Megyehatárokon átnyúló kapcsolódási pontok az agrárszakképzésben

Megyehatárokon átnyúló kapcsolódási pontok az agrárszakképzésben

Az Agrárminisztérium fenntartásában lévő agrárszakképzési centrumokat bemutató sorozatunk következő állomása az Északi Agrárszakképzési Centrum (Északi ASzC), amely nyíregyházi székhellyel 11 szakképző intézményt és 2 tagintézményt foglal magában. Az elmúlt tanév eredményeiről, kihívásairól Lévai Imre főigazgatóval beszélgettünk.

– Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján valóban jobban tudnak a beintegrálódott intézmények a szakmai feladatokra koncentrálni?

– Természetesen jobban tudnak koncentrálni a szakmai feladatokra. Az egyik igazgató kolléga is megfogalmazta, hogy a centrumosítást követően olyan tapasztalatokat szereztek, amelyek rávilágítottak arra, hogy miben kellene jobban vagy pontosabban tevékenykedniük. Így tehát a centrumokhoz bekerült feladatok olyan kapacitásokat szabadítottak fel az intézményekben, amelyek a szakmai munkára tudtak irányulni. Ha azt vesszük alapul, hogy nálunk négy megye szakképző intézménye került egy szakképzési centrumba, csak részben lehet elmondani, hogy volt valamilyen szintű együttműködés a korábbi évek során. Most viszont lehetőség nyílik arra is, hogy megyehatárokon átnyúló kapcsolódási pontok alakulhassanak ki. Ebben a tekintetben megvalósult, hogy a centrum képzésszerkezete is ennek megfelelően alakult, azaz a beiskolázás re gionális szinten zajlik. Ez jelenleg konkrétan az erdész-vadász képzésnél valósul meg, de nem elképzelhetetlen, hogy a későbbiek során más szakmák esetében is történik ilyen specializáció. Az előnyök és a pozitív hozadékok mellett azonban hátrányokkal is jár ez a működési forma. Ilyen az intézmények közötti nagy fizikai távolság, szemben a klasszikus szakképzési centrumokkal, amelyek akár egy városon belül elhelyezkedő intézményeket integrálnak. Nekünk négy megye és több száz kilométeres távolságok vonatkozásában kell dolgoznunk. Ez nehézséget okoz mind az iskolacentrum, mind az iskola-iskola közötti kapcsolat tekintetében. A képzési kínálat vonatkozásában lehetőség van arra, hogy egyik vagy másik intézményben nem indul vagy nem tud indulni egy képzés, mert kevesebb rá a jelentkező. A működési forma ilyen esetben lehetőséget biztosít egy másik helyen történő, ugyanolyan szakma megszerzésére, amennyiben hajlandó elutazni a tanuló, és a szülő is biztosítja ezt a lehetőséget. A felnőttek szakmai képzésében ez gyakorlatilag már meg is valósult, hiszen vannak olyan képzéseink, ahol egy-egy csoportnyi létszám összejött két különböző helyszínnel.

– Sikerült az új projektszemléletű oktatást elindítani az iskolákban, vannak már erre irányuló tapasztalatok?

– Ebben a tekintetben még konkrét tapasztalatokról nem lehet beszélni, hiszen ágazati alapoktatás zajlott az elmúlt egy évben. Ennek keretében inkább azok a tapasztalatszerzések, üzemlátogatások valósultak meg, amelyek rámutatnak, hogy tulajdonképpen milyen

szakmát tanulnak majd a későbbiek során a tanulók. Így ennek ismeretében az eredeti elképzeléseikhez képest még változtathatnak is.

– Milyen tapasztalatai vannak a duális képzés megerősítésével kapcsolatban?

– A duális képzés minden tekintetben új, bár szellemiségében nem újdonság, hiszen tanulószerződés keretében már gyakorlati képzőhelyeken dolgoztak a tanulók, gyakorlaton vettek részt. A képzés viszont ebben a formában, ami az új szakképzési törvényhez igazodik, új feltételeknek kell megfeleljen, új adminisztrációs feladatokat hoz magával, a vállalkozások számára is új, így ebben a tekintetben még széles körű tájékoztatásra és tapasztalatszerzésre van szükség. Jelenleg azt tapasztaljuk, hogy sok vállalkozás, akik korábban regisztrált gyakorlati képzőhelyként nyilvántartásban voltak az agrárkamaránál és tanulókat foglalkoztattak tanulószerződés keretében, most az új rendszert nem látják át megfelelően, emiatt lemondanak ebbéli tevékenységükről. Az integrációval megvalósul a közvetlen kommunikáció is a vállalkozásokkal, amivel segíteni tudjuk az agrárkamara által is kiemelt célt, ami a vállalkozói oldal minél szélesebb bevonását jelenti a duális képzésbe. Mindezzel megvalósulhat az egységes tájékoztatás és információátadás a partnerek felé.

– Milyen lehetőségei vannak az ASZC-nek és intézményeinek az általános iskolai tanulók pályaorientációjának, az agrárszakmákra történő beiskolázásának elősegítésére?

– Sikerült ilyen rövid idő alatt teljesen átalakítani az intézményi struktúrákat?

– E célból az általános iskolás tanulókkal többféle információs csatornán keresztül fel tudjuk venni a kapcsolatot. A közeli múltra viszszatekintve, elsőként az agrárkamarával közösen megvalósított „Szakmakóstoló programhetet” mondanám, ami az egyik legjobb példája a pályaorientációs kezdeményezéseknek. De az iskolai nyílt napok, akár nyílt hét megrendezése is ezt a célt szolgálja. Továbbá eljutnak a családokig a hagyományos szórólapok is, amelyek a képzésszerkezetről adnak tájékoztatást, illetve adott az online platformok széles skálája is, ahonnan a diákok tájékozódhatnak. Egyre nagyobb jelentőségét látom annak, hogy még közelebb kerülhessenek az intézményekhez a tanulók, és minél korábbi életkorban láthassák azt, hogy melyik szakma esetében milyen feladatokat, milyen feltételek mellett kell teljesíteni ahhoz, hogy azt művelhessék. És ha már a duális képzésről is beszéltünk, akkor kiemelném ennek kapcsán, hogy szervesen illeszkedik a pályaorientációhoz és tájékoztatáshoz az is, hogy a duális partnereinket is megmutatjuk a tanulóknak.

Az Északi Agrárszakképzési Centrum számokban

Az intézmények Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben találhatóak, közel 700 fő munkavállalóval és mintegy 3500 fő tanulóval, képzésben részt vevővel. A centrum iskoláiban a mezőgazdaság és erdészet, az élelmiszeripar, a környezetvédelem és vízügy, gépészet, rendészet és közszolgálat, valamint a turizmus-vendéglátás ágazat számos szakmájából választhatnak a középiskolába készülők vagy magukat e területeken képezni vágyók.

– Tervezik-e okleveles technikusképzés indítását a jövőben?

– Igen, tervezzük. Gondolkodunk okleveles technikusképzés indításában a mezőgazdaság és erdészet, valamint az élelmiszeripar területén is. Több együttműködési megállapodást kötöttünk az elmúlt időszakban (MATE, Nyíregyházi Egyetem). Folyamatban van a Soproni Egyetemmel és a Debreceni Egyetemmel is az együttműködési megállapodás megkötése. A mezőgazdaság és erdészet területéről első körben a mezőgazdasági gépésztechnikus okleves technikus képzésbe bevonása történne meg, majd az erdésztechnikus és esetlegesen ehhez kapcsolódóan a vadgazdálkodási technikus, illetve véleményem szerint a mezőgazdasági technikus mindenképpen ezekhez illeszkedik ebből az ágazatból. Az élelmiszeripari területről pedig az élelmiszeripari gépésztechnikus fog ehhez a listához csatlakozni. A későbbiekben pedig tovább gondolkodunk más szakmák tekintetében is.

– Fontosnak tartom, hogy az egy szakképzési centrumhoz tartozó intézményeknél kialakuljanak az egységes elvek. Az agrárszakképzés területén mi, az öt agrárszakképzési centrum, folyamatosan és kiemelten arra törekszünk, hogy közös alapokra helyeződjön a képzési terv, megvalósuljon az egységesítés. Nyilván – amennyiben vannak – a helyi specialitások érvényre juttatásával. De alapjaiban az elvárások, a szerkezet, maga a szakma volumene, kimenete az egységes elvek mentén valósuljon meg. Természetesen ez egy nagyon nagy falat. Kiemelten fontos lesz a következő időszakban, hogy a vizsgaközpont a szakképzési centrum képzési kínálatához igazodjon, és olyan piaci igényeket is ki tudjon szolgálni, amelyek eddig felnőttképzési szerveknél megvalósult képzések vizsgáira vonatkoztak. A vizsgaközpont a jövőben ezeket is le tudja majd bonyolítani. Jelenleg folyamatban van a vizsgaközpontok létrehozása, ami a szakképzési centrumok feladata. Az akkreditációs eljárás végére várunk, hogy be tudjuk nyújtani. Hasonlóan fontos feladat a duális képzés kérdése. Az új típusú duális képzés beindítása és annak folyamatos fejlesztése, a szakképzés infrastrukturális eszközfejlesztéséhez partnerként álló Ágazati Képzőközpont létrehozása és működtetése azokat a nehézségeket fogja áthidalni, ami abból fakad, hogy jelenleg nem dúskálunk a duális képzési partnerekben. Az Ágazati Képzőközpont a maga szervezési tevékenységét ellátva adminisztratív, illetve gazdálkodási szempontból fel tudja vállalni ezeket a feladatokat. Ezáltal a gazdálkodó szervezeteknél – akiknél gyakorlaton vesznek részt a tanulók – nem csapódik le ez olyan feladatként, amely nem illik a gazdálkodási tevékenységi körébe, és nehézséget okozna a vállalkozásnak.