a 10. és a 11. versszak így hangzik: Amikor a seregből három Ász, erősek és kegyesek a parthoz értek, a parton ott találták erőtlenül Askot és Emblát sors nélkül. Nem volt lelkük, nem volt értelmük, nem volt, mi melegítse őket, még fényes színeik sem. Lelket adott hát Odin, Hönir pedig értelmet, Lodur életet és fényes színeket. Ask és Embla az emberek korábbi világkorszakokból származó elő fo kozatait, fejlődéseit jelenthetik. Még csak a növényi és állati állapotok közelében voltak, a partra dobva, vagyis egy új korszak kezdetén. A „part” a szárazföldet is jelképezheti. A finomanyagi „vizek” mellett új, töményebb struktúrák keletkeztek. Ask és Embla az álomszerű tudat őstengeréből jöttek. Szilárdabb alakban így új életlehetőségeket hívhattak fel. Az embert három erő alakította. Odin adta az élet-leheletet, az „Odemet”, ami lelket is jelent. Odin, Ask, Embla Hönir adománya az érzékszervi Lorenz Frølich észlelés. Végül az agyafúrt Lodur/Loki, életet és meleg vért adott. Ő azonban az egyéni akarat és a féktelen ösztönök teremtője is. Loki az emberi esszencia. Ő teszi lehetővé a szabad választást a jó és a gonosz között. Itt nagy jelentőségű, hogy ő már az ember teremtésének kezdetén részese volt az új világkorszaknak. A teremtéstörténet
23