A magyar art deco építészet – ízelítő – Hungarian art deco architecture – preview

BOLLA ZOLTÁN

A MAGYAR ART DECO ÉPÍTÉSZET HUNGARIAN ART DECO ARCHITECTURE

2

BOLLA ZOLTÁN

A MAGYAR ART DECO ÉPÍTÉSZET HUNGARIAN ART DECO ARCHITECTURE

1700 FOTÓVAL WITH 1700 PHOTOS

VÁSÁRLÁS

2016

BUY

CSALÁDOMNAK ÉS AZOKNAK, AKIK NEM ÉLHETTÉK MEG: BOLLA JÓZSEF BOJTÁR BALÁZS GERLE JÁNOS

© Bolla Zoltán, 2016 © Fotók: Bolla Zoltán, 2010–2016 ISBN 978-963-424-569-8 Kiadó: Publio Kiadó Kft. Könyvterv, tipográfia, illusztráció, képfeldolgozás és tördelés: Bolla Zoltán Készült Gotham betűtípussal (Tobias Frere-Jones / Hoefler & Co., 2000–2009) A bevezetőt lektorálta: Ferkai András Korrektor: Lázár Zsolt

Minden jog fenntartva.

Tilos ezen kiadvány bármely részét sokszorosítani, információs rendszerben tárolni vagy sugározni bármely formában vagy módon a szerzővel történt előzetes megállapodás nélkül.

All Rights Reserved.

No part of this publication may be reproduced or transmitted in any form or by any means, electronic or mechanical, including printing, photocopy, recording or any other information storage and retrieval system, without prior permission in writing from the author.

A könyv megjelenését a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

TARTALOMJEGYZÉK Köszönetnyilvánítás 5 Rövidítések 6 Bevezető: Az art decóról 8 „0. fejezet”: Az áramvonalas (streamline) stílus 27 I. fejezet: Főbb építészek 43 Almási Balogh Loránd

44

dr. Kismarty-Lechner Jenő

125

Antal Dezső

45

dr. Kiss Tibor

127

Árkay Aladár & Árkay Bertalan

46

Kocsis Tivadar & Meller Dezső

129 130

dr. Barát Béla & Novák Ede

52

Koromzay Vilmos

Bauer Emil

56

Kozma Lajos

Beutum János

57

Körmendy Nándor

135

Bodánszky Géza & Bodánszky Ferenc

60

Kőszeghy Gyula

139

131

Borsos József

61

Krausz Gábor

142

Böhm Henrik & Hegedűs Ármin

64

Lajta Béla

145

Csaba Rezső

69

Lamping József

153

Csanak József

70

Lázár Géza

155

Czillér Antal

71

Löffler S. Sándor & Löffler Béla

156

Dévény Frigyes

72

Lukovits István

161

Erhardt Ernő

74

Martonosi Baráth Lajos

162

Falus Lajos

77

Málik József

165

Fenyves István & Fried Miksa

78

Málnai Béla

167

Freund Dezső

84

Medgyaszay István

168

Ginczler Herman

88

Menyhért Miklós

171

Gregersen Hugó

89

Mikle Károly

172

Gyárfás Antal

92

Miskolczy László

173

Györgyi Dénes

94

dr. Möller Károly

174

Hajós Alfréd

99

Münnich Aladár

176

Hámor István

101

Nagy András

181

Hofstätter Béla & Domány Ferenc

104

Nagy Márton

186

dr. Hültl Dezső

107

Németh László Lipót

187

Irsy László

108

Oelschläger-Őry Lajos

189

111

ifj. Paulheim Ferenc

195

Jónás Dávid & Jónás Zsigmond

117

Pogány Móric

Kazda István / Jónás Ferenc

118

Porgesz József

200

Kellerman László

120

Pretsch János

204

Kende Ferenc

123

Rerrich Béla

205

Jánszky Béla & Szivessy Tibor

198

I. fejezet: Főbb építészek (folytatás az előző oldalról) Rimanóczy Gyula

207

Vajda Andor

242

Román Miklós & Román Ernő

210

Valkó Sándor

244

Sailer István

217

Vágó József

246

Sajó István

218

Vágó László

248

Sebestyén Artúr & Sebestyén Loránd

224

Vámos Imre

250

Sós Aladár

226

Vermes József

Suppinger Ferenc

230

Vidor Emil & Vidor Pál

254

Szeghalmy Bálint

232

Vogel Jenő

256

Szontágh Pál

233

Wälder Gyula

258

Szőke Imre

234

Weisz Sándor

260

Tauszig Béla & Róth Zsigmond

236

Wellisch Andor

262

Thomas Antal

240

Wigdorovits Artúr

263

Tiefenbäck József

241

Magyar építészek külföldi munkái – épületjegyzék 264

II. fejezet: Egyéb budapesti épületek 267 III. fejezet: Egyéb vidéki épületek 303 IV. fejezet: Épülettípusok 335 Infrastrukturális építészet

336

Intézmények 349 Egyházi építészet és művészet

359

Mozik, mulatók és színházak

371

Falusi és külvárosi családiház-építészet

374

V. fejezet: Iparművészet 383 Emlékművek és zászlótartók

384

Vasmunkák és kapuzatok

388

Épület- és köztér szobrászat, díszítmények

424

Üvegművészet 445 Temetőművészet 449 Tipográfia 464 Felhasznált irodalom 470 Summary 473

251

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Külön köszönet Budapest Főváros Levéltára munkatársainak, a Magyar Katolikus Egyház, a Magyarországi Református Egyház, a Magyarországi Evangélikus Egyház és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége / Chevra Kadisa képviselőinek,

azoknak, akik kisebb-nagyobb információkkal, engedélyekkel és egyebekkel segítették a könyv elkészültét: Ferkai András, Gerle János (†), Bojtár Balázs (†), Varga József, Szabó Jánosné (sz. Sajó Anikó, Debrecen), Törőcsik Eszter, Dévény Anna, Németh Nóra, Szende András, Erényi Piroska, Balassa János, Merényi György, Mattyasovszky Zsolnay Eszter, Bokotej Elvira, Slavei Tamás, Ritoók Pál (Forster Központ – Magyar Építészeti Múzeum), Tóth Áron, Gács János, Kiss Éva, Jamrik Levente, Rózsa György, Szalai Botond, Tolnai-Pálóczy Enikő, Székely Miklós, Sidó Zsuzsa, Bálint Imre, Zubreczki Dávid, Rajcsányi Gellért, Magyarósi Csaba, Szűcs Ádám, Térey János, Zsiray-Rummer Zoltán, Koltay Anna (MTVA), Vígh Viktória, Óváry Gábor, Winkler Barnabás, Cser Terézia, Ambrus László, Csörge Kriszta, Markovics Zsuzsanna, Farkas Balázs, Kókai Péter, Garai Péter, Somlai Tibor, Bozsik Nikolett, Klein Rudolf, Magyaróvári Fanni, Hartmann Gergely (Győr), Pásztor Péter (Kassa), Kádár György, Kőnig Tamás, Almár Iván, Mesterházi Zsuzsa, Ruprecht Károly, Szuper Orsolya (Mendasset Magyarország Kft.), Markó Ágnes (Venezuelai Nagykövetség), Kiss Attila (Pestszentlőrinc), Tunyogi Gábor (Székesfehérvár, Városi Képtár – Deák Gyűjtemény), Hatvári Zsuzsanna (Veszprém), dr. Tárkány-Szűcs Babett (Szegedi Törvényszék), dr. Kopasz Zsolt (Csongrád Megyei Főügyészség), Mohácsi Bernadett (Kecskeméti Református Levéltár), Kujbusné dr. Mecsei Éva (MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltára), Bősz Attila (MNL Baranya megyei levéltára), Mendöl Zsuzsanna (Pécs), Szabó Levente (Debrecen), Bakó Irén (Debrecen), Kőszeghy Attila (Debrecen), Bodnár László (Miskolc), Szojka Ágnes (Miskolc), Dobrossy István (†, Miskolc), Bánáti Tibor (†, Baja), Merk Zsuzsa (Baja), Sarlós István (Baja), Semei Ferenc (Szombathely), Orbán Róbert (Szombathely), Esküdt Roland (Balatonlelle)

Special thanks to Alexander Jiroušek (Kassa), Maroš Semančík (Késmárk), Matthew X. Kiernan (New York City), Carla Breeze (New York City), Tracy McDonald (Dover Publications, Mineola, NY), Joann Schwendemann (Dover Publications, Mineola, NY), André Mieles (Deutsches Filminstitut, Wiesbaden), Marcel Steinlein (Friedrich Wilhelm Murnau Stiftung, Wiesbaden), Jan Willem Rutgers (Wageningen, Hollandia), Tosh Marshall (London), „Marc” (Párizs), „Myope” (Párizs), Enzo Cariello (Editori Laterza, Bari–Róma)

5

RÖVIDÍTÉSEK

Folyóiratok ID

Innendekoration (CC-BY-SA). Heidelbergi Egyetem.

MÉ

Magyar Építőművészet. SzMK, Budapest.

MI

Magyar Iparművészet. OSzK, Budapest.

TF

Tér és Forma. FSzEK, Budapest.

Önálló kiadványok

Bossaglia

Bossaglia, Rossana: L’art déco. Editori Laterza, Bari – Róma, 1984.

Clouzot

Clouzot, Henri: La Ferronnerie Moderne. Charles Moreau, Párizs, 1926 körül.

FSP

Ferenczy Sándor portfolió (ld. irodalomjegyzék: dr. Markowitz, Alfred), 1925.

Martinie

Martinie, Henri: La Ferronnerie. Editions Albert Lévy, Párizs, 1926/1929.

SIP

Sajó István portfolió. Magánkiadás, Debrecen, 1930/1934 körül.

Közgyűjtemények BFL

Budapest Főváros Levéltára

FK–MÉM

Forster Központ – Magyar Építészeti Múzeum

FSzEK

Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár

MKVM

Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum

OSzK

Országos Széchényi Könyvtár

SzMK

Szépművészeti Múzeum Könyvtára

VML

Veszprém Megyei Levéltár

Magángyűjtemény DFH

Dévény Frigyes hagyaték

PD

Közkincs / Public Domain

CC

A szerző megnevezésével felhasználható / Creative Commons

6

AZ ART DECÓRÓL A

z art deco volt a legutolsó nagy

A szöveg további részében a népszerű

magyarországi iparművészeti hatását

iparművészeti stílus, mely sok-

szecesszió elnevezés alatt minden

először 1973-ban vetették fel külföldi

fajta képzőművészeti forrásból táplál-

új, századfordulós építészeti irány-

hatásra,1 de csak 1985-ben szerveztek

kozott, és a legelső egyetemes stílus,

zatot ér tek összesítve, jóllehet ez

art deco témájú kiállítást az Iparmű-

mely az építészetre is kihatva, globáli-

csak az egyik irányzat a többi közül,

vészeti Múzeumban. Magyarországi

san terjedt el a két világháború között.

mely a megkülönböztethető bécsi

építészeti megjelenésével először Fer-

Ugyanakkor az első modern világstílus,

szecesszió­b ól ered. Ugyanez érvé-

kai András foglalkozott egy folyóirat-

mely az élet minden területére hatott,

nyes a modern elnevezésre, amely

cikkben 1986-ban. 2 A két világháború

az építészet, a festészet, szobrászat

a Bauhaus iskolája mellett sok kora-

közötti építészetről szóló, több száz

mellett a divatra, a táncra, a színpadi-

beli ún. racionalista és tárgyilagos

épület adatait tartalmazó 1995-ös és

és filmdíszletre, a jelmeztervezésre,

építészeti irányzatot takar.

2001-es könyvei a technikai korlátok

a moziépítészetre és a formatervezésre.

A magyarországi szecesszió kuta-

miatt azonban kisméretű, fekete-fe-

A kereskedelmi (alkalmazott) grafikára

tása és fokozatos átértékelése az 1960-

hér fotókat közölt art deco épületek-

(díszcsomagolás, tipográfia, sajtórek-

as évektől indult el. Gerle János több

ről. 3 Ezután jelent meg még 1-1 könyv

lámok, magazincímlapok, plakátok) és

évtizedes kutatómunkájának köszön-

rövid fejezete, melyek már hosszab-

ezen keresztül a modern szórakozásra,

hetően lett ismét népszerű és a mai

ban tárgyalták a stílus építészeti jel-

sportra, utazásra, a szabadidőre gya-

napig bőven kutatható ez a művé-

lemzőit egy tucat, nagyobb fényké-

korolt hatásának köszönhetően az art

szeti stílus. Ezzel szemben az art deco

pet mellékelve. 4

deco stílus önmaga reklámja lett.

Az art deco iparművészet már az I. világháború előtt is létezett, de tömeges építészeti alkalmazása az 1925ös párizsi világkiállítással kezdődött el.

A kiállítás francia neve Exposition des Arts Décoratifs et Industriels Modernes (Modern iparművészeti és ipari kiállítás) volt, amit először Le Corbusier rövidített Expo. Art. Deco-ra 1959-ben, majd egy 1966-os retrospektív tárlaton Bevis Hillier muzeológus használta az art deco elnevezést. Később még vitatkoztak a Deco Style, Deco 25, Zigzag Modern, Jazzmodern Style elnevezésen is, de az 1980-as évektől az art deco művészettörténeti elnevezése véglegesen gyökeret eresztett a világ minden táján. A maga korában Magyarországon modern díszítménynek vagy cikk-cakkos dekorációnak nevezték ezt a stílust, egyes irányzatai még külön elnevezést is kaptak a szaksajtóban.

8

Párizs, a világkiállítás főbejárata, Henri Favier és André Ventre építészek, 1925.

Vasmunkák: Edgar Brandt, szökőkút üveglámpák: René Lalique, domborművek: Henri Navarre. forrás: Clouzot/Dover PF I. 1. o.

Az art deco iparművészet kialakulása

A franciák megdöbbentek a német

a porosz seregek élén Párizsban kikiál-

ipar versenyképességén, hiszen addig

totta az egyesült Német Császárságot.

Az art deco iparművészet első pél-

abban a tudatban éltek, hogy a gyar-

dái 1908 és 1912 között jelentek meg

matosításba és az iparosításba későn

Németországban, az Osztrák-Magyar

belekezdő Németország óhatatlanul

művészetben, de az építészetben is,

Monarchiában és Franciaországban.

lemaradt. A németek tíz év alatt sokat

egyfajta ellenpontként az art nouveau

Ha pontos dátumot akarunk megha-

tanultak az angol arts and crafts ipar-

(szecesszió) egyénieskedő és mester-

tározni az art deco kezdetére, akkor

művészeti mozgalomtól, és annak ered-

kélt formáival szemben. A klasszicizmus

A XX. sz. első évtizedében újra felfedezték a klasszicizmust nemcsak az ipar-

az 1910-es évet jelölhetjük meg. Ekkor

ményeit egy még magasabb rendű

egyszerűsége és a szerkezeti átlátható-

hívták meg francia művészek a pári-

célra, minőségi iparcikkek sorozat-

sága sok korabeli építészt vonzott, de itt

zsi Salon d’Automne (Őszi Szalon)

gyártásához használták fel. 1907-ben

a klasszicista építészet formáit és ará-

kiállításra a müncheni tervezők szer-

a tervezők, az esztéták, a forgalmazók

nyait másképpen alkalmazták, a rajtuk

vezetét, a Deutsche Werkstätten für

és a gyártók munkáját egy szervezet-

lévő hagyományos antik díszeknek már

Handwerkskunst-ot (Német Kézműves

ben, a Deutsche Werkbundban fog-

nem volt akkora jelentőségük.

Műhelyek). Az addigi grandeur et gloire

ták össze. Ezzel egyidőben a franciák

A müncheniek által tervezett búto-

(nagyság és dicsőség) képzetében élő

megrekedtek az egyedi hajlatai miatt

rok jelentős része kötődött a napóle-

helyi látogatóközönség és a művészek

nehezen sorozatgyártható art nou-

oni háborúk utáni stílushoz, a bieder-

is abban a hitben éltek, hogy a fran-

veau bútoraiknál, ill. az udvari stílusok

meierhez. Felismerték e stílus letisztult

cia technológia és művészet világelső.

(pl. XVI. Lajos) többszörösen elcsépelt

vonalvezetését és funkcionalitását, de

Hét német iparművész (köztük Bruno

másolatainál.

nem egyszerűen másolták, hanem vál-

Paul és Richard Riemerschmid) ekkor

A franciákat nem csak a német ipar-

toztattak az arányain, a részleteket már

meglepően új minőséget mutatott be

cikkek minősége frusztrálta, hanem az is,

kevésbé aprólékosan dolgozták ki, és

a közönségnek. Az általuk berende-

hogy a német szaklapok azon gúnyo-

a bútorhuzatokra újszerű kompozíciójú

zett 1-1 szobán belül a bútorgarnitúra

lódtak, hogy már a francia vásárlók is

virágmintákat tettek.

textilhuzatai, a drapériák és a tapéták

a megbízhatóbb német termékeket

André Vera francia kert- és város-

is harmonizáltak egymással, ezen felül

vásárolják. Ehhez még az is hozzájött,

tervező más bútortervezőkkel5 össze-

a bútorok formatervei igen kifinomul-

hogy az I. világháború előestéjén a fran-

fogva 1912 januárjában az „Új stílus” c.

tak voltak, egyszerre kötődtek a múlt-

ciák revansra készültek az 1871-es tör-

kiáltványban szállt síkra a L’Art déco-

hoz és voltak újszerűek.

ténelmi vereségükért, melyre I. Vilmos

ratif művészeti folyóiratban. Mint írta,

Louis Süe: lakásbelső a párizsi Őszi Szalonról, 1913 (Lajos Fülöp vonalvezetésű pamlag) forrás: Art et décoration, 1914.1.22u.

HUNGART © 2016 / Victoria and Albert Museum, London. Image #2006AL2379-01

Kozma Lajos: biedermeier vonalvezetésű szalonkarosszék vázlata, 1913 forrás: MI 1913.8.309. / HUNGART © 2016

Az art decóról

9

nem visszahozni akarják a régi udvari

szerűsége volt hangsúlyosabb. De a fran-

és 1914 között a későbbiekben tárgyalt

stílusokat, hanem folytatni, nagy hang-

ciák nem csak a Lajos Fülöp stílus mel-

kubista stílust alkalmazták klasszicista

súlyt fektetve „az új stílusnál” az antik

lett tették le a voksukat, átfogalmaztak

bútoraikra.

hagyományokra, a szimmetriára, a ter-

más korábbi stílusokat is. 8

Ezek az antik művészeten alapuló,

vezés matematikai rendjére és az élénk

Németországban 1910-től a barok-

történelmi stílusú, ám újraértelmezett

színek használatára a szecesszió több-

kot Bruno Paul, a reneszánszt Eduard

európai bútorok egészen kb. 1930-ig

nyire fakított pasztell színeivel szemben.

Pfeiffer, Ausztriában pedig 1912-től

maradtak divatban. Svédországban és

Ebben az évben Louis Süe és művész-

a biedermeiert, a barokkot és a roko-

Dániában, az 1920-as években szintén

társai már meg is jelentek az első ilyen

kót Josef Hoffmann és Dagobert Peche

a biedermeier hagyományokat élesztet-

szellemiségben tervezett bútorokkal.

használta fel. Mindegyikük bútorterve-

ték újjá, míg Kozma Lajos az I. világhá-

zésében közös, hogy a történelmi búto-

ború alatt a naiv, népi- ill. Rákóczi-ba-

teoretikusok az 1910 előtti pár évben

rok alapvető formáit felismerhetően, de

rokkhoz fordult inspirációért, amit 1925

Német, osztrák és magyar művészeta közép-európai biedermeiert tartot-

apróbb módosításokkal megtartották,

körül rokokó hatásokra cserélt. Ezután

ták az utolsó igazi stílusnak,6 akárcsak

ugyanakkor a bútorokon lévő virág-

a fentebb említett országokban a lakbe-

André és Paul Vera fivérek a történelmi

dísz-kompozíciók sokkal kötetlenebb

rendezést felváltották a modernizmus

Lajos Fülöp francia udvari stílust, ami

kialakításúak és stilizáltak. Az orna-

anyagokban és színekben néha gaz-

nagyjából megfelelt az előbbinek. 1815

mensek hol faragásként, hol ráhelye-

dag, ám dísztelen bútorai. Az 1930-as

előtt Franciaországban Napóleon rep-

zett ötvösmunkaként, hol színes szö-

évek második felében a bútorokon jel-

rezentatív birodalmi túldíszített klas�-

vetként szerepelnek. Magyarországon

lemzően már nem jelennek meg törté-

szicizmusa, az empire7 (ejtsd: ampír) volt

a Lajta-irodában dolgozó Kozma Lajos

nelmi formák, ám szövetként visszake-

az építészeti- és bútordivat. 1815 után

nagyrészt biedermeier egyszerűségű

rülnek rájuk a színes virágminták.

ennek a dísztelen változata terjedt el

bútorokra egy új, népies szellemben

Közép-Európában és Skandináviában,

stilizált reneszánsz díszítőstílust alkal-

mák és részletek új változatait, a korábbi

ahol a bútorok egyszerűsége és anyag-

mazott, szintén 1912-től. A csehek 1911

antik domborművek emberábrázolá-

Az itt említett, továbbélő antik for-

Az első art deco épületdíszek megjelenése Magyarországon 1920 után. Egyik közép-európai változata az expresszív barokk, mely el­n a­g yolt és töredezett barokk motívumokat alkalmazott. Franciaországban az expresszionizmus helyett a kubizmus a neoklasszicizmussal kereszteződött.

Budapest VI., Nagymező utca 22–24., Renaissance filmszínház és színpad belső kialakítása, Ferenczy Sándor építész és Körmendi-Frim Jenő szobrász, 1920. A többszörös bővítéseknek és átalakításoknak köszönhetően az 1960-as évekre megsemmisült. forrás: FSP T30.

10

Az art decóról

Budapest VI., Kmety György utca 29., Stricker Gina keramikus lakásátalakítása, Kozma Lajos építész és Varga Oszkár szobrász, 1920/1922.

A II. vh. után a villa belsőépítészete lakásmegosztáskor és egy későbbi tűzesetben megsemmisült. forrás: ID 1924.2.

Budapest V., Kossuth Lajos utca 2/A ., Floris cukorkabolt portálja és belső berendezése, Dankó Ödön iparművész és Gádor István szobrász, 1923.

