
6 minute read
PÁLINKÁRIUM Adómentes lesz a pálinkafőzés
Évi 86 liter gyümölcspárlat Adómentes lesz a pálinkafőzés!
Az Európai Unió módosította a pálinkafőzésre vonatkozó szabályozást , így jövőre újra adómentes lehet a pálinkafőzés Magyarországon - tájékoztatta az MTI-t Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára.
Advertisement
– A kormány döntése értelmében 2021. január 1-jétől mind az otthoni magánfőzés, mind a bérfőzés újra adómentes lehet - mondta az államtitkár. Az adóhivatal adatai arról árulkodnak, hogy még a jelenlegi szabályok mellett is, amikor 700 forintot kell fizetni egy liter párlat után, van igény a házi pálinkára. Jelenleg mintegy 27 ezer főzőberendezés van a magyar háztartásokban, és 2020. január 1-je és október 8-a között 69 ezer párlatadójegyet váltottak ki az otthonfőzők – ismertette Tállai András. – Mint ismert az unió nyáron döntött úgy, hogy módosítja az alkoholok ügyével foglalkozó irányelvet, amely szerint a tagállamok adómentessé tehetik - évente maximum 50 liter gyümölcsszeszig – a párlatfőzést – emlékeztetett az államtitkár.
A kormány úgy döntött, hogy a kedvező szabályokat már 2021. január 1-jétől alkalmazza, vagyis jövőre már nem lesz szükség párlatadójegyre, illetve az ehhez kapcsolódó közteher megfizetésére se – jegyezte meg Tállai András. – A jövő évtől minden nagykorú, gyümölcstermesztő magyar állampolgár háztartásonként évi 86 liter gyümölcspárlatot főzhet le magánfőzésben adómentesen. A pálinkafőző magánszemély nem értékesítheti a párlatát, de azt családtagjai és vendégei elfogyaszthatják – ismertette az új szabályokat Tállai András.
A desztillálóberendezést továbbra is be kell jelenteni az önkormányzatnál, de a főzést megelőzően bejelentést kell tenni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál is, amiért cserébe a hatóság származási igazolást állít ki, ez igazolja a párlat eredetét és ezzel lehet részt venni különböző pálinkaversenyeken is. Az otthoni főzés szabályai betartását változatlanul az önkormányzati jegyzők ellenőrzik majd - tette hozzá.
– 2020. október 8-ig – a koronavírus-járvány ellenére – jelentős, 947 ezer hektoliterfok volt a bérfőzött pálinka mennyisége. Ez csaknem 1 millió 900 ezer liter 50 százalékos párlatnak felel meg –magyarázta az államtitkár. – A Pénzügyminisztérium már benyújtotta a Parlamentnek az adó-adminisztrációt csökkentő javaslatait, ezek egyik fontos eleme az adómentes pálinkafőzés, hiszen az új szabályok nemcsak anyagi megtakarítást, hanem jelentős egyszerűsítést is hoznak jövőre – mondta az államtitkár.
Emlékeztetett: jelenleg a magánfőzőnek a párlat előállítása előtt párlatadójegyet kell igényelnie az adóhivataltól. Egy párlatadójeggyel egy liter pálinkát lehet otthon főzni. Minden évben az első igényléskor legalább háromezer ötszáz forintot kell befizetni, azaz legalább öt adójegyet kell venni. A bérfőzés jelenleg adóköteles, literenként nagyjából 800 forint bérfőzési szeszadót kell lerónia annak, aki lehullott gyümölcsét pálinkaként kívánja hasznosítani.

