, illetve a kísérőszólam ellenmozgásai a hangszeres népzenei gyakorlatban. A dallamváz, vezetőszólam egyszerűsítése és az erre épülő kísérőszólam. Sorvégi és átvezető futamok a tamburabrácsnál. 6. évfolyam Improvizált kísérőszólam a tamburazenekari hagyományban. A kísérőhangszer szólisztikus lehetőségei a népi hangszerelésben.

TAMBURAKONTRA A tamburakontra oktatási anyaga a prímtambura elméleti anyagához igazo­ dik, azonban-alapvetően az akkordikus kíséret zenei anyagát dolgozza fel. 3. évfolyam A tamburakontra tartása, pengető tartás és pengetés (több húron). Ritmikai pontosság és egyenletesség. Dűvő és esztam, a két alapvető ritmizálás a harmóniai kíséretben. Bourdonés dudakíséret a népi hangszerelésben. A hangnem és a harmónia fogalma. Egyszerű akkordfogások a tamburakontrán. A hüvelykujj mint húrlefogó ujj a balkézben. Alap akkordok: E-dúr, e-moll, A-dúr, a-moll, D-dúr, C-dúr, Cisz-dúr, Ciszmoll, f-moll, g-moll. Egyszerű dallamok kísérete lassú táncritmusban (giusto) 2/4, 4/4 ütemezés­ sel. Fő- és mellékfunkciók a tanult hangnemekben.

180


TAMBURA

4. évfolyam Keresztfogás („barre") a tamburakontrán. Jellegzetes harmóniafordulatok, szekvenciák a népzenei kíséretben. A kvintkör ismerete és gyakorlati szere­ pe. A hangnemek funkciós rendje. Dűvő és esztam kíséret középgyors tem­ póban. 2/4, 4/4, 3/4, 6/8. Akkordfogások: F-dúr, G-dúr, B-dúr, H-dúr, h-moll, c-moll, d-moll. 5. évfolyam Négyeshangzat szerepe és előfordulása a hagyományos népi hangszerelés­ ben. Harmóniai fordulatok felismerése a hangzó zenében Akkordfogások: E-, A-, C-, D-, G-dúr és moll szeptimakkordok, szekvenci­ ák. Középgyors és rubato dallam kísérete, valamint váltakozó ritmusok: 5/4, 5/8, 7/8. 6. évfolyam Modális harmonizálás a hagyományos hangszeres népzenében, a funkciós és modális harmonizáció összevetése. Hangnemváltás lehetősége a zenei fo­ lyamaton belül. Harmóniai fordulatok fölismerése népzenei felvételekről. Ugyanazon akkordok különböző fogási lehetőségei. Gyors esztamkíséret, egyenletes tempótartás.

FELHASZNÁLHATÓ HANGZÓ ANYAG Magyar Népzene 1-3. Szerkesztette: Rajeczky Benjámin LPX 10095-98, LPX 180001-04, LPX 18050-53 (Budapest 1969-72) Hungaroton Magyar Népzenei Antológia (Budapest 1985-93) Hungaroton: I. Tánczene. Szerk.: Martin György, Németh István, Pesovár Ernő LPX 18122-16 II. Észak. Szerk.: Tari Lujza, Vikár László LPX 18124-28 III. Dunántúl. Szerk.: Olsvai Imre LPX 1813 8-42 IV. Alföld. Szerk.: Paksa Katalin, Németh István LPX 18159-63

181


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

V-VI.Erdély (Kelet 1-2.) Szerk.: Sárosi Bálint, Németh István (Budapest 1993/95) MTA Zenetudományi Intézet Magyar Hangszeres Népzene LPX 18045-47 Szerk.: Sárosi Bálint (Budapest 1980) Hungaroton A bogyiszlói zenekar. Szerk.: Sebő Ferenc SLPX-18095 (Budapest 1984) Hungaroton „Járd a kólót!" Magyarországi délszláv népzene SLPX 18036 (Budapest, 1978) Hungaroton Croatian Folk Music Traditions in Hungary (Horvát népzenei hagyományok Magyarországon) Szerk.: Eredics Gábor MK CD Quintana Harmónia Mundi QUI903071 (Arles, 1992) Narodni orkestri hrvata, srba i slovenaca u NR Madjarskoj Jugoton Kiadó

FELHASZNÁLHATÓ IRODALOM Magyar Népzene Tára I. Gyermekjátékok. Szerk.: Kerényi György (Budapest 1951) Akadémiai Kiadó Magyar Népzene Tára II. Jeles napok. Szerk.: Kerényi György (Budapest 1953) Akadémiai Kiadó Magyar Népzene Tára III. Lakodalom. Szerk.: Kiss Lajos (Budapest 195556) Akadémiai Kiadó A Magyar Népdaltípusok Katalógusa - stílusok szerint rendezve I. (Budapest 1988) MTA Zenetudományi Intézet Dobszay László: A magyar dal könyve (Budapest 1984) Zeneműkiadó Járdányi Pál: Magyar Népdaltípusok I-II.(Budapest 1961) Akadémiai Kiadó Kodály - Vargyas: A magyar népzene (Budapest 1973) Zeneműkiadó Vargyas Lajos: A magyarság népzenéje (Budapest 1981) Zeneműkiadó Sárosi Bálint: Magyar népi hangszerek - Ének-zene szakköri füzetek. (Bu­ dapest 1973) Tankönyvkiadó Pesovár Ferenc: A juhait kereső pásztor (Székesfehérvár 1983) István király Múzeum 182


TAMBURA

Kiss Mária: Délszláv szokások a Duna mentén (Budapest 1988) Akadémiai Kiadó Ökrös László: A szőregi tökciterások in: Alföldi Tudományos Gyűjtemény (Szeged 1946-47) Sava Vukosavljev: Vojvodjanska tambura (A vajdasági tambura) kéziratos fordítás, ford.: Borsi Ferenc (Budapest 1994) Néprajzi Múzeum Virágvölgyi Márta: Bogyiszlói népzene (Budapest 1995) Magyar Művelődé­ si Intézet - Népzenei Füzetek. Sorozatszerk.: Eredics Gábor Volly István: Bajai tamburások (Baja 1964) Városi tanács Vujicsics Tihamér: A magyarországi délszlávok zenei hagyományai (Buda­ pest 1978) Tankönyvkiadó

5. JAVASOLT ÉRTÉKELÉSI MÓD Az értékelés a közös órákon, tanszaki hangversenyeken, valamint a félévi meghallgatáson és az év végi vizsgán történik. Az előadói készség fejlesztése miatt szükséges, hogy a növendék féléven­ ként legalább egy nyilvános növendékhangversenyen szerepeljen. Elsősor­ ban itt szerezhető meg a szereplési gyakorlat, illetve sikeres fellépésekkel könnyen feloldható a lámpaláz is. A félévi vizsgán elsősorban a szaktanár, az év végén az iskola népzenetaná­ raiból alakult bizottság osztályoz, illetve minősít. Felsőbb évfolyamba és a képesítő vizsgára csak az a növendék bocsátható, aki a főtárgyból és a kötelező tárgyakból eredményes vizsgát tett.

6. TÁRGYI FELTÉTELEK Jó akusztikájú, megfelelő méretű, hangszigetelt tanterem. Székek, amelyek szabad mozgást biztosítanak mindkét karnak, asztalok. Kottaállvány, kottatartó. Jó minőségű kazettás magnetofon, erősítő és hangfalak, lemezjátszó, CD lejátszó, videokészülék, fülhallgató. 183


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

A szükséges lemezek, audio- és videokazetták, könyvek, kották. Jó minőségű hangszerek tokkal és hangszertartozékokkal (tartalék húrok, fogó, pengetők, törlőruha, szerszámok a kisebb javításokhoz). A hangszerek, kották, könyvek stb. tárolására szolgáló szekrények.

7. JAVASLATOK, ÚTMUTATÁSOK A népzenei hagyományban is kulcsfontosságú a stílus kérdése. Míg a műzene közvetítése nagyobb részt kottából, addig a népzenében a szájhagyomány szokásai és módszerei alapján a tanítás nagyrészt hallás után történik. A kottaismeret mellett szükség van eredeti hangzóanyag hallgatására és értel­ mezésére.

184


TEKERŐ Készítette: Szerényi Béla Lektorálta: Havasréti Pál


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

1. A TEKERŐTANÍTÁS SZAKIRÁNYÚ FELADATAI A tekerő tanterv alapvetően a magyar paraszti hagyományra épít. Ennek megfelelően a törzsanyag túlnyomórészt a tekerő ismert elterjedési területé­ ről származik (Csongrád és Bács-Kiskun megye egésze, valamint Pest és Jász-Nagykun-Szolnok megye déli része). Az e területről származó dallam­ kincs alkotja hangszerünk magyar zenei anyanyelvét. Ennek tanításában­ tanulásában az eredeti gyűjtések, hang- és videofelvételek játsszák a főszerepet. Ezen túlmenően a növendék kapjon átfogó képet a magyar népzene egészéről, a hangszeres zene - tánc - népszokások - hagyományok összefüggésrendszeréről. A program célja továbbá, hogy a tananyagon keresztül megvilágítsa e hang­ szer szerepét az európai műveltség fejlődésében. Ennek megfelelően lehető­ séget biztosít a régizenében, európai népzenében, klasszikus zenében történő elmélyedésre is. A program eredményes megvalósításának alapfeltétele, hogy az oktatás ma­ gyar rendszerű tekerőn történjen. A magyar hangszerek ugyanis több, na­ gyon fontos alkatrészben eltérnek más instrumentumoktól: a klaviatúra alapvetően más, a recsegőszerkezet egyedi, a kottaház szélesebb, a kerék és a hajtókar átmérője jóval kisebb. Ismertesse meg a növendékekkel (életkoruknak megfelelő szinten) • a magyar népzene főbb dialektusait és azok formakultúráját, különös te­ kintettel az Alföld, még inkább a Dél-Alföld hagyományára, • a hangszer adottságaiból következő zenei kifejezésmódokat, • a hangszer működési elvét, beállításának módszereit, a karbantartás napi gyakorlatát, • a tekerő sokszínűségét, történelmi múltját és jelenét, népi, történeti, klasszikus és modern zenei hagyományát, • a hangszer szakirodalmát, a hozzáférhető zenei felvételeket, gyűjtéseket. Fejlessze a növendék • hallását, ritmusérzékét, • zenei memóriáját, fantáziáját, • játéktechnikáját, stílusérzékét, • a kottaolvasás és írás készségét, • a magyar nyelvvel is összefüggő hangsúlyérzékét, 186


TEKERŐ

• az improvizációs készséget, a zenei folyamatokban való gondolkodás képességét.

2. ÓRATERV

Évfolyamok

Tantárgy

"ováb sképző

1.

2.

Alai rfok 4. 3.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

Főtárgy (tekerő)

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2 2

2

Kötelező v a g y kötelező­ en választható tárgy

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

Választható t á r g y Összesen:

14

Kétéves hangszertanulás után javasolt a kamarazene, illetve zenekar tárgy felvétele.

187


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

3. KÖVETELMÉNYEK Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után A tanuló ismerje • hangszere történetét, változatait, elterjedtségét Magyarországon és más országokban, • a magyar tekerő hagyományos repertoárját és játékstílusát, • hangszere irodalmát, hangfelvételeit, a jelentősebb magyar adatközlőket. A • • • • •

tanuló legyen képes hangszerét behangolni, természetes, oldott hangszerkezelésre, zenei és technikai szempontból tudatos elemző gyakorlásra, életkorának és képességeinek megfelelő zenei anyag stílusos előadására, közepes nehézségű dallami és ritmikai zenei problémák megoldására (leváltóhangok alkalmazása, lezárások, trillák, recsegési modusok, recse­ gések dallamon belüli építkezése), • a díszítőmotívumok megfelelő alkalmazására.

A • • •

tanuló rendelkezzék megfelelő zenei memóriával, jó hallással, koncentrálóképességgel, kottaolvasási rutinnal.

További követelmények a továbbképző'évfolyamainak A • • •

elvégzése után

tanuló ismerje a dél-alföldi tekerőzene stílusjegyeit és repertoárját, a magyar történeti zene tekerőn j átszható repertoárj át, az európai népek tekerőzenéjét és a hangszer klasszikus zeneirodalmát.

A tanuló legyen képes • hangszerét karbantartani, behúrozni, rajta egyszerűbb javításokat elvé­ gezni, • repertoárjának és technikájának önálló továbbfejlesztésére, • egyszerűbb akkordfelbontásokat, skálákat, tartott váltóhangos hosszú trillákat játszani, 188


TEKERŐ

• aszimmetrikus dallamelemeket és ritmusokat játszani, • tánczenei folyamatot, koncertprogramot önállóan összeállítani. A tanuló rendelkezzék • a tekerő hagyományos előadói gyakorlatára épülő rögtönzőkészséggel.

189


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

4. TANANYAG ALAPFOK 1. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) DALLAMANYAG

1. Gyermekdalok, szokásdallamok, jeles napok dalai mintegy 20 dallam. 2. Dél-alföldi oláhosok mintegy 10 dallam. TECHNIKAI

KÉPZÉS

A növendék sajátítsa el • a hangszer helyes tartását ülő helyzetben, • a hajtókar megfelelő tartását, indítását, egyenletes, szünetmentes forgatá­ sát, • a bal kéz helyes tartását a kottaháztetőn, • a szép zenei hang megformálásához szükséges billentéstechnikát, • a recsegő helyes beállítását. *

KÖVETELMÉNYEK

A növendék legyen képes • egyenletesen, mérsékelt tempóban, szépen formált hangokkal az alapdal­ lamokat játszani, • tempótartásra, • a leváltóhangok alkalmazására üres húrra, • hallás utáni dallamtanulásra, • a dallam főhangjainak körülírására, • fekvésváltásokat megvalósítani C - G és G - C közti hangtartomány­ ban, • a négyujjas játéktechnika alkalmazására, • a megtanult dallamokat akár hosszabb zenei folyamatba is illesztve kotta nélkül eljátszani, • negyedek és nyolcadok mérsékelt tempójú recsegésére dallamhoz kötöt­ ten vagy anélkül. 1

190

1

2


TEKERŐ

TANSZAKI

MEGHALLGATÁS

ANYAGA

2-3 dallamból álló csokor. ÉV VÉGI

BESZÁMOLÓ

2 különböző karakterű műsorszám. 2. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) DALLAMANYAG

1. Dél-alföldi oláhosok mintegy 15 dallam. 2. Dél-alföldi lassú csárdás mintegy 10 dallam. 3. Hajdútáncok: XVIII. századi tánczenék a régi stílusú ugrós-legényes tí­ puscsaládhoz kapcsolódva, mintegy 10 dallam. TECHNIKAI

A • • • • • • • • •

KÖVETELMÉNYEK

növendék legyen képes hangszerét önállóan felövezni, megfelelő tartással ülni, a recsegőt a kívánt tempó szerint önállóan beállítani, megfelelő billentéstechnikával szépen formált hangokat képezni, a dallamokat egyszerű trillákkal, fogott billentyűs leváltóhangokkal dí­ szíteni, a négyujjas ujjrendet önállóan alkalmazni, hangszerjátékát énekkel színesíteni, énekét hangszerrel kísérni, a tá, ti-ti és sorvégi tá-szün ritmusképletek alkalmazására recsegésben, a bal és jobb kéz ritmikai függetlenítésére, tempóváltásokat megvalósítani hosszabb zenei folyamatban.

TANSZAKI

MEGHALLGATÁS

ANYAGA

2 különböző karakterű műsorszám. ÉV

VÉGI

BESZÁMOLÓ

2 különböző karakterű műsorszám.

191


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

3. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) DALLAMANYAG

1. Dél-alföldi lassú csárdás mintegy 15 dallam. 2. Dél-alföldi friss csárdás, duda játékmód és hallgató (kb. 10 dallam). 3. Magyar történeti zene mintegy 10 dallam. KÖVETELMÉNYEK

TECHNIKAI

A • • • • • • • •

növendék legyen képes hangszerét behangolni a tanár által megadott alaphangra (recsegőhúr), a kereket önállóan begyantázni, a recsegőt korrigálni erős tempóváltás esetén (lassú - friss csárdás), a leváltóhangok dallamalkotó szerepének felismerésére és alkalmazására, és 4 hangból álló körülírásokra, egyszerű trillákra, szekvenciákra, a tekerő teljes klaviatúráján való tájékozódásra, a tá, ti-ti, tij-ri-ri ritmusképleteket recsegni, a sorzáró „tij-ri-ri ti-ti tá szün" formula következetes alkalmazására csár­ dásokban, • ismerje a duda-játékmódot, a parlando-rubato előadásmód sajátosságait, • hosszabb tánczenei folyamatot megfelelő tempóváltással előadni.

Tudjon több tekerővel együtt muzsikálni, és különbséget tenni a népzene és a régizene (írott zenei hagyomány) előadásmódja között. TANSZAKI

MEGHALLGATÁS

ANYAGA

3-4 dallamból álló csokor. ÉV

VÉGI

BESZÁMOLÓ

2 különböző karakterű műsorszám. 4. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) DALLAMANYAG

1. Dél-alföldi tánczene (Szentes) mintegy 15 dallam. 2. Kanásztáncok, dudanóták, ugrósok (népzenei dialektusok szerint) min­ tegy 15 dallam. 3. Európai tekerőmuzsika (népzene) mintegy 10 dallam. 192


TEKERŐ

TECHNIKAI

VETELMÉNYEK

A • • • • •

tanuló legyen képes hangszerét önállóan behangolni, a húrokat fölvattázni, a 3 és 4 ujjas játéktechnikát megkülönböztetni, különböző leváltóhangokkal, kötésekkel a dallam belső hangsúlyozására, körülírásokat, tartott váltóhangos hosszú trillákat, sorzárlatokat stílusosan alkalmazni, • a bal és jobb kéz mozgásait függetleníteni, és azokat koordinálni, • a recsegésben a tij-ri-ri ti-ti tá szün és a tá, ti-ti, tij-ri-ri sorzárlat stílusos alkalmazására összefüggő tánczenei folyamatban, • a ri-ri ti recsegési módus és a szinkópa használatára.

Tudjon • 3/4-es és 6/8-os dallamokat helyesen hangsúlyozni, recsegés nélkül, • énekest kísérni, • dudával, klarinéttal, citerával (burdon hangszerekkel) együtt zenélni, • néptáncosokat zenével kísérni. Ismerje a különbséget a hagyományos Dél-alföldi játékmód, valamint más tájegységek tekerőre alkalmazott stílusjegyei között. TANSZAKI

MEGHALLGATÁS

ANYAGA

2 különböző karakterű műsorszám. ÉV VÉGI

BESZÁMOLÓ

2-3 különböző karakterű műsorszám hangszerrel, vagy énekkel. 5. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) DALLAMANYAG

1. Dél-alföldi tánczene (Csongrád) mintegy 15 dallam. 2. Csárdások (népzenei dialektusok szerint) mintegy 15 dallam. 3. Európai tekerőzene (történeti zene) mintegy 10 dallam.

193


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

KÖVETELMÉNYEK

TECHNIKAI

A növendék legyen képes • hangszerén a zászlókat megfelelően behangolni, a húrokat vattázni, a kereket gyantázni, • a recsegés dallamon belüli építkezését megvalósítani (negyedekből sűrű­ södő nyolcados-tizenhatodos mozgás, majd sorzárlat stb.), • a sorzárlat utolsó negyedén hangsúlyt adni (hosszú recsegés), • a három és négyujjas játékmód tudatos különbségtételére, alkalmazására, • a négy tizenhatod recsegés megkülönböztetésére és megszólaltatására, • rövid trillákból álló dallamépítésre a Dél-alföldi stíluson belül, • akkordfelbontásokra, skálákra, • speciális hangolású hangszeren játszani (kvart-, oktávhangolás), • üres dallamhúrra lezárni (G°), • vonós hangszerekkel, kobozzal, lanttal, tamburafélékkel, furulyákkal együtt muzsikálni. TANSZAKI

MEGHALLGATÁS

ANYAGA

2-3 különböző műsorszám. ÉV VÉGI

BESZÁMOLÓ

2-3 különböző műsorszám, ebből legalább egy kamarazenei formában. 6. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) DALLAMANYAG

1. Dél-alföldi zene (adatközlői stílusjegyek) mintegy 20 dallam. 2. Regionális népzene (A helyi környezet - település, megye, tájegység, dialektusterület népzenei anyaga) mintegy 10 dallam. 3. Egyházi népénekek, szokásdallamok, komolyzenei művek kb. 10 dallam. TECHNIKAI

A • • • • •

KÖVETELMÉNYEK

tanuló legyen képes hangszerét beállítani, tisztán behangolni, a klaviatúrán tisztán intonálni, különböző ujjrendeket megfelelően alkalmazni, rövid kromatikus menetekre, akkordfölbontásokra, skálákra, a dallamhúr első (Ao) és negyedik fokán (Di) lezárni,

194


TEKERŐ

• • • •

az aszimmetria megvalósítására dallamban és recsegésben, az esztamhangsúlyú recsegést megvalósítani, a sorkezdő nyolcad és tizenhatod felütés recsegéseket alkalmazni, stílusos improvizálásra, a dallami díszítések válogatására.

Ismerje és alkalmazza néhány adatközlő egyéni játékmódját. A TANSZAKI

MEGHALLGATÁS

ANYAGA

2-3 különböző műsorszám, ebből egy zenekarral. ÉV VÉGI

BESZÁMOLÓ

3-4 különböző műsorszám, ebből egy zenekarral.

TOVÁBBKÉPZŐ 7. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) DALLAMANYAG

1. Dél-alföldi zene (adatközlői stílusjegyek) mintegy 20 dallam. 2. A tanár és növendéke által közösen választott témakör: népzene, történeti zene vagy klasszikus zene. TECHNIKAI

A • • •

VETELMÉNYEK

növendék legyen képes tisztán intonálni, aszimmetria megvalósítására dallamban, tartott váltóhangos hosszú trillákra.

A TANSZAKI

MEGHALLGATÁS

ANYAGA

3-4 különböző műsorszámból összeállított koncert program. Év

VÉGI

BESZÁMOLÓ

3-4 különböző műsorszámból összeállított koncert program, és a hangszer jellegéből, illetve a választott éves tananyag jellegéből adódóan a beszá­ moltatás történhet egyéni, zenekari vagy kamarazenei formában.

195


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

8. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) DALLAMANYAG

1. Dél-alföldi zene (adatközlői stílusjegyek) mintegy 20 dallam. 2. A tanár és növendéke által közösen választott témakör: népzene, történeti zene vagy klasszikus zene. KÖVETELMÉNYEK

TECHNIKAI

A növendék legyen képes • az ismert dallamanyagot összefüggő tánczenei folyamatba rendezni, • egyszerű akkordfelbontásokat, skálákat játszani. A TANSZAKI

MEGHALLGATÁS

ANYAGA

3-4 különböző műsorszámból összeállított koncert program. Év

VÉGI

BESZÁMOLÓ

3-4 különböző műsorszámból összeállított koncert program, és a hangszer jellegéből, illetve a választott éves tananyag jellegéből adódóan a beszá­ moltatás történhet egyéni, zenekari vagy kamarazenei formában. 9. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) DALLAMANYAG

1. Dél-alföldi zene (adatközlői stílusjegyek) mintegy 20 dallam. 2. A tanár és növendéke által közösen választott témakör: népzene, történeti zene vagy klasszikus zene. TECHNIKAI

VETELMÉNYEK

A növendék legyen képes • egyszerűbb ritmus-aszimmetria megvalósítására, • stílusfüggő ujjrendek megkülönböztetésére. A TANSZAKI

MEGHALLGATÁS

ANYAGA

3-4 különböző műsorszámból összeállított koncert program.

196


TEKERŐ

ÉV VÉGI

BESZÁMOLÓ

3-4 különböző műsorszámból összeállított koncert program, és a hangszer jellegéből, illetve a választott éves tananyag jellegéből adódóan a beszá­ moltatás történhet egyéni, zenekari vagy kamarazenei formában. 10. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) DALLAMANYAG

1. Dél-alföldi zene (adatközlői stílusjegyek) mintegy 20 dallam. 2. A tanár és növendéke által közösen választott témakör: népzene, történeti zene vagy klasszikus zene. TECHNIKAI

KÖVETELMÉNYEK

A növendék legyen képes • önálló hangszerkezelésre, beállításra, karbantartásra, • különböző stílusoknak megfelelő játéktechnika megválasztására, táncze­ nei folyamat, koncert program összeállítására. A TANSZAKI

MEGHALLGATÁS

ANYAGA

3-4 különböző műsorszámból összeállított koncert program. Év

VÉGI

BESZÁMOLÓ

3-4 különböző műsorszámból összeállított koncert program, és a hangszer jellegéből, illetve a választott éves tananyag jellegéből adódóan a beszá­ moltatás történhet egyéni, zenekari vagy kamarazenei formában.

AJÁNLOTT IRODALOM Bálint Sándor: Szeged népe - Új gyűjtés I. (Szeged 1933) Ballá Péter: Dalolj velünk! - Észak magyarországi népdalok (Budapest 1956) Barsi Ernő: Daloló Rábaköz (Győr 1970) Barsi Ernő: Daloló Szigetköz (Győr 1995) Győrvámosi Általános Iskola Barsi Ernő: Daloló Rábaköz II. (Csorna-Győr 1983) 197


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

Bartha Dénes: A XVIII. század magyar dallamai (Budapest 1935) Bartók Béla: A magyar népdal (Budapest 1924) Bartók Béla: Magyar Népdalok (Egyetemes Gyűjtemény) I. (Budapest 1991) Bencze Lászlóné - Szűcs Sándor: A ládányi torony tetejébe... - Hortobágyi és sárréti népdalok (Püspökladány 1974) Bihari népdalgyűjtés (Berettyóújfalu 1978) Bereczky János: „Szép fényes hajnalcsillag" - magyar népi karácsonyi éne­ kek (Budapest 1983) Berze Nagy János: Baranyai magyar néphagyományok I-III. (Pécs 1937-40) Békefi Antal: Bakonyi népdalok (Veszprém 1977) Bodza Klára - Paksa Katalin: Magyar népi énekiskola I-II. (Budapest 1992, 1994) Zeneműkiadó Borsai Ilona - Nagy Miklós: Eger környéki népdalok (Budapest 1981) Bura László: Szatmári népballadák (Bukarest 1978) Kriterion Kiadó Burány Béla: Hej, széna, széna - 120 vajdasági magyar gyermekjátékdal (Zenta 1973) Burány Béla - Fábri Jenő - Tripolszki Géza: Kék szivárvány koszorúzza az eget (Zenta 1969) Cserey József: Kalocsai kertek alatt - 150 népdal (Kalocsa 1976) ifj. Csoóri Sándor: Dudanóták gyűjteménye (Budapest 1986) Közművelődési Információs Központ Dancs Lajos: Gilicemadár - 100 népdal Szabolcs-Szatmárból (Nyíregyháza 1976) Dancs Lajos: Édesanyám rózsafája - Népdalok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből (Nyíregyháza 1993) Derzsi Kovács Jenő szentesi és Szentes vidéki dallamgyűjteménye. Szerk.: Forrásné Török Katalin (Szeged 1985) Domokos Pál Péter: Hangszeres magyar tánczene a XVIII. században (Buda­ pest 1978) Zeneműkiadó

198


TEKERŐ

Dobszay László: A magyar dal könyve (Budapest 1984) Zeneműkiadó Dobszay László - Szendrei Janka: A magyar népdaltípusok katalógusa stílusok szerint rendezve I. (Budapest 1988) MTA Zenetudományi Intézet Ecsedi István - Bodnár Lajos: Hortobágyi betyár- és pásztornóták (Debrecen 1927) Együd Árpád: Somogyi népköltészet - Somogy néprajza I. (Kaposvár 1975) Együd Árpád: Kaposváron megverték a rézdobot - 100 somogyi népdal (Kaposvár 1981) Juhász Zoltán: Furulyaiskola IV. (Budapest 1992) Magyar Művelődési Inté­ zet-Népzenei Füzetek. Sorozatszerk.: Eredics Gábor Juhász Zoltán: Kukucska Ernő, nógrádi dudás és furulyás hagyatéka (Buda­ pest 1994) Magyar Művelődési Intézet - Népzenei Füzetek. Sorozatszerk.: Eredics Gábor Virágvölgyi Márta - Vavrinecz András: Szatmári népzene I-II. (Budapest 1992) Magyar Művelődési Intézet - Népzenei Füzetek. Sorozatszerk.: Eredics Gábor Varsányi Ildikó: Gömöri népzene (Budapest 1991) Magyar Művelődési In­ tézet-Népzenei Füzetek. Sorozatszerk.: Eredics Gábor Fajcsák Attila: Rózsa nyílik - Ötven felnémeti népdal (Eger 1983) Fajcsák Attila: Ködellik a Mátra - 90 népdal Heves megyéből (Eger 1983) Fasang Árpád (Szerk.:): Bartók Béla Békés megyei gyűjtései (Sarkad 1981) Fehér Zoltán - Fehér Anikó: Bátya népzenéje (Kecskemét 1993) Gulyás Éva - Szabó László: Túl a Tiszán a szendrei határban...- Népballa­ dák és históriás énekek Szolnok megyéből (Szolnok 1975) Gyarmati Balassi Bálint énekei (Budapest 1986) Balassi Kiadó Horváth Károly: Egy hernyéki parasztember dalkincse (Zalaegerszeg 1980) Járdányi Pál: Magyar népdaltípusok I-II. (Budapest 1961) Zeneműkiadó Kálmány Lajos: Történeti énekek és katonadalok (Budapest 1952) Kerényi György: Jeles napok dalai (Budapest 1963)

199


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

Kerényi György: Magyar énekes népszokások (Budapest 1982) Zeneműkia­ dó Kiss Áron: Magyar gyermekjáték-gyűjtemény (Reprint: Budapest 1984) Kiss Lajos: Lakodalmas dalok (Budapest 1964) Zeneműkiadó Kiss Lajos: Horgosi népdalok (Zenta 1974) Kiss Lajos: Gombos és Doroszló népzenéje (Újvidék 1982) Hungarológiai Intézet Kodály Zoltán: A magyar népzene (Budapest 1937) Zeneműkiadó Lajtha László: Dunántúli táncok és dallamok I. (Budapest 1962) Zeneműkia­ dó Lajos Árpád: Borsodi népdalok (Miskolc 1955) Lázár Katalin: Tápiómenti népdalok (Szentendre 1985) Lázár Katalin: Bagi népdalok (Aszód 1988) Maczkó Mária - Rónai Lajos: Rózsát ültettem a gyalogúira... - Galga menti népdalok (Aszód 1990) Magyar Népzene Tára I.

