Issuu on Google+

Bhágavata-tattva: 1.)

Az Abszolút Igazság különböző megközelítése a védikus irodalom egyes csoportjai szerint (Védák, Upanisadok, Puránák). A teljes kép - sásztrikus érvek és ellenérvek az a szavisésa és nirvisésa brahman felfogásához.

[Kiadott lap 7. pont + az órán elhangzottak]: A védikus irodalom megközelítései - Védák - Az Abszolút anyagi aspektusát hangsúlyozzák (Félisten imádat, gyümölcsöző cselekedetek) - Upanisadok - Isten személytelen Brahman aspektusának leírása - V. Veda (Puránák, Itihászák) - Személyes Isten: szat-csit-ananda-vigraha A Védák hatalmas terjedelemmel rendelkeznek, ami a mai Kali-yuga emberei számára áttanulmányozhatatlan. Szövegezésük, megfogalmazásaik nehezen érthetőek. Az Upanisadok 108 filozófiai értekezést tartalmaznak, amelyek a Védákhoz kapcsolódva a transzcendentális tudásról tanítanak. A Puránák és az Itihászák azok, amelyek világossá teszik a Védák homályos tanításait, megfogalmazásait. Magasabb rendűnek tekintik a Védáknál, többek között azért, mert mindenki számára könnyen érthetőek. A Puránák magasabb rendűek az

Itihászáknál.

A legfontosabb Purána (Bhagavata-

purána), a Srímad Bhágavatam, amely a Vedánta-szútra hiteles magyarázata. Önmagában teljes, mert lényegében azonos Krisnával, a legtökéletesebb élőlénnyel. Isteni természetéből és transzcendentális eredetéből adódóan a legtökéletesebb írásként tarthatjuk számon. A Védák a védikus irodalom karma-kándha részei. Feltérképezik az anyagi vágyait az embernek. És egy félisten imádatának elkezdését ajánlják. Pl.: egy grihasztha (háztartó) 10 lánygyermek után szeretne fiúgyermeket. Elmegy a bráhmanához, aki elmondja, hogy az Atharva Véda alapján mit kell neki tennie: Imádni Sivát, áldozatot végezni, stb. Ilyenkor egy teljes anyagi beállítottságú ember elfogadja egy félisten autoritását.

1


Igen ám, de mi van akkor, ha mindig megkapok valami anyagi boldogságot, de utána boldogtalanság jön? Ilyenkor mi van? Mindig van miért aggódni. Van egy jó napom, de utána jönnek a rossz napok. m§tr§-sparª§s tu kaunteya §gam§p§yino 'nity§s

ª¦to¢£a-sukha-du¤kha-d§¤

t§°s titik¢asva bh§rata

„Óh, Kuntī fia! A boldogság és a boldogtalanság ideiglenes megjelenése és eltűnése olyan, mint a tél és a nyár kezdete és elmúlása. Óh, Bharata sarja, ezek csak érzékfelfogásból erednek, s az embernek meg kell tanulnia eltűrni őket, anélkül hogy zavarnák őt.” (Bg 2.14) A grihasztha elmegy újból a bráhmanához, aki elmondja neki, hogy van egy másik világ, van egy magasabb rendű igazság, ami az élet értelmét adja. – De te nem ezt mondtad korábban nekem – mondja a grihasta. – Te nem is ezt kérdezted tőlem. Tényleg akarod tudni az igazságot, akkor ülj ide mellém. (Upanisadok: „mellé ülni”) Tehát: Létezik egy transzcendentális világ. Létezik egy Abszolút Igazság, ami lelki és nem anyagi, ami minden anyag fölött áll, amit el kell érni, ez az élet végső célja. De az Upanisadok nem beszél arról, hogy Isten egy személy. Azt mondják, hogy Isten egy Brahman („ami nagy”). A Brahman megnevezést általában Istenre használják, de néha a lélekre is. Ebből aztán számtalan tévedés származik. Elég fejlettség esetén, az ember alkalmassá válik, hogy az V. Védából halljon Istenről, amelyek a személyes Istenképről, az odaadó szolgálatról beszélnek. (Személyes Isten - szat-csit-ananda-vigraha). Következő lépés a transzcendentális tudás után megértjük, hogy milyen aspektusban lehet megközelíteni Istent. Az anyag és lelki tudatszinteken is vannak különböző alszintek. Megismerjük akadémikusan Istent, hogy milyen. De azt tapasztaljuk, hogy a szentírások hol azt mondják, hogy Isten tulajdonságokkal rendelkezik, hol pedig azt mondják, hogy nem rendelkezik tulajdonságokkal. _______________________________

[Kiadott lap 10.-17. pont + az órán elhangzottak]:

2


Az Abszolút természete Szavisésa - Nirvisésa Brahman -

Brahman - ,,Ami nagy” (általában is használják Istenre)

-

Szavisésa-Brahman - Isten, mint tulajdonságokkal rendelkező

-

Nirvisésa-Brahman - Isten, mint aki nem rendelkezik tulajdonságokkal

Melyik az igazi ??? Ősidők óta Indiában és máshol is ez egy örök harccal, konfliktusokkal teli kérdés. Ki lehet-e szavakkal fejezni Istent? Az Upanisadok 98%-a azt hangsúlyozza, hogy nem lehet kifejezni. Komoly konfliktus ez ma is. Általános dilemma I. -

Kifejezhető-e szavakkal az Abszolút?

Idézetek, amelyek szerint NEM: -

„az elme számára megérthetetlen és szavakkal kifejezhetetlen” yato vaco nivartante

-

(Taittiríya Up. II.4.1)

,,Akit a beszéd nem fejezhet ki, s Aki által a beszéd kifejeződik." yadvacam bhuyitam

(Kena Up. I.5)

Idézetek, amelyek szerint IGEN: - ,,A Brahman a beszéd és a gondolat tárgya, amelyet az Upanisadokon keresztül lehet megérteni.” atha kasmatucyate brahman / tasmaducyate parabrahman / tvantvaupanisadam purusam prccami (Brihadáranyaka Up.II.9.26) Általános dilemma II. - Vannak-e tulajdonságai, vagy nem? Idézetek, amelyek szerint NEM: -

„Nem rendelkezik hanggal, érintéssel, sem formával, szemekkel, ... elmével, élettel, fejjel stb.” asabdam, asparsam, arupam, acaksusam, amanah, aprénam, amukham stb. (Katha Up. I.2.15; Brihadáranyaka Up.)

Idézetek, amelyek szerint IGEN: -

„Nemcsak, hogy rendelkezik tulajdonságokkal, de határtalanul rendelkezik velük.” sarvakarma, sarvakamah, sarvagandah, sarvasah (Chandogya. Up. 7.14.4) 3


sarvakarma: végtelen cselekedettel rendelkezik sarvakamah: végtelen vágyai vannak sarvagandah: végtelen illata van -

„Örök lét, teljes tudás és teljes boldogság jellemzi” (BS.5.1) [lásd: 2. tétel]

Manu samhitá (Manu törvénykönyve) társadalmi törvényekkel foglalkozik. Ez a törvénykönyv azt mondja, hogy ha egy szentírásban két ellentétes információt találunk, vagy ha agyunk mondja azt, hogy ez teljesen ellentétes, akkor mindkettőt el kell fogadni. Ok: Megkérdőjelezhetetlen a Védikus Szentírások igazsága, így mindkettőt el kell el fogadni. Hogyan tudjuk elfogadni transzcendentális szinten? A kettő egyszerre érvényes az abszolútban. Általános irányelvek -

Vaisnava Iskolák - konkrét monizmus

-

A személyes Abszolút magában foglalja a létezés egészét.

-

Határtalan személy

-

Túl van a szavisésa és nirvisésa fogalmakon (mindkettő és azon túl is)

A vaisnava iskolák konkrét monizmusa azt jelenti, hogy az Abszolút Igazság egy és határtalan, és mindent magába foglal az anyagi világban, így a személyiséget és a személytelenséget is. Ha személytelen lenne, akkor kevesebb lenne nálunk a személyesség tulajdonságát illetően. A Śrī Īsopani¢ad „Megszólítása” mondja: o° p¡r£am ada¤ p¡r£am idam p¡r£asya p¡r£am §d§ya

p¡r£§t p¡r£am udacyate p¡r£am ev§vaªi¢yate

„Az Istenség Személyisége teljes és tökéletes, és miután Ő teljesen tökéletes, ezért a Belőle eredő összes kiáradások, mint ez a tünemény világ is, tökéletesen, teljes egészként vannak felszerelve. Bármit is teremtsen a teljes egész, az szintén teljes lesz magában. Mivel Ő a teljes egész, ezért annak ellenére, hogy sok teljes egység árad ki Belőle, Ő mégis megőrzi teljes egyensúlyát.” Jíva Goszvámi: „Isten határtalan személy.” Anyagi szinten ez lehetetlen, mert amint ha valami határtalan, pl. univerzális méretű, abban a pillanatban személytelenné válik. Anyagi szinten a két dolog nem egyeztethető össze, lelki szinten viszont igen. Bhagaván képes arra, hogy megnyilvánítson olyan formát, ami nem rendelkezik tulajdonságokkal (Brahman) ill. olyat, amely egyre több tulajdonságot mutat be. 4


Konklúzió -

A tulajdonságok tagadása az anyagi tulajdonságok tagadását jelenti! Így pl. az asabdam (kimondhatatlan) azt jelenti, hogy nem lehet teljességében szavakkal kifejezni .

-

Ha minden tulajdonságot tagadnánk, akkor mi van a nittyatva és vibhutva kijelentésekkel (örök és mindent átható) ? Amikor a szentírások a tulajdonságokat tagadják az Abszolútban, ez az anyagi

tulajdonságok tagadását jelenti. Az Upanisadok olyan embereknek szólnak, akik anyagi szinten vannak. Mi csak anyagi tulajdonságokra tudunk gondolni. Amikor a Szentírások azt mondják, hogy vannak tulajdonságai, az lelki tulajdonságokat jelent. Ha nem lennének tulajdonságai nem tudnánk beszélni róla (nittyatva és vibhutva). -

A Brahman határtalan, ami kizárja minden másnak a létezését, ami Rajta kívül van.

-

Így a határtalanság is a személyesség is szükséges tulajdonságok. A személyesség olyan tulajdonsága, mint a piros rózsának a piros szín. Ha elvesszük a

piros szint, akkor már nem beszélhetünk piros rózsáról. 2.) Fejtsd ki és részletezd az Abszolút igazság három legfontosabb aspektusát a SrímadBhágavatam 1.2.11 verse alapján (vadanti tat tattva-vidas), ismertesd megvalósításuknak módszereit. Mit jelent Dzsíva Gószvámí advaya-gjána-tattva bhagaván koncepciója (Tattva szandarbha 51. anuccheda) [Kiadott lap 3., 5.,6. pont + az órán elhangzottak]: Az Abszolút fogalmának értelmezése Tulajdonságok és definíció -

Mindenek felett álló

- Független - Irányító - Örök - Teljes a tudása - Átmárámá - önmagában elégedett - A végső ok Az Abszolút megértése Tudatszinttől függően két módon lehetséges: 5


-

Anyagi – az anyagi világ keretei között értjük a felsorolt tulajdonságokat. Elfogadom, amit látok, vagy elfogadom, amit mások mondtak róla, de

mindezt csak az anyagi világon belül. -

Transzcendentális – felette áll az anyagi világnak, nem függ tőle. Van egy anyagi világon kívüli világ. Eléréséhez lelki gyakorlatokat kell

végezni, hogy

érzékszerveinket megtisztítsuk. Milyen

tiszta az elménk? Ezt a külső érzékszervek megtisztítása útján lehet elérni. Eléréséhez utasítás szükséges. Hiteles források Az elme spekulációja helyett: - Sruti (Szamhiták, Brahmanák, Aranyakák, Upanisadok) – Kinyilatkoztatás - Smriti (Puránák, Itihászák, stb.) - Emlékezet - Nyája (Vedanta-sútra és magyarázataik, stb.) - Logikai megközelítések Az Abszolút megértése transzcendentális szinteken vadanti tat tattva-vidas brahmeti param§tmeti

tattva° yaj jñ§nam advayam

bhagav§n iti ªabdyate

„A bölcs transzcendentalisták, akik ismerik az Abszolút Igazságot, e kettősségtõl mentes szubsztanciát Brahmannak, Param§tm§nak vagy Bhagav§nnak hívják. (SB I.2.11.) [Kiadott lap 9. pont + az órán elhangzottak]: Az Abszolút három aspektusa -

Brahman - személytelen aspektus (napfény)

-

Param§tm§ - Felsőlélek a szívben (a nap felszíne)

- Bhagav§n - Isten, mint személy - K¥¢£a (a Nap mélye, illetve uralkodó félistene) – Hat fenséggel rendelkezik: gazdaság, szépség, erő, hírnév, tudás, lemondás [Vonat hasonlat (füst, emberek, utazás)]

6


Ez nem három Isten. Ugyanaz a személy, de a mi tudatunk más és mást képes meglátni belőle. Tudatszint! Megérti, hogy van valami energia, de nem érti meg, hogy van forrása is. Aztán észreveszi, hogy valaki folyamatosan figyelmeztet minket, tanácsokat ad („a lélek szava”). Bhagavān: Amikor megértjük, hogy van egy Legfelsőbb Személy, és a többi az Ő kiáradásai. (Lásd a két példa: Napfény - a Nap felszíne - A nap mélye, illetve uralkodó félistene; Indiai történet a vonatról: füst - emberek – utazás) Abszolút Igazság ugyanaz a különböző aspektusaiban. Ebbe a három Istenfelfogásba a világ összes vallását be lehet sorolni. („Kell, hogy legyen valami a tapasztalásunk felett.”, „ … a lelkiismeret szava … „, A lélek titka nem magyarázható tulajdonságokkal -> Brahman megvalósítás; A Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert így panaszkodott: „Az élet titkát kutatva az atomoknál és elektronoknál kötöttem ki, melyekben egyáltalán nincsen élet. Valahol útközben az élet kiszaladt az ujjaim közül, úgyhogy öregkoromra most újra átgondolom a lépéseimet.”) Bhagaván mindennek a forrása, így a Paramátmának és a Brahmannak is. [Kiadott lap 4. pont + az órán elhangzottak]: Śr¦ Brahma-sa°hit§ V.1.: ¦ªvara¤ parama¤ k¥¢£a¤ an§dir §dir govinda¤

sac-cid-§nanda-vigraha¤

sarva-k§ra£a-k§ra£am

"Az Istenség Legfelsőbb Személyisége Krisna. akinek teste örökkévalóság. tudás és gyönyör. Nincs kezdete, mert Ő Maga a kezdete mindennek. Ő minden ok oka.” (SB 1.3.28.: krsnas tu bhagavan svayam

- Ám az Úr Srí Krisna az eredeti Istenség

Személyisége) sat: örök cit: teljes a tudása §nanda: teljes boldogsággal rendelkezik. vigraha: formával rendelkezik. Ha van formája, van tulajdonsága is! A BS V.1. a definíciója az Abszolút Igazságnak. 7


Minden más aspektus (Paramátma, Brahman) alacsonyabb rendű aspektusa ennek a személyes formának. Indiában mégis két irányzat harcol évszázadok óta: a személytelen és a személyes. A felsőbbrendű a személyes forma, mert nem lehet felsőbbrendű olyan aspektus, amelynek nincs meg bizonyos tulajdonsága. Máyávádik: „Minden illúzió, csak a Brahman a létező, a lényeges. És azért hiszzük személynek magunkat, mert mayában, illúzióban vagyunk.” Tudatszinttől függően érthetjük meg a három aspektust (kultúra, műveltség, lelki tanultság, stb. …). Például egy hatha-yogásnak (Patanjali) nagyon nehéz megértenie, hogy Isten nem a szívben lakozik, hanem van forrása. Megtudjuk-e magyarázni a sat-cit-§nandával a többi aspektust? Brahman:

sat

(A létezés alapvető eleme, amely az anyagi és a lelki

világban mindent fenntart.) Paramátma:

sat

+ cit (Minden élőlény szívében jelen van. Tanú madár:

Paramátma, aki tanácsokat ad – A másik madár: a jíva, aki vagy elfogadja, vagy nem fogadja el a kapott tanácsokat) Bhagaván:

sat

+ cit + §nanda (Istenség Legfelsőbb Személyisége)

Egy brahmádi tapasztalhat-e boldogságot? Igen, tapasztalhat, mert Brahmanban benne van, hogy teljes tudással és gyönyörrel is rendelkezik. Mindegyik aspektusban mind a három jellemző benne van, de az egyes aspektusok nem mindegyiket nyilvánítják meg. Vagyis mindegyikben minden benne van, csak nem nyilvánítja meg. Ha valaki meg akarja érteni valamelyik formát, akkor milyen folyamat szükséges hozzá? -

Brahman megértés, megvalósítás: Tudás (jnána) kell hozzá. Halljunk Róla, és

megértsük. - Paramátmá megértés, megvalósítás: Tudás van Róla, és elkezdünk meditálni Róla. Ha valaki a meditáció által összerak egy képet, és az érzékei tiszták, akkor meg van az esély rá, hogy a kép valós. Meditációs yoga folyamat (dyána) vezet el a Paramátma megvalósításhoz. (Sőt, a meditációval meg lehet szerezni a tudást. Pl. Brahmá a teremtés előtt meditált, hogy mit kell tenni, és K¥¢£a megnyilvánított neki a szívén keresztül minden tudást.) - Bhagaván megértés, megvalósítás: A bhakti, a szolgálat vagy odaadás a szükséges 8


folyamat. (Példa: Udvarlás: virágvitel, ajándékvásárlás, stb … Mi adjuk magunkat, és így kezdődik a kapcsolat.) A bhakti a képesítés, hogy az ember Istent megismerje. „A bhakti mindent magába foglal.” (Prabhupáda) Odaadó szolgálat során többek között meditálunk Róla, és így tudást is szerzünk Róla. Bahagaván hat fenség birtokában van: asvarya – leggazdagabb, virya – legerősebb, yasas – leghíresebb, srí – legszebb, dyána – legnagyobb tudású, vairághya –leglemondottabb. A lemondás a Szentírások szerint nem abban nyilvánul meg, hogy nincs semmink, hanem abban, hogy nem ragaszkodunk semmihez. Bengáli közmondás: „Szegénynek lenni nem azt jelenti, hogy anyagilag vagyunk szegények hanem, hogy sok a vágyunk.” (Minimálbér esetén is lehetünk boldogok, és sok pénz keresése esetén is lehetünk boldogtalanok.) K¥¢£ának mindene van, mégsem ragaszkodik hozzá, odaadja másoknak. A Śrī Īsopani¢ad Első Mantra: ¦ªäväsyam idaà sarvaà

yat kiïca jagatyäà jagat

tena tyaktena bhuïj¦thā

mā gådhaù kasya svid dhanam

„A világegyetemen belül az Úr gyakorol hatalmat minden élő és élettelen felett. Ő a birtokosa mindennek. Ezért az embernek csak azon szükségszerű dolgokat szabad elfogadnia, melyek az ő számára vannak félretéve, s minden mást kerülnie kell, jól tudván, hogy azok kihez tartoznak.” [Kiadott lap 28. -29. pont + az órán elhangzottak]: Az Abszolút, mint Bhagaván Térjünk vissza a Srímad Bhágavatam I.2.11 versére vadanti tat tattva-vidas brahmeti param§tmeti

tattva° yaj jñ§nam advayam bhagav§n iti ªabdyate

„A bölcs transzcendentalisták, akik ismerik az Abszolút Igazságot, e kettősségtõl

mentes

szubsztanciát

Brahmannak,

Param§tm§nak

vagy

Bhagav§nnak hívják. Az Abszolút egy személy, de tudatszintünktől függően három megértési, megvalósítási

9


szintje lehetséges. Az Abszolút tulajdonságai Dzsíva Goszvámi alapján (Tattva-szandarbha 51.) [Lásd az előző versben kiemelt szavakat.] -

Advaya

-

„amelyből nincsen második” Nincsen más

Jnana -

„Amelynek egyetlen formája a tudat (cideka-rupam),

valóság, mint Ő. vagy a tiszta tudat, amely önmagától ragyog.” -

Tattva -

„örök elv” (param purusartha) és a legmagasabb rendű

boldogság is (param-sukha)

[Kiadott lap 33., 35.-37. pont + az órán elhangzottak]: Az aspektusok hierarchiája - A három közül mindegyik felülmúlja és magába foglalja az előzőt. - A hierarchia csúcsán Bhagaván (Krisna) áll. -

Ő minden inkarnáció forrása

-

A végső nyughelye mindannak, ami létezik.

-

Benne összpontosul a határtalan nagyszerűség, kiválóság, erő és megannyi „rasza” (az isteni boldogság aspektusai)

Brahman

-

nem teljes aspektus

-

Eredeti

-

Nem meddő állandóság jellemzi -

Kreatív potenciális (az isteni energiák nyugvó állapotban vannak

-

Alapvető valóság

benne jelen)

10


Paramátmá

-

Legtökéletesebb formája a Bhagaván

Felsőlélek -

Alapvető elv, amely irányítja és szabályozza a létezést.

-

Szavisésa, de csak korlátozott mértékben (mert részleges

megnyilvánulása a Bhagavánnak) -

A tudat elve, amelyből a korlátolt lelkek és a megnyilvánult világ

kiáramlanak. -

A dzsívákon és a prakritin (anyagi világ) belül helyezkedik el, s

minden élőlény tudatos szabályozó elve. -

Kapcsolat Bhagaván és a Prakriti között.

Paramátmá funkciói és formái -

Mindent áthatóságában és az univerzum fenntartásában hármas funkciót

lát el 3 formában: - Káranodokasáji Visnu: Elválasztja a lelki világot az anyagi világtól, és a pillantásával elindítja a teremtést. Az egész anyagi teremtés felsőlelke. -

Garbhodakasáji Visnu: Az egyéni lelkek összességének

irányítója, és az univerzum felsőlelke. -

Ksirodakasáji Visnu: Minden élőlény irányítója, az élőlények

felsőlelke. Bhagaván

-

a személyes Abszolút -

Lilá-májá: lelki kedvteléseibe merül

-

Testét nem a durva anyag alkotja, s nem is a szattva (jóság),

hanem a transzcendentális (aprákrita) … 11


-

szat-csit-ánanda tulajdonságok

-

Nincsenek kezei, lábai, szája, mégis …

-

Ezt odaadással lehet megérteni.

3.) Ismertesd Bhagaván isteni energiáinak (sakti) tanát. Világíts rá részletesen Krisna belső energiájának és szat-csit-ánanda természetének kapcsolatát. Magyarázd el a Bhagavad-Gítá 4.9 verse alapján (janma-karma ca me divyam), hogy mi a különbség Krisna és a közönséges élőlények anyagi világban való megjelenése és cselekedetei között?

[óra + könyv 160-162. oldal]: Isten számtalan energiával rendelkezik. „Határtalan energiája van Istennek.” A Szentírások csoportokba osztják Krisna energiáit, hogy megértsük őket, mivel tudatunk nem tiszta. A három kategória: -

cit-ªakti - létenergia

-

m§y§-ªakti, - anyagi energia (ez is isteni energia!)

-

j¦va-ªakti – lélek energia

Ezek nem mellékesen, hanem erdetileg vannak jelen Bhagav§n természetében. Aszerint, hogy milyen a kapcsolatuk van Vele, sorrendben a következőképpen ismeretesek: -

antara¯g§-ªakti (belső energia) [antar = belső, a¯ga=testrész] { cit-ªakti} Ez az energia a felelős Krisna saját maga létezéséért és a lelki világ fenntartásáért, változatosságáért.

-

bahira¯g§-ªakti (külső energia) [bahir = külső, a¯ga =testrész] { m§y§-ªakti}

-

tata¢th§- ªakti (határenergia) vagy {j¦va- ªakti}

Az antara¯g§-ªakti vagy svarupa-ªakti , ahogy a neve is jelzi közvetlenül kapcsolódik Bhagav§n önvalójához, Bhagav§n önvalóját alkotja, amely az egész cit-jagat vagy transzcendentális világ szubsztrátuma, lényege. Célja örömet okozni, és örömet meríteni belőle. A legmagasabb rendű a három közül.

12


A bahira¯g§-ªakti vagy m§y§-ªakti, amely külsőleg kapcsolódik Bhagav§n önvalójához, az acit-jagat, vagyis az anyagi világ oka, a külső energia az anyagi világot hozza létre. Bhagav§nhoz olyan értelemben kapcsolódik, hogy végső soron minden ªaktinak jelen kell lenni Benne. Bhagav§n azonban szükségszerűen felülmúlja ezt, és teljesen szabad annak negatív befolyásától. bh¡mir §po 'nalo v§yu¤ aha¯k§ra it¦ya° me

kha° mano buddhir eva ca bhinn§ prak¥tir a¢±adh§

“Föld, víz, tűz, levegő, éter, elme, értelem és hamis ego — e nyolc együtt képezi az Én különálló anyagi energiáimat.” (Bg 7.4.) Megalkotja az anyagi világot, törvényeivel együtt, és utána magára hagyja, hogy az ezen saját törvényei szerint működjék. Az élőlény csak akkor tud kiszakadni ebből, ha Isten felé fordul. A tata¢th§-ªakti vagy vagy j¦va-sakti (az élőlény) nem Bhagav§n belső önvalójának összetevője, s nem is a bahira¯g§-ªakti vagyis külső energia része. Sem a cit-jagat, sem pedig az acit-jagat

nem foglalja magába, hanem a kettő közötti határvonalon

megnyilvánulva mindkettőhöz tartozik (pl.: tengerpart). Bár az élőlény eredetileg Bhagav§n belső energiájával áll szorosabb kapcsolatban, szabad akarata révén az említett határ helyzetbe kerül. Szabad választási lehetősége van, hogy szolgálja Bhagav§nt, és a transzcendentális világban él Vele együtt, vagy pedig élvezi a prak¥tit, és az anyagi világban tevékenykedve m§y§ irányítása alatt próbálja szolgálni saját érzékeit. Meg kell azonban jegyezni, hogy Bhagav§n testének belső, külső és határ pozíciói között nincsen különbség, így az antara¯g§, bahira¯g§ és tata¢th§ isteni energiaként való megkülönböztetése a j¦vák saját képességeinek megfelelően történik. Tehát ezek mind Krisna energiája, és azért van kizárólag a három csoportosítás, hogy mi megértsük, mivel mi mayában, illúzióban vagyunk. Mivel az antara¯g§-ªakti Bhagav§nhoz, az Ő belső és tökéletes önvalójához tartozik, ez a legmagasabb rendű az isteni energiák megnyilvánulásának hierarchiájában, s ezért par§ªaktinak is hívják. Három aspektusa van, sa¯dhin¦, sa°vit és hl§din¦, amelyek megfelelnek Bhagav§n lelki teste három összetevőjének, amelyek a sat, a cit és az §nanda. A sa¯dhin¦-ªakti a sat aspektusnak a sa°vit-ªakti a citnek, a hl§din¦-ªakti pedig az §nandának felel meg.

13


Amíg azonban Bhagav§n testének sat, cit és §nanda aspektusa a lelki boldogság élvezője, addig a sa¯dhin¦, sa°vit és hl§din¦ energiák e boldogság szolgáltatói. Ugyanúgy, ahogyan a sat, a cit és az §nanda elemek nem külön léteznek Bhagav§n testében, a sa¯dhin¦, a sa°vit és a hl§din¦-ªakti sem állnak külön egymástól. Ennek ellenére azonban ezeken az eltérő neveken hívják őket, mert Bhagav§n különböző megnyilvánulásaiban a sat, a cit és az §nanda elemek különböző arányokban vannak jelen. Amikor bármely megnyilvánulásban a sat elem dominál, akkor azt a sa¯dhin¦-ªakti, amikor a cit elem dominál azt a sa°vit-ªakti, és amikor az §nanda elem dominál, akkor azt a hl§din¦-ªakti megnyilvánulásának tekintik. A sa¯dhin¦-ªakti által Bhagav§n saját és a többi élőlény létezését tartja fenn. Ennek a ªaktinak köszönhető, hogy Ő független szubsztanciaként létezik, és minden más élőlény alapját és támaszát képezi, amelyek Belőle merítik létezésüket. A Brahmannal azonosítják. A sa°vit-ªakti a tudás energiája, amely Bhagav§nt mindentudóvá teszi. Általa tudatos Bhagav§n mindenről a létező világban. A sa°vit-ªakti esszenciája az a tudás, hogy Śr¦ K¥¢£a azonos Bhagav§nnal. A Brahmanról, a Param§tmáról és más dolgokról szóló tudás benne van a K¥¢£áról szóló tudásban. A Param§tm§ képviseli (mivel ez a ªakti dominál benne). A hl§din¦-ªakti a boldogság energiája, amely segítségével Ő boldogságot élvez, és boldogságot ültet bhaktáinak szívébe is. Ez alkotja Bhagav§n belső tökéletes önvalóját. Minden más ªakti ennek van alátendelve. A sa¯dhin¦-ªakti esszenciája a ªuddha-sattva (tiszta jóság). A hl§din¦-ªakti lényege a prema, vagyis az Istenszeretet. Ahogy a Bhagav§n magában foglalja a Brahmant és a Param§tm§t, úgy a hl§din¦-ªakti is az előző kettő energiát. Csak Bhagav§nna kapcsolatban működik. Lelki boldogság is csak Bhagav§nból árad. (A Brahman§da - A Brahmanból merített boldogság – csak parányi szikrája ennek.) A belső energia 3 aspektusa K¥¢£a különböző megnyilvánulásaiban eltérő. Ez az alapja azok hierarchiájának (lásd: inkarnációk). Összegezve: - sa¯dhin¦-ªakti: K¥¢£a lelki életének energiája – Brahman - sa°vit-ªakt: K¥¢£a mindenről tudatos - Param§tm§ - hl§din¦-ªakti: K¥¢£a gyönyörenergiája - Bhagav§n _________________________________

14


Magyarázd el a Bhagavad-Gita 4.9 verse alapján (janma-karma ca me divyam), hogy mi a különbség Krisna és a közönséges élőnyek anyagi világban való megjelenése és cselekedetei között? Első lépésként vizsgáljuk meg mit is mond K¥¢£a a Bhagavad-G¦t§ 4.6 versében:

ajo 'pi sann avyay§tm§ prak¥ti° sv§m adhi¢±h§ya

bh¡t§n§m ¦ªvaro 'pi san sambhav§my §tma-m§yay§

“Noha megszületetlen vagyok, és transzcendentális testem sohasem pusztul el, s bár Én vagyok valamennyi élőlény Ura, mégis minden korszakban megjelenek eredeti, transzcendentális formámban.” MAGYARÁZAT:

Az Úr ebben a versben sajátos születéséről beszél: noha közönséges

embernek tűnhet, mégis emlékezik mindenre, ami sok-sok előző „élete” alatt történt, míg egy átlagember még azt sem tudja felidézni, amit néhány órával azelőtt tett. Ha egy egyszerű embert megkérdeznénk, mit csinált tegnap ugyanebben az órában, aligha adna nyomban választ. Bizonyára nagyon meg kellene erőltetnie az emlékezetét, hogy eszébe jusson, mit is csinált előző nap ugyanebben az időben. Ám az emberek ennek ellenére mégis nagyon gyakran Istennek, K¥¢£ának merészelik nevezni magukat. Ne hagyjuk, hogy az efféle értelmetlen állítások félrevezessenek bennünket! Az Úr aztán újra prak¥tijét, azaz formáját magyarázza meg. A prak¥ti jelentése „természet”, valamint svar¡pa, azaz „saját forma”. Az Úr azt mondja, hogy Ő saját testében jelenik meg; nem cseréli azt, mint az egyik testből a másikba vándorló közönséges élőlény. A feltételekhez kötött lélek rendelkezik egyfajta testtel ebben az életben, ám a következőben egy másfélét kap. Az anyagi világban az élőlénynek nincsen állandó teste, hanem egyikből a másikba vándorol. Az Úr esetében azonban ez nem így van. Bármikor jelenik meg, mindig ugyanabban az eredeti testben, belső energiája által teszi. Más szóval K¥¢£a eredeti, örökkévaló, kétkarú formájában — egyik kezében fuvolát 15


tartva — mutatkozik meg ebben az anyagi világban. Örökkévaló testében jelenik meg, amelyet az anyagi világ nem szennyez be. Noha mindig ugyanabban a transzcendentális testben száll alá, s Ő az univerzum Ura, mégis úgy tűnik, születése nem különbözik a közönséges élőlények születésétől. Annak ellenére, hogy teste az anyagi testtel ellentétben nem semmisül meg, az Úr K¥¢£a látszólag csecsemőkorból gyermekkorba, gyermekkorból ifjúkorba fejlődik. Ennél a kornál azonban csodálatos módon sohasem lesz öregebb. A kuruk¢etrai csata idején már számtalan unokája volt, azaz anyagi számítás szerint meglehetősen hajlott korú lehetett, ám mégsem tűnt idősebbnek húsz-huszonöt évesnél. Sohasem látunk olyan képet, ami idősnek ábrázolja K¥¢£át, mert velünk ellentétben, Ő sohasem öregszik meg, noha Ő a legidősebb az egész teremtésben, a múltban, a jelenben és a jövőben. Teste és értelme sohasem pusztul el, vagy változik meg, így aztán érthető, hogy bár az anyagi világban van, Ő a boldogság és a tudás születetlen, örökkévaló formája, akinek transzcendentális teste és értelme sohasem változik. Megjelenését és távozását a nap mozgásához hasonlíthatjuk: a nap felkel, magasra hág az égen, majd eltűnik szemünk elől. Ha nem látjuk a napot, azt hisszük, hogy lenyugodott, ha pedig megjelenik, úgy véljük, a horizonton van. Valójában azonban a nap mindig egy helyben marad; csak hiányos és elégtelen érzékeinknek köszönhetően hisszük azt, hogy megjelenik, majd eltűnik. És mivel az Úr K¥¢£a megjelenése és távozása teljesen eltér a közönséges élőlényétől, magától értetődik, hogy belső energiája révén, Ő az örökkévaló, gyönyör teli tudás, s az anyagi természet sohasem szennyezi be. A Védák szintén alátámasztják a tényt, hogy noha az Istenség Legfelsőbb

Személyisége

születetlen,

mégis

úgy

tűnik,

mintha

megszületne

megszámlálhatatlanul sok megnyilvánulásában. A Védákat kiegészítő írások szintén megerősítik, hogy bár a látszat azt mutatja, hogy az Úr megszületik, Ő nem cserél testet. A Bh§gavatamban négykarú N§r§ya£aként, a hatféle fenséges tulajdonság teljes díszében jelenik meg anyja előtt. Indokolatlan kegyéből jelenik meg eredeti, örök formájában, s azért részesíti e kegyben az élőlényeket, hogy azok eredeti formáján meditálhassanak, ne pedig valamiféle elmebeli kitaláción vagy egy elképzelt formán, az imperszonalistákhoz hasonlóan, akik azt gondolják, hogy a Legfelsőbb Úr formája képzeletbeli, az elme kitalációja. A Viªvakoªa értelmező szótár szerint a m§y§ vagy §tma-m§y§ szó az Úr indokolatlan kegyére utal. Az Úr tudatában van valamennyi megjelenésének és távozásának, ám a közönséges élőlény amint egy új testet kap, azonnal elfelejt mindent előző testéről. Az Úr minden élőlény Ura, mert csodálatos és emberfeletti tetteket hajt végre földi tartózkodása idején. Ő tehát mindig ugyanaz az Abszolút Igazság, akinek formája és lelke, tulajdonságai és teste között nincsen különbség. 16


És akkor vizsgáljuk meg mit mond K¥¢£a a Bhagavad-G¦t§ 4.9 versében:

janma karma ca me divyam

eva° yo vetti tattvata¤

tyaktv§ deha° punar janma

naiti m§m eti so 'rjuna

„Óh, Arjuna! Aki ismeri megjelenésem és cselekedeteim transzcendentális természetét, az teste elhagyása után nem születik meg újra ebben az anyagi világban, hanem eléri az Én örök hajlékomat.” MAGYARÁZAT:

A hatodik vers már megmagyarázta, hogyan száll alá az Úr

transzcendentális hajlékából. Aki képes megérteni az Istenség Személyisége megjelenéséről szóló igazságot, az már megszabadult az anyagi kötelékektől, s ezért jelenlegi anyagi teste elhagyása után azonnal visszatér Isten országába. Az anyagi kötelékek alóli felszabadulás egyáltalán nem könnyű dolog az élőlény számára. Az imperszonalisták és a yog¦k csak soksok megpróbáltatás és sok-sok élet után szabadulnak fel, ám ez a felszabadulás — beolvadás az Úr személytelen brahmajyotijába — csupán részleges, s magában rejti a veszélyt, hogy ismét visszatérnek ebbe az anyagi világba. De a bhakta csupán azáltal, hogy megérti az Úr testének és tetteinek transzcendentális természetét, jelen teste elhagyása után eljut az Õ hajlékára, és számára nem áll fenn többé a veszély, hogy vissza kell jönnie az anyagi világba. A Brahma-sa°hit§ (5.33) leírja, hogy az Úrnak számtalan formája és inkarnációja van: advaitam acyutam an§dim ananta-r¡pam. Megannyi transzcendentális formával rendelkezik, ám mindegyik egy és ugyanaz az Istenség Legfelsőbb Személyisége. Ennek a ténynek a meggyőződésünkké kell válnia, annak ellenére, hogy a világi professzorok és empirikus filozófusok számára felfoghatatlan. A Védák kijelentik (Puru¢a-bodhin¦ Upani¢ad): eko devo nitya-l¦l§nurakto

bhakta-vy§p¦ h¥dy antar-§tm§

„Az egyetlen Istenség Legfelsõbb Személyisége számtalan transzcendentális formáján keresztül örökké kapcsolatban áll tiszta bhaktáival.” Ezt a védikus kijelentést az Úr személyesen is megerősíti a G¦t§ e versében. Aki elfogadja ezt az igazságot a Védák és az Istenség Legfelsőbb Személyisége hitelessége alapján, s aki nem vesztegeti idejét filozófiai spekulációkkal, az eléri a felszabadulás legtökéletesebb fokát. Ha valaki csupán hitből elfogadja ezt az igazságot, kétségtelenül felszabadulhat. A tat tvam asi védikus kijelentés valójában erre az esetre vonatkozik. Ha valaki megérti, hogy az Úr 17


K¥¢£a a Legfelsőbb, vagy így szól Hozzá: „Te vagy Maga a Legfelsőbb Brahman, az Istenség Személyisége”, az azon nyomban, minden kétséget kizárva felszabadul, s ennek következtében biztos, hogy az Úr transzcendentális társaságába kerül. Más szóval tehát az Úr hűséges bhaktája eléri a tökéletességet. Ezt az alábbi védikus kijelentés támasztja alá:

tam eva viditv§ti m¥tyum eti

n§nya¤ panth§ vidyate 'yan§ya

„Az ember eljuthat a születés és halál alóli felszabadulás tökéletes szintjére csupán azáltal, hogy ismeri az Urat, az Istenség Legfelsőbb Személyiségét. Nincs más út, ami ehhez a tökéletességhez vezetne.” (¼vet§ªvatara Upani¢ad. 3.8). Az, hogy más lehetőség nincsen, azt jelenti, hogy aki nem érti meg, hogy az Úr K¥¢£a az Istenség Legfelsőbb Személyisége, az egész biztosan a tudatlanság kötőerejében van, és ennek következtében nem éri el a felszabadulást csupán azzal, hogy — úgymond — a mézesüveg külsejét nyalogatja, azaz a Bhagavad-g¦t§t a materialista tudás alapján értelmezi. Előfordulhat, hogy az efféle empirikus filozófusok nagyon fontos pozíciót töltenek be az anyagi világban, ez azonban nem jelenti feltétlenül azt, hogy alkalmasak a felszabadulásra. Az ilyen felfuvalkodott világi értelmiségieknek várniuk kell az Úr bhaktája indokolatlan kegyére. Hittel és tudással kell tehát művelnünk a K¥¢£a-tudatot, hogy ily módon elérjük a tökéletességet.

18


4.) Adj áttekintést Bhagaván Srí Krisna isteni megnyilvánulásairól (avatárák). Jellemezd a svayam-, a tadekátma- és az avesa-rupa csoportokat. Mi a különbség a részleges és a teljes kiterjedések között. Az avat§ra szó azt jelent, hogy egy istenség alászállott formája. Az avat§rak eredeti lelki testükben szállnak alá. Az avat§rak a prak¥ti hatása felett állnak, és nem kerülnek egy fizikai test fogságába alászállásuk idején, ahogy azt az inkarnáció (in-karno = húsba kerülni) szó sugallja, hanem megőrzik lényegi, transzcendentális jellemzőjüket. Határtalan és részleges megnyilvánulások Bhagav§nnak ahogyan az energiái is, úgy a formái is határtalanok. Mindegyik forma úgy kapcsolódik Hozzá, mint a rész az egészhez. De transzcendentális szinten a rész egyenlő az egésszel (ugyanolyan hatalommal rendelkezik). De akkor miért rész ??? Rész, mert Bhagav§n svarupa-ªaktija nem teljesen nyilvánul meg benne. Ez egy misztérium, de megérthető. Az önmegvalósítás érdekében két dolgot kell megismerni: „Óh, Arjuna! Aki ismeri megjelenésem és cselekedeteim transzcendentális természetét, az teste elhagyása után nem születik meg újra ebben az anyagi világban, hanem eléri az Én örök hajlékomat.” (Bg. 4.9 – lásd előző tétel)

K¥¢£a isteni formáinak három fő csoportja van: 1. svaya°-r¡pa 2. tadek§tma-r¡pa 3. §veªa-r¡pa I.

A svaya°-r¡pa az eredeti K¥¢£a forma, Ő saját Maga.

Jellemzői: -

önmegnyilvánult -

nem függ semmilyen más formától, ahhoz, hogy megnyilvánítsa Magát

-

létezését nem befolyásolják anyagi tulajdonságok

19


-

egyszerre több helyen s megnyilvánulhat

A svaya° formát szintén fel lehet osztani a szűkebb értelembe vett svaya°-r¡pára valamint a svaya°-prak§sára. A svaya°-prak§sa formáknak két aspektusa van, a pr§bhava-prak§sa és a vaibhava-prak§sa. svaya°-r¡pa

svaya°-r¡pa

svaya°-prak§sa

pr§bhava-prak§sa

vaibhava-prak§sa

A szűkebb svaya°-r¡pa jellemzői: -

belső eredeti forma, K¥¢£a tehénpásztorfú (gopa) megnyilvánulása

-

minden értelemben azonos Bhagav§nnal

-

mindennek végső forrása, minden ok elsődleges oka (BS. 5.1)

Vrajában

- lelki teste van, amelynek szépsége leírhatatlan, és a sat, a cit és az §nada elemekből áll (BS. 5.1) A svaya°-prak§sa jellemzői: -

több helyen, egyidőben megnyilvánuló formák

-

nincs különbség e formák és az eredeti forma között

A pr§bhava-prak§sa jellemzője: - K¥¢£a egyszerre történő megjelenése sok hasonló formában (pl. rasa-tánc, vagy Brahm§-vimohana-l¦l§ban) A vaibhava-prak§sa jellemzője: -

K¥¢£a megnyilvánul, mint Balar§ma, aki csak színben (fehér) tér el

tőle. Hierarchia: Különbség van a svaya°-r¡pa és a vaibhava-prak§sa formáinak megjelenése között. Az utóbbi (Balar§mán kívül) nem V¥nd§vani forma (K¥¢£a - V§sudeva). Az előbbi egy tehénpásztorfiú (gopa), az utóbbi egy király (kśatriya) jellemzőit viseli magán. A gopa forma

20


felülmúlja a másikat szépségében (saudarya), fenségében (aisvarya), édességében (m§dhurya) és humorában (vaidagdha-vil§sa).

21


II.

tadek§tma-r¡pa

A

Lényegében és létezésében azonos a svaya°-r¡pával, de megjelenéseit és tulajdonságait illetően másképpen nyilvánul meg. Az avat§rak legnagyobb része, ide tartozik. tadek§tma-r¡pa felosztása a következő:

A

tadek§tma-r¡pa

vil§sa

pr§bhava-vil§sa

sv§mªa

vaibhava-vil§sa

- Ýdī-caturvyuha

- l¦l§-avat§ra - guna-avat§ra 2. caturvyuha …

és

… kiterjedései

- manvantara-avat§ra

prak§veªa-

vil§sa-vigraha

vigraha V§sudeva

Keªava

Adhok¢aja

N§r§ya£a

Puru¢ottama

M§dhava Sa¯kar¢ana Govinda (*) Vi¢£u

Upendra Acyuta

Śr¦ Madhusud§na Pradyumna

Trivikrama

N¥si°¤a

22


V§mana

Jan§rdana -

Śr¦dhara yuga-avat§ra Aniruddha

H¥ªike¢a

Hari

Padman§bha

K¥¢£a (*)

ªakty§veªa-avat§ra

D§modara

- purusa-avat§ra

(*) Nem azonosak a Vrajában kedvteléseit végző K¥¢£ával. A tadek§tma-r¡pa két kategóriára osztható: -

vil§sa: a kiterjesztett tevékenységek érdekében létrejövő isteni formák

-

sv§mªa: a részleges formák

K¥¢£ának azon megnyilvánulási formáit, amelyek hatalomban Vele majdnem egyenlők vil§sa formáknak, a kevésbé hatalmas formákat sv§mªa formáknak nevezik. A vil§sa formákon belül két kategóriát különböztetünk: a pr§bhava-vil§sa és a vaibhava-vil§sa kategóriákat. A pr§bhava-vil§sa

forma fő isteni alakjai: V§sudeva, Sa¯kar¢ana, Pradyumna,

és Aniruddha. Őket együtt úgy ismerik, mint Ýdī-caturvyuha, amely a határtalan alsóbb rendű caturvyuhák eredete. Örök lakhelyük: Dv§rak§ és Mathura. V§sudeva:

A teljes virágzásában levő hat isteni kiválóság (szépség, erő, hírnév,

23


gazdagság, tudás és lemondás) megtestesítője. Sa¯kar¢ana: A tudás és a hatalom megtestesítője, s a pusztítás előidézője kozmikus szinten, valamint az aha¯k§r§t (a hamis egot) ellenőrző megnyilvánulás. Pradyumna: Az értelem irányítója, a bátorság és a fenség megtestesítője, amely által kozmikus szinten a teremtés, egyéni szinten az álmok előidézője. Aniruddha: Az elme irányítója. Kozmikus szinten a teremtés fenntartásában van fontos szerepe, az egyének szintjén pedig az ébredés állapotáról gondoskodik. [A teremtés, a fenntartás és a pusztítás univerzális szinten való megnyilvánulása Brahm§, Vi¢£u és Śiva tevékenységének köszönhető.] Ebből az eredeti caturvy¡hából 24 istenség árad ki, akiket különböző neveken ismerünk az általuk birtokolt fegyverek alapján. Ez a 24 forma a vaibhava-vil§sa kategóriába tartozik, s megjelenésüket K¥¢£a a következő módon befolyásolja. Az eredeti caturvy¡ha kiterjeszti magát egy második caturvy¡hává. A második caturvy¡hát alkotó istenségek közül mindegyik még további három formában nyilvánul meg, akiket prak§ªa-vigraháknak nevezünk, és a második caturvy¡ha mindegyik istenségének van két vil§sa-vigrahája is. A négykarú Vi¢£u–forma kezében: kagylókürt, harci korong, buzogány, lótuszvirág.

