Issuu on Google+


KÉT ÉVTIZEDÜNK


KÉT ÉVTIZEDÜNK A Magyar Posta megújulása és modernizációja 1990-2010

Budapest, 2010


5

Tartalom Angus József, Bakai József, Bánóczi Katalin, Berkes György, Bognár Bertalan, Csegezi Tamásné, Dézsi Sándor, Gergelyné Molnár Márta, Jambrik Mihály, Kádár Gábor, Kelemen László, Képes András, Kis Pál Jenő, Kiss Erika, Kiss Gézáné, Konrát Ervin, Kovács Ildikó, dr. Kovács József, László Márta, Lukácsi Béla, Máténé Száz Katalin, Mészárosné Szőke Mónika, Molnár Sándor, Nagy Máriusz, Németh Emil, Némethné Eszenyi Judit, Novákné Halász Anna, dr. Oláh László, Páli Attila, Pintér István, Potykiewicz Tamás, dr. Szabó György, Szarka Imre, dr. Szebeny Botond, Szendrei Zsolt, Szentannainé Simon Teréz, Székely Teréz, Tomecskó Tamás, Tóth László, Tóth Sándor, Varga Bótos Anna, Vincze Tamás, Wendl Istvánné szakmai tanulmányait és más for­rá­so­kat felhasználva szerkesztette: dr. Lovászi József Lektorálta: dr. Szász Katalin, Szivi László Fotók: Gáspár Péter, Kiss László, dr. Lovászi József, Szerbák Elek, MTI, valamint postai dolgozók és ismeretlen szerzők felvételei a Magyar Posta és a Postamúzeum gyűjteményéből

Köszöntő...................................................................................................................... 14 Előszó.......................................................................................................................... 16 I. A POSTA ÉS A TÁVKÖZLÉS KÜLÖNVÁLÁSA....................................................................... 18 Posta- és távközlés-politika Európában...........................................................................................18 A Magyar Posta 1990 előtt..............................................................................................................21 A szétválás konkrét körülményei.....................................................................................................23 A szétválás után..............................................................................................................................28 II. CÉGFORMA ÉS TULAJDONOSI JOGOK............................................................................. 32 Vállalati forma................................................................................................................................32 Részvénytársaság...........................................................................................................................32 Változások a tulajdonjog gyakorlásában.........................................................................................33 III. SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZET........................................................................................ 34 Az Európai Unió irányelvei.................................................................................................... 34 A magyar jogharmonizáció................................................................................................... 39 Egyetemes szolgáltatások köre.......................................................................................................39

A szerkesztés lezárásának időpontja: 2009. november

Fenntartott szolgáltatások..............................................................................................................40

Szerkesztőbizottság: Egervári László (elnök), dr. Lovászi József, Makkai-Várkonyi Ildikó, dr. Oláh László, Oláh Tünde, dr. Szabó György, Tóth László

Árak................................................................................................................................................42

A kötet a Magyar Posta Zrt. támogatásával és a Postások Szakmai Egyesületének közreműködésével készült.

Panaszok kezelése...........................................................................................................................44

Kiadja: Hírközlési Múzeumi Alapítvány Felelős kiadó: Egervári László

Engedélyezés..................................................................................................................................40 Minőség..........................................................................................................................................42 Mentesség......................................................................................................................................44 Nemzeti szabályozó hatóság...........................................................................................................45 Az európai szabályok továbbfejlesztése................................................................................ 45 Súlyhatár módosítása.....................................................................................................................46 A teljes piacnyitás céldátuma..........................................................................................................47 IV. ÚTKERESÉS, STRATÉGIA.............................................................................................. 50

Grafikai terv, tördelés: CreativePartners Kft.

Kezdeti reformlépések....................................................................................................................50

Nyomdai kivitelezés: Grafitpencil Nyomda Kft.

A több lábon állás stratégiája.........................................................................................................54

A hagyományos postai tevékenység stratégiája..............................................................................53 Az alaptevékenység modernizációjának stratégiája........................................................................57


6

7

V. IRÁNYÍTÁSI-IGAZGATÁSI SZERVEZET............................................................................. 60

Teljesítmények................................................................................................................................88

Központi irányítás................................................................................................................ 60

Jelentősebb változások a kézbesítésben.........................................................................................89

A hagyományos struktúra...............................................................................................................60

Informatikai fejlesztések.................................................................................................................90

Termékalapú irányító szervezetek...................................................................................................61

A kézbesítési modell továbbfejlesztése...........................................................................................91

Üzletágak létrehozása.....................................................................................................................61

VII. INFRASTRUKTÚRA ÉS TECHNOLÓGIA......................................................................... 94

Átszervezés a „piramis” csúcsán.......................................................................................................62

1. Ingatlanok....................................................................................................................... 94

A szervezet egyszerűsítése..............................................................................................................62

Az ingatlanmegosztás elvei............................................................................................................94

Termék-piac alapon strukturált üzleti modell.................................................................................63

Ingatlanállomány a szétváláskor.....................................................................................................96

Ügyfélcsoportokhoz igazodó értékesítési szervezet........................................................................64

Ingatlangazdálkodás......................................................................................................................97

Területi igazgatóságok......................................................................................................... 66

Ingatlanvagyon 2009-ben............................................................................................................102

Öröklött területi szervezetek...........................................................................................................66

2. Postaszállítás................................................................................................................. 104

A területi igazgatás megerősítése...................................................................................................67

Vasúton.........................................................................................................................................104

A centralizálás kezdetei...................................................................................................................68

Közúton........................................................................................................................................106

A hagyományos területi irányítás átalakulása.................................................................................69

Közúti járműpark..........................................................................................................................109

VI. POSTAHÁLÓZAT......................................................................................................... 70

Pénzszállítás.................................................................................................................................114

Fokozatos elszakadás a távközléstől..................................................................................... 71

A járműjavítás átalakítása.............................................................................................................114

Az első reformlépések.......................................................................................................... 74

3. Küldemény-feldolgozás.................................................................................................. 116

Postaügynökök, postamesterek......................................................................................................74

A gépi feldolgozás kezdetei...........................................................................................................116

Üzletházi postahelyek.....................................................................................................................75

Országos Logisztikai Központ........................................................................................................117

A hálózat modernizációja..................................................................................................... 75

Kevesebb feldolgozó pont, javuló minőség...................................................................................119

Mobilposta a kisfalvakban..............................................................................................................75

Csomagfeldolgozás.......................................................................................................................120

Postahelyek üzleti besorolása.........................................................................................................77

4. Informatika................................................................................................................... 121

Kisposták hálózatának racionalizálása............................................................................................78

A kezdetek....................................................................................................................................121

Postapartner Program....................................................................................................................79

Informatikai szervezet..................................................................................................................121

Nyitott pult, ügyfélhívó rendszer....................................................................................................81

Infrastruktúra...............................................................................................................................122

A postahálózat jövője......................................................................................................................82

Rendszerek, alkalmazások............................................................................................................123

Kézbesítés........................................................................................................................... 84

VIII. POSTABIZTONSÁG...................................................................................................130

Kézbesítés – régen és ma...............................................................................................................84

Pénzszállítás biztonsága...............................................................................................................130

Közlekedési eszközök......................................................................................................................84

Kézbesítők védelme......................................................................................................................130

A kézbesítők....................................................................................................................................86

Posták és értékek védelme............................................................................................................131


8

9

Adat- és információvédelem.........................................................................................................131

Előfizetéses terjesztés...................................................................................................................178

Szabályozás, oktatás, kommunikáció............................................................................................131

Hírlapárusítás...............................................................................................................................183

Együttműködés.............................................................................................................................132

6. Nemzetközi szolgáltatások............................................................................................. 185

Biztonsági szervezet.....................................................................................................................133

A nemzetközi szolgáltatások piaca................................................................................................185

Eredmények..................................................................................................................................133

Új szervezeti struktúra..................................................................................................................186

IX. SZOLGÁLTATÁSOK......................................................................................................134

Nemzetközi Üzletág......................................................................................................................188

1. Bélyegkibocsátás........................................................................................................... 134

Nemzetközi szolgáltatásminőség..................................................................................................189

A bélyegekről általában................................................................................................................134

Nemzetközi üzleti tevékenység.....................................................................................................191

Forgalmi bélyegek........................................................................................................................137

7. Kiskereskedelmi tevékenység......................................................................................... 193

Alkalmi bélyegek..........................................................................................................................137

Irányító szervezet..........................................................................................................................193

Személyes bélyegek......................................................................................................................146

Termékek......................................................................................................................................194

2. Levélpostai szolgáltatások.............................................................................................. 147

Postaboltok...................................................................................................................................195

A levélpiac jellemzői.....................................................................................................................147

Az értékesítés fejlesztése..............................................................................................................196

Kilencvenes évek: növekvő levélforgalom.....................................................................................149

Forgalom......................................................................................................................................197

Elektronikus „levélgyár”................................................................................................................151

8. A szolgáltatások minősége............................................................................................. 198

Az ezredfordulót követően............................................................................................................153

A minőség fogalma, jelentősége...................................................................................................198

A levélpiac jövője – pro és kontra.................................................................................................156

A kezdeti mérési módszerek..........................................................................................................199

3. Pénzforgalmi és pénzügyi szolgáltatások........................................................................ 159

A minőségügy felértékelődése......................................................................................................200

Előzmények..................................................................................................................................159

Korszerű minőségirányítási rendszer.............................................................................................201

Pénzforgalmi szolgáltatások.........................................................................................................161

Mérési módszerek napjainkban....................................................................................................203

Pénzügyi szolgáltatások................................................................................................................165

Célok és eredmények....................................................................................................................204

A jövő útjai....................................................................................................................................169

X. POSTÁSTÁRSADALOM, HUMÁNPOLITIKA......................................................................208

4. Logisztikai szolgáltatások............................................................................................... 170

Változó környezet – változó humán tevékenység................................................................ 209

EMS – a kísérleti üzletág...............................................................................................................171

Emberi erőforrás (HR) stratégia.....................................................................................................209

Gyorsszolgálati üzletág – „az ügyfél a király”................................................................................173

HR funkciók és rendszerek.............................................................................................................209

Csomag üzletág............................................................................................................................174

HR szervezet.................................................................................................................................211

Logisztikai üzletág........................................................................................................................175

Vállalati kultúra............................................................................................................................212

Fókuszban az üzleti ügyfelek........................................................................................................175

Versenyképes foglalkoztatás.............................................................................................. 213

5. Hírlapterjesztés.............................................................................................................. 177

Foglalkoztatási formák..................................................................................................................213

A hírlapterjesztés piaca.................................................................................................................177

Toborzás-kiválasztás.....................................................................................................................214


10

11

HR informatika..............................................................................................................................215

A környezet védelmében..............................................................................................................248

Minőségi képzés................................................................................................................ 216

Szerepvállalás hazai és nemzetközi kezdeményezésekben............................................................250

Gazdálkodás az emberi erőforrással.................................................................................... 219

XII. ARCULAT ÉS KOMMUNIKÁCIÓ....................................................................................252

Csökkenő létszám.........................................................................................................................219

Arculatváltás..................................................................................................................... 252

Növekvő bérek..............................................................................................................................220

A régi arculat – a múlt szimbóluma..............................................................................................252

Ösztönzési rendszer......................................................................................................................223

Új logó – a nyitottság jegyében....................................................................................................253

„Káderpolitikától” a vezetésfejlesztésig.............................................................................. 224

Az új arculat bevezetése................................................................................................................254

Vezető-utánpótlás és -kiválasztás.................................................................................................224

Új formaruhák...............................................................................................................................255

Vezetésfejlesztés...........................................................................................................................225

Új kabalafigura.............................................................................................................................256

Együttműködésben az érdekképviseletekkel...................................................................... 227

A posták belső tere.......................................................................................................................256

Érdekegyeztetés és Kollektív Szerződés.........................................................................................227

Kommunikációs arculat................................................................................................................256

Participáció...................................................................................................................................228

Vállalati kommunikáció..................................................................................................... 257

Szociális és jóléti juttatások..........................................................................................................230

Külső kommunikáció.....................................................................................................................257

Korszerűbb munkakörülmények......................................................................................... 232

Társaságon belüli kommunikáció..................................................................................................259

Munkavédelem.............................................................................................................................232

XIII. NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS...............................................................................262

Ruházati ellátás............................................................................................................................233

Nemzetközi kapcsolatok a kilencvenes években.................................................................. 262

Foglalkozás-egészségügy.............................................................................................................234

Kétoldalú kapcsolatok...................................................................................................................262

Díjak, elismerések.............................................................................................................. 235

Részvétel a nemzetközi szervezetek munkájában.........................................................................262

XI. TÁRSADALMI FELELŐSSÉGVÁLLALÁS..........................................................................236

Nyugati tanácsadás a keleti postáknak.........................................................................................263

A felelősen gondolkodó vállalat....................................................................................................236

Az UPU korszerűsítése...................................................................................................................264

Postás egyesületek – régen és ma................................................................................................237

Az ENSZ fejlesztési programjai......................................................................................................264

Szolidaritás...................................................................................................................................238

Az ezredfordulót követően – aktívan a jövő postájáért........................................................ 265

Felelősségvállalási stratégia..........................................................................................................239

Egyetemes Postaegyesület (UPU).................................................................................................265

Fókuszban a nők egészsége..........................................................................................................240

PostEurop......................................................................................................................................266

A gyermekekért............................................................................................................................241

International Post Corporation (IPC).............................................................................................268

Alapítványok.................................................................................................................................242

Az Európai Unió és a Magyar Posta................................................................................................268

Postás pénztárak...........................................................................................................................243

Egyéb nemzetközi együttműködés...............................................................................................269

Üdültetés......................................................................................................................................244

XIV. MÉRLEG ÉS PÉNZÜGYI EREDMÉNYEK.........................................................................270

Postás sport..................................................................................................................................245

Mérleg............................................................................................................................... 270

Művelődés és postatörténet.........................................................................................................246

A mérleg főbb sorai.......................................................................................................................270


12

13

Befektetett eszközök.....................................................................................................................271 Forgóeszközök..............................................................................................................................272 Aktív időbeli elhatárolás...............................................................................................................273 Saját tőke......................................................................................................................................274 Kötelezettségek............................................................................................................................274 Eredmény-kimutatás......................................................................................................... 275 Néhány fontosabb mutató................................................................................................. 276 Vagyoni helyzet............................................................................................................................276 Likviditási mutatók.......................................................................................................................277 Jövedelmezőségi mutatók............................................................................................................278 Bevétel, ráfordítás és eredmény......................................................................................... 279 Az értékesítés árbevételének alakulása.........................................................................................281 Költségek alakulása......................................................................................................................283 XV. JÖVŐKÉP.................................................................................................................284 FÜGGELÉK.....................................................................................................................290 1. A Magyar Posta főbb adatai 2009-ben............................................................................. 290 2. A Magyar Posta vezetői 1990-2009 között....................................................................... 291 3. A Magyar Posta által elnyert nemzetközi és hazai elismerések......................................... 297 4. Nívódíjas postások......................................................................................................... 299 5. Alapítványok, egyesületek, pénztárak vezetői................................................................. 301 6. Nagy („A” és „B” típusú) posták vezetői (2009. szeptember 31.)........................................ 303 7. A Magyar Posta befektetéseinek főbb adatai (2008. december 31.).................................. 309 8. Kronológia..................................................................................................................... 310


14

15

Köszöntő Tisztelt Olvasó!

A Magyar Posta több mint 140 éve működik önálló nemzeti közszolgáltató intéz-

Az eltelt két évtizedben a Magyar Posta életében valóságos korszakváltás ment

ményként. Húsz éve vált külön a távközléstől és a rádió-televízió műsorszórástól. Száz

végbe. Bürokratikus postai szervezetből modern, ügyfélorientált szolgáltatóvá

százalékban állami tulajdonban lévő társaság, 2002-től kijelölt egyetemes postai szol-

vált a társaság. Átalakult az irányítási struktúrája, a hálózata, a küldeményszállítás,

gáltató, Magyarország legtöbb munkavállalót foglalkoztató gazdasági társasága.

-feldolgozás rendszere és technológiája, a szolgáltatások palettája. Az elmúlt 5-6 évben európai szintű minőséget teremtett. Kultúraváltást hajtott végre az érté-

Több mint 2700 postahelyével behálózza az országot, szolgáltatásaival jelen van a

kesítésben és a kiszolgálásban. Mai tevékenységét ügyfélorientált szemlélet, ter-

legkisebb településeken is. Az egész világgal kapcsolja össze a magánembereket

mék- és szolgáltatásfejlesztés jellemzi. Teljesítménye alapján az utóbbi években

és a vállalkozásokat. A postai szolgáltatásokat közel 35 ezer dolgozó végzi, köz-

számos európai és nemzetközi szakmai díjat, elismerést kapott. A Magyar Posta

tük több mint 10 ezer kézbesítő gondoskodik a küldemények célba juttatásáról. A

ma pontosan arra tart, amerre a világ legfejlettebb postai szolgáltatói.

felvételi pontokon évente közel 1,5 milliárd levélküldeményt és reklámkiadványt vesznek fel, a postai hálózatban 342 millió pénzforgalmi tranzakció zajlik. A tár-

A húsz éves évforduló kapcsán érdemes visszapörgetni az eseményeket, áttekinteni a

saság nem szorul állami segítségre, önerejéből gazdálkodik, nyeresége az elmúlt

megtett utat, lemérni, mekkora a fejlődés az 1990-es szétválástól napjainkig! Bizton ál-

években fokozatosan emelkedett. Független felmérések szerint a magyar lakos-

líthatjuk: postatörténeti szempontból is jelentős változáson ment át a Magyar Posta az

ság a tűzoltók után másodikként a postások iránt érez leginkább bizalmat. Márka-

elmúlt két évtizedben. Több mint 140 éves története során a társaság talán még soha

értékét tekintve a Magyar Posta az ötödik helyen áll a hazai cégek rangsorában.

nem élt át ennyi és ekkora változást ilyen rövid idő alatt. E kiadvány célja, hogy segítse az olvasót az elmúlt két évtized történéseinek megismerésében és értékelésében.

Nem volt ez mindig így! 1990-ben – amikor a korábbi, gigantikus méretű, távközléssel és műsorszórással is foglalkozó Magyar Postából létrehozták a Magyar Táv-

Bízunk benne, hogy a Magyar Posta fejlődése a következő években töretlenül foly-

közlési Vállalatot, a Magyar Műsorszóró Vállalatot és a Magyar Posta Vállalatot – so-

tatódik, és 2013-ban – az európai, és azon belül a hazai postai piac teljes megnyitá-

kan aggódtak a posta sorsáért, jövőjéért. A három, szétváló ágazat közül ez volt

sának időpontjában – felkészült, biztos alapokon álló, modern, stabilan gazdálko-

az, amelynek talpon maradása, nyereséges működése egyáltalán nem volt akkor

dó, továbbra is népszerű és sikeres szolgáltatóként kezdhet egy újabb korszakot!

nyilvánvaló. A húsz évvel ezelőtti változások – nemcsak a szétválás, hanem a társadalmi, gazdasági, piaci viszonyok gyökeres átalakulása is – óriási próbatétel elé állította a vállalat vezetőit és dolgozóit. dr. Csáki György elnök

Szűts Ildikó vezérigazgató


16

17

Előszó A Magyar Posta történetéről legutóbb 1967-ben jelent meg nagyobb terjedelmű

Ezt a sorsdöntő időszakot igyekszünk bemutatni ebben a kiadványban, amelynek

írásmű dr. Vajda Endre A posta története című könyvében, amit a Magyar Királyi

tartalmi előkészítésében a Magyar Posta egykori és mai dolgozói működtek köz-

Posta önálló nemzeti közintézménnyé válása – az osztrák postaigazgatástól való

re. Amennyire nehéz ma még postatörténeti igénnyel feldolgozni a közelmúltat

elszakadás – századik évfordulója alkalmából adtak ki. A mű a hazai postaszolgá-

és a jelent, annyira megkönnyítette a munkát, hogy erre az időszakra vonatkozó-

lat történetét a kezdetektől 1964-ig mutatta be.

an bőséges adat- és dokumentummennyiség állt rendelkezésre. Az adatok és tények összerendezését, elemzését, a tendenciák feltárását a posta életét jól ismerő

Az 1964-1989 közötti 25 évről született egy részletes, öt kötetből álló kézirat-

szakemberek végezték. Szakmai tanulmányaik felhasználásával és sok egyéb for-

anyag, de kiadására – a Magyar Posta 1990. évi szétválása után, megfelelő támo-

rás igénybe vételével készült ez a kiadvány.

gatás híján – nem került sor. Az adatgazdag, sokrétű kézirat a kutatók és az érdeklődők számára hozzáférhető a Postamúzeum gyűjteményében és a Postások

Nem kívánjuk elvenni a későbbi korok postatörténeti kutatóinak kenyerét, inkább

Szakmai Egyesületénél.

segíteni szeretnénk abban, hogy az elmúlt húsz év sorsdöntő változásainak jelentősebb részletei ne vesszenek majd idővel a feledés homályába.

Jelen kiadványnak nem célja, hogy a Magyar Posta teljes történetét, vagy az 1964től napjainkig terjedő időszakot bemutassa. A társaság történetének csupán

A kiadványt elsősorban azok számára készítettük, akik kíváncsiak egy olyan nagy

a legutóbbi két évtizedére fókuszálunk, az 1990. évi szétválástól 2009-2010-ig.

múltú állami vállalat megújulásra, mint amilyen az 1867 óta önálló nemzeti közin-

A Magyar Posta ez idő alatt bekövetkezett átalakulását igyekszünk bemutatni. Ter-

tézményként működő Magyar Posta.

mészetesen egy kicsit kitekintünk a jövőbe is, de nem tovább, mint 2013, amikor az Európai Unióban bekövetkezik a postai piac szabaddá válásának időszaka.

Forgassák olyan érdeklődéssel és bizalommal, amilyen örömmel és lelkesedéssel a könyv közreműködői készítették!

A Magyar Posta szervezeti struktúrájában és működésében az elmúlt húsz évben korszakváltás ment végbe. Ebben a két évtizedben óriásit változott a világ, azon belül Magyarország is. A környezet változásai olyan kihívást jelentettek a Magyar Posta számára, amire meg kellett találni a megfelelő válaszokat, és végig kellett vinni a társaság gyökeres átalakítását.

A szerkesztő


18

19

I. A POSTA ÉS A TÁVKÖZLÉS KÜLÖNVÁLÁSA Posta- és távközlés-politika Európában

reformok szükségességét. Megállapította, hogy kulcskérdés a minőség, azon belül is elsősorban az átfutási idő javítása. A minőségi követelmények újrafogalma-

A postai és a távközlési szolgáltatások az európai országok többségében még a

zása mellett az UPU foglalkozott az állami monopoljogok újragondolásával, a táv-

második világháború után is évtizedekig állami feladatnak, állami monopólium-

közlési és műsorszórási tevékenység liberalizálásának szükségességével is.

nak számítottak. A szolgáltatásokat állami kézben lévő postavállalatok nyújtották, melyek az állam által garantált monopoljogokat élveztek. A posta, a távközlés, a

Az Európai Közösség országainak illetékes szakminiszterei, a nemzetközi postai

rádió- és a televízióműsor-szórás szinte minden országban egyetlen szervezet-

és távközlési szervezetekkel karöltve, a nyolcvanas évek második felében meg-

ben koncentrálódott. Az állami tulajdonlás és szabályozás, valamint a szolgálta-

fogalmazták a reformok fő irányait: az állami szabályozás és a szolgáltatási funkci-

tás-üzemeltetés összefonódott.

ók, valamint a posta és a távközlés szétválasztása, illetve a lehetséges legnagyobb mértékű dereguláció, vagyis az állami befolyás és a monopoljogok csökkentése, a

A hetvenes-nyolcvanas években a nyugat-európai országokban a távközlés – a

verseny szabaddá tétele.

társadalmi igényekkel és a gazdasági növekedéssel párhuzamosan – dinamikusan fejlődött. A hagyományos postai szolgáltatások fejlesztése ehhez képest le-

Európában az állami szabályozás és a szolgáltatás elkülönítésének, valamint a pos-

maradt, miközben a küldeményforgalom jelentős mértékben bővült. A posták

ta és a távközlés szétválasztásának gondolata viszonylag széles körű egyetértésre

teljesítménye – főként az átfutási idő – országonként eltérő mértékben ugyan, de

talált. Ugyanakkor két, egymásnak feszülő nézet alakult ki a hagyományos postai

mindenütt alulmúlta a társadalmi elvárásokat. Ezt kihasználva a monopoljoggal

piac liberalizációjáról.2 Egyiknek a hívei a posta mint közszolgáltatás állami kéz-

nem védett szolgáltatási ágakban – mint például a csomagposta és a futárszolgá-

ben tartását, a másiké a verseny mielőbbi szabaddá tételét tűzték zászlajukra.

lat – megjelentek a magánvállalkozások, amelyek gyorsabbak voltak, és jobb minőségű szolgáltatást nyújtottak, mint a hagyományos posták.

Az Európai Közösség 1987-ben a távközlés, 1992-ben pedig a posták szabályozási és működési rendszerének átalakítására adott ki irányelveket (úgynevezett

1 Az Egyetemes Postaegyesület (UPU)

a postai világ legrégibb nemzetközi szervezete. 1874-ben jött létre a svájci Bernben, 22 alapító, köztük a Magyar Királyi Posta részvételével. Ma 191 tagja van. Az UPU az ENSZ szakosított szervezete. Célja a nemzetközi postai együtt­­ működés szabályozása, a postai szolgáltatások fejlődésének előmozdítása.

Az Európai Gazdasági Közösség tagországaiban a szabad verseny elvére épülő li-

„Zöld Könyvek”).3 A postai liberalizáció kérdésében az Európai Közösség Bizottsá-

berális gazdaságpolitika eleve megkérdőjelezte az állami monopóliumok létjo-

ga megfontolt reformálláspontot alakított ki. Szabad versenyt hirdetett a csomag-

gosultságát. A magánvállalkozások egyre inkább követelték a verseny szabaddá

és expressz kézbesítésben, de a lakosság biztonságos postai ellátása érdekében

tételét a távközlésben és a postai szolgáltatásokban is. Ahol lehetett, harcot indí-

fontosnak tartotta egy általános kézbesítőszolgálat fenntartását, ezért nem támo-

tottak az új piaci lehetőségek megszerzéséért. Egyre élénkebb tevékenységük ér-

gatta a hagyományos postavállalatok széles körű, gyors privatizálását.

zékelhető piacvesztést okozott az állami postavállalatoknak. A kihívásra az államok és a posták késlekedve reagáltak.

Az európai országokban megindult a szabályozás és a szolgáltatások különválasztása. A szabályozás állami, a szolgáltatás vállalati feladat lett. Az állami szabályozás

A posták világszervezete, az UPU (Universal Postal Union, Egyetemes Pos­ta­egye­

eszközeiként a törvényeket, a szabványokat és a hatósági ellenőrzést határozták

sü­let)1 a nyolcvanas évek közepén felismerte a problémát, és megfogalmazta a

meg. A szolgáltatásokat modern piaci viszonyok között működő, kereskedelmi

2 Liberalizáció: az állami szabályozás

mérséklése, a monopoljogok meg­ szüntetése, a verseny szabaddá tétele. 3 A Bizottság a rendszerváltozás

utáni közép- és kelet-európai országok versenypiaci felkészülése érdekében külön is közzétett ajánlásokat az úgynevezett „Fehér Könyvben”, 1995 májusában.


20

21

szemléletű gazdasági szervezetek révén kívánták biztosítani.4 A távközlést szin-

tóságok felügyelik. Ugyanakkor a legtöbb európai országban – az uniós irányel-

te mindenütt önálló gazdasági társaságokba szervezték,5 és részben vagy egészé-

vekkel összhangban – a levélpostai szolgáltatások jelentős részét még ma is fenn-

ben privatizálták. Svédországban és Finnországban már 1993-tól szabaddá tették

tartják a hagyományos posták, az úgynevezett egyetemes szolgáltatók számára.

a versenyt a levélpostai piacon. Más országokban ugyanakkor – főként a lakosság

A levélpostai piac teljes liberalizálása az Európai Unió területén – a jelenlegi sza-

ellátásának biztonságára hivatkozva – ellenezték a gyors liberalizációt. Ebben köz-

bályok szerint – 2012-ben fejeződik be. Közben a postai szolgáltatások számos

rejátszott, hogy 1997 előtt még nem voltak részletesen kimunkálva az egységes

ágában – különösen a csomag- és expressz szolgáltatások, a postalogisztika terü-

és kötelező postai alapellátás (az ún. egyetemes szolgáltatás) követelményei.

letén – ma már igen erős versengés zajlik az állami tulajdonú posták és a magánvállalatok között.

1997-ben az Európai Parlament és a Tanács 97/67/EC. számú irányelve erőteljesebb intézkedésekre ösztönözte a tagországokat a postai piac fokozatos és ellenőrzött

A Magyar Posta 1990 előtt

liberalizálására – az alapszolgáltatások egyidejű, általános biztosítása mellett. Az állam és a posta összefonódásának megszűnése, a posta és a távközlés különEzen a ponton rá kell világítanunk egy alapvető dilemmára. Egyfelől elkerülhe-

választása, a postai szolgáltatások monopol-jellegének csökkentése és a piac ki-

tetlen – hiszen az Európai Unió egyik alapelve – a verseny szabaddá tétele a gaz-

bontakozása hazánkban is nyomon követhető.

daság minden területén, beleértve a postai szolgáltatásokat is. A nemzeti posták öröklött monopóliuma ellentétes ezzel az elvvel, ezért nyilvánvalóan meg kell

A Magyar Posta 1945 után évekig állami költségvetési intézményként működött. Ellát-

szüntetni. Másfelől társadalmi, szociálpolitikai kérdés – a társadalmi közérzet fon-

ta a postai, a távközlési és a rádió-műsorszórási szolgáltató tevékenységet. Központja

tos eleme -, hogy legyen postai ellátás a legkisebb településeken is. A kormányok

az ágazatilag illetékes minisztérium egyik főosztálya volt, mely egyszerre végzett álla-

minden országban felelősséget éreznek azért, hogy az emberek az olyan ritkán

mi tulajdonosi, hatósági és szolgáltatás-irányítási feladatokat. A középszintű hatósági

lakott, távoli területeken is hozzájussanak az alapvető postai szolgáltatásokhoz,

és szolgálatszervezési teendőket hét területi postaigazgatóság, hét postaműszaki és

méghozzá elérhető áron, ahol nyereség nem remélhető. Fennáll a veszélye, hogy

egy rádióműszaki igazgatóság, valamint több funkcionális hivatal látta el.

e területek a verseny szabaddá tétele esetén ellátatlanul maradnának. Ezt a két el

4 1997-ben a nyugat-európai országok

86, a kelet-európaiak 62 százalékában volt szétválasztva a posta állami szabályozása és üzemeltetése. Forrás: UPU, 1997

lentétes szempontot – a versenyt és a kötelező ellátást – kell a gyakorlatban ös�-

1948-ban a posta végrehajtó szervezete vállalati gazdálkodási formára tért át, de

szeegyeztetni, és ez nem könnyű feladat.

központja továbbra is költségvetési szerv, minisztériumi főosztály maradt. A postaműszaki és a rádióműszaki igazgatóságokat az év végén beolvasztották a terü-

A hagyományos levélpostai piac szabaddá tétele, a monopóliumok lebontása

leti igazgatóságokba.

bonyolult és hosszadalmas folyamatnak bizonyult. A tagállamok napjainkra már

5 1997-ben a nyugat-európai országok

78, a kelet-európai államok 95 százalékában volt szétválasztva a posta és a távközlés. – Forrás: UPU, 1997

beépítették az Európai Unió irányelveit saját jogrendszerükbe. A verseny nemze-

1952 februárjában a posta központi irányító szervezetét önálló Postaügyi Minisz-

ti postatörvények keretei között zajlik. A postai szolgáltatások minőségét, a piac

tériummá alakították. Ezt a minisztériumot 1953 júliusában megszüntették, ismét

működését, a versenyszabályok betartását a postai szolgáltatóktól független ha-

postafőosztály lett belőle a Közlekedési- és Postaügyi Minisztériumban.


22

23

1957-ben az önelszámoló, tervkötelezett rendszerben működő igazgatóságokat, valamint a központi hivatalokat és üzemeket egyetlen vállalatba szervezték. A vállalat felügyeletét a minisztérium részéről (!) a vezérigazgató látta el. 1964-ben új postatörvény született (1964. évi II. tv.), amely megerősítette, hogy a postai és a távközlési tevékenység állami feladat, monopólium, amit kizárólagos joggal a Magyar Posta lát el. A Magyar Posta feladata a levélpostai szolgáltatás, a hírlapterjesztés, a csekk- és takarékközvetítő szolgálat, a postabélyegek és postai értékcikkek kibocsátása, a távíró- és távbeszélő-szolgálat, a rádió- és televízió-műsor sugárzása, a frekvencia-gazdálkodás, továbbá – nem monopoljelleggel – a csomag-, pénz-, érték- és egyéb küldemények továbbítása. A törvény a Magyar Posta elnöke számára lehetőséget biztosított arra, hogy hatósági jogkörével élve, bizonyos szűk körű postai és távközlési tevékenységre másnak is adjon engedélyt. 1983-ban a Magyar Posta Központja országos hatáskörű szervként közvetlenül a Minisztertanács (kormány) irányítása alá került. Elnöke államtitkári rangot kapott. A központi államigazgatási, hatósági, felügyeleti feladatokat az elnöki hivatal látta el. Az első fokú hatósági feladatokat, valamint a postaszolgálat közvetlen irányítását 21 középszintű postaszerv végezte: hét területi postaigaz-

Ezzel Magyarországon is különvált a posta állami irányítása és felügyelete a vállala-

gatóság, két területi távbeszélő igazgatóság, egy-egy irányító szerv a rádió-tele-

ti szervezettől, valamint szétvált a hagyományos posta, a távközlés és a műsorszórás.

vízió, a műszak, a központi távíró, valamint a hírlap- és a postaszállítás élén, to-

1990. január 1-jén a Magyar Posta Vállalat, a Magyar Távközlési Vállalat és a Magyar

vábbá több funkcionális szervezet (kutatás, tervezés, építés, fenntartás, oktatás,

Műsorszóró Vállalat létrejöttével megnyílt az út a piaci működésmód kialakításához.

számítástechnika stb.).

A szétválás konkrét körülményei 1989 október végén minisztertanácsi (kormány-) döntés született a magyar postaszervezet gyökeres átalakításáról (3300/1989. Mt. sz. hat.). Ennek értelmében

A Magyar Posta három önálló vállalatra osztását elsődlegesen nem a nemzetkö-

1990. január 1-jétől a Magyar Postából szétválással három, egymástól független,

zi – értsd: nyugati – postapolitikai és vállalatszervezési minták követésének kife-

állami tulajdonú vállalat jött létre. Az államigazgatási, hatósági feladatok a Közle-

jezett szándéka, sokkal inkább a katasztrofális hazai telefonhiány megszüntetésé-

kedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium feladatkörében maradtak.

nek a kényszere váltotta ki.


24

25

1988-ban az Európai Közösség országaiban 100 lakásból 40-ben volt telefon, Ma-

sú vállalkozási formák létrehozásához. Akadtak külföldi befektetők, akik érdeklőd-

gyarországon mindössze 8-ban.6 Igény azonban lett volna: a gazdasági élet sze-

tek a magyar távközlés fejlesztése iránt, de részvételük csak úgy volt elképzelhető,

replői és a családok százezrével igényeltek telefont. Sokaknak 10-12 évet kellett

ha nincs keresztfinanszírozás, hiszen a távközlés jövedelméből egyetlen befektető

várni, míg fővonalat és telefont kaptak. Akadt igénylő, aki 17 éve megoldatlan te-

sem támogatta volna a másik két ágazatot.

lefonkérelme miatt bírálta a postát a sajtóban. A telefonhiány miatt a posta lakossági megítélése rendkívül kedvezőtlenné vált. A telefonhálózat nagyarányú,

Így aztán természetesnek tekinthető, hogy megszületett a gondolat: ahogy Nyu-

gyors, dinamikus bővítésére lett volna szükség. A Magyar Postának és az ország-

gat-Európában sok helyen megtörtént, hazánkban is szét kell választani a klasszi-

nak azonban se elegendő pénze, se technikája nem volt ekkora fejlesztésre. A

kus postát, a távközlést és a műsorszórást. A távközlés részvénytársasággá alakul-

források növelése céljából egy-egy területen telefonkötvényeket bocsátottak ki,

hat, ezzel megnyílhat a lehetőség a működő tőke bevonásához és a dinamikus

de az igények kielégítéséhez ez nem nyújtott elég fedezetet. A probléma való-

telefonfejlesztésekhez. Mindez természetesen beleillett a piacgazdaság hazai

ságos társadalmi és politikai feszültséget indukált. A gazdaságpolitikai és állami

bevezetésére irányuló reformelképzelésekbe is, és egybevágott a nyugati minták-

szervek a Magyar Posta vezetőivel együtt keresték a fejlesztés dinamizálásának

kal, a posta és a távközlés szétválasztásának és a postai monopóliumok oldásának

lehetőségeit. A posta szakemberei tíz évre szóló, ambiciózus távközlés-fejlesztési

európai szándékával.

tervet dolgoztak ki. 2000-re a lakások felét szerették volna ellátni vezetékes telefonnal. Ehhez azonban több száz milliárd forintra lett volna szükség.

A átalakulás gondolata 1989 elejére nagyjából kirajzolódott. Köteles Zoltán elnökvezérigazgató a televízió Hírháttér című műsorában 1989. február 9-ikén kijelen-

A fejlesztésre világbanki hitelt vett fel az ország. A hitelszerződés tartalmazott

tette: „A Postából jövőre hatékonyan gazdálkodó, profitorientált vállalatot kell csi-

néhány sajátos feltételt, így például azt, hogy a magyar állam 25 százaléknál na-

nálni” úgy, hogy „az átszervezés után létrejött minden önálló egység életképes

gyobb arányban nem támogathatja a távközlés fejlesztését, illetve a telefon nem

legyen… meg kell szüntetni a postai monopóliumot bizonyos területeken, ez új

tarthatja el a másik két szolgáltatást, a postát és a műsorszórást, ezért 1990-ig

törvény kidolgozását is jelenti… A monopólium oldása azt jelenti, hogy más is

meg kell oldani az ágazatok elszámolás-technikai különválását, és elő kell készíte-

végezhet postai tevékenységet, nem csak mi… Nincs kész koncepciónk még.

ni pénzügyi szétválasztásukat.7 Köztudott volt, hogy az egységes postavállalaton

De szerintem ágazatokra kellene bontatni (a Magyar Postát – a szerk.). Önálló-

belül a távközlés nyereségéből folyamatosan csurgattak át pénzt a kevésbé jö-

vá kell tenni a távközlést, önállóvá a műsorszórást, a klasszikus postát, azért, hogy

vedelmező postai tevékenységek fenntartására, veszteségeinek pótlására, illetve

tudjanak önállóan vállalkozni. Mondjuk a távközlés területe egy részvénytársasá-

az elengedhetetlen fejlesztésekre. A világbanki hitelt kizárólag a távközlés kapta,

gi formába tömörülhetne, s ez a részvénytársaság alaptőke-növeléssel, új rész-

ezért támasztották követelményként az ágazatok szétválasztását.

vények kibocsátásával könnyedén tudna külső tőkét bevonni, és ily módon is fejlesztési forrásokhoz jutni… De a Posta egységét meg kell tartani… lennie kel-

6 Forrás: OMFB, 1990

7 Posta, 1989/12. szám

De a világbanki hitel sem lett volna elég a fejlesztésre. Külföldi és hazai magán-

lene valamiféle összefogó szervnek, mondjuk egy vagyonkezelő központnak, egy

tőke bevonására is szükség volt. 1988-tól a gazdasági társaságokról szóló törvény

holdingnak, vagy egy konszernnek, hogy a posta kifelé, a világ felé egységesen je-

(Gt.) Magyarországon megnyitotta az utat részvénytársaságok és más, piaci típu-

lenhessen meg…” 8

8 Posta, 1989/3


26

27

A Magyar Posta három részre osztása igen, holding-szerű egyben tartásának gon-

a postai tevékenységek lehető legtöbb területén”, és „mihamarabb megoldódjon

dolata azonban nem talált támogatásra. Doros Béla miniszterhelyettes 1989 ok-

a gazdaság egészét és a lakosság döntő többségét sújtó kritikus telefonhelyzet”.

tóberében így nyilatkozott: „Egyelőre azt vizsgáltuk, hogy működőképes lenne-e

A miniszter szerint öt-tíz év alatt 370 milliárd forint értékű beruházás szükséges a

a három különálló vállalat. Úgy látszik, igen, habár ehhez előfeltételek is kellenek.

tervezett 2 millió új telefonállomás létesítéséhez, és ehhez jelentős hazai és külföl-

A hagyományos postaszolgálat akkor lehet eredményes, nyereséges, ha módja

di vállalkozói tőke bevonása szükséges.11

nyílik arra, hogy tarifáival kövesse az inflációt. Ugyanakkor a hálózat jelentősebb

fejlesztéseiben nélkülözhetetlen az állam szerepvállalása… A versenyt serkente-

Derzsi András miniszter, élve az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvényben

ni kell, de a hagyományos postaszolgálati tevékenység jellegében közelebb áll a

biztosított jogával, az egységes Magyar Postát 1989. december 31-ikével meg-

közüzemhez, mint a piachoz. Mindenesetre szabályozott versenyfeltételek kelle-

szüntette, és szétválással, 1990. január 1-jei határnappal három utódvállalatot ho-

nek. A probléma az, hogy a konkurensek nemigen fognak versengeni az elmara-

zott létre (Magyar Posta Vállalat, Magyar Távközlési Vállalat, Magyar Műsorszóró

dott térségek kiszolgálásáért, noha azokat is el kell látni.” 9

Vállalat). A Magyar Posta Vállalat létesítő határozatának száma 965.290/1989, aláírásának dátuma 1989. december 20.

A végleges kormányzati döntés nehezen született meg. Fóris Ferencné, a Magyar Posta közgazdasági szakosztályának vezetője egy interjúban 1989 október

1990. január 1-jével tehát jogilag megtörtént a szétválás. A Posta című szaklap

közepén ezt nyilatkozta: „Döntés pedig a mai napig nincsen. Az elképzelés ké-

1990. januári számában, keretes szerkesztőségi cikkben így emlékezett meg a

szen áll, gazdasági oldalról megvan a végrehajtási utasítás is. Az új szerveze-

bekövetkezett változásról: „A sajtóban megjelent kritikák, hivatalos szervek bí-

tek azonban csak akkor állhatnak fel, ha kormánygaranciát kapunk arra, hogy a

rálatai, ügyfelek panaszlevelei bizonyították, fölösleges hát önmagunk előtt ta-

mai, egyelőre nem működőképes klasszikus posta azzá tehető. Ehhez legalább

gadni, hogy a posta egy régi, elkényelmesedett, merev, a környezeti hatások-

két alapfeltételt kell a kormányzatnak kimondania: lehetőséget kell kapni a fo-

ra érzéketlen monopolszervezet volt. Egy hetvenezer embert foglalkoztató

lyamatos árkorrekciókra (magyarán: a szolgáltatások árainak emelésére), és tá-

monstre intézménynél ez némiképp érthető, ám semmiképp sem elfogadha-

mogatnia kell (szerintünk legalább 50-60 százalékban) a beruházásait. Ilyen ár-

tó… 1990. január 1-jétől három önálló vállalat látja el a postai tevékenységet.

kondíció mellett ugyanis nem válhat a posta önfinanszírozóvá. Ez a döntés, ez a

Aki szilveszter éjszakáján a Magyar Posta telefonvonalain köszöntötte ismerőse-

garancia hiányzik…” 10

it, és beszélgetése átnyúlt az ó-ból az új évbe, az már a Távközlési Vállalat ügyfeleként tehette le a kagylót. Az elmúlt év utolsó napjaiban feladott levelet az

9 Posta, 1989/10 10 Posta, 1990/1

Október végén vált véglegessé az állam döntése. A kormány (akkori nevén Mi-

idén már a Posta Vállalat kézbesítette. A tévéműsort éjfélig a Magyar Posta, utá-

nisztertanács) úgy határozott, hogy 1990. január 1-jétől alakuljon három külön-

na a Műsorszóró Vállalat sugározta… Az 1990. január 1-jei változás révén tisz-

álló, állami tulajdonú vállalat a Magyar Posta szervezetéből. Az országgyűlés mó-

tább profilú vállalatok jöttek létre, amelyek, persze, szintén elvégzik az eddigi

dosította a postatörvényt. Derzsi András közlekedési, hírközlési és építésügyi

monopolszervezet feladatait, ám piaci viszonyok közepette kell ezt megtenni-

miniszter parlamenti előterjesztésében kifejtette: a cél az, hogy „a többszörösen

ük. E kényszer remélhetőleg javítja a működőképességet, a hatékonyságot, ez-

monopolhelyzetben lévő hatóságból versenyhelyzetben levő szolgáltató váljék

által a szolgáltatások színvonalát.” 12

11 Posta, 1990/1 12 Posta, 1990/1


28

29

A szétválás után

seny miatt aggódtak: „A posta abban a hiszemben van, hogy egyedüli a piacon, mert megvannak az eszközei, a postahivatali hálózata, holott ez már rég nem elég

A szolgáltatásokban fennakadást nem okozott a január 1-jei átállás, de sok-sok

a versenyhez. Amilyen mértékben betört hazánkba a külföldi tőke, könnyen lekö-

részproblémát 1990 első hónapjaiban kellett megoldani. A vagyon- és eszköz-

rözhetnek bennünket.” 14

megosztás például kisebb-nagyobb vitákkal, konfliktusokkal tarkítva zajlott. A három utódvállalat 1990 májusában jutott el odáig, hogy vezetőik a múltból szár-

A bizonytalan hangulatot az sem tudta ellensúlyozni, hogy január 1-jétől a pos-

mazó közös ügyek rendezéséről és a jövőbeni együttműködés szabályairól

tai tarifákat 22 százalékkal emelték, hogy javuljon a vállalat pénzügyi pozíciója,

megállapodást írtak alá.

a postások pedig 25 százalékos rendkívüli béremelést kaptak. Ezen felül kilátás-

13

ba helyezett a vezetés további, 16 százalékos évközi bérnövekedést, ami azonban A szétválással mindhárom ágazat korszakhatárhoz érkezett. A Távközlési Vállalat-

feltételekhez volt kötve, ugyanis fedezetét az igazgatóságoknak forgalomnövelés-

nak a telefonszolgáltatás iránti hatalmas, kielégítetlen kereslet, a világbanki hitel,

sel, létszámgazdálkodással ki kellett „termelniük”. (Megjegyzendő, hogy az infláció

a befektetők érdeklődése, a gyors ütemű technikai fejlesztés lehetősége kezdet-

ezekben az években igen magas szintet ért el, a látszólag nagy béremelés így csu-

től fogva ígéretes perspektívát kínált. A Műsorszóró Vállalatnak a tiszta szolgáltatá-

pán a dolgozók élethelyzetének drasztikus romlását volt hivatva ellensúlyozni.)

si profil, a biztos megrendelői kör és a sok új kereskedelmi rádió- és tévétársaság létrejötte jelentett bíztató üzleti kilátásokat.

Az első év megrázkódtatásokat is hozott. A Posta Vállalat májustól csak késedelmesen tudott fizetni, és felhalmozott mintegy 800 millió forintnyi tartozást.

A Magyar Posta Vállalat üzleti várakozásai ezzel szemben nem lehettek túlzottan am-

A sajtó világgá röpítette a hírt: a Magyar Posta fizetésképtelen, a csőd szélén áll.

biciózusak. A régi nagyvállalat 68 milliárd forint értékű vagyonából a postának 7,5

A pénzügyi gondok egyik oka az volt, hogy az új távközlési vállalat nem utalta át a

milliárdnyi jutott. A régi postaszervezetből, amelynek 72 ezer alkalmazottja volt, a

Magyar Postának azt az 1,3 milliárd forintnyi állami fejlesztési forrást, amelynek át-

Posta Vállalat örökölt 45 ezer, többségében erős hivatástudattal megáldott, áldozat-

adására a távközlési vállalatot az alapító miniszter kötelezte a postaszervezet há-

kész, de jócskán alulfizetett dolgozót, emellett 3186 - nagyrészt rossz állapotban lévő

rom részre válásakor.15 A botrány után a távközlési átutalás részletekben megin-

- postaépületet, 2516 keleti gyártmányú, korszerűtlen gépjárművet, továbbá megle-

dult ugyan, a gond azonban nem oldódott meg egy csapásra. A lapkiadók egy

hetősen szerény (1,3 milliárd forintnyi) beruházási, fejlesztési támogatást és persze az

része nem tudott fizetni az elvégzett terjesztési szolgáltatásokért, a posta kintlé-

országos postai ellátási kötelezettséget. Ezekkel vágott neki az önállóságnak.

vősége meghaladta az egymilliárdot, így csak nehezen tudta csökkenteni saját 800 milliós tartozását.16

A postás közhangulatban a reménykedés és a bizonytalanság, a jövőtől való féle-

13 Együttműködési szerződés,

1990. május 18.

lem keveredett. Sokan úgy vélték, a posta hátrányba került a vagyon- és eszköz-

A postás szakszervezet – még az emlékezetes taxisblokád előtt – 24 órás postás-

megosztásnál („kisemmizték”), és erősen kétséges, hogy képes lesz-e önálló válla-

sztrájkot hirdetett november 16-ára, mert a dolgozók a 16 százalékos évközi bér-

latként, nyereségesen működni. Egyes vélemények szerint a vállalat irányítása mit

emelési ígéretből csupán 6 százalékot kaptak meg (mint utaltunk rá, a béremelés

sem változott, a régi szervezetét konzerválta, vitte tovább. Voltak, akik a piaci ver-

gazdálkodási eredményhez volt kötve).

14 Posta, 1990/3 15 Posta, 1990/7 16 Posta, 1990/9


30

31

Heves támadások kereszttüzében állt a posta a hírlapterjesztés minőségi prob-

lődött, árbevételének túlnyomó részét piaci versenyhelyzetben termeli meg, és

lémái miatt a kiadók részéről. A vállalat vezetése elhatározta, szétválasztja a hír-

ahelyett, hogy állami segítségre szorulna, osztalék formájában költségvetési be-

lap-előfizetést és az árusítást. Úgy tervezték, hogy az előfizetéses terjesztés a pos-

fizetővé vált.

tahivatalok feladata lesz, hiszen a kézbesítés postai funkció, az árusítás viszont kereskedelmi tevékenység, ezért önálló hírlap-kereskedelmi szervezetet hoznak

Húsz év alatt gyökeresen átalakult a társaság arculata, irányító szervezete, gaz-

létre, amely nagykereskedelmi tevékenységet fog végezni, a hírlappavilonokat

dálkodása, hálózata, technológiai színvonala, szolgáltatási palettája, szolgáltatása-

pedig bérbe adják az árusoknak, akik önálló kiskereskedőkké válnak. Az átszerve-

inak minősége, dolgozóinak szemlélete. Munkájának eredményeit nemcsak a ha-

zés gondolata azonban heves nemtetszést váltott ki az addig postai alkalmazott-

zai lakosság, de a posták nemzetközi szakmai közössége is elismeri.

ként dolgozó hírlapárusok körében. A Magyar Posta tehát pénzügyi gondok és éles viták közepette indult el az önállóság göröngyös, megpróbáltatásokkal teli útján. Az azóta eltelt két évtized eseményeinek felidézéséből elég jól kirajzolódnak a fejlődési folyamat egyes szakaszai: a szétválást követő bizonytalanság, a konszolidáció, a helyzetfelmérés, a kezdeti reformlépések, a stratégiai útkeresés, a kísérletezés, majd pedig a stabilizáció és a modernizáció időszaka. Az egyes szakaszok részben egymásba fonódnak, részben egymást követik. A következőkben a Magyar Posta megújulásának történetét nem egyszerű időrendi szakaszolásban, hanem meghatározott tematikai elv szerint tekintjük át. Sorra vesszük a társaság életét befolyásoló külső és belső feltételeket, felvázoljuk a vállalati működés főbb területeinek változásait. Megkíséreljük bemutatni a fejlődést az 1990-es kiinduló helyezettől a mai állapotig, sőt tovább. A húsz évvel ezelőtti kiinduló helyzetre és az akkori pesszimista véleményekre visszatekintve – már most, elöljáróban – leszögezhetjük: elismerésre méltó az a teljesítmény, amit a Magyar Posta nyújtott. Minimális (majd pedig megszűnő) állami fejlesztési támogatás mellett, lényegében önerejéből talpon tudott maradni, sőt, az egykori bürokratikus állami vállalatból modern üzleti szolgáltatóvá fej-


32

33

II. CÉGFORMA ÉS TULAJDONOSI JOGOK Vállalati forma

a társaság munkaszervezetének irányítása, valamint a munkáltatói jogkörgyakorlás. A kilenctagú Felügyelő Bizottság tagjainak egyharmadát a társaság dolgozói

A Magyar Posta Vállalat 1990. január 1-jén 100 százalékos állami tulajdonú szolgálta-

választották. A Felügyelő Bizottság fő feladata a társaság ügyvezetésének ellenőr-

tó vállalatként jött létre. Szervezetének csúcsán a Postavezérigazgatóság állt. Közép-

zése. Minden olyan jelentést köteles előzetesen megvizsgálni, ami az alapító elé

szinten hét területi igazgatóság (Budapesti, Budapest-vidéki, Debreceni, Miskolci,

került, így például a társaság mérlegét és vagyonkimutatását is.

Pécsi, Soproni, Szegedi Postaigazgatóság) és négy középfokú postaszerv (Anyag- és értékcikkhivatal, Elszámoló központ, Hírlap és postaszállítási igazgatóság, Járműte-

Széleskörű jogosítványaik mellett a jogalkotó szigorú felelősségi szabályokat is

lep) működött. A végrehajtó szolgálat alapját a postahivatali hálózat alkotta.

megállapított a vezető tisztségviselők és felelősségi szempontból a velük egy tekintet alá eső felügyelő bizottsági tagok számára. Kötelezettségeik megszegésével

A tartósan állami tulajdonban maradó vállalatokról szóló 1992. évi LIII. törvény, va-

a gazdasági társaságnak okozott kárért a polgári jog szabályai szerint felelősek.

lamint a végrehajtására kiadott kormányrendelet szerint a Magyar Posta továbbra is 100 százalékos arányban állami tulajdonban maradónak minősült, felette a tu-

Változások a tulajdonjog gyakorlásában

lajdonosi jogokat a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter gyakorolta. 2002. július 27-étől kezdődően, az állam nevében, a minisztert váltó egyedüli

Részvénytársaság

részvényesként az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (2007-től Zrt.) gyakorolta a tulajdonosi jogokat.

A miniszter 1993. december 31-ikén a Magyar Posta Vállalatot határozatlan időtartamra egyszemélyes, zártkörű részvénytársasággá alakította. A részvénytár-

2006. január 1-jétől a Magyar Posta Rt. névhasználata Magyar Posta Zrt-re változott.

saság teljes induló vagyona 14 545 476 000 forint, ezen belül a jegyzett tőkéje

2007-ben az Alapító Okirat számos ponton módosult. Egyebek mellett a részvényes

11 613 027 000 forint volt.

kizárólagos hatásköre kiegészült azzal, hogy döntéseinek meghozatalát megelőzően köteles az Igazgatóság, valamint a Felügyelő Bizottság véleményét kikérni, a számvi-

A gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (Gt.) szerint egyszemélyes rész-

teli törvény szerinti beszámolóról pedig csak a felügyelő bizottság írásbeli jelentésé-

vénytársaságnál taggyűlés nem működik, hatáskörét az alapító gyakorolja. A Ma-

nek birtokában határozhat. Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvényben az or-

gyar Posta Részvénytársaság esetében ez a jogkör az alapító minisztert illette meg.

szággyűlés úgy rendelkezett, hogy a Magyar Posta Zrt-ben az addigi 100 százalékal

Az ő hatáskörébe tartozott többek között az Alapító Okirat módosítása, az alaptőke

szemben a tartós állami részesedés legalacsonyabb mértéke 75 százalék+1 szavazat

felemelése és leszállítása, a mérleg megállapítása, az Igazgatóság és a Felügyelő Bi-

lehet. A jogszabályi lehetőség ellenére az állami tulajdoni arány a társaságban e kiad-

zottság tagjainak kinevezése és visszahívása, valamint kétmilliárd forint feletti hosszú

vány szerkesztésének lezárásakor (2009 novemberében) változatlanul 100 százalék.

lejáratú és egymilliárd forint feletti rövid lejáratú hitel felvételének engedélyezése. A héttagú, testületként funkcionáló Igazgatóság feladata a társaság ügyeinek in-

2008. január 1-jétől az állam nevében a tulajdonosi jogokat a Nemzeti Vagyon-

tézése, képviselet bíróságok, hatóságok előtt és harmadik személyekkel szemben,

gazdálkodási Tanács a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. útján gyakorolja.


34

35

III. SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZET Hazánk 2004 óta az Európai Unió tagja. A közösségi szabályok meghatározzák a

♦♦ az egyetemes szolgáltató számára fenntartható – kizárólag általa vé-

postai szolgáltatásokkal kapcsolatos magyar jogi normákat, állami, hatósági elvá-

gezhető – szolgáltatások határainak kijelölése, annak érdekében, hogy

rásokat. Ezek jelentik napjainkban a Magyar Posta számára a legfontosabb szabá-

garantált legyen az egyetemes szolgáltatás gazdasági és pénzügyi élet-

lyozási környezetet. Ezért részletesen át kell tekintenünk az Európai Unió postai

képessége,

irányelveit és a magyar szabályozást, hogy megértsük, milyen elvárások és szabályok vezérlik a Magyar Posta tevékenységét, és megítélhessük, mekkora utat tett meg a társaság, hogy a követelményeket teljesítse.

♦♦ a fenntartható és a nem fenntartható szolgáltatások nyújtására vonatkozó feltételek meghatározása a tagállamok döntésétől függően, ♦♦ fokozatos és ellenőrzött piacnyitás úgy, hogy közben tartósan garantált legyen az egyetemes szolgáltatások nyújtása, ♦♦ a költségalapú árképzés elveinek kidolgozása, biztosítva, hogy az egye-

Az Európai Unió irányelvei

temes szolgáltatás finanszírozása átlátható módon valósuljon meg, összhangban a közösségi normákkal,

Az Unió Bizottsága 1992-ben a postai szolgáltatások egységes piacának megteremté-

♦♦ az Unión, illetve a tagállamokon belüli egységes és jó minőségű szolgál-

séről a már említett „Zöld Könyvben” tette közzé álláspontját. Megállapította, hogy a

tatás érdekében közösségi szintű normák kidolgozása a határt átlépő és a

tagállamok postai szabályozása jelentősen eltér egymástól, és óriási különbségek mu-

belföldi levélforgalomra egyaránt,

tatkoznak a szolgáltatások minőségében. Akad tagállam, ahol a küldemények 90 százalékát a feladást követő napon kézbesítetik, másutt mindössze 15-20 százalékát. A

♦♦ az irányító és a szabályozó funkció egyértelmű elkülönítése érdekében független nemzeti szabályozó hatóság létrehozása.

minőség az egyes tagállamokon belül sem azonos. Bizonyos régiók lakosai jobb, más régióké gyengébb minőségű szolgáltatásban részesülnek. Különbség van abban is,

A felsorolás után lássuk a feltételeket részletesebben is, hiszen ezek határozták/

hogy az egyes tagállamok mely szolgáltatásokra terjesztették ki az állami posták mo-

határozzák meg a magyarországi szabályozást! Ezek azok a követelmények, ame-

nopoljogát. Az egységes közös piac megteremtése szempontjából a Bizottság a szabá-

lyekhez a Magyar Posta, mint kijelölt egyetemes szolgáltató teljesítményét viszo-

lyozási, működési és minőségbeli különbségek csökkentését tartotta kívánatosnak.

nyítani kell.

Hosszas előkészítő munka eredményeként az Európai Parlament és a Tanács 1997.

Nos, az Irányelv kimondja, hogy a tagállamok az igénybe vevők számára biztosí-

december 15-én kibocsátotta a postai szolgáltatások belső piacának fejlesztésé-

tani kötelesek az egyetemes szolgáltatáshoz való jogot oly módon, hogy az te-

re és a szolgáltatások minőségének javítására vonatkozó 97/67/EK irányelvét.

rületük minden pontján minden felhasználó számára elérhető legyen. Ennek ér-

Ebben minden tagállam számára kötelező szabályokat alkotott a következőkről:

dekében a szolgáltató helyek sűrűségét a szolgáltatást igénybe vevők igényeinek

♦♦ egyetemes postai szolgáltatások nyújtása, mely minden tagállamban min-

megfelelően kell kialakítani. Az egyetemes szolgáltatónak minden munkanapon

den felhasználónak biztosítja a postai szolgáltatásokhoz való hozzáférést

és a hét legalább öt munkanapján garantálnia kell a postai küldemények egysze-

meghatározott minőségben és megfizethető áron, földrajzi elhelyezkedés-

ri gyűjtését és házhoz kézbesítését bármely természetes vagy jogi személy laká-

től függetlenül,

sába vagy helyiségébe. Az egyetemes szolgáltatás a legfeljebb két kilogramm tö-


36

37

megű postai küldemények, a legfeljebb 10 kilogramm tömegű postai csomagok

vé tehető az egyetemes szolgáltatási kötelezettségektől, illetőleg az engedélye-

gyűjtését, feldolgozását, szállítását és kézbesítését foglalja magába, kiegészülve

ző hatóságnak jogában áll az engedély feltételeként a szolgáltatások minőségére,

az ajánlott küldeményekre és a biztosított küldeményekre vonatkozó szolgáltatá-

hozzáférhetőségére és teljesítésére vonatkozó követelményeket meghatározni és

sokkal. A nemzeti szabályozó hatóságoknak a postai csomagok vonatkozásában

azokat számon kérni. Az engedélyezési eljárásoknak arányosnak, áttekinthetőnek

jogukban áll a 10 kilogrammos tömeghatárt 20-ra emelni, illetve a tagállamoknak

és megkülönböztetéstől mentesnek kell lennie.

belső szabályaiktól függetlenül gondoskodniuk kell arról, hogy a más tagállamból érkező, 20 kilogramm alatti postai csomagokat területükön kézbesítsék. Az egyes

Az egyetemes postai szolgáltatások díjainak megállapításakor alapelv, hogy a dí-

tagállamok tájékoztatni kötelesek a Bizottságot az általuk megtett intézkedések-

jak az igénybe vevők számára megfizethetőek legyenek. További követelmény a

ről, illetőleg az egyetemes szolgáltató kijelöléséről.

költségalapú árképzés.