A korban szélsőséges dekoratívitása miatt a városi hatóság egy éven belül elbontatta. forrás: MI 1924.3–7.57.

Budapest, bérház kubista fríze Tauszig Béla és Róth Zsigmond, 1929

Jean Metzinger: Nő lóval, 1911–1912 analitikus kubista festmény forrás: HUNGART © 2016 / Statens Museum for Kunst, Koppenhága

Raymond Duchamp-Villon: A „Kubista ház” bejárata a párizsi Őszi Szalonon, 1912 forrás: (PD) Musee National d’Art Moderne et du Musee des Beaux-Arts de Rouen

sait is megtartotta az art deco, annak

(barbizóniak, plein air) vagy látomásos

tani igyekvő képzőművészeti mozgal-

mitológiai jeleneteivel együtt. Ehhez

és álmodozó festményeket készítettek

mak 1920-ig. Mindegyikükben közös,

néha tartalmilag és formailag hozzá-

(William Blake, preraffaeliták, szimbolis-

hogy tagadták a történelmi-társadalmi

adta az egzotikumot, így lett az art

ták). Mások az idealizált és romantikus

múlt formáinak és műveinek fontosságát

Párizs, 4 rue Joseph Granier, bérház homlokzati részlete, 1932 Kubizmusból és orfizmusból származó díszítőmotívum.

deco állatszimbóluma Diana (Artemisz)

beállítások helyett hétköznapi emberi

és egyáltalán a látható valóság repro-

istennő szökkenő őze, míg növényszim-

életképeket (naturalisták) vagy pillanat-

dukálásának a szükségességét. Ezek

bóluma a pálmafa (pálmalevél, pálma-

nyi egyéni benyomásokat rögzítettek

a mozgalmak félabsztrakt, a minden-

törzs), Franciaországban pedig a lép-

(impresszionisták). A XIX. sz. végével

napi megszokotthoz képest aránytalan

csős vízsugarú szökőkút. E fentebbi két

a posztimpresszionisták, majd Matisse

emberi-figurális-tárgyi, vagy absztrakt

forrás, az antik és egzotikum azonban

fauvizmusa és az expresszionista fes-

(elvont, tárgytalan) tartalmú műveket

nem lenne teljes az art deco harmadik,

tészet (1905) a pillanatnyi valóság szí-

hoztak létre, a részleteket kidolgozá-

fő forrása, az avantgárd képzőművé-

neit is attól eltérő, inkább egyéni szem-

sát teljesen elhanyagolva.

szetek hatása nélkül.

léletet tükröző színekre cserélték. Így szinte végleg elszakadtak az elmúlt jó négy évszázad megszokott, a látott

Az avantgárd megszelídítése, a moder-

Az avantgárd (modernizmus) megje-

vagy képzelt valóságot valószerűen

nizmus megszépítése

lenése a századelőn

ábrázoló festészetétől.

A kubista festészet 1911-es, nagy-

Az avantgárd képzőművészeti alkotá-

Már a XIX. sz. közepétől megjelen-

közönség elé lépésével elutasította

sok nagyrészt elvont stílusa taszította

tek azok a festészeti mozgalmak Nyu-

az addig érvényben lévő, a reneszáns�-

az akkori nagyközönséget, így ami-

gat-Európában, amelyek elutasítot-

szal kezdődő perspektivikus térábrázo-

kor az avantgárd festők és szobrászok

ták az akadémista másolásra szűkített

lást. Már nincsenek egyértelmű, határo-

közterekre, intézményekbe, előadá-

9

művészeti oktatást, a történelmi lát-

zott hierarchiák előtér és háttér között,

sokhoz alkottak, stílusukat vonzóbbá,

ványfestészetet, illetve annak csak

a sík idő és tér koncepciója felbomlik,

elegánsabbá és könnyebben értelmez-

műteremben folyó tanítását. Már nem

a színek redukáltak és kontrasztosak.

hetővé kellett tenniük, csak így tudták

akartak mitológiai és történelmi témá-

Ezután sorra jelentek meg az egy-

kereskedelmi sikerre is váltani tehet-

kat, pláne pátoszos formában megörö-

másra kiáltványokkal licitáló, az egész

ségüket. Ezek az avantgárd művészek

kíteni, így vagy a szabadban festettek

társadalmat a művészetükkel átalakí-

jobban kidolgozták műveik részleteit,

Az art decóról

11

Prométheusz a nélkülöző emberiség számára ellopja a tüzet, ezzel a civilizáció atyjává válik. Körülötte cikk-cakkos villámmotívumok, egzotikumként ananászgyümölcsök és nagy, hosszú levelek. Az egész kompozíció a kubizmus töredezett ábrázolásmódjában stilizált és az emberiség győzelmét hírdeti a technika segítségével a természet felett.

Paul Poiret, a párizsi divat és a Wiener Werkstätte A skót C. R. Makintosh építész-ipar-

Budapest V., Markó utca 9., Lipótvárosi elektromos alállomás, „Prométheusz” plasztika, Ohmann Béla és ifj. Mátrai Lajos, 1930

művész és az angol C. R. Ashbee által vezetett Guild and School of Handicraft

és barátságosabbá tették egyedi és

ráira és a korabeli német iparművé-

angol iparművészeti műhely hatására

elvont stílusukat; így tervezett jelme-

szekre is hatott. A kereskedelmi art

az osztrák Josef Hoffmann 1903-ben

zeket Picasso az Orosz Balettnek, így

deco plakátokon a modern festészet

Bécsben megnyitotta saját műhelyét,

festett színházbelsőt és filmdíszletet

színvilága, árnyalatai és egyszerűsítő

a Wiener Werkstätte-t, hogy modern,

a német expresszionista festő, César

formálásai jelennek meg, a tartalom

hétköznapi tárgyakat tervezve fejles�-

Klein, így illusztrált divatlapokat és ter-

minél kontúrosabb hangsúlyozásával.

sze a közízlést. Ezzel a divat történe-

vezett textilmintákat a francia fauvista festő, Raoul Dufy.

A másik irány ezzel elle ntétes: a hagyományosan képzett iparművész

És így lett barátságos, modern

tében egy szokatlan, ám rövid fordulat

díszítmény a holland De Stijl10 négyzet

következett: Párizs 1910 és 1922 között

és téglalap, a francia orfista festők kör,

Paul Poiret közvetítésével Bécsből is

a kubisták háromszög és gúla motívu-

inspirálódott.

11

az avantgárd festők stílusjegyeiből

maiból. A futuristák suhanást,

díszítőmotívumot készített, és ezzel

dinamizmust ábrázoló fest-

frissítette fel, „absztrahálta” a hagyo-

ményei a szobrászatban és

mányos ornamenseket, vagy játékossá-

magazincímlapokban kom-

gával új, modern díszeket hozott létre.

mercializálódtak. A konst-

Franciaországban a legnagyobb műla-

ruktivisták egyenesekben,

katos, Edgar Brandt az absztrakt geo-

derékszögekben, körívekben

metriai motívumokat keverte a naturális

és kubusokban gondolkodó,

virágdíszekkel, ember- és állatábrá-

dogmatikus világa kihatott

zolásokkal és íves formákkal, Német-

a dekoratív tárgyformálásra,

országban az osztrák Josef Margold,

és frissített a díszítmények

Ausztriában Josef Hoffmann és Dago-

kialakításán is.

bert Peche az expresszionista festmé-

Az art deco ezen három

nyek feszültséggel teli, élesen megtört

forrásának szintézisét leg-

kontúrjait barokk és rokokó díszekbe

jobban az Ohmann-Mátray

ágyazták, akárcsak Magyarországon

szobrászpáros Budapest bel-

Kozma Lajos és követői. Az avantgárd

városi trafóházán lévő dom-

festmények a megszokottól eltérő,

borműve szemlélteti. A kom-

aránytalan emberábrázolása – a Matis-

pozíción egy antik mítosz

se-nál festészetet tanult – Kozma figu-

ábrázolását láthatjuk, ahol

12

Az art decóról

Paul Iribe: Les robes de Paul Poiret (Illusztrációk Paul Poiret ruháihoz), 1908. 1. tábla. Poiret a Directoire korszak (1795– 1799) női ruházatához nyúlt vissza. • forrás (PD)

Azt art deco-nak volt ugyan művészeti

mutatóin vonultak fel először manöke­

kiáltványa 1912-ben – a stílus határo-

nek, az 1911-es budapesti bemutatko-

zott megnevezése nélkül –, de nem volt

zása szenzációszámba ment. Utazása

központi építészeti figurája, így épí-

végén Brüsszelben Loius Süe-vel szemé-

tészeti programja sem. Tulajdonkép-

lyesen látogatta meg az osztrák Josef

pen egy építészeti divat volt, melyet

Hoffmann és Wiener Werkstätte-ben

sok építész magáénak érzett pár éven

dolgozó munkatársai összművészeti

keresztül. Ezzel el is érkeztünk az art

alkotását, a Stoclet-palotát. Az épület

deco központi forrásáig, Paul Poiret-ig

és teljes belső berendezése, művészi

és a párizsi divatig.

részletei a szecesszió betetőzését tes-

Paul Poiret divattervező, divatdik-

tesítik meg, és egyben az art deco kez-

tátor és munkatársai voltak az elsők,

detét is. Madame Stoclet – aki Párizsból

akik integrálták az art deco három for-

rendelt ruhákat – itt vetette fel nekik,

rását: az antik hagyományt, a Párizsban

hogy a női ruha is lehet az összművé-

akkor megjelenő XX. századi avantgárd

szet része. A Stoclet-palota hasonló

képzőművészetet és az egzotikumot.

szemléletű magyar megfelelője a kor-

Poiret Paul Iribe illusztrátorral 1908-

szakban az azóta elpusztult Grünwald-

ban visszatért azt art nouveau derék-

villa volt (I. ker., Ostrom utca 1., Vágó

nál szűkre szabott női ruháitól a XVIII.

József, 1914–1916).

század végi directoire ruhák derék-

Leon Bakszt: egy bakhánsnő jelmezterve a Nárcisz c. baletthez, 1911 • forrás (PD)

Párizsba visszatérve megvalósítja

nál bő fazonjaihoz, de további inspirá-

az addig látottakat, bécsi elvekre ala-

Az itt lévő ruhák directoire (klasszicista),

ciókhoz is fordult. A Párizsban 1909-

pozva textiltervező és -gyártó műhe-

empire, japán, bécsi,13 kubista és orfista

től világszenzációként fellépő Orosz

lyeket nyit, melyeket lányáról nevez el

hatásokat mutattak, továbbá egzoti-

Balett különleges jelmezei és díszle-

(École Martine, Atelier Martine és La

kumként az Orosz Balett házi terve-

tei, majd 1910–1911 között München és

Maison Martine). Saját és alkalmazottai

zője, Leon Bakst munkássága is érez-

Bécs újszerű textilgyártási technológiái,

ruhatervei színes rajzként jelentek meg

hető a perzsa és más keleties szabásokat

munkafolyamat-szervezése és egyedi

a korszak híres divatmagazinjában, a La

és motívumokat felvonultató rajzokon.

esztétikája fogta meg.12 Az ő divatbe-

Gazette du Bon Ton-ban (1912–1925).

Ehhez jött még később a fekete-afrikai primitív törzsi faragások felhasználása és Tutanhamon pazar sírleletének 1922-es megtalálása, aminek gazdag dísz-, szín- és anyaghasználati megoldásait a párizsi divattervezők egyből levédették későbbi ruháik megtervezéséhez. Poiret anyagilag is támogatta a modern festőket és az Orosz Balett művészeit – akik baráti köréhez is tartoztak, cserébe ötleteket vett át tőlük.

A korszak nyugat-európai művészi törekvésiből naprakész szakírója, Nádai Pál – aki személyesen is látta az 1925ös világkiállítást – 1913-as cikkében észrevette az új francia stílus születését. Úgy gondolta, hogy a franciák új stílusa nem biztos, hogy legyőzi a német

Brüsszel, 279–281 avenue de Tervueren, Stoclet-palota, Josef Hoffmann és társai, 1905–1911

gyártási minőséget és szervezettséget, viszont egyvalamiben egyedi, mégpedig abban hogy a tervezés alapja a női

Az art decóról

13

Budapest, Ostrom utca 1., Grünwald-villa és belső udvari részlete, Vágó József, 1914–1916 (elpusztult)

forrás: BFL XIV.243

HUNGART © 2016

Az 1925-ös párizsi világkiállítás

lításon, ahol a rendezők megszabták,

zátartozó ékszereket mindig össze-

A világkiállítást eredetileg 1915-re ter-

gyakat bemutatni, történelmi stílusmá-

hangolták a női öltözőszoba (budoár)

vezték, a franciák minél előbb meg akar-

solatokat nem engedélyeztek. A fen-

bútoraival, textiljeivel és dísztárgyaival.

ták mutatni a világnak, hogy tudják azt

tebb említett Nádai Pál jóslata valóra

Poiret utitársa, Louis Süe szintén

divat lesz. Párizsban már régi hagyomány volt, hogy a női ruhát és a hoz-

hogy csak „modern stílussal” lehet tár-

a minőséget iparcikkekben, mint a rivá-

vált: a francia pavilonok különleges-

a bécsi útja után, 1912-ben a Werk-

lis németek, de a háború kitörése ezt

sége volt, hogy a kiállított díszes text-

stätte hatására nyitja meg az ipar-

megakadályozta. A győztes, ám hábo-

ilek esetében ugyanazt a mintát hasz-

művészeti-lakberendezési l’Atelier

rús veszteségeket elszenvedő Fran-

nálták bútorhuzatként és drapériaként,

français-t (A francia Műhely). Innen-

ciaország két–három év alatt gazda-

ami egyben a pillanatnyi női divat is volt.

től a francia divattervezők 1912 és 1925

ságilag talpra állt, és fontos volt neki,

A korszak és a kiállítás másik fontos

között különböző párizsi kiállításokon

hogy a korábban megújuló és megerő-

kérdése volt, hogy összehangolható-e

szorosan együttműködtek az avant-

södő német iparművészettel (Deutsche

az egyedi, minőségi kézműves forma-

gárd képzőművészekkel és hagyo-

Werkbund, Bauhaus) szemben új világ-

tervezés a tipizált, gyári sorozatgyár-

mányos képzettségű iparművészek-

stílust alakítson ki.

tásra alkalmas, megfizethető tömeg-

kel, így érlelődött a stílus egészen az

A kiállítás fél évig tartott, helyszíne

termékek formálásával. A futurista

1925-ös világkiállításon történő nem-

a Szajna partja volt az Eiffel-torony

kiáltványban megjósolt gépkultuszt

zetközi megjelenéséig.

14

A Wiener Werkstätte 1925 után

előtt. A pavilonok megtervezésénél

a lakógép-elmélet váltotta valósággá;

az újdonságra nyitott francia építészek

Le Corbusier szerint a luxus óceánjá-

már nem nyújtott nemzetközi építé-

együttműködtek a korábban említett

rók formálása, továbbá a kabinfülkék

szeti és iparművészeti mintát, kivéve

divattervezőkkel és modern szemlé-

teljesen letisztult belső tere és funkci-

Magyarországnak. Hoffmann műhelye

letű iparművészekkel a belsőépítészeti

onalitása kell, hogy hasson az építé-

prémium márkanévvé vált világszerte,

és külső dekorálásban, ennek köszön-

szeti tervezésre. Ugyanis az óceánjárók

míg a sorozatos finanszírozási gondok,

hetően kerültek modern díszítmények

tervezésekor a mérnökök az aerodina-

a világgazdasági válság, a modern ipari

a homlokzatokra. Francia oldalról ipar-

mikát (áramlástant) figyelembe véve

sorozatgyártás miatt végül 1932-ben

művészeti és különböző gyárak termék-

alakították ki a funkcióra nézve legal-

csődbe nem ment.

bemutató pavilonjai szerepeltek a kiál-

kalmasabb formát. Ez volt az „áram-

14

Az art decóról

vonalas” (streamline) vagy „expresszív

Maróti tervezte, akárcsak a meg nem

gos történelmi, gazdasági és művészet-

modern” formatervezés. Így az 1930-

valósult 1926-os philadelphiai pavilont.

politikai okok miatt máshogyan alakult ki, jóval szegényesebben.

as évekre kialakultak lépcsős, párhu-

Rá egy évre Maróti Eliel Saarinen híres

zamos sávos és lekerekített formák

finn építész meghívására Detroitba

a hétköznapi használati tárgyakon és

ment dolgozni.

a bútorokon. Megfordult az a korábbi

A kiállítási építészet mindig nagyobb

Magyarország gazdasági és kultu-

folyamat, hogy az építészeti stíluskor-

szabadságot adott az építészeknek új

rális helyzete a századfordulón és

szak (pl. reneszánsz) adta a díszeivel

formák, szerkezetek és anyagok kipró-

az első világháború előtt

korának bútorstílusát: itt a tárgyterve-

bálására, de egyben nem tartós anya-

zés, a design formája egyfajta „modern

gokból építik őket, így már csak archív

Magyarország a Monarchia tagjaként

díszletként” adta az épület tömegformá-

fotókon láthatjuk azt a pazar építészeti

az 1867-es Kiegyezéssel a világ egyik

ját – de nem mindig a funkció előnyére.

változatosságot, ami az art deco építé-

leggyorsabban növekvő gazdaságát

A Szovjetunió, Dánia, Robert Mal-

szet színrelépésével jellemezte az 1925-

tudhatta magáénak, melyet a moderni-

ös pavilonokat.

zációval és kereskedelemmel bevonzott

let-Stevens és Le Corbusier modern, dísztelen pavilonját kivéve minden

A kiállítás végével a pavilonokat

külföldi tőke biztosított több évtize-

ország art deco pavilonnal készült,

elbontották, belső tartalmuk világ-

den át. Ebben a különleges gazdasági

Németországot pedig szándékosan

körüli bemutatóútra ment, köztük

környezetben a legjobbkor találkozott

túl későn értesítették a kiállításról.

az Egyesült Államokba, és egy-két éven

össze az új esztétikai elveket követelő

Magyarország anyagi okokból nem

belül az amerikaiak magukévá tették

szecesszió az akkor először alkalma-

tudott jelen lenni – bár pavilonját Maróti

az újszemléletű francia díszítménye-

zott építészeti technológiákkal és az új

Géza megtervezte –, helyette a monzai

ket. Az akkor éppen felhőkarcoló-épí-

társadalmi gondolatokkal. Az 1880-as,

hercegi palotában kapott 3 reprezen-

tési lázban égő Egyesült Államok sok-

1890-es évekre a történelmi formák-

tációs szobát. Az installációt szintén

kal nagyobb pompában fejlesztette

kal többször elcsépelten bánó histori-

tovább Párizs új művészetét, és alkal-

záló-eklektikus építészettel szemben

mazta azt a közintézmények részle-

és az új kornak az új művészetét jogo-

tein, vagy monumentalitássá emelte.

san követelve lépett fel a szecesszió

Egy új társadalmat létrehozó új konti-

és Lechner Ödön modern, városi és

nens – saját ősi művészete nem lévén –

nemzeti építészetre törekvő irányzata.

keverte ezt az új építészeti-iparművé-

A szecesszió csak az antik kánon éle-

szeti stílust a helyi indián kultúra tárgyi

medett formáit és arányait utasította

emlékeivel, és ezzel egy saját, modern,

el, a természet közeli valóságot nem.

dekoratív művészetet hozott létre.

Az akadémikus építészeti szellemmel

15

Monza, nemzetközi iparművészeti kiállítás magyar szekciójának főbejárata, Maróti Géza, 1925 forrás: Bossaglia

Ezek az irányok Franciaországból és az

szemben egy másik arányrendszert és

Egyesült Államokból öt év alatt elter-

valóságot keresett, ezt az organikus

jedtek a gyarmatok modernizálódó

növényi motívumokban, ill. az európai

nagyvárosaiban, és így lett új, nem-

perifériákon még élő népművészet-

zetközi világstílus az art deco, amely

ben és népi építészetben találta meg.

jó tíz év után a II. világháború kirobba-

Budapesten és a magyar nagyváro-

násával ért véget. A háború után újjá-

sokban a századforduló idején hatal-

épülő Európának és a modernizálódó

mas mennyiségű bérház és középület

perifériáknak már kevésbé volt szük-

épült a szecesszió többféle nemzetközi

ségük a hagyomány és a díszítmények

változatában, melyek nemzetközi szín-

használatára, a tárgytervezés pedig

vonalat képviselnek mind a mai napig.

más irányt vett.

Emellett tartalmas építészet-elméleti

Az art deco globális, nemzetkö-

viták folytak arról, hogy milyen legyen

zileg elterjedt irányzatával szemben

az új, önálló magyar építészeti stílus.

Közép-Európában és különösen Magyar-

Lechner mellett két másik karizmati-

országon az art deco építészet sajátsá-

kus építészegyéniség, Lajta Béla és

Az art decóról

15

Kós Károly talált követőkre és pozi-

köszönhető a szecesszió különböző

tikai irányzatok hívének mutatkozott.

tív kritikai hangra.

irányzatainak és az nyugati avantgárd-

A magyar avantgárd a Nyolcak festő-

Az elkövetkező világháború ször-

nak a viszonylag gyors megjelenése

csoporttal felsorakozott nyugati tár-

nyűségei, az összeomló gazdaság,

Magyarországon. A modern művészet

sai mellé már az első világháború előtt.

a hétköznapi nyomor, az őszirózsás

társadalomjobbító szándékát akaró

A magyar művészeti élet a tárlatokon

forradalom , a Tanác sköztársaság

és feltételező írók, költők, újságírók,

megismerte a posztimpresszionisták,

rémuralma és a trianoni egyezmény

közgazdászok, esztéták, politikusok

a kubisták, a „Vadak”, az expresszionis-

a romlatlan Aranykor mítoszára ala-

és filozófusok támogatták a szeces�-

ták és az olasz futuristák festményeit,

pozó szecesszió idealizmusát foko-

szió és az avantgárd képzőművésze-

annak ellenére, hogy Apponyi Albert

zatosan maga alá temette, akárcsak

tek térnyerését. Ezekben az értelmiségi

vallás- és közoktatásügyi miniszter nem

az ország önbecsülését.

körökben, kölcsönös baráti társaságok-

támogatta a Párizsba szóló ösztöndíja-

ban így fordulhatott elő például, hogy

kat. Kassák Lajos vállalta művészpoliti-

Lechner Ödön 1914-es, ill. Lajta Béla 1920-as halála egy korszak valódi

Kozma Lajos illusztrálta Ady Endre

kai aktivizmusát, szociális érzékenysé-

és szimbolikus lezárását is jelentette.

verseskötetét vagy Bartók Béla egyik

gét, háborúellenességét és nemzetközi kapcsolatokat épített ki.

