A középkori szerzetesek élete (bencések)

É L E T A M O N O S T O R B A N SZERZŐK: FORGÁCS VIKTÓRIA DEÁK JÁNOS KRÉZ ESZTER

T A R T A L O M A CLUNYI REFORM

A BENCÉS MONOSTOROK

A BENCÉSEK NAPIRENDJE BENCÉS SZERZETESREND

KÓDEX KÉSZÍTÉSE

A

C L U N Y I

R E F O R M

CLUNYI MONOSTOR

A cluny szó a clure szóból ered, mint megnövekedés. Az eredetileg beaumi monostort Berno építette.

A monostor 5 mansus földet kapott. Összesen 12 szerzetes gyűlt ide. Állandó gondjuk Isten szolgálata mellett az igazságosság és a könyörületesség gyakorlása volt. A különböző országok kolostoraiba gyakran kértek szerzeteseket a monostortól, akik ott mint elöljárók ezer módon szolgálták és képviselték az Úr ügyeit. A császárok jogot formáltak így a birodalom főpapjai a császárnak az alárendeltjeivé váltak. A clunyi monostort háromszor építették át. Harmadjára a temploma a kor legnagyobbja lett.

A monostor a bencés rend reformjának a központjává vált. Fénykorában rengeteg monostor tartozott irányítása alá.

A reformok kezdetben az elvilágiasodott szerzetesség visszatérítésére irányultak, őket kivonták a földesurak és a püspökök irányítása alól. A meggazdagodó főpapok és papok a világi dolgok felé fordultak, világi tisztséget szereztek, vagyonukat gyarapították és teljesen elfordultak az addigi egyházi szabályoktól.

Az egyháziak és a hívek változást szerettek volna. A megújulást célzó reformok egy francia monostorból indultak ki. Cluny lett a megújulás tűzhelye. A monostort azért építették a világtól függetlenül, hogy az imádság helye legyen. A clunyi közösség feladata az imádkozás volt. A liturgikus szertartás a szerzetesi élet alapvető részét képezte. Az apátság tagjai fontos szerepet játszottak a mozgalomban és annak elindításában is. A bencés szerzetesség Európában a X. és XI. században: Nagy Károly birodalmának 843 utáni széthullása miatt hosszú harc kezdődött a hatalomért, melybe az egyháziakat is bevonták. A szerzetesek számának növekedése és a Clunyben folyamatosan megszálló előkelők, pápák, uralkodók és kíséretük elhelyezése is új feladatot jelentett.

Cluny szerepe a világi hűbérurakéhoz volt hasonló tehát joga volt kinevezni a hozzá tartozó kolostorok vezetőit és megillették a hűbérességre kötelezett monostorok szolgáltatásai.

Cluny egymást követő apátjai legtöbbször rendkívül tehetséges, előkelő származású, nemzetközileg is elismert államférfiak voltak. A szerzetesei közül négy pápa került ki. Fontos szerepet játszott a Santiago de Compostelába vezető zarándoklatban is. Ezenkívül a zarándokutak mellett található szálláshelyek egy része is Cluny birtokában volt. A 12. század elején a monostor hanyatlani kezdett, majd később Petrus Venerabilis apát idejében újra felvirágzott. 1156-ban Cluny virágkora véget ért. A 18. században épült a mai is látható monostor. Az apátság épületei egészen a francia forradalomig fennmaradtak, amikor a legnagyobb részét lebontották.

A monostori könyvtár kéziratainak egy részét 1790-ben az egyházellenes tömeg elégette.1798-ban a monostor körüli területet eladták, majd az épületet 1813-ig kőbányának használták a városban épülő házakhoz.

Források: http://lexikon.katolikus.hu/C/clunyi%20reform.html https://www.hetedhetorszag.hu/franciaorszag/clunyi-apatsag https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/kozepkoriegyetemes/ch03s14.html#id547425 Száray Miklós Történelem 9. Alföldi Nyomda Zrt., Debrecen,2017, KÉSZÍTETTE: FORGÁCS VIKTÓRIA

B E N C É S M O N O S T O R

A bencés monostor legfontosabb része a templom, azaz latinul delubrum. A bencések már hajnali két órakor is a templomban voltak. A templom mellett helyezkedett el a sekrestye latinul sacristia, ahol a papok öltözékeit tárolták. A templom mellett találhatóak a hálótermek azaz a dómitóriumok ahol a szerzetesek pihentek és a kerengő(ambitu,quadrum), ami a monasztikus monostorok belső, négyzetes udvara. Claustrumnak is hívták. Köré helyezték el a káptalantermet. Innen nyíltak a közös helyiségek, valamint itt találhatóak a világi testvérek, azaz az oblátusok cellái. Ezek mellett a helyiségek mellett találhatóak még az ebédlő, azaz a refektórium és a konyha. A bencések mindig közösen és naponta kétszer ettek. A bencések minden arra járó utazót, beteget, szívesen fogadtak.