Minden tagállam kötelezettsége, hogy biztosítsa az alapvető követelményeknek való

Az Irányelv – a hatálybalépésétől számított két éven belül – a tagállamok kötele-

megfelelést, azonos szolgáltatást nyújtson a hasonló feltételekkel rendelkező igény-

zettségévé tette, hogy saját belső elszámolási rendszerükben élesen különítsék el

bevevőknek, a megkülönböztetés bármely formájától mentes szolgáltatást tegyen

a fenntartott és a nem fenntartott szolgáltatásokra eső költségeket. A norma egy-

lehetővé, és a szolgáltatást csak el nem hárítható, rendkívüli esetben szüneteltesse.

értelműen tiltja a keresztfinanszírozást, tehát a fenntartott szolgáltatások bevételeiből csak kivételesen lehet finanszírozni a monopóliumon kívüli szolgáltatáso-

Az Irányelv lehetővé tette, hogy – az egyetemes szolgáltatás fenntartásához szük-

kat, még akkor is, ha ezek részei az egyetemes szolgáltatásnak.

séges mértékben – az egyes tagállamok bizonyos postai szolgáltatásokat kizárólagos (monopol-) joggal fenntartsanak az egyetemes szolgáltató számára. Ebbe

Az Irányelv a tagállamok kötelességévé teszi a jó minőségű postai szolgáltatások

a körbe tartozik a belföldi levélküldemények gyűjtése, szállítása, feldolgozása és

biztosítását, azzal, hogy meg kell alkotniuk az egyetemes szolgáltatási minőség

kézbesítése, függetlenül attól, hogy a kézbesítés soron kívüliséget élvez-e vagy

szabályait. E minőségi paramétereknek az átfutási időre, a szolgáltatások rendsze-

sem. A fenntarthatóság további feltétele, hogy a szolgáltatás ára kevesebb le-

rességére és megbízhatóságára kell irányulniuk. A minőségi mutatókat belföldi

gyen, mint a leggyorsabb szabványkategória első súlyfokozatába tartozó levél-

szolgáltatások esetén a tagállamok, határon átnyúló szolgáltatás esetén az Euró-

küldemény díjának ötszöröse (ahol ilyen kategória van), és a küldemény súlya ne

pai Parlament és Tanács határozza meg. A Közösségen belüli, határokat átlépő

haladja meg a 350 grammot.

postai küldeményekre vonatkozó minőségi előírások szerint a leggyorsabb szabványkategóriába tartozó postai küldeményeket végponttól végpontig úgy kell

Az egyetemes szolgáltatásokon kívül eső, nem fenntartott szolgáltatások vonatko-

továbbítani és kézbesíteni (átfutási idő), hogy a küldemények 85 százaléka D+3

zásában az Irányelv elegendőnek tartotta az ún. általános engedélyek bevezeté-

nap17, a küldemények 97 százaléka D+5 nap alatt eljusson a címzetthez. Vala-

sét. Az egyetemes szolgáltatásokon belüli, de nem fenntartott szolgáltatások vo-

mennyi tagállamnak kötelezettsége, hogy a minőségi mutatóknak való megfe-

natkozásában – éppen az egyetemes szolgáltatás védelme érdekében – viszont

lelést évente legalább egyszer az egyetemes szolgáltatótól független, erre sza-

megkövetelte az egyedi engedélyezési eljárást. Az engedély megadása függő-

kosodott szervezettel ellenőriztesse, és ennek eredményét jelentés formájában

17

„D” a feladás napja.


38

39

közzétegye. Az uniós normák alapulvételével megállapított és a belföldi külde-

A magyar jogharmonizáció

ményekre vonatkozó minőségi mutatókról a Bizottságot – az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában történő közzététel érdekében – tájékoztatni kell.

A Magyar Köztársaság kormánya az európai uniós csatlakozási tárgyalások során vállalta, hogy még a taggá válás előtt, 2002. január 1-jétől a magyar postai sza-

Az Irányelv biztosítja a nemzeti szabályozó hatóságok számára azt a lehetőséget,

bályozást összhangba hozza az EU-direktívával. Ennek eredményeként a magyar

hogy az infrastruktúrából vagy a földrajzi adottságokból adódó kivételes helyze-

törvényhozás megalkotta a 2001. december 23-án hatályba lépett hírközlési tör-

tek alapján a minőségi mutatók betartása alól mentességet adjanak, és minderről

vényt, a kormány pedig a végrehajtását célzó és a postai szolgáltatások ellátásá-

a Bizottságot tájékoztassák.

ról szóló 254/2001. (XII.18.) kormányrendeletet. E két jogszabály volt hivatott arra, hogy a direktívának megfelelő jogharmonizációt biztosítsa.

Tagállami kötelezettség, hogy a szolgáltatást igénybe vevők panaszainak, felszólamlásainak elbírálására átlátható, egyszerű és olcsó eljárásokat dolgozzanak ki.

Vizsgáljuk meg, hogy az említett törvény és kormányrendelet mennyiben felelt

Különösen azokban az esetekben, amelyek a küldemények eltulajdonításával, sé-

meg a jogharmonizációra vonatkozó uniós elvárásoknak!

rülésével vagy a minőségi mutatók be nem tartásával kapcsolatosak. A tagállamoknak mindent meg kell tenniük a viták méltányos és gyors rendezése, vala-

Egyetemes szolgáltatások köre

mint szükség esetén a díjvisszatérítés és a kártérítés iránt. Biztosítani kell, hogy az egyetemes szolgáltatóval szembeni panasz nem megfelelő rendezése esetén

A távközlési és a postai tevékenységet egyaránt szabályozó Hírközlési Törvény

a fogyasztók, illetőleg a képviseletükben eljáró szervezetek, jogorvoslati eljárás

rendelkezése szerint az egyetemes postai szolgáltatást az ország egész terüle-

keretében a nemzeti hatósághoz fordulhassanak.

tén oly módon kell ellátni, hogy az – a jogszabályban meghatározott kivételekkel – foglalja magában a postai küldemények munkanaponkénti egyszeri

A tagállamok feladata, hogy a postai ágazatra jelöljenek ki nemzeti szabályozó

gyűjtését és – a jogszabályban meghatározott kivételekkel – házhoz kézbesí-

hatóságot, mely jogilag és működési szempontból valamennyi postai szolgálta-

tését. Az egyetemes szolgáltatás körébe tartozik a kettő kilogrammnál kön�-

tótól független. E hatóság biztosítja az Irányelvből fakadó kötelezettségek teljesí-

nyebb belföldi és nemzetközi postai küldeményekkel kapcsolatos szolgáltatás,

tését és a versenyszabályok maradéktalan betartását.

belföldi forgalomban és a külföldre irányuló nemzetközi forgalomban a tíz kilogrammot, a külföldről bejövő nemzetközi forgalomban a húsz kilogrammot meg nem haladó postacsomag-szolgáltatás, a vakok hét kilogrammot meg nem haladó tömegű írása, a belföldi postautalvány-szolgáltatás, a postai küldeményekhez és a vakok írásához igénybe vehető ajánlott-, tértivevény- és értékbiztosítás különszolgáltatás. A tömeghatártól függetlenül nem minősül egyetemes szolgáltatásnak a futárposta, a gyorsposta és a dokumentumcsere szolgáltatás.


40

41

Fenntartott szolgáltatások

lehetőséget biztosított arra, hogy felhívást tegyen közzé az egyetemes szolgáltatás ellátására, ha a kijelölt egyetemes szolgáltató az ellátást nem bizto-

A törvény úgy rendelkezett, hogy kizárólag az egyetemes szolgáltató18 végez-

sítja teljes körűen, vagy a korábbi egyetemes szolgáltató fel kíván hagyni a

heti a 350 grammnál kisebb tömegű belföldi és nemzetközi levélküldemények-

tevékenység végzésével. Miután ezek a körülmények nem következtek be, a

kel és a címzett reklámküldeményekkel kapcsolatos postai szolgáltatást, amen�-

miniszter a postáról szóló 2003. évi CI. törvény 2004. január 1-jével történt ha-

nyiben a szolgáltatás díja alacsonyabb, mint a leggyorsabb szabványkategória

tályba lépéséig egyetemes postai szolgáltatás ellátására koncessziós felhívást

első súlyfokozatába tartozó levélküldemény díjának ötszöröse. A törvény továb-

nem tett közzé.

bi monopóliumként fogalmazta meg a hivatalos iratokkal kapcsolatos szolgáltatást, a belföldi postautalvány szolgáltatást, valamint a postai pénzforgalmi és

A postáról szóló 2003. évi CI. törvény már részletesen tartalmazta a piacra lépési

pénzügyi szolgáltatásokat.

és piacelhagyási szabályokat. Az EU-normával összhangban egyértelművé tette, hogy az egyetemes körbe tartozó szolgáltatás – kivéve a fenntartottat – a hírköz-

Az uniós Irányelv és a magyar Hírközlési Törvény összevetése kapcsán megállapít-

lési hatóság által kibocsátott engedély alapján, a nem egyetemes körbe tartozó

ható, hogy a hazai jog az egyetemes szolgáltatási kört tágabban határozta meg,

pedig a hírközlési hatósághoz benyújtott bejelentés alapján végezhető.

mint a direktíva, de ez, mint a szolgáltatást igénybe vevők érdekeit szolgáló rendelkezés nem volt tilalmazott. A fenntartott szolgáltatási körnél már érdekesebb

Esetleges engedély kiadása nem érinti az egyetemes szolgáltatónak az ország

a helyzet, ugyanis a Hírközlési Törvény hatályba lépésétől egészen 2004-ig a Ma-

egész területére szóló szolgáltatási kötelezettségét. Szolgáltatási engedély egy

gyar Postának nem volt leggyorsabb szabványkategóriába tartozó, ún. elsőbbségi

vagy több szolgáltatásnak a külön jogszabályban meghatározott közigazgatási

küldemény19 szolgáltatása. Ebből adódóan a Magyar Postánál valamennyi levél-

terület egészét lefedő nyújtására kérhető, egy adott területre azonban több szol-

küldeményt a leggyorsabb szabvány-kategóriával kellett azonosítani, ami viszont

gáltató is kérhet engedélyt. Az engedély megadását megelőzően a hatóság köte-

némileg ellentmondott az uniós szabályoknak, és eleve kétségessé tette a minő-

les meggyőződni arról, hogy az engedélyt kérő a jogszabályban előírt személyi és

ségi elvárásoknak való megfelelést.

tárgyi feltételekkel rendelkezik-e.

Engedélyezés

Ezek az engedélyezési feltételek mindenben megfelelnek az Irányelv követelményeinek, azonban a szolgáltatás nyújtásának és az engedély kiadásának egyéb

18 Kijelölt egyetemes szolgáltató

Magyarország területén a Magyar Posta.

19 Az ilyen típusú küldeményeket a posták

a többi, közönséges küldeménytől elkülönítve kezelik, és elsőbbséget biztosítanak számukra a szállításifeldolgozási folyamat során.

Az alapvetően távközlési szabályokat tartalmazó Hírközlési Törvény megle-

kritériumait tartalmazó külön jogszabályról mindez nem állítható. A postai szol-

hetősen szűkszavúan nyilatkozott a postai szolgáltatások végzésének enge-

gáltatók piacra lépésének feltételeiről szóló, 2004. április 23-án hatályba lépett,

délyezési eljárásáról. A törvény idevonatkozó szabályai szerint egyetemes

68/2004. (IV.15.) Korm. rendelet személyi és tárgyi feltételei ugyanakkor már sem-

szolgáltatást kijelölés alapján a postai egyetemes szolgáltató, illetőleg a kon-

miféle kívánni valót nem hagytak maguk után. A jogalkotó szakmai alkalmassá-

cesszióról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban, koncessziós szerző-

got, köztartozás alóli mentességet vár el, igényt tart a szolgáltatás nyújtásához

dés alapján, koncessziós társaság végezhet. A jogalkotó a miniszter számára

szükséges tárgyi feltételek és a vagyoni biztosíték meglétére.


42

43

A szolgáltatás-nyújtás céljából engedélyezhető közigazgatási területek „üzenete”

kell működtetni. A 600-nál kisebb lélekszámú településeken a rendelkezésre állást ál-

meglehetősen egyértelmű: az engedélyt kérő egy, illetőleg több kistelepülésen

landó szolgáltató hellyel vagy mozgószolgálattal kell biztosítani. Városokban 20 ezer

szolgáltathat, vagy – Pest megye kivételével – legalább egy megyében. Nem ad-

lakosonként legalább egy állandó szolgáltató hely működtetése kötelező, és min-

ható engedély kizárólag a gazdaságilag jelentős hasznot hozó, nagyvárosokban

denkinek a lakásától számított 3000 méteren belül kell postát találnia. A napi nyitva-

végzendő szolgáltatáshoz, hiszen ez az egyetemes szolgáltatás gazdaságosságát

tartási időt a forgalom mértékéhez kell igazítani, azzal, hogy minden munkanapon 8

jelentősen veszélyeztetné. Nyilvánvaló ugyanis, hogy az egyetemes szolgáltató-

és 20 óra között legalább 2 óra nyitva tartás kötelező. Az állandó szolgáltató helyek

nak a megmaradó piacon is el kell látnia az egyetemes szolgáltatást, törvényi kö-

felvételi munkahelyeinek számát úgy kell kialakítani, hogy a várakozási idő az egye-

telezettsége miatt nem hivatkozhat arra, hogy ez így már „nem éri meg”. A kor-

temes szolgáltatási körben a felvételi munkahelyeknél a legforgalmasabb óra átla-

mányrendeletben lévő „védőbástya” ettől függetlenül túl erősnek bizonyult. Nem

gában se haladja meg a 15 percet. Amennyiben a várakozási idő a 15 percet rend-

véletlen, hogy komoly engedélyes szolgáltató 2009-ig nem jelent meg a hazai

szeresen meghaladja, az egyetemes szolgáltató újabb felvételi munkahelyet, ha erre

postai piacon, valamint az sem, hogy e jogszabály tartalma miatt a Bizottság ún.

lehetőség nincs, újabb állandó szolgáltató helyet köteles kialakítani és működtetni.

jogsértési eljárást kezdeményezett Magyarországgal szemben. A belföldi szolgáltatásra vonatkozó szabályok szerint az egyetemes szolgáltatónak a

Árak

leggyorsabb szabványkategóriába tartozó levélküldemények 85 százalékát a feladást követő munkanapon kézbesítenie kell, a feladást követő harmadik munkanapon pe-

A Hírközlési Törvény értelmében az egyetemes szolgáltatások árának igazodni-

dig legalább 97 százalékot el kell érnie a kézbesítési aránynak. A postacsomagoknál a

uk kell a szolgáltatás nyújtásának költségeihez, átláthatónak és megkülönbözte-

szabvány előírásai kicsit enyhébbek: a csomagok 80 százalékának kell a feladást követő

téstől mentesnek kell lenniük. Az egyetemes postai szolgáltató számviteli rend-

munkanapon a címzetthez érkeznie, a feladást követő harmadik munkanapon pedig

szerében köteles ellenőrizhető módon elkülöníteni és kimutatni az egyetemes

95 százalékra kell teljesíteni a kézbesítési arányt. A nemzetközi küldeményforgalomban

és a nem egyetemes postai szolgáltatások, továbbá az egyetemes körön belül

a szabvány elvárásai azonosak az uniós előírással, a feladást követő harmadik napon 85,

külön-külön az egyes fenntartott és nem fenntartott szolgáltatásokból szárma-

a feladást követő ötödik munkanapon 97 százalékos kézbesítési arányt kell elérni.

zó bevételeit és ezekkel összefüggő költségeit. A fenntartott szolgáltatások bevételeit tilos az egyetemes szolgáltatáson kívüli költségekre fordítani.

A szolgáltatók saját költségükön kötelesek az átfutási időt független külső szervezettel ellenőriztetni. A mérést végponttól végpontig, a valós küldeményforga-

Minőség

lom minőségét reprezentáló módszerrel kell elvégezni, az eredményről a hatóságot minden évben tájékoztatni kell. A kormányrendelet minőségi szabványokat

A 254/2001. (XII.18.) Korm. rendelet – a direktíva rendelkezéseivel összhangban – je-

alkotott a továbbítás megbízhatóságára és a küldemények épségére vonatkozó-

lentős teret szentelt a postai szolgáltatások minőségével és a fogyasztók védelmével

an is. Az elveszett küldemények aránya a feladott küldemények 0,05 ezrelékénél

összefüggő követelményeknek. A területi hozzáférhetőség követelményeként elő-

nem lehet több. A könyvelt küldeményeknél ugyanennyi lehet a még „elfogad-

írja, hogy a 600 lakosúnál nagyobb településeken állandó postai szolgáltató helyet

ható” sérülési arány.


44

45

Mentesség

gáltató az egyetemes körbe tartozó szolgáltatásokkal kapcsolatos panaszokról és kezelésük módjáról évente egyszer, a tárgyévet követő március 31-éig a ha-

A Magyar Posta, mint kijelölt egyetemes szolgáltató kizárólag a csomag ház-

tóságot tájékoztatni köteles.

hoz kézbesítéssel kapcsolatban vette igénybe az Unió által lehetővé tett mentességet. Ugyanis elegendő szállítókapacitás és megfelelő személyzet hiányá-

Nemzeti szabályozó hatóság

ban országosan a csomagok házhoz kézbesítését 2004 előtt még nem tudta mindenütt teljes körűen megoldani. A Magyar Posta kérelmének helyt adva a

A nemzeti szabályozó hatóság postai szolgáltatóktól való függetlenségére vo-

Hírközlési Felügyelet Döntőbizottsága a kisebb városokban 2002. április 1-jéig,

natkozó Irányelvi elvárást a Hírközlési Törvény teljes mértékben megvalósítot-

valamennyi egyéb településen – a nagyvárosokat ide nem értve – 2004. május

ta. A Hírközlési Felügyeletet a kormány irányítása és a miniszter felügyelete alatt

1-jéig mentesítette a Magyar Postát a postacsomagok teljes körű házhoz kézbe-

működő, jogszabályban hatáskörébe utalt feladatokat végző, a piaci szereplők-

sítési kötelezettsége alól.

től független, országos illetékességű központi közigazgatási szervként hozták létre. Tevékenységének célja a hírközlési piac zavartalan és eredményes műkö-

Panaszok kezelése

désének biztosítása, a hírközlési tevékenységet végzők érdekeinek védelme, a tisztességes és szabályozott piaci verseny fenntartásának elősegítése. Fő felada-

A panaszok átlátható, egyszerű és olcsó kezelésére vonatkozó európai rendel-

ta a piac-felügyeleti és egyéb hírközlési hatósági ügyek ellátása. Tevékenysége

kezéseket a hazai jog maradéktalanul integrálta. E témát részleteiben a kor-

során együttműködik a Gazdasági Versenyhivatallal és a Fogyasztóvédelmi Fő-

mányrendelet szabályozta tudakozódás, illetőleg felhasználói bejelentések,

felügyelőséggel.20

panaszok ügyintézése címen. Eszerint a küldemény feladójának, címzettjének és ezek meghatalmazottainak kérésére a szolgáltató a szerződés teljesítéséről

Összegezve elmondható: annak ellenére, hogy a Hírközlési Törvény és végrehajtá-

és a küldemény sorsáról 30 napon belül ad az Üzletszabályzatban meghatáro-

si rendelete hatályba lépésének időpontjában hazánk nem volt tagja az Uniónak,

zott módon tájékoztatást. A tudakozódást a feladást követő hat hónapon belül

a magyar jogszabályokat a direktíva előírásainak megfelelően harmonizáltuk.

lehet benyújtani bármely postai szolgáltató helyen. A panaszok és felhasználói bejelentések gyors, áttekinthető, egyszerű és megkülönböztetéstől mentes intézése érdekében panasz tehető bármely szolgáltató helyen szóban, írásban,

Az európai szabályok továbbfejlesztése

telefonon, levélben vagy más módon. A szolgáltató a hozzá benyújtott valamennyi panaszról köteles nyilvántartást vezetni. A panasz elbírálását vizsgálat

A fokozatos és ellenőrzött piacnyitás jegyében az Irányelv alkotói már a norma

keretében végzi, eredményéről, a hatósághoz címzett jogorvoslati lehetőséget

hatályba lépésekor jelezték, hogy – a postai szolgáltatások belső piacának kitelje-

biztosítva, a panaszost írásban tájékoztatja. A panasz kezelési ideje belföldön

sedése irányába tett újabb lépésként – az Európai Parlament és Tanács legkésőbb

a 30 napot, határt átlépő küldemény esetén a nemzetközi szabványban meg-

2000. január 1-jéig dönt a postai piac további liberalizálásáról, illetőleg 2003. janu-

határozott időtartamot, hat hónapot nem haladhatja meg. Az egyetemes szol-

ár 1-jétől a hatályos díj- és súlyhatárok felülvizsgálatáról.

20 A Hírközlési Felügyelet szervezeti

alapjain 2004. január 1-jén jött létre a ma is működő Nemzeti Hírközlési Hatóság, amelynek feladata az elektronikus hírközlési, postai és informatikai szolgáltatások piacai zavartalan, eredményes működésének és fejlődésének elősegítése.


46

47

Súlyhatár módosítása

si rendeletei voltak hivatottak alkalmazni. Az új postatörvény az irányelv elvárásait – különös tekintettel arra, hogy hazánk 2004. május 1-jén az Unió teljes jogú tag-

Az Irányelv módosításának elsődleges célja a fenntartott szolgáltatások további

jává vált – maximálisan átvette, hiszen áttért a 100 grammos, 2006. január 1-jétől

csökkentése volt, ugyanis a levelek és címzett reklámküldemények fenntartható

pedig az 50 grammos tömeghatárra. Miután 2004-ben a Magyar Posta bevezette

szolgáltatásként meghatározott 350 grammos tömeghatára valójában nem nyi-

az ún. elsőbbségi küldemény kategóriát, a szabályozás a második Irányelv egyéb

totta meg a postai piacot. Az említett két küldeménykategóriában ugyanis a va-

rendelkezéseinek is megfelelt. Az ún. nagyfeladók vonatkozásában is megtörtént

lós postaforgalomnak kevesebb mint 2 százaléka volt 350 gramm feletti.

a jogharmonizáció, a törvény ugyanis lehetővé tette, hogy a szolgáltató az Üzletszabályzatában olyan szolgáltatásokat és különszolgáltatásokat is meghirdessen,

Az Európai Parlament és a Tanács 2002/39/EK irányelvében módosította a feltétele-

amelyeket a törvény nem szabályoz. Ennek azonban előfeltétele, hogy a szolgáltató

ket, azzal, hogy a tagállamok belső normáikat legkésőbb 2002. december 31-éig kö-

– azonos feltételek esetén – szolgáltatásait az egyenlő bánásmód követelményeit

telesek harmonizálni az irányelv rendelkezéseivel. A módosítás egyértelművé tette,

betartva azonos feltételrendszer keretében köteles az igénybe vevők számára nyúj-

hogy a tagállamok továbbra is fenntarthatnak szolgáltatásokat az egyetemes szol-

tani. Magyarán szólva nem lehetséges az, hogy azonos feltételek (például külde-

gáltatók részére, azzal, hogy e tömeghatár 2003. január 1-jétől legfeljebb 100 gramm,

mény-darabszám) esetén az egyetemes szolgáltató több nagyfogyasztó számára

2006. január elsejétől legfeljebb 50 gramm lehet. Az ún. második Irányelv rendelke-

eltérő díjat alkalmazzon. A keresztfinanszírozási normákat is beemelték a hazai jog-

zései értelmében az érvényes díj- és tömeghatárokon belül a címzett reklámkülde-

ba. A fenntartott postai szolgáltatások bevételei csak olyan mértékben fordíthatók a

mény, illetőleg a külföldre szóló levélküldemények piaca továbbra is fenntartható.

nem fenntartott, de az egyetemes körbe tartozó szolgáltatások költségeire, ami elengedhetetlenül szükséges az egyetemes szolgáltatás teljesítéséhez.

Ez a módosítás már valóban a liberalizáció előszobáját jelentette, hiszen a fenntartott szolgáltatások 100 grammra csökkentése a levélpiac 9 százalékát, 50 grammra csök-

A teljes piacnyitás céldátuma

kentése pedig a levélpiac 16 százalékát nyitotta meg a versenytársak előtt. A második Irányelv a piaci nyomás ellentételezése érdekében a folyamatos technológiai fej-

Az Európai Unió eredeti célkitűzése az volt, hogy 2009. január 1-jétől megteremtse az

lesztést és a hatékonyság-növelést javasolta az egyetemes szolgáltatók részére.

egységes és teljes mértékben liberalizált postai piacot, ennek érdekében megszüntesse a fenntartott szolgáltatásokat. E célt szolgálta az Európai Bizottság 2006. október

E jogi norma továbbra is 2009-et jelölte meg a teljes piacnyitás tervezett dátu-

18-án bemutatott, ún. harmadik postai irányelvének tervezete. A Bizottság tisztában

mául. A Bizottság kötelezettségévé tette egy tanulmány elkészítését arról, hogy

volt azzal, hogy a 2009-ben bekövetkező teljes liberalizáció eredményeként a tagálla-

2009-ben a postai piac megnyitása milyen hatással lesz az egyetemes szolgálta-

mok jelentős részében veszélybe kerülhet az egyetemes szolgáltatás finanszírozható-

tásra az egyes tagállamokban.

sága. Megoldásként közbeszerzést, állami kompenzációt, kompenzációs alap létrehozását vagy egyéb finanszírozási lehetőségek megteremtését javasolta. A tervezet jogi

A második Irányelv rendelkezéseit hazánkban a Hírközlési Törvényt felváltó, pos-

normává válásához természetesen szükség volt az Európai Parlament és Tanács véle-

táról szóló, 2004. január 1-jén hatályba lépett 2003. évi CI. törvény és végrehajtá-

ményére, a Miniszterek Tanácsának reagálására, majd a végső parlamenti döntésre.


48

49

A legkevésbé felkészült 10 tagállam (köztük az új EU-tagországok, így Magyarország) legfőbb aggálya a tervezettel kapcsolatban az volt, hogy 2009-től kizárólag jelentős költségvetési támogatással lett volna fenntartható az egyetemes szolgáltatás. Az EU által javasolt finanszírozási módok valós megoldást nem jelentettek, hiszen könnyen belátható, hogy a közbeszerzés önmagában nem old meg semmit, a kompenzációs alapok pedig a tervezet előterjesztésének időpontjában már több tagállamban megbuktak. A nem egyetemes postai szolgáltatók nem fogadták el, hogy egy külön alapba is be kell fizetniük, ezért minden lehetséges módon megpróbáltak ez elől kitérni. Az új tagállamok különböző okokból ugyan, de a 2009-es piacnyitásra nem voltak felkészülve. Hazánkban ennek fő oka az EU normáknál jóval szigorúbb jogi kötöttségekben keresendő. Csak példaként említjük, hogy az Európai Unióban a Magyar Posta tartja fenn a 6. legnagyobb postai hálózatot, miközben az egy főre jutó belföldi levélküldemények számát tekintve a rangsorban hátulról vagyunk a hetedikek. Magyar kezdeményezésre az egyetemes szolgáltatás finanszírozását biztosítottnak nem látó tagországok részvételével létrejött az ún. EPICURE-csoport, amely aktív lobbitevékenységet folytatott a piacnyitás 2009-es időpontjának elhalasztása érdekében. A csoport erőfeszítései – nem kis mértékben a magyar Európa-parlamenti küldöttek aktivitásának köszönhetően – eredményre vezettek. Az Európai Parlament és Tanács 97/67 EK irányelvét módosító 2008/6 EK Irányelv (az ún. harmadik Irányelv) ugyanis kimondta, hogy 11 tagállam – köztük hazánk is – 2012. december 31-éig elhalaszthatja a teljes piacnyitást annak érdekében, hogy bizonyos szolgáltatásokat továbbra is az egyetemes szolgáltatónak tartson fenn. Ennek mindössze az volt a feltétele, hogy az érintett tagállamok 2008. augusztus 27éig értesítsék a Bizottságot azon szándékukról, hogy élni kívánnak a haladékkal. A magyar igazgatás élt a halasztás lehetőségével. Így a levélpostai piac teljes mértékű szabaddá tétele Magyarországon 2013. január 1-jén fog bekövetkezni.


50

51

IV. ÚTKERESÉS, STRATÉGIA Térjünk vissza ezek után a Magyar Posta megújulásának történetéhez! Először azt

tehát foglalkozott bizonyos stratégiai jellegű témákkal, a különböző elképzelések

vizsgáljuk meg, milyen környezeti feltételek figyelembe vételével és hogyan alakí-

azonban ekkor még nem álltak össze stratégiává. A gyakorlati intézkedések egy-

totta a társaság az elmúlt két évtizedben a maga célkitűzéseit, stratégiáját.

egy részterületre vonatkoztak, bár irányuk egyértelműen a vállalat átalakítását, a fejlődés előmozdítását célozta.

A posták nemzetközi szervezete, az UPU valójában az 1990-es évek közepére-végére dolgozott ki olyan, egységes világstratégiai dokumentumot, amely a tag-

1991-ben például a vezérigazgatóság szervezetében üzletpolitikai osztály alakult.

országok postai stratégiáinak megalkotását volt hivatva támogatni. Az 1984-es

Korábban ez a fogalom nem szerepelt a Magyar Posta szótárában. 1991 egyéb-

hamburgi kongresszuson ugyan már megfogalmazódtak bizonyos, stratégiai tí-

ként a hírlapterjesztés átalakításának éve volt. Szétválasztották az árusítás és az

pusú irányelvek egy deklaráció formájában, ám ez kiérlelt stratégiának még nem

előfizetéses terjesztés irányítását, azzal a céllal, hogy az árusításban kereskedői

volt nevezhető. A stratégia kidolgozása folytatódott 1989-ben a washingtoni

szemlélet honosodjon meg.

kongresszuson, ahol akcióterv néven fogadtak el ajánlásokat. Az első igazi nemzetközi postafejlesztési stratégia azonban csak a világszervezet 1994-ben rende-

1992-ben érzékelhető volt a hazai piac élénkülése, ami a postai szolgáltatások

zett szöuli kongresszusán született meg. Ekkor két stratégiai dokumentum látott

konjunktúráját eredményezte. A levél-, csomag- és pénzforgalomban egyaránt

napvilágot, egyik a kormányok, másik a postai üzemeltetők számára. Egyetlen,

dinamikus volt a növekedés. Olyannyira, hogy a hálózat egyes pontjai esetenként

egységes, minden érdekeltnek szóló világpostai stratégia 1999-től, az UPU pekin-

nem bírták a terhelést. Ezért 1992-93-ban átfogó elemzésnek vetették alá a válla-

gi kongresszusától létezik.

lat logisztikai hálózatának képességeit. 1993-ban ebbe az elemzésbe külső szakcéget is bevontak. A vizsgálatok a szállítási, feldolgozási tevékenység fejlesztésé-

Mindezek ismeretében nem csoda, hogy a Magyar Posta a kilencvenes évek első

nek indokoltságát igazolták. Ez stratégiai jellegű felismerés volt.

felében még nem rendelkezett koherens vállalati stratégiával. 1994. január 1-jével a Magyar Posta részvénytársasággá alakult. A hírlapkereske-

Kezdeti reformlépések

delmet postai alapítású, száz százalékos postai tulajdonú, önálló részvénytársaságokba, a gépjárműjavító részlegeket pedig korlátolt felelősségű társaságok-

Az önállóság első évében (1990) a vállalat vezetésének az átszervezés utómun-

ba szervezték ki. Megindult tehát a piaci típusú gazdasági formák kialakítása, ami

kálataira, a szervezet és a működés stabilizálására, a szolgáltatások megszokott

egyértelműen stratégiai értékű lépésnek tekinthető.

színvonalú biztosítására kellett koncentrálnia. Már ekkor – és persze később is – készültek különféle elemzések és fejlesztési koncepciók, elsősorban a Posta Fej-

1994-ben váratlanul megtört a levél- és a pénzforgalom dinamikus növekedé-

lesztési Intézetben. 1991-ben a Posta Marketing Centrum létrehozásáról szüle-

si üteme. A csomag- és a távirat-szolgáltatás mennyisége is csökkent, e két terü-

tett vaskos tanulmány, és megkezdődött a Magyar Posta új arculatának tervezése.

let veszteséges lett. A pénzforgalom csökkenését új szolgáltatások bevezetésével,

1992-ben a Hágai székhelyű Nepostel tanácsadó társaság készített ajánlást a Ma-

például értékpapír-forgalmazással próbálták ellensúlyozni. 1995-ben, a forgalom

gyar Posta marketing stratégiájára és kereskedelmi felépítésére. A posta vezetése

visszaesését követve a dolgozói létszám mintegy ötszáz fővel csökkent. Mind-


52

53

ez azt jelezte, hogy a Magyar Posta korábban soha nem tapasztalt módszerekkel

Az előzőekben ismertetett intézkedések nem egy kidolgozott és elfogadott

igyekezett alkalmazkodni a piac változásaihoz.

stratégiára épültek, inkább a kibontakozó piaci nyomás hatására születtek, de a változások fő irányai világosak voltak, határozottan megfogalmazódtak,

Közben megkezdődött bizonyos területek technikai fejlesztése. 1995-ben kor-

és egy irányba mutattak. A fő cél a kibontakozó piaci viszonyokhoz való al-

szerű pénzforgalmi bizonylat-feldolgozó rendszert állítottak üzembe. 1996 ele-

kalmazkodás volt, ezen belül a részvénytársasággá alakulás, a kereskedelmi

jén új típusú, egységes pénzforgalmi bizonylatokat vezettek be, olyanokat, ame-

szemléletű irányító szervezet és működésmód kialakítása, technológiai fej-

lyek alkalmasak voltak a gépi feldolgozásra. Ez stratégiai fejlesztésnek értékelhető,

lesztések, új, korszerű szolgáltatások bevezetése, a szolgáltatásminőség ja-

mert jelentősen javította a pénzforgalmi szolgáltatások gyorsaságát, minőségét

vítása.

és megerősítette a Magyar Posta piaci pozícióját.

A hagyományos postai tevékenység stratégiája Ugyanakkor a Magyar Posta a kilencvenes évek közepén piacvesztéssel szembesült a hírlapterjesztésben, a csomagszolgálatban, a pénzszállításban. Bu-

1996-97-ben – a hazai piaci változások figyelembe vétele mellett a nemzet-

dapesten és néhány nagyvárosban egyes magánvállalkozások a helyi levél-

közi szervezetek ajánlásainak és az európai uniós postai irányelvek előkészítő

kézbesítésben próbáltak – jobbára jogszabályba ütköző módon – piaci részt

vitáinak hatására – a Posta Stratégiai Fejlesztési Intézetben már folyamatban

hódítani maguknak a postától. A társaság erős versenyhelyzetben küzdött a

voltak egy komplex stratégia kidolgozásának előkészítő munkálatai. A doku-

címezetlen nyomtatványok, valamint a futár- és expressz szolgáltatások pia-

mentumnak 1997-től 2001-ig terjedő időszakra kellett a stratégiai célokat és

cán. A kilencvenes évek közepére megtapasztalta a Magyar Posta a piac mű-

feladatokat kijelölnie. Egyik fő célként a társaság működési rendszerének fej-

ködésének néhány sajátosságát, és kereste az alkalmazkodás megfelelő for-

lesztését fogalmazták meg, ezen belül a meglévő hálózat jobb kihasználá-

máit, módszereit.

sát, a stabil működés fenntartását, a korszerű irányítási, vezetési módszerek elterjesztését. Kapcsolódó további célkitűzések: a versenyképesség fokozá-

21 Éves jelentés, 1996

A vállalat vezetésében joggal fogalmazódott meg a kérdés: „miért nem vagyunk

sa vállalati rugalmassággal, a forgalom volumenének növelése, a piaci rész-

versenyképesek”?21 Az egyik fő okot abban látták, hogy a társaság irányító szer-

arány megtartása a küldeményforgalmi ágazatban (ennek feltétele a tech-

vezete – valamint egész működésmódja – öröklött módon küldeménykezelé-

nológia fejlesztése, on-line informatikai hálózat kiépítése, költséghatékony

si, postatechnológiai elvekre épült, nem pedig piaci, kereskedelmi szemléletre.

infrastruktúra-fejlesztés). Másik fő irányként a termékstruktúra fejlesztését je-

1996 végén ezért bekövetkezett, amire már évek óta készült a vezetés: a ve-

lölték meg, ezen belüli részcélok: struktúraváltás az elektronikai, számítás-

zérigazgatóságon két új üzleti irányító szervezetet hoztak létre (küldeményfor-

technikai termékek irányába, az ügyfelek minőségi elvárásaihoz igazodó ter-

galom, pénzforgalom). Ettől várták, hogy a társaság jobban reagáljon a vevői

mékfejlesztés, a társaság társadalmi megbecsültségének növelése, képzett,

igényekre, a piaci változásokra. A lépés indokolt volt, hiszen árbevételének 60

elkötelezett és elégedett munkaerő, vagyonnövelés. Talán felesleges hang-

százalékát ekkor már a monopoljoggal nem védett szolgáltatásokból realizál-

súlyoznunk, hogy a fenti célkitűzések megmaradtak a hagyományos postai

ta a Magyar Posta.

tevékenység keretei között.


54

55

A több lábon állás stratégiája 1998-2001 között új stratégia körvonalazódott, amelynek középpontjában a több lábon állás gondolata állt. 1998-ban megfogalmazódott, hogy „el kell érni a tőzsdeképességet, fontosabb szerepet kell adni az elektronikának... meg kell erősíteni azokat a már elindított folyamatokat, mint az információtechnológia rendszerbe építése és felhasználása, az összes távközlési és informatikai lehetőség igénybevétele”.22 1999 tavaszán napvilágot látott a társaság küldetését tartalmazó dokumentum, amelynek bevezető tételmondata: „Küldetésünk, hogy megbízható és sokoldalú, sikeres, közérdekű vállalkozás legyünk a hírközlési, pénzügyi, informatikai és logisztikai piacon.” Ez a megfogalmazás a korábbinál több lábon álló szolgáltató társaság vízióját vetítette előre.

22 Posta Magazin, 1998/9

23 Az Elektronikus Posta Központ

átvállalja a feladóktól a levelek fizikai előállítását. Nagyfeladóktól érkező elektronikus adatbázisból kinyomtatja és borítékolja a leveleket, amelyek ezt követően bekerülnek a postai feldolgozó és kézbesítő rendszerbe.

Ennek az alapgondolatnak a jegyében készült 2000-ben a társaság új stratégiája, amely kiinduló pontként többek között leszögezte: a Magyar Posta 1990 óta változatlanul a hagyományos környezeti feltételek és elvárások mellett működött. Az állami kötelezettségek teljesítése érdekében nyereségesen, hitelfelvétel nélkül, a munkabéke megőrzésével gazdálkodott, és egyre növekvő levélforgalmat bonyolított le. Ugyanakkor folyamatosan elhalasztotta a technológiai fejlesztéseket, a modernizációt. A társaságnál tovább él a tradicionálisan zárt munkakul-

24 A Direkt Marketing Centrum

segítséget nyújt a hozzá forduló vállalkozásoknak hatékony címzett reklámlevél-kampányok lebonyolí­ tásához.

25 A telepostaház olyan

postai szolgáltató hely, amely számítógép-használatot és Internet-hozzáférést is lehetővé tesz az érdeklődők számára. 2001-ben 27 településen működött telepostaház.

túra, az alulgépesítettség miatt túlteng a manuális technológia. Az ingatlanállomány szétszórt, heterogén, leromlott. A társaság folyamatos alultőkésítettséggel küszködik. A dokumentum készítői a jövő lehetséges útjait kutatva rámutattak, hogy a jelentősebb külföldi posták az elektronikus kereskedelemben, a csomaglogisztikai és a pénzforgalmi piacon keresnek globális szerepvállalási lehetőséget. Utaltak rá, hogy a Magyar Postának az előző években több olyan kezdeményezése volt, amelyekkel megalapozta szerepét az elektronikus gazdaságban (Elektronikus Posta Központ23, Direkt Marketing Centrum24, telepostaházak25,


56

57

Integrált Posta Hálózat26 fejlesztése). A társaság vezetői ezekre az alapokra épít-

A társaság vezetése – új üzleti területek meghódítása mellett – törekedett a ha-

ve, de a Magyar Posta üzleti portfoliójának jelentős kibővítésével képzelték el a

gyományos postai tevékenység megerősítésére és technológiai fejlesztésére is.

jövőt. Mindehhez szükségesnek tartották a társaságnak a kormányzat által törté-

Erőteljes ütemben folytatódott az Integrált Posta Hálózat fejlesztése, és 2000 vé-

nő feltőkésítését is.

gén megkezdődött a rendszer telepítése a postahelyeken. Ebben az időszakban született döntés az Országos Logisztikai Központ megépítéséről Budaörsön, és

2001-ben konkrét formában is kirajzolódtak azok az üzleti elképzelések, amelyek-

megkezdődött a beruházás előkészítése. Kísérleti jelleggel elindultak az első mo-

ben testet ölthetett volna a Magyar Posta jelenléte a hírközlési, pénzügyi, infor-

bilposta járatok az Ormánság kisfalvaiban. Megjelentek a nagyobb postákon az

matikai és logisztikai piacon: saját bank, biztosítótársaság, zárt célú mobiltelefon-

első ügyfélhívó berendezések. A társaság bevezette az SAP elnevezésű, integrált

szolgáltatás, elektronikus közbeszerzési rendszer, elektronikus aláírás-hitelesítés,

vállalatirányítási informatikai rendszert.

utazási iroda. Mindezek saját alapítású vagy többségi tulajdonban lévő, önálló cégekként működtek volna, egy sok lábon álló postakonszern keretében. A straté-

A fejlesztések, üzletvásárlások és cégalapítások meghaladták a Magyar Posta

gia tehát a hagyományos postai tevékenység kibővítését, teljesen új üzleti terü-

pénzügyi lehetőségeit. A Magyar Posta üzemi eredménye 2001-ben és 2002-ben

letek meghódítását – a mobiltelefon-szolgáltatással pedig a távközlés részbeni

veszteségbe fordult. 2002 nyarán – a kormányváltást követően – világossá vált,

visszahódítását – célozta.

hogy az államtól remélt pénzügyi támogatások és megrendelések elmaradnak. A több lábon álló postakonszern terve megvalósíthatatlannak bizonyult. Straté-

Kormányzati döntésekkel, közreműködéssel és ígérvényekkel meg is kezdődött

giát kellett váltani.

az üzletbővítési tervek megvalósítása, leányvállalatok létrehozása. 2001-ben az állam a Magyar Posta tulajdonába adta a Postabank és Takarékpénztár Rt. rész-

Az alaptevékenység modernizációjának stratégiája

vényeit. Megalakult a TETRA Rt., amely a rendvédelmi szervezetek, a honvédség, rendőrség, tűzoltóság, katasztrófavédelem számára tervezte lehallgatás ellen vé-

2002 második félévében a Magyar Posta új vezetése válságintézkedéseket lépte-

dett, biztonságos mobilkommunikációs szolgáltatás létrehozását. 2002. januárjá-

tett életbe, felszámolta a kilátástalan megtérülésű leányvállalatokat, és egy-más-

ban megkezdte működését a Postakocsi Utazási Iroda, majd megvásárolt a Ma-

fél év alatt konszolidálta a társaság gazdálkodását. 2003-ban az üzleti eredmény

gyar Posta egy pécsi utazási céget, és létrehozta a Postakocsi-Postatours-Lenau

már ismét pozitív tartományban volt – mindez a hagyományos szolgáltató tevé-

Utazási Iroda Kft-t. 2002 februárjában bejelentették, hogy a Magyar Posta tíz évre

kenység árbevételéből és szigorú költséggazdálkodásból származott.

koncessziós jogot kapott az állami szervek és intézmények elektronikus közbe-

26 Az Integrált Posta Hálózat elektro­

nikus úton összeköti egymással a postákat és a feldolgozó pontokat, informatikai támogatást nyújt a felvételi, feldolgozási, továbbítási és kézbesítési tevékenységhez.

szerzési rendszerének üzemeltetésére. A rendszer informatikai fejlesztése ekkorra

2002 végére kialakult az új vezetés stratégiája és elkészült a célokat konkrét fel-

már előrehaladott állapotban volt, saját beszerzéseit a társaság ezen az elektroni-

adatokra lebontó Modernizációs Program.

kus „piactéren” bonyolította. 2002 tavaszán megalapították a Magyar Posta Biztosító és a Magyar Posta Életbiztosító társaságokat, amelyek az engedélyek meg-

A társaság stratégiája a Magyar Posta új pályára állítását, kínálatának és hálózatának

szerzése után 2003 januárjában léptek piacra.

modernizálását fogalmazta meg fő törekvésként, és visszatért a hagyományos pos-


58

59

tai szolgáltatási tevékenységekhez. Arra koncentrált, hogy a teljes piacnyitásra a Ma-

zási és a szállítási rendszer innovatív fejlesztése, egy új gépesített feldolgozóüzem

gyar Posta olyan versenyképes szolgáltatóvá váljon, amely képes megfelelni a XXI.

(Országos Logisztikai Központ) beindítása, az európai szintű átfutási idő megte-

század kihívásainak, és ügyfelei részére az Európai Unió elvárásainak megfelelő, ma-

remtése. Az ügyfélorientált magatartást új értékesítési szervezet kialakításával,

gas minőségű szolgáltatásokat nyújt. Célként egy korszerű, nyereséges postai szol-

humánpolitikai fejlesztésekkel, a Posta Biztosítók tevékenységének kiterjesztésé-

gáltató megteremtését jelölték meg, amely kettős szerepet lát el: egyetemes szol-

vel, az Erste banki együttműködéssel, az ügyfelek differenciált kezelésével igye-

gáltató és egyben üzleti alapon működő vállalkozás a postai versenypiacon.

keztek megteremteni.

A Modernizációs Program a stratégia gyakorlati megvalósítását célozta. A pos-

A lépések következetes végrehajtásával a Magyar Posta gazdálkodása 2003-tól is-

tai alaptevékenységek fejlesztését helyezte a középpontba. Konkrét fejlesztési irá-

mét nyereségessé vált, üzemi eredménye és az egy főre jutó árbevétele folyama-

nyokat és feladatokat jelölt ki. Egyrészt a termékpaletta átalakítását, úgy, hogy az

tosan nőtt. Korábbi bürokratikus működése jelentősen átalakult, az ügyfélközpon-

megfeleljen a változó vevői igényeknek. Másrészt a logisztikai rendszer jelentős fej-

tú értékesítési struktúra kialakításával és az értékesítési szemlélet átalakításával az

lesztését, átalakítását, rugalmassá, korszerűvé tételét. Harmadik fő irányként gazda-

európai szintű postai szolgáltatóvá válás útjára lépett.

ságosabb működési formák bevezetését tűzte ki célul a felvételi tevékenységben. Ennek jövőbeni lehetséges helyszíneiként jelölte meg a program a helyi önkor-

2008-ban a társaság vezetése alapos helyzetértékelést követően aktualizálta a

mányzatokat, közösségi pontokat, teleházakat, kiskereskedelmi egységeket, vállal-

stratégiát, és kidolgozta a 2008-2012 közötti időszakra vonatkozó célkitűzéseket.

kozásokat. A kis forgalmú, 600 főnél kevesebb lakosú településeken a mobil felve-

A korábban megjelölt célok megtartása mellett meghatározta a legjelentősebb

vő- és kézbesítő szolgálat (mobilposta) működtetése mellett tette le a voksot.

üzleti területeket, és beindította az irányító tevékenység ügyfélszegmensekhez igazodó átszervezését. A Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács a stratégiai doku-

Ezek az elképzelések nagyon közel álltak a posták megújulásának nemzetközi ten-

mentumot megvitatta és elfogadta.

denciáihoz. Minden fejlett postánál megfigyelhető volt ugyanis nagykapacitású feldolgozóközpontok építése, a küldemény-feldolgozás automatizálásának a

A Magyar Posta – a stratégia megújításával párhuzamosan – a szervezetek szint-

korszerűsítése, illetve szinte mindenütt jelentős mértékben csökkentették saját

jén is elmozdult a korábbi, termékalapon szervezett profitcentrumok platformjá-

üzemeltetésű postahelyeik számát, vállalkozásba adva a felvételi tevékenységet a

ról. A termékalapú üzletágak helyét átvette egy új, ügyfél-szegmentációhoz iga-

kisebb és a közepes településeken. Ezt a stratégiai irányt jelölte ki magának a Ma-

zodó szervezeti felépítés.

gyar Posta is 2002-ben. A Magyar Posta átalakításának, modernizálásának eredményeit a posták nemzetA válságkezelés és a gazdasági stabilizáció után, 2003 és 2009 között a kulcsfon-

közi közössége elismeri és nagyra értékeli. 2009-ben a postai Oszkár-díjnak is ne-

tosságú fejlesztések közé tartozott a postahálózat átalakítása, nevezetesen a mo-

vezett World Mail Awards díjat a Transformation (átalakulás) kategóriában a Ma-

bilposta bevezetése a kistelepüléseken, a hálózat racionalizálása, a kisebb posták

gyar Posta nyerte a „Bürokratikus postai szervezetből vevőorientált szolgáltató”

vállalkozásba adása, a nagyok ügyfélcentrikus átalakítása. Megvalósult a feldolgo-

címmel írt, a modernizációs folyamatokat ismertető pályázatával.


60

61

V. IRÁNYÍTÁSI-IGAZGATÁSI SZERVEZET Központi irányítás

Termékalapú irányító szervezetek

A hagyományos struktúra

A hagyományos irányítási szervezetbe elsőként a Hírlap-kereskedelmi Igazgatóság „ékelődött” be 1991-ben. Ekkor választották szét a hírlap-előfizetés és az

Ahogy arra korábban már utaltunk, 1990-ben kétszintű irányítási struktúrát örö-

árusítás irányítását. Új szervezetet hoztak létre a hírlap-kereskedelem mene-

költ elődvállalatától a Magyar Posta. A vállalat országos szintű elvi, szakmai, gaz-

dzselésére. Mivel a hírlapárusítás kifejezetten kereskedelmi jellegű tevékeny-

dasági irányítását a vezérigazgatóság látta el, élén vezérigazgató állt, szolgálta-

ség, ezen a területen elkezdődött egy üzleti típusú gondolkodás és a piaci

tási és gazdasági helyettessel. Az irányítást és belső szabályozást 16 főosztály

viselkedésmód kipróbálása. Az EMS Szolgáltatási Üzletág létrehozása volt a kö-

(osztály) segítette. A végrehajtás koordinálását és közvetlen irányítását hét pos-

vetkező, amikor (kísérleti jelleggel) egy konkrét termékkör menedzselésére üz-

taigazgatóság végezte, területi hatáskörrel. Az anyag- és értékcikk-ellátással, a

letáginak nevezett szervezetet hoztak létre 1993. január 1-jétől. Ezeknek a szer-

hírlapterjesztéssel és a postaszállítással, valamint a pénzforgalom elszámolá-

vezeteknek a tevékenységében már jelen volt az értékesítés, a technológia és

sával kapcsolatos szaktevékenységeket négy középfokú postaszerv látta el, or-

az ügyfélszolgálati szempontok összekapcsolásának gondolata.

szágos hatáskörrel. Ez a 11 középfokú postaszerv belső szabályozású gazdasági egységként működött, önálló gazdálkodásra, mérlegkészítésre, könyvviteli be-

Üzletágak létrehozása

számolójelentésre volt kötelezve. 1996-ban megtörtént a vezérigazgatóság üzletági felépítésének kialakítása (1996. A vezérigazgatóság és a területi igazgatóságok szervezete döntően postakezelé-

december 1.). A küldeményforgalmi vezérigazgató-helyettes irányítása alatt há-

si elvek alapján épült fel, és technológiai, hivatali szemléletmódban működött. A

rom üzletág jött létre: a levélpostai, a gyorsszolgálati és a nemzetközi küldemény-

posta vezetése a szétválást követően tisztában volt azzal, hogy ezen az irányítási

forgalmi üzletág. A pénzforgalmi vezérigazgató-helyettes felügyelete alá két

struktúrán a piachoz való eredményes alkalmazkodás érdekében változtatni kell,

üzletág tartozott: a pénzszállítási és a nemzetközi pénzforgalmi. A küldeményfor-

de kezdetben úgy vélték, elég, ha a meglévő struktúrába beillesztenek olyan szer-

galmi irányító szervezetben egy úgynevezett piackezelési osztály is létesült. E lé-

vezeteket, amelyek üzleti, kereskedelmi szemléletet jelenítenek meg.

pések együtt az üzleti szemlélet érvényesítését, a vevők igényeinek jobban megfelelő termékfejlesztést, és természetesen az értékesítés javítását voltak hivatva

A postakezelési-technológiai logika gyökeres átalakítása, a meglévő irányítási

szolgálni. A szemléletváltást mutatja, hogy a következő években a korábbinál sok-

rendszer teljes átformálása csak 2000 után következett be. A több hullámban le-

kal nagyobb figyelemmel fordultak az ügyfelekhez, és különösen a nagyfeladók-

zajlott átalakítás során a Magyar Posta a tradicionális technológiai-kezelési szem-

kal erősítették a kapcsolatokat.

léletű irányítási szervezettől eljutott a termék-piac alapú, majd onnan az ügyfélcsoportok (ügyfél-szegmensek) szerinti szervezeti felépítésig.


62

63

Átszervezés a „piramis” csúcsán

2004. január 1-jétől megszűnt az addigi hat regionális igazgatóság. Helyettük három új területi igazgatóság jött létre, megváltozott feladat- és hatáskörrel. A szer-

1998-ban – vezetőváltást követően – teljesen átalakult a központi irányítás csú-

vezeti változás létszám-racionalizálással is járt. Az intézkedéssorozat eredménye-

csa. A korábbi „vezérigazgató + 2 vezérigazgató-helyettes” szisztémát „elnök-ve-

ként 2003 júliusa és 2004 szeptembere között 1650 fővel csökkent a létszám,

zérigazgató + 7 főigazgató” felállás váltotta fel. A hét főigazgatói terület: mar-

ebből az irányítási területen leépítettek száma 644 fő volt. Mindez jelentős meg-

keting és értékesítési, informatikai és logisztikai, gazdasági, emberi erőforrás,

takarítást eredményezett a következő időszakban a társaságnak.

társasági kontrolling, biztonsági, stratégiai. Ez a felépítés világosan mutatta, hogy a „piramis” csúcsán új szemlélet, új gondolkodás jelent meg, amely nem tartja „kőbe

Termék-piac alapon strukturált üzleti modell

vésettnek” a korábbi szervezeti felépítést. A főigazgatók közötti munkamegosztásban a modern vállalati szervezetekre jellemző új elemek is megjelentek (hu-

2004-ben kultúraváltást indított el a Magyar Posta az értékesítésben és a kiszol-

mánerőforrás, informatika, kontrolling, stratégia). A „piramis” csúcsának horizontá-

gálásban, a korábbi funkcionális-regionális szervezeti modell értékesítés-orientált

lis széthúzása viszont a központi apparátus létszámának dinamikus növekedését

átalakítása révén. Hárompillérű struktúrát hozott létre a társaság, megteremtve

vonta maga után. A korábbi 400 fős létszám néhány év alatt ezerre gyarapodott.

benne a termék-piac alapon kialakított, eredményorientált üzletági szervezetet. Egyértelmű felelősségi egységeket, profitcentrumokat teremtettek, annak ér­de­

A szervezet egyszerűsítése

ké­ben, hogy a bevételek és az eredményesség jelentősen javuljon, a reakcióképesség növekedjen, a döntési folyamatok gyorsuljanak.

2002 augusztusában átalakult, egyszerűsödött a központi irányítás szervezete. Csökkent a horizontális széttagoltság, hét főigazgató helyett négy vezérigazga-

A legnagyobb európai posták által is követett, ún. Termékalapú Üzleti Egység Mo-

tó-helyettesi posztot alakítottak ki: általános, üzleti, humánerőforrás és pénzügyi

dellt vették át a hagyományos funkcionális-regionális modell üzleti alapú átforga-

vezérigazgató-helyettes kinevezésére került sor. Megszüntettek számos korábbi

tásához, és a hárompillérű rendszer létrehozásához. A szervezeti struktúrának há-

párhuzamosságot, csökkent a vezetői munkakörök száma (stratégiai szinten 125-

rom szintje jött létre:

ről 69-re, operatív szinten 82-ről 52-re), ezzel együtt a szervezetek és a dolgozók létszáma is kevesebb lett. Lényegesen karcsúbb és laposabb szervezet jött létre.

Társaságirányítás: a korábbinál kisebb és hatékonyabb irányítási szint, valóban

A posta alaptevékenységét az üzleti vezérigazgató-helyettesi terület irányította,

csak a stratégiai irányítással és a vállalat működésének összehangolásával foglal-

hatáskörébe tartoztak a területi igazgatóságok és a postahelyek is.

kozó szervezetek tartoznak ide. Üzleti egységek: az üzletágak (Levél, Pénzügyi szolgáltatások, Logisztikai szolgáltatások,

2003 júliusában összetettségében és struktúrájában tovább változott a társasági

Hírlap, Nemzetközi); ezek a társaságnak a megcélzott termék-piac kombináció alapján

szintű irányító és végrehajtó szervezet, valamint az irányítási területen foglalkoz-

meghatározott, önálló bevétel- és eredményfelelősséggel felruházott egységei.

tatottak létszáma. A területi igazgatóságoktól több feladatkört és szervezeti egy-

Szolgáltató központok: azok a belső szolgáltató egységek, amelyek az üzlet-

séget központosítottak.

ágak és más szervezeti egységek működési feltételeit teremtik meg.


64

65

Ügyfélcsoportokhoz igazodó értékesítési szervezet

A korábbi termékalapú szerveződés helyett a vevői igényeknek jobban megfelelő, ügyfélszegmens-alapú értékesítési szervezeti struktúra alakult ki, annak

2008. július 1-jétől a Magyar Posta újabb szervezetfejlesztést hajtott végre. A közép-

érdekében, hogy a társaság a minőségi szolgáltatások révén növelje bevétele-

kelet európai régióban talán egyedülálló módon, az értékesítési szervezet ügyfél-

it, a hatékonyság javítása által működési kiválóságot érjen el, valamint teljesít-

szegmens-alapú átalakításával kiteljesítette a szervezetfejlesztési folyamatot.

mény- és ügyfélorientált kultúrát alakítson ki. Az ügyfélszegmens alapú felépítéstől azt várják, hogy az értékesítők a különböző igényekkel és elvárásokkal bíró ügyfélköröket differenciáltan kezelik a termékfejlesztés, az értékesítés és a kommunikáció területén. A struktúra kialakításához a Magyar Posta szétválasztotta a küldeményeket tömegesen feladó, kiemelt ügyfeleit és a lakossági ügyfeleket, és ezekhez igazodva alakította ki értékesítési szervezetét. A szervezetfejlesztés eredményeképpen létrejött három értékesítési szervezet: Üzleti Ügyfelek Üzletág – feladata a levél- és a logisztikai termékek, valamint az előfizetéses hírlap menedzselése a teljes ügyfélkörre vonatkozóan, valamint az üzleti és kiemelt ügyfelek teljes körű kiszolgálása. Lakossági Ügyfelek Üzletág – feladata a pénzügyi, kiskereskedelmi, valamint a bélyeg termékek menedzselése a teljes ügyfélkörre vonatkozóan, a kisvállalkozói és lakossági ügyfélszegmens teljes körű kiszolgálása, továbbá a hálózat és a kézbesítési rendszer irányítása és működtetése három területi igazgatóság közreműködésével. Nemzetközi Igazgatóság – feladata a nemzetközi értékesítés folyamatának menedzselése. Az értékesítési szervezetek mellett a logisztikai tevékenységek irányítására létrejött a Logisztikai Rendszerek Üzletág, amelybe 2009 júliusától integrálódott a kézbesítés-menedzsment is.


66

67

Területi igazgatóságok

Önálló jogi személyiséggel rendelkeztek. Együttműködtek a helyi hatósági és államigazgatási szervekkel. A vezérigazgatóság által jóváhagyott árbevételi és költ-

A Magyar Posta hálózatának működtetése több mint száz évig területi elvre épült.

ségterv alapján felelős gazdálkodást folytattak. Önálló döntési jogkörük volt saját

A területi postaigazgatóságok rendszere még az Osztrák-Magyar Monarchia idején

érdekeltségi rendszerük kialakítására, amihez bérköltség-keret is tartozott. Felelős-

alakult ki, majd tovább élt a kiegyezés után, az önálló nemzeti közszolgáltató intéz-

ségük többek között kiterjedt a posták működtetésére, szakmai, munkavédelmi,

ménnyé vált Magyar Királyi Posta időszakában. Néhány igazgatóság székhelye és

gazdasági, panasz-ügyintézési tevékenységének ellenőrzésére, a posták nyitvatar-

működési területe a trianoni határok miatt módosult. Így a nagyváradi igazgatóság

tási idejének meghatározására, valamint az igazgatóság területén működő egyéb

helyett Debrecenben, a temesvári helyett Szegeden létesült 1920-ban postaigazga-

végrehajtó szervek (például szállítási-, hírlap- és építési üzemek) irányítására.

tóság. Később létrejött a Miskolci Postaigazgatóság. A trianon utáni szervezeti struktúra és területi beosztás aztán hosszú évtizedekig lényegében változatlan maradt.

A területi igazgatás megerősítése

A postai célkitűzések, szolgáltatások, technológiák, munkamódszerek persze változtak, de az igazgatóságok alapfunkciója és területi beosztása megmaradt. Egy-egy

1994-ben a Magyar Posta elnök-vezérigazgatója megerősítette a postaigazgatóságok

igazgatóság 2-3-4 megye postahálózatát szervezte, irányította, a mindenkori vezér-

működési területét és feladatkörét. Leszögezte, hogy az igazgatóságok saját működé-

igazgatóság által meghatározott keretek között, de meglehetősen nagy önállósággal.

si területükön ellátják a postáról szóló 1992. XLV. tv. 2. §. 2. b. és c. pontjában meghatározott postai tevékenységet, valamint azokat a feladatokat, amelyekre a társaság irá-

Öröklött területi szervezetek

nyító szervei, illetőleg a saját hatáskörben kötött szerződések kötelezik. Elvárás velük szemben, hogy az irányításuk alá tartozó postaszervek (postahivatalok, üzemek) útján

1990-ben – a távközlésről és a műsorszórásról való leválást követően – a korábbi

a rendelkezésükre álló erőforrások hatékony felhasználásáról gondoskodjanak és a te-

postaigazgatóságok változatlan területi illetékességgel működtek tovább:

vékenységi körükbe tartozó postai feladatokat hiánytalanul végrehajtsák.

