Nyugati - 2014. nyár by Libri Kiadó

HANKISS Elemér-interjú a 2. oldalon

TÉREY János Átkelés Budapesten a 3. oldalon

RUTKAI Bori Sárkányjárgánya a 7. oldalon

NYUGATI A vágány mellett, kérjük, olvassanak!

Idáig tudom a történetet...

Márai óhaja beteljesül Tavaly, a könyvhéten igazi irodalmi szenzáció volt Márai Sándor ismeretlen regénytöredéke, a Hallgatni akartam és Weöres Sándor Elhagyott versek című kötete. Azt gondolnánk, mivel az elmúlt év végén a Helikon előrukkolt az egyik legismertebb Márai-mű, az Egy polgár vallomásainak cenzúrázatlan és csonkítatlan kiadásával, már nem érhetik meglepetések az olvasót. Tévedünk. Igazi kiadatlan-cunami vár ránk az elkövetkező időkben.

Idén júniusban máris több, eddig ismeretlen, hagyatékból előkerült vagy eddig ilyen formában nem publikált könyvet vehetünk kézbe. Úgy tűnik, nem telhet el könyvhét Márai-féle „kultúrbomba” nélkül. Ezúttal Fedőneve: Ulysses címmel a szerző emigrációjának első időszakában (1951 és 1953 között) keletkezett rádiós jegyzetei jelennek meg. Különös fintora a sorsnak, hogy pontosan 60 évvel ezelőtt, 1954-ben maga az író is tervbe vette, hogy kötetté fűzi a Szabad Európa Rádiónak írt esszéit, ám ez végül nem valósult meg. A Fedőneve: Ulysses így nem más, mint Márai óhajának beteljesülése – egy emberöltőnyivel később. Az Ulysess összesen 118 szöveget tartalmaz, melyeket 1951. október 7. és 1953. december 28. között a szerző olvasott fel hétről hétre. De nem áll meg itt a Helikon, hiszen előkészületben a folytatás! A könyv egy sorozat nyitódarabja, melyben a közéleti és politikai író Márai Sándort ismerhetjük meg – jelzi Kovács Attila Zoltán, a kiadó szépirodalmi vezetője. A történészek és irodalmárok számára kuriózumot

jelentő történelmi-politikai ismeretterjesztő kötet a nagyközönség számára is hihetelenül izgalmas olvasmány, mivel a Máraitól megszokott stílusban, szarkasztikus humorral, értő filoszként szemléli a Rákosi-korszakot, a hidegháborús viszonyokat, de boncolgatja a háborús felelősség kérdéskörét is. És persze a képből kihagyhatatlan, hogy a szerző maga is emigrációban, a szabad nyugaton él, ahonnan hétről hétre tudósít a nagyvilág történéseiről a vasfüggönynyel hermetikusan elzárt keletnek. A Fedőneve: Ulysess nem más, mint a velünk élő elhallgatott és kibeszéletlen történelem lenyomata, amit ismernünk kell! De nemcsak a Márai-élemű lesz gazdagabb idén júniusban, hanem elsőként jelenik meg Bánffy Katalinnak, gróf Bánffy Miklós leányának memoárkötete is. Az Ének az életből káprázatos képet fest a Bánffyak és az erdélyi arisztokrácia hétköznapjairól a második bécsi döntéstől a világháború végéig, topográfiailag az erdélyi Mezőségtől Budapestig, sőt Ausztriától Olaszországig. Az írónő fiatalkora egybeesett a világháborús kataklizmával, mely végül szétszakította a családot: Bánffy Miklós a határ túloldalán maradt, a bonchidai kastélyban, melyet előbb a németek bombáztak le, majd az oroszok foglaltak el. Bánffy Katalin Budapesten tartózkodott az ostrom után, itt esett szerelembe az amerikai követség katonai attaséjával, aki hamarosan feleségül vette. Amikor a háború után a grófnő férjét Marokkóba vezényelték, követte őt a külszolgálatba. Tartson velünk egy kihagyhatatlan irodalmi utazásra Márai világában és a Nyugati hasábjain!

„Ez az én sztorim, vállalom az összes hibájával, hülyeségével, torzulásával és korlátjával együtt. Lelkem rajta” – idézi Lovasi Andrást Lévai Balázs, aki Lovasi. Idáig tudom a történetet címmel írt könyvet, mely a Libri Kiadó gondozásában jelent meg júniusban. „Miskolcon hirtelen felindulásból kipróbáltam a stage divingot. Tudják, mikor a felhevült rocksztár zsupsz, beveti magát a színpadról a csápoló tömegbe, aztán lesz, ami lesz. A dal végén letettem a basszusgitárt, felkészítettem a közönséget az erős fény- és súlyhatásokra, nekifutottam, és belevetettem magam az ismeretlenbe. Kezek tucatjai nyúltak felém, el is kaptak, ahogy kell, sőt elengedni sem akartak. Nem is lett volna semmi gond, aki stage divingol, számoljon a következményekkel, a tapizás a legkevésbé megrázó része a sztorinak, viszont sajnos kerek nyakú pólót viseltem, amibe a felhevült rajongók belecsimpaszkodtak, s ha már megragadták, istennek nem engedték. A póló rátekeredett a nyakamra, nem kaptam levegőt, szabályosan elkezdtem fuldokolni. Szerencsére valamelyik road kiszúrta, hogy heves kapálózásom nem a feltétlen öröm jele, megragadta a lábam, és gyorsan kihúzott a rajongók fölül. Megfogadtam, legközelebb tuti félmeztelenül fogok stage divingolni. Kicsit megmogyoróznak, de az a legkevesebb.” (Lovasi András)

„Szinte egyidős vagyok Lovasival, a kezdetektől ismertem és követtem a Kispál és a Borz történetét. A korosztályunkból voltunk pár ezren, akik hasonló karriert álmodtak maguknak középiskolásként. Ott voltam az Almássy téren a Kispál első budapesti koncertjén, pár évvel korábban ugyanazon a színpadon a mi zenekarunk játszott előzenekarként, szerény pályafutásunk ékkövének számított ez a fellépés. Nekik elég hálátlan szerep jutott, a nagy csúszás miatt a fő attrakciónak számító PUF után kellett színpadra lépniük. Maradtunk, gondoltuk, belehallgatunk kicsit ebbe az ismeretlen vidéki bandába, majd pár dal után lelépünk sörözni. Észre se vettük, hogy ott ragadtunk a koncert végéig. Ugyan alig értettünk valamit a dalok szövegéből, Lovasi a mainál is nyeglébben artikulált, amire a korabeli hangosítás rátett még egy lapáttal, de az egyszerű, mégis dinamikus hangzás, a dalokból áradó iszonyatos energia megfogott minket. Valami szokatlan dolgozott bennük, mintha teljesen más nyelvet beszéltek volna, mint az általunk menőnek tartott magyar zenekarok. Nem vesztettem őket szem elől, vettem a lemezeket becsülettel. A sok éven át tartó egyoldalú, rajongói viszonyt néhány apróbb interjú törte meg a 90-es évek második felében, majd 2002ben sodort minket össze az élet: a Bárka Színházban közös estet vezettem Cseh Tamással és a Kispál és a Borzzal. Azóta okoskodunk, koncertet rendezünk, disznót vágunk, pálinkázunk, csajokat és dalokat elemzünk. Vagy éppen könyvet írunk. Igaz, írás közben átestem egy kritikus szakaszon, amikor hősünket egy kanál vízben meg tudtam volna fojtani, de szerintem nem voltam egyedül ezzel az érzéssel, sok barátja mehetett keresztül hasonlón. A végére szerencsére lekerekedtek az élek, kisimultak az arcvonások, és pont került a történet végére. Legalábbis idáig, amíg tudjuk.” (Lévai Balázs)

Illékony szerelem és az a drága élet Az irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett Alice Munro régóta várt, új kötete a Park Kiadó gondozásában jelent meg az Ünnepi Könyvhétre. A Munro-hősnők utaznak. Napokon keresztül vonatoznak, mondjuk, Torontóból Vancouverbe, és közben megváltozik az életük. Nagy, mitikus utazások ezek, amilyennek egy igazi utazásnak lennie illik, átmeneti rítusok egy másmilyen magunkba. Találkozások, érintések, választások. „A Munro-nőt leginkább a szexuális határok áthágása izgatja” – írta egyszer

Kolibri

Margaret Atwood. És valóban, legújabb kötetében alig találkozunk férfival és nővel egyszerű, konvencionális keretek között. A lányok, a fiatal nők itt felvilágosultak, tudják, hogy a szex örömteli, „még ha anyáink nem is”, és ez a tudás nem könnyíti meg az életüket. Ahogy azt is tudják, hogy a szerelem az összes emberi érzés közül valószínűleg a legillékonyabb, nem egy „van vagy nincs” állapot, mert valahogy egyszerre van is meg nincs is, nem lehet tetten érni, definiálni. Csak egy biztos: „a szerelemben soha semmi

nem változik”, el kell hát valahogy fogadni, együtt kell a tudattal élni, hogy a szép történeteknek mindig szomorú a végük. Mert „mindig van egy reggel, amikor rájövünk, hogy a madarak kirepültek. Valamit megtudunk. Megüzenik az álmaink.” Legújabb, minden bizonnyal utolsó kötetében Munro megdöbbentő, bámulatba ejtő elbeszélőket sorakoztat fel. De a legmeglepőbb, a váratlan ajándék, hogy a Drága élet négy olyan történettel zárul, melyek a szerző gyerekkorában játszódnak, bevallottan

önéletrajziak, és fölidézik azt a világot, ahonnan ez a rendkívüli pálya felívelt. Ez az egyedülálló elbeszélő tehetséggel megalkotott, hol elképzelt, hol valóságos közeledésekről és távolodásokról, véletlenekről és kimódolt aljasságokról, veszélyes és veszélytelen vágyakról szóló tizennégy történet ragyogó, kitörölhetetlen képet fest arról, milyen furcsa, ijesztő, kegyetlen és különleges tud lenni az életünk és a minket körülvevő világ, melyben így vagy úgy létezünk. Úgy tűnik, a Nobel-díjas írónő ezzel a kötettel búcsúzik az irodalomtól, ezt a nehéz tudást hagyva ránk örökül.

