Planktonvadászok
barlangban gyűltek össze, háromezer méterrel a vízfelszín alatt, de az idősebbek még így is összerezzentek, amikor egy pelikánangolna túl közel úszott a bejárathoz. – Mit tegyünk, mit tegyünk... – tördelte a kezét Gabbró, a manók ősöreg vezetője. – A lakójáratainkhoz nem mehetünk vissza, túl veszélyes. De csak pár zsák planktont hoztunk magunkkal, ennyi élelmiszer csupán néhány napra elég. Éhen veszünk, ha itt maradunk! – jajveszékelt, és hosszú, zöld
Minden a fémgumók miatt történt. A mélytengeri manók évmilliók óta békésen éldegéltek a sziklákba fúrt szűk járataikban, míg egy napon hatalmas gépkarmok tépték fel az otthonuk környékét. A nyersanyagokra éhes emberek ritkafémeket találtak a tenger fenekén lapuló gumókban, és egymással versengve igyekeztek minél többet megkaparintani. Csodával határos módon az első támadást minden manó túlélte. Egy nagyobb
28