A GYÖNGYÖSI MÁTRA MÚZEUM TÖRTÉNETE

Tisztelt Olvasó!

Az alábbi 359 dia segítségével megkísérlem végigvezetni azon a 125 éves úton, amelynek első kockaköveit az egykori lelkes és elkötelezett gyöngyösi polgárok rakták le a 19. század második felében. Ez a múzeumszervezési törekvés nem volt mentes a személyes buktatóktól, természeti katasztrófáktól, politikai rendszerek változásaitól, de az elkötelezettség, hogy a Mátra lábánál, Gyöngyösön jöjjön létre egy elsősorban természetrajzi múzeum, végül eredményesnek bizonyult. Az öt nagy fejezetre tagolt múzeumtörténet rendhagyó bemutatása során igyekeztem felhasználni az általam feltárt sajtóanyagokat, a Bródy Sándor Megyei Könyvtár archívumából, elődeim, kutatótársaim történeti munkásságának eredményeit, a múzeum és saját magam archív felvételeit. Természetes, hogy egy 125 évet átfogó munka soha nem lehet teljes, ennek oka úgy a forrásanyagok hiányossága, mint a szerkesztő szubjektivitása. Ennek ellenére remélem, hogy egy érdekes, nem egy esetben eddig ismeretlen adatokat is tartalmazó anyagot sikerült összeállítani a múzeumbarátok örömére. Kellemes kalandozást!

Dr. Fűköh Levente

AKEZDETEK MÁTRAMÚZEUM

Magyarországon a múzeumok létrehozásának igénye külföldi mintákon alapult. A gyűjtemények létesítésének hasznát a 18. század közepén az elsők között fogalmazták meg Teleki Sámuel és Teleki József. Külföldi példákat megismerve vallották, hogy a gyűjteményt céltudatos tudományos igénnyel kell kialakítani. Tudták, hogy a gyűjtemény tudományos műhely, a társadalmi művelődés nélkülözhetetlen forrása, s a múzeumok egy-egy nemzet szellemi színvonalát reprezentálják. Ennek szellemében került sor 1802-ben a Nemzeti Múzeum megalapítására.

a kiegyezést (1867) követő időszak, a kapitalizmus

hazai fejlődését hozta magával, amely a korábbiakhoz képest nagyobb arányú a polgárosodáshoz vezetett. Ez a társadalmi folyamat szolgáltatott alapot a 19. században a városi múzeumok létrehozására.

múzeumi törekvés

el az országban - elsősorban társadalmi kezdeményezésre - amely különböző társulatok, egyének munkájával akarta összegyűjteni a saját, szűkebb hazájára vonatkozó történeti emlékeket, a táj természeti kincseit, művészeti alkotásait, valamint a népi kultúra tárgyi emlékeinek gyűjtési igénye is megjelenik.

a társadalmi kezdeményezés nem kerülte el Gyöngyöst sem.

A napjainkra elég jól feldolgozott történeti források alapján (Misóczki, L. 1997) ismeretes hogy Gyöngyösön az első kezdeményezés 1867-ben történt. A polgármester, FőkövyAntal kezdeményezésére létrejött a Gyöngyös Városi Musealis Gyűjtőtár, mely a városi polgárok körében megkezdi a tárgyi adományok gyűjtését. Főkövy a múzeum gyűjteményét a fellelhető anyagokon kívül közadakozással akarta előteremteni, ezért gyűjtőíveket tett közzé. A tárgyi gyűjtő levélre (= előjegyzési ív) a gyűjtőtárnak szánt muzeális tárgyak megnevezését, az adakozó nevét és lakóhelyét jegyezték fel.

Amúzeum szervezése nemcsak elindult, hanem a nyitás napját is kitűzték 1868. március 15-re. Ma már kideríthetetlen, hogy a város 1867 utáni első múzeumalapítási törekvése miért nem járt sikerrel.

Főkövy Antal (1803-1889) gyöngyösi polgármester. Két alkalommal került megválasztásra, első ízben 1860. december 27 én lefolyt tisztújításon. Hivataláról 1861-ben lemond. Másod ízben 1867 május 16 án ismét polgármesterré választják. Idős korára hivatkozva1874-ben lemond. Több tisztséget tölt be Heves vármegye és a Jászkerület Gazdasági Egyesületben, majd a gyöngyösi közkórházban, mint gondnok.

Főkövy polgármester 1872-ben újból napirendre tűzte a múzeumügyet. Az abban az évben Gyöngyös országgyűlési képviselőjévé választott Pulszky Ferencnek, a magyarországi múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelőjének segítését kérte a városi múzeum létrehozásához. 1875/1876-ban Pulszky kíséretében többször jártak Gyöngyösön a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Történelmi Társulat tagjai. A látogatások alkalmával az egyik fontos program volt a gyöngyösi múzeumügy.

Pulszky Ferenc

Eger - hetilap, 1872. június 06.

Pulszky Ferenc (Eperjes, 1814. szeptember 17. Budapest, 1897. szeptember 9.) magyar politikus, régész és műgyűjtő, az MTA tagja, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója, a magyarországi múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelője.

Igen változatos és sokrétű életútjából csak a gyöngyösi képviselőségének egy kevéssé ismert epizódját említjük.

Borsszem Jankó 1872, V.. 232 (részlet).

P szky. Mú . . . . Csorda. Mú!

P szky. Igenis. Múlhatatlan kötelességemnek tartom az önök bú .. Csorda. Bú!!

Pulszky Gyöngyösön

P szky. Az önök búbánatát a haza gyászos sorsa fölött constatálni. Igaz, mi nem Ígérünk földosztást, csak legelő-felosztást.

Hatással volt a gyöngyösi múzeumalapítási törekvésekre, hogy 1877-ben Heves megyében, Tiszafüreden, a gyöngyösi születésű Tariczky Endre plébános szervező munkájának eredményeként létrejött a községi múzeum.

Tariczky Endre

Tariczky Endre (Gyöngyös, 1818. november 18. Tiszafüred, 1912. május 10.) katolikus plébános, régész. Taritzki András csizmadia céhmester és Geszti Katalin gyermekeként született Gyöngyösön; iskoláit Gyöngyösön végezte s 1835-ben az egri papnevelő-intézetbe lépett; 1842-ben áldozópappá szentelték. 1862-ben Tiszafüredre nevezték ki plébánosnak.)

Az újabb fellángolás eredményeként 1880-ban létrejön a Múzeumalapítási Választmány (= előkészítő bizottság), mely elsődlegesen természettudományi múzeumot szándékozott létrehozni, mely később helytörténeti irányultságot is vett volna. A törekvéseket most a gazdasági katasztrófához vezető filoxéra járvány húzta keresztül.

A gyöngyösi polgárok és a város vezetői azonban nem adták fel elképzeléseiket, az első kezdeményezést követően 20 évvel később megvalósultak a tervek. Hanák Kolos ügyvéd, jeles közéleti személyiség létrehozza a Magyarországi Kárpát Egylet Mátra Osztályát, melyről a Gyöngyösi

Lapok c. helyi újság részletesen tudósít.

Magyarországi Kárpát Egyesület Mátra Osztályának

Hanák Kolos Szurdokpüspökiben született, az elemi iskolát Gyöngyösön végezte. Jogot Pozsonyban, Pesten és Egerben tanult. 1872-től Gyöngyösön joggyakornok, majd 1875-ben ügyvédi vizsgát tett, s még ebben az évben meg is nősült. 25 évesen a gyöngyösi Takarék- és Hitelintézet ügyésze lett. A jogászi hivatás mellett sokféle közéleti szerepet is vállalt: egyleteknek és testületeknek volt az alapító tagja. Irányításával készültek el az első jelzett utak, kilátók, védházak a Mátrában, javaslatára út épült Benére, s ő írta a Mátra első útikalauzát is.