Budapesti Postaigazgatóság (Budapest területén)

1997. január 1-jével vezérigazgatói utasítás lépett életbe a területi postaigazgató-

Budapest-vidéki Postaigazgatóság (Fejér-, Komárom-, Nógrád és Pest megye)

ságok egységes szervezetéről. Hálózatüzemeltetési és gazdasági igazgatóhelyet-

Debreceni Postaigazgatóság (Hajdú-Bihar-, Szolnok- és Szabolcs-Szatmár megye)

tesi munkakörök létesültek. A pénzforgalmi és a küldeményforgalmi osztályveze-

Miskolci Postaigazgatóság (Borsod-Abaúj-Zemplén- és Heves megye)

tők – az üzleti kapcsolatok erősítése és a helyi nagy ügyfelekkel való egyenrangú

Pécsi Postaigazgatóság (Baranya-, Somogy-, Tolna és Zala megye)

tárgyalás érdekében – üzletigazgatói cím használatára kaptak jogosultságot. Az

Soproni Postaigazgatóság (Győr-Sopron-, Vas- és Veszprém megye)

igazgatóságok feladatul kapták a forgalom növelését, az ügyfélszolgálat minősé-

Szegedi Postaigazgatóság (Bács-Kiskun-, Békés- és Csongrád megye)

gének javítását. Rendszeressé vált a nagyfeladók felkeresése, tájékoztatásuk, igényeik megismerése. Az igazgatóságokon értékesítési munkatársakat alkalmaztak,

Az igazgatóságok felelősek voltak azért, hogy területükön a postai szolgáltatás

akik területi termékfelelősként dolgoztak. 1998-ban a Magyar Posta vezérigazga-

működjön, a jogszabályi előírások teljesüljenek, a vállalati célok megvalósuljanak.

tója elrendelte a termékmenedzseri rendszer bevezetését.


68

69

A centralizálás kezdetei

2003. január 1-jétől a regionális igazgatóságok hálózatüzemeltetési igazgatóhelyettesi munkakörének elnevezése logisztikai igazgatóhelyettesre módosult, ér-

2000-től a célirányos és egységes működés érdekében megkezdődött az irányí-

zékeltetve, hogy a fejlődésben és a piaci lehetőségek jobb kihasználásában elő-

tás centralizálásának folyamata. Első lépésként 2000. január 1-jétől azokat a szak-

térbe kerültek a logisztikai rendszerek. A területi logisztikai igazgatóhelyettesi

mai területeket vonták központi irányítás alá, amelyeknél különösen hatékonyan

munkakörökre pályázatot írtak ki. Ugyancsak pályázattal töltötték be a postaigaz-

kellett érvényesülnie az egységes irányításnak. A központosított szakterületek az

gatóságok értékesítési igazgatóhelyettesi munkakörét, valamint a humán erőfor-

egész posta érdekét képviselték, a területi eltéréseket rövid időn belül megszün-

rás irodavezető és gazdasági irodavezető munkaköröket.

tették. Ekkor központosították a biztonság, az informatika, az ingatlangazdálkodás és a beszerzés területi szervezeteit. Az érintett szakemberek továbbra is az igazga-

A hagyományos területi irányítás átalakulása

tóságok székhelyén dolgoztak, de munkajogi és szakmai szempontból nem tartoztak többé az igazgatóság hatáskörébe.

2003. december 31-ével megszűnt az addigi hat regionális igazgatóság. 2004. január 1-jétől szerepüket három új területi igazgatóság vette át. Budapesti székhel�-

2000. február 1-jétől a regionális igazgatóságok szervezetében a korábbi két igaz-

lyel megalakult a Központi Területi Igazgatóság, Pécsett a Nyugat-magyarországi

gatóhelyettes (hálózatüzemeltetési és gazdasági) mellé értékesítési igazgatóhe-

Területi Igazgatóság, Debrecenben pedig a Kelet-magyarországi Területi Igazga-

lyetteseket nevezetek ki. Megalakultak a területi igazgatóságok értékesítéssel fog-

tóság. Felelősségük elsősorban a hálózatfejlesztésre és üzemeltetésre, a kézbesí-

lalkozó osztályai és csoportjai.

tőszolgálat működtetésére, valamint az értékesítés szervezésére terjedt ki. A területi igazgatóságok élén igazgató állt három helyettessel (hálózati-, kézbesítési-,

A regionális igazgatóságok szervezetében 2002 júliusától kisebb korrekció történt.

értékesítési igazgatóhelyettes).

A postabiztonságot ellenőrző munkatársak kikerültek a központi fennhatóság alól, és visszakerültek a regionális igazgatóságokhoz. Velük és a területen működő

2008. január 1-jétől sor került az értékesítési szervezet centralizálására is. A há-

minőségbiztosítási és ellenőrzési osztályból kivált területi biztosokkal megalakult

rom területi igazgatóság fő feladata ezután a kézbesítési és hálózati feladatok

a Technológiai biztonsági osztály. A minőségbiztosítási szakterületet kiegészítet-

ellátása maradt. Június 1-jétől az e szakterületeket irányító igazgatóhelyettese-

ték a folyamatszervezéssel, és közvetlenül igazgatói irányítás alá helyezték.

ket átminősítették irodavezetőnek. 2008-ban a területi igazgatóságokat a stratégiai szintről átsorolták a végrehajtó szervek közé. Fő feladatuk, hogy irányítá-

2002. december 31-én összevonták a Budapesti és a Budapest-vidéki Postaigaz-

si területükön magas színvonalú szakmai munkával biztosítsák a postahálózat

gatóságot – Központi Régió Igazgatóság néven, illetve Nógrád megyét átsorolták

optimális és gazdaságos működését és a kézbesítőszolgálat zökkenőmentes

a Miskolci Postaigazgatóság területéhez.

ellátását.


70

71

VI. POSTAHÁLÓZAT A Magyar Posta egyedülálló sajátossága és különleges értéke, hogy szolgáltató

Fokozatos elszakadás a távközléstől

pontjai az egész országot behálózzák, munkatársai minden településen jelen vannak, és személyes kontaktusban állnak az ott élő emberekkel, közösségekkel, intéz-

1990. január 1-jén 3218 postai szolgáltató hely (akkori szóhasználattal élve posta-

ményekkel, vállalkozásokkal. Az emberek megszokták a posta és a postások jelen-

hivatal) működött hazánkban. Ebből 2595 postahivatalként, 27 postai kirendelt-

létét, a szolgáltatások elérhetőségét, ezért a postahelyek száma, elhelyezkedése,

ségként, 596 pedig fiókpostaként üzemelt. 300 posta önálló létszám- és bérgaz-

nyitvatartási ideje, működésének színvonala a lakosság elégedettségét – ezen ke-

dálkodást folytatott, a többi körzeti hivatalokhoz tartozott.

resztül a társadalmi közérzetet – jelentősen befolyásoló tényező. Természetesen – vállalati oldalról – ugyanezeket a tényezőket gazdaságossági szempontból is vizs-

1990 előtt a postai hálózat sűrűségét és a posták nyitvatartási idejét nagyrészt

gálni kell. Nem tagadható, hogy a gazdaságosság szempontjai és a helyi közösség

a távbeszélő-szolgálat szempontjainak rendelték alá. A távbeszélgetések je-

elvárásai a kistelepüléseken ellentétbe kerülnek egymással. Az alacsony forgalmú

lentős része kézikapcsolású telefonközpontokon keresztül történt, ez határoz-

postahelyeket gazdaságtalan fenntartani, megszüntetésük viszont az egyetemes

ta meg a postahivatalok szolgálati idejét. A postai forgalomtól függetlenül, a

szolgáltatói kötelezettséggel lenne ellentétes, és a lakosság nemtetszését váltaná ki.

telefonelérhetőség érdekében 8 és 16 óra között a postáknak 8 órás szolgála-

Ezért mindig fontos volt, napjainkban pedig különösen az, hogy milyen összetéte-

tot kellett teljesíteniük. Alapjában két fajta kézi kapcsolású központot kezel-

lű, mennyiségű és gazdaságosságú szolgáltatást lehet nyújtani a postahálózat egy-

tek a posták dolgozói. Nagyobb településeken – ahol a távhívás még nem volt

egy pontján, illetve milyen formában tudja költséghatékonyan megoldani a Magyar

kiépítve – folyamatos szolgálattal külön CB-központok27 üzemeltek. Ezeknél a

Posta a kis forgalmú településeken az egyetemes szolgáltatási kötelezettségét.

kezelők kizárólag távközlési munkát végeztek. Kistelepüléseken a postahivatalok dolgozói a felvételi tevékenységük mellett és közben látták el a telefonbeszélgetések kapcsolását. A kézi kapcsolású távbeszélő-központok kezelése a posta és a távközlés szétválása után is a Magyar Posta feladata maradt mindaddig, amíg az ország egész területén az automatikus telefonhívás meg nem oldódott.28 1990-ben a postákon 1230 manuális kezelésű telefonközpont működött. Jellemző, hogy még 1990-ben is több településen adtak át vadonatúj kézi kapcsolású telefonközpontot. A távközlés rohamos automatizálása ellenére 1994-ben még mindig 731 posta látott el távbeszélő kapcsolószolgálatot (a nagyobb településeken éjjel-nappal). Az automatizálás kiteljesedése természetesen a telefonközpontok fokozatos leszerelését eredményezte. Ezzel együtt azonban nem következett be a gazdaságtalan kisposták bezárása, hanem csökkentett nyitva tartással és új szolgáltatások-

27 Közös telepű, kézi kapcsolású

távbeszélő-központ 28 A Magyar Posta a MATÁV-val

kötött együttműködési megállapodás alapján, térítés ellenében végezte a kézi kapcsolású távbeszélő-központok üzemeltetését.


72

73

kal tovább üzemeltek. Mindez túlzott működtetési költségekkel járt együtt. Ám a

óráig tartott. A táviratokat szombaton – külön pótdíj ellenében – csak az ügy-

falvakban nemcsak a távközlési, hanem a postai igénybevétel is csökkent (vissza-

félszolgálatot ellátó postáknál, vasárnap pedig csak Budapesten és a megye-

esett az előfizetéses hírlapok mennyisége, csökkent a csomag- és pénzfeladás, a

székhelyeken kézbesítették. A távgépíró berendezések feleslegessé váltak, to-

táviratforgalom stb.). Így egyes kispostákon a napi 8 órás nyitva tartás sok esetben

vábbi üzemelésüket a forgalom nem indokolta. Telefax-berendezések vették

csak 20-30 százalékban volt kihasználva.

át a távírógépek funkcióját.

1997 végére az utolsó kézi-kapcsolású távbeszélőközpont is megszűnt hazánkban. A Magyar Posta vezetésének újra kellett gondolnia a kisforgalmú falusi posták sorsát. Több posta forgalmát felmérték. Javaslatok születtek a további működésre. A posták bezárása helyett a forgalomhoz igazodó nyitvatartási időt választották. Csökkentették a kistelepülések kézbesítőinek munkaidejét. Ők korábban a táviratkézbesítési kötelezettség miatt teljes munkaidőben dolgoztak, holott a tényleges napi elfoglaltságuk legfeljebb 6-7 óra volt. A magyar gazdaság átalakulásához és az ügyféligényekhez való igazodás ér­de­ké­ ben a posta ekkor szakított sok évtizedes hagyományával – a postahivatalok országosan egységesített nyitva tartásával –, és a forgalomhoz igazodva határozta meg egy-egy postahely működési idejét. Ehhez figyelme vették a település sajátosságait és az ott élők elvárásait. 1998. októberében már több mint 200 különféle nyitva tartási idő volt a Magyar Postánál. A telefon távkapcsolás mellett a táviratszolgálat is a Magyar Távközlési Vállalat (MATÁV) és a Magyar Posta együttműködésében működött az 1990-es szétválás után. A táviratok házhoz vitelére a városokban külön kézbesítőket alkalmazott a posta. A táviratforgalom azonban a telefonhelyzet javulásával gyorsuló ütemben csökkent. Ezért egyre nagyobb anyagi terhet jelentett a távírószolgálat fenntartása. A távbeszélő ellátottság 1997-re elért egy olyan szintet, amikor a költséges soron kívüli kézbesítőszolgálat napi készenléti ideje már indokolatlanná vált. A kispostáknál a távirat-kézbesítési időszak a posták nyitva tartásával megegyező lett, nagypostáknál pedig hétköznap 7-18


74

75

Az első reformlépések

Üzletházi postahelyek

Postaügynökök, postamesterek

A hazai kereskedelmi hálózat átalakulása megváltoztatta az emberek vásárlási szokásait. A nagy bevásárlóközpontok megnyitása, hosszú nyitvatartási ideje és a hétvégi

Már a kilencvenes évek elején felmerült a gondolat, hogy a második világháború

vásárlás lehetősége az adott település határain túlról is vonzotta az embereket. A Ma-

előtti hagyományokhoz visszanyúlva, a kisforgalmú falusi postaszolgálatot vállal-

gyar Posta felismerte ezt, és szolgáltatóhelyeket nyitott nagyáruházakban, bevásárló-

kozásba lehetne adni.

központokban. 1990 előtt már 17 áruházi postahely működött. 1995 után nyílt a többi, a legtöbb 2002-ben. Kialakításukra a korai szakaszban az egyszerűség volt jellemző,

A XIX. századtól kezdve nagy számban működtek Magyarországon postamestersé-

sok esetben közönségtér nélkül, a vásárlók közlekedési útvonaláról nyíltak. Később

gek. A postamesterek az egységes postahálózat részeként, de önálló vagy családi

boltszerű, nyitott pultos postahelyeket alakítottak ki az egyre-másra épülő bevásár-

vállalkozásban, hivatásszerűen végezték egy vagy több postahivatal üzemelteté-

lóközpontokban, plázákban. Az első ilyen boltszerű, nyitott pultos posta a budapesti

sét. 1902-től postaügynökségek is létesültek azon területek ellátására, ahol a for-

Camponában nyílt meg, amit hamarosan újabbak követtek (Lurdy Ház, Pólus Center,

galom nem ért el olyan szintet, hogy jövedelme egy postamestert el tudott volna

Pólus Róna Kecskemét, Pécs Plaza, fóti Cora, Duna Plaza, Europark, Rózsakert). Köny-

tartani. Postaügynökökkel törpefalvakban, tanyai területeken oldották meg a pos-

vünk megírásának időpontjában 64 áruházi postahely működik az országban.

tai szolgáltatást úgy, hogy ezt a munkát papok, tanítók vagy más, alkalmas személyek a fő hivatásuk mellett, kiegészítő tevékenységként végezték. 1950-ig a postahelyek több mint 90 százaléka e két vállalkozói forma valamelyikében működött.

A hálózat modernizációja

E hagyomány felelevenítése modern formában 1993-ban kezdődött. Első lépés-

2003-ban a Modernizációs Program keretében tudatos és ütemezett hálózat-át-

ként postaügynökségeket létesítettek. A postaügynökök csak felvételi tevékeny-

alakítási projekt kezdődött. Célja a szolgáltatáshoz való korszerű hozzáférés bizto-

séget láttak el, a kézbesítést továbbra is a Magyar Posta alkalmazottai végezték.

sítása, értékesítés-orientált hálózat kialakítása, a posta egyedülálló hálózati adottságainak kihasználása volt. A kisposták tekintetében a fő cél a fix pontú hálózat

1996-ban a társaság vezetése úgy döntött, hogy a gazdaságtalan kisposták to-

racionalizálása, a legnagyobb postahelyek átalakításánál pedig a modern, ügyfél-

vábbi üzemeltetését postamesterekre bízza, akik a forgalom után jutalékot, dolo-

barát, banki környezethez hasonló arculat kialakítása.

gi kiadásaikra pedig átalányt kapnak. A nyilvánosan meghirdetett posták pályázat útján kerültek postamesterek kezelésébe. Legtöbb helyen a korábbi postai alkal-

Mobilposta a kisfalvakban

mazottakból került ki a postamester. Egy részük már az üzemeltetés átvételekor a

29 1996 végén 16 településen

működött postaügynökség, 57-ben postamesterség.

több lábon állásban látta a biztos megélhetést. Volt, aki gázpalack-cserével, más

A 600 főnél kisebb népességű településeken – a törvényi lehetőségekkel össz-

kereskedelmi tevékenységgel is foglalkozott, hogy magának biztos bevételt, tele-

hangban – a többségében rossz állapotú, gazdaságtalanul működő fix postahe-

pülésének pedig szélesebb körű szolgáltatást nyújtson.29

lyeket mobilpostával váltotta fel a társaság 2000 és 2004 között.


76

77

Mobilposta bevezetése a kisfalvakban

2000. szeptember 1-jén a Pécsi Postaigazgatóság az Ormánságban kísérletkép-

Indított mobilposta járat

pen három központból négy, ún. körzetesített kézbesítő járatot indított. Ezek 22 kistelepülésen szinte teljes körű postai szolgáltatást nyújtottak a lakosságnak. 2003-ban a forgalmi adatok szerint naponta átlagosan 28 sárga csekket fizettek be a 600 lakosúnál kisebb településeken. Közönséges levélből naponta 19-et adtak fel, ajánlottból hármat, a csomagok száma pedig alig érte el a heti egyet.

Érintett település

Volt postája

Nem volt postája

Lakosok száma

Háztartások száma

2000

4

22

6

16

4 977

1 820

2003

120

440

240

200

122 046

48 770

2004

230

484

296

188

176 460

73 091

Összesen

354

946

542

404

303 483

123 681

A kézbesített közönséges küldemények átlagos darabszáma 130, az utalványoké 13 volt. Ekkora forgalom mellett fix postahelyet gazdaságosan fenntartani nem

Az önkormányzatoknak a Magyar Posta együttműködési lehetőséget ajánlott:

lehet. Megoldáskánt – nyugat-európai posták példáira és a Pécsi Postaigazgató-

mobilpostától független postai felvételt vállalhattak saját helyiségükben. Erre

ság területén bevált kísérlet tapasztalataira alapozva – született meg a mobilpos-

mindössze 31 önkormányzat vállalkozott, idővel ez a szám is jelentősen csökkent,

tai ellátás bevezetésének terve. A mobilposta lényege, hogy négy-öt kistelepülést

mert a lakosság a mobilpostásoknál (vagyis háznál) adta fel küldeményeit az ön-

naponta gépkocsival közlekedő postás keres fel, aki nemcsak házhoz kézbesít, ha-

kormányzat által működtetett felvételi pont helyett.

nem fel is veszi a helybeliek küldeményeit, díjbeszedést végez, kereskedelmi árukat, értékpapírokat, megtakarítási lehetőségeket, biztosításokat értékesít.

A mobilpostával ellátott településeken a csomagok teljes körű házhoz kézbesítése is megvalósult, ezzel javult a gépjárműpark kihasználtsága. Az ingatlanok fenn-

2003-2004-ben az ország egész területén gyökeresen átalakult a 600 lakosúnál

tartási, felújítási, vagy bérleti költségei megtakaríthatók. A postai ellátás évi átla-

kisebb településeken a postai szolgáltatás nyújtásának módja. Két ütemben 354

gos költsége a korábbi, településenkénti 2,5 mFt-ról 1,2 mFt-ra csökkent.

új mobilposta kezdte meg működését. A mobilpostások 946 településen, közel 124 ezer címhelyre, több mint 303 ezer embernek viszik házhoz a postai szolgál-

Postahelyek üzleti besorolása

tatást. 404 településen korábban egyáltalán nem volt fix postahely, így az ott lakók számára sokkal magasabb minőségűvé vált a postai ellátás. A többi helyen

A postahelyek üzleti értékének meghatározásával a posták új, piaci szempontokat fi-

pedig kényelmi változást hozott, hogy az embereknek ki sem kell mozdulniuk

gyelembe vevő tipizálási rendszerét vezették be 2007. január 1-jén. A postákat ettől

otthonról, ha levelet, csomagot, pénzt akarnak feladni.

kezdve négy típusba sorolják (A, B, C, D típus). Az „A” típusú postahelyek bonyolítják a legnagyobb, a „D” típusúak a legkisebb forgalmat. Ez utóbbiak jellemzően közsé-

A mobilposták mind felvétel, mind kézbesítés tekintetében teljes körű tevékeny-

gekben és városok peremrészein lévő posták, ahol alacsony a lakossági igénybevétel.

séget végeznek, egy kisvárosi posta teljes szolgáltatás-készletét viszik házhoz. A faluba érkező mobiljárat postakürt-jelzéssel ad hírt érkezéséről, végigjárja a te-

A korábbi, több évtizede alkalmazott kategóriák a dolgozói létszámon alapultak,

lepülést, kézbesít. Aki levelet, csomagot, pénzt szeretne feladni vagy más postai

és technológiai szemléletet tükröztek (a postákat korábban I-VI. osztályba sorol-

szolgáltatást kíván igénybe venni, a kapujára kihelyezett táblával jelzi szándékát.

ták). Az új tipizálási modell ezzel szemben az értékesítési potenciált tekinti rende-


78

79

zőelvnek, és figyelembe veszi a bevétel-költség arányokat is. Ezzel lehetővé vált,

Az 1998-2000-ben kialakított teleposta-ház hálózatot32 2007-re már túlhaladta az

hogy az egy-egy posta számára meghatározott értékesítési tervek, feladatok, tá-

idő. A számítógépek rohamos terjedésével megcsappant az érdeklődés az érin-

mogatási- és feltételrendszer a posta valós ügyfélforgalmához illeszkedjen.

tett kistelepülések postáin kínált internet-hozzáférés és egyéb informatikai szolgáltatások iránt, így 2007-ben a teleposta-házi szolgáltatások megszűntek.

A postahelyek megoszlása 2007. 12. 31-én a régi és az új besorolás szerinti bontásban

Postapartner Program

Új, üzleti besorolás A típus

B típus

C típus

D típus

Fiókposta

Osztály (régi besorolás)

I. osztályú

Összesen

64

64

55

389

444

II. osztályú

3

611

445

1059

III. osztályú

73

329

2

404

21

IV. osztályú

14

161

V. osztályú

26

35

VI. osztályú

53

Kirendeltség

61 53

2

Önálló kirendeltség

17

Összesen

105

3

Postamesterség Postaügynökség

196

124 3

242

242

 

 

 

85

85

93

274

1036

1332

2735

A postai hálózat korszerűsítésének következő lépése a 2007 októberében elindított, három évre ütemezett Postapartner Program. Alapgondolata, hogy az önmagukban nem kellően kifizetődő tevékenységek együttesen képesek lehetnek fenntartani a szolgáltatások és a foglalkoztatás színvonalát a vidéki településeken is. 32 A Magyar Posta 1998-ban kísérleti

2010-re 1172 kisebb postahely vállalkozásba adását tervezi a Magyar Posta. Vállalkozók veszik át az érintett helyeken a postai ellátás üzemeltetését, természetesen a postai ellátás folytonosságával és az országos hálózati lefedettség megtartásával. Postapartner lehet egy-egy helyi kereskedő, gyógyszerész, szolgáltató, vagy akár az önkormányzat is.33

33 Hasonló megoldást számos

A program elsősorban a helyi kisvállalkozásoknak ad lehetőséget a több lábon állásra. A közszolgáltatás erősíti a vállalkozók iránti bizalmat, és hosszú

Kisposták hálózatának racionalizálása

távra jelenthet számukra megélhetést. Minden érintett jól jár: a postapartner új vevőkhöz és nagyobb forgalomhoz jut, az ügyfelek egy helyen, egyidejű-

A forgalom-elemzések és a forgalom más, közeli szolgáltató-helyre terelhetőségé-

leg, hosszabb nyitvatartási időben intézhetik ügyeiket, a Magyar Posta pedig

nek vizsgálata után 2007-ben – a jogszabályi előírásokat betartva – 105 kisforgal-

a kisforgalmú településeken is gazdaságosan tudja ellátni egyetemes szolgál-

mú postát bezárt a társaság. Ez nem jelentette azt, hogy ezeken a területeken – fő-

tatási kötelezettségét.

30

30 A jogszabály szerint városokban 20 ezer

lakosonként kötelező egy postahelyet fenntartani.

ként városok alacsony postai forgalmú részein – megszűnt a szolgáltatás, hiszen a törvényi előírások szerinti távolságon belül31 működött másik, nagyobb forgalmú

A Postapartner Program sok kistelepülést érint, ezért az előkészítés során külö-

31 A jogszabály szerint minden lakosnak

posta. A forgalom átterelődése ezekre a helyekre az előzetes várakozásoknak meg-

nös figyelmet fordított a Magyar Posta a helyi közösségek és vezetőik tájékoz-

felelően alakult, a megmaradt nagyobb posták kezelni tudták a többlet-forgalmat.

tatására. Az önkormányzati érdekképviseleteket is meg tudták nyerni. A prog-

3000 méteren belül kell postai szolgáltatóhelyet találnia.

jelleggel hozta létre az országban az első nyolc teleposta-házat. A program később folytatódott, további 18 teleposta-ház nyílt meg, ahol számítógép-használati lehetőséget, Internet-hozzáférést, fénymásolást, nyomtatást kínáltak az érdeklődőknek.

nyugat-európai országban láthatunk. Az Osztrák Posta például 2002-ben hasonló méretű hálózattal rendelke­ zett, mint a magyar, 2009-ben már csak 1300 fiókból álló hálózata van, stratégiai terve pedig az, hogy mindös�­ sze 300 saját üzemeltetésű postahelyet tart meg. 2003-ban Írországban 98 százalék volt a vállalkozásba adott posták aránya, ugyanez Svédor­ szágban 86 százalék, Hollandiában, Portugáliában, Dániában 70 százalék körüli, Németországban 58 százalék. Az addigi postahelyeket papír- és élelmiszerboltokban, benzinkutaknál, gyógyszertárakban, butikokban, kávéházakban, közösségi létesítmé­ nyekben vagy önkormányzatoknál működő felvételi pontok váltották fel.


80

81

ram fogadtatása közösségi, társadalmi, politikai szempontból egyaránt pozitív

A Postapartner Program hazai elismertségét jelzi, hogy a Magyar Posta ezzel,

volt. Ebben nagy szerepet játszott, hogy minden érintett felismerte: a Magyar

mint a helyi vállalkozások támogatását elősegítő programmal, első helyezést

Posta nem hagyja el a településeket, a postai szolgáltatás folytonosságának

nyert az „Európai Vállalkozási Díj” pályázat34 hazai értékelésén, és 2010 má-

biztosításáért továbbra is felelősséget vállal, egyúttal erősíti a helyi vállalkozá-

jusában képviselheti Magyarországot Brüsszelben, az európai országok ver-

sok életképességét.

senyében. A postahelyek számának és jellegének változása 1990-2009 között

A program döntően a 600-2000 lakos közötti településeket érinti. A vállalkozásba adás Európában és a világon egyedülálló módon közbeszerzéssel, több ütemben történt (történik). Az „el nem kelt” postahelyeket ismételten meghirdetik. A

Postai üzemeltetésű szolgáltató-hely

Vállalkozói üzemeltetésű szolgáltató-hely

Állandó postai szolgáltató-hely összesen

Mobilposta

-

3218

-

több ütemre bontást a közbeszerzési eljárás bonyolultsága és a résztvevők nagy

1990

3218

száma indokolta. A befejezés tervezett dátuma 2010 második féléve. Teljes körű,

1994

3214

9

3223

-

sikeres végrehajtása esetén a Magyar Posta saját üzemeltetésű postahelyeinek

1999

2933

314

3247

-

aránya 90 százalékról kb. 70 százalék körüli mértékre csökken. Gazdasági hatása

2004

2508

316

2824

346

a teljes megvalósítást követően mintegy 2,5-3 milliárd forinttal javítja majd a tár-

2009 (terv)

2319

419

2738

357

saság gazdálkodási eredményét. 2009 novemberéig 350 kisposta került postapartnerek üzemeltetésébe. Jellemző

Nyitott pult, ügyfélhívó rendszer

partnerek a helyi kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, kereskedelmi hálózatok, volt postai alkalmazottak. A pályázók jelentős hányada kapcsolt vállalko-

2007-ben stratégiai fejlesztés kezdődött az „A” típusú posták nyitott pultossá alakí-

zásban végzi a postai szolgáltatást, több lábon állással erősítve a működésbiz-

tása céljából.35 2008 végén már 25 „A” típusú posta volt nyitott pultos (az üzlethá-

tonságot. A program sikeréhez nagyban hozzájárultak a különböző kormányzati

zi és a „B” típusú postákat is figyelembe véve 88). A nyitott pultos környezet kiala-

támogatási programok, mint például a két éves továbbfoglalkoztatási kötelezett-

kítása pozitívan hatott a posták értékesítési eredményeire.

séggel járó, egy évig tartó bér- és járuléktámogatás. A meglévő nyitott pultos posták száma és a további tervek Egy saját fejlesztésű, Internet-alapú informatikai rendszerrel a postapartnerek által üzemeltetett postahelyeket integrált rendszerbe kötötte a Magyar Posta. A ko-

Posta típusa

2007 előtt

2007

2008

Összes nyitott 2009-ben 2010-re 2011-től (2008 végéig) tervezett tervezett tervezett

rábbi, mintegy 700 postából álló integrált postahálózat az átalakítás befejeztével

A

9

4

12

25

33

18

17

akár 1000 postával is bővülhet jelentős beruházási forrásigény nélkül. A kifejlesz-

B

26

5

4

35

6

1

234

tett rendszer egyúttal feleslegessé tette a postapartnerek esetében a papír alapú

C

22

1

1

24

2

1

2

kapcsolattartást.

Összesen

57

10

17

84

41

20

253

34 Az Európai Vállalkozási Díjat az Európai

Bizottság indította útjára 2005-ben. A díjjal a vállalkozói tevékenységek helyi és regionális támogatásának legjobb módszereit jutalmazzák. A versengésben az Európai Unió 27 tagországa, valamint Izland, Norvégia és Törökország vehet részt. 35 Korábban a posták ügyfélterében

magas üvegfalak védték a dolgozókat és az általuk kezelt értékeket. A pénzkezelés korszerű biztonsági eszközei (pl. időzáras pénztárolók) lehetővé, az üzleti-értékesítési szempontok pedig elengedhetetlenné tették a zárt „bankfalak” lebontását, a posták nyitott pultossá alakítását.


82

83

Az első ügyfélhívók 2002-ben jelentek meg a nagyobb postahelyeken. E könyv

sítési tevékenységet hatékonyan szolgálja. Ez magába foglalja az „A”, „B” és rész-

lezárásának időpontjában 32 postán üzemel korszerű ügyfélhívó rendszer. A cél

ben a „C” típusú posták nyitott pultos kialakítását, a nagyobb posták felszerelését

2010 végére 80 posta felszerelése ügyfélhívóval, a nyitott pultos kialakítással egy-

ügyfélhívóval, az ügyfelek kulturált (ülve) várakozási lehetőségének megteremté-

idejűleg.

sét és értékesítő munkahelyek létesítését.

A postahálózat jövője

Programot indított a posta a felvételi folyamat optimalizálására, ami a felesleges mozzanatok kiszűrését, a folyamatok egyszerűsítését, a hatékonyság javítását és

A postahálózat további modernizálásának fő irányai: a felvételi és a kézbesítő há-

a várakozási idő csökkentését célozza. A nyitott pultosítás, az ügyfélhívó rendsze-

lózat méretének optimalizálása, a hálózat hatékony, jövedelmező és gazdaságos

rek telepítése, a kis- és középvállalkozók, illetve a fiókbérlők könnyített kiszolgálá-

működésének biztosítása; az ügyfél-szegmensenkénti kiszolgálás megteremtése;

sának bevezetése és a felvételi folyamat optimalizálása mind-mind a minőség to-

a postahelyek értékesítési ponttá alakítása; a minőség javítása. A posta szakem-

vábbi javítását, az ügyfelek elégedettségének növelését szolgálja.

berei igyekeznek megtalálni azt az optimális hálózati felépítést, ami eleget tesz a jogszabályi elvárásoknak, megfelelő elérést biztosít az igénybe vevők számára, de ugyanakkor költséghatékonyan üzemeltethető. 2009-2010-ben új üzletházi koncepció készül. Felülvizsgálják a meglévő üzletházi postahelyek munkahely-méretezését és elhelyezkedését. Új üzletházi postahelyek megvalósítását is tervezik. 2012-ig átvilágítják és racionalizálják az 50 ezernél népesebb városok postai ellátottságát. Tervezik Budapest postahálózati koncepciójának megalkotását és megvalósítását is. A nagyfeladók (üzleti ügyfelek) számára postahelyi levélcentrumok létesítését tervezik (Budapesten három szolgáltató helyen, vidéken tíz településen). Itt biztosítanák a tömeges küldemények átvételét, felvételét, non-stop fiókbérleti szolgáltatást nyújtanának, illetve komplex postázási tevékenységet, küldemény-ki- és beszállítást végeznének. A termékkör bővítésében szereplő, főként a lakossági ügyfélkört megcélzó termékek aktív értékesítési tevékenységet tesznek szükségessé, ezért a legnagyobb forgalmú szolgáltató-helyeket olyan értékesítési ponttá alakítják, amely az értéke-


84

85

Kézbesítés

vehetik a címzettek (a kézbesítő előző nap értesítést hagy a címzett le­vél­szek­ré­ nyé­ben). A támpontoknál nemcsak kézbesítés, hanem postai felvételi és értékesí-

Kézbesítés – régen és ma

tési tevékenység is zajlik.37

A kézbesítés – alapvető rendeltetését tekintve – több száz éve változatlan eleme

Közlekedési eszközök

a posta tevékenységének. Ahogy régen, úgy ma is személyesen kell felkeresnie a kézbesítőnek a címet, hogy a küldeményt átadja a címzettnek, vagy – távollé­té­

A kézbesítők többféle közlekedési eszközt használnak. Nagyvárosok sűrűn la-

ben – más, átvételre jogosult személynek.

kott területein és a nagy lakótelepeken gyalog járják végig a körzetüket (postai szakkifejezéssel élve a járásukat). A gyakran tetemes súlyú napi postaanyag

Ma már persze nem minden küldeményt adnak a kézbesítők közvetlenül a cím-

szállításához a gyalogos postások a nagyvárosokban könnyű kézikocsit hasz-

zett kezébe. Az 1960-as években – amikor a mainál sokkal kevesebb volt a postai

nálnak. A külső, ritkábban lakott városrészekben és a községekben általában

küldemény – a közönséges leveleket, pénzt, csomagot, hírlapot a bérházak leg-

kerékpáron közlekednek. A városokban a múltban a táviratokat kismotorral

felső emeleteire is ajtóig vitték a postások. A küldemények mennyisége azonban

vagy motorkerékpárral vitték házhoz. Ma a táviratokat és a gyorsposta-külde-

idővel a többszörösére nőtt, így – a kézbesítők terhelésének csökkentése ér­de­

ményeket motorkerékpáron vagy gépkocsival juttatják el a címzettekhez a so-

ké­ben, jogszabályi lehetőség alapján – az 1970-es évektől kezdve a közönséges

ron kívüli kézbesítők. A csomagkézbesítők zárt rakodóterű kistehergépkocsi-

levélküldeményeket és a hírlapokat a bérházak bejáratánál felszerelt csoportos

kat használnak.

levélszekrényekbe kézbesítik. Csupán a személyes átvételhez kötött küldeményeket (ajánlott, tértivevényes, hivatalos irat, pénzesutalvány, nyugdíj, csomag stb.) adják át közvetlenül a címzettnek vagy más, jogosult átvevőnek. Ha nem találják az illetőt a címhelyen, értesítőt hagynak a levélszekrényében, és ő – vagy meghatalmazottja – a postai kézbesítőhelyen átveheti a küldeményt. Az 1970-es évek elejéig házhoz kézbesített a posta a gyéren lakott tanyai területeken is. A kézbesítők lóháton, kerékpárral, később kismotorral járták a külterületek dűlőútjait. Ezt a rendszert a hetvenes évek elején az ún. támpontos kézbesítés váltotta fel.36 Az autóval járható műutak és dűlőutak mentén, boltok, iskolaépületek, tsz-majorok mellé fix levélszekrény-csoportokat telepített a posta, ahová a környező tanyák lakosainak szóló közönséges leveleket és a hírlapokat kézbesítet

36 Az első támpontos kézbesítőhelyet

1971 novemberében létesítették Kunszentmiklós külterületén.

ték. A külterületi járat azóta minden munkanapon menetrendszerűen érkezik a támpontra, ahol a pénz- és értékküldeményeket vagy csomagot személyesen át-

37 A Nemzeti Hírközlési Hatóság

engedélye alapján a belterületen kívüli lakott helyekre szóló küldeményeket a Magyar Posta támponton, vagy támpontos levélszekrény útján is kézbesítheti.


86

87

A külterületi kézbesítéshez kapcsolódó kuriózum, hogy könyvünk megírása-

A kézbesítők létszáma 1990 óta közel háromezerrel csökkent. Az önálló hírlapkéz-

kor a Bács-Kiskun megyei Gátér óriási kiterjedésű, ősztől tavaszig gépjárművel

besítők csoportja a piaci körülmények változása miatt gyakorlatilag eltűnt a rend-

szinte járhatatlan külterületén lovas kézbesítő viszi házhoz a küldeményeket.

szerből. A kézbesítői létszám a következőképpen alakult (redukált főben számítva):

Ő a Magyar Posta utolsó lovas kézbesítője. Egy kétkerekű homokfutón keresi fel nap mint nap a tanyavilág lakóit a postai küldeményekkel. Ennek ellen-

Hírlapkézbesítő

Kézbesítő

Összesen

pontját azok a modern elektromos kisautók jelentik, amelyeket a Budai Vár-

1995

1 226

11 464

12 690

negyedben, illetve Debrecen és Pécs műemléki városrészeiben használnak a

2000

916

10 720

11 636

kézbesítők.

2005

920

9 806

10 726

2008

27

9 824

9 851

A kézbesítéshez használt közlekedési eszközök (2009)  

Gyalo­ gos

Kis­ motoros

Gép­ kocsis

Egyéb (lovaskocsi)

A városokban, ahol viszonylag nagy a küldeménymennyiség, többféle specializált Össze­ sen

kézbesítőcsoport működik. A levelet és pénzt hagyományosan az egyesített kézbesítők vitték (és viszik ma is) házhoz. A hírlapokat külön hírlapkézbesítők juttatták el az előfizetőkhöz addig, amíg a Magyar Posta domináns szerepet játszott a

Belterületi egyesített kézbesítő járások

1824

Soron kívüli kézbesítő járások

0

Külterületi járások

Kerék­ páros

Motor­ kerékpáros

6283

89

382

69

0

8647

hazai előfizetéses hírlapterjesztésben.38 A táviratok gyors célba érése érdekében a kilencvenes évek második feléig külön táviratkézbesítőket alkalmaztak a nagy for-

23

19

47

43

0

132

galmú postákon, hogy a sürgős üzenetek soron kívüli kézbesítése biztosított legyen. Soron kívüli kézbesítés napjainkban is létezik, döntően az EMS gyorsposta

19

124

48

31

269

1

492

küldemények kézbesítésére. A városokban a csomagkézbesítők egy része a helyi kézbesítőposták, másik része a logisztikai üzemek állományába tartozik).

A kézbesítők

A kisebb forgalmú városokba és a falvakba nem érkezik annyi küldemény, hogy gazdaságos lenne több, szakosított kézbesítő csoport fenntartása. A legtöbb

A kézbesítők fontos kulcsemberei a Magyar Postának. Ők azok, akik az ország min-

küldeményfajtát ezeken a településeken az egyesített kézbesítők viszik házhoz.

den településén jelen vannak, a lakossággal, intézményekkel, vállalkozásokkal

A 600 lélekszámúnál kisebb településeken 2004 óta a korábban már említett

nap mint nap találkoznak. Az emberek nagy része az ő személyük és munkájuk

mobilposta segítségével oldja meg a társaság a kézbesítést és a postai felvételt.

alapján ítéli meg a társaságot és annak szolgáltatásait. Nagy szerepük van abban,

A külterületeken – nagyrészt gépkocsival – támpontos külterületi kezelők járnak,

hogy 2009-ben a magyar lakosság bizalmi rangsorában a postások 95 százalékos

akik a kézbesítés mellett szintén végeznek felvételi és értékesítési tevékenységet is.

pontszámmal a tűzoltók után a második helyen állnak. A kézbesítők rászolgáltak

A kézbesítők munkanapjának hosszúsága nagymértékben függ a kézbesítendő

erre a bizalomra. Sok helyen szinte családtagnak számítanak.

küldemények mennyiségétől, a kézbesítőjárás adottságaitól (falusi, nagyvárosi, la-

38 A témáról bővebb információ a

Hírlapterjesztés című fejezetben olvasható.


88

89

Az összesből postahelyen kézbesített (millió db)

kótelepi, sík- vagy hegyvidéki körzet), a kézbesítő teherbíró-képességétől, személyes adottságaitól, gyorsaságától, helyismeretétől. A Magyar Posta kétévente végez

2005

2008

182,1

194,6

188,3

126,3

146,7

35,7

41,6

53,9

52,9

50

 

 

 

14,7

20

Az egyesített kézbesítők rendszerint utalványokat és készpénzt is visznek maguk-

Ajánlott küldemény

kal, ami biztonsági kockázatot hordoz magában. A veszélyeztetettség mértéké-

Hivatalos irat

nek megfelelően maximálták a kézbesítők által egyszerre kivihető pénzösszeget.

Értékküldemény

1,3

1,3

1,5

0,6

0,6

Ha a magával vitt készpénzellátmány elfogy, a kézbesítő visszatér a postára újabb

Postacsomag

2,9

6,5

3,2

1,3

0,8

ellátmányért. A kézbesítők (és a rájuk bízott értékek) technikai védelmét a Magyar

Utalvány

7,1

8,9

8,5

7

6,3

Posta az ezredforduló után eredményesen fejlesztette, megerősítette.39

Címezetlen reklámkiadvány (postafiókon keresztül)

 

 

 

7,9

6,9

2000

2005

2008

A fiókbérlők számának alakulása   Fiókbérlők száma

nyek mennyisége az elmúlt, közel két évtizedben: Összes kézbesített küldemény (millió db)  

1990

1995

Közönséges levélpostai küldemény

822,9

677,3 1077,5

2000

1990

1995

45 280 65 018 70 558 79 984 82 586

Jelentősebb változások a kézbesítésben

2005

2008

791,6

777,2

1994. január 1-jétől a megyei napilapok többsége különvált a postai lapterjesztéstől. Ez a kézbesítési kapacitások csökkentését, a kézbesítőjárások összevonását és

Expressz küldemény

6,7

4,8

1,1

0,1

0

Ajánlott küldemény

53,5

77,3

102,8

97,7

92,1

1,5

6,4

4,5

2,3

1,2

20,2

22,5

34

15,6

17,1

1995-ben a piaci pozíció megtartása és az ügyféligényekhez való alkalmazkodás

 

 

 

36,2

45,3

céljából Budapesten és a 104 kiemelt településen bevezették a napilapok reggel

Értékküldemény

1,6

1,7

2,1

0,9

0,8

Postacsomag

6,5

12,6

8,8

5,5

2,5

Utalvány

60

70,7

62,3

49,2

41,5

1997. január 1-jétől megoldotta a társaság az 500 gramm feletti nyomtatványok

 

 

 

396,5

373,1

házhoz kézbesítését (korábban az 500 gramm a felső súlyhatár volt), valamint 2 kg

Hírlap

692,9

295,9

206

156,5

48,4

súlyhatárig és 30 000 forint értékig az ország minden településének belterületén

Távirat

10,4

3,5

0,4

0,5

0,4

Utánvételes küldemény Tértivevényes küldemény Hivatalos irat

Címezetlen reklámkiadvány

biztonság című fejezetben olvashat!

2000

Közönséges levélpostai küldemény (postafiókon keresztül)

Az alábbi táblázat adatai jól érzékeltetik, hogyan alakult a kézbesített küldemé-

39 A témáról részletesebben a Posta­

1995

a kézbesítők körében terhelésvizsgálatot, és hoz intézkedéseket, ahol indokolt.

Teljesítmények

1990

átszervezését vonta maga után.

7 óráig történő kézbesítését.

biztosította a csomagok házhoz kézbesítését.


90

91

2004. május 1-jétől – az EU normákkal összhangban – az ország egész területén

Az „e-levelesláda” olyan – fejlesztés alatt álló – szolgáltatáscsomag, amely lehető-

bevezette a posta a csomagok teljes körű házhoz kézbesítését. A napi három cso-

vé teszi majd az ügyfelek számára, hogy Interneten keresztül – otthonról, munka-

magot elérő vagy annál jelentősebb forgalmú településeken megkezdték mű-

helyről, időtől és helytől függetlenül – megtekintsék virtuális postaládájukban az

ködésüket a centrális csomagkézbesítő járatok. A legkisebb forgalmú falvakban

érkezett küldemények digitalizált címiratát, és rendelkezzenek a küldemény sor-

egyesített kézbesítő viszi házhoz az érkező csomagot.

sáról (utánküldés, továbbküldés, őrzés, felbontás és tartalom szkennelése).

2006. december 31-ével teljesen felszámolta a Magyar Posta a korábbi hírlapkéz-

Lehetőség nyílik majd a jövőben bizonyos kézbesítési szolgáltatások (utánküldés,

besítői hálózatát. 2007. január 1-jén saját leányvállalatként létrehozta a Posta Kéz-

küldeményőrzés) on-line megrendelésére, beleértve a szolgáltatások ellenértéké-

besítő Szolgáltató és Kereskedelmi Kft-t. Ez a gazdasági társaság alvállalkozók be-

nek  elektronikus úton történő kiegyenlítését is.  Az elektronikus ügyintézés a pos-

vonásával, szerződéses jogviszony alapján végzi Budapest területén a hírlapok és

tai folyamatok és a szolgáltatások  gyorsítását eredményezi.

a címezetlen reklámkiadványok, valamint vidéken 85 településen a reklámkiadványok kézbesítését.

A kézbesítési modell továbbfejlesztése

Informatikai fejlesztések

A levélpostai küldemények, utalványok és hírlapok kézbesítése Magyarországon jelenleg a posták, a csomagok kézbesítése a logisztikai üzemek és a posták,

A kézbesítőjárások egységes nyilvántartására kifejlesztették a Postai Járásnyilván-

a gyorsszolgálati küldemények kézbesítése pedig a posták és az EMS Központ ha-

tartó Rendszer (PJR) nevű informatikai programot. Ez geokódolt formában tartal-

táskörébe tartozik.

mazza Magyarország összes bel- és külterületi címhelyét. A levélgyűjtő szekrények és támpontok adatait is tartalmazza a rendszer.

Kézbesítő posták és járások száma 2008-ban Kézbesítő posták

2107

Elsősorban a feladók és a címzettek számára fontos kényelmi támogatást kapott a

Idegen postahelyi kézbesítést ellátó posták

kézbesítési tevékenység az „e-értesítés” és az internetes nyomonkövetés beveze-

Belterületi egyesített kézbesítő járások

tésével. Az „e-értesítés” keretében a feladó sms-ben vagy e-mail-en visszajelzést

Külterületi kézbesítő járások

527

kap az általa postára adott küldemény(ek) kézbesítésének megtörténtéről, illet-

Csomagkézbesítő járások

855

ve kézbesíthetetlenség esetén a küldemény(ek) visszaküldésének idejéről, oká-

Soron kívüli kézbesítő járások

160

847 8703

ról. A fejlesztés alatt álló „e-érkeztetésre” szerződő ügyfelek szintén SMS-ben vagy e-mail-ben kapnak majd értesítést, ha küldeményük érkezik, és rendelkezhetnek,

Az Európai Unió tagországaiban, ahol a piacnyitás már megtörtént, észlelhető,

hogy a küldeményt háznál vagy postahelyen kívánják-e átvenni. A nyomonköve-

hogy folyamatosan alakítják át a postai kézbesítési rendszert. Egyedi igények ki-

tés a társaság internetes honlapján szolgáltat információt – a küldeményazonosí-

elégítésére is törekszenek, miközben az üzemszerű technológiát lehetővé tevő

tó alapján – az egyes küldeménytípusok sorsáról.

megoldásokat is keresik. A német posta például sikeresen alkalmazza az ún. cso-


92

93

portmodellt. Ausztriában teljesen különválasztották a felvételt a kézbesítési tevékenységtől, és önálló kézbesítőbázisokat hoztak létre. A kézbesítés technológiai folyamatai mindenütt új, hatékony irányítási-szervezési rendszerben zajlanak. Valamennyi ország arra törekszik, hogy a teljes piacnyitás idejére rugalmas, költséghatékony kézbesítő rendszere legyen. A Magyar Posta is arra készül, hogy továbbfejleszti a kézbesítőhálózatát. A szakemberek nyugati minták elemzése alapján kézbesítőcentrumok kialakítását, valamint a kézbesítési és a felvételi tevékenység szétválasztását tervezik. Vizsgálják a kézbesítés kiterjesztését a délutáni órákra, illetve egyes helyeken a bérelt postafiókok 24 órás hozzáférhetőségének lehetőségét. Könyvünk lezárásának időpontjában ezekkel kapcsolatos módszertani kísérletek zajlanak. Szombathelyen és Zalaegerszegen önálló kézbesítőposta jött létre. Egy irányítás alá kerültek a különböző logisztikai folyamatok (feldolgozás, szállítás, egyesített-, csomag- és gyorsszolgálati kézbesítés, külterületi kezelés, mobilposta). Az irányítási és a végrehajtási szintek közelebb kerültek egymáshoz, gyorsabb, rugalmasabb, hatékonyabb munkaszervezés valósulhatott meg.


94

95

VII. INFRASTRUKTÚRA ÉS TECHNOLÓGIA 1. Ingatlanok

rozta meg. Az ingatlant kizárólagosan használó utódvállalat részére kizárólagos kezelői jogot kellett bejegyeztetni. A 30 millió forintot meghaladó bruttó érté-

Az ingatlanmegosztás elvei

kű, közös használatú ingatlanok esetében a kezelői jogot a használó utódvállalatok között megosztották abban az esetben, ha a kisebb használat mértéke buda-

A megosztást 1990-ben több probléma nehezítette. Sok ingatlant együtt hasz-

pesti ingatlanok esetében a 10 százalékot, vidéki ingatlanok esetében pedig a 30

nált a posta és a távközlés. Központi nyilvántartás, kezelhető adatbázis nem volt.

százalékot elérte. Amennyiben a kisebb használat mértéke az említett hányadot

Az ingatlanok egy részéről pontos, megbízható területadatok sem álltak rendel-

nem érte el, úgy a nagyobb használó kizárólagos kezelői joga mellett a másik fél

kezésre. A hatályos jogi szabályozás korlátozta a vagyonmegosztás lehetősége-

részére a használat jogát biztosították. A 30 millió forintot meg nem haladó brut-

it (a megosztás csak a kezelői jogra vonatkozhatott, az állami tulajdonjog tényét

tó értékű ingatlanok esetében az ingatlanok kezelői jogát nem osztották meg, az

nem érintette). A szétválással kapcsolatos kormányzati döntés 1989 végén szüle-

ingatlant nagyobb részben használó utódvállalat részére a kizárólagos kezelői jo-

tett meg, így az 1990. január 1-jei szétválásig a vagyonmegosztás elveinek meg-

got, a kisebb részben használó részére pedig a használat jogát biztosították. A kö-

határozására sem kerülhetett sor.

zös használatú jóléti (szociális-, művelődési- és sportcélú) ingatlanok kezelői jogát az utódvállalatok – a használat mértékétől függetlenül – megosztották. A közös

Az ingatlanvagyon megosztásának elveit a Magyar Posta három utódvállalata kö-

ingatlanok üzemeltetésére, a költségek megosztására vonatkozóan az utódvál-

zött, a szétválást követően, 1990. május 18-án létrejött Együttműködési Szerző-

lalatok külön megállapodások megkötését határozták el. A megállapodás előír-

dés rögzítette. A megosztást a szétválás időpontjában fennálló használat hatá-

ta, hogy a vagyonmegosztásnak megfelelő ingatlan-nyilvántartási eljárásokat az utódvállalatok együttesen kezdeményezik. Az utódvállalatok közötti vagyonmegosztási megállapodás két fázisban született meg. A számviteli vagyonrendezést az 1991. január 5-ei megállapodás alapján hajtották végre. A megállapodás visszamenőlegesen, az utódvállalatok 1990. január 1-i nyitómérlegére vonatkoztatva osztotta meg az ingatlanok könyvi értékét. Az 1992. március 30-án aláírt végleges megállapodás tételesen tartalmazta az 1990 előtti Magyar Posta kezelésében lévő valamennyi ingatlant, a három utódvállalat közötti megosztás változatainak megfelelően, a kezelés és a használat módja szerinti csoportosításban. A megállapodás alapján sor került a közös kezelésű, illetve használatú ingatlanok üzemeltetési problémáinak egyeztetésére, az arra vonatkozó külön megállapodások létrehozására, ahol pedig arra szükség volt, az ingatlanok fizikai megosztására, közművek leválasztására. Mindez – tekintve az érintett nagy számú ingatlant – hosszabb időt vett igénybe.


96

97

Az örökölt ingatlanvagyon több problémát hordozott magában: A megállapodás alapján lehetőség nyílt a Magyar Posta Vállalat kezelői jogának be­ jegyeztetését célzó ingatlan-nyilvántartási eljárások megindítására. A vagyonmeg-

♦♦ A korábbi időszakban a Magyar Posta az anyagi lehetőségek túlnyomó

osztás átvezetése az ingatlan-nyilvántartásban – az egyes területi földhivatalok le-

részét a távközlési és a műsorszóró rendszerek fejlesztésére fordította, a

terheltsége és eljárásaik különbözősége következtében – évekig elhúzódott.

„klasszikus posta” ezekkel szemben háttérbe szorult. Ennek következtében a postai épületállomány nagy része leromlott állapotban volt.

Ingatlanállomány a szétváláskor

♦♦ Közel 2000 posta működött kistelepüléseken, rossz állapotú, korszerűtlen épületekben. A helyzetet súlyosbította a mintegy 750, jórészt a postákkal

Az 1992. március 30-ai megállapodás a megszűnt, egységes Magyar Posta keze-

egybeépült, önállóan forgalomképtelen és úgyszintén rossz állapotú szol-

lésében álló 2572 ingatlanra terjedt ki.

gálati lakás, amelynek jelentős része lakott volt. ♦♦ A posta sok ingatlant a távközléssel közösen használt. Ezek üzemeltetése

Az 1990. január 1-jével létrehozott Magyar Posta Vállalat ingatlanállománya az

folyamatos súrlódásokat okozott, a közös használat akadályozta az ingatlan

alábbiak szerint alakult:

feletti önálló rendelkezést, az ingatlanok fejlesztését. ♦♦ Az ingatlanállománnyal történő racionális gazdálkodást gátolta egy jól ke1383 ingatlan

zelhető, naprakész nyilvántartás hiánya, továbbá az a körülmény, hogy az

Kizárólagos kezelői jog a MATÁV részleges használati jogával

420 ingatlan

ingatlangazdálkodás területileg széttagoltan folyt, hatékony központi irá-

Közös kezelői jog

212 ingatlan

nyítása nem volt megvalósítható.

Összes kezelői jog

2015 ingatlan

Kizárólagos kezelői jog

Postai használati jog a MATÁV kezelésében lévő ingatlanban Összesen

51 ingatlan

Ingatlangazdálkodás

2066 ingatlan A részvénytársasággá alakuláskor

A vagyonmegosztás eredményeként a Magyar Posta Vállalat vagyonába került in-

A Magyar Posta Vállalat részvénytársasággá alakulásakor (1994. január 1.) az ad-

gatlanállomány nettó könyvi értéke 7,2 milliárd forint volt. A szétváláskor a Ma-

dig állami tulajdont képező, postai kezelésben lévő ingatlanvagyon postai tu-

gyar Posta Vállalat további, mintegy 1300 ingatlant bérelt, ezekben túlnyomórészt

lajdonba került. Az ingatlanvagyont a társaságot alapító közlekedési, hírköz-

postahivatalok működtek.

lési és vízügyi miniszter apportként biztosította a Magyar Posta Rt. részére. Az átalakulást szabályozó 1992. évi LIII. törvény a tartósan állami tulajdonban maradó társaságok vagyonának átértékelését nem tette lehetővé, ennek következtében a postai ingatlanok akkori könyvi értékükkel kerültek a társaság vagyonába. Ezek az értékek – az átalakulást közvetlenül megelőző időszakban épült, vagy teljes körű rekonstrukciónak alávetett ingatlanok kivételével – ál-


98

99

talában messze elmaradtak a piaci értéktől. Így az ingatlanapport értéke 7,2

Ingatlan-beruházási politika

milliárd forint volt. A társaság az alapító által jóváhagyott ingatlanapport-lista

Az önállóvá vált Magyar Posta beruházási politikáját – ezen belül az ingatlan-

alapján kezdeményezte tulajdonjogának bejegyeztetését az ingatlan-nyilván-

beruházásokét is – alapvetően a saját erőforrások határozták meg. 1990 után a

tartásba. Ezeknek az eljárásoknak egy része rendkívül hosszú ideig (sok eset-

Magyar Posta részesült ugyan – épületrekonstrukciók céljára – címzett, igen kor-

ben 6-8 évig) elhúzódott.

látozott mértékű állami költségvetési támogatásban, ennek azonban a reálértéke, majd később a nominálértéke is fokozatosan csökkent, végül teljesen meg is

Központi ingatlan-nyilvántartás létrehozása

szűnt.42 A hálózat fejlesztése jelentős mértékben az ezredforduló után gyorsult fel.

Az 1996. január 1-jén bevezetett központi ingatlan-nyilvántartási rendszer az

Ebben az időszakban az ingatlan-beruházásokra fordított összeg 33,3 milliárd fo-

egyes ingatlanokra vonatkozó legfontosabb jogi, műszaki és funkcionális ada-

rintot tett ki.

tokat kezelte. Megkezdődött egy megfelelő informatikai rendszer kifejlesztése, amely egy éven belül átvette az adatkezelést. Ez a nyilvántartás a később beveze-

A postahálózat fejlesztése

tett Facility Management rendszer belépéséig működött.

A fejlesztési forrásokat a városi nagy- és középpostákra koncentrálták, részben új

40

épületek létesítése, részben a meglévő épületek teljes körű rekonstrukciója forKözpontosított ingatlangazdálkodási szervezet

májában. Ezek a posták bonyolítják ugyanis a forgalom jelentős részét, ezek jele-

A Magyar Posta jelentős ingatlanvagyonával történő ésszerű, a társaság stratégi-

nítik meg a Magyar Posta arculatát az igénybe vevők legszélesebb körének. A kis-

ai céljait szolgáló gazdálkodás alapvető feltétele volt a korábban területileg szét-

posta-épületek fejlesztését a szolgáltatások megfelelő színvonalú biztosítása és a

tagoltan működő ingatlangazdálkodási szervezet központosítása, egységes elvek

kisposta-hálózat átalakítására vonatkozó Modernizációs Program határozta meg.

alapján történő irányítása. 2002-től fokozatosan – a folyamatos működőképesség biztosítása mellett – épült ki a központosított szervezeti struktúra. A szervezet a

Fontosabb postaépület-beruházások 1990-2008 között

központi irányítás mellett megőrizte területi végrehajtó egységeit is, amit az in-

Új épületek a központi régióban: Rákosszentmihály 1., Zugló 1., Rákospalota 5.,

gatlanállománnyal kapcsolatos helyismeret és a helyben intézendő ügyek nagy

Pestlőrinc 2., Budapest 31. (Pók u.), Budapest 114. (Mammut üzletközpont), Szi-

száma tett szükségessé.

getszentmiklós, Bicske, Bábolna, Diósd, Dorog, Érd 1., Sárbogárd. A keleti régióban: Ózd, Putnok, Mezőkövesd, Bátonyterenye, Hajdúböszörmény, Berettyóúj-

Facility Management A létesítménygazdálkodást korábban az SAP

40 Facility Management – létesítmény­

gazdálkodást támogató informatikai rendszer

41 SAP – integrált vállalatirányítási

informatikai rendszer, minden vállalati folyamatot lefedő szoftvercsomag

falu, Hajdúsámson, Orosháza 1., Kalocsa, Gyula 1,, Békéscsaba 1., Kiskunhalas 1., 41

különböző moduljaival, valamint

kisebb, szigetszerű rendszerekkel próbálták támogatni, 1998 előtt decentralizál-

Szeged 6. tanposta. A nyugati régióban: Siófok, Pécs 2., Tolna, Balatonfüred 2., Győr 4.

tan, majd a folyamatos átszervezéseket követően centralizáltan, országos hatáskörrel, csökkenő létszámmal és erőforrásokkal. 2004-2007 között került sor – a

Jelentősebb épület-rekonstrukciók a központi régióban: Budapest 62., Rákos-

postai folyamatok racionalizálása, egységesítése eredményeként – a Facility Ma-

palota 1., Pesterzsébet 1., Csepel 1., Budapest 100., Kispest 1., Cegléd, Székesfehér-

nagement rendszer postára adaptált kialakítására és használatbavételére.

vár 1., Salgótarján, Pásztó, Esztergom 1., Tatabánya 1. A keleti régióban: Mező­

42 A támogatás mértéke kezdetben évi

600 millió forint volt, majd fokozatosan csökkent, végül megszűnt.


100

101

túr 1., Hatvan 1., Miskolc 1., Eger 1., Debrecen 1., Jászberény 1., Nyíregyháza 1.,

keretében további 105 kisforgalmú posta zárt be, ennek egyötöde működött sa-

Szolnok 1., Szeged 1., Hódmezővásárhely 1., Kiskunfélegyháza 1. A nyugati régió-

ját tulajdonú ingatlanban. Ez esetben is megtörtént a saját ingatlanok értékesíté-

ban: Sopron 1., Keszthely, Balatonalmádi, Győr 2., Szentgotthárd, Szombathely 2.,

se, a bérlemények felmondása. A 2007-ben kezdődött, 2010-ig tartó Postapart-

Csorna, Sárvár, Pécs 1., Szekszárd 1., Héviz, Nagyatád, Csurgó.

ner Program keretében a kisposták vállalkozói működtetésbe adására kerül sor. Amennyiben az adott szolgáltató hely postai ingatlanban működött, a postapart-

Logisztikai ingatlanok fejlesztése

ner megvásárolhatja azt. Amelyekre nem tart igényt, azokat a Magyar Posta pályá-

Az 1990-2009 közötti két évtized jelentős változásokat hozott a küldemény-lo-

zat útján értékesíti, a bérleményeket pedig felmondja. A program teljes megva-

gisztika területén. Ebben az időszakban következett be a postai küldeményszál-

lósulása a Magyar Postát jelentős részben mentesítheti a vidéki kispostaépületek

lítás átterelése vasútról közútra. Ehhez kapcsolódott az időszak legnagyobb in-

fenntartásának terhei alól.

gatlan-beruházása, a 4,3 milliárd forintos költségráfordítással 2004-ben létesült budaörsi Országos Logisztikai Központ (OLK) felépítése. Egyidejűleg – meglévő

A Magyar Posta vezetése 2005-ben felülvizsgálta a postai jóléti ingatlanok körét,

postai létesítmények átalakításával – kiépültek az OLK-hoz kapcsolódó vidéki lo-

és – a Központi Üzemi Tanács egyetértésével – döntést hozott a korszerűtlen, gaz-

gisztikai bázisok is.

daságosan fel nem újítható létesítmények működtetésének megszüntetéséről, az ingatlanok értékesítéséről. A bevételeket a megmaradt jóléti létesítmények kor-

További fontosabb logisztikai fejlesztések: Elektronikus Posta Központ létesítése

szerűsítésére fordította a társaság. Így például a balatonalmádi üdülő felújítására

az Orczy téri üzemi épületben; új küldeményfeldolgozó üzemek létesítése Győr-

2005-2006-ban 134 millió, a debreceni üdülő rekonstrukciójára 2008-ban 622 mil-

ben, Pécsett és Füzesabonyban; a Nemzetközi Posta Kicserélő Üzem összevont el-

lió forintot költött.

helyezése az Orczy téren; a Beszerzési és Ellátási Szolgáltató Központ Egressy úti központi raktárának átalakítása. A küldemény-logisztika számára 2009-ben új, kor-

2006-ban döntés született arról, hogy a Magyar Posta szétszórtan, korszerűtlen

szerű, bérelt raktárbázis létesült a fóti East Gate Business Parkban. Az új raktárbázis

épületekben működő budapesti irányító apparátusai egy helyre – korszerű, bérelt

több, régi, korszerűtlen, bérelt raktárt váltott ki.

irodaházba – költöznek. A javaslatot a tulajdonos elfogadta. Ez alapján a Magyar Posta valamennyi, fővárosban lévő irányító szervezete 2007 végén, 2008 elején a

Ingatlan-racionalizálás Az 1990 óta végrehajtott ingatlan-racionalizálást az ingatlanok funkciójában bekövetkezett változások, valamint az ésszerű ingatlangazdálkodás szempontjai határozták meg. 2003-2004-ben a mobilposta bevezetésével megszűntek a 600 fő alatti településeken addig működő, többségében korszerűtlen, rossz állapotú kisposták. Ez mintegy 500 ingatlant érintett, egyharmada volt postai tulajdon, a többi bérlemény. A felszabadult, postai tulajdonú ingatlanokat a társaság értékesítette, a bérleményeket megszüntette. 2007-ben a hálózat-racionalizálási program

Dunavirág utcai központi irodaépületbe költözött.


