Page 1

Mindszenty József A L E G H Ű S É G E S E B B PÁ S Z TO R


ALAPITVANY


Kovács Gergely

MINDSZENTY JÓZSEF A L E G H Ű S É G E S E B B PÁ S Z T O R


Az üldöztetés idején a leghűségesebb pásztor Mindszenty József 1892. március 29. – 1975. május 6. bíbornok, Magyarország hercegprímása, esztergomi érsek

Híveinek önfeláldozó jó pásztora. † A hit, az imádság és az engesztelés szentéletű apostola. † A hazaszeretet és a hősies helytállás kiemelkedő példája. † Az ország nehéz korszakában az igazság és a szeretet következetes hirdetője. † Ártatlanul rabságba vetve ellenségeinek szívből megbocsátó, erős férfi. † A világon szétszóródott magyarok lelki összetartója.1 „Magasztos erények példáját adta a katolikus világnak. Eg y nag y lelkipásztor méltóságával hordozta a fejére helyezett töviskoronát.”2 SZENT II. JÁNOS PÁL PÁPA Kiadványunkat a legjelentősebb magyar Mindszenty-kutatónak, Mészáros Istvánnak, a Magyar Tudományos Akadémia doktorának ajánljuk. Isten éltesse, jutalmazza és áldja meg őt páratlan munkájáért!

1  A Mindszenty-életút invokációszerű összegzését Mészáros István egyháztörténész fogalmazta meg az esztergomi Prímási Bazilika előcsarnokában elhelyezett emléktábla számára. 2  II. János Pál pápa 1990. febr. 6-án kelt, Paskai László bíboroshoz intézett levelét idézi Mészáros István: Ki volt Mindszenty? 153. old.

4


KRISZTUS SZŐLEJÉBEN 1892. március 29-én született meg Pehm János földműves és Kovács Borbála elsőszülött fia, akit még aznap József névre kereszteltek. Mindszenty Pehm József életének legmeghatározóbb egyénisége édesanyja volt. Tőle örökölte középmagas alakját, arcvonásait, nagy, barna szemét, jellemző belső tulajdonságainak többségét. Az édesanya szeretete, áldozatvállalása és imádsága egyengette a kis „Józsika” útját a papi hivatásig, és később is ott állt mellette lelkipásztori életének minden viszontagságában. Gyermeki képzeletét elvarázsolták a magyar szentek legendái, lelkipásztorként sokszor idézte tanulságos történeteiket hallgatósága elé.

5


Szülőfaluját 1903-ban hagyta el először: „Nag y eset az első diákruha, kalap és még az első utazás a nag yvárosba, amely elnyeli eg y kis falu és eg y édesanya leg féltettebb kincsét.”3 A tanulás vágyával érkezett meg a nagy múltú Szombathelyre. A Szent Norbert Gimnázium premontrei szerzetestanárait pont olyannak találta, mint amilyennek plébánosa leírta őket, szigorúnak és jóságosnak. Mindszenty József kedvenc tantárgyai a hittan, a történelem és az irodalom voltak. 1909-ben házi feladatként dolgozatot kellett írnia „A g yermekének örülő és a g yermeke miatt kesergő anyáról”. Ezt az írását később tovább bővítette és 1916-ban „Az édesanya” címmel jelentette meg. Könyvében felidézte hivatásválasztásával kapcsolatos emlékeit is: „Azok a jó anyák végiglátogatták a város kis és nag y templomait és kiimádkozták fiaiknak a jövőt. Megkönnyezték a kispapok szép fehér karing jét. Eljön aztán az idő a pályaválasztásra. Földi és örök boldogság kerül a tétre. Az anya szava mindig: Menj, ahová az Úr hív!”4 Papi hivatásának kialakulására édesanyja mellett Majláth Károly erdélyi püspök volt nagy hatással, a Regnum Marianum papi és ifjúsági közösség egyik alapítója, aki egy alkalommal a szombathelyi diákokat is meglátogatta és meggyóntatta. A tehetséges papnövendék számára az első szemináriumi év végén Mikes János püspök külföldi tanulmányi lehetőséget ajánlott. Ő azonban nem vágyott magasabb végzettségre, gyors egyházi előmenetelre, hivatali munkára, oktatói katedrára. Lelkipásztor 3  Mindszenty József: Az édesanya, 271. old. 4  Az édesanya, 272-273. old.

6


akart lenni, „világi pap”, ahogy akkoriban mondták. A papszentelés hagyományosan szép szertartásaira 1915. június 12-én került sor a szombathelyi székesegyházban. Mikes János püspök kente meg összekulcsolt kezeit a szent olajjal, őelőtte fogadott engedelmességet mindenkori főpásztorának. Vállára vette a Krisztus köpenyét idéző és az ő szolgálatát jelképező miseruhát, alája az érte vállalt szüzesség hófehér miseingét és a lelkipásztori feloldozó és összekötő hatalom stóláját, azokat a szent ruhákat, amelyeknek felöltésére ifjúkora óta vágyott. Újmiséjét követően püspöke Felsőpatyot (ma Rábapaty) jelölte ki számára első lelkipásztori állomáshelyül, másfél év kápláni szolgálat után pedig a zalaegerszegi állami főgimnázium hittanárává tette. Mindszenty József ekkor alig huszonöt éves volt. Kinevezése mellé rövid főpásztori intelmet kapott: „Ne dolgozz annyit!” A nyolcosztályos fiúgimnázium az ő idejében több mint háromszáz diákkal működött, akik közül több mint kétszáz katolikus tanuló járt a hittanóráira. Tanártársai között volt a magyar-latin szakos Marton Boldizsár, a később karmelita szerzetesként híressé vált, és szentség hírében elhunyt Marcell atya. Barátságukat két lelki kötelék tette még szorosabbá. Marcell atya 1930-ban bemutatott újmiséjén őt választotta papi kézvezetőjéül, évekkel később pedig az amerikai követség félrabságában a karmelita atya járt be hozzá gyóntatni. Az I. világháború minden téren éreztette hatását, ezért a fiatal hittanár egyre több feladatot vállalt a közösség életében. Elvállalta a hitelszövetkezet igazgatósági tagságát,

7


a városi képviselőtestületnek pedig a szombathelyi püspök megbízottjaként lett a tagja. Megszervezte és vezette a felnőtt Mária Kongregációt, saját hetilapot indított Zalameg yei Újság néven. Aktív szervezőmunkát végzett a Katolikus Néppártban. A kommunista rendőrség 1919. február 9-én minden indok nélkül letartóztatta, szabadon bocsátása feltételéül a Károlyi-rezsim támogatását és Zalaegerszeg végleges elhagyását követelték, de a hittanár ezt nem fogadhatta el. Házi őrizete március 21-ig tartott, az első magyarországi proletárdiktatúra kikiáltásáig. Ekkor mint polgári túszt átszállították a rendőrség fogdájába, onnan pedig a törvényszék épületébe. Május közepén Mindszenty atyát a zalaegerszegi direktórium elé állították, de mivel semmilyen bűnténnyel nem tudták meggyanúsítani, szigorú feltételek mellett szabadlábra helyezték: nem léphet be az állami gimnázium épületébe, nem prédikálhat, és nem tarthat kapcsolatot „g yanús elemekkel” – mondták. Miután azonban Mindszenty atya visszatért lelkipásztori állomáshelyére, mint „javíthatatlant” kitoloncolták a vármegye területéről, ezért hazautazott szülőfalujába, Csehimindszentre. A proletárdiktatúra bukása után a szombathelyi megyéspüspök örömmel engedett az egerszegi hívek kérésének, amikor 1919 őszén a fiatal hittanárt nevezte ki Zalaegerszeg város-plébánosának. Ez a választás nagy feltűnést keltett. Akkoriban ritkán akadt

