Vörösbor / Kadarka – Balla Géza Sziklabor Kadarka 2017

tésű 228L francia hordókba, ahonnan következő májusban töltöttük le derítetlenül, szüretlenül, kén hozzáadása nélkül.

A Szent György-heggyel való találkozás sok borász számára volt sorsfordító, Bencze István is az ilyen történetek közé tartozik: talán nem véletlen, hogy ez a hegy vonzza a merész, újító szemléletű embereket. A Bencze Birtok alapítója gyerekként imádta a természetet, fiatalként egy időre elrabolta a számítógép és a programozás, de egy éjszaka a Szent György-hegyen elég volt ahhoz, hogy, ahogy ő mondja, rájöjjön: “nem éri meg máshol lakni”. A gépelésből azóta kétkezi munka, a négy falból természetközeli életmód, a kis szőlőterület iránti vágyból hivatás és borászat lett, és a kísérletező kedv nem hogy megmaradt, még nőtt is az évek alatt. KEMÉNY ZSÓFI

Naprendszer

Minden beteljesületlen szerelmem felugrott egy-egy bolygóra, és most ellipszispályákon kavarog körülöttem.

Elszédít, ha sokáig nézem a keringésüket, de akárhova nézek, ott vannak. Egymással jól kijönnek, néha az egyik közelebb ér, de el sosem érhet. Halkul a hang, ami közli velem, hogy mikor milyen érzésből mennyi legyen, aztán végül teljesen elhal az űrben.

Nemsokára már én kiabálok a hangnak, „érzés, most azért legyek egy kicsit én is!” De az űrben nincs is hang, az előbb is csak akartam hallani. Mint ahogy csak akartam gondolni, hogy a bolygókon körülöttem azok vannak, akik, hogy bolygók vannak körülöttem, hogy én vagyok a Nap.

Együtt, a természettel – Natúr borok és szemlélet. Bencze István és borászata mindenképp pionír szemléletben, hozzáállásban, a natúrborok iránti szenvedélyben és elötelezettségben, Magyarországon különösen. István itthon is és külföldön is elismert a natúr borok világában, borai számos organikus és natúr borokat forgalmazó külföldi borbár és vinotéka polcán is helyet kaptak.

Mostanra 18 hektáron gazdálkodnak a Szent Györgyhegy értékes dűlőiben, csak saját művelésű szőlőt dolgoznak fel. 2013-tól István itt is él, sokszor látni a szőlőben, vagy ahogy éppen kutyájával, Csetével, a vizslával sétál.

A szőlőt a természet iránti alázattal művelik a Bencze Birtokon, a lehető legkevesebb beavatkozással: hagyva, hogy a természet tegye a dolgát, nem megerőszakolva a termést. Ebben persze a hibalehetőség is benne van és az is, hogy minden év és évjárat más ls más lesz. Éppen ez benne az izgalmas. Az odafigyeléshez persze az is hozzátartozik, hogy követik a holdnaptárt, kártevők ellen zsurló-, csalán-, kamillateát használnak, és István, a szőlősgazda rengeteget járkál a területen, a sorok között, egyenként ismeri a tőkéket. Ezek után szinte természetes, hogy a szüret is kézzel történik, semmilyen gép nem helyettesítheti a gondos kezeket és az odafigyelést.

FÖLDI BÁLINT – VULKÁN 2020

Olaszrizling–Rajnai házasítás a Szent György-hegyről, 2 területről, melyet Bálint műveltet. Vegyesen fahordós és acéltartályos érlelés, külön készült, később lett házasítva. „Azt szerettem volna, hogy ne a fajtát mutassuk meg, hanem a hegyet, a terroirt.” Spontán erjedt.

Földi Bálintot, bármerre is jár a világban, hazahúzza a szíve a Szent György-hegyre. Nem véletlen, hogy itt vásárolta első saját földjét, egy 0,3 hektáros kéknyelűültetvényt, hangulatos présházzal. Igaz, kanyargós út vezetett idáig: a tapolcai születésű Bálint sokáig sportolóként, párbajtővívóként képzelte el az életét, az utánpótlás-válogatott tagja volt. Huszonegy évesen aztán számot vetett, és úgy volt vele, hogy ebből megélhetés nem lesz, így átnyergelt a közgazdasági főiskolára, bár ez sem volt végső állomás. Az ihlet mesébe illő módon érkezett egy vasárnap délelőtt, amikor az ágyban fekve a tévében feltűnt egy akkor már nagy hírű balatoni borász. Figula Mihány volt a neve. Ahogy Bálint meséli, abban a pillanatban tudta, hogy borász akar lenni, sőt, nem is értette, hogy nem jutott ez eszébe eddig. Jött a Kertészeti Egyetem majd egy új-zélandi gyakorlat – jóbarátjával, a szintén borász Ujvári Viviennel, végül visszatérés a Badacsonyi borvidékre. Azóta is itt él és dolgozik, és eszébe sincsen máshol bort készíteni. Érdeklődésének középpontjában elsősorban a borvidéki kuriózumnak számító Kéknyelű fajta áll, termeszti, kutatja, kóstolja ezt a fajtát. A Szent György-hegyi meredek hegyoldalban is Kéknyelű terem, Bálint kifejezett célja idővel dűlőszelekciókat készíteni. – 2013 óta vagyok gazdája a Vércse-szirt alatt található több mint 200 éves vincellérháznak. A házikó mögötti meredek hegyoldalban kapaszkodó pár száz tőke Kéknyelű szőlő kézi művelése igazi kihívást jelent évről évre, de az ilyen különleges helyekről származó borokon keresztül értheti meg az ember igazán, hogy miért foglalkoznak a Szent György-hegyen szőlőműveléssel az itt élő emberek már évezredek óta.Fontosnak tartom, hogy a borban a terroire és a szőlőfajta kiegészítsék egymást. Boraimat irányított-spontán erjesztéssel készítem, a technológiát minden esetben az adott évjárat, és a szüretelt szőlő határozza meg – mondja Bálint, aki mindenek felett jól iható, szerethető borokat szeretne készíteni. Saját kis területe mellett – 2016 óta – a káptalantóti Sabar Pince borásza, így a terroirt és a természetet tisztelő látásmódja, ugyanakkor modern hozzáállása ezekben a borokban is tettenérhető.

VARGA JÚLIA Generation Gap Én nem építhetek hidat a múltba, apa, Ezek az építőkockák már műanyagok, Nem kézzel faragottak, mint a tieid, nem bírják meg az évtizedes félreértéseket olyan elegánsan és vágják a kezet, ha törnek. Mert törni fognak, apa, messze van ez a két part, te azt hiszed, folyó –én tudom, hogy nem is ugyanaz a galaxis.