LS KIADÓI CSOPORT • 2014. NYÁR

NYUGATI

2. oldal

„CSAK EGY BEFEJEZETLEN Budapest hőse: RAOUL WALLENBERG és befolyásos, svéd Wallenberg-életrajz. Ebből közlünk EMBER LEHET SZABAD” (Nicolai Hartmann) Gazdag nagypolgári család sarja, aki most egy részletet. előtt szinte minden kapu nyitva állt. Választhatta volna a nyugodt életet, a biztos karriert, de másképp döntött: diplomata lett. 1944 júliusában Budapestre érkezett, hogy segítsen: zsidókat mentett meg a deportálástól. Megszervezte a védett házak rendszerét, rengeteg svéd védlevelet állított ki, és volt, hogy a vagonokból szabadított ki embereket. Vakmerősége, tettrekészsége ma már élő legenda. Ő Budapest hőse: Raoul Wallenberg.

Egy könnyed életgyűjtemény – Hankiss Elemér legújabb kötetének szövegei bizonyos értelemben régiek, más értelemben igenis maiak, valódi értelmükben pedig leginkább holnapiak. A befejezetlen ember nyughatatlan elméje megállás nélkül cikázik a jelen tényei és a transzcendens világ utalásai között, játszva, gondolkodva lép át határokon és hiteken – jó esetben tévhiteken is. A neves magyar szociológus új könyve kapcsán saját csélcsap figyelméről beszélt. ■ A most megjelenő könyvét olvasva az volt a benyomásom, hogy az életét adja a kezembe, az olvasó kezébe. Ez a sok, egyik tárgyról a másikra rebbenő szöveg veszélyes, nem? Talán sokat markol, és felszínességet fog. ■ Remélem, nem ez történik. De ezzel a kettősséggel mindig törődtem. Bár azt nem mondanám, hogy nagyon küzdöttem vele, hiszen tulajdonképpen nagyon is élveztem. Már korai kamaszkorom óta úgy éreztem, hogy ez az élet remek, de nagyon veszélyes kaland. Olyan tragédia és komédia egyszerre, aminek van, de még sincs értelme. ■ Ez csak nézőpont kérdése? Vagy ez már maga a nézőpont? ■ A kettősség maga a valóság. A valóság pedig egyszerre triviális és tragikus, nagyszerű és borzalmas – ez van. Többször elmondtam már, hogy elég állhatatlan ember vagyok. Nem döntöttem el 16 éves koromban, hogy a cserebogarakat fogom vizsgálni, amíg Nobel-díjat nem kapok érte. Ami érdekelt, ami megmozgatott, arra mentem. A könyvben felidézem, hogy Jelenits tanár úr egyszer meg is rótt ezért. Azt mondta, hogy tévelygő ember vagyok, nem veszem komolyan az életet, és élvezem, hogy az élet dzsungelében járkálok, ráadásul nem is akarok kikeveredni belőle. Jelenits tanár úrnak pedig igaza volt. Csak ezt az igazságot én egész másképp értelmezem: valóban nem akarok

kikerülni a dzsungelből, valóban azt élvezem, hogy az életnek sokféle titka, megnevezése van. Ez nekem kaland. ■ Most éppen a kozmosz és az emberi élet kapcsolata kérdéseinek dzsungelében „tévelyeg”. Azt mondja, hogy a modernitásban elvesztek az iránytűk, a kapaszkodók a világ megértéséhez, hogy nincs kapcsolata az embernek az univerzummal. Mit tett a modernitás? ■ Felszámolta a megismerhető viszonyítási pontokat. Gondolja meg, hogy egy einsteini világképben a tér és idő mely redőjében van helye az emberiségnek? Mit tudunk levezetni az emberiségnek abból, hogy e=m x c²? Semmit. Utána pedig megérkeztünk a kvantumuniverzumba, ebbe az őrületes zavarodottságba, ahol az embernek végképp nincs helye. ■ Hol a hiba? ■ Ha valaki vallásos, azt mondhatja, hogy a hiba az emberi hübrisz, ami reméli a minden megértését és megoldását. Pedig az ember ma már nem tudja kontrollálni önmaga gondolatait. A másik lehetőség az, hogy nincs hiba, a tudat saját, normális fejlődési útján halad előre, és éppen olyan dolgokat fedez fel, amiket egyelőre nem tud öszszekapcsolni az emberi léttel. Így még nem derült ki, hogy ebben a világban mi a jó és a mi a rossz. Ami lényeges, az az, hogy egyedül maradt az ember a világmindenségben. Braun Anna

Lázadó bárónő Hannah Rothschild lázadó nagynénjéről írt regényes életrajza végigkíséri Pannonicát különleges és izgalmas életútján az impozáns szülői háztól az afrikai csatamezőkig, a holokauszt árnyékától a New York-i jazzélet vérpezsdítő világáig. A gyönyörű, talpraesett, magyar származású Pannonica Rothschild bárónőnek látszólag mindene megvolt: sármos férj, gyerekek, nagyvilági élet és hatalmas vagyon. Mégis, mikor meghallotta a legendás jazz-zenész, Thelonious Monk Round Midnight című dalát, olyannyira megigézte a zene, hogy elhagyta a családját, és elindult, hogy megkeresse a férfit. Nica New Yorkba utazik, ahol az arisztokrácia kitaszítja, a zenésztársadalom viszont tárt karokkal fogadja. Nyitható tetejű Bentley-je rendszeresen a klubok előtt parkol, a lassan legendává váló Pannonica pedig odabent Bibliának álcázott laposüvegéből kortyolgatja a whiskyt. Mindenkit ismer, és mindenki ismeri őt is a New York-i éjszakában. Számos pletyka kering róla, azonban sorsa akkor pecsételődik meg véglegesen, amikor lakásában holtan találják a kábítószerfüggő szaxofonistát, Charlie Parkert. A „jazzbárónőnek” hosszú évekbe telik,

mire megtalálja Thelonius Monkot, de amikor végre találkoznak, Nica legfőbb támasza és múzsája lesz a különc zseninek; sőt, később többször rögzítette is a férfi koncertjeit. Az egyik, Five Spot Café-ban készült felvételen például ez hallható: „Thelonious Monk vagyok. Egy kis dal következik, amit ennek a gyönyörű hölgynek írtam. Azt hiszem, az édesapja egy olyan pillangóról nevezte el, amit meg akart fogni. Nem hiszem, hogy sikerült megfognia azt a pillangót, de következzen a dal, amit neki írtam: Pannonica.”

Bengt Jangfeldt könyvében sok új tényt tárt fel Wallenberg neveltetéséről, az Egyesült Államokban töltött éveiről, budapesti tevékenységéről és moszkvai fogságáról. A fotókkal gazdagon illusztrált Raoul Wallenberg élete az első magyarul megjelenő, átfogó

„Életem talán legizgalmasabb 3-4 hetét éltem át – írta anyjának Wallenberg augusztus 6-án, négy héttel Budapestre érkezése után. – Bizony felfoghatatlan méretű tragédiát lát itt az ember, amerre néz, de annyi a munka éjjel-nappal, hogy csak néha tud reagálni rá.” Két nappal korábban töltötte be harminckettedik évét. „A születésnapom igazán mulatságosan esett! Csak délután figyeltem fel a dátumra, és megemlítettem a dolgot lelkes titkárnőm, Nákó grófnő előtt. Két óra múlva egy gyönyörű felszerelés állt íróasztalomon, levéltárca, naptár, tolltartó stb. egy flaska pezsgő és virágok társaságában.” Egy hónap alatt Wallenberg élete alapjaiban változott meg. A jelentéktelen üzletember egy nemzetközi válsággóc kellős közepébe került. Olyan feladatot bíztak rá, amely nagy felelősséggel járt, és ez felszabadította vele született energiáit és tettvágyát. Hamarosan ismertté vált

Budapesten, főképp a zsidók között, akik számára ő lett a fény az elhúzódó sötétségben. „A puszta tény, hogy a svájci és a svéd követségen fogadják a zsidókat, meghallgatják és előjegyzik őket, felbátorított sokakat, akik hajlandók segíteni – jelentette Wallenberg a svéd külügyminisztériumnak. – Elég volt arra, hogy életre keltse a jelenleg bénult önvédelmi ösztönt.”