102

103

Ingatlanvagyon 2009-ben

Az elmúlt 20 évben a postai ingatlanvagyonban az alábbi főbb mennyiségi változások következtek be:

A postai ingatlanvagyon főbb összefoglaló adatai (2009)   tulajdon

darabszám

földterület, m2

épület terület, m2

1 846

2 449 890

671 435

mintegy 18 százalékkal csökkent. Ezen belül a postai tulajdonban (az átala-

-

113 995

kulás előtt kezelésben) álló ingatlanok mennyisége 9 százalékkal, a bérle-

bérlemény

838

használat

98

4 080

9 257

összesen:

2 782

2 453 970

794 687

♦♦ Az összes postai ingatlan (tulajdon + bérlemény + használat) darabszáma

mények száma pedig kb. 35 százalékkal csökkent. ♦♦ Az ingatlanállomány könyvi értéke a szétváláskor jegyzett 7,2 milliárd forintról 34,6 milliárd forintra nőtt.

A postai tulajdonban álló ingatlanok közül 131 a közös tulajdonú (a tulajdonos-

♦♦ A közös tulajdonú (az átalakulás előtt közös kezelésű) ingatlanok száma

társ az esetek nagyobb részében a Magyar Telekom). A kizárólagos postai tulaj-

mintegy 38 százalékkal csökkent. Az idegen használat jogával terhelt pos-

donú ingatlanok közül 260-at terhel idegen használat joga (többségében ezek

tai tulajdonú ingatlanok száma szintén kb. 38 százalékkal csökkent.

jogosultja is a Magyar Telekom). A következő években várhatóan folytatódik a városi nagy- és középposták korA Magyar Posta tulajdonában lévő ingatlanállomány 2008. december 31-i értékadatai:

szerűsítése, ügyfélbarát kialakítása (nyitott pultok, postaboltok, ügyfél- és termék-

♦♦ vagyonérték

65 618 724 000 forint

specifikus munkahelyek, ügyfélhívórendszer). A fővárosi agglomeráció keleti kör-

♦♦ nettó könyvi érték

34 580 913 255 forint

zetében, Gödöllőn új logisztikai központot létesít a Magyar Posta. Meg kívánják teremteni a fővárosi csomagkézbesítés koncentrációjának telephelyeit. A fóti raktárbázis továbbfejlesztését is tervezik. Ugyanitt épül meg 2010-ben az Elektronikus Posta Központ új telephelye. A Nemzetközi Posta Kicserélő Üzemet áthelyezik a Ferihegyi Repülőtér közelébe.


104

105

2. Postaszállítás

lyek a lapokat reggel időben megkaphassák. Budapest felé haladva a postavonatok a gyűjtőjáratok által beszállított küldeményeket továbbították. Az átfutási idő

Vasúton

szempontjából meghatározó volt Budapesten a Keleti, Nyugati és Déli pályaudvarra érkező és az onnan különféle irányokba induló mozgóposták között a külde-

A vasútnak 100-150 éven át meghatározó szerepe volt a fővonali, tömeges, tá-

ményeket tartalmazó ún. zárlatok45 kicserélése.

volsági postaszállításban, nemcsak nálunk, de szerte a világban.43 A mozgóposta-rendszer kezdetben független volt a személyszállítástól. A postavonatok sze-

A postavonatok mellett a vasúti postaszállítás kiegészítő elemeit képezték a regge-

relvényében, mozgóposta-kocsikban és fedett vasúti teherkocsikban szállították

li, illetve esti órákban a személyszállító vonatokban közlekedő mozgóposta-kocsik,

a postaanyagot kilenc vasúti fővonalon. A postavonatokban útközi feldolgozást

poggyászkocsik és fedett teherkocsik. A vasúti postaszállítás fontos szerepet töl-

végző, ún. menetek44 (mozgóposták és hírlapmozgóposták), illetve feldolgozást

tött be egyes szomszédos országok kicserélő hivatalai és a magyar kicserélő hivatal

nem végző menetek (zárt mellékkocsik) közlekedtek. A postavonati rendszer tér-

közötti logisztikai kapcsolatban is. Közvetlen mozgóposta-kocsi közlekedett Buda-

képe:

pest–Moszkva, Budapest–Bukarest, Budapest–Belgrád, Budapest–Bécs között. A költséghatékonyság, a forgalmi igények változása, a közúti szállítás nagyobb rugalmassága idővel a vasúti postaszállítás fokozatos csökkentését eredményezte. A kilencvenes évek második felében a nemzetközi mozgópostákat közúti járatokkal váltották fel. Utolsóként 1999-ben a Budapest–Bécs közötti 18-as mozgóposta szűnt meg. A Nyugati pályaudvaron 1998 végén megszűnt a postavonati kiszolgálás. A vasúti szállítás csökkenő szerepét jól illusztrálják az alábbi számok: Mozgóposta-kocsi

Év

43 A világon az első vasúti mozgópostát

Angliában indították 1838 de­cem­be­ ré­ben. Bécs-Pest között 1864. március 1-jétől közlekedett mozgóposta, osztrák személyzettel. 1868-ban a mozgóposta már magyar személyzettel járt.

44 A menet a vasúton (kötött pályán)

történő postaszállítás elnevezése. Közúton, vízen, levegőben történő postaszállítás esetén a járat kifejezés használatos. A járat és menet tartalmilag azonos fogalom, de kifejezi a szállítási módban rejlő különbséget.

A postavonatok személyzete útközben küldemény-feldolgozást végzett. Ez fel-

Mellékkocsi

tengelykilométer (tgkm) kilométer (km) tengelykilométer (tgkm) kilométer (km)

1990

19 758 000

4 939 500

1 776 000

888 000

1995

18 440 000

4 610 000

2 026 000

1 013 000

2000

6 649 000

1 662 250

1 106 000

553 000

2003

6 538 879

1 634 720

1 087 645

543 823

tétlenül szükséges volt a gépkocsis terítőjáratok időben történő kiindulásához, különösen a vidéki végpontokon, ahol kevés idő jutott az érkezett postaanyag

A mozgóposta menetek a száma 1990-ben 72 volt, 2004-ben pedig már csak 12.

feldolgozására. A hírlap-mozgópostákon a központi napilapok útközbeni feldol-

A hazai vasúti postaszállítás történetében döntő fordulatot hozott a 2004-es esz-

gozása (mozgó expedíció) folyt annak érdekében, hogy az előfizetők és árushe-

tendő. Az országos Logisztikai Központban (OLK) megvalósult gépi levélfeldol-

45 Zárlat – a postai küldeményeknek

szállítás céljából összeállított, lezárt egységet képező csoportja.


106

107

gozás szükségtelenné tette a mozgópostákon útközben végzett feldolgozást.

gyűjtik a küldeményeket. A végállomáson a gépkocsikat egyéb szállítási feladatok

Sikerült alternatívát találni a hírlap-mozgóposták által végzett útközi napilap-fel-

ellátására is felhasználják.

dolgozás kiváltására is. A megoldást a nyomda mellett működő állóexpedíció létrehozása, valamint a hozzá kapcsolódó közúti szállítási kapcsolatok megteremté-

A helyi járatok egyrészt biztosítják a postákon felvett küldemények beszállítását az

se jelentette.

adott településen működő feldolgozó üzembe vagy feldolgozó postára (gyűjtés), másrészt a kézbesítendő küldeményeket kiszállítják a feldolgozó üzemtől, postá-

Mindez egy hosszú korszakot, a magyar vasúti mozgóposta-szolgálat 136 éves

tól a kézbesítő postákhoz (terítés). A helyi járatok – forgalomtól függően – napon-

történetét zárta le. A záróakkordra 2004. június 26-án 22 óra 26 perckor került sor,

ta többször is érinthetik a postahelyeket.

amikor a Keleti pályaudvaron a Szeged-Budapest között közlekedő 14703 sz. postavonatban érkezett „Szebu 67” mozgópostáról az utolsó csomagot is leemelték.

Helyi viszonylatban a közúti postaszállítás feladata volt korábban a gyűjtőszolgálat (levél-, csomag és pénzgyűjtés); a posták és vasútállomások közötti szál-

A Magyar Posta értékesítette a feleslegessé vált mozgóposta-kocsikat. A régi

lítás; a posták és MNB-fiókok közötti pénzszállítás; a nyomdák, expedíciók és a

időkre való emlékezést mindössze három, korhűen helyreállított, a korabeli pos-

pályaudvarok közötti hírlapszállítás; a kézbesítendő posta- és hírlapanyag elő-

tatechnológiai berendezésekkel felszerelt, múzeumi célra megtartott mozgópos-

reszállítása; a csomagkézbesítés, valamint a fiókbérlők anyagának ki- és be-

ta-kocsi szolgálja.

szállítása.

Közúton

2004-ben az Országos Logisztikai Központ (OLK) beindítása, a postafeldolgozó üzemek (PFÜ-k)48 szervezeti elkülönítése, a vasúti szállítás megszüntetése, a közúti

A postaszállítási gerinchálózat az 1990-es években – a meghatározó szerepet be-

gerinchálózati szállításra alapozott logisztikai rendszer létrehozása, az egységra-

töltő fővonali vasúti menetek mellett – ún. transzverzális közúti járatokkal egé-

kományos küldeményszállításra való áttérés49, a teljes körű csomag-házhozkézbe-

szült ki. Míg a vasúti szerelvények Budapestet és a vidéki nagyvárosokat kötötték

sítés megvalósítása, a mobilposta járatok rendszerének teljessé tétele, a kész-

össze, és sugárirányban közlekedtek, addig a transzverzális járatok a vidéki nagy

pénzlogisztikában és a hírlaplogisztikában bekövetkezett változások átalakították

feldolgozópontok (pl. Győr-Székesfehérvár, Debrecen-Miskolc vagy Nyíregyháza-

a szállítás rendszerét.

46

Miskolc) között közvetlenül szállítottak postaanyagot az éjszakai órákban. Később

46 Keresztirányú

47 Távolsági a járat, ha a gépkocsi több

települést érint, és helyi, ha adott városon belül több postát ejt útba.

egyes szakaszokon a vasúti fővonali szállítást is kiváltották a közúti járatok (pl. Bu-

A postavonatok helyett 60 Iveco típusú, nagy méretű tehergépjárművet vásárolt

dapest-Szekszárd között).

a Magyar Posta, ezek mindegyikében 12 csomagkonténer fér el. Ez adja napjainkban a közúti  gerincszállítás eszközrendszerét. A hagyományos zsákos levélszál-

A postaanyagot a feldolgozópontoktól a postákig közúton közlekedő távolsági és

lítást minden járattípus esetén felváltotta a műanyag ládákban és konténerek-

helyi járatok szállítják. A járatok munkanapokon kétszer érintik a postákat, reg-

ben történő továbbítás. Könyvünk megírásának évében 2500 levélkonténerben

gel a posták részére terítik az anyagot, este pedig ugyanazoktól a postáktól be-

és 158 ezer egységládában utaznak a levélküldemények.

47

48 PFÜ – Posta Feldolgozó Üzem 49 Az egységrakomány logisztikai

fogalom. A szállítandó kisebb tárgya­ kat (posta esetében pl. a leveleket) egységes dobozokba, konténerekbe rakják. Ez megkönnyíti és gyorsítja az anyagmozgatást, a szállítást, és védi a szállítmány tartalmát.


108

109

A Magyar Postának 2004-ben 18 feldolgozópontja volt, 2009-ben 13 (OLK+12

Közúti járműpark

PFÜ). Az átrakópontok átszervezése (számuk csökkentése) jelentős változásokat eredményezett a járati rendszerben is: a feldolgozópontok és átrakópontok kö-

A szétválás előtt, 1989. december 31-ikén a Magyar Posta, mint az ország egyik

zött (ahol a postaanyag járatról járatra történő közvetlen átrakása történik) több-

legnagyobb szállítási vállalata, 5263 gépjárművel, 314 pótkocsival és 1988 segéd-

nyire konténeres szállítást végző átrakóponti járatok vannak.

motoros kerékpárral, illetve motorkerékpárral rendelkezett.

A Posta Feldolgozó Üzemek vonzáskörzetének módosítása, a kisfeldolgozók tevé-

A járműállomány rendkívül heterogén volt, és az akkori alkatrészellátási gondok-

kenységének integrálása, a járati rend módosítása hatást gyakorolt a postaellátó

ból eredően nagyon nehezen lehetett karbantartani. A járműparknak minden

(gyűjtő-terítő) járatok közlekedési rendjére, valamint a postahelyek zárlatérkezési

igényt ki kellett elégítenie a személygépkocsiktól a postajárati gépkocsikon és te-

és zárlatindítási időpontjaira is.

lefonkábel-építő brigádokat szállító járműveken át, az adótornyok személyzetét szállító terepjáró gépkocsikig és kábeldob-szállító utánfutókig.

A mai gerincvonali szállítási hálózat A hazai gépjárműpiacot akkoriban a hiánygazdálkodás jellemezte. Az éves igényeket a tárgyévet megelőzően fél évvel le kellett adni a gépjármű-importot bonyolító vállalatnak. A szállítási üzemek, telephelyek technológiai felszereltsége – az alkatrészellátási nehézségek miatt – önellátó gazdálkodásra volt kialakítva. A motorok, fődarabok, alkatrészek felújítása nagyrészt saját javítóműhelyekben történt. Az egykori szocialista országokból származó járművek nem voltak takarékos üzeműek, sem pedig környezetkímélők. A gépkocsi-fenntartást a jelentős mértékű üzemanyag- és alkatrész-felhasználás mellett a nagymértékű élőmunka-ráfordítás jellemezte. Balatonszentgyörgy

Balatonszentgyörgy

A szétválás során dönteni kellett a szállítási infrastruktúra megosztását, illetve jövőjét illetően is. A Távközlési Vállalat és a Műsorszóró Vállalat csak az általuk használt járműveket kapták meg, az összes járműtelep – a hozzájuk tartozó dolgozói létszámmal – a Magyar Postánál maradt. Közúti fővonal

Közúti fővonal Közúti átrakópont Közúti átrakópont


110

111

A gépkocsiállomány rekonstrukciója

hergépkocsik csak 15-20 órát. Igaz, az új gépkocsik beszerzése nagyságrenddel

A távközlés és a posta szétválásakor az eredeti 3540 tehergépkocsiból 2317, tehát

drágább volt, és a felhasznált anyagok, alkatrészek ára is jóval magasabb volt a ko-

65 százalék került a Magyar Posta Vállalat tulajdonába. 1989-ben 1577 személy-

rábbinál. 1994 végére már a gépkocsiállomány 34 százalékát korszerű gépkocsik

gépkocsi, 146 busz és 314 pótkocsi volt a szétválás előtti szervezet állományá-

alkották. Az új gépkocsik kisebb karbantartási igénye miatt a javítóműhelyekben

ban, ebből 170 személykocsi, 29 autóbusz és 46 pótkocsi került a Posta Vállalat tu-

felesleges kapacitások alakultak ki.

lajdonába. A Magyar Posta 2004. május 1-jétől Magyarország valamennyi településére kiter1991-ben megkezdődött a járműpark korszerűsítése. Az IFÁ-k, Barkasok, Roburok

jesztette a teljes körű házhoz kézbesítést, ehhez 2003-ban 100, 2004-ben pedig

helyére európai színvonalú nyugati gépkocsik kerültek. A cserét sürgőssé tette,

712 új gépkocsit vásárolt.

hogy a volt szocialista autógyártók megszűntek vagy átalakultak, és az alkatrészTeljesítmények

utánpótlás egyre bizonytalanabbá vált.

A logisztikai rendszer 2004-es átalakítását követően, 2005-ben már teljes évre voA gépkocsicsere fázisai

natkozóan mutatkozott a szállítás közútra terelésének hatása. Azóta közel azono-

A gépkocsicsere fázisai

sak az éves teljesítmények, mind fuvarórában, mind futáskilométerben. Tekintettel

db

arra, hogy 2005 után a járati rendben gyökeres átalakítás nem történt, új szolgál-

2500 2 145

tatás, mely a teljesítményeket jelentősen növelte volna, nem került bevezetésre, a

2000

1 805

1500

kilométer- és a fuvaróra-teljesítményekben viszonylagos stabilitás látható.

1 409 1 075

1000 500

1 549

406

621

1 035

1 049

2001-2008 között felhasznált teljesítmények 2001 -2008 közöttkm felhasznált km teljesítmények

909

721

153

1 189

700

0 1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

Év Korszerű

Korszerűtlen

Az új gépkocsik üzemanyag-fogyasztása, illetve karbantartási-, javítási költsége rendkívül alacsony volt, legalábbis a korábbi keleti típusokhoz képest. Talán az olvasó számára hihetetlennek tűnik, de az IFA W50, a Robur LO 2500, a Barkas B1000 és az IZS 2715 típusú gépkocsik évente átlagosan 160-200 órát töltöttek a javítóműhelyekben, míg a korszerű, újonnan beszerzett Volkswagen és Mercedes te-

km 90 000 85 000

81 108

80 000 75 000 70 000 65 000 60 000

72 409

63 669

82 615 79 680

80 473

2007

2008

75 716

62 998

55 000 50 000 2001

2002

2003

2004

2005 Év ezer km

2006


112

113

Újdonságok a postaszállításban

Környezetvédelmi kihívások

1999-ben a megváltozott ügyféligények, illetve a meglévő szabad kapacitá-

Az energiaárak robbanásszerű emelkedése és a növekvő károsanyag-kibocsátás

sok kihasználása céljából bevezette a Magyar Posta az árufuvarozási szolgálta-

okozta levegőszennyezés egyre sürgetőbbé tette az utóbbi években a gépjár-

tást. A postai viszonylatban újszerűnek mondható szolgáltatás rövid idő alatt

művek energiatakarékos és környezetkímélő használatát szerte a világon. Európá-

rendkívül népszerű lett az ügyfelek körében. Ez a küldeményforgalom dina-

ban 2009-ben bevezették az új „EURO 5” emissziós követelményeket. Egyre több

mikus bővülésében mutatkozott meg. A megnövekedett küldeményforgalom

gyártó kísérletezik energiatakarékos és környezetkímélő járművek fejlesztésével.

biztonságos kezelése érdekében a logisztikai kapacitásokat folyamatosan bő-

A globális klímaváltozás káros következményeit felismerve a nemzetközi postai

vítette a társaság. Ennek következtében ma a Posta Sped küldemények köz-

szervezetek is környezetvédelmi kezdeményezéseket indítottak. Ezt a szándékot

ponti feldolgozása és gerinchálózati szállítása a hagyományos postai hálózat-

az Egyetemes Postaegyesület (UPU) kongresszusán határozatban is megerősítet-

tól elkülönítetten történik.

ték. A célok között szerepel a postai tevékenységből – elsősorban az épületek és a gépjárművek üzemeltetéséből – eredő széndioxid-kibocsátás csökkentése.

A Magyar Posta hazánkban az egyik legnagyobb gépjárműparkkal rendelkező logisztikai cég. Járműparkjának üzemeltetése és fenntartása során nyitott

A társaság 2002-ben kísérleti jelleggel 9 elektromos meghajtású járművet he-

az új technikai megoldások gyakorlati alkalmazása iránt. 2005-ben 50, tachog-

lyezett üzembe, melyeket a műemléki védettségű városrészekben használnak

ráffal (digitális menetíró berendezéssel) ellátott Mercedes–Benz tehergépko-

a kézbesítők (Budai vár, Debrecen, Pécs). A jelenlegi elektromos járművek szá-

csit vásárolt. A beszerzés érdekessége, hogy a hazai jogalkotók a tachográf al-

ma nem elégséges a nagy területű zöldövezetekben, lakóparkokban, üdülőte-

kalmazásáról ekkor még nem rendelkeztek, így a posta úttörő szerepet játszott

rületeken a lakosság, a turisták, a nyaralók és az önkormányzatok megelégedé-

e készülék használatában. 2007-ben további 65, tachográffal ellátott tehergép-

sét szolgáló megoldás nyújtásához. Ezért a Magyar Posta 2007-ben csatlakozott

kocsi állt munkába.

a „GreenPost” elnevezésű európai projekthez, amelynek célja a CO2-kibocsátás és az üzemanyag-fogyasztás csökkentése, a széleskörű képzés és tájékoztatás.

2006-ban vezették be a logisztikai területen az úgynevezett Integrált Rovato-

A projekt keretén belül a Magyar Posta tesztel három új típusú elektromos és

lási Rendszert (IRR). Célja a küldemény-logisztikai folyamatok informatikai tá-

három hibrid-járművet (elektromos hajtás benzines rásegítéssel).

mogatása. A rendszer a posta hálózatában szállított postai és nem postai, tételesen kezelt küldemények, egységképzők indítását, érkeztetését, tételes

Minőségbiztosítás

kezelését támogatja a felvevőpont – járat – feldolgozópont (OLK és 12 PFÜ,

Az Országos Logisztikai Központ 2005 áprilisában lezárult ISO-minősítését köve-

Nemzetközi Posta Kicserélő Üzem, Hírlap logisztikai üzem) – kézbesítőpont vi-

tően két termékcsoportjára is kiterjesztette a minőségirányítási rendszert. Az áru-

szonylatban. A rádiófrekvenciás mobil eszközökkel támogatott megoldás biz-

fuvarozás és a Komplex Raktár Logisztika felsorakozott az EMS Gyorsposta szol-

tosítja a folyamatok kellő rugalmasságát, gyorsaságát, az adatok teljes körű to-

gáltatások mellé. 2006-ban megtörtént a szállítási-feldolgozási folyamatok és

vábbításának garantálásával.

valamennyi logisztikai termék és folyamat tanúsítása. A minőségtanúsítási rendszer megújítása és felülvizsgálata évente ismétlődik.


114

115

Pénzszállítás

A Postaautó Kft-k igazodtak a Magyar Posta szervezetéhez, azaz területi igazgatóságonként alakultak meg, hiszen ebben az időben a szállítási üzemek az igaz-

A posták napi készpénzellátását, valamint a készpénzfelesleg elszállítását 1990

gatóságokhoz tartoztak. Így 1994. január 1-jével hat postai tulajdonú járműjavító

előtt járati gépkocsikkal végezték. Ez teremtette meg a lehetőségét annak, hogy a

vállalkozás kezdte meg tevékenységét (Postaautó Budapest, Postaautó Miskolc,

posta üzleti pénzszállítást is vállaljon. A pénzszállítás vállalkozásként való bonyolí-

Postaautó Debrecen, Postaautó Szeged, Postaautó Pécs, Postaautó Sopron Kft.).

tása az 1980-as években, az ötnapos munkahét bevezetésének időszakában kez-

A társaságok az alapításkor a járműjavításhoz szükséges gépeket, eszközöket, jár-

dődött. Először a benzinkutak napi bevételeit gyűjtötték postajárati gépkocsikkal,

műveket a szükséges forgóeszközökkel együtt apportként kapták meg, beleértve

majd később más kereskedelmi egységek, áruházak bevételeit is. Az üzleti pénz-

készpénz rendelkezésre bocsátását is.

szállítás magában foglalta az ún. zsákos befizetések gyűjtését, valamint később a készpénz igény szerinti kiszállítását (például az üzemek bérkifizetéseihez). A zsá-

Ezek a társaságok akkor alakultak, amikor a 90-es évek elején a gépjárműpiacon a

kos pénzbegyűjtés keretében a posta – szerződések alapján – a begyűjtött kész-

márkakereskedői- és márkaszerviz hálózatok már országosan kiépültek. Így az alapí-

pénzt a postahelyre, vagy a megbízó számlavezető bankjához szállította.

tott társaságok fő feladata a Magyar Posta járműparkjának teljes körű javítása és a rendelkezésre álló szabad javítókapacitások értékesítése volt. Az első években a társasá-

Magyarországon először a Magyar Posta rendelkezett pénzszállításra kialakított,

goknak meg kellett birkózniuk a telephelyek számának és az alkalmazotti létszámnak

speciális „páncélautó”-flottával, és kezdetben a piaci igények jelentős részét ki

a csökkentésével. Ezeket a lépéseket az indokolta, hogy mind a külső piacon, mind a

tudta elégíteni.

Magyar Postánál a járművek cseréje erőteljes ütemben folyt, így a javítási, karbantartási igény drasztikusan lecsökkent. Telephelyek szűntek meg (Nagykanizsa, Dombó-

1999-ben a társaság vezetése – a páncélautó-flotta elhasználódása és az akko-

vár, Balatonszentgyörgy, Ózd, Tiszaújváros, Sátoraljaújhely, Pápa stb.).

ri sorozatos rablótámadások miatt – úgy döntött, hogy a pénzfeldolgozást és a pénzszállítást külső vállalkozásba szervezi ki. 2000-ben többségi tulajdont szerzett

A hat járműjavító vállalkozás eltérő sikerrel tudta a piacot megnyerni. A budapes-

a pénzszállítással foglalkozó Defend Security Ktf-ben, és öt évre megbízást adott

ti és a debreceni kivételével évről-évre jelentős veszteséget termeltek. 2002. ja-

neki a posták készpénzzel való ellátására. A Defend Kft. néhány év múlva vesztesé-

nuár 1-jével ezért a hat társaságból – összeolvadással – kettő alakult: a Postaau-

ges lett, felszámolták. Ezt követően (2003-tól) a társaság számára a pénzfeldolgo-

tó Duna Zrt. és a Postaautó Tisza Zrt. Mindkét társaság évről-évre eredményesen

zási és –szállítási tevékenységet a postai tulajdonú JNT Security Kft. látja el.

tevékenykedett, márkakereskedői- és márkaszerviz jogokat szerzett, minőségirányítási rendszert vezetett be, ellátta feladatait, és megfelelt a tulajdonos elvárása-

A járműjavítás átalakítása

inak. A működési hatékonyság javítása érdekében 2008. novemberében a Postaautó Tisza Zrt. beolvadt a Postaautó Duna Zrt-be, és így országosan egy társaság

A járműjavításban mutatkozó többletkapacitások hasznosítása érdekében 1993 vé-

jött létre, amelyben 100 százalékosan a Magyar Posta Zrt. a tulajdonos. A társaság

gén a Magyar Posta a járműjavítást saját tulajdonú gazdasági társaságokba (kft-kbe)

országosan 24 telephellyel rendelkezik. Jegyzett tőkéje 1,1 milliárd forint, a foglal-

szervezte ki.

koztatott létszám 320 fő, az elért nettó árbevétel 4,5 milliárd forint.


116

117

3. Küldemény-feldolgozás

A Toshiba gépsor 1990 áprilisáig üzemelt, szeptemberben egy korszerűbb, nagyobb teljesítményű, szintén japán gyártmányú, NEC típusú berendezés

A gépi feldolgozás kezdetei

váltotta fel. Ez már mikroprocesszoros vezérléssel működött, és 38-40 ezer levél óránkénti feldolgozására volt képes. Szoftveres úton ismerte fel az irányí-

Az 1970-es évek elején a Magyar Posta levélfeldolgozási tevékenysége még erő-

tószámokat. Nem csak a piros jelölő vonalakat volt képes érzékelni, hanem a

sen szétaprózott és manuális jellegű volt. A rendszert 650 feldolgozó egység al-

fekete szín telítettségét is. A gyártó kifejezetten a Magyar Posta kérésére in-

kotta (fővonali és mellékvonali mozgóposta, átrovatoló hely, stb.). Tervek születtek

tegrált a rendszerbe optikai karakterfelismerőt és videokódoló berendezést is.

a feldolgozás fejlesztésére. Célként fogalmazták meg az élőmunka- és eszközigé-

Ez a megoldás akkor világújdonságnak számított. A berendezés tudása, telje-

nyes manuális rendszer felváltását automatizált és gépesített folyamatokkal. Az

sítménye több paraméter tekintetében meghaladta a korábban üzemelő Tos-

automatizált feldolgozáshoz a címzést (illetve annak bizonyos meghatározott ele-

hibáét. A manuális feldolgozásban korábban szokásos 35-42 irányba történő

mét, például az irányítószámot) felismerni képes gépsorokra, valamint gépi olva-

szortírozás helyett az NEC gépsor egyidejűleg 608 irányra volt képes szétosz-

sásra alkalmasan megcímzett levelekre volt szükség.

tani a leveleket.

A gépi feldolgozásra való felkészülés érdekében 1973. január 1-jén a Magyar Pos-

Országos Logisztikai Központ

ta bevezette az irányítószámokat. Ez postatörténeti jelentőségű esemény volt, mert megalapozta a gépi feldolgozás lehetőségét. Az intenzív kommunikációs

A következő korszakos lépést a Budaörsön létesült Országos Logisztikai Köz-

kampánynak köszönhetően a feladók két hónap múlva már a küldemények több

pont (OLK), illetve az ott üzembe állított Siemens küldeményfeldolgozó rend-

mint 90 százalékán feltüntették az irányítószámot (egy év után 96 százalék).

szer jelentette, amelynek éles üzemű működtetése 2004. március 1-jén kezdődött. Ez is 40 ezer küldeményt tud feldolgozni óránként, de már nemcsak az

1975-ben született döntés egy Toshiba típusú küldemény-feldolgozó gépsor be-

irányítószámot ismeri fel, hanem a települést, utcát és házszámot is képes azo-

szerzéséről. A berendezés 1978. december 1-jén kezdte meg működését.  Ekkor 

nosítani. Megkülönbözteti a géppel és kézzel írt címzésekben az irányítószá-

Magyarország Japán után a világ második országa volt, ahol a berendezés a kéz-

mokat, a latin kis- és nagybetűket, a szokványos írásjeleket, sőt a különleges

zel címzett leveleken is képes volt felismerni az irányítószámokat a borítékokon

karaktereket is. A téves irányítás aránya elenyésző (0,05 százalék). A Siemens

lévő három piros vonal mellett. Hatezer embertől származó, 150 ezer, kézzel írt

feldolgozórendszer több mint hatezer irányra képes szortírozni a levélkülde-

számjegyet tápláltak be az optikai leolvasó „szótárába”, hogy a borítékokon lévő,

ményeket. A kisalakú leveleket így már nemcsak irányítószámok szerint cso-

sokféle egyéni írásmóddal írt irányítószámot azonosítani tudja. A gépsort egy 64

portosítja, hanem – az 1159 magyarországi irányítószám mellett – 543 irányí-

KB memóriakapacitású számítógép irányította. Óránként 30 ezer küldeményt tu-

tószám-csoportra, 566 bérelt fiókra, és 4040 kézbesítőjárásra képes beosztani.

dott feldolgozni. Az ország összes levélküldeményének csak a 20 százalékát dol-

Ezzel Budapest és 92 további város minden egyes kézbesítője „személyre sza-

gozták fel ezzel a géppel (napi 375 ezer levelet), üzembe állítása azonban így is át-

bott” levélkötegeket kap az OLK-ból. Nem nehéz elképzelni, mennyi kézi mun-

törést jelentett a postai küldemény-feldolgozás automatizálásában.

kát takarít meg ezzel a társaság!


118

119

2004 márciusában a feldolgozó központ éles indítása nem volt teljesen zökkenőmen-

Kevesebb feldolgozó pont, javuló minőség

tes. A vártnál jóval nagyobb volt a gépi feldolgozásra alkalmatlan küldemények aránya (a levelek alig több mint 60 százalékát lehetett géppel feldolgozni), és a hatal-

Az Országos Logisztikai Központ üzembe állításával egyidejűleg – ahogy arra már

mas küldeménymennyiséghez kevésnek bizonyult a feldolgozáshoz magas szinten

utaltunk – sor került a szállítási rendszer gyökeres átalakítására. Megszűntek a

értő munkaerő. A levelek egy része késve jutott el a címzettekhez. Sikerült azonban

postavonatok és a mozgóposták, a szállítás teljes egészében közútra terelődött.

úrrá lenni a nehézségeken. Az OLK beindítása és a logisztikai hálózat teljes átalakítá-

Hatékonyabb lett a szállítási rendszer irányítása, lehetővé vált egy rugalmas járati

sa az európai szintű postai szolgáltatásminőség letéteményesévé vált. Nőtt a terme-

rendszer kialakítása. 2004-ben létrejött a már említett 18 feldolgozópontból (OLK

lékenység, csökkent a küldemények kézbevételének száma, lehetővé vált a nagy ügy-

+ 17 PFÜ) álló hálózat, melynek alapelemeihez tartoznak a feldolgozási tevékeny-

felek színvonalas kiszolgálása. Az Országos Logisztikai Központ évek óta kelet-európai

séget nem végző átrakópontok is. Az alábbi térkép ezek területi elhelyezkedését

referenciaközpontként működik. A világ minden tájáról érkeznek szakemberek, hogy

mutatja be:

megismerkedjenek az itt folyó munka módszereivel, eredményeivel, tapasztalataival.

Miskolc Győr Budaörs

Hatvan

Füzesabony

Nyíregyháza

Mátészalka

Debrecen

Szolnok

Szfehérvár Veszprém

Kecskemét

Balatonszentgyörgy

Békéscsaba

Kiskőrös Kaposvár

Szeged Pécs

OLK PFÜ Átrakó

Az OLK működésével az addigi Levélfeldolgozó Üzem megszűnt, az egyes postákon végzett feldolgozási tevékenység csökkent. 2008 óta a Magyar Posta küldeménylogisztikai hálózata a következő elemekből áll: egy gépesített feldolgozó központ (OLK Budaörs), 12 manuális feldolgozópont, 33 átrakópont, 2735 postahely. A szállítási-feldolgozási rendszer átalakítása és az OLK üzembe állítása komoly minőségi ugrást eredményezett mind a nemzetközi, mind a belföldi átfutási időkben.


120

121

Az Országos Logisztikai Központ terhelése meghaladja az eredetileg tervezett

4. Informatika

szintet. Naponta átlagosan 3,2 millió levelet dolgoznak fel. Az éves mennyiség 830-850 millió küldemény. Az OLK közel van kapacitásának felső határához. A gé-

A kezdetek

pek, eszközök javítása, felújítása esetén csak manuális feldolgozásra lehet áttérni, és a feldolgozás részletezettsége sem bővíthető. Ezért indokolttá vált egy újabb

1990-ben a hét területi igazgatósághoz viszonylag kevés informatikai szakember és

feldolgozó központ létesítése. Az új küldeményfeldolgozó központ Gödöllő mel-

szűkös eszközellátottság került. A meglévő informatikusok többsége a távközlésnél

lett épül fel.

dolgozott tovább. Szeged volt az egyetlen kivétel, ahol viszonylag jelentős számú informatikai szakember maradt a postaigazgatóság kötelékében. Az igazgatóságok

Csomagfeldolgozás

mindegyike olyan úton indult el az informatikai fejlesztésekben, amelyhez megvolt a helyi szakemberek tudása. Ennek az lett az eredménye, hogy nagyon heterogén

1990-1994 között jelentősen nőtt a csomagküldő vállalkozások által postára adott

eszközpark, fejlesztői- és adatbázis platformok alakultak ki – de ebben az időben

küldeménymennyiség, aminek biztonságos és gyors átfuttatásához a korszerűt-

még a többi magyar nagyvállalat is hasonló cipőben járt. A képet színesítette, hogy a

len akkori csomagfeldolgozó gépsor kapacitása már nem volt elegendő. 1995-

már szétválás előtt is kiemelt tevékenységet ellátó országos funkcionális szervezetek

től azonban a csomagforgalom visszaesett, illetve átalakult, majd az ezredfordu-

(Hírlap, Posta Elszámoló Központ) is saját informatikai megoldássokkal rendelkeztek.

ló után ismét növekedett. Az első pár év után erősödött az igény a szigetszerű informatikai rendszerek egyAz Országos Logisztikai Központban 2004 óta a csomagküldemények feldolgo-

ségesítésére, az adatok és a rendszerek megosztására. Jelentős szerepük volt eb-

zása is korszerű berendezéseken történik. A csomagválogató gépsor kapacitása

ben az időben a Szegeden fejlesztett rendszereknek.

7200 db/óra, naponta átlagosan 30 ezer csomag feldolgozására képes. A gépesítés eredményeként a 2004-2008 között megduplázódott csomagmennyiséget a

Informatikai szervezet

posta képes volt a piac által elvárt minőségi követelményeknek megfelelően feldolgozni, továbbítani.

Az 1990-es évek első felében az országos kiemelt fejlesztések menedzselését, végrehajtását a Posta Fejlesztési Intézet (PFI) végezte, ahol nem csak tervezés, hanem programozás is zajlott. A 90-es évek második felében már minden szinten felismerték az egységes informatikai szervezet és a rendszerek központosításának szükségességét. 1997-ben megalakult a Központi Informatikai Osztály, megalkották az első, társasági szintű informatikai stratégiát, de a területi számítóközpontok szervezetileg továbbra is a területi igazgatóságokhoz tartoztak.


122

123

1999-ben az Informatikai Főigazgatóságon belül létrejött az Informatikai Igazga-

A Magyar Postánál 2009-ben 16 ezer dolgozó – minden harmadik munkatárs – hasz-

tóság, amely a stratégia, fejlesztés, biztonság kérdéseivel foglalkozott. A nagyvál-

nált szolgálati mobiltelefont (köztük postavezetők, kézbesítők, gépkocsivezetők).

lalati számítástechnikai trendeknek megfelelően élesen szétvált a fejlesztés és az üzemeltetés (Alkalmazás Fejlesztési Iroda és INFORM). 2002-ben megalakult az In-

Rendszerek, alkalmazások

formatikai Szolgáltató Központ. Az informatikai szervezetben azóta is több átrendeződés történt az optimális működés, a gazdasági és felelősségi szempontok

Az informatikai rendszerek célja a működési folyamatok támogatása, automatizálá-

alapján. Az egykori területi igazgatóságok informatikai szakembergárdája integrá-

sa. A nagyvállalati informatikai rendszerek hatékonysága nagymértékben azon mú-

lódott a központosított szervezetbe.

lik, mennyire szabványosítottak a megoldásai, milyen mértékben központosítottak és integráltak a rendszerei. A folyamatok számos ponton csatlakoznak egymáshoz.

Infrastruktúra

A postai törzsadatok egységesítése 1998-ban kezdődött a postai törzsadattár létrehozásával, de a rendszerek technológiájának heterogén volta miatt ez csak kisebb

Az 1990-es évek elején minden igazgatóság önállóan alakította ki saját infor-

szigetek kialakításával volt lehetséges. Manapság mintegy 40 rendszer több mint

matikai géptermeit, helyi és területi hálózatait, utóbbit betárcsázós-modemes

650 interfészen keresztül kapcsolódik egymáshoz, és szabványos módon elérhe-

megoldásokkal és bérelt vonalakkal. Az évtized közepén – korlátozott felhasz-

tő törzsadattár áll rendelkezésre. A Magyar Postánál 600 kisebb-nagyobb rendszer

nálói létszámmal – már működtek levelezőrendszerek. Az 1998-99-ben bekö-

működik, amelyek az üzleti és az ahhoz kapcsolódó folyamatokat támogatják.

vetkezett központosítás után megjelentek a központi file-szerverek. Országos, nagy sávszélességű adathálózat épült ki, amely lehetővé tette az adminisztratív

A küldeményfelvétel és a feldolgozás informatikai támogatásának kezdetei

és a technológiai központok, szervezetek számára egységes rendszerek hasz-

Az 1990-es évtized első éveiben a postahelyek felvételi technológiájának infor-

nálatát.

matikai támogatása – több, korábbi, kísérleti megoldást kiváltva – a Posta Fejlesztési Intézet által kidolgozott, ún. Egri Felvételi Rendszer lett. Közel 80 nagy- és

A felhasználók száma, az informatikai rendszerek kapacitása, a támogatott folya-

oktatóposta kapta meg a rendszert, amely a felvevő ablakoknál és a főpénztárban

matok mennyisége dinamikusan bővült. A központi szerverek elhelyezését szol-

segítette a felvételi tevékenységet és a felvevők elszámoltatását.

gáló géptermek, amelyeket meglévő postai ingatlanokban alakítottak ki, elérték befogadóképességük határát. 2006-ban a központi szerverállományt korszerű,

Központi fejlesztésű postahelyi rendszer volt az 1991-ben kifejlesztett, közel 220

bérelt gépterembe költöztették. Könyvünk lezárásakor a Magyar Posta közel 600

postán használt, ún. hátravont naplózó rendszer is, amelynek segítségével az ab-

szerverrel rendelkezik.

ban az időszakban alkalmazott többféle csekk adatait floppy lemezre mentették, és úgy juttatták el a Posta Elszámoló Központba adatfeldolgozásra.

2008-ban új alapokra helyezték a Magyar Posta teljes hálózati infrastruktúráját, beleértve az adat- és beszédátvitelt, az országos és a helyi hálózatokat és a hozzá-

1992-ben a Magyar Postának lehetősége nyílt százszázalékos állami támogatással

juk tartozó elemeket a központoktól a végpontokig.

PC- (személyi számítógép-) alapú pénztárgépeket vásárolni. A Szegedi és a Budapest­


124

125

-vidéki Postaigazgatóság minden postája50, a többi igazgatóság területén pedig a

ban. Ennek lényege a csekkeken lévő adatok gépi optikai leolvasása. 1996-ban a

nagy posták kaptak minden egyesített felvevő munkahelyre ilyen eszközt. Összesen

„sárga csekkek” képét feldolgozó és az adatok tárolását biztosító ún. Kleindienst-

2000 postát láttak el számítógépekkel. Így a postaigazgatóságok számítóközpontjai

rendszert állítottak üzembe a Posta Elszámoló Központban. Induláskor a rendszert

által fejlesztett postahelyi programokat sokkal szélesebb körben tudták használni.

180 millió db/év kapacitásra tervezték, de a forgalom növekedése miatt folyamatos bővítésére volt szükség. Könyvünk lezárásának időszakában az éves feldolgo-

Az évtized első felében központi szervezetek is kaptak informatikai támogatást.

zott csekkmennyiség meghaladja a 350 millió darabot.

A Mozgóposta-, Csomag- és Vámhivatal végezte a nagy csomagfeladók küldeményeinek felvételét és visszakézbesítését. E tevékenység informatikai támogatását

Integrált Posta Hálózat létrehozása

szolgálta az 1992-ben a Posta Fejlesztési Intézet által kifejlesztett, mobil vonalkódol-

Az elmúlt 20 év egyik legnagyobb informatikai fejlesztése az Integrált Postaháló-

vasókkal ellátott rendszer. A feladók a csomagok kísérőlevelére megszemélyesített

zat (IPH) kiépítése volt. Előkészítése 1994-ben kezdődött a Posta Fejlesztési Inté-

vonalkódot nyomtattak, könnyítve a küldemények felvételét. A sikeres központi al-

zetben. Az addigi, nagy számú, heterogén, korlátozott funkcionalitású, résztevé-

kalmazás után a rendszert 1995-ben három vidéki helyszínre is kiterjesztették.

kenységeket támogató szoftvereket kívánták a posta szakemberei egy egységes, a postahelyek teljes működését támogató, integrált, országos adatgyűjtési képes-

A Posta Fejlesztési Intézet másik jelentős fejlesztése a Nemzetközi Kicserélő Hiva-

séggel rendelkező alaprendszerrel lecserélni.

tal számára 1993-ban készült rendszer volt, amely a nemzetközi kimenő és bejövő küldemény- és zárlat-forgalom regisztrálását, statisztikai adatgyűjtését végezte,

2000 decemberétől kezdődően 502 postán telepítették a rendszert, még nem a fel-

megbízható alapot teremtve a nemzetközi elszámolásokhoz. A rendszert 1996-

vételi munka közvetlen támogatására, hanem háttérfeldolgozásra (back office), ös�-

tól az UPU által finanszírozott, több ország postája által is bevezetett, nemzetközi-

szesen 1444 háttérmunkahelyen. Ezeken a postákon a felvételi adatrögzítés hátra-

leg egységesített, ún. IPS-rendszer fokozatosan kiváltotta.

vontan (háttérmunkahelyeken) történik. A 200 legforgalmasabb postán a felvételi ablakoknál is megjelentek 2001 novemberétől az IPH ún. front office típusú eszkö-

A pénzforgalom informatikai támogatása

zei. Tízezer postai dolgozó kapta meg a rendszer kezeléséhez szükséges oktatást.

A kettős bankrendszer bevezetése, a piacgazdaságra való áttérés, a Magyar Pos-

50 Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Fejér-,

Komárom-, Nógrád és Pest megye postahelyei

tának az államtól való függetlenedése érintette a postai készpénzgazdálkodást is.

Az IPH forradalmasította a postahelyek informatikai támogatását. A front office

1994. január 1-jén tért át a társaság a Magyar Nemzeti Bankhoz kötődő havi pénz-

rendszerű postákon minden felvételi és technológiai munkahelyre számítógép

ügyi elszámolási rendszerről a napi elszámolásra, és vezette be a Napi Pénztárje-

került a szükséges perifériákkal (Speedy Reader, vonalkódolvasó, nyomtatók stb.).

lentést (NER). Ehhez informatikai támogató rendszer készült. A NER rendszer köz-

A számítógépek hálózatba kötötten működnek, az adatok egy országos adatköz-

ponti része a Postai Elszámoló Központban működött.

pontba futnak be.

A postai pénzforgalmat érintő másik nagy technológiai váltás a belföldi készpénz-

Az IPH rendszer megteremtette az alapot a postahelyi tevékenységekkel össze-

átutalási megbízások, közismert néven a csekkek feldolgozásában történt 1996-

függő adatok központi hasznosításához, a postatechnológiai és elszámolási tevé-


126

127

kenységek egyszerűbbé, gyorsabbá tételéhez. Az adatok elektronikus formában

a nagyfeladók. Bár az IPH-nak van tömeges felvételi funkciója, ilyen nagy men�-

való átadása a fogadó rendszereknek és szervezeteknek számos papíralapú adat-

nyiséget gyorsan, hatékonyan nem képes felvenni. Ezért szükségessé vált egy tö-

szolgáltatást, illetve más, korábban használt elektronikai rendszert is kiváltott.

meges felvételre specializált szoftver kifejlesztése. A megoldás saját fejlesztésként készült, nagy mennyiségű levél és csomag felvételét biztosítja, és szoros integ-

Az IPH-hoz kapcsolódó fejlesztések

rációban kapcsolódik az IPH rendszerhez (a felvételi adatok átkerülnek az IPH-ba).

Az IPH mellett létrejöttek hozzá szorosan kapcsolódó informatikai rendszerek. Ezek egyike az Integrált Rovatolási Rendszer (IRR), amely az Országos Logisztikai

Vállalatirányítási és adminisztrációs folyamatok támogatása

Központ és a feldolgozóüzemek belső feldolgozási tevékenységét, továbbá a já-

Az informatikai rendszerek fontos feladata a számviteli-, pénzügyi-, eszköz-nyil-

ratok kezelési munkáját támogatja, jellemzően mobil hálózatba kötött eszközök-

vántartási- és humán folyamatok támogatása, e folyamatok adatmennyisége és

kel (PDA51). A rendszer 2005 augusztusában indult.

munkaigényes volta miatt. Az 1990-es évek elején a postaigazgatóságok és a technológiai központok e területen is többféle rendszert fejlesztettek ki. A sokfé-

IPH-alapokra épült a 2005-ben indult Elektronikus Értesítési Rendszer (e-ÉRT) is,

leség következménye az volt, hogy a vállalati szinten előállítandó adatokhoz bo-

amely email-ben vagy SMS-ben értesítést küld az igénybevevőknek küldeményük

nyolult, nehézkes jelentési rendszereket kellett kialakítani, mind adatforrás-, mind

érkezéséről, feladott küldeményük kézbesítéséről, a fiókbérlőknek a bérelt fiókba

központi oldalon. Több kísérlet történt országos szintű alkalmazás bevezetésé-

érkezett küldeményekről. A feladók a posta internetes honlapján on-line módon

re, míg végül döntés született a nagyvállalatok körében elterjedt vállalatirányítá-

nyomon követhetik regisztrált küldeményeik útját. 2009-ben a jelentősebb érték-

si rendszer, az SAP bevezetésére. Az SAP rendszert 1999 óta használja a Magyar

kel bíró, illetve a nemzetközi, regisztrált, ún. tételes küldemények döntő többsége

Posta. 2009-ben az SAP ECC 6.0 verzió üzemel a társaságnál. A használt modulok:

már nyomkövetett. A feladók által választott szolgáltatástól függően, az Interne-

kontrolling (CO), pénzügy, számvitel (FI), eszközgazdálkodás (AM), beruházás-me-

ten kis időeltolódással megtekinthető a regisztrált küldeményekkel kapcsolatos

nedzsment (IM-PS), humánerőforás-menedzsment (HR) , értékesítés (SD), anyag-

technológiai események időpontja, beleértve a kézbesítés megtörténtét is.

gazdálkodás (MM), finanszírozás/treasury, készpénz-menedzsment (TR-CM).

Az IPH alapjain kialakultak bizonyos elektronikus szolgáltatások és az azokat keze-

A vezetői döntéstámogató rendszerek története is több mint 10 évre nyúlik vis�-

lő rendszerek. Ezek közé tartozik az elektronikus tértivevény-kezelő rendszer. Az

sza. Az első, vállalati szintű alkalmazás (Vezetői Információs Rendszer) nem váltot-

egyszerűsített utánvét (EUV) küldemény esetében a beszedett utánvételi össze-

ta be a hozzá fűzött reményeket. A menedzsment azonban továbbra is igényelt

get a posta nem papíralapon kezeli, hanem az IPH kézbesítési adatai alapján szá-

olyan rendszert, amely lehetővé teszi a nagy mennyiségű tranzakciós (forgalmi)

molja el, és utalja a megbízónak a beszedett utánvételi összeget.

adatok könnyű áttekintését, a részletekbe is betekintést biztosító informatikai megoldással. A technológiai fejlődés és a magas fokú integrációt biztosító postai

51 PDA – kis

méretű kézi számítógép, amely információk rögzítésére, tárolására, kezelésére alkalmas.

A Magyar Posta számára üzleti szempontból kiemelt jelentőségű a tömeges fel-

Middleware52 megteremtette postai adattárházak létrehozásának a lehetőségét,

adók kiszolgálása. Az Országos Logisztikai Központ az a felvételi pont, ahova ki-

illetve az azokra épülő döntéstámogató, elemző rendszerek bevezetését. Köny-

fejezetten nagy mennyiségben – kamionszámra – szállítják be a küldeményeket

vünk megírásakor három összekapcsolható adattárház üzemel: a technológiai

52 Köztes szoftverréteg, amely a

heterogén adatbázis-kezelők és az üzleti alkalmazás(ok) között helyezkedik el.


128

129

tranzakciós adatokat (gyakorlatilag az IPH adatait) tartalmazó Postai Technológiai Adattárház (PTDW), a gazdasági események tranzakcióit tartalmazó SAP modul, a Business Warehaus (SAP BW), és a PEK-ben (Posta Elszámoló Központ) keletkező pénzügyi adatokat tartalmazó Pénzügyi Statisztikai Rendszer. Az adatok elérhetőségét, jogosultsághoz kötve, egy egységes vállalati portál biztosítja. Az ingatlanok és eszközök, a karbantartási tevékenység, továbbá az energiaszámlák korszerű nyilvántartása, kezelése 2004-ben oldódott meg a Facility Menedzsment Rendszer (FM) fejlesztés eredményeként.


130

131

VIII. POSTABIZTONSÁG A Magyar Posta biztonsági helyzete az 1990-es években – a közbiztonság általá-

Posták és értékek védelme

nos romlásával párhuzamosan – kritikus volt. A posták védettségi szintje elmaradt a kívánatostól. Gyakori volt a betöréses lopás, a posták, a járatok és a kézbesítők

A postaépületek és egyéb postai objektumok biztonságtechnikai védelme és eszköz-

elleni támadás. A posta ellen elkövetett bűncselekmények száma 1998-ig folya-

ellátottsága ma már megfelel a tevékenységgel összefüggő kockázati szintnek és a

matosan emelkedett. Az elkövetők több esetben használtak fegyvert, és okoztak

jogszabályi előírásoknak. A postahelyek többsége – veszélyeztetettségi szintjük alap-

halálos vagy súlyos, életveszélyes sérüléseket. Az 1990-es évek végére kialakult

ján – rendelkezik távfelügyeleti központra bekötött, többfunkciós elektronikus védel-

kedvezőtlen helyzet szükségessé tette a postabiztonsági koncepció átgondolá-

mi- és videó-megfigyelő rendszerrel, a külső behatásoknak megbízhatóan ellenálló

sát, új alapokra helyezését. A postabiztonság szerepe felértékelődött. 2002-ben

értéktárolóval és egyéb mechanikai védelemmel. A biztonságtechnikai fejlesztések

megkezdődött az új postabiztonsági koncepció megvalósítása. A biztonsági be-

mellett a posták és a kézbesítők védelméhez jelentősen hozzájárult az élőerős őrzés is.

ruházásoknak és intézkedéseknek köszönhetően a társaság biztonsági helyzete

Az őrök jelenlétének visszatartó ereje van. A kiemelten veszélyeztetett időszakokban a

jelentősen javult, az elért eredmények stabilizálódtak.

fix postai őrzésen kívül külső szolgáltatótól igénybe vett vagyonőrök kísérik útvonalukon a kézbesítőket. Kísért kézbesítőt egyetlen esetben sem ért támadás.

Pénzszállítás biztonsága

Adat- és információvédelem

Az 1990-es években a postai pénz- és ér­ték­szál­lí­tást végző személyzet és a járművek korszerű biztonsági eszközökkel nem voltak kellően ellátva, a védelem szintje nem fe-

Az 1990-es években az adat- és információvédelem még periférikusan kezelt te-

lelt meg a hazai és nemzetközi normáknak. 2000-ben több postai járat vált fegyveres

rülete volt a Magyar Posta biztonsági rendszerének, napjainkban azonban már ezt

támadók célpontjává (Orfű, Rákoskeresztúr, Budapest 100, Biatorbágy). A pénzszállítás

a részterületet is szabályozták. Az informatikai biztonsági fejlesztéseknek köszön-

2004-ben megvalósított, teljes körű kiszervezésével megteremtődtek a korszerű szállí-

hetően megteremtődtek a társaságon belüli biztonságos elektronikus kommuni-

tásbiztonság és őrzésvédelem feltételei. Azóta postai járat elleni támadás nem történt.

káció feltételei, a külső és belső hozzáférések megfelelően korlátozhatóak, ami az informatikai biztonságban minőségi váltást eredményezett, így a társaság adatva-

Kézbesítők védelme

gyona a korábbinál nagyobb biztonságban van.

Több postai kézbesítőt ért tragikusan végződő rablótámadás (Törökbálint, Veszp-

Szabályozás, oktatás, kommunikáció

rém, Mórahalom), ami szükségessé tette egy átfogó kézbesítővédelmi program bevezetését. Ez magában foglalta a pénzfestés elvén működő technikai védelmet

A társaságnál kialakult a jogszabályokkal, szolgáltatási és technológiai folyamatokkal

éppúgy, mint kritikus időszakokban és területeken a kézbesítők kísérését, a meg-

összhangban álló biztonsági szabályozás egységes és naprakész rendszere. A bizton-

előző biztonsági kommunikációt és oktatást, valamint fokozott együttműködést

sági előírások betartása érdekében végzett ellenőrzések módszerei és működési kere-

a rendvédelmi szervezetekkel. Az intézkedések hatására a kézbesítők elleni táma-

tei az évek során letisztultak, az aktuális biztonsági kihívásokhoz és jogsértési trendek-

dások száma, súlyossága és a postai kár mértéke folyamatosan csökkent.

hez igazodnak. A célirányos ellenőrzések alapján hozott intézkedések végrehajtásának


132

133

utókövetése garantálja a stabil biztonsági helyzetet. Mindez hozzájárult, hogy a jog-

Biztonsági szervezet

sértésekből eredő kár – a postai rendszerben kezelt, illetőleg az egyes támadások során veszélyeztetett összeg nagyságához viszonyítva – minimális szinten maradt.

A biztonsági tevékenységet 1997-ig elsősorban üzembiztonsági és vagyonvédelmi tevékenység jellemezte. 1998-ban jött létre az üzleti és technológiai te-

A társaságnál hatékony biztonsági képzési rendszer működik. A biztonsági oktatás

rülettől független biztonsági szervezet, mely integrálta a biztonsági tevékeny-

az elméleti ismeretek fenntartása mellett nagy hangsúlyt fektet a veszélyhelyze-

ség teljes palettáját, és önálló költséggazdálkodási szervként funkcionált. Az

ti szituációk bemutatására, a gyakorlati ismeretekre, a magatartási követelmények

ezredforduló után a biztonsági szakterület további profiltisztításon ment keresz-

készségszintű rögzítésére. Ennek eredményei érzékelhetőek éles veszélyhelyze-

tül. Ennek eredményeként az ingatlangazdálkodási, hiánylati és kártérítési, vala-

ti szituációkban is.

mint technológiai és minőségellenőrzési kompetenciák fokozatosan kikerültek a szervezet profiljából. Így lehetővé vált a postabiztonság egységes szemléletének

A társaságnál proaktív biztonsági kommunikációt folytatnak a rendelkezésre álló

és munkamódszereinek kialakítása. A 2002 és 2009 közötti időszak szervezetfej-

vállalati információs csatornák és fórumok felhasználásával az általános munka-

lesztéseinek eredményeként – a létszám jelentős csökkentésével – profiltiszta

vállalói biztonságtudatosság fokozása, a megelőzés érdekében.

biztonsági szervezet jött létre, ami magában foglalja a társaságirányítási és szolgáltatói szervezeti elemeket. A biztonsági szervezet működését a stratégiai gon-

Együttműködés

dolkodás, az aktuális biztonsági helyzetre történő gyors reagálás és a hatékony végrehajtás jellemzi.

A Magyar Posta kiterjedt, szerződéses keretekre épülő kapcsolatrendszert épített ki a rendvédelmi és bűnmegelőzési céllal működő társadalmi szervezetek kö­ré­

Eredmények

ben. E kapcsolatok valamennyi postai tevékenységet lefedik, és hatékony biztonsági védőhálót garantálnak. Elősegítik az ügyfelek, a postai dolgozók és az objek-

A technikai, személyi védelemre, valamint az oktatásokra, ellenőrzésekre és a ha-

tumok, valamint az értékek védelmét, továbbá a bűncselekmények megelőzését,

tékony rendvédelmi együttműködésre épülő komplex biztonsági intézkedések

hatékony felderítését, rendkívüli események elhárítását, az erkölcsi és anyagi vesz-

rendszere sikeresen biztosítja a bűnmegelőzést és a kockázatarányos védelmi

teségek megakadályozását.

szintet. Az európai postabiztonsági tendenciák elemzése is bizonyította az elmúlt években, hogy a régióban évek óta kiemelkedő a Magyar Posta alacsony kockáza-

Egyes biztonsági problémák megoldása nemzetközi együttműködést igényel.

tú, stabil biztonsági helyzete.

Ezért a Magyar Posta képviselteti magát globális és regionális postai szervezetek – Egyetemes Postaegyesület (UPU), Európai Postai Közszolgálati Üzemelte-

2008-ban a Magyar Posta kézbesítővédelmi pályázata nyerte a nemzetközi pos-

tők Egyesülete (PostEurop) – postabiztonsági együttműködési fórumain. Ezeken

tai Oscar-díjnak számító „World Mail Awards” díjat a biztonság kategóriában. Ez

lehetőség nyílik az eredményes külföldi megoldások megismerésére, a szakmai

sikert és tekintélyt jelent a társaságnak hazai és nemzetközi szakmai körökben

konzultációra és a határokon átnyúló biztonsági problémák egyeztetésére.

egyaránt.


134

135

IX. SZOLGÁLTATÁSOK 1. Bélyegkibocsátás A tématerv alapján grafikusművészek által készített bélyegterveket – ugyancsak

A bélyegekről általában

döntés-előkészítő hatáskörrel – szakértőkből álló testület, a Művészeti Tanácsadó Bizottság véleményezi. Megvalósításukról a Magyar Posta vezérigazgatója dönt.

„A bélyeg felragasztható halhatatlanság” – írta Márai Sándor. Ez napjainkban is igaz. A mindössze néhány négyzetcentiméteres, míves grafikai tervek alapján ké-

A Magyar Posta bélyeg-kibocsátási politikájában kitüntetett helye van az emlé-

szült, perforált papírcsodák funkciójukat tekintve az elmúlt évtizedek alatt keve-

kezésnek történelmünk jeles eseményeire, kiemelkedő személyiségeire. Kiemelt

set változtak. A levélfeladás postai díjának megfizetését jelzik, miközben az ország

téma nemzeti kincseink, flóránk és faunánk bemutatása is. Szívesen emlékezik

névjegyeként a világ legtávolabbi pontjaira is eljutnak. A postabélyeg nem csu-

meg a társaság bélyegkibocsátással kerek (ötvennel osztható) születési évfordu-

pán pénzbeli, de kulturális és művészi értéket is képvisel, maradandót jelent.

lók alkalmából híres hazai és külföldi személyiségekről, illetve állít emléket kiemelkedő hazai és nemzetközi eseményeknek. Halálozási évfordulók alkalmából csak

A postabélyeg kibocsátása hazánkban a Magyar Posta privilégiuma (monopol-

kivételes esetekben, élő személyekről pedig nem bocsát forgalomba bélyeget.

jog), és ez valószínűleg a piac liberalizációját követően sem fog változni. A Magyar

Természetesen, ahol szabályokat alkotnak, ott majdnem mindig fellelhetők a kivé-

Posta bélyeg-kibocsátóként kulturális missziót teljesít. A hazai bélyegtervezés év-

telek. Ilyen például az a bélyegblokk, amely 1991-ben, még II. János Pál pápa élet-

százados hagyományokra épülő művészeti ág, az alkalmazott grafika sajátos és

ében, hivatalos magyarországi látogatása alkalmából jelent meg.

egyedi területe. Ez az a műfaj, ahol nem elég megbirkózni a témával, de le kell győzni a parányi méretekből adódó különleges nehézségeket is.

