Mit kell tudnunk erről a nedűről?

A három alapbor típushoz (fehér-, rosé-, vörösbor) csatlakozik negyedikként. Nem önálló igazából, hanem kiegészíti a többi bortípust, változó intenzitással jeleníti meg a három alapbor tulajdonságait. Van, aki úgy gondolja, hogy a narancsbor a rozé borok inverze, vagyis fordítottja, mert a rozé kékszőlőből készül fehérbor készítési eljárással, a narancsbor pedig fehérszőlőből készül vörösbor készítési technológiát követve.

A narancsbor készítési eljárásának lényege a fehérszőlők héjon történő erjesztése és a mikrooxidáció, amelynek edényzete többféle lehet: amfóra vagy qvevri, kerámiatojás, spin-hordó, ezek nyomán nevezik amfóra-, qvevri- vagy borostyánbornak is a narancsbort.

Az ízvilága nagyon gazdag skálán mozog, mert az elsődleges szőlő aromajegyek mellett tanninos, fanyar ízek jelennek meg és mindig feltűnik a gyógynövényes jelleg. Erre az ízre pedig úgy kell tekinteni, mint az umamira, ami a négy alapízhez társul ötödikként.

Ezért elég izgalmas feladat ételt párosítani hozzájuk. A narancsborok a természetes velejárói a mindennapoknak, készítőik nem tekintenek rájuk trendként, vagy különlegesként, hanem a föld, az Isten és az ember találkozásának eredményeként. Nem versenyelőnyt jelent, hanem egyfajta önkifejezését az életmódjuknak.

Milyen szőlőből készül jó narancsbor? Ezeket jellemzően nem a világfajtákból készítik, hanem a tradicionális, az adott bortermő régióra jellemző szőlőfajtákból: Szlovéniában ilyen a Malvazija, Belo, Refoṧk, Ribolla, Rebula, Horváthországban a Trebeẑ, Teran, Olaszországban a Jakot, Trebbiano, Vermentino, Magyarországon pedig olyan fehér szőlőkből készítik, amelyek a tájegységre jellemzők, Tokajban ilyen a Furmint, a Sárgamuskotály vagy a Hárslevelű. Általában családi borászatok érlelik, akik régóta, évszázados családi hagyományok révén apáról fiúra örökítik a szőlő- és borkészítés tudományát.

Miért nevezik narancsbornak, ha semmi köze a narancshoz? Az elnevezése nem a legmegfelelőbb, mivel rossz asszociációkat vonzz, viszont mégis kapcsolódik, miután a készítési eljárás során hosszú ideig történik a szőlőhéjjal való érintkezés, ezért mélyebb, borostyánosabb a színe.

Mostanában egyre gyakrabban készítenek természetes módon borokat. A természetes borok iránti igény fokozatosan nő a világban, azonban sokszor nem a legjobb minőségűek, mert a borhibákat sokan a természetesség velejárójaként akarják megmagyarázni. A tradíciók követése nagyon fontos küldetés a narancsbor esetében, a gyökerek tiszteletben tartása fontos számunkra is, ugyanakkor ezekhez az italokhoz kapcsolódik innováció is.

A narancsboroknak két fontos feladata van: az ősi szőlőfajták életben tartása, megőrzése és a készítője személyiségének, életszeretetének a kifejezése.