Ménesbirtok Arculati Kézikönyv

Történeti tanulmány és építészeti arculati kézikönyv A Nemzeti Ménesbirtok és Miniszterelnökség / 2017, Mezőhegyes

Tangazdaság Zrt. fejlesztéséhez

Történeti tanulmány és építészeti arculati kézikönyv A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. fejlesztéséhez

1784. december 20-án II. József német-római császár és magyar király által aláírt alapító okiratban – melyet akkor „Végezésnek” hívtak – rendelkezett Csekonics József vértes százados, későbbi ménesparancsnok javaslata alapján egy katonai ménesintézet felállításáról.

Ekkor a nevezett Mezőhegyes nevű “alkalmatos” puszta a Maros hordalékkúpján, Csanád vezér földjén, dús füvű, kietlen üres pusztaság volt. A korabeli feljegyzések szerint mindössze néhány betyárrejtegető kunyhó törte meg a pusztát.

A kiváló ötletet nagyszerű megvalósítás követte és a tatárjárás óta üres pusztán megszületett és felépült a következő két évszázad lótenyésztését és mezőgazdaságát meghatározó ménesintézet, mely nem csak hazánk határain belül, de a Kárpát-medencében és a világon is meghatározó és egyedülálló, híres gazdasággá vált.

Egy feljegyzésben azt írták, hogy ami addig volt az akkor véget ért és a mi most van az mind akkor kezdődött Mezőhegyesen. Az alapításkor és az azt követő száz évben felépült egyedülálló, különleges épületegyüttes mind a mai napig meghatározza a Ménesbirtokot és Mezőhegyes települését.

Ez az építészeti arculati kézikönyv nagyszerűen követi végig az elmúlt 232 év építészeti történéseit és dolgozza fel egyedülálló örökségünket, a jövőbe tekintve. Ezekkel a gondolatokkal ajánlom ezt a kézikönyvet szíves olvasásra, azzal a céllal, hogy hozzásegítsen minket ahhoz, hogy megalapozzuk mezőhegyesi örökségünkhöz méltó, sikeres következő két évszázadot.

Pap István Tibor vezérigazgató, Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.

A Mezőhegyesi Ménesbirtok olyan nemzeti kincsünk, mely jelen állapotában is tükrözi nemzetünk egykori szellemi és gazdasági nagyságát. Egyedülálló építészeti és kulturális örökségről, igazi gyöngyszemről van szó, melynek helyreállítása és megőrzése az utókor számára nem csupán kötelességünk, hanem közös nemzeti ügyünk.

Ahogy a gazdasági felvirágozás is három korszakra választható szét, ugyanúgy a Ménesbirtok kiépülése is három, jól elkülöníthető periódusra tagolható. Az egyes periódusok beruházásait itt is a központi, uralkodói akaratnak megfelelően centrálisan fogták össze. Az első korszak a késő barokk, copf stílus jegyeit örökíti meg, képviselője Jung József (1734–1808). A második periódus a klasszicista, empire stílust képviselő Hild Jánoshoz (1761–1811) köthető.

A kiegyezés utáni fellendülés pedig a milleniumi ünnepségek sorozatához köthető, mely az eklektikát, azon belül is a fachwerkes irányvonalat örökíti meg, ahogy abban az időben Magyarország építészetét is döntően ez határozta meg. Építészeti hitvallásunk szerint jövőnket építeni, csak a múltunk ismeretével, megértésével és tiszteletével lehet. Ezért jelen tanulmány nem csupán építészeti iránymutatást szeretne nyújtani, hanem átfogó történeti kitekintést, műemléki értékleltárt, valamint területi, települési és kulturális fejlesztési koncepciót is tartalmaz.

Katona András és Tóth Péter építészek

01

Történeti áttekintés

04

I. Alapítás – a XVIII. sz. vége

IV. Az egyes korszakok eredeti gazdasági térképei

05 06 07 08

Mezőhegyes kiemelkedő épített öröksége

11

I. Jung József munkássága III. Az eklektika megjelenése

13 17 21

A XX. századi hanyatlás, az értékek elvesztése

25

I. Szellemi örökség hiánya, a múlt mellőzése

27 28 29

II. Reformkor – a XIX. sz. első fele III. Kiegyezés utáni virágzás

02

II. Hild János munkássága

03

Történeti tanulmány és építészeti arculati kézikönyv

II. A fejlődés hiánya, értékek pusztulása III. A rész és az egész viszonya, a majorok szétesése

04

Mezőhegyesi analógiák, építészeti értékeinek számba vétele

30

I. A késő barokk, copf korszak épített értékei...

IV. Az empire korszakbeli fejlesztések eredeti...

31 32 33 34

A mezőhegyesi arculatot meghatározó részletek

42

Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.

I. Homlokzati díszítőelemek, díszítőfaragások részletképzése

5820 Mezőhegyes, Kozma Ferenc utca30.

II. Nyílászárók és oszlopfejezetek díszítő részletei

43 46 52

Építészeti arculati koncepcióterv

II. A klasszicista, empire korszak épített értékei...

III. A fachwerkes és eklektikus korszak épített értékei...

05

Megrendelő: Pap István Tibor, Vezérigazgató

III. kerítések, kapuk és utcabútorok analógiái

06

Mezőhegyesi Ménesbirtok átfogó építészeti fejlesztési javaslata

56

I. Mezőhegyes település fejlesztési javaslata

62 76 82

II. Külterületi kerületközpontok bemutatása III. Egyéb fejlesztési területek bemutatása

Tervező: Design Art Werk Kft.

Felelős tervezők:

info@designartwerk.hu

Tóth Péter | É 01-0214

Katona András | É 01-6088

Építész munkatársak: Faragó Melinda Kis Kálmán Mérő Máté

Mezőhegyes, 2017

Vámos Zoltán

ISBN 978-963-12-9700-3

Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság

Történeti tanulmány és építészeti arculati kézikönyv

Tartalomjegyzék

03

Alapítás – a XVIII. század vége

Történeti tanulmány és építészeti arculati kézikönyv

01 Történeti áttekintés

A ménes helyéül a császár Mezőhegyes pusztát mint központot és hozzá kapcsolódó három pusztát – Kisfecskés, Nagypereg, illetve Kamarás – mint kerületet jelölt ki. A körülárkolt területet 84 járásra osztották, melyek mindegyike átlagban 500 holdat foglalt magába.

A ménesbirtok összterülete így a kezdetekben 42 000 holdból (18 127 ha) állt.

I. Alapítás – a XVIII. sz. vége II. Reformkor – a XIX. sz. első fele III. Kiegyezés utáni virágzás IV. Az egyes korszakok eredeti gazdasági térképei

Mezőhegyes, központi udvar Mezőhegyesi Helytörténeti

A ménesparancsnokság felállítását természetesen Csekonics Józsefre bízták, aki kidolgozta a szervezési szabályzatot is. Az első építkezések döntően a katonaság ellátását (ókaszárnyák 1785–1786), a parancsnokság (parancsnoki épület 1786) elhelyezését célozták meg. Fokozatosan pedig további épületeket emeltek, mint a csikósok földbe süllyesztett szállása és a „Pekeráj” néven ismert régi malomépületet (1786).

Mezőhegyes, ménesparancsnoki épület – Mezőhegyesi Helytörténeti Múzeum Fotótára

Történeti tanulmány és építészeti arculati kézikönyv

A Mezőhegyesi Császári és Királyi Ménes létrehozását II. József német-római császár és magyar király (1780–1790) 1784. december 20-i rendelete tette lehetővé, melyben nagy szerepe volt Csekonics Józsefnek (1757–1824), akinek javaslata alapján építették fel a Ménest.

Az ő felismerése volt, hogy egy központi ménes felállítása nemcsak a hadsereg külföldi mének beszerzésére fordított hatalmas kiadásait csökkentheti, hanem az egységes, jó állapotban lévő lóállomány állandóan „kéznél van”, a császárság nincs kiszolgáltatva külső segítségnek.

Múzeum Fotótára

04

05

Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság

Reformkor – a XIX. század első fele A Ménesbirtok alapítás utáni fellendülése az 1800-as évekre stabilizálódott köszönhetően Csekonics József munkásságának és a kedvező történelmi időknek – háborúktól mentes régió, ugyanakkor a hadsereg számára szükséges állandó lópótlási igény fennállt (Napóleon elleni csaták). Így nem csoda, hogy a XIX. században a Ménesbirtok további fejlődésen, ugrásszerű növekedésen ment keresztül.

Az 1810-20-as évekre gyakorlatilag befejeződött az alapozó építkezés.

A hatalmas teljesítményt mi sem bizonyítja jobban, mint a megépült épületek száma és minősége. Ekkora már kiépült a központi magtár (1805), a majorsági és központi istállók épületei (1807–1810), illetve a fedett lovarda (1809). Az öreg csűr (1805-1810) nemcsak Mezőhegyes jelképes épülete volt, hanem a kor legnagyobb pajtája is Magyarországon.

Fent: Mezőhegyes, a központi udvar

Középen: Mezőhegyes, gidrán

bejárata – bevezető fasor végén a Hild-

aranyménes a legelőn

Mezőhegyes, Huszi-Ménes istálló épület

féle diadalívvel Lent: Mezőhegyes, Fő utca – előtérben a nőtlen tiszti-lakkal

Középen: Mezőhegyes, 1984 merinó

Legalul: Mezőhegyes, a híres

nyáj juhásszal

szimentáli bika

Történeti tanulmány és építészeti arculati kézikönyv

A híres mezőhegyesi lófajták is ebben az időben kerültek a ménesbe.