Bahreinben a legdrágább az alkohol
A Világbank-csoport jelentése szerint a világon a legtöbbet egy kis szigetországban, Bahreinben kell fizetni az alkoholos italokért.
Az Origo nemrég beszámolt arról, hogy a Világbank-csoport adatai alapján a Föld legrejtélyesebb térsége egyben a legdrágább is: a megélhetési költségeket a globális átlaghoz viszonyítva a furcsa eltűnéseiről ismert Bermuda-háromszög névadó szigetcsoportjára kell a legvastagabb pénztárcával érkeznünk.
Kiderült tehát, hogy a Perzsa-öbölben kell a legtöbbet fizetni az alkoholért: egy kis kiterjedésű, arab szigetországban, Bahreinben.
Az összehasonlítás alapja itt is hasonló, mint a megélhetési költségeknél. A Világbank közgazdászai mintegy 200 országból gyűjtik be a megélhetéssel kapcsolatos adatokat, elsősorban a vásárláshoz kapcsolódó fogyasztói árakat, azok mutatóit. Az alkoholra vonatkozó árak csak az egyik kategóriát jelölik abból a 47ből, amivel az elemzők dolgoznak.
A Világbanknál elárulták azt is, hogy az alkoholra vonatkozó elemzéseiket csak 167 országra tudták megbízható érvénnyel elvégezni, mert a többiből nem állnak rendelkezésre megfelelő mennyiségű vagy minőségű adatok.
Az eljárás – némi leegyszerűsítéssel – itt is az, hogy az elemzők képeztek az alkohol árára egy globális átlagot, majd megnézték, hogy az egyes országok átlagai milyen mértékben térnek el ahhoz képest. Ez alapján alakult ki az országok drágasági sorrendje, melynek élén a már említett Bahrein áll.
Bahrein 345 százalékos eltérése az alkoholárakban a globális átlaghoz képest több tényezővel magyarázható. Mohamedán országként alkoholt csak igen korlátozottan, hotelekben és néhány külön engedélylyel bíró kereskedésben lehet beszerezni, muszlimok pedig egyáltalán nem vásárolhatnak alkoholos italokat. Így azok – korlátozott nagyságú – fogyasztói körét inkább a tehetős külföldiek képviselik.
Tovább növeli az alkoholok fogyasztói árát az is, hogy az ország 125 százalékos külön vámmal sújtja az alkoholtermékek importját. Bahrain egyébként is importra szorul az élelmiszerekből és a mindennapi fogyasztási cikkekből, ami az élelmiszerek kategóriájába tartozó termékek árát is valamennyivel a világátlag fölött tartja. – Az adatgyűjtésnek, átlagolásoknak és az elemzésekből leszűrhető következtetéseknek az a jelentőségük, hogy jobban megértsük, mit jelentenek az egyes országok megélhetési költségei az eltérő gazdasági és társadalmi állapotok tükrében, és tisztábban lássuk, mire is elég a jövedelem egy adott országban, így értékelve a vásárlóerő-paritási adatokat – magyarázza a Világbank statisztikai programjáért felelős közgazdásza, Nada Hamadeh. Szerinte épp Bahrein szolgáltat jó példát arra, miért fontos az egyes adatokat egymáshoz rendelten vizsgálni.
Azt ugyanis, hogy mennyit fizetnek az alkoholért a vevők, jóval több tényező befolyásolja, mint a munkaerő költsége vagy az adók – például a társadalmi szabályok vagy a kereskedelem is. Összehasonlításként: Németországban az alkohol ára 23 százalékkal van a világátlag alatt, de az árszínvonal átlaga 25 százalékkal fölötte. Ez azzal magyarázható, hogy Németországban jelentős belföldi termelés van a gazdaságban, viszonylag alacsony adókkal.
Bahrein épp azért kivétel, mert az alkohol árai általában együtt állnak az adott ország általános megélhetési költségeivel. Vagyis minél többe kerül a megélhetés egy adott országban, annál drágább az alkohol is.
Bahrein viszont összességében nem számít drága országnak. Ugyanakkor az egyébként drága országoknál – Bermuda, Izland, Ausztrália – azt látni, hogy az italféleségek is drágák, főként azért, mert a helybeni italgyártásnak elég magas a munkaerőköltsége, elsősorban a magasabb bérek miatt, magyarázza az elemző.
Magyarország – egy hellyel Csehország mögött állva – a 153. helyet foglalja el az alkoholárak alapján rangsorolt országlistán.
A világátlagnál 31 százalékkal olcsóbbak nálunk az italok. Magyarországot Románia követi, 34 százalékkal.
A lista utolsó, 167. helyén Azerbajdzsán áll, ahol a globális átlagnál 58 százalékkal mérsékeltebbek az italárak.
Ismeretterjeszto " utazási albumkönyvek!
L. KELEMEN GÁBOR
L. KELEMEN GÁBOR ÁLOMSZIGETEK 5 FÖLDRÉSZ, 30 CSODA
Élvezze a Soneva Fushi új vízivilláit a Maldívokon. www.soneva.com

ÁLOMSZIGETEK ÖT FÖLDRÉSZ, 30 CSODA
A tartalomból: Afrika (Mauritius, Seychelles, Madagaszkár, Zanzibár), Ausztrália és Óceánia (Fidzsi, Palau, Szamoa, Milford Sound, Nagy korallzátony, Bora Bora), Ázsia (Maldív, Hajnen, Bali, Pamalican, Koh Kood), Dél-Amerika (Titicaca tó-úszó-szigetek, Galápagosz, Falkland), Észak-Amerika (CocoCay, Jamaika, Hawaii, Santa Lucia, Kajmán-szigetek, Európa (Azori-szigetek, Tenerife, Bled-sziget, Belle Ile, Madeira, Skye-sziget, Csatorna-szigetek. Méret: fekvő A/4, keménytáblás borítóval. Papír: fényes műnyomó. Oldalszám: 80. Kiadás éve: 2020
Ára 50% engedménnyel: 4000 Ft
L. KELEMEN GÁBOR Galápagosz-szigetek
A könyv bemutatja a világ utolsó érintetlen területeit, az Ecuadorhoz tartozó Galápagosz-szigetek növény- és állatvilágát. Megismerkedhet az olvasó a galápagoszi óriás teknősökkel, s az ikonikus kék lábú szulákkal is. Ez a terület a hatalmas ősgyíkok, a szárazföldi és a vízi leguánok hazája. A könyv utolsó fejezete a perui Amazonas őserdő világáról szól.

L. KELEMEN GÁBOR Galápagosz-szigetek
A világ utolsó sértetlen élő „múzeuma” – gyönyörű környezettel, s színes állatvilággal! Stop over: Amazonas őserdő

Méret: fekvő A/4, keménytáblás borítóval. Papír: fényes műnyomó. Oldalszám: 80. Kiadás éve: 2019 Ára 50% engedménnyel: 4000 Ft
Amerika legendás nemzeti parkjai
Hegyek, kanyonok, vízesések, fjordok, tavak, folyók, gejzírek, gleccserek
Szöveg: L. KELEMEN GÁBOR Fotók: GOMBOS GYÖNGYI

L. KELEMEN GÁBOR Amerika legendás nemzeti parkjai
Hegyek, kanyonok, vízesések, fjordok, tavak, folyók, gejzírek, gleccserek bemutatására vállalkozott a szerző. Sok érdekes információ és látványos fotó színesíti a kiadványt. A tartalomból: Yellowstone Park, Grand Teton, Bryce Canyon, Zion Park, Yosemite Park, Grand Canyon, Antilope Canyon, Mesa Verde, Denali Park, Kenai Fjords (Alaszka).
Exkluzív kiállítású albumkönyv sok színes fotóval.. Méret: fekvő A/4, keménytáblás borítóval. Papír: fényes műnyomó. Oldalszám: 80. Kiadás éve: 2018