Harmony, az élethű szexbaba

Amikor 1495-ben Leonardo DaVinci megtervezte az első robotot, még biztos nem gondolta, hogy a jövőben az emberiség majd szexuális célokra is fel fogja használni azokat. Az utóbbi évtizedek robbanásszerű technológiai fejlődése a robotika terén is rengeteg új felfedezést és találmányt hozott magával. A korábban csak sci-fikben látott mesterséges intelligencia ma már jelen van a mindennapjainkban.

A robotika már a szexiparban is teret nyert, a régóta népszerű szexjátékok mellett megjelentek a szexrobotok is. Ezek a szexbabák nem egyszerűen az önkielégítést szolgálják, sokkal inkább partnerként vannak jelen az emberek életében. A felfújható szexbabák ötletét tovább fejlesztő szexrobotok képesek mozogni, érzelmeket kifejezni, sőt akár beszélni is.

Az amerikai Matt McMullen, aki a szexrobotokat gyártó Realbotix cég alapítója, 2018-ban egy új technológiával rukkolt elő. Harmony, az új robot olyan mesterséges intelligenciával van ellátva, ami lehetővé teszi, hogy az ember beszélgessesen vele. A megrendelő kiválaszthatja Harmony testalaktát, arcát és személyiségét is. A baba pedig az ismerkedő fázisban gyűjt információkat a partneréről, amiket a későbbi beszélgetések során képes felidézni. Egy ilyen babát ma már bárki megvásárolhat, akinek van rá felesleges hárommillió forintja.

Az utóbbi években egyre több helyen jelentek meg olyan bordélyok, ahol azok próbálhatják ki a szexbabákat, akiknek nincs pénzük egy sajátra. Ilyen bordély van már Moszkvában, Torontóban, de Olaszországban is. A szexrobotok amikről eddig csak a filmekben léteztek, most már tényleg itt vannak a nyakunkon és nem tudni, milyen hatással lesznek a társadalomra.

Virtuális együttlét az exszel: „Ha adok egy képet a barátnőmről, megcsinálod a hasonmását?”

A digiszexualitás csak egy másik szexuális orientáció. Nem teljesen új keletű jelenség és nem is feltétlenül rossz. A fogalmat Neil McArthur és Mark Twist egyetemi professzorok vezették be, akik a szexualitás és a technológia viszonyát kutatták. Szerintük minden olyan szexuális cselekedet, amihez felhasználjuk a technológiát digiszexualitásnak számít. Ide tartozik, ha valaki internetes társkeresőt használ, vagy pornót néz, esetleg szexchatel. Ez a digiszexualitás első hulláma.

A második hullám már kevésbé mindennapos, az ember ilyenkor magához a technológiához vonzódik, nem egyszerűen közvetítőként használja azt. Japánban már évek óta népszerűek a különböző randijátékok, ahol a felhasználó játékkarakterekkel folytathat kapcsolatot, a 35 éves Makihiko Kondo feleségül is vette a szeretett karaktert Hatsune Mikot. McArthur szerint a digiszexualitást el kéne fogadnunk, mint egy újfajta szexuális orientáció és nem szabad a digiszexuális embereket ugyanúgy megbélyegezni, mint a homoszexuálisokat.

A szexrobotok a digiszexualitásra is nagy hatással lehetnek, hiszen ők már nem csupán hologramok vagy szoftverek, hanem fizikailag is létező partnerek. A szexrobotok és a digiszexualitás normalizációját azonban nem mindenki támogatja. Kathleen Richardson a Montfort University professzora 2015-ben írt tanulmányt arról, hogy a szexrobotok elterjedésének milyen negatív hatásai lehetnek. Azóta a tanulmány alapján egy mozgalom is létrejött, a Campaign Against Sex Robots szerint a szexrobotok inkább károsak, mintsem hasznosak az emberiségre nézve. A CASR szerint a technológia már most is problémát okoz a mindennapi kapcsolatok fenntartásában. Egyre több fiatal érzi magát magányosnak, ezt pedig nem valós kapcsolatokkal, hanem az online térben próbálják orvosolni. Ha az élethű szexrobotok a mindennapjaink részévé válnak az elmagányosodás még nagyobb méreteket ötlhet. Hogyha a gyerekeink hozzászoknak ahhoz, hogy a technológia az élet minden területén pótolni képes az egyént, a társadalom előbb utóbb szét fog hullani.

De nem az elmagányosodás az egyedüli probléma. Richardson szerint a szexrobotok azt a hamis képet keltik az emberekben, hogy pénzzel szerelmet vásárolhatunk.