Fodrászati ismeretek 1.

153

11. A BŐR FÜG­GE­LÉ­KEI ÉS TU­LAJ­DON­SÁ­GAI 11.1. A szőr­szál Az em­be­ri bőr mint­egy 95%-át bo­rít­ja szőr, amely­nek szá­ma kb. öt­mil­lió.

Az egyes test­tá­ja­kon el­he­lyez­ke­dő szőr­szá­la­kat kü­lön­bö­ző el­ne­ve­zés­sel je­löl­jük. ❙ A tör­zsön és vég­tag­okon elő­for­du­ló szőr­kép­let a test­szőr­zet. ❙ A ha­jas fej­bőr­ön le­vő szőr­kép­let a haj. ❙ A szem kö­rül ta­lál­ha­tó a szem­öl­dök és a szem­pil­la. ❙ Az orr és a száj kö­zöt­ti szőr­zet a ba­jusz. ❙ Az ál­lon nö­ve­ke­dő szőr­ze­tet sza­káll­nak ne­vez­zük. ❙ A ne­mi szer­vek tá­ján ta­lál­ha­tó a ne­mi szőr­zet (fanszőr­zet).

A szőr­szá­lak élet­ta­ni szem­pont­ból is osz­tá­lyoz­ha­tók. ❙ Pe­hely­sző­rök vagy pi­hék (lanugo) vé­kony, fi­nom szá­lak, ame­lyek a mé­hen be­lü­li élet­ben a mag­zat egész test­fe­lü­le­tét bo­rít­ják. Rö­vi­dek és eny­hén fes­té­ke­ zet­tek, haj­ve­lőt nem tar­tal­maz­nak, né­hány hó­nap alatt ki­cse­ré­lőd­nek. Gyer­ mek- és fel­nőtt­kor­ban testszerte meg­ta­lál­ha­tók. ❙ Gyer­mek­ko­ri szőr­zet: a haj, a szem­pil­la, a szem­öl­dök. Vé­ko­nyabb szá­lú­ak és gyak­ran vi­lá­go­sabb szí­nű­ek is. ❙ Fel­nőtt szőr­zet: vas­ta­gabb szá­lú, hos­­szabb és erő­seb­ben fes­té­ke­zett.

A vég­le­ges (ter­mi­ná­lis) hos­­szú szőr­zet a haj, a sza­káll, a ba­jusz, a hón­al­ji szőr­zet, a ne­mi szőr­zet. A haj­szál a test­fel­szín­nel kb. 45°-os szö­get zár be.

A vég­le­ges (ter­mi­ná­lis) rö­vid szőr­zet a szem­pil­la, a szem­öl­dök, a test­szőr­zet.

A szem­pil­la erős nö­vé­sű, vas­tag szá­lú, kard ala­kú­an haj­lott, hos­­sza el­ér­he­ti a 11 mm-t is. Haj­tü­sző­je jól fej­lett, be­lő­le a szem­pil­la de­rék­szög­ben nő ki. A szem­pil­la kb. 150 na­pon­ként cse­ré­lő­dik. A szem­öl­dök szá­la is ha­son­ló erős­sé­gű és fes­té­ke­zett­ ségű. Tü­sző­i­ből a szá­lak la­po­san, he­gyes­szög­ben nő­nek ki.

Bár az egyes szőr­tí­pu­sok kü­lön­bö­ző mé­re­tű­ek, fel­épí­té­sük azo­nos. Va­la­men­­nyi a szőr­tü­sző­ben fog­lal he­lyet. A szőr­tü­sző ki­ala­ku­lá­sa hos­­szú fej­lő­dés ered­mé­ nye. A törzs­fej­lő­dés so­rán a hám­ré­teg be­nyo­mult az ir­há­ba és a bőr­al­já­ba, így jött lét­re a cső­sze­rű kép­let, a szőr­tü­sző, ami­nek a szer­ke­ze­te, fel­épí­té­se a 11.1. áb­rán lát­ha­tó.

fodraszat0141-.indd 153

2014.09.10. 17:05:50

A bőr füg­ge­lé­kei és tu­laj­don­sá­gai

154

11.1. áb­ra. A szőr­tü­sző váz­la­tos fel­épí­té­se A haj­gyö­kér ré­szei: ❙ Szőr­tü­sző: – kül­ső gyö­kér­hü­vely, – bel­ső gyö­kér­hü­vely – gyö­kér­hü­vely ku­ti­ku­la, ❙ haj­hagy­ma: – haj­sze­mölcs, – mát­rixsej­tek (alapsej­tek).