8


példa arra, hogy egy huszonhét éves pap ilyen magas állásba kerüljön. Az új város-atya legelső és legfontosabb feladatának a lelkipásztori munkát tekintette. Hit és erkölcs dolgában a hagyományos katolikus tanítást követte, a lelki gondozás terén azonban a legújabb módszereket is szívesen alkalmazta. A sajátos magyar helyzet hozta magával, hogy helyi szinten a közéleti munkát is vállalnia kellett, amellyel a reformokat sürgető keresztény konzervatív irányvonalat támogatta. Mindszenty József plébániájához Zalaegerszeg városa és négy környező község tartozott, mintegy tizenötezer katolikus hívővel. A plébános jóformán mindenkit név szerint ismert, és tisztában volt hívei körülményeivel. A házapostolokon keresztül azonnal értesült arról, ha valaki bajba jutott, és legtöbbször maga sietett a segítségére. Ha személyesen nem tudott menni, akkor káplánjait küldte. Már hivatala első éveiben új hitoktatói és kórházlelkészi állásokat szervezett. A plébánia jövedelmét megosztva a város munkásnegyedében letelepítette a ferences barátokat. Különös gondja volt a betegek és haldoklók ellátására; sikerült elérnie, hogy plébániája területén egyetlen beteg sem halt meg a szentségek vétele nélkül. A bámulatos lelkipásztori munka és egy új kultúrház létesítése a hitbuzgalmi és kulturális egyesületek, vallási mozgalmak életének is új lendületet adott. Országos viszonylatban kimagasló arányt öltött az értelmiség hitéleti buzgósága annak köszönhetően, hogy gyakorivá tette a lelkigyakorlatokat és teológiai heteket. Hívei nagy bizalommal keresték fel őt, a plébánia mindig nyitva állt előttük. A rendszeres szegénygondozást az egész megyében megszervezte. Minden szerdán fogadta a rászorulókat, és gyakran annyira bőkezű volt, hogy fennakadást okozott a plébánia konyháján vagy elajándékozott olyan téli ruhákat, cipőket, amelyekre a hidegben neki magának is nagy szüksége lett volna. A szegény sorsú idősek számára öregotthont építtetett. Évente mintegy harmincöt diák tanulását tette lehetővé anyagi támogatásával

9


és másokét is segítette azzal, hogy családoknál megszervezte az étkeztetésüket. Gyakran mondogatta: „A gazdagok feleslege: a szegények öröksége!”5 Mindszenty atya fokozott figyelmet fordított hívei munkájára, és ahol tehette, segítette főleg a nagycsaládok anyagi lehetőségeinek bővülését. Állandó kapcsolatban volt az ipartestülettel és a gazdakörrel, és támogatta az önkéntes alapú szövetkezeti mozgalmakat. Munkáját önzetlenség jellemezte, nem volt gyűjtőszenvedélye, mindenét hívei javára fordította. Ezzel vívta ki magának a legnagyobb tiszteletet, és ez hitelesítette lelkipásztori tevékenységét. A plébános szó szerint őrködött hívei élete felett, és felelősségébe tartozónak érezte, hogy mindent megtegyen földi boldogulásuk és égi boldogságuk érdekében. A vallásosságot nem a magánéletbe száműzött jelenségnek, hanem a közéletet meghatározó közösségi értéknek tekintette. Ebből az alapvető felfogásból kiindulva érthető meg elhivatott plébánosi és később hercegprímási működése. 1924-ben munkája elismeréséül apáti címet kapott. Az apátplébános életvitelére jellemző volt, hogy szabadságot ritkán adott magának, és ilyenkor is – ha nem hazalátogatott – általában levéltári kutatásokat végzett, írt, dolgozott. Több mint ötvenéves koráig egyetlenegyszer tett nagyobb külföldi utat, amikor 1924-ben a Lourdes-i Szűz Mária kegyhelyére zarándokolt. Ez alkalommal meglátogatta Boldog IV. Károly király özvegyét, Zita királynét. Zalaegerszegen részt vett a Göcseji Múzeum létrehozásában és hatalmas női zárdát építtetett a Notre-Dame tanítórend nővérei számára. Tanítónő-képző iskolájuk és a hozzá kapcsolódó kollégium az államosításig működött, a kommunizmus bukása után az alapító, Mindszenty József nevét vette föl. Történész barátai – ismerve ilyen irányú beállítottságát – felkérték, hogy dolgozza fel Padányi Bíró Márton veszprémi püspök életútját. Monográfiája tízéves kutatómunka után 1934-ben került nyomdába. Az olvasók 5 

10

Idézi Közi Horváth József: Mindszenty bíboros 19. old.


sok hasonlóságot fedeztek fel a szerző és történelmi szereplője között, és már ekkor azt rebesgették, hogy Mindszenty József talán utódja lesz a hajdani veszprémi püspöknek. 1942 augusztusában fontosnak tartotta, hogy magyarosítsa németes hangzású nevét6. „A névváltoztatás nag y gondot okozott. Ötven évig hordtam – úg y érzem – becsülettel. Ha ismertek, ezzel ismertek. Most már az új név inkább a fejfámra kell. Leg jobb esetben enged Isten tíz évet munkára, ez már naplemente tollnak, szónak, tusának. Megtettem. Németországban irtózatos propaganda folyik annak igazolására, hog y hazánkat nevek szerint német vér lakja. Eg y vezető tisztviselőt felszólítottak neve után: lépjen be a Volksbundba. Hosszú ideig vívódtam. De ha eg yszer mag yar érdeknek láttam, meg kellett tenni.”7 Hasonló jelképes gesztusa volt, hogy a fokozódó zsidóüldözés idején rendszeresen mutatkozott nyilvánosan, sétált karonfogva a plébánia szomszédságában lakó rabbival.

Mindszenty József neve értékjelző fogalommá vált a vármegyében, és híre országos méreteket öltött. „Soha nem találkoztam sem pappal, sem civil emberrel életemben, aki hivatását s az abból folyó kötelességeket olyan halálosan komolyan vette volna és teljesítette élete utolsó pillanatáig, mint Mindszenty József”8– mondta róla egyik bizalmas munkatársa.

6  Pehm 7  Mindszenty József 1942. szept. 10-i magánlevele in Mészáros István: Mindszenty-leveleskönyv (a továbbiakban: Leveleskönyv), 12. old. 8  Egyik bizalmas munkatársát idézi Közi Horváth József i.m. 122. old.

11


„LEGYEN PATERNUS!” Lelkipásztori tevékenységének Zalaegerszegen kívül közvetlen hatása és kisugárzása volt az egész egyházmegyére. 1927-ben nagyszabású tanulmányt készített a püspökség egyházi és oktatási gondjainak megoldására: a hagyományos egyházszervezetet korszerű lelkészségek, úgynevezett kuráciák szervezésével javasolta megújítani. A tervezet olyan nagy sikert aratott, hogy püspöke őt bíz­­ta meg a végrehajtásával. Kiemelkedő munkája miatt nem keltett nagy meglepetést, hogy 1944. március 5-én XII. Piusz pápa őt nevezte ki a veszprémi egyházmegye püspökévé. Az elismerés mellé életre szóló útmutatást kapott: „Legyen paternus!”, legyen atyaibb, legyen megértőbb a rábízottakkal. A püspökké szentelése Esztergomban zajlott le, 1944. március 25-én. Mindszenty József különleges tisztelettel tekintett a szép magyar kifejezéssel Boldogasszonynak nevezett Istenanyára és a magyar szentekre. Címeréül engesztelő Szent Margit képét választotta. Plébános korában Vianney Szent János és Loyolai Szent Ignác voltak példaképei, főpásztorként Szent Ambrus és Szent Gellért. Nagy hálát érzett Boldog XI. Ince pápa, Magyarország török

12


uralom alóli felszabadítója, és a társadalmi igazságosság pápája, XIII. Leó iránt. Különösen szerette boldogemlékű XII. Piusz pápát, aki ezt egész élete során atyai jóakarattal viszonozta. 1944 tavaszán Somogy és Zala vármegyékben, majd a veszprémi részeken tett hosszabb lelkipásztori körutakat. 1945 derekán Somogyban és a háború sújtotta más vidékeken járt, összesen nyolcvannyolc plébániát keresett fel. A háborús viszonyok és hosszú nyilas fogsága ellenére 1944-ben nyolc, 1945-ben kilenc főpásztori körlevélben szólította meg híveit. Két püspöki biztost 1944 áprilisában megbízott a menekültek lelkipásztori ellátásával. Szorgalmazta a betegek apostoli mozgalmát, hogy szenvedéseiket ajánlják fel a háború pusztításának enyhítésére. Egyházmegyéje lakosságának igényeit felmérve elhatározta, hogy a püspökség 11000 holdas szántóföldjéből 7000 holdat felparcelláztat a kistermelők számára, és ennek bevételeiből a hívek igénye szerint új plébániákat és iskolákat alapít. A kormányzat a háborús körülményekre hivatkozva ennek végrehajtását megakadályozta. Az ország pusztulását látva Mindszenty József egy történelmi értékű, bátor hangú memorandum megírására szánta el magát, amit a Dunántúl főpásztorai nevében és többségük aláírásával adott át Budán a náci Németországot kiszolgáló nyilas kormány képviselőjének: „Alulírottak, mint a Dunántúl főpásztorai, mag yar főpapi felelősségünk tudatában arra kérjük Mag yarország sorsának mostani intézőit, hog y a még ép Dunántúlt ne vessék oda visszavonulási harcok martalékának, mert ezzel a mag yar haza utolsó darabja és vele a mag yar jövő és felépülés utolsó reménye is odavész.”9 9 

Részlet in Mindszenty József: Emlékirataim, 41-42. old.

13


A zsidóság melletti kiállás és a memorandum következménye lett, hogy a nyilas hatóságok a veszprémi püspököt mondvacsinált okokra hivatkozva 1944. november 27-én a védelmére kelt kispapjaival és azok tanáraival együtt letartóztatták. A közeledő front miatt a népes papi különítményt december 23-án a Sopronkőhidai Fegyházba szállították. Hogy kispapjain nehogy erőt vegyen a letörtség, a püspök javasolta, hogy karácsonyra tanuljanak be és adjanak elő egy oratóriumot. Kispapjai és a fogolytársak körében általános csodálatot keltett, hogy milyen erős lélekkel és nyugalommal viselte az embertelen körülményeket. Magyarországot 1945 tavaszára megszállta a németek helyére érkező szovjet-orosz hadsereg, melynek gyámkodása mellett és Moszkvából hazatért kommunista vezetők részvételével ideiglenes kormány alakult. Húsvéthétfőn örök nyugalomra helyezték Serédi Jusztinián bíboros, hercegprímást. Ugyanezen a napon, hajnalban hunyta le szemét a „nők védelmezője” Boldog Apor Vilmos

14


vértanú győri püspök. Fogságából ugyanezen a napon szabadult ki Mindszenty József püspök. Rövid veszprémi főpásztorsága alatt harmincnégy új plébániát, nyolc katolikus iskolát és három középiskolai internátust szervezett. 1945. augusztus 20-án, Szent István király ünnepén, felajánlotta egyházmegyéjét a Boldogságos Szűz Szeplőtelen Szívének.

15


MAGYARORSZÁG FŐPAPJA Amikor a II. világháború folyamán nyilvánvalóvá vált, hogy Közép-Európa szovjet uralom alá fog kerülni, XII. Piusz pápa arra törekedett, hogy a 70 millió katolikus hívő számára olyan főpásztorokat nevezzen ki, akik a német megszállással és a nemzetiszocializmussal szemben ellenállást tanúsítottak. Személyük biztosítékot jelentett arra, hogy a kommunista diktatúrával és egyházüldözéssel szemben hasonló hűséget tanúsítanak majd, és határozottan fellépnek a hívő közösség védelmében. Ilyen irányelvek szerint került sor Josef Beran prágai érsek, Stefan Wyszyński lengyel prímás és Mindszenty József hercegprímás kinevezésére. A kinevező pápai bullát XII. Piusz október 2-án írta alá. Mindszenty József székfoglalására október 7-én került sor az esztergomi Prímási Bazilikában. Beszédének legemlékezetesebb szavai: „Leg yünk mi most az imádság nemzete! Ha újból megtanulunk imádkozni, lesz honnét erőt és bizalmat merítenünk. Tartsuk meg a mi reménységünk rendíthetetlen vallását. Ha Isten-Atyám és MáriaAnyám segít, akarok lenni népem lelkiismerete. Eg yház és hazám, ti lesztek életem útmutató csillagzatai.”10

10 

16

1945. okt. 7. in Beke Margit: Egyházam és hazám I., 16. old.


Az új prímást a magyar nép nagy várakozással fogadta. Esztergom 79. érsekére a szó teljes történelmi értelmében prímásként tekintett a püspöki kar, ő pedig teljes öntudattal gyakorolta a tisztségéből fakadó jogait és kötelességeit: az egész országra kiterjedő lelkipásztori felelősségét. Akkoriban az ország felnőtt lakosságának mintegy fele, több millió ember gyakorló katolikus volt. Főpásztorként az ő lelki életüket szolgálta, hercegprímásként is elsősorban lelkipásztorként. Állandó kapcsolatot tartott fenn az egész ország papságával, gyűléseikre rendszeresen eljárt. Minden alkalmat megragadott, hogy felkeresse híveit, és hirdesse nekik az Evangéliumot. Olyan eldugott falvakba jutott így el, ahol őelőtte főpásztor még sohasem járt. Sürgette az elmélyült kegyelmi életet, elindította az ima és az engesztelés széleskörű mozgalmát. Az engesztelésben maga járt elől jó példával. A prímási palotában is szerzetesi egyszerűségben csak az imádságnak és a munkának élt. Kevés, mindössze négy-öt órányi alvásra volt szüksége, ezért még éjszaka is dolgozott. Táplálkozása a legegyszerűbb maradt, a prímási palota élelmiszerkészletéből rendszeresen juttatott a környékbeli rászorulóknak. A prímás az előírtakon túl személyes lemondásokat, böjtöket vállalt és új állomáshelyén is megtartotta a téli fűtetlen szobában végzett munka és a földön alvás szokását. Szenvedélymentessége mellé társult továbbra is a külsőségektől való teljes függetlensége. Otthonában mindig egy viseltes reverendát hordott. Székházában a hivatali munka reggel nyolctól egy óráig, délután háromtól ötig tartott. Minden érdekelte, mindenről tudni akart. Idealistaként mindig az igazat és a jót tartotta szem előtt. „Bárkit hajlandó volt azonnal fogadni és igen sok szereplést vállalt el, hog y a társadalom minden rétegével

17


fenntartsa a közvetlen kapcsolatot. Három érseki éve alatt bejárta csaknem az egész országot. Óriási tömegek hallgatták. Szókimondó bátorságának eg y-eg y megállapítását szájról-szájra adták.”11 Az ország főpapjaként első dolgai közé tartozott a háború sújtotta ország szenvedéseinek enyhítése. XII. Piusz pápát már első római látogatása alkalmával tájékoztatta a magyar nép ínséges helyzetéről. Figyelmeztette az itthoni magyarságot is: „nem elég a külföldi segítség, meg kell feszíteni erőnket és akinek két köntöse van, adja az eg yiket annak, akinek semmije sincs, s akinek eg y karéj kenyere van, felét adja oda a nincstelennek.”12 A vidéki lakosságtól kérte az éhező főváros megsegítését, gyermekek átmeneti befogadását és élelmezését. Mindszenty József mindig kiállt az üldözöttek mellett. 1945 októberében a Szövetséges Ellenőrző Bizottság tagjait a Püspöki Kar nevében arra kérte, hogy engedjék haza a magyar hadifoglyokat. Papjait arra szólította fel, hogy külön lelkipásztori gondozásban részesítsék az internáltakat, és vigasztalják, karolják fel az üldözöttek családtagjait. Gyakori mondása volt: „Küzdjünk a demokráciáért, de közben ne feledjük el magát az embert!” A bíboros szinte egyedül emelt szót a német anyanyelvű lakosságot Magyarországon sújtó intézkedések ellen. Figyelmeztette a hatóságokat, hogy ne kövessenek el olyan igazságtalanságokat itthon, ami joggal sérelmezhető a határ túloldalán élő magyarsággal szemben. A szovjet befolyás miatt kommunista célokat szolgáló kormányzat már 1945-től kezdődően tudatos és tervszerű küzdelmet indított a vallás szabad gyakorlása, az Egyház tekintélye és közéleti jelenléte ellen. A katolikus egyesületeket 1946-ra felszámolták. Nem adtak engedélyt vallásos napilap indítására. Sok papot és világi katolikust hurcoltak el, zártak börtönbe vagy internáltak minden valós ok nélkül, hogy megfélemlítsék közösségeiket. 11  Ispánki Béla: A halálra keresett bíboros in Mészáros István: Ki volt Mindszenty? 61-62. old. 12  1945. nov. 16., a Budapesti Egyházközségek Központi Tanácsának ülésén in Beke Margit: Egyházam és hazám I., 42. old.

18


A cél világosan kirajzolódott: megverni a pásztorokat, hogy elszéledjenek a nyáj juhai. A hercegprímás számos nyilatkozatában leszögezte, hogy a Magyar Katolikus Egyház örömmel fogadja a demokráciát, elismeri a köztársaságot és nem vágyik a régi rendszer visszatérésére; csak „arra vág yódik, hog y minden téren szabadon működhessék, fejleszthesse intézményeit és biztosítva lássa minden híve számára az emberi jogokat.”13 Amikor a közállapotok fokozatos romlását és a politikai rendőrség féktelen terrorját bírálni kényszerült, a kommunisták a politizálás vádját fogalmazták meg ellene. A prímás Pázmány Péter szavaival utasította vissza a vádaskodást: „Senki sem tilthat el attól, hog y nézeteimet az ország közüg yeiről szabadon elmondhassam. Kötelességem az ország jogai és szabadsága felett őrködni.”14 Ilyen körülmények között magyarul intézte hozzá XII. Piusz pápa ezeket a prófétai szavakat, amikor 1946-ban fejére helyezte a bíborosi kalapot: „Éljen Mag yarország! A harminckét (új bíboros) közül te leszel az első, akinek vállalnod kell a bíbor színnel jelzett vértanúságot!”

13  Idézi Közi Horváth József i.m. 51. old. 14  Idézi Közi Horváth József i.m. 51. old.

19


HŰSÉGE ÉS HELYTÁLLÁSA A politikai rendőrségen szovjet mintára külön csoport foglalkozott „a Mindszenty személye és a köréje g yűlt reakciós kör” tevékenysége elleni harc irányításával. Kémhálózattal vették körül, és már 1945-ben megnyitották azt az aktát, amelyben gyűjteni kezdték a róla szóló jelentéseket. A postán felbontották a leveleit és lehallgatták minden telefonbeszélgetését. Fényképezték és listára vették a látogatóit. Rendszeres jelentéstételre kényszerítették az érseki iroda egyik tisztviselőnőjét, még a Püspöki Kar üléseiről is részletes beszámolót kaptak. A politizálás vádjával szemben Mindszenty hercegprímás egy életen át következetesen képviselte, hogy „az Eg yház mindig és mindenütt igénybe veheti a jogot, hog y a politikai jelenségek felett is ítéletet mondjon, amikor a személyes szabadság jogok és a lelkek üdve ezt megköveteli.”15 Egy egészen más szemléletű világ tárult föl előtte, amikor 1947ben részt vett a kanadai Ottawában megrendezett Mária-kongresszuson. Ennek hatására hirdette meg 1947. augusztus 15. és 1948. december 8. között a Boldogasszony Évét. Főpásztori tevékenységében már a magyar imaévet megelőzően elsőrangú helyet foglalt el az engesztelés: az elharapózó bűnt imádsággal, áldozatvállalással ellensúlyozni, és megakadályozni azt, hogy az 15 

1974. okt. 10. in Leveleskönyv, 103-104. old.

21


emberek reményvesztve beletörődjenek az egyházüldöző önkény­ uralom kiépülésébe. Kezdeményezéseit a hitélet fellendülése és a keresztény öntudat megerősödése kísérte szerte az országban. Olyannyira, hogy a kommunisták „ellenforradalomnak” nevezték az imaévet, és egyik-másik rendezvényét rendőri erőszakkal zavarták, vagy akadályozták meg. Az ellenségeskedés nem volt kenyere a bíborosnak, de a megalkuvás sem. Sokszor föltették neki a kérdést, hogy miért nem kereste a megegyezést a kommunista párttal. A bíboros realista válasza ez volt: „Ilyen körülmények között ez céltalan és lehetetlen, miként annak bizonyult a kommunista blokk más országaiban is, mert a hatalomra törő ideológiai kisebbség nem megeg yezésre, hanem az Eg yház leigázására és elpusztítására törekedett.”16 1948 tavaszán a választási csalásokkal megszilárdított rendőrállam napirendre tűzte az egyházi iskolák államosítását, és minden lehetséges színtéren folyt az Egyház lejáratását célzó, hivatalos helyről irányított kampány. A kommunista párt elérkezettnek látta az időt a Katolikus Egyház maradék függetlenségének és tekintélyének lerombolására, ehhez pedig a hitvalló bíboros személyén keresztül vezetett az út. „Mag yarországon minden józan ember tudhatta, hog y per készül Mindszenty bíboros ellen. A Belüg yminisztérium október közepe táján adta ki rendelkezését a meg yék főispánjainak: küldjenek tiltakozó táviratokat a meg yék lakossága nevében a miniszterelnökhöz. Tiltakozzanak Mindszenty bíboros »reakciós« politikája ellen. Követeljék eltávolítását, vag y megbüntetését.”17 A hercegprímás nem kívánta azt, hogy személye miatt egyetlen hívő is a kenyerét veszítse, ezért úgy rendelkezett, hogy a katolikus hívek az ellene tiltakozó iratokat aláírhatják, mert nem szabad elhatározásukból cselekednek. Vezető politikusok hetente nyilatkoztak személye ellen. „Nem tudták megbocsájtani Mindszentynek, hog y eg yszerű földművescsaládból származik, hog y a mag yarság minden rétegében 16  1948. febr. 15. in Beke Margit: Egyházam és hazám III., 23-24. old. 17  Ispánki Béla: Az évszázad pere, 109. old.

22


közszeretetnek örvend, hog y nincsenek erkölcsi hibái, melyeknek segítségével sarokba lehetne őt szorítani. Fájt nekik a bíboros ellenállási érdeme a hitleri megszállás alatt, sopronkőhidai fogsága, helytállása és emberi kiállása az üldözöttekért. A kommunista vezetők jó részének aligha volt ellenállási érdeme, hacsak a Szovjetunióba való meg futamodást nem tekinti annak valaki.”18 A kommunista párt vezetősége a vádiratot is összeállította: „Annak a türelmi politikának, amely elnézőbben kezelte a papi vag y bíbornoki talárban garázdálkodó kémeket, árulókat, valutacsempészeket és a Habsburgok visszahívóit, a fasisztákat és a régi rend híveit – ennek a politikának vége! Ha Mindszentyvel az eg yház nem csinál valamit a legközelebbi hetekben, akkor majd csinálunk mi!”19 A bíboros tudta, hogy nagy üldöztetés veszi kezdetét. Bár megtehette volna, sorsa elől nem menekült külföldre, lélekben felkészült mindarra, ami reá várt. Papjaihoz intézett utolsó üzenetében írta: „Mindig és mindenütt csak az történhetik velünk, amit az Úr rendel vag y megenged. Tudtán kívül még eg yetlen hajszál sem esik le fejünkről. Annyi más után elveheti a világ tőlünk ezt vag y amazt, de nem veheti el a Jézus Krisztusban való hitünket. Helyt kell állani! »Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.« Imádkozzunk, pásztor és nyáj, szüntelen eg ymásért. Rag yog jon fel előttünk az örök élet reménye, amelyet az Úr megígért.”20 A karácsonyi ünnepekre a bíboros magához hívta édesanyját. Úgy gondolta, így könnyebb lesz számára fiának elvesztése. A főpásztor 1948 karácsony másnapján – Szent István vértanú ünnepén – utolsó sétájára indult az 18  Ispánki Béla i.m. 63. old. 19  Rákosi Mátyás pártfőtitkárt idézi Mészáros István: Pannonia Sacra, 186. old. 20  1948. dec. 26. in Beke Margit: Egyházam és hazám III., 165-166. old.

23


esztergomi prímási palota kertjében. Végig mellette maradt a ház négylábú őrzője, egy farkaskutya. Visszatérőben fölkísérte gazdáját az emeletre, és ott két lábára ágaskodva hozzábújt, mintha el akart volna búcsúzni tőle. Aznap este megérkezett a fekete, lefüggönyözött autó, és kezdetét vette Mindszenty József bíboros kálváriája. Keserűséggel fogadták a letartóztatás hírét az esztergomi kispapok, el is határozták, hogy prímás-érsekük szabadulásáért állandó szentségimádásba kezdenek. Két hétig tartott a virrasztó imádság, egymást váltották a lelkes papnövendékek, de mivel nem jött el a várva várt szabadulás, a szemináriumi elöljárók arra kérték a kispapokat, hogy törődjenek bele a megváltoztathatatlanba, és hagyjanak fel az erőt próbáló imahadjárattal. Évtizedek múlva tudhatták csak meg a résztvevők, hogy Mindszenty József csodával határos módon két hétig állta a kínzásokat a „Terror Házaként” számon tartott Andrássy út 60-ban. A kirakatper tárgyalásán a vádló és a védő egymást túllicitálva próbálta bizonygatni, hogy rendőri erőszak nem történt és a védelem szabadon működhetett. A perek során kötelezően összegyűjtendő mentő körülményekből egyet sem találtak. A vádlottat igazoló tanúkihallgatás vagy tényközlés nem történt. Egyetlen enyhítő körülményre hivatkozott a „védelem”: a nyilvánvalóan kierőszakolt vagy meghamisított beismerő vallomásokra. Az ítélet életfogytig tartó szabadságvesztés volt, a hercegprímás kivégzésével nem akartak ugyanis „mártírt csinálni belőle”. Eközben világszerte tüntetések zajlottak Mindszenty bíboros és Magyar-

24


ország szabadsága mellett. Rómában háromszázezer ember vonult a Szent Péter térre. A Szentszék kiközösítette azokat, akik a főpásztor meghurcolásában részt vettek. Az ENSZ közgyűlése nemzetközi jogi sérelemként bélyegezte meg letartóztatását és törvénytelen elítélését. Ispánki Béla, a kirakatper egyik vádlottja, így összegezte az eljárás tanulságait: „Eg yházunk első három évszázadában a Római Birodalom a keresztényeket államellenes összeesküvőknek tekintette. Változó hevességgel irtóháborút vezetett ellenük. Kérdem, hol van azóta a Római Birodalom? Hol vannak a jósok, akik biztosra vették az Eg yház pusztulását? Ezért a magam részéről nem látok indokot arra, hog y a Világeg yház sorsáért aggódjam. Ami pedig a mi sorsunkat illeti: ez csak apró epizód a kereszténység életében. Mi hisszük, az Eg yház sorsát magasabb hatalom irányítja. Az ő tervében a Mindszenty-per is szerepel. Bármilyen szerény mozaikként ug yan, de szerepel. A mi szerepünk eg yszerűen: tanúságot tenni, akár a legsúlyosabb áldozat árán is, bizonyos igazságok mellett, amelyek nélkül nem lehet ember módjára élni a földön.”21 Mindszenty bíboros áldozata nem volt hiábavaló. A keresztény hitet és a hazaszeretet érzését, az egyházhűséget és a magyarsághoz való ragaszkodást – székfoglalása alkalmával tett ígéretének megfelelően – népe körében megerősítette. Ha az állampárti erőszak vissza is szorította ezeknek az értékeknek a nyilvános vállalását, a családok többsége mégis hűséges maradt.

21 

Ispánki Béla i.m., 135. old.

25


Börtönévei nagy részét Budapesten, a Conti utcai börtönben töltötte. Az embertelen bánásmód miatt súlyosan megbetegedett, közel negyven kilót fogyott, közvetlen halálveszélyben volt. A kommunista vezérkar örült volna természetes halálának, ezt a bánásmód alapján maga a hercegprímás is érzékelte. 1955-ben meggyengült egészségére való tekintettel átszállították Püspökszentlászlóra, majd Felsőpeténybe, ahol a legszigorúbb házi őrizetben tartották. A Magyar Katolikus Egyház időközben állandó pártállami irányítás alá került, a püspöki kar sem tudta megőrizni függetlenségét. 1956 tavaszán súlyos feltételek mellett kegyelmet ajánlottak Mindszenty bíborosnak: az állampárttal való együttműködés fejében újra elfoglalhatná látszat-hivatalát és ő mondhatná az esztergomi bazilika felszentelésének centenáriumi szentmiséjét. Ő azonban, „a rabhalál vag y megalkuvó szabadulás alternatívájában”22 az elsőt választotta.

22  Emlékirataim, 411. old.

26


A SZABADULÁS 1956. október 23-án a bíboros is értesült a rádióból az ifjúság budapesti tüntetéséről, de a további hírek csak egy hét múlva jutottak el hozzá. A hosszú évek után megjelent első cenzúrázatlan püspöki körlevélben Virág Ferenc pécsi püspök az egyházüldöző jogsértések megszüntetése mellett követelte, hogy „az ártatlanul bebörtönzött Mindszenty József bíboros helyeztessék szabadlábra, teljesen rehabilitáltassék és nyolcévi szenvedés után végre elfoglalhassa érseki székét”.23 A felsőpetényiek küldöttsége október 30-án tisztelgő látogatást tett a bíborosnál, a fegyveres őrség ekkor már nem állta útjukat. Ezután érkezett meg a rétsági páncélos laktanya őrjárata, hogy másnap Budapestre kísérje a kiszabadult főpásztort. Útközben a falvak és városok népe harangzúgással és virágesővel köszöntötte. A budai prímási palota előtt már nagyon sokan várták érkezését. Mindenki látni és hallani szerette volna, sorra érkeztek hozzá a küldöttségek. Négy szabad nap adatott neki november 4-e vasárnap hajnaláig. Az egyházi küldöttségekkel a Magyar Katolikus Egyház helyzetéről tárgyalt, a segélyszervezetek képviselőtől támogatást kért Magyarország számára, a hazai és külföldi média érdeklődőit pedig helyzetéről tájékoztatta és rajtuk keresztül segélykérő felhívásokat tett közzé. A nagyvilágtól nemcsak adományokat, hanem elsősorban imádságot kért a magyar nép számára, amely – mint mondta – még súlyos harcok előtt áll. November 3-án 20 órakor rádiószózatot intézett a nemzethez a szétlőtt rádiós székház helyett az Országház épületében működő ideiglenes stúdióból: „A világon páratlan szabadságharc volt ez, a fiatal nemzedékkel népünk élén. A szabadságharc azért folyt, mert a nemzet szabadon akart dönteni arról, hog y miképpen éljen. Szabadon akart határozni sorsa, államának igazgatása, munkájának értékesítése felől. Új, visszaélésmentes választás szükséges, 23  Idézi Mészáros István: „Állok Istenért, egyházért, hazáért”, 122. old.

27


amelynél minden párt indulhat. A választás történjék nemzetközi ellenőrzés mellett. Én pártokon kívül és – állásom szerint – felül vag yok és maradok. Fig yelmeztetek ebből a tisztemből minden mag yart, hog y a g yönyörű eg ység októberi napjai után ne adjanak helyt pártviszályoknak és széthúzásnak. Ennek az országnak sok mindenre van most szüksége, de minél kevesebb pártra és pártvezérre. Maga a politizálás is ma másodrendű üg y: a nemzet léte és a mindennapi kenyér a mi gondunk.” Az élő adás felvételéről utóbb valaki letörölte a zárómondatot: „Mi, akik fig yelünk, és előmozdítani kívánjuk az egész nép javát, bízunk a Gondviselésben, s nem hiába.”24 November 4-én hajnalban a főváros elleni szovjet-orosz támadás hírére Tildy Zoltán az Országházba kérette a bíborost, hogy a nemzeti kormány tagjaival megbeszéljék a kialakult helyzetet. A főpásztor megérkezésekor már egyik miniszter sem volt a helyén, tárgyalásra nem volt mód, ezért hét óra tájban úgy döntött, visszatér a budai prímási palotába. A bejáratnál azonban hiába várta a kocsiját. Ekkor jelent meg előtte Nagy Kálmán alezredes, aki figyelmeztette: – Hercegprímás úr, a szovjet tankok támadásra vonultak fel a Parlamenttel szemben. Ha harc lesz, itt veszélybe kerül az élete, a hazának pedig szüksége van a hercegprímás úrra. Kérem, jöjjön innen valami biztosabb helyre! – De hová? – kérdezte a bíboros. – Az amerikai követségre – jutott hirtelen eszembe, a Gondviselés sugallatára – emlékezett vissza később az alezredes. A bíboros tit24  A rádiószózat teljes szövegét idézi Kovács Gergely: Isten Embere. Szemtől szembe Mindszenty bíborossal, 74-76. old.

28


kára támogatta a javaslatot, és rövid gondolkodás után a bíboros beleegyezett. A szabadságharc leverése után, november 5-én kiadott enciklikájában XII. Piusz pápa kijelentette: „A mag yar nép vére és szenvedése az égre kiált!” Hasonló szellemben nyilatkozott számos főpásztor Amerikától Maniláig. Montini bíboros érsek – a későbbi VI. Pál pápa – Milánó város utcáin a leigázott Magyarország keresztjét vitte éjjeli, gyertyás körmenetben, ezzel fejezve ki az olasz nép együttérzését. Mindszenty bíborosról „a szabadságharc napjaiban valaki azt mondta: a nag y főpap a börtönben szentté lett. Kényszerű magányában csupa imádság lett az élete. Ő új országot akart építeni Isten dicsőségére, ám az Isten ennél is többet kívánt tőle és fölvezette a kálvária magasára. Nem a teremtés ideje ez, mivel most a szenvedés csodája újul meg Jézus barátaiban.”25

25  Varga László: Mindszenty egyénisége in Mészáros István: Ki volt Mindszenty? 40. old.

29


FÉLRABSÁGA ÉS SZÁMŰZETÉSE A követségi tartózkodást a prímás csak átmeneti szükségszerűségnek gondolta. Biztosra vette, hogy a művelt világ nem hagyja cserben Magyarországot. A később nyomtatásban is megjelent „Napi jeg yzetek” hű képét adják követségi tevékenységének, gondolatvilágának, sőt még az álmainak is. Szellemi frissességét, az Egyház és a világ dolgai iránti érdeklődését itt sem veszítette el. Elkezdte írni emlékiratait, hogy majdani kiadásával a személyét övező nemzetközi érdeklődést elnyomott hazája és üldözött Egyháza felé fordíthassa. Megtanult angolul, és a szó szoros értelmében lelkipásztora lett a követség munkatársainak. Misézett, gyóntatott és kiszolgáltatta a szentségeket. Igaz volt a mondás,

31


miszerint a magyarországi amerikai követség az egyetlen külképviselet a világon, ahol egy bíboros látja el a ház lelki gondozását. Napközben mindig a számára kialakított lakrészben tartózkodott, hogy ne zavarja a követségi munkát. Esténként rövid sétát tett valamelyik amerikai tisztviselő kíséretében. Velük ilyenkor már szabadon érintkezhetett, de a magyar alkalmazottakkal soha. Asztalán és oltárán mindig volt a tisztviselőktől vagy családtagjaiktól kapott virág. Tévét nem nézett, filmek vetítését is csak jó okkal és ritkán kérte. Írásai mellett készült a vasárnapi szentbeszédre, kiterjedt levelezést folytatott, és ha lehetősége nyílt rá, vendégeket fogadott. A vendégek körét szigorúan korlátozták. Édesanyja és gyóntatója negyedévenként jöhettek hozzá. 1965. június 12-én, pappá szentelésének aranyjubileumára, Bécs érseke aranykelyhet hozott a magányos ünneplőnek: VI. Pál pápa ajándékát. Mindszenty József követségi tartózkodásának szomorú háttere, hogy az idő múlásával minden érintett hatalmi tényező a saját érdekei alapján szorgalmazta a „Mindszenty-üg y” megoldását. Kijövetelét egy ideig minden eszközzel akadályozták, aztán szorgalmazni próbálták. Tisztában voltak vele, hogy a főpásztor személyes érzelmi okokból és a hűséges papok és hívek miatt nem akart távozni hazájából. Arra is gondolt, hogy a követségről kisétálva inkább a kommunista hatóságok kezére adja magát, de erről a tervéről sikerült őt lebeszélni. A kérdést végül az döntötte

32


el, hogy amikor a bíboros az amerikai elnöknek címzett levelében nyíltan rákérdezett, hogy maradhat-e továbbra is a követségen, rövid és gyors választ kapott: „Nyugodjon bele sorsába!”26 A Rómába utazásra 1971. szeptember 28-án került sor. A bíboros mielőtt beszállt volna a bécsi nuncius követségi autójába, megáldotta hazáját. Ezt tette a határ átlépése után is, amikor visszanézett a vasfüggöny mögé zárt országra. Bécsből Rómába repülőn tette meg az utat. Vatikánvárosban VI. Pál pápa fogadta nagy szeretettel, és a Szent János torony pápai lakosztályában biztosított számára ideiglenes lakhelyet. Másnap a prímás XII. Piusz pápa sírjánál tett látogatást: „Az »ő pápájának« sírboltja elé térdelt s hosszan, elmélyülten imádkozott. Nag y pillanat volt ez – a halott pápa és a száműzött bíboros új lelki találkozása.”27

26  Vö. Adriányi Gábor: A Vatikán keleti politikája és Magyarország, 97. old. és Mészáros István: Mindszenty és az „Ostpolitik” vonatkozó részei 27  Csonka Emil: A száműzött bíboros, 17. old.

33


A Püspöki Szinódust megnyitó pápai szentmisén VI. Pál így köszöntötte őt: „Itt van köztünk Tisztelendő Testvérünk, Mindszenty József kardinális, esztergomi érsek, aki sokéves kényszerű távollét után a napokban érkezett meg Rómába. Várva-várt vendégünk ő, aki ma eg yütt misézik velünk, minteg y dicső jelképeként annak az eg ységnek, amelyben a mag yar Eg yház ezer év óta él eg yütt az Apostoli Szentszékkel. De jelképe ő annak a lelki kapcsolatnak is, amely összeköt bennünket azokkal a testvérekkel, akiket megakadályoznak abban, hog y hittestvéreikkel és velünk normális kapcsolatokat tartsanak fenn. Példaképe ő a hitben g yökerező, megingathatatlan erősségnek és az Eg yház iránti önzetlen odaadásnak, amit előbb fáradhatatlan munkásságával és őrködő szeretetével, majd imával és hosszú szenvedéseivel mutatott meg. Áldjuk az Urat és mondjunk közös tisztelettel szívből jövő Ave-t ennek a száműzött, kiváló főpásztornak!” Október 23-án Mindszenty József bíboros elérkezettnek látta az időt, hogy átköltözzön véglegesnek szánt lakhelyére, az esztergomi érsekek tulajdonában lévő bécsi Pázmáneumba. Itt munkatársakat gyűjtött maga köré, és számbavette a világon szétszóródott magyar katolikus közösségek egyházi és kulturális viszonyairól szóló beszámolókat. Rengeteg levél érkezett hozzá, sokan keresték fel szemé­ lyesen és ez meggyorsította a tájékozódást. Számon tartotta a száműzetésben tevékenykedő paptestvéreit, figyelemmel kísérte mindegyikük munkáját. A Pázmáneumban magyar papnevelő intézet létesítését tervezte. Az otthoni bebörtönzött papok, akikről már mindenki elfeledkezett, az ő diplomáciai közbenjárásának köszönhették szabadon bocsátásukat.

34


A bíboros pázmáneumi napirendje sok mindenben hasonlított az Esztergomban megszokotthoz. Az elmaradhatatlan ebéd utáni szentségimádást követően dolgozószobájába vonult: „A napi elmélkedés, tehát teljes csöndben az Isten titkaiba való elmerülés mindennapi szükséglete volt – talán az eg yetlen pihenője a nap folyamán. Ez volt az Istent szerető ember jellegzetes hallgatása, a lélek csendje. Mindszenty bíboros ki tudta kapcsolni életritmusából a világ lármáját. Ebből a mindennapjait uraló, türelmes külső és belső csendjéből érthető, hog y miért és hog yan tudta elviselni a börtön magányosságát és az amerikai követség nyomasztó társtalanságát. Szinte tapintani lehetett nála az Isten igájának föltűnés nélküli, nyugodt, természetes viselését, ami megnyugtatta az embert.”28 Asztalánál többnyire derűs hangulatban folyt étkezés közben a társalgás. Pontban három órakor titkára társaságában indult félórás egészségügyi sétájára. Utána néha kikocsizott a városba, hogy felkeressen egyegy betegeskedő, kórházba került magyar papot. Délután emlék­ iratain és beszédein dolgozott, vacsora után is ezt folytatta késő éjszakáig. 1972-ben paptársai egyszerű, családias ünneplésben részesítették a nyolcvanéves bíborost. Levélben köszöntötte a pápa és a bíbornoki testület csaknem valamennyi tagja. Az első jókívánságok között volt a két lengyel kardinális, Stefan Wyszyński prímás és Karol Wojtyla krakkói érsek, a későbbi II. János Pál pápa távirata.

28 

Mészáros Tibor: Akit övéi be nem fogadtak, 209-210. old.

35


A SZÁMKIVETETT MAGYAROK APOSTOLA Mindszenty József elhatározta, hogy ha a Szentszék nem tud segédpüspököket kinevezni a külföldi magyarok lelki gondozására, akkor ő maga indul neki, hogy felkeresse és megerősítse a világon szétszóródott magyar közösségeket. A II. Vatikáni Zsinat rendelkezését, a népnyelvű istentiszteletek engedélyezését nagy örömmel fogadta, mert az anyanyelv ápolásának és az ehhez kapcsolódó elmélyültebb hitéletnek a lehetőségét látta benne. Tucatnyi országba látogatott el, hosszú lelkipásztori körutak során több mint félszáz városban mutatott be szentmiséket, és vett részt különböző rendezvényeken. „Utazásaim, a sok eg yházi funkció, sajtó­ konferenciáim, küldöttségekkel, családokkal vag y magánszemélyekkel való találkozásaim és a sokféle lelkipásztori és nemzeti probléma megtárg yalása nem estek nehezemre, hiszen huszonhárom évi kényszerű elszigeteltségem után a hivatásommal járó intenzív tevékenység, az emberekkel és a világgal való missziós kapcsolatok örömmel töltöttek el.”29 Lelkipásztori célkitűzése volt, hogy megerősítse övéit keresztény hitükben és magyarságtudatukban, buzdítsa őket a magyar anyanyelv és kultúra megőrzésére, közösségi összefogásra, az egymás iránti felelősségvállalásra és testvéri gondoskodásra. A bíborost lelkesen fogadták a nem magyar közösségek is. 1974 májusában, amikor az amerikai magyarokat látogatta, az Egyesült Államok Kongresszusa négy napon át foglalkozott ülésein szemé­lyével és külde­tésével. A felszólalók az emberi 29  Emlékirataim, 491. old.

37


szabad­ságjogok, az emberi méltóság és a népek szabad önrendelkezése terén kifejtett áldozatos munkáját méltatták, és a magyar bíborost a nagy amerikai szabadsághősökhöz hasonlították. A magyar prímást övező páratlan megbecsülés jele, amit az orosz emigránsok folyóirata írt róla: „Alig akadt korunkban valamelyest is művelt ember, aki ne ismerné Mindszenty bíboros nevét. Ez a férfi szimbólum, legenda, ez a férfi történelem eg y személyben. A mi szemünkben Mindszenty bíboros a mag yar nép kiválasztottja.”30 Ez a nyolcvan éven felüli ember közel százezer kilométert tett meg autón, vonaton és repülőgépen, hogy meglátogassa és megerősítse magyarjait. Rácáfolt minden vele szemben támasztott előítéletre: nem bújt el egy kolostorban, de nem is hivalkodott átélt szenvedéseivel, nem kereste a rivaldafényt.

30  Csonka Emil i.m., 207. old.

38


1974 februárjában VI. Pál pápa legfőbb pásztori szolgálatának egyik legfájdalmasabb döntésére kényszerült, amikor az esztergomi érsekprímási széket jogi értelemben megüresedettnek nyilvánította. Idehaza a kommunista propagandagépezet Mindszenty József „kirúgását” ünnepelte, miközben a szabad világ értetlenül szemlélte a történteket. A Szentatya lelkipásztori okokból két rossz közül kényszerült választani, ezért nem „elmozdításról”, hanem finomabb szóhasználattal „az érseki szék megüresítéséről” szólt a pápai határozat. Mindszenty bíboros elfogadva a pápai döntést nem használta többé magyarországi címeit. VI. Pál egyházkormányzati döntése mint közös próbatétel kettejük győzelmesen viselt keresztjévé vált. A bíboros titkára örökítette meg visszaemlékezéseiben, hogy „Mindszenty bíboros a meg fosztás bejelentésének reggelén csak ennyit mondott a mag yar emberre annyira jellemző szófukarsággal: – Szegény pápa, mennyi baja van velem! Fültanú vag yok, és hálát adok az Istennek, hog y hallottam.”31 A XX. század egyháztörténelmét nem lehet megírni egy könyv nélkül. Ez a könyv a bíboros 1974-ben megjelent emlékirata. Óriási munka eredménye volt ez az ötszáz oldalas mű. Lapjain nem vádaskodott senki ellen, csak az átélt valóságot mondta el, hogy felrázza a világ közvéleményét, és figyelmeztesse a kommunizmus Isten- és emberellenességére, valamint a magyar nép szenvedéseire. Nemcsak lebilincselően érdekes 31 

Mészáros Tibor i.m. 245. old.

39


mindaz, amit könyvében leírt, de tele van őszinte reménnyel és mélyen átélt, Istenbe vetett bizalommal. Mindszenty bíboros emigrációban végzett lelkipásztori munkájának időzítése gondviselésszerű volt. A II. Vatikáni Zsinatot követő átmeneti válságban a pápának való engedelmessége, lelkipásztori irányultsága és puszta jelenléte is békítőleg hatott a különböző irányzatokra annak a szeretetnek köszönhetően, „ahog y a református, evangélikus, unitárius, zsidó s általában a hívő mag yarok közeledését fogadta és előmozdította. E téren tanúsított magatartása is arra vall, mennyire átérezte a kor és a korszellem kívánalmait. És persze ebben a felekezeteket integráló magatartásában szíve szavát is követte – mag yar szíve szavát.”32 „Leg yen atyaibb!” – kapta három évtizede útravalóul az életszentségre szóló meghívást. Főpásztorságának harminc éve ennek a lelki programnak a megvalósítása volt. Utolsó főpásztori körlevelében így írt: „Amióta el kellett hag ynom hazámat, azóta járom a világot és keresem az egész földgolyón szétszóródott mag yarokat. Mi a célja ezeknek a látogatásoknak? Az, menekült mag yar testvéreim, hog y hitet és reményt öntsek a lelkekbe, ha már csüggetegek. Találjunk eg ymásra a szétszórtságban és fog junk össze, mert nem csak »őrei«, de testvérei is vag yunk eg ymásnak.”33

32  Csonka Emil i.m., 272. old. 33  Mindszenty József bíboros utolsó körlevele, 1975. április 21-én, a venezuelai Caracasból in Mindszenty József: Hirdettem az Igét, 300-302. old.

40


VILÁGÍTÓ FÁKLYA 1975. április 26-án, utolsó, dél-amerikai lelkipásztori körútja végén a bogotai érsek ezekkel a szavakkal búcsúzott tőle: „Maradj mindig ilyen fiatal!” Mindszenty bíboros a régi latin diáknótával válaszolt: „Gaudeamus igitur juvenes dum sumus!” „Hát akkor örüljünk, amíg fiatalok vag yunk!” Bécsbe azonban már betegen tért haza. Az Irgalmasok kórházában végrehajtott műtét sikerült, de fáradt szíve nem bírta már ezt az újabb tehertételt. 1975. május 6-án délután 2 óra 15 perckor egy utolsó sóhajtással földi élete véget ért. Utolsó szavai ezek voltak: „Sum paratus” – „Készen állok.” VI. Pál pápa ezekkel a szavakkal emlékezett meg róla: „Gyászolunk, mert a halál kioltott a földön eg y fáklyát, amely az utóbbi évtizedekben fényével világított az Eg yházban.”34 A gyászmisét a bécsi dómban Franz König bíboros érsek mutatta be. Szentbeszédében Mindszenty kardinálist mártírnak nevezte, „aki csodálatos helytállással viselt el testi és lelki szenvedéseket Eg yházához és népéhez mindvégig kitartó hűségében.”35 Ravatalát egyetlen koszorú díszítette rövid felirattal: „Hálás mag yar néped!” Máriacelli temetésén a német nyelvű szentbeszédet Werenfried van Straaten premontrei szerzetes tartotta, hangot adva annak a közös reménynek, miszerint azok a jelek és csodák, amelyeket Isten a bíboros által Egyháza megmentésére adni fog, 34  Idézi Közi Horváth József i.m., 104. old. 35  Idézi Mészáros István: „Állok Istenért, egyházért, hazáért”, 212. old.

42


előmozdítják majd, hogy őt az Egyház hivatalosan is a szentek sorába iktathassa. Az utolsó évek minden megnyilatkozását felértékelte a bíboros Örök Hazába költözése: „Az Eg yház mai mély válsága ne ijesszen meg bennünket! Minden eg yénnek, minden nép minden eg yes nemzedékének újra meg újra meg kell küzdenie a hitéért úg y, mint Jákobnak az Isten ang yalával. Isten fiatal. Övé a jövő. Ő az újnak, a fiatalnak, a holnapnak az előhívója eg yénekben és népekben. Ezért nincs helye a csüggedésnek.”36

36  Első észak-amerikai látogatása után a rendezőbizottság elnökéhez és rajta keresztül a száműzött magyarokhoz írt üzenete in Közi Horváth József i.m. 109111. old.

43


A temetés után a már életében szentnek tartott bíboros sírjához megindultak a zarándokok. Virágok, koszorúk lepték el a sírt, és a nemzeti színű szalagok hamar beborították az ideiglenes nyughelyül választott máriacelli Szent László-kápolna kovácsoltvas kerítését. Már 1976-ban elkezdődött a hercegprímás szenttéavatási eljárásának előkészítése. Ennek lelkes előmozdítója a New Brunswick-i magyar plébános, Füzér Julián ferences atya volt. 1986-ban a Mindszenty Alapítvány hivatalosan kérte az eljárás elindítását a halál helye szerint illetékes főpásztortól, Hans Hermann Groer bécsi bíboros érsektől. 1988-ban kinevezték az eljárás posztulátorát, Szőke János szalézi szerzetest. 1988-ban a bécsi szenttéavatási irodába kerültek az iratok, az írásos méltatások és a folyamatosan gyarapodó imameghallgatási közlések. Magyarországon 1990 februárjában Esztergomban került sor az első nyilvános Mindszenty-megemlékezésre. Május 18-án kimondták az ellene lefolytatott kirakatper megalapozatlanságát és semmisségét. A rendszerváltozást kísérő újratemetések sorából kiemelkedő jelentőségre tett szert Mindszenty József érckoporsójának hazaszállítása, és 1991. május 4-én a Prímási Bazilika érseki sírboltjában történt eltemetése. Egy külföldi tudósító így látta az ünnepi eseményeket: „Sokszor olvastam már, hog y a csend is tud beszélni. Most személyesen is megg yőződtem az állítás igazságáról. Az út egész hosszában álltak öregek és fiatalok. Bennünket vártak, köszöntöttek. Azaz azt, akit mi kísértünk: érseküket, főpapjukat. Mikor a kocsink lelassított, jól lehetett látni a szemekben a belülre nézést. Nem volt az út mentén sem plakát, sem szórólap. Az emberek homlokára sem festettek semmi jelet vag y jelszót, s én mégis ezt olvastam le az arcokról: emlékezünk.”37

37  Idézi Bozsóky Pál Gerő: Gyorsfénykép Mindszenty József bíboros-érsek hazatéréséről in Mindszenty József emlékezete, 119. old.

44


Fot贸: Domokos M贸nika T眉nde


1991. augusztus 16-án, magyarországi látogatása esztergomi nyitó­ állomásán, Szent II. János Pál pápa első útja a hercegprímás sírjához vezetett. Azóta minden év május elején népes hívő közösség részvételével kerül megrendezésre az immár hagyományos esztergomi Mindszenty-zarándoklat. Isten Szolgája Mindszenty József szenttéavatási eljárása 1994. március 19-én, Szent József ünnepén vette kezdetét. Több ezer oldalt kitevő történeti források, iratok, tanúvallomások, történészi és teológiai szakvélemények összegyűjtése után az illetékes főpásztor 1996-ban lezárta a vizsgálatot, és a teljes dokumentációt eljuttatta a Szenttéavatási Kongregáció hivatalába. Jelenleg a hitvalló bíboros életszentségéről összegyűjtött bizonyítékok többlépcsős római értékelése van folyamatban. Ha végigtekintünk Mindszenty József több mint harmincegy éves főpásztori működésén, érdekes számadatok tükrözik Egyházért és hazáért engesztelő életútját: főpapi szolgálata jelképes száz napjából 74 és ½ napot töltött elzártan, ebből 26 és ½ napot a nyilas és kommunista börtönökben, 48 napot az amerikai követség félrabságában; mindössze 13 és ½ nap jutott az itthoni és 12 nap a számkivetett magyarság lelki gondozására. Los Angelesben, a Szent István királyról nevezett plébániatemplomban halála előtt tizenegy hónappal, hosszú és küzdelmes életútjára visszatekintve a következő kijelentést tette: „Ha még eg yszer kellene kezdenem az életet, úg y kezdeném, ahog y kezdettem. És ha teljes nyíltsággal látnám azt, hog y mi lesz a következménye, hát akkor is ug yanazt tenném, amit tettem.”38 Ha azt mondja valaki, hogy Mindszenty, senki másra nem gondolunk csak őrá. Olyan lett a neve, mint a legnagyobbaké: keresztnév nélkül csak egyvalakit jelöl a szó. És hogy jól cseng a Mindszenty név, köszönhető annak, hogy a hitvalló bíboros jól használta fel élete értékeit. Ezért személyisége, életpéldája nem veszít időszerűségéből. 38  1974. június 14-én elmondott szentbeszéde in Közi Horváth József i.m. 120. old.

46


Fot贸: Mudr谩k Attila


„Leg yen paternus!”, kérte tőle XII. Piusz pápa, és az lett. Tudta, hogy mit várhat el magától, és mit remélhet Istentől. Érezte, hogy kik számítanak rá, kik várnak tőle segítséget, kiknek adhat valami jót abból, amit ő is csak ajándékba kapott. Egész életét a jó szenvedélyes akarása vezérelte, soha nem akart ártani senkinek. Tiszta szívvel érezte magát katolikusnak és magyarnak, hűség és önazo­ nosság jellemezte: „Istennek hála, hog y szerény eszköz lehettem.”39 Életpéldája ezért mind a mai napig lelkesítő és hiteles, és ez tisztelőinek széles tábora, valamint a főpásztori óhajára szervezett több mint egymillió imádkozó magyar számára gazdag lelki örökséget jelent. Imádsággal körülvett esztergomi sírfelirata soha ki nem alvó mécsesek fényében hirdeti: „Mindszenty József: az üldöztetés idején a leghűségesebb pásztor.”40

39  Mindszenty József 1971. október 14-i leveléből in Leveleskönyv 58. old. 40  Fidelissimus in tribulatione pastor – a sírfelirat mottóját és teljes latin szövegét Ladocsi Gáspár ny. esztergom-budapesti segédpüspök fogalmazta

49


Felelős kiadó: Habsburg-Lotharingiai Mihály a Magyarországi Mindszenty Alapítvány elnöke H-1085 Budapest, Horánszky u. 22. www.mindszenty.katolikus.hu ungmind@gmail.com Az Alapítvány köszönettel fogadja adományaikat: 11991102-02139889-00000000 Erste Bank Hungary Zrt. Adószám: 18063703-1-42 © Kovács Gergely, 2014 © Magyarországi Mindszenty Alapítvány, 2014 E rövid életrajzot a szerző a 2005-ben megjelent Isten Embere – Szemtől szembe Mindszenty bíborossal című könyve alapján állította össze. A kötetben szereplő fényképek tulajdonosa a Magyarországi Mindszenty Alapítvány. Minden jog fenntartva! Olvasószerkesztő: Nagy Brigitta Tördelés és nyomdai előkészítés: Lapos László Nyomdai munkálatok: Séd Nyomda, Szekszárd Felelős vezető: Katona Szilvia A kötet megjelenését a Nemzeti Együttműködési Alap támogatta. ISBN 978-963-08-8854-7


ALAPITVANY


Mennyei Atyánk! Szívesen fogadod híveid áldozatait, amelyeket Krisztus áldozatával egyesítve ajánlanak fel, hogy kiegészítsék, „ami Krisztus szenvedéséből hiányzik, az Egyház javára” (Kol 1,24). Fogadd kegyesen József bíboros szolgád megaláztatásait, áldozatait, amelyeket földi életében a magyar Egyházért és a magyar népért ajánlott fel. Szenvedése legyen napjainkban is előtted kedves áldozat Egyházunkért, hazánkért. Hozzá csatlakozva akarunk mi is imáinkkal, áldozatainkkal engesztelni nemzetünk lelki megújulásáért. Ha szent akaratoddal megegyezik, add meg, kérünk, hívő magyar népednek, hogy József bíboros szolgádat Egyházunk szentjei között tisztelhessük. Krisztus, a mi Urunk által. Ámen. Kérjük, az imameghallgatásokról tájékoztassa az Esztergom-Budapesti Főeg yházmeg yei Hivatalt: 1014 Budapest, Úri u. 62.

Kovács Gergely: MINDSZENTY JÓZSEF A LEGHŰSÉGESEBB PÁSZTOR  

E rövid életrajzot a szerző a 2005-ben megjelent Isten Embere – Szemtől szembe Mindszenty bíborossal című könyve alapján állította össze. A...

Advertisement