BELIV_mandiner_37_szam_oldal by Mediaworks

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL, VAGY FIZESSEN ELŐ A WWW.LAPCENTRUM.HU/LAKASKULTURA OLDALON! Megjelent a Lakáskultúra Otthon, dekoráció, kert, életmód: mindez egy helyen! WWW.LAKASKULTURA.HU 8A TEREKHEZ IGAZODÓ MODERN MEGOLDÁSOKKÖRNYEZETBARÁTTISZTÍTÓSZEREK Az biztonságaokosotthonok Változatok kamrára otthon dekoráció kert életmód LAKASKULTURA.HU JOGI KÉRDÉSEK: MIRE FIGYELJÜNK TÁRSASHÁZI LAKÁSFELÚJÍTÁSKOR? CSAK795Ft Utószezon a Balatonon Csak természetesen! oldalon EGY ÚJÚJPRÉSHÁZMENCSHELYIRÉGIÉLETEMODERNMEGOLDÁSOKMENCSHELYIPRÉSHÁZÉLETE CSAK795Ft 8 OLDALON Az biztonságaokosotthonok

Három a magyar igazság, egy a rá adás. A negyedik évbe léptünk, a mögöttünk álló három év alapján azt reméljük, rászolgáltunk a biza lomra. Az emberek megszerették a lapunkat, egyre többen veszik, és merítik belőle információikat.

A Mandiner 2019-es indulásakor főszerkesztői köszöntőmben így fogalmaztam meg vállalásunkat: olyan újságot kívánunk hétről hétre az olvasók kezébe adni, amely pon tos és hiteles, megfontolt, nyitott és „némi szemtelenséget” is elbír.

„Három év telt el, szinte minden a feje tetejére állt ez idő alatt”

A covidjárvány hullámai alapjai ban forgatták fel mindennapjain kat, a szomszédunkban háború dúl, amelynek összes következményét még fel sem mérhetjük, de hatását egyre inkább a bőrünkön érezzük. Megjósolni sem lehet, meddig tart az orosz–ukrán háború, amely fél éve uralja nemcsak a nemzetközi politikát, hanem a személyes lehe tőségeinket is. Közben az Egyesült Államokon régen tapasztalt megosztottság lett úrrá a Black Lives Matter mozgalom, majd az elnökválasztás visszásságai miatt. Az angolszász kultúrkör legújabb exportcikke a woke újbeszél lett, amely sosem látott sebességre kapcsolva veszélyezteti a szólás- és vélemény szabadságot.Megbomlott a világrend ebben a három évben. Nincs többé írás a falon, mint Baltazár király palotájában, amit meg kellene fejteni, nincsenek jámbor jelek, amikből kiol vashatjuk, mit tartogat számunkra a sors. Az új korszak már születőben van, és a vajúdás fájdalmait e kor generá cióinak kell elviselniük. Ha még lesznek a jövőben törté nelemkönyvek, 2022-re biztosan úgy emlékeznek majd, mint valaminek a végére és valami újnak a kezdetére. Szimbolikus, hogy idén több ikonikus vezető is meghalt: a Szovjetunió Kommunista Pártjának utolsó főtitkára,

Korszak-alkotók

Mint ahogy mindannyiunknak. Ha meg kellene hosszabbítanunk egy képzeletbeli idővonalon a jelen fejleményeit, nem sok jóra számít hatnánk. De a történelem nem használ ilyen varázs ceruzát, a váratlan ígérete mindig ott lapul a lehetőségek között. A nagy változások idején meg kell találnunk azokat a kapaszkodókat, amelyek segítenek minket az eligazodásban. A Mandinernél és a Mandiner.hu-nál minden napunkat a zakatoló információs zajban töltjük, így tudjuk, milyen kihívást jelent kiszűrni és megtisz títani a ránk zúduló, olykor egymásnak ellentmondó közléseket. Ezért is valljuk, hogy ezekben az időkben van a legnagyobb szükség biztos tájékozódási pontokra, és mi kifejezetten ezt a szerepet kívánjuk betölteni: olyan fórumnak tartjuk magunkat, ahol a gondolkodni vágyó hírfogyasztó megpihenhet, és újra olvasóvá válhat. Negyedik évünkbe lépve azt ígérjük, továbbra is hűek maradunk értékrendünkhöz, és a mértékadás igényével, a világra nyitottan szólunk önökhöz.

SZALAI ZOLTÁN

Mihail Gorbacsov augusztus leg végén hunyt el, szeptember 8-án pedig II. Erzsébet brit királynő tá vozott az élők sorából. Bár nehéz lenne Gorbacsov és II. Erzsébet je lentőségét összemérni, mindketten – a maguk módján – a 20. száza dot képviselték. Előbbi egy agresz szív ideológia békés eutanáziáját vezényelte le, de ezzel egy időben hozzá is járult a posztszovjet tér ség újabb konfliktusaihoz. Utóbbi pedig több mint hetven évig tartó uralkodásával megőrizte a brit mo narchiát, személyében egyesített egy sokszínű, konfliktussal teli szigetországot. Nem tudjuk, mi vár Nagy Britanniára III. Károly trónra lépésével, felerősödnek-e a skót vagy éppen az északír szuverenitást követelő hangok, de az biztos, a ki rálynak gyökeresen más körülmé nyek között kell majd helytállnia.

ELSŐ KARAKTER

Három év telt el, szinte min den a feje tetejére állt ez idő alatt.

3www.mandiner.hu | 2022. 09. 15–21.

|14| TARTALOM 6 | Fókusz

KÜLFÖLD

Az uralkodói tisztség szolgálat, egész életet kíván – II. Erzsébet hetven évig hűségesen betöltötte a sors által rá szabott feladatot. | Minden megváltozott

30. oldal 4

Szeptember 25-én nyerhet Itáliában a jobboldali koalíció, amire a választók többsége 2019 óta vágyik.

A brit királynő jelenlétéhez képest végletesen kicsinek tűnt a mindennapi politika. | III. Károly, a nép királya Milyen lesz Erzsébet utódja? | Jöhet a Olaszországbanjobb

8 | A tét nem kisebb, mint a közös jövőnk a Nyugaton

30 | Élet egy szolgálatábannemzet

20 | Életre kelt a kistelepülésekzalaivilága

Sohrab Ahmari teheráni születésű amerikai konzervatív publicista beszéde Kötcsén | Meg kell óvnunka készleteinket

Riport a Zala folyó völgyéből, ahol egyre többen találnak élhető otthonra, hála a kormány vidékpolitikájának | Kocsma és dohánybolt

L. SIMON LÁSZLÓ | Csehül állnak

DELI GERGELY

KÖZÉLET

28 | Őrületek járják be Európát SZÁNTHÓ MIKLÓS

II. ERZSÉBET BRIT KIRÁLYNŐ (1926–2022)

Interjú Nagy István agrárminiszterrel a hazai élelmiszerellátásról és az ágazat helyzetéről

53 | Zacc KISS LÁSZLÓ

Hegyibeszéd kertember ZOLTÁN FIGYELMEZTETÉS biciklisták igazgató: Molnár 6729 Szeged, Szabadkai út Felelős vezető: Marancsik Roland | ISSN 2676-9298 MANDINER.HU – főszerkesztő: Kereki Gergő | főszerkesztő-helyettes: Kacsoh Dániel Előfizethető: telefonon: a helyi tarifával hívható 06-1/99-99-850-es számon hétköznapokon 7–17 óráig; e-mailben: elofizetes@mandiner.hu; honlapon: elofizetes.mandiner.hu. Lehetséges fizetési módok: bankkártya, csekk, banki átutalás.

65 | A

Több száz milliárd dollárt tesz ki azon kölcsönök értéke, amelyek visszafizetése veszélyben van.

52 | A mindenségmolekula

44 | Nehéz helyzetben Kína: kettős fenyegetadósságválság

48 | Aki magyarnak született, maradjon is magyar Szabó László, a Magyar Sakkszövetség elnöke Rapport Richárd nagy port kavaró döntéséről, hogy román színekben versenyez tovább.

TÖRTÉNELEM

TARTALOM

66 | Szerelmes

ÉLET

4. HEGYI

20. |

RETROSPEKT

KÓNYI ZOLTÁN SÁNDOR DÁVIDMÁTRAISHUTTERSTOCK,ÁRPÁD,FÖLDHÁZIBETTMANN,/IMAGESGETTYFOTÓ: |44| Impresszum Címlap: AFP / Leon Neal |56| Lapigazgató-főszerkesztő: Szalai Zoltán | Főszerkesztő-helyettes: Kereki Gergő, Szalai Laura | Lapszerkesztő: Őry Krisztina | Főmunkatárs: Maráczi Tamás, Sal Endre, Szilvay Gergely, Vágvölgyi Gergely | Rovatvezetők: Kacsoh Dániel (Közélet), Rajcsányi Gellért (Külhon, Külföld, Meta és Élet), Pintér Lívia (Makronóm), Csisztu Zsuzsa (Sport) | Művészeti vezető: Keczeli Zoltán | Tördelőszerkesztők: Kónyi Zoltán, Krix Bettina | Vezető fotós: Földházi Árpád Fotó: Ficsor Márton, Mátrai Dávid | Munkatársak: Almási B. Csaba, Ádám Rebeka Nóra, Baranya Róbert, Constantinovits Milán, Dobozi Gergely, Farkas Anita, Greczula Levente László, Győrffy Ákos, Joó István, Kemenes Tamás, Kohán Mátyás, Konopás Noémi, Leimeiszter Barnabás, Muray Gábor, Nagy Gábor, Pálfy Dániel Ábel, Vámos Tamás, Szalai Piroska, Veczán Zoltán, Veszprémy László Bernát | Vezető olvasószerkesztő: Póla Gergely Olvasószerkesztők: Gulyás Orsolya, Weisz Teodóra | Adatelemző: Nagy Kristóf | Kiadó: Mediaworks Hungary Zrt. 1034 Budapest, Bécsi út 122–124. | Felelős kiadó: Kálmán Erika | Értékesítési

Interjú a nyolcvanéves András Ferenc filmrendezővel nagyapai örökségről, a Kádár-kor kitaszított értelmiségéről, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem új filmes generációjáról

TÁRCA

JEGYZET

64 | Szőts a havason 1942 szeptemberében mutatkozott be az Emberek a havason a Velencei Filmfesztiválon. Egy remekmű, amit mindenkinek látnia kell egyszer

UTOLSÓ

MAKRONÓM

META KÖNYVEK A JÖVŐRŐL

54 | „Nagymagyar érdekeket is szolgálva”

5www.mandiner.hu | 2022. 09. 15–21.

Irina (hirdetes@mediaworks.hu) | Nyomda: Mediaworks Hungary Zrt.,

PATCHWORK 62 | Kulturális ajánló

SPORT

56 | Akit a záróra utáni emberek érdekelnek

Legyen béke, szabadság és egyetértés! – e jel mondattal tartották meg szeptember 10-én a Polgári Magyarországért Alapítvány közel két évtizedes hagyománnyal bíró rendezvényét, a Kötcsei találkozót. A sokszor piknikként emle getett, a kormánypárti politikusok és a jobboldal prominens személyiségeinek részvételével tar tott esemény az új politikai évad megnyitójának szimbolikus szerepét tölti be. A rendezvényen felszólalt Orbán Viktor miniszterelnök.

MINISZTERELNÖKI KABINETIRODA / FISCHER ZOLTÁN fókusz

FOTÓ:

Sohrab Ahmari teheráni születésű amerikai konzervatív publicista, az MCC vendégelőadója tartott beszédet az idei Kötcsei találkozón. A zárt körű eseményen elhangzott beszédet teljes terjedelmében közöljük.

Hatalmas megtiszteltetés számomra, hogy itt lehetek ma önökkel a zárt körű találkozójukon. Engedjék meg, hogy először is gratuláljak az idei parlamenti választáson aratott elsöprő győzelmükhöz. A magyar emberek immár negyedik egymást követő alkalommal helyezték egyértelmű bizalmukat önökbe – Orbán Viktor miniszterelnökbe és az önök által

A TÉT NEM KISEBB, MINT A KÖZÖS JÖVŐNK A NYUGATON

KÖZÉLET

képviselt politikába. Amely politika a hiteles keresztény de mokrácia ígérete. Annak az ígérete, hogy a kormánypozíciót a hétköznapi emberek helyzetének védelmére és javítására használják. A felelős realizmus és a mérsékelt politika ígére te. Ez utóbbiról, a realista és mérsékelt politikáról szeretnék ma beszélni önöknek.

SZABOLCSVADNAI/KABINETIRODAMINISZTERELNÖKI/MTIFOTÓ:

Hogyan lehetséges, hogy a Fidesz egykori kritikusa ma a jobboldali holdudvar találkozóján szólal fel?

Magyarország szélsőségek irányába való elmozdulása a „fokozódó nacionalizmusban” mutatkozott meg, továbbá abban, hogy vezetői „megpróbálták újratárgyalni a törté nelmüket”, és hát mindannyian tudtuk, hogy Magyarország „rossz ország”, punktum. És erre utalt a roma kisebbséggel szembeni „brutális bánásmód” is a „soviniszta és rasszista” magyar többség részéről. Mint Magyarországgal foglalkozó leendő szerző, bevettem ezt a narratívát. Ezzel azt akarom mondani, hogy amikor először jöttem Magyarországra, a Fidesz és a miniszterelnök kritikusaként érkeztem ide.

Az újságírás sajnos túl gyakran működik így a liberális Nyugaton. A narratívát előre kidolgozzák, az újságíró feladata csupán, hogy megtalálja a szükséges idézeteket és a szelektív tényeket, hogy aztán elmondhassa a kidolgozott narratíva aktuális verzióját. Én is ezt tettem. Egy hetet töltöttem itt, néhány liberális civil szervezet minden idézettel és ténnyel ellátott, amire szükségem volt ahhoz, hogy elmondjam a saját verziómat a magyar szélsőségesség narratívájáról. Az írásomat egy jeles progresszív hetilapban publikáltam, és természetesen Magyarország állandó kritikusai dicsérő szavakkal halmoztak el. Én meg továbbléptem. Mentségemre szóljon, hogy huszonhat éves voltam.

A politikai élet egyik legnagyobb iróniája, hogy ma itt állok önök előtt. Több mint egy évtizede, 2011-ben jártam először Magyarországon. Bostonban voltam joghallgató, de már akkor vonzódtam az újságíráshoz. A szerződési jogról és a csődjogról szóló órák között a nagyvilág dolgairól szóló cikkeket, esszéket írtam. Azon a nyáron elhatároztam, hogy riportutat teszek Magyarországra. Az amerikai fősodratú média már akkor arra figyelmeztetett, hogy ez a kis, tízmillió lelket számláló ország vészesen távolodik attól a nemzetkö zi liberális konszenzustól, amelynek a hidegháború után minden ellenvetés nélkül érvényesülnie kellett volna – a történelem vége teóriája szerint.

Ma ezzel szemben itt állok önök előtt mint az a szerző, akit rendszeresen Amerika egyik orbánistájaként emle getnek – ahogy azt a The Atlantic 2019-ben írta rólam. Mi történt időközben? Hogyan lehetséges, hogy a Fidesz egykori kritikusa ma a jobboldali holdudvar találkozóján szólal fel? Nos, az okot az elmúlt évtizedben az Atlanti-óceán két partján lezajlott eseményekben kell keresni.

Az első ilyen megvilágosító pillanat számomra 2015-ben és 2016-ban, az európai migránsválság idején jött el. A The Wall Street Journal londoni szerkesztőségének munkatársaként

Időközben felismertem, hogy a Fidesz valójában a realiz must, a mérsékeltséget és a józanságot képviseli, Magyar ország kritikusai pedig napjaink legmerevebb, sőt legveszé lyesebb ideológiai szélsőségességeit hangoztatják. Amikor a liberális szélsőségességet állítják be globális konszenzusként, akkor természetesen mindenki, aki ettől eltér, szélsőséges nek tűnik. És mivel a liberális ideológia szinte teljesen uralja a kereskedelmi médiát, folyamatosan erősíti ezt az üzenetet. De fontos, hogy világosan lássuk a dolgokat.

Csakhogy a történetnek itt még nincs vége.

KÖZÉLET 9www.mandiner.hu | 2022. 09. 15–21.

Azt mondták, mindannyian Aszad elől me nekülő szíriaiak, ám becslésem szerint csak egyharmaduk vagy legfeljebb a felük szárma zott Szíriából. Sokan jöttek Afganisztánból, a szülőföldemről, Iránból, Észak-Afrikából, sőt voltak, akik Bangladesből és Afrika szubszaharai országaiból érkeztek. Persze ezeken a helyeken sem könnyű az élet. Az ember együttérez az on nan útra kelőkkel, a menekült szónak azonban a nemzetközi jogban pontosan meghatározott jelentése van, melynek egyik legfontosabb ki tétele, hogy az illető a legközelebbi biztonságos országban kell keressen menedéket. Csakhogy sokan közülük nem háború vagy üldöztetés elől menekültek, egyszerűen gazdasági célú bevándorlók, akik között egy nő vagy gyermek sem volt. Azért jöttek, mert a berlini és brüsz szeli vezetők megnyitották a kapukat, és mert

De ezúttal a dolgok másképp alakultak. Újság íróként és férfiként is tapasztaltabb lettem. Amerika 2001. szeptember 11-e utáni háborúi, illetve az arab tavasz katasztrofális kimene tele megtanított arra, hogy óvatos legyek a transzatlanti újságírói körök kitörő lelkesedésé vel szemben – és hogy szembemenjek az árral, amikor mindenki feltűnően ugyanazt ismételge ti, mintha ugyanabból a feljegyzésből olvasna. Volt valamennyi ismeretem a Közel-Keletről, és beszéltem az egyik legfontosabb nyelvét. Amikor magam is csatlakoztam a migránsokhoz, a hivatalos narratíva összeomlott számomra.

rám hárult a feladat, hogy a válságról tudósít sak az újság véleményoldala számára. Jól jött, hogy folyékonyan beszélek perzsául, a Török ország nyugati partjaitól a görög szigeteken és a Balkánon keresztül Európa szívébe vezető migrációs útvonalon használt egyik fő nyelven. És ismétlem, újfent el kell ismerjem, kezdetben elfogadtam a hivatalos narratívát: hogy ezek a szerencsétlen emberek Bassár el-Aszad és az Iszlám Állam kegyetlensége elől menekülnek, Európa pedig megengedheti magának, hogy befogadja őket, sőt meg is kell tennie, hogy védelmezze az „európai értékeket”, ami valójában a határok nélküli világ szent neolibe rális eszméjét jelenti.

„A Fidesz valójában a realizmust, a mérsékeltséget és a józanságot képviseli”

KÖZÉLET

Eltartott egy darabig, amíg ezt az újdonsült felismerést szavakba tudtam önteni, de végül sikerült, és természetesen meg is fizettem az árát a fősodratú médiából érkező rágalmak formájában: fasiszta, tekintélyelvű, totalitá rius, és még sorolhatnám… De megérte! Mert az igazság megéri. És mert a tét nem kisebb, mint a közös jövőnk a Nyugaton. De nem csak a nemzetközi történések változtatták meg a véleményemet. Én magam is megváltoztam azóta, hogy a magyar kormány kritikusaként először jártam Magyarországon: azóta keresz tény lettem, férj és apa. Ahhoz, hogy az ember ráébredjen a valóságra, nincs is jobb, mint hívővé válni és családot alapítani.

MÁRTONFICSORFOTÓ: 11www.mandiner.hu | 2022. 09. 15–21.

Keresztényként más szemmel tekint az em ber erre a kontinensre. Az a rengeteg bazilika, katedrális, templom, a szentek és keresztes lovagok emlékművei nem csak turistalátvá nyosságok. Ezek jelentik Európa és a Nyugat civilizációs alapját. Csarnokaik, még ha túlsá gosan üresek is, visszhangozzák e civilizáció valódi értékeit, és arra hívnak bennünket, hogy újítsuk meg az arculatát egy olyan Isten üzenetével, aki maga az értelem, a testet öltött értelem és a szeretetért keresztre feszített erő. Kérdezem önöktől: kik a szélsőségesek? Azok, akik Washingtonban és Brüsszelben egy vállrándítás kíséretében azt mondják, hogy Európa nem más, mint az áruk, a szolgálta tások és a munkaerő szabad piaca, hogy ke resztény öröksége a történelmi és turisztikai érdekességeken túl semmit sem jelent? Vagy azok Budapesten, akik ragaszkodnak ahhoz, hogy erre a kontinensre visszavonhatatlanul rányomja bélyegét az evangélium és a

ideológia, el kell ismernie, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és a Fidesz döntött helyesen. Az ideológiai szélsőségesség Berlinre és Brüsz szelre jellemző, nem Budapestre.

Azt mondták nekünk, hogy Európa köny nyedén tudna integrálni több mint egymillió újonnan érkezőt. „Wir schaffen das!” – Menni fog! De ez egyszerűen őrültség. A hatóságok nak fogalmuk sem volt, kik ezek az emberek. Tudósításom során a saját szememmel láttam, ahogy az afgánok eldobták az útlevelüket, hogy iráninak adhassák ki magukat, és az irániak eldobták a magukét, hogy afgánnak állítsák be magukat. És rendszeresen tanúja voltam annak, hogy a migránsok erőszakot, egy al kalommal szexuális erőszakot is elkövettek egymásKönnyenellen.bele tudtam képzelni magam egy átlagos macedón, szerb vagy magyar ember helyébe, aki azon gondolkodik: mi a fene folyik itt? Nem is beszélve a német vagy svéd munká sokról, akiknek az anyagi helyzetét már amúgy is megviselte az évtizedek óta tartó neoliberális gazdálkodás, most pedig további terheket kell vállalniuk, és versenyezniük kell a bizonytalan helyzetű, könnyen kizsákmányolható, félig legális munkaerő tömegével.

„Magyarország kritikusai napjaink legveszélyesebb ideológiai szélsőségességeit hangoztatják”

E realitások tükrében kérdezem: ki a szélső séges és ki a mérsékelt? Ki hozott jó döntéseket 2015-ben? Minden hétköznapi embernek, min denkinek, akit nem vakít el teljesen a liberális

a technológia megkönnyítette az embercsem pészek dolgát.

Azt mondták nekünk, hogy ezek törekvő emberek. A liberális sajtóban mindegyikükről azt írták, hogy „Ahmed, a mérnök” vagy „Mu hammad, a mérnökhallgató”. De ha Szíriában ennyi mérnök lenne, akkor a Közel-Kelet Svájca lenne! Az alatt az idő alatt, amit migránsok közé vegyülve töltöttem egy isztambuli ember csempész-menedékházban, többször hallottam, hogy nem arról beszélgettek, hol folytathatják majd a tanulmányaikat, hanem arról, hogy melyik célállomás kínálja a legnagyobb jólétet.

KÖZÉLETkereszt

1985-ben született Teheránban. Amerikai konzervatív publicista, szerző. Az iráni forradalmi rezsim elől menekülő családjával érkezett az Egyesült Államokba 1998-ban. A bostoni Northeastern University jogi karán végzett. Évekig dolgozott a The Wall Street Journal és a New York Post szerkesztőjeként. 2022-ben többedmagával meg alapította a Compact magazint, amely a liberalizmus jobb- és baloldali kritikáinak ad teret. Négy könyve van, egy az arab tavaszról, egy az identitáspolitika kritikájáról, egy a katolikus megtéréséről szól, a legújabb, a The Unbroken Thread: Discovering the Wisdom of Tradition in an Age of Chaos (töretlen szál – a hagyomány bölcsessége a káosz korában) címet viselő, 2021-es mű pedig a hagyományokról és a kulturális örökségről.

SOHRAB AHMARI

KABINETIRODAMINISZTERELNÖKIFOTÓ: 12

visszatérnek a rossz emlékű hetvenes-nyolcvanas évek. Megugrott a gyilkosságok száma, terjedőben van az antiszociális viselkedés, minden utcasa rok – szó szerint minden utcasarok – bűzlik a marihuánától, drogosok és elmebetegek hevernek mindenfelé a járdán, magukra hagyva a saját nyo morúságukban és zavarodottságukban. És mindez a liberális együttérzés nevében! De a felfordulás ban nincs együttérzés. Tehát ismét megkérdezem: kik a szélsőségesek? Azok, akik a neoliberális nagyvárosok központjaiban az önrendelkezés és az együttérzés nevében hagyják, hogy a zűrzavar

„Az ideológiai szélsőségesség Berlinre és Brüsszelre jellemző, nem Budapestre”

A felesége biztonságáért aggódó férjként az ember különös módon becsüli a törvényt és a rendet – vágyik a „rend nyugalmára”, ahogyan Szent Ágoston definiálta a békét. Ma New York ból érkeztem önökhöz, egy nagyszerű városból, amely rohamosan süllyed a zűrzavarba. Úgy tűnik,

KÖZÉLET

jele? És hogy a kereszténység foglalja keretbe jogainkat, és mutasson rá a kötelességeinkre. Ebben a kérdésben a helyes válasz Budapesten hangzik el, Orbán Viktor miniszterelnöktől és a Fidesztől. Nem fogok bocsánatot kérni azért, hogy ezt mondom.

Orbán Viktor a jobboldal hagyományos őszi politikai évadnyitó találkozóján beszél Kötcsén 2022. szeptember 10-én

A miniszterelnök által szivárványországoknak nevezett államokban könyörtelen támadások érik a természetet és a normalitást. Sajnos a világnak azon a részén, ahol élek, sok konzervatív átvette

a semlegesség liberális maszlagját. Ahogyan nem hajlandók beavatkozni a piac működésébe, amikor magánzsarnokok fenyegetik a közjót, elutasítják azt is, hogy kormányzati eszközöket vessenek be a fiatalok védelméért. Magyarországon ez másként van. Önök elismerik, hogy miként a kormánynak is szerepe van abban, hogy a piac a munkavállalók érdekeit szem előtt tartva mű ködjön, úgy a kormányzati tisztviselőknek is használniuk kell a hatáskörüket, hogy megvéd jék a gyermekeket a mérgező ostobaságoktól. Ha valakit ezért szélsőségesnek neveznek, hát tegyék! De megismétlem, ebben a kérdésben ők a szélsőségesek, és így vélekedik minden józanul gondolkodó ember Budapesttől az idahói Boiseig. Ismétlem, nem fogok bocsánatot kérni azért, hogy ezt Végezetül,mondom.nemtudok semmilyen tanácsot adni önöknek, és még kevésbé bármit is a szemükre vetni. Több mint egy évtizede kritikusként érkez tem először Magyarországra, ma pedig értem és nagyra értékelem a magyar politikát, a Fideszt és Orbán Viktor miniszterelnököt. Isten óvja és áldja Magyarországot és

„A fiatalok agyát a nemi ideológia savában mossák át, és szó szerint megcsonkítják a fiatal testeket”

A fiatalok agyát a nemi ideológia savában mossák át, és szó szerint megcsonkítják a fiatal testeket.

