A GYÖNGYÖSI MÁTRA MÚZEUM TÖRTÉNETE

Page 1

Tisztelt Olvasó!

Az alábbi 359 dia segítségével megkísérlem végigvezetni azon a 125 éves úton, amelynek első kockaköveit az egykori lelkes és elkötelezett gyöngyösi polgárok rakták le a 19. század második felében. Ez a múzeumszervezési törekvés nem volt mentes a személyes buktatóktól, természeti katasztrófáktól, politikai rendszerek változásaitól, de az elkötelezettség, hogy a Mátra lábánál, Gyöngyösön jöjjön létre egy elsősorban természetrajzi múzeum, végül eredményesnek bizonyult. Az öt nagy fejezetre tagolt múzeumtörténet rendhagyó bemutatása során igyekeztem felhasználni az általam feltárt sajtóanyagokat, a Bródy Sándor Megyei Könyvtár archívumából, elődeim, kutatótársaim történeti munkásságának eredményeit, a múzeum és saját magam archív felvételeit. Természetes, hogy egy 125 évet átfogó munka soha nem lehet teljes, ennek oka úgy a forrásanyagok hiányossága, mint a szerkesztő szubjektivitása. Ennek ellenére remélem, hogy egy érdekes, nem egy esetben eddig ismeretlen adatokat is tartalmazó anyagot sikerült összeállítani a múzeumbarátok örömére. Kellemes kalandozást!

Dr. Fűköh Levente

© Fűköh 2022
1. Akezdetek, Mátra Múzeum 1880-1917 4 - 25. dia 2. Új név, régi gondok, Gyöngyös Megyei Város Múzeuma 1920-1944 26 - 44. dia 3. Régi név, új Múzeum I. Mátra Múzeum 1945-1985 45 - 149. dia 4. Régi név, új Múzeum II. Mátra Múzeum 1985-2000 150 - 217. dia 5.Amegújulás évtizede Mátra Múzeum 2000-2012 218 - 360. dia 6. Egy új kezdet 2013Magyar Természettudományi Múzeum Mátra Múzeuma 361. dia AMÚZEUMTÖRTÉNETI BEMUTATÓ TAGOLÁSA © Fűköh 2022

AKEZDETEK MÁTRAMÚZEUM

1880-1917 © Fűköh 2022

Magyarországon a múzeumok létrehozásának igénye külföldi mintákon alapult. A gyűjtemények létesítésének hasznát a 18. század közepén az elsők között fogalmazták meg Teleki Sámuel és Teleki József. Külföldi példákat megismerve vallották, hogy a gyűjteményt céltudatos tudományos igénnyel kell kialakítani. Tudták, hogy a gyűjtemény tudományos műhely, a társadalmi művelődés nélkülözhetetlen forrása, s a múzeumok egy-egy nemzet szellemi színvonalát reprezentálják. Ennek szellemében került sor 1802-ben a Nemzeti Múzeum megalapítására.

© Fűköh 2022

a kiegyezést (1867) követő időszak, a kapitalizmus

hazai fejlődését hozta magával, amely a korábbiakhoz képest nagyobb arányú a polgárosodáshoz vezetett. Ez a társadalmi folyamat szolgáltatott alapot a 19. században a városi múzeumok létrehozására.

múzeumi törekvés

el az országban - elsősorban társadalmi kezdeményezésre - amely különböző társulatok, egyének munkájával akarta összegyűjteni a saját, szűkebb hazájára vonatkozó történeti emlékeket, a táj természeti kincseit, művészeti alkotásait, valamint a népi kultúra tárgyi emlékeinek gyűjtési igénye is megjelenik.

a társadalmi kezdeményezés nem kerülte el Gyöngyöst sem.

Magyarországon
rohamos
Számos
indul
Ez
© Fűköh 2022 Gyöngyös a 19. század végén (Cserna Károly) https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/OMMonarchia-az-osztrak-magyar-monarchia-irasban-es-kepben-1/felsomagyarorszag 453B/a matra es a bukk hegyseg kornyeke 4B39/hevesmegye matrai resze platthy adorjantol 4B3A/

A napjainkra elég jól feldolgozott történeti források alapján (Misóczki, L. 1997) ismeretes hogy Gyöngyösön az első kezdeményezés 1867-ben történt. A polgármester, FőkövyAntal kezdeményezésére létrejött a Gyöngyös Városi Musealis Gyűjtőtár, mely a városi polgárok körében megkezdi a tárgyi adományok gyűjtését. Főkövy a múzeum gyűjteményét a fellelhető anyagokon kívül közadakozással akarta előteremteni, ezért gyűjtőíveket tett közzé. A tárgyi gyűjtő levélre (= előjegyzési ív) a gyűjtőtárnak szánt muzeális tárgyak megnevezését, az adakozó nevét és lakóhelyét jegyezték fel.

Amúzeum szervezése nemcsak elindult, hanem a nyitás napját is kitűzték 1868. március 15-re. Ma már kideríthetetlen, hogy a város 1867 utáni első múzeumalapítási törekvése miért nem járt sikerrel.

Főkövy Antal (1803-1889) gyöngyösi polgármester. Két alkalommal került megválasztásra, első ízben 1860. december 27 én lefolyt tisztújításon. Hivataláról 1861-ben lemond. Másod ízben 1867 május 16 án ismét polgármesterré választják. Idős korára hivatkozva1874-ben lemond. Több tisztséget tölt be Heves vármegye és a Jászkerület Gazdasági Egyesületben, majd a gyöngyösi közkórházban, mint gondnok.

FőkövyA. gyászjelentése, OSZK
© Fűköh 2022

Főkövy polgármester 1872-ben újból napirendre tűzte a múzeumügyet. Az abban az évben Gyöngyös országgyűlési képviselőjévé választott Pulszky Ferencnek, a magyarországi múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelőjének segítését kérte a városi múzeum létrehozásához. 1875/1876-ban Pulszky kíséretében többször jártak Gyöngyösön a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Történelmi Társulat tagjai. A látogatások alkalmával az egyik fontos program volt a gyöngyösi múzeumügy.

Pulszky Ferenc

Eger - hetilap, 1872. június 06.

Pulszky Ferenc (Eperjes, 1814. szeptember 17. Budapest, 1897. szeptember 9.) magyar politikus, régész és műgyűjtő, az MTA tagja, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója, a magyarországi múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelője.

Igen változatos és sokrétű életútjából csak a gyöngyösi képviselőségének egy kevéssé ismert epizódját említjük.

Borsszem Jankó 1872, V.. 232 (részlet).

P szky. Mú . . . . Csorda. Mú!

P szky. Igenis. Múlhatatlan kötelességemnek tartom az önök bú .. Csorda. Bú!!

Pulszky Gyöngyösön

P szky. Az önök búbánatát a haza gyászos sorsa fölött constatálni. Igaz, mi nem Ígérünk földosztást, csak legelő-felosztást.

,
© Fűköh 2022

Hatással volt a gyöngyösi múzeumalapítási törekvésekre, hogy 1877-ben Heves megyében, Tiszafüreden, a gyöngyösi születésű Tariczky Endre plébános szervező munkájának eredményeként létrejött a községi múzeum.

Tariczky Endre

Tariczky Endre (Gyöngyös, 1818. november 18. Tiszafüred, 1912. május 10.) katolikus plébános, régész. Taritzki András csizmadia céhmester és Geszti Katalin gyermekeként született Gyöngyösön; iskoláit Gyöngyösön végezte s 1835-ben az egri papnevelő-intézetbe lépett; 1842-ben áldozópappá szentelték. 1862-ben Tiszafüredre nevezték ki plébánosnak.)

© Fűköh 2022

Az újabb fellángolás eredményeként 1880-ban létrejön a Múzeumalapítási Választmány (= előkészítő bizottság), mely elsődlegesen természettudományi múzeumot szándékozott létrehozni, mely később helytörténeti irányultságot is vett volna. A törekvéseket most a gazdasági katasztrófához vezető filoxéra járvány húzta keresztül.

A gyöngyösi polgárok és a város vezetői azonban nem adták fel elképzeléseiket, az első kezdeményezést követően 20 évvel később megvalósultak a tervek. Hanák Kolos ügyvéd, jeles közéleti személyiség létrehozza a Magyarországi Kárpát Egylet Mátra Osztályát, melyről a Gyöngyösi

Lapok c. helyi újság részletesen tudósít.

© Fűköh 2022

Magyarországi Kárpát Egyesület Mátra Osztályának

Hanák Kolos Szurdokpüspökiben született, az elemi iskolát Gyöngyösön végezte. Jogot Pozsonyban, Pesten és Egerben tanult. 1872-től Gyöngyösön joggyakornok, majd 1875-ben ügyvédi vizsgát tett, s még ebben az évben meg is nősült. 25 évesen a gyöngyösi Takarék- és Hitelintézet ügyésze lett. A jogászi hivatás mellett sokféle közéleti szerepet is vállalt: egyleteknek és testületeknek volt az alapító tagja. Irányításával készültek el az első jelzett utak, kilátók, védházak a Mátrában, javaslatára út épült Benére, s ő írta a Mátra első útikalauzát is.

HANÁK KOLOS 1851-1923 a
megalapítója.
© Fűköh 2022
részlet, Gyöngyösi Lapok, 1887. május 19. A lebontott egykori városháza épülete, az alakuló közgyűlés helyszíne. © Fűköh 2022
részlet, Gyöngyösi Lapok, 1887. május 19. © Fűköh 2022

Részlet az ügyrendből, a 3. fejezet 7. pontja

A múzeum első bélyegzője, 1887

Múzeumi Bizottságában igen aktívan vettek részt a gimnáziumi tanárok. A meginduló gyűjtőmunka által összeállított kollekció számára Csomor Kálmán Polgármester kérésére a gimnázium biztosít egy osztálytermet. Itt nyílik meg 1887. május 15-én. a Mátra Múzeum. A múzeum első őre Wissinger Károly. Az önálló intézmény jellegét a korabeli nyilvántartásba vett tárgyakon fennmaradt bélyegző bizonyítja. Felirata: Mátra Múzeum 1887. Wissinger Károly (1846. nov. 22. St. Georgen, Ausztria - 1893. máj. 17. Kecskemét): vegyész, tanár. - A bp.-i Politechnikumban két évfolyamot végzett (1868-1869). A Politechnikum Ásvány- és Földtani Tanszékén természetrajzi tanársegéd (1868-1869), az MNM Ásvány-Őslénytárában ásványtári segéd (1870től), egyidejűleg az ásvány- és földtan ideiglenes tanára a bp.-i IV. ker.-i Főreáliskolában (1871-1876). A székesfehérvári (1876-1879), majd a kecskeméti főreál- isk. tanára (1879-1882; nyugdíjba vonulásáig). Néhány tud.-os (Földtani Közlöny) és számos ismeretterjesztő cikke jelent meg. A Hevesmegyei Gazdasági Egyesület Értesítője szerkesztője

(1885 1889). /Magyar Múzeumi Arcképcsarnok 2002/ © Fűköh 2022
A M.K.E. Mátra Osztályának alakulásáról, eseményeiről a Gyöngyösi Lapok c. hetilap tudósít rendszeresen, majd 1888. augusztusában megjelenik „A Mátra” közlöny első száma, melyet 1991-ig minden évben egy-egy újabb követ. Részlet a célkitűzésekből © Fűköh 2022

1887. május 28-án a választmány

elő:

Gyöngyösi Lapok 1887. június 2.

Amúzeum nélküli múzeumőr kitétel arra vonatkozik, hogy a megalakult intézménynek nem sikerült önálló helyet találni. Mint látni fogjuk, ez a probléma még hetven éven keresztül meghatározza a múzeum sorsát.

első ülésén Wissinger Károly az alábbiakat terjesztette
© Fűköh 2022

A múzeumot öttagú bizottság irányította, melynek tiszteleti tagja volt Pulszky Ferenc is. Az alapító okiratban meghatározták a múzeum gyűjtőterületét, amely a Tiszától a pesti, nógrádi, borsodi megyehatárig terjedt. Később ezt módosították, s így 1892. március 27.-től "gyűjtő érdekterület" az ország bármely tája.

A múzeum gyűjteményei 1889-ban az alábbiak voltak: természetrajzi, iskolai és közművelődési, mezőgazdasági, őslénytani, ipari és háziipari, egyházi.

A Mátra közlöny, 1889. augusztusi számában felhívást tettek közzé, a gyűjtemény gyarapítására.

© Fűköh 2022

A múzeumot igen hamar bekapcsolták a gimnáziumi oktatásba is, amelyhez segítséget a Mátra c. közlöny 1890. augusztusi számában megjelent munkájában

Lerner Vilmos gimnáziumi tanár állított össze: A Mátra-osztály és a földrajz tanítása

AMátra, 1890.

Szintén a közlönyből ismeretesek a múzeum működésének költségvetési adatai, mely többek között tartalmaz egy jelentős tételt, amelyet egy új tár létrehozását segítendő, fényképezőgép vásárlására fordítottak. A fényképezőgép beszerzésének köszönhetően 1894-ben már 150 fényképfelvétel („saját géppel készítve”) kapott helyet a „Könyv, okmány, térképtár”-ban, melynek rendezésére a Múzeumok és Könyvtárak Országos Bizottsága biztosított 300 koronát

.
© Fűköh 2022

1891 végén már 191 kiállított várostörténeti tárgy került bemutatásra. Két év alatt a tárgyak száma oly mértékben gyarapodott, hogy a múzeum kinőtte a gimnázium tantermét, s ezért az egyes gyűjteményeket a város több pontján helyezték el: az iskolai és közművelődési anyagot részint a gimnáziumban hagyták, vagy a normaiskolába vitték - a mezőgazdasági, őslénytani tárgyakat a Hevesvármegyei Gazdasági Egyesület épületébe, a Vaskorona-házba. Az ipari és háziipari készítményeket az ipartársulatban - az egyházi emlékeket a ferences kolostorban helyezték letétbe. A Mátra közlönyből ismeretes, hogy a múzeumi nyilvántartási munkát: 8 fő végezte (4 gimn. tanár, 2 orvos, 2 ügyvéd). A múzeumban negyedévente tartottak előadóüléseket.

Gyöngyösi Kalendárium, 1910

© Fűköh 2022
Gyöngyösi Lapok, 1896. A kezdeti sikeres éveket különböző átszervezések miatt megtorpanás követte, aminek elsődleges oka, hogy a Mátra Múzeumot 1896-ban átmenetileg beolvasztják az időközben létrejött (1894) - Heves Megyei Tanszermúzeum-ba. A beolvasztást követő 13 évben is sajátos módon megtartotta részleges önállóságát a Mátra Múzeum, amit mi sem bizonyít jobban, mint az évente megválasztásra kerülő Múzeumi Bizottság. A Tanszermúzeummal kötött megállapodás 9. pontja kimondja a gyűjtemény visszavételének lehetőségét. © Fűköh 2022

A Tanszermúzeum

készített és

1903-ban
nyomtatásban
megjelentetett
Tárgymutatója
nyújt némi áttekintést a Mátra Múzeum gyűjteményi anyagáról.
© Fűköh 2022

Részlet a tanszermúzeum tárgymutatójából

© Fűköh 2022

1906-ra meglazul a két intézmény közti kapcsolat, 1909-ben a Mátra Múzeum kilép a Tanszermúzeumból. Időközben, 1907. május 15-én Pásztor József és Stiller János veszi át a múzeum vezetését, s ez az állapot 1914-ig fennáll.

PÁSZTOR JÓZSEF (1861?-1933) gyöngyösi gimnáziumi rajztanár, közéleti személy. Stiller Jánossal elindítja és szerkeszti a Gyöngyösi kalendáriumot (1909-1914); megjelenteti a Mátra utikalauzt (1929)

STILLER JÁNOS (1868-1935) gyöngyösi pap, gimnáziumi tanár, író, közéleti személyiség. Pásztor Józseffel elindítja és szerkeszti a Gyöngyösi kalendáriumot (1909-1914), történeti írásokat, útirajzokat publikál.