Gyermekdalok (Budapest 1951) Akadémiai Kiadó

II.

Jeles napok (Budapest 1953) Akadémiai Kiadó

III. A-B Lakodalom (Budapest 1955) Akadémiai Kiadó IV. Párosítók (Budapest 1959) Akadémiai Kiadó V. Siratok (Budapest 1966) Akadémiai Kiadó VI. Népdaltípusok I. (Budapest 1973) Akadémiai Kiadó VII. Népdaltípusok II. (Budapest 1987) Akadémiai Kiadó VIII.A-B Népdaltípusok III. (Budapest 1992) Balassi Kiadó IX. Népdaltípusok IV. (Budapest 1995) Balassi Kiadó X. Népdaltípusok V. (Budapest 1997) Balassi Kiadó Martin György: Magyar tánctípusok és táncdialektusok (Budapest 1996) M. Csízy Jolán: Mély a Tiszának a széle... (Szolnok 1987)

200


TEKERŐ

Molnár István: Pusztafalutól Karcsáig - Abaújmegyei táncok és dalok (Bu­ dapest 1953) Musicalia Danubiana - az MTA Zenetudományi Intézet sorozata: 5. Tabulatura Vietoris saeculi XVII. (1984) 7. Hungárián Dances 1784-1810 (1986) 14. Codex Caioni saeculi XVII. (1994) Nyék Sándor: Daloló Balaton I-II. - 88 Balatonvidéki népdal (Budapest 1976) Zeneműkiadó Olsvai Imre - Könczöl Ferenc: 88 Tolna megyei népdal (Szekszárd 1974) Olsvai Imre - Várnai Ferenc: Dráva szélén lakom - 77 ormánsági népdal (Budapest 1982) Zeneműkiadó Olsvai Imre - Várnai Ferenc: Széles víz a Duna (Budapest 1989) Zeneműki­ adó Paksa Katalin: A magyar népdal díszítése (Budapest 1993) Paksa Katalin - Németh István: Magyar Népzenei Antológia - Alföld (Bu­ dapest 1994) Falvy Zoltán Pálóczi Horváth Ádám: Ötödfélszáz énekek (Budapest 1953) Zeneműkiadó Pesovár Ferenc: Béres vagyok, béres - Fejér megyei népzene (Székesfehérvár 1982) Régi Magyar Dallamok Tára (Budapest) Akadémiai Kiadó I. Csomasz Tóth Kálmán: A XVI. század magyar dallamai (Budapest 1958) II. Papp Géza: A XVII. század énekelt dallamai (Budapest 1970) Sárosi Bálint: A hangszeres magyar népzene (Budapest 1996) Püski Kiadó Sebő Ferenc: Népzenei olvasókönyv (Budapest 1994) Magyar Művelődési Intézet (2. átdolgozott kiadás Planétás Kiadó Budapest 1997) Szabolcsi Bence: A magyar zenetörténet kézikönyve (Budapest 1947) Szabolcsi Bence: A magyar zene évszázadai I. (Budapest 1959) Százas sorozat: Zeneműkiadó -

100 népi játékdal (Budapest 1944)

-

101 magyar népdal (Budapest 1929) 201


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

-

Madárka - 102 magyar népdal (Budapest 1935)

-

103 magyar népdal (Budapest 1937)

-

104 magyar katonadal (Budapest 1942)

-

Dunántúli daloskönyv - 107 magyar népdal (Budapest 1947)

-

108 délvidéki népdal (Budapest 1943)

-

111 népi táncdal (Budapest 1949)

-

Tiszán innen Dunán túl - 150 magyar népdal (Budapest 1951)

Szendrei Janka - Dobszay László - Rajeczky Benjámin: XVI-XVII. századi dallamaink a népi emlékezetben I-II. (Budapest 1979) Szerényi Béla: A hagyományos magyar tekerőmuzsika (Budapest 1994) A szerző kiadása. Szomjas-Schiffert György: Hej! Cserényem előtt... Kiskunhalas népdalai (Kiskunhalas 1994) " Szomjas-Schiffert György - Csenki Imre: Népdalok a magyar történelemben (Budapest 1984) Zeneműkiadó Tary László: Heves megyei népdalok (Eger 1959) Tápé története és néprajza (Tápé 1971) Újváry Zoltán: Gömöri népdalok és népballadák (Miskolc 1977) Vajda József: Hallottad-e hírét Zalaegerszegnek - 333 zalai népdal (Zala­ egerszeg 1978) Vankóné Dudás Juli: Falum, Galgamácsa (Szentendre 1983) Vargyas Lajos: Régi népdalok Kiskunhalasról (Budapest 1954) Vargyas Lajos: A magyarság népzenéje (Budapest 1981) Zeneműkiadó Várnai Ferenc: Csele vize elfolyik a Dunába - félszáz szebényi népdal (Véménd 1974) Várnai Ferenc: Szentiőrincen kiöntött a kanális (Szentlőrinc 1989) Várnai Ferenc: Nagyhetény, de be van kerítve (Pécs 1991) Vikár Béla: Somogy megye népköltése (Budapest 1905)

202


TEKERŐ

Virágos sorozat: Zeneműkiadó -

Rozmaring - 91 magyar népdal (Budapest 1952)

-

Gyöngyvirág - 92 magyar népdal (Budapest 1952)

- Viola - 93 magyar népdal (Budapest 1953) - Rózsa - 94 magyar népdal (Budapest 1953) - Tulipán - 95 magyar népdal (Budapest 1953) - Muskátli - 97 magyar népdal (Budapest 1954) - Nefelejcs - 98 magyar népdal (Budapest 1954) -

Százszorszép - 100 magyar népdal (Budapest 1957)

-

Szép a huszár - Katonadalok gyűjteménye (Budapest 1954)

Volly István: Ütik a rézdobot (Budapest 1947) Volly István: Szól a figemadár (Nyíregyháza 1957) Volly István: Karácsonyi és Mária-énekek (Budapest 1982) Xviu. SZÁZADI ZENEMŰVEK TEKERŐRE Boismortier, J. B. de Six Suites for two musettes or vielles. Op. XVII (1727) Hortus Musicus No. 206 Chédeville, L'Ainé Six Sonatilles galantes for musettes or vielles with bass cont. Op. 6, (Ottó Heinrich Noetzel Verlag) Chédeville, Nicolas Suite, „La President" Ed. Schott & Co Chédeville, Nicolas Six Suites for two melody instruments by Boismortier, Chédeville, Delavigne (Augener, London) Chédeville, E. Ph. Six Galante Duos (Hortus Musicus No. 199) Delavigne, P. Six Suites for two musettes or vielles. Op. 1 (1731) Delavigne, P.Six Sonatas for musette or vielle with bass continuo. Op. 2 (Ottó Heinrich Noetzel Verlag) Haydn, Joseph Five concertos Hob. VII1 -5 Haydn, Joseph Eight Notturni Hob. II 25-32 Mozart, W. A. Four Minuets K. V. 601 No. 2 Mozart, W. A. Four Germán Dances K. V. 602 No. 3 203


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

Naudot Babioles for two vielles, musettes, etc. c. 1730 Naudot (Edition Schott 5734 [RMS 2028]) Naudot Six Concertos (Hortus Musicus 153) Vivaldi, A. II Pastor Fido. Six Sonatas. Op.13 (Hortus Musicus No. 135) TEKERÖISKOLÁK

Riviére, Gaston Méthode de vielle. 24, Rue dAlembert, 03100 Montlucon Dubois, André Méthode de vielle en 12 lecons. Chavignol, 183000 Sancerre Frankfurt Hurdy-Gurdy Ensemble, Die Hűmmel. Die Drehleier: Handhabung und Spieltechnik. Frankfurt Hurdy-Gurdy Ensemble, Musik-Glier KG, Allerheiligenstrasse 17, D-6000 Frankfurt 1. MAGYAR

NÉPZENEI

LEMEZAJÁNLAT

Magyar Népzene 1-3. Szerk.: Rajeczky Benjámin LPX 10095-98, LPX 180001-04, LPX 18050-53 (Budapest 1969-72) Hungaroton Magyar Hangszeres Népzene. Szerk.: Sárosi Bálint LPX 18045-47(Budapest 1980) Hungaroton Magyar Népzene Bartók Béla fonográf-felvételeiből. Szerk.: Sárosi Bálint LPX 18069 (Budapest 1981) Hungaroton Magyar Népzene Bartók Béla lejegyzéseivel. Szerk.: Somfai László LPX 18058-60 (Budapest 1981) Hungaroton Magyar Népzene Kodály Zoltán fonográffelvételeiből. Szerk.: Tari Lujza LPX 18075-76 (Budapest 1983) Hungaroton Lajtha László népzenegyűjtéseiből: Balassagyarmati és Soproni zenekar. Szerk.: Tari Lujza MK 18206 (Budapest 1992) Hungaroton Magyar Népzenei Antológia (Budapest 1985-93) Hungaroton: I.

Tánczene. Szerk.: Martin György, Németh István, Pesovár Ernő LPX 18122-16

II.

Észak. Szerk.: Tari Lujza, Vikár László LPX 18124-28

III.

Dunántúl. Szerk.: Olsvai Imre LPX 18138-42

IV.

Alföld. Szerk.: Paksa Katalin, Németh István LPX 18159-63

204


TEKERŐ

V-VI.Erdély (Kelet 1-2.) Szerk.: Sárosi Bálint, Németh István (Budapest 1993/95) MTA Zenetudományi Intézet A bogyiszlói zenekar. Szerk.: Sebő Ferenc SLPX 18095 (Budapest 1984) Hungaroton Szatmári Bandák. Szerk.: Hans Hurtig - Vavrinecz András SLPO-18154 (Budapest 1991) Hungaroton XVI-XVII. századi dallamaink a népi emlékezetben. Szerk.: Szendrei Janka (Budapest 1995) MTA-Zenetudományi Intézet TEKERŐZENE

MAGYAR

ELŐADÓKTÓL

Galagonya Együttes - Magyar Tekerőzenekar: Este a Fonóban (Fonó Records FA 009-2) Magyar Tekerőzenekar: Kertünk alatt (ADYTON E01) Mandel Róbert: East European Hurdy-gurdy Music (SLPX 18083) Hungaroton Mandel Róbert: Pastorale, Hirten- und Schafermusik aus Frankreich (Unisono Uns 22783-84) Mandel Róbert: East European Folk Group - Róbert Mandel and friends (GB-Records G. B. 004) Mandel Róbert: The Róbert Mandel Collection (GB-Records G. B. 005) Mandel Quartet: Medieval, Renaissance and Baroque Music (SLPD 12996) Mandel Quartet: Das Mandel Quartet - Alte und Neue Music (Thorofon Alternum STW 831024 DMM-TELDEC) Szerényi Béla - Kóta Judit: Túl a Tiszán (Fonó Records FA 010-2) KÜLFÖLDI

ELŐADÓK

LEMEZEI

Claude Flagel: La vielle (Le Chant du Monde LDX 74519) Claude Flagel: L'Orchesographie de Thoniot Arbeau Claude Flagel: (Le Chant du Monde LDX 74649) Claude Flagel: La Belle Vielleuse (Pluriel MN 23) Michéle Fromenteau: L' Art de la vielle a roue Vol. 1. Michéle Fromenteau: (Árion ARN 36297) 205


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

Michéle Fromenteau: L'Art de la vielle a roue Vol.2. (Árion ARN 36594) Michéle Fromenteau: Quatre concerti pour instruments rare. Vol. 1. Michéle Fromenteau: (Árion ARN 305152) Michéle Fromenteau: Quatre concerti pour instruments rare. Vol. 2. Michéle Fromenteau: (Árion ARN 38 525) Rene Zosso: Vivaldi, Six sonatas „II Pastor Fido" (Archive 2533117) HAGYOMÁNYOS

EURÓPAI

TEKERŐZENE

Gaston Riviére: Bal avec Gaston Riviére. (Barclay 820212) Gaston Riviére: Veillée chez Gaston Riviére (Barclay 820209) André Dubois & Michéle Fromenteau: La Sabotée sancerroise (Riviéra 3210175) Georges Simon: Régiónál series for UNIDISC Georges Simon: Berry (Ex 33173), Limousin (Ex 33171), Auvergne Georges Simon: (Ex 33175), Bourgogne & Bresse (Ex 33 169) •René Zosso: Chant et Vielle (Chant du Monde LDX 74356) ADATKÖZLŐK

FELVÉTELEI

A MAGYAR

RÁDIÓ

ARCHÍVUMÁBÓL

Bársony Mihály (Tiszaalpár) MR Arch.: 33385-91, S-26554 Boros Imre és Kovács „Kúresz" Márton (Bokros) MR Arch.: 74443 Halász Szabó Zsigmond és Kanfi Horváth István (Szentes) MR Arch.: 67149-60 Papp Rókus és Bársony Mihály (Tiszaalpár) MR Arch.: 53214-26 Szenyéri Dániel és Burka Sándor (Szentes) MR Arch.: 24297-98, 29644-45, 31075-76, 34275-76, 37696-97, 39760-64 TEKERŐS

GYŰJTÉSEK

AZ MTA ZENETUDOMÁNYI

Csongrád: AP 1598, 1600, AP 10253-56 Fábiánsebestyén: AP 6567, AP 7463-65 Kunszállás: AP 1608 206

INTÉZET

ARCHÍVUMÁBÓL


TEKERŐ

Szentes: AP 4016-18, AP 5048, AP 6074, AP 6846 Tiszaalpár: AP 4856-57, AP 5130, AP 64948, AP 6740-41-42, AP 8303, AP 11322, AP 11330 A TEKERŐ

SZAKIRODALMA

Avasi Béla: A magyarországi tekerő hangkészlete. Néprajzi Értesítő XLI, 1959 Baines, F.: Introducing the Hurdy-gurdy Ed.J.M. Thomson,O.U.P.,1975 Barna Gábor: A kunszentmártoni tekerő. Múzeumi levelek. 15. 22-24, 1973 Bartók Béla: A hangszeres zene folklórja Magyarországon. Zeneközlöny 10, 1911 Béres András: Tekerőlant ábrázolása XVII. századi címerben Ethnographia LXXXV, 1974 Bonnaud, Louis: A la rechérche des plus anciennes vielles á roue. Article in Folklóré de Francé. No. 150 1976/6 Bröcker, M.: Die Drehleier. Bonn-Bad Godesburg 1977 Diószeghy Miklós: Az utolsó „nyenyerés" aki középkori hangszerén bánato­ kat csalogat. Budapesti Hírlap 1929 szept. 15 Fettweis, J.: De la maniére d'entretenir la vielle. 1978. 80, Tiége, B 4882 SART, Belgium Gábry György: Symphonia Ungarorum. Történelmi Szemle XIII. 428 - 431, 1970 Hankóczi Gyula: A tekerőlant Lakitelek, Alpár, Tiszaújfalu, Bokros és Csongrád népi kultúrájában. -

Stúdium X. 117-137, 1979

- A tekerőlant az Alföld középső részén -

Ethnographia XCIV, 1983

- Kiskunsági tekerőlantok. Forrás, XIII. 12. 91 - 96, 1981 - Tekerőlantok a Csepel-szigeten és környékén. Folklór, folklorisztika és etnológia, 1985

207


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

Horváth Czirill: A Gellért legenda énekes szolgálója. Egyetemes Philológiai Közlöny XXXIV. 313-319,1910 Lajtha László - Dincsér Oszkár: A tekerő. Néprajzi Értesítő XXXI 103-111, 1939 Mihálka György: Szegedi népi hangszerek. Néprajz és Nyelvtudomány 5. 85-93, 1962 Page, Christopher: The Medieval Organistrum and Sinfonia. Article in Galpin Society Journal No XXXIV, March 1982 Palmer, Susann and Sámuel: The Hurdy-gurdy Dávid & Charles 1980 Sárosi Bálint: Magyar népi hangszerek (Budapest 1973) Trócsányi Zoltán: Symphonia Hungarorum. Akadémiai Értesítő XXV, 1914 Trócsányi Zoltán: A nyenyere Magyarországon (Budapest 1933) Trócsányi Zoltán: Egy régi magyar hangszer története - nyenyere. Búvár. I., 1936

5. JAVASOLT ÉRTÉKELÉSI MÓD A növendék munkájának értékelése az órai munka, a félévi meghallgatás, az év végi vizsga, a tanszaki hangversenyek, közös órák, nyilvános szereplések alapján történhet. A félévi meghallgatáson az osztályzat a tanár javaslata alapján történik. A tanév végi vizsgán a tanszak tanáraiból alakult bizottság osztályoz. A tanév során minél több lehetőséget kell biztosítani a tanulónak a nyilvános szereplésre. Ezen keresztül mérheti le tanár és diák egyaránt a munka ered­ ményességét. A növendék számára lehetőség nyílik az előadói készség, hangszerkezelési biztonság, figyelemmegosztás, koncentráció fejlesztésére. A beszámolók és vizsgák anyaga a megtanult dallamok műsorszámmá öszszeállított, kotta nélküli előadásából áll. A hangszer hagyományos előadói gyakorlatának megfelelően elvárandó a szolisztikus megszólaláson kívül a kamarazenei, zenekari összeállítás is.

208


TEKERŐ

6. TÁRGYI FELTÉTELEK A tekerő főtantárgy eredményes tanításához szükséges egy megfelelő mére­ tű, jó akusztikájú, hangszigetelt, szellőztethető, világos tanterem, karfa nél­ küli székekkel, asztallal. Hangszerállomány a növendékek létszámának megfelelő mennyiségben jó minőségű, magyar rendszerű tekerő, bélhúrral fölszerelve. / Tartalék húrkészlet (hangszerenként 1 garnitúra), hegedűgyanta, csomó­ mentes egyenes szálú vatta. Tanítási segédeszközök Kottatartó és kottavonalas tábla krétával, metronóm. Kromatikus hangológép a húrok és a klaviatúra megfelelő behangolásához. Hangtár Tartalmazza a tekerő fellelhető és hozzáférhető archív felvételeit, gyűjtése­ ket, népzenei lemezeket, tekerős előadóművészek lemezeit, videofelvétele­ ket gyűjtésekről, koncertekről Kottatár, könyvtár Tartalmazza a tekerő leírt zenei anyagait és a témáról írt elméleti munkákat. Ezen kívül a tananyaghoz szükséges irodalmat: összefoglaló népzenei gyűj­ teményeket, monográfiákat, gyűjtéseket, néprajzi könyveket, zenetörténeti műveket. Lemezjátszó, CD lejátszó, másolásra és felvételre is alkalmas magnetofon, videomagnó. Előadóterem koncertek, táncházak rendezéséhez

209


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

7. JAVASLATOK, ÚTMUTATÁSOK Jelen tanterv fő vonalaiban öt csoportra osztja a tanítandó tananyagot: 1. Hagyományos Dél-alföldi tekerőzene 2. Magyar népzene 3. Történeti zene 4. Európai népzene 5. Klasszikus műzene A felosztás sorrendje egyúttal ajánlott fontossági sorrendet is tartalmaz. A dél-alföldi zene a tíz éves program minden évfolyamában kiemelt helyet foglal el. Ennek legfőbb oka, hogy tudatosan és tervszerűen fel kell vállal­ nunk e hangszer sok évszázados paraszti hagyományának őrzését, továbba­ dását. Törekednünk kell tehát minél bővebb dallamanyag átadására, a szo­ kásrend megismertetésére, a stílusos előadásmód rögzítésére, elsajátítására. A tekerő tanterv szándékunk szerint nem egy merev struktúra. Mindenféle­ képp befolyásolja a program megvalósításának helyet adó intézmény profil­ ja, a tanár személye és a növendék képességei. A tanterv széleskörűen vá­ zolja a hangszer adottságaiból következő zenei lehetőségeket. Ennek meg­ felelően a - kényszerűen évfolyamokra lebontott - tananyag esetleg többet tartalmaz, mint amennyi megvalósítható. Vegyük figyelembe azonban az előbb említett intézmény - tanár - növendék hármast, mint módosító ténye­ zőt, így a tanterv évfolyamoktól független fejlődési ívei szabadon követhe­ tők, követelményei megvalósíthatók. Néhány gyakorlati tanács 1. A tekerő egy olyan speciális hangszer, amely három, egymástól alapvető­ en különböző funkciójú húrral rendelkezik. Az első a prímhúr, amelynek szerepe a dallamjáték. A második a basszushúr, ami bourdon kíséretet ad. A harmadik a recsegőhúr, amely ritmuskíséretet szolgáltat. A tanítás során meg kell értetnünk a növendékkel, hogy e három húr együttes hangzása adja a tekerő karakterét, de külön - külön is teljes mértékben értelmezhetők. Úgy tekinthetők, mint egy zenekar három tagja, akiknek összjátéka adja az együttes hangzást. 2. A magyar tekerők általában három húrosak. Hagyományos hangolásuk Esz-klarinéthoz: recsegő B , prímhúr F , basszushúr B. 1

0

210


TEKERŐ

1

1

1

A hangolás azonban körülményektől függően Fo, C , F és D , A , Do között változhat. Ezért a tekerőt transzponáló hangszernek kell tekintenünk. Alap­ hangja a dallamhúron megszólaló negyedik hang, vagyis a dallamkör kvart­ ja. Az ezt megszólaltató billentyűt „C"-nek nevezzük. A tekerő klaviatúráján tehát a „C" alapú skála hangjai szerint gondolkozhatunk is. A magyar tekerő felépítése lehetőséget ad egy negyedik húr felszerelésére is. Ennek megfelelően beszélhetünk tehát dupla basszusos hangszerről (lehet­ séges hangolás pl.: Ao, E , A, Eo), vagy duplasoros kottaházról (hangolása p l : A , E , E , A vagy A , E , E , A). A nyugat-európai népzenéhez és történeti zenéhez szükséges speciális han­ golások megtalálhatók a szakirodalomban. 1

1

0

1

1

0

0

3. Stílusosan előadott magyar tekerőzene csak magyar rendszerű tekerőn valósítható meg. A hangszer nagyon sok, alapvető fontosságú részében eltér a nyugat-európai formáktól. Ezek közül a legfontosabbak: • A klaviatúra egészen speciális, ami a billentyűk elrendezésében és kiala­ kításában mutatkozik. • A recsegőszerkezet minden más rokon hangszertől eltér: a recsegő, recsegőék, ékhíd és húr összefüggő rendszere alkotja. • A kerék és a hajtókar aránya nagyon kicsi (a kerék kb. 14 cm, a hajtókar tengelytávolsága 5-6 cm). • A magyar tekerő különleges volta egy bizonyos tudásszint fölött korláto­ kat jelent az európai zene előadásában (pl.: akkordfutamok, kromatikus skálák, vagy 7/8-os, 9/8-os recsegés). Ez azonban sem az alapfokú, sem a középfokú oktatásban nem jelenik meg. Sokkal nagyobb problémát jelenthet adott esetben nyugati típusú hangszeren magyar népzenét játszani. Ez ugyanis lehetetlenné teszi a stílusos előadás­ módot, anyanyelvű zenei gondolkodást.

211



NÉPI ÉNEK Készítette: Bodza Klára Vakler Anna Lektorálta: Paksa Katalin


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

1. A NÉPI ÉNEK TANÍTÁSÁNAK SZAKIRÁNYÚ FELADATAI Ismertesse meg a növendékeket • az énekes népzene hagyományaival, a népdalok hiteles megszólaltatásá­ hoz szükséges elméleti és technikai ismeretekkel, hogy tanulmányaik vé­ geztével képességeiknek és megszerzett tudásuknak megfelelően tudato­ san vállalják a megtanult népdalkincs megőrzését, továbbadását, átmenté­ sét, • az emberi hang sajátosságaival, kifejezési lehetőségeivel, a népdalok él­ ményszerű, ugyanakkor autentikus megszólaltatáshoz szükséges termé­ szetes éneklés technikai hátterével, • a magyar népzenei dialektusok sajátosságaival (hangszín, tempó, orna­ mentika, szöveg). Fejlessze folyamatosan, módszeresen és sokoldalúan • az énekhang technikai adottságait (légzés, vokális hangzók, hangterjede­ lem, hangszín), • a növendékek zenei képességeit: hallását, intonálási képességét, ritmusér­ zékét, • az egyszerű, érthető és kifejező szövegmondás képességét, • a népdalok memorizálási képességét, • az énekelt népzenei karakterek megformálásához szükséges forma-, dallam-és tempóérzéket, • a különböző népzenei dialektusok felismerésének képességét, • a dialektusok díszítésmódjainak megszólaltatásához szükséges készsége­ ket.

214


NÉPI

ÉNEK

2. ÓRATERV

Tantárgy

Évfolyamok 1.

2.

Ala]Dfok 4. 3.

5.

6.

Főtárgy (népi ének)

2

2

2

2

2

2

Kötelező v a g y kötelező­ en választható tárgy

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

Választható t á r g y

Összesen:

15

"ováb Dképző

Kétéves énektanulás után javasolt a népdalkör tantárgy felvétele.

7.

8.

9.

10.

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

4-6

4-6

4-6

4-6


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

3. KÖVETELMÉNYEK Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után A tanuló ismerje • az emberi hang sajátosságait, és képes legyen ezeket alkalmazni a dalla­ mok megszólaltatásakor, • a magyar népdalok alapvető stílusjegyeit és az öt magyar népzenei dia­ lektus fő jellemzőit és népdalok díszítési és variációs lehetőségeit, • kiemelkedő munkásságú népzenekutatóink tevékenységét és eredményeit, • a legjelentősebb hagyományőrző népi énekeseket. Tudjon • helyesen lélegezni, • tisztán intonálni, • önállóan beéneklő gyakorlatokat végezni, • kezdőhangokat önállóan megtalálni, • hangfajának megfelelő terjedelemben törésmentesen énekelni, • érthető szövegmondással énekelni, • életkorának, képességének, egyéniségének megfelelő módon, a tanult dialektusok figyelembe vételével, stílusosan népdalokat megszólaltatni. Rendelkezzék • a szükséges kottaolvasási-, lejegyző készséggel, memóriával és összpon­ tosító képességgel, • jó előadói készséggel, önállósággal. További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után Ismerje a növendék • A magyar népzene minden dialektusterületét (mindegyik dialektusból tudjon önállóan dalfüzért szerkeszteni és azt előadni): dunántúli dialektus és Szlavónia, északi dialektus, alföldi dialektus (Dél-Alföld, FelsőTiszavidék), erdélyi dialektus (Mezőség, Kalotaszeg, Székelyföld, Gyimes), moldvai dialektus.