Végül apaként az ember zsigerből ráérez annak fontosságára, hogy az igazat, a jót és a szépet adja át a gyermekeinek. Sajnos az Egyesült Államok ban és az egész Nyugaton ma ezt egyre nehezebb megtenni. Oktatási és kulturális intézményein ket szexuális és nemi kérdésekben radikális nézeteket valló személyek uralják, akik ádázan küzdenek az ember természete és a biológia ellen.

népét!KÖZÉLET

MÁRTONFICSORFOTÓ: 13www.mandiner.hu | 2022. 09. 15–21.

elhatalmasodjon? Vagy azok Magyarországon, akik megértik, hogy az alapvető törvény és rend a szegényeket – beleértve az ország roma kisebb ségét is – támogatja és védelmezi, a rendetlenség pedig mindenkinek ellensége? Barátaim, ebben a kérdésben is csak annyit kell tenniük, hogy körülnéznek, és összehasonlítják városaikat a liberális kritikusaik által rosszul vezetett nagy városok központjaival. És nem fogok bocsánatot kérni azért sem, hogy ezt mondom.

A leghatározottabban ki tudom jelenteni: zavarta lan a hazai élelmiszer-ellátás. A Magyarországon megtermelt élelmiszer normális esetben húsz millió ember ellátására elegendő, aggodalomra nincs tehát ok. Az persze tény, hogy az aszály terméscsökkenést eredményezett, de hogy érthető legyen: 5 millió tonna búza szokott teremni, idén 3,9 millió tonna termett, Magyarország lakosságá nak szükségletére, az állatok takarmányozására és a vetőmagra összesen 2,5 millió tonnára van szükség, a biztonságos ellátáshoz tehát bőséggel elegendő készletünk van.

világpiaci ára most magas. Jelentős a piaci igény, már a háború kitörése után csak Szabolcs-SzatmárBereg megyében 55 ezer tonna gabonát kötöttek le holland nagykereskedők. Nem véletlen, hogy meg kellett lépjük a megfelelő védekezési intézkedéseket, bejelentési kötelezettséget vezettünk be az exportra szánt gabonánál és az olajos növényeknél.

MARÁCZI TAMÁS FOTÓ: FÖLDHÁZI ÁRPÁD

KÖZÉLET

A kukorica helyzete valóban súlyosabb. Búzából több termett, mint amennyire szükségünk van, kukoricából viszont a történelmi léptékű aszály miatt kevesebb. A búza-, az árpa- és a rozstermésünk egy részét ezért a kukorica pótlására kell fordítania

Brutális energiaválság és kíméletlen aszály – az áramszámla és a hiányzó termés miatt szűk esztendők elé néznek az agrárvállalkozások, a közeledő tél miatt pedig egy egész ország szorong. Lesz-e elegendő élelem és tűzifa?

Az agrárágazatok állami megsegítéséről és a szektorban szükséges szemléletváltásról kérdeztük Nagy István agrárminisztert.

Meg kell óvnunk a készleteinket

Lesz-e áram és élelmiszer megfizethető áron?

Vagyis a többlet lett szűkösebb. Igen, konkrétan az exportunk lesz kisebb a szo kásosnál. Éberségre azonban szükségünk lesz, az aszály ugyanis nemcsak Magyarországot sújtja, hanem Európa területének 46 százalékát. Ráadásul a szomszédunkban dúló háború mindkét résztve vője jelentős gabonaexportőr, ezért a világpiacon hiányzik a gabona. Nekünk most meg kell óvnunk a készleteinket, hogy a szükségleteinken felül ne legyen export belőle. A csábítás nagy, mert a gabona

A búza rendben van, ám az aszály miatt a kuko ricatermés odalett: egymillió hektár területen ment kárba a termés. Hogyan lehet ezt pótolni?

A gabonahiány tehát az exportban fog megmutatkoz ni. Ez milyen kiesést jelent majd a költségvetésnek? Nyilvánvalóan hiányozni fog az agrár-külkereske delem mérlegéből, hiszen a gabonaexport jelentős tényező a magyar gazdaságban. 3 millió tonna ku korica és majdnem ennyi búza, összesen 5 millió tonna gabona kiesése várható az exportpiacról, ami számottevő tétel. De a legnagyobb hátrány természetesen a gazdálkodókat éri, a költségvetés csak ezután következik.

Ilyen és ehhez hasonló életbe vágó kérdések fog lalkoztatják ma az embereket. Biztosítva van az ország élelmiszer-ellátása?

1967-ben született Újfehér tón. Agrármérnöki diplomáját a Pannon Agrártudományi Egyetemen, mérnök-tanári ké pesítését a Budapesti Műszaki Egyetemen, PhD fokozatát a Nyugat-magyarországi Egye temen szerezte. Közel húsz éves oktatói pálya van mögötte állattenyésztéstanban. 1988-tól MDF-, 1999-től Fidesz-tag. 2006-tól Mosonmagyaróvár al polgármestere, 2010-től 2014ig polgármestere. 2010 óta or szággyűlési képviselő, 2014 és 2018 között a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti állam titkára, 2018-tól agrárminiszter. Nős, két gyermeke van.

KÖZÉLET

15www.mandiner.hu | 2022. 09. 15–21.

NAGY ISTVÁN

„Búzából több mint szükségünk kukoricából viszont kevesebb”

KÖZÉLET

termett,

van,

Nagy István a műszaki és biotechnológiai kutatás fejlesztéssel,tarnabodifoglalkozóinnovációvalGliaKft.üvegházában2022.június30-án 16

amennyire

az ágazatnak, ami ugyancsak gyengíti majd az ex portkapacitásainkat. Most importból igyekszünk minél nagyobb kukoricamennyiséget beszerezni, hogy biztosítsuk az ellátást, így nem kell kellemetlen korlátozási dilemmákat megoldanunk. Rosszabb esetben ugyanis felvetődhetne egy etikai kérdés: szabad-e ilyen helyzetben ipari felhasználásra for dítani kukoricát, szabad-e engedni a bioetanol- és izocukor-előállítást, ha ezzel a takarmányellátás biztonsága válik kérdésessé?

A kis- és nagytermelők különböző módon reagálnak ezekre a jelenségekre. A legkisebb termelők számá ra 15 ezer eurós, azaz 5 millió forintos támogatást biztosítunk úgy, hogy nem kell hozzá önrész. Ez a támogatás a túléléshez ad segítséget. A gazdálko dók többségének lehetőséget adunk hitelfizetése felfüggesztésére egészen 2023. december 31-éig – hogy ne az legyen az egyetlen választási lehető ségük, vagy hitelt törlesztenek, vagy takarmányt vásárolnak. Fontos, hogy aki igénybe veszi ezt a hitelmoratóriumot, azt nem érheti hátrányos banki minősítés a következő hitelfelvételnél. A másik, hogy a gazdák megfizethető költségszinten tudjanak forráshoz jutni a termelés finanszírozásához, ezért kedvezményes, jelenleg 3 százalékos kamatozású hitelt nyújtunk nekik. A folyamatos öntözési lehe tőség fenntartásáért 1,4 milliárd forintot juttattunk pluszban a mezőgazdasági területek öntözését kiszolgáló állami öntözőművek számára a meg növekedett energiaköltségekre. Tízezer gazdának adunk támogatást az aszálybiztosításához, ráadásul a díjtételek 65 százalékát az állam átvállalja. Végül pedig ott lesz a kárenyhítési alap: a gazdálkodási év végéig a gazdálkodók bejelentik az idei káraikat, utána a rendszer összesíti őket, és kiszámolja, mekkora kárenyhítés fizethető ki az egyes gazdál kodóknak, majd ennek ismeretében a kormány jövő februárban tud dönteni az alapról.

Aszály, terméskiesés, növekvő költségek, emelke dő élelmiszerárak, szűkülő piac, veszélybe kerülő agrárvállalkozások. Milyen intézkedésekkel pró bálják fékezni a negatív spirált?

Az aszály miatt a takarmánynövények sem ter mettek olyan ütemben, mint korábban. Mekkora a baj az állattenyésztésben? Nagyon nehéz helyzetben van az állattenyésztés is. Az idei aszály sajátossága nem az, hogy 10-20 százalékkal kevesebb a termés, hanem hogy vannak régiók az országban, ahol egyáltalán nincs termés. Nem véletlen, hogy az ország más részéről való takarmányátszállítás költségeit az állam átvállalja a gazdáktól – ez egy 3 milliárd forintos alap. A hi bás uniós szankciók miatt olyan energiadrágulás van, hogy azt a gazdák nem tudják kitermelni, a többletköltségek így szükségszerűen megjelennek az élelmiszerárakban. Ezért a magyar kormány – a világon elsőként – a családok védelmére ársapkát vezetett be az alapvető élelmiszerekre.

Visszatérve a készleteink védelméhez: eddig milyen mezőgazdasági termékekre vezettek be kiviteli tilalmat?

Ez a baloldal által gerjesztett mesterséges politikai felháborodás volt Budapest belvárosában. Az embe rek azonban értik, hogy az Európát sújtó energia-

Még tavasszal a gabonafélékre és az olajos növények re, legutóbb pedig a tűzifa került be ebbe a körbe. Az emberek életét ugyanis az élelmiszer-ellátás mel lett a fűtés és az energiakérdések határozzák meg.

A kormány tűzifarendelete azért sokakat meg ijesztett.

ZSOLTCZEGLÉDISÁNDOR,UJVÁRIPÉTER,KOMKA/MTIFOTÓ: 17www.mandiner.hu | 2022. 09. 15–21.

KÖZÉLETés

A globális élelmiszerválság fő oka, hogy az ukrán gabonaszállítmányok a harci helyzet miatt sokáig nem tudták elhagyni Ukrajnát. Milyen összefüg gésben áll ez a magyar gabonahelyzettel? Ukrajnában 22 millió tonna gabona ragadt be, de ez igazából nem 22 millió tonna, hanem háromszor annyi. Ez a félelmetes. Ugyanis ami a raktárakban rekedt, az a tavalyi termés. Az idei termés valahol a földeken várja, hogy betakarítsák, nincs helye ugyanis a raktárakban. És mivel sem a tavalyi, sem az idei termésből nem jutottak pénzhez az ukrán gazdák, nem is vetnek. Így a harmadik évi termés is veszélybe kerülhet. Ez olyan fokú gabona-, majd élelmiszerhiányt generálhat a világ számos pontján, hogy az súlyos társadalmi feszültséghez vezethet: az éhínség a migráció felerősödését okozhatja, az elszabaduló migrációs válság pedig képes lehet lángba borítani a világot.

„Olyan fokú gabona- és élelmiszerhiány lehet a világ számos pontján, hogy az súlyos társadalmi feszültséghez vezethet”

„A hibás uniós szankciók miatt olyan energiadrágulás van, hogy azt a gazdák nem tudják kitermelni”

Az aszály és egyéb természeti jelenségek alkal mazkodásra késztetik majd a gazdákat, más szem léletre lesz szükség. Milyen új technológiákban, fejlesztésekben gondolkodnak, milyen vízgazdál kodási tervek vannak a tárca asztalán? Valóban szemléletváltásra van szükség. Arra, hogy felismerjük: a víz nem katasztrófát, hanem az életet jelenti. Meg kell változtatni azt a hozzáállást, hogy ha vízbőség van, akkor gyorsan el kell vezetni. Az látszik, hogy nagyon egyenlőtlenül hullik a csapadék: amikor esik, akkor rendkívül intenzíven esik, amikor pedig nem, akkor hosszú ideig nem. Ezért gazdálkodnunk kell a vízzel. Ki kell építeni a tározókapacitásokat, hogy bővíz idején be tudjuk tárazni a vizeket. Ez tározótavak kiépítését, a meg lévő csatornák kikotrását, illetve új csatornák kiépí tését is jelenti. A vizet a talajban is kell tárolnunk, hiszen ez a vízfelület hűti a környezetet, megköti a port, mérsékli a légköri aszályt, illetve emeli a talajvízszintet. Másrészt fontos, hogy az öntözés nem veszélyeztetheti az ivóvízbázisunkat. A fúrt kutakból, a talajvízből való öntözést nagy fenntartá sokkal kell kezelni. Ehelyett a felszíni vizeinkből kell gazdálkodnunk, és erre jó esélyünk van: kevesebb víz érkezik be az országba, mint amennyi távozik

Betakarítás után, szüret előtt állunk. Hogyan hatott a válság a borászatok gazdálkodására, a borpiacra?

A borágazatot nem az aszály viselte meg, hanem a covidhelyzet. Sokan rendezkedtek be arra, hogy a saját éttermükben, panziójukban értékesítik a boraikat. De a turisztikai szezon, a fesztiválok

gázválságban fel kell készülni a téli hónapokra. Tegyük hozzá, hogy az egész energiaválság és gáz hiány legfőbb oka az elhibázott brüsszeli szankciós politika. Nekünk azonban arra is fel kell készülnünk, ha hiány lép fel, és pánik alakul ki a tűzifapiacon, az emberek maguk veszik majd kezükbe a probléma megoldását. Akkor nem lesz természetvédelem, nem fog számítani, mi védett növény és mi nem, mert senki nem akar megfagyni.

Nincsenek tehát veszélyben a magyar erdők? Nincsenek. Éppen azért hoztuk meg ezeket a sza bályokat, azért tisztáztuk a kérdést, hogy a politikai hajcihő után megnyugvás legyen. Az erdőgazdálko dástól, az erdészektől nem kell félteni az erdőt: az ő munkájuk éppen az, hogy védjék. Megkérdezhetjük a baloldali pécsi vagy tatabányai polgármestert, vajon miért fával tüzelik a kazánjaikat, miért fával oldják meg a távfűtést. Ha helytelenítik a rendele tet, elzárhatjuk a tűzifát… De mit fog akkor szólni a lakosság?

A fenntartható erdőgazdálkodás alapja, hogy keve sebb fát termelünk ki az erdőkből, mint amennyit teremnek, vagyis marad tűzifatartalékunk. Marad? 400 millió köbméter faanyag van az erdeinkben, ennek az éves növekménye 13 millió köbméter. Ebből használunk fel nettó 6,5-7 millió köbmétert. Tehát a többlet felét használjuk csak fel, felelős gazdálkodás zajlik. Ha viszont nem nyúlnánk e többlethez, akkor jelentős társadalmi rétegeket hagynánk megoldatlan problémával. A tűzifa ese tében ezért teljes kiviteli tilalmat rendeltünk el, és hatósági árat vezettünk be az erdészeti telepeken átvehető fára. Az erdőgazdaságok most is azon dolgoznak országszerte, hogy minden háztartásnak tudjanak tíz köbméter fát biztosítani, ami a fűtési szezonra átlagosan elegendő.

A mostani esztendőben 20 százalékkal kevesebb termés várható. De a napsütéses időjárás miatt jó minőségű évjárat lesz. Nincs a pincékben óriási felhalmozott bormennyiség, a piac kiszippantotta a tartalék jelentős részét, ezért nem kellett bevezetni semmilyen kényszerintézkedést, nem volt zöldszü ret, sem kényszerlepárlás. És ha nem lesz újabb járvány, akkor jó reményeink vannak e szektorban. A magyar borásztársadalom nagy része innovatív, érzékeny a piaci folyamatokra, és nemcsak piac követő magatartást folytat, hanem piacbefolyásolót is. A könnyű, illatos borok, majd a rozék időszaka után itt van a habzóborok és a kézműves pezsgők ideje, ezek áttörték a piacot, új fogyasztókat értek el.

Milyen lesz az idei szőlőtermés?

KÖZÉLET

elmaradtak, megritkult a közösségi élet. Kétszer kellett beavatkoznunk: először 2,1 milliárd, majd 1,5 milliárd forintos csomaggal segítettük az ága zatot, hogy a piaci kiesést pótolni tudjuk.

KÖZÉLET

Bízom az emberek bölcsességében. A gazdák böl csességét már megtapasztalhattuk. Átlátnak a bal oldal által gerjesztett politikai akciókon. Kialakult egy stabil és erős szövetség a kormány és a gazda társadalom között. A vidékfejlesztésre ebben a ciklusban háromszor annyi jut, mint korábban. Szerintem az emberek látják, hogy a világ más részein hogyan kezelik a válságot, láthatják, hogy sok területen Magyarország a jó példa: sorra köve tik a különféle államok a magyar intézkedéseket, például az ársapka bevezetését, a támogatásokat, amelyekkel a kormány a családokat akarja megvé deni. Ebben a krízisben észlelhetjük igazán, hogy a rezsicsökkentés mekkora védelem. Látni kell azt is, hogy az ukrajnai háborúra adott válaszként Brüsszel olyan szankciókat vezetett be, amelyek az európai lakosságot is sújtják. Az elégedetlenség ép pen emiatt növekedik. Végtelenül szomorú, hogy az európai politikai közösség nem azonnali tűzszünetet és tárgyalásokat követel, hanem szankciókat hoz. Már nagyon várom, hogy eljöjjön végre a politikai megvilágosodás Európa nyugati felén is.

19www.mandiner.hu | 2022. 09. 15–21.

Egy hónapja volt egy hamvába holt gazdatüntetés. Ha a háborús krízis és vele a gazdasági válság is elhúzódik, számolnak azzal, hogy az agráriumban is lesznek elégedetlenségek?

„Sorra követik a különféle államok a magyar intézkedéseket”

tőlünk. A kettő különbözetét kellene kihasználnunk, ez óriási lehetőség. A magyar gazdatársadalom kész arra, hogy saját eszközeivel kitisztítsa, majd igénybe vegye a régi csatornahálózatot. A főművek kivitelezése már nagyobb költség, és itt szükséges lesz, hogy megemeljük a nagy folyóink víztestszint jét. A legfontosabb beruházás a csongrádi vízlépcső megépítése, azzal a Tisza és a Körösök vízszintje egyszerre megemelkedne – ez szükséges ahhoz, hogy a mellékágrendszerbe bejusson a víz, illetve hogy a talajvízszint megemelkedjen. Ha nem lenne a Kiskörei vízerőmű és a Tisza-tó, idén Szolnok ivóvízellátása nagy bajba került volna.

A falvak pusztulását felülírja a gyermekvállalási kedv megéledése és az idevándorlás. A zalai kistelepülésekre folyamatos a kiköltözés, ami vidékpolitikai siker. Riport a Zala folyó völgyéből.

TöbbKÖZÉLETnapotforgolódtam

JOÓ

ez az ékszernek beillő falucska. A szintén a Zalaszentgróti járáshoz tartozó Türjén 1960-ban tetőzött a lakosságszám 2587 fővel, a népesedési mélypontot 2015 hozta el, ekkor 1546-an laktak ott. Tavaly aztán már 1600-an, 2022 elején pedig 1637-en voltak a türjeiek.

Az aprófalvas zalai világon keresztül jól szemléltethető az utóbbi évek végiggondolt, pénzforrásokkal nem fukarkodó vidékpolitikájának sikere. Hízelegni szeretnék ezzel a hata lomnak? Csak feltárni és összegezni. Annál inkább is, mert sajnos korszakhatárhoz érkeztünk. A bőkezűségnek bizonyos tekintetben befellegzett, remélhetőleg csak ideiglenesen. A 2019-ben induló Magyar falu program (MFP), amely nél kül nem lehetne ma a zalai kistelepülések sorsváltozásáról beszélni, idén még háromszázmilliárd forintnyi forrást kap, jövőre azonban a tizedére esik vissza az össztámoga tás. Természetesen a szomszédunkban dúló háború és az azzal összefüggő energia- és gazdasági válság megkövetelte takarékosság miatt.

Nem lehet véletlen, hogy ahol csak jártam szeptember elején, 2021-ről 2022-re szinte mindenütt növekedést mutatott a népességszám, akár a Keszthelyi, akár a Zalaszentgróti, akár a Nagykanizsai járáshoz tartozik az adott kistelepülés.

A növekménynek a polgármesterek szerint összetett oka van. Főleg a családi adókedvezmények és egyéb ösztönzők, a szintén nagyágyúnak számító falusi családi otthonteremtési kedvezmény, a településeket élhetőbbé tevő Terület- és tele pülésfejlesztési operatív program (TOP) pályázatai, illetve a Magyar falu program odaítélései eredményezhették. Mindez a helyben lévő fiatalokat családalapításra, gyermekválla

EGYELŐRE VÉGET ÉR A BŐKEZŰ TÁMOGATÁSOK KORA

Életre kelt a világakistelepülésekzalai

Pedig azt találtam, hogy a nem oly rég még pusztuló és „kihalásra ítélt” falvak sokaságában az utóbbi években megfordult a demográfiai folyamat, lassan emelkedik a be jelentett lakosok száma. Nézzük az eleve kicsiny, 1900-ban 260 fős, de 2011-re már vészesen, 28 lakosúvá fogyatkozó Sényét. A Belügyminisztérium adatai szerint tavaly már 73-an laktak ott, az idén januári adat pedig 79 fő. Ezzel már a nyolcvanas évekbeli lélekszámra tornázta fel magát

ÖRVENDETES DEMOGRÁFIAI FOLYAMATOK A TÉRSÉGBEN

ISTVÁN FOTÓ: FICSOR MÁRTON

másfél ezresnél nem nagyobb, olykor száznál kisebb lélekszámú falvakban, észak–dél vonalban nyújtózó dombhátak keretezte, gyönyörű tájban. A legtöbbet a Zala völgyének északi részén, Türjén időztem, megérezvén valami szimbolikus erőt az Árpád-korban ott emelt, idén augusztus 19-én újraszentelt premontrei apát sági templomban.

„Sok helybeli fiatal pár döntött úgy, nem költözik el”

KÖZÉLET 21www.mandiner.hu | 2022. 09. 15–21.

VAN HELYE ÚJ ISKOLABŐVÍTÉSEKNEKÓVODÁKNAK,

Azt persze nem lehet megbecsülni, mennyi szerepe van a városokból való kiköltözésben a jól erdősült zalai dombvidék szépségének. A kicsiny Sényén Fölföldi László polgármester más mozzanatokról is beszámolt: „Már az első covidhullám elején ugrásszerűen megnőtt a kereslet az üres telkekre, eladó házakra, ami a járvány ellenhatása volt. Ez is közre játszott abban, hogy végre fölfedezték ezt a bájos, az állami forrásoknak is köszönhetően komfortosodott zsákfalut, továbbá hogy a közelünkben találhatók Hévíz, Zalakaros, Kehidakustány termálfürdői, és Keszthely, Zalaegerszeg is egy ugrásnyira van innen.” Elsősorban magyar városokból települnek ide új lakosok, de külföldről is érkeznek számo san. Utóbb egy német nyugdíjas, aki eddig csak nyaralóként volt jelen, többek között azért számolta fel kinti otthonát és telepedett le a zalai zsákfaluban, mert kiszámította, az európai energiaválságot olcsóbban megússza itt, mint szülőhazájában.

lásra és helyben maradásra ösztönözte, s az elvándorlás csökkenésével párhuzamosan megélénkült az idetelepedés.

Ahogy Sénye, úgy a közeli, 800 fős Zalaszentlászló is kifogyott mára az eladó házakból. Előzőleg itt is alaposan felszöktek az ingatlanárak, amint Bohár István polgármestertől meg tudtam. Büszkén mutatta meg a nemrég felújított Makovecz épületegyüttest is. Ez az organikus épület eddig torzó volt: csak a faluházi épületszárny készülhetett el 1985-ben az építészzseni terveiből. Utóbb azonban a Makovecz-kormány program kisegítette Zalaszentlászlót, vagyis a Faluház komp lett felújításán túl végre létrejöhetett a szimmetria, megépült a jobb oldali szárny is. Megint csak a népességmegtartást célzó intézkedések diadala, hogy óvoda létesülhetett benne. Ahogyan hiánycikk az eladó ház, úgy hiánycikk a munka nélküli ember is a Zala völgyében. Nehezen találni kivitelező ket is, mondjuk az otthonfelújítási támogatás beváltásához. A szentlászlói polgármester szerint ez arról is árulkodik, hogy az építőipari búm még korántsem csillapult le a Nyugat-Dunántúlon.

BALOLDALI POLGÁRMESTER DICSÉRI A VIDÉKPOLITIKÁT

KÖZÉLET 22

A sényei és a szentlászlói vezetőtől olyan gondolatokat is feljegyeztem, melyek a jelenkor nemzetközi léptékű, komor árnyaival függnek össze. Bohár István azon tanako dott magában, miként oldja meg a fűtést a gázra tervezett Makovecz-óvodában. Fölmerül, hogy a hideg hónapokra a faluházi szárnyba tereljék át a kicsinyeket: ott fával is lehet fűteni, és hát Zalában aztán van fa… Fölföldi László pedig azt említette, hogy az önkormányzatok nem tudták betervezni a költségvetésükbe az irdatlan rezsinövekedést. Felvetette, nem szól-e majd bele az energiaőrület a zalai falvak életének megpezsdülésébe. Hiszen például hiába lettek példásan felújítva az utak, kúsztak közelebb az autópályák, rövidesen az üzemanyag is vészesenZalaapátibanmegdrágulhat.

Vincze Tibor polgármes ter, aki katolikus diakónus is, azzal fogadott, hogy ráirányította a tekin tetemet a hivatal előterében álló fafaragásra, amely művészi erővel egy térden imádkozó nőalakot ábrá zol. Ezen itt nem ütközik meg senki: Zala az egyik legkatolikusabb tájéka Magyarországnak. Ebben az 1686 fős faluban is sok olyan államilag támogatott felújítási vív mányról értesültem, amellyel növelhették vonzerejüket. A Gyurcsány-korszakban nem nyertek pályázatot torna csarnok-építésre, érdemi iskolafelújításra, -bővítésre, a pályázati pénzeket például somogyi MSZP-s képviselők vihették el az apátiak orra elől. A régi álom a közelmúlt ban teljesült úgy, hogy az elnyert, részben uniós forrású beruházási összeget jócskán megtoldották állami költ ségvetésből. Így épülhetett egy pompás tornacsarnok, így bővülhetett szaktantermekkel is a zalaapáti iskola, ahova hét községből 165 gyerek jár.