© Fűköh 2022

KEMÉNY JÁNOS 1885. május 26-án Született Gyöngyösön. Tanulmányait jogászként fejezte be 1879-ben. Ezután visszatért Gyöngyösre és gazdálkodóként élt. Gazdálkodóként nem volt túl szerencsés, 1890 táján felhagyott a gazdálkodással. 1892-ben Gyöngyös Város szolgálatába lépett. Nagy szerepe volt az egyházi iskolák államosításában. 1908. április 30 án a városi képviselőtestület polgármesterré választotta. Nagyratörő tervei voltak a város fejlesztésére, amelyeknek egy részét tudta megvalósítani. Polgármestersége idejére esett az I. Világháború és a nagy gyöngyösi tűzvész és a Tanácsköztársaság, alatt lemondott tisztségétől. Amit már csak egy rövid időre vett vissza. 1935. augusztus 9-én hunyt el.

1910-ben a város átfogó városfejlesztési koncepciót készít, melynek részeként 1912ben Kemény János polgármester tervet készíttet egy önálló múzeum épületről "valahol a város szélén, hasonlatost a főgymnasiuméhoz" .
Mátra Múzeum gyűjteménye
© Fűköh 2022

-féle tervek kivitelezését a pénzhiány és meg nem értés mellett az I. világháború kitörése gátolta, mígnem minden elképzelés az 1917. május 21-én tomboló gyöngyösi tűzvészben hamuvá válik a tárgyak egy részével, a leltárkönyvekkel, kiállítási összesítőkkel együtt.

Mátra M. történeti gy.

Amegmaradt anyag a Kálvária épületébe került. Ezzel lezárult a Mátra Múzeum történetének első szakasza.

A Kemény
© Fűköh 2022
ÚJ NÉV, RÉGI GONDOK GYÖNGYÖS MEGYEI VÁROS MÚZEUMA 1920-1944 © Fűköh 2022

során ismét felmerül a múzeum létesítésének gondolata. 1920-ban dr. Puky Árpád polgármester ujjászervezi a Múzeumi Egyesületet, az elnökének Stiller Jánost választják. Megkezdődnek az előkészítő munkálatok. Az új múzeum felépítését az 1918-ban elkészült Warga-féle terv szerint képzelték el az un. Fiókvárosháza Lechner Jenő által tervezett átalakításával.

Puky Árpád (1877-1959) ügyvéd, polgármester

Egerben született, ott is végezte a gimnáziumot, majd az egri jogakadémia hallgatója lett. 1908-tól 1919-ig mint gyakorló ügyvéd Gyöngyösön dolgozott, 1919-ben a város közgyűlése polgármesterré választotta. Puky Árpád elsődleges feladata a város újjáépítése volt, amellyel szerencsésen megbirkózott, sőt a várost és környékét, a Mátra vidékét az ország egyik idegenforgalmi központjává tette (1930-as évek). Több köz- és kulturális intézményt szervezett, építtetett. Számos társadalmi egyesületben tevékenykedett, így elnöke volt a helyi Kaszinó Egyesületnek és az Alapítványi Közkórháznak is. 1942-ig volt polgármester.

Warga László (1887-1952) építészmérnök, műegyetemi tanár. A városépítés nemzetközileg elismert magyar úttörője. Az 1917-es gyöngyösi tűzvész után megtervezte Gyöngyös újjáépítését. A tervet 1918 és 1923 között többször módosították. Harrer Ferenc (1874-1969) politikus, 1917-1918-ban a leégett Gyöngyös város újjáépítésének kormánybiztosa volt, e minőségében kidolgozta a város újjáépítésének tervét

Puky Árpád
A
tűzvészt követően meginduló Harrer Ferenc által irányított helyreállítási munkák
© Fűköh 2022
.
1923. március 15-én tanárok, orvosok, ügyvédek (31 fő) múzeumalakító bizottságot hoznak létre, fő célkitűzésük az önálló épület, a város szélén, a gimnázium szomszédságában. Adománykérő felhívásukat, melyhez sokan csatlakoztak, az új múzeum számára megfogalmazott jelmondattal zárták: "A múlt dicsősége felejteti a jelen sivárságát és jobb jövőre serkent!" Gyöngyösi Lapok, 1928. 04.07. © Fűköh 2022

Az elkövetkező évtized a Világháború és a tűzvész után megmaradt múzeumi tárgyak újrarendezésével, elhelyezési kísérleteivel telik.

1929 tavaszán a Műemlékek Országos Bizottsága és az Országos Magyar Gyűjteményegyetem Tanácsa javasolja a múzeum anyagának közgyűjteménnyé nyilvánítást, amit épület hiányában a Vallás és Közoktatási miniszter elutasított.

Ezekben az években kezd igen aktívan bekapcsolódni a városi múzeum tevékenységébe Guba Pál piarista főgimnáziumi tanár. Új vonása a gyöngyösi múzeumügynek, hogy igen erőteljesen összekapcsolódik a világi és egyházi múzeum létesítése.

(1861. április 26. - 1952 november 22.) Gyöngyössolymoson született. Tanulmányait Gyöngyösösn a Norma Iskolában kezdte, majd két évig a gyöngyösi gimnáziumban tanult. A gimnáziumi tanulmányait Egerben folytatta, majd Jászberényben fejezte be, itt is érettségizett. Érettségit követően belépett a piarista szerzetes rendbe a teológiai tanulmányait Nyitrán végezte, ezután a rendje a Kolozsvári Tudományegyetemre küldte, 1885-ben latin-magyar-történelem szakon középiskolai tanári oklevelet szerzett. 1885-ben szentelték pappá. Első szentmiséjét 1885. augusztus 5 én Gyöngyösön a Szent Bertalan templomban mutatta be. Tanító rendi szerzetesként az ország több oktatási intézményében is megfordul. Egyes források szerint a tűzvész hírére érkezik vissza Gyöngyösre. Nyugalmazott tanárként igen aktívan kapcsolódik be a város vallási és közéletébe. Hatalmas munkabírása új lendületet ad a város múzeumi törekvéseinek

Pál

Guba
. © Fűköh 2022

megalakult

Megyei Város Múzeuma

ezzel

szerzetes,

mondattal

1932. január 1-el Gubát

a fiókváros háza két

szerény várostörténeti

1931-ben
Gyöngyös
.
ügyvezető igazgatóvá nevezték ki. 1934. augusztusában
termében
kiállítást rendezett. Gyöngyös Megyei Város Múzeumának pecsétje Az egykori „fiókvárosháza”, a volt gimnázium, ma zeneiskola Az a nép, amely múltját meg nem becsüli, jövőt nem érdemel
a
kezdte inditványát Guba Pál ezt a mondatot írták fel az újjáalakult múzeum falára. A múzeum gondolata 1931-ban éledt újra, amikor Guba Pál piarista
nyugalmazott főgimnaziuni tanár beadványt intézett a város képviselőtestületéhez. © Fűköh 2022

Avárosi múzeum

a város

Gyöngyösi Újság, 1932
újraindítása érdekében Guba Pál felhívással fordul
lakosságához. © Fűköh 2022
Eger-Gyöngyösi Újság, 1934. január 23. © Fűköh 2022

Néhány adat a múzeum anyagáról

„A muzeum gyűjteményét nagyban gyarapította néhai Pásztor József főgimnáziumi tanár hagyatéka, aki, mint a muzeumi bizottság tagja és lelkes pártfogója 180 kötet könyvet, a vármegye várromjairól készitett festményeit, arcképet, Apponyi Albert gróf arcképét és még több értékes darabot juttatott az intezménynek. A múzeum emítésreméltó tárgyai között van egy mammutlábszár, amelyre 1600 végén bukkantak, a nagytemplom alapja asásánal; egy iramszarvas megkövesült koponyája (oroszi lelet), csiszolt balta a neolith korból, a város kapujának lakatja a 16. szazadból, a báró Orczy-csalad 1700-ből való latinnyelvú foliansai, egy török landzsahegy, a gombkötők és kötelesek céhládája 1739-ből, a régi gyöngyösi fazekasipar emlékei, egy kuruc kard, stb. Itt őrzik a kommunisták által 1919 május 7-én Gyöngyösön felakasztott Csipkay Albert százados csákóját és attiláját, továbbá a tavalyi repülőnapon lezuhant Porkoláb Ferenc légügyi főellenőr mellcsattját

. ” Eger-Gyöngyösi Újság, 1934. január 23.Mátravidéki Hírlap, 1934 © Fűköh 2022
A Gyöngyösi Városi Egyházi Múzeum dr. Szmrecsányi Lajos érsek által jóváhagyva 1934. május 5-én a város 600. évfordulóján megnyílik. Az egyházi kiállításnak (= Gyöngyösi Római Katolikus Egyházi Múzeum) a Nagytemplom északi karzata biztosít helyet. Fotó: Guba kéziratos naplója © Fűköh 2022
Mátravidéki Hírlap, 1934 Eger-Gyöngyösi Újság, 1936. augusztus 05. 1934-ben megkezdődtek az évekig tartó tárgyalások az Orczy-kastély megvásárlásáról. Orczy-kastély 1927 © Fűköh 2022
Fűköh, 2002 WildburgArthurné levele Puky Árpádhoz, Gyöngyös város polgármesteréhez (részlet) © Fűköh 2022

Eger-Gyöngyösi Újság 1937. március

én tudósít a Gyöngyös város képviselőtestületének március

üléséről,

Orczy-kastély

Az
4-
1-i
az
megvásárlásáról. Eger-Gyöngyösi Újság, 1937 Az Orczy-kastély megvásárlásának előkészítése, 1937. február 27. © Fűköh 2022
Eger-Gyöngyösi Újság, 1937. október 22. A vásárlásról 1937 március elsején megszületett képviselőtestületi döntést, a fellebbezéseket követően októberben hagyta jóvá a belügyminiszter. © Fűköh 2022 Eger-Gyöngyösi Újság, 1937. március 4. (folytatás)

Aváros

részlet Bán I.:Amai Gyöngyös művelődési megmozdulása.- Gyöngyösi Kalendárium, 1938

kulturális életéért aggódók abban reménykedtek, hogy a kastély megvásárlásával megoldódik a városi múzeum elhelyezésének kérdése.
© Fűköh 2022

Az eredeti elképzelések szerint a kastély a közönség számára az északi és keleti szárnyban az eredeti berendezéssel nyílt volna meg: bútorok, festmények fegyverek, használati tárgyak

Akastély az 1800-as évek végén (MM gyűjteménye)

A városi múzeum a földszint déli és nyugati szárnyába került volna. Sajnos pénzhiány miatt a város csak 1944-ig fizeti ki a vételárat, így időközben az eredeti berendezési tárgyakat, gyűjteményeket a tulajdonos eladja műkereskedőknek. Ugyancsak pénzhiány miatt nem kezdődött el az épület múzeumi célokra történő átalakítása sem.

Akastély értékeinek elárverezését jól szemléltetik Bán Imre egykori gimnáziumi tanár könyvtárában található könyvek bejegyzései:

- Princesse parisienne / Honoré de Balzac. – Bruxelles : Hauman et. Co., 1840.

Orczy Westphalen Wildburg könyvtárból, Anna Westphalen pecsétjével

- Deutscher Balladenschatz / Gustav Wendt. – Berlin, 1871.

Vettem 1939. októberében az Orczy Westphallen-Wildburg könyvtár eladása alkalmából Gyöngyös, Bán Imre 1939.

P. Juhász Zs.: Bán I. könyvtára.- Debrecen, 2005 © Fűköh 2022
Guba Pál erőfeszítései ellenére a múzeum elhelyezése továbbra is megoldatlan.Az áldatlan állapotáról a Hevesvármegye cikke tudósít 1942-ben. Bachó László:Avárosi múzeum és egyebek I.” c. cikkében a következőképpen ír: (1) Hevesvármegye, 1942. július 08. © Fűköh 2022
Hevesvármegye, 1942. július 08. (2) © Fűköh 2022
(3) Hevesvármegye, 1942. július 08. © Fűköh 2022

1944. október 31-én a közelgő hadi események miatt Guba a város különböző épületeiben elhelyezett múzeumi gyűjtemények ajtajait lepecsételte, s az ajtókra az alábbi szövegű táblát helyezte: „A front miatt átmenetileg zárva!"

Agyűjtemények a háborút átvészelték, azoknak jelentős részét a front elvonultával a város lakossága dúlta szét, eltulajdonítva az értékeket (nemesfémek), s tönkrezúzta a számára értéktelent.

© Fűköh 2022

RÉGI NÉV, ÚJ MÚZEUM I. MÁTRA MÚZEUM

1945-1985 © Fűköh 2022
1945 után a múzeum és a múzeumi tárgyak sorsát a politikai csatározások pecsételték meg. A város vezetői ugyan elméletileg foglalkoztak a múzeum létrehozásával, de a különféle elképzeléseket tett nem követte, így előrelépés nem történt. Úgy tűnt, hogy az Orczy-kastély múzeumi célú hasznosítása teljesen a feledés homályába került. Gyöngyösi Néplap, 1947. augusztus 10.; október 26 © Fűköh 2022

A múzeumügy szempontjából is jelentős lépésnek bizonyult, a városban

megrendezésre került járási pedagógus továbbképzés 1951-ben. Nagy Gyula a Gyöngyössolymosi iskola igazgatója meghívta a továbbképzés résztvevőit, hogy tekintsék meg az iskolában kialakított helytörténeti és természetrajzi gyűjteményt. Ennek a látogatásnak az eredményeként döntött a járás vezetése, hogy támogatják Nagy Gyula munkáját, egy új múzeum megszervezésében. Nagy Gyula 1951. május 2-án megalakította a Múzeumi Szervező Bizottságot, s szeptember 1-én a korábban már több ízben is használt épületben (volt gimnázium, majd „fiókvárosháza”) két terem megnyitásával jelképesen létrehozta a Mátra Múzeumot. Azonban a végleges célja, amelyet a járás is támogatott az volt, hogy a városon kívül a Sás-tó területéhez közel legyen a természettudományi irányultságú járási Mátrai Tájmúzeum.

Nagy Gyula 1914. április 9-én született Inám községben (ma Dolinka, Szlovákia). Egerben járt gimnáziumba, majd az egri érseki Tanítóképzőbe. A tanítóképző elvégzése után 1935-ben Gyöngyössolymosra került, 1951-57-ig az iskola igazgatója. Tanítői évei alatt természetrajzi, helytörténeti és néprajzi anyag gyűjtésébe kezdett tanítványaival. 1951-től a Járási Tanács megbízása alapján megkezdi egy múzeum szervezését, mely Gyöngyös város múzeumügyét is jelentősen érinti. Ezt a tevékenységét pedagógusi állása mellett 1957 ig társadalmi munkában végzi. 1957-ben kinevezik az időközben megnyílt Mátra Múzeum igazgatójának, amelyet 1964-ig másodállásban, majd ezt követően fő állásban lát el 1979-ig. 1983. április 14-én hunyt el.

Dr. Nagy Gyula© Fűköh 2022

1951-1955 között párhuzamosan folyt a múzeum szervezése: a város vezetése továbbra is az Orczy-kastélyban történő elhelyezést szorgalmazta, s a megvalósítást támogatandó átadta a korábbi Guba-féle gyűjtemények magmaradt anyagát a múzeumszervezőknek. Nagy Gyula végleges célja egy természettudományi múzeum létrehozása volt a Mátrában, Sás-tó térségében. Ebben a törekvésében a Járási Tanács vezetése is támogatta. A párhuzamos szervezésnek 1955-ben a Népművelési Minisztérium vetett véget azzal, hogy megbízta Bakó Ferencet, a Heves-Egri Múzeum vezetőjét, a gyöngyösön létrehozandó múzeum szervezésének irányításával.