216


NÉPI

ÉNEK

4. TANANYAG A népi ének tantárgy tanítása korévfolyamonként, tagozatonként tematikájá­ ban és módszerében azonos, az elvégzendő anyag mennyiségében és össze­ tettségében azonban különbözik. Ezt a zárójelben feltüntetett számok mu­ tatják. A javasolt zenei anyag kiválasztását mindig a tanuló technikai tudása, muzi­ kalitása és zenei érettsége befolyásolja. Az előírt anyag az elvégzendő mi­ nimumotjelenti, melynél többet elvégezni kívánatos és hasznos. A képzési program lehetőséget ad arra, hogy a fejlesztési ütemet a tanár a tanuló egyéni adottságainak figyelembe vételével határozza meg, így a kép­ zési idő lerövidíthető. A kiemelkedő képességű növendékek számára a harmadik évfolyamtól le­ hetőség nyílik arra, hogy magasabb óraszámban (heti 2x45 perc) tanulhassa­ nak. Az alapfokú tanulmányok befejezése után a legkiválóbb tanulók továbbta­ nulhatnak a zeneművészeti szakközépiskolában, de tudásukat a továbbképző 1-4. évfolyamaiban is fejleszthetik. A zenei anyagot mindegyik képzési formában, az alábbi tematikus rendben soroljuk fel: 1. Az emberi élet szakaszaihoz és fordulóihoz kapcsolódó szokásdalok. 2. A naptári évhez kötődő szokásdalok. 3. Táncdallamok. 4. Parlando-rubato előadásmódú lírai dalok, balladák. A tananyag felépítésében a dialektusok megismertetése a tanulók zenei és technikai felkészültségéhez igazodik. Ezért mindenhol megjelöltük a tájegy­ séget. Kivételt képez a naptári évhez kapcsolódó szokások anyaga. Itt a tanár belátására bízzuk a dalok kiválasztását. Javasoljuk azonban, hogy a helyi változatok feltétlenül szerepeljenek a válogatásban.

217


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

ALAPFOK 1. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) KÉSZSÉGFEJLESZTÉS

A természetes testtartás kialakítása. A helyes légzés elsajátítása. Artikulációs gyakorlatok. Intonációs és ritmusgyakorlatok. Hangképző skálagyakorlatok. ZENEIANYAG

1/1. Ütempáros és strófikus elemeket tartalmazó gyermekjátékfűzére 2 dal­ lam. 1/2. Dél-dunántúli és alföldi karikázok, párosítók 8 dallam. 2. Lucázás, karácsonyi köszöntők, Gergely-járás 5 dallam. 3. Dunántúli ugrós és csárdás dallamok 15 dallam. 4. Balladai elemeket tartalmazó lírai dalok (Moldva, Erdély) 5 dallam. Az

ÉV VÉGI VIZSGA

ANYAGA

1 szokásdal. 1 táncdallam. 1 lírai dal. A félévi értékelésen a tanult anyagból kiválasztott 2 dalt kell előadni. 2. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) KÉSZSÉGFEJLESZTÉS

A légzéskapacitás növelésére irányuló gyakorlatok. A hangterjedelem növelése. A váltóhangok kiegyenlítése skálagyakorlatok segítségével. Artikulációs gyakorlatok. Könnyebb díszítési gyakorlatok. ZENEI

1. 218

ANYAG

Guzsalyas és lakodalmi dalok (Moldva, Felvidék) 10 dallam.


NÉPI

2. 3. 4/1. 4/2. AZÉV

ÉNEK

Újévköszöntők, sárdózás, talalaj 5 dallam. Felső-Tisza vidéki táncdallamok 14 dallam Betyárdalok, pásztor- és rabénekek 3 dallam Új stílusú balladák 3 dallam VÉGI VIZSGA

ANYAGA

1 guzsalyas vagy lakodalmi összeállítás. 1 táncdallam. 1 ballada vagy lírai dal. A félévi értékelésen a tanult anyagból kiválasztott 2 dalt kell előadni. 3. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) KÉSZSÉGFEJLESZTÉS

Légzéskapacitás, hangterjedelem növelése. Az érthető szövegmondást fejlesztő gyakorlatok. A tanult dialektusokhoz kapcsolódó díszítési gyakorlatok. ZENEI

ANYAG

1.

Karikázok, párosítók (Felföld, Szlavónia) 8 dallam. (Emelt szintű okta­ tásnál 10 dallam.) 2. Betlehemesek, háromkirály-járás, pünkösdölő, aratódalok 6 dallam (Emelt szintű oktatásnál 8 dallam.) 3. Mezőségi táncdallamok és táncszók 15 dallam. 4/1. Mezőségi parlando-rubato dalok 4 dallam (Emelt szintű oktatásnál 8 dallam.) 4/2. Klasszikus balladák 2 dallam (Emelt szintű oktatásnál 4 dallam.) AZ ÉV VÉGI VIZSGA

ANYAGA

1 dalcsokor táncdallamokból. 1 parlando-rubato dal. 1 ballada. A félévi értékelésen a tanult anyagból kiválasztott 3 dalt kell előadni.


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

4. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) KÉSZSÉGFEJLESZTÉS

Hangterjedelem, légzéskapacitás növelése. Díszítési és variálási képességfejlesztése. Szövegmondás javítása. ZENEIANYAG

1.

Erdélyi lakodalmi szokásdalok 8 dallam (Emelt szintű oktatásnál 10 dallam.) 2. Balázsolás, nagyböjti kántálás, nagyheti énekek, regölés 6 dallam. 3. Kalotaszegi táncdallamok és táncszók 15 dallam. (Emelt szintű oktatás­ nál 20 dallam.) 4/1. Kalotaszegi parlando-rubato dallamok 4 dallam. (Emelt szintű oktatás­ nál 6 dallam.) 4/2. Klasszikus balladák 2 dallam. (Emelt szintű oktatásnál 4 dallam.) Az

Év

VÉGI VIZSGA

ANYAGA

1 lakodalmi összeállítás. 1 táncdallam. 1 ballada vagy lírai dal. A félévi értékelésen a tanult anyagból kiválasztott 3 dalt kell előadni. 5. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) KÉSZSÉGFEJLESZTÉS

A növendék képes legyen az eddigiekre építve tovább gyarapítani tudását a népzenei dialektusok eredeti megszólaltatása érdekében. A tanultakat tuda­ tosan alkalmazva énekeljen tisztán, szép szövegmondással, kifejező módon. ZENEI

1. 2.

220

ANYAG

Bölcsődalok, katonadalok, egyházi népénekek 4 dallam. (Emelt szintű oktatásnál 6 dallam.) Szüreti dalok, húsvéti dalok, szentiváni énekek, névnapköszöntők 6 dallam. (Emelt szintű oktatásnál 8 dallam.)


NÉPI

ÉNEK

3.

Székelyföldi táncdallamok és táncszók 14 dallam. (Emelt szintű okta­ tásnál 16 dallam.). 4/1. Székelyföldi parlando-rubato dalok 6 dallam. (Emelt szintű oktatásnál 8 dallam.) 4/2. Klasszikus balladák 2 dallam. (Emelt szintű oktatásnál 4 dallam.) AZÉV

VÉGI VIZSGA

ANYAGA

1 népszokásdal. 1 dalcsokor táncdallamokból. 1 parlando-rubato dal. 1 ballada. A félévi értékelésen a tanult anyagból kiválasztott 3 dalt kell előadni. 6. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) KÉSZSÉGFEJLESZTÉS

Legyen képes a növendék • eddigi tudásának tartalmi és technikai színvonalát továbbfejleszteni, • állóképességének, terhelhetőségének növelésére, • fizikai adottságainak továbbfejlesztésére. ZENEI

ANYAG

1.

Az emberi élet szakaszaihoz és fordulóihoz kötődő szokásdallamok egy dialektus zenei anyagán keresztül 10 dallam. (Emelt szintű oktatásnál 12 dallam.) 2. Gyimesi és moldvai táncdallamok és táncszók 12 dallam. (Emelt szintű oktatásnál 15 dallam.) 4/1. Moldvai parlando-rubato dalok és gyimesi keservesek 6 dallam. (Emelt szintű oktatásnál 8 dallam.) 4/2. Klasszikus balladák 4 dallam. (Emelt szintű oktatásnál 6 dallam.) AZ ÉV VÉGI VIZSGA

1 1 1 1

ANYAGA

dalcsokor táncdallamokból. moldvai parlando-rubato dal. gyimesi keserves. ballada.

A félévi értékelésre a tanult anyagból kiválasztott 4 dalt kell előadni. 221


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

TOVÁBBKÉPZŐ évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) KÉSZSÉGFEJLESZTÉS

Az eddig tanultakra építve fejlesszük tovább a tanuló készségeit (hangterje­ delem, kifejező szövegmondás, a dialektusokra jellemző hangvétel és díszí­ tési módok). ZENEIANYAG

A továbbképző lehetőséget teremt arra, hogy tájegységenként összefoglaljuk a jellemző dialektus sajátságokat. A kijelölt tananyagban minden évben szerepeljen egy határainkon belüli és kívüli tájegység, különböző nehézségi fokon. Az anyag összeállításánál törekedjünk arra, hogy helyet kapjanak az adott tájegységre jellemző főbb stílusok és népdaltípusok (régi és új stílusú parlando-rubato dalok, balladák, táncdallamok, népszokásdalok). A továbbképző évfolyamaiban a tananyagot a növendék alapfokon elvégzett anyaga, egyéni adottságai, érdeklődése figyelembe vételével állítsuk össze. Az'iskola adottságaitól függően a továbbképzőben teremtsünk lehetőséget a népdalok stílusos hangszerkíséretes megszólaltatására. Ösztönözzük a növendékeket énekes-hangszeres együttesek alakítására, a kamarazene tantárgy keretein kívül is. A J Á N L O T T TEMATIKA 7. évfolyam A. Felső-Tisza vidék B. Moldva 8. évfolyam A. Dél-Dunántúl B. Székelyföld 9. évfolyam A. Felföld B. Mezőség, Kalotaszeg 222


NÉPI

ÉNEK

10. évfolyam A. Dél-Alfóld B. Gyimes Ez a dialektus-felosztás a tanár és diák egyéni igényei szerint felcserélhető.

AJÁNLOTT IRODALOM NÉPDALKÖZLÉSEK

Ág Tibor: Édesanyám rózsafája (Bratislava 1974) Madách Kiadó Ágh Tibor: Vétessék ki szóló szívem. Szlovákiai magyar népballadák. (Bu­ dapest 1979) Gondolat kiadó Ágh Tibor: Ki népei, vári vagytok? Válogatás a szlovákiai magyar tájak ha­ gyományából. (Komárom-Dunaszerdahelyl966) Madách Kiadó Albert Ernő - Faragó József: Háromszéki népballadák (Bukarest 1973) Kriterion Kiadó Almási István: Futásfalvi népdalok (Sepsiszentgyörgy 1973) Almási István: Szilágysági magyar népzene (Bukarest 1979) Kriterion Kiadó Almási István: Kocsis Lajos század eleji gyűjtése (Bukarest 1980) Kriterion Almási István - Olasz Katalin: Magyargyerőmonostori népköltészet (Bukarest 1969) Kriterion Kiadó Balogh Dezső: Szilágysági népdalcsokor (Zilah 1973) Bandi Dezső: Tiszta búzából. Nyárádköszvényesi népdalok (Marosvásárhely 1970) Bandi Dezső: A falu nótája. Marosmagyarói népdalok (Marosvásárhely 1970) Bandi Dezső: Szerelem, szerelem. Backamadarasi népdalok. (Marosvásárhely 1970) Barsi Ernő: Daloló Rábaköz (Győr 1970) Barsi Ernő: Daloló Szigetköz. (Győr 1971) Hazafias Népfront Barsi Ernő: Daloló Rábaköz II. (Csorna-Győr 1983) 223


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

Barsi Ernő: Az alsóőri Lisztné Ferber Mária és dalkincse (Győr 1992) Barsi Ernő: A zene egy sályi pásztor életében (Budapest 1994) Akadémiai Kiadó Barsi Ernő: Megérett, megérett Écs hegyén a szőlő (Győr 1995) Bartók Béla: A magyar népdal (Budapest 1924) Bartók Béla: Népzenének és a szomszéd népek népzenéje - Népszerű Zene­ füzetek 3. (Budapest 1934) Bartók Béla: Rumanian Folk Music II. Ed. B. Suchoff. The Hague, (Hága 1967) Béla Bartók's Folk Music Research in Turkey. Ed. Saygun, Adnan. (Buda­ pest 1976) Akadémiai Kiadó Magyar népdalok. Egyetemes Gyűjtemény I. Közreadja: Kovács Sándor és Sebő Ferenc (Budapest 1991) Bartók Béla - Kodály Zoltán: Erdélyi magyarság. Népdalok (Budapest ' 1923) Bencze Lászlóné - Szűcs Sándor: A ládányi torony tetejébe... Hortobágyi és Sárréti népdalok (Püspökladány 1974) Bencze Lászlóné - Szűcs Sándor: Bihari népdalgyűjtés 1978)

(Berettyóújfalu

Benczédi Huba: Kézdiszentléleki népdalok (Sepsiszentgyörgy 1970) Bereczky János: Ó, szép fényes hajnalcsillag. Magyar népi karácsonyi éne­ kek (Budapest 1983) Bereczky János - Domokos Mária - Paksa Katalin: Magyar-román kapcso­ latok Bartók román gyűjtésében. In: Népzene és zenetörténet IV. Szerk.: Vargyas Lajos. (Budapest 1982) Bereczky János - Domokos Mária - Olsvai Imre - Paksa Katalin - Szalay Olga: Kodály népdalfeldolgozásainak dallam- és szövegforrásai. In: Népzene és zenetörténet IV. Szerk.: Vargyas Lajos. (Budapest 1982) Zeneműkiadó Békefi Antal: Vasi népdalok (Szombathely 1976) Békefi Antal: Bakonyi népdalok (Veszprém 1977)

224


NÉPI

ÉNEK

Bodza Klára - Paksa Katalin: Magyar népi énekiskola I-II. (Budapest 1992/1994) Magyar Művelődési Intézet Borsai Ilona - Hajdú Gyula - Igaz Mária: Magyar népi gyermekjátékok. Ének-zene szakköri füzetek 2. Szerkesztette: Keszler Mária (Budapest 1983) Borsai Ilona - Nagy Miklós: Eger környéki népdalok (Budapest 1981) Bura László: Szatmári népballadák (Bukarest 1978) Kriterion Kiadó Burány Béla: Hej, széna, széna. 120 vajdasági magyar gyermekjátékdal (Zenta 1973) Burány Béla: Hallottátok-e hírét? Pásztordalok, rabénekek, balladák. (Sza­ badka 1977) Burány Béla - Fábri Jenő - Tripolszky Géza: Száraz kútgém, üres válú. Ju­ hásznóták, betyárdalok, balladák Zentán és vidékén (Zenta 1966) Burány Béla - Fábri Jenő - Tripolszky Géza: Kék szivárvány koszorúzza az eget. 142 népdal Zentán és vidékén (Zenta 1969) Burány Béla - Fábri Jenő - Tripolszky Géza - Bodor Géza: Rukkolnak a szép zentai legények. 99 katonadal zentán és vidékén (Zenta 1971) C. Nagy Béla - Sztareczky Zoltán: A cekeházi Sivák család népdalművé­ szete (Miskolc 1972) Cserey József: Kalocsai kertek alatt. 150 népdal (Kalocsa 1976) Dancs Lajos: Gilicemadár. 100 népdal Szabolcs-Szatmárból (Nyíregyháza 1976) Dancs Lajos: Édesanyám rózsafája. Népdalok Szabolcs-Szatmár-Bereg me­ gyéből (Nyíregyháza 1993) Dobszay László: A magyar dal könyve (Budapest 1984)Zeneműkiadó Dobszay László - Szendrey Janka: A magyar népdaltípusok katalógusa stílusok szerint rendezve - 1 . (Budapest 1988) MTA Zenetudományi Intézet Domokos Pál Péter: Rezeda. 96 csángómagyar dal (Budapest 1953) Domokos Pál Péter: „...édes Hazámnak akartam szolgálni..." (Budapest 1979) Zeneműkiadó

225


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

Domokos Pál Péter - Rajeczky Benjámin: Csángó népzene I-III. (Budapest 1956, 1961,1991) Zeneműkiadó Dömötör Tekla: Naptári ünnepek (Budapest 1964) Együd Árpád: Somogyi népköltészet. Somogy néprajza I. Szerk.: Bakay Kornél, zenei szerk.: Olsvai Imre (Kaposvár 1975) Erdélyi Zsuzsanna: Hegyet hágék, lőtőt lépek. Archaikus népi imádságok (Budapest 1976) Fajcsák Attila: Rózsa nyílik. Ötven felnémeti népdal (Eger 1983) Fajcsák Attila: Ködellik a Mátra. 90 népdal Heves megyéből (Eger 1983) Fasang Árpád: Bartók Béla Békés megyei gyűjtései. 260 népdal. (Sarkad 1981) Fehér Zoltán - Fehér Anikó: Bátya népzenéje (Kecskemét 1993) Gulyás Éva - Szabó László: Túl a Tiszán, a szendrei határban... Népballa­ dák és históriás énekek Szolnok megyéből (Szolnok 1975) Gy. Körmendi Mária: Elindultunk idegenbe. Amerikai magyar munkásda­ lok. (Budapest 1965) Hintalan László - Lázár Katalin: Gyermekjátékok. Hévizgyörk. (Szentendre 1980) Horváth Károly: Egy hernyéki parasztember dalkincse (Zalaegerszeg 1980) Imets Dénes: Repülj, madár, repülj... Menasági népdalok és népballadák (Csíkszeredai 970) Jagamas János: Magyaró népzenéje (Bukarest 1984) Kriterion Kiadó Jagamas János - Faragó József: Moldvai csángó népdalok és népballadák (Bukarest 1953) Kriterion Kiadó Jagamas János - Faragó József: Romániai magyar népdalok (Bukarest 1974) Kriterion Kiadó Járdányi Pál: Magyar népdaltípusok I-II. (Budapest 1961) Zeneműkiadó Kallós Zoltán: Balladák könyve (Budapest 1973) Európa Kiadó Kallós Zoltán: Új guzsalyam mellett (Bukarest 1973) Kriterion Kiadó

226


NÉPI

ÉNEK

Kallós Zoltán: Gyimesvölgyi keservesek. In: Néprajzi Közlemények V. 351. (Budapest 1960) Kallós Zoltán - Martin György: Tegnap a Gyimesben jártam... (Budapest 1989) Európa Kiadó Kerényi György: Magyar énekes népszokások (Budapest 1982) Zeneműkia­ dó Kiss Lajos: Lakodalmas dalok (Budapest 1980) Zeneműkiadó Kiss Lajos: Horgosi népdalok (Zenta 1974) Kiss Lajos: Gombos és Doroszló népzenéje (Újvidék 1982) Hungarológiai Kutatási Intézet Kiss Lajos: Lőrincréve népzenéje. Kársai Zsigmond dalai. (Budapest 1982) Zeneműkiadó Kiss Lajos - Bodor Anikó: Az aldunai székelyek népdalai (Újvidék 1984) Kiss Lajos - Bodor Anikó: A szlavóniai szigetmagyarság népdalai (Újvidék 1990) Hungarológiai Kutatási Intézett Kodály Zoltán: Kelemen Kőmies balladája. Visszatekintés II. 76-78. (Buda­ pest 1926) Kodály Zoltán: A magyar népzene. A példatárat szerkesztette: Vargyas La­ jos (Budapest 1971) Zeneműkiadó Kusztos Piroska - Csortán Márton: Szovátai zöld erdőben. Szováti népdalok (Marosvásárhely 1971) Lajtha László: Széki gyűjtés (Budapest 1954) Zeneműkiadó Lajtha László: Szépkenyerűszentmártoni gyűjtés (Budapest 1954) Zenemű­ kiadó Lajtha László: Kőrispataki gyűjtés (Budapest 1955) Zeneműkiadó Lajtha László: Sopron megyei virrasztó énekek (Budapest 1966) Zeneműki­ adó Lajos Árpád: Borsodi népdalok (Miskolc 1955) Lampert Vera: Bartók népdalfeldolgozásainak forrásjegyzéke. (Budapest 1980) Zeneműkiadó 227


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

Lázár Katalin: Tápió menti népdalok. In: Tápió mente néprajza. Szerk.: Ikvai Sándor (Szentendre 1985) Lázár Katalin: Bagi népdalok. In: Bag. Néprajzi tanulmányok II (Aszód 1988) Maczkó Mária - Rónai Lajos: Rózsát ültettem a gyalogútra... Galga menti népdalok (Aszód 1990) Magyar Népzene Tára. Szerk.: Bartók Béla - Kodály Zoltán I.

Gyermekjátékok Sajtó alá rendezte: Kerényi György (Budapest 1951) Akadémiai Kiadó

II.

Jeles napok. Sajtó alá rendezte: Kerényi György (Budapest 1953) Aka­ démiai Kiadó

III. Lakodalom. Sajtó alá rendezte: Kiss Lajos (Budapest 1955-56) Akadé­ miai Kiadó IV. Párosítók. Sajtó alá rendezte: Kerényi György (Budapest) Akadémiai Kiadó V. Siratok. Sajtó alá rendezte: Kiss Lajos és Rajeczky Benjámin (Budapest 1966) Akadémiai Kiadó VI. Népdaltípusok 1. Sajtó alá rendezte Járdányi Pál és Olsvai Imre (Buda­ pest 1966) Akadémiai Kiadó VII. Népdaltípusok 2. Járdányi Pál rendszerében szerkesztette: Olsvai Imre (Budapest 1973) Akadémiai Kiadó VIII.Népdaltípusok 3. Sajtó alá rendezte: Vargyas Lajos. (Budapest 1992) Balassi Kiadó IX. Népdaltípusok 4. Sajtó alá rendezte: Domokos Mária. (Budapest 1995) Balassi Kiadó Nagy Miklós: Szállj el, fecskemadár Hevesen keresztül... 101 ballada és balladaszerű dal Eger környékéről Egy bükkszéki palóc asszony népdalai (Budapest-Eger 1987) Nesztor Iván: Harmatos a borostyánfa levele. Eszak-mezőségi népdalok (Budapest 1994) Magyar Művelődési Intézet - Népzenei Füzetek. Sorozat­ szerk.: Eredics Gábor Nesztor Iván: Gyimesi furulyamuzsika (Budapest 1993) Magyar Művelődési Intézet - Népzenei Füzetek. Sorozatszerk.: Eredics Gábor 228


NÉPIÉNEK

Nyéki Sándor: Daloló Balaton I-II. 88 Balaton vidéki népdal. (Budapest 1976) Zeneműkiadó Nyéki Sándor: Balatoni népdalok (Veszprém 1982) Veszprém megyei Ta­ nács Olsvai Imre - Köncöl Ferenc: 88 Tolna megyei népdal (Szekszárd 1974) Olsvai Imre - Várnai Ferenc: Dráva szélén lakom. 77 ormánsági népdal (Budapest 1982) Olsvai Imre - Várnai Ferenc: Széles víz a Duna (Pécs 1989) Paksa Katalin: A szögedi nemzet zenéje. In Bálint Sándor: A szögedi nem­ zet III. A Móra Ferenc Múzeum évkönyve 1978/79-2. 575-905 (Szeged 1980) Paksa Katalin: Régi baranyai népdalok (Pécs 1988) Paksa Katalin: A magyar népdal díszítése (Budapest 1993) Falvy Zoltán Paksa Katalin - Németh István: Magyar Népzenei Antológia. Alföld. (Buda­ pest 1994) Falvy Zoltán Pesovár Ferenc: Béres vagyok, béres... Fejér megyei népzene. (Székes­ fehérvár 1982) István Király Múzeum közleményei Pozsony Ferenc: Alomvíz martján. Fekete-ügy vidéki magyar népballadák (Bukarest 1984) Kriterion Kiadó Ráduly János: Kibédi népballadák (Bukarest 1975) Kriterion kiadó Sebő Ferenc: Népzenei olvasókönyv (Budapest 1994) Magyar Művelődési Intézet, a második átdolgozott kiadás 2 CD melléklettel (Budapest 1997) Planétás Kiadó Seres András: Barcasági magyar népköltészet és népszokások (Bukarest 1984) Kriterion Kiadó Seres András - Szabó Csaba: Csángómagyar daloskönyv (Budapest 1991) Héttorony Kiadó Szalay Olga: Barnucz Mihályné nyírségi parasztasszony népdalai. Szakdol­ gozat (1980) MTA Zenetudományi Intézet Szegő Júlia - Rajeczky Benjámin - Tari Lujza: Ismeretlen moldvai nótafák (Budapest 1988) Európa Kiadó 229


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

Szendrei Janka - Dobszay László - Rajeczky Benjámin: XVI-XVII. századi dallamaink a népi emlékezetben I-II. (Budapest 1979) Zeneműkiadó Szomjas-Schiffert György: Népdal, népzene. In Kecel története és néprajza 951-1019. (Kecel 1984) Szomjas-Schiffert György: Hej! Cserényem előtt... Kiskunhalas népdalai (Kiskunhalas 1994) Sztareczky Zoltán: Kékedi népdalok (Miskolc 1959) Tary László: Heves megyei népdalok (Eger 1959) Tóth Ferenc: Topolya és környéke népballadái (Újvidék 1981) Újváry Zoltán: Gömöri népdalok és népballadák (Miskolc 1977) Vajda József: Hallottad-e hírét Zalaegerszegnek...333 zalai népdal. (Zala­ egerszeg 1978) Vargyas Lajos: Áj falu zenei anyaga I-III. (Budapest 1961-1963) Vargyas Lajos: Régi népdalok Kiskunhalasról (Budapest 1954) Vargyas Lajos: A magyar népballada és Európa I-II (Budapest 1976) Zene­ műkiadó Vargyas Lajos: Balladáskönyv (Budapest 1979) Zeneműkiadó Vargyas Lajos: A magyarság népzenéje (Budapest 1981) Zeneműkiadó Várnai Ferenc: Csele vize elfolyik a Dunába. Félszáz szebényi népdal (Véménd 1974) Várnai Ferenc: Mohácsi népdalok Schneider Lajos gyűjtéséből (Mohács 1971) Várnai Ferenc: Erre alá a Baranya szélén. 50 népdal Berze Nagy János gyűjtéséből (Pécs 1979) Várnai Ferenc: A mohácsi malomgátba reng a nád (Pécs 1981) Várnai Ferenc: Hadikfalvi székely népdalok (Pécs 1983) Várnai Ferenc: Szentlőrincen kiöntött a kanális (Szentlőrinc 1989) Várnai Ferenc: Nagyhetény, de be van kerítve. 70 hosszúhetényi népdal (Pécs 1991) 230


NÉPI

ÉNEK

Veress Sándor: Moldvai gyűjtés. Szerk.: Berlász Melinda és Szalay Olga. (Budapest 1989) Múzsák Kiadó Vikár László - Bereczki Gábor: Cheremis Folksongs (Budapest 1971) Ze­ neműkiadó Vikár László - Bereczki Gábor: Chuvash Folksongs (Budapest 1979) Zene­ műkiadó Vikár László - Bereczki Gábor: Votyak Folksongs (Budapest 1989) Zene­ műkiadó Vikár László - Szíj Enikő: Erdők éneke. Finnugor népek 100 népdala (Bu­ dapest 1985) Zeneműkiadó HANGZÓANYAGOK

Magyarországon megjelent magyar népzenei hanglemezek A magyar népének népzenei felvételeken - 8 kazetta. Szerk.: Dobszay László és Németh István (Budapest 1997) Magyar Egyházzenei Társaság Dádili fecske. Galgamácsai mondókák, gyermekjátékok. Dudás Juli és cso­ portja. Szerkesztette: Borsai Ilona, Moldován Domokos SLPX 18056 (Bu­ dapest) Hungaroton Este a Gyimesbe jártam. Zerkula János. Gyűjtötte: Sára Ferenc. Szerkesz­ tette: Halmos Béla SLPX 18130 (Budapest 1987) Hungaroton Érdi bukovinai székely népdalkör. Szerkesztette: Kóka Rozália SLPX 18120 (Budapest) Hungaroton Észak-mezőségi Magyar Népzene I-IV. Gyűjtötte: Kallós Zoltán, Martin György. Szerk.: Halmos Béla. LPX 18107-11 (Budapest 1985) Hungaroton Gyimesi népzene. Halmágyi Mihály. Szerkesztette: Jánosi András. SLPX 18145 (Budapest 1988) Hungaroton Hegyet hágék, lőtőt lépek. Archaikus népi imádságok. Szerkesztette: Erdélyi Zsuzsanna, Lovász Irén SLPX 14118-19 (Budapest) Hungaroton Hungárián Folk Music. Szerkesztette: Rajeczky Benjámin LPX 1187 (Buda­ pest) Hungaroton

231


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

Kalotaszegi magyar népzene. Nádas mente és Méra Gyűjtötte: Kallós Zol­ tán, Martin György. Szerk.: Éri Péter, Halmos Béla SLPX 18150-51 (Buda­ pest 1985) Hungaroton Kárpátalja népzenéje. Szerkesztette: Kiss Ferenc és Stoller Antal QUI 403029 (Budapest) Quint Lajtha László: Széki gyűjtés. Szerkesztette: Sebő Ferenc. LPX 18092-94 (Budapest 1985) Hungaroton Magyar népzene 1-3. Szerkesztette: Rajeczky Benjámin. LPX 10096-98, LPX 18007-04, LPX 18050-53 (Budapest 1969-1972) Hungaroton Magyar népzene. Bukovinai székelyek Magyarországon. Szerkesztette: Sebő Ferenc. SLPX 18131 (Budapest 1966) Hungaroton Magyar népzene Kodály Zoltán fonográf-felvételeiből. Szerkesztette: Tari Lujza. LPX 18075-76 (Budapest 1983) Hungaroton Magyar Népzenei Antológia I.