A térség falvainak polgármesterei általában kormány barát érzelmű függetlenek. A Zalaapátival szomszédos, 438 lelkes Esztergályhorváti kivétel, ott „baloldali függet len” a településvezető, aki egy ünnepségre Ujhelyi István MSZP-s politikust hívta meg szónoknak. Mégis elismerte nekem Brunner Tibor: „A Magyar falu program szenzá ciós dolog azoknak a kistelepüléseknek, ahol még van

VÉGE SZAKAD A FALURENESZÁNSZNAK?

Vincze Tibor állítja, legkorábban, 2009-ben itt léte sült folyamatos önkormányzati iskolabusz-szolgáltatás a bejáró gyerekek szállítására. Bár errefelé is bezártak több kis iskolát a baloldali kormányok idején, az oktatási intézménnyel nem rendelkező aprófalvak többek között a zalaapáti iskolabuszok révén átvészelték azokat az éveket. Jelenleg pedig a legkisebb Zala-völgyi települések népessé ge is gyarapszik, miután az ottani gyermekes házaspárok felismerték: a térségben jóval kevesebb ideig kell utaztatni a gyerekeket egy szakmailag minőségi iskolába, mint Buda pesten átlagosan. Valami észszerű körzetesedés nyomait véltem fölfedezni mindebben.

igény a közösségi életre. Az önkormányzatok hogy is tudnák véghez vinni a felújításokat ilyen ütemben emelkedő építőipari árak mellett? Leg feljebb az állagmegóvásig jutnak el. A Magyar falu program nekünk is segített a méltó közösségi terek megteremtésében, az alapvető szolgáltatá sok, például bolt, kis posta megtartásában, hogy helyben minél több mindenhez hozzá tudjunk férni.” Mindezt a felújított művelődési ház előtt, az energetikailag korszerűsített önkormányzati épület mellett mondta el.

„A Magyar falu program szenzációs dolog azoknak a kistelepüléseknek, ahol még van igény a közösségi életre”

Nagy Bálint, Zala megye 2-es számú, keszthelyi választókerületének fidesz–KDNP-s országgyűlési képviselője a Mandinernek azt mondja: „Olyan kormánya van az országnak, amely kiemelten kezeli a vidék fontosságát, népességmegtartó képességét. Csak a hozzám tartozó választó kerületbe, ahol a 100 településből 98-nak ötezer fő alatti népessége van, mintegy hétmilliárd forint érkezett a korszakban. Ezek közt a hazai források terhére megvalósuló Magyar falu program tényleg olyan fejlesztés volt, amely a helyben élők igényeire alapozott. Három év alatt szép eredményeket ért el. A baloldali kormányok idején beálló népességcsökkenést, jövőképvesztést az elmúlt tizenkét év kormányzása sok helyütt megfordította. Nem véletlen, hogy a térségben a baloldal és a Jobbik súlya a 2022-es választás nyomán elenyészővé vált.”

EL Nagy Ferenc türjei polgár mester megjegyezte a több funkciós épületről: az itteni felújítási és eszközpályáza tok révén sikerült felszá molni a fogorvosi ellátás másfél évtizedes hiányát.

Szabó Mártának, aki harminc éve Türje védő nője, igazán elhihetjük, hogy megfordult a te lepülésen a népmozgalmi tendencia. Abban az épületben, amelyet TOP-os és MFP-s pályázatból újítottak fel fogászati rendelő és védőnői szolgálat céljaira, közölte: jó néhány többgyermekes csa lád költözött be a múlt évben is Türjére négy-öt megyéből és Pestről. Ide inkább a nem túl gazdag magyarok jönnek, azok, akik „még megfizethető áron” szeretnének lakást venni. Azután döntöttek Türje mellett, hogy fölmérték, van bölcsőde, óvoda, nyolcosztályos iskola. Ami a régebbi lakosokat illeti: a koronavírus-járvány múltával a nem romák is úgymond nagyobb kedvvel vállalnak gyermeket.

energetikai fejlesztésekkel. Merthogy ez a falu is egyfajta körzetközpontnak számít. A polgármester rel megnéztük a legutóbbi évek művelődésiház-, bölcsőde- és játszótér-felújításait is. „Pár esztendeje megindultunk fölfele – vélekedett. – Mivel az utóbbi években egyszerűbbé vált a fiatalok letelepedése, és megjelentek különféle támogatások, sok ház elkelt. A vonzóvá lett falukép is megtette a hatását, nem csak a betelepülőkre. Sok helybeli fiatal pár döntött úgy, nem költözik el – ahogy a nagyobbik fiamékkal is történt. Bár készültek Zalaegerszegre, egy családi ebéden jelentőségteljesen bejelentést tettek: maradnak Türjén, mert itt megtalálható minden, ráadásul itt minden megújult.”

A néhai premontrei szerzetes-költő verssorát idézte: „Megszépül minden, ha valakié.” Ahogyan a kilencszáz éve alapított rend magyar ága és a zalaiak, úgy a kormány is a magáénak érezte ezt a fantasztikus, de erősen romosodó templomot. „Évezredenként egyszer előforduló csoda – teszi hozzá Márton apát –, hogy az állam, hogy úgy mondjam, olyan úriember és olyan helyzetben van, hogy nekünk ezt a pénzt idenyújtja: »újítsá tok fel«. S hogy ez meg is valósul akkorra, mire az eddigi mértékű vidéktámogatási lehetőségek a háború miatt befagynak. De az élet a háborúban sem áll meg, ebben is segít ennek az Árpád-kori templomnak a rendkívüli

Türjén is megvalósítottak egy a zalaapátihoz fogható, ha talmas iskolafejlesztési beruházást teljes felújí tással, bővítéssel, szakmai-módszertani, no meg

Valóban „minden”, hiszen még a híres, közép kori apátsági templom is – melyet valamivel 1230 előtt a Türje nembeli Dénes bán építtetett a pre montreieknek alapított kolostorral – megfiatalo dott, kicsinosodott. A csornai premontrei apát, Fazakas Z. Márton szavait idézem: „Küzdünk a globalizmus ellen? Hát tessék, itt annyi sajátos magyar érték és szépség tárul föl, hogy nem veszít senki, aki az európai szintű gazdasági válság ban nem a Kanári-szigetekre tervezi az üdülést.”

kisugárzása.”KÖZÉLET

ÚGY DÖNTENEK, NEM KÖLTÖZNEK

Reggelente, mikor autózom a munkahelyem felé, az út menti dohányboltok előtt mindig a cigiző, kávézó és a napindító féldekást egy dobozos sör kíséretében felhajtó munkásokat látom toporogni. Érdekes módon nem piszkálják őket a rendőrök vagy a közterület-felügyelők, úgy tűnik, senkit nem zavar, hogy a nemzeti dohányboltok hálózata egyben nemzeti italkimérő hálózattá is vált, ezzel a még meglevő kocsmákat is nehezebb helyzetbe hozva.

| L.

szóló törvényt, s ma is úgy gondolom, helyes az az irány és gyakorlat, ami Európa számos országában jól működik. De Ausztriában egy Tabak előtt bizto san nem toporognak energiaitallal és a legócskább tömény szeszes üveggel a kezükben az emberek. Az orosz–ukrán háború és annak elhibázott euró pai uniós kezelése soha nem látott energiaválságot eredményezett. Az elrugaszkodott árak kompenzálá sára nem lesz képes az állam, s nem is várható olyan segítség, mint a covidjárvány idején, már annak is örülni fogunk, ha a saját intézményrendszerét, a kórházakat, iskolákat, szociális otthonokat, hivata lokat, múzeumokat, könyvtárakat, színházakat ki tudja segíteni a kormányzat. Ebben a válsághelyzetben mind több étterem, kocsma, presszó, kávézó dönt az átme neti vagy a végleges bezárás mellett, s ezzel nagy lék keletkezhet a jelenleg még kiváló foglalkoztatottsági adatok kal bíró kkv-világon. Ezért érdemes lenne megfontolni, hogy a dohány boltok valóban csak dohányboltként működjenek, ne illegális kocsmaként, s az embereket visszatereljük az erre a célra kialakított vendéglátóipari egységekbe.

Az az érdeke az országnak és a magyar gazdaság nak, hogy a nemzeti dohányboltok fennmaradjanak, de ki kell mondani: a dohánytermékek forgalmazása után járó 13 százalékos árrésből tisztességesen meg lehet élni, nem is akarunk és nem is tudunk vissza térni abba a világba, amelyben a tokaji borkereskedők házának falára felírták vagy felvésték a tisztes keres kedői haszon százalékos mértékét jelző 4-es számot. Nem irigyeljük a kereskedők hasznát, sőt örülünk, hogy másoknak is munkát adnak, de gondolnunk kell a kávézók, éttermek, kocsmák, büfék tulajdonosaira, valamint az alkalmazottaikra is. Őket és az ő adó forintjaikat sem veszíthetjük el. És figyelnünk kell a közterületeink állapotára, mert az még sincs rend ben, hogy a gyermekeink iskolába menet a legtöbb dohánybolt előtt füstölgő cigit, energiaitalos vagy sörösdobozt, valamint féldekás üveget szorongató felnőtteket látnak. A rossz példa ugyanis ragadós.

„Érdemes megfontolni,lennehogyadohányboltokvalóbancsakdohányboltkéntműködjenek”

A félreértések elkerülése végett tisztázom: ország gyűlési képviselőként nyugodt lelkiismerettel sza vaztam meg a nemzeti dohányboltok létrehozásáról

Néhány évvel ezelőtt Skóciában jártam, s egy hétköz nap délután megálltunk egy kávét és egy pofa sört inni egy pár száz fős falucska pubjában. Szándéko san írtam pubot, nem kocsmát vagy presszót, mert ez utóbbiak konnotációja nem túl pozitív. A falu pubjában bőven volt vendég, elegánsan (értsd: normálisan) felöltözve beszélgettek, és iszogatták a rendkívül bőséges sör- és ciderválasztékból a nekik kedveset. Némi irigységgel szemlélődtem, s pró báltam felfejteni annak okait, hogy nálunk a vidéki kistelepüléseken miért a késdobálós helyek vannak többségben, miért nincsen igény és fizetőképes ke reslet egyfajta polgári hangulat és minőség elterjesz tésére. Milyen jó lenne, ha a Nemzeti Művelődési Intézet által megálmodott nemzeti kávéházprogram valamilyen formában megvalósulna, s a létrejövő, átalakuló vendéglátóterek a kulturált időtöltés, a mértéktartó alkohol fogyasztás, a baráti beszélgetések elegáns helyszíneivé válhatnának!

Kocsma és dohánybolt

KÖZÉLET SIMON LÁSZLÓ A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM FŐIGAZGATÓJA

A lakóhelyemen, a Velencei-tó környékén sem tudunk kikecmeregni a posztszocialista retró világából, s ez nyilván nem csak az idegen forgalmi beruházások szűkössége és a tőkehiány miatt van így, jó szemlélettel és ízléssel, helyes szabályozással könnyen elkerülhető lenne, hogy strandjainkon továbbra is putriszerű bódékból árulják a lángost és a sört, s gyorsan jegyezzük meg, most azokra a büfékre gondolok, amiket az utóbbi pár évben nyitottak meg.

REAKCIÓ

A LEHETŐSÉGGEL! SZÜLETÉSNAPI AKCIÓ 2022. SZEPTEMBER 12. – OKTÓBER 1. Ünnepelj velünk, és játssz Ötöslottót egy szelvényen legalább 1800 Ft értékben az akciós nyereményekért! Játssz lottózóban, Okoslottóval, vagy interneten akár már folyamatos játékmódban is! Részletek a részvételi feltételek plakáton és a www.szerencsejatek.huÉLJhonlapon.HETENTE 1 x 5 MILLIÓ FT 5 x 1 MILLIÓ FT 15 x 300 EZER FT FŐDÍJ #m a ra djonjatek Azautóképecsakillusztráció. RÚZSA MAGDI FOLLOW THE VALMARFLOW

Sokat töprengtem, mi olyan ismerős. Aztán hirtelen bevillant. Hát persze! Aranybullát nekik! Aranybullát a németeknek, a franciáknak, az ola szoknak, Aranybullát Európának! A mi saját bejáratú Aranybullánk idén épp nyolcszáz éves. Alkotmá nyos jogfejlődésünk e dicső dokumentumát 1222. április 24-én adta ki II. András, Isten kegyelméből Magyarországnak, Dalmáciának, Horvátországnak, Rámának, Szerbiának, Galíciának és Lodomériá nak királya. Ott is csüng az oklevelet (pontosabban annak későbbi leiratát) lezáró függőpecsét másolata azóta minden alkotmánybíró nyakában a nyilvános hirdetések alkalmából. Tessék csak megnézni majd

A németek nagyon figyelték, mi történik. Prága elég érdekes hely számukra, és nem csak a sör miatt. Ott sokszor történik olyasmi, ami máshol csak ritkán, mondjuk egy kis ablakon kihajigálás. Ha így folytatódik a kontinensen a politikai bizonytalanság eszkalációja, legyen a defenesztráció olimpiai szám! –gondoltam magamban. Csak nyu godtan, csak békésen, semmi erőszak. De most inkább azért kötötte le a németek figyelmét a kis szomszéd demonstrációja, mert hasonló megmoz dulások náluk is várhatók. És a politikai követelések ott sem lesznek súlytalanok: az ország cselekvé si autonómiája egy részének visszaszerzése az Európai Uniótól, a nemzeti érdekek hangsúlyosabb figyelembevétele, és ha lehet, mielőbbi béke.

Volt egy kis mizéria a Vencel téren. Nem, nem, semmi komoly most, semmi önfelgyújtás. Nem úgy, mint Jan Palach annak idején. Csak valami gyengített verzió, ahogy egy rendes, jóléti konzum társadalomhoz illik. Egy kora őszi, napsütéses napon hetvenezren rázták az öklüket, és skandálták: Csehország az első! A tömeget vélhetően elsősorban az ott is elszabaduló energiaárak hajtották ki a térre; a tüntetők azt is követelték, hogy a kormány semleges álláspontot foglaljon el az orosz–ukrán háborúban.

a tévében! Amikor nálunk 1222-ben megerősítették a nagybirtokosi és szerviensi szabadságjogokat, Svéd országban trónra lépett az a Selypítő és Sánta Erik, akit azért szeretett a népe, mert sohasem viselt hábo rút. Uralkodása alatt tiltották meg a papok házassá gát és vezették be a cölibátust a Svéd Királyságban. Mondjuk ezért nem tudom, kedvelték-e. Ugyanebben az évben Oxfordban antiszemita törvényeket fogad tak el, és megkülönböztető jelvény viselésére köte lezték a zsidókat. Itália szép földjén megalakították a padovai egyetemet. II. Frigyes lóra pattant, hogy leverje a muszlimokat a Szicíliai Királyságban. Ken Angrok meghódította Jáva szigetét, és meg alapította a Szinghaszari Királyságot. Ki beszélt még akkor jogállamról? Ha konkrétan jogállamról nem esett is szó az Aranybullában, a királynak meg kellett ígérnie többek között, hogy ha az országon kívül sereget akar vinni, a nemesek ne legyenek kötelesek vele menni, csak ha fizet nekik érte. Aztán még: ha idegenek, tudniillik derék emberek jőnek az ország ba, ne tetessenek tisztségekbe az ország tanácsa nélkül. A pénz olyan legyen, amilyen volt Béla király idejében! És még tovább: jószág az országon kívül valónak ne adassék! Kicsit előrébb pedig: a várok jobbágyi, a Szent István királytól adott szabadság szerint éljenek! Hát semmi nem változott. Ráférne egy jó kis Aranybulla az Európai Unióra is. Nagyobb tisztelet illethetné az alapító szerződésekben foglalt szabadságokat. A belső piacon talán nem kellene ennyire szemet szúró módon előnyben részesíteni az árut és tőkét mozgató tagállamokat az inkább a munkaerőt biztosítani tudó tagállamok rovására. Hadd döntse el minden ország, mit akar megőrizni egyedi kultúrájából, és a többi, és a többi. Arany bullát a németeknek, Aranybullát a franciáknak, Aranybullát az olaszoknak, Aranybullát Európának!

Mégpedig mielőbb, mert félek, hogy nem csak a csehek fognak csehül állni.

| DELI

PRECEDENS

„Ráférne egy jó kis Aranybulla az Európai Unióra”

Csehül állnak

A NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM REKTORA

KÖZÉLET GERGELY |

HIRDETÉS 27www.mandiner.hu | 2022. 09. 15–21.

Brüsszel eközben persze azzal is törődik, hogy a „jog államiság” politikai furkósbotjával fenyegesse hazánkat és Lengyelországot. Az Európai Bizottság uniós médiahatóságot szeretne, és a genderérzékenyítést erőlteti. A föderalisták, látva az előttünk tornyosuló válságot, ahelyett hogy meg oldásokat próbálnának keresni, igyekeznek még mélyíteni is azt, abban bízva, hogy a krízis túloldalán valamely varázslat

Hatalmas vihar közeledik. A válság első széllökései már elérték Európát. Tulajdonképpen még magunkhoz sem tér hettünk a pandémia után, alig sikerült kilábalni a járvánnyal együtt járó gazdasági válságból – egyes országok termelése nem is tért vissza a 2019-es szintre –, itt a háború és az elhibá zott szankciós politika által kiváltott energiakrízis. Ráadásul a neheze csak most jön, hiszen ezekben a kora őszi napokban még kevés helyen kell bekapcsolni a fűtést. Az energia válság mellett élelmiszer-ellátási problémák is fenyegetnek. A történelmi szempontból is párját ritkító aszály önmagában az élelmiszerárak emelkedéséhez veze tett volna Európában, de a helyzetet to vább rontja, hogy a büntetőintézkedések miatt az orosz (és ukrán) élelmiszer nem jut ki a nemzetközi piacokra, és nem tudunk importálni orosz műtrágyát sem. Az élelmiszerek drágulása nagyobb vágtára ösztökéli az amúgy is szédítő tempót diktáló Gondolhatnánkinflációt.persze, hogy háború van, „természetes”, hogy a régió meg szenvedi a konfliktust – ám ha az élelme zési problémákat vesszük, akkor még nem is Európa jár a legrosszabbul. A Közel-Kelet és Észak-Afrika gabonapiacainak legfontosabb szereplői éppen Ukrajna és Oroszország voltak a konfliktus kirobbanásáig, és a térség országai most csak korlátozottan jutnak hozzá a behozatalhoz. Sajnos azt kell mondanunk, hogy a súlyos éhínség nem pusztán elképzel hető, de egyre valószínűbb ezen területeken. Mindez akkora migránshullámot válthat ki, amely mellett eltörpül az Euró pát 2015-ben megrengető roham. A túlnépesedéssel küzdő régiókban egy elhúzódó válság ráadásul könnyen katonai összecsapásokhoz, anarchiához vezethet, ami – mondanunk sem kell – a hihetetlen emberi tragédia mellett rémisztő instabilitást gerjesztene a szomszédos térségekben.

Őrületek járják be Európát

Úgy tűnik, mindezt a nyugati döntés hozók nem értik vagy nem hajlandók tudomásul venni. Nem vagy alig tesznek bármit azért, hogy őszintén szembenéz zenek a közelgő válsággal – amelynek többdimenzióssá válásában nekik is súlyos szerepük van. A háborút Orosz ország robbantotta ki, ez nem vitás, de az még így is megmaradhatott volna lokális konfliktusnak – a demokraták vezette Egyesült Államok nyomására az uniós szankciók voltak azok, amelyek a gazdasági hatásait behozták Európába, kiszélesítve a frontvonalakat. És a béke keresése helyett a nyugati elit még most is politikai olajat önt a tűzre – noha a cseppfolyós változatnak hamarosan híján leszünk. Persze, nagy hatásuk van a szankcióknak – csak épp nem ott, ahol kellene: az azokat kivetőknek (nekünk) jobban fájnak, mint annak, akire kivetették. És a zenekar csak játszik tovább, most a „gázársapka”, egy kereskedelmi szabályozásnak álcázott szankció van éppen terítéken.

A tél közeledtével Ukrajnában is tovább romlik majd a humanitárius helyzet. Ugyan emlékszünk rá, hogy Kijev rosszul bánt a magyar kisebbséggel, de látván azokat a

| SZÁNTHÓ

| AZ KÖZPONTALAPJOGOKÉRTIGAZGATÓJA

„Az uniós szankciók voltak azok, amelyek a háború gazdasági hatásait behozták Európába, kiszélesítve a frontvonalakat” MIKLÓS

megpróbáltatásokat, amelyeket keleti szomszédunk lakói átélnek majd a hideg beköszöntével, ellenérzéseinket akkor is félretennénk, ha eddig nem tettük volna. Hiszen ha Euró pában nem lesz elég gáz és olaj, akkor nem fogunk tudni szállítani nekik sem. Arra pedig nyilván nem számíthatnak, hogy a beloruszok vagy az oroszok szíve megesik rajtuk. Gáz nélkül nem tudjuk, hogy fognak fűteni Kijev lakótele pein, olaj nélkül nem tudni, hogyan folytathatná az ukrán hadsereg az elszánt ellenállást. Ismét menekültek millióira kell felkészülnie az uniónak, akiknek jelentős része először hazánk területére lép.

SZINKRONKÖZÉLET

A nyugati és keleti szocializmusok helyett stratégiai autonómiát, a Nemzeti Együttműködés Rendszere után Nemzetközi Együttműködés Rendszerét!

jöjjön keletről vagy nyugatról. Nem kértünk a kommunizmusból (nyuga ti jóváhagyással azért adtak nekünk), nem kérünk Moszkva újabb birodalmihódító törekvéseiből se, és nem kérünk az új hullámos, szivárványos neomarxiz musból sem. Persze minden válság hor doz magában legalább egyvalami jót: megméri a politikai teljesítményt és tudást. És az elmúlt évek kataklizmái alapján úgy néz ki, a balliberális elit könnyűnek találtatik, a „magyar minta” viszont sikeres – még ha az aktuális helyzetben (unortodox válságkezelés, kerítésépítés, vakcinabeszerzés) jó szó nem nagyon éri. Viszont mindig bebizo nyosodott: a magyaroknak nem igazuk van, hanem igazuk lesz.

A két szocializmus helyett azt az utat kell választani, amely garantálja a magyar megmaradást. Ennek módja pedig – a pragmatikus realizmus mellett – az európai, nyu gati konzervatív erők összekapcsolása, összeszervezése. A magyar jobboldal a Nemzeti Együttműködés Rendszerét már felépítette, most itt az idő a NER 2.0, a Nemzetközi Együttműködés Rendszere létrehozására. Az őrületeket elutasító lokális erőknek „erőt kell venniük” magukon, és megcsinálni azt, amit eddig a liberálisok hitbizományának tekintettünk: a globális hálózatosodást és networkingelést. Magyarországot tekinthetjük a liberális fősodor alóli loká lis kivételnek – a cél viszont, hogy legyen lokális példa is a nemzetközi jobboldal számára!

Nyakunkon tehát egy keleti agresz szor által kirobbantott, a szankciók által európai gazdasági válságba torkolló háború, nyugatról – akikhez „mene külnénk” – pedig szembejön a politikai korrektséggel és genderizmussal dú sított woke-őrület. Megint két pogány közé kerültünk. De láttunk már ilyet. 1606-ban Bocskai István így írt például: „két császár között igen okosan és szor galmatos vigyázással kell járnunk, csak a mi nemzetünk javát és magunk meg maradását nézzük”. Ezért nem lehet a nagy nemzeti célokból engedni – szuve renitás, családtámogatás, nemzetpoli tika –, ezért kell féltve őrizni a döntéshozatal utóbbi tizenkét évben visszaszerzett stratégiai autonómiáját. Ez pontosan arról szól, hogy egyrészt legitim módon tárgyalunk Brüsszellel, hogy a nekünk járó források csapját nyissák meg, másrészt prag matikus módon tartunk fenn kapcsolatot Oroszországgal, hogy a magyar lakásokat lehessen mivel fűteni télen.

KÖZÉLETSZINKRON MANDINER-ARCHÍVFOTÓ:

Ami az igazi Nyugat-Európából megmaradt, az ma itt található, a mi régiónkban. És történelmi tapasztalat ból kiindulva elutasítjuk a szocializmus minden válfaját,

vagy feketemágia által a hőn áhított európai egyesült álla mok várja őket. Ha gond van, természetes válasz a „még több unió” jelszava. Közben a német zöldek lekapcsolnák az atomerőműveket az energiaválság kellős közepén, Londonban pedig „minden idők legsokszínűbb” brit kormányát ünneplik.

Őrület járja tehát be Európát. Ennek az őrületnek pedig neve is van: marxizmus. Tán nem meglepő, hogy éppen Németországban tombol a legerősebben, hisz a szocializmus – a nemzeti és a nemzetközi undok torzói is – eredetileg német termék. A huszadik századi történelemből tudjuk, hogy mind a kommunisták, mind a nácik az igazi Euró pának, civilizációnk alapjainak kérlelhetetlen ellenségei. A mai, posztmodern újbalos marxizmussal is ez a helyzet: minden lépése – tudatosan vagy pusztán ostobaságból – a kontinens gyengítését eredményezi. Nézzenek körül nyitott szemmel: látták valaha Európát ennyire tanácstalannak? (Elvileg) tudjuk, mi az érdekünk – bár nem mindig látszik úgy –, de európai érdekérvényesítő képességről már nem beszélhetünk. A nagy érzékenyítésben nemcsak Európa esze, de ereje is kámforrá vált.

Együttműködésben:

Csak az energiabiztonság adhatja vissza Európa stratégiai autonómiáját. Vajon átvágják a gordiuszi csomót?

29www.mandiner.hu | 2022. 09. 15–21.

KÜLFÖLD 30

Hogy a brit uralkodóház történelmi és jelenkori szerepe ilyen megőrzen dő tradíció-e, arról nehéz értékítéletet mondani nem britként, azt súlyának megfelelően maguk a britek tudják eldönteni. A királyi ház tekintélye mindenesetre töretlen, annak ellené re, hogy belső életét a bulvársajtó az utóbbi fél évszázadban intim részle tekbe menően kérve-kéretlenül világ gá kürtölte, és viszonyaiban egy kissé életszerűtlen, prűd és tarthatatlanul zárt nagycsalád képét ismerhettük meg. A britek kétharmada viszont a korszellem minden befolyása ellenére továbbra is monarchikus keretek között szeretne élni. Akkor is, ha megannyi botrány övezte a dinasztiát az utóbbi évtizedekben – a britek szeretnék látni a Buckingham-palota erkélyéről inte gető uralkodót, részt akarnak venni

MUMBYMAX/INDIGO/GETTYIMAGESFOTÓ:

Az uralkodói tisztség szolgálat, egész életet kíván – II. Erzsébet a történelemben példátlan módon hetven évig hűségesen betöltötte a sors által rá szabott feladatot.

