Page 1

VÉRTANÚINK HITVALLÓINK XXIII/1. szám

2017. május


Dicsértessék a Jézus Krisztus!


A tartalomból ELŐTÉRBEN Habsburg-Lotharingiai Mihály: Várva várt nap, várva várt hír • 2 „Ma végre eljutottunk ehhez az örömteli naphoz: kezemben tarthattam a piros vászonkötéses Positiót, amely hordozza az elmúlt huszonkét esztendő minden erőfeszítését és reményét.” Beatrix Van den Borre nővér: Hűséggel és áldozatkészen • 12 „Regőczi atya meggyőződése volt, hogy az igazán nagy és jelentőségteljes eseményekhez sok imádság és lelki előkészület szükséges.”

KITEKINTÉS Dr. Barna Gábor: Az elmélkedő Krisztus-imádság • 14 „Az Élő Rózsafüzér zarándoklatot hazánkért 2017. május 13-án, szombaton kilenc szakaszban szervezzük meg már tizenegyedik alkalommal.” Szakács Péter: Bódi Mária Magdolna • 17 „Felénk mindenki csak Magdinak hívja. Az egész világról érkeznek tanúságtételek róla. Ha beütjük a keresőbe a nevét, másodpercek alatt több ezer találatot kapunk.”

AJÁNLÓ Kovács Gergely: Egy láthatatlan kéz • 19 „Ahogy nézett a fia után, mintha nem az evezni próbáló férfi, hanem egy láthatatlan kéz vezette volna a csónakot, mely az erős hullámok ellenére nyílegyenesen haladt a gyermek felé.” Dr. Boldvai József: Mindszenty bíboros úr üzen a XXI. század magyarságának is • 21 „2012-ben több mint tízezren zarándokoltunk Máriaremetére, szeretnénk, ha most is minél többen eljönnének. A zarándoklat fő célja: közös ima a magyar családokért, hazánkért.” A címlapon „A hercegprímás megáldja a washingtoni magyarokat”, Leslie A. Toth felvétele (1974. május) és a bíboros VI. Pál pápától kapott mellkeresztje.


Előtérben Várva várt nap, várva várt hír A hosszú évek óta tartó munkában, melyet Mindszenty bíboros boldoggá avatásáért végzünk, a legizgalmasabb és legörömtelibb pillanat számomra 2016. december 12-én érkezett el: ezen a napon – a Guadelupei Szűzanya ünnepén – meghívást kaptam a Szenttéavatási Kongregáció épületébe, a római XII. Piusz pápa térre. Mivel XII. Piusz pápa olyan döntő szerepet játszott Mindszenty bíboros életében – ezenkívül pedig a keresztapám volt –, tudtam, hogy ezen a fontos napon egész biztosan mellettem lesz. Eduard fiammal, aki Magyarország szentszéki nagykövete és rövid ideje a vaduzi Mindszenty Alapítvány kuratóriumi tagja, a kitűzött időben pontosan ott voltunk a Kongregáció főrelátoránál, Vincenzo Criscuolo kapucinus atyánál, aki egyben a Mindszenty Ügy felelőse is. Természetesen tudtam, hogy milyen esemény előtt állunk: ünnepélyesen átadják az elkészült Positiót az Aktornak, vagyis a Mindszenty Alapítványnak, mely a boldoggáavatási eljárást kezdeményezte. Nekem pedig alkalmam volt átnyújtani a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia levelét, melyet a Kongregáció bíboros prefektusának címeztek, és amelyet az elnök, Veres András püspök és Erdő Péter bíboros prímás mellett az összes magyar püspök aláírt. Közös levelükben arra kérik a Kongregációt, hogy mielőbb kerüljön az elkészült Positio a tartalmát vizsgáló és értékelő teológiai bizottság elé. A főrelátor irodájában láttam, hogy a falon ott függ Mindszenty bíboros arcképe, ebből is tudtam, hogy ügyünk a legjobb kezekben van. Nem tudtam nem visszagondolni arra a napra, amikor 1994-ben Szőke János atyával, az akkori posztulátorral, először léptem be ugyanebbe a terembe. Az eljárás első, egyházmegyei szakaszának lezárása után ő adta át hivatalosan a lepecsételt aktákat. Mit nem adott volna érte, ha a mai nap örömét megérhette volna! Miután visszatért Magyarországra, egész hátralévő életét a magyar vértanúk és hitvallók boldoggáavatási ügyeinek szentelte. Az általa vezetett ügyek közül számos eljárás sikerrel végződött, de a Mindszenty Ügy egyre csak húzódott. E hosszú évek alatt mások is eltávoztak mellőlünk: eszembe jutott Werenfried van Straaten atya, a „Speckpater”, Mindszenty bíboros őszinte tisztelője, Mehrle Tamás atya, az akkoriban Svájcban élő bölcs és vidám domonkos szerzetes, és elődöm, Habsburg Rudolf főherceg, a Mindszenty Alapítvány akkori elnöke. Ők is mindannyian fáradhatatlanul dolgoztak ezért az ügyért, mert Mindszenty bíboros boldoggá avatása mindannyiunk számára elsőrendű fontosságú. És ma végre eljutottunk ehhez az örömteli naphoz: kezemben tarthattam a piros vászonkötéses Positiót, amelynek 837 oldala hordozza az elmúlt 22 esztendő minden erőfeszítését és minden reményét. Ebben az ünnepélyes pillanatban szeretnék köszönetet mondani Erdő Péter bíboros úrnak és a magyar püspöki karnak, minden munkatársamnak és az imádkozók óriási táborának. Számuk már több mint egy évtizede meghaladta az egymilliót, ők azok, akik hosszú éveken keresztül hűségesen álltak mellettünk és állandó bátorítást jelentettek számunkra, hogy soha ne adjuk fel a reményt. Az ő buzgóságuknak és kitartásuknak köszönhető, hogy végre megérhettük ezt a várva-várt napot!

2


Előtérben A Positio tulajdonképpen Mindszenty bíboros életének, életszentségének és tiszteletének a tematikus és kronológiai sorrendbe szerkesztett összefoglalása, mely dokumentálja hősies erénygyakorlását és tanúsítja életszentségét. Kilenc részből áll. Az Ügy felelősének előszava és szakmai bevezetője után következik a legfontosabb fejezet, az ún. Informatio, benne a teljes vizsgálati anyag összefoglalása, és az életszentség kibontakozásának és megvalósulásának bemutatása. Az ún. Summarium testium a tanúvallomások legfontosabb részeit tartalmazza, a Summarium documentorum a személyes, a magyarországi, az amerikai, a vatikáni és egyéb iratok szerkesztett anyagát. Ezt követi egy kritikai életrajz és különböző vizsgálati kérdésekkel kapcsolatban készített szaktanulmányok. Az utolsó tematikus részben az egyházmegyei eljárás történész bizottságának közös szakértői jelentése, a teológus cenzorok szakvéleménye és az elővételezett (tiltott) kultuszszal kapcsolatos nyilatkozat kapott helyet, valamint egy részletes név-, hely- és tárgymutató. A Positio impozáns kötetét végül egy gazdag képtári rész zárja. Most ez alapján kezdetét veszi a boldoggá- és szenttéavatási eljárás legfontosabb szakasza: a Kongregáció megvizsgálja és értékeli az átadott anyagot, és ez alapján előterjesztést tesz a Szentatyának. Az illetékes hitvédő fogja a Positiót benyújtani a minimum hat teológus szakértőből (ún. konzultorok) álló testületnek, akiknek meghatározott idő alatt kell áttanulmányozniuk az ügyet és írásba foglalni véleményüket. A jelenlegi tervek szerint két éven belül kerülhet sor a teológusok „különleges kongresszusára”, tulajdonképpeni ülésére, amikor szakvéleményüket (szavazataikat) véglegesítik Mindszenty József bíboros életszentségének megvalósulásáról. A különleges kongresszuson a konzultorok minősített, kétharmados többséggel hozzák meg döntésüket, amennyiben ez pozitív, akkor a teljes dokumentációt továbbküldik a Kongregáció bíboros és püspök atyáinak rendes ülése elé. Amennyiben az ő többségi véleményük helybenhagyó, a bíboros prefektus fogja tájékoztatni erről a Szentatyát. A pápa rendelheti el, hogy hozzák nyilvánosságra az Isten Szolgája hősies erénygyakorlásának elismeréséről szóló dekrétumot. Ahhoz, hogy ez a folyamat gördülékenyen előre haladhasson, továbbra is szükségünk van minden hűséges Olvasónk és a mi szeretett Mindszenty bíborosunk minden hűséges tisztelőjének imádságára. Közösen kell ostromolnunk az eget, hogy minél előbb megérhessük az általunk olyannyira várt boldoggá avatás örömünnepét. Habsburg-Lotharingiai Mihály a Mindszenty Alapítvány elnöke