Évente közel 50 bélyegújdonság kerül forgalomba, ebből 30-35 alkalmi, a többi pedig munkaeszközként funkcionáló, általános forgalmi bélyeg. A bélyegek vi-

A Magyar Posta közel 100 grafikusművésszel áll kapcsolatban. Meghívásos pályázatok útján kéri fel őket az éves kibocsátási tématervben szereplő bélyegek megtervezésére. A bélyeg-kibocsátásban arra törekszik a társaság, hogy a forgalomba bocsátott bélyegek – magas művészi színvonaluk mellett – technikai, nyomdatechnológiai szempontból is kimagasló színvonalú, egyedi megoldású ritkaságok legyenek. A cél elérése érdekében, döntés-előkészítő hatáskörrel, két tanácsadó testület működik a Magyar Postánál. A Témakijelölő Tanácsadó Bizottság feladata – a beérkezett és nyilvántartott témajavaslatokból válogatva – az éves tématerv összeállítása, melyet a posta vezérigazgatója a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszterhez terjeszt fel jóváhagyásra.

szonylag új generációját képezik az ún. személyes bélyegek.


136

137

Az elmúlt, közel két étvizedben kibocsátott bélyegek összesen db

Forgalmi bélyegek

címletek száma A nagyközönség körében legismertebbek az általános forgalmi bélyegek. Elsőd-

Forgalmi bélyeg (1990-2009. júl. 31.) szóló bélyeg

60

60

leges funkciójuk a postára adott levelek bérmentesítése. Hosszú ideig, gyakran tíz

bélyegsor

32

128

évig is árusításban vannak. Viszonylag egyszerűek, hogy felhasználásuk könnyű

bélyeg kisív

9

43

bélyegív

1

64

23

215

személyes bélyeg promóciós változata

legyen, és a felvevőszolgálatban dolgozók munkáját is segítsék. Mégis akad közöttük igazi kuriózum. Már-már világritkaságnak számít a Kis magyar sakktörténet elnevezésű bélyegív, amely forgalmi bélyegként jelent meg. A világ

Alkalmi bélyeg (1990-2009. júl. 31) szóló bélyeg

168

168

bélyegkiadásában egyedi módon, mikroírással készült alnyomat került a sakktáb-

bélyegsor

169

470

lát imitáló, 64 bélyegképből álló ívre. A Bottlik Iván által összeállított sakktörténe-

bélyegblokk

90

128

ti tanulmány bélyegképenként kb. 1600 karakterből álló szakaszokban mutatja be

bélyeg kisív

22

90

a sakkozás ezer éves történetét. Az A8 mezőtől vízszintesen haladva a H1 mezőig, a

1

12

legkorábbi írásbeli és régészeti emlékektől napjainkig tekinthető át a magyar sakko-

bélyegív

zás évezrednyi időtartama. A mű magában foglalja a sportág tárgyi emlékeit, jelen-

Személyes bélyeg (1990-2009. júl. 31.) 10 bélyegből álló ív

1

10

tős személyiségeit, fontos eseményeit. A bélyegívre, vagyis a szimbolikus sakktáb-

20 bélyegből álló ív

34

217

lára tekintve az úgynevezett „magyar védelem” kiinduló állása látható. A megnyitás

35 bélyegből álló ív

4

34

elnevezése onnan ered, hogy 1842-45 között levelező sakkmérkőzés zajlott Pest és Párizs között, és mindkét játszmában a magyar sakkozók győzedelmeskedtek.

1990-től 2009. július végéig tehát 614 témában 1639 bélyegcímletet hozott forgalomba a Magyar Posta, megszámlálhatatlan példányszámban. E kiadványnak

Alkalmi bélyegek

nem lehet rendeltetése az összes megjelent bélyeg bemutatása, ez bélyegkatalógusok feladata. Ezért csak a legkülönlegesebbeket emeljük ki az elmúlt húsz év

Ezeket elsősorban a bélyeggyűjtői igények kielégítésére adja ki a Magyar Posta. Tema-

gazdag bélyegterméséből.

tikájuk és gyakran a technikájuk is különleges. Egy-egy téma kibontása, feldolgozása, kiadása gyakran évekig tartó folyamat (bélyegsorozatok). Gyakran reprezentatív kivitelben, különleges nyomdatechnikai eljárással készülnek. Nem egyszer úgy, ahogy az még senkinek sem jutott az eszébe a világon – hogy igazi világritkaság legyen belőlük. Utánnyomásuk filatéliai értékük védelme miatt tilos (míg a forgalmi bélyeget az igények függvényében többször is újranyomják). A következőkben néhány különlegességet részletesebben is bemutatunk az elmúlt húsz év alkalmi bélyegeiből.


138

139

1999. augusztus 11-én teljes napfogyatkozás volt megfigyelhető Magyarország

A millenniumi bélyegritkaságok harmadik darabjaként 2001-ben jelent meg a 2001

területéről. Hazánkban előtte 1842-ben volt látható hasonló jelenség, legköze-

forint névértékű, Magyar Szent Koronát ábrázoló bélyegblokk, amelyben szabad

lebb pedig 2081-ben lesz. A különleges csillagászati jelenség alkalmából külön-

szemmel, illetve kizárólag UV-fényben látható grafikai elemek egyaránt megtalál-

leges bélyegblokkot bocsátott ki a Magyar Posta. Ez ofszet és ún. diffrakciós fó-

hatók. Szabad szemmel a korona, illetve hátterében egy térkép látszik, továbbá egy

lianyomás kombinációjával készült. A duál UV festékkel sorszámozott blokkon, a

felsorolás azokról a helyekről, ahol a koronát valaha őrizték. A korona dombornyo-

NASA térképe alapján, a napfogyatkozás Magyarország területét érintő teljessé-

mással, valódi, 23 karátos aranyfólia felhasználásával készült. UV-fénybe helyezve a

gi sávja látható. A bélyegképet körülvevő keretrajzon UV-fényben vörösben izzó,

blokkon Magyarország koronázott királyainak névsora tűnik elő. A blokk további kü-

négyszirmú virágok vannak, szám szerint 12, ezek népi ábrázolásban a Napot jel-

lönlegessége, hogy a világ egyetlen olyan bélyege, amely lézerperforációs biztonsá-

képezik. Ugyancsak UV-fényben fluoreszkálnak a biztonsági papírban lévő pely-

gi elemet tartalmaz (ezt a biztonsági megoldást eddig világszerte kizárólag a bank-

hező szálak, valamint a blokk eredetileg piros sorszáma. A blokkon belüli bélyeg

jegykiadásban használták). A blokkot fény felé fordítva – hasonlóan a vízjelekhez – a

névértéke a kibocsátás évszámával azonos (vagyis 1999 forint), ez a világ első

„POSTA” szó olvasható. A sorszámozás ezen a blokkon is duál UV-festékkel készült.

ilyen bélyege. 2009-ben két alkalommal is készültek különleges nyomdatechnikai megoldással fiIgazi filatéliai csemege volt az előző évezred utolsó évében, 2000-ben kiadott,

latéliai ritkaságnak számító bélyegek. A Budapesti Kutatóreaktor üzembe helyezé-

2000 forint névértékű, hologramos, Ezredforduló elnevezésű bélyegblokk. Ez of-

sének 50. évfordulóját köszöntő bélyegblokk hatszögletű bélyegképét, a nukleáris

szet- és szitanyomás kombinációjával, hagyományos-, UV- és OEI festék felhaszná-

fűtőelemet övező keretrajz „hőre színváltó” festék alkalmazásával készült. Ha meleg

lásával készült. A biztonsági papírban itt is fellelhetők az UV-fényben fluoreszkáló,

kézzel megérintjük, vagy lámpával megvilágítjuk és melegítjük, a blokk színe meg-

pelyhező szálak. Rajta szinte minden a számok körül forog. Fő motívuma az Uni-

változik, majd néhány másodperc múlva fokozatosan visszanyeri eredeti színét.

verzum részeként ábrázolt kétezres szám, benne a „kék bolygó”. A Földet ellipszis pályák övezik, melyek római számok és különféle számrendszerek alkalmazásá-

A Finn és a Chilei Posta javaslatára, velünk együtt, a világ számos országa adott ki

val leírt évszámokból épülnek fel. A blokkot elmozdítva, annak felső részén kékről

bélyegblokkot a globális felmelegedés problémáira való képi utalással. A magyar

zöldre váltó mezőben – az ezredfordulót szimbolizálva – a „XX” és „XXI” római szám

bélyegblokk iridescens lakkal, szitanyomás és ofszet eljárás kombinációjával ké-

látható. Az egyedi hologramon a holográfiai módszer felfedezéséért és fejlesz-

szült, és szebbnél szebb, a hó és jég birodalmában élő, életkörülményeiben ve-

téséhez való hozzájárulásáért fizikai Nobel-díjjal kitüntetett Gábor Dénes (1900-

szélyeztetett állatot mutat be. Jegesmedve, sarki róka, bálna, sirály, beluga, narvál,

1979) portréja. A blokkot 90 fokkal elforgatva, a portré helyén a holografikus kép

lunda, fóka, hópárduc, pézsmatulok és királypingvin ismerhető fel a jegesen csil-

kialakulásának elméleti rajza jelenik meg. További érdekesség, hogy a hologram

logó háttérben.

kizárólag a blokk kibocsátási példányszámával azonos mennyiségben készült. A blokkot UV-fénybe helyezve a fekete sorszámozás zöld színben fluoreszkál. A bé-

További érdekességek

lyegkép perforációja mentén pedig a „Jeles magyar matematikusok” felirat és 57

A következőkben a teljesség igénye nélkül említünk meg a gazdag bélyegter-

magyar matematikus neve olvasható.

mésből néhány szép és érdekes alkotást.


140

141


142

143


144

145

Történelmi eseményeket, évfordulókat idéznek a következő bélyegek, bélyeg-

Néhány bélyeg a természet- és környezetvédelem témaköréből: Védett mada-

blokkok (a megjelenés éve szerinti felsorolásban): 1956. októberi forradalom

rak (1990), Hulladékforradalom a tiszta környezetért (2005), globális felmelege-

(1991, 2006), magyar honfoglalás (1996), 1848-49-es forradalom és szabadságharc

dés (2009).

(1998, 1999), az Országház centenáriuma (2002), a kalocsai érsekség alapításának millenniuma (2002), az Országos Széchenyi Könyvtár alapításának 200. évforduló-

Napvilágot láttak az elmúlt húsz évben nemzetközi együttműködésben készült

ja (2002), a magyar királyi 2. honvéd hadsereg emléke (2003), a magyar holocaust

bélyegek is, amelyeket egy ilyen áttekintésből semmiképp sem lehet kihagyni.

(2004), reneszánsz – Mátyás király kora (2008), Visegrád ezer éve (2009).

1993-ban a belga postával közös bélyeg és blokk jelent meg, amely Mátyás király misekönyvének, a Missale Romanum Belga Királyi Könyvtárban őrzött Cor-

Kiemelkedő jelenkori eseményeket is szívesen örökített meg a Magyar Posta bé-

vinájának egy teljes oldalát ábrázolja. 1997-ben Szent Adalbert halálának ezre-

lyegeken. Például a rendszerváltozást követően, amikor kibocsátotta a Magyar

dik évfordulóján a cseh, a lengyel, a magyar és a német posta együtt adott ki

Köztársaság új címerét ábrázoló bélyegblokkot (1990), amely átfogó képet ad ha-

bélyeget, amely Vladimir Suchánek nemzetközi bélyegterv-pályázaton díjnyer-

zánk történelmi korszakváltásairól a bélyegképet keretbe foglaló címertörténettel.

tes műve alapján készült. 2000-ben az izraeli postával együttműködve jelent

Ugyancsak bélyegblokk emlékeztet az új Nemzeti Színház megnyitására (2002), ha-

meg mindkét országban a budapesti, Dohány utcai zsinagógát ábrázoló bélyeg.

zánk Európai Uniós csatlakozási szerződésének aláírására (2003), a Columbia űrre-

2002-ben a török postaigazgatással kooperálva készült a rodostói Rákóczi-házat

pülőgép katasztrófájára (2003), Magyarország Európai Uniós taggá válására (2004).

és a pécsi török dzsámit ábrázoló bélyegpár. 2003-ban Kínával és Horvátországgal közösen bocsátott forgalomba bélyeget a Magyar Posta. Kína esetében híres

A történelmi személyiségekről, művészekről, tudósokról készült számos bélyeg

könyvtárak őskönyveit ábrázolták a bélyegek. A horvátokkal közös bélyeget pe-

közül is csak néhányat emelünk ki: Antall József (1993), Boldog Hedvig, Nagy Lajos

dig Szent Lászlónak a zágrábi székesegyház gyűjteményében található palástja

király leányának szentté avatása (1997), Baross Gábor „vasminiszter” (1998), Kodály

díszíti. 2004-ben az Európai Unióhoz frissen csatlakozott 10 ország postái együtt-

Zoltán (2007), Teller Ede (2008).

működve bocsátották ki az Egyesült Európa elnevezésű kisívet. Ugyanebben az évben magyar-osztrák-izraeli közös bélyeg kiadásával emlékeztek meg a három

A legérdekesebb postatörténeti témájú bélyegek és blokkok az elmúlt két év-

ország postái Herzl Tivadar halálának centenáriumáról. 2006-ban a román pos-

tizedből: az angol Black Penny, a világ első postabélyege (1990), az Egyetemes

tával összefogva jelent meg a Bartók Bélára és George Enescu zeneszerzőre em-

Postaegyesület megalakulása (1994), a Csonka-féle postaautó és motoros tricik-

lékező bélyegpár. 2009 augusztusában, a magyar-osztrák határnyitás huszadik

li (1997), Mária Terézia postarendeletének megjelenése (1998).

évfordulóján, a szabadság előtti tisztelgés jegyében adott ki közös bélyeget az osztrák, a német és a magyar posta. Mindhárom országban Benedek Imre ma-

Értékeink, kincseink bemutatására vállalkozó néhány szép bélyeg a sok közül:

gyar grafikusművész terve alapján készült az évfordulós postabélyeg, ilyenre a

Feszty Árpád „A magyarok bejövetele” című panorámaképe (1994-1996), halasi

hazai bélyegkiadásban még nem volt példa. 2009 októberében hazánk és Ja-

csipke (2002), jubiláló közgyűjteményeink (2002), herendi porcelán (2003), Zsol-

pán diplomáciai kapcsolatfelvételének 140. évfordulóját köszöntötte a két or-

nay-kerámia (2004), a Szent Korona zománcképei (2005-2008).

szág postája bélyeg-kisív kibocsátásával.


146

147

A magyar bélyegeket nemzetközi viszonylatban is szépnek, színvonalasnak

A megszemélyesíthető alapbélyegek választéka azóta évről évre bővült. Ma már

tartják. Ezt bizonyítják azok a díjak, elismerések, amelyeket az elmúlt húsz év-

különféle ünnepek, karácsony, születés- és névnap, ballagás, házasságkötés, há-

ben magyar bélyegek kaptak. 1990-ben az állami nyomdák nemzetközi kon-

zassági évforduló, kisbaba születése alkalmából is rendelhető személyes bélyeg,

ferenciáján és versenyén „Kiváló Termék” díjat és a „Legjobb Ofszet Bélyeg

sőt céges üdvözletek küldésére alkalmas bélyegívek is vannak. 2005 óta nemcsak

1989-1991” kitüntető címet nyerte a Védett madarak elnevezésű bélyegsoro-

személyes portré kerülhet a bélyegszelvényre, hanem akár céglogó vagy bármi-

zat. 1994-ben a téli olimpia alkalmából Oslóban rendezett bélyegversengés-

lyen, jogtiszta forrásból származó, közerkölcsöt nem sértő fotó. Személyes bélyeg

ben a Svindt Ferenc tervezte magyar bélyeg ezüstérmes lett. 2004-ben, fenn-

rendelhető a Magyar Posta honlapján keresztül, on-line módon is, úgy, hogy bárki

állásának századik évfordulóján nemzetközi bélyegpályázatot hirdetett a FIFA.

a képernyő előtt ülve megtervezheti saját személyes bélyegét.

Ezen a Dina András tervezte magyar bélyeg az előkelő harmadik helyezést érte el. 2005-ben a Forgács Miklós grafikusművész által tervezett „Hulladékforradalom a tiszta környezetért” elnevezésű bélyeg Asiagoban, a 36. nem-

2. Levélpostai szolgáltatások

zetközi bélyeg-szépségversenyen környezetvédelmi kategóriában megkapta a „Legszebb bélyeg” díját. 2008-ban a Magyar Posta Kármán Orsolya által ter-

A levélpiac jellemzői

vezett, levélírás témájú Európa-bélyege a PostEurop által meghirdetett nemzetközi bélyeg-szépségversenyen Európa Nagydíjat nyert. 2009-ben újfent

A postát az írásbeli üzenetek távoli helyekre való eljuttatása iránti társadalmi

magyar bélyeg kapta az Európa Nagydíjat: az Interneten lebonyolított nem-

igény hívta életre több száz – sőt, az ókori egyiptomi és a római birodalomban

zetközi szavazáson a voksok közel felét a Nagy Péter grafikus tervezte, csilla-

mintegy kétezer – évvel ezelőtt. Az írott információk hordozóanyaga és rögzí-

gászati témájú magyar kisív kapta.53

tésének technikája az egyiptomi agyagtáblától a papiruszon át a mai, számítógéppel nyomtatott levelekig rengeteg változáson ment át, lényegi sajátossága

Személyes bélyegek

azonban ugyanaz maradt: információt tartalmaz, üzenetet közvetít. A papír alapú levelezés az egymástól távol élő emberek és szervezetek kommunikációjá-

53 A PostEurop tagpostái évente

szavazással választják ki a bélyeg-szépségverseny témáját. A bélyegterveket a www.posteurop.org honlapon közzéteszik, és a nemzetközi közönség szavazatai alapján döntik el, melyik bélyeg nyeri az Európa Nagydíjat.

54 A Magyar Posta a világon hatodikként

vezette be a megszemélyesített bélyeget.

Ez a bélyegtípus 2004 óta létezik a Magyar Posta kínálatában.54 A személyes bé-

nak alapvető – több száz éven át szinte kizárólagos – eszköze volt. A technikai

lyegeken, mint a neve is utal rá, a megrendelőről, családtagjairól, ismerőseiről, ba-

fejlődés az elmúlt 100-150 évben az emberi kommunikáció újabb és újabb for-

rátairól jelenhet meg portré. Úgy készül, hogy a 10, 20 vagy 35 előrenyomott bé-

máit alakította ki. A posták – mint az írásbeli információk tömeges és az egész

lyegképet tartalmazó, bianco szelvényen üresen maradt felületekre nyomtatja a

világot behálózó közvetítői – mégis mindmáig működnek. A levélszolgáltatá-

Magyar Posta a megrendelő által adott képet. 2004. augusztus 12-én, a Pécsett

sok alkotják ma is a világ postáinak alaptevékenységét.

rendezett, Folkloriada elnevezésű népművészeti világtalálkozóra jelent meg az első ilyen bélyegszelvény, néptáncosok suhanó alakjainak motívumával. A bélye-

A mértékek és arányok persze sokat változtak az idők folyamán. A postai levélfor-

get Korniss Péter fotóművész és Domé Eszter grafikusművész tervezte, a bianco

galom az elmúlt száz évben óriási mértékűre nőtt, a világ kommunikációs piacán

szelvényeket a Pénzjegynyomda Rt. nyomta.

belüli aránya azonban az utóbbi évtizedekben csökkent. Egy, az UPU által 1997-


148

149

ben készített felmérés szerint a fizikai levélküldemények 1995-ben a kommuni-

munikációnak ez a technikai fejlődése vezetett oda, hogy a magánszemélyek ma

kációs világpiac 20 százalékát tették ki. A telefon és a fax ekkor már 75 százalék-

már a korábbinál sokkal kevesebb papíralapú levelet adnak postára. Megnőtt

ban uralta a piacot. Az elektronikus küldemények aránya ez idő tájt 5 százalék volt.

ugyanakkor a cégek, intézmények, hivatalok, bankok, szolgáltatók által postázott

A tanulmány azt prognosztizálta, hogy az elektronikus információközvetítés rész-

levelek mennyisége. Az intézményi feladók túlsúlya ma már hazánkban is közelít

aránya jelentősen növekedni fog, miközben a hagyományos fizikai levélé 2005-re

a nyugati országokban kialakult arányokhoz.

20 százalékról 15-re csökken.55 A fő tendenciák után tekintsük át, hogyan alakult a levélpostai szolgáltatások Mindez korántsem jelenti azt, hogy a levélpostai piacnak elenyésző szerepe van

portfoliója és teljesítménye az elmúlt két évtized során!

az országok gazdasági életében. Az Európai Bizottság felmérése szerint 2005-ben a postai szolgáltatások piaca az Európai Unió tagországaiban 90 milliárd euró ár-

Kilencvenes évek: növekvő levélforgalom

bevételt termelt, ami az EU összesített nemzeti jövedelmének (GDP) közel egy százaléka. A postai ágazat tehát az Unió gazdasága számára jelentőséggel bír –

1990-ben a társaság összbevételének 42 százalékát tették ki a levélpostai szolgál-

nemcsak a rajta keresztül áramló információk társadalmi szerepe miatt, hanem a

tatások. 1992-ben érezhetően megélénkült a hazai piac. A külföldi bankok, biz-

postai forgalom nagyságrendjéből eredően is.56

tosító társaságok, kereskedő- és szolgáltató cégek megjelenése pozitív hatással volt a Magyar Posta forgalmára és bevételeire. Egyes közigazgatási intézkedések

Az viszont kétségtelen, hogy a levelezési szokások átalakultak az elmúlt évtize-

(pl. kárpótlási jegyek, adókártyák kibocsátása) nyomán egy év alatt 28 százalékkal

dekben. A vezetékes- és a mobiltelefonok, továbbá az elektronikus levelezés el-

nőtt az utánvétes levélpostai küldemények mennyisége. Csak a betegbiztosítási

terjedése megváltoztatta a posták levélforgalmának belső arányait. A fejlett or-

kártyák és a nagyfeladók által feladott küldemények kézbesítése 10,8 százalékos

szágokban 10 százalékra csökkent a magánlevelek aránya, miközben 90-re nőtt a

mennyiségi növekedést hozott a levélpostai küldemények forgalmában. A levél-

cégek, intézmények által feladott leveleké.

küldemények kezelésének és díjának meghatározása során – a feldolgozási és a szállítási költségeket is figyelembe véve – ettől az évtől különválasztották a helyi,

55 The Post 2005 (UPU 1997)

56 COM (2006) 595. 2.

57 Forrás: KSH

58 GKIeNET – T-Home – T-Mobile: Jelentés

az internetgazdaságról (2009. április)

Ez a tendencia jól nyomon követhető volt az elmúlt két évtizedben Magyaror-

a távolsági szabvány levelet, valamint a címezetlen reklámkiadványt és a szóróla-

szágon is. Míg 1990-ben a magyar háztartásoknak mindössze tizede rendelkezett

pot. 1994-ben a korábbi levélküldemény-kategóriák az értéklevéllel egészültek ki.

vezetékes telefonnal, 1991 és 2008 között megháromszorozódott a vezetékes

Jelenetős mértékben, 16 százalékkal nőtt az ajánlott küldemények mennyisége,

előfizetők száma. A mobiltelefon 1991-es hazai megjelenését követően évente

köszönhetően az APEH adóbevallásoknak és a kárpótlási igény bejelentéséhez

átlagosan 73 százalékkal (!) nőtt a mobilkészüléken telefonálók száma. 2009-ben

szükséges igénylő csomagok postázásának.

már több mint 12 millió mobilkészüléket használnak az országban,57 a hazai számítógép-használók aránya pedig meghaladja a felnőtt lakosság 50 százalékát58.

Az 1990-es évek közepétől a bankok, biztosító társaságok, kereskedelmi és szolgál-

Az Internet-használók aránya 48 százalék, szemben a 2001-es 18 százalékkal. Az

tató cégek, közüzemi szolgáltatók számla- és értesítőleveleinek, hivatalos értesíté-

internetezők 92 százaléka levelezésre használja a világhálót. A mindennapi kom-

seinek köszönhetően az üzleti levelezés további dinamikus felfutása volt jellemző.


150

151

Közönséges levélpostai küldem ények nyom tatvánnyal (m db) Közönséges levélpostai küldemények nyomtatvánnyal (mdb)

A Magyar Posta a kilencvenes évek közepén megkezdte a céges levelezés hatékonyabbá tételét segítő új termékek előkészítését, az elektronikus szolgáltatá-

1000 893,6

900

de­ké­ben). Ekkor merült fel először, hogy a reklamáció-kezelés egyszerűsítése és

800

742,3

649,9

700 600

sok informatikai hátterének kiépítését (pl. a hibridlevél-szolgáltatás bevezetése ér­

559,5 506,2

500

620,4

579,1

gyorsítása érdekében, vonalkódos ragszám révén, szükség lenne a küldemények nyomon követésére.

585,6

504,1

1996-ban a levéltermékek hagyományos köre a számlalevelekkel, a címzett és cí-

400

mezetlen nyomtatványokkal egészült ki. A közhivatalok és a pénzügyi szféra leve-

300

lezésének köszönhetően az üzleti levelek részesedése – beleértve a számlaleve-

200

leket és értesítőket is – már közel 80 százaléka volt a levéltermékek körének. 12

100

százalékot tett ki a közületi feladók ajánlott küldeményeinek részaránya. Az előző

0

évhez képest 9 százalékkal növekedett a tértivevényes szolgáltatás iránti igény, vi1990

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

szont közel 20 százalékos csökkenés mutatkozott az expressz küldemények darabszámában. Az expressz-levelek aránya évről-évre folyamatosan csökkent, ezért

Ajánlott küldemények (mdb) Ajánlott küldem ények

egyre sürgetőbbé vált egy új, garantált idejű levélszolgáltatás bevezetése.

(m db)

100 90,8 90

66,6

70 60

komplex szolgáltatást kínált a vállalkozások számára a DM-kampányok59 előkészí-

79,7

80

74,8

74,4

tésétől a megvalósításig, a küldemények célcsoporthoz juttatásáig. E termékkör

75,2

közel 90 százalékát a közönséges szabványlevelek tették ki, többségében az áru-

57,5 53,2

1997-ben megkezdte működését a Direkt Marketing Centrum (DMC), amely

küldő cégek, DM- és reklámügynökségek reklámkiadványaiból.

52,5

50

Elektronikus „levélgyár”

40 30

Az üzleti partnerek kiszolgálására 1997 végén beindult az elektronikus küldemény-

20

előállítási szolgáltatás. Az 1998 januárjától élesben üzemelő Elektronikus Posta

10

Központ (EPK) a digitális technikát ötvözte a hagyományos levelezéssel. A feladóktól elektronikus formában érkező adatokból kinyomtatta, borítékolta és címzéssel

0 1990

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

látta el a küldeményeket (számlaértesítők, számlalevelek, hivatalos értesítők).

59 Direct Mail-, vagyis címzett

reklámlevél-kampány.


152

153

Ahogyan világszerte, úgy az ezredforduló táján már Magyarországon is roham-

Az ezredfordulót követően

léptekben haladt az adatok és információk cseréjének elektronizálódása. Az informatika és az Internet gazdasági életben betöltött szerepe egyre érzékelhetőbbé

2002-ben a levélpostai bevételeket leginkább befolyásoló tényező az országgyű-

vált. Bár az elektronikus adatátvitel terjedése miatt a levélforgalom csökkenésétől

lési képviselő-, illetve az őszi önkormányzati választás volt, amikor 26 hét alatt 57

lehetett tartani, a bankok, biztosítók, távközlési cégek, DM- és reklámügynöksé-

millió választási küldeményt kézbesített a Magyar Posta. A társaság éves árbevé-

gek, közüzemek tömeges levelezésének köszönhetően a levélmennyiség tovább

telének 49 százalékát a levélszolgáltatásokból származó 54 milliárd forint adta. Eb-

növekedett.

ben az évben új termékként vezette be a társaság a DM-cégek igényeit kielégítő címzett reklámküldeményt, valamint a közigazgatás és az igazságszolgáltatás

Az ezredforduló évében 800 millió levelet kézbesített a posta, naponta átlago-

szervei számára kidolgozott hivatalos irat szolgáltatást. A hivatalos irat kategória

san 3,2 milliót. Érzékelhetően nőtt a reklámküldemények száma. A tendenciákat

ugyan már a 80-as években is létezett, akkoriban azonban még közönséges kül-

a következő ábra szemlélteti.60

deményként kezelte a posta. Az 1992-es postatörvény szabta meg először a hivatalos irat könyvelt küldeményként való kezelését, 2002 óta pedig önálló külde-

Közönséges levélpostai küldemények nyomtatvánnyal (mdb)

ménykategóriaként, könyvelt küldeményként kézbesíti a társaság.

millió db

900

2003-ban a levélpostai bevételek adták a társaság összbevételének 57 százalékát.

800

A legnagyobb forgalmat továbbra is a bankok, biztosítók, távközlési társaságok,

700

közüzemi szolgáltatók és DM-cégek bonyolították. A 2003-as új postatörvényben

600

a levélküldemény fogalmába tartozó küldemények körét a mágneses és digitális

500

adathordozón továbbított üzenetekkel szélesítették.

400 300 200

Elsőbbségi levél

100

2004-ben, az Országos Logisztikai Központ (OLK) átadásával és a logisztikai há-

0 1999

60 2002-től a közönséges levelektől

elkülönítve jelennek meg a grafikonban a címzett reklámküldemények, ez a magyarázata annak, hogy a közönséges levelek mennyisége csökkenést mutat.

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

Közönséges levélpostai küldemények (nyomtatvánnyal) Címzett reklámküldemény Elsőbbségi Ajánlott (hivatalos irattal, BM küldeménnyel)

2008

lózat egyszerűsítésével lehetővé vált egy új, gyorsasági alapú küldeménytípus, az „elsőbbségi levél” bevezetése, amely a már-már elenyésző forgalmat produkáló expressz levelet váltotta fel. Az elsőbbségi jelzéssel ellátott küldeményeket a társaság teljesen külön kezeli, a felvételtől a kézbesítésig elsőbbséget biztosít számukra, és – statisztikai garancia mellett – a feladást követő munkanapon kézbesíti, az ország bármelyik pontján adják is postára. A bevezetés évében közel 5 millió ilyen küldeményt adtak postára, egy évvel később pedig 20 millióra nőtt a forgalom.


154

155

Az elsőbbségi levelek mennyiségének alakulása 2004–2008 között (mdb)

Az ügyfelek kényelmét szolgálva a Magyar Posta tovább bővítette elektroni-

45

kus szolgáltatásait (új, ügyfélbarát internetes honlap, díjkalkulátor, küldemény-

40

nyomkövetés, elektronikus feladójegyzék, e-tértivevény, e-kézbesítési jegyzék).

35

Az ún. „e-szolgáltatások” egyre szélesebb igénybevevői körnek biztosítják a

30

szolgáltatási folyamat követhetőségét és rugalmasságát.

25 20 15

Differenciált kiszolgálás

10

A Magyar Posta minden ügyfél-kategória számára igyekezett az utóbbi években

5

kialakítani a megfelelő kiszolgálási módot és helyet, ahol a feladók igényeit a leg-

0 2004

2005

2006

2007

2008

jobb feltételek mellett, a lehető legnagyobb kedvezménnyel, költséghatékonyan tudja kielégíteni.

A levélszolgáltatások modernizálása A meglévő szolgáltatások korszerűsítése jegyében új típusú, öntapadós, egyolda-

A nagyfeladók számára tömeges felvételi pontokat alakítottak ki. A tari-

las tértivevény-lapot alakított ki a társaság. 2004-ben megszűnt a levélküldemé-

farendszer segítségével ezekre a helyekre terelték az érintett feladókat.

nyek helyi és távolsági kategorizálása.

2006-ban ennek érdekében vezették be a felvételi helytől és a feladási darabszámtól függő tarifarendszert. 2007-ben ennek továbbfejlesztéseként

2005-ben már a levélküldemények közel 70 százaléka volt alkalmas gépi feldolgo-

kialakították a standard, az előfeldolgozott és a gépre alkalmas feldolgozott-

zásra (2004-ben még csak 60 százalék). Ez csökkentette a feldolgozás és a kézbe-

ságon alapuló tömeges tarifát. Lényege, hogy a küldemény-feldolgozás ala-

sítés költségeit, valamint az átfutási időt.

csonyabb költségeit kedvezményekkel honorálja a posta, arra ösztönözve ügyfeleit, hogy küldeményeiket gépi feldolgozásra alkalmas módon adják

2006-ban piacra került a „Postakész” borítékcsalád, amely a lakossági és kis-

fel. A tarifarendszer módosításával sikerült elérni, hogy a nagyobb mennyi-

vállalkozói ügyfélkör feladásait hivatott egyszerűsíteni azzal, hogy a feladó

ségek feladása a tömeges felvételi pontokon történjen. Egy év alatt 67-ről

már a boríték megvásárlásakor lerója a belföldi kézbesítés díját, így később

79 százalékra nőtt a tömeges felvételi helyek részesedése az összes feladá-

nem szükséges nyomon követni a postai tarifaváltozásokat. A cégek, intéz-

si forgalomból.

mények számára új, „komplex postázási szolgáltatáscsomagot” vezetett be a társaság. Az igénybevevő cég vagy intézmény telephelyén, postai dolgozók-

A kedvezményes tarifarendszert 2008-ban a kis- és középvállalkozókra is kiterjesz-

kal, teljes körűen megoldja a társaság a megbízó külső- és belső postázását.

tették. Kifejezetten az ő igényeikre és feladásaikra alapozva született meg a 200-

2006-ban nyílt meg Budapesten a „Levélcentrum”, amely a fővárosi közepes

500 levélre vonatkozó, kedvezményes tarifasáv. 2009-től további árkedvezménye-

és nagyobb forgalmú ügyfelek részére nyújt gyors és kényelmes levélpostai

ket kapnak a postai technológia szempontjából költségkímélő, gépi feldolgozásra

szolgáltatásokat.

alkalmassá tett tömeges küldemények feladói.


156

157

A kis- és középvállalkozók jelentősebb készpénzes feladói körét az ügyféltéri ki-

A levélpiac jövője – pro és kontra

szolgálásból a háttérben kialakított felvételi munkahelyekre terelték, csökkentve a sorban állási időt a lakossági kiszolgálást végző ablakoknál. A kisebb vállalko-

Ma már látszik, hogy nem váltak be azok a jóslatok, amelyek 10-15 évvel ezelőtt

zói feladókat a lakossági feladókkal közös ügyféltérben, de gyorsított technológi-

azt prognosztizálták, hogy a telefon, az Internet és az elektronikus levél hatásá-

ai megoldásokkal szolgálják ki.

ra drámai módon visszaesik, sőt megszűnik a hagyományos, papíralapú levelezés a világon. A félelmek – legalábbis eddig – megalapozatlannak bizonyultak.

A vállalkozói szektor jobb kiszolgálása érdekében a Magyar Posta 2008-ban beve-

A postára adott levélmennyiség – ha nem is nagy ütemben, de – szinte minden

zette a Vállalkozói Ügyfélkártyát. Több, mint 240 ezer, készpénzzel fizető, rendsze-

országban növekedett az elmúlt évtizedben. Az viszont tény, hogy a növekedés

resen számlát kérő ügyfelet látott el ügyfélkártyával. Ennek révén gyorsabbá vált a

már csak igen kis mértékű volt (1-2 % évente), sőt van példa visszaesésre is. A fizi-

számlakiállítás. A keletkező adatok felhasználásával pedig a posta jobban megis-

kai levelezés dinamikus bővülése helyett ezért minden bizonnyal kismértékű, fo-

meri kisvállalkozói ügyfélkörének „fogyasztói” szokásait, és célirányosabb, hatéko-

kozatos csökkenésre vagy stagnálásra kell a postáknak felkészülniük. Így van (illet-

nyabb értékesítési tevékenységet folytathat körükben.

ve lesz) ez hazánkban is.

Eredmények

Az ügyintézés elektronikus útra terelődése számos papíralapú dokumentá-

A Magyar Posta levélpostai árbevételének a többi postai bevételhez viszonyított

ció fokozatos megszűnését vonja majd maga után. A készpénz-átutalási meg-

arányát az alábbi grafikon szemlélteti:

bízások (ismertebb nevén sárga csekkek) befizetésének és a számlakivonatok szisztematikus lefűzésének kényszerét megszünteti – vagy legalábbis érez-

Üzletági árbevétel-megoszlás 2007 Pénzügyi szolgáltatások; 31,4%

hetően csökkenti – a digitális úton történő átutalás, és az elektronikus számNemzetközi; 5,9%

lák számítógépes rendszerekben való tárolása. Az elektronikus számlakibocsáLevél; 53,1%

tás hazánkban 2004. május elseje óta szabályozott keretek között lehetséges.61 Napjainkban már három szolgáltató működtet – a számlakibocsátó cégekkel együttműködve – elektronikus számlaközvetítési rendszert, közel százezres ügyfélkörrel. Folyamatban van az államigazgatási szervek egységes elektronikus fizetési és elszámolási rendszerének kidolgozása a Pénzügyminisztérium ún.

Logisztikai szolgáltatások; 5,5%

Hírlap; 4,0%

EFER projektje keretében.62 Várhatóan a minisztériumok és az APEH állnak át elsőként a teljes körű elektronikus ügyintézésre. Elemzők szerint – a jelenlegi körülmények és feltételrendszer ismeretében – évente 20-25 százalékos ügyfél-

A hazai teljes levélpiacon 2009-ben 93-94 százalék a Magyar Posta részesedése, annak ellenére, hogy 2006. január 1-jétől már csak az 50 grammnál kisebb súlyú levelek tartoznak a fenntartott szolgáltatások körébe.

kör-bővülés várható az elektronikus számlázás piacán.

61 Az Európai Unió 94/820/EK ajánlásá-

nak megfelelően. 62 EFER – Elektronikus Fizetési és Elszá-

molási Rendszer. Forrás: ITbusiness.hu (2009.09.20.)


158

159

Direct Mail (DM)63 – még van benne tartalék

3. Pénzforgalmi és pénzügyi szolgáltatások

A rendszerváltást követően az addig enyhén bővülő piacra rohamszerűen törtek be az egymással konkuráló, alternatív termékeket kínáló cégek. Ezen az új,

A világ postáinak többsége a levélszolgáltatások mellett pénzforgalmi és pénzügyi szol-

sokszereplős piacon szükségszerűvé vált az aktív direktmarketing tevékenység.

gáltatásokat is nyújt. Ezek köre és a posták teljes tevékenységén belüli részaránya azon-

A DM-tevékenységet kezdetben elsősorban a kereskedelmi cégek katalógusait

ban igen nagy eltéréseket mutat. Európában az olasz, a német és a francia posta pénz-

és termékpalettáját tartalmazó levélküldés jellemezte. A távközlés fejlődésével a

ügyi szolgáltatásai számítanak kiemelkedőnek. 2000-2001-ben a német posta évente

telemarketing, mára pedig az elektronikus direkt mail hirdetések irányába fejlő-

8, a francia 4 milliárd Euro árbevételt ért el pénzforgalmi, pénzügyi szolgáltatásokból.

dött tovább a DM-ágazat.

Ez mindkét posta összes árbevételének közel 25 százalékát tette ki. Az olasz posta teljes árbevételének 37 százaléka származott ebből a tevékenységi körből ugyanezekben

Magyarországon a direktmarketing fejlődése a legálisan és hatékonyan alkal-

az években. A svájci postánál 20 százalékos volt a pénzforgalmi ágazat részesedése.

mazható adatbázisok hiánya miatt elmarad a Nyugat-Európában tapasztaltaktól.

Más postáknál jóval kisebb a pénzügyi szolgáltatásokból származó bevétel aránya. A

A Magyar Posta – felismerve azt, hogy a DM-piac növekedésének elősegítése lét­

brit Consignia64 esetében például mindössze 3 százalék volt 2000-2001-ben.65 A hely-

ér­de­ke, egy, a hazai piacon egyedülálló méretű és mélységű lakossági életmód-

zetkép az ezredforduló óta némileg változott. Egyes posták bővíteni, mások szűkíteni

adatbázist hozott létre 2007-ben. A rendszerben sok százezer ember írásban, ön-

igyekeztek részvételüket a pénzforgalmi, pénzügyi szolgáltatásokban. Több posta a ha-

ként megadott személyes- és életmód-adatai tárolódnak, a személyes adatok – a

gyományos pénzátutalási (csekk-) szolgáltatások mellett jelentős pénzügyi üzletágat

megfelelő védelem érdekében – elkülönítve. Az adatok harmadik személynek

épített ki. Ezt ugyanis az egyik stratégiai kitörési pontnak tekintik a levélforgalom várha-

nem adhatók át. A Magyar Posta a megrendelők igényei alapján, közel 1500 le-

tó csökkenésének ellensúlyozására. A posták egy része – felvevő hálózatának racionali-

hetséges szűrő segítségével terjesztési listát készít, majd a küldemények szemé-

zálása mellett – ezt az utat választotta a fejlődés fenntarthatósága érdekében.

lyesítését (címzését) maga oldja meg. Ezzel hazánkban a Magyar Postáé a legnagyobb, legtöbb szűrőt tartalmazó, jogtiszta lakossági adatbázis, amellyel a hazai

Az ezredforduló körüli években a Magyar Posta teljes árbevételének 33-36 száza-

DM-piac meghatározó szereplőjévé vált a társaság. Az adatbázist évente frissítik.

lékát adták a pénzforgalmi, pénzügyi szolgáltatások. Mondhatni, a Magyar Posta európai viszonylatban kiemelkedően eredményes ezen a szolgáltatási területen.

A DM-levelek tekintetében Magyarországon még növekedésre lehet számítani, ami

Ennek mély történelmi, gazdasági, társadalmi gyökerei vannak.

részben ellensúlyozhatja más levéltípusok mennyiségének csökkenését. A Magyar Posta ezért az életmód-adatbázisra építve integrált direktmarketing szolgáltatással

Előzmények

jelent meg a piacon Posta Direkt név alatt. A szolgáltatás magában foglalja a direkt-

63 Névre, címre szóló reklámküldemény.

marketing összes elemét, kezdve a kampányok tervezésétől, a küldemények nyom-

A Magyar Posta pénzforgalmi és banki tevékenységének kezdetei több mint száz

dai kivitelezésén keresztül a megszemélyesítésig, borítékolásig, kézbesítésig, majd

évvel ezelőttre nyúlnak vissza. Az 1850-es években jött létre a postautalvány-szol-

a kampány során keletkező válaszok feldolgozásáig, illetve az ajándéksorsolásig.

gálat – amikor nagy távolságokra nem a pénz, hanem az azt képviselő bizonylat

A megjelenő postai árurendelés lebonyolítása szintén a szolgáltatáscsomag része.

utazott. Az 1870-es években indult meg a nemzetközi utalványforgalom.

64 A brit állami posta, a Post Office Group

neve volt 2001-től. A vállalatcsoport mai neve: Royal Mail Holdings plc. 65 Posta 2002/3 és 2003/1.


160

161

1886. január 1-jén kezdte meg működését állami intézményként a Magyar Ki-

A postákon az 1950-60-as években egyre növekedett a befizetések mennyisége

rályi Postatakarékpénztár.66 Létesítésének legfőbb célja a kisemberek és a fa-

az állami és szövetkezeti kereskedelmi egységek bankszámláira. A termény- és ál-

lusi lakosság bevonása volt a takarékoskodásba, ezért olyan kisösszegű be-

latfelvásárlásokkal összefüggő készpénzforgalom is a posta közvetítésével zajlott

téteket is elfogadott, amelyekkel más bankoknak nem érte meg foglalkozni.

(felvásárlási készpénzutalvány). A postahivatalok az OTP lakossági betétgyűjtő- és

A takarékosság gondolatát az állam kedvezményekkel ösztönözte: az itt el-

kifizető pénztáraiként is működtek. Ezt a kiterjedt pénzforgalmi tevékenységi kört

helyezett betétek titkosságát törvény biztosította, a betét és kamata mentes

erősítette meg az 1964-es postatörvény, amely kizárólagos jogot biztosított a Ma-

volt minden illeték és adó alól, a betétekért az állam felelősséget vállalt, így a

gyar Postának a csekk- és takarékbetét be- és kifizetésekkel kapcsolatos közvetítő

betéteseket nem fenyegette az a veszély, hogy egy bankcsőd miatt elvész a

szolgálatra. A kizárólagossághoz természetesen ellátási kötelezettség párosult.

megtakarított pénzük. A posta pénzforgalmi tevékenységi- és kapcsolati köre az 1980-as évek második A Postatakarékpénztár tevékenysége – ugyancsak a postai hálózatra építve –

feléig gyakorlatilag nem változott, legfeljebb egy-egy új szolgáltatás jelent meg

1889-ben bővült a csekk-üzletággal. Ettől kezdve fogadtak el a postahivatalok

vagy régebbi szűnt meg. A szolgáltatások papíralapon, manuális kezeléssel mű-

bankszámlára történő befizetéseket, és teljesítettek azok terhére kifizetéseket.

ködtek, és készpénzhasználattal párosultak. A csekkforgalomban az átfutási idő a kilencvenes évek kezdetén 5-7 nap volt. Ennyi idő alatt tudta a posta feldolgozni

Gyökeres változásokra a második világháborút követően került sor, amikor a ban-

és az MNB-hez továbbítani a befizetéseket. A tranzakciók feldolgozása több telep-

kokat államosították (1948), a Postatakarékpénztár pedig megszűnt (1949). A ta-

helyen, nagy létszámú munkaerővel történt.

karék-üzletágat az OTP, a csekk-üzletágat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vette át. A Magyar Posta az 1980-as évek végéig az ő megbízásukból látta el a takarék- és

Pénzforgalmi szolgáltatások

csekkszolgálatot. Áttérés a kétszintű bankrendszerre

66 Neve ellenére a Postatakarékpénz-

tár nem volt postai intézmény, de kifejezetten a postai hálózatra épített. A Magyar Királyi Posta közvetítő tevékenységet végzett, a két intézmény közötti jogviszonyt szerződés szabályozta.

A vállalatok számláját az MNB vezette, a lakosság nem rendelkezett bankszám-

Alapvető változást hozott 1987-ben a magyar bankrendszer kétszintűvé alakítása,

lával. Az MNB szűkös fiókhálózata nem volt elegendő ahhoz, hogy minden tele-

a jegybanki és a kereskedelmi banki funkciók szétválasztása. A Magyar Posta et-

pülésen biztosítsa a lakosságnak szóló kifizetéseket, illetve fogadja a lakosságtól

től kezdve már nemcsak az MNB, hanem a kereskedelmi bankok és számlatulaj-

a szolgáltatók számára a befizetéseket. Ugyancsak képtelen volt az MNB egyedül

donosaik részére is végzett pénzforgalmi közvetítést, illetve pénzellátást. A postai

biztosítani, hogy a vállalatok a mindennapi működésükhöz szükséges készpénz-

pénzforgalom továbbra is az MNB könyveiben szerepelt, az egyre növekvő kész-

hez hozzájussanak (beszerzésekre, bérkifizetésekre). Kézenfekvő volt a nemzeti

pénzkészletet a nemzeti bank bocsátotta a posta rendelkezésére.

bank ügyfélforgalmi tevékenységének a Magyar Postához telepítése. A Magyar Posta hálózati egységei a Magyar Nemzeti Bank pénztáraiként működtek. A pénz-

A bankok által kínált számlavezetési szolgáltatások ugyanakkor konkurenciát je-

forgalom és a készpénzkészlet nem a posta, hanem a nemzeti bank könyv­vi­te­lé­

lentettek a posta pénzforgalmi szolgáltatásai – az átutalási postautalvány, a kifize-

ben szerepelt.

tési utalvány őse, az ún. pénzintézeti utalvány és a nyugdíjutalvány – számára is.


162

163

A készpénzkímélő fizetési módokat az állam is támogatta. Jelentős változás volt,

átálláskor, 1994. január 1-jén a Magyar Posta bevezette a napi pénztárszámadási

hogy a köztisztviselők, közalkalmazottak 1999-től már csak bankszámlára vagy

rendszert (NER). Ez biztosítja, hogy a postahelyek pénzforgalmi tevékenységéről

postai úton kaphatták meg a fizetésüket.

napi rendszerességű, átfogó, pénzforgalmi szemléletű információk álljanak rendelkezésre, a készpénzben képződő bevételek és a készpénzkészlet alakulása fi-

A pénzforgalmi szolgáltatások reformja

gyelemmel kísérhető legyen. A postahelyek pénztárzárás előtt felvett pénzforgal-

Az 1990-es évek közepén forradalmi változások mentek végbe a postai készpénz-

mi bizonylatait naponta szállítják az ország minden részéből a feldolgozást végző

forgalom működtetésében és környezeti feltételeiben. Ekkor fejlesztették ki a Ma-

Posta Elszámoló Központba. A PEK minden partnerbank részére naponta készít

gyar Posta máig meglévő pénzforgalmi termékeit:

elszámolást, és gondoskodik a pénzügyi rendezésről.

♦♦ készpénzátutalási megbízás, amellyel bármely hazai banknál vezetett bankszámla javára lehet készpénzbefizetést teljesíteni, ez váltotta ki a ko-

A gyors és viszonylag olcsó pénzügyi rendezést lehetővé teszi, hogy amikor az

rábbi sárga, zöld, piros csíkos átutalási utalványokat,

MNB a pénzforgalmat könyvviteli szempontból átadta a postának, számlát nyi-

♦♦ kifizetési utalvány, amellyel bármely hazai banknál vezetett bankszámla

tott a Magyar Posta számára, így a posta is tagja lett az MNB által működtetett Va-

terhére lehet postai készpénzkifizetéssel záruló tranzakciót kezdeményez-

lós Idejű Bruttó Elszámolási Rendszernek (VIBER), ami gyakorlatban a bankok kö-

ni. Új bizonylat készült a nyugdíjak kifizetése céljára is.

zötti zsirót67 jelent.

♦♦ belföldi postautalvány, amellyel a készpénzben feladott, készpénzben kifizetett tranzakciókat bonyolítják.

1994-től tehát a pénzforgalmi szolgáltatásokhoz kapcsolódó eszközök és források a posta mérlegében szerepelnek. A napi működéshez szükséges hatalmas kész-

Megújították a bizonylatok formáját is, ami egyszerűsítette a postahelyi felvételt,

pénzmennyiséget a továbbiakban az MNB helyett a Magyar Postának kellett (vol-

alkalmassá tette a bizonylatokat gépi adatfeldolgozásra, garantálta a zártságot és

na) finanszíroznia. A társaságnak azonban ehhez nem voltak meg a forrásai. Nem

az egyedi azonosíthatóságot. A bizonylatok egyszerűsítésének és a Pénzügyi El-

is lehettek, hiszen a csekk- és takarékforgalomhoz szükséges pénzeszközöket

számoló Központban üzembe állított Kleindienst bizonylat-feldolgozó gépsornak

1949 előtt a Postatakarékpénztár, utána pedig a Magyar Nemzeti Bank biztosítot-

köszönhetően a postára adott befizetések öt-hét napos átfutási idejét sikerült há-

ta. A helyzet megoldására a Nemzeti Bank eleinte korlátlan összegű kamatmen-

romra csökkenteni. A pénzküldemények átfutási idejét a vonatkozó jogszabályok

tes hitelt nyújtott a Magyar Postának. Később a hitel összege a forgalom tervezett,

azóta két napra csökkentették, a készpénz-átutalási megbízások mennyisége pe-

változó készpénzigényéhez igazodott. Ezt a pénzmennyiséget a Magyar Posta

dig több mint kétszeresére növekedett.

nem használhatta fel saját vállalati céljaira. A hitel kizárólag a postai pénztárakban szükséges készpénzkészletet biztosította, a maradék összegnek az MNB által ve-

Pénzforgalom saját finanszírozásban

zetett számlákon kellett lennie, amit a bank folyamatosan ellenőrzött.

A Magyar Nemzeti Bank – a piackonform működés érdekében – kezdeményezte, hogy a postai pénzforgalom a nemzeti bank könyvviteléből kerüljön át a Ma-

Ez a helyzet néhány év után nem volt tovább tartható. A jegybank sem kamat-

gyar Posta könyveibe. Korábban a posta havonta számolt el a nemzeti bankkal. Az

mentesen, sem kamatra nem hitelezhet gazdálkodó szervezetet, ezért 1999-

67 A bankok közötti fizetés átírással,

pénzmozgás nélkül


164

165

ben a hitel visszavonását kezdeményezte. 2001. január 1-től a Magyar Posta saját

Pénzügyi szolgáltatások

maga finanszírozta a teljes vállalati működését, a postai pénzforgalmat is beleértve. A szolgáltatások bonyolításához szükséges készpénzt, amely addig élesen el

Az elmúlt húsz évben egyre szélesebb és változatosabb lett a Magyar Posta pénzügyi

volt különítve a Magyar Posta saját pénzeszközeitől, egyesítette a társaság. Ettől

szolgáltatásainak palettája. Az OTP betétek, majd később a Postabanki szolgáltatások

kezdve a Magyar Posta saját maga biztosítja a szolgáltatásaihoz szükséges pénz-

közvetítésében jelentős gyakorlatra tettek szert a posta dolgozói. Az ún. POS-terminá-

mennyiséget.

lok68 telepítésével 1997-ben 400, később valamennyi postán lehetővé vált a bankkártyával folyószámláról való készpénzfelvétel. Bekapcsolódott a társaság az állami for-

Nemzetközi pénzforgalmi szolgáltatások

rásgyűjtésbe is: bevezették a kifejezetten postai értékesítésre kialakított állampapír

2001. december 12-én együttműködési megállapodást kötött a Magyar Posta

forgalmazását (Kincstári Takarékjegy). A kilencvenes évektől értékesít a posta biztosítá-

és az Eurogiro A/S. Ez szervesen illeszkedett a postai pénzforgalmi szolgáltatások

sokat, kezdetben a Generali Providencia, 2003-tól saját biztosító társaságai termékeit.

korszerűsítésének évekkel azelőtt megkezdett folyamatába, és alapvető feltétele

Szerepet vállalt a posta a hazai lakástakarékpénztárak kínálatának közvetítésében is.

volt a Magyar Posta európai integrációjának pénzforgalmi területen. Komplex pénzügyi szolgáltatások Az Eurogiro, de még inkább a vele kapcsolatban álló posták, postabankok számá-

A kilencvenes évek végére a hazai gazdasági és piaci környezet, valamint maga a

ra rendkívül fontos volt, hogy a Magyar Posta belépésével az Eurogiro-n keresztül

posta is annyira megváltozott, hogy a társaság újabb pénzügyi szolgáltatások beve-

bonyolított pénzforgalmukat Magyarországra is kiterjeszthették. A Magyar Posta

zetését határozta el. A gazdasági fejlődésben előttünk járó országok példáiból látni

számára az addig kizárólag papíralapon továbbított nemzetközi postautalványok

lehetett a banki és a biztosítási piac nemzetközi trendjeit. Világos volt, hogy a Magyar

elektronikus küldésén túl új üzleti lehetőségek nyíltak meg. A nemzetközi posta-

Postának minden adottsága megvan, ami feltétel a belépéshez erre a két pénz-

utalvány szolgáltatás gyorsabb, biztonságosabb lett, és könnyebbé vált a tranzak-

ügyi területre. Van széles hálózat, amellyel az ország minden lakosát el lehet érni.

ciók nyomon követése.

Van tapasztalat is egyszerű pénzforgalmi és pénzügyi termékek értékesítésében. A rendszerváltás előtti évtizedekben a posta, mint pénzforgalmi szolgáltató, mélyen

Szinte ezzel egyidejűleg lépett együttműködésre a Magyar Posta a Western Uni-

beépült a lakosság tudatába és mindennapjaiba. A csekkes pénzátutalás óriási ügy-

on-nal, amely az egész világra kiterjedő, rendkívül gyors készpénzküldési lehe-

félkört hoz be a postákra nap mint nap. A Magyar Posta élvezi a lakosság bizalmát. A

tőséget biztosít. A Western Union partnerei a világ több mint 200 országában

lakossági igények a banki és biztosítási szolgáltatások iránt folyamatosan növeked-

megtalálhatók. A hozzáférési pontok száma – ahol az ügyfelek pénzküldést kez-

tek. Erre az alapra épülhetett a pénzügyi szolgáltatások körének bővítése.

deményezhetnek, vagy átvehetik a nekik küldött összegeket – eléri a 300 ezret. A szolgáltatás ma – amikor egyre többen utaznak külföldre üzleti célból vagy dol-

Posta Biztosító

gozni, nyaralni, tanulni – lehetőséget nyújt a gyors pénzküldésre, a jövedelmek

A Magyar Posta 2002-ben a német Talanx AG-vel69 közös leányvállalatként meg-

egyszerű transzferálásra, illetve segítséget nyújt a pillanatnyi pénzzavarba került

alapította a Magyar Posta Biztosítót és a Magyar Posta Életbiztosítót. A cél az volt,

ügyfeleknek.

hogy a Magyar Posta országos hálózatára és ismertségére, valamint a német part-

68 A POS terminál a Point of Sale angol

kifejezésből származó rövidítés, annak a berendezésnek a neve, melyen a bankkártyát áthúzva fizethetünk, vagy készpénzt vehetünk fel a folyószámlánkról. 69 A Talanx Aktiengesellschaft a harmadik

legnagyobb biztosítótársaság Németországban. A Magyar Posta számára garanciát jelentett a Német Postával és a német Postabankkal korábban kialakított sikeres együttműködése.


166

167

ner biztosítási és értékesítési szaktudására alapozva, a postai ügyfélkörre kidolgo-

Banki szolgáltatás a postákon

zott termékekkel a Magyar Posta számára jövedelmet termeljen és elősegítse a

1988-ban ismét létesült Postabank Magyarországon: megalakult a Postabank és

postai alkalmazottak értékesítési szemléletének átalakítását. A két biztosítótársa-

Takarékpénztár Részvénytársaság. Egyik alapítója, 15 százalékos tulajdonrésszel a

ság 2003. január 1-jével kezdte meg értékesítési tevékenységét.

Magyar Posta volt. Létrehozásának céljaként fogalmazódott meg, hogy verseny legyen a lakossági megtakarítások piacán, illetve a postai hálózat segítségével

A termékpaletta fokozatosan bővült. Napjainkban a postai hálózat kínálatában

a banki jelenlét bővüljön a kistelepüléseken. A Postabank intenzív marketingte-

egy átlagos háztartás számára szükséges alapvető biztosítási termékek mindegyi-

vékenységének és a Magyar Posta országos hálózatának köszönhetően a posta-

ke megtalálható (egyszeri és folyamatos díjas életbiztosítások, lakás-, baleset-,

banki szolgáltatások igénybe vétele évről évre dinamikusan növekedett. A Posta-

utasbiztosítás, kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás és CASCO).

bankkal kapcsolatos ún. bankpánik 1997-ben jelentős ügyfélvesztéshez vezetett, a bank feltőkésítésre szorult. Sorsa bizonytalanná vált. 2001-ben kormányzati döntés alapján rövid időre a Magyar Posta tulajdonába kerültek a Postabank és Takarékpénztár Rt. részvényei. A 2002. évi kormányváltást követően a Magyar Posta tulajdonosa (az állam) úgy döntött, eladja az előző kormány által a posta tulajdonába adott bankot. A Postabank új tulajdonosa az Erste Bank Rt. lett, amely a Postabankot beolvasztotta saját szervezetébe, de első pillanattól fogva szoros stratégiai kapcsolatra törekedett a Magyar Postával, hogy a postai hálózat értékesítési lehetőségeit minél jobban kihasználhassa. A Magyar Posta és az Erste Bank stratégiai együttműködésének egyik legfonto-

A Magyar Posta Biztosítók speciális értékesítés-támogatási módszerekkel és a postai

sabb eleme az on-line banki kapcsolatok kialakítása volt. 2005-ben 200 postán

munkatársak folyamatos képzésével segítették a postai dolgozók értékesítési ismere-

jelentek meg az első közös banki szolgáltatások. Az érintett posták száma a kö-

teinek bővítését, ami a Magyar Posta többi termékének forgalmazására is hatással van.

vetkező két évben 326-ra bővült. Ezeken a postákon a banki és pénzügyi szolgáltatásokra optimalizált, számítógéppel támogatott, ún. dedikált munkahelyeket

A Magyar Posta Biztosítók gazdálkodása öt év alatt, 2007-re nyereségessé vált.

alakítottak ki, amelyek a teljes banki-, biztosítási- és lakástakarék portfoliót képe-

A Magyar Posta Életbiztosító részesedése 2008-ban a magyar életbiztosítási pia-

sek értékesíteni.

con 4,56 százalék, míg az egyszeri díjas életbiztosítások területén 11,07 százalék volt. Ezzel a Magyar Posta Életbiztosító az életbiztosítások hazai piacán a 8. helyet

E postahelyek az utóbbi években már folyószámla- és bankkártya szolgáltatások-

foglalta el. A Magyar Posta Biztosító 3,2 százalékos részesedéssel a 9. helyen áll a

kal, személyi hitellel és hitelkártyával, befektetési jegyekkel is az érdeklődők ren-

magyar vagyonbiztosítási piacon.

delkezésére állnak. A postahelyeken kínált banki szolgáltatások elnevezésükben


168

169

és kommunikációjukban is postai arculatot hordoznak, így az ügyfelek szemében

A jövő útjai

postai termékként jelennek meg. Ezt sugározza a „Posta banki szolgáltatások” brand név mellett a termékek elnevezése is: Posta Folyószámla, Posta Elektroni-

A következő években a korszerű, elektronikus banki szolgáltatások terjedése, a la-

kus számlacsomag, Posta Gyarapodó Betét, Posta Megújuló Betét, Posta Szemé-

kosság pénzügyi kultúrájának fejlődése nyilvánvalóan további változásokat kény-

lyi Kölcsön, Posta Hitelkártya, Posta Pénzpiaci Alap, Posta Válogatott Alap, Posta

szerít ki a posta hagyományos, készpénzes, papíralapú, nagyrészt manuálisan ke-

Garantált Alap, Posta Megtakarítási Kártya, Posta Nyugdíjszámla, Posta Vállalko-

zelt pénzforgalmi és pénzügyi szolgáltatásainak struktúrájában. A hagyományos

zói Számla.

pénzforgalmi szolgáltatások igénybevétele várhatóan csökkenni fog, miközben a banki, pénzügyi szolgáltatásokban a portfolió bővülése és a forgalom növekedé-

Személyre szabott pénzügyi tanácsadó helyek

se prognosztizálható. A sárga csekkes pénzbefizetések volumenének visszaesése

A társaság vezetése a pénzügyi és biztosítási termékek értékesítésének fejlesztése

azért várható, mert a szolgáltatók és a pénzintézetek a bankszámláról való besze-

érdekében 2007-ben – az ún. dedikált munkahelyek mellett – az ügyféligények-

dés irányába terelik az ügyfeleiket. Másrészt az emberek maguk is keresik a kényel-

hez jobban igazodó, tárgyalási lehetőséget biztosító, személyre szabott tanács-

mesebb megoldásokat, így az igények egyre inkább az automatikus banki átutalá-

adó helyek, ún. „Posta Pénzügyi Megoldások” (PPM) munkahelyek kialakításáról

sok, illetve a készpénz nélküli, on-line számlakiegyenlítés irányába mozdulnak el. A

döntött. A korábban létrehozott on-line pénzügyi szolgáltató munkahelyek in-

Magyar Posta stratégiai célja a hagyományos pénzforgalmi közvetítő szolgáltatá-

kább a gyors, készpénzmozgással járó tranzakciók tömeges lebonyolítására hiva-

sok kombinálása a korszerű banki és biztosítási kínálat folyamatos bővítésével.

tottak, személyes értékesítési tevékenység végzésére nemigen alkalmasak. Ezért volt szükség olyan munkahelyek kialakítására, ahol a banki körülményekhez ha-

A Magyar Posta a jövőben pénzforgalmi intézményként látja el a pénzforgalmi

sonló környezetben foglalkozhatnak ügyfeleikkel a postákon az erre felkészített

szolgáltatásokat a 2009. november 1-jétől az Európai Unió vonatkozó irányelve

munkatársak. Ezek a többi munkahelytől arculati elemekkel megkülönböztetve,

alapján megszületett magyar törvény, illetve MNB-rendelkezés alapján.

diszkrét kiszolgálást biztosítva működnek. 2007-ben a 102 legnagyobb forgalmú on-line postahelyen alakította ki a Magyar Posta a tanácsadó munkahelyeket. Három munkahely-típus létesült: ügyféltérben, külön helyiségben, illetve nyitott pultos munkahelyeken. A bankfal nélküli, közvetlen tárgyalási lehetőség megteremtésével az ügyfelek leülhetnek, így lehetővé vált az időigényesebb, hosszabb tárgyalást igénylő ügyletek átterelése az ablaksorból ezekre a helyekre. A tanácsadó munkahelyek fő funkciója az értékesítési beszélgetések lefolytatása, a szerződések előkészítése és megkötése a banki-, biztosítási- és lakás-takarékpénztári termékekre – számítógépes támogatottsággal és az ügyfelek számára kényelmes kiszolgálással.