Tánczene. Szerk.: Martin György, Németh István, Pesovár Ernő. Hun­ garoton LPX 18112-16

II.

Észak. Szerk.: Tari Lujza, Vikár László. Hungaroton LPX 18124-28

III. Dunántúl. Szerk.: Olsvai Imre. Hungaroton LPX 18138-42 IV. Alföld. Szerk.: Paksa Katalin, Németh István. Hungaroton LPX 1815963 V. Erdély. Szerk.: Sárosi Bálint, Németh István. MTA-ZTI kazetta VI. Erdély II. MTA-ZTI MK 005-007 Magyar népzenei hanglemezek Bartók Béla lejegyzéseivel. Szerkesztette: Somfai László LPX 18058-60 (Budapest 1988) Hungaroton „Pátria lemezek" (A MTA és a Magyar Rádió, később a Pátria Hanglemez­ gyár, majd a Népművelési Minisztérium és az Országos Néprajzi Múzeum 1936. és 1953. között készített gramofonfelvételei.) Sej, Galgamácsa eszembe se jutna. Dudás Juli dalai. Szerkesztette: Moldován Domokos SLPX 18021 (Budapest) Hungaroton Vajdasági magyar népdalok. Szerkesztette: Bodor Anikó LPX 18215 Hun­ garoton

232


NÉPI

ÉNEK

XVI-XVII: századi dallamaink a népi emlékezetben Szerkesztette: Szendrei Janka (Budapest) MTA-Zenetudományi Intézet Rokon és szomszéd népek, nemzetiségek népzenéje Magyarországon megje­ lent lemezeken Cigány népdalok. Magyarország-Erdély. Szerkesztette: Bari Károly QUI 103028 Croatian Folk Music Traditions in Hungary (Horvát népzenei hagyományok Magyarországon). Szerkesztette: Eredics Gábor QUI 903071 MK és CD (Arles, 1992) Finn népzene. Szerkesztette: Vikár László SLPX 18820 Hungaroton Finnugor és török népek zenéje. Szerkesztette: Vikár László LPX 19087-89 Hungaroton Magyarországi cigány népdalok. Szerkesztette: Víg Rudolf SLPX 18028-29 Hungaroton Magyarországi román népzene. Szerkesztette: Sebő Ferenc SLPX 18077 Hungaroton Mongol népzene. Szerkesztette: Vargyas Lajos LPX 18013-14 Hungaroton Szabolcs-szatmári cigány népdalok. Szerkesztette: Víg Rudolf Gondozta: Kovalcsik Katalin SLPX 18082 Hungaroton

5. JAVASOLT ÉRTÉKELÉSI MÓD Az értékelés félévi meghallgatáson és év végi vizsgán, illetve vizsgakon­ certen történik. A félévi értékelést a tanár végzi, az év végi minősítést a tanszak tanáraiból alakult bizottság. A vizsga anyagát kotta nélkül kell előadni. Felsőbb évfolyamba csak az a növendék léphet, aki főtárgyból és valamenynyi kötelező tárgyból eredményes vizsgát tett.

233


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

6. TÁRGYI FELTÉTELEK A program végrehajtásához szükséges helyiségek, felszerelések, eszközök: • jól szellőztethető, jól fűthető, kellő méretű, hangszigeteléssel, egészala­ kos tükörrel ellátott, jó akusztikájú terem, • szabványos magasságra hangolt és karbantartott zongora, • kottaállvány, • könyvtár, általános zenei, valamint népzenei, néprajzi szakirodalommal, • kottatár, naprakész népzenei kiadványokkal, • fénymásolási lehetőség, • hangtár, mely rendelkezik a népzenei, néprajzi irodalom hang- és video­ felvételeivel, • felvételre és lejátszásra megfelelő minőségben képes audiovizuális esz­ közök.

7. JAVASLATOK, ÚTMUTATÁSOK A népi ének tanításában a hangképzés és a stílusismeret egyaránt fontos le­ gyen. A dalok kiválasztásánál ajánlatos a tanuló korát, nemét, hangadottságait, zenei képzettségét és érettségi fokát figyelembe venni. Ezekre ügyelve ad­ junk lehetőséget az önálló dalválasztásra a tananyagon belül. A tanár ügyeljen arra, hogy a hangzóanyag felhasználása ne felszínes után­ zást eredményezzen, hanem az eredeti stílusjegyeket, hangzásképet, a dia­ lektus jellemzőit közvetítse a tanuló számára. Törekedjünk arra, hogy a ta­ nuló saját egyéniségére formálva szólaltassa meg a népdalokat. A tanulási folyamatot gazdagítsuk egyéb személyes élményekkel is (pl. ha­ gyományőrző énekesek meghívása, látogatása). Biztosítsunk a tanulóknak minél több nyilvános szereplési lehetőséget. Bátorítsuk a növendékeket a társaszenélésre, amely közösségformáló erején kívül az egyéni fejlődésre is ösztönző hatású.

234


NÉPI

ÉNEK

Segítsük hozzá a tanulót, hogy a mindennapi gyakorlás közben a tudás megszerzésére irányuló nyitottság kiépüljön, a zene, a népzene életének természetes részévé váljon.

235



NÉPZENEI ISMERETEK Készítette: Gelencsér Ágnes Lektorálta: Dr. Tari Lujza


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

1. A NÉPZENEI ISMERETEK TANÍTÁSÁNAK SZAKIRÁNYÚ FELADATAI Fejlessze a növendék • általános zenei képességeit: hallását, ritmusérzékét, intonációs képessé­ gét, zenei emlékezetét, • zenei gondolatvilágát, stílusérzékét, zenei ízlését, általános esztétikai érzékét. Ismertesse • a hagyományokra jellemző dallamvilágot és az autentikus forrásokból származó néphagyományt. Tudatosítsa • a hatékony, tervszerű és rendszeres munka szükségességét, • a népzene és műzene közötti hasonlóságokat és különbségeket. Ösztönözze a növendéket • önálló munkára, • népzenei koncertek, egyéb rendezvények látogatására, azokon való sze­ replésre, • a népzenei hagyomány ápolására, értékeinek megőrzésére és továbbadá­ sára, • eredeti hangzó és videofelvételek gyűjtésére, tanulmányozására, • a rádió és televízió népzenei műsorainak figyelemmel kísérésére.

238


NÉPZENEI

2. Ó R A T E R V

Tantárgy

Főtárgy (népzenei isme­ retek) Kötelező vagy kötelezően választható tárgy Választható tárgy Összesen

ISMERETEK

16

Évfolyamok Alaijíok 2. 3. 4. 2 2 2

Előképző 1. 2. 2 2

1. 2

2

2

2

2

2

2 2-6

2 2-6

2 4-6

2 4-6

2 4-6

5. 2

6. 2

2

2

2

2 4-6

2 4-6

2 4-6

Óraterv (felnőtt csoport) Tantárgy Főtárgy (népzenei isme­ retek) Kötelező vagy kötelezően választható tárgy Választható tárgy Összesen

I. 2

Évfolyamok III. II. 2 2

2

2

2

2

2 4-6

2 4-6

2 4-6

2 4-6

IV. 2

Ez az óraterv csak a népzenei ismereteket főtárgyként választó növendékekre vonatko­ zik. A kötelező, kötelezően választható tantárgyak képzési idejét a népzenei ismeretek mint főtárgy felvétele nem változtatja meg. A népzenei ismeretek kötelezően választha­ tó, illetve választható tárgyra vonatkozóan lásd a különböző tanszakok óraterveit.

239


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

3. KÖVETELMÉNYEK Követelmények a program elvégzése után A növendék ismerje • a magyar népzene stílusrétegeit, dialektusait és azok kisebb táji tagozódá­ sát, • a stílusrétegeken belül részletesen is ismerje a fontosabb dallamtípusokat, valamint a népzene és a műzene kapcsolatát (zenetörténeti vonatkozású dallamok), • a magyar népzene műfajait (gyermekdalok, párosítók, népballadák, nép­ szokások stb.), azok jellemzőit, • a magyar népi hangszerek fajtáit, jellemzőit, illetve külső jegyeik és hangzásuk alapján ismerje fel azokat, • a magyar népzenekutatás korszakait, képviselőit, azok főbb műveit és néhány kiemelkedő adatközlőt, •- a népzenei dialektusok földrajzi elhelyezkedését Magyarország 1913-as, vármegyék szerinti térképén, • a tanult témákhoz kapcsolódó zenei és népzenei kifejezéseket, jelölése­ ket. Legyen képes • hallás után népdal, illetve egyszerűbb hangszeres népzene lejegyzésére, illetve kottakép alapján való leéneklésére, azok formai és tartalmi elem­ zésére, • kb. 150 népdal eléneklésére kotta nélkül.

240


NÉPZENEI

ISMERETEK

4. TANANYAG ELŐKÉPZŐ 1. évfolyam évi 66 óra (heti 2x45 perc) ELVÉGZENDŐ

ANYAGMENNYISÉG

A növendék ismerkedjen meg a legfontosabb mondókákkal, kiolvasókkal, népi gyermekjátékokkal és népszokásokkal (2 félévre elosztva). Tanuljon meg kb. 60 dallamot, s lehetőség szerint azok autentikus hang-, illetve videofelvételeit is ismerje meg. ' A TANÍTÁS

ANYAGA

A. Dallamanyag Magyar gyermekjátékok, gyermekdalok, mondókák, kiolvasok, pentaton és pentachord fordulatú magyar népdalok. A magyar népszokások közül a karácsonyi ünnepkörhöz és a farsanghoz tartozó népszokások dallamvilága. B. Ismeretanyag Elméleti ismeretek A kiolvasok és mondókák jellemzői. A gyermekfolklór szerepe a néphagyományban. A gyermekjáték és gyer­ mekdal tempójának, ritmusának, jellemzői, formái. Dallamának ismérvei: hangköz, hangterjedelem, hangkészlet és szövegének jellegzetességei. A népszokás: a népi ünnepek három nagy csoportja. A jeles napok jellemzői. A karácsonyi ünnepkör ideje, ahhoz fűződő hiedelmek, a szokások jellem­ zőinek ismerete. Karácsonyi, betlehemes énekek, kántálok. A farsangi népszokások ideje, jellemzői, hozzá fűződő hiedelmek megisme­ rése. Szakkifejezések Tempó, ütempár, hangköz, hangterjedelem, hangkészlet. Betlehemezés, kántálás.

241


ALAPFOKÚ

ZENEI

MŰVÉSZETOKTATÁS

ÍRÁS-OL

VASAS

A mondókák ritmusának felismerése, hallás után ritmusjelekkel való leírása. Könnyebb bichord, bitón, trichord, triton, tetrachord, tetraton, pentachord, pentaton. dallamok elhelyezése a vonalrendszerben. Könnyebb két-három fokú gyermekdalok éneklése kottáról. ZENEHALLGATÁS

Magyar gyermekjátékok, gyermekdalok, mondókák, kiolvasok, magyar nép­ dalok, a népszokások közül a karácsonyi és farsangi szokáshoz tartozó hangés videofelvételek. KÖVETELMÉNYEK

Tanuljanak meg 15-20 mondókát, kiolvasót, ismerjenek 20-30 népi gyer­ mekjátékot, azok dallamait tisztán tudják elénekelni. Ismerjék a gyermekdalok jellemzőit (fogalma, ritmusa, tempója, formai fel­ építése, jellemző hangközei, hangterjedelme, hangkészlete, szövegének sa­ játosságai). Ismerjék a népszokások három nagy csoportját és a jeles napok jellegzetes­ ségeit. • Ismerjék a farsangi népszokások, tartalmát, jellemzőit, illetve tudjanak hoz­ zá 5-8 példát énekelni. Ismerjék a karácsonyi népszokások idejét, tartalmát, jellemzőit, illetve tud­ janak 8-10 karácsonyi és betlehemes éneket, kántálót elénekelni és a szoká­ sát bemutatni. Gyermekdalok vagy egyszerűbb népdalok felismerése dallam, illetve szolmizáció alapján. Mondókák ritmusának hallás után való leírása. Könnyebb, kis hangterjedelmű és a hangkészletű gyermekdalok elhelyezése a vonal­ rendszerben, kottaképről való leéneklése tanári segítséggel. AJÁNLOTT

IRODALOM

Bálint Sándor: Népünk, ünnepei. Az egyházi év néprajza (Budapest 1938) Szent István Társulat Borsai Ilona - Kovács Ágnes: Cinege, cinege, kismadár (Budapest 1976) RTV-Minerva Kiadó Borsai Ilona: Népi gyermekjátékok, mondókák. In: Dobszay László: A ma­ gyar dal könyve (Budapest 1984) Zeneműkiadó

242


NÉPZENEI

ISMERETEK

Dömötör Tekla: A népszokások költészete (Budapest 1974) Akadémiai Kia­ dó Dömötör Tekla: Naptári ünnepek, népi színjátszás (Budapest 1964) Akadé­ miai Kiadó Gelencsér Ágnes: Magyar népzenei alapismeretek (Budapest 1994) Calibra Kiadó (A képzés teljes ideje alatt felhasználható.) Hajdú Gyula: Magyar népi játékok gyűjteménye (Budapest 1971) Sport Kia­ dó József Andrásné - Szmrecsányi Magda: Zenei előképző - könyv és munka­ füzet (Budapest) Zeneműkiadó Kiss Áron: Magyar játék-gyűjtemény. Összeállította: Jávory Jenő, Volly István (Reprint: Budapest 1984) Könyvértékesítő Vállalat Lázár Katalin: Gyermekjátékok. Gyűjtötte: Hintalan László (Szentendre 1980) Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága Magyar Népzene Tára I. Gyermekjátékok. Szerk.: Kerényi György (Buda­ pest 1951) Akadémiai Kiadó Magyar Népzene Tára II. Jeles napok. Szerk.: Kerényi György (Budapest 1953) Akadémiai Kiadó AJÁNLOTT

HANGFEL

VÉTELEK

Betlehemes játékok: Terpes, Kakasd SLPX 18143 (Budapest 1987) Radioton Bodza Klára - Paksa Katalin: Magyar népi énekiskola I. ISBN 963 18 4459 5 (Budapest 1992) Tankönyvkiadó (A képzés teljes ideje alatt felhasznál­ ható.) Bodza Klára - Paksa Katalin: Magyar népi énekiskola II. ISBN 963 521 242 9 (Budapest 1994) Magyar Művelődési Intézet (A képzés teljes ideje alatt felhasználható.) Lajtha László népzenegyűjtéseiből: Balassagyarmati és Soproni zenekar. Szerk. Tari Lujza MK 18206 (Budapest 1992) Hungaroton (A képzés teljes ideje alatt felhasználható.) Magyar Hangszeres Népzene Szerk.: Sárosi Bálint LPX 18045-47(Budapest 1980) Hungaroton (A képzés teljes ideje alatt felhasználható.) 243


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

Magyar Népzene 1-3. Szerk.: Rajeczky Benjámin LPX 10095-98, LPX 180001-04, LPX 18050-53 (Budapest 1969-72) Hungaroton (A képzés tel­ jes ideje alatt felhasználható.) Magyar Népzenei Antológia (Budapest 1985-93) Hungaroton: (A képzés teljes ideje alatt felhasználható.) I. Tánczene. Szerk.: Martin György, Németh István, Pesovár Ernő - LPX 18122-16 II. Észak. Szerk.: Tari Lujza, Vikár László LPX 18124-28 III. Dunántúl. Szerk.: Olsvai Imre LPX 18138-42 IV. Alföld. Szerk.: Paksa Katalin, Németh István LPX 18159-63 V-VI. Erdély (Kelet 1-2.) Szerk.: Sárosi Bálint, Németh István (Budapest 1993/95) MTA Zenetudományi Intézet Nesztor Iván: Harmatos a borostyánfa levele (Budapest 1994) Magyar Mű­ velődési Intézet - Népzenei Füzetek. Sorozatszerk.: Eredics Gábor AJÁNLOTT

VIDEOFELVÉTELEK

A téli ünnepkör hagyományaiból (Budapest 1954-55) Néprajzi Múzeum Asszonyfarsang Mátraalmáson (Budapest 1967) Néprajzi Múzeum Busójárás Mohácson (Budapest 1955) Néprajzi Múzeum Csobánolás - A bukovinai székelyek betlehemes játéka Tevelen (Budapest 1948) Néprajzi Múzeum Hónapsoroló I-II. (Budapest) Televideo Húsvéti népzene, megvirágzott a diófa, bakanóták (Budapest) Televideo Játékok, játékfűzések (Budapest) Magyar Művelődési Intézet Leányok megéneklése karácsony estéjén (Budapest 1978) Néprajzi Múzeum Mohai farsang (Budapest 1967) Néprajzi Múzeum Népi játék (Budapest 1995) Néprajzi Múzeum A képzés teljes ideje alatt felhasználhatók még az Óbudai Népzenei Iskola már megjelent, illetve a későbbiekben megjelenő módszertani kiadványai, hang- és videofelvételei. 244


NÉPZENEI

ISMERETEK

2 . évfolyam évi 66 óra (heti 2x45 perc) EL VÉGZENDŐ

ANYAGMENNYISÉG

A növendék ismerkedjen meg az eddig tanultakhoz újabb népszokások dal­ lamaival, a magyar népi hangszerek csoportjaival, azon belül egy-két hang­ szerrel (2 félévre elosztva). Tanuljon meg mintegy 60 dallamot, s lehetőség szerint azok autentikus hang-, illetve videofelvételeit is ismerje meg. A TANÍTÁS

ANYAGA

A. Dallamanyag Magyar gyermekjátékok, gyermekdalok, pentachord és pentaton hangsorú magyar népdalok. A magyar népszokások közül a regösénekek és a húsvéti népszokásos dal­ lamai. B. Ismeretanyag Elméleti ismeretek A regösének fogalma a szokás ideje, résztvevői és hangszerei. A Húsvét ideje, a szokások jellemzői, a hozzájuk fűződő hiedelmek. A népi hangszerek fogalma és főbb fajtái. Az alábbi magyar népi hangszerek jellemzőinek ismerete, megszólaltatásuk módja és alkalmai, jelentőségük, illetve a hangszerekhez fűződő hiedelmek, szokások vázlatos ismertetése: cimbalom, citera, vályúcitera, oldalfejes, hasas citera, duda, furulya. 6 lyukú furulya, kettős furulya, hosszú furulya, hegedű, kontra, bőgő, cselló, kereplő, kalapácsos kereplő, fogas vagy bordás kereplő, szekrényes ke­ replő, szélkereplő, kolomp, csengő, pergő, nádsíp. Szakkifejezések Regösének.

!

245


ALAPFOKÚ

ZENEI

MŰVÉSZETOKTATÁS

ÍRÁS-OL

VASAS

Rövid ritmusok, könnyebb gyermekdalok lejegyzése ritmusjegyekkel, betű­ kottával, hangjegyekkel. Négy-ötfokú gyermekdalok éneklése kottáról. ZENEHALLGATÁS

Magyar gyermekjátékok, gyermekdalok, népdalok. A népszokások közül a húsvéti ünnephez tartozó felvételek, regösénekek. Olyan szokásanyagok hang- és videofelvételeinek megismertetése (lehetőség szerint a hangszert élőben is bemutatva), amelyekben a következő hangszerek szerepelnek: 4 fajta kereplő, kolomp, csengő, pergő, citera, cimbalom, hegedű, kontra, bő­ gő, nádsíp, duda, furulyák különböző fajtái. KÖVETELMÉNYEK

Tanuljanak meg 20-25 népi gyermekjátékot, azok dallamát tudják tisztán énekelni, illetve játékát bemutatni. Ezekből mintegy 20 dalt tudjanak szol­ mizálni is. Ismerjék a gyermekdalok jellemzőit (ismétlés). Tudjanak 15-20 pentachord és pentaton hangsorú magyar népdalt szöveggel és szolmizálva. Ismerjék az alábbi népszokásokat, azok idejét, egy-egy hozzájuk fűződő hiedelmet, szokást. Tudjanak 8-10 példát énekelni, illetve a szokást eljátsza­ ni: regösénekek, húsvéti ünnepkör. Ismerjék a következő magyar népi hangszerek alkotórészeit, fajtáit, hozzá fűződő szokásokat, hiedelmeket, illetve ismerjék fel formájuk és hangzásuk alapján: kereplők, kolomp, csengő, pergő, citera, cimbalom, hegedű, kontra, bőgő, nádsíp, duda, furulyák. AJÁNLOTT

IRODALOM

Bálint Sándor: Népünk ünnepei. Az egyházi év néprajza (Budapest 1938) Szent István Társulat Borsai Ilona - Kovács Ágnes: Cinege, cinege, kismadár (Budapest 1976) RTV-Minerva Kiadó Borsai Ilona: Népi gyermekjátékok, mondókák. In: Dobszay László: A ma­ gyar dal könyve (Budapest 1984) Zeneműkiadó Dömötör Tekla: A népszokások költészete (Budapest 1974) Akadémiai Kia­ dó

246


NÉPZENEI

ISMERETEK

Dömötör Tekla: Naptári ünnepek, népi színjátszás (Budapest 1964) Akadé­ miai Kiadó Hajdú Gyula: Magyar népi játékok gyűjteménye (Budapest 1971) Sport Kia­ dó József Andrásné - Szmrecsányi Magda: Zenei előképző - könyv és munka­ füzet (Budapest) Zeneműkiadó Kiss Áron: Magyar játék-gyűjtemény. Összeállította: Jávory Jenő, Volly István (Reprint: Budapest 1984) Könyvértékesítő Vállalat Lázár Katalin: Gyermekjátékok. Gyűjtötte: Hintalan László (Szentendre 1980) Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága Magyar Népzene Tára I. Gyermekjátékok. Szerk.: Kerényi György (Buda­ pest 1951) Akadémiai Kiadó Magyar Népzene Tára II. Jeles napok. Szerk.: Kerényi György (Budapest 1953) Akadémiai Kiadó Sárosi Bálint: Magyar népi hangszerek - Ének-zene szakköri füzetek. (Bu­ dapest 1973) Tankönyvkiadó AJÁNLOTT

HANGFELVÉTELEK

Balogh Sándor: Citeraiskola (Budapest 1992) kazettamelléklet, Magyar Mű­ velődési Intézet Népzenei Füzetek. Sorozatszerk.: Eredics Gábor Juhász Zoltán: Magyar furulyások Erdélyben és Moldvában MK 18221 (Bu­ dapest 1995) Hungaroton Nesztor Iván: Gyimesi furulyamuzsika (Budapest 1993) kazettamelléklet, Magyar Művelődési Intézet - Népzenei Füzetek. Sorozatszerk.: Eredics Gá­ bor AJÁNLOTT

VIDEOFELVÉTELEK

A tavaszi ünnepkör hagyományaiból. A tavaszi napforduló (Budapest 195455) Néprajzi Múzeum Bogyiszlói táncok (Budapest 1976) Néprajzi Múzeum Fajcsák Attila felvétele - furulyakészítő (Budapest) Magyar Művelődési Intézet Hónapsoroló I-II. (Budapest) Televideo 247


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

Húsvéti népzene, megvirágzott a diófa, bakanóták (Budapest) Televideo Játékjátékfűzések (Budapest) Magyar Művelődési Intézet Kukucska Ernő, dudás (Budapest 1984) Magyar Művelődési Intézet Muzsikáló szerszámok (Budapest) Televideo Nádsíp és kolomp készítése (Budapest 1965) Néprajzi Múzeum Örökség I., Dudanóta (Budapest) Televideo Regösének (Budapest) Televideo

ALAPFOK 1. évfolyam évi 66 óra (heti 2x45 perc) ELVÉGZENDŐ

ANYAGMENNYISÉG

A régi stílusú népdaltípusok általános ismérvei és alapfokú elemzése, továb­ bi népszokások és dallamaik, valamint újabb népi hangszerek megismerése (2 félévre elosztva). Tanuljon meg kb. 60 dallamot, s lehetőség szerint azok autentikus hang-, illetve videofelvételeit is ismerje meg. A TANÍTÁS ANYAGA

A. Dallamanyag Régi stílusú magyar népdalok. A magyar népszokások közül Luca napja, István és János napja, Újév, Szent Balázs napja, Szent Gergely napja és a hozzá tartozó dallamok. B. Ismeretanyag Elméleti ismeretek A régi stílusú népdal jellemzői. Népdalelemzés a következő szempontok szerint: stílus, sorszerkezet, elő­ adásmód. Luca napjának ideje, a hozzá fűződő hiedelmek, játékos szokások játszása, táji jellegzetességei.

248


NÉPZENEI

ISMERETEK

István- és János-napi köszöntés, Szent István vértanú és Szent János evan­ gélista ünnepe, a szokás jellemzői. Az újévi népszokások bemutatása, jellemzői, hozzájuk fűződő hiedelmek és jóslások. Szent Balázs napjának ideje, Szent Balázs püspökhöz fűződő legenda. Az e naphoz kapcsolódó adománygyűjtő szokás ismerete. Szent Gergely napjának ideje. Szent Gergely pápa tiszteletére elrendelt adománygyűjtő népszokás. A hangszerek 5 fő csoportja, a csoportok jellemzői, alcsoportjai. Az alábbi magyar népi hangszerek jellemzőinek ismerete, megszólaltatásuk módja és alkalmai, jelentőségük, illetve a hangszerekhez fűződő hiedelmek, szokások vázlatos leírása: dob, facimbalom harántfurulya, kanásztülök, kürt, koboz, köcsögduda, bika, láncosbot, regössíp, töröksíp, tekerő. Szakkifejezések Régi stílus. Dudanóta, kanásztánc. Parlando, rubato, tempó giusto. Díszítések, előke, utóka, főhang, glissando. Szótagszám, sorszerkezet, kvintváltás. Adománygyűjtő szokás. Idiofon, membranofon, chordofon, aerofon és elektrofon hangszerek. Kürtés trombitafélék, nyelvsípok, ajaksípok. ZENEI ÍRÁS-OL VASAS

Könnyebb gyermekdalok szolmizációs hangokkal való leírása. Gyermekdalok, könnyebb régi stílusú népdalok éneklése kottakép alapján. ZENEHALLGATÁS

Régi stílusú magyar népdalok. A népszokások közül az újévi szokáshoz, Szent Balázs napjához, Szent Gergely napjához, Luca napjához, valamint István- és János napjához tartozó felvételek. A következő népi hangszereken 249


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

szóló és azokhoz kapcsolódó szokásanyag hang- és videofelvételei (lehető­ ség szerint a hangszert élőben is bemutatva): facimbalom, láncosbot, kö­ csögduda, bika, dob, koboz, tekerő, kanásztülök, kürt, regössíp, töröksíp, harántfurulya. KÖVETELMÉNYEK

Tanuljanak meg 20-25 régi stílusú népdalt szöveggel és szolmizálva kotta nélkül. A régi stílusú népdalok általános ismérvei. Mutassák be a tanult népszokások jellemzőit, főbb csoportjait, határozzák meg a jeles nap fogalmát. Ismerjék a következő népszokások tartalmát, idejét, a hozzájuk fűződő hie­ delmeket, szokásokat, és tudjanak 8-10 dallampéldát énekelni, és eljátszani: Újév, Szent Balázs napja, Szent Gergely napja, Luca napja, István és János napja. Ismerjék vázlatosan a következő magyar népi hangszerek alkotórészeit, faj­ táit, hozzá fűződő szokásokat, hiedelmeket, illetve ismerjék fel külsejük és hangzásuk alapján: facimbalom, láncosbot, köcsögduda, bika, koboz, dob, tekerő, kanásztülök, kürt, regössíp, töröksíp, harántfurulya. AJÁNLOTT

IRODALOM

Bálint Sándor: Népünk ünnepei. Az egyházi év néprajza (Budapest 1938) Szent István Társulat Dobszay László: A magyar dal könyve (Budapest 1984) Zeneműkiadó Dobszay László: Hangok világa I. (Budapest) Zeneműkiadó Dömötör Tekla: A népszokások költészete (Budapest 1974) Akadémiai Kia­ dó Dömötör Tekla: Naptári ünnepek, népi színjátszás (Budapest 1964) Akadé­ miai Kiadó Magyar Népzene Tára II. Jeles napok. Szerk.: Kerényi György (Budapest 1953) Akadémiai Kiadó Sárosi Bálint: Magyar népi hangszerek - Ének-zene szakköri füzetek. (Bu­ dapest 1973) Tankönyvkiadó

250

I


NÉPZENEI

ISMERETEK

AJÁNLOTT HANGFEL VÉTELEK

Nesztor Iván: Harmatos a borostyánfa levele (Budapest 1994) kazettamel­ léklet, Magyar Művelődési Intézet - Népzenei Füzetek. Sorozatszerk.: Eredics Gábor AJÁNLOTT

VIDEOFELVÉTELEK

A magyar tekerő (Budapest 1978) Néprajzi Múzeum Hónapsoroló I-II. (Budapest) Televideo Lucázás Fejér megyében (Budapest 1971) Néprajzi Múzeum Muzsikáló szerszámok (Budapest) Televideo Népművészeti értékeink, Gyurkó Pál kanászkürtje (Budapest) Televideo Örökség I., Dudanóta (Budapest) Televideo 2. évfolyam évi 66 óra (heti 2x45 perc) EL VÉGZENDŐ

ANYAGMENNYISÉG

Az új stílusú népdaltípusok általános ismérvei és alapfokú elemzése, további népszokások és dallamaik, valamint újabb népi hangszerek megismerése (2 félévre elosztva). Tanuljon meg kb. 60 dallamot, s lehetőség szerint azok autentikus hang-, illetve videofelvételeit is ismerje meg. A TANÍTÁS ANYAGA

A. Dallamanyag Új stílusú magyar népdalok. A magyar népszokások közül az adventi időszakhoz a Vízkereszthez, Pün­ kösdhöz, Szent Iván napjához és aratáshoz tartozó dalanyag. B. Ismeretanyag Elméleti ismeretek Az új stílusú magyar népdal jellemzői, fajtái, sorszerkezetének meghatáro­ zása. Népdalelemzés a következő további szempontok alapján: szótagszám, ütem­ szám.