Hanna és Aladár hazatért „Így hát a kapcsolatukat csak roppant körülményesen tudták fenntartani. Aladár nem hívhatta meg Hannát vacsorázni a Grille-be, sem moziba, hogy megnézzék az Óz, a csodák csodáját, sem a cirkuszba, ahol Togare, a híres állatidomár egy-egy csettintésére az oroszlánok engedelmesen lekushadtak, a nők pedig elájultak ijedtükben. Nem ülhettek be egy kávéra a Gerbeaud-ba. … Most, hogy a harmadik zsidótörvény napokon belül életbe lép, mi lesz velük kettejükkel? Hogyan folytathatnák a kapcsolatukat?”

Hanna és Aladár kilátástalannak tűnő szerelme elevenedik meg újra lányuk, Szegedy-Maszák Marianne pár hete magyarul is megjelent, Csókolom a kezét című könyvében. Érzékeny feleletként szülei szerelmének viszontagságaira, történetük magyar kiadását a Gerbeaud kávéházból engedte útjára a szerző. Szegedy-Maszák Marianne a washingtoni magyar emigráció egyik szellemi központjában nőtt fel. Édesapja, a sztárdiplomata Aladár a háború alatt Magyarország kiugrási kísérletének lehetőségeit kereste, majd a németek bevonulása után Dachauba deportálták. A második világháborút követően ő lett Magyarország első amerikai nagykövete, de a kommunista hatalomátvételt követően lemondott megbízatásáról, és az Egyesült Államokban maradt. Marianne édesanyja, Hanna a Weiss Manfréd gyárak alapítójának unokájaként fényűző életet élt a háború előtt. Az üldöztetés során túlélésük egyetlen lehetőségeként titkos alkut kötöttek a nácikkal: a legnagyobb

ményeit, de szülei szerelmét csak haláluk után, levelezésük fennmaradt morzsáiból tárhatta fel. Több évnyi nyomozás és kutatás után írta meg szülei történetét, mely egyben a XX. század Magyarországának történelme is. A könyv megjelenésével Hanna és Aladár szerelme végre hazatért Magyarországra. Az olvasók pedig örömmel fogadták történetüket, hiszen immár a második kiadást tarthatják kezükben!

hazai gyáróriás átadásáért cserébe egy bőrönddel, de élve távozhattak Portugáliába. Hanna és Aladár washingtoni otthonában felnőve Marianne megismerhette a XX. század fontos ese-

Elveszett és megkerült a HAZAJÁRÓ LÉLEK Kerouac egy 2002-es aukción felbukkant befejezetlen, elveszettnek hitt kisregénye, a Hazajáró lélek most a magyar olvasóközönség ajtaján kopogtat. A kalandos sorsú kéziratot egyesek szerint a szerző egy taxiban hagyta, más források tudni vélik, hogy Allen Ginsberg kollégiumi szobájában felejtette 1944-ben. Ki ismeri Sebastian Sampast? 1944 márciusában halt meg katonai szolgálat közben. Ki volt ő? Egyetlen üresen csengő, elfeledett név a múltból. Valaki, aki egyszer egy nagy író barátja volt. Akiről könyvet írtak, mely ugyanúgy eltűnt az évek kérlel-

hetetlenül pergő homokszemei alatt, mint Sebastian Sampas maga. Kerouac Hazajáró lelke azonban váratlanul és sejtelmesen előbukkant a múlt ködéből, emléket állítva a gyász fájdalmának, mely arra inspirálta a szerzőt, hogy megírja a felnőtté válás befejezetlen regényét. A történet szerint egy amerikai főiskolás, Peter Martin keresi a saját útját, aki akár Kerouac is lehetne. Férfibarátságok, az igazság keresése és az elvágyódás a regény központi témái, miközben a háttérben zajlik a második világháború, melybe rövidesen belép az Egyesült Államok is... Az elveszett-megkerült könyv most számunkra is elérhető. Sőt, az azt kiegészítő remek írások segítik, hogy

elhelyezzük a történetet a Kerouacéletműben is. Ha hagyja magát…

NYUGATI

3. oldal

Átkelés Budapesten Térey Jánossal Térey János verses novellái a közelmúlttól a közeljövőig világítják át Budapest ismert és ismeretlen helyszíneit, annak hol hatalmas, hol fájdalmasan parányi figuráit. Apró gesztusok, csendes élethazugságok és észrevétlen tragédiák tárulnak fel az elbeszélő röntgenszeme előtt, ahogyan az óbudai gázgyártól Kőbányán át Terézvárosig be-benéz a lefüggönyözött szobák és szívek mélyére. Egy pornórendező érzelmi válsága, testvérféltékenység egy külvárosi rockzenekarban, a temetetlen múlt feltámadása a Svábhegyen vagy épp egy budafoki asztaltársaság kedélyes kegyetlenkedései: Téreyt minden érdekli, ami emberi, és minden, ami itt történik körülöttünk.

LS KIADÓI CSOPORT • 2014. NYÁR

Ez a slam. És p•nt Slam.Pont címmel szerkeszt könyvsorozatot Csider István Zoltán és Pion István a slammerekről, rajtuk keresztül pedig magáról a slam poetry műfajáról. Egy közösségről, mely értéket teremt, őszinte és megzabolázhatatlan. Az első kötet főszereplői: André Ferenc, Mavrák Kata Hugee és Süveg Márk Saiid. Slammerek, akik bepillantást engednek abba, mi történik velük a színpadon és azon túl.

A tehetetlen ember nem tudja, mire képes A tehetetlen ember színe: hideg, éles A tehetetlen ember szereti, ha más is esendő A tehetetlen ember tűző napnál nyit esernyőt A tehetetlen ember azt szereti, ha nincs csend Önmagából hiányolja a nem létező istent

Istenek és emberek A kocsi fűtetlen volt. Sárlétől / Csatakos a padló. Diószegi / Leültében vette észre, hogy srégen szemben / Kollégája áll a pályamérnökségről. / Közös folyosóról nyílik az irodájuk. Gyurinak / Hívják, agglegény. Jókedve újabban megkopott. / Tócsa terjedt alattuk a hótól. / „Jó napot kívánok”, hadarta a kolléga. Leült. /Diószegi bólintott: „Edzésre, Gyurikám?” Részlet A hurokban című versből.

Zajjal jár, aki élő, megreccsen alatta a parkett. / Megroppan alatta a gyanús föld. / A nő újra fölneszelt. „Mi ez a mély zúgás? / Kattogó kávédaráló?”, suttogta. / „Ez a fogaskerekű. Krákogva fékez.” Részlet az Aki élő, zajjal jár című versből.

A könyvhét három fiatal magyar szerzőjének munkáiban, Nemes Z. Márió verseskötetében (A hercegprímás elsírja magát), valamint Lanczkor Gábor (Folyamisten) és Bartók Imre (A nyúl éve) regényeiben mítosz és valóság, a mesék és a hétköznapok világa különös módon keveredik egymással. Arról kérdeztük őket, ki honnan merít inspirációt meghökkentő történeteihez…

BARTÓK IMRE: Minden abszolút személyes. Aki ír, az nem tud és nem is akarhat máshonnan meríteni, mint saját élményanyagából, melyet ideális esetben nagy mennyiségű kulturális javak fogyasztása is duzzaszt. A kérdés persze sosem a „mi”, hanem a „hogyan”. Vagyis a megírásra érdemes tapasztalatok miként jelennek meg és alakulnak át egy szövegben. Az életünket meghatározó alaphangoltságok – unalom, szorongás, halálfélelem stb. – többnyire mindent valamiféle monokróm aurába vonnak és homogenizálnak. Lényegében semmit vagy csak nagyon keveset fogunk fel abból, hogy mi történik velünk. Az írás sokkterápia, nem abban az értelemben, hogy közvetlen gyógyulást kínálna, hanem abban, hogy segíthet megérteni és megértetni a létezés folyamatos és szüntelen traumáját.

LANCZKOR GÁBOR: Ha csontig hatoló puri-

Vonzotta Zsiborást a régi mágnes, mint egy özvegyet: / Elsétált a szokott helyre, a zeneiskola elé, ahová / Angéla zongorára járt. Most ugyanott tanít. / Zsiborás nem volt született kukkoló: / Feszengett új szerepében. / A szemközti könyvtár kertjében ült le a Benczúr utcában. / Próbált úgy tenni, mint akinek dolga van, / Az óráját nézte, telefonjához nyúlkált... / Csak ez a szívverés volt furcsa! Megállapította, / Hiányzik belőle a kémek nyugalma. Részlet az Early Winter című versből.

