MarEpul_8_beliv_2024_1111

BEKÖSZÖNTŐ

Minél távolabbra tekintünk hátra, annál messzebbre látunk előre – mondta a múltat és a jövőt is éles szemmel vizsgáló, államférfiként és történészként is maradandót alkotó Winston Churchill. Ezt a vezérelvet követtük mi is, amikor hosszú évekkel ezelőtt nekivágtunk az akkor még elhanyagolt, lepusztult Városliget megújításának. A kezdet kezdetén megvizsgáltuk, hogy mit tettek eleink a Ligetért, mit tettek akkor, amikor felvirágoztatták a parkot és milyen volt a Liget Aranykorának nevezett időszak, amikor egyszerre hívogatták a Ligetbe a látogatókat a pompás sétányok és virágágyások, az árnyat adó városerdő, a sokféle új múzeum, a kikapcsolódást szolgáló intézmények a fürdőtől a jégpályáig, akárcsak a nagyhírű éttermek és mutatványosok. Helyreállítani, felújítani a ligeti örökség zöldfelületi és épített értékeit s emellett vadonatúj intézményeket és létesítményeket is létrehozni – a Liget saját hagyományaira építve, de a 21. század igényei szerint. Ennek a munkának egy részét már elvégeztük, amelynek eredményeire az elmúlt években már egy országnyi ember volt kíváncsi: már több mint tízmillióan látogatták meg az új Nagyjátszóteret, az ügyességi és sportpályákat, a kutyás élményparkokat, a megújított botanikus kertet és nem utolsósorban a lenyűgöző Magyar Zene Házát és Néprajzi Múzeumot, valamint az újjávarázsolt Szépművészeti Múzeumot és a Millennium Házát. A történelmi léptékű vállalkozás nemcsak a főváros és az ország minden szegletéből ideérkezők osztatlan elismerését vívta ki, de határainkon túl is öregbítette hazánk jó hírnevét: a Liget Budapest Projekt eredményeit számos kiemelkedő jelentőségű nemzetközi díj is visszaigazolta.

Ez a siker azonban felelősséget is ró ránk: úgy a létrehozott új értékek minőségének folyamatos megőrzésében, mint a hátralévő feladataink elvégzésében. Az ország elmúlt 100 évének kulturális fejlesztéseit tekintve már az eddigi eredmények is szinte példátlannak mondhatók, ám terveink teljes körű megvalósítása még várat magára. Ha maradéktalanul megvalósul az, amit elterveztünk, ha elkészülhetnek az Új

Nemzeti Galéria, a Magyar Innováció Háza és a Városligeti Színház épületei, s befejeződik a parkfelületek teljes megújítása is, az azt fogja bizonyítani a jövő számára, hogy képesek voltunk közösen létrehozni egy olyan, történelmi távlatban is kiemelkedő és maradandó jelentőségű értéket, ami vitathatatlanul az ország javát szolgálja majd. Történelmi vétek volna elszalasztani ezt a lehetőséget, amelyet a teljeskörűen megvalósuló Liget Budapest Projekt jelentene úgy Magyarország, mint egész Európa számára.

BAÁN LÁSZLÓ a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa

TARTALOM

Szimbólumok születése

6 12 18 26 30 32

A Liget Budapest Projekt eredményei ma már túlmutatnak önmagukon, a Városliget ikonikus épületei szimbólummá váltak, amelyek a nemzeti öntudatunkhoz is hozzátartoznak – véli Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója, akivel a következő évek terveiről, a műemléki rekonstrukciók kihívásairól, és a szimbólumok születésének különleges pillanatairól is beszélgettünk.

A látogatók szeretik a megújult Városligetet

A Liget Budapest Projekt első évtizedében elkészült fejlesztéseknek köszönhetően nemcsak a Városliget zöld felületének mintegy fele újult meg, és jött létre Budapest elsőszámú családi élményparkja, de mindezek mellett a főváros és Magyarország új jelképei is megszülettek: a Magyar Zene Háza, a Néprajzi Múzeum mára hazánk világszerte látható nevezetességeivé váltak. A Liget Budapest Projekt új fogalommá vált a kulturális térben. Visszaigazolja mindezt, hogy az új attrakciók látogatószáma már átlépte a 12 millió főt.

Nekünk dolgozik a világ

A Néprajzi Múzeum történetének új szakasza kezdődött 2024 októberében, amikor megnyílt az intézmény ötödik gyűjteményi állandó kiállítása, ami nemzetközi színpadon is jelentős terekkel, narratívákkal és tárgyakkal, fotókkal, installációkkal várja a közönséget. Ez alkalomból Kemecsi Lajos főigazgatóval készítettünk interjút.

Megújult a KRESZ park a Városligetben

Fontos állomásához érkezett a Városliget tájépítészeti megújítása 2024-ben: elkészült a Liget hagyományosan egyik legnépszerűbb családbarát célpontjának, a KRESZ parknak és környezetének régóta várt megújítása és ezzel az ország legnagyobb és legkomplexebb közlekedési tematikájú családi játszóparkja jött létre.

Ingyenes KRESZ Suli és Liget Jogsi a Városligetben

A Liget Budapest Projekt és a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum együttműködésében létrejött nyári családbarát programsorozatra az ország minden tájáról érkeztek az óvodások és általános iskolások, akik játékos közlekedési tematikájú foglalkozásokon tanulhatták meg a biztonságos közlekedés alapjait. Azok a gyerekek, akik legalább 3 alkalommal részt vettek az ingyenes KRESZ Suli foglalkozásokon, Liget Jogsit kaptak.

Az évtized végére felépülhet az Új Nemzeti Galéria

Ma a Liget pártszimpátiától függetlenül elsöprő népszerűségnek és támogatottságnak örvend – szögezi le Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, akivel az évtized végére felépíteni tervezett Új Nemzeti Galériáról, a Liget projekt népszerűségéről, a lopakodó woke-ról is beszélgettünk, valamint arról, miben világelső a Szépművészeti Múzeum.

Istenek és démonok – egy világsiker története a Szépművészetiben

Egy időben két nagyszabású tárlat is várja a látogatókat a Szépművészeti Múzeumban. Az Istenek és démonok királysága című kiállítás az ókori Mezopotámiába kalauzolja a látogatókat, a Munkácsy. Egy világsiker története című tárlat pedig a festőfejedelem életművét helyezi az eddig megszokottól eltérő megvilágításba. A két kiállítást már tízezrek keresték fel a Hősök terén.

Sikeres üzemeltetési újítások helyszíne a Városliget

Egy igen összetett feladatcsomagra adott példaértékű választ a Városliget Zrt. működésért felelős csapata, hiszen a 100 hektáros Városliget parkjának, és a benne foglalt új, kulturális intézményeinek a működését fenntartani, összehangolni komoly szakmai kihívás. Jelinek Balázs működési vezérigazgató-helyettest a park kulturális és rekreációs hagyományait tiszteletben tartó, a mai felhasználói elvárásoknak megfelelő és modern technológiai megoldásokat alkalmazó üzemeltetési rendszerről kérdeztük.

A Városliget zöldfelületének a fele már megújult

Eddig összesen 270.000 m 2 zöldfelület újult meg a Liget Budapest Projekt keretében, ami összesen a Városliget teljes zöldfelületének már mintegy fele. A Városliget parkjának grandiózus tájépítészeti megújítása során 2024-ben összesen csaknem 30.000 m 2 megújított zöldfelületet vehettek birtokba a látogatók Magyarország egyik legnépszerűbb látványosságának a BalloonFly kilátó környezetének a látogatói igényekhez igazodó megújításával és a KRESZ park régóta várt átalakításával.

63 76 50 56 60 66 74 70

A biztos közönség a legnagyobb siker

A bizonytalanná váló világunkban egyre fontosabb szerepe van a közösségnek, a Zene Háza pedig egyértelműen közösséget épít – hangsúlyozzák a Magyar Zene Háza vezetői: Batta Andrással, az intézmény ügyvezető igazgatójával és Horn Márton intézményigazgatóval a kreatív energiákról, operarajongó hollywoodi-i sztárokról, a kísérletezés fontosságáról beszélgettünk, valamint arról, mi jelzi igazán az intézmény nemzetközi ismertségét.

A képéhségtől a képdömpingig

Ha egy külföldi ellátogat Budapestre, talán az elsők között lesz kíváncsi André Kertész, Moholy-Nagy, Brassaï, Martin Munkácsi, Robert Capa munkáira, ám mellettük meg kell mutatni a magyar eredményeket, a nagyjainkhoz mérhető, ám kevéssé ismert alkotókat is – mondja Baki Péter, a Magyar Fotográfiai Múzeum igazgatója, akivel a 2025-ben megnyíló Nemzeti Fotóművészeti Múzeumról, a nemzetközi múzeumi szcéna növekvő érdeklődéséről, a XX. század elejének képéhségéről, és a világunkat eluraló képdömpingről is beszélgettünk.

Mélység/élesség kiállítás a Millennium Háza NEO Kortárs Művészeti Terében

A Millennium Háza NEO Kortárs Művészeti Terében megrendezett tárlat a Magyar Fotográfiai Múzeum mintegy hétszázezer művet számláló gyűjteményének kiemelkedő alkotásait vonultatta fel, tematikus egységekbe rendezve. A tárlat képanyagának kiválasztásakor a múzeum gyűjteményeinek legfontosabb képei kerültek kiválasztásra, amelyek magukban hordozták a magyar fotótörténet megismerésének lehetőségét, valamint hét tematikus csoport mentén mutatták be a fotográfia műfajainak alkotói attitűdváltozásait a 19. századtól napjainkig.

A videóművészet világhírű mestere a NEO-ban

A világhírű kortárs művész, Bill Viola munkáival találkozhatnak a látogatók a Neo Kortárs Művészeti Térben. A nemrégiben elhunyt videóművésznek - akit Laure Cumming, az Observer kritikusa a video korszak Rembrantjának nevezett – három alkotását és egy interjúját mutatja be a városligeti intézmény.

Földre szállt az arkangyal

Több mint 120 év után először emelték le a Hősök tere központi alakját, Gábriel arkangyal szobrát, hogy teljes körű restauráláson essen át. Az elmúlt évtizedek során a bronzszobor állapota jelentősen romlott, így most a Nemzeti Örökség Intézete és a Városliget Zrt. együttműködésében átfogó felújítási munkálatok kezdődtek.

A munkálatok különlegességeiről, kihívásairól és mérnöki bravúrjairól Sághi Attila, a Városliget Zrt. beruházási vezérigazgató-helyettese mesélt.

A Ligetben mindig történik valami

Izgalmas családbarát programokkal, bővülő sportolási- és rekreációs kínálattal, és a megújuló Liget népszerű attrakcióit bemutató, vezetett épület- és parksétákkal fogadta a nyári és koraőszi szezonban a látogatókat a Városliget.

Liget+ jegyértékesítő és hűség platform

A Városligetbe érkezők modern és magas színvonalú, digitális alapokon működő szolgáltatásokban részesülhetnek az ingyenesen elérhető Liget+ program révén. A platform, amely immár öt éve folyamatosan bővülő lehetőségeket kínál, túlmutat egy egyszerű jegyértékesítési rendszeren. A smart city szemlélet segítségével a Liget+ hűségprogram átfogó látogatói élményt nyújt, amely összekapcsolja a Városliget intézményeit és a Liget Budapest partnereinek szolgáltatásait.

Megújult a Városliget weboldala, a Ligetbudapest.hu

A felhasználói igényekhez igazodva teljes mértékben átalakult a Ligetbudapest.hu oldal, ahol a Liget projekt keretében megvalósult fejlesztések mellett a Városliget és szűkebb környezete valamennyi attrakciójának fontos információi is megtalálhatók.

FELELŐS KIADÓ:

Dr. Gyorgyevics Benedek Városliget Zrt.

FŐSZERKESZTŐ:

Dr. Kurcz Adrienne

TARTALOM:

Berényi Marianna, Guba Sándor, Lévay Zoltán, Major Eszter Anna, Molnár Luca, Nagy Viktória, Szentei Anna, Zalka Szilvia

LEKTOR: Borus Judit

MŰVÉSZETI VEZETŐ ÉS KÉPSZERKESZTŐ: Varga Csaba

LAYOUT: Kriston Tímea

FOTÓK:

Áment Gellért, Hajdú János, Garai Edit, Hirtling Bálint, Incze László, Marozsán János, Mohai Balázs, Palkó György, Szabó Bence

FOTÓELŐKÉSZÍTÉS: Szőnyi András

Szimbólumok születése

A LIGET BUDAPEST PROJEKT EREDMÉNYEI MA MÁR TÚLMUTATNAK ÖNMAGUKON, A VÁROSLIGET IKONIKUS

ÉPÜLETEI SZIMBÓLUMMÁ VÁLTAK, AMELYEK A NEMZETI ÖNTUDATUNKHOZ IS HOZZÁTARTOZNAK – VÉLI GYORGYEVICS BENEDEK, A VÁROSLIGET ZRT. VEZÉRIGAZGATÓJA, AKIVEL A KÖVETKEZŐ ÉVEK TERVEIRŐL, A MŰEMLÉKI REKONSTRUKCIÓK KIHÍVÁSAIRÓL, ÉS A SZIMBÓLUMOK SZÜLETÉSÉNEK KÜLÖNLEGES PILLANATAIRÓL IS BESZÉLGETTÜNK.

Növekedett vagy stagnált a Városliget látogatószáma? Mi áll a számok mögött?

A Liget Budapest Projekt elindulása előtti években a Városliget egyedi látogatószáma körülbelül évi négymillió főt tett ki, amibe beleszámolták többek közt a Fővárosi Állat- és Növénykert, vagy a Széchenyi Fürdő évi egy-egymilliós látogatottságát is. A Városliget Zrt. azonban kizárólag az általa fejlesztett projektelemek forgalmát figyeli. A statisztikából kimaradnak többek közt a parkban sétálgató családok, a naponta a futópályát használó sportkedvelők, a padokon beszélgető fiatalok, vagyis mindazok, akik a város szívében elterülő zöld felület előnyei miatt látogatnak ki a Ligetbe. A mért számok azt mutatják,

legalább tizenkétmillió ember fordult meg a Városligetben 2019 óta, ami egzakt adatokon alapul: a Zene Háza, a Néprajzi Múzeum, a Szépművészeti Múzeum, a Millennium Háza jegyvásárlásaiból, vagy éppen a Városligeti nagyjátszótérre látogató kisgyerekes családok létszámából – ez utóbbi helyszínen a belépési pontokon optikai szenzorok számlálják a betérőket. A tizenkétmillió fő tehát azzal együtt is fokozott érdeklődést jelent, hogy a koronavírus-járvány évében nagyon kevesen merészkedtek ki a négy fal közül.

Mérhető-e, hogy a kulturális turizmus egyre népszerűbbé váló célpontjaként a Városliget mennyivel járult hozzá a fővárosi turizmus számaihoz?

Egyértelműen érződik, hogy a Városliget az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően kiemelt turisztikai desztinációvá vált, pedig jó pár évvel ezelőtt még kihívás volt, hogy a Hősök terén kötelező programként megálló, és szelfit készítő külföldi turistákat hogyan lehet beterelni a Ligetbe. Ma már a ballon-kilátónál egyértelműen többségben vannak a külföldiek, de a Zene Házánál is meghatározó számú idegen szót hallani, pedig még néhány kiemelt érdeklődésre számot tartó kulturális projekt átadása csak ezután következik.

Mire gondol?

Például a Néprajzi Múzeum állandó kiállítására. A múzeum 2022 áprilisában nyitotta meg a kapuit, és bár az épületet izgalmas architektúrája miatt sokan felkeresték, néhány pop-up kiállítástól eltekintve a látogatók számára lényegében kihasználatlan volt. Az építészeti adottságai mellett vonzerejét az idén októberben megnyílt állandó tárlata jelentheti majd: ez az átfogó gyűjteményi kiállítás kísérletet tesz arra, hogy a műtárgyakat valóban 21. századi szemlélettel, a mai kor elvárásainak megfelelő eszközökkel mutassa be. A világunk hihetetlen változáson megy keresztül, csak hogy egyetlen példát mondjak: tíz évvel ezelőtt másfél perces videókat készítettünk a Városliget Zrt. különböző kommunikációs felületeire; ma körülbelül tízszer annyi videó készül, ám mindössze 10-15 másodperces anyagok. Merthogy az online felületeken szörföző felhasználó átlagosan en ynyit fogad be, ilyen terjedelmű a figyelme. Kérdés, hogy a Liget Budapest Projekt által képviselt kulturális értékeket, és azok átadását mindez hogyan érinti?

Szükséges-e ezen a téren tartani a tempót?

Ez kényes kérdés, mert egyrészről nem szeretnénk a kultúra és a művészet világát, amelyek befogadásához elmélyülésre van szükség, a digitalizáció és a haladás oltárán feláldozni. Másrészről az a fejlesztés, amely egy festmény vagy akár egy klasszikus zenemű üzentét befogadhatóbbá teszi, szükséges és érvényes dolog.

A Zene Háza állandó kiállításában olyan fülhallgatóval járhatnak körbe a látogatók, ami célirányosan adja át az adott témára vonatkozó információkat. A Néprajzi Múzeum új állandó kiállítását egy az egyben leképezték a digitális térben, így a konkrét műtárgyak történetétől a használatukon át az általuk képviselt jelképiségig minden információt célirányosan, a lehető legkönnyebben elérhetővé és befogadhatóvá tesznek a látogatók számára. Vagyis az élmény elmélyítése, a látogató közvetlen bevonása a cél. Nemrég beszélgettem az egyik legnagyobb hazai zenei fesztivál szervezőjével, akivel sok mindenben egyetértettünk, így például abban is, hogy az egyik legnehezebb feladat rávenni az embereket arra,

2024-ben a Liget projekt keretében elkészült a Néprajzi Múzeum új, minden eddiginél nagyobb állandó kiállítása

hogy letegyék a kezükből a telefont. A social média görgetése, az online tartalmak nézegetése a szervezetben azonnali dopaminválaszt aktivál, magyarán függővé tesz. És ezzel, lássuk be, nagyon nehéz versenyezni.

A Városliget Zrt. nevéhez köthető a Liget Budapest

Projekt létesítményeinek megépítése, jelenleg pedig az üzemeltetés, az intézmények működtetése is. Ám a hatáskörük túllépett a Városligeten, hiszen a Magyar Állami Operaház rekonstrukciójának utolsó évét is önök vezényelték le. Milyen új feladatok várhatóak a következő időszakban?

Hosszú éveken át a leglátványosabb tevékenységünk a Városliget új, ikonikus létesítményeinek megépítése vagy a régi, értékes műemlékeinek átfogó rekonstrukciója volt. Aztán az átadásokkal párhuzamosan a tartalomfejlesztés vált prioritássá, ami minden egyes intézménynél mást és mást jelentett: a Zene Háza programját a nulláról építette fel az intézmény csapata, míg a Néprajzi

Múzeum nemzetközi szinten is kiemelkedő tudományos munkát végző kurátorai számára az volt a kihívás, hogyan lehet a gyűjteményt 21. századi módon elhelyezni és befogadhatóvá tenni. A Városliget Zrt. számtalan feladata mellett saját programokat szervez és külsős rendezvényeket is befogad, a műszaki üzemeltetésért felelős csapat pedig nem csak az épületek, hanem a park működtetésének feladatait is ellátja. Az elmúlt két évben

azonban a nemzetközi gazdasági környezet finoman szólva sem alakult kedvezően, a magyar gazdaság kitettsége miatt jelentősen megszenvedte ezt az időszakot, ezért számos tervezett beruházás későbbre halasztódik, vagy el sem indul. A Városligeten kívüli feladataink, így a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, az Erkel Színház, a Vajdahunyad várának felújítása – ez utóbbi fizikailag a Városligetben van ugyan, ám nem a Városliget Zrt. kezelésébe tartozik –, a jelenleg még épülő, a Magyar Művészeti Akadémiához tartozó Építészeti Múzeum, vagy akár az Iparművészeti Múzeum teljes rekonstrukciója esetén az évek alatt a cégnél összegyűlt ismeretanyag és tapasztalat valamilyen úton-módon hasznosul majd. Vagy az üzemeltetéssel kapcsolatban, vagy a teljes beruházásban, vagy a kiállításépítéssel összefüggésben vállaltunk szakmai segítséget.