Részlet az ügyrendből, a 3. fejezet 7. pontja

A múzeum első bélyegzője, 1887

Múzeumi Bizottságában igen aktívan vettek részt a gimnáziumi tanárok. A meginduló gyűjtőmunka által összeállított kollekció számára Csomor Kálmán Polgármester kérésére a gimnázium biztosít egy osztálytermet. Itt nyílik meg 1887. május 15-én. a Mátra Múzeum. A múzeum első őre Wissinger Károly. Az önálló intézmény jellegét a korabeli nyilvántartásba vett tárgyakon fennmaradt bélyegző bizonyítja. Felirata: Mátra Múzeum 1887. Wissinger Károly (1846. nov. 22. St. Georgen, Ausztria - 1893. máj. 17. Kecskemét): vegyész, tanár. - A bp.-i Politechnikumban két évfolyamot végzett (1868-1869). A Politechnikum Ásvány- és Földtani Tanszékén természetrajzi tanársegéd (1868-1869), az MNM Ásvány-Őslénytárában ásványtári segéd (1870től), egyidejűleg az ásvány- és földtan ideiglenes tanára a bp.-i IV. ker.-i Főreáliskolában (1871-1876). A székesfehérvári (1876-1879), majd a kecskeméti főreál- isk. tanára (1879-1882; nyugdíjba vonulásáig). Néhány tud.-os (Földtani Közlöny) és számos ismeretterjesztő cikke jelent meg. A Hevesmegyei Gazdasági Egyesület Értesítője szerkesztője

1887. május 28-án a választmány

elő:

Gyöngyösi Lapok 1887. június 2.

Amúzeum nélküli múzeumőr kitétel arra vonatkozik, hogy a megalakult intézménynek nem sikerült önálló helyet találni. Mint látni fogjuk, ez a probléma még hetven éven keresztül meghatározza a múzeum sorsát.

A múzeumot öttagú bizottság irányította, melynek tiszteleti tagja volt Pulszky Ferenc is. Az alapító okiratban meghatározták a múzeum gyűjtőterületét, amely a Tiszától a pesti, nógrádi, borsodi megyehatárig terjedt. Később ezt módosították, s így 1892. március 27.-től "gyűjtő érdekterület" az ország bármely tája.

A múzeum gyűjteményei 1889-ban az alábbiak voltak: természetrajzi, iskolai és közművelődési, mezőgazdasági, őslénytani, ipari és háziipari, egyházi.

A Mátra közlöny, 1889. augusztusi számában felhívást tettek közzé, a gyűjtemény gyarapítására.

A múzeumot igen hamar bekapcsolták a gimnáziumi oktatásba is, amelyhez segítséget a Mátra c. közlöny 1890. augusztusi számában megjelent munkájában

Lerner Vilmos gimnáziumi tanár állított össze: A Mátra-osztály és a földrajz tanítása

AMátra, 1890.

Szintén a közlönyből ismeretesek a múzeum működésének költségvetési adatai, mely többek között tartalmaz egy jelentős tételt, amelyet egy új tár létrehozását segítendő, fényképezőgép vásárlására fordítottak. A fényképezőgép beszerzésének köszönhetően 1894-ben már 150 fényképfelvétel („saját géppel készítve”) kapott helyet a „Könyv, okmány, térképtár”-ban, melynek rendezésére a Múzeumok és Könyvtárak Országos Bizottsága biztosított 300 koronát

1891 végén már 191 kiállított várostörténeti tárgy került bemutatásra. Két év alatt a tárgyak száma oly mértékben gyarapodott, hogy a múzeum kinőtte a gimnázium tantermét, s ezért az egyes gyűjteményeket a város több pontján helyezték el: az iskolai és közművelődési anyagot részint a gimnáziumban hagyták, vagy a normaiskolába vitték - a mezőgazdasági, őslénytani tárgyakat a Hevesvármegyei Gazdasági Egyesület épületébe, a Vaskorona-házba. Az ipari és háziipari készítményeket az ipartársulatban - az egyházi emlékeket a ferences kolostorban helyezték letétbe. A Mátra közlönyből ismeretes, hogy a múzeumi nyilvántartási munkát: 8 fő végezte (4 gimn. tanár, 2 orvos, 2 ügyvéd). A múzeumban negyedévente tartottak előadóüléseket.

Gyöngyösi Kalendárium, 1910

A Tanszermúzeum

készített és

megjelentetett

nyújt némi áttekintést a Mátra Múzeum gyűjteményi anyagáról.

Részlet a tanszermúzeum tárgymutatójából

1906-ra meglazul a két intézmény közti kapcsolat, 1909-ben a Mátra Múzeum kilép a Tanszermúzeumból. Időközben, 1907. május 15-én Pásztor József és Stiller János veszi át a múzeum vezetését, s ez az állapot 1914-ig fennáll.

PÁSZTOR JÓZSEF (1861?-1933) gyöngyösi gimnáziumi rajztanár, közéleti személy. Stiller Jánossal elindítja és szerkeszti a Gyöngyösi kalendáriumot (1909-1914); megjelenteti a Mátra utikalauzt (1929)

STILLER JÁNOS (1868-1935) gyöngyösi pap, gimnáziumi tanár, író, közéleti személyiség. Pásztor Józseffel elindítja és szerkeszti a Gyöngyösi kalendáriumot (1909-1914), történeti írásokat, útirajzokat publikál.

KEMÉNY JÁNOS 1885. május 26-án Született Gyöngyösön. Tanulmányait jogászként fejezte be 1879-ben. Ezután visszatért Gyöngyösre és gazdálkodóként élt. Gazdálkodóként nem volt túl szerencsés, 1890 táján felhagyott a gazdálkodással. 1892-ben Gyöngyös Város szolgálatába lépett. Nagy szerepe volt az egyházi iskolák államosításában. 1908. április 30 án a városi képviselőtestület polgármesterré választotta. Nagyratörő tervei voltak a város fejlesztésére, amelyeknek egy részét tudta megvalósítani. Polgármestersége idejére esett az I. Világháború és a nagy gyöngyösi tűzvész és a Tanácsköztársaság, alatt lemondott tisztségétől. Amit már csak egy rövid időre vett vissza. 1935. augusztus 9-én hunyt el.

Mátra Múzeum gyűjteménye

-féle tervek kivitelezését a pénzhiány és meg nem értés mellett az I. világháború kitörése gátolta, mígnem minden elképzelés az 1917. május 21-én tomboló gyöngyösi tűzvészben hamuvá válik a tárgyak egy részével, a leltárkönyvekkel, kiállítási összesítőkkel együtt.

Mátra M. történeti gy.

Amegmaradt anyag a Kálvária épületébe került. Ezzel lezárult a Mátra Múzeum történetének első szakasza.

során ismét felmerül a múzeum létesítésének gondolata. 1920-ban dr. Puky Árpád polgármester ujjászervezi a Múzeumi Egyesületet, az elnökének Stiller Jánost választják. Megkezdődnek az előkészítő munkálatok. Az új múzeum felépítését az 1918-ban elkészült Warga-féle terv szerint képzelték el az un. Fiókvárosháza Lechner Jenő által tervezett átalakításával.

Puky Árpád (1877-1959) ügyvéd, polgármester

Egerben született, ott is végezte a gimnáziumot, majd az egri jogakadémia hallgatója lett. 1908-tól 1919-ig mint gyakorló ügyvéd Gyöngyösön dolgozott, 1919-ben a város közgyűlése polgármesterré választotta. Puky Árpád elsődleges feladata a város újjáépítése volt, amellyel szerencsésen megbirkózott, sőt a várost és környékét, a Mátra vidékét az ország egyik idegenforgalmi központjává tette (1930-as évek). Több köz- és kulturális intézményt szervezett, építtetett. Számos társadalmi egyesületben tevékenykedett, így elnöke volt a helyi Kaszinó Egyesületnek és az Alapítványi Közkórháznak is. 1942-ig volt polgármester.

