216
217
Minőségi képzés
1991-ben a különböző szakképesítést adó tanfolyamokon hozzávetőlegesen 1600 hallgató végzett, és összesen 12 ezer fő vett részt valamilyen szakmai képzé-
Az 1990 előtt kialakított képzési rendszer csak részben felelt meg az önállóvá vált
sen, továbbképzésen.
vállalat szakmai-gazdasági igényeinek. A szakember-utánpótlás alapforrásának a postai szakirányú végzettséget adó iskolai rendszerű oktatást tekintették. Növel-
A postai szakképzettséget adó tanfolyamok tantervei 1992-ben jelentek meg. A kép-
ni igyekeztek az állami oktatás keretében alapképzettséget szerzett munkaválla-
zésekbe beépült a számítástechnika oktatása, illetve új számítástechnikai tanfolya-
lók arányát. Létrehoztak emellett egy oktatóhivatali hálózatot, amely kapacitásá-
mok indultak. Új szemléletformáló tantárgy lett a „Szolgáltatói magatartás”, később a
nál fogva fogadni tudta a közel 1000 fős tanulói állományt évközi és nyári szakmai
„Szolgáltató és kereskedelmi ismeretek”. 1993-ban a nappali segédtiszti tanfolyamo-
gyakorlatra. A hálózathoz tartozó egyes hivatalokat – iskolánként legalább egyet
kon is megkezdődött az idegen nyelv oktatása (elsősorban angol és német nyelv).
– számítógéppel támogatott technológiával működtettek. A középfokú segédtiszti, kézbesítői és kezelői képzésben a megelőző jellegű, alaAz 1990-es évek első felében a postai szakirányú végzettséget adó, iskolai rendszerű
posabb felkészítést biztosító nappali képzés volt általános, így a dolgozók a postai
képzés középfokon postaforgalmi szakközépiskolákban, felsőfokon pedig a győri Szé-
munkaviszony létesítése előtt, vagy annak első időszakában, gyakornokként sze-
chényi István Műszaki Főiskolán folyt. A szakmai gyakorlati képzést a postai oktatóhi-
rezték meg az önálló munkavégzéshez szükséges ismereteket. A gyakornok az el-
vatalok biztosították. A végzett diákok közel fele a Magyar Postánál helyezkedett el.
méleti képzéshez igazodóan, váltakozva volt alkalmazható különböző munkakörökben. A felsőfokú tisztképzés is nappali formában működött.
Az 1998-ban megjelent Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) két postai jellegű képzési forma szerepelt. A postaforgalmi szakmunkásképzés alapfokú szakmai végzettsé-
A Magyar Posta ezekben az években nagyon sokat költött a postások oktatására és
get biztosított, és az ilyen szakismereteket igénylő postai munkakörök betöltésére jo-
képzésére. Az éves oktatási költség a kilencvenes évek második felében megköze-
gosított (például mozgóposta-kezelő, járatkísérő). Az érettségi vizsgát követő postai
lítette a 800 millió forintot. A magas oktatási költségek és a nehezen tapasztalha-
forgalomellátó szakképzés középfokú szakmai végzettséget igénylő postai munka-
tó megtérülés miatt került napirendre a képzési rendszer átalakításának gondolata.
körök betöltésére jogosított (például egyesített felvevő, pénzfelvevő-kifizető, főpénztári ügyintéző). A Magyar Posta szakemberei szerepet vállaltak az OKJ-s szakképesíté-
1997-ben megszűnt a nagy tradícióval és hagyományokkal rendelkező felsőfokú
sek cél- és követelményrendszerének kidolgozásában. A középfokú iskolai rendszerű
tiszti- és középfokú segédtiszti tanfolyam. 1998-ban új felsőfokú (Posta üzleti ve-
szakképesítés postai üzleti asszisztensre, majd postai ügyintézőre változott.
zetőképzés) és középfokú (Postaforgalmi tanfolyam) indult, melyeken új tantárgyként jelent meg a „Marketing ismeretek”.
Az iskolarendszeren kívüli, postai szakképzettséget adó – postatiszti, segédtiszti, kézbesítői, kezelői – tanfolyamok és szakmai továbbképzések központi pedagógi-
Az oktatási rendszer és képzési technológia 1999-ben teljesen átalakult. A POK
ai műhelye a Posta Oktatási Központ (POK) volt, de minden területi postaigazga-
– továbbra is pedagógiai műhelyként működve – kidolgozta az új, modulokból
tóságnál működött területi oktatási központ (TOK) is.
álló képzési rendszert. A modulok önálló képzési és továbbképzési programok-