Talán mind közül az Iparművészeti Múzeum felújítását övezi a legnagyobb várakozás. Miért húzódott el ennyire az építkezés, és van-e esély, hogy a közeljövőben befejeződjön?

Az elmúlt időszakban az ésszerűsítés és az újra tervezés időszakát éltük, ám azt látni kell, hogy egy több, mint százéves épület rekonstrukciója minden esetben ugrás a sötétbe: szinte borítékolható, hogy a rekonstrukció során a szakemberek nem várt nehézségekbe ütköznek. Éppen ez történt az Operánál is; a tervezés

A Magyar Zene Háza mára a főváros egyik leglátogatottabb kulturális intézményévé vált

a kivitelezéssel párhuzamosan zajlott, menet közben bukkantak elő olyan problémák, amelyek miatt a terveket olykor teljesen felül kellett írni, vagy korrigálni. Az ilyen jellegű műemléki rekonstrukciók előre nem tervezhető nehézségei miatt nehéz előre, fillérre megmondani, hogy pontosan mennyibe kerül majd a teljes beruházás. Nem beszélve arról, hogy az Iparművészeti Múzeum hatalmas gyűjteménnyel rendelkezik, és már csak a műtárgyakkal kapcsolatos logisztika, tehát a mozgatás, szállítás, vagy éppen a restaurálás feladatai, mind felbecsülhetetlen időt és költséget jelentenek. Jelenleg egyébként egy másik nagy rekonstrukciós munka is folyamatban van: a Hősök tere szobrainak állapotfelmérésén kiderült, hogy a közel negyven méter magas millenniumi emlékmű oszlopán álló Gábriel arkangyal szobra a felállítás óta eltelt százhúsz év alatt olyannyira ki volt téve az időjárás viszontagságainak, az extrém szélterhelésnek, hogy a teljeskörű restaurálása mára elodázhatatlanná vált.

Említette, hogy a recesszió előtti években indult projektek kifutása még az idén, vagy legkésőbb jövőre megtörténik. Melyek ezek?

A nyár elején adtuk át a több tízezer négyzetméteren kialakított KRESZ parkot: az egykori Közlekedési Múzeum környezetének teljes rehabilitációja komoly adósságunk volt. Nagy erőkkel dolgozunk a következő múzeumi fejlesztésen: idén sikerült a Városligeti fasoron, a Liget közvetlen szomszédságában álló Klösz György

villát megvásárolni, ezzel párhuzamosan pedig a Szépművészeti Múzeum megszerezte a Magyar Fotóművészeti Alapítvány alapító jogait. Mindezek eredményeképpen új kiállítóhely születik, 2025 végén nyitjuk meg a Nemzeti Fotográfiai Múzeumot. Reméljük nemsokára az Új Nemzeti Galéria építkezése is megkezdődhet majd.

Minden egyes épület vagy létesítmény átadásánál felmerül a kérdés, hogy az építkezés során mennyire sikerült megóvni a Városliget természeti értékeit. Összességében hogyan látja, milyen eredményekkel zár a Liget Budapest Projekt zöld mérlege?

A Városliget látogatói gyakorlatilag nem érzékelnek majd különbséget a tíz évvel ezelőtti, és a mostani állapotok között, annyiban viszont mégis, hogy a tízmilliós látogatószám mellett a zöldfelületek megőrzése óriási kihívás. Jó példa erre a Néprajzi Múzeum tetején élő extenzív zöld kert, ami gyakorlatilag a 2022-es átadása óta télen-nyáron pontosan úgy létezik és működik, ahogyan a tervezője megálmodta, ez pedig az üzemeltető csapatunk érdeme. A Liget Budapest Projekt kezdetén azt ígértük, hogy mire a teljes beruházás lezárul, 60-ról 65 százalékra nő a zöldfelület – ezt a vállalást mindvégig szem előtt tartottuk. A beruházásaink kivétel nélkül az évtizedek óta romos és lepusztult területeket újították meg, így a Néprajzi Múzeum az egykori Felvonulási téren, a Zene Háza az egykori Hungexpo épületeinek helyén épült fel. Ezzel együtt azt gondolom, hogy sokkal fontosabb a zöldfelületek mennyiségi növekedésénél

2024-ben elkészült a városligeti KRESZ park régóta várt felújítása

a minőségi átalakulás. Hosszú konzultációk, egyeztetések, tervezések előzték meg azt a komplex kérdést, hogy voltaképpen kiknek fejlesztjük a Városligetet? Hiszen a sűrűn beépített VII. kerület külső részén lakó, kutyáját csakis a Városligetben sétáltató parkhasználónak éppúgy megfelelő Városligetet kellett létrehozni, mint a jó időben kilátogató, a Nagyjátszóteret ingyenes kalandparkként használó agglomerációban élő családoknak. Egyszóval nagyon sok parkhasználó csoporttal egyeztettünk, és próbáltunk olyan komplex teret létrehozni, ami a legkevesebb konfliktust hordozza magában a különböző társadalmi csoportok között.

Idén Szingapúrban FIABCI World Prix-n a világ legjobb középületének választották a Néprajzi Múzeumot, és ugyancsak díjat nyert a Magyar Zene Háza is, így ma már hazánk legtöbb díjazott épületeivé váltak. Milyen hozadékai lehetnek az elismeréseknek, díjaknak?

A Liget létesítményeinek sikerét még azok is elismerik, akik bármilyen ellenérzéssel viseltetnek akár a projekttel, akár a projektet támogató kormánnyal szemben. Ezek nemzetközi díjak, tehát a magyar kapcsolatrendszerek, politikai motivációk kizárt, hogy szerepet játszanak az odaítélésükben. Minden elismerés óriási büszkeség, miközben jelzi azt is – például a Zene Háza esetén –, hogy egy nemzetközi sztárépítész által megálmodott épület bizony világszinten is mérhető láthatóságot jelent. A Liget Budapest Projekt eredményei ma már túlmutatnak önmagukon: a Városliget ikonikus épületei szimbólummá váltak. Amikor a negyedikes olvasókönyv címlapján a Városliget fölé szálló, Szinyei festményre emlékeztető piros-fehér csíkos ballon stilizált képe jelenik meg, vagy mikor a Zene Háza grafikai változata országimázs kiadványokban bukkan fel, akkor szembesül az ember azzal, hogy mindez rólunk, az egész országról is szól, arról, hogy igenis képesek vagyunk ilyen eredményeket létrehozni. És ez a nemzeti öntudathoz, az önazonossághoz már legalább annyira hozzátartozik, mint a történelmünk során létrejött nagyszerű intézményeink, akár a Szépművészeti Múzeum vagy a Műcsarnok. 2014 és 2022 között konjunktúra időszakát éltük; aranykor volt, és a főváros építészeti jelképei éppen ilyen felívelő korokban születtek, mint az elmúlt évtizedben, vagy akár száz évvel ezelőtt, a ma már nosztalgiával szemlélt XIX. századi boldog békeidők világában.

Egyértelműen érződik,

hogy a Városliget az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően kiemelt turisztikai desztinációvá vált.

A látogatók szeretik a megújult Városligetet

AZ ÚJ ATTRAKCIÓK LÁTOGATÓSZÁMA

MÁR ÁTLÉPTE A 12 MILLIÓ FŐT

A Liget Budapest Projekt első évtizedében elkészült fejlesztéseknek köszönhetően nemcsak a Városliget zöld felületének mintegy fele újult meg, és jött létre Budapest elsőszámú családi élményparkja, de mindezek mellett a főváros és Magyarország új jelképei is megszülettek: a Magyar Zene Háza, a Néprajzi Múzeum mára hazánk világszerte látható nevezetességeivé váltak. A Liget Budapest Projekt új fogalommá vált a kulturális térben. Visszaigazolja mindezt, hogy az új attrakciók látogatószáma már átlépte a 12 millió főt.

A fővárosi kulturális élet új, emblematikus helyszíne

A Magyar Zene Háza 2022 januári nyitása óta Magyarország egyik leglátogatottabb kulturális intézményévé vált, már több mint 2,5 millióan jártak a Liget Budapest részeként megvalósult intézményben, ezzel példátlanul rövid idő alatt a fővárosi kulturális élet egyik emblematikus helyszíne lett. A fellépők és a közönség visszajelzései, valamint a látogatottsági adatok alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a Magyar Zene Háza nemcsak különleges építészeti műalkotásként, hanem sokrétű programkínálata révén is sikeresen kapcsolódott be a fővárosi kulturális élet vérkeringésébe. A ház a kiemelkedő látogatottság mellett Magyarország egyik legtöbbet posztolt épületévé vált, számtalan fotón, videón köszön vissza ikonikus üvegfala, lyukakkal áttört tetőzete megannyi social media felületen, itthon és külföldön egyaránt.

Európa egyik vezető múzeuma

Új, interaktív gyűjteményi kiállítás

2022 májusában nyitotta meg kapuit a Néprajzi Múzeum új, a Liget Budapest Projekt keretében megvalósult épülete.

A nyitás óta eltelt több mint két év alatt a Néprajzi Múzeum látogatottsága már átlépte az 500 ezer főt . A több, mint 7 ezer négyzetméteres tetőkertje Budapest egyik kedvelt találkozóhelyévé vált, kiránduló iskoláscsoportoktól a piknikező családokon át leánykérésekig, már számtalan élménynek adott helyszínt. A múzeumban interaktív tárlatok mellett, mintegy 4000 műtárgyat felvonultató, lenyűgöző Kerámiatér és a Városliget Látogatóközpontja várja az érdeklődőket, Budapest aranykorát bemutató óriásmakettel. Októbertől pedig a múzeum történetének legnagyobb és legátfogóbb gyűjteményi kiállításában is elmélyedhet a közönség.

Több mint három évig tartó felújítási munkálatok után 2018. október végétől vált újra látogathatóvá a Szépművészeti Múzeum. A történetének legnagyobb és legátfogóbb rekonstrukciós munkálatainak köszönhetően nemcsak az épület újult meg, melynek köszönhetően 70 év után ismét látogatható lett a lenyűgöző Román Csarnok, de a múzeum állandó kiállításait is újra rendezték. Az újra nyitás óta több mint 3 millióan látogattak el a Szépművészetibe , olyan világszenzációnak számító tárlatokra, mint a Michelangelo-, Cezanne-, Bosch-, Matisse, El Greco, Csontváry, vagy a most éppen megtekinthető Munkácsy - kiállítások.

Értékmegőrzés

A Városliget egyik legrégebbi és legimpozánsabb épületének, az egykori Olof Palme Háznak a műemléki rekonstrukciója a Liget projekt egyik kiemelt feladata volt. A nagyközönség számára 2019 októberében Millennium Háza néven megnyitott, eredeti pompájában felújított épületben az első kiállítás a Városliget aranykorát mutatta be. Ezt követően pedig a házban létrehozott NEO Kortárs Művészeti Térben William Kentridge Lágyabban járd a táncot című video installációját követően a Mélység/élesség című tárlaton a legismertebb magyar vagy magyar származású fotográfusok – többek között André Kertész, Moholy-Nagy László, Brassaï, Martin Munkácsi, Robert Capa – művei mellett 19. századi fotográfusok, világhírű külföldi fotóművészek és kortárs alkotók munkáival találkozhatott a közönség. Jelenleg pedig a világhírű videó művész Bill Viola: Csend című kiállítása látható. A ház kulturális programokkal, tárlatvezetésekkel, háztörténeti sétákkal, és gyerekeknek szóló múzeumpedagógiai foglalkozásokkal színesíti kínálatát. A Millennium Házát és benne a NEO Kortárs Művészeti Teret megnyitása óta már több mint félmillióan látogatták meg

Gyerekparadicsom a Városligetben

Magyarország legkomplexebb és legkorszerűbb játszóterét 2019 őszén vehették birtokba a látogatók, és azóta is a Városliget legkedveltebb családbarát létesítménye: a megnyitás óta eltelt idő alatt már 3,5 millióan látogattak el ide. A 13 ezer négyzetméteres parkrészben közel 50 különleges játékelemet állítottak fel, a központi látványosság egy 16 méter magas mászóka-szerkezet, amelyet Szinyei Merse Pál Léghajó című festménye inspirált.

Négylábúak kedvenc helyei

Az 2018-ban átadott első, Hermina úti kutyás élményparkot 2020-ban egy második is követte, így ma már két tematikus kutyás parkrész is várja a gazdikat és négylábú kedvenceiket. Az újabb, mintegy félhektáros kutyaparadicsom különlegessége, hogy saját elkülönített részt kaptak a kistestű és a nagytestű kutyák. A kutyás élményparkok óriási népszerűségnek örvendenek, már átlépte a 2 milliót a látogatók száma

Budapest új, vidám

jelképe

Alig több mint két éve látványos újdonsággal bővült a Városliget, amikor a Liget Budapest Projektnek köszönhetően visszatért a parkba egy több mint 120 évvel ezelőtt is nagy népszerűségnek örvendő légi attrakció, a városligeti ballonozás . A formájával és színvilágával Szinyei Merse Pál ikonikus festményét megidéző városligeti léghajó mára Budapest legújabb jelképévé vált, külföldi turisztikai ajánlók, reklámok, a fővárost népszerűsítő filmek állandó szereplője. A BalloonFly kilátó kosarában már több mint 110.000 látogató csodálta meg Budapestet madártávlatból.

Főszerepben a sport

A több, mint egy tucat sportolási lehetőséget biztosító Városligeti Sportcentrum 2020 szeptemberi átadását követően a Liget egy csapásra Budapest legsokoldalúbb közösségi sporthelyszínévé vált, melynek kínálata tovább erősödött 2020 év végén, hiszen birtokba vehette a közönség a 2 kilométeres futókört is, mely végre a pesti oldalon is a Margitszigeti futópályához hasonló alternatívát kínál, modern és biztonságos szolgáltatásokkal. Az ingyenesen használható sportpályák- és eszközök kihasználtsága folyamatos, a foglalható Városligeti Miniarénát és a Kosárarénát pedig nyitásuk óta már 4.500 alkalommal, több mint 10.000 órára foglalták le

Sportpályák sulisoknak

A Liget Budapest Projekt keretében 2018-ban átadták a környező iskolák igényei szerint kialakított Ifjúsági sportpályákat, melyet iskolai testnevelésóra keretében is könnyen megközelíthető helyen, a megújult Vakok Kertje mellett alakítottak ki. Megnyitása óta örömmel és intenzíven használják a környékbeli iskolák , s az oktatási idő után a környékbeli sportszerető látogatók is.

Szabadtéri biológiaóra

A Városliget egyik legkülönlegesebb növényeit felvonultató, ismeretterjesztő parkelemét, a botanikus kertet 2020-as újra nyitásakor Mőcsényi Mihályról, a tájrendezés magyarországi oktatásának megalapozójáról nevezték el. A kert azóta hangulatos közösségi térré és természetismereti tudásközponttá is vált , szabadtéri biológia és környezetismeret órák gyakori helyszíneként használják a környékbeli óvodás-iskolás csoportok.

Megújult a Vakok Kertje

A parkfejlesztéseknek közül szinte elsőként adták át 2018 októberében Magyarország első, speciálisan a vakok és gyengénlátók pihenését és kikapcsolódását szolgáló Vakok Kertjét a Városligetben. A park környezetében számos, a vakokat és gyengénlátókat segítő intézmény és szervezet működik, akik aktívan használják a kertet , amely a felújítás előtt már nem felelt meg a XXI. századi akadálymentesítési követelményeknek. A Liget projektben teljesen megújult a parkrész, akadálymentesítették a területet, modern eszközökkel látták el, a növényzetét rehabilitálták, felújították és kibővítették a speciális játékokkal felszerelt játszóterét.

Parkfejlesztés, zöldfelület megújítás

A Városliget fejlesztése során eddig már több mint 270.000 négyzetméter zöldfelület újult meg, 72.000 négyzetméter burkolt felületet bontottak el, elültettek több, mint ötszáz lombos fát és 130 fenyőt, közel 70.000 cserjét és több mint 200 ezer évelőt.

A Városliget autómentesítése megkezdődött

A Múzeum Mélygarázs 2020 decemberi átadásával hatalmasat lépett előre a Városliget régóta várt autómentesítése. A Dózsa György úton létrehozott földalatti parkoló használatával könynyen, kényelmesen és nem utolsósorban akadálymentesen lehet megközelíteni a parkot. Ráadásul egész Európában egyedülálló különlegesség, hogy a Városliget és a művészetek évszázados összekapcsolódására reflektálva a mélygarázs belső terei a nemzeti képtár gyűjteményéből 12 kiemelkedő magyar mester egy-egy remekművét idézik meg . A mélygarázs térszint feletti részét pedig visszakapta a Városliget: a korábban évtizedekig parkoló autók által megszállt, bazaltkockás terület helyén egy hangulatos sétány, a Városligeti Promenád jött létre, több mint 10 ezer négyzetméternyi új zöldfelülettel .

Világszínvonalú múzeumi háttérintézmény

A 2019 májusában elkészült új múzeumi háttérintézmény az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK),a Városliget melletti Szabolcs utcában, az egykori kórház területén kapott helyet. 37 ezer négyzetméteres épületegyüttesében világszínvonalú múzeumi raktárak, restaurátor-műhelyek, laborok és kutatószobák mellett itt működik a Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézet is. A csúcsmodern központnak köszönhetően a Szépművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria és a Néprajzi Múzeum több mint 300.000 műtárgya került biztonságos és méltó körülmények közé . Az OMRRK felépítésével nem csupán egy sok évtizedes hátrányt ledolgozva sikerült kimagasló körülményeket biztosítani nagy nemzeti közgyűjteményeink számára, hanem rögtön az európai élvonalba került az intézet , hiszen hasonló léptékű és komplexitású szakmai háttérintézménnyel még a kontinens legnagyobb múzeumai is csak elvétve rendelkeznek.

NEKÜNK DOLGOZIK A VILÁG

INTERJÚ DR. KEMECSI LAJOSSAL, A NÉPRAJZI MÚZEUM FŐIGAZGATÓJÁVAL

A Néprajzi Múzeum történetének új szakasza kezdődött 2024 októberében, amikor megnyílt az intézmény ötödik állandó kiállítása. Az önmagában is jelentős pillanat mellett ráadásul idén öt időszaki kiállítást is nyitott a múzeum. Melyek ezek, milyen tartalmak mentén kommunikál általuk az intézmény? 2022 májusában megnyílt a Néprajzi Múzeum új főépülete, és erre a nyitásra megfeszített munkával egy látványos időszaki tárlatot is létrehoztunk, a Megérkeztünk című kiállítást. Állandó kiállítási elemek is megvalósultak, mint a kerámiatér fantasztikus látványt és tartalmat közreadó, az épületen csak átsétálók számára is elérhető kiállítása. A Zoom című válogatás pedig az állandó tárlat elő- vagy utóhangjaként is értékelhető, önmagában szintén rendkívül látványos kiállítás. Utána sorra nyíltak ugyan kisebb-nagyobb időszaki kiállítások, de mindvégig érezhető volt az a várakozás, hogy mikor lesz a közönség számára megismerhető az új főépülethez méltó

méretű és összetettségű állandó tárlat. Valójában már hosszú-hosszú évekkel ezelőtt megindult az előkészítés. De azzal is tisztában vagyunk, hogy az állandó kiállítás mellett szükséges különböző résztémákat kibontó, esetleg a nemzetközi és a hazai kapcsolatokat is demonstráló időszaki kiállítások sorozatára is gondolnunk. Ezért 2024 utolsó hónapjaiban tűzijáték-szerűen nagyon látványos, izgalmas és gazdag kiállítási programot tudtunk a látogatók elé tárni. Így nyílt meg az állandó kiállítás, aztán napokkal később a székely identitás kérdését feldolgozó Örökség-mintázatok című, a székelyföldi magyar múzeumok anyagából, és velük, általuk közösen készített, megítélésem szerint nagyon látványos és izgalmas kiállításunk. Ezt követte a nemzetközi kapcsolati hálónkat is érzékeltető, Európában először nálunk bemutatásra kerülő, a Pekingi Nemzeti Múzeumból érkező, a kínai táplálkozáskultúrát és -történetet bemutató Fine Dining , című tárlat megnyitása. Saját anyagunkat hazai

SZÉKELYEK - Örökség-mintázatok

A Néprajzi Múzeum különleges időszaki kiállítása egyedülálló pillanat volt a hazai múzeumok történetében: egyetlen válogatásban, Budapesten találkozhat a Székelyföld különböző településein helyben megőrzött tárgyak sokasága. 700 négyzetméteren több mint 300 tárgy rajzol képet 77 történeten keresztül Zabolától Gyergyószentmiklósig, Sepsiszentgyörgytől Székelykeresztúrig egy régió kultúrájáról, rétegzetten, többszólamúan és sok aspektusból. Mind arról mesélnek: kik is igazából a székelyek, hogyan látják magukat, mi mit tudunk róluk.