Warga László (1887-1952) építészmérnök, műegyetemi tanár. A városépítés nemzetközileg elismert magyar úttörője. Az 1917-es gyöngyösi tűzvész után megtervezte Gyöngyös újjáépítését. A tervet 1918 és 1923 között többször módosították. Harrer Ferenc (1874-1969) politikus, 1917-1918-ban a leégett Gyöngyös város újjáépítésének kormánybiztosa volt, e minőségében kidolgozta a város újjáépítésének tervét

Puky Árpád

tűzvészt követően meginduló Harrer Ferenc által irányított helyreállítási munkák

Az elkövetkező évtized a Világháború és a tűzvész után megmaradt múzeumi tárgyak újrarendezésével, elhelyezési kísérleteivel telik.

1929 tavaszán a Műemlékek Országos Bizottsága és az Országos Magyar Gyűjteményegyetem Tanácsa javasolja a múzeum anyagának közgyűjteménnyé nyilvánítást, amit épület hiányában a Vallás és Közoktatási miniszter elutasított.

Ezekben az években kezd igen aktívan bekapcsolódni a városi múzeum tevékenységébe Guba Pál piarista főgimnáziumi tanár. Új vonása a gyöngyösi múzeumügynek, hogy igen erőteljesen összekapcsolódik a világi és egyházi múzeum létesítése.

(1861. április 26. - 1952 november 22.) Gyöngyössolymoson született. Tanulmányait Gyöngyösösn a Norma Iskolában kezdte, majd két évig a gyöngyösi gimnáziumban tanult. A gimnáziumi tanulmányait Egerben folytatta, majd Jászberényben fejezte be, itt is érettségizett. Érettségit követően belépett a piarista szerzetes rendbe a teológiai tanulmányait Nyitrán végezte, ezután a rendje a Kolozsvári Tudományegyetemre küldte, 1885-ben latin-magyar-történelem szakon középiskolai tanári oklevelet szerzett. 1885-ben szentelték pappá. Első szentmiséjét 1885. augusztus 5 én Gyöngyösön a Szent Bertalan templomban mutatta be. Tanító rendi szerzetesként az ország több oktatási intézményében is megfordul. Egyes források szerint a tűzvész hírére érkezik vissza Gyöngyösre. Nyugalmazott tanárként igen aktívan kapcsolódik be a város vallási és közéletébe. Hatalmas munkabírása új lendületet ad a város múzeumi törekvéseinek

Pál

megalakult

Megyei Város Múzeuma

ezzel

szerzetes,

mondattal

1932. január 1-el Gubát

a fiókváros háza két

szerény várostörténeti

Avárosi múzeum

a város

Néhány adat a múzeum anyagáról

„A muzeum gyűjteményét nagyban gyarapította néhai Pásztor József főgimnáziumi tanár hagyatéka, aki, mint a muzeumi bizottság tagja és lelkes pártfogója 180 kötet könyvet, a vármegye várromjairól készitett festményeit, arcképet, Apponyi Albert gróf arcképét és még több értékes darabot juttatott az intezménynek. A múzeum emítésreméltó tárgyai között van egy mammutlábszár, amelyre 1600 végén bukkantak, a nagytemplom alapja asásánal; egy iramszarvas megkövesült koponyája (oroszi lelet), csiszolt balta a neolith korból, a város kapujának lakatja a 16. szazadból, a báró Orczy-csalad 1700-ből való latinnyelvú foliansai, egy török landzsahegy, a gombkötők és kötelesek céhládája 1739-ből, a régi gyöngyösi fazekasipar emlékei, egy kuruc kard, stb. Itt őrzik a kommunisták által 1919 május 7-én Gyöngyösön felakasztott Csipkay Albert százados csákóját és attiláját, továbbá a tavalyi repülőnapon lezuhant Porkoláb Ferenc légügyi főellenőr mellcsattját

Eger-Gyöngyösi Újság 1937. március

én tudósít a Gyöngyös város képviselőtestületének március

üléséről,

Orczy-kastély

Aváros

részlet Bán I.:Amai Gyöngyös művelődési megmozdulása.- Gyöngyösi Kalendárium, 1938

Az eredeti elképzelések szerint a kastély a közönség számára az északi és keleti szárnyban az eredeti berendezéssel nyílt volna meg: bútorok, festmények fegyverek, használati tárgyak

Akastély az 1800-as évek végén (MM gyűjteménye)

A városi múzeum a földszint déli és nyugati szárnyába került volna. Sajnos pénzhiány miatt a város csak 1944-ig fizeti ki a vételárat, így időközben az eredeti berendezési tárgyakat, gyűjteményeket a tulajdonos eladja műkereskedőknek. Ugyancsak pénzhiány miatt nem kezdődött el az épület múzeumi célokra történő átalakítása sem.

Akastély értékeinek elárverezését jól szemléltetik Bán Imre egykori gimnáziumi tanár könyvtárában található könyvek bejegyzései:

- Princesse parisienne / Honoré de Balzac. – Bruxelles : Hauman et. Co., 1840.

Orczy Westphalen Wildburg könyvtárból, Anna Westphalen pecsétjével

- Deutscher Balladenschatz / Gustav Wendt. – Berlin, 1871.

Vettem 1939. októberében az Orczy Westphallen-Wildburg könyvtár eladása alkalmából Gyöngyös, Bán Imre 1939.

1944. október 31-én a közelgő hadi események miatt Guba a város különböző épületeiben elhelyezett múzeumi gyűjtemények ajtajait lepecsételte, s az ajtókra az alábbi szövegű táblát helyezte: „A front miatt átmenetileg zárva!"

Agyűjtemények a háborút átvészelték, azoknak jelentős részét a front elvonultával a város lakossága dúlta szét, eltulajdonítva az értékeket (nemesfémek), s tönkrezúzta a számára értéktelent.

RÉGI NÉV, ÚJ MÚZEUM I. MÁTRA MÚZEUM

A múzeumügy szempontjából is jelentős lépésnek bizonyult, a városban

megrendezésre került járási pedagógus továbbképzés 1951-ben. Nagy Gyula a Gyöngyössolymosi iskola igazgatója meghívta a továbbképzés résztvevőit, hogy tekintsék meg az iskolában kialakított helytörténeti és természetrajzi gyűjteményt. Ennek a látogatásnak az eredményeként döntött a járás vezetése, hogy támogatják Nagy Gyula munkáját, egy új múzeum megszervezésében. Nagy Gyula 1951. május 2-án megalakította a Múzeumi Szervező Bizottságot, s szeptember 1-én a korábban már több ízben is használt épületben (volt gimnázium, majd „fiókvárosháza”) két terem megnyitásával jelképesen létrehozta a Mátra Múzeumot. Azonban a végleges célja, amelyet a járás is támogatott az volt, hogy a városon kívül a Sás-tó területéhez közel legyen a természettudományi irányultságú járási Mátrai Tájmúzeum.

Nagy Gyula 1914. április 9-én született Inám községben (ma Dolinka, Szlovákia). Egerben járt gimnáziumba, majd az egri érseki Tanítóképzőbe. A tanítóképző elvégzése után 1935-ben Gyöngyössolymosra került, 1951-57-ig az iskola igazgatója. Tanítői évei alatt természetrajzi, helytörténeti és néprajzi anyag gyűjtésébe kezdett tanítványaival. 1951-től a Járási Tanács megbízása alapján megkezdi egy múzeum szervezését, mely Gyöngyös város múzeumügyét is jelentősen érinti. Ezt a tevékenységét pedagógusi állása mellett 1957 ig társadalmi munkában végzi. 1957-ben kinevezik az időközben megnyílt Mátra Múzeum igazgatójának, amelyet 1964-ig másodállásban, majd ezt követően fő állásban lát el 1979-ig. 1983. április 14-én hunyt el.