Bakó Ferenc (Nagyvárad, 1917. augusztus 28. Eger, 1998. november 14.) Egerben érettségizett 1935-ben, majd a budapesti Néprajzi Múzeumban 1941-ben muzeológusi bizonyítványt, a Pázmány Péter Tudományegyetemen 1944-ben történelem földrajz szakos tanári oklevelet szerzett.

A Magyar Nemzeti Múzeum muzeológusa (1947 1950), a sárospataki Rákóczi Múzeum alapító igazgatója (1950 1952), a Heves-Egri Múzeum (1952-1957), illetve az egri Dobó István Vármúzeum igazgatója, egyúttal a Heves Megyei Múzeumok szervezője és igazgatója (1952 1979) volt.

Dr. Bakó Ferenc
© Fűköh 2022

Népművelési

A
Minisztérium megbízó levele Bakó Ferenc számára, 1955. részlet a levélből © Fűköh 2022

Részlet Bakó F. emlékiratából, Mátrai Tanulmányok, 1997

„A felkérésnek megfelelően tájékozódtam a járási tanácsnál, ki szokta a múzeum ügyeit intézni, így jutottam el Nagy Gyulához, a gyöngyössolymosi iskola igazgatójához. Róla mindenütt a legjobbakat hallottam, agilitásáról, kiváló szervezőképességéről, találékonyságáról és sokirányú kapcsolatairól, amelyek jórészt a vadászokra épültek. Ezen az első találkozásunkon kiderült, hogy a múzeumot természettudományi jellegűnek képzelik el úgy, hogy vegyes profilú intézmény legyen, amelynek fő feladata madártani, állattani, rovartani megfigyelés lenne… Tárgyalásunk időpontjában ennek megvalósítása teljesen önkéntes alapon, meg is kezdődött: Nagy Gyula szervezése nyomán már az építőanyag egy részét fel is szállították a Mátrába a Sás-tóhoz, mert a „múzeumot" ide tervezték. ”

© Fűköh 2022
Nagy Gyula, a gyöngyössolymosi iskola igazgatója a Népújság hasábjain tette közzé elképzeléseit az új múzeumról. Népújság, 1954. március 25. © Fűköh 2022

Részlet Bakó F. emlékiratából, Mátrai Tanulmányok, 1997

„Megismerve ezeket a terveket és tényeket, én is előadtam a véleményem. Ha múzeumot akarnak, úgy annak más feladatokkal, más helyen kellene működnie. Gyöngyösnek teljes profilú, hatáskörű intézményre van szüksége, amelyben lehetőleg mind az öt muzeológiai szaktudományt kellene művelni.

A Sás-tó semmiképpen sem alkalmas múzeum számára, de itt van az Orczy kastély, a város tulajdonában, amely az utóbbi években hozzá méltatlan rendeltetést kapott. Meggyőződtem róla, hogy az ipari tanulóiskola tanműhelyét helyezték itt el és a robusztus munkagépek félelmetesen rázták és egyúttal rongálták az értékes építészeti emléket. Végül megegyeztünk abban, hogy a Mátra Múzeum szervezése úgy folytatódjék, hogy számára meg kell szerezni az Orczy kastélyt, feladatköre pedig a tájmúzeumokéval megegyező legyen.”

Kastély, K-i oldal 1953, Bakó F. © Fűköh 2022
Bakó F. felvételeTanműhely a kastély D-i emeleti részén, 1952. 05. 20. © Fűköh 2022

„Ajárási elnöknek írt levelemben kértem, hogy a községek költségvetése tartalmazzon pénzbeli támogatást, illetve ösztönözzék őket arra, hogy a még élő népviseletekből egyegy kosztümöt ajánljon

a lakosság erre a célra. Hasonló tartalmú levéllel fordultam Gyöngyös város tanácselnökéhez

Bakó F. emlékiratából, Mátrai Tanulmányok,

fel
is.” Részlet
1997 Atkár község tanácsának pénzfelajánlása, 1956 © Fűköh 2022
Aleendő múzeum anyagának minél előbbi összegyűjtése érdekében a járás területén 13 községben jött létre Múzeumi Szervező Bizottság. Zakupszky László mátraszentimrei iskolaigazgató levele, 1955 © Fűköh 2022
© Fűköh 2022
Aközségek, intézmények mellett magánszemélyek is szép számmal ajánlottak fel tárgyakat a leendő múzeum számára. Népújság, 1956. március 10. © Fűköh 2022
Bakó Ferenccel együttműködve Nagy Gyula is megkezdte a szervezőmunkát, a tárgyak gyűjtését a járás falvaiban. Erről az alábbi beszámolórészlet is tanúskodik: © Fűköh 2022 Részlet Bakó F. emlékiratából, Mátrai Tanulmányok, 1997
Népszabadság, 1956. április 17. Kastély K-i homlokzat a felújítás idején

Az Orczy-

kastély egy részének átadása a múzeum számára, 1955. december 26. © Fűköh 2022
Balról a második Vargha László (etnográfus, építészettörténész), az ötödik Kovács István (Népművelési Minisztérium Múzeumi Főosztályán, Természettudományi Csoport vezető). Bizottsági szemlék a kastélyban 1955-56 Bakó F. felvételei © Fűköh 2022

Bizottsági szemlék a kastélyban

Balról: Novák Sándor, Nagy Gyula, Szőllősi Gyula, Kovács István
1955-56 Bakó F. felvételei © Fűköh 2022
Kastélybelső, az un. „fehér-arany” terem 1956-ban illetve az az 1800-as évek végén Bakó F. felvételeiMúzeumi archív © Fűköh 2022
Népújság, 1956. április 25. ANépújság részletesen beszámolt a Mátra Múzeum 1956. április 20-i alakuló üléséről © Fűköh 2022
A kastély részleges felújításával párhuzamosan megkezdődött a gyűjtő és feldolgozó munka, valamint a tématervek, forgatókönyvek készítése. A forgatókönyv írásában közreműködtek Bakó Ferenc , Vargha László, Vincze István (néprajz), Jakucs Pál, Nagy Gyula (természetrajz). Egy fennmaradt tématerv szerint a kiállítás 5 teremben került volna megrendezésre és elsődlegesen természetrajzi szemléletet tükrözött. © Fűköh 2022
Részlet a Jakucs Pál által készített tématervből © Fűköh 2022 Részlet Bakó F. emlékiratából, Mátrai Tanulmányok, 1997
Részletek Bakó Ferenc 1956. júliusában írt jelentéséből, amelynek melléklete egy forgatókönyv részlet.
© Fűköh 2022

1956. Június 16-án megérkeztek az első kiállítási vitrinek

Bakó Ferenc által készített forgatókönyv részlete.

© Fűköh 2022

Bakó Ferenc jelentése, mely már a végleges koncepciót tartalmazza, 1956.

© Fűköh 2022

A

Népújság,

múzeum megnyitását 1956 őszére tervezték.
1956. augusztus 01. Népújság, 1956. szeptember 19. Nők Lapja, 1956. augusztus 09. © Fűköh 2022
Népszabadság, 1957. május 18.
Akiállítás természetrajzi termének rendezése , 1957. június 20 Bakó F. felvételei © Fűköh 2022
Bakó F. felvételei Akiállítás néprajzi termének rendezése , 1957. június 20 © Fűköh 2022
Az egykori múzeumalapítók M.K.E. Mátra Osztálya álma hetven év elteltével 1957. július 21-én vált valóra. Végleges helyén, az egykori Orczy-kastélyban került sor a Mátra Múzeum megnyitásra. Akiállítás plakátja © Fűköh 2022
Új úton/Népújság, 1957. július 24. © Fűköh 2022

Akiállítás vezetője

© Fűköh 2022

termek képei 1959. márciusában

A
Bakó F. felvételei © Fűköh 2022
A
kiállítás néprajzi és várostörténeti termei.
Bakó F. felvételei © Fűköh 2022
1958. Március 9-én a Mátra Múzeum a még meglévők (Magyar Honvédelmi Sportszövetség) mellé újabb „társbérlőt” kap a kastélyban. Itt nyitották meg a gyöngyösi ferences rendházból áttelepített, államosított műemléki könyvtárat, valamint a városi-járási könyvtárat. Ez a társbérlet közel harminc évig fennállt. Népújság, 1958. március 11. © Fűköh 2022
1958. Május 24-én a Mátrai Napok alkalmából nagyszabású kiállítás és bemutató színhelye volt a Mátra Múzeum és az Orcy-kastély. Népújság, 1958. május 25.
Acikkben említett „miniatűr cséplőgarnitúra” egy része (a tüzesgép és az elevátor) jelenleg is a várostörténeti állandó kiállításon látható. Fotó: Fűköh Részlet az újságcikkből: © Fűköh 2022 Népújság, 1958. május 25.

Az állandó kiállítás mellett a múzeum számos rendezvénynek időszaki kiállítások, szakmai előadások adott otthont. Ezek egy részét a rendszeresen megrendezésre kerülő „Múzeumi Napok” keretén belül szervezte.

© Fűköh 2022
© Fűköh 2022
Válogatás a rendezvények plakátjaiból, 1958-1963 © Fűköh 2022

Válogatás

a rendezvények plakátjaiból, 1958-1963 © Fűköh 2022
Népújság, 1958.05. 28. 1958. májusában megalakult a múzeum mellett működő társadalmi szervezet, a Múzeumbarátok Köre Népújság, 1958.06. 01.© Fűköh 2022
A múzeumszervezési munka mellett az összegyűjtött nagymennyiségű ismeretanyag szinte kikényszerítette egy tudományos kiadvány létrejöttét. 1958-ban jelent meg a Múzeumi Füzetek, melynek 1971-ig tizenegy kötete került ki a nyomdából. Népújság, 1957.07.02. © Fűköh 2022

AMúzeumi Füzetek megjelent kötetei:

FÜLÖP, L. (1958) : Gyöngyössolymos nyelvi rétegződése

Múzeumi Füzetek, 1.

KECSKÉS, P (1969): Gyöngyös város szőlőkultúrája 1956 évben. Múzeumi Füzetek 2.

NAGY, GY. (1961): Képek a Mátra élővilágából I. Madarak Múzeumi Füzetek, 3.

SZOKODI, J. (1959): Gyöngyös a két forradalom idején (1918 1919). Múzeumi Füzetek, 4. ifj. KECSKÉS, P. (1960):AGyöngyös előnevű községek földrajzi és Gyöngyös dűlőnevei, — Múzeumi Füzetek, 5. FÜLÖP, L. (1959): Incongruentia jelenségek a Mátraalji palóc nyelvjárásban. Múzeumi Füzetek, 6.

NAGY, GY. (szerk.) (1966): Adatok Gyöngyös város történetéhez. Múzeumi Füzetek, 7. FÜLÖP, L. (szerk.) (1966): Gyöngyös a 630 éves város. Múzeumi Füzetek, 8. SUGÁR, I. (1966): Gyöngyöspata határ- és dűlőnevei. Múzeumi Füzetek, 9. FÜLÖP, L. (1969): Gyöngyöspatai népszokások: Születés, házasság, halál. Múzeumi Füzetek 10. GÉCZY, J.—MOLNÁR, J.—NAGY, GY. (szerk.) (1970): Agyöngyösi járás 25 éve. — Múzeumi Füzetek, 11.

© Fűköh 2022
1958. decemberében a Népújság cikke a másfél éve megnyílt múzeum munkájáról számol be, s már egy új kiállítás terveit is az olvasók elé tárja. Népújság, 1958. december 16. részletek a cikkből © Fűköh 2022
1959-ben a Népszabadság nyújt átfogó ismertetést az 1957-ben megnyílt kiállításról. Népszabadság, 1959. január 08.
Népújság, 1960. június 18. Népújság, 1961. január 22. © Fűköh 2022
1961 decemberében korszakváltás következett be a múzeumok életében. Eddig közvetlen a minisztérium felügyelete alá tartozó vidéki múzeumok új fenntartóhoz, a megyei tanácsokhoz kerültek. Ezzel kialakultak a megyei múzeumi szervezetek. Népújság, 1961. december 15. (részlet) © Fűköh 2022

Népújság,

Népújság,

Amúzeum a megnyitást követő években egyre inkább a város társadalmi életének központja lett, rendezvényeivel bekapcsolódott mind a városi, mind az országos nagy programokba. Népújság, 1958. szeptember 28.
1962. október 20.
1966. június 8. Népújság, 1963. október 8.
Az egyre fejlődő múzeum élére 1964-ben nevezték ki főállású igazgatónak Nagy Gyulát. Az első személyi fejlesztések eredményeként Molnár József (1) történelem szakos tanár került félállásban a múzeumba, majd az egri múzeumból gyűjteményével együtt átkerült Jablonkay József (2) lepidopterológussal bővült az intézmény és részmunkaidősként itt dolgozott Fehér Miklós (3), mint múzeumi fotós. A múzeum új személyi állománya lehetővé teszi a nagyarányú gyűjteményfejlesztéseket, megkezdődik az új állandó kiállítás tárgyi anyagának összegyűjtése. Népújság, 1964. október 27. (2) (1) (3) © Fűköh 2022
Népújság, 1965.október 10. A felhívásban szerepel a várható megnyitás időpontja (1967) és a kiállítás tematikája a későbbiekben változik, de a természettudományos szemléletmód már itt is határozottan érződik, © Fűköh 2022

Ez a mamut nem az a mamut! ( az új helyesírásnak megfelelően változott az írásmód) Az 1964-ben megindult visontai bányászati tevékenység során számos mamut maradvány, elsősorban fogak és agyartöredékek kerültek a múzeum gyűjteményébe.

A cikkben olvasható egy másik érdekes, szerencsére elvetélt terv, Visonta eldózerolása. Amunka előkészítése igen jelentős muzeológiai munkát is igényelt, és nagyarányú – elsősorban néprajzi –tárgygyarapodást eredményezett!

Népújság, 1967.február 01.

És egy újabb megnyitási időpontot1968 - is olvashatunk.