A cső­sze­rű szőr­tü­sző leg­al­ján há­rom, egy­más­tól jól el­kü­lö­nü­lő ré­teg fi­gyel­he­tő meg: a kül­ső és bel­ső gyö­kér­hü­vely, va­la­mint a gyö­kér­hü­vely ku­ti­ku­la.

A kül­ső gyö­kér­hü­vely a bazális és a tüs­kés ré­teg­ből ke­let­ke­zett, a bel­ső gyö­kér­ hü­vely a szem­csés és a fény­lő ré­teg­nek fe­lel meg. A ku­ti­ku­la, amit bő­röcs­ké­nek is ne­ve­zünk, fo­ga­zat­sze­rű­en kap­cso­ló­dik a haj­szál­hoz, a sza­ru­ré­teg­ből szár­maz­ tat­ha­tó.

Fény­mik­ro­szkó­pos fel­vé­te­lek ki­mu­tat­ják, hogy ez a hár­mas ta­go­zó­dás csak a szőr­tü­sző al­só sza­ka­szá­ra jel­lem­ző, mert a bőr­fel­szín fe­lé ha­lad­va a bel­ső gyö­kér­hü­vely fo­ko­za­ to­san el­tű­nik. Hi­á­nyá­val ma­gya­ráz­ha­tó az a tény, hogy a bőr, amely fény­lő ré­te­gé­nek barrierje mi­att szin­te „meg­kö­ze­lít­he­tet­len”, a szőr­tü­szők fe­lől vi­szont zsí­ros, víz az olaj­ban tí­pu­sú emul­zi­ók és az ezek­ben ol­dott ha­tó­anyag­ok szá­má­ra át­jár­ha­tó.

fodraszat0141-.indd 154

2014.09.10. 17:05:51

155

A haj­szál ke­reszt­met­sze­te

A hagymaalakúan kiboltosodó szőr­tü­sző­rész­be egy kö­tő­szö­ve­ti sze­mölcs (pap­il­la) nő be alul­ról. Ez a haj­sze­mölcs az ir­ha fe­lől gaz­da­gon el­lá­tott vér­erek­kel, nyi­rok­erek­kel és ide­gek­kel. A hámcsa­pok sze­mölcs fe­let­ti ré­sze osz­tó­dás­ra ké­pes alap­sej­te­ket vagy mát­rix sej­te­ket tar­tal­maz. E sej­tek tu­laj­don­sá­gai a hám bazális ré­te­gé­hez ha­son­ló­ak.

Er­re utal a mát­rix sej­tek osz­tó­dó ké­pes­sé­ge, amely azon­ban sok­kal gyor­sab­ban megy vég­be, mint a hen­ger ala­kú hám­sej­tek ese­té­ben. Sza­po­ro­dó­ké­pes­sé­gü­ket dús ér­há­ló­ za­tuk­nak kö­szön­he­tik. A mát­rix sej­tek melanint is tar­tal­maz­nak. A gyors osz­tó­dást el­sza­ru­so­dás kö­ve­ti. A fel­fe­lé ván­dor­ló sej­tek ala­ki és bio­ké­mi­ai vál­to­zá­so­kon ke­resz­ tül ala­kít­ják ki az el­sza­ru­so­dott haj­szer­ke­ze­tet. Az el­sza­ru­so­dó sej­tek or­só ala­kú­ak, majd szo­ro­san egy­más­hoz zá­ród­va fo­ko­za­to­san fi­nom szál­szer­ke­ze­tet hoz­nak lét­re.

Vé­gül az így lét­re­jött haj­szál a hám sejt­jei kö­zött elő­re­tör és a fel­szín­re ke­rül.