3


Előtérben

4


Előtérben Kerek évfordulók, szívbéli köszöntések A Mindszenty Alapítvány kuratóriuma második alkalommal adja át a Mindszenty József-életműdíjat két olyan köztiszteletnek örvendő személynek, akik a díj alapító okiratában foglaltaknak megfelelően az egyházi, tudományos és közösségi életben Isten Szolgája Mindszenty József bíboros tiszteletének előmozdítása terén kimagasló érdemeket szereztek és az életműdíjra személyes életvitelükkel is méltóvá váltak. Dr. Beke Margit DSc. egyháztörténész, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Egyháztörténeti bizottságának elnöke, az MTA doktora (2008), a történelemtudományok kandidátusa. 1939-ben a Szatmár megyei Nagyecseden született. Az ELTE BTK történelem-orosz tanári, majd levéltári szakán végzett tanulmányok után a budapesti Hittudományi Akadémia oklevelét is megszerezte. Néhány évig a debreceni Svetits Gimnáziumban tanított, majd 1976-ban a Vízügyi Levéltárba került, innen pedig 1979-ben az esztergomi Prímási Levéltárba, amelynek nyugdíjba vonulásáig igazgatója volt. A levéltár mellett párhuzamosan az Érseki Simor Könyvtár, néhány évig pedig a Főszékesegyházi Könyvtár igazgatója is volt, hogy csak a legfontosabb megbízatásait említsük. A magyar egyháztörténet szinte minden korszakával, szűkebb körben az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye történetével foglalkozott. Írásait a pontosságra törekvés, a szép nyelvi kifejezés és a tartalmi gazdagság jellemzik. Közülük nem egy nélkülözhetetlen kézikönyv lett. Mindszenty bíboroshoz kapcsolódó számos publikációja közül Egyházam és hazám címmel három kötetben rendezte sajtó alá a hercegprímás 1945 és 1948 közötti szentbeszédeit. Alapítványunk munkájába többször bekapcsolódott. Meszlényi Zoltán Lajos vértanú püspök boldoggáavatási eljárása kapcsán a történész bizottság tagjaként állította össze az eljáráshoz nélkülözhetetlen kritikai életrajzot. Jelenleg a zalaegerszegi Mindszenty Zarándokközpont és életút-kiállítás létrehozásában segíti munkánkat. Életét és minden tevékenységét odaadó és alázattal teli szolgálatként gyakorolja szeretett Egyházáért.

5


Előtérben Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg, a Kardinal Mindszenty Stiftung elnöke, 2013–2016 között a Szuverén Máltai Lovagrend budapesti nagykövete. 1942-ben a Habsburg család József nádor alapította magyar ágába született, május 5-én tölti be 75. életévét. Az egykori uralkodócsalád tagjai közül ő az egyik, aki a legintenzívebb kapcsolatokat ápolja magyar szülőhazájával. Évtizedekig a textiliparban dolgozott, nyugdíjba vonulása óta számos közösségi, elsősorban jótékonysági feladatot lát el: civil szervezetek vezetőségében dolgozik, egyházi iskolák anyagi hátterének megteremtésén munkálkodik, 1993 óta vezeti kuratóriumi elnökként a vaduzi, valamint 1994-ben történt megalapítása óta a magyarországi Mindszenty Alapítványt. A kezdetektől végigkísérte és a legnagyobb odaadással szolgálta, segítette szervezetünk fő céljának, Mindszenty bíboros boldoggá avatásának előrehaladását. Elnöki feladatkörét páratlan szorgalommal, elhivatottsággal végzi, minden nehézség közepette is keresztény derűvel és Istenbe vetett határtalan bizalommal. Jótékonysági tevékenységét Újbuda a Pro Urbe díjjal honorálta, 2012. március 15-én a Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetésben részesült. Erdő Péter bíboros és a Mindszenty Alapítvány teljes kuratóriuma ezzel az életműdíjjal szeretné megköszönni eddigi munkáját és kifejezni a személye iránt széles körben élő mély megbecsülést.

„Ki az, aki a szeretetnek ellene tud állni?” Születésnapi beszélgetés Cserháti Ferenc püspök atyával Fél évvel ezelőtt indítottuk útnak „Istenért, Egyházért, Hazáért!” – Közelkép Mindszenty bíborosról című műsorunkat a Mária Rádióban. Baráti hangulatú adásainkban szeretnénk megmutatni az igazi, hiteles és emberi Mindszenty atyát, akinek küldetéstudata és erényei ma is aktuálisak. Műsorunkba olyanokat is meghívunk, akik kiemelkedő szerepet játszanak a Mindszenty-tisztelet ápolásában. Ennek apropóján beszélgettünk a külföldi magyarok lelkipásztori ellátásával megbízott püspökkel, a Mindszenty Alapítvány kurátorával, Cserháti Ferenc atyával 70. születésnapján.

6


Előtérben Egyes elméletek szerint születésünk körülményei egész életünket meghatározhatják. Cserháti püspök atya esetében beigazolódik ez a teória, hiszen – ahogy meséli – világrajövetele éppen a déli harangszóra esett, miközben nagymamája az Úrangyalát imádkozta. Mondhatni az imádság légkörében látta meg a napvilágot, s ez mind a mai napig meghatározó a számára. Családjának és szülőfalujának, Túrterebesnek vallásos élete olyan szilárd alapot adott neki, amelyből ma is meríteni tud. Diákéveiben Xavéri Szent Ferenc iránti csodálatából született meg benne a vágy: „Életemet akarom adni Istenért, mert ettől nagyobb tett nincsen.” A püspök atya hivatásának másik pillére Márton Áron püspök. Növendékeként egyszerre fedezte fel személyében a sziklajellemet és a „kegyelmes úr” alakját, akinek minden tette az Istenért, a magyar népért és az egyházért való helytállás jegyében telt. Később a szent életű főpásztor ceremonárius magisztere lett, így lehetősége nyílt arra, hogy közelebbről megismerje. A legjelentősebb köteléket azonban az jelenti, hogy 1971. április 18-án Márton Áron szentelte pappá a gyulafehérvári székesegyházban, s ezáltal a lelki atyjává vált. Cserháti atya élete több szálon kötődik Mindszenty bíboroshoz is. 1991 óta kurátora a Kardinal Mindszenty Stiftungnak, illetve 2007-től a külföldi magyarok lelkipásztori, majd főpásztori szolgálatával abba a munkába állhatott be, melyet a Bíboros kezdett el 1971-ben. Ezt a folytonosságot kinevezésekor így fogalmazta meg: „az a célom, hogy a külföldön élő magyarok pasztorációját odaadó lelkülettel szolgáljam, és ezáltal megerősítsem testvéreimet hitükben és magyarságukban, amint ezt annak idején Mindszenty József bíboros, hercegprímás is tette”. Papi jelmondata: Caritas omnia vincit – A szeretet mindent legyőz! Ez mindennapi felhívást jelent arra, hogy az Istentől kapott szeretetet nekünk is gyakorolnunk kell: „Táplálkozom abból a Szeretetből, aki engem is megajándékozott és ezt a szeretetet adom tovább.” Isten az, aki előbb szeretett és szeret minket. „A szeretet történelmében, amit a Szentírás beszél el nekünk, elénk jön, meg akar nyerni minket – egészen az utolsó vacsoráig, egészen a kereszten átszúrt Szívig, egészen a Föltámadott megjelenéseiig” – ki az, aki ennek ellene tud állni? Kiss Gabriella