Monarchia: az Egyesült Királyság az egyik utolsó ország a világon, ahol ez az intézmény még létezik, s jelentősége, súlya van.

Elizabeth Alexandra Mary egy nehéz korba született, és gyermekkorában szűkre szabták sorsát. 1926-ban jött napvilágra York hercegének és herceg néjének első gyermekeként. Erzsébet a királyi ház hagyományaihoz illően magántanulóként nevelkedett, őt és testvérét, Margit hercegnőt egy skót ne velőnő okította a gyermekkor éveiben.

KÜLFÖLD

MARÁCZI TAMÁS

II. Erzsébet királynő kiemelkedő volt abban, hogy alattvalói rokonszen vét elnyerje. Joviális megjelenésével, visszafogott, udvari protokollt követő viselkedésével, az emberek számára fontos, kiemelt eseményeken való ki számítható megjelenésével, magával a jelenlétével jelezte, hogy az állam figyel rájuk. Ugyanakkor aurájával, távolságtartásával, állandó biztonsági kíséretével félreérthetetlenül jelezte azt is, hogy nem egy volt közülük. De éppen ez volt a varázsa: brit uralko dóból csak egy van, neki nem szemé lyisége, inkább státusa van, ahol meg jelenik, megjeleníti a brit monarchia egységét, történelmi folytonosságát, évszázadokon átívelő identitását.

II. ERZSÉBET BRIT KIRÁLYNŐ (1926–2022)

A tradíció, az alapértékek állandósá ga és megőrzése olyan időszakokban értékelődik fel különösen, amikor biz tosnak hitt világunk eresztékeiben kezd recsegni körülöttünk. A huszonegyedik század elején, ebben a posztmodernpreapokaliptikus korszakban trend megválni avíttnak érzett szokásoktól, felülírni évszázadok bölcsessége által kialakított együttélési szabályokat, el mozdítani a kultúra levert határcölöpeit.

Élet egy szolgálatábannemzet

31www.mandiner.hu | 2022. 09. 15–21.

az országot bejáró királyi viziteken, örülni akarnak az uralkodóval együtt, ha kedvenc lova nyeri az ascoti derbit.

A KEZDETEK

ÉLETRE SZÓLÓ FELADAT

„Első 1947-benrádióbeszédébennyilvánosaztígérte, a nemzetszenteliszolgálatánakazéletét”

Uralkodása idejére tehető egyrészt a brit gyarmatbirodalom szinte teljes

A történelem 1952-ben szólította köz jogi szolgálatra Erzsébetet: kenyai útján érte a hír, hogy apja elhunyt, a brit uralkodói jogok és kötelezettségek pe dig rá szálltak. A huszonöt éves örökös II. Erzsébet néven nemcsak az Egye sült Királyság, de a brit gyarmatbiroda lomból Brit Nemzetközösséggé, majd Nemzetközösséggé váló intézmény számos országának az államfője is lett. A királyi pár a következő években sokat volt úton, hogy a „birodalom ékköveit”

egyenként felkeresse. Fiatal, aktív, el érhető és ezért népszerű királynő volt – Ausztráliában és Új-Zélandon még nem járt a két ország uralkodója, Erzsé bet lett az első. Ghánában és Kanadában tett látogatásán figyelmeztették, hogy merénylet készül ellene, mégis végig vitte hivatalos programját. A hatvanas évektől pedig rendszeresítette a gya korlatot, miszerint uralkodóként nem csak a királyi és állami elitek tagjaival, hanem átlagpolgárokkal is találkozik előre biztosított utcai sétákon.

Az ifjú királynő az első parlamenti ülésnyitására indul

A pálya egyik csúcspontja trónra lépésének huszonöt éves jubileuma volt 1977-ben – országos ünnepségekkel emlékeztek erre, s a királyi pár újabb

feloszlása, majd a Nemzetközösség több országának a függetlenedése. Ezt a királynő és a brit állam is támogatta: majdnem két tucat ország vált ki a brit kötelékekből. Ugyanígy történel mi jelentőségű volt, hogy II. Erzsébet ellátogatott a nyugatot és keletet fizikai lag és jelképesen is elválasztó berlini falhoz, vagy hogy brit uralkodóként egy kommunista állam, Jugoszlávia területére lépett.

A rendszerető, okos, Lilibetnek becézett kislány élete kiszámíthatónak ígérke zett: a királyi család oldalágának vé dett árnyékában élhette volna az életét. A sors azonban máshogy hozta: V. György király halála után legidő sebb fiának, VIII. Eduárdnak kellett volna trónra lépnie, de mivel egy elvált amerikai nőt vett feleségül, lemondás ra kényszerült, így öccse, VI. György – Erzsébet apja – lett az uralkodó, a kislány pedig trónörökössé lépett elő. Erzsébet tizenhárom éves volt, ami kor a második világégés kirobbant, a királyi család a háborús évek nagy ré szét a windsori kastélyban töltötte. A brit hadsereg női tartalékos állomá nyában sofőrnek és autószerelőnek képezték ki, szolgálati beosztási száma a 230 873-as volt. Első nagy hatású nyilvános rádióbeszédét 1947-ben, első külföldi hivatalos útján, Dél-Afrikában mondta el: ebben azt ígérte, hogy a nem zet szolgálatának szenteli egész életét. Ugyanebben az évben jegyezte el, majd vette feleségül őt szerelme, Fülöp her ceg, aki görög és dán címeiről lemondva, Edinburgh hercegeként házasodott be a királyi famíliába. A házaspár a Windsor család egyik londoni rezidenciáján, a Clarence-házban rendezkedett be, és az évek során négy gyermeke szüle tett: Károly, Anna, András és Eduárd.

KÜLFÖLD

DEUTSCHHULTON/GETTYIMAGESFOTÓ:

hercegnőAnna 1950–III.királyKároly 1948–Eduárdgróf 1964–MeghanMarkle1981–AutumnKelly1978–II.királynőErzsébet 1926–2022 hercegFülöp 1921–2021 hercegnéDiána1961–1997 16 13Andrásherceg 1960–hercegnőBeatrix 1988–hercegnőEugénia 1990–8 9 11 Lujza 2003–AugustHawkePhilip 2021–algrófJakab 2007–1215 14hercegLajos 2018–Györgyherceg 2013–hercegnőSarolta 2015–24 3 HarrisonArchie 2019–ElizabethSienna 2021–LilibetDiana 2021–6 10 7 PhillipsPeter 1977–PhillipsZara 1981–17 20 hercegVilmos 1982–hercegHarry 1984–1 5 Lucas 2021–Isla 2012–Savannah 2010–Lena 2018–Mia 2014–181923 2122 hercegnéKatalin1982–PhillipsMark1948– LaurenceTimothy1955–MikeTindall1978–KI ÖRÖKLI A TRÓNT? A brit királyi família családfája II. Erzsébettől a dédunokákig Rhys-JonesSophie1965–FergusonSarah1959–EdoardoMapelliMozzi1983– BrooksbankJack1986–királynéKamilla1947–

„A britek kétharmada a korszellem minden befolyása ellenére továbbra is monarchikus keretek között szeretne élni”

Az 1992. esztendőt karácsonyi ün nepi üzenetében utólag szörnyű évnek nevezte, nem ok nélkül: tizenkét hónap alatt három gyermeke házassága fu tott zátonyra, a windsori kastély egyik szárnya pedig egy balesetben leégett.

kiközösítések történeteit, így a baleset után a közhangulat a „részvétlen” ki rálynő ellen fordult. II. Erzsébet végül a temetés előtti napon televíziós be szédben fejezte ki részvétét és nagyra becsülését volt menye iránt – erre a gesztusra a közvélemény megszelídült, és uralkodásának utolsó korszakában már megbékélten tisztelte a nép a hosz szú öregkorát élő királynőt.

A nyolcvanas évek elején, miközben Nagy-Britannia válságos időszakot élt meg, s megkezdődött Margaret Thatcher miniszterelnök konfliktusos kormányzása, több baljóslatú eset tör tént a királynővel: 1981-ben a londoni katonai lovasbemutatón egy tizenhét éves fiatalember lőtt rá, néhány hó nappal később új-zélandi látogatásán szintén egy tizenhét éves fiú kísérelt meg ellene merényletet, egy évvel később pedig a hálószobájában arra ébredt, hogy egy idegen férfi a bizton sági szolgálatot megkerülve behatolt a Buckingham-palotába.MemoárokszerintII.

ARANYALKONY

Eljött 2015, amikor is ő lett a brit tör ténelem leghosszabb ideig kormányzó uralkodója, egyúttal a világ legidősebb regnáló uralkodója. Házasságkötésük hetvenedik évfordulója előtt Fülöp herceg úgy döntött, hogy idős korára tekintettel visszavonul a közéleti sze replésektől, a királynő pedig két évvel később látási problémái miatt felha gyott az autóvezetéssel. Fülöp herceg 2021 áprilisában hunyt el, és ahogy az a hosszú évtizedeket együtt töltő idős házaspároknál gyakran megtörténik,

A bulvármédia előzőleg évekig részle tesen taglalta a hercegné Károly her ceghez fűződő kapcsolatát és a családi

VIHAROS ESZTENDŐK

a királynő nyolcvanéves lett: Windsor ban egy nyilvános sétával ünnepelt, és ritka kezdeményezésként meghívta ebédre néhány honfitársát, aki ugyan azon a napon ünnepelte nyolcvanadik születésnapját. 2012-ben ő nyitotta meg a londoni olimpiát, gyémántjubileumán pedig újra végigutazta az országot. Egészsége először 2013-ban rendült meg, bélhuruttal került kórházba. Ezt követően negyven év után először nem vett részt a nemzetközösségi állami vezetők találkozóján.

Erzsébet a nyolcvanas években sokat lobbizott a dél-afrikai apartheidrendszer meg szüntetéséért, bátor pekingi hivatalos útjával előkészítette Hongkong békés átadását a brit fennhatóság alól a kínai kormányzat részére, és az anglikán egyház fejeként történelmi látogatáson fogadta II. János Pál pápát Londonban. A kilencvenes évek elején II. Erzsébet a volt kelet-európai kommunista blokk országai közül először Magyarországra, majd Oroszországba, Lengyelországba és Csehországba is ellátogatott.

2002-ben II. Erzsébet aranyjubileumát, vagyis trónra lépésének ötvenedik évfor dulóját ünnepelte, az Egyesült Királyság háromnapos monumentális ünnepségso rozattal, naponta egymillió résztvevővel emlékezett meg a nagy eseményről. Az örömbe üröm is vegyült, a ceremó nia előtt néhány hónappal hunyt el a testvére és az édesanyja is. 2006-ban

III. Károly király és felesége, Kamilla a Buckingham-palota előtt összegyűlt tömegnek integet szeptember 9-én, édesanyja halála után egy nappal

nagyszabásúKÜLFÖLDnemzetközösségi látogatá sokra indult. Az év emlékezetes maradt nekik azért is, mert ekkor született meg első unokájuk.

Az 1997. év szintén megrázó volt a kirá lyi ház számára: Diána walesi herceg né halála sokkolta a brit társadalmat.

„Egy élet hitben és szolgálatban” – a királynő portréja az ausztráliai Melbourne-ben

35www.mandiner.hu | 2022. 09. 15–21.

Hét évtizedes uralkodása alatt az ország tektonikus társadalmi-politikai változásokon ment keresztül: többek között belépett az európai integrációba, majd évtizedekkel később a brexittel ki lépett onnan; Skócia a kilépésről szava zott, mégis maradt a közös országban; háborút viselt más országok, valamint a hazai és nemzetközi terrorizmus ellen, miközben a régi gazdasági, ipari és társadalmi berendezkedése forradalmi megújuláson ment keresztül. Mind ezek ellenére az Egyesült Királyság ma is a világ egyik legtekintélyesebb, legerősebb és legvonzóbb életminőségű állama – és ez a második elizabetiánus kor végső, pozitív

mérlege.KÜLFÖLD

2022. február 6-án kezdődött a rend kívüli, platinajubileumi év a britek szá mára: II. Erzsébet trónra kerülésének hetvenedik évfordulóját ünnepelte az ország. A királynő aznap este meghívott vendégek előtt mondott köszönetet a támogatásért a Sandringham Houseban. Február végén koronavírusos lett, és felépülése után többször panasz kodott arra, hogy kimerültséget érez a covidfertőzés szövődményeként.

WIGGLESWORTHKIRSTY/AP/MTIWEST,WILLIAM/AFPFOTÓ:

a királynő egészségi állapota rohamo san romlani kezdett. Októberben botra támaszkodott egy nyilvános rendezvé nyen, majd egészségi okokra hivatkozva lemondta év végi programjait.

Ötvenkilenc év után először má jusban betegsége miatt nem tudott részt venni a parlament alakuló ülé sén, és utána sorra mondta le szemé lyes részvételét a nagyobb társadalmi rendezvényeken. Szeptember 6-án a Buckingham-palota helyett a skóciai Balmoral kastélyban fogadta és ne vezte ki Liz Truss kormányfőt – pihe nésének, orvosi felügyeletének helyét államfői feladatait betöltendő sem tudta már elhagyni. A nyilvánosságra hozott felvételek szerint azonban a haldokló II. Erzsébet még szépen felöltözött, és utolsó gesztusként, utolsó erejével eleget tett alkotmányos kötelezettsé gének: útnak indította az új kormányt. Liz Truss a tizenötödik miniszterelnök volt, aki a királynő kezéből vette át megbízólevelét. II. Erzsébet alig két nappal később, 2022. szeptember 8-án hunyt el szeretett skóciai kastélyában, 96 éves korában.

Minden megváltozott

II. Erzsébet élő méretaránya volt a zajló történelemnek: az ő időtlen jelenlétéhez képest végletesen kicsinek tűnt a mindennapi politika. BARNABÁS

LEIMEISZTER

KÜLFÖLD 36

KÜLFÖLD

szentelte annak, hogy megtestesítse a királyság egységét és más efféle elvont dolgokat, amiket az alkotmányos monarchia – jobb híján – feladatként testál az „uralkodó, de nem kormányzó” államfőre, soha nem készült ennyire személyes fénykép.

Az elmúlt napokban sokan írtak arról az el képesztő időtávlatról, amit II. Erzsébet trónra lépése és halála közrefogott. Churchilltől Trussig ível kormányfőinek sora, ez a két név egymás mellett ad okot, nem is keveset, némi kesernyés ironizálásra. Rámutattak arra is, hogy Trumantől kezdve hány amerikai elnökkel találkozott, milyen hatalmas változások mentek végbe a nemzetközi rendben, a nyugati életmódban és világfelfogásban az uralkodása alatt.

37www.mandiner.hu | 2022. 09. 15–21.

E változást nézve pedig, amit tényleg csak a mai állapot legkérlelhetetlenebb hívei tudnak pozitívan értékelni („modernizáció”, ahogy arra Liz Truss miniszterelnök is utalt beszédében), óhatatlanul felmerül a kérdés, mi volt II. Erzsébet

„Erzsébetet két nappal a halála előtt pillantottuk meg valóban Erzsébetként”

Erzsébet élő méretaránya volt a zajló történe lemnek: az ő időtlen jelenlétéhez képest végletesen kicsinek tűnt a mindennapi politika. Persze van ebben valami túlzás, a „fontosemberek” fontos ságának idealisztikus túlexponálása. A királynő

és családtagjai felelőssége abban, hogy a dolgok ígyAzalakultak.íróasztal mellől kényelmes lenne okoskodni arról, a királynőnek mikor és miként kellett volna aktívan beavatkoznia a politikai folyamatokba, ha erre egyáltalán volt késztetése. Korlátozott jogköre ezt nem is igen tette volna lehetővé, azt az elméletben meglévő jogát pedig, hogy egy törvénytől megvonja jóváhagyását, 1708 óta nem gyakorolta brit uralkodó. Tegyük fel, hogy Erzsébet a több évszázados hagyománnyal szembemenve valamilyen ügyben él vele: megálljt aligha tudott volna parancsolni a változásnak, de kockáztatta volna a királyság fennmaradását. Így viszont a királyi család mint afféle állami hagyományőrző egyesület fedezetévé vált a régi Britannia mód szeres felszámolásának – még ha Erzsébet e körülmények között, egy tartást és méltóságot nélkülöző korral szemben (emlékezzünk csak Stephen Frears filmjére, A királynőre) a lehető legméltóbban járt is el. Kifordítva A párduc so kat idézett mondatát az örök lényeg megőrzését lehetővé tévő változásról: II. Erzsébet alatt a brit politika mindent megváltoztatott – és minden meg is változott.

Erzsébetet két nappal a halála előtt pillantottuk meg valóban Erzsébetként – ha belegondolunk abba, mit jelent egy egész életen át mások nevé ben élni, csak tisztelettel adózhatunk az elhunyt királynő előtt.

elvégre nem csinált mást, mint sokáig élt, ma pedig már elég sokan megérik ezt a kort. Az ő életük miért lenne kevésbé fokmérője azon fo lyamat gyorsaságának, ami során Britannia azzá lett, amit ma ismerünk, egyike az amerikai „védő ernyő” alatt korlátozott mozgástérrel rendelkező középhatalmaknak, demográfiai, szociokulturális, politikai értelemben: nyugati egyentársadalom. A királynővel egy időben született britek, azok, akik még a saját bőrükön tapasztalták meg a háború valóságát, minden bizonnyal közvetlenebb élmé nyeket szereztek a brit élet alapvető átalakulásáról, a hetven évvel ezelőtti és a mai Britannia közötti éles kontrasztról, mint az elragadóan archaikus uralkodói kulisszák között élő királyi család.

BARLOWJANE/REUTERSFOTÓ:

Mosolyog, de közben Erzsébet mégis más arcát mutatja, mint akár néhány hónappal ezelőtt, árad belőle, amit a nekrológok mind említettek vele kapcsolatban, a méltóság és a nyugalom, de töré kenyebb, elesettebb. Mosolya félreismerhetetlenül búcsúmosoly, és talán a kép kompozíciója is teszi, de magányosnak tűnik. A halál – fogalmazzunk ilyen banálisan – magányos dolog, oda nem kíséri királyi pompa, alattvalók ünneplő tömege. Ez a magány azonban egyéníti is őt: Erzsébetről, aki az életét

A brit királynő a róla készült talán utolsó fényképen két nappal a halála előtt a balmorali palota régi módi ízléssel díszített szalonjában áll, kényelmes kanapék, hatalmas virágcsokrok, cikornyás óra és lámpatartók, a falakon jelenetek a vidéki életből, a kandallóban tűz lobog. II. Erzsébet a botjára támaszkodik, hajlott hátú, apró idős hölgy, moso lyog a kamerába, teszi tehát a dolgát, az uralkodói mosoly a legfontosabb munkaeszköze, tökéletes állapotban őrizte meg hetven hosszú éven át.

Károly vajon meglepődött? Mondták neki, mi vár rá? Ezt öt évvel később kérdeztem tőle, amikor is júniusban újra találkozhattam vele Miklósváron. „Ó, ön emlékszik még erre?” – kérdez te mosolyogva. Kiderült: nem tudott

mal csevegett el erről-arról. Ezen a délutánon Miklósváron lovas előadást szerveztek Károlynak és útitársainak, a helyi roma gyerekek adták elő a kastély kertjében – a kastély egykor a családun ké volt, ma pedig múzeum. Fivérem felesége, Anna rendezte az előadást, és spontán beleírta Károly biztonsági főnökét a darabba. Ő pedig láthatóan élvezte a szerepét. Miért lopta el egy cigány a paraszt lovát? – szólt a nyu gati sztenderdek szerint politikailag nem igazán korrekt cím. De nálunk, Erdélyben a romák is cigánynak hív ják magukat, büszkén. A válasz – sok szaltó, galopp és egyéb bonyodalmak után – úgy hangzott: „mert kedve volt lovagolni”. A gyerekek végül leugrottak a lovakról, és odarohantak a királyi vendégekhez, akik kerti székükről fi gyelték a történéseket. Megfogták a vendégek kezét, és hívták őket, hogy táncoljanak a kertben. Így kezdett ha gyományos erdélyi körtáncba az a férfi, akit péntektől III. Károly királynak hívnak. Mindannyian egymás kezét fogták, egyszerűnek tűnő, ám nem is olyan egyszerű tánclépéseket téve.

III.KÜLFÖLDKárolykiszálla

Én is ezt éreztem, amikor először találkoztam Károllyal. 2017-ben történt Miklósváron, egy kis erdélyi faluban. Károly majdnem minden évben elutazik Erdélybe. Gyakran felkeresi fivéremet, Kálnoky Tibort is. Ez alkalommal én is jelen voltam. Természetesen minden jelenlévő szeretett volna pár szót váltani a trónörökössel. Legjobban édesanyám

Károly, a nép királya

királyi limuzinból. Ez az a pillanat, amikor Kamilla királyi hitvessel együtt először sétál be uralko dóként a Buckingham-palota kapuján, ami mostantól a hivatala lesz. „Isten áldja a királyt!” – kiáltja a várakozó tö meg. Károly spontán, kezet ráz, köszö netet mond, egy asszony megcsókolja a kezét. Károly továbblépdel, megnézi a palota kerítésén a virágok és köszönet nyilvánítások tengerét, amit az elhunyt királynőnek, édesanyjának küldtek. Megindultságában nem találja aztán a megfelelő bejáratot, segítők mutatják neki a jó Uralkodásánakirányt.

MILYEN

BORIS KÁLNOKY

Hercegként gyakran kritizálták Károlyt, királyként már az első nap elnyerte a britek szívét. Körültekintő, visszafogott ember, nyitott és kíváncsi másokra.

III.

első napján érez hetővé vált, ki is Károly: egy jószívű, szeretetre méltó ember. Ahogy beszél, ahogy másokra tekint – nehéz nem kedvelni őt. Ahogy pénteken első, rövid beszédét tartotta, érzelem volt a tekin tetében. Igazi hála, igazi szomorúság, igazi szeretet a népe iránt. A britek látták és megértették ezt. A média is. Az új király olyan ember, mint ők.

LESZ ERZSÉBET UTÓDJA?

Ez a megközelíthetőség édesanyja ideális utódjává teszi őt. Szerzőnk arról ír, milyennek látja a britek új királyát.

„Az mintember,királyújolyanők”

Károly már saját hangján is szólt. Első beszédében Harry herceget is megemlítette, kifejezte szeretetét Harry és Meghan Markle iránt. Ez sokkal szívélyesebb hangnem volt, mint a Harryt egyébként a királyi házban érő jeges fo gadtatás. Ezzel az egy mondattal Károly nemcsak királyként, hanem szerető családapaként is megnyilvánult. Kibékülés, kontinuitás, harmónia ember és természet között – és lehető leg ember és ember között. Ha Károly ezen értékek mentén uralkodik, boldog évek várhatnak rá és az országára. Most azonban sok mindenről le kell mondania. Valószínűleg az erdélyi útjairól is. Beszédében elmondta: „Az életem meg fog változni.” Sok mindent, amit szeret és fontos neki, fel kell adnia. Júniusban éreztem, hogy Károly otthon érzi magát, önmaga tud lenni a kis erdélyi falvainkban. „A véremben van” – válaszolta egyszer, amikor Erdély iránti szeretetéről kérdezték. Erzsébet királynő ükanyja Rhédey Klaudia erdélyi grófnő volt.

Károly első királyi beszédében megismételte ezt az ígé retet. Ám ő nem tudta élete folyamán mindig alárendelni egyéni kívánságait a kötelezettségeknek. Kamilla egykor a szeretője volt, amikor még Diánával élt házasságban. Emiatt a médiumok gyakran kritikusak voltak Károllyal. De ha szerencséje van, a britek most úgy dönthetnek, hogy mindez már a múlt. A viszonyok végül rendeződtek.

KÜLFÖLD

előre a táncról. „Mindig ez történik velem. Tegnap volt egy néptáncelőadás, újra így jártam. Hetvenhárom évesen ez lassan kihívássá válik” – mondta.

Amit Károly Erdélyben szeretett, az állandóság érzete. Az emberek és a természet volt rá hatással. „Évszázadok folytonosságát érzem itt – mondta nekem júniusban. –A kiválóság körforgása, ahol az emberek és a természet összhangban vannak.” A teremtett világ fennmaradása iránti szeretete az, ami miatt a legjobb értelemben konzervatív embernek lehet őt nevezni. És hetvenévnyi erzsébeti kor szak után épp a folytatólagosság az, amire a monarchiának szükségeVannakvan.persze különbségek is: II. Erzsébetet azért is tisztelték annyira, mert a privát kívánságait mindig ki rálynői kötelességei alá rendelte. Híres ígérete volt, amit a 21. születésnapján fogadott meg: „Az életemet, legyen az rövid vagy hosszú, a szolgálatotoknak fogom szentelni.” Így lett ő nyugvópont, amiről lepattantak a modernitás centri petális erői is. Miközben három gyermekének is zátonyra futott a házassága, ő megpróbálta egyben tartani a családot.

Egy körültekintő, visszafogott ember Károly, kifejezetten figyelmes, nyitott és kíváncsi másokra. Ez a megközelíthe tőség édesanyja ideális utódjává teszi őt. II. Erzsébet moder nizálta a monarchiát: az emberek közé ment, sajátjukként mutatkozott meg, hozzájuk – és a szívükből – beszélt. Ahogy tizennégy évesen, a világháború legsötétebb napjaiban is mondta: „A végén minden rendben lesz.” Akkor még nem volt királynő. De akkor is ez volt a stílusa: bátorítás, odafordu lás és bizalom. Erzsébet átélhetőbbé és emberibbé tette a monarchiát: ez volt a sikere titka. Így tudta a rohamosan változó társadalmi környezetben is megőrizni a monarchiát az emberek szívében: az összetartozás érzetével.

MACKECHNIERANALD/IMAGESASSOCIATIONPRESS/EPA/MTIFOTÓ:

39www.mandiner.hu | 2022. 09. 15–21.