251


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

Az adventi időszak eredete, ideje, a szokás jellemzői és hozzá fűződő hie­ delmek, tilalmak. Az „adventölés", mint adománygyűjtő szokás, A Vízkereszt ideje, a szokás jellemzői és a hozzá fűződő hiedelmek. A háromkirály-járás ideje, megjelenítői, jellegzetességei. A Pünkösd ideje. A szokás változatainak, a pünkösdi királyválasztás, a pün­ kösdölés és pünkösdikirályné-járás ismerete. Az ünnephez tartozó hiedel­ mek, jóslások felsorolása. A Szent Iván napi népszokás eredete, a szokás jellemzői, illetve a hozzá fűződő jóslások, hiedelmek. Aratás és a hozzá tartozó szokások ismerete. Az alábbi magyar népi hangszerek jellemzőinek ismerete, megszólaltatásuk módja és alkalmai, jelentőségük, illetve a hangszerekhez fűződő hiedelmek, szokások vázlatos leírása: cserépsípok, doromb, mirliton hangszerek, okarina, tambura, tárogató, klarinét, tilinkó, trombita, ütőgardon. Szakkifejezések Új stílus. Szimmetrikus, aszimmetrikus. Advent, adventölés. Mirliton hangszerek. ZENEI ÍRÁS-OL VASAS

Egyszerűbb régi és új stílusú népdalok lejegyzése hallás után, illetve éneklé­ se kottakép alapján. ZENEHALLGATÁS

Régi és új stílusú magyar népdalok. A népszokások közül a Vízkereszthez, Pünkösdhöz, Szent Iván napjához, aratáshoz és adventi időszakhoz tartozó felvételek. A következő népi hangszereken szóló és azokhoz kapcsolódó szokásanyag hang- és videofelvételei (lehetőség szerint a hangszert élőben is

252


NÉPZENEI

ISMERETEK

bemutatva): doromb, mirliton hangszerek, tambura, ütőgardon, trombita, tárogató, klarinét, tilinkó, cserépsípok, okarina. KÖVETELMÉNYEK

Tanuljanak meg 20-25 új stílusú népdalt szöveggel és szolmizálva kotta nélkül. Az új stílusú népdal általános ismérvei. Ismerjék a következő népszokások, tartalmát, idejét, a hozzájuk fűződő hie­ delmeket, szokásokat és tudjanak 8-10 példát énekelni, illetve eljátszani hozzá: Advent, Vízkereszt, Pünkösd, Szent Iván napja, aratás. Ismerjék vázlatosan a következő magyar népi hangszerek alkotórészeit, faj­ táit, táji jellegzetességét, hozzá fűződő szokásokat, hiedelmeket, illetve is­ merjék fel külső és hangzás alapján: doromb, mirliton hangszerek, tambura, ütőgardon, trombita, tárogató, klarinét, tilinkó, cserépsípok, okarina. AJÁNLOTT

IRODALOM

Bálint Sándor: Népünk ünnepei. Az egyházi év néprajza (Budapest 1938) Szent István Társulat Dobszay László: A magyar dal könyve (Budapest 1984) Zeneműkiadó Dobszay László: Hangok világa II. (Budapest) Zeneműkiadó Dömötör Tekla: A népszokások költészete (Budapest 1974) Akadémiai Kia­ dó Dömötör Tekla: Naptári ünnepek, népi színjátszás (Budapest 1964) Akadé­ miai Kiadó Kodály - Vargyas: A magyar népzene (Budapest 1973) Zeneműkiadó Magyar Népzene Tára II. Jeles napok. Szerk.: Kerényi György (Budapest 1953) Akadémiai Kiadó Sárosi Bálint: Magyar népi hangszerek - Ének-zene szakköri füzetek. Buda­ pest 1973) Tankönyvkiadó AJÁNLOTT HANGFEL VÉTELEK

Nesztor Iván: Gyimesi furulyamuzsika (Budapest 1993) kazettamelléklet, Magyar Művelődési Intézet - Népzenei Füzetek. Sorozatszerk.: Eredics Gá­ bor

253


ALAPFOKÚ

AJÁNLOTT

MŰVÉSZETOKTATÁS

VIDEOFELVÉTELEK

Aratás, hordás Istenmezején (Budapest 1956) Néprajzi Múzeum Gyúrói pünkösdölés (Budapest 1951) Néprajzi Múzeum Hónapsoroló I-II. (Budapest) Televideo Muzsikáló szerszámok (Budapest) Televideo Nádsíp és kolomp készítése (Budapest 1965) Néprajzi Múzeum Pünkösdölés - Galgamácsa (Budapest 1948) Néprajzi Múzeum 3. évfolyam évi 66 óra (heti 2x45 perc) EL VÉGZENDŐ

ANYAGMENNYISÉG

A növendék ismerkedjen meg újabb népszokások dallamaival, a párosító fogalmával jellemzőivel dallamaival (2 félévre elosztva). Tanuljon meg kb. 60 dallamot, s lehetőség szerint azok autentikus hang-, illetve videofelvételeit is ismerje meg. A TANÍTÁS ANYAGA

A. Dallamanyag Régi és új stílusú magyar népdalok. A magyar népszokások közül a Talalaj-vasárnap, a Sárdó-vasárnap, Húsha­ gyó, Virágvasárnap, kiszehajtás és a villőzés szokásaihoz tartozó dallamok. A párosító népdalok. B. Ismeretanyag Elméleti ismeretek A régi és új stílusú magyar népdal jellemzői (ismétlés). Népdalelemzés az eddigi szempontok szerint kibővítve a következőkkel: kadenciák, hangsorok. A Talalaj-vasárnap és a Sárdó-vasárnap ideje, résztvevői és a szokások is­ merete. A Virágvasárnap eredete, ideje, hozzá tartozó téltemető-tavaszhirdető szo­ kások, a kiszehajtás és villőzés. A párosító dallamok és szövegeik jellemzői, formai tagolódásuk. A hozzá­ juk kapcsolódó jeles napok: Szent Iván napja és egyéb alkalmak felsorolása. 254


NÉPZENEI

ISMERETEK

A párosító-, és házasítódalok fogalomköre, a hozzájuk fűződő hiedelmek leírása. Szakkifejezések Villőzés. ZENEI

ÍRÁS-OLVASÁS

Díszítés nélküli, egyszerűbb, régi és új stílusú népdalok lejegyzése hallás után, valamint azok kottaképről éneklése. ZENEHALLGATÁS

Régi és új stílusú magyar népdalok. A népszokások közül a Talalaj-vasárnap, Sárdó-vasárnap, Húshagyó, Virágvasárnap, kiszehajtás és villőzés szokás­ hoz tartozó felvételek. Párosítók. KÖVETELMÉNYEK

Tanuljanak meg 20-25 régi és új stílusú magyar népdalt szöveggel és szol­ mizálva kotta nélkül. Ismerjék a következő népszokások idejét, tartalmát és a hozzájuk fűződő hiedelmeket, szokásokat. Tudjanak 8-10 dallampéldát énekelni, illetve a szokást eljátszani: Talalaj-vasárnap, Sárdó-vasárnap, Húshagyó, Virágva­ sárnap, kiszehajtás és villőzés. Ismerjék a párosítók jellemzőit, jelentőségét, a hozzájuk fűződő hiedelmeket és tudjanak hozzá 5-10 dallampéldát énekelni. AJÁNLOTT

IRODALOM

Bálint Sándor: Népünk ünnepei. Az egyházi év néprajza (Budapest 1938) Szent István Társulat Dobszay László: A magyar dal könyve (Budapest 1984) Zeneműkiadó Dobszay László: Hangok világa III. (Budapest) Zeneműkiadó Dömötör Tekla: A népszokások költészete (Budapest 1974) Akadémiai Kia­ dó Dömötör Tekla: Naptári ünnepek, népi színjátszás (Budapest 1964) Akadé­ miai Kiadó Kodály - Vargyas: A magyar népzene (Budapest 1973) Zeneműkiadó

255


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

Magyar Népzene Tára II. Jeles napok. Szerk.: Kerényi György (Budapest 1953) Akadémiai Kiadó Magyar Népzene Tára IV. Párosítók. Szerk.: Kerényi György (Budapest 1966) Akadémiai Kiadó Sebő Ferenc: Népzenei olvasókönyv (Budapest 1994) Magyar Művelődési Intézet AJÁNLOTT HANGFEL VÉTELEK

Nesztor Iván: Harmatos a borostyánfa levele (Budapest 1994) kazettamel­ léklet, Magyar Művelődési Intézet - Népzenei Füzetek. Sorozatszerk.: Eredics Gábor AJÁNLOTT

VIDEOFELVÉTELEK

A tavaszi ünnepkör hagyományaiból. A tavaszi napforduló (1954-55) Buda­ pest Néprajzi Múzeum Hónapsoroló I-II. (Budapest) Televideo 4. évfolyam évi 66 óra (heti 2x45 perc) EL VÉGZENDŐ

ANYAGMENNYISÉG

A növendék ismerkedjen meg a népballadák, rabénekek, pásztordalok jel­ lemzőivel, dallamaival és a következő népdalcsoportok jellemzőivel: régi népi réteg, régi műzenei átvételek, szomszéd népi átvételek (2 félévre el­ osztva). Tanuljon meg mintegy 60 dallamot, s lehetőség szerint azok autentikus hang-, illetve videofelvételeit is ismerje meg. A TANÍTÁS ANYAGA

A. Dallamanyag Régi és új stílusú magyar népdalok. Népballadák, rabénekek, pásztordalok. B. Ismeretanyag Elméleti ismeretek A régi és új stílusú népdalok jellemzői.

256


NÉPZENEI

ISMERETEK

A következő népdalcsoportok jellemzői: - A régi népzenei stílusrétegből: 1. nem ötfokú dudanóta, históriás ének, „jaj-nóták" (erdélyi 16 szótagúak); 2. műzenei, illetve európai és gregorián dallamátvételek - XVI-XVII. századi egyházi és világi énekek változatai. - A szomszédnépi hatások közül: cseh, szlovák, román, ukrán, német, morva, bolgár dallamok nyomai. Népdalelemzés az eddigi szempontok szerint kibővítve a hangterjedelemmel (ambitus). A népballada fogalma, előadásának jellemzői. Fő csoportjai és jellemzőik: klasszikus balladák, történelmi vonatkozású balladák, lírai balladák, strófaismétlő balladák, betyárballadák és rabénekek. Szakkifejezések Históriás ének, „jaj-nóta", gregorián. Betyárballada, rabének. ZENEI ÍRÁS-OL VASAS

Egyszerűbben díszített régi és új stílusú népdalok lejegyzése hallás után és kottakép alapján való éneklése. ZENEHALLGATÁS

Régi és új stílusú magyar népdalok. Népballadák, rabénekek, pásztordalok. Hangszeres zene. KÖVETELMÉNYEK

Tanuljanak meg 20-25 régi és új stílusú magyar népdalt szöveggel és szol­ mizálva kotta nélkül. Ismerjék az alább felsorolt népdalcsoportok főbb jellemzőit, illetve kisebb csoportjait. A régi népzenei rétegből: 1. nem ötfokú dudanóta, históriás ének, ,jaj-nóták"; 2. régi műzenei, európai és gregorián dallamátvételek. A XVI-XVII. századi egyházi és világi énekek változatai. Szomszéd népi át­ vételek. Ezekre tudjanak dallampéldákat énekelni.

257


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

Ismertessék a ballada fogalmát, eredetét, jellemzőit, a népballada fogalmát, főbb ismérveit, illetve tudjanak 10 példát hozzá énekelni. AJÁNLOTT

IRODALOM

Csanádi Imre - Vargyas Lajos: Röpülj páva, röpülj (Budapest 1954) Szép­ irodalmi Kiadó Dobszay László: A magyar dal könyve (Budapest 1984) Zeneműkiadó Hallották-e hírét? Pásztordalok, rabénekek, balladák. Sajtó alá rendezte: Dr. Burányi Béla (Budapest 1977) Fórum Könyvkiadó Háromszéki népballadák. Szerk.: Albert Ernő és Faragó József (Bukarest 1973) Kriterion Könyvkiadó Kallós Zoltán: Balladák könyve (Budapest 1977) Magyar Helikon Kibédi népballadák. Gyűjtötte, bevezetővel és jegyzetekkel ellátta: Ráduly János (Bukarest 1975) Kriterion Könyvkiadó Kodály - Vargyas: A magyar népzene (Budapest 1973) Zeneműkiadó Ortutay Gyula: Székely népballadák (Budapest 1979) Magyar Helikon Sebő Ferenc: Népzenei olvasókönyv (Budapest 1994) Magyar Művelődési Intézet Szatmári népballadák. Munkatársaival gyűjtötte, bevezetővel és jegyzetek­ kel ellátta: Bura László (Bukarest 1972) Kriterion Könyvkiadó Vargyas Lajos: A magyar népballada és Európa I-II. (Budapest 1979) Zene­ műkiadó Vargyas Lajos: Balladáskönyv (Budapest 1935) Zeneműkiadó AJÁNLOTT HANGFEL VÉTELEK

Nesztor Iván: Harmatos a borostyánfa levele (Budapest 1994) kazettamellék­ let, Magyar Művelődési Intézet - Népzenei Füzetek. Sorozatszerk.: Eredics Gábor AJÁNLOTT

VIDEOFELVÉTELEK

Zenelánc (Budapest) Televideo

258


NÉPZENEI

ISMERETEK

5. évfolyam évi 66 óra (heti 2x45 perc) EL VÉGZENDŐ

ANYAGMENNYISÉG

A növendék ismerkedjen meg a sirató fogalmával, jellemzőivel, típusaival. Ismerje a kötetlen szerkezetű népdalok jellemzőit példákkal illusztrálva. Ismerje a magyar népzenekutatás főbb képviselőit, munkásságát és néhány kiemelkedő adatközlőt (2 félévre elosztva). Tanuljon meg mintegy 60 dallamot, s lehetőség szerint azok autentikus hang-, illetve videofelvételeit is ismerje meg. A TANÍTÁS

ANYAGA

A. Dallamanyag Régi és új stílusú magyar népdalok. Siratok, illetve a sirató stílus. B. Ismeretanyag Elméleti ismeretek A magyar népzene stílusrétegei. A kötetlen szerkezetű dallamok jellemzői, kisebb csoportjai: A) ütempár szerkezetűek: 1. egyszerű ütempárosok (gyerekdalok, kiolvasok, mondókák, bizo­ nyos jeles napok dalai, lakodalmi csujjogatók, táncszók); 2. refrénes ütempárosok (regösének, bizonyos jeles napok dalai). B) Recitativók: 1. recitáló dallamok (ima- és ráolvasó szövegek, betét gyermekjáték­ okhoz, szokásénekekhez, egyháziének-paródiák, siratóparódiák); 2. siratok, illetve a sirató stíluskör egyes dallamai. C) A zenei kommunikáció dallamai (árukikiáltók, közlekedési tájékozta­ tók, „bakter" kikiáltók), egyebek (emberi hangon, vagy hangszeren adott jelzések, töredékdallamok). A népzenei lejegyzésben használt jelek: n , u , t , i , x , glissando ( ), b/2. A díszítések fajtái. A sirató dallamának, ütemének, ritmusának dinamikájában és szövegének jellemzői. A rögtönzés szerepe. A siratóénekekkel rokon típusok: históriás­ ének, keserves. 259


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

A magyar népzenekutatás legnevesebb képviselői, munkásságuk és néhány kiemelkedő eredeti előadó. Népdalelemzés a következő 10 szempont szerint: stílus, sorszerkezet, elő­ adásmód, hangsor, hangterjedelem (ambitus), sorvégződés (kadencia), ütem­ szám (pódia), szótagszám, ritmus, megjegyzés. Szakkifejezések Recitálás, recitatív. Csujjogató, táncszó. Stílus, sorszerkezet, előadásmód, hangsor, hangterjedelem (ambitus), sor­ végződés (kadencia), ütemszám (pódia - izopód, heteropód, bipód, tripód, tetrapód), szótagszám (szillábia - izoszillabikus, heteroszillabikus), ritmus (ritmika - izoritmikus, heteroritmikus). ZENEI ÍRÁS-OL VASAS

Díszített énekes népdalok és könnyebb hangszeres darabok lejegyzése ere­ deti hangfelvételről. Díszített régi és új stílusú népdalok éneklése kottakép­ ről. ZENEHALLGATÁS

Régi és új stílusú népdalok, hangszeres népzene. Siratok hang- és videofel­ vételeken. KÖVETELMÉNYEK

Tudjanak 20-25 népdalt énekelni szöveggel és szolmizálva kotta nélkül. A dallamokat elemezzék a tanult 10 szempont szerint. A kötetlen szerkezetű dallamok főbb ismérvei, a sirató fogalma, jellemzői 12 példával illusztrálva. Ismerjék a magyar népzenekutatás legnevesebb képviselőit, munkásságukat és a néhány kiemelkedő adatközlőt. AJÁNLOTT

IRODALOM

Bartók Béla: Magyar népdalok I. (Budapest 1991) Akadémiai Kiadó Dobszay László: A magyar dal könyve (Budapest 1984) Zeneműkiadó Dobszay László: A siratóstílus dallamköre zenetörténetünkben és népze­ nénkben (Budapest 1963) Akadémiai Kiadó Kodály - Vargyas: A magyar népzene (Budapest 1973) Zeneműkiadó 260


NÉPZENEI

ISMERETEK

Magyar Népzene Tára V. Siratok. Szerk.: Kiss Lajos és Rajeczky Benjámin (Budapest 1966) Akadémiai Kiadó Sebő Ferenc: Népzenei olvasókönyv (Budapest 1994) Magyar Művelődési Intézet Újvári Zoltán: A temetés paródiája. Temetés és halál a népi játékokban (Debrecen 1978) AJÁNLOTT HANGFEL VÉTELEK

Nesztor Iván: Harmatos a borostyánfa levele (Budapest 1994) kazettamel­ léklet, Magyar Művelődési Intézet - Népzenei Füzetek. Sorozatszerk.: Eredics Gábor AJÁNLOTT

VIDEOFELVÉTELEK

Temetés (Budapest 1989) Néprajzi Múzeum Tréfás temetés (Budapest 1995) Néprajzi Múzeum 6. é v f o l y a m évi EL VÉGZENDŐ

66 ó r a ( h e t i 2x45 p e r c )

ANYAGMENNYISÉG

A növendék ismerkedjen meg a magyar zenetörténeti dallamok egy-két cso­ portjával példákkal illusztrálva. Ismerje a magyar népzene öt nagy dialek­ tusterületét, azok kisebb tájegységeit (2 félévre elosztva). Tanuljon meg mintegy 60 dallamot, s lehetőség szerint azok autentikus hang-, illetve videofelvételeit is ismerje meg. A TANÍTÁS ANYAGA •

A. Dallamanyag Régi és új stílusú magyar népdalok. Magyar zenetörténeti dallamok. B. Ismeretanyag Elméleti ismeretek A magyar népdalok elemzése. Magyar zenetörténeti dallamok eredete jellemzői, dallamai. A magyar népzene öt dialektusterülete, azon belül a kisebb tájegységek, egyes etnikumok. Énekes és hangszeres zenéjük jellemzői, táji sajátosságai. 261


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

I.

Dunántúl: Dél-Dunántúl, Szlavónia, Észak-Dunántúl, Dunazug és Csallóköz II. Észak: Zobor-vidék, Csallóköz, Mátyusföld, Palócvidék, Bodrogköz stb. III. Alföld: Közép-Alföld, Dél-Alföld, Felső-Tisza-vidék IV. Erdély: Mezőség, Kalotaszeg, Székelyföld, Bukovina V. Moldva Magyarország térképén való tájékozódás az 1913-as helységnévtár szerint. Szakkifejezések Kvintkör. Kromatika. Hármashangzat megfordítások: alap, szextakkord, kvartszext akkord. Kódex, melodiárium, ungaresca, verbunkos. Etnikai csoport, dialektus. ZENEI ÍRÁS-OL VASAS

Díszített énekes és (esetleg többszólamú) hangszeres népzene lejegyzése eredeti hangfelvételekről. Egyszerűbben díszített népdalok leéneklése kotta­ kép alapján. ZENEHALLGATÁS

Énekes és hangszeres magyar népzene. Zenetörténeti dallamok. KÖVETELMÉNYEK

Tudjanak 20-25 népdalt énekelni szöveggel és szolmizálva kotta nélkül, azokat elemezni. Ismerjék a magyar zenetörténeti dallamok egyes csoportjait, jellemzőit pél­ dákkal illusztrálva. Határozzák meg a magyar népzene öt dialektus területét, kisebb táji dialek­ tusait. Tudjanak egy-két példát énekelni a különböző tájegységekhez. Tájé­ kozódjanak jól Magyarország 1913-as vármegye szerinti felosztásának tér­ képén. AJÁNLOTT

IRODALOM

Bartha Dénes: A XVIII. század magyar dallamai. Énekelt versek a magyar kollégiumok diák-melodiáriumaiból (Budapest 1935) MTA Csomasz Tóth Kálmán: A tizenhatodik század magyar dallamai (Budapest 1958) Akadémiai Kiadó 262


NÉPZENEI

ISMERETEK

Dobszay László: A magyar dal könyve (Budapest 1984) Zeneműkiadó Dobszay László - Németh István: A magyar népének népzenei felvételeken (Budapest 1997) Magyar Egyházzenei Társaság Falvy Zoltán: A magyar zene története - Ének-zene szakköri füzetek (Buda­ pest 1980) Tankönyvkiadó Kodály - Vargyas: A magyar népzene (Budapest 1973) Zeneműkiadó Kósa László - Filep Antal: A magyar nép táji-történeti tagolódása (Budapest 1983) Akadémiai Kiadó Papp Géza: A XVII. század énekelt dallamai (Budapest 1970) Akadémiai Kiadó Rajeczky Benjámin: Mi a gregorián? (Budapest 1981) Zeneműkiadó Sebő Ferenc: Népzenei olvasókönyv (Budapest 1994) Magyar Művelődési Intézet Szabolcsi Bence: A magyar zenetörténet kézikönyve (Budapest 1979) Ze­ neműkiadó Szendrey Janka - Dobszay László - Rajeczky Benjámin: XVI-XVII. század dallamaink a népi emlékezetben (Budapest 1979) Akadémiai Kiadó Szomjas-Schiffert György - Csenki Imre: Népdalaink a magyar történelem­ ben (Budapest 1984) Tankönyvkiadó Takács Lajos: Históriások, históriák (Budapest 1958) Akadémiai Kiadó AJÁNLOTT HANGFEL VÉTELEK

Bakfark Bálint összes lantművei (Budapest 1978) Hungaroton Corvina Consort - világi és egyházi zene a XIV-XVI. századból (Budapest 1996) „Ezernyolcszáznegyvenyolcba..." - Jánosi együttes, Kobzos Kiss Tamás (Tatabánya 1995) Garabonciás Szövetség Kollégiumi zene Magyarországon (Budapest 1976) Hungaroton Magyar gregoriánum (Budapest 1981) Hungaroton Magyar népének a népzenében - Dobszay László azonos című könyvének kazetta-melléklete (Budapest 1997) 263


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

Nesztor Iván: Gyimesi furulyamuzsika (Budapest 1993) kazettamelléklet, Magyar Művelődési Intézet - Népzenei Füzetek. Sorozatszerk.: Eredics Gábor Vándorok énekei - Kobzos Kiss Tamás (Tatabánya 1995) Garabonciás Szö­ vetség AJÁNLOTT

VIDEOFELVÉTELEK

Aprók tánca (Budapest) Televideo Fejezetek a magyar zene történetéből 1-2. (Budapest) Televideo Gyökerek 1-2. (Budapest) Televideo Három éjjel, három nap. In memóriám Joannes Kájoni. Párhuzam (Buda­ pest) Televideo Magyar táncdialektusok. Összeállította: Martin György (Budapest 1969) Zenetudományi Intézet Szép magyar tánc I-XII. (Budapest) Televideo Táncház (Budapest) Televideo Verbunk - Kapuvár (Budapest 1982) Magyar Művelődési Intézet Zenelánc (Budapest 1994) Televideo

F E L N Ő T T CSOPORT I. évfolyam évi 66 óra (heti 2x45 perc) ELVÉGZENDŐ

ANYAGMENNYISÉG

A növendék ismerkedjen meg a mondókákkal, kiolvasókkal, népi gyermek­ játékokkal és népszokásokkal, a régi és új stílusú népdal általános ismérvei­ vel és dallamaival, illetve tudja azokat az elemzés 10 szempontja szerint elemezni (2 félévre elosztva). Tanuljon meg mintegy 60 dallamot, s lehetőség szerint azok autentikus hang-, illetve videofelvételeit is ismerje meg.

