Urushi
Enamel
Arita porcelán Shippo enamel
A Kakiemon manufaktúra ugyancsak alkalmaz állat- és növénymotívumokat, de finomabban, kecsesebben jelenítik meg őket. A színviláguk is visszafogottabb, így a világos narancsos és tengerkék árnyalatok többnyire nagyobb, festetlen felületeken jelennek meg. A japán Oktatási Minisztérium az „Élő nemzeti kincsek” manufaktúrái kategóriába sorolja ezeket a nagy múltú műhelyeket, melyek az adott történelmi stílushoz és a hozzá tartozó gyártási eljárásokhoz kötődnek. A régi mesterházak mellett fiatal művészek is alkotnak: fantáziadúsan elegyítik a klasszikus elemeket az új témákkal és formákkal. Az ő tevékenységük révén a globális dizájntrendek is begyűrűznek Arita környékére.
TÖBBLÉPCSŐS GYÁRTÁSI FOLYAMAT A legfinomabb porcelán jellegzetes textúrája kifinomult gyártási eljáráson alapul. Különösen az órák számlapjának elkészítéséhez van szükség óriási szaktudásra, türelemre és művészi készségre. A kiinduló anyagot (egy speciális porcelántípust, amely négyszer keményebb, ugyanakkor sokkal rugalmasabb, mint a hagyományos porcelán) először egy speciális formába öntik, amely a számlapoknak, csekély méretük ellenére, mélységet kölcsönöz. Ezután a számlapokat megszárítják, és 1300 °C-on kiégetik – hogy az anyag megkeményedjen, és fehér színt öltsön –, majd kézi munkával mázzal vonják be őket, s hogy a máz megkössön, ismét kiégetik. Mindezek után nem csupán a mélység,
08
hanem egy finom kékes árnyalat is megjelenik a számlapokon – éppen az a szín, amely az aritai első porcelántermékeket is jellemezte. A dátumjelző és a mutatók lyukait lézerrel vágják ki, aztán egy utolsó égetési eljárással elsimítják a vágott felületeket.
MEISSEN – A NÉMET TESTVÉRVÁROS Hosszú évszázadokig megkérdőjelezhetetlenül Kína állt a porcelángyártás élén, a piacokat Európában is a kínai manufaktúrák uralták. A 17. század közepétől azonban a birodalmat belső hatalmi harcok dúlták, s ez véget vetett az európai exportnak – Arita kézműveseinek szerencséjére. Japán ez idő tájt szinte hermetikusan elzárkózott a világ elől – a lakosok nem hagyhatták el az országot, a külföldiek nem tehették földjére a lábukat. Az Aritához közel fekvő Nagaszaki kikötőjében azonban a Holland Kelet-indiai Társaság hajói kiköthettek és kereskedhettek. „Nagaszaki volt Japán egyetlen nyitott kikötője – meséli Ozaki Joko, az aritai porcelánmúzeum vezetője. – Így kezdődött a porcelánexport Aritából Európába.” Ez tette lehetővé a drezdai kereskedő, Zacharias Wagner számára is, hogy aritai porcelánt szállítson Európába; hamarosan Erős Ágost, szász választófejedelem lelkes gyűjtővé vált, és végül saját porcelángyárat alapított Meissenben.