Az esetek száma (ismétlés nélküli permutáció): 4! (négy faktoriális) = 1*2*3*4 =24

A sv§mªa csoport jellemzői: -

részleges formák, kevésbé hatalmasak

-

határok elmosódnak az §veªa-r¡pával

-

hat fő kategóriába sorolhatók

(1)

puru¢a-avat§ra

A Param§tmá (a Felsőlélek) mindent áthatóságában és az univerzum fenntartásában hármas funkciót lát el 3 formában. Ezeket a formákat hívják puru¢a-avatáraknak: - K§ra£odakaª§yi Vi¢£u: Elválasztja a lelki világot az anyagi világtól, s pillantásával

24


elindítja a teremtést. Az egész anyagi teremtés felsőlelke. - Garbhodakaª§yi Vi¢£u: Az egyéni lelkek összességének irányítója, és az univerzum felsőlelke. -

K¢¦rodakaª§yi Vi¢£u: Minden élőlény irányítója, az élőlények felsőlelke.

(2)

l¦l§-avat§ra

A

l¦l§-avat§rák

a

különböző

kedvteléseket

bemutató

avat§rák

.

K¥¢£ának

megszámlálhatatlan sok l¦l§-avat§rja van. Ezek az avat§rak különböző időkben jelennek meg, és mindig a bhakták vágyai és a helyzet kívánalmai szerint. A legfontosabbak: Matsya, K¡rma, Var§ha, N¥si°ha, V§mana, R§macandra, Kalki, Buddha. (3)

guna-avat§ra

A guna-avat§rák a Legfelsőbb Úr minőségi megszemélyesülései, három aspektusuk van: Brahm§, Vi¢£u és Śiva (Rudra), akik sorrendben a három guna, a sattva (jóság), a rajas (szenvedély) és a tamas (tudatlanság) uralkodó istenségei, és Garbhodakaª§yi Vi¢£uból áradnak ki. Brahm§ a világ teremtésének, Vi¢£u a fenntartásának és Śiva az elpusztításának az irányítója. (4)

manvantara-avat§ra

A manvantara-avat§rának azért ez a neve, mert minden manvantarában egyszer jelenik meg. 14 manvantara van Brahm§ egy napjában, 5040 (14*360) egy év alatt és Brahm§ egész élete alatt (100 esztendő) pedig 504000 ilyen inkarnáció jelenik meg. A 14 manvantara a kevetkező: Yajñ§, Vibhu, Satyasena, Hari, Vaiku£±ha, Ajita, V§mana, S§rvabhauma, R¢abha, Viªvaksena, Dharmasetu, Sudh§man, Yogeªvara, B¥hadbh§nu. (Egy manvantara 71 catur-yuga, 1 catur-yuga 4 korszakot foglal magába, amelyeket Satya-, Treta-, Dv§para és Kali-yugáknak hívják.)

25


(5)

yuga-avat§ra

A 4 yugának 4 yuga-avat§ra van, akik a korszakok szerint különböző színekben jelennek, hogy a feltételekhez kötött lelkeket az adott yugára az írások által előírt vallásos folyamat gyakorlásába bevezessék. -

Sukla – fehér (Satya-yuga). A jelenlegiben: Nara-N§r§yana.

-

Rakta – vörös (néha zöld) (Treta-yuga) Yajñ§. A jelenlegiben: R§macandra.

-

Syama – sötétkék (Dv§para-yuga). A jelenlegiben: Śr¦ K¥¢£a.

-

Pita – sárga (általában fekete - k¥¢£a) (Kali-yuga). A jelenlegiben: Śr¦ Caitanya.

(6)

ªakty§veªa-avat§ra

Az §veªa-r¡pa csoportba is beletartozó avat§rákat ªakty§veªa-avat§ráaknak, vagyis felhatalmazott személyek isteni megjelenéseinek nevezzük. Az isteni felhatalmazás kétféle lehet, amelyik Magától Bhagav§ntól jön (elsőleges), vagy a másik, amelyik Bhagav§n egyik energiájából ered (másodlagos). Az elsődleges kategóriába tartozó avat§rák magukat istenségnek tekintik. A másodlagos kategóriába tartozók pedig Isten bhaktáinak vagy szolgáinak tartják magukat. Elsődleges ªakty§veªa-avat§rák: Vy§sadeva és R¢abhadeva, akik olyan avat§rák, akik közvetlenül Bhagav§n által felhatalmazottak. Másodlagos ªakty§veªa-avat§rák, Bhagav§n különböző ªaktijaiból származnak, ilyenek: Catu¤san (4 Kumára)

-

jñ§na-ªakti

(a

tudás energiája) Nárada bhakti-ªakti

(az odaadó szolgálat energiája) -

P¥thu p§lana-ªakti Paraªur§ma

-

du¢±an§ªana-ªakti (a démonikus lények elpusztításának energiája) J¦va- Brahm§

-

s¥¢±i-ªakti (a teremtés energiája)

26


Śe¢a N§ga (kígyó)

-

svasevana-ªakti

(az Úr személyes szolgálatát végzi) Ananta

(Vi¢£u fekszik rajta)

-

bh¡-dh§ra£a-ªakti

(az

univerzumokat tartja a fején) III.

Az §veªa-r¡pa

Az §veªa-r¡pa jellemzői: - A Úr „birtokolt formában” való megjelenése, amelyben K¥¢£a valamely általa kiválasztott és inspirált j¦vát saját hatalmával ruházza fel. - ªakty§veªa-avat§rak -

Az odaadás, a hatalom, a tudás, stb, felhatalmazás által birtokolt formái.

27


5.) Mutasd be röviden Krisna lakhelyeit (dháma), társait (parikara) és kedvteléseit (lila), s jellemezd részletesen a Panca-tattva személyiségeit, különös tekintettel Sri Caitanya Maháprabhu azonosságára. Kijelentéseidet alapozd a szentírások állításaira. K¥¢£a lakhelye - dh§ma V¥£d§vana K¥¢£a transzcendentális lakhelye (dh§ma), svar¡pa-ªaktijának (vagyis belső energiájának) a megnyilvánulása, az Ő szerves része. Mivel a svar¡pa-ªaktijának megnyilvánulása, így elkülöníthetetlenül Hozzá tartozik. K¥¢£a minden megnyilvánulásához van a dh§mának is egy megnyilvánulása.

goloka-n§mni nija-dh§mni tale ca tasya dev¦-maheªa-hari-dh§masu te¢u te¢u 28


te te prabh§va-nicay§ vihit§ª ca yena govindam §di-puru¢a° tam aha° bhaj§mi „A Goloka V¥nd§vana nevű bolygó alatt a Dev¦-dh§mának, Maheªa-dh§mának és Haridh§mának nevezett bolygók helyezkednek el. Valamennyit más és más fenség jellemzi, s az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Govinda, az eredeti Úr irányítja őket. Hódolatomat ajánlom Neki!”

(Brahma-sa°hit§ (5.43), idézve Cc. Madhya-l¦l§ 21.48)

Golokadh§ma: A mindenható Úr örök transzcendentális lakhellyel rendelkezik, ahol a surabhi teheneket legelteti, s ahol ezer és ezer szerencse-istennő szolgálja. (ŚB. 1.8.43.) Haridh§ma: Túl az anyagi világon, Goloka V¥nd§vanával együtt az Úr égi lakhelye. Mahesdh§ma: Ha a j¦va kiszabadul Devidh§mából, és nem ismeri Haridh§ma fenségét, akkor ide kerül, itt még nem kap lehetőséget K¥¢£a szolgálatára. Itt az anyagi sötétség a lelki ég világosságává alakul. Devidh§ma: A külső energia lakhelye, itt élnek a feltételekhez kötött lelkek.

K¥¢£a legfelsõbb hajléka és Maga K¥¢£a között nincs különbség, mert mindkettõ azonos természetû. Földünkön, Delhitõl kilencven mérföldnyire délkeletre szintén van egy V¥nd§vana, a lelki világ legfelsõbb Goloka V¥nd§vanájának mása. Amikor K¥¢£a alászállt a Földre, e V¥nd§vanaként ismert helyen (amely körülbelül nyolcvannégy négyzetmérföldnyi területen fekszik Mathur§ körzetében, Indiában) nyilvánította ki kedvteléseit.

Az anyagi természeten túl a paravyomaként ismert birodalom, a lelki ég van. Ez a lelki ég Magához az Úr K¥¢£ához hasonlóan minden transzcendentális tulajdonsággal — a hatféle fenséggel is — rendelkezik. Ez a Vaiku£±ha birodalom mindent átható, végtelen és mindenek felett álló. Ez az Úr K¥¢£ának és inkarnációinak lakhelye. E lelki ég legfelsõbb régiójában helyezkedik el a K¥¢£aloka nevû lelki bolygó, mely három területre oszlik: Dv§rak§ra, Mathur§ra és Gokulára. ¼r¦ Gokulát, amely a legmagasabb rendû valamennyi közül, Vrajának, Golokának, ¼vetadv¦pának és V¥nd§vanának is nevezik.

29


Az Úr K¥¢£a transzcendentális testéhez hasonlóan Gokula is mindent átható, végtelen és mindenek felett álló. Akadálytalanul terjed fel- és lefelé egyaránt. (Cc. Ýdi-l¦l§ 5.14-19.) __________________________________ K¥¢£a társai (kisérete) - parikara K¥¢£át elkisérik örök társai (lelki testük van). Dv§rakában és a Mathurában a Yadhavák. V¥nd§vanában a gopik és a gopák. Három csoportot különböztethetünk meg: - nitya-siddha:

Svarupa-ªakti megnyilvánulás. A nitya-siddha bhakták annak ellenére, hogy néha megjelennek az anyagi világban, hogy teljesítsék a missziót, amivel az Úr megbízta őket, sohasem zuhannak alá az anyagi atmoszféra birodalmába. Az anyagi világban lakó élőlények tanulhatnak ezektől a nitya-siddha bhaktáktól, s így felébredhet bennük a vágy, hogy hazatérjenek, vissza Istenhez.

- s§dhana-siddha: J¦vák, akik az odaadó szolgálat révén érték el a

parikara létet.

S§dhana-siddha az, akiből úgy lett bhakta, hogy mindig betartotta a ª§strákban említett szabályozó elveket, a lelki tanítómester parancsai és útmutatásai szerint. Közöttük találhatunk nem tiszta és tiszta bhaktákat egyaránt. - nitya-mukta-j¦va: Az öröké felszabadult lelkek. „Az élőlényeket [j¦vákat] két csoportra osztják. Néhányan közülük örökké felszabadultak, míg a többiek örökké feltételekhez vannak kötve.” A parikarák különböző kapcsolatokban szolgálják K¥¢£át. A K¥¢£ával való kapcsolat ízei: -

ś§nta-rasa (semleges kapcsolat):

K¥¢£a tehenei, botja, fuvolája,

virágfüzére, Kumarák

30


(szolgai kapcsolat):

- d§sya- rasa

Gokulában:

K¥¢£ának

vannak

közvetlen szolgái is, mint Citraka, Patraka, Raktaka és mások. Ők a szolgai hangulatban végzett szolgálat megtestesülései. - Dv§rakában: D§ruka (az Úr kocsihajtója) -

sakhya-rasa (baráti kapcsolat):

Baladeva, ¼r¦d§m§, Sud§m§ és

Subala -

v§tsalya-rasa (szülői kapcsolat):

Yaªod§ mama és Nanda Mah§r§ja

-

m§dhurya-rasa (szeretői kapcsolat):

¼r¦mat¦ R§dh§r§£¦, a gopik

ei-mata d§sye d§sa, sakhye sakh§-ga£a v§tsalye m§t§ pit§ §ªray§lambana „Ahogy az Úr K¥¢£a és ¼r¦mat¦ R§dh§r§£¦ a szerelem ízének tárgya és menedéke, úgy a szolgálat ízében K¥¢£a, Nanda Mah§r§ja fia a tárgy, a szolgák, például Citraka, Raktaka és Patraka pedig a menedék. Hasonlóan a barátság transzcendentális ízében az Úr K¥¢£a a tárgy, míg a barátok, például ¼r¦d§m§, Sud§m§ és Subala a menedék. A szülői szeretet transzcendentális ízében K¥¢£a a tárgy, Yaªod§ mama és Nanda Mah§r§ja pedig a menedék.” (Cc. Madhya-l¦l§, 23.93.) __________________________________ K¥¢£a kedvtelései - l¦l§i (Könyv 199.old. - ) Mivel K¥¢£a minden tökéletesség forrása, nem szenved semmiben szükséget, és cselekedetei mentesek mindenféle motivációtól vagy tudatos erőfeszítéstől. K¥¢£a önmagában elégedett (§tm§r§ma), így tetteinek nincs motivációja. Tettei a belső boldogság vagy §nanda túláradásaiból erednek. Ezért l¦l§nak nevezik őket, amit csak tökéletlenül lehet a magyar kedvtelés szóval kifejezni (l¦l§

= örömteli kedvtelés). A l¦l§k a különböző

dh§mokban zajlanak A l¦l§ vagy megnyilvánult (prakata), vagy megnyilvánulatlan (aprakata). Ez azonban nem jelenti azt, hogy két különböző fajta l¦l§ van. Mindkét esetben ugyanazon l¦l§ról van szó de, amikor látható az anyagi világ élőlényei számára, akkor megnyilvánultként, amikor pedig láthatatlan, akkor megnyilvánulatlan l¦l§ként utalunk rá. Van néhány fontos pont, amelyben különböznek egymástól.

31


Az aprakata-l¦l§ jellemzői: -

Teljesen transzcendentális, és nincsen semmi kapcsolata az anyagi világgal.

-

Az aprakata-l¦l§ban K¥¢£a örökké fiatal, és nincsen sem születése, sem pedig

eltávozás. - A kedvtelések áramlata folyamatos, mindig zavartalanul folyik, és örök, hiszen nincsen sem kezdete, sem pedig vége. Annak ellenére azonban, hogy örök, mégsem változás nélküli. Minden nap, különböző l¦l§k zajlanak változó időszakokban, például délelőtt a tehenek legeltetése (go-c§rana), éjszak pedig a r§sa-tánc. Ezek a kedvtelések egymás után, ismétlődve folynak, mint a mozgásban lévő kerék különböző részei. - Az aprakata-l¦l§t sv§rasik¦nek is nevezik, mert folyamatában korlátlan, és különböző időkben és helyeken különböző formákban zajlik. -

K¥¢£a és R§dha örökké együtt vannak az aprakata-l¦l§ban.

- Mantra-up§san§n keresztül valósítható meg !!! E l¦l§nak azt a megvalósítását, amely korlátolt módon, mantrákon vagy up§san§kon keresztül valósul meg, mantrop§san§may¦nak nevezik. Ezt egy bizonyos hely vagy idő korlátozza, amely feltétele annak a bizonyos l¦l§nak, amelyhez a mantra kapcsolódik. Az up§san§kon keresztül megvalósuló aprakata-l¦l§kat az Istenségnek olyan formája és tevékenysége jellemzi, amely a mantra szerint a meditáció tárgya. Mindazoknak a különböző l¦l§knak, amelyek a kedvtelések sv§rasik¦-l¦l§t alkotják, van kezdetük és végük, a mantrop§san§may¦-l¦l§k azonban kezdet és vég nélküliek, örökké zajlanak ugyanabban az időben, ugyanazon a helyen, ugyanolyan formában. A sv§rasik¦-l¦l§k szüntelen áramát a Gangesz folyamatos áramlatához, míg a mantrop§san§may¦-l¦l§kat

egy

körül

kerített

álló

tóhoz

hasonlítják.

A

mantrop§san§may¦-l¦l§ elvezethet a sv§rasik¦-l¦l§hoz, mert a sv§rasik¦ áramlata, amikor keresztül megy a mantrop§san§may¦ taván, akkor a s§dhaka elméjét magával ragadhatja,

amint

a

sv§rasik¦

egy

bizonyos

része,

amely

azonos

a

mantrop§san§may¦val, lezajlik. A mantrop§san§may¦-l¦l§nak vannak különböző fajtái, mint például a go-c§rana-l¦l§, r§sa-l¦l§ és a kuñja-kr¦¨a-l¦l§ (CC. Madhya 8.189). Ezen l¦l§k mindegyike V¥nd§vana egy bizonyos prak§ªájában zajli, s a l¦l§ minden egyes résztvevője, K¥¢£át is beleértve, megjelenik benne önvalójának egy bizonyos

aspektusában,

amely

tudatos

más

megnyilvánulásokról

és

azok

tevékenységeiről.

32


A prakata-l¦l§ jellemzői: - Az anyagi világ és az azon túli (lelki) világ keveréke. A prakata-l¦l§ban a transzcendentális K¥¢£aloka részleges megnyilvánulása száll alá a Földre, így tehát anyaginak és nem anyaginak a keveréke van jelen. Természetesen ez nem a hétköznapi értelembe vett keverék, mivel transzcendentális világ érintése az anyagi világnak azt a bizonyos részét, ahová alászáll, szintén az anyagon túlivá teszi. - A prakata-l¦l§ban megjelenik K¥¢£a születése, kisgyermekkorától ifjúkoráig való felnövése, és eltávozása. - A prakata-l¦l§nak van kezdete és vége. Egy bizonyos univerzumban kezdődik (brahm§n¨a) az univerzumban való megnyilvánulásával, s megnyilvánulatlanná válásával fejeződik be. - A prakata-l¦l§t alkotó különböző l¦l§k egyike sem folyamatos és örök abban az értelemben, amelyben az aprakata-l¦l§k azok. Például a go-c§rana l¦l§ véget ér, amikor K¥¢£a elmegy Matur§ba. -

A prakata-l¦l§ban K¥¢£a és R§dha elkülönülnek egymástól.

Valójában a prakata-l¦l§ szintén örök, bár egy bizonyos brahm§n¨a (A brahm§£¨ák, az univerzumok a Legfelsõbb Úr egy lélegzetvételének idõtartamáig léteznek, így szintén az Istenség Legfelsõbb Személyisége, Mah§-Vi¢£u méhében vannak.) szempontjából úgy tűnik, mintha lenne kezdete és vége. Ugyanúgy azonban, ahogyan a nap valójában sohasem tűnik el, hiszen amíg más országban lenyugszik, a másikban közben felkel, a prakata-l¦l§ sem ér véget soha. Amíg úgy tűnik, hogy valahol befejeződött, addig egy másik helyen éppen elkezdődik. Egyéb l¦l§k (1)

go-c§rana l¦l§ - a tehenek délelőtti legeltetése -

Ez aprakata-l¦l§, hiszen folyamatos, zavartalan, örök, nincs kezdete

-

Lehet prakata-l¦l§ is, hiszen véget ér, amikor K¥¢£a

-

A mantrop§san§may¦-l¦l§ egyik fajtája.

és vége. elmegy

Matur§ba.

33


(2)

brahma-vimohana-l¦l§ Az a kedvtelés, amelynek során Brahm§ illúzióba esik. [ŚB. 10.13.15.-21.]: “Óh, Par¦k¢it Mah§r§ja! Brahm§, aki a felsõbb bolygórendszerben él az

égben,

megdöbbenve

látta

a

leghatalmasabb

K¥¢£a

cselekedeteit, amikor megölte Agh§surát és felszabadította õt. Most ugyanez a Brahm§ saját erejét akarta fitogtatni, s próbára akarta tenni K¥¢£a hatalmát, aki gyermekkori kedvteléseit élvezve úgy játszott,

mintha

közönséges

tehénpásztorfiúkkal

játszana.

Távollétében ezért Brahm§ a kisfiúkat és a borjakat mind máshová vitte, s ezzel bajba került, mert hamarosan meglátta, milyen hatalmas K¥¢£a.” Amikor K¥¢£a nem találta a borjakat, visszatért a folyó partjára, ott azonban már a tehénpásztorfiúkat sem látta többé. Így aztán mintha mit sem tudott volna arról, hogy mi történt, mindannyiukat keresni kezdte. Amikor K¥¢£a nem akadt a borjak és õrzõik, a tehénpásztorfiúk nyomára az erdõben, hirtelen megértette, hogy ez az Úr Brahm§ mûve volt. Ezek után hogy örömet okozzon Brahm§nak, valamint a borjak és a tehénpásztorfiúk

mamáinak,

K¥¢£a,

az

egész

kozmikus

megnyilvánulás teremtõje kiterjesztette Magát borjakká és fiúkká. V§sudeva-arculata

révén

K¥¢£a

egyszerre

kiterjesztette

Magát

ugyanannyi tehénpásztorfiúvá és tehénné, amennyi hiányzott. Ugyanolyan testi külsõ jellemezte õket, és kezük, lábuk s többi testrészük is ugyanolyan volt. Ugyanolyan botokat, kürtöket és fuvolát

tartottak,

ugyanolyan

elemózsiás

tarisznyájuk

volt,

ugyanolyan ruhát viseltek, ékszereik ugyanúgy díszítették õket. Nevük, koruk és testalkatuk is ugyanolyan volt, jellemzõ tetteikkel és jellemvonásaikkal együtt. Ily módon terjesztette ki Magát a szépséges K¥¢£a, s ezzel a „samagra-jagad vi¢£umayam” állítás igazát bizonyította: „Az Úr Vi¢£u mindent átható.”

34


K¥¢£a

most

kiterjesztette

Magát,

s

a

borjakként

és

a

tehénpásztorfiúkként jelent meg, ugyanolyan formában, amilyenek valóban voltak, s ezzel egy idõben a vezetõjükként, K¥¢£aként is jelen volt. Így aztán ugyanúgy tért most vissza Vrajabh¡miba, apja, Nanda Mah§r§ja birtokára, ahogyan mindig is tette, miközben a társaságukat élvezte. Óh,

Par¦k¢it

Mah§r§ja!

K¥¢£a,

aki

a

különbözõ

borjakra

és

tehénpásztorfiúkra osztotta fel Magát, a borjakként más és más tehénistállókba tért haza, a különbözõ fiúkként pedig más és más házakba. (3)

rasa-līl§ K¥¢£a

v¥d§vanai

kedveléseinek

egyike,

amelyben

K¥¢£a

a

tehénpásztorlányokkal táncol. __________________________________ A Panca-tattva Śr¦mad-Bh§gavatam előrejelzi az Úr K¥¢£a ismételt, a Kali-korban esedékes, személyes eljövetelét, és azt, hogy ezúttal is bensőséges társai kíséretében jön. A gau¨¦ya vai¢£avák Śr¦ Caitanyára, és négy legfontosabb társára, Śr¦ Nity§nandára, Śr¦ Advaitára, Śr¦ Gad§dharára, és Śr¦v§sa Pa£¨itára vonatkoztatják az előrejelzést. Ezt az öt személyt a Śr¦ Caitanya-carit§m¥ta

a

Panca-tattva-ként,

az

Abszolút

Igazság

öt

arculatának

megnyilvánulásaként írja le. A Panca-tattva tagjai a legfelsőbb Brahmant, az Istenség Személyiségét, és valamennyi energiáját, vagyis az Abszolút Igazságot jelenítik meg. A közöttük fennálló sajátos hangulatú kapcsolatok életszerűen és mindenki számára érthetően példázzák ennek a filozófiának a gyakorlati jelentését, vagyis az Úr, és az Őt szolgáló energiák egyidejű egységének, és a közöttük levő különbözőségek édes ízeit. Az Abszolút Igazság teljességének a Panca-tattva által megnyilvánított formáját könnyen megérthetjük a Caitanya-carit§m¥ta Ýdi-l¦l§ 7. fejezetének 5-6. verse által:

35


pañca-tattva — eka-vastu, n§hi kichu bheda rasa §sv§dite tabu vividha vibheda

„Mivel a transzcendentális szinten minden abszolút, lelki szempontból nincs különbség az öt tattva között. A lelki világot azonban változatosság is jellemzi, és ahhoz, hogy megízlelhessük e változatosságot, különbséget kell tennünk közöttük.” Caitanya-carit§m¥ta Ýdi-l¦l§ 1. fejezetének 14. vers: pañca-tattv§tmaka° k¥¢£a°

bhakta-r¡pa-svar¡pakam

bhakt§vat§ra° bhakt§khya°

nam§mi bhakta-ªaktikam

„Hadd ajánljam hódolatomat az Úr ¼r¦ K¥¢£ának, aki öt arculatban nyilvánult meg: mint bhakta, bhakta-kiterjedés, bhakta-inkarnáció, tiszta bhakta és az odaadás energiája.” pañca-tattv§tmaka° k¥¢£a° – K¥¢£a megjelenik 5 alakban bhakta-r¡pa – bhaktaként (¼r¦ Caitanya Mah§prabhu) sva-r¡pakam – bhakta kiterjedésként (¼r¦ Nity§nanda bhakta-avat§ram – bhakta-inkarnációként (¼r¦ Advaita) bhakta-khyam – a tiszta bhaktaként (¼r¦ Gad§dhara) bhakta-ªaktikam – az odaadás enrgiájaként (¼r¦v§sa çh§kura) A Panca-tattva lelki azonossága: -

¼r¦ Caitanya Mah§prabhu - R§dh§ és K¥¢£a

-

¼r¦ Nity§nanda - ¼r¦ Balar§ma

-

¼r¦ Advaita - Mah§ Vi¢£u

-

¼r¦ Gad§dhara - R§dh§r§ni és Lal¦t§

-

¼r¦v§sa çh§kura - N§rada Muni

¼r¦ Caitanya Mah§prabhu: -

R§dh§ és K¥¢£a kombinált formája.

-

K¥¢£a, aki R§dh§r§ni érzelmeivel és testszínében jelent meg.

-

Ő Maga K¥¢£a, de yuga-avatáraként is számon tartjuk (harinama-

sa¯k¦rtana)

36


-

Arról tanít, hogy milyen hangulatban kell K¥¢£át szolgálni (¼r¦ ¼ik¢§¢±akam)

Anubh§¢ya címû magyarázatában ¼r¦ Bhaktisiddh§nta Sarasvat¦ çh§kura a következõképpen jellemzi a Pañca-tattvát: A legfelsõbb energiaforrás, az Istenség Személyisége megjelenik a Pañca-tattva tagjaiként, hogy ötféle kedvtelés élvezetében legyen része. Valójában nincs különbség közöttük, mivel abszolút szinten állnak, de — kihívásként a személytelen filozófia híveivel

szemben — más-más

lelki

változatot

nyilvánítanak meg,

hogy

megízleljék a különféle lelki hangulatokat (rasákat). A Védák kijelentik: par§sya ªaktir vividhaiva ªr¡yate. „Az Istenség Legfelsõbb Személyiségének különféle energiáit mind más néven ismerik.” A Védáknak ebbõl a kijelentésébõl megérthetjük, hogy a lelki világban örök változatosság uralkodik a hangulatok illetve ízek terén. ¼r¦ Gaur§¯ga, ¼r¦ Nity§nanda, ¼r¦ Advaita, ¼r¦ Gad§dhara valamint ¼r¦v§sa çh§kura mind ugyanazon a szinten állnak, de lelki különbséget téve közöttük meg kell értenünk, hogy ¼r¦ Caitanya Mah§prabhu a bhakta alakja; Nity§nanda Prabhu a bhakta lelki tanítómesterének formájában jelenik meg; Advaita Prabhu a bhaktainkarnáció alakja; Gad§dhara Prabhu a bhakta energiája, ¼r¦v§sa çh§kura pedig a tiszta bhakta. Így tehát lelki különbségek vannak közöttük. A bhaktar¡pát (¼r¦ Caitanya Mah§prabhut), a bhakta-svar¡pát (¼r¦ Nity§nanda Prabhut) és a bhakta-avat§rát (¼r¦ Advaita Prabhut) az Istenség Legfelsõbb Személyiségének, az Õ közvetlen megnyilvánulásának és teljes kiterjedésének nevezik, és mindannyian a Vi¢£u-kategóriába tartoznak. Noha az Istenség Legfelsõbb Személyiségének lelki és határenergiája nem különbözik Vi¢£utól, az Istenség Legfelsõbb Személyiségétõl, õk alárendeltek, akik uralom alatt állnak, míg az Úr Vi¢£u az uralkodó. Ezért bár ugyanazon a szinten állnak, eltérõ módon jelentek meg, hogy lehetõséget nyújtsanak a transzcendentális ízek élvezetére. Valójában azonban nem különbözhetnek egymástól, mivel az imádót és az imádandót semmilyen szinten nem lehet elválasztani egymástól. Az abszolút síkon nem lehet megérteni egyiket a másik nélkül.

37


GURU-TATTVA 6.)

A guru fogalma, fajtái (vartma-pradarsaka, eredeti, Ádi, alapító acarya, diksa, egyéb

siksa) és csoportjai (lelki fejlettség, felszabadulás-, elkötelezettség szerint) és ezek jellemzői, illetve példák. A guru definíciója: - aki a sastra alapján lelki tanításokat ad át másoknak, akinek tanításai mindig összhangban vannak, a kinyilatkoztatott szentírásokkal, aki nem tér el az Úr parancsaitól. Krsna tanításai a töretlen tanítványi láncolaton (a guru-paramparán) keresztül jutnak el hozzánk, a lelki tanítómester által (siksa= tudás, lelki tanítás). Krsna az eredeti guru. Aki transzcendentális tudást ad másoknak, azt siksa-gurunak nevezik. A siksa-guru szerepe hogy a hagyományokkal összhangban adja a siksát. •

Adi-guru: -azokat a felhatalmazott bhaktákat, akik megállapítják az eredeti négy sampradáját

Az alapító acarya a legfőbb siksa-guru, akik korrigálják a tanításokban és a misszió célkitűzéseiben fellépő elhajlásokat. Szerepe a siksa hagyományában, saját láncolatán belül mindenre kiterjed, a parampara tanításainak új irányt szab, minden későbbi gurunak és tovább az Ő tanításai alapján kell végeznie szolgálatát. 38


A vartma-pradarsaka-guru, az a bhakta, aki odaadó szolgálattal kapcsolatban az első tanítást adja, és a tanítványt a meghódolás útjára vezeti.

A sadhuk, azaz a vaisnavák (sannyasik, Brahmanák, szülők, idősebbek, tanárok) az odaadó szolgálat különféle területeivel, kapcsolatos útmutatásokkal látnak el bennünket.

Siksa-guru, aki meghatározott lelki képzésben részesít, odaadó szolgálatunk további fejlődése érdekében.

A siksa-guru még lehet: •

Felszabadult, aki tisztában van a tanítvány szükségleteivel, képes átfogó utasításokkal ellátni a tanítványt.

Nem-felszabadult, a szerint adnak útmutatást, hogy milyen szintű a megvalósításuk, mivel a sastra tanításait, saját korlátaiknak megfelelően alkalmazzák.

Diksa: - a lelki tanítómester eredeti tudatára ébreszti az alvó élőlényt, hogy az Úr Visnut imádhassa, és tiszta tudásra tesszünk szert, a lelki tudatot illetően.

Diksa-guru lehet az a személy, aki a legfontosabb szerepet játszotta a tanítvány képzésében, aki elkötelezi magát, hogy visszavezeti a tanítványt Istenhez.

Példa: Dhruva siksa-guruja anyja, Suniti, diksa-guruja pedig Nárada Muni volt. Dhruva az anyjának köszönhette, hogy elnyerte Nárada társaságát, s így végül az Úr Náráyana darsanájában részesülhetett. (Bhág.4.12.32, magy.)

7.) Guru és tanítvány kapcsolata (helyzetük, jellemzőik, mentalitásuk, a kapcsolat etikettje, elfogadás, követés, avatások, svarupa és tatastha laksana, megtagadás) Guru: - aki a sastra alapján lelki tanításokat ad át másoknak, akinek tanításai mindig összhangban vannak, a kinyilatkoztatott szentírásokkal, aki nem tér el az Úr parancsaitól.

39


A tanítványnak fel kell keresni egy hiteles lelki tanítómestert, és menedéket kell venni nála, úgy hogy avatást fogad el tőle. A guru-tanítvány kapcsolat elsődleges (svarupa-laksana) és másodlagos (tatasthalaksana) jellemzői: •

A tanítványnak minden körülmények között fenn kell tartania hitét diksa-gurujában és sohasem szabad engedetlennek lennie vele szemben, vagy elhagynia őt.

A vaisnaváktól kapott összes tanítás esetében kikérje avatója jóváhagyását

A diksa-guru a tanítvány elsődleges siksa-guruja

Csak egy diksa-guru lehet, aki elkötelezi magát, hogy visszavezeti a tanítványt Istenhez. A diksa-guru az odaadó szolgálat tanítója (három kategória): 1. megalapozza a lélek és Krsna közötti örök kapcsolatot (sambandha) 2. a siksa révén bevezeti a tanítványt, hogy miként kell viselkedni ebben a kapcsolatban (abhideya) 3. megalapozza a tanítvány örök rásayát (svarupa) Általában az első siksa-guru aki, rendszeresen siksát ad. Felavat a namaval, a mantrával és a szent zsinórral. A szertartások és felajánlások közvetítő közege Képzi a tanítványt a Védák tudományában és a murti imádatában. A tanítványnak ügyelnie kell, hogy mindig betartsa az előírt szabályokat. A fő szabály a következő: - a tiszteletadásnak, a guru megválasztásnak és a szolgálat végzésének egyaránt a sad-ácára szabályai szerint kell történnie. A tanítvány mentalitása hogy mindig alázatos és szolgálatra kész legyen. Avatások: •

A námával (szent név avatás)

A mantrával (Gayatri)

A szent zsinórral (Brahmana avatás)

A guru elutasítása két esetben lehetséges: •

Amikor a tanítvány anélkül fogadott el egy lelki tanítómestert, hogy meggyőződött volna róla, hogy a tanítómester valóban a transzcendentális tudás terén jártas vaisnavae. A tanítványi később ráébred, hogy ennek a gurunak az utasításai révén nem érheti el a végső célt

40


Amikor az avatás idején a guru az Abszolút igazságban jártas vaisnava volt, ám később, rossz társulás következtében, máyávádi vagy vaisnava-aparadhi lett belőle.

Ha a bhakta elveszíti diksa-guruja menedékét, akkor lehetősége van arra, hogy máshol keressen menedéket.

8.) Tanítványi láncolatok (jelentőség, Fajták, Adi-guruk, alapító acaryák, kapcsolódás, hitelesség, siksa- és diksa sampradáyák. A sampradaya a tanítványi láncolatot jelenti, és az a célja hogy az eredeti, hiteles tanítást továbbítsa a mesterek láncolatán keresztül. Az Úrnak az elveszett lelkek hazaterelésére irányuló missziójában minden társa más-más szerepet játszik. Az Úr Brahma, az Úr Siva, a Kumarák és Láksmi-devi mind segíteni akarnak az Úrnak ebben a missziójában, ezért arra utasítja és hatalmazza fel őket, hogy alapítsák meg tanítványi láncolataikat-, ezért van jelenleg négy vaisnava parampara ebben az univerzumban. Alapítóikat, mivel elsőként ők kapják meg a védikus tudás terhét, ádi-gurunak nevezik (SG43 oldal) Vaisnava sampradáyák: 1. Brahma sampradaya – Madhvacarya (alapító acarya) 2. Siva-Rudra sampradaya- Visnusvámi (alapító acarya) 3. Laksmi= Sri acarya – Ramanujacarya (alapító acarya) 4. Kumarak acarya – Nimbarka (alapító acarya) Ez a négy hiteles sampradáya, a többi megszakadt. Mi a Brahma sampradayahoz tartozunk. A siksa és diksa sampradaya alapelve: •

Ugyanazon felszabadult guru ajkairól származó siksa, náma és mantra hármas kombinációja eredményez valódi megvalósítást

Ha ugyanattól a vaisnavától fogadunk el diksát és siksát akkor az diksa sampradaya. 41


Diksa sampradaya: az Arjunától eredő tanítványi láncolat nem mindig azt jelenti, hogy az embernek hivatalos avatást kell kapnia. A tanítványi láncolat azt jelenti, hogy el kell fogadni a láncolat következtetéseit.

Az Úr Caitanya tanításaiban egyesült a négy tanítványi láncolat, és filozófiájuk lényege a jelenlegi gaudiya-vaisnava hagyománnyá olvadt össze. A gaudiya-vaisnavák ezért úgy tekintenek az Úr Caitanya tanításaira, hogy azok Isten abszolút és teljes üzenetét képviselik. 9.) Az alapító acarya fogalma, jelentősége, kiemelkedő helyzete; példák, Srila Prabhupada jelentősége, az ISKCON jelentősége és helyzete.

Az alapító acarya a legfőbb siksa-guru, akik korrigálják a tanításokban és a misszió célkitűzéseiben fellépő elhajlásokat. Szerepe a siksa hagyományában, saját láncolatán belül mindenre kiterjed, a parampara tanításainak új irányt szab, minden későbbi gurunak és tovább az Ő tanításai alapján kell végeznie szolgálatát.

Az alapító acarya szolgálata hogy kijavítsa a vallásos elvekben fellépő kétfajta torzulást: •

A parampara tiszta tanításaitól való elhajlásokat

A parampará küldetésének céljáéval kapcsolatos félreértéseket

Az acarya azért jelenik meg, hogy új élettel töltse meg a tanításokat és előremozdítsa az Úr Caitanya küldetését. Példa alapító acaryákra: Sri Ramanuja, Sri Madhva, és korunkban, Srila Prabhupada. Az alapító acarya, mivel ő éleszti újjá a paramparát, a tanítványi láncolat tagjai nagy tisztelettel adóznak neki. Az alapító acarya az Úr meghatalmazottja, aki arra hivatott, hogy a tanítványi láncolatot visszavezesse a helyes irányba, s otthagyja rajta transzcendentális védjegyét, mely megmutatja az utat minden bhakta számára, aki igényt tart örökségére (SG 45 oldal). Az ISKCON tagjai számára Srila Prabhupada az alapító acarya és a siksa-guru. A mozgalom minden tagjának kötelessége behatóan tanulmányozni és ismerni tanításait. Az a képzési mód, amiben Srila Prabhupada szerette volna, ha az ISKCON bhaktái részesülnek, nagyban hasonlít a siksa-guru tradíciójára. Srila Prabhupada értelmezésében, hogy mi tekinthető siksának a követői számára, a következő válaszokat adja: •

A vaisnavák társasága és a tőlük kapott tanítások (a siksa) a lelki gyakorlók sikerének biztos eszközei. Ez a sastra utasítása.

42


Srila Prabhupada azonban azt tapasztalta, hogy amikor követői az ISKCON keretein kívül részesültek tanításokban, lelki életük, különböző okok miatt, meggyengült

Srila Prabhupada ezért azt az utasítást adta követőinek, hogy kizárólag az ISKCON tagjaitól fogadjanak el siksát.

43


10.) Guru-tanítvány kapcsolatok a Bhagavad-gitában és a Srimad-Bhagavatam 1-2 énekében (ki kit tanít; a tanítás tárgya és témája, kérdések és válaszok, a tanítás módszere, kapcsolódás a tanítványi láncolathoz).

44


Nama-tattva I. (Harinama-cintamani): 11.)

Ismertesd az Úr Caitanya tíz tanítását (Dasa-múla-tattva) és magyarázd el őket a

szent név éneklésének folyamatával párhuzamban!

45


Az Úr Caitanya filozófiáját 10 pontba tömöríti Bhaktivinoda Thákura. Az első, hogy az igaz tudás bizonyítéka vagy alapja (pramána) a sruti. A másik kilenc alapelv a prameyák, amelyeket a pramána határoz meg. E tíz alapelv megalapozza a lelki tudományt. 1. A védikus irodalom az egyetlen forrása az Abszolút Igazságról szóló tudásnak. 2. A mindenható Hari (Krisna) a Legfelsőbb Úr. 3. Krisna mindig végtelen energiával rendelkezik. 4. Krisna a rasa óceánja. 5.

A lélek Krisna elkülönült része.

6. Egyes lelkek Krisna illúzórikus energiájában merülnek el. 7. Más lelkek kiszabadultak Krisna illúzórikus energiájából. 8. Minden lelki és anyagi megnyilvánulás azonos Krisnával, és ugyanakkor különbözik is tőle. 9. A tiszta odaadó szolgálat az egyetlen módszer arra, hogy elérjük Krisnát. 10. A tiszta istenszeretet az élet végső célja. Az első alapelv ahogyan már említetettem, hogy az Abszolút tudást a védikus irodalomból merítjük, ezen alapszik a másik kilenc elv is. A másodiktól a negyedik elvig Krisnáról kapunk tanítást. Utána az ötödik elv beszél a jívákról, akik le lehetnek kötve az anyagi energia által, de ha megódoltak fel is szabadulhatnak annak hatásától. A nyolcadik alapelv meghatározza a jíva, az élőlény és a Legfelsőbb kapcsolatát. A jíva és az anyag is Krisna belső energiájából nyilvánultak meg. S az előbb említett három tényező egyszerre azonos és különbözik is, felfoghatatlanul. Bhaktivinoda Thákura a másodiktól a nyolcadik elvig beszél a sambandha jnánáról. A tizedik alapelv kimondja az élet végső célja a tiszta istenszeretet, ez a prayojana tattva. Az abhideyát (hogyan érhatjük el a végcélt), pedig a kilencedik alapelv magyarázza. Ez a folyamat nem más mint a tiszta odaadó szolgálat. Valaki nem ismeri jól ezt a tíz alapelvet, nem megfelelő tudással, filozófiai megértéssel fogja énekelni a szent nevet. Ez oda vezet, hogy sértéseket fog elkövetni, s lelki fejlődése majdnem teljesen megáll a sadhakának. Már önmagában az is sértés, hogy valaki nem ismeri ezeket az elveket, ez annak a következnémye, hogy nem tanulmányozza rendszeresen a sástrát. S ha nem javítja ki ezt a tudatlanságot nem fog tudni megfelelően fejlődni.

46


12.)

Ismertesd a tíz sértést a szent név ellen, megjelenésük okait és a gyógymódokat! Srila Prabhupáda Caitanya Caritamrita Ádi lila 8.fejezet 24. verséhez fűzött magyarázatában idézi a Padma Puránát:

A ¼r¦ Padma Pur§£a kijelenti: sat§° nind§ n§mna¤ paramam apar§dha° vitanute yata¤ khy§ti° y§ta° katham u sahate tad-vigarh§m A Hare K¥¢£a mah§-mantra dicsõségét prédikáló nagy szentek gyalázása a legsúlyosabb sértés a szent név lótuszlába ellen. Nem szabad bírálnunk azt, aki a Hare K¥¢£a mah§-mantra dicsõségét hirdeti. Aki megteszi, az sértést követ el. A N§ma-prabhu, aki azonos K¥¢£ával, soha nem tûri el az ilyen sértõ viselkedést, még attól sem, aki nagy bhakta hírében áll. A második n§m§par§dha a következõ: ªivasya ªr¦-vi¢£or ya iha gu£a-n§m§di-sakala° dhiy§ bhinna° paªyet sa khalu hari-n§m§hita-kara¤ Ebben az anyagi világban Vi¢£u szent neve minden áldást megad. Vi¢£u neve, alakja, tulajdonságai és kedvtelései mind a transzcendentális abszolút tudást jelentik, ezért sértésnek számít, ha valaki megpróbálja különválasztani az Istenség Abszolút Személyiségét szent nevétõl, transzcendentális formájától, tulajdonságaitól és kedvteléseitõl, mert anyaginak véli azokat. Éppen így az is sértés, ha valaki azt gondolja, hogy a félistenek — például az Úr ¼iva — nevei éppen olyanok, mint az Úr Vi¢£u neve, azaz ha azt hiszi, hogy az Úr ¼iva és a többi félisten Isten különféle formái, s ezért egyenrangúak Vi¢£uval. Ez a második sértés az Úr szent nevének lótuszlába ellen.

47


Aki a lelki tanítómestert anyaginak tekinti, s ezért irigykedik kiemelkedõ helyzetére, az elköveti a szent név lótuszlába elleni harmadik sértést, amelyet guror avajñ§nak neveznek. A negyedik sértés (ªruti-ª§stra-nindanam) a védikus szentírások, például a négy Véda és a Pur§£ák gyalázása. Az ötödik sértés (arthav§da¤) a szent név dicsõségét túlzásnak tekinteni, a hatodik sértés (hari-n§mni kalpanam) pedig az, amikor valaki az Úr szent nevét a képzelet szüleményének véli. A hetedik sértés így szól: n§mno bal§d yasya hi p§pa-buddhir na vidyate tasya yamair hi ªuddhi¤ A hari-n§ma lótuszlába ellen elkövetett legsúlyosabb sértés az, amikor valaki azt gondolja, hogy mivel a Hare K¥¢£a mantra minden bûnt képes ellensúlyozni, folytathatja bûnös tetteit, s ugyanakkor énekelheti a Hare K¥¢£a mantrát, hogy semlegesítse õket. A nyolcadik sértés a következõ: dharma-vrata-ty§ga-hut§di-sarvaªubha-kriy§-s§myam api pram§da¤. Sértés, ha valaki a Hare K¥¢£a mantra éneklését vallásos rítusnak tekinti. A vallási szertartások végzése, a fogadalmak betartása, a lemondás és az áldozatok mind kedvezõ anyagi cselekedetek. A Hare K¥¢£a mah§-mantra éneklését nem szabad az ilyen materialisztikus vallásossághoz hasonlítani. Ez sértés az Úr szent nevének lótuszlába ellen. A kilencedik sértés így hangzik: aªraddadh§ne vimukhe 'py aª¥£vati yaª copadeªa¤ ªiva-n§m§par§dha¤ Sértés olyan emberek között hirdetni a szent név dicsõségét, akik nem intelligensek, és nincs hitük e témában. Ezeknek az embereknek meg kell adnunk a lehetõséget, hogy hallják a Hare K¥¢£a mantra éneklését, de kezdetben nem szabad a szent név dicsõségérõl vagy lelki jelentõségérõl tanítanunk õket. A szent név folytonos hallásától szívük meg fog tisztulni, s így képesek lesznek megérteni a szent név transzcendentális helyzetét. A tizedik sértés a következõ:

48


ªrute 'pi n§ma-m§h§tmye aham-mam§di-paramo

ya¤ pr¦ti-rahito nara¤ n§mni so 'py apar§dha-k¥t

Sértés, ha valaki annak ellenére, hogy hallott az Úr transzcendentális szent nevének dicsõségérõl, anyagi felfogásban él tovább, s azt gondolja: „Ez a test vagyok, s minden, ami ehhez a testhez tartozik, az enyém [aha° mameti]”, valamint nem mutat tiszteletet és szeretetet a Hare K¥¢£a mah§-mantra éneklése iránt. Ehhez hozzárakhatjuk (Srila Prabhupáda teszi) a nyolcadik sértést tartalmazható szót: pramadha. Ez azt jelent figyelmetlenség,

s ez a megjelenésének oka is. Nem térek ki

részletesebben az egyes sértések megjelenéseinek okaira, hiszen Srila Prabhupáda nagyon szépen összefoglalta őket. Minden sértéstől megszabadulhatunk, ha pusztán énekeljük a szent nevet. Persze minden egyes sérté elkövetése után ajánl egy gyógymódot Bhaktivinoda Thákura ill. Haridása Thákura. Ezt Srila Sivaráma Maharája összefoglalta egy táblázatban:

SÉRTÉS

OK

SZIMPTÓMA

MEGSZABAD

KIJAVÍTÁS

MEGJEGYZÉ

ULÁS

S

Vaisnavák

Rossz társulás: Kritizálás:

- mindig

- bűnbánás

megsértése

- kritizálókkal

dicsőíteni és

- sírni a bhakta

- kasztot,

- mayavádikkal születést -

- korábbi hibát,

érzékkielégítők bűnt kel

Félisteneket

- tudatlanság

egyenlőnek

- 3 féle

tekinteni

máyávádi

Krsnával

- 2 féle anyagi elképzelés

- leesést

tisztelni a

lábánál

sadhukat

kritizáló elveszti a név

- Több-isten

- Elfogadni egy - könyörögni az

imádat

guru / sadhu

- mayaváda

meg, állandóan nevet

- emlékezni: a

kegyét

varnásramát

nem bocsát vibrálni a szent

- rossz szokást

- elpusztítja a

Ha a bhakta

utasítását a sambhandajnána

Úr bocsánatáért - óvatosnak lenni, hogy ne kövessük el

49


SÉRTÉS

OK

SZIMPTÓMA

MEGSZABAD

KIJAVÍTÁS

MEGJEGYZÉ

ULÁS ideológia

elsajátításához

S újra

- dicsőíteni az Úr különleges helyzetét Gurut

- Rossz társulás - Nem

közönséges

- nem hiteles

engedelmes

személynek

könyvek

- hanyagolja az

tekinteni

olvasása

imádatot,

- feladni a rossz borulni bocsánatáért gyakorlatot

tiszteletet

- követni a

-

képesítetlenség - közönségesnek

- Feladni a

Alázatosan a

Az ácáryákra és

rossz társulást

guru lábaihoz

a paramparára

paramparát

tanítványnak

tekinti

- szolgálni a

lenni

- közvetlenül

gurut

-

imádja Krsnát,

is vonatkozik

könyörögni, akkor a guru feloldoz

hitetlenség,mat vagy a lelki erializmus

Védák vagy

- nem védikus

védikus

nézetek (logika,

Irodalom

tantra,

gyalázása

láncolatot

- kapcsolat ilyen

- feladni a rossz - Megbánni

Máyá devi

nézetekkel

társulást

különböző

mayaváda,

- másodlagos

- feladni a

karma-kanda,

jelentést előtérbe hamis

sástárnak

buddhizmus)

helyez

gyakorlatot

- virágot, tulsi

elfogadása

- elutasítja a

- énekelni a

levelet ajánlani

védikus nézeteket szent nevet - tantrával kezd

- dicsőíteni a

foglalkozni

Védákat

- tiszteletet ajánlani a

a S.Bhág.-nak és a Védáknak

kegyben részesíti az ateistákat, a mayavádikat és a vaisnavák szolgáit

- húst eszik, stb...

50


SÉRTÉS

OK

SZIMPTÓMA

MEGSZABAD

KIJAVÍTÁS

MEGJEGYZÉ

ULÁS

Szent nevet

Jámborság

S

A sástra szent

- A szent név

- Bhakták előtt Az ilyen sértő

képzelődésne hiánya:

névvel

dicsőségéről

megjelenni

láttán meg kell

k, túlzásnak

- nincs hit a

kapcsolatos

beszélni

- feladni a

fürdeni a

tekinteni

bhaktival

állításait

- korrigálni a

sértést

Gangeszben

kapcsolatos

túlzásnak tekinti

sértést

utasításokban, a - helytelen hithez szent névben

vezet

- a sástra

- saját

lényegét nem

értelmezést talál

ismeri

ki

- bocsánatért könyörögni

Bűnt

- Rossz társulás - Zavart elme

Abbahagyni a

- Bhakták előtt A véletlen, nem

elkövetni

miatt hajlam a

bűnöket:

megjelenni

remélve,

bűnre

- odafigyelni a

- feladni a

hogy a szent

námábhása –

mentalitásra,

sértést

név

véletlenszerű

társulásra

megtisztít

- védelmet

- rossz

- hallani a

kérni

szándékú csalás – előre megfontolt

- visszaeső igazi aparádhi - feladja a munkát, vairáginak öltözik, nőket, pénzt gyűjt

valós sértés még ott van figyelmeztetésü l az elmének

samb.-jnánáról - tiszta japázás a bhakták társaságában

Hitetlen

A guru avatást

- az avatottnak

embert a

ad

nincs hite a szent nem őszinte

szent név

- anyagi

névben

dicsőségére

haszonért

- guru elveszti

oktatni

-

Elutasítani a tanítványt

- Nyilvánossá tenni a sértést a vaisnava közösség előtt

lelki erejét

óvatlanul(hitetl - leesik

51


SÉRTÉS

OK

SZIMPTÓMA

MEGSZABAD

KIJAVÍTÁS

MEGJEGYZÉ

ULÁS

S

en tanítvány)

A maha-

- A sástra

mantrát a

céljának nem

Védák

ismerése

karmakanda részének tekinteni

- mayaváda mentalitás, vaisnava

- A szent nevet

- Vágyni a

- megközelíteni

egy másik cél

megtisztulásra

egy alacsony

elérési módjának hiszi

- igazi tudást szerezni

- a szent nevet

- elfogadni a

ideiglenes

bhaktit, és a

folyamatnak

szent nevet

aparádha miatt tekinti

mint a módszer

- a gurutól nem - ritus nem célja

és a cél

születésű vaisnavát, vízét, lábporát és ételmaradékát elfogadni - jönni fog a helyes

kapott képzést

mentalitás a szent név iránt

Figyelmetlen - vonzódás

- közönyösség

Mohóság:

ül énekelni a anyagi

- tunyaság

- figyelmesen

szent nevet

élvezethez - lustaság: a

Nagy erőfeszítésre van szükség,

- nyughatatlanság japázni bhakták között, tulasival

tudatlanság

- társulni

hatása

bhaktákkal

- vágy az

- követni az

anyagi

ekadasit,

vonzalomra:

hogy az elmét megszabadítsuk az ilyen hajlamoktól. A többi sértés gyökere

olvasni, japázni

szenvedély Anyagi

Testi

Nem tudja

- feladni az

- Beismerni a

dolgokhoz

azonosítás:

elfogadni a

anyagi

ragaszkodást

ragaszkodni

- bráhmana

meghódolás 6

ragaszkodást

egy

vagyok,

részét

- szolgálni a

vaisnavának

vaisnava

- társasági elvárás tiszta

- valójában

vagyok...

miatt japázik

gyakorolni a

vaisnavákat

52


SÉRTÉS

OK

SZIMPTÓMA

MEGSZABAD

KIJAVÍTÁS

MEGJEGYZÉ

ULÁS - nincs hite

S

- hallani a szent meghódolást név dicsőségéről

13.) Ismertesd a namabhasa megjelenésének okát (tudatlanság és anarthák, ezek fajtái), a namabhasa típusait, eredményét és a módszert ahhoz, hogy a bhakta felülemelkedjen rajta! n§ma cint§ma£i¤ k¥¢£aª p¡r£a¤ ªuddho nitya-mukto

caitanya-rasa-vigraha¤ 'bhinnatv§n n§ma-n§mino¤

„K¥¢£a szent neve transzcendentálisan gyönyörteli. Minden lelki áldást megad, mert ez a név Maga K¥¢£a, minden gyönyör kútfeje. K¥¢£a neve minden transzcendentális íz megtestesülése, és semmi sem hiányzik belõle. Semmilyen körülmények között sem anyagi, és nem kevésbé hatalmas, mint Maga K¥¢£a. Sohasem szennyezik be az anyagi tulajdonságok, ezért nem lehetséges, hogy kapcsolatba kerüljön m§y§val. Mindig felszabadult és lelki — az anyagi természet törvényei sohasem kötik feltételekhez. Ez azért van így, mert K¥¢£a neve és Maga K¥¢£a azonosak.” (Padma Purána idézve a CC. 17.133-ban)

53


Ebből a versből világosan megérthetjük Krisna szent nevének a helyzetét. Krisna neve nem különbözik Krisnától, de mi mégsem tapasztaljuk mindezt. Miért van ez, mert nem Krisna tiszta szent nevét énekeljük, hanem „csak” az árnyékát ennek. De miért? A válasz: mert ott van atudatlanság köde és az anarthák felhői. Bhaktivinoda Thákura részletezi ezeket az akadályokat a Bhajana rahasya című művében: Tudatlanság A tattva-vibhrama négy fajtája: szva-tattva-bhrama (a saját azonosságunkkal kapcsolatos illúzió); paratattva-vibhrama (az Istenség Legfelsőbb Személyiségével kapcsolatos illúzió); sádhya-bhrama (a prema-bhakti folyamatával kapcsoltos illúzió) és sádhana-bhrama (a lelki gyakorlattal kapcsolatos illúzió). Anarthák Az asat-trsná négy fajtája: aihikesvaisaná (vágy az anyagi tárgyakra); páratrikesvaisaná (vágy a mennyei boldogságra); bhúti-vánchá (végy a misztikus képességekre) és mumuksá (vágy a felszabadulásra). Az aparádha négy fajtája: krsna-náma-aparádha (sértések a szent név ellen); krsna-svarúpaaparádha (sértések Krsna fprmája vagy a múrti ellen); tadíya-aparádha (sértések a vaisnavák ellen) és cit-kana-aparádha (sértések a jívák ellen). A hrdaya-daurbalyam négy fajtája: tucchásakti (ragaszkodás a Krsnával nem kapcsolatos dolgokhoz); kutináti (képmutatás vagy hibakeresés); mátsarya (irigység) és pratisthá (vágy a hírnévre) Amíg ezek az akadályok jelen vannak nem tudjuk megkapni Krisna szent nevének legmagasztosabb ajándékát: az Istenszeretetet. Persze nem alábcsülendő a námabhása eredménye sem. Mikor a szent név árnyékáról beszélünk egy elég széles spektrumot érintünk. Egészen a hit nélküli énekléstől kezdve a námabhása legfelső szintjéig. Felsorolom a Harinama cintámaniban fellelhető szinteket (egy közös bennük mind felszabadulást ad az anyagi kötöttségek alól):

54


Asraddhá námabhása Sanketa: akaratlanul vagy véletlenül mondja ki a nevet pl.:Ajámila Parihása: tréfálkozva pl.:Jarásandha Stobha: gúnyolódva pl.: Sisupála Hela: tiszteletlenül vagy hanyagul Sraddhá vagy cháya námabhása Ott vannak még anarthák de hittel énekli a szent nevet a gyakorló. Lehet, hogy kezdeztben csak halvány sugarai jutnak át a tudatlanság ködén és az anarthák felhőin, de szép lassan a szent név ragyogó napja szétoszlatja az akadályokat, s megjelenik tiszta formában a bhakta előtt. Ennek feltétele a hit, ami a bhakták társaságában születik. Pratibhimba námabhása Mikor a nap sugarai visszatükröződnek a vízen, csak egy torz tükörképet látunk. Hasonlóan a máyávádi sem kapja meg a szent név eredményét, mert nem megfelelő megértéssel énekli a nevet. Ez gyakorlatilag egy náma apparádha (vagy az lesz nagyon gyorsan ha nem változik). Érdemes megjegyezni, hogy itt a máyávádi nem csak a máyávádi filozófusokra utal hanem az érzékkielégítést végzők összes fajtájára. Még a felszabaadulásra vágyókra is. A námabhása minden áldást megad, egy dolgot kivéve a tiszta Istenszeretet. A minden szót a szó szoros értelmében kell megérteni. Bhaktivinoda Thákura leírja a námabhása sokkal több jószerencsével kecsegtet, mint amit a vallásosság, a fogadalmak követése, a yoga gyakorlása vagy az áldozatok végzése adhat. Eredményei: bűnöktől, Kali yuga hatásától felszabadulás, legyőzi a félelmet, szenvedést, lehetővé tesz a biztonság és egy kedvűség élvezetét. Elhárítja a démonok, kísértetek, koboldok, gonosz szellemek és ártalmas bolygók befolyását. Megadhatja a dharma, artha, káma, moksa célokat, melyeket Védák kínálnak fel. Mivel a bhaktáknak nem ezek a célok jelentik a végcélt ezért nem elégszenek meg a námabhása éneklésével. A módszer, hogy felülemelkedjenek nem más, mint a sraddhá námabhása éneklése helyes filozófiai megértéssel, s természetesen sértések nélkül. Mindez akkor lehetséges, ha menedéket veszünk egy hiteles leki tanítómester lótuszlábainál, s avatást fogadunk el tőle. 55


14.)Ismertesd az éneklés és emlékezés egymás utáni szintjeit és ezek jellemzőit (smaranadasa stb.), valamint a tökéletesség elérését ezeken keresztül! Szent név azonos Krisnával- ennek a megértésének szintjei -

fel kell adni a tíz sértést, állandóan énekelve el kell merülni a névben, tiszta kiejtés

-

ha szent név szilárd a sadhaka elkezdhet meditálni az Úr formáján éneklés közben

-

először leül a múrtik elé, s közvetlenül nézi őket, mikor fejlődik elméjében is automatikusan látja az Úr formáját

-

ezután Krisna tulajdonságai is belekerülnek a meditációba

-

mantra-dhyána-mayi-upásana – Krisna kedvtelésein való meditáció

-

ennek egy belsőségesebb szintje, mikor a bhakta el kezd meditáni az asta-kaliya-lilán

-

másnéven svarasiki imádat (saját kapcsolatunkon kerszesztül imádjuk az Urat) ° guru kegyéből megérti svarupáját ° ha megfelelő a hangulat Caitanya Maháprabhu kegyéből a sringara rasában szolgálhat a bhakta ° bekerül egy yuthába (csoportba) ° yuthesvari kegyéből minden durva, finom anyagi elképzelés megsemmisül 56


° megynyilvánul a gopi bháva tizenegy jellemzője: 1. sambandha (kapcsolat) 2. váyasa (kor) 3. náma (név) 4. rúpa (forma) 5. yútha-pravesa (belépés egy csoportba) 6. vesa (öltözet) 7. ájná (utasítások) 8. vásasthána (lakóhely) 9. sevá (szolgálat) 10. parákásthá (kiválóság) 11. pályadási-bháva (egy szolgálólány hangulata) A tudat öt szintjének emelkedése a gopi-bháva sadhanában 1. sravana-dasa (hallás szinje): bhakta hall Krisna kedvteléseiről, vonzódik e szerelmi hangulathoz, s ekkor egy lelki tanítómestertől kell további tanításban részesülnie 2. varana-dasa (elfogadás szintje) buzgón, mohón elfogadja a szerelmi rasát 3. smarana-dasa (emlékezés szinje) rasa hangulataira emlékezve bhakta arra vágyik gyakorolja is őket o smarana: nem szilárd emlékezés o dhárana: állandó emlékezés o dhyána: szilárd meditáció o anusmrti :állandósult meditáció o samádhi: elmélyülés 4. ápana-dasa (alkalmazás szinje) képesítetté válik, hogy felidézze a rasa elemeit 5. sampatti-dasa (birtoklás szintje) megszabadul összes anyagi megjelöléstől és szilárdan megállapodik lelki azonosságában

15.)Ismertesd a rasa fogalmát és alkotóelemeit! (Harináma cintmani 86-87 oldal)

57


Az Úr Krisna szent neve a rasa virágának bimbója, amely a tiszta transzcendens lényege. Krisna kegyéből a rasa szent neve formájában terjed el az anyagi világban. A szent név kezdődő bimbójának nyílásakor kezdődik Krisna Goloka Vrindávana-beli elbűvölő Syámasundara formájának megvalósítása. Az Úr hatvannégy transzcendentális tulajdonsága olyan ekkor, mint a félig kinyílt virág ellenállhatatlan illata. Ez a virág virágzása teljében megnyilvánítja az Úr Krisna örök és bensőséges kedvteléseit, amit asta-kaliya-liláként vagy nyolcszoros szerető kedvteléseiként ismernek. A jívában ott szunnyadnak az áhláda(gyönyör) és a samvit(tudás) lelki energiák kicsiny szikrái. A rasa virágzásakor a svarúpa-sakti (az Úr belső energiája ) alászáll,hogy kapcsolatba kerüljön a jíva parányi lelki energiáival, és felélessze őket; mindez a szent név indokolatlan kegyéből történik. A svarúpa sakti alászáll, mint bhakti-devi, aki a hládini és a samvit energiák teljes elegyét testesíti meg. Ezt az elegyet bhakti-svarúpa-saktinak nevezik, azaz a tiszta odaadás formája energiájának. Amikor ezt a szunnyadó gyönyört és tudást elönti a bhakti-svarúpakam-sakti, akkor a spontán szerető attitűd megjelenik a szent név éneklőjének szívében, mely ahhoz szükséges, hogy a bhakta beléphessen az asta-kaliya-lilába. Így éri el a bhakta a tökéletesség négy szintjét, amit stháyibhávának, azaz állandó érzelemnek, vagy ratinak neveznek. Négyféle bháva egyesül, hogy átalakítsák a ratit rasává. Ezek a következők: vibháva, anubháva, sáttvika, vyabhicári (vagy sancári). A vibhávának, annak az elemnek, amely felkavarja az érzelmeket, két alosztálya van: álambana és uddipana. Az álambhanának vagyis az alapnak szintén két része van: a visaya (tárgy) és az ásraya (befogadó). Az Úr Krisna bhaktája az ásraya, a visaya pedig az Úr Krisna Maga. Az Úr Krisna transzcendentális szépségét és tulajdonságait nevezik uddipanának azaz ösztönzőnek. Így ahol jelen van az álambhana (Krisna és a bhaktái közötti kapcsolat) és az uddipana (Krisna formája és tulajdonságai megvalósításának ösztönzése), akkor ott létrejöhet lílá és rasa. Az anubháva (a belső, állandó érzelem külső megnyilvánulása) a vibhávából vagyis az álambhana és az uddipana hatásából ered. Amikor ezek az érzelmek még intenzívebbé válnak, akkor sáttvika-bhávává alakulnak át (olyan szerető érzelmek melyeken nem lehet uralkodni). Ekkor a sancári- bháva( azok az érzelmek, amelyek mozgásba hozzák a rasa fejlődését) lép működésbe. A rasa olyan, mint egy gép. A rati az állandó érzelem az összekötő tengelye ennek a gépnek. Amint a négy bháva egyesült energiája beindítja e gépet, akkor az állandó érzelem (stháyi bháva) rasává alakul át. A bhakta, aki az ásraya( mint menedék, vagy tartály) , e rasát ízleli meg, s ez a vraja-rasa, Vrindávana lelki íze. Ez a rasa mindennek e lényege, s ez a jíva 58


legvégső célja. A Védák négy célt ismertetnek: dharma, artha, káma, moksa. Alapjában véve azonban minden tökéletességnek a csúcspontja a rasa. A teljesen önmegvalósított és tökéletes élőlények jogosultak arra, hogy megízleljék e rasát.

NAMA TATTVA II (Sri Siksastakam) 16.) Ismertesd a Sri Siksastakam verseinek témáit, és felosztását az odaadó szolgálat nyolc szintje, a szent név éneklésének szintjei, vés a transzcendentális tudás három aspektusa szerint! A nyolc vers témája: 1 vers: Mi a sankirtana eredménye? 2 vers: Hogyan értjük meg, hogy nem vagyunk képesítettek énekelni. Mi az akadály? 3 vers: Az éneklés folyamata, hangulata. 4 vers: Hogyan szabaduljunk meg az anartháktól (a 2 versben voltak említve). 5 vers: A lélek alkati helyzete. 6 vers: Hogyan közelítjük meg a Legfelsőbb Urat? 7 vers: Ezenközben elkülönülést érzünk. 8 vers: Az élet legmagasabb tökéletességének elérése. A versek felosztása: •

Sambandha, abhidheya, prayojana (a transzcendentális tudás kategóriái).

Sraddha, sadhu-sanga, bhajana-kriya, anartha-nivrtti, nistha, ruci, asakti, bhava, prema (a lelki fejlődés szintjei) 59


Az odaadó szolgálat szintjei: Srila Bhaktisiddhanta Sarasvati Thakura szerint: 1. Sraddha (kezdeti hit) és sadhu-sanga (társulás a bhaktákkal): 1 vers 2. Bhajana-kriya (odaadó szolgálat gyakorlása): 2 vers 3. Anartha-nivrtti (megszabadulás a nemkívánatos tulajdonságoktól): 1-5 vers 4. Nistha (szilárd odaadó szolgálat): 3 vers 5. Ruci (transzcendentális íz): 4 vers 6. Asakti vonzalom): 5 vers 7. Bhava (eksztatikus istenszeretet): 6 vers 8. Prema (tiszta istenszeretet): 7 és 8 vers Bhaktivinoda Thakura (Bhajana-rahasya) szerint: 1. sraddha: 1 vers 2. sadhu-sanga és bhajana-kriya: 2 vers 3. nistha: 3 vers 4. ruci: 4 vers 5. asakti: 5 vers 6. bhava: 6 vers 7. vipralambha-prema (elkülönülésben): 7 vers 8. sambhoga-prema (együttlétben): 8 vers

A transzcendentális tudás három aspektusa: •

Sambandha (a lélek kapcsolata Krsnával) 1-5 vers

Prayojana (a végső tökéletesség) 6-8 vers

Abhidheya (a kapcsolat gyakorlása) mind a nyolc vers

A szent nevet mind a vaidhi-bhakták, mind a raganuga-bhakták éneklik. Megízlelni csak egy más rasika-bhakta segítségével és irányításával lehet. 17.) Ismertesd az első versben meghatározott kiválóságokat, amelyeket a szent név éneklése eredményez! Az éneklés hét tökéletességet eredményez: 60


ceto-darpana-marjanam – ami azt jelenti, hogy a jiva transzcendentális természetű, de befedheti maya, mint tükröt a por, amit le lehet tisztítani a szentek társulása, a hallás és az éneklés által. Ha a jiva kapcsolatba kerül az odaadó szolgálattal, akkor a hladini-sakti megsemmisíti a hamis azonosságot, és a jiva megérti örök természetét, mint Krsna szolgája.

bhava-maha--davagni-nirvapanam – megszünteti az anyagi lét lángoló tüzét, és meg védi a bhaktát a maya hatásától

shreyah-kairava-chandrika-vitaranam – felébred a szívében a bhava, és soha nem adja fel az éneklést, még a tökéletesség szintjén sem.

vidya-vadhu-jivanam – megérti svarupáját, mint Krsna szolgálólánya (vadhufeleség).

anandambudhi-vardhanam – elmerül az ötféle rasa óceánjában

prati-padam purnamritasvadanam – megszabadítja a jivát minden befedettségtől, aki így megízlelheti a bhakti-rasat

sarvatma-snapanam – megtapasztalja a teljesen tiszta önzetlen szeretetet Krsna iránt.

18.) Ismertesd a Siksastakam 8 verse, a maha mantra 16 szava és Krisna napi kedvtelései közötti összefüggést! 1pár: - HARE KRSNA – a tudatlanság legyőzőjét jelzi, és a hittel végzett nama-sankirtanára utal. 2 pár: - HARE KRSNA – jelzi, hogy Krsna nevei minden potenciával rendelkeznek. Ezáltal lehet kifejleszteni a ragaszkodást a szent név énekléséhez 3 pár: - KRSNA KRSNA – a tiszta bhakták társaságát jelzi, és azt hogy mindig szilárdak vagyunk a hitben 4 pár: - HARE HARE – felébred a motiválatlan odaadás és az íz a nama-sankirtanához. 5 pár: - HARE RAMA – a tiszta szolgálat iránti ízt jelzi, és az emlékezést a szent névre 6 pár: - HARE RAMA – éneklés a transzcendentális érzelmek kezdeti szintjén, amely anyagi elkülönülést valamint teljes ragaszkodást Krsnához eredményez 7 pár: - RAMA RAMA – felébreszti a ragaszkodást a szeretői rasa izéhez, a bhakta menedéket keres Sri Radha lótuszlábainál, és elkülönülést érez. 8 pár: - HARE HARE – az élet céljának az eléréséhez vezet.

61


19.) Ismertesd a bhakti-rasa alkotóelemeit a 7. vers magyarázata alapján! Amikor a rati eléri a sthayi-bhava (szilárd lelki érzelmek) szintjét akkor a vibhava-, sattvikaés a vyabhicari bhávák hozzáadásával létrejön a bhakti rasa. Amikor a bhaktában erőteljes vonzódás, mély szeretet és spontán önátadás alakul ki Krsna iránt, akkor elérte a premát. •

Rati, amikor a bhakta a bhakti fokozatos szintjein eljut a bhava szintre, ami a prema virágának bimbója. Ilyenkor teljesen megnyilvánulnak az eksztatikus szimptómák.

Sthayi-bhava, a bhakta a svarupájának megfelelő érzelmekkel szolgálja Krsnát.

Vibhava, azok a speciális szimptómák, amelyek az eksztázist kiváltják. Két kategóriája van: az alambana, amelyben a rati megízlelhető, a bhakta és Krsna a rati tárgya. az uddipana, amely a ratit felébreszti, vagyis ami által megízlelhető, nevezetesen Krsna tulajdonságai, formája, stb.

Anubhava, másodlagos szimptómák, mint a táncolás, éneklés, üvöltés, stb.

Sattvika, a nyolc eksztatikus szimptóma, amelyek megjelennek a bhakta testében

Vyabhichari, a 33 pusztító eksztázis, amikor az eksztatikus szerelem során megnyilvánulnak a bhakta testén.

20.) Magyarázd el a prema tulajdonságait, fejlődési szintjeit, az együttlét és elkülönülés szerepét, valamint az elkülönülés négy fajtáját!

62


Prema tulajdonságai: A Siksastakam 8-ik verse a prema-bhakta tökéletes függését fejezi ki Krsnán •

Krsna bármit megtehet vele, még azt is, hogy egy másik gopi társaságát élvezi a szeme láttára, de a bhakta akkor is Krsnát fogja tekinteni az élete Urának.

A prema szintjén Krsna a bhakta élete, lelke, mindene. Így a kölcsönös szeretet teljes virágába borul.

A bhakti egyedüli gyümölcse a prema, és út közben minden más elveszik.

A bhakta nem szenved Krsna távollétében, hanem még mélyebb eksztázist tapasztal. Hasonlóképpen együttlétben nem a saját boldogsága fontos neki, hanem Krsna boldogsága.

A valódi asraya-vigraha (szeretet menedéke) Srimati Radharani. A jiva csak parányi szolga. Ezért a bhaktának Radha-krsnát kell szolgálnia, és nem személyes kapcsolatra törekednie Krsnával.

Prema szintjeinek fejlődése az öt rasaban: Amikor a bhaktában erőteljes vonzódás, mély szeretet és spontán önátadás alakul ki Krsna iránt, akkor elérte a premát. Az asraya (a szeretet forrása, vagyis a bhakta) és a visaya (a szeretet tárgya, vagyis Krsna) közötti kapcsolat öt elsődleges rasaban jön létre: 1. semleges (santa) 2. szolgai (dasya) 3. baráti (sakhya) 4. szülői (vátsalya) 5. szeretői (madhurya), amelyet hét másodlagos rasa fűszerez. Az egyes rasakban a szeretet a következő szinteket érheti el: •

santa-rasaban >>> premát

dasya rasaban >>> ragát

vatsalya rasaban >>> anuragaig de terjedhet a bhavaig

madhurya-rasaban >>> bhavaig, és Srimati Radharani szeretete a mahabhaváig.

Együttlét és elkülönülés szerepe a prémában:

63


A vipralambha (elkülönülés) a Krsna távollétében érzett szeretetet jelenti. A sambhoga a Krsnával való együttlétet jelenti. A vipralambha hangulatát négy fajtájára lehet osztani: 1. purva-rága 2. mana 3. pravasa 4. prema-vaicittya A bhakták, leginkább az elsőt ízlelik meg, a purva-ragat, amikor a szeretőben és kedvesében a találkozásuk előtt a látás, hallás, stb., hatására keletkező ragaszkodás nagyon ízletesé válik a négy alkotórész, köztük a vibhava és az anubhava keveredésével. A mana szót a szerető és kedvese hangulatának jelzésére használják, amelyet vagy egy helyen, vagy különböző helyeken tapasztalnak. Ez a hangulat akadályozza, hogy egymásra nézzenek és megöleljék egymást, annak ellenére, hogy ragaszkodnak egymáshoz. A pravasa, a korábban egymás meghitt társaságát élvező szerelmesek elkülönülésének leírására használják. Különböző helyeken tartózkodnak, emiatt van. Prema-vaicittya, a szeretet túláradásának érzékeltetésére használják, amely elkülönüléstől való félelmet idéz elő, noha a szerető jelen van. Krsna még az elkülönülésben is a szerető vágyainak megfelelően viszonozza őt, ahol az egyes rasakban a szeretet különböző szinteket ér el. A jata-rati bhaktának a vipralambhát kell kultiválnia, és nem a sambhogát, amelyet a gauranagarik hangsúlyoznak de ez egy csaló önközpontú folyamat.

64


Dháma-tattva tételek 21. A kortárs India földrajza Terület: 3,3 M km2

Időzóna: + 5,5

Lakosság: 1 milliárd

Pénznem: rúpia (100 paisa)

Főváros: Új Delhi

Hivatalos nyelvek: hindi, angol

Államforma: Szövetségi köztársaság Közigazgatás: 25 szövetségi köztársaság, 6 szövetségi terület Állam

Főváros

Állam

Főváros

65


Jammu & Kashmir

Srinagar

Punjab

Chandigarh

Maharashtra

Mumbai

Uttar Pradesh

Lucknow

Orissa

Bhubaneshwar

Bihar

Patna

Andhra Pradesh

Rajasthan

Jaipur

Karnataka

Gujarat

West Bengal

Gandhinagar

Kerala

Bhopal

Tamil Nadu

Kolkata

Hyderabad Bangalore

Thiruvavanthapuram Madhya Pradesh

Chennai

Népek: hindusztáni (24%), bihári (10%), tamil (7%), maráti (7%), telugu (6%), bengáli (6%), Radzsput (4%), gudzsaráti (4%), orijá (3%), kannada (3%), malajálam (3%), ásszámi (1%), egyéb (22%) Vallások: hindu (83%), muszlim (11%), keresztény, szikh, buddhista, egyéb (22%) Legnagyobb városok: Mumbai (Bombay), Delhi, Kolkata (Kalkutta), Chennai (Madras), Bangalore, Hyderabad, Jaipur, Lucknow, Ahmedabad, Kanpur, Nagpur, Pune Szomszédjai: Nyugaton – Pakisztán; Északon – Kína, Nepál, Bhután; Keleten – Bangladésh, Myanmar (Burma); Délen – Sri Lanka Természetföldrajzi egységek: Himalája, Thar sivatag, Gangesz-alföld, Vindhya-hegység, Dekkán-fennsík, Arab-tenger, Bengál-öböl Legmagasabb pont: Godwin Austen (8 618 m)

A gau¨¦ya elnevezés Indiának arra a részére utal, amely a Himalája hegység déli és a Vindhy§ hegység északi oldala között terül el, s melyet Ýry§vartának, az §ryanok földjének neveznek. Indiának ezt a területét öt részre, azaz tartományra osztották (Pañca-gau¨adeªa): 1. S§rasvata (Kasmír és Pandzsáb) 2. K§nyakubja (Uttar Pradesh, Lucknow mai városával együtt) 3. Madhya-gau¨a (Madhya Pradesh) 4. Maithila (Bihar és Bengália egy része) 5. Utkala (Bengália egy része és egész Orissza). Bengáliát néha Gau¨adeªának is nevezik, egyfelõl azért, mert Maithila részét alkotja, másfelõl pedig mert R§ja Lak¢ma£a Sena — a hindu király — fõvárosának Gau¨a volt a neve. A régi fõváros késõbb Gau¨apura, majd fokozatosan M§y§pur néven vált ismertté. 66


D§k¢i£§tyát, Dél-Indiát szintén öt területre osztották, melynek neve Pañcadravi¨a.

Fő szent helyek Navadvipa, Vrndavana és Puri.

67


68


22. A „dháma” és a „tírtha” fogalma és jelentősége K¥¢£a svar¡pa-ªaktijának (belsõ energia) sandhinī aspektusa megnyilvánítja a lelki világot, az Úr állandó lakhelyét az anyagi világban, amit örök dhāma-ként ismerünk. A dhāma szerepe örökké az, hogy az Úr megjelenésének és tetteinek alapja, illetve színhelye legyen. E hely teljesen transzcendentális. Az anyagi világ megsemmisülésekor is fennmarad léte.

Māyā, az Úr svar¡pa-ªaktijának árnyéka kiterjeszti illuzórikus befolyását. Befedi az Úrtól elfordult élőlények szemét, így ők nem képesek a lelki dhāma dicsőségét meglátni.

Az Úr Nityānanda, a sandhinī-energia ura kegyéből lehet tökéletesen lelkinek látni az örömteli dhāma-ot. De míg a testtudatot feladva nem ébred fel az alázat, addig senki nem kaphatja meg Śrī Caitanya és Śrī Nityānanda kegyét, bármilyen erőfeszítést is tegyen!

A dhāma megnyilvánulásának jelentősége, hogy az Úr az itt megnyilvánított kedvteléseivel visszavonzza a lelki világba az anyagi világ börtönében raboskodó lelkeket, és tisztító erejével felszabadítja őket az anyag bilincseitől.

69


V¥£d§vana, K¥¢£a kedvteléseinek helye a m§dhurya-dhāma, az Úr Caitanya lakhelye pedig az aud§rya- dhāma. Bár a kettő nem különbözik egymástól, a rasa más hangulata érvényesül bennük: az édesség illetve a kegyesség. A tirtha szó olyan szent helyet jelöl, ami az anyagi világ része, de az Úr a kedvtelései által lelkivé teszi. Nem az Úr állandó lakhelye, de lótuszlábának érintésétől szent hellyé válik. Tirthának nevezzük a tiszta bhakták kedvteléseinek helyszíneit is. „Az Úr a Gangesz vizének forrása, ezért itt t¦rtha-p§dának szólítják, ami arra utal, hogy valamennyi szent hely a lótuszlábánál nyugszik, azaz bármi, amit lótuszlábával megérint, szent hellyé válik. A Bhagavad-g¦t§ például a dharmak¢etre kuru-k¢etre szavakkal kezdõdik. Amiatt, hogy az Úr jelen volt a kuruk¢etrai csatamezõn, ez a hely dharma-k¢etra, zarándokhely lett. Éppen ezért a P§£¨avák, akik rendkívül vallásosak voltak, biztosra vehették gyõzelmüket. Minden olyan hely, ahol az Istenség Legfelsõbb Személyisége megnyilvánítja kedvteléseit — például V¥nd§vana vagy Dv§rak§ —, szent hellyé válik.” (¼B.8.17.8.m.)

„Ebben a versben fontos a dh§ma szó. Ez a szó arra a helyre utal, ahol az Istenség Legfelsõbb Személyisége lakozik. Dh§mn§ svena sad§ nirasta-kuhaka° satya° para° dh¦mahi — olvashatjuk a ¼r¦mad-Bh§gavatam elején (Bh§g. 1.1.1). Az Istenség Legfelsõbb Személyisége hajlékán az anyagi energia hatása nem érvényesül (dh§mn§ svena sad§ nirasta-kuhakam). Bárhol van jelen az Istenség Legfelsõbb Személyisége neve, formája, tulajdonságai vagy személyes eszközei révén, az a hely azonnal dh§ma lesz.” (¼B.10.2.17.m.)

„A t¦rtha szó egyik jelentése „az, aminek segítségével átkelhetünk az anyagi létezésen.” (¼B.10.15.6.m.)

A vaisnavák vágya az, hogy dh§mában éljenek, és ellátogassanak a t¦rthákra. Az Odaadás nektárjában írja ¼r¦la Prabhup§da, hogy az ötféle odaadó szolgálat közül az egyik Mathurában (szent helyen) élni. „Annak, aki nem kellõképpen fejlett a

70


lelki életben, azt javasolják, éljen ilyen szent helyeken, és végezzen ott odaadó szolgálatot.” (¼B.4.8.42.m.) A gyakorló bhakták azért mennek szent helyekre, hogy fejlődjenek a lelki életben, tökéletesítsék lelki tudásukat, és hogy megtisztuljanak elkövetett bűneiktől. „A zarándokhelyek különösen áldásosak egy bhakta számára ahhoz, hogy gyorsan fejlõdjön a lelki életben. Az Úr K¥¢£a mindenhol jelen van, de a legkönnyebben a szent zarándokhelyeken lehet Õt megközelíteni, mert ezeken a helyeken nagy bölcsek laknak. Az Úr ¼r¦ K¥¢£a azt mondja, hogy Õ ott él, ahol bhaktái transzcendentális tetteinek dicsõségérõl énekelnek.” (¼B.4.8.42.m.)

„A szent helyek szerte a földön azért vannak, hogy megtisztítsák az ember beszennyezett tudatát egy olyan légkörrel, melyet az Úr tiszta bhaktáinak jelenléte hat át. Ha valaki a szent helyekre látogat, fel kell keresnie a tiszta bhaktákat, akik ott élnek, tanulnia kell tõlük, meg kell próbálnia tanításaikat mindennapi élete során alkalmazni, s így fokozatosan fel kell készülnie a végsõ felszabadulásra, a visszatérésre Istenhez. A szent zarándokhelyek látogatása nemcsak azt jelenti, hogy megfürdünk a Gangeszban vagy a Yamun§ban, vagy hogy megnézzük az ottani templomokat. Rá kell találnunk Vidura képviselõire, akiknek nincs más vágyuk az életben, mint hogy az Istenség Személyiségét szolgálhassák. (¼B.1.13.10.m.) Az

Úr

tiszta

bhaktáinak,

akik

teljesen

elégedettek

azzal,

hogy

az

Úr

transzcendentális szeretõ szolgálatát végzik, aligha van szükségük arra, hogy a különféle zarándokhelyekre látogassanak. Azoknak viszont, akik nem eléggé fejlettek, kötelességük a zarándokhelyek látogatása és a szertartások rendszeres végzése.” (¼B.3.3.26.m.)

““Uram! Az olyan bhakták, mint amilyen te vagy, maguk a megszemélyesült szent helyek. Mivel a szívedben hordod az Istenség Személyiségét, minden helyet zarándokhellyé változtatsz.” MAGYARÁZAT:

...Tetteikkel az Úr tiszta bhaktái mindent zarándokhellyé tudnak

változtatni, s a szent helyek csupán miattuk érdemlik meg az elnevezést. Ezek a tiszta bhakták képesek bárhol megtisztítani a légkört, nem is szólva azokról a szent

71


helyekrõl, amelyek istentelenné váltak azok miatt, akik önzõ, kétes tetteikkel a szent helyek hírnevének árán próbálnak kenyérkeresethez jutni.” (¼B.1.13.10.) „Amikor egy tiszta bhakta ellátogat egy szent zarándokhelyre, vágya az, hogy megtisztítsa azt. Számtalan bûnös ember fürdik a zarándokhelyek szent vizében, a Gangeszben és a Yamun§ban, valamint az olyan helyeken, mint Pray§ga, V¥nd§vana és Mathur§. Ezzel megtisztulnak, ám bûnös tetteik és visszahatásaik a szent zarándokhelyen maradnak. Amikor egy bhakta érkezik, hogy megfürödjön a zarándokhelyeken, semlegesíti a bûnös emberek által ott hagyott bûnös visszahatásokat.

T¦rth¦-kurvanti

t¦rth§ni

sv§nta¤-sthena

gad§-bh¥t§

(Bh§g.

1.13.10). A bhakták mindig a szívükben hordozzák az Istenség Legfelsõbb Személyiségét, ezért bárhová mennek, az zarándokhellyé, az Istenség Legfelsõbb Személyisége megértését szolgáló szent hellyé változik. Mindenkinek kötelessége ezért, hogy társuljon egy tiszta bhaktával, s így megszabaduljon az anyagi szennyezettségtõl. Mindenkinek el kell fogadnia a vándorló bhakták felkínálta lehetõséget, akik csak azzal törõdnek, hogyan szabadítsák ki a feltételekhez kötött lelkeket m§y§ karmaiból.” (¼B.4.30.37.m.) Tartózkodnunk kell az alábbi sértésektől, mert nem fog megnyilvánulni anyagi szemeink előtt a szent dh§ma dicsősége, és csak bűnös tetteinket halmozzuk ahelyett, hogy tisztulnánk: 1. sértés: Nem követni a lelki tanítómester utasításait, vagy tiszteletlenül bánni vele, aki megnyilvánítja a szent dh§ma transzcendentális természetét. 2. sértés: A szent dh§mát az anyagi világ átmeneti részének tekinteni. 3. sértés: Erőszakot elkövetni a szent dh§ma lakói ellen, vagy az odalátogató zarándokok ellen, vagy azt gondolni, hogy közönséges, világi emberek. 4. sértés: Érzékkielégítésre irányuló anyagi tetteket végrehajtani miközben a szent dh§mában lakunk. 5. sértés: A dh§mát személyes pénzügyi nyereségre használni. 6. sértés: Azt gondolni, hogy a szent dh§ma egy anyagi ország vagy tartomány része; azt gondolni, hogy az Úr dh§mája egyenlő valamely félistennel kapcsolatos szent hellyel; vagy megmérni a dh§ma kiterjedését.

72


7. sértés: Bűnös tetteket végrehajtani, miközben a szent dh§mában tartózkodunk. 8. sértés: V¥nd§vanát és Navadvipát egymástól különbözőnek tekinteni. 9. sértés: Kritizálni vagy elhanyagolni a szentírásokat, amelyek a szent dh§mát dicsőítik. 10. sértés: Hitetlennek lenni, és azt gondolni, hogy a szent dh§ma dicsősége túlzás vagy képzelődés.

73


23. Navadvípa dháma felosztása és legfontosabb szent helyei (Az oldalszámok A Srí Navadvípa-dháma Máhátmya c. könyvbõl való hivatkozások) Navadvīpa jelentősége •

Navadvīpa jelentősége különlegesen rendkívüli. A Kali-yugában minden szent hely végtelenül legyengül, csak Navadvīpa az, ami különösen erős. Mivel Az Úr Caitanya a legkegyesebb inkarnáció, szent lakhelye is végtelenül kegyes.

Navadvīpa felosztása és szent helyei •

Gau¨a-ma£¨ala kerülete 168 mérföld, és a Gangesz szeli ketté. Gau¨ama£¨ala százszirmú lótusz alakját ölti fel közepén a leggyönyörűbb Navadvīpával. A virág középső porzójának, azaz Antardvīpának a kerülete 10 mérföld, a nyolcszirmú virágnak, azaz Navadvīpának pedig 68 mérföld. Ezen túl fekszik Gau¨a-ma£¨ala száz szirma, melynek kerülete 168 mérföld. Gau¨a-ma£¨ala átmérője 56 mérföld. A középpont a Navadvīpán fekvő Yogapī±ha, a szent lelki lakóhely, ahol az Úr megjelent.

Navadvīpa területén tizenhat folyó folyik. A Gangesz főágának keleti partján négy sziget terül el, a nyugati parton pedig öt. A Gangesz mellékágai körülölelik ezeket a szigeteket.

A szigetek

Középen, attól Északra és onnan az óramutató járásának megfelelően sorba: 1. Antardvīpa

6. ¹tudvīpa (DNy)

2. Sīmantadvīpa (É)

7. Jahnudvīpa (Ny)

3. Godrumadvīpa (K)

8. Modadrumadvīpa (ÉNy)

74


4. Madhyadvīpa (D)

9. Rudradvīpa (ÉNy)

5. Koladvīpa (DNy) •

1. Antardvīpa - §tma-nivedanam o A Gangesz és a Yamuná összefolyásánál fekvő sziget. o Itt tárta fel Brahm§nak Gaur§¯ga megjelenésének bensőséges okait o Fő szenthelyek: -

Yoga-pitha (Gaura megjelenésének helye)

-

V¥ddha ¼iva (A dhama védelmezője)

-

Srivasa Angam (A sankirtana mozgalom innen robbant ki)

-

Advaita Bhavan (Innen hívta meg az Urat AA)

-

Sri Caitanya Math (BSSTh itt alapította a Gaudiya Mathot)

-

Jagai Madhai ghata (a felszabadításuk helye)

-

B§rakon§-gh§±a (az Úr iskolái)

-

Ga¯g§nagara (Bhag¦ratha lemondásainak helye, Ganga dasa Pandit iskolája) 35. o.

-

Atopur falu (itt tárja fel megjelenésének belső okait CM Brahmának)

-

Murari gupta háza (Varaha kedvtelés)

-

Prthu-kunda/Ball§l-dighi (36.o.) (Prthu M.nak itt nyilvánul meg Navadvípa, Jayadeva itt írja a Dasavatar-stotrát) Nandanacarya háza (itt találkozott először CM és Nityananada Pr.)

2. S¦mantadv¦pa – sravanam o CM itt jelent meg Parvati előtt, aki az Úr lába porát a simantájára, választékára helyezte. (Innen a hely elnevezése: Simanta-dvípa) 36-38.o. o Fő szent helyek: -

Chand Kazi samadhi (itt tért meg a Kazi) 38-39.o.

-

¼ara¨§¯g§/Jagannatha templom 39.o.

-

Kol§vec§ ¼r¦dhara háza/Viªr§ma-sth§na (az Úr Caitanya a kírtanája után itt pihent meg) 39.o.

-

Þa¢±hi-t¦rtha (Viªvakarm§ egyetlen éjszaka alatt 60 tavat ásott ki a kírtana útvonala mentén)

75


Mayam§r¦ (Baladeva itt ölte meg May§sura démont) ( A

-

Krsna-lílában a Vrndávanai Tálavana erdő) 40.o. •

R§ma-t¦rtha (Balar§ma itt ölte meg Kol§sura démont)

3. Godrumadv¦pa - kirtana o Indra itt végzett lemondásokat jóvátenni sértéseit. Go = surabhi, druma = fa 46.o. o Fő szent helyek: -

Bhaktivinoda Th. háza

-

Suvar£avih§ra (Suvarna Sena király, aki Buddhimanta Kh§n lesz, és Narada találkozása) 41-43.o.

-

Amra-ghta (mangó-fa kedvtelés)

-

Harihara-k¢etra

-

Devapall¦ (N¥si°hadeva itt pihent meg Hiranyakasipu elpusztítása után) 44.o.

-

Mah§ V§r§nasi (K§ª¦, ahol ¼ivának és feleségének hívei törekszenek a felszabadulásra. Itt az Úr ¼iva megállás nélkül táncol, és az Úr Gauranga nevét énekli.) 45.o.

-

A hely, ahol M§rkandeya ¥¢i visszanyerte az életét 4748.o.

4. Madhyadv¦pa – smaranam o Madhya = közép, az Úr Caitanya délben jelent meg itt a 7 szent (Brahmá 7 fia) előtt (49.o.) o Fő szent helyek: -

Sapta-tila (a 7 rsi itt imádta Gaurát) – Kumárahatta (7 tila, ’halom’ látható most, melyek ugyanúgy helyezkednek el, mint a 7 rsi az égen – Göncölszekér csillagai) (50.o.)

-

Ha°sa-v§hana ¼iva templom (¼iva Brahm§ hattyújára szállt, hogy hallhassa itt a Pur§£ák felolvasását) (50.o.)

-

Naimisaranya (SB elmondásának helye)

-

Br§hma£a Pu¢kara (Divad§sa nevű bráhmanához eljön Pu¢kara személyes formája) (51.o.)

76


-

Uccaha±±a (Kuruk¢etra)/ Ha±±a¨§¯g§ (Ide jöttek a devák, hogy kialakítsanak egy piacteret (ha±±a), ahol megvitathatják Gaur§¯ga kedvteléseit) (53.o.)

-

Pancaveni (összes szent víz itt van, kivéve Radha-kunda, 5 folyó folyik itt a Gangeszbe) (55o.)

5. Koladv¦pa – pada-sevanam o Kola = vadkan. Varahadeva megjelent egy bhaktája vágyára (55-56.o.) o Fő szent helyek: -

Samudraga¨a (Dvaraka. Samudra Sena és Bhima csatája. Itt kapta meg az óceán Gaura darsanáját) (57.o.)

-

Campaha±±a / Campakahattá (Campakalat§ örök kedvteléseként itt szedi a campaka virágokat. Jayadeva itt írja meg a G¦t§-govindát) (58-61.o.)

-

Navadvipa város (Devananda Pandit és Gopal Capala felszabadítása, Srivasa megsértése)

6. ¹tudv¦pa – arcanam o Ritu = tavasz. Ezen a szigeten mindig tavasz van. o Fő szent helyek: -

R§tupura (R§dh§-ku£¨a helye) (64.o.)

-

Vidy§nagara

(A

pralaya

(megsemmisülés)idején

Matsya

avat§ra ide hozta a Vedákat. V§lm¦ki idejött, hogy N§rada kegyéből megkapja a R§m§ya£át. Dhanvatari az Ýyur-vedát, Viªv§mitra és a többi bölcs pedig a Dhanur-veda tanításait kapta itt meg. ¼aunaka és a ¥¢ik itt mondták fel a Vedák mantráit, ¼iva pedig itt mutatta be a tantrát. A ¥¢ik kérésére Brahm§ itt hozta létre a négy Vedát a négy szájából. Kapila itt élt, amikor megalkotta a S§¯khya filozófiát, Gautama pedig itt dolgozta ki a logika és az érvelés tudományát. Kanabhuk itt állította össze a Vaiªe¢ika filozófiát, Patañjali pedig a Yogas¡trát. Jaimini itt írta a Karma-m¦°§ms§ ª§strát, Vedyav§sa pedig a Pur§£ákat. A N§rada vezette öt ¥¢i itt írta a Pañcar§trát. B¥haspati itt született meg mint V§sudeva S§rvabhauma és itt tanított.) (65-67.o.)

77


( A 4 Véda, valamint a 64 művészet és tudomány lakhelye. Itt lakik Sarasvati a tudás istennője. Ezen a helyen Brahmá, Siva és a rsik a tudás minden ágát átadták az anyagi világnak.) (137.o.) •

7. Jahnudv¦pa – vandanam o Jahnu Muni itt végzett lemondásokat és lenyelte a Gangeszt, aki később leányaként, Jáhnavíként jelent meg. (67-68.o.) o Fő szent helyek:

-

Bh¦¢ma-tila (Jahnu Muni itt tanította Bh¦¢mát)

-

Rasapur (Ganga dasa iskolája)

8. Modradrumadv¦pa – dasyam o A R§ma-l¦l§ helyszíne (Azonos Ayodyával) (69.o.) o

Fő szent helyek: - Māmag§chi (Vrndavana dasa Thakura születési helye) -

Saranga Thakura háza (a halott fiú és Murari Caitanya története)

-

Vaikunthapura

(R§m§nuj§c§rya

itt

részesült

Gaura

darsanajában) (Azonos Vaikunthával) (73-75.o.) -

Mahatpura (Yudhi¢±hira álmában egyszer itt pillantotta meg Gaur§¯gát.) (Azonos a Kámyavana erdõvel) (75.o.)

Itt látja meg Madhva Gaur§¯gát (76.o.)

9. Rudradv¦pa – sakhyam o 11 Rudra itt imádja folyamatosan az Urat o Fő szent helyek: -

¼a¯karapura (¼a¯kar§c§rya és Gaura talákozása: elküldi Navadv¦pából ¼ankarát) (76.o.)

-

Vi¢£usv§m¦ itt kapja meg Rudra kegyét (77.o.)

-

ISKCON Mayapur Candrodaya templom

-

Nadiya Ghat (Itt hagyta el CM Navadvipát)

-

Belpukur/ Bilvapak¢a (Nimb§rkát tanítják a Kaumarák és meglátja az Úr Gaurangát) (Azonos a Bilvavana erdővel) (7981.o.)

-

Ráma-tírtha (Rukmapura) (Az Úr Balaráma megölte Kolasura démont) (81.o.)

-

Bharadvája-tilá (81.o.)

78


79


24. Vrindávana dháma felosztása és szent helyei

Braja Mandala az a szent hely, ahol Krisna 5000 évvel ezelőtt bemutatta kedvteléseit. 1453 négyzetmérföldnyi területű, és magában foglalja Mathurát és Vrndávanát. Ezek India legjelentősebb szent helyei, mivel az Úr Krsna Mathurában jelent meg, és Vrndávanában végezte gyermekkori kedvteléseit. Braja területe, habár India földjén található, nem semmisül meg az univerzum pusztulása után sem.

„Vrndávana dháma nem különbözik Krsnától, mivel nevei, formája, kedvteléseinek színhelyei nem különböznek Tőle. Ezért Vrndávana-dháma éppen olyan imádandó, mint maga az Úr.” (SB.) Vrndávana elnevezés Srímati Tulasi devire utal, mivel a tulasi növények eredetileg ebben az erdőben nőnek. Vrnda – Tulasi devi neve, ’vana’ jelentése erdő. Vrnda-devi Vrndávana uralkodó istensége, Ő Srímati Radharani kiterjedése. Vrndávana Braja Mandala 12 fő erdője közül a legjelentősebb, mert ez Krsna kedvenc erdeje. 57 km a kerülete. Ebben az erdőben található a Radha Kunda. Ezen a helyen mutatta be Krsna a rasa-táncot. A rasa-mandala (az a terület, ahol a rasa-tánc zajlott) 16 km átmérőjű, félkör alakú terület, melynek egyik oldalán a Yamuna folyik. Vrndávana városa: A város Vrndávana erdejében fekszik. A Delhiből Agrába vezető út mentén található. 14 kmre van Mathurától. Népesség 70.000 fő. Kisvárosi hangulat jellemzi. Több mint 5000 templom található Vrndávanában. Sanátana Gosvámi hozta létre a legelső templomot. A templomok 90 %-a a Gaudiya Vaisnava közösséghez tartozik. 7 templom közülük kiemelkedően jelentős.

80


A 7 fő templom Ezek a legidősebb és leghíresebb templomok, melyeket a hat gosvámi, vagy az ő kortársaik alapítottak. Látogatásuk sorrendjében: 1. Srí Madana Mohana templom – Sanatana Gosvami alapította. Egy hegy tetején található a régi templom, valamint Sanátana G bhajana kutirja. Egyike a legelső vrndávanai templomoknak. Az eredeti murtit Advaita Acarya találta meg a hegy lábánál egy vata fa törzsei között, az Advaita vatánál, ahol bhajanáját végezte. Egyik tanítványán keresztül (aki fiaként tekintett a murtira) jutott el Sanatana G-hoz. A templom 1580-ban nyílt meg, egy kereskedő építette, akinek zátonyra futott hajói kiszabadultak, miután Madana Mohanához imádkozott. A murtit átszállították Jaipuba, majd Karoliba a muszlim támadás elől. A templomot le is rombolták 1670-ben. Ezért avattak be egy új templomot a hegy tetején a régi mögött. Ahol az eredeti murti pratibhu murtijai találhatók. (Ugyanolyan potenciával rendelkeznek, mint az eredeti murti.) A templom körzetébe tartozik: -

A régi és új templom

-

Sanátana G bhajana kutirja

-

Sanátana G samádhija

-

Advaita Vata (ahol Advaita Acarya a bhajanáját végezte)

-

Asta Sakhi temploma

2. Radha Damodara templom – Jíva G Murtik, akiket itt imádnak: -

Radha Damodara (Rupa G saját kezével faragta ki, 1542-ben avatta be, majd Jíva G-ra bízta.)

-

Radha Vrndavana-Candra

-

Radha Madhava

-

Radha-Chalacikana

-

Govardhana síla: Giri Raja Charan (Rajta van az Úr lótuszlábának nyoma. Santana G kapta az Úr Krsnától öregkorában, h körül tudja járni a Govardhana hegy helyett.)

Az eredeti murtikat mind Jaipurba szállították, pratibhu murtikat állítottak be.

81


A templom annak a helynek a közepén található, ahol a rasa-táncot járták. Itt található még: -

Rupa G, Jíva G, Bhugarbha G samádhija

-

Bhaktisiddhanta G puspa samadhija

-

Rupa G és Sríla Prabhupada bhajana kutirja (Sríla Prabhupada itt élt 6 évet 19591965 között. Itt fordította és látta el magyarázatokkal a SB 3 énekét.)

-

Jíva G alapított itt egy könyvtárat a Gosvámik összes kéziratával.

Ezt a templomot nem rombolták le, mert az egyszerű felépítésű épületet magánrezidenciának nézték. 3. Radha-Syamasundara temploma – Syamananda G Syamananda G álmot látott: Hozza el a murtikat az Orissza állambeli Nilgiriből. A muszlim pusztítások ideje alatt a kunyhójában imádta a murtikat, ezért nem fedezték fel Őket. Később épült Nekik templom. A templomban imádják még: -

azt a murtit, amelyet Syamananda G magától Radharánitól kapott, miután megtalálta és visszaadta Neki a bokacsengettyűit (a Gosvami homlokához nyomta a csengettyűket – újfajta tilaka jel.)

-

Nagy murti, melyet Baladeva Vidyabusana imádott

Syamananda Prabhu puspa samádhija A templom udvarán található. 24 órás kírtanát végeznek itt. 4. Radha Gopinatha templom – Madhu Pandita Gosvami Gopinatha murtiját eredetileg Krsna dédunokája (Vajranábha) állította be, majd Paramananda Bhattácárya fedezte fel Vamsivatánál, később pedig Madhu Panditára bízta. (Mindketten Gadadhara Pandita tanítványai voltak.) Az oltáron látható Gopinatha, Srímati Radharani és húga, Ananga Manjari murtija. Az utóbbi murtit azután avatták be, hogy az Úr Nityánanda feleségét, Jahnava devit Gopinatha felvitte az oltárra. (Jahnava devi a Krsna kedvtelésekben Ananga Manjari) 1670-ben Jaipurba menekítették a Gopinatha murtiját. (A vállától a derekáig teljesen úgy néz ki, mint maga Krsna.) Radharani általában Krsna bal oldalán áll, de itt a jobb oldalán van, Ananga Manjari pedig a balján. Lalitá és Visákhá murtija szintén az oltáron van az Úr Caitanyával együtt.

82


5. Radha Ramana templom – Gopal Bhatta Gosvami A murti Gopal Bhatta G egyik salagrama-sílájából nyilvánult meg, melyet a Gandakifolyóból gyűjtött. Az imádat stenderdjei igen magasak itt. Radharani nincsen jelen itt murti formában, csak egy arany lapba van vésve a neve (név - forma azonos elven), úgy imádják. Ennek oka, hogy Radha Ramana murtija önmegnyilvánult, és nem találtak ugyanilyen önmegnyilvánult Radharani murtit. Itt őrzik Srí Caitanya Mpr kaupinját és ásanáját. Ezeket nyilvánosság elé egy évben 6 alkalommal tárják. Az ásanát minden nap megfürdetik a Yamuná vizével. Gopala Bhatta G –nak naponta ötször ajánlanak ételt és áratit. A tűz, melyet a konyhában főzésre használnak, a murtik beállítása óta, 435 éve folyamatosan ég. Régen a Radha Ramana templom helyén egy tó volt. A murtikat egy fa tetején imádták, éjszaka pedig egy csónakba tették, és a vízre bocsájtották, és őrizték. 6. Radha Gokulananda Templom – Lokanatha Gosvami E templomban láthatók: -

Lokanatha G kis Radha Vinoda murtijai

-

Baladeva Vidyabusana nagyobb Vijaya Govinda murtijai

-

Visvanatha Cakravarti Radha Gokulananda murtijai

A templom építtetését Visvanatha C. Thakura rendelte el, miután Radha Vinoda régi temploma összedőlt. Itt található az a Govardhana-síla is, melyet az Úr Caitanya magánál hordott 3 éven keresztül, majd Ragunatha Dasa G-nak ajándékozott. Az eredeti murtik Jaipurban vannak. Itt a pratibhu murtikat imádják. Itt található még: -

Lokanatha G

-

Narottama Dasa Th. (Lokanatha G egyetlen tanítványa)

-

Visvanatha Th samadhija

7. Govindaji Templom – Rupa G. Akbar király hadseregparancsnoka építtette 1590-ben. Ez a templom Yogapitha közepén fekszik (Radha és Krsna találkozási helyénél). Az eredeti murti ma Jaipurban található. 83


A templom eredetileg 7 emelet magas volt. Aurangzeb parancsot adott a lerombolására. De amikor már csak pár emelet volt hátra, rengeni kezdett a föld, és a katonák ijedtükben abbahagyták a rombolást. Az eredeti Govindaji murtit Rupa G találta 1535-ben. Egyszer egy fa alatt ült a Yamuná partján, amikor egy csodaszép fiúcska meglátogatta, és mesélt neki egy tehénről, aki minden nap felmegy a közeli domb tetejére, és megöntöz a tejével egy lyukat. Rupa G elment oda, és meg is találta Govindaji murtiját a föld alá elásva. Kiásta, és imádni kezdte. Fél évszázad múlva épült a templom.

Az oltáron láthatók: -

középen Govindaji

-

bal oldalán az Úr Caitanya

-

jobbján az Úr Nityánanda

-

alattuk Radha-Krsna murti

-

őalattuk az Úr Jagannatha és egy Govardhana-síla

Muszlim támadás után új templomot építettek. A Gosvamik Vrndavanában itt avattak be először Radharani murtit. A fő templomszoba két oldalán két kicsi templom található. A bal oldalon lépcső vezet le abba a barlangba, ahol Govindajit megtalálták. Itt van Yogamáyá 8karú, oroszlánon ülő formája is. A jobb oldalon Vrnda devi található. Az Úr Caitanya megkérte Kasisvara Panditát, hogy menjen Vrndávanába Govindaji imádatában segíteni. Az Úr, hogy Kasesvara ne érezze az elkülönülést, adott neki egy murtit, amely teljesen olyan volt, mint Ő. A murti, akit Gaura-Govindának hívtak aranyszínű volt, ugyanakkor Krsnát formázta, amint fuvoláján játszik. Ma ezt a murtit is jaipuri Govindaji templomban imádják. Mivel a fő templomot Aurangzeb katonái beszennyezték, nem folytathatták a murtiimádatot azon a helyen. Így az eredeti Govindaji tempom mögött felépítették az új Radha Govinda templomot. És elhelyezték benne a pratibhu murtikat. Krsna-Balaráma templom (ISKCON) A legfőbb ISKCON központ Vrndávanában a Krsna Balaráma Mandir. 1976-ban alapította Sríla Prabhupada. Itt magtalálható Gaura-Nitai (bal oltár), Krsna-Balaráma (középen), Radha84


Syámasundara (jobb oltár) gyönyörű murtijai. Gaura-Nitai alatt van Sríla Prabhupada és Sríla Bhatisiddhanta G murtija. Sríla Prabhupada samádhi A templommal szemben található ez a gyönyörű márvány samádhi. Itt helyezték el Prabhupada testét. Káliyá Gháta Ezen a helyen történt, hogy Krsna egy kadamba fáról a Yamuná folyóba ugrott, hogy megfékezze a hatalmas kígyót, Káliyát, aki megmérgezte a Yamuná vizét. Az a kadamba fa, amelyre Krsna akkor felmászott, még mindig itt áll, habár a Yamuná már nem folyik erre, kivéve az esős évszakot, amikor a folyó vize megárad. Kesi Ghata Az Úr Krisna itt ölte meg Kesi démont (ló testű démon)a Yamuná partján. Aki itt megfürdik, részesül annak az áldásában, mintha minden szent helyen megfürdött volna. Minden nap alkonyatkor áratit mutatnak be itt. Ez az egyetlen vrndávanai gháta, amely még közvetlen kapcsolatban áll a Yamunával. Gopesvara Mahadeva templom Ebben a fontos templomban Vrajranábha állított be egy Siva lingamot kb. 4900 évvel ezelőtt. Naponta több ezer ember jön Yamuná vízzel megöntözni a lingát. Gopesvara (gopi + isvara) = gopik vezére. Vrndávanában a gopik imádták Sivát, hogy részesítse őket abban az áldásban, hogy Krsna legyen a férjük. Saksi Gopala templom Itt valójában nincsen templom manapság. Ez a „tanú murti” temploma volt, aki a fiatal bráhmanát követve saját lábán ment el Vidyanagarába. Később a murtit Saksi Gopala városba szállították.

85


25. Jagannatha Puri dháma szerkezete és szent helyei (Az 1996-os zarándokút hanganyaga alapján)

Az Úr Caitanya az anyukája (Saci mata) kérésére élete utolsó 18 évét itt töltötte Jagannatha Puriban, és nem ment sehová. Az Úr Jagannatha templomában énekelt. Az estéit pedig Svarupa Damodárával és Rámananda Royával töltötte Gambhírában, a lakhelyén. Az Úr Caitanya Mpr maga az Úr Krsna, aki azért jön a világba, h megértse, milyen Radharani szeretete Őfelé. Ezt csak úgy tudja elérni, ha úgy gondol magára, hogy Ő Radharani. Gadadhara Pandita pedig Srímati Radharani férfi testben, hogy segítse C Mpr kedvtelését. Jagannatha Puri az a hely, ahol átélhetjük a vipralambát: - amikor Krsna érzi az elkülönülést Vrndavanától és Radharanitól, akkor úgy néz ki, mint Jagannatha. - amikor Krsna olyan hangulatban van, mint Radharani, és elkülönülést érez Krsnától, akkor úgy néz ki, mint Caitanya Mpr. Az Úr C úgy látja Jagannáthát, mint Syamasundara; Jagannatha pedig úgy látja Őt, mint Radharani. Srinivása Ácárya háza Itt található egy fa, amely az ő leszúrt „fogmosó”fájából nőtt ki. Totagopinatha templom Sríla Gadádhara Pandit murtija. A templom előtt található Cataka Parvat (homokdombok)- azt gondolta az Úr C. Mpr. mikor meglátta, hogy Govardhana hegyet látja. Itt találta Gopinatha murtit. (Érdekes, h annak ellenére, h milyen mély elkülönülést érzett Krsnától, az Úr C soha nem imádott murtit, mert azt mutatta személyes példájával, h a legjobb módszer imádni az Úr K-t, h harinama sankírtanát végzünk.) Gadádhara Pandita imádta Gopinatha murtit. Nagyon szép kapcsolat volt közöttük. Gadádhara Pandita nagyon hosszú időn keresztül imádta a murtit. Már nagyon nehéz volt neki állva imádnia. Amikor Gopinatha megértette a nehézségét, akkor leült, így Gadádhara Pandita is ülve végezhette az imádatot. Az Úr C úgy fejezte be földi kedvtelését, h belépett Totagopinatha térdébe.

86


Gopinatha két oldalán áll Lalita, aki fekete színű, és Radharani, aki arany színű. Elfogadták Krsna hangulatát. Haridása Thákura bhajan kutirja Haridása Thakura mohamedán származású volt, ezért nem léphetett be a Jagannatha templomba. Az Úr C adta neki ezt a helyet, de nem volt árnyék. C Mpr leszúrt egy Jagannathának ajánlott fogpiszkákót, amiből nagyon gyorsan kinőtt egy siddha bakula fa. Mivel ez Jagannatha mahaprasádam, nem különbözik Tőle. Haridasa Th itt ült, és minden nap 192 kört (3 lakot) japázott, és látta onnan a templom tornyán lévő cakrát. Mivel nem mehetett be, az Úr Jagannatha ment el hozzá az Úr Caitanya formájában, és vitt neki Jagannathától mahaprasádamot. Mivel a fa sértés nélkül hallgatta Haridasa Th japázását, teljesen megtisztult (siddha), és visszament a lelki világba.

Haridasa Thakura samádhija Az Úr C a tengerparton helyezte samádhiba a testét, és a tenger visszább húzódott 7 hullámnyit.

Jagadánanda Pandit háza Ő az Úr bensőséges társa. Az ő lelki svarúpája: Satyabháma – Dvárakai fő királynő, aki kiterjedése Srímati Radharaninak. Különleges kapcsolata C Mpr-val, ezért a neve Kundali (=veszekedő) Jagadánanda. Navadvípában sok szép kedvtelésnek volt tanúja. Amikor az Úr C átköltözött Jagannátha Puriba, akkor ő is Vele ment. Az ő murtija: Radha-Giridári. Kedvtelések: Jagadánanda Pandita hozatott szantál olajat masszírozni az Úr C-t, de az Úr nem fogadta el, ezért J.P. eltörte az edényt, és 3 napra bezárkózott a szobájába. Három nap múlva jött C Mpr, és kérte, h főzzön neki ebédet. Nagyon ízlett Neki, mondván, h dühös szakács főztje jobb.

Svarupa Damodara háza A titkára volt C Mpr-nak. Lelki formájában: Lalita devi (Radharani fő barátnője)

87


Gambhírá Kb 100 méterre Svarupa D. házától lakott C Mpr Kási misra házában. Ez egy kétszobás ház, és az egyik szobában lakott. Ennek a helynek a neve Gambhíra. A templom neve Radhakantha mat. Ez volt a székhelye a Gaudiya-vaisnavizmusnak több generáción át. C Mpr napközben társult a bhaktákkal, látogatta Jagannatha templomát, Haridasa Thakurát. Este, mikor bhakták lefeküdtek, Svarupa Damodára és Rámananda Roya jöttek C Mpr-hoz, és tapasztalhatták az Ő elkülönülését Krsnától, és vígasztalták szép versek felolvasásával. Itt látható C Mpr fa szandálja és kamandaluja (víztartó edénye). Sarvabhauma Battácárya háza A király fő minisztere volt, és személytelen fil-t oktató nagytudású guru. A legkeményebb szívű és legszárazabb logikus, aki létezett. Ahogy beért az Úr C Jagannatha Puriba, befutott a templomba, és összeesett nagy eksztázisában. Az őrök azt hitték, h bolond, ezért meg akarták verni. Éppen arra járt Sarvabauma B, és megvizsgálva látta, h eksztázisban van, ezért elvitte a házába, ami nagyon közel van a templomhoz. A Védanta-sutrát meg akarta az Úrnak magyarázni. 7 napon át beszélt Sarvabauma B. Majd az Úr meggyőzte őt arról hogy a Legfelsőbb egy személy, és megnyilvánította neki a sad-buja (hatkarú) formáját. Az Úr nagy bhaktája lett.

Sríla Bhaktivinoda Thakura háza, amely Sríla Bhaktisiddhánta Sarasvati Th születési helye. Bhaktisiddhánta S Th bhajana kutirja

Kozmológia-kozmogónia: 88


26.)Az elsődleges teremtés A brahmajyoti lelki egének sarkában néha egy lelki felhõ tûnik fel, s az általa befedett részt mahat-tattvának nevezik. Az Úr akkor teljes részeként — Mah§ Vi¢£uként — lefekszik a mahat-tattva vizére, amelyet Okozati-óceánnak (K§ra£ajalának) hívnak. Miközben Mah§-Vi¢£u az Okozati-óceánon alszik, lélegzésével számtalan univerzum jön létre. Ezek az univerzumok az Okozati-óceánon lebegnek szétszóródva, és csupán Mah§-Vi¢£u lélegzetének idejéig maradnak fenn. Ugyanez a Mah§-Vi¢£u minden egyes univerzumba behatol Garbhodakaª§y¦ Vi¢£uként, és ott a kígyószerû ¼e¢a inkarnációra fekszik. Köldökébõl egy lótusz szára sarjad, és a lótuszon megszületik Brahm§, az univerzum ura. Brahm§ hozza létre az univerzumban az élõlények összes fajtáját a különbözõ vágyak szerint. Õ hozza létre a napot, a holdat és a többi félistent is. Miután Mahá-Visnu leheveredett az okozati óceánra, a mahat-tattva (v. pradhána) elkezdett differenciálódni az idő elem hatására. Megjelenik a hamis ego és a kötőerők, melyek később egymással kapcsolatba kerülnek: Jóság

+ hamis egó elme, 10 irányító félisten

Szenvedély + hamis egóintelligencia, 5 cselekvő érzék, 5 tudásszerző érzék, életenergia Tudatlanság +hamis egó finom és durva elemek (részletesen alábbi táblázatban) Irányitó

Tudásszerző Finom Durva

félistenek

érzékszervek elemek elemek érzékszervek félistenek

Dig-devaták

Fül

Hang

Váyu

Bőr

Érintés Levegő Kéz

Indra

Súrya

szem

Forma Tűz

Végbél

Mitra

Varuna

Nyelv

Íz

Víz

Nemi szerv

Brahmá

Illat

Föld

Láb

Visnu

Asvini-kumárák orr

Éter

Cselekvő

Nyelv

Irányító

Agni

A durva és finom elemek létrejöttének első része a hang, ebből jön létre az éter, majd az érintésen keresztül a levegő és így tovább. A finomabb elemektől a durvábbak felé. Persze a folyamat nem magától történik, Maitreya Muni részletesen magyarázza: kell hozzá az Úr

89


pillantása (Sadásíva), örök idő, külső energia(Durga devi). Mikor ezek az elemek jelen vannak akkor létrejöhetnek az elemek, másként nem. Például az éternek csak egy kis részére van szükség a levegő létrehozásához, s így tovább. Ezután megakadt a teremtés mert a tíz félisten nem tudta egyesíteni az elemeket. Ekkor az Úr belehatolt az idő elemmel, s létrehozta a virát-rúpát. Mint az elején említettem Garbodakasayi Visnu belehatolt az univerzumokba, s köldökének tavából létrejött egy lótusz, melynek virágán született Brahmá az első lény. A szárban létrejöttek az univerzumok, melyek kiterjedtek az univerzum széléig, s közben a szár is kitágult. Eközben a lelkeket Mahá Visnu áthelyezte Garbodakasayi Visnuba, aki Brahmába merítette őket. Innentől kezdődött el Brahmá feladata: a jívák el helyezése testekben, s egyes bolygókon, de ez már a második teremtés.

27.)Védikus időszámítás. -

Idő számítása az atomok(elemek) egyesülése alapján

-

három egyesülésének ideje: truti 8/1350 másodperc

-

puránikus időszemlélet ciklikus

-

négy yuga ciklusok váltogatják egymást, melyek között sandhyák vannak Félisteni évek

Sandhya (Hajnal) Satya-yuga (Aranykor) Sandhya (Szürkület)

Sandhya (Hajnal) Satya-yuga (Aranykor)

Napévek

400

144.000

4.000

1.440.000

400

144.000

4.800

1.728.000

300

108.000

3.000

1.080.000

90


Sandhya (Szürkület)

Sandhya (Hajnal) Satya-yuga (Aranykor) Sandhya (Szürkület)

Sandhya (Hajnal) Satya-yuga (Aranykor) Sandhya (Szürkület)

-

300

108.000

3.600

1.296.000

200

72.000

2.000

720.000

200

72.000

2.400

864.000

100

36.000

1.000

360.000

100

36.000

1.200

432.000

12.000

4.320.000

ezer catur yuga , 4 320 000 000 év teszi ki Brahmá gy nappalját, ugyanennyi egy éjszakáját (egy kalpa x 2 = Brahmá egy napja)

-

4 320 000 000 x 2 x 30 x 12 = 311 040 000 000 000 év Brahmá teljes élete

-

Brahmá egy nappalja 14 manvantara periódusra oszlik

-

Brahmá egy nappalja végén bekövetkezi egy részleges megsemmisülés, mikor a Mahar-, Jana-, Tapa-, Satyalokát leszámítva mindenhol megszűnik az élet

-

minden manvantara végén is van egy kisebb özönvíz ami a föld bolygóig megy

-

most Brahmá életének 51. évének első napjában vagyunk most

28.)A 24 anyagi elem leírása, és az élőlények felépítése(SB 3.26 fejezete írja le az elemket részletesen) 24 elem -

öt durva elem: a föld, a tûz, a víz, a levegõ és az éter

-

öt finom elem, az illat, az íz, a szín, az érintés és a hang.

-

tudásszerzõ érzékek: hallás, az ízlelés, a tapintás, a látás, a szaglás

91


-

cselekvõ szervek: a beszélõszerv, a munkavégzés szerve, a járás, a nemzés és az ürítés szervei

-

belsõ, finom érzékek: elme, az intelligencia, az ego és a szennyezett tudat

-

a vegyítõ elemet, amelyet idõként ismernek, a huszonötödik elemként sorolják be Belsõ, finom érzékek

-

anyagi ego a mahat-tattvából sarjad, ami az Úr saját energiájából

alakult ki -

jóság hamis egójából származik az elme, melynek gondolatai és tükrözõdései vágyat ébresztenek

-

szenvedélyben lévõ hamis ego átalakul, megszületik az intelligencia szerepe az, hogy segít meghatározni a tárgyak természetét, amikor azok a látómezõbe kerülnek, és segít az érzékeknek az intelligencia megkülönböztetõ jegyeinek a kétséget, a téves felfogást, a helyes észlelést, a memóriát és az alvást tekintik, melyeket különféle funkcióik határoznak meg

-

szenvedély kötõerejében lévõ egoizmus kétféle érzéket hoz létre, a tudásszerzõ érzékeket és a cselekvõ érzékeket. A cselekvõ érzékek az élõ energiától, a tudásszerzõ érzékek pedig az intelligenciától függnek

5 durva és 5 finom elem -

a tudatlanságban lévõ egoizmust az Istenség Legfelsõbb Személyiségének nemi energiája mûködésre készteti, megnyilvánul a finom hang elem, a hangból pedig létrejön az éteri ég s a hallás érzéke

Finom elemek

Tulajdonságok

Hang

ami egy dolog fogalmát hordozza, jelzi a beszélõ jelenlétét, aki nincs szemünk elõtt, s az éter finom formáját alkotja

Tapintás (érintés)

lágyság és a keménység, a hideg és a hõ

92


Forma

a dimenzió, a minõség és az egyéni jelleg

Íz

fanyar, édes, keserû, csípõs, savanyú és sós

Illat

kevertté, kellemetlenné, kellemessé, gyengévé, erõssé, savanyúvá válik

Finom elemek

Durva elemek

Durva elemek tulajdonságai

Hang

Éter

Teret biztosít, úgy hogy a többi elem bele tudjon ágyazódni

Hang, tapintás

Levegő

Mozgás, keveredés

Hang, tapintás, forma

Tűz

Fény, hő

Hang, tapintás, forma, íz

Víz

Nedvesítés

Hang, tapintás, forma, íz, illat Föld

Megformázás

Élőlények felépítése, a lelket körülvevő fedőrétegek annamaya-kósa -

kosa-burkolat, maya- energia

-

anna- gabon, v. táplálék

-

ez a réteg durva fizikai testet jelöli

-

tudatszint: testtel való azonosítás

-

pl.: gyerekek 2 éves korig, kapcsolatuk világgal a szájukon keresztül

pránamaya-kósa -

prána különböző módosulataiból áll

-

energetikailag aura első négy rétege

-

funkció: fizikai test elemeinek irányítása

-

tudatilag test adta lehetőségek kihasználása, emberekre jellemző: fizikai mozgást, érzékeket tartják fontosnak

-

gyerekeknél 2-6 éves korig

manomaya kósa -

elme megnyilvánulása

-

aura 5-7 rétege

93


-

emberek jellemzője: gondolatok, ideológiák, meggyőződések világában élnek

-

gyerekeknél 6-7 éves kor

vigjánamaya-kósa -

értelem, hamis ego alkotja

-

aura nyolcadik rétege

-

ritka, aki ezt eléri annak kezd megvilágosodni tudata

-

hetedik, nyolcadik aura réteget elérve megérti nem azonos alsóbb rétegekkel

anandamaya-kósa -

tudat alkotja

-

kilencedik aura

-

megvalósítja ő egy lélek, s megtapasztalja elveszett kapcsolatát Istennel

-

végtelen öröm (ánanda)

29.)Az Univerzum felépítése, és a 14 bolygórendszer leírása -

a Mahá-Visnu által teremtett univerzumok különböző méretűek 94


-

mi univerzumunk legkisebb, Brahmának csak négy feje van

-

mérettől fügetlenül minden univerzumot hét réteg borít: föld, víz, tűz, levegő, éter, hamis ego, mahat- tattva

-

rétegek tízszer vastagabbak az előttük levőnél, kezdve az univerzum átmérőjénél

-

univerzum alján és tetején lapított gömb, vizszinte átmérője e „tojásnak”: 500 000 000 yojana, függőlegesé 510 000 000 yojana

-

félig fel van töltve Garbhodaka óceánnal, felette a lótuszon belül helyezkedik el a 14 bolygórendszer, ill másik felosztás szerint :alsó, középső, felső

-

14 bolygórendszer: alsó (Atala, Vitala, Sutala, Talátala, Mahátala, Rasátala, Pátála) , középső (Bhú-mandala, v. Bhúloka), Bhuvarloka( világűr), felső (Svarloka) és a három világ felett elhelyezkedő Mahar-, Jana-, Tapa-, Brahmaloka

-

pokolbolygók alsó bolygók alatt és az óceán felett vannak

-

tisztánlátás végett a tizenégy bolygórendszer a következő: 1. Atala 2. Vitala 3. Sutala 4. Talátala 5. Mahátala 6. Rasátala 7. Pátála 8. Bhúloka, Bhú-mandala 9. Bhuvarloka (Föld, Bhú-mandala és Svarga loka közti terület) 10. Svargaloka (Súryától- Druvalokáig) 11. Maharloka 12. Janaloka 13. Tapaloka 14. Satyaloka

95


96


30.)

A Nap és a bolygók mozgása. SB5.22.1-2

Par¦k¢it király így kérdezte ¼ukadeva Gosv§m¦t: Kedves uram! Már megerõsítetted azt az igazságot, hogy a rendkívül hatalmas napisten úgy járja körül Dhruvalokát, hogy a Dhruvaloka és a Sumeru-hegy egyaránt a jobb oldalán van. Ugyanakkor a napisten a különféle állatövek felé néz, és a Sumeru és a Dhruvaloka a bal oldalán található. Hogyan tudjuk ésszerûen elfogadni, hogy a napisten úgy halad, hogy a Sumeru és a Dhruvaloka egyszerre a bal és a jobb oldalán is van? ¼r¦ ¼ukadeva Gosv§m¦ érthetõ választ adott: Amikor egy fazekas korongja forog, s a nagy korongon apró hangyák mozdulnak a koronggal együtt, láthatjuk, hogy a mozgásuk különbözik a korong mozgásától, mert néha az egyik, néha a másik részén vannak a keréknek. Ehhez hasonlóan a zodiákusok és a csillagképek a Sumeruval és Dhruvalokával a jobb oldalukon az idõ kerekével haladnak, a hangyához hasonlítható Nap és a többi bolygó pedig velük mozog. A Napot és a bolygókat azonban különféle idõkben, különféle állatövekben és csillagképekben láthatjuk. Ez azt jelzi, hogy mozgásuk eltér az állatövek mozgásától és magától az idõ kerekének mozgásától. -

kétfajta szél mozgatja a bolygókat: egyik éves, másik a napi mozgásért felelős

-

hasonlatban korong a napi pálya, a rajta mozgó hangyák az éves mozgás

-

korong mindenki számára ugyanúgy forog ,ez azt jelenti Nap és többi bolygó kerigési ideje ugyanakkora, hiszen egy nap alatt kerülik meg teljesen a tengelyt

-

napi mozgás: Sumeru, Druvaloka a jobb oldalukon van

-

éves mozgás: Sumeru, Druvaloka a bal oldalukon van

-

a bolygók pályájának sugara eltérő, ezért pályát eltérő idő alatt teszik

-

Napisten szekéren utazik, melynek tengelyeeinek végei: a Sumeru hegy és a Manasottara hegyen futó kerék

-

Napisten két kiterjedése: egyik szekéren utazik, másik a Napon uralkodik

97


Bolygók mozgása -

eltérő idő alatt futják be pályáikat, leggyorsabban Hold, leglassabban Jupiter, Szaturnusz járja körbe az állatövi jegyeket

-

bolgyók nem csak kör ill. ellipszis alakú pályán keringenek, hanem hurkokat (cikloisz) írnak le

-

ez a pálya két féle mozgásból jön létre: egy a tengely körül, másik pedig a bolgyó mozgásának középpontja körül

-

mikor a hurok belső részén halad a bolygó, akkor globális mozgási irányával ellentétesen halad

Arcana 31. Az arcana helye az odaadó szolgálat folyamatai között, öszefüggése a bhagavatavidhivel, a pancaratrika-vidhivel és a varnásrama-dharmával Mivel az ember szennyezett anyagi érzékeivel nem tudja megtapasztalni és imádni az Úr transzcendentális formáját, ezért eljön egy olyan formában, amelyben az ember képes érzékelni és szolgálni Őt. Ez az anyagi érzékekkel tapasztalható forma a múrti szolgálatára, az arcanára vonatkozó tudást, a Védák 14 ága közül a 9., a Kalpa tárgyalja részletesen, de más területek is foglalkoznak vele. Sríla Rúpa Gosvámí a sádhana-bhakti 64 elemét sorolja fel. A 64 elem közül 35 közvetlenül kapcsolatban áll a múrti-imádattal. Az 5 legfontosabb folyamatban pedig a múrti- imádat is szerepel (bhakták társaságának keresése, Úr szent nevének éneklése, Srímad Bhágavatam hallgatása, szent helyen való élet, múrti-imádat).

98


3 szintje és módszere van az emberek odaadó szolgálatában való lefoglalására: 1. bhágavata-vidhi folyamata: A sravanam (szent nevek hallgatása), kirtanam (szent nevek éneklése), smaranam szent nevekre való emlékezés) folyamatokból áll. 2. pancarátrika-vidhi folyamata: Főleg a múrti-imádatát, az arcanát foglalja magába, de ide tartoznak a páda-sevanam (Úr lótuszlábának szolgálata), vandanam (Úrhoz való imádkozás), dásyam (Úr szolgálata), sakhyam (Urat legjobb barátnak tekinteni), átma-nivedanam (teljes önvalónkkal meghódolni Előtte). A nem felszabadult helyzetben lévő bhakták még nem képesek a bhágavata vidhit követve Krsnát kizárólag a mahámantra éneklésével szolgálni, ezért javasolják az ácáryák a múrtiimádatot, amely megszilárdítja az izgatott elmét, hiszen lefoglalja az Úr odaadó szolgálatával. Az ácáryák a bhágavata-vidhi és a pancarátrika-vidhi együttes gyakorlását javasolják. Bármelyik elhanyagolása megállíthatja az előrehaladást az odaadás útján . A bhágavata-vidhi utasításainak fő forrása a Srímad-Bhágavatam, a pancarátrika-vidhi szabályait pedig a Nárada Pancarátra tartalmazza. 3. varnásrama-dharma rendszere: Ha egy bhakta úgy találja, hogy a bhágavata-vidhi és a pancarátrika-vidhi rendszere nem foglalja le teljesen az összes adottságát, akkor beléphet a grihasta-ásramába. A családos életben a bhakta szerteágazó tevékenységeket végez, különböző társadalmi kapcsolatokat tart fenn a daiva varnásrama rendszer előírásai szerint, amelyek segítenek neki abban, hogy élete középpontjában továbbra is Krsna álljon. A daiva varnásramában minden tevékenység a múrti köré csoportosul, és az Ő elégedettségét szolgálja, ami megtisztítja a bhakta feltételekhez kötött természetét, és segítik elérni az élet célját, a Krsna-premát.

99


32. Az arca vigraha jellemzői és az imádat végzéséhez szükséges képesítések Arca-vigraha jellemzői: Annak érdekében, hogy a feltételekhez kötött lelkek megismerhessék Krsnát és vonzódjanak Hozzá, valamint hogy megtanulhassák a Neki végzett szolgálat rejtelmeit, Krsna megnyilvánul az anyagi világban a múrti vagy arcá-vigraha formában. Ez anyagi elemekből álló forma, amely nem különbözik Tőle, de azért, hogy a feltételekhez kötött lelkek láthassák elfogadja ezt a formát (eredeti formája ugyanis lelki, ezért anyagilag szennyezett érzékekkel láthatatlan). A sádhana-bhakti lelkes végzésével, és az arcaná követésével

abhakták azt

a

személyes megértést tudják elmélyíteni, hogy Krsna személyesen van jelen a múrti formájában. Az Istenség Legfelsőbb Személyisége akkor jelenik meg a múrti inkarnációjában az anyagi világban, amikor egy tiszta bhakta meghívja, valamint elvégzi az előírt avatási ceremóniát. Krsna, múrtiként elfogadja odaadó hívei imádatát, a bhakták pedig megígérik, hogy gondoskodnak Róla. Múrti fajták: Az Úr múrti formája az alábbi anyagi elemekből állhat: kő, fa, fém, föld, festett forma, homok, elme, drágakő. A templomi múrti ún. állandó forma, mely hosszú ideig tartó folyamatos imádatra kerül beavatásra, míg az ún. ideiglenes múrtikat egy meghatározott cél elérése érdekében imádnak. Arcaná célja: A múrti-imádat célja az istenszeretet elérése. A pancarátrika-vidhi szabályozó elvei olyan szokásokat alakítanak ki, amelyek megváltoztatják az imádó tudatát. Az anyagi világban az ember megszokta, hogy mindent saját maga örömére tesz, a múrti-imádat során azonban megtanulja úgy szabályozni életét, ahogy azt Krsna szereti és olyan cselekedeteket végezni, amelyek Neki okoznak örömet. Múrti-imádat felelőssége: Mindenkinek a birtokában lévő tudásának arányában kell felelősséget vállalnia az imádatban. Hely, idő és körülmény határozza meg a múrti-imádatot. A templomi múrti-

100


imádat szigorúbb sztenderdben zajlik, mint az otthoni. Ha egyszer már megállapítottak egy sztenderdet, attól eltérni nem lehet. Az arcaná végzéséhez szükséges képesítés: Fő képesítés a Krsnában való erős hit. Amikor a lelki tanítómester úgy ítéli meg, hogy a törekvő tanítvány: -

őszinte hittel rendelkezik,

-

megfelelő a szolgáló attitűdje,

-

követi a tisztasági szabályokat,

-

megfelelő a tudása és a tudatának szintje, valamint

-

helyesen tud viszonyulni más személyekhez,

akkor áldást adja az arcaná gyakorlásához. Múrti imádata a lelki tanítómesteren át történik: A múrti szolgálata során az imádónak teljesen tudatosnak kell lennie arról, hogy valójában lelki tanítómestere alázatos segítője, mert a múrti imádatát valójában a lelki tanítómester végzi, aki kegyesen megengedi, hogy segítsen neki ebben. Bármilyen szolgálatot is ajánl a tanítvány a múrtinak, azt a lelki tanítómester nevében teszi, mert ő inspirálja és adja neki a tudást, hogy miként végezze az imádatot az Úr elégedettségére.

33. A pancanga-puja és az upacárák ismertetése A pancánga-puja öt aspektusa: A múrti-imádat tevékenységeit öt kategóriába sorolják. Az öt aspektus a következő: 1. Abhigamana – a templom megközelítése. Ide tartozik a fürdés, tiszta ruha, tilaka és tulasi – mala felvétele, a templom, a használt kellékek megtisztítása,a templom feldíszítése. Ide tartozik még minden tett a kora reggeli mangala-árati előtt , és maga az árati is. 2. Upádána – az imádat kellékeinek összegyűjtése. Virágok összegyűjtése, megfelelő alapanyagok beszerzése a főzéshez, tulasí levelek szedése, főzés és az imádathoz szükséges kellékek előkészítése. Tágabb értelemben ide soroljuk a múrti-imádathoz

és az Úr

templomának fenntartásához szükséges adományok gyűjtését is. 3. Yoga – az imádó lelki azonosságának meghatározása és megszilárdítása. Itt az imádó megtisztítja elméjét az anyagi testtel és léttel való azonosítástól és megerősíti lelki

101


azonosságát: mantrákat vibrál, elmondja a bhúta-suddhi imát stb. Az ezek után végzett dhyána-meditáció és mánasza –pujá is a yogához tartozik. 4. Ijyá – az Úr múrtijának imádata. Ide tartozik az imádat kellékeinek, az upácáráknak a felajánlása. 5. Szvádhyáya – az odaadó szolgálat gyakorlata. Ilyenek az írások tanulmányozása, napi lelki gyakorlatok: szent név és az Úr dicsősége hallásának és éneklésének folyamata, vaisnavák szolgálata, praszáda megtisztelése, vendégek fogadása, Tulasídeví és a szent dháma szolgálata. Upacárák: Az upacára azoknak a különböző tárgyaknak, eszközöknek és szolgálatoknak a gyűjtőneve, amelyeket az imádat során felajánlanak az Úrnak. Szanátana Goszvámi a Hari-bhaktivilászában azt írja, hogy a napi múrti-imádatban 64 upacára van. Amikor az Úr templomi múrti formáját beavatják, mind a 64 elemmel imádni kell Őt. 1. Úr ébresztése mantrák vibrálásával, 2. Énekelni, hogy „jaya” a múrti megpillantásakor, 3. Hódolatot ajánlani a múrtinak, 4. Felajánlani a mangala-áratit, 5. Meghívni az Urat, hogy foglaljon helyet az imádathoz, 6. Ágat felajánlani a múrtinak a fogmosáshoz … Ezeket lásd az Arcana jegyzet 19-20.oldalán. Sok ISKCON-templomban a múrti-imádat egyszerűbb formában történik. A kora reggeli templomi imádat során azonban a pújárinak fel kell ajánlania a fő múrtinak legalább 16 upacárát. Fő 16 upacára: 1. ászana – ülőhely, 2. szvágata – kényelembe helyezni az Urat, 3. padyá – megmosni a lábát, 4. arghya – arghyát ajánlani a kezéhez, 5. ácamana – megmosni a száját, 6. madhúparkát ajánlani, 7. punar ácamana – újból megmosni a száját, 8. sznána – megfürdetni, 9. vasztra – felöltöztetni, 10. ábharana – felékszerezni, 11. gandha – szantálpépet tenni a lábára tulaszí levéllel, 12. puspa – virágot ajánlani, 13. dhúpa – füstölőt ajánlani, 14. dípa – ghí-lámpát ajánlani, 102


15. naivedya – ételt ajánlani, 16. pranáma – mantrákat ajánlani. 34. A tisztasági szabályok és a pújárik kötelességeinek ismertetése Tisztaság fontossága: Sríla Prabhupáda azt mondta, hogy a múrt-imádat 2 legfontosabb tényezője a pontosság és a tisztaság.Ha az ember megtanulja magát és környezetét durva, majd finom szinten tisztán tartani és észlelni a tisztátalanságokat, akkor ez segíteni fogja abban, hogy észrevegye az elméje tisztátalanságát is. A tisztaság különböző kategóriái közül a legfontosabb a 4 szabályozó elv követése. 4 szabály szerepe a tisztaságban: A Srímad Bhágavatam 1. éneke arról ír, hogy a dharmának, vagyis a vallásosságnak 4 lába van: tisztaság, lemondás, kegyesség, igazmondás. A 4 szabálytisztasággal való kapcsolata: 1. Kábító,mámorítószerek fogyasztása beszennyezi és pusztítja a fizikai testet, elmét, intelligenciát. Hatásuk alatt lehetetlen a józan gondolkodás. Elvész a tisztaság. 2. Erőszakmentesség és kegyesség elvét gyakorolva a bhakták nem esznek húst, halat, tojást, gombát. 3. A tiltott szexuális élet beszennyezi a finom és durva fizikai testet, valamint növeli a fizikai testhez való ragaszkodást. 4. A szerencsejátékok hatására az ember mohóvá vált, elveszik az igazmondás és igazságosság. Tisztaság 6 kategóriája: 1. szthána-suddhi  imádat helyének tisztasága 2. dravya-suddhi  kellékek tisztasága 3. átma-suddhi  test tisztasága 4. citta-suddhi  elme tisztasága 5. mantra-suddhi  mantra tisztasága 6. múrti-suddhi  múrti tisztasága Suddhi-vicára: A tárgyakat tisztátalanságuk mértéke és a tisztításukhoz szükséges folyamatok szerint osztályozzák. Ezt az osztályozást suddhi-vicárának hívják. A Srímad-Bhágavatam véleménye a suddhi-vicáráról: A lelki gyakorlatoknak leginkább kedvező időszak a bráhma-muhúrta, vagyis a kora reggeli, napfelkelte előtt másfél órával kezdődő órák. Később felerősödik a 103


szenvedély kötőereje és nehezebb koncentrálni pl. szent nevek vibrálására. Szt. bráhmana szavai megtisztítanak mindenkit, míg a materialista ember szavai beszennyeznek. Hari-bhaktivilásza véleménye a suddhi vicáráról: Testből 12 féle tisztátalanság, mala választódik ki. Ha az ember érintkezik az első 6 tisztátalan dologgal(zsír, mag, vér, velő, vizelet, ürülék), akkor földdel (vagy szappannal) és vízzel kell megtisztítania testét. A második 6 tisztátalan dolog orrváladék, nyál, könny, izzadság, fülzsír, szemváladék. Szennyező dolog még az alkohol, fertőző betegség. Test megtisztítása: Ébredés után a bhaktának meg kell tisztítania testét, testnyílásait vízzel, földdel és fogmosással. Ha a testrészek köldök alatt vagy hónalj alatt beszennyeződnek az első 6 testi tisztátalanságtól, akkor a testrészt meg kell tisztítani. Ha a felső test szennyeződik be, akkor az egész testet meg kell tisztítani teljes fürdővel. Az ember tudatát a vaisnava-avatás tisztítja meg, amely során megkapja a vaisnava mantrát az Úr imádatához. Ezután a mindennapi szádhana végzéssel és a vaisnava ácára gyakorlásával tisztul. Tiszta dolgok: Ha ezekkel érintkezünk nem kell az embernek megtisztítani magát: eladásra váró áru, koldulással kapott javak, kecske-ló-manguszta szája, elefánt, méhek, tejet ivó borjú, tehénvizelet, tehéntrágya, tej, joghurt, ghí, sült ill.pirított ételek, kézműves keze, nap és holdsugár, tűz, szél, harmat, folyó víz, fa árnyéka, kusa fűméz, gyümölcs. Ácamana: A finom szintű tisztulást eredményezi az ácamanával történő tisztítás. Folyamata: réz vagy ezüst pohárból vizet veszünk egy kis kanállal és pár cseppet cseppentünk a bal kezünkbe  eldobjuk  bal kezünkkel jobb kézre cseppentünk, belenézünk, elmondjuk az om kesaváya namaha mantrát  felszippantjuk a hüvelykujj tövénél  jobb tenyérbe cseppentünk, belenézve elmondjuk az om náráyanáya namaha mantrát és felszippantjuk  ugyanezt megismételjük csak az om mádhaváya namaha mantrát mondjuk hozzá, végül felszippantjuk. Tisztaság a gyakorlatban (néhány példa): Lefekvés: Nem jó túl sok, túl kevés alvás; nem ajánlatos a szandhyák idején aludni; lefekvés előtt sok, nehéz ételt sem ajánlatos fogyasztani, lefekvés előtt fel kell ajánlani a napi cselekedeteinket az Úrnak. Ébredés: Ajánlatos korán kelni; ébredés után a múrti neveit vibrálni; hódolatunkat ajánlani a lelki tanítómesternek, majd a Föld anyának; alvóhelyet elrendezni, szellőztetni, 104


felmosni; vizelet-széklet ürítés után tisztálkodni; fogat mosni; borotválkozni, körmöt és hajat vágni szükség esetén, fésülködni; fürödni; ácamanát venni; tilakát festeni. Öltözet tisztasága: Oltárra pamut, selyem, gyapjú tiszta ruhában szabad menni; ne legyen túl rövid vagy túl hosszú, szakadt; foltos vagy megégett. Felajánlott dolog: a felajánlott dolog tisztátalan számít a fel nem ajánlotthoz képest, a felajánlott dolog praszadammá válik és amihez hozzáér praszáde lesz, így azt többé nem lehet felajánlani. Pújárí kötelességei: Ügyelnie kell: 1. Tisztasági szabályokra – a bhakta nem használhat állati eredetű szappant, dezodort; heti 2szer mosson hajat; ne üljön tisztátlan helyre; ne nyúljon evésre szánt dologhoz; ne lépjen be olyan helységbe ahol praszádamot tisztelnek meg; főzésnél használt ruhában ne menjen oltárra; praszádam ne érintsen bhogát; oltárra lépés előtt szájfrissítővel öblítsen szájat, parfümöt fújjon a kezére, ne fújjon orrot. 2. Megfelelő tudatszintre – ne kapkodjon; koncentráljon; csak múrtikkal kapcsolatos gyak-i kérdést lehet feltenni halkan; konyhában nem lehet világi témákról beszélni; ne legyenek az oltáron együtt a nők és férfiak; bhakta vegyen részt a templomi programokon. 3. Felelősségteljes viselkedésre – ha a bhakta nem tudja elvégezni a szolgálatot, legalább egy nappal előtte kérjen meg egy másik pújárít; ha késik vagy nem jelenik meg kérjen bocsánatot a múrtitól és böjtöljön estig; hanyag imádatvégzéskor maghatározott időre eltilthatja a főpújárí a bhaktát.

105


35. A magyarországi múrti-imádat bemutatása, valamint a púja tanulásának elvei és gyakorlata Múrti-imádat bemutatása: Amikor a múrtit beavatják a lelki tanítómesterek és tiszta bhakták, akkor egy alapsztenderdet is felállítanak az imádására. Ezt a sztenderdet azután mindig követni kell, nem szabad megváltoztatni, vagy csak nagyon kivételes esetben, a lelki tanítómester egyetértésével. Az imádati sztenderdet egy kézikönyvben rögzítik. Magyarországon a múrti-imádatot Gaura-Nitái múrtik imádatával kezdték el, és ma már Rádhá-Krsna múrtikat is imádnak. Magyarországon jelenleg két templomi múrtit imádnak: Srí Srí Dayál Nitái – Vijáya Gaurangát Budapesten, Srí Srí Rádhá-Syámaszundarát pedig a somogyvámosi Krsna-völgyben. Az imádat folyamata: múrtik ébresztése; bhálya-bhoga ajánlás (burfi, tejszínes banán, tej ajánlás); mangala-árati; reggeli púja és öltöztetés; pújá-bhoga (gyümölcs, szandesa ) ajánlás; darsana-árati (a múrtikat felöltöztetésük után megmutatják az embereknek és közben megnézik magukat a tükörben); prátar-bhoga ajánlás (reggeli); dhúpa- árati (füstölő, virág, legyező ajánlás); rájá-bhoga ajánlás (főétkezés: ital, 2 szabji, rizs, dhál, pakorá, capáti, catni, saláta, édesrizs, édesség)); árati; délutáni pihenéshez fektetés; ébresztés; vaibalika-bhoga (2 gyüm.sal., édesség, gyüm.ital) ajánlás; szandhyá-bhoga (vacsora: szabji, puri, ital, halava) ajánlás; gaura-árati; esti öltöztetés; rátrí-kaliná-bhoga (forró tej, puri) ajánlás; esti darsana; fektetés; ghana-dugdha bhoga (khír) ajánlás Az ajánlások napirendjét részletesen lásd az Arcana jegyzet 22-23.oldalán. A vastagon szedett részek nem szerepelnek a pesti templom napirendjében. Púja tanulásának általános elvei: Meg kell ismerni a tisztasági szabályokat, pújaszerek helyét és alkalmazását, a transzfer szolgálat (háttérszolgálat, ami főleg az imádat kellékeinek tisztításából, előkészítéséből áll) nehézségeit, főzés fortélyait stb. A pújári-szobában a legfőbb autoritás a főpújárí. Az ő utasításait mindig követni kell a múrtik szolgálatában. Az ő közvetlen képviselője a mindenkori szolgálatvezető. Tanulás folyamata: A védikus kultúrában a tanulás legfontosabb eleme a tanító, a guru. A múrti-imádatnál a guru a főpújári, akivel egyeztetni kell a tanulás folyamatát. Csak az ő engedélyével lehet haladni lépésről-lépésre. Minden bráhmanának rendelkeznie kell a múrti-imádat elméleti alapjának ismeretével. 106


A púja tanulásának sorrendje: 1. Elmélet, fogalmak, tisztaság alapelvei 2. Ismerkedés a pújárí-szobával, mit hol tartanak, hogyan tisztítják a helységeket és a kellékeket 3. Transzferek – megtanulni bánni az Urak kellékeivel. 4. Gangesz-víz készítése 5. Tej-puri és/vagy reggeli főzés 6. Mit jelent az oltárra menni: oltár tisztítás 7. Ételajánlás Srí Srí Laksmí-Nrisimhadevának 8. Reggeli felajánlás Srí Srí Rádhá-Syámaszundarának, kis árati tartása 9. A múrtik üdvözlése 10. Vacsora felajánlás, Gaura-árati tartása, vacsora főzés, délutáni édesség főzés 11. Rája-bhoga felajánlás 12. Srí Srí Rádhá-Syámaszundara fektetése, férfiaknak Srí Srí Laksmí-Nrisimhadeva fektetése, ébresztése 13. Kis múrtik esti öltöztetése 14. Srí Srí Rádhá-Syámaszundara reggeli ébresztése 15. Délutáni ébresztés 16. Púja Srí Srí Laksmí-Nrisimhadevaának ill. Srí Gaura Natarájának 17. Púja Srí Govardhana Lálának 18. A pújákkal párhuzamosan mangala-édesség és rája-bhoga főzés 19. Srí Srí Rádhá-Syámaszundara esti öltöztetése 20. Srí Srí Rádhá-Syámaszundara reggeli öltöztetése Fontos, hogy a felajánlásokhoz, a pújákhoz, és az egyéb oltárszolgálathoz tartozó mantrákat fejből tudja a pújárí, és értse is, amit mond. Enélkül a múrti-imádat csak egy külsődleges rituálé. Megfelelő attitűd: A pújárí mindig törekedjen a tisztaság és a pontosság betartására, legyen nagyon óvatos, viselkedjen alázatosan, és mindig figyeljen arra, nehogy sértést kövessen el a bhakták és a múrtik ellen. Sose találjon ki új dolgokat a múrti-imádatban, csak kövesse nagyon szigorúan, amit tanult, és amit mutattak neki. A gyakorlathoz tartozik még a bhoga ajánlás menete, áratí folyamata, főzés szabályai, tulaszídeví imádata. Ezeket részletesen lásd az Arcana jegyzet 42-50.oldalán. 107


Manah-siksรก 108


36.A guru bemutatása a Manah-síksá első verse alapján

1.) Gurau: ez a többesszám a kétfajta gurura utal: a) – diksá (avató) b) – siksá (utasításadó) a) diksá-guru: - aki a sambandha-jnánát adja át, aminek hatására elpusztulnak az anartáink és újjáéled eredeti kapcsolatunk Krsnával (sambandha juána: Krsna, a lélek és az anyag világ közötti kapcsolatot jelenti) - e tudás hallása eredményeként megszabadulunk múltbéli karmáinktól b) siksá-guru: - aki segít eligazodni, hogyan szolgáljuk Krsnát a mindennapos szolgálatban (abhideya-jnána: a folyamat gyakorlását irányító guru) további jellemzők: - díksá-guru csak egy lehet, síksá-guru sok -

a gaudíya sampradáyában Rupa Goswámi a síksá guru megtestesítője, Sanátana Goswámi a díksá-gurué

-

akár díksá, akár síksá-guru valaki, aki irányítani hivatott bennünket, ha nem engedelmeskedünk utasításainak, azzal sértést követünk el

-

a különböző síksá és díksá guruk Krsna megnyilvánulásai, lelki erejük szerint kell tisztelni őket, azokat is, akik tsz. adnak át nekünk.

Ide vonatkozó etikett: -

nem csak a díksá-guru a megmentő, akik nap mint nap segítenek nekünk, akik elhoztak minket, mindenkihez tudni kell ragszkodni. Ha nem tudunk, akkor csak kanistha-szinten maradunk. Nekünk tovább kell lépni.

-

A tanítványok száma nem határozza meg, hogy ki számít gurunak. Pl. Haridás Thákuranak, Sukadeva Goswáminak nem voltak tanítványai. A lényeg valójában az, hogy ki vaisnava. Ez a megfelelő társulás alapvető megértésének hangulata. → így lehet segítséget kérni.

109


2.) Gosthi: jelentése mező → ez Vrindávanát jelenti (ami nem különbözik Máyápurától) -

Egy másodosztályú bhakta jellemvonása az, hogy erősen ragaszkodik ezekhez a szent helyekhez. (Ezért épített Sríla Prabbhupáda házakat, templomokat, hogy a bhakták otthon érezhessék magukat és el tudják engedni a nyugati városok terét.)

3 – 5.) Gosthálayisu, sujane, bhusura-gane: - kettőféle brijbhási él Vrindávanban: - a riksások - a tiszta bhakták (elsőrendű – uttama – bhakták) → a lelki testükben laknak itt és ekképpen szolgálják Krsnát (ők kétféle módon laknak Vrindávanban; fizikailag vagy meditációban) - a bhakták lelki fejlettség szerinti beosztása: -

elsőrendű: gosthálayisu: paramahamsák, tidzta szeretetük van Krsna felé.

-

másodrendű: sujane - akik tökéletességre vágynak Vrindávanban. - tisztelettel és nem szeretettel szolgálják Krsnát. Még nem fejlettek a bensőséges hangulatokban, vagy vágynak arra, hogy Krsnát szolgálják Mathurában vagy Dvárakában.

-

harmadrendű: bhusura-gane – sakáma-bhakták (van még anyagi vágyuk). Követik a varnásramot és követik Krsna különféle murtijainak az imádat-szabályait (Varáha, Matsya).

Mindezeket a bhaktákat lelki helyzetük alapján kell tisztelni és imádni. Szeretni kell mindenkit, de nem szabad egyformán bánni velük. 6.) Sva-mantre: Amikor egy bhakta a gáyatri-mantrát mondja, akkor a díksá-gurun keresztül Krsnának ajánlja magát. Ez egy nagyon fontos része a szolgálatnak, amelyen nagyon komolyan és tudatosan kell meditálni. Ez olyan, mintha imádnánk Rádhát és Krsnát, vagyis a szívünket ajánljuk Krsnának. 110


-

háromszor öt perc, amikor menedéket veszünk Krsnánálés hogyan tudjuk átadni magunkat Neki

-

ahhoz hasonlítható, amikor kipróbáljuk a kiélezett kést. Amikor mondjuk a mantrát, de nem tudunk odafigyelni és nem történik a szívünkben semmi, akkor tudhatjuk, hogy még nem elég éles a kés (a szív) vagyis nincsen elég rati (ragaszkodás) Krsna felé.

Ez azért fontos, mert a Krsna-tudatban a külső és a belső cselekvés együtt kell, hogy haladjon. Ha nem ez történik, a külsődleges cselekedetek nem fognak bennünket kielégíteni.

7.) Srí námni: A Krsna iránti szeretet úgy fejleszthetjük, hogy a bhakták társaságában énekeljük a Hare Krsnát és a Gáyatrit. A szent nevet sértések nélkül kell énekelni, másképp lassú lesz a hatása. Ez még Krsnánál is fontosabb, hiszen képes felszabadítani minket a sértések hatásai alól. Ezt Krsna nem teszi meg. Ezen sértések alól kivétel a vaisnava-aparádha. Ez alól a szent név sem ment fel (vagy egyes esetekben, de ez nagyon hosszú ideig tart). 8.) Vraja-nava-yuva-dvandva: Vraja örökké fiatal párja; Srí-Srí Rádhe-Syáma. Ők a bhakták végső Menedékei.

37.A büszkeség hat gyökere - illúzió, csalás, képmutatás, tudatlanság, az őszinteség hiánya és a sértések. 111


Amikor erős ragaszkodást fejlesztünk a guruk iránt, a büszkeség és elemei automatikusan csökkeni fognak. 1.) Illúzió: Amikor a lelki fejlettséget anyagi eredményeken keresztül próbáljuk megmérni. Ebből jön a következő lépés, hogy ez lesz a célunk az odaadó szolgálatban. Ennek a mentalitásnak az oka a tudatlanság, ami befedi a megszerzett lelki tudásunkat. A kedvezőtlen hangulat által az odaadó szolgálat máyá által befedődik. Pl.jól énekelek, könnyen böjtölök, főiskolás vagyok! Történetek: Trnávarta; A yamala-arjuna fák. 2.) Csalás: Hamis célok: Anyagi haszon fejében gyakoroljuk a lelki életet és nem a szeretettel foglalkozunk, hanem más dolgokkal. Pl.: A jó pozíció érdekel bennünket, amiből sok pénz származik és így kényelmes családi életet tudunk élni. Történet: Kési. 3.) Képmutatás: Hamis célok: a külső helyzetünkkel, a pozíciónkkal azonosítjuk magunkat. Pl.: Brahmacári, Bráhmana vagyok, jobb és több vagyok másoknál. Történet: Yajnika-bráhmanák. 4.) Tudatlanság: Hamis célok: Elfelejtjük, hogy lelkek vagyunk és elmerülünk a hamis testi azonosításban. Pl.: „Férj vagyok”; „Nő vagyok”. Történet: Aristásura. 5.) Az ősztinteség hiánya (körmönfontság): Hamis célok: Diplomácia – nem viselkedünk egyenesen. 112


Pl.: Beszédünkben nem tudunk őszinték lenni. Történet: Káliya-nága. 6.) Sértések: Pl.: Tiszteletlenség (sértés) a szent név, a guru és a bhakták ellen. Történet: Sankhásura ?? A büszkeség eredménye az, hogy megváltozik a motiváció, amivel a helyes célt elérnénk az odaadó szolgálat gyakorlatával. Hamis cél fog kialakulni. A megfelelő történeteken való meditáció csökkenti a büszkeséget. Feladni a büszkeséget csak akkor tudjuk majd, ha minden tettünk előtt emlékezünk lelki tanítómesterünkre, amely által megszabadulunk büszke, irigy mentalitásunktól. 38. A raganuga-bhakti elérésének külső akadályai (4. vers) A személytelen felszabaduláshoz való ragaszkodás

1.) mukti: beleolvadni a brahman sugárzásba (az író ezt egy nősténytigrishez hasonlítja) oka:

a) meg akarunk szabadulni az anyagi szenvedéstől és a rossz társulás miatt azt

gondoljuk, hogy erre a megoldás az, hogy feloldjuk a személyiségünket → és beleolvadunk a személytelen sugárzásba → brahmaváda b) máyáváda: magukat gondolják Istennek és habár komoly lemondásokat végeznek, mégsem tudják elégedetté tenni az Urat → nem fogadják el Krsna testének !!!!!!, valóságos létét Ennek okaként a gaudiya-vaisnavák nem a lemondásokat, hanem az odaadó szolgálatot hangsúlyozzák. A tiszta bhakták olyan nagy örömet merítenek a szolgálatból, hogy nem is gondolnak a felszabadulásra. A felszabadulás utáni vágy hatásai:

113


a) lehetetlenné válik, hogy kihajtson a bhakti-latá bíja. b) ennek a filozófiának a hatására megkeményedik a szív és az odaadás növénye nem tud kihajtani. Történet: Nanda Maharája megmenekül a kígyótól.

Ragaszkodás az Úr Náráyanához

A lelki világ felosztása: - Vaikuntha: ahol az Úr Náráyanát imádják tisztelettel és pompával - Ayodhyá: Rámacandra lakhelye, itt a szolgai mentalitás keveredik a barátság érzésével - Gōloka Vrindávana: ahol az összes rása megnyilvánul és az uralkodó murti, istenségek: Rádha-Syámasundara. Amikor valaki Vaikunthát tűzi ki célul, az ilyen gyakorlat hatására felébredő odaadást a tisztelet érzése „szennyezi be”. Az ilyen vágy lelki akadály a Krsna iránti spontán odaadás elérésében. Hatása: a gazdagság és tisztelet hangsúlyozása az imádatban. (Kezdetben úgy imádjuk RádhaSyámot mint Laksmí-Náráyanát, mivel Rádha-Syáma imádata a felszabadult bhaktáknak való. A végső cél azonban Goloka-Vrindávana.) Történet: Brahma-vinodhana lilá. Csak imádd Rádha-Syámot Vrajában!

A jíva számára a tiszta odaadás érzései csak akkor fognak megnyilvánulni, ha már most, feltételekhez kötött állapotban megpróbálja szolgálni az örök felszabadult lelkek utasításai alapján az Istent. Imádat közbeni szabályok:

114


drta-vrata: nagyon eltökéltnek kell lenni. Mindegy, mennyi ideig tart, mi az óra, nincsen más célom! vesyá: el kell kerülnünk az útonállókat, akik elrabolják a lelki vágyainkat vagy más irányba terelik a figyelmünket. Hogyan lehet mindezeket elkerülni? -

visrja: mondj le róluk!

-

Varji rádha-krsnan- imádd Rádha-Krsnát Vrajában!

Ezt a fajta imádatot a kiváló szaktekintélyek pl. Rupa Goswámi, Bilvamangala Thákura is a legmagasabb rendű folyamatnak nyilvánítják. Sem a nomizmust, sem a srutit, sem a smritit pl. Mahabharatot gyakorolva, imádva nem lehet nagyobb boldogságot kapni, mintha tiszta szeretettel imádjuk és szolgáljuk Srí-Sri Rádha-Syámot.

4. vers

A ráganuga bhakti elérésének külső akadályai! Három külső akadály van: -

prajalpa.

-

ragaszkodás a személytelen felszabaduláshoz.

-

arra való vágy, hogy a Vaikuntha-bolygókra menjünk.

Elpusztításuk: Csak imádd Rádha-Krsnát Vrindávanban!

115


Sríla Bhaktivinoda szerint négyféle prostituált van: 1., asad vártá

-

rossz társulás

2., asad-kathá

-

haszontalan beszéd

3., mukti

-

személytelen felszabadulás

4., laksmi-pati-rati

-

ragaszkodás az Úr Náráyánához

Lefelé haladva egyre finomabbak. Rossz társulás Ha materialistákkal társulunk vagy olyan személyekkel, akik nem a megfelelő motivációval gyakorolják a lelki életet, ez az anyagi vágyak magjait (biját) veti el a szívünkben. A lelki megvalósítás nem a szavak jelentésétől függ elsősorban, hanem a forrás tisztaságától is. A hangvibráción át → ezért fontos a fejlett bhakták szavait hallgatni. → az anyagi vibráció szennyez → a lelki pedig tisztít. Ahogy a kristály átveszi a szívét annak, amit mögé tesznek, hasonlóképpen az ember is átveszi azoknak a tulajdonságait, akikkel társul. Aki tolvajokkal társul, tolvaj lesz, akik szentekkel, az szent. Ezek a gyakorlatok a lelki intelligencia tisztaságától függnek. Mennyire tudunk különbséget tenni a jó és rossz (nem kedvező) dolgok között →Bhagavad Gítá 2.16. - A rossz társulás hatása: Elveszítjük lelki tudásunkat és eltökéltségünket. Arra fogunk vágyni, hogy vagyont szerezzünk és az ellenkező nemmel társuljunk. -

Okai: rossz gyakorlat, rossz társulás.

-

Történet: Vyomásura – ennek rendszeres olvasásával fel tudjuk adni a rossz társulást.

Egy ilyan társulás hatására az ember elveszti a képességét arra, hogy lelkesen tudjon japázni vagy örömet érezzen a murti látványakor. Bármilyen helyzetben is van egy bhakta, a sádhu-sanga, a társulás a gyökere az odaadó szolgálatnak. Ennek érdekében – hogy eljussunk a fejlett szintű odaadó szolgálat szintjére – társulnunk kell a fejlett bhaktákkal. 116


Haszontalan beszéd Ez a fő probléma, amely gyökere a többi problémának. Hatásai: Elpusztítja a lelki mohóságot, amelyet csak sok millió jámbor tett után lehet elérni. -

Mohóvá válunk az anyagi dolgok iránt → pl. tévénézés.

39.A ráganuga-bhakti belső akadályai az 5. vers alapján

1. Az anyagi lét fájának gyökere:a kéj. Ha kielégítjük a kéjt,abból ezek a további anarthák fognak megerősődni: 1. mohóság 2. illuzió 3. irigység 4. büszkeség 5. düh Az egész fát ki kell vágni és a legjobb módszer erre,ha a kéjt kezdjük el megsemmisíteni. Ennek modszere: •

elkülönülés

a T.SZ. tudás gyakorlása

2. Miért vonz bennünket a bűn?

Mert a múltban bűnöket követtünk!

Ezért kell követni a szabályozó elveket,hogy meg szabaduljunk a bűnös hajlamtól.

A kéj olyan mint egy mágnes,a bűnös tettek visszahatásai a szívben pedig olyanok mint megannyi vasreszelék.A mágnes újabb bűnök felé húz bennünket. Minnél több a kéjes gondolat, annál nehezebb lemondani róluk. Sajnos ezeket több millió éve gyűjtjük(a bűnöket)ezért olyan erős a vonzás.

117


Ha nem oldjuk meg ezt a problémát, meg fogja ölni a lelki életünket. Ez finom szinten is müködik, elég csak gondolni a bűnre, és máris jön a káma. Tehát, az elmében is követni kell követni a 4 szabályozó elvet.Nem tűnhet fontosnak, de: „bemegy mint tű, kijön mint eke”. Ha nem vagyunk nagyon szigorúak magunkkal szemben, és állandóan hibákat követünk el, nem fogjuk elérni a tökéletességet. 3.A kámádik megnyilvánulása: •

Férj

Feleség

gyermekek

Akadályok a lelki életben, akik soha nem jönnek egyedül. Akkor tudjuk elkerülni a társulást ezekkel, ha mindig nagyon figyelmesen hallgatjuk a szentírásokat.A figyelmetlenség az oka, hogy nem érezzük magunkat veszélyben és hogy lusták vagyunk gyakorolni az önmegvalósítást. 4.Megmenekülés: segélykérés A szívet csak úgy lehet megtísztítani, ha társulunk és menedéket vesszünk a tiszta vainaváknál. Tőlük kell segítséget kérni,hiszen ők a rendőrei a tiszta odaadás utjának. Hogy ez megtörténjen, veszélyben kell éreznünk magunkat és akarnunk kell, hogy megmentsenek bennünket. Tehát fel kell adni a büszkaséget, és kiabálni a segítségért! Ha ezt nem tesszük meg, nem fogunk fejlődni a lelki életben. (más folyamatokkal sem érhetünk el sikert:lemondás,yoga,karma-kánda) Krsna segítségét kell kérni, hogy megszabaduljunk a képmutatástól.

118


5.A kámádi Krsna szolgálatában való leglalása: Sríla Narottama das Thákur szerint ezeket az anartákat úgy is ki lehet tisztítani,hogy lefoglaljuk őket Krsna szolgálatában: •

kéj:az a nemi élet amely nem ellenkezik a vallásos élettel, az Krsna

düh:csak azokra leszünk dühösek akik irigyek Krsnára, és a bhaktákra

mohóság:vágyni a bhakták társaságára

illuzió:csak egyetlen reménynek szabad meg maradnia, hogy egyszer visszajutunk a lelki világba

büszkeség:Krsnára… bhaktákra…

irigység: egyszerűen fel kell adni

Ez a módszer lassabb, mint amikor egyszerűen fel adjuk bűnös vágyainkat, és elkezdjük szolgálni Rádha-Krsnát. Helyzetünk azonban olyan-a sok bűnös vágy miatt-mintha mágnes kesztyűt próbálnánk eldobni. Tehát, ebben a korban praktikusabb ha előbb megszabadulunk- a szolgálat által- az anartáinktól,és a fokozatos megtisztulást követve, jutunk el a fejlett lelki megvalósításokig. Nem kell mást gyakorolni(karma,jnána,yoga).Pusztán az odaadó szolgálat hatására megszabadulunk

minden

visszahatástól

és

képesek

leszünk

megérteni

eredeti

kapcsolatunkat Krsnával. Ennek legegyszerűbb formája, ha állandóan hallgatjuk Krsna kedvteléseit, amelyekben elpusztítja a démonokat. 40.Az anartha-nivrtti bemutatása a Manah-síksá ideillő versei alapján

1.) Az anartha-nivrti egy tisztulási folyamatot jelent: a) Azt foglalja magában, hogy egy bizonyos lelki gyakorlat által – most odaadó szolgálatot értünk alatta – megváltoztatjuk érzelmeinket és azokat Krsna iránti szeretetté alakítjuk át. b) A sádhana szintjén Sríla Bhaktivinoda Thákura háromféle sádhakát különböztet meg: -

svanistha - a spekuláns I.

-

parinistha – a vitatkozó II.

119


-

nirapeksa – a hibakereső III. Jellemzésük: I. - alacsony szintű kanistha adhikári, aki úgy csinál mintha teljesen átadná magát az önmegvalósításnak, azonban elutasítja a varnásramadharmát. - nem társul bhaktákkal, mert közvetlen akarja szolgálni Krsnát. - a végén azonban saját érzékeit fogja kielégíteni, ami csaló mentalitásának kezdete. - általában családos. pl.: sannyásinak öltözik, de közben családja van. II. – meggyőződője/dése?? a szabályok betartásának, ami néha túlzásba is esik. - általában családos. - a túlzó szabálykövetés hatására válik saját maga áldozatává. - mivel abhaktákkal társul, állandóan vitatkozik a vaisnavákkal. II. – lemondott, nem ragaszkodó sádhaka, aki helyzete miatt lenézi a többi bhaktát és azt gondolja magáról, hogy mindenkinél fejlettebb. - elhanyagolja Krsnával való kapcsolatát és állandóan hibát keres magában. pl.:cselekedetei mögött hátsó szándék húzódik meg. Úgy néz ki, mint egy sannyásí, de a szükségesnél több dolgot gyűjt össze.

2.) A sádhana mint fürdés: a) A folyamat módszere: - hallgatni a Srímad-Bhágavatamot, Krsna kedvteléseit, amiket Vrindávanban mutatott be. - imádkozni Rádha-krsna kegyéért. b) Akadályok a végcél elérésében: - a legfőbb probléma a mentalitással van. Ezt másnéven csalásnak hívják. Nem jó mentalitással gyakoroljuk a lelki életet. Az anyagi elismerés miatt másnak mutatjuk magunkat és ez meg fogja változtatni a végeredményt, amit el fogunk érni. Az ilyen 120


sádhanát az író a „szamár vizeletében való fürdéshez” hasonlítja. Ez egy nagyon szennyező gyakorlat, aminek eredményeképpen nemhogy vonzzuk Rádha-Krsnát, hanem inkább „eltávolítjuk” magunktól. A csalásnak két szintje van: - becsapunk másokat. - becsapjuk magunkat (ez a rosszabb). - letargia (mindig lelkesen kell szolgálni a vaisnavákat). - büszkeség (nem szabad azt gondolnunk, hogy ezt vagy azt nem kell megcsinálnom).

Megszabadulás a csalástól: a) Teljes hitünket kell befektetni a folyamatba és erős társulást kell fenntartani más vaisnavákkal vagy a lelki tanítómesterünkkel. b) Hallgatnunk kell a vrindávani kedvteléseket, amelyekben Krsna a démonokat öli meg. Úgy kell hallanunk, hogy közben tudatosak vagyunk saját hibáinkról. c) Mindig alázatos hangulatban kell énekelnünk a szent nevet és nemcsak testi, de finom fizikai szinten is követni kell a szabályozó elveket. Tehát amíg akárcsak elmi? síkon, de nem merülünk el az odaadó szolgálatban, addig sádhanánk nem lesz annyira hatékony, potenciális. d) Soha nem szabad megállni (az aranyásás története 53. old.)

7. vers: A csalás megnyilvánulása 1.) Jelentése: olyan képet mutatunk magunkról, amelyek nem vagyunk. Amíg nem aszerint gondolkodunk, hogy mi Krsna szolgái vagyunk, addig – mégha kívülről nézve is bhaktáknak nézünk ki – csalóknak számítunk. Eredete:

- a tisztelet. - a megkülönböztetés utáni vágyban nyilvánul meg.

Felébredése: I. A lélek eredeti helyzetében egyszerű és becsületes. II. Amikor kapcsolatba kerül az anyaggal, becstelenné és arrogánsává válik → 121


így kialakul benne a vágy, hogy mások imádják és legyen neki valami pozíció. III. Ha kifejleszti ezek után az alázatos mentalitást, újra megkaphatja Krsna kegyét. 2.) A társulás fontossága: a) Mindig a nálunk fejlettebb vaisnavákkal kell társulnunk, mert ezáltal elérhetünk minden tökéletességet. b) A nálunk fejlettebbel úgy kell társulni, hogy ne ő, hanem mi adjuk neki a társulást. 3) A büszkeség: a) A 7. vers témája az, hogy a szeretet nem tud addig felébredni, amíg ott van a büszkeség. Ezt pedig az odaadó szolgálat által lehet kitisztítani. jelentése:

pratisthásá: imádandó. ásá: remény.

b) Jellemzése: - a büszkeség olyan, mint egy prostituált nő, aki hamis boldogsággal áld meg minket. - soha nincs egyedül, családjával együtt jön; férje az irigység, gyerekeik az erőszak és a rosszindulat. - a büszkeséget a legnehezebb feladni, mert ha csak egy kevés is maradt belőle, vissza jöhet az egész. Hatása: olyannak látjuk magunkat, amilyenek nem vagyunk. Nem látjuk a rossz tulajdonságainkat. c) A három csaló bhakta jelleme az elismerésben megnyilvánuló vágy alapján: -

svanistha: reméli, hogy tiszteletreméltó és bűntelen bhaktának fogják gondolni őt.

-

parinistha: bízik abban, hogy lemondott, tudós bhaktaként fogják elfogadni.

-

nirapeksa: azt gondolja, hogy önfegyelme alapján már tiszta bhaktaként már minden felett áll. 122


d) Tisztulás: - ahogy megszabadulunk a csalástól, úgy tudjuk feladni a büszkeséget. - ennek módja: szolgálni a vaisnavákat, mert a szolgálat alázatosságot jelent. - kétféle szolgálat:

- vápu – személyes. - váni ?? – az utasítás követése.

e) A szív tisztítása: - a szív olyan, mint egy pohár; ha van benne valami, másnak már nincsen helye benne - → ha beleöntjük a Krsna-tudat „ „tejét”, az kiszorítja a „tintát”, a nemkívánatos szokásokat - → ekkor két dolog történik: - fokozatosan eltűnik a büszkeség. - megjelenik a szeretet. A szeretet megnyilvánulása: - Hogyan?: A tiszta bhakták szívéből kiárad a hládini-sakti és megtölti a miénket. Ez a lelki sugárzás akkor ér el bennünket, ha megkapjuk a vaisnavák kegyét. - Elérése?: A lelki tanítómester utasításainak követése által. - Fegyelem gyakorlása: Mennyire vagyunk szolgálatkészek, hajlandóak lemondani anyagi elképzelésekről és követni a guru utasítását az odaadó szolgálatra vonatkozólag. Ehhez szükséges az önfegyelem. Amikor ez növekszik a szívben, az azt jelenti, hogy alázatosak vagyunk és így lassan megsemmisül a büszkeség a szívünkben. A szolgálat által a tiszta bhakták szíve megenyhül a sádhakák iránt és megkapják a kegyét a bhaktának. Így módon a hládini-sakti – a Krsna-tudatossá vált sádhakában – megnyilvánul és elpusztít minden anarthát. Ha állandóan társulunk a megfelelő módon a tiszta bhaktákkal, akkor gyorsan fogunk fejlődni. Az első 20-30 év lassú lehet, de utána – a teljes lelki haszon miatt – nagyon felgyorsul a lelki fejlődés.

123


„A víz, amely a Lábát mosta, a por, amely a Lábát érintette és az ételmaradéka segítheti a lelki fejlődést.”

124


Sad-acara (Vaisnava etikett):

41. Magyarázd el a tisztaság elvét a különböző szinteken, és a tisztaság hat kategóriáját! 719-old. A Vaisnava etikettnek és múrti-imádatnak egyik alapját képezi a tisztaság, amely nem korlátozódik csupán külsődleges formalitásra, hanem lelki tartalommal bíró elv is egyben, vagyis a külső és belső tisztaságra is vonatkozik. Az Úr Krsna, mivel Ő az Abszolút Igazsság, a legtisztább. Mi az Ő parányi részei vagyunk, így eredeti Krsna tudatos helyzetünkben a Belső energia menedékében mi is tiszták vagyunk, még akkor is, ha az anyagi világban tevékenykedünk. De mivel feladtuk ezt a helyzetet, Krsna odaadó szolgálatát szabad akaratunkból, az anyagi energia hatása alá kerültünk, ami beszennyezte a tudatunkat anyagi ragaszkodásokat hozva létre. Meg kell tisztulnunk ezektől az anyagi ragaszkodásoktól, hogy visszakerülhessünk a lelki energia hatása alá. Gyakorlati szempontból beszélhetünk a fizikai test, a finom fizikai test és az elme, tisztaságáról, négy szabályozó elv követéséről, ami hozzájárul, hogy a dharma négy lába, a tisztaság, kegy, lemondás és igazmondás épp maradjon és segít, hogy a bhakta a jóság minőségébe emelkedjen, ami szükséges, hogy a lelki szint felé haladjon. Aki nem tartja őket az a szenvedély és a tudatlanság minőségében marad. A test szennyezése kábító, mámorító szerekkel ill. húsevéssel, kihat az elmére is, a tiltott sexuális élet ragaszkodásokat fejleszt a fizikai testhez, aki szerencsjátékot űz az mohóvá válik, elveszti az igazmondás erényét és az elméje is szennyeződik. Az durva fizkai test tisztasága, a finom fizikai tisztaság és az elme tisztán tartása nélkülözhetetlen, hogy töretlenül, minden érzékszervünkkel, az odaadó szolgálatban foglalhassuk le magunkat.

125


A Hati-bhakti-vilása szerint a tisztaság hat kategóriája: 1. sthána-suddhi - a hely tisztasága: Az imádat helyére vonatkozik a környezetre ahol az imádatot végezzük, vízzel feltakarítva, felmosva, feltörölve, feldíszítve, mantrákkal megtisztítva a tudatunknak is segít tisztának maradni. Krsna csak tiszta környezetben és tiszta tudatban végrehajtott imádatott fogad el és nyilvánul meg, 2. dravya-suddhi - az imádat kellékeinek tisztasága: Az imádat kellékeit is meg kell tisztítani és kifényezni majd vízzel és mantrákkal lelkivé tenni. 3. átma-suddhi

- a test tisztasága: A test durva fizikai tisztasága, ruha

tisztasága, tilaka festése, kanthi-málá hordása, majd finom fizikai tisztaság és mantrákkal megtisztítjuk a tudatunkat.-mantrák hatására emlékezünk az Úrra-. Előző bekezdésekben az átma-suddhi-ról mint az önvaló tisztaságáról ír. Nem azonosítjuk magunkat durva és finom fizikai testünkkel, csak a lényeggel, hogy Krsna örök szolgái vagyunk. 14.old 4. citta-suddhi

- az elme tisztasága: nagyon fontos elem, mert ha nem

vagyunk tudatossak az Úrról akkor az imádat nem okoz örömet neki. Az elme tisztítása a felébredésnél kezdődik az Úrra való emlékezéssel és az egész életvitelt folyamán tart, minden tevékenységben jelen kell lennie. 5. mantra-suddhi - a mantra tisztasága: a mantra tisztasága a sadhanánktól függ. Fenntartható a megfelelő szolgáló attitűd és a bhaktákkal való megfelelő hangulatú társulással. Fontos a megfelelő kiejtés is. Eltérés a szabályozó elvektől, sértő viselkedés beszennyezi a mantrákat. 6. múrti-suddhi

- a múrti tisztasága: A múrtit mindennap meg kell

fürdetni. Ha nagy múrtit imádunk, akkor illatos vízzel áttöröljük és megtisztítjuk és az Őt képviselő slágarámát fürdetjük, mantrák éneklése kiséretében.

42. Magyarázd el a bhakták tulajdonságait és a bhakták kategóriáit! 27old-38old-ig. Krsna azt mondja, hogy kétféle élőlény létezik: a jámbor (sura), isteni természettel megáldott, és a démonikus (asura). A feltételekhez kötött lelkekben, még egy kezdő bhaktában is e kettő valamilyen arányú keveréke található meg. Meg kell ismernünk mind a jó, mind a rossz tulajdonságokat, hogy meg tudjunk szabadulni a rosszaktól és fejlesszük a jókat. A valódi tudás megismerésének az is kell, hogy eredménye legyen, hogy változik a természetünk, 126


viselkedésünk, jellemvonásaink. A bhaktáknak követniük kell a szabályozó elveket, könyörületesnek kell lenniük mindenkivel szemben betartva az ahimsá elvét. Odaadásukban, Istenszeretetükben elért szintjük szerint, beszélhetünk kanistha bhaktá-ról, kezdő szinten van, imádata még külsődleges formális szinten van, nem ismeri az írásokat, nem tud idézni belőlük, hite gyenge, vibrálja a szent nevet de még vannak anyagi vágyai, könnyen eltéríthető ezért törekednie kell, hogy tovább lépjen a középszintű bhakta, a madhyama bhakata szintre, ahol már van Istenszeretete. Valamennyire már ismeri a szentírásokat de még nem tud idézni belőlük és érvelni velük, ám megingathatatlan hite van, mindig kegyes, tiszta – nemcsak testileg, elmében és cselekedeteiben is -, meghódoltak Krsnának. Mentessek az anyagi vágyaktól, Minden tiszteletet megad másoknak, de magának nem vár el személyes megbecsülést, béketűrő, igazmondó, minden élőlény jóakarója, önfegyelmezett, kitartó, lemond az érzék-kielégítés tárgyairól, mentes a hamis egotól, nem irigy, nem képzeli tulajdonosnak magát, egyaránt kiegyensúlyozott mind a kellemetlen mind a kellemes körülmények között. Nem függ a dolgok szokásos folyásától. Elkülönül az emberek általános tömegétől, magányos életre törekszik, nem kötődik otthonhoz, családhoz, feleséghez, gyermekhez, felismeri az önmegvalósítás fontosságát. Az odaadó szolgálatba merül. Harmadik kategoria az uttama bhakta, akiben már csírázik a Krisna iránti eksztatikus érzelem magja. Már nem tud különbséget tenni az emberek között, mindenkit egyenlőnek lát. Viselkedésében a következő kilenc jel nyilvánul meg: megbocsátás, az időpazarlás kerülése, elkülönülés, az alaptalan tekintély érzet hiánya, remény, lelkesedés, íz az Úr szent nevének énekléséhez, ragaszkodás az Úr transzcendentális tulajdonságainak leírásához, valamint vonzódás az olyan szent helyekhez, ahol az Úr tartozkodik – egy templomhoz vagy egy szent helyhez pl. Vrndávana. Szilárd meggyőződéssel rendelkezik a kinyilatkoztatott szentírásokat illetően, és jártas a sástrákra támaszkodó érvelésben. 43. Magarázd el a bhaktákkal való társulás, a tisztelet adása elveit, valamint a vaisnavaaparádha ismérveit és gyógymódját! 55-68 old-ig Az odaadó szolgálat egyik alapvető elve a bhaktákkal való társulás, a sádhu-sanga és ezzel egyidejűleg az abhakták társaságának feladása, vagyis az asat-sanga-tyágá. Meg kell ismernünk a bhakták tulajdonságait, hogy milyen szinten áll és a saját maunk helyzetét is, és aszerint társulni velük. Egy bhakta társaságában felébred az emberben Krsna odaadó szolgálatába vetett hit. Az a bhakta, aki hisz abban, hogy az Úr szent neve azonos az Úrral, tiszta bhakta még akkor is, ha kezdő szinten áll, társaságában mások is vaisnavákká 127


válhatnak. Minden bhaktának meg kell adnunk a kellő tiszteletet, ha valaki hittel imádja Hari múrtiját, de nem mutat kellő tiszteletet a bhakták és mások iránt, materialista bhaktának nevezik. A fejlettebb bhaktákat szolgálnunk kell imádni és tudakozódni tőlük, a velünk azonos szenten lévőkkel barátkozni, a kevésbé fejleteket pedig jóindulatúan segíteni. Egy kanistha bhaktának szüksége van a társulásra a madhayama bhaktákkal, hogy fejlődhessenek a lelki életben, ugyanakkor még nem értik és értékelik ezt a társulást, így sértéseket követhetnek el, ami visszafogja őket, ezért óvatosan kell velük egy madhyama bhaktának társulnia. Egy uttama bhakta a legkevésbé fejlettnek gondolja magát, mindenkinél elesettebbnek, örül a szerencsének, hogy szolgálhatja a bhaktákat. De, hogy példát mutathasson és prédikálhasson egy madhyama bhakta szintjén viselkedik. A bhakták közötti szeretetteljes társulás hat jele a következő: adományozás, adományok elfogadása, ez elme bizalmas feltárása, bizalmas érdeklődés, prasáda elfogadása és felajánlása. A bhaktákal való társulás alapvető hangulata az alázat, ami a lelki szeretet kifejeződése is, segít a sértések elkerülésében. A bhakták szolgálatának négy alapvető módja: ülőhellyel kínáljuk (fogadjjuk), megmossuk a lábát (tiszteletet mutatunk), hallunk tőlük (társulás), és mindenféle módon segédkezünk nekik (személyes szolgálat). A tisztelet adásnak különböző szempontjai lehetnek pl. a bhakta fizikai testének kora, lelki fejlettsége, ha régóta gyakorolja az odaadó szolgálatot, akkor valószínűleg fejlettebb bhakta. A siksá és diksá kapcsolat alapján, legtöbb tiszteletet telőszőr Sríla Prabhupádának, alapító ácáryánknak, utána az ő tanítványainak azoknak, akik siksában részesítenek és még többet az alapvető síksá és diksá gurunknak. Más síksá guruknak annak mértékében amilyen felelősséget vállalna lelki fejlődésünkért. A szervezetben adminisztratív funkciókat betöltőknek is meg kell adni a megfelelő tiszteletet pl. templomvezető. Avatatlan bhakta tiszteli az avatottat, azok a bráhmanákat, mindenki a sannyásikat. Varnák és ásramák szerint a brahmacárik tisztelik a grhastákat, ők pedig mindhárom rend tagjait. Mindenki tiszteli a vánaprasthákat, sannyásikat. Varnák közül a bráhmanák érdemlik a legtöbb tiszteletet. Amikor tiszteletlenek vagyunk a vaisnavákkal, nem tartjuk be a társulásban az etikettet, kisebb nagyobb sértésnek tekinthető. Vaisnava aparádhának számít a bhakták kritizálása akár esetleges alacsony születése, véletlen leesése, múltbéli hibák miatt, olyan hibák miatt, amiket már majdnem kijavított vagy akár testi fogyatékossága miatt is. Sértés megütni, gyalázni, tiszteletlennek lenni, dühösnek lenni egy vaisnavára vagy nem örülni mikor meglátjuk. Sértés lehelt még ha egy fejlettebb, idősebb bhaktát kijavítunk még ha igazunk is van.

128


Vaisnava-aparádha gyógymódja, hogy a sértet bhaktát alázatosan megközelítjük, felajánljuk a hódolatunkat és a bocsánatáért esedezünk, kérjük a kegyét, mert e nélkül nem tudunk fejlődni a lelki életben. Személyes szolgálatot is felajánlhatunk. A bhakták könyörületesek és megbocsátók, de Krsna elitéli azt, akik a bhaktáját sértegeti. Ha a bhakta mégsem enyhül meg akkor nagyon alázatos és elkeseredett hangulatban addig kell énekelni a Szent Nevet, amíg a sértés hatása el nem múlik. A vaisnava-aparádha eredménye az, hogy elveszik a hit és a Szent Név éneklése iránti íz. 44. Ismertesd a templomi etikett alapvető szabályait és az elkerülendő sértéseket! 79-92 oldig A vaisnavák mindennapos sádhanájában a templomi múrti imádat fontos szerepet játszik, Rúpa Gosvami említ tíz elsődleges, tíz másodlagos szabályt és 44 hozzájuk tartózó tevékenységet. A tíz elsődleges szabály: (1) el kell fogadni egy hiteles lelki tanítómester lótuszlábaink a védelmét, (2) avatást kapni tőle és meg tanulni az odaadó szolgálat gyakorlatát, (3) hittel és odaadással engedelmeskedni kell az utasításainak, (4) utasításai szerint követni kell a nagy ácáryák nyomdokait. (5) Kérdezni kell tőle a fejlődés mikéntjéről, (6) készen állni a lemondásra minden anyagi dologról Krsna kedvéért, (7) törekedni, hogy szent helyen éljünk, de legalább templom közelében, (8) csak annyi anyagi dolgot elfogadni amennyi feltétlenül szükséges, (9) ekádásin böjtnapot tartani, (10) imádni kell az olyan szent fákat, mint a banyanfa. Tíz utasítás: (1) elutasítani az abhakták társaságát, (2) ne oktassuk azt, aki nem vágyik az odaadó szolg. gyakorlatára, (3) ne akarjunk költséges templomokat építeni, (4) ne törekedjünk sok könyv elolvasására és ne legyünk hivatásos vagy üzleti alapon előadói a szentírásoknak. (5) Ne hanyagoljuk el a napi kötelességeket, (6) ne bánkódjunk a veszteség miatt ill. ne örüljünk a nyereségnek, (7) ne legyünk tiszteletlenek a félistenekkel szemben, (8) ne okozzunk szükségtelen aggodalmat senkinek, (9) kerüljük a sértéseke a Szent Név éneklésekor és a múrti imádatakor, (10) ne tűrjük ha valaki Krsnát vagy bhaktáját gyalázza. További fontos elemek: Díszítsük a testüknek tilakával, akár a Maha-mantrával is, fogadjuk el a felajánlott virágokat és helyezzük a testünkre, tanuljunk meg táncolni a múrti előtt, azonnal boruljunk le, amint meglátjuk a múrtit vagy a lelki tanítómestert, az Úr templomába állva kell bemenni. Mikor a múrtit sétálni viszik, csatlakozzunk a menethez, naponta egyszer vagy kétszer el kell látogatni az Úr templomába, legalább háromszor körbejárni a templom épületét, imádni kell a múrtit és személyes szolgálatot adni nekik. Énekelni kell, sankírtanát tartani, imákat mondani és japázni. Meg kell tisztelni a prasádamot, inni a caranámrtából, 129


megszagolni a felajánlott virágokat, füstölőket. Meg kell érinteni a múrti lótuszlábát és odaadással gyönyörködni bennük. Időnként áratit kell ajánlanunk, hallanunk kell az Úr kedvteléseiről, emlékezni kell a múrtira, meditálni rajta, önkéntes szolgálatot végezni neki. Barátként gondolni az Úrra, mindenünket felajánlani neki a kedvenc dolgainkkal együtt, minden kockázatot vállalni kell Krsnáért. Meghódolt léleknek kell lennünk, öntöznünk kell a Tulasi fát, rendszeressen hallgatnunk kell a Szentírásokat bhakták társaságában, szolgálnunk kell a vaisnavákat. Kárttika havában ill. Janmástami napján végezzünk különleges szolgálatot. Minden szolgálatot nagy figyelemmel végezzük, társuljunk fejlettebbnek tekintett bhsaktákkal, énekeljük a Szent Nevet. A sértések négy kategóriába sorolhatók: test és elme tisztátlansága, az erőfeszítés hiánya, tisztelet hiánya, hit hiánya miatti sértések. Elkerülendő sértések: A múrti templomába kocsin, gyaloghintón vagy cipővel ill. mosatlan ruhában belépni. Elmulasztani a különféle ünnepek Pl. Janmástami, Ratha-yátrá megtartását Krsna örömére. Nem leborulni a múrti előtt, ill úgy leborulni, hogy csak az egyik kezünk érinti a földet. Evés után kéz és lábmosás nélkül belépni a templomba az Urat imádni, ill. szennyezet állapotban, nemi érintkezés után, holtest megpillantása vagy hozzáérés után templomba menni. Ha a holttest rokon volt, akkor fürdés után beléphetünk a templomba. Lehetőleg kerüljük a kék és piros öltözéket. Körbe járni valakit Srí Krsna előtt. Ha másokat szeretnénk ily módon tisztelni, akkor az oltárt be kell csukni. Kinyújtani a lábat a múrti felé vagy mások felé, átfogni a bokát, könyököt, lefeküdni, csupasz földre ülni, prasádamot enni, hazudni, túl hangosan ill. másokkal beszélni, sírni, kiabálni, vitázni, veszekedni, dühösnek lenni, valakit megszidni, koldusnak alamizsnát adni, másokkal durván beszélni, szőrmetakarót viselni, másokat magasztalni, dicsérni, csúnyán beszélni, szellenteni, böfögni a múrti előtt. Háttal ülni a múrtinak, kigúnyolni a félisteneket a múrti előtt, hozzáérni a múrtihoz egy sötét szobában, vagy miután olajjal dörzsöltük be a testünket. Kábító, mámorító szereket használni. Nem imádni a múrtit a lehetőségeinknek megfelelően, imádat közben nem csöndben maradni, vécére menni. Füstölőt virág nélkül ajánlani ill. illat nélküli hasznavehetetlen virágot ajánlani, elmulasztani az évszaknak megfelelő friss gyümölcsök, gabona felajánlását. Nem szabad főzés után bárkit megkínálni még felajánlás előtt, olyan ételt ajánlani, melyet kutyák vagy más alacsony szintű állatok megpillantottak, múrtit olyan vízben fürdetni melyhez valaki körömmel vagy az ujjával hozzáért, úgy imádni a múrtit, hogy valaki izzad. 130


Elmulasztani és némán ajánlani hódolatunkat a lelki tanítómesternek, elmulasztani a lelki tanítómester dicsőítését, amikor jelen van ill. magunkat dicsőíteni előtte. 45. Ismertesd a tíz sértést a szent helyek ellen és a szent helyeken követendő etikettet! 111126 old-ig 1. sértés: Nem követni a lelki tanítómester utasítását, aki megnyilvánítja a szent dháma transzcendentális természetét. 2. sértés: A szent dhámát az anyagi világ átmeneti részének tekinteni. 3. sértés: Erőszakot elkövetni a szent dháma lakói ellen, vagy bármely zarándok ellen, akik oda látogatnak, vagy azt gondolni, hogy közönséges, világi emberek. 4. sértés: Az érzék-kielégítésre irányuló anyagi tetteket végrehajtani, miközben a szent dhámában lakunk. 5. sértés: A dhámát személyes pénzügyi nyereségre használni. 6. sértés: Azt gondolni, hogy a szent dháma egy anyagi ország vagy tartomány része, vagy azt gondolni, hogy az Úr dhámája egyenlő valamely félistennel kapcsolatos szent hellyel, vagy megmérni a dháma kiterjedését. 7. sértés: Bűnös tetteket elkövetni, miközben a szent dhámában tartózkodunk. 8. sértés: Vrndávanát és Navadípát egymástól különbözőnek tekinteni. 9. sértés: Kritizálni vagy elhanyagolni a szentírásokat, amelyek a szent dhámát dicsőítik. 10. sértés: Azt gondolni, hogy a szent dháma dicsősége túlzás vagy képzelődés. Adjuk meg a kellő tiszteletet mindenkinek, de ne társuljunk máyávádi filozófiát követőkkel, apaszampradáyákba tartozókkal, imperszionalistákkal senkivel, akik nem az odaadó szolgálat folyamatát követik. A dháma séva elemei: halani róla, emlékezni rá, dicsőíteni, arra vágyni, hogy meglátogassuk, messziről megpillantani, megközelíteni, körüljárni, megérinteni, menedéket venni benne, javítani, tisztítani és szépíteni a dhámát. A dháma sávára vonatkozó szabályok, etikett: 1. A szent dhámába érkezéskor boruljunk le, ajánljuk hódolatunkat a dháma porának. 2. Tiszteljük a szent dháma porát úgy, hogy a testünkre helyezzük, akár az ételünkbe is tehetjük. 131


3. Ottlétünk alatt gyakran végezzünk parikramát és járjuk körül a szent helyeket, látogassuk meg és halljunk róluk. 4. Parikramának akkor teljes a lelki haszna, ha mezítláb megyünk, és teljes kört teszünk, leborulva az elején és a végén. 5. A Rádha-kunda vagy a Govardhana-hegy körüli dandavad-parikramát is lehet végezni. 6. Látogassuk meg a múrtikat a dhámában, adjunk adományt, imádkozzunk Hozzájuk és járjuk körül Őket körbe háromszor. 7. A Vaisnavák nem lépnek rá a Govardhana hegyre, hogy a Rajta levő templomokat meglátogassák. 8. Govardhana silát csak a guru engedélyével lehet hazavinni és imádni, és egy vrajavásítól kell adományba kapni, helyette ugynolyan mennyiségű aranyat vagy annak ellenértékét felajánlva. 9. A Kali-gandaki folyóban található sálagrama-silákat is csak a guru engedélyével vigyük haza! Ugyanez vonatkozik a Dváraká-cakrákra és a Narmadá-lingamokra is. 10. Ha valaki nincs a spontán istenszeretet szintjén, ne éljen hosszú ideig Vrndávanában, hanem csak rövidebb látogatásokat tegyen. 11. A gaudíya-vaisnavák nem tartják képesítettnek magukat arra, hogy a Rádhákundánál éljenek. A guru engedélyével élhetnek a Govardhana hegy közelében, és naponta meglátogathatják Rádhá-kundát. 12. Ha egy templomba megyünk, mindenképpen vigyünk valami adományt: pénzt, bhogát, vagy az imádat más kellékeit, ha tudjuk, hogy mire van szükség. 13. A templomba nem szabad cipővel vagy papuccsal bemenni, és a táskánkban se vigyük be! A legjobb ha kint hagyjuk a templom előtt, vagy ha félünk, hogy ellopják, akkor ne is vigyük magunkkal az ilyen látogatásokra! 14. A templomokban tartsuk tiszteletben az ott elfogadott rendet, pl., ha megtiltják, hogy fotózzunk, akkor ne erőszakoskodjunk. 15. Érdemes előre megtudni, hogy mikor van darsana és akkor menni, hogy ne okozzunk csalódást magunknak, vagy kényelmetlenséget a múrtiknak azáltal, hogy a lelkes pújárí egy kis baksis fejében felébreszti Őket a kedvünkért! 16. A szent helyek karbantartására, tisztítására, felújítására fordított adomány nagyon nagy lelki haszonnal jár.

132


133


Yajna tételek

46.

Ismertesd az áldozat folyamatának lényegét és célját, valamint az áldozatvégzők

különböző fajtáit a Bhagavad-gita 3., és 4. fejezete alapján!

BG.3.9-16. „Az ember végezze úgy munkáját, hogy az áldozat legyen Visnunak, másképp tettei az anyagi világhoz kötözik. Óh, Kunti fia, teljesítsd ezért előírt kötelességed az Ő örömére, s így mindig mentes maradsz a kötelékektől!” Az embernek dolgoznia kell még teste fenntartásáért is, ezért sajátságos társadalmi helyzete és tulajdonságai szerint előírt kötelességei olyanok, hogy általuk elérheti ezt a célt. Minden áldozatnak az Úr Visnu elégedettsége a célja. Ugyanannak a célnak teszünk eleget, ha végrehajtjuk az előírt yajnákat, mint ha közvetlenül az Úr Visnut szolgáljuk. Ezért a Krsnatudat, ahogyan ez a vers is írja, a yajna végrehajtását jelenti. A varnasrama intézmény célja szintén az Úr Visnu elégedettsége. Semmit sem szabad csupán az érzékkielégítésért végeznünk:mindent Krsna kielégítése érdekében kell tennünk. Ez lassan arra a szinte felemel, amelyen az Úr transzcendentális szerető szolgálatát végezhetjük. Ez a szolgálat az egyetlen dolog, amely által eljuthatunk Isten országába. BG.3.10. „A teremtés kezdetén az élőlények Ura az emberek és félistenek nemzedékeit bocsátotta előre Visnunak szánt áldozatokkal, aztán megáldotta őket, mondván:” legyetek boldogok e yajna

134


által, mert ennek végrahajtása majd megajándékoz benneteket mindennel, ami kívánatos a boldog élethez és a felszabaduláshoz!” Az anyagi teremtésen belül minden élőlényt feltételekhez köt az anyagi természet, mert megfeledkeztek a Visnuhoz, vagyis Krsnához fűződő kapcsolatukról. A védikus elvek azért vannak, hogy segítsenek bennünket ezen örök kapcsolat megértésében. Az Úr azért teremtette ezt az anyagi világot, hogy a feltételekhez kötött lelkek megtanulhassák, hogyan kell yajnákat végrehajtaniuk Visnu elégedettsége érdekében, hogy nagyon kényelmesen, aggodalom nélkül éljenek, amíg az anyagi világban vannak, s hogy aztán jelenlegi anyagi testük halála után beléphessenek Isten birodalmába. A yajna végzésével a lelkek jámborrá válhatnak és Krsna tudatosak lehetnek. A védikus írások e Kali korszak számára a sankirtana- yajnát (Isten szent neveinek éneklését) ajánlják. BG.3.11. A félistenek az anyagi világügyeinek felhatalmazott irányítói. Feladatuk, hogy fénnyel, levegővel, vízzel, valamint a test fenntartásához szükséges minden áldással ellássák az élőlényeket. Elégedettségük vagy neheztelésük az emberek által végrehajtott yajnáktól függ. Valamennyi yajna célja, hogy végül örömet okozzon a yajna-patinak. Ha a yajnákat az emberek tökéletesen hajtják végre, akkor a félistenek, akik az emberek ellátásáról gondoskodnak, szintén elégedettek lesznek, s így bőségesen ellátják majd az embereket a természet különféle terményeivel. A yajnák elvégzése sok egyéb áldással is jár, s végül az anyagi kötelékek alóli felszabaduláshoz vezet. Yajnát végrehajtva az ember megszenteli ételét,s e megszentelt ételek fogyasztása megtisztítja a létét. A lét megtisztulásával az emlékezet finom szövetei is megtisztulnak,s ennek következtében az ember képes lesz a felszabadulás útjára gondolni. BG.3.12. A Védák a különféle félistenek imádatára más és más yajnát írnak elő, ám végső soron minden áldozat Krsnának szól. A Védák az emberek anyagi tulajdonságainak megfelelően számos különböző típusú yajnát ajánlanak. A félistenek imádatára is ugyanez az elv vonatkozik. Végső soron minden yajnának az a célja, hogy fokozatosan a traszcendentális

135


szintre emelje az embert. A közönséges emberek számára legalább a panca-maha-yajnaként ismert öt yajna elvégzése szükséges.

BG.3.13. A Lrgfelsőbb Úr bhaktái semmi olyat nem esznek, amit előzőleg nem ajánlottak fel a Legfelsőbb Személynek. Ezek a bhakták mindig yajnákat végeznek az odaadó szolgálat különféle formáiban (pl.sravanam,kirtanam,smaranam,arcanam stb),s ez távol tartja őket az anyagi világbeli bűnös kapcsolatok minden szennyétől. Azonban akik csak saját élvezetükre, érzékkielégítésük érdekében készítenek ételt, nemcsak tolvajok, de mindenféle bűnt is esznek. BG.3.14. A bhakták ételüket először felajánlják Krsnának, és csak azután fogyasztják el. Ez a folyamat lelki táplálékot nyújt a testnek. Nemcsak megszabadítja a testet az előző bűnök visszahatásaitól, hanem ellenállóvá is teszi az anyagi természet minden szennyeződésével szemben.

BG.3.15. Visnu kedvéért kell dolgoznunk, a szükséges útmutatást ehhez a Brahmanban,azaz a transzcendentális Védákban találjuk meg. A Védák tehát a munka törvénykönyvei. Tegyünk bármit,ha a Védák nem írják elő, akkor az vikarma, azaz nem autentikus, hanem bűnös tett. A Védák útmutatásai közvetlenül az Istenség Legfelsőbb Személyisége kilégzéséből nyilvánultak meg. BG.3.16. „ Kedves Arjunám! Aki emberi élete során nem követi a Védákban előírt áldozatkört, az minden bizonnyal bűnös életet él. Léte hiábavaló, mert csak az érzékkielégítésben leli örömét.”

136


Akik nem követik e szabályokat,azok rendkívül kockázatos életet élnek,amely a kárhozat felé vezet. A természet törvényei alapján az emberi élet célja legfőképpen az önmegvalósítás, amit 3 úton – karma yogán , a jnana-yogán vagy a bhati-yogán keresztül – lehet elérni. Az erény és a bűn felett álló transzcendentálisták számára nem szükséges az előírt yajnák szigorú végrehajtása, ám azoknak, akik csupán az érzékkielégítést hajszolják, meg kell tisztulniuk az említett yajna-kör elvégzésével. Aki szakértővé válik a Yajnák végrehajtásában, az minden kétséget kizárva Krsna – tudatú lesz. A különböző áldozatvégzők BG.4.23-33 BG.4.25. „Némely yogi a félisteneket imádja tökéletesen,különféle áldozatokat ajánlva fel nekik, míg mások a Legfelsőbb Brahman tüzébe ajánlják áldozataikat.” A kötelességét Krsna –tudatban végző embert tökéletes yoginak, első rangú misztikusnak nevezik. Vannak akik a félistenek számára mutatnak be hasonló áldozatokat, mások pedig a Legfelsőbb Brahmannak, vagyis a Legfelsőbb Úr személytelen arculatának áldoznak. Tehát a különféle kategóriáknak megfelelően különféle áldozatok vannak. A különféle áldozatokat 2 fő csoportba sorolhatjuk: 1: a világi javak feláldozása és 2: áldozat a transzcendentális tudás művelésével. Akik Krsna tudatúak, azok minden anyagi javukat feláldozzák, hogy elégedetté tegyék a Legfelsőbb Urat, míg akik ideiglenes anyagi boldogságra vágynak, földi javaik felajánlásával a félisteneknek, többet között Indrának vagy a napistennek akarnak a kedvében járni. Az imperszonalisták azonosságukat áldozzák fel, amikor a személytelen Brahmanba olvadnak. Az anyagi jólétre vágyakozók a félisteneket imádják a védikus szertartásoknak megfelelően, különféle áldozatok végrehajtásával. Mások, akik az Abszolút Igazság személytelen aspektusát imádják,s a félistenek formáit ideiglenesnek tekintik, egyéni azonosságukat áldozzák a legfelsőbb tűzbe,s ezáltal a Legfelsőbb létébe olvadva véget vetnek egyéni életüknek. Ezzel szemben a Krsna tudatú ember azért áldoz fel mindent, hogy Krsna kedvében járjon. Ő tehát a legkiválóbb yogi, de egyéni létét nem veszíti el. BG.4.26. 137


Az emberi élet 4 rendje tagjainak a brahmacariknak,a grhastáknak, a vanaprastháknak és a sannyasiknak egyaránt a legkiválóbb yogikká, transzcendentalistákká kell válniuk. A brahmacarik,akik a hiteles lelki tanítómester felügyelete alatt tanulnak, úgy uralkodnak az elméjükön, hogy távol tartják magukat az érzékkielégítéstől. Kerüli az anyagi hangvibrációt , s hallását egyedül a Hare Krsna transzcendentális hangvibrációja köti le. A családosok akik számára engedélyezett bizonyos fokú érzékkielégítés, nagy önmegtartoztatással teszik azt. A szabályokat követő családfenntartó nem merül el a korlátlan szexuális élet és a többi érzékkielégítés élvezetébe. BG.4.27. Akiket az elme és az érzékek szabályozása általi önmegvalósítás érdekel,azok az érzékek és az életlevegő működését ajánlják áldozatként a fegyelmezett elme tüzébe. A lélek a testen belüli tízféle levegő működésétől függ, s ez a légzés folyamatán keresztül érzékelhető. A Patanjali yoga rendszer a testlevegő működésének gyakorlati úton történő szabályozását tanítja. Ennek célja, hogy a belső levegőműködése végül elősegítse a lélek megtisztulását az anyagi ragaszkodástól. BG.4.28. Vannak emberek akik különféle jótékony adományok formájában áldozzák fel javaikat. Vannak, akik a magasabb színvonalú élet vagy univerzum felsőbb bolygóinak elérése érdekében önszántukból számtalan vezeklést vállalnak. Mások különféle misztikus yogákat, például Patanjali yoga rendszerét gyakorolják, hogy az Abszolút létébe olvadjanak, vagy a hatha- illetve astanga yogával foglalkoznak, hogy bizonyos képességekre tegyenek szert. Vannak akik a szent zarándokhelyeket látogatják sorra. Vannak , akik a különféle védikus írásokat tanulmányozzák. A Krsna tudatot az említett áldozatfajták egyikével sem lehet elérniizárólag az Úr és az Ő hiteles bhaktája kegye teszi azt lehetővé. A Krsna tudat éppen ezért transzcendentális. BG. 4.29.

138


„ Mások, akik a légzés megszüntetésével akarnk transzba merülni,a kilégzést a belégzésbe, a belégzést pedig a kilégzésbe ajánlják,míg végül a lélegzet teljes leállításával transzban nem maradnak. Mások a szabályozott evés folyamatával a kilégzést ajánlják önmagába áldozatként. BG.4.30. A különféle áldozatoknak a célja az érzékek szabályozása. Az anyagi lét alapvető oka az érzékkielégítés, ezért amíg el nem hagyjuk az érzékkielégítés síkját nincs esélyünk a teljes boldogság és teljes lét jellemezte örök szint elérésére. Ez a szint az örökkévaló. Valamennyi említett áldozat abban segít, hogy megtisztuljunk az anyagi lét bűnös visszahatásaitól. BG4.33. Minden áldozat célja a teljes tudás elérése, majd az anyagi szenvedésektől való megszabadulás, és végül a Legfelsőbb Úr szerető transzcendentális szolgálata. Az áldozati tetteket végrehajtók tudata alapján néha karma-kandának ( gyümölcsöző cselekedeteknek) néha pedig jnana kandának( igazságot kereső tudásnak) nevezzük. Jobb, ha a tudás a végső cél.

47. Ismertesd az első áldozat körülményeit és jelentőségét a Purusa-sukta (Rig – veda 10.19.) és a Srimad Bhagavatam 2.ének 6.fejezete alapján! 139


A Legfelsőbb Úr univerzális formájában ezer fej, szem,láb van, mivel az összes élőlény benne van. Teljesen áthatotta az univerzumot, hogy létezést adjon neki, és mivel független tőle, tíz hüvelyknyire az univerzumon túlra is kiterjesztette Magát. Megnyilvánította magát, mint a purusa az univerzumban, hogy az élőlények élvezni tudják az anyagi világ gyümölcseit. Az univerzum összes élőlénye csupán az egy negyedét alkotja,a lelki ég örök természete pedig a háromnegyed részében létezik. Az egy negyed Ura belekezdett a teremtés munkájába, körbejárva és felvéve a mozgó és mozdulatlan tárgyak formáját. Az Úrból született az univerzum, és ebben az univerzumban megszületett a virat-purusa, az univerzum Felsőlelke. Utána a virat-purusa megnövekedett és létrehozta a földet és a jivák testeit. A devaták, az első teremtett élőlények egy mentális áldozatott hajtottak végre, hogy teljessé tegyék a teremtést. Erre az áldozatra a virat-purusát (az anyagi világ alkotóelemeit) használták felajánlásként. A tavasz volt a ghí, a nyár a tüzelő, az ősz pedig a felajánlás. Ebben az áldozatban a tűz köré vont kusa fűszálakból hét volt (7 védikus versmérték),a tüzelőfából pedig 21 volt. 12 hónap, 5 évszak, 3 viálg és a nap) A devaták, akik ezt a mentális áldozatot végrehajtották, megkötözték a virat-purusát, hogy felajánlják áldozati állat gyanánt. Vízzel öntözték meg a tisztítás érdekében. Abból az áldozatból, amelyben mindent feláldoztak az univerzumban, jött létre a joghurt és a ghí, és minden tápláló étel. Abból keletkeztek a levegő, az erdő, és a falu állatai. Abból a végső áldozatból született a Védák Rg- himnuszok, Sama-zene, és a Yajus- próza része a 7 védikus versmértékkel egyetemben. Az áldozatból születtek az állatok. A brahmanák a virat- purusa arcából, a ksatriyák a 2 kezéből, a vaisyák a combjaiból, a sudrák pedig a lábaiból származnak. Az elméjéből született a Hold,a 2 szeméből a Nap, a légzéséből a VAyu –szél félistene,a szájából pedig Indra és Agni. A köldökéből származik a föld és a mennyek közötti űr, a fejéből a mennyek, a lábaiból a föld, a füleiből az irányok. Így lettek megteremtve a világok. Brahmá elmagyarázta a megvalósítását Indrának. Indra , aki ismeri az összes élőlényt mind a 4 írányban, elmagyarázta azt mindenki másnak. Az aki ismeri a virat-purusa természetét, halhatatlanná válik még ebben az életében a földön. 140


Így hajtották végre a devaták a mentális áldozatot, a virat-purusát felhasználva arra, hogy megnyilvánítsák a változatosságot a világban. Ennek az áldozatnak a nyomán jöttek létre a fizikai természet törvényei és az első lelki parancsolatok. A nagy lelkek hasonló mentális imádat által elérik a halhatatlanság hajlékát, ahol a sádhyák és dévaták, az első imádók lakoznak. A Purusa-sukta megerősítése a BG alapján. SB 2.6.23-30. 23.vers „Amikor az Úr ( Maha Visnu),a hatalmas személyiség hasán nyíló lótuszvirágon megszülettem,a hatalmas Istenség Személyisége testrészein kívül semmim nem volt, amivel áldozatokat mutathattam volna be.” Az Úr Brahmat Svayambhuként ismerik, ami annyit jelent, hogy apa és anya nélkül született. Maha- Visnu hasából kihajtó lótuszvirágon jött a világra. Brahma miután megjelent az univerzum űrjében, csupán sötétséget látott, és ez megzavarta. Az Úr ekkor szívén keresztül az sugallta neki, végezzen lemondást, és így tegyen szert mindarra , ami az áldozati szertartáshoz szülséges. Maha- Visnun és Brahmán kívül semmi nem volt. Az áldozatok bemutatásához sok mindenre volt szükség, legfőképpen állatokra. Brahma mindazt amire az áldozathoz szükség volt, Garbhodakasayi Visnu testrészeiből hozta létre, ami azt jelenti, hogy a kozminus rendet maga Brahmá teremtette. 24.vers „Az áldozati szertartások végzéséhez szükség vn z áldozat kellékeire: virágokra, levelekre, fűszálakra és áldozati oltárra, s alkalmas időben kell végrehajtani.(tavasszal)” Egy áldozat sikeres bemutatásához legalább 4 képzet papra van szükség: egyikük a felajánlást végzi(hota), egymásik a mantrákat énekli(udgata),a harmadik tűz segítsége nélkül fellobantja az áldozati lángot(adhvaryu),a negyedik pedig felügyel mindenre(brahmá). 26.vers „ Szükség van még arra is, hogy a kívánt cél elérése érdekében,a megfelelő folyamatot követve az adott írások alapján bizonyos himnuszokkal és azzal a fogadalommal, hogy viszonozzák az áldást, segítségül hívják a félistenek neveit.”

141


27.vers „az áldozathoz szükséges hozzávalókat és kellékeket mind az Istenség Személyiségének testrészeiből kellett előteremtenem. A félistenek neveit hívtam segítségül,s lassan elértem a végső célt, Visnut. Az áldozat így eredménnyel járt,s a végső felajánlás elvégeztetett.” Az eredményes áldozat célja Narayana, ezért a védikus himnuszok végső soron e cél elérését szolgálják. 28.vers „ Így hoztam létre mindazt, amire az áldozati felajánláshoz szükség volt, minden eszközzel együtt a Legfelsőbb Úr,az áldozat élvezője testrészeiből , s bemutattam az áldozatot, hogy elégedetté tegyem az Urat.” A világ békéjét csakis áldozatok bemutatásával és lemondással érhetjük el. 29.vers Ezután az élő teremtmények urai a megfelelő szertartások elvégzésével bemutatták az áldozatot, hogy kedvében járjanak mind a megnyilvánult, mind a megnyilvánulatlan személyiségeknek. 30.vers „ Ezek után a Manuk, az emberiség atyjai, a nagy bölcsek, az ősatyák,a művelt tudósok,a daityák és az emberek áldozatokat mutattak be, hogy elégedetté tegyék a Legfelsőbb Urat.” Ezáltal valódi tudásra tesznek szert lelki azonosságukat illetően,s így az anyagi kényelem helyett inkább a lelki felszabadulással törődnek az Úr bhaktái.

48,. Ismertesd a 4 különböző korszakban végzett imádati és áldozati folyamatokat, ezek kellékeit és feltételeit! Ki alkalmas ezen áldozatok végrehajtására?

Szabályrendszer

gunák

sastra 142


Satya- meditáció(dyána), nincsenek rituálék

sattva

yoga sastrában vannak

rajas

sruti(4 Véda)megjelenik

leírva Treta- áldozat(yajna), vaidika vidhi(védák szerinti) a 4 társadalmi Osztály Dvapara-murti imádat(arcana),pancaratrika vidhi

tamas

pancaratra

Kali- nama-sankirtana,

tamas

S.B. hallás éneklés

bhagavata-vidhi

Krsnáról

Az áldozatban legalább 4 pap vesz részt: Hotr: Ő hívja meg a tüzet, beavatja azt, és imádja az Urat a tűzben-RG-Veda Udgatr: Ő énekli a mantrákat a yajna során- Sáma-Véda Adhvaryu: Ő készíti elő a kellékeket és beavatja a vizesedényeket, elvégzi az előzetes pujákat- Yajur –Veda Brahmá: Ő a főpap, ő felügyeli a ceremóniát, minden hibát kijavít és megfelelő állapotban tartja a tüzet- Atharva-Veda

Az egyes könyvek mantra vagy samhita részei a papok által énekelt himnuszokat tartlamazzák. Emellett a brahmana részek a rituálék leírását, az áranyakák a rsik életmódjára vonatkozó utasításokat, az upanisadok pedig a nekik szóló filozófiai tanításokat tartalmazzák. A Védáknak 6 végtagja van, a jyotisa,-a szeme, áldozat elvégzéséhez kedvező időpont kiszámítása a szerepe kalpa,- kezei,vagyis rituálék leírása a papok kötelességeit írja le az áldozat végzése során nirukta,- fülei,szójegyzék, vagyis a szava jelentését magyarázza siksa,- orra,imák vibrálásának szabályait ismerteti vyákarana- Védák arca, nyelvtani szabályokat írja le és a chanda.- versmérték, a Védák lába. Az áldozat során először Ganésát imádják, majd az 5 mahábhutát(elemet), majd a 9 bolygót,a 10 írányt, Durga 16 kiterjedését, majd a 33 fő félistent, végülaz Úr Visnut és Laksmit.

143


Az áldozati szertartás általános elemei: -

az áldozati tűz

-

az áldozati aréna

-

az áldozati tűzhely

-

a fa és a felajánlások

-

az áldozat fegyverei

az előkészületekről részletesen a yajna jegyzetben a 31,32,és a 33 oldalon olvashattok. 49, Ismertesd a tíz vaisnava samskára jelentőségét, és ezek elfogadásának feltételeit!

A mai korban a védikus yajnák elvégzésére már enm állnak rendelkezésre a megfelelő körülmények. Ma már nincsenek képesített brahmanák. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy a sádhakák alávessék magukat a tízféle samskarának(tisztító ceremóniának), mivel ez segíti a jóság kötőerejének elérését, valamint a lelki intelligencia fejlődését. Ezért Sri Caitanya Mahaprabhu, valamint Srila Sanatana Gosvami és Srila Gopála Bhatta Gosvami útmutatásai szerint a páncarátrika-vidhi szabályai alapjánvégezzük el ezeket. A gaudiya vaisnava hagyomány szerint a bhakták 3 avatást kaphatnak. Az első a harinámadiksa, a 2. s mantra-diksa,vagyis a brahmana-avatás,a 3. a sannyása-diksa. A 3 vaisnava samskára során 10-féle tisztító szertartáson megy keresztül a tanítvány, amelyek helyettesítik a születés előtt és után végrehajtott tízféle védikus samskarát. Ha egy bhakta követi a megfelelő szabályokat u.o áryannak tekintendő, mint egy brahmana, aki indiai családban született, és keresztül ment az összes tisztító szertartáson. Az első és 2. avatás során a bhakta keresztülmegy a panca-samskarán vagyis az 5 tisztító folyamaton, amelyek a következők: 1. tilaka-dhárana --------------a vaisnavák tilakával díszítik a testüket, hogy megszenteljék 2. mudra-dhárana -------------az Úr neveit vagy jelképeit festik a testükre. 3. náma.karana ----------------a bhakta az Úr neveit viseli, s a mahá-mantrát vibrálja. 4. visnu-mantra-dhárana------megkapja a maha-mantrát és a Gáyatrit 5. salagráma-arcana –---------megkapja a jogot a salagráma- sila és a murtik imádatára. 144


A sannyasa-avatással a bhakta még 5 samskarán megy keresztül: 6. mundana----------------------a bhakta haját levágják, és sikhát hagynak neki. 7. tirtha-snána-------------------ácamanát ás nyását vesz, vagyis megtisztítja végtagjait. 8. kaupina-suddhi---------------a kaupinát és más ruhadarabokat megtisztítják 9. kaupina.prána-pratisthá-----a kaupina és a többi ruhadarab beavatása, felajánlása. 10. acyuta-gotrá-svikára---------az Úr családjának a tagjává válik.

A magot adó tisztító folyamatot Garbhádhána-samskarának nevezik. Aki nem ment keresztül a Garbhádhána-samskára folyamaton, a lelki családtervezésen, arra nem lehet úgy tekinteni, mint a kétszer születettek családjának tagjaira. A Garbhádhána-samskárat más tisztító folyamatok követik, köztük a szent zsinór szertartása, amelyet a lelki avatáskor végeznek. Ez után a samskára után már jogosan neveznek valakit kétszer születettnek. Az első születésnek a magot adó samskarát tekintik, a másodiknak pedig a lelki avatást. Ha az apa és az anya nem fogadja el a lelki családtervezés folyamatát,s gyermekeik csupán a szenvedély eredményeképpen jönnek világra, nem lesznek olyan intelligensek, mint a kétszer született családok gyermekei, és a sudrák közé sorolják őket. A Kali-korszakban az egész világ sudra vagy még ennél is alacsonyabb szinten áll,a tisztító szertartások hiányában. Ebben a korban azonban lehetetlen újra kelteni a védikus tisztító folyamatokat, mert nincsenek meg hozzá amegfelelő lehetőségek, és nincsenek jó brahmanák. A Páncaratrika rendszer azonban ebben a korban is ajánlott. Ezt a tisztító folyamatot csakis a lelki fejlődés céljából szabad használni. Srila Prabhupada hangsúlyozza a tízféle tisztító ceremónia jelentőségét. Krsna tudatos bhakták családjában születendő gyermekek számára fontos e tízféle tisztító szertartás, mivel alkalmasabbá teheti őket az odaadó szolgálatra, és nagyobb esélyt ad arra is, hogy a gyermek a későbbiek során vaisnava avatást fogad el. A védikus családtervezés a házassági ceremóniával kezdődik. Ha egy házaspár már úgy jön a Krsna tudatba, hogy házasok, és később kapnak avatást, még akkor is érdemes elvégezni a viváha-samskarát, mert ez a legfőbb tisztító ceremónai a feleség számára, és utána következhet a garbhádhána és a többi tisztító szertartás, amennyiben még nincs gyerekük.

145


50. Ismertesd a grihastha-samskarát, és ezek jelentőségét a Kali-korszakban!

Nem írtam ide le, mert nagyon sok van belőle, és nem biztos, hogy mindenki ugyanazt tartja a legfontosabbnak, mert mindet megjegyezni szerintem nem kell csak néhány pédát kell majd szerintem mondani. De ha mégsem, akkor ezért azt ajánlom, hogy mindenki nézze meg a jegyzetben. A 25-oldaltól 29-oldalig találhatóak meg, így mindenki a számára fontosnak tartottat tanulhatja meg.

146


Világvallások: 51.) Hogyan válaszolnál erre a kérdésre: "Mi köze a Krisna-tudatnak a hinduizmushoz?" Indokold álláspontodat! [Önmegvalósítás tudománya 3. fejezet]:

K¥¢£a-tudat: hindu kultusz vagy isteni kultúra?

Miközben a K¥¢£a-tudat mozgalmát a megfelelõ történelmi-kulturális környezetbe próbálja beilleszteni, sok ember azonosítja ezt a mozgalmat a hinduizmussal. Ez azonban

félrevezetõ.

¼r¦la

Prabhup§da

visszautasítja

a

panteizmussal,

politeizmussal és a kasztrendszerrel való kapcsolatot, melyek a modern hinduizmust áthatják. Bár a K¥¢£a-tudat és a mai hinduizmus közös gyökerekkel rendelkezik — India õsi, védikus kultúrája —, a hinduizmus más „nagy vallásokkal” együtt szektáriánus vallás lett, míg a K¥¢£a-tudat egyetemes és transzcendentális a relatív, szektariánus megjelölésekhez képest.

Van egy félreértés, mely szerint a K¥¢£a-tudat mozgalma a hindu vallást képviseli. A K¥¢£a-tudat lényegében mégsem egy olyan hit vagy vallás, amely más hitek és vallások megsemmisítésére törekszik. Inkább egy nélkülözhetelen kulturális mozgalom az egész emberi társadalom számára, s nem vesz tekintetbe semmilyen különös szektariánus hitet. Ennek a kulturális mozgalomnak legfõképpen az a célja, hogy az embereket arra tanítsa, hogyan kell szeretniük Istent.

147


Néha az indiaiak — Indiában és Indián kívül egyaránt — azt gondolják, hogy mi a hindu vallást prédikáljuk, de valójában ez nem így van. Nem találjuk meg a „hindu” szót a Bhagavad-g¦t§ban; sõt az egész Védikus Irodalomban nincs olyan szó, hogy „hindu”. Ezt a szót az Indiával szomszédos tartományok — mint pl. Afganisztán, Balukisztán és Perzsia — muzulmánjai vezették be. Van egy Sindhu nevû folyó India észak-nyugati tartományainak határán, s mivel a muzulmánok nem tudták a Sindhu szót helyesen kiejteni, ezért helyette „Hindu”-nak hívták, s e vidék lakóit pedig „hinduknak”

nevezték.

Indiában

a

védikus

nyelv

szerint

az

európaiakat

mleccháknak vagy yavanáknak nevezik. Hasonlóan, a „hindu” elnevezést a muzulmánok adták. India tényleges kultúráját a Bhagavad-g¦t§ írja le, amelyben az áll, hogy a természet különféle minõségeinek vagy kötõerõinek alapján különféle emberek élnek, akiket általában négy társadalmi és négy lelki rendbe sorolnak be. A társadalmi és lelki felosztás rendszerét var£§ªrama-dharmának nevezik. A négy var£a, társadalmi rend a br§hma£ák, a k¢atriyák, a vaiªyák és a ª¡drák. A négy §srama, azaz lelki rend a brahmacarya, a g¥hastha, a v§naprastha és a sanny§sa. A var£§ªrama rendszerrõl a Pur§£ákként ismert Védikus Írások adnak leírást. A védikus kultúra intézményének célja, hogy minden embert K¥¢£a, Isten tudományában való fejlõdésre neveljen. Ez a Védák szándéka. Amikor az Úr Caitanya R§m§nanda R§yával, a nagy bhaktával beszélgetett, azt kérdezte tõle: „Mi az emberi élet alapvetõ elve?” R§m§nanda R§ya azt válaszolta, hogy az emberi civilizáció akkor kezdõdik, amikor a var£§ªrama-dharmát elfogadják. A var£§ªrama-dharma szintjére történõ eljutás elõtt nem lehet szó emberi civilizációról. Ezért a K¥¢£a-tudat mozgalma megpróbálja az emberi civilizáció e helyes rendszerét megalapozni, melyet K¥¢£a-tudatnak vagy daivavar£§ªramának, isteni kultúrának neveznek. Indiában jelenleg ezt a var£§ªrama rendszert kiforgatott módon fogadják el, s emiatt egy br§hma£a (a legfelsõbb társadalmi rend) családjában született férfi azt állíthatja, hogy õt br§hma£aként kell tisztelni. Ezt a kijelentést azonban a ª§stra (az Írás) nem fogadja el. Lehetett valakinek az õsapja br§hma£a a családi öröklõdési rend — gotra — alapján, de az igazi var£§ªrama-dharma az ember szerzett, tényleges tulajdonságain alapszik, tekintet nélkül a születésre vagy öröklésre. Ezért mi nem a hinduk jelenlegi rendszerét prédikáljuk, különösen nem

148


azokét, akik ¼a¯kar§c§rya hatása alatt állnak, mert ¼a¯kar§c§rya azt tanította, hogy az Abszolút Igazság személytelen, s így közvetve megtagadta Isten létezését. 52.) "Ha egy Isten van, akkor miért van annyi vallás?" Fejtsd ki válaszodat a védikus írások filozófiájára támaszkodva! [CC Madhya-lila 17. fejezet 184. vers]:

prabhu kahe, — ªruti, sm¥ti, yata ¥¢i-ga£a sabe 'eka'-mata nahe, bhinna bhinna dharma

„A Védák, a Pur§£ák és a nagy, mûvelt bölcsek nem mindig értenek egyet egymással — felelte ¼r¦ Caitanya Mah§prabhu —, ezért különféle vallásos elvek léteznek.”

MAGYARÁZAT: Amíg az ember el nem jut az Abszolút Igazságig, nem érthet egyet másokkal. N§s§v ¥¢ir yasya mata° na bhinnam: azt mondják, hogy egyetlen nagy és mûvelt tudós vagy bölcs sem lehet kiváló, ha nem különbözik a véleménye más tudósokétól és bölcsekétõl. Az anyagi síkon nincs egyetértés — ez az oka a különféle vallásrendszereknek. Az Abszolút Igazság azonban egyetlen, s amikor valaki az Abszolút Igazságban létezik, akkor nincs véleménykülönbség. Ezen az abszolút szinten az Istenség Legfelsõbb Személyiségét imádja mindenki. Ahogy a Bhagavad-g¦t§ (18.55) kijelenti: bhakty§ m§m abhij§n§ti y§v§n yaª c§smi tattvata¤. Az abszolút szinten egyetlen imádandó Isten van, és egyetlen folyamattal lehet imádni, ami nem más, mint a bhakti. A világon azért van annyi különbözõ vallás, mert egyik sincs az odaadó szolgálat abszolút szintjén. A Bhagavad-g¦t§ (18.66) megerõsíti: sarva-dharm§n parityajya m§m eka° ªara£a° vraja. Az ekam szó jelentése „egy”, azaz K¥¢£a. Ezen a szinten nincsenek különféle vallásrendszerek. A ¼r¦mad-Bh§gavatam (1.1.2) így ír: dharma¤ projjhita-kaitavo 'tra. Az anyagi síkon a vallásrendszerek különböznek egymástól, és a ¼r¦mad-Bh§gavatam a kezdet kezdetétõl dharma¤ kaitava¤-nak, csaló vallásoknak nevezi õket. E vallások egyike sem igazán hiteles. Hitelesnek az a

149


vallási rendszer tekinthetõ, amely képessé teszi az embert arra, hogy szeresse az Istenség Legfelsõbb Személyiségét. A ¼r¦mad-Bh§gavatam (1.2.6) így fogalmaz: sa vai pu°s§° paro dharmo ahaituky apratihat§

yato bhaktir adhok¢aje

yay§tm§ supras¦dati

„Az emberiség legmagasabb rendû hivatása [dharmája] az, amely által az ember eljuthat a transzcendentális Úrnak végzett szeretetteljes odaadó szolgálatig. Ennek az odaadó szolgálatnak töretlennek kell lennie, valamint mentesnek minden indítéktól, hogy teljes elégedettséget nyújtson az önvalónak.” Ezen a szinten nincs más, mint az Úr szolgálata. Amikor valakinek nincs hátsó szándéka, akkor kétségtelenül ott az azonosság és az elvek egyezése. Mivel mindenki másféle testtel és elmével rendelkezik, szükség van különféle vallásokra. Ám amikor az ember a lelki szinten áll, nincsenek testi és elmebeli különbségek. Abszolút szinten tehát a vallás egységes.

[CC Madhya-lila 25. fejezet 121. vers]: 'dharm§di' vi¢aye yaiche e 'c§ri' vic§ra s§dhana-bhakti — ei c§ri vic§rera p§ra

„A vallásos elvekkel kapcsolatban figyelembe kell venni az embereket, az országot, az idõt és a körülményeket. Az odaadó szolgálatban azonban nem léteznek ilyen szempontok. Az odaadó szolgálat mindezek felett áll.”

MAGYARÁZAT:

Amikor az anyagi síkon élünk, különféle vallások léteznek:

hinduizmus, kereszténység, iszlám, buddhizmus stb. Ezek egy bizonyos idõben, egy bizonyos ország vagy ember számára jöttek létre. Következésképpen vannak köztük különbségek. A keresztények elvei különböznek a hindukétól, a hindu elvek pedig eltérnek a muzulmán és a buddhista elvektõl. Ezeket tekintetbe lehet venni anyagi szinten, de amikor eljutunk a transzcendentális odaadó szolgálat szintjére, ott nem léteznek ilyen szempontok. Az Úr transzcendentális szolgálata (s§dhana-bhakti) ezen elvek fölött áll. A világ nagyon vágyik a vallási egységre, és erre a közös síkra a transzcendentális odaadó szolgálatban lehet eljutni. Ez ¼r¦ Caitanya Mah§prabhu véleménye.

Amikor

valaki

vai¢£ava

lesz,

felülemelkedik

e

korlátozott

szempontokon. Ezt az Úr K¥¢£a is megerõsíti a Bhagavad-g¦t§ban (14.26): 150


m§° ca yo 'vyabhic§re£a

bhakti-yogena sevate

sa gu£§n samat¦tyait§n

brahma-bh¡y§ya kalpate

„Aki a teljes odaadó szolgálatba merül, s nem esik vissza semmilyen körülmények között, az egyszeriben túllép az anyagi természet kötõerõin, s így a Brahman síkjára emelkedik.” A K¥¢£a-tudatos mozgalom odaadó tevékenységei teljesen felette állnak az anyagi szempontoknak. Ami a különbözõ hiteket illeti, a vallások lehetnek különfélék, de a lelki szinten mindenkinek egyenlõ joga van az odaadó szolgálat végzéséhez. Ez az egység síkja és az osztálynélküli társadalom alapja. Am¥taprav§ha-bh§¢yájában ¼r¦la Bhaktivinoda çh§kura megerõsíti, hogy az embernek egy hiteles lelki tanítómestertõl kell tanulnia a vallásos elvekrõl, az anyagi gyarapodásról, az érzékkielégítésrõl és végül a felszabadulásról. Ez a szabályozott élet négy része, de valamennyi anyagi szinten áll. A lelki szinten a négy elv a jñ§na, a vijñ§na, a tad-a¯ga és a tad-rahasya. A szabályok, elõírások és korlátozások

anyagi

szinten

vannak,

míg

a

lelki

szinten

az

embernek

transzcendentális tudással kell rendelkeznie, amely a vallási szertartások elvei felett áll. Az anyagi vallásos tevékenységet sm§rta-viddhinek nevezik, a transzcendentális odaadó szolgálatot ellenben gosv§m¦-viddhinek hívják. Sajnos sok úgynevezett gosv§m¦ van, aki a sm§rta-viddhi szintjén áll, mégis gosv§m¦viddhinek igyekszik feltüntetni magát, s így becsapja az embereket. A gosv§m¦viddhirõl pontos magyarázattal szolgál San§tana Gosv§m¦ Hari-bhakti-vil§sa címû mûve, melyben ez áll: yath§ k§ñcanat§° y§ti

k§°sya° rasa-vidh§nata¤

tath§ d¦k¢§-vidh§nena

dvijatva° j§yate n¥£§m

„Ahogyan a harangfém arannyá alakul, amikor egy kémiai folyamat során higanyt adunk hozzá, úgy az, aki megfelelõ avatásban részesül, szert tesz a br§hma£ák tulajdonságaira.” Mindebbõl arra a következtetésre juthatunk, hogy az odaadó szolgálat nyitva áll mindenki elõtt, kasztra, vallásra, idõre és országra való tekintet nélkül. A K¥¢£a-tudatos mozgalom ezen elv szerint mûködik.

151


53.) Mi a véleményed az alábbi kijelentésről? "A vallások között azért vannak hasonlóságok, mert az emberek szerte a világon hasonló válaszokat találtak ki az élet végső kérdéseire."

Erre a témafelvetésre a vai¢£ava vallásfilozófia alapján azt a választ tudjuk adni, hogy a vallást nem az emberek találták ki. dharma° tu s§k¢§d bhagavat-pra£¦ta° - a vallás Isten törvénye (SB. 6.3.19.) Így a hiteles válaszok az emberi lét végső kérdéseire nem azért hasonlóak, mert az emberek hasonlókat "spekuláltak" ki, hanem mert ugyanabból a forrásból kapták az információikat, isteni küldöttektől, inkarnációktól és szentírásokból. A materialista szemlélet pszichológiai és gazdasági kényszerekből próbálja levezetni a vallási jelenségeket, ugyanakkor nem tudnak választ adni a végső kérdésekre. Érvényes, és helyesebb alternatíva a spirituális magyarázat, amely a kinyilatkoztatott vallások végső forrását - és így hasonlóságait - magának Istennek tulajdonítja.

152


54.) "India vallásosságára a politeizmus, a sokistenhit jellemző." Hogyan válaszolnál erre az állításra? ¾ªvara K¥¢£a (Tasi István): Kereszténység és Krisna-hit (Párhuzamok és eltérések) – 3. fejezet:

153


Európában elterjedt az a vélemény, mely szerint Indiában sok emberfeletti hatalommal rendelkező lényt tisztelnek, tehát sokistenhit, politeizmus a jellemző, s Krisna csak egy ezek közül az istenségek közül. Bár még Indiában is vannak ilyen látásmódú emberek, a Krisna-hívők által elfogadott szentírások végkövetkeztetése e felfogással ellentétben éppen az, hogy létezik egy leghatalmasabb, legfelsőbb lény, Aki mindenki másnak az eredete: Ő Krisna, az Istenség Legfelsőbb Személyisége. A többi nagyhatalmú személyt – például Indrát, Brahmát, Sivát – úgy említik, mint félisteneket, akiket a Legfelsőbb Úr bizonyos mértékű hatalommal ruházott fel, hogy igazgassák, működtessék az anyagi világot. Indra az anyagi világ felsőbb bolygóinak a királya, Brahmá a teremtés, Siva pedig a pusztítás ura és így tovább. Ezek az élőlények tehát – bár képességeik messze felülmúlják a közönséges emberekét – sohasem állhatnak egy szinten Istennel. Krisna azt mondja a Bhagavadgítában, hogy Ő minden félisten eredete (Bg. 10.2), máshol pedig így szól: matta¤ paratara° n§nyat

kiñcid asti dhanañjaya

mayi sarvam ida° prota°

s¡tre ma£i-ga£§ iva

“Óh, gazdagság meghódítója, nincs igazság, ami magasabb rendű lenne Nálam! Minden Rajtam nyugszik, mint gyöngysor a fonálon.” (Bg. 7.7)

A Bhagavad-gítá (a többi védikus szentírás filozófiáját összegezve) elítéli a félistenek imádatát, és egyértelműen a legfelsőbb személy, az egyetlen Isten imádatára biztat – akit többek között a Krisna (“mindenkit vonzó”) névvel illetnek. [CC. Adi-lilá 14. fejezet 50. vers magyarázata]: Más vallások követőinek, például a keresztényeknek vagy a muzulmánoknak téves elképzeléseik vannak a hindu vallásról: azt mondják, hogy ebben a vallásban sok Isten van. Ez azonban nem igaz. Isten egy, ám számos nagy hatalmú élőlény létezik, akik az irányításban különböző területekért felelősek. Őket nevezik félisteneknek. Valamennyien szolgák, akik a Legfelsőbb Úr, az Istenség Személyisége utasításait hajtják végre. Az Úr Caitanya Mah§prabhu gyermekkorában feltárta ezt a tényt. Tudatlanságuk miatt az emberek olykor a félisteneket imádják, hogy egy bizonyos áldásra tegyenek szert, ám annak, aki az Istenség Legfelsőbb Személyisége bhaktája lesz és Őt imádja, nem kell a félistenekhez fordulnia semmilyen áldásért sem, hiszen a Legfelsőbb Úr kegyéből mindent megkap. A Bhagavad-g¦t§ (7.20, 28) éppen ezért elítéli az efféle félistenimádatot: Néha azzal vádolnak bennünket, a K¥¢£a-tudatos mozgalom tagjait, hogy nem helyeseljük a félistenek imádatát. De hogyan hagyhatnánk jóvá, ha az Úr Caitanya és az Úr K¥¢£a elítéli? Hogyan hagyhatnánk, hogy az emberek ostobákká és h¥ta-jñ§nákká, minden értelemtől megfosztottakká váljanak? Mi egyszerűen csak azért prédikálunk, hogy az okos emberek számára lehetővé tegyük, hogy felfogják az anyag és a lélek közötti különbséget, valamint megértsék az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, aki a teljes lelki lény. Ez a küldetésünk.

154


Hogyan vezethetnénk tévútra az embereket, hogy anyagi testtel rendelkező, ebben az anyagi világban élő úgynevezett „isteneket” imádjanak? Az Úr Caitanya Mah§prabhu már gyermekkorában megerősítette álláspontunkat, miszerint nem járulunk hozzá a sok száz félisten imádatához.

55.)

Ismertesd Buddha szerepét a vai¢£ava teológia szemszögéből!

[ŚB. 1.3.24.]:

tata¤ kalau samprav¥tte buddho n§mn§ñjana-suta¤

sammoh§ya sura-dvi¢§m k¦ka±e¢u bhavi¢yati

„Ezután a Kali-yuga kezdetén az Úr mint Úr Buddha, Añjan§ fia jelenik majd meg Gay§ tartományban, hogy félrevezesse azokat, akik irigyek az Istenhívõkre. MAGYARÁZAT: Az Úr Buddha, az Istenség Személyiségének rendkívüli hatalommal rendelkező inkarnációja Gay§ (Bihar) tartományban jelent meg Añjan§ fiaként. Saját nézetét prédikálta az erőszakmentességről, s elítélte még a Védákban szentesített állatáldozatokat is. Abban az időben, amikor az Úr Buddha megjelent, az emberek ateisták voltak, s az állathúst mindennél jobban szerették. Védikus áldozatok bemutatása ürügyén gyakorlatilag mindent vágóhíddá változtattak, s az állatok mészárlása korlátlanul folyt. Az Úr Buddha az erőszaknélküliségről prédikált, megszánva a szegény állatokat. Azt hirdette, hogy nem hisz a Védák tanaiban, s azokat a kedvezőtlen pszichológiai hatásokat hangsúlyozta ki, amelyeket az állatok lemészárlása von maga után. A Kali-korszak csekély értelemmel megáldott emberei, akik nem hittek Istenben, követték nézeteit, s így az erkölcsi elvek és az erőszak nélküliség terén tettek szert tudásra, amely az első lépés Isten megvalósításának útján. Az Úr Buddha félrevezette az ateistákat, mert azok, akik az ő elveit követték, nem hittek Istenben, de abszolút hitük volt benne, aki azonban Isten inkarnációja volt. Így vette rá a hitetleneket, hogy 155


higgyenek Istenben, aki az Úr Buddhaként jelent meg. Ez volt az Úr Buddha kegye: a hitetlent benne hívővé változtatta. Az Úr Buddha eljövetele előtt az állatok mészárlása volt a társadalom legjellemzőbb jegye. Azt állították, hogy ezek védikus áldozatok. Amikor a Védákat nem a hiteles tanítványi szavai. A Bhagavad-g¦t§ban olvashatunk egy magyarázatot ezekről, az ostoba tudósokról (avipaªcita¤). A Védikus Irodalom ostoba tudósai, akik nem törődnek azzal, hogy a tanítványi láncolat lelki megvalósítást elért forrásaitól kapják-e a transzcendentális üzenetet, minden kétséget kizáróan megzavarodnak. Számukra a rituális ceremóniák jelentenek mindent, s tudásuk felszínes. A Bhagavad-g¦t§ szerint (15.15) vedaiª ca sarvair aham eva vedya¤: a Védák egész rendszere arra szolgál, hogy az embert fokozatosan a Legfelsőbb Úrhoz vezető útra terelje. Az egész Védikus Irodalom témája a Legfelsőbb Úr, az egyéni lélek, a világmindenség helyzete és ezek viszonyának megismerése. Amikor ezt a viszonyt megismerjük, a kapcsolat életre kel, s eredményeképpen az élet végső célja — visszatérni Istenhez — nagyon könnyen elérhetővé válik. Sajnos a Védák botcsinálta tudósai csak a tisztító szertartásokhoz vonzódnak, s ezzel akadályozzák a természetes fejlődést. Ezeknek az ateizmus felé hajló, megzavarodott embereknek az Úr Buddha a teizmus szimbóluma. Ezért mindenekelőtt az állatok gyilkolásának akart véget vetni. Az állatok elpusztítói veszélyes elemek az Istenhez visszavezető úton. Kétféle állatölő van. Néha a lelket is „állatnak”, vagyis élőlénynek nevezik, ezért mind az állatok mészárlói, mind pedig azok, akik elvesztik lelki azonosságukat, állatölők. Par¦k¢it Mah§r§ja azt mondta, egyedül azok nem ízlelhetik meg a Legfelsőbb Úr transzcendentális üzenetét, akik állatokat mészárolnak le. Ezért ha az embereket arra tanítjuk, hogyan haladjanak az Isten felé vezető úton, először és legfőképpen azt kell megtanítanunk nekik, hogy vessenek véget az állatok gyilkolásának, ahogyan azt az előbb említettük. Ostobaság kijelenteni, hogy az állatok gyilkolásának semmi köze a lelki megvalósításhoz. E veszélyes elmélet által a Kali-yuga jóvoltából már rengetegen váltak olyan állítólagos sanny§s¦vá, akik a Védákra hivatkozva az állatölésről prédikálnak. Ezt a témát az Úr Caitanya és Maulana Chand Kazi Shaheb is megvitatta egy beszélgetés során. A Védák ajánlotta állatáldozat nem a vágóhidakon folyó korlátlan mészárlást jelenti. Mivel az asurák, a Védikus

Irodalom

állítólagos

tudorai

a

Védákból

idéztek

állatmészárlásra

utaló

bizonyítékokat, az Úr Buddha látszólag megtagadta a Védák hitelességét. Az Úr Buddha egyrészt azért folyamodott a Védák elutasításához, hogy megóvja az embereket az állatmészárlás bűnétől, másrészt azért, hogy megvédje az állatokat nagy testvéreiktől, akik az egyetemes testvériségről, békéről, igazságról és egyenlőségről harsogva lemészárolják őket. 156


Nem lehet igazság ott, ahol állatokat ölnek. Az Úr Buddha egyszer s mindörökre véget akart vetni ennek, ezért ahi°s§-kultuszát nemcsak Indiában, hanem az országon kívül is hirdette. Az Úr Buddha filozófiája ateistának nevezhető, mert nem fogadja el a Legfelsőbb Urat, s mert ez a filozófiai rendszer nem fogadja el a Védák tekintélyét. Ezt azonban csupán színlelésből tette az Úr. Az Úr Buddha az Istenség inkarnációja, s így Ő a védikus tudomány eredeti megalapozója. Nem lehetséges tehát, hogy elutasítja a védikus filozófiát. Látszólag azonban mégis megtette, mert a sura-dvi¢ák, azaz a démonok, akik mindig irigyek az Úr bhaktáira, a Védák soraival próbálták alátámasztani a tehén- illetve állatmészárlás hitelességét. Ugyanezt teszik manapság a modern sanny§s¦k. Az Úr Buddhának teljes egészében el kellett utasítania a Védák hitelességét. Csupán külsődleges dolog volt ez, s ha nem így lett volna, nem fogadnák Őt el, mint Isten inkarnációját, és Jayadeva, a költő s egyben Vai¢£ava §c§rya sem imádta volna Őt transzcendentális dalaiban. Az Úr Buddha a Védák bevezető alapelveit prédikálta a kornak megfelelően (ugyanezt tette ¼a¯kar§c§rya is), hogy megalapozza a Védák hitelességét. Ezért mind Buddha, mind ¼a¯kar§c§rya a teizmus útját egyengette, a Vai¢£ava §c§ryák pedig, különösen ¼r¦ Caitanya Mah§prabhu, tovább vezették ezen az úton az embereket a „vissza Istenhez” megvalósítása felé. Örömünkre szolgál, hogy az emberek érdeklődnek az Úr Buddha erőszakmentes mozgalma iránt. De komolyan veszik-e ezt, s lezárják-e végleg a vágóhidakat? Ha nem, akkor nincs értelme az ahi°s§ kultuszának. A ¼r¦mad-Bh§gavatam közvetlenül a Kali-kor kezdete előtt született (körülbelül ötezer évvel ezelőtt), az Úr Buddha pedig körülbelül 2600 évvel ezelőtt jelent meg. A ¼r¦madBh§gavatam tehát megjövendöli az Úr Buddha megjelenését. Ez a hitele ennek a tiszta írásnak. Számtalan próféciáról olvashatunk benne, amelyek sorra beteljesülnek. Ezek jelzik annak a ¼r¦mad-Bh§gavatamnak a töretlen tekintélyét, amelyben nyoma sincs hibának, illúziónak, csalásnak és tökéletlenségnek, a feltételekhez kötött lelkek négy jellemző hiányosságának. A felszabadult lelkek felette állnak e hibáknak, ezért képesek látni és előre megjósolni olyan eseményeket, amelyek a távoli jövőben történnek majd meg.

157


Sampradayak:

56.

Vesd össze röviden a védikus és a modern nyugati tudományt, a legfontosabb

különbözőségeket és hasonlóságokat figyelembe véve. A véda szankszrit szó legáltalánosabb fordításban tudományt, tudást jelöl, mely a világ valamennyi megnyilvánult és meg nem nyilvánult jelenségét a lét a végső eredet metafizikai kérdéseit az emberi élet egyéni és társadalmi célját is beleértve az Abszolút Igazság Isten perspektívájából magyarázza el. A tudomány szó legáltalánosabban egy olyan hiteles tudást jelölhetne, melyre az emberi fejlődés épül. A védikus és a modern tradíció a tudás vagy a tudomány ezen általános definíciójával minden bizonnyal egyet értene, de e meghatározás két eleme megítélésében alapvető különbözőségek állnak fenn. A modern tudományosság abból indul ki, hogy a világ megismerhető az ember számára az elméletalkotás, kutatás, kísérletezés és végül a megfigyelésen alapuló végkövetkeztetések összegyűjtése során. A vallási tekintélyek leértékelődésével és az egyháztól független gondolkodás terjedésével, a tudás egyre kevésbé jelentett egy örök és tökéletes minden mást magában foglaló abszolút igazságról szóló 158


ismeretet. A modern tudás elméletben pedig már az evolúciós gondolkodás köszön vissza, amikor a szakadatlan fejlődés elvét alkalmazva, a tudomás folyamatos gyarapodásának leírásakor egy ún. kumulatív tudomány fejlődési modellt rajzoltak meg. Ebben az elképzelésben a tudás egy olyan dolog, mely arra vár, hogy az idők folyamán az ember a tapasztalatok és a róluk való gondolkodás segítségével összeállítsa. Mivel így a tudományos érdeklődés az érzékszervek által tapasztalható világra szűkült, a lélekről és Istenről szóló állításokat az akadémikus gondolkodás nem tekinti tudományosnak. A védikus bölcselet tudáselméleti hagyománya két alappremisszából indul ki. Először is abból, hogy az embert négyféle hiányossága alkalmatlanná teszi arra, hogy önállóan tökéletes tudásra tegyen szert. Az érzékek az elme vagy az intelligencia képességei révén szerzett tudás mindig relatív, igazsága nem független azoktól a körülményekről, amelyek a tapasztalatokat az ezekről való gondolkodást és legfőképpen a végkövetkeztetést determinálták. A második premissza szerint ugyanakkor létezik egy mindent magába foglaló az ember egyéni nézőpontjaitól függetlenül létező örök Abszolút Igazság. Ez az igazság a forrása és végső nyugvóhelye minden létezésnek a valóságról szóló tudást is beleértve. Még az embert az állandóan változó anyagi természet tartja fogva és téveszti meg, addig Isten e természet forrása és irányítója sohasem kerül az illúzió hatása alá. A védikus oktatási modell a tudásszerzést egy háromfázisú folyamattól teszi függővé, melynek végén az embernek lehetősége nyílik az empírikus megismerés által meggyőződni az igazságról. Az első szakasz neve sravana. A szó jelentése hallás, vagyis a tanulónak a valódi szaktekintéllyel rendelkező mestert kell hallgatnia, aki változatlanul hagyva ismétli a Védákat, és saját mestereit. A tanítványnak ekkor alázattal jóhiszeműen és szolgálatkészséget mutatva kell hallgatnia azzal a meggyőződéssel, hogy a tanítója az igazságot mondja. A második szakaszban azonban, melynek manana a tanuló elgondolkodik a hallottakon és újabb kérdéseket tesz fel. Ennek során a mesternek el kell oszlatnia minden kétséget és látszólagos ellentmondást annak érdekében, hogy a tanítvány a közlés tökéletes elméleti megértéséhez intellektuális meggyőződéshez jusson. Ez után következik a kísérleti vagy tapasztalati folyamat az ún. nididhyásah. Ekkor a hittel és a hallással kezdődő és a gondolkodás megvitatás során elmélet meggyőződéssé érő ismeret gyakorlati alkalmazásra kerül a tapasztalati bizonyság érdekében. A nyugati gondolkodás modernkori reformja az érzék-tapasztalathoz mint kizárólagos evidencia forráshoz való ragaszkodásával az anyagba ragasztotta a tudományt. Ettől kezdve a kutatás a tudásszerzés elemi ösztöne az ember test kényelmének fokozását, vagy kényelmetlenségének csökkentését hivatott elősegíteni.

159


A védikus ember felfogásában a fejlődés fogalmát nem az anyagi világ nagyszabású kizsákmányolása technológiai kontrollja merítette ki. A megismerés végső tárgya az időtlenség és nem a múlandó dolgok voltak. Akkoriban a haladás az ember erényességének fejlesztését, a világi tárgyak ragaszkodásának enyhítését, a lélek és Isten örök kapcsolatáról szóló tudás növelését jelentette. Ennek a fejlődésnek az Abszolút Igazság keresésének addig kell folytatódnia, míg a lélek visszanyeri örök azonosságát, és visszatér Istenhez. És ha abból indulunk ki, hogy van a természetnek, a tudatnak valamilyen teljes objektív és igaz leírása, akkor a tudományos teljesítmény igazi értékmérője az, hogy mennyiben visz közelebb ehhez a végső célhoz. Mit jelent az evolúció, a fejlődés és a haladás ha nincs meghatározott cél? Ha nem létezik a tudásnak, a fejlődésnek egy világosan meghatározható végcélja, akkor nem tudhatjuk, hogy az ember törekvéseinek nyomán bekövetkező változások mit jelentenek. 57.

Sorold fel a védikus filozófia fő rendszereit.

1.)

Nyáya – logika

2.)

Vaisesika – atomelmélet

3.)

Sánkhya – az anyag és a lélek elemzése

4.)

Yoga – gyakorlati önmegvalósítás

5.)

Karma mímámsá – a gyümölcsöző cselekedetek tudománya

6.)

Vedánta – az Abszolút Igazság megvalósításának tudománya

1.)

A tudás művelése és a logika különösen minden esetben egy adott tradíción a tudás elméletének egy bizonyos formájától függ. A Nyáya szó hétköznapi jelentése jog vagy igazság. Ebben a jelentés-környezetben a tudomány egy korrekt művelését szabályozó törvényekre az episztemológiára ismeret-elméletre általában vonatkozik. A Nyáya lényegében a logikus gondolkodást, a világ jelenségeinek szisztematikus megértését és mások szabályos korrekt meggyőzésének tudományát foglalta magában. Összefoglalva az eredeti védikus Nyáya hagyomány a gondolkodásnak és érvelésnek az a tradíciója, mely összehangolja a gondolkodó elméjét és intelligenciáját közös nevezőre hozza az Abszolút Igazsággal.

2.)

Arra a kérdésre, hogy mi okozza a transzcendentális önvaló tudatlanságát a védikus logika egyenes választ ad. Az anyagi összetevőkből álló természet a tudatlanság forrása, és ez tartja fogva a lelket. E természet logikai analízise vezet el a világot 160


felépítő legkisebb elem, atom létezésének felismeréséhez. Az atomokról szóló ismeret arról tájékoztatja a filozófust, hogy milyen elemi alkotórészekből állnak a különböző megnyilvánulások. Arra mutat rá, hogy a látható anyagi formák, amelyekhez mindannyiunk ragaszkodunk, vagy épp irtózunk tőlük a láthatatlan atomokból állnak, és végül ilyen atomokra esnek szét. 3.)

A Sánkhya (számolni szó) az anyag és a lélek analitikus tanulmányozására és a kettő világos elkülönítésére utal. A védikus hagyományban ez a szétválasztás nem a cél, pusztán a tudatlanságnak azt az aspektusát hivatott felszámolni, amely az élőlényt egy hamis azonosság béklyójába köti. Az elemző elkülönítés során az anyag és a lélek közötti különbség lényegét megragadva a világot tudatos (purusa) és tudattalan (prakriti) elvre osztja. Megállapítja, hogy a megnyilvánult világ e két elv ideiglenes kapcsolata. A Sánkhya célja a Legfelsőbb Úrról és energiáiról szóló megkülönböztető tudás, illetve annak felismerése, hogy a Felsőlélek valamennyi ok eredeti gyökere.

4.)

Az elméleti tudás művelőjének fel kell emelkednie az önvaló nem anyagi természetével kapcsolatos tapasztalatai megértés szintjére. A yógáról úgy szoktak beszélni, mint a Sánkhya gyakorlati alkalmazásáról. A yóga-rendszerek megmutatják az egyéni tudatot, a legfelsőbb tudattal összekapcsoló módszert. Különböző yógarendszerek léteznek és mindegyikük végső eredeti célja Isten megvalósítása.

5.)

A mímámsá szó a Védák szövegeinek elemzését és megértését jelenti. A karma mímámsá eredeti tradíciójának célja, hogy az önfegyelmezésben gyakorlatot szerzett bölcs figyelmét az előírt kötelességeknek (dharma) és a különféle áldozatoknak (yajna) a Legfelsőbb örömére való végzésére és felajánlására irányítsa. A Védák rituális hagyatékának valódi eredménye a transzcendentális tudásban tett fokozatos fejlődés. E rendszer a Véda tanításait a rituális hagyomány szemszögéből, míg a védanta a transzcendentális tudás, az Abszolút Igazság fényében vizsgálja.

6.)

Védanta a védikus kinyilatkozatatás végkövetkeztetése. A védikus tudomány magasabb megfontolása az Upanisadok által közvetített tudás, az Abszolút Igazság, a Brahmanról való gondolkodás folyamata, melyet a bráhmana közösség sannyásijainak írták elő. A Upanisad elnevezés olyan tudásra utal, melyet az emberi képességekre alapozó módszerekkel nem lehet elsajátítani. Az érzékek tapasztalatára építő 161


megismerési folyamatok inkompetensnek bizonyulnak a transzcendens témák megértésében. Ahhoz, hogy az okok végső okát a transzcendentális Abszolút Igazságot valamennyi tudomány végső célját megértse; az embernek az upanisadok tanítását kell hallgatnia egy szaktekintélytől, azaz „közel kell ülni” egy lelki tanítómesterhez.

58. A filozófia négyféle módon magyarázza el a megnyilvánult világ hátterében álló okokat. Sorold fel ezeket, és mutass rá ennek kapcsán a teista ved§nta filozófia egyediségére minden más bölcseleti rendszerrel szemben A megnyilvánult világ hátterében álló 4 ok: (SBh. 6.9.42.) végső gyökere Krisna. 1. Anyagi ok (upádána) ez két formában létezik: a) pradhána: a 24 elem differenciálatlan összessége b) prakriti: anyagi természet Ezeket máyá-saktinak is nevezik (anyagi energia) 2. ható ok: utpatti (teremtés)-shtiti (fenntartás) –laya (pusztítás)-nimittáyamána: Ez a máyá-sakti okozati aspektusára utal, mely szintén az Úrtól származik 162


3. alaki ok (svarupéna pradhána-rúpéna): Bár az anyagi világ különbözik az Úr(é)tól, Ő mégis elfogadja részben kedvteléseinek tárgyaként Visvarúpa = univerzális forma 4. végső ok (artha visésa): az istenszeretet kifejlesztése az élőlényben Isten iránt A teista védánta filozófia egyedisége: -

Véda = tudás; anta = vlmi vége -> védanta = a Védák végső céljának megértése, hogy az élőlény Krisna örök társa és szolgája

-

A többi megközelítés legjobb esetben is csak a személytelen istenfelfogásig jut el (pl. Buddha ateista, Sankara a Brahman aspektust magyarázza, stb.)

-

A modern tudományossággal szemben elfogadja, hogy a metafizikai valóság nem tapasztalható meg érzékeinkkel, ezért elfogadja a Védánta-sútrát, és annak természetes magyarázatát, a Srímad-Bhágavatamot forrásként

-

A lényeg tehát, hogy a védánta egy olyan filozófiai, teológiai és társadalmi modell alapja, amely Istentől származik, így tökéletes tudást képes nyújtani a tudatlanságban lévő élőlényeknek

Néhány fontosabb kifejezés: -

sampradáya: olyan tanítványi láncolat, mely közvetlen az Úrtól indult el (Brahmá, Srí/Laksmí, Rudra/Síva és Kaumára sampradáya létezik, az alapítótól függő az elnevezés)

-

siddhánta: ellentmondásmentes kijelentés, mely a filozófia egy részterületének elméleti alapja

-

brahma-sabda = lelki hang, mely a Védák alapját képzi, és Isten világából ered

-

véda = tudás, tudomány

-

apuruseya: a védikus tudás nem embertől származik

6 filozófiai nézet: nyáya (logika), vaisesika (atomelmélet), sánkhya/jnána-yoga (anyag és lélek elemzése), yoga (gyakorlati önmegvalósítás), karma-mimámsa (gyümölcsöző cselekedetek), védánta (az abszolút igazság megvalósításának tudománya) 59.

Határozd meg és magyarázd el röviden a sampradáya szó jelentését!

163


Egy átlagos szanszkrit szótárban a sampradáya szó meghatározása a következő: „Hiteles utasítás, melyet a guru-paramparán, azaz a tanítványi láncolaton keresztül kapunk.”A sam előtag a kapcsolatra utal, a pradhána a forrás szó értelmével rokon. 60. Az alább felsorolt állítások Isten a világ és az élőlények közötti azonosság és különbözőség kérésdésének a különféle vedanta iskolák által képviselt eltérő álláspontjait foglalják össze. Írd mellé a neki megfelelő iskola nevét.

Csak azonosság létezik, minden különbözőség illúzió: Sankarácárya. A megalapított filozófia neve advaita vedánta.

A különbözőség és az azonosság valódi, de az azonosság fontosabb: Sampradáya neve: Srí. Alapító ácárya: Rámánujácárya. A megalapított filozófia neve: Visistádvaita-váda. A Sankara iskola megértése szerint ez az abszolút személytelen tulajdonságok nélküli, a különbözőség összes formája csalóka megnyilvánulás, illúzió. Az általuk megalapozott egység doktrína minden elkülönítést tagad. Az egység fogalmát Rámánuja másként értelmezi és rámutat arra, hogy a végső egy oksági elvéhez való egyébként helyénvaló ragaszkodás nem szükségszerűen jelenti a sokféleség és különbözőség jelenségeinek valótlan voltát. Az egység Rámánuja szerint inkább egy olyan azonosság relációt takar, mint amilyen egy tárgy és tulajdonsága, vagy a rész és egész között áll fenn. Ily módon a kozmikus megnyilvánulást, az élőlényeket a Brahman attribútumaiként, benne rejlő elválaszthatatlan tulajdonságaiként érti meg.

A különbözőség és azonosság valódi, de a különbözőség fontossabb: Sampradáya neve: Brahma. Alapító ácárya: Madhvácárya. A megalapított filozófia neve:Dvaitaváda. Madhva tanításának vezérgondolata a valóság kategóriáinak analízise és elkülönítése (Isvara, cit, acit) a különbözőségek bemutatása annak ötféle relációjában. 1.

Isten-lélek

2.

Isten-anyag

3.

Lélek-anyag

4.

Lélek-lélek

5.

Anyag-anyag 164


Madhva részletes analízisének, és az erre épülő elkülönítésének az egyedi jellemzők figyelembevétele adja az alapját. A visesa koncepciója az egyedi jellemzőket, a dolgok bennerejlő tulajdonoságaiként látja, melyek ahhoz szükségesek, hogy beszéljünk róluk, vagy bármiféle állításokat tehessünk velük kapcsolatban. Lényegében azt mondja, hogy mind a teljes azonosság, mind pedig a különbözőség egyszerre valós, de a megkülönböztető jellemzőknek sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonít.

A különbözőség látszólagos abban az értelemben, hogy a világ az Úr egy másik formája. Sampradáya neve: Rudra Alapító ácárya: Visnusvámi. A megalapított filozófia neve: suddhadvaita-váda. A suddhadvaita doktrínája szerint Brahman tiszta egység, mely mentes mindenféle különbözőségtől. Ennek ellenére nem tagadja az egyedi sajátosságokat, melyek a világban és a jívákban nyilvánulnak meg, így különbözik Sankara felfogásától. Véleménye szerint a kozmikus megnyilvánulás és Brahman, de annak egy sajátos, tőle nem különböző másik formája. A kígyó feltekeredett és kiegyenesedett formájának metaforáját használja, tézise illusztrációjaként. A Brahman bár sok formában nyilvánul meg, de ezek semmilyen belső változást nem idéznek elő benne.

A különbözőség és azonosság egyidejűleg valós és egyenlő mértékben jellemzi a különféle viszonyokat. Sampradáya neve: Kumára. Alapító ácárya: Nimbárkácárya. A megalapított filozófia neve: Dvaitádvaita-váda. Nimbárka és három egyidejűleg valóságos és örök kategóriát állít fel a létező dolgok felsorolásában. A Brahman, vagy Isten az anyag és a lélek három kategóriájába tartozik minden. Isten mint irányító, az egyéni lélek a világ élvezője, a világ pedig maga az élvezet tárgya. A közöttük fennálló viszonyok leírásánál mindenek előtt leszögezi, hogy a három összetevő belső jellemzőiből adódónak állnak fenn különbségek, és azonosságok, melyek azonos mértékben fontosak, és valósak, azaz megegyeznek és különböznek egymástól egyidejűleg. Vannak tehát természetükből adódó különbségek. A Brahman az ok, a világ és a lelkek okozatok. A Barhman a teljes egész, a világ és a lélek rész, Isten hatalmas, a jíva parányi. Ezzel párhuzamosan a nem-különbözőség is igaz. Ahogyan a nap és a sugara, a tenger és a hulláma természetesen, saját természetének köszönhetően különbözik és megegyezik egyszerre, Isten, a világ, és a lelkek is a saját természetüknél fogva azonosak és különböznek egymástól, és ennek a relációnak mindkét eleme egyformán lényeges. 165


166


Sad-darsana: 61.

Fejtsd ki röviden a sástra személytelen magyarázatai elterjedésének közvetlen társadalmi következményét!

A védikus kor kimutathatóan teista jellegének eltűnése, a bhakti kultúrájának fokozatos visszaszorulása összefüggésben van a darsanák térnyerésével. Az ősi társadalmi rend az ún. varnásrama dharma a személyes Abszolút Igazság, a Visnu tattva legfelsőbb helyzetének kétségbe vonásával, illetve különféle személytelen elvekkel, elvont fogalmakkal való kicserélése által veszítette el hagyományos célját. A korábban meghatározó és a teista védántából következő társadalmi konzervativizmus lényege az volt, hogy ha az ember hűségesen és kitartóan végzi a szentírásokban számára előírt kötelezettségeit, úgy még a leghétköznapibb tevékenységnek is vallásos tartalma van. Az Istennel való személyes kontaktus érzelmi és intellektuális alapjainak megszűnte azonban idővel menthetetlenül kikezdte ezt a szövetséget Isten és ember között, egy olyan folyamat vette kezdetét, amely az odaadó vallásosság fokozatos háttérbe szorulását hozta. Ma már a hinduk többsége is úgy látja, hogy a bhakti nem célja, legfeljebb egyik útja a Védákban leírt fejlődésnek a szellemi megvilágosodás felé. A szentírások teista értelmezését elvető elméleti filozófiák az emberi élet alapproblémáit már nem vezették vissza az Isten iránti odaadás hiányára. A Védánta Sútra által elutasított bölcseleti rendszerek eltávolodnak az odaadástól, mert ahelyett, hogy az ember figyelmét az Istennel való kapcsolat hiányára problémájára irányítanák, túlvilági örömöket vagy a személyiség misztikus feloldódását kínálják megoldásként. A végső igazság mibenlétével kapcsolatos személytelen végkövetkeztetést hozó darsanák olyan szellemi technikák, amelyek képesek voltak az egész indiai társadalom értékrendjét elmozdítani abból az állapotából, amelyben a nyugati ember történelmi tudata számára felfoghatatlan idők óta szilárdan állt. Ugyanakkor egy kedvezőtlen kor eljövetelét jelezve, az egymásnak ellentmondó logikai megközelítések, a bennük megfogalmazódó érdekek, illetve a tudásukra büszke emberek egoizmusa megosztották a bráhmana közösséget. Ahelyett, hogy a papi rendek világossá, és a mindennapi életben is alkalmazhatóvá tették volna a vallási elvek lényegét a társadalom többi tagja számára, ahogyan hajdanán tették, az egymásnak ellentmondó nézetek között a Védák tanításai egyre homályosabbá és követhetetlenebbé váltak az emberek fejében. Ezzel párhuzamosan az ún. kaszt brahminizmus elterjedésével a papi osztály egy kedvezőtlen értékváltozáson ment keresztül.

167


62.

Annak ellenére, hogy a sad-darsana egymástól merőben eltérő perspektívából fejti ki filozófiai álláspontját, közös gyökerüknek köszönhetően felsorolhatunk hat olyan jellemzőt; amelyek mind a hat iskolára igazak. Melyek ezek?

Astika-tattva – A védikus szentírásokat az abszolút igazság tekintélyével bíró megkérdőjelezhetetlen kinyilatkoztatásként fogadják el.

Átma-tattva – Az önvalót örök tudattal rendelkező szellemi létezőnek fogadják el, amelyet konzekvensen különböztetnek meg az anyag valamennyi formájától.

Karma-tattva – Elfogadják a reinkarnáció és a karma törvényét.

Samsára-tattva – Elismerik, hogy az önvaló szenved az anyaggal való kapcsolata miatt.

Mukti-tattva – A filozófia céljának az önvaló felszabadulását, a szenvedés megszüntetését tekintik.

Pratyáhára-tattva – A felszabadulást az elme, és az érzékek szabályozottságától teszik függővé.

63.

Sorold fel a nyáya szillogizmus öt elemét!

1.)

Pratijna – A bizonyítandó kijelentés megtétele. (János halandó)

2.)

Hetu – A kijelentés megindoklása. (Mivel ő ember)

3.)

Udahárana – Az érv megerősítése példaadással. (Minden ember halandó, pld. Napóleon, stb.)

4.)

Upanaya – A példa alkalmazása a szóban forgó esetre. (Ahogyan Napóleon, úgy János is ember)

5.)

Nigamana – Az eredeti állítás végkövetkeztetésként való megerősítése. (Ezeket figyelembe véve János halandó)

64.

A vaisesika-darsana a filozófia által megtárgyalandó valóságnak hét kategóriáját különíti el. Melyek ezek?

A valóság hét kategóriája:

168


1. Szubsztancia (dravya) Szubsztancia egy olyan dolog, melyben egy minőség, mozgás stb. létezhet, de önmagában különbözik is mindezektől, sokkal inkább a megnyilvánulások nem látható metafizikai oka.

Anyagi szubsztanciák, amelyek atomokból állnak: föld, víz, tűz, levegő.

Nem anyagi szubsztanciák, amelyek mindent áthatóak és változatlanok: éter, irány, idő, lélek, elme.

2. A minőségek (guna) A guna szó itt az egyes szubsztanciákon belül létező minőségekre utal, és nem az anyagi természet kötőerőire. 24 féle tulajdonságot különböztetnek meg, melyek a dolgok statikus jellemzőit adják, vagyis a szubsztanciák állandó kísérőjelenségeiként érthetjük meg ezeket. A 24 minőség a következő: Szín, íz, illat, érintés, hang, szám, nagyság, világos elkülönültség, egyesülés vagy egységek, elkülönülés, távolság, közelség, tudatosság, boldogság, fájdalom, vágy, idegenkedés, erőfeszítés, súly, folyékonyság, viszkozitás, tendencia, erény, erénytelenség. 3. A mozgás (karma) A vaisesika iskola a karma szó alatt a szubsztanciákban végbemenő mindennemű mozgást érti. A mozgás, a tevékenység, a dolgok dinamikus jellemzője. Kanáda szerint az atomok közötti mozgások, a szétválások és egyesülések független oka az élőlények láthatatlan sorsa (adrsta-karma). Mozgás, vagy cselekedet csak az anyagi szubsztanciákban és az elmében történik. 4. A fogalom, vagy általánosság (samanya) Egy olyan elvont tulajdonságra vonatkozik, amely Kanáda szerint örök. A samanya a dolgok egy csoportjának olyan lényegi, közös tulajdonsága, mely egy adott osztályba sorolja ezeket. A szubsztancia fentebb említett meghatározásához hasonlóan magába 169


foglalja az egyedi jellemzőket is, de nem azonos velük. A samanya felismerésével válik lehetővé a tárgyak csoportjainak, fajainak, egyes osztályainak kiemelése és megismerése. 5. Az egyediség (visesa) A megkülönböztető ismérv a dolgoknak az a jellemzően egyedi vonása, mely által meg lehet különböztetni másoktól. A visesa a samanya ellentéte. A dolgok megkülönböztető jellemzőinek vizsgálata teszi lehetővé az ember számára az alkotóelemek elkülönítését és a karakteres tulajdonságok analitikus tanulmányozását.

6. A bennerejlőség, „szerves rész” viszony (samaváya) A bennerejlőség fogalma olyan kapcsolatra utal, amelyet nem valamilyen körülmény hozott létre az idő egy pontján és emiatt nem is megszüntethető, ideiglenes viszony, hanem a relációnak egy speciális eseteként örökké fennáll. Ilyen az a kapcsolat például, ami az egész és a részei között áll fenn. 7. A nemlétezés (abháva) A valóság első hat kategóriája, a létezés pozitív formái a vaisésika rendszerben. A vaisésika filozófia szerint azonban a nemlétezés is létezik. Például honnan tudhatjuk, hogy a szék nincs a szobában? A szobába nézve az ember épp olyan biztosan megállapíthatja a szék nemlétét, mint a szőnyeg vagy az emberek jelenlétét. Ezért a nemlétezés, mint valóság szintjén létezik. 65.

A sámkhya-darsana alapműve Isvara Krsna Sámkhya-káriká c. írása. Sorold fel azokat a fő témaköröket, amelyek meghatározzák a mű és a filozófiai rendszer szerkezetét.

Az ok-okozat elmélete

A prakriti a (tudattalan elv)

A purusa (tudatos elv) 170


A kozmikus világegyetem kibontakozása

A felszabadulás

Ismeretelmélet

Az ok és okozat elmélete. Satkáryaváda az okozat, még létrejötte előtt potenciálisan létezik az okában. Tehát a világ jelenségei az okok okozattá alakulásának folyamatával írhatók le. Az egyre finomodó, és egyre több okozatot magába foglaló okról szóló elmélet vezeti a sámkhya filozófusokat, hogy a kozmikus megnyilvánulás kiindulási pontját, vagy végső eredetét a három guna egyensúlyi állapotában (prakriti) határozzák meg. A prakriti a (tudattalan elv) A világ végső okának egy rejtett, potenciális elvnek kell lennie, mert az okok között léteznie kell egy olyan oknak, amely valamennyi okozatot magában foglalja, önmagától létezik és mindent áthat. Ennek a végső oknak nemcsak az atomoknál kell finomabbnak lennie, hanem az elménél, vagy az intellektuálisnál is, ugyanakkor a külső objektumok jellemzőit ugyanúgy tartalmaznia kell, mint a finomabbakat. A sánkhya filozófiában ezt a végső szubsztanciát nevezik prakritinak. A prakriti a kozmikus evolúció kiindulási állapota, ahol a gunák egyensúlyi helyzetben vannak, nem nyilvánítanak meg semmilyen tulajdonságot, formanélküliek, mindent áthatóak. A világegyetem genezise ennek az egyensúlyi állapotnak a megbomlásával kezdődik el. A három guna a következő: 1.

Sattva – tisztaság, tudás, világosság, könnyedség

2.

Rajas – mozgás, aktivitás

3.

Tamas – nehézség, mozdulatlanság, tudatlanság, sötétség

171


A purusa (tudatos elv) A sánkhya filozófia szerint a prakriti mellett a teremtés másik összetevője a tudatos, de tétlen önvaló sokasága, akiket a purusa (élvező, tapasztaló) szó jelöl. A transzcendentális önvalók közelsége bontja meg a prakriti egyensúlyi állapotát. Így az élőlények tudatának az a képessége okozza a teremtést, hogy megzavarja a kötőerőket és cselekvésre késztesse azokat. Az örök és változatlan purusa a prakriti ellentéte, tudatos, tétlen, változatlan és örök, egyszerre alanya és tárgya is a tudásnak. A tudatos önvaló ugyancsak oknélküli, mindent átható. A sánkhya kozmológiája A sánkhya szerint az egész világ a prakriti és a purusa együttműködésének eredményeképpen jön létre. A teremtést nem kezdeményezheti egyik sem a másiktól függetlenül. Kölcsönhatás lényege a sánkhya rendszerben az, hogy a prakriti tevékenysége nyomán létre jövő mozgásnak a tétlen, de tudatos lélek irányítása alatt kell történnie. Együttműködésük során a lélek látszólag tevékeny, az anyag pedig látszólag tudatos. A sánkhya genezis elmélete szerint a purusa jelenlétében a gunák egyensúlya megbomlik, hatalmas energia szabadul fel, mely egy 24 lépcsőből álló folyamat során megnyilvánítja az univerzumot. A felszabadulás koncepciója A sánkhya filozófia szerint az univerzum tele van szenvedéssel és fájdalommal, és még amiről az ember boldogságként gondolkodik, az is nyomorúsággal vegyes, mert végső soron minden élvezet elmúlással, így csalódással végződik. Ahogyan az egész anyagi létnek, a filozófiának is a szenvedésektől való megszabadulás a célja, így a gyötrelmek forrásáról, és megszüntetésének módjáról való érdeklődés a tudományos kutatás legfontosabb célja. A szenvedések végleges megszüntetéséhez az önvalót, az anyagtól megkülönböztető tudás vezet el. Ameddig a purusa a rajas és a tamas hatására hamisan azonosítja magát a kötőerőkkel, addig magáénak érzi az inteligencia tapasztalatait. A prakriti megnyilvánulásának célja, hogy megmutassa magát a purusának. Abban a pillanatban, amikor a purusa megérti, hogy nem azonos a külső tárgyakkal és érdektelenné válik a prakriti által megnyilvánított jelenségekkel 172


szemben, a gunák megkötő hatása megszűnik. Azzal kapcsolatban azonban, hogy mi történik a purusával azután, hogy megszabadult a kötőerőktől a sánkhya szinte semmit sem mond. Az önvalóról szóló ismeretek végülis kimerülnek abban az örök lélek felszabadul, mondhatni eredeti helyzetében nem cselekvő, és vágytalan. A hiteles tudás forrásai A sánkhya rendszer a valódi tudást a megismerés három független forrása, az érzéktapasztalat, a logika, és a valós információt tartalmazó közlés útján szerezhetünk. A tudásszerzés során három szereplőt különít el a tapasztalás folyamatának összetevőiként: → pramata – a tudás alanya (a tudatos önvaló, aki befogadja a tudást) → prameya – a tudás tárgya (az érzék tárgya, amely megmutatkozik az önvalónak) → pramána – a tudás forrása (a megismerés hiteles módszerei) Az érzékszervi észlelés (pratyaksa) A sánkhya abból indul ki, hogy az érzékek tudattalan anyagi megnyilvánulások, ezért nem képesek semmilyen tárgy felfogására. A felfogásra tudatra van szükség, mellyel csak az önvaló rendelkezik. Mivel azonban a purusa eredendően tétlen nem képes közvetlenül felfogni a világ tárgyait. Hiteles tapasztalati tudás akkor jön létre, amikor a szubjektum a tárgy benyomását az érzékszerveken át az intellektusban rögzíti. Az intellektus az észlelt dologtól függően megváltozik, a tudat fényét tükrözi a tárgyra. A sánkhya szerint az érzékszervi tapasztalás során a purusa tulajdonképpen ennek a tudatnyalábnak az intelligencia általi visszatükröződését érzékeli közvetlenül. A logika (anumána) A sánkhya rendszerben következtetéseknek két fő típusát különítik el: 1. Avita – diszjunktív következtetés. A detuktív logika egy típusa, amelynek során a végkövetkeztetéshez kizárásos alapon jutunk el, vagyis megszüntetünk minden más lehetséges alternatívát. 2. Vita – induktív következtetés: Egyetemes érvényű állításon alapuló következtetés, amely a köztes és a főtétel közötti viszony létére alapoz. Kétféle általánosításon alapuló következtetést különítenek el:

173


- purvavat – az indukció ebben az esetben a köztes és a főtétel között fennálló előzetesen megfigyelt kapcsolatból, egy ezeken a megfigyeléseken alapuló általános igazságból indul ki. (Pld. a füstről a tűzre való következtetés). - samanyatodrista – a következtetés itt nem előzetes tapasztalatokra és az ezekre épülő egyetemes állításokra alapoz. Olyan dolgok megértéséhez szükséges, amelyek egyáltalán nem tapasztalhatóak az emberi érzékek számára, de valamilyen jelenség létre jöttének ténye szükségessé teszi feltételezésüket. (Pld. az elme és az érzékek nem tapasztalhatók, de abból a tényből kiindulva, hogy érzékelünk, illetve gondolkodunk, el kell fogadnunk mind az elme, mind az érzékek létezését.) Tekintély bizonysága (sabda) A sánkhya rendszer, bár látszólag számításba veszi a védikus szentírások kompetenciáját is, de csak azokban a kérdésekben tartja fontosnak, melyeket nem lehet sem tapasztalat, sem következtetés útján megérteni. A sánkhya filozófusok a világ mögötti végső okokról, prakriti és a purusa mibenlétéről szóló konkluzív ítéleteiket kikövetkeztetettnek, vagyis a logika magasabb tekintélye által megalapozottnak tartják. Ennek következtében e kérdésekben nem kívánják figyelembe venni a védikus szentírásoknak azokat a kijelentéseit, melyek ellentmondanak elméleteiknek.

174


Apasampradayรกk:

175


66.)Határozd meg az apasamprad§ya szó jelentését. Sorold fel a helytelen motivációval végzett lelki életnek a Caitanya Cartamrta által említett hatféle jellemzõjét.

A sampradáya szó jelentése. Sam- kapcsolat, pradaya-a forrással. Ebből kiindulva és a legszélesebb értelemben apasampradayanak tekinthető minden olyan filozófiai, vagy vallási hagyomány, mely elveiben és gyakorlataiban függetlenné válik a sampradayától. A

Caitanya-caritámrita

MAdhya-lila

19.fejezetében

Sri

Caitanya

számtalan

„gyomnövényt „ említ melyekkel a lelki élet útján haladóknak mint buktatókkal kell számolnia, ezek közül 6-ot meg is nevez. •

Nisiddha-acara – olyan viselkedés, amely méltatlan egy tökéletességre vágyó emberhez. Van egy viselkedésminta, amelyet azoknak kell követniük, akik valóban igyekeznek tökéletessé válni. 4 szabály betartása.

Kutináti - diplomatikus viselkedés

A diplomatikus viselkedés nem teheti elégedetté az átmát, a lelket, de még a testet vagy az elmét sem. Ha diplomatikusan vagy kétszínűen bánnunk az emberekkel, az akadályozza lelki fejlődésünket. •

Jiva-himsana – szükségtelen állatölés vagy a lélek elpuszítása.

Az emberi létforma arra való, hogy megértsük a Krsna-tudatot. •

Lábha – anyagi számítások szerinti haszon

Tudnunk kell, hogy a halál pillanatában minden anyagi kincsünktől meg kell válnunk. Sokan nem tudják, hogy a halál után van élet, ezért a világi gondolkodású emberek olyan anyagi kincseket halmoznak fel, amiket a halál idején maguk mögött kell hagyniuk. Az efféle nyereségnek nincs örök haszna. •

Puja – imádat, melyre világi embereket elégedetté téve tesz szert valaki

Pratistha- ádi – anyagi számítások szerint fontos emberré válni.

Ennek sincs értelme, hiszen a halál után egy másik testet kell elfogadnunk.

176


67.)A Vai¢£ava­ke (Milyen vai¢£ava vagy?) címû versében ¼r¦la Bhaktisiddh§nta Sarasvati Th§kura három további kedvezõtlen tulajdonságot említ, amelyek mindig jelen van az apasamprad§yákban. Melyek ezek?

1. mayavada

– olyan filozófiai spekulációk, melyek aláássák Isten személyes

természetének a vaisnava – sampradayak szerinti tanítását. 2. anitya vaibhava 3. káminira – káma

- anyagi sikerre való törekvés, anyagias értékrend. – tiltott szexuális kapcsolatok és más bűnös cselekedetk

melyeket általában transzcendentálisnak tűntetnek fel valamilyen ideológia segítségével.

68.)Sorold fel a Bhaktivinoda Th§kura által elemzett tizenhárom deviáns csoport nevét! -

apasampradáya fogalma: olyan filozófiai, vallási csoport, mely az eredeti transzcendentális tudással ellentmondó elveket és gyakorlatot képvisel

-

aki az ilyen elveket követi, nem képes megtapasztalni a transzcendentális örömöket

-

az apasampradáyákat úgy ismerhetjük fel, ha van egy viszonyítási alapunk: kapcsolódnia kell a hiteles vallásnak a 4 elfogadott tanítványi láncolathoz, ha nem ilyennel van dolgunk az apas.

-

A deviancia, jelen esetben a vallásos elvek félreértése máyából adódnak, ill. hogy az ember feltételekhez kötött helyzetben van

A C.c. Madyaban szerepel a 13 deviáns csoport, akik függetlenné és tiszteletlenné váltak a Caitanya által elismert sampradáyáktól. Ezek a következők: -

áula 177


-

báula

-

kartábhajá

-

nedá

-

daravésa

-

száni szahajíjá

-

szakhíbekí

-

szmárta

-

játa-gosání

-

ativádí

-

cudádhárí

-

gauránga-nágarí

A modern időkben Sríla Bhaktivinda Thákura kezdte komolyan bírálni ezeket a csoportokat.

178


69.)Ismertesd a vizsgabizottság által kért egyik apasampradáját.

A sahajiya kultuszok: azon ál-vaisnava csoportok, melyek vallásgyakorlata és istentana eltér a helyes vallási elvek gyakorlóitól. Prákriata-sahajiya: Kettős értelemben használják az ácáryák e szót: a) mint a 13 elhajló vallási szekta neveként, az apasampradáya szó szinonimájaként b) egyike a 13 elhajló szektának Így e kifejezés jelentése általában: a vallási devianciák valamennyi formáját magába sűrítő elv. Tulajdonképpen egyetlen apasampradáya van, melynek további 12 ága van. Etimológiája: ’szahaja’ szóból -> természet, egyszerűség, világos (érthető vlmi) jelentéssel, de kontextus függő, mert a prakrita szóval együtt a vallás nevében végrehajtott érzéki tevékenységre utal. A prákrita-szahajiya szó egy olyan személyre használható, aki meg kívánja ismerni az Úrral való szerető kapcsolatok érzéseit, de a prakritihez való természetellenes vonzalmától nem akar megszabadulni. Ez azért rossz, mert a lélek így versenytársa marad az Úrnak az élvezetben. A prakrita-szahajiya jellemzői: -

nincs igazi védikus teológiai gyökerük

-

gyakran emberi spekuláció termékei

-

nem különböztetik meg a lelket az anyagtól!

-

Kialakulásának oka: a transzcendentális tudás nem ismerete, spekuláció

-

A lelki fejlődést anyagi megnyilvánulásnak tartják

-

Nem fontos számukra a bűnös szokásoktól való megszabadulás

-

A Szent Név ellen elkövetett sértésekkel nem túlzottan foglalkoznak (bármilyen vibrálást jónak tartanak, mert szerintük nincs sértés a Név ellen)

-

Imitálják a tiszta lélek transzcendentális tulajdonságait: alázatosság, könyörület

-

A prédikációt feleslegesnek tartják (magamutogatásnak vélik)

-

Irtóznak az egyházi hierarchiától

-

Képzetlenek a hiteles vedanta filozófiában 179


-

Az avatárok testét anyaginak vélik

Gauranga-nágarík „Bűnük”, hogy Gaura nevét éneklik Krisna neve helyett, így megkülönböztetik Őket. Külsejük rendes vaisnavákat mutat,de az Úr CAitanya hangulatáról alkotott elképzeléseikben jelentős szennyeződés van. Nem értik, hogy az Úr Caitanya , bár Krsna maga, de nem Krsna szerepét játszotta, hanem Srimati RAdharani érzelmeivel az odaadó szolgálat legmagasabb szintjét gyakorolta. Jelentős sértést követnek el azzal, hogy Caitanya életét kitalált történetekkel tarkítják, melyeket félreétéseik alátámasztására használják.A gaudíya-vaisnavák nem tesznek különbséget Rádhá-Krisna és Caitanya között. Rendszerük, a nadíya-nágarí az Úr Caitanya imádatát jelenti (Rádhá-Krisnát nem imádják, mert Caitanyában jelen van mindkettő). Nem értik a belsőséges rasákat, bár bhaktáknak tűnnek. Sakhi-bekhi és Cudadhári,a rasa lila utánzók Ezek Krisna testét anyaginak vélik, ezért azt gondolják, hogy amit Ő csinált a Földön, azt ők is utánozhatják jívaként. Ez a máyávádí filozófia hatása. A sakhi-bekhi egy olyan személy, aki a sakhik ruháját ölti fel magára, és magára Krisna élvezetének tárgyaként gondol. A rasalilát utánozzák, néha úgy, hogy egy Krsnának öltözött személlyel táncolnak, aki cudát, vagyis a pávatoll koronát viseli. Ezt a személyt nevezik cudadharinak. Ativádí („Túl nagy”) Olyan jíva, aki önmagát Visnu avatarájának tekinti. Szinte minden indiai faluban van egy belőle. Áula, báula, száni és daravésa (szúfi, vaisnava, tantrikus yoga, szinkretisták) Ezek az apasampradáyák szorosan összefüggenek, csak formális különbség van közöttük. a) Az áulok gyakorolják a tiltott nemi életet „lelki gyakorlatként” saját és mások feleségeivel. b) A báulok népzenészek, „indiai hippik” , szabados szexuális életet élnek c) A sainok misztikus képességekkel is rendelkeznek -> népszerűek Indiában. d) Darbesh: olyan személy, aki a tantrikus yoga tökéletességét elérte, az előző 3 guruja. Gyakran sannyásí ruhában járják a vidéket.

180


Mindenféleképpen el kell kerülni őket.

Kartábhája (a gurut istenként imádók) Sokban hasonlítanak az előző 4-hez; a mestert isteni inkarnációnak tekintik. Karthá = főnök, mester. Nedá/ nédá-nédi = borotvált fejű férfi (nedá) / nő (nédi); olyan buddhisták, akik az ácáryák tanításának köszönhetően elfogadták az Úr Caitanya tanítását, de később visszatértek tisztátlan gyakorlataikhoz.

70.)Melyik az a két csoport, akik utánozzák az Úr K¥¢£a r§sa lil§ját?

Az Úr Krsna transzcendentális szerelmi kedvteléseit a rasa – lila kifejezés foglalja össze. Aki valóban megérti, mi a rasa-lila, az minden bizonnyal irtózni fog az anyagi nemi élettől, ha a megvalósított lélek a megfelelő csatornán keresztül hall az Úr rasa- lilájáról, akkor annak eredményeként teljes mértékben tartózkodni fog az anyagi nemi örömöktől. Sahajiya csoportok – tantrikus hagyományok Sakhi-bekhi és Cudadhári,a rasa lila utánzók Ezek Krisna testét anyaginak vélik, ezért azt gondolják, hogy amit Ő csinált a Földön, azt ők is utánozhatják jívaként. Ez a máyávádí filozófia hatása. A sakhi-bekhi egy olyan személy, aki a sakhik ruháját ölti fel magára, és magára Krisna élvezetének tárgyaként gondol. A rasa-

181


lilát utánozzák, néha úgy, hogy egy Krsnának öltözött személlyel táncolnak, aki cudát, vagyis a pávatoll koronát viseli. Ezt a személyt nevezik cudadharinak.

182


Nyugati filozófia 70.)kérdés: Sorold fel a védikus és az ókori Görögország vallásos világképének párhuzamait!

a. Az orfum-misztérium azt tanítja, hogy az emberi élet küldetése nem más, mint megtisztulni a rituálék elvégzésével a titáni elemektől (démoni hajlamok) és végül elérni az Istennel való egységet. •

ehhez kapcsolódóan egész életünkben erényesen kell élni, aszkétizmust kell gyakorolni A védikus írások az élet célját ehhez hasonlóan a lét megtisztításában határozzák meg. – lemondás, egyszerűség, erőszaknélküliség, kutatás az Abszolút Igazság után.

183


A különbség e párhuzam mellett esetlegesen az lehet, hogy a Védák nem az Istennel való eggyé válást, hanem az Isten előtti meghódolást tűzték ki célul.

b. Az ókori görögök hittek a sorszerűségben: •

előre elrendeltetett → mindenkinek kell szenvednie és valamennyire boldognak lennie, de persze elfogadták a szabad akarat létét(ki így, ki úgy gondolta a felfogás nagyon sok színű) A védikus bölcselet ezt a témát a karma-törvényének mondja→ amelyet lehet változtatni.

hittek abban, hogy a betegségek isteni beavatkozásnak tulajdoníthatók→ de meg lehet gyógyulni, ha áldozatokat mutatunk be az isteneknek Tehát az ókori görög ember hitt az Istenek (félistenek) létezésében és abban, hogy az élete függ az Ő elégedetté tételüktől.

„Ismerd meg önmagad!” – szólt a delphoi jósda jelmondata: - az ember ne gondolja többnek magát, mint amennyi valójában. Ez azt jelenti, hogy látnunk kell függő helyzetünket a felsőbb hatalmaktól. (Később ennek a felfogásnak az eltűnését figyelhetjük meg a természet-filozófusok ténykedése által, aminek az eredménye az ateizmus növekedése lett lett.)

A Védák idejében a bhakti-kultusz az embereknek azt tanította, hogy legyenek magatartásukban egyszerűek és következetesek azáltal, hogy követik a Védák tudományát, logikáját. (Amikor azonban a sad-darsana nézetek elterjedtek, a személyes istenfelfogás hite megváltozott és annak személytelen arculatára terelődött a hangsúly.)

Thálész hitt a lélek létezésében , de ezt a lelki szubsztanciát nem egyénnek gondolták, hanem egy energiának → erősödő materializmus→ …

184


érdekesség: - forrása: Dörömbözi János: A filozófia története és elmélete I. kötet (Nemzeti Tankönyvkiadó) •

Hasonlóan a védikus irodalomhoz, a görögök is mindent történeti formában örökítettek meg s egész létezésük eszmei alapját a mítoszokban találták meg (Rámáyana, Mahábharata).

… A múlt századi ásatások során előkerült tárgyi emlékek nem csak az építészeti, képzőművészeti alkotások eredetiségét igazolták, hanem az írásos anyag hitelességét is alátámasztották.

ezt a szakaszt az emberiség normális gyerekkorának nevezik → „az emberiség normális gyerekkora”

A görög ember tudatában volt: •

az egyéni lét véglegességének.

a kiszolgáltatottságának.

a halál kérlelhetetlen szükségességének.

„ Ekkoriban az érvelés szükségessége fel sem merült, mivel a görögök isteneiket valóságosnak érezték, s hiedelmüket a természeti jelenségek megerősítették.” •

az istenek hatalma és élettörténete volt a fő témája a mitológiának (ahogy a védikus puránáknak).

Fontos e kérdés megválaszolásához még az, hogy az ókori görögök a világmindenség keletkezését személyestől eredeztetik. A személytelen felfogás csak a későbbi filozófusok által történt meg.

185


71.)Jellemezd a görög gondolkodás három nagy korszakát és sorolj fel olyan történelmi, társadalmi körülményeket, amelyek fontos tényezők ezen időszakok megértése szempontjából!

3 korszak: - Korai görög filozófia-„preszokratikusok”: főbb, jelentősebb személyek: A görög filozófia „korai” időszakának történelmi előzményei: A bölcseleti gondolkodás a szó szűkebb értelmében i. sz. e. 6. sz-ban a görögségnél születik meg. -A kezdetek: * -kialakulnak a városállamok -felszabadul egy olyan társadalmi réteg, aki se a vallással, se az önfenntartással nem foglalkozik→tudósok, logika útján magyarázzák a világ jelenségeit. -eleinte az antik görögség az ókori kelet kultúrájából merített gondolatokat(habár ők hamar túlhaladták őket) -a vallási felfogásokat(amelyeket az antik görög valláshagyomány a mitológiákban jegyzett le) a bölcseknek köszönhetően szekularizáltabb szemléletű világnézetbe lett ágyazva. -A különböző társadalmi harcok, változások, a kapcsolatok kialakulása más népekkel, vagy a hódítások következtében a görögök szélesebb látókörre tesznek szert, és megértik, hogy az emberi tudat, és a társadalom világa relativitást mutat.(A társadalom műveltebb rétege) -A görögök egy részét arra tanította a történelem, hogy az ember sorsát nemcsak a transzcendens erői, hanem saját maga is meghatározza. Ezek előidézői:-kiélezett politikai harcok

186


-egyéb a társadalmi életükkel kapcsolatos események, amelyek őket a vallási nézetek elhanyagolására és a világi eszmék kialakítására inspirálták. -Milétosz azért volt az első, a bölcseleti filozófia kialakulásának történetében: -mert a gazdaság szempontjából a legfejlettebb volt -intenzív kereskedelmi kapcsolatokat alakít ki amelyek révén rengeteg szellemi elképzelés árad a városba. A feltörekvő, rabszolgatartó demokrata réteg pedig erősíti a világi filozófia elterjedését mindenhol az arisztokrata földtulajdonosokkal szemben.

Thálész: geometria, asztronómia, kozmológia Anaximandrosz: fizika, kozmológia Anaximenész: fizika, kozmológia Ebben a korban az emberek hite – Kr.e.7-5 századig – kezd megrendülni a mítoszok hitelességében. Az első filozófusok magyarázatai sok esetben következetesebb(materialista) válaszokat adtak az embereknek a legendáknál. A ráció – az emberi ész – hatalmának növelésével, a filozófusok munkásságának eredményeképpen az emberek lassanként eltávolodtak a mítoszok szemléletmódjától és egy új szemszögből láthatták az őket körülvevő világot. A filozófusok a világ teremtését nem az Istenektől eredeztetik, hanem valamely elemtől. Pl. Thálész – a víz az őselem Anaximandrosz – az ősok az apeiron Anaximenész – a levegő az oka mindennek

187


-

Athéni virágkor (Kr.e.5-4 sz.,a második nagy korszak):

-

(görög felvilágosodás időszaka)

A korai felvilágosodás itt érte el tetőfokát. A világ szemlélet további világiasodása ment végbe, a múltból öröklött szokások, nézetek, intézmények többé nem élveztek feltétlen bizalmat(ezekez az új szellemiség hívei szinte teljesen elvetik). Bölcseleti szempontból fontos nemzetközi események is történnek: -Athén nagy hatalommá fejlődik -peloponnészoszi-vereség(ennek hatására a filozófia és a költészet kölcsönösen megtermékenyíti egymást-némelykor a dráma írás ösztönzi a bölcselőket az új nézetek kialakítására). Tehát, ennek a századnak a menete arra ösztönzi mind a költőket, mind a bölcselőket, hogy olyan nézeteket alakítsanak ki amelyek ellensúlyozzák az emberek szenvedéseit és szenvedélyeit(„legjobb a mérték”,”Isten erőt ad a középnek”) Ebben a korban fejődik a matematika,a geometria, és más természeti tudományok. -magas szintre jut a medicina(habár szakít mindenféle transzcendenciával,és mindent az evilági mechanizmusra alapoz -megjelennek a szofisták, akik erősítették az ateista nézetek terjedését ,ők nemcsak filozófusok, hiszen tevékenységük a társadalmi élet minden részére kiterjedt faluról-falura jártak és pénzt kértek a tanításokért,tőlük származik például a pedagógia elméletének megteremtése és gyakorlatának felvirágoztatása Történelmi háttérként fontos tudni, hogy a perzsák legyőzésével(marathoni csata) Athén a Déloszi-szövetség vezetőjeként nagy fejlődést vitt végbe(gazdaságiszellemi)ebben a korszakban. A régi rend felbomlását támogatta az ekkor végbemenő változások:

188


-megjelennek a rabszolgatartó demokrata organizációk

Szókratész munkássága által „a filozófia a levegőből lejött a földre”, majd bement az emberek házába és mindenki mindennapjaikba. Ekkor a filozófia tárgya már nem a természet, hanem az ember maga. „Mi az ember és mivé válhat?” „Mit jelent az erény?” „ Melyik a legjobb állam?” → ezen szókratészi kérdésekre a válasz egy pontból indul ki → „Ismerd meg magad!” Az ember képes önmagát a tanulmányozás tárgyává tenni. A morálfilozófia megalapozásával az ember lett a mértékadója a jónak és a rossznak, amihez a cselekedeteit igazíthatja. Az egyén lett a viszonyítási alap minden kérdésben. A virágkor filozófiája legtöbb esetben gyakorlati kérdésekben döntött; - hogyan kell viselkednie egy államfőnek, hogyan kell uralkodni, mi a tökéletes társadalom stb. Mindez persze nem nyomta el a metafizikai érdeklődést, de a hangsúly a morálon volt és annak tökéletesítésén, amely a boldogsághoz vezet.

→ kapcsolódó társadalmi esemény: - Szókratész halála: → az athéni filozófusok elméletüket nem csak teóriák előadói voltak a közemberek előtt, hanem azon elvek szerint éltek.

189


Erre példa Szókratész halála, aki minden félelem nélkül itta meg a neki szánt méregpoharat kitartva eszmei értékei mellett → „a halál nem rossz dolog, csupán a lélek költözik más testbe”. meghatározó személyek: Szókratész, Plátón, Arisztotelész

- Hellenizmus: A hellenizmus egy több évszázadon át tartó történeti, művelődéstörténeti korszak megnevezése. kezdete: Nagy Sándor felemelkedésétől → a poliszok válsága már a peloponnészoszi háborúval megkezdődött. Nagy Sándor személye és tevékenysége azonban véget vetett az idealizált városállamok korának. - az egységes birodalom (görög, perzsa, egyiptomi) által a kultúrák keverednek és egymásra hatnak pl. Nagy Sándort az egyiptomiak Istenként – Amon fiaként fogadták el – ez a görög kultúrában is jelen volt, de nem az egyén életében - az istenítést – ami a görögöknek új volt – Nagy Sándor a 114. olimpiai játékok alkalmával Kr.e. 324-ben kihirdette és a görögöktől is megkövetelte A hellenizmus korában – az ilyen cselekedetek hatására – az emberi-isteni közötti különbséget élesen hangsúlyozó görög életérzés nagyrészt aktualitását vesztette. Isten és az ember közötti határ átlépésére az ember felemelkedésén, az Istennel való azonosulásán át keresi az utat. Nagy Sándor ideje alatt mindhárom ország virágzásnak indult. Halálának éve jelezi a korszak kezdetét. Végpontja a Római Birodalom történetének függvényében érthető, határozható meg.

190


A hellenizmus korában virágzó tudományos és művészeti központok jöttek létre (Alexandria, Pergamon) és a keleti tudományos, vallási és misztikus hagyományokat sikeresen termékenyítették meg a hellén kultúra eredményeivel. - ez azt is jelentette, hogy az ősi kultúra hellenizálódott - a görög állampolgárok jogai meghaladták a „barbárokét”; politikai, kulturális hatalmuk az élet minden területén megnyilvánult Ebben a korban a Müszeion (egy múzsáknak szánt intézmény) fogta össze a tudományokat Alexandriában. természettudományok: Eukleidész – geometriában Arisztarkhosz – bolygómozgások (Föld a saját tengelye körül és a Föld megy a Nap körül stb.. ért el jelentős eredményeket

- A hellenizmus folytatása: Jellemzése: a) a filozófiai élet központja Athén maradt, Róma jóvoltából a tudományt a legkülönbözőbb helyen művelték b) több nép, több ókori világbirodalom érintkezése, kultúrák egymásra hatása c) de az attikai (ógörög) filozófiai hagyomány meghatározó szerepet játszott d) Hérakleitosz, egyes szofisták, az iskolák tanai szervesen beépültek e rendszerbe e)a történelmi körülmények ekkor: -véres események, háborúk, egyeduralmat kíméletlen eszközzel megszerző férfiak, népek irtása

191


-az embert az egyént korábban középpontba állító gondolkodás hatása, és a történelem diktátuma és az individuális lét csapott össze -az egyént egyre nagyobb közösségek olvasztják magukba, a régi történelem formálás érzése eltünt, a polgár magányosan érzi magát -a hatalomért népek küzdenek népek ellen Ilyen körülmények közepette a bölcselete vizsgálódás homlokterébe: -az emberi függőség kérdése -a hatalom kérdése -az egyén –és közösség viszonya -a természeti erőkkel egyre sikertelenebbül küzdő embernek a maga alkotta erőkkel szembeni kiszolgáltatottsága került -az egyén számára –a politikai hatalommal szemben a befelé fordulás biztosít szabadságot. A lélek békéje volt a korszak gondolkodói előtt a cél. A filozófiai körül egyre inkább az etika játszott szerepet, a filozófiai, és ontológiai vizsgálódást háttérbe szorítva. Szkepticizmus:Pürrhon -alapítója Célja: ataraxia-elérése, a másik két áramlathoz hasonlóan, hogy megszabaduljon a zavaroktól, amely az ítéletek felfüggesztésével érhető el -a minden tagadás elme, csak később vált filozófiai dogmává Ennek kiinduló pontja, a zavaroktól mentes szabadság megszerzése. -kezdetei a szofistákra vezethető vissza :Pürrhon nagy tiszteletnek örvendett, főpapi méltóságot kapott, Athén polgárjogot adott neki -nem hitt az érzéki megismerés lehetőségében -az érzékelés mellett, a gondolkozás sem igazítja el az embert, a logikai eszközök elégtelenek, a filozófia csak fontolgatásra való -hirdették, hogy a lelki derű elérhető ha mentesek vagyunk az itéletektől, és közömbös az élet szemléletünk. Epikureizmus: Epikurosz az alapítója Jellemzői:-„nagyon hamar” népszerűvé vált ez a felfogás, 192


-gondolatai változtatás nélkül jött át Demokritosztólól, amely miatt Cicerotól (sztoicizmus), Karneádésztól(szkepticizmus) kritikát kapott Ismeretelmélet: -minden ismeret az érzékelésből származik -a külvilág tárgyai hozzák létre az érzetet, amely amely valami igaz tartalmat hordoz -a tévedés forrása nem az érzékelésben van, hanem a véleményalkotásban -érzet +képzet=vélemény ↓

Külső belső-folyamat Epikurosz ismeretelmélete és természetfilozófiája, etikájának volt, általuk az ember megszabadulhat a „titokzatos erőktől” okozta félelemtől -lélekfelfogásában azt mondja a lélek a felismerés legfőbb szerve, amely a test felbomlásával együtt felbomlik, nélküle nem tud működni a lélek -„a legnagyobb gyönyör a bölcsesség” Sztoicizmus: Marcus Aureliusz,Zénon Seneca -a görög-római világ legnagyobb hatású filozófiai áramlata -meghatározó szerepük a morálfilozófiájuk által teremtődött meg -tanaik beépültek a kereszténységbe, az általuk hirdetett ideák egyfajta típussá váltak a későbbi korok irodalmi alkotásaiban - a sztoikusok az erényt és a mértékletességet hirdették -alapító Zenon: aki hirdette az indulatoktól való mentességet, és az erény lényege a tudásban keresendő -a legtökéletesebb ember a bölcs, aki látja a világegyetem rendjét, és azt cselekvése mértékévé teszi -jó körülmény: megmenteni az egyént a rossztól, amely a körülményekbe való belenyugvás árán érhető el -a fizika és a logika terén is fejlettek voltak a sztoikusok 73.)Milyen párhuzamokat és külömbségeket állapíthatunk meg az alábbi gondolkodók filózófia munkásságának összehasonlításakor?

193


Kanáda – Demokritosz Hasonlóságok: 1. Az ember helyes magatartása, ha életében mértéktartó az élvezetekben és a helytelen tettek végzésétől úgy tartózkodik, ha jobban és jobban fejleszti a tudatát. 2. Mindketten elismerik a lélek létezését és Isten felsőbbrendűségét. De a világ anyagi okának az atomokat tartották. 3. Az atomelmélet megalkotásával mindkét filozófus korlátozza Isten hatalmát. Habár beszélnek annak létezéséről, de az atomokat Tőle független módon értelmezik Filozófiájuk természete így a „majdnem ateista” (materialisztikus) kategóriába sorolható. 4. Mindkét magyarázatban nagy jelentőséggel bír a közvetlen érzékfelfogás szerepe. De ennek elsődleges hitelességét nem ismerik el, hiszen a pratyaksa nem feltétlenül mutatja a valóságot. Mindketten a gondolkodást (analízis) teszik meg magasabbrendűnek. . Különbségek: 1. Demokritosz teljesen kizár mindenféle természetfeletti aspektust a világ keletkezéséből. Kanáda azonban Isten szerepét abban határozza meg, hogy az általa kibocsátott adrsta-karma irányítja az atomok egyensúlyát és szétválását. Ugyanez Demokritosz elképzelésében úgy jelenik meg, hogy az atomok örökkévalóak és képesek az önszervezésre, vagyis Isten egyáltalán nem szükséges számunkra. 2. Demokritosz a világ keletkezését szükségszerű megnyilvánulásként értelmezi, a másik rendszer azonban Isten teljhatalmát elismeri abban, hogy az Ő döntésén múlik a világ keletkezése és megsemmisülése. 3. Demokritosznál nincs megemlítve, hogy Isten független, elkülönült és teljes a hat fenségében.

194


Kapila – Epikurosz Különbségek: a. - Kapila a kozmosz eredeteként a prakrtit határozza meg. Ez a mindennél finomabb, mindent átható elv a forrása mindennek, a világban fellelhető tulajdonságoknak is (amit a vaisesika-nyána Filozófusok nem tudtak megmagyarázni). Kapila szerint a prakrti 3 gunából áll és rendelkezik az önszervezés tulajdonságával, ami azt jelenti, hogy a metafizikai elmélet az ateizmus elvét viszi tovább. - Epikurosz ettől abban tér el, hogy szerinte (Demokritoszhoz hasonlóan) az atomok – amelyek örökkévalóak – a világ keletkezésének okai. Ezen atomok belső, autonóm mozgása adja bármi létrejöttét illetve megsemmisülését. b. – Kapila a purusát (tudat, lélek, élvező) különbözőnek mondja az anyagi elemektől. Habár tétlen, változatlan, tudatos, fő jellemzője, hogy örökké létezik. Kapila a világ teremtésének okát a prakrti és a purusa együttműködésének eredményeképpen magyarázza. A prakrti a tevékenység elve, a tudat pedig a tudatosság elvét képviseli. - Epikurosz a lelket anyaginak mondja, amely megnyilvánulás a test halálával szintén megsemmisül. Hasonlóságok: a. Mindkét filozófia nagy hangsúlyt helyez az ismeretszerzés módjai közül az érzékelésre és a logikára.(Epikurosz az érzékelést valamennyivel jobban hangsúlyozza!) Tehát egyikük sem fogadja el bármely szentírás magyarázatát valamelyik vagy minden témában. b. Mindkét filozófia kizárja Isten „közbenjárását” a világ keletkezésében; o

Kapila a védikus szentírások személytelen magyarázataira utal: tétlen, nem cselekvő, változatlan …

o

Epikurosz is megfosztja „Isteneit” bármiféle lehetőségtől, hogy résztvegyenek az univerzum létrehozásában. Amúgy számára az Istenek pusztán a képzelet szüleményei.

195


c. Mindkét filozófia azon meghatározásában is egyetért, mely szerint az emberi élet célja a tudás fejlesztését kell, hogy szolgálja.

Plotinosz – Szent Ágoston Hasonlóságok: a. Isten mindkettejüknél a mindenség forrás, aki autonóm természettel rendelkezik. b. Plotinosz és Szt. Ágoston hármas egységet nevez meg saját rendszerében. Plotinosz: Egy = Atya : Szt. Ágoston Én = Fiú Világlélek = Szentlélek (Plotinosz ezt a hármas rendszert egynek vette monista filozófus módon, nincs különbség köztük) Egy = minden lét kezdete; Én = a platoni ideák világának felel meg; Világlélek = természetfeletti eredetű, de kapcsolatban van az érzéki realitással.) c. Mindketten elfogadták, hogy a lélek létezik a testtől függetlenül és hogy a tökéletességet nem feltétlen a tudás által fogjuk elérni, hiszen a hit ennél felsőbbrendű és csak ezzel tudunk lelki szinten előre haladni, az intelligencia képessége korlátozott. d. Mindkettő pozitív módon viszonyul az élet negatív oldalához oly értelemben, hogy ez is a Jó (Isten) elrendezése által jelenik meg. Vagyis nincs ok a félelemre a gonosz létezése ellenére.

Különbség:

196


Különbség a két elgondolás között abban van, hogy amíg Plotinosz számára Isten egy passzív, nem cselekvő lény, addig Szent Ágoston szemszögéből Isten egy érző lény, aki gondoskodik teremtményeiről a gondviselés által. A Szent Ágostoni filozófiában Isten másféle megközelítése miatt (mint személy) megjelenik a lélek ábrázolásban az érzelem, az odaadás is megjelenik mint magasabb rendű fogalom,amely a lélek fő tulajdonsága.

d)Sankara-Platón: Mindketten úgytartották, hogy az érzékelés –mint tudásszerzési mód-nem vezet el a tökéletességhez. Ezt mindketten kritizálták,és helyébe az értelem (logika) felsőbbrendűségét tették. Az Abszólút Igazságot mindketten személytelen módón fogták fel. A két filozófus életfilozófiájában is hasonló nézeteket vallott, hiszen mindketten szigorú erkölcsi szabályokat tartottak, az isteni természet elérésének érdekében.(megszabadulni a vágyaktól) Különbségek: Sankara a szeméjtelen Brahmajyotit határozta meg az élet céljának. Ez a Brahmajyoti az Ő felfogásában az anyagi világ reciproka pusztán,vagyis mentes minden cselekedettől, vágytól, tulajdonságtól,értelemtől(a lélek pedig hozzá hasonlatos) A világ kapcsolata a Brahmajyotival, pedig az, hogy a világ valójában nem létezik-pusztán illúzió-amit benne tapasztalunk az pedig nem valóságos(a brahmajyoti a valóság a világ annak pusztán egy „rétege”) Platón számára az élet legfőbb célja, az IDEÁK(örök,változatlan,szellemi természetü dolgok, amelyek az anyagi relativitáson túli transzcendentális világban léteznek). Szerinte ezek a forrásai a megnyilvánult világ valamennyi formájának és ezek az ideák is rendelkeznek egy Mindenhatónak nevezett teremtővel(aki rendelkezik tulajdonságokkal) Tehát, amíg Sankara a vivarta-váda felfogás híve, Platón a világot más felfogásban látja , és máshogy eredezteti(parimána-váda) Platón Mindenhatója nem mentes ez értelemtől(ellentétben a brahmajyotival) és természete az intelligens tervezettség méglátása estén megvalósítható.

197


74.) A keresztény filozófia, és teológia kialakulásában az athéni iskola két nagy klasszikusának Platonnak és Arisztotelésznek nagy szerepe volt. Ismertesd ennek okait és jellemezd a középkori gondolkodás azon korszakait, amelyekben az említett két filozófus tanításai váltak! A SKOLASZTIKA VIRÁGKORA A skolasztikát az arisztotelizmus átvétele, az egyetemek kialakulása és a kolduló rendek elterjedése virágoztatta fel. 1. Az arisztotelizmus középkori hatástörténete a logikával kezdődik. Boéthius hagyományozta a középkorra a filozófia és a teológia „eszközét", bár az akkori ismert Organon csak a Kategóriákról és az Értelmezésről (Peri herméneiasz) szóló írásokat tartalmazta; Boéthius többi fordítása elveszett. A XII. században fedezik fel újból az „Organon" másik három könyvét (Analytica, Topica, Sophistica). Ebben az időben kezdik fordítani Arisztotelész egyéb írásait is, s egyre növekszik közvetlen hatása az európai gondolkodókra. Közvetve — az arab-zsidó filozófia révén — eddig is foglalkoztak vele. Az Abasszida fejedelmek (750-től) bagdadi udvarukba gyűjtötték a szír tudósokat, akik részint görögből, részint szírből arabra fordították a görög filozófusokat. Mivel e fordítók kivétel nélkül újplatonikusok voltak, a munkájuk nyomán kialakuló arab filozófia arisztotelészi és újplatonikus gondolatok ötvöződése. A középkorban Alfarabi (t 950) elsőként különbözteti meg a létet és a lényeget, a világot — újplatonikusan — emanációval eredezteti. Hasonlóan gondolkodik az arab filozófus fejedelem, Avicenna (Ibn Szinna 980— 1037) is. Averroés (Ibn Rosd 1126—1198) — Szent Tamás a „Kommentátorinak nevezi — Arisztotelész leghűségesebb követője. Az intellectus ágens közös mindenkiben, s csak ez a közös lélek halhatatlan (averroizmus). Az arab gondolkodók hatását tükrözi a zsidó filozófia két legjelesebb képviselője Avencebron (Salamon Ibn Gebirol 1020—1070) és Moses Maimonides (Maimuni f 1204), akit nagyra becsült Szent Tamás is, teremtéstanában és istenbizonyítékaiban felhasználta Maimonides gondolatait. A zsidó filozófia központja Toledo, ahol arab és zsidó filozófusok műveit, főként azonban Arisztotelészt kezdik fordítani latinra — részint a spanyolon keresztül. Toledói példára kezdenek fordítani Oxfordban. Róbert Grosseteste az eredeti görög szöveghez nyúl vissza. A fordítások harmadik központja Szicília, ahol a XII. század derekától

198


az eredeti görög szövegből fordítják Arisztotelész műveit latinra. Moerbeke Vilmos a meglevő fordításokat kijavította s újakat is készített, főként Szent Tamás számára. Az arisztotelizmus átvétele nem ment súrlódás nélkül. A párizsi egyházmegyei zsinat 1210ben kiközösítéssel sújtja Arisztotelész természetfilozófiai művének olvasóit. Courcon Róbert pápai követ 1215-ben a Metaphysicára is kiterjeszti a tilalmat. IX. Gergely 1228-ban figyelmezteti a párizsi egyetem teológusait e filozófia veszélyeire, 1231-ben kiterjeszti a tilalmat Toulouse-ra. Az egyetemeken nem sokat törődnek azonban a tilalmakkal — Párizsban elsőként Róbert Grosseteste tanítványa, Roger Bacon hágja át a tilalmat, s a sza-

bad művészetek fakultása ezzel túlnő eddigi előkészítő jellegén. Brabanti Siger — e fakultás képviselőjeként — szította az averroista viták tüzét. Tempier püspök 1270-ben és 1277-ben elítélte Sigert és Aquinói Szent Tamást; őt főként a filozófia és a teológia szétválasztásáért, s a metafizika önállósításáért. Canterbury dominikánus érseke Róbert Kilwardby hivatalosan elveti Tamás több tételét. E tilalmak és kiközösítések lassan feledésbe merülnek anélkül, hogy valaha is visszavonták volna őket. A domonkos rend nagykáptalanja már a XII. században a rend doktorává avatja Tamást, s Arisztotelészt illetően 1366-ban már a pápai legátus követeli a licenciához a szabad művészetek fakultásán Arisztotelész összes műveinek tanulmányozását. 2. Nagyot lendített a skolasztikán az egyetemek kialakulása. Az első egyetem a Szajna szigeten működő városi iskolák egyesülése: „nos universitas magistrorum et scholarium" írják 1221-ben a párizsi magiszterek. A párizsi universitas négy nemzetre vagy fakultásra (nationes velfacultates) tagolódott: franciákra, pikárdokra, normanokra és alemánokra (angolok, németek, magyarok, csehek, lengyelek, skandinávok). A bécsi egyetem négy fakultása 1365-ben: az osztrák, a német, a cseh és a magyar nemzet. Az egyetem eredetileg a tanárok és hallgatók privilégiumokkal védett közös testülete, s csak később jelenti a stúdium generale-t. A stúdium generálé elvégzésével nyert fokozatot (licentia ubique docendi) mindenütt elismerték. Az egyetem legfőbb tisztségviselőjét, a cancellariust a püspök nevezte ki, a rektort a nemzetek képviselői választották. Párizsban a magiszterek, Bolognában a hallgatók választották a rektort és a tanárokat. A stúdium generálé négy fakultása: artium (bölcselet), teológia, egyházjog és orvostudomány. 3. A bölcselet fejlődését mozdították elő a kolduló rendek is. Leghíresebb rendi iskoláik Oxfordban, Rómában, Nápolyban és Kölnben voltak. Bonaventura és Szent Tamás a 199


párizsi egyetemen is tanítottak. A ferencesek inkább az ágostoni-platonikus hagyományt ápolták, a domonkosok Arisztotelész eszméit terjesztették

A patrisztika A patrisztika az egyházatyák (pater ecclesiae) által képviselt kor a Kr.u.I-VIII.sz.közt. Három periódusra osztható: 1) Kb.200-ig tartó idõszak az apologeták [apologeomai (g.) = valakinek a védelmében beszélni], azaz a hitvédõk kora. Az apostolokat és a páli fordulatot követõ idõszak legfõbb feladata a pogányok és a gnosztikusok elleni küzdelem, valamint a Szentírás által bizonyítható teológiai érvelés megteremtése. A görög filozófia és a hellenisztikus terminológia felhasználásával igyekeztek az apologeták a keresztény tanítás értelmét felfedni. A pogányok (fõként a császárkultusz) elleni küzdelem során egyesek még a vértanúságot is vállalták, mint például Justinus mártír (100-166), s e korszakban bizonygatta a hitnek az ésszel szembeni prioritását Tertullianus (160-222). Tertullianus paradoxonra épülõ hitvallása: Credo, qua absurdum est (Hiszem ,mert képtelenség.) nem csak a teológiai, hanem a tudományos és a filozófiai gondolkodást is jelentõsen befolyásolta. A pogányok racionalisztikus magyarázatai, a gnosztikusok dualisztikus világmagyarázatai (Isten és az anyagi világ ellentéte és küzdelme során Krisztus közölte a beavatottakkal az igaz tanítást, a gnózist, s ezáltal a beavatottak feladata, hogy Istent hozzásegítsék a gyõzelemhez) egyaránt arra sarkalták a keresztény gondolkodókat, hogy egységesítsék a tanaikat. A hit terjesztése során ugyanis többféle, akár egymástól igen távoli hitmagyarázat terjedt el, s ez a hívõk körében a keresztény vallás devalválódását is eredményezhette.(A római állam is értetlenül szemlélte a IV.sz-tól a kereszténységen belül végbemenõ polarizálódást.)

2) (kb. 200-450): a hittételek (dogmák) kialakulásának és rendszerezésének kora. Ennek során egyre élesebben vetõdött fel az a kérdés, hogy milyen viszonyban áll a hit és a tudás. E kettõ harmónikus egységét vallotta a korszak egyik legjelesebb gondolkodója, a "nyugat tanítója", Szent Ágoston (354-430), de ebben a korszakban tevékenykedett Alexandriai Kelemen (180216), Nagy Szent Gergely (325-394) és Origenész (185-253) is, akik vagy a hitnek vagy a tudásnak tulajdonították az elsõdleges szerepet. A hittételeket az egyetemes zsinatokon fogadták el (az 1. egyetemes zsinat 325-ben Niceában volt, ahol kimondták az 1. dogmát: Jézus Isten fia, s a Fiú egylényegû az Atyával), s itt döntöttek arról is, hogy mely vallási

200


iratokat fogadják el igaznak (kanonizálás), s melyeket az igaz hittel ellentétesnek, azaz apokrifnak. Ebben a periódusban válik a kereszténység a Római birodalomban államvallássá, s ekkor nyilvánítják eretneknek az 1.dogmát elutasító arianusokat és donatistákat stb.

3) A harmadik periódus (kb. 450-800) a dogmák részletes kidolgozásának, aprólékos értelmezésének a kora

75.)Mit jelent a „via negativa” kifejezés?Sorolj fel párhuzamokat a védikus filozófia hat rendszerével kapcsolatban tanultak, és a kifejezésben említett gondolkodói magatartás között! 1.: …abból kiindulva, hogy az Istennel kapcsolatos tapasztalataink töredékesek,tökéletlenek,fogalmaink pedig alkalmatlanok az isteni lények megragadására,arra az elgondolásra jutnak,hogy Istent csak negatív állítások útján közelíthetjük meg:azt mondhatjuk el róla,hogy mi nem.Ez az istenismeret egyik útja,a via negatíva , ennek a megközelítésnek az eredménye pedig az egyre letisztultabb,egyre elvontabb istenfogalom. 2.) A gondolkodói magatartás: A”via negetíva” képviselői szinte minden esetben, az intelektust(logika) szerepét hangsúlyozzák az Abszolút Igazság megértésében. Számukra a hit alapján való fejlődés nem lehetséges. 201


Ezen filozófia hívei a védikus „neti-neti”(ez nem az) ismeretszerzést használták a tudásban való előrejutáshoz. Elemzésük szerteágazó-az anyagi világot illetően- de a lelki szubsztanciákról pozitív értelemben nem mondanak semmit. Az ilyen filozófusok elutasítják a lelki érzelmek létezését(ha egyáltalán beszélnek róla). Az ilyen gondolkodók, a lelket, Istent,csak személytelen fogalomként tudják felfogni, hiszen az intellektus hatalma nem terjed ki a személyes istenfelfogásig. Számukra a tudás útja az, hogy elemzik az anyag tulajdonságait és annak ellentétét gondolják a lelki tulajdonságoknak. A védikus írások ezt a módszert elismerik mint kezdeti módszert alelki megvalósítás útján. De kijelentik, hogy a tökénletességig ez nem vezet el, mivel az inteligencia képessége korlátozott. A teljes igazság megismeréséshez (személyes Istenkép) az alázat és az isteni kegy szükséges. 4. ) Kapcsolat a védikus rendszerrel : A védikus nézetnek négy fő ismeretszerzési módszere van : - Logika - Pratyaksa -Anumána -Sabda A sabda a legfontosabb –mind közül- a többi csak ezt segíi , hogy megszabaduljunk az anyagi ragaszkodásoktól szennyetődésektől. Tehát a sabdán kívül a többi nem cél hanem eszköz ami segíti azt. Srila Vyasadeva kritizálta az ezt a módszert(logika,anumána,pratyaksa) alkalmazó darsanákat ,hiszen Ő szintén a sabdát tette meg a lelkitudás egyetlen és tökéletes útjának. Sajnos a sad-drsana képviselői-habár vannak értékes gondolataik- nem alkalmasak arra , hogy tiszta képet adjanak arról,mi az Abszolút Igazság valódi arca. Analítikus tanulmányozásaik során a lelki golgoknak pusztán a negatív oldalát tudják megvalósítani, az anyagi energia kettősséget rejtő természetével együtt. 202


Ezek a darsanák szintén az intelligencia(logika) felsőbbrendűségét hangsúlyozzák. Még a sabdát is ennek vetik alá, ami magakadályozza őket abban, hogy eljussanak a Védák által megadott lelki helyzetbe. Ezek a nézetek az anyagi világon belüli tapasztalatokat, érzékeléseket vetik alá az intelligencia értékelésének,megismerésének,de nem fogadják el a Védák véleményét ezzel kapcsolatban(főleg Kanáda,Gautama,Kapila dolgozik ezzel a módszerrel és elutasítják a védák médiumi szerepét). Talán kivétel ezalól Ptanjali yoga-sutrája, amelyben az elfogadás (sabda) megjelenki azáltal hogy a paramátma formával rendelkezik és ezt nem lehet kezdetben az inteligenciával megtapasztalni, hanem el kell fogadnia védák erre vonatkozó meghatározásást. Mind a nyáya mind a vaisésika és a sankhya rendszer sőt az advaita darshana (máyáváda), ennek a rendszernek köszönhetően az Abszolút Igazságról személytelen nézeteket vall. A rossz megismerési folyamat miatt – Srila Vyásadeva szerint- ezen filozófiák végkövetkeztetései hamisak. Számukra végső felszabadulás a cél, ami az anyagi jellemzőktől (boldogság-szenvedés vágyak ) való megszabadulást jelenti a Srimad Bhagavatam (1.2.11)szerint a lelki megvalósítás itt nem állhat meg. Példák: Gautama: Beszél arról, hogy a lélek szenvedése a tudatlanságnak köszönhető.A tudatlanság forrása a tárgyak hejtelen értékeléséből fakad és csak ezekkel való –anyagi elemekkelkapcsolata során rendelkezik tapasztalatokkal.Fő tulajdonságai a léleknek az örökkévalóság, tudatosság (az anyagból következtetve mindezt). Elhagyva a testet a lélek a nyáya filozófia szerint nem tudni hova kerül illetve mi történik vele. Tehát a nyáya rendszer nem képes átfogó teljes képet adni arról, hogy mia valóság. Az életben és a halál után. Sőt Isten és a világ kapcsolatát is ellentmondásosan magyarázza: -egyes kijelentéseiben világossá teszi hogy Isten a világ ható oka (teremtője és fentartója), aki az atomok által hozta létre a világot. -Más helyen az atomkat tartja a világ ható okának Tehát ellentmondásos ami jellemző a vianegatíva filozófia képviselőinek magyarázataira. 203


A nyáya és a vaisésika rendszeréhez hasonlóan a sankhya filozófia is a szenvedéstől való megszabadulásban adja meg az élet célját. A lélek (purusa) felismeri a prakritit eléri a szenvedésektől való állapotot , felszabadul, hogy utána mi történik vele azt nem tudja megmagyarázni (tökéletlen tudás rendszer)

204


Védikus - Bhágavata-tattva