Babzsák fejleszto program fejleszto foglalkozasokhoz

BABZSÁK FEJLESZTŐ PROGRAM (BFP)

Útmutató és feladatgyűjtemény autizmus-specifikus kiscsoportos szociális-kommunikációs fejlesztő foglalkozáshoz

Szerkesztette: Őszi Tamásné

Autizmus Alapítvány 2011

KPRTF)

B a b z s á k f e jl e s z t ő p r o g r a m ÚTMUTATÓ ÉS FELADATGYŰJTEMÉNY AUTIZMUS-SPECIFIKUS KISCSOPORTOS SZOCIÁLIS-KOMMUNIKÁCIÓS FEJLESZTŐ FOGLALKOZÁSHOZ

ÍRTÁK: AZ AUTIZMUS ALAPÍTVÁN Y MUNKATÁRSAI

1990-2011

KÖZÖTT

SZERKESZTETTE: Ő SZ I TAMÁSNÉ Lektorálta

K

ia d ja a z

F elelős

A

é s s z a k m a i l a g e l l e n ő r iz t e : d r .

u t iz m u s

k ia d ó

:D

r.

A

l a p ít v á n y

Balázs A

K

apocs

K

Balázs A

nna

ia d ó ja

nna

© A u t iz m u s A l a p í t v á n y , 2011 n y o m d a i m u n k á k -, d i g i t a l p r e s s

ISBN 978-963-7723-59-9

M in d e n jo g f e n n t a r t v a . S e m m il y e n f o r m á b a n ELŐZETES, ÍRÁSBELI ENGEDÉLYE NÉLKÜL.

n e m s o k s z o r o s ít h a t ó a k ia d ó

ELMÉLETI BEVEZETŐ 1. A BFP (Babzsák Fejlesztő Program) definíciója A BFP olyan kiscsoportos, térben, időben, tartalmában és eszközeiben előre megtervezett és megszervezett szituáció, amely alkalmas lehet az autizmussal élő gyermekek, felnőttek intézményi - (pl. óvodai, iskolai), illetve természetes - társas helyzetekben szükséges szociális és kommunikációs készségeinek kialakítására, fejlesztésére és gyakorlására. A tréninghelyzet átmenetet képez az egyéni és a társas fejlesztési- és élethelyzetek között.

A programot a 80-as évek végén hoztuk létre az Autizmus Alapítvány Kísérleti Iskolájában. Azóta folyamatos fejlesztés alatt áll, és egyre bővül a feladatgyűjtemény, bár a foglalkozás módszertani alapjai változatlanok maradtak. Mára a módszer országosan is elterjedt a speciális autista csoportokban és integráló intézményekben.

Az autizmussal élő gyermekek fejlesztésében a kétszemélyes helyzet általában előnyösebb, mint a csoportos, különösen új ismeretek, készségek tanulásakor, mert így egyrészt kevesebb fizikai és szociális inger éri a gyermeket, másrészt a fejlesztést végző szakember kontrollálhatja ezeket az ingereket, így a gyermek könnyebben összpontosíthatja figyelmét a feladatra. A hétköznapi életben folyamatosan jelenlevő két- vagy többszemélyes társas helyzetekben viszont gyorsan és rugalmasan kellene alkalmazni a szociális-kommunikációs képességeket, amelynek az autizmussal élő személy sérült vagy hiányzó képességeivel gyakran képtelen megfelelni. Ahhoz, hogy a társas helyzet az autizmussal élő gyermek vagy felnőtt számára is elviselhető, sőt élvezetes legyen és abban a saját szintjén teljesíteni tudjon, megfelelő fejlesztésre és a környezet megfelelő adaptálására van szükség.

2. A BFP célja A BFP annak ellenére, hogy hasonlít a köteden társas helyzetekre, az autizmussal élő emberek számára nem szabadidős program, hanem tréninghelyzet, amelynek céljai a következők: - az autizmussal élő gyermek vagy felnőtt legyen képes elfogadni a csoportos játék, illetve cselekvési szituációt - a csoportos helyzet elfogadásán túl legyen képes ebben a helyzetben feladatok megoldására, cselekvésre, úgy, hogy közben figyel a partnerekre, játék- és viselkedési szabályokra, valamint igyekszik betartani azokat - a csoportos helyzet és (általában a játékos) tevékenységek adjanak lehetőséget a szociális-kommunikációs készségek célzott fejlesztésére - a játékok tartalmán keresztül fejlődjenek az autizmussal élő személy szociáUs-kommunikációs készségei - a játékban résztvevő személyek legyenek motiváltak, érezzék jól magukat a tréninghelyzetben és jussanak sikerélményhez a társas helyzetben

3. BFP helye a szociális-kommunikációs készségek fejlesztésében A folyamat fő jellemzője, hogy az egyéni/kétszemélyes helyzettől a társas, csoportos helyzet elfogadásáig, illetve az abban való egyre sikeresebb részvételig tart.

Az autizmussal élő személyek oktatásában fejlesztésében a fogyatékosság természete miatt leggyakrabban a kétszemélyes helyzetben végzett egyéni munka a lehetséges módja a gyermekkel való foglalkozásnak. Az egyéni foglalkozáson kevesebb környezeti inger éri a gyermeket, a gyermekkel foglalkozó felnőtt tudatosan szabályozza a szociális ingerek mennyiségét és minőségét. A hétköznapi élethelyzetek azonban ritkán kétszemélyesek, gyakran sokszereplősek, vagy tömegesek. Ez a környezet változékony, ingergazdag, az autizmussal élő személy számára megterhelő lehet. Ezért van szükség arra, hogy az egyéni helyzetben megtanult és begyakorolt ismereteket és készségeket egyre táguló körben, valós élethelyzetekben is gyakorolják a gyermekek. Mivel az intézményben (iskolában, lakóotthonban stb.) lezajló fejlesztés és a valóságos élethelyzetek között igen nagy a szakadék, a BFP jelentősége éppen abban van, hogy pontosan olyan kiscsoportos tréninghelyzet, amely átmenetet jelent az egyéni fejlesztés és a valós élethelyzetek között. Mivel a csoportszituáció a résztvevők számára előre látható, szabályozott, ezért nyugodt és élvezetes módon nyújt lehetőséget az egyéni helyzetben tanultak új, többszemélyes helyzetben történő alkalmazására.

3

4. A foglalkozás legfontosabb jellemzői A hétköznapi értelemben vett társasjátékok legfontosabb jellemzői közé tartozik, hogy a résztvevők spontán vagy szervezett módon körben ülnek, és valaki vezeti, szervezi a játékot, legalábbis annyira, hogy tisztázni lehessen a szabályokat, győzelmi kritériumokat és a tétet. A viselkedési szabályok és a fair play szabályai magától értetődőek, valamint a győzelemre való törekvés is.

A BFP a külső szemlélő számára hasonlíthat a hétköznapi értelemben vett társasjátékhoz, amennyiben ebben a játékban is körben ülnek, van egy játékvezető (szükség szerint egy-két segítő), valamint 2-6 játékos, és a játékok többségében egy vagy több babzsákot dobnak egymásnak. Azonban a játékosok a játékok szabályainak megfelelően feladatokat teljesítenek, a viselkedés szabályai külső kontroll által meghatározottak. A feladatok teljesítését és a játékosok viselkedését a játékvezető értékeli.

A BFP főbb jellemzői a következőkben foglalhatók össze: - az autizmussal élő résztvevők egyéni szükségleteihez és megértéséhez igazítva alakítjuk ki a fizikai környezetet és játék tartalmát - helye térben és időben stabil: meghatározott helyen előre jelzett időpontban történik - az egyes játékok szabályai állandóak - jellemző eszköze a babzsák, ami az egyes játékokban pontosan meghatározott szerepet kap (erről a későbbiekben még lesz szó) - a foglalkozások modul jellegűek, ami egyrészt azt jelenti, hogy ugyanaz a játék a résztvevők képességeinek megfelelően többféle szinten játszható, illetve többféle tartalommal is megtölthető, másrészt azt, hogy a játék-típusokból szabadon különböző sorrendben és tartalommal építhetők fel a foglalkozások - a babzsák-szituáció, azaz a játék körülményei alkalmazkodnak az autizmussal élő emberek állandósággal, előreláthatósággal kapcsolatos igényeihez; lehetnek változó faktorok, változhat a játékvezető személye, a játékosok száma, változhatnak a játékok során felhasznált eszközök, de a leglényegesebb dolgoknak, a helyszínnek, az időpontnak, a játékok és a jutalmazás szabályainak biztonságosan bejósolhatónak kell lennie - a viselkedés önkontrollja is vizuálisan segített; ez azt jelenti, hogy pontosan meghatározott - és az egyén számára érhető formában vizuálisan is megjelenített —, hogy mi az elvárt viselkedés, és annak betartása előre meghatározott jutalommal motivált - az egyes játékokban egyénre szabottan, konkrétan és előre meghatározott teljesítményekért előre meghatározott jutalmat lehet kapni

5. A szociális-kommunikációs készségek fejlesztésének lehetőségei A BFP legnagyobb értékének tekinthető, hogy a fejlesztés egy időben két dimenzióban valósul meg. Egyrészt maga a csoportos helyzet a fejlesztési lehetőségek forrása (és ebben a dimenzióban valósul meg az eredmény, pl. szociális partneri viselkedés, figyelem), másrészt a játékok tartalma a szociális-kommunikációs készségek fejlesztését célozza.

A következőkben áttekintjük a szociális-kommunikációs készségek fejlesztésének tréninghelyzetből fakadó, majd a játékok tartalmából eredő fejlesztési lehetőségeit. A szétválasztás esetenként nem tűnik célszerűnek, mert a két tényező mindig együtt van jelen, a pontosabb elemzés miatt azonban érdemes ezt megtenni.

A csoportos helyzetből adódó fejlesztési lehetőségek A babzsák tréningben (a mindennapi életben sokan „babzsákos játéknak” nevezik) a csoportos helyzetből adódóan megcélozhatok az autizmussal élő személyek olyan szociális-kommunikációs készségei, mint - más személyek fizikai jelenlétének, esetenként fizikai közelségének tartós/határozott ideig tartó elviselése - közös tárgyra irányított figyelem tréningje - a csoport jelenléte mellett az adott feladatra való figyelemösszpontosítás - a csoportra vonatkozó szabályok (játékszabályok és viselkedési szabályok) elfogadása és betartása - más személyek, akár kortársak irányító szerepének elfogadása - társak tevékenységének irányítása - mások segítségének elfogadása, segítségnyújtás - figyelem az interakcióban résztvevő más (egy vagy több) személyre

4

-

saját tevékenység ütemének és időtartamának szabályokhoz, esetenként a társak tevékenységéhez való igazítása társak tevékenységének megfigyelése és teljesítményeinek értékelése elemi kooperáció a játékban résztvevőkkel, pl. eszközök megosztása alternatív-augmentatív kommunikációs eszközök csoportos helyzetben való használata beszédértés, beszédhasználat fejlesztése a kezdeményező viselkedés (játékvezetés esetén) gyakorlása információ és élménymegosztás időrendiség a gondolkodásban és a beszédben olyan kommunikációs készségek, mint időzítés, tartalmi koherencia megtartása, kommunikációs kompetencia megtapasztalása csoportos helyzetben udvariassági szabályok tanulása, betartása

A babzsáknak, mint játékeszköznek speciális és fontos szerepe van.

A babzsák cseréje, birtoklása segít, illetve lehetőséget ad olyan szociális szabályok tanítására, mint - a szerepcsere - a sorra kerülés - az aktív szerep időtartamának szabályozása - a figyelem összpontosítása a másik személyre

A játékok tartalmából adódó fejlesztési lehetőségek -

-

a társas helyzetekben való viselkedést megalapozó ismeretek tanítása, pl. személyi adatok, emberek életkora, köszönési formák, emberek külső és belső tulajdonságai, a jellemzésükre alkalmas jelzős szerkezetek véleménynyilvánítás módjának és nyelvi eszközeinek tanítása következtetés mások gondolataira, érzéseire, vágyaira képek, eljátszott mozdulatsor vagy mimika alapján nonverbális kommunikációs jelzések használatának tanítása utánzásos feladatokban információk, élmények megfogalmazásának és megosztásának tanítása eseményekről és más emberekről való információk megszerzésének módja, a kérdezés tanítása személyes emlékezet fejlesztése, az időrendiség tanítása a kommunikáció további funkcióinak gyakorlása (kérés, figyelemfelhívás, visszautasítás, megjegyzés, információátadás, információkérés) preverbális készségek fejlesztése (pl. mutatás-szemkontaktus)

5

GYAKORLATI BEVEZETŐ 1. A foglalkozás megszervezése A BFP bevezetése, előkészítése A BF tréning bevezetésekor nagyon körültekintően kell eljárni. Számba kell venni, hogy rendelkezésünkre áll-e a tréning levezetéséhez megfelelően képzett személy, adottak-e, vagy megteremthetőek-e a tárgyi feltételek.

A résztvevők életkorának, képességeinek és készségeinek figyelembevételével kell eldönteni, hogy kik alkotják a csoportot, hogy a nap melyik szakasza alkalmas annak lebonyolítására, van-e, vagy kialakítható-e alkalmas helyiség, azon belül alkalmas terület a babzsákos játék számára. Csak az optimális, vagy ahhoz közelálló esetben érdemes hozzákezdeni az egyes foglalkozások megszervezéséhez.

Az egyes foglalkozások megszervezése magában foglalja - a tervezést - a szükséges anyagok és eszközök beszerzését és előkészítését - és a résztvevő személyek mozgósítását A foglalkozás vezetőjének tudnia kell, hogy pontosan mennyi ideig fog tartani a foglalkozás, kik vesznek részt az aznapi játékon, hány segítő kollégára számíthat, és ennek tudatában lehet eldönteni, hogy milyen játékokat játszanak és az egyes játékok mennyi ideig tartanak.

Ugyancsak fontos az összes szükséges eszköz előkészítése a játék színhelyén.

A játékok kiválasztásának szempontjai A foglalkozás megtervezésekor a játékvezetőnek pontosan tudnia kell, hogy a foglalkozáson sorra kerülő játékoknak mi a célja a csoport szintjén, illetve hogy az egyes játékokkal melyik résztvevő esetében milyen készségeket szándékozik fejleszteni.

A játékok megválasztásánál és a célok meghatározásánál figyelembe a csoport tagjainak képességeit és készségeik szintjét, de számításba kell venni a csoport létszámát, a résztvevők életkorát, a viselkedésproblémákat és a rendelkezésre álló személyzet létszámát is.