264


NÉPZENEI

ISMERETEK

A TANÍTÁS ANYAGA

A. Dallamanyag Magyar gyermekjátékok, gyermekdalok, kiolvasok, mondókák. Régi és új stílusú népdalok. A magyar népszokások közül a következő ünnepekhez tartozó dallamok: Újév, farsang, Szent Balázs napja, Szent Gergely napja, Húsvét, Advent, Luca napja, Karácsony, István és János napja. B. Ismeretanyag Elméleti ismeretek A kisolvasó és mondóka jellemzői. A gyermekfolklór célja, szerepe a néphagyományban. A gyermekjáték és gyermekdal ritmusának, tempójának jellemzői, formai tagozódása. Dalla­ mának ismérvei: hangközei, hangterjedelme, hangkészlete. Szövegének jel­ legzetességei, a szövegváltozások, -torzulások kialakulása és fajtái. A régi stílusú népdal két nagy csoportja, jellemzői, sorszerkezetének meg­ határozása. Az új stílusú magyar népdal jellemzői, sorszerkezetének meghatározása, két csoportja. A népszokás: a népi ünnepek három csoportja. A jeles napok jellemzői, táji sajátosságai. A következő ünnepek népszokásainak ideje, jellemzői, a hozzájuk fűződő hiedelmek: Újév, Farsang, Szent Balázs napja, Szent Gergely napja, Húsvét, Advent, Luca napja, Karácsony, István és János napja. Népdalelemzés a következő 10 szempont szerint: stílus, sorszerkezet, elő­ adásmód, hangsor, hangterjedelem (ambitus), sorvégződés (kadencia), ütem­ szám (pódia), szótagszám, ritmus, megjegyzés. Szakkifejezések Alkalmazkodó ritmus, ütempár. Díszítés, előke, utóka, főhang, glissando. Parlando, rubato, tempó giusto, szimmetrikus, aszimmetrikus, dudanóta, kanásztánc' Betlehemezés, kántálás, regölés, adománygyűjtő szokás, advent, „adventölés". Stílus, sorszerkezet, előadásmód, hangsor, hangterjedelem (ambitus), sor­ végződés (kadencia), ütemszám (pódia - izopód, heteropód, bipód, tripód,

265


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

tetrapód), szótagszám (szillábia - izoszillabikus, heteroszillabikus), ritmus (ritmika - izoritmikus, heteroritmikus). ZENEI ÍRÁS-OL VASAS

Díszítés nélküli pentaton és pentachord hangkészletű népdalok lejegyzése hallás után, azok éneklése kottaképről. * ZENEHALLGATÁS

Magyar gyermekjátékok, gyermekdalok, mondókák, kiolvasok, magyar nép­ dalok, hangszeres zene. A népszokások közül az Újév, a Farsang, Szent Ba­ lázs napja, Szent Gergely napja, Húsvét, Adventi időszak, Luca napja, Kará­ csony, István és János napjához tartozó hang- és videofelvételek. KÖVETELMÉNYEK

Ismerjenek 5-10 népi gyermekjátékot és azok dallamát tisztán énekelni. Ismerjék a gyermekdalok jellemzőit, úgymint: ritmusa, tempója, formai ta­ gozódása, jellemző hangközei, hangterjedelme, hangkészlete, szövegének sajátosságai. Ismerjék a régi és új stílusú népdalok jellemzőit. Tudjanak 15-20 régi és új stílusú népdalt énekelni szöveggel és szolmizálva kotta nélkül és azokat elemezzék a 10 szempont szerint. Ismertessék a népszokás fogalmát, három nagy csoportját, a jeles napok jel­ legzetességeit. Ismerjék a következő népszokások idejét fogalmát, tartalmát, jellemzőit, illetve tudjanak 5-8 példát hozzá énekelni: újév, farsang, Szent Balázs napja, Szent Gergely napja, húsvét, advent, Luca napja, karácsony, István és János napja. AJÁNLOTT

IRODALOM

Bálint Sándor: Népünk ünnepei. Az egyházi év néprajza (Budapest 1938) Szent István Társulat Borsai Ilona - Kovács Ágnes: Cinege, cinege, kismadár (Budapest 1976) RTV-Minerva Kiadó Borsai Ilona: Népi gyermekjátékok, mondókák. In: Dobszay László: A ma­ gyar dal könyve (Budapest 1984) Zeneműkiadó Dömötör Tekla: A népszokások költészete (Budapest 1974) Akadémiai Kia­ dó 266


NÉPZENEI

ISMERETEK

Dömötör Tekla: Naptári ünnepek, népi színjátszás (Budapest 1964) Akadé­ miai Kiadó Hajdú Gyula: Magyar népi játékok gyűjteménye (Budapest 1971) Sport Kia­ dó József Andrásné - Szmrecsányi Magda: Zenei előképző - könyv és munka­ füzet (Budapest) Zeneműkiadó Kiss Áron: Magyar játék-gyűjtemény. Összeállította: Jávory Jenő, Volly István (Reprint: Budapest 1984) Könyvértékesítő Vállalat Kodály - Vargyas: A magyar népzene (Budapest 1973) Zeneműkiadó Lázár Katalin: Gyermekjátékok. Gyűjtötte: Hintalan László (Szentendre 1980) Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága Magyar Népzene Tára I. Gyermekjátékok. Szerk.: Kerényi György (Buda­ pest 1951) Akadémiai Kiadó Magyar Népzene Tára II. Jeles napok. Szerk.: Kerényi György (Budapest 1953) Akadémiai Kiadó Sebő Ferenc: Népzenei olvasókönyv (Budapest 1994) Magyar Művelődési Intézet AJÁNLOTT

HANGFELVÉTELEK

Betlehemes játékok: Terpes, Kakasd SLPX 18143 (Budapest 1987) Radioton Nesztor Iván: Harmatos a borostyánfa levele (Budapest 1994) kazettamel­ léklet, Magyar Művelődési Intézet - Népzenei Füzetek. Sorozatszerk.: Eredics Gábor AJÁNLOTT

VIDEOFELVÉTELEK

A téli ünnepkör hagyományaiból (Budapest 1954-55) Néprajzi Múzeum Asszonyfarsang Mátraalmáson (Budapest 1967) Néprajzi Múzeum Busójárás Mohácson (Budapest 1955) Néprajzi Múzeum Csobánolás - A bukovinai székelyek betlehemes játéka Tevelen (Budapest 1948) Néprajzi Múzeum Hónapsoroló I-II. (Budapest) Televideo 267


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

Húsvéti népzene, megvirágzott a diófa, bakanóták (Budapest) Televideo Játék, játékfűzések (Budapest) Magyar Művelődési Intézet Leányok megéneklése karácsony estéjén (Budapest 1978) Néprajzi Múzeum Mohai farsang (Budapest 1967) Néprajzi Múzeum Népi játék (Budapest 1995) Néprajzi Múzeum Örökség I., Dudanóta (Budapest) Televideo II. évfolyam évi 66 óra (heti 2x45 perc) EL VÉGZENDŐ

ANYAGMENNYISÉG

A növendék ismerkedjen meg újabb népszokások dallamaival, a párosító fogalmával, jellemző dallamaival. A következő népdalcsoportok jellemzői­ vel, azokat példákkal is illusztrálva: régi népi réteg, régi műzenei átvételek, szomszéd népi átvételek, újabb műzenei hatások. A magyar népi hangszerek csoportjaival, azon belül egy-két hangszerrel (2 félévre elosztva). Tanuljon meg mintegy 60 dallamot, s lehetőség szerint azok autentikus hang-, illetve videofelvételeit is ismerje meg. A TANÍTÁS ANYAGA

A. Dallamanyag Régi és új stílusú magyar népdalok. A magyar népszokások közül a következő ünnepekhez tartozó dallamai: Vízkereszt, Talalaj-vasárnap, Sárdó-vasárnap, Húshagyó, Virágvasárnap, kiszehajtás, villőzés, Pünkösd, Szent Iván napja, aratás és regösénekek. A párosító népdalok. B. Ismeretanyag Elméleti ismeretek A következő népszokások tartalma, ideje, jellemzői és a hozzájuk fűződő hiedelmek: Vízkereszt, Talalaj-vasárnap, Sárdó-vasárnap, Húshagyó, Virág­ vasárnap, kiszehajtás, villőzés, Pünkösd, Szent Iván napja, aratás és regös­ énekek. A párosító fogalma, szövegének jellemzői, formai tagolódása. A hozzá kap­ csolódó jeles napok: Szent Iván napja és egyéb alkalmak felsorolása. A pá268


NÉPZENEI

ISMERETEK

rosító-, házasítódal jelentősége, a hozzá fűződő hiedelmek, jellegzetes dal­ lamai. A régi és új stílusú népdalok jellemzői. A következő népdalcsoportok jellemzői: - A régi népzenei stílusrétegből: 1. nem ötfokú dudanóta, históriás ének, „jaj-nóták" (erdélyi 16 szótagúak); 2. műzenei, illetve európai és gregorián dallamátvételek, XVI-XVII. szá­ zadi egyházi és világi énekek változatai. - A szomszédnépi hatások közül: cseh, szlovák, román, ukrán, német, morva, bolgár dallamok nyomai. A népi hangszer fogalomköre. A hangszerek 5 fő csoportja, a csoportok jellemzői, kisebb alcsoportjai. Az alábbi magyar népi hangszerek jellemzőinek ismerete, megszólaltatásuk módja és alkalmai, jelentőségük, illetve a hangszerekhez fűződő hiedelmek, szokások vázlatos leírása: cimbalom, citera; vályúcitera, oldalfejes-, hasas citera, doromb, duda, facimbalom, furulya; 6 lyukú furulya, kettős furulya, hosszú furulya, harántfurulya, hegedű, kontra, bőgő, kolomp, csengő, pergő, köcsögduda, bika, regössíp, töröksíp, tekerő, tilinkó. Szakkifejezések Históriás ének, „jaj-nóta", gregoriánének. Regösének, villőzés. Idiofon, membranofon, chordofon, aerofon, elektrofon hangszer. Kürt- és trombitafélék, nyelvsípok, ajaksípok. Diatonikus, kromatikus.

269


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

ZENEI ÍRÁS-OL VASAS

Egyszerűbb, díszített régi, új és vegyes stílusú népdalok lejegyzése hallás után és kottakép alapján való éneklése. ZENEHALLGATÁS

Magyar népdalok, hangszeres népzene. A népszokások közül a Vízkereszt, Talalaj-vasárnap, Sárdó-vasárnap, Húshagyó, Virágvasárnap, kiszehajtás, villőzés, Pünkösd, Szent Iván napja, aratás, regösénekekhez tartozó hang- és videofelvételek. Párosító dallamok. A következő népi hangszereken szóló és azokhoz kapcsolódó szokásanyag hang- és videofelvételei (lehetőség szerint a hangszert élőben is bemutatva): kolomp, csengő, pergő, doromb, köcsög­ duda, bika, facimbalom, citera, cimbalom, hegedű, kontra, bőgő, tekerő, duda, regössíp, töröksíp, tilinkó, harántfurulya, furulyák különböző fajtái. KÖVETELMÉNYEK

Tudjanak 20-25 régi és új stílusú népdalt énekelni szöveggel és szolmizálva kotta nélkül és azokat elemezzék a 10 szempont szerint. Ismerjék a következő népszokások fogalmát, tartalmát, jellemzőit, jellemző dallamait: Vízkereszt, Talalaj-vasárnap, Sárdó-vasárnap, Húshagyó, Virág­ vasárnap, kiszehajtás, villőzés, Pünkösd, Szent Iván napja, aratás, regöséne­ kek. Ismerjék a párosító fogalmát, jellemzőit, jelentőségét, a hozzá fűződő hie­ delmeket dallampéldákkal illusztrálva. Ismerjék az alább felsorolt népdalcsoportok főbb jellemzőit, illetve kisebb csoportjait. A régi népzenei rétegből: 1. nem ötfokú dudanóták, históriás énekek, ,jaj-nóták"; 2. régi műzenei, illetve európai és gregorián dallamát­ vételek. A XVI-XVII. századi egyházi és világi énekek változatai. Szomszéd népi átvételek. Mindezekre tudjanak dallampéldákat énekelni. Ismerjék a hangszer, illetve a népi hangszer fogalmát. Ismerjék a következő magyar népi hangszerek alkotórészeit, fajtáit, a hozzájuk fűződő szokásokat, hiedelmeket, illetve ismerjék fel külső és hangzás alapján: kolomp, csengő, pergő, doromb, köcsögduda, bika, facimbalom, citera, cimbalom, hegedű, kontra, bőgő, tekerő, duda, regössíp, töröksíp, tilinkó, harántfurulya, furu­ lyák. AJÁNLOTT

IRODALOM

Bálint Sándor: Népünk ünnepei. Az egyházi év néprajza (Budapest 1938) Szent István Társulat 270


NÉPZENEI

ISMERETEK

Dobszay László: A magyar dal könyve (Budapest 1984) Zeneműkiadó Dömötör Tekla: A népszokások költészete (Budapest 1974) Akadémiai Kia­ dó Dömötör Tekla: Naptári ünnepek, népi színjátszás (Budapest 1964) Akadé­ miai Kiadó Kodály - Vargyas: A magyar népzene (Budapest 1973) Zeneműkiadó Magyar Népzene Tára II. Jeles napok. Szerk.: Kerényi György (Budapest 1953) Akadémiai Kiadó Magyar Népzene Tára IV. Párosítók. Szerk.: Kerényi György (Budapest 1966) Akadémiai Kiadó Sárosi Bálint: Magyar népi hangszerek - Ének-zene szakköri füzetek. (Bu­ dapest 1973) Tankönyvkiadó Sebő Ferenc: Népzenei olvasókönyv (Budapest 1994) Magyar Művelődési Intézet AJÁNLOTT

HANGFELVÉTELEK

Balogh Sándor: Citeraiskola (Budapest 1992) kazettamelléklet, Magyar Mű­ velődési Intézet - Népzenei Füzetek. Sorozatszerk.: Eredics Gábor Juhász Zoltán: Magyar mrulyások Erdélyben és Moldvában MK 18221 (Bu­ dapest 1995) Hungaroton Nesztor Iván: Gyimesi furulyamuzsika (Budapest 1993) kazettamelléklet, Magyar Művelődési Intézet - Népzenei Füzetek. Sorozatszerk.: Eredics Gábor AJÁNLOTT

VIDEOFELVÉTELEK

Aratás, hordás Istenmezején (Budapest) Néprajzi Múzeum A tavaszi ünnepkör hagyományaiból. A tavaszi napforduló (Budapest 195455) Néprajzi Múzeum Bogyiszlói táncok (Budapest 1976) Néprajzi Múzeum Furulyakészítő-Bükkszék (Budapest) Magyar Művelődési Intézet Hónapsoroló I-II. (Budapest) Televideo Húsvéti népzene, megvirágzott a diófa, bakanóták (Budapest) TeleVideo

271


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

Kukucska Ernő, dudás - Nógrádmegyer (Budapest) Magyar Művelődési Intézet Muzsikáló szerszámok (Budapest) Televideo Nádsíp és kolomp készítése (Budapest 1965) Néprajzi Múzeum Örökség I., Dudanóta (Budapest) Televideo Pünkösdölés - Galgamácsa (Magyar 1948) Néprajzi Múzeum Regösének (Budapest) Televideo III. évfolyam évi 66 óra (heti 2x45 perc) EL VÉGZENDŐ

ANYAGMENNYISÉG

A növendék ismerkedjen meg a népballadák, rabénekek, pásztordalok jel­ lemzőivel, dallamaival, a kötetlen szerkezetű magyar népdalok jellemzőivel, kisebb csoportjaival, dallamaival, újabb magyar népi hangszerekkel (2 félév­ re elosztva). Tanuljon meg mintegy 60 dallamot, s lehetőség szerint azok autentikus hang-, illetve videofelvételeit is ismerje meg. A TANÍTÁS ANYAGA

A. Dallamanyag Régi és új stílusú népdalok. Népballadák, rabénekek, pásztordalok. B. Ismeretanyag Szolfézs ismeretek Feltehetően a csoport rendelkezik a tananyag elsajátításához szükséges szol­ fézs ismeretekkel. Abban az esetben, ha nem, ajánlott a zeneiskolai felnőtt szolfézs csoportba való beiratkozás. Elméleti ismeretek A magyar népzene stílusrétegei. A kötetlen szerkezetű dallamok jellemzői, kisebb csoportjai: A) ütempár szerkezetűek 1. egyszerű ütempárosok (gyerekdalok, kiolvasok, mondókák, bizo­ nyosjeles napok dalai, lakodalmi csujjogatók, táncszók); 272


NÉPZENEI

ISMERETEK

2. refrénes ütempárosok (regösének, bizonyos jeles napok dalai). B) Recitativók: 1. recitáló dallamok (ima- és ráolvasó szövegek, betét gyermekjáték­ okhoz, szokásénekekhez, egyháziének-paródiák, siratóparódiák); 2. Siratok, illetve a sirató stíluskör egyes dallamai. C) A zenei kommunikáció dallamai (árukikiáltók, közlekedési tájékozta­ tók, „bakter" kikiáltók), egyebek (emberi hangon, vagy hangszeren adott jelzések, töredékdallamok). A népzenei lejegyzésben használt jelek: n , u , t , i , x , glissando ( ), b/2. A díszítések fajtái. A népballada fogalma, előadásának jellemzői. Fő csoportjai és jellemzőkklasszikus balladák, történelmi vonatkozású balladák, lírai balladák, strófaismétlő balladák, betyárballadák és rabénekek. Az alábbi magyar népi hangszerek jellemzőinek ismerete, megszólaltatásuk módja és alkalmai jelentőségük, illetve a hangszerekhez fűződő hiedelmek, szokások vázlatos leírása: cserépsípok, dob, kanásztülök, kürt, kereplő; a kalapácsos kereplő, a fogas vagy bordás kereplő, a szekrényes kereplő, a szélkereplő, koboz, láncosbot, mirliton hangszerek, nádsíp, okarina. tambura, tárogató, klarinét, trombita, ütőgardon. Szakkifejezések Refrénes ütempárosok, recitálok. Előke, utóka, főhang, glissando. 273


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

Csujjogató, táncszó. Strófaismétlő, betyárballada, rabének. Mirliton hangszerek. •

ZENEI ÍRÁS-OL VASAS

Egyszerűbb díszített énekes népdalok lejegyzése. Régi, új és vegyes stílusú népdalok éneklése kottaképről. ZENEHALLGATÁS

Magyar népdalok, hangszeres zene. Népballadák, rabénekek, pásztordalok. A következő népi hangszereken szóló és azokhoz kapcsolódó szokásanyag hang- és videofelvételei (lehetőség szerint a hangszert élőben is bemutatva): 4 fajta kereplő, láncosbot, mirliton hangszerek, dob, koboz, tambura, ütőgardon, kanásztülök, kürt, trombita, nádsíp, tárogató, klarinét, pánsíp, cserépsípok, okarina. KÖVETELMÉNYEK

Tudjanak 20-25 régi és új stílusú népdalt énekelni szöveggel és szolmizálva kotta nélkül és elemezzék azokat a 10 szempont szerint. Ismertessék a ballada fogalmát, jellemzőit, a népballada fogalmát, főbb is­ mérveit, illetve tudjanak 10 dallampéldát énekelni. A kötetlen szerkezetű dallamok főbb ismérvei. Ismertessék a hangszer, a népi hangszer fogalmát. Ismerjék a következő ma­ gyar népi hangszerek alkotórészeit, fajtáit, hozzá fűződő szokásokat, hie­ delmeket, illetve ismerjék fel külső és hangzás alapján: kereplők, láncosbot, mirliton hangszerek, dob, koboz, tambura, ütőgardon, kanásztülök, kürt, trombita, nádsíp, tárogató, klarinét, pánsíp, cserépsípok, okarina. AJÁNLOTT

IRODALOM

Csanádi Imre - Vargyas Lajos: Röpülj páva, röpülj (Budapest 1954) Szép­ irodalmi Kiadó Dobszay László: A magyar dal könyve (Budapest 1984) Zeneműkiadó Hallották-e hírét? Pásztordalok, rabénekek, balladák. Sajtó alá rendezte: Dr. Burányi Béla (Budapest 1977) Fórum Könyvkiadó Háromszéki népballadák. Szerkesztette: Albert Ernő és Faragó József (Bu­ karest 1973) Kriterion Könyvkiadó

274


NÉPZENEI

ISMERETEK

Kallós Zoltán: Balladák könyve (Budapest 1977) Magyar Helikon Kibédi népballadák. Gyűjtötte, bevezetővel és jegyzetekkel ellátta: Ráduly János (Bukarest 1975) Kriterion Könyvkiadó Kodály - Vargyas: A magyar népzene (Budapest 1973) Zeneműkiadó Sárosi Bálint: Magyar népi hangszerek - Ének-zene szakköri füzetek. (Bu­ dapest 1973) Tankönyvkiadó Ortutay Gyula: Székely népballadák (Budapest 1979) Magyar Helikon Sebő Ferenc: Népzenei olvasókönyv (Budapest 1994) Magyar Művelődési Intézet Szatmári népballadák. Munkatársaival gyűjtötte, bevezetővel és jegyzetek­ kel ellátta: Bura László (Bukarest 1972) Kriterion Könyvkiadó Vargyas Lajos: A magyar népballada és Európa I-II. (Budapest 1979) Zene­ műkiadó Vargyas Lajos: Balladáskönyv (Budapest 1935) Zeneműkiadó AJÁNLOTT

HANGFELVÉTELEK

Kallós Zoltán: Balladák könyve - lemezmelléklet (Budapest 1973) Magyar Helikon Kallós Zoltán: Új guzsalyam mellett - lemezmelléklet (Budapest 1973) Kri­ terion Kiadó Nesztor Iván: Harmatos a borostyánfa levele (Budapest 1994) kazettamel­ léklet, Magyar Művelődési Intézet - Népzenei Füzetek. Sorozatszerk.: Eredics Gábor AJÁNLOTT

VIDEOFELVÉTELEK

Bogyiszlói táncok (Budapest 1976) Néprajzi Múzeum Muzsikáló szerszámok (Budapest) Televideo Nádsíp és kolomp készítése (Budapest 1965) Néprajzi Múzeum Népművészeti értékeink, Gyurkó Pál kanászkürtje (Budapest) Televideo

275


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

IV. évfolyam évi 66 óra (heti 2x45 perc) EL VÉGZENDŐ

ANYAGMENNYISÉG

A növendék ismerkedjen meg a magyar zenetörténeti dallamok főbb cso­ portjaival, a sirató fogalmával, jellemzőivel, típusaival, azokat példákkal illusztrálva. Ismerje a magyar népzene öt nagy dialektusterületét, azok ki­ sebb tájegységeit (2 félévre elosztva). Tanuljon meg kb. 60 dallamot, s lehetőség szerint azok autentikus hang-, illetve videofelvételeit is ismerje meg. A TANÍTÁS ANYAGA

A. Dallamanyag Régi és új stílusú népdalok. Magyar zenetörténeti dallamok. Siratok. B. Ismeretanyag Elméleti ismeretek A magyar zenetörténeti dallamok eredete, jellemzői, dallamai. A sirató ütemének, ritmusának jellemzői, dinamikája, szövege. A rögtönzés szerepe. A siratóénekekkel rokon típusok: históriás-ének, keserves. A magyar népzene öt dialektusterülete, azon belül a kisebb tájegységek, egyes etnikumok. Énekes és hangszeres zenéjük jellemzői, táji sajátosságai. I. Dunántúl: Dél-Dunántúl, Szlavónia, Észak-Dunántúl, Dunazug és Csallóköz II. Észak: Zobor-vidék, Csallóköz, Mátyusföld, Palócvidék, Bodrogköz stb. III. Alföld; Közép-Alföld, Dél-Alföld, Felső-Tisza-vidék IV. Erdély: Mezőség, Kalotaszeg, Székelyföld, Bukovina V. Moldva Magyarország térképén való tájékozódás az 1913-as helységnévtár szerint. A magyar népzenekutatás főbb korszakai, legnevesebb képviselői és mun­ kásságuk, valamint néhány kiemelkedő eredeti előadó. Szakkifejezések Kódex, melodiáriumok, ungaresca, verbunkos. Recitáló, recitálás. 276


NÉPZENEI

ISMERETEK

Etnikai csoport, dialektus. ZENEI ÍRÁS-OL VASAS

Díszített énekes és (esetleg) hangszeres népzene lejegyzése. Népdalok ének­ lése kottakép alapján. ZENEHALLGATÁS

Magyar népdalok, hangszeres zene. Magyar zenetörténeti dallamok. Siratok hang- és videofelvételen. KÖVETELMÉNYEK

Tudjanak 20-25 régi és új stílusú népdalt énekelni szöveggel és szolmizálva kotta nélkül és elemezzék azokat a 10 szempont szerint. Ismerjék a magyar zenetörténeti dallamok csoportjait, jellemzőit példákkal illusztrálva. Ismerjék a sirató fogalmát, jellemzőit, rokon típusokat 1-2 példával illuszt­ rálva. Határozzák meg a magyar népzene öt dialektusterületét, kisebb dialektusait. Tudjanak egy-két példát énekelni a különböző tájegységekhez. Tájékozódja­ nak jól Magyarország 1913-as közigazgatási térképén. Ismertessék a népzenekutatás, nevesebb képviselőit és azok munkásságát, valamint néhány kiemelkedő eredeti előadót. AJÁNLOTT

IRODALOM

Bartha Dénes: A XVIII. század magyar dallamai. Énekelt versek a magyar kollégiumok diák-melodiáriumaiból (Budapest 1935) MTA Csomasz Tóth Kálmán: A tizenhatodik század magyar dallamai (Budapest 1958) Akadémiai Kiadó Dobszay László: A magyar dal könyve (Budapest 1984) Zeneműkiadó Dobszay László - Németh István: A magyar népének népzenei felvételeken (Budapest 1997) Magyar Egyházzenei Társaság Falvy Zoltán: A magyar zene története - Ének-zene szakköri füzetek. (Buda­ pest 1980) Tankönyvkiadó Kodály - Vargyas: A magyar népzene (Budapest 1973) Zeneműkiadó Kósa László - Filep Antal: A magyar nép táji-történeti tagolódása (Budapest 1983) Akadémiai Kiadó 277


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

Papp Géza: A XVII. század énekelt dallamai (Budapest 1970) Akadémiai Kiadó Rajeczky Benjámin: Mi a gregorián? (Budapest 1981) Zeneműkiadó Sebő Ferenc: Népzenei olvasókönyv (Budapest 1994) Magyar Művelődési Intézet Szabolcsi Bence: A magyar zenetörténet kézikönyve (Budapest 1979) Ze­ neműkiadó Szendrey Janka - Dobszay László - Rajeczky Benjámin: XVI-XVII. század dallamaink a népi emlékezetben (Budapest 1979) Akadémiai Kiadó Szomjas-Schiffert György - Csenki Imre: Népdalaink a magyar történelem­ ben (Budapest 1984) Tankönyvkiadó Takács Lajos: Históriások, históriák (Budapest 1958) Akadémiai Kiadó Újváry Zoltán: A temetés paródiája. Temetés és halál a népi játékokban (Debrecen 1978) AJÁNLOTT

HANGFELVÉTELEK

Bakfark Bálint összes lantművei (Budapest 1978) Hungaroton Corvina Consort - világi és egyházi zene a XIV-XVI. századból (Budapest 1996) „Ezernyolcszáznegyvenyolcba..." - Jánosi együttes, Kobzos Kiss Tamás (Tatabánya 1995) Garabonciás Szövetség Kollégiumi zene Magyarországon (Budapest 1976) Hungaroton Magyar gregoriánum (Budapest 1981) Hungaroton A magyar népének népzenei felvételeken - Dobszay László azonos című könyvének kazettamelléklete (Budapest 1997) Magyar Egyházzenei Társa­ ság Nesztor Iván: Harmatos a borostyánfa levele (Budapest 1994) kazettamel­ léklet, Magyar Művelődési Intézet - Népzenei Füzetek. Sorozatszerk.: Eredics Gábor Vándorok énekei - Kobzos Kiss Tamás (Tatabánya 1995) Garabonciás Szö­ vetség

278


NÉPZENEI

AJÁNLOTT

ISMERETEK

VIDEOFELVÉTELEK

Aprók tánca (Budapest) Televideo Fejezetek a magyar zene történetéből 1-2. (Budapest) Televideo Gyökerek 1-2. (Budapest) Televideo Három éjjel, három nap. In memóriám Joannes Kájoni. Párhuzam (Buda­ pest) Televideo Magyar táncdialektusok. Összeállította: Martin György (Budapest 1969) Zenetudományi Intézet Szép magyar tánc I-XII. (Budapest) Televideo Táncház (Budapest) Televideo Verbunk - Kapuvár (Budapest 1982) Magyar Művelődési Intézet Zenelánc (Budapest 1994) Televideo

5. JAVASOLT ÉRTÉKELÉSI MÓD Az értékelés az órai munka és az év végi vizsgák alapján történhet. A tanár értékelje a tanuló órai és havi teljesítményét osztályzattal és szóbeli véleményezéssel is. Az év végi beszámoló anyaga minden évfolyam anyagának végén: a „Kö­ vetelmények" címszónál részletesen kidolgozva megtalálható. A vizsga le­ hetőség szerint egy, esetleg több, elsősorban szaktanárokból álló vizsgabi­ zottság előtt történjen. Az értékelés osztályzattal és szóban is szükséges. A felnőtt csoportoknál az értékelés az évközi teljesítmény alapján is történhet.

6. TÁRGYI FELTÉTELEK Az eredményes, zavartalan tanításhoz szükséges • megfelelő méretű, a csoport létszámának megfelelő számú székkel és asztallal, ötvonalas táblával felszerelt, jól szellőztethető, az áthallások el­ kerülése miatt jól hangszigetelt tanterem;

279


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

• a szükséges tankönyvek valamennyi növendék számára legyenek bizto­ sítva; • a tanár részére zárható szekrény a tanításhoz szükséges eszközök, köny­ vek, lemezek, hangkazetták, és videofelvételek tárolására; • lehetőség szerint egy jó minőségű kazettás magnó, lemezjátszó, videolejátszó, CD-lejátszó; • könyvtár, ahol a tanulók hozzáférhetnek a tananyag kiegészítéséhez szük­ séges népzenei gyűjtésekhez, zenei szakkönyvekhez, hang- és videofel­ vételekhez.

7. JAVASLATOK, ÚTMUTATÁSOK Az oktatás anyagát Gelencsér Ágnes: Népzenei alapismeretek című, a Mű­ velődési és Közoktatási Minisztérium által elfogadott tankönyve vázlatosan foglalja össze, ezért minden évfolyam óratervének végén megtalálható az ajánlott irodalom, amely a tanítás anyagába szintén jól beépíthető. A népzenei hagyományban kulcsfontosságú a stílusosság kérdése, amely csak a kottakép, illetve zenei írás alapján nem valósítható meg. Ezért a tan­ tárgy oktatásánál elengedhetetlen az ajánlott hangzó anyagok és videofelvé­ telek hallgatása, elemzése. Ezekkel tudjuk igazán a tananyag élményszerű­ ségét, stílusosságát megadni, így az ajánlott irodalom mellett megtalálható a hang- és videofelvételek listája is.