Fordítva befűzött ﬁlm Lesötétített szoba Forrópor-szag

Fedezd fel újra és újra! Süveges Gergő - A diaﬁlm nagykövete

www.diaﬁlm.hu

tanizmussal kellene válaszolnom, mi a Folyamistenben az a bizonyos könnyen kiemelhető állítás a világról, vagy mi a regény fő írói tétje, akkor azt az áttételes választ adnám, hogy a történelem és álom viszonyának sajátos igényű megvilágítása. Az inspiráció az álomból és a kortárs világból jön. A könyv három fő szála, a magyar vidéki kisvárosban pedofilgyanúba keveredő katolikus pap, a Londonban megerőszakolt, majd Indiába utazó angol rockzenész lány és a Londonban dolgozó magyar fiú története egyaránt zsigerileg mai tapasztalatokra épít, és e három szál közötti kapcsolatok − legyenek nyilvánvalóak vagy rejtettek − a regény főhősének álmaiban örvénylenek: ő Ságvári László, aki nem annyira pénzt keresni, mint inkább világot látni érkezik a brit fővárosba, és akit, bár geológusként végzett a szegedi egyetemen, sokkal inkább a mélymúlt és a jövő előadó-művészete, illetve London elveszett folyói érdeklik.

NEMES Z. MÁRIÓ: Nekem az az álláspontom, hogy az irodalom nem csak irodalomból „van”. A költészetnek ki kell mozdulnia szövegorientált elefántcsonttornyából, hogy képes legyen reflektálni arra a mediálisan rendkívül összetett világra, amiben megszólal. A hercegprímás esetében kifejezetten fontosnak tartottam, hogy szembenézzek saját hagyományom, történelem- és kultúraképem „remixelhetőségével”, az individuális világteremtés kortárs lehetőségeivel. Ezért kerülnek egymás mellé képzőművészeti, filmes és irodalmi motívumok Kis Róka Csabától Csoóri Sándorig, Jancsó Miklóstól Philip K. Dickig. A pszeudomitikus szövegalkotásnak az a formája izgat, mely képes felmutatni azt a hibrid és ellentmondásos kultúrát, melyben élünk.

Grafika: Csordás Dániel

Süveg Márk Saiid: A tehetetlen ember (részlet)

LS KIADÓI CSOPORT • 2014. NYÁR

NYUGATI

4. oldal

„A Moszkva tér rám várt” Pőcze Flóra hajléktalan emberek között töltött két hónapot. A Moszkva tér gyermekei címmel előbb szakdolgozatot írt. Ma pedig könyve új, bővített kiadásának apropóján kérdeztük a fiatal társadalomkutatót. Déjà vu érzés, és mégsem. ■ Annak idején, végzős társadalomkutatóként a szakmai kíváncsiság hajtott, hogy ne a járt utat válaszd, vagy eleve az volt a szándékod, hogy arcot adj a hajléktalan embereknek? ■ A legfontosabb célom, hogy az emberek minél szélesebb rétegének mutathassam meg azt, hogy akik mellett naponta elsétálnak az utcán, ugyanúgy emberek, ugyanolyan érzésekkel, örömökkel, traumákkal, mint ők maguk, csak egy számukra ismeretlen világban élik mindennapjaikat. Azt szerettem volna, hogy az olvasók picit belelássanak ebbe a világba, hátha közelebb kerülnek hozzájuk az egyes szereplők, sőt, maga ez az élet is. Hátha ennek segítségével a többségi társadalom és a szóban forgó réteg közötti szakadék kicsit csökken.

■ Mennyiben különbözik a most megjelenő könyv az előző kiadástól? ■ Három új fejezettel bővült a könyv, és megújult a szlengszótár is. Ezekben az új részekben bemutatok egy lányt is, aki politoxikomán függőként különböző életstratégiákkal próbált túlélni; egy csavargót, aki bár sosem tartozott igazán a brigádhoz, mégis állandó szereplője a kintiek életének; továbbá legendákat, sittes történeteket és más eseményeket is, melyek talán kicsit összetettebbé „varázsolják” az eddig kialakult képet. ■ Ez a könyv nem szociográfiai jegyzet, de nem is szubjektív napló. Szinte észrevétlenül hozod közel az olvasóhoz ezeket a nehéz sorsú embereket, miközben nem mondasz róluk ítéletet, nem adsz felmentést. Erről szól a részt vevő megfigyelés? ■ A módszer célja, hogy beépülj egy adott közösségbe, megismerd azokat a normákat és szabályokat, melyeket ők követnek, lásd az életüket belülről, és legfőképp átérezd, milyen lehet az. Nyitottan kell feléjük fordulni, és nem szabad elzárkózni a megismeréstől. Ez nehéz, főleg, ha a saját életedhez képest ilyen radikálisan megváltoznak a mindennapjaid, mint például esetemben.

Mint kutató, nem mondhattam semmiről ítéletet, nem fogalmazhattam meg szubjektív véleményt, pedig magánemberként mindenről gondoltam valamit. Helytelen lett volna ezt a tapasztalást kizárólag „szubjektív napló” formájában megírni, az olvasónak az utolsó lap után kell véleményt alkotnia, ami akkor lehet valódi, ha én nem befolyásolom. ■ Papucsi, a féltüdős Háry János vagy Kera, a született antihős életét továbbra is figyelemmel kíséred? ■ Nem tudom, ezen még nem gondolkoztam. Papucsival épp pár napja találkoztam, összeszurkálták, nagyon meg van öregedve, és a szokásoshoz képest is nagyon lesoványodott. Hiányzott belőle az a virgoncság, amit megszoktam tőle. Bár személyesen most találkoztam vele öt év után először, de ahogy elnézem, rengeteg mindenen ment keresztül ő is. Kerát annyit kerestem hiába, aztán egyszer csak szembejött velem a körúton, a Wesselényi utca kereszteződésénél tavaly nyáron. Egy lány volt vele. Rogyadozó lábbal közlekedtek, szerintem Kera azt sem tudta, melyik bolygón hallucinál. Rám nézett, de nem ismert meg, pedig tudom, hogy keresett ő is engem, nem csak én őt.

Most pedig újra lecsukták. Mindegyikük megérdemelne egy külön kötetet, mert nagyon szeretem őket. Ugyanakkor azt is szem előtt kell tartanom, hogy nem tárhatom minden titkukat, fájdalmukat és örömüket a nyilvánosság elé. Mindenkitől megkérdeztem, beleegyezik-e az újabb kiadásba. És most is nekik fogom kivinni az első példányokat, hiszen nélkülük – a támogatásuk és a biztatásuk nélkül – ez az egész nem jöhetett volna létre. Hegedűs Claudia

elef ele efán ánt

Rambo átviszi át i a szerelm lmet et

HÁY COME BECK

Weör We örES ESTT

X,g M X, g M č

Irodalom éjszakája

Aegon MŰVÉSZETI DÍJAS

Ragaszkodj a gyermekeidhez! Máté Gábor, a könyvei révén már hazánkban is rendkívül népszerű orvosíró és Gordon Neufeld pszichológus közös vállalkozása, A család ereje korunk egyik legégetőbb problémáját elemzi: gyermekeink életében a szülők irányító szerepét egyre inkább átveszik a kortársak. Fiaink és lányaink társaiktól tanulják meg, mi a jó és mi a rossz, milyenek legyenek, hogyan viselkedjenek, ez azonban rengeteg nyugtalanító következménnyel jár nemcsak a család, de az egész társadalom számára is. A kortárs-

orientáció aláássa a családokat, megmérgezi az iskola levegőjét, agresszivitással és korai szexualitással teli ifjúsághoz, a kamaszbandák, az iskolai lövöldözések, a fiatalkori öngyilkosságok számának emelkedéséhez vezet. A két szerző szerencsére segítséget is nyújt: visszahelyezi jogaiba a szülőt, és tanácsokkal szolgál, hogy mi, felnőttek is visszataláljunk ősi szerepünkbe. Segít, hogy visszahódítsuk gyermekeinket a kortársaiktól a családi otthon melegébe. A gyermeki fejlődés állomásainak megismertetésén túl nem arra

A sértett

Szerelemhóhér-terápia

Csányi Vilmos etológus új kis regényében a kutyák éltető szerepét a kert virágai vették át. A sértett egy szövevényes barátság története, melyet ellehetetlenít a magyar történelem. Két főszereplőjének élethelyzetét és lelkiállapotát alapjaiban határozzák meg a második világháború utáni időszak eseményei. Kettejüket életre szólóan összeköti a kert iránti szerelem, ugyanakkor a kertész embergyűlöletét és keserűségét sem a baráti jó szándék, sem a hálás növények illata és éltető ereje nem enyhítheti. Dániel, a sváb kertész családjának tagjait kitelepítették a háború után, édesapja elmenekült a németekkel való kollaboráció vádja elől, édesanyját és őt magát pedig kicsi gyerekként meghurcolták. Ezzel a bélyeggel élt – és él a lelkében még jóval a rendszerváltozás után is. Vele ellentétben Géza, az idős professzor, munkáscsalád sarjaként futhatott be komoly értelmiségi pályát – a rezsimnek köszönhetően.

závada

koncentrálnak, hogy mit kell tennünk, hanem hogy milyen szerepben kell rendelkezésre állnunk gyermekeink számára. Felébresztik bennünk a természetes szülői ösztönöket, hogy újra mi lehessünk az iránymutatók, mi terelgessük utódainkat az egészséges felnövekvés útján. A család erejében visszaköszönnek a Máté Gábortól már jól ismert gondolatok: az ember mindig képes a változásra, ezért odafigyeléssel és tanulással képes javítani kapcsolatain, helyre tudja állítani a család erejét.