7


Előtérben Életműdíjasunk, dr. Mészáros István 90 éves Tisztelt Professzor Úr! Kedves Tanár Úr! Kilencvenedik születésnapja alkalmából Isten áldását kérem további életére és alkotó munkájára. Szeretném köszönetemet kifejezni, hogy tanítványa lehettem, s azért az örökségért, melyet megismerhettem: Mit jelent jó tanárnak, jó embernek lenni? Mi a dolga az embernek azzal a talentummal, amit kapott? Mészáros István tanár úr munkássága hatalmas adomány mindanynyiunk számára. Könyvei valóban a magyar örökség része, a magyar iskoláztatás több mint ezeréves történetének feltárt kincsesháza. Hiánypótló alkotások. Tárgyilagos példázataival hiteles képet kaphatunk a történelmi Magyarország iskoláztatásának folyamatosságáról, esetenkénti megszakítottságáról a tények megfellebbezhetetlen valóságával, a lexikonok pontos eligazításával. Tudománynépszerűsítő műveiben tükröt tart diáknak, tanárnak, hogy az örömteli eredményt csak kitartó, esetenként fárasztó munkával lehet elérni. Kívánom, hogy alkotó munkájával gazdagítsa továbbra is a neveléstudományt. Kívánom, hogy Mészáros István által feltárt iskolatörténeti múltunk méltó tanulmányozásával váljon egyértelművé az a vitathatatlan magyar örökség, mely példaértékű iskoláztatásával elősegítette a Kárpát-medence minden lakosa számára – nemzetiségtől függetlenül – a felemelkedést a műveltségben, s ezáltal az életben. Dr. Kováts-Németh Mária egyetemi magántanár

A Püspöki Konferencia Pro Cultura Christiana díjat adományozott Rieger Tibor szobrászművésznek, a készülő máriaremetei Mindszenty-szobor alkotójának. „Rieger mester” – magunk között mi csak így hívjuk Tibor bátyánkat – a Felvidéken 1940-ben született, családjával együtt 1946-ban telepítették át az anyaországba. „Már korán kitűnt, mennyire szeretek rajzolni. Szűkszavú gyerek voltam, későn kezdtem el beszélni, rajzolni sokkal korábban. A gyerekek örömmel rajzolnak, de az iskola a verbalitás felé tereli őket, s kikopik az eleve meglévő képesség. Úgy látszik, belőlem ezt nem tudták kinevelni.” A győri bencés gimnáziumban

8


Előtérben érettségizett, a Képzőművészeti Főiskolán Pátzay Pál tanítványa volt. Köztéri alkotásai közül kiemelkedik a pannonhalmi bazilika millenniumi kapuja, a mosonmagyaróvári 1956-os emlékmű, a balatonboglári Teleki Pál-szobor, a győri Szent György-kút, valamint Czuczor Gergely és Jedlik Ányos szerzetes tanárok szoborkettőse. Mindszenty bíboros alakját először a bécsi irgalmasrendi kórház és a budapesti Szent István Bazilika számára mellszoborban mintázta meg. Most óbudai műhelyében a máriaremetei életnagyságú kőszobron dolgozik, melynek ünnepélyes megáldására szeptember 16-án az engesztelő gyalogos zarándoklat alkalmával kerül sor. „Szerencsésnek érzem magam. Hiszem, hogy a földi világból nem lehet csak úgy, »fizetség nélkül« kilépni. Bizonyos vagyok abban, hogy a túlsó parton nem a megsemmisülés vár.” Kitüntetéséhez szívből gratulálunk! Olvasóinknak pedig ez alkalommal bemutatjuk a készülő gyönyörű szobor kisplasztikáját. „A köztéri szobor rengeteg kompromisszumot kíván: meghatározza a társadalmi elvárás, a megrendelő igénye, a környezet, ahová kerül. A kisplasztika ezzel szemben szabad műfaj.” A szobor életnagyságú színezett gipsz változata nagy közönségsikert aratott a tavaly rendezett 1956-os kiállításunkon, most május 13-tól a remetei bazilikában ismét láthatják az érdeklődők. Isten áldja, kegyelmével éltesse Életműdíjasainkat és Jubilánsainkat! Ad multos annos, vivat!

9


Előtérben Mindszenty József szellemiségének őrzői A csehimindszenti diákok lelkesen őrzik és ápolják a falu nagy szülöttének szellemiségét. Harmadik alkalommal rendezte meg a Mindszenty Emlékversenyt a helyi iskola, amely néhány évvel ezelőtt felvette a bíboros atya nevét. A regionális versenyen Vas és Zala megye öt csapata mérhette öszsze tudását, rátermettségét, kommunikációs képességeit 2017. március 26-án. A vetélkedő vidám légkörben zajlott: a diákok a feladatok megoldása közben vitatkoztak, érveltek, felszabadultan mosolyogtak. A csapatok nem pusztán a tárgyi tudást számonkérő vetélkedésnek lehettek részesei, hanem egy jókedvű, sokféle képességet megmozgató, tudásátadó és befogadó, az emlékverseny névadóját élénken megidéző erőpróbának. Az egyik legérdekesebb feladatot, amely szerint Mindszenty József gyermekkorából merítve kellett egy szabadon választott jelenetet előadni, valamennyi csapat kiválóan, nagy átéléssel oldotta meg. Zsűritagoknak olyan személyiségeket sikerült megnyernünk, akik maguk is naponta azért tevékenykednek, hogy utolsó hercegprímásunkat minél többen egyre jobban megismerjék, az általa képviselt hitet átérezzék. Kovács Gergely Mindszenty József boldoggáavatási ügyének viceposztulátora, Soós Viktor, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tagja, Déri Péter csehimindszenti esperes-plébános és Fukszberger Imre, Csehimindszent polgármestere, Mindszenty József oldalági leszármazottja értékelték a tanulók teljesítményét. Az első helyezett győrvári Béri Balogh Ádám Általános Iskola csapatának valamennyi tagja értékes könyvjutalmat és egy ajándéknapot kapott, amelyet családjukkal Csehimindszenten tölthetnek el. Az élmények mellé valamennyi résztvevő ajándékba kapta Kovács Gergelytől a Prímás album című reprezentatív kötetet. Reméljük, hogy vetélkedőnk jó híre e beszámoló segítségével is sokfelé eljut és jövőre még több iskola képviselteti magát, akiket már most nagyon várunk! Mert megtapasztalhattuk, hogy a szent életű bíboros szülőfalujával, gyermekkora helyszíneivel és eseményeivel való találkozás segíti az iskolásokat annak felfedezésében, hogy a bíboros egykor milyen lehetett mint kisdiák, itt és most pedig milyen személyes példát mutat számukra. Bízunk a verseny névadójának további közösségteremtő erejében! László Jánosné Vajda Ildikó igazgató Csehimindszenti Mindszenty József Általános Iskola