Megfogalmazhatunk általános, alapvető célokat, amelyek minden játékban, minden résztvevő esetében érvényesek, például hogy a játékosok tudjanak adott helyen (széken, párnán, mások mellett vagy között stb.) adott ideig nyugodtan, vagy legalábbis nem nagyon zavaró viselkedést tanúsítva ülni, adott viselkedési és játékszabályokat elfogadni és követni. Ez az általános cél azonban bizonyos helyzetekben, például a babzsákos foglalkozás bevezetésekor speciális célként fogalmazódik meg a nagyon egyszerű adogatós játékban. Ez esetben a játékosoknak „semmi” más feladatuk nincs, mint a számukra kijelölt helyen ülni a játék néhány perce alatt, tudomást venni arról, és elviselni, hogy mellettük más személyek is ülnek, egy babzsákot adott irányból a szomszéd játékostól elvenni, és a másik irányba a mellette ülő személynek továbbadni. Ez a látszólag egyszerű feladat igen nagy kihívás lehet bizonyos autizmussal élő gyermekek, személyek számára, ezért az előbb megfogalmazott célokat ez esetben a játék fő céljának tekintjük. Az is lehet, hogy egy csoporthoz új játékos csatlakozik, és annak ellenére, hogy a csoport tagjai már mindannyian képesek a fentiek végrehajtására, a játékvezető mégis beiktatja az adogatós játékot azért, hogy az új játékosnak lehetősége legyen egy nagyon egyszerű feladat végrehajtása mellett sikeresen elviselni a többiek fizikai jelenlétét, és a babzsák segítségével kapcsolatba is kerülhet velük.

Akkor érdemes továbblépni és új játékot vagy egy játék nehezített változatát betervezni, ha az ismert és „könnyű” játékokkal a csoport már elsajátította és begyakorolta a megfelelő viselkedést.

6

A BFP részletes bemutatása A játék helyzet A foglalkozáson a résztvevők körben ülnek. A körben foglal helyet a játékvezető és a mintaadó személy is. A segítő a körön kívül, a segítségre szoruló személy mögött ül.

A játékkör megszervezése külön feladat. Több probléma is adódhat. A kör alakzatba rendeződés maga is nehéz feladat lehet a résztvevők számára. Az autizmussal élő emberek számára nehézséget okozhat annak felmérése, hogy a másik személyhez viszonyítva mi a legmegfelelőbb távolság, ezért túl közel vagy túl távol ülnek le egymástól. Gyakran előfordul, hogy bizonyos személyek csak bizonyos távolságban tudják elviselni a többieket, esetleg nem tudják elviselni, ha hozzájuk érnek, vagy' van olyan társuk, aki mellé nem hajlandóak leülni, esedeg háttal ülnek másoknak. Érdemes ezekre a problémákra felkészülni, és ha szükséges, az egyes személyek helyét jól látható módon kijelölni, pl. szőnyegre helyezett párnákkal, ha szőnyegen zajlik a játék, vagy székekkel.

- a játékosok - a játékvezető - a mintaadó személy - és a segítő személy A játék helyzetben résztvevők szerepe A foglakozáson résztvevők életkora az óvodáskortól a felnőtt korig változhat. A foglalkozás megszervezhető kizárólag autizmussal élő gyermekek, felnőttek számára, de kialakíthatunk vegyes csoportokat is (egyéb tanulási problémákkal küzdő, vág}' ép kortársak bevonásával). Optimális estben egy-egy foglakozáson 5-7 játékos vesz részt, ennél nagyobb csoportlétszám a gyakorlati tapasztalatok alapján nem elég hatékony. Kisebb, 2-3 fős csoportokat akkor érdemes szervezni, ha az autizmussal élő gyermek vagy felnőtt számára túlságosan nehéz a nagyobb csoportba való beilleszkedés. A foglalkozáson való részvételt gyakran egyéni fejlesztés keretében alapozzuk meg.

A csoport tagjainak kiválasztásakor a legfontosabb szempont, hogy mentális korukat és szociális képességeiket tekintve a lehető leghomogénebb csoport alakuljon ki. Túl nagy különbségek esetén nehéz lehet olyan feladatokat, játékokat konstruálni, amelyek minden csoporttag számára fejlesztő hatásúak, másrészt, ha egy vagy néhány résztvevőnek túl nehezek (esetleg túl könnyűek) a feladatok, az viselkedésproblémák kialakulásához vezethet. Teljesen homogén csoportot azonban ritkán lehet kialakítani, ezért nagyon fontos tudni, hogy milyen egyéni segítségeket adjunk az egyes játékosoknak, hogy valamennyien a lehető legkevesebb problémával sikeresen tudjanak részt venni a játékban. Úgy is részt vehet valaki a játékban, hogy egy már régebben együttjátszó csoporthoz kapcsolódik. Ilyenkor gondosan fel kell készíteni mind a két felet az új helyzetre. Az újonnan bekapcsolódó személynek nem feltéüenül kell részt venni a teljes foglalkozáson, ha ez túl nehéz számára, kijelölhetünk egy rövid időt, amit fokozatosan növelünk.

A játékvezető személye kulcsfontosságú a tréning során. Olyan —az autizmus területén képzett és tapasztalt — szakember a legalkalmasabb a foglalkozás vezetésére, aki jól ismeri a résztvevők szükségleteit, és maga is alkalmas új, szociális-kommunikációs készségeket fejlesztő játékok alkotására.

A játékvezető szerepe többféle. A foglalkozás elején előre jelzi a foglalkozás várható időtartamát, és ügyel annak betartására. Ugyancsak a foglalkozás elején szükség esetén személyre szóló viselkedési szabályokat határoz meg, és általában a viselkedési szabályokra emlékeztető vizuális segítségeket (pl. rajzos vagy írásos kártyákat) is ad. A foglalkozás végén értékeli és jutalmazza a viselkedési szabályok betartását. A foglalkozás alatt jelzi egy-egy játék kezdetét és végét, ha szükséges, elmondja a játékszabályokat. Irányítja és folyamatosan figyelemmel kíséri a játékot, játék közben ügyel a szabályok pontos betartására, szükség esetén korrigál, bátorít, a játék végén értékeli a teljesítményeket és jutalmat ad.

A mintaadó személy a gyerekek között ül és a helyes viselkedést, illetve a feladatok helyes megoldását modellezi.

A mintaadó személy a játékosok egyike, soha nem segít direkt módon. Ha a tréningen résztvevő csoport már jól elsajátította a játék és viselkedési szabályokat, akkor a mintaadó személy szerepe megváltozhat, és előre megtervezett módon produkálhat hibákat a viselkedésben és a feladatok megoldásában egyaránt. Ilyenkor az a célunk, hogy a többiek vegyék észre a hibákat, kritizálják azokat, és mondják meg a helyes megoldásokat. Ne 7

felejtsük el azonban, hogy e személy szerepe elsősorban a mintaadás, ne zavarjuk meg a játékot gyakori provokatív viselkedéssel.

A segítő személy a résztvevők mögött ül vagy áll, és túl nehéz, vagy új feladat esetén a szükséges, de a lehető legminimálisabb segítséget nyújtja. Új csoport elindításakor vagy súlyosan érintett, az autizmus mellett társult értelmi sérüléssel küzdő gyermekek, felnőttek esetében előfordulhat, hogy több hátsó segítőre van szükség.

Például akkor, amikor a helyes testtartással kivitelezett feladatvégzést tanulják. Fontos olyankor is, amikor a gyermekek egymással lépnek interakcióba, például az adogatós vagy a gyűjtögetős játék során.

A segítségadás lehet fizikai vagy szóbeli prompt (pl. rövid, halk szavak súgása). Néha az is elegendő, ha a játékos előtt található képes vagy írott viselkedési szabályra mutat. Fontos, hogy a segítő személy jól válassza ki a segítségadás módját, és jól időzítse azt, hogy ne zökkentse ki a játékost, és ne legyen zavaró a többiek számára sem. Az a cél, hogy az autizmussal élő személyek a segítségek fokozatos elhalványítása mellett egyre önállóbban tudjanak részt venni az egyes játékokban. Előfordul azonban, hogy valaki csak segítséggel képes a legegyszerűbb csoportos szituációban való részvételre is. Az is lehet, hogy a játékosok némelyike anélkül, hogy bármiféle erőfeszítést tenne a saját jó teljesítménye érdekében, állandóan a segítőre hagyatkozik. Ilyenkor megpróbálkozhatunk azzal, hogy nem adunk jutalmat a segítő által súgott válaszért vagy más teljesítményért, vagy azzal, hogy néhány játékra nem jön be a segítő felnőtt.

Az első esetben előre tisztázni kell, hogy az adott játékos mostantól csak a saját jó válaszáért kaphat jutalmat.

Es%kö%ök: -

babzsákok viselkedési szabályokra utaló emlékeztető kártyák időmérő eszközök zsetonok különböző jutalmak a játékokat szimbolizáló kártyák és a játék tartalmától függő más eszközök

A babzsák A játékok egyik alapvető eszköze a babzsák. Ez egy teljesen hétköznapi játékeszköz, ami ebben a fejlesztő programban többféle szerepet kap. Nagyon fontos, hogy a játékot vezető szakember minden egyes esetben pontosan értse a babzsák szerepét.

Vannak olyan játékok, amelyekben a babzsáknak inkább a játékeszköz szerepe kerül előtérbe, pl. abban a nagyon egyszerű szabályok mentén zajló „adogatós” játékban, ahol mindössze annyi a feladat, hogy a körben ülő játékosok megfelelő irányban adják tovább társuknak a babzsákot. Ebben az esetben is van a babzsáknak szociális időzítést szabályozó szerepe, hiszen a játékosnak legalább két másik társára kell figyelnie, aktivitásának ritmusát a csoporthoz kell igazítania, meg kell osztania az eszközt másokkal. Ha ugyanezt a játékot szólánccal együtt játszuk, akkor a babzsák már nem játékeszközként szerepel, hanem azt jelzi, hogy a résztvevők közül ki az aktív szereplő, és ezzel segíti a játékost a másik személyre, vagy az önmagára való összpontosításban.

Más játékokban a kommunikációs készségek tanítása során hangsúlyosabb szerepe van a babzsáknak. A kérdés­ felelet típusú játékokban alapszabály, hogy csak az beszélhet, akinél a babzsák van, és csak annyi ideig, amíg nála van. Az is alapszabály, hogy a játékvezető dönti el, hogy kinél, mennyi ideig lehet a babzsák. Az ilyen típusú játékoknál a babzsák felváltva van a kérdező játékvezetőnél, illetve a válaszadó játékosnál. Ebben az esetben azon túl, hogy a babzsák kijelöli a kommunikációs folyamatban az aktív szereplőt, az aktív szerep időtartamának behatárolására is alkalmas, hiszen a túl lassú, a túl hosszadalmas vagy késedelmes választ a babzsák visszakérésével lerövidíthetjük. Ebben a szituációban a babzsák segítségével lehetővé tesszük, hogy minden játékos s2Óhoz jusson, sőt rávehetjük arra, hogy vegyen részt a kérdés-felelet szituációban. A babzsák jól látható módon kerül felváltva először az egyik, majd a másik partnerhez, így az autizmussal élő személyek tanulhatnak a beszélgetés reciprocitásáról is.

Vannak olyan játékok, amelyeket babzsák használatával kezdünk megtanulni, illetve játszani, de olyan csoportokban, ahol a résztvevők már hosszabb ideje játszanak együtt, megpróbálkozhatunk a babzsák fokozatos visszavonásával. Pl. ha a szóláncot már könnyen és gyorsan játsszák babzsákkal, megpróbálhatjuk az eszközt elhagyni. Ha azt tapasztaljuk, hogy a sorra kerülés szabályának betartása és a figyelem koncentrálása így sem okoz problémát, elhagyhatjuk a babzsákot. Ugyanígy kiválthatjuk a babzsákot egy ponton azzal, hogy nevükön szólítjuk a résztvevőket. A cél az, hogy az autizmussal élő személyek megtapasztalják azt, hogy kompetens

módon tudnak részt venni egy társas helyzetben, élvezzék az abban való részvételt, és az ehhez szükséges készségeik folyamatosan magasabb szintre jussanak.

A babzsákkal, mint eszközzel a játékosok számára a szociális és kommunikációs helyzetekben való részvétel különböző aspektusait tanítjuk. Tehát fontos arra is figyelnünk, hogy maga a tárgy ne vonja el a játékosok figyelmét a konkrét feladattól. Érdemes egyszínű, nem túl rikító babzsákot választanunk. Lehet olyan résztvevő is, aki szívesen tapogatja, morzsolgatja a babzsákot, a töltelék által nyújtott szenzoros élmény köti le figyelmét, akadályozva így a tanulási folyamatot. Ilyen esetben választhatunk más tárgyat is a babzsák helyett (puha labda, staféta bot), de előfordulhat az is, hogy a babbal töltött zsákocska helyett a vattával kitömött jelenthet megoldást a problémára.

Időmérő eszközök Az időbeliség megértésének segítésére a foglalkozás során általában vizualizált, vagy hangjelzést adó időmérő eszközöket is használunk. Jó, ha a teremben jól látható helyen van egy falióra vagy egy vekkeróra, mert a játékvezetőt segíti a rendelkezésére álló idő pontos betartásában és beosztásában. Az órát ismerő játékosok számára is megnyugtató, ha láthatják az idő múlását, illetve azt, hogy mennyi idő van még a foglalkozás végéig.

Tojásfőző órát akkor érdemes használni, amikor egy feladat végrehajtására rövidebb részidőt adunk, pl. a memóriajátékban egy percig lehet nézni a képeket, vagy a mesélős játékban három percig lehet mesélni. A csörgő hang jelzi, hogy mikor kell abbahagyni egy tevékenységet vagy feladatot. A homokóra azért nagyon hasznos eszköz, mert jól láthatóan mutatja az idő múlását.

Vizualizált viselkedési szabályok A foglalkozás elején a játékvezető a helyes viselkedésre emlékeztető kártyákat oszthat ki azoknak a játékosoknak, akiknek erre szükségük van. A csoportos helyzet nagy kihívás az autizmussal élő emberek számára. Nagyon nehéz ebben a helyzetben egyszerre a feladatokra és a helyes viselkedésre is koncentrálni. Megkönnyíthetjük a helyzetüket azzal, hogy a viselkedési szabályokat nemcsak elmondjuk, hanem pl. írott vagy rajzos formában láthatóvá is tesszük számukra. így kisebb az esélye annak, hogy a foglalkozás során elfelejtik azokat, és a játékvezetőnek vagy a segítő személynek kell folyton emlékeztetni őket a szabályokra. Helytelen viselkedés estén elegendő rámutatni a kártyára, így gyakran elkerülhető a szóbeli fegyelmezés, vita, mely a játék megszakításához vezethet. A viselkedési szabályokat személyre szólóan, röviden, jól érthető formában kell lerajzolni vagy leírni, fontos, hogy az instrukció pozitív legyen pl. „A játék során ülj a székeden!”, ahelyett, hogy tiltást tartalmazzon pl. „Ne szaladgálj!”

A viselkedési szabályoknak, és azok megfogalmazásának folyamatosan alkalmazkodni kell a személy viselkedésének és megértésének változásához. Egyszerre egy, legfeljebb két szabályt adjunk, ezek a leginkább zavaró viselkedésekre vonatkozzanak.

A vizualizált viselkedési szabályok például segíthetnek a megfelelő testhelyzet felvételében, a figyelem koncentrálásában, a sztereotip viselkedésformák csökkentésében. Új viselkedési szabály bevezetésekor nem feltétlenül szükséges, hogy az a foglalkozás teljes időtartamára vonatkozzon, hanem elég egy rövidebb, könnyebben betartható időtartamra betartani, amit aztán fokozatosan növelhetünk. A viselkedési szabályok betartását a foglalkozás végén, a játékokban mutatott teljesítményektől függetlenül külön értékeljük és jutalmazzuk.

Az is lehet, hogy az autizmussal élő gyermek számára a szabálykártyán fel kell tüntetni a betartásért várható jutalmat is, mert annak folyamatos látása motiváló lehet számára.