Ezért a monostorokban mindig voltak betegellátó szobák, azaz ispotályok, és vendégházak, ahol a vendégek megszállhattak éjszakára. Az ispotályokra azért is szükség volt, mert gyakran a szerzetesek látták el a beteg zarándokokat is. Ezek mellett helyezkedett el az apáti ház, ahol a monostor vezetője, az apát lakott. E felett helyezkedett el a könyvtár és a kódexmásoló műhely, azaz a scriptórium. A scriptóriumban végezték a szerzetesek a szellemi munkájukat, azaz a kódexmásolást. A monostorokban található volt még egy csatorna, ami mellett helyezkedtek el a gazdasági épületek. Ezek között voltak a magtártak, a raktárak és a borospincék, illetve az istálló. A monostort egy fal védte, amin egy kapu vezetett keresztül. A kaput őrző személy mindig idős és tapasztalt szerzetes volt, mert Benedek tudta, hogy a fiatalok szeretnek fecsegni. A fal által nyújtott védelemre azért is szükség volt, mert mikor Nagy Károly császár hatalomra került, akkor mindenkit kereszténnyé akart tenni a birodalmában. Ám épp ezért a Károly-ellenes felkelések sokszor a monostorok ellen irányult. A falon túl helyezkedett el a konyhakert, a gyümölcsös és a gyógynövénykert Ez fontos hely volt, hiszen a Benedeki Regula értelmében a bencések imádkozniuk és dolgozniuk kellett. Ez lehetett fizikai munka, amit a kertben, vagy szellemi, amit a kódexmásolóban végeztek. A fizikai munkát korán felváltotta a szellemi munka a bencés monostorokban. Illetve még tartozott a monostorokhoz egy fűszeres kert is. Ezekre a kertekre azért volt szükség, mert Szent Benedek szerint, aki úgy akar élni, mint az apostolok, annak a saját kezéből kell megélnie.

A szerzetesrendek létszámáról nem sok adatot találunk.

A találgatások szerint az átlagos létszám 10-12 fő lehetett, de források szerint a bizerei apátságnak 32, a pannonhalmi apátságnak virágzása idején 40 tagja volt. Az első magyar monostornak Szent István király bitósította a monte cassinói jogokat. A tatárjárásnak Magyarországon 40 monostor esett áldozatul.

KERENGŐ

PANNONHALMI BENCÉS APÁTSÁG

Források: Horváth Péter, Történelem általános iskolások számára 5., Alföldi Nyomda Zrt., Debrecen , 2013, Száray Miklós Történelem 9. Alföldi Nyomda Zrt., Debrecen,2017, Magyar Katolikus Lexikon: lexikon.katolikus.hu/K/kerengő.htmlczuczor .hu/a-bencesek magyarorszagon KÉSZÍTETTE: DEÁK JÁNOS

A BENCÉSEK NAPIRENDJE

A bencés szerzetesek napirendjét nagymértékben meghatározták a templomi misék. A szerzeteseknek már hajnali egy-két órakor talpon kellet lenniük és a templomba kellett menniük.

Ez volt az úgynevezett Vigilia, amely latinul ünnep előestjét, virrasztást jelent. Ez után következik a Laudes, ami dicséretet jelent. Majd a Prima következett, ami az egyház hivatalos reggeli imádsága.

Miután a szerzetesek elvégezték a napi első imádságukat, olyan hajnali négy óra körül elkezdték a napi kétkezi munkájukat. Ez lehetett a kert művelése, vagy kódexek másolása. A novíciusok, azaz a fiatalok a tanulószobába mentek tanulni, a nevelőjük felügyelete mellett.

A fiatalok betűvetést, számtant és latin nyelvet, az idősebbek pedig retorikát, dogmatikát és egzegézist tanultak.

A szerzetesek közül voltak, akik a mívelőházba mentek, ahol a házi balesetek során megsérült eszközöket javították.