1951-1955 között párhuzamosan folyt a múzeum szervezése: a város vezetése továbbra is az Orczy-kastélyban történő elhelyezést szorgalmazta, s a megvalósítást támogatandó átadta a korábbi Guba-féle gyűjtemények magmaradt anyagát a múzeumszervezőknek. Nagy Gyula végleges célja egy természettudományi múzeum létrehozása volt a Mátrában, Sás-tó térségében. Ebben a törekvésében a Járási Tanács vezetése is támogatta. A párhuzamos szervezésnek 1955-ben a Népművelési Minisztérium vetett véget azzal, hogy megbízta Bakó Ferencet, a Heves-Egri Múzeum vezetőjét, a gyöngyösön létrehozandó múzeum szervezésének irányításával.

Bakó Ferenc (Nagyvárad, 1917. augusztus 28. Eger, 1998. november 14.) Egerben érettségizett 1935-ben, majd a budapesti Néprajzi Múzeumban 1941-ben muzeológusi bizonyítványt, a Pázmány Péter Tudományegyetemen 1944-ben történelem földrajz szakos tanári oklevelet szerzett.

A Magyar Nemzeti Múzeum muzeológusa (1947 1950), a sárospataki Rákóczi Múzeum alapító igazgatója (1950 1952), a Heves-Egri Múzeum (1952-1957), illetve az egri Dobó István Vármúzeum igazgatója, egyúttal a Heves Megyei Múzeumok szervezője és igazgatója (1952 1979) volt.

Népművelési

Részlet Bakó F. emlékiratából, Mátrai Tanulmányok, 1997

„A felkérésnek megfelelően tájékozódtam a járási tanácsnál, ki szokta a múzeum ügyeit intézni, így jutottam el Nagy Gyulához, a gyöngyössolymosi iskola igazgatójához. Róla mindenütt a legjobbakat hallottam, agilitásáról, kiváló szervezőképességéről, találékonyságáról és sokirányú kapcsolatairól, amelyek jórészt a vadászokra épültek. Ezen az első találkozásunkon kiderült, hogy a múzeumot természettudományi jellegűnek képzelik el úgy, hogy vegyes profilú intézmény legyen, amelynek fő feladata madártani, állattani, rovartani megfigyelés lenne… Tárgyalásunk időpontjában ennek megvalósítása teljesen önkéntes alapon, meg is kezdődött: Nagy Gyula szervezése nyomán már az építőanyag egy részét fel is szállították a Mátrába a Sás-tóhoz, mert a „múzeumot" ide tervezték. ”

Részlet Bakó F. emlékiratából, Mátrai Tanulmányok, 1997

„Megismerve ezeket a terveket és tényeket, én is előadtam a véleményem. Ha múzeumot akarnak, úgy annak más feladatokkal, más helyen kellene működnie. Gyöngyösnek teljes profilú, hatáskörű intézményre van szüksége, amelyben lehetőleg mind az öt muzeológiai szaktudományt kellene művelni.

A Sás-tó semmiképpen sem alkalmas múzeum számára, de itt van az Orczy kastély, a város tulajdonában, amely az utóbbi években hozzá méltatlan rendeltetést kapott. Meggyőződtem róla, hogy az ipari tanulóiskola tanműhelyét helyezték itt el és a robusztus munkagépek félelmetesen rázták és egyúttal rongálták az értékes építészeti emléket. Végül megegyeztünk abban, hogy a Mátra Múzeum szervezése úgy folytatódjék, hogy számára meg kell szerezni az Orczy kastélyt, feladatköre pedig a tájmúzeumokéval megegyező legyen.”

„Ajárási elnöknek írt levelemben kértem, hogy a községek költségvetése tartalmazzon pénzbeli támogatást, illetve ösztönözzék őket arra, hogy a még élő népviseletekből egyegy kosztümöt ajánljon

a lakosság erre a célra. Hasonló tartalmú levéllel fordultam Gyöngyös város tanácselnökéhez

Bakó F. emlékiratából, Mátrai Tanulmányok,

Az Orczy-

Bizottsági szemlék a kastélyban

Részletek Bakó Ferenc 1956. júliusában írt jelentéséből, amelynek melléklete egy forgatókönyv részlet.

1956. Június 16-án megérkeztek az első kiállítási vitrinek

Bakó Ferenc által készített forgatókönyv részlete.

Bakó Ferenc jelentése, mely már a végleges koncepciót tartalmazza, 1956.

A

Népújság,

Akiállítás vezetője

termek képei 1959. márciusában

kiállítás néprajzi és várostörténeti termei.

Az állandó kiállítás mellett a múzeum számos rendezvénynek időszaki kiállítások, szakmai előadások adott otthont. Ezek egy részét a rendszeresen megrendezésre kerülő „Múzeumi Napok” keretén belül szervezte.

Válogatás

AMúzeumi Füzetek megjelent kötetei:

FÜLÖP, L. (1958) : Gyöngyössolymos nyelvi rétegződése

Múzeumi Füzetek, 1.

KECSKÉS, P (1969): Gyöngyös város szőlőkultúrája 1956 évben. Múzeumi Füzetek 2.

NAGY, GY. (1961): Képek a Mátra élővilágából I. Madarak Múzeumi Füzetek, 3.

SZOKODI, J. (1959): Gyöngyös a két forradalom idején (1918 1919). Múzeumi Füzetek, 4. ifj. KECSKÉS, P. (1960):AGyöngyös előnevű községek földrajzi és Gyöngyös dűlőnevei, — Múzeumi Füzetek, 5. FÜLÖP, L. (1959): Incongruentia jelenségek a Mátraalji palóc nyelvjárásban. Múzeumi Füzetek, 6.

NAGY, GY. (szerk.) (1966): Adatok Gyöngyös város történetéhez. Múzeumi Füzetek, 7. FÜLÖP, L. (szerk.) (1966): Gyöngyös a 630 éves város. Múzeumi Füzetek, 8. SUGÁR, I. (1966): Gyöngyöspata határ- és dűlőnevei. Múzeumi Füzetek, 9. FÜLÖP, L. (1969): Gyöngyöspatai népszokások: Születés, házasság, halál. Múzeumi Füzetek 10. GÉCZY, J.—MOLNÁR, J.—NAGY, GY. (szerk.) (1970): Agyöngyösi járás 25 éve. — Múzeumi Füzetek, 11.

Népújság,

Népújság,

Ez a mamut nem az a mamut! ( az új helyesírásnak megfelelően változott az írásmód) Az 1964-ben megindult visontai bányászati tevékenység során számos mamut maradvány, elsősorban fogak és agyartöredékek kerültek a múzeum gyűjteményébe.

A cikkben olvasható egy másik érdekes, szerencsére elvetélt terv, Visonta eldózerolása. Amunka előkészítése igen jelentős muzeológiai munkát is igényelt, és nagyarányú – elsősorban néprajzi –tárgygyarapodást eredményezett!

Népújság, 1967.február 01.

És egy újabb megnyitási időpontot1968 - is olvashatunk.

A12 ezer üvegrudacska még rovarok nélkül

kiállítás plakátja

múzeum épületének kapuján egykor elhelyezett tábla.

a

Szalay István a Megyei Tanács VB elnökhelyettese a lépcsőfeljárónál vágja át a szalagot, mögötte Nagy Gyula, mellette a kép jobb szélén Molnár József

„A

új állandó kiállítást.

Nagy Gyula tárlatvezetést

Képek a kiállításból

A kiállításban mindösszesen az első terem három vitrinjében voltak olyan tárgyak, amelyek a város történetét segítettek röviden felvázolni. A képen a Szent Bertalan Plébániáról kölcsönzött tárgyak, az un. bőrtűs gótikus (XVI. sz-i) kelyhek, miseruha, illetve a háttérben a vallásos társulatok emlékanyagai láthatóak.