© Fűköh 2022
Népújság, 1969. március 12. 1969 tavaszán még mindig zárt kapuk fogadják a látogatókat. Az épületben folyik a felújítás, a kiállítás rendezése.Amegnyitás új tervezett időpontja, 1970. © Fűköh 2022
Miközben folyik a felújítás, készül a kiállítás, a múzeum nagy fába vágta a fejszéjét. A Gyöngyösi Szüret rendezvénysorozat keretében került sor az első Megyei Vadásznapok rendezvényre, melynek keretében egy nagyszabású vadászati kiállítás rendezése is folyik. © Fűköh 2022 Népújság, 1969. május 09. - részletek Népújság, 1969. június 27.
© Fűköh 2022 Akiállítás szeptember 14-én nyílt meg.Az eseményről a megyei és országos sajtó is hírt adott. Világrekorder trófeák a kiállításban Nimród, 1969. november
Az 1970-es évet az új állandó kiállítás rendezése határozta meg. Ez a folyamat több volt „egyszerű” kiállításrendezésnél. Jelentős szemléletváltozás következett be. A korábbi vegyes kiállítást felváltotta a természettudományi jelleg, amit az állandó kiállítás címe „AMÁTRA” is egyértelművé tett. A természettudományos jelleg erősödését jelzi, hogy újabb zoológus került a múzeum állományába, Varga András. Népújság, 1970. július 16. © Fűköh 2022

A12 ezer üvegrudacska még rovarok nélkül

Népújság, 1970. július 16.
© Fűköh 2022 Fotó: múzeumi archív
Az új kiállítás tervezése és rendezése, a Természettudományi Múzeum és a Központi Múzeumi Igazgatóság munkatársainak közreműködésével történt.Avezető rendező Makky György volt. © Fűköh 2022Fotó: múzeumi archív
Anagyvadakat és a Sás-tó madárvilágát bemutató diorámák készítése. Akiállítás egyes elemei három évtizeden keresztül nyújtottak ismereteket a látogatóknak, mint például a nagyméretű diorámák. Elbontásukra 2005-ben került sor. © Fűköh 2022 Fotó: múzeumi archív
Az új kiállításban került először felállításra a Mátraderecskén 1949-ben előkerült mamut (Mammuthus primigenius), amely a múzeum emblematikus tárgya lett. A csontváz összeállítását a megtalálást követően két évtizeddel később dr. Jánossy Dénes és Rozsnyői Márton végezte. A gerincben végighúzódó un. belsővázas technika Európában egyedülállónak számított. © Fűköh 2022 Részlet Vértes Lászó (1954) dolgozatából
A
kiállítás plakátja
A
múzeum épületének kapuján egykor elhelyezett tábla.
© Fűköh 2022

a

Szalay István a Megyei Tanács VB elnökhelyettese a lépcsőfeljárónál vágja át a szalagot, mögötte Nagy Gyula, mellette a kép jobb szélén Molnár József

1970. november 11-én Szalay István
Megyei Tanács elnökhelyettese megnyitotta
„A
MÁTRA” c.
új állandó kiállítást.
. © Fűköh 2022

Nagy Gyula tárlatvezetést

tart a vadászati teremben Aképen középen Bakó Ferenc megyei múzeum igazgató, mellette jobbról Szalay István a MT VB elnökhelyettese, balra Makky György a kiállítás főrendezője, a Központi Múzeumigazgatóság munkatársa.Látogatók a vetítő teremben © Fűköh 2022

Képek a kiállításból

A kiállításban mindösszesen az első terem három vitrinjében voltak olyan tárgyak, amelyek a város történetét segítettek röviden felvázolni. A képen a Szent Bertalan Plébániáról kölcsönzött tárgyak, az un. bőrtűs gótikus (XVI. sz-i) kelyhek, miseruha, illetve a háttérben a vallásos társulatok emlékanyagai láthatóak.

© Fűköh 2022
A„lepkefal” részletei jól látszanak az üvegrúdra installált rovarok. © Fűköh 2022
Részlet az ásványok és ősmaradványok bemutatásából. © Fűköh 2022 Fehér M. felvételei

Amamut

Fehér Miklós felvétele © Fűköh 2022
A70-es években még újdonságnak számító ökológiai szemléletet tükröző vitrin, a fákat károsító rovarok és az azokkal táplálkozó madarak az erdőt, erdészetet bemutató teremben. © Fűköh 2022
Részletek a vadászat történetét bemutató teremből © Fűköh 2022
Fehér M. felvételei
A kiállítás leglátványosabb eleme, az egykori Sás-tó élővilágát és a Mátra erdeinek nagyvadait bemutató diorámák. A tökéletes térhatást biztosító festést Deim Pál készítette. A lesötétített térben, a több oldalról megtekinthető, diorámák látványát nagyméretű tükrök fokozták, az erdő illúzióját a magnetofonról bejátszott hangok segítették. © Fűköh 2022 Lónyai Györgyné felvételei

Akiállításhoz a megnyitóra szórólap készült, ami termenként mutatja be a kiállítást.

© Fűköh 2022
A
Nagy Gyula által írt, 1972-ben és 1975-ben megjelent kiállításvezető füzetek.
© Fűköh 2022

Részlet a kiállításvezetőből

© Fűköh 2022

állandó kiállítás megnyitása több szempontból is mérföldkő a múzeum életében. A múzeum személyi állománya is bővült, a korábban említett munkatársak mellett ekkor már itt dolgozott Adamik Miklós (1) fotósként, Géczy József (2) történészként, Varga András (3) malakológusként. Az új munkatársak felvétele lehetőséget teremtett a gerinces gyűjtemény fejlesztésére is. 1974-ben az erdész végzettségű Solti Béla (4) került a múzeumba, mint ornitológus. A meginduló gyűjtéseket segítette, hogy 1974-től főállású preparátort Laczik Ilona (Solti Béláné) (5) - is alkalmazott a múzeum. A természettudományi gyűjteményekkel foglalkozók száma öt főre növekedett.

Az
(1) (2) (3) (4) (5) © Fűköh 2022

A múzeum fő profiljának a természettudományok irányába történő eltolódása és a muzeológusok számának növekedése a múzeum tudományos munkájában is változást hozott, amit jól jellemez, hogy az eddigi vegyesprofilú kiadványt, felváltotta a már tisztán természettudományi jellegű Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis, aminek első száma 1972-ben jelent meg, s még napjainkban is kiadásra kerül.

AFolia borítólapjának változása a megjelenés óta.

Időszakonként egy-egy tematikus un. supplementum kötet is készült.

Az megjelenés óta eltelt évtizedekben a kiadványában több mint száz dolgozat foglalkozott Mátra természeti értékeivel (mineralógia, paleontológia, botanika, zoológia, mikológia).

© Fűköh 2022

1975-ben a profil bővülését követve a múzeum tájmúzeumi besorolást kap, természettudomány terén pedig megyei gyűjtőkört.

© Fűköh 2022
Érdekes és részben valós problémákat ír a Népújság 1973. augusztus 21-én megjelent cikke. Érdemes a teljesség igénye és kommentár nélkül is pár részletet kiemelni. © Fűköh 2022

Népújság,

1976-ban egy új kezdeményezéssel találkozunk Gyöngyösön, amely a múzeum munkáját is befolyásolta. Az erőteljesen ipari jellegű városban felmerült az igénye egy munkásmozgalmi múzeum létesítésének. Ennek az igénynek a térség országgyűlési képviselője is hangot adott a parlamentben. Népújság, 1976. 03.19. Akezdeményezés első lépéseként az összegyűjtött relikviákból a múzeumban nyílt időszaki kiállítás.
1976. 10.03. és 10.06. © Fűköh 2022
A Természettudományos munka terén új mérföldkőhöz érkezett a múzeum. 1976-os szervezést követően 1977-ben elindult és tíz évig tartott „Az Északi-középhegység Természeti Képe" c. kutatási projekt. A munka következtében közel 12.500 tételes gyarapodást ért el a múzeum, mely országos viszonylatban is kiemelkedő. A gyűjtőmunka eredményéről 30-35 kutató, 52 tudományos dolgozatban (70 ív) számolt be. A kutatások egyik leghangsúlyosabb területe a gyöngyösi Sár-hegy volt, melynek eredményeiről két önálló kötet látott napvilágot. Népújság, 1977.július 16. © Fűköh 2022

Az 1977-es esztendőben egy régóta húzódó helyhiány megoldásának végére került pont. A volt ferences könyvtár anyaga visszakerült eredeti helyére, a rendház épületébe, így a kastély emeleti részének nyugati oldalán fejlesztésre alkalmas terekkel gazdagodott a múzeum.

Népújság, 1976. január 13.

Népújság, 1979. november 18.

© Fűköh 2022
A gyűjtemények gyarapodásának ebben az időszakban is jelentős formája volt az adományozás. Így került a múzeumba Hanák Kolos hagyatékának egy jelentős része. Népújság, 1977. június 18. Népújság, 1977. augusztus 11. © Fűköh 2022

Az egri Gárdonyi Géza Gimnázium biológia szertárából került a múzeumba két talpastyúk (Syrrhaptes paradoxus) társaságában egy kb. 150 éves hamvas rétihéja (Circus pygargus) Petényi Salamon János anyagából, ami egyedi jelentőséget ad a preparátumnak. A képen is látható preparátumon található cédula szerint Petényi 1827-ben gyűjtötte Tápiószentmártonban.

Petényi Salamon János (1799 1855) evangélikus lelkész, természettudós, a magyar madártan és őslénytan megalapítója. 1834-ben a Nemzeti Múzeum állattárába került segédőrnek, ahol haláláig dolgozott Népújság, 1977. augusztus 06.

© Fűköh 2022
Az adományok mellett vásárlások útján is igen jelentős gyarapodásokat ért el a természettudományi gyűjtemény. A Mátra Múzeum 1982-ben vásárolta meg dr. Pátkai Imre (1916–2003), a Magyar Madártani Intézet nyugalmazott igazgatója magángyűjteményét, mely 224 fajhoz és alfajhoz tartozó 859 bőrpreparátumból áll. Az anyag 1940 előtti gyűjtésű, és nagy számban tartalmaz ma már igen ritka fajokat. Népújság, 1982. október 02. © Fűköh 2022

1978. évi Múzeumi Hónap megyei rendezvényeinek megnyitására a Mátra Múzeumban került sor. Ezen az ünnepi eseményen mutatta be Szalai István a Megyei Tanács általános elnökhelyettese a nyugállományba vonuló Dr. Nagy Gyulát váltó új igazgatót az alábbi szavak kíséretében:

Dr. Nagy Gyula emléke, életműve ez a múzeum. S kérem a nyomdokaiba lépő új igazgatót, Berényi Józsefet, (a kép jobb szélén) vigye tovább azt a fáklyát amelyet elődje meggyújtott. ” Berényi József (1926- 1995). Felsőfokú tanulmányait a Ho Si Minh Tanárképző Főiskolán végezte. Több évtizedes pedagógusi munka után 1970-től az államigazgatásban dolgozott, 1971-1978 között mint a Gyöngyösi Városi Tanács V. B. elnöke

Népújság, 1978. október 03.

1978 szeptemberétől 1985-ig a Mátra Múzeum igazgatója

.
.
© Fűköh 2022

Nyugdíjasként Dr. Nagy Gyula csak az intézményvezetést hagyta hátra, továbbra is igen nagy odaadással fejlesztette a vadászati gyűjteményt és minden követ megmozgatott, hogy elérje élete célját, a vadászati múzeum létrehozását.

Népújság, 1978. október 13.

A múzeum munkásságát 1978 és 1984 között az időszaki kiállítások és más közművelődési rendezvények határozták meg. Ebben jelentős szerep jutott dr. Pálos Lászlóné Nagy Rózsának, aki 1978, március 1-től került az intézménybe, igazgatóhelyettesi, közművelődési és könyvtárosi munkakörbe.

Népújság, 1978. augusztus 18.

© Fűköh 2022

színfoltja

az a 200 darabból álló hímestojás együttes, amelyet egy magángyűjtő

Tiszamarti Antalné 40 éves gyűjtőmunka után 1979-ben ajándékozott a múzeumnak

A gyűjteményt időszaki kiállítás keretében tárták a múzeumlátogatók elé. Népújság, 1979. március 11.

tojások díszítésének egyediségét az adja, hogy a minták jelentős részéhez növényi és állati szervrészeket használtak föl.

észlet a kiállításból

A gyűjtemények gyarapodásának érdekes
volt
Dr.
.
A
r
© Fűköh 2022
Válogatás az 1978-1984 közötti időszaki kiállításokból. Népújság, 1979. augusztus 16. Népújság, 1979. december 14. Népújság, 1980. július 26. Népújság, 1983. január 30. © Fűköh 2022
Népújság, 1980. július 02. Népújság, 1980. június 22. 1980. február 27-én kelt szerződés értelmében került Gyöngyös város tulajdonában Herman Lipót száz képből és grafikából álló gyűjteménye, amelyet állandó kiállítás keretében mutattak be a múzeumban © Fűköh 2022 Herman Lipót (1884 - 1972) festő, grafikus. Munkácsy Mihály-díjas (1952) és érdemes művész (1964).
Gyűjtemény gyarapodások 1979-1984 között Népújság, 1980. február 07. Népújság, 1981. március 26. © Fűköh 2022
A múzeum közművelődési tevékenységéhez ebben az időszakban szorosan hozzátartoztak a nyári időszakban rendezett hangversenyek. © Fűköh 2022

MÁTRAMÚZEUM SZAKALKALMAZOTTI MUNKATÁRSAI (1957- 1981) Dr. NAGY GYULA: 1957- 1964 részfoglalkozású múzeumvezető; 1964. VII. 1— 1978. VIII. 31. (igazgató - vadászattörténet, madártan). 1978. VIII. 1-től nyugdíjasként dolgozik.

FEHÉR MIKLÓS: 1962. I. 1—1966. IX. 6. (másodállás — foto).

MOLNÁR JÓZSEF: 1962. III. 1—1980. XII. 31. (legújabbkori történész, 1981. I. 1től iskolai órakedvezménnyel látja el múzeumi feladatait).

ADAMIK MIKLÓS: 1967. I. 1—1980. XII. 31. (másodállás — foto)

JABLONKAY JÓZSEF: 1965. XI. 18-tól (Eger) 1981. V. 26-ig (Gyöngyös — nyugdíjasként, lepidopterológia).

VARGAANDRÁS: 1970. III. 1-től (malakológia).

GÉCZY JÓZSEF: 1971. IX. 1—1974. VIII. 31-ig (történész —könyvtáros). 1975. IX. 1-től (újkori történész).

LACZIK ILONA(SOLTI BÉLÁNÉ): 1974. IV. 1-től (preparátor)

SOLTI BÉLA: 1974. VII. 1-től (gerincesek, madártan).

PÁLOS LÁSZLÓNÉ: 1978. III. 1-től (igazgatóh. - közművelődési előadó és könyvtáros

BERÉNYI JÓZSEF: 1978. IX. 1-től (igazgató - - népművelés).

BÁNKUTI KÁROLY: 1981. IX. 1-től (botanika).

A
© Fűköh 2022
1984 kiemelkedő év volt a város életében. Ekkor ünnepelte mezővárosi rangra emelésének (1334) 650 éves jubileumát. A múzeum ebből az alkalomból nagyszabású várostörténeti állandó kiállítással, vadászattörténeti időszaki kiállítással és egy a város történetének jeles eseményeit feldolgozó gyűjteményes kötettel tisztelgett az évforduló előtt. Akötet ünnepélyes bemutatásának képei Az előkészítő munkálatokba kapcsolódott be Báryné Gál Edit, a múzeum történész muzeológusa. Tír Dezső tanácselnök a tanulmánykötettel, mellette a város és múzeum vezetői Kovács Béla levéltár igazgató, Kecskés Péter néprajzkutató, Havassy Péter történész Báryné Gál Edit © Fűköh 2022
Népújság, 1984. szeptember 13. © Fűköh 2022 A650 éves évfordulóhoz kapcsolódóan készült el a régóta vágyott vadászattörténeti kiállítás.
Népújság, 1984. szeptember 28. Népújság, 1984. szeptember 30. © Fűköh 2022
Az „Ember és természet" c. vadászattörténeti kiállítás, amely múzeumi besorolását tekintve időszaki kiállítás volt, de kivitelezése, s az időtartama miatt (1995-ben került lebontásra) utólag nyugodtan sorolhatjuk az állandó kiállítások közé. Kiállításvezető, 1987, Dr. Pálosné Nagy Rózsa Nagyvadas diorámák a kiállításban © Fűköh 2022
Régi adóssága volt a múzeumnak, s a 650 éves évforduló lehetőséget adott egy átfogó történeti kiállítás megrendezése. A megyei múzeumi szervezet munkatársai által készített forgatókönyvet a KMI kiállításrendezői valósították meg Hámori László vezetésével. © Fűköh 2022
Báryné Gál Edit, 1987 Báryné Gál Edit, 1992 Avárostörténeti tárlathoz készült kiállításvezető füzetek © Fűköh 2022

Akiállítás képei

első terem

© Fűköh 2022

Akiállítás képei

második terem

© Fűköh 2022

Akiállítás képei harmadik terem

© Fűköh 2022
© Fűköh 2022 A
kiállítás képei negyedik terem
A90-es évek elején az utolsó két terem átrendezésre került, a szocialista nagyipar bemutatása helyére egy 19-20. század fordulóját bemutató életmód kiállítás került és az iskolatörténet is új helyiséget kapott. Aterem egy része az átrendezés előtt és után. © Fűköh 2022

Akiállítás képei hatodik terem

© Fűköh 2022
Akét nagyméretű kiállítás mellett egy harmadik tárlat is nyílt 1984-ben a Múzeumi Hónap során. Ez a kiállítás tárta első ízben a látogatók elé a gyöngyösi Sár-hegy kutatásának eredményeit. Népújság, 1984. november 10. Népújság, 1984. december 15. © Fűköh 2022
Fehér M.
felvétele

Népújság, 1985. augusztus 03.