Rendkívül izgalmasnak ígérkezik, hogy a gazdasági válsághelyzetben tartott szavazáson az ország való színűleg ismét két részre szakad. Az Ixè szeptember eleji, földrajzi bontásban készült felmérése a masz szív észak- és közép-olaszországi jobboldali előny mellett az M5S-t 24,5 százalékkal első helyre méri Dél-Olaszországban, Szicíliában és Szardínián, a párt így a 20,8 százalékkal második helyen szereplő PDvel együtt akár többségi kormányt is alakíthatna, ha Dél-Olaszország a milánóiak legnagyobb örömére kikiáltaná függetlenségét.

KOHÁN MÁTYÁS

Jöhet a jobb

Ez azonban nem jelent nagy veszélyt a jobboldal stabil többségére, az ugyanis a jelenlegi helyzetben gyakorlatilag kódolva van a választójogba. A 2018 után most másodszor alkalmazandó, Rosatellum néven emlegetett választási berendezkedés a ma gyarhoz hasonlóan vegyes rendszer, de a miénkhez képest fordítva van benne a többségi és az arányos elv viszonya: a választókerületenként megválasztott egyéni képviselők a mandátumok 37 százalékát ad ják mindkét házban, 61 százalék a listás szavazatok alapján kiosztott mandátumok aránya, 2 százaléknyi mandátumról pedig a külföldön élő olaszok dönthet nek. Az viszont nagyon is okozhat meglepetést, hogy az Ipsos felmérése szerint a választani szándékozók 10,1 százaléka, ezen belül a diákok 22,7 százaléka még bizonytalan a szavazatában, a nem szavazók arányát pedig 33,4 százalékra taksálják.

Bár Magyarországról nézve hihetetlennek tű nik, hogy az uniós helyreállítási pénzek kérdése rajtunk kívül bárhol máshol kampánytéma lehet,

Matteo Salvini, Giorgia Meloni és Silvio Berlusconi hármasa

OlaszországbanHosszúKÜLFÖLDidőnáttartó

KÉT ITÁLIA

Szeptember 25-én nyerhet Itáliában a jobboldali koalíció, amire a választók többsége 2019 óta vágyik.

holtverseny után a válasz tás előtti hetekre egyértelműen a Giorgia Meloni vezette, jobboldali Olaszország Fivérei (FdI) áll a felmérések élén, a Politico Poll of Polls átlaga 25 százalékon jelzi. A régi balközép Demokrata Párt (PD) itt 22 százalékon áll, de a Noto intézet már 20 százalék alá méri. Valamelyest – főleg azért, mert a dél-olaszországi áldatlan állapotok közepette hatásosnak bizonyul a gazdasági po pulizmus – feltámadt hamvaiból az Öt Csillag Mozgalom (M5S), a parlament feloszlatása óta képes volt növelni támogatottságát: a Politico-átlag 13 százalékot jelez, a CISE 16,6 százalékot mér neki. Az a Politico szerint is egyértelmű, hogy megelőzte a Matteo Salvini vezette Ligát, amely nem tudott felka paszkodni, ugyanis képtelen feledtetni a ciklus első kormányválságát, amelyet maga robbantott ki, illetve azt a döntést, hogy a helyreállítási alap pénzeihez való hozzáférés érdekében belépett a Mario Draghi vezette nemzeti egységkormányba. Most 12 százalékon áll a Politicoátlagban, de a CISE már 10 százalék alá taksál ja a pártot. Silvio Berlusconi Előre, Olaszország! (FI) pártjának 8 százaléka olyan tereptárgy már az olasz felmérésekben, mint a Mol-kútoszlopokon a 480-as ár. Két nagy baloldali pártütőnek, úgy tűnik, bejött az összefogás: Carlo Calenda volt gazdaságfejlesztési miniszter Akció és Matteo Renzi volt miniszterelnök Olaszország Él (IV) pártja összetolta erőit „harmadik pólussá”, ezt pedig a két kis formációval ellentét ben már bőven a 3 százalékos bejutási küszöb fölé, 7 százalék táján mérik a kutatók, a GDC szerint még Berlusconiékat is megelőzi. Emellett még a zöldekkel összefogó szélsőbaloldal bír valamennyi eséllyel a bejutásra, őket a CISE 5,9 százalékra méri, a többiek jóval kevesebbre. A bejutási küszöb környékén támolyog az EU-kilépésre felhúzott Ital exit Olaszországért, valamint az európai egyesült

államokkal kampányoló Több Európát (+E). Luigi Di Maio volt M5S-vezér, külügyminiszter szaka dár pártja, a Polgári Elkötelezettség (IC) viszont a mérések szerint teljesen jelentéktelen.

Olaszországban nagyon is az – Mario Draghi nép szerűségét és legitimitását, valamint a nemzeti egységkormány kohézióját ugyanis jelentős rész ben az uniós helyreállítási források garantálták. A program azonban akadozik, és több ponton is fennáll a forrásvesztés veszélye a gigászi, összesen 190 milliárd eurós RRF-alapból.

41www.mandiner.hu | 2022. 09. 15–21.

KÜLFÖLD

A választási kampány fontos eleme az energiaválság is. A Draghi-kormány is az úgynevezett Segítség tör vényével (decreto Aiuti) kapcsolatos egyet nem értés miatt esett szét, így nem ment át a parlamenten egy 17 milliárd eurós, benzin- és gázártámogatást nyújtani hivatott tehermentesítő csomag. Luigi Di Maio ezzel kampányol, de addig is segítség híján egyelőre a spórolás maradt: a kormány energia vészhelyzeti terve alapján a fűtési szezon nyolc nappal később kezdődik és egy héttel korábban

ANSAPERICLAUDIO/AFPFOTÓ:

„A stabiljobboldaltöbbségegyakorlatilagkódolvavan a választójogba”

ENERGIAVÁLSÁG, ADÓZÁS

Emellett az RRF politikai csatározások kereszt tüzébe is került: Giorgia Meloni – az egyetlen vezető, aki az egységkormány ellenzéke lévén nem volt jelen a terv kidolgozásánál, így sem klientúraépí tésre, sem saját politikai prioritásaira fordítani nem tudott belőle – újratárgyalná a tervet. Enrico Letta PD-vezér, aki a terv kidolgozásában és végre hajtásában részt vett, de a következő ciklusban ellenzékből minden bizonnyal semmi köze nem lehet majd ehhez a szép összeghez, óva int attól,

hogy a részben pártja által kidolgozott tervet bárki revideálja. „Megvédjük azok támadásától, akik lebontanák” – ígérte a balközép vezér, és azt is kijelentette, hogy „ez a jobboldal nem patrióta, hanem önsanyargató és önszabotáló”.

KÜLFÖLD

Szintén húsba vágó, régóta vitás kérdés az adó rendszer, amelyről most végre tényleg dönthetnek az olaszok. A jobbközép pólus az egykulcsos adó kiterjesztését szorgalmazza családi adókedvez ménnyel, és élethosszig tartó mentességet adna

Bármilyen meglepő, kampánytéma hazánk is, hiszen az olasz jobboldal Orbán Viktor és a Fidesz egyik legjelen tősebb európai szövetségese. Enrico Letta a Sky TG24 egy adásában a jobboldal győzelme esetére az ország elszigetelődésével riogatott, szerinte „rosszabb lesz Olasz országnak, ha Franciaország és Németország helyett olyan tárgyalópartnerei lesznek, mint Magyarország és Lengyelország”. Giorgia Meloni ezt élesen kikérte magá nak: „Enrico Letta szavait súlyosnak és szégyenletesnek tartom. Úgy gondolom, ezekért a szavakért bocsánatot kell kérnie.” Szerinte ugyanis „nem létezik A és B ligás Európa (…), olyan klub, amelyben egyesek jobban, mások kevésbé számítanak, amelyben vannak, akik döntenek, és vannak, akik elfogadják. Így a baloldal gondolkozik Európáról”. Emellett begyűrűzött az olasz kampányba is a gendertéma, ráadásul az itthonról jól ismert választóvonal mentén.

fejeződik be, az ipari létesítményekben 17, minden más helyen pedig legfeljebb 19 fokot szabad tartani – igaz, a rendelet 2 foknyi toleranciával számol. Ettől 3,2 milliárd köbméter gáz megspórolását reméli az Ökológiai Átállás Minisztériuma.

ORBÁN ÉS GENDERVITÁK

„Bármilyen kampánytémameglepő,hazánk

CRUCIATTIPIERO/AFPFOTÓ: Hat ciklus, tizenkét kormány AmatoGiuliano Kezdete: 2000. április 26. Vége: 2001. június 11. Kormányon: 1 év 46 nap Kezdete: 2001. június 11. Vége: 2005. áprilisKormányon:23. 4 év 340 Kezdete:nap2005. április 23. Vége: 2006. május 17. Kezdete: 2006. május 17. Vége: 2008. május 8. Kormányon: 1 év 357 nap Kezdete: 2008. május 8. Vége: 2011. november 16. Kormányon: 3 év 192 nap Kezdete: 2011. november 16. Vége: 2013. április 28. Kormányon: 1 év 163 nap Kezdete: 2013. április 28. Vége: 2014. február 22. Kormányon: 300 nap Kezdete: 2014. február 22. Vége: 2016. december 12. Kormányon: 2 év 294 nap Silvio Berlusconi ProdiRomano BerlusconiSilvio MontiMario LettaEnrico RenziMatteo 42

A proaktív jobboldal szerepében az FdI van, melynek kultúrpolitikusa, Federico Mollicone a Peppa malac rajzfilm egy epizódja kapcsán kijelentette: „Elfogadhatatlan a Peppa malac készítőinek döntése, hogy betesznek egy két anyával bíró szereplőt”, „nem fogadhatjuk el a gender indoktrinációt”. Az elbagatellizáló baloldal szerepét pedig a demokrata párti Alessandro Zan tölti be, akinek nevéhez a tavaly nagy port kavaró törvényjavaslat fűződik a gender elmélet iskolai oktatásának kötelezővé tételéről; ő azzal viccelte el a dolgot, hogy „az Olaszország Fivérei riadót fúj, új ellenség ostromolja a nemzetet: Peppa malac”. is”

Minden vitás kérdés ellenére szeptember végén valahogyan kormányt kell alakítani, mégpedig minden bizonnyal a jobbközép pólusnak. Matteo Salvini Liga-vezér szeptember 8-án azt nyilatkozta a közszolgálati Rainak, hogy „bármilyen funkciót kész vagyok betölteni, amilyet az olaszok akarnak, kezdve a legfontosabbal. Megtiszteltetés lenne a minisztertanács elnökének lenni”. Ott van Berlus coni is, aki az utóbbi hetekben sokat hangsúlyozza rendkívüli tapasztalatát: szövetségeseihez fűződő viszonyáról nemrég úgy fogalmazott, „őszinte viszonyom van velük, apa-gyermekek viszonyom, mert olyan kompetenciával, tapasztalattal és kul túrával bírok, amely a tábor semelyik másik veze tőjééhez nem hasonlítható”. Az olasz politika nagy öregje egyébként kacérkodott az államfőséggel is, s az ukrajnai háborúban is szívesen közvetítene. Ebben a kérdésben valószínűleg lesz némi vitája Salvinivel, aki szeptember 4-én a Comói-tónál egy konferencián úgy fogalmazott: „Nem szeretném, hogy a szankciók azokat érintsék jobban, akik el rendelik, nem pedig azokat, akik ellen meghozzák őket”, ezért „ha az agresszornak való károkozás érdekében bevetünk egy eszközt, majd hét hónap

után nem okoztunk neki kárt, a változtatás meg fontolása számomra legitimnek tűnik”.

a jövedelemadó alól a négygyermekes anyáknak. A balközép az alacsony és közepes jövedelmek adóterheit csökkentené, és 8 ezerről 12 ezer euróra emelné az adómentes évi jövedelemhatárt.

KÜLFÖLD Enrico Letta, a baloldal hazánkkalvezetője is riogat „Az ipari létesítményekben 17, minden más helyen pedig legfeljebb 19 fokot szabad tartani”

Kormányon: 2 év 257 nap Kezdete: 2016. december 12. Vége: 2018. június 1. Kormányon: 1 év 171 nap Kezdete: 2021. február 13. Kormányon: 1 év 209 nap Kezdete: 2018. június 1. Vége: 2019. szeptember 5. Kezdete: 2019. szeptember 5. Vége: 2021. február 13. GentiloniPaolo Giuseppe Conte DraghiMario 43www.mandiner.hu | 2022. 09. 15–21.

Óriási viták vannak a szélsőbaloldal vesszőpari pája, a vagyonadó kérdésében is: a vörös-zöld pólus minden ingó és ingatlan vagyonra számolt sávos vagyonadót javasol, a PD ötmillió euró fölötti vagyo nokra vetne ki örökösödési illetéket, a jobbközép viszont mindenféle vagyonadót ellenez, legyen az nyílt vagy bújtatott.

KI FOG KORMÁNYOZNI?

HIRDETÉS

Az olasz baloldal válságos állapotát jól tükrözi Enrico Letta replikája Matteo Salvini mondataira: „Putyin sem mondhatta volna jobban”. Lettáék a szankciós politika döglött lován való kitartás mellett egymással veszekednek – Giuseppe Conte M5S-elnök a PD külön indulását „cinikus és opportunista döntés nek” titulálta –, valamint az egyébként általuk elfoga dott választási törvényre panaszkodnak, amelynek szerintük „perverz hatásai” lehetnek, például stabil többséget szerezhet a jobboldal. A feldobott labdát Giorgia Meloni természetesen az összes többihez hasonlóan le is csapta: „A választási törvényt a PD írta és fogadta el, az Olaszország Fivérei ellenszavazatai mellett. Mennyire röhejes az olasz baloldal?” – tette fel a kérdést. Így igaz – az a 2017-es Olaszország, ami kor a Rosatellum még a széttöredezett jobboldallal szemben egységes PD-nek hozott óriási előnyöket, még egy nagyon más ország volt.

SHUTTERSTOCKFOTÓ:

Nehéz helyzetben kettős fenyegetadósságválság

Kína:

CZECZELI VIVIEN

EGYRE TÖBB TÖRÉSVONAL

Kínánakelőteremtését.meglehetősen kevés lehetősége van rá, hogy nyomást gyakoroljon a fizetésképtelen kormányokra, hiszen az kontraproduktív lehet: nemcsak a pénzét veszítené el, hanem az imázsa is maradandóan sérülne. Az adósságok teljes leírása viszont a kínai állami bankok helyzetére lehet katasztrofális hatással. Olyan megoldásra kell törekedni,

Állami és államilag garantált, hosszú lejáratú hitelek

A kínai gazdaság utóbbi évtizedekben elért impozáns, átla gosan évi 8 százalékot meghaladó növekedését ennél jóval nagyobb mértékben emelkedő adósságráta kíséri. Az ország a kettős adósságválság veszélyével küszködik, mely egyfe lől a fejlődő országoknak nyújtott, kockázatosnak számító hitelek bedőlését, másfelől a hazai, szintén adósságokra épített ingatlanszektor összeomlásának rémképét vetíti előre. A folyamat felgyorsulása az évtized végére meghiúsíthatja az erőfeszítést, hogy Kína magas jövedelmű gazdasággá váljon. A Világbank arra figyelmeztet, hogy e bizonytalan alapokra épülő rendszer a legrosszabb forgatókönyv esetén az 1980-as évek eseményeihez hasonló fizetésképtelenségi sorozatot indíthat el a fejlődő országok körében. Pekingnek emellett a belső elégedetlenségi hullámmal is meg kell küzdenie.

Rövid lejáratú hitelek

MAKRONÓM

A fentieket igazolja, hogy az utóbbi két évben jelentősen megszaporodott az adósságátstrukturálásra és a futamidő meghosszabbítására vonatkozó kérelmek száma. A Világbank szerint a szegény országok közel 60 százalékát fenyegeti valamilyen adósságprobléma. Kína számára a legrosszabb forgatókönyv, ha ezen országok közül többen közel azonos időben válnak fizetésképtelenné. További kockázatot jelent, hogy sok az olyan projekt, amelyre a pénzt már kiutalták, de felfüggesztették a munkát, ezért nehezen értékesíthetők. A félkész projektek eladása azért is körülményes, mert az építés során a költségek jelentősen elszálltak a magasabb haszonszerzés vagy a korrupció miatt. A gazdasági visszaesés idején a meglévő infrastrukturális projektek, például a fizetős utak, a kikötők és az erőművek kevesebb bevételt termelnek, mivel a forgalom és energiafogyasztás alacsonyabb, és ez szintén megnehezíti a hitelek visszafizetéséhez szükséges bevétel

Dél-Ázsia A KÜLSŐ AVÁLTOZÁSAADÓSSÁGÁLLOMÁNY2000ÉS2021KÖZÖTTFEJLŐDŐGAZDASÁGOKBAN (millió $) Forrás: Világbank, IMF 45www.mandiner.hu | 2022. 09. 15–21.

Geopolitikai versengés, gazdasági és politikai hatalomért folyó küzdelem – Kína az utóbbi években stabil és befolyásos pozíciót épített ki, ám ma egyre több jelét mutatja a sérülékenységnek.

Magánhitelezők nyújtotta, nem garantált, hosszú lejáratú hitelek

értéke, amelyek visszafizetése igencsak veszélyben van. Az instabilitási hullámot elsősorban a változó világgazdasági környezet, az elszálló infláció, az emelkedő kamatok és a bizonytalan geopolitikai tényezők keltették. Ahogy a fejlett országokban elindult a kamatemelési ciklus, a kamatkülönb ségek csökkenése révén a befektetőknek már kevésbé vonzók a nagy kockázatú, szegény országok, vagyis elindul onnan a tőkekiáramlás. Az eladósodó országoknak mindemellett az élelmiszerhiánnyal is meg kell küzdeniük. Számos esetben a nyersanyagexport jelenti számukra a fő bevételi forrást, csakhogy mind a nyersanyag iránti kereslet, mind az ár csök ken gazdasági lassulás esetén – ez alól most természetesen a földgáz és a kőolaj kivételt jelent. E tényezők együttese miatt a szegény országok egyre nehezebben tudják fizetni a tartozásukat Kínának.

450040003500300025002000150010005000 SzubszaharaiAfrika 2000 2021 2000 2021 2000 2021 2000 2021 2000 2021 2000 2021

A rendszer első feszültsége 2018-tól kezdett megmutatkoz ni; ma már több száz milliárd dollárt tesz ki azon kölcsönök

Kelet-Ázsia csendes-óceáni térség Közép-Ázsia

Hszi Csin-ping államfő 2013-ban indította el az Egy övezet, egy út kezdeményezést. Ennek keretében Kína 3000 milliárd dollár értékben fektetett be fejlődő országok ban, kiépítve ezzel egy sajátos ellátásilánc-modellt. Emellett számos, elsősorban infrastrukturális projektet finanszírozott, ezek száma napjainkra meghaladta a 13 ezret. Kína a világ legnagyobb – a Nemzetközi Valutaalapot is túlszárnyaló –kétoldali hitelezőjévé vált, a globális bruttó össztermék 6 százalékának megfelelő értékű kölcsönt folyósított. Az ország egyértelműen a Nyugat alternatívájaként jelent meg, bőkezűen finanszírozva meglehetősen kockázatos projekteket a világ fejlődő országaiban.

Közel-Kelet Észak-Afrikaés Latin-Amerika és a Karib-térség Európa és

és a

amely egyszerre megóvja az ország képét és mérsékelheti a veszteségeit. A legszegényebb országok esetében az első lépés az adósság elengedése lehet, a második az adósság átütemezése, emellett csökkenteni kell a kamatokat, fel függeszteni az adósságszolgálatot és meghosszabbítani a hitelek lejáratát, hogy elkerülhetővé váljon a további hitel mulasztások rövid távú veszélye. A további lépések között szerepelhet a nemzetközi hitelezőkkel való együttműködés.

A külső nehézségek mellett Kína gazdasága is problé mákkal küszködik. A helyzet súlyosságát mi sem igazolja jobban, mint hogy nemrégiben a kínai ingatlanfejlesztők már fokhagymát, búzát, görögdinnyét is elfogadtak fizetségül, így próbálva felpörgetni eladásaikat. Ez már önmagában vészjósló, de a kilátásokat tovább rontja a tény, hogy tavaly a top száz ingatlanfejlesztő vállalatból huszonnyolcnál fordult elő, hogy nem tudott teljesíteni vagy határidő-hosszabbí tási kérelmet nyújtott be. A jövőben ez a szám várhatóan emelkedni fog.

A kínai ingatlanfejlesztők forrásainak harmada előértéke sítésből származik. A megvásárolni kívánt ingatlan építése sok esetben még el sem kezdődik, de a lakásvásárlók már kifizetik a vételi ár jelentős részét, illetve ezzel egy időben már a jelzáloghitelek visszafizetése is megindul. Ez ijesztő sémát vázol fel, és intő jel, hogy a legtöbb lakásvásárlónak mostanra elege lett a fejlesztőkből. Az egész iparág lavináját 2021-ben a 300 milliárd dolláros kötelezettséget vállaló China Evergrande Group indította el, miután a kamatfizetései után fizetésképtelenné vált. A helyzet 2022 nyarán súlyosbodott az új lakások előzetes eladásának zuhanásával. És ugyebár az ingatlanfejlesztők az ebből származó bevételekből finan szírozták volna a korábbi projektek befejezését. A piramis tehát összedőlni látszik: sem a magánszemélyek, sem a befektetők vagy spekulánsok nem akarnak többet vásárolni. Alaposan megnehezítették a helyzetet egyes kormányzati intézkedések is, amelyek az ingatlanfejlesztők adósságára és

MAKRONÓM

Meg kell említeni azt az extrém jelenséget is, amikor Kína tulajdonba veszi a nem törlesztett beruházást. Ilyen a Srí Lanka-i Hambantota kikötőjének esete: mivel az építtető nem tudott törleszteni, a létesítményt Peking fogja irányítani kilencvenkilenc évig.

SCHIEFELBEINAP/MARK/MTIFOTÓ:

A RENDSZER ALAPHIBÁI

A problémák gyökere az 1990-es évekig nyúlik vissza, amikor a kormányzat elkezdett földet adni a fejlesztőknek, óriási építkezési hullámot kiváltva. A kedvező finanszírozási lehe tőségek révén a vállalkozások hatalmas területeket szereztek meg. Ennek földszűke és az ingatlanárak emelkedése lett a következménye. Emellett a kínai ingatlanszektor sajátos, piramisjáték-szerű rendszerben kezdett el működni. Lénye ge, hogy kecsegtető hozamokkal vonzanak újabb és újabb befektetőket a projektekbe, s az újonnan beszállók pénzét használják fel arra, hogy az előttük érkezőket kifizessék. Amíg a rendszerben részt vevők azt látják, hogy megkapják pénzüket, addig ők is hajlandók lesznek újabb befektetőket keresni, továbbépítve a láncolatot, de a rendszer csak addig működik, amíg sikerül új szereplőket bevonni.

Megmaradt konyhakerti növényeit öntözi egy férfi a Csungking nagyváros aszály sújtotta térségében fekvő Longcsing faluban

Kínának az adósságdiplomácia részleges sikerei ellenére is óriási összegű mentőkölcsönt kell nyújtania olyan or szágoknak, amelyek a közeljövőben várhatóan nem fogják tudni törleszteni az infrastrukturális hiteleket. A társadalmi elégedetlenség a fogadó országokban is megjelenik, folya matosan rontva Kína imázsát. Nagyobb probléma a belföldi nehézségek okozta társadalmi elégedetlenségi hullám, amely az utóbbi hónapokban új szintre emelkedett. Ez különösen kedvezőtlenül érinti a vezetést, annál inkább is, mert ősz szel kerül sor a Kínai Kommunista Párt huszadik országos kongresszusára. Az adósságproblémák megfelelő kezelése várhatóan nagymértékben meg fogja határozni az ország pozícióját. A helyzetet tovább bonyolítják a geopolitikai feszültségek, amelyek kimenetele igen

tőkekövetelményeire vonatkozóan fogalmaztak meg szigo rúbb előírásokat. A kormány igyekezett kezelni a problémát, de paradox módon éppen ez vezetett az eszkalálódásához.

NEM KÖNNYŰ FELADAT

A tovagyűrűző hatás révén pénzügyi válság veszélyével is számolni kell. Kínában óriási az ingatlanszektor, a bruttó hazai össztermék 24 százalékát teszi ki, ám a hozzá köthető adósság a növekedést meghaladó mértékben emelkedett. A kínai középosztály jelentős része ingatlanokba fektet: a háztartások vagyonának közel 70 százaléka van ily módon lekötve. Mivel Kína a világ második legnagyobb gazdasága, a belső összeomlás erőteljes globális következményekkel járna.

„Mivel Kína a világ második legnagyobb gazdasága, a belső összeomlás erőteljes következményekkelglobálisjárna”

MAKRONÓMbizonytalan.SHUTTERSTOCKFOTÓ:

A kínai helyzetért elsődlegesen a fejlesztők felelőtlen ma gatartása okolható. A túlzott hitelfelvétel, a meggondolatlan költekezés és a jókora korrupció mind oka a problémáknak. Ám legalább ekkora felelősségük van a gondatlan döntés hozóknak, akik központi szerepet szántak az ingatlanszektor nak a növekedési modellben. A hatalmas adósságállomány a gazdaságpolitika rendszerszintű hibáira világít rá. Az egykor jól működő rendszernek ma már inkább a negatív vetületei rajzolódnak ki élesebben. Néhány évtizede, amikor Kína a fejlett országokhoz képest még számottevő lemaradásban volt, jelentős infrastrukturális beruházásokra volt szükség a kikötők, a vasút, a lakóingatlanok terén. A felzárkózási folyamatban azonban egyre kevésbé volt fenntartható a mo dell, mert szemet hunytak a gazdasági szükségszerűségek felett, s nőtt a pazarló, céltalan, jövedelmet nem generáló projektek száma. Peking természetesen számos olyan pro jektet is finanszírozott, amely meglehetősen jól sikerült, olcsón és időben elkészült, és megtérült.