Irvin D. Yalom, az emberi lélek feltárásának mestere, a „kétszemélyes terápia” elkötelezett híve, akinek hitvallása, hogy a terapeutának a pácienssel együtt kell fejlődnie és változnia, fenekestül felfordítja elképzeléseinket a páciens-terapeuta viszonyról. Yalom pszichoterápiás történetein átsüt emberszeretete, empátiája, toleranciája, hitelessége és bölcsessége. A legkényesebb kérdésektől sem zárkózik el; saját haláláról vagy az élet értelméről ugyanolyan tárgyilagosan ír, mint a páciens és a terapeuta kapcsolatának buktatóiról. Úgy véli, hogy a pszichoterápia szempontjából négy kiemelkedő bizonyosság létezik: a saját és szeretteink halálának elkerülhetetlensége; a szabadság, mely lehetővé teszi, hogy az életünket úgy éljük, ahogy akarjuk; a végső pillanat magánya; és végül az a tény, hogy az életnek nincs egyértelműen meghatározható értelme. De minden mondata azt sugallja, hogy bármennyire kegyetlennek tűnjék is ez a négy bizonyosság, mindegyikben megbújik a remény és a megváltás csírája. A magyar olvasók által már jól ismert A terápia ajándéka és A magyar macska átka mellett a legsikeresebb könyve a most megjelenő Szerelemhóhér. Tíz olyan pácienst mutat be, akiknek története azt bizonyítja, hogy szembenézhetünk a lét igazságaival, és erejüket felhasználhatjuk a személyes gyarapodás és az alapvető jellemváltozások érdekében. 2014 őszén pedig újabb Yalom-könyvnek örülhetünk. A Minden nappal közelebb egy érdekes és páratlan vállalkozás, páciens és terapeuta közös munkája, mely kettejük reflexióit tárja a nyilvánosság elé. Yalom nem csupán elemzi, hanem mélyen átélhetővé teszi a páciens-terapeuta viszonyt. Őszintén beszél saját érzelmeiről és arról, hogyan használja fel azokat a terápiában. Mindazoknak, akikben érdeklődés támad a pszichoterápia iránt, komoly segítséget nyújtanak Yalom munkái, mert segítenek eligazodni a számtalan terápiás módszer és stílus között.

NYUGATI

5. oldal

LS KIADÓI CSOPORT • 2014. NYÁR

A rózsaszín térdnadrág és az UTOLSÓ VACSORA Leonardo arról álmodott, hogy majd harckocsikat tervez, roppant kupolát emeltet Milánó épülő dómjára, vagy megalkotja a világ legnagyobb bronzszobrát. Egyik sem teljesült. Ehelyett festett egy közel hét méter széles freskót, mely bő 500 év alatt az emberiség egyik legfontosabb kultúrkincse lett. Leonardo soha nem próbálkozott ilyen nagy felülettel, sőt a freskófestés bonyolult, fizikailag is embert próbáló technikájában sem volt tapasztalata. Az festmény több mint öt évszázad alatt az emberiség egyik legfontosabb és legismertebb művészeti, vallási és kulturális ikonja lett. A művészeti csoda mögött ott vannak Milánó történelmének és Leonardo életének sorsdöntő eseményei.

Ross King, a Brunelleschi kupolája, a Michelangelo és a Sixtus-kápolna és a Párisz ítélete szerzője ezúttal az Utolsó vacsora keletkezésének történetét mutatja be áradó mesélőkedvvel. Az Utolsó vacsoránál Leonardo új módszerrel kísérletezett, ami nem bizonyult időtállónak. Giorgio Vasari az 1550-es években a festményt már csak festékfoltok kusza halmazának látta. Az Utolsó vacsora – érvelnek egyes kritikusok – ma 80 %-ban a restaurátorok, és csak 20 %-ban Leonardo műve. King hangsúlyozza, a kép nem pusztán egy evangéliumi történetet ábrázol, hanem maga is legendává vált: páratlan remekmű, mely annyi hányattatás után 500 év elteltével újjászületett.

Tudta-e, hogy... ... Leonardo balkezes volt, sőt jobbról balra rajzolt és írt? ... Júdást a festő „lefokozta”: arcára árnyék vetül, sőt, a ruhája megfestéséhez a méregdrága ultramarin helyett inkább az olcsó, kék azuritot használta? ... az ifjabb Jakab apostol (balról a második) valószínűleg egy önarckép, melyben Leonardo vonásai köszönnek vissza? ... King elveti Dan Brown elméletét, miszerint a Jézus balján ülő alak Mária Magdolnát rejti. A nőies vonású János szerinte egyike a „hipnotikus androgün” figuráknak, melyek homoerotikus jelleget kölcsönöznek a Leonardo által megfestett vallási témáknak? ... Leonardo szerette a színes, feltűnő ruhákat, kivált a rózsaszín térdnadrágot?

Bölcső a hegyek között

Lékiratok

– vallomás a szülőföldről „Olyan költői, olyan szép, nem mondhatok mást, csak hogy irigylem ezt a kezdetet. Az egész nyelv olyan érzékletes, megragadó, szép, és nem látom azt a veszélyt se, hogy a tájnyelv elviszi az irodalmi nyelvtől. […] Hallatlanul szép. Erre sokan fognak emlékezni” – írja Karinthy Frigyes Tamási Áron regényéről. A Bölcső a hegyek között címmel két könyvet tart kezében az olvasó. Az egyik, a Bölcső és Bagoly már megjelent 1953-ban, azóta több kiadást is megélt. A másik, a szülőhely verses regénye, Tamási Áron Bölcső a hegyek között című műve azonban most lát napvilágot először. Jószerivel erről még a Tamási-életművét kiválóan ismerő szakemberek sem tudtak. Annak oka pedig, hogy az 1949-ben elkészült regény miért nem jelenhetett meg, végképp ismeretlen volt a kutatók és az olvasók számára. Tamási Áron volt felesége őrizte meg a verses epikai változat egy példányát, melynek kézírásos formája az író hagyatékában is fellelhető volt − utóbbi betűhív másolata jelenik most meg. Itt olvasható először több mentegetőző előszóváltozat, valamint egy érdekes szerkesztőségi beszélgetés, melyből a fenti Karinthy-idézet is származik. Ez utóbbi szövegek

szintén szerepelnek a kötetben, mely ismét egy kuriózum a Helikon könyvesműhelyéből.

Jankovics Marcell lékiratainak első változatát bezúzták. A könyv szokatlan őszintesége perhez vezetett. A most napvilágott látott, átdolgozott kötet emlékezés, és nem emlékirat. A memoárírás viszont tudatos tevékenység. A szerző csak arról írhat, amire emlékszik, vagy amire emlékeztetik, de a kezét óhatatlanul bizonyos megfontolások vezetik. Ezért válogat, elhallgat, megkerül, óvatosan fogalmaz, mert nem sérthet meg bizonyos személyeket, és tekintettel kell lennie saját magára is. „Előszőr is Apámnak, a kommunizmus áldozatának tartozom azzal, hogy tragikus sorsát megörökítsem. Tartozom ezzel mindazoknak, akik így vagy úgy megszenvedték az elmúlt rendszert, és tartozom vele azoknak a felnövekvő nemzedékeknek, mert rájuk tartozik, és mert vajmi keveset tudnak az előlük elhallgatott vagy éppen hátuk mögé dobott múltról. Másodszor: az én világomnak egyszer s mindenkorra vége. Új világ jött a helyébe. Harmadszor: a mindennapok világa kevéssé érdekli a memoárírókat. És múzeumokat sem alapítanak a hétköznapok kultúrájára. Gondoltam, művelődéstörténeti szempontból is haszna lehet