A leromlott lóállomány feljavítására új fedező méneket hoztak.

Ezért érkezett 1816-ban a ménesbe a Nonius Normann mén is, mely küllemében ugyan nem, de ivadékai kitartásban, teherbírásban viszont kifogástalan fajtává váltak. A szintén Mezőhegyesen kitenyésztett gidrán fajta az arab vonal képviselője. Sajnos egy rosszindulatú influenza következtében a 1830-as évektől újbóli vérfrissítésre volt szükség. Így kerültek a Ménesbirtokra a kiváló adottságokkal rendelkező Furioso, illetve North Star nevű angol telivér mének, melyek megalapozták a 3. mezőhegyesi fajtát a Furioso-North Start.

A kiegyezés utáni virágzás

06

A szabadságharcot követő bizonytalan időszakot a kiegyezés zárta le. Mezőhegyes is ekkor éledhetett újjá. Gluzek Gyula neve gyakorlatilag egybeforrt ezen időszakban a mezőhegyesi történelemmel. Ő szorgalmazta a ménesbirtok fejlesztését új mezőgazdasági tevékenységek felkarolásával. Hozzá fűződik a szimentáli tehenészet felállítása (1879), a cukorrépa termelés megkezdése (1879), a juhtenyésztés bevezetése (1881), valamint a legjelentősebb, a rendes nyomtávú vasút kiépítése (1883).

Ennek a hatalmas gazdasági fejlődésnek volt a velejárója a központi rész beépülése. Ekkor épül ki a Fő utca ma is érzékelhető tengelye, a rajta található Kantárral (Nőtlen tiszti lak – 1894) és a Hotel Centrállal (1885). Ugyanígy ennek a korszaknak a jellemző képviselője a vasútállomás épülete (1883), melynek pontos mása a szentendrei skanzenben is megtalálható. Szintén korszakalkotó újítás volt a belsőperegpusztai Elevátor Magtár (1888), mely a kor egyik legmodernebb szállító-emelő-rostáló berendezése volt, és amely franciaországi magtárak előképeként is szolgált.

07

Mezőhegyes gazdasági beosztása 1914ben (a kiegyezés utáni virágkor idején) Forrás: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára – S 147 Térképtárcsaládi fondokból kiemelt térképek Purgly család (20. sz.)

Az egyes korszakok eredeti gazdasági térképei

Mezőhegyes gazdasági beosztása 1845-ben (a reformkori fejlődés idején)

Történeti tanulmány és építészeti arculati kézikönyv

Forrás: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára – S 70 Térképtár – Vegyes Kéziratos térképek (1669–1942)

08

09

Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság

Történeti tanulmány és építészeti arculati kézikönyv

Történeti tanulmány és építészeti arculati kézikönyv

02 Mezőhegyes kiemelkedő épített öröksége I. Jung József munkássága II. Hild János munkássága III. Az eklektika megjelenése

10

Mezőhegyes Nemzeti Ménesbirtok

Forrás: Kerekes György –

gazdasági beosztása 2017-ben

Mezőhegyesi Város- és Környezetvédő

(a XX. századi hanyatlás utáni

Egyesület elnöke 2017

talpra állás idején)

11

Hibridkukorica

Őszi Árpa

Silócirok

Fűszéna

Őszi búza

Rozs

Szója

Lucerna

Repce

Napraforgó

Takarmánykukorica

Fű

Zab

Silókukorica

Cukorrépa

Erdő

Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság

Mezőhegyes kiemelkedő épített öröksége

Forrás: Kerekes György Fent: Jászberény, római katolikus

Mezőhegyesi Város- és környezetvédő

templom – Jász–Nagykun–Szolnok

egyesület elnöke 2017

Megyei Képeslaptár Lent: Szirák, evangélikus templom Jung József tervei alapján épült 1782–1788 között Mezőhegyes, központi udvar – Légifelvétel

Fent: Aszód, Podmaniczky-kastély

Lent: Aszód, Podmaniczky-kastély

Fortepan/Budapest Főváros

déli oldaszárny, kert felőli bejárat

Történeti tanulmány és építészeti arculati kézikönyv

Történeti tanulmány és építészeti arculati kézikönyv

A Mezőhegyesi Ménesbirtok uralkodói szándék által létrejött telepítése a település szerkezetén is érzékelhető. Ahogy a gazdasági felvirágozás is három korszakra választható szét, ugyanúgy a ménesbirtok kiépülése is három, jól elkülöníthető periódusra tagolható. Az egyes periódusok beruházásait itt is a központi akaratnak megfelelően centrálisan fogták össze, vagyis a szervezettségnek köszönhetően érzékelhetőek a különálló korok stílusjegyei, képviselői. Az első korszak a késő barokk, copf stílus jegyeit örökíti meg, képviselője Jung József (1734–1808). A második periódus a klasszicista, empire stílust képviselő Hild Jánoshoz (1761–1811) köthető. A kiegyezés utáni fellendülés pedig a milleniumi ünnepségek sorozatához köthető, mely az eklektikát, azon belül is a fachwerkes irányvonalat örökíti meg, ahogy abban az időben Magyarország építészetét is döntően ez határozta meg.

Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL. XV.19.d.1.12.069

12

13

Jung József munkássága A Grassalkovich család hívására érkezett Magyarországra, ahol főként a család házi építészeként tevékenykedett Hatvanban. Munkái többnyire az ország középső felén találhatóak, és a copf stílusjegyeit hordozzák magukon. Legsikeresebb műve az aszódi Podmaniczky kastély (1772) bővítése. A már meglévő kastély hátsó szárnyához épített árkádos folyosó. A kastély két mellékszárnya is az ő keze nyomát viseli. Az aszódi kastélybővítés sikerei után számos környékbeli templom felújítását, áttervezését is rá bízták.

Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság

01

02 03 04

05

01

“Hangai” Vendégfogadó

02

Északi Rep. Kaszárnya-Hotel “Noniusz”

03

Ménesparancsnoki épület

04

Déli Rep. kaszárnya

05

Pekeráj

06

Új kaszárnya

Történeti tanulmány és építészeti arculati kézikönyv

Történeti tanulmány és építészeti arculati kézikönyv

06

Jung József Mezőhegyesen Mezőhegyesi megbízatását 1785-ben kapta. Hozzá fűzhető a első komolyabb mezőhegyesi építkezés. A parancsnoki épület (1786) kazettás, sávos főhomlokzata és kosáríves, tornácos udvari homlokzata az aszódi kastéllyal mutat hasonlóságot. A parancsnoki épület mellett az északi (mai nóniusz vendégfogadó) és déli kaszárnya (1786) szintén az aszódi kastély árkádsoros kialakítására emlékeztet.

Fent: Mezőhegyes, a déli reprezentatív kaszárnya árkádsora Fotó: Bugár-Mészáros Károly Lent: Mezőhegyes, parancsnoki épület Fotó: Bugár-Mészáros Károly

14

Mezőhegyes, Déli kaszárnya

Mezőhegyes, parancsnoki épület

részlet – copf boltív

részlet – kosárgörbe ív

15

Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság

Hild János munkássága

A “Hangai” vendégfogadót (1789) szintén Jung József tervezte. Ennek homlokzati osztása, az ablakok alatti és feletti kiugró vakolatkazettái a 1784-ben elkészült pesti nemzeti iskola tervének pontos mása.

Mezőhegyes, “Hangai” vendégfogadó

Mezőhegyes, “Pekeráj” sütöde

Kerekes György képeslapgyűjteménye

Fotó: Bugár-Mészáros Károly

A klasszicista, empire stílus első hazai képviselője Hild János (1761– 1811) volt. Településtervezői nagysága mellett számos építészeti alkotása maradt meg az utókor számára. A bicskei Batthyány-kastély második építési üteme (1796–1799) is az ő stílusjegyeit hordozza.

A homlokzatainak egyenletes, szigorú ritmusai végigkíséri munkássága java részét. Keze munkáját dicsérte még a Pesti Megyeháza (1804–1811), valamint a pesti Csekonics-palota (1797).

Balra: Bikcse, Batthyány-

Lent: Bikcse, Batthyány-kastély – középső

kastély – középső szárny

és keleti szárny 1910 körül, átépítés előtt

Történeti tanulmány és építészeti arculati kézikönyv

16

17

Mezőhegyes, déli kaszárnya

Mezőhegyes, parancsnoki épület

Fent: Pesti Megyeháza - Gyűlési Palota

Lent: Pesti Megyeháza – a Hild által terveztt középső

részlet – árkádbelső

részlet – nyílászáró

balusztrádos galériája

traktus, forrás: Vasárnapi Újság 1861. 8. évf. 2. szám

Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság

01 02

03

01

Központi istálló

02

Fedett lovarda

03

Központi magtár

04

Ómezőhegyesi igazg. épület

05

Csikóscsárda

06

Ómező istállói

04

06

Hild János Mezőhegyesen A hazai empire stílus legmonumentálisabb megnyilvánulásai közé sorolhatók Hild János mezőhegyesi munkái. Hild az idősödő Jung Józsefet váltotta Mezőhegyesen. Így a barokk korszakot felváltotta a klasszicizmus. A stílus kevés díszítőelemet használt, a felületek ki-be ugrálásával komponált, ezzel hozva létre fény-árnyék hatást.

Hild első épületei Mezőhegyesen a központi magtár, az istállók, illetve a központi fedett lovarda és az Öreg csűr (1805–1810) voltak.