280


NÉPRAJZ Készítette: VaklerAnna Lektorálta: Varró Ágnes


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

1. A NÉPRAJZTANÍTÁS SZAKIRÁNYÚ FELADATAI Ismertesse meg a tanulókkal a magyar népi kultúra • kialakulásának folyamatát, történeti fejlődését, • a kultúra más területeivel való kapcsolatát, • helyét Eurázsia kultúrájában, • táji-történeti tagolódását, • tárgyi, szellemi és társadalmi emlékeit, tényeit és összefüggéseit, • a rokon népek és a Kárpát-medence népeinek az együttélés során létrejött kulturális kölcsönhatását, kapcsolatát. Mutassa be • a magyar néprajztudomány szakágazatait, társtudományait, intézményeit, főbb kézikönyveit. Ösztönözze a növendéket • a néprajzi gyűjtés lehetőségeinek megismertetésével az önálló gyűjtő- és feldolgozó munkára. Alakítsa ki • az önálló tájékozódás, problémamegoldás, véleményalkotás igényét és képességét. Szoktassa a növendékeket • a rendszeres ön- és továbbképzésre (múzeumlátogatás, a szakirodalom figyelemmel kísérése stb.). Segítse elő • más népek kulturális értékeinek megértését és befogadását.

282


NÉPRAJZ

2. ÓRATERV^ i

Tantárgy

Évfolyamok Tovább cépző

18

1.

2.

3.

4.

Főtárgy (néprajz)

2

2

2

Kötelező vagy kötelezően vá­ lasztható tárgy

2

2

2

2 2

Választható tárgy

2

2

2

2

4-6

4-6

4-6

4-6

Összesen

Ez az óraterv csak a néprajz főtanszakosokra vonatkozik. A kötelező, kötelezően vá­ lasztható tantárgyak képzési idejét a néprajz mint főtárgy felvétele nem változtatja meg. A néprajz kötelezően választható, illetve választható tárgyra vonatkozóan lásd a külön­ böző tanszakok óraterveit. A néprajz főtárgyként csak a továbbképzőben választható, de kötelezően választható vagy választható tárgyként - a népi játék-népszokás tantárgy folytatásaként - korábban is fel lehet venni.

283


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

3. KÖVETELMÉNYEK A tanuló ismerje • a magyar nép fejlődéstörténetét, helyét Eurázsia, ezen belül a Kárpát­ medence népeinek körében, • a magyar parasztság kialakulását és történetét napjainkig, • a hagyományos paraszti életmód gazdasági, társadalmi tényezőit, változá­ sának törvényszerűségeit, • a magyar népi kultúra tájait és népcsoportjait, • a népművészet fogalmát, kutatási területeit, • a folklór fogalmát, részterületeit, • a népzenének a népi kultúrában elfoglalt helyét és szerepét, • a néprajztudomány történetét, önállósult szakágazatait, intézményeit, • a néprajzi gyűjtés és kutatás nagy egyéniségeinek munkásságát. Legyen képes • önállóan tájékozódni az érintett témakörök néprajzi szakirodalmában. Ismerje • a néprajzi, ezen belül a népzenei gyűjtőmunka lehetőségeit, a gyűjtések rögzítésének, rendszerezésének, feldolgozásának, felhasználásának mód­ jait és lehetőségeit.

284


NÉPRAJZ

4. TANANYAG 1. évfolyam évi 66 óra (heti 2x45 perc) 1.

2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.

A magyar nép fejlődéstörténete. Helye Eurázsiában. Beilleszkedése a közép-kelet-európai régióba. Együttélése a szomszédos népekkel. (2 óra) Népek - nemzetek - nemzetiségek. (2 óra) A kultúra fogalma és tagozódása. (2 óra) A magyar népi kultúra történeti gyökerei és fejlődése. (2 óra) A magyar parasztság kialakulása és sorsa a XX. századig. (4 óra) A hagyományos paraszti életmód és változásai. (4 óra) A magyar nép táji - történeti tagolódása és kutatása. (2 óra) Alföld (általános jellemzők). (4 óra) Felföld (általános jellemzők). (4 óra) Erdély (általános jellemzők). (4 óra) Moldva (általános jellemzők). (4 óra) Dunántúl (általános jellemzők). (4 óra) A helyi néprajzi sajátosságok. (8 óra) Látogatás a helyi múzeumban. (2 óra) A magyar néprajz tárgyköre, kutatási ágazatai, társtudományai, össze­ függéseik. (2 óra) A magyar néprajztudomány intézményei, folyóiratai, főbb kézikönyvei. (2 óra) Látogatás a Magyar Néprajzi Múzeumban. (2 óra) A magyar néprajzi kutatás forrásai. (2 óra) A néprajzi gyűjtőmunka lehetőségei. (2 óra) 2. évfolyam évi 66 óra (heti 2x45 perc)

1. 2. 3.

A néprajzi gyűjtések rögzítése, archiválása, rendszerezése, feldolgozása, felhasználási lehetőségei. (2 óra) Néprajzi forráselemzés. (2 óra) A néprajzi érdeklődés kezdetei és fejlődése, a magyar néprajztudomány kialakulása. (2 óra) 285


ALAPFOKÚ

4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

MŰVÉSZETOKTATÁS

Településrendszer, építkezés, lakberendezés. (4 óra) A paraszti gazdálkodás rendszere. (2 óra) A magyar kézművesség története. A népi kismesterségek. (2 óra) A népművészet fogalma, korszakai, kutatása, területei.(2 óra) A textil (szövés, hímzés, lakástextilek, öltözködés). (4 óra) A magyar népviseletek. (6 óra) Látogatás a Néprajzi Múzeumban. (2 óra) A folklór: fogalma, kutatástörténete, részterületei. (2 óra) A népi hiedelmek és vallásosság. (4 óra) Népszokások: népi kalendárium: tavaszi és nyári népszokások. (4 óra) A magyarországi szlovákok kultúrája. (2 óra) 3. évfolyam évi 66 óra (heti 2x45 perc)

1.

A paraszti társadalom szerkezete és tagozódása (család, rokonság, ne­ mek és korcsoportok). (4 óra) 2. A társadalomba való beilleszkedés családi és intézményes formái. (2 óra) 3. Társas munkák és összejövetelek. (2 óra) 4. Népszokások: népi kalendárium: őszi és téli népszokások.(4 óra) 5. A magyar nép táncélete. (8 óra) 6. Néprajzi forráselemzés. (2 óra) 7. A magyar népművészet jelképrendszere. (4 óra) 8. A magyar fazekasság: technológiák, formavilág, táji tagolódás, haszná­ lat, terjesztés. (4 óra) 9. Látogatás a helyi múzeumban. (2 óra) 10. A paraszti kereskedelem színterei, a vásárok. (2 óra) 11. A népi táplálkozás: nyersanyagok és feldolgozásuk, eszközök, étkek, italok, étkezési alkalmak és szokások. (6 óra) 12. A magyarországi délszláv népek kultúrája. ( 4 óra) 4. évfolyam évi 66 óra (heti 2x45 perc) 1. 2. 3. 286

Tájak, stílusok és egyéniségek szerepe a népművészetben. (2 óra) Faművesség. (4 óra) Látogatás a helyi múzeumban. (2 óra)


NÉPRAJZ

4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.

Népszokások: az emberi élet fordulóihoz kötődő szokások (keresztelő, lakodalom, temetés). (4 óra) Forráselemző óra. (2 óra) Népköltészeti műfajok a magyar néphagyományban.(4 óra) Népköltészet és műköltészet kapcsolata, kölcsönhatása. (2 óra) A népi természetszemlélet. (2 óra) A magyar népi hiedelemvilág. (2 óra) Népi gyógyászat. (2 óra) A magyarországi románok és németek kultúrája. (4 óra) Felföld: palócok, matyók, Gömör, Galga vidék, Zobor vidék. (4 óra) Dunántúl: Kisalföld, Bakony vidéke, Mezőföld, Sárköz, Somogy, Bara­ nya tájai, Zala, a délvidéki magyarok. (4 óra) Alföld: Kiskunság, Nagykunság, Jászság, Szatmár, Nyírség, Hajdúság, Körösök vidéke. (4 óra) Erdély: Szilágyság, Kalotaszeg, Mezőség, Küküllő vidék, Székelyföld , Gyimes, Bukovina. (4 óra) Moldva és a szórványok. (2 óra)

FELHASZNÁLHATÓ IRODALOM Bihari Anna - Pócs Éva: Képes magyar néprajz (Budapest 1985) Corvina Kiadó Balassa Iván - Ortutay Gyula: Magyar néprajz (Budapest 1979) Corvina Kiadó Fél Edit - Hofer Tamás - K. Csilléry Klára: A magyar népművészet (Buda­ pest 1969) Kis magyar néprajz a Rádióban. Szerk.: Jávor Kata, Küllős Imola, Tátrai Zsuzsanna (Budapest 1978) Kósa László: Néphagyományunk évszázadai (Budapest 1976) A magyar néprajz tudománytörténete (Budapest 1989) Kósa László - Filep Antal: A magyar nép táji-történeti tagolódása. (Buda­ pest 1978) Kósa László - Szemerkényi Ágnes: Apáról fiúra (Budapest 1973) 287


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

A Magyarság Néprajza I-IV. (Budapest 1933-37) Magyar néprajz: III. Kézművesség. Főszerk.: Domokos Ottó. Szerk.: Nagybákay Péter (Bu­ dapest 1991) V. Népköltészet. Főszerk.: Vargyas Lajos. Szerk.: Istvánovits Márton. (Budapest 1988) VI. Népzene. Néptánc. Népi játék. Főszerk.: Dömötör Tekla. Szerk.: Hoppal Mihály (Budapest 1990) VII.Népszokás. Néphit. Népi vallásosság. Főszerk.: Dömötör Tekla. Szerk.: Hoppal Mihály (Budapest 1990) Magyar Néprajzi Lexikon I-V. Főszerk.: Ortutay Gyula (Budapest 1977-82) Akadémiai Kiadó

5. JAVASOLT ÉRTÉKELÉSI MÓD A számonkérés évközben legyen folyamatos, félévkor írásban, év végén szóban történjen az előre kiadott témakörök alapján. A tanulói teljesítmény osztályzattal történő értékelésének formái: • írásbeli feleletek (egy-egy fogalom definiálása, értelmezése, összefüggé­ sek feltárása), • témazáró dolgozatok, • kiselőadások, beszámolók, • témaajánlat alapján kiválasztott kérdéskör esszé jellegű feldolgozása. A vizsga anyagában az elméleti témakörök mellett kapjanak helyet az év anyagához kapcsolódó gyakorlati ismeretek is. Az értékelést a tanár végzi. Felsőbb évfolyamba csak az a tanuló bocsátható, aki eredményesen teljesí­ tette a tanévet.

288


NÉPRAJZ

6. TÁRGYI FELTÉTELEK Néprajzi szakirodalommal és folyóiratokkal rendelkező könyvtár., álló- és mozgókép vetítésére alkalmas technikai eszközök, hangtechnikai eszközök, sokszorosító berendezés.

7. JAVASLATOK, ÚTMUTATÁSOK A néprajztanítás legfontosabb célja, hogy megismertesse a növendékeket a hagyományos paraszti életmóddal és annak változásaiból következő kultu­ rális jelenségekkel. Megteremti annak lehetőségét, hogy a növendékeket módszeresen, az isme­ retek egymásra épülő rendjén át vezessük rá a népi kultúra belső törvényeire, összefüggéseire. A néprajztanítás a hangszeres tanítás kísérője és segítője. Természetesen nem állnak tökéletes párhuzamban a tananyagok, hanem egymást kiegészít­ ve, saját törvényszerűségeik szerint haladnak. A néprajz tárgy egyes témakörei egymásra épülnek, évről évre szélesítve az ismeretanyagot, közben feltárva az összefüggéseket, valamint a hangszeres és énekoktatással és az elméleti tárgyakkal való kapcsolódási pontokat. Ennek megértéséhez teremtsünk lehetőséget saját XX. századi életmódunk­ kal való összevetésre. Helyezzünk nagy hangsúlyt arra, hogy a tanulók a hagyományos paraszti kultúrát a magyar kultúra egészébe ágyazva ismerjék meg és fogadják el. így esélyt teremthetünk a kulturális elszigetelődés megakadályozására. Rendkívül fontos, hogy a magyarság Európában és a világban elfoglalt he­ lyét illetően támpontokat nyújtsunk a tanítványok számára. Világítsunk rá az etnogenetikus kapcsolatokra, a szomszédos népekkel való együttélés kultu­ rális kölcsönhatásaira. A dialektusbeli sajátosságok elemzésénél a magyar népi kultúra szerves egy­ ségére is mutassunk rá. Teremtsünk alkalmat a topográfiai ismeretek elmélyítésére a későbbi önálló munka megkönnyítéséhez. Szerencsés lenne, ha a négy év anyagán átívelne a helyi jellegzetességek feldolgozása. Ezek évről évre történő megismertetése alkalmat teremthet a 289


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

néprajzi gyűjtő- és feldolgozó munka módszereinek megtanulására. Ezzel megalapozhatjuk az önálló tevékenység eredményességét. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, mennyire fontos, hogy személyes élmé­ nyekkel alakítsuk ki az igényt és készséget a néprajzi gyűjtésre. Természetesen nem az a cél, hogy önvizsgálatot tartsunk a növendékekkel a néprajztudomány történtét és fejlődését illetően. Meg kell ismertetni azon­ ban azokat az intézményeket, szakirodalmi tájékozódási pontokat, kutatási módszereket, amelyek segítségükre lehetnek. Tanítsuk meg felkutatni, fel­ ismerni, értelmezni, használni a néprajzi forrásokat. A tananyag fontos része a múzeumlátogatás. A Néprajzi Múzeumban a nö­ vendékek ismerjék meg a magyar népi kultúrát bemutató állandó kiállítást, illetve az anyagunkhoz is kapcsolódó időszaki kiállításokat. A helyi múze­ um látogatásának célja, hogy a tanulók átfogó képet kapjanak egy-egy nép­ rajzi anyagról. A múzeummal való jó kapcsolat eredményeképpen a növen­ dékek számára szó szerint kézzelfoghatóvá tehető a tárgyi kultúra anyaga. A múzeumnak a kincsek elérhető tárházává kell válnia a növendékek számára. A "múzeumi gyakorlat" jól átgondolt szervezéssel a múzeum számára is hasznos lehet. Tanulmányi kirándulások alkalmával a lakóhelytől távoli tájak megismerése közvetlen élményekkel gazdagíthatja növendékeinket. Az órákon lehetőség szerint használjuk fel a témákhoz kapcsolódó hangzó valamint fénykép és mozgóképanyagot. A tanár minden lehetséges esetben utaljon az aktuális néprajzi irodalomra. Hívja fel a figyelmet a megjelenő könyvekre, folyóiratokra, a tárgy szempontjából fontos kulturális esemé­ nyekre. Tekintettel arra, hogy a népzenével külön tantárgy foglalkozik, a néprajz tárgy tananyagában önálló témakörként nem szerepel. Hangsúlyt kell fektet­ ni azonban arra, hogy a tanítás folyamán feltárjuk kapcsolódási pontjait a kultúra más elemeihez.

290


r

r

NEPI JATEK-NEPSZOKAS Készítette: Lektorálta:

Karácsony Molnár Erika dr. Tátrai Zsuzsanna


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

1. A NÉPI JÁTÉK-NÉPSZOKÁS TANÍTÁSÁNAK SZAKIRÁNYÚ FELADATAI A népi játék-népszokás tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók ismerjék meg és éljék át a jeles napokhoz, ünnepekhez, a munkaalkalmakhoz, a gaz­ dasági évhez kötődő népszokásokat. Erezzék át a hétköznapok és ünnepek váltakozását, cselekvő módon vegyenek részt a szokások eljátszásában. Ké­ szítsenek az ünnepekhez tartozó hagyományos tárgyakat, tárgyi kellékeket. Ismerjenek meg hagyományos népi játékokat és cselekvő módon vegyenek részt bennük. Ismerjék fel a népszokások, népi játékok szerepét, fontosságát a természetes hagyományozódásban, a közösségi kapcsolatok kialakításában és ápolásában. Éljék át a közösségi együttlétek hagyományos alkalmait és ismerjék meg közösségteremtő és hagyományőrző szerepét. Fedezzék fel, hogy a nemzedékeken át létrehozott közösségi hagyomány összeköti őket a múlttal és segít nekik kiigazodni a jelenben is. Fejlessze a tanuló • értelmi képességét, • emlékezőtehetségét, • hallását, • zenei emlékezetét, • ritmusérzékét, • esztétikai ízlését, • értékítélő képességét, • szóbeli, írásbeli, képi kifejezőképességét, • kezdeményezőkészségét, • találékonyságát, • önállóságát, • koordinációs készségét, • helyes testtartását, • egyensúlyérzékét, • térérzékét, • ügyességét. Alapozza meg • a nemzeti önismeretet, a nemzettudatot, a közösségtudatot, a tevékeny hazaszeretetet. 292


NÉPI

JÁTÉK-NÉPSZOKÁS

Bővítse a növendékek • művelődéstörténeti ismereteit, egyúttal segítse elő olyan emberi maga­ tartás kialakítását, amelynek lényeges eleme a hagyományőrzés, népi kultúránk, nemzeti értékeink megbecsülése. Segítse a tanulót • pozitív személyiségvonásai kialakításában, érzelmi, erkölcsi fejlődésé­ ben, • az emberi kisközösségek, társadalmi környezetük megismerésében és az abban való eligazodásban, • a társadalomba való beilleszkedésben. Ösztönözze a tanulót • aktív, kreatív részvételre a játéktevékenységekben, a népszokásokban, • önálló gyűjtőmunkára, • a lakóhely, a szűkebb pátria és a haza néphagyományainak ápolására, hogy a múlt tisztelete, a szülőföld szeretete, a hozzá való kötődés erő­ södjék a tanulóban.

2. ÓRATERV^ Tantárgy

Évfolyamok Előképző/alapfok 2 2

2. 2 2

2 4-6

2 4-6

1.

Főtárgy (népi játék-népszokás) Kötelező vagy kötelezően választható tárgy Választható tárgy Összesen

Ez az óraterv csak a népi játék-népszokás főtanszakosokra vonatkozik. A kötelező, kötelezően választható tantárgyak képzési idejét a népi játék-népszokás mint főtárgy felvétele nem változtatja meg. A népi játék-népszokás kötelezően választható, illetve választható tárgyra vonatkozóan lásd a különböző tanszakok óraterveit.

293


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

3. KÖVETELMÉNYEK Ismerjen a növendék • mozgásos játékokat (ölbeli gyermekjátékai, hintázok, guggolós és kifordulós játékok, fogócskák, ugró és szökellő játékok, sor- és láncjátékok, kapus- és hidasjátékok) különféle ügyességi és erőjátékok, fogócskák, vonulások; az elsajátított játékok során fejlődjön ritmus- és térérzéke, • szellemi játékokat: szellemi-ügyességi játékokat (rajzolók, vonáshúzogatók, tanító rigmusok, nyelvtörők, nyelvgyakorlók) beugratósokat, kitalálós játékokat, rejtő-kereső játékokat, (gyűrűsdik, bújócskák), tiltó játé­ kokat; fejlődjön értelmi képessége a különböző szellemi játékok megis­ merésével, • eszközös játékokat: tárgykészítő játékokat, ügyességi játékokat, labdajá­ tékokat, sportjellegű népi játékokat (abroncshajtás, csigázás, ugrókötele­ zés, kapókövezés, gombozás), az eszközös játékok elsajátításával fejlőd­ jön ügyessége, • párválasztó játékokat (párválasztó kör- és társasjátékok, leánykérő játé­ kok), hogy erősödjön szabálytudata, közösségi magatartása, • kiolvasókat, mondókákat, fejlődjön emlékezőtehetsége, ritmusérzéke, erősödjön az anyanyelv ismerete, szeretete, használja fel a tanultakat a különböző játéktevékenységek során, • köszöntőket, dramatikus népszokásokat, a jeles napokhoz, az ünnepek­ hez, a gazdasági év szokásaihoz, a munkaalkalmakhoz fűződő népszoká­ sokat: - Szent Mihálytól Szent András haváig a munkaalkalmakhoz kötődő népszokások (pl. szüret, kukorica-, tollfosztó, fonó), - karácsonyi ünnepkör hagyományai (pl. Miklós napja, Luca napi kotyolás, karácsonyi kántálás, betlehemezés, névnapi köszöntők, újévi köszöntők, háromkirály-járás), - farsangi szokások (pl. farsangi köszöntők, alakoskodás), - húsvéti ünnepkör szokásai (pl. böjti játékok, villőzés, kiszehajtás, hús­ véti szokások, komatálküldés), - pünkösdi ünnepkör (pl. májusfa állítás, pünkösdölés), - Szent Ivántól Kisasszony haváig (pl. Szent Iván napi tűzugrás, arató­ ünnepek).

294


NÉPI

JÁTÉK-NÉPSZOKÁS

Váljon fogékonnyá • a népszokások, népi játékok zenei anyagának elsajátításával a népzene befogadására. Ismerje • a népszokásokhoz kapcsolódó alapfokú néprajzi tudnivalókat, • lakóhelye hagyományait. Tudjon készíteni • az ünnepekhez, jeles napokhoz kapcsolódó tárgyi kellékeket, • a játékokhoz szükséges, néhány könnyen elkészíthető eszközt, játékszert. Cselekvő módon vegyen részt • a népi játékok eljátszásában, • népszokások stílusos, hagyományhű előadásában. Alakuljon ki benne • képzelőerő, • koncentrálóképesség, • a meghallgatott, illetve látott eredeti felvételek (népi játékok, népszokás­ ok) stílusát követő előadói készség. Tudjon • ritmusgyakorlatokat végezni, a tanult ritmusképleteket felismerni, • egyenletesen járni (negyedes, nyolcados járás), • egyszerű kar- és lábmozgásokat (pl. lépés, dobbantás, taps), egyszerű mozgáselemeket összekapcsolni (pl. egyenletes járás közben különböző ritmusképleteket tapsolni, dobogni zenére, illetve énekre). Szerezzen tapasztalatot • a népköltészet köréből egyéni olvasás alapján is, • hallgasson, illetve lehetőség szerint nézzen meg minél több eredeti fel­ vételt a népszokásokról. Legyen képes megfogalmazni segítséggel • ismereteit és gyűjtőmunkájának eredményeit életkorának szinten,

i

megfelelő

295


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

a népköltészeti alkotások legfontosabb jellemzőit (pl. művek keletkezése, műfajai, költői eszközök, szerkezeti sajátosságok), a népköltészet és műköltészet különbségeit néhány jellemző jegy alapján.

296


NÉPI

JÁTÉK-NÉPSZOKÁS

4. TANANYAG A tananyag változatai: „A" változat (1-2. évfolyam, 6-8 éves korosztály számára) „B" változat (1-2. évfolyam, 8-10 éves korosztály számára) Népi játékok megismerése: eszközös, mozgásos, szellemi, párválasztó népi játékok, kiolvasok, mondókák. A jeles napokhoz, ünnepi szokásokhoz, munkaalkalmakhoz kötődő népszokások a tanévhez igazodva a következő egységekre tagolódnak: Szent Mihálytól Szent András haváig, karácsonyi ünnepkör, farsang, húsvéti ünnepkör, pünkösdi ünnepkör és Szent Ivántól Kisasszony haváig. A tananyagot kiegészíti természetes anyagú, egyszerű technológiájú hagyo­ mányos tárgyak, játékszerek, játékeszközök, a népszokások tárgyi kellékei­ nek készítése.

„A"VÁLTOZAT (az általános iskola 1 -2. évfolyamosai, 6-8 évesek számára) NÉPI J Á T É K O K 1-2. évfolyam évi 66 óra (heti 2x45 perc) Eszközös játékok Sajátítson el eszközös játékokat és vegyen részt bennük, így fejlődjön ügyessége, fizikai állapota, tudjon saját és mások testi épségére ügyelni. Eszközös ügyességi játékok (pl. ugrókötelezés, ugróiskola, gombozás, ka­ pókövezés). Labdajátékok (elkapós és kidobós labdajátékok: cicázás, falhoz verő, nemzetesdi). Mozgásos játékok Sajátítson el mozgásos játékokat és vegyen részt a játékokban, fejlődjön mozgáskészsége, tér- és ritmusérzéke.

297


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

Mozgásos ügyességi és erőjátékok: pl. gólya viszi a fiát, sótörés, szarkatánc, guggolós és kifordulós körjátékok, páros szökdelő, páros forgó, páratlan játék és kendősjátékok. Fogócskák: pl. szoknyafogó, szembekötős fogó, tyúkozás, sánta róka, kinn a bárány, lipem-lopom, libásdi stb. Vonulások pl. kanyargós járás, sövényfonás, láncbatekeredés, csigavonalba tekeredés, bújó-vonuló, kapus-hidas játékok. Szellem i játékok Ismerjen meg szellemi játékokat és vegyen részt a játékokban, a játékok során fejlődjön a tanuló értelmi képessége, akarata, emlékezőtehetsége, gyors reagáló képessége, leleményessége, megfigyelő- és utánzóképessége, önfegyelme. Szellemi ügyességi játékok, felelgetők és láncversek, beszédgyakorlók, raj­ zolók, vonáshúzogatók. Beugratások, kitalálós játékok: pl. Hej, koszorú, Virágneves, fekete-fehér, igen-nem. Rejtő - kereső játékok pl. bújócskák, gyűrűsdik. Tiltó játékok pl. Sánta pipás, Csepű lapu gongyola. Párválasztó játékok Sajátítson el párválasztó játékokat és vegyen részt a játékokban, a játékok során fejlődjön a tanuló közösségi érzése, az együvé tartozás tudata. Párválasztó körjátékok: pl. Fehér liliomszál, Hajlik a meggyfa. Leánykérő játékok: pl. Uborkáné, Méz, méz, méz, Hol jársz, hová mész, Ninive. Párválasztó társasjátékok: pl. Kútba estem, Fordulj bolha. Mondókák, kiolvasok Természet-, növény- és állatmondókák, egyéb hangutánzó mondókák, kisor­ solok, kiolvasok.

298


NÉPI

JÁTÉK-NÉPSZOKÁS

NÉPSZOKÁSOK 1. évfolyam évi 66 óra (heti 2x45 perc) Szent Mihály havától Szent András haváig Őszi jeles napok és a hozzájuk fűződő időjárásjósló regulák. Őszi termésekből egyszerű népi hangszerek készítése: pl. kóréhegedű, dió­ cirpelő. Mindenszentek. Halottak napja: emlékezés halottainkra, őseinkre. Szent Márton napja, Márton napi hiedelmek, időjárásjóslások. Névnapköszöntő énekek és rigmusok. Karácsonyi ünnepkör Advent jelentése, jeles napjai, jelentősége a karácsonyi ünnepet megelőző időszakban. Szent Miklós napja. Luca napi hiedelmek és szokások: lucabúza, lucakalendárium, hagymaka­ lendárium, dunántúli kotyolás. Karácsonyi kántálás. Újévi szokások, hiedelmek, újévköszöntő versek és énekek. Farsang Farsangi hiedelmek és népszokások. Farsangi hagyományos maszkkészítés, farsangi köszöntők és énekek tanítá­ sa. Szent Balázs napja, a balázsjárás köszöntő vagy dramatikus változata. Húsvéti ünnepkör Nagyböjt és jelentősége az ünnepet megelőző időszakban, böjti játékok: kanyargós vonulás, kapuzós játékok. Elemi szintű ismeretek a nagyhétről és jeles napjairól. Húsvéti locsolóversek tanulása, hímes tojások díszítőmotívumainak gyűjté­ se, rajzolása, húsvéti tojásfestés berzseléssel, levélrátéttel, növényi festékek, pl. vöröshagyma héjának felhasználásával. Pünkösdi ünnepkör Elemi szintű ismeretek pünkösdről, a pünkösdölés szokása. 299


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

A pünkösdikirály-választás mozgásos, ügyességi játékok eljátszásával. Pünkösdölés egyszerűbb változatának eljátszása, pünkösdi koszorú készíté­ se. 2. évfolyam évi 66 óra (heti 2x45 perc) Szent Mihály havától Szent András haváig Őszi jeles napok. A szüret, mint a munkaalkalmakhoz kapcsolódó jeles alkalmak egyike: szü­ reti énekek, játékok, szokások, a szüret kezdésének jellegzetes kezdőnapjai. Mindenszentek. Halottak napja: emlékezés a halottakra, hősök emlékhelyei­ nek felkeresése. Szent Márton napja és legendája. Karácsonyi ünnepkör Az advent jelentése, jeles napjai jelentősége a karácsonyi ünnepet megelőző időszakban. Borbála napi ág hajtatása. Szent Miklós napja és legendája. Karácsonyi népszokások: a betlehemezés különböző táji típusai közül, vagy a bábtáncoltató betlehemezés változatai közül egy kiválasztása, kellékeinek elkészítése, stílusos eljátszása. Betlehemi figurák készítése (mézeskalács-, agyag- vagy csuhéfigurák). Újévi szokások, hiedelmek, újévköszöntő versek és énekek. Farsang Farsangvasárnap, farsanghétfő és a húshagyókedd. Farsangi hiedelmek és népszokások: farsangi hagyományos maszkkészítés, farsangi köszöntők és énekek tanítása. Szent Gergely napja, gergelyjárás köszöntő vagy dramatikus változata, a különböző szereplők kellékeinek elkészítése. Húsvéti ünnepkör Nagyböjt, böjti játékok: szinalázás, kapuzós, hidas játékok. Nagyheti jeles napokhoz fűződő ismeretek bővítése. Húsvét, mint a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe.