Ltsz.: NM F 8206

Korgó valóság

Fotó: Incze László/Néprajzi Múzeum

Az éhezés és az élelmiszer-bizonytalanság tapasztalatai

Az éhség kérdése elválaszthatatlan az adott kultúrától és társadalomtól. Ezért is kiemelkedően fontos a Néprajzi Múzeum 2024 novemberében nyílt egyedülálló, az éhség összetett és sokoldalú kérdéskörét megrajzoló vándorkiállítása, mely a zágrábi Néprajzi Múzeumból érkezett. Humanitárius erőfeszítések, a globális kezdeményezések, népkonyhák, személyes és közösségi akciók a sorvezetői a kiállításnak, ami azt is taglalja, miként válhat az éhség politikai eszközzé, és vizsgálja az éhség és a test kapcsolatának kérdéskörét.

Fine Dining: Az ősi Kína gasztrotörténetei

A Kínából származó kiállítás a Néprajzi Múzeumban vendégeskedik azzal a céllal, hogy bemutassa a kínai étkezési kultúra hosszú éveken átívelő fejlődését, mely tanúskodik az idő múlásáról, népek és kultúrák találkozásáról, szétválásáról, a kínai civilizáció változásáról, a hagyományos orvoslás, a tudomány és művészetek, sőt, valójában a mindennapok gasztronómiai átitatottságáról.

Ltsz.: NM F 334224

Fotó: Garai Edit/Néprajzi Múzeum

Herman Ottó - A Néprajzi Múzeum és az Országgyűlési Múzeum közös kiállítása

A Néprajzi Múzeum és az Országgyűlési Múzeum közös gondolkodása és előkészítő munkája nyomán jöhetett létre egy hiánypótló és egyedi hangvételű kiállítás, amely Herman Ottó polihisztor emléke előtt tiszteleg, szükségszerűen többszólamúan. A 110 éve elhunyt zoológus, néprajzkutató, természetkutató, régész és politikus szellemi hagyatékából a két rendező intézmény elsősorban a néprajzi és a politikai tevékenységre fókuszál. A Néprajzi Múzeumban őrzött tárgyakon, fotókon, rajzokon és iratokon keresztül a tudós életét, tevékenységének sokszínűségét és az általa elért eredmények jelentőségét ismerhetjük meg, az Országgyűlési Múzeumnak köszönhetően pedig bepillantást nyerhetünk képviselői törekvéseibe, a korszak politikai csatáiba.

partnerekkel együttműködve is látogatóink elé tárjuk, erre jó példa a decemberben megnyíló, a Parlamenti Múzeummal közös, Herman Ottó tevékenységét elemző kiállításunk, melyet mi néprajzi oldalról erősítünk, a Parlamenti Múzeum kollégái pedig Herman Ottó személyiségének politikus oldalát érzékeltető elemekkel vettek részt a közös munkában. Még 2024-ben nyílik meg egy további nemzetközi kapcsolat alapján hozzánk kerülő izgalmas kiállítás, ez pedig a Korgó valóság című, az éhezés és az ételekkel kapcsolatos fogyasztási szokásokat bemutató válogatás. A Zágrábi Néprajzi Múzeumban készült tárlatot, mely például a testképzavart, a fiatalokat is érintő táplálkozáskulturális gyökerű jelenségeket is bátran elemzi, a horvát kollégák tervezték és rendezték, és Magyarországon nálunk lesz először látható.

Ezek közül talán a legfontosabb a Néprajzi Múzeum történetének gyűjteményi állandó kiállítása, ami nemzetközi színpadon is jelentős terekkel, narratívákkal és tárgyakkal, fotókkal, installációkkal várja a közönséget. Milyen gondolatiság alapján, milyen koncepció mentén mutatják be a múzeum gyűjteményét?

A kulcsszó valóban a gyűjtemény. Amikor a Néprajzi Múzeum stábja a Kossuth téri, korábbi épületéből való költözéssel kapcsolatos döntésről értesült, azonnal

Az új állandó kiállítás Művészet és etnográfia című egysége

elkezdtük a költözés előkészítését, és nagyon-nagyon rövid idővel később, ezzel a hatalmas feladattal párhuzamosan, az új helyszínre tervezett állandó tárlat munkálatait is. Az, hogy költöztettük a gyűjteményt, nyilván hatalmas kihívás volt, de óriási lehetőség is egyben. Olyan háttértudásra tettünk szert a gyűjtemény értékeit képviselve, ami megalapozott minden olyan tervet és szándékot, hogy a korábbi állandó tárlatokhoz képest, minden idők legnagyobb és legkomplexebb kiállítását fogalmazzuk meg feladatként. Megszületett az a döntés, hogy ez nem egyetlen narratívát, nem kronológiai rendet képviselő kiállítás lesz, hanem a gyűjteményt elemzi, és azt az alapkérdést próbálja megválaszolni, hogy mi a Néprajzi Múzeum és mi a Néprajzi Múzeum gyűjteménye. Kiérlelt koncepció eredményeként végül egy nyolc egységből álló tematikai rendszer alakult ki, mely által a gyűjteményünkben rejlő fantasztikus gazdagságú anyagot a látogatók elé tudjuk tárni. Korai döntések egyike volt az is, hogy a saját gyűjteményünket szeretnénk elemezni, minimálisan máshonnan származó, kiegészítő és csakis az értelmezés érdekében kért anyagok bevonásával, ahogyan az is egyértelmű akarat volt, hogy a magyar anyag mellett, a korábbi állandó kiállításban nem szerepelt nemzetközi gyűjtemény világszínvonalú kollekcióját is bevonjuk ebbe a komplex tárlatba.

Busó öltözet az állandó kiállítás Örökség című szekciójában

3600 műtárgy, 1600 fotó, 200 tárló, 1000 történet, 3000 négyzetméter – a lehengerlő számok mögött tudatos látogatóvezetés sejthető és tudható. A nyolc magtéma, így a Tárgyak élete, a Terepen, a Múzeumgalaxis, a Kiállítások kora, a Művészet és etnográfia, a Népművészet időről időre, az Őstörténetek és az Örökség hogyan fedik le a múzeum több mint 230 ezer műtárgyát, és azon felül a kéziratfotó- és mozgóképgyűjteményt?

Az imponáló méretek mellett fontosnak érzem azt is hangsúlyozni, hogy több tucatnyi interaktív pont, elem és megoldás szerepel a kiállításban. Nem pusztán a közlés a célunk, hanem a közös felfedezést kínáljuk az érdeklődőknek. A nyolc téma a gyűjtemény jellemzőit összegzi. Az elemzések során kiderült, hogy melyek azok a csomópontok, amelyek több mint százötven évig rendszeresen visszatérő jelleggel formálták a gyűjtemény gyarapodását. A mai napig meghatározó például a népművészettel kapcsolatos tárgyi és archívumi anyag gyarapodása, de ugyanígy vissza-visszatérő, nyilván más és más földrajzi területet érintő tematikai egységként gondolhatunk

az őstörténetre, a magyarok származására és a kulturális kapcsolatokkal foglalkozó gyűjteményünk gyarapítására. Távoli vidékekről érkező kutatók anyagai teszik lehetővé azt, hogy nagyon gazdag keresztmetszetet tudjunk kínálni, például a terepkutatások jellemzőiről. Az imént már utaltam arra az alapkérdése, hogy mi a Néprajzi Múzeum és mi a jellegzetessége ennek az intézménynek. Ez az egyik csomósodási pontot jelenti a koncepciónkban, nem véletlenül került a tárlat elejére a Tárgyak élete című téma. Hiszen ez különböztet meg minket egy ipar-, technikatörténeti, képzőművészeti vagy régészeti kollekciótól: hogy mi akár a leghétköznapibb technikával készült tárgyakhoz kapcsolódó emberi történeteken keresztül igyekszünk megválaszolni akár évszázados gyökerű, de napjainkban is aktuális kérdéseket. Ha a tárgytörténetre úgy gondolunk, mint az értelmezési út különböző módjait reprezentáló első, nyitó egységére, akkor szép keretet jelent az állandó kiállítás utolsó egysége, az Örökség címet viselő témakör. Itt sötét örökségünkkel éppen úgy foglalkozunk, azaz problémás történetekkel, melyek azt vizsgálják, hogy van-e jogunk

bizonyos tárgyak megőrzéséhez, kiállításához, mint pozitív örökségünkkel, például az UNESCO listájának részévé tett busójárással. Az a szándék is egyértelmű volt, hogy az a kutató generáció is megjelenjen munkái, gyűjtései és kutatásai révén ebben a kiállításban, amelynek nem adatott meg az a lehetőség, hogy egy új állandó tárlatot hozzon létre. Viszont az akkor elvégzett munka értékes anyaga, azok a gyümölcsök beértek, és mi erre építve, napjainkig, a ma itt dolgozókig, a százötven éve elindult első gyűjtések első tárgyaitól számolunk ezzel, és igyekszünk a lehető legváltozatosabb formában a látogatók elé tárni.

Mennyiben dinamikus a kiállítás, vannak-e benne változó tartalmak?

Egy állandó kiállítás a műfaj adottságainak megfelelően nem néhány hónapos vagy fél éves időtartamra készül, hanem általában legalább tíz évig elérhető az érdeklődők számára. És hogy ne váljon statikussá az üzenet, mi már eleve úgy tervezzük, hogy vannak olyan elemei, amelyek időről-időre változnak, megújulnak. A terepkutatásoknál például most egy észak-afrikai esküvő tárgyi és dokumentatív anyagát tárjuk a látogatók elé, de úgy készülünk, hogy időről-időre friss, aktuálisan lezajlott terepmunkákról számolunk itt be, a vissza-visszatérő látogatóknak is új tartalmi elemeket bemutatva. Ne feledjük, hogy a kiállítás, mérete és komplexitása okán, nem egy egyszeri látogatásra kitalált történet. Olyan sok és akár egészen elmélyült elemzésre ad lehetőséget, hogy biztosan sokan lesznek olyanok, akik visszatérve, más és más műtárgyösvényen haladva fogják felfedezni ennek a kiállításnak az értékeit. Rengeteg animáció készült, filmes, hangos bejátszások, tehát ha valaki mindent végig nézne, mindent végig hallgatna, az több napot venne igénybe.

Cél lehet-e a néprajztudomány szexinek, proaktívnak, mainak történő felmutatása egy ilyen kiállítás során?

Nyilván kézenfekvő lenne erre egy olyan választ adni, hogy mindennek jót tesz, ha szexi és népszerű, de ezen a közvetlen reakción túl, legalább ilyen fontos az a társadalmi küldetés, ami a Néprajzi Múzeumot alapításától fogva meghatározza, azaz, hogy a közönségünk számára biztos és hiteles tudást őrző helyként működjünk. Ahhoz viszont, hogy a fiatalok, az elkövetkezendő évtizedek rendszeres múzeumlátogatói megértsék és megérezzék, hogy számukra is adekvát ismereteknek vagyunk a birtokában, ahhoz a legkorszerűbb bemutatási megoldások mellett a tartalmi elemekben is reflektálnunk kell a 21. század jelenségeire. Így jelennek meg a városi

szubkulturális közösségek, így jelenik meg a kortárs művészet, mint a gyűjteményi darabok által inspirált, a mai kor emberét megszólító, látványos és elgondolkodtató kiállítási egységek. Nekünk dolgozik a világ. Amikor az internetről gyorsan és könnyen elérhető „tudást” kapnak az ebben kicsit magukra hagyott szereplők, akkor egy olyan intézmény, amely a megbízhatóság védjegyével fogalmazza meg üzeneteit, több mint 150 éves formációs folyamatok mentén kialakult gyűjteményekkel bír, és a legkorszerűbb tudományos szempontokat is képes beemelni ennek az óriási kollekciónak a mindig újabb és újabb szempontú feltárásába, az különös értéket jelenthet környezete számára. Többek által alkalmazott fogalom, hogy a múzeum „lassú műfaj”. Én azt gondolom, hogy amiként a gasztronómiában is vannak gyorsételek és vannak ízorientált, kulináris fogások, úgy a múzeum is képes - különösen egy néprajzi gyűjteménnyel rendelkező intézmény - rendkívül igényes látogatók számára is kulturális élményeknek hihetetlen gazdagságát felvállalni, miközben gyors reagálású pop-up kiállításokkal, érdekes és aktuális témákkal dolgozó időszaki tárlatokkal is operálhat. Végül igy válik egységessé a hatalmas állandó gyűjteményi kiállítással és az időszaki kiállítások stratégiájával az intézményi küldetés.

Az imponáló méretek

mellett fontosnak érzem azt is hangsúlyozni, hogy több tucatnyi interaktív pont, elem és megoldás szerepel a kiállításban. Nem pusztán a közlés a célunk, hanem a közös felfedezést kínáljuk az érdeklődőknek.

A Néprajzi Múzeum gyűjteményi kiállításának Őstörténet című terme

A Népművészet időről időre című szekciója a kiállításnak

Hazai gyűjtések és nemzetköziség, a múlt értékeinek megőrzése és a jelen dokumentálása, a múzeumi elegancia és a kötetlen történetmesélés különös szimbiózisa az állandó kiállítás. E narratíva mennyiben ad az intézmény kezébe egy újra definiálási lehetőséget, vagy éppen mennyire erősít rá az eredeti identifikációra?

Nem érezzük szükségét annak, hogy úgy gondoljunk az új kiállításra, mint hogyha most definiálnánk egy új utat. Igazából általa válik teljesebbé a Néprajzi Múzeum üzenete. Végre. Nem egy új történet indul, hanem a meglévő válik árnyaltabbá, és elkezdhetjük kibontani ennek a fantasztikusan gazdag állandó kiállításnak az adottságai mentén az újabb és újabb, akár a legkorszerűbb, ma még nem is sejtett tartalmakat, mondjuk a mesterséges intelligencia segítségével formálható üzenetek különböző rendszereit. Olyan potenciál van az állandó kiállításban, hogy nem csak a most, ma itt dolgozó kollégáink, hanem akár egy évtized múlva, az akkori Néprajzi Múzeum szakember-gárdája számára is garantál izgalmas és kihívást jelentő elemeket. És pontosan ezt akartam. Mert tudtam, tudtuk, hogy hihetetlen lehetőségek vannak a gyűjteményünkben. Így most nem rácsodálkozunk egyes rejtett potenciálokra, sokkal inkább újabb és újabb színeket üdvözlünk a palettán. Visszatérve a gasztronómiához: megjelenik egy új íz. Valahol hátul. És ez izgalmas.

óceániai maszk a Néprajzi Múzeumban

Az állandó kiállításnak kiegészítése, újra hangolása, tovább gondolása lehet egy-egy új válogatás, például a „Székelyek – Örökség-mintázatok” című kiállítás. Míg az állandó kiállítás kultúrák, generációk találkozási fórumaként segíti történeteivel egy identitásában erős nemzetkép kialakítását és megtartását, addig a székely kiállítás Székelyföld különböző településeit varázsolja elénk, a régió kulturális örökségét bemutatva. Ezek a történetek mit adnak hozzá a Néprajzi Múzeum 2024-es portréjához?

A kiindulási ötletem egy nagyon egyszerű helyzetfelismerés volt. Ugyan a Néprajzi Múzeum saját gyűjteményében is van egy csodálatos kollekció a székelyföldi települések értékeiből, még soha nem nyílt rá lehetőség, hogy az általunk kialakított keretek között, a mi tudományos módszertanunkkal és szemléletünkkel összhangban, a székelyföldi gyűjtemények anyaga Budapesten láthatóvá váljon. Azt a lehetőséget fogalmaztuk meg a székelyföldi kurátoroknak, muzeológusoknak, hogy ők maguk készítsenek el egy identitásképről szóló tárlatot. Hogy mi a székely. Szerintük. Ne mi mondjuk meg Budapestről! És természetesen ez sem rögtönzés eredménye, itt is hosszú előkészítő munka van mögöttünk, az erdélyi kollégákkal közös gyűjteményfeltáró, digitalizációs tevékenységet folytatunk, és évek óta módszertani támogatást nyújtunk nekik. Ez mind segítette a koncepció kialakítását. A székely kollégák rögtön felismerték,

Látványos

hogy ez a kiállítás remek lehetőség az önmagukkal való találkozásra, az identitásukkal kapcsolatos kérdések és válaszok megfogalmazására. De számunkra is tanulás volt ez: hogyan kezeljünk tárgytörténetek kibomlásán keresztül emberi traumákat? És milyen lehetősége van ebben egy kiállításnak? A közös munka nagyon sokat adott nekünk is és a határon túli székely kollégáknak is.

Ez a fajta nagyvonalúság, ahogyan a kezükbe adták a saját rendezés lehetőségét, mit gondol, másnak is bátorságot adhat, magát belülről identifikálni? Most leleplezett minket. Igen, tanuljuk meg önmagunkat is megismerni! Ismerjük fel a félelmeink mögött rejlő, akár ránk hagyományozott problémaköröket, hátha így megtaláljuk a megoldásokat! Tanuljuk meg használni az olyan típusú kulturális intézmények értékeit, mint

a múzeum, mint a Néprajzi Múzeum, aminek nagyon hosszú időre visszanyúló előzményeknek köszönhetően, lenyűgöző a kollekciója, és olyan elődök gondolatai mentén formálódott gyűjteményről beszélünk, akik már nagyon régen nincsenek közöttünk! De az általuk gyűjtött tárgyakon keresztül az ő világképük, azok a kérdések, melyek őket és a velük kapcsolatba kerülő forrásközösség tagjait foglalkoztatták, azok itt vannak. És ezek a kérdések, ha egy laptop villogó képernyőjének, vagy egy vastag pergamennek lúdtollal és tintával írt szavain keresztül jönnek velünk szembe, akkor is ugyanúgy, ugyanolyan megrázó erővel formálják a hétköznapjainkat. Mi ebben hiszünk. És ezt szeretnénk továbbadni - immár egy hatalmas, impozáns, új épületben, egy grandiózus állandó kiállítással és az abból kibomló időszaki tartalmakkal.

Több tucatnyi interaktív pont szerepel a tárlatban

MEGÚJULT

A KRESZ PARK A VÁROSLIGETBEN

AZ ORSZÁG LEGNAGYOBB ÉS

LEGKOMPLEXEBB KÖZLEKEDÉSI

TEMATIKÁJÚ CSALÁDI JÁTSZÓPARKJA JÖTT LÉTRE

Fontos állomásához érkezett a Városliget tájépítészeti megújítása 2024ben: elkészült a Liget hagyományosan egyik legnépszerűbb családbarát célpontjának, a KRESZ parknak és környezetének régóta várt megújítása. A felújítás központjában álló, mindennapi közlekedési helyzeteket játékosan bemutató, mintegy 6.000 m2-es játszórész átadásával az eddig 3 milliós látogatottságot elért Nagyjátszótérhez fogható méretű, összetettségű és vonzerőjű attrakcióval gazdagodott a Liget családbarát kínálata. Miniatűr vonatok, repülők, helikopter és egy irányítótorony várja a kicsiket, de felépült egy mini városrész is, ahol interaktív környezetben gyakorolhatják a biztonságos közlekedés alapjait. Az összesen több mint 30.000 m2 parkfelületen elültettek 39 db lombosfát, több mint 5.600 cserjét és mintegy 22.000 évelőt.

A Liget Budapest Projekt keretében megújított KRESZ park lett az ország legnagyobb és legkomplexebb, a különböző korosztályú gyerekeket játékosan a közlekedési szabályokra tanító, és közben kikapcsolódásra, sportolásra is alkalmas parkrésze. A felújítás eredményeként a KRESZ park és környezete alapjaiban született újjá, melynek során új, korszerű játékelemeket telepítettek, a közlekedési infrastruktúrát modernizálták, valamint a bővítették a zöldfelületeket és pihenőhelyeket. A felújítás során különös figyelmet fordítottak a biztonságos és akadálymentes hozzáférésre.