Itt fontos megemlíteni és bemutatni

kottaborítóját. A szociális reformo-

Lajta 1908–1914 közötti munkássá-

kat sürgető politikai irányzatok, mint

gát: épületein sokkal több és erőtel-

a liberális, a polgári radikális, a szo-

korábban szecessziós és progresszív

jesebb art deco sajátosságot fedezhe-

ciáldemokrata, a baloldali-szimpati-

gondolkodású építész-iparművész meg-

tünk fel, mint más magyar építészek

záns és ezek mellett szabadkőműves

élhetési okból, vagy baloldali szimpát-

art deco-nak mondott 1920-as évek-

politikusok és művészek akarták töb-

iából állami tisztséget vállalt. Emellett

bé-kevésbé az ország társadalmi-poli-

az 1918-1921 között idegen fennhatóság

tikai berendezkedését átalakítani. Ezek

alatt álló, Pécs központú baranyai terü-

beli munkáin.

A magyarországi progresszív építészet ellehetetlenítése az 1920-as években

A Tanácsköztársaság alatt több,

a társaságok többnyire átfedték egy-

leten nagyon gazdag avantgárd művé-

mást, elég itt a Bárczy István szabad-

szeti élet zajlott, sokkal szabadabb

kőműves, liberális főpolgármester 1910–

mederben, mint a rákövetkező évti-

1913-as irányítása alatti építkezésekre

zed Horthy-rendszerében.

Az első világháború előtt a magyar

gondolni, ahol a korabeli progresszív

A Tanácsköztársaság összeomlása,

művészeti és társasági élet szabadabb,

építészek egy része is szabadkőmű-

Horthy budapesti bevonulása és a tri-

liberális légkörben működött, ennek

ves volt, ill. a fentebb felsorolt poli-

anoni egyezmény aláírása után vizsgá-

A német expresszionista festészet…

Franz Marc: A kék lovak tornya, 1913.

A II. vh. után nyoma veszett. forrás (PD)

16

Az art decóról

… és hatása egy magyarországi barokk díszítőelemre.

César Klein: a Genuine c. expresszionista horrorfilm díszlete (részlet), 1920 (r.: Robert Wiene). forrás: Deutsches Filminstitut

Budapest, bérház kapudísze, Szőke Imre, 1929

latok indultak annak kiderítésére, hogy mely építészek és művészek támogatták az ország összeomlásához vezető „destruktív” eszméket és a Tanácsköztársaságot. Így több építész-iparművész feddést, ideiglenes vagy végleges eltiltást kapott a Magyar Mérnökök és Építészek Egyletétől. Több avantgárd művész politikai meggyőződése miatt, a megtorlástól tartva vagy egzisztenciális okokból Bécs, Nagyvárad, Újvidék, Moszkva, Weimar, Berlin és Párizs felé vette az útját.

A legtehetségesebb építészek, mint Vágó József, Pogány Móric és Spiegel Frigyes ideiglenes emigrációba kényszerültek, Mende Valér és Zrumeczky Dezső meghalt a háború alatt, a reményteljes Pál Hugó és Lessner

Budapest II., Berkenye utca 15/B., az építő-iparművész saját lakóházának homlokzati terve, Tálos Gyula, 1925–1926 (a megvalósult épületet azóta a felismerhetetlenségig átalakították) forrás: MÉ 1931.2.14. / HUNGART © 2016

Manó nem kapott tudásához méltó megbízást. Kós Károly önkéntes elha-

A budapesti városházán a háború előtti

a boldog békeidők konszolidált, isme-

tározásból a kisebbségi sorsot vállalva

Bárczy-féle liberálisokat a Wolff-féle

rős formáit akarta viszontlátni, továbbá

Erdélybe vonult vissza.

keresztény-konzervatív párt – tagságá-

így akarták a megmaradt városainkat

A trianoni döntés következtében

ban több építész-képviselővel – váltotta

történelmibb ízűvé formálni. A trianoni

az építészethez szükséges erőforrása-

a hatalomban, mely párt antiliberális

egyezmény után az ország újjáépíté-

inak (szénbányák) és nyersanyagainak

és szecesszióellenes volt, antiszemita

séhez a Török Hódoltság pusztítását

(ércbányák és erdők) 60–80%-tól meg-

felhangokkal. Hogy megakadályoz-

követő, Mária Terézia-féle barokk épí-

fosztott ország, az elszabadult infláció,

zák – részben egzisztenciális okokból

tészetet tartották a legmegfelelőbbnek.

a 400.000 elűzött menekülttel felduz-

a beszűkült piacon – a szecessziós épí-

Az egyik legelfogadottabb konzerva-

zadt nagyvárosok és az ebből követ-

tészet továbbfejlesztését, vagy bármi-

tív irányzat a Wälder Gyula által kiala-

kező lakásínség a társadalom minden

fajta progresszív építészet kialakulá-

kított neobarokk lett, mely osztrák és

rétegét érintette. Még öt–hat évet kel-

sát, adminisztratív korlátozást hoztak.

dunántúli építészeti hagyományokból

lett várni ahhoz, hogy a Bethlen-kor-

Így az illetékes fővárosi hivatal a „főbb

táplálkozott, és évszázados, kipróbált

mány a közbiztonság stabilizálásával,

útvonalakon és köztereken »csak neme-

formákat használt fel.18

a pengő megerősítésével és adóked-

sebb stíl szerint«” megvalósuló építé-

Konzervatív és népies építészeti

vezmények megszavazásával amerikai

szetet írt elő, és beleszólhatott az épü-

körökben a nagyvárosi szecesszió

banki hiteleket – un. Speyer-kölcsönt –

letek és homlokzatuk kialakításába.16

megvetést és indulatokat váltott ki,

kapjon. Ez tőkét pumpált a majdnem 13

Ezzel a lépéssel egyértelműen a törté-

míg a későbbi modern építészektől

éve inaktív, spekulatív bérházépítésbe.

nelmi stílusoknak kedveztek. A modern

lesajnáló kritikákat kapott. A népi sze-

Addig azonban kizárólag infra -

és ezzel együtt az art deco építészet

cessziós építészet nagyrészt vidékre

strukturális építéssel tudott foglal-

helyi kialakulása és meghonosodása elé

szorult vissza, rajzstílusa a meseköny-

kozni a magyar állam: elsősorban új

így jelentős akadályokat gördítettek.17

vekben, a népies díszítés pedig a refor-

gyárakat, vasúti- és kórházi épületeket

A történelmi stílusok, köztük leginkább

mátus templomok belső díszfestésé-

kellett létrehozni vagy bővíteni, hogy

a neobarokk újbóli megjelenése nem

ben élt tovább.

az ország ismét működni kezdjen. Ezek

csak az antiliberális és tekintélyelvű

Hasonló sorsra jutott az 1920-as

mellett csak kisszámú magánvilla épült

korszellemből származott. A közön-

években a magyar art deco iparművé-

historizáló és ezzel keveredő szeces�-

ség ugyancsak belefáradt a nagyvárosi

szet és az egyik fontos forrása, az avant-

sziós stílusban.

szecesszió állandó kísérletezésébe, és

gárd képzőművészet: vagy külföldön

Az art decóról

17

lenül válik art deco épületté, ez igaz sok, a harmincas években tervezett épületre is. Lajta Béla Parisiana mulatója, akárcsak a Löffler-fivérek ortodox zsinagógája a szerencsés véletlen szülötte: az art deco forrásai közül kettőből merítenek; a lépcsős, geometrikus, cikk-cakk, vagy kubistának látszó minták az ókori, közel-keleti tartalmakkal keverednek.

Ha a két világháború közötti magyar

1

építészetet akarjuk meghatározni és

3

ezen belül az art deco-t, akkor egy

2 4

egyenlő szárú háromszöget kell elképzelnünk, hogy lássuk a különböző viszonyait más irányzatokkal. A háromszög csúcsainál található a 3 fő építészeti irányzat: a konzervatív, a népi-nemzeti és a modern építészet, melyek eszmeáramlatokat is képviselnek. Az art deco ebben a háromszögben középen, negyedik fő irányzatként van jelen, ám később említendő sajátosságai miatt nem tud nyugati mintára erőteljesen,

„Proto art deco” részletek az I. vh. előtti magyar építészetből. Inkább az 1930-as évek egyesült államokbeli formákra emlékeztetnek, semmint a magyar 1920-as évekre.

1 B udapest V., Váci utca 11/B., Lähne-ház, Révész Sámuel és Kollár József, 1912 2 Kecskemét, Szabadság tér 3., Luther-udvar (Evangélikus egyház bérháza), Mende Valér, 1910–1911 3 B udapest VII., Kazinczy utca 7., bérház kapubélése, Sipos József, 1910–1911 4 B udapest VII., Városligeti fasor 5–7., Fasori református templom karzata, Árkay Aladár, 1911–1913

városképeket meghatározóan jelen lenni. Elgondolásai megjelennek csaknem mindegyik irányzatnál, ám ezekkel keveredve, és inkább csak részletekben megmutatkozva, sokkal inkább iparművészeti irányzatnak látszik. Nyu-

bontakozott ki, vagy mellékutcákba

Reiss Zoltán műve a Bajcsy-Zsilinszky

gati módra, modern épülettömegen

és műtermekbe kényszerült visszavo-

út elején), vagy visszafogott díszítéssel

modern díszítményként ritkábban for-

nulni. Így az első világháború előtt és

a modern építészetbe hajlik (Bajcsy-Zsi-

dul elő Magyarországon – pedig ezek

után külföldre kivándorolt szobrászok

linszky út, Károly körút, Rákóczi út).19

az épületek nemzetközi összehasonlí-

(Kelety Sándor, Csáky József, Miklós

tásban is a legjobbak közé tartoznak.

Gusztáv, Hiesz Géza) és különösen

A könyvben közölt pár kubista-expres�-

a műlakatosok Párizs art deco iparmű-

A magyar art deco építészet jellemzői

vészetét gazdagították a hazai helyett.

szionista épület ugyan az avantgárd építészethez sorolható, de kézműves

Az avantgárd kiállításokat, előadáso-

Az I. világháború előtti szecessziós épü-

szemléletük és érzelmi megközelítésük

kat és színdarabokat a Horthy-rend-

leteken feltűnő, 15-20 évvel későbbi,

miatt az art deco építészet részeként

szer, mint bolsevik, baloldali szociális

pl. amerikai art deco építészetre emlé-

tárgyaljuk őket, szembeállítva a racio-

propagandát igyekezett megakadá-

keztető részleteket inkább a század-

nalista, technikai szemléletű konstruk-

lyozni vagy betiltani. Ebből érthetjük

forduló alkotó egyéniségre sokat adó

tivizmussal.

meg, hogy miért olyan ritka a frekven-

művészetfelfogása, a kísérletező kedv

A szecesszió és az art deco közötti

táltabb budapesti helyen az art deco

szülte, semmint a huszas évek sokfajta

átmenetet Magyarországon a háború

épület: ha előfordul is, klasszicista rit-

forrása. Attól, hogy egy épület tartal-

és a gazdasági válság megszakításá-

mussal igyekszik konzervatívabb kör-

maz art deco-ra jellemző formákat,

val Árkay Aladár, Maróti Géza és Tálos

nyezetéhez alkalmazkodni (például

attól még az épület maga nem feltét-

Gyula, de elsősorban Kozma Lajos

18

Az art decóról

iparművészeti munkássága képviselte.

art deco-vá kommercializálása inkább

társ­m űvészete meggyengült: az épí-

Kozma a maga korában az egyetlen

a nagyobb művészi szabadságot adó

tészeti díszkerámia használata meg-

nemzetközileg is elismert művészünk,

színházi díszlettervezésben, ritkáb-

szűnt, a műlakatos munkák neobarokk

életműve egy szakaszán egyértelműen

ban a jelmeztervezésben teljesedett ki.

igényeket szolgáltak ki, a színes üveg-

látszik a korabeli osztrák (Josef Hoff-

A Goldberger gyár fejlett textiltechnoló-

ablakok a polgári építészetből vissza-

mann20 és Dagobert Peche) és német

giája ismert volt Párizsban, az avantgárd

kerültek az egyházművészetbe.

hatás (Eduard Pfeiffer). Grafikai és ipar-

tanultságú P. Szabó Éva textiltervezői

Az 1920-as magyarországi art deco

művészeti munkásságának rengeteg

munkássága leginkább az 1930-as évek-

épületek többsége az I. világháború

követője akadt. Expresszív barokk és

ben teljesedett ki. Az aktuális női divatot

előtti spekulatív alaprajzokhoz képest

expresszív rokokó stílusával az art deco

többször megkísérelték magyarrá-ma-

nem újult meg, a függőfolyosós elrende-

közép-európai irányzatának fontos sze-

gyarossá alakítani különböző pályáza-

zés és a tradicionálisan lehatárolt belső

mélye lett egy olyan korban, amikor

tokon: a szabások párizsi hatásúak, míg

terek jellemzik őket – átszellőztethető-

a magyar építészetnek nem volt a sze-

a díszítőmotívumokat – természetesen

ség, optimális benapozás és megfelelő

cesszió korszakához mérhető karizma- – a magyar népművészetből merítették.

világítás nélkül, kevés üvegfelülettel.

tikus egyénisége. 21

Az ismert magyar (film)színésznők, ha

Az épületek nem törekednek a modern

lehetőségük volt rá, mindig Párizsból

építészet egyik alaptételére, az egy-

A fél szemét Bécsen és Németországon tartó Lajta és Kozma az 1910-

rendelték a legújabb ruhákat, melyek-

szerű tömegformákra, anyagi okokból

es évek első felében már említett új

ről a művészek társasági életét követő

a faszerkezetű magastetőt részesítik

bútordekorációs stílust fejleszt ki, mely

magazinok tudósítottak – az új világ- és

előnyben a vasbeton szerkezetű laposte-

a kifinomult reneszánsz növényi díszí-

immár életstílus reklámjaként.

tővel szemben. A homlokzatokra sokkal

tőmotívumokat népies szellemben bővítve átértelmezi, és ezt a dekorá-

Pár magyar építész jelen volt az 1925-

visszafogottabb „modern dísz” került,

ös párizsi világkiállításon, és vegyes

az is inkább német-osztrák és népmű-

ciós stílust egy-egy épületen meg is

meglátásokkal, de felismerték az art

vészeti hatást mutat. A Párizsban jel-

valósították. Őket követték ugyaneb-

deco és modern építészet kezdetét.

lemző gazdag, szinte végletekig stilizált

ben a stílusban Vágó József, a Löffler-

Alkalmazni viszont magyarországi mun-

és komponált homlokzati virágminták,

és Román fivérek megvalósult épületei,

káikon már kevésbé merték az 1920-

dekoratív konstruktivista és kubista

továbbá Wannenmacher Fábián tucat-

as években. A szecessziós építészet

alakzatok ritkák. Ez az avantgárd hatás

nyi megvalósulatlan terve. Ez az újfajta, modern nemzeti építészetként elképzelt stílus a háborúval és Lajta halálával lezárult. Pár motívuma feltűnt a II. világháborúig díszítményként a homlokzatokon, a reneszánsz ornamensek 1930-tól az expresszív rokokó kínaizáló mintáihoz hasonlóan derékszögekkel, egyenes vonalakkal bővültek.

Porgesz József 1927 körüli épületein a reneszánsz díszítmények egzotikusan dússá váltak.

Ugyan Kozma a Budapesti Műhely 1913-as, Bécs nyomdokain haladó megalapításával a textiltervezést is felvette az összművészeti munkák közé, de a ruhadivat nem lett Magyarországon az új stílus központi eleme. Poiret második, 1923-as budapesti látogatását botrányba fulladó ellenszenv kísérte. Az avantgárd képzőművészet

Párizs, 2–4 rue Louis Codet, bérház homlokzati részlete, 1932

Az art decóról

19

Amszterdam, Vrijheidslaan, holland expresszionista zárterkély, Michel de Klerk, Pieter L. Kramer és tsai, 1921–1923

Bremerhaven-Wulsdorf, Am Wohnwasserturm, német expresszionista lépcsőház, Wilhelm Kunz & Heinrich Mangel, 1927

Párizs, 79–81 rue du Faubourg Saint-Jacques, francia kubista lodzsa és balkon, 1931

gyengeségét mutatja, ugyanakkor erő-

deco kedvenc motívuma, a cikk-cakk,

rakt formanyelvébe. A japán lakóházak

teljesen jelen van az osztrák Josef Hoff-

mely létrejöhet az egyenes és az íves

belső egyszerűsége, letisztultsága,

mann és később a német Fritz Höger

vonal tagadásából, a lépcsős formák

összenyitható térképzése és modulá-

munkáinak ismerete.

átlós elforgatásából, az ókori Egyiptom

ris gondolkodása rokonságot mutat

Az 1920-as évek végén észak-német

és ugyanakkor a törzsi Afrika művésze-

a Bauhaus minimalista szemléletével.

hatásra a jó anyagminőségű klinkertég-

téből is eredeztethető. Az afrikai törzsi

Medgyaszay István műépítész alter-

la-építészet, majd az 1930-as évektől

kultúrák mesterkéletlen, nyers, részle-

natív magyar őstörténet-szemlélete

párizsi hatásra a homlokzati mészkő-

teket elhagyó és aránytalan szoborfor-

(turanizmus), a magyar népi építészetet

lap-burkolat terjed el, akárcsak a fran-

málása is szimpátiára talált a kifinomult

a késő ókori, India északi részét elfog-

ciaerkély és a napozóterasz. A belső

antik hagyományt elutasító kubista és

laló fehér-hunoktól származtatja. A népi

terek dekoratív anyagaként megjelenik

expresszionista művészek körében. Ez

építészetből is inspirálódó Medgya-

a műmárvány, a króm és az üvegtégla.

Magyarországon csak plasztikai mun-

szay így használ fel épületeibe indiai

Tutanhamon sírjának 1922-es meg-

kákon látható, de ugyanezen gyermeki,

és népművészeti motívumokat, a mát-

találása Magyarországon is éreztette

„romlatlannak vélt” aránytalanság lel-

raházai Sportszállójánál (1927) a kínai

hatását: egyetlen „egyiptomi” mozink

hető fel a modern szobrász Kovács

és népi építészet keveredését fedez-

a kaposvári lett, egyiptomi eredetű rész-

Margit és más keramikusok munkáin,

hetjük fel. 22

letek jelentek meg Jánszky és Szivessy

akik a naivizmust többek között a nép-

1926–1928 közötti épületein, továbbá

művészetben találják meg.

Az 1920-as évek new york-i felhőkarcolóinak építészetét a Sanghajban

az izraelita temetők síremlékein. Mezo-

Kína hatása a felélesztett XVIII. szá-

alkotó Hudec László, ill. a são paulo-i

potámiai (asszír) és közel-keleti hatás

zadi rokokó chinoisere (kínaizáló) motí-

Fillinger Vilmos alkalmazta, utóbbi

két budapesti zsinagógára jellemző,

vumaiban nyilvánul meg, az 1920-as

konzervatív stílusban. Maróti Géza

továbbá a kassai Oelschläger-Őry Lajos

évek közepétől, főként német hatásra.

dekorációkat tervezett Albert Kahn

használja az egzotikumként és felvidéki

A töredezett, geometrikus vonalú díszít-

detroiti épületeihez, a debreceni Sajó

történelmi hagyományként egyaránt

mények az 1930-as évek elejére már

István new york-i tartózkodása alatt

értelmezhető pártázatot. A lépcsős

tökéletesen belesimultak az akkor elter-

egy tucat látványtervet készít monu-

formák a zikkurattal egyetemben szin-

jedő funkcionalista (pl. Bauhaus) épí-

mentális amerikai épületekről. Ekko-

tén onnan származnak, ahogyan az art

tészet derékszögeket kedvelő abszt-

riban magyarországi honfitársai több

20

Az art decóról

felhőkarcoló-tervvel jelentkeztek, de csupán a fiumei úti OTI-torony valósult meg és napjainkra az is már csak torzóként létezik. Wank Lóránd és Róth Imre építészek szintén az amerikai art deco építészetet gazdagították, a buenos aires-i Kálnay-fivérek munkássága a francia nagy- és kisvárosi art deco építészet tükörképe, helyi színházuk a korabeli német színházak belső dekorációjából merített. László Pál és Bábolnay József az Egyesült Államokban lett belsőépítész ill. díszlettervező, Ferenczy Sándor pedig Bécsben és Berlinben filmdíszlettervező. Kaufmann Oszkár színházépítész-specialista 1915– 1930 között Berlinben a német dekoratív vonal legismertebb képviselője, expresszív rokokó és barokk alkotásai Kozma Lajos korabeli műveivel állíthatók párhuzamba.

A francia dekoratív hatás megkésve, az 1930-as évek végén érkezett meg Budapestre, de sokkal visszafogottabban, ezt elsősorban a Fenyves és Fried páros, Hámor István, továbbá a Barát és Novák, valamint a Tauszig és Róth párosok képviselték. 23 Díszes, párizsi eredetű kovácsoltvas mintákat keveset találni Budapesten, művészi kidolgozottságuk nem éri el se az eredeti, se a korábbi magyar historikus és szecessziós vaskapuk minőségét. A II. vh. viszontagságai a kapuzatokat sem kímélték, a megsérült, gondozatlan művészi vaskapukat felújítás helyett az 1960-as, 70-es években vaslemezekre és -rácsokra, drót- és katedrálüvegekre cserélték. 24 A modern, benne a Bauhaus iskola építészeti hatása 1927 és 1932 között több lépésben jelent meg a lakóház-építészetben. A Tér és Forma szaklap írásai, fényképei, Molnár Farkas és Forgó Pál publicisztikája, a Római Magyar Akadémia ösztöndíjai, az 1930-as budapesti Nemzetközi Építészkongresszus, a Napraforgó utcai kísérleti lakótelep,

Sajó István: látványterv egy 42 emeletes chicagói felhőkarcolóhoz, 1920-as évek vége • forrás: SIP A rajz stílusa, a felhőkarcoló formája alapján Sajó ismerte Eliel Saarinen a The Chicago Herald Tribune számára készített 1922-es székháztervet, ill. Hugh Ferriss híres nagyvárosi monumentális látványterveit.