Rit­kább eset­ben az is elő­for­dul­hat, hogy egy szőr­tü­sző hü­vely­ben több haj­szál is he­lyet fog­lal. Ezt a vál­to­za­tot „te­gez­tü­sző­nek” ne­vez­zük.

A szőr­tü­sző fel­ső har­ma­dá­ba szájadzik a fag­­gyú­mi­rigy ki­ve­ze­tő csö­ve.

A szőr­tü­sző tar­to­zé­ka a si­ma­izom ere­de­tű szőr­eme­lő izom is.

11.2. A haj­szál ke­reszt­met­sze­te A haj­szál el­sza­ru­so­dó sejt­jei há­rom ré­te­get al­kot­nak: ❙ kí­vül a ké­reg­hár­tya (ku­ti­ku­la), ❙ kö­zé­pen a ké­reg­ál­lo­mány (kortex), ❙ leg­be­lül a ve­lő (medulla).

A haj­szál ke­reszt­met­szet­ét a 11.2. áb­ra szem­lél­te­ti.

11.2. áb­ra. A haj­szál ke­reszt­met­sze­te

fodraszat0141-.indd 155

2014.09.10. 17:05:52

A bőr füg­ge­lé­kei és tu­laj­don­sá­gai

156

A ké­reg­hár­tya tu­laj­don­sá­gai Ké­reg­hár­tyá­nak (ku­ti­ku­lá­nak) ne­vez­zük a ha­jat kí­vül­ről bo­rí­tó 5-10 ré­teg vas­tag­ sá­gú hár­tya­ré­te­get (pik­ke­lye­ket). Egy ré­teg vas­tag­sá­ga 3-5 nm. A ké­reg­hár­tya fel­ ada­ta a haj­szál bel­ső ré­te­gé­nek vé­del­me.

A haj­szá­lat a hár­tyák úgy bo­rít­ják, mint a fát a kér­ge. Kap­cso­ló­dá­suk egy­más­sal át­fe­dés­ben tö­ké­le­tes ta­ka­rást tesz le­he­tő­vé. Szé­les­sé­gük a haj ke­rü­le­té­nek egy­har­ ma­dát is el­éri. Ké­mi­ai­­lag alak­ta­lan (amorf) ke­ra­tin al­kot­ja.

A ré­te­gek kö­zött egy kép­lé­keny mas­­sza ta­lál­ha­tó, amely­ről a ku­ta­tók meg­ál­la­pí­tot­ ták, hogy úgy vi­sel­ked­nek, mint a ra­gasz­tó­anyag. Ezért a kö­tő­anya­got „kitt-anyag­ nak” is ne­ve­zik. Be­bi­zo­nyo­so­dott, hogy ez a ko­cso­nyás alap­anyag fe­hér­je­ter­mé­ sze­tű (sa­va­nyú mukopoliszacharid) és nagy víz­meg­kö­tő ké­pes­sé­gű. Ezt bi­zo­nyít­ja a haj­szál nagy­fo­kú duz­za­dó­ké­pes­sé­ge is. A víz­meg­kö­tő ké­pes­ség a haj­szál öre­ge­ dé­sé­vel csök­ken, de az erős vegy­sze­rek és a túl gya­ko­ri vas­hul­lá­mo­sí­tás is a „kitt” ki­szá­ra­dá­sát okoz­hat­ja. Az ilyen haj­szál el­vesz­ti fé­nyét és ru­gal­mas­sá­gát.

A ké­reg­hár­tya a haj öre­ge­dé­sé­vel öreg­szik. Míg a haj­tő­nél tö­ké­le­te­sen si­mul a haj rost­tör­zsé­hez, ad­dig a haj­szál vé­gén már fel­la­zult, sza­ka­do­zott ál­la­pot­ban van.