A biztonságos közlekedés alapjai

A látogatók 2024. május 11-én, a Közlekedési Kultúra Napján vehették birtokba a fejlesztést, amellyel az ország legnagyobb és legkomplexebb közlekedési tematikájú családi játszóparkja jött létre. A megnyitás időpontja, a Közlekedési Kultúra Napja is ráirányítja a figyelmet arra a fontos társadalmi üzenetre, hogy a Városligetben modern és zöld környezetben, már gyermekkorban elsajátítható a kulturált és biztonságos közlekedés alapismerete.

Tanulás játékos formában

A parkrész funkciójában továbbra is a KRESZ alapvető szabályait, illetve a biztonságos közúti közlekedés mindennapos helyzeteit mutatja be, a gyerekek számára érthető, játékos formában. A KRESZ parkba telepített forgalomtechnikai eszközök 1:2-es arányú kicsinyítéssel valósultak meg. A fejlesztés fő attrakciója a miniatűr városrész, melyben egy teljes utcakép is megelevenedik közlekedési táblákkal, jelzőlámpákkal, vasúti sorompóval, benzinkúttal. A városrész két oldalán egy-egy házacska sor kapott helyet, melyek fedett egységeit az egyszerű parkberendezési bútorokon felül a közlekedési tematikához köthető tárgyakkal rendezték be, mint vasútállomás, repülőtér és utasváró.

A központi játszórészen kívül, a közlekedési pályához kapcsolódóan további önálló elemeket, játszóeszközöket helyeztek el a megújult parkrész különböző pontjain. Ilyen a kis játék benzinkút, elektromos jármű töltőállomás, és az egyik egyirányú kitérőben elhelyezett szerelőpont.

Kikapcsolódás az egész családnak

A fejlesztéssel gondoltak a Városliget vonzáskörzetében működő oktatási intézményekre is.

A Liget Budapest Projekthez kapcsolódó társadalmi egyeztetéseken körvonalazódott, hogy a környező iskolák számára is fontos célpont lesz a felújítandó KRESZ park területe. A napközis foglalkozások keretében gyakori célállomás ez a parkrész, ahol a gyerekek számára délutáni játék és sportlehetőség is biztosítható. Ennek kiszolgálására a KRESZ pálya déli oldalán, jól elérhető helyen pingpongasztalokat, és egy egykosaras street ball kosárpályát is kialakítottak.

Zöld felület megújítás

A felújítás során teljesen újjávarázsolták a három hektáros területet, megújultak a burkolatok, a közlekedési lámpák és a zöldfelületek, elültettek 39 db lombosfát, több mint 5600 cserjét és mintegy 22 000 évelőt. Az egész család kényelmét ivókutak, új utcabútorok szolgálják. A kerékpárral, kisautóval, rollerrel történő közlekedő felületek kiegészültek a gyalogos közlekedést egyértelműen kijelölő járdákkal. A sötétedés utáni biztonságos használatot a Városliget korábban már felújított részein is látható, egységes új közvilágításrendszer segíti.

Ma már történelem

A városligeti KRESZ park az 1970-es években létesült és sokáig fővárosunk legnagyobb oktató parkja volt, gyerekek ezrei tanulták meg itt a közúti közlekedés alapvető szabályait még jóval a jogosítvány megszerzése előtt. Sajnos a rendszerváltást követően a park gondozása, őrzése megszűnt, és az idő múlásával teljesen lepusztult, használhatatlanná vált.

A parkrész régóta várt teljes rehabilitációjára a Liget Budapest Projekt létrejöttével nyílt lehetőség.

Fotó: Bojár Sándor/Fortepan

Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója, Lázár János, építési és közlekedési miniszter, Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa

INGYENES KRESZ SULI ÉS LIGET JOGSI

A VÁROSLIGETBEN

AZ ELMÚLT NYÁRON 1400 GYERMEK

TANULTA MEG A BIZTONSÁGOS

KÖZLEKEDÉS SZABÁLYAIT A LIGET

BUDAPEST PROJEKT KERETÉBEN

MEGÚJULT KRESZ PARKBAN

A Liget Budapest Projekt és a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum együttműködésében létrejött nyári családbarát programsorozatra az ország minden tájáról érkeztek az óvodások és általános iskolások, akik játékos közlekedési tematikájú foglalkozásokon tanulhatták meg a biztonságos közlekedés alapjait. Mivel az idei tanévben a középiskolai oktatás részévé vált a KRESZ és az egészségügyi oktatás, így a városligeti KRESZ Suliban nemcsak a kicsik, hanem az általános iskolások és a középiskolások is felkészülhettek gyakorlatban az őszi tananyagra. Azok a gyerekek, akik legalább 3 alkalommal részt vettek az ingyenes KRESZ Suli foglalkozásokon, Liget Jogsit kaptak.

https://kozlekedesimuzeum.hu/

A KRESZ park megújításának tervezése során komoly hangsúlyt fektettek arra, hogy mind a kialakításában, mind az eszközeiben alkalmas legyen a hétköznapi közlekedési szituációk modellezésére, és ezen keresztül a biztonságos közlekedés megismerésére, gyakorlására. E cél megvalósításának következő lépcsője az volt, hogy a Liget projekt keretében a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeummal és a BikeRide Egyesülettel együttműködve rendszeresen ingyenes foglalkozásokat szerveztek a gyerekek közlekedési szokásainak biztonságossá tétele érdekében .

A Liget Budapest Projekt égisze alatt létrejött együttműködésben a szakemberek játékos foglalkozásokkal várták a fiatalokat megújult városligeti KRESZ parkban, ahol a közlekedés alapismereteitől a biztonságos kerékpározás alapjaiig mindent megtanítottak a gyerekeknek óvodás kortól középiskolás korig. Az alkalmakon nem csak kiterjedt elméleti ismereteket kaptak a résztvevők, hanem a leggyakoribb közlekedési szituációkat a szakemberek iránymutatása mellett begyakorolták. Mindezeken túl a kicsik azt is megtanulhatták, hogy hogyan tudják kerékpárjukat rendszeres karbantartással biztonságos állapotban tartani. Az ingyenes KRESZ Suliban pecsétgyűjtő füzetet kaptak a résztvevő gyerekek, akik a harmadik alkalmat követően Liget Jogsit is szerezhettek.

Együttműködés a Közlekedési Múzeummal

A Közlekedési Múzeum új időszaki kiállítása, a Mivel megyünk? Energiamix a közlekedésben című tárlat anyagára is reflektált a környezeti nevelést is támogató, komplex projekt, amely minden elemében szorosan kapcsolódik a KRESZ Suli családok számára elérhetővé tett, élményközpontú edukációs programjához. A Liget Jogsit megszerző gyerekek kedvezményesen tekinthették meg a múzeum időszaki kiállítását, ahol a KRESZ parkban látható járművek „nagy testvérei” is megelevenedtek, és többek közt eredeti mozdonyokra, buszokra és repülőgépre is felszállhattak.

„AZ ÉVTIZED VÉGÉRE FELÉPÜLHET

AZ ÚJ NEMZETI GALÉRIA”

Ma a Liget pártszimpátiától függetlenül elsöprő népszerűségnek és támogatottságnak örvend – szögezi le Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, akivel az évtized végére várhatóan felépülő Új Nemzeti Galériáról, a Liget projekt népszerűségéről, a lopakodó woke-ról is beszélgettünk, valamint arról, miben világelső a Szépművészeti Múzeum.

Idén újabb két évre ön a Budapest Liget Projekt miniszteri biztosa. Tizenegy év telt el a projekt elindulása óta, a prosperáló éveket követően azonban berobbant a koronavírus-járvány, nem sokkal később pedig kitört a szomszédunkban a tragikus oroszukrán háború. Mennyire sikerült ebben az ellenszélben tartani a vállalásokat?

Amikor meghirdettük ezt az óriási léptékű tervet, amely ma Európa legnagyobb és legkomplexebb kulturális városfejlesztési programja, azt az ígéretet tettük, hogy a megújított Városliget minden négyzetmétere többet és jobbat fog nyújtani az idelátogatóknak, mint a fejlesztés előtt. Ha bárki visszagondol a Ligetnek a projekt megkezdése előtti lepusztult, elhanyagolt állapotára, és ma kisétál a Városliget megújított részeire, megtapasztalhatja, hogy álltuk a szavunkat. A parkot egykor elcsúfító, lerobbant irodaházak helyén épült meg a rangos nemzetközi építészeti és szakmai díjak sorát és látogatói csodálatát egyaránt elnyerő Magyar Zene Háza, romos állapotából eredeti pompájában újult meg a Millennium Háza. A lebetonozott, 50 ezer négyzetméternyi egykori Felvonulási téren tíz éve még naponta mintegy másfélezer autó parkolt, ma ott egy fákkal szegélyezett zöldellő sétány került kialakításra, s annak mentén áll a Néprajzi Múzeum ugyancsak díjat díjra halmozó ikonikus épülete, a parkolást pedig egy tágas és egyedi arculatú térszint alatti parkoló biztosítja. A Szépművészeti Múzeum teljeskörű

felújítását az európai örökségvédelem legmagasabb szintű díjával, az Europa Nostra-díjjal ismerték el. De említhetném a már többmilliós látogatottságú Nagyjátszóteret, amely ma Magyarország legnagyobb és legkedveltebb játszótere, a környező iskolák igényeire is figyelemmel kialakított, tucatnyi sportágnak otthont adó sportpályákat és természetesen a korábban rendkívül elhanyagolt parkrészek több mint negyedmillió négyzetméternyi megújított és jelentősen kibővített zöldfelületét is, benne a korszerűsített KRESZ parkkal, a Mőcsényi Mihály botanikus kerttel és Vakok kertjével. Mindezt az eredményt egytelen évtized alatt, a Városliget törvény 2013. év végén történt elfogadás óta sikerült megvalósítani, ami európai összevetésben kiemelkedően gyorsnak számít. A mögöttünk hagyott tíz év olykor azonban igen hosszúnak tűnt, főleg mikor rendre súlyosan hazug vádakkal illeték a projektet, a „Városliget elpusztítását”, „közpark jellegének megszüntetését”, a zöldfelület csökkentését, vagy éppen a park „lebetonozását” vizionálták. Az elkészült fejlesztések, a megújított parkrészek valósága azonban mindenestül cáfolta a politikailag generált katasztrófa szcenáriót: a Ligetbe látogatók immár két éve nap mint nap a saját szemükkel győződhetnek meg erről. Korábban a park zöldjében évtizedekig valóban számos lepusztult épület éktelenkedett, vagy éppen óriási lebetonozott felületek álltak, amelyek ellen okkal lehetett volna tiltakozni, de a Liget megújítása ellen

Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke és Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa

az elmúlt években oly nagy hangon küzdő politikusok és aktivisták közül egyetlen egynek sem volt azokkal semmi baja, és soha, semmilyen formában nem léptek fel a Városliget korábbi, súlyosan lepusztult állapota ellen.

Pont fordítva történt: nem a park évtizedekig sanyarú állapota, hanem - nettó politikai haszonlesésbőla parkot teljeskörűen megújító Liget projekt ellen léptek fel vehemensen ezek a hirtelen támadt „ligetvédők”.

Ez a bizonytalan helyzet azért valamelyest mégiscsak konszolidálódott, ha megjelent az Új Nemzeti Galéria közbeszerzési kiírása. Mikorra várható, hogy befejeződik az építkezés?

Mindenekelőtt rögzítsük: ahhoz, hogy Liget valóban egy európai rangú és vonzerejű kulturális negyeddé válhasson, szükséges, hogy megvalósuljon benne egy kiváló minőségű kortárs épülettel rendelkező művészeti múzeum is: az Új Nemzeti Galériának a világhírű japán SANAA által tervezett épülete nemcsak, hogy megfelel ennek a kívánalomnak, hanem az egyik legvonzóbb új közgyűjtemény lesz az egész kontinensen. A tízmilliókat mozgató nemzetközi kulturális turizmus fő vonzerői közé tartoznak az ikonikus új múzeumépületekben megvalósuló nagykiállítások, sikeres új kulturális negyed pedig elképzelhetetlen nélkülük. A kilencvenes években Bilbaóban, Frank Gehry építész tervei alapján felépült a Guggenheim Múzeum extravagáns épülete, amelynek köszönhetően Bilbao, az addig hanyatló, elmaradott spanyol iparváros felkerült a nemzetközi turisztikai térképre, számos közés magánberuházást generálva az elkövetkező években a városi szövet teljes spektrumában: ez az úgynevezett Bilbao-effektus, amely egy kiemelkedően vonzó múzeumépület által megindított fejlődési spirált jelent egy város vagy egy térség számára. Az új épület megvalósításában pedig jól állunk.

A feltételes közbeszerzési pályázatot már kiírtuk, kiértékelése a jövő év elejére várható, ezt követően kerül majd a kormány elé az előterjesztés, hogy milyen határidőkkel és pénzügyi feltételekkel indulhat el az építkezés. A kivitelezési munkák tényleges megkezdésétől számítva három év alatt készülhet el az Új Nemzeti Galéria épülete, ezt követi a beköltözés, az állandó kiállítás installálása, azaz egy feltételezett 2025. évi kezdéssel az évtized végére el tudunk jutni a teljes körű megvalósításig. Csak összehasonlításképpen: az Új Nemzeti Galéria épülete a mostani állapothoz képest több mint kétszer nagyobb kiállítótérrel

rendelkezik majd. Az épület jelentős része térszint alá kerül, míg a párkánymagasság huszonöt méter, vagyisa Zene Házához hasonlóan - az Új Nemzeti Galéria sem uralja majd a környezetét. A parkba illeszkedő, rendkívül látványos és játékos épület lesz, amely minden oldaláról besétálható a közönség számára.

Pontosan milyen gyűjtemény kerül majd az intézmény falai közé?

A Magyar Nemzeti Galériának és a Szépművészeti Múzeumnak a 19. századtól, vagyis a modernitás hajnalától máig terjedő, az 1957-es szétválasztás után 2012-ben intézményi szinten ismét újraegyesített anyaga. Ez az időszak nemzeti festészetünk tekintetében annak legjava, s e két évszázadból a világ legjobb, leggazdagabb magyar gyűjteménye természetesen a miénk, a Nemzeti Galériáé. Külhoni mesterektől is vannak a korból nagy neveink – többek közt Monet, Manet, Cezanne, vagy Gauguin – ám a Szépművészeti Múzeum nemzetközi anyagának gyűjtéstörténetében óriási hiátust jelent a Monarchia I. világháború utáni széthullása és a rendszerváltás évei között eltelt hetven év.

Milyen lehetőségek adódnak a gyűjtemény pótlására? Az állam által finanszírozott műtárgyvásárlások?

A kieső időszakot lehetetlen pótolni műtárgyvásárlással, olyan összegek forognak a műtárgy piacon, amelyek Magyarországnak nem állnak a rendelkezésére. Egy-egy nagyértékű remekmű akár százmillió dolláros nagyságrendű tétel is lehet, és akkor még csupán egyetlenegy műről, és nem kollekcióról beszéltünk. Ez tehát számunkra nem járható út a nemzetközi anyag hiányainak pótlására. Az egyetlen valóban sikeres megoldás az lehet, ha meg tudunk győzni egy vagy több igazán jelentős, átfogó 20. századi nemzetközi anyaggal rendelkező magángyűjtőt, hogy hosszútávú letéti formában bízzák múzeumunkra a gyűjteményüket. Ehhez nélkülözhetetlen egy olyan kellően rangos és vonzó múzeumépület, amelyben nem elraktározzák, hanem valóban kiállítják a letéti adomány legjavát. Nos, ez utóbbi vonatkozásában, a saját gyűjteményünk nemzetközi hiányai miatt evidens, hogy egy erős letéti anyag releváns művei mind a falakra kerülhetnek. Maga a SANAA által tervezett lenyűgöző épület pedig a világ bármely, bemutatkozási helyet kereső magángyűjteménye számára abszolút meggyőző lesz. Ha már nekiláttunk az Új Nemzeti Galéria megépítésének, akkor már nem tervekkel, hanem egy megvalósulóban lévő és néhány éven belül elkészülő projektet bemutatva kopoghatunk be bárhova.

Másfél évtizeddel a Liget törvény elfogadása után lezárulthat a kulturális negyed fejlesztése. Nemzetközi összehasonlításban ez gyorsnak vagy inkább döcögősnek számít?

A Liget több száz ember munkája eredményeképpen újult meg, és pártszimpátiától függetlenül népszerű és támogatott a látogatók körében.

Csak néhány példa: a madridi Prado részben térszint alatti bővítése öt helyett tizenkét évre tolódott ki, az amszterdami Rijksmuseum bővítését eleinte öt évre tervezték, ám kétszer annyi időt vett igénybe. A mi esetünkben ráadásul nem egyetlen épületről volt szó, hanem egy komplex kulturális negyed fejlesztéséről. Ám hiába sikerült a Liget ügyét még nemzetközi összehasonlításban is rekordidő alatt rendezni, a mögöttünk hagyott évtized néha elviselhetetlenül hosszúnak tűnt, főleg mikor hazug, minden alapot nélkülöző vádakkal illeték a projektet a fák elpusztításáról, a lebetonozásáról, és a tájat elcsúfító épületmonstrumok építéséről. A látogatók ma a Ligetbe érkezve saját szemükkel győződhetnek meg arról, hogy a korábban politikai motivációktól fűtött, gyors haszonnal kecsegtető, zöldpárti szlogenekkel teletűzdelt szólamok mindegyike vaskos hazugság volt.

Ma a fővárosnak lehet bármilyen döntési hatásköre a Budapest Liget Projekt megvalósulásában?

A projektnek nincsen olyan eleme, ami a főváros döntési hatáskörébe tartozna. A politikai nyilvánosság homlokteréből mára eltűntek a projektet övező viták, azon egyszerű oknál fogva, mert a megvalósítása ellen tiltakozók minden egyes vádja alaptalannak bizonyult.

A statisztikák szerint a projekt országos szinten kilencven százalékos támogatottsággal bír, tehát egy gondolkodó politikus hamar belátja, hogy nem volt, és ma sem érdemes ezt az ügyet a zászlajára tűzni. A fővárosi politikai vitákból pedig továbbra is kimaradunk, reméljük, hogy ez az önmagában semleges távolságtartás a következő években is megmarad. Hozzá kell azonban tenni, hogy a mindenkori budapesti főpolgármesternek örülnie kellene, hogy városában ilyen színvonalú kulturális negyed létezik – a józan politikusok pártérdektől függetlenül támogatták a Liget ügyét, mert látták, hogy az általuk vezetett kerület csak profitál belőle –ahogyan tette azt Tóth József XIII. kerületi szocialista

polgármester a Szabolcs utcai Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ beruházása kapcsán.

Említette, hogy a kulturális turizmust ma elsősorban a nagy képzőművészeti kiállítások generálják. Mire támaszkodhat a Szépművészeti Múzeum, hogy versenybe szálljon a látogatók figyelméért az olyan világhírű intézményekkel szemben, mint amilyen például a Prado, vagy az Uffizi?

A Vatikán Múzeum, a Louvre, az Ermitázs, vagy éppen az Uffizi kiváltságos helyzetben van, mert elég csupán a saját törzsanyagára támaszkodnia, azok éppen elég vonzerőt jelentenek. Kilencmillió látogatóval a Louvre a legnépszerűbb múzeum a világon, a Metropolitan, a British Museum vagy a madridi Prado évi ötmilliós látogatószámmal ugyancsak a legvonzóbb kulturális úticélok közé tartozik. A felsorolt intézmények mindegyike nagy uralkodói gyűjtemények utódjaként működik, és a közönség figyelméért folytatott versenyben az ilyesfajta felbecsülhetetlen értékű műtárgykollekcióval nem rendelkező múzeumok esélye a nagy időszaki tárlatok megrendezésében rejlik. A Szépművészeti nagyon erős volt e téren az elmúlt években: 2022-2023-ban Cezanne, Matisse, Bosch és El Greco tárlatot rendeztünk, a művészettörténet nagyjainak bemutatására ilyen sűrűségben sem addig, sem azóta sehol a világban nem volt példa. És nem tematikus, szűkebb fókuszú anyagokról volt szó, hanem életműkiállításokról. Igaz, sokéves előkészítő munkára volt szükség: a Hieronymus Bosch tárlat esetében tíz, míg az El Greco esetében nyolc évre. Az erős anyagnak köszönhetően a 2022-2023-ban bekerültünk a világ száz leglátogatottabb intézményei közé. Számos toplista létezik, amelyek a legkülönbözőbb ismérvek szerint csoportosítják a múzeumok látogatottságát. Az egyik kategóriában azt vizsgálták, hogy 2019-hez, a Covid-járvány előtti utolsó leglátogatottabb évhez viszonyítva, a pandémia lecsengését követően hogyan tudták az intézmények visszacsábítani a látogatókat a tárlataikra, azaz megtartották-e a közönségüket. A Szépművészeti Múzeum ezen a százas listán világelső lett, azaz nem csak megőrizte a látogatók érdeklődését, hanem meg is sokszorozta azt.