Az art decóról

21

és az első, 1932/1933-as modern temp-

inkább a homlokzati és szerkezeti tiszta-

dődően belesimult a modern építészet

lomok hozták meg az áttörést. Mindez

ságon volt. Képviselői gyakran a klasz-

uniformizálódó világába.

pont abban az időszakban történt,

szicizmus formáihoz is visszanyúltak, de

amikor a világgazdasági válság tető-

azt nem másolva. Legjellemzőbb kép-

szolgáló nagyvárosi helyek, mint pél-

zött Magyarországon. Innentől kezdve

viselőik a Málnai-Haász páros épületei,

dául az elegáns mozik, színházak, revük,

a lakóház-építészetben a modern fel-

illetve azok a részletek, ahol vas-üveg

mulatók, kávézók, éttermek, grill-bárok,

fogás került többségbe, közintézményt

zárterkélyek vannak a sarkokon.

A szabadidő eltöltésére, szórakozásra

automata-büfék, boltok, áruházak belső

már nem terveztek történelmi stílusok-

Az olasz novecento a kormányzat

tere és berendezése szintén art decó-

ban, és az új építésű neobarokk villák

részéről többé-kevésbé elfogadott

nak tekinthető, szinte mind elpusztult,

száma is a töredékére esett vissza.

modern irányzat volt az 1930-as évek-

kevés kivétellel. Ezek az intézmények,

Az 1930-as évek elejére Magyaror-

ben, amely szintén az antik hagyomá-

továbbá a magazinok és reklámjaik let-

szágon is megjelent az áramvonalas stí-

nyokat hangolta össze az új építészet

tek a mondén polgári kultúra reprezentánsai Magyarországon.

lus, amely kihangsúlyozza a vízszintes-

eredményeivel. Az 1930-as évek első

séget párhuzamos műkő-, vakolat- vagy

felében a templomok, az évtized végén

téglasávokkal. Ez az art deco lecsengő,

az intézmények készültek ebben a stílus-

utolsó szakasza, bármilyen növényi motí-

ban. Novecento templomaink nem art

vum nélkül. Az 1930-as évek közepé-

deco templomok, csak iparművészeti-

től ez is eltűnt a homlokzatokról, a sar-

és kegytárgyaik, 25 amelyek megformá-

Utószó Az art deco nemzetközileg Párizsban

kok a luxus óceánjárók formavilágának

lása fokozatosan beleolvadt a modern

mutatkozott be, majd az Egyesült Álla-

hatására „elegánsan lekerekítettek”,

művészetbe a korszak utolsó éveiben.

mokban teljesedett ki, de forrásainak

a vasbetonlemez ereszpárkányok szé-

1938-ban a Horthy-rendszer rész-

jelentős része Közép- és Kelet-Európá-

les kiülésűek lettek. Ez a formálás első-

ben kiegyezett a modern építészettel,

ból származott (Bécs, München, Berlin,

sorban a megváltozott, modernizálódó

ezt bizonyította a Győri program meg-

Prága és az Orosz Balett). A magyar art

közlekedés és szabadidő épületeit jel-

hirdetése. Az országot a visszacsatolt

deco építészet a szecesszióval ellen-

lemzi: repülőtér, buszállomások, sport-

területekkel együtt modernizálni kellett,

tétben nem hozott létre nemzetközileg

klubok, csónakházak, üdülőszállók és

így az új építészet gyakorlatiassága és

kiemelkedőt, 26 az utóbbival szemben

nyaralók mutatnak áramvonalas for-

funkcionalitása termelékenységre volt

tizedannyi alkotással sem büszkél-

mákat. A népszerűsítő irodalomban

fordítható, miközben a háborús konjunk-

kedhet, de eddig rejtett kincsei voltak

az art deco folytatásának, míg a szak-

túra miatti az életszínvonal is növeke-

a magyar művészetnek. A magyar art

irodalomban a modern építészet egy

dett az utolsó békeévekben (1938–1943).

deco „vevőköre” az a polgári réteg volt,

részének tartják az áramvonalas stílust.

Ebben az időszakban az iparművészek

amely fontosnak tartotta a reprezentáció

A kötetben érdekességként fontos

panaszkodnak: az „eldísztelenedési

hagyományát, de ezen belül a szokat-

közölni pár, I. világháború előtti ún. pre-

folyamat” már csak szobrokat igényelt

lant, a különlegest, az egyedit kereste.

modern épületet, amelyek tervezési

egy-egy ház homlokzatára. A legu-

Éppen ez a társadalmi réteg semmisült

szemlélete közel áll az art deco elgon-

tolsó dekoratív jelenség az elegáns

meg a II. világháború alatt, vagy lehe-

dolásaihoz. A szecesszió eredetieske-

modern épületeken és előcsarnokaikban

tetlenült el anyagilag a háború után.

désével szemben 1903 körül megje-

(vesztibül) a különleges anyaghaszná-

Az államszocialista rendszer az ellensé-

lenő korai racionalista építészeti stílus

lat, a kovácsoltvas kapuk, az erkélyrá-

gének tekintette a polgárságot, meg-

Magyarországon is jelentős nyomo-

csok, a zászlótartó rudak, a lámpates-

fosztotta vagyonától és identitásától,

kat hagyott. A homlokzati díszítés itt

tek (armatúrák) és a kapubélések. Ezzel

tárgykultúrájának nagy részét pedig

másodlagos, vagy eltűnik, hangsúly

az art deco az 1930-as évek elejétől kez-

hagyta elpusztulni.

22

Az art decóról

JEGYZETEK 1 Koós Judit: Az „Art deco” néhány sajátossága. Magyar Építőművészet, 1973/138–140. oldal.

2 Ferkai András: Art Deco in Hungarian Architecture. Interpressgrafik / Interpress Graphic 18:(4) pp. 20-29. 1986.

3 Ferkai András: Buda építészete a két világháború között, MTA Művészettörténeti Kutató Intézet, Budapest, 1995.

Ferkai András: Pest építészete a két világháború között (szerk. Ferkai András), Modern Építészetért Építészettörténeti és Műemlékvédelmi Kht., Budapest, 2001.

4 Pamer Nóra: Magyar építészet a két világháború között. Második, bővített kiadás, TERC Kiadó, Budapest, 2001. 228–251. oldal.

Vadas József: A magyar art deco. Corvina Kiadó, Budapest, 2005. 27–35. oldal.

5 Louis Süe, André Mare, Paul Iribe, Paul Follot, André Groult, Paul Huillard, Maurice Dufrène, Francis Jourdain és Émile-Jacques Ruhlmann.

6 Paul Mebes építész „Um 1800” (1800 körül) c. könyve felhívta a figyelmet a 100 évvel korábbi, egységesnek gondolt polgári klasszi­ ci­sta építészetre és biedermeier lakásbelsőkre (F. Bruckmann A.G., München, 1908). Ennek a neoklasszicista-premodern építészetnek Magyarországon Málnai Béla volt a reprezentánsa 1909–1914 között.

7 Magyarországi neo-empire enteriőrök a korszakból: Budapest I ., Attila út 35 –37., ikerbérház tetőteraszos lakosztálya, Vágó László, 1914 (elpusztult) Békéscsaba, Lipták Galó Pál úri lakjának terve, Pál Hugó, 1917 Budapest V., Március 15 . tér 1 ., Medgyaszay (Orion) Színház, dr. Kismarty-Lechner Jenő (építész), Ungváry Sándor (festmények) és Füredi Richárd (domborművek), 1918 (elpusztult) Mátranovák, Vén Diófa utca 1., Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. kaszinója, 1921–1923 (pusztulóban) Budapest VII., Bethlen tér 3., Rákosi-udvar, benne a Bethlen Színház, Reiner Dezső, 1928–1930 Sátoraljaújhely, Táncsics tér 3., kultúrház, Tőry Emil és Pogány Móric, 1929 8 Ezek a XIV. Lajos (udvari barokk), XV. Lajos (rokokó), XVI. Lajos (kb. copf), directoire, empire és ún. restaurációs (klasszicizmusok) stílusok a XVII. és XVIII. századból.

9 Az első kubista festménynek Picasso 1907-es, Avignoni kisasszonyok c. alkotását tartják.

10 más nevén neoplaszticizmus Mondriantól és van Doesburgtól.

11 Delaunay házaspár és František Kupka.

12 Az 1920-as években Nádai Pál úgy vélte, hogy Poiret élénk mintázatú ruháit Bécsből, a Monarchia népművészetéből hozta. A Wie-

ner Werkstätteból Carl Otto Czeschka osztrák és magyar, Emanuel Josef Margold cseh, szlovák és magyar népi mintákat tanulmányozott. A korabeli bécsi textilből még kimutathatók a magyar népművészeti motívumok, míg a párizsi ruhákból a többszörös művészi átdolgozás miatt már körülményesen. Az élénk színek használata a Monarchia népművészete helyett inkább a fauvizmusból és az Orosz Balettől érkezett.

13 Az ornamentika ellenes építész és teoretikus Adolf Loos szerint „[…] Egyedül csak a párizsi kokottoknak tetszik a Wiener Werkstätte – nem a bécsi munkásoknak.” (1918) 14 Az egyik legelső art deco enteriőr a világon ennek ellenére Németországban született meg, a berlini Marmorhaus mozi és színház, Pál Hugó, César Klein és Georg Sieburg, 1912– 1913 (1975-ben teljesen átalakították) 15 Az amerikai art deco építészetben az indián magaskultúrák (maja, azték, tolték), míg az iparművészetben a törzsi (pueblo, hopi, navajó) kerámiák hatottak.

16 Sajó István debreceni, jelentős útvonalon fekvő izraelita bérháza (1928–1931) a korabeli Budapesten biztosan nem épülhetett volna meg főútvonalon.

Budapesten a következő épületeket kellett áttervezni azok art deco, modern, vagy esetleges szecessziós homlokzata miatt: Budapest VI., Andrássy út 129., Babochay-villa (eredetileg Árkay Aladár, 1904–1905). Átalakítás: Kozma Lajos és Scultéty János, 1926 Budapest I., Lovas út 6/A., Vágó Győző lakóházának első terve, Vágó József, 1927 (a megvalósult változat azótra elpusztult), Budapest I., Iskola utca 2–4., Lauber László és Nyiri István, 1933.

Budapest VII., Rákóczi út 12., Holitscher-ház, Györgyi Dénes, 1935. Az épülettömeget nagyrészt megtartva, a tervezést Wälder Gyula veszi át, 1936–1937. Az eredeti terven népies art deco homlokzati motívumok voltak.

17 A szabályozás mögött Petrovácz Gyula lobbitevékenysége volt. Petrovácz konzervatív templomépítészként jelentős társadalmi és politikai erővel rendelkezett: a Keresztény Községi Párt egyik alapító és vezetőségi tagja, a székesfővárosi törvényhatósági bizottság tagja, a Közmunkák Tanácsának tagja, képviselőházi tag, Kormányfőtanácsos és felső ipariskolai tanár. Az 1921-es városházi vitában javasolták Petrováczék, hogy „Lajta Béla és a hozzá hasonlók” műveit le kellene rombolni. Szintén Petrovácz igyekezett megakadályozni politikai-egyházi vonalon a pasaréti modern templom felépítését (1933–1934).

18 Málnai Béla neobarokk Kardos-villája (Budapest II., Garas utca 8–10., 1922–1923) nem tartozik az art decóhoz. Ugyan van manierista jellege, de a korszak expresszionizmusa – Koz-

mával ellentétben – nem fedezhető fel rajta.

19 Porgesz József épületei (1927) a Kosztolányi Dezső tér környékén akkor még beépítetlen területre készültek el.

20 Josef Hoffmannt személyesen ismerte Lajta Béla, Vágó József és Kozma Lajos. Hoff­mannak, mint világhírű építésznek két, dísztelen épülete is van Budapesten.

21 Kozma 1920-as évekbeli barokk építészetét az elfogult szocialista művészettörténet-írás múltba néző szemléletként értékelte, észre nem véve annak visszafogott avantgárd szellemiségét. Másrészt Kozma frekventáltabb helyekre biztosan nem tervezhetett volna expresszív barokk épületet. Így a Stefánia úton (1924– 1925) és az Andrássy úton (1926) lévő alkotásai sokkal konzervatívabb neobarokk épületek.

22 Szintén egzotikum, de nem art deco, mivel átfogalmazás nem történik meg a következő építményeknél: Budapest VIII., Rákóczi út 21., Uránia mozi belső átalakítása, Jánszky Béla és Szivessy Tibor, 1929–1930 (moreszk eredeti: Schmahl Henrik, 1895 körül) Budapest II/A., Bolyai utca 13., dr. Simonyi-Semadam Sándor villájának kerítése, Benedek András, 1931 (kínai) 23 A Szent István park környezetének épületeit hibásan „bauhausnak” mondják. Jelentős részük az elegáns francia nagyvárosi modern bérházak hatása alatt készült: csiszolt és fényezett mészkőlapburkolat, tetőteraszos kialakítás, trapéz alaprajzú zárterkélyek és franciaerkélyek mind Párizst idézik fel, akárcsak Tauszig és Róth Horánszky utca 1. sz. alatti épülete. Fenyves és Fried, Hámor István épületei is André Lecontétól kölcsönzik a profilozott párkányt, az alatta lévő frízt és a hajlított üveget. A drága anyaghasználat, a lakásokban lévő hall, a nagy belmagasság, a reprezentatív előcsarnok mind ellentmondanak a Bauhaus munkások életkörülményeit javítani akaró szociális építészetének. Kozma Lajos Átrium-ház és mozijának homlokzata funkcionalista modern és nem art deco!

24 Györgyi Dénes két épülete vasrácsának görög szvasztika (horogkereszt) motívumainak szárait letördelték a II. vh. után a félreérthetőség elkerülése végett.

25 pl. a Pasaréti úti Páduai Szent Antal templom és ferences rendház nem art deco épület, csak belső iparművészeti részletei (ld. Rimanóczynál). Az olasz művésztörténet nem sorolja a novecento épületeket az art decóhoz!

26 Prága 1921–1926 között rondokubizmus néven egy nemzeti art deco építészetet alakított ki, amely elnagyolt népi és reneszánsz elemeket tartalmazott; a frankomán Bukarest a párizsi art decót másolta.

Jegyzetek

23

AZ ANTIK HISTORIZMUS HAGYOMÁNYA Lajos Fülöp, empire (Franciao.), dór klasszicizmus (Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Ausztrália, Új-Zéland), rokokó (Franciaország, Németország, Ausztria), biedermeier (Svédo., Dánia, Közép-Európa), barokk (Németo. Ausztria és Magyaro.), reneszánsz (Csehszlovákia, Lengyelo., Magyaro.)

A két világháború közötti magyar építészet négy fő irányzata

KONZERVATÍV chinoiserie (Németo., Ausztria és Magyarország)

ART DECO

NÉPI-NEMZETI

24

MODERN

Novecento Italiano képzőművészet (Olaszo., Magyaro.)

AZ AVANTGÁRD (MODERN) MŰVÉSZETEK

AZ ART DECO FORRÁSAI

(cseh) kubizmus, fauvizmus (Henri Matisse), orfizmus, expresszionizmus, konstruktivizmus (Bauhaus), neoplaszticizmus (De Stijl), futurizmus, gépi sorozatgyártásra alkalmas absztrakt geometrikus formák

Paul Poiret és a párizsi divat

naiv festészet (Henri Rousseau), primitivizmus

AZ „EGZOTIKUM” az Orosz Balett jelmezei és díszletei, a Wiener Werkstätte textiljei, az ókori Közel-Kelet művészete (Egyiptom és Mezopotámia), a Távol-Kelet művészete (japonizmus és Kína hatása), népművészet (Magyaro., Lengyelo., Csehszlovákia), a törzsi Afrika művészete, a trópusi élővilág ábrázolása, az indián alacsony- és magas kulturák (Egyesült Államok)

25

„0. FEJEZET” 26

AZ ÁRAMVONALAS (STREAMLINE) STÍLUS

A

hajó formájú épülettömeg az 1920as évek elejétől jelent meg több

helyen is (Amszterdam, Het Schip, Michel de Klerk, 1917–1920; Potsdam, Einstein-torony, Erich Mendelsohn, 1919–1922; Hamburg, Chilehaus, Fritz Höger, 1921–1924; Hoek van Holland, munkáslakóházak, J. J. P. Oud, 1924 körül; Mézy-sur-Seine, Paul Poiret villája, Robert Mallet-Stevens, 1924–1925; Croix, Villa Cavrois, Robert Mallet-Stevens, 1932), akárcsak nagyvárosi saroképületek hangsúlyos lekerekítése (Berlin, Mossehaus irodaház, Erich Mendelsohn, 1921–1923; Hága, De Bijenkorf áruház, Piet Kramer, 1924–1926; Párizs, Ford-épület, Michel Roux-Spitz, 1929–1930). Ez az áramvonalas stílusnak (angolul streamline moderne, art moderne), vagy expresszív modernnek hívott építészet Magyarországon 1930tól jelentkezett, és leginkább a modern közlekedéshez és szabadidőhöz kapcso-

Potsdam, Einstein-torony csillagvizsgáló, Erich Mendelsohn, 1919–1922 (CC) Lestath/Wikipedia

lódott. A modern bérházakon is elterjedtek a kerek kajütablakok, a hosszan is elnyúló, tömör mellvédű balkonok a vízszintes csőkorlátokkal, a szállók és magánvillák napozóteraszai hajófedélzethez hasonlítottak. Strandok melléképületeinél (Pécs-Balokány, Székesfehérvár, Debrecen, Abaújszántó) és turistaszállóknál (Pécs-Dömörkapu, Nagy-hideg-hegy) is felfedezhetű a stílus részleteiben.

Ld. még: Budapest II., Margit körút 67., bérház, Guttmann Gyula, 1936 (1957-es tatarozásakor az eredeti gránitlapok helyett On­­gro­plaszt műanyagelemekkel burkolták) Budapest XIII., Margitsziget, Wesselényi csónakház, 1930-as évek Budapest XIII., Margitsziget, Sirály klubház, Ligeti Pál és Révész György, 1937 (kis részben átalakítva) Budapest XIII., Margitsziget, Nemzeti Hajós Egylet klubháza, 1937 (elpusztult) Budapest XIII., Margitsziget, nyitott versenyuszoda, Csonka Ferenc, 1937–1938 (egyes részletek) Budapest XIII., Margitsziget, Lipótvárosi Casino sportháza, Deli Lajos és Faragó Ferenc, 1938 (átalakítva) Balatonboglár, Hotel Savoy nyaraló, Fodor Gyula, 1935 körül (helye és állapota ismeretlen) Mohács, Szepessy Ignác tér 7., Tüdőbeteg-gondozó pavilon, Visy Zoltán, 1936 Miskolc-Újdiósgyőr, Korház utca 1., (?) recepciós pavilon, (?) Veszely Géza, 1940 körül

28

Az áramvonalas (streamline) stílus

Amszterdam, Spaarndammerplantsoen 140 Het Schip („A hajó”), Michel de Klerk, 1917–1920

Párizs, 36 Boulevard des Italiens, Ford-épület, Michel Roux-Spitz, 1929–1930 • fotó: parisapied.net

Budapest V., Petőfi Sándor utca 12., bérház, Gerlóczy Gedeon, 1941–1942

Budapest IX., Köztelek utca 4., bérház, Fiala Géza, 1943–1944

Budapest VII., Madách Imre út 8., bérház, Gerlóczy Gedeon, 1941

Az áramvonalas (streamline) stílus

29

Budapest II., Csalogány utca 3/B., Ligeti Pál, 1940

Budapest XI., Október huszonharmadika út 17., Kudelka György és Simó Gábor, 1942

30

Az áramvonalas (streamline) stílus

Budapest VII., Madách Imre út 10–12., Acsay László (és Masirevich György?), 1942 (részlet)

Budapest VI., Bajcsy-Zsilinszky köz 1., Ligeti Pál és Szirmai József, 1937–1938

Budapest XII., Melinda út 16., Svábhegyi társasház, Réczey Miklós, 1940–1941

Az áramvonalas (streamline) stílus

31

Salgótarján, Budapesti út 48. Üveggyári tisztviselőház, 1939 körül Budapest II., Forint utca 4., Sipos Károly építőmester, 1941 körül

Székesfehérvár, Várkörút 2., „Vasalóház”, Molnár Tibor, 1936

Áramvonalas stílusú vendéglátóhelyek: Budapest V., Vörösmarty tér 1., Floris cukrászda, Kaesz Gyula, 1931 (elpusztult) Budapest VII., Erzsébet körút 30., Bucsinszky kávéház, Básthy István, 1932 (elpusztult) Budapest V., Kossuth tér 18., Biarritz kávéház, Forgó Gábor és Keller József, 1937–1938 (elpusztult) Budapest V., Kossuth Lajos utca 18., Presto kávéház és étterem, Rákos Pál, 1940 (elpusztult)

32

Az áramvonalas (streamline) stílus

Szeged, Tisza Lajos körút 97., OTI-székház, Kopeczky Raoul és Várnay (Weiszkopf) Marianne, 1936–1937

Budapest III., Nagyszombat utca 19–21., Állami Árpád Gimnázium, Hidasi Lajos és Papp Imre, 1937

Az áramvonalas (streamline) stílus

33

Budapest XI., Kőérberki utca 36., Budaörsi repülőtér („légikikötő”), dr. Bierbauer (Borbíró) Virgil és Králik László, 1935–1937 (pusztulóban)

Győr, Bisinger József park, IBUSZ-pavilon, Lakatos Kálmán, 1938 (elpusztult)

34

forrás: TF 1938.284.

Győr, Bisinger József park, IBUSZ-pavilon, Lakatos Kálmán, 1938 (elpusztult)

forrás: TF 1938.283.