A külső majorokban is később ugyanezen épületek mintájára épültek ki az istállók, melyek némely említések szerint kezdetben nyitottak voltak, és csak később falazták be az árkádokat.

Fent: Mezőhegyes, 39-es

Jobbra: Mezőhegyes, fedeles lovarda

majori istálló boltívrészlet, fotó:

(korabeli vázrajz)

Történeti tanulmány és építészeti arculati kézikönyv

05

Bugár-Mészáros Károly Lent: Mezőhegyes, fedeles lovarda Lent: Mezőhegyes, 39-es majori

(1980 körül)

istálló, fotó: Bugár-Mészáros Károly

18

19

Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság

Az eklektika megjelenése Mezőhegyes harmadik jól elkülöníthető fejlődési periódusa a századforduló előtti évtizedek. Ez az időszak a ménesbirtok építészetében is meghatározó stílussal a fa-gerendavázas, svájci irányzatú fachwerkkel jellemezhető. De nemcsak Mezőhegyesen, hanem a történelmi Magyarország teljes területén is jelentőséggel bírt.

A dualizmus korában a fachwerkes irányzat a felvidéki városokon át az erdélyi fürdőhelyeken keresztül megjelenik, s a nyugat–dúnántúli régióban is elterjedt.

Balra: Tusnád, Elza Villa – képes levelezőlap 1899

Fent: Mezőhegyes, Fecskés-major –

Jobbra fent: Hild-féle kapuépítmény,

Magtár, Fotó: Faragó Melinda

Fotó: Bugár-Mészáros Károly

Lent: Mezőhegyes, központi magtár

Jobbra: Mezőhegyes, díszkapu – részlet

Fotó: Faragó Melinda

Fotó: Tóth Boglár

Balra lent: Tusnád, Práger villa - képes

Lent: Ótátrafüred, Adria

levelezőlap 1908

Szálló – épült: 1877

Jobbra lent: Mezőhegyes, FecskésTörténeti tanulmány és építészeti arculati kézikönyv

Történeti tanulmány és építészeti arculati kézikönyv

major – istálló, Fotó: Faragó Melinda

Hild szimbolikus épületei továbbá a kapuépítmények, melyek most is a város címerének alapmotívumai. A diadalívek részletképzése megegyezik az istállók árkádsoros kialakításával. a félköríves boltozat duplarizalitos pillérekbe fordul át, a diadalív lezárását pedig gúlaépítmények koronázzák meg.

Jobbra: Ótátrafüred, Fő utca Fotó: Fortepan 1906 Jobbra lent: Keszthely, Villa Sissy Fotó: Fortepan 1911 Lent: Keszthely, Hullám szálló épült: 1893

20

21

Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság

Az eklektika Mezőhegyesen Mezőhegyesen az eklektika első jelei a lovarda oromzatán figyelhetőek meg. A régi íves oromzat fagerendavázas megerősítést kapott 1883-ban. 1885ben épült meg az ország első fachwerkes szállodája, a Hotel Centrál, mely az 1885-ös országos kiállítás pavilonjainak elemeiből épült. Eredetileg zsindelyfedése volt, ám 1937-ben piros műpalára cserélték.

Kettős tiszti lakok

02

“Nőtlen tiszti lak” - kantár

03

“Hotel Centrál” és mozi

04

Kettős tiszti lakok

05

Pavilonok

épült: 1883

06

“Vadász Vendéglő”

Jobbra: Mezőhegyes, Hotel Centrál

07

Vasútállomás

01

Jobbra fent: Mezőhegyes, vasútállomás 03 06

02

05

épült: 1885 07

04

Lent: Fachwerkes homlokzat Hotel Centrál, épült 1885

22

Mezőhegyes, Kultúrcsarnok,

Mezőhegyes, Belső Peregpuszta -

eredetileg lóistálló

Gluzek Elevátor Magtár

Történeti tanulmány és építészeti arculati kézikönyv

01

1890-ben felépült a faverandás, íves ablakú, földszintes Vadász vendéglő is, közvetlenül a vasútállomás felvételi épülete (1883) után, annak mintájára.

23

Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság

A Centrál épületével szemben áll a Kantár (1894 - más néven “Nőtlen Tiszti-Lak”), ami stílusában a Centrál Szállóhoz igyekezett illeszkedni.

Másik oldalán épült 1886-ban a lovarda, amely később a századforduló után 1923-ban kultúrcsarnok lett, majd később mozi.

I. Szellemi örökség hiánya, a múlt mellőzése II. A fejlődés hiánya, értékek pusztulása III. A rész és az egész viszonya, a majorok szétesése

Történeti tanulmány és építészeti arculati kézikönyv

03 A XX. századi hanyatlás, az értékek elvesztése

A Belső-peregpusztai Elevátor Magtár (1888), noha nem konkrétan ehhez a stílushoz kapcsolódik, azonban jelentőségében megérdemli, hogy példaként említsük meg, hiszen funkciójában szintén egyedülálló értéket képvisel.

24

25

Fent: Mezőhegyes, Kantár - Nőtlen Tiszti-Lak Balra: Mezőhegyes, Mezőhegyes, vasúti Vendéglő – fachwerkes veranda

Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság

Szellemi örökség hiánya, a múlt mellőzése Az ország II. világháború utáni újjáépítéséhez hiányzott a szakértelem, a katonás hierarchia és rend, a szigorú, hozzáértő vezetés és így a cselekvőképesség. A munkanélküliség, mint az ország más mezőgazdasági területeit, Mezőhegyest is elérte. Az elnéptelenedés pedig a helyzetet csak fokozta.

A XX. századi hanyatlás, az értékek elvesztése A XX. századi, világháborúktól megtépázott magyar történelem a Ménesbirtok sorsát is jellemzi.

Jobbra: Mezőhegyes, Díszkapu – épített örökség 1980 körül Jobbra lent: Mezőhegyes, “nyílászáró Mezőhegyes, Molnár C. Pál Lakótelep

csere” – Kozma Ferenc utca

Fotó: Faragó Melinda Lent: Mezőhegyes, 48-as major

26

Történelmi tanulmány és építészeti arculati kézikönyv

Történeti tanulmány és építészeti arculati kézikönyv

Az 1945 utáni korszak építészetileg is markáns nyomot hagyott az addig kialakult állapoton is. Többek között elbontották a központi udvar egyes épületeit, és helyükre a szocializmusban elterjedt panel lakótelepeket emeltek, így fosztva meg fokozatosan Mezőhegyest építészeti gyökereitől.

27

Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság

A rész és egész viszonya, a majorok szétesése A mezőhegyesi gazdaság a századfordulóra komplex, szinte teljesen önellátó gazdasággá fejlődött. Ez természetesen egy jól kialakított központ irányításával tudott csak megmaradni. Ennek megszűnése magában hordozta az egyes mezőgazdasági és ipari ágazatok elkülönülését.

A majorságok szoros egymásra utaltsága sem segített a helyzeten.

Kellő összefogás hiányában csak vegetatív formában maradtak meg.

Ugyanígy az infrastruktúra elhanyagolása is közrejátszott nemcsak a majorok, de a központi rész közötti kapcsolatok hanyatlásában.

Fent: Ómezőhegyes, csikóscsárda, belső részlet – Fotó: Faragó Melinda Középen: 39-es major, vasúti sínpár részlet – egykori összeköttetés Ómezőhegyessel Jobbra lent: Ómezőhegyes, Hild-féle istállóépület függesztett fedélszéke –

épület homlokzata – Fotó: Tóth Boglár

Fotó: Mérő Máté

Történeti tanulmány és építészeti arculati kézikönyv

A fejlődés hiánya, az értékek pusztulása A természet örök igazsága, hogy ami nem növekszik, az pusztulásnak indul. A hanyatláshoz hozzátartozik az is, hogy a XX. század második felére a ló szerepe a gazdaság iparosodása következtében háttérbe szorult, sok helyen a lovakat felváltotta az egyre jobban elterjedő iparosodás. Ez ugyanúgy nem kedvezett a ménesbirtok fejlődésének, fennmaradásának sem.

Legalul: Ómezőhegyes, Hild-féle istálló-

A Mezőhegyestől mint központi magtól való regionális elszigeteltség ugyanúgy rányomta a bélyegét magára a városra is. A belső mag szintén elvesztette létjogosultságát a külső majorok nélkül. A régi, értéket képviselő intézmények tevékenység nélkül maradtak, feladatukat mesterségesen a központi államigazgatásból próbálták meghatározni. Az így kialakított munkahelyekhez azonban új lakóépületekre is szükség volt, melyeket a történelmi mag szétverésével hoztak létre lakótelepek formájában.

Fent: Huszi-Ménes, Hild-féle istállóépület – Fotó: Tóth Boglár Lent: Ómezőhegyes, Hild-féle istállóépületek – Fotó: Bugár-Mészáros Károly, 1980 körül

28

29

Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság

A késő barokk, copf korszak épített értékei a történelmi magyarország területén A XIX. század elején a mezőgazdasági épületeket, mint a gazdagság fokmérőjeként tartották számon. Ennél fogva sokszor hasonló mértékben díszítették a gazdasági épületeket, mint a lakóépületeket.