A nyugati múzeumok ma egyre inkább a politikai aktivizmus színterévé válnak: környezetvédelmi aktivisták ikonikus műveket rongálnak meg – legutóbb a londoni National Gallery-ben Vincent Van Gogh Napraforgóját levessel öntötték le –, miközben nyomul a woke ideológia, amely visszamenőleg újra akarja írni, át akarja értelmezni a műveket, történeteiket. Itthon mennyire vagyunk trendkövetőek?

A környezetvédelmi aktivisták tetteit minden józan gondolkodású ember elítéli, ezek az akciók nem teszik népszerűbbé a céljaikat, sőt, inkább ellenérzést szülnek, hiszen elfogadhatatlan, hogy az egyetemes művészet kincseit barbár módon megrongálják. A józan gondolkodás azonban karanténba szorult a nyugati világban, de talán most nyílik némi esély, hogy visszatérjünk a normalitáshoz: mintha a woke-mozgalomban apály kezdene beállni – hozzánk hála Istennek, még a dagály sem ért el. Ugyanakkor a woke az egyetemi világban, a szórakoztatóiparban, a médiában, tehát a kulturális mezőben hangsúlyosan jelen van, hatását nem szabad lebecsülni, sem az egyén mentális egészsége, sem a társadalom, sem a politika szempontjából. Az IzraelHamász háború értelmezése ennek legjobb példája: a woke az általuk elnyomottnak vélt Hamász oldalára állt. Ám azt, hogy egy gyilkos, terrorista szervezetről van szó, amolyan lényegtelen körülményként szóra sem érdemesnek tartják. Miközben ugyancsak a woke követői vérre menő vitákat folytatnak arról, hogy milyen névmással

kell megszólítania az egyetemi professzornak a tanítványát, és ha ezt nem tartja be, retorzióként még el is távolíthatják a munkahelyéről. Óriási az aránytévesztés a világban, szerencsére azonban Magyarországon józanabbak az emberek, minthogy felüljenek a woke-identitás meglehetősen ingatag szekerére.

Húsz éve vezeti a Szépművészeti Múzeumot, idén újabb öt évre kapta meg ezt a megbízatást. Milyen tervekkel vág neki a következő időszaknak? Igazi szenzáció lesz például az emblematikus francia festőgéniusz, Paul Gauguin művészetét bemutató tárlatunk 2026 őszén. De nem kevésbé jelentős vállalásunk az elkövetkező évekre Lorenzo Lotto, a velencei reneszánsz egyik kiemelkedő mesterének valaha volt legnagyobb életműkiállítása, amilyet még Olaszországban sem rendeztek soha. De már készítjük elő a Brueghel dinasztia két évszázadát bemutató nagyszabású tárlatunkat is, és persze nem maradhatnak el a nagy magyar mesterek életműkiállításai sem: novemberben nyitott a kora egyik festőfejedelmévé vált Munkácsy Mihály művészetét és világsikerét bemutató nagykiállításunk, amit egy-két éven belül Rippl-Rónai és Fényes Adolf tárlatok követnek a falaink között, míg Ferenczy Károly életművét két év múlva Párizsban mutatjuk be a nagyközönségnek, hiszen nemzeti művészetünk legkiválóbbjainak megismertetése, nemzeti kultúránk és Magyarország határainkon túli hírnevének öregbítése is múzeumunk küldetéséhez tartozik.

A Liget Budapest Projekt keretében jött létre a Néprajzi Múzeum új, állandó kiállítása

RÖVIDESEN MEGÉPÜLHET A VÁROSLIGET ÚJ ÉKKÖVE

MÉRFÖLDKŐHÖZ ÉRKEZETT

AZ ÚJ NEMZETI GALÉRIA ÉPÜLETÉNEK MEGVALÓSÍTÁSA

Mérföldkőhöz érkezett az Új Nemzeti Galéria épületének megvalósítása, ugyanis ősszel megjelent a Városligetbe, az egykori Petőfi Csarnok helyére tervezett múzeum megépítésre vonatkozó feltételes közbeszerzési eljárás. A folyamat sikeres lezárulta után megkezdődhet az építkezés és az évtized végén a látogatók is birtokba vehetik a japán SANAA építésziroda által megálmodott, lenyűgöző, a 21. századi szakmai és látogatói igényeknek megfelelő épületet.

A Liget Budapest Projektnek köszönhetően az Új Nemzeti Galéria egy olyan, világviszonylatban is korszerű, közel 50 ezer négyzetméteres otthont kap, amely méltó a Városligetben már több mint egy évszázada megépült intézményekhez és az egyik legfontosabb nemzeti közgyűjteményünk anyagához. Az új közgyűjtemény tervezett kiállításain a múzeumlátogatók számos innovatív megoldással találkozhatnak majd, amelyek a klasszikus, csupán kronológián alapuló, statikus képzőművészeti kiállításokkal ellentétben komplex élményt és a szórakozva

tanulás lehetőségét kínálják majd. Az új épületben a bemutatni kívánt időszak állandó tárlatainak a jelenlegi kiállítóterekhez képest jóval nagyobb tér jut majd, így a jövőben számos olyan értékes mű is látható lesz, amely eddig raktárakban pihent. Az új múzeum az időszaki tárlatok bemutatása terén is sokkal nagyobb lehetőséget nyújt majd az eddig megszokottnál: nagyobb térben, a 21. századi látogatói igényeket szem előtt tartva épülhetnek majd a tárlatok.

A „nyitott múzeum” és a „mindenki múzeuma” alapelvek szerint az Új Nemzeti Galéria küldetésének tekinti, hogy kulturális örökségünk minél szélesebb látogatói kör számára legyen hozzáférhető. Fontos, hogy az új intézmény a tudományos feldolgozáson túl nemzeti identitásteremtő helyszínné, illetve a tanulás és az ismeretátadás kiemelt bázisává váljon. A tervek szerint ehhez

az új épület nem csupán műtárgybiztonsági, műtárgyvédelmi és logisztikai szempontból nyújt majd megfelelő körülményeket, de olyan szolgáltatásokat is elérhetővé tesz a látogatók számára, amelyek a nemzetközi múzeumi világban ma már alapvetőnek számítanak, de a régi, budavári épületben nem tudtak megvalósulni. Korszerű múzeumpedagógiai terek létesülnek, a rendezvényterek és az előadóterem a hozzá kapcsolódó szekciótermekkel alkalmasak lesznek szakmai konferenciák és egyéb, a nagyközönség számára is vonzó rendezvények lebonyolítására. Az új intézmény a kiállítások bemutatásán túl arra is törekszik, hogy a látogatók számára népszerű közösségi térként működjön, s az épület maga pedig különleges térélményeivel járuljon hozzá, hogy az Új Nemzeti Galéria Budapest és egyben Európa egyik ikonikus és népszerű kulturális intézményévé váljon.

Egy klímabarát 21. századi épület

Az Új Nemzeti Galéria terveit a legfontosabb nemzetközi épületminősítési rendszer, a BREEAM környezet-tudatossági szempontból példaértékűnek minősítette, ami elenyésző környezeti terhelést jelent majd a parkra nézve. Az épület energetikai ellátása során az a cél, hogy az épület károsanyag kibocsátással és egyéb gépészeti zajjal ne terhelje a környezetét, így a tervezés során elvetették a gázkazánok és egyéb folyadékhűtős megoldásokat. A jelenlegi kiviteli tervek alapján az épület fűtési és hűtési energia ellátását távfűtéssel és távhűtéssel, valamint talajszondás hőszivattyús rendszerrel oldják meg. Továbbá a belső gépészeti „hulladék hőt” is visszanyerik egy „okos” belső hőszivat ytyús rendszer segítségével, mellyel csökkenteni lehet a felhasznált energiát.

ISTENEK, DÉMONOK ÉS EGY VILÁGSIKER

TÖRTÉNETE

A SZÉPMŰVÉSZETIBEN

Egy időben két nagyszabású tárlat is várja a látogatókat a Szépművészeti Múzeumban. Az Istenek és démonok királysága című kiállítás az ókori Mezopotámiába kalauzolja a látogatókat, a Munkácsy. Egy világsiker története című tárlat pedig a festőfejedelem életművét helyezi az eddig megszokottól eltérő megvilágításba. A két kiállítást már tízezrek keresték fel a Hősök terén.

Az emberi civilizáció egyik bölcsője, az ókori Mezopotámia örökségét mutatja be a Szépművészeti Múzeum február elejéig látható tárlata, amely több mint 150 kölcsönzött műtárgyon keresztül nyújt betekintést e letűnt kultúra világába, amely a Bibliának és közvetve európai kultúránknak is egyik gyökerét képezi. A nagyszabású tárlat Magyarországon az első olyan időszaki kiállítás, amely átfogó képet ad az ókori Mezopotámia anyagi és szellemi kultúrájáról. A bemutató magját alkotó tárgyak a 19. században és a 20. század elején zajló mezopotámiai ásatások során feltárt Assur, Babilon, Dúr-Sarrukín és Kalhu városából származnak. A budapesti kiállítás a Kr. e. I. évezred első felének mezopotámiai világába, az Újasszír és az Újbabiloni Birodalom korába vezet el bennünket, a kiállítás anyagából több műtárgy az ókori birodalom szimbolikus jelentőségű alkotása, művészeti albumok főszereplője, amelyek közük néhány művet korábban még sosem adtak kölcsön . A látogatók a kilenc szekcióra bontott kiállításon megcsodálhatják az asszír palotákból származó, a nagyközönség számára esztétikailag is kiemelten hívogató palota-domborműveket, valamint a Babilonban feltárt, ragyogó lazúrkék színű Istár-kapu sárkánykígyóját és a Felvonulási utat díszítő oroszlánját ábrázoló mázastégla-díszeket. A kiállítás egyik vonzereje, hogy bemutatja a jól ismert bibliai Bábel tornya Babilon városához kötődő motívumát és a történetét a németalföldi festményeken és a 20. századi magyar művészeti alkotásokon keresztül. Így az ókori műtárgyak mellett a festészet és a grafika is szerepet kap, tovább szélesítve a tárlat horizontját.

Munkácsy Mihály Honfoglalás című festménye is megtekinthető a kiállításban (fotó: Áment Gellért)

Az Istenek és démonok királysága című kiállítás az első hazánkban megrendezett nagyszabású tárlat, amely az ókori Mezopotámia kultúráját mutatja be

Munkácsy Mihály kevésbé ismert, ritkán vagy eddig sohasem látott alkotásaival találkozhat a nagyközönség a festő születésének 180. és halálának 125. évfordulója alkalmából nyílt nagyszabású tárlaton. A március végéig látható, Munkácsy. Egy világsiker története című kiállítás a Szépművészeti gyűjteményében őrzött alkotások mellett magángyűjteményekből és külföldről kölcsönzött remekművek segítségével világítja meg azokat a társadalom- és kultúrtörténeti tényezőket, illetve hatásokat, amelyek a művésznek az 1870-1880-as években kibontakozó karrier- és sikertörténetét befolyásolták, s nagyban hozzájárultak hírnevéhez és a máig töretlen Munkácsy-kultusz kialakulásához.

Munkácsy Mihály (1844–1900) a 19. századi magyar művészet legismertebb alakja. Nagy mestere a realizmusnak, egyik úttörője a modern kiállítási technikák alkalmazóinak, életformájában pedig valóságos nagypolgár, egy időben a világ legjobban fizetett művésze volt. A tárlat több mint száz műalkotás, archív fotók, dokumentumok és kultusztárgyak segítségével tárja fel Munkácsy életét, sikereit és páratlanul gazdag életművét.

A 19. század utolsó harmadában Munkácsy Mihály kora egyik leghíresebb festője volt. A Párizsban élő művész elsősorban a Krisztus élettörténetét bemutató óriásképeivel vált nemzetközileg ismertté Európában és Amerikában, de hírnevéhez éppúgy hozzájárultak a tehetős nagypolgárság világát megjelenítő szalonzsánerei, melyekhez a társasági élet egyik fő látványosságának számító párizsi palotája adta a hátteret. Ő maga köztiszteletnek örvendő közéleti személyiség, egyéni megjelenésével is valóságos jelenség volt. Személyét már életében mérhetetlen nagyrabecsülés és hódolat övezte. Mindezt nem kizárólag festői tehetségének köszönhette, hanem – mint az a kiállítás anyagából is kiderülnemzetközi sikereinek, fogadtatásának, s az ezekből fakadó hírnevének.

SIKERES

ÜZEMELTETÉSI ÚJÍTÁSOK HELYSZÍNE

A VÁROSLIGET

KOMPLEX FELADATOKRA HATÉKONY MEGOLDÁSOK

EGY IGEN ÖSSZETETT FELADATCSOMAGRA ADOTT PÉLDAÉRTÉKŰ VÁLASZT A VÁROSLIGET ZRT. MŰKÖDÉSÉRT FELELŐS CSAPATA, HISZEN A 100 HEKTÁROS VÁROSLIGET PARKJÁNAK, ÉS A BENNE FOGLALT ÚJ, KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEINEK A MŰKÖDÉSÉT FENNTARTANI, ÖSSZEHANGOLNI KOMOLY SZAKMAI KIHÍVÁS. A MÁRA ISMERTTÉ ÉS ELISMERTTÉ VÁLT „VÁROSLIGETI ÜZEMELTETÉSI MODELL”-RE ÚJSZERŰ MEGOLDÁSOK OLVASZTÓTÉGELYEKÉNT IS TEKINTHETÜNK. JELINEK BALÁZS MŰKÖDÉSI VEZÉRIGAZGATÓ-HELYETTEST A PARK KULTURÁLIS ÉS REKREÁCIÓS HAGYOMÁNYAIT TISZTELETBEN TARTÓ, A MAI FELHASZNÁLÓI ELVÁRÁSOKNAK MEGFELELŐ ÉS MODERN TECHNOLÓGIAI MEGOLDÁSOKAT ALKALMAZÓ ÜZEMELTETÉSI RENDSZERRŐL KÉRDEZTÜK.

A több mint 10 éves Liget Budapest Projekt életében folyamatosan átalakuláson ment keresztül a működési terület, hiszen ahogy sorra valósultak meg a tervezett rekonstrukciók és múzeumépítések a Városligetben - a Millennium Háza, a Városligeti nagyjátszótér, az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK), a kutyás élményparkok, a Múzeum Mélygarázs, a Néprajzi Múzeum, a Magyar Zene Háza –, az üzemeltetés kapcsán teljesen új stratégiát kellett kidolgozni arra, hogy mindez hogyan fog rentábilisan, zavartalanul, a felhasználók örömére működni. A Városliget törvény szerint ugyanis az itt található ingatlanok tulajdonosi jogaival a Városliget Zrt. rendelkezik, emellett még csaknem 90 évig feladata a park üzemeltetése, fenntartása, karbantartása. Ez a komplexitás páratlan Magyarországon.

Hatékony parküzemeltetési modell

„Sok évtizedes gyakorlaton változtattunk egy modern parkfenntartási rendszer bevezetésével, amelynek keretében összetett műszaki követelményrendszert állapítottunk meg, és ehhez digitális monitorozási- és ellenőrzési rendszert építettünk ki. Ennek felhasználásával az üzemeltetés napi feladataiban résztvevő partnereink és alvállalkozóink munkájának a konkrét eredményét ellenőrizzük, nem csak a terepen eltöltött órákat számoljuk” – foglalja össze Jelinek Balázs a változások lényegét.

Hozzáteszi, hogy a Városliget Zrt. parkfenntartással foglakozó csapata nagyon alapos feltárással indította a feladatot: részletekbe menően feltérképezte, hogy milyen tulajdonságú felületek vannak a Városligetben. Mint kiderült, közel negyven féle terep fenntartásáról kell gondoskodni: található itt többek közt kiemelt gyep, extenzív gyep, szórt burkolat, és még sok más, amelyekről egyesével meghatározták, hogy hogyan kell festeniük a négy évszakban.

„Leírtuk milyen lehet a fű, lehet-e rajta lombfedés, mennyi időnként kell a kukákat üríteni, illetve a burkolt felületekkel kapcsolatban milyen követelményeket kell megszabnunk.

Ezt az elképzelést megosztottuk az alvállalkozó Főkert munkatársaival, és az ő észrevételeik és kiegészítéseik mentén részleteiben összehangoltuk a folyamatainkat, amelynek egy hatékonyan működő rendszer lett a végeredménye. A rendszernek vannak szoftveres követelményei is, hogy csak egyet említsek, a parkos csapat a Ligetben található minden egyes kukáról meg tudja mondani, hogy mikor volt kiürítve utoljára - fotódokumentációval kiegészítve”.

Komplex elvárások a vagyongazdálkodásban

Hasonló újdonságokat vezetett be a Liget projekt a vagyongazdálkodási rendszerének kialakítása során. Szinte a projekt indulása óta folyamatosan készült a Városliget Zrt. arra, hogy létrehozzon egy olyan szerződéses- és működési konstrukciót, amelyben ezt a sok épületet – amelyekben több magas presztízsű szakmai szervezet, múzeum működik –úgy kezelje, hogy az szakszerű, jogszerű és költséghatékony legyen mind múzeumi, mind létesítmény-üzemeltetési oldalról. A komplex elvárásrendszer úttörő vagyongazdálkodási modell felállítását kívánta meg a szakemberektől, így hasznosítási megállapodások jöttek létre a Zene Háza és a Néprajzi Múzeum intézményeivel, illetve az OMRRK-t használó közgyűjteményekkel - Szépművészeti Múzeum, Magyar Nemzeti Galéria és a már említett Néprajzi Múzeum. „Nem a múzeumoknak kell az őrzésről, takarításról, karbantartásról, biztonságtechnikáról gondoskodni, ezt az üzemeltetésért felelős Városliget Zrt. oldja meg helyettük. Ez nekik sok élőmunkát és energiát takarít meg, mi pedig szakmailag, tapasztalati téren is profitálunk abból, hogy az új épületek üzemeltetési szakértelme nálunk összpontosul. Emellett képesek vagyunk nagyobb volumenben igénybe venni külső szolgáltatásokat, ami valódi költségmegtakarítást eredményez az intézmények számára.” –részletezi a vagyongazdálkodási modell előnyeit a vezérigazgató-helyettes.

Energetikai újítások

Kimagasló eredményeket sikerült elérni a projekt energetikai koncepcióját tekintve is. A Városliget Zrt. egyértelmű szándéka az volt, hogy innovatív, zöld megoldásokat találjon, amelyek a közösségi érdekeket is előre sorolják, és példaként szolgálhatnak majd más fejlesztéseknek is. „A Városliget Zrt. életében természetszerűleg sokszor megjelenik az, hogy piaci- és közszolgálati alapú megoldásokat egyaránt kell alkalmaznunk” – mondja Jelinek Balázs. A szakember szerint kézenfekvőnek tűnt, hogy mivel a Városligetben van a Széchenyi fürdő, komoly termálvíz hozammal, ezt használhatnák fűtésre. Sokáig vizsgálták ezt a lehetőséget, de kiderült, hogy a napi 4500 köbméter elfolyó medencevíz hőmérséklete valójában nem elégséges ahhoz, hogy hatékonyan fűtsék vele az épületeket. Így azokban a nagy zöldfelületekben kezdtek el gondolkodni, ahol nem lehetett fákat telepíteni. A Nagyrét, a Királydomb és a Rondó zöldje alatt ma 100-120 méter mély talajszondák vannak, amelyek zárt rendszerben, télen-nyáron megbízható, környezetbarát technológiával üzemelnek. A rendszer a hőszivattyú útján elvont hőt eltárolja a földben – létrejön a hűtés folyamata -, s amit nyáron elvon, télen fűtésre használja ugyanott. „A későbbiekben lehetőség nyílt arra, hogy az új épületeket rákapcsoljuk a távfűtés hálózatra, illetve a műjégpálya nyáron kihasználatlan hűtési kapacitását is sikerült integrálnunk, így azok a gépek, amelyek télen a jeget csinálják a műjégpályára, nyáron Budapest egyetlen távhűtési rendszerében hűtési energiával látják el a múzeum épületeket. Tehát úgy alakítottuk a körülményeket, hogy két egymástól független rendszer – a talajszondák és a fent említett távfűtés-távhűtés rendszere - is rendelkezésünkre álljon, ami messzemenően garantálja a múzeumépületek biztonságos működését.” – tette hozzá a szakember. Mindez azzal egészült ki, hogy az ukrán háború okozta kritikus időszak elején az energiaár ciklikusságának kihasználása révén a cégnek sikerült jelentős megtakarításokat elérnie a kezelésébe tartozó épületek energiaellátását tekintve. Ezen eredmények elismeréseként a Kulturális és Innovációs minisztérium a Városliget Zrt.-re bízta további tizenkét múzeum energiabeszerzésének a menedzselését is, és már most látható, hogy a jövő évre tervezett összegnek csupán a 40 %-a lesz a teljes áramköltsége ezeknek az intézményeknek.