Budapest XI., Móricz Zsigmond körtér, forgalmi épület, „Gomba”, Schall József, 1942 (felújítás és átalakítás: Hetedik Műterem, 2014)

Balatonfüred, Széchenyi utca 2., benzinkút (szintráépítéssel átalakítva lakóházzá)

Az áramvonalas (streamline) stílus

35

Budapest XX., Szent Erzsébet tér, (?) autóbuszmegálló pavilon (átalakítva)

Székesfehérvár, Béke tér, autóbuszmegálló pavilon (átalakítva)

Mátrafüred, Parádi út, MÁVAUT buszmegálló, 1938 körül (elpusztult) Budapest III., Királyok útja 123., Nyomdászotthon üdülő, Pólya Sándor, 1935 körül (archív)

36

(PD) Nagy Gyula/Fortepan forrás: képeslap

Balatonfüred (Arács), Liszt Ferenc utca 7., izraelita tanítók üdülője, Faragó Ferenc (és Deli Lajos), 1930 (átalakítva)

forrás: TF 1930.509.

forrás: képeslap

Balatonföldvár, nyaraló

Balatonalmádi, nyaraló

37

Balatonföldvár, nyaraló (felújítva)

Szombathely, az építész lakóháza, Tóth János, 1932 körül

Hódmezővásárhely, lakóház

Pécs, Molnár Sándor családi háza, Hoffmann László, 1935

38

Az áramvonalas (streamline) stílus

Budapest II/A., kislakásos mintatelep családi háza, Kaffka Péter, 1931

Székesfehérvár, Várkörút 17., „Eppinger-ház”, Molnár Tibor, 1934

Budapest II/A., kislakásos mintatelep családi háza, Fischer József, 1931 (a tetőterasz részlete)

Budapest XII., Holitscher Géza lakóháza, Révész Zoltán, 1937–1938

Az áramvonalas (streamline) stílus

39

Harkány, Bajcsy-Zsilinszky utca 2., OTI Gyógyüdülő, Visy Zoltán, 1934 Pécs, Málics Ottó utca 1., Mecsek-szálló, Lauber László, Nyíri István, ifj. Nendtvich Andor és Visy Zoltán, 1936 (körterasz bővítés: Ludwig Károly, 1938)

40

Az áramvonalas (streamline) stílus

„[…] Ámde már ezeken is észrevehető egy bizonyos tendencia a »vízszintes vonalvezetés« irányában, mely a háború utáni építkezéseken diadalmas erővel kap lábra. A tagozatok, ha vannak, mindenütt a horizontális tendenciát követik. A gömbölyű, íves, lágy vonalak helyett a kemények, hegyesek és csíkosak alkalmaztatnak. Nagy szerepet játszik a cikkcakkos, villám- vagy fűrészfogú vonalképzés. S e határozottság a színekben is megnyilvánul. Nem az előző idők színtelensége, vagy édeskés pasztellszínei viszik a szót. Belső architektúrában mindenütt a keleties, buja, töretlen színek uralkodnak. […]” Árkay Aladár: [Párizsi] útibeszámoló tapasztalatai röviden. Építő Ipar – Építő Művészet. 1926. II. 15. „A mai ember százféle útjának zeg-zúgos kereszteződésében az élet igazi ritmusát megalálni.” „Nem egyenes, nem kerek, / Nem függőleges, nem vízszintes, / Nem párhuzamos, nem parabola. / Cikk-cakk.”

Palasovszky Ödön, a Cikk-cakk estek szervezője: szórólap szöveg és avantgárd vers, 1928. (részletek) „A neobarokktól és neoklasszicizmustól, a klinker-romantikától a puritán konstruktivizmusig, a tiszta üveg- és acélépítészetig az egész arcvonal felvonult, de amikor ugyanebben az évben [1930] megépül Budapesten az első acélvázas ház, annak homlokzatát cikk-cakkos dekorációval ékesítik fel.”

Borbíró Virgil: A Madách-sugárút torkolati kialakításának tervpályázatáról. 1938.110. „[…] Mindenki undorodott minden újtól, mert mindenben forradalmit, destrukciót látott még a művészetben is. Így az eklektikával jól prosperáló műhelyekből került ki a legtöbb munka a háború után és akinek művészi meggyőződése más volt, az nem igen dolgozhatott. […] Visszamaradtunk az idő múlásával úgy 20-30 esztendővel a többi ország mögött, az »új építészet« kialakulása tekintetében, pedig voltak építészeink, akik megelőzték a külföldet is. Csak Lajta Bélára kell utalnom, aki már 1911-ben oly üzletházat épített Budapesten, mint amilyeneket Németországban is csak jóval később alkottak. […]”

Rerrich Béla: Münnich Aladár műveihez. Magyar Építőművészet. 1929.9–10. „Magyarországot minden részében beutaztam és itt elsősorban a magyar népművészetet tanulmányoztam, de minden más nemzetiség népművészetét is; azokból monumentális művészetet csináltam, megmutattam azt, hogy az ezeréves Magyarország népei hogyan készítsék házaikat, középületeiket, iparművészetüket egyéniséggel és nemzeti alapon. […] Én egyéni, modern és magyar akartam lenni.”

Lajta Béla nyílt levele Friedrich István miniszterelnökhöz (tervezet), 1919. szeptember 4.

Országos Széchenyi Könyvtár, Kézirattár – Analekta 3608. „[…] Mialatt mi csak az expresszionizmusnak szertelenségét ostorozzuk a festészetben és a szobrászatban, azalatt az expresszionizmus a díszítőművészetben, különösen Németországban és Ausztriában meglepő stíluseredményeket ért el. […] A múlthoz kapcsolódó expresszionizmuson belül a hazai népies motívumokat is eredményesebben lehet majd érvényesíteni. […]”

Ybl Ervin: Az Iparművészeti Társulat jubiláris kiállítása. Magyar Iparművészet. 1925.4.159–160. „[…] A magyar tradíció nem azt jelenti, hogy azt csináljuk, amit már eleink is megcsináltak! Nemhogy elfelejtsük mindazt, ami Szent István óta történt, hogy folytassuk a rovásírásnál, ott, ahol Kupa vezér nyakas magyarjai elhagyták. Hanem igenis jelenti, hogy azt csináljuk, amit eleink: Kelet és Nyugat hídján állva (sokszor őrtállva) a magunk paraszti gőgjét, díszítő készségünket forrasszuk össze a nyugat pallérozott tudásával. […] Nem nehéz újnak és modernnek lenni. Csak belső ösztönökre kell hallgatnunk és nem szabad elfelejtenünk, hogy mire tanít a magyar tradíció, mire vágyunk, mit akarunk? Üde, világos lakást, kevés, de harmonikus díszt. […]”

Kozma Lajos: A magyar tradícióról. Magyar Iparművészet. 1926.1–2.2.

41

I. FEJEZET 42

FŐBB ÉPÍTÉSZEK

ALMÁSI BALOGH LORÁND Almási B alogh Loránd (Arad, 1869 – Budapest, 1945) művészcsaládból származott és dolgozott Lechner Ödönnél is. Az I. vh. előtti két legismertebb műve a mostani Fazekas gimnázium és az óbudai gázgyári telep munkáslakóhá-

1 Budapest IX., Haller utca 12–14., székesfővárosi kislakásos bérházak kapuzata, 1927 (Orbán Ferenccel és Weidinger Károllyal, 2013-ban elbontva – osztrák hatás)

Tatabánya, bánhídai erőmű munkás- és tisztviselőtelepe, Határ út 4., kapubejárat, 1929 körül Budapest, budai villa terve, 1930

B udapest, az Erzsébet sugárút betorkolásának pályaterve, 1930

B udapest, a Szabadság tér építészeti és homlokzati kiképzésének pályaterve, 1930

B udapest, Gellért-rakpart kiképzésének terve, 1931 körül 2 B udapest II., Tölgyfa utca 10., Budapest Székesfővőváros Tüdőbeteggondozó Intézete, 1931

zai. A háború utáni terveiben a barokk és népi motívumok, ill. pártázat használata jellemzik. A Tölgyfa utcai intézet egy egyedi munka az életművében.

1

2b 2a

44

Almási

ANTAL DEZSŐ Antal Dezső (Brassó, 1897 – Budapest, 1971) építész a Műegyetem elvégzése után dr. Hültl Dezső irodájában gyakornokoskodott, majd önálló irodát nyitott. Budapesti királyi törvényszéken, mint hites szakértő ill. az Iparmű-

2b

vészeti Főiskolán mint tanár működött.

Sokat foglalkozott a népi építészet modernizálásával, ebben a stílusban emelt mérnöklakóházakat a MAORTnak a Göcsejben.

1 B udapest XIII., Mohács utca 8/A., kislakásos bérház (átalakítva), 1928 2 B udapest VII., Dob utca 46/B., 1939 3 B udapest XII., Meredek utca 15., 1940 (kerámia: Cser Jolán, töredékben)

3

2a 1a

1b

Antal

45

ÁRKAY ALADÁR & ÁRKAY BERTALAN Árkay Aladár (Temesvár, 1868 – Budapest, 1932) műlakatos fiaként született.

Első, későhistorizáló munkái még apósával, Kallina Mórral együtt készültek, ezután a lechneri szecesszió stílusában alkotott. 1910 körül a geometrikus szecesszió és a nemzeti romantika felé fordul, ez utóbbi stílusban a 1920-as évek végéig alkotott. Utolsó éveiben fordult a modern építészet felé – fiával, Bertalannal együttműködve –, annak ellenére, hogy 1925-ben járt Párizsban és ismerte a korai modern, nyugat-európai irányzatokat.

Budapest, a székesfővárosi krematórium pályaterve, 1916 (kora expresszionista) 1 B udapest II., Keleti Károly utca 39., „Rákócziánum” kápolnája, 1924–1925 (Árkay Aladár; a karzattartó pillérek art deco freskóit az 1970-es években átfestették) 2 M ohács, Széchenyi tér 1., Városháza, 1924– 1926 (Árkay Aladár) 3 Budapest XVI., Budapesti út 82–84., református templom és kultúrház, 1927–1928 (Árkay Aladár, belül átalakítva) 1a

46

Árkay

1b 2a

2b

3a • az imaterem kazettás mennyezete

3b • az imaterem szélfogója

Párizs, kovácsoltvas kapu, Maurice Jallot és Raymond Subes, 1927 körül forrás: ismeretlen

Árkay

47

Árkay Bertalan (Budapest, 1901 – Budapest, 1971) a Műegyetem 1925-ös elvégzése után 1 évre Párizsba, majd rá 2 évre Bécsbe ment tanulni Peter Behrenshez.

Első megvalósult munkái egyben Buda első hasábtömegű és lapostetős épületei voltak és ezekre hatott leginkább az art deco. Apjával együtt sokat foglalkozott a templomépítészettel, sajnos két templomukról a háborús pusztítások miatt a vízszintes art deco vonalak megsemmisültek. Felesége, Sztehló Lili volt a korszak legjelentősebb üvegfestője, aki templomainak ablakát tervezte.

5a

4a

forrás: TF 1929.361.

4b

Budapest II/A., Virág árok utca 15., dr. Burchard-Bélaváry Andor lakóháza, 1927 (Árkay Bertalan; teljesen átalakítva) 4 B udapest XII., Alma utca 2/C., Beretvás Sándor villája, 1927 (Árkay Bertalan) Székesfehérvár, Prohászka-emléktemplom pályaterve, 1928 (Árkay Bertalan) 5 B udapest II., Lorántffy Zsuzsanna utca 6., dr. Krivátsy-Szüts Lajos lakóháza, 1928 (Árkay Bertalan; teljesen átalakítva) 6 B udapest XI., Diószegi út 54/A., Borsányi-Csorba-villa, 1928 (Árkay Bertalan) 7 Budapest II/A., Pasaréti út 10., Winkler-ház, 1928 (Árkay Aladár)

48

Árkay

5b

forrรกs: TF 1929.361.

5c

6a

6b

7

ร rkay

49

BAUER EMIL Bauer Emil (Budapest, 1883 – Sydney, 1956) műépítész az első világháború előtt Guttmann Gyulával dolgozott közösen, részben Medgyaszay István stílusában. A világháború után ő tervezte az első sorházas telepet Magyarországon. A Corvin-mozi klasszicizáló neobarokk stílusán belül sokkal játékosabban használja fel a barokk elemeket a homlokzaton. Egyediség a mozi melletti barokk-egyiptomi szökőkút.

1 B udapest VIII., Corvin köz, Corvin mozi, 1922 2 B udapest XII., Karthauzi utca 4/A., Majestic öröklakásos társasház, 1936–1937 (kapu)

1b

56

1a

1c

Bauer

2

BEUTUM JÁNOS Beutum János (Budapest, 1895 – 1960) építész és iparművész Bécsben tanult, diplomáját 1927-ben honosította. A 1920as évek végén expresszív barokk, az 1930-as években inkább áramvonalas stílus jellemzi a munkáit. Foglalkozott belsőépítészettel és színpadi díszlettervezéssel is.

1 B udapest II., Kút utca 6., lakóház, 1928

1a

Berlin–Spandau, Zeppelinstraße, kislakásos bérházak (részlet) Richard Ermisch, 1926–1927 fotó: © Jan Willem Rutgers 1b

Beutum

57

A

f.: ID 1920.58.

2a

1c 2b

2c 3

A B romberg, O. Schmidt háza, fafaragás, Bruno Schneidereit, 1917–1918

1 B udapest II., Kút utca 6., lakóház, 1928 2 Győr, Árpád út 17., 1928 körül (a Kút utcai épület visszafogott változata) 3 B udapest X., Kozma utca 6., izraelita temető, Lichtschein-sírbolt, 1928 körül

58

Beutum

4 5

6

4 B udapest XI., Eszék utca 18., bérház, 1932 5 B udapest XII., dr. Rendi Sándor villája, 1932

B udapest VI., Oktogon tér 1., Savoy-kávéház belsőépítészete, 1934 (Rákos Pállal, elpusztult, most Burger King van a helyén)

6 Budapest XII., Fodor utca 40., 1935

Beutum

59

4

forrás: MKVM

5

forrás: MKVM

4 B udapest I., Krisztina tér 1., „új” Philadelphia kávéház, 1936 (elpusztult)

B udapest II., Margit körút 40., Magyar Világ kávéház, 1936 (elpusztult)

76

Erhardt

5 Budapest VII., Erzsébet körút 2., EMKE kávéház és grillbár, 1937 (elpusztult, Forgó Gáborral és Keller Józseffel)

B udapest XIII., Nyugati tér 5., Victoria kávéház, 1937 (elpusztult)

FALUS LAJOS Falus Lajos (1903 – 1941 után) építész-

1 B udapest 2 B udapest 3 B udapest 4 B udapest 5 B udapest

mérnök modern épületeinek kapurácsai kötődnek az art decóhoz.

V., Szalay utca 5/B., bérház, 1938–1939 V., Balassi Bálint utca 2/B., bérház, 1939–1940 II., Retek utca 17., bérház, 1940 XIII., Váci út 44., bérház, 1940–1941 II/A., Pasaréti út 87., bérház, 1941

1

2

3

4 5

Falus

77

FENYVES ISTVÁN & FRIED MIKSA Fenyves István (1897 – 1957) és Fried Miksa (Budapest, 1895 – 1948 után) párosnak sok bérházépítkezése volt, köztük nem egy épület magas művészi színvonalon készült a felsőbb társadalmi osztálynak. Az ő munkásságukon érezhettő leginkább a párizsi art deco építészet megkésett hatása – sajnos – homlokozati díszek nélkül.

Fried Miksának, ki 1922-ben diplomázott, nagyobb szerepe volt a dekorá-

1

lásban, 1939-ben különvált társától, majd 1948 után emigrált. Fenyves István a II. vh. után az IPARTERV egyik osztályának vezetője lett.

1 B udapest XIV., Ajtósi Dürer sor 5., 1929 2 B udapest II., Kis Rókus utca 3–7., 1930 (átalakítva) 3 B udapest II., Káplár utca 5., 1931 (áramvonalas) 4 Budapest II., Retek utca 29–31., 1931 (áramvonalas) 5 B udapest VI., Szív utca 67., 1932 (kapurács, pusztulóban) 6 B udapest II., Szilágyi Erzsébet fasor 5., 1933 (áramvonalas) 7 Budapest II., Margit körút 43–45., Regent-ház, 1935 (elpusztult, a földszintjén volt a Regent kávézó és étterem)

78

Fenyves & Fried

2a

2b

Párizs, 9–11 rue André Messager, bérház zárterkélyei, 1931

3

4 5

7

6

forrás: TF 1936.176.

Párizs, 67 quai d’Orsay, bérház, André Leconte, 1934 körül

Fenyves & Fried

79

8 B udapest V., Sas utca 7., 1936–1937 (modern, dombormű: Kerényi Jenő) 9 B udapest XIII., Pozsonyi út 47., 1937 (Fried Miksa, részlet) 10 B udapest V., Ferenczy István utca 28., 1937– 1938

8 9

10a

10b

10c

80

Fenyves & Fried

Párizs, 12 rue Cassini, „A költő, a festő és a szobrász” dombormű Xavier Haas, 1930 (építész: Charles Abella) fotó: Paris Myope

11a

11b • egyiptomi lótuszvirág-motívum az erkélyrácson

Párizs, 91 Quai d’Orsay, bérház, Léon Azéma, 1930 (részlet)

11 B udapest VI., Bajcsy-Zsilinszky út 65., 1937–1938 (az eredeti kapuzat megsemmisült)

Párizs, 4–6 rue André Colledeboeuf, erkélyrács, 1930

Fenyves & Fried

81

13

12a 12c

12b

kovácsoltvas kapu: Sima Sándor

Párizs, 1 rue André Colledeboeuf, bérház zárterkélyének profilozott konzolja, 1930

12 Budapest VI., Bajcsy-Zsilinszky út 19/B., 1938

B udapest XII., Alkotás utca 49/A., 1939 (csak Fried) 13 B udapest XII., Alkotás utca 49/C., 1939 (csak Fried)

82

Fenyves & Fried

Párizs, 33 avenue Montaigne, bérház erkélyei 14a

14b

B udapest VI., Bajcsy-Zsilinszky köz 2., 1941 14 Budapest II., Frankel Leó út 96–98., 1941 (csak Fried • szobrász: Csorba Géza)

Fenyves & Fried

83

FREUND DEZSŐ Freund Dezső (Budapest, 1884 – Budapest, 1960) az I. vh. előtt német jugendstilben tervezett bérházakat Budapesten, saját megbízói körrel. Az 1920-as évekbeli épületeire a bécsi hof építészet, míg művészi részletekben a német dekoratív expresszionizmus hatott.

A Gyöngyösi úti épületen letagadhatatlan Josef Hoffman 1 évvel korábbi épületeinek inspirációja. Freund ez időszakban városatyaként is dolgozott, utolsó épületeit modern szellemben tervezte fiával, Tiborral.

1 B udapest XIII., Gyöngyösi út 4., Budapesti Székesfőváros kislakásos bérháza, 1925–1926 épületdekoráció: (?) Kaesz Gyula

Bécs, Philippovichgasse 1, Klose-Hof, Josef Hoffmann, 1924–1925

1a Párizs, Ausztria világkiállítási pavilonja, Josef Hoffmann, 1925

84

Freund

forrás: MI 1925.90.

A Gyöngyösi úti bérház legelső nagyobb art deco épületünk. Jelentősebb városi helyen nem engedélyezték volna a homlokzatát a hatóságok, így a külvárosi helyszín lehetőséget adott Freundnak a legújabb nyugati dekoratív irányzatot megvalósítani. Ennél az épületnél jelent meg még Magyarországon először a homlokzathoz kitolt lépcsőház. A Horthy rendszerre emlékeztető koronás címer és a homlokzati irredenta felirat a teljes kommunista hatalomátvétellel, 1948-ban lett eltávolítva.

1c

1b 1d

Hamburg, Burchardplatz, Chilehaus, Fritz Höger, 1921–1924 (részlet) München, pályaudvar, trafik ajtódísze, Knut Anderson, 1925 (elpusztult) forrás: Moderne Bauformen 1925.144.

Bécs, Klose-Hof, belső udvar egyik kapuzata

Freund

85

GYÖRGYI DÉNES Györgyi Dénes (Budapest, 1886 – Balatonalmádi, 1961) műépítész, belsőépítész és iparművész a magyar XX. sz. első felének egyik legjelentősebb személye régi művészcsaládból származott. Az I. vh. előtt a Kós Károly vezette „Fialatok” tagjaként a népi-nemzeti romantika szellemében tervezett. A háború utáni visszafogott historizáló művei klasszicizáló hatást mutatnak. Az ezutáni modern épületein tünnek fel art deco motívumok, melyek hol az antikhoz, hol a népművészethez kötődnek.

Világkiállítási épületeit nemzetközileg is elismerték.

Philadelphia [PA, US], magyar világkiállítási pavilon pályaterve, 1926 (pártázatos-keleties, a 1925-ös lengyel pavilon hatása) 1 Budapest V., Honvéd utca 22–24., „ELMŰ-bérház” és kiállítóterem, 1926–1930 (Román Ernővel, szobrok: Ohmann Béla és ifj. Mátrai Lajos)

1a 1b

94

Györgyi

Az „Elektromosság” allegórikus szobra az „Ég és Föld” fentre és lentre mutató villámait tartja a kezeiben.

1c

1 Budapest V., Honvéd utca 22–24., „ELMŰ-bérház” és kiállítóterem, 1926–1930 (Román Ernővel, szobrok: Ohmann Béla és ifj. Mátrai Lajos) 2 Budapest V., Markó utca 7., Constans Építő Rt. lakóháza, 1927 3 B udapest XV., Sződliget utca 24–30., elemi iskola, 1928 (kapuzat)

1d

az épületvédő Medusza…

…és a városvédő Poszeidón

1e 2

rozettadísz, dekoratív expresszionista módra Hamburg, Schopenstehl 15, Miramarhaus irodaház, Max Bach, 1921–1922 (részlet)

3

Györgyi

95

4a

forrás: MI 1929.9–10.194.

5

6

4 Barcelona, Magyar Világkiállítási Pavilon, 1929 (elpusztult, Menyhért Miklóssal)

B udapest V., Markó utca 9., Lipótvárosi elektromos alállomás, 1929–1930 (Román Ernővel)

96

Györgyi

4b

forrás: MI 1929.9–10.195.

forrás: MÉ 1931.5.

5 Debrecen, Egyetem tér, professzori lakok (tanári villák), 1929 (kapuzatok) 6 D ebrecen, A Tudományegyetem diákotthonának terve, 1929–1930

P ittsburgh [PA, US], az egyetem kollégiumának magyar terme, 1930–1939

7

forrás: MÉ 1931.9.

