
2 minute read
A főszerkesztő levele
A tudósok szerint katasztrófa jön a Földön: hosszabb lesz egy nap! A Hold évente 3,8 centiméterrel távolodik a Földtől. Ez nem tűnik soknak, a hatása mégis jelentős, mert megváltoztatja a napok hosszát a Földön.
A Föld és a Hold már nagyon régóta társak, de ez nem volt mindig így. Az óriásbecsapódás-elmélet szerint körülbelül 4,5 milliárd évvel ezelőtt egy kisbolygó nekiütközött a fiatal Földnek, aminek következtében bolygónk rengeteg törmeléket dobott ki. Ebből a törmelékből jött létre aztán a Hold. Égi kísérőnk azonban távolodik a Földtől, ennek pedig idővel drasztikus következményei lesznek.
Advertisement

Hogy a Hold évente 3,8 centiméterrel távolodik a Földtől erre először 1969-ben, a NASA Apollo-missziói során derült fény, amikor néhány tudós valami furcsát vett észre a Holdra telepített fényvisszaverő paneleken. Így derült ki, hogy a Hold valóban távolodik tőlünk. A későbbi tanulmányok meggyőző bizonyítékot szolgáltattak arra, hogy ez nem új keletű jelenség, már nagyon régóta tart. A távolodás oka a Föld lassuló tengelyforrása és az ár-apály jelenség.
A távoli múltban 2,45 milliárd évvel ezelőtt a Földön egy nap mindössze 16,9 óra volt. Ám mivel a Hold meszszebb került bolygónktól egy nap ma már 24 órából áll.
A tendencia a jövőben is folytatódni fog, így a távolabbi jövő emberisége már 24 óránál hosszabb napokra készülhet, feltéve, ha életben marad. A Hold távolodásának ugyanis sokkal súlyosabb hatásai is lesznek a földi életre. A legtöbb hideg és meleg óceáni áramlat például megszűnik, ami drámai csapást jelent majd az óceáni ökoszisztémára. Szintén drasztikusan meg fognak változni az évszakaink is.
A fenntarthatóság kiemelt témája napjainknak, ez volt az idei híres Microsoft DigiGirlz AI Challenge versenynek is a tárgyköre, ezért több résztvevő készített a környezetünk védeleméhez és az állatvilághoz kapcsolódó megoldásokat.
Aki sokat utazik, az maga is tapasztalja, hogy mennyire más a természet, mint korábban volt. Lassan már nem lehet síelésre alkalmas havat találni télen a legtöbb hegyen Európában, csak 2500 méter magasságban, vagy még feljebb, s a hóágyúzás sem megoldás, mert ahhoz, hogy a szétporlasztott víz megfagyjon a levegőben mí - nusz fokok kellenek, ami manapság ritkaságnak számít. De írhatunk a heves esőzésekről, áradásokról, amelyek egyre gyakrabban sújtják az amerikai kontinenst és Ázsiát is. Ilyen katasztrófális helyzet nem volt korábban, mint mondjuk 2022 végé, 2023 elején. S a tájfunok, szélviharok, vulkánkitörések mind-mind egyre nagyobb problémát okoznak az emberiségnek, csak kapkodjuk a fejünket a szörnyű természeti jelenségek kapcsán.
Manapság nagyon körültekintően kell előkészíteni egy-egy nyaralást, a tervezett utazásunk előtt jó megvizsgálni a meteorológiai jelentéseket, nehogy úgy járjunk, hogy a mondjuk a Szaharában éppen havazik, ahelyett, hogy meleg lenne, vagy az Antarktiszon nem nagyon látunk jéghegyeket, mert beleolvadnak az óceánba, esetleg repülőjáratokat törölnek heteken át, mert vulkáni hamu száll a légtérben, s még sorolhatnám.
Mostani lapszámunkban olyan desztinációkat mutatunk be, ahol riportereink „megúszták szárazon”, s elkerültek minden katasztrófát, s felhőtlenül élvezni tudták Tokió, Kiótó, New York, Chicago, Houston, s Toszkána látványosságait.
2023 tavaszán ellétogattunk stábunkkal a San Antonio-i IPW utazási kiállításra, amely a legnagyobb amerikai turisztikai rendezvány több mint 6000 résztvevővel. Erről az eseményről részletes beszámolót adunk, annak reményében, hogy sokan kedvet kapnak egy texasi kiránduláshoz, amely - amúgy - nem elsődleges úti cél az Egyesült Államokba utazók számára.
Cikkeinkkel szeretnénk kedvet csinálni ezeknek a tájaknak a felfedezéséhez mindaddig, amig lehet, amíg engedi a természet.