170

171

4. Logisztikai szolgáltatások

re. Egy ilyen hatalmas szervezet teljes átállítása egy másik modellre jelentős kockázattal járt volna. Így olyan döntés született, hogy első lépésként a postai tevé-

Ha néhány évtizeddel korábban megkérdeztek volna valakit a Magyar Posta lo-

kenységnek csak egy szeletét állítják át üzletági modellre, azt, amelyben alapvető

gisztikai szolgáltatásairól, egyértelműen a postacsomagra gondolt volna. Bizton

változtatásra van szükség, és az esetleges kudarc nem rengeti meg a vállalatot. Az

állítható, hogy postacsomag volt, van, és lesz is, csak éppen a jelen és a jövő cso-

EMS szolgáltatásra esett a választás. E szolgáltatás akkori árbevétele nem érte el a

magszolgáltatását már össze se lehet hasonlítani a 20-30 évvel ezelőtt megszo-

Magyar Posta árbevételének egy százalékát.

kottal. Már nem a vidékről Budapestre feladott demizsonok vagy szárazkolbászt tartalmazó csomagok a jellemzők (mint a hetvenes-nyolcvanas években), még

EMS – a kísérleti üzletág

csak nem is a lakosság egymás közti (C2C)70 csomagváltása, sokkal inkább az áruküldők által a megrendelőknek címzett (B2C)71, illetve a cégek egymás közötti for-

Az üzletág 1993. január 1-jén jött létre. Feladata az EMS szolgáltatásokkal kapcso-

galma (B2B)72. Más lett a csomagok jellege, mérete, elvárt átfutási ideje és a velük

latos összes szakmai tevékenység (termékgondozás, fejlesztés, marketing, érté-

kapcsolatos postai tevékenység komplexitása is.

kesítés, vevőgondozás, piackutatás, versenytárselemzés) irányítása, bonyolítása és természetesen a vezetés által kitűzött üzleti terv teljesítése volt.

A gyorsuló világban az idő szerepe felértékelődött. Nem csak az üzleti életben, hanem a magánszférában is erősödött az igény a küldemények átfutási idejének

Nem volt könnyű a feladat. Meg kellett változtatni azt a képet, amely a joviális,

jelentős csökkentésére, a gyorsaságra, a pontosságra és a megbízhatóságra. Ez az

minden család barátjaként ismert, ráérős „postás bácsiról” bevésődött a köztudat-

igény hívta életre a nyolcvanas években a gyorsposta szolgáltatásokat szerte a vi-

ba. Az EMS ugyanis az egyik legkorszerűbb szolgáltatás volt: gyorsnak, dinamikus-

lágban.

nak, pontosnak kellett lennie (az EMS-küldeményt szállító kocsi „legfeljebb a piros jelzőlámpánál áll meg”). A termékek rendbetételétől az értékesítési teendőkön és

A Magyar Posta az Egyetemes Postaegyesület (UPU) keretében kidolgozott Nem-

a vevőgondozáson keresztül a reklámtevékenység beindításáig széles volt a fel-

zetközi EMS Gyorsposta szolgáltatást 1985. július 1-jén elsőként a német postá-

adatok skálája, de természetesen a postán belül is el kellett fogadtatni az új szol-

val kötött megállapodás alapján indította el, majd sorra vezette be más országok

gáltatáshoz szükséges új gondolkodást és cselekvési módot.

73

70 Consumer to consumer, azaz

magánfeladótól magáncímzettnek.

71 Business to consumer, azaz üzleti

feladótól magáncímzett számára.

72 Business to business, azaz üzleti

feladótól üzleti címzett részére.

73 EMS – Express Mail Service, a posták

nemzetközi összefogásával létrejött gyorsposta-szolgáltatás.

viszonylatában is. Az EMS a fizikai lehetőség szerinti leggyorsabb és garantált idejű kézbesítést ígérte. 1992. július 1-jén megkezdődött a Belföldi EMS Gyorsposta

A Belföldi EMS Gyorsposta szolgáltatást az egész országra kiterjesztette a Magyar

szolgáltatás is.

Posta. Ez azzal járt, hogy egyes településeken délig kapta meg a címzett a küldeményt (a vállalás szerint délelőtt 9-ig kellett volna). Új gyorsposta szolgáltatásként

1992-ben felkérésre a Nepostel holland tanácsadó cég átvilágította a Magyar

távolsági küldemények aznapi kézbesítését is vállalta az üzletág. 20 kg-ról 31,5 kg-

Posta küldeményforgalmi tevékenységét. Azt javasolta, hogy a piaci kihívásokra

ra módosult a súlyhatár. Folyamatosan bővült a felvevő posták száma. Egyre több

adandó jobb válaszok képessége és a hatékonyság céljából a Magyar Posta térjen

helyen tudták megoldani a posták a telephelyi felvételt, ami fontos kényelmi jel-

át a legkorszerűbb európai postáknál már bevált kereskedelmi üzletági modell-

lemzője a gyorspostának. Az EMS-t háztól házig szolgáltatásként lehetett hirdetni.


172

173

Kialakult az EMS szolgáltatás egységes arculata: EMS-logó a levélpapíron, a zász-

tőség volt az agglomerációba vagy akár távolabbi településekre is küldeni a kül-

lókon (a felvevő helyeken), a kitűzőn (a munkatársaknál), a gépkocsikon, a szóró-

deményt. Igény esetén a futárt különféle ügyintézéssel is meg lehetett bízni. Az

ajándékokon, a reklámhirdetésekben.

igazság az, hogy minden erőfeszítés és reklámkampány ellenére az EMS Postafutár nem versenyezhetett a piacon már meglévő, rugalmas, több száz bevethető

Természetesen a hangsúly az értékesítésen, a vevőkapcsolatokon volt. Meg kel-

munkatárssal rendelkező, motoros futárszolgálatokkal.

lett tanulni az értékesítést, a vevőkkel való kommunikálást. A potenciális vevők eleinte csodálkozva, de pozitívan fogadták az EMS termékmenedzsereket. Nem

Ugyancsak 1995-ben létesült a 222-7777 telefonszámon elérhető EMS Központ,

voltak hozzászokva, hogy a posta munkatársai „háznál” ajánlanak szolgáltatást, mi

amely tulajdonképpen egy EMS-re specializált postahely volt. Ez szervezte Buda-

több, rugalmasan alakítanak ki mindkét fél számára elfogadható, optimális meg-

pesten a telephelyi felvételt (később a csomagfelvételt is), a kézbesítést, és látta el

oldásokat.

a futárszolgálatot. A Központot az ügyfelek felkereshették, és EMS-küldeményt lehetett feladni. Az ügyfelek által igényelt jelentős lépés volt az export vámügyinté-

Meg kellett ismerni a vevői elvárásokat, szokásokat. Ehhez segítséget nyújtott a

zés megszervezése és bevezetése díjazás ellenében. Korábban több ügyfél azért

vevők szegmentálása, adatbázis kialakítása. Egy szoftver kidolgozásával és orszá-

választotta a versenytársakat, mert azok vállalták a vámmal kapcsolatos eljárást is.

gos alkalmazásával minden felvételt és kézbesítést rögzítettek, ami megkönnyítette a vevői célcsoportok meghatározását, beazonosítását.

Gyorsszolgálati üzletág – „az ügyfél a király”

Felértékelődött a tudás, mivel csak alapos ismeretek birtokában lehetett sikeres

Az EMS Szolgáltatási üzletág tapasztalatait is figyelembe véve 1996-ban került sor

munkát végezni. A termékmenedzserek minden évzáró értekezleten vizsgán bi-

a Magyar Posta üzletágak szerinti átszervezésére. Kísérletképpen a Budapesti és a

zonyították a tudásukat, az éves teljesítést is figyelembe véve soraik közül válasz-

Budapest-vidéki postaigazgatóságon személyes értékesítő munkatársakat alkal-

tották ki az év menedzserét, ami nagyon megtisztelő címnek számított.

maztak, majd az eredmények alapján minden postaigazgatóság bevezette a személyes értékesítést.

Az aktív piaci munkának köszönhetően az EMS-szolgáltatás dinamikusan fejlődött, egyre ismertebb lett; 1995-re belföldi viszonylatban piacvezetővé vált (38

Az UPU keretében 1996-ban kidolgoztak és bevezettek egy, a nemzetközi EMS

százalék), míg nemzetközi viszonylatban a DHL és a TNT mögött az előkelő har-

küldemények nyomon követését, valamint az ügyfélszolgálatok együttműködé-

madik helyet foglalta el (8 százalék). Az árbevétel 1992-höz képest ötszörösére

sét támogató szoftvert. A Magyar Posta részt vett az előkészítő munkában, és el-

nőtt, és 110 százalékkal haladta meg az 1994. évit.

sőként csatlakozott a rendszerhez. A nemzetközi EMS küldemények nyomon követésének bevezetése áttörést jelentett a minőség mérésében.

1995-ben került sor egy még gyorsabb szolgáltatás, az EMS Postafutár bevezetésére. Ez a leggyorsabb, egyedi kezelésű, személyes jellegű szolgáltatás háznál

Az 1997-ben létesült Gyorsszolgálati Ügyfélkapcsolati Iroda komplex feladatot lá-

történő felvételt és városon belül két órán belüli kézbesítést garantált. De lehe-

tott el: telefonon és Interneten fogadta az ügyfelek hívásait, tájékoztatott, kezel-


174

175

te a panaszokat, támogatta az értékesítést, és együttműködött a külföldi posták

Logisztikai üzletág

ügyfélszolgálataival. Az ügyfélkapcsolati iroda felállásával – mely ma már az ös�szes logisztikai termékkel foglalkozik – a gyorsszolgálat terén új kultúra honoso-

2002-ben megszűnt a csomag üzletági szervezet, 2004-ben pedig létrejött a Lo-

dott meg a Magyar Postánál. Az ügyfél lett „a király!”. Az addigi írásos beadványok,

gisztikai szolgáltatások üzletág, amely kialakította és bevezette az MPL-brandet77,

tudakozványok74 és 30 napos ügyintézési idő helyett elég volt egy telefon, és akár

szolgáltatás-portfoliót, arculatot és honlapot. A hanyatló forgalmú postacsomag

azonnal is kész volt a válasz. Az új kultúra meghonosodását nagyban elősegítet-

alternatívájaként kifejlesztette a lakosság és a KKV-szektor78 igényeihez jobban

te a munkatársak felsőfokú végzettsége, idegennyelv-tudása, toleranciája és konf-

igazodó, két munkanapos garantált átfutási idejű, értéknövelt, magasabb árfek-

liktuskezelő képessége.

vésű csomag termékcsaládot (Prémium, Kényelem, Egyedi kezelésű, Üzleti csomag).

A Magyar Posta 2001-ben csatlakozott az EMS Kooperáció és az IPC75 ke­re­té­ ben kifejlesztett ügyfélszolgálati kommunikációs rendszerhez. Ennek a világ-

Az üzletág az SMS/e-mail kézbesítés-előrejelzéssel, visszaigazolással, az interne-

méretű kiterjesztésében a budapesti iroda vezetője több mint 30 európai és

tes nyomon követéssel, az Egyszerűsített Utánvételes Csomagtermékkel (amely a

ázsiai postaigazgatás munkatársait képezte nemzetközi tréningek keretében.

2008. évi Magyar Innovációs Nagydíj pályázaton szakmai elismerést nyert) ár-ér-

Az iroda 2008-ban az UPU-tól megkapta „Az év EMS Ügyfélszolgálata” meg-

ték arány tekintetében jobb helyzetbe pozícionálta a szolgáltatásokat, és ezzel sok

tisztelő címet.

ügyfelet szerzett (vissza). Rugalmasan alkalmazkodva az egyedi igényekhez, Posta Business Pack néven felfejlesztette a kereskedelmi csomag szolgáltatást. Az EMS-

Csomag üzletág

termékek telephelyi felvételét PDA-készülékkel79 támogatta. Külön szállítási hálózaton felfuttatta a Posta Sped és Posta Gold Sped (nappali, illetve éjszakai leszállítású)

1999-ben újabb átszervezés érintette a logisztikai termékkört, létrejött a Csomag

amorf-, darabáru- és palettás (egységrakományos) szállítást. Szállítmányozási tevé-

üzletág, amely integrálta az összes ún. CEP

kenységét kiterjesztette a régióra. Szélesítette a komplex raktár-logisztikai szolgál-

76

terméket.

tatások körét. A logisztikai szolgáltatások teljes területén bevezette, és sikerrel taAz üzleti ügyfelek igényeire reagálva az üzletág új szolgáltatást vezetett be: a két

núsíttatta az ISO 9001:2000 szabvány szerinti minőségirányítási rendszert.

munkanapos, garantált idejű, ún. kereskedelmi csomagot. Megkezdődött a teljes körű raktári szolgáltatásokat magában foglaló, ún. komplex logisztikai szolgálta

74 Tudakozvány: postára adott

küldemény sorsával kapcsolatos vizsgálat indítását kezdeményező kérvény.

75 International Post Corporation

76 CEP – courier, express, parcel, magyarul:

futár, expressz, csomag

77 Magyar Posta Logisztika márkanév.

Fókuszban az üzleti ügyfelek

Az MPL-brand elnyerte a Superbrands 2008 elismerést.

tás kifejlesztése. 2008-ban a termékalapú üzletági szerveződést ügyfélszegmensű értékesítési Többéves előkészítő munkát követően az EMS Központ és az Ügyfélszolgálat 2001-

szervezet váltotta fel. Létrejött az Üzleti Ügyfelek Üzletág. Az új üzletág megtar-

ben elnyerte az ISO 9001:2000 szabvány szerinti minőségirányítási tanúsítást.

totta az MPL-brandet, és továbbfejlesztette a korábban beindított projekteket, valamint minden szegmens számára új, innovatív megoldásokat dolgozott ki. Így többek között több mint 400 postahely bevonásával már 524 településen tette

78 Kis- és közepes vállalkozások csoportja 79 PDA – Personal Digital Assistant,

digitális személyi asszisztens. Tenyérben elférő, kis méretű számítógép, amely információk rögzítésére, tárolására, kezelésére és gyors visszakeresésére alkalmas.


176

177

lehetővé az EMS-küldemények feladását. Az East Gate Business Parkban (Fót mel-

5. Hírlapterjesztés

lett) tapasztalt munkaerővel rendelkező, rugalmasan alkalmazkodó, a legkorszerűbb anyagmozgató gépekkel és komissiózó80 rendszerekkel felszerelt Logisztikai

A hírlapterjesztés piaca

Raktárközpont létesült. A hírlapok terjesztését és árusítását hazánkban az 1980-as évek végéig kizárólag a Magyar Posta végezte. A Népgazdasági Tanács 1954-ben hozott határozatot arról, hogy Magyarországon a hírlapok terjesztése kizárólagos joggal a Magyar Posta feladata legyen. A lapokat a posta kétféle módon juttatta el az olvasókhoz: előfizetéses terjesztés és árusítás útján. A rendszerváltás után a hírlapterjesztés mindkét ágában jelentős változások történtek. A hírlapterjesztés Magyarországon is egyre inkább valódi piaccá vált. Viszonylag gyorsan lezajlott a kiadók privatizációja. A lapok többsége multinacionális média-konszernek tulajdonába került. Megszűntek a lapkiadásban a kötöttségek (politikai jelleg, irányvonal, területi megjelenés). Az előfizetések, valamint az árusított hírlapok darabszámát kizárólag a vásárlói kereslet határozta meg. Ennek megfelelően alakult a Magyar Posta és a lapkiadók marketing tevékenysége, a lapok tartalma, minősége, külÖsszességében a Magyar Posta Logisztika (MPL) jól felkészült szakember-gárdájá-

leme, ára.

nak és innovációs képességének köszönhetően meg tudta őrizni az utóbbi öt-hat

80 Komissiózás: áruk megrendelésenkénti

kigyűjtése és összeválogatása.

évben elfoglalt piaci pozícióit. Részesedése a belföldi CEP-piacon 28 százalék. Ez

A 96/1990. (XI. 27.) sz. kormányrendelet fenntartotta ugyan a Magyar Posta elő-

annak is köszönhető, hogy a lakossági igények csökkenését jól ellensúlyozta B2C

fizetéses hírlapterjesztési kötelezettségét, de lehetőséget adott a kiadóknak

és B2B jellegű szolgáltatásokkal és az egyes termékek magasabb minőségi kate-

arra, hogy – minisztériumi engedély alapján – saját maguk vagy más terjesztők

góriába történő pozícionálásával.

által, a postától függetlenül is terjesszenek hírlapot.

Az MPL a jövőben még jobban ki akarja használni a technika adta lehetőségeket,

A posta 1990-től egyre erősebb piaci versenyben végezte a hírlapárusítást és

szélesíteni a komplex logisztikai tevékenységet, fókuszálni kíván az e-bussiness-

kézbesítést. Az illetékes minisztérium engedélyével bárki folytathatott hírlap-

re, alkalmazkodni a legnagyobb vevők egyedi igényeihez, ugyanakkor profiltisz-

terjesztést Magyarországon. A teljes lapválasztékot azonban a 90-es évek elején

títást is végezni, hogy szlogenjének valóságtartalmát valóban érezhesse minden

még csak a posta tudta nyújtani. 1990-ben közel 700 belföldi kiadású időszaki

ügyfél: „MPL. Ahol Ön a világ közepe.”

lap és 13 ezer külföldi lap terjesztésében volt érdekelt a Magyar Posta.


178

179

Előfizetéses terjesztés

Arányok, tendenciák 1990-ben a Magyar Posta által értékesített hírlapmennyiség 63 százaléka előfize-

Az előfizetéses lapterjesztés lényege, hogy a Magyar Posta a lapkiadókkal ter-

tés, 37 százaléka árusítás útján jutott el az olvasókhoz. A napilapok 70, a heti- és

jesztési szerződést köt, és az adott hírlapokra előfizetőket gyűjt. Az előfizetők

egyéb lapok 50 százaléka tartozott az előfizetéses terjesztésbe.

rövidebb-hosszabb időszakra előre befizetik a postának a kiadók által meghatározott előfizetési díjat. A posta az előfizetett lapot megigényli a lap kiadójá-

Az előfizetések száma már 1987 óta csökkenő tendenciát mutatott. Míg 1987-

tól, a megjelenést követően pedig kézbesíti az előfizető által megadott címen.

ben 8,1 millió előfizetést tartott nyilván a posta, 1991-ben már csak 5,3 milliót re-

Kiegészítő szolgáltatásként vállalja a Magyar Posta a pályázatos és szerződéses

gisztráltak. A csökkenés fő oka kezdetben az életszínvonal romlása és az olvasási

ügyfelek részére a nem postai terjesztésű kereskedelmi lapok beszerzését, vala-

szokások megváltozása volt, majd ehhez járult 1990 után a terjesztésben a konku-

mennyi ügyfél részére pedig az import lapok, devizás és forintos export lapok

rencia megjelenése. A postai előfizetések csökkenése azóta is folyamatosan tart, a

terjesztését is.

kiadók és a posta által időről időre meghirdetett előfizetési akciók ellenére.

Kézbesített hírlapok darabszámának alakulása 1989-2008.év

Kézbesített hírlapok darabszámának alakulása 1989-2009 Millió db 800 700 600 500 400 300 200 100 0 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009


180

181

Megújulási kísérletek

nuár 1-jétől a bevételtermelő képesség és a piacorientáltság javítása, valamint a

A változó piaci környezethez igazodva a posta a hírlapterjesztés területén is kü-

behatárolható felelősségi rendszerek létrehozása érdekében újra megalakult a Hír-

lönböző lépéseket tett a piacon maradás érdekében.

lap Üzletág, amely a hírlaptermékek menedzselésén túl működtette a hírlap-feldolgozást és a budapesti hírlapkézbesítést is. A hatékonyság javulása érdekében

1994-ben a társaság vezetése úgy döntött, hogy az előfizetéses hírlapterjesztést

2006. március 1-jén az üzletág által végrehajtott informatikai rendszerintegráció

új, a piaci körülményekre érzékenyebben reagáló, a változásokhoz jobban alkal-

során a korábban széttagolt, egymástól elszigetelten működő hírlap-informatikai

mazkodó, eredményorientált irányítási formába szervezi át. 1995. január 1-jén

rendszerekből egységes előfizetői nyilvántartó-rendszer lett.

megalakult a Hírlapüzletági Igazgatóság, előrevetítve a posta későbbi áttérését az üzletági stratégiai modellre. Az üzletág létrejöttében az „első az ügyfél és első

Piacvesztés

a szolgáltatás” elv dominált. 1995-től Budapesten kerületi hírlap-ügyfélszolgála-

1994. január 1-jétől a megyei napilapok többsége megszervezte saját kézbesí-

ti irodák nyíltak. Ezek emelték a szolgáltatás színvonalát, közvetlenebb ügyfélkap-

tő szervezetét, és levált a postai terjesztésről. Ezzel megtört a posta dominan-

csolatot tettek lehetővé, és az értékesítést is hatékonyabbá tették.

ciája az előfizetéses lapterjesztésben. Ez a postai hírlapkézbesítési kapacitások csökkentését, a kézbesítőjárások összevonását vonta maga után. A megyei la-

Az üzletág a kiadói és az előfizetői igényekhez jobban igazodó új informatikai

pok terjesztési piacáról a Magyar Posta szinte teljesen kiszorult, 2001-ben már

rendszert alakított ki. Budapesten és 104 kiemelt településen bevezette a napila-

csak 5 százalékos részesedéssel bírt. Az országos napilapok és színes lapok elő-

pok reggel 7 óráig történő kézbesítését. A „több lábon állás” stratégiáját követve

fizetéses terjesztésében azonban 2006. december 31-éig továbbra is piacveze-

új, értéknövelt szolgáltatásokkal bővítette a hírlapterjesztési tevékenységet.

tő szerepet töltött be.

Ilyen lépés volt például az Insert Pack szolgáltatás elindítása. A lappiac fejlődésé-

2007. január 1-jén önálló, országos, előfizetéses lapterjesztés céljából meg-

vel a kiadók, az előfizetők, a termékkatalógust és szolgáltatásismertetőket kiadó

alakult hazánkban a MédiaLOG Fiege Zrt., melyet három nagy kiadó (a Nép-

cégek részéről újabb és újabb igények merültek fel. A magazinoknál már szinte

szabadság Kiadó és Nyomdaipari Rt., a Ringier Kiadó Kft., a Sanoma Zrt.) és

alapkövetelmény lett, hogy csomagolva, címezve, esetleg termékmintával kiegé-

a német Fiege AG cég hozott létre. Az új terjesztő megjelenésével az orszá-

szítve jussanak el az olvasókhoz. Ezt az igényt elégíti ki az Insert Pack, amely hír-

gos napilapok tekintetében a Magyar Posta a napilap piac közel 95 százalé-

lapok és más kiadványok csomagolása tekintetében meghatározó piaci szereplő-

kát elveszítette. A megyei lapterjesztők (Axel Springer, Inform Média, Lapcom,

nek számít hazánkban. Két nagy teljesítményű csomagológéppel és a hozzájuk

PLT) a megyékben megjelenő helyi lapok terjesztésében továbbra is piacve-

kapcsolódó berendezésekkel, az ország egyik legnagyobb kapacitásával rendel-

zetők maradtak.

kezik. Kielégíti az ügyfelek egyedi és azonnali igényeit is. A MédiaLOG megjelenésével új piaci helyzet állt elő. A Magyar Posta válaszút A hírlapterjesztés 2001. július 1-től az Üzleti és Logisztikai Központ tevékenységi

elé került: vagy teljesen kivonul a lapterjesztés piacáról, vagy versenyben ma-

körébe integrálódott. A posta termékalapú stratégiájának megfelelően 2004. ja-

rad. A posta vezetése – több gazdasági elemzés után – a lapterjesztési piacon


182

183

való további részvétel mellett döntött. A piacvesztés részleges kompenzálása ér­

Hírlapárusítás

de­ké­ben új szolgáltatásként a MédiaLOG megbízásából alvállalkozóként vállalta – Budapest és a 104 kiemelt település kivételével – az egyéb településeken a la-

A postai hírlapárusítás a hagyományos postai tevékenységektől eltérő, tipikusan

pok tárgynapi kézbesítését, a készpénzes, valamint a pénzintézeti díjbeszedést.

kereskedelmi jellegű tevékenység. Az ágazat 1990 után levált a posta szervezetétől, és önálló, piacképes vállalkozássá alakult.

A piacvesztés miatt 2007. január 1-jével megszűnt a Hírlap Üzletág. A Levél Üzletág szervezetén belül megalakult a Hírlap Igazgatóság, majd a Központi Hírlap Iro-

1991. január 1-jén megalakult a Magyar Posta Hírlap-kereskedelmi Igazgatósága,

da, amely könyvünk megírása idején is irányítja a postai hírlapterjesztést.

amely kizárólag a hírlapárusítás szervezésével, irányításával foglalkozott. Budapesten az árusítási tevékenység teljes körét végezte, a vidék részére pedig közvetíté-

A hírlaplogisztika és a kézbesítés átalakulása

si, koordinálási, lapátvételi és elszámolási feladatokat látott el.

A piaci változások megkövetelték a hírlap-logisztikai rendszer folyamatos modernizálását is. A kézbesítés hatékonyabbá tétele érdekében 1995-96-ban Budapes-

A postán kívül már ekkor is voltak más hírlapárus vállalkozások (főként Budapes-

ten az expediálás áttért a kézbesítőjárás mélységű hírlapfeldolgozásra. 1997-től

ten és nyári szezonban a Balatonnál), becsült összforgalmuk azonban ekkor még

2004-ig fokozatosan megszűnt a vasúti szállítás és a mozgópostai feldolgozás, így

a postai terjesztés 5 százalékát sem haladta meg.

2004-től a hírlap szállítása is kizárólag közúton történt. A piacvesztés következtében a posta önálló napilap expedíciója is megszűnt. 2007. január 1-jétől az előfi-

1991-ben a Magyar Posta kidolgozta a postai hírlapárus-helyek szerződéses üze-

zetéses hírlapokat egy telephelyen dolgozzák fel.

meltetésbe adásának feltételrendszerét. Ez 1992-től megteremtette a hírlapárusok részére a szerződéskötés lehetőségét arra, hogy postai munkavállalóból önál-

A Magyar Posta 2007. január 1-jén önálló leányvállalatként létrehozta a Posta

ló kiskereskedőkké váljanak.

Kézbesítő Szolgáltató és Kereskedelmi Kft-t. Ez a gazdasági társaság Budapest területén végzi a hírlapok kézbesítését, alvállalkozók bevonásával, szerződéses

1993-ban a hírlapárusítás ellátására száz százalékos postai alapítású részvénytársa-

jogviszony alapján. A módszer az európai postáknál kipróbált, bevált gyakorlat.

ságok alakultak. November 1-jén jött létre a Nemzeti Hírlapkereskedelmi Társaság

Az alvállalkozókkal kötött szerződések rugalmasabbá és költséghatékonyabbá

(NHT), december 31–én pedig hét regionális hírlap-nagykereskedelmi részvény-

teszik a kézbesítést.

társaság (HÍRKER, BUVIHÍR, DÉLHÍR, ÉSZAKHÍR, PANNONHÍR, RÁBAHÍR, RÓNAHÍR). A budapesti hírlap-nagykereskedő (HÍRKER) közvetlenül kötött szerződést a kiadókkal, önállóan oldotta meg a lapfeldolgozást a terjesztésre átvett, valamint a remittenda lapok vonatkozásában, saját szállítási rendszert üzemeltetett, törekedve a postai szállító eszközök minél teljesebb igénybevételére.


184

185

Az árus részvénytársaságok a piaci igényeknek megfeleltek és nyereségesen mű-

6. Nemzetközi szolgáltatások

ködtek. A postai alaptevékenységek fejlesztéséhez azonban jelentős forrásbevonásra volt szükség. A Magyar Posta vezetése ezért javaslatot dolgozott ki a hír-

A nemzetközi szolgáltatások piaca

lap-kereskedelmi leányvállalatok eladására és a befolyó összeg felhasználására a postahelyeken a szolgáltatásminőség javításához elengedhetetlenül szükséges

A posta nem ismer határokat. Bárkinek, bárhol elérhető szolgáltatás az egész vi-

informatikai támogatás megteremtése érdekében. A tulajdonosi döntést köve-

lágon. Az országhatárokat átlépő küldeményforgalom 1874-től nemzetközileg

tően 1998. február 17-én pályázati felhívás jelent meg a hét hírlap-kereskedelmi

összehangolt keretek között zajlik. Ezt az összehangolást az UPU, az Egyetemes

vállalkozás részvényeinek értékesítésére. A pályázatot a francia HDS tulajdonában

Postaegyesület teremtette meg.81 Az UPU alapdokumentumában, az Egyetemes

lévő Magyar Lapterjesztő Rt. nyerte meg. A Magyar Posta és a nyertes 1998. április

Postaegyezményben a tagországok kormányainak meghatalmazottai közös meg-

24-én kötött adásvételi szerződést a részvények eladásáról. Az új tulajdonos a hír-

egyezéssel megfogalmazták a nemzetközi postaszolgálatra vonatkozó legfonto-

lap-kereskedelmi vállalkozásokat Lapker Rt. néven működtette tovább.

sabb rendelkezéseket, így a nemzetközi levél- és csomagforgalom az egész világon egységes szabályok szerint működik.

1998 és 2002 között a Magyar Posta és a Lapker Rt. szerződése alapján a regionális igazgatóságok a területükön lévő hírlap-nagykereskedésekkel kötöttek meg-

Az 1980-as években a világméretű piaci átrendeződések megingatták a nemze-

állapodásokat, és az abban foglaltak alapján végeztek hírlapárus tevékenységet.

ti posták státuszát, elsőként a csomag- és expresszpiacon. Az új szereplők (ma-

2002-től napjainkig a posta és a Lapker Rt. között létrejött együttműködési meg-

gánvállalkozások) új, rövidebb átfutási idejű, a feladó számára nagyobb kényel-

állapodás alapján a posta – kb. 5,3 százalékos piaci részesedéssel – kiskereske-

met ígérő termékekkel jelentek meg, versenyhelyzetet teremtve ezzel a nemzeti

dőként végez hírlapárusítási tevékenységet a postai árushelyeken, fiókpostákon,

posták számára, nemcsak a belföldi, de a nemzetközi postai szolgáltatásokban is.

mobil postákon, továbbá közreműködők (postamesterségek, postaügynökségek,

A határt átlépő küldeményeknél az addigi postai monopóliumok hamarabb dől-

postapartnerek) részvételével.

tek le, mint a belföldieknél. A klasszikus postai termékek (levél, csomag) és az azokhoz nyújtott különszolgáltatások nem tudták felvenni a versenyt az új CEP82 piaci szereplőkkel. A fejlődés lehetőségeit kereső országok az UPU égisze alatt létrehozták saját gyorsszolgálati hálózatukat, más néven az EMS-kooperációt.83

81 Az Egyetemes Postaegyesület (UPU)

1874-ben Bernben alakult meg. Alapítói között volt Magyar Posta is. 82 CEP – courier, express, parcel – futár,

A nemzetközi levélposta területén az 1990-es évek elején létrejöttek az újrapostázásra (remailing) szakosodott cégek, kihasználva az egyes tagországok nagyon is eltérő küldeményfeladási díjai által nyújtott piaci lehetőségeket. Ezen cégek az általuk begyűjtött, és később más országbeli postai szolgáltatónak feldolgozás-

expressz, csomag 83 EMS – Express Mail Service – gyorsposta

szolgáltatás. 1985-ben a Magyar Posta kínálatában is megjelent a nemzetközi EMS Gyorsposta szolgáltatás.


186

187

ra, kézbesítésre átadott, ún. üzleti tömeges küldeményekkel megkezdték a koráb-

1993. január 1-jétől vezette be a Magyar Posta – elsők között a világon – a nem-

ban egységes nemzetközi postai piac feldarabolását.

zetközi kicserélő szolgálatban (a saját Fejlesztési Intézete által kifejlesztett) vonalkódtechnikát. 1996-ban kezdte el alkalmazni az EMS-küldemények feldolgozásá-

A bejövő csomagpiacon még szembetűnőbb volt ez a tendencia. A Magyar Posta

ban az UPU által kifejlesztett, IPS85 elnevezésű informatikai rendszert, majd a Cape

például 1992-ben import (bejövő) irányban 199 527 csomagot, export (kimenő)

Vision86-t, amelyek frissítése folyamatos, és napjainkban már minden termékre ki-

irányban pedig összesen 33 894 csomagot kezelt. 1997-ben azonban már jelen-

terjed. 2006. március 6-án a Nemzetközi Posta Kicserélő Üzemben is elindult az

tősen kevesebb bejövő csomag volt (145 185), míg a 41 102 kimenő küldemény

IRR87 és az IPH88 támogatás.

emelkedést mutatott. A vámkapcsolat fontosságát jelezte, hogy 2000 októberében kezdetét vette az

Új szervezeti struktúra

Árureg89 rendszer alkalmazása és egy postai vámügynökség megalakítása.

A piaci helyzet további romlásának megakadályozására 1996 őszén a Magyar Posta létrehozta a Duna Post Rapid projektet a nemzetközi értékesítési feladatok koordinálására. A nemzetközi szolgáltatási terület üzleti szerepét mutatta, hogy 1996 de­cem­be­ ré­ben önálló Nemzetközi (üzletági) osztály jött létre a nemzetközi levél- és cso-

86 International Postal System – Nemzet-

közi Postai Rendszer

magforgalom menedzselésére. A nemzetközi EMS termékekkel kapcsolatos irányítási feladatok a Gyorsszolgálati üzletág tevékenységében maradtak. Végrehajtás szintjén is megosztott volt a nemzetközi küldemények területe egészen 1997. január 1-jéig. Ekkor megalakult a Nemzetközi Posta Kicserélő Üzem (NPKÜ) a nemzetközi küldeményforgalom kicserélő szolgálatának ellátására.

86 Internet alapú, nemzetközi automata

zárlat-információs, ellenőrző és monitoring rendszer 87 Integrált Rovatolási Rendszer – a

Magyar Posta belső nyomkövető rendszere 88 Integrált Postai Hálózat – a

Az új szervezeti struktúra célja a forgalomcsökkenés megállítása, a piacismeret javítása, a rugalmasabb, az ügyféligényeknek jobban megfelelő termékek kifejlesztése, új garantált idejű termékek bevezetése, kereskedelmi áruk szállítása, a nemzetközi utánvételes forgalom kiterjesztése volt. Az akkori szolgáltatásfejlesz

84 Electronik Data Interchange –

elektronikus adatcsere

tési elképzelések között szerepelt a számítógépes nyomkövetés és az átvétel vis�szaigazolása, EDI84-üzenetek formájában.

Magyar Posta felvételi- és kézbesítési tevékenységet támogató informatikai rendszere 89 Elektronikus vám elé állítás. A külde-

mények adatait a posta elektronikus úton juttatja el a vámhatósághoz, és onnan elektronikus úton érkezik döntés a vámkötelezettségről vagy vámmentességről.


188

189

Nemzetközi Üzletág

2005. január 1-jén Magyarország is csatlakozott a fejlett postákat tömörítő, „REIMS93” elnevezésű, minőségen alapuló végdíj-elszámolási rendszerhez, amely fo-

Jelentős változást hozott a nemzetközi küldeményforgalom menedzselésében,

kozta a minőségi szolgáltatás iránti elvárást.

hogy 2004. január 1-jén önálló, centralizált üzletági szervezetként létrejött a Nemzetközi Üzletág. Az üzletág stratégiai célja az volt, hogy a Magyar Posta a nem-

A jelenleg kb. 20 milliárd forintos hagyományos nemzetközi postai piac, valamint

zetközi postai-logisztikai piac meghatározó súllyal és presztízzsel rendelkező, di-

az 55 milliárd forintos nemzetközi postai-logisztikai piac további dinamikus bővü-

namikus, tartósan magas szolgáltatásminőségi színvonalat nyújtó, versenyképes

lése várható a következő években is.

szereplője legyen. A nemzetközi küldeményforgalom fejlesztése kapcsán korábban hozott intézkedéseket összhangba kellett hozni az európai uniós és a hazai

Nemzetközi szolgáltatásminőség

jogszabályi elvárásokkal és a liberalizációra való felkészülés szempontjaival. A 97/67/EC uniós irányelv pontos minőségi célokat határoz meg az országhatáAlapjaiban megváltozott a termékstruktúra. A hagyományos, klasszikus levélpos-

rokat átlépő elsőbbségi levéltermékekre. Kétféle minőségi mutatót ír elő: az egyik

ta és postacsomag (C2C ) kategóriák mellett az üzleti küldemények (B2B és

a gyorsasági mutató, amely meghatározza, hogy a feladást követő három mun-

B2C92) kerültek előtérbe.

kanapon belül a tagországok területén feladott elsőbbségi levelek 85 százalékát

Közvetlen értékesítési jelenlét jött létre a svájci Swiss Post International (SPI) céggel

kézbesíteni kell; a másik a megbízhatósági mutató, amely szerint a feladást követő

kötött megállapodás alapján több fejlett, főleg európai országban, kétoldalú és alter-

ötödik munkanap végéig a tagországok területén feladott elsőbbségi levélkülde-

natív értékesítési megállapodások születtek nem nemzeti postai szolgáltatókkal is.

mények 97 százalékának meg kell érkeznie a címzettekhez. A postai szolgáltatá-

90

91

Nemzetközi bevétel növekedése

A nemzetközi küldeményforgalom bevételének 2005-2008 közötti alakulását az

sok színvonalának fejlődését jól szemlélteti, hogy 2001-ben egy Magyarország-

alábbi diagramm szemlélteti.

ról bármely európai országba feladott levél még átlagosan 4,5 nap alatt jutott el a címzetthez, 2007-ben már fele annyi idő, átlagosan 2,2 nap alatt.

Ezer Ft 11 000 000

93 REIMS – Remuneration for Exchange

A PostEurop94 tagországai az ún. Brüsszeli Egyezményben rögzítették (1998.

10 500 000

szeptember 16.), hogy az EU postai direktívájában megfogalmazott szolgáltatás-

10 000 000

minőségi követelmények elérése érdekében az aláíró posták fejlesztéseket hajta-

9 500 000

91 Üzleti feladótól üzleti címzettig

92 Üzleti feladótól magáncímzettig

lati Üzemeltetők Egyesülete 95 International Post Corporation (IPC)

8 500 000 90 Magánfeladótól magáncímzettig

94 PostEurop – Európai Postai Közszolgá-

nak végre, különösen a belföldi levélfeldolgozási és továbbítási technológiában.

9 000 000

of International Mails – a nemzetközi küldemények kicserélésének díjazása

A korábban indult nemzetközi mérésekben (UPU, PostEurop, Visegrádi országok

8 000 000 2005

2006

2007 Év

Nemzetközi bevétel

2008

postáinak méréseiben) való részvétel mellett 2002-ben a Brüsszeli Egyezményt aláíró országok újabb minőségmérési rendszerbe kapcsolódtak be, ami az IPC

95

ún. UNEX rendszerének96 könnyített változata volt. Sajátossága, hogy a postáktól

– a legfejlettebb postákat tömörítő nemzetközi szervezet 96 UNEXTM – Unipost brand for External

(Független Szolgáltatásminőség Mérési Rendszer). Az elnevezést 1996-ban jegyeztette be az IPC.


190

191

független külső szervezet végzi a tesztelésben résztvevő feladók és címzettek ki-

ványát. 98 Ilyen kiválósági tanúsítvánnyal csak 14 ország kicserélő üzeme büszkél-

választását, így azok személye és címhelye a posták számára ismeretlen marad.

kedhet. 2008-ban a Magyar Posta elnyerte az UPU Szolgáltatásminőség-fejlesztési

A Magyar Posta IPC-tagként 2004 óta már nem a könnyített, hanem a teljes UNEX-

Alapjának (QSF) a legjobban teljesített minőségfejlesztési projektért járó díját.

mérés résztvevője. A mérési eredmények – a folyamatos elemzéseknek és fejlesztéseknek köszönhetően – fokozatosan javultak, és jóval az EU direktívában előírt

A Kicserélő Üzem tervezett, repülőtéri elhelyezése új dimenziókat nyit meg a

szint fölé emelkedtek. Magyarországra 34 európai országból érkeznek tesztleve-

nemzetközi kicserélő szolgálat ellátásában, minden bizonnyal hozzájárul az üzlet

lek, és 19 feldolgozó üzemben van érzékelésükre alkalmas berendezés (diagnosz-

és a szolgáltatásminőség további fejlődéséhez.

tikai kapu). Az EU direktíva szerint a levelek legalább 85%-ának kell a feladást követő három nap múlva a címzetthez érkeznie. Magyarország 2008-ban 91,7%-os

Nemzetközi üzleti tevékenység

eredményt ért el. A feladást követő öt napos megbízhatósági index szintén kiváló: az EU direktívában előírt 97%-os szintet Magyarország 1,9%-kal haladta meg.

A Nemzetközi Igazgatóság 2004 végéig főleg hagyományos üzleti tevékenységet folytatott a nemzetközi kimenő és bejövő küldeményforgalom biztosításával,

A versenyképes színvonalú szolgáltatásminőség eléréséhez az összehangolt mun-

és az ennek fellendítése érdekében végzett termékfejlesztési, marketing- és érté-

kán felül anyagi forrásokra is szükség volt. Az UPU 2001-ben létrehozta a fejlődő

kesítési tevékenységgel. A küldeményforgalom elsősorban tradicionális hálózato-

országok levélpostai szolgatatásának felzárkóztatását segítő, úgynevezett Szolgál-

kon folyt, többoldalú nemzetközi megállapodások alapján. 2005 és 2009 között

tatásminőségi Alapot, amely pályázat útján támogatást nyújt a nemzetközi külde-

előtérbe kerültek a kétoldalú megállapodások, melyek a stratégiailag fontos pos-

ményforgalom minőségének fejlesztését célzó projektekhez. Az alap létrehozása

tai szolgáltatókkal történő együttműködés elmélyítését szolgálták.

óta a Magyar Posta hét sikeres projektet hajtott végre. A Magyar Posta nemzetközi üzleti tevékenységének árbevétele dinamikusan nöA technológiai és egyéb fejlesztések megalapozták az eredményeket, az eredmé-

vekszik. Üteme felülmúlja a többi postai tevékenység növekedési ütemét. 2005-

nyek pedig a nemzetközi postaszolgálat sikereit hozták. 2005-ben és 2006-ban a

ben még csupán 8,4 milliárd forint volt a nemzetközi üzletág bevétele, 2009-re

nemzetközi szolgáltatások sikeresen megszerezték az ISO 9001:2000 minősítési

pedig már 12 milliárd forinthoz közelítő árbevételt vár a társaság. A nemzetkö-

tanúsítványt. A nemzetközi EMS és postacsomag (az ún. consignment) és a Pos-

zi levél dominanciája csökken, helyette előtérbe kerülnek a komplex üzleti meg-

ta World Express teljes üzleti folyamata évről évre megkapja az ISO 9001:2000 mi-

oldások.

nőségirányítási tanúsítványt. A Magyar Posta főbb üzleti partnerei a TNT (Holland Posta) és a brit Royal Mail ál

97 Ezzel közép-kelet-európai posta először

nyerte el az UPU arany fokozatú szolgáltatásminőségi tanúsítványát. Egy évvel korábban a svájci, előtte a dán posta kapta meg az elismerést.

2007-ben az UPU minősítő (Certification) programja keretében, az UPU Posta-

tal létrehozott Spring Global Mail – amely a világ legnagyobb, tisztán nemzetkö-

forgalmi Tanácsának (POC) 2007. évi tavaszi ülésszakán, Bernben a Magyar Posta

zi postai szolgáltatója -, továbbá a Német, az Osztrák, a Svájci Posta, valamint a

megkapta a legmagasabb, Arany Fokozatú Szolgáltatásminőségi Tanúsítványt.97

visegrádi országok postai szolgáltatói. A Swiss Post International (SPI) Németor-

2008-ban a Nemzetközi Posta Kicserélő Üzem elnyerte az IPC kiválósági tanúsít-

szágban és Ausztriában a Magyar Posta megbízásából ellátja az értékesítési kép-

98 International Post Corporation –

Fejlett postákat tömörítő nemzetközi szervezet. Saját minőségi tanúsítványrendszere van. A Magyar Posta 2002-től társult, 2007-től rendes tagja a szervezetnek.


192

193

viselői feladatokat. Az SPI-vel 2007-ben kötött keret-megállapodás azt is lehető-

7. Kiskereskedelmi tevékenység

vé teszi, hogy az SPI infrastruktúrájának használatával a Magyar Posta 16 európai országban és az Egyesült Államokban értékesítse újonnan bevezetett nemzetkö-

A Magyar Posta kiskereskedelmi tevékenysége a postai értékcikk-forgalmazás hu-

zi termékeit.

mánerőforrás-kapacitásán és eszközbázisán épült ki az 1990-es évektől kezdődően. Az új, többletbevételt termelő kiskereskedelmi tevékenység kialakítását, a ked-

A termékfejlesztés egyik fókusza a kimenő nemzetközi ún. CEP (futár, expressz, cso-

vező nemzetközi postai tapasztalatok mellett, a hazai kisposták szabad kapacitásai

mag) termékkör. A Magyar Posta átpozícionálta a kimenő nemzetközi csomag-

kihasználásának szándéka és a kistérségekben lévő vásárlói igények indokolták.

szolgáltatásait. Kedvezőbb szolgáltatásminőséget kínál alacsonyabb árakon, miután 2008-ban csatlakozott az IPC által koordinált, ún. European Parcel Group

Főbb termékcsoportok a postai kereskedelemben: filatéliai termékek (bélyeg),

(EPG) csomagkézbesítési rendszerhez. Saját export EPG-termékeként bevezette

pénzügyi értékcikkek (illetékbélyegek, közteherjegyek), szerencsejátékok (totó,

az „Európa+” elnevezésű, prémium kategóriájú, kedvező árazású nemzetközi cso-

lottó, sorsjegyek, gépi szerencsejátékok), mobil feltöltő-kártyák, telefonkártyák,

magszolgáltatást.

APEH-nyomtatványok, képeslapok, papír-írószer, dohányáru, csomagolt élelmiszer-termékek.

Az EU postai irányelve értelmében a tagállamoknak arra kell ösztönözniük az egyetemes szolgáltatást nyújtó postákat, hogy a nemzetközi egyetemes szolgál-

Irányító szervezet

tatások végdíjai a valós költségeken alapuljanak, diszkriminációmentesek legye99

99 Ha egy posta egy másik országba

továbbít levélpostai küldeményt, a fogadó posta költségeit fedező ún. végdíjat kell fizetnie. Ezt a posták közti kölcsönös elszámolásokat rendező kompenzációs rendszert nevezik végdíjrendszernek.

100 REIMS (Remuneration for Exchange of

International Mails)

nek, és vegyék figyelembe a szolgáltatásminőséget is. A Magyar Postát két típu-

Az 1990-es évek elején – a postai és pénzügyi értékcikkek központi menedzselé-

sú végdíj-elszámolási rendszer hatása éri: az ún. REIMS100 végdíj-elszámolási rend-

se mellett – a hét területi igazgatóság önállóan, külön-külön kezdte meg kiskeres-

szer és az UPU végdíj-elszámolási rendszere. A REIMS 24 európai ország postája

kedelmi termékportfoliója kialakítását, és saját – egymástól független – rendsze-

által alkalmazott, költségalapú elszámolási rendszer. Az elszámolás célja a résztve-

rekben oldotta meg a beszállítókkal való szerződéskötést, a termékek logisztikai

vő posták igazságos javadalmazása oly módon, hogy a kézbesítés valódi költségei

kezelését, a posták áruellátását, valamint az értékesítéshez kapcsolódó elszámo-

tükröződjenek, és javuljon a szolgáltatás minősége. A Magyar Posta részvétele a

lásokat. A tevékenység fokozatos kiterjesztése – a bevételek folyamatos növeke-

hagyományos elszámolási rendszernél rugalmasabb, európai uniós REIMS-rend-

dése mellett – az irányítási feladatok sokszorozódását és a költségek növekedé-

szerben jelentősen hozzájárult a társaság üzleti forgalmának növeléséhez.

sét eredményezte. Az önálló, kevésbé költséghatékony, területi elven működő rendszerek központosítása az 1990-es évek végén kezdődött. Ennek során bevezettek ún. központi beszerzésű és elszámolású kereskedelmi termékeket (pl. telefon- és feltöltő-kártyák). Később országosan egységesítették a sorsjegyek és a dohánytermékek forgalmazását is.


194

195

2004-től a területi igazgatósági szint átalakításával, a többi üzleti területhez ha-

miszerek postai forgalmazását támogató élelmiszer-biztonsági HACCP-rendszer

sonlóan, a kiskereskedelmi tevékenységben is felgyorsult a centralizáció folyama-

bevezetése történt meg. 2008 végén az egységes szabályozást kiterjesztették a

ta. Ez egy dinamikus fejlődési szakasz kezdetét jelentette. A tevékenység irányí-

postai értékcikkekre is.

tását 2008. január 1-jéig a Kiskereskedelmi Iroda – mint központi szervezet – és a három területi igazgatóság szervezeti egységei, ezt követően pedig a Kiskereske-

Az árulogisztika területén az első nagy változást az SAP-rendszer bevezetése je-

delmi Iroda és a Lakossági Értékesítés Szervezési Osztály végezte. 2008. július 1-jé-

lentette 2000-ben. Ez országosan egységes alapokra helyezte a központi és a te-

től országosan egységes szervezet, a Kiskereskedelmi Iroda hatáskörébe került va-

rületi kiskereskedelmi tevékenység beszerzési- és elszámolási folyamatait. 2005-

lamennyi kereskedelmi áruhoz kapcsolódó értékesítési feladat. 2009. július 1-jétől

től a feltöltőkártyákra, 2006-ban pedig a dohány termékkörre is bevezették az

a filatéliai kereskedelemmel közös szervezet jött létre.

automatikus árukiküldési rendszert, amely csökkentette a készlethiányból eredő bevételkiesést. Az áruellátás hatékonyságának további növelése érdekében 2008-

Termékek

ban módosították a posták áruigénylési rendszerét. A nagy forgási sebességű termékeknél (például játékok, ajándékok és üdítőitalok) a szerződéses partnerek a

2004-2005-ben a termékportfolió korszerűsítése volt napirenden. Az eredménye-

nagypostákra közvetlenül szállíthatnak ki árut.

sen értékesíthető termékek forgalmazását az egész országra kiterjesztették, a szerződéskötést központosították, a beszállítói kört racionalizálták. Megszüntették az

Postaboltok

alacsony forgalmú és postai profilba kevéssé illeszkedő termékek árusítását. 2002-ben postabolt-bővítési program indult. 2003-ban megnyílt az első önkiszol2007-ben a portfolió finomhangolásának keretében újból felülvizsgálták a beszál-

gáló postabolt Pécs 1 postán. Az ezredfordulót követően 182 postán, 2008 végén

lítói kört. Értékelték a partnerek megbízhatóságát, a forgalom, az árrés és a jutalék

pedig már 226 postán a többi szolgáltatástól elkülönített postaboltban zajlott a

mértékét. A piacvezető termékek irányába történő változtatásokkal és az árucik-

kereskedelmi termékek értékesítése. 2008-ban a postahelyek tervezési irányelve-

kek számának jelentős csökkentésével javították a termékkínálat minőségét. Kö-

inek kialakítása és a posták belső arculatának tervezése során megfogalmazták a

zel 10 ezer cikk helyett 1300 maradt. Az utóbbi években stabil az áruválaszték, és

postaboltok kialakításának és berendezésének alapkoncepcióját is. Eszerint az A és

csak könnyen értékesíthető, zömében impulzív vásárlásra épülő, piacvezető, or-

B típusú postákon nyitott, önkiszolgáló jellegű postaboltok létesítendők. A megfe-

szágosan nagy forgalmú termékeket tartalmaz. Ez persze nem jelenti azt, hogy

lelő árubemutatás eredményeként a 2009-ben meglévő 11 önkiszolgáló és 49 nyi-

a postákon kapható termékek köre változatlan. 2009. novemberében például új

tott pultos postabolt többszörös forgalmat produkál, mint a zárt postaboltok.

termékként országszerte 721 postán Postafon névvel ellátott mobiltelefon-készülékeket és előfizetéseket kezdtek forgalmazni. 2005-ben a kiskereskedelmi értékesítés postahelyi feltételeinek, az áruk kezelésének és elszámolásának egységes szabályozása, 2007-ben pedig a csomagolt élel-


196

197

Az értékesítés fejlesztése

Forgalom

A rendszeres képzések, oktatások és tréningek eredményeként a postaboltok-

A kiskereskedelmi tevékenységre az elmúlt időszakban – a folyamatosan erősö-

ban dolgozó munkatársak többsége ma már aktív értékesítőként végzi munká-

dő piaci verseny ellenére – a forgalom és a bevételek növekedése volt a jellemző.

ját. Megszerették e tevékenységet, mert a könnyen értékesíthető termékek eladá-

A jelentős bevételt képviselő termékcsoportok (pénzügyi értékcikkek, szerencse-

sa naponta sikerélményt jelent számukra.

játékok és a mobiltelefonkártya-feltöltés) piacán számos kockázati tényezővel és forgalomcsökkenéssel kellett szembenézni, de a kieső bevételeket az egyéb, je-

A 20 évvel ezelőtti manuális nyilvántartási és elszámolási folyamatok kivál-

lentős értékesítési munkát igénylő termékcsoportok (például könyvek, dohány-

tása terén előrelépés volt a pénztárgépek beszerzése valamennyi értékesítő

termékek, élelmiszertermékek, utalványok) forgalmának növekedésével sikerült

pontra. A hosszú távú fejlesztés részeként 2005-ben megkezdődött az időköz-

ellensúlyozni. A kiskereskedelem mára a maga 4,7 milliárd forint feletti nettó árbe-

ben elavult pénztárgépek lecserélése. A területi igazgatóságok saját fejleszté-

vételével a Magyar Posta jelentős üzleti területévé fejlődött.

sű, számítógépes elszámoló- és nyilvántartó programjait 2000-ben kiváltotta az SAP-rendszer. Az Integrált Posta Hálózat (IPH) bevezetése óta pedig közel

A kereskedelmi tevékenység nettó bevételének

A kereskedelmi tevékenység nettó bevételének alakulása (Mlrd Ft) alakulása (Mlrd Ft)

300 front office típusú postán napi értékesítési- és készletnyilvántartás valósult meg. 2009 januárjától egy programfejlesztés eredményeként további 520

5000

IPH gépes postán oldódott meg a kereskedelmi áruk kezelésének informati-

4000

kai támogatása.

3000

4590 3271

2000

Az elmúlt években, a piaci verseny erősödésével egyre tudatosabb együttműkö-

1000

dést alakított ki a posta a jelentősebb beszállítókkal a közös marketingkommu-

0

nikációs tevékenységben. A vásárlások ösztönzése érdekében évente több alka-

4704

1781 511 1990

1995

2000

2005

2008

lommal hirdetnek promóciós akciókat, értékesítési versenyt, valamint a postások körében, az ún. belső piac erősítésére irányuló kedvezményes dolgozói vásárt. A

A kiskereskedelem 74 milliárd forintos összforgalmával javítja a társaság üzleti

beszállítók szórólapokat és egyéb marketingkommunikációs eszközöket (pl. áru-

és gazdálkodási feltételeit. A liberalizációra való felkészülés időszakában a kiske-

bemutató vitrineket, display-eket, információs oszlopokat) adnak a postai árube-

reskedelmi tevékenység hozzájárult a munkatársak piaci szemléletének erősíté-

mutatás és értékesítés támogatására.

séhez, az új típusú értékesítési képességek fejlesztéséhez, az ügyfélkapcsolatok erősítéséhez és a vevői elégedettség növeléséhez. Elősegítette a meglévő postai

Visszatekintve az elmúlt 20 évre, a posta kiskereskedelmi tevékenysége jelentős

kapacitások jobb kihasználását, ezáltal pedig a posta költségviselő képességének

fejlődési folyamaton ment keresztül. Ez a kiegészítő tevékenység az évek során lé-

javítását is. Ma már a postai kiskereskedelem felveszi a versenyt a hozzá hasonló

nyegesen tudatosabbá, tervszerűbbé és üzleti megközelítésűvé vált.

értékesítési hálózatokkal (benzinkutak, hírlap-kereskedelmi hálózatok).


198

199

8. A szolgáltatások minősége

A minőségmérés és minőségfejlesztés módszertana a világ postáinak gyakorlatában az 1990-es években fokozatosan alakult ki. Így volt ez a Magyar Postánál is.

A minőség fogalma, jelentősége

A kezdeti mérési módszerek

A minőség azt mutatja meg, hogy egy termék vagy szolgáltatás milyen mértékben felel meg az előírásoknak, szabványoknak, használhatósági feltételek-

Az 1990-es szétválás után a Magyar Posta vezetése felismerte, hogy önálló vál-

nek, illetve milyen mértékben képes kielégíteni a vevők elvárásait és kivívni

lalatként, piaci viszonyok között, a sikeres működés érdekében a szolgáltatáso-

elégedettségüket. Ha a termék vagy szolgáltatás minősége jó, akkor a vevők

kat megbízhatóbban, jobb minőségben, az ügyfelek megelégedésére kell nyúj-

elégedettek, fogyasztják a terméket vagy igénybe veszik a szolgáltatást. Ha

tani. Megfogalmazódott az igény az alapszolgáltatások minőségi paramétereinek

nem elégedettek, akkor más terméket, más szolgáltatást (vagy szolgáltatót)

mérésére.

keresnek. Nyilvánvaló, hogy piaci versenyben a termelők és szolgáltatók üzleti eredményessége döntően attól függ, milyen minőséget képviselnek a termé-

A levélküldemények átfutási idejének mérését a Posta Fejlesztési Intézet kezdte el

keik, szolgáltatásaik.

a 90-es évek elején. Az első mérési eredmények az intézet munkatársai, valamint az ország több pontjáról beszervezett rokonok, ismerősök és postás dolgozók ál-

Ahogy arra korábban már utaltunk, a világ postái a minőség jelentőségével az

tal egymásnak küldözgetett tesztlevelek átfutásának értékeléséből származtak. A

1980-as években szembesültek. Akkor, amikor versenytársak jelentek meg, gyor-

kezdeti módszert egy országos kiterjedésű, független résztvevőkkel lebonyolított,

sabb, megbízhatóbb, magasabb minőségű szolgáltatást kínálva. Ettől kezdve a

reprezentatív eredményeket adó módszertanná fejlesztette az intézet. A módszer

minőség javítása a nemzetközi postai szervezetek és a tagországok postáinak

alkalmasságát a Budapesti Műszaki Egyetem szakértői is igazolták, az európai gya-

állandóan napirenden lévő célkitűzése volt. Ma már a posták a világ fejlett or-

korlatnak való megfelelését pedig a fejlődő országokat megsegítő Phare-alapból

szágaiban komoly minőségirányítási, -fejlesztési és minőségbiztosítási rendsze-

támogatott szakértői felülvizsgálat és tanácsadás 1997-ben megerősítette. Ekkor-

reket alkalmaznak. A nemzetközi forgalomban és belföldön egyaránt rendsze-

ra már a Magyar Posta részt vett a PostEurop, később az IPC által szervezett nem-

resen mérik a minőség mérhető paramétereit, folyamatosan javítják logisztikai,

zetközi átfutási idő mérésekben is.

technológiai rendszerüket, hogy a lehető legjobb minőséget tudják az igénybevevőknek biztosítani.