A legmagasabb követelményű munkákat a könyvtárban végezték, ahol a kódexeket másolták, de nem csak másoltak, hanem tanulmányozták a régi szerzők könyveit, kommentárokat írtak, jegyzeteket készítettek, sőt, új könyveket is írtak. Voltak, akik a kertbe mentek dolgozni.

Itt zöldséget, gyümölcsöt, fűszernövényeket, sőt, még gyógynövényeket is termesztettek. A szerzetesek nemesítették meg több ma is kedvelt növényt, például a levendulát. A gyógynövénykertekre azért is szükség volt, mert a monostorokban mindig voltak ispotályok, sőt, gyakran a szerzetesek látták el a beteg zarándokokat. Az ókori Róma után a szerzetesek élesztették újjá a bortermesztés hagyományát.

Szent Benedek a Regulában napi egy hemina bort engedélyezett. A mértékegységről azonban voltak viták: ez a mennyiség körülbelül 3 deciliternek felel meg, viszont a regulában az is benne van, hogy ha szükséges, többet is kaphatnak, de ne részegedjenek le. Bár a bor Szent Benedek idejében még csak megtűrtnek számított, a Karoling-korban sokat javult a megítélése. A későbbi szerzetesek a bort, mint természetfeletti ajándék, és az emberi találékonyság és szorgalom ötvözetének tekintették.

A kódexek másolása később nagymértékben segítette azt, hogy az utókor megismerhesse a görög-római művészetet, és azt, hogy ezáltal beindulhasson a folyamat, amely végül a reneszánsz beköszöntését eredményezte.

BENCÉSEK NAPIRENDJE

ÉTKEZŐ SZERZETESEK

A BENCÉSEK NAPIRENDJE

Ezután reggel nyolc óra körül egy újabb mise, a Tertia, amely eredetileg a 9-12 óra között mondandó zsolozsmarészlet volt. Ezután 10 órakor következett a Lectio, azaz az egyéni olvasás, ami fél tizenegyig tartott és a közös ebéd követte. A Szent Benedek megengedte, hogy mindennap kétféle ételt főzzenek, azért, hogy aki az egyiket nem szerette, az jóllakhasson a másikból. Ebéd után következett egy két és fél órás pihenő, amely során a szerzetesek sétáltak, beszélgettek, sőt aki akart, az kutatásokat is végezhetett. majd a szerzetesek hozzáláttak a napi munka második feléhez. Amint ezt befejezték, következett a nap utolsó miséje, a Vesperás azaz az esti ima. Utána következett a vacsora, majd a közös felolvasás.

A felolvasás legfőbb alkalma az imateremben végzett zsolozsma volt. Aki nem szeretett olvasni, azt Benedek különböző jelzőkkel illette. Végül a szerzetesek este nyolc órakor aludni tértek, hogy másnap jó korán felkelhessenek a hajnali misére. éjfélkor is volt egy mise, amely során meggyónták a napközben elkövetett bűneiket. A bencéseknél egy fontos szabály volt az is, hogy csak a nap bizonyos szakaszaiban lehetett megszólalni.

Például este 10-től reggel 8-ig nem lehetett megszólalni. Éjfélkor tartottak egy imát, amikor is megvallották az aznap elkövetett bűneiket az Úrnak, ahogy ezt a Benedeki Regulában is írják: Múltad bűneit könnyek és fohászkodások közt minden nap valld meg imádságaidban Istennek. A közös vagy egyéni gyónás után megkapták, hogy mit kell tenniük még, hogy Isten megbocsásson nekik. Ez lehetett bizonyos számú ima elmondása, böjtölés, vagy akár önkorbácsolás is. Szent Benedek egy szabályzatot, azaz regulát is kidolgozott, ami szigorúan szabályozta a szerzetesek mindennapjait.

A legfontosabb része az, hogy Istennek feltétel nélkül engedelmeskedni kell. A jó szerzetes az apostolokhoz hasonlóan a saját kezükből kell megélniük, akárcsak az apostoloknak, de imádkozniuk is kellett. Ez volt a jelmondatuk: Imádkozz és dolgozz! Latinul: Ora et Labora. Azt is megszabályozta, hogy mikor milyen imákat kell mondani, sőt, még azt is kimondta, hogy az illetlen tréfákat és a nevetést száműzni kell a monostorokból.