10


Előtérben A vetélkedőt követő hétvégén, április 1-jén hálaadó szentmisével emlékezett meg a szülőfalu Isten Szolgája születésének 125. évfordulójáról. Az ünnepi szentmisét Pápai Lajos nyug. győri megyéspüspök celebrálta, melyen mintegy 300 zarándok vett részt. Alapítványunkat Ugron Imre Gábor megbízott társelnök, máltai nagykövet képviselte, aki e helyütt személyesen mutatkozik be a Vértanúink-Hitvallóink olvasóinak: Budapesten születtem 1942-ben. Édesapám Székelyudvarhelyről, édesanyám Baranya megyéből származik. Gyermekkoromat főleg Baranyában töltöttem, iskoláimat Ausztriában és Németországban végeztem. Mint közgazdászmérnök diplomáztam Münchenben. Németországban, Ausztriában és az Egyesült Államokban dolgoztam. Tíz év cserkészet után 1964-től a Német Máltai Segélyszolgálat önkéntese voltam, 1985-ben léptem be a Szuverén Máltai Lovagrendbe. 1989-ben Kozma Imre atyával és barátainkkal megalapítottuk a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot. 2009-ben a Máltai Lovagrend Nagykeresztje kitüntetésben részesültem. Hazaköltözésem óta Magyarországon folytatom az önkéntes munkát, 2016-ban neveztek ki a Szuverén Máltai Lovagrend magyarországi nagykövetévé. A vaduzi Mindszenty Alapítvány kuratóriumába 1992 augusztusában kaptam a meghívást Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg úrtól. Ekkor nyílt alkalmam először bekapcsolódni a bíboros boldoggá avatásával kapcsolatos munkába. Örömmel végeztem ezt a kiemelten fontos tevékenységet 2008 februárjáig. Főherceg úr másodjára 2016-ban hívott meg a testületbe. Nagy örömmel álltam ismét a boldoggáavatási ügy szolgálatába, a kuratóriumi munkában szerzett több mint 15 éves tapasztalatommal. A legutóbbi kuratóriumi ülésen a tagok újra jóváhagyták jelölésemet és Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg úr mellé – az ő elnöki feladatait segítendő – megbízott társelnökké választottak. Ugron Imre Gábor a Mindszenty Alapítvány mb. társelnöke

11


Előtérben Mindszenty József bíboros boldoggá avatásáért Minden hónap hatodik napján az esztergomi bazilika szentségkápolnájában mutatnak be szentmisét Mindszenty József boldoggá avatásáért Beatrix Van den Borre FSO, a kútvölgyi Boldogasszonykápolna gondozójának kezdeményezésére. A havi rendszerességgel, reggel 8.30 órakor bemutatott szentmisét Hegedűs László kanonok celebrálja a Szent István szentségi kápolnában. Amennyiben hatodika vasárnapra esik, előtte való szombaton, vagy pénteken mutat be szentmisét. (A következő időpont: június 6., kedd.) Regőczi István („az Isten vándora”) készített a kútvölgyi engesztelő kápolnánál keresztutat Mindszenty József bíboros emlékére. Mindszenty bíboros földi maradványait 1991. május 3-án hozták haza Máriacellből az esztergomi bazilikába. Még aznap este megáldották az említett keresztutat a kútvölgyi kápolna mögötti kis kerengőben. Regőczi István egészen haláláig (2013. február 28.) misézett Esztergomban minden hónap 6-án Mindszenty József boldoggá avatásáért (utalva a bíboros halálának napjára: 1975. május 6.). Ezt a hagyományt vette át Beatrix Van den Borre FSO, aki évek óta szervezi az esztergomi szentmiséket. Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Titkársága (2017. március 2.)

Hűséggel és áldozatkészen Regőczi atya meggyőződése volt, hogy az igazán nagy és jelentőségteljes eseményekhez sok imádság és lelki előkészület szükséges. Teljes szívvel osztozott Mindszenty bíboros azon kívánságában, hogy földi maradványai egyszer hazatérhessenek Magyarországra. Bár emberi számítás szerint nem tehetett semmit ennek megvalósulásáért, rá jellemző módon a hitben mégis talált megoldást. Évekig imádkozott minden nap a hívekkel a kútvölgyi kápolnában a délutáni ájtatosság során a bíboros boldoggá avatásáért. 1991. május 4-én hozták haza Mindszenty József földi maradványait Máriacellből Esztergomba és a bazilika kriptájában helyezték végső nyughelyére. Ezután pár nappal, május 6-án, a bíboros halála emléknapján, telve örömmel és buzgalommal, Regőczi István atya elsőként

12


Előtérben mutatott be szentmisét a sírjánál. Ebből az első alkalomból haláláig tartó hűséges jelenlét lett. Kezdetben csak ketten voltak ezen a misén: Regőczi atya és Beatrix nővér, aki István atyát élete végéig hűségesen és kitartóan segítette. Idővel megnövekedett a hívek száma, gyakran 50 ember töltötte meg a kriptát. Közülük többen a felvidéki Párkányból jártak át, pedig akkor még komppal kellett jönni, hiszen a Mária Valéria hidat csak 2001-ben nyitották meg. Regőczi atya a hűséget mindennél nagyobbra tartotta. Soha egyetlen „Hatodikát” sem hagyott volna ki. Egy alkalommal a hatodikát megelőző napon tűz ütött ki egy ismerősnél, akit éppen meglátogatott, és a tűzoltás-segítségnyújtás után kormosan és a szén-dioxid hatásától kifulladva tért haza. Miután elimádkozta a délutáni litániát és megtartotta a szentmisét, végre arra is jutott ideje, hogy orvoshoz menjen. A következő nap egy pillanatig se gondolt arra, hogy otthon maradjon pihenni – fél kilenckor ott volt az esztergomi bazilikában. Se hó, se vihar, se betegség, se öregkor nem tartotta vissza. Élete vége felé nem tudott lemenni a lépcsőn a kriptába, úgyhogy egy darabig a hívek vitték le minden alkalommal egy székben. Egyik súlyos betegsége után már inkább a bazilika Szent István szentségi kápolnájában mondta a hatodikai szentmiséket, ahol halála óta továbbra is minden hónap hatodik napján sor kerül rá. István atya „kedvenc” szentjeit: Maximilián Kolbe atyát, Pio atyát és Károly királyt, akiknek oltárra emeléséért a hívekkel ugyancsak napi rendszereséggel imádkozott, már mind boldoggá avatták. Magyarország hercegprímásának ügyét mintegy testamentumként hagyta a hívekre az Isten vándora, hogy tanulva tőle, folytassuk az imádságot. Idestova 26 éve annak, hogy bemutatta az első Mindszenty-misét az esztergomi bazilikában. Regőczi atya örökségét továbbvisszük. Először Visnyei Lajos atya, majd az ő halála után Hegedűs László atya vállalták a szentmiséket. Ennek a cikknek minden olvasóját arra kérjük, jöjjön el egyszer erre a misére és imádkozzon Mindszenty bíboros boldoggá avatásának ügyéért. Hiszen a hűséges és áldozatkész imádságot mindig meghallgatja a Mindenható. Beatrix Van den Borre nővér „Krisztus Ügye” Lelki Család Bővebb információ: 06-20-954-2742