1985-ben új helyre, a Fő tér 10. sz. épületbe került a Herman Lipót festőművész munkásságát bemutató képzőművészeti állandó kiállítás. Ezzel a múzeum egy új, állandó kiállító térrel gyarapodott.

© Fűköh 2022

RÉGI NÉV, ÚJ MÚZEUM II. MÁTRA MÚZEUM

1985-2005 © Fűköh 2022
Berényi József igazgató nyugdíjba vonulását (1985) követő időszak jelentős változásokat hozott az intézmény életében. Átszervezés eredményeként a Mátra Múzeumba került a nemzetközileg is ismert őslénytani gyűjtemény: Legányigyűjtemény. Amúzeum élére paleontológus került: Fűköh Levente. Népújság, 1985. november 06. Népújság, 1986. február 08. © Fűköh 2022
A tudományos munka intenzitását jelzi, hogy a Folia Historico-naturalia Musei Matraensis kötetek mellett a múzeum átvette az egri Dobó István Vármúzeumtól a Malakológiai Tájékoztató kiadását, s megjelent az előző ciklusban lezáródott Sár-hegy kutatás második kötete. Az igazgatóváltást követően gyors ütemben történt további szakemberek (Földessy Mariann entomológus, Bánkuti Károly botanikus, Kása Melinda múzeumpedagógus, Kovács Tibor rovarász) alkalmazása. A muzeológusok mellett két gyűjteménykezelő kinevezésre is sor került, Kerek László, Szabolcsi Tiborné. AMalakológiai Tájékoztató 33 éven át, évente jelent meg. © Fűköh 2022
Az un. nagykiállítások megnyitását követően a közönségkapcsolat terén a hangsúlyosabbá váltak a diákok számára rendezett társadalom- és természettudományi foglalkozások. Népújság, 1986. március 17. Népújság, 1986. július 01. Népújság, 1986. július 18. © Fűköh 2022

a

a

vendégei is

látogatók voltak a

Mariann

a

Nem csak
turisták, de
város hivatalos
gyakori
kiállításokban.Aképen a múzeum új rovarász muzeológusa, Földessy
kalauzolja
külföldi vendégeket a várostörténeti kiállításban. Népújság, 1986. július 21. © Fűköh 2022
A múzeum megalakulása óta folyamatos helyhiánnyal küzdött. Ennek egyik megnyilvánulása, hogy időszaki kiállításait külső helyszíneken kellett megrendeznie. A Rozsnyói Bányászati Múzeum vendégkiállítása „Földünk rejtett értékei” - a Mátraalji Szénbányák kultúrházában nyílt meg 1986. október 3-án. Népújság, 1986. október 18. © Fűköh 2022

A megnövekedett szakember-ellátottság megfelelő alapot biztosított a gyűjtemények tervezett kutatóprogramok által történő bővítésére is. A gyűjtések a Mátra térsége mellett az egész ország területére kiterjedtek, sőt egyes esetekben sor került határon túli területeken történő gyűjtésekre is. A gyarapodó gyűjteményi anyagok elhelyezése egyre nagyobb problémát okozott, ezért a múzeum folytatta - a várossal történt megállapodás keretében - az 1978-84 között megkezdett Petőfi u. 30. sz. alatti ingatlan, az un. Wiltner-ház (BerényiHaller-Orczy kastély) fokozatos birtokba vételét. A ház egy részét korábban az utolsó tulajdonos, Wiltner Sándor kórházi főorvos az államra hagyományozta, múzeumi hasznosítást megjelölve.

© Fűköh 2022
A teljes birtokbavétel, az egykori bérlakások múzeumi célra történő átalakításával 1995-re befejeződött. Újrarendezett raktárak (rovar, gerinces, csiga, növény, őslénytan), valamint dolgozószobák jöttek létre. Az épület 2009-ig volt központja a természettudományi gyűjtéseknek, a kutatómunkának. Agerinces- és a rovargyűjtemény egy része a Petőfi úti épületben © Fűköh 2022
A természettudományos muzeológusok évente megrendezésre kerülő tanácskozását 1986-ban a Mátra Múzeum szervezte. A találkozó témája a muzeológusok által folytatott tájkutatás volt. A téma aktualitását többek között az adta, hogy a Mátra Múzeumban tízedik éve folyt „Az Északi-középhegység Természeti Képe" c. tájkutatási program. Népújság, 1986. szeptember 17. © Fűköh 2022

II. Vásárlások

1986-1992 között a múzeum természettudományi gyűjteményei a kutatóprogramok anyagai mellett vásárlások és ajándékozások révén is jelentősen gyarapodtak. I.Ajándékozások
© Fűköh 2022

Prof. José Hidasi, vagy magyarul Hidasi József professzor Brazíliában élő magyar származású ornitológus. Jelenleg Goiániában él (Goiás állam), ahol a helyi egyetemen oktatott, és emellett egy ornitológiai múzeumot hozott létre, melynek igazgatója volt (életrajzáról részletesebben már írtam, ld. SOLTI 1989). E munkája közben nem feledkezett meg első hazájáról sem. Jelentős madáranyagot adományozott a budapesti Természettudományi Múzeumnak, és egy látogatása folyományaként a gyöngyösi Mátra Múzeumnak is. 1987-88-ban összesen 186 bőrbe preparált madarat ajándékozott múzeumunknak, mellyel lényegében megalapozta a madárgyűjteményünk egzotikus részlegét.

Solti, B.: Folia 26, 2002

Népújság, 1987. július 01. © Fűköh 2022
1988. március 15-re készült el a Városszépítő Egyesülettel közösen kivitelezet emlékhely, amely az 1849-es tavaszi hadjáratot megelőző haditanácsnak állított emléket. A tábla, a kastély kapubejárójában került elhelyezésre. Népújság, 1988. március 16. © Fűköh 2022

A múzeum kezdeményezésére 1988ban került első alkalommal megrendezésre az Ásványgyűjtők Gyöngyösi Találkozója, a Mátra Múzeum, a TIT Gyöngyösi Szervezete és a helyszínt biztosító 7. sz. Általános Iskola szervezésében. A hamar nemzetközivé terebélyesedő börze más helyszínen, más rendezőkkel mind a mai napig várja az ásványbarátokat Gyöngyösön.

© Fűköh 2022

Népújság, 1988. április

1987-ben kezdődött meg az a jelentős rekonstrukciós munka az Orczy-kastély emeleti keleti szárnyában, amelynek eredményeként lehetőség nyílt egy szemléletében is újtermészetrajzi kiállítás megrendezésére. Ebben a kiállításban került bemutatásra az időközben a Gyöngyösoroszi Ércbányától átvett ásványkollekció is.
11. © Fűköh 2022
… és elkezdődött az 1970-ben megnyílt 17 éves kiállítás bontása. Aképen: Földessy Mariann, VargaAndrás, Solti Béláné, Kerek László, Fűköh Levente © Fűköh 2022
Fehér
M. felvétele
1987-1988-ban elkészült az új állandó kiállítás koncepcióterve és forgatókönyve, amelynek alapján a Központi Múzeumigazgatóság kiállításrendező csoportja BánkutiAlbin vezetésével megkezdte a technikai tervek előkészítését(1989). Akiállítás forgatókönyve, 1988 Részlet a koncepciótervből, 1987 Akiállítás makettje, 1989 © Fűköh 2022
© Fűköh 20221987 novemberében megérkezett a koncepcióterv szakmai véleményezése

A lektori vélemény és a szakmai átadási jegyzőkönyv (1989) birtokában kezdődött meg a kiállítás rendezése, a megnyitásának előkészítése.

© Fűköh 2022

költözött a mamut, ahol körbejárható módon került elhelyezésre.Aképeken a csontváz felállításának pillanatai láthatók: Fűköh Levente, Kerek László és Varga András munka közben. Népújság, 1988, július 04.

Új terembe
© Fűköh 2022
Népújság, 1989. augusztus 18. Népújság, 1989. augusztus 15. © Fűköh 2022
Akövetkező képeken egy rövid áttekintés látható a kiállításról. Hm-i Hírlap, 1991. július 12. © Fűköh 2022
© Fűköh 2022
© Fűköh 2022
© Fűköh 2022
© Fűköh 2022
© Fűköh 2022
© Fűköh 2022
© Fűköh 2022
© Fűköh 2022
© Fűköh 2022
Akiállításhoz az évek során több alkalommal készült kiállításvezető füzet. Földessy Mariann, 1990 B. Gál Edit Földessy Mariann, Pálos Lászlóné,1997 Földessy Mariann, 1990 © Fűköh 2022
Népújság, 1990. március 27. A kiállítást olyan nagy érdeklődés övezte, hogy 1990-ben a múzeum - a történetének soránmindezidáig legkiemelkedőbb látogatottságát, 257.226 főt érte el. © Fűköh 2022
Akiállítás megnyitása után ismét a gyűjtemények gyarapítására, a kutatómunkára helyeződött át a fő hangsúly. Részlet a gyűjteményből, csóka (Corvus monedula) fészekaljak. Népújság, 1990. szeptember 01. © Fűköh 2022
Új Néplap, 1990. december 05.
A társadalomtudományok terén országosan is kiemelkedő rendezvénysorozatot indított a múzeum 1989-ben, amelyen a középkori várak kutatói találkoztak és mutatták be kutatásaik eredményeit a Mátrafüreden megrendezett konferencián. Az elhangzott előadások kötetbe rendezve 1990-ben jelentek meg, a második konferencia idején. A kötet szerkesztője Horváth László történész, aki két évvel korábban került a múzeumba. Népújság, 1990. szeptember 08. © Fűköh 2022
Egzotikus állatokkal gyarapodott a múzeum. Hangay György Ausztráliában élő zoológus egy érdekes preparátumokkal gazdagította a gerinces gyűjteményt. Hm-i Hírlap, 1991. szeptember 05. © Fűköh 2022 Hm-i Hírlap, 2006. Július 24.
1991-ben indult az a 3 éves kutatás, melyet az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA) 3 millió forinttal támogatott. A kutatásban az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola zoológus és botanikus oktatói mellett a Mátra Múzeum természettudományos muzeológusai vettek részt: Ahároméves kutatás eredményei egy tanulmánykötetben láttak napvilágot 1995-ben. Földessy Mariann Fűköh Levente Solti Béla Varga András © Fűköh 2022
Szintén 1991-ben kezdődött az a kutatás Horváth László vezetésével, amely a 19. század végi, 20. század eleji tengerentúli kivándorlás társadalmi hátterét vizsgálta. Ennek a kutatásnak keretében egy pályázat kiírására is sor került, középiskolások számára. Hm-i Hírlap, 1992. január 31. Az egykori kivándoroltak élő leszármazottainak emlékei mellett igen jelentős tárgyi anyaggal is gyarapodott a múzeum Az „újvilágból” hazakerült hajókoffer © Fűköh 2022

elsején

(akvárium

terrárium) nem csak

múzeum, de a magyar muzeológia történetében is újszerű volt. Az Orczykastély pincéjének helyreállításával kialakított kiállító térben vállalkozás keretében, magántulajdonban lévő

Ezzel, az élő állatokat bemutató tárlattal

kiállítás nyílt

a kulturális kínálat a látogatók számára

Hm-i Hírlap, 1992. május 02.

Az 1992. május
megnyílt a Mikroárium
és
a
állandó
.
jelentősen nőtt
.
© Fűköh 2022
© Fűköh 2022
Az 1993-as évet új fejlesztések tervezésével kezdte a múzeum, amiről a helyi sajtó is részletes cikkben számolt be. Hm-i Hírlap, 1983. január 26. (részlet)  Megkezdődik az állandó vadászati kiállítás tervezése.  Létrejött a MHNM Alapítvány.  Megkezdődik a Mátrai Tanulmányok kiadásának előkészítése.  Vásárlással jelentős gyűjteményfejlesz tés történt. © Fűköh 2022
Az egyre jelentősebbé váló társadalomtudományi kutatások életrehívtak egy új társadalomtudományi kiadványt. 1993-ban megjelent a „Mátrai Tanulmányok” első kötete, majd éves rendszerességgel 2005-ig további kötetek kiadására került sor. Hm-i Hírlap, 1993. Április 13. © Fűköh 2022

Egy évvel a nyitást követően

a nagy érdeklődésre tekintettel újabb helyiséggel bővült a Mikroárium. © Fűköh 2022
Amúzeum gazdag természettudományi anyagából nem ritkán más múzeumokban is nyílik kiállítás.Az egyik ilyen nagyszabású kiállításra Egerben, a Dobó István Vármúzeumban került sor. Hm-i Hírlap, 1993. október 29. Hm-i Hírlap, 1993. november 03. © Fűköh 2022
Hm-i Hírlap, 1994. május 31. Női főkötő Férfi selyemdolmány © Fűköh 2022
© Fűköh 2022
Hm-i Hírlap, 1996. május 25. © Fűköh 2022

Akiállításnyitás megnyitása

© Fűköh 2022

kiállítás képei

Akiállítást BánkutiAlbin

A
rendezte © Fűköh 2022

Magasles és téli dioráma

© Fűköh 2022

Vadászfegyverek

© Fűköh 2022

trófeák

Őz
© Fűköh 2022
Hm-i Hírlap, 1997. november 23. Fácántenyészet a kiállításban…. …és egy évvel később a sajtóban © Fűköh 2022
Vezetőfüzet a kiállításhoz, 1996 Dr. Pálosné Nagy Rózsa © Fűköh 2022
1996. augusztus 30-án Gyöngyösön tett látogatása alkalmával felkereste a Mátra Múzeumot Göncz Árpád a Magyar Köztársaság elnöke. Hm-i Hírlap, 1996. augusztus 31. Erdészeti Lapok, 2015-12 © Fűköh 2022
AMúzeumi Hónap alkalmából a Hírlap válogatást közölt a múzeum rovargyűjteményéből, Hm-i Hírlap, 1996. október 12. © Fűköh 2022
a következő év elején pedig a kiállításokat mutatta be a sajtó. Hm-i Hírlap, 1997. február 01. © Fűköh 2022
Hm-i Hírlap, 1997. augusztus 26. 1997-ben már második alkalommal kapta meg a múzeum az országos tanácskozás rendezésének jogát. © Fűköh 2022
Hm-i Hírlap, 1997. augusztus 26. © Fűköh 2022
Hm-i Hírlap, 1997. október 11. © Fűköh 2022
Magyar Múzeumok, 1997. 4. © Fűköh 2022
Az 1997/98-as tanévben az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola és a Mátra Múzeum múzeumi preparátor képzést indított, amelynek a célja a természettudományi múzeumok számára olyan szakemberek képzése volt, akik a muzeológusok mellett a gyűjtemények állagmegóvásában vehetnek részt. A képzés, - amelybe a múzeum több munkatársa is bekapcsolódott, a hazai múzeumi felsőoktatás történetében is újszerűnek számított. Hm-i Hírlap, 1998. január 03. Hm-i Hírlap, 1998. szeptember 19. © Fűköh 2022
1998-ban indult az a környezetnevelési program, - napjainkban is tart –amelynek célja az óvodások és kisiskolások bevonása a téli madáretetési akcióba. A programot a város önkormányzata a kezdetektől fogva támogatta. Hm-i Hírlap, 1998. november 20. Hm-i Hírlap, 1998. október 24. © Fűköh 2022

Atudományvilága – a világ tudománya

június 26-a és július 1-je között Budapest adott otthont a tudomány első világkonferenciájának (World Conference on Science), amely az UNESCO, a Tudomány Nemzetközi Tanácsa (ICSU) és a magyar kormány közös szervezésében zajlott le.