9

10

8

forrás: FK–MÉM

forrás: FK–MÉM

7 Debrecen, városháza pályaterve, 1931

Debrecen, Hősök mauzóleumának pályaterve, 1931 (pártázatos)

Pápa, Korvin utca 27., bérház, 1932 (kapuzat) 8 Budapest I., Attila út 39., Pénzintézeti Központ Elismert Nyugdíjpénztárának lakóépülete, 1932–1933

B alatonalmádi, Kossuth utca – Kálvin utca, Hősi emlékmű, 1935 (kubusos obeliszk, Laborcz Ferenccel)

9 B udapest VII., Rákóczi út 12., többszintes lakóház és üzlet terve, 1935 (Wälder Gyula valósította meg, más részletekkel) 10 B udapest VII., Rákóczi út 66., bérház terve, 1936

B udapest XIV., Angol utca 34., Danuvia Fegyver és Lőszergyár Rt. irodája, 1936 körül (kapubélés)

Györgyi

97

SAJÓ ISTVÁN Sajó (sz. Schwartz) István (Debrecen, 1896 – Debrecen, 1961) műépítész és iparművész az 1920-as műegyetemi diploma megszerzése után 3 évig Dortmundban Hugo Steinbach irodájában, majd azután szabadúszóként dolgozott. New Yorkba 1924-ben a Sloan

Kisasztal és szék dekoratív expresszionista stílusban. f.: SIP 1

& Robertston irodájaba kerül. A budapesti Wank Loránddal és a debreceni Berzőffy Loránddal megalapítja Floridában a Sajo, Wank & Berz építészeti irodát, ahol Miami és környékére spanyol gyarmati stílusban egy tucat tengerparti nyaralót valósítanak meg 1925– 1926-ban. Ezután Wankkal együtt New York-ba mennek, ahol Springsteen & Goldhammer építészeti irodában szakszervezeti munkásbérház-telepeket terveznek kelet-európai zsidó bevándorló munkások számára. Nagy vagyont és tapasztalatot gyűjtve 1928-ban tér haza szülővárosába, ahol amerikai és német hatásokat valósít meg épületein.

A második világháború viszontagságai után az UVATERV-nél és a Debreceni Tervező Vállalatnál szocreál és későmodern épületeket tervezett. A saját maga által tervezett labdarúgópályán, meccset nézve, szívrohamban halt meg.

1 D uisburg, mulató belső berendezése, 1923 körül (elpusztult, építészek: Hans Wissmann & Wilhelm Brenschede) N ew York City [NY, US], The Bronx, 2300– 2320 Bronx Park East, munkásbérház-telep, 1928 körül 2 N ew York City [NY, US], The Bronx, 2084– 2086 Bronx Park East, munkásbérház-telep, 1928 körül 3 New York City [NY, US], The Bronx, 2812–2860 Bronx Park East, United Workers’ Cooperative Colony (“The Coops”) szakszervezeti munkásbérház-telep, 1927–1929 (Herman Jessorral) 4 Debrecen, Hatvan utca 6., Izraelita Hitközség bérháza, 1928–1931 (2011-ben az utcai homlokzat felújítva)

218

Sajó

forrás: SIP 2

fotó: © Courtesy of Matthew X. Kiernan/New York Big Apple Images

3

fot贸: 漏 Courtesy of Matthew X. Kiernan/New York Big Apple Images 4a

Saj贸

219

Hamburg, Meßberg 1, Meßberghof, Hans Gerson & Oskar Gerson, 1922–1924

4b

6

5

4 Debrecen, Hatvan utca 6., Izraelita Hitközség bérháza, 1928–1931 (2011-ben az utcai homlokzat felújítva) 5 Debrecen, dr. Fényes Jenő villája, 1928 6 Debrecen, Simonyi út 8., dr. Geiger Pál villája, 1929 körül (archív, azóta felújítva és bővítve) 7 Lukács-ház, 1928 körül (helye és állapota ismeretlen) 8 B almazújváros, Bajcsy-Zsilinszky utca 20., vasbeton kerítés, 1928 körül 9 Debrecen, Vásáry István utca 6., bérház, 1932 (átalakítva) 10 Debrecen, Vásáry István utca 8., bérház, 1933 körül

220

Sajó

4c

forrás: SIP

7 8

9

10a

Saj贸

221

10c 11b

10b 11a

11c

10 Debrecen, Vásáry István utca 8., bérház, 1933 körül 11 D ebrecen, Ady Endre sugárút, Nagyerdei Stadion, 1934 (javarészt elpusztult)

222

Sajó

New york-i felhőkarcolótervek 1920-as évek vége forrás: SIP

Sajó

223

TAUSZIG BÉLA & RÓTH ZSIGMOND Tauszig Béla (Budapest, 1883 – Buda-

ben ideiglenesen Madridban dolgo-

pest, 1973) és Róth Zsigmond (Csacza

zott. Az alkotás homlokzati díszeiben

[SK], 1885 – Budapest, 1970) műépíté-

is különleges, a cseh kubizmus dekora-

szek közös irodája 1910–1945 között

tív változatának leggazdagabb magyar-

állt fenn és az I. vh. előtt szecessziós

országi megjelenése. Az építészek jól

épületeket terveztek. Egyik legszebb

ismerhették Emil Králíček háború előtti

art deco épületünk, a Szeszértékesítő

életművét, mert annak három munká-

Rt. bérháza a zárterkélyeivel és tető-

jából is merítettek. Az 1930-as évek-

teraszával korabeli mediterrán bérhá-

beli épületeik a párizsi modern bérhá-

zak hatását mutatja. Ami nem véletlen,

zak elengánsabb változatához állnak

mert Róth az 1920-as évek első felé-

közel, semmint a Bauhaushoz.

1 B udapest II., Riadó utca 2/B., Tauszig-villa, 1923 (csak Tauszig) 2 B udapest VIII., Baross utca 90., „Vasas-bérház”, 1928 (részlet)

1b 2

236

1a • a korszak első art deco lakóháza volt

Tauszig & Róth

3b • ajtórészlet

3c

Prága, Jungmannovo náměstí, kubista lámpás, Emil Králíček, 1911–1913 (PD) Gampe /Wikipedia

kovácsoltvas kapu: Lampl Ödön

3a 3d

3 B udapest V., Október 6. utca 21., Országos Szeszértékesítő Rt. lakóépülete, 1929

Tauszig & Róth

237

Lysá nad Labem–Litol, Mírová ulice 50, Beniesova villa belseje (részlet), Emil Králíček, 1912– 1913 (PD) Antonin Foller/Wikipedia

3e

4a

4b

3 B udapest V., Október 6. utca 21., Országos Szeszértékesítő Rt. lakóépülete, 1929 4 B udapest VII., Wesselényi utca 7., Izraelita kultúrház, 1930–1931 (külső plasztika: Örkényi Stras�szer István. Az épületben lévő Goldmark-terem eredeti cikk-cakkos dekorációja megsemmisült)

238

Prága, Spálená ulice 4, Dům Diamant (Gyémánt-ház), Emil Králíček, 1912–1913 (PD) Diligent/Wikipedia

Tauszig & Róth

6

7

5

8a

8b

5 B udapest II., Napraforgó utca 16., kislakásos mintatelep családi háza, 1931 (részlet) 6 B udapest II., Széll Kálmán tér 4., 1932 (erkélyrács) 7 B udapest IV., Kassai utca 51., 1933 (kapuzat) 8 B udapest IX., Közraktár utca 22/A., 1942 (részben áramvonalas)

Tauszig & Róth

239

MAGYAR ÉPÍTÉSZEK KÜLFÖLDI MUNKÁI – ÉPÜLETJEGYZÉK

Bábolnay József (Joseph Babolnay) (Dés [RO], 1886 – Hollywood [CA, US], 1983) New York City [NY, US], Manhattan, 753 7th Avenue, Earl Carrol Theatre belsőépítészete, 1931 (építész: George Keister, elpusztult) Ferenczy Sándor (Alexander Ferenczy) (Budapest, 1895 – Berlin, 1931) Bécs, Békessy Imre lakosztálya, 1920-as évek első fele Bécs, egy bankár lakosztálya, 1920-as évek első fele Bécs, egy főszerkesztő lakosztálya, 1920-as évek első fele Bécs, 18. kerület, villa, 1924 (felújítva) Hudec (sz. Hugyecz) László (Besztercebánya [SK], 1893 – Berkeley [CA, US], 1958) Sanghaj, Burlington Apartments terve, 1928 Sanghaj, 60 Fanyu Road, Hudec saját háza, 1929–1930 (expresszív barokk ablakkeretezés) Sanghaj, Dress Circle Hall terve, 1930 körül Sanghaj, Ambassador Apartments terve, 1930–1931 Sanghaj, Avenue Haig – Great Western Circle sarok, Német evangélikus templom, 1930–1932 (Hudec Gézával, elpusztult) Sanghaj, 209 Yuanmingyuan Road, China Baptist Publication Society, 1931–1932 (B. J. Lindskog-gal) Sanghaj, 128 Huqiu Road, Christian Literature Society for China, 1931–1932 (B. J. Lindskog-gal) Sanghaj, 1954 Huashan Road, Chiao Tung Egyetem mérnöki karának épülete, 1931–1933 Sanghaj, 216 West Nanjing Road, Grand Theatre, 1931–1933 (B. J. Lindskog-gal) Sanghaj, 170 West Nanjing Road, JSS Park Hotel, 1931–1934 (B. J. Lindskog-gal) Sanghaj, 918 West Yanan Road, Hubertus Court, 1933–1937 (áramvonalas) Sanghaj, 333 Tongren Road, Wu Tongwen (D. V. Woo) lakóháza, 1935–1938 (áramvonalas) Kaufmann Oszkár (Oskar Kaufmann) (Újszentanna [RO], 1873 – Budapest, 1956) Wrocław (Breslau) [PL], Leo Lewin villájának belsőépítészete, 1917 körül (elpusztult) Koszalin (Köslin) [PL], papírgyár víztornya, 1922 (pusztulóban) Berlin-Grunewald, Max Epstein villája, 1922–1923 Berlin-Grunewald, Konschewski-villa, 1922–1923 Berlin, Kroll-opera átépítése, 1922–1923 (elpuszult) Berlin, Friedrichstraße 101/102, Admirals-Palast színház belső terének átépítése, 1922 (Richard Wolffenstein-nel) / 1930 (és Max Ackermann-nal) Berlin, Kurfürstendammi színház belsőépítészete, 1923 (elpusztult) Berlin, Kurfürstendamm 206/209, Die Komödie színház, 1924 (teljesen átalakítva) Berlin, Knesebeckstraße 100, Reneszánsz-színház belsőépítészete, 1926–1927 (faberakás: César Klein) Berlin, állatkert, a zongoragyáros C. Bechstein bemutatóterme, 1927 körül (elpusztult) Berlin, Café Schottenhaml belsőépítészete, 1927 körül (elpusztult) Berlin, Café Uhlandeck belsőépítészete, 1929 (Richard Wolffenstein-nel, elpusztult) Zielona Góra (Grünberg in Schlesien) [PL], aleja Niepodległości 3/5, városi színház, 1929–1931 Kálnay András (Andrés Kalnay) (Jeszeföld [HR], 1893 – Buenos Aires, 1982) & Kálnay György (Jorge Kalnay) (Budapest, 1894 – Buenos Aires, 1957) Buenos Aires, Saénz Peña 70–74, Crystal Palace színház, 1925–1926 Buenos Aires, Avenida de Mayo 1333, Crítica folyóirat székháza, 1926

264

Buenos Aires, San Martin 244, Florida-mozi, Kálnay György, 1926 (átalakítva) Buenos Aires, Avenida de los Italianos, „München-vendéglő”, Kálnay András, 1927 Buenos Aires, Avenida Rivadavia 6716, The Hardling üzletportál, Kálnay András, 1928 körül (teljesen átalakítva) Buenos Aires, Suipacha 440–442, Suipacha filmszínház, Kálnay András, 1928 Buenos Aires, Club Social Chascomús, Kálnay András, 1929 Buenos Aires, Avenida de los Italianos 150, Ex Casa Modelo de la Cruz Roja, Kálnay András, 1929 Buenos Aires, Avenida Corrientes 1155, Broadway filmszínház, Kálnay György, 1929 Buenos Aires, Tacuarí 80, Gran Hotel España, Kálnay András, 1930 Buenos Aires, La Bolsa de Cereales terve, Kálnay András, 1931 Buenos Aires, Avenida Madero 420, Estadio Luna Park szabadidőközpont, Kálnay György, 1931–1932 (áramvonalas) Buenos Aires, Avenida Rivadavia 11440, Capitolio-mozi (1927) átalakítása Edison-mozivá, Kálnay György, 1933 (áramvonalas, teljesen átalakítva) Buenos Aires, Avenida Rivadavia 1330, bérház, Kálnay György Buenos Aires, Avenida Córdoba 2027–2029, bérház, Kálnay György Buenos Aires, Navarro 3271, villa, Kálnay András Buenos Aires, Simbron 4661-4667, villa, Kálnay András Buenos Aires, La Plata 318, villa, Kálnay András Buenos Aires, Ugarte 2986, lakóház, Kálnay András (Guillermo V. Meincke-vel) Buenos Aires, Sarmiento 329, irodaépület, Kálnay András (P. Fiedler-rel) Maróti (sz. Rintel) Géza (Barsvörösvár [SK], 1875 – Budapest, 1941) épületdekorációs munkái: Párizs, nemzetközi kiállítás »Magyarország Házának« terve, 1924 Monza [IT], nemzetközi iparművészeti kiállítás magyar szekciója, Maróti Géza, 1923/1925 Detroit [MI, US], 39221 Woodward Avenue, Cranbrook Schools, 1927–1929 (építész: Eliel Saarinen) Detroit [MI, US], Detroit Times Building, 1928 körül (építész: Albert Kahn, elpusztult) Detroit [MI, US], 2727 2nd Avenue, S. S. Kresge World Headquarters, 1928 körül (építész: Albert Kahn) Detroit [MI, US], 3011 West Grand Boulevard, Fisher Building, 1928–1929 (építész: Albert Kahn) Detroit [MI, US], William Livingstone Memorial Lighthouse világítótorony, 1929 körül (építész: Albert Kahn) Pál Hugó (1875 – Budapest, 1932) Berlin–Charlottenburg, Kurfürstendamm 236, Marmorhaus mozi és színház belsőépítészete (1975-ben elpusztult), Pál Hugó, César Klein és Georg Sieburg (építészek: Richard Scheibner és Pál Hugó), 1912–1913 Róth Imre (Emery Roth) (Gálszécs [SK], 1871 – New York City [NY, US], 1941) New York City [NY, US], Manhattan, 300 Central Park West, The Eldorado felhőkarcoló 1929–1931 (Margon & Holder-rel) New York City [NY, US], Manhattan, 320 Central Park West, The Ardsley felhőkarcoló, 1931 New York City [NY, US], Manhattan, 140 Riverside Drive, The Normandy Apartments felhőkarcoló, 1938–1939 Wank Loránd (Roland A. Wank) (Budapest, 1898 – New Rochelle [NY, US], 1970) – Springsteen & Goldhammer, később a Fellheimer & Wagner alkalmazásában New York City [NY, US], The Bronx, 504-520 Grand Street, szakszervezeti munkásbérház-telep, 1929–1930 (Herman Jessor-ral) Buffalo [NY, US], Central Terminal pályaudvar, 1929 (pusztulóban) Cincinnati [OH, US], Union Terminal pályaudvar, 1929–1933 (Paul Philippe Cret-tel) Hamilton [ON, CA], Hamilton & Buffalo (T.H.& B.) pályaudvar, 1932–1933 (áramvonalas)

Magyar építészek külföldi munkái – épületjegyzék

265

II. FEJEZET 266

EGYÉB BUDAPESTI ÉPÜLETEK

I. KERÜLET

1 Fő utca 51., bérház, 1930 körül Mátray utca 4., lakóház, Heller Jenő, 1934 körül (téglasávos lábazat) Naphegy tér 9., villa, Szepesi János építőmester, 1933 körül (vasmunkák)

268

Egyéb budapesti épületek

II. KERÜLET

3 4

2

2 Buday László utca 2., bérház, Katona János, Székely Dezső és Molnár Sándor, 1927 körül (részlet) 3 lakóház, Mayer Ferenc, 1930 4 Vitéz utca 14/B., bérház, Fuchs Lajos építőmester, 1935

Egyéb budapesti épületek

269

Brüsszel, lakóház

5 Ürömi utca 10., Székely Mihály és Mottl (János?), 1932

270

Egyéb budapesti épületek

6a

6b 7a

7b

6 villa, Sajgó Alfréd építőmester, 1942 dombormű: Donner Gertrúd 7 Trombitás út 2., bérház, Klausz Gyula, 1928

Egyéb budapesti épületek

271

III. FEJEZET 302

EGYÉB VIDÉKI ÉPÜLETEK

6 7

6 Pécs, Petőfi Sándor utca 66., bérház, Hoffmann László, 1934 7 Pécs, Petőfi Sándor utca 53., bérház, Visy Zoltán, 1931

306

Egyéb vidéki épületek

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE

8 Miskolc–Újdiósgyőr, Stadion utca 37–47., vasgyári bérházak, Veszely Géza, 1940 körül A három tömbből álló telep kapuépítménye és az ablakok klképzése kötődik az art decohoz.

Az épületegyüttest az osztrák hofok és a német siedlungok inspirálták.

Egyéb vidéki épületek

307

56a 56b

56c

57

56 S zombathely, Wesselényi Miklós utca 10., kettős bérház, Gruber Imre, 1932 körül 57 Kőszeg, lakóház

330

Egyéb vidéki épületek

VESZPRÉM MEGYE

58a • tisztviselőház

58b

58c • tisztviselőház és kaszinó (részlet)

forrás: VML / Kozelka Tivadar / Fortepan

58 Pétfürdő, Hősök tere, Nitrogénművek tisztviselőtelepe, Münnich Aladár / Wellisch Andor / Quittner Ervin, 1931

Egyéb vidéki épületek

331

58e

58d • a telep postahivatala (részlet) 58f • igazgatói lak

332

Egyéb vidéki épületek

58g

forrás: VML / Kozelka Tivadar / Fortepan

58h

forrás: VML / Kozelka Tivadar / Fortepan

58 Pétfürdő, Nitrogénművek gyártelepe, Münnich Aladár / Wellisch Andor / Quittner Ervin, 1931

Egyéb vidéki épületek

333

IV. FEJEZET 334

ÉPÜLETTÍPUSOK

2 3

2 B udapest IV., Berlini utca 51., Phöbus Újpesti Erőmű 3 B ékésszentandrás, duzzasztó, Lampl Hugó, Freytag Ferenc és dr. Mosonyi Emil, 1936–1942

338

Infrastrukturális építészet

4

5

4 Eger, Petőfi tér, városi vízmű, Hevesy Sándor, 1930 körül 5 B udapest XIII., Vizafogó utca 2., Fővárosi Csatornázási Művek szivattyútelepe, 1937–1939

Budapest III., Királyok útja 281–289., vízművek épületegyüttese, 1930-as évek vége

Infrastrukturális építészet

339

17a 17b

18b 18a

17 C egléd, Rákóczi út 31., városi strandfürdő, dr. Kádár Antal, 1932 körül (2015-ben felújítva) 1 8 Budapest XX., Kossuth Lajos utca 49., Általános Ipartestületi Székház, Óváry Artúr, 1936

Budapest VII., Garay tér, piac és vásárcsarnok, Szabó Jenő, 1929–1931 (elpusztult)

356

Intézmények

19 20a

20b

19 Simontornya, Petőfi utca 67., Fried bőrgyár kultúrháza, 1930 körül 20 B ékéscsaba, Csaba utca 3., Zsidó Aggok Otthona, Tevan Rezső, 1929 Az „Agg” Mózes szobra: Kapitány József szobrász és Kolozsváry Sándor festőművész

Intézmények

357

21 Budapest XVI., Bökényföldi út 27., Mátyásföldi Lawn Tenisz Club (MLTC) klubháza, (?) Paulheim István, 1930 (átalakítva)

358

Intézmények

EGYHÁZI ÉPÍTÉSZET ÉS MŰVÉSZET A

z 1930-as évek elejétől a Magyar

hangra talált a magyar művészeti életben.

festést. A templomtornyok absztrakt,

Katolikus Egyház olasz politikai,

Lépcsős formák jelentkeztek konzer-

geometrikus formaképzése és törté-

gazdasági és művészeti kapcsolatok

vatív, neobarokk épületeken is (pl. Mis-

nelmi előképek újraértelmezése jel-

hatására támogatta a modernizmust az

kolc-Selyemrét, Salgótarján, Dorog,

lemző a korszakra, akárcsak a pártázat

egyházi építészetben és művészetben is.

Öttömös). Ritkán töredezett formák és

stilizált használata. A katolikus szószé-

Az olasz „Italiano Novecento” az antik

vízszintes párhuzamos sávok is meg-

kek kerek formáikkal, a gyóntatószékek

hagyományokat és a modern szemléle-

találhatóak, a református templomok

a kerek ablakaikkal kötődnek az áram-

tet hangolta össze, és ez pozitív vissz-

fenntartották a népművészeti díszítő-

vonalas stílushoz.

1 B udapest XV., Mozdonyvezető utca 7., MÁVtelepi Jézus Szíve plébánia, Heintz Béla, 1934– 1938 (2015-ben kívül felújítva)

Egyházi építészet és művészet

359

1 B udapest XV., Mozdonyvezető utca 7., MÁV-telepi Jézus Szíve plébánia, Heintz Béla, 1934–1938 freskók: Leszkovszky György

360

Egyházi építészet és művészet

2

Berlin–Charlottenburg, Jungfernheide víztorony Walter Helmcke, 1925–1927 (PD) Richardfabi/Wikipedia 3a

3b

2 B udapest X ., Kápolna utca 14., Kőbányai evangélikus gyülekezet temploma, Frecska János, 1930–1931 3 Salgótarján-Zagyvapálfalva, Budapesti út 55., Jézus Szíve római katolikus templom, Fábián Gáspár, 1932 körül

Egyházi építészet és művészet

361

V. FEJEZET 382

IPARMŰVÉSZET

Budapest XII., Hollósy Simon utca 36., Váczy István, 1939

Budapest VIII., Tompa utca 16. dr. Acsay László, 1940

Szolnok, Lengyel Légió utca 2.

Budapest V., Mérleg utca 6., Münnich Aladár, 1937/1941

Budapest II., Csalogány utca 21., 1937

Nagykanizsa, Király utca 47., Pénzügyi palota, 1942 körül

Budapest XI., Fadrusz utca 14., Sándor Károly, 1940

Budapest VI., Rippl-Rónai utca 35–37., Rottmann (Csánk) Elemér, 1940–1942

386

Zászlótartók

Budapest XIII., Katona József utca 22–24., Jakobik Gyula, 1935

Budapest XI., Bukarest utca 5., Müller János, 1937

Budapest IX., Vaskapu utca 1/B., Gellért Sándor építőmester, 1937

Budapest IX., Vágóhíd utca 30–32., kislakásos bérház, Henny Ferenc, 1940–1943

Budapest XI., Villányi út 60.