Ugyancsak a Fejlesztési Intézet munkatársai kezdték meg 1994-ben a postákon sorban álló ügyfelek várakozási idejének mérését. A kezdetben stopperórás adat-

A postai szolgáltatások minőségének egyik leginkább jellemző eleme a külde-

gyűjtést bélyegzőórás módszer váltotta fel, ami már alkalmas volt a postán meg-

mények átfutási ideje. További fontos szempont a hozzáférhetőség (postahelyek

forduló ügyfelek számának az összesítésére is.

távolsága, nyitvatartási idő), a postahelyi szolgáltatások körülményei (várakozási idő, szakszerű kiszolgálás), a közönségszolgálat (panaszok, reklamációk intézése)

A posta vezetésének információigénye alapján vált szükségessé a felvevőposták

és egyéb belső (szakmai, technológiai) mutatók.

munkahelyenkénti forgalmi terhelésének megismerése, a kapacitásvizsgálat mé-


200

201

rési metodikájának kialakítása. Ezt már az Intézetből alakult Posta Fejlesztési Igaz-

tását, hosszú távon pedig az EFQM Kiválóság Modell102 szerinti üzleti kiválóság

gatóság szakemberei dolgozták ki. A kapacitásvizsgálattal párhuzamosan a vára-

megteremtését.

kozási időmérés eszközrendszere is fejlődött. A bélyegzőórákat saját fejlesztésű számítógépes program váltotta fel. Ma a várakozási időre vonatkozó adatokat

A szervezett minőségirányítás szükségességét bizonyítja a 2004-ben napvilágot

a nagyobb postákon látható ügyfélhívók, valamint a 2006 óta mérésre használt

látott kormányrendelet is, amely Európában a legrészletesebben rögzíti a postai

„Minor” rendszer szolgáltatja.

szolgáltatások megfelelőségének minőségi követelményeit, előírja a mérési módszerek kialakításakor alkalmazandó szabványokat, valamint a posta adatszolgálta-

A minőségügy felértékelődése

tási kötelezettségét. A Magyar Postánál 2005 az európai szintű minőség megteremtésének az éve volt,

A postai szolgáltatások minőségének fontossága az ezredfordulóra már állami sza-

mind a belföldi szolgáltatások, mind a nemzetközi szolgáltatások tekintetében,

bályozói elvárás formájában is megjelent. A Hírközlési Hatóság piac- és minőség-

annak érdekében, hogy a társaság versenyképes postai szolgáltatóvá váljon, szol-

felügyeleti feladatköréről 2001-ben kormányrendeletet adtak ki. Ennek értelmé-

gáltatásait megbízható színvonalon, az elvárt és felvállalt minőségben nyújtsa,

ben a Magyar Postának minőségmérési adatokat kellett szolgáltatnia a hatóság

növelje ügyfelei elégedettségét, és folyamatosan javítsa az ügyfelekben a postá-

számára. Így a postai minőségmérések és módszertani fejlesztések még nagyobb

ról kialakult minőségképet.

jelentőséget kaptak.

Korszerű minőségirányítási rendszer 2001. március 1-jén, a Magyar Postán a mérésekért felelős Minőség-felügyeleti és szabványosítási osztály elsőként szerezte meg az ISO 9001 minőségirányítási

2005-ben megkezdődött az ISO 9001 szabvány szerint, független tanúsító szerve-

szabvány szerinti tanúsítványt. Ezt követte néhány héttel később az EMS Központ

zet által rendszeresen felülvizsgált Minőségirányítási Rendszer kiépítése. Először

és Ügyfélszolgálat rendszerének tanúsítása.

néhány, később valamennyi logisztikai szolgáltatás megfelelőségét auditálta az ország legnagyobb tanúsító szervezete, az SGS. A rendszer fokozatos kiterjeszté-

A korszerű vállalatirányítási gyakorlatban a minőségirányítás a vezetés stratégi-

sével évente kerül sor újabb külső- és belső szolgáltatási, valamint technológiai

ai eszköze. Ennek szellemében jött létre 2003-ban a Stratégiai Koordinációs Igaz-

folyamatok tanúsítására.

gatóságon belül az EU-koordinációs és minőségirányítási osztály. Ugyanebben az

101 Total Quality Management (Teljes Körű

Minőségirányítás) – Észak-Amerikában kialakult minőségirányítási modell. Alapelvei: vevőközpontúság, a folyamatok folyamatos javítása, vezetők és dolgozók teljes elkötelezettsége.

évben alakult meg a Magyar Posta minőségügyekben illetékes, legfelsőbb dön-

A rendszer működésének felügyeletére, az esetleges eltérések észlelésére haté-

téshozó testülete, a Minőségügyi Kollégium. Ebben az évben fogalmazta meg

konyan működő belső auditori hálózatot alakított ki a Magyar Posta. Valamennyi

első ízben a vezetés a Magyar Posta Minőségpolitikai Nyilatkozatát.

szakterületen dolgoznak ma már hálózatot alkotó minőségirányítási megbízottak, akik a megelőző-, helyesbítő intézkedések, valamint az operatív minőségbiztosí-

A posta minőségfejlesztési koncepciója célként tűzte ki az ún. teljes körű minő-

tási tevékenység összehangolását látják el. 2005 óta évente készül társasági Minő-

ségmenedzsment (TQM)101 alapelveire épülő minőségirányítási rendszer kialakí-

ségfejlesztési terv, aminek a végrehajtását a Minőségügyi Kollégium felügyeli.

102 Az EFQM Kiválóság Modellt 1992-ben

vezették be Európában. Segítségével a szervezeteknek odaítélik az Európai Minőség Díjat. Mára ez a legszélesebb körben alkalmazott üzleti kiválóság modell Európában. Több mint 30 ezer szervezet alkalmazza teljesítményének növelésére, és a legtöbb nemzeti és regionális Minőség Díj alapjává vált.


202

203

A postai szolgáltatásminőség alakulásáról a Hírközlési Hatóságnak évente be kell

ka, küldemény-előállítás, levél-előállítás az Elektronikus Posta Központban, Insert

számolni. A pontos adatszolgáltatás alapját a Minőségi Mutatórendszer képezi. Ez

Pack szolgáltatás a Hírlap Logisztikai Üzemben, küldeményszállítás, küldemény-

lehetővé teszi a szolgáltatásminőség célértékekhez mért alakulásának a figyelem-

feldolgozás, tömeges küldeményfelvétel, informatikai szolgáltatások, minőség-

mel kísérését.

mérés és mérés-menedzselés, szervezett oktatások, beruházás, „Európa+” csomagszolgáltatás, technológiai minőségellenőrzés.

A TQM-alapú minőségirányításban egyre fontosabb szerepet kap az ügyfél. Ennek adott hangsúlyt a postai minőség újraértelmezésével 2007-ben kialakított cse-

Mérési módszerek napjainkban

lekvési program, amely az ügyfelek igényeinek és elégedettségének figyelembe vételével különbözteti meg az ügyfelek által elvárt és észlelt, valamint a társaság

Diagnosztikai eszközök

által vállalt és teljesített minőséget. Ezzel még nagyobb hangsúlyt kapott az ügy-

A nemzetközi átfutási idő mérésére 2002 óta alkalmaz a Magyar Posta rádiófrek-

felek igényeinek és elégedettségének mérése, amelyre külső független szervezet

venciás diagnosztikai eszközöket. A tesztlevelekben intelligens chipkártya (ún.

és saját minőségmérési iroda lebonyolításában is rendszeresen sor kerül.

transzponder) utazik, ennek segítségével rögzítik a küldemény mozgásának időpontjait, amikor az áthalad a feldolgozópontoknál elhelyezett diagnosztikai kapu-

Az elért eredmények révén eljutott a Magyar Posta az európai kiválósági modell-

kon. Ezt a modern technikát 2004-ben a Magyar Posta a belföldi átfutási idő mé-

re (EFQM) épülő Nemzeti Minőség Díj kritériumrendszere alapján történő ön-

résére is elkezdte alkalmazni. Az OLK-ban fix, a vidéki feldolgozó üzemekben és

értékeléshez. A 2008-ban első ízben elvégzett kísérleti önértékelés megalapoz-

nagy kézbesítőpostákon mobil diagnosztikai kapukat telepítettek. Ennek köszön-

ta a szervezeti kultúra-fejlesztés hosszú távú lehetőségét. A postai minőségügy

hetően hatékonyan tudják nyomon követni a nemzetközi és a belföldi levélpostai

továbbfejlesztése melletti elkötelezettséget a vezetés 2008-ban újrafogalmazott

küldeményekkel kapcsolatos logisztikai teljesítményt, és így célzottan lehet a fel-

Minőségpolitikai Nyilatkozata fejezi ki.

dolgozási-szállítási folyamatokat javítani.

2009-ben belső „Minőség díj” pályázatot írtak ki. Ennek alapvető célja a jelentős

Független átfutási idő mérések

ügyfélforgalmú postákon a minőség javítása, az ügyfelek jobb kiszolgálása ér­de­

A Magyar Posta 2003-tól folyamatosan végeztet független külső szervezettel át-

ké­ben született jó kezdeményezések felkarolása, a munkatársak motiválása a mi-

futási idő-méréseket végponttól végpontig, vagyis a küldeményeknek a hálóza-

nőségkultúra elterjesztésében.

ti feladási pontba való juttatásától a kézbesítéséig, illetve annak megkísérléséig. 2004-től külön – szabvány szerinti – mérési rendszert alakított ki a társaság az el-

Az ISO 9001:2000 szabvány követelményeinek megfelelő társasági szintű minőségirányítási rendszer könyvünk lezárásának időpontjában az alábbi folyamatokra terjed ki: egyetemes postacsomag szolgáltatás, gyorsposta szolgáltatás, csomagolóanyag forgalmazás, árufuvarozás, integrált postai szolgáltatások, Posta Business Pakk termékcsalád, időgarantált csomagtermékek, Komplex Raktár Logiszti-

sőbbségi és a nem elsőbbségi levélküldemények átfutási idejének mérésére.


204

205

Célok és eredmények

követő három munkanapon belül kell megérkeznie a címzetthez. A nem elsőbbségi levelek legalább 85 százalékát a feladást követő három munkanapon belül

Terjedelmi korlátok miatt lehetetlen itt az elmúlt 15-20 év minőségmérési ered-

kell kézbesíteni, öt munkanap múlva pedig el kell érni a 97 százalékos kézbesíté-

ményeit részletesen ismertetni. A tendenciák érzékeltetésére csupán néhány pél-

si arányt.

dát ragadunk ki a mérési adatok sokaságából. A Magyar Posta vezetése 2005-ben a jogszabályi előírásoknál szigorúbb belső miA küldemények átfutási ideje

nőségi célértékeket tűzött ki, majd ezeket 2006-tól tovább szigorította.

Két, 1992-ben végzett átfutásvizsgálat adatai szerint a belföldi levelek 72-75 százaléka érkezett meg a feladás másnapján a címzettekhez, 22-23 százalékának kéz-

Mutató neve

Belső célérték

Gyorsasági mutató másnapi (D+1) kézbesítési arány

93 %

alatt. 1996-ban 85-92 százalékos másnapi kézbesítési arányt mértek. 103

Megbízhatósági mutató három munkanapon belüli (D+3) kézbesítési arány

98 %

1998-tól folyamatossá vált a levélátfutási idő mérése tesztlevelekkel. 2000-ben

Gyorsasági mutató három munkanapon belüli (D+3) kézbesítési arány

95 %

Megbízhatósági mutató öt munkanapon belüli (D+5) kézbesítési arány

98 %

besítése pedig a feladás után két nappal történt meg. 1993-ban az ország külön-

Levél típusa

böző pontjain feladott, közel ezer tesztlevéllel végzett mérés szerint 88,3 százalék (Budapesten 86,1 százalék) volt a feladás másnapján kézbesített levélküldemények aránya. Egy 1994-es mérés szerint a levelek 77,6 százaléka ért célba egy nap

több mint ezer ember 12 ezer tesztlevelet adott fel az ország egész területén. A mérés a tényleges levéláramlási arányok figyelembe vételével, „végponttól végpontig”, vagyis feladótól a címzettig tartott. A levelek 73,3 százaléka érkezett meg a címzetthez a feladást követő napon, 20,9 százaléka a második, 3,8 százaléka pedig a harmadik napon. Vagyis a Magyar Posta a küldemények 94,2 százalékát kézbesítette két napon belül, a harmadik napon pedig 98 százalék volt a kézbesítési eredmény. Ugyancsak 2000-ben a postacsomagok 84,8 százaléka jutott el egy napon belül a címzettekhez, a harmadik napon pedig már 99 százalék volt kézbe

103 Forrás: Posta Magazin (1994/1),

Éves jelentés (1992, 1993, 1994, 1996). Nemzetközi összehasonlításul: az osztrák posta mérései szerint Ausztriában 1993-ban a levelek és képeslapok 88 százaléka érkezett meg a feladás másnapján a címzetthez. A belga posta a sürgős küldeményekre vállalt ez idő tájt 80 százalékos másnapi kézbesítési arányt.

sített csomagok aránya. 2003-ban – meglepetésre – a feladott leveleknek mind­ össze 60,3 százalékát kézbesítették a feladást követő napon, a harmadik napon pedig 96,1 százalék volt az eredmény. Napjainkban a hazai jogszabályi előírások szerint a belföldi elsőbbségi levelek legalább 85 százalékának a feladást követő munkanapon, 97 százalékának a feladást

ELSŐBBSÉGI LEVÉL

NEM ELSŐBBSÉGI LEVÉL


206

207

A hatóság által jóváhagyott módszer szerint folyamatosan végzett, külső, függet-

Az ügyfelek elégedettsége

len mérések eredményei alapján az Országos Logisztikai Központnak és a logiszti-

Az ügyfelek elégedettségét, postai szolgáltatásokról alkotott véleményét idősza-

kai-feldolgozási rendszer egyszerűsítésének köszönhetően a levelek átfutási ideje

konként már az 1980-90-es években is vizsgálta a Magyar Posta, akkor még jó-

jelentősen javult. 2005-től a minőségi mutatók messze túlhaladták a hatóság által Elsőbbségi levelek 2004-2008. év közötti

részt saját szervezésű közvélemény-kutatás formájában.104 A véleménykutatás a

elvárt szintet, és megközelítették a Magyar Posta önmaga számára felállított belD+1 napi arányainak alakulása

posta tevékenységének egészéről, vagy valamely konkrét – főként új – szolgálta-

ső célértékeket.

tásáról az elmúlt húsz évben időről időre zajlott, hol saját szervezésben, hol külső közvélemény-kutató cégek megbízásával.

Elsőbbségi levelek 2003-tól rendszeressé vált az ügyfelek elégedettségének mérése. A feladatra füg-

Arány (%)

95 90 89,7

91,8

92,3

92,7

83,1

2004

ses, 2008-ban pedig 1000 lakossági, 600 szerződéses, valamint 600 nem szerződé2005

2006

2007

2008

2008-ban a lakossági ügyfelek összesített elégedettségi indexe (ötfokú skálán)

Nem elsőbbségi levelek

3,8 volt (2006-ban 3,9), a szerződéses ügyfeleké 4,0 (2006-ban 3,7). A nem szerződéses kis- és középvállalkozói ügyfelek 3,7-re értékelték a posta teljesítményét

100 Arány (%)

ses kis- és középvállalkozói ügyfelet kérdeztek meg személyes interjú formájában, a reprezentatív véleménykutatás szabályai szerinti kiválasztással.

Nem elsőbbségi levelek 2004-2008. év közötti Független mérés eredménye Jogszabályi előírás D+3 napi arányainak alakulása

95.1

94.8

95 90

2008-ban a James and Tailor nevű szakcég vizsgálta a postai ügyfelek elégedettségét. A kérdezőbiztosok 2004-ben és 2006-ban 1000 lakossági és 600 szerződé-

85 80

getlen szakértő cégeket kért fel a Magyar Posta. 2004-ben és 2006-ban a TNS,

92.2

93.7

(2008-ban került sor első, külön vizsgálatukra, így előző mérésből származó összehasonlítási alap nincs). A postai dolgozók munkáját a megkérdezettek átlagosan

93.6

4,1-4,4 pontra értékelték a 2004-2008 között végzett megkérdezések során.

85

A szolgáltatásminőséggel való elégedettség mellett fontos érték az ügyfelek bizalma.

80 2004

2005

2006

Független mérés eredménye

2007

2008

Jogszabályi előírás

A GFK Csoport által több éve – legutóbb 2009 tavaszán – végzett független felmérés szerint Magyarországon a tűzoltók után továbbra is a postásokat övezi a legnagyobb bizalom. A 98 százalékos tűzoltókat követve, a postások bizalmi indexe a 2008-as 90

2008-ban az egyetemes postacsomagok 92,9 százalékát a feladást követő mun-

százalékról 95 százalékra emelkedett, megelőzve a 92 százalékos tanítókat és tanáro-

kanapon kézbesítette a Magyar Posta a címzettek részére, jelentősen meghaladva

kat, valamint a 86 százalékos bizalmi mutatóval rendelkező orvosokat. A szolgáltatá-

az előírt 80 százalékos jogszabályi elvárást.

sok minőségét illetően a Magyar Posta Európában a 6-7. helyet foglalja el.

104 Pl.: Hogyan ítéli meg a lakosság a

postaforgalmi szolgáltatásainkat? Közvélemény-kutatási jelentés, Magyar Posta, 1982., vagy A postai szolgáltatások lakossági megítélése Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyében, Szegedi Postaigazgatóság, 1995.


208

209

X. POSTÁSTÁRSADALOM, HUMÁNPOLITIKA A postai szolgáltatások rendkívül élőmunka-igényesek. A posták ezért a világ min-

Változó környezet – változó humán tevékenység

den részén a legnagyobb munkáltatók közé tartoznak. Az Európai Unió tagországaiban 2005-ben az egyetemes szolgáltatók által foglalkoztatottak száma 1,7 mil-

Emberi erőforrás (HR)106 stratégia

lió volt, a magánvállalkozások alkalmazottait is figyelembe véve mintegy 2 millió Az 1990-es években vállalati szintű döntések és irányelvek határozták meg a hu-

ember dolgozott a postai szektorban.

mán tevékenységet. A munkaerő-gazdálkodás főbb mutatószámait az üzleti céA Magyar Posta 1990 előtt hazánk messze legnagyobb munkáltatója volt a maga

lokhoz a tervezési eljárások során rendelték hozzá. 1999-ben fogalmazódott meg

került át a Magyar Posta Vál-

először a korszerű humán stratégiai menedzsment kialakításának szükségessége.

72 ezer alkalmazottjával. 1990-ben 45 ezer ember

105

lalathoz. 1996-ban az UPU statisztikája szerint Magyarország a 19. helyet foglalta el a világ postáinak rangsorában a foglalkoztatottak létszáma alapján. A munka-

A kijelölt üzleti célok megvalósításában – versenyképes szolgáltatások, pénzügyi

vállalók létszáma 2009-ben 35 ezer fő volt. A társaság ezzel még most is az ország

stabilitás, új szolgáltatások kifejlesztése – központi szerepet kapott a munkavál-

legnagyobb munkáltatójának számít.

lalói teljesítmények értékelése, a szolgáltatói magatartás javítása, a meglévő emberi erőforrások fejlesztése (ismeretek, képességek, kiemelten az ügyfél-orientáció, technológia). A jelenlegi HR stratégia célja a társasági stratégia megvalósulásának támogatása, a megfelelő számú, piacképes tudással rendelkező, motivált, értékesítés- és ügyfélorientált, elkötelezett és együttműködő munkaerő biztosításával. Megvalósult a HR stratégia és az üzleti stratégia kölcsönös egymásra hatása, szinergiája. A HR szerepköre aktív partneri viszonyulássá alakult.

HR funkciók és rendszerek Az 1990-es években a humán funkciók szervezetileg, területileg és tevékenység szerint is széttagoltak voltak. Az emberi erőforrással kapcsolatos feladatokat de-

105 ún. redukált létszám

Az elmúlt két évtizedben korszakváltás következett be a társaság humán erő-

centralizáltan látták el az üzleti területek és a postaigazgatóságok munkagazdasági

forrás stratégiájában, humánpolitikájában és rendszereiben is. A széttagolt sze-

osztályai, illetve az emberi erőforrás csoportok. A vezető-utánpótlás, a kitüntetési

mélyzeti tevékenységet, hagyományos létszám- és bérgazdálkodást, oktatási-,

rendszer működtetése és a személyügyi adminisztráció, később a munkaszerző-

szociális- és jóléti rendszereket minden tekintetben korszerű humánerőforrás

dések kezelése a személyzeti feladatok közé tartozott. A vállalat munkatársainak

rendszerek és megoldások váltották fel.

képzésével, továbbképzésével a Vezérigazgatóság Gazdasági Igazgatóságának ki-

106 Az angol Human Resource kifejezés

rövidítése, magyarul emberi erőforrás.


210

211

egészítő szervezeti egysége, a Posta Oktatási Központ (POK) és annak regioná-

HR szervezet

lis egységei, a területi oktatási központok (TOK) foglalkoztak. A munkagazdasági osztály végezte a bérszámfejtést, a TB-ügyintézést, a munkaügyi nyilvántartást, az

1990-ben kétlépcsős irányítási struktúra volt jellemző: egyik a Magyar Posta Központ

üdültetést, a segélyezést, a lakáskölcsönöket és a fizetési előleget.

(Vezérigazgatóság), mint felsőszintű irányítás, másik a középfokú postaszervek szintje. Utóbbiak humán témakörökben is önállóan szabályozhattak. Az 1994-es rész-

Ehhez a helyzethez képest az 1998-1999-ben elvégzett „Humánerőforrás helyzet-

vénytársasággá alakulás nem érintette a társaság humán szervezeti hierarchiáját.

felmérés” jelentett fordulópontot. A helyzetértékelés és az azt követő jövőtervezés komoly változtatási szándékot mutatott. A társaság felső vezetése felismerte

Az 1999-ben létrejött Emberi Erőforrás Főigazgatóság irányítása alatt működött

a humán tőke jelentőségét, fontosságát, és megteremtette a humán szakterü-

a Bér- és Létszám-gazdálkodási Igazgatóság, a Szociálpolitikai és Munkavédelmi

let fejlesztéséhez szükséges erőforrásokat. 1999-2006 között a gyors és dinami-

Igazgatóság, illetve a Személyzetfejlesztési és Munkaügyi Igazgatóság.

kus fejlődés időszaka következett. A humán szervezeti funkciók bővültek, tudatos rendszerépítkezés zajlott.

A stratégia és a szervezeti struktúra összhangját megteremtő új szervezetfejlesztési koncepció alapján 2003. július 1-jei hatállyal megtörtént a humánerőforrás

A korszerű HR rendszerek létrehozásának alappillérét a munkaköri rendszer átala-

irodák munkajogi centralizációja, 2004. január 1-jével pedig – működési centra-

kítása jelentette, amely egységes, jól áttekinthető munkaköri struktúrát biztosít. A

lizációval – létrejött a Humánerőforrás Szolgáltató Központ. Ezzel véget ért a hu-

munkaköri vázlatok világos munkaköri célokat, munkaköri feladatokat, felelőssé-

mánerőforrás funkciók területi elven történő működése. A humánerőforrás szak-

geket, képzettségi- és kompetencia-követelményeket határoznak meg, ami a kü-

terület 2004-től országos hatáskörű szervezetként működik.

lönböző rendszerintegrációk alapját képezi, és a munkavállalók számára is egyértelmű, átlátható. A munkaköri rendszer megteremtette a munkakör-értékelés,

A kulcsfolyamatokon belül megtörtént az irányítási és a szolgáltatói feladatok szét-

illetve a bértarifa-rendszer kidolgozásának lehetőségét is.

választása, az emberi erőforrás menedzsment irányításának centralizálása és a HRfolyamatok egypontossá tétele. Egységes elven, egyértelmű szerepkörök és felelős-

A rendszerfejlesztések nagy időszaka 2007-re lezárult, de folyamatosan zajlik az

ségi rendszer szerint, a humán ügyviteli folyamatok egységes újraszabályozásával,

aktualizálás és a kiterjesztés, illetve fókuszba került a humán szolgáltatások minő-

2004-2005-ben alakult ki az a működési modell, amely napjainkat is jellemzi.

sége és a HR-brand építése. A feladat- és a szervezetcentralizálás következtében a HR-tevékenységek folyamatalapúvá, egységessé és szabályozottá váltak. A szolgáltató központok kialakításával racionálisabb lett az erőforrás-felhasználás és átláthatóbb a munkamegosztás, javult a belső szolgáltatások minősége. A HR-szolgáltatást nyújtó szervezetek tevékenységét évente belső ügyfél-elégedettségi felmérés formájában mérik fel. Az elégedettségi értékek évről évre javuló tendenciát mutatnak.


212

213

Vállalati kultúra

Versenyképes foglalkoztatás

A szervezeti kultúra – tanácsadói közreműködéssel lezajlott – első felmérésének

Foglalkoztatási formák

(1999) eredményei azt tükrözték, hogy a megkérdezettek a „hatalom-kultúra jegyeivel” működő vállalatként értékelték a Magyar Posta működését, de a „teljesítmény-,

A Magyar Postánál az 1990-es évek elejétől a határozatlan idejű munkaviszony

vagy feladat-kultúra jegyeiben” való működést határozták meg kívánatosként.

volt a fő foglalkoztatási forma. A határozott idejű munkaviszony – a helyettesítés mellett – a forgalom-ingadozáshoz igazodó foglalkoztatást szolgálta. Mára már

A 2006-tól folyamatosan megvalósuló vállalati kultúra-program a tudatos fejlesz-

történelem, de 1990-1991-ben bedolgozói jogviszonyban is végeztek kiegészítő

tést tűzte ki célként. A szakemberek azonosították az üzleti stratégiához legin-

tevékenységet a posta számára.

kább illeszkedő értékeket, amelyekben a régi értékek is továbbélnek, úgymint a megbízható és felelősségteljes munkavégzés, a következetesség és a fegyelem,

Az 1990-es évek elejétől a postaforgalomban, főként a kispostákon – a manuális távbe-

az együttműködés és a csapatmunka, a postás identitás, postás öntudat. A piaci

szélő kapcsolószolgálat fokozatos megszűnésével – nőtt a részmunkaidős foglalkozta-

környezet és a posta előtt álló üzleti kihívások alapján új értékek is megfogalma-

tás aránya (pl.: négyórás hírlapkézbesítők). Ez a nagypostákon a forgalomhoz igazodó

zódtak, például a piacorientáció, az ügyfél- és eredményközpontúság, a szerveze-

szolgálatszervezés hatékony eszközeként és a munkavállalók egyéni gondjainak megol-

ti hatékonyság, a változási képesség és az újszerűség.

dását is segítő foglalkoztatási formaként terjedt el. A részmunkaidőben foglalkoztatottak száma 2000-ben meghaladta a teljes munkaidőben foglalkoztatottak 25 százalékát.

Az értékek megfogalmazása mellett a humán szakterület számos vállalati kultúraformáló programot valósított meg. Többek között Etikai Ajánlás készült, megújul-

A postahálózat modernizációjával – a mobilposták üzembe állításától (2003)

tak a kommunikációs csatornák, az oktatási programokba beépültek a szemlélet-

kezdve – csökkent a részmunkaidősök száma, mivel a kisfalvakat járó mobilpos-

váltáshoz, a szolgáltatói magatartáshoz szükséges ismeretek.

ta kezelők napi körútjukon több településen látják el a postai szolgáltatásokat, és ehhez teljes munkaidő szükséges. A részmunkaidőben foglalkoztatottak száma

2008-ban végzett újabb kultúrafelmérés eredményei alapján beazonosították a

2008-ban a teljes munkaidősöknek már csak 17 százaléka volt.

kívánatos vállalati kultúrához vezető út további feladatait. Általános a Magyar Postánál a heti 5 napos munkaidő, ugyanakkor 2006. december 31-éig a városokban a hírlapkézbesítők 6 napos munkahétben dolgoztak (szombaton is kézbesítettek). A kistelepüléseken heti egynapos (szombati) munkavállalók vitték házhoz az előfizetett hírlapokat. A 2000-es évek elejétől postamestereket, postaügynököket, majd postai közreműködőket vont be a Magyar Posta a kistelepülések alapszolgáltatásának ellátásába. A munkaerő-kölcsönzés és a távmunka alkalmazása 2004-ben kezdődött a társaságnál.


214

215

Toborzás-kiválasztás

nak szolgáltató központba való integrálása is csaknem teljes körűen megtörtént. Ekkor alakult ki, és napjainkban is hatékonyan, szabályozott keretek között műkö-

A toborzást-kiválasztást meghatározó elvek és értékek már az új Kollektív Szerző-

dik a toborzás-kiválasztás központosított humán támogatása. A toborzás eszköz-

désben és függelékeiben (1990) is megjelentek: előnyben részesítés alkalmazá-

tára 2008-ban teljesedett ki azzal, hogy a belső munkaerőpiac adatbank-rendszere a

sa, a felszabaduló munkaerő elhelyezése, gyakorlati idő, képzettségi követelmé-

kívülről jelentkezők mellett a postán belüli mobilizációt is támogatja, és védőháló-

nyek, mentesítés „jogügylete”, egyes képzettségi fokozatok kritériumai, azokhoz

ként működik a modernizációs programok érintettjei számára.

kapcsolódó szakvizsgák, munkaköri bérkategóriák stb.

HR informatika Az 1990-es évek elejétől a középfokú postaszervek saját hatáskörben alakították ki és alkalmazták a toborzási módszereiket, azok költségeit is saját gazdálkodási

Amikor a Magyar Posta Vállalat megkezdte működését (1990), szinte informatikai

tervük terhére számolták el. Így szabadon döntöttek arról, hogy a kiválasztáshoz

támogatás és tudás nélkül kellett szembenéznie az új kihívásokkal. Ráadásul a vál-

igénybe veszik-e az egykori Posta Pszichológiai és Munkalélektani Laboratórium

lalat regionális és funkcionális igazgatóságai más-más humán szoftvert kezdtek

vagy valamely külső tanácsadó segítségét.

használni. 1994-től terjedt a mérlegalapú kontrolling szemlélet, és igény támadt egy olyan egységes döntéstámogató beszámoló rendszerre (terv-tény adatok fi-

A szakmai élvonalba kerülés egyik mérföldköve volt a kiválasztás új szervezete, a

gyelése, számviteli elszámolás analitikákkal, szokatlanul nagy bérszámfejtési ka-

Belső Értékelő Központ (BÉK) megalakulása 2000-ben. Az első (15 fős) zsűrit HR ta-

pacitás), amelyet csak egy integrált informatikai rendszer tud kielégíteni. Az 1996-

nácsadó cég választotta ki az erre pályázó postai munkatársak közül, a további ta-

ban kiírt pályázatot az SAP informatikai rendszere nyerte.

gok kiválasztását a BÉK maga végezte. A tagok létszáma – az igények felfutásával – tíz év alatt megkétszereződött.

Az SAP HR (emberi erőforrás) modulban végzik a munkaügyi nyilvántartást, a bérszámfejtést, a TB-ellátások elszámolását, a törvényi adatszolgáltatások és bevallá-

A BÉK meghatározott vezetői és kulcsmunkakörök tekintetében személyes kom-

sok elkészítését, de támogatja a HR modul a toborzást-kiválasztást és a képzést is,

petencia-mérésekkel támogatja a kiválasztási és fejlesztési döntéseket. Szolgál-

és előállítja a humánerőforrás-gazdálkodáshoz szükséges alapadatokat. A HR mo-

tató tevékenységet folytat, a vizsgálatok a személyes jellemzők felmérésére irá-

dult 1998-tól fokozatosan vezették be, 2002-től működik a társaság egészénél.

nyulnak. Olyan kiválasztási eszközöket alkalmaz, amelyek kizárólag a munkaköri teljesítménnyel, illetve munkahelyi viselkedéssel igazolhatóan összefüggő egyéni

2004-ben bevezették az ún. előtétrendszert a jelen- és távollétadatok „helybeni”

jellemzők – személyes kompetenciák – megállapítására szolgálnak.

rögzítésére. 2005-ben új fejlesztés volt a Választható Béren Kívüli Juttatások (VBKJ) rendszer informatikai támogatásának megvalósítása. 2006-ban utalványos mun-

A toborzás-kiválasztás rendjének társasági szintű egységesítése 2001-ben történt

karuha-ellátást vezettek be, amelyet szintén az SAP HR modulban tartanak nyil-

meg, de ekkor még a postaszervek decentralizáltan végezték a tevékenységet. A

ván. 2007 óta van használatban a rendezvénymenedzsment funkció, amely a

teljes centralizációra 2004-ben került sor, amikor a toborzás-kiválasztás folyamatá-

képzések szervezését, nyilvántartását támogatja.


216

217

Minőségi képzés

1991-ben a különböző szakképesítést adó tanfolyamokon hozzávetőlegesen 1600 hallgató végzett, és összesen 12 ezer fő vett részt valamilyen szakmai képzé-

Az 1990 előtt kialakított képzési rendszer csak részben felelt meg az önállóvá vált

sen, továbbképzésen.

vállalat szakmai-gazdasági igényeinek. A szakember-utánpótlás alapforrásának a postai szakirányú végzettséget adó iskolai rendszerű oktatást tekintették. Növel-

A postai szakképzettséget adó tanfolyamok tantervei 1992-ben jelentek meg. A kép-

ni igyekeztek az állami oktatás keretében alapképzettséget szerzett munkaválla-

zésekbe beépült a számítástechnika oktatása, illetve új számítástechnikai tanfolya-

lók arányát. Létrehoztak emellett egy oktatóhivatali hálózatot, amely kapacitásá-

mok indultak. Új szemléletformáló tantárgy lett a „Szolgáltatói magatartás”, később a

nál fogva fogadni tudta a közel 1000 fős tanulói állományt évközi és nyári szakmai

„Szolgáltató és kereskedelmi ismeretek”. 1993-ban a nappali segédtiszti tanfolyamo-

gyakorlatra. A hálózathoz tartozó egyes hivatalokat – iskolánként legalább egyet

kon is megkezdődött az idegen nyelv oktatása (elsősorban angol és német nyelv).

– számítógéppel támogatott technológiával működtettek. A középfokú segédtiszti, kézbesítői és kezelői képzésben a megelőző jellegű, alaAz 1990-es évek első felében a postai szakirányú végzettséget adó, iskolai rendszerű

posabb felkészítést biztosító nappali képzés volt általános, így a dolgozók a postai

képzés középfokon postaforgalmi szakközépiskolákban, felsőfokon pedig a győri Szé-

munkaviszony létesítése előtt, vagy annak első időszakában, gyakornokként sze-

chényi István Műszaki Főiskolán folyt. A szakmai gyakorlati képzést a postai oktatóhi-

rezték meg az önálló munkavégzéshez szükséges ismereteket. A gyakornok az el-

vatalok biztosították. A végzett diákok közel fele a Magyar Postánál helyezkedett el.

méleti képzéshez igazodóan, váltakozva volt alkalmazható különböző munkakörökben. A felsőfokú tisztképzés is nappali formában működött.

Az 1998-ban megjelent Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) két postai jellegű képzési forma szerepelt. A postaforgalmi szakmunkásképzés alapfokú szakmai végzettsé-

A Magyar Posta ezekben az években nagyon sokat költött a postások oktatására és

get biztosított, és az ilyen szakismereteket igénylő postai munkakörök betöltésére jo-

képzésére. Az éves oktatási költség a kilencvenes évek második felében megköze-

gosított (például mozgóposta-kezelő, járatkísérő). Az érettségi vizsgát követő postai

lítette a 800 millió forintot. A magas oktatási költségek és a nehezen tapasztalha-

forgalomellátó szakképzés középfokú szakmai végzettséget igénylő postai munka-

tó megtérülés miatt került napirendre a képzési rendszer átalakításának gondolata.

körök betöltésére jogosított (például egyesített felvevő, pénzfelvevő-kifizető, főpénztári ügyintéző). A Magyar Posta szakemberei szerepet vállaltak az OKJ-s szakképesíté-

1997-ben megszűnt a nagy tradícióval és hagyományokkal rendelkező felsőfokú

sek cél- és követelményrendszerének kidolgozásában. A középfokú iskolai rendszerű

tiszti- és középfokú segédtiszti tanfolyam. 1998-ban új felsőfokú (Posta üzleti ve-

szakképesítés postai üzleti asszisztensre, majd postai ügyintézőre változott.

zetőképzés) és középfokú (Postaforgalmi tanfolyam) indult, melyeken új tantárgyként jelent meg a „Marketing ismeretek”.

Az iskolarendszeren kívüli, postai szakképzettséget adó – postatiszti, segédtiszti, kézbesítői, kezelői – tanfolyamok és szakmai továbbképzések központi pedagógi-

Az oktatási rendszer és képzési technológia 1999-ben teljesen átalakult. A POK

ai műhelye a Posta Oktatási Központ (POK) volt, de minden területi postaigazga-

– továbbra is pedagógiai műhelyként működve – kidolgozta az új, modulokból

tóságnál működött területi oktatási központ (TOK) is.

álló képzési rendszert. A modulok önálló képzési és továbbképzési programok-


218

219

ból állnak, tartalmuk a munkaköri követelményeken alapul (speciális szakmai is-

Gazdálkodás az emberi erőforrással

meret, általános elvárások). A munkakör-csoportokhoz kapcsolódnak a modulsorok, amelyek együttesen, szervezett struktúrában alkotják magát a képzési

Csökkenő létszám

rendszert. A Magyar Posta Vállalat 1990. január 1-jén több mint 48 ezer alkalmazottal jött létA Posta Oktatási Központ 2003. január 1-jétől – belső szolgáltatóként – a társaság

re.107 A társaság létszáma – az 1991-es csökkenést követően – a forgalom növe-

munkaerő- fejlesztési folyamatainak központi irányítója lett. A vállalati elvárások

kedésével összhangban, 1992-ben és 1993-ban növekedett, majd fokozatosan

mellett az új felnőttképzési törvény előírásainak is eleget kell tennie (munkaügyi

csökkent, ami egyes szolgáltatói funkciók (takarítás, portaszolgálat, őrzés-véde-

központi regisztráció, felnőttképzési akkreditáció). A POK a Közép-magyarorszá-

lem, pénzszállítás) kiszervezésének, a párhuzamos tevékenységet ellátó munkakö-

gi Regionális Munkaügyi Központ nyilvántartásában szerepel, 2003. december

rök kiszűrésének (biztonság, informatika, irányítás), valamint a modernizációs prog-

17-ikétől akkreditált felnőttképzési intézmény és nemzetközi ECDL vizsgaköz-

ramnak köszönhető (mozgóposták megszűnése, feldolgozó üzemek integrációja,

pont. Az Oktatási Központ először 2008 áprilisában szerezte meg a „szervezett ok-

hírlapkézbesítés átalakulása, mobilposták bevezetése, postapartner program).

tatások folyamatának” ISO 9001 minőségirányítási tanúsítását. Mindezekkel a társaság kiváló minőségben biztosítja a postai munkavállalók számára az élethosszig

A csoportos létszámleépítések minden esetben a gondoskodó típusú létszám-

tartó tanulás iskolarendszeren kívüli lehetőségét.

csökkentés eszköztárával támogatva valósultak meg (korengedményes nyugdíjazás, modernizációs adatbank biztosítása, tanulmányi szerződések, lakáskölcsönök,

A korábbi időszak oktatásában a legfontosabb cél a technológiai ismeretek elsajá-

üdülések, juttatások kedvező elbírálása, finanszírozott átképzést is tartalmazó out-

títása és azoknak a gyakorlatban történő alkalmazása volt. Az utóbbi években elő-

placement programok).

térbe került a vállalati kultúrafejlesztés, a gondolkodás, a szemlélet és a munkavállalói magatartás megváltoztatásának célrendszere. Az üzleti célok megvalósítása érdekében az „Értékesítés éve”, az „Ügyfél éve”, a „Partnerség éve”, a „Bizalom éve” programokhoz kapcsolódó felkészítés-sorozatok zajlottak. A termékfejlesztésekhez kapcsolódó új képzések is megjelentek: például a Posta Pénzügyi Megoldások képzés (PPM Campus), a vállalkozói számlatermékek ismeretei, az ügysegéd szolgáltatási ismeretek, a Kézbesítők Értékesítési Koncepciója (KÉK) keretében a címközvetítői, illetve az értékesítői tevékenység alapjai, a kézbesítési osztályvezetők felkészítése, a kisvállalkozói hitel ismeretek.

A társaság állományi létszámának változását mutatja az alábbi grafikon: 60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000

kapcsolódva – a postapartnerek szakmai képzését.

Nyugdíjas

Részmunkaidős létszám

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

Kiemelt fontosságúként kezeli a Magyar Posta – a modernizációs programhoz

1990

0

Teljes munkaidős létszám

107 Emberfőben számolva (az ún. redukált

létszám valamivel több mint 45 ezer volt).


220

221

Az eltelt két évtized alatt a társaság állományi létszáma mintegy 12,5 ezer fő-

bályozást csak 2000 után váltotta fel a bértömeg-gazdálkodás. Ettől kezdve az

vel csökkent (a részmunkaidőben foglalkoztatottak teljes munkaidőssé törté-

állam által elfogadott üzleti tervben szerepelt az elvárt eredmény mellett a be-

nő átszámításával kapott, ún. redukált létszámot tekintve mintegy 11 ezer fő a

tartandó bértömeg is. A bevételek, illetve eredmények jelentős túlteljesítése

csökkenés).

esetén lehetőség volt többletbér kifizetésére. A bértömeg-gazdálkodás ösztönözte a létszám-racionalizálást és a képzett munkaerő megfelelő színvonalú el-

Napjaink létszámmegoszlását mutatja az alábbi két grafikon: férfi

ismerését, megszerzését és megtartását is. A kormányzat keresetpolitikájának egyik célkitűzése volt az Európai Unió bérszintjéhez való fokozatos felzárkózás a minimálbérek emelésével. Az éves postai bér-

38%

megállapodások rendre tartalmazták a bérlemaradás felszámolásának és a minimálbér emelkedése által generált belső feszültségek megszüntetésének igényét.

62%

A társaság bérpolitikáját az érdekképviseletekkel három évre (2001-2003) kötött középtávú megállapodás, valamint a bérfelzárkóztatási program (2003-2005) alapvetően meghatározta. A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók

A Magyar Posta Zrt teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóinak átlagkeresete

átlagkeresetének alakulását tükrözi a következő (fizikai - grafikon: szellemi munkakörökben és összesen) teljes munkaidő

részmunkaidő 250 000

14% 200 000 86% 150 000

100 000

Növekvő bérek A Magyar Posta Vállalat 1990-ben bérelmaradásának kompenzálására és a lemaradás újratermelődésének megakadályozására először 25+16 százalékos bérfejlesztésre, majd a 90-es években – bevételi eredményei alapján, több al

108 A létszámnorma 1990-98 között az

üzleti tervezés, a vezetői érdekeltség és a létszám-racionalizálás alapja volt.

kalommal – többletbér kifizetésére kapott lehetőséget. A létszámnorma-108 (1990-1998) alapú létszámfeltöltést is jobban támogató állami átlagkereset-sza-

50 000

0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Fizikai munkakörök

Szellemi munkakörök

Összesen


222

223

2003-ban bevezették a Magyar Postánál (is) az évenkénti egyszeri, egy havi bérnek

Ösztönzési rendszer

megfelelő jutalom rendszerét („13. havi bér”). 2004-2005-ben a bérfelzárkóztatási program keretében számos munkavállalói csoport kapott kiemelt bérfejlesz-

A Magyar Posta Vállalatnak 1991-től szervezeti szinten egységes ösztönzési rend-

tést: például kézbesítők, üzletházi posták munkavállalói, az Országos Logisztikai

szere volt, amely a vezetők minőség- és teljesítményalapú érdekeltségéből, spe-

Központba került dolgozók, felvételi munkát és feldolgozást végzők). Bővült a ju-

ciális (pl. hírlapárusítás) és postahelyi ösztönzőkből állt. Először 2002-ben fogal-

talomban részesülők köre. Bevezették a minőségi ösztönzést, megemelték az ér-

mazódott meg az eredményelváráshoz kapcsolódó ösztönzési rendszer igénye.

tékesítési ösztönző kereteket. Ezek eredményeként közelebb került a postai átlag-

2004-ben felülvizsgálták a társaságnál addig alkalmazott motivációs és ösztön-

kereset a versenyszféráéhoz. A jellemző postai munkakörökben 2008-ra az alábbi

ző elemeket. Az új, egységes ösztönzési rendszer az egyéni- és a csoportos érde-

Jellemző postai munkakörök teljes munkaidős . átlagekersetei2008-ban

keltséget egyaránt tartalmazza: termékpont rendszer (TPR), akciókhoz kapcsoló-

teljes munkaidős átlagkeresetek alakultak ki:

dó csoportos érdekeltségi rendszer (CSÉR). 2005-ben az ügyfélorientált minőségi Ft/hó/fő

ösztönzők kerültek a fókuszpontba. A kézbesítők minőségi ösztönzője a törvényi

200 000

átfutási idők betartását, a logisztikai ösztönzők a komplex logisztikai tevékenysé-

180 000

get, kiemelten a házhoz kézbesítést díjazták.

160 000

0

Főpénztáros I., II., III.

20 000

Küldeményfeldolgozók (fizikai)

40 000

Járatos II.

60 000

Járatos I.

80 000

Gépjárművezető

100 000

Kézbesítők összesen

120 000

Küldeményfeldolgozók (szellemi)

140 000

A következő két évben az ösztönzők hatékonyságának javításán volt a hangsúly. A minőségi ösztönzésből 2006-ban vált ki az irányítási szintű teljesítményértékelés, 2007-ben beépült a rendszerbe a minőségellenőrök ösztönzője, valamint a postahelyi értékesítési ismeretek elsajátítását, szinten tartását díjazó elem. 2008tól a társaság piaci, stratégiai fókuszpontjainak megfelelően folytatódott az ösztönzési rendszer finomhangolása.


224

225

„Káderpolitikától” a vezetésfejlesztésig

amely hozzájárul a jövő postai szakembergárdájának biztosításához, a tehetséges és sokoldalú munkavállalók kiemelt képzéséhez, a személyes fejlődés és

Vezető-utánpótlás és -kiválasztás

a karrierlehetőségek támogatásához. A fejlesztési program elején és lezárását követően mérik és értékelik az egyéni kompetenciák110 változását, fejlődését,

A Magyar Posta Vállalat munkavállalói állományának gerincét 1990-ben a több-

és már az első év után kijelölik a tehetség egyéni szakmai életpályájának lehet-

generációs, postai tradíciókat ismerő, vállaló és arra büszke családokból kikerült

séges postai irányait.

munkatársak, valamint azok a vezetők adták, akik a postai ismereteket a posta szakirányú tanfolyamain szerezték, és életpályájukat szinte kivétel nélkül a pos-

A vezető-utánpótlási adatbank (VUA) keretében három évre előre utánpótlási

tahivatalokban vagy postaüzemekben kezdték. Az akkori karriertervezés min-

terveket készítenek, amelyben azokat a munkavállalókat szerepeltetik, akik az

den feltörekvő, tehetséges munkavállalóra kiterjedt, bár vezető-utánpótlási ter-

adott periódusban alkalmasak az adott pozíció betöltésére, vagy ez idő alatt fej-

vek csak a postaszervek szintjén léteztek.

lesztéssel alkalmassá tehetők. A munkavállaló felkészültségét összevetik a potenciális vezetői munkakör követelményrendszerével, és ennek alapján egyéni

109 1990 előtt a vezető kinevezésekor

„beállítási” javaslat készült, ebben szerepelt a kiválasztás indoklása, a munkavállaló életútja, iskolai végzettségei, szakképzettségei, családi életének rendezettsége, szakmai eredményei, közéleti aktivitása, párttagsága, valamint hogy milyen súlyponti feladatai vannak. Minősítésekben rendszeresen értékelték, hogy a beállítási javaslatban meghatározott feladatokat hogyan teljesítette, esetleg magasabb vezetői pozícióra is alkalmas-e.

A Magyar Posta az 1990-es évek elején megfogalmazta személyzetpolitikai kon-

fejlesztési tervben határozzák meg a fejlesztendő kompetenciákat. A kompe-

cepcióját, amivel új alapokra helyezte a személyzeti munkát, segítette a piaci viszo-

tencia-alapú fejlesztési igények kielégítése évente szervezett moduláris képzé-

nyokhoz alkalmazkodó emberi erőforrás kiválasztását, megtartását és fejlesztését.

seken történik.

Az 1990-es évektől – a káderpolitikán alapuló „beállítási” javaslatok109 és minősíté-

A társaság 2004-ben alakította ki a vezető-kiválasztási irányelvek egységes

sek helyett – az esélyegyenlőséget jobban biztosító pályáztatással, álláshirdetés-

szempontrendszerét, amelynek célja a vezető-kiválasztás folyamatának szakmai

sel történt a vezetői munkakörök betöltése. A korábban is alkalmazott kiválasztá-

támogatása, a kiválasztás kockázatának csökkentése, a beválási arány növelése.

si szempontok közül a következők kaptak kiemelt jelentőséget: iskolai végzettség,

A vezető-kiválasztási irányelvek a jelöltek szakmai alkalmasságának és a szemé-

szakképzettség, nyelvtudás, vezetői készségek, képességek, vezetői gyakorlat és

lyes kompetencia elbírálásának szempontrendszerét foglalják magukba a veze-

erkölcsi alkalmasság. A vezetői értékelés és önértékelés ugyan megmaradt, de

tők munkaköri követelmény-rendszere (profilja) alapján.

teljesítményorientálttá vált, szakmai és gazdasági mutatók alkották a szempontrendszerét. Ez alapozta meg a vezetők anyagi- és erkölcsi elismerését, továbbkép-

Vezetésfejlesztés

zésük módját, további előmenetelüket. 1990 után a megjelenő konkurencia nélkülözhetetlenné tette a „kereskedelemA társaság 1999-ben vezette be a tehetségbankból és a vezetői utánpótlási

orientált gondolkodás” fejlesztését, elterjesztését a Magyar Postánál. Előtérbe ke-

adatbankból álló egységes karriermenedzsment rendszert, amelynek műkö-

rültek a menedzser-típusú képzések, a marketing-, pénzügyi-, informatikai isme-

dését a Belső Értékelő Központ, a teljesítményértékelési rendszer is támogat-

retek, a vezetőképző tanfolyamok, amelyek elősegítették a vezetői készségek és

ja. A Központi Tehetségbank kétéves fejlesztési programot is magában foglal,

képességek fejlesztését.

110 Hozzáértés, alkalmasság, képesség


226

227

Az 1992-es postatörvény hatályba lépésének évében (1993) a vezérigazgató-

Együttműködésben az érdekképviseletekkel

sági szakapparátus háromlépcsős, fokozatosan szélesedő, teljes körű, szemléletformáló oktatást szervezett. A vezetői tréningeken a stratégiai kérdések

Érdekegyeztetés és Kollektív Szerződés

mellett 1995-től a vezetői készség fejlesztése is szerepelt. A vezetők fejlesztését a mai napig is támogatja a 2004-ben bevezetett szakmai célkitűző-érté-

1990-ben a korábbi egységes és közös postás szakszervezet tagsága három nagy

kelő teljesítménymenedzsment (TM) rendszer, amelynek része az egyéni fej-

és több kisebb szakszervezetet hozott létre. A Magyar Posta Vállalat dolgozóinak

lesztési célkitűzés-értékelés, és jelentős szerepet kap benne a kompetenciák

részvételével megalakult a Postai Dolgozók Szakszervezete, a Postások Függet-

fejlesztése is.

len Szakszervezete, a Kézbesítők Független Demokratikus Szakszervezete, a Postai Vállalat Pécsi Munkástanácsa, a Posta Gépjármű Szállítási Üzem Független Szak-

A postai vezetőképzés addigi legnagyobb vállalkozása, a postai modernizá-

szervezete, a Hírlapterjesztők Szakmai Szövetsége, a Postás Munkástanács 1990.,

ciós kulcsképzési program 2005-ben zajlott. Ebben 340 nagypostavezető és

Debrecen 2 posta Munkástanácsa 1990., a Postások Munkástanácsa Veszprém.

nagypostavezető-helyettes vett részt. A program résztvevői az új stratégia

Az új szakszervezetek a kollektív szerződés vitájának, illetve aláírásának időszaká-

megvalósítását támogató munkaszervezési-, gazdasági-, marketing- és ér-

ra megalakították a Független Érdekvédelmi Szervezetek Kerekasztalát, ami ké-

tékesítési-, valamint vezetői-, illetve változáskezelési ismeretekről hallgattak

sőbb átalakult Postai Független Érdekvédelmi Szakszervezetek Országos Szövet-

előadásokat. A képzés sikerét jelzi, hogy zárása után 14 résztvevő (kulcsem-

ségévé.

ber) felkérést kapott a Vezérigazgatói Tanácsadói Testület munkájában történő részvételre.

A Magyar Posta Vállalat kollektív szerződési rendszere 1991. április 1-jétől a vállalati struktúrának megfelelően épült fel. Országos szinten határozatlan időre szóló

A társaság előtt álló piaci, gazdasági kihívások és a változó ügyféligények a vál-

Kollektív Szerződés született, amelyet 14 függelék egészített ki. A 2003. decem-

tozási képességek fejlesztését, a személyes szerep és felelősségvállalás meg-

ber 31-ikét követő szervezeti változásoknak megfelelően a függelékeket az aláíró

erősítését tették szükségessé. Ez jelentős vezetői szemlélet- és attitűdváltást

felek felmondták, azok rendelkezései módosítás formájában épültek be a 2004.

követelt. A vezetőknek szervezett központi programok – a vezetőfejlesztés új

január 20-án aláírt egységes Kollektív Szerződésbe.

irányainak megfelelően – a vezetői kultúra, magatartás és szerep újrafogalma-

111 Coaching: személyre szóló közvetlen

segítség, támogatás az adott vezetői pozícióban

zásával ezt a váltást segítik. E programok módszereikben és tartalmukban is je-

Az Európai Unióhoz történő csatlakozási felkészülés jegyében a Magyar Posta

lentősen megváltoztak az utóbbi években. A naprakész és versenyképes tudás

és a szakszervezetek vezetői 2001-ben középtávú megállapodásban rögzítet-

biztosítása érdekében 2006-ban kreditpontos felsővezetői képzés (személyes

ték, hogy a munkavállalók gazdasági és szociális érdekeit érintő kérdések tár-

coaching111, üzleti reggelik, nyelvtanulási lehetőség stb.) indult. A vezetőfejlesz-

gyalásos úton történő rendezését és az eredmények kollektív megállapodásban

tési programokat stratégiai workshopok (műhelymunkák) és kultúrafejlesztési

történő rögzítését tekintik követendő gyakorlatnak. Megállapodtak a Magyar

akciók támogatják.

Postánál foglalkoztatott munkavállalók keresetének alakulására vonatkozó irányelvekről, a társaságnál követendő bérpolitikai irányelvekről, foglalkoztatás-


228

229

politikai és szociálpolitikai célokról. A munkabéke érdekében a szakszerveze-

szervezeteinek racionalizálása következtében a helyi (területi, funkcionális) üzemi

tek vállalták, hogy a megállapodás hatálya alatt nem kezdeményeznek sztrájkot,

tanácsok száma csökkent. 2009-ben négy, 13 fős, területi jellegű üzemi tanács és

és önmérsékletet tanúsítanak a munkaharc egyéb eszközeinek alkalmazásában.

egy 13 fős Központi Üzemi Tanács működik.

A folyamatos párbeszéd biztosítására 2001-ben megalakult a Postai Érdekegyeztető Tanács.

A munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések tervezetének véleményezése, a pozitív tartalmú döntések támogatása mellett a Köz-

Az éves üzleti tervek elfogadását követően a HR-vezetés minden évben ered-

ponti Üzemi Tanács megállapodást kötött a munkáltatóval, hogy a csoportos

ményes bértárgyalást folytat a szakszervezetekkel. A Magyar Posta és a szakszer-

létszámleépítés keretében a munkavállalók a lehető legkedvezőbb feltételek-

vezetek 2005-ben az elsők között készítettek közös esélyegyenlőségi tervet az

kel távoznak a Magyar Postától. A jóléti keretekhez kapcsolódó segélyezési-,

egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében. 2007 az

üdültetési-, lakáskölcsön-szabályzatok lehetővé teszik valamennyi munkaválla-

Esélyegyenlőség Európai Éve volt. Ennek szellemében 2007 nyarán a Magyar

lónak a jóléti forrásokhoz való hozzáférés lehetőségét, az esélyegyenlőség biz-

Posta „Egyenlő elbánás, egyenlő esély a munkahelyen” címmel hirdetett meg si-

tosítása mellett.

keres belső pályázatot. A participáció másik törvényi intézménye a Felügyelő Bizottság, amelyen kereszAz Európai Unióhoz történő magyar csatlakozás kapcsán 2004. november 23-

tül a postai munkavállalók 1994 óta vesznek részt a társaság működésének ellen-

án hazánkban megalakult a Postai Alágazati Párbeszéd Bizottság, amely 2005-

őrzésében.

ben felvette a kapcsolatot az Európai Bizottság Postai Szociális Párbeszéd Bizottságával.

Participáció112 A Magyar Postánál – a jogszabályi előírásoknak megfelelően – üzemi tanács választására első ízben 1993-ban, ezt követően 1995-ben, majd három évente került sor azokon a területeken (önálló telephelyeken), ahol a hatályos jogszabályok ezt előírják. Az első választáson több mint 40 ezer munkavállaló 13 helyi üzemi tanácsot választott. A postánál működő valamennyi szakszervezet állított jelöltet. A 13 helyi üzemi tanács egy-egy delegáltjából alakult meg a Magyar Posta Központi Üzemi Tanácsa.

112 Részvételi lehetőség, melynek során a

munkavállalók képviselői a vállalatiszervezeti döntési folyamatok részesei lehetnek.

A Magyar Posta a munkavállalói részvételt az üzemi tanácsok működése révén, üzemi megállapodással is támogatja. A társaság irányítási szintjeinek, munkáltatói


230

231

Szociális és jóléti juttatások

Az egyébként önálló piaci szereplő Postás Önálló Kiegészítő Nyugdíjpénztár (1996), Postás Magán Nyugdíjpénztár (1997), Postás Egészségpénztár (2005) tag-

A mai szociális és jóléti rendszer alapjai 1990-ben teremtődtek meg. Ennek kö-

ságának bázisát a postai munkavállalók adják, akiket különösen 1999 és 2004 kö-

szönhető, hogy sokféle juttatásban részesülhettek/részesülhetnek a postai

zött rendkívüli munkáltatói hozzájárulás is ösztönzött a belépésre, és a tagság

munkavállalók és a nyugdíjasok. A jóléti-szociális juttatások felhasználásának ál-

fenntartását Választható Béren Kívüli Juttatások (VBKJ) keretében igénybe vehető

talános elvei és elemei bekerültek az egységes Kollektív Szerződésbe is (2004),

tagdíj-hozzájárulás is támogatja.

de igénybevételük rendjét egységes belső szabályozások, megállapodások tarA Választható Béren Kívüli Juttatások (VBKJ) rendszere 2005 óta biztosít lehetősé-

talmazzák.

get a munkavállalóknak, hogy élethelyzetük, egyedi igényeik szerint válasszanak A postás üdülők 2004-ig (a központosításig) a területi postaigazgatóságok ke-

a felkínált juttatási csomagok közül (ennek lehetséges elemei: étkezési utalvány,

zelésébe tartoztak. 2004-től – a Központi Üzemi Tanáccsal együttdöntve – több

iskolakezdési támogatás, üdülési csekk, pénztári tagdíj-hozzájárulás, Internetre-,

üdülőt értékesített a társaság, de az ebből származó bevételeket minden eset-

termékre szóló utalvány, biztosítás, Magyar Turizmus Kártya).

ben a meglévő jóléti ingatlanok felújítására, korszerűsítésére használták. A kedvezményes postai üdültetés integrálódik a motivációs rendszerbe, növeli a

A VBKJ-n kívüli további juttatások is megmaradtak, pl.: albérleti hozzájárulás, se-

közvetlen pénzbeli ösztönzés értékét, versenyképes a munkaerőpiacon, költ-

gélyezés (szociális-, temetési- és nagycsaládos támogatás), sport és kulturális

séghatékony, adókímélő és rugalmas. Az üdülők kihasználtsága az utóbbi idő-

kedvezmények, munkavállalói csoportos élet- és balesetbiztosítás. A lakáscélú

szakban évente átlagosan három százalékkal nőtt, a beutalós kihasználtság 71-

támogatás 1969 óta folyamatosan létező juttatás, amely 2004 óta új folyamatsza-

ről 96 százalékra emelkedett.

bályozás alapján, „önfenntartó” keretgazdálkodás mellett vehető igénybe. Üdültetés 2004

2005

2006

2007

2008

2009

65

65

61

63

59

55

Felhasznált beutaló

3274

3170

2915

3348

3140

3195

Üdültetett létszám (családos + gyermeküdültetés)

9140

8924

8394

9344

9131

9040

Beutaló kihasználtság, %

70,6

80,5

80,9

88,0

93,2

96,1

Üdültetésben részt vevő intézmények száma


232

233

Korszerűbb munkakörülmények

Ruházati ellátás

Munkavédelem

A munkaruházati ellátás az egyik legnagyobb, a munkavállalók jelentős részét közvetlenül is érintő juttatási forma, ami egyaránt szolgál munkáltatói érdeke-

A szétválás előtt a korszerű munkahelyek és műszaki fejlesztések túlnyomórészt a

ket, és tesz eleget munkavállalói elvárásoknak. A Magyar Postánál több mint 30

távközlés területén valósultak meg. A Magyar Posta Vállalatra elöregedett épület-

ezer munkavállaló részesül valamilyen ruházati ellátásban. Az ellátásnak törvényi

állomány, elhanyagolt munkakörülmények, óriási fejlesztési és rekonstrukciós fel-

(Munka Törvénykönyve, Munkavédelmi törvény) és érdekegyeztetési konszenzu-

adatok maradtak (alkalmatlan postahivatalok kiváltása vagy rekonstrukciója, klí-

son alapuló (Kollektív Szerződés) háttere van.

ma- és világítási rendszerek korszerűsítése, mozgáskorlátozottak közlekedésének biztosítása, a kézbesítők terhelésének mérése, számukra megfelelő táska és kerék-

Az önálló ruhaszabályzattal 1993-ban új típusú szolgálati munka- és formaruha-

pár biztosítása).

ellátási rendszert vezetett be a társaság. Mintegy 27 ezer kézbesítő, járatos, mozgópostás és felvevő kapott új formaruhát. Újszerű kezdeményezés volt – az új

A munkavédelem az 1990-es években vált el a szociálpolitikai szervezettől, de a

belépők alapellátásán felül – a munkaruha-utánpótlási igények utalványos rend-

centralizált munkavédelmi belső szolgáltató szervezet csak 2004-ben jött létre.

szerben történő kezelése, amihez új mérettáblázat és mintatermi szolgáltatások

A húsz esztendő változásai – első magyar munkavédelmi törvény (1993), mun-

kapcsolódtak (próba, méretre szabás). Igényes kivitelezésű ruhakatalógus is ki-

kabiztonságot érintő uniós szabályok (már 2004 előtt is) – megjelentek a Posta

adásra került (1995, 2002). A Ruha Csomagküldő Központban országos egyéni

Munkavédelmi Szabályzatban (1990, 1999, 2004, 2009).

nyilvántartást vezettek. A közönségszolgálati munkakörben dolgozó munkavállalók (kézbesítők, felvételesek) ruházati igényei prioritást élveztek.

A Magyar Posta a hazai nagyvállalatok köréből az elsők között volt, amely a szemészeti szűrővizsgálatokon felül biztosította munkavállalói számára az éleslátást

2003-ban indult a ruházati ellátás modernizációs programja. Megtörtént a termék-

biztosító szemüveget a képernyős munkahelyeken.

választék ésszerűsítése, a konfekcionális méretállások bevezetése (2004), országos hatáskörű belső szolgáltató szervezet vette át a munkaruházati igények közpon-

Az európai normáknak megfelelő munkavédelmi érdekképviselet megválasztásá-

tosított kezelését (2004), később pedig a védőruha elektronikus igénylésére is le-

ra 2004-ben került sor. A 41 munkavédelmi érdekképviselő közül 11-en alkotják a

hetőség nyílt. A korszerűsítés következő lépéseként a munkaruházati ellátás (for-

Központi Munkavédelmi Bizottságot, amely társasági szintű munkavédelmi kérdé-

ma-, szolgálati- és munkaruházat) és a védőruha-ellátás markáns szétválasztására

sekben ad munkavállalói szempontú állásfoglalásokat. Ugyancsak 2004-ben kezdte

került sor. Lényegesen és mértékadóan csökkent az ellátási rendszerben szereplő

meg működését a paritásos munkavédelmi testület, a legmagasabb szintű munka-

termékek száma (2004, 2005), de a szolgáltatói arculat tükröződése, az egészség

védelmi egyeztető fórum. Az Európai Unió Szociális Párbeszéd Bizottságának postai

és a személyi védelem szempontjai nem sérültek. Az addigi rendszert 2006. július

tagozata 2006-ban Magyarországon rendezte meg munkavédelmi tanácskozását,

1-jétől felváltotta a jóval gazdaságosabb, informatikai rendszerrel támogatott, kö-

aminek házigazdája a munkavédelmi tagozatot irányító Magyar Posta volt.

telező beváltású új, utalványos munkaruházati ellátás.


234

235

Foglalkozás-egészségügy

Díjak, elismerések

Húsz esztendő alatt az üzemorvosi rendelésből foglalkozás-egészségügyi szolgál-

A Magyar Posta HR szervezetének magas színvonalú működését, rendszereinek

tatás lett.

EU-konformitását mi sem bizonyítja jobban, mint az elnyert hazai és nemzetközi díjak, elismerések.

1990-ben a foglalkozás-egészségügy feladatát a posta utódvállalatai által fenntartott Munkalélektani és Üzemegészségügyi Egyesülés vette át. Az induláskor ren-

„Investor In People” díj113 (2006, megújítva 2009), amelyet a humán befekteté-

delkezésre álló 36 rendelőt hamarosan bővíteni kellett. A közös és saját üzemelte-

sekre alapozó, a munkatársaikat tudatosan fejlesztő szervezetek nyerhetnek el.

tésű 63 rendelőből mára 49 maradt.

World Mail Awards114 díj „People Management” kategóriában (2006). A díjat többek között az egyedi tehetségbank kialakításáért, illetve a postai vezetők ré-

A Magyar Posta 1997-ben építette ki önálló foglalkozás-egészségügyi hálózatát,

szére kidolgozott készségfejlesztő programért nyerte el a Magyar Posta.

azóta szerződött szolgáltatókkal biztosítja az ellátást. Az alkalmasság-vizsgálatok

„Befogadó és sokszínű munkahelyért” elismerés (2007). Az ENSZ Nemzetközi

idővel pszichológiai tényezők elemzésével és célzott szűrővizsgálatokkal egé-

Munkaügyi Szervezete (ILO) elismerése a fogyatékkal élők foglalkoztatása, a nők

szültek ki (pl.: kézbesítők mozgásszervi szűrővizsgálata). Csaknem minden postai

esélyegyenlőségének biztosítása, valamint a tehetséggondozási program ered-

munkavállaló évente többször is megfordul valamilyen ok miatt a rendelőkben. A

ményeiért.

húsz év alatt közel egymillió vizsgálat zajlott.

„Legjobb esélyegyenlőségi terv” elismerés (2007). Versenyszféra és állami vállalat kategóriában első helyezés.

A társaság 1999 óta évente közös szakmai fórumot rendez a foglalkozás-egészség-

„Családbarát Munkahely” (2008) Nagyvállalati kategóriában elismerő oklevél és

ügyi orvosok és munkavédelmi szakemberek számára, amelyen a hazai egészség-

különdíj a Nagycsaládosok Országos Egyesületétől.

ügy és foglalkozás-egészségügy irányító és felügyeleti hatósági (OMMF, ÁNTSZ)

Az Év HR-csapata (2007, 2008)

szakemberein kívül a munkavédelem legnevesebb irányítói, kutatói, tudományos szakemberei vesznek részt előadóként.

113 Az Investors in People minősítési

rendszer 1990-ben jött létre a brit kormány kezdeményezésére. Ma már a világ 32 országában alkalmazzák. Az Investors in People egy szabvány-keretrendszer az emberi erőforrással való bánásmódhoz, a munkatársak fejlesztéséhez.

114 A posták világában legrangosabb

A hagyományos foglalkozási rehabilitáció az emberi szervezetet különösen egyoldalúan megterhelő munkafolyamatok (pl.: kézbesítés) esetében kiegészül a szintén tradicionális gyógyüdültetéssel is. A foglalkozás-egészségügyi hálózat a társadalmi kötelezettségvállalás terén is aktív. Az orvosok felvilágosító előadások, speciális szűrővizsgálatok (allergia-, bőr-, PSA-, méhnyakrák-, szív- és érrendszeri szűrések) során az ország szinte minden településére, valamennyi postáshoz eljutnak.

elismerésnek tartott, postai Oscar-nak is nevezett díj. Évente 12 kategóriában adják át az iparág legjelesebb szereplőinek. A zsűri független szakértőkből áll, elnökét nemzetközi elismerésnek örvendő szervezet munkatársai közül választják. A díjátadó egyben a World Mail & Express nemzetközi konferencia nyitóeseménye. A díjat első alkalommal 2000-ben Párizsban adták ki.


236

237

XI. TÁRSADALMI FELELŐSSÉGVÁLLALÁS A felelősen gondolkodó vállalat

gon belüli felelősségvállalásba tartozik a dolgozók egészsége, biztonsága, az emberi jogok, az esélyegyenlőség, az ún. befogadó munkahely megteremtése,

„A vállalatok társadalmi felelősségvállalása olyan fogalom, amely szerint a vállala-

különböző alapítványok, pénztárak létrehozása és támogatása. A külső szerep-

tok a társadalmi és környezeti megfontolásokat önkéntes alapon beépítik üzleti

vállalás a tudatos környezetvédelemben, valamint különböző hazai és nemzet-

tevékenységükbe és a tevékenységükben érdekeltekkel fenntartott kapcsolataik-

közi kezdeményezésekben és CSR-szervezetekben történő részvételben nyil-

ba.” Így fogalmazta meg az Európai Bizottság a CSR (Corporate Social Responsibi-

vánul meg.

lity), azaz a társadalmi felelősségvállalás fogalmát.

Postás egyesületek – régen és ma Korszerűen gondolkodó, felelősen gazdálkodó társaság ma már nem működhet a társadalomtól elszigetelten. E gondolkodásmódnak a Magyar Postánál már

Az 1867-ben önállóvá lett Magyar Posta115 innovatív képességei sok tekintetben

1990 előtt is voltak hagyományai, de igazán komolyan, tudatosan és integráltan

példamutatóak, sőt világhírűek voltak a XIX. század végén és a XX. század elején.

az utóbbi 6-8 évben teljesedett ki.

Innen indult világhódító útjára a képeslap116, itt alkotta meg Puskás Tivadar – még a rádió gyakorlati megvalósítása előtt – a telefonhírmondót (1893), a világon elő-

A Magyar Posta felelősségvállalásának alapja, hogy a társaság tevékenysége mé-

ször itt alkalmaztak autót a levélgyűjtésben (Csonka-féle postaautó, 1905).

lyen beágyazódott a társadalom életébe. Széles körű szolgáltatásokat nyújt magánembereknek, közösségeknek, gazdasági vállalkozásoknak, intézményeknek.

Volt tehát egy kiválóan működő postaszervezet, amelynek dolgozói körében

Szolgáltatásaival behálózza az egész országot, alkalmazottai minden településen

mindig nagy volt az összetartás, és élénk hajlam mutatkozott a társasági élet-

szinte minden emberrel személyes kapcsolatba kerülnek. A postásokat a társada-

re, különféle egyletek, egyesületek megalakítására. Külön egyesületük volt az

lom a megbízhatósággal azonosítja. Független mérések szerint az emberek 95

altiszteknek, a tiszteknek, a jogászoknak, a mérnököknek, a nőknek, a nyugdí-

százaléka a szolgáltatók közül a postások iránt érez leginkább bizalmat. A Magyar

jasoknak. Baross Gábor minisztersége idején a posta vezetői tudatosan ösztö-

Posta vezetése ezt a bizalmat a társadalom iránti felelősségvállalással igyekszik

nözték, támogatták a dolgozók szakmai és kulturális egyleteit. Országos postás

viszonozni. Arra törekszik, hogy a szolgáltatásokban bekövetkező változásokat –

zene- és kultúregyesület is működött, zenekaruk volt, hangversenyeket rendez-

a lakossággal, az önkormányzatokkal egyeztetve – társadalmi közmegegyezés

tek, zeneiskolát tartottak fenn. Az 1950-es évek elején a politikai diktatúra az

kísérje. Szerepet vállal a társadalom életének általános jobbá tételében, közép-

egyleteket, egyesületeket felszámolta.

pontba állítva az egészség javítását, azon belül is a nőkkel és a gyermekekkel való törődést, az egészség megóvását, a rákbetegség elleni küzdelmet, a gyermeké-

A rendszerváltást követően, 1992. január 23-án megalakult a Postások Szakmai

let-mentést.

Egyesülete (PSZE). Profilja a színvonalas, tudományos igényű szakmai ismeretterjesztés. Az évek folyamán több alkalommal rendezett országos postás konferen-

A Magyar Posta a társadalmi felelősségvállalás jegyében gondoskodik a mun-

ciát (1994-ben Debrecenben, 1998-ban Miskolcon, 2000-ben Pécsett). Minden

kavállalóiról, ápolja a közösségi kapcsolatokat és védi a környezetet. A társasá-

évben 3-4 alkalommal egynapos szakmai fórumot szervez (legtöbbször Buda-

115 A Magyar Királyi Posta ekkor – a

kiegyezés évében – vált le teljesen az osztrák postaigazgatásról. 115 Az első hivatalos levelezőlapot az

osztrák-magyar postaigazgatás adta ki 1869-ben.


238

239

pesten, de volt ilyen országos fórum Kecskeméten, Piliscsabán, Kiskőrösön, Sop-

A társaság az 1990-es években elsősorban a kultúrának, a sportnak és az egész-

ronban, Lakiteleken is). A postai piacnyitásra való felkészülés jegyében több eu-

ségügynek adott támogatást. Szponzorként megjelent például Edda- és Omega

rópai szakember tartott előadást, például a stratégiaalkotásról, a logisztikáról, a

koncerten, a Naturexpo-n, az 1999-es öttusa világbajnokságon, a Mozgássérültek

környezetvédelemről, a küldemény-feldolgozás automatizálásáról. Az egyesület

Országos Egyesületénél. 1997-ben sajátos akcióval segítette a Fővárosi Állat- és

ma 1300 taggal működik. Fő szponzora a Magyar Posta. Emellett korábban a Pos-

Növénykert állat-örökbefogadási programját. A világ legnagyobb levelezőlapjá-

tabank, az OTP és a Generali Biztosító, napjainkban pedig a Posta Biztosító, az Ers-

ra egymillió forint értékben ragasztottak bélyeget kicsik és nagyok. A befolyt ös�-

te Bank és a Nemzeti Hírközlési Hatóság támogatja az egyesület munkáját. Az

szegből a posta „örökbe fogadta” az állatkert egyik zebráját.

egyesület – a Magyar Posta támogatásával – 1998 óta gondozza a Posta című, negyedévente megjelenő szakmai folyóirat megjelenését. A PSZE 2000 óta tagja

Felelősségvállalási stratégia

a Nemzetközi Postai és Távközlési Együttműködési Egyesületnek, amely 2007-től Eurojumelages néven működik, és alelnöki posztját a Postások Szakmai Egyesüle-

A Magyar Posta támogatási elve a semlegesség. Csak országos hatókörű alapít-

tének örökös tiszteletbeli elnöke tölti be.

ványoknak, közhasznú egyesületeknek nyújt támogatást, magánszemélyeknek és közvetítőknek nem. 2000-ig a mindenkori vezérigazgató döntött az adományok-

Szolidaritás

ról, amikor is megalakult a Szponzorációs és Adományozási Bizottság, és 2007-ig ez a testület látta el a feladatot.

A Magyar Posta dolgozóiban mindig erős volt a szolidaritás érzése. 1990-ben az Országos Gyermekvédő Ligának gyűjtöttek pénzt a postahelyeken. A szolidaritás

2002-ben a társaság vezetése úgy döntött, nem támogatja tovább a versenyspor-

jegyében több alkalommal adott ki a Magyar Posta ún. feláras bélyeget. A felárbe-

tot és a könnyűzenei nagykoncerteket, inkább az egészség-, illetve a környezet-

vételt jótékony célokra fordította a táraság. 1997-től például az árvízkárosultak ja-

védelem felé fordul.

vára gyűjtöttek így segítséget. 1997-ben a lengyel, 1998-ban a kárpátaljai és a hazai árvízkárosultaknak vittek adományt. 2005-ben a Magyar Posta csatlakozott a

2007 elején az Igazgatóság elfogadta a társaság első felelősségvállalási stratégiá-

délkelet-ázsiai földrengés és szökőár túlélőinek megsegítésére szervezett huma-

ját. A 2010-ig szóló dokumentum középpontjában a családok és a nők életminő-

nitárius akcióhoz. 2006-ban a UNICEF117 magyar bizottságával együttműködve a

ségének javítása áll.

postahelyeken gyűjtötték az egy- és kétforintos érméket, segítve a hazai kistelepülések óvodáit, és iskolaépítéseket a világ legszegényebb országaiban (az ös�szegyűlt pénz felét ez utóbbi célra használta fel a UNICEF). Rendszeresen rendeznek véradó-napokat a különböző postai telephelyeken. A 2009-ben kibocsátott, „Egymásért” elnevezésű bélyeg felárbevételét a nehéz élethelyzetbe került em

117 Az UNICEF a világ legnagyobb

gyermekvédelmi szervezete. Az ENSZ alapította 1946-ban.

berek, családok megsegítésének támogatása céljából, a kormány által létrehozott kríziskezelő alapnak utalják át.


240

241

Fókuszban a nők egészsége

A gyermekekért

Miután a Magyar Posta a legnagyobb hazai vállalati munkaadó, azon belül itt dol-

1949-ben Csillebércen megnyitották az ország első úttörő-postahivatalát, ahol

gozik a legtöbb nő, természetes, hogy az ő testi-lelki egészségük került a társa-

a 9-14 éves, jól tanuló diákok ismerkedhettek a postai munkával. A Magyar Pos-

dalmi felelősségvállalási program középpontjába. Az egészségügyi célok között a

ta mostani felelősségvállalási stratégiájának is része, hogy figyelmet fordít a jövő

társaság elsősorban a rákellenes küzdelmet támogatja.

ügyfeleire, a gyermekekre. A Mammut II Bevásárlóközpontban, a Budapest 114es postán MesePostát működtet.119 1988 óta minden évben, advent első nap-

2005-ben Európában elsőként bocsátotta forgalomba a „Mellrák: Adunk a gyó-

ján a legkisebbeket köszönti a társaság a 2425-ös irányítószámú Nagykarácsony

gyulásra!” elnevezésű feláras jótékonysági bélyeget.

2009. június végéig az el-

község Szeretetpostáján. 2007 óta ilyenkor „kel szárnyra” a PostaAngyal akció is.

adott 226 ezer bélyeg felár-bevételéből több mint 11 millió forinttal támogatta az

Lényege, hogy a decemberben feladott csomagok bérmentesítésének egy ré-

Országos Onkológiai Intézetet.

szét félreteszi a Magyar Posta, és gyermekélet-mentő berendezések vásárlására

118

ajánlja fel az Országos Mentőszolgálatnak. Elsősorban a kistelepüléseken élő nőkre gondolt a társaság vezetése, amikor 2006ban – az üzleti partnereknek szóló karácsonyi ajándék helyett – mobil nőgyógyá-

Évente hirdet a társaság gyerekeknek levélíró-, illetve rajzpályázatot, amelynek

szati szűrőállomást vásárolt. A mozgó orvosi rendelő azóta bejárta az egész or-

célja a hátrányos helyzetűek segítése. 2007-ben „Nyújtsd a kezed!” címmel azt

szágot. 296 településen 11 033-an keresték fel a kamiont. Szinte minden második

festették meg a diákok, hogy mit tehetnek ők, gyerekek, az elesettebb társai-

lány vagy asszony valamilyen ellátásra szorult. Az orvosok 279 nőnél állapítottak

kért. A nyertes alkotásból grafikusművészek feláras jótékonysági bélyeget ter-

meg rákos elváltozást, illetve találtak arra utaló jeleket. Ők minden bizonnyal a

veztek, melyet 2008-ban bocsátott forgalomba a társaság. A felárból származó

Magyar Postának köszönhetik életüket.

pénzt szintén gyermekélet-mentő berendezések vásárlására ajánlja fel a posta az Országos Mentőszolgálatnak.

2005 óta vesz részt a társaság az „Egészség Hídja Összefogás” elnevezésű akcióban, illetve 2006 óta a „Terry Fox – Fuss a rákkutatásért” elnevezésű nemzetközi jótékonysági programban. A már hagyománnyá vált „Lánchídi sétán” 2008-ban 300, a Terry Fox jótékonysági futáson ezer postás vett részt. Az egészséges munkahely program keretében a társaság rendszeres mammográfiai-, nőgyógyászati szűréseket, illetve melanóma-vizsgálatokat szervezett. A munkatársak allergia-, a képernyős munkahelyeken dolgozók pedig szemészeti vizs

118 A segélybélyeg korábban az Egyesült

Államokban jelent meg.

gálatra is jelentkezhettek. A számítógépes munkahelyen dolgozók lábtámaszt, a kézbesítők kutyariasztókat kaptak.

119 A Meseposta különleges játszóház

mini felvevőpultokkal, bélyegfallal, jelmezekkel, szerencsekerékkel. Itt minden megtapintható, kipróbálható: a bélyegzés, az árusítás, a vásárlás, a postai űrlapkitöltés, a levélfeladás.


242

243

Alapítványok

üzemeltetését is megkapta az alapítvány. Az első években közel 200 embernek nyújtott 12,2 millió forintnyi támogatást, míg 2008-ban 356-an kaptak összesen 17,7 millió forin-

A két világháború között már olyan társulási formák is megjelentek, amelyek nem

tot. 2008-ban az egészségügyi szűrőkamion működtetése 26,4 millió forintba került.

egyesületek voltak, hanem inkább jóléti csoportosulások. Ezek mai utódai, a különböző alapítványok is elsősorban a segélyezés, a gondoskodás és öngondosko-

Postás pénztárak

dás ösztönzése érdekében alakultak – jól kiegészítve a Magyar Posta felelősségvállalási programját.

Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény (1993) lehetővé tette, hogy a munkáltatók kiegészítő nyugdíjpénztárt alapíthassanak. Így születhetett meg

A Postai és Távközlési Dolgozók Hűség Alapítványát 1989-ben a Magyar Pos-

1996. augusztus 21-én 107 taggal a Postás Kiegészítő Nyugdíjpénztár, amely azóta

ta, illetve utódvállalatai hozták létre. 2003-ig működött. Célja az volt, hogy az öreg-

is folyamatosan gyűjti a tagok és a munkáltató befizetéseit az egyéni számlákon, gon-

ségi vagy rokkantsági nyugdíjba vonulók járandóságát rendszeresen kiegészítse.

doskodik a befizetések nyilvántartásáról, befekteti a pénzt, illetve kiegészítő nyugdíjat

Támogatást az kaphatott, aki legalább 20 éves törzsgárda tagsággal rendelkezett.

folyósít, vagy ún. egyösszegű kifizetést teljesít a tagoknak. A pénztár tevékenységét is

Az összeget a szolgálati évek és az infláció figyelembevételével állapították meg.

érintette a posta által 2005-ben bevezetett választható béren kívüli juttatások rendszere, amelynek kínálatából a tagok pénztári befizetéseket is igényelhettek. Az alapí-

Az akkoriban egyre szaporodó rablótámadások miatt 1991-ben hozta létre a Pos-

tás óta könyvünk megírásáig közel 26 ezer ember 7,8 milliárd forintot kapott.

tai Pénzszállítókat és Pénzkezelőket Segítő Alapítványt a Magyar Posta Vállalat, a Postabank és Takarékpénztár, az Interacs, az Áfor, a Vasedény, a Providencia

A Postás Magánnyugdíjpénztár 1998. január 1-jén kezdte meg működését. A

Biztosító és a Budapesti Közért Vállalat. Célja a postai pénzkezelők és a pénzszál-

Magyar Posta vezetése a társaság szociálpolitikai céljainak megvalósítását és a kor-

lító kocsik elleni támadásokban megsérült dolgozóknak, az ilyen eseményekben

szerű nyugdíjrendszerhez való csatlakozás lehetőségét látta a pénztár megalapí-

sérülést szenvedett civileknek és az áldozatok hozzátartozóinak anyagi támogatá-

tásában. A speciális kassza tőkebefektetési elven működő kötelező magánnyug-

sa. A posta az alaptőke 58 százalékát adományozta az alapítványnak. Az alapítvány

díjpénztár. A pályakezdő munkaviszonya kezdetekor tagként lép be a pénztárba,

fennállása óta 71 ember kapott összesen több mint 5 millió forint segélyt. Ezen túl

és jövedelme meghatározott százalékát tagdíjként fizeti be. Ezt a munkavállaló és

közel 33 millió forintot fordítottak riasztók, golyóálló mellények vásárlására.

a munkáltató kiegészítheti. Nyugdíjba vonuláskor a pénztártag az így gyarapított pénzt kapja vissza életjáradékként vagy egyösszegű kifizetésként.

2003-ban hívta életre a Magyar Posta a Postások a Postásokért Alapítványt. A cél az volt, hogy anyagi támogatást nyújtson a súlyos egészségkárosodást szenvedett dolgo-

A Postás Egészségpénztárt 2005-ben alapította a társaság. A választható béren

zók, nyugdíjasok és közeli családtagjaik részére, valamint a postás szülők árván, félárván

kívüli juttatások rendszerébe az egészségpénztári támogatást is beépítette, ez-

maradt gyermekeinek neveléséhez. Később nyugdíjasok is részesülhettek támogatás-

zel támogatja dolgozóit. A munkáltató által havonta fizetett adómentes juttatás a

ban szociális helyzetük alapján, illetve a posta ellen elkövetett bűncselekmények áldo-

dolgozók saját egészségpénztári, egyéni számláira kerül, onnan egészségügyi ki-

zatai és hozzátartozói is kaphattak segítséget. 2008-ban az egészségügyi szűrőkamion

adásaikra használhatják fel.


244

245

Postás sport

A három postás pénztár főbb adatai az utóbbi években: Időpont / Megnevezés Postás Kiegészítő Nyugdíjpénztár Létszám (fő) Befektetett vagyon piaci értéken (E Ft) Postás Magánnyugdíjpénztár Létszám (fő) Befektetett vagyon piaci értéken (E Ft) Postás Egészségpénztár Létszám (fő) Befektetett vagyon piaci értéken (E Ft)

2006.12.31. 2007.12.31.

2008.12.31.

33 023 11 447 320

31 746 12 876 036

30 786 13 198 367

23 222 15 840 189

23 910 18 749 079

24 399  18 866 193

A postások a múltban a szakmán túl az egészségvédelemre, azon belül is a sportra szentelték a legtöbb figyelmet. 1899. augusztus 15-én a kor úttörőiként alakították meg a magyar sportélet első vállalati klubját, a Budapesti Posta- és Távirdatisztviselők Sportegyesületét. Manapság három postás sportegyesület működik. A zuglói Róna utcai telephelyen 1986-tól 1996-ig Postás Sportegyesület né-

2 637 167 884

17 498 706 279

20 009 934 641

ven működött klub. Az egyesület működését a Magyar Posta, a Magyar Távközlési Vállalat és a Magyar Műsorszóró Vállalat által létrehozott alapítvány biztosította. Az egyesületben dolgozói tömegsportot és hivatásos sportolókat is

Üdültetés

foglalkoztató szakosztályok működtek. Versenyzőik atlétikában, asztaliteniszben, tornában, tekében, kerékpározásban, tájfutásban a nemzetközi élvonal-

A jóléti társulások mellett a két világháború között működtek postás jóléti létesít-

ban is jól szerepeltek. Előbb a hivatásos sport támogatását szüntették meg

mények is. Az 1930-as években egyszerre 120 postás gyereket üdültettek Balaton-

az alapítók, majd a tömegsportot igénybevevő dolgozók számának draszti-

bogláron, 1937-től a fővárosi Szent Domonkos utcában pedig bútorozott szoba

kus csökkenését követően az alapítvány támogatását is. Az alapítók 2008-ban

várta a Postás Nyugdíjas Otthon idős lakóit. Az I. világháború után Balatonalmádi-

megszüntették az alapítványt.

ban építették fel azt a kétemeletes postás üdülőt, amit a mai napig használhatnak az alkalmazottak és családtagjaik.

A Dunántúli Postás Sportegyesület az 1937-ben alakult Pécsi Postás Sportegyesület jogutódja. Mai nevét 2004-ben vette fel. A pécsiek atlétika- és asztali-

A három részre vált postának a jóléti létesítményeken is meg kellett osztozniuk.

tenisz szakosztályokban régiós, férfi kézilabdában, női- és férfi kosárlabdában NB

A Magyar Posta az utóbbi években 55-60 helyen, üdülőkben és vendégszobák-

II-es, labdarúgásban NB III-as sikereket értek el. 2000-től kizárólag 2200 postástag-

ban üdültette dolgozóit. Ezek teljes befogadóképessége meghaladja az 1000 főt.

juknak és családjuknak szerveznek sportprogramokat.

Az üdülőkben az utóbbi időszakban évente 9 ezren pihenhettek. Balatonlellén nyaranta 360 gyermeket fogadnak. 2008 óta már külföldre is mehetnek a magyar

A Kelet-Magyarországi Postás Sportegyesületet 1924-ben alapította a társa-

postások – a társaság segítségével. Három turnusban több mint 170-en látgat-

ság a dolgozók kérésére. Az egyesület célja, hogy a postásoknak és családtagjaik-

hatnak el Bulgáriába úgy, hogy az autóbuszos utazást a társaság biztosítja a nya-

nak lehetőségeket kínáljanak rendszeres testedzéshez. A most 2135 tagú egyesü-

ralóknak. A főszezonon kívül főként a gyógyfürdőzésre, kirándulásra, túrázásra, sí-

letnél az elmúlt húsz évben a kispályás labdarúgás, a természetjárás, a tájfutás, az

elésre alkalmas helyek közelében pihennek a postások.

asztalitenisz, a teke és a sakk volt a legnépszerűbb.


246

247

Művelődés és postatörténet

lékát a Magyar Posta Vállalat, 20 százalékát a Magyar Műsorszóró Vállalat adta. Az alapítvány 2004-től Hírközlési Múzeumi Alapítványként működik. A fenntartók

Az 1896-os nemzetközi távíró értekezleten léptek fel először azok a muzsikát sze-

ezzel megmenthették és bővíthették a szakgyűjteményeket, és fenntarthatták a

rető postások, akik nem sokkal ezután megalakították a Budapesti Posta és Táv-

posta-, telefon-, rádió- és televízió-történeti kiállítóhelyeket.

írda Tisztviselők Ének- és Zeneegyesületét. Ettől számítható a társaság kulturális életének felvirágzása. Központja – a Postás Otthon 1931-es átadását követően – a

A Postamúzeum gyűjteményének megalapozása az 1880-as években kezdő-

VI. kerületi Benczúr Ház lett.

dött. A múzeumot hivatalosan Kolossváry Endre postafőmérnök javaslatára Baross Gábor miniszter alapította 1890 szeptemberében. Az összegyűlt anyag első

A Postai és Távközlési Művelődési Alapítványt a posta három utódcége, a Ma-

bemutatására 1896-ban, a millenniumi kiállítás alkalmával került sor. 1955-ben a

gyar Posta, a Magyar Távközlési Vállalat és a Magyar Műsorszóró Vállalat hozta lét-

Postavezérigazgatóság Krisztina körúti épületében nyílt meg a múzeum első ál-

re 1991-ben. Az alapítványba összevonták a Benczúr Házban működő egykori

landó kiállítása. 1972-től az Andrássy út 3. szám alatt működik. Tárgyi gyyűjtemé-

szakszervezeti kulturális intézményeket: a Postás Művelődési Központot, az Er-

nyei több mint harmincezer darabot számlálnak. Addigi kiállítóhelyei 1990 után

kel Ferenc Zeneiskolát és a központi könyvtárat. A palotában díszterem, szalonok,

újakkal gyarapodtak: 1991-ben megnyílt a Telefónia Múzeum, 1995-ben a diósdi

klubhelyiségek, étterem, konyha, kávézók szolgálták a vendégek kényelmét. Az

Rádió- és televízió-múzeum, 1999-ben a miskolci Postakürt Galéria és a pécsi

épületben konferenciákat, irodalmi és zenei esteket rendeztek. 1992-ig ez volt az

Telegaléria, 2002-ben a kiskunhalasi Emitel Galéria, 2004-ben a kőszegi Posta-

otthona a nemzetközi hírű Postás Szimfonikus Zenekarnak. A társaságok szétvá-

múzeum, 2007-ben pedig a miskolci Teletár. Az ország számos helyén láthatók

lását követően a zenekar fenntartását a MATÁV biztosította. 2002-től a MATÁV Rt.,

a posta és a hírközlés történetének írott és tárgyi emlékei.120 A balatonszemesi ki-

majd később az Antenna Hungária Rt. megszüntette a közösen létrehozott alapít-

állítóhelyen a szolgálatteljesítés közben elhunyt postások emlékére emlékművet

vány támogatását, így a Magyar Posta Rt. egyedül gondoskodott annak további

állítottak, amelyet évente megkoszorúznak. 2008-ban több mint 140 000 látogató

működtetéséről. Az utóbbi években a társaság a korábbiaknál is szigorúbb gazda-

kereste fel a Postamúzeumot és kiállítóhelyeit. Az intézmény tudományos mun-

sági intézkedésekre kényszerült, csökkent a „Benczúr” látogatottsága is, így a Ma-

kája elismeréseként 2002-ben megkapta az Év Múzeuma címet.

gyar Posta már nem vállalta az alapítvány egyedülikénti finanszírozását. A könyvtár az Írószövetség kezelésébe került, a zeneiskola tanulói a VI. kerületi Tóth Aladár

A Bélyegmúzeumot a Magyar Posta 1930-ban hívta életre azzal a feladattal, hogy

Zeneiskolában, illetve a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Bartók Béla Konzer-

összegyűjtse, feldolgozza és bemutassa a világ minden bélyegét. Alapját az UPU

vatóriumában folytatták tanulmányaikat. Az alapítók 2009-ben kezdeményezték

tagországai által egymásnak küldött, illetőleg az itthon kibocsátott bélyegek ad-

az alapítvány megszüntetését.

ták. Később a múzeum is vásárolt kincseket, és hagyatékokból származó gyűjtemények is gazdagították a tárlókat. Az intézet ad otthont a magyar bélyegkészítés

1990. január 1-jétől a Magyar Posta jogutódai hozták létre az önálló Postai és

rekvizitumainak – a grafikai tervektől a nyomóeszközökön át, az alkalmi bélyegző-

Távközlési Múzeumi Alapítványt, a jelenlegi Hírközlési Múzeumi Alapítványt.

kig. A múzeum több mint 13 millió bélyeget őriz, ebből 550 ezer példány látható

A törzstőke és a működési költségek felét a Magyar Távközlési Vállalat, 30 száza-

az állandó kiállításon. A gyűjteményt kezdetben a postavezérigazgatóság buda-

120 Budapest (3 helyen), Balatonszemes,

Debrecen, Diósd, Hollókő, Kiskunhalas, Kőszeg, Miskolc, Nagyvázsony, Ópusztaszer, Pécs


248

249

pesti, Krisztina körúti épületének nyolcadik emeletén őrizték, majd 1940-ben átköl-

2006-ban tanulmány készült a megújuló energiaforrások alkalmazására, ener-

tözött a kifejezetten erre a célra épített otthonába, a VII. kerület, Hársfa utca 47-be.

giatakarékossági intézkedések bevezetésére. 2008 végén az Országos Logisztikai Központ melegvíz-ellátásának egy részét napkollektorokkal oldották meg. 2009-

2005-ben postai dolgozók önálló kezdeményezéseként alakult meg a Dél-Alföl-

re elkészült egy környezetvédelmi szempontból legkorszerűbb technikával fel-

di Postatörténeti Alapítvány, amely a régió postai emlékeit őrző gyűjteményt

szerelt „ökoposta” koncepcióterve.

és állandó kiállítást rendezett be Szentes 1. postán. Az Európai Zöld Héttel párhuzamosan 2004-ben megrendezték a Környezetba-

A környezet védelmében

rát Iroda Programot, melynek keretében a társaság budapesti, Lehel út 10/a alatti irodaháza „nagyvállalat” kategóriában első helyezést ért el, és megkapta a „2004

A világ 6,2 millió postása évente több, mint 400 milliárd küldeményt kézbesít.

Zöld Irodája” elismerő oklevelet. 2007-ben a HBLF „Üzleti Élet a Környezetért” pá-

Eközben nap mint nap járműveik százezrei járják az utakat, a postaépületek több

lyázatán „új eljárások, technológiák a fenntartható fejlődés érdekében” kategó-

millió kilowattóra elektromos energiát fogyasztanak. Ez a környezet fenntartható-

riában második helyezést ért el a Magyar Posta. A társaság 2001 óta készít kör-

ságára is hatással van. Éppen ezért a postai világszervezetek és a nemzeti posták

nyezetvédelmi jelentést. A 2003-ast, a 2005-öst és a 2007-est „Zöld Béka-díjjal”

egyre nagyobb figyelmet fordítanak a környezetvédelem fokozására.

ismerte el a neves Deloitte tanácsadó cég.

A Magyar Posta 2001-ben fogalmazta meg első ízben saját környezetpolitikáját.

A Magyar Posta számos nemzetközi és hazai szervezetnek tagja, ezek kezdeménye-

A dokumentumot – a kor igényeinek megfelelően – 2004-ben újrafogalmazták.

zéseit támogatja, munkájukban tevőlegesen részt vesz. Támogatja például az Egye-

A társaság – egyebek közt – vállalta, hogy előnyben részesíti a környezetbarát

temes Postaegyesület (UPU) által meghirdetett postai környezetvédelmi célkitűzések

technológiákat és termékeket, kiemelt feladatként kezeli a korábban szennyezet-

megvalósítását. Csatlakozott a PostEurop önkéntes, a széndioxid-kibocsátás csökken-

té vált területek felszámolását, elősegíti a munkatársak szemléletváltását. Mind-

tését szolgáló programjához is. A 17 postát tömörítő kezdeményezés résztvevői vállal-

ezek megvalósulását rendszeresen méri, az adatokat pedig nyilvánosságra hozza.

ták, hogy 2007–2012 között átlagosan 10 százalékkal csökkentik CO2 kibocsátásukat. Csatlakozott a Magyar Posta a PostEurop támogatásával és az Európai Bizottság finan-

Ma már az európai környezetvédelmi elvárásoknak megfelelő gépjárműállományt

szírozása mellett 2008-ban indított „Green Post” projekthez is. A kezdeményezés az

üzemeltet a Magyar Posta. Felülvizsgálta a föld alatti olaj- és üzemanyagtartályokat,

elektromos és a vegyes üzemeltetésű járművekkel végzett postai kézbesítés legjobb

megszüntette a talajszennyezést. A zajártalom csökkentésére a küldemény-feldol-

gyakorlati tapasztalatainak kicserélését szolgálja. Szentendrén hat környezetbarát kéz-

gozókban korszerűbbre cserélte a gépeket. A társaság kialakította saját hulladék-

besítő jármű tesztelését végzik a magyar postások. Az International Post Corporation

gyűjtő programját. A veszélyes hulladékokat az előírásoknak megfelelően kezelik.

(IPC) is foglalkozik a fenntartható fejlődés kérdéseivel, és 2007-ben környezetvédelmi

2003-ban már 35 postai telephelyen gyűjtötték szelektíven az irodai papírhulladé-

programot indított. A Magyar Posta a kezdeményezés aktív tagja, tapasztalatait, ered-

kot. Az elektromos és elektronikai szemetet bontóüzembe szállítják, ahol csökkent

ményeit megosztja a résztvevőkkel. A 2008-as közgyűlésen a tagposták a széndioxid-

munkaképességű emberek szerelik szét, és szortírozzák az újrahasznosításhoz.

kibocsátás globális mérési rendszerének bevezetéséről döntöttek.


250

251

Szerepvállalás nemzetközi és hazai kezdeményezésekben

KÖVET – Egyesület a Fenntartható Gazdálkodásért A KÖVET kiemelkedően közhasznú, nem nyereségorientált szervezet, amely 1995-

Postai Szociális Párbeszéd Bizottság

ben alakult. Az International Network for Environmental Management (INEM) ma-

A Magyar Posta aktívan részt vesz az Európai Bizottság által 1999-ben létrehozott

gyarországi tagszervezete, a CSR Europe és a Global Footprint Network tagja. Az

Postai Szociális Párbeszéd Bizottság munkájában. A bizottság tanácsadóként műkö-

Egyesület munkájában több mint 100 szervezet vesz részt. A Magyar Posta 2000

dik közre az európai döntéshozatalban, a postai piacot érintő szociális hatások kér-

óta tagja, képviselője az elnökségben is helyet kapott. A posta részt vett a KÖVET

déskörében, ezen belül az esélyegyenlőség, az oktatás és kompetencia-fejlesztés, a

„Ablakon bedobott pénz” című környezetvédelmi pályázatán.

társadalmi felelősségvállalás és a baleset-megelőzés témakörével foglalkozik. A Magyar Posta képviselője 2004 óta vezeti a Bizottság balesetvédelmi munkacsoportját.

Postai Alágazati Párbeszéd Bizottság A Postai Alágazati Párbeszéd Bizottság 2004-ben alakult a közvetlen, autonóm

Európai Postai Alágazati Párbeszéd Bizottság

társadalmi párbeszéd erősítésére, a kormányzati szervekkel történő eseti konzul-

A 2004-ben létrehozott Postai Alágazati Párbeszéd Bizottság az Európai Ágaza-

tációk lefolytatására. Célja a felek együttműködése mindazon területeken, ame-

ti Szociális Párbeszédhez kapcsolódva évek óta aktív szerepet vállal, különösen a

lyek az ágazat helyzetét, jövőjét, munkáltatói vagy munkavállalói érdekeit érintik,

munkavédelem témájában.

ehhez közös álláspontok, javaslatok, iránymutatások, állásfoglalások kialakítása és képviselete. A Bizottság elnöke munkaadói oldalról a Magyar Posta vezérigazga-

World Mail & Express Europe

tója, munkavállalói oldalról a Postás Szakszervezet alelnöke.

2008 májusában a Magyar Posta volt a házigazdája és főszponzora a World Mail & Express Europe nemzetközi szakmai konferenciának és kiállításnak. Az esemény előesté-

További szervezetek, amelyeknek a Magyar Posta tagja: Munkaadók és Gyáriparosok

jén adták át a postai Oscar-díjnak nevezett, World Mail Awards díjakat. A biztonság ka-

Országos Szövetsége (MGYOSZ), Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos

tegóriájában a Magyar Posta nyerte el a díjat, a kézbesítők biztonságának javítása terén

Szövetsége (STRATOSZ), Hírközlési Érdekegyeztető Tanács (HÉT), Magyar Energiafo-

elért kiemelkedő teljesítményéért. 2006-ban „People Management” kategóriában ér-

gyasztók Szövetsége (MESZ), Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége

demelte ki a Magyar Posta az év legjobbjának járó díjat, 2009-ben pedig a „Transfor-

(KSZGYSZ), Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT), Orszá-

mation” (átalakulás) kategóriában kapta meg a World Mail Awards díjat a társaság.

gos Humánpolitikai Egyesület (OHE), American Chamber of Commerce – Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham), International Advertising Association – Nemzet-

Hungarian Business Leaders Forum (HBLF)

közi Reklámszövetség (IAA), Magyar Reklámszövetség, Magyar PR Szövetség, Direkt

A HBLF a felelős vállalatirányítás iránt elkötelezett hazai és nemzetközi vállalko-

Marketing Szövetség (DMSZ), Mecénás Klub, Szépművészeti Múzeum Baráti Köre.

zásokat, vezető üzletembereket és elismert szakértőket tömörítő nonprofit szervezet. A Magyar Posta 2004-ben csatlakozott teljes jogú vállalati tagként a HBLF munkájához. Képviselői a HR munkacsoportban és a Női Vezetők Fóruma munkájában vállaltak aktív szerepet.


252

253

XII. ARCULAT ÉS KOMMUNIKÁCIÓ Arculatváltás

talános jelképeként rögzült. A postaforgalom jelzéseként logó is lett belőle: ellipszisbe foglalt, stilizált holló figura, alatta a Magyar Posta felirat. Ezt a hollós vál-

A régi arculat – a múlt szimbóluma

tozatot a posta 1988-as arculati kézikönyvében a vállalati logóval egyenrangúan határozták meg. 122

1990-ben, a szétváláskor a Magyar Posta Vállalat ellentmondásos, több vonatkozásban kedvezőtlen imázst örökölt az elődvállalattól. Negatív kép élt a közvéleményben

Nyilvánvaló volt, hogy ezek az arculati alapelemek a múltat szimbolizálták, meg-

a krónikus telefonhiány121, a sorban állások, az elveszett, megsérült küldemények, a

tartásuk nem lett volna helyénvaló egy megújulni szándékozó vállalatnál. Új, kor-

hatósági-hivatali működés, az ügyintézés bürokratizmusa miatt. Egy 1988-ban vég-

szerű arculat kialakítására volt tehát szükség. Annál is inkább, mert az új Posta

zett véleménykutatás szerint a lakosság a Magyar Posta munkáját egy ötfokú skálán

Vállalat valóban meg akart újulni. Világossá szerette volna tenni, hogy elvált a táv-

átlagosan 3,56-ra „osztályozta”. 1992-ben a Gallup Intézet 3,35-os eredményt mért.

közléstől, önálló lett, és megőrzi ugyan a hagyományos postai profilt, de nyitott,

Természetesen a szolgáltatások minősége volt ebben a döntő tényező, de nyilván-

rugalmas piaci szereplőként képzeli el jövőbeni tevékenységét.

való, hogy a posta külső megjelenése, vizuális arculata is befolyásolta az emberek ítéletalkotását. És valóban, a posta megjelenése nem volt valami korszerű!

Új logó – a nyitottság jegyében

A legtöbb postahivatal nyomasztóan szürke és zsúfolt volt. Ahány épület, szinte

Az előkészítő munka már 1991-ben megindult. A brit Business Design Group

annyiféle homlokzat. A Posta-felirat és a kürt-motívum is sokféle. A hírlappavilo-

nevű cégnek adtak megbízást az új arculat megtervezésére. Ez a designer cég

nok ugyancsak tarka-barkák. A kézbesítők egyenruhája divatjamúlt, kékesszürke,

tervezte 1991-ben a British Post Office arculatát is. A Budapesten alapított angol-

inkább illett volna fegyveres testület, mint szolgáltató cég alkalmazottaira. A jár-

magyar vállalkozás tiszteletbeli elnöke Rubik Ernő volt, aki saját stúdiójában adott

műpark jobbára kétütemű, környezetszennyező, elhasználódott gépkocsikból állt.

otthont az angol tervezőknek. A magyarországi projektet Stephen Hitchins vezető-tervező irányította, a grafikus tervező Barry Dunnage volt.

Az arculat alapelemei, a logók és a színek felett is eljárt az idő. A holló fekete volt, a logók legtöbbször úgyszintén. A járműveken a „postazöld” számtalan árnyala-

A posta vezetése olyan arculati javaslatot várt a tervezőktől, amely alkalmas a XXI.

tát lehetett látni. Az összkép vegyes volt, annak ellenére, hogy 1987-ben kísérletet

század versenyhelyzetben lévő postaszolgáltatásának megjelenítésére, de meg-

tettek az elődvállalatnál az arculat korszerűsítésére és egységesítésére. Ekkor a jel-

tartja, kifejezi a Magyar Posta hagyományos nemzeti jellegét is.

képek még a Magyar Posta három nagy ágazatához igazodtak. Külön logója volt a postának, a távközlésnek és a műsorszórásnak, bár mindegyikben ott volt a Ma-

Az eredményig rögös út vezetett. Belső és külső viták nehezítették a munkát. Az

gyar Posta felirat, jelezvén az együvé tartozást. (Lásd: 22. oldalon!)

angol tervezők 1992 januárjában mutatták be a vezetésnek az első emblématerveket. A legjobbnak látszó, ám merész, modern vonalvezetésű grafikai terv heves

121 A közvélemény még a 90-es évek

közepén is a postához kötötte a telefonigénylést.

1973-ban, az irányítószámok kommunikációs kampányában alkalmazták először

vitákat váltott ki. Ismert közvélemény-formáló személyiségekből Goodwill

a hollót, ami olyannyira sikeres lett, hogy a közvéleményben a Magyar Posta ál-

zottság alakult, és véleményezte a terveket. Tesztelték az emblématerveket a kö-

123

Bi-

122 A Magyar Posta arculatának

kézikönyve 1988. 123 Goodwill – angol kifejezés, jelentése: jó

hírnév.


254

255

zönség körében is. A próba azt mutatta, hogy az emberek egy része nem ismeri

A postapajzs és az ún. fríz, valamint a tájékoztató tábla elhelyezése a postahe-

fel a logóban a túlstilizált postakürtöt és a koronát. A tervezők módosítottak az el-

lyek külső homlokzatán öt évig tartott. Elsőként 1993. november 28-án Nagyka-

képzeléseiken. Fél évig tartott, míg a jelenleg is használt logó kialakult. 1992. júli-

rácsonyban, a Szeretetposta kapta meg az új arculati elemeket.

us 22-én nemzetközi sajtótájékoztató keretében mutatták be az új arculati terveket a nagyközönségnek.

Az Arculati Kézikönyv megalkotására a magyar H-ArtDirectors Kommunikációs A logó a magyar történelemre és a postai hagyományokra utaló jelképeket (Szent

Tervező Iroda kapott megbízást. A dokumentum a grafikai alapelemek, a levele-

Korona, postakürt) ötvözi a nyitott és modern gondolkodással, amit a grafikai stí-

zési és ügyviteli nyomtatványok, a tájékoztató feliratok, a járművek, a formaruhá-

lus fejez ki. A logót az Országos Találmányi Hivatal 137.642/93 számon, 1993. már-

zat, a posták belső terei és az üzletágak arculati szabályait tartalmazza.

cius 30-án lajstromozta. Általános használatát hivatalosan 1994. szeptember 30ával rendelte el a vezérigazgató.

Új formaruhák

Az új arculat bevezetése

1992-ben kezdődött a postás dolgozók új formaruháinak tervezése. A Magyar Divatintézet által tervezett kollekciókat 1993. július 15-étől viselhették a közönséggel

Az arculatváltás sokáig tartó, rendkívül szerteágazó és költséges folyamat

közvetlen kapcsolatot tartó dolgozók (kézbesítők, felvevők, gépkocsivezetők stb.).

volt. Érintette a postahelyek külső homlokzatát, belső berendezését, a levél-

A ruhaviseletet kötelezővé tették, de a dolgozók választhattak a ruhakínálatból. Az

szekrényeket, a szállítójárműveket, az egyenruhákat, a hírlappavilonokat, a

addigi feszes egyenruha helyett a hétköznapi viselethez közelebb álló, divatos, ké-

nyomtatványokat. 3200 postahelyen kellett lecserélni a külső arculati eleme-

nyelmes és praktikus öltözetet kaptak munkájukhoz a postások. A ruhakészletet

ket, 2500 gépjárművet kellett átfestetni, és elhelyezni rajtuk a posta új emb-

1998-ban korszerűsítették, 2005-ben pedig divatos kiegészítőket is terveztek a for-

lémáját.

maruhákhoz. Ruhakatalógust 1995-ben és 2002-ben adott ki a Magyar Posta.


256

257

Új kabalafigura

ciós Arculati Kézikönyvben meghatározták, hogy a különböző nyomtatványok, reklámanyagok milyen formában jelenjenek meg. A kommunikációs arculati ter-

1995 szeptemberében a hollót új kabalafigura váltotta fel. A tervezői szerint „örök-

veken az ismert logó, színek és betűtípusok mellett egy új grafikai alapelem is

mozgó, játékos és nagyon életvidám” figura egy modern formájú, stilizált emberalak

megjelenik, a hullámvonal, amely dinamizmust és energiát sugároz. A mozgást

volt, „akit” elneveztek Postás Bálintnak. A Magyar Posta „szóvivőjének” szerepét

szimbolizálja, ami a Magyar Posta jellemzője.

volt hivatva betölteni a médiában, a reklámokban. Molnár Gyula grafikusművész tervezte (H-ArtDirectors). A figura a postások legendás segítőkészségét is megszemélyesítette. „Bálint mindig aktív, tettrekész. Feladatait gyorsan és lelkiismerete-

Társasági kommunikáció

sen teljesíti. Szorgalmas és kedves.” – állt a „jellemzésében”. A vállalati kommunikációnak jelentős szerepe van abban, hogy milyen kép alaMegjelenése vegyes érzelmeket váltott ki. A Posta Magazin 1995-ben olyan olva-

kul ki a társadalomban és a saját dolgozókban a társaságról. Mindkét irányba – ki-

sói levelet is közölt, melynek írója a hollót követelte vissza.

felé és befelé – egyaránt átgondolt, tudatos, sokrétű és hatásos kommunikáció-

124

Mindezek ellenére a

kis figurát megkedvelték a munkatársak és az ügyfelek. Az 1996-os Valentin-napra

ra van szükség.

társat is kapott Postás Panna személyében. Postás Bálint mindössze nyolc évet élt meg. 2002-ben a társaság vezetése úgy határozott, hogy a társaság szóvivője élő

A kommunikációs szakembereknek szerepük volt az elmúlt 20 évben a társaság

személy legyen, így a posta elbúcsúzott a kabalafigurától.

arculatváltásában, a sajtó, a közvélemény és a dolgozók tájékoztatásában, a társadalmi felelősségvállalási akciókban, a számtalan külső és belső (vállalati) rendez-

A posták belső tere

vény lebonyolításában, a társasági kiadványok megjelentetésében – hogy csak néhányat emeljünk ki példaként a társasági kommunikáció területei közül.

2007-ben készült el az Arculati kézikönyvnek a postahelyek belső modernizálására vonatkozó fejezete. A korábbi zártablakos kiszolgálás helyett az új arculati tervekben

Külső kommunikáció

nyitott pultok, meleg, letisztult színek és összehangolt tájékoztató feliratok, piktogramok fogadják az ügyfeleket. A legelső, új belső arculattal készült postahelyet, a Bu-

Sajtókapcsolatok – a közvélemény tájékoztatása

dapest 114. postát 2008. július 10-én adták át a Mammut II. Bevásárlóközpontban. Évente sok száz, sőt, több ezer írott és elektronikus híradás lát napvilágot a Ma-

Kommunikációs arculat

gyar Postáról.125 A hazai médiumok többsége tárgyilagosan tudósítja a közvéleményt. Rendszeresen alkalmazza a társaság a sajtókapcsolatok aktív módszere-

124 Posta Magazin, 1995/12.

Az egységes megjelenés érdekében a Magyar Posta társasági és marketingkom-

it (sajtótájékoztatók, sajtóbeszélgetések, írásos sajtóinformációk). A sajtókapcso-

munikációs megjelenését is meg kellett tervezni. Erre a munkára a Young & Ru-

latokon keresztül is a társadalom hiteles, felelős tájékoztatására törekszik a posta.

bicam reklámügynökség kapott felkérést. A 2004-ben véglegesített Kommuniká-

2002 óta a Magyar Posta szóvivője az addigi kabalafigura helyett valós személy.

125 Példaként néhány adat: 1994-ben

csupán a IV. negyedévben több mint ezer, postával foglalkozó cikket, tévé- és rádióműsort regisztrált a sajtófigyelő szolgálat. (Forrás: Hírünk a sajtóban, 1995. január) 2000-ben 2478 hír jelent meg a hazai médiában a postáról. Ebből 1117 cikk, interjú kizárólag a postával foglalkozott. (Forrás: A Magyar Posta a médiában, 2000. év)


258

259

Rendezvények – a személyes találkozás jegyében

érintett lakosság körében segítettek megértetni a változások szükségességét, elő-

Az 1990-es években sok nagyrendezvényen vett részt a posta, hogy ezáltal is kö-

nyeit. A Postapartner program pozitív társadalmi fogadtatásában (2007) a jól előké-

zelebb kerüljön a közönséghez (sajtófesztiválok, „Utazás” kiállítások, nemzetkö-

szített kommunikációnak nagy szerepe volt, míg a mobil posta bevezetését (2003-

zi vásárok, Naturexpo stb.). 1993-tól Nagykarácsony községben karácsony előtt

2004) erős társadalmi ellenállás közepette kellett kommunikálnia a társaságnak.

minden évben megnyitják a Szeretetpostát, amely advent négy hetében különleges díszbélyegzéssel látja el azokat az üdvözleteket, amelyeket „Nagykará-

Társaságon belüli kommunikáció

csonyon át” jelzéssel adnak postára az ügyfelek. A kilencvenes években február 14-éhez, Valentin naphoz kötve, különféle akciókkal igyekezett a posta népsze-

Újság – postásoknak

rűsíteni, hogy az emberek küldjenek üdvözlőlapot szerelmüknek, szeretteiknek.

A dolgozók tájékoztatásában 1990 előtt és után is vezető szerepet töltött be a vál-

Nagy hagyománya van a Magyar Posta gyakorlatában a bélyegújdonságok ünne-

lalati sajtó. A megjelenés formája, gyakorisága, az újság tartalma, stílusa termé-

pélyes forgalomba bocsátásának, amit mindig elegáns, különleges, imázs-erősí-

szetesen az évtizedek során többször változott. 1990 előtt a Posta című szaklap

tő rendezvény formájában valósít meg a társaság. A bélyeggyűjtés népszerűsíté-

a posta és a távközlési ágazat dolgozóinak szólt, havonta jelent meg. Tartalmát a

se érdekében mozgó Filaposta busz járja a szabadtéri rendezvényeket. Évről évre

távközlési szakmai cikkek uralták. A lap a szétválást követően (1990. áprilisától) Új

készítenek a postások virágkocsit a Debreceni Virágkarneválra.

Posta Magazin néven jelent meg, ettől fogva csak a postásoknak írták, és tartalma, irányultsága is megváltozott. „...mindenről és őszintén tájékoztatni egy közel öt-

Internet – a kommunikáció fáradhatatlan segítője

venezres közönséget”, „…közéleti lapot csinálni a postásoknak” – ebben foglalta ös�-

A Magyar Posta 1997. február 7-én jegyeztette be a www.posta.hu internetes do-

sze a lap filozófiáját a főszerkesztő. Néhány hónap után elhagyták az „új” jelzőt, és

main-nevet. A társaság honlapja több átalakításon, korszerűsítésen ment keresz-

a lap Posta Magazin néven jelent meg. 1999 januárjában a magazinból újságfor-

tül, mire kialakult a jelenlegi arculata és struktúrája. Az 1998-ban megnyitott első

mátum lett „A Postás” címmel. Az „…új lap címe, az A Postás is üzenetértékű: a posta

változatot 2004-ben egy hírportál jellegű honlap váltotta fel, amely a társasági in-

megújulásának középpontjában az ember áll” – írta a lap első számában az akkori

formációk mellett a lakossági és a vállalkozói ügyfélcsoportnak kínált szolgáltatá-

vezérigazgató. A lap ettől kezdve kéthetente jelent meg, és minden postás dol-

sokat. Ezt 2009-ben egy ügyfélbarát, könnyen áttekinthető, modern portál követ-

gozónak a saját lakáscímére érkezett. 2002. október 1-jétől új, csökkentett létszá-

te. A Magyar Posta honlapját naponta 8-12 ezer ember keresi fel információkért.

mú szerkesztőséggel készül a lap. Ettől fogva Postás címmel jelent meg, kisebb terjedelemben, de változatlanul kéthetente, és továbbra is minden postás lakcí-

A Modernizációs program kommunikációja

mére kézbesítették. 2006-ban újfent változott a formátum: ismét magazinjellegű

Intenzív kommunikáció előzte meg és kísérte a Modernizációs program egyes lé-

lett, tartalmát kibővítették, főként az üzletágak értékesítési híreivel, újdonságaival,

péseit, például a mobil posták bevezetését vagy a Postapartner program elindítá-

valamint a postások családtagjainak (is) szóló közhasznú és szórakoztató témák-

sát. A Magyar Posta több száz érintett önkormányzattal, kormányzati és civil szer-

kal. A Posta Magazin, az A postás, majd pedig a Postás újság sok ezer cikke, tudósí-

vezettel kommunikált a tervezett változásokról. A személyes találkozók, road-show

tása és fotói szemléletesen mutatták (mutatják) be a társaság életét, eredménye-

jellegű fórumok és egyeztetések mind a munkatársak, mind a partnerek, mind az

it és problémáit, valamint dolgozóinak mindennapi munkáját, áldozatkészségét,


260

261

sikereit és gondjait. S természetesen a stratégiának megfelelő irányba formálták a

feleivel, hogy a posta mindenkor megbízható partner és szolgáltató. Ehhez jó ala-

postásság gondolkodását, szemléletmódját.

pot nyújt, hogy független felmérések szerint Magyarországon a lakosság körében a postások és a Magyar Posta bizalmi indexe kiemelkedően magas, 95 százalékos.

A Küldetés kommunikációja Intenzív, valamennyi alkalmazottra kiterjedő belső kommunikációs kampány zajlott

Postai Világnap

1999-ben. Célja a Küldetés megismertetése volt a postásokkal, és bevonásuk a meg-

Az Egyetemes Postaegyesület 1874. október 9-ei megalakulásának emlékére

valósításra vonatkozó ötletek, javaslatok összegyűjtésébe. A kampányt a Küldetés

1974-től október 9-ikét Postai Világnapként jegyzik a világ postái a naptárban. A

Napja nyitotta meg 1999. március 5-én. Ez egy monstre rendezvény volt Budapes-

magyar postások is ünnepelnek ezen a napon. Sajtótájékoztatók, sportnapok, ki-

ten, az ELTE lágymányosi Kongresszusi Központjában, ahol a Magyar Posta menedzs-

állítások és társasági kitüntetési ünnepségek zajlanak. Ez alkalommal adják át az

mentje és az érdekképviseletek vezetői ünnepélyesen aláírták a Küldetést tartalmazó

Év Postása díjat, valamint a Magyar Posta által alapított nívódíjakat.

dokumentumot. Ezt követően ún. vízesés-módszerrel, kisebb csoportokban zajlott az ország egész területén a Küldetésnek a dolgozókkal történő megismertetése.

Nívódíjak Az Év Postása kitüntető címet a társaság 1995-ben alapította. A díjazottak kiváló

Évente más-más fókuszpont

szakmai munkájuk mellett valamilyen rendkívüli cselekedetükért vagy teljesítmé-

2004-től minden évben egy-egy sajátos, kiemelt témát állított a társaság vezetése a

nyükért kapják az elismerést. 2004-től bővült a szakmai elismerések köre, új nívó-

belső kommunikáció fókuszpontjába. Mindegyik stratégiai jellegű volt, és a Magyar

díjakat vezettek be: az Év Értékesítője, az Év Kézbesítője, az Év Postavezetője. Né-

Posta modernizációjának előmozdítását szolgálta. Ezekhez erőteljes belső kommu-

hány évig kiadták az Év Hírlapszolgálatáért díjat is. Ma már az Év Postavezetője

nikációs aktivitás társult, amely egész évben fenntartotta a dolgozók figyelmét az

címet két kategóriában is adományozzák (kisposta- és nagyposta-vezetőnek). Be-

elérendő cél iránt. 2004-ben a gazdasági eredmények stabilizálására és a korsze-

vezették az Év Postapartnere elismerést is. A munkatársak évente több száz aján-

rű üzletági szervezet kialakítására koncentráltak (Stabilizáció Éve). 2005-ben a szol-

lást küldenek be, és több ezer szavazatot adnak le a jelöltekre. A végső döntést

gáltatás minőségének javítására, főként az átfutási idővel kapcsolatos előírások tel-

szakmai zsűri hozza meg.

jesítésére helyezték a hangsúlyt (Minőség Éve). 2006-ot az értékesítési tevékenység átalakítása, dinamizálása jellemezte (Értékesítés Éve). 2007 az Ügyfél Éveként szere-

Belső on-line információforrások

pelt a társaság programjában, és a dolgozók körében kialakulóban lévő új szemlélet

Az intranet (Postaweb) – amely ma az elektronikus belső kommunikáció egyik

és munkakultúra megerősítését, az ügyfelek iránti figyelem, rugalmasság, megbíz-

meghatározó eszköze – az ezredforduló tájékán jött létre. Óriási mennyiségű tár-

hatóság megerősítését szolgálta. 2008 a Partnerség Éve elnevezést kapta, tekintet-

sasági és szakmai információ elérését teszi hozzáférhetővé a Magyar Posta kb. öt-

tel arra, hogy 2007 őszén meghirdették a Postapartner Programot, amelynek ke­re­

ezer, számítógépes munkahelyen tevékenykedő dolgozója számára. 2004 óta

té­ben a kisfalvak vállalkozói között partnereket keresnek a postai szolgáltató helyek

üzemel a Teamweb, ami a belső csoportmunkát támogatja, és az azonos feladato-

vállalkozási formában történő üzemeltetésére. 2009 a Bizalom Éve. A Magyar Pos-

kon dolgozó – ám egymástól olykor nagy földrajzi távolságban lévő – munkatár-

ta a gazdasági válság közepette azt igyekszik érzékeltetni üzleti partnereivel és ügy-

sak folyamatos információ-megosztásának eszköze.


262

263

XIII. NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS A Magyar Posta tagja a legjelentősebb nemzetközi postai szervezeteknek, minde-

1993. január 12-én 26 alapító ország, köztük Magyarország aktív részvételével

nekelőtt az Egyetemes Postaegyesületnek (UPU) és az európai posták szövetségé-

megalakult a PostEurop129, az Európai Postai Közszolgálati Üzemeltetők Egyesüle-

nek (PostEurop), amelyeknek az alapításában is részt vett.126 Tagja továbbá a világ

te, amelynek alapító okiratát Londonban írták alá. Megalakulásakor 12 munka-

legfejlettebb postáit tömörítő nemzetközi szervezetnek, az IPC-nek , amelyben

csoportja