Források: Száray Miklós Történelem 9. Alföldi Nyomda Zrt., Debrecen, 2017, 122.oldal (D.J) http://lazarus.elte.hu/~zoltorok/Discovery/Julianus/kolos3. html http://ki2.oszk.hu/3k/19972006/valcikkek/valcikkek0106/b anhegy.html http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/a_bor_es_a_szerze tesek_a_kozepkorban KÉSZÍTETTE: DEÁK JÁNOS

ARATÓ SZERZETES

KÓDEXMÁSOLÓ SZERZETES

B E N C É S S Z E R Z E T E S R E N D

A bencés szerzetesrendet a VI. században alapította Nursiai Szent Benedek, aki 480 körül született előkelő családba, Nursiában. Miután elsajátította a hét szabad művészetet Rómába ment és ott jogot tanult. Ezután remetének vonult Subiaco erdejében, ahol egy barlangban élt. Néhány év után többen is meglátogatták öt, hogy tanácsot kérjenek tőle.

Ezekben az időkben jött rá, hogy egy szerzetesközösségnek tisztázott, közösen elfogadott életszabályzat alapján kell működnie, így hát létrehozta saját reguláit, szabályait, amik annyira meggyőzőek voltak, hogy Nagy Szent Gergely pápa kötelezővé tette minden kolostorban, sőt az egész római egyházban.

A regulának hetvenhárom fejezete van. A szerző bennük mindenre kitér, amit tudnia kell a monostorokban lakóknak: a szerzetesi alkotmányról, erényekről, istentiszteletről, fegyelemről, anyagi ellátásról, házirendről, elöljárókról, társas életről. Szinte egész Európában elterjedt és mintául szolgált más rendeknek is. Szent Benedek 529-ben megalapította DélItáliában, a Nápoly közelében fekvő Monte Cassino hegyén az első igazi, a későbbi nyugati kereszténység egyik legfontosabb monostorát. A bencés rend nyugati szerzetesség kialakulása idején volt hosszú ideig az egyetlen szerzetesrend, aminek óriási szerepe volt a hittérítő munkában.

Missziós papjaik Angliától Kelet-Európáig keresztény hitre térítették a barbár népeket. A X., XI. században európai méretű lelki megújulás központja volt a burgundiai Cluny kolostora.

Magyarországon Az első bencések 996-ban telepedtek le Szent Márton hegyén. A 13. században már 90 monostoruk állt Magyarországon.

A 14. századtól a kommendátori rendszer elzüllesztette a hazai bencés szerzetesi életet.

Számos leírás szól a 15. században elnéptelenedő monostorokról. Az új fellendülés 1506-ban kezdődött, amikor Tolnai Máté a nyolc legjelentősebb királyi bencés apátság összefogásával létrehozta a Magyar Bencés Kongregációt. A virágzás rövid ideig tartott, a török háborúk és a reformáció hatására néhány évtizedre még Pannonhalmán is megszűnt a bencés élet. A 17. század közepétől újra kolostorokat építettek és feltöltötték a régieket, mígnem 1782-ben II. József kettő kivételével minden monostorukat bezáratta.

Húsz év szünet után, 1802-ben alakult újjá a bencés kongregáció Magyarországon, és működik azóta is töretlenül.

1950-ben mintegy 300 bencés élt Magyarországon.

Híres bencések: Canterbury Szent Ágoston, Szent Anzelm, Szent Anszgár, Beda Venerabilis, Szent Adalbert, Szent Gellért, Boldog Mór, Hrabanus Maurus, Alcuin, Arezzoi Guido.

A bencés szentek száma meghaladja az ötezret. A rend, története során, 24 pápát adott a katolikus egyháznak.

NURSIAI SZENT BENEDEK ÁBRÁZOLÁSOK

B E N C É S S Z E R Z E T E S R E N D

Tulajdonképpen nincs hivatalos Szent Benedek-rend” a katolikus egyházon belül, hanem több független monostor van, melyek laza kongregációkat alkotnak.

Napjainkban a bencés rend 20 kongregációt számol.

Szerzetesházaik száma 300 körül van, ezekben mintegy 9000 bencés él.

Magyarországon, öt helyen, Bakonybélben, Budapesten, Győrben, Pannonhalmán és Tihanyban vannak működő bencés rendházak, ezekben 2008-ban 78 szerzetes élt.

1953 óta a magyar kongregációhoz tartozik a São Pauloi magyar bencés perjelség.

A kolostorokban a rendet összetartja az engedelmesség és a szeretet, az imádság és a munka. A bencések engedelmességi fogadalmat tettek, és kötelességük, hogy halálukig a monostor kötelékében éljenek és lelki tökéletességre törekszenek.

Az „imádkozzál és dolgozzál” elv alapján több órányi imádkozás mellett fizikai munkát is végeztek birtokaikon, de oktatással, betegápolással, tudományos és irodalmi tevékenységgel, kódexmásolással is foglalkoztak. A monostor élén az apát áll, fő kötelessége, hogy életével és tanításával, vagy ha kell, büntetéssel is az erények útjára vezesse a szerzeteseket. Az apátot választással jelölik ki. Helyettese a prépost, segítői a dékánok, akik a szerzetesek kisebb csoportjainak a vezetői. Szent Benedek regulája nem követel a szerzetesektől hősies tetteket, csak keresztény életprogramot ad, Krisztus követésére szólítja fel a szerzetest.

Források: · https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/tarsadalomtudomanyok/t ortenelem/a-kozepkor-tortenete-476-1492/a-pap-es-aszerzetes-a-kozepkorban/szerzetesseg-kolostorok-a-korakozepkorban · http://tortenelemcikkek.hu/node/170 · https://www.arcanum.hu/hu/onlinekiadvanyok/MagyarIrodalom-magyar-irodalomtortenet1/magyar-irodalomtortenet-pinter-jeno-5116/1-a-magyarirodalom-a-kozepkorban-2/a-magyar-irodalom-a-xiszazadban-13B/szent-benedek-rendje-148/

KÉSZÍTETTE: KRÉZ ESZTER

GYŐRI SZENT MÓR BENCÉS PERJELSÉG

TIHANYI BENCÉS APÁTSÁG

K Ó D E X

K Ó D E X

A

K É S Z Í T É S E

z első kódexek a késő antik Rómában jelentek meg, eleinte viasszal bevont táblából álltak, amiket bőrből készült fűzők kapcsoltak össze. Használatunk a III-IV. századtól terjedt el.

A következő reformra Nagy Károly idejében került sor. A tours-i szerzetesek a monostor másolóműhelyében alkották meg a karoling minuszkulát. Ez egy új írásrendszer volt, amiben már elkülönültek egymástól a szavak és megjelentek az írásjelek kezdetleges formái is. A reform fontossága egyrészt abban állt, hogy könnyebben olvashatóvá vált a szöveg, másrészt a kisbetűk használata könnyebbé tette magát az írást is és gyorsabban készítettek ezután már oklevelet is.

A könyveket egészen a XI. századig szinte csak a monostorokban, rendházakban állítottak elő. A pergamen készítése több hónapokig tartott. A bőrt beáztatták és letisztították, aztán lapokra vágták, ami a scriptoriumba került. A másoló szerzetes kaparóval tovább tisztította a pergament, majd ledörzsölte a bőr felületét. A pergamen ára miatt a másolók rendszerint használtak fel régebbi, már megírt pergameneket. A következő fázis a pergamen előkészítése volt a másolásra.

A szerzetesek grafitceruzával vagy karcolótűvel bevonalazták a

"margókat, meghúzták a sorokat, előkészítették a helyet a miniatúráknak, majd másoltak. Az íráshoz, díszítéshez szükséges volt azaz okuláré használata.

A középkori kéziratok általában két vagy négy hasábos oldalakból áll. A IX. században terjedt el, hogy a margó a készítők helyet hagytak a kommentároknak.

A középkori kéziratokban nem találunk címlapot, a szerző nevét, sem a másolás dátumát, helyét. Az új fejezeteket nagyalakú iniciálékkal díszítették, díszes betűkkel vagy az első sorok kiemelésével jelezték.

A szerzetesek először meghúzták a szegélyeket, majd megrajzolták a motívumokat ceruzával, majd tintával kiszíneztek. Az írnokok egy előredöntött pulpituson dolgoztak, mellettük ott voltak a polcokon vagy szekrényekben a könyvek.

Oldalt egy asztalon voltak a másoló szerszámai. A pulpitus feletti lehajtható táblácskán volt a másolandó kézirat. A megírt lapokat aztán bőrszalagokkal fatáblák közé rögzítették, a fatáblát gyakran bőrbe kötötték. Az így létrejövő könyvek nehezeknek bizonyultak, így Olvasás során ismét pulpitusra helyezik, mert nehéz lenne órákon át kézben tartani a több kilós kódexeket. Mivel az elkészült könyvek igen drágák voltak, gyakran lánccal rögzítették őket a könyvespolcokhoz.

Forrás: https://torimaskepp.blog.hu/2018/05/14/igy_keszult ek_a_kodexek KÉSZÍTETTE: KRÉZ ESZTER

Minden képen kódexmásoló szerzetesek láthatóak