Történelmi tanulmány és építészeti arculati kézikönyv

04 Mezőhegyesi analógiák építészeti értékeinek számba vétele I. A késő barokk, copf korszak épített értékei a történelmi magyarország területén II. A klasszicista, empire korszak épített értékei a történelmi magyarország területén III. A fachwerkes és eklektikus korszak épített értékei a történelmi magyarország területén IV. Az empire korszakbeli fejlesztések eredeti Hild János által tervezett épületek tervei

30

Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság

Lent: Lengyel, Apponyi-kastély tehené-

Jobbra: Sárvár-Káld, Szitamajor-i

szete, épült: 1810 körül

Ménesistálló, épült: XIX. század

Legalul: Gödöllő-Babatpuszta,

Jobbra lent: Hontszentantal, Koháry-

Grassalkovich-i Istállókastély, épült: 1750 k.

kastély magtára, épült: XVIII. század

A klasszicista, empire korszak épített értékei a történelmi magyarország területén A történelmi magyarországon a gazdaság virágzása az építészetre is hatással volt. A ló mint a kor értékmérője kitüntetett figyelmet kapott. Éppen ezért a lovardák külső megjelenése is kiemelkedő jelentőséggel bírt

Balra fent: Csabacsüd, magtárépület,

Jobbra fent: Nagymágocs, Károlyi

épült: 1867

magtárépület, épült: 1856

Balra középen: Kecskemét, lovarda, ma

Jobbra középen: Gyula, lovarda

a Piarista iskola tornaterme, épült: 1817,

épületének belseje, ma fürdőként

Fisher Ágoston keze munkája

üzemel, épült: 1833

Legalul: Kisbér, lovarda épülete,

Történelmi tanulmány és építészeti arculati kézikönyv

A fachwerkes és eklektikus korszak épített értékei a történelmi magyarország területén A monarchia idejében hazánk talán a valaha volt legnagyobb gazdasági fejlődését élte át. Az építészetben fokozottan jelent megaz igényesség, a szépre való törekvés. Erről tanúskodnak a fennmaradt épületeink hihetetlen gazdag részletképzései is.

Történeti tanulmány és építészeti arculati kézikönyv

épült: XIX. század

Fent: Szovátafürdő, Ágoston villa 1925 Fotó: Fortepan Jobbra középen: Keszthely, Sziget-

32

strand 1908, Fotó: Fortepan Jobbra: Tusnádfürdő, Rezső fürdő képes levelezőlap 1903

Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság

33

Történeti tanulmány és építészeti arculati kézikönyv

Történeti tanulmány és építészeti arculati kézikönyv

Az empire korszakbeli fejlesztések eredeti, Hild János által tervezett épületek tervei

34

35

A Hild János tervezte telepítés helyszínrajza – 1810-es állapot Forrás: Hadtörténelmi Levéltár, Bécsi Kirendeltség

Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság

Történeti tanulmány és építészeti arculati kézikönyv

Történeti tanulmány és építészeti arculati kézikönyv

36

37

Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság

Történeti tanulmány és építészeti arculati kézikönyv

Történeti tanulmány és építészeti arculati kézikönyv

38

39 Előző oldalpár:

Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság

A Hild János tervezte központi

A Hild János tervezte központi

épületsor átépítési tervdokumentációja

épületsor átépítési tervdokumentációja

I. old. – 1810, forrás: Hadtörténelmi

1810, forrás: Hadtörténelmi Levéltár,

Levéltár, Bécsi Kirendeltség

Bécsi Kirendeltség

Történeti tanulmány és építészeti arculati kézikönyv

Történeti tanulmány és építészeti arculati kézikönyv

40

41

Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság

Bal oldalon: A Hild János tervezte

Fent: A Hild János tervezte központi

Lent: A Hild János tervezte

központi lovarda eredeti terve – 1810

lóistálló eredeti terve – 1810,

csikósudvar épületeinek eredeti

forrás: Hadtörténelmi Levéltár,

forrás: Hadtörténelmi Levéltár, Bécsi

terve – 1810, forrás: Hadtörténelmi

Bécsi Kirendeltség

Kirendeltség

Levéltár, Bécsi Kirendeltség

Homlokzati díszítőelemek részletképzése A hosszú, monoton homlokzatok díszítését Hild boltívekkel oldotta meg. Ennek későbbi változata az egyszerűbb, vakolati síkok játékával kialakított álpillérsor alkalmazása, illetve maga a nyers tégla, mint homlokzati díszítőelem megmutatása.

Jobbra fent: Mezőhegyes – lakóépület,

oromzati téglatagozat

Kozma Ferenc u. Bejárati homlokzat vakolatsávokkal tagolva

Balra középen: Mezőhegyes –

Jobbra középen: Mezőhegyes –

lakóépület, Kozma Ferenc utca 14

külterület, Fecskés Magtár oldal-

homlokzat vakolatsávokkal tagolva

homlokzat vakolatsávokkal tagolva

Történeti tanulmány és építészeti arculati kézikönyv

Történeti tanulmány és építészeti arculati kézikönyv

05 A mezőhegyesi arculatot meghatározó részletek

Balra fent: Ómezőhegyes – lakóépület,

I. Homlokzati díszítőelemek, díszítőfaragások részletképzése II. Nyílászárók és oszlopfejezetek díszítő részletei III. Kerítések, kapuk és utcabútorok analógiái

42

43

Jobb oldalon: Mezőhegyes – külterület, húszas major oldalhomlokzat vakolatsávokkal tagolva

Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság

Korlát- és tornáckialakítás részletei A korlátok és tornácok díszítése szintén az épület vagy épületszárny rangjáról árulkodott. Minél díszesebb elemek alkották, annál fontosabb funkcionális szerepe volt a mögöttes tereknek.

Az egyes építési periódusok tornác, mellvéd és korlátok építészeti kialakításai jól megfigyelhetőek. Míg Jung a nehéz elemeket alkalmazta ezeken az épületszerkezeteken is, addig a századfordulón már ugyanígy a könnyed fa szerkezetű verandák terjedtek el.

Homlokzati díszítőfaragások részletképzése Az eklektika hozadéka a faszerkezetek alkalmazása mint díszítő- és homlokzati tagolóelem. Főként a kiegyezés utáni építési periódusban figyelhető meg alkalmazásuk, azonban a régebbi épületek felújításánál is használták díszítőelemként.

A jellegzetes fa szerkezetű svájci villa mint a századforduló közkedvelt épülettípusa nemcsak az úri épületek építészeti stílusát határozta meg, de az egyszerű épülettoldások, filagóriák kiépítésénél is népszerű példa volt. Így változhatott meg a fedett lovarda oromzati kialakítása is, és a parancsnoki épület erkélyének átalakításánál is megfigyelhető a díszes faszerkezet megjelenése. A Hotel Centrál és a Kantár épülete pedig mint új épület már ebben a szellemben készült el.

Jobbra: Hotel Noniusz – középrizalit teraszának korlátja Lent: Hotel Centrál melletti pavilon tornáca

Jobbra középen: Csikóscsárda melletti pavilon tornáca

Legalul: Mezőhegyes, parancsnoki

Lent: Mezőhegyes – Kantár Épülete

Jobbra fent: Mezőhegyes – parancsnoki

északi oromzatának díszítése

épület középrizalit díszítése Jobbra: Mezőhegyes – Hotel Centrál

Legalul: Mezőhegyes – Fedett lovarda

épülete, utcai homlokzat tagolása

épülete Főhomlokzat oromzati díszítése

és díszítése

Jobbra lent: Ómezői trafik tornáca

Történeti tanulmány és építészeti arculati kézikönyv

épület középrizalitjának terasz korlátja

44

45

Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság

Bejárati ajtók és osztáskialakításuk részletei

Történeti tanulmány és építészeti arculati kézikönyv

Történeti tanulmány és építészeti arculati kézikönyv

Minden lakóépület egyik legfontosabb eleme a bejárat hangsúlyozása.

Az “entrée” fontossága nemcsak a főúri körökben töltött be kiemelt szerepet, de az egyszerű épületek fokmérője is volt az egyes porták bejárati díszítettsége.

46

47

Jobbra fent: Kétszárnyú bejárati ajtó Fent: Kétszárnyú bejárati ajtó – I.

III. (jobb fent) felülvilágító betéttel,

ajtószárnyak felett felülvilágító betéttel

alsó rész 1:2 arányban osztva

Lent: Kétszárnyú bejárati ajtó – II.

Jobbra lent: Kétszárnyú bejárati ajtó

függőleges hármas osztásából legalsó

IV. függőleges hármas osztásából alsó

vízszintesen is osztott

kettő fillungos kivitelű

Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság

Nyílászáró vakolatkeretezésének részletei A nyílászárók szerepe a belső helyiségek megvilágításán túl a homlokzatok ritmusának további tagolása. Nemcsak a vakolatdíszekkel lehet a homlokzati felületek osztani, de az egyes nyílászárók díszítettségével is lehet érzékeltetni a homlokzat kiemelését, a mögöttes terek fontosságát.

Jobb oldalon: Népi barokk díszítésű vakolatkeret Lent: Késő barokk – copf díszítésű

kialakítva

vakolatkeret

Balra lent: Eklektikus fa díszítésű

Legalul: Klasszicista vakolatkeret

nyíláskeretezés

koronázó tagozattal

Történeti tanulmány és építészeti arculati kézikönyv

Balra: Nyíláskeretezés téglaburkolattal

48

49

Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság

Jobbra fent: Mezőhegyes – lakóépület

Jobbra: Mezőhegyes – lakóépület, Kozma Ferenc utcai kerítés oszlopfejezete Lent: Mezőhegyes – Kantár épülete kéményfej kialakítása Fent: Ómezőhegyes – Lakóépület, utcai bejárati kapu oszlopfejezete Balra: Mezőhegyes – Lakóépület, Kozma Ferenc utcai bejárati kapu

Történeti tanulmány és építészeti arculati kézikönyv

utcai bejárati kapu oszlopfejezete

oszlopfejezete

50

51

Oszlop- és kéményfejek díszítőfaragásainak részletképzése A Hild féle kapuépítmények formája a Kozma Ferenc utcán végigsétálva szinte minden portánál visszaköszön. Kerítések, bejárati kapuk oszlopfejein, de néha egy-egy kéményen is láthatjuk a letisztult, geometrikus formavilágát. Még a faragott fa kerítések fejeit is igyekeztek hasonló osztással elkülöníteni az oszloptörzstől.

Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság

Kerítések kialakításának analógiái Kapuépítmények részletképzései

Többnyire ugyanaz igaz a kerítések kialakításának arculatára is, mint az oszlopfejekére. Vagyis a központi udvar kapuépítményei voltak a követendő példák. Néhány esetben megfigyelhető az apróbb változtatás, mint például az áttört kerítéseken, de a szigorú geometriai díszítettség itt is megjelennek.

Mezőhegyes “védjegyét” nemcsak korszakokra határozta meg Hild János építménye, de rengetek részletképzés, díszítőelem merít belőlük példát az egész Ménesbirtokon.

Balra: Mezőhegyes – lakóépület, Kozma Ferenc utcai falazott kerítés részlete hódfarkú cserép lefedéssel Balra lent: Mezőhegyes – lakóépület, Kozma Ferenc utcai áttört kerítés részlete fa ozslopokkal és faragott fejezettel Jobbra középen: Mezőhegyes – lakóépület, Kozma Ferenc utcai áttört kerítés részlete hódfarkú cserép lefedéssel Legalul: Mezőhegyes - Lakóépület, Kozma Ferenc utcai falazott kerítés

Történeti tanulmány és építészeti arculati kézikönyv

részlete műkő fedkő lefedéssel

Fent: Mezőhegyes – központi udvar déli kapuja, Hild János 1810-es tervei alapján Jobbra fent: Mezőhegyes – központi udvar déli kapuja, Kettős rizalitú

52

oszloptörzs gúla koronázótagozattal Jobbra középen: Mezőhegyes – központi udvar Dél-nyugati mellékkapuja kettős rizalitú oszloptörzsek Jobbra: Mezőhegyes – központi udvar Északi kapuja, Hild János 1810-es tervei alapján

Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság

53

Utcabútorok, lámpatestek díszítő részletei

Jobb oldalon: Mezőhegyes -

Ferenc utca, függesztett kovácsolt vas

Kozma Ferenc utca, kétágú, függesztett

kandeláber

kovácsolt vas kandeláber

Legalul: Mezőhegyes - Petőfi sétány,

Lent: Mezőhegyes - Kozma Ferenc

lugas formájú kovácsolt vas kandeláber

utca, álló kovácsolt vas kandeláber

Történeti tanulmány és építészeti arculati kézikönyv

Történeti tanulmány és építészeti arculati kézikönyv

A századforduló környékén történt elektromosság kiépítésével megújultak a közvilágítás építményei is. A kovácsolt vas tartószerkezetek és lámpatestek a kor építészeti stílusához igazodóan részletgazdag, könnyed vonalvezetésű lámpaoszlopokban testesültek meg.

Balra lent: Mezőhegyes - Kozma

54

55

Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság

Vadasház

Fecskés központ

A/1

Tudományos és Birtok központ

B

Történeti tanulmány és építészeti arculati kézikönyv

57 Majorsági központ

A/2 Gyógy és fürdő központ

I. Mezőhegyes település fejlesztési javaslata II. Külterületi kerületközpontok bemutatása III. Egyéb fejlesztési területek bemutatása

Történeti tanulmány és építészeti arculati kézikönyv

D

06 Mezőhegyesi Ménesbirtok átfogó építészeti fejlesztési javaslata

C

Kamarás puszta

Fecskés Puszta

Látogatóközpont-majorok

56

Fejlesztési területek és központok A fejlesztések alapelvei Mezőhegyes jövőjének kiindulópontja csakis az itt található páratlan örökség lehet. Az előző fejezetek bemutatták az elmúlt évszázadok alatt itt összegyűlt gazdasági és kultúrtörténeti kincseket. Ezek megértésével és minél hatékonyabb összekapcsolásával lehet újra életre hívni ezt a mostanra töredékessé vált és a végleges pusztulása felé tartó mikrovilágot. A fejlesztési forrásokat a teljes területen elosztva javasoljuk felhasználni. Így egy jól megindított alközpont a szűkebb környezetét is magával húzhatja. Ezek együttesen pedig nagyobb hatékonyságot érhetnek el a teljes területen, mint egy kizárólagos, központosított beruházás.

Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság

A rendszerváltást követően a szőlészet és borászat területén fedezték fel elsőként újra egy adott mezőgazdasági tevékenység idegenforgalmi vonzerejét. Hazánkban az uradalmi gazdasági építészetnek komoly hagyományai voltak. (Ennek külön fejezetet szentel az elemző rész.)

Tejcsarnokok sora és szakrális terekként megfogalmazott istállók bizonyítják, hogy az élelmiszerkészítés és ennek bemutatása is nagy becsben tartott helyszíneken zajlott.

“Sétakocsis Puszta körút” Mezőhegyesen is cél, hogy olyan gazdálkodó alegységek jöjjenek létre, melyek tevékenységüket a térségbe érkező látogatók számára is be tudják mutatni. A négy történeti puszta súlypontjában lévő majorok ingatlanállománya rendelkezésre áll. Földrajzilag is úgy helyezkednek el, hogy akár egynapos, akár többnapos programként megismertethetők az érdeklődőkkel.

57

Átfogó birtok fejlesztési javaslat

Meglévő és tervezett értékleltár Kerületközpontok

Vadasház

C Fecskés puszta

Kamarás puszta

A A/1 A/2 B C D

Mezőhegyes településközponti fejlesztések Tudományos és birtokközpont Gyógy-, Fürdő- és Szabadidő Központ Peregh Puszta – 57’ Majorsági Központ Kamarás Puszta – Vadászház Fecskés Puszta – 6’-os Majorsági Központ

További fejlesztési pontok E F G H I

Huszi ménes Megújuló Csikóménes 39’-es mintamajor Tehéntelep Új ipartelep

D

Fecskés központ

Történeti tanulmány és építészeti arculati kézikönyv

P ‘Huszi’ ménes

H

Szeszgyár

E

Tudományos és Birtok központ

Q

A/1

Lóversenypálya

I

Lóversenypálya

B

L

J

Cukorgyár

Cukorgár Egykori meglévő disznótelep Gasztronómiai, kézművesipari központ Erdei iskola, tanösvény, állatsimogató, fácántelep 17’-es major Meglévő peregi iskolamúzeum és vendégház Belsőkamrás központ (szeszgyár visszaállítása) Meglévő lóversenypálya

Elevátor magtár

M Erdei iskola és állatsimogató

N

58

J K L M N O P Q

57 Majorsági központ

Történeti tanulmány és építészeti arculati kézikönyv

Egyéb pontok

Magtárak Zabsilótornyok

K

A/2 Gyógy és fürdő központ

Ívpillérsoros istálló P

Peregi Iskolamúzeum és vendégház

Visszaállított mintamajor

F

O

Sétafogat útvonalak

48. csikóménes

Nosztalgia vasút Komplex fejlesztési központok Egyéb látványosságok/beavatkozások Későbbi javasolt beavatkozások

Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság

59

Fasorok Mezőhegyesről A két alsó archív felvételen jól látható, hogy a hiánytalan fasorok milyen karakteres és árnyas közlekedési lehetőséget biztosítottak a pusztában utazóknak. Az egyes útirányokat a különböző fafajok alkalmazásával jól meg lehetett különböztetni.

Történeti tanulmány és építészeti arculati kézikönyv

A baloldali fotó a jelenlegi hiányos állapotot mutatja. a fasorok pótlásával és a fafajták következetes alkalmazásával megidézhető és tovább gazdagítható az egykori állapot. Ezért a település belterületén és a majorokat összekötő utakon is meghatározó szerep juthat a telepített fáknak.

60

Tájképrehabilitációs javaslat

Fasorok visszaállítása A XIX. századi kataszteri térkép alapján

Meglévő és új fasorok hálózata Nagyobb összefüggő erdőterületek

Fasorok visszaállítása A “Puszta” történeti tájképébe beletartoztak a fasorok, mivel a korábbi évszázadokban aszfaltút híján ezek segítették a pusztában a tájékozódást, és természetes enyhet adtak a pusztában utazónak. Így meghatározó elemei lettek a táj karakterének. Részben megmaradtak, de sok helyen megfogyatkozott már az állomány. Javasolt a fasorok és egyéb erdős és pusztás élőhelyek védése és visszaállítása botanikus bevonásával. (Fasorok, Rajta-erdő, Feneketlen-tó...)

Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság

61

Történeti tanulmány és építészeti arculati kézikönyv

Történeti tanulmány és építészeti arculati kézikönyv II. Katonai felmérés

Az eddig látott térképekhez képest különleges, hogy ezen a katonai felmérésen látható, az országos vasútvonalon kívül a helyi keskenynyomtávú vasútvonal leágazása is. Az állami gazdaság egész területét behálózta a vasút, mely lehetővé tette az ipari szállítást, és a menetrendszerinti személyszállítást is.