Továbbadjuk a jógyakorlatokat

A Liget Budapest Projekt keretében összesen 1 millió négyzetméter parkot, 150 000 négyzetméter épületet kell professzionálisan működtetni, az üzemeltetési és vagyongazdálkodási terület költségvetése együtt meghaladja a 6,5 milliárd forintot évente. Ha még azt is hozzátesszük, hogy a Zene Házában 1 millió látogató fordul meg évente, vagy hogy az OMRRK-ban többszáz milliárd forint értékű műtárgyról kell gondoskodni, még inkább láthatható ennek a szakmai kihívásnak a különlegessége. „A befektetett energiából és szaktudásból új szellemi termék született: a parkos koncepciónak a csodájára járnak, mi pedig hiszünk abban, hogy ezek az eredmények megosztva igazán hasznosak – szinte folyamatosan érkeznek is megkeresések-, és bízunk benne, hogy az a know-how, amit magunkénak tudhatunk itt a Városliget Zrt.-nél, el fog terjedni.

A Városliget zöldfelületének már a fele megújult

A Városliget tájépítészeti megújításának keretében a zöldfelület rehabilitálása 2017-ben kezdődött, amelynek eredményeképp 2018-ra a Hermina kutyás élménypark, a Vakok kertje és az Ifjúsági sportpályák újultak meg, összesen 25 ezer négyzetméteren. 2018 és 2020 között, a második, több mint 150 ezer négyzetméternyi parkfelületet felölelő ütemben elkészült a Millennium Háza melletti Rózsakert, a park legnépszerűbb családbarát helye, a Városligeti Nagyjátszótér, illetve a sportpályák és a 2 km-es futókör. Újjászületett a botanikus kert, mellette a Piknik kert, a Királydomb és birtokba vehették a négylábúak az Ajtósi kutyás élményparkokat.

A 2021 és 2023 között megvalósult harmadik ütemben a Magyar Zene Háza és a Néprajzi Múzeum környezete újult meg, létrejött a zenei játszótér és kialakult a Hősök terét, valamint az Ajtósi Dürer sort összekötő zöld, virágos Városligeti Promenád. A harmadik ütemben összesen 90 ezer négyzetméternyi zöld felületet újítottak meg, vagy hoztak létre.

A Liget Budapest Projekt keretében 2024-ben is folytatódott a Városliget zöldfelületeinek megújítása, az idei parkfejlesztések során teljesen újjávarázsolták a KRESZ park három hektáros területét, megújultak a burkolatok, a közlekedési lámpák és a zöldfelületek, elültettek 39 db lombosfát, több mint 5.600 cserjét és mintegy huszonkétezer évelőt. A rendkívül népszerű légi kilátó, a BalloonFly körül pedig mintegy 3.000 m²-en megújították a növényzetet, felújították az utcabútorokat és új sétányokat is kialakítottak a látogatói használati szokásoknak megfelelően. A Kós Károly sétány, Hermina út és a Konrad Adenauer út által határolt területen 3.000 négyzetméternyi zöldfelületet és növényzetét rehabilitálták, valamint közel 1.500 cserjét és mintegy félezer évelőt is elültettek. A kilátóhoz kapcsolódóan megújult az úthálózat és a közvilágítás, valamint az utcabútorokat is felújították. Mindezeknek köszönhetően jelentősen javult a látogatóirányítás, így a léghajózni érkezők kiszolgálása is magasabb szintre lépett.

Budapest kedvence lett a városligeti léghajó

Alig több mint két éve látványos újdonsággal bővült a Városliget, amikor a Liget Budapest Projektnek köszönhetően visszatért a parkba egy több mint 120 évvel ezelőtt is nagy népszerűségnek örvendő légi attrakció, a városligeti ballonozás. A formájával és színvilágával Szinyei Merse Pál ikonikus festményét megidéző városligeti léghajó mára Budapest legújabb jelképévé vált, külföldi turisztikai ajánlók, reklámok, a fővárost népszerűsítő filmek állandó szereplője.

A BalloonFly nyitása óta közel 4 000 órát töltött a levegőben, amelyhez mintegy 11 000 alkalommal emelkedett a magasba. A ballon szemtanúja volt több lánykérésnek, teret adott élőzenei produkcióknak, és a 20 méter hosszú olimpiai zászlót is felemelhette a játékok kapcsán. Azonban az elmúlt két év legkedvesebb és egyben legfontosabb állomása a Liget Budapesttel és Bethesda Gyermekkórházzal kötött együttműködés volt, amelynek eredményeként rengeteg az intézményben tartósan gyógyuló gyermekeket repített a magasba, ezzel is segítve elfelejteni betegségüket.

„A BIZTOS KÖZÖNSÉG A LEGNAGYOBB SIKER”

SIKERES ÉVET ZÁR A MAGYAR ZENE HÁZA

A BIZONYTALANNÁ VÁLÓ VILÁGUNKBAN EGYRE FONTOSABB SZEREPE VAN A KÖZÖSSÉGNEK, A ZENE HÁZA PEDIG EGYÉRTELMŰEN KÖZÖSSÉGET ÉPÍT – HANGSÚLYOZZÁK A MAGYAR ZENE HÁZA VEZETŐI: BATTA ANDRÁSSAL, AZ INTÉZMÉNY ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓJÁVAL ÉS HORN

MÁRTON INTÉZMÉNYIGAZGATÓVAL A KREATÍV ENERGIÁKRÓL, OPERARAJONGÓ HOLLYWOODI-I SZTÁROKRÓL, A KÍSÉRLETEZÉS FONTOSSÁGÁRÓL BESZÉLGETTÜNK, VALAMINT ARRÓL, MI JELZI IGAZÁN AZ INTÉZMÉNY NEMZETKÖZI ISMERTSÉGÉT.

Három év távlatából hogyan látják, miben mérhető a Zene Háza sikere: a sorra érkező nemzetközi díjakban, a jegyeladásokban, vagy a szakmai visszajelzésekben?

Horn Márton: Szerintem a sikert hosszú távon érdemes mérni. Egy ilyen ház akkor képes jól működni, ha eléri, hogy a közönség ne csak konkrét előadásra érkezzen, hanem csak úgy is benézzen a házba, mert tudja, hogy itt mindig minőségi programokra számíthat. A mai kulturális életben óriási kihívás olyan programokat kínálni a közönségnek, amelyek nem feltétlenül a nagy sztárokra építenek. Mi másképpen működünk, mint például a Müpa, ahol az ezerhatszáz-ezernyolcszáz férőhelyes koncerttermet kell estéről-estére megtölteni, ezért húzóneveket, sztárokat kell hívni, akik garantálják a teltházat. A mi koncerttermünk jóval szerényebb méretű, ezért bátran kísérletezhetünk is, amiben persze van kockázat. Ám a tapasztalat egyre inkább azt mutatja, hogy feszegethetjük a határokat, mert a közönség előtt van hitelünk: kíváncsiak és beülnek a programjainkra. Körülbelül hétszáz programunk van egy évben, ezek jelenleg átlagosan kilencven százalékos jegyeladással futnak. Azt hiszem egy ilyen jellegű intézmény számára a biztos közönség jelenti a hosszútávú sikert.

Batta András: Két és fél év alatt több, mint két és fél millióan látogatták meg a Zene Házát, ami leginkább az intézmény szerteágazó és sokszínű programstruktúrájának köszönhető – hála az itt dolgozó fiatal és kreatív csapatnak. Ebben a széteső és egyre inkább bizonytalanná váló világban nagyon fontos szerepe van a közösségi programoknak, a Zene Háza pedig közösséget épít: aki ellátogat hozzánk, hasonló érdeklődésű és beállítottságú emberekkel találkozhat, ráadásul a látogatóink – úgy tapasztaljuk – szeretnek új dolgokat felfedezni. Abban már a kezdetekkor biztosak voltunk, hogy a Zene Háza már csak építészeti megoldásai miatt is nyitott intézmény lesz, ám azt mi sem gondoltuk volna, hogy ilyen nagy érdeklődést generál majd.

A kísérletezés már a kezdetektől ambíciójuk volt, amely kétségtelenül hozzátesz a Zene Háza színes programstruktúrájához. Hogyan ötletelnek?

B. A.: Bár működik a Zene Házában a hagyományos intézményi struktúra, semmiképpen sem állítanám

azt, hogy hierarchikus szervezet vagyunk: a kreativitást és az ötletelést illetően nagy a demokrácia. Általában Marci az, aki bedob egy-egy ötletet, amit közösen építgetünk tovább a csapattal.

H. M.: Körülbelül kétszáz projektünk zajlik párhuzamosan, ezek többsége napi feladat, és jónéhány egyelőre még csak ötletek formájában létezik. Legfrissebb kezdeményezésünk például, hogy az elmúlt két év koncertfelvételeiből válogatáslemezt adunk ki, vagy hozhatnám példaként a Hangdómot, amiben ugyancsak rengeteg lehetőség rejlik. Hazai, német és olasz egyetemeken működő, a sounddesign és az elektro-akusztikus zenével is foglalkozó média szakokkal közös projekteket viszünk, de hamarosan a közönség is láthatja majd a Fortepan archív fotóanyagára épülő új vetítésünket, amely a századfordulótól napjainkig kíséri végig a Városliget történetét, a korokhoz társuló zenei anyaggal illusztrálva. És ugyancsak a Hangdóm adott helyet az Alkonyattól pirkadatig című rendhagyó programnak, amelyet az őszi napéjegyenlőség éjszakáján tartottunk, a látogatók nyolc órán át, egész éjjel nézhették a vetítéseket. De említhetném a Dalszerzők köre című nyilvános beszélgetést, zenélést, amelyben zenészek mesélnek kedvenc zenéik megvalósításáról, születéséről, mintha csak vendégségben lennénk náluk. Egy új, kisgyerekes családokat célzó programunk szintén izgalmasnak ígérkezik: a felnőtt könnyűzenei élet jeles szereplőit kértük meg, hogy csináljanak gyerekkoncertet. A Random Trippel indulunk, majd jön a Kéknyúl, aztán a tervek szerint a Bëlga. Kíváncsian várjuk ezeket a koncerteket, hiszen a színpadra lépő zenészek legtöbbje gyakorló szülő, viszont nem játszottak így még gyerekeknek, érdekes lesz látni, hogyan oldják meg ezt a kihívást. A könyvtárunkban is lesznek új programok: Magyar Albumm! néven indul sorozat – asszociálva az LGT egyik albumára –, amelyben egy-egy előadóval kedvenc lemezéről beszélgetünk majd: vendégünk lesz Szörényi Levente, Bródy János, Halász Judit, Fenyő Miklós, az Ivan & The Parazol frontembere, Vitáris Iván és a Qualitons is a tervek szerint. Ötletekből tényleg nincs hiány, a ház tele van kreatív energiákkal, persze a legnagyobb kihívás, hogy ezek az ötletek magas színvonalon meg is valósuljanak.

A legnagyobb ívű tervezést talán mégis a tárlatok igénylik: milyen logika érvényesül a Zene Háza kiállításpolitikájában?

H. M.: Egyre inkább tágítottuk a kört: az első tárlatunk a saját koncepción alapuló zenetörténeti állandó kiállítás volt, majd jött a magyar könnyűzene egy emblematikus időszakának történetét összefoglaló időszaki tárlat, a következő lépcsőt az idei év legnagyobb durranása, a befogadott nemzetközi tárlatként bemutatkozó Dívák & Ikonok jelentette, míg a következő időszaki tárlat szintén nemzetközi merítésen alapuló anyag lesz, ám saját kurátori koncepció alapján.

Az elmúlt időszak legnagyobb csúcspontja kétségkívül a Dívák & Ikonok tárlat volt, amit a londoni Victoria & Albert Museum kölcsönzött a Zene Háza számára. Hogyan alakult az együttműködés a brit intézménnyel?

H. M.: Úgy hét évvel ezelőtt egy izgalmas Pink Floyd kiállításon jártam a Victoria & Albert Museumban (V&A), amellyel párhuzamosan volt egy nagyon érdekes opera témájú tárlat is, Kate Bailey kurátori munkájával. Annyira tetszett a két anyag, hogy még aznap beszéltem Kate-tel. Felvázoltam neki az akkor még csak papíron létező Zene Háza koncepcióját, és felvetettem, hogy örömünkre szolgálna egy jövőbeli együttműködés. Aztán néhány évvel később ráakadtam a Dívák & Ikonok tárlatra, aminek ugyancsak Kate volt a kurátora. Meghívtuk Budapestre, hogy jöjjön el, nézze meg a Zene Házát, mert szeretnénk elhozni a V&A-ből a Dívák & Ikonok anyagot.

B. A.: A brit múzeumi szakemberek számára talán kissé szokatlan módon, de már az első megbeszélésnél felvetettük annak a lehetőségét, hogy magyar vonatkozású anyagot illesztenénk a kiállításhoz: jellemző a nyitottságukra, hogy rögtön igent mondtak. Így került a tárlatba vagy húsz magyar előadó, árnyalva az amúgy is hihetetlenül gazdag anyagot. Kate egyébként még a tárlat kölcsönzése előtt megnézte a helyszínt és azt mondta, a Zene Háza tereiben jobban elmesélhető a kiállítás, mint a londoni múzeumépület lépcsőkkel szabdalt enteriőrjeiben. Vitathatatlan siker volt a tárlat, és nem csak a látogatószámaink miatt, hanem mert nagyon sok kapcsolatot hozott: külföldi múzeumi

szakemberek mellett számos magyar művészt szólított meg a divattervezőktől a művészettörténészeken át az előadókig. Az anyagban az egyéni sorsok mellett felvillantak a társadalmi változások, mindez pedig az előadóművészet sajátosan fejlődő világának színes kulisszái között, az opera kezdeteitől a viktoriánus színpadokon át a némafilm és a hangosfilm Hollywood-i világáig, és a mai showbusiness gigantikus gépezetéig – nem minden nap láthat a közönség ilyen kultúrtörténeti merítést.

H. M.: Én személy szerint nagyon örültem annak, hogy a tárlaton a nők hangsúlyos szerepet kaptak, hiszen az előadóművészet, a showbusiness elsősorban férfiak uralta világ, és ebben az anyagban végre a női előadókat is előtérbe tudtuk helyezni.

Említette, hogy már készül a következő időszaki tárlat. Mi lesz a téma?

H. M.: Az ötletet egy amerikai filmrendező dokumentumfilm sorozata adta, aki a tradicionális zenéről több, mint tíz éven át forgatott a világ harminchat országában. Ennek a filmnek az alapján járjuk körbe az autentikus kultúrák zenei világát. Kezdetektől ambíciónk volt, hogy a Zene Háza ne tudományos központ legyen, Andrással sokszor beszélgettünk arról, hogy ki kell lépnünk az elefántcsonttoronyból: célunk, hogy minél több emberhez eljuttassuk a zenét. Ebbe az elképzelésbe tökéletesen beleillik az új tárlat témája, amely különleges zenei utazásra visz Magyarországtól Kazahsztánon át Puerto Ricoig, Izlandtól Alaszkáig, mégpedig mozgóképek, néprajzi tárgyak, fotóanyagok segítségével. Ráadásul ez az anyag a Néprajzi Múzeummal együttműködésben valósulhat meg, hiszen a különböző tájak, kultúrák hangszereit, instrumentumait a néprajzi gyűjtemény kölcsönzi a számunkra.

B. A.: És folytatódnak a pop-up kiállítások is, novembertől januárig Cziffra György lesz a középpontban: a ház aulájában látványában is izgalmas tárlat látható, az enteriőr egy hatalmas zongorát formáz. Cziffra a 20. század egyik legnagyobb és egyben talán legtragikusabb sorsú zongoraművésze volt, felfoghatatlan művészettel és virtuozitással. Borzasztó mélyről, az angyalföldi nyomornegyedből indult, tanult a Zeneakadémián, dolgozott bárzongoristaként, harcolt az orosz fronton, és egy

tiltott határátlépési kísérlet miatt három évet töltött a Rákosi-éra börtönében, valamint kényszer munkatáborban, embertelen körülmények között. 1956-ban disszidált, majd mesébe illő módon néhány nap alatt világsztár lett. Büszkeség, hogy ez a fantasztikus művész Magyarországról származott, és nagyon boldog vagyok, hogy emléket állíthatunk számára a Zene Házában egy interaktív, művészetét a középpontba emelő tárlattal. Tulajdonképpen ez is az intézmény sikerei közé sorolható: hogy a házban megfér egymás mellett a tradicionális népzene és Cziffra művészete, de legfőképp mégis az, hogy a magas művészet, ilyen sok formában érdekli az embereket. E sokszínűségnek pedig óriási közösségformáló ereje van, amelyhez persze hozzátesz az is, hogy hálózatszerűen állnak össze a programjaink.

Hogyan kapcsolódnak egymáshoz a Zene Háza programjai?

B. A.: A kiállítás, a koncertezés és az ismeretterjesztés hármassága egyszerre van jelen: a tárlatokhoz beszélgetésekkel kapcsolódunk, miközben megjelennek az adott témához kidolgozott zenepedagógiai programok, és persze a koncertek is. A novemberben megnyílt Cziffra-tárlathoz kapcsolódik a Muzsikusok kávéháza sorozat következő programja, Cziffra György művészetéről, életéről levetítjük Balázs János és Petrovics Eszter remek dokumentumfilmjét, és egy előadás-sorozatban azt

járjuk körül, mit is jelentett a virtuozitás térben és időben. A hálózatszerű programstruktúra mellett ambíciónk továbbra is, hogy a különböző generációkat minél szélesebb körben tudjuk megszólítani.

H. M.: A tradicionális zenéket feldolgozó tárlathoz szintén sok program társul majd, egyik vállalásunk, hogy a korábban említett dokumentumfilmekben szereplő zenészek közül sokakat igyekszünk meghívni. Így koncertet ad majd többek közt Sebestyén Márta, a Parno Graszt, vagy a Tenores di Bitti Korzikáról.

Ha már szóba hozta a generációkat: a legfiatalabbak egyre inkább elvesznek az online világában. Ezt a globális jelenséget mennyire élik meg kihívásnak, és egyáltalán figyelembe kell-e venniük például a programok tervezésnél?

H. M.: Szerintem az online világ ránk nem jelent akkora veszélyt, mert mindig szükség lesz az élő zene élményére. A koronavírus járvány alatt sokan kongatták a vészharangot, hogy az online térnyerése elsorvasztja majd a kulturális életet, ám amint vége lett a járványnak, az emberek alig várták, hogy mehessenek színházba, koncertekre. A változó helyzetekhez muszáj alkalmazkodni, meg kell értenünk a fiatalok által preferált új platformokat, eszközöket, és használnunk is kell azokat, de nem azért, mert divatosak és modernek, hanem mert eszközt jelenthetnek abban, hogy a zenét közelebb vigyük a közönséghez.

A Dívák & Ikonok kiállítás 20 magyar előadó anyagával is kiegészült

Tulajdonképpen az utazó zenepedagógia is erre épít: közel vinni a zenét, a zene iránti érdeklődést a gyerekekhez.

