BORTÚRA A történelmi borpincék védelme

Még nagyobb szigor Tokaj-Hegyalján A történelmi borpincék védelme

Borszőlőt termő terület nem vonható ki a művelésből, új kőbánya nem nyitható, illetve a meglévők elsősorban a helyi építést kell, hogy szolgálják, továbbá óriásplakát csak a helyi nevezetességekre hívhatja fel a figyelmet és kötött a naperőmű létesítése is. Mindezt a tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtájról szóló friss rendelet tartalmazza.

Tokaj-Hegyalja 1737 óta működik zárt borvidékként, a terület 2002- ben került fel a világörökség listájára. A mai teljes neve: Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj. Ennek a védelméről hozott egy részletekbe menő rendeletet a kormány, a jogszabály a 2019. év végi Magyar Közlönyben jelent meg.

A jogszabály három pontban rögzíti a terület egyetemes értékeit, ezek a következők: • a történelmi borvidéken ma is eleven a borászati kultúra, így a szőlőtermelés és az aszú bor készítése, • a borászati kultúrával kölcsönhatásban formálódott tájkarakter, így a táj képe és szerkezete, valamint • a térség gazdag és sokszínű kulturális öröksége, a tokaj-hegyaljai lakosság társadalmi, kulturális, etnikai és vallási sokszínűsége, a tokaji aszú különleges hírneve.

A rendelet bevezeti az attribútum fogalmát, amely az egyetemes értékeket hordozó anyagi dolgokat és nem anyagi jelenségeket jelenti. Ezeket kiemelten kell védeni. A következők tartoznak ebbe a körbe:

• a folytonos megújulásra képes szőlészeti-borászati kultúra, • a 13. századtól folyamatosan épülő pincék, pincerendszerek egyedülálló sűrűsége, a több ezer objektumból álló pinceegyüttes, • az egykori mezővárosok láncolatára épülő településhálózat települési, építészeti, tárgyi öröksége, • a karakteres tájképi együttesek, • az élő és élettelen természeti értékek, • a régészeti emlékanyag, és • a kutatási, gyűjtési, művészi alkotó, mítosz- és hagyományteremtő tevékenység eredményei.

A világörökségi területen valamennyi tevékenység – különösen a településfejlesztési, településrendezési, erdő- és mezőgazdasági, marketing-, építési és egyéb beruházási tevékenység, a bányászat, a közlekedési infrastruktúra- és vonalas közműfejlesztés – csak olyan módon végezhető, hogy az a kiemelkedő egyetemes értéket és a felsorolt attribútumokat ne veszélyeztesse. A

részletes előírások ezeket szolgálják. Így a borszőlős terület örökre az marad (szaknyelven nem lehet a borszőlőkataszterből kivonni), kivéve, ha ez a gépesített modern szőlőművelés érdekében létesített feltáróutak kialakításához szükséges. A borszőlő területen más növény nem termeszthető, egyben törekedni kell a hagyományos gazdálkodásra jellemző, helyileg honos szőlőfajok visszatelepítésére.

Korábban a kőbányászat együtt versenyzett a területen a szőlőműveléssel, de a mostani rendelet vis - szaszorítja a bányaművelést. A bányászat elsődlegesen a világörökségi területen megvalósuló építési beruházásokat kell, hogy szolgálja, új külfejtéses művelésű bánya nem létesíthető, a meglévő nem bővíthető. Azokon a bányatelkeken, amelyek 12 hónapot meghaladóan nem rendelkeznek érvényes műszaki üzemi tervvel, környezetvédelmi engedéllyel vagy egységes környezethasználati engedéllyel, a bányászati tevékenység ismételten nem engedélyezhető, illetve a 12 hónapot meghaladóan szüneteltetett bányászati kitermelést újból megindítani nem lehet.

Külön védelem alatt állnak a pincék, amelyekből több ezer található a területen. A pincét elbontani, felszámolni, eltömedékelni, vagy a rendeltetésszerű használatát ellehetetlenítő módon átépíteni nem lehet. Az új építés a meglévő történelmi pincét nem veszélyeztetheti.

Külön rész foglalkozik a napelemek elhelyezésével. Szőlőtermő területen napelemes erőmű nem helyezhető el.

Napelempark, napelemes erőmű – településképi szempontból meghatározó területen – csak az állami főépítész engedélyével helyezhető el. Ezek egybefüggő, együttlátszó felülete nem lehet nagyobb, mint 4 hektár, de ha elválasztó erdősáv van közöttük, akkor a területük elérheti a 10 hektárt. Viszont bortermő terület felett, illetve domb- és hegygerincen lévő erdő területén ilyet elhelyezni nem lehet. A naperőműtől csak földkábelen vezethető el a megtermelt áram.

A rendelet végül felsorolja a tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj világörökségi területtel érintett településeket, amelyek a következők: Abaújszántó, Bekecs, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Bodrogolaszi, Erdőbénye, Erdőhorváti, Golop, Hercegkút, Legyesbénye, Makkoshotyka, Mád, Mezőzombor, Monok, Olaszliszka, Rátka, Sárazsadány, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szegi,

Szegilong, Szerencs, Tarcal, Tállya, Tokaj, Tolcsva, Vámosújfalu.

A rendelet 2020. január 14-én lépett hatályba – kivéve két szabályt, amelyeket csak 2022. január első napjától kell alkalmazni. A kivételek a következők: a történeti pincekataszter háromdimenziós megjelenítése, illetve a borszőlőkataszter elkészítése.

A Magyar Közlönyben a rendelethez kapcsolódóan megjelent egy kormányhatározat is. Ez előírja, hogy 2021 utolsó napjáig felül kell vizsgálni a borszőlő-katasztert, illetve létre kell hozni a pince-katasztert.

A mostani jogszabályok nem szólnak a költségekről, de a 2017 novemberében megjelent hír szerint kastélyok, műemléképületek, vallási helyszínek és történelmi utcarészek is megújulnak a Tokaj-Hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj világörökségi helyszíneinek fejlesztése című projekt keretében, amelynek megvalósítására 3,4 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyert a tokaji székhelyű Tokaj Borvidék Fejlődéséért Nonprofit Kft. konzorciumi partnereivel, az uniós Széchenyi 2020 programból.