13


Kitekintés FELHÍVÁS Ahogy azt már jeleztük, a Mindszenty Alapítvány felkérést kapott a Zalaegerszegen megvalósuló Mindszenty Zarándokközpont és életút-kiállítás szakmai programjának megalkotására. Izgalmasan alakul a tervező munka, a tárlat forgatókönyvét már el is készítettük, elfogadást nyert a zarándokközpont különleges „palástos” épületének terve is, melyről most már képet is közölhetünk. A kiállítás egyedülálló jelentősége miatt kérjük olvasóinkat, családjaikat és közösségeiket, hogy akik olyan TÁRGYI EMLÉKEKKEL, DOKUMENTUMOKKAL, VISSZAEMLÉKEZÉSEKKEL rendelkeznek, melyek színesíthetik a tárlatot, vegyék fel a kapcsolatot az Alapítvány munkatársaival, hogy minél gazdagabb anyag mutathassa be szent életű hercegprímásunk életét és tiszteletének csaknem fél évszázados alakulását. A kultusztörténet feltárása és dokumentálása az egyik legfontosabb feladatunk, mely a boldoggá- és szenttéavatási eljárást is szolgálja. Mindszenty Alapítvány

Az elmélkedő Krisztus-imádság Az Élő Rózsafüzér imádsága és egyesülete Amikor a szentolvasót imádkozzuk, alig gondolunk történetére. Előfordulhat, hogy egy kívülálló számára a rózsafüzér csupán formális és egyhangú imádságismétlés. Pedig teológiailag annak a jézusi felszólításnak tesz eleget, hogy „kérjetek, és adatik nektek, keressetek, és találtok, zörgessetek, és megnyittatik nektek. Mert aki kér, mind kap, aki keres, talál, és a zörgetőnek ajtót nyitnak.” (Mt 7,7–8) Az imaismétlés, imasokszorozás nagyon régi dolog. Visszanyúlik az ókeresztény korra. A szentolvasó mai formájában természetesen újabb. Formáját a XV. századra nyerte el, amikor az olvasó imádságai is kialakultak: a Miatyánk mellé az Üdvözlény Mária. Az imádságok 150-es száma a 150 zsoltárnak felel meg, és szerzetesrendi keretek között formálódott. Nagy újítás volt abban a korban, hogy az Üdvözlégy imádságokhoz meditációkat kapcsoltak. A tizedekre osz-

14


Kitekintés tott háromszor öt titoksor, Jézus Krisztus életének örvendetes, fájdalmas és dicsőséges epizódjait kronologikus sorrendben felemlegetve, s mindezt Mária személyéhez és tiszteletéhez kötve, a XIV–XV. századra nyerte el végső formáját. Ettől kezdve, ha valaki elmondta a szentolvasót, akkor végigimádkozta a Megváltó megtestesülése örömteli, szenvedése drámai eseményeit, s mindennek a feltámadás adott eszkatologikus keretet. A szentolvasó így lett és maradt máig egy elmélkedő Krisztus-imádság. Aki elmondja, lényegében megváltásunk történetét imádkozza és elmélkedi végig. Az 1470-es években már megszerveződtek a szentolvasó végzésének társulatai is a Rajna vidékén. Ezek demokratikus egyesületek voltak, hiszen a kölni társulatban például a helyi polgárok mellett tag volt a német-római császár. S két évtized múlva már a magyar városokban is működtek a társulatok. 1571-ben, a Földközi-tengeren a török birodalom ellen vívott lepantói csatában a keresztény hajóhadat a Szűzanya közbenjárása vezette győzelemre. V. Piusz ennek emlékére rendelte el a Rózsafüzér Királynéja ünnepét október 7-ére. A pápák mindmáig töretlenül támogatják a rózsafüzér-ájtatosságokat. Az 1600as évek közepén Itáliában megalakult az Örökös Rózsafüzér imatársulata, amely Magyarországon is elterjedt, mára azonban visszaszorult. Imaórák keretében egy-egy tag mindig, éjjel-nappal imádkozta a szentolvasót. A forradalmaktól, háborúktól megviselt Franciaország Lyon városában, 1826-ban egy Jaricot Mária nevű asszony úgy próbálta meg a rózsafüzért népszerűbbé tenni, hogy nem kívánta meg a 150 Üdvözlégy és titok egyidejű, folyamatos elmondását, hanem azt egy 15 fős csoport tagjaira kiosztva, a titkok havi cseréjével végeztette. Lényegében így imádkozzuk ma is. S ezt a formát nevezte el Élő Rózsafüzérnek. Mindez jól mutatja, hogy időről-időre meg tud újulni az imádság és az imádság végzésének közösségi kerete is. Az imádkozásnak ez a formája német és olasz közvetítéssel, bencés segédlettel már az 1840-es évek közepén eljutott Magyarországra. Első társulatai Kolozsváron és Győrben jöttek létre, majd sok más városban és településen is. Népszerűségét növelte és fenntartja, hogy akár otthon, munka közben is végezhető. 1885-ben már havi folyóirata is elindult a domonkosok szerkesztésében A Legszentebb Rózsafüzér Királynéja címmel, ami egészen a II. világháborúig Mindszenty bíboros VI. Pál pápától kapott rózsafüzére országosan összefogta a rózsafüzér társu-

15


Kitekintés latokat. IX. Piusz pápa 1877-ben a rózsafüzér minden formáját (régi, Élő, Örökös) a Szent Domonkos-rendre bízta. Örülnénk, ha előbb-utóbb ismét az ő lelkiségi irányításuk alatt működhetne. A domonkosok összeírták a működő társulatokat, amelyek élére az ő hozzájárulásukkal neveztek ki vezetőket. A XX. század első felében több mint másfél millió tagja volt. Biztos, hogy máig a legnagyobb vallási társulat, a legnagyobb „civil” szervezet Magyarországon, de rejtőzködő. A szentolvasó legutóbbi megújítását Szent II. János Pál pápának köszönhetjük. A világosság olvasójának bevezetését magyar imahagyományokra, az ún. csíki olvasóra alapozva tette meg. Legyünk erre büszkék! A tanító Jézusról szóló titkokat, a világosság olvasóját hasonlóan imádkozták a Székelyföldön már egy évszázaddal ezelőtt is. S azóta már nem 15, hanem 20 fős csoportok imádkozzák egy időben a teljes rózsafüzért, ami ettől válik élővé. Az évszázadok egymásra épülő tapasztalata megmutatta, hogy a szentolvasó hathatós imádság. Nemcsak imameghallgatások mutatják erejét, Mária közbenjáró segítségét, a rózsafüzér áthatotta a művészeteket is. Számtalan nagy művész festette meg, vagy öntötte szoborba a Rózsafüzér Királynéját. Ott van a zeneirodalomban, Liszt Ferenc rózsafüzéres szonátáiban, de megihlette költőinket, a legnagyobbak közül például Pilinszky Jánost is. Az imádság végzésének új formája, amikor imalánccal vesznek körül egy települést, ősi liturgikus és szimbolikus formákat ötvöz. Tükrözi az Isten irgalmába vetett bizalmat, s Mária közbenjárását kérő reményünket. Dr. Barna Gábor etnográfus, egyetemi tanár Az Élő Rózsafüzér zarándoklatot hazánkért, Budapestért és a Budapest körül élőkért 2017. május 13-án, szombaton 9 szakaszban szervezzük meg már tizenegyedik alkalommal. A budapesti Élő Rózsafüzér Zarándoklat kilenc egyidejű gyalogos zarándoklatból áll, érintve városszéli plébániákat, kegyhelyeket, természeti és kulturális értékeket. Egy-egy szakasz mintegy húsz kilométer hosszú. Bővebb információ: www.elorozsafuzer.hu A zarándoklatok végpontjain 19.00 órakor szentmisét mutatnak be: 1. Dr. Erdő Péter bíboros, prímás, érsek – Máriaremete, Kisboldogasszony Bazilika; 2. Dr. Beer Miklós püspök – Fót, Szeplőtelen Fogantatás plébániatemplom; 3. Dr. Török Csaba, az MKPK tv-referense, főiskolai tanár – Kerepes, Szent Anna plébániatemplom; 4. Dr. Székely János püspök – Nagytétény, Nagyboldogasszony plébániatemplom; 5. Snell György püspök – Pestszentlőrinc, Szent László plébániatemplom.