Amamut

Fehér M. felvételei

Akiállításhoz a megnyitóra szórólap készült, ami termenként mutatja be a kiállítást.

Nagy Gyula által írt, 1972-ben és 1975-ben megjelent kiállításvezető füzetek.

Részlet a kiállításvezetőből

állandó kiállítás megnyitása több szempontból is mérföldkő a múzeum életében. A múzeum személyi állománya is bővült, a korábban említett munkatársak mellett ekkor már itt dolgozott Adamik Miklós (1) fotósként, Géczy József (2) történészként, Varga András (3) malakológusként. Az új munkatársak felvétele lehetőséget teremtett a gerinces gyűjtemény fejlesztésére is. 1974-ben az erdész végzettségű Solti Béla (4) került a múzeumba, mint ornitológus. A meginduló gyűjtéseket segítette, hogy 1974-től főállású preparátort Laczik Ilona (Solti Béláné) (5) - is alkalmazott a múzeum. A természettudományi gyűjteményekkel foglalkozók száma öt főre növekedett.

A múzeum fő profiljának a természettudományok irányába történő eltolódása és a muzeológusok számának növekedése a múzeum tudományos munkájában is változást hozott, amit jól jellemez, hogy az eddigi vegyesprofilú kiadványt, felváltotta a már tisztán természettudományi jellegű Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis, aminek első száma 1972-ben jelent meg, s még napjainkban is kiadásra kerül.

AFolia borítólapjának változása a megjelenés óta.

Időszakonként egy-egy tematikus un. supplementum kötet is készült.

Az megjelenés óta eltelt évtizedekben a kiadványában több mint száz dolgozat foglalkozott Mátra természeti értékeivel (mineralógia, paleontológia, botanika, zoológia, mikológia).

1975-ben a profil bővülését követve a múzeum tájmúzeumi besorolást kap, természettudomány terén pedig megyei gyűjtőkört.

Népújság,

Az 1977-es esztendőben egy régóta húzódó helyhiány megoldásának végére került pont. A volt ferences könyvtár anyaga visszakerült eredeti helyére, a rendház épületébe, így a kastély emeleti részének nyugati oldalán fejlesztésre alkalmas terekkel gazdagodott a múzeum.

Népújság, 1976. január 13.

Népújság, 1979. november 18.

Az egri Gárdonyi Géza Gimnázium biológia szertárából került a múzeumba két talpastyúk (Syrrhaptes paradoxus) társaságában egy kb. 150 éves hamvas rétihéja (Circus pygargus) Petényi Salamon János anyagából, ami egyedi jelentőséget ad a preparátumnak. A képen is látható preparátumon található cédula szerint Petényi 1827-ben gyűjtötte Tápiószentmártonban.

Petényi Salamon János (1799 1855) evangélikus lelkész, természettudós, a magyar madártan és őslénytan megalapítója. 1834-ben a Nemzeti Múzeum állattárába került segédőrnek, ahol haláláig dolgozott Népújság, 1977. augusztus 06.

1978. évi Múzeumi Hónap megyei rendezvényeinek megnyitására a Mátra Múzeumban került sor. Ezen az ünnepi eseményen mutatta be Szalai István a Megyei Tanács általános elnökhelyettese a nyugállományba vonuló Dr. Nagy Gyulát váltó új igazgatót az alábbi szavak kíséretében:

Dr. Nagy Gyula emléke, életműve ez a múzeum. S kérem a nyomdokaiba lépő új igazgatót, Berényi Józsefet, (a kép jobb szélén) vigye tovább azt a fáklyát amelyet elődje meggyújtott. ” Berényi József (1926- 1995). Felsőfokú tanulmányait a Ho Si Minh Tanárképző Főiskolán végezte. Több évtizedes pedagógusi munka után 1970-től az államigazgatásban dolgozott, 1971-1978 között mint a Gyöngyösi Városi Tanács V. B. elnöke

Népújság, 1978. október 03.

1978 szeptemberétől 1985-ig a Mátra Múzeum igazgatója

Nyugdíjasként Dr. Nagy Gyula csak az intézményvezetést hagyta hátra, továbbra is igen nagy odaadással fejlesztette a vadászati gyűjteményt és minden követ megmozgatott, hogy elérje élete célját, a vadászati múzeum létrehozását.

Népújság, 1978. október 13.

A múzeum munkásságát 1978 és 1984 között az időszaki kiállítások és más közművelődési rendezvények határozták meg. Ebben jelentős szerep jutott dr. Pálos Lászlóné Nagy Rózsának, aki 1978, március 1-től került az intézménybe, igazgatóhelyettesi, közművelődési és könyvtárosi munkakörbe.

Népújság, 1978. augusztus 18.

színfoltja

az a 200 darabból álló hímestojás együttes, amelyet egy magángyűjtő

Tiszamarti Antalné 40 éves gyűjtőmunka után 1979-ben ajándékozott a múzeumnak

A gyűjteményt időszaki kiállítás keretében tárták a múzeumlátogatók elé. Népújság, 1979. március 11.

tojások díszítésének egyediségét az adja, hogy a minták jelentős részéhez növényi és állati szervrészeket használtak föl.

észlet a kiállításból

MÁTRAMÚZEUM SZAKALKALMAZOTTI MUNKATÁRSAI (1957- 1981) Dr. NAGY GYULA: 1957- 1964 részfoglalkozású múzeumvezető; 1964. VII. 1— 1978. VIII. 31. (igazgató - vadászattörténet, madártan). 1978. VIII. 1-től nyugdíjasként dolgozik.

FEHÉR MIKLÓS: 1962. I. 1—1966. IX. 6. (másodállás — foto).

MOLNÁR JÓZSEF: 1962. III. 1—1980. XII. 31. (legújabbkori történész, 1981. I. 1től iskolai órakedvezménnyel látja el múzeumi feladatait).

ADAMIK MIKLÓS: 1967. I. 1—1980. XII. 31. (másodállás — foto)

JABLONKAY JÓZSEF: 1965. XI. 18-tól (Eger) 1981. V. 26-ig (Gyöngyös — nyugdíjasként, lepidopterológia).

VARGAANDRÁS: 1970. III. 1-től (malakológia).

GÉCZY JÓZSEF: 1971. IX. 1—1974. VIII. 31-ig (történész —könyvtáros). 1975. IX. 1-től (újkori történész).

LACZIK ILONA(SOLTI BÉLÁNÉ): 1974. IV. 1-től (preparátor)

SOLTI BÉLA: 1974. VII. 1-től (gerincesek, madártan).

PÁLOS LÁSZLÓNÉ: 1978. III. 1-től (igazgatóh. - közművelődési előadó és könyvtáros

BERÉNYI JÓZSEF: 1978. IX. 1-től (igazgató - - népművelés).

BÁNKUTI KÁROLY: 1981. IX. 1-től (botanika).

Akiállítás képei

első terem

Akiállítás képei

második terem

Akiállítás képei harmadik terem

kiállítás képei negyedik terem

Akiállítás képei hatodik terem

Fehér M.

Népújság, 1985. augusztus 03.

1985-ben új helyre, a Fő tér 10. sz. épületbe került a Herman Lipót festőművész munkásságát bemutató képzőművészeti állandó kiállítás. Ezzel a múzeum egy új, állandó kiállító térrel gyarapodott.

RÉGI NÉV, ÚJ MÚZEUM II. MÁTRA MÚZEUM

a

a

vendégei is

látogatók voltak a

Mariann

a

A megnövekedett szakember-ellátottság megfelelő alapot biztosított a gyűjtemények tervezett kutatóprogramok által történő bővítésére is. A gyűjtések a Mátra térsége mellett az egész ország területére kiterjedtek, sőt egyes esetekben sor került határon túli területeken történő gyűjtésekre is. A gyarapodó gyűjteményi anyagok elhelyezése egyre nagyobb problémát okozott, ezért a múzeum folytatta - a várossal történt megállapodás keretében - az 1978-84 között megkezdett Petőfi u. 30. sz. alatti ingatlan, az un. Wiltner-ház (BerényiHaller-Orczy kastély) fokozatos birtokba vételét. A ház egy részét korábban az utolsó tulajdonos, Wiltner Sándor kórházi főorvos az államra hagyományozta, múzeumi hasznosítást megjelölve.

II. Vásárlások

Prof. José Hidasi, vagy magyarul Hidasi József professzor Brazíliában élő magyar származású ornitológus. Jelenleg Goiániában él (Goiás állam), ahol a helyi egyetemen oktatott, és emellett egy ornitológiai múzeumot hozott létre, melynek igazgatója volt (életrajzáról részletesebben már írtam, ld. SOLTI 1989). E munkája közben nem feledkezett meg első hazájáról sem. Jelentős madáranyagot adományozott a budapesti Természettudományi Múzeumnak, és egy látogatása folyományaként a gyöngyösi Mátra Múzeumnak is. 1987-88-ban összesen 186 bőrbe preparált madarat ajándékozott múzeumunknak, mellyel lényegében megalapozta a madárgyűjteményünk egzotikus részlegét.

Solti, B.: Folia 26, 2002

A múzeum kezdeményezésére 1988ban került első alkalommal megrendezésre az Ásványgyűjtők Gyöngyösi Találkozója, a Mátra Múzeum, a TIT Gyöngyösi Szervezete és a helyszínt biztosító 7. sz. Általános Iskola szervezésében. A hamar nemzetközivé terebélyesedő börze más helyszínen, más rendezőkkel mind a mai napig várja az ásványbarátokat Gyöngyösön.

Népújság, 1988. április

Fehér

A lektori vélemény és a szakmai átadási jegyzőkönyv (1989) birtokában kezdődött meg a kiállítás rendezése, a megnyitásának előkészítése.

költözött a mamut, ahol körbejárható módon került elhelyezésre.Aképeken a csontváz felállításának pillanatai láthatók: Fűköh Levente, Kerek László és Varga András munka közben. Népújság, 1988, július 04.

elsején

(akvárium

terrárium) nem csak

múzeum, de a magyar muzeológia történetében is újszerű volt. Az Orczykastély pincéjének helyreállításával kialakított kiállító térben vállalkozás keretében, magántulajdonban lévő

Ezzel, az élő állatokat bemutató tárlattal

kiállítás nyílt

a kulturális kínálat a látogatók számára

Hm-i Hírlap, 1992. május 02.

Egy évvel a nyitást követően

Akiállításnyitás megnyitása

kiállítás képei

Akiállítást BánkutiAlbin

Magasles és téli dioráma

Vadászfegyverek

trófeák

Atudományvilága – a világ tudománya

június 26-a és július 1-je között Budapest adott otthont a tudomány első világkonferenciájának (World Conference on Science), amely az UNESCO, a Tudomány Nemzetközi Tanácsa (ICSU) és a magyar kormány közös szervezésében zajlott le.

Mátra Múzeum

A

műszaki gyűjtemények

AMátra Múzeum

Fűköh Levente Mátra Múzeum, Gyöngyös

Mátra Múzeum (Gyöngyös, Kossuth u. 40. H-3200)

T/Fax: +37 311 447; +37 311 884 (Gyûjtemények)

E-mail: matramuz@enternet.hu

A gyöngyösi Mátra Múzeumban található az ország második legnagyobb természettudományi gyűjtemény-együttese (őslénytani, geológiai, malakológiai, gerinces zoológiai, rovartani, herbáriumi tagolásban). A természettudomány mellett a múzeum jellegéből adódóan helytörténeti és vadászattörténeti gyűjteményi egységekkel is rendelkezik. Amúzeumnak két rendszeresen megjelenõ természettudományi kiadványa van: Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis (szerk.: VargaA.)

Malakológiai Tájékoztató (Malacological Newsletter) (szerk.: Fûköh L.)

A múzeumban négy állandó kiállítás látogatható, melyek az Orczy- kastélyban kerültek elhelyezésre: a Mátra (A hegység természetrajza); Vadászattörténet és vadgazdálkodás (az Északi-középhegységben, kiemelten a Mátrában); Gyöngyösi évszázadok (a város és környéke helytörténete); Mikroárium (élő állatok akváriumokban, terráriumokban, inszektáriumokban)

Tudományos munkatársak (Természettudományi gyűjtemények: 6 biológus, 2 gyűjteménykezelő)

Fűköh Levente PhD (C.Sc) múzeumigazgató (negyedidőszaki malakológia, biosztratigráfia, paleoökológia); Dr.univ. Solti Béla (madártan, faunisztika, oszteológia); Bánkuti Károly (botanika, Odonata lárva); Földessy Mariann (Heteroptera, faunisztika, ökológia, zoogeográfia); Magyari Enikõ PhD (botanika, negyedidőszaki palinológia); Kovács Tibor (Cerambycidae, Odonata lárva, Ephemeroptera lárva, taxonómia, faunisztika, ökológia); Varga András (Mollusca, taxonómia, faunisztika, ökológia); Szabolcsi Tiborné, Kerek László gyűjteménykezelők

Kiemelt kutatási területek: Holocén malakológia, palinológia, biosztratigráfia, zoogeográfia, paleoökológia

A Kárpát-medence, Dél-Európa, Délkelet-Ázsia, Afrika területéről származó szárazföldi és édesvízi malakológiai anyagok taxonómiai és faunisztikai vizsgálata.

Kárpát medencén belüli Heteropterák faunisztikai, ökológiai és zoogeográfiai vizsgálata. Odonata és Ephemeroptera lárvák, ill. Cerambycidaek taxonómiai, faunisztikai, és ökológiai vizsgálata.

AFalconiformes taxon oszteomorfometriai vizsgálata.

UTM térképezési programok: Gastropoda, Heteroptera, Odonata és Ephemeroptera (lárva), Cerambycidae

Gyűjtemények: Őslénytan: botanika 9.802 tétel, zoológia (gerincesek nélkül) 13.402 tétel

Herbárium: virágosok 20.000 tétel (Kárpát-medence, Európa) Mohák 6000 tétel

Mollusca: 51.000 tétel (szárazföldi) (75 % Kárpát-medence, 25 % világanyag)

Rovarok: 234.733 tétel (Kárpát medence, Európa, világanyag)

Gerincesek: Halak:460 tétel, Kétéltû, hüllõ: 1.907 tétel, Madarak 12.269 tétel, Emlõsök 2.110 tétel, Gerinces őslénytani anyag: 700 tétel

Orczy-

kiemelt önkormányzati feladat volt. Több nekifutás után 1999-ben került sor a munkálatok

Hm-i

1994.

Hm-i Hírlap, 1994. augusztus 13.

AMEGÚJULÁS ÉVTIZEDE MÁTRA MÚZEUM

a

milleniumi pályázatán

megye által elnyert támogatásból

Orczy-kastély műemléki

millió forint

Ezzel elkezdődhetett

körbevevő kert műemléki

épület

2001. év folyamán a Heves Megyei Önkormányzat és Gyöngyös Városa megállapodtak a Mátra Múzeum központi épületének (kastély) homlokzati felújításában és a körülötte lévő kertnek a revitalizációjában.

2001. novemberében, a fenntartó Heves Megyei Önkormányzat, a tovább nem halogatható épület rekonstrukció érdekében egy tervpályázatot írt ki, az Orczykastély felújítására.

Akertben folyó munkákat a kastély épületének építéstörténeti vizsgálata követte, aminek első lépése a falszerkezet kutatása volt.

Az 1826-os átépítés során a keleti szárnyon található egykori nyitott folyosó barokk kőoszlopainak fejezeteit lefaragták, így azok a klasszicista falsíkban elűntek.

Abarokk kosáríves folyosó nyílásába

behelyezett klasszicista kőkeretes ablak a keleti emeleti szárnyon.

a

Már a falkutatások kezdetén ekkor még a kiállítások álltak nem várt képi ábrázolásokat tártak fel a restaurátorok.

Afalképek un. felpikkelése az 1826-os fedővakoláskor készült.

Emeleti sarokteremben feltárt képmezőben várakozó lovas alakját, háttérben sátortábort láthatunk.

Mennyezeti ornamentális festés részlete a kabinetszobában.

Az emeleti kabinetszoba oldalfalán pásztorlányka érzékenyen megfestett feje került elő.

A kastély belső építészeti tervezése során 2001. november 11-én jelennek meg az első akkor igen merésznek tűnt szakmai, muzeológiai elképzelések, annak ellenére, hogy ekkor még csak a közel 20 éves helytörténeti kiállítás („Gyöngyösi évszázadok”) újrarendezését, és az ehhez kapcsolódó műszaki munkákat tűzték ki célul: „2004-ben, a város 670. évfordulóján szeretnénk megnyitni az új állandó helytörténeti kiállítást, melynek muzeológiai munkálatai előtt jelentős műszaki, építészeti vonatkozásai is vannak (ennek részletei a következőkben kerülnek kifejtésre). "

Természetesen az épület falszerkezet kutatásai, s az ennek következtében kialakult műemlékvédelmi szempontok figyelembe vétele következtében több helyen változott az eredeti elképzelés.

„

1. A múzeum bemutató (közönségforgalmi) funkciójának növelése érdekében szükséges lenne a belső udvarrész befedése. Ezáltal az így kialakított zárt térben kerülhetne bemutatásra a múzeum legjelentősebb tárgya a mamut.” (Ez az elképzelés maradéktalanul megvalósult, mára a múzeum zárt, multifunkciós központi térrel rendelkezik.)

Fűköh, 2007,Agria

jelenlegi szerviz folyosó megnyitásával lehetne biztosítani a kijárást a kertbe, ami egyben az épületből való távozást is biztosítaná, ezzel megszűnne a főbejáraton a kétirányú forgalom.”

folyosó megnyitásra került, jelenleg itt történik a vendégek be- és kiléptetése az épületből.)

, 2007,Agria

A kiállító tereket érintő átalakítások: Amennyiben a park a terveknek megfelelően alakul ki, s a belső udvar is lezárásra kerül, úgy a jelenlegi „Mátra" с. kiállítás első két terme felszabadul. Itt kialakítható akár egy időszaki kiállítótér, akár egy konferencia terem, ami a jövőben jól hasznosítható. Ennek érdekében a jelenlegi közönségforgalmat meg kell fordítani. A kiállításból a kijárat a jelenlegi történészi szobán keresztül rögtön a 2. ábrán szereplő új közlekedő térre vezethető, s onnan a kert felé tudnak távozni a látogatók. Ebben az esetben ismét megszüntethető a keskeny keresztmetszetű lépcsőn a ma még működő kétirányú forgalom. (Ez az elképzelés maradéktalanul megvalósult.)

Az előzetes koncepciótervek alapján kiírt tervezési pályázatot,

Megvalósíthatósági tanulmány (részlet) 2002. november 05.

Orczy-kastély és kert felújítási program:

A felújítást követően az intézmény fő profilja oly módon változik, hogy a helytörténeti funkció megtartása mellett, mint természet és környezetvédelmi oktatócentrumot kívánjuk üzemeltetni.

A klasszikus múzeumi funkciókat (kiállítások) az alábbi egységek szolgálják:

Kastély:

Helytörténeti kiállítás, a kastély nyugati szárny földszinti részén helyezkedik el, igazodva a barokk terekhez, kabinet jellegű kiállítási egységekkel, mint pl. a Bugát Pál hagyaték bútorainak felhasználásával enteriőr jelleggel kialakítandó térben orvos és gyógyszerészettörténeti bemutató. A kiállítás teljes installációja újonnan legyártandó. Vadászattörténeti kiállítás. A kastély nyugati szárny emeleti részén, a földszintihez hasonló barokk terekben (102) kerül kialakításra a vadászattörténeti rész történeti egysége. A természetrajzi rész (trófeák) a klasszicista térben. Mint a jelenleg legújabb kiállítás, a most meglévő teljes installációs rendszer felhasználásra kerül a jövőben. Időszaki kiállítás- konferencia terem (104): a kastély emeletének déli részén. Installációs anyagát mobil vitrinek és paravánok képezik, a berendezéséhez konferenciaszékek szükségesek

Természetrajzi kiállítások (102), az emelet keleti szárnyában. Itt kerül bemutatásra a geológiai blokk, a kőzet és ásvány együttes, az ősmaradványok. Installációs anyaga legyártandó, hagyományos kőzettároló vitrinek (un. koporsó vitrinek), ill. a nagyobb csontvázak számára egyedi üvegtárlók.

Természettudományi pavilon:

Kiállítási szempontból három egységre tagolódik:

Természetrajzi kiállítás, mely egy térben, galériarendszerű tagolással, az élővilág szintezettségét mutatja be. Középpontjában, az építészeti tervekkel összhangban egy hatalmas termetű fa áll. A fa gyökérzete, törzse és lombkoronaszintje jelöli azt a három nagy habitatot, mely a kiállításban különböző technikákkal jelenik meg.

Növényház. Az elmúlt évek bizonyították, hogy igen népszerű az élő állatokat bemutató kiállítási egység. Ezért itt ennek egy továbbfejlesztett változatát valósítjuk meg. A trópusi, szubtrópusi növények között akváriumok és terráriumok kerülnek elhelyezésre. Lepkeház. Tematikailag szorosan illeszkedik az előző egységhez. Szinteltolásos leválasztott térben trópusi lepkekeltetés segítségével kívánjuk bemutatni az élővilágnak ezt a részét.

Grafit 37 tervezőiroda nyerte.

A megvalósíthatósági tanulmány összegzéseként, a felújítási program PR tevékenységének keretében került kiadásra 2002 októberében

B. Gál Edit Földessy Mariann Kurta Zsolt: Az Orczy-kastély és kert felújítási programterve Gyöngyös c. munka, mely mindazokat a leglényegesebb elemeket tartalmazta, melyek a teljes kivitelezés során megvalósítandók.

A kiadványt a térség országgyűlési képviselőinek közreműködésével a Parlamentbe is eljuttattuk a pályázat sikere érdekében. 2002

a a kastély

építészeti látványtervei is.

park komplex hasznosításának tervei

a

kastély befedésre javasolt belső tere és a kibontott nyitott folyosó kosárívei.

A kastély mellett már látható a tervezett

tó és a Természettudományi Pavilon épülete is.

múzeum leendő

került

az új

melynek ötletét a kastélykertben egykoron állt orangeria adta.

A 2003-as év során kellett elkészíteni (pályázati anyaghoz) az új kiállítási egységek részletes koncepció- és hasznosítási terveit.

Amunkával a november 30.-i határidőre a megbízott muzeológusok elkészültek.

Elkészült a kastélyban rendezendő kiállítások koncepcióterve (történeti kiállítás: Báryné Gál Edit, vadászattörténet: Pálos Lászlóné Nagy Rózsa, geotudományok: Fűköh Levente).

Elkészült a felújítási program keretében az állandó természettudományi kiállítás részletes koncepcióterve (Kovács Tibor, Földessy Mariann, Solti Béla, Varga András, Nagy Levente, Fűköh Levente).

Elkészült a gloriettekben rendezendő történeti kiállítások részletes koncepcióterve (Báryné Gál Edit).

Elkészült az Orczy-kert és Pálmaház múzeumi hasznosításának részletes koncepcióterve (Földessy Mariann).

betléri kiállítás képei

betléri kiállítás képei

Időközben a bezárt Mátra Múzeum egykor volt teremőreitől is elköszöntün

A

c.

A feltárt falképek helyreállításának tervezése gondot okozott az épület felújítási munkálataiban, mivel ezek korábban ismeretlenek voltak, így nem szerepeltek a benyújtott pályázatban, mint a felújítás részei. Ennek a munkának a pénzügyi fedezésére a Heves Megyei Önkormányzat az Északmagyarországi Regionális Fejlesztési Tanácshoz újabb pályázatot nyújtott be, mely pályázaton 10 millió forintot sikerült nyerni. Az összeget az önkormányzat önerőből 5 millió forinttal egészítette ki, s az így rendelkezésre álló összeg birtokában lehetett a feltáró és konzerváló munkákra a szerződéseket megkötni.

az egri kiállításból

Részlet a kiállítás katalógusából

Apaleozoologiai forgatókönyvet Dávid Árpád készítette

került

forgatókönyvet

Akastély nyugati oldalának földszinti termeibe került

kiállítás.

forgatókönyvet Pálos Lászlóné

készítette.

Személyi változások 2001- 2006 között a múzeumban: 2001.

Augusztus 15-el Bánkuti Károly botanikus távozott

a Herbáriumból, helyére Magyari Enikő palynológus került.

December 31-el Horváth László távozott a múzeumból

a Jász-Nagykun-Szolnok megyei múzeumi szervezet élére.

Augusztus 22-vel került a múzeumba Kiss Balázs közönségkapcsolati munkatárnak .

Munkaviszonya 2006-ban szűnt meg.

2003

Október 30-án távozott a múzeumból Magyari Enikő.

November 15-én került állományba Nagy Levente botanikus.

2006

Afelújítással párhuzamosan szükséges volt egy új munkakör kialakítására. Üzemeltetési munkatársként (később csoport, majd osztályvezetőként Szőke Zsolt került az intézménybe.

Hm-i

képviselő, Bozóki András miniszter, Fodor Gábor országgyűlési képviselő, Merczel

Magda Sándor országgyűlési képviselő

Amamut összeállítása mellett igen intenzíven

a három állandó kiállítás rendezése

15- én a megújult kastélyt és az itt található állandó kiállításokat Hiller István miniszter

át. Ezzel lezárult a felújítás első szakasza.

Akastély emeleti részének elrendezése: - Északi oldal egy része: időszaki kiállítások - északi oldal egy része és a keleti oldal: földtudományi kiállítások - nyugati oldal: történeti kiállítás - déli oldal: konferencia termek

a

Atörténeti kiállítás képei

Az un. Orczy szoba a helyreállított falképekkel

Földtani kiállítás I. Ásványok

Földtani kiállítás II. Ősmaradványok

Az első ütemben a kert csak részben újult meg, befejezése a második ütemre tolódott. Ehhez a munkához nyújtott segítséget az újabb költségvetési támogatás.

Amegújult kastély épületében az elkészült kiállítások, a kiállításokhoz kapcsolódó szervezett múzeumi órák, illetve a színvonalas foglalkoztató füzetek megjelentetése együttesen hozta meg az elismerést.

MÚZEUMPEDAGÓGIAI NÍVÓDÍJ 2008. ÉVI DÍJAZOTTJAI

2008. október 18. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium Közgyűjteményi Főosztálya és a Múzeumok Mindenkinek Program Múzeumi Oktatási és Képzési Központja (Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre) 2008. szeptember 29-én immáron hatodik alkalommal rendezte meg a Múzeumpedagógiai Évnyitót, melynek ebben az évben az Iparművészeti Múzeum adott otthont.

Hagyománnyá vált, hogy ez alkalommal kerül sor a Múzeumpedagógiai Nívódíjak átadására is. Ebben az évben, két kategóriában két-két díjat adtunk ki, ezzel ismerve el a 2007. október és a 2008. augusztus közti időszak legjobb múzeumpedagógiai kezdeményezéseit, illetve a fenti időszakban kiadott legszínvonalasabb múzeumpedagógiai kiadványokat. Emellett a Bírálóbizottság javaslatára két különdíj odaítélésére is sor került. http://www.nefmi.gov.hu/kultura/eredmenyek/muzeumpedagogiai-nivodij

Múzeumpedagógiai különdíj

Mátra Múzeum (Gyöngyös)

Pályázat tárgya: A múzeumi közművelődési és múzeumpedagógiai tevékenység

megújítása, és A föld mélyébe rejtett világ, illetve a Nyitott szemmel a múzeumban című foglalkoztató füzet megjelentetése.

Részlet az indoklásból: "Az Alfa-program támogatásával megújult múzeum és új

állandó kiállításai jelentik az alapját a nagy lendülettel elindult kezdeményezéseknek múzeumi órák (természet- és társadalomtudomány) és táborok keretében. A foglalkozásokon az elméleti és gyakorlati elemek egyenlő arányban oszlanak meg."

Szerzők: Nagy Levente és Dr. Fűköh Levente

Az első berendezési látványterv

Készül a fa a Figura kft műtermében

építése I. Aháromszintes fa építése a pavilonban

Készülnek a diorámák a Sipos György Dermoplasztikai

Akiállítás építése II.

ATermészettudományi Pavilon kiállításainak megnyitására készült meghívó első és utolsó oldala

A

Pavilon kiállításainak

Atermészetrajzi kiállításhoz készült kétnyelvű ismertető

A

egyedfejlődését bemutató tabló.

és élővilág kapcsolatát bemutató

A hazai NATURA 2000-es területek és a közösségi jelentőségű gerinctelen fajok bemutatása

és állat bemutató akváriumok és terráriumok segítségével

évi

Majálisán a Mátra Múzeum foglalkoztató

Sípos Bánk Botond, Hejjel Anita, Szőke Szilvia, Fűköh Levente, Földessy Mariann, Nagy Levente

Hm i Hírlap, 2010.

Hm-i Hírlap, 2010. augusztus 26.

Aszakmai előadások az éjszakában is folytatódtak, amit jó hangulatú aktív pihenés követett.Az első nap fáradalmait terepen pihenték ki a résztvevők, ismerkedve a Mátra természeti értékeivel.

a közreműködő iskolák,

mutattuk be részletesen

legfőbb elemeit.

Részlet a TÁMOP projekt sajtóanyagából:

Európai Uniós forrásból bővül a Mátra Múzeum múzeumpedagógiai kínálata A Mátra Múzeum a TÁMOP 3.2.8.B-12/12012-0008 „Múzeumok mindenkinek” Program Múzeumok oktatási-képzési szerepének erősítése projekt kertében 11.907.801 Ft támogatást nyert. A pályázat célja a múzeumok közoktatást és az egész életen át tartó tanulást támogató múzeumpedagógiai tevékenységek fejlesztése. A pályázat során 4 oktatási intézmény számára nyújt a múzeum 7 féle, a geológia és a biológia témaköreire épülő foglalkozássorozatot, amelyeken a projektidőszakban 410 gyermek, az utánkövetési időszakban további 375 fő vesz részt. A múzeumpedagógiai foglalkozásokon túl jeles napokhoz kapcsolódva 4 alkalommal egész napos családi program is várja a látogatókat.

2012-ben újabb, a múzeumot érintő jogszabályi változás látott napvilágot (2012. évi CLII. Törvény), illetve a 1094/2012. (IV. 3.) Korm. Határozat, a megyei múzeumok, könyvtárak és közművelődési intézmények további fenntartásáról, valamint a települési önkormányzatok kötelező kulturális feladatairól.

Az új szabályozás eredményeként a Mátra Múzeum több évtizedes, megyei szervezeten belüli pozíciója változott meg. L. Simon László: Új közgyűjteményi és közművelődési rendszer vidéken Törvényjavaslatot előterjesztő expozé és vitáját követő zárszó (a 2012. szeptember 18-