Mátra Múzeum

A

műszaki gyűjtemények

AMátra Múzeum

Fűköh Levente Mátra Múzeum, Gyöngyös

Mátra Múzeum (Gyöngyös, Kossuth u. 40. H-3200)

T/Fax: +37 311 447; +37 311 884 (Gyûjtemények)

E-mail: matramuz@enternet.hu

A gyöngyösi Mátra Múzeumban található az ország második legnagyobb természettudományi gyűjtemény-együttese (őslénytani, geológiai, malakológiai, gerinces zoológiai, rovartani, herbáriumi tagolásban). A természettudomány mellett a múzeum jellegéből adódóan helytörténeti és vadászattörténeti gyűjteményi egységekkel is rendelkezik. Amúzeumnak két rendszeresen megjelenõ természettudományi kiadványa van: Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis (szerk.: VargaA.)

Malakológiai Tájékoztató (Malacological Newsletter) (szerk.: Fûköh L.)

A múzeumban négy állandó kiállítás látogatható, melyek az Orczy- kastélyban kerültek elhelyezésre: a Mátra (A hegység természetrajza); Vadászattörténet és vadgazdálkodás (az Északi-középhegységben, kiemelten a Mátrában); Gyöngyösi évszázadok (a város és környéke helytörténete); Mikroárium (élő állatok akváriumokban, terráriumokban, inszektáriumokban)

1999.
A
természettudományi és
jelentősége a tudományos életben” szekcióban mutatkozott be az alábbiakban látható poszterrel. Kivonat: http://www.ace.hu/tudvil/index.html © Fűköh 2022

Tudományos munkatársak (Természettudományi gyűjtemények: 6 biológus, 2 gyűjteménykezelő)

Fűköh Levente PhD (C.Sc) múzeumigazgató (negyedidőszaki malakológia, biosztratigráfia, paleoökológia); Dr.univ. Solti Béla (madártan, faunisztika, oszteológia); Bánkuti Károly (botanika, Odonata lárva); Földessy Mariann (Heteroptera, faunisztika, ökológia, zoogeográfia); Magyari Enikõ PhD (botanika, negyedidőszaki palinológia); Kovács Tibor (Cerambycidae, Odonata lárva, Ephemeroptera lárva, taxonómia, faunisztika, ökológia); Varga András (Mollusca, taxonómia, faunisztika, ökológia); Szabolcsi Tiborné, Kerek László gyűjteménykezelők

Kiemelt kutatási területek: Holocén malakológia, palinológia, biosztratigráfia, zoogeográfia, paleoökológia

A Kárpát-medence, Dél-Európa, Délkelet-Ázsia, Afrika területéről származó szárazföldi és édesvízi malakológiai anyagok taxonómiai és faunisztikai vizsgálata.

Kárpát medencén belüli Heteropterák faunisztikai, ökológiai és zoogeográfiai vizsgálata. Odonata és Ephemeroptera lárvák, ill. Cerambycidaek taxonómiai, faunisztikai, és ökológiai vizsgálata.

AFalconiformes taxon oszteomorfometriai vizsgálata.

UTM térképezési programok: Gastropoda, Heteroptera, Odonata és Ephemeroptera (lárva), Cerambycidae

Gyűjtemények: Őslénytan: botanika 9.802 tétel, zoológia (gerincesek nélkül) 13.402 tétel

Herbárium: virágosok 20.000 tétel (Kárpát-medence, Európa) Mohák 6000 tétel

Mollusca: 51.000 tétel (szárazföldi) (75 % Kárpát-medence, 25 % világanyag)

Rovarok: 234.733 tétel (Kárpát medence, Európa, világanyag)

Gerincesek: Halak:460 tétel, Kétéltû, hüllõ: 1.907 tétel, Madarak 12.269 tétel, Emlõsök 2.110 tétel, Gerinces őslénytani anyag: 700 tétel

© Fűköh 2022
Akongresszusra készített, a kutatásokat bemutató poszter © Fűköh 2022
© Fűköh 2022

Orczy-

kiemelt önkormányzati feladat volt. Több nekifutás után 1999-ben került sor a munkálatok

Hm-i

1994.

Hm-i Hírlap, 1994. augusztus 13.

A 90-es években az
kastély és kertjének rekonstrukciója az egyik
megkezdésére.
Hírlap,
szeptember 10.
© Fűköh 2022

AMEGÚJULÁS ÉVTIZEDE MÁTRA MÚZEUM

2000-2012 © Fűköh 2022

a

milleniumi pályázatán

megye által elnyert támogatásból

Orczy-kastély műemléki

millió forint

Ezzel elkezdődhetett

körbevevő kert műemléki

épület

1999-ben
NEKÖM
a
az
megóvására 4
jutott.
az
és az azt
megújítása. Hm-i Hírlap, 1999-07-14 © Fűköh 2022
Az támogatásból az Orczy-kastély DNY-i gloriettjének felújítása történt meg 2000-ben. Hm-i Hírlap, 2000. augusztus 25 © Fűköh 2022

2001. év folyamán a Heves Megyei Önkormányzat és Gyöngyös Városa megállapodtak a Mátra Múzeum központi épületének (kastély) homlokzati felújításában és a körülötte lévő kertnek a revitalizációjában.

2001. novemberében, a fenntartó Heves Megyei Önkormányzat, a tovább nem halogatható épület rekonstrukció érdekében egy tervpályázatot írt ki, az Orczykastély felújítására.

© Fűköh 2022
Elkezdődtek azok az előkészítő munkálatok, amelynek eredményeként uniós forrásból megtörtént az Orczy-kastély teljes műemléki és muzeológiai rekonstrukciója. Az előzményekhez tartozott a kertben található szabadtéri színpad elbontása, a teljes csatornahálózat megújítása és a kastély körüli területek régészeti átvizsgálása. 18. Századi építmény (pince?) falai Ülepítő akna az 1826-os átépítés idejéből © Fűköh 2022
Megtörtént a kertben található fásszárú növényzet összeírása és térképi ábrázolása. A felmérés alkalmával 2000. októberében 57 faj 330 egyede volt a kertben. Ez a felmérés alapját képezte a kert későbbi revitalizálásának. Földessy Mariann, Mátrai Tanulmányok 2005 © Fűköh 2022
A 2000-ben készült szakmai koncepcióterv általános célkitűzésként az alábbiakat fogalmazta meg: „A jövőben a kastély és a kert revitalizációjának eredményeként a műemlék együttest, mint környezet- és természetvédelmi oktatócentrumot szeretnénk hasznosítani, mely tevékenység jól megfelel a múzeum profiljának és a műemlék együttes adottságainak. ” Az ezzel kapcsolatos elképzelések Gyöngyös Város Önkormányzata Városüzemeltetési Igazgatósága által megjelentetett: B. Gál Edit–Földessy Mariann: Az Orczykastély és kert építéstörténete, kertészeti és biológiai revitalizációja, felújítási programja c. kiadványban részletesen szerepel.” © Fűköh 2022

Akertben folyó munkákat a kastély épületének építéstörténeti vizsgálata követte, aminek első lépése a falszerkezet kutatása volt.

Az 1826-os átépítés során a keleti szárnyon található egykori nyitott folyosó barokk kőoszlopainak fejezeteit lefaragták, így azok a klasszicista falsíkban elűntek.

Abarokk kosáríves folyosó nyílásába

behelyezett klasszicista kőkeretes ablak a keleti emeleti szárnyon.

© Fűköh 2022
Falikút és kút maradványa az északi szárny udvari homlokzatán Kemence
a
pincében, 19. század vége Simon Zoltán, Mátrai Tanulmányok 2005 © Fűköh 2022
A külső homlokzat vizsgálatát követően a falkutatás az épület belső tereiben folyt, ahol egyre több részlet tárult föl az egykori díszítettségből. Hm-i Hírlap, 2001. július 13. © Fűköh 2022

Már a falkutatások kezdetén ekkor még a kiállítások álltak nem várt képi ábrázolásokat tártak fel a restaurátorok.

Afalképek un. felpikkelése az 1826-os fedővakoláskor készült.

Emeleti sarokteremben feltárt képmezőben várakozó lovas alakját, háttérben sátortábort láthatunk.

Mennyezeti ornamentális festés részlete a kabinetszobában.

Az emeleti kabinetszoba oldalfalán pásztorlányka érzékenyen megfestett feje került elő.

© Fűköh 2022
Az emeleti sarokterem feltárt barokk nyílászárókat architekturális festés keretezi. A nyugati szárny egyik földszinti szobájában a tapéta alá a vakolat repedezése ellen újságpapír megerősítést alkalmaztak. Az újság és a rajta olvasható dátum a tapétázás idejének behatárolásában segített: Budapesti Hírlap 1907. május 14.M. Bán Beatrix - M. Nagy Éva, Mátrai Tanulmányok 2005 © Fűköh 2022

A kastély belső építészeti tervezése során 2001. november 11-én jelennek meg az első akkor igen merésznek tűnt szakmai, muzeológiai elképzelések, annak ellenére, hogy ekkor még csak a közel 20 éves helytörténeti kiállítás („Gyöngyösi évszázadok”) újrarendezését, és az ehhez kapcsolódó műszaki munkákat tűzték ki célul: „2004-ben, a város 670. évfordulóján szeretnénk megnyitni az új állandó helytörténeti kiállítást, melynek muzeológiai munkálatai előtt jelentős műszaki, építészeti vonatkozásai is vannak (ennek részletei a következőkben kerülnek kifejtésre). "

Természetesen az épület falszerkezet kutatásai, s az ennek következtében kialakult műemlékvédelmi szempontok figyelembe vétele következtében több helyen változott az eredeti elképzelés.

1. A múzeum bemutató (közönségforgalmi) funkciójának növelése érdekében szükséges lenne a belső udvarrész befedése. Ezáltal az így kialakított zárt térben kerülhetne bemutatásra a múzeum legjelentősebb tárgya a mamut.” (Ez az elképzelés maradéktalanul megvalósult, mára a múzeum zárt, multifunkciós központi térrel rendelkezik.)

Fűköh, 2007,Agria

© Fűköh 2022
Fűköh, 2007,Agria „2. A praktikusabb közönségforgalmi szempontok miatt az új kiállítás (várostörténeti) rendezését megelőző műszaki munkák során szükséges lenne egy új bejárat nyitása az udvar bal felső sarkában. Erre talán lehetőséget biztosít, hogy a folyosó, mely az egykori barokk kastély része, eredetileg nyitott volt csak később került beépítésre. ” (A tervezés és kivitelezés során nem csak egy ajtó, hanem az egész egykori kosáríves folyosó kinyitásra került. © Fűköh 2022
„A
jelenlegi szerviz folyosó megnyitásával lehetne biztosítani a kijárást a kertbe, ami egyben az épületből való távozást is biztosítaná, ezzel megszűnne a főbejáraton a kétirányú forgalom.”
(A
folyosó megnyitásra került, jelenleg itt történik a vendégek be- és kiléptetése az épületből.)
Fűköh
, 2007,Agria
© Fűköh 2022

A kiállító tereket érintő átalakítások: Amennyiben a park a terveknek megfelelően alakul ki, s a belső udvar is lezárásra kerül, úgy a jelenlegi „Mátra" с. kiállítás első két terme felszabadul. Itt kialakítható akár egy időszaki kiállítótér, akár egy konferencia terem, ami a jövőben jól hasznosítható. Ennek érdekében a jelenlegi közönségforgalmat meg kell fordítani. A kiállításból a kijárat a jelenlegi történészi szobán keresztül rögtön a 2. ábrán szereplő új közlekedő térre vezethető, s onnan a kert felé tudnak távozni a látogatók. Ebben az esetben ismét megszüntethető a keskeny keresztmetszetű lépcsőn a ma még működő kétirányú forgalom. (Ez az elképzelés maradéktalanul megvalósult.)

Fűköh, 2007,Agria © Fűköh 2022

Az előzetes koncepciótervek alapján kiírt tervezési pályázatot,

Megvalósíthatósági tanulmány (részlet) 2002. november 05.

Orczy-kastély és kert felújítási program:

A felújítást követően az intézmény fő profilja oly módon változik, hogy a helytörténeti funkció megtartása mellett, mint természet és környezetvédelmi oktatócentrumot kívánjuk üzemeltetni.

A klasszikus múzeumi funkciókat (kiállítások) az alábbi egységek szolgálják:

Kastély:

Helytörténeti kiállítás, a kastély nyugati szárny földszinti részén helyezkedik el, igazodva a barokk terekhez, kabinet jellegű kiállítási egységekkel, mint pl. a Bugát Pál hagyaték bútorainak felhasználásával enteriőr jelleggel kialakítandó térben orvos és gyógyszerészettörténeti bemutató. A kiállítás teljes installációja újonnan legyártandó. Vadászattörténeti kiállítás. A kastély nyugati szárny emeleti részén, a földszintihez hasonló barokk terekben (102) kerül kialakításra a vadászattörténeti rész történeti egysége. A természetrajzi rész (trófeák) a klasszicista térben. Mint a jelenleg legújabb kiállítás, a most meglévő teljes installációs rendszer felhasználásra kerül a jövőben. Időszaki kiállítás- konferencia terem (104): a kastély emeletének déli részén. Installációs anyagát mobil vitrinek és paravánok képezik, a berendezéséhez konferenciaszékek szükségesek

Természetrajzi kiállítások (102), az emelet keleti szárnyában. Itt kerül bemutatásra a geológiai blokk, a kőzet és ásvány együttes, az ősmaradványok. Installációs anyaga legyártandó, hagyományos kőzettároló vitrinek (un. koporsó vitrinek), ill. a nagyobb csontvázak számára egyedi üvegtárlók.

Természettudományi pavilon:

Kiállítási szempontból három egységre tagolódik:

Természetrajzi kiállítás, mely egy térben, galériarendszerű tagolással, az élővilág szintezettségét mutatja be. Középpontjában, az építészeti tervekkel összhangban egy hatalmas termetű fa áll. A fa gyökérzete, törzse és lombkoronaszintje jelöli azt a három nagy habitatot, mely a kiállításban különböző technikákkal jelenik meg.

Növényház. Az elmúlt évek bizonyították, hogy igen népszerű az élő állatokat bemutató kiállítási egység. Ezért itt ennek egy továbbfejlesztett változatát valósítjuk meg. A trópusi, szubtrópusi növények között akváriumok és terráriumok kerülnek elhelyezésre. Lepkeház. Tematikailag szorosan illeszkedik az előző egységhez. Szinteltolásos leválasztott térben trópusi lepkekeltetés segítségével kívánjuk bemutatni az élővilágnak ezt a részét.

a gyöngyösi
Grafit 37 tervezőiroda nyerte.
© Fűköh 2022

A megvalósíthatósági tanulmány összegzéseként, a felújítási program PR tevékenységének keretében került kiadásra 2002 októberében

B. Gál Edit Földessy Mariann Kurta Zsolt: Az Orczy-kastély és kert felújítási programterve Gyöngyös c. munka, mely mindazokat a leglényegesebb elemeket tartalmazta, melyek a teljes kivitelezés során megvalósítandók.

A kiadványt a térség országgyűlési képviselőinek közreműködésével a Parlamentbe is eljuttattuk a pályázat sikere érdekében. 2002

© Fűköh 2022

a a kastély

építészeti látványtervei is.

park komplex hasznosításának tervei

a

kastély befedésre javasolt belső tere és a kibontott nyitott folyosó kosárívei.

A kastély mellett már látható a tervezett

tó és a Természettudományi Pavilon épülete is.

múzeum leendő

került

az új

melynek ötletét a kastélykertben egykoron állt orangeria adta.

A kiadványban már megjelentek
és
és
felújítás
kerti
A
A
profilbővítésével összhangban
tervezésre
Természettudományi Pavilon,
© Fűköh 2022

A 2003-as év során kellett elkészíteni (pályázati anyaghoz) az új kiállítási egységek részletes koncepció- és hasznosítási terveit.

Amunkával a november 30.-i határidőre a megbízott muzeológusok elkészültek.

Elkészült a kastélyban rendezendő kiállítások koncepcióterve (történeti kiállítás: Báryné Gál Edit, vadászattörténet: Pálos Lászlóné Nagy Rózsa, geotudományok: Fűköh Levente).

Elkészült a felújítási program keretében az állandó természettudományi kiállítás részletes koncepcióterve (Kovács Tibor, Földessy Mariann, Solti Béla, Varga András, Nagy Levente, Fűköh Levente).

Elkészült a gloriettekben rendezendő történeti kiállítások részletes koncepcióterve (Báryné Gál Edit).

Elkészült az Orczy-kert és Pálmaház múzeumi hasznosításának részletes koncepcióterve (Földessy Mariann).

© Fűköh 2022
A megkezdődött beruházás előkészítésének támogatását országosan is elismerték. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma múzeumpártoló önkormányzat pályázatán Gyöngyös második díjat nyert. Adíjjal járó egy millió forintot a szerződés értelmében múzeumi tevékenységre (preparálás restaurálás gyűjteményfejlesztés, műtárgyvédelem stb.) kellett fordítani. Hm-i Hírlap, 2003. október 01. © Fűköh 2022
Az év során elkészült a múzeum hivatalos honlapja (www.matramuzeum.hu), melyen számos közérdekű információ mellett a Folia és a Malakológia utolsó hat évfolyama un. „full text” formátumban megtalálható volt. © Fűköh 2022
2003 októberében Hiller István miniszter az országgyűlési képviselők kíséretében látogatást tett a múzeumban. Megtekintette a beruházást előkészítő munkálatokat. Hm-i Hírlap, 2003. október 21. © Fűköh 2022
Miközben folyt a múzeum felújításának muzeológiai, műemléki és műszaki előkészítése a múzeum természettudományos muzeológusai egy nagyszabású kiállítást rendeztek Szlovákiában a Betléri Kastélymúzeumban 2004. május 28. és szeptember 21. között. Hm-i Hírlap, 2004. május 27. Hm-i Hírlap, 2004. június 18. © Fűköh 2022
Hm-i Hírlap, 2004. június 18. © Fűköh 2022
Akiállítás plakátja Amegnyitó Akiállítás sikerét bizonyítja, hogy a közel fél év alatt 40.000 látogató tekintette meg. © Fűköh 2022

betléri kiállítás képei

A
© Fűköh 2022

betléri kiállítás képei

A
© Fűköh 2022
Részletek a kiállításvezetőből © Fűköh 2022

Időközben a bezárt Mátra Múzeum egykor volt teremőreitől is elköszöntün

k © Fűköh 2022
Asikeres pályázat eredményének közzétételét követően, 2004-ben az országos sajtó is részletesen beszámolt a Gyöngyösön tervezett múzeumfelújítási munkálatok terveiről. Népszabadság, 2004. november 25. Gyöngyös Városa és a Heves Megyei Önkormányzat pályázata 2004-ben sikerrel zárult, a kastély felújítása és a kert revitalizációjának első üteme 800 millió forint támogatást kapott.
Hm-i Hírlap, 2005. március 24. Kolber István miniszter a múzeumban. © Fűköh 2022
Aszerződés aláírásának ünnepélyes pillanata 2005. március 23-án a múzeumban Kozma Katalin Gyöngyös jegyzője, Hiesz György Gyöngyös polgármestere, Kolber István regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter, Csanádi Ágnes VÁTI vezérigazgatója. Soós Tamás Megyei Közgyűlés elnöke, Benkár József megyei főjegyző © Fűköh 2022
© Fűköh 2022
Hm-i Hírlap, 2005. április 16. Bozóki András miniszter és Fodor Gábor országgyűlési képviselő a múzeumban. 2005.04.14. © Fűköh 2022
A Gyöngyös Városi Önkormányzat és a Heves Megyei Önkormányzat által elnyert ROP pályázat , valamint a két önkormányzat által biztosított kiegészítő finanszírozások tették lehetővé azokat az előkészítő munkálatokat, melyek a felújítási program I. üteméhez (kastély épület műemléki rekonstrukciója, ill. a kert revitalizációjának megkezdése) kapcsolhatók. Az előkészítő munka középpontjában a múzeum központi épületének teljes kiürítése állt. Bontott és szállításra előkészített tárgyak a kastély udvarán 2005 márciusában. © Fűköh 2022
Arégi raktári terek: néprajz, képzőművészet © Fűköh 2022

A

c.

Mátra
állandó kiállítás bontása 2005 áprilisában. © Fűköh 2022

A feltárt falképek helyreállításának tervezése gondot okozott az épület felújítási munkálataiban, mivel ezek korábban ismeretlenek voltak, így nem szerepeltek a benyújtott pályázatban, mint a felújítás részei. Ennek a munkának a pénzügyi fedezésére a Heves Megyei Önkormányzat az Északmagyarországi Regionális Fejlesztési Tanácshoz újabb pályázatot nyújtott be, mely pályázaton 10 millió forintot sikerült nyerni. Az összeget az önkormányzat önerőből 5 millió forinttal egészítette ki, s az így rendelkezésre álló összeg birtokában lehetett a feltáró és konzerváló munkákra a szerződéseket megkötni.

Hm-i Hírlap, 2005. április 27.
© Fűköh 2022
Hm-i Hírlap, 2005. május 05. © Fűköh 2022
Hm-i Hírlap, 2005. június 04. Amíg Gyöngyösön javában folytak a felújítás munkálatai, a betléri bemutató után Egerben és Hatvanban is bemutatásra került „Atermészet ritkaságai” kiállítás 2005-ben. © Fűköh 2022

az egri kiállításból

Képek
© Fűköh 2022

Részlet a kiállítás katalógusából

© Fűköh 2022
A költözéssel párhuzamosan a múzeum munkatársai és a felkért szakemberek készítették a kiállítási egységek forgatókönyveit. Elkezdődött a kiállítási terek berendezésének és az installációknak a tervezése. Avezető kiállításrendező Bánkuti Albin volt. Földtudományi kiállítási egység Részlet a Hably Lilla által készített paleobotanikai és a Szakáll Sándor által készített ásvány-kőzettani forgatókönyvekből. © Fűköh 2022

Apaleozoologiai forgatókönyvet Dávid Árpád készítette

© Fűköh 2022
A koncepcióterv szerint kastély nyugati oldalának emeleti részére
került
a történeti kiállítás, termenkénti tematikus bontásban. A
forgatókönyvet
Báryné Gál Edit készítette. © Fűköh 2022 © Fűköh 2022

Akastély nyugati oldalának földszinti termeibe került

a vadászati
kiállítás.
A
forgatókönyvet Pálos Lászlóné
Nagy Rózsa
készítette.
© Fűköh 2022
A kastélyban kialakítandó kiállítások tervezése mellett megkezdődött a majdani új természetrajzi kiállítás előkészítése is, melynek szakmai hátterét a gyűjtemény biztosította. A gyűjtemény adatai a 2000. évi statisztika alapján. © Fűköh 2022

Személyi változások 2001- 2006 között a múzeumban: 2001.

Augusztus 15-el Bánkuti Károly botanikus távozott

a Herbáriumból, helyére Magyari Enikő palynológus került.

December 31-el Horváth László távozott a múzeumból

a Jász-Nagykun-Szolnok megyei múzeumi szervezet élére.

Augusztus 22-vel került a múzeumba Kiss Balázs közönségkapcsolati munkatárnak .

Munkaviszonya 2006-ban szűnt meg.

2003

Október 30-án távozott a múzeumból Magyari Enikő.

November 15-én került állományba Nagy Levente botanikus.

2006

Afelújítással párhuzamosan szükséges volt egy új munkakör kialakítására. Üzemeltetési munkatársként (később csoport, majd osztályvezetőként Szőke Zsolt került az intézménybe.

2002
© Fűköh 2022

Hm-i

Még javában folyt a műszaki, műemléki és muzeológiai munkák első üteme a kastélyban, amikor megérkezett a hír, hogy a felújítási munkák második ütemére is megszavazta az Országgyűlés a szükséges összeget.
Hírlap, 2006. február 08. © Fűköh 2022
Az országos viszonylatban is jelentős kulturális beruházás súlyát mutatja, hogy Bozóki András kulturális miniszter második alkalommal látogatott el a múzeumba, hogy a felújítás menetéről tájékozódjon. Hm-i Hírlap, 2006. április 07. © Fűköh 2022
Szabó Gyula országgyűlési
képviselő, Bozóki András miniszter, Fodor Gábor országgyűlési képviselő, Merczel
József megyei közgyűlés alelnöke, Hiesz György polgármester,
Magda Sándor országgyűlési képviselő
© Fűköh 2022
Hm-i Hírlap, 2006. október 07. A képen Szőke Zsolt a múzeum műszaki vezetője ad tájékoztatást a restaurálásra váró falképekről © Fűköh 2022
Hm-i Hírlap, 2007. február 22. © Fűköh 2022 AMúzeumbaráti Kör tagjai az elsők között tekinthették meg a felújított kastély belső tereit.
Hm-i Hírlap, 2007. február 22. © Fűköh 2022
Hm-i Hírlap, 2007. március 10. © Fűköh 2022
Amamut visszaköltözik a kastély díszudvarára 2007.03.08. 2007.03.09. 2007.03.12. 2007.03.13. © Fűköh 2022

Amamut összeállítása mellett igen intenzíven

folyt
a három állandó kiállítás rendezése
is. © Fűköh 2022
2007. május
15- én a megújult kastélyt és az itt található állandó kiállításokat Hiller István miniszter
adta
át. Ezzel lezárult a felújítás első szakasza.
© Fűköh 2022

Akastély emeleti részének elrendezése: - Északi oldal egy része: időszaki kiállítások - északi oldal egy része és a keleti oldal: földtudományi kiállítások - nyugati oldal: történeti kiállítás - déli oldal: konferencia termek

É © Fűköh 2022

a

Képek
vadászattörténeti kiállításból © Fűköh 2022

Atörténeti kiállítás képei

© Fűköh 2022

Az un. Orczy szoba a helyreállított falképekkel

© Fűköh 2022

Földtani kiállítás I. Ásványok

© Fűköh 2022

Földtani kiállítás II. Ősmaradványok

© Fűköh 2022
© Fűköh 2022 Amamut
Hm-i Hírlap, 2007. május 22. © Fűköh 2022
A kastély átadásával lezárult a felújítás első üteme, és kezdetét vette a második ütem, aminek fedezetét a két önkormányzat által elnyert címzett támogatás, az 1,2 milliárd forint tett lehetővé. Hm-i Hírlap, 2007. május 16. © Fűköh 2022
ATermészettudományi Pavilon látványterve ( Grafit 37) A második ütemben felépülő Természettudományi Pavilon tervezésének sajátossága volt, hogy évtizedek óta először történt meg a hazai múzeumi életben, hogy egy kiállítási épületet a szakmai tervek figyelembe vételével készítenek el. A tervezés során több sajátosság mellett a kiemelt központi elem, a három szintet összekötő tölgyfa, mely egy kupola segítségével az épületet is túlnövi. © Fűköh 2022
2007. júniusában megkezdődött a Természettudományi Pavilon építése a kert északi részén (június 24. – július 31.) © Fűköh 2022
Pavilon építés: 2007. szeptember - december © Fűköh 2022
Hm-i Hírlap, 2007. október 06. 2007. december © Fűköh 2022
Pavilon építése: 2008. január - szeptember © Fűköh 2022
Hm-i Hírlap, 2008. március 14.- részlet AHírlap cikkében még az első ütem kiemelt adatait látjuk, de már részletesen beszámol a további fejlesztés aktuális eseményeiről is. © Fűköh 2022

Az első ütemben a kert csak részben újult meg, befejezése a második ütemre tolódott. Ehhez a munkához nyújtott segítséget az újabb költségvetési támogatás.

Hm-i Hírlap, 2008, április 24.
© Fűköh 2022
A kiállítások részletes koncepciótervei már a 2003 óta készen álltak, így az eredményes pályázat birtokában el lehetett kezdeni a részletek kidolgozását, a belsőépítészeti munkákat és az installációk tervezését. A muzeológiai tervek birtokában ezt a munkát is Bánkuti Albin végezte. A tölgyfát a Figura Kft készítette a diorámák építése Sipos György munkája. 2003 © Fűköh 2022
Koncepcióterv részlet, 2003 © Fűköh 2022
Koncepcióterv részlet, 2003 © Fűköh 2022
A muzeológusok által készített koncepciótervek egyeztetését követően alakult ki a forgatókönyv, amely azután a kivitelezésig eltelt 6 év alatt apróbb részleteiben változott. Forgatókönyv részlet, 2003 © Fűköh 2022
2008 őszén elkészült a Pavilon, megkezdődött Petőfi u. 30-ból a gyűjteményi anyag átköltöztetése, a raktári terek berendezése és megtörtént a növények beültetése. © Fűköh 2022
2008-ban első alkalommal csatlakozott a „Múzeumok Éjszakája” országos programhoz a Mátra Múzeum. Hm-i Hírlap, 2008. június 23. © Fűköh 2022

Amegújult kastély épületében az elkészült kiállítások, a kiállításokhoz kapcsolódó szervezett múzeumi órák, illetve a színvonalas foglalkoztató füzetek megjelentetése együttesen hozta meg az elismerést.

MÚZEUMPEDAGÓGIAI NÍVÓDÍJ 2008. ÉVI DÍJAZOTTJAI

2008. október 18. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium Közgyűjteményi Főosztálya és a Múzeumok Mindenkinek Program Múzeumi Oktatási és Képzési Központja (Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre) 2008. szeptember 29-én immáron hatodik alkalommal rendezte meg a Múzeumpedagógiai Évnyitót, melynek ebben az évben az Iparművészeti Múzeum adott otthont.

Hagyománnyá vált, hogy ez alkalommal kerül sor a Múzeumpedagógiai Nívódíjak átadására is. Ebben az évben, két kategóriában két-két díjat adtunk ki, ezzel ismerve el a 2007. október és a 2008. augusztus közti időszak legjobb múzeumpedagógiai kezdeményezéseit, illetve a fenti időszakban kiadott legszínvonalasabb múzeumpedagógiai kiadványokat. Emellett a Bírálóbizottság javaslatára két különdíj odaítélésére is sor került. http://www.nefmi.gov.hu/kultura/eredmenyek/muzeumpedagogiai-nivodij

© Fűköh 2022

Múzeumpedagógiai különdíj

Mátra Múzeum (Gyöngyös)

Pályázat tárgya: A múzeumi közművelődési és múzeumpedagógiai tevékenység

megújítása, és A föld mélyébe rejtett világ, illetve a Nyitott szemmel a múzeumban című foglalkoztató füzet megjelentetése.

Részlet az indoklásból: "Az Alfa-program támogatásával megújult múzeum és új

állandó kiállításai jelentik az alapját a nagy lendülettel elindult kezdeményezéseknek múzeumi órák (természet- és társadalomtudomány) és táborok keretében. A foglalkozásokon az elméleti és gyakorlati elemek egyenlő arányban oszlanak meg."