16


Kitekintés Bódi Mária Magdolna Egy munkáslány útja az Istennek átadott élet felé Márfi Gyula veszprémi érsek március 10-én átadta a Szenttéavatási Kongregációnak Bódi Mária Magdolna ügyének egyházmegyei vizsgálati anyagát. Az eljárást 1945-ben Mindszenty József akkori veszprémi püspök kezdte meg, a kommunista diktatúra azonban megakadályozta a folytatást. Ilyen előzmények után a mostani eljárást, alapítványi képviselőnk közreműködésével, 2011. január 18. és 2016. október 22. között folytatták le. Bódi Mária Magdolna egy egyszerű falusi lány volt, aki a Balaton-felvidék kis településein elrejtve egyszerű életet élt, majd korán, 24 évesen meghalt, mégis halála után hetven évvel is beszélnek róla, számos tudósítás, könyv szól életéről. Felénk mindenki csak Magdinak hívja. Az egész világról érkeznek tanúságtételek róla. Ha beütjük a keresőbe a nevét, másodpercek alatt több ezer találatot kapunk. Vajon mi ennek az oka? A gyári munka előtt mindig az Úr szőlőjében való munkát tartotta elsőnek. Az egyházközségben szívesen és lelkesen segített. Sugárzó egyénisége vonzotta kortársait és a kisebb lányokat. Alig lett nagylány, máris szívgárdistákat gyűjtött maga köré. Segítettek a szegényeknek folytatott plébániai gyűjtésekben, s ők maguk is gyűjtöttek a Dolgozó Lányok Egyesületében: például lisztet és süteményt a fronton lévő katonáknak. Szegényeket, betegeket, időseket látogattak és segítettek. Magdi munkaszolgálatos lányok között is apostolkodott, tanácsai mély lelkületűek, de gyakorlatiasak voltak, melyből még a kevésbé vallásosak is merítettek buzdítást életük nagy kérdéseihez, párkapcsolati nehézségekhez. A plébánia volt a második otthona. A gyerekek nagyon szerették. Részt vett az elsőáldozók szeretetreggelijének szervezésében, terjesztette A Szív újságot, híveket toborzott a lelkigyakorlatos beszédekre. Plébánosával, lelki atyjával tiszteletteljes, de közvetlen és mély lelki kapcsolatot alakított ki, és igazi segítség volt számukra. Buzgó apostoli tevékenysége nem emberi ambícióból fakadt. Imádságos, Istennek átadott élete volt a forrása sugárzó szolgálatának. Hite mély: egész életének „ammenje” Isten meghívására, melyet nem veszített el akkor sem, amikor önhibáján kívül nem lehetett szerzetesnő. Tanúságtételének ereje hitének állandó ápolásából fakadt, ezt mély imaélete, lelki olvasmányai, lelki vezetőivel való bensőséges beszélgetései, a szentmisén való napi részvétel, a gyakori szentséglátogatás, a vasárnapi litániák utáni hosszas imádság alapozták meg. Egy ma is élő kortársa elmondta nekem,

17


Kitekintés hogy egy litánia után együtt imádkoztak a balatonfűzfői templomban, s egyszer csak úgy érezte, mintha Magdi ott sem lett volna már mellette, mintha „átszellemült” volna. Imádsága nemcsak szavakból állt, hanem egész életének átadásából Istennek, Urának és Királyának, akivel örökre eljegyezte magát. 1941 októberében örök szüzességi magánfogadalmat tett Krisztus Királynak. Átadott életének végső kiteljesedése volt önfeláldozó szeretetének hősies tette, melyben bizonyította: az Urat és neki tett fogadalmát még az életénél is jobban szereti. Amikor 1945-ben a front elérte Litért, Magdi nem engedett az óvóhelyre betörő orosz tiszt erkölcstelen szándékának, és tisztaságának védelmében vérét ontotta. Így tett tanúságot az értünk meghalt és feltámadt Úrról. Magdi úgy érezte, az a hivatása, hogy hatással legyen a fiatalokra, segítse őket megtalálni Krisztust. Valóban, ő példát adhat arra, hogy bármilyen körülmények között lehet Istennek átadott, szent életet élni, akkor is, ha családi vagy életkörülményeink nem ideálisak. Magdi reálisan látta az élet nehézségeit, de pozitív szemléletű ember volt, nem siránkozott, hanem Istenbe vetette bizalmát és imádkozott. Élete példa arra, hogy lehet úgy mély imaéletet élni, hogy mellette szívesen végzünk szeretetszolgálatot, mert ez a kettő egymásból táplálkozik. Magdi szabadidejében szeretett kirándulni, olvasgatni, a Balaton-parton szemlélni a természet szépségét. Életét nemcsak Istennel, hanem társaival is megosztotta: barátai voltak, együtt szolgált másokkal, másoknak. A szegények, rászorulók felé való odafordulása nagyon aktuális üzenet ma, amikor Ferenc pápa szintén elénk állítja ennek különleges fontosságát. Életáldozata felhívó jel, hogy az örök értékeknek első helyen kell állniuk életünkben. Sok tanúságtételt kapunk, hogy miben kérik az emberek Magdi közbenjárását: fiatalok abban, hogy munkát találjanak, erőt kapjanak a munkahelyen és a nehéz életkörülmények közötti helytálláshoz. Segítségét kérik a tiszta szerelemhez, a házastársi hűségben való megmaradáshoz. Az Istennek szentelt életet élők hivatásuk gyakorlásához, hitoktatók, világi apostolkodók Isten szeretetének közvetítéséhez. A betegek gyógyulásért, a betegápolók erőért fohászkodnak, a templomi szolgálattevők is kérik égi segítségét. Adja meg az Úr, hogy a boldoggá avatás lezárulásával hivatalosan is a közbenjárónkként tisztelhessük! Szakács Péter tapolcai plébános, az egyházmegyei eljárás püspöki delegátusa Írását teljes terjedelmében honlapunkon olvashatják.

18


Könyvajánló Két kötetre szeretnénk felhívni kedves Olvasóink figyelmét. Az utolsó magyar királykoronázás alkalmából 3. átdolgozott kiadásban idén jelenik meg Boldog Károly magyar király életrajza: Zita és Károly – Akik egymást segítették az égbe címmel. Ahogy a cím is jelzi, a hangsúlyt most az egyéni életszentség mellett a hitvestársi kapcsolat különleges és mély megélésére helyeztem. A könyv borítójára Erdő Péter bíboros, prímás 2016. december 30-i szentbeszédéből választottam egy részletet: „Hogyan válhat népünk javára az eltelt száz év története? Bűnök és szenvedések, sikerek és kudarcok jellemezték a magyar nép életét. Kiveszni látszott a felelősség a közösség iránt. Sokan azt mondták: ha nem tőlünk függ a népünk sorsa, miért vállalnánk érte áldozatot? Érjük be azzal, hogy igyekszünk gazdagabbá tenni a magunk egyéni életét. Boldog Károly király életének példája azonban éppen arra tanít, hogy minden emberi látszat ellenére is bízzunk Istenben. Akkor emlékezünk méltón utolsó apostoli királyunk koronázására, ha megújítjuk magunkban a közösségért vállalt felelősséget és a bizalmat a gondviselő Istenben, aki a mi életünket is az örök boldogság távlatában szemléli.” Kovács Gergely: Szentek és boldogok igazolt csodái Ezzel a címmel jelentette meg közös kiadásban az Alapítvány és a Magyar Kurír (Új Ember kiadványok) a 2014-ben megjelent könyvem (Vég nélkül. Szentavatás régen és ma) folytatását: 192 oldalon olvasható a csodák általános és részletes bemutatása, utóbbit húsz válogatott esetleírás teszi még érdekesebbé. A két kötet együtt és külön-külön is megvásárolható irodánkban: 1990 (+2700) forintos vagy együtt alapítványi kedvezménnyel 3690 forintos árakon. Kedvcsinálóként álljon itt a húsz csodás eset közül az egyik kedvencem rövidített változata.