300


NÉPI

JÁTÉK-NÉPSZOKÁS

Húsvétvasárnap: a böjti időszak vége, ételszentelés, jellegzetes húsvéti éte­ lek. Húsvétvasárnapi zöldágjárás: a zöldágjáráshoz a kapuk elkészítése és feldí­ szítése, a szokás felelevenítése. Különböző eredetű minták gyűjtése, rajzolása, hímes tojások díszítései a különböző tájegységek motívumkincseivel, húsvéti hímes tojások készítése viaszolásos vagy karcolásos technikával. Húsvét locsolóversek tanulása. Szent György napi hiedelmek és szokások. Pünkösdi ünnepkör Májusfa díszítése, a májusfaállítás szokásához kapcsolódó ének tanítása. A pünkösdi ünnepkör jeles napjai, szokásai, az ismeretek bővítése, egy pün­ kösdölés eljátszása. Látogatás népzenei órákra, ismerkedés különböző népi hangszerekkel. Tanulmányi kirándulásokon népi műemlékek, regionális gyűjtemények, táj­ házak, múzeumok megtekintése. A helyi hagyományok megismerése, ápolása.

„ B " VÁLTOZAT (az általános iskola 3-4. évfolyamosai, 9-10 évesek számára) NÉPI J Á T É K O K 1-2. évfolyam évi 66 óra (heti 2x45 perc) Eszközös játékok Sajátítson el eszközös játékokat és vegyen részt a játékokban. Az eszközös játékok elsajátításával fejlődjön ügyessége, erősödjön fizikai állapota, tudjon saját és mások testi épségére ügyelni. Eszközös ügyességi játékok: ugrókötelezés, ugróiskola, elkapós és kidobós labdajátékok (pl. nemzetes, hosszúvárazás, lovasdi). Sportjellegű népi játékok: pl. bigézés, csülközés, métázás, kanászos, görcölés, tekézés, mancsozás.

301


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

Mozgásos játékok Sajátítson el mozgásos játékokat, s ezek során fejlődjön mozgáskészsége, tér- és ritmusérzéke. Fogócskák: pl. szoknyafogó, szembekötős fogó, üsd a harmadikat. Vonulások: sövényfonás, láncbatekéredés, bújó-vonuló, kapus-hidas játékok stb. Szel lem i játékok Sajátítson el szellemi játékokat, s így fejlődjön értelmi képessége, akarata, emlékezőtehetsége, gyors reagálóképessége, leleményessége, megfigyelő- és utánzóképessége, önfegyelme. Beugratások, kitalálós játékok, rejtő-keresőjátékok, tiltó játékok. Párválasztó

játékok

Sajátítson el párválasztó játékokat, s ezek során alakuljon ki kapcsolatte­ remtő képessége. Párválasztó körjátékok, leánykérő játékok, párválasztó társasjátékok. NÉPSZOKÁSOK 1. évfolyam évi 66 óra (heti 2x45 perc) Szent Mihály havától Szent András haváig Őszi jeles napok. A vásár jellegzetes időpontjai, egy régi vásár hangulatának felidézése (vásári játékok, énekek, kikiáltó szövegek). Mindenszentek, Halottak napja: megemlékezés a halottakra, hősök emlék­ helyeinek felkeresése. Fonó, fonóbeli játékok és szokások (kitalálós játékok, testedző játékok, éne­ kek). A karácsonyi ünnepkör Az advent jelentése, jeles napjai. Karácsonyi kántálok, köszöntők, betlehemes játékok. Vízkereszt, a vízkereszt bibliai története, a megkeresztelkedés, a „pogánykát vittünk, báránykát hoztunk" jelentéstartalma, az újszülött befogadásának rítusa. 302


NÉPI

JÁTÉK-NÉPSZOKÁS

A háromkirály-járás köszöntő vagy dramatikus változatának eljátszása, a kellékek elkészítése (kiugratható csillag, fakard, süveg). Farsang A farsangi időszak jeles napjai, farsangi bálok, farsangi ételek. Farsangi hiedelmek és népszokások, farsangi köszöntők, farsangi alakosko­ dás pl. betyárfarsangoló eljátszása, a kellékek elkészítése. Húsvéti ünnepkör Virágvasárnapi kiszehajtás, a kiszebáb elkészítése, a szokás felelevenítése. A nagyheti jeles napokhoz fűződő ismeretek bővítése. A húsvét, mint a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe. Húsvétvasárnap: a böjti időszak vége, ételszentelés, jellegzetes húsvéti éte­ lek. Zöldágjárás, húsvéti locsolóversek. Hímes tojások díszítései, a különböző eredetű minták gyűjtése, rajzolása a különböző tájegységek motívumkincseivel, húsvéti tojáshímzés írókával, viaszolásos technikával. Pünkösdi ünnepkör A pünkösdi ünnepkörhöz tartozó szokások különböző táji változatainak megismerése (pl. dunántúli törökbasázás, pünkösdikirályné-járás, székely­ földi hesspávázás), egy kiválasztott szokás eljátszása. Szent Iván havától Kisasszony haváig Aratási hiedelmek, szokások, aratással kapcsolatos énekek. 2. évfolyam évi 66 óra (heti 2x45 perc) Szent Mihály havától Szent András haváig Őszi ünnepkör. Szent Mihály, mint az állatok behajtásának hagyományos időpontja. Pásztorünnepek, pásztorfogadás, ezekkel kapcsolatos szólások, énekek. A hagyományosan legelterjedtebb névnapok és az ezekhez kapcsolódó név­ napköszöntő énekek és rigmusok megismerése. Karácsonyi ünnepkör Advent jelentése, jeles napjaihoz kapcsolódó ismeretek bővítése. 303


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

A karácsonyi ünnepkörhöz tartozó szokások megismerése: ostyahordás, szentcsaládjárás, bölcsőske, pásztorok vesszőhordása. A regölés, mint az egyik legrégibb, párokat összevarázsló, bőségvarázsló népszokás. A regölés táji típusai (Dunántúl, Székelyföld), az egyik változat stílusos felelevenítése, kellékek (pl. köcsögduda, láncosbot) elkészítése. Aprószentek napjához fűződő szokás egyházi és pogány magyarázata, a szo­ kás felelevenítése. Farsang A farsangi időszak jeles napjai, a farsang változó időpontjának magyarázata. Farsangi hiedelmek és népszokások ismereteinek bővítése: pl. állakodalom, vénlánycsúfolás. Farsangi alakoskodás felelevenítése (ló-, medve-, gólya- vagy kecskealakos­ kodás), és a kellékek elkészítése. Húsvéti ünnepkör Virágvasárnapi villőzés szokásának megismerése, a szokás dallamainak elsajátítása, felelevenítése, a kellékek elkészítése. A húsvéti ünnepkörhöz tartozó jeles napok, népszokások. A fehérvasárnapi komatálküldés énekei, szövegei, a szokás hagyományhű felelevenítése. Pünkösdi

ünnepkör

A pünkösdi ünnepkör jeles napjai, szokásai. Szent Iván havától Kisasszony

haváig

Szent Iván, mint a nyári napforduló ünnepe, a szertartásos tűzgyújtás ünne­ pe. Néhány a szentivánéji énekek különböző táji változataiból (pl. Galga menti, zoboralji), illetve a székelyföldi „angyalozás" szokásának megismerése, a kiválasztott szokás eljátszása. Látogatás a népzenei órákra, ismerkedés népi hangszerekkel. Tanulmányi kirándulások: népi műemlékek, regionális gyűjtemények, tájhá­ zak, múzeumok látogatása. A helyi hagyományok megismerése, ápolása.

304


NÉPI

JÁTÉK-NÉPSZOKÁS

AJÁNLOTT IRODALOM A NÉPSZOKÁSOK TANÍTÁSÁHOZ Andrásfalvy Bertalan: Néprajzi alapismeretek (Budapest 1982) Balassa Iván: A határainkon túli magyarok néprajza (Budapest 1989) Gon­ dolat Kiadó Balassa Iván - Ortutay Gyula: Magyar néprajz. (Budapest 1980) Corvina Kiadó Bihari Anna - Pócs Éva: Képes magyar néprajz. (Budapest 1980) Corvina Kiadó Bereczky János: „Ó, szép fényes hajnalcsillag". Magyar népi karácsonyi énekek (Budapest 1983) Egyetemi Nyomda Dobszay László: A magyar dal könyve (Budapesti984) Zeneműkiadó Dömötör Tekla: Magyar népszokások (Budapest 1972) Corvina Kiadó Dömötör Tekla: Régi és mai magyar népszokások. Néprajz mindenkinek 3. (Budapest 1986) Tankönyvkiadó Kerényi György: Jeles napok dalai (Budapest 1963) Zeneműkiadó Kerényi György: Magyar énekes népszokások (Budapest 1982) Gondolat Kiadó Kósa László - Filep Antal: A magyar nép táji-történeti tagolódása (Budapest 1975) Akadémiai Kiadó Kósa László - Szemerkényi Ágnes: Apáról-fiúra (Budapest 1973) Móra Kiadó Magyar néprajz VII. Népszokás, néphit, népi vallásosság. Főszerkesztő: Dömötör Tekla (Budapest 1990) Akadémiai Kiadó Magyar Néprajzi Lexikon I-V. Főszerkesztő: Ortutay Gyula. (Budapest 1977-1982) Akadémiai Kiadó Magyar Népzene Tára II. Jeles napok. Sajtó alá rendezte: Kerényi György. (Budapest 1953) Akadémiai Kiadó Magyar Népzene Tára III/A-B. Lakodalom. Sajtó alá rendezte: Kiss Lajos (Budapest 1955-1956) Akadémiai Kiadó

305


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

Szacsvay Éva: Bábtáncoltató betlehemezés Magyarországon és KözépKelet-Európában (Budapest 1987) Akadémiai Kiadó Tátrai Zsuzsanna - Karácsony Molnár Erika: Jeles napok, ünnepi szokások (Budapest 1997) Planétás Kiadó Ujváry Zoltán: Játék és maszk I-IV. (Debrecen 1983, 1988) Ujváry Zoltán: Farsang (Debrecen 1990) Volly István: Népi játékok I-III. (Budapest 1938) Volly István Karácsonyi és Mária énekek (Budapest 1982)

AJÁNLOTT IRODALOM A NÉPI JÁTÉKOK TANÍTÁSÁHOZ Bakos József: Mátyusföldi gyermekjátékok (Budapest 1953) Borsai Ilona - Hajdú Gyula - Igaz Mária: Magyar gyermekjátékok. Ének­ zene szakköri füzetek 2. (Budapest 1977) Tankönyvkiadó Borsai Ilona - Kovács Ágnes: Cinege, cinege, kismadár (Budapest 1976) Móra Kiadó Faragó József - Fábián Imre: Bihari gyermekmondókák (Bukarest .1982) Gágyor József: Megy a gyűrű vándorútra I-II. (Budapest 1982) Gazda Klára: Gyermekvilág Esztelneken (Bukarest 1980) Haider Edit - Borsai Ilona - Kovács Ágnes: Bújj, bújj zöld ág (Budapest 1976) Móra Kiadó Haider Edit - Borsai Ilona - Kovács Ágnes: Kivirágzott a diófa (Budapest 1977) Móra Kiadó Hajdú Gyula: Magyar népi játékok gyűjteménye (Budapest 1971) Hajdú Gyula: Métaiskola (Budapest 1986) Karlócai Marianne: Komámasszony, hol az olló? (Budapest 1987) Kerényi György: Gyermekjátékdalok (Budapest 1975) Zeneműkiadó Kerényi György: Sző, fon, nem takács (találóskérdések) (Budapest 1975) Lajos Árpád: Este a fonóban (Budapest 1974) 306


NÉPI

JÁTÉK-NÉPSZOKÁS

Lázár Katalin: Énekes, táncos népi gyermekjátékok tanítása (Budapest 1996) Lázár Katalin: Népi játékok - CD-ROM melléklettel (Budapest 1997) Pla­ nétás Kiadó Lázár Katalin - Hintalan László: Gyermekjátékok. Hévizgyörk (Szentendre 1980) Magyar Néprajz VI. Népzene, néptánc, népi játék. Főszerkesztő: Dömötör Tekla. (Budapest 1990) Akadémiai Kiadó Magyar Népzene Tára I. Gyermekjátékok. Sajtó alá rendezte Kerényi György (Budapest, 1951) Akadémiai Kiadó

AJÁNLOTT IRODALOM A JÁTÉKESZKÖZÖK, JÁTÉKSZEREK, A NÉPSZOKÁSOK TÁRGYI KELLÉKEINEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Baktay Patrícia - Koltai Magdolna: Kézműveskönyv (Budapest 1994) B. Boros Ilona - P. Székely Éva: Batikolás, tojásfestés (Budapest 1981) István Lajos: Korondi gyermekhangszerek (Kecskemét 1994) Magyar Néprajz III. Kézművesség. Főszerkesztő: Domokos Ottó (Budapest) Akadémia Kiadó Mandel Róbert: Hangszerbarkácsoló (Budapest 1990) Monoriné Rohlik Erzsébet: A varázserejű hímes tojás (Budapesti 990)

VIDEOANYAG A TÉLI ÉS TAVASZI ÜNNEPKÖR HAGYOMÁ­ NYAIBÓL, NÉPSZOKÁSAIBÓL A NÉPRAJZI MÚZEUM ARCHÍV FILMFELVÉTELEI A téli ünnepkör hagyományai (Zalaszentgyörgy, Zala m.; Kölese, Szatmár m.; Balatonberény, Somogy m.; Egyházaskozár, Baranyám.) Lucázás Regölés Aprószentek napi korbácsolás Háromkirály-j árás 307


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

Balatonberényi bábtáncoltató betlehemezés Csobánolás - A bukovinai székelyek betlehemes játéka Tevelen Kölesei bábtáncoltató betlehemezés Leányok megéneklése karácsony estéjén Újévi kecskealakoskodás (Egyházaskozár) Farsang A szamosháti fonó (Panyola, Szamoshát, Nábrád, Kérsemjén, Szatmár m.) Népi játék (Budapest 1995) Néprajzi Múzeum Asszonyfarsang Mátraalmáson (Budapest 1967) Néprajzi Múzeum Mohai farsang (Budapest 1967) Néprajzi Múzeum Busójárás Mohácson (Budapest 1955) Néprajzi Múzeum A tavaszi ünnepkör

hagyományai

Búzaszentelés Kiszeégetés Mancsozás Barkaszentelés Gönyei Ébner Sándor szokásfelvételei

AJÁNLOTT HANGFELVÉTELEK Magyar Népzenei Antológia (Budapest 1985-93) Hungaroton: I.

Tánczene. Szerk.: Martin György, Németh István, Pesovár Ernő LPX 18122-16

II.

Észak. Szerk.: Tari Lujza, Vikár László LPX 18124-28

III.

Dunántúl. Szerk.: Olsvai Imre LPX 18138-42

IV.

Alföld. Szerk.: Paksa Katalin, Németh István LPX 18159-63

V-VI.Erdély (Kelet 1-2.) Szerk.: Sárosi Bálint, Németh István (Budapest 1993/95) MTA Zenetudományi Intézet „Sej, Galgamácsa eszembe se jutna" (Budapest) Hungaroton 308


NÉPI

JÁTÉK-NÉPSZOKÁS

Lajtha László: Széki gyűjtés. Szerk.: Sebő Ferenc LPX 18092-94 (Budapest 1985) Hungaroton Magyar Hangszeres Népzene. Szerk.: Sárosi Bálint LPX 18045-47 (Buda­ pest 1980) Hungaroton Valamint az Óbudai Népzenei Iskola már megjelent, illetve előkészületben levő tanítást segítő gyűjtései, módszertani kiadványai, hang- és videofelvé­ telei.

5. JAVASOLT ÉRTÉKELÉSI MÓD A tanulók évközi munkáját folyamatosan figyelemmel kell kísérni és telje­ sítményüket szóban és írásban is értékelni kell a gyerekek aktivitása, közös­ ségi magatartása, az elsajátított ismeretek stílusos, hagyományhű gyakorlása alapján. A növendékek teljesítményének írásbeli (osztályzattal) történő értékelésének alapja: „A" változat A néprajzi alapismeretek, a népi játékok, népszokások elsajátítása és rész­ vétel a különböző játékokban. „ B " változat A néprajzi alapismeretek, a népi játékok, népszokások elsajátítása és rész­ vétel a különböző játékokban. Szóbeli beszámoló egy-egy témakörben a megadott szakirodalom, esetleg önálló gyűjtés alapján. A növendékek tudását félévkor az ellenőrzőben, év végén a bizonyítványban osztályzattal szükséges értékelni. Felsőbb évfolyamba csak az a tanuló bocsátható, aki eredményesen teljesí­ tette a tanévet.

309


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

6. TÁRGYI FELTÉTELEK Technikai eszközök: • diavetítő • képmagnó • hangtechnikai eszközök (lemezjátszó, magnetofon) • sötétítő függöny • fénymásoló. Tankönyvek. Szakfolyóiratok. Könyvtár (szakirodalom).

7. JAVASLATOK, ÚTMUTATÁSOK A helyi, illetve a szűkebb pátria hagyományai, népi játékai, népszokásai a megfelelő súllyal és tartalommal kerüljenek be a tananyagba. Törekedni kell arra, hogy a tanulóknak minél több alkalma legyen az él­ ményszerű megismerésre, a cselekvő és alkotó részvételre. A népi játékok, népszokások elsajátítandó ismeretanyaga tudományosan rendszerezett szakirodalmon, eredeti anyagon és a tanulók helytörténeti gyűjtőmunkáján alapuljon és tartalmazza a lakóhely szerinti tájegység játé­ kait, szokásait. A tananyag szervesen egymásra épülő részekből álljon és a tanulók korosz­ tályának megfelelően bővüljön; igazodjon a hagyományoknak a társadalom­ ban és a kisközösségekben betöltött szerepéhez, idejéhez. Sajátítsa el a tanuló azokat az ismereteket, egyéni és közösségi tevékenysé­ geket, amelyek a lakóhely, a szülőföld és más népek jobb megismeréséhez, megbecsüléséhez vezetnek. A hagyományos népi játékok, népszokások segítsék a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti környezettel.

310


KAMARAZENE, ZENEKAR, NÉPDALKÖR Összeállította: Kobzos Kiss Tamás


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

KAMARAZENE A népzene tanításában a kamarazenének kiemelt jelentősége van, hiszen a hagyományos népzenei gyakorlatban is fontos szerepe van két vagy több hangszer együttes játékának, másrészt pedagógiai szempontból is előnyökkel jár a megszerzett egyéni tudás ilyen formában történő felhasználása. A gyűjtés technikai nehézségei miatt a népi kamarazenélés világából jóval ke­ vesebb hangzó forrás maradt fenn, mint a vokális népzenéből vagy a szolisztikus hangszeres zenéből. Emiatt a helyi adottságoknak és elvárások­ nak megfelelően, elsősorban az autentikus formákon belül maradva a tanár elképzeléseit kell érvényesíteni. A népi kamarazenélésben nincsenek szigorú kötöttségek a hangszerek összetételére vonatkozóan. A népi kamarazene-tanítás

szakirányú

feladatai

Népszerűsítse • a társas zenélés hagyományos formáit, ösztönözze a növendékeket együtt muzsikálásra, akár saját örömükre, akár színpadi ének- vagy tánckíséret céljait szolgálva. Készítse fel a növendékeket • a hagyományos népzenei kamarazenélés önálló művelésére, • a szólamok önálló, technikailag magas szintű, stílushű elsajátítására és megszólaltatására. Járuljon hozzá • a kamarazenéléshez nélkülözhetetlen figyelemmegosztó, és alkalmazko­ dóképesség fejlesztésével a növendék személyiségének, egyéniségének formálásához. Ismertesse meg a növendékeket • a hangszeres népzene világával, gyakoroltassa a hangzó anyagok, kották egyéni és közös feldolgozását, ezek szabad alkalmazását, a zenei anyag folyamatos, dallam-, ritmus- és stílushű megszólaltatását, fejlesztve az igényességet a jó hangzásra, lendületes megszólalásra. • az egymással társítható népi hangszerek sajátosságaival

312


KAMARAZENE,

ZENEKAR,

NÉPDALKÖR

Fordítson figyelmet • az egymás játékához, valamint az énekesekhez vagy táncosokhoz való alkalmazkodásra. A kamaraegyüttesek közreműködésével színesítse a ze­ neiskolai és más rendezvények műsorait. Követelmények

a program elvégzése után

A növendék legyen képes • hangszerét önállóan hangolni, • a szólista, vagy zenésztársa jelzésére játékát pontosan megkezdeni és befejezni, tempót váltani, illetve ezekhez pontos és jól értelmezhető jel­ zéseket adni, • hibáit önállóan korrigálni, szólamába visszatalálni, • önállóan, tisztán intonálni, pontos ritmusban, biztos tempótartással ját­ szani, szólamát magas szintű hangszertudással, stílusérzékkel megszó­ laltatni, • állandóan figyelemmel kísérni az együttes összjátékát, • saját szólamát önállóan megtanulni és kigyakorolni akár kotta, akár hang­ zóanyag alapján, • zeneiskolai tanulmányai befejezésével a kamarazene önálló művelésére. Rendelkezzék • a társas muzsikáláshoz szükséges koncentrálóképességgel, alkalmazko­ dóképességgel, • a játszott népzenei anyagra vonatkozó formai ismeretekkel, • kottaolvasási, illetve hangzóanyag feldolgozási készséggel.

313


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

ZENEKAR A zenekari foglalkozások alapvető célja az, hogy a növendékeket megis­ mertessék egyéni tudásuk magasabb szintű, közösségi alkalmazásának módjaival, a zenekari muzsikálásban rejlő örömökkel, és felkészítsék őket arra, hogy a későbbiek során amatőr vagy hivatásos együttesekben működje­ nek. A zenekari játék során a növendékek a hangszeres zene mellett megis­ merhetik a népzene világának énekelt dallamait, a táncokat, a hangszeres zenével összekapcsolódó népszokásokat. Mivel a hangszeres népzene gyűj­ tése viszonylag későn kezdődött meg, és az együtt megszólaló hangszerek tekintetében nincsenek szigorú szabályok, nagy szerepe van a tanár elkép­ zeléseinek, illetve az állandóan formálódó zenei-népzenei közízlésnek. A zenekari játék alkalmat ad a gyakorlatlanabb növendéknek is a zene élveze­ tére, a fejlődésre, az egyénileg tanult zenei formák kipróbálására és alkalma­ zására, fejlesztve az egymás iránti odafigyelés, nyitottság képességét. A zenekari foglalkozások

szakirányú

feladatai

Megismerteti a növendékeket a népzenében használatos alapvető zenekari játékmódokkal, az ének- és tánckíséreti formákkal, a különböző hangszerek szerepével, előadói hagyományaival a népzene dialektusain belül. Kialakítja a speciális népzenei „zenekari hallást", a figyelemmegosztás ké­ pességét. Felkészíti a tehetségesebb növendékeket népzenei együttesekben való játék­ ra. Követelmények A • • •

az alapfok évfolyamainak

elvégzése után

növendék ismerje a zenekari játékban részt vevő hangszerek sajátságait, az alapvető zenekari játékmódokat, kíséreti formákat, a népzenei stílusok és dialektusok előadói hagyományait, a gyűjtött anya­ got hangzó és kotta formában, • a különböző dialektusterületekre alapvetően jellemző hangszeres és éne­ kelt dallamokat, táncokat, • a zenekaron belüli kommunikáció sajátos formáit, tudjon társainak jele­ ket adni, illetve értse és alkalmazza társainak jelzéseit.

314


KAMARAZENE,

ZENEKAR,

NÉPDALKÖR

Legyen képes • szólamát helyes tempóban, dallam- és stílushűen, az adott műben a zene­ kar egészében betöltött funkciója szerint eljátszani, • hosszabb időn keresztül is figyelemmel kísérni társainak játékát, alkal­ mazkodni a dallam- és ritmusváltásokhoz, hibáit önállóan, társainak mi­ nél kevesebb problémát okozva kijavítani, • az újonnan tanulandó zenei anyagot önállóan feldolgozni. További követelmények

a továbbképző évfolyamainak

elvégzése után

A növendék ismerje • valamennyi dialektus alaprepertoárját, tudjon improvizatív módon is részt venni a zenekari játékban, kövesse az előre meg nem beszélt változáso­ kat, illetve tudja vezetni a zenekart ilyen szituációban is. Tudjon • zeneileg kommunikálni énekesekkel, táncosokkal, zenekari szólistákkal. Legyen képes • felnőtt amatőr zenekarban j átszani, • önálló kamarazenekari produkcióban részt venni.

315


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

NÉPDALKÖR A népdalkör a népzenetanítás sajátos kórusa. Mivel a magyar vokális népze­ ne alapvető jellegzetessége az egyszólamúság, a népdalkör az unisono hang­ zásvilágon belül igyekszik megszólalását minél hatásosabbá és stílushűbbé tenni. (A nemzetiségi anyagban - német, szerb, horvát, szlovák, rutén stb. természetesen nagy szerepet kap a többszólamúság is, itt tehát sajátos szem­ pontok érvényesülnek). A népdalkör segíti a növendékeket megszerzett egyéni tudásuk gyarapításá­ ra, alkalmazására, közösségformáló ereje által hat az emberi kapcsolatok fejlődésére, illetve a harmonikusabb személyiség kialakulását segíti elő. Elmélyíti a kapcsolatot a hagyomány és ennek a mindennapi életben való alkalmazása között, ösztönzi a növendékeket a közös éneklésre, akár saját örömükre, akár szereplések formájában. A népdalkör foglalkozás

szakirányú

feladatai

Ösztönözze a növendékeket az énekelt népzene sokszínű világának minél alaposabb megismerésére, különös tekintettel a közösségi formákra. Fejlessze a növendékek • hallását, • ritmus érzékét, • stílusérzékét, • kottaolvasási és hangzóanyag értelmezési készségét, • zenei memóriáját, ízlését. Ismertesse meg a növendékeket • a népzenei hangképzés sajátosságaival, az énekelt népzene kifejezőesz­ közeivel, az énekelt népzene hagyományaival, a benne rejlő értékekkel és ezek átadási formáival, • a népzene alapvető stílusjegyeivel, • a népi éneklés alkalmaival, az élet fordulóihoz, a jeles napokhoz kapcso­ lódó énekekkel, egyházi népénekekkel, • a táncokhoz kapcsolódó főbb énektípusokkal, • a népi énekléshez kötődő fontosabb hangzóanyagokkal, kottás gyűjtemé­ nyekkel.

316


KAMARAZENE,

Követelmények

ZENEKAR,

NÉPDALKÖR

a program elvégzése után

A népdalkör legyen képes • önálló, élményt adó szereplésre. A népdalkörben éneklő növendék tudjon • fegyelmezetten viselkedni, vezetőjének jelzéseire (kezdés, dallam- és tempóváltások stb., figyelni és utasításait végrehajtani, • jól tájékozódni a különböző népzenei stílus- és dialektusterületekben, • helyes légzéstechnikával, tiszta intonációval, helyes szövegmondással, megfelelő tempóválasztással, stílushűen énekelni, • alkalmazkodni társainak énekléséhez, segítve az egységes hangzás meg­ valósítását.

317


ALAPFOKÚ

318

MŰVÉSZETOKTATÁS


ROMI-SULI,

28/440-687

NÉPZENE

o

11* m

/

—'

319


ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS

Megrendelhető: ROMI-SULI Könyvkiadó Levélcím: 2101 Gödöllő, Pf. 423 Telefon/fax 28/440-687 ISSN 1418-5539 ISBN 963 488 194 7 320


NÉPZENE


Issuu converts static files into: digital portfolios, online yearbooks, online catalogs, digital photo albums and more. Sign up and create your flipbook.