A fejlemények egyik tanulsága, hogy Kína ellenáll a nemzet közi pénzintézetek neoliberális előírásainak, s mindeddig sajátos irányvonalat képviselt, ezzel együtt pénzügyi rend szere most törékeny, és híján van olyan képességeknek, amelyek révén ki lehet maradni a pénzügyi válságokból. Ez semmiképp sem jelenti azt, hogy a piaci alapú rendszerek hibátlanok lennének, hiszen a téves döntések számos esetben kiküszöbölhetetlenek a jövőbeli fejlemények előrelátha tatlansága miatt. Mégis, egy piacgazdaságban a szereplők rugalmasabb reagálási és alkalmazkodási képessége miatt ritkábban gyűlnek össze ilyen súlyos problémák.

Milyen sakkozónak tartja a még mindig csak huszonhat éves tehetséget? Egyedinek. Nem értek a sakk mélységéhez, a játszmákat látványra, izgalmasságra ítélem meg. Rapport bevállalós, reszkírozó, látványos játékos, amatőrként is izgalmas követni a mér

SPORT

Egy nyilatkozatában úgy fogalmazott: Richárd kizárólag édesapja anyagi támogatásának kö szönheti, hogy eljutott a világelitbe. Ez tényleg többet ér, mint a talentum? Dehogyis. A tehetség az első, a szorgalom a második, a háttér a harmadik. Így jön ki a három harmad, az egész. A hátteret sokáig az édesapja biztosította, rengeteget köszönhet neki.

Fel tudja idézni, mikor találkozott először Richárddal? Hogyne. 2014-ben. A Magyar Sakkozásért Alapítvány felkéré sére szerveztem a Generációk csatája elnevezésű rendezvényt, egy négymeccses páros mérkőzést a budapesti Játékszínben Portisch Lajos és Rapport Richárd között. Látványos esemény volt, a sakk nagysze rű promóciója. Ricsi szimultánt is adott közben, interjúkat vállalt, semmi nem utalt arra, hogy később teljesen elfordul a nyilvánosságtól. Szuper srácot ismertem meg benne.

„Az ezüstérmeolimpiaiutánéletevégéigjáradékbanrészesül”

VÁMOS TAMÁS

Aki magyarnak született, maradjon is magyar

Az előző napok legnagyobb vihart kavaró hazai vonatkozású sporthíre, hogy a kiváló magyar sakkozó, Rapport Richárd a jövőben Románia zászlaja alatt versenyez tovább. A Magyar Sakkszövetség elnöke, Szabó László több fórumon felháborodásának adott hangot – most velünk is megosztja fenntartásait.

Néhány hete a történet szem pontjából pikáns helyszínen, a Tusványoson közölte: egy perc re sem adja fel a Magyar Sakk szövetség, hogy a versenyző továbbra is magyar színekben szerepeljen. Miért nem sikerült megtartanunk őt? Nem is adtuk fel egy percig sem. Levelek tucatjait írtuk, beadványokat, szabálymó dosítási javaslatokat készítettünk. Személyesen tár gyaltam a nemzetközi szövetség vezetőivel. Kerestük Ricsit és a feleségét, az utóbbival videókonferencián tudtunk beszélni. Kapcsolatban voltunk a romá nokkal. Informáltam a kormányzatot, használtam a nyilvánosságot. Minden fronton megtettünk min dent, holott sokan mondták, ha menni akar, hadd menjen. Én azonban nem így gondolom, nekem nem Rapportért, hanem az egész magyar sakkért kell felelősséget vállalnom. És az egész magyar sakknak az az érdeke, hogy Ricsi magyar maradjon, nemcsak származása okán, nemcsak állampolgárként, ha nem a sakkversenyeken a neve melletti zászlóval is.

kőzéseit. Ezért is hívják szívesen nagy pénzdíjas tornákra, szeretik, hogy mindig történik valami a játszmáiban.

Mennyit aludt a napokban? Ismerve önt biztos vagyok benne, hogy alaposan felzaklatta Rapport Richárd döntése, miszerint román színekben versenyez tovább… Valóban nem könnyen élem meg ezeket a napo kat. Nem is annyira Rapport döntése miatt, azt tudomásul kell vennünk, felnőtt ember, felelős séget vállal a döntéseiért. Sokkal inkább amiatt, hogy nem tudtuk – egyelőre – elmagyarázni a Nemzetközi Sakkszövetségnek, mennyire káros és hibás, hogy ennyire slendrián és komolytalan a zászlóváltás szabályozása. Egy bukaresti lakásbérleti szerződés elegendő az országcseréhez, ez abszurd.

49www.mandiner.hu | 2022. 09. 15–21.

Fel tudja röviden vázolni, mit kért Rapport a szövetségtől, a magyar államtól, és mi az, amit ebből meg tudtak adni neki? Arról le hetett olvasni, hogy 2021-ben hét számjegyű összegnyi támogatást kapott önöktől, valamint szerb feleségének elintézték a magyar állam polgárságot is. Mindkettő igaz. Ricsi felesége egy szerb sakko zó. Sokat utaztak együtt, és nehézséget okozott, hogy Jovanának mindig vízumra volt szüksége. Ezért is kérte, hogy segítsünk neki megkapni a magyar állampolgárságot. Megtettük, jogszerűen. És helyesen jártunk el, érdeke volt és ma is érdeke Magyarországnak, hogy legjobb sakkjátékosá nak a felesége magyar állampolgárságot kapjon. Támogattuk Ricsit azzal is, hogy az egyik szekun dánsának fizettük a díját. Ezeket kérte tőlünk, megadtuk. Az állami támogatás leglényegesebb része pedig az, hogy Ricsi a sakkolimpiai ezüst érme után harmincöt éves korától élete végéig járadékban részesül.

Nem titok, hogy a román szövetség, pontosab ban egy szerb származású romániai milliárdos, bizonyos Sacha Dragic tett visszautasíthatatlan szponzori ajánlatot, így Rapportnak lehetősége nyílik arra, hogy a közeljövőben a világbajno ki címért szálljon harcba. Horribilis összegről

Jelen jogi körülmények között igen.

Nyugodtan állíthatjuk, hogy mindent vagy talán még többet is megtett azért, hogy Rapport to vábbra is Magyarország színeiben versenyezzen – mekkora az ön felelőssége abban, hogy végül mégsem sikerült?

Nyilván van felelősségem benne, hiszen a honi sakkszövetség vezetője vagyok. Nem porcióznám a mértékét és azt sem, hogy másoknak mekkora a felelősségük, az amúgy sem érdekel senkit, mert én vagyok az elnök. Ez ilyen, tudomásul kell venni. De a döntést, hogy zászlót vált, nem én hoztam meg, nem is más, hanem Rapport Richárd.

SPORT

„Mindenki a maga döntéseiért tartozik felelősséggel”

Ha már szóba hozta: ezek szerint ezt az egyedi jövedelmet mindenféle gond nélkül felveheti kilenc év múlva, harmincöt évesen Románia megbecsült versenyzőjeként?

MÁRTONFICSORFOTÓ:

hallani, a támogatás egyetlen feltétele, hogy a versenyző ezt román színekben tegye meg. Ön egy korábbi nyilatko zatában úgy fogalmazott: Magyarország már túl sokat invesztált Rap port Richárdba ahhoz, hogy sok sikert kívánjon neki román színekben. Most viszont nem tehetünk mást – mennyi is az annyi?

Egy kívülálló számára nyilván döbbenetes tény, hogy a nemzetközi szövetség szabályzata alapján az országvál táshoz elegendő egy másik országban bejelentett lakcím és egy rezsiszámla. Nem titkolja: eltökélt szándéka, hogy meggyőzze a FIDE nagy hatalmú urait, változtassák meg e feltételrendszert. Mennyi esély van erre?

Benyújtottunk egy szabálymódosítási javaslatot, amely alapján legalább egyévnyi új országbeli állampolgárság lenne a feltétele a zászlóváltásnak. A jelenlegi szabályozást komolytalannak mondhatnám, ha nem érintene minket is húsba vágóan. De azt is értem, hogy mi van mögötte: a nagy, pénzdíjas sakkversenyek szervezőinek fontos, hogy a játékosok a lehető „legszabadabbak” legyenek, könnyen lehessen őket szponzorációs ajánlatokkal egyik országból a másikba vinni. Csakhogy ez gyilkos dolog, mert a nemzetközi sport egyik lényegét veszi el, azt, hogy erősítse a nemzeti közösségeket. Látjuk az erre vonatkozó sok üzleti törekvést, a legutóbbi az Európai Szuperliga volt a labdarúgásban – de az egyelőre elbukott. Ha nem figyelnek a nemzeti szövetsé gek, hipp-hopp ott fog tartani a sport, hogy mindegy, melyik országot képviseled sportolóként, sokkal fontosabb, hogy melyik szponzorpólót hordod.

Nem tudom, hogy mennyi az annyi, csak pletykákat hallottam, azokkal meg nem megyünk semmire. Hogy a zászlóváltás lett volna az egyetlen feltétel, azt nem hiszem. Egy szponzor elvár mást is: jelenlétet, arcot, sok mindent. De nem ismerem a szerző dést, és nem is tartozik rám. Valóban sokat invesztáltak az adófizetők: a sakkszövetségen keresztül érkezett támogatásokba, az állami jutalomba, az életjáradékba. Ezért sem lehet azzal elintézni, hogy „sok sikert”. De végtére is nem ez a legfontosabb, hanem az, hogy aki magyarnak született, marad jon is magyar.

SPORT 50

Lehet, hogy túl sarkos a megfogal mazás, de miért nem szeret minket Richárd? Hiszen világbajnokjelölt ként, sakkolimpiai ezüstérmesként, valamint egy csapatban elért Európabajnoki cím után öt éve nem hajlandó szerepelni a magyar válogatottban, önt egy egysoros levélben tájékoz tatta még májusban az országváltá si szándékáról, arról nem beszélve, hogy a médiával szóba sem áll. Noha rengeteget agitálta, hogy ily módon is népszerűsítse magát, és, önt idézve, ne éljen egyfajta remeteként… Erre nem tudok válaszolni, és nem is boncolgatnám. Fontos, hogy értse mindenki: én tisztelem Ricsit, nagyra tartom az eredményeit, a sakktudását, a zsenijét. Nem haragszom rá, nincsen bennem személyes indulat. Magyar embernek, magyar állampolgárnak, magyar sakkbajnoknak tartom, és akkor is annak fogom tartani, ha román zászló lesz a neve mellett. És biztos vagyok abban, hogy előbb vagy utóbb visszatér majd a magyar zászló alá. Mert a dolgoknak ez a rendje.

a saját döntéseimért tartozom felelősséggel, hanem az egész magyar sakkért. Tiszta a lelkiismeretem, mindig mindent a magyar sakkért teszek, és ez így lesz a jövőben is.

„Biztos vagyok, hogy előbb vagy utóbb visszatér a magyar zászló alá”

Mi a Rapport Richárd-ügy legfontosabb tanulsága?

Rengeteg van. Sokat elmondtam, leírtam, nem szaporítanám őket. Amiket most nem mondok el, azokat pedig majd az emlékirataimban megírom.

Nincs jelentősége. Ha Uruguayt, Indonéziát vagy Svájcot választotta volna, az is ugyanígy fájna. De mivel ebben az országban élünk, és ismerjük a magyar történelmet, nyilván értjük, miért tűnik fájóbbnak román zászló alá ülni, mint másé alá. Ennek az ügy szempontjából azonban semmi jelentősége nincs.

Sakk-körökben a mai napig legendaként em legetik, miként is kezdődött a Vas megyei Sé községből induló ifjú tehetség pályafutása. Édesapja már négyévesen megtanította sak kozni, ám a döntő fordulat akkor következett be, amikor a másodikos Ricsi egyszer mate matikából egy 4-est hozott haza, és a papa, Rapport Tamás beíratta egy sakktanfolyamra nem titkoltan azért, hogy javuljon a gyermek koncentrációja. Az édesapa a közelmúltban így nyilatkozott erről az időszakról: „A fiamat egyszerűen szerelembe ejtette a sakk, márpe dig abból lesz igazán jó sakkozó, aki kitartóan rajong érte.” Richárd tízéves kora óta játszik versenyszerűen, és tizennégy évesen már nemzetközi nagymesteri címet szerzett, ezzel 2010-ben a világ legfiatalabb nagymestere lett. A közvélemény először akkor kaphatta fel a fejét Rapport Richárd neve hallatán, amikor 2008-ban a Szabó László által is említett Generációk csatája nevű rendezvényen a tizennyolc éves tehetség 3,5:0,5 arányban legyőzte a legendás Portisch Lajost. Szokatlan és agresszív stílusa miatt minden tornán közönségkedvenc, és mivel nemrégiben át lépte a 2700-as Élő-pontszámot – a legfiata labb magyar sakkozóként –, nemsokára még erősebb tornákon is láthatjuk majd. Átlagosan napi 8-10 órát sakkozik, a tehetsége mellett ennek is köszönhető, hogy 2014ben csapatban olimpiai ezüstérmet szerzett, 2015-ben egyéni Európa-bajnok, csapatban bronzérmes lett. 2022-ben kvalifikálta magát a világbajnokjelöltek versenyére, amely leg utóbb magyar versenyzőnek, Lékó Péternek 2007-ben jött össze. Felesége a szerb szár mazású sakkbajnok, Jovana Rapport, aki a legutóbbi Európa-bajnokságon már román színekben ült asztalhoz.

Mindenesetre a Rapport-ügy miatt a Magyar Sakkszövetség két elnökségi tagja is lemondott, az egyik Font Gusztáv, Polgár Judit férje. Nem tart attól, hogy lavina indul el? Mindenki a maga döntéseiért tartozik felelősséggel. A sakko zó is, az elnökségi tag is. Kizárólag én nem, mert én nemcsak

KRAAKOLAF/ANPAFP/FOTÓ: 51www.mandiner.hu | 2022. 09. 15–21.

Időarányosan jól. Van költségvetésünk, szervezeti ren dünk, szakembereink, sok tapasztalatunk, kapcsolataink szerte a sakkvilágban. Két évünk van, készen leszünk, készen állunk, és minden idők legjobb sakkolimpiáját rendezzük meg!

KI IS RAPPORT RICHÁRD, A SAKKZSENI?

Nyilván a magyar lelkeknek azért is különösen pikáns és fájó a történet, mert a sportág legnagyobb tehetsége ép pen a román zászlót választotta. Ön szerint ez mennyire aggályos?

SPORT

Végezetül egy kellemesebb téma: hogy állnak az előkészü letek a 2024-es budapesti sakkolimpiára?

AztMETAgondolhatnánk,

A Levegő fejezetben a szén természetes körforgásának mikéntjét tanulmányozzuk a légkör, az óceánok és a boly gó mélyrétegei között, amiben a tudomány számára máig rengeteg a kérdőjel. Csak egy dolog biztos, hogy a szén abszolút értékben világ legértékesebb, s ezért potenciálisan legdrágább kémiai eleme.

hogy egy geofizikus könyve a szénről legfeljebb egyetemis táknak és pályatársaknak lehet érdekes. Ez koránt sincs így. Bár a szén csak a negyedik legnagyobb mennyiségben előforduló elem a kozmoszban, az éle tünk szempontjából kétségtelenül a legfontosabb. A világegyetemben min den ezer hidrogénatomra mindössze öt szénatom jut – de az emberi test, sőt a Föld minden élő sejtje a szénre támaszkodik. Robert Hazen, a Washing ton melletti George Mason Egyetem professzora mindannyiunknak óriási szolgálatot tesz azzal, hogy Symphony in C (szimfónia C-ben) című könyvében közelebb visz bennünket a szén evolú ciós, kulturális és gazdasági jelentősé génekSzámosmegértéséhez.alapvetőtényt máig nem ismerünk a szénről, például hogy pontosan mennyi rejtőzik a Földben. Szerzőnk egy egymilliárd dollár költségvetésű kutatási programot vezet ennek kiderítésére. Ám amit már tudunk, az lenyűgöző. Ennek átadásához Hazen – aki szabad idejében lelkes komolyzenész – akár egy szimfóniát, négy fejezetre osztja a kötetét: Föld, Levegő, Tűz és Víz.

Robert M. Hazen: Symphony in C. Carbon and the Evolution of (Almost) Everything. W. W. Norton & Company, 2019

BÖSZÖRMÉNYI NAGY GERGELY A BRAIN BAR JÖVŐFESZTIVÁL ALAPÍTÓJA

BARBRAINFOTÓ:

Az emberi test és a Föld minden élő sejtje, sőt a teljes mindennapi életvitelünk a szénre támaszkodik. Ehhez képest fogalmunk sincs, hogy mennyi szén rejtőzik a Földben – amit viszont tudunk a szénről, az lenyűgöző.

A Tűz fejezet annál kevésbé sejtel mes, hiszen ez már a mindennapi éle tünkről szól: Hazen gazdagon illuszt rálja, hogy a szén az általa alkotott fosszilis formációkon keresztül nem csupán legfőbb energiaforrásunk, de szinte mindennek az alapja, amit a civilizációnk üzemeltetése során létre hozunk és használunk. Szokatlan kémiai tulajdonságai miatt ugyanis páratlanul könnyedén képes más ato mokkal reakcióba lépni, akár rendkívül összetett molekulákat alkotva. „A szén feltűnően társaságkedvelő. Egyedül születik, de nem bírja az egyedüllétet. Minden lehetőséget megragad, hogy akár négy másik atomhoz is kapcsolód jon.” Ettől lesz a műanyagoktól kezdve az ételeken és a tüzelőanyagokon át a gyógyszerekig mindennek az építőköve. Sokoldalúsága olyan matériák létrejöttét vagy kifejlesztését teszi lehetővé, amelyek között a „legsötétebb felületek és a legfényesebb pigmentek, a legcsúszósabb kenőanyagok és a legtapadósabb ragasztók” is megtalálhatók.

Végül a Víz fejezetben arra is fény derül, hogyan alapozza meg a szén (aminek a széndioxid-kibocsátás okán kétség telenül rossz a pr-je) a földi életet támogató ökológiai rend szerek működését. „Egyetlen más elem sem járul hozzá ilyen központi módon a földi élet és benne saját fajunk jólétéhez és Robertfenntarthatóságához.”Hazenmunkája az egyik legérdekesebb és leg jobban megírt könyv a körülöttünk lévő világ kézzelfogható valóságáról, ami az utóbbi években a kezembe került. Ennek csupán részben az izgalmas és különleges téma az oka, leg alább ennyire az, hogy szerzőnk nem érzi lealacsonyítónak a szakzsargontól mentes, tiszta és világos nyelvhasználatot – s hogy őszintén ír a tudomány korlátairól.

KÖNYVEK A JÖVŐRŐL 52

A mindenségmolekula

A Föld fejezetben a szén ősi eredetével ismerkedünk. Bár a világegyetem szénjének nagyobb hányada a csillagok bel sejében keletkezett, egy része szubatomi részecskékből állt össze mintegy 13,8 milliárd évvel ezelőtt, alig 15-20 perccel az ősrobbanás után. Ez, bármennyire hihetetlen is, azt jelenti, hogy a testünkben lévő szén egy része még az univerzum első csillagainál is régebbi. „Ha értelmet és célt keresünk az űr hatalmas, hideg és sötét világában, a szén segít.”

Miután fölegyenesedtem, Tihamér a gazániák közé lép delt, tappancsával megkotorta a kávé illatos maradékát, és az így keletkezett gödröcskébe beleengedte nagy, prémes seggét. A folytatásra nem voltam kíváncsi. De a biztonság kedvéért lefőztem még egy adag kávét. A hetediket aznap. A hét mégiscsak mágikus szám.

A szabályzat szerint ha az első rá kiáltással kudarcot vallunk, fölösleges újabbal próbálkozni. Következhetett a spré, közismert nevén a macskatávol tartó permet. Ennek hatékonyságára nem talált szavakat, aki ajánlotta. Mi ta láltunk – négy flakon gondos szétperme tezése után az ürülék szikkadt rakétáit. Szerteszét a sokat látott gazániák alatt.

A szomszéd macskája folyton nálunk heverészik. Reggel, amikor a szemetest ürítjük, Tihamér a küszöbön fekszik, és főúri méltósággal tűri, ahogy átlépünk fölötte. Nincs baj vele. Azt se vetettük a szemére soha, hogy kora délután is a teraszunkon durmol, versenyt sziesztázva a lábtörlővel. És az se zavar bennünket, hogy a sötétedés is a garázsunk előtt találja. Időnként megvakarjuk a füle tövét, hálát rebeg ve, hogy egyáltalán hozzájárul a simogatáshoz. De abban is egyetértünk – a nejem és én –, hogy telepiszkítani más virágágyását nem épp nobilis gesztus.

SHUTTERSTOCKFOTÓ: 53www.mandiner.hu | 2022. 09. 15–21.

KISS LÁSZLÓ

Döntő lépésre határoztam el magam. Átkopogtam a szomszédhoz. Panaszom megértő fülekre talált. A szomszéd a kávézaccot javasolta. Nála bevált. Ezt mindjárt gondoltuk. Kávézacc, kávézacc, ízlelgettem magamban a csodafegyver nevét. Egy ismerősöm annak idején sör rel locsolgatta a fikusz levelét, hogy élénkebb színű legyen, de aztán felhagyott vele, mert sajnálta rá a Kőbányait. Én nem sajnálom a kávét. Napi négyet is megiszom. Erőset, mint a lórúgás. A zacca fekete, akár a szurok. Dolgozott a kotyogós. Dörzsöltem a tenyerem: nem lennék Tihamér helyében. Tizenkét adagot gyűjtöttem össze egy tálkába, mert a tizenkettő mágikus szám. Egyrészt tizenkét órá ból áll egy nap, mégis huszonnégyből (mágia!), másrészt tizenkettő az épp egy tucat. Egy tucat kávésalakanyagot terítettem a gazániák alá.

Tépelődtünk, tanakodtunk, ami kor is kifundáltam a nyerő megoldást. Ha Tihamér eddig odahaza étkezett, és csak dögleni meg üríteni járt hozzánk, akkor a spirális jelenségek tanulságait szem előtt tartva tekernünk kell egyet a dolgok menetén. Ha nálunk eszik, máshol székel! Ez reklámszlogennek is jól hang zott. Attól fogva Tihamér a teraszunkon költötte el a reggelijét, az ebédjét és a vacsoráját is. A végterméket látva: nem először aznap. Tetejében más macskák is rákaptak az ingyenkosztra. Házunk a környékbeli közétkeztetés centrumává nőtte ki magát, a nyüzsgés olykor a zán kai menzáét idézte.

Állatot nem bántunk, csak távol tartjuk a háztól – ez a jelszó itthon. Mint kiderült, ennek módja számos. Nem győztünk válogatni ismerőseink javaslataiból. Volt, aki a rákiáltásra esküdött. Rákiáltani úgy kell, hogy lábujjhegyen megközelíted az alvó macskát, és rákiáltasz. Ha a rákiáltást taps kíséri, a hatás még elemibb. A jószág felugrik, mintha alápörköltek volna, és úgy elillan, hogy a gazdája is csak bottal ütheti a nyomát. Mi ezeket a nyomokat hónapok óta szedegettük a gazániák alól, így hát célravezetőnek tűnt rákiáltani az ajtónk előtt elnyúló macskára. A rákiáltás pillanatában Tihamér nagyot szökkent, de néhány méterrel odébb megtorpant, felcsapta a farkát – a nejem szerint a középső ujja volt –, és leheveredve a fagyal tövébe folytatta a szunyókálást.

METAJEGYZET Zacc

Nem tudom, a Macskát Kávézaccal Távoltartók Egyesüle tének bármely tagja került-e abba a különlegesnek mondható helyzetbe, amelybe ekkor én. Amint ugyanis hozzáláttam a zacc elszórásához, a garázsajtó előtt gubbasztó Tihamér fölneszelt, púposat nyújtózott, és a műveleti területhez sétált. Végig kellett néznie, ahogy nyilvános toalettjét meg gyalázom. Megvakartam a füle tövét. Egykedvűen tűrte. Én fölényesen mosolyogtam.

A MÁSODIK NYUGAT-MAGYARORSZÁGI FELKELÉSRŐL

vagy Burgenlandnak nevezett terület korábban Moson, Sopron és Vas várme gye egyes területeit jelentette, egy körülbelül 4300 négyzet-kilométeres régiót 340 ezer, lénye gében egyenlő arányban német és magyar ajkú lakossal. A területre az osztrák államtanács 1918. november 18-án jelentette be igényét: a kérelmet elfogadta az antant, és az 1919. szeptember 10-ei saint-germaini békeszerződésben Őrvidék Auszt riának ítéltetett. Ezt az 1920. június 4-ei trianoni békeszerződés megerősítette.

VESZPRÉMY LÁSZLÓ BERNÁT

Noha Ausztria is vesztes félként keveredett ki az első világháborúból, a szakirodalom valószínűsíti, hogy Ausztriát kompenzálni akarhatták Dél-Tirol elvesztéséért. A tény, hogy a háborút kezdeményező Ausztriát Magyarország kárára kompenzálják, még elfogadhatatlanabbá tette a helyzetet: Hegedüs Lóránt pénzügyminiszter egy alkalommal úgy jel lemezte a helyzetet, mintha „két haldokló feküdne a földön, és az egyik ellopná az aranyórát a másik zsebéből”. Mi sem illusztrálja jobban a helyzetet, mint hogy az osztrákok kezdetben azt sem tudták,

AzMETAŐrvidéknek

„Nagymagyar érdekeket is szolgálva”

Száz éve bukott el a második nyugat-magyarországi felkelés, amely az Őrvidék további területeit akarta visszaszerezni Magyarországnak.

GGAABBOO/FORTEPANFOTÓ: TÖRTÉNELEM 54

META

A revíziós terveknek azonban még nem jött el a vége a területen, bár 1923-ban a soproni ébredők már inkább a burgenlandi osztrák nemzetiszocia listákkal keresték a kapcsolatot, annak dacára, hogy azok meggyőződéses magyargyűlölők vol tak. Néhány radikális, kitartó felkelő tervei között bajor nemzetiszocialisták és a magyar ébredők kapcsolatainak erősítése, a Bethlen-kormány el távolítása, illetve katonai diktatúra bevezetése szerepelt. Fogarassy adatai szerint azonban a bajor nemzetiszocialistákkal ápolt kapcsolatok nem fize tődtek ki, ugyanis Hugo Jury, az alsó-dunai kerület birodalmi helytartója 1940-ben felvetette, hogy Sopront a Német Birodalomhoz kellene csatolni 1250 négyzetkilométernyi további területtel.