19


Könyvajánló Egy láthatatlan kéz FERDINANDO GOMES DE MELO csodás esete (1973), a helyszín: Brazília Brazíliában a nagy esőzések idején az utazókra nézve rendkívül veszélyessé válnak a megáradt, krokodiloktól és az emberre is veszélyes halaktól hemzsegő folyók. Amazóniai nyaralásuk befejeztével a Gomes de Melo házaspár öt gyermekükkel együtt hajón indult hazafelé. Január 27-én reggel Silvina épp a legkisebb gyermekét etette, amikor felállt, hogy a cumisüveget kimossa. Egy nagy csobbanásra lett figyelmes: húsz hónapos fia, Ferdinando egyik pillanatról a másikra érthetetlen módon a vízbe esett. Az erős hullámok és az örvénylő folyó egyre messzebb sodorta a kisfiút. A kapitány leállította a motort. Silvina bátyja a mentőcsónakban indult unokaöccse megmentésére. Nem volt könnyű dolga, mert a csónakban nem talált evezőket, csak egy ülésdeszkát. A vízbe esett fiú közben nem mozgott, nem kiabált, csak sodorta őt magával a megduzzadt folyó. A helyzet reménytelennek tűnt. A hajón utazott Luzia Maria Mendonça nővér, aki jól ismerte Silvinát, tudott előző éjszakai rémálmáról is: legnagyobb lányát látta, amint a hajóról belezuhan a folyóba. A kedvesnővér ezért a baleset pillanatától kezdve szünet nélkül imádkozott rendalapítója, Pierre Bonhomme atya közbenjárását kérve a kisfiú megmeneküléséért. Imájához többen csatlakoztak, olyanok is, akik sose hallottak a francia papról. Ahogy Silvina nézett a fia után, úgy tűnt neki, mintha nem az evezni próbáló férfi, hanem egy láthatatlan kéz vezette volna a mentőcsónakot, mely az erős hullámok ellenére nyílegyenesen és egyre gyorsabban haladt a gyermek felé. Amikor a csónak utolérte a kisfiút és a nagybátyja a lábánál fogva kiemelte a vízből, biztos volt benne, hogy már nem él. Alig akart hinni a szemének, amikor azt látta, hogy Ferdinando jól van, hiszen már legalább húsz perce hánykódott a vízben mozdulatlanul. Nem volt szükség sem újraélesztésre, sem lélegeztetésre. Ferdinando még vizet sem nyelt, állapította meg egy őt azonnal megvizsgáló ápolónő. Újra édesanyja karjában volt és könnyű szívvel nevetgélt. Az összes orvosszakértő egyetértett abban, hogy Ferdinando megmenekülése csak egy csodának volt köszönhető. […] Ferdinandóból életerős fiatalember lett, aki szeret úszni, és – édesanyjával ellentétben, aki soha többé nem szállt hajóra – egy cseppet sem fél a víztől. A Szenttéavatási Kongregáció orvosszakértői tudományos alapon megmagyarázhatatlannak ítélték az esetet. A csodát elismerő dekrétumot 2002. április 23-án tették közzé, ezt követően Pierre Bonhomme boldoggá avatására 2003. március 23-án került sor.

20


Ajánló Mindszenty bíboros úr üzen a XXI. század magyarságának is „Lángtenger kell az egész magyar földre imádságból, hitből és engesztelésből” A Boldogasszony Éve a XX. századi magyar történelem egyik legjelentősebb, az ország újraevangelizálását szolgáló lelkiségi megmozdulása volt, melyet Mindszenty bíboros hirdetett meg és vezetett 1947. augusztus 15. és 1948. december 8. között. A programsorozat általa választott jelszava: Vissza a Nagyasszonyhoz, vissza a magyarság ősi életforrásaihoz! A püspöki székhelyeken, a búcsújáróhelyeken százezrek gyűltek össze, hogy hitben, erkölcsiségben, lelkiségben erősödjenek. A politikai hatalom sokféle módon igyekezett megzavarni az összejöveteleket, de nem tudta megtörni bensőséges, imádságos hitvallásukat. A lelki élmények, konferenciabeszédek, zarándoklatok Édesapámnak és korosztályának valóban olyan belső tartást és erőt adtak, hogy a következő évtizedek diktatúrájában helyt tudtak állni. Követték a bíboros úr tanítását: „Hűek leszünk a Nagyasszonyhoz, Egyházhoz, intézményeihez, Hazánkhoz és az ősök hitéhez és erkölcséhez.” A Városmajorból Máriaremetére vezető zarándoklat eredete visszanyúlik a II. világháborút követő súlyos és nehéz hónapokra. 1946. május 5-én hívta ide Mindszenty József bíboros a főváros és környéke katolikus híveit. A rendszerváltás után ennek emlékére szervezte meg az első három gyalogos zarándoklatot Keresztessy János, a Városmajori Plébánia volt világi elnöke 1990, 1991 és 1992 májusában. A Boldogasszony Éve egyik legnagyobb eseménye volt, amikor 1947. szeptember 14-én százezer férfi követte az ország főpapját ugyanezen az útvonalon. Ennek ötvenedik évfordulója alkalmából Szekendy Ferenc városmajori káplán kezdeményezésére indítottuk el ismét a gyalogos zarándoklatot, melyre először 1997. szeptember 13-án, majd azóta hagyományosan ötévente kerül sor. A 70. évforduló kapcsán az engesztelő zarándoklatunkat 2017. szeptember 16án (szombaton) szervezzük meg. A menet 8 órakor indul a Városmajori templom elől (Budapest, XII. Csaba u. 5.). Már szétküldtük, illetve kiosztottuk a Mindszenty bíborosról készült ismertető füzeteket és plakátokat (ezt a további terjesztése érdekében folyóiratunk utolsó oldalán eredeti formájában közöljük; a szerk.) az egyházmegyéknek, iskoláknak, plébániáknak, hogy a hívek felkészülten vehessenek részt ezen a különleges hitéleti eseményen. A zarándoklat alatt az imák és énekek mellett elmélkedéseket tart dr. Székely János püspök (Ki volt Mindszenty bíboros?), Bíró László püspök (Mindszenty bíboros – PANNONIA SACRA) és Blanckenstein Miklós esztergomi püspöki helynök („Legyünk mi most az imádság nemzete”). Ez utóbbi téma kapcsolódik a 2020-as Eucharisztikus Kongresszus formálódó

21


Ajánló tematikájához is. Máriaremetén dr. Erdő Péter bíboros, prímás, érsek úr fog 12 órakor szentmisét bemutatni, és ugyanő áldja meg a templom előtt felállítandó, Mindszenty József bíborosról készült kőszobrot (alkotójáról a Híreink rovatban számolunk be; a szerk.). Az öt évvel ezelőtti zarándoklathoz hasonlóan szeretnénk, ha a katolikus iskolák tanáraikkal, diákjaikkal, a szülőkkel és nagyszülőkkel együtt vennének részt a zarándoklaton. 2012-ben több mint tízezren zarándokoltunk Máriaremetére, szeretnénk, ha most is minél többen eljönnének. A jubileumi engesztelő gyalogos zarándoklat fő célja: közös ima a magyar családokért, hazánkért. Dr. Boldvai József MEGHÍVÓ 2017. június 23-án a Városmajori Jézus Szíve-templom közössége szeretettel vár mindenkit a templom búcsúünnepére. A jelenlegi tervek szerint ezen a napon kerül sor a tavaly készített Mindszenty – Egy különleges profil című alapítványi tablókiállítás bemutatására is, mely a rákövetkező hetekben a helyi közösség szeptemberi zarándoklatra történő lelki felkészülését szolgálja. 2017. szeptember 9-én, szombaton 10.00 órakor tájékoztatást tartunk a zarándoklatról a Városmajori Kistemplomban (1122 Csaba utca 5.) Szeretettel hívjuk a tájékoztatásra a katolikus iskolák, plébániák, szerzetesrendek, katolikus szervezetek képviselőit.

