Haynau építtette az erődöt mögül. A Citadellán álló Szabadság-szobrot 1947-ben emelték, az alkotás Kisfaludi Strobl Zsigmond nevéhez fűződik. Első elnevezése Felszabadulási emlékmű volt; a német hadsereget Budapestről kiverő szovjet hadsereg haditettének emlékére állították. Az 1960-as évektől már idegenforgalmi szerepet szántak a Citadellának, ezért 1961-től kezdve szállodát és vendéglőt nyitottak benne. Ekkor épült meg a mai fomájában a hegytetőre vezető Szirtes út és az egykori erőd körüli sétány is. A rendszerváltás után magánkézbe került és lepusztult.
FOTÓ: VÁRKAPITÁNYSÁG
FOTÓ: VÁRKAPITÁNYSÁG
Az erőd keleti oldalán egy látványos lépcsősort alakítanak ki a Szabadságszobor felé. A munkálatok idejére azonban az erőd körüli sétányt és a Szabadság-szobor előtti teraszt lezárták.
FOTÓ: VÁRKAPITÁNYSÁG
24
FOTÓ: VÁRKAPITÁNYSÁG
Új kilátóteraszokat építenek, az északi bástyáról az Erzsébet hídra és a pesti oldalra, a keleti teraszról a Szabadság hídra, a déli bástyáról Kelenföldre, míg az ágyútorony épületének tetőteraszáról a Margit-szigetre, a Budavári Palotára és a Széna térre lehet majd rálátni.
FOTÓ: MTI
FOTÓ: VÁRKAPITÁNYSÁG
A Citadella erődjét az 1854-es létesítésekor egy ókori település maradványaira építették, amely ezért jórészt megsemmisült. Az erődöt az a Julius Jacob von Haynau építtette, akinek nevéhez az 1848–49-es szabadságharcot követő megtorlás is fűződik. Az erőd különlegessége, hogy nem az alatta fekvő város védelmét szolgálta, éppen ellenkezőleg, a pesti emberek megfélemlítésére emelték. A gyűlölt osztrák erőd az 1867-es osztrák–magyar kiegyezés után elvesztette hadászati célját, de a katonaság csak 1899-ben vonult ki a falai
Ripost7 2021/39
