egész kompozíciót Márk és János evangélisták tartották tömör egységbe foglalva. Az ökörb rbe öltözött Szent Lukács pedig ködszer en megrajzolt mennyboltból tekint le egy varázslatosan szép Istenn rítustól megszentelt alakjára. A képsíkot két oldalról különböz szentek csoportjai ünnepélyes áhítattal töltik meg. A szenttárgyú könyvborító igen furcsa, szatirikus megoldása
ellen a jámbor jezsuita páter felháborodott, és loholva kereste fel Moretus könyvnyomtató mestert, hogy orvoslást keressen a sérelemért. Méltatlankodva kijelentette, hogy „Az igazságnak ez a formája – meztelen.” Moretus nem tudott segíteni, mert a példányszámnak több mint a fele ki volt nyomva. Amikor kés bb Rubens értesült a páter kifakadásáról, az könnyed modorával ilyenképpen replikázott: „Azt hiszem, hogy az igazság jól van felöltöztetve.” Ezután Rubens nyomtatott munkáinak egész sora jelent meg, melyek világhír m vekkel gazdagították a könyvm vészet kincstárát. Nemes pompa és el kel ség jellemzi rézmetszeteit, amelyekkel minden tekintetben m vészetének legjavát mutatja. Rubens által rajzolt leghíresebb címlap az 1637. évben Justus Lipsius filológiai munkájához készült, és er sen megrongált állapotban maradt meg. Az architektorikus módon felépített címlap toronyszer en emelked geometriai testeket bolthajtás köti össze s ennek fels részén, kör alakú babérkoszorúban a szerz arcképe kap helyet. Rubens számtalan könyvcímlap-megoldásán a viruló képmások, bibliai jelenetek, szentek élete, allegorikus és mitológiai életképek sorozatai szenvedélyes lendülettel jelennek meg.
Feljegyzések bizonysága szerint Rubens a fa- és rézmetsz ket b kez összeggel honorálta munkájukért. Így többek között egy Lipsius-képért 1615-ben 54 forintot fizetett készít jének, ami igen tekintélyes összeg volt abban az id ben. Említésre méltó, hogy Rubens nem csak tömeges megrendelésekkel elismert m vészetének szentelte minden idejét, hanem a könyvnek is rajongó szerelmese lett. A birtokában lév , 1677ben Antwerpenben megjelent m nek 328 Hubert Goltzius-féle rézmetszetét azzal a feltétellel adta át Moretusnak, hogy azokért könyveket adjon mintegy 1000 forint értékben, és csak a metszetek értékének kisebb hányadáért fogadott el pénzt. Rubens köszvénybetegségben szenvedett, keze már bénult, alig tudott dolgozni. 1640. május 29-én hirtelen rendszeressé vált betegsége miatt egész teste csupa t z, és másnap kínos rohamában életének 63. évében elhunyt. Június 2-án temetésén hatalmas tömeg kísérte koporsóját végs nyughelyére. A fest óriás Rubens egész életén át köt dött a nyomdászathoz, m vészetével els ként segítette a könyv látványos megújítását. M A G YA R G R A F I K A 2 013/6
2013_06_MG.indd 73
73
2013.12.04. 16:19:14