Ha akkor sikerül, most másmilyen Balatonunk van - vagy nincs is

ABalatonnal kapcsolatban minden korban nagy tervek születtek. Volt, aki nem szerette és kukoricaföldet vizionált helyére, más tervek szerint tengeralattjáróknak kellett volna cirkálni.

A Balaton kiszárítási terve

1776-ban Krieger Sámuel mérnök, térképész készítette el a Balaton lecsapolási és kiszárítási tervét.A víz elvezetését követően csak egy kis csatorna vezetett volna végig a tó közepén, ezt használták volna hajózásra. Krieger igencsak elgondolkodtató tervének oka az a termőföld „éhség” volt, amely a korszakot nagyban jellemezte. A Balaton így csak a Dráva-Duna vízi útszakasz egyik csatornája maradt volna.

A balatoni Atlantic City terve

„Fürdővárossá akarjuk kiépíteni Budapestet, európaivá akarjuk varázsolni a nagy magyar tengert...” – olvashatjuk a Színházi Élet egyik korabeli számában. 1929-ben ugyanis egy érdekes tavi terv született, Pogány Móric műépítész jóvoltából. Atlantic City néven válhatott volna a Balaton partja tengerparti világvárossá. Tervében modern építményeket: gyógyépületeket, színházakat, stadionokat, hangárt, pálmaházákat, nagy épületcsoportokat, alagutakkal megközelíthető emeletes strandfürdőkabinokat, felhőkarcolókat, széles sugárutakat is elképzelt a Balaton mellé és a fővárosba is.

Sportváros Tihanyban

Szintén az 1929-es évben sok cikk született Klebelsberg Kuno kulturális miniszter nyilatkozata kapcsán. Klebelsberg ugyanis sportvárost szeretett volna megvalósítani a tó partján, Tihanyban. A nagyszabású tervek között szerepelt egy Tihany 1936 FOTO: FORTEPAN hatalmas sporttelep, uszoda, atlétikai pálya megépítése. E terv részét képezte, hogy 1931ben a telepet „tihanyi magyar olimpiával fogják felavatni”.

Monte Carlo Aligán

1943-ban átfogó tervek készültek, „NagyBudapest tengeri fürdője, Balatonaliga” fürdőtelepének modern kialakítására. A Monte Carlo néven elkezdett, a korszakban igen modernnek és nívósnak számító építkezés tervét az USA-t Hasonló látványt szeretett volna, is megjárt kiváló tervező- mint Monte Carlo testvérpár, Olgyay Aladár FOTO: FORTEPAN és Olgyay Viktor készítette. Aliga Magyarországon az első egységes beépítésű fürdőtelep lett volna egész sor szállóval, társasházzal, vízikávéházzal, szabadtéri színházzal, 2000 személyes vendéglővel és kávéházzal, yachtházzal, gyógyszállóval, az aligai magaspartra felszálló lifttel, golfpályával... A második világháború ellenére az építkezések el is kezdődtek. Így valósulhatott meg a Csongor és Tünde szállóépület, valamint az aligai Községháza épülete.

Híd a Balaton felett, alagút a tóban

1912 augusztusából származik a következő híradás: „A kormány hír szerint, azt tervezi, hogy Tihany és Szántód között hidat létesítsen a Balatonon. A híd költsége hat millió korona volna.” A tervet hamarosan el is vetették. Később újból felmerült egy híd megépítésének szükségessége, majd egy még hajmeresztőbb gondolat. Ezt írta a Magyar Nemzet 1972-ben: „Felmerült egy Tihanyt Szántóddal összekötő híd építésének gondolata is. Ez viszont a tájképet rontaná, különösképpen akkor, ha pillérekre épülne, márpedig ezt az ezerkétszáz méteres távolságot más módon nehéz lenne áthidalni. A legkézenfekvőbb megoldásnak ígérkezik egy víz alatti betonalagút építése Tihany és Szántód között. A gondolattal már foglalkoznak az építészeti szakemberek.”

ÚJ TURISZTIKAI DESZTINÁCIÓ DÉL-NYUGAT MAGYARORSZÁGON:

MURAFÖLDE

lat jelöltek ki információs táblákkal, a tó körül pedig nemrég közel 4,5 kilométer kerékpározásra és futásra is alkalmas sétányt avattak. A sportosabb látogatók vízibiciklit kölcsönözhetnek, a gyerekek pedig a város legnagyobb játszóterén kapcsolódhatnak ki. A tó keleti felén felállított 48 méteres kilátó, egy hajdani fúrótorony 230 lépcsőfokát leküzdve pedig feltárul e vidék lenyűgöző, az ország legzöldebb és legerdősültebb tájának látványa.

Egy részben még mindig feltáratlan, dimbes-dombos és kies vidék a Mura határfolyó mentén, közel a horvát és a szlovén tájakhoz. Végtelen kerek erdők borítják, völgyekkel és rengeteg tóval tagoltan. A horgászok, vadászok álma, kerékpárosok és raftingosok barátja. Nagykanizsa gazdag kulturális kínálata miatt is érdemes meglátogatni a térséget, de a Murafölde természetközeli élménye teszi teljessé az utazást. Hiszen óriási kincseket rejt magában, melyekre felfedezőként lelhet rá mindaz, aki családjával, barátaival belép e rejtelmes és mesés világ kapuján. Természetes adottsága e vidéknek a vízi és kerékpáros turizmus, a vadászat, a lovaglás, s még lehetne sorolni a kínálatot. Csónakkikötők épültek a közelmúltban, egyre több a vízitúra, akár „aranymosási” lehetőséggel is egybekötve.

A város zajától távoli, tiszta levegőjű Csó-tó Kanizsa ékköveként mára igazi pihenőövezetté alakult: izgalmas lehetőségek várnak itt a kerékpárosokra, mivel a városból kiindulva mintegy 300 kilométernyi kerékpárútvona-

A nagykanizsai Csónakázó-tó

További információ:

www.tourinformnagykanizsa.hu