Jutalmazás Az autizmussal élő személyeknek önmagában a játék, vagy egy feladat sikeres végrehajtása nem mindig jelent elegendő örömet vagy elégedettségérzést ahhoz, hogy motiváltak legyenek a részvételre. A szociális megértés sérülése miatt nem mindig jelentésteliek a különféle szociális jutalmak, mint például a szóbeli dicséretek, vagy a győzelem. Mivel a játékban elért sikerek, vagy a mások öröme gyakran nem jutalomértékű számukra, helyettük érdemes tárgyi jutalmakat adni. A tárgyi jutalmak is akkor töltik be legjobban a szerepüket, ha azonnal meg lehet azokat kapni. A jutalom lehet közvetlen, pl. a jó válaszért kedvelt matricát vagy édességdarabkát adhatunk. Ha a játékban résztvevő személy megtanítható a zsetonrendszerre, akkor a jó teljesítményeket zsetonokkal jutalmazzuk, amelyek aztán a foglalkozás végén a játékos által választott jutalomra lehet beváltani. Jutalomként lehet a kedvelt tevékenységet is választani. Az autizmussal élő személynek mindig előre pontosan tudnia kell az átváltási arányt, tehát hogy egy kedvelt tárgy, étel, vagy tevékenységperc hány zsetont ér. Ennek híján a zsetonrendszer öncélúvá válhat, és nem motiválja a játékost a foglalkozáson való részvételre illetve a 9

teljesítményekre. A jutalmakat mindig egyénre szabottan érdemes kiválasztani, bármilyen tevékenység vagy tárgy lehet jutalom, mely az egyén számára örömforrásként szolgál. Fontos megértenünk és elfogadnunk, hogy az autizmussal élő emberek számára gyakran mások számára szokadan dolgok válhatnak örömforrássá, míg a hagyományosan jutalomnak tekintett dolgok közömbösek, értelmedenek, vagy akár zavaróak is lehetnek.

A jutalom megszerzésének időpontját is érdemes előre kijelölni és láthatóvá tenni az autizmussal élő gyermekek/felnőttek számára: lehet például a játékkártyák hátoldalán feltüntetni. (Amikor egy-egy játék véget ér, a kártya megfordításra kerül, és ezután következik a jutalomosztás, de lehet a jutalmazást közvetlenül a feladatsor végére is időzíteni.)

A játékokat szimbolizáló kártyák (a foglalkozás munkarendje) A foglalkozás elején a játékvezető jól látható helyre kiteszi a játékokat szimbolizáló képeket, esedeg szóképpel együtt. A kártyák egymás alá/mellé helyezve jelzik, hogy a foglalkozáson milyen játékok lesznek, és azok milyen sorrendben követik egymást. A kártyák lefordításával jelezzük egy-egy játék végét. Amikor minden kártyát lefordítottunk, akkor van vége a foglalkozásnak.

10

JÁTÉKGYŰJTEMÉNY (az 1999-ben készült változat átdolgozása és kibővített változata ábécé sorrendben)

A játékok leírása az alábbi szempontok szerint történik: - a játék célja: elsősorban mely további készségek fejlesztésére irányul, a BFP tréning közös, állandó, alapvető céljain kívül - a feladat: a játékban résztvevők feladatai - a játékhoz szükséges eszközök: a résztvevők, illetve a játékvezető számára szükséges eszközök a játék menete: mit csinál a játékvezető, és mit a résztvevők - a játék változatai (bővítése, nehezítése)

11

1. Arcjáték A játék célja: alapvető érzelmeket (vidámság, szomorúság, félelem, düh) kifejező mimika felismerése, utánzása, az utánzás tanulása A feladat: arckifejezés felismerése és utánzása A játékhoz szükséges eszközök: - tükrök - bővített változat esetén a fenti érzelmeket kifejező képek A játék menete: A játékvezető minden játékosnak ad egy tükröt, majd megmondja, hogy milyen érzelmet fog kifejezni az arcával. (Pl. Vidám arcot fogok mutatni.) Az összes játékosnak utánozni kell ezt az arckifejezést. Tükör segítségével megfigyelik, hogy hasonlít-e a saját arckifejezésük a játékvezetőjéhez.

A játék változatai: - a játékosok nevezik meg a játékvezető arcán látható érzelmet - képen szereplő személy arckifejezését kell felismerni és megnevezni.

- a képen szereplő személy arckifejezésének megnevezése és az arcán látható érzelem okának magyarázata; a képen olyan szituáció látható, hogy egyszerű következtetéssel magyarázható legyen az érzelem - hasonló érzelemhez kapcsolódó saját élmények gyűjtése, elmesélése Jegyzetek:

12

2. Adogatós játék 1.

A játék célja: - az autizmussal élő személy észlelje, hogy tőle jobbra és balra is személyek tartózkodnak, és a babzsák segítségével kapcsolódjon be egyszerű közös tevékenységbe - a társak felismerése - a játékvezető instrukcióinak, irányításának követése (szóbeli, gesztusos, tekintettel történő) - a figyelem fejlesztése - memóriafejlesztés: a továbbadás irányának megjegyzése - nagy- és finommozgás fejlesztése: babzsák átvétele és továbbadása A feladat: a játékos figyeljen az egyik oldalán ülő partnerére, vegye át tőle a babzsákot, majd adja tovább a másik oldalán ülő játékosnak.

A játékhoz szükséges eszközök: babzsákok A játék menete: A játékvezető bemutatja/elmondja a résztvevőknek, hogy milyen irányba adják tovább a babzsákot; végigmondja minden játékosra vonatkozóan, hogy kitől kapja, kinek adja tovább. A játékvezető az első gyereknek adja a babzsákot. A játékos a mellette ülő személy kezébe adja, és így' tovább, végül a babzsák visszajut a játékvezetőhöz. A kör többször ismételhető.

A játék változatai: - babzsákok számának növelése - a babzsák-átadás irányának megváltoztatása egyezményes jel, pl. taps után - új szabály bevezetése, pl. akinél több babzsák gyűlik össze, kiesik a játékból - az eszköz átadása a játékvezető által mutatott/megnevezett játékosnak Jegyzetek:

13

3. Adogatós játék 2.

Az egyszerű adogatós játék bővített változata A játék célja: - beszédértés fejlesztése - nyelvi kifejezés fejlesztése - analógián alapuló gondolkodás fejlesztése - szempontváltás (a játékvezetőtől és a társaktól származó információt magára kell vonatkoztatni, és ezzel kapcsolatos mondatot kell megfogalmazni) A feladat: - a játékos vegye át a babzsákot, és adja tovább - amikor nála van a babzsák, mondjon egy mondatot, aminek a tartalma a játékvezető által mondottakkal analóg, és a játékosra vonatkozik A játékhoz szükséges eszköz: 1 db babzsák A játék menete: A játékvezető bemutatja/elmondja a résztvevőknek, hogy milyen irányba adják tovább a babzsákot; ki kitől kapja, és kinek adja tovább. A játékvezető mond egy saját magával kapcsolatos állítást, és a megbeszélt irányba továbbadja a babzsákot. Amikor a babzsák visszakerül a játékvezetőhöz, ő újabb mondatot mondhat.

Az állítások tartalma a játékosokhoz alkalmazkodik, így lehetnek: - személyi adatok (Én Budapesten születtem.)

- szokások, tulajdonságok (Szeretek TV-t néni. Hosszú, barna hajam van.)

- a közelmúlt és a közeli jövő eseményei (Tegnap moziban voltam. Hétvégén kirándulni megyek.)

- érzések, vágyak (Örülök, mert szép idő van.)

A játék változatai: - azonos főfogalomhoz tartozó szavak gyűjtése - a mondat hosszúságának növelése (pl. Miután hazamentem, elolvastam az újságot, elmosogattam, és sétáltam a kutyámmal.)

- bonyolultabb nyelvtani szerkezeteket tartalmazó mondatok (pl. Tegnap vettem egy olyan garbót, aminek piros csíkok vannak a nyakán.)

Jegyzetek:

14

4. Adogatós játék 3.

Az Adogatós játék 2. bővített változata A játék célja: beszédértés fejlesztése - nyelvi kifejezés fejlesztése - analógián alapuló gondolkodás fejlesztése - szempontváltás (a játékvezetőtől és a társaktól származó információt egyes szám első személyből egyes szám harmadik személybe kell alakítani, majd ki kell egészíteni egy önmagáról való információval) A feladat: - a játékos vegye át a babzsákot, és adja tovább - amikor nála van a babzsák, ismételje el az elhangzottakat, és egészítse ki egy olyan mondattal azokat, melynek tartalma az előzőekkel összefügg, és a játékosra vonatkozik A játékhoz szükséges eszköz: - 1 db babzsák A játék menete: A játékosok körben ülve a megegyezésnek megfelelő irányban adják tovább a babzsákot. A játékvezető mond magáról egy állítást, majd továbbadja a babzsákot. A következő játékos elismétli, amit hallott, és hozzáteszi a saját témával kapcsolatos megjegyzését. A következő játékos az előző két állítást ismétli, és folytatja a sajátjával, és így tovább. Akkor van vége a játéknak, amikor a babzsák visszaért a játékvezetőhöz.

Pl. 1. Játékvezető, akit Katinak hívnak: Születésnapi partira mentem, és vittem magammal kólát és pogácsát, ajándékba pedig egy könyvet.

2. Játékos: Kati születésnapi partira ment, vitt magával kólát, pogácsát, ajándékba pedig egy könyvet. Én is elmentem, én egy csokor virágot vittem.

Bármely más, életszerű témát találhatunk, pl. hétvégi bevásárlás, csomagolás nyaralásra, uszoda, stb.

A játék során ügyelni kell arra, hogy ha túl sokan vesznek részt a játékban, az utolsó játékos helyzete nagyon nehéz lehet, állandó ülésrend esetén pedig mindig a kör végén elhelyezkedő játékosok lesznek a legnehezebb helyzetben. Megfontolandó a kisebb körben, változó ülésrenddel való játék.

Jegyzetek:

15

5. Barkochba A játék célja: - annak tanítása, illetve gyakoroltatása, hogy hogyan lehet valakinek a gondolatait következtetéssel kitalálni.

- a kérdés megfogalmazása - beszédértés fejlesztése (az „igen”, a „nem” és az „is” jelentésének értése).

A feladat: A klasszikus barkochba játék szabályainak megfelelően a játékosoknak azt kell kitalálniuk, hogy mire gondol a játékvezető. A gondolat tartalma megegyezésen, illetve a feltételezett közös tudáson alapul, pl. tárgy, személy, állat, stb. A gondolat kitalálásához a játékosoknak célravezető kérdéseket kell feltenniük.

A játékhoz szükséges eszközok: - 1 db babzsák A játék menete: A játékvezető gondol egy dologra (tárgy, személy, stb.) Az a játékos, akinek a babzsákot dobja, feltesz egy kérdést a kitalálandó gondolattal kapcsolatban. A játékvezető „igen”-nel, „nem”-mel, vagy „is”-sel válaszolhat a kérdésre. Aki kitalálja a kérdéses szót, az megsúgja a játékvezetőnek, a többiek pedig tovább játszanak. Az utolsó megfejtő mondja ki hangosan a gondolt szót.

A játék változatai: A kitalálandó fogalmak körét bővíthetjük.

Jegyzetek:

16

6. Betűs játék 1.

A játék célja: - nyelvi kifejezés fejlesztése - emlékezet fejlesztése A feladat: Adott kezdőbetűvel szavak felsorolása, meghatározott időn belül.

A játékhoz szükséges eszközök: - betűkártyák - óra (amelyen jól látható az egy percnyi idő múlása) A játék menete: A játékvezető egy betűkártyát ad az egyik játékosnak, akinek egy percig szavakat kell felsorolni az adott kezdőbetűvel. Amikor lejárt a megadott idő, a játékvezető visszakéri a betűkártyát.

A játék változatai: egy fogalomkör kizárása (pl. Ne mondj tulajdonneveket!)

- a felsorolható szavak körének szűkítése egy fogalomkör meghatározásával (pl. Csak élőlények nevét mondd!)

- a felsorolható szavak körének szűkítése egy szófaj meghatározásával (pl. Csak főneveket mondj!)

- olyan betűk kiosztása, amivel csak kevés szó kezdődik Jegyzetek:

17

7. Betűs játék 2.

A játék célja: - nyelvi kifejezés fejlesztése A feladat: Kezdőbetű megadásával egy szó mondása, majd a szó mondatba foglalása.

A játékhoz szükséges eszközök: - babzsák - betűkártyák ^4játék menete: A játékvezető betűkártyákat oszt szét a játékosok között. Amelyik játékosnak a babzsákot dobja, annak mondania kell a betűvel egy szót, majd a szót mondatba kell foglalnia. (Pl. „A” betű-alma, Tegnap almát ettem.)

A játék változatai: - fogalomkör vagy szófaj megadása, vagy mondatalkotáskor toldalékos alak alkalmazása Jegyietek:

18

8. Biztos - biztos, hogy nem - lehet A játék célja: - hogy a játékban résztvevők az események bekövetkezésének valószínűségét meg tudják ítélni - a beszédértés fejlesztése (a biztos, a biztos, hogy nem és a lehet kifejezések értése) a nyelvi kifejezés fejlesztése (a biztos, a biztos, hogy nem és a lehet kifejezések helyes használata) A feladat: Igaz állítások megfogalmazása a „biztos”, „biztos, hogy nem” és a „lehet” kifejezésekkel.

A játékhoz szükséges eszközök: 1 db babzsák A játék menete: A játékvezető egy játékosnak dobja a babzsákot, és megmondja, hogy melyik kifejezéssel, és mivel kapcsolatban kell a játékosnak állítást megfogalmaznia. (pl.„Mondj egy mondatot arról, hogy mi az, amit biztosan csinálni fogsz a mai napon!”). A válasz után a játékos visszadobja a babzsákot.

A játék változatai: helyszínek, időpontok körének bővítése

19

9. Dobálós játék 1.

A játék célja: - csoportos helyzet elviselése, elemi szabálytartás kialakítása, fejlesztése - figyelem fejlesztése (figyeljen a saját nevére) - beszédértés fejlesztése - várakozás képességének kialakítása - elemi gesztusok megértésének kialakítása A feladat: - a játékos elkapja, és a kosárba helyezi a babzsákot - kérésre kiveszi a babzsákot a kosárból, majd visszadobja a játékvezetőnek A játékhoz szükséges es^kö^ök: - annyi kosár, ahány játékos részt vesz a játékban - annyi babzsák, ahány játékos részt vesz a játékban A játék menete: A játékvezető az egyik szélen ülő játékost nevén szólítja, majd azt mondja: „Neked dobom a babzsákot!”

A játékosnak el kell kapnia a babzsákot, majd a „Tedd a kosárba!” felszólításra az előtte levő kosárba tenni.

Szükség esetén az utóbbi felszólítást gesztussal kísérjük. A mellette ülő játékossal folytatva a sort, minden játékos kosarába babzsák kerül. Ezután a játékvezető az ülésrendet betartva a játékosokat a nevűkön szólítja, és visszakéri a babzsákot: „Kérem vissza a babzsákot!” Beszédét a kérés gesztusával kíséri.

