Sárkánylelke, Szemenszedett és Táltosszög

FOTÓ: SHUTTERSTOCK

Szabó Tünde, borász holisztikus és organikus megközelítéssel alkotja ízletes borait. Kis mennyiségben, de a természetesség alapelvét követve készíti különleges nevű nedűit. A bor és a szőlő lelkéről, a szőlőművelés összetett mesterségéről beszélgetett vele Kovács Emőke.

– Mesélne a Bajnóczy Pince érdekes múltjáról, az újjáéledt birtok hagyományairól? – A Pince a badacsonyi borvidéken, a legendás Szent Györgyhegyen található. Bár az újbóli életre kelése már nekem köszönhető, de a története egészen az 1920-as évekig nyúlik. 1928-ban apai dédnagyapám, Bajnóczy István vette meg ezt a délkeleti lejtőkön található területet. Dédapámnak öt gyermeke született és örökségképpen mindenkire hagyott egy szőlőterületet. Nagyanyám, Bajnóczy Margit kapta azt a területet, amely a gazdaságunk szíve-motorja, ez a rész mindig a család tulajdona maradt. A mellette lévő szőlőt a nővére örökölte, de ez sajnos egy jó időre elkerült a családtól, ezt sikerült 2014-ben visszavásárolnunk és 2016-ban rajnai rizlinggel betelepíteni. Dédnagyapámnak is fontos volt a balatoni szőlőművelési hagyomány folytonossága, így bár megszakításokkal, de jómagam vihettem tovább ezt a tradíciót, melynek éppen ez az alapja: a helyi és a családi értékek őrzése, átörökítése, valamint a természetesség megtartása. Így kapcsolódik össze a boraimban a XX. és a XXI. század világa. Az eredeti adásvételi szerződést 1928-ból még mindig őrzöm. Hiszem és tudom, hogy dédnagyapámnak is azok az értékek lebegtek a szeme előtt, melyeket én is követek: ez a vulkanikus talajú föld itt a Balaton mellett különleges érték. Mindemellett, úgy gondolom, hogy a föld, a megművelt terület nem felejt. Fontos információkat hordoz, emlékezik, idővel felismer, feléled, örökíti tovább őseim energiáit. – Egyenes út vezetett az ön számára a borászkodáshoz? – Egyáltalán nem, sőt! Először ruhatervezőnek készültem, aztán szociálpedagógiára jártam, végül a Kertészeti Egyetemen szereztem diplomát szőlész-borász szakmérnöki képesítéssel. Sokat tanultam Feind Lajostól. Ekkor már a saját szőlészetemben is tevékenykedtem, s időközben Balatonfőkajárról elköltözve Monoszlóra kerültem, a Liszkay Borkúriára. Egyszóval közeledtem szeretett Szent György-hegyemhez. Szekszárdon is volt egy szőlőnk, de ennek művelését nehéz volt kivitelezni a balatonival együtt, így végül maradt az igazi szerelem: a Szent Györgyhegyi Bajnóczy pince. Most már egyedül művelem. Nem állítom, hogy könnyű, de mindenképpen felemelő tevékenység. – Akadtak nehézségek a szőlőművelés során? Milyen sztereotípiák élnek a borászokról? – Aborászokról sokan azt gondolják, hogy naphosszat ülünk a hegyen, jó borok mellett diskurálunk és nézzük a naplementét, mindig vidámak vagyunk. Sajnos, ez nem így van. A szőlészet talán az egyik olyan mezőgazdasági szakág, amelyik legjobban függ a természet változásaitól, szeszélyességétől, az időjárástól. Elmesélek néhány példát. 2016ban például a művelésem alatt álló 12 hektár szőlőből 9 hektár tavasszal elfagyott, nagyon nagy veszteség volt. Aztán itt vannak a seregélyek, akik ellen szintén komoly csatákat vívunk: rajokban támadnak, elpusztítják a termést. Védett madárnak számítanak, ezért csak riogatni lehet őket. Volt, amikor édesapámat kértem meg erre: napokig ült egy gázpisztollyal a szőlőben. 2020-ban meg az őzek okoztak komoly károkat. – Mit jelent az organikus termesztés, a természetesség hangsúlyozása a borai esetében? – Lényegében holisztikus és egyben organikus, kissé egyedi szemléletet képviselek. Úgy gondolom, a szőlő a világ legtökéletesebb növénye. S ha már a legtökéletesebb, akkor ne is avatkozzunk a növekedésébe, alakulásába. Ez azt jelenti, hogy kerülöm a mesterséges ízanyagok, illatok használatát, kizárólag a gyümölcs és a termőhely sajátosságaira koncentrálok. A környezettudatosság nálam abban is megnyilvánul, hogy valóban törekszem arra: minden alapanyagot helyi termelőktől szerezzek be és valóban kisebb legyen az ökológiai lábnyom, amit pincészetemmel hátrahagyunk. – Milyen eljárásokkal készülnek a borfajtái, honnan ered érdekes fantázianevük? – Az előbb említett természetesség szellemében készülnek olaszrizling, rizlingszilváni, szürkebarát, rajnairizling, pinot noir szőlőfajtákból boraim. Igyekeztünk – bár ebben a címketervező járt élen – érdekes és beszélő neveket adni termékeimnek, mint a Szemenszedett, Táltosszög vagy az Örömkönny. A legtradicionálisabban készülő hordós érlelésű tételek a Sárkánylelke – korábban Sárkánytangó – fantázianevet képviselik. A Szent György-hegyhez kötődő Sárkány-legendát szerettem volna ezekben a borokban megjeleníteni, ami a hagyomány, az ősök és a természet iránti tisztelet összessége. Nem készül belőlük nagyon sok palack, de éppen ebben rejlik egyediségük és varázsuk.

Kovács Emőke / likeBalaton.hu