ÚTON LÉVŐ EGYHÁZ Amint az egyes emberek, úgy Krisztus egész közössége is úton van a mennyei Jeruzsálem felé. A Mester biztosítja botladozó tanítványait, hogy egyházán a pokol kapui sem vesznek erőt, ha egyes tagjait, közösségeit üldözik is. A vértanúk vére pedig a kereszténység magvetése. Az egyház a múlt tanúságtevőinek „vállán áll”. Az elődeinket erősítő kegyelem hitünkben virágzik, helytállásunk pedig elevenítő jel az utódoknak. Kritikus időben történt 1946-ban és 1947-ben Budapest nagy tanúságtétele, sokat kockáztatva a békés, hívő és hitvalló utcára vonulással. A Városmajorból Máriaremetére történt zarándoklat Mindszenty bíboros vezetésével világossá tette, hogyan gondolkodik „a nép”, bár a későbbi kegyetlen üldözéstől ez nem mentette meg. Idén szeptember 16-án lesz az emlékező zarándoklat. Ha csak emlékezés lenne az ötévente ismétlődő esemény, az is szép lenne. De lehet több. A különféle ifjúsági és lelkiségi közösségek zarándokolhatnának együtt, akár felekezeti határokon is túllépve, közös tanúságot téve egyetlen Mesterünkről. Egy mindezekről szóló előkészítő beszélgetés május 12-én 17.30-tól lesz a Párbeszéd Házában. Hívok minden érdeklődőt. Sajgó Szabolcs S.J. a Párbeszéd Háza igazgatója

22


Ajánló A Szent László-év programjai a Győri Egyházmegyében 2017. május 12. 17.00 – Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár A Lászlóban lett kereszténnyé és szentté… című kiállítást megnyitja Veres András győri megyéspüspök. A kiállítás történet- és természettudományi szempontból mutatja be Szent László király országos és helyi tiszteletét, történelmi szerepét. 2017. május 25. 17.30 – Győr, Múzeumház A Szent László-estek keretében Szent László kultusza Litvániában címmel előadást tart Kuzmányi István, a Magyar Kurír és az Új Ember igazgató-főszerkesztője. 2017. május 26. 16.00 – Győr, Szent László Látogatóközpont A Szent László rajz- és tárgyalkotó pályázat kiállítása. 2017. június 25. 16.00 – Mosonmagyaróvár, Szűz Mária Királynő és Szent Gotthárd Plébánia Veres András győri megyéspüspök ünnepi szentmisét mutat be, majd ezt követően megáldja az egykori Szent László-templom alapjait jelző köveket és az ehhez tartozó emléktáblát. 2017. június 26. – Szent László-nap Győrben  10.00 – 17.00 Tudományos konferencia, könyv- és filmbemutató (Richter János Hangverseny- és Konferenciaterem)  17.00 Illei János Salamon király, Lászlónak foglya című zenés történeti játékát előadja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának Boldog Özséb Színtársulata (Richter János Hangverseny- és Konferenciaterem)  18.30 Ünnepi vesperás Veres András győri megyéspüspök vezetésével (Dunakapu téri szabadtéri színpad)  20.00 Bogányi Gergely és a Győri Filharmonikus Zenekar koncertje (Dunakapu téri szabadtéri színpad) A koncertet Kiss Gy. László tárogatóművész szerenádja követi a Püspökvár tornyából. 2017. június 27. Szent László-nap Győrben  10.00 – 13.00 Ünnepi szentmise és hagyományos körmenet a Szent László-hermával Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek vezetésével. A szentmisén koncelebrálnak a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai, valamint a szomszédos országok püspöki konferenciáinak képviselői. (Dunakapu téri szabadtéri színpad)  19.00 A Ghymes együttes koncertje (Dunakapu téri szabadtéri színpad)

23


Vértanúink-Hitvallóink XXIII. évfolyam 1. szám (82. szám) 2017. május Kiadja: Magyarországi Mindszenty Alapítvány Alapította: † P. Szőke János SDB H-1085 Budapest Horánszky u. 22. Tel: +36 1 4451-548 www.mindszentyalapitvany.hu www.mindszenty.katolikus.hu ungmind@gmail.com Felelős kiadó: Habsburg-Lotharingiai Mihály Szerkeszti: Kovács Gergely okl. posztulátor A Vértanúink–Hitvallóink c. folyóirat ingyenes kiadását és a Magyarországi Mindszenty Alapítvány működését olvasóink önkéntes adományai biztosítják. Erste Bank Hungary Zrt. Számlaszám Magyarországon:11991102-02139889 Külföldön: IBAN HU58 1199 1102 0213 9889 0000 0000 SWIFT Kód: GIBAHUHB Adószám: 18063703-1-42

Hálásan köszönjük a hívek erkölcsi és anyagi támogatását! A májusi lapszám megjelenését a Miniszterelnökség támogatta.

IDEA Nyomda, Kolozsvár Nagy Péter igazgató

Ez a szórólap kivágva terjeszthető!

A határon túli magyar egyházmegyékből és más országokból honlapunkon keresztül lehet adományokat eljuttatni.


„Lángtenger kell az egész magyar földre imádságból, hitből és engesztelésből.” (Mindszenty)

MINDSZENT Y GYALOGOS ZARÁNDOKLAT a Városmajorból Máriaremetére 2017. szeptember 16-án, szombaton • Gyülekező: 7 órától a Városmajorban • Indulás: 8 órakor • A zarándoklatot Bíró László, dr. Székely János püspök és Lambert Zoltán kanonok, plébános vezeti • Szentmise: 12 órakor Máriaremetén • A szentmisét dr. Erdő Péter bíboros Magyarország prímása, esztergombudapesti érsek mutatja be • Mindszenty szobor megáldása

Kérjük, hogy URH vételére alkalmas rádiót hozzon magával! Anyagi támogatását köszönettel vesszük. www.varosmajoriplebania.hu Számlaszám: OTP 11712004-20342915, közlemény: Mindszenty zarándoklat


Mennyei Atyánk! Szívesen fogadod híveid áldozatait, amelyeket Krisztus áldozatával egyesítve ajánlanak fel, hogy kiegészítsék, „ami Krisztus szenvedéséből hiányzik, az Egyház javára” (Kol 1,24). Fogadd kegyesen József bíboros szolgád megaláztatásait, áldozatait, amelyeket földi életében a magyar egyházért és a magyar népért ajánlott fel. Szenvedése legyen napjainkban is előtted kedves áldozat Egyházunkért, hazánkért. Hozzá csatlakozva akarunk mi is imáinkkal, áldozatainkkal engesztelni nemzetünk lelki megújulásáért. Ha szent akaratoddal megegyezik, add meg, kérünk, hívő magyar népednek, hogy József bíboros szolgádat mielőbb Egyházunk szentjei között tisztelhessük. Krisztus a mi Urunk által. Ámen.

Vértanúink-Hitvallóink (83. szám) 2017. május  
Vértanúink-Hitvallóink (83. szám) 2017. május  

Vértanúink-Hitvallóink (83. szám) 2017. május

Advertisement