A játék változatai: - a játékvezető a játékosok üléssorrendjét figyelmen kívül hagyva dobja, illetve kéri vissza a babzsákot.

- a játékvezető a játékosok egy-egy jellemző tulajdonságának megadásával kéri vissza a babzsákot (pl. „Az dobja vissza a babzsákot, aki szemüveges!”) Lásd jellemzős játék.

Jegyietek:

20

10. Dobálós játék 2.

A játék célja: - az autizmussal élő személy figyeljen a környezetében élő emberek tulajdonságaira, az általuk elmondott dolgokra, a velük kapcsolatos eseményekre, hozzátartozóikra stb.

- emlékezet fejlesztése - figyelem fejlesztése - beszédértés fejlesztése A feladat: - társak felismerése jellemzőik, adataik, velük történt események alapján - babzsák továbbítása a felismert társnak A játékhoz szükséges eszközok: annyi babzsák, ahány játékos részt vesz a játékban A játék menete: Minden játékosnál van egy babzsák. A játékvezető nevükön szólítja a játékosokat, majd arra kéri őket, hogy adott szempont alapján dobják a babzsákot társuknak. Pl. Pisti, dobd a babzsákot annak, akin piros nadrág van!

A szempontok a következők lehetnek: - személyi adatok, pl. Kati, annak dobd a babzsákot, aki az első kerületben lakik!

- szokások és tulajdonságok, pl. Zsuzsa, annak dobd, aki az anyukájával szokott iskolába jönni!

- közelmúlt, vagy a közeli jövő eseményei pl. Éva, annak dobd, aki tegnap uszodában volt!

A játék során egy játékosnál több babzsák is összegyűlhet. Ilyenkor az instrukciót úgy is meg lehet fogalmazni, hogy több gyermekre is érvényes legyen.

A játék úgy ér véget, hogy az utasítások nyomán mindegyik babzsák visszakerül a játékvezetőhöz. (Pl. Az dobja nekem a babzsákot, akin kék melegítő van!)

A játék változatai: - a jellemzők a játékosok családtagjaira vonatkoznak (pl. Kati, annak dobd a babzsákot, akinek az anyukája szemüveges!)

- a jellemzők belső, vagy éppen nem látható tulajdonságokra vonatkoznak Jegyzetek:

21

11. „Enyém” játék A játék célja: - saját tulajdon vagy fotón ábrázolt családtag felismerése - kérés gyakorlása - közös tárgyra való figyelem kialakítása, fejlesztése A jeladat: a játékvezető által felmutatott tárgyak, vagy a családtagokat ábrázoló képek közül a saját kiválasztása és elkérése Eszközök: - azonos főfogalomhoz tartozó személyes tulajdont képező tárgyak vagy családtagok fotói - kosarak vagy alaplap a családfával.

A játék menete: A játékvezető mindenkinek ad 1-1 kosarat/alaplapot, majd a saját kosarában lévő tárgyakat felmutatja egymás után. Minden játékosnak a saját tárgyait kell elkérnie. ]egp%etek:

22

12. Fekete-fehér, igen-nem 1.

A játék célja: - beszédértés fejlesztése - problémamegoldó gondolkodás fejlesztése - figyelem fejlesztése A feladat: a közismert játék szabályainak megfelelően kell a játékvezető kérdéseire válaszolni A játékhoz szükséges eszközök: \ db babzsák A játék menete: A játékvezető kérdéseket tesz fel, amelyek a résztvevők személyére, a velük kapcsolatos eseményekre vonatkoznak, és a játék címében található négy szóval megválaszolhatók. Pl. „Anyukáddal jöttél iskolába?”

Annak a játékosnak kell válaszolni, akinek a játékvezető a babzsákot dobja. Miután a játékos válaszolt, visszadobja a babzsákot a játékvezetőnek.

23

13. Fekete-fehér, igen, nem 2.

A játék célja: - beszédértés fejlesztése - nyelvi kifejezés (kérdés megfogalmazása adott szempont szerint) fejlesztése A feladat: olyan kérdések alkotása, amelyre a játékvezetőnek a címben megadott négy szóval kell válaszolnia A játékhoz szükséges eszközök: 1 db babzsák A játék menete: A játékvezető így kezdi mondandóját: Elmentem a boltba, és vettem egy. . . Majd különböző árucikkek nevét mondja (pl. kabátot). Ekkor az egyik játékosnak dobja a babzsákot, aki felteszi a megfelelő kérdést.

A kérdés elhangzásával egy időben a játékos visszadobja a babzsákot. A játékvezető válaszol, majd új játékkört indít.

Jegyzetek:

24

14. Felszólítós-utánzós játék A játék célja: - elemi gesztusok megértésének fejlesztése figyelem fejlesztése - beszédértés fejlesztése - frontális utasítás megértése és önmagára vonatkoztatása - testi tudatosság fejlesztése - utánzás képességének fejlesztése - nagy-és finommozgás fejlesztése A feladat: egyszerű mozdulat bemutatása instrukció alapján A játékhoz szükséges eszközök: annyi babzsák, ahány játékos részt vesz A játék menete: A játékvezető felszólítja a játékosokat egy mozdulat elvégzésére, miközben ő maga is bemutatja a mozdulatot (pl. Annak dobom a babzsákot, aki mindkét kezét felemeli.). A kérést gesztussal kíséri. Aki felemeli a kezét, annak babzsákot dob. Majd a játékosokat a nevükön szólítva visszakéri a babzsákokat, és új kört indít.

Jegyzetek:

25

15. Foglalkozások A játék célja: - a foglalkozásokkal kapcsolatos, egyéni helyzetben megszerzett ismeretek új, csoportos helyzetben való előhívása, és alkalmazása - a foglalkozásokkal kapcsolatos ismeretek, és szókincs bővítése (annak tudatosítása, hogy az ismeretek forrása lehet a játékostárs is) - figyelem fejlesztése A jeladat: főbb jellemzők (ruházat, eszközök, munkafolyamatok) alapján a foglalkozások felismerése A játékhoz szükséges eszközök: eszközöket, ruházatot, munkafolyamatot ábrázoló képkártyák, fényképek pl. a „Colour Cards” képsorozat képei A játék menete: A játékvezető egyes foglalkozásokhoz kapcsolódó eszközök képét osztja szét a résztvevők között (pl. olló, fésű az egyiknek fakanál, fazék a másiknak stb.) Ezután felmutatja az egyik eszközhöz tartozó foglalkozás képét (pl. fodrász). Akinél a kép párja van, odaadja azt a játékvezetőnek, és megnevezi az eszközt és a foglalkozást.

A játék változatai - a játékvezető több képet oszt ki egy-egy résztvevőnek - a játékvezető a foglalkozások képeit egy-egy adott leírás alapján kéri vissza a játékosoktól: pl. Azt a képet kérem, amelyiken a szereplő házat épít, főz stb.

- az egy foglalkozáshoz tartozó eszközöket több gyermeknek adjuk - a foglalkozásokról egy vagy több mondatos jellemzést kérhetünk - a játékvezető a játékos környezetében fellelhető foglalkozások tartalmára kérdez (mit csinál a papa, a mama, a tanár, az iskolai karbantartó, a konyhai dolgozó stb.)

Jegyz ek :

26

16. Folytatás játék A játék célja: - fogalmi háló kialakulásának elősegítése - beszédértés fejlesztése nyelvi kifejezés fejlesztése A feladat: A játékosoknak a hallott két szóból következtetni kell a hozzájuk tartozó főfogalomra, illetve a főfogalom alá tartozó további szavakat kell felidézni.

A játékhoz szükséges eszközök: 1 db babzsák szükség esetén képtartó A játék menete: A játékvezető mond két olyan szót, ami egy fogalomkörbe tartozik (pl. alma, körte). Akinek a babzsákot dobja, annak további egy vagy több szóval kell folytatni a felsorolást. A válaszadással egy időben a játékos visszadobja a babzsákot. A játékvezető egy másik fogalomkörbe tartozó szavakat mond (pl. asztal, ágy) és a következő játékosnak dobja a babzsákot.

Ha van olyan játékos, akinek vizuális segítségre van szüksége a játékban való részvételhez, a következőt tehetjük: - helyezzük a kimondott 2 szónak megfelelő fotót a tartóba - kínáljuk fel a képsort, amelyből rámutatással választhat, hogy melyik képpel folytatja a sort A játék változatai: - a játékosnak több szóval (képpel) kell folytatni a felsorolást fogalomkör bővítése, nehezítése Jegyzetek:

27

17. Gesztusok (néma játék) A játék célja: - közös tárgyra/témára irányuló figyelem fejlesztése - információ megosztásának és visszatartásának gyakorlása - csoporthelyzetben való megfelelő kezdeményezés tanítása (pl. tedd fel a kezed, ha tudod a választ) - gesztusok olvasásának és használatának gyakorlása A feladat: - gesztusok olvasása, jelentésük megfejtése - gesztusok használata A játékhoz szükséges eszközök: - 1 db babzsák szókártyák A játék menete: A játékvezető bemutat egy gesztust, melynek jelentését a játékosoknak ki kell találniuk. A megfejtést az a játékos mondhatja meg, akit a játékvezető felszólított, illetve akinek a babzsákot dobta.

Jegyzetek:

28

18. Gyűjtögetős játék A játék célja: egy tárgy elkérésének és elfogadásának tanítása - interakció kezdeményezésének és lezárásának gyakorlása csoportos helyzetben a kommunikatív partner kiválasztása A feladat: A játékosnak oda kell menni társaihoz, és meghatározott tárgyat el kell kérnie: „Kérem a pálcikát!” A másik játékos odaadja a tárgyat, és azt mondja: ’’Tessék!” Az elkért tárgyakat kosarába teszi, és visszamegy a helyére.

A játékhoz szükséges eszközök: - kosarak - tárgyak - képek A játék menete: Minden játékos kap egy kosarat, amelyben ugyanaz az öt különböző formájú tárgy található (pl. kocka, karika, pálcika, rúd, dominó), és egy képet, amelyen a tárgyak egyikének sematikus rajza látható. A játékosnak a képen látható tárgyat kell elkérnie társaitól. A játékvezető kérésére a játékosok egymás után odamennek társaikhoz, és elkérik az adott tárgyat. A játék végén minden játékosnak azok a tárgyak vannak a kosarában, amelynek a képét kapta.

A játék változatai: Másféle tárgyakkal, másféle szempont szerint is gyűjthetnek tárgyakat. A gyűjtés szempontját szóban is közölhetjük, (pl. a kosarakban zöldségek vannak, és az egyik játékosnak a krumplikat kell összegyűjteni.)

A kommunikációval kapcsolatos elvárásokat is nehezíthetjük, pl. kéréskor meg kell szólítani a partnert.

Jegyzetek:

29

19. Hamis mesélős játék A játék célja: - beszédértés fejlesztése - nyelvi kifejezés fejlesztése - gondolkodás fejlesztése (következtetés, információk igazságtartalmának megítélése, hamis vélekedések felismerése, elmeolvasás) A jeladat: az állítások igazságtartalmának eldöntése A játékhoz szükséges eszközök: ldb babzsák A játék menete: A játékvezető egy rövid történetet mesél, amelyben néhány hamis állítás is szerepel. A történet a játékvezető és a játékosok életével kapcsolatos eseményekről szól. A történet elemeinek kiválasztásánál ügyelni kell arra, hogy azokat minden játékos ismerje.

Aztán a játékvezető a babzsákot egy játékosnak dobja, akinek meg kell mondania, hogy a történetből mi nem igaz.

A játék addig folytatódik, amíg a történet minden hamis eleme említésre nem kerül.

A játék változatai: A játékot nehezíthetjük azzal, hogy a hamis elem kiválasztása után a játékos indokolja meg, miért nem lehet igaz egy-egy hamis elem Jegyzek,:

30

20. Igaz-hamis játék A játék célja: - az egyéni helyzetben tanult vagy más módon elsajátított ismeretek új helyzetben történő alkalmazása - problémamegoldó gondolkodás fejlesztése beszédértés és beszédhasználat fejlesztése A feladat: állítások igazságtartalmának megállapítása A játékhoz szükséges eszközök: 1 db babzsák A játék menete: A játékvezető igaz és hamis állításokat mond. Az állítások vonatkozhatnak konkrét tárgyakra, vagy képekre, amit a játékvezető a kérdés elhangzásával egyidejűleg felmutat. Akinek a babzsákot dobja, az eldönti, és megmondja, hogy az állítás igaz, vagy hamis, majd visszadobja a babzsákot.

A csoport összetételétől függően az állítások tartalma a következő lehet: - a mindennapi életből jól ismert használati tárgyak funkciója, kedvelt mesefigurák tulajdonságai, (pl. Ez kanál.)

- környezetében levő személyek személye (pl. O Kati.)

- szokások, tulajdonságok (pl. Zsófinak barna haja van.)

- személyi adatok (pl. János 14 éves.)

- a mindennapi élet eseményei (pl. Kakaót ittunk reggelire.)

- a közelmúlt és a közeli jövő eseményei (pl. Szerdán megyünk úszni.)

- általános ismeretek (pl. Tél van.)

- tantárgyi ismeretek (pl. A látás szerve a szem.)

A játék változatai: - ha az állítás hamis, a játékosnak igazzá kell tennie - ha valaki az állításról nem tudja eldönteni, hogy igaz, vagy hamis, és az egy jelenlevő személyre vonatkozik, akkor érdeklődhet. Pl. az állítás így hangzik: Katinak októberben van a születésnapja. Ha Kati is jelen van, akkor odafordulhat, és megkérdezi: Kati, mikor van a születésnapod?

- a játékosok mondanak igaz, vagy hamis állításokat a játékvezető instrukciója szerint: pl. Kati mondj egy hamis állítást a mai nap időjárásáról!

- a játékosok egy képről mondanak igaz vagy hamis állításokat jegyzetek:

31

21. „Hogyan kéred a boltban?”

A játék célja: - mértékegységek és egyes áruk kiszerelésére vonatkozó ismeretek alkalmazása új, modellált vásárlási helyzetben - valódi vásárlási helyzet egy részének eljátszása, gyakorlása, ezáltal a vásárláshoz szükséges szociális­ kommunikációs és kognitív képességek komplex fejlesztése A feladat: árucikk kérése megfelelő módon A játékhoz szükséges eszközök: áruféleségek képei, vagy valódi áruk A játék menete: A játékvezető egy áruféleség képét mutatja a játékosoknak (pl. egy csomag keksz), és megkérdezi: „Hogyan kéred a boltban?” a játékvezető annak a játékosnak dobja a babzsákot, akitől a választ várja. A játékos válaszol („Kérek egy csomag kekszet!”), miközben visszadobja a babzsákot. A játékvezető helyes kérés esetén odaadja az árucikk képét.

Ezt a játékot valódi áruféleségekkel is játszhatjuk, de azok beszerzése korlátozott lehet.

A játék változatai: - vannak olyan áruféleségek, amelyeket többféle módon is kérhetünk, pl. egy liter tej, egy doboz tej, egy zacskó tej, egy literes doboz tej; ezeket a változatokat is gyakorolhatjuk - a játékosok előtt számos megvásárolható tárgy, kép van; minden játékos pénzt is kap a vásárláshoz (lehet játék, vagy valódi pénz is); a játékosok egymás után kezdenek vásárolni; előre megbeszélhetjük, hogy ki mennyit költhet, vagy hányféle árucikket vehet meg; a játékosoknak fizetniük kell és ellenőrizniük a visszajárót Jegyzetek:

32

22. „Hol tartjuk? 1.”

A játék célja: tájékozódás a szűkebb tárgyi környezetben A feladat: egy használati tárgy helyének megmutatása, vág}7megnevezése A játékhoz szükséges eszközök: a környezetben található használati tárgyak A játék menete: A játékvezető olyan tárgyakat gyűjt össze, amelyek a résztvevők tantermeiben, foglalkoztató szobáiban találhatók és gyakran használatosak. Aztán felmutatja a tárgyat, és megkérdezi: „Hol tartjuk?” akinek a babzsákot dobja, annak kell válaszolnia. A játékos vagy megmondja, vagy megmutatja a tárgy helyét.

A játék változatai: A játékot úgy is játszhatjuk, hogy a tárgyakat kiosztjuk a résztvevőknek, és akinek a játékvezető a babzsákot dobja, az megmondja, vagy megmutatja meg a tárgy helyét.

Jegyzetek:

33

23. „Hol tartjuk? 2.”

A játék célja: tájékozódás a tárgyi környezetben A feladat: egy használati tárgy helyének megnevezése A játékhoz szükséges eszközök: használati tárgyakat ábrázoló fotók A játék menete: A játékvezető olyan tárgyak képét gyűjti össze, amelyek a résztvevők tágabb környezetében találhatók (pl. mosógép, hűtőszekrény, stb.) Felmutatja a tárgy képét, és megkérdezi: „Hol tartjuk?” akinek a babzsákot dobja, annak kell válaszolnia. A játékos megmondja, hogy általában hol, melyik helyiségben tartjuk a tárgyat.

A játék változatai: A játékot úgy is játszhatjuk, hogy a játékvezető felmutatja a helyiség képét, és akinél az oda tartozó kép van, az odaadja a játékvezetőnek.

Jegyzetek:

34

24. „Hova tartozik?”

A játék célja: a fogalomalkotás fejlesztése A feladat: képek rendezése főfogalom alá A játékhoz szükséges eszközök: - fogalomkártyák - képek A játék menete: A játékvezető fogalomkártyákat oszt ki a játékosoknak, melyen egy főfogalom szóképe (pl. ruhák, tisztítószerek, stb.) szerepel. A játékvezető körbemutat egy képet, és az a játékos, aki felismeri, hogy a nála levő főfogalomhoz tartozik a kép, elkéri azt maga elé helyezi. Ilyen módon minden játékos 3-4 képet tud összegyűjteni.

A játék változatai: - játszhatjuk csak szóképekkel is - a játékvezető olyan szóképeket is mutathat, amely egyik fogalomcsoporthoz sem tartozik Jegyzetek:

35

25. Helycserés játék ^4játék célja: - helyváltoztatás szándékának közlése, és a helyváltoztatás végrehajtása társas helyzetben - figyelem a társas helyzetben résztvevő személyekre A feladat: babzsák dobása a társnak és helycsere A játékhoz szükséges eszközök: 1 db babzsák A játék menete: A játékvezető odadobja az egyik játékosnak a babzsákot. Aki elkapta a babzsákot, az a játékvezető helyére ül. Most ő dobja tovább a babzsákot egy másik játékosnak, és helyet cserél vele. A játék addig folytatódik, amíg minden játékos sorra nem kerül.

A babzsák kijelöli azt a két személyt, akik között a helycsere lezajlik. Beszédhasználat nélkül, egy tárgy közvetítésével hozzuk a másik személy tudomására, hogy vele kívánjuk lebonyolítani a helycserét. Ezzel egyidőben szerepcsere is lezajlik: akihez a babzsák kerül, az lesz a következő körben a kezdeményező.

Jegyzetek:

36

26. Irányítás játék A játék célja: instrumentális gesztusok megértésének fejlesztése A feladat: gesztusokkal irányított cselekvés elvégzése A játékhoz szükséges eszközök: tárgyak A játék menete: A játékvezető annyi tárgyat helyez maga elé, ahányan részt vesznek a játékban. Rámutat az egyik játékosra, és gesztus segítségével arra kéri, hogy álljon fel. Rámutat az egyik tárgyra, majd arra a helyre, ahová a tárgyat tennie kell. A játékvezető igen-nem gesztusok segítségével jelzi, hogy jó helyre tette-e a játékos a tárgyat. Ha igen, a játékost a helyére vezeti, majd „ülj le” gesztus segítségével leülteti.

A játék változatai: A játékvezető nem készít elő tárgyakat, hanem rámutat az egyik játékosra, az „állj fel!” gesztussal felállítja.

Majd egy tárgyat az alakját és a funkcióját jelző mozdulattal leír, és gesztussal elkéri azt. A játékvezető igen­ nem gesztusokkal irányítja a játékost. Amikor megkapta a kért tárgyat, a játékost a helyére irányítja és leülteti.

Jegyzetek:

37

27. Jellemzős játék A játék célja: énkép, önismeret fejlesztése beszédértés fejlesztése A feladat: a játékos adatokból, jellemzőkből, megtörtént eseményekből ismerje fel a rá vonatkozókat, és ennek alapján cselekedjen A játékhoz szükséges eszközök: annyi babzsák, ahányan részt vesznek a játékban A játék menete: Minden játékos kap egy babzsákot. A babzsák kiosztása történhet egyszerűen, de egy bizonyos szabály szerint is (pl. Annak adok babzsákot, aki mindkét kezét a térdére teszi.). A játékosok akkor dobják vissza a babzsákot, ha rájuk vonatkozó állítást hallanak (Az dobja vissza a babzsákot, akinek az anyukája orvos.).

Az állítások vonatkozhatnak: - személyi adatokra - szokásokra és tulajdonságokra - a közelmúlt és a közeli jövő eseményeire - a gyermekek munkáira és feladataira

A játék változatai: - egyszerre több szempont adása (pl. .. .aki szőke, és két fiútestvére van) - kizárásos megfogalmazás alkalmazása (pl.. ..aki nem fiú) - egymáshoz való viszonyítás (pl.. ..aki magasabb, mint Józsi) Jegyzetek:

38

28. Kakukktojás A játék célja: fogalomalkotás fejlesztése - beszédértés fejlesztése A feladat: megadott szavak (kirakott képek) alapján a fogalomkör felismerése, másik fogalomkörbe tartozó szó felismerése A játékhoz szükséges eszközök: - 1 db babzsák - szükség esetén képek A játék menete: A játékvezető egy szó kivételével azonos fogalomkörbe tartozó szavakat sorol (pl. alma, körte, cipő, citrom). Akinek a babzsákot dobja, annak a játékosnak meg kell mondania, hogy melyik szó nem illik a többi közé. Ez a kakukktojás.

A játék változatai: - a fogalomkör nehezítése (pl. páros szám-páradan szám, ige-főnév) - a játékosnak meg kell magyaráznia, hogy a szó miért nem illik a többi közé (pl. a cipő a kakukktojás, mert nem gyümölcs).

Jegyzetek:

39

29. Képes lottó 1.

A játék célja: - rész-egész viszony felismerése - közös tárgyra irányuló figyelem fejlesztése - kérés helyes módjának gyakorlása - saját készlet felismerésének gyakorlása A feladat: kettévágott képek összeillesztése A játékhoz szükséges eszközök: két darabba vágott képek A játék menete: A játékvezető félbevágott képek egyik felét szétosztja a játékosok között. A képek másik felét magánál tartja. A nála levő képek közül körbemutat egyet a játékosoknak. Megkérdezi: „Kinél van ennek a képnek a másik fele?” Akinél a kép másik fele van, elkéri a játékvezetőtől (pl. Kérem a képet, Dóra), majd összeilleszti és maga elé helyezi a teljes képet. A játék végén a játékvezető elkéri a játékosoktól a képeket.

Ha nem beszélő játékosokkal játsszuk a játékot, az egyéni kommunikációs eszközüket használják.

A játék változatai: - több részre vágott képek használata Jegyz ek :

40

30. Képes lottó 2.

A játék célja: - közös tárgyra irányuló figyelem fejlesztése - rész-egész viszony felismerése - információkérés - kérés - kommunikációs kezdeményezés, kortárs megszólításának gyakorlása - saját készlet felismerésének gyakorlása A feladat: képrészek elkérése, összeillesztése A játékhoz szükséges es^kö^ök: kettévágott képek A játék menete: A játékvezető kettévágott képeket oszt szét a játékosok között, egy résztvevő több képdarabot is kaphat. A játékvezető által kijelölt játékos körbemutat egyet a nála levő képek közül. Megkérdezi: „Kinél van ennek a képnek a párja? Akinél a kép másik fele van, attól elkéri a képet: pl. „Józsi, kérem a képet”. Összeilleszd és maga elé helyezi a képet. Aki odaadta a képrészletet, az következik: az előzőköz hasonlóan kéri el a nála levő képrészlet másik felét. A játék addig folytatódik, amíg az összes képnek meg nem találják mindkét felét. A végén a játékvezető elkéri a képeket.

Jegyietek:

41

31. Képjellemzős játék A játék célja: - beszédértés fejlesztése - nyelvi kifejezőkészség fejlesztése - gondolkodás fejlesztése, következtetések levonása (pl. a képeken látható öltözékből, helyzetekből, testbeszédből, mimikából, stb.)

- elmeolvasás tanítása A feladat: - tartalmi és formai szempontból megfelelő válaszadás a képpel kapcsolatban feltett kérdésekre A játékhoz szükséges es%kö%ök: - célzott képsorozatok képei - fényképek - újságokból, folyóiratokból kivágott képek A játék menete: A játékvezető középre, a játékosok elé helyez egy képet. A kép a csoporttól elvárható teljesítmény szerint lehet egyszerűbb vagy bonyolultabb, illetve ismert, vagy ismereden témájú. A játékvezető kérdéseket tesz fel a képpel kapcsolatban, és akinek a babzsákot dobja, annak kell válaszolnia. A kérdéseket a játékosok képességeihez alkalmazkodva tegyük fel: lehetnek konkrét tartalmúak (pl. Ki van a képen? Mit csinál? stb.), de vonatkozhatnak nem látható dolgokra is (pl. Vajon miért sír a kisfiú?).

A játék változatai: - önálló mondatalkotás a képről (segítő kérdések nélkül) - feltételezések, következtetések a képpel kapcsolatban (pl. Kije lehet a kisfiú a férfinek?) feltételezések, következtetések a kép lehetséges előzményeivel, és folytatásával kapcsolatban (pl. Szerinted hova meg}' a férfi a biciklijével?)

Jegyetek :

42

32. Kérdezős játék A játék célja: - figyelem és figyelemmegosztás fejlesztése - nyelvi kifejezés fejlesztése A feladat: - kérdések alkotása - mozdulat megfigyelése, kiválasztása, megnevezése - válaszadás, vele azonos időben adott mozdulat végzése A játékho£ szükséges es^kö^pk: nem szükséges A játék menete: A játékvezető kiküld egy játékost a teremből, akinek az lesz a feladata, hogy amikor bejön, majd kérdéseket tegyen fel a bent maradt játékosoknak. A többi játékossal megbeszélnek egy mozdulatot, amelyet válaszadáskor tesznek majd (pl. dobbantanak a lábukkal). A játékvezető behívja a kint levő játékost, aki egymás után megszólítja a többieket, és kérdést tesz fel nekik, bármilyen témában, pl. Mit vacsoráztál tegnap este?). A kérdezett személy válaszadás közben elvégzi a megbeszélt mozdulatot. A kérdezőnek ki kell találni, hogy milyen mozdulatban egyeztek meg a többiek.

A játék változatai: A bent maradók megbeszélik, hogy félrevezető mozdulatokat is tesznek (persze nem egyeznek meg a konkrét mozdulatokban).

Jegyietek:

43

33. Kérdés-felelet játék A játék célja: - a beszélőváltás gyakorlása csoportos helyzetben - „beszélgetés” strukturált formában, a téma megadásával, a kommunikációs partner kijelölésével, az időzítés segítésével.

- beszédértés fejlesztése - nyelvi kifejezés fejlesztése - emlékezet fejlesztése - önismeret fejlesztése - ismerjék meg más személyekkel, eseményekkel, tárgyakkal kapcsolatos ismeretek megszerzésének módját (információszerzés) A feladat: - válaszadás a játékvezető kérdéseire (nehezített változat esetén a társak kérdéseire) - figyelem a társak válaszaira A játékhoz szükséges eszközök: - 1 db babzsák tárgyak, képek - kérdéssorok, rövid szövegek, témalisták A játék menete: A legegyszerűbb változatban nem beszélő játékosok is részt vehetnek. A játékosok előtt egy lapon, tépőzárral rögzítve találhatók a válaszadáshoz szükséges képek. A játékvezető felemel egy tárgyat vagy egy képet, és ezzel egyidőben feltesz egy kérdést. PL: „Mi ez?” „Ki ő?” „Mennyi?” „Milyen színű?” „Mit csinál?” A játékosok a képgyűjteményükből kikeresik a választ ábrázoló képet, és átadják a játékvezetőnek.

A játék következő szintjén a játékvezető feltesz egy kérdést, majd odadobja a babzsákot egy játékosnak, aki válaszol, és visszadobja a babzsákot. A játék folytatódhat úgy, hogy minden játékosnak ugyanazt a kérdést teszi fel a játékvezető. A kérdés elhangozhat egyszer, de szükség esetén minden játékosnak külön megismételjük. Lehet olyan változat is, amikor a játékvezető minden játékostól mást kérdez.

A játék bevezetésekor kezdhetjük úgy, hogy olyan kérdéseket teszünk fel, amire mindig ugyanazt a választ kell adni (pl. Mi a testvéred neve?), később olyan állandó kérdéseink is lehetnek, amire mindig más lehet a válasz (pl. Mit reggeliztél?).

A kérdések témái lehetnek: - személyi adatok (Mikor van a születésnapod?)

- szokások, tulajdonságok (Milyen színű a szemed?)

- mindennapi élet történései, eseményei (Kivel jöttél ma iskolába?)

- önmagával kapcsolatos ismeretek (Mi volt jó a mai napodban?)

- a közelmúlt, a közeli jövő eseményei ( Mit fogsz csinálni a hétvégén?)

- környezetében élő személyekkel kapcsolatos ismeretek (Hány testvére van Katinak?)

A játék változatai: - A játékosok egymástól kérdeznek. A játékvezető elindítja a játékot, aki válaszolt, az a válaszadás után egy másik játékosnak dobja a babzsákot, és kérdést tesz fel neki. A játékosok maguk döndk el, hogy mit kérdeznek egymástól. Segítségképpen a résztvevők (vagy a résztvevők közül az, akinek szüksége van erre) témakörönként előre megfogalmazott kérdéssort kapnak, amiből választhatnak a kérdések feltevéséhez.

- További nehezítésként érdemes bevezetni, hogy a játékosok ne csak a nekik szóló kérdésre válaszoljanak, hanem figyeljenek társuk válaszaira is. A társakra való figyelmet kérdésekkel ellenőrizzük, és ez legyen a jutalmazás szempontja.

- Olyan csoportban, ahol a játékosok már régóta gyakorolják a beszélgetést, és a játékosok képességei ezt lehetővé teszik, sor kerülhet a szűkebb vagy tágabb környezet aktuális eseményeinek megbeszélése. A megbeszélés alapját rövid mondatokkal, a résztvevők számára érthető módon megfogalmazott írott szövegek alkotják. A szövegeket a játékvezető írja, figyelembe véve a résztvevők várható érdeklődését, tájékozottságát, szövegértő képességét és azt, hogy a nyitva hagyott gondolatok kérdések feltételére ösztönözzenek. Az írott szöveg alapján a játékvezető és játékosok maguk is kérdést tesznek fel, ezzel 44

-

mintegy megvitatva a szöveg tartalmát. A játékvezető ügyel arra, hogy a kérdések és válaszok az adott témáról szóljanak, illetve kérdéseivel továbblendíti a beszélgetést. Ez a nehezített játék csak jó értelmi képességekkel rendelkező, jól beszélő személyek számára alkalmas.

A beszélgetéshez összeállíthatunk egy listát, amelyen az adott életkorban szokásos beszélgetési témák szerepelnek.

Jegyietek:

45

34. „Ki? Kivel? Hol?” A játék célja: - az autizmussal élő személy figyeljen a környezetében található személyekre, a velük kapcsolatos eseményekre, tudja azokat felidézni - nyelvi kifejezés fejlesztése, hogyan szerkesztünk mondatot az általunk ismert tényekről - beszédértés fejlesztése A feladat: mondatalkotás kérdőszavak segítségével A játékhoz szükséges eszközök: kártyák kérdőszavakkal A játék menete: A játékvezető kérdőszavak szóképét osztja ki a játékosok között (Ki? Kivel? Hol? Mikor? Mit csinált?). A játék iránya szerint az első játékos a kártyán szereplő kérdés segítségével elkezd egy mondatot. O dönti el, hogy a mondat kiről fog szólni (pl. Kati) a következő játékos megismétli az első szót, és a saját kérdésére válaszolva folytatja a játékot (pl. Kati Zsuzsival). A játék így folytatódik tovább egészen addig, amíg minden játékos elhasználta a nála levő kérdést a mondatalkotáshoz.

A játék változatai - érdemes a játékot jelen levő személyekkel és velük kapcsolatos eseményekkel és időpontokkal kezdeni, majd olyan eseményekkel folytatni, amelyek a jelen levő személyekkel más helyszínen, korábban történtek; végül fogalmazhatunk általános mondatokat is.

- a kérdőszavak körének bővítése (Miért? Hogyan? Meddig? stb.)

- több kérdőszó segítségével egy játékos alkosson mondatot

Jegyzetek:

46

35. Kosaras játék A játék célja: - figyelem fejlesztése - várakozás képességének kialakítása szabálytartás alakítása - elemi gesztusok (kérés) értésének fejlesztése - az elkérés megértése, és az arra való helyes reagálás tanítása A feladat: - a játékos a játékvezető által kért tárgyat megkeresi a kosarában, majd a kiválasztott tárgyat átadja a játékvezetőnek A játékhoz szükséges eszközök: - annyi kosár, ahányan részt vesznek a játékban - tárgyak, amelyeket a kosarakba helyezünk - az elkéréshez tárgyak, képek szóképek - 1 db babzsák A játék menete: A foglalkozás megkezdése előtt a játékvezető a tárgyakat, amelyeket majd elkér, a játékosok kosarába helyezi. A játékvezető a babzsákot az egyik játékosnak dobja (esedeg közben a játékos nevét is hangosan mondja). Elkéri a kosarában található egyik tárgyat.

A kérés, attól függően, hogy a játékos a szimbólumok milyen szintjét érti, a következő módon történhet: - felmutatja a tárgyat, és közben mondja, hogy pl. Kérem a kanalat!

- felmutatja a tárgy képét, és mondja, hogy pl. Kérem a tányért!

- a kérés történhet szóképpel, vagy szóban is A játékvezető közben a kérés gesztusát mutatja. A kérés vonatkozhat a tárgy színére, vagy funkciójára is (pl. Kérem a piros színűt / Azt a tárgyat kérem, amiből iszunk!). Az elkért tárgyat a játékos odaviszi, vagy ha elég közel ülnek, átadja a játékvezetőnek. Ezt követően visszadobja a babzsákot. A tárgyakat a játékvezető egyszerre is kérheti a játékosoktól.

A játék változatai: új tárgyak alkalmazásával Jegyzetek:

47

36. „Magyarázd meg!”

A játék célja: - ritkán használt kifejezések, szólások jelentésének tanítása csoportos helyzetben - nyelvi kifejezés fejlesztése A feladat: - körülírás, magyarázat alapján kell felismerni egy-egy ritkán használt kifejezést, szólást A játékhoz szükséges eszközök: 1 db babzsák A játék menete: A játékvezető ritkán használt szavak, szólások szóképeit osztja szét a játékosok között (pl. pipaszár lábú).

Ezután valamelyik kifejezés rövid magyarázatát adja (pl. nagyon vékony a lába). Az a játékos, aki a magyarázat alapján ráismer az előtte levő szóképre, felemeli a kezét. A játékvezető a babzsák dobásával megadja a szót a játékosnak, aki felolvassa a kártyán található kifejezést. A játék akkor ér véget, amikor a játékvezető az összes kifejezés jelentését elmagyarázta.

A játék változatai: A játékot játszhatjuk úgy is, hogy a kijelölt játékos úgy olvassa el magában a kártyáján található szóképet, hogy más ne lássa, majd annak magyarázatát adja. A többiek kitalálják, melyik kifejezésre gondolt.

37. Mesélős játék A játék célja: - az emlékezet fejlesztése - saját élmény megosztása a társalgási készség fejlesztése - a beszélő és hallgató szerepkörének megfelelő viselkedés kialakítása - a kommunikációs partner mondanivalójához való kapcsolódás tanítása - elmeolvasás tanítása: a megfelelő információk átadása A feladat: A mesélő játékos feladatai: - a mesélő elfoglalja a játékvezető helyét - adott ideig a játékvezető által kijelölt témáról beszél, információkat ad (Mit? Hol? Kivel? stb.)

- csak az adott témáról beszél - mondanivalóját nyelvtani és tartalmi szempontból egyaránt helyesen megfogalmazza - viselkedését kontrollálja (pl. sztereotip mozgások) - figyeli, hogy a társak közül akar-e valaki kérdezni, és a babzsák odadobásával megadja a szót, illetve ha többen jelentkeznek, kiválasztja a kérdezőt - a társak kérdéseire adekvát válaszokat ad A hallgató játékosok feladatai: - a mesélőt csendben és nyugodtan végighallgatják - kérdezési szándékukat kézfeltartással jelzik - a témához kapcsolódó kérdéseket tesznek fel A játékhoz szükséges eszközök: 1 db babzsák - a mesélés elősegítésére személyre szabott eszközök (fényképek, vázlatpontok, szempontok) - időmérő eszköz (pl. tojásfőző óra, homokóra) ^4játék menete: A játékvezető megszólít egy gyermeket, és kéri, hogy meséljen egy bizonyos dologról (pl. Zsófi, meséld el, mi történt tegnap a fogorvosnál!). Ezután a játékvezető és a megszólított játékos helyet cserélnek, a mesélő játékos lesz a „társaság központja”. A játékvezető valamilyen időmérő eszközzel jelzi, hogy mennyi ideig mesélhet a játékos (pl. homokórával, 3 percig). A mesélő játékosnak szükség esetén segítséget adhatunk az események elmondásához, pl. írott vázlatpontokkal vagy szempontokkal.

A mesélő mondanivalójának befejezése után megkéri társait, hogy kérdezzenek az elhangzottakkal kapcsolatban. A többiek kérdezési szándékukat jelentkezéssel jelzik. A mesélő babzsák dobással választja ki azt a társát, aki kérdezhet. Amikor már nincs több kérdés, a játékos a helyére megy, a játékvezető visszaül a helyére.

A játék változatai: - a mesélés időtartamának növelése - időmérő eszköz használatának elhagyása - régebben történt események felidézése - jelentkezés és babzsák nélkül való kérdezés Jegyzetek:

49

38. „Milyen színű?”

A játék célja: - a játékos alkalmazza új helyzetben tudását - a frontális kérdést vonatkoztassa magára - megfelelő módon történő kérés gyakorlása - közös tárgyra való figyelem A feladat: zöldségeket, gyümölcsöket ábrázoló fekete-fehér rajzok és azok valóságnak megfelelő színeinek párosítása a kép elkérése A játékhoz szükséges eszközök: - zöldségek, gyümölcsök fekete-fehér rajzolt képei - papírlapok, amelyeken színcsíkok jelzik a gyűjtés szempontját ^4játék menete: A játékvezető papírlapokat oszt ki, amelyekre előzőleg egy színes papírcsíkot ragasztottak. Ezután körbemutatja egy zöldség vagy gyümölcs fekete-fehér rajzát. Olyan zöldségeket és gyümölcsöket válasszunk, amelyiknek jellemző része egy színű, hogy a színnel való egyeztetés egyértelmű legyen. A játékosok elkérik a rajzot, és a megfelelő színnel ellátott lapra helyezik. Minden játékos legalább 3-4 képet gyűjtsön össze.

A játék változatai: A játékvezető olyan képet is mutathat, amelynek nincs a játékosoknál színnel jelölt helye, amit senki sem gyűjt.

Jegyzetek:

50

39. „Mit írtam?”

A játék célja: - írott instrukció megértése - nyelvi kifejezés fejlesztése - az instrukciót adó személy gondolatainak azonosítása - cselekvéssor megnevezése A jeladat: A cselekvést végrehajtó játékos feladata az írott utasítás elolvasása, megértése, végrehajtása.

A cselekvést felismerő játékos feladata, hogy a cselekvésből az írott instrukcióra következtessen, és azt megfogalmazza.

A játékhoz szükséges eszközök: - toll és papír - 1 db babzsák A játék menete: A játékvezető papírlapokra különböző utasításokat ír (pl Hozd ide az asztalodról a vonalzót!). Akinek a babzsákot dobja, az húz egy lapot és elolvassa, és végrehajtja az utasítást. A többiek figyelik. A végrehajtás után egy másik játékosnak dobja a babzsákot, aki megpróbálja kitalálni, hogy mi volt az utasítás, és a többieknek is elmondja azt.

A játék változatai: - több lépcsős utasításokat is adhatunk (pl. Menj ki a konyhába, és hozz be egy' pohár teát!)

- olyan utasítást is adhatunk, amelynek a végrehajtásához egy másik személy segítségét is igénybe kell venni (pl. Kérd el a tűzőgépet a szomszéd szobában és hozd ide!)

- a játékvezető a játékos fülébe súgja az utasítást - az utasítást a játékostárs írja Jegyzetek:

51

40. „Mit mutattam?”

A játék célja: - gesztusok jelentésének tanítása.

- értő olvasás fejlesztése.

A feladat: gesztusok jelentésének felismerése A játékhoz szükséges eszközök: kártyák, amelyeken különféle gesztusok jelentése szerepel A játék menete: A játékvezető gesztusok jelentését tartalmazó kártyákat oszt szét a játékosok között (pl. nem hallom, kérem, csend legyen, stb.) Ezután bemutatja valamelyik gesztust. Az a játékos, aki ráismer az előtte levő kártyákon található jelentések valamelyikére, felemeli a kezét, és a játékvezető felszólítására felolvassa azt.

A játék akkor ér véget, amikor a játékvezető a kártyákon szereplő összes gesztust bemutatta.

A játék változatai: - írott definíció nélkül kell azonosítani a gesztus jelentését - az összes definíciót középre, mindenki által jól látható helyre tesszük, és így kell kitalálni a bemutatott gesztus jelentését - egy játékos kiválaszt és bemutat egy gesztust, amit a többieknek kell azonosítani (definíció használata nélkül) Jegyzetek:

52

41. Mit látsz?

A játék célja: - saját, és a másik játékos vizuális nézőpontjának tudatosítása - vizuális memória fejlesztése A feladat: képek alapján válaszadás a kérdésekre A játékhoz szükséges eszközök: különböző, egyforma méretű képek, melyeket hátoldalukkal egymásra erősítünk úgy, hogy mindkét oldalon más kép látszódjon A játék menete: A játékot két személy játszhatja egyszerre. A játékvezető megmutatja mindkét képet a játékosoknak, majd úgy helyezi el közöttük a képeket, hogy az egyik játékos az egyiket, a másik a másikat lássa. A játékvezető a következő kérdéseket teszi fel: pl. Adám, mit látsz a képen? Mit lát Dávid a képen?

A játék változatai: Az egyik képet a játékvezető 180 fokkal elfordítja (pl. fejre állítja), megmutatja mindkét játékosnak, az iménti módon eléjük helyezi és megkérdezi: hogyan látod a képet; hogyan látja társad a képet?

Jegyzetek:

53

42. „Mi volt a hiba?”

A játék célja: - helyes és helytelen viselkedések felismerése, megkülönböztetése.

- nyelvi kifejezés fejlesztése.

A feladat: - helytelen viselkedés felismerése egy eljátszott szituációban - a helytelen viselkedés megfogalmazása A játékhoz szükséges eszközök: 1 db babzsák A játék menete: A játékvezető egy segítő felnőttel eljátszik egy olyan jelenetet, amelyben a szereplők viselkedése nem mindig megfelelő. A jelenet alapját egy olyan szituáció képezi, ami a résztvevők életében gyakran előfordul (pl. vásárlás, utazás, uszoda stb.). Akinek a játékvezető a babzsákot dobja, annak kell megmondania, hogy mi volt a helytelen a szereplők viselkedésében (pl. Nem köszöntél, amikor bementéi stb.).

A játék változatai: Olyan jelenetek eljátszása, ahol a helytelen viselkedés nem szembetűnő (pl. a szereplő köszön, de túl halkan).

Jegyzetek:

54

43. Mondatbefejezős játék A játék célja: - nyelvi kifejezés fejlesztése - beszédértés fejlesztése összefüggések megértésének fejlesztése A feladat: - mondat befejezése A játékhoz szükséges eszközök: 1 db babzsák A játék menete: A játékvezető elkezd egy mondatot (pl. Ma reggel esett az eső, ezért....), amit annak a játékosnak kell befejezni, akinek a játékvezető a babzsákot dobja. A mondat befejezésekor a játékosnak figyelembe kell vennie a második tagmondatot bevezető kötőszót.

A játék változatai: - egy mondat befejezéséhez többféle kötőszót is megadhatunk (pl. Tegnap esett az eső, és ... / Tegnap esett az eső, d e...)

- egy mondat többféle befejezése ugyanazzal a kötőszóval (pl. Ma főzni szeretnék, ezért előveszem a szakácskönyvem. / Ma főzni szeretnék, ezért elmegyek vásárolni.)

- kötőszavak körének bővítése Jegyzetek:

55

44. Mondatkirakós játék A játék célja: - nyelvi kifejezés fejlesztése - nyelvi megértés fejlesztése ^4 feladat: mondatalkotás hallott szavak alapján játékhoz szükséges eszközök: szóképek A játék menete: A játékvezető kiküld egy játékost a teremből. A többiek között egy mondat szavait tartalmazó kártyákat oszt ki (pl. Nap / süt / ma / a). Mindenki elolvassa a nála levő szót, majd a játékvezető behívja a kiküldött játékost. O —miután bejött - mindenkitől megkérdezi, hogy milyen szó van nála. A hallott szavakból össze kell állítania egy értelmes mondatot (pl. Ma süt a nap.). játék változatai: - bonyolultabb, hosszabb mondatok, - tartalmilag nehezedő, pl. nem konkrét tartalmú mondatok Jegyzetek:

56

45. „Mondd az ellentétét!”

A játék célja: - beszédértés fejlesztése - nyelvhasználat fejlesztése szókincsbővítés A feladat: - ellentétes jelentésű szavak keresése A játékhoz szükséges eszközök: szókártyák - a nehezített változathoz babzsák A játék menete: A játékvezető szókártyákat oszt szét a gyerekek között, majd mond egy szót (pl. szép). Amelyik játékosnál a szó ellentéte van (csúnya) felemeli a szót, és felolvassa azt.

Ha szükséges és (lehetséges), rajzokkal segíthetjük az ellentétes fogalom felidézését, pl. alacsony-magas, egyenes-görbe.

A játék változatai - a játékosok több szókártyát kapnak, amelyekből ki kell választani a megfelelőt - egy jelzőnek többféle ellentétes értelmű változata is kiosztásra kerül (pl. szép / csúnya, ronda, ...)

- a játékvezető által mondott szavak ellentétével kell válaszolni Jegyzetek:

57

46. „Mondj hasonlót!” y4játék célja: - beszédértés fejlesztése - nyelvi kifejezés fejlesztése - szókincsbővítés ^4feladat: rokonértelmű szavak gyűjtése játékhoz szükséges eszközök: szóképek A játék menete: A játékvezető szóképeket oszt ki a résztvevők között, majd mond egy szót (pl. öreg). Akinél a szó rokon értelmű alakja van (idős), felemeli a kezét, és felolvassa a szót.

A játék változatai a kiosztott szóképek között több olyan van, amelynek a jelentése hasonlít a megadott szóhoz.

Jegyzetek:

58

47. „Mondj példát!”

A játék célja: - beszédértés - nyelvi kifejezés A feladat: - adott főfogalomhoz tartozó szavak felsorolása A játékhoz szükséges eszközök: 1 db babzsák - szükség esetén szókártyák ^4játék menete: A játékvezető mond egy főfogalmat (esetleg leírva is felmutatja), majd akinek a babzsákot dobja, annak kell adott számú, a fogalomkörbe tartozó szót mondania. Segíthetünk a játékosnak úgy, hogy képeket vagy szókártyákat helyezünk a játéktér közepére, amelyekből kiválaszthatja az odaillőket.

A játék változatai: újabb fogalomkörök bevezetése Jegyzetek:

59

48. Pantomim játék A játék célja: - testbeszéd, gesztusok értésének fejlesztése - figyelem fejlesztése A feladat: egyszerűbb mozdulatok vagy összetett mozdulatsor jelentésének felismerése A játékba^ szükséges eszközök: - fényképek rajzok A játék menete: A játékvezető cselekvést ábrázoló képeket oszt ki a játékosok között, majd elmutogatja az egyik képet. A mutogatásnak eltúlzottnak kell lenni, hogy jól felismerhető legyen a mozgás. Az a játékos, akinél az illető cselekvést ábrázoló kép van, odaadja a játékvezetőnek a képet. A játék akkor ér véget, ha a játékvezető az összes képen látható cselekvést elmutogatta.

A játék változatai: - cselekvés szóképét osztjuk ki a játékosoknak - a bemutatott mozdulat felismerése és megnevezése vizuális segítség nélkül - rövid történetet mutogatunk el, esedeg kifejező mimikával kiegészítve Jegyzetek:

60

49. Produkciós játék A játék célja: - az előadó és a közönség szerepkörének megfelelő viselkedés kialakítása és gyakorlása - egyéni helyzetben megtanult és begyakorolt feladat (éneklés, versmondás) új helyzetben, közönség előtt való felidézése és végrehajtása A feladat: a szereplő feladatai: - megfelelő módon kimenni a társak elé - a közönséggel szemben elhelyezkedni úgy, hogy mindenki jól lássa - egy produkció önálló kiválasztása - a produkció nevének és címének megjelölése - a kiválasztott dal vagy vers (próza) előadása az egyéni helyzetben begyakorolt módon (szövegtudás, hangerő szabályozás, sztereotip viselkedések kontrollálása stb.)

- a produkció végének jelzése a közönség feladatai: - a produkció türelmes végighallgatása (mozgások és hangok kiadásának kontrollálása) - a produkció tapssal való értékelése A játékhoz szükséges eszközök: nem szükséges A játék menete: A játékvezető megszólít egy játékost, és megkéri, hogy adjon elő egy verset vagy egy éneket. Megbeszéli vele, hogy mire kell ügyelnie előadás közben, majd helyet cserél vele. A játékos elmondja a produkció címét, és előadja azt. Jelzi a produkció végét, a többiek pedig megtapsolják őt. Ha a játékos nem tud önállóan választani, a játékvezető alternatívákat ajánl fel.

A játék változatai két személy produkciója, esedeg szerepváltással Jegyzetek:

61

50. Szájról olvasás A játék célja: - figyelem fejlesztése A feladat: - szavak szájról olvasása A játékhoz szükséges eszközök: 1 db babzsák A játék menete: A játékvezető elmondja, hogy melyik fogalomkörből fog szavakat hang nélkül mondani (pl. gyümölcsök nevei, játékostársak nevei, stb.). Amelyik játékosnak a babzsákot dobja, az megmondja, hogy milyen szót olvasott le a játékvezető szájáról. ^4játék változatai: - a játékvezető nem nevezi meg a fogalomkört előre - az a játékos, akinek a játékvezető a nevét hangtalanul kiejti, végrehajt egy adott mozdulatot (pl. Akinek a nevét mondom, emelje fel mind a két kezét!)

Jegyzetek:

62

51. Szembekötős játék A játék célja: - taktilis érzékelés fejlesztése - a látott és tapintott ingerek integrálása - nyelvi kifejezés - a titoktartás tanítása A jeladat: - játékostársak felismerése és megnevezése tapintás útján - testkontaktus elfogadása A játékhoz szükséges eszközök: kendő A játék menete: Az egyik játékos a társaival szemben áll, a játékvezető beköti a szemét. Aztán gesztusokkal irányítva (esetleg fizikai segítséggel) kihív egy résztvevőt, aki a bekötött szemű társa elé áll. Őt kell tapintás útján felismerni. A játékvezető hátulról, a tapintó kezének irányításával, esetleg kérdésekkel segíti őt társa felismerésében. Miután megnevezi társát, a kendőt levesszük a szeméről, a kihívott játékos pedig visszaül a helyére.

Vegyük figyelembe az autizmussal élő személyek esetleg fennálló taktilis ingerek iránti érzékenységét, ügyeljünk arra, hogy az érintést nehezen viselő személyeket ne tegyük ki durva érintéseknek.

Jegyzetek:

63

52. Számos játék A játék célja: - mennyiséggel kapcsolatos ismeretek általánosítása, számkép-mennyiség egyeztetés - kérés és elfogadás gyakorlása - közös témára való figyelem tréningje A feladat: a saját készlethez tartozó kép felismerése és elkérése A játékhoz szükséges eszközök: játékosonként egy számmal ellátott gyűjtőkosár A játék menete: Minden játékos kap egy számmal ellátott kosarat. A játékvezetőnél olyan képek vannak, melyek különböző számú tárgyat ábrázolnak. A játékosoknak fel kell ismerniük a saját kosarukhoz tartozó képeket és megfelelően elkérni azokat.

64

53. SzemélyjeUemzős játék A játék célja: - nyelvi kifejezés fejlesztése - értő olvasás fejlesztése - a környezetében élő személyek külső tulajdonságainak megfigyelése A feladat: - személyek jellemzése írott kérdések segítségével A játékhoz szükséges eszközök: - írott kérdések - 1 db babzsák A játék menete: A játékvezető megnevez egy jelenlevő személyt, akit a résztvevők jellemezni fognak. Kiosztja a kérdéseket, amelyek a személy külső tulajdonságaira, ruházatára vonatkoznak (pl. Milyen színű a haja? Milyen nadrág van rajta? stb.). akinek a babzsákot dobja, hangosan felolvassa a kérdést, és válaszol rá. Ha minden gyermek válaszolt a nála levő kérdésre, új kör kezdődhet.

A játék változatai: - egy játékos válaszol az összes kérdésre - a kérdésre nem egy szóval, hanem mondattal kell válaszolni - segítő kérdés nélkül kell egy-egy tulajdonságot mondani a személyről - egy játékos jellemzi a személyt segítő kérdések nélkül - két személy összehasonlítása - jelen nem levő személy jellemzése Jegyzetek:

65

54. Szóismétlős játék A játék célja: - emlékezet fejlesztése - nyelvi kifejezés fejlesztése A feladat: - babzsák továbbadása meghatározott irányban - szósor megismétlése és folytatása egy taggal A játékhoz szükséges eszközök: 1 db babzsák A játék menete: A játékvezető kijelöli a játék irányát, majd mond egy szót. Ezután a játék irányának megfelelően a hozzá legközelebb ülő játékosnak dobja a babzsákot. Ő megismétli a szót, és ő is mond egyet, majd továbbadja a babzsákot. A továbbiakban minden játékos egy szóval bővíti a szavak sorát. A játék akkor ér véget, amikor a babzsák visszaért a játékvezetőhöz.

A játék változatai: - a játék nem ér véget az utolsó játékosnál, aki elrontja a szósort, kiesik - a játékvezető kijelöli a fogalomkört (Csak gyümölcsneveket mondjatok!)

Jegyzetek:

66

55. Szólánc ^4játék célja: - analizáló képesség fejlesztése (a szó utolsó hangjának leválasztása) - emlékezet fejlesztése nyelvi kifejezés fejlesztése A feladat: szósor folytatása az előző szó utolsó betűjével A játékhoz szükséges eszközök: 1 db babzsák A játék menete: A játékvezető kijelöli a játék irányát, majd mond egy szót (pl. asztal.), és a játék irányának megfelelően a mellette ülő játékosnak dobja a babzsákot. O is mond egy szót, amely az előző szó utolsó betűjével kezdődik (pl. labda), majd tovább adja a babzsákot. A játék akkor ér véget, amikor a babzsák visszaér a játékvezetőhöz, és ő úgy ítéli meg, hogy nem folytatja a sort még egy körön keresztül.

A játék változatai: - fogalomkör kizárása (pl. Ne mondj növényneveket!)

- fogalomkör meghatározása (pl. Tárgyak nevét lehet mondani.)

Jegyzetek:

67

56. „Találd ki, ki az!”

A játék célja: - beszédértés fejlesztése - problémamegoldó gondolkodás fejlesztése - annak tanítása, hogy mikor szükséges az információkat, tudást megosztani, illetve visszatartani A jeladat: a személy azonosítása és megnevezése jellemzőik alapján A játékhoz szükséges eszközök: nincs A játék menete: A játékvezető különböző szempontok szerint (nem, életkor, ruházat, hajszín, stb.) felsorol néhányat az egyik játékos jellemző tulajdonságai közül. Aki a résztvevők közül már néhány jellemzőből kitalálja, hogy kire gondolt a játékvezető, az jelentkezik, és megsúgja neki. A játékvezető további tulajdonságokat sorol fel. Az utolsó megfejtő mondja ki hangosan a megfejtendő személy nevét.

A játék változatai: a hallott tulajdonságok alapján egy jelen nem levő személy felismerése

57. Tapsolós játék A játék célja: - figyelem fejlesztése - beszédértés fejlesztése - emlékezet fejlesztése - testi tudatosság és nagymozgás fejlesztése A feladat: - tapsok számának követése - szabály felidézése és ezek alapján cselekvés végrehajtása A játékhoz szükséges es^kö^ők: nincs A játék menete: A játékvezető ismerteti a szabályokat a résztvevőkkel. Pl. Ha egyet tapsolok, álljatok fel! Ha kettőt tapsolok, emeljétek fel a kezeteket! A játék folyamán a tapsolások számának megfelelően várja el a játékosoktól a szabálynak megfelelő cselekvést. ^4játék változatai: - a tapsolások számának növelése - más hangjelzések, pl. koppintások bevezetése Jegyietek:

69

58. Tárgyelrejtős játék A játék célja: - beszédértés fejlesztése - mások tudásáról való információszerzés lehetőségének tanítása - folyamatos figyelem a beszédpartnerre A feladat: elrejtett tárgy megkeresése szóbeli irányítással A játékhoz szükséges eszközök: kisebb méretű tárgy A játék menete: A játékvezető megmutatja azt a tárgyat, amit el fog rejteni, majd megkéri az egyik játékost, menjen ki a teremből. Elrejti a tárgyat, és visszahívja a játékost. A „közeledsz” „távolodsz” szavak használatával irányítja a játékost a tárgy felé.

A játék változatai: - a tárgyat egy játékos rejti el - a keresést egy (vagy több) játékos irányítja Jegyzetek:

70

59. Tárgyjellemzős játék A játék célja: - beszédértés fejlesztése - értő olvasás fejlesztése - nyelvi kifejezés fejlesztése - tárgyakkal kapcsolatos ismeretek bővítése A feladat: tárgyak jellemzése írott kérdések segítségével A játékhoz szükséges eszközök: - tárgyak - kérdések - 1 db babzsák A játék menete: A játékvezető kitesz egy tárgyat a játékosok elé középre. Kérdéseket oszt ki, melyek segítik a résztvevőket a tárgy jellemzésében (Pl. Mi a neve? Mire használjuk? Mekkora? Milyen anyagból van?) Akinek a játékvezető a babzsákot dobja, egy jellemzőt mond. Amikor a tárgy minden tulajdonságát felsorolták, új tárgy jellemzése kezdődhet.

A játék változatai: - egy játékos válaszol az összes kérdésre - a kérdésre nem egy szóval, hanem mondattal kell válaszolni - segítő kérdés nélkül kell jellemző tulajdonságot mondani - két tárgy összehasonlítása Jegyzetek:

71

60. Tárgykitalálós játék A játék célja: - a súgás gyakorlása (ki tudhat egy információt, miért, hogyan kell eltitkolni valamit) - beszédértés fejlesztése - nyelvi kifejezés fejlesztése A feladat: a gondolt tárgy kitalálása jellemzők alapján A játékhoz szükséges eszközök: nincs A játék menete: A játékvezető 3-4 tárgyat helyez el középen, majd felsorol néhányat egy tárgy jellemzői közül. Aki már néhány tulajdonság után ráismer a tárgyra, jelentkezik, és a játékvezető felszólítására megsúgja neki a megfejtést. Több jelentkező esetén a játékvezető babzsákkal is kiválaszthatja a súgó játékost, vagy nevén is szólíthatja azt. A játékvezető további tulajdonságokat sorol. Az utolsó megfejtő mondja ki hangosan a megfejtést.

A játék változatai: - a hallottak alapján egy zacskóban levő tárgyakból kell kiválasztani a megfelelőt - hallott tulajdonságok alapján meg kell nevezni a tárgyat Jegyzetek:

72

61. Tárgyletakarós játék A játék célja: rövid távú emlékezet fejlesztése A feladat: letakart tárgyak emlékezetből való felidézése A játékho^ szükséges eszközök: - kisebb méretű tárgyak, - kendő - időmérő eszköz - 1 db babzsák A játék menete: A játékvezető kitesz a játékosok elé 2-4 db (vagy több) tárgyat, majd felszólítja a játékosokat, jegyezzék meg azok helyét. Ha szükséges, fel is sorolják a tárgyak nevét. A játékosok egy percig nézhetik a tárgyakat, majd a játékvezető letakarja azokat egy kendővel. Akinek a babzsákot dobja, az megnevez a tárgyak közül egyet. A játék addig folytatódik, amíg az összes tárgyat fel nem sorolták.

A játékot kezdetben úgy is játszhatjuk, hogy a játékosok az összes tárgyat egymás után felsorolják. A második, nehezebb lépés lehet az, hogy a játékosok csak egy tárgy nevét mondják, és csak olyant, ami még nem hangzott el. Ennél a nehezebb megoldásnál a játékosoknak arra is figyelni kell, és meg kell jegyezni, hogy a társuk korábban mit mondott.

A játék változatai: - tárgyak helyett képek, fényképek, szóképek használata - a kirakott dolgok számának növelése Jegyzetek:

73

62. Tegezős-magázós játék A játék célja: nyelvi formák helyes használata A feladat: tegező forma magázó formává alakítása (és viszont) A játékhoz szükséges eszközök: ldb babzsák A játék menete: A játékvezető mond egy mondatot tegező formában (Hozd ide a labdát!). Akinek a babzsákot dobja, az átalakítja a mondatot magázó formába ( Hozza ide a labdát!). ^4játék változatai: - a magázó mondat tegezővé alakítása - udvarias formák a magázódásban (pl. Megtenné, hogy idehozza a labdát?)

- kit szólíthatunk tegező, kit magázó formában (példák említése) Jegyzetek:

74

63. Telefonálós játék 1.

A játék célja: - telefonáláshoz szükséges nyelvi kifejezésformák gyakorlása - társalgási készség fejlesztése A feladat: telefonos szerepjáték során a hívó fél szerepének eljátszása A játékhoz szükséges eszközök: 1 db babzsák A játék menete: A játékvezető ismertet a játékosokkal egy helyzetet, amelyben telefonálni kell valakinek (pl. Kérj a felnőtt csoportból egy palacsintasütőt!). Szükség esetén segítséget adhatunk a telefonáláshoz (pl. írott vázlatpontok segítségével: köszönés, bemutatkozás, beszélgetés, elköszönés). Akinek a játékvezető a babzsákot dobja, azzal eljátssza a jelenetet. A jelenet végén a játékvezető, vagy egy kijelölt játékos, vagy a csoport közösen értékeli a feladat végrehajtását.

A játék változatai: a játékvezető problémahelyzetet teremt a játékos számára (pl. úgy vesz részt a játékban, hogy nem veszi fel a telefont, vagy udvariatlanul válaszol, esedeg kevés információt ad, vág}' tovább küldi másik személyhez, stb.)

Jegyzetek:

75

64. Telefonálós játék 2.

A játék célja: - beszédértés fejlesztése - képzelet fejlesztése - szociális kogníció fejlesztése A feladat: hallott információ alapján következtetés a másik beszélő személyére és a beszélgetés hiányzó részleteire A játékhoz szükséges eszközök: 1 db babzsák A játék menete: A játékvezető eljátszik egy telefonos jelenetet, melyben ő a hívó fél.

Pl.:- Szia, Kati vagyok! (csendben, figyelmesen hallgat) - Azért hívtalak, hogy mit csinálsz holnap!

- Én is szívesen veled megyek. Találkozzunk délután a pályaudvar előtt!

- Rendben, akkor én majd megveszem a jegyeket! Szia!

Akinek a babzsákot dobja, ki kell találnia, hogy ki lehetett a hívott fél (több alternatíva is elfogadható), és miről beszélgettek. Ha szükséges, segíthetünk azzal, hogy a beszélgetés vázlatát írásban is a résztvevők elé tesszük. íték változatai: témakörök váltogatása

76

65. Testrészek A játék célja: - testi tudatosság fejlesztése - beszédértés fejlesztése ^4feladat: a megnevezett testrész megmutatása saját magán A játékhoz szükséges eszközök: 1 db babzsák A játék menete: A játékvezető megnevez egy testrészt (pl. fej), és akinek a babzsákot dobja, az megmutatja magán az említett testrészt.

Lehet, hogy a játékos kétszemélyes helyzetben meg tudja mutatni a testén az egyes részeket, de csoportos helyzetben szüksége lehet a szóban forgó testrészeket bemutató fotókra vagy rajzokra.

A játék változatai: - főbb testrészeken kívül egyéb testrészek megmutatása (pl. gyűrűsujj) - a megnevezett testrész megmutatása másokon Jegyzetek:

77

66. Történet összeállítása közösen A játék célja: - sorra-kerülés kivárásának gyakorlása - nyelvi megértés és nyelvi kifejezés fejlesztése - sorrendiség felismerésének, megértésének fejlesztése - ok-okozati összefüggések felismerésének, megértésének fejlesztése A feladat: megfelelő képhez megfelelő szöveg párosítása, történet összeállítása a társakkal kooperálva A játékhoz szükséges eszközök: - képsorozat (egy összefüggő történet jeleneteivel) - mondatcsíkok, melyek az egyes jelenetekhez tartoznak A játék menete: A játékosok elé egy történet jeleneteit ábrázoló képeket helyezzük összekeverve. Minden játékos kap egy mondatcsíkot, amely valamelyik képhez illik. A játékosok párosítják a képeket és a mondatokat, majd sorba teszik azokat, végül valaki felolvassa a kész történetet.

A játék változatai: - A játékosok több mondatot is kapnak.

- Minden játékos gondolatbuborékot kap, melyet a képen a megfelelő szereplő mellé kell helyezni (Pl. mit gondolhat? mit mondhat?)

- Érzelmeket kifejező sematikus rajz kiválasztása és elhelyezése adott szereplő mellé (Pl. mit érezhet?)

Jegyzetek:

78

67. Tudom - nem tudom A játék célja: - az információszerzés és birtoklás alapjainak megtapasztalása (pl. ha látom-tudom) - ítéletalkotás azzal kapcsolatban, hogy birtokol, vagy nem birtokol a személy adott információt - beszédértés fejlesztése - figyelem fejlesztése - nyelvi kifejezés fejlesztése (nem tudom) vagy más, megfelelő kommunikációs jel használatának gyakorlása A feladat: önálló ítéletalkotás azzal kapcsolatban, hogy a kérdést meg tudja-e válaszolni a játékos, majd ennek megfelelő válaszadás A játékhoz szükséges eszközök: 1 db babzsák A játék menete: A játékvezető kérdéseket tesz fel, a játékosok pedig döntést hoznak arról, hogy birtokukban van-e az információ. A jutalom a helyes döntésért és az annak megfelelő válaszért jár.

Jegyzetek:

79

68. Tulajdonságok A játék célja: - külső és belső tulajdonságok felismerése, megnevezése - énkép, önismeret fejlesztése A feladat: a történetben bemutatott tulajdonság felismerése ^4játékhoz szükséges eszközök: - szókártyák - fotók - 1 db babzsák A játék menete: A játékvezető szókártyákat helyez el középen, melyeken belső tulajdonságok vannak (pl. irigy, türelmes, udvarias, stb.). Megkéri a játékosokat, figyeljék meg, milyen tulajdonság jellemző a történet szereplőjére, majd elmesél egy tulajdonság bemutatására alkalmas rövid történetet, (pl. Balázs csokoládét kapott ajándékba. Amikor hazaért, elkezdte enni. Testvére kért egy darabot a csokoládéból. Balázs azt mondta, hogy „Ezt én kaptam ajándékba, nem adok belőle!) Akinek a babzsákot dobja, annak ki kell választani a kártyák közül a szereplőre illő tulajdonságot.

Egyszerűbb változat, amikor a játékvezető egy képet mutat a játékosoknak, mely egy vagy több ismert vagy ismeretlen személyt ábrázol. Akinek a babzsákot a játékvezető dobja, megnevezi a személy(ek) egy külső vagy belső tulajdonságát.

A játék változatai: - a tulajdonság megnevezése kártyák nélkül - a kártyák közül a játékosok a saját magukra vonatkozó tulajdonságokat választják ki - bonyolultabb történetek, melyekben több tulajdonság is szerepel - két személy összehasonlítása (hasonlóságok, különbségek kiemelése külső és belső tulajdonságoknál is) - videón bemutatott jelenet elemzése - minden játékos húz egy képet

69. Utánzós játék A játék célja: - utánzás képességének fejlesztése - testi tudatosság fejlesztése - figyelem fejlesztése A feladat: egyszerű mozgások és komplex mozgássorok utánzása A játékhoz szükséges eszközök: minden játékosnál lehet egy babzsák, de eszköz nélkül is játszható A játék menete: A játékvezető ismerteti a résztvevőkkel, hogy melyik testrészt utánozzák (pl. Utánozzátok a lábamat!), elvégez az illető testrésszel egy mozgást, a játék résztvevői pedig utánozzák. Könnyebb, ha a játékvezető egy babzsákot helyez különböző testrészeire (fej, váll, comb, has), a játékosok pedig utánozzák.

A játék változatai: - komplex mozgássorok (ugyanazzal a testrésszel) utánzása - egy időben több testrésszel végzett mozdulatok utánzása - „becsapós” változat: a játékvezető egy testrészt ad meg utánzandónak, de más testrészét is mozgatja Jegyzetek:

81

70. Üzenetátadós játék 1.

A játék célja: - az utánzás képességének fejlesztése - mimika, gesztusok jelentésének tanítása - testkontaktus elfogadása - testi tudatosság fejlesztése - figyelem fejlesztése A feladat: - megfelelő kapcsolatfelvétel a társsal - egyszerű (vagy bonyolultabb) mozgássorok utánzása A játékhoz szükséges es%kö%ök: nincs A játék menete: A játékvezető megbeszéli a játékosokkal a játék irányát, hogy ki kinek mutatja majd a mozdulatot, gesztust vagy arckifejezést. A játékosok lehajtják a fejüket, és becsukják a szemüket. A játékvezető megérinti a játék iránya szerint hozzá legközelebb álló játékos vállát, aki ránéz, és neki megmutatja a mozdulatot. A játékos leutánozza a mozdulatot, majd megérinti a társa vállát, és megvárja, amíg az ráfigyel. Ezután megmutatja a mozdulatot. így minden játékos megfigyeli és utánozza a játékvezető által elindított mozdulatot. Amikor a játékvezetőre kerül a sor, új mozdulatot mutat.

A játék változatai: - bonyolultabb mozdulatsor mutatása - a játékosok az előző játékos mozdulatát utánozzák, majd hozzáadnak még egy saját mozdulatot.

Jegyetek :

82

71. Üzenetátadós játék 2.

A játék célja: - a súgás lényegének megértése - hangerő szabályozása - emlékezet fejlesztése - testkontaktus elfogadása A feladat: - a hallott szó, mondat továbbadása, szükség esetén visszakérdezés - szavak súgása A játékhoz szükséges eszközök: nincs A játék menete: A játékvezető megbeszéli a résztvevőkkel a játék irányát, ki kinek súgja az adott szót. Odahajol a játék iránya szerint legközelebbi játékoshoz, és a fülébe súg egy szót. Ő továbbadja azt társának. Az utolsó játékos hangosan mondja ki a körbe adott szót.

A játék változatai: mondatok továbbadása Jegyzetek:

83

72. Üzenetátadós játék 3.

A játék célja: - figyelem fejlesztése - emlékezet fejlesztése - beszédértés fejlesztése - nyelvi kifejezés fejlesztése - hangerő szabályozása A feladat: - mondatok súgása - a hallott mondat továbbadása adott mondatrész megváltoztatásával, szükség esetén visszakérdezés A játékhoz szükséges eszközök: nincs A játék menete: A játékvezető megbeszéli a résztvevőkkel a játék irányát, és hogy a mondatnak melyik részét kell megváltoztatni, (pl. Az időpontot változtasd meg!). Aztán odahajol a hozzá legközelebb ülő játékoshoz, és a fülébe súg egy mondatot. A játékos megváltoztatja a mondat kijelölt részét, és így súgja tovább társának.

Az utolsó játékos hangosan mondja a mondatot. A játék végén mindenki elmondja, hogy ő hogyan változtatta meg a kijelölt mondatrészt.

A játék változatai: a mondat több részének megváltoztatása Jegyzetek:

84

73. Változtatós játék A játék célja: - figyelem fejlesztése - emlékezet fejlesztése - nyelvi kifejezés fejlesztése A feladat: a megfigyelést végző játékosok feladatai: - külső tulajdonságok megfigyelése és megnevezése - a változtatás felismerése és pontos megnevezése a változtatást végző gyerek feladatai: - önállóan kitalálni, hogy7mit változtasson meg magán - végigvárni a társak találgatását, és nem „elárulni”, hogy mit változtatott meg

A játékho^ szükséges es^kö^ök: 1 db babzsák A játék menete: A játékvezető kihív egy játékost, aki középre áll, és megkéri a többieket, hogy nézzék meg alaposan a külsejét, mert valamit meg fog változtatni magán. A játékvezető kérdések segítségével hívja fel a többiek figyelmét az illető ruházatának, hajviseletének, ékszereinek, stb. jellegzetes vonásaira. Aztán ő kimegy a teremből, és változat a külsején valamit. Amikor elkészült, visszajön. Akinek a játékvezető a babzsákot dobja, annak meg kell nevezni a változást.

A játék változatai: - a kihívott játékos csak kisebb, vagy több változtatást is végrehajt magán - a játékvezető egy játékost kiküld a teremből, és az összes bennmaradó játékos változtat a külsején Jegyietek:

85

74. Zsákos játék A játék célja: - taktilis érzékelés fejlesztése - nyelvi megértés és kifejezés fejlesztése - várakozás a sorra kerülésre a csoporthelyzetben - megfelelő válaszadás gyakorlása A feladat: a zsákból adott tárgyak kiválasztása tapintás segítségével A játékhoz szükséges eszközök: - textil zsák - kisebb tárgyak (radír, ceruza, evőeszköz, stb.)

- tárgyak képei, szóképei A játék menete: A játékvezető a játékosok előtt tárgyakat tesz egy zsákba. Kioszt minden játékosnak egy, a zsákban található tárgyak valamelyikét ábrázoló képet. Megbeszéli a játékosokkal a játék irányát, és ennek megfelelően adja körbe a zsákot. A játékosok az előttük levő kép alapján kiválasztják a tárgyat, majd egyeztetik a képpel. A játék végén a játékvezető visszakéri a tárgyakat és a képeket.

A játék változatai: - a játékvezető nem a játékosok előtt teszi a tárgyakat a zsákba - a képeket szóképek helyettesítik - egy játékosnak több tárgyat kell kivenni a zsákból - kép helyett szóbeli instrukciót ad a játékvezető - a tárgyat anyaga, színe, formája, mérete vagy funkciója szerint kell kiválasztani, vagy kérdésre megnevezni azokat - a kiválasztott tárgy' jellemzése is feladat, önállóan vagy vizuális segítséggel (pl. megadott tulajdonságokból kell kiválasztani az adott tárgyhoz tartozót) Jegyzetek:

86