
4 minute read
Budapesten is hat a fáraók átka
from RIP_2022-06-07
by Mediaworks

Budapesten is hat Budapesten is hat a fáraók átka a fáraók átka















Megmagyarázhatatlan dolgok történnek Szvák Enikővel, amióta egyiptomi Megmagyarázhatatlan dolgok történnek Szvák Enikővel, amióta egyiptomi múmiákkal foglalkozik. Budapesten is hat a fáraók átka? Mindenesetre múmiákkal foglalkozik. Budapesten is hat a fáraók átka? Mindenesetre annak, aki meglátogatja az Út az örökkévalóságba – az egyiptomi múmiák annak, aki meglátogatja az Út az örökkévalóságba – az egyiptomi múmiák titkai címmel nyílt kiállítást, nincs mitől tartania, nyugtat meg.


FOTÓ: RIPOST
FOTÓ: RIPOST
Nemcsak házi kedvenceket mumifikáltak, hanem mindenféle állatot, még krokodilt is
Macskamúmia. Annyi házi kedvencet mumifikáltak, hogy a XIX. század végén műtrágyaként használták fel az állati maradványokat
FOTÓ: RIPOST
A Magyar TermészettudoA mányi Múzeum kamarakiálm lítása az ókori Egyiptomba l repít vissza, amikor minr dent mumifikáltak. d – Ez nemcsak a fáraók, még csak nem f is az emberek kiváltsága is volt – mesélte a Ripost7-nek v Szvák Enikő, S a múzeum múmiatörténeti gyűjtemém nyének kurátora. – A ganajn túró bogaraktól kezdve a t krokodilokon át a házi kedk vencekig mindenből csinálv tak múmiát. – Voltak olyan t szent állatok, amiknek a s külseje valamiben eltért a k normálistól, ezeket tempn lomokban tartották és jól l bántak velük. A fogadalmi b állatokat viszont tömegeá sen nevelték nagyon rossz s körülmények között. Csuk pán az volt a cél, hogy leölp jék és mumifikálják azokat, j hogy aztán jó pénzért eladh ják. Azok vettek ilyet, akik szerettek volna valamit kérni egy istenségtől és állatmúmiát áldoztak neki. Az 1800-as évek elején kialakult
Egyiptom-mánia minden utazót arra sarkallt, hogy ilyen állatmúmiákat vásároljon, hogy aztán odahaza partikon mutathassák be szerzeményüket. Egyiptomban tömegével nyitották fel a sírokat, a prog ramok sorában még a sírboltban elköltött étkezés is szerepelt. Nem csoda, hogy sokan megbetegedtek, hiszen a bomlástermékek belélegezve kikezdik az egészséget. Ezt akkor még nem tudták, a megmagyarázhatatlan eseteket nevezték „a fáraó átkának”, arra gondolva, hogy ez isteni bosszú a sírok megbolygatása miatt.



FOTÓ: RIPOST
Adták-vették a kifosztott halotti kamrákban talált múmiákat. Ez az árus Kairóban kínálta portékáit 1870 körül

Ez a koponya azért érdekes, mert az orrüregbe egy lábtőcsontot helyeztek el, hogy jobban eladható legyen
Egyiptomi múmiák
FOTÓ: RIPOST



Az 5500 éves gebeleini holttest természetes körülmények között mumifikálódott. A sivatag száraz és forró homokjában a test még azelőtt kiszáradt, hogy a szövetek bomlásnak indultak volna



– Mióta itt dolgozom, velem is történnek megmagyarázhatatlan dolgok. Rendszeresen van például informatikai probléma a gépemmel, amire a szakembereink csak legyintenek, hogy megint a múmiák – mondta nevetve múzeumi idegenvezetőnk. – A látogatóknak azonban nincs mitől tartaniuk, jöjjenek és ismerjék meg ezt a különleges kultúrát!





Szvák Enikő, a Természettudományi Múzeum múmiatörténeti gyűjteményének kurátora néha különös jelenségeket tapasztal maga körül, mióta egyiptomi múmiákkal foglalkozik A mumifikálás gondos szakértelmet követelt, egyfajta isteni tevékenységnek tekintették. Az Ammonakht sírkamrájában fellelt ábrázolás Anubisz istent mutatja mumifikálás közben. A sakálfejű, emberalakban megjelenő istenség kísérte el a halottakat az alvilágba, ahol hitük szerint a földi élet egy tökéletesebb formában folytatódott


FOTÓ: RIPOST
Múmia boncolása a XIX. század derekán. Ezáltal sok tudományos ismeretre tettek szert a kor kutatói