62

Mezőhegyes település fejlesztési javaslata Történeti vizsgálat

63

A II. Katonai felmérés mutatja a katonai épületeket a központtal, és a közeli létesítményeket. Jól látszik rajta a központi épületmag ötös csoportja (1.), a tőle nyugatra lévő reprezentatív díszudvar (2.), és az ezen túl lévő angolparkos rész (3.) a hármas sugárút között, mely hármas sugárút vezet a 17-es majorba.

Fent: Az úgynevezett kataszteri térkép a legrészletesebb módon mutatja mezőhegyes katonai, lovas központjának épületállományát.

Nagy kataszteri térkép, XIX. sz.

Látszik a “pekeráj”, Ikerszárazmalom épületegyüttese (4.), az “Öregcsűr” (5.), és az Ómezőegyesi épületegyüttes a csikóscsárdával .(6.)

Balra: Magyar Királyság térképe 1869-1887

Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság

m-q

Mezőhegyes javasolt belterületi fejlesztési zónái A történeti állapotok ismeretében és a jelenlegi szándékok, igények szerint kialakulnak jól lehatárolható, mégis komplexen összefüggő települési fejlesztési területek, melyek földrajzi elhelyezkedésük és fontossági sorban a következők: Sétaút létesítése fasorral, helyszínek összekapcsolása

A/1

Főútvonal elvezetése, körforgalom létesítése, fasorok, korzók telepítése A/1 központi ötudvaros katonai és lovardai egység helyreállítása, több szintű oktatási- és birtokközpont kialakítása (ld. madártávlat)

1 1. Résztérkép

Ipari park létesítése

2. Résztérkép

Feldolgozó kézművesipari bemutató üzem, gasztronómiai központ létrehozása a “Pekeráj” és szárazmalom visszaállításával és kibővítésével

Történeti tanulmány és építészeti arculati kézikönyv

A/2 gyógy-, fürdő- és szabadidőközpont létesítése (ld. madártávlat) Cukorgyár és disznótelep revitalizáció j-k

17-es major, melybe a hármas sugárút vezet

A/2

A/1

Ipartelep, ld.: a tervek arculati javaslatait külön fejezetben A városon áthaladó fasorokkal szegélyezett korzó a településből kiérve, de mégis elérhető távolságban egy a kisgyerekes családok számára is elérhető gyalogos programfüzért nyújt, mely a lóversenypálya, erdei iskola, állatsimogató, fácántelep sorából adódik. A sétautat a pusztában, erdőkkel határolt Huszi ménes zárja.

Történeti tanulmány és építészeti arculati kézikönyv

Kozma Ferenc sétány rendezése Faluközpont rendezése (Iskola, kultúrház, könyvtár “ráncfelvarrása”)

Település javasolt fejlesztési zónái 01 Egykori járványkórház épületeit javasolt az oktatási épületként bevonni.

Főúti forgalom elvezetése Meglévő és tervezett fasorok

64

Közlekedési rendszer: Javasolt a településközpontból a Battonyába tartó főúti forgalmat elterelni, hogy a központi épületegyüttes újra egyben tudjon működni, és a gyalogos korzókat se zavarja a teherforgalom.

Városon átfonódó fasorokkal szegélyezett sétakorzó Meglévő értékes, jó állapotú épületállomány Meglévő értékes rehabilitálandó, vagy átlagos értékű, átépítendő

Központi ötudvaros épületegyüttes rekonstrukciója. A déli tömbből a panelépületeket javasolt elbontani, és a helyére a komplexum déli udvarát visszaállítani. A nyugati kert visszaállítása kis áldozatok árán megoldható és a hozzá vezető reprezentatív sugárút úgyszintén.

Gasztroközpont: Az egyetem felé vezető korzóra az ikerszárazmalom, “Pekeráj”, fogyasztótér után egy városi, termelői piac fűződik még.

épületállomány Visszaállított vagy funkcionálisan szükséges arculatba illő új épületállomány

“Pekeráj” és ikerszárazmalom épületeiben kézművesipari feldoozó üzemeket javasolt létrehozni, ahol a hagyományos technológia és a modern technológia egyaránt bemutatható. Kialakítandó egy reprezentatív vendéglátóhely, mely a helyben készült termékeket igényesen tálalja és árusítja.

Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság

65

Jelen A kommunista időszak fejlesztése nem vett tudomást erről, és a szabályos tagolást idegen panelépületekkel tették tönkre a déli oldalon, melyek méltatlan helyzetbe hozták a központ megmaradt műemlék házait. A nyugati oldal egykori díszkertje ma parlagon hever, minimális telakalakítással helyreállítható lenne. A keleti oldalon elhelyezkedő csikós udvar területét felparcellázták, és az eredeti beépítéshez egyáltalán nem illeszkedő épületek sorakoznak az egykori parancsnoki központ területén.

Történeti tanulmány és építészeti arculati kézikönyv

Jövő Az egykori központi épületegyüttes visszaállításával megnyílik a lehetőség egy olyan tudásközpont létrehozására, ahol a katonai parancsnokság épületeiben a jelenlegi birtokigazgatás mellett egy oktatási tömb is létrejön. Itt egyedülálló módon az alapfokú oktatástól a felsőfokú képzésig lehetőség lenne a mezőgazdasági szaktudás mezőhegyeshez köthető területeinek elsajátítására.

Különösen a lovakkal kapcsolatos ismeretek elsajátításának lenne egyedi helyszíne a tervezett tudásközpont, hiszen itt a valóság a lehető legtermészetesebb kapcsolható egybe az elmélettel. A campus újra vibráló élettel töltené meg az elnéptelenedő települést és helyreállítaná az elöregedett korfáját. A tudásközpont szerepe és jelentősége az egykori katonai központtal azonos.

Birtokközpont visszaállítása, tudásközpont kialakítása

66

A katonai központ a feladatához illeszkedő szigorú telepítést követelt.

Az itt kialakult térfalak és utcahálózat alapvetően befolyásolta az egész mostani településszerkezet kialakulását. Elég csak az Ómezőhegyesre vezető nagyvonalú sugárút jelentőségére gondolnunk.

Fent: Kataszteri térkép, Mezőhegyes központi épületegyüttese Balra: II. katonai felmérés, Mezőhegyes központi épületegyüttes

Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság

Az egykori csikósudvar északi oldalán lehetne pótolni a város sportközpontját. A déli oldalon gasztronómiai központ jöhet létre a település egykori éléskamrájának helyén. A tervezett minimális bontások az összlakosság nagyon kevés hányadát érintik, és minden esetben biztosítani lehet az egyedi életterek áthelyezését a település szövetén belül. Így egyetlen lakost sem érintenének hátrányosan a tervezett fejlesztések.

67

Műholdfelvétel – 2014.09.03.

A/1 20

19 12

18

02

09

06

01 05

11

08

10

Történeti tanulmány és építészeti arculati kézikönyv

Jobbra: A fedeles lovarda belseje 14

04

Lent: A parancsnoki épület északi szárnya

16

15

17

Történeti tanulmány és építészeti arculati kézikönyv

05

07

13

Birtokközpont visszaállítása, Tudásközpont kialakítása

68

01.

02.

03.

04.

05.

Középső reprezentatív udvar, a fedeles lovardával Északi udvar az alap- és középszintű oktatás épületeivel, középen a lófuttatókkal Déli udvar a felsőoktatás épületeivel Keleti udvar a kollégiumi épületekkel Nyugati udvar a visszaállított díszparkkal.

A fogadás helye.

06.

07.

08.

09.

10.

11.

12–13.

14–15.

16.

17.

18.

19.

20.

Parancsnoki épület, fogadóépület, birtokközpont Parancsnoki épület északi szárnya, oktatási épület Parancsnoki épület déli szárnya, oktatási épület Északi lóistálló Déli lóistálló Oktatási központi épület Alap- és középszintű oktatási épületek Felsőoktatási épületek Termelői piac ‘Pekeráj’ kézművesipari pékség és vendéglátó hely Lófuttató és futópálya Sportcsarnok Meglévő Hangai Fogadó, a Nonius vendéglátó egység javasolt helye.

Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság

69

Történeti tanulmány és építészeti arculati kézikönyv

Történeti tanulmány és építészeti arculati kézikönyv

70

71 Az egykori járványkórház archív felvételei, Fotó: Bugár Mészáros Károny

Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság

Főúti forgalom elvezetése

A/2

Meglévő és tervezett fasorok Városon átfonódó fasorokkal szegélyezett sétakorzó Meglévő értékes, jó állapotú épületállomány Meglévő értékes rehabilitálandó, vagy átlagos értékű, átépítendő épületállomány

Gyógy-, fürdő- és szabadidőközpont kialakítása Ómezőhegyesen

Lent: Az Ómezői megmaradt Kataszteri térkép - Ómezői terület

ívpillérsoros empire lóistálló

Mezőhegyes első telepítésközpontja elfeledve, szintén méltatlan állapotban dacol az idő múlásával. A legrégebbi házak nagyon esetlegesen – egyedül a csikóscsárda révén – csatlakoznak a Kozma Ferenc sétány déli végpontjához. Ennek az európai viszonylatban is egyedülálló négyes fasorra tagolt allénak lehetne az északi településközponttal azonos rangú lezárása a területen kialakítható gyógy-, fürdő- és szabadidőközpont.

Visszaállított vagy funkcionáliépületállomány

Település javasolt fejlesztési zónái 02

A/2

Mezőhegyes ezen a helyen, ezek között a házak között született meg.

Indokolt, hogy ebben az épített örökségben találjanak helyet a felfrissülésre és megújulásra vágyó látogatók is. Az Alföld alatti óceáni vékonyságú kőzetlemez és a környező fürdővárosok (pl.: Makó, Gyula) egyaránt sugallják, hogy Mezőhegyes alatt is feltételezhető termálvízkészlet, amit itt is hasznosítani lehetne. Mezőhegyes specialitása a pihenéshez kapcsolható lovas programok a települést átszövő épített, kulturális és természeti környezet. Ezek akár egy hetes tartalmas programot képesek nyújtani az ide látogatóknak az év minden napján.

Történeti tanulmány és építészeti arculati kézikönyv

A régi házak itt is egy udvart ölelnek körbe, mely a fürdő árkádsorokkal övezett központjaként születhet újjá. A következő oldalon bemutatott gyulai példa előrevetíti, hogy mezőgazdasági épületek átalakításával is lehet jól működő fürdőhelyet létrehozni. A déli központot fasorokkal és rózsalugassal gazdagított sugárutak kapcsolják vissza a település vérkeringésébe.

A település központ épületei (könyvtár, iskola) homlokzati újjáépítése A Centrál megtartása szállodaként és étteremként.

A Kantár vele szemben a településvezetés épülete maradhat.

Az Öregcsűr felújításával a település legalkalmasabb helyén nyerhető egy igényes bálterem.

Történeti tanulmány és építészeti arculati kézikönyv

san szükséges arculatba illő új

A vasútállomás és a vasúti vendéglő összekötődik a városközponttal a rózsalugas által. Mindezek környezeti rendezése szükséges.

A városi park és víztorony meghagyása mellett, a meglévő medencék felújítása javasolt, hogy kiszolgálhassa a települést és a turisztikai igényeket.

72

Az egykori kaszárnyák felújításával szállásépületek kialakítása.

73

A csikóscsárda helyreállításával optimális helyen jön létre vendéglátóhely.

Ligetes, sétányos apartman- és vendégszálló rész kialakítása. A terület alkalmas lovasterápiás központ kialakítására.

A cukorgyár ipari és turisztikai célú felújítása Tejcsarnok, tejkóstoló visszaépítése, valamint termálfürdő és wellness központ kialakítása a meglévő istállóépületekben.

Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság

12

10

11

09

07

06

Történeti tanulmány és építészeti arculati kézikönyv

08

05

04 01 13 03

74

02

01.

02.

03.

04.

05.

06.

07.

A központi udvaron kívüli meglévő értékes épületállomány felújításával további vendéglátó- és szálláshely hozható létre. A jelenlegi udvarok kitisztításával és összekapcsolásával nyugodt parkos környezet teremthető meg.

08.

09.

10.

11.

12.

13.

Fent: Az Ómezői horgásztó Középen: A gyulai, uszodává alakított lovarda belső képe Balra: A ligetben álló műemlék víztorony

Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság

Egykori tejivó csarnok visszaállítása Fürdő épület Tehénistálló épülete Lóistálló épülete Díszpark szökőkúttal, rózsalugassal, fasorokkal Pihenőpark filagóriával Turisztikai szállásépületek kialakítása a meglévő épületállomány felújításával Csikós Csárda renoválása Négyfasoros Kozma Ferenc sétány Víztorony Úszómedence és fürdőépület a mai strand helyén Horgász és fürdőtó zenepavilonnal A földbe süllyesztett boltozott műemlék csikóslakok vendéglátóhellyé alakítása

75

B Külterületi kerületközpontok bemutatása 57-es major, Peregi új kerületközpont Az 57-es major a Peregi kerület központja. Kissé a mezőhegyesi birtok közepe felé esik. Azért esett erre a választás, mert igen nagy számban megmaradt itt is az eredeti épületállomány. A többi majorsági központhoz hasonlóan itt is létrehozunk vendégszállást, lóistállót.

Különlegessé teszi a majort az Elevátormagtár jelenléte. Leégett ugyan az épület belső faszerkezete, de tervekből igény szerint rekonstruálható.

Az elevátor részben egy reprezentatív étterem, vendéglátó- és konferencia terem alakítható ki, míg a magtár részébe elhelyezhetők nagy számban szállások. Az elevátorháztól kicsit elkülönülten, de kényelmes gyalogos távolságban van a majorság többi épülete a volt munkásszállások, és a magtár is.

Jobbra: Magyar Királyság térképe 1869–1887 Lent: A Gluzek Gyula féle Elevátormagtár mai állapotában Fent: Az elevátor magtár egykori ép állapotában, forrás: Kerekes György magángyűjteményéből

01

02

76

03

04

Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság

01.

Behajtó a sétakocsiútról

02.

Szállodaként felújított elevátormagház

03.

Lovas gyakorlópálya

04.

A majorság többi épületét feltáró út

77

Történeti tanulmány és építészeti arculati kézikönyv

Történeti tanulmány és építészeti arculati kézikönyv

Balra: Kataszteri térkép – XIX. sz.

Lent és jobb oldalon: Bugár-Mészáros Károly felvételei 1975-ből a már akkor romos vadászházról

C Rajta-erdő – vadászház

78

A mezőhegyesi terület északkeleti csücskében fekszik ez a nagyon gazdag botanikájú erdő, ahol már a birtokközpont előtti időkben is vadászház állott. Nagy területű tölgyes erdő található itt a kataszteri térképen látható módon. A tiszafákkal szegélyezett utak még ma is felfedezhetőek az erdőben.

A Rajta-erdőben javasolt a Kamarási kerület új központját kialakítani.

Az erdő kitisztításával gazdag ökoszisztémát bemutató erdei tanösvényt lehet itt létrehozni, amelyet a Száraz-ér jelenléte tovább gazdagít.

Az egykori empire vadászházat Hild János tervezte. 1973 óta lakatlan az épület, építőanyagnak el is hordták nagy részét. A boltozott pince valószínűleg még megtalálható és feltárható a romok alatt.

Ezek alapján javasolt egy új, korhű empire vadászház építése, mely alkalmas vadász és turista vendégek fogadására, elszállásolására és étkeztetésére, valamint néhány ló megpihentetését lehetővé tevő istállóval is rendelkezik. Ez alapján egy gondnoki-erdész lak is indokolt ebben a központban.

Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság

79

D 6-os major, Fecskés kerületközpont A 6-os majort javasolt a Fecskés kerület központjává kialakítani, mivel földrajzilag is szerencsés helyen van, illetve épületállománya viszonylag nagymértékben megmaradt. A legjelentősebb épület a hatalmas, még jó állapotban lévő, ívpillérsoros magtára. Jelenleg is található itt egy felújítandó, kúria jellegű épület a nyugati oldalon, hozzá tartoztak melléképületek, amelyek erős felújítást igényelnek, de jól rekonstruálhatók.

04

A nagy magtár pedig rendezvényközpontnak alakítható át, esetleg kihelyezett oktatási épületként is működhet, de a szükséges szálláshelyek, kollégiumok vagy szolgálati lakások is kialakíthatóak benne. Természetesen itt is szükséges a lovak ideiglenes megpihentetésére is gondolni. Ezt szolgálja az eredeti beépítést visszaállító fedett-nyitott pajta.

01

03 02 05

Történeti tanulmány és építészeti arculati kézikönyv

06 Fent: Nagy kataszteri térkép, XIX. sz.

Jobbra: A magtár melletti megmaradt kúria szerű épület Lent: A fecskési nagy magtár jelenlegi állapotában.

80

Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság

01.

Országzászló tér. A magtár ellenpontjaként fasor zárja le a átellenes oldalt.

02.

Meglévő kúria jellegű építmény, mely igényes szállásépület lehet egy felújítás után.

03.

Vendégparkoló

04.

Magtár, mely eredeti funkcióján túl átalakítható lakó-, oktatási vagy rendezvényépületté.

05.

Majorsági kapu és buszmegálló építmény

06.

A mára elbontott épület helyén fedett-nyitott szárnyék kialakítása.

81

Egyéb fejlesztési területek bemutatása További fejlesztési pontok

E

Huszi ménes

F

Megújuló Csikóménes

G

39-es mintamajor

H

Tehéntelep

I

Új Ipartelep

A soron következő alközpontok bemutatására azért van szükség, mert vagy már döntés született a fejlesztésükről (szarvasmarhatelep, ipartelep), vagy pedig olyan egyedi vonzerővel rendelkeznek, amit minél hamarabb érdemes bevonni a Mezőhegyesre érkező fejlesztésekbe.

A területközpontokkal ellentétben itt nem cél a többnapos vendéglátás kialakítása, de egynapos programként bármikor megtekinthetők.

Ezekben az egységekben javarészt gazdasági termelő tevékenységet folyik, mely a tudásközpont gyakorlati tevékenységét egészíti ki.

Történeti tanulmány és építészeti arculati kézikönyv

E 20-as major - Huszi Ménes A terület egyik vonzereje a településközponthoz közeli fekvése. Egy olyan látogatóút végpontja, mely lóversenypálya, erdei vadaspark és tanösvény érintésével vezet ide. Külön érdekesség, hogy a ménes újszülött csikói is itt találhatók.

H

E

Fent: A tipikus ívpillérsoros istálló

Jobbra: A hátsó homlokzati oromfala

mintázata a Huszi ménesen

I

Jobbra lent: A Fácánostól a Huszi Lent: Nagy kataszteri térkép, XIX. sz.

82

G F

Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság

ménes felé vezető fasoros út

83

F

A huszi menes madartavlati rajza

48-as major, Csikóménes

01

Jelenleg is itt a csikóménes, ugyan nem kerületközpontnak minősített épületegyüttes, de a külterületen a legkeletibb sarokban fekszik, így pozíciója alkalmassá teszi arra, hogy itt is kialakuljon egy olyan kisebb központ, ahol a ménes továbbra is működhet és egy pihenőhelyet is létrehozhatunk. Az erdőből egy szolgálati lakás kiszabadítható, mely alkalmas a személyzet számára, és még vendégszállásként is működhet.

02

04

Történeti tanulmány és építészeti arculati kézikönyv

84

03

01.

Útszéli kereszt

02.

Az ívpillérsoros istálló és a vele párhuzamos magtárépület, valamint az őket középső tengelyben összekötő fedett-nyitott folyosó

03.

A meglévő tölgyfasor kiegészítése a területet feltáró út mindkét oldalán

04.

Az erdőből kiszabadított és felújított csikósszállás, mely rokona a fürdőközpontban levő két földbesülylyesztett épületnek

05

01.

Az ívpillérsoros istállóépület a párhuzamos magtár épülettel

02.

Látogatói parkolók

03.

Tiszttartói lakás a meglévő átépítésével

04.

Bejárati kapuépítmény

05.

Lovas gyakorlópálya

Lent: Nagy kataszteri

Legalul: Az ívpillérsoros istállók

Lent: A negyvennyolci csikóménes

térkép, XIX. sz

tipikus oromzata

a tölgyek enyhéből

01 02

03

04

Történeti tanulmány és építészeti arculati kézikönyv

A növendék csikók találhatók itt. Ugyan nem kerületközpontnak minősített épületegyüttes, de a külterületen a legkeletibb sarokban fekszik, így pozíciója alkalmassá teszi arra, hogy itt is kialakuljon egy olyan kisebb központ, ahol a ménes továbbra is működhet és egy pihenőhelyet is létrehozhatunk. Az erdőből egy szolgálati lakás kiszabadítható, mely alkalmas a személyzet számára, és még vendégszállásként is működhet. További érdekesség, hogy ugyanabban az erdőben fekszik, ahol egy korábbi olajfúrótorony elsüllyedéséből származó “kráter tó” is található.

85

Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság

01.

Zabsilótorony

02.

Szolgálati lakások

03.

Az ívpillérsoros istálló

04.

Az istálló utólag épített kereszt szárnya

05.

A keskenynyomtávú vasút fogadóépülete

06.

A Mezőhegyesre vezető keskenynyomtávú vasút visszaépített pályája. (Az egykori sínpár egy rövid szakasza ma is megvan a majorba vezető útba ágyazva.)

01

02

03

04

05

06

Fent: A zabsiló torony kívülről

Jobbra: Kataszteri térkép, XIX. sz.

Jobbra lent: A zabsiló torony

Jobb oldal: Az ívpillérsoros

belülről

és a tervezett fogadóépület

G 86

87

39-es major – Mintamajor A 39-es major közel fekszik a településhez, és épületállománya a többi major között a legjobban megmaradt, ezért alkalmas egy mintamajor kialakítására, mely élő módon szemlélteti az egykori majorok felépítését, és működését. Ez a major elég közel van ahhoz is, hogy egy nosztalgia vasútvonallal összekössük a városközponttal és így az országos vasúthálózattal.

A majorban ma is áll az egykori ívpillérsoros istállóépület, szolgálati lakások, népi eklektikát mutató beton hidak. Jellegzetessége ennek a majornak a megmaradt zabsilótorony.

Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság

H Az új tehenészet tervezett épületeinek arculati kialakítása

Bejárati kapuépítmény

02.

Víztorony

03.

Gazdasági út

04.

Személyzeti és vendégforgalmi út

05.

Fogadóépület

06.

Tejcsarnok

07.

Tűzivíz tározó

06

05 04

02 03

07

08 01

08.

Országúti pihenő és buszmegálló

Lent: A meglévő állapot légifelvétele

Fent: A tehenészet madártávlati rajza

88

Történeti tanulmány és építészeti arculati kézikönyv

01.

Az új ipartelep tervezett épületeinek arculati kialakítása

89

Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság

Történeti tanulmány és építészeti arculati kézikönyv

Történeti tanulmány és építészeti arculati kézikönyv

90

91

Történeti tanulmány és építészeti arculati kézikönyv

Történeti tanulmány és építészeti arculati kézikönyv

Tehenészet fogadóépület Jelenlegi tervek

Tehenészet fogadóépület Javaslatok a homlokzati kialakításra Lent: Nyugati főhomlokzat

Jobbra: Déli véghomlokzat

Fent: Nyugati főhomlokzat

92

93

Lent: Déli véghomlokzat

Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság

Az új tehenészet tervezett fogadóépületének homlokzatai A tehenészet fogadóépülete az ívpillérsoros istállók emlékezete alapján empire stílust idézve alakult ki. Mivel a főúttól funkcionális okokból is egy kissé hátra van húzva a telep, az épületre kerül egy jelszerű huszártorony. A fő közlekedési tengelyt a fogadóépület középtengelyébe tettük. A telepbejáratnál “jelként” szolgál még a tipikus mezőhegyesi kapu és a bekötőtől északra lévő kilátó víztorony.

Lent: Nyugati főhomlokzat

Jobb oldalon: Déli véghomlokzat

94

95

Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság

Történeti tanulmány és építészeti arculati kézikönyv

Történeti tanulmány és építészeti arculati kézikönyv

Tehenészet fogadóépület Jelenlegi tervek

Tehenészet fogadóépület Javaslatok a homlokzati kialakításra Lent: Keleti főhomlokzat

96

Jobbra: Északi véghomlokzat

97

Fent: Keleti főhomlokzat Lent: Északi véghomlokzat

Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság

Az új tehenészet tervezett fogadóépületének homlokzatai Homlokzati anyaghasználat: - Fehér meszelt fal és fehér lábazati festés - Natúr kerámia cserépfedés (amennyiben lehetséges, helyi bontott cserépből) - Matt, középszürke titáncink bádogos szerkezetek - Világos tölgy színű lazúrozott faanyagú, korszerű nyílászárók

Lent: Keleti hátsóhomlokzat

Jobb oldalon: Északi véghomlokzat

98

99

Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság

Történeti tanulmány és építészeti arculati kézikönyv

Előképek a csarnokszerkezethez

100

101

Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság

A szarvasmarhatelep portaépülete

Történeti tanulmány és építészeti arculati kézikönyv

Történeti tanulmány és építészeti arculati kézikönyv

A szarvasmarhatelep kapuzata

102

103

Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság

I Az új ipartelep tervezett épületeinek arculati kialakítása A telep megközelítéshez még egy kiegészítő javaslat az a vasúttal párhuzamos út megnyitása, mely a temető irányában a lóversenypályával köti össze a battonyai út ezen szakaszát. Ezt az utat egy olyan fasor határolja, melyben két karakteres fajtával az ábrázolt ritmusú összképet érhetjük el.

A fejlesztések közül ez a telep az egyedüli, mely zöldmezős beruházásként létesül. Fontos azonban, hogy a technológia maximális tiszteletben tartása mellett ezeknek a házaknak a megjelenése is illeszkedjen a mezőhegyesi épített örökséghez.

Történeti tanulmány és építészeti arculati kézikönyv

Történeti tanulmány és építészeti arculati kézikönyv

A soron következő tervlapok mutatják be a telepet határoló épületek homlokzati kialakítását:

104

105

Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság

Ipartelep fogadóépületének jelenlegi tervei

Ipartelep fogadóépületének homlokzati vázlatai

Fent: Déli főhomlokzat Balra: Nyugati véghomlokzat

106

Lent: Déli főhomlokzat

Jobbra: Nyugati véghomlokzat

107

Történeti tanulmány és építészeti arculati kézikönyv

Történeti tanulmány és építészeti arculati kézikönyv

108

Az új ipartelep tervezett főépületének madártávlati látványa

109

Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság

Az új ipartelep tervezett fogadóépületének homlokzatai Homlokzati anyaghasználat: - Fehér meszelt fal és fehér lábazati festés - Natúr kerámia cserépfedés (amennyiben lehetséges, helyi bontott cserépből) - Matt, középszürke titáncink bádogos szerkezetek - Világos tölgy színű lazúrozott faanyagú korszerű nyílászárók

Lent: Déli főhomlokzat

Jobb oldalon: Nyugati véghomlokzat

110

111

Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság

Ipartelep fogadóépületének jelenlegi tervei

Ipartelep fogadóépületének homlokzati vázlatai

Fent: Északi főhomlokzat Bal oldalon: Keleti véghomlokzat

112

Lent: Keleti véghomlokzat

Jobbra: Északi főhomlokzat

113

Az új ipartelep tervezett fogadóépületének homlokzatai Homlokzati anyaghasználat: - Fehér meszelt fal és fehér lábazati festés - Natúr kerámia cserépfedés (amennyiben lehetséges, helyi bontott cserépből) - Matt, középszürke titáncink bádogos szerkezetek - Világos tölgy színű lazúrozott faanyagú korszerű nyílászárók

Lent: Északi hátsóhomlokzat

Jobb oldalon: Keleti véghomlokzat

114

115

Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság

Történeti tanulmány és építészeti arculati kézikönyv

Történeti tanulmány és építészeti arculati kézikönyv

Az új ipartelep tervezett homlokzatai

116

117

Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság