Családi házak / Family Houses

Page 1

Családi házak

Family Houses

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Lakóépületterve zési Tanszék 2016 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Lakóépületterve zési Tanszék

Családi házak Family Houses

2

Családi házak Family Houses

3
2015
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Lakóépületterve zési Tanszék

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Lakóépületterve zési Tanszék | Budapest University of Technology and Economics, Department of Residential Building Design

Felelős kiadó: Perényi Tamás DLA, tanszékvezető Szerkesztette: Perényi Tamás DLA Szerzők | Written by : Perényi Tamás DLA, Gyulovics István, Simon Mariann PhD, Szent irmai Boglárka Munkatársak | Collaborators : André Zoltán, Nikházy Tímea, Szécsi Margó, Török Zoltán, Tóth Viola

Lektor | Lector : Wesselényi-Garay Andor Angol fordítás | English translation : Oliver Sales

Nyelvi lektor | English lector : Patrick Mullowney

Grafika | Graphic design : Szentirmai Boglárka

ISBN 978-963-313-014-8

A kiadvány a TÁMOP -4.1.2.A/1-11/1-2011-0055 projekt összegyűjt ött anyagainak felhasználásával készült. Minden jog fenntartva! | The curriculum development of the BME Department of Residential Building Design was implemented under the project TÁMOP-4.1.2 .A/1-11/12011-0055.

2015

ELŐSZÓ BEVEZETŐ ESSZÉ

A XX. SZÁZAD ELSŐ FELÉNEK CSALÁDI HÁZAI - KÜLFÖLDI PÉLDÁK

A XX. SZÁZAD ELSŐ FELÉNEK CSALÁDI HÁZAI - MAGYAR PÉLDÁK

A XX. SZÁZAD MÁSODIK FELÉNEK CSALÁDI HÁZAI - KÜLFÖLDI PÉLDÁK

A XX. SZÁZAD MÁSODIK FELÉNEK CSALÁDI HÁZAI - MAGYAR PÉLDÁK

KORTÁRS CSALÁDI HÁZAK - KÜLFÖLDI PÉLDÁK

KORTÁRS CSALÁDI HÁZAK - MAGYAR PÉLDÁK

FENNTARTHATÓ ÉS ENERGIATAKARÉKOS CSALÁDI HÁZAK ENGLISH TRANSLATION

7 208 196 162 116 100 70 44 16 11 9

ELŐSZÓ

„A XX. sz. építészetének történetét az egymás után épült magánházak írják. Mindegyikkel szemben azonos az elvárás: legyen nappali és kert. S mivel az igények azonosak, az esetek 99%-ában az építészeti megoldások banálisak. Másrészt ez nyilvánvaló eg yszerűség, amit nem fertőzött meg semmiféle különleges elvárás: lehetővé teszi az építész számára, hogy elérje magának az építészet leglényegét.” Az idézet Rem Koolhaastól való, aki a Villa d’Ava kapcsán beszélt a családi házak tervezéséről.

Ez a gyűjtemény – a történeti példák bemutatása mellett – az elmúlt évszázad családi házait tartalmazza, azokat, melyek a tervezés során tanulságul szolgálhatnak.

A példatár (a hasonló szerkesztésű Többlakásos házak és Alacson y intenzív beépítések kötetekkel) fontos kiegészítése Bitó Jáno s: Lakóházak tervezése című könyvének, amely vállaltan csak a terv ezés egzakt peremfeltételeivel foglalkozik.

9

BEVEZETŐ ESSZÉ

A családi ház – vagy inkább jelző nélkül, egyszerűen a ház – minden további épület alapja. Őse a barlang, a sátor, a kunyhó, az első talált majd mesterségesen alakított védelem az időjárás és minden más külső veszély ellen. Házat említ Frank L loyd Wright 1936-ban, amikor alapelvként rögzíti, hogy bármely lakóhely megjelenésében elsődleges követelmény, hogy tükröződjön annak védelmező funkciója. 1 A házról, az új házról ír Kozma Lajos is 1940ben, igaz nála már nem a védelem, hanem a létezés keretének a megteremtése az elsődleges szempont: „Lakását, ezt az életéhez nélkülözhetetlen gépezetet, ezt a sokrétű és bonyolult kötöttsé gből szervezett egységet életfunkciói szerint alakítja az ember.” 2 A könyvben mégis egyaránt találkozunk a ház és a családi ház kifejezés ekkel. Nem véletlenül, hiszen a család szó használata egyértelműe n utal az életforma váltásra, arra, hogy az új házban már nem kel l helyet biztosítani a népes kiszolgáló személyzetnek, mint a kas télyokban, kúriákban vagy udvarházakban. Az új házban legfeljebb egy gondnoki lakás kerül a földszintre vagy az alagsorba, de inkább csak egy személyzeti szobára van szükség a konyha közelében. A ház tereit meghatározó mértékben a család foglalja el.

A modern ház kialakításában elsődleges szerepe van a funkciónak. Mégis, akár a modern ház szükségességét hirdető építészek írásait, akár a huszadik század közepén született vagy a kortárs rendszerezéseket nézzük, a szerzők szívesebben maradnak a forma i vagy épp a stiláris szempontoknál. Kozma Lajos is külső megjele nésük szerint csoportosítja a bemutatott házakat: kis ház, földsz intes ház és emeletes ház. A kis ház persze különböző megfontolások é s funkcionális követelmények eredménye lehet: indokolhatja az ide iglenes használat, de akár a gazdasági megfontolások, a szűkös kö ltségkeret is. A beépített négyzetméter, a szobaszám, vagy a férőhely akár önmagában is lehet rendezési szempont, ahogy azt mai csalá di

1 Wright, Frank Lloyd: Organic Architecture (1936). In: Wright , Frank Lloyd Wright, The Natural House. Horizon Press, New York 1963. 16.

2 Kozma, Lajos: Az új ház. Corvina Kiadó, Budapest 1978. 11.

ház katalógusokban vagy néhány korábbi hazai kiadványban látjuk 3 Egy másik szokásos kategorizálási szempont az építés helyszíne, ami az egyszerű városi ház / vidéki ház kettősségtől indul és s zinte a végtelenségig finomítható. Francisco Asensio Cerver például öt típussal dolgozik, a város-vidék osztályozást részben tovább fino mítva, részben belekeverve a rendszerbe a természeti kategóriákat is: városi házak, elővárosi házak, tengerparti házak, vidéki házak, házak a hegyekben. 4 További csoportosítási szempont lehet a ház meghatározó építőanyaga (faházak, kőházak, könnyűszerkezetes házak stb.), ami kihat a szerkezeti megoldásokra, de a külső-belső me gjelenésre is, és természetesen összefüggésbe hozható a helyszínnel, a természeti és épített környezettel. A modern építészeti parad igma elbizonytalanodása, sőt érvényességének a megkérdőjeleződése a hetvenes évek végén a ház formálásában is számtalan új lehetőségeket kínált, így nem meglepő, hogy – ahogy az építészet egészé ben – a 20. század utolsó évtizedeiben a családi házak osztályozásá ban is megjelent a stiláris szempont. A modern család és életforma kialakulásából következő radikális funkcionális változásokra ad ott építészeti megoldások idővel megszokottá, bejáratottá váltak, a ház formai megközelítésének a felszabadítása nem csak a szakírók, hanem az építészek számára is új lehetőségeket kínált. A modern és a historizáló jelzők két szélső értéke közötti átmenetek szerin t csoportosított családi ház kategóriák közé szükségszerűen kerültek be például az „építészház” és a „független” címszavak. 5 Végül – hiszen a mindenkori osztályozás szempontjai erősen kötődnek a korhoz – a 21. század jellemzően megint más kategóriákat használ. Amikor s e

3 Például Gádoros, Lajos (szerk.): Családi lakóház. Építéstudo mányi Központ, Budapest 1948; Preisich, Gábor - Reisch, Antal - Vadász, Mihály et al.: Városi családi ház. Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1959.

4 Cerver, Francisco Asensio: Házak a nagyvilágban. Vince Kiadó , Budapest 2007.

5 A hetvenes évek házait bemutató könyv például hat kategóriát használ: modern, diffúziós, építészház, független, regeneráló, historizá ló. Heathcote, David – Barr, Sue: The 70s House. Wiley-Academy, Chishester West Sussex 2006.

11

12

a funkció, se a méret, se a forma, se az anyag, se a hely, se a stílus már nem elég meggyőző, mint egyetlen szempont – hiszen egyre inkább elfogadjuk, hogy a világot a hálózatok írják le a legjob ban – akkor jönnek a kevert kategóriák, lehetőséget adva arra, hogy minden épület abba a csoportba kerüljön, amelyik leginkább kife jezi lényegét. A hazai családi házakat bemutató könyvben így lett a hét fejezet címe: a modern után, egyszerűség, kis ház, vidék, átépítések, introverzió, és gesztus. 6

Van persze egy régóta ismert és használt további rendezési elv is, a házak építési idejük szerinti sorba állítása – a z alábbi gyűjtemény is ezt az elvet követi. Az évek egymásutánja egyértelmű, objektív és semleges listát kínál. Tanulságokkal is szolgál, h iszen végigpörgetve a bemutatott épületek képeit kitűnnek a nyilvánvaló változások, ha nem is feltétlenül a fejlődés, ahogy azt a moder n építészet hívei a hőskorban feltételezték. A lehetőségek és rés zben az igények is változtak az áttekintett bő száz év alatt, így a válogatásban szerepelnek olyan épületek, amelyek, bár ma is használjá k őket, inkább történeti értéket képviselnek, míg jó néhány közül ük úgy vált klasszikussá, hogy semmit sem veszített frissességéből Sokan szívesen laknának benne, és biztosan vannak építészek is, akik valahol mélyen sajnálják, hogy nem ők voltak a szerzők, így ma legfeljebb az eredeti mű átirataival kísérletezhetnek. Az időre ndbe állított épületlista semleges, írtam fentebb, de jobban végiggo ndolva, nem teljesen az. Hiszen van, ami bekerül, van, ami kimarad, vagyis maga a válogatás az állásfoglalás, amiben tükröződik a v álogató, jelen esetben a Lakóépülettervezési Tanszék kollektíváján ak az értékrendje.

Az összeállításban szereplő, mintegy 170 példa közötti eligazodást a különböző, fent említett és számos további szempo nt szerinti rendezés segítheti. A téma, a családi ház, pontosabban a ház, mint hajlék, otthon azonban kínál egy sajátos szempontrendszert is. A ház az élet kerete, amely egyes megoldásaiban, de

6 Lévai-Kanyó, Judit (szerk.): Családi házak. Terc Kft, Budape st 2009.

korokon átívelően is tükrözi azt, hogy építtetője-építésze hogy an viszonyult az otthonhoz. A szabad, változatos kapcsolatok kínál ataként, vagy védelmező burokként kezelte a belsőt? A természetb e kívánta integrálni a házat, vagy inkább biztos megfigyelőpontké nt helyezte el a tájban? Az új lehetőségek kihasználását elsődlege snek tekintve figyelmen kívül hagyta az épített környezetet (a szoms zédokat), vagy valamilyen módon figyelt rájuk, integrálta azt, am i már régebben ott volt, reflektált a formákra, anyagokra, a gondolat okra? A feladatból, a megbízó életformájából, az adottságokból indult ki, vagy a ház építésének a lehetőségét – akár összhangban a megbíz óval – a kísérletezés terepének tekintette?

A huszadik század elején az új ház megjelenésében a legnagyobb szerepe a gazdasági, társadalmi változásokból következő bővülő megrendelői körnek, a szélesedő középosztálynak, a technikai fejlődésnek, vagyis a mindezekre visszavezethető élet forma változásnak volt. A házzal szembeni elvárások, a kisebb család, kisebb személyzet számára alkalmas, megfelelően felszerelt, az egészség, és az egyszerűség fontossá váló szempontjainak megfel elő, de mégis kellően látványos terekkel rendelkező, a természet tel is kapcsolatot kereső ház igénye már a századfordulón megfogalmazódott. „Szoros összefüggés van a higiéniai és az esztétikai szempontok között. Egyre inkább látható, hogy a kettő együtt jeleni k meg a modern design minden területén, például a lakóházakban. Itt olyan reformfolyamatok indultak el, amelyeket leginkább a m ai angol házakban látunk: minél több fényt és levegőt akarunk, szi gorúan funkcionális tereket tervezünk, igyekszünk elkerülni minde n felesleges díszítést, elhagyni a nehéz, alig mozdítható bútorokat, hogy mindezzel a világosság és a tisztaság érzetét keltsük. Ezek a reformok a ruházatunkban bekövetkezett változásokhoz hasonlatosak, hiszen a lakás is beburkol bennünket” – írta Hermann Muthesius 1902-ben. 7 Valóban, előbb a férfiak, majd a világháború után a

7 Muthesius, Hermann: Style-Architecture and Building-Art. Tra nsformations of Architecture in the Nineteenth Century and Its Present Condition. The Getty Center, Santa Monica, CA 1994. 80.

nők is egyre egyszerűbben, praktikusabban kezdtek öltözködni, n em véletlen, hogy a modern mozgalom úttörői szívesen alkalmazták a ruha-lakás párhuzamot. Ahogy az egyénnél a „reform ruházatra” való váltás nem pusztán a gyakorlatiasság követelményének való megfelelés volt, hanem demonstrálása a korszerűségnek és a haladásnak is, úgy a funkcionalitás szempontjainak az érvényesítése az építészetben is egyúttal esztétikai állásfoglalást jelentett. A hagyományos ruháktól való megszabadulás forradalmán rég túl vagyunk, és bár a hatvanas évek életforma és öltözködési ellenkultúráján ak megfelelője a lakóházakban is tetten érhető, a huszonegyedik század elején sem a ruházatban, sem a házakban nem mutatható ki lényeges eltérés a száz évvel ezelőtti állapotokhoz képest. Mégis, ha elfogadjuk, hogy az otthonunk, a házunk olyan, mint a ruhánk , és ha lehetőségünk van rá, hogy azt a magunk képére alakítsuk (ami t a ruha esetében persze könnyebb megtennünk) akkor igaz, hogy a családi ház jól jellemez bennünket, viszonyunkat az otthonhoz. Az otthon védelmet nyújt, menedék, de egyúttal a szabadság tere is a benne lakóknak. „Szerettem, ha a ház megjelené se a hajlék érzetét keltette. Ma is szeretem”- írta Frank Lloyd Wr ight 1943-ban. 8 A Robie-ház (1909) hatalmas, túlnyúló ereszei és a teraszokat védő tégla mellvéd biztonságot nyújt a lakóknak, akárcsak a belsőben megjelenő természetes anyagok. Ugyanakkor a nagy központi térben az építész tudatosan feloldotta a korábbi „dobozok at” úgy, hogy az egészen belül mégis differenciált, de nem feltétle nül rögzített helye lett a beszélgetésnek, olvasásnak, étkezésnek. A pillérvázas szerkezet hamar újabb lehetőségeket nyitott meg a belső terek szabad szervezésében, a szabad alaprajz (plan libre) nem csak a modern építészet, de a modern házak alapmotívuma is lett. A Tugendhat-ház (Ludwig Mies van der Rohe, 1930) hatalmas nappaliját kívülről két, egymásra merőleges üvegfal határolja, a tér belső kontúrja azonban összetett, ezzel is segítve az egyes részek (d olgozó, társalgó, pihenő, kártyasarok, étkező) elkülönülését, miköz ben 8 Wright, Frank Lloyd: Building the new house (1943). In: Wrig ht, Frank Lloyd: The Natural House. Horizon Press, New York 1963. 34.

szükség esetén az egész tér egybenyitható, egyként érzékelhető. A belső szabadsága itt a külsőbe is kiterjed – igaz, a kertet az utcáról betekinteni akarók elől maga a ház védi – hiszen az üvegfal a m en ynyezettől a padlóig tart, és egy gombnyomással lesüllyeszthető az alsó szint falába. A belső tér így magához vonzza a tájat is, m égsem nyit felé teljesen, a kertbe csak a nappaliból kilépve, egy külső lépcsőn lehet lejutni. A szabad alaprajzban és a nyitott házban rejlő lehetőségeket a Glass House (Philip Johnson, 1949) használja ki maximálisan. Az üvegdoboz egyetlen zárt része a fürdőszobát rejtő téglafalú henger, minden más tevékenység szabadon történhet a térben. A ház védelmet csak az időjárás ellen nyújt, a lakók él ete mindenki számára (legalább is, akik bejutnak a telekre) nyilván osan zajlik. Az üvegfalú, nyitott házak témáját a második világh áború után több neves építész is feldolgozta, az acélszerkezet és az üveg technicista minimalizmusa a terek szabad áramlásával együt t tökéletes kifejezése és mintája lett a fogyasztói társadalom nö vekvő jólétének. A szabadságot jelképező nyitottság mellett a zártság nem igazán jellemzője a modern háznak, miközben erre is születe tt példa már a század első felében és persze azóta is. „Az építész feladata, hogy meleg, lakályos teret hozzon létre” – írta Adolf Loos 1898-ban és a húszas évek végén tervezett házaiban ezt az elvet valósította meg. 9 A Möller-ház (1928) zárt, geometrikus kubusában a terek a szinteken belül és azok között is változatosan kapcsoló dnak össze, mégsem folynak egymásba. A szintkülönbségek, a lépcsők miatt az egyes terek inkább egymásba metsződésként jelennek meg, ahol, vagy amelyek között mindig találhatóak olyan pontok, ahol a lakó a lakáson belül is külön, biztonságos helyre húzódhat, vagy épp megfigyelheti a többieket kint és bent. Az oltalmazás ősfor máját jelentő barlang mintájára készült, számos földbe ásott házz al szemben sajátos mai példa a védett belsőre az N-ház (Sou Fujimo to, 2008). Az építészt a fészek inspirálta a terek alakításánál, ig az ebbe a ház-fészekbe egészen belefúrják magukat a lakók, miközben azé rt

9 Loos, Adolf: A felöltöztetés elve (1898). In: Loos, Adolf: O rnamens és nevelés, Terc Kft., Budapest 2004. 46.

13

14

ki is tekintenek belőle. A három egymásra épülő burokból adódó, önmagában egyszerű tér a számos kisebb-nagyobb nyílás kínálta átlátás által kapcsolódik össze és válik alkalmassá a köztességet, a nyitás és zárás közötti állapotot elfogadó életforma számára, a hol azért van némi lehetőség az elkülönülésre is, de leginkább a belső felfedezésére.

A természetbe integrált otthon nem a huszadik század találmánya, de a lakás és a kert közvetlen kapcsolata, mint ahogyan a természet, a természetesség is ekkor válik egyértelműen a szaba dság szimbólumává az építészetben. Az alagsor eltűnése a földszi nti padlószintet a külső térrel egy magasságba helyezi, a belső kif ut a természetbe, a természet bejön a házba, nyáron közvetlenül a nyitott tolóajtókon, télen az üveg nyílászárókon át. A természe ttel azonban nem csak a föld és a vegetáció, a köztes tereket létrehozó fedett nyitott verandák, hanem az anyagok, a formák is összekötnek. A ház lakója és a természet közötti kapcsolat sajátos példái a nyaralók, hiszen ezek elsődleges funkciója a kikapcsolódás, nem kis részben épp a természet közelsége által. A Villa Mairea (Alvar Aalto, 1939) U alakban elrendezett együttese a tájból kijelöl, de nem zár le egy kisebb, megművelt részt. A külsőben és a belsőben is meg határozó a természetes anyagok használata, miközben az épület csa k néhány ponton lép ki a döntően derékszögű alaprajzi szerkesztés i rendből. A belső terekben alkalmazott oszlopok elrendezése, mérete és burkolata is változik, azt a hatást keltve, mintha az e rdőben járnánk. A Koshino-ház (Tadao Ando, 1981) egészen másként viszonyul a természethez. A szigorú, geometrikus szerkesztésű, két nagy, nyersbeton felületű tömbből álló épület a lejtős telken k ialakított platón ül. A kétszintes nappaliból a tudatosan alakított és megkomponált tájra lehet kitekinteni. A két előbbi példa eltéré seik ellenére közös abban, hogy lényegük a tájban lét hangsúlyozása, a természettel való közvetlen kapcsolatkeresés és kapcsolatteremt és. Egészen más a helyzet, ha a tájnak egy távolabbi pontja, a kilá tás lesz a helyszín és így a ház fő attrakciója. A látványra szerve zett ház klasszikus példája a Can Lis (Jørn Utzon, 1971), amely egy mere dek

sziklafal tetejéről néz le a tengerre. A csak fedett átjárókkal összekötött tömbökből álló nyaraló szinte kinyílik a látvány felé, a tetők nyújtotta árnyékban ülve a táj színpadképként élvezhető. A négy külön épületként érzékelt, szabálytalan elrendezésű forma és a fa lak anyagát adó, de a tetőn is megjelenő helyi homokkő alkalmazása az időtlenség érzetét kelti. Míg a Can Lis teraszai a szemlélődést hívják elő, addig a vele szinte egy időben épült Casa Bianchi (Mario Botta, 1973) lakói mintha egy őrtoronyból figyelnék, mi történik a Lug anói tavon. A hasonlat nem véletlen, a nyaraló valóban a környéken k orábban szokásos megfigyelő pontként emelt építmények, a roccoló k formáját idézi, igaz a falát nem kő, hanem vasbeton blokkelemek alkotják. A zárt hasáb falai csak helyenként hasadnak fel, a ki látás valójában csak a házhoz vezető acélszerkezetű hídon végighaladva élvezhető, igaz ennek tengelye egyenesen a szemközti hegy oldal ában álló kis templomra irányul.

A családi ház – bár célja többnyire a külön, saját világ megteremtése és védelme – többnyire nem a semmi közepén, az érintetlen természetben, de még csak nem is olyan nagy telken épül, hogy ne lennének szomszédjai, netán más épületek, korábbi maradványok az építés helyszínén. A modern ház gondolatának térnyerése idején – ha nem is kizárólagosan – de inkább az volt a jellemző, hogy az új ház nem igazán vett tudomást arról, ami kö rülötte, de főleg, ami előtte már ott volt, hiszen a kifejezés lé nyegéhez tartozott a valami újat, korszerűt, valami mást alkotás igé nye. Számos példa akad erre az alapállásra, a leginkább látványos mé gis a Schröder-ház (Gerrit Rietveld, 1924), amely egy hagyományos, téglaburkolatú, magastetős sorházas beépítés utolsó elemeként jele nik meg fehérre vakolt, ornamentika nélküli falaival és lapos tetej ével. A ház egyetlen elemében sem illeszkedik a szomszédjaihoz, legkevésbé külsejében és tömegformálásában, de a belső elrendezés, a mozgatható válaszfalak, az összenyitható terek, a felülről vilá gított lépcső és a minden szobában megtalálható mosdókagyló egyaránt új és szokatlan volt az építés idején. A szomszédos lakott épül etekre való figyeléssel ellentétben az épületmaradványok beépítése,

integrálása az új házba mindig is könnyebben elfogadható volt a z építészek számára, különösen a modern építészet áttörése után. Az Upper Lawn pavilon (Alison és Peter Smithson, 1962) a megtartot t kőkerítés és az ahhoz illesztett könnyűszerkezetes, mélyen üvegezett lakórész együttese, magán hordozza a két anyag, a könnyű és a nehéz kontrasztját, de az adotthoz való alkalmazkodás, az esetlegesség báját is. Az adott környezet, a hely és a hagyomán yok elutasítása vagy elfogadása, de legalább is figyelembe vétele k ulturális kérdés. Az otthon érzelmi megfogalmazásának elemei között talán ez az, amelyik leginkább változik a huszadik század során . Az egyértelmű elutasítás, különbözni akarás szinte szükségszerűen váltotta ki a posztmodern előbb ironikus, majd egyre simulékonyabb alkalmazkodási igényét. A mai házak – ha van karaktere a közvet len épített környezetnek – ritkán hagyják azt reflektálatlanul, és nem csak az építési szabályozás miatt. Az Elektra-ház (David Adjaye, 2000) utcai homlokzata megőrizte a korábban ott állt épület magasságát és kontúrját, de a falon nincsenek nyílások, a sötét színű, rétegelt lemez burkolat teljesen tömör. Mégis, a lemezek hangsúlyos illesztése finom plasztikát ad a felületnek, amelyen az eg ykori nyílások helye is felismerhető a táblák elrendezésében. A schar ansi műterem ház (Valerio Olgiati, 2007) az egykor a helyén állt pajta kontúrját követi, de semmit nem vesz át a korábbi anyagokból és formákból. A szükségesnél nagyobb beépített területet egy belső udvar tölti ki, míg a szinte nyílás nélküli tömeg finom ornamen tikával díszített, vörösbarna színű vasbeton falával messziről nem, csak közelről válik ki a környezetéből. A ház az építtető és az építész együttműködésének eredménye, am i csak egyes esetekben jelent a tervező számára teljes szabadságot, jellemzően az építész saját háza megépítésekor. Konstantin Meln yikov saját háza (1929) a szokásos házformáktól radikálisan eltér , két egymásba metsződő hengerből áll. A falat csak egyetlen helyen, a műteremnél bontja meg egy nagyobb üvegezett nyílás, a többi önmagában is szokatlan, hatszög formájú ablak pedig a tengelyessé g korábbi szabályát felborítva, mintha véletlenszerűen lenne elszórva

a homlokzaton. Robert Venturi az édesanyja számára tervezett Va na Venturi-házat (1964) használta arra, hogy a modern építészet la ssan dogmává merevedő elveit, az íratlan szabályokat felrúgva megkérdőjelezze azokat. Az oromzatos, hangsúlyos kéményű, első ránézésr e szimmetrikus épület a ház archetípusát idézi, de mind külsejében, mind a belső elrendezésében tele van ellentmondásokkal. A ház csak utal a hagyományos elemekre és megoldásokra, de nem veszi őket komolyan: összetett és ellentmondásos. Léptéke miatt is a családi ház a leginkább alkalmas a kísérletezésre, amiben olykor a megbízó is partner. A ház érzelmi és funkcionális tartalmát Pet er Eisenman kérdőjelezte meg a leginkább 11 különböző ház-projektj ében, melyek közül több meg is épült. A Miller-ház (1970) – akár csak a többi – annak az elvnek a megvalósítása, hogy a ház oszlopokból, síkokból és geometrikus terekből-tömegekből, azok sorolásából, elforgatásából álljon össze, mentesen minden funkcionális és szimbolikus tartalomtól, vagyis függetlenül minden, a legszűkeb ben vett építészeten kívüli megfontolástól. A következmény az épüle t lakhatatlansága, ami nyilvánvaló zsákutca. Mégis, a kísérletek a ház megújítására az építészetből kilépni akaró próbálkozások bukása után sem szűntek meg, igaz, céljuk már nem a korábbi radikalizmus, inkább a látvány és a különlegesség. Az új (vagy újra felfedezett) szerkezet, forma, anyag, technika azonban mindig lehetőséget ad arra, hogy valami szokat lan szülessen – ne csak a szokatlan kedvéért, hanem – a feladatból, a házból következően. Lehet, ehhez nem is kell feltétlenül az új szerkezet, forma, anyag, technika… Az alábbi gyűjteményben a példák at fényképek, alaprajzok, metszetek kísérik, épp annyi, amennyiből gyorsan – hiszen a látásunk az, amellyel a legrövidebb idő alatt a legtöbb információt begyűjthetjük – megismerhetünk egy épületet

A formák azonban csalókák, könnyű őket megjegyezni és ismételni, alkalmazni. A házak megismeréséhez több kell. Ebben segítenek a leírások, hogy miközben minél többet megtudunk az egyes épületekről, megértsük és megérezzük a ház lényegét.

Victor Horta | Saját ház | Brüsszel, Belgium | 1898

Peter Behrens | Saját ház | Darmstadt, Németország | 1901

Charles Rennie Mackintosh | Hill-ház | Helensburgh, Egyesült Királyság | 1903

Frank Lloyd Wright | Robie-ház | Chicago, USA | 1909

Otto Wagner | Villa Wagner | Bécs, Ausztria | 1912

Erik Gunnar Asplund | Villa Snellmann | Djursholm, Svédország | 1918

Gerrit Rietveld | Schröder-ház | Utrecht, Hollandia | 1924

Antonin Raymond | Reinanzaka-ház | Tokió, Japán | 1924

Walter Gropius | Saját ház | Dessau, Németország | 1926

Le Corbusier | Villa Stein-de Monzie | Párizs, Franciaország | 1927

Hans Heinz Lüttgen | Dr. Fischer családi háza | Barmen, Németország | 1927

Henry van de Velde | Saját ház | Tervuren, Belgium | 1927

Adolf Loos | Möller-ház | Bécs, Ausztria | 1928

Paul Engelmann - Ludwig Wittgenstein | Wittgenstein-ház | Bécs, Ausztia | 1928

Ludwig Mies van der Rohe | Tugendhat-ház | Brno, Csehország | 1930

Konstantin Melnyikov | Saját ház | Moszkva, Oroszország | 1929

Erich Mendelsohn | Saját ház | Berlin, Németország | 1930

Le Corbusier | Villa Savoye | Poissy, Franciaország | 1931

Hans Scharoun | Schminke-ház | Löbau, Németország | 1933

Luigi Figini | Saját ház | Milánó, Olaszország | 1935

Walter Gropius - Breuer Marcel | Lincolni lakóház | Lincoln, USA | 1937

Erik Gunnar Asplund | Saját ház | Lisön, Svédország | 1937

Frank Lloyd Wright | Vízesés-ház | Bear Run, Pennsylvania, USA | 1937

16 A XX. SZÁZAD
ELSŐ FELÉNEK CSALÁDI HÁZAI - KÜLFÖLDI PÉLDÁK
18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40
17
Alvar Aalto | Villa Mairea | Noormarkku, Finnország | 1939 Denys Lasdun | Newton Road-i lakóház | Paddington, Egyesült Királyság | 1939 Breuer Marcel | Chamberlain-ház | Wayland, USA | 1940
41 42 43

A két egymás melletti telekre épült lakó- és műhelyházát Horta egy olyan időszakban tervezte, amelyet saját maga is pályafutása zenitjeként jellemzett.

Az összefüggő épületnek két különálló homlokzatot tervezett, eg yet a lakórésznek és egy másikat a műhelynek. A három elkülönít ett lépcsőfeljáró a szakmai tevékenység és a magán-, illetve a társasági élet zavartalan leválasztását tette lehetővé. A lépcsőfokok ház i koncertek idején ülőhelyül is szolgáltak. A tervező a két épület határán lév ő falat ablakokkal törte át, amelyek fényt juttattak a szobákba - így a lakórész elölről, hátulról, oldalról és felülről is kapott fényt, ami a brüsszeli építkezési szokásokban szokatlan volt. A ház másik kü lönlegessége a fehér mázas tégla, amely az étkezőt és a boltozatos mennyezetet fedi. A belső terekben amerikai tölgy, márvány, réz és aranyoz ott felületek váltogatják egymást.

18
ház | Brüsszel, Belgium | 1898
Victor Horta Saját

Az építész saját háza egyben a hitvallását tükrözi. A darmstadt i művészkolónia öt házát Josef Maria Olbrich tervezte, míg ezt az egyet a minden építészeti előképzettség nélküli képzőművész Beh rens. A Jugendstil, vagy Art Nouveau jegyében épült ház magas s átortetejével teljesen elütött a századforduló német házaitól.

A ház tömege viszonylag karcsú, három tetőtípus keveredik benne – az épület kis kastélynak tűnik. Az orommezők, valamint a víz szintes és függőleges legömbölyített elemek vörös téglával burkoltak, egyes mezők pedig zöld mázas téglából kiképzettek. A külső megjelenés egyfajta játék a vertikalitás és a horizontalitás között. A zeneszoba k ék üvegtáblás hangulata kontrasztban van az ünnepélyesen ható é tkezővel, mely fehér falakat és lakkozott bútorokat kapott. A polcok hull ámzó kialakítása és az egyéb berendezések organikus formái a be lső teret különlegessé, egyben elegánssá teszik.

A ház szinte minden részletképzését és berendezését - beleértve az étkészletet és az evőeszközöket is - Behrens tervezte.

19
Peter Behrens
Németország | 1901
Saját ház | Darmstadt,

Charles Rennie Mackintosh

Mackintosh munkáinak jellemző eleme az absztrakt és a tradicion ális elemek keveredése. Az építész munkái hidat képeznek az angol neogótikus stílus és a huszadik századi modernizmus között. Az 1904-ben elkészült ház egy glasgow-i kiadó vezetőjének épült, és egy elegáns villanegyedben áll. A déli irányban lejtő terepre ültet ett ház főhomlokzata a Clyde folyó panorámájára nyílik. A homlo kzati felületeket egy új, az aszimmetriát használó építészeti nyelv határozta meg. A terek változatos formálásának köszönhetően mindegyik szobának , beleértve az előszobát is, különleges karaktere van. A nagy k iugró ablakfülke utólagos kialakításúnak látszik kívülről, de belül a rra buzdítja az ott lakót, hogy pihenjen, olvasson és élvezze a kilátást. A belső terek bútorai, a lakatos és épületasztalos munkák gazdagon deko ráltak, mégsem túlzóak.

20
Hill-ház | Helensburgh, Egyesült Királyság | 1903

Az utcával párhuzamosan szervezett épület külső karakterét term éskő párkányfedésű római téglafalazat és mozgalmasan tagolt alacsony hajlású, nagy ereszkiülésű tetők jellemzik. Az emeleti szinten, amely gyakorlatilag egyetlen hosszú tér, a hossztengelyre fűzött nappalit és étkezőt a látványosan kialakított lépcső és kandalló e gyüttese választja el.

A megbízó vágya teljesült: olyan házat kapott, melynek tereit n em különálló dobozok alkotják, s amelyben nyoma sincs a szokván yos „díszítőelemeknek”, drapériáknak, szőnyegeknek.

21 Frank Lloyd Wright Robie-ház | Chicago, USA | 1909

Az osztrák építész saját háza Bécs külső kerületében áll, közve tlenül a korábban épült szecessziós villája mellett. A hangsúly os ereszkinyúlás és a felületeket borító mázas kerámia burkolatok szecessziós hangulatú bevonatot képeznek a házon, míg a nyíláso k szigorú rendje és méretválasztása egy koramodern épület homlokzatát idé zik. Ezt a kettősséget oldja a díszítéshez használt visszafogot t kék-fehér geometrikus mázas kerámia apró mintája. A belső terekben a kint megkezdett díszítés tovább burjánzik; a falakon, üvegfelületek en absztrakt kompozíciók jelennek meg.

22 Otto Wagner Villa Wagner | Bécs, Ausztria | 1912

CSALÁDI HÁZAK

Villa Snellmann | Djursholm,

metszet földszinti alaprajz bels képek emeleti alaprajz fotó

szoba konyha cselédszoba vendégszoba nappali tér dolgozó 8. hall 9. hálók szoba

földszinti alaprajz emeleti alaprajz

G. ASPLUND

Nem sokkal a Stockholm-i Könyvtár el tt épült megjelenését a vidéki egyszer jellemzi. A külön téli bejáraton kereszt l megközelíthet bels tér karakterét a kialakított folyosó határozza Az itt megjelen szögtörésekkel, apróbb „pontatlanságokkal” Asplund az emberi érzékekre fokozottaban hatni.

bejáraton kereszt megközelíthet bels tér karakterét a kónikusan kialakított folyosó határozza Az itt megjelen szögtörésekkel, apróbb „pontatlanságokkal”

vendégszoba 5.
6.
7.
8.
9.
10.
VILLA SNELLMANN – 1918 G. ASPLUND CSALÁDI HÁZAK
23
étkez
nappali tér
dolgozó
hall
hálók
fürd szoba Nem sokkal a Stockholm-i Városi Könyvtár el tt épült ház küls metszet bels homlokzatok metszet földszinti alaprajz bels homlokzatok
bels
CSALÁDI HÁZAK
L
M
B
1918
metszet földszinti alaprajz
képek emeleti alaprajz fotó homlokzatok
A K Ó É P Ü L E T T E R V E Z É S I T A N S Z É K
E
VILLA SNELLMANN –
1. el szoba 2. konyha 3. cselédszoba 4. vendégszoba 5. étkez 6. nappali tér 7. dolgozó 8. hall 9. hálók 10. fürd szoba Nem sokkal a Stockholm-i Városi
el tt
küls megjelenését a vidéki egyszer
Könyvtár
épült ház
ellemzi. A külön téli és
Erik Gunnar Asplund
Asplund az emberi érzékekre próbál fokozottaban hatni. Svédország | 1918
Asplund első komolyabb munkája, mely egy bankigazgató számára é pült, a svéd neoklasszikus hagyományok újraéledéseként is értelmezhető. A hagyományos egytraktusos, egy szoba szélességű szerkesztés helyett a ház másfél szoba szélességű, bizonyítva azt, hogy ez a méret tökéletesen megfelelő a modern funkciók befogadására . A faszerkezetű ház külső megjelenését a vidéki egyszerűség je llemzi. Az épület szögben álló két szárnya (a fő funkciókat befogadó kétsz intes rész és a konyhát tartalmazó egyszintes tömeg) egy kertet zár közre - minden szoba ide tájolt. A külön téli és nyári bejáraton kere sztül megközelíthető belső tér karakterét a kónikusan kialakíto tt folyosó határozza meg. Az alaprajzi szerkesztésben megjelenő szögtörésekkel , apróbb „pontatlanságokkal” Asplund az érzékekre kívánt intenz íven hatni.

Az épület radikális szakítás az uralkodó építészeti karakterrel szemben. A tiszta absztrakciót hirdető holland De Stilj mozgal omnak a Schröder-ház egy konzekvensen megvalósult térbeli formája. Az épületet egymással derékszöget bezáró síkok és vonalak rends zere alkotja. A fekete, fehér, piros, kék és sárga színek a meg határozóak - egy Mondrian-kép hatalmas, háromdimenziós konstrukciója. Bár a mellette levő épület falához csatlakozik, a Schröder-ház figy elmen kívül hagyja a környezethez való illeszkedést: megjelenésével a jövő érkezett meg, és vele túlhaladottá és jelentőségét vesztetté vá lt minden, ami régi.

A belső kiképzés és a bútorozás azonos szerkesztésmódjával, szí nvilágával a külsővel koherens egységet alkot. Az emeleti belső falak eltolhatóak, így a három hálót tartalmazó belső tér igény szerint ös szenyitható, vagy leválasztható.

24 Gerrit Rietveld Schröder-ház | Utrecht, Hollandia | 1924

A nagy földrengés után épült korai modernista ház Tokió belváro sában, egy lejtős telken áll. Az épület megjelenése a kubizmus és az expresszionizmus erős hatását mutatja. A teljes egészében va sbeton szerkezetű épület egyetlen díszítőelemének a szerkezetet és annak megmutatását szánták. Antonin és felesége a tervezésben nagyon fontosnak tartották a minden részletre kiterjedő munkát, beleér tve a lakástextiltől a villamos és gépészeti szerelvények formatervez éséig, ezzel példát mutatva a japán építőmestereknek.

25 Antonin Raymond Reinanzaka-ház | Tokió, Japán | 1924

Dessau városa három ikerház tervezésére adott megbízást Gropius nak, melyekben a Bauhaus tanárait (mestereit) kívánták elhelyezni, és egy önálló, az igazgató számára készülő családi házr a. Az épületeknek, így az igazgató, Walter Gropius számára emel t lakóháznak is az „Új Építészet”-et kellett propagálnia - ennek megfelelően ez a ház is az új esztétika demonstrációs eszköze volt. Az add ig elméletben kidolgozott alapelvek, mint az ipari előregyártás és szabványos ítás ezekben az épületekben nyertek megvalósult formát.

A Bauhaus-műhelyekben állították elő a berendezést is; ez a ház volt az első, amit Breuer Marcell Vaszilij-székével bútoroztak be. Sok kis részlet biztosítja a mindennapi élet praktikus, hatékony szerve zését, például a forgó szekrény, melyet két oldalán lehet nyitn i, vagy a kiszellőztetett ruhás, illetve ágyneműs szekrény.

Az épület a világháborúban szinte teljesen megsemmisült, rekons trukciója 2011-ben kezdődött el.

26
Saját ház | Dessau, Németország | 1926
Walter Gropius

LE CORBUSIER

VILLA STEIN DE MONZIE -

LE FELE

LE CORBUSIER-T SOKAN TÉVESEN FRANCIA EREDET NEK GONDOLJÁK. VALÓJÁBAN 1887-BEN SZÜLETETT CHARLES EDOUARD JEANNERET-KÉNT A SVÁJCI LA CHAUX-DE-FONDS-BAN.

LEGINKÁBB VILLA GARCHES NÉVEN ISMERT ÉPÜLET, KEZDETBEN VILLA DE MONZIE VOLT AZ EREDETI MEGRENDEL NEVE SZERINT. MONZIE KULTUSZMINISZTERKÉNT EL BB FELKÉRTE LE CORBUSIER-T A PAVILLION DE L”ESPIRIT TERVEZÉSÉRE, CSAK AZUTÁN BÍZTA MEG SAJÁT HÁZÁNAK TERVEZÉSÉVEL…

L’Esprit

változatának tekinthető . A pillérvázas épület födémei konzolosan túlnyúlnak minden irá nyban, így erősítik azt a hatást, hogy a külső határolófalak és s zalagablakok semmilyen teherhordó szereppel nem rendelkeznek, c sak egy vékony hártyaként elválasztják a belsőt a külvilágtól. A kompoz íció olyan, mint egy purista festmény háromdimenziós transzform ációja, ami egy keretbe foglalt tárgyat mutat. A Stein-villa és Palladio Villa Foscari épülete ugyanazokat az arányokat képviseli - nyolc egység hosszú, öt és fél egység mél y, és öt egység magas -, és ugyanaz a szerkezeti alaprajz; a fesztáv pedig A-B- A-B-A minta alapján változik. A modern villa így egy klasszikus épület benyomását kelti.

27 L A K Ó É P Ü L E T T E VILLA
L A K Ó É P Ü L E T T E R V E Z É S I T A N S Z É K M E B
XX. SZ. ELS
„VISSZATEKINTVE, SEMMI SEM KÖTÖTTE ÚGY LE CORBUSIER-T A RENAISSANCE HUMANISTA HAGYOMÁNYÁHOZ, MINT EZ AZ 1927-BE ÉPÜLT VILLA, MELY EGYÉRTELM EN PALLADIO-RA JELLEMZ MINTÁKON ÉS RITMIKÁN ALAPSZIK
Le Corbusier
Franciaország | 1927
-KENNETH FRAMPTON, MODERN ARCHITECTURE 1851-1945, P294 1
Villa Stein-de Monzie | Párizs,
A villa a Pavilon Noveau luxus

A két utca találkozásánál álló ház elfordul a telekosztás koord ináta-rendszerétől és a ferde utca raszteréhez igazodik. Az eny hén lejtős terepen a ház a telek közepén ül. A ház bejáratát két te raszon keresztül közelíthetjük meg. A hosszfalas ház két traktu sából az egyik teljes magasságában végigmegy az épületen. Az első emelet közös ségi terei mellett nagyméretű terasz található, ide nyílik az e bédlő és a lakószoba.

28
Dr. Fischer családi háza | Barmen, Németország | 1927
Hans Heinz Lüttgen

Henry van de Velde

Karakteres zárópárkányával és lekerekített sarkaival az épület egy míves ládikára hasonlít. Ez a mívesség végig jelen van az é pület belső tereiben is. Az egyedi tervezésű kandalló és a nappali bú torai a ház egészével koherens egységet alkotnak. A különleges, állítható dőlésszögű fotelek a kültéri, kerti bútorok világát idézik. A házon végigfutó lekerekített sarkok a garázsbejárónál is megj elennek. A bejárat az utca felett helyezkedik el, ahová tereplé pcsőkön, a kerten keresztül jutunk fel. Az emeletre vezető lépcső fogad minket a megérkezéskor. Innen nyílik a ház hosszhomlokzatán végigmenő könyvtár és olvasó szoba, mely a nappalival egy „L” alakú teret alkot.

29
Saját ház | Tervuren, Belgium | 1927

Első életrajzi összefoglalójában Heinrich Kulka használja elősz ör a „Raumplan” kifejezést arra a tervezési módszerre, amit Ado lf Loos használt. Loos kizárólag terekben gondolkodott, és kezdett ől fogva maketteken tervezett. Ezzel a módszerrel azonnal ellen őrizhetővé váltak a téri szituációk. A helyiségek mindig jól meghatározott ak; jellemzően az alacsony belmagasságú szobák egy tágasabb tér rel kapcsolódnak, ezzel létrehozva egy komplexebb térélményt. A Möller-há z lakószintje öt különböző térre bontódik, de mindegyik egybeny itható és könnyen átlátható, mint például az olvasófülke kapcsolata a köz ponti termen keresztül a zeneszobába. A ház szimmetriára építő homlokzatai mögött egy teljesen aszimmetrikus alaprajz bontakozik ki. A kerti homlokzat, bár elsőre aszimmetrikusnak tűnik, közelebbrő l megvizsgálva észrevehető, hogy két szimmetrikus kompozíció egymásba olvas ztásáról van szó. A belső lépcsők a ház finom térbeli kapcsolatait erősítik: az e bédlő és a terasz pár lépcsőfoknyi szintkülönbséggel magasabban helyezkedik el, mint a hall és a zeneszoba, az ebédlő és a zeneszoba közti kapcsolat pedig szinte teátrális - zenei előadásnál a zeneszoba úgy működik, mint egy színpad, köszönhetően a szintkülönbségnek.

30 Adolf Loos Möller-ház | Bécs, Ausztria | 1928

Margaret Songborough egy művészetkedvelő mágnás bízta meg Paul Engelmannt - Adolf Loos tanítványát -, hogy tervezzen számára egy bécsi villát. Margaret fivére a címben társszerzőként szereplő Ludwig Wittgenstein, az akkor éppen munkanélküli filoz ófus, akit vonzott az építészet és konkrét javaslataival aktív részesévé v ált a ház tervezésének. Wittgenstein korábban gépészetet is tan ult Manchesterben, így a liftgépészettől a nyílászáró vasalatokig szinte m indent kidolgozott. A belső tér kialakítása méltóságteljes lett , de hideg és kemény - egészen távoli egy Loos-féle elegáns és lakályos tértő l.

31
Wittgenstein
| Bécs, Ausztia | 1928
Paul Engelmann - Ludwig
Wittgenstein-ház

A Brno kertvárosi részén álló épület a Barcelona-pavilon építés zeti alapelveit ülteti át egy magas igényszintű családi ház ter vébe. Mies itt is drága és elegáns anyagokat használ, travertint, óni xot, ébenfát, krómozott acélt. A ház alapmotívuma és a tervező alapelve, az áramló tér elegáns koncepciója itt tökéletes összhangban áll a tulajdonos igényeivel. „Mindig is egy modern házat szerettem vo lna, hatalmas térrel és tiszta, egyszerű formákkal” - írja Grete Tugendha t. A háromszintes ház szíve a középen lévő, éteri nappali: fehér, vakolt mennyezet és fehér linóleum kettőse. Az északi és a nyug ati oldal a kiszolgáló helyiségek sorozatáé: bejárati zóna, dolgozó, könyvt ár, zongoraterem. A hálószobák az emeleten kaptak helyet. A Mie s által tervezett bútorok többsége kifejezetten a Tugendhat-ház számára kész ült (pl. Tugendhat-szék). Az elektromos berendezések a kor legm agasabb színvonalán álltak: a nagyméretű ablakokat motorok nyitották, k özponti fűtés és légkondicionáló szolgálta a lakók kényelmét.

32 Ludwig Mies van
Rohe Tugendhat-ház | Brno, Csehország | 1930
der

metszet

metszet

2. emeleti alaprajz

Az építész saját házát az állam által támogatott magánberuházások rövid id szakában építette. Az épület formaiságát meghatározó, egymásba harapó hengerek visszatér karakterjegy Melnyikov építészetében. Az anyaqok kiválasztását a helyi épít anyagok és szakképzetlen munkaer dönt en befolyásolta. Bár a bels terek értékét a bennük található függ leges közleked k csökkentik, mégis saját korának meghatározó eleme.

2. étkez

1. emeleti alapraj

metszet

el szoba

étkez

konyha

tároló

Az építész saját házát az állam által támogatott magánberuházások rövid id szakában építette. Az épület formaiságát meghatározó, egymásba harapó hengerek visszatér karakterjegy Melnyikov építészetében. Az anyaqok kiválasztását a helyi épít anyagok és szakképzetlen munkaer dönt en befolyásolta. Bár a bels terek értékét a bennük található függ leges közleked k csökkentik, mégis saját korának meghatározó eleme.

A ház, amit Melnyikov magának és családjának épített Moszkva eg yik lakónegyedében, egyáltalán nem szokványos. Az épület inkább tűnik templomnak vagy planetáriumnak, mint lakóháznak. M ás szemszögből viszont a ház tökéletesen ésszerű. A henger egy nagyon stabil forma, a rombusz pedig egy olyan alakzat, amelyet kivált ó nélkül alkalmazhatunk megnyitásként a téglafalban. A dupla belmagasságú, jól megvilágított első emeleti nappali ko ntrasztot képez a másik hengerben, ugyanazon a szinten lévő söt ét, alacsonyabb hálószobával. A stúdió a hálószoba fölött szintén dupla b elmagasságú, galériájáról a nappali feletti teraszra lehet kiju tni.

földszinti alaprajz

Az építész saját házát az állam által támogatott magánberuházások rövid id szakában építette. Az épület formaiságát meghatározó, egymásba harapó hengerek

33 L A K Ó É P Ü L E T T E R V E Z É S I T A N S Z É K 1
2. emeleti alaprajz
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7. m
8.
L A K Ó É P Ü L E T T E R V E Z É S I T A N S Z É K
hálószoba
lakótér
terem-galéria
terasz
1
2.
1. el szoba
étkez
2. emeleti alaprajz
M E B
| 1929
Konstantin Melnyikov Saját ház | Moszkva, Oroszország

A ház telke Nyugat-Berlin egy kis magaslaton lévő területén fek szik, a zsidó temető és a Stössen-tó között. Acélból és téglábó l épült, elfoglalja majdnem az egész telket. Az épülettel az épít ész feladta eddigi erőteljes expresszivitását és ahhoz a kifeje zésmódhoz fordult, amit Bruno Zevi úgy nevezett, hogy a „csend építészete”. Az elnyújtott házat nagy teraszok veszik körbe, szokatlan elüls ő homlokzatán a bejárati csarnok zárt előépületét dinamikusan egyensúlyozza a z emeleti ablaksáv. Az építész gondosan ügyelt a szobák célszerűségére, különálló b útorok helyett előszeretettel alkalmazott beépített bútorokat.

34
Saját ház | Berlin, Németország | 1930
Erich Mendelsohn

A Párizs melletti kis településen, Poissy-ban található villa a modern építészet egyik meghatározó ikonja. Megbízója egy bizto sítótársaság jómódú igazgatója volt, aki hétvégi házat kívánt építe ni a Szajnára néző kilátással bíró telekre. Mindaz, amit Le Corbusier az új építészet öt pontjaként meghatá rozott - lábakra állítás, tetőkert, szabad alaprajz, szabad hom lokzat, szalagablakok - jelen van a Villa Savoye épületében, s ezeken felül még egy karakteres belső téri elem, egy gyalogosrámpa. A forma, valamint a terek alapvető elrendezése nagyon egyszerű: a felszínhez közeli doboz majdnem négyszögletes alaprajzú, mely homlokzatát szalag ablakok nyújtják mind a négy oldalon, és a földtől elemelve oszlopokon áll. A doboz méretét két tényező határozza meg: a gyalogos rámp a lejtése és egy autó fordulási helyigénye.

35 Le Corbusier Villa
Franciaország | 1931
Savoye | Poissy,

Az organikus és expresszionista építészet nyelvét beszélő Schar oun legismertebb épülete a berlini filharmónikusok koncertterme A ház ortogonális helyzetű acél pillérvázas szerkezetű, tömege azonban – az épületvégek elfordulása miatt – plasztikus. A beép ítés irányultságát a telket övező kis utcák adták meg – a derékszögtől való eltérés egyben dinamizmust ad a kompozíciónak. A nyújtott forma lehetővé tette a nappali kettős tájolását: dél felé keskeny szalagablako k, északra, a nagyszerű panoráma felé nagy üvegfelületek néznek . A lépcsők erőteljesen jelölik az alaprajz különböző irányait, ennek köszö nhetően a külső és a belső tér nagyvonalú és domináns elemei.

36 Hans Scharoun Schminke-ház | Löbau, Németország | 1933

A terv Le Corbusier „öt pont”-jának erős befolyása alatt készült, mintapéldául a Villa Savoye szolgált. A koncepció egyik eleme a „casa che cresce”, azaz a növekvő, változó ház gondolata volt, amely figyelembe veszi a családtagok számának bővülését. A másik elem a „casa thermos”, azaz a meleg ház ideája - az építész által felt alált természetes szellőztető és fűtő rendszer kísérlete volt. Ez utóbbi alapeleme, hogy reggelente a friss levegő az északi részen jön be a házba, majd ezt követően az ablakoknak hermetikusan zárva kell maradniuk, hogy hidegen tartsák a belső hőmérsékletet. A ház arányainak kialakítása az aranymetszés szabályai szerint történt. A raszterben kiosztott tartószerkezet vasbetonból kész ült.

37 Luigi Figini
ház | Milánó, Olaszország | 1935
Saját

Gropiusék első amerikai otthonát a mecénás Mrs. Janes Storrow k özbenjárása segítette. Saját lincoln-i telkét bocsátotta az épí tészek rendelkezésére és állta az építkezés költségeit is. Az épí tészek pedig bérelték az elkészült házat a hölgytől. A tervezés előtt a két építész tanulmányozta a new england-i há zak formai és építőanyagbeli sajátosságait, majd ezek után kész ítették el a terveket. A terméskő lábazat, tégla kandalló, a vörösfenyő vá zszerkezetre készült lécburkolat mind-mind helyi sajátosság új módon ös zszeépítve. A ház bejáratánál induló észak-déli tengely a házon keresztülhaladva a hátsó szúnyoghálóval teljesen körbevett fedett teraszra érkezik meg. Metszéspontja a kelet-nyugati tengellyel a ház súl ypontjában lévő függőleges közlekedés. Erre a tengelyre fűződne k fel a hálószobák.

Gropiusék amerikai építési katalógusokból válogatták össze az é pület minden szerkezeti elemét, egyetlen kivétel a lépcső egyed i íves kapaszkodója. A házat modellnek szánták. Megmutatták, hogyan lehe t ipari tömegtermékből olcsó, mindenki számára elérhető házat é píteni művészi színvonalon.

38 Walter Gropius - Breuer
Lincolni lakóház | Lincoln, USA | 1937
Marcel

Az egyszerű tömegekből álló, de különleges részletmegoldásokat mutató nyaralót Asplund Stockholmtól 50 km-re építette. A ház északi oldala mintha a sziklás lejtőből nőne ki, dél felől és n yugatról pedig nyitott az alatta fekvő öböl felé. A nyugaton elhelyezkedő fedett terasz kellemes időtöltést bizto sít a család és a vendégek számára is. A homlokzat keskeny, bar ázdált deszkával borított. A deszkákat simára gyalulták és fehérre festett ék.

39
Gunnar
Saját
| Lisön, Svédország | 1937
Erik
Asplund
ház

Ez a természetvédelmi területen futó patak feletti ház újraérte lmezi az ember, az építészet és a természet viszonyát. Minden m ás lakóháznál drámaibb formában helyezi vissza az embert a természetbe. Wright a ház lakóit szoros kapcsolatba hozza a szurdokkal, a fákkal, a lombokkal és a vadvirágokkal. Az épületen belül is mindenütt érződik a környező természet fensége.

Wright préri-házaihoz hasonlóan a Vízesés-háznál is erőteljesen érződik a japán építészet hatása. A kompozíció központi eleme a kandalló, amely a családi együttlét központi helye. Az épület függőleges elemei helyben bányászott kövekből készültek, melyekből az itt- ott kilógó, ill. domborodó kövek erős plasztikai jelleget kölcsönöznek. A vízszi ntes elemeket betonból öntötték. A lakáson belüli járófelület i s mindenütt kőből van, akárcsak a falak; az asztalosmunkához erezett diófát használtak.

40 Frank Lloyd Wright Vízesés-ház | Bear Run, Pennsylvania, USA | 1937

A villa a tradicionális finn építészet és a modernizmus szintéz ise. Finnország nyugati részén, egy dombtetőn áll az épület, me lyet Aalto a Gullichsen házaspár számára tervezett. Az építtetők kív ánsága az volt, hogy az épület gazdasági, művészi és szociális tekintetben egyaránt a kor szimbólumává váljon.

A földszinten a bejárattal szemben elhelyezett étkező, a nagymé retű válaszfalakkal tetszés szerint osztható nappali változó pa dlószintekkel, belmagasságokkal az „áramló tér” érzetét keltik. Az acél t artóoszlopok fekete rattannal, máshol nyírfakéreggel borítottak , jelezve a természet sokszínűségét, de a puha anyagok humanizálják is a be lső térben rideg hatású oszlopokat. A finn fenyőből készült sza una külön épületben kapott helyet, de a lakóépülettel fedett tető kapcsol ja össze, előtte szabálytalan formájú úszómedencével. Az U alak ú épület és a szauna udvart alkot, amelynek térfala az erdő. A fehér színű, vakolt épületet az erkélyek-mellvédek és egyéb homlokzati részletek teakfa burkolata élénkíti.

41 Alvar Aalto Villa Mairea | Noormarkku, Finnország | 1939

A Newton Road-on álló ház modernista jegyei messziről felismerh etőek. Az alapvetően neobrutalista beton épületeiről híres Lasdun egyik korai munkája ez az épület. Le Corbusier erős hatása érződik a külső megjelenésen, olyan mintha egy tanulmány lenne az épület. A ház kompakt tömegéből csak a földszint személyzeti hálóegysége lóg ki. Minden egyéb a négyzet alaprajzba tömörül. A szigorú rendet a lépcsőház érkező pihenői és a melléklépcső íves vonalai törik c sak meg. A külső és belső terek, a tetőtéri stúdióhoz kapcsolód ó terasszal ugyancsak Le Corbusier-t idézik. A pillérvázas tartószerkezetet kitöltő tégla az oldalkert felé mutatja meg magát, a vasbeton festett sarokpillérrel keretezve. A főhomlokzat szalagablakai között kerámia burkolat homogenizálja a külső síkot az utca felé. Az üvegtégl a a bejárati ajtó mezőjét szépen fogja össze a kerámia burkolattal, egyben s zórt fénnyel látja el az előszobát. A bejárat hátrahúzott homlo kzata előtt hangsúlyos kompozíciós elem a középen álló pillér, melynek alap vető tartószerkezeti szerepe nincsen. A rafinált részletmegoldá sából érdemes kiemelni a rejtett belső árnyékolókat, az étellift emeleti nyílásának komponáltságát, valamint az üvegtégla lépcsőházi bev ilágítás előtt található beépített virágládát.

42
| 1939
Denys Lasdun Newton Road-i lakóház | Paddington, Egyesült Királyság

A kis hétvégi ház jól ötvözi a nemzetközi stílus elemeit a hely i anyagokkal és a tradicionális építési kultúrával. A terméskő alagsorra emelt deszkaburkolatos felső szint konzoljai helyenként 2 ,5 méteres szélességűek. Az építész nem a hagyományos bordás vá zszerkezetet alkalmazta a külső falaknál, hanem a mai ragasztott fa te chnológia előfutáraként létrehozott egy új mérnöki szerkezetet. Eszerint az egymásra merőleges külső és belső deszkaburkolat között egy ferde deszkaréteg található, ami lehetővé teszi azt, hogy konzolként, vagy áthidalóként lehessen alkalmazni az emelet magas gerendákat. Az épületkonzolban nincsen rejtett vasbeton vagy acélgerenda - a falak képesek felvenni a hajlító erőket is. A belső terek keskeny és széles részekre tagolódnak a hosszanti gerenda tengelye mentén. A konyha, gardrób és a fürdőszoba fog lalja el a keskeny sávot, míg a lakó, étkező és a háló zóna a széles sávban van. A ház uralkodó eleme a nappali és az étkező határvonalán tornyosuló terméskő kandalló. Breuer vonzódása a természetes kőhöz még az angliai munkája kapcsán alakulhatott ki, mikor Gropius-szal közösen egy bútorszalont terveztek kőből és síküvegből. A hétvégi ház észak i oldalára tapasztott veranda kellemes hely a nyári melegben is . A verandánál kikísérletezett oszlop-gerendás tartószerkezeti rendszer sz olgált mintaként a Fansworth-ház acélból megkonstruált szerkeze tének.

43 Breuer Marcel Chamberlain-ház | Wayland, USA | 1940

Medgyaszay István | Nagy Sándor műteremháza | Gödöllő | 1906

Kós Károly | Varjúvár | Sztána, Románia | 1910

Toroczkai Wigand Ede | Vaszary Lajos műteremháza | Tata | 1911

Árkay Bertalan | Dr. Bélaváry Andor családi háza | Budapest II | 1927

Árkay Bertalan | Ábel Jenő utcai villa | Budapest XI | 1928

Gregersen Hugó | Ráth György utcai villa | Budapest II | 1929

Hültl Dezső | Budai villa | Budapest | 1929

Málnai Béla | Garas utcai villa | Budapest II | 1930

Vágó László | Napraforgó u. 11 | Budapest II | 1930

Árkay Bertalan | Dr. Horváth Kálmán háza | Budapest XI | 1931

Kozma Lajos | Havas-villa | Budapest II | 1931

Málnai Béla | Mende-villa az Orló utcában | Budapest II | 1931

Molnár Farkas | Lejtő utcai családi ház | Budapest II | 1932

Molnár Farkas | Cserje u. 4/a és 4/b | Budapest II | 1932

Kozma Lajos | Fogorvos háza (Klinger-villa) | Budapest II | 1933

Rimanóczy Gyula | Családi ház | Debrecen | 1934

Bálint Károly és Sándori Pál | Rózsadombi családi ház | Budapest II | 1934

Fischer József | Zentai úti villa | Budapest XXII | 1934

Rimanóczy Gyula | Pasaréti úti villa | Budapest II | 1934

Kozma Lajos | Nyaraló | Lupa-sziget | 1935

Molnár Farkas | Harangvirág utcai villa (Tyroler-ház) | Budapest II | 1935

Árkay Bertalan | Árnyas utcai családi ház | Budapest XII | 1935

Fischer József | Villa a Rózsadombon | Budapest II | 1942

44 A XX. SZÁZAD
ELSŐ FELÉNEK CSALÁDI HÁZAI - MAGYAR PÉLDÁK
46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68

Medgyaszay István

Nagy Sándor műteremháza egyike a két műteremvillának, melyeket Medgyaszay a gödöllői telekre tervezett. Az épület kettős hatást tükröz: egyrészt a funkcionalizmus korai megnyilvánulását, másrészt a népi alkotásokban megtalált formavilág együttesét. Előbbire jellemzőek a szerkezeti és formai újítások, az ablakok felett megjelenő acélkiváltók, a lapostetős lefedések, az egyterűség, míg a népi elemek a részletképzésben dominálnak: az ereszek, a tornác, a téglaburko lat áttörtsége, a faoszlopok a székely házak építészeti eszköze it idézik. A homlokzatok komponáltsága az angol Art and Crafts stílusát id ézik, az egyéni és nemzeti jelleg felmutatása mellett. A lapos, de hosszan kinyúló tetők Medgyaszay bécsi tanulmányai hatását mutatják. A műteremház belső kialakítása a többfunkciós terek jegyében mind két szinten egy nagy osztatlan teret tartalmaz a mellék- és háló helyis égeken kívül, melyet a háromfős család az aktuális igényei szer int lakott be. A tolsztojánus Nagy Sándor és felesége számára ez a tér nem volt idegen: életmódjuknak teljesen megfelelt ez a válaszfal-nélküli ség, ami az ünnepet a hétköznapokkal, a vendégfogadást a munka és a pihenés tereivel tudta szabadon kezelni.

46
| Gödöllő | 1906
Nagy Sándor műteremháza

Kós a Kalotaszeg középpontjában álló házat eredetileg nyaralóna k építette, s 1925-ben egy kétszintes toldással bővítette. A vi lágháború alatt a házat feldúlták, kifosztották, s Kós nem is költ özött vissza többé. Az egyszerű geometrikus formákból álló ház szűkebb és tágabb ép ített környezetének puritán elemeit idézi. A fából, kőből készü lt tömegek és felületek nyugodt összhangban vannak a Kós által tervezett f inom üvegablakokkal és a középkort idéző vasalatokkal ellátott zsalugáterekkel.

Az épület magán hordja Kós Károly szintetizáló művészetének szi nte összes jegyét: Kalotaszeg régi építészete, az angol és skan dináv századfordulós mozgalmak, a történelmi építészeti korok hatása egy ütt jelenik meg itt.

47 L A K Ó É P Ü L E T T E R V E Z É S I T A N S Z É K M E B 1
L A K Ó É P Ü L E T T E R V E Z É S I T A N S Z É K
L
E 1 Kós Károly Varjúvár | Sztána, Románia | 1910
M E B
A K Ó É P Ü L E T T E R V E Z É S I T A N S Z É K

Toroczkai Wigand Ede

A festőművész Vaszary számára tervezett villa Tata-Tóvárosban, az egykori Zsellérbirtokon áll. A négyzetes alaprajzú, mégis tömegében két épületrészre bomló struktúra Toroczkai jellemző sze rkesztési elvét tükrözi: alaprajz, tömeg és tér összefüggő, még is egymásnak ellentmondó kialakítását. Az L alakú, magas nyeregtetős tet őszerkezet két, egymás mögötti réteget mutató alaprajzot fed: a földszinten a hall az ovális ebédlőbe vezet, az emeleten pedig a háló a műterembe. A földszinti hall két oldalán szabad az átjárás, egyfelől a szalonba és onnan egy köríves, faszerkezetű rózsaerkélyre, másfelől egy falépcsőn az emeletre és az alagsorba. A tereket finom, néhány lépcsős szintkülönbségek is elválasztják egymástól.

48
Vaszary Lajos műteremháza | Tata | 1911

A családi ház a déli irányba néző lejtős telek felső részében á ll. Tömege sokat elárul már kívülről az alaprajzi működéséről. Az egymásba metsződő két négyzet alaprajzú hasáb nagyobbik tömegéb en helyezkednek el a lakószobák, míg a kisebbik tömeg tartalmaz za a kiszolgáló helyiségeket. Funkcionális kettősségét a tervező nem csak a tömegekkel, hanem a házon használt téglaburkolat kialakí tásával is hangsúlyozza. A teljes házat borító tégla, a lakótömbön csorbáz atos kialakítású, míg a ráharapó melléképület burkolata telibe fugázott.

49 Árkay Bertalan
Dr. Bélaváry Andor családi háza | Budapest II | 1927

Az Amszterdami Iskolát idéző rafinált téglahasználat a homlokza tokon a díszítés egy külön rétegével bővíti a házat. Az additív módon formált tömeg felületeit nem csak a téglatextúra váltásai teszik izgalmassá, hanem a nyílászárók körül elhelyezett műkő párkányzatok és szemöldökök. Az utcai homlokzaton a műkő bordák függőleges iránya az ebédlő nyílászáró-osztását hangsúlyozza. Alaprajzában a lépcsőház tornya és a kiszolgáló helyiségek csoportja a hátsóke rt felé tájolt, míg a lakószobák és az ebédlő az utcára néznek. A nyílászárók és az épületlakatos szerkezetek különös gonddal, egyedileg kész ültek. Az első emeleti dolgozószoba erkély-ajtajának rácsozatát a naprendszer hét bolygójának jelei díszítik.

50 Árkay
Ábel Jenő utcai villa | Budapest XI | 1928
Bertalan

Gregersen Hugó norvég felmenőkkel

vándoro lt be Magyarországra. Münchenben szerzett építész minősítését nem honosította, itthon festészetet is tanult. Elsősorban f elhőkarcolók tervezésével foglakozott, legismertebb munkája a M adách térre tervezett magasház. Villaépületei az „Új tárgyiasság” szellemében készültek, de gaz dag ornamentikával, melyet legtöbbször felesége, Lux Alice terv ezett. A Ráth György utcai ház még inkább klasszikus stílusú reprezentatív villa, mely az utca szintje fölé magasodó teraszon áll. A telekhatáron húzódó támfalkerítésbe vágott kapu után egy hosszú lépcsőn jutunk fel a ház hátsó sarkához, ahol a bejárat található. A központi hely en lévő földszinti szalon a lakás elosztó tere, ahonnan az úriszoba és az é tkező is nyílik. Az intim terek az emeleten kaptak helyet.

51 Gregersen Hugó Ráth György utcai villa | Budapest II | 1929
rendelkezik, nagyapja

Hültl Dezső a magyar építészet és építészetoktatás egyaránt nag y formátumú szereplője. Ő az, aki először szerez Berniniről írt értekezésével doktori címet 1906-ban. A műegyetemen az oktatást 1898-ban kezdte Hauszmann Alajos mellett, majd két évre az Épí tészmérnöki kar dékánja, 1930-32-ig az egyetem rektora volt. Teljes életművében a neoreneszánsz és neobarokk stílus szellemében tervezett, ezt reprezentálja ez a budai villaépülete is. A tervezésénél el sősorban az épület külső megjelenése volt fontos, a városképi e legancia, alárendelve ennek az alaprajzi elrendezést.

52 Hültl Dezső Budai villa | Budapest | 1929

Málnai a budapesti Műegyetemen Lechner Ödön, majd Lajta Béla ta nítványaként szerezte meg a diplomáját 1901-ben. Haasz Gyulával közösen alapított irodájuk munkája ez az épület is. Jelle mzően reprezentatív bérházak és középületek szerepelnek az irod a tevékenységi körében, villák ritkábban. Málnai az első világháború kitöréséig új, haladó szellemű építé szetével hívta fel magára a figyelmet. A Tanácsköztársaság idej én ezért is nevezik ki tanárnak az újonnan alakult ipari és gazdasági építé szeti tanszékre. 1921 után kinevezését visszavonták, Málnai ped ig visszatért a neobarokk stílus műveléséhez. A Garas utcában álló ház loggiája historizáló íves oszlopállásai, bejárata neobarokk stílusjegyeket mutat, homlokzatai ellenben a modern kompozíciós elveit jelzik. A ház közösségi terei a bejárattól balra található tömegben helyezkednek el, míg a háló és kiszolgáló helyiségek erre merőleges hosszúkás szárnyba n fekszenek. Érdekessége a háznak az alsó és felső szint külön álló megközelítése. Az iker bejárati ajtók mögött a baloldalin keresztül a hallba, míg a jobboldalin keresztül az emeletre vezető lépcső házba jutunk be közvetlenül.

53 Málnai Béla Garas utcai villa | Budapest II | 1930

Az 1931-es Napraforgó utcai kísérleti lakótelep a korának úttör ő kezdeményezése volt Magyarországon. Vágó László, Kozma Lajos és Kaffka Péter a Magyar Mérnök és Építészegylet értekezletén a városképi és gazdasági előnyeivel érveltek az ilyen típusú kez deményezéseknek. A kor haladó építészei modern stílusban megfogalmazott családi házai állnak a Napraforgó utca két oldalán. A beépítés középső telkén egy kis teret is kialakítottak, melynek baloldali sarkán áll a Vágó tervezte ház. A bejárat előtti burkolt rész szinte a tér részeként működik, a felvezető két lépcsőfokot keretező ágyásokkal. Az előszobán átjutva a két szint magas nappali hatalmas üvegablakai fogadnak, melyek a kertre néznek. A sarkon elhelyezkedő emeleti háló tera sza a lefedéssel részét képezi a teljes épülettömegnek, így az kompakt, zárt formát mutat az utca felé.

54 Vágó László Napraforgó u. 11 | Budapest II | 1930

A Gellért-hegyen álló épületénél Árkay már szakít a Burchard-há znál használt téglafelületi játékával. Egy sokkal visszafogotta bb homlokzatot láthatunk itt, mint korábbi házain. A sík homlokzati téglafelületet a nyílászárók és a lapostető párkányának finom plasztikája tagolja. A lépcsőház legfelső emeletén helyezte el a tervező a cselédszobát, ezzel hangsúlyos toronnyá emelkedik az épület főt ömege fölé. Az emeleten elhelyezkedő félköríves nappali szalagablakából nag yszerűen rálátni a gazdag kertre.

55 Árkay Bertalan Dr. Horváth Kálmán háza | Budapest XI | 1931

A villa különlegessége, hogy az építtető és a kivitelező egy és ugyanazon személy, ami egy ház életében kivételes előnyt jelen t. A külsejében visszafogott, anyaghasználatában Kozma Lajosra jellemző homogenitással szemben itt az alagsori szint téglaburkolatot kapott, ami magas szoknyaként veszi körbe a házat. A belső terek egy el egáns és otthonos villa minden kényelmi funkciójával rendelkezn ek. Egyedi lámpatestei, beépített bútorai, a különleges eleganciájú fürdős zoba és a kandalló az igazi értékei ennek a rózsadombi villának

56 Kozma Lajos Havas-villa | Budapest II | 1931

A Garas utcai villa után egy évvel elkészült épület is historiz áló hatásokat mutat a modernizmus felé nyitó homlokzataival. Eg yedi karakterét a vendégfogadás teréhez kapcsolódó fedett nyitott ki lépő adja meg. Ennek a felső szintjén egy napozó terasz találha tó. Az íves terasz alátámasztása és a ház tömege is a reneszánsz palazzókat idézi. A fogadó teremhez kapcsolódó télikert a bejárat előtete jével rokon módon egészíti ki a homlokzatot.

57 Málnai Béla Mende-villa az Orló utcában | Budapest II | 1931

A villa az Országos Iparegyesület igazgatója, Dálnoki-Kováts Je nő számára épült. A ház vasbeton vázas, alaprajzilag szabad kia lakítású épület, a térszerkezete kívülről is leolvasható. Az egys zerű négyzetes hasábhoz két félhenger kapcsolódik: ezek egyike a belső szerkezetét szerényen felfedő, alul kifelé, feljebb, a bejárati ajtótól kezdődően zárt körlépcsős közlekedőtér, amely a ház másik oldalán a felső teraszra vezető szabad vaslépcsőben folytatódik. A másik félhen ger a Sas-hegy felé néző déli oldalhoz kapcsolódik, erre az old alra Molnár – hajlított üveg tolóablakok közé foglalva – egy temperált téli kertet konstruált rejtett színes világítással, permetező szökők utakkal. Az épület az 1933. évi milánói triennálén a családi házak kateg óriában első díjat kapott.

58
Farkas Lejtő utcai családi ház | Budapest II | 1932
Molnár

Formálásában és alaprajzában is modernizmus klasszikus stílusje gyeit magán hordozó ház. Nagy kertre néző terasza és üvegfelületei, szépen szerkesztett arányos oldalhomlokzatai mellett a kompakt tömegből egyedül a széntároló kis kubusa áll ki. Az alaprajzon látszik, hogy a házvezetőnő számára fenntartott szoba összemérhető a tulajdonos lakótereivel, a nagy nyílászárón keresztül gazdagon áramlik be a természetes fény. A kiszolgáló rész továbbra is rendelkezik kül ön bejárattal. A felső szint kizárólag a tulajdonos által haszn ált terekre korlátozódik. A nagyméretű terasz felé teljesen nyitott lakószobát a hálótól nem választja el ajtó, így engedve a két tér erősebb kapcsolatát. A vizesblokkok és a tüzelő berendezések szintenként egymás fölött helyezkednek el, így a fűtőberendezések központi helyzetükből fakadóan több helyiséget is ki tudnak szolgálni.

59 Molnár Farkas Cserje u. 4/a és 4/b | Budapest II | 1932

Kozma Lajos

Kozma így ír azokról az alapelvekről, melyek meghatározták építészeti szemléletét a múlt század 30-as éveiben: „Ha azt akarjuk, hogy utódaink ne szidjanak bennünket, úgy igyekezzünk olyan házakat építeni, melyekben egy másfajta élet lehetőségei is elképzelhetők, ahol a falak, legalábbis a válaszfalak könnyen eltolhatók, ahol a hatalmas, lehetőleg összefüggő ablakok minden időjáráshoz, v ilágításhoz szánva igen sokféleképpen használhatók. A ház nemcsak tőkebefektetés, de a család és a jövő nemzedék életkerete is, és változóképessége, rugalmassága a használhatóság legfontosabb próbája, időben is, nemcsak térben”.

A Hermann Ottó utcába tervezett villa Kozma ezen alapelveinek s zinte maradéktalan megvalósulása. Az erősen lejtős terepre épül t ház alsó szintje a kerthez kapcsolódik, utcai bejárata a felső szin tről nyílik. Az épület alapkubusát helyenként elvett (fedett te rasz), helyenként hozzáadott tömegek (könyvtárfülke) teszik változatossá. Az épület látványos eleme a vasbetongerendákkal alátámasztott konzolos erkély, melyet nyitható napvédő árnyékol.

60 2 2
Fogorvos háza (Klinger-villa) | Budapest II | 1933

Rimanóczy a Műegyetemen végzett, évfolyamelsőként Hauszmann Alajos jutalomdíjat kapott. Legismertebb munkái középületek, mint pl. a pasaréti buszvégállomás, vagy a Kleineisel Jánossal közösen tervezett BME R épület. Igazi érdekesség ez a családi ház, az elhúzott lépcsőház blokkj ával. A földszinten a széntároló és mosókonyha mellett egy vilá gos szobakonyhás lakás helyezkedik el. Az emeleten a hosszirányú főfal v álasztja el a kiszolgáló helyiségeket a lakószobáktól. A hálósz obába a lakószobán keresztül, egy válaszfalat megkerülve jutunk be. A kelet i, megérkezés felöli homlokzaton a lapos tető túlfolyói az atti kafalon szinte síkompozíciós elemei a homlokzatnak.

61 Rimanóczy Gyula Családi ház | Debrecen | 1934

A síknak tekinthető telek közepén áll a három különböző szintet magába foglaló családi ház. Az alagsorban a kor hagyományainak megfelelően a házmesteri lakás és a tárolók kapnak helyet, ügye sen az épület magasságát csökkentve a terepszint alatti padlóvo nallal. A személyzeti lakás nyílászárói diszkréten meghúzódnak a földszin ti terasz konzolos vasbeton lemeze alatt. A földszinten a nagym éretű lakószobán kívül csak a kiszolgáló és személyzeti helyiségek vannak . Az emeletre került a hálószobákhoz kapcsolódó fürdő és külön WC helyiség. A ház külső tömege geometrikus formákból építkezik. Az els ő emeleti terasz és a földszinti nappali bejáratát keretező vak olt felületek, mint egy könnyű előtét tapad az épület téglaburkolatú főtömegéh ez. A sötét-világos, ill. a visszahúzott homlokzati felületek e gyedi karaktert adnak az épületnek.

62 Bálint Károly és Sándori Pál Rózsadombi családi ház | Budapest II | 1934

Fischer a modern építészet magyarországi szervezetének (CIRPAC) vezetőjeként jelentős építészetelméleti munkássággal is bírt. Ez a kicsi, szinte képletszerűen tiszta családi ház a háborúban megsérült, utána a felismerhetetlenségig átalakították. Az épü let szigorú geometriai rendszerű, elhatárolt szintekkel és terekkel, ami je llemző a kor modernizmusának magyarországi felfogására. A belső tér feszes rendje a nappali esetében oldódik: a nagyobb belmagasság következtében az emeleti szobák különböző szintre kerültek. A nappali nagy üvegfala felett az emeleti könyvtárszoba tömör falát egy kis kilépő erkély töri meg, míg a mellékhomlokzat tömör földszinti homlokzata felett két nagy ablakkal megnyitott emeleti sáv húzódik.

63 Fischer József Zentai úti villa | Budapest XXII | 1934

Az öttagú család számára készített családi ház alaprajzi elrend ezésében szinte teljesen megfelelne a kortárs igényeknek is. Az alagsori tárolók, házmesteri lakás mellett az idősebb fiú számára már külön bejárattal rendelkező lakrész készült. A cselédszoba, konyha a földszinti közösségi terek mellett kapott helyet, míg az emelet en a gyerekszobák és a szülői háló külön-külön fürdővel rendelk ezik. A földszinti hall az elosztó tere az ebédlő, fogadó terasz hármasának . A hall és az ebédlő nagyméretű üvegezett felületein keresztül folyamatos kapcsolat van a belső és külső terek között. A külső és belső t erek szoros kapcsolata fontos tervezői szándék volt. Mindegyik hálószoba és reprezentatív tér közvetlen kapcsolatban van a kerttel a terasz on, tetőkerten, vagy erkélyen keresztül.

64 Rimanóczy Gyula Pasaréti úti villa | Budapest II | 1934

LUPPA-SZIGET, BUDAPESTT L ÉSZAKRA A DUNÁN

„EL KÉP” ÉS A BELS AXONOMETRIKUS KÉPE

KOZMA

LUPPA-SZIGETI

LUPPA-SZIGET, ÉSZAKRA

„EL KÉP” AXONOMETRIKUS

ARCHÍV FOTÓ

KOZMA LAJOS - A HAZAI MODERNIZMUS KÓS KÁROLYTÓL INDULT, MAJD LAJTA BÉLÁNÁL DOLGOZÓ NAGY EGYÉNISÉGE –SALÁT MAGA ÉS CSALÁDJA SZÁMÁRA TERVEZTE.

A VASBETON SZERKEZET ÉPÜLET A DUNA PARTJÁN, TÁMFAL TETEJÉRE ÉPÜLT. FEDETT TERASZÁNAK TERÜLETE SZINTE MEGKÖZELÍTI A BELS

FÖLÉ NYÚLÓ ÉPÜLET A MODERN ANYAGOK ÉS A MODERN SZELLEM TALÁLKOZÁSÁNAK MA IS FRISS HATÁSÚ MEGNYILVÁNULÁSA.

A sziget sokáig értéktelen területnek számított a változó folya mszint magassága miatt, így leginkább a sporthajósok használták kikötőhelynek. 1932-ben a Helvétia Társaság kezdeményezésére mi ntaszerű parcellázás készült. A helyszíni vasbeton technológiával épült lábakon álló ház egy jelentős méretű támfal szélén áll, ez választja el a Dunától a különböző vízállások esetén.

A három személy részére tervezett hétvégi ház a két konzolos te raszával a kert, illetve a Duna felé fordul. Az alacsony hajlás szögű félnyeregtető a víz felé emelkedik, megadva a ház irányultságát. Mára a folyam annyi hordalékot rakott le a sziget ezen oldalán, hog y átlagos vízállás mellett a Duna meg sem közelíti a házat, így egy mély udv ar képződött a ház előtt. A vasbeton robosztus szerkezeteivel e rős kontrasztban áll az acél korlátok filigrán szerkezete, hely a hajók korl átjait idézi. A belső tér a nagyméretű teraszról tárul fel. A n appali egyetlen nagy terén keresztül közelíthetjük meg a fürdőfülkét és a konyhát. A szellemes szekrénysorból kinyitható ágyak ugyancsak Kozma Lajo s tervei szerint készültek.

ARCHÍV KOZMA LAJOS MODERNIZMUS INDULT, DOLGOZÓ SALÁT MAGA SZÁMÁRA A VASBETON ÉPÜLET

TETEJÉRE TERASZÁNAK MEGKÖZELÍTI

FÖLÉ NYÚLÓ ANYAGOK TALÁLKOZÁSÁNAK HATÁSÚ

65 L A K Ó É P Ü L E T T E R V E Z
LUPPA-SZIGETI NYARALÓ - 1935
1 Kozma Lajos Nyaraló | Lupa-sziget | 1935

A ház különlegessége az emeleti négy különböző lakószoba szepar álhatóságából adódik. (A megoldás hasonló Rietveld: Schröder-házához, s jól mutatja az akkori magyar és európai építésze t összhangját.) Molnár Farkas szándéka szerint a falakkal azono s jellegű tolóajtókkal a közel száz négyzetméternyi lakószobát egyben, va gy 12 féle különböző konfigurációban lehet használni. A lakás a modern racionalizált alaprajz elvei mentén készült. Helyet kapott a te tőn egy jól használható napozóterasz, míg a földszinten a házme steri lakás és a tárolók, mosókonyha. A cselédszoba továbbra is a konyhai tálaló blokkban található, de bevilágítása már nem egy lőrés méretű nyílásra korlátozódik, hanem az utcai homlokzatra nyíló többivel egyenra ngú ablak.

66
Harangvirág utcai villa (Tyroler-ház) | Budapest II | 1935
Molnár Farkas

Árkay Bertalan a két világháború közötti időszak egyik meghatár ozó villaépítésze volt, legismertebb műve az édesapjával, Árkay Aladárral együtt tervezett városmajori plébániatemplom.

A Zugligetben épült családi ház Árkay kisebb léptékű villái közé tartozik. Tömege két, különböző magasságú, egymás mellé helyezett hasáb, felül határozott vasbeton párkány lezárással. Az épület megjelenésében zárt, kompakt, kevés kapcsolatot tart fenn környezetével. Bejárata a két tömeg találkozásának található. A földszinten a nappali tartózkodási helyeket és a konyhát találjuk, mellette - korabel i szokás szerint - apró cselédszobával. Az emeleti lakószobákhoz az alacsonyabbi k tömb tetején kialakított hatalmas terasz csatlakozik. Az épül ettömegek dísztelenek, anyaghasználatuk visszafogott: a homlokzatok kismé retű téglaburkolatúak, egyszerű, fehérre festett fa nyílászárók kal. A ház mai napig megőrizte eredeti karakterét, köszönhetően ifja bb Benczúr László átalakításának.

67 Árkay Bertalan Árnyas
| Budapest XII | 1935
utcai családi ház

A lejtős terepre illesztett villaépület a megközelítés felől három szintjét mutatja. A garázs bejárata mellett meredeken indul a rézsű, hogy a vezérszint közösségi tereinek mindegyike rendelkezzen közvetlen kertkapcsolattal. Sok korabeli házzal szemben az előtér egy, a vendégek fogadására is alkalmas méretű helyiség, melyből egy praktikus r uhatár is nyílik. Az emeleti lakó és hálószobák páronként egy-e gy részben fedett teraszra nyílnak. A teraszok előteteje félig tömör, féli g négyzetesen perforált. Ez a szép motívum a tömör előtetők bor dakiosztásában is visszaköszön. A ház vegyes, falas és pillérvázas szerkez ete lehetővé tette a szabadabb alaprajzi szerkesztést. Egyedül az alagsorban érezhető egy megbicsaklás az alaprajz tiszta szerkesztésében.

68 Fischer József Villa a Rózsadombon | Budapest II | 1942

Philip Johnson | Saját ház | New Canaan, Connecticut, USA | 1949

Ludwig Mies van der Rohe | Farnsworth-ház | Plano, Illinois, USA | 1951

Kenzo Tange | Saját ház | Tokió, Japán | 1953

Makoto Masuzawa | Mr. H. háza | Tokió. Japán | 1954

Alvar Aalto | Kísérleti ház | Muuratsalo, Finnország | 1954

James Stirling | Családi ház | Cowes, Egyesült Királyság | 1956

Le Corbusier | Villa Shodan | Ahmedabad, India | 1956

Ernst May | Saját ház | Hamburg, Németország | 1957

Kazuo Shinohara | Esernyő-ház | Tokió, Japán | 1961

Alison és Peter Smithson | Upper Lawn pavilon | Tisbury, Egyesült Királyság | 1962

Charles Moore | Moore-ház | Orinda, Kalifornia, USA | 1962

Junzo Sakakura | Mr. K. háza | Osaka, Japán | 1963

Ralph Erskine | Saját ház | Stockholm, Svédország | 1963

Wenche Selmer | Családi ház | Oslo, Norvégia | 1963

Robert Venturi | Vanna Venturi-ház | Chesnut Hill, Pennsylvania, USA | 1964

Charles Gwathmey | Saját ház | New York, USA | 1966

Richard Meier | Smith-ház | Darien, Connecticut, USA | 1967

Peter Eisenman | House III (Miller-ház) | Lakeville, USA | 1970

Jorn Oberg Utzon | Saját ház | Porto Petro, Mallorca | 1971

Mario Botta | Casa Bianchi | Riva San Vitale, Svájc | 1973

Louis Kahn | Fisher-ház | Hatboro, Pennsylvania | 1973

Rudolf Olgiati | Dircks-ház | Flims-Waldhaus, Svájc | 1973

Rudolf Olgiati | Schaefer-ház | Flims-Dorf, Svájc | 1975

MÁSODIK FELÉNEK CSALÁDI HÁZAI - KÜLFÖLDI PÉLDÁK

A XX. SZÁZAD
72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94
Tadao Ando | Koshino-ház | Ashiya, Japán | 1981 Mario Botta | Casa Rotunda | Stabio, Svájc | 1982 Günther Domenig | Saját ház | Steindorf, Ausztria | 1986 Peter Eisenman | Guardiola-ház | Santa Maria del Mar, Spanyolország | 1988 Bart Prince | Saját ház | Corona del Mar, Kalifornia, USA | 1989 95 96 97 98 99

A tervező igen korai háza ez a nemzetközi stílust idéző épület, ami nem sokkal Harvardon szerzett diplomája után készült. Szembeötlő a Farnsworth-házzal való párhuzam, mindamellett, hogy alapjaiban különbözik a két ház koncepciója. Míg a Farnsworth-ház úszó lemezekből álló kompozíció, addig a Johnson-ház egy földre hely ezett doboz, aminek legkarakteresebb eleme az üveg hártyával kö rülvett tégla henger, ami a kandallót és a vizesblokkot tartalmazza. Jo hnson állítása szerint az épület egy komfortos táborhely a fák között. A ház alapterülete egy 9,8 x 17 m-es helyiség, ami magába foglalja a nappalit, az ebédlőt, a konyhát, a hálót, valamint az aszimmetr ikusan elhelyezett kéményt és fürdőszobát. A vendégház egy lyuk-architektúrás téglaépület a háttérben, ami a főépület pandantjaként értelmezhető.

72 Philip Johnson Saját ház | New Canaan, Connecticut, USA | 1949

A Farnsworth-ház Mies építészeti ideáinak tökéletes megvalósulása. Adott volt hozzá a tágas, fás folyóparti telek és a tehetős, egyedülálló megrendelő, Edith Farnsworth személyében.

A kompozíció két, különböző magasságban a föld fölött lebegő le mez: a 1.5 m-en lévő, alapterülete 2/3-ában lakótereket és harm adrészben fedett teraszt tartalmaz, a kisebbik és alacsonyabb lévő terasz ként funkcionál. A pavilon homlokzata karcsú osztásokkal tagolt , homogén üvegfal, amelytől az épület szinte transzparensnek hat.

Az azonos módon kialakított padló- és födémlemezt 4 pár acél H szelvény tartja. A lemezek az acéltartók között helyezkednek el , nem pedig rajtuk: ez a kialakítás tovább erősíti a homlokzatot borító üve gfal egységét.

A pavilon belső tere egyetlen, 140 m2-es összefüggő, áramló tér , amelyben Mies aszimmetrikusan helyezte el a térben bútorként megjelenő, kiszolgáló helyiségeket (két fürdő, konyhapult, gardrób) ta rtalmazó faburkolatú dobozt. A lakótér és a teraszok burkolata egységesen travertin.

73
Rohe Farnsworth-ház | Plano, Illinois, USA | 1951
Ludwig Mies van der

Ahogy egész építészetére jellemző, Kenzo Tange a saját otthonán ál is a tradicionális japán építészetet ötvözi a modernnel. A favázas pillérekre állított ház rendszerében hasonló a hirosima i Béke Múzeumhoz. Az így képződő fedett nyitott tér így a kert szerves része. Egykarú lépcsőn jutunk fel a tulajdonképpeni házba, a lakószint re. A tatami modulrendszerében tervezett alaprajz funkcionálisa n elkülönülő terei egyben is használhatóak, vagy a hagyományos fusuma tol óajtókkal három különböző helyiségre oszthatóak. Kerti homlokza ta két különböző elem ritmikus váltakozására épül egy keretes szerkeze tet alkotva.

74
Saját ház | Tokió, Japán | 1953
Kenzo Tange

Masuzawa a minimál alapterületű, előregyártott épületeiről isme rt. Ez a külsőre tradicionális tornácos japán lakóház, minden elemében modern belső térrel rendelkezik. Ennek az egyszerű, tr anszparens háznak a tetejét 12 faoszlop tartja, melyek a földre ngésbiztos külső falak mentén helyezkednek el. A három részre tagozódó ház középső blokkjától jobbra és balra találjuk az intim zóna hely iségeit. A közel négyzetes térben úszik a konyha, étkező, nappali és fürdő szoba bútorszerű kubusa. A szabad alaprajzi elrendezést és a na ppali tér és a lakókonyha teljes megnyitását tette lehetővé, így a megérk ezéskor nem csak a teljes lakótér, hanem a gondosan megtervezet t kert is feltárul.

75 Makoto Masuzawa
| Tokió. Japán | 1954
Mr. H. háza

Muurasalo sziklás szigetén áll az erdőben egy egyszerűnek tűnő ház, melléképületeivel. A három hálószobás „L” alakú ház egy belső udvar keretez. Egyedül a nappali tér nagy üvegablaka nyíl ik meg a belső udvar felé. Az udvart egyrészről az épület két s zárnya, másrészről szabadon álló falak zárják körül, melyeknek nagy megnyitásai a sziget kitüntetett látványait keretezik. A hálószobákat egy kis folyosó is elválasztja a belső udvartól. A szobák kisméretű nyílásai mind az erdő felé néznek. Az udvar közepén található központi elem a tűzrakó hely, egyfajta nyitott nappali helyisége a háznak. A tűz fénye este visszaverődik a gazdag textúrájú nyers téglafalakról, tová bb erősítve az otthonosságot a természeti környezetben. Az építész saját nyara lója egyben kiváló helyszíne volt építészeti kísérleteinek. Tét nélkül lehetett kipróbálni a téglafelületek és a térburkolatok játékát, a külső és belső terek és tömegek kapcsolatát.

76 Alvar Aalto Kísérleti ház | Muuratsalo, Finnország | 1954

Egyszerű, szimmetrikus szerkesztésű tömeg és logikus alaprajz j ellemzi Stirling cowesi, kétgyermekes család számára készített családi házát.

Az épület H alakot formál, az alaprajz 1.5 m-es modulháló segít ségével készült. Az egyik szárnyban a nappali terek, a másikban a lakószobák találhatók, a két szárnyat összekötő sávban pedig a kiszolgáló funkciók (konyha, fürdő) kaptak helyet. A modulra épülő szerkesztésmód és a koncepciózus tömeg- és téra lakítás miatt egyfajta szándékos zártság, rugalmatlanság jellem zi az épületet, funkcionális szempontból és megjelenésében egyaránt. Anyaghasználatában a helyi vernakuláris tradíció jelenik meg: a külső és belső falak anyaga tégla, a belső terekben a padló és a mennyezet faburkolatúak, a nyílászárók szintén fából készültek.

77 James Stirling
| 1956
Családi ház | Cowes, Egyesült Királyság

A házat Le Corbusier eredetileg az Ahmedabad malomipari szövetség titkárának készítette. Végül úgy alakult, hogy a megbízó eladta a terveket egy másik malom tulajdonosnak, aki egy teljes en más telekre építtette fel a házat. Bár az első megbízó egy n egyvenes évei közepén járó agglegény volt, az új tulajdonos pedig egy négy gy ermekes családapa, szemmel láthatólag a presztízs felülírta a p raktikumot. Corbusier maga is erős előképnek látta a Savoy-villát ennél a háznál. A négyszintes rámpa, a négyzet alaprajz és a külső terek dominanciája mind a hasonlóság felé mutat. Míg ellenben a Savoy-villa a napfény befogadására, addig a Shodan-villa a napfénytől való védelemre épít, létrehozva a házban remekül belakható, árnyékos, jól átszellőzt etett külső tereket. A ház komplex belső téri elrendezése sok i zgalmas átlátást tartalmaz a szintek között. A személyzet itt nem az alsó szinten, hanem egy külön épületben kapott helyet a konyhával együtt, ami egy fedett nyitott folyosóval kapcsolódik a főépülethez.

78 Le Corbusier Villa Shodan | Ahmedabad, India | 1956

Az észak-német tájba illeszkedő magastetős épület Hamburg perem én, a kertvárosban áll. A tervezés során tudatos döntés volt Ma y részéről, hogy a nappali nagyvonalú tereit a hálók és kiszolgáló hel yiségek szerényebb méreteivel kompenzálja. A házat körülvevő te rmészettel való kapcsolat legközvetlenebb módon a nappalinál jön létre. A két szint magas légtér alsó síkját burkoló hajópadló kifut a te raszra is, ezzel erősítve a fedett-nyitott és a belső tér kapcsolatát. May három lakóházat épített magának, ez a harmadik mindközül a legszerényebb. A korábbiakkal szemben – melyek a modernizmus kl as zszikus példái voltak - ez a ház magastetős. A tágas nappali fab urkolatos mennyezete követi a tetőformát, míg a többi helyiség sík födémű. A tetőtérben egy vendégszoba és egy személyzeti szoba található, külön fürdőszobával. A nyugodt hangvételű, racionális ház az idős tervező építészeti szemléletének, puritanizmusának megtestesülése.

79 Ernst May Saját ház | Hamburg, Németország | 1957

Az építész egyik korai háza erősen kapcsolódik olyan tektonikus megoldásokhoz, melyek egyben díszítő jellegűek is. Shinohara a Tokió külvárosában felépült mindössze 55 m2-es házában a „jap án tér” ideáját igyekszik megteremteni, anélkül, hogy konkrét u talásokat tenne a történeti formákra és részletekre. A ceremoniális c élokat szolgáló teaszoba a hagyományos helyet foglalja el az al aprajzon, és összenyitható a lakó és étkező funkciókkal. A döngölt földpa dló fával burkolt, de szintben elválik az alvásra szolgáló, tat amival borított helyiségtől.

80
Esernyő-ház | Tokió, Japán | 1961
Kazuo Shinohara

A Smithson házaspár Wiltshire megyei nyaralója ez a szerény, de annál izgalmasabb épület. A tervező páros hosszú és aprólékos felmérés után vágott neki a tervezésnek, hogy a korábban itt ál ló épület maradványai (melyet egyfajta object trouve-nak, talál t tárgynak tekintettek) felhasználásával létrehozzák a nyári rezidenciájuk at. A régi épület kerítésre merőleges falához tapadó kémény let t az új ház központi eleme. Mivel ez a fal a régi épület egyik külső fala volt, az új ház tartalmazza a régi belső padló egy részét, míg a másik rész teraszként állították helyre. A lakótár két, 45 fokban elforgatott vasbeton pillérén kívül minden könnyűszerkezetes szerelt technológiával készült, így az épület olyan, mintha a rakott kőfalra ültetett bútor len ne.

81
és Peter Smithson Upper Lawn pavilon | Tisbury, Egyesült Királyság | 1962
Alison

A posztmodern egyik ikonikus tervezője, a new orleans-i Piazza d’Italia alkotójának háza kívülről visszafogott és erősen verna kuláris jegyeket mutató épület. Az épület formai előképe a mestere, Louis Kahn Trenton Bath háza 1959-ből. A négyzet alakú alapraj zban három különböző kompozíciós elem laza kapcsolata látható. A két négyz et alakú aediculumot tartó nyolc oszlop, az épület három oldala mentén a sarkokig ki nem futó külső falak és egy mag, ami a vizesblokk ot tartalmazza. A két kis pavilon aszimmetrikusan fut fel a fel ülvilágítóba és négy-négy kör keresztmetszetű oszlop tartja őket, melyeket bont ásra ítélt épületekből mentettek meg. A nagyobb tér a nappali h elyét jelöli ki, míg a kisebbikben egy nyitott fürdőszoba foglal helyet. A v astag oszlopok egyben az egész épület teherhordó szerkezeteként is szolgálnak, ami a külső falak szabad alakítását eredményezik: a nag yméretű, sarkokon záródó tolóajtók kinyitásakor az egész ház eg y könnyed pavilonná válik, mely egy fákkal körülvett kör alakú füves réte n áll.

82 Charles Moore Moore-ház | Orinda, Kalifornia, USA | 1962

A Tokyo Imperial Universityn 1927-ben szerzett diplomája után S akakura Franciaországba utazik, hogy Le Corbusier irodájában szerezzen tapasztalatot. Az ott töltött hét év alatt irodavezet ői pozícióig jutott el, ami tervezői kvalitását hűen jellemzi. Az oszakai átriumház egészen kivételes épület: a földszintes ház teljes egészébe n lefedi a telket épített elemekkel, négy udvart határolva körü l (csak egy kisméretű szabad telekrész maradt az épület mellett, melyet ker tként tudnak a lakók használni). A teaszertartás ceremoniális t ere egy magastetővel emelkedik ki az egyébként alacsony hajlásszögű fémlemezzel fedett tetőből. Ezzel a kiemeléssel folytat párbeszédet a középső átrium lyukasztása. A tető további perforálásai jellemzően a négy gyerek és a szülő k hálójához kapcsolódik, melyek intimek maradnak annak ellenére , hogy külső terekkel állnak intenzív kapcsolatban. Az introvertált ház s zép ötvözete két kontinens kultúrájának, ahogy legalább annyira támaszkodik a japán hagyományokra, mint az európai tervezési elvekre.

83 Junzo Sakakura Mr. K. háza | Osaka, Japán | 1963

A két épület (lakóház, iroda) összekötő eleme a munka és a csal ádi élet közös tereként szolgáló udvar és a két tömeg közötti t ermészetes sziklatömb. A súlyos anyagok használata ellenére az ös szefüggő térfolyamként kezelt belső terek a szemlélőben a könny edség és szabadság érzetét keltik. Erskine a homlokzaton előregyártott látszóbeton elemeket helyezett el. A méretükben és színárnyalatukban eltérő betonelemek a homlokzati felületeket mozgalmas kétdimenziós kom pozíciókká alakítják.

84 Ralph Erskine Saját ház | Stockholm, Svédország | 1963

A II. világháború utáni norvég építész generáció kiemelkedő nő i alkotója családi házáért 1964-ben Sundt, majd 1969-ben Timber Award díjat kapott férjével Jens Selmerrel közösen. Míg férje j ellemzően középületeket tervezett, Wenche munkásságát az a több mint 100 kisléptékű hétvégi és családi ház jellemzi, amit 44 év tervezői munka után ránk hagyott. Az Osló külvárosában épült ház annak példája, hogyan lehet olcs ón és találékonyan minőségi építészetet művelni. A 125 négyzetm éteren kényelmesen elfért a négytagú család, úgy hogy még a szülők stú diója is helyet kapott a házban. Az út felől egy sűrű sövény mö gött rejtőzik a ház, melynek szinte az összes ablaka a védett kertre néz. A b ejárat mellől induló terasz fölé nyúlik az épület alacsony hajl ásszögű teteje. Az épület alakját számos visszaharapás és kiugró tömeg tagolja a belső elrendezés függvényében, ezeket fogja össze a föléjük b oruló tetősík. A hallból minden akadály nélkül átlátjuk a teljes közö sségi teret. A nappali hatalmas eltolható üvegfelületei szinte részévé teszik a kertet a belső térnek. A konyha okos pultrendszere az építészek találékonyságát dicséri, akárcsak a könnyen elválasztható konyha és étkező tere. A közvetlen kertkapcsolat és a lakóterek egymásba olvadás a a kis alapterület ellenére tágas és kényelmes belső tereket h ozott létre.

85 Wenche Selmer Családi ház | Oslo, Norvégia | 1963

Az épület egyszerre következetes és ellentmondásos, egyszerre b onyolult és egyszerű, nyitott és zárt, nagy és kicsi - pontosan tükrözi Venturi a modernizmust kritizáló alapelveit (Venturi: Ö sszetettség és ellentmondás az építészetben). Az alaprajz és a tömeg a szimmetria és az aszimmetria ellentmondásos elegye: a kapuszerű bejárat oldalsó ajtót rejt, a belsőben a kémény és a lépcső „vetélkedik” a központi helyért, a homlokzati elemek különböző léptékűek, mind emellett az alaprajz mégis tökéletesen funkcionális.

86 Robert Venturi Vanna Venturi-ház | Chesnut Hill, Pennsylvania, USA | 1964

1972-ben publikálta „Five Architects” című könyvét a Wittenborn Kiadó öt New York-i építészről, Peter Eisenmannról, Michael Gravesről, John Hejdukról, Richard Meierről és Charles Gwathmey-ről. Közös építészeti arc poetica-juk a modern építészethez nyúlik vissza, mindemellet egyéni utakat választott mindegyikük. Gwathemy mara dt meg legközelebb - Robert Siegellel közös praxisában – az öt építész közül az igazi modern stílus tisztaságánál. Két primitív geometrikus formákból faragott szobor áll a long i sland-i sík, gyepes telken. Az építészt Le Corbusier Henry Frug és házának lépcsőházi tömbje ihlethette meg. Messziről szépen zsaluzott öntöt t vasbetonnak is nézhetnénk az egyébként fa vázszerkezetű cédru ssal burkolt épületet. A háromszintes fő épület komplex, sok átlátással rendelkező terei olyanok, mintha egy nagy, 1:1-es makettben ka landoznánk. Az 111 négyzetméteres épületet Gwathmey a szülei kérésére építe tte, melyet a befejezés után egy évvel egy különálló, 45 fokos szögben elforgatott kis stúdióval egészített ki.

87 Charles Gwathmey Saját ház | New York, USA | 1966

Meier szintén a New York-i „Ötök” csoport tagja (ld. Gwathmey: Stúdió ház), a kortárs építészet egyik központi alakja. Egyik k orai munkája ez a ház, melyet a lejtős terep miatt egy hídon kereszt ül lehet megközelíteni. A bejárat felőli oldala elzárkózó, a te nger felé néző homlokzata teljesen nyitott. Tömegképzésén, alaprajzi vonalveze tésén, a nappali két szint magas terén Le Corbusier és más mode rnisták hatása érezhető. Meier szerint „…a természet változik körülöttünk és az építészetnek tükröznie kell ezeket a változásokat. A természet és a napi színváltozások befogadását kell segíteni, sokkal inkább, m int az építészeti változásokét”.

88 Richard Meier Smith-ház | Darien, Connecticut, USA | 1967

Tervező-építészi pályája kezdetén Eisenman az épületeit egyszer űen „ház”-aknak nevezte, sorszámot adva mindegyiknek, ezzel is jelezve, hogy ezekkel egyfajta kísérletsorozatba kezdett. Ennek a sorozatnak a tagja a House III., amely Miller-ház néven is i smert. A ház alapgondolata egy könnyen érthető és követhető transzform áció – két, egymást átható kubust forgat el egymáshoz képest 45 °-kal, így 45 és 90°-os szögben alakuló összemetsződéseket, sarkokat é s ugyancsak szokatlan alaprajzokat és téri szituációt kapunk. M ivel a két kubus függőleges középvonala nem esik egybe, ezért átmetsződése k nélküli helyiségek is kialakultak.

89 Peter Eisenman House III (Miller-ház) | Lakeville, USA | 1970

A ház a Földközi-tenger fölött egy sziklateraszon fekszik. Az u tcáról nézve szerényen jelenik meg, csak egy fal látható egyetl en megnyitással. Az épület nem egy házból, hanem négy különálló há zból áll, köztük az egyik egy vendégház. Az épületek fedett-nyi tott terei és a közöttük kialakított udvarok teszik lehetővé, hogy a nap m inden szakában találjunk olyan helyet, ahol optimálisak a klíma és a fényviszonyok. A ház látható szerkezete a hely jellegzetes anyagából, a rózsaszín-sárgás fűrészelt homokkőből készült, melynek színe változik a fényben. A ház falait 40x40, ill. 40x20-as nagyságú tömbökből r akták, a pilléreket 40x40 cm-es kövekből falazták. A falak egy kínai eljárás szerint készültek, amit Utzon egy kor ábbi házánál is alkalmazott, a födémek fehér betongerendái közö tt szintén fehérre festett dongaboltozatok húzódnak. A tetőt sárga cserépp el fedték le, a kémények helyi hagyomány szerint készültek.

90 Jorn Oberg Utzon Saját ház | Porto Petro, Mallorca | 1971

A családi ház olasz Svájc déli részén, a luganói tóra néző domboldalon áll. A frissen végzett építészt gyerekkori barátja kérte föl a tervezésre.

Botta tervezői módszerének és kompozíciós elemeinek jellemző ke lléktára megtalálható ezen az épületen. Egyszerű geometriai for mák alkotják: az épület tömege egy négyzet alapú hasáb, a megérkezé s iránya egy másik, nyújtott hasábon, egy rácsostartó szerkezű hídon keresztül vezet. A homlokzat- és tömegformálás szubsztraktív, a belső térrendszer a szinteken átnyúló negatív geometrikus form ákhoz alkalmazkodik.

A helyiségek a majdnem centrálisan elhelyezett, spirális lépcső magból tárulnak fel. Az érkezési szint a negyedik, legfelső eme let. A szülők lakóhelyiségei a 3., a gyerekek szobái a 2., a nappali terek (n appali, konyha, étkező) az 1. emeleten találhatóak. A részben f öld alatt lévő földszintre kiszolgáló helyiségek kerültek. Anyaghasználatának két karakteres eleme a szürke, nyersbeton te herhordó fal és az épülethez vezető, pirosra festett acél híd.

91 Mario Botta Casa Bianchi | Riva San Vitale, Svájc | 1973

„Én mindig a négyzetekkel kezdek” – mondta Louis Kahn, a Fischer-ház pedig ennek a gondolatnak a megvalósulása: két kocka, a nappalié és a hálószobáké, szögben kapcsolódva egymáshoz, mintha csak valaki ledobta volna őket az asztalra. A valóságban ezek nem tökéletes kockák, a nappali tömbje még alaprajzában sem négyzet, de eléggé közel állnak ahhoz, hogy annak érzékelhessük. A téri elválasztás funkcionálisan is indokolt: a közösségi és privát területek így markánsak elkülönülnek. A ház hagyományos fa tartószerkezettel épült, de az alapként ha sznált kő a félkör alaprajzú kandalló, és kémény anyagaként a b első térben is megjelenik.

92 Louis Kahn Fisher-ház | Hatboro, Pennsylvania | 1973

Rudolf Olgiati a kortárs svájci építész Valerio Olgiati édesapj a, aki a svájci vernakuláris építészet hagyományait követő épül eteket hozott létre Flimsben és környékén. A Flimsben álló régi tömör fa szerkezetű házat 1980-ban építették át, egy vakolt tégla bőv ítménnyel megtoldva. A ház két különböző szárnya csak anyagában mutat erő s különbséget, egyébként szervesen ízesülnek egymáshoz. A törté neti jellegét hűen őrzi az épület: a nagyméretű nyílászárók aszimmet rikus osztása és a sarokablakok engednek csak arra következtetn i, hogy ez egy új épületrész. A bővítés a régi faház félrehúzott gerincű t ömegét követi le. A bővítményen a héjalás természetes pala, a f aház fedését folytatva. Ezen a házon is megfigyelhető Rudolf Olgiati kedvelt részletmegoldása: a fal fehér vakolt tömege felfut egy attikáb a, mögé rejtve az ereszcsatornát.

93 Rudolf Olgiati Dircks-ház | Flims-Waldhaus, Svájc | 1973

Ez a teljes egészében új építésű ház formájában és megannyi rés zletében a graubündeni építészet folytonosságáról beszél: évszázadok tapasztalata rögzült ezekbe az alpesi házakba. Ez az épül et is átörökíti a tömegalakítás és anyaghasználat, ill. a homlo kzati nyílások kompozíciós elveit. Az Olgiati által tervezett ikerház egy öt- és egy háromszobás lakást tartalmaz. A tompaszögben egymás felé forduló nyeregtetős tömeg arányaiból is könnyen olvasható a két különálló lakás mérete. A tervezőre jellemző mélyen visszahúzott bélletes ablakok, a kisebbik lakás és a garázs bejáratát keretező kosárgörbe záró dású beugró ezen a házon is megtalálhatóak. Az oromfalak a héja lás síkján továbbfutó része a rövidebb tetősíkok felől „U” alakban keretez ik a házat. Egyedül az emeleti hálószobáknál szakad meg az orom fal vonalvezetése, ez a homlokzati motívum ugyancsak Olgiati kézjegye.

94 Rudolf Olgiati Schaefer-ház | Flims-Dorf, Svájc | 1975

A Koshino-ház Ando egy korai kísérlete arra, hogy hogyan integr álja az épületet természetes közegbe, vagy ennek pandantjaként tájként hozzon létre építészetet. Az épület két, látszólag különálló egymással párhuzamos betonhasábból áll. A barátságtalannak tűnő betonfalak ellenére a ház fényben úszik. A rövidebb, szélesebb tömeg a nappali tartózkodásra szánt helyiségeké, a hosszabb, al acsonyabb blokkban pedig hat azonos kialakítású szoba kapott helyet, amel yek Le Corbusier tourette-i kolostorának celláit idézik.

95 Tadao Ando Koshino-ház | Ashiya, Japán | 1981

Az épület Stabio egyik külvárosi lakónegyedében található. A zavaros épített környezet miatt a tervező nem kívánt alkalmazkodni a meglévő házakhoz, hanem a tájat tekintette kiindulópontnak. Az épület szokásostól eltérő, hengeres tömegformálása szándékosan nem él a megszokott kompozíciós elemekkel (mint homlokzatok, tetőforma), hogy a környező épületekkel való összehasonlítás lehetőségét i s elkerülje.

A hengeres tömb egy észak-dél irányú határozott vágással átmets zett, amely az épület teljes mélységében szabad utat enged a fé nynek a belső terekbe. A háromszintes villa lakóhelyiségei eköré a kö zponti elhelyezkedésű, függőleges térhasáb köré szerveződnek. A földszint egyfajta átmenetet képez a külső és belső terek közt, az 1. eme leten a nappali funkciók, a 2. emeleten pedig a lakóhelyiségek találhatóak. A feszes szerkesztésű vasbeton ház külső burkolata egyenetlen, töredezett, kopott téglaburkolat. Botta épülete szimmetrikus kialakításával, mértéktartó, kompakt tömegével szándékos folytatása az európai építészeti tradícióknak anélkül, hogy felületes, formai utalásokba bocsátkozott volna.

96 Mario Botta Casa Rotunda | Stabio, Svájc | 1982

Domenig a graz-i iskola neo-expresszionista irányzatának legjel entősebb képviselője. Saját steindorfi háza az Ossiacher See-re kifutó hosszúkás telken fekszik, melyet 1986-ban kezdett el ter vezni és építeni, s melynek építése csak 2006-ban fejeződött be . A betonból és acélból készült épület Domenig személyes látomása a tájról, egy épület, melyben gyerekkorától összegyűlt emlékei testesülne k meg, egy ház, mely szerkezeti tiltakozás a mindennapok egyhangúsága elle n.

97
Saját
| Steindorf, Ausztria | 1986
Günther Domenig
ház

Peter Eisenman a lakóépületei közül az ún. Guardiola-házat tart otta a legjellemzőbbnek és legsikerültebbnek. Ez a villa a hegy oldalba épült, tulajdonképpen csak két személy, apa és fia részér e. Háromszintes épületnek lehetne nevezni, ha meg lehetne állap ítani e ház esetében az élesen elhatárolt szinteket, emeleteket. Azt lehetn e mondani, hogy az épület földszintből, alagsorból és egy emele tből áll, de részben a meredek lejtő, részben különböző szerkezeti eltoláso k, csúsztatások miatt még az alagsor egy része is jóval a föld szintje fölé emelkedik, s így szigorúbban véve semmi sem az, aminek látszik. Még a szinteknél is kevésbé lehet jól definiált helyiségekről beszélni az épületben.

A tömegek és a szerkezetek kialakítása azt a hatást kelti, mintha ezen rendszerek valami bonyolult mozgást végeztek volna, amely egy adott, önkényes pillanatban megállt volna, az épület azonban ennek ell enére is a harmónia érzését kelti.

98
Guardiola-ház | Santa Maria del Mar, Spanyolország | 1988
Peter Eisenman

Az amerikai szerves építészet jellegzetességeit mutató ház formális magja a három gubó, melyek úgy helyezkednek el, mintha távolodnának az óceántól. Mindegyiket egy-egy fenyőtörzs tart, melyek ágai a mennyezet és a falak szerkezeti elemei. A nyílásk özöket rendkívül gazdagon díszített felülettel töltötték ki (teakfa, külön leges üvegek), más nyílásokat szabadon hagyva pedig gyönyörű ki látás nyílik a tengerre. A belső térben nincsenek helyiséghatárok, a terek ter mészetes módon egymásba fonódnak.

99 Bart Prince
ház | Corona del Mar, Kalifornia, USA | 1989
Saját

Vellay István | Családi ház | Kiskunhalas | 1962

Pintér Béla | Családi ház műteremmel | Budapest XII | 1963

Szelle Kálmán | Műteremház | Zebegény | 1968

Vincze Csaba | Orvos családi háza | Szombathely | 1968

Cs. Juhász Sára | Hétvégi ház | Budapest XII | 1970

Gulyás Zoltán | Saját ház | Szentendre | 1971

Kévés György | Hétvégi ház | Budapest II | 1972

Vadász György | Családi ház | Budapest III | 1974-76

Szrogh György | Nyaraló | Szigliget | 1975

Ungár Péter | Nyaraló | Leányfalu | 1980-as évek eleje Varga Levente | Nyaraló | Zebegény | 1981

Finta József / Pintér Gábor | Családi ház | Budapest XI | 1983

Makovecz Imre | Dóczy-ház | Göd | 1988

MÁSODIK FELÉNEK CSALÁDI HÁZAI - MAGYAR PÉLDÁK

A XX.
SZÁZAD
102 103 104 105 106 107 108 109 110
112 113
111
114

A talajvizes, nádassal borított telek az utcaszintnél mélyebben fekszik. A családi ház és orvosi rendelő szakít az utcában álló többi ház formáival és szerkezeti megoldásaival is. A szomszédo s házak alápincézettek, míg ez a ház egy alacsony belmagasságú alagsorral pótolja a pince funkcióit. Tartószerkezete vegyes, a pinceszint en vasbeton pillér kitöltő falazattal, míg az emelet tisztán fa las rendszerű. Az alárendelt funkciók jellemzően az alagsorban kaptak helyet, min t a garázs, tároló, mosókonyha, míg a lakószintet az utcáról lé pcsőn lehet megközelíteni. A délnyugati tájolású kert felé ez a szint erősen megnyitott; a nagyméretű üvegfal mögötti nappali-étkezőteret a belső lépcső körülhatároló fala, a kandalló tömege, ill. bútorok osztják.

102 Vellay István Családi ház | Kiskunhalas | 1962

Pintér Béla nagyléptékű közintézmények tervezője (legismertebb munkája a budai Várban épült Hilton Szálló), erről a családi há záról léptékétől függetlenül azt mondta, hogy az egyik legnagyobb feladatának tartja. Az épület két eltolt hasábból álló tömege nyugodtan ül a Tamási Áron és Nárcisz utca sarkán. Higgadt homlokzatain a kőpo ros vakolt felületek és a nyílások aránya józan egységet alkot. Az egyszerű anyaghasználat nyugodt hátteret ad a megbízó alkotómunkájához. A műterem a garázs szintjén található, melyhez egy konyha és étkező fülke kapcsolódik.

A tervező szavai: „…Az építtető nekem azt mondta, hogy jól lehe t élni benne. Szívem szerint ennyi elég lenne… Milyen az alkotó ember otthona? Családi házban? Kollektív házban? Bérházban vagy saját házban? Nem hiszem, hogy az alkotókat a kortárs lajstromozni t udja. Nem mindenki lakik a helyén. De ezt a házat, amit én terveztem, alk otó lakja. Azt mondja, tud dolgozni benne. Lehet-e az építészne k nagyobb öröme?”

103 Pintér Béla Családi ház műteremmel | Budapest XII | 1963

A fésűs beépítésű Bartók utcán, egy díszes utcai homlokzatú rég i ház udvarában található Szőnyi István műtermének épült ház. A z épületek ma a Szőnyi István Múzeumnak adnak otthont. A műteremh ázat a festőművész egyik régi barátja, Szelle Kámán tervezte. Az utcai, régi népi házhoz képest az épület egyfajta ellenponto t képez a nyerstégla homlokzatával. Bár a két ház szorosan egym ás mellett áll, alaprajzilag nincs köztük kapcsolat, nem lehet fedett tére n keresztül átközlekedni. Az udvar szintjén tudunk beállni a ga rázsba, majd a ház oldala mentén jutunk fel egy tereplépcsőn a hátsó kerthez. Itt van a kényelmes, világos műterem bejárata. Puritán megfogalmazása ellenére sok finom részlete van a háznak: a kerti homlokzat esővíz gyűjtő vasbeton kádja, a finom plasztikával kiemelt kémény, az erkély, vagy a kilincs és az ajtópánt.

Polónyi Károly így ír a házról: „A ház, mint építészeti mű mélt ó kerete lett Szőnyi István festészetének. Milyen ritka az ilye n találkozás!”

104 Szelle Kálmán Műteremház | Zebegény | 1968

Vincze 1965-ben végzett a Műegyetemen, majd visszatért Vas megyébe, ahol műemléki előadóként dolgozott 1970-ig. Ezen idő alatt tervezte ezt a családi házat, mellyel olyan sikere lett, hogy nemcsak az „Építőművészet”-ben méltatták, hanem a MÉSZ-be is felvételt nyert. A jellemzően gyengébb minőségű családi házak közül magas an kiemelkedett ez a két generációs lakóház és orvosi rendelő. A kisméretű téglából emelt falas szerkezetű épület hosszanti tengely mentén eltolt félnyeregtetős tömege a funkcionális felosztását vetíti ki. A magasabb gerinc alatt kétszintessé válik a tömeg, magába foglal va a várót, az orvosi rendelőt és a gépészeti helyiségeket. A f öldszint másik kert felőli oldalán a konyha, étkező és a nappali foglal helyet . A nappalihoz és az étkezőhöz szorosan kapcsolódik a terasz és a félig pergolával fedett lugas, ahonnan a Saághy Mihály kastély egykori arb orétumára nyílik kiváló kilátás.

105 Vincze Csaba Orvos családi háza | Szombathely | 1968

1970-ben a Normafa út még olyannyira érintetlen része volt Buda pest XII. kerületének, hogy alkalmas volt hétvégi házak építésé re. Az épület erősen lejtős telke különleges adottságú: a felső vég éről egyedülálló a panoráma. Jó időben nemcsak a budai hegyvidé k látványát lehet élvezni, hanem a Pilis és a Börzsöny hegyei is látszanak. Ennek megfelelően a ház a kilátás felé teljesen megnyílik, míg az utca felé (bár ez a jó égtáj) zárt. Itt egy kőfallal körülvett napozótera sz alakult ki, melyet az út felöli belátástól fapergola véd. A ház a fokozatosan feltáruló látványokra épít, minden egyes fo rdulónál a természet, a táj és az épített környezet újabb eleme ivel találkozunk. Az előkertben a kőfal és a pergola keretezi a János-hegy felé a kilátást, míg házba belépve azonnal átlátunk az oldalkertre és a medence vízfelületére, ami a Normafa felé néz, végül a nappalin keresztül megnyílik a közel 180 fokos kilátás az Országháztól a Börzsönyig.

106 Cs. Juhász Sára Hétvégi ház | Budapest XII | 1970

A Szentendrére néző, déli dombháton épült nyaraló teraszosan mű velt, szőlővel és mandulával borított telken áll. Az épület egyszerű tömegformálása kerül minden feltűnést és ill eszkedik a környezetében lévő épületekéhez, részletmegoldásaiba n viszont rafinált és gondosan kidolgozott. Alapterülete csupán 53 m2, a nappali helyiségeken túl mégis két lakószobát tartalmaz. Szerkezete egyszerű, hagyományos kialakítású (blokktégla falak, tetőszerkezettel egybeépített fafödém). A szerkezeti rendszer és az anyaghasználat racionális egyszerűségét a környezethez való illeszke dés tervezői döntésén túl a rendelkezésre álló anyagi lehetőség ek és a magánerős építkezés is indokolta.

107 Gulyás Zoltán Saját ház | Szentendre | 1971

A szoborszerű építmény extrém megjelenése miatt inkább nevezhet ő építészeti műtárgynak, mint egyszerű hétvégi háznak. Az oldalfalakon megjelenő kerek nyílások az épület gigantikus dísz ítő elemei. A játékos külső azonban egy logikusan felépített, j ól működő téri rendszert rejt magában, mely reflektál a telek adottságaira. Az épülethez a telek felső része felől érkezünk meg: a bejárat el őtti fedett-nyitott esőbeállón keresztül jutunk a házhoz. Az ajtón belépve rög tön feltárul a vezérszint nagy üvegfalán keresztül a kilátás a budai dombokra. Kévés György IPARTERV-ben készült munkáival szemben itt egy kívül-belül extravagáns házat hozott létre, a koncepciót eg észen a berendezés szintjéig következetesen végigvitte: a nappalit péld ául az akkoriban újnak számító felfújható bútorokkal rendezte b e.

108 Kévés György Hétvégi ház | Budapest II | 1972

A város szélén, a hegyoldalban található lejtős telek felső rés zén tölcsérszerűvé válik a kerítés, mely magába foglalja a kert i bejáratot, a tárolót és a garázst. A ház körvonala mintha követ né a kertben kialakított tisztás határát. A homlokzat hullámzó vonalai a kívülbelül téglaburkolatú faltestek és a fehérre mázolt zsalugáteres nyílászárók sorolásából jönnek létre. A finom síkbeli ugrások és a 45 fokos szögtörések újabb rétegként rakódnak a ház homlokzati rendszeré re. Alaprajzában fokozatosan kibomló terek sorát láthatjuk. A h almazos helyiségcsoportok és összemetsződéseik mentén létrejövő terek l egtöbbször körbejárhatóak, nincsenek zsákutcák a házban. A hely iségek csokra jellemzően három csoportra bontható: a nappali és a két kiszolgáló-háló egység, melyek a központi helyen nyugvó kandall ó köré szerveződnek. A belső tér zegzugos, szinte labirintus-szerű ren dszere a lakás újabb és újabb nézetét bontja ki.

109 Vadász György Családi ház | Budapest III | 1974-76

„A lejtő zöld szőlő-óceánjában keskeny földút kígyózik, melyre présházak és néhány külső-hegyi lakóház köt rá. Ebbe a sorba pr óbáltam beilleszkedni nyaralónkkal úgy, hogy méretben és arányok ban tartsam a sor kialakult rendjét, de a saját (kétszemélyes) mai igényeink is találjanak meg benne mindent: a gyönyörű táj látványát, a reggeli nap ébresztő fényzuhatagát, nagy melegben is jó klímát, tágas teret, az egyetlen térben a funkciók differenciált elkülönítését, elek tromos és vízellátást (meleg vízzel).” - vall az építész a kezd eti elképzeléseiről és a telek adottságairól. A belső tér meghatározója az árbócszerűen felnyíló, fal-membránokkal merevített kéménytest, mely, mint egy nagy kifeszített ernyőt tartja a belül deszkázott nádtetőt. E körül a központi test körül helyezkednek el körben az alvóhelyek, a t eraszra és kilátásra nyíló üvegezett ablaksor, az ablak alá illesztett munka- és étkező-asztallapok, a főzőfülke, a bejárat, a ruhatároló és a mosdóhelyiség. A néhány válaszfal igyekszik a kémény köré tapadni. A terasz fe le fedett-nyitott, míg a másik fele megnyílik az ég felé is.

110 Szrogh György Nyaraló | Szigliget | 1975

A ház kísérlet arra, hogy az organikus szemléletű építés belső törvényszerűségei hogyan működnek egy mindössze 33 m2-es nyaraló esetében. A szűk spektrumú, megszokott geometrikus rendszer helyett Ungár a körökkel jelölt funkcióséma „körülépítését” tervezte, kötetlen térformákat létrehozva, jelezve, hogy az ember térigén ye távol áll a merőleges síkok alkotta tértől. Az ajtók tokszer kezete nyitott állapotban nem látszik, ezáltal azok a szabadba vezető szabad f alnyílásként hatnak.

111 Ungár Péter
Nyaraló | Leányfalu | 1980-as évek eleje

Az épület kis magasságú mellvédfalakon álló hagyományos nyeregt etős tömegű, mely a végfalaknál félnyeregtető formájában kétoldalról befordul. Az alaprajz szervezésénél a tervező – a hétvégi ház jellegéből adódóan – egyszerűsített funkciómodellt követett: az alsó szint egy nagyobb alapterületű lakószoba, elválasztva csak a tisztálkodási helyiségek vannak, elhelyezésük mind a külső, mind pedig a belső megközelítést is lehetővé teszik.

112 Varga Levente Nyaraló | Zebegény | 1981

A Gellért-hegy oldalában álló közel 150 négyzetméteres családi ház egy szinten oldja meg a család összes szükségletét. A telke n egy 1932-ben épült Rimanóczy villa állt, mely a második világhá borúban bombatámadás következtében elpusztult. Az itt álló vill a bár nem szolgált előképként a tervezésnél, mégis számos párhuzam vonhat ó a két épület között. Finta szakított a többszintes tömeggel, míg a lapostető és a tetőterasz a fedett-nyitott terek közös nevezői a házaknak. Tömegében a ház egy klasszikus villaépület is lehet ne „U”-alakú alaprajzával. A belső elrendezése ellenben teljesen szakít a re prezentatív igényekkel és a praktikus használatot helyezi előté rbe. Megközelíteni nem a fedett nyitott udvarból lehet - ahonnan ez kézenfekvő lenne egy szokványos esetben -, hanem az épület jobb oldali szárnya felől. Innen tárul fel balra a nappali tekintélyes tere és jobbra a szülők hálója a kiszolgáló helyiségekkel. A középső traktusban a belső udvar tengelyére fűződik fel a konyha és az étkező tere. Az épület ba l oldali szárnyán a gyerekszobák és két dolgozó található. Az a kkor bővülőfélben lévő család így könnyen kialakíthatta később a harmadik gye reknek szánt szobát.

113 Finta József - Pintér Gábor Családi ház | Budapest XI | 1983

A magyar organikus építészet és általában a magyar építészet eg yik legnagyobb hatású alakjának kisléptékű, de Makovecz szemléletét hűen tükröző épülete a Dóczy-ház. Természet és épület különös harmóniáját teremtette meg az építé sz a Budapesttől harminc percnyire fekvő Gödön. A háromszintes ház központi eleme a kémény és az ahhoz tapadó míves cserépkályha, illetve a három szint között kapcsolatot létesítő húzott karú l épcső. Szabadon formált külseje és belső terei a két, egymással 135 fo kos szöget bezáró raszterre lettek igazítva. A ház boglyás desz ka héjalását egyedül a terasz felnagyított virágládaszerű tömege bontja meg. Az épületet természetes anyaghasználata és antropomorf formai megoldásai karakteres egyéniséggel ruházzák fel, szinte megelevenedik előttünk – mégis érzékenyen illeszkedik a környezetéhez.

114 Makovecz Imre Dóczy-ház | Göd | 1988

Rem Koolhaas | Villa dall’Ava | Párizs, Franciaország | 1991

Masaharu Takasaki | Zero cosmology | Kagoshima, Japán | 1991

Alberto Campo Baeza | Casa Gaspar | Zahora, Spanyolország | 1991

Herzog & de Meuron | Villa E. M. | Tavole, Olaszország | 1988-93

Peter Barber | Villa Anbar | Dammam, Szaúd-Arábia | 1993

Eduardo Souto de Moura | Saját ház | Rua Cartelas Vieira, Portugália | 1993

Adam Caruso | Saját ház | London, Egyesült Királyság | 1994

F O B A | Aura-ház | Tokió, Japán | 1994

Frank O. Gehry | Saját ház | Santa Monica, Kalifornia, USA | 1977-94

John Pawson | Családi ház | London, Egyesült Királyság | 1994

Simon Ungers | Ithaca-ház | Ithaca, USA | 1995

Shigeru Ban | Bútorház | Yamanaka, Japán | 1996

Heidi és Peter Wenger | Wenger-ház | Rosswald, Svájc | 1976-1996

Ken Shuttleworth | Crescent-ház | Wiltshire, Anglia | 1997

Kazuyo Sejima / SANAA | M-ház | Tokió, Japán | 1997

Rem Koolhaas | Bordeaux-ház | Bordeaux, Franciaország | 1998

Alvaro Siza | Vieira de Castro-ház | Famalicao, Portugália | 1984-98

Carlo Baumschlager - Dietmar Eberle | Allgaier-ház | Lochau, Ausztria | 1998

Andreas Henrikson | Black Box | Halmstad, Svédország | 1999

Satoshi Okada | Ház a Fujin | Fujiyama, Japán | 2000

Alberto Campo Baeza | De Blas-ház | Madrid, Spanyolország | 2000

Wespi and De Meuron | Ház Flawilban | Flawil, Svájc | 2000

David Adjaye | Elektra-ház | London, Anglia | 2000

KORTÁRS CSALÁDI HÁZAK - KÜLFÖLDI PÉLDÁK

118 119
120 121 122 123 124 125 126 127 128 129 130 131 132 133 134 135 136 137 138 139 140

Marte.Marte Architects | Steinhauser-ház | Fussach, Svájc | 2000

David Adjaye | Mc Gregor-ház | London, Anglia | 2000

Tony Fretton | Vörös ház | London, Anglia | 2001

Marte.Marte Architects | Ház Furxban | Furx, Ausztria | 2001

Alvaro Siza Van Middelem-Dupont-ház | Oudenburg, Belgium | 2001

Mass Studies - Slade Architecture | Pixel-ház | Gyeonggido, Dél-Korea | 2001

Hiroaki Ohtani | Saját ház (Layer House) | Kobe, Japán | 2003

Stephen Atkinson | Zachary-ház | Zachary, Louisiana, USA | 2003

Graca Correia - Roberto Ragazzi | Geres-i ház | Canicada, Portugália | 2003

Dekleva Gregoric Arhitekti | XXS ház | Ljubljana, Szlovénia | 2004

Bevk Perovic | SB ház | Ljubljana, Szlovénia | 2004

Atelier Bow-Wow | Családi ház és műterem | Tokió, Japán | 2005

Fatima Fernandes - Michele Cannata | Kopilit üveg-ház | Porto, Portugália | 2005

Eduardo Arroyo | Családi ház | Madrid, Spanyolország | 2006

Atelier Tekuto | Mineral house | Tokió, Japán | 2006

Valerio Olgiati | Műteremház | Scharans, Svájc | 2007

Bevk Perovic | HB ház | Ljubljana, Szlovénia | 2007

Kristian Kerez | Egyfalas ház (ikerház) | Zürich, Svájc | 2007

Alvaro Siza | Alemao-ház | Sintra, Portugália | 2007

Sou Fujimoto | N-ház | Oita, Svájc | 2008

MOS

ház

Huron folyón

Kanada

| Úszó
a
|
| 2008 141 142 143 144 145 146 147 148 149 150 151 152 153 154 155 156 157 158 159 160 161

A ház Párizs mellett, főként XIX. században épült elegáns villá k szomszédságában található. A két fő tömeg a szülők és a gyere kek önálló tömbjei, az összekötő szárny tetején lévő medence a konz olos szerkezetek statikai erőjátékában is fontos szerepet kap. A bejárati tömeg lábakra állítása a telek szűkösségének ellensúlyozását cé lozza, a homlokzatok fémlemez-burkolatának színe pedig válasz a szomszédos épületek jellemző vakolatszínére.

118 Rem Koolhaas Villa dall’Ava | Párizs, Franciaország | 1991

Japán déli szigetén, Kagoshima külvárosi heterogén építészetű zónájában, a nyeregtetős lakó és ipari épületek között magasodik a háromszintes vasbeton tömegű ház. A különleges épület központi eleme az ovális tömegű nappali, mely a vasbeton keret megtámasz tások ellenére szinte lebeg az alatta lévő medence felett. A nappalib an nincs bútor, kivéve a körbefutó alacsony szekrényt, melyet ú gy alakítottak ki, hogy a tetejére lehessen ülni. A tér 54 darab nyíláson kere sztül kap fényt. A lakótér tojás formáját körbevevő áttört vasb eton szerkezet egyfajta védő réteget képez, létrehozva a ház udvarát. Ezen az átmeneti téren felül a lakószoba hatalmas belmagasságú tömbje é s a kiszolgálóhelyiségek mellérendelt háromszintes doboza alkotja a kompozíciót. A ház egyenes analógiája a mikrokozmosznak, a fölénk boruló perforált vasbeton héj az égbolt absztrakciója.

119 Masaharu Takasaki Zero cosmology | Kagoshima, Japán | 1991

Alberto Campo Baeza

Alberto Campo Baeza az építészet univerzális elvei mentén alkot, eltérően kortársaitól, akiknek fontos a spanyol identitás és a hely atmoszférájának beleszövése a munkáikba. Sokan mondják, ho gy a házai erősen Le Corbusier ihletésűek, puristák és ezáltal ódivatúak. A nagyszerű érzékkel megkomponált geometria és az alaprajzok kr istályos tisztasága teszi az építészetét igazán finommá. Az épület egyedül áll egy ligetben, mégis 3,5 méter magas falak veszik körül. A befelé fordulást magyarázza a megbízó igénye, aki különösen fontosnak tartotta a magánélete védelmét, de ez nem idegen Baez a szemléletétől sem: megteremteni egy tiszta, a geometriára épü lő, éteri világot. Az alaprajz egy négyzet, mely három egyenlő sávra boml ik; a sávokat derékszögben metsző alacsonyabb falak pedig továb b osztják a teret. Az így kialakult középső tér 4,5 méter belmagasságú, s logikusan ez a nappali tere. A tiszta tér érzését a geometrián kívül a fehérre festett belső terek is erősítik, ahol nem láthatóak szerkezeti elemek, s ezt erősíti a nappali feletti tető alatt körbefutó üvegfal minden osztás és keret nélküli megoldása.

Baeza házaiban a fehér szín túlmutat a modernizmus esztétizáló referenciáján, nem csak az absztrakció eszköze. A fehér felületek a fény játékáról szólnak: visszaverik, csapdába ejtik, rávetítik más t árgyakra és felületekre.

120
Casa Gaspar | Zahora, Spanyolország | 1991

A csendes, szikár vidék támfalai az olajfaligetekkel benőtt lig ur dombok terepvonalait követik. A területen a kő dominál, mely et hagyományos módon vakolatmentesen alkalmaztak a támfalak és a mag ányosan álló háromszintes ház falainak építésénél. Az épület ho mlokzaton is jól látható szerkezete és geometriája végtelenül egyszerű, szinte beleolvad a környezetébe. Tömegéhez beton pergola csatlakozik, amely szerves folytatása az épületnek. A legfelső szint az olaj fák fölé nő, így a szalagablakokból tökéletesen élvezhető a kör nyék panorámája.

121 Herzog & de Meuron Villa E. M. | Tavole, Olaszország | 1988-93

Dammam Szaúd-Arábia 1920-as éveiben épült új városa, amit az ol ajtermelés hívott életre. A Tobaishi kertváros később az 193040-es években épült ki; jellemzően vasbeton vázas családi házak állnak itt, némi Art Deco beütéssel. Ide helyezi Peter Barber egy özvegynek és az idelátogató gyerekeinek, unokáinak tervezett házát. A ház lakói London és Dammam között osztják meg az életüket. Ez is m agyarázat lehet arra, hogy a ház a nyugati kultúra, és az Öböl kultúráján ak metszete. Barber minimalista vonalai Le Corbusier, Niemeyer, Siza hatását mutatják, mindemellett a ház helyi kultúra befolyása alatt is á ll.

A tulajdonos özvegy hölgy, ami kisebb férfi forgalmat jelent a házban. Ez lehetővé teszi azt, hogy egyetlen bejáraton bejutva a kertbe egy közös udvaron lehessenek a nők és a férfi látogatók. A ház belsejében a szeparáció markánsabb, itt nemek szerint elkülönítve találjuk a nappali szobákat. Csak egy kis ablak a női nappali felől az, am i az elválasztó falon vizuális kapcsolatot enged. A személyzeti szoba a tetőn kapott helyet, a családtól elválasztva, saját kis tetőkerttel. Míg a lakóház tömbje kompakt négyzet alapú lapos hasáb, az arra tapadó gépészeti felépítmény áttört paraván fala, illetve a garázs és a sofőr szállását magába foglaló épületrész játékosan formált, ad ditív elemei a tervnek.

122 Peter Barber Villa Anbar | Dammam, Szaúd-Arábia | 1993

Eduardo Souto de Moura

Az ’52-es születésű építész először a Portugál Szépművészeti Akadémián tanult, majd Alvaro Siza mellett dolgozott öt évig. Moura ezt a házat 1993-ban építette saját maga és a családja számára egy Portó feletti meredek hegyoldalban, ahonnan szép kilátás nyílik a kikötőre. A ház önálló kis terekre bomlik a két hosszanti falat keresztirányban, egymással párhuzamosan osztó falak által. Az épületrészek között udvarok alakulnak ki. A homlokzatot kívülről a rusztikus kőfal dominálja. Mindössze az sejteti, hogy ez nem csupán egy kerítés, hogy nyílások vannak rajta. A ház alapgondolata az épített fal volt, ami jellemző eleme a környék építészetének. Az épület rafinált , trapezoid tömege jól alkalmazkodik a hegyes szögű háromszög alakú telek sajátos geometriájához. A kiegyensúlyozott, praktikus alaprajz izgalmas belső téri játékokat is tartalmaz, melyek ellentét-párokra alapulnak: a tervező a geometriával és a különböző anyagokkal ér el külön leges hatást. Erre példa, hogy a padlóburkolatok is trapezoidok, melyek a ház „hamis ortogonalitását” igazolják.

123
1993
Saját ház | Rua Cartelas Vieira, Portugália
|

Caruso és St Jones építészpárost a brigminghami New Art Gallery épületük tette ismertté. Közös irodájuk megalapítása előtt Flo rian Beigellel és az Arup csoporttal dolgoztak együtt. Munkájukra a ’90-es évek angol mainstreem építészettel, a high-tech-hel v aló szembehelyezkedés, a minimalizmus és a posztmodern jellemző. A lakóház (és a hozzá tartozó stúdió) egy mellékutcában álló, hajdani kis raktár átalakításával jött létre. Az eredeti szerkezetet meghagyva az előző használatból származó nyomok láthatóak maradtak. A hom lokzat átalakítása egészen finom részletekkel igyekszik a körny ezetéhez simulni. A részben pucolt, részben nyersen hagyott, gyakran fes tett, és kijavított falazás egy ambivalens légkört teremt a föl dszinten szegényesen berendezett dolgozószobának. Az egyetlen fal, ahol az er edeti anyagokat nem tartották meg, az utca felőli fal volt. Itt az építészek nagy üvegfelületeket helyeztek el a falban, amelyek a napfényt beengedik, miközben a be- és kilátást gátolják. Az első emelete n, ahol a nappali és hálószobák találhatók, az otthonos légkör megteremté se miatt a falak és a mennyezet gipszkartonnal burkoltak. Az ép ítészek itt is kísérleteztek az anyag nyers esztétikájával: a gipszkarton e lemeket nyersen hagyták, így formálja a teret a kitöltött fuga hálómintázata.

124
Saját ház | London, Egyesült Királyság | 1994
Adam Caruso

A ház két létező épület közé ékelődik be Tokió szívében. Éjjel az áttetsző tető szinte izzik, felhívja a figyelmet magára, kie melkedve a visszafogott szomszédok közül. Az építési helyszín 3,5 m széles és 21,5 m hosszú, a szerkezet két könyvtámaszhoz hasonló beton fal. A hártyaszerűen kifeszített textiltető megengedi, hogy napközben beáradjon a fény, este pedig a belülr ől jövő fényt láthatjuk kívülről. A háznak csak az egyik oldalá n jelenik meg nyílászáró, ami olyan, mint egy hajóablak. Belül a nyersbeton f alak közötti csövek sorozata egy különleges mennyezeti megoldás t adnakezek rejtik el a szellőző-berendezéseket és a tetőt megvilágító lámpákat.

125 F O B A Aura-ház | Tokió, Japán | 1994

A klasszikus kaliforniai ház 1978-as átalakítása után még többs zör módosította Gehry az épületet, így jött létre a „ad-hoc” sz ellemétől áthatott egyfajta építészeti kollázs. Nemcsak formájába n, de a felhasznált anyagok tekintetében is az ideiglenességet, a folytonos átalakulást erősíti az épület. Ihletőjének Robert Rauschenberg 1970-es kollázsait tarthatjuk. A régi házra tervezett külső ele mek elfedik az eredeti tektonikus tulajdonságát, és az épületet úgy mutatják, mint különböző rétegek egymásra rakódott halmazát. Ez a gesztus a 80-as évek dekonstruktivista szemléletét vetíti előre.

126
Saját ház | Santa Monica, Kalifornia, USA | 1977-94
Frank O. Gehry

Pawson irodájában van egy több polcot kitöltő iratanyag, mely s aját londoni családi házának pontos dokumentációja. Az építés közbeni fotók is művészi igénnyel készültek, ami arra utal, hog y nemcsak a végeredmény volt fontos a tervező számára, hanem az oda vezető út minden apró lépése. Az eredeti, viktoriánus épület külső homlokzata az új bejárati ajtó kivételével változatlan maradt, míg az épület belseje telj esen átalakult. A funkciók szintenkénti szeparálása lehetővé tette, hogy a legkevesebb belső falat kelljen beépíteni a terek elválasztásához. A földszinti, eredetileg személyzeti szobák összevonásával egy tágas nappali tér alakulhatott ki. A minimalista teret egy kandalló és az épí tész által tervezett tölgyfa kanapé uralja. A konyha és az étkező, ami a c salád nappali tartózkodásának fő színtere, az alagsorba került, míg az emeleti szintek a szülői hálót, ill. a gyerekek szobáját foglalják magu kba. Az egyes szinteket az oldalfal mellett húzódó egykarú lépc ső köti össze.

127 John Pawson Családi ház | London, Egyesült Királyság | 1994

A terv alapkoncepciója: monolit, szoborszerű építmény a végtelennek tűnő táj közepén, New York állam északi részén. A néhány napos félrevonulások céljára épült, kockaszerű struktúrát belül két szintre osztották: alul a garázs és egy kisebb iroda, fent pedig konyha, fürdőszoba, nappali és a háló található; ez utóbbit alacsony po lcrendszer választja el a lakás többi részétől. A hézagosan összeillesztett betonkváderekből épült ház megjelen ése robosztus, tömbszerű. Az épület tömegétől különálló széles fémlépcső kapcsolja össze a földszinti teraszt, a lakóteret és a tető teraszt.

128 Simon Ungers Ithaca-ház | Ithaca, USA | 1995

Shigeru Ban nemzetközi ismertségét a papír tartószerkezetű háza i és a 2000-es hannoveri Expo hozta el. Az ENSZ bízta 1994-ben meg, hogy papírból átmeneti szállásépületet tervezzen katasztrófa sújtotta övezetekbe. Munkáját a ’95-ös ruandai polgárháború idején és a kobe-i földrengés után is sikeresen alkalmazták a hajlék nélkül maradt civilek ideiglenes elhelyezésére. Az épület szerkezete és mérete az előregyártott és beépített bú torok nagyságához igazodik. Az alapelemek súlya kb. 80 kg, így azokat akár egy ember is kezelni tudja. Az egyterű belsőt hat bútorsáv osztja különböző zónákra. A sávok közötti külső falelemek eltolható üvegfalak, melyek intenzív kapcsolatot teremtenek a belső tér és az azt körülvevő táj között – ezt erősíti az is, hogy a tolóajtók vasalatai mind a födémben, mind a padlóban rejtetten kivitelezettek.

129 Shigeru Ban Bútorház | Yamanaka, Japán | 1996

Ez az apró hétvégi ház a svájci Alpok meredek lejtőjén közel 20 00 méteres magasságban fekszik. Meredek gerendákból álló, egyszerű vázszerkezet fogja közre a ház belső terét, felidézve a k örnyék hagyományos házainak tetőformáját. Az épület elsődleges anyaga a fa, mind a szerkezetét, mind a belső burkolatot és a berendezési tá rgyakat tekintve. A belső térben két szintet és egybefüggő tere t találunk. Az egyszerű tömeget a terasszá nyitható nyugati oldalfal, és a for gócsapra szerelt háromszögű ablakok teszik változatossá. A hétvégi ház kompaktságának mértéke már-már egy vitorlás hajó belsejével vetekszik. A kevés beépített elemmel bútorozott tér sokszor olyan egyedi, különleges elemeket tartalmaz, mint a konyha sziget, vagy az étkező süllyesztett padja. Szerkezetét az öt pá r vasbeton pontalapra helyezett háromszög alakú gerenda keretek sorozata alkotja, melyeket a földszint és a galéria födéme, ill. a tetőszerkezet síkja merevít. A tető héjalása fenyő zsindelyből készült, még homogénebbé téve a kis épületet. A belső terek faburkolata is fehérre mázolt, vagy színtelen lakkal kezelt.

130
és
Wenger-ház | Rosswald, Svájc | 1976-1996
Heidi
Peter Wenger

A helyszín kétarcú: az egyik oldalon szép vidékkel, a másikon e gy út, szemétdomb, szennyvízgyár és újrahasznosító üzem. Lényevgében ez határozta meg azt a félhold alakú formát: az egyik ol dalnak olyannak kellett lennie, mint egy pajzs, hogy védje a há zat, a másiknak pedig a kertet kellett a házhoz kapcsolni. A bejárat a két holdsarló közötti illesztésnél helyezkedik el, ami az alacsonya bb galériás térbe nyílik, s anélkül biztosítja a nappali használatát, hogy zavarn á a hálószobai zóna intim jellegét.

Shuttleworth úgy tekint a félhold alakú megoldásra, mint egy kö zépkori várfal celláira a vastag falak között; ez indokolja a t ető-világítást a hálószobáknál és a fürdőszobáknál, amit a tervező egy személy es élménye is erősít: „mindig emlékszem arra, hogy kisfiúként s átorban alszom, de a fejem a sátron kívül van, így éjjel láthatom a csi llagokat”.

131 Ken Shuttleworth Crescent-ház | Wiltshire, Anglia | 1997

A környéken álló házak utcai homlokzata déli fekvésűek, ezért n agy üvegfelületekkel fordulnak az utca felé, magas kerítésekkel és függönyökkel védekezve az illetéktelen tekintetek elől. A SANAA épülete másképpen reagál az adottságokra anélkül, hogy feltűné st keltene környezetében: az alapkoncepció egy teleknagyságú lyuk, amelybe „beledobják” a házat. Az épület megszokott alaprajzi kialakítása így megfordult. A há lószoba, a vendégszoba és a garázs a földszinten helyezkednek e l, a fő használati helyiségek pedig, például a nappali, a központi nyitott udvar köré szerveződnek a földszint alatti szinten. A homlokzat burkolat fém hullámlemez, melyet három részen fémháló szakít meg – a belső u dvarba a fény felülről és ezeken a mezőkön keresztül jut be.

132 Kazuyo Sejima / SANAA M-ház | Tokió, Japán | 1997

A ház hatalmas betondobozként látszólag alátámasztatlanul lebeg , mindössze egy emelet magasságú acélgerenda jelzi a teherhordást.

Az emeletek mindegyike más-más hangulatot nyújt. Az alsó szint olyan, mint egy alagsor, amit a domb tetejébe ástak, melynek üvegfala a bejárati udvarra néz. Belül a tér barlanghoz hasonló, mindegyik szoba szinte a földből van kifaragva. A legfelső emelet, a bet on doboz, itt helyezkednek el a hálószobák: csak a szülői hálónál nyílik meg a doboz, teljes üvegfallal, a gyerekek hálószobáinak kicsi hajó ablakaik vannak, amiket elvékonyítottak és elferdítettek, hogy a fő pontokr a összpontosítsanak - az ágy fejtámlájára, a fürdőre, az íróasz talra. Az egyik legfontosabb elem a lift - egy szoba nagyságú, könyvtá rnak berendezett hidraulika, ami megnyitja a teret a mozgáskorl átozott tulajdonosoknak.

133 Rem Koolhaas Bordeaux-ház | Bordeaux, Franciaország | 1998

Alvaro Siza

A Casa Vieira de Castro Portótól északra, Vila Nova de Famalica o felett helyezkedik el. A telek korábbi tulajdonosa egy szanat óriumot tervezett ide építeni. Az elkészült alapok és a kerti terep lépcső beépült az új házba, ill. a kertbe. A sziklás hegyoldalon a házat tölgy és fenyőfák keretezik, így a ház a kisvárosból feltekintve az erdőbe ágyazott absztrakt te stként jelenik meg. A házat egy fákkal szegélyezett útról lehet elérni, ahol az érkező először a korten-acél bejárati kapukkal találja szembe magát, majd a külső medence és egy sziