Készül hazánk harmadik Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve

Készül hazánk harmadik Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve

Uniós csatlakozásunkkor vállaltuk, hogy megfelelünk a közösségi irányelveknek, így eleget kell tennünk a 2000/60/EK VízKeretirányelvnek (a továbbiakban: VKI) is.

A Víz-Keretirányelv célja a felszíni és a felszín alatti vizek jó állapotának elérése, megőrzése, és amelynek érdekében a tagállamoknak stratégiai tervet kell készíteni. 2009-ben készült el hazánk első stratégiai terve, az első Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv, amely meghatározza azokat a tevékenységeket, beavatkozásokat, amelyek hatással vannak a vizeink mennyiségi, minőségi és ökológiai állapotára, valamint azokat az intézkedéseket, amelyek a jó állapot eléréséhez szükségesek. A Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervet 6 évente felül kell vizsgálni. 2015-ben történt meg az első felülvizsgálat, így most még év végéig a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 2, azaz a VGT2 van hatályban. Jelenleg a VGT2 határozza meg többek közt a felszíni, valamint felszín alatti víztestek mennyiségi állapotértékelését, amely jó minősítésű kell hogy legyen, ha uniós forrásból kívánjuk megfinanszírozni a nettó területnövekménnyel járó öntözésfejlesztési beruházást. Az esedékes második felülvizsgálat eredményeként 2021. december 22-ig kell elkészülnie Magyarország 2022–2027 időszakra vonatkozó, harmadik Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervének (a továbbiakban: VGT3). Fontos, hogy a tervezést össze kell hangolni minden vízgazdálkodási, ill. a vízgazdálkodással kölcsönhatásban lévő tervezéssel, valamint az ökológiai, műszaki, gazdasági, valamint társadalmi szempontokkal. A vízgazdálkodással kapcsolatos szociális és gazdasági igények integrálásában így jelentős szerepe van az érintetteknek. A Belügyminisztérium megbízásából az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) készíti el a VGT3-at, továbbá a 2007/60/EK Árvízi Irányelv előírásai szerint a második Árvízi Kockázatkezelési Tervet (ÁKKT2) is. Mindkét tervezési folyamat lényeges eleme a terv kéziratának publikálása, a nyilvánosság bevonása.

A VGT3 az alábbi tematika szerint épül fel: 1. Vízgyűjtők jellemzése: természeti környezet, társadalmi és gazdasági viszonyok, a tervezés szereplői, víztestek (vízfolyások, állóvizek, erősen módosított és mesterséges víztestek, felszín alatti víztestek); 2. Védett területek: ivóvízbázisok, nitrátérzékeny területek, természetes fürdőhelyek, természeti értékek miatt védett területek, halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt területek; 3. Emberi tevékenységből eredő terhelések és hatások: fizikokémiai terhelések, veszélyes anyag szennyezések, morfológiai beavatkozások, vízjárást módosító beavatkozások; 4. Monitoring hálózatok és programok: felszíni és felszín alatti vizek; 5. Vízhasználatok gazdasági elemzése: többek közt a mezőgazdasági vízszolgáltatások költségmegtérülési elemzése, a mezőgazdasági szennyezés, sík- és dombvidéki vízrendezés, belvízvédekezés; 6. A vizek állapotának értékelése, jelentős vízgazdálkodási problémák azonosítása: felszíni és felszín alatti víztestek ökológiai, minőségi és mennyiségi állapota; 7. Környezeti célkitűzések: mentességi vizsgálatok, döntési prioritások; 8. Intézkedési programok: a fenti tematika mentén; 9. Továbbá a kapcsolódó programok és tervek is bemutatásra kerülnek.

A VGT3, illetve az ÁKKT2 vitaanyaga, ütemterve, információk és aktualitások, valamint a jelentős vízgazdálkodási kérdéseket tartalmazó dokumentációk elérhetők és letölthetők a http://vizeink.hu portálon. TASNÁDI GABRIELLA/NAK