Budapest XI., Budaörsi út 21.

Bíró Ernő építőmester, 1941

Budapest XIII., Kárpát utca 3., Tömböly Dénes, 1941–1942

Budapest IV., Petőfi utca 8.

Zászlótartók

387

VASMUNKÁK ÉS KAPUZATOK A

modern épületek egyik utolsó mű­

magának Franciaországban. Kiss Pál

Az 1930-as években a világgazdasági

vészi, art deco részlete a kapu-

(Paul Kiss) szintén a háború előtt ment

válsággal és a konstruktivizmus ter-

zat maradt. A kapubélések anyagban

Párizsba, itt a legjobbak – Edgar Brandt

jedésével előtérbe kerültek az egy-

és színben gazdag változatosságot

és Raymond Subes – tanítványa lett,

szerű, sallangmentes, könnyen és gaz-

mutatnak , profilozásuk domború ,

majd az I. világháború után önálló-

daságosan kivitelezhető, töredezett

homorú, áramvonalas („bordás”), csa-

sulva mindkettőjük elismert riválisa.

vonalú geometrikus minták a kapuk

pott vagy lépcsős.

Legszebb munkái mögött valószínűleg

esetén. Már csak a letisztult meander-

A háborúk közötti műlakatos mun-

főtervezője, Fehér Pál (Paul Feher) állt

és kínai geometrikus mintájú erkély-

kák sokkal szegényesebbek, kevésbé

1923–1929 között, aki szakmai hírnevé-

és kapurácsok fejeztek ki minimális

kidolgozottak, mint az azt megelőző

nek mellőzöttsége miatt tovább disszi-

kötődést a történelmi művészethez

századvég historizáló és a századelő

dált az ohio-i Clevelandbe. Itt a Jung-

a lecsupaszított modernista homlok-

szecessziós kovácsoltvas munkái.

fer-fivéreknél tanult, csepeli születésű

zatokon. Ezeken a lakóépületeken

Domborítás és vörösrézzel kombiná-

Rosenblüh Mór (Martin Rose) meg-

általánossá vált a sablon alapú, gépe-

lás ritkaság, ami részletesebben ki van

hívására, annak műhelyében helyez-

sített sorozatgyártás, a lánghegesz-

dolgozva az a neobarokk és „neoeklek-

kedett el, ahol az Egyesült Államok

tés. A kézi kovácsolás egyre kisebb

tikus” épületek konzervatív reprezen-

egyik legszebb díszrácsát készítette.

szerepet kapott, a díszítmény ellené-

tációt igénylő kapuzatai. Az 1920-as

Szabó Adalbert György és Fehér Pál

ben a funkció kihangsúlyozása lett az

évek e munkáit a korábbi szeces�-

az 1930-as évek közepén tértek vissza

elsődleges. Ekkor tűnt fel a mai napig

sziós stílusban már elismert iparosok

kis időre Magyarországra, de művészi

felhasznált rombuszrács-motívum is,

készítették (Jungfer-műhely, Gerő és

hatásuk nem volt az itteni iparművé-

a többség ízlését már a gyáripar és

Győry, Bieber Károly, Forreider József,

szetre. Nitsch Gyula és Mihály fivérek

nem a műhelyek formálták. A megfo-

Galambos Jenő, Hermann Béla, Lepter

(Jules Nics et Michel Nics – „Nics frè-

gyatkozott munkájú műlakatosok az

János, Nagy Gyula, Pick Ede, id. Sóty

res”), Katona Lajos (Louis Katona) és

1938 után megerősödő vallásosság és

Zoltán, Teichner Ádám).

Mericskay Ferenc (François Mericskay)

így az egyházépítészet művészi igé-

A pazar, egyedi és virtuóz párizsi

műlakatosok nevét kell még megem-

nyeit elégítették ki: falikart, perselyt,

minták nagyon kevés budapesti alko-

lítenünk a korabeli francia díszlakatos

kandelábert, szentélyrácsot, stáció-

táson fedezhetőek fel, és pénzszűké-

világból, akik armatúrákat, kandalló-

képet, szentségházajtót, örökmécsest,

ből eredően ezekben az esetekben is

rácsokat, csillárokat és bútorokat is

csillárt, feszületet és különféle oltár-

csak visszafogottan. Mindez annak

terveztek.

felszereléseket készítettek.

ellenére jellemző, hogy a párizsi emig-

A színvonalasabb art deco ková-

Az utolsó békeévek stabilan növekvő

ráns magyar műlakatosok az ottani

csoltvas kapuk közül Sima Sándor és

magyar gazdaságában a budapesti

élvonalba tartoztak. Szabó Adalbert

Lampl Ödön egy-egy népies illetve

luxusbérházak külső és belső fémmun-

György (Adalbert-Georges Szabó)

kubista-expresszionista munkáját

kái az épület presztízsének megfele-

1895-ben erdélyi gyakorlattal a háta

említhetjük. A kevés, stilizált figurális

lően készültek el, és pár helyen vis�-

mögött elhagyta az országot, és már

és növényi ábrázolásnál már nincsenek

szatérnek – ha visszafogottan is – az

az I. világháború előtt nevet szerzett

síkok és domborítások, csak kontúrok.

antik elemek, köztük a pálcarács.

388

növényi minták

„Az Oázis” vas paraván, sárgarézzel borítva, Edgar Brandt (Párizs), 1924

Budapest XIII., Margitsziget, Parisien Grill mulató (elpusztult), karzatrészlet, Vogel Eric, 1930-as évek • forrás: képeslap

forrás: Martinie/Dover P41.

Budapest XII., Galántai utca 8., vaskapudísz, Vágó Imre építőmester, 1930

Vasmunkák és kapuzatok

389

Vaskapu, Kiss Pál (Párizs), 1925 körül

„Zenészek és táncosok” vaskapu Edgar Brandt (Párizs), 1925 forrás: Martinie/Dover P26.

390

Vasmunkák és kapuzatok

forrás: MI 1925.3.112.

Budapest III., Zápor utca 10/A. Kiss Sándor építőmester, 1931 a leginkább párizsi hatású vaskapunk

Vaskapu Nics-fivérek (Párizs), 1925 körül forrás: Clouzot/Dover PF II. 85. o.

erkélyek és korlátok

Budapest II., Kapás utca 49., ifj. Dobrovits Ferenc építőmester, 1937

Nizza, lakóház erkélyrácsa

fotó: Hannah Bernhard Jewelry Paris

Budapest XIII., Szent István park 5., Jakobik Gyula, 1933–1934

Erkélyek és korlátok

395

Budapest XI., Kosztolányi Dezső tér 9.

1930-as évek

Brüsszel, 169 rue d’Anderlecht lakóház kapurácsa

Budapest VII., Barát utca 9.

Koch Károly építőmester, 1937 körül

Budapest XIII., Hollán Ernő utca 37.

Lovas Sándor, 1934 körül

Párizs, 132 rue de la Convention, kapurács, 1930

Budapest VI., Nagymező utca 11., lakóépület és Claridge kávéház, Mellinger Artúr, 1937–1938

396

Erkélyek és korlátok

Budapest IX., Thaly Kálmán utca 14.

Kosály Ödön építőmester, 1941

Budapest XIII., Pannónia utca 54., Ehrenreich Imre, 1928

Budapest XIII., Kassák Lajos utca 77., Magyar Általános Ingatlanbank Rt. bérháza, Peisner Endre, 1940

Budapest II., Forint utca 8.

Sipos Károly építőmester, 1941 k.

Erkélyek és korlátok

397

kubista és expresszionista

Budapest XI., Tas vezér utca 20., »Rákóczi-udvar«, Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetségének szövetkezeti társasháza, Hübner Tibor, 1932 (ld. Martonosi Baráth Lajosnál)

Sopron, Zrínyi utca 46–48.

410

Vasmunkák és kapuzatok

Budapest XI., Villányi út 64/A., Paulheim Ferenc és Weninger Ferenc, 1933

Szombathely, Wesselényi Miklós utca 36.

Budapest XIV., Telepes utca 29–33., Szekeres Ferenc, 1931 körül

Budapest XX., Zilah utca 11., Pesterzsébeti Automata Telefon Központ és Postahivatal, M. Kir. Postaigazgatóság Építési Osztálya (Tichtl György), 1929 körül

Budapest II., Medve utca 44., Pregitzer Ferenc és Müller László építőmesterek, 1930

Budapest III., Bécsi út 9., Laykauf Károly, 1931

Budapest XIV., Törökőr utca 50., Deli Lajos és Faragó Ferenc, 1932

Budapest II., Kandó Kálmán utca 5., Neu Miksa építőmester, 1933

Budapest XIII., Hollán Ernő utca 37., Lovas Sándor, 1934 körül

Vasmunkák és kapuzatok

411

Székesfehérvár, Megyeház utca 22/A. Magyarországon egyedülálló kubofuturista kilincs

Székesfehérvár, Megyeház utca 22/A.

412

Vasmunkák és kapuzatok

Győr, Bartók Béla út 10/C., (?) Lakatos Kálmán, 1932 körül

barokk

Győr, Baross Gábor út 53.

Budapest VII., Dohány utca 20., üzletportál Ternovszky János, 1935

Nyíregyháza, Hunyadi utca 7., lakóház

Budapest II/A., Virág Benedek utca 6.

Székesfehérvár, Prohászka Ottokár út 71., Szent István Középfokú Gazdasági Tanintézet, Széll László, 1938

Kaposvár–Donner, Bartók Béla utca 13., Szent Kereszt plébániatemplom, Kappéter István, 1947 körül

Vasmunkák és kapuzatok

413

Budapest XI., Fadrusz utca 6., Steiner-ház (1927) (?) kerámia: 1940 körül

Zubreczki Dávid

Zalaegerszeg, Kosztolányi Dezső utca 17–21., iskola

Budapest XIV., Róna utca 189., Beszédes József építőmester, 1931

428

Épületszobrászat

Hódmezővásárhely–Népkert, Kisállomás sor, vasútállomás kerámia: Vértess Rezső építész: Szabó Sándor, 1939

Zubreczki Dávid

Budapest II/A., Pasaréti út 43., dr. Kozma-villa, gyöngyöshalászi Takách Béla, 1920-as évek

Balassagyarmat, Nádor utca 2., Vitézi Rend székháza Zsarnóczay János, 1936

Budapest XIII., Radnóti Miklós utca 26., kislakásos bérház dr. Mueller Félix, 1925–1926 („Kozma-reneszánsz” motívum)

Budapest III., Lajos utca 49/B. Mészáros László, 1941

Budapest II., Lublói utca 5., Óriás Zoltán építőmester, 1931

Épületszobrászat

429

Budapest XIV., Korong utca 8., Berger Károly építőmester, 1932

Zubreczki Dávid

Balassagyarmat, Rákóczi fejedelem út 59. dombormű építész: Magyar Vilmos, 1929–1930

430

Épületszobrászat

Budapest XI., Budaörsi út 77., amerikai katonai temető kerítése, 1946

Zubreczki Dávid

Cegléd, Kossuth Ferenc utca 2.

Főposta tondója (kerek dombormű), 1929 építészek: dr. Neuschloss-Knüsli Kornél és ifj. Gyenes Lajos

Budapest XIII., Váci út 17., Lipót távbeszélő központ tondói, 1928 (elpusztultak) építész: Tichtl György, 1927–1929

St. Paul [MI, US], városháza és Ramsey megyei bíróság a „Bőség” allegórikus domborműve, Lee Lawrie, 1931–1932 fotó: © Carla Breeze

Épületszobrászat

431

Budapest XIV., Hermina út 27., lakóház, Berger Károly építőmester, 1934

Budapest VII., Barát utca 9., bérház, Koch Károly, 1937 körül

Budapest XIV., Nagy Lajos király útja 132.

Singer Gyula építőmester, 1930 körül

Szeged, Horváth Mihály utca 5., Iparcsarnok „A mezőgazdaság allegóriája” dombormű, Bakonyi Viktor Géza építész: Sebestyén Endre, 1936

Budapest XI., Eszék utca 13–15., »Turán-udvar« szövetkezeti társasház „Turáni vitéz avatás” dombormű, Ohmann Béla és ifj. Mátrai Lajos építész: Rainer Károly, 1929

436

Épületszobrászat

Budapest XIV., Istvánmezei út 3–5., Nemzeti Sportcsarnok – kiscsarnok szobrász: Kocsis András építészek: Gerlóczy Gedeon, Müller Miksa, Rimanóczy Gyula és Tóth Gyula, 1941

Szeged, Horváth Mihály utca 5., Iparcsarnok „Az ipar allegóriája” dombormű, Bakonyi Viktor Géza építész: Sebestyén Endre, 1936

Budapest XI., Eszék utca 13–15., »Turán-udvar« szövetkezeti társasház „Űzik a Csodaszarvast” dombormű, Ohmann Béla és ifj. Mátrai Lajos építész: Rainer Károly, 1929

Épületszobrászat

437

RIT

RIT

Zubreczki Dávid

RIT

452

RIT

Temetőművészet

RIT

FIT

RIT

Bródy Sándor síremléke, Forgács Hann Erzsébet, 1930

RIT

Zubreczki Dávid

FIT

RIT

Temetőművészet

453

TIPOGRÁFIA A

szecesszióval szembenálló

a zaklatott lelkiállapot, a gótika, a tör-

neoklasszicizmus itt is megjele-

zsi primitivizmus, a fametszetek dur-

kat. A modern, konstruktivista tipográfia

vasága is kirajzolódik a betűk alakján.

és oldaltervezés két jelentős személyi-

nik 1910 előtt a talpas betűivel. Kozma

elvetette ezeket a kézműves reformo-

és Lajta a Rózsavölgyi Zeneműbolt

A konstruktivizmus elutasította az

portálján (1912) Peter Behrens, az AEG

antik talpak használatát és azonos vas-

konzorcium számára 1902–1908 között

tagságú szárakra, geometriai egysze-

A XX. századi tipográfiára is jellemző

fejlesztett Antikváját használja. Innen-

rűségre, a betű szerkezetének hangsú-

az a megállapítás, hogy a betűtípus

sége a bauhausos Jan Tschichold és Moholy-Nagy László.

től kezdve Kozma 1930-ig reneszánsz,

lyozására törekedett. Az orosz, holland

mindig megelőzi az építészeti stílust,

majd a Kner nyomda számára klas�-

és német konstruktivista betűk vaskos-

akárcsak az előző történelmi korokban.

szicista és barokk antikvákat hasz-

ságát, derékszögű hajlatait a lekerekí-

A Royal Grotesk (Berthold, 1880) és az

nál. 1920 után a tipográfiával szem-

tések „áramvonalasították” és alkal-

Akzidenz-Grotesk (Berthold, 1896) típu-

ben a Horthy-rendszer sokkal inkább

massá tették a modern épületeken

sok talpnélkülisége és azonos szárvas-

elnéző volt a plakátokon és az újságok

és üzletportálokon történő felhaszná-

tagsága a svájci Helvetica (Max Mie-

címlapjain. Az avantgárd betűtípusok

lásra. A korszak végére a szabványo-

dinger/Linotype, 1957) inspirálója lett.

(kubista, expresszionista és konstrukti-

sított német DIN betűtípus is elterjedt

Ez a svájci tervezői szemlélet fejlesztette

vista) hatása észrevehető a fogyasztók

Magyarországon.

számára kifinomulttá alakított art deco

ki a modulhálós oldaltervezést, amely

Az angol William Morris a közép-

a Bauhaus szellemiségének folytatása

típusokon. A kubizmus és expresszio-

korba visszanyúlva akarta megújítani

lett a II. világháború után, és hatása

nizmus ékformái jelentkeznek a betűk

a könyv- és oldaltervezést, de 1923 után

mind a mai napig fellelhető a hétköz-

szárának végződésein, a németeknél

a Bauhaus múltat elutasító szemlélete

napok tipográfiájában.

Antiqua, Peter Behrens, 1902 és 1908 között reprodukció mint: Behrens Antiqua, Dan X. Solo, 2004 © Solotype

Budapest V., Szervita tér 5., Lajta-ház, portál tipográfiája, Kozma Lajos, 1912 építész: Lajta Béla

466

Budapest V., Szabadság tér 15., Budapesti Műhely bejárata, Kozma Lajos, 1913 reprodukció: Dévényi Tamás, 1998 reneszánsz antikva

cseh kubista betűtípus, Vojtech Pressig, 1914 reprodukció mint: P22 Preissig Scrape, Richard Kegler, 1998 © P22 Type Foundry

német expresszionista betűtípus, Rudolf Koch, 1923 reprodukció mint: Koch Neuland, Richard Kegler, 2000 © P22 Type Foundry / Adobe

„Judith” betűtípus, Christian Heinrich Kleukens, 1923 reprodukció mint: Holofernes NF, Nick Curtis, 2007 © Nick’s Fonts

német expresszionista betűtípus, 1920-as évek reprodukció mint: Ceviche One, 2011 (PD) LatinoType

Debrecen, Hatvan utca 6., Izraelita Hitközség bérháza építész: Sajó István, 1928

Budapest III., Viador utca 11., bérház építészek: Nay Rezső és Strausz Ödön, 1933

Baja, Dózsa György út 131–133., Szentistváni elemi iskola építész: Nagy András, 1939

holland expresszionista betűtípus, Anton Kurvers, 1930 k. reprodukció mint: Kurversbrug, Ramiro Espinoza, 2007 © Re-Type

Amszterdam, csatornahíd felirat, Anton Kurvers, 1930 k.

Tipográfia

467

Johnston betűtípus, Edward Johnston és Eric Gill, 1916 © Linotype

Budapest VII., Kertész utca 24–28., Cyklop-garage építész: Löffler Béla, 1924

Budapest V., Gerlóczy utca 4., Belvárosi Tűzőrség, építészek: Reichl Kálmán és Borbiró (sz. Bierbauer) Virgil, 1925–1926

Tihany, Darányi emlékmű, Tóth Gyula, 1938

Budapest XI., Bocskai út 31., »Lenke-udvar«, Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetségének szövetkezeti társasháza, építész: (Martonosi) Baráth Lajos, 1931

orosz konstruktivista betűtípus, Alekszandr Rodcsenko, 1924 reprodukció mint: Rodchenko Constructed ML, 2010 © Hand-in-Hand

468

Tipográfia

Baja, Türr István-emlékmű építész: Nagy András, 1933–1934

„Wendingen” holland konstruktivista betűtípus, Hendricus T. Wijdeveld, 1918 reprodukció mint: AF Wendingen, 1998 © ACME

német konstruktivista betűtípus, Kurt Schwitters, 1927 reprodukció mint: Architype Schwitters, Freda Sack és David Quay, 1997 © The Foundry

Budapest XI., Edömér utca 6., »Géza-udvar«, Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetségének szövetkezeti társasháza, építész: Szentgyörgyi József, 1936 körül

Dombóvár, Gyenis Antal utca 30., Posta építész: Klucsik (Koromzay) Vilmos, 1938 körül

Budapest XI., Vásárhelyi Pál utca 10., bérház építész: Hámor (Hamburger) István, 1931

Pécs, Petőfi Sándor utca 71., mentőállomás, építész: Visy Zoltán, 1936

Békés, Rákóczi utca 8., Polgári Leányiskola, 1936

Budapest IX., Hídépítő utca, Nagyvásártelep építész: Münnich Aladár, 1930–1932

Futura Black, Josef Albers és Paul Renner, 1923/1929 © Bitstream A Bauhausból visszatért Bortnyik Sándor festő-grafikus ill.

Berény Róbert is használta kereskedelmi plakátokon.

DIN 1451 (Deutsches Institut für Normung), 1931 reprodukció mint: FF DIN, 1995 © FontFont

Budapest II., Bajvívó utca 1., konstruktivista betűtípus építész: dr. Bardon Alfréd, 1935–1936

Budapest IX., Vaskapu utca 2., Beszkárt Vaskapu Átalakító építész: Gavora Zsigmond, 1942

Tipográfia

469

FELHASZNÁLT IRODALOM

Korabeli folyóiratok: Magyar Építőművészet Magyar Iparművészet Tér és Forma Építő Ipar – Építő Művészet Kő-műkő architektúra Innendekoraion Deutsche Kunst und Dekoration La Gazette du Bon Ton

Arlett Annamária: A templomépítő Csaba Rezső élete – rövid életrajz.

Kézirat, Budapest, 2014 Ács Piroska (szerk.): Maróti Géza 1875–1941 – Mi vagyunk Atlantisz” – Vederemo! (kiállítási katalógus).

Iparművészeti Múzeum, Budapest, 2003. Árkay Aladár: útibeszámoló tapasztalatai röviden. Építő Ipar – Építő Művészet. 1926. II. 15. Árkay Aladár: részletes beszámolója. Kő-műkő architektúra. 1926. február/március.

Barrows, Jennifer Ann: The sources, rhetoric and gender of artistic dress. Disszertáció, University of Illinois at Urbana-Champaign, 1994/2009.

Bashkaran, Lakshmi: A forma művészete – Mozgalmak és stílusok hatása a kortárs formatervezésre., Scolar Kiadó, Budapest, 2007.

Bayer, Patricia: Art deco architecture.

Thames and Hudson, London, 1992.

Bayer, Patricia: Art deco postcards. Thames and Hudson, London, 2011.

Beil, Ralf és Dillmann, Claudia (szerk.): Gesamtkunstwerk Expressionismus – Kunst, Film, Literatur, Theater, Tanz und Architektur 1905 bis 1925. Kiállítási katalógus. Hatje Cantz Verlag, Ostfildern, 2010.

Bergeijk, Herman van: W. M. Dudok. 010 Publishers, Rotterdam, 2001.

Berenholtz, Richard – Willis, Carol: New York Deco. Welcome Books, New York City, 2009.

Berents, Catharina: Art Déco in Deutschland – Das moderne Ornament.

Anabas Verlag, Frankfurt, 1998.

Blau, Eve: The Architecture of Red Vienna – 1919–1934. The MIT Press, Campbridge, Massachusetts és London, 1999.

Bor Pál: A párisi nemzetközi iparművészeti kiállítás stíluskritikája.

Magyar Iparművészet, 1925/125–127. oldal Bossaglia, Rossana: L’art déco. Editori Laterza, Róma–Bari, 1984 Branczik Márta: Modernizmus – Építészet.

Közterek és magánterek 1873–1940.

Breeze, Carla: American Art Deco.

W. W. Norton & Company, Inc., New York City, 2003 Brooke, Steven: Miami Beach Deco. Universe Publishing / Rizzoli International Publications, Inc., New York City, 2011.

Clouzot, Henri: La Ferronnerie Moderne. Charles Moreau, Párizs, 1926 körül. Reprint: Art Deco Decorative Ironwork. Dover Publications, Mineola, NY, 1997.

Cobbers, Arnt: Mendelsohn. Taschen, Köln, 2007.

Csáki Tamás: Budapesti felhőkarcolótervek az 1920-as években. In Kritika, 2001. 1. sz. 14–19. p.

Csáki Tamás: Árkay Bertalan és Peter Behrens bécsi mesteriskolája. In Művészettörténeti Értesítő, 2003. 1–2. sz. 27–63. oldal.

Csáki Tamás: Modernség, monumentalitás, liturgikus reform. Árkay Aladár és Bertalan templomai, templomtervei 1930 körül. In Utóirat – Post Scriptum. In A Régi-Új Magyar Építőművészet melléklete, 2008. 5. sz. 37–41. oldal.

Csáki Tamás: lajtaarchiv.hu Csécsy Andor: Árkay Aladár külföldi beszámolójáról. Építő Ipar – Építő Művészet. 1926. I. 14.

Czakó Elemér: Biedermeier. Magyar Iparművészet. 1911.329–348.

Dercsényi Balázs: Árkay Aladár. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967.

Dover Publications Ltd. (szerk.): The Art Deco Style, reprint gyűjtemény 1925–1931 között. Dover Publications, Ltd, Mineola, 1972.

Duncan, Alastair: American Art Deco. Thames & Hudson, London, 1986.

470

Duncan, Alastair: Art Deco. Thames & Hudson, London, 1988.

Duncan, Alastair: Art Deco complete. Thames & Hudson, London, 2009.

Déry Attila: A budapesti Városháza bővítésének pályázata – 1939.

Online tanulmány Déry Attila: Belváros – Lipótváros. V. kerület – Budapest Építészeti topográfiája 2. TERC Kiadó, Budapest, 2005 F. Dózsa Katalin: Letűnt idők, eltűnt divatok 1867–1945. Gondolat kiadó, Budapest, 1989.

Fehérvári Zoltán – Hajdú Virág – Prakfalvi Endre: Pavilon építészet 19-20. században (PAVILON periodika különszám). OMvH Magyar Építészeti Múzeum, Budapest, 2001.

Ferkai András: A „Nemzeti építészet. A »nemzeti fogalom« jelentésváltozásai két világháború közötti építészetünkben” 1993/1995-ös kandidátusi disszertáció. MTA-Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye.

Ferkai András – Branczik Márta: Lessner Manó építész. Magyar építőművészet. 85. 1994. 6. 37–39. oldal.

Ferkai András: Buda építészete a két világháború között, MTA Művészettörténeti Kutató Intézet, Budapest, 1995.

Ferkai András: Építészeti kalauz – Budapest építészete a századfordulótól napjainkig (szerk.: Lőrinczi Zsuzsa - Vargha Mihály), 6B Építész Bt., Budapest, 1997.

Ferkai András: Pest építészete a két világháború között (szerk. Ferkai András), Modern Építészetért Építészettörténeti és Műemlékvédelmi Kht., Budapest, 2001.

Ferkai András: Építészeti kalauz – Magyarország (vidéki) építészete a 20. században (szerk.: Lőrinczi Zsuzsa), 6B Építész Bt., Budapest, 2003.

Ferkai András: Modern házak. Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatala, 2009.

Ferkai András: Molnár Farkas. TERC Kiadó, Budapest, 2011.

Ferriss, Hugh: The Metropolis of Tomorrow. Ives Washburn, New York, 1929.

Frampton, Kenneth: A modern építészet kritikai története, bővített kiadás, TERC Kiadó, Budapest, 2002/2009 Fahr-Becker, Gabriele: Wiener Werkstätte 1903–1932.

Taschen, Köln, 2008.

Gál Vilmos: Világkiállító magyarok. Holnap Kiadó, Budapest, 2010.

Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Szépirodalmi Könyvkiadó – Bonex, Budapest, 1990.

Gerle János: A budapesti art deco építészetről, kézirat részlet.

Centropa, Budapest, 2005 után.

Gerle János – Csáki Tamás: Lajta Béla. Holnap Kiadó, Budapest, 2013.

Goss, Jared: French Art Deco. The Metropolitan Museum of Art, New York City, 2014.

Györgyi Dénes (szerk.): Új magyar építőművészet. Budai István kiadása, Budapest, 1935.

Györgyi Dénes (szerk.): Új magyar építőművészet II. Budai István kiadása, Budapest, 1938.

Györgyi Kálmán: Külföldi iparművészeti kiállítások: Páris – Monza.

Magyar Iparművészet, 1925/103–124. oldal.

H. B.: A francia iparművészet állapota.

Magyar Iparművészet. 1910.145–147.

Hadik András: Neoklasszicizmus(ok) a XIX. és a XX. század fordulóján.

In „És az oszlopok tetején liliomok formáltattak vala” – Tanulmányok Bibó István 70. születésnapjára (szerk. Tóth Áron). CentrArt Egyesület, Budapest, 2011. 261–266. oldal.

Haiman György: Kner Imre és a barokk tipográfia (tanulmányok).

Kner Nyomda Rt., Gyomaendrőd, 1998.

Hernádi Miklós: Zsidó képzőművészek hozzájárulása a modernizálódó magyar műveltséghez, 1860-1945. Online Hines, Colin: London Art Deco. Park House Press, Twickenham, 2003.

Hocquél, Wolfgang – Muessig, Jill Luise: Art Déco in Leipzig.

Schnell & Steiner, Regensburg, 2007.

Horányi Éva (szerk.): Kozma Lajos modern építészete. TERC Kiadó, Budapest, 2006.

Horányi Éva (szerk.): Art Deco és a Modernizmus (kiállítási katalógus).

Iparművészeti Múzeum, Budapest, 2012.

Houze, Rebecca: Textiles, fashion and design reform in Austria-Hungary before the first World War. Ashgate, Farnham, 2015.

Jackson, Lesley: Twentieth-Century Pattern Design. Princeton Architectural Press, New York City, 2007.

Jonker, Menno – Roegholt, Alice: De Amsterdamse School – Verbeelde Idealen. Vrije Uitgevers, Amszterdam, 2011.

Jones, Owen: The Grammar of Ornament (Ornamentika – Népek, korok díszítőelemei), 1856, reprint. The Ivy Press Limited, East Sussex, 2001.

Magyar kiadás: CSER Kiadó, Budapest, 2004 Kahr, Joan: Edgar Brandt – Art Deco Ironwork. Schiffer Publishing Ltd., Atglen, Pennsylvania, 2010.

Kertész K. Róbert: A párisi kiállítás pavillonjai. Építő Ipar 49 (1925) 129–130. oldal.

Kéki Béla: Az írás története. Vince Kiadó, Budapest, 2000.

Készman József: Art deco hatások a magyar építészetben.

Egyetemi szakdolgozat.

ELTE Művészettörténeti Intézet Könyvtára, Budapest, 2003.

Kinchin, Juliet: Pusztító vihar sodrában: Márkus Lili (1900–1962) és a magyar kézművesség, formatervezés és építészet házatája. Szerzői magánkiadás, 2008.

Kiss Éva – Horváth Hilda: Kozma Lajos, az iparművész (1884–1948).

Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1994.

Kiss Éva: Kaesz Gyula. Szerzői magánkiadás, 2000.

Kiss Éva: Lakás és bútor 1920-1948 között. Cser Kiadó, Budapest, 2009.

Klein Rudolf: A szecesszió: zsidó(s) stílus? – A szecessziós építészet és a zsidóság kapcsolata a Monarchiában. Múlt és Jövő, 2008/6, 4–32. oldal Klein Rudolf: Miért lakunk a Wallenberg-utcában? – Újlipótváros varázsa, kultúrtörténeti jelentősége. Szombat. Zsidó politikai és kulturális folyóirat. 2008. március.

Koós Judit: Kozma Lajos munkássága. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975 Körner Zsuzsa: A telepszerű lakásépítés története Magyarországon 1850–1945. TERC Kiadó, Budapest, 2004.

Körner Zsuzsa: Városias beépítési formák, bérház- és lakástípusok.

TERC Kiadó, Budapest, 2010.

Köztérkép – www.kozterkep.hu Kubinszky Mihály: Györgyi Dénes. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1974.

Lakatos Mihály – Mészáros L. Edgár – Óriás Zoltán (szerk.): Az 50 éves Vállalkozók Lapja jubileumi albuma. A magyar építőművészet és építőipar 50 éve. Vállalkozók Lapja, Budapest, 1930.

Lambrich, Anne: Vágó József. Holnap Kiadó, Budapest, 2005.

Larbodière, Jean-Marc: Paris Art Déco. Massin, Párizs, 2008.

Loring, John: Joseph Urban. Abrams, New York City, 2010.

Lővei Pál (szerk.): A műemlékvédelem táguló körei – kiállítási katalógus. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, Budapest, 2000.

Madas József: Pécs-belváros telkei és házai – Adatgyűjtemény.

Janus Pannonius Múzeum, Pécs, 1978. Online.

Markowitz, dr. Alfred: Architekt Alexander Ferenczy. Neue Werkkunst, Band XI. Friedrich Ernst Hübsch Verlag, Lipcse – Bécs, 1925 Martinie, Henri: La Ferronnerie. Editions Albert Lévy, Párizs, 1926/1929.

Reprint: Art Deco Ornamental Ironworks.

Dover Publications, Mineola, NY, 1995.

Mebes, Paul: Um 1800. F. Bruckmann A.G., München, 1908.

Mendöl Zsuzsanna: Építészpálya a két világháború szorításában: Hoffmann László (1897–1943).

A Janus Pannonius Múzeum évkönyve 41–42. (1996–1997) (szerk.: Uherkovich Ákos). Pécs, 1998, 221–253. oldal.

Mendöl Zsuzsanna: Pilch Andor (adattár). Online, 2010 körül.

Merk Zsuzsa (szerk.): Nagy András emlékezete – Egy kisváros, Baja főépítészének munkássága. Bajai Dolgozatok 13. Türr István Múzeum, Múzeumbarátok Köre Alapítvány, Baja, 2001.

Molnár Gyula (szerk.): Gönczi Gebhardt Tibor. Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Budapest, 2006.

Molnos Péter: Gróf Batthány Gyula. Kieselbach Galéria, Budapest, 2015.

Moravánszky Ákos: Versengő látomások – Esztétikai újítás és társadalmi program az Osztrák-Magyar Monarchia építészetében 1867–1918.

Vince Kiadó, Budapest, 1998.

Nádai Pál: Asszonyi pompa. Globus Kiadó, Budapest, 1926.

Nádai Pál: Ízlésfejlődés és stíluskorszakok. Dante Könyvkiadó, Budapest, 1921.

Nádai Pál: Francia ízlés. Magyar Iparművészet. 1913/3, 89-91. oldal. (névtelen): Müncheniek Párizsban. Magyar Iparművészet. 1910.329.

Noever, Peter (szerk.): Dagobert Peche and The Wiener Werkstätte (kiállítási katalógus). MAK, Hatje Cantz Verlag, Bécs, 1998 és Yale University Press, New York City, 2002.

Oud, Jacobus Johannes Pieter: Bauten 1906–1963 (kiállítási katalógus).

Holzinger, Berlin, 1966.

Overy, Paul: De Stijl. Thames and Hudson, London, 1991.

Pamer Nóra: Magyar építészet a két világháború között. Második, bővített kiadás, TERC Kiadó, Budapest, 1986/2001. 228–251. oldal.

Poiret, Paul: Les Robes de Paul Poiret – racontées par Paul Iribe.

Szerzői magánkiadás, Párizs, 1908.

Pálóczy Enikő Ágnes: A Löffler-fivérek építészete – Különös tekintettel az első világháború előtti budapesti tevékenységükre. Diplomamunka, ELTE-BTK, Budapest, 2012.

Pehnt, Wolfgang: Expressionist Architecture, Thames and Hudson, London, 1973 Pentagraf (szerk.): A modern magyar kereskedelmi plakát – 1924–1942 (kiállítási katalógus). Pentagraf, Valencia, 2009.

Pereházy Károly: Magyarországi kovácsoltvas-művesség.

Corvina Kiadó, Budapest, 1982.

Pereházy Károly: Az európai kovácsoltvas-művesség története. 6Bt, Budapest, 2006.

Pilkhoffer Mónika: Az Erzsébet Tudományegyetem pécsi épületei. In. Per aspera ad astra – A Pécsi Tudományegyetem művelődés- és egyetemtörténeti közleményei (szerk. Lengvári István). I. évfolyam, 2014/2. 45-46. oldal.

Plum, Gilles: Paris Art Déco. Parigramme, Párizs, 2008.

Pogány Móric: Egy építész álmai / Träume eines Baumeisters / Dreams of an architect. F.E. Hübsch, Leipzich – Berlin – Vienna, 1926.

Poncellini, Luca – Csejdy Júlia: Hudec László.

Holnap Kiadó, Budapest, 2010.

Potzner Ferenc: Medgyaszay István. Holnap Kiadó, Budapest, 2004.

Preisich Gábor: A budapesti Városháza kibővítésének tervpályázata 1940-ben. Budapesti Negyed 5-6. évf. 1997/4-1998/1 (18-19).

Priatková, Adriana – Pásztor Péter: Oelschläger – Őry.

Agentúra Sáša, Kassa, 2012.

Pronkhorst, Annuska – van Ginneken, Sophie: De Amsterdamse School. Uitgeverij Elmar b.v., Rijswijk, 2003.

Reichard Dóra: Dekoratív tendenciák az 1920-as évek magyar enteriőrművészetében és azok osztrák, német kapcsolatai. In Art Deco és a Modernizmus (kiállítási katalógus, szerk.: Horányi Éva). 23–31. oldal.

Ritoók Pál: Lakóház-építészet a két világháború között. In Art Deco és a Modernizmus (kiállítási katalógus, szerk.: Horányi Éva). 33–43. oldal.

Iparművészeti Múzeum, Budapest, 2012.

Sarnitz, August: Josef Hoffmann. Taschen, Köln, 2007.

Sajó István: Építészeti portfolió.

Magánkiadás, Debrecen, 1930/1934 körül.

Saly Noémi: A Krisztinaváros és a Philadelphia.

Budapesti Negyed 12-13 (1996/2-3).

Schwartzman, Arnold: London Art Deco. Palazzo Editions, Bath, 2013.

Sieradzka, Anna: Art Déco w Europie i w Polsce. Volumen, Varsó, 1996.

Sildatke, Arne: Dekorative Moderne – Das Art Decó in der Raumkunst der Weimarer Republik. Lit Verlag, Berlin, 2013.

Somlai Tibor: Tér és idő - Lakásbelsők a két világháború között 1925-1942. Corvina Kiadó, Budapest, 2008.

Somlai Tibor: Fent és lent - Pest-budai lépcsőházak 1835-1945.

Corvina Kiadó, Budapest, 2014.

Somogyi Zsolt: A magyar szecesszió bútorművészete.

Corvina Kiadó, Budapest, 2009.

Subes, Raymond (szerk.): Société anonyme des anciens établissements E. Borderel & Robert ferronerie d’art. E. Borderel & Robert, Párizs, 1928 után. Reprint: French Art Deco Ironwork Designs. Dover Publications, Mineola, NY, 2007.

Süe, Louis: A modern bútor. Magyar Iparművészet. 1913/3, 114-115. oldal.

Felhasznált irodalom

471

Süe, Louis és Mare, André: 1921 Architectures – Tome Premier. Éd. da le Nouvelle Revue Française, Párizs, 1921 Švestka, Jiri – Vlček, Tomas: Czech Cubism 1909–1925.

Modernista & I3 CZ, Prága, 2006.

Szalai András: Moziépítészet. A budapesti mozi 100 éve.

Ernst Múzeum, Budapest, 2001.

Szegedi Péter: Pozíciók és oppozíciók: a futballmező kialakulása, struktúrája és dinamikája. Az 1945 előtti debreceni labdarúgás történetszociológiai elemzése. Ph.D. értekezés. Budapesti Corvinus Egyetem, 2005.

Szegő György: A pesti mozi mint a profán gyülekezet temploma.

Budapesti Negyed 31. (2001/1) Szentmiklóssy Géza – vt. Kerkápoly M. Emil (szerk.): A magyar feltámadás lexikona – 1919–1930.

Európa Irodalmi és Nyomdai Rt. Budapest, 1930 Székely Miklós (szerk.): Opum Mixtum I. – A CentrArt Egyesület Évkönyve 2012. Tanulmányok: Csáki Tamás / Ferkai András / Ordasi Zsuzsa / Rákos Kata. CentrArt Egyesület, Budapest, 2012. 78–111. oldal.

Szűcs Endre (szerk.): A megfestett fény – Díszüvegesmunkák a történelmi Magyarországon. Geobook Könyvkiadó, Budapest, 2005.

Tihanyi Judit – Halmos György: Az Amszterdami Iskola – 1910–1930.

Akadémiai Kiadó, Architektúra sorozat. Budapest, 1993

472

Felhasznált irodalom

Umbrai Laura: A hatósági/szociális kislakásépítés története Budapesten (1870–1948). Doktori disszertáció, ELTE-BTK, 2007 és Napvilág Kiadó, Budapest, 2008 Vadas József: Art deco (divat – luxus – művészet).

Geopen Könyvkiadó, Budapest, 2004.

Vadas József: A magyar art deco. Corvina Kiadó, Budapest, 2005 Vadas József: Kovács Margit – Múzeumi Séta.

Corvina Kiadó, Budapest, 2014 Vámos Dominika: Elhallgatott epizódok a magyar építészek 20. századi történetéből. Online.

Vámossy Ferenc: Építészetünk a két világháború között. In Magyarország a XX. században, III. KÖTET, 121–175. oldal (szerk.: Kollega Tarsoly István). Babits Kiadó, Szekszárd, 1996–2000.

Várallyay Réka: Komor Marcell és Jakab Dezső.

Holnap Kiadó, Budapest, 2006.

White, Michael: De Stijl and Dutch modernism.

Manchester University Press, Manchester, 2003.

Wit, Wim de (szerk.): The Amsterdam School – Dutch Expressionist Architecture, 1915–1930.). The Smithsonian Institution és a The MIT Press. Cambridge, Massachusetts, 1983.

Wolf, Norbert: Art Deco. Prestel Verlag, München, 2013.

SUMMARY U

ntil recently Art Deco was the least

new art movement. The only interna-

researched period of Hungarian

Imre Róth in the United States, Oszkár

tionally acknowledged architect, art-

Kaufmann in Berlin, the Kálnay brothers

architectural history. Secession brought

ist, Lajos Kozma created a path from

were major architects in Buenos Aires,

us world class art in Hungary when the

secession to modern art in Hungary.

Géza Maróti was creating statues and

country was part of a mid-power polit-

Hungarian Art Deco buildings are

decorations for skyscraper projects.

ical alliance, but the First World War

not as monumental or spectacularly

American Art Deco styling can be dis-

put an end to idealism in art in gen-

detailed as Parisian or American exam-

covered in the works of homecoming

eral. Before the war, groups of Hungar-

ples, show less decoration and variety

artist István Sajó, meanwhile subtle Pari-

ian artist were already up to date with

of materials then Secession, and are

sian influence can be seen on the build-

the latest movements, cubism, fauvism,

mostly not located in the centers. They

ings by Miksa Fried and István Hámor.

expressionism, had strong ties to Paris

have more in common with conven-

Feminine fashion did not play a leading

and Vienna. After loosing the war, the

tional buildings than with the grandi-

role in the culmination and cohesion of

Trianon treaty, Hungary lost substan-

ose western examples, that carry bold

the styles, like it did in Paris.

tial resources, which impoverished the

implementation of modern architectural

middle class that used to be foundation

ideas. There are less of these buildings

ings in Hungary are not as rich as in

The applied arts on Art Deco build-

of a civil society. As charismatic, lead-

to find than neo-historic or the ‘modern-

Paris or even in Germany. By the time

ing characters of architecture like Bela

ist’ style that became common later on.

in the 30s’ when the economy starts

Lajta and Ödön Lechner passed away,

Art Deco takes it’s antique inspirations

gaining some strength again, mod-

the ones following them had no oppor-

from the Baroque instead of Neoclas-

ern architecture starts to dominate

tunity to work on major architectural

sicism, the exotic elements are more

making decorations less popular, so

projects to show their artistic proves.

likely to come from Hungarian folk art

it’s limited to simpler effects of color,

This was also accompanied by the Hor-

than ancient Egypt or far east. It also

contrast and materials.

thy regime’s anti-liberal social politics

shows strong influence by the geo-

that didn’t favor avant-gardism. Hun-

graphically and culturally close Ger-

ond World War that destroys both Art

garian avant-garde artists were mar-

man-Austrian expressionism. It’s worth

Deco and it ’s social base, the mid-

ginalized, emigrated to Paris or Berlin,

noting despite all of this, that Parisian

dle class. What’s left intact after the

the bureaucracy hindered progressive

Art Deco’s wrought iron gates, figurines

destruction was neglected because of

architectural design. The country didn’t

were often created by Hungarian artists

communism and little cultural inter-

have enough funds to participate in the

all over the world. Lászlo Hudec was

est, and only started to be re-discov-

1925 Paris Exposition, that started the

working in Shanghai, Loránd Wank and

ered after 90s’.

The art period ends with the Sec-

473

Budapest, Erzsébet körút 2., „Dohányos-bolt” (EMKE-dohánytőzsde) üzletportál, Kurcsák Gergely, 1936 Az üzletportál a II. vh. ostromát túlélte, de az 1956-os harcokat már nem. hamis színezés: Bolla Zoltán • forrás: MI 1937.1.25. és a Dohány Múzeum eredeti kartonrajza alapján

„Míg a szecesszió az elveszett és idealizált Aranykort – leásva akár az alacsony kultúra rétegeihez –, addig az art deco az elveszett szecessziót kereste, de megelégedett egy elkápráztató mázzal, keverve ezt az akkori ember technikai fejlődésbe és így önmagába vetett hitével.”

Gerle János