Az első nyugat-magyarországi felkelés 1921. augusztus 28-án kezdődött, és főbb katonai esemé nyei már szeptember 5-én véget értek. Ám kitartó felkelők egy második felkelést is szerveztek, amely 1922 márciusában mutatott érdemi tevékenységet, az év júliusára pedig elhalt. A nyugat-magyarországi harcokban magyar oldalról részt vevőket nevezték „inzurgensnek”, apacsnak, „guerillának”, bandák nak, banditáknak (pozitív előjellel!), szabadharco soknak és Héjjas-gyerekeknek – a leggyakoribb név azonban a felkelő volt. Az első felkelés története már viszonylag jól fel van dolgozva, a második felkelés viszont kevéssé került fókuszba, elsősorban Botlik József, Békés Márton, Fogarassy László és Tóth Imre munkáiból ismerhető meg. Fontos primer forrás Zadravecz István ferences páter naplója, illetve Szabó József felkelőparancsnok válogatott iratai, utóbbit Békés közölte a Vasi Szemle 2007-es évfolyamában.

A Burgenland név eredetileg Vierburgenland lett volna, első említése 1919-es, ám mivel Pozsony vár megyéből lényegében nem került terület az osztrá kokhoz, a négy megyére való utalást ejtették. A név persze így is ellentmondásos volt olyan értelemben, hogy a terület névadó várait a magyarok éppen a német betörések ellen építették. Mint azonban azt a felkelők is elismerték, az Őrvidék hasonlóan fantázianév volt: a szó Trianon előtt még a mai Délvidéket jelentette, a térséget katonai őrvidéknek nevezték a török korra utalva. A kavarodást csak fokozta, hogy egyes kitartó nyugat-magyarországi felkelőknek még 1922 tavaszán is az volt a jelszavuk, hogy „Burgenland a burgenlandiaké”, igaz, egyikük hozzátette: „nagymagyar érdekeket is szolgálva”.

„Az újabb felkelés ötlete Hir György fejében született meg, a pénzügyi támogatást vélhetően az előzőekhez hasonló forrásokból szerezték a felkelők, a toborzásra most már külön irodát ál lítottak föl” – írja Békés Márton történész. A fel kelést segítette az Ébredő Magyarok Egyesülete és az Etelközi Szövetség is, azonban „már sokkal inkább volt politikai éle, amit az is bizonyít, hogy a felkelők osztrák és német körökkel is felvették a kapcsolatot”. 1922 elejére a korábbi vezetők közül

visszavonultak a határon, és a magyar királyi csen dőrség letartóztatta őket. Veszteséget e harcokban egyik fél sem szenvedett. A következő nyolc nap alatt lényegében az összes felkelőt letartóztatták a magyar hatóságok – foglalja össze Békés.

A második felkelés tehát – éppen az állami tá mogatás hiányában – sosem volt komoly terv: egy őszintébb pillanatában Szabó is belátta, hogy nem jelentenek veszélyt Ausztriára, és hogy vállalkozá suk „gyermeteg”. A nyugat-magyarországi harcok utolsó áldozata Johann Jüttner osztrák csendőr járőrvezető volt, aki 1922. március 25-én lőttek le kitartó magyar felkelők Mosonbánfalván.

„A harcokban magyar oldalról részt vevőket nevezték »inzurgensnek«, apacsnak, »guerillának«, bandáknak, banditáknak”

TÖRTÉNELEM 55www.mandiner.hu | 2022. 09. 15–21.

A felkelők létrehoztak egy északi csoportot Héj jas vezetésével, ennek központja Magyaróvár volt. A középső csoportot a Budaházy–Szabó duó irányí totta, ők Kapuvár környékén telepedtek meg. A déli, főleg legitimista bázisú csoportot Prónay vezette. Harcokban egyedül a déli csoport vett részt, inkább ad hoc alapon, mint előre megtervezetten. 1922. július 19-én magyar csendőrök által üldöztetve be hatoltak Ausztriába, Karácsfán osztrák rendvédelmi szervekkel vették fel a harcot, azonban még aznap

Kőszeg a harmincasévekben

minek nevezzék a régiót. 1919-ben egy magyar lap még buzdíthatta azzal olvasóit, hogy „mi nem isme rünk, nem fogunk ismerni soha […] Burgenlandot […] egyedül csak […] Nyugat-Magyarországot”.

Héjjas Iván, Hir György, Szabó József, Budaházy Miklós és Prónay Pál maradtak bevethetők, a ko rábban nagy szerepet játszó Ostenburg-Moravek Gyulát a második „királypuccsban” játszott szerepe miatt mellőzték. „Az eredeti tervek szerint 1922. július közepén robbant volna ki a felkelés, de pár nappal későbbre halasztották. A felkelők már jó fél évvel előbb a térségbe érkeztek, egyes alakulatok januárban fegyverkezni is kezdtek” – írja Békés.

INTERJÚÉLET 1945, 1956, Charta ’77. Veri az ördög a feleségét, Dögkeselyű, A nagy generáció… Nagyapai örökségről, a Kádár-kor kitaszított értelmiségéről és a Színház- és Filmművészeti Egyetem új filmes generációjáról beszélgettünk az idén nyolcvanéves András Ferenc filmrendezővel. ÁDÁM REBEKA NÓRA FOTÓ: FICSOR MÁRTON Akit a záróra utáni emberek érdekelnek 56

Sokáig haragudott az édesapjára?

„Fábri mintolyanZoltánvolt,azapám,MakkKárolypedig,mintabarátom”

műveltek, meghatározta a gyermekkori énem ideg rendszerét. Azt, amit akkor éreztem, tapasztaltam és elhatároztam, ma is él, ezen nem tudott sem a sors, sem a történelem, sem a politika változtatni.

ÉLET

Vannak emlékei a második világháborúról? Ma is tökéletesen emlékszem a motívumokra. Legalábbis a háborúnak arra a szakaszára, amikor már kivonulóban volt – keresztülment a Dunán túlon, s már Berlin felé tartott. Sümegen laktunk, emlékszem, álltam egy asztal alatt, és volt egy alacsony ablak, amin néztem kifelé. Láttam, ahogy vonul el egy hatalmas horda, s közben amit tudott, zabrált. Arra is emlékszem, hogy a szomszédban – ahová vízért jártunk a kútra – volt két hölgy, ők fogadták a szovjet katonákat. Tisztán fel tudom idézni, hogy egy hatalmas csokor ibolya volt az asztaluk közepén. Egyáltalán nem úgy nézett ki, hogy őket megerőszakolják, inkább úgy tűnt, szívesen fogadtak férfi vendégeket. Illetve az is megmaradt, hogy amikor hallottam a bombázást, azt kérdeztem a nagymamámtól: ezek trakto rok? Ő azt felelte: igen, persze, trak torok. Nem akart bennem félelmet gerjeszteni. Ezenkívül többnyire csak emlékvillanásaim vannak, például arról, hogy milyen ruha volt rajtam. Katonatiszt apám révén nekem volt katonasapkám, katonaruhám, amibe mindig beöltöztettek kicsi koromban. Apám megszállott volt, szenvedély ből volt a foglalkozása rabja. Később aztán tönkretették az életét, kar rierjét, 1946-ban B-listázták, és egy megalázott, meggyötört, megbénított embert csináltak belőle. Furcsa ez az egész, belő lem éppen az ellenkezőjét váltotta ki: egyszerűen mindent tagadtam, ami militarizmus, a mai napig ellensége vagyok az efféle dolgoknak.

Ez a tagadás azért volt, mert megélte gyerekként a háborút, majd kamaszként 1956-ot, vagy azért, mert az édesapjával kapcsolja össze?

Talán mindkettő. Az biztos, hogy erősen belejátszik apám is. A stílus, az egész életforma taszított, én a szabadságot vágytam. Az igazság az, hogy legtöbbet a nagyapám mellett voltam, aki pont az ellentéte volt apámnak.

Az édesapja keveset volt otthon?

INTERJÚ 57www.mandiner.hu | 2022. 09. 15–21.

Nem haragudtam rá, de nem tudok semmi olyat felidézni, ami általa meghatározta volna az életemet: egy mondat, jelszó vagy bármi, amit tőle kaptam, tanultam volna. Az én életemben a férfi a nagyapám volt. Azt hiszem, az ember gyakran nem az apjával, hanem inkább a nagyapjával tud egy nyelvet beszél ni. Nagyapám egy jómódú sümegi parasztgyerek volt. Hihetetlenül szép, 190 centi magas férfit kép zeljen el, akit rögtön besoroztak az Osztrák–Magyar Monarchia haditengerészetéhez. Az 1900-as évek elején hat évet szolgált a tengerészetnél, majd hazajött, megnősült, megszületett a gyermeke, és azonnal kitört a há ború, így visszavitték újabb öt-hat évre. Megvannak képeslapok, amiket a nagyanyámnak írt; annak ellenére, hogy végigszenvedte az egészet, irgal matlan jó humorral vannak megírva azok a levelek. „Megköszönöm, hogy ilyen helyen lehetek, hiszen látom a tengert, ugyanakkor ennyi éven keresztül egy függőágyban aludni, ami folyton mozog alattam, és sem mi támpont nincs, csak az, amikor hazamegyek, pokoli érzés.” Esténként feküdtem mellette az ágyban, és hallgattam a történeteit. Mindent tudtam az Adriáról, a Földközi-tengerről, a kikötőkről, a nagyvárosokról, sőt még a kuple rájokról is. Ismertem az összes hajót, a tulajdon ságaikat, a Monarchia összes államának a meséit. A mai napig tudok olyan versikéket – valószínűleg horvátul –, amiket hároméves koromban tanultam tőle. Tudtam, hol a legmélyebb vagy a legtisztább a tenger, hogy Thesszalonikiben vagy Raguzában mi van a parton. Elképesztő fantáziavilág nyílt meg előttem, ahogy a meséi alapján elképzeltem a történeteket. Azt hiszem, ezek a mesék ültették el bennem a végtelen szabadságvágyat is.

Egyszer azt nyilatkozta, 1956 az egész életét meg határozta. Tizennégy éves volt ekkor. Hogy em lékszik erre az időszakra? Mindenre emlékszem. Az első perctől kezdve, ahogy kitört a forradalom. Október 23-áig már hét egyesem volt orosz nyelvből az I. István Gim náziumban, ami korábban Szent István volt, csak a szentet leradírozták előle. Ezeket az egyeseket alá kellett volna íratnom a szüleimmel, amitől eléggé féltem, így sokáig halogattam. Amikor ledöntöt ték a Sztálin-szobrot, és elkezdtek lőni, bemondta

Nem keveset, hanem egyáltalán nem volt otthon. A fronton volt. Háromszor volt a Don-kanyarban, szolgált Dnyeprodzerzsinszkben és Dnyepropet rovszkban. Ezeknek a városoknak a nevét abban az időben kívülről fújtam, néha még fényképet is hozott, ahogy áll a dnyeprodzerzsinszki temetőben négyezer fejfa között. Akkor úgy éltem meg, hogy ők csinálják a háborút, és ez hihetetlenül taszított. Másfelől mélyen elítéltem a németeket, olyannyira, hogy egyszerűen a mai napig nem voltam képes megtanulni a nyelvüket. A háború és az, amiket

Abszolút tudatos volt. Nálam majdnem mindig minden tudatos. Az emberben van egyfajta lélek, ami gyerekkorától a haláláig benne van. Ennek a léleknek a jelenlétét nem igazán lehet kormányozni vagy befolyásolni. Tehát tudat alatt a munkáimban is előjönnek ezek.

Mikor döntetett el, hogy filmezéssel fog foglal kozni? Hol találkozott ezzel a világgal? Volt egy mozi Sümegen, ahol hetente kétszer vetí tettek filmeket. Akkoriban volt egy hihetetlen be

a rádió, hogy nem kell iskolába menni, bizonytalan ideig felfüggesztik a tanítást – én abban a pilla natban elégettem az intőkönyvemet. Tehát volt az eseményeknek egy ilyen magánjellege. A másik a politikai vonal: mint a szabadság megszállottja, azt kívántam, legyen béke, menjenek ki az oroszok, legyünk függetlenek. Minden megmozduláson ott voltam. Na, talán ezért hálás vagyok apámnak – ő vitt magával. Ha tovább tartott volna, valószínű, hogy apám is részt vesz, mert az egykori bajtársai felkeresték: újra össze akartak állni, amikor Király Béla üzent, hogy megújítaná a nemzetőrséget. De nem ment el, mert anyám nem engedte, ő tudta, hogy nagyon rossz vége lesz, s nem akarta, hogy apám börtönben végezze vagy felakasszák.

„Feketeseggű lettem, mert a proli életformáról akkoriban nem csinált senki filmet”

Ahová eredetileg szeretett volna menni közép iskolába, oda édesapja katonamúltja miatt nem engedték?

robbanása a magyar filmnek: Révész György Kétszer kettő néha öt című filmje vagy Keleti Márton Mágnás Miskája Gábor Miklóssal és a két Latabárral. Játszot tak olasz neorealista alkotásokat is. Tizenévesen, amikor tehettem, este hat órától filmeket néztem. Aztán amikor már Pestre jártam gimnáziumba, hívtak egy statisztaválogatásra, akkor csöppentem bele. Ez a világ akkor annyira megragadott, hogy többé nem volt kérdés, hogy filmes legyek. Pár év múlva a nagy színészeken túl már azt is tudtam, ki az a Makk Károly vagy Ranódy László, onnantól kezdve már elkezdett érdekelni a film mint foglalko zás – nemcsak egyszerűen mint mozi, hanem az is, hogyan készül egy film. Lenyűgözött. A mai napig elbűvöl egyébként, szenvedélyes filmember vagyok, naponta legalább két-három filmet megnézek.

Bukta Imrénél jártunk nemrég, ő azt mondta, igaz, hogy a szocialista időszak sok mindent össze roncsolt a régi világból, de egy dolog jó volt benne: hogy a kultúrát megpróbálták a legutolsó kis faluba is eljuttatni. Jó példa erre, hogy ön is a sümegi mozinak köszönheti a film iránti szeretetét.

Igen. Attól fogva, hogy B-listázták, nem volt állása, mindenhol két-három hetet vagy hónapot dolgozott, majd elbocsátották, mondván, Horthy hadseregének volt a tisztje, megbízhatatlan, a nép ellensége, fasisz ta. A Petrik Lajos Vegyipari Technikumba szerettem volna jelentkezni, de az igazgató megmondta, nem tud fölvenni, menjek el az I. István Gimnáziumba, az ottani igazgató fel fog venni, az nem fél.

INTERJÚÉLET

Igaz a mendemonda, hogy egy nyári táborban dőlt el, hogy filmrendező vagy vegyész lesz? Igen, igaz. (Nevet) Sümegen voltunk páran, akik von zódtunk a kémiához. Az osztályfőnök kémiatanár volt, s annyira jó pedagógus, hogy megszerettette velünk a tárgyat. Otthon a konyhában volt egy beépített stelázsi, az volt a „laborom”, ahol éjsza kánként vegyszereket és kristályokat csináltam. Úgy éreztem, ebben jó vagyok, vonzott.

A világháború és 1956 kapcsán említette, hogy a gyerekként megélt élmények végigkísérték az életét, annyira beidegződött a bizonytalanság, a csalódottság és a félelem érzése, hogy sosem tudott tőlük szabadulni. A legtöbb filmjében megjelenik ez a fajta érzelemvilág. Mennyiben volt ez tudatos traumafeldolgozás?

Azért ez Janus-arcú dolog volt. Borzasztó okosan tudták belevonni a saját érdekeiket. Olyan drama turgiát tudtak kidolgozni, amellyel észrevétlenül csepegtették a saját „értékeiket”, és mellette vala mennyire meghagyták a régi polgári szokásokat is. Viszont arra szükség volt, hogy a nagy színészeket megfizessék, bevonják és a saját szolgálatukba tudják állítani őket. Akárcsak a nagy rendezőket, akik olykor a tudtukon kívül, óhatatlanul csinálták a propagandát. Mindig megtalálták maguknak a megfelelő embereket rá, nem egy esetben zseniket.

A bűn örvényében – negyvenéves a Dögkeselyű

Még a filmezés előtt hadd tegyek egy kitérőt – tudtommal ön a televíziónál kezdett. Igen, előbb voltam a televízióban, mint a filmes szakmában. Korábban, amikor a statisztamunka miatt sokat voltam a filmgyárban, tudtam, hogy szinte reménytelen ebből a helyzetből bármit is elérnem. Úgy éreztem, ez egy zárt, titkos világ, ahová beleshetek, de soha nem juthatok be.

59www.mandiner.hu | 2022. 09. 15–21.

András Ferenc kultfilmjét, a Dögkeselyűt éppen negyven éve, 1982 nyarán mutat ták be. A Munkácsi Miklós Kihívás című regénye alapján készült színes játékfilm főszereplője Cserhalmi György volt. A ju bileum alkalmából a film felújított kópiáját szeptember 15-én a Budapesti klasszikus film maratonon levetítik.

A közeg miatt. Exkluzív szakma volt, nagyon nehéz volt bekerülni, védte is magát. Nem hagyták, hogy beszivárogjon bárki. Viszont a televízió akkor ala kult, erős lendület volt benne, rengetegen szerettek volna oda menni dolgozni. Hamar telítődött az is, de protekcióval még be lehetett jutni úgy, ha egészen alul kezdi az ember. Volt egy barátom, akinek a bátyja filmrendező szakon tanult a főiskolán, az apja politikus, a nagyapja pedig köztársasági elnök volt. Egyszer az anyukája, akivel jóban voltunk, megkér dezte, miért nem megyek a filmgyárba.

A származása vagy a közeg zártsága miatt?

Muray Gábor írása a Mandiner hetilapban

Mondtam,ÉLETINTERJÚ

Tematikus cikk

hálózat volt. Kedd esténként oda járt mindenki, aki fontos volt abban az időben, a festőktől az írókon át a filozófusokig. Bejártak az előadásokra, beszélgettek művészetről, politikáról, jegyzeteltek – meg nyilván jelentettek is, de működött. Olyanok is megfordul tak ott, akik aztán híres politikusok, miniszterek lettek – a fél SZDSZ, MDF… Nagy szellemi bázis volt, nyugodt alkotói hely, ahol Magyar Bálinttól Magyar Dezsőig mindenki megfért.

Tagja volt a legendás Balázs Béla Stúdiónak is. A Balázs Béla különleges világ volt, talán úgy lehetne megfogalmazni, hogy egy multikulturális ellenzéki

Első nagyjátékfilmje, a Veri az ördög a feleségét azonnal a nemzetközi színtérre röpítette önt. Sokan sokfélét mondtak már róla, de ha önnek kellene megfogalmazni, hogy mit tudott ez a film, mit emelne ki?

Hogy élte meg azt az öt évet?

Aztán 1969-ben fölvették a Színmű rendező szakára. Igen, de addigra már áthívtak a tévéből a filmgyárba asszisztensnek, és akkor már rég együtt dolgoz tam Fábri Zoltánnal, tegeződtem az egész magyar filmszakmával.

hogy mert szinte lehetetlen oda bekerülni, és el is kéne végezni hozzá a főiskolát, ahol ötévente indul rendező szak. Ő azt felelte, akkor menjek a televízióba dolgozni, segít nekem benne. Fölhívta Kulcsár elvtársat, a televízió egyik vezetőjét, aki továbbirányított Horeczky elvtárshoz az Akadémia utca 7.-be, ő pedig továbbküldött Romhányi József elvtárshoz, aki akkor rovatvezető-szerkesztő volt. Ő vett fel végül asszisztensnek. Itt ismertem meg Fehér Gyurit, Málnay Leventét, Esztergályos Kar csit, akik szintén asszisztensek voltak. Nem sokra rá már közismert fickók lettünk a belvárosi szóra kozóhelyeken, a Fészekben meg a Rátkai Klubban. Mi voltunk a tévések. Huszonhárom éves koromban már státuszos adásrendező voltam. Róttuk a várost éjszakánként, éjjel-nappal filmeket néztünk, beszél gettünk róluk, egy bűvös világban éltünk.

Igaz, hogy a Veri az ördög után perifériára került, mert aláírta a Charta ’77-et? Igen. Egyébként az egész Charta-ügy szándékosan kitalált dolog volt a részünkről. Azért írtuk alá, hogy Kádár nyilatkozzon, és ítélje el, hogy Václav Haveltől kezdve a művészekig börtönbe küldik az embereket. Kádár persze erre nem reagált, hanem csináltak egy műbalhét. Az tényleg kemény időszak volt; egy nagy szerencsénk, hogy Pozsgay Imre volt a miniszter. Egy kihallgatáson azt mondta, ő megérti, hogy mi ezt gondoljuk, hiszen ez a művészi kötelességünk, szóval ő ebből nem csinál semmilyen ügyet. Igen ám, de más elvtársak meg igenis akartak. Azzal büntettek, hogy öt évig nem készíthettem játékfilmet. Érdekes volt amúgy… Makk azt mondta, azért írjuk alá mi, mert a mi nevünket nem lehet leradírozni. Ha minket bárki bánt, abból már nemzetközi ügy lesz. Aztán persze volt, akitől elvártuk volna, hogy írjon alá velünk, de nem tette, Kósa Feri például nem írta alá.

Ha már Fábri Zoltán, ön olyan legendás filmesek kel is együtt dolgozott, mint Makk Károly, Sára Sándor, Máriássy Félix. Milyen emberek voltak? Zseniálisak voltak. Hatalmas ajándék, hogy dol gozhattam velük, és az is, hogy ezek az emberek itt éltek, itt alkottak zseniális filmeket – a magyar kultúrának is nagy kincsei ők. Ha meg kellene ha tározni, melyikük hogyan tartozott hozzám, akkor azt mondanám, hogy Fábri Zoltán olyan volt, mint az apám, Makk Károly pedig, mint a barátom. Fábri 1917-es volt, Makk 1925-ös, a köztük lévő nyolc év erősen érződött. Amikor Makk kezdő volt, akkor Fábri már művészeti igazgató a filmgyárban. Igazá ból Fábri kicsit színész is volt, színházi rendező is, díszlettervező is, Karcsi meg ízig-vérig filmes, mert az édesapja, Makk Kálmán Berettyóújfaluban mozi tulajdonos volt, így kapcsolatban állt a filmesekkel. Tizenhat évesen már elküldte a fiát a filmgyárba, így Karcsi már gyerekkorában megismerte az egy gyel idősebb korosztályt, asszisztense lett Gertler Viktornak, aki akkoriban a legjobbnak számított.

Közben készíthettem két filmet a televízióban: a Végkiárusítás elképesztő siker lett, A legnagyobb sűrűség közepét viszont elmeszelték. Onnantól vég

INTERJÚÉLET

„Öreg koromra meghívtak tanítani. Tulajdonképpen az én felelősségem volt, hogy kiket veszünk föl az évfolyamra, és ez nagy kihívást jelentett”

Nekem ez igazi szerelemgyerek. Ahogy a szerelem gyerekben is minden benne van, amit az ember imád, az számomra ebben a filmben benne volt. Sokan azt mondták rá, hogy zseniális, szóval valamit eltaláltam vele. Valaki egyszer úgy fogalmazott: ez a kádárizmus. Minden benne van, ami jellemezte a szocializmust. A csehek és lengyelek is odáig voltak érte, miután Karlovy Varyban minden díjat megnyert.

képp feketeseggű lettem, mert a proli életformáról akkoriban ugye senki nem készített filmet. Ez a mű egy téglagyári öreg fickóról szól, aki alkoholista lesz, de az öngyilkossághoz nincs ereje. Jöttek az elvtársak, hogy ezt mégis hogyan gondolom, nincs is szegénység. A szocializmusban nem létezhetett ez a fogalom.

Ha a filmjeit vesszük sorra, mit gondol, van pálya íve, érési folyamata, vagy inkább mindig olyan témát dolgozott fel, ami aktuálisan foglalkoztatta?

Van egy osztályom a Színműn. Most végre, öreg koromra meghívtak tanítani. Tulajdonképpen az én felelősségem volt, hogy kiket veszünk föl az évfolyamra, és ez nagy kihívást jelentett. De már elkészítették az elsőéves vizsgafilmjüket, s látszik, hogy tehetségesek, jókat vettünk föl, biztos kezek ben vannak. Nyugodtan alszom, mert biztos, hogy valóban filmrendező lesz belőlük. Napokon belül kezdődik a második év.

ÉLETINTERJÚ

Nagy rendezők mellett nőtt bele a szakmába. Ön patronál fiatalokat?

ANDRÁS FERENC

1942-ben született Budapesten. Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, producer. A nemzet művésze. 1962 és 1966 között a Magyar Televízió ügyelője és rendezőasszisztense volt, 1965-től 1968-ig a Mafilm I. Stúdiójánál rendezőasszisztens. 1969 és 1973 között a Színház- és Film művészeti Főiskolára járt. 1973 óta rendező, a Dialóg Filmstúdió igazgatója. 1998-tól a Duna Televízió szinkronstúdiójának vezetője volt. Az SZFE film rendezői osztályvezetője. Kővágóőrsön él.

Dehogynem, de hát ez ilyen szakma. Körülbelül harminc olyan történet van, amiből filmet szeret tem volna készíteni, de nem lett belőle bizonyos okok miatt. Vérzik a szívem – ezek az én életem veszteségei.

Úgy hallottam, van pár forgatókönyve, amiből végül nem készült film, s ezek közül néhány könyv alak ban megjelenik. Mi lesz a többivel? Nem bántja ez?

Hogy látja a magyar film jövőjét?

Ahogy a diákjaimat nézem, bizakodó vagyok. Vannak időszakok, amikor lendület van. Most van lendület. A filmek mindig hullámokban jönnek. Ilyen volt a francia, a cseh, az orosz, az angol, a magyar új hullám vagy az új Hollywood. Úgy látom, most összegyűlt egy meghatározó csapat, van támogatás, és persze azon is múlik, hogy most újra van miről beszélni. Van téma, konfliktus, feszültség. Biztos, hogy ebből sok minden ki fog jönni.

Egy korábban nekünk adott interjújában azt mondta, van egy rakás olyan ember, aki sosem taníthatott az SZFE-n, pedig ott lett volna a helye. Mi volt a gond? Vannak klánok, akik rátelepedtek a tanításra. Volt hat színházrendező, aki évtizedekig uralta a főiskolát, csak rajtuk múlt, kik kerülnek be. Most ennek a korszaknak lett egy másodvonulata, néhányan jöttek az ő helyükre, de még maradtak belőlük is páran. Óhatatlanul szükség volt karak tert, gondolatiságot és ízlést frissíteni. Ők pedig védték magukat, s nem engedték a rendszerváltást. Ez játszódott le a Magyar Tudományos Akadé mián is. Most van egy váltás, ami fájdalommal és haraggal jár, de ez mindig így van, természetes folyamatnak tartom.