IRODALMI HUNCUTSÁGOK,

avagy pajzán históriák FELNŐTTEKNEK „Mind illetlen versezet, s ládd, mégsem ledér dalok.” Weöres Sándor Weöres Sándor máig a legkisebbeknek szóló, csengő-bongó verseiről ismert. Pedig igazi próteuszi költő volt, aki minden hangnemben és versformában képes volt remekműveket alkotni. Így művei sorából a pajzán, főként a népköltészeti rigmusok modorában írt versikék, sikamlós szonettek és epigrammák sem maradhattak ki. A 2001-ben, először kéziratos hasonmás kiadásban megjelent Weöreskötetben, a Priaposban a magyar néphagyományok mellett remekül megférnek az antik költészeti formák is, hiszen az ókori görögök a kötet címét adó Priapos személyében a termékenység istenét tisztelték: kertjeikben a férfitermékenység buzdítására előszeretettel állították föl karó alakú, fából készült szobrait. Az 1950 márciusában lejegyzett negyven vers a politikai cenzúra időszakára esett, sokáig a kutatók sem tudtak létezéséről. Szintén a Helikon Kiadó gondozásában lát napvilágot a Jösz’ te hezzám! 69 pajzán erdélyi történet című kötet is. Ennek adomáit a folklorista Székely Jula rögzítette magnószalagra, majd fia, Barcsa Dániel írta át és rajzolta

meg kötetté. „E történetek Áronnak szólnak, s nem Áronkának” – szól az ajánlás. Ennek értelmében a hatvankilenc elbeszélés legtöbbje a benne megbúvó vagy nem is annyira bujkáló pajzán tartalom miatt gyermeknek nemigen mesélhető. De olvassák a nők, akiknek mindez pajzán, erotikus történetek füzére a furfangos-oktondi székelyről, aki azt hiszi, töviről hegyire ismeri asszonyát. És olvassák a férfiak is, hiszen erotikus, pajzán történetek ezek a tűzről pattant székely menyecskéről meg az okos asszonyról, aki azt hiszi, hogy az ura nem lát át a szitán...

annak, ha erre figyelve veszem számba »az én világomat«” – írja Jankovics Marcell kötete előszavában.

A legendás L I PI C A I Lipicai – a legenda című új könyvében azt kutatja Frank Westerman, hogy miben rejlik a lipicai lovak varázsa. Az eredetileg az Osztrák–Magyar Monarchia hátasainak kitenyésztett állatok története lebilincselően izgalmas történelmi nyomozás, melyből nemcsak a lipicai fajta négy évszázados históriájának titkaira derül fény, hanem a 20. század számos fordulópontja is megelevenedik. Hogyan kapcsolódik össze a lipicai lovak története a Habsburgok első világháborús összeomlásával, a második világháborúval vagy a kilencvenes évek balkáni válságával? Gregor Mendel apát genetikai felfedezésétől hogyan vezethetett az út Hitler, Sztálin és Ceauşescu biológusainak őrült elméleteihez és fajnemesítési kísérleteihez? És ha az állattenyésztésben oly sikeres tudott lenni a genetikai beavatkozás, az emberi „fajnemesítés” kísérletei miért vezettek mindig tragédiákhoz? A történelmi ismeretterjesztés, az oknyomozó riport és az útleírás műfaját mesterien ötvöző Westerman könyvében a történelmi tények mögül komoly erkölcsi kérdések sejlenek fel: a lipicaiak modern tündérmeséjében a tiszta vérű ló történetén keresztül saját emberi hiányosságainkkal szembesülünk. Az ismert holland író-újságíró számos irodalmi díjjal kitüntetett és sok nyelvre lefordított munkájának magyar kiadását a magyarországi lipicaiak történetével bővítette ki, hogy Bábolna és Szilvásvárad is a legenda részévé váljék.

LS KIADÓI CSOPORT • 2014. NYÁR

NYUGATI

Könyvesbolti szerelem Párizsból Cyrano de Bergerac és Amélie szelleme találkozik egy Szajnaparti könyvesboltban. Egy elbűvölő étterem, egy titokzatos író és a selymes párizsi romantika. Ez a Barreau-féle szerelem. És ez a szerelem ellenállhatatlan. Olyan, amilyenre titkon mindannyian vágyunk: sorsszerű, viharos, mulatságos, mely jobbá, bölcsebbé, szebbé varázsol. Az író bájitalának azonban ennél több összetevője van: az irodalom, a francia ételek iránti rajongás és az összetéveszthetetlen párizsi miliő egyaránt gondoskodik arról, hogy A nő mosolya elcsábítsa olvasóit. Hiába, a szerelem nem a véletlen műve. Ugyanezt vallja a regény főhősnője, Aurélie Bredin is, aki egy kis könyvesboltban különös kötetre bukkan. A nő

mosolya című regény egyik helyszíne nem más, mint az ő vendéglője, a főhősnő pedig mintha ő maga volna. Aurélie elhatározza, utánajár a rejtélynek: meg kell ismerkednie az íróval. A regény francia szerkesztőjétől megtudja, a találkozás nem egyszerű, ugyanis a szerző irtózik a nyilvánosságtól… De Aurélie-t ilyen könnyen nem lehet lerázni! Ahogy a kiadó vezetőjét sem, így a szerkesztőnek nincs más választása, rá kell vennie a szerzőt, Robert Millert, hogy Párizsba jöjjön. Nem lesz egyszerű dolga. Robert Miller ugyanis nem létezik. A bestseller szerzője valójában maga a szerkesztő, aki ha lelepleződik, az állásával játszik. Valahogy ki kell másznia a slamasztikából, mielőtt a kiadó vagy az elbűvölő mosolyú múzsa rájön az igazságra…

Egy Titkosnapló kódjai

Így kezdi habkönnyű regényét Nicolas Barreau, aki maga is Párizsban született, és a mai napig egy könyvesboltban dolgozik a Szajna bal partján. Vagy mégsem? Bár rövid életrajza szerint Barreau nem egy életidegen könyvmoly, mégis szinte lehetetlen a nyomára bukkanni. A Die Welt szerint Nicolas Barreau-val interjút készíteni valóban nem egyszerű feladat, de nem azért, mert irtózik a nyilvánosságtól. Hanem mert: nem létezik. A cikk szerzője állítja, a bestsellerek írója nem más, mint a német kiadó főszerkesztője, Daniela Thiele. Ismerős a történet? Talán nem a véletlen műve… Vagy csupán a szerelem bolondériája? Nicolas Barreau Párizsban játszódó történeteivel olvasók millióit hódította meg. Harmadik regénye, A nő mosolya, mely világszerte a bestsellerlisták

A tehetség sötét oldala A tehetség kibontakozása című kötet a jövő reménységeire, a fiatal tehetségekre koncentrál. Szokatlan optikából teszi mindezt: az eredetiség és a mögötte meghúzódó problémavilág sajátosságaira is felhívja az olvasó figyelmét. A könyv minden szülőt, tanárt megszólít, gyakorlati ötleteket adva a tehetségfejlesztéshez.

élére került, most végre magyarul is megjelenik.

Böjte Csaba: Hiszek egy csodálatos világban!

Egy titok megfejtése mindig kihívás. Egy író titkainak felfedése: irodalmi szenzáció. Most ezt kínálja kötetbe csomagolva a Helikon Kiadó, hiszen megjelentette Gárdonyi Géza egyik legféltettebb kincsét, A természet kalendáriumát. Az író, aki számos természettudománnyal foglalkozó könyvet olvasott, kertészeti folyóiratokra fizetett elő, növényeiről, a kertjében élő madarakról, rovarokról, bogarakról titkosírással vezetett könyvet, melynek tartalmát közel 100 évig senki sem tudta megfejteni. Gárdonyi Géza leghíresebb művének, az Egri csillagoknak címoldala ezzel a kódolással például így festene:

„Gratulálok, ha megfejtened sikerült. A magyar nyelvnek magas, elzárt Tibetjébe találtál kaput. Ha addig eljutsz, ameddig én, megtalálod azt az aranyalmafát is, amelynek neve: analógia." GG

6. oldal

„Az ördög, sajnos, munkáját oly eredményesen végzi, hogy nagyon sokan világvégi hangulatban tengetik életüket, önként vállalt semmittevésben várják az összeomlást, a tétlen elégedetlenkedésben, meddő siránkozásban való megsemmisülést, egyszóval a teremtő Isten kudarcát. Én hiszek ebben a csodálatos világban! [...] Lehet úgy is élni, hogy addig nyújtózkodunk, amíg a takarónk ér, nem válunk rabjaivá a fogyasztási láznak, hisz nem a tárgyak, a halott dolgok tesznek boldoggá, lelkünk nem az anyagi javak birtoklásától nyugszik meg, nem az élet habzsolásától teljesedik ki, hanem a szeretettől átitatott percektől: szép kirándulások a közeli hegyekben, kerékpártúrák, jó könyvek, kártyapartik a barátokkal. A tábortűz körüli meghitt beszélgetés, önmagunk gondolatokban való megmutatása, a másik lelkének megismerése szintén olyan örömöket tud felkínálni nekünk, melyhez nem fogható sem a birtoklás kéje, sem a hatalom mámora.” Böjte Csaba szavai sokak életét változtatták meg, és sokakra fognak hatni ezután is. A mindennapi kenyérnél is fontosabb a remény címet veselő új kötetben, melyet Karikó Éva állított össze, újabb szellemi táplálékkal gazdagítja régi és új olvasóit a ferences rendi szerzetes.

Hogyan lesz a „titokzatos többletből” tehetség? Utat tör-e magának a talentum? Van-e a tehetséges személyiségnek sötét oldala? Bagdy Emőke, Kövi Zsuzsanna és Mirnics Zsuzsa alapos hazai kutatásuk eredményeit ismertetve adják meg a választ a kérdésekre. A Helikon Kiadó gondozásában megjelent A tehetség kibontakozása című kötetükben – ahogy Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus, a téma egyik szakértője fogalmaz – nem a tehetséges személyiség képességsajátosságait vizsgálták, hanem azt, ami az e fény mögötti árnyék: a nehéz és sötét oldalt, a lelki problématerületeket. A kötet arra is felhívja a figyelmet, hogy a tehetség abban is különleges, ahogyan csekély segítségre hatalmas pozitív változással válaszol. Az ugyanis, hogy a tehetség utat tör magának, kollektív tévedés. Figyelemre és cselekvő szeretetre van szüksége, ebben pedig óriási szerepük van a szülőknek, pedagógusoknak, a nevelő munkában részt vevő szakembereknek. A tehetség kibontakozása őket szólítja meg, a továbbfejlesztéshez gyakorlati ötleteket is adva, hiszen – vallják a szerzők − fiatal tehetségeinket csak együttes és együttműködő, segítő-támogató munkával tudjuk előrevinni azon az úton, melyre tehetségük indította el őket.

NYUGATI

7. oldal

A Bóbitán túl... Weöres Sándorról talán ma is mindenkinek először a gyerekeknek írt versei jutnak eszébe. Az életművét gondozó Helikon Kiadó azonban igyekszik megmutatni e sokoldalú alkotó minden arcát, és kiadatlan, felnőtteknek szóló művei mellett olyan gyerekirodalmi csemegéket is kínál, melyek tovább árnyalják a róla kialakult képet.

Sárkányjárgány neked is jár! Kuruttyolni Ki ne kívánta volna életében legalább egyszer, hogy körbeutazhassa a Földet? Gyerekként könnyű valóra váltani ezt az álmot: a megfelelő könyvvel akár egyetlen este alatt is egész földrészeket barangolhatunk be. Tarján Veronika és Mogyoró Kornél sorozata, a Kuruttyoló békakirály garantáltan jó választás, ha kalandokra vágyunk, legyen az úti cél Kolumbia, Afrika, Lappföld vagy akár Magyarország.

Vajon miért nyerte el Rutkai Bori a „legjobb dalszövegíró” díját a Sárkányjárgány című dallal? Mert egyszerre humoros, frappáns és egyedi! Csakúgy, mint a Rutkai Bori Banda többi dala az új gyerekkönyvben és CD-n. Rutkai Borit úgy képzeld el, hogy az egyik kezében mikrofon, a másikban ecset van – és ha lenne még egy keze: azzal tuti a sárkányjárgányt vezetné... Apropó, te utaztál már sárkányjárgányon? Ha nem, itt az ideje, hogy kipróbáld! A dallamok elrepítenek a Palánta Planétákhoz, Ázsiába, Afrikába, de még a mesevárba is... Beszállás! Várnak az elvarázsolt kaland-dalok!

Rutkai Bori: Sárkányjárgány Sárkányjárgány nem megy a járdán, toronymagasan repül felül. Sárkányjárgány nem megy a járdán, aki meglátja, beleszédül. Tüzet okád a kipufogója, gyorsabban száll, mint a robotgólya. Sárkányjárgány nem megy a járdán, toronymagasan repül felül. Sárkányjárgány nem megy a járdán, aki meglátja, beleszédül. Fekete pikkelyes, ezüst nikkeles, a formája félelmetes, a rendszáma SJ 7-es! Saurus-Taurus, itt fordul a sárkánybusz! Tüzet okád a kipufogója, gyorsabban száll, mint a robotgólya, és ha leszáll a parkolóba, odafut minden rajongója! Sárkányjárgány nekem is jár! Sárkányjárgány neked is jár!

Weöres drámai mélységű, csodálatos nyelven írt színdarabját, a nemrég megjelent A holdbeli csónakost az egyik legismertebb, kortárs magyar gyerekirodalmi szerző, Berg Judit dolgozta át mesévé. Berg Judit fantasztikus érzékkel és mély tisztelettel nyúlt a szöveghez, a gyerekeknek könnyebben követhető egységgé gyúrta össze a költői anyagot, mely Pávaszem királykisasszony és Medvefia királyfi egymásra találásának rögös útját meséli el. A kötetet Keresztes Dóra részletgazdag képei kísérik, és ő illusztrálta a könyvhétre megjelent másik Weöres-újdonságot, az Éren-nádon címet viselő kötetet is, mely ismert és kevéssé ismert állatos versek, mondókák gyűjteménye. Az eddigi – szám szerint – legteljesebb tematikus válogatás hetven költeményt tartalmaz. Állatfajták szerint összegyűjtve sorakoznak a rigmusok kutyákról, macskákról, na és persze olyan állatokról is, mint Zimzizim, akit a költő teremtett. Állatbolond királylányoknak, természetvédő lovagoknak, kalandra éhes és költészetre vágyó gyereknek és szülőknek mindkét kötet kihagyhatatlan!

Tarján Veronika, a meselemez zenéjét Mogyoró Kornél szerezte. A különleges lappföldi és magyarországi hangjáték a szerzők előadásában hallható, melyet Szirtes Edina Mókus vendégjátéka tesz teljessé. Az izgalmas, friss képi világot ezúttal is Vigyázó Zsófiának köszönhetjük. Nyáron jöhet egy zápor vagy lehet bántó a napsütés, a kedvenc békakirályod történeteit kár lenne otthon hagynod! Hallgasd és lapozd Kuruttyoló mesés zenéit és zenés meséit!

Kuruttyoló, ez a zengő hangjáról és bölcsességéről híres békakirály meséket és zenéket gyűjt velünk és nekünk világszerte. A sorozat köteteiben mindig az adott országra, földrészre, tájegységre jellemző meseelemekből építkező történeteket olvashatunk, melyeket játékos feladatok és emblematikus állatok tesznek még egyedibbé és szerethetőbbé. A Kuruttyoló békakirály és az elveszett hangok című második kötet meséit, ahogy eddig is, autentikus népmesék alapján írta

Csápy, a Tölgy megmentője Lássuk be, az ifjúsági kalandregény ritkaságnak számít a kortárs magyar gyerekirodalomban. Mikó Csaba (Tükörváros, Mász Kálmán, a faljáró) 9–10 éveseknek szánt, Veszélyben a Tölgy! című műve igazi modern kalandregény telis-tele hajmeresztő akciójelenetekkel – nem cicákkal, nem kutyákkal, nem is királylányokkal, hanem bogarakkal. A Tölgyön élő hatmillió ízelt lábú élete óriási veszélybe kerül, mikor egy

sőbb, ha már nem rajzolhattam tele a regényt, kikuncsorogtam magamnak legalább még néhány figuratervet. Pedig meglehetősen ritkán adódik, hogy százlábú kommandósokat rajzolhatok, pláne küldetés közben. Végül magam is beláttam, hogy nem lenne szükség illusztrációkra, hiszen Csaba meséje pörög, mint egy animációs film, méghozzá a jobbik fajtából. A helyszínek könnyen elképzelhetők, a rajzok pedig gyaníthatóan megakasztanák a történet dinamikáját. Csápy színre lép – kürtöli világgá a regény alcíme. Nagyon szeretném, hogy ha már színre lépett, maradna is. Ennek nemcsak én örülnék (akarok rajzolni akciózó bogarakat!), hanem – van egy olyan érzésem – az izgalomra vágyó gyerekek is. Sőt, egyúttal talán utat mutatna más szerzőknek is, hogy sok-sok kalandregénnyel gazdagítsák a kissé egyoldalú választékot.

Mikó Csaba simulékony vállalkozó megkaparintja a fa fölötti hatalmat, hogy megvalósíthassa őrült, megalomán tervét. Egy mindenre elszánt gengsztersereggel a nyomukban csupán egy kis csapat képes megakadályozni a Tölgy pusztulását, élükön Csápyval, a bohém cincérrel. De nem holmi pajtáskodó módon, hanem úgy, ahogy egy vérbeli akcióhős tenné. A körmönfont főgonosz pedig mintha egy James Bond-filmből került volna a Tölgyre, csak most épp egy dögbogár formájában. Mikó Csaba regényének másik különlegessége, hogy nem becsüli alá fiatal olvasóit, nem gügyög, nem egy biztonságos mesevilágba kalauzolja őket. Történetének komoly mondanivalója van, hatalomvágyról, manipulációról, szólásszabadságról – mindezt jó akciófilmes keretek között, autós üldözésekkel, kommandós mentőakcióval, gigantikus díszletek közt vívott közelharcokkal. Milyen jó ez már! Vigyorogtam is, mikor megkértek, rajzoljam meg a regény borítóját, ké-

A Szuperdada VISSZATÉR! Jo Frost mindent elárul legújabb, A csecsemőkor nagy kérdései című könyvében, amit a várandósság első pillanatától a baba első születésnapjáig tudni érdemes.

✂

500 Ft

Online kuponkód:

BLKS5K92

500 Ft értékŤ kupon, melyet legalább 5000 forint összértékŤ könyv és hangoskönyv vásárlása esetén válthat be. 5000 forintonként egy kupon használható. Egyéb akciókkal, kedvezményekkel összevonható, amennyiben az engedmények levonása után ÀzetendŊ végösszeg eléri az 5000 forintot. A kupon 2014. június 1. és augusztus 31. között váltható be a Libri könyvesboltokban. A kedvezmény a www.libri.hu online áruházban a fenti kóddal érvényesíthetŊ. A kupon nem érvényes a Libri Antikváriumban. További beváltási feltételek az üzletekben!

11518_kupon_500_modositas.indd 1

LS KIADÓI CSOPORT • 2014. NYÁR

2014.05.27. 15:47:08

Lakatos István

NYUGATI

LS KIADÓI CSOPORT • 2014. NYÁR

Mautner Zsófi nyári zöld gazpachója Ahány spanyol vidék, annyi gazpacho, sőt, ma már mindenféle hideg, turmixolt zöldség- (vagy akár gyümölcslevest) szokás gazpachónak nevezni. Általában kenyérrel, olívaolajjal, ecettel készül. Íme, Mautner Zsófi egyik kedvenc receptje a Főzőiskola – Középfok című új könyvéből.

HOZZÁVALÓK (4 ADAGHOZ): • 1 liter kefír • 1 szelet kenyér, héja nélkül, felkockázva • 2 zöldpaprika, apró kockákra vágva • 1 kígyóuborka, meghámozva, kimagozva • 1 csokor újhagyma, zöldjével felkarikázva • 1 nagy csokor petrezselyem, finomra aprítva • 1 nagy csokor kapor, finomra aprítva • só, bors • 2 zöldcitrom vagy 1 citrom leve • ½ dl olívaolaj • újhagyma zöldje és olívaolaj a tetejére ➊ Az összes zöldséget egész apró kockákra vágjuk. Erős teljesítményű robot- vagy turmixgépbe tesszük a kefírt, a kenyeret, majd hozzá az összes zöldséget, végül a finomra aprított petrezselymet és kaprot. Sózzuk, borsozzuk. ➋ Teljesen simára pürésítjük, ekkor adjuk hozzá ízlés szerint a citromlevet és az olívaolajat. Behűtjük, jéghidegen tálaljuk, újhagyma zöldjével megszórva, olívaolajjal meglocsolva kínáljuk.

Ami nem hiányozhat egy női strandtáskából

8. oldal

A te döntéseid – a te történeted! Szerkesztőként mindennap újabb és újabb emberi történetekkel találkozom, különböző problémákról, helyzetekről olvasok a Föld közeli és távoli szegleteiből. Minden egyes elolvasott könyv újra ráébreszt, milyen kis szeletét ismerem saját tapasztalatból a világnak. Ha csak a saját élményeimből tudnék kiindulni, elég torz képem lenne a valóságról… Az emberek mindig is történeteket találtak ki és osztottak meg egymással, hogy így segítsenek tájékozódni, megérteni, véleményt alkotni, meggyőződéseket kialakítani, álmodozni. Minden egyes könyv új nézőpontokat és megoldásokat mutat meg. És ettől a néha fekete-fehérnek tűnő világ egyre színesebbé és színesebbé válik. Bármilyen könyvet is választasz, alakít a gondolkodásodon, hozzáad valamit az életedhez. Én leginkább szórakoztató irodalmat szeretek olvasni, mert teljesen kikapcsol, segít megfeledkezni mindenről, ha épp arra vágyom. Ebben a műfajban az olvasó a legfontosabb tényező. Egy lektűrnek – legyen szó bármilyen műfajról – az a küldetése, hogy már a legelső oldalakon rabul ejtse az olvasót, és ne is engedje el többé, egészen a könyv végéig. Én mindig ezt tartom szem előtt, amikor a szövegeken dolgozom, és ezt hajtogatom a szerzőimnek is. Egy jó lektűr nemcsak olvasmányélményt, hanem valódi, átélhető élményeket kínál. A Libri Kiadó nyárköszöntő lektűrkínálatában két olyan könyv is szerepel, ami egészen egyedi módszerekkel valósítja meg ezt a célt. Az elsőt a férfiasabb, a másodikat pedig a csajosabb olvasmányok kedvelőinek ajánlom.

Mikkel Birkegaard új regénye, A holttestemen keresztül komoly meglepetéseket okoz még azoknak is, akik olvasták a szerző előző, Libri di Luca – A felolvasók társasága című könyvét. A főhős egy krimiszerző, akinek azzal a ténnyel kell szembesülnie, hogy valaki elkezdte utánozni a könyvében szereplő gyilkosságokat. Birkegaard igazán eredeti módon használja ki a „könyv a könyvben” helyzetet. A cselekmény előrehaladtával kiderül, hogy a kezedben tartott könyv is a történetben szereplő krimiíró alkotása, és egyszer csak azon kapod magad, hogy te is bekerültél a szereplők közé. A befejezés pedig olyan fordulatokat tartogat, melyeket sokáig nem fogsz elfelejteni… Igazi különlegesség Helena S. Paige Egy lány belép a bárba című interaktív erotikus regénye is. A régen itthon is népszerű lapozgatós könyveket idézi, melyekben az olvasó maga választhatta ki, hogyan folytatódjék a történet. Szemérmesebb lelkületűeknek nem ajánlom, csak bevállalósaknak, akik nyitottak egy izgalmas egyéjszakás kalandra – amit akár újabb és újabb forró éjszakák követhetnek… Ha túl régóta vagy facér, vagy épp ellenkezőleg, túl régóta élsz kapcsolatban, esetleg csak félénk vagy, most kockázatok és következmények nélkül kiélheted magad. Egyéjszakás kaland egy vadidegennel, esetleg egy kis BDSM? Ebben a könyvben bármi megtörténhet… És hamarosan jön a sorozat második kötete is. Ezek mellett persze rengeteg további izgalmas libris kiadvány vár rád. Csak egyet ne felejts: egy könyvvel nemcsak olvasnivalót, hanem kalandot is választasz magadnak… Angyalosy Eszter

AMI NÉLKÜL NEM VÁGHAT NEKI A NYÁRNAK EGY FÉRFI

Oravecz Nóra: Az igazi kötelék

PELÉ: Csak a foci

Hányszor gondoltad már, bárcsak máshogy döntöttél volna? Hányszor vágytál arra, hogy legyen még egy esélyed? Oravecz Nóra Összekötve című, nagy sikerű regényének folytatásában Kloé kap egy második esélyt. Arra, hogy megismerje önmagát, legyőzze múltja kísérteteit, és megtalálja az igazi köteléket, ami a szerelemnél is több.

Pelé a brazil nemzeti kincs: ő az egyetlen focista, aki háromszoros világbajnok, és húszéves pályafutása alatt 1283 gólt szerzett – annyit, mint senki más. A labdarúgás élő legendájának hagyatéka: igyekszik továbbadni mindent, amit tanult, így biztatja az új nemzedéket.

Jennifer Probst: Elhibázott házasság

DANIEL MÜLLER: Nagy fociböngésző

A Trükkös házasság után tovább folytatódik a népszerű Milliárdosfeleségek sorozat! Jennifer Probst új regénye egy szenvedélyes éjszaka után köttetett kényszerházasság története, melyből kiderül, hogy a pokol összes ördöge sem ér fel egy olyan nővel, aki nem hajlandó beletörődni a sorsába…

(Nem csak) apáknak és ﬁúknak! Lehetsz kezdő focista vagy sztárcsatár, ha a szíved ugyanúgy a focilabdáért dobog! A világbajnokság mérkőzéseinek szünetében az egész család kiválóan elmerülhet ebben a meseszép, mókás böngészőben. A könyv hőseivel bejárhatjuk a futball világát az öltözőktől a lelátókon át a világot jelentő zöld gyepig!

Monika Peetz: Keddi nők

GREG HUGHES: Házi sörfőzde

Öt nő, akik jobban már nem is különbözhetnének egymástól, mégis 15 éve a legjobb barátnők. Amikor egyikük élete darabokra hull, mindannyian túrabakancsra cserélik a magas sarkút, hogy együtt járhassák végig az El Caminót. Ám kiderül, hogy semmi és senki nem az, aminek látszik…

A házi és kézműves sörök szerelmese vagy? Forró nyári napokon gyakran álmodsz ébren egy pohár folyékony kenyérről? Ez itt a Te könyved! A Házi sörfőzde 100 sörreceptet vonultat fel a világ minden tájáról, a pontos és átfogó leírásokat pedig sörfőzési tippek és az elkészült nedűk egész oldalas fényképei egészítik ki.

Aranykönyv-díjas kedvenceink D. Tóth Kriszta: Jöttem, hadd lássalak Hozleiter Fanny Mosolyka: Te döntesz Mautner Zsófi: Főzőiskola – Alapfok Jamie Oliver: Jamie 30 percesek

(Bookline) (Libri Kiadó) (Libri Kiadó) (Park Könyvkiadó)