Szerzők: Nagy Levente és Dr. Fűköh Levente

© Fűköh 2022
Hm-i Hírlap, 2008. október 15. © Fűköh 2022
2008. október 14-én átadták a kivitelezők a Mátra Múzeum újabb épületét és a felújított Orczy-kertet Gyöngyös városának.Az ünnepségen a megye és város vezetői mellett jelen volt Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter. http://www.museum.hu/hir/284/A_Matra_Muzeum_a_XXI_szazadba_lep © Fűköh 2022
Afelújítás alatt felvetődött a múzeum további üzemeltetésének, a jövőbeni fenntartónak a kérdése is. Végezetül ebben az időszakban nem történt változás. Hm-i Hírlap, 2007. június 08. Hm-i Hírlap, 2009. február 12. © Fűköh 2022
AII. ütemet követően a tervezőiroda munkatársainak a két tulajdonos hozzájárulásával benyújtotta pályázatát az Europa Nostra Díjra, melyet siker övezett. Hm-i Hírlap, 2009. május 18. Hm-i Hírlap, 2009. augusztus 14. © Fűköh 2022
Arevitzalizált kert új helyszínt biztosít a hagyományos zenei programokhoz is. Hm-i Hírlap, 2009. július 07., július 09., augusztus 05. © Fűköh 2022
2009- augusztus 29-én látogatást tett a múzeumban Bajnai Gordon miniszterelnök. Megtekintette a már elkészült fejlesztéseket, és a készülő természetrajzi kiállítást. Hm-i Hírlap, 2009. augusztus 31. Soós Tamás, Földessy Mariann, Magda Sándor, Bajnai Gordon, Hiesz György, Szabó Gyula, Fűköh Levente © Fűköh 2022
A 2009-re letisztult forgatókönyv már részletes szöveg és grafikai terveket is tartalmazott, aminek alapján megindulhatott a kivitelezési munka. Részlet a szöveg és grafikai tervből, 2009 © Fűköh 2022

Az első berendezési látványterv

© Fűköh 2022

Készül a fa a Figura kft műtermében

© Fűköh 2022
Akiállítás
építése I. Aháromszintes fa építése a pavilonban
© Fűköh 2022

Készülnek a diorámák a Sipos György Dermoplasztikai

Műteremében. © Fűköh 2022

Akiállítás építése II.

© Fűköh 2022
Természettudományi Pavilon- 2009 - elrendezés látogatói bejárat, büfé, ruhatár természetrajzi kiállítás dolgozószobák, gyűjteményi raktárak oktatóterem pálmaház © Fűköh 2022

ATermészettudományi Pavilon kiállításainak megnyitására készült meghívó első és utolsó oldala

© Fűköh 2022

A

Pavilon kiállításainak

Természettudományi
megnyitására készült meghívó belső oldalai. © Fűköh 2022
Hm-i Hírap, 2009. október 28. © Fűköh 2022
Hm-i Hírap, 2009. október 28. © Fűköh 2022
A kiállítás megnyitását követően Hiller István miniszter rendhagyó múzeumpedagógiai tanévnyitót tartott az újonnan átadott oktatóteremben. © Fűköh 2022

Atermészetrajzi kiállításhoz készült kétnyelvű ismertető

© Fűköh 2022
A kiállítás tervezésének és kivitelezésének egyik legfontosabb feladata volt, hogy olyan kiállítás készüljön, amelyik a különböző szintű oktatásban - az óvodai foglalkozásoktól, az általános és középiskolai múzeumi órákon át a felsőoktatásig - felhasználható legyen. Erre a sokszínű felhasználhatóságra a szervezett múzeumpedagógiai tréningeken igyekeztünk a pedagógusok a figyelmét felhívni. © Fűköh 2022 Akövetkező képsorokon a kiállítás bemutatását is ebben a rendszerben tesszük meg.

A

fajismeretet és az élővilág diverzitásának szemléltetését segítő bemutató vitrinek a lombkorona szinten. © Fűköh 2022
© Fűköh 2022
Agerincesek szervezettanának megismerését segítő tabló. © Fűköh 2022
Afajismeretet és az élővilág diverzitásának szemléltetését segítő bemutató vitrin a cserjeszinten puhatestűek. © Fűköh 2022
© Fűköh 2022
Afajismeretet és az élővilág diverzitásának szemléltetését segítő bemutató vitrinek a cserjeszinten – ízeltlábúak. © Fűköh 2022
Az ízeltlábúak szervezettanát,
egyedfejlődését bemutató tabló.
© Fűköh 2022

és élővilág kapcsolatát bemutató

Élőhely
diorámák és tablók. © Fűköh 2022
A növényi anyagcsere folyamatokat megértését mindhárom szinten (gyökér, lágyszárú és cserje, lombkorona) magyarázó ábrák, mozgó és statikus modellek segítik. © Fűköh 2022

A hazai NATURA 2000-es területek és a közösségi jelentőségű gerinctelen fajok bemutatása

. © Fűköh 2022
A társas rovarok életmódjának megfigyelésére nyújt lehetőséget az üvegfalú kaptárban élő méhcsalád a kiállítótérben. © Fűköh 2022
Pálmaház - trópusi növény
és állat bemutató akváriumok és terráriumok segítségével
. © Fűköh 2022
Akiállítás egyedisége a speciális foglalkoztató terem vakok és csökkentlátók számára. © Fűköh 2022
A kiállítás első szintjén egy tudománytörténeti enteriőr látható, ahol az 1900-as évek elején használt rovarászati eszközök (gyűjtő és preparáló felszerelések) tekinthetők meg. © Fűköh 2022
Akert bemutatóként is funkcionál, amit a növények mellett elhelyezett táblák segítenek Atörténeti adatok alapján feltételezhető, hogy a törökmogyorót 1826-ban ültették Atájékozódást a kert bejáratánál interaktív és tapintható táblák segítik. © Fűköh 2022
Barabásné Czövek Ágnes országgyűlési képviselő, Szabó Gyula országgyűlési képviselő, Hiller István kulturális miniszter, Magda Sándor országgyűlési képviselő, Hiesz György polgármester, Soós Tamás megyei közgyűlés elnöke Hm-i Hírlap, 2010. február 18. © Fűköh 2022
Hm-i Hírlap, 2010. január 21. A természetrajzi kiállítás koncepció tervének és forgatókönyvének készítői az Oktatási és Kulturális Mimisztérium Közgyűjteményi Főosztálya által Múzeumi Nívó-Díj elismerést kaptak: Nagy Levente, Solti Béla, Földessy Mariann, Fűköh Levente, Kovács Tibor, Varga András © Fűköh 2022
Hm-i Hírlap, 2010. május 17. © Fűköh 2022

évi

Majálisán a Mátra Múzeum foglalkoztató

A2010.
Múzeumok
sátra
Sípos Bánk Botond, Hejjel Anita, Szőke Szilvia, Fűköh Levente, Földessy Mariann, Nagy Levente
© Fűköh 2022
Hm-i Hírlap, 2010. május 17. Amúzeum munkatársai 2010-ben © Fűköh 2022
A látogatók minél szélesebb kiszolgálása érdekében elsősorban a kisgyermekesekre gondolva készült el a kertben városi beruházás keretében a játszótér, amely a nyári táborok alkalmával is igen népszerű. Hm-i Hírlap, 2010. május 28.© Fűköh 2022

Hm i Hírlap, 2010.

Hm-i Hírlap, 2010. augusztus 26.

augusztus 23.
© Fűköh 2022
Hm-i Hírlap, 2010. augusztus 04. VíghAnnamária a Nemzeti Erőforrás Minisztérium főosztályvezetője a nyitó előadást tartja. © Fűköh 2022

Aszakmai előadások az éjszakában is folytatódtak, amit jó hangulatú aktív pihenés követett.Az első nap fáradalmait terepen pihenték ki a résztvevők, ismerkedve a Mátra természeti értékeivel.

AXXVIII. Országos Természettudományos Muzeológus Találkozó képei
© Fűköh 2022
Atalálkozó harmadik napján folytatódtak a szakmai előadások, illetve a múzeum gyűjteményeinek korszerű elhelyezésével ismerkedtek a kollégák. A találkozón lehetőség nyílt a 80 éves Kecskeméti Tibor főigazgató helyettes, vezető szakfelügyelő köszöntésére, aki az elmúlt évtizedekben igen jelentősen segítette a múzeum munkáját. © Fűköh 2022
Az „új szakmai modell” részeként egyre tudatosabbá vált a látogatók kiszolgálása, az oktatási intézményekkel való kapcsolattartás. Számos, az oktatást segítő kiadványt készítettek a múzeum munkatársai. © Fűköh 2022
Fodor Rozália 2010 Az Észak-magyarország legnagyobb kulturális beruházásaként emlegetett felújítási program egyben munkahelyteremtő is volt. 2007-2010 között több új munkatárs kezdett dolgozni a múzeumban: Kujbus Istvánné 2007 Kovács Mariann 2007-2009 Ferencz Beatrix 2008-2012 Sípos Bánk Botond 2008-2010 Hejjel Anita 2009-2010 Székely Ágnes 2010 Páriné Lajer Márta 2010 Szőke Szilvia 2009 Kiss Ádám 2010-2011 © Fűköh 2022
Alátogatószám emelkedése az új beruházások eredményekén 2010-ben már érezhetővé vált. Hm-i Hírlap, 2011. január 05. © Fűköh 2022
A Muzeológiai Osztály létrehozásával egységes irányítás alá került a múzeumpedagógia, a marketing, a frontszemélyzet. Ez az egységes irányítás tovább növelte a múzeum látogatóbarát működését. Az éves muzeológiai programok kialakítása nem csak az országosan meghirdetett akciókhoz csatlakozott, de igyekezett összhangba kerülni a helyi igényekkel is. A múzeum jelszava: „Mátra Múzeum - a természetes élmény” Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül mutatunk be néhány adatot, amely ezt a tevékenységet tükrözi.Az ábrák a 2011. évi látogatottsági adatok alapján készültek. 147 szervezett tárlatvezetés, 4.151 résztvevő © Fűköh 2022
Amúzeumpedagógiai tevékenység mutatói 2011 154 szervezett óra, 3.393 résztvevő (diák-óvodás), 200 kísérő óratípusok: természettudomány 134 történettudomány 19 gazdaságtudomány 1 87% 12% 1% természettudomány történettudomány gazdaságtudomány 25 61 48 0 10 20 30 40 50 60 70 Biológia felsős Biológia ovis-alsós Földtan 97 óra 57 óra Gyöngyös Más település © Fűköh 2022
Kiemelt feladatok közé tartozott a „Jeles Napok” programsorozat, mely igen változatos formában került megrendezésre: vetélkedők és múzeumi foglalkozások az oktatóterekben, a múzeum kertjében, de gyakran a múzeumon kívül a Mátrában is. Földnapi rendezvények Víz Világnapja Madarak és Fák Napja © Fűköh 2022
A tanév zárultával hirdettük meg a múzeumi táborokat. Kezdetben egy tábort tartottunk, majd a nagy érdeklődésre való tekintettel 4 alkalommal került megrendezésre. Táboronként 20-25 gyermek részvételével. © Fűköh 2022
2011-ben a többnyire anyagi gondokkal küzdő megyei intézmények fenntartásában jelentős változás következett be. 2012. január 1-jétől az állam veszi át az az évtizedek óta a megyei fenntartásában működő múzeumokat is. A 2011. évi CLIV. törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet (258/2011. (XII. 7.) december 7-én rendelkezett a megyei intézményfenntartó központok felállításáról Hm-i Hírlap, 2012. február 09. © Fűköh 2022
Acikk folytatásaHm-i Hírlap, 2012. február 09. © Fűköh 2022
Hm-i Hírlap, 2010. április 08. © Fűköh 2022
AMúzeumok Éjszakáján nyílt meg az a tárlat, amely a múzeum 125 éves történetét idézte fel régi dokumentumok, fényképek és tárgyak segítségével. Hm-i Hírlap, 2012. július 04. © Fűköh 2022

a közreműködő iskolák,

mutattuk be részletesen

legfőbb elemeit.

A múzeumpedagógiai munka hatékonyságának emelése érdekében a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében meghirdetett pályázatra a múzeum által kidolgozott és benyújtott pályamunka eredményes volt. A szerződés megkötésére 2012. október 29-én került sor. A projekt nyitó rendezvényén, az információs napon
óvodák pedagógusaink
a program
© Fűköh 2022

Részlet a TÁMOP projekt sajtóanyagából:

Európai Uniós forrásból bővül a Mátra Múzeum múzeumpedagógiai kínálata A Mátra Múzeum a TÁMOP 3.2.8.B-12/12012-0008 „Múzeumok mindenkinek” Program Múzeumok oktatási-képzési szerepének erősítése projekt kertében 11.907.801 Ft támogatást nyert. A pályázat célja a múzeumok közoktatást és az egész életen át tartó tanulást támogató múzeumpedagógiai tevékenységek fejlesztése. A pályázat során 4 oktatási intézmény számára nyújt a múzeum 7 féle, a geológia és a biológia témaköreire épülő foglalkozássorozatot, amelyeken a projektidőszakban 410 gyermek, az utánkövetési időszakban további 375 fő vesz részt. A múzeumpedagógiai foglalkozásokon túl jeles napokhoz kapcsolódva 4 alkalommal egész napos családi program is várja a látogatókat.

© Fűköh 2022

2012-ben újabb, a múzeumot érintő jogszabályi változás látott napvilágot (2012. évi CLII. Törvény), illetve a 1094/2012. (IV. 3.) Korm. Határozat, a megyei múzeumok, könyvtárak és közművelődési intézmények további fenntartásáról, valamint a települési önkormányzatok kötelező kulturális feladatairól.

Az új szabályozás eredményeként a Mátra Múzeum több évtizedes, megyei szervezeten belüli pozíciója változott meg. L. Simon László: Új közgyűjteményi és közművelődési rendszer vidéken Törvényjavaslatot előterjesztő expozé és vitáját követő zárszó (a 2012. szeptember 18-

án elhangzottak szerkesztett változata.) „……a 218 volt megyei múzeumi intézményegységből nem fogunk mindent átadni a településeknek. Néhány olyan múzeumot, amely speciális gyűjtőkörű vagy az átvevő település méretét és pénzügyi mozgásterét messze meghaladó költségvetési igényű, valamelyik központi állami múzeumi egységhez fogunk kapcsolni. Ilyen a nagycenki Széchenyi István Emlékkiállítás, a gyöngyösi Mátra Múzeum……” http://epa.oszk.hu/01300/01306/00119/pdf/EPA01306_szin_2012_5_03-10.pdf © Fűköh 2022 Népszabadság, 2012. október 02.
2012 őszén megkezdődött a gyűjtemények átadásának előkészítése. A nem természettudományi gyűjtemények közül a néprajzi Egerbe, a Dobó István Vármúzeumba került, a helytörténet és vadászattörténet Gyöngyösön maradt. A Mátra Múzeum természettudományi anyaga az intézménnyel együtt a Magyar Természettudományi Múzeumhoz került. Az átadási dokumentumok szerint 2012ben a nyilvántartott természettudományi gyűjteményi anyagának összetétele: Annales Musei Historico-Naturalis Hungarici, 108. © Fűköh 2022
2012. december 30. AMátra Múzeum a Magyar Természettudományi Múzeum tagintézménye lett. Ezzel az átalakulással a Mátra Múzeum történetének egy új, immár a 6. fejezete kezdődött. © Fűköh 2022
Issuu converts static files into: digital portfolios, online yearbooks, online catalogs, digital photo albums and more. Sign up and create your flipbook.