H. M.: Az utazó zenepedagógia ötlete inkább egyfajta hiányból eredt, pontosabban helyszűkéből és a társadalmi helyzetekből. A zenepedagógiai foglalkozásokhoz ugyanis alapvetően kevés a hely a házban, így jött az utazó zenepedagógiai foglalkozások ötlete, amellyel elsősorban az ország szociálisan hátrányos helyzetű vidékeire szeretnénk eljuttatni a minőségi zenét. A foglalkozásokat a zenepedagógusaink helyben, a programra jelentkező iskolákban tartják, együtt dolgoznak a helyi tanárokkal, ez a közös munka pedig a következő évekre is hatással lehet. Az utazó foglalkozásokkal évente többezer gyerekhez juthat el a zene élménye. A téma minden évben más. Idén a népdalok mellett Presser Gábor egyik dalát dolgozzák fel, persze nem didaktikusan, hanem izgalmas, élményt adó játékokon keresztül. Négy alkalommal tartunk foglalkozást egy-egy iskolában, az ötödik alkalomra pedig itt, a Zene Házában kerül sor, hogy a gyerekek megismerhessék a ház izgalmas tartalmait.

Novemberben itthon jobbára a mozivászonról ismert amerikai filmsztár, John Malkovich látogatott el a Zene Háza színpadára. Mit láthatott tőle a közönség?

H. M.: Azt hiszem sokat elmond a Zene Háza nemzetközi ismertségéről, hogy ő maga jelentkezett be hozzánk a műsorával. John Malkovich itthon elsősorban filmekből ismert, de az Egyesült Államokban sok színházi előadása is van. Nemrég magánemberként látogatott hozzánk, hatalmas operarajongó, Bécsben épp operát rendezett, és ha már Európában volt, átjött Budapestre megnézni a várost és az intézményt, illetve a Dívák & Ikonok kiállítást is. Beszélgetés közben megemlítette, hogy szívesen fellépne nálunk. Elbúcsúztunk, én pedig azt gondoltam, egyéb feladatai közepette minden bizonnyal elfelejti majd ezt az ötletet, ám néhány hét múlva jelentkezett, hogy van egy előadása, amit nagyon szívesen elhozna hozzánk. A darab egyfajta műfajok közti utazás, zene, irodalom, színház dialógusa többek között Anastasya Terenkova zongoraművész közreműködésével. A darab a chilei Roberto Bolaño szövege alapján készült, az író Nazi Literature in the

Americas című könyvének utolsó novellájából, amely leginkább arról szól, hogy mennyire szélsőségesen képesek hinni az emberek egy-egy eszmében.

B. A.: A hazai klasszikus zenei előadók között is észrevehető egy attitűdbéli változás. Eleinte sokan azt gondolták, a ház elsősorban a könnyűzenéről szól, mára eljutottunk odáig, hogy a klasszikus zene világából érkező művészek keresnek meg minket, ráadásul a Zene Háza különleges programkínálatával kompatibilis műsorral. A fiatalabbak, mint

például a fantasztikus Balázs János és Kelemen Barnabás mellett ma már olyan legendás, ikonikus művészek is műsorral érkeznek hozzánk, mint például Perényi Miklós, aki alkata szerint kissé introvertált, nem szívesen nyilatkozik, ő az a művész, aki semmiféle manírt, semmiféle külsőséget nem enged meg magának. Most mégis ellátogatott hozzánk egy beszélgetős estre, ahol Bach zenéje mellett saját kompozíciójának ősbemutatója alkalmából „fedte fel” magát. Nagy élmény volt – ismét erős vonással gazdagodott a Zene Háza brandje.

John Malkovich bejelentkezett a Zene Házába, hogy szívesen elhozná ide az előadását

AZ IDŐ LENYOMATAI

A képéhségtől a képdömpingig

HA EGY KÜLFÖLDI ELLÁTOGAT BUDAPESTRE, TALÁN AZ ELSŐK KÖZÖTT LESZ KÍVÁNCSI ANDRÉ KERTÉSZ, MOHOLY-NAGY, BRASSAÏ, MARTIN MUNKÁCSI, ROBERT CAPA MUNKÁIRA. MELLETTÜK AZONBAN –AHOGYAN A KÜLFÖLDI TÁRLATOK ESETÉBEN IS – MEG KELL MUTATNI A MAGYAR EREDMÉNYEKET, A NAGYJAINKHOZ MÉRHETŐ, ÁM KEVÉSSÉ ISMERT ALKOTÓKAT IS –

MONDJA BAKI PÉTER, A MAGYAR FOTOGRÁFIAI MÚZEUM IGAZGATÓJA, AKIVEL A 2025-BEN MEGNYÍLÓ NEMZETI FOTÓMŰVÉSZETI MÚZEUMRÓL, A NEMZETKÖZI MÚZEUMI SZCÉNA NÖVEKVŐ ÉRDEKLŐDÉSÉRŐL, A XX. SZÁZAD ELEJÉNEK KÉPÉHSÉGÉRŐL ÉS A VILÁGUNKAT ELURALÓ KÉPDÖMPINGRŐL IS BESZÉLGETTÜNK.

A Klösz-villa

még a felújítás előtt

2026-ban nyitja meg kapuit a Nemzeti Fotóművészeti Múzeum a Városligeti fasoron álló Klösz-villában, a Szépművészeti Múzeum tagintézményeként kapcsolódva a Liget Budapest kulturális intézményrendszeréhez. Ezzel méltó helyére kerül a magyar fotóművészet?

Mindenképpen, és ezt főként annak tükrében érdemes értékelni, hogy a helyzet rendezésére közel százötven évet kellett várni. Veress Ferenc, nemzetközi hírű fotográfus 1881-ben nyílt levelet jelentetett meg a Budapesti Hírlapban arról, hogy mit tart szükségesnek a magyar fotókultúra előre mozdítása érdekében. Három szempontot jelölt meg: a fotográfusok összefogásával, közös célért működő fotográfiai klubot, egy szaklapot, valamint a fotográfiának szentelt múzeumot Budapesten. E három vágyálomból kettő Veress életében valósággá vált, ám a fotográfiai múzeum létrejöttére még hosszú évtizedekig kellett várni. 1956-ban megalakult a Magyar Fotóművészek Szövetsége, amely a majdani múzeumi gyűjtemény megalapításának céljából – igen előrelátó módon – szinte azonnal gyűjteni kezdte a tagok által készített képeket, sőt egy majdani technikatörténeti kollekció megalapításának szándékával a fényképezőgépeket, fotótechnikai eszközöket is. 1957-ben a szövetség elnöksége azt szerette volna, ha a frissen alapított gyűjtemény a Magyar Nemzeti Galériához csatlakozik, ám a galéria vezetése a kezdeményezést határozottan elutasította azzal az indokkal, miszerint „a fotóművészet nem tartozik a művészetek körébe”.

Hogyan alakult a gyűjtemény sorsa a későbbiekben?

A múzeum megalapításának ügye folyamatosan napirenden volt a szövetségben, a gyűjtemény pedig az évek során mintegy hetvenezer darabra duzzadt.

A szövetség főtitkára, Féner Tamás számos területen ért el eredményeket, ám sokáig úgy tűnt, hogy a fotómúzeum ügye jóval meghaladja az akkori lehetőségeket.

A rendszerváltás évében a magyar televízió Stúdió ’89 című kulturális magazinműsorában Kepes András beszélgetett Katona Istvánnal, a szövetség akkori elnökével. Szóba került, hogy a szövetség által őrzött, értékes alkotásokat, egész életműveket magában foglaló fotótörténeti jelentőségű gyűjtemény méltó elhelyezése még mindig várat magára. Az interjút látta

a Bács-Kiskun megyei Tanács elnöke, Gajdócsi István, aki megkereste Katona Istvánt, és felajánlotta a város egyik zsinagógájának használaton kívüli épületét – a mai napig itt működik a Magyar Fotográfiai Múzeum –, a szövetség pedig – Katona István kezdeményezésére és szervezésében – az intézmény gondozására és működtetésére létrehozta a Magyar Fotográfia Alapítványt. A múzeum első igazgatójának Kincses Károlyt nevezte ki Katona István, aki 2005 végéig igazgatta az intézményt, sikeresen tovább gyarapítva a gyűjteményt, ám az épülettel, és a lokációjával sajnos ő sem tudott mit kezdeni. Végül Baán László kezdeményezésre a Magyar Fotográfiai Múzeum a Szépművészeti Múzeumhoz csatlakozott 2023-ban, amelynek tagintézményeként a Városligethez közel, annak szerves részeként Klösz György, a 19. század második felében élő, híres fotográfus villájába költözhet a gyűjtemény.

Hogyan vált a fotó a XXI. század elejére a múzeumi szcéna által is elismert, magas látogatószámot vonzó, a gyűjtők számára is érdeklődésre számot tartó művészeti ággá?

Tény, hogy napjainkban a fotókiállítások hozzák a legtöbb látogatót a kortárs múzeumokba. Tíz évvel ezelőtt részt vettem egy konferencián, ahol tételesen bizonyítottam,

hogy a kortárs művészettel foglalkozó múzeumokban az adott évben rendezett fotókiállítás a látogatók harmadát, olykor felét hozza az intézmény számára. A 2000-es évek közepe óta egyre több múzeum rendez nagy sikerű fotókiállításokat, amelyek látogatószáma rendkívül magas ahhoz képest, hogy a kortárs képzőművészeti tárlatok iránt mennyien érdeklődnek. Talán akkor tört meg a jég, amikor a Szépművészeti Múzeum 2008-ban felvállalt egy fotóművészeti témájú kiállítást, amely több, mint hetvenezer látogatót vonzó bemutatóként nagy sikerrel zárt. Az idei nyáron futott Kertész, MoholyNagy, Capa – Magyar fotóművészek Amerikában (1914–1989) című tárlat az ötödik fotó témájú kiállítás a Szépművészeti Múzeumban. Az elmúlt tíz évben minden nagyobb múzeum kínálatában ott találjuk a fotóművészetet, mivel az intézmények fokozottan figyelik és alkalmazkodnak a látogatói igényekhez.

Miért lehet ez a műfaj ennyire népszerű?

Mert általánosságban könnyebben befogadható műfaj, mint a kortárs festészet, vagy a szobrászat, hiszen az emberek mindennapjaihoz, tevékenységeihez jobban

társítható. Ma már szinte mindenkinek ott lapul az okostelefon a zsebében, amellyel az élet bármely pillanatát megörökítheti, így végsősoron maga is alkotóvá válik.

Az elképzelt piramis csúcsán álló magyar fotóművészek nemzetközi elismertsége a képzőművészet más területein alkotó művészekhez képest jóval nagyobb. De mindannyian külföldön futottak be. Magyarországról ezt a pályaívet nehezebben tudták volna bejárni?

Valóban, André Kertész, Moholy-Nagy László, Brassaï, Martin Munkácsi vagy Robert Capa pályafutásának kiteljesedését a 20-as, 30-as, 40-es évekre tehetjük. Ebben az időben a fotográfia konjunktúra-időszakot élt, nem csak művészeti, hanem technikai értelemben is, a kamerák mérete például jelentősen kisebb lett. A sajtófotó felvevőpiaca is hihetetlenül megnőtt, a XX. század első felében képéhség tombolt a világban. André Kertészt a párizsi művészeti élet vonzotta, Robert Capának tizennyolc éves korában politikai okokból kellett elhagynia az országot, Moholy-Nagy ugyancsak művészeti kiteljesedése okán ment el. Martin Munkácsi már

André Kertész: Víz alatt úszó

Magyarországon is sztár volt, többek között a Pesti Napló számára is fényképezett, majd németországi lapoknak dolgozott és azt követően épített karriert Amerikában. Brassaï festőművész szeretett volna lenni, Párizsban azonban megismerkedett a fotográfiával, és ezzel végleg eldőlt a sorsa. Sajnos rossz kimondani, de az említett alkotók akár politikai, akár egzisztenciális okokból hagyták el az országot, itthonról ugyanezt a karriert nem tudták volna befutni.

Az ő világhírüket kihasználva kaphat-e a magyar kultúra, a magyar fotóművészet komolyabb figyelmet? Ha igen, milyen hozadékai lehetnek?

Tapasztalatom szerint a világ nagy múzeumaiban dolgozó kurátorok igen ambíciózusak abban, hogy az említett világhírű alkotóink munkáit bemutassák. Ám ez nem azt jelenti, hogy csak e művészek alkotásaira kíváncsiak. Ha egy jelentős külföldi múzeumba el tudunk vinni egy világhírű alkotóra épülő kiállítást, akkor a tárlat egyik felének a már nemzetközi reputációval bíró művészre, a másik felének azonban a kevéssé ismert, kvalitásos alkotók munkáira célszerű épülnie. Erre volt példa a 2011-ben Londonban, a Royal Academy of Arts-ban rendezett, Eyewitness című tárlatunk, amely 1914-től egészen a rendszerváltásig mutatta be a magyar fotóművészet alakulását: a két világháború közötti időszakot, a magyar neoavantgárdot, és eljutottunk a kortársakig – a világhírű magyar fotóművészek mellett ugyanis van még legalább egy tucat minőségében kiugró alkotó, akiknek alkotásai a legjelentősebbekkel egyenrangúak. Vagy említhetném a Magyar Fotográfiai Múzeum Made in Hungary című vándorkiállítását, amely a világhírű alkotók mellett felvállalta a magyar modernizmus bemutatását is. Nemrég Dél-Koreában, Szöulban jártam, s az ottani fotómúzeumban dolgozó kurátorok kifejezetten Moholy-Nagy fotóművészeti munkásságára voltak kíváncsiak, az ő anyagát szeretnék bemutatni: ha létrejön ez a tárlat, a következő lépcsőben a magyar neoavantgárd fotóművészet alkotóit ajánljuk fel nekik. Ezek a tárlatok a nemzetközi múzeumi szcénával való kapcsolatok építésére kiváló lehetőséget nyújtanak.

2025-ben nyit a Nemzeti Fotóművészeti Múzeum. Vannak kész ötletek az első tárlatok témáját tekintve? 2025 végén nyílik meg a múzeum, egyelőre még a tervezési fázisban vagyunk. Ez rendkívül inspiráló folyamat, hiszen most alakítjuk ki az épület belső tereit, jelenleg még a rekonstrukció zajlik. A tervek között szerepel

az állandó kiállítás, és persze időszaki tárlatoknak is helyet biztosítunk majd. Ha egy külföldi ellátogat Budapestre, nyilván André Kertész, Moholy-Nagy, Brassaï, Martin Munkácsi, Robert Capa országában ezekre az alkotókra lesz elsősorban kíváncsi, ám mellettük – ahogyan a külföldi tárlatok esetében is –, meg szeretnénk mutatni a magyar eredményeket, a nagyjainkhoz mérhető, ám kevéssé ismert alkotókat is.

Hogyan látja, a Liget kulturális intézményrendszeréhez kapcsolódva tovább erősödhet a fotóművészet pozíciója?

Fontos tudni, hogy Kecskeméten a Magyar Fotográfiai Múzeum épülete továbbra is megmarad, és továbbra is a fotográfia célját fogja szolgálni, ám a Klösz-villában összehasonlíthatatlanul nagyobb tér, háromezer négyzetméter áll majd rendelkezésünkre. A gyűjtemény fizikailag a nemzetközi szinten mérve is világszínvonalú múzeumi raktárba, az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központba kerül, amely a kollekció értékét tekintve igen megnyugtató – úgy is fogalmazhatnék, hogy azóta nyugodtan alszom. Az a külföldi turista vagy belföldi kultúrafogyasztó, aki a különböző városligeti kulturális intézményeket meglátogatja, reméljük, ellátogat majd a Nemzeti Fotóművészeti Múzeumba is: egyszóval csak nyerhetünk azzal, hogy a fotóművészet a Liget Budapest Projekthez csatlakozik.

A készülő Nemzeti Fotóművészeti Múzeum belsejének látványterve

FŐ MŰVEIVEL

MUTATKOZOTT BE A VÁROSLIGETBEN

A Magyar Fotográfiai Múzeum

MÉLYSÉG/ÉLESSÉG CÍMŰ KIÁLLÍTÁS A MILLENNIUM HÁZA

NEO KORTÁRS MŰVÉSZETI TERÉBEN

A Magyar Fotográfiai Múzeum gyűjteményének legfontosabb alkotásaiból rendeztek nagy sikerű kiállítást a városligeti Millennium Háza NEO Kortárs Művészeti Terében. A tárlaton a legismertebb magyar vagy magyar származású fotográfusok – többek között André Kertész, Moholy-Nagy László, Brassaï, Martin Munkácsi, Robert Capa –művei mellett 19. századi fotográfusok, világhírű külföldi fotóművészek és kortárs alkotók munkáival is találkozhatott a nagyközönség.

A Mélység/élesség – Remekművek a Magyar Fotográfiai Múzeum gyűjteményéből című kiállítás a Magyar Fotográfiai Múzeum mintegy hétszázezer művet számláló gyűjteményének kiemelkedő alkotásait vonultatta fel, tematikus egységekbe rendezve. A tárlat képanyagának kiválasztásakor a múzeum gyűjteményeinek legfontosabb képei kerültek kiválasztásra, amelyek magukban hordozták a magyar fotótörténet megismerésének lehetőségét, valamint hét tematikus csoport mentén mutatták be a fotográfia műfajainak alkotói attitűdváltozásait a 19. századtól napjainkig.

A kiállítás legkorábbi papíralapú fényképei az Orbán Balázs által jegyzett Balán rézbánya Erdélyben című felvétele (1852 körül), valamint Rosti Pál 1857–1858 között közép-amerikai utazásai során készült fényképei. A tárlaton erőteljes hangsúllyal szerepelnek a legfontosabb és legismertebb magyar kortárs fotográfusok, így például a kiállítás legújabb, tavaly készült műve Korniss Pétertől származik.

A NEO Kortárs Művészeti Tér küldetése

A 2022-ben megnyílt, a Liget Budapest Projektnek köszönhetően megújult Millennium Házában működő NEO Kortárs Művészeti Tér küldetése, hogy – hasonlóan a londoni Kensington Gardens parkban lévő Serpentine Galleryhez – a legismertebb képzőművészeket bemutató kiállítótere legyen Budapestnek, elhelyezkedésében, megjelenésében és funkciójában is. A Városliget Zrt. szervezeti keretei között és a Szépművészeti Múzeum szakmai mentorálásával működő NEO a Szépművészeti Múzeummal, a Műcsarnokkal és a rövidesen felépülő Új Nemzeti Galériával együtt az egyedülálló és sokszínű, parkba ágyazott képzőművészeti intézményegyüttes fontos, egyedi küldetésű eleme.

Angelo: A szürrealista

Balogh Rudolf: Szuronyroham gyakorlat

Capa Cornell: Marilyn Monroe a Kallódó emberek forgatása közben

Robert Capa: A milicista halála

Martin Munkácsi: Peignoir könnyű szellőben

André Kertész: Szatirikus táncosnő

A VIDEÓMŰVÉSZET VILÁGHÍRŰ MESTERE A NEO-BAN

BILL VIOLA:

William Kentridge nagysikerű kiállítását követően a kortárs művészet másik jelentős alkotója, Bill Viola munkáival találkozhatnak a látogatók a Neo Kortárs Művészeti Térben. A nemrégiben elhunyt videóművésznek - akit Laure Cumming, az Observer kritikusa a video korszak Rembrantjának nevezett – három alkotását és egy interjúját mutatja be a városligeti intézmény.

A március végéig látható műveket a „csend” köti össze, ugyanis olyan filmeket nézhet meg a látogató a kiállítótérben, amelyekben közös, hogy nem kíséri hang a levetített képsorokat. A művek meditatív, elmélyedt, az emberi pszichéről szóló alkotások, amelyek a művész júliusi halálát követően egyben mementóként tisztelegnek Bill Viola munkássága előtt.

Az 1951-ben született alkotó ahhoz a generációhoz tartozik, akik művészként végig követhették a mozgókép létrehozásának technológiai átalakulását. A videotechnika, a mágneses alapon rögzíthető, törölhető és vágható rendszerek már a hatvanas években megjelentek, és a korábbinál jóval nagyobb teret nyitottak a kreatív tartalmak rögzítésének. Kezdeti fejlődési fázisában a technikával való kísérletezés, illetve az egyszerűen felvehető művész-dokumentációk szolgáltak a műfaj kiinduló pontjául, a nyolcvanas évektől a videózás már „érett korba” lépett, a kommersz és alkotói attitűdök markánsan eltértek egymástól, és a műfaj egyre nagyobb teret kapott a világ kiállító tereiben, mint a média által sugárzott és a személyesen megélt valóság közti közvetítő.

A NEO Kortársművészeti Térben megrendezett Csend című kiállítás célja, hogy Bill Viola munkáinak bemutatásával a meditatív művek világát hozza közel a nézőkhöz figyelmet, elcsendesedést, megnyugvást sugározva. A kiállítás alkalmas arra is, hogy a pszichológia, a vallások, a technológia adta lehetőségek és a kultúrtörténeti szimbólumok iránt nyitott látogatók érdeklődését is felkeltse.

A tárlat három művet és egy interjút mutat be abban a reményben, hogy nemcsak Bill Viola művészetéhez, de a videoművészet egyediségéhez is közelebb kerülhet a hazai közönség. A három mű, a Csendes hegy, 2001 , a Találkozás, 2012 , és az Ősök, 2012 , mind az emberi létezés különböző, pszichológiai értelemben súlyos pillanatait járják körül. A Csendes hegy két külön monitoron mutat egy férfit és egy nőt, akik portréit sokáig szemléljük, míg mindketten egy végtelennek tűnő, kétségbeesett, néma kiáltás mutatnak. A Találkozás című alkotáson egy sivatagi tájat látunk, amelynek két szélső pontján egy-egy női alak tűnik fel és közeledik felénk. A kép előterébe érve egymás felé fordulnak és az idősebb átad egy tárgyat, szimbolikusan tudását és tapasztalatát a fiatalabbnak, majd mindketten visszamennek a másik útján a sivatagi mélységbe. A harmadik mű, a Leszármazottak pedig két alakot mutat, hasonlóan egy sivatagi térben közeledve, egy fiatalabb férfit és egy idősebb nőt. Közeledő útjuk során képüket egy ideig egy porvihar oldja fel a tájban, amiből megerősödve, tisztább körvonalakkal lépnek ki a néző felé. A műveket kiegészítő rövid riportfilmet Christian Lund készítette 2011-ben a Louisiana Museum of Modern Art részére.

Bill Viola: A találkozás, 2012

Bill Viola: Néma hegy, 2001

TÁRSADALMI PROJEKTHÉT

Belső elmélyülés és integrált közös munka

A NEO Kortárs Művészeti Tér harmadik megvalósult társadalmi projektjét a Bill Viola műveiből rendezett Csend című kiállítás inspirálta, és adta az ötletet ahhoz, hogy halló és hallássérült fiatalok integrált csoportokban együttműködve dolgozzanak. A projektben résztvevő diákok a munkahét első felében workshopokon, dráma foglalkozásokon, vezetett meditáción, tánc alapú kreatív és önismereti foglalkozásokon és előadásokon vettek részt jeltolmácsok segítségével.

A fiatalok a hét során összegyűjtött benyomásaikból, élményeikből, újonnan megszerzett tudásukból - egymástól és a workshopokból egyaránt -, illetve a hét folyamán gyűjtött motívumokból találták ki és építették fel videóik forgatókönyveit, melyeket a MOME filmstúdiójában rögzítettek. Ennek eredményei kerülnek bemutatásra a Millennium Háza - NEO Kortárs Művészeti Tér projekt space-ében. A videókban feldolgozásra kerültek a magány-közösség, csend-zaj, szenvedés-katarzis, transzcendencia témakörök.

A közös munka lehetőséget adott a belső elmélyülésre, a foglalkozások segítségével mindenki meg tudta találni erősségét, és így megmutatni kreatív énjét. Az integrált csoportokban folyó munka pedig összetartó, baráti közösséget kovácsolt a csapatból.

A projekthét szervezői a Millennium Háza NEO Kortárs Művészeti Tér és a Moholy-Nagy Képzőművészeti

Egyetem Média design szaka voltak,a résztvevő diákok pedig a Hallássérültek Tanintézete 9-10. osztályos és a Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium 10. osztályos tanulói voltak, valamint a MOME Média design szakos hallgatói.

Bill Viola: Ősök, 2012

„FÖLDRE SZÁLLT AZ ARKANGYAL”

TELJES RESTAURÁLÁSON ESIK ÁT

A HŐSÖK TERÉN ÁLLÓ GÁBRIEL SZOBOR

Több mint 120 év után először emelték le a Hősök tere központi alakját, Gábriel arkangyal szobrát, hogy teljes körű restauráláson essen át. Az elmúlt évtizedek során a bronzszobor állapota jelentősen romlott, így most a Nemzeti Örökség Intézete és a Városliget Zrt. együttműködésében átfogó felújítási munkálatok kezdődtek. A folyamat különlegességeiről, kihívásairól és mérnöki bravúrjairól

Sághi Attila, a Városliget Zrt. beruházási vezérigazgató-helyettese mesélt.

A Gábriel arkangyal szobor a Hősök terén álló monumentális millenniumi emlékmű központi eleme és Magyarország egyik kiemelkedő szimbóluma. Az elmúlt évtizedek során azonban a bronzszobor állapota drámai módon leromlott. „Az előző restaurálási munkák során, főleg a millecentenárium idején, sajnos csak esztétikai beavatkozások történtek, amelyek nem érintették a szobor szerkezeti részeit. Ennek következtében a szobor mára olyan kritikus állapotba került, hogy a teljes körű helyreállítás elkerülhetetlenné vált” – emelte ki Sághi Attila. „Még a restaurálási folyamat megkezdése előtt, az első, előzetes felmérések során csak daruskocsival, illetve drónok segítségével tudtunk képet kapni a szoborról. Éppen ezért volt elengedhetetlen, hogy először egy hatalmas állványrendszert építsünk a 36 méter magas korinthoszi oszlop köré, amely lehetővé tette a restaurátorok számára, hogy minden eddiginél részletesebben felmérjék a szobor állapotát.” A modern technológiák, például a 3D-szkennelés és metrológiai mérési módszerek alkalmazása révén pontos képet lehetett kapni a szobor sérüléseiről és deformációiról. Ezek az információk elengedhetetlenek voltak ahhoz, hogy a szobor leemelésének és a helyreállítási munkálatoknak a pontos terve elkészülhessen.

EUROPA NOSTRA

Európa legnagyobb és legreprezentatívabb örökségi hálózataként ismert szervezete, a 40 országot lefedő Europa Nostra 12 tagú Tanácsába választotta Sághi Attilát, a Városliget Zrt. beruházási vezérigazgató-helyettesét. Az Europa Nostra szoros kapcsolatot tart fenn az Európai Unióval, az Európa Tanáccsal, az UNESCO-val és más nemzetközi szervekkel. A májusban lezárt jelölések alapján Sághi Attila három évig vesz részt a Tanács munkájában.

MODERN TECHNOLÓGIA AZ ÖRÖKSÉG VÉDELMÉÉRT

Ezt követően egy speciális keretrendszer épült a szobor köré, ami lehetővé tette a leemelését. Ehhez Magyarország legnagyobb mobildaruját használták, hiszen a bronz Gábriel-szobor közel 5 méter magas és jelentős súllyal bír. A szobor „földre szállása” valóban látványos pillanat volt, és sokszorosan összehangolt, mérnöki precizitást igényelt. Az elem szállítását speciális nyerges vontatóval végezték, így biztosítva a teljes épségét az utazás során.

„A restauráció várhatóan 6–12 hónapot vesz igénybe, mivel rendkívül aprólékos munkáról van szó. A legnagyobb kihívást a szobor belső szerkezeti állapotának helyreállítása jelenti. A korábbi javítások során ugyanis csak a külső felületeket kezelték, így a belső rögzítéseket, illetve a bronz- és acélszerkezeteket a lehető legalaposabban fel kell mérnünk. Célunk, hogy a szobrot nemcsak vizuálisan, hanem szerkezetileg is az eredeti állapotában állítsuk helyre, ami legalább újabb 120 évig kitart.” – fejtette ki Sághi Attila. Gábriel arkangyal szobra nemcsak a Hősök tere, hanem egész Magyarország egyik legismertebb szimbóluma. Zala György szobrászművész alkotását 1901. október 24-én avatták fel, és azóta is a magyar nemzeti identitás egyik emblematikus alakja. Az ilyen történelmi és művészeti értékű műtárgyak esetében elengedhetetlen, hogy megőrizzük és helyreállítsuk eredeti szépségüket. A restaurálási munka nemcsak a szobor külső felújítását jelenti, hanem annak biztosítását is, hogy a következő generációk számára is éppolyan állapotban maradjon fenn, mint amilyenben a felavatásakor volt.

Az 1995–1996-os első restaurálási ütem során csak a Hét vezér-szoborcsoport és Gábriel szobrának esztétikai rekonstrukciója valósult meg, a szerkezeti elemekkel nem foglalkoztak. A 2021-es, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előtt végzett munkálatok csupán felületi tisztításra és újrapatinázásra korlátozódtak. Ekkor figyeltek fel a szobor szerkezeti problémáira. „Most, a Nemzeti Örökség Intézetével (NÖRI) együttműködésben végre lehetőség nyílt arra, hogy a szobrot teljeskörűen restauráljuk és helyreállítsuk az eredeti állapotát.”

KOMOLY ELŐKÉSZÜLETEK AZ ÁTFOGÓ RESTAURÁCIÓ ELŐTT

„A munkálatok megkezdése előtt 2023 decemberében részletes állapotfelmérést végeztünk, amelynek során a legmodernebb 3D technológiákat használtuk, hogy dokumentáljuk a szobor minden apró részletét.” – ismertette Sághi Attila a munkálatokat. „A felmérések alapján restaurátori terv készült, amely kiterjedt a bronz szobor és a korinthoszi oszlop fejezetének díszeire is. A cél az, hogy az eredeti állapothoz legközelebb eső rekonstrukciót végezhessük el, mind a vizuális megjelenés, mind a szerkezeti stabilitás szempontjából.”

A restaurálás befejeztével a szobor visszakerül eredeti helyére a Hősök terén, de a munkálatok ezzel nem érnek véget. A hosszú távú fenntarthatóság érdekében a jövőben rendszeres állapotellenőrzést és karbantartást terveznek. „Fontos számunkra, hogy a következő évtizedekben a szobor ne csak vizuálisan gyönyörködtessen, hanem szerkezetileg is stabil és biztonságos legyen.”

ÉRDEKESSÉGEK

A bronz gömb beton magjának minimum 0,5–1 tonnás tömege ellensúlyként viselkedik a szárnyakra ható szélnyomással szemben.

A szobor 3–6 mm falvastagságú bronzöntvényekből áll, a szélterhelés és a szárnyak mérete miatt belül vasszerkezet stabilizálja.

A munkálatok során elsődleges szempont a plasztikailag értékes részek védelme: a „ZALA GYÖRGY 1897” felirat, valamint a figurális rész épségének teljes megóvása.

A korinthoszi fejezet nagyjából száz darab különálló elemből épül fel (pontos darabszámot a precíz illesztéseket borító korróziós termékek takarása miatt nehéz meghatározni). Mivel a fejezet elemei égtajanként egyformák és emellett tükörszimetrikusak is, bontás közben egyedi azonosítóval kellett ellátni minden egyes kiemelt darabot, majd a számozás alapján konszignációs térképet készíteni. Nem látható helyen a leszerelés előtt gravírozással minden elemet meg kellett jelölni, így elkerülhető a hasonló elemek felcserélése.

A LIGETBEN MINDIG TÖRTÉNIK VALAMI

INGYENES CSALÁDI ÉS

SPORTRENDEZVÉNYEK

IZGALMAS CSALÁDBARÁT PROGRAMOKKAL, BŐVÜLŐ SPORTOLÁSI ÉS

REKREÁCIÓS KÍNÁLATTAL ÉS A MEGÚJULÓ LIGET NÉPSZERŰ ATTRAKCIÓIT

BEMUTATÓ, VEZETETT ÉPÜLET- ÉS PARKSÉTÁKKAL FOGADTA A NYÁRI ÉS KORAŐSZI SZEZONBAN A LÁTOGATÓKAT A VÁROSLIGET.

A Városliget megújításának az a célja, hogy a látogatók a parkhoz kapcsolódó minden területen jelentős minőségi javulást érzékeljenek, és ez hatványozottan igaz a Liget szolgáltatásaira, programkínálatára. A szabadtéri szezonban a család minden tagja találhatott izgalmas programot a Liget Budapest szervezésében: ingyenes meseelőadásokat, kutyás programokat, sporteseményeket, szabadtéri kiállítást és a Liget Budapest keretében megvalósult népszerű attrakciók –a Magyar Zene háza, a Néprajzi Múzeum, a Millennium Háza vagy éppen a park – érdekességeit bemutató, vezetett épület- és parksétákat.

KUTYÁZÁS

A PARKBAN

A Városliget hagyományosan kutyás helyszín, 7-800 kutyus és gazdája is megfordul a parkban egy nap alatt. Ők voltak a központban a Millennium Háza tőszomszédságában szervezett családi, kutyás napokon. A több száz résztvevőt vonzó esemény a Magyar Agility Szövetség, a Kutya Guru Kutyaiskola valamint a Lelenc Kutyamentő Egyesület és a Liget projekt együttműködésében jött létre. A délelőtt folyamán a kutyák mérték össze tudásukat, a futamok között pedig egy kis tanulásra is lehetősége volt a gazdiknak. Mindeközben a több mint 1000 Liget-látogató körében végzett felmérés alapján a kutyások és nemkutyások közötti békés parkhasználatot segítő Ligeti Kutyakódexet is megismerhették az érdeklődők.

GYEREKSZÍNHÁZ EGÉSZ NYÁRON

A Városligeti Nagyjátszótér mögötti, platánokkal körülvett terület adott helyet kora nyártól őszig a Hahota Gyermekszínház, a Görbetükör és a Szép Ernő Színház izgalmas és varázslatos, családi meseelőadásainak, amelyek a 3–10 éves korosztályt és szüleiket várták a parkban. A színes díszletek között zajló mesejátékokat könnyen érthető, verses formátumban adta elő a társulat, s közben játékosan bevonták a részt vevő gyermekeket is a produkciókba. Nyolc alkalommal, teltházzal, összesen mintegy 4000 kicsi és nagy részvételével zajlottak az előadások.

BRINGÁS NAP

Május 11-én a bicikliseké volt a főszerep a Városligetben: innen startolt a Tour de Hongrie kerékpárverseny 2024-es futama, és az ideérkező családokat családi programokkal vártuk. A Hősök terén az óvodás- és iskoláskorúak ismerkedhettek a legfontosabb közlekedési szabályokkal, de trükkös, kormány nélküli, fordítva kormányzós, 3 kerekű, hátrafelé guruló biciklik kipróbálására is volt lehetőség. Az érdeklődő családok találkozhattak a nemzetközi versenyeken kiemelkedő eredményeket elérő BMX- és Flatland-bajnokainkkal, és még versenyezhettek is velük a BikeRide ügyességi pályán. Óriási szenzáció és közönségsiker volt a Tour de Hongrie kerékpárverseny indítása a Hősök teréről: kicsik és nagyok tömegével voltak kíváncsiak a startra.

MAGYARORSZÁG

365 KIÁLLÍTÁS

A Magyarország 365 fotópályázat legjobb képeiből nyílt látványos szabadtéri fotókiállítás a Városligeti Promenádon. A mintegy 140 fotót felvonultató tárlat anyagát a Kaiser Ottó fotográfus által vezetett zsűri válogatta ki, a grandiózus gyűjteményben profi és amatőr fotósok hazánkat bemutató munkáit csodálhatta meg a nagyközönség. Az először 2019-ben meghirdetett sorozat célja, hogy bemutassa Magyarország sokszínűségét, természeti szépségeit, kulturális értékeit és mindennapi életét a fotóművészet eszközeivel.

A tárlat időtartama alatt nem csak a fotók megtekintésére volt lehetőség, de kísérőprogramokon is részt vehettek. A Liget Budapest exkluzív vezetett sétákat szervezett a tárlathoz kapcsolódóan, amelyek keretében a kiállításban szereplő fotók történetét ismerhették meg a résztvevők, máshol nem hallható érdekességekkel, háttérinformációkkal.

A kiállítás a Batthyány Lajos Alapítvány, a Magyar Örökség Kezdeményezés Nonprofit Kft., a Miniszterelnöki Kabinetiroda és a Városliget Zrt. együttműködésében valósult meg.

LIGET+

JEGYÉRTÉKESÍTŐ

ÉS HŰSÉG PLATFORM

SZOLGÁLTATÁS AZ INTÉZMÉNYEKNEK, KEDVEZMÉNYEK A LÁTOGATÓKNAK

A megújuló Városligetben számtalan új attrakció és élmény várja a látogatókat: a sportolni vágyóktól a kulturális események iránt érdeklődőkön keresztül a családi piknikre érkezőkig a park mindenkinek tartogat valamit. A Városligetbe érkezők modern és magas színvonalú, digitális alapokon működő szolgáltatásokban részesülhetnek az ingyenesen elérhető Liget+ program révén. A platform, amely immár öt éve folyamatosan bővülő lehetőségeket kínál, túlmutat egy egyszerű jegyértékesítési rendszeren. A smart city szemlélet segítségével a Liget+ hűségprogram átfogó látogatói élményt nyújt, amely összekapcsolja a Városliget intézményeit és a Liget Budapest partnereinek szolgáltatásait.

A Liget+ tagok számára a Városliget nyújtotta élmények könnyen és kedvezményesen érhetők el. A Szépművészeti Múzeumtól a Magyar Zene Házáig, a gasztronómiai szolgáltatásoktól a sportolási lehetőségekig minden területen előnyökhöz juthatnak. Kényelmi szolgáltatásaink, az ingyenes wifi és a térítésmentes illemhelyhasználat, az automatikus kedvezmények és az „egykulcsos”, QR-kód alapú belépés azonnal elérhetők a felhasználók számára az ingyenes regisztrációt követően.

A 2024-es év egyik újdonsága a Liget+ Kölyök tagság, amely a legfiatalabbaknak és családjuknak nyújt különleges kedvezményeket és ingyenes programokat, például népszerű gyerekszínházi előadásokat, a KRESZ Sulit, valamint a múzeumpedagógiai programokat, rendezvényeket. Alig fél év alatt már több mint 400 család csatlakozott a tagsághoz.

A Liget+ közössége folyamatosan növekszik: jelenleg 47 ezren regisztráltak a programba. A Liget+ Mobilitás keretében közel 1800 látogató parkol kedvezményesen a Múzeum Mélygarázsban, míg a Liget+ Sport tagsággal

rendelkező 1700 fő rendszeresen használja féláron a sportpályákat vagy vesz részt sporteseményeken, legyen az futóklub vagy jóga a szabadban.

2023 év végén bevezettük a Liget Budapest Ajándékutalványt, amely azóta is töretlen népszerűségnek örvend a sokoldalú ajándékot keresők körében, hiszen felhasználható a Liget Budapest Projekt keretében megvalósult, valamint a rendszerhez csatlakozó egyéb intézményekben, de a Városligetben történő sportpálya-foglaláshoz, illetve a Múzeum Mélygarázsban történő parkoláshoz is.

A jegyértékesítési platformhoz 2024-ben új intézmények csatlakoztak, köztük a gyűjteményi kiállításával újranyílt Néprajzi Múzeum, a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum, a Vasarely Múzeum, a Fővárosi Nagycirkusz, valamint a Liget Budapest Projekt keretében 2019-ben átadott Komáromi Csillagerőd és a szomszédságában található Monostori Erőd.

Így már több mint 15 különféle kulturális és rekreációs szolgáltató kínálatából válogathatnak az érdeklődők, és a cél az, hogy ez a lista tovább bővüljön.

MEGÚ JULT

a Ligetbu dapest.hu

A LÁTOGATÓI ÉLMÉNY A VÁROSLIGET

WEBOLDALÁNAK FÓKUSZÁBAN

Ahogy sorra megvalósultak a Liget Budapest Projekt fejlesztései, egyre többen keresték fel a projekt weboldalát olyanok, akik már nem a majdani információk, sokkal inkább a most elérhető szolgáltatások, attrakciók, praktikus tudnivalók miatt érkeztek ide. A felhasználói igényekhez igazodva teljes mértékben átalakult a Ligetbudapest.hu oldal, ahol a Liget projekt keretében megvalósult fejlesztések mellett a Városliget és szűkebb környezete valamennyi attrakciójának fontos információi, valamint a Városligetben zajló összes rendezvény kereshető programja is megtalálható.

Egyedülálló 3D térkép, amelyen a Városliget valamennyi attrakciója megtalálható