Hatezer kilométernyi út újult meg 2010 óta

Példátlanul gyorsan épültek új utak az elmúlt 10 évben, jóval gyorsabbá vált a közlekedés Hatezer kilométernyi út újult meg 2010 óta

Magyarország az elmúlt 12 évben hatalmas sebességre kapcsolt a közúthálózat fejlesztésében és a gyorsforgalmi úthálózat kiépítésében. 2010ben még kevesebb mint 1300 kilométer volt a gyorsforgalmi úthálózat hossza, mára meghaladja az 1900 kilométert. Az elmúlt évtizedben mintegy 6000 kilométer út újult meg teljesen és 1200 kilométer hosszan jelenleg is folyik a munka.

FOTÓ: MTI

Díjat kapott a Monostori híd

2020 szeptemberében adták át a Komáromnál található Monostori hidat, mely a Duna legmagasabb hídja. A 600 méter hosszú monstrum három évig épült, hétezer tonnás, acélszerkezetű, kétsávos, amit nehéz járművek és munkagépek is használhatnak.

A híd 2021-ben megkapta az Építőipari Nívódíjat.

FOTÓ: MTI

Ma már sokkal jobb utakon autózhatnak a magyarok, mint 2010 előtt. A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése mellett az utóbbi három évben évente több mint 100 kilométer autópálya és autóút is épült Magyarországon. Ráadásul nem hitelből.

„KÖZELEBB HOZTUK A HATÁRON TÚLI MAGYAROKAT”

A kormányzat 3 célt tűzött ki 2010-ben:  az autópályák érjék el az országha-

tárokat és kössék össze Magyarországot a szomszédos országokkal;

 minden megyei jogú város váljon

elérhetővé négysávos úton 2025-re;

 az ország bármely pontjáról váljon

elérhetővé egy négysávos út harminc percen belül 2025-re.

– Évszázados adósságot törlesztünk azzal, hogy közelebb hozzuk egymáshoz az anyaországban és a szomszédos országokban élő magyarokat – foglalta össze az eredményeket közösségi oldalán György László. Az Innovációs és Technoló giai Minisztérium államtitkára szerint a jelenleg zajló, illetve előkészületben levő beruházásokkal elérik a kitűzött célokat. Az Orbán-kormány az elmúlt öt évben több mint 3600 milliárd forintot fordított ezekre a fejlesztésekre.

FOTÓ: MTI

FOTÓ: MTI

EURÓPÁBAN EGYEDÜLÁLLÓ LESZ EZ A TISZA-HÍD

Magyar cég tervezte és magyar cégek építik az M44-es Tisza-hidat. A híd ekhós szekérre emlékeztető szerkezete az egész kontinensen egyedülálló. Három megyét kapcsol össze az M44 a fejlesztéssel, 2025-re készül el.

Két új híd épül az Ipoly Nógrád megyei szakaszán is: Drégelypalánk–Ipolyhídvég és Őrhalom–Ipolyvarbó között. A beruházások egyenként 1,7 milliárd forintba kerülnek. A szlovák féllel közös építkezés befejezése 2023 végére várható. Az első világháború előtt 47 híd kötötte össze az Ipoly partjait, a háborúban azonban nagy részük elpusztult.

FOTÓ: KÖZÉPSŐ IPOLY MENTE REGIONÁLIS ÜGYNÖKSÉG

FOTÓ: FELVIDÉK.MA

A drégelypalánki híd Az új híd Őrhalom és Ipolyvarbó között

FOTÓ: MTI

ELSŐK VAGYUNK A V4-ORSZÁGOK KÖZÖTT

Az autópálya-hálózatunk lakosság- és területarányosan is az első helyen van a V4-országok között. Ha az utóbbi 12 évben a 600 km gyorsforgalmi út nem készült volna el, akkor utolsók lennénk. Az Európai Unió statisztikai hivatala szerint 2009 és 2019 között arányában Magyarországon bővült az EU-ban a harmadik legnagyobb ütemben a gyorsforgalmi útszakaszok hossza. Ráadásul a kormány nem hitelből építette az utakat, így nem hagy hátra fizetendő kötelezettséget. A baloldal által épített autópályákat viszont még ma is fizetjük, és még fizetni is fogjuk úgy 20 évig, ugyanis 2853 milliárd forintos kárt okoztak ezekkel a szerződésekkel. Tavaly például 114 milliárd forintot fizetett a magyar állam az M5-ös és az M6-os autópálya tulajdonosainak.

FOTÓ: MTI SOK MELLÉKUTAT FELÚJÍTOTTAK A MAGYAR FALU PROGRAMBAN

A Magyar Falu Program keretében évente 50 milliárd forint értékben indult olyan útfelújítási program, amely elsősorban a mellékutak helyreállítását tűzte ki célul. Mindenütt helyben döntöttek arról, mire van szükség. Új alapréteget építettek be, elbontották a rossz burkolatot, helyére új teherbíró pályaszerkezet került, más helyeken a meglévő burkolat egyenetlenségeit kellett megszüntetni. Sok falusi út új kopóréteget kapott. Rendet tettek az utak mellett is, kitisztították az árkokat, helyreállították a vízelvezetést, új közlekedési táblákat helyeztek ki, az új kopórétegre új burkolati jelek is kerültek. Minden negyedik faluban újítottak vagy építettek így utat – összesen mintegy 860 településen.

MÉG 3 MEGYEI JOGÚ VÁROSHOZ ÉPÜL GYORSFORGALMI ÚT

2010 májusa óta 33 gyorsforgalmi útszakaszt adtak át, ez 600 km gyorsforgalmi út megépítését jelenti. 2010-ben 9, ma már csak 3 olyan megyei jogú városunk van, amely nem kapcsolódik gyorsforgalmi úthálózatba, de Zalaegerszeg, Kaposvár és Békéscsaba irányába is épül már a gyorsforgalmi út. Az elmúlt 2 évben Eger, Salgótarján, Sopron, Szolnok, Szombathely és Veszprém is megközelíthető lett 2×2 sávon. Ha a kormány a választások után folytathatja a munkát, 2025-re mind a 23 megyei jogú város 4 sávos úton lesz elérhető.

FOTÓ: MTI

Elkészült az M4 új szakasza, tehermentesítették Szolnokot

Az autópálya új, 27 kilométeres szakasza Szolnokot elkerülve Abonyt és Törökszentmiklóst köti össze. A 2×2 sávos út újabb mérföldkő az épülő M4 életében: tehermentesíti Szolnokot az átmenő forgalomtól, emellett gyorsabban és biztonságosabban megközelíthető lesz Jász-Nagykun-Szolnok megye székhelye. A 27 kilométeres szakaszon 4 külön szintű csomópont, két pihenőhely, a Zagyva és a Tisza felett egy-egy híd épül. A szolnoki szakasz után a Törökszentmiklós és Kisújszállás közötti nyomvonalon folytatódhat az útépítés, összesen 34 kilométeren.

FOTÓ: MTI

Körbetekerhető lett a Tisza-tó

Míg Karácsony Gergely csak beszél a bicikliutakról, miközben egy kilométernyit nem épített, addig a kormány 1300 kilométer keréky párutat készített el 10 év alatt. p Ennek köszönhetően körbetekerhető lett például a Tisza-tó. A rövidebb kör 70 kilométeren, míg a hosszabb 95 kilométeren kerüli meg a tavat, a gépkocsiforgalomtól teljes hosszában elválasztva. Több kerékpáros híd is épült. A közkedvelt Balaton-kör mellett a Tisza-tó is felkerül a kerékpározni vágyók úti céljai közé.