Van közös kapocs. A zömük arról szól, hogy a magyar értelmiség milyen kitaszított helyzet ben van, hogy az ész trónfosztása történt meg: a Dögkeselyű, a Végkiárusítás vagy A nagy generáció mind erről szólnak – hogy miként leszünk záróra utáni emberek.

61www.mandiner.hu | 2022. 09. 15–21.

Magam sem hittem volna, hogy egy cikkben említem egyszer Rákosi Mátyást és a Family Guyt, de ez is eljött. A Vertigo Médiának – Berta Balázs és Kárpáti György producernek –köszönhetően hiánypótló dokumentumfilm készült a magyar szinkronról több tucat közismert színész és neves szakember megszólalásával. A Magyar hangja… tisztelgés a magyar szinkronszakma nagyjai előtt.

PATCHWORKÉLET MÉDIAVERTIGOFOTÓ:

Családi portré, 1998

ÁDÁM REBEKA NÓRA

KÉRI GÁSPÁR

A filmből azt is megtudhatjuk, hogyan vált a szinkronizálás a magyar kultúrkincs részévé, honnan ered a magyarok szinkronimádata, hogyan zajlik a munkafolyamat, milyen nehézségekkel szembesültek a szakmabeliek a digitális átállás során, s hogy vajon igazak-e Stohl András szavai, miszerint „ameddig van magyar nyelv, addig lesz szinkron”, vagy a nyelvtanulás szempontjából jobb, ha napjainkban a fiatalok inkább eredeti nyelven néznek filmeket. (Magyar hangja... Dokumentumfilm, 2022)

Otthonom suttogásai

Úgy hozta a sors vagy talán a vágyvezérelt gondolkodás, hogy álmomban előbb láttam Lengyelországot, mint a valóságban. Abban az álomban pedig úgy hullámzott a lengyel tájat borító végtelen fűtenger a szélben, mint amikor a Balti-tenger nyáron szelíd víztükrét borzolni kezdik az egyre indulatosabb őszi áramlatok. A valóság már egészen másképp, de ugyancsak álomszerűen alakult, amikor évekkel később egy szür ke novemberi hétköznap Varsóba utazva Rózsahegynél átléptük a lengyel határt. A gorálok vidékére érve a reménytelen szürkeséget sűrű hópelyhek kezdték el pettyezni, hogy Zakopanéba érve már mindent vastag hólepel borítson. Utunk során a vidékre jellemző, meredek ívű zsindelytetős faházak között pedig úgy hógolyóztak az iskolából kiszabaduló gyerekek, mint Pie

Schwarzenegger hasta la vistájától a Jóbarátok Rossának „Dehát szakításban voltunk!” magyarázkodásáig. A Magyar hangja… teljes, átfogó képet nyújt a szinkronszakmáról, annak történetéről, fortélyairól, változásairól, külön figyelmet szentelve az animációs fil meknek is a Magyar népmeséktől kezdve a Vukon át a Family Guyig. Az alkotók negyven interjút készítettek, a vásznon olyan jól ismert szinkronszínészek mesélnek élményeikről, mint Zsigmond Tamara, Molnár Piroska, Pogány Judit, Kálid Artúr, Nagy Ervin, Szacsvay László, Bogdányi Titanilla, Csőre Gábor, Galambos Péter, Hevér Gábor, Holl Nándor és Stohl András, illetve híres szinkronrendezők és -dramaturgok – Nikodém Zsigmondtól Pataricza Eszterig – segítenek egyben látni e terebélyes szakmát.

A dokumentumfilmből kiderül, a szinkron úgy érkezett Magyarországra, hogy a vidéki moziüzemeltetők levelet írtak a Gömbös-kormány belügyminiszterének, melyben azt kérték, tegyen valamit, mert a nézők nem hajlandók bemenni a külföldi, feliratos filmekre. Így hát Kozma Miklós rendeletben írta elő, hogy a hazánkban bemutatott filmek minimum húsz százalékának magyar nyelvűnek kell lennie. 1935 novemberében készült a Mafilm műtermeiben az első magyar szinkron, amelynek nagyon vegyes visszhangja volt – a nézők örömmel fogadták, a kritikusok viszont hamisításnak és csalásnak titulálták A szinkronszínházak bölcsője, a Pannónia Filmstúdió Rákosi Mátyás regnálása alatt a II. kerületi Vöröshadsereg útján épült fel. A magyar szinkron évtizedeken át rendkívüli alapossággal készült, számos szinkronhang visszavonhatatlanul összeforrott a film színészekkel, és az évek alatt szállóigévé vált mondatok sokasága épült be a közbeszédbe

Ameddig van magyar nyelv, addig lesz szinkron

Izgalmas utazás Zakopanéba

(Vas István: Az idő metszeteiben. Szentendrei Ferenczy Múzeum. Látogatható szeptember 25-ig)

INTÉZETLENGYEL/JĘDRYSIAKJERZYFOTÓK: JÓZSEFHUNYADY/FORTEPANFOTÓK:

Vágyakozás a királyság után, 1990

63www.mandiner.hu | 2022. 09. 15–21.

PATCHWORKÉLET

Történelmi fordulatok ide vagy oda, Vas István a csokornyakkendőjét mindegyik rendszerbe átmentette. A vagyonos pes ti zsidó családból származó költő echte polgári jelenség volt egy olyan helyen és olyan korban, ahol és amikor polgárnak lenni különös erőfeszítéseket igényelt. Át vészelte a holokausztot, az új világba vetett reményeit azonban hamar lelohasztották a kibontakozó kommunista rendszer egyre nyomasztóbb mindennapjai. Nem sokan lehettek, akik a negyvenes-ötvenes évek fordulóján kilépésüket indítványozták a pártból, Vas mégis ezt tette – örülhetett, ha ezután műfordításból megélt. Közben barátkozott a népiek új csillagaival, Juhász Ferenccel, Nagy Lászlóval, ami az újholdas esztétikai alapelvek felett őrködő Nemes Nagy Ágnesék szemét szúrta felettébb. 1956 után Vas István – már csak Aczél Györggyel való szoros barátsága is bizto síték volt erre – helyet, méghozzá előkelő helyet talált a hivatalos irodalmi életben. Klasszicista, elegáns, mondjuk így, kon zervatív költészetet művelt, berzenkedett a túlbonyolító lírától, attól, amit ő „provinciális, sőt gyarmati modernségnek” tartott. „Adj bátor szívet és elmét / vígan kimaradni e korból!”, ez volt a hitvallása, amit már a har mincas években megfogalmazott magának. Más kérdés, hogy az utókorból is kimaradt, jobbára elfelejtették, mások a költészetét kimondatlanul is avultnak tartják – nincs ez így jól, hiszen Vas a 20. századi magyar irodalom izgalmas alakja.

VÍGAN KIMARADNI A KORBÓL

ter Bruegel festményeinek évszázadokkal korábban élt bukolikus alakjai. A két évtizeddel ezelőtti utazás álomszerű képeit Jerzy Jędrysiak grafikáin élem most újra, s szövöm gazdagon rétegzett képeit rövidebb-hosszabb történetekké. A klasz szikus sokszorosító grafikai eljárásokkal dolgozó, tősgyökeres zakopanei alkotó munkáiból Budapesten nyílt kiállítás a Lengyel Intézet Andrássy úti épületében. A grafikusművész Jędrysiak a hagyomá nyosan erős lengyel grafika nemzetközi hírű alkotója, munkáiban a lengyel Tátra, a gorál népcsoport tradicionális világa, va lamint a közelmúlt és a jelen egyre változó világa egyformán megjelenik. S mindehhez olyan aprólékos és munkaigényes rajzosság társul, ami négyzetcentiméterről négyzetcentiméterre kínál izgalmas utazást a szemlélőnek. A lelkem suttogása című tárlat jócskán túlmutat a lokális tradíciók jellegzetességein és az összetéveszthe tetlen közép-európaiságon: az alkotó úgy formálja grafikáinak látomásos világát, úgy épít világirodalmi motívumokra, hogy a képek történetei hordozta üzenet bárhol a földkerekségen célba tud érni. (A lelkem suttogása – Jerzy Jędrysiak grafikái. Megtekinthető október 31-éig a Lengyel Intézetben)

LEIMEISZTER BARNABÁS

A szentendrei Ferenczy Múzeumi Cent rum szeptember 25-éig látható kiállítása költői és műfordítói munkássága mellett felhívja a figyelmet rendhagyó önélet rajzi regénysorozatára – külön érdekes harmadik feleségének, a képzőművész Szántó Piroskának a kapcsolatuk kezdetéről rajzolt „képregénye”, illetve az, ahogyan Vas ezt átültette prózába –, és természetesen azt a sok-sok nyarat is megidézi, amit a Vas–Szántó házaspár a szentendrei nyaralójában töltött. A kihelyezett monitorokon pályatársak, barátok – Várady Szabolcs, Lator László, Széchenyi Ágnes – mesélnek Vasról, utóbbi egy szórakoztató anekdotát is elmesél a költő utolsó éveiből. Amikor II. János Pál Magyarországra látogatott, Vas egyike volt azoknak az értelmiségiek nek, akik egy fogadáson találkozhattak a szentatyával. Az esemény előtt Vas váltig fogadkozott barátainak, hogy ő bizony vitatkozni fog a pápával. A fogadásról aztán Vas láthatólag teljesen átszellemülten, sugárzó arccal tért haza. A barátok kérdezték tőle: „Na, megmondtad neki a véleményedet?” Vas így felelt: „Persze. A képébe mondtam, hogy nice to meet you.”

MURAY GÁBOR

Szőts István babonákkal és tragédiákkal meghintett dél-erdélyi csa ládi legendáriuma, a szentgyörgyvályai gyerekkor, a műkedvelő régész nagyapával töltött közös idő, a termőföldből minduntalan kiforduló csontok és leletek, a szakítás – vagyis az anyaországba költözés –, aztán a honvágy és Trianon fekélyes sebe… Szőts apjával szembefordulva sem katonatiszt, sem állami hivatalnok nem akar lenni, hanem olyan alkotó, aki ezt a szellemi örökséget, saját transzcendens életérzését ki tudja nyilatkoztatni. Keresi hozzá a médiumot, meg is találja: filmrendező akar lenni. Első nagyjátékfilmje forgatásakor még csak huszonkilenc éves, de nem ismer megalkuvást, szakít minden konvencióval, a harmincas évek szórakoztató stúdiófilmjeinek hagyományával. Terepen – a Gyilkos-tó feletti hegyekben – forgat a maroknyi stábbal. A felhők feletti havas az emberrel egyenrangú főszereplő, az „aranykor” kozmikus egységének metaforája. Az ősidill, amelyben ember, természet és természetfölötti olyan kozmikus egységében működhet, amit csak a civilizációs bűnök – a kapzsiság, az önzés és a kéjvágy – képesek tönkretenni. A század első felének legnagyobbjaihoz hasonló bátorsággal használja a képi kifejezőeszközöket, a kreatív montázsokat, a fény-árnyék játékot, a profi főszereplők mellett amatőr mellékszereplőket alkalmaz, akik legtöbbször magukat alakítják. A velencei premier előtt maga ragasztja vissza a kultúrpolitikai nyomásra kivágott jeleneteket (toprongyos parasztok = rossz országimázs). Valóságábrázolásra való törekvésével, szociografikus

Szőts a havason

Az Emberek a havason átvészel minden emberi balgaságot, 2012ben, Szőts István születésének századik jubileumán a kópia a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet kezdeményezésére a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával a FocusFox stúdióban teljesen megújul. Érdemes a velencei premier évfordulója alkalmából (is) megnézni a Filmión.

(Emberek a havason. Szőts István filmje, 1941–42)

FILMARCHÍVUM/FILMINTÉZETNEMZETIFOTÓ: 64

És lám, ugyanazok tiltják, akik dicsőítik a filmet néhány év különb séggel. Szőts István magyar filmes karrierje befejezetlen mondattá lesz, vagy, ahogy ő fogalmaz 1989-ben, amikor rehabilitáló szándékkal díszdoktorrá avatják a Színművészetin, „személyemben egy csonka, töredékes és torzó életművet tüntettek ma itt ki”. Ecce homo: a vatikáni L’Osservatore Romano dicséri, az Actio Catholica újpogánynak tartja, és eltanácsolja a hívőket a film megtekintésétől. Goebbels nem enge délyezi a vetítését a Harmadik Birodalomban, túl katolikusnak találja.

Nyolcvanéves a magyar filmtörténet egyik legszebb snittje a havasokban kanyargó vonat néma utasaival: 1942 szeptemberében mutatták be Szőts István korszakos alkotását a velencei filmfesztiválon. Az Emberek a havason alapmű, amelyet legalább egyszer mindenkinek látnia kell.

A nemzeti oldal eleinte kifogásolja, mert Szőts rossz fényben tünteti fel az egyszerű magyarokat, de a velencei siker után a zászlajára tűzi. A baloldal álnépiesnek és haladásellenesnek titulálja. A második világháború után az irodalmi alapot szolgáltató Nyirő József miatt és mert Mussolini Olaszországában díjazták, majdnem felkerül a fasiszta filmek jegyzékére, ami egyet jelentene a kópia megsemmisítésével. Mindenesetre a film dobozba kerül. 1957-től vetítik újra, és maga a Népszabadság dicséri a film haladó szocializmusát. Komplett őrület. Ráadásul Szőts ekkor már – hiszen az 1956-os forradalom filmes megörökítésében is részt vett – Bécsben kezdett új életet menekültként.

érzékenységével és hihetetlenül erős atmoszférateremtésével az olasz neorealizmus előfutára lesz – ne feledjük, egy évvel a korszak alapművének, a Megszállottságnak a premierje előtt járunk –, és a későbbi magyar filmes nemzedék példaképévé válik.

RETROSPEKTÉLET

Nyolcvan év nagy idő, történelmi hossz, olyan emberi távlat, amelynek kontúrjai olykor balladai homályba vesznek, máskor meg pengeélesek, mint a szeptemberi horizont. Szüleim éppen most töltötték be a nyolcvanat. A filmbeli Csutak Gergőt „alakító” csecsemő – akiről azóta semmit nem tudni – szinte egyidős velük, így hát nem tudom úgy nézni az Emberek a havason-t, hogy a filmben konzervált idő misztériuma ne rendítsen meg, hogy ne kerüljek még inkább a hatása alá, hogy a „kísértetiessé lett valóság várja a jelenést”, ahogy Balogh Gyöngyi és Király Jenő írja a filmidőről A magyar film műfaj- és stílustörténetében.

A kertember 4.

| HEGYI ZOLTÁN |

A kertember pontosan harminc évvel ezelőtt nézett először igazán farkasszemet egy kerttel. Éppen azon a napon, amelyiken megölték Laura Palmert. Természe tesen nem akkor látott életében először kertet, hiszen gyermekkora egy részét is kertekben töltötte, de ennek nem tulajdonított különösebb jelentőséget. Azok ker tek voltak, és kész. Kiváló játékterek, de gondja nem volt velük. Aztán beszorult a nagyvárosba, majd moz galmasnak nevezhető ott-tartózkodása után egy min denki számára váratlan, ám ihletett pillanatban elhagy ta, mint valami pénztárcát egy éjszakai trolibuszon. Akkor még nem tudta, hogy örökre. Akkor még csak állt egy romos falusi kúria lépcsőjén, és szemezett a kerttel, méregette mintegy. A végében orgonabokrok sejlettek, addig fejig érő csalánmező egyéb gyomokkal tarkítva. Kezében kasza. Többféleképpen képzelhetjük el a pillanatot. Van az a klasszikus filmes verzió, hogy a kertember megélesíti a szerszámot, felgyűri ing ujját, felnéz az égre, keresztet vet, megpödri bajszát, és lassan, megfontoltan nekiveselkedik a munkának, de ezt elengedjük. Dokumentarista szempontból nézve nagyjából úgy történt, hogy talált egy rozsdás kaszát lötyögő nyéllel, és átballagott vele Pista bácsihoz, hogy legyen olyan kedves és igazítsa, kalapálja és fenje meg, mert dolga lenne vele. Miután mindez megtörtént, visszament, beleállt egy kis terpeszbe, és nekiesett a matériának. Isteni csoda volt, hogy koordinálatlan hadonászása közben nem vágta le a saját lábát rögtön az elején. Úgy egy órába is beletelt, mire belejött. Addigra szabadultak fel és el a gének. A saját nagyapjá vá változott. Mozdulatai lelassultak, miként a légzése is, a zihálásból tempó lett, a szívdobogásból ritmus. Néha megállt, összeszedte maga körül, amit talált. Éjjeliedényt, földbe süllyedt szögesdrótot, bálamadza got és temérdek üveget, mikor mit. Egy több méter hosszú, meglepően jó állapotban lévő vasúti sínnél kis sé elmerengett. Estére elért az orgonákig és a düledező bástyáig, és megfordult. Ekkor látta meg igazán, hogy mit vett. Úgy általában és a nyakába. Ahol most látjuk a kertembert, az a második kertje. Az elsőt el kellett hagyniuk. A verejtékkel, a könnyek kel és a teremtés boldogságával együtt. Többé nem

ment oda. Nem érdekelte. Vagy legalábbis ezt állítot ta, de a valóságot, vagy mondjuk ki bátortalanul, az igazságot nem tudhatjuk. A kertember ugyanis egyre jobban bezárkózott. Magába és a kertjébe. A kettő néha ugyanaz volt, eggyé váltak. Már alig hagyta el önmagukat. Új önazonosságot kezdtek el növesz teni. Ezt a kertet az előzőhöz kísértetiesen hasonló állapotban vette át. Akkor már vagy tizenkét éve nem törődtek vele. Most a feleségével közösen művelik, és örömmel, bár szabadkozva (álszerénység) zsebelik be az elismerő szavakat a látogatóktól. Különösen azoktól, akik az elejétől fogva látták, hogy honnan kezdték újra. Már megint, tehetné hozzá ezen a ponton a kert ember joggal, de a jogba vetett bizodalma az évek során jócskán megrendült, és egyébként is némán bandukol felfelé a kavicsos úton. A gránátalmafánál jár éppen, ahol is mindjárt megáll. Aki gránátalmafát ültet, olyan, mint a diófás ember, bízik a jövőben. A kertember néha bízik benne, néha meg egyáltalán nem (ez a kettősség mindig is jellemezte, és bár tudta, hogy a múlton rá gódni felesleges, a jövőről meg lövése sem lehet, tehát mintegy értelemszerűen a jelenben kellene megmár tóznia, a gondolatai csak cikáztak, mint a fecskék a kö zeli vasútállomás várótermében, és himbálóztak, mint holmi pacsirták a cérnaszálon, már amennyiben ezek az ő gondolatai voltak, és nem a kerté, vagy legalábbis kettőjüké), de azért csak a földbe került az a kis diófa és a gránátalmafácska is. Utóbbi szülőhazája Grúzia és Azerbajdzsán, így értelemszerűen nem őshonos ezen a környéken, de a kertember egy ideje már nem nagyon foglalkozott ezzel az őshonosszöveggel, abból kiindulva, hogy az akác sem őshonos, viszont nélküle már homoksivatag lenne az Alföldön, és tüzelőnek is pompás, ami őt közvetlenül érintette, tekintve hogy közel harminc esztendőn át cserépkályhákkal fűtöttek, és ahogy ez kinéz, mindjárt kezdhetik újra. És még az is van, hogy a kertjükben hamarosan olyan lesz az éghajlat, mint Firenzében, akkor meg inkább az a kér dés, hogy mi marad meg ezen a tájon, és nem az, hogy mi lakott itt előbb. Így hát arra a pillanatra gondolt, amikor az első gyümölcs beérik, és valamelyik unokája elővesz egy kanalat.

ÉLETTÁRCA 65www.mandiner.hu | 2022. 09. 15–21.

Hegyibeszéd

KÓNYI ZOLTÁN SÁNDOR

Szerelmes biciklisták

Azért az ellenzéki politika nem kímélte ezt a projektet sem, így kíváncsian vágtam bele a túrába. Szerettem volna tudni, hogy igaz-e, amit állítanak: tényleg felesleges be ruházás összekötni a fővárost a magyar tengerrel? Tényleg rossz a nyomvonal, és valóban teljesíthetetlen egy átlagos bringásnak? Lássuk!

UTOLSÓ FIGYELMEZTETÉS

Egy kora őszi napon reggel nyolckor indultam el ÉszakPestről a szokott utamon a rakpart irányába. Bár a hivatalos kerékpárút a Kamaraerdőtől indul, Kelenföldtől már végig jól jelzett út vezet, a Budán kevésbé tájékozottak is hamar megtalálják a helyes irányt. Budaörs–Törökbálint–Biatorbágy a további útvonal. A kisebb emelkedők már itt elkezdődnek, de

a biatorbágyi viadukt és a Biai-tó látványa elfeledteti a kezdeti nehézségeket. Etyek előtt azért érdemes egy rövidet fújni, mert a túra legnehezebb, de szerencsére a legszebb szakasza is most következik. Etyek tényleg olyan, mint egy toszkán kis falu, az út a szőlők között vezet. Ottjártamkor épp kezdődött a szüret, a friss must illata hosszú kilométereken át elkísért. Velencéig Gyúró, Tordas, Kajászó, Pázmánd és Nadap településeken át lehet eljutni. Néhol még egy-egy kisebb, de könnyen leküzdhető emelkedővel. Az aszfalt a települések között mindenhol széles és remek minőségű, a falvakban pedig jól jelzett, alacsony forgalmú utakon vezet. Velence a buda pesti városhatártól hatvan kilométerre található. Aki kétnapos túrára indul, annak ez lesz valószínűleg a pihenőállomása is.

A Mandiner elődlap Utolsó Figyelmeztetés (UFi) szerzőinek rovata

Ilyen végigtekerni az új Budapest–Balaton-kerékpárúton.

Székesfehérvárt Sukorón és Pákozdon át érjük el. Egyetlen kritikám ide kapcsolódik: Fehérváron még nincs teljesen kitalálva a nyomvonal, helyenként lehet, hogy a filmbeli szereplők is errefelé közelítették meg a magyar tengert. Szerencsére annyi minden látnivaló van a városban, hogy ezt a bosszúságot könnyű elfelejteni.

„Ide figyeljetek, balfácánok! A bicikli nálunk világnézet. Ott állunk meg és oda megyünk, ahová akarunk. Nem kell vonatjegy, nem kell benzin, nem kell megalázni magunkat, mint az autóstophoz. Azonkívül olyat érzünk, fiacskám, amit te még sosem! A teljesítmény örömét.” Bacsó Péter: szerelmes Biciklisták

Az utolsó harminc kilométer a Szabadbattyán–Polgárdi–Balatonfőkajár útvonalon visz, napraforgótáblák és szántóföldek között. Kisebb szünetekkel délután négy órakor és a lakástól számítva százharminc kilométer után érkeztem meg a balaton akarattyai magasparthoz. Szerencsére a vonat indulásáig bőven volt idő elfogyasztani a megérdemelt jutalomsörömet is.

BICIKLISTÁKSZERELMESPÉTER:BACSÓFOTÓ:

És hogy mennyire nehéz? Nyilván a kisgyerekes családok nem itt fogják megtanítani bringázni a gyerkőcöt – de ha már nagyobbak, egy kétnapos túrával és több megállóval telje síthető. Az biztos, hogy az amatőr bringások már birtokba vették, és bizonyos szakaszokon nagy a forgalom. A Balaton és a kerékpározás szerelmeseinek mindenképp ajánlott ki rándulás, baráti társaságoknak remek hétvégi program.

A film egy éjjeli Budapest–Balaton-tekeréssel kezdődik. Fülbemászó Cseh Tamás-zenével, magával ragadó hangulattal. A sokadik Balcsi-kör után felmerült bennem, de jó lenne egy szer majd letekerni egészen a Balatonig. Néztem is sokat az útvonaltervezőket, merre lehet a legjobb autómentes útvonal. Egy dologban biztos voltam, a nyári őrületben nem szeretnék a 7-es főúton tekerni. Persze túl sok alternatíva nem volt, így mindig maradt a vonat vagy az autó. Legalábbis egészen a múlt hétig, amikor is kipróbálhattam végre a frissen átadott Bubát, azaz a Budapest–Balaton-kerékpárutat.

Ez a csaknem hatvanéves idézet talán soha nem volt aktuáli sabb. Bacsó Péter remek moziját először gyerekként láttam, majd felnőtt fejjel még legalább tízszer. Aki a Balaton vagy a kerékpározás szerelmese, annak garantált szórakozás. Jómagam nemcsak a filmet láttam sokszor, hanem a Balatont is két keréken. Körbetekertem már négy nap alatt, de tíz óra alatt is. Igazi függő vagyok, ha erről a két dologról van szó.

Fődíj egy 140 000 Ft értékű wellnessvoucher az Ambient Hotel & AromaSPA-ba, amelyet a promócióban előfizetők között sorsolunk ki. A promóció időtartama: 2022. szeptember 15-október 8. Sorsolás: 2022. október 31. A kedvezményes éves előfizetés megrendelhető: A promóció azon új éves előfizetőkre vonatkozik, akik 2022. szeptember 15. és október 8. között fizetnek elő a Mandiner hetilapra. A promócióban előfizetők között kisorsolunk 1 db 146 000 Ft értékű wellnessvouchert az Ambient Hotel & Aroma SPA-ba. A játékszabályzat a www.mediaworks.hu/jatekszabalyzat oldalon található. Az előfizetési díjak megtalálhatók a www.lapcentrum.hu oldalon. A tájékoztatás nem teljes körű. További információ a www.lapcentrum.hu weboldalon, a 06-46/99-88-00-s telefonszámon vagy az ugyfelszolgalat@mediaworks.hu e-mail-címen kérhető. Ászf: www.mediaworks.hu/elofizetoi-aszf Adatvédelem: www.mediaworks.hu/adatvedelem/ www.lapcentrum.hu 06-94-999-120 ugyfelszolgalat@mediaworks.hu éves a mandiner hetilap kedvezménnyel30% ﬁzethetelő azévesMandinerre! Most

BELIV_mandiner_37_szam_oldal

Articles inside

Őrületek járják be Európát

Csehül állnak

Kocsma és dohánybolt

Meg kell óvnunk a készleteinket