A ku­ti­ku­la pusz­tu­lá­sát si­et­te­tik az erős me­cha­ni­kai igény­be­vé­te­lek pl. tu­pí­ro­zás, he­gyes fo­kú fém­ke­fék, sű­rűn al­kal­ma­zott haj­sü­tés. A szak­sze­rűt­le­nül vég­zett vagy túl sű­rűn al­kal­ma­zott vegy­sze­res mun­kák a ke­ra­tint ká­ro­sít­ják és a ké­reg­hár­tya bor­ zo­ló­dá­sá­hoz ve­zet­nek, de szél­ső­sé­ge­sebb eset­ben a haj ha­sa­do­zá­sát és tö­ré­sét is okoz­hat­ják. A hossz­irány­ban ha­sa­do­zott ha­jat a szak­em­be­rek po­ró­zus­nak ne­ve­zik.

Fod­rász­ipa­ri szem­pont­ból azért lé­nye­ges a ké­reg­hár­tya tu­laj­don­sá­ga­i­nak is­me­re­te, mert bár a vegy­sze­res mun­kák a ké­reg­ál­lo­mány­ban hoz­nak lét­re vál­to­zást, de a ha­tó­anyag­ok a ku­ti­ku­lán ke­resz­tül jut­tat­ha­tók be. Ezt a ku­ti­ku­lát kell te­hát fel­la­ zí­ta­ni – vegy­sze­rek szá­má­ra át­jár­ha­tó­vá ten­ni – ah­hoz, hogy a ha­jon kü­lön­bö­ző mű­ve­le­te­ket vé­gez­hes­sünk. A po­ro­zi­tás­ra te­hát szük­ség van, de an­nak mér­ték­te­ len­sé­ge már ká­ros. Min­den fod­rász­nak kö­te­les­sé­ge, hogy a ké­reg­hár­tyát, ameny­­ nyi­re le­het, kí­mél­je, mert ha a pik­ke­lyek kö­zött a kitt-anyag ki­szá­rad vagy rész­ben ki­ol­dó­dik, ak­kor a leg­ki­sebb me­cha­ni­kai igény­be­vé­tel egész ku­ti­ku­la ré­sze­ket ron­csol­hat szét.

A haj ter­mé­sze­tes fé­nye az­ál­tal jön lét­re, hogy a pik­ke­lyes ré­teg a fényt tü­kör­ként vis­­sza­ve­ri. Ha a pik­ke­lyes ré­teg le­pat­tog­zott vagy erő­seb­ben sé­rült haj­nál akár rész­ben le­ol­dó­dott, a beeső fényt csak szét­szór­tan (dif­fúz mó­don) ve­ri vis­­sza, rész­ ben el­nye­li (ab­szor­be­ál­ja). Ek­kor a haj fény­te­len, matt, az érin­té­se dur­va, ri­deg.

A ké­reg­ál­lo­mány tu­laj­don­sá­gai A haj­szál fő tö­me­gét a ké­reg­ál­lo­mány ad­ja, amely mint a leg­erő­sebb ré­teg kü­lön­le­ges je­len­tő­sé­gű a haj tu­laj­don­sá­gai szem­pont­já­ból. Fod­rász­ipa­ri szem­

fodraszat0141-.indd 156

2014.09.10. 17:05:52

157

A haj­szál ke­reszt­met­sze­te

pont­ból a leg­fon­to­sabb, hi­szen itt men­nek vég­be a vegy­sze­res mun­kák okoz­ta vál­to­zá­sok. Anya­ga szin­tén ke­ra­tin, amely szá­la­kat al­kot. Úgy is ne­vez­zük, hogy szál­­ke­ra­tin.

11.3. áb­ra. A haj­szál ke­reszt­met­szet­ének szer­ke­ze­te A haj­szál sok-sok ele­mi ke­ra­tin­szál sza­bá­lyos szer­ve­ző­dé­sé­ből jön lét­re. A haj­szál ke­reszt­met­sze­té­re kü­lön­le­ges ká­bel­szer­ke­zet jel­lem­ző, amely­nél: ele­mi szál → előfonal → fo­nal (mikrofibrillum)→ fo­nat → fo­nat­kö­teg (makrofibrillum) szer­ve­ ző­dé­si szin­te­ket kü­lön­böz­te­tünk meg (11.3. áb­ra).

A mik­ro- és makrofibrillumok kö­zött tér­ki­töl­tő­ként és ra­gasz­tó­anyag­ként – a már em­lí­tett – ko­cso­nyás alap­anyag ta­lál­ha­tó. Eb­ben a kö­tő­anyag­ban van­nak be­ágyaz­ va a haj fes­ték­anya­gát ké­pe­ző melanin szem­csék. Eze­ket szín­te­le­nít­jük, ill. pó­tol­ juk haj­fes­tés­kor. Őszü­lés­kor ke­ve­sebb és csök­kent ér­té­kű fes­ték­szem­csék kép­ződ­nek.

A tar­tós­hul­lá­mo­sí­tás so­rán be­kö­vet­ke­ző vál­to­zá­sok az ele­mi ke­ra­tin­szál szer­ke­ze­ti át­ala­ku­lá­sá­val ma­gya­ráz­ha­tók. Er­re vo­nat­ko­zó­an a vá­laszt az anyag­is­me­ret tan­ tárgy ad­ja meg a ke­ra­tin kö­té­se­i­nek is­me­re­té­ben.

fodraszat0141-.indd 157

2014.09.10. 17:05:52

A bőr füg­ge­lé­kei és tu­laj­don­sá­gai

158

A ve­lő­ál­lo­mány tu­laj­don­sá­gai A ve­lő­ál­lo­mány a haj­szál leg­bel­ső ré­te­ge.

A ve­lő­csa­tor­na cső­sze­rű­en he­lyez­ke­dik el a haj­szál kö­ze­pén. A cső kül­ső kö­pe­nyét a ros­tos ré­teg al­kot­ja. A ve­lő­csa­tor­nát gyak­ran csak sza­bály­ta­la­nul töl­ti ki a szi­ vacs­sze­rű ke­ra­tin (ve­lő).

Az ősz haj­ban a ve­lő­ál­lo­mány ki­szé­le­se­dik. A ve­lő­ben nincs melanin.

11.3. A haj élet­ta­na A haj leg­fon­to­sabb jel­lem­zői a kö­vet­ke­zők: ❙ A ha­jas fej­bőr­ön 1 cm2 te­rü­le­ten át­lag­ban 150-300 haj­szál nő. ❙ Az em­ber­nek ös­­sze­sen mint­egy 80 000-140 000 haj­szá­la van. ❙ Leg­sű­rűbb a haj a ha­lán­té­kon, leg­rit­kább a hom­lok kö­ze­lé­ben. ❙ A haj­szá­lak élet­tar­tal­ma 3-6 év. ❙ A haj­szál nö­ve­ke­dé­se na­pon­ta 0,35 mm, ez éven­te át­la­go­san 12 cm is le­het. ❙ Na­pi 30-50 haj­szál ki­hul­lá­sa még nor­má­lis. Ős­­szel és ta­vas­­szal a haj­szá­lak ki­hul­lá­sa va­la­me­lyest fo­ko­zó­dik. ❙ A haj tö­me­gét a haj sű­rű­sé­ge, vas­tag­sá­ga és hos­­szú­sá­ga ha­tá­roz­za meg (200500 g is le­het). ❙ A haj szí­ne, si­ma­sá­ga, hul­lá­mos­sá­ga vagy gön­dör­sé­ge ve­le­szü­le­tett tu­laj­don­ ság, faj­ta és egye­di jel­leg­ze­tes­ség. ❙ A haj­fo­nat te­her­bí­ró ké­pes­sé­gé­re jel­lem­ző, hogy egy nor­má­lis fel­nőt­tet is el­bír (lásd pl. ar­tis­ták). ❙ A haj ál­la­po­tát a táp­lál­ko­zás, a haj­ápo­lás és a szer­ve­zet egész­sé­gi ál­la­po­ta (lel ki meg­ráz­kód­ta­tás, be­teg­sé­gek, gyógy­sze­rek) be­fo­lyá­sol­ják. ❙ A bőr­szín, a haj­szín és a szem­szín együt­te­sét szín-jel­leg­együt­tes­nek ne­vez­zük.

A haj szí­ne ge­ne­ti­ka­i­lag meg­ha­tá­ro­zott. A sö­tét szín do­mi­nán­san örök­lő­dik.

A kü­lön­bö­ző haj­szí­nek más-más szer­ke­ze­tű melanin ve­gyü­let ad­ja: ❙ a fe­ke­te szí­nű­ben csak eumelanin, ❙ a sző­ke szí­nű­ben csak feomelanin, ❙ a vö­rös szí­nű­ben csak eritromelanin ta­lál­ha­tó.

A kü­lön­bö­ző haj­szín a pigmentszemcsék nagy­sá­gá­tól, sű­rű­sé­gé­től, el­he­lyez­ke­dé­ sé­től, va­la­mint a ku­ti­ku­la vas­tag­sá­gá­tól függ.

A pig­men­tek be­ágya­zó­dá­sa a haj­ba a sejt­kép­ző­dés so­rán a haj­mát­rix fe­lett a mela­ nociták út­ján megy vég­be. Ezek a ke­ra­tin­kép­ző anya­sej­tek kö­zött he­lyez­ked­nek el

fodraszat0141-.indd 158

2014.09.10. 17:05:53

159

A haj élet­ta­na

és hos­­szan el­ága­zó­dó nyúl­vá­nya­ik ré­vén a pig­men­te­ket le­ad­ják az újon­nan kép­ző­ dött utód­sej­tek­nek. A pig­men­tek a sejt­áram­lás­sal együtt ván­do­rol­nak.

A haj szí­né­vel rész­le­te­seb­ben a fod­rász szak­mai is­me­ret tan­tárgy ke­re­tén be­lül fog­ lal­ko­zunk.

A ter­mé­sze­tes haj­vál­tás Bi­o­ló­gi­a­il­ag egy haj­szál „éle­te” olyan kör­for­gás­ban megy vég­be, amely há­rom fej­ lő­dé­si sza­kasz­ra (fá­zis­ra) oszt­ha­tó (11.4. áb­ra). ❙ nö­ve­ke­dé­si sza­kasz (anagén fá­zis), ❙ át­me­ne­ti sza­kasz (katagén fá­zis), ❙ pi­he­nő sza­kasz (telogén fá­zis).

A ki­hú­zott haj­szál gyö­ke­ré­ből meg­ál­la­pít­ha­tó, hogy az adott haj­szál a nö­ve­ke­dés me­lyik sza­ka­szá­ban van.

11.4. áb­ra. A haj nö­ve­ke­dé­sé­nek sza­ka­szai A nö­ve­ke­dé­si sza­kasz­ban a haj gyö­ke­re szo­ro­san kap­cso­ló­dik a papillához. Ez a leg­hos­­szabb fej­lő­dé­si sza­kasz, kb. 5-7 év, a haj­szá­lak 85%-a ide tar­to­zik. A nö­ve­ ke­dé­si sza­kasz vé­gét a sza­ru­hár­tya meg­vas­ta­go­dá­sa ve­ze­ti be.

A haj­gyö­kér al­só vé­gén le­vő pap­il­lák­ból in­dul meg a haj­nö­ve­ke­dés. A pap­il­lák köz­vet­le­nül kap­cso­lód­nak a vér­ke­rin­gés­be. Így jut­nak el hoz­zá­juk a nö­ve­ke­dés­hez

fodraszat0141-.indd 159

2014.09.10. 17:05:53

A bőr füg­ge­lé­kei és tu­laj­don­sá­gai

160

szük­sé­ges táp­anyag­ok, köz­tük leg­fő­képp az ami­no­sa­vak, ame­lyek ha­tá­sá­ra be in­dul a sejt­osz­tó­dás.

A mát­rix­ban fo­lya­ma­tos sejt­osz­tó­dás so­rán újabb és újabb sej­tek kép­ződ­nek. Ezek a sej­tek a haj­tü­sző­ben szép las­san fel­fe­lé to­lód­nak, mi­köz­ben fo­ko­za­to­san el­sza­ru­ sod­nak. Eköz­ben a melanociták ál­tal ter­melt melanin le­ra­kó­dik.

Az át­me­ne­ti sza­kasz­ban foly­ta­tó­dik a sza­ru­hár­tya meg­vas­ta­go­dá­sa. A mát­rix be­szün­te­ti a sejt­osz­tó­dást. A tü­sző az ere­de­ti hos­­szá­nak kb. 1/3-ára zsu­go­ro­dik ös sze. Egy vé­kony sejt­osz­lop ma­rad meg, hogy le­he­tő­vé te­gye a haj ké­sőb­bi is­mé­telt kép­ző­dé­sét.

A haj­gyö­ké­ren még lát­ha­tóak a gyö­kér­hü­vely fel­ta­pa­dó ré­szei. Az ös­­szes haj­nak csak mind­ös­­sze kb. 1%-a van eb­ben az át­me­ne­ti sza­kasz­ban, amely 3-4 hé­tig tart.

A pi­he­nő sza­kasz­ban az ös­­szes haj­szál kb. 14%-a van, a gyö­kér bu­zo­gány ala­kot vesz fel, amit csak a bel­ső gyö­kér­hü­vely ma­rad­vá­nyai vesz­nek kö­rül. A bu­zo­gány­ haj (bun­kós haj) a fag­­gyú­mi­rigy ma­gas­sá­gá­ban „be­szo­rul” a tü­sző­be. Itt kb. 3-4 hó­na­pot, tar­tóz­ko­dik a haj, ami függ a ke­fé­lés, fé­sü­lés, mas­­szí­ro­zás, ill. a mo­sás so­rán fel­lé­pő igény­be­vé­tel­től. Ez utób­bi ma­gya­ráz­za a haj­mo­sás vagy fej­mas­­százs utá­ni haj­vesz­tést, ami gyak­ran nyug­ta­la­nít­ja a ven­dé­ge­ket. A haj­szá­lak az igény­be­ vé­telt nem vi­se­lik el, bár előbb vagy utóbb min­den­kép­pen ki­hul­lot­tak vol­na. A szőr­tü­sző idő­köz­ben is­mét fel­ve­szi ere­de­ti alak­ját. A pap­il­la-mát­rix új­ra ké­pes ha­jat lét­re­hoz­ni, meg­kez­dő­dik a haj nö­ve­ke­dé­se.

A mát­rix kü­lö­nö­sen ér­zé­ke­nyen re­ag­ ál az anyag­cse­re­za­var­ok­ra, mér­gek­re és egyes gyógy­sze­rek­re. Eny­he ká­ro­so­dás ese­tén a nö­ve­ke­dé­si sza­kasz­ban lé­vő haj­szá­lak idő előtt men­nek át bu­zo­gány alak­zat­ba, és ki­hul­la­nak. Fo­ko­zot­tabb ká­ro­so­dás­kor a sejt­osz­tó­dás meg­sza­kad, a haj­gyö­kér csúcs­ban vég­ző­dő alak­za­tot mu­tat. A haj már né­hány nap múl­va ki­hul­lik.

A haj­gyö­kér há­rom sza­kasz­be­li el­té­rő alak­ja meg­kön­­nyí­ti a szak­or­vos szá­má­ra a di­ag­nó­zist. Így fel tud­ja is­mer­ni, hogy csak a nor­má­lis haj­vál­tás­ból ere­dő haj­hul­lás­ról vagy be­teg­ség­ről van-e szó.

Eh­hez a fej kü­lön­bö­ző te­rü­le­té­ről 100-100 haj­szá­lat vesz­nek ki, és meg­vizs­gál­ják mik­ro­szkóp alatt.

Ha túl sok haj­szál­ról ál­la­pít­ják meg, hogy a gyö­kér a nyu­gal­mi sza­kasz­ban van, ar­ról a nö­ve­ke­dés za­va­rá­ra kö­vet­kez­tet­nek.

11.4. A köröm A köröm részei A köröm is a bőr függeléke. A bőrből kialakuló elszarusodott köröm nemcsak védi az ujjvégeket, hanem részt vesz a tapintásérzésben és a tárgyak megragadásában is.

fodraszat0141-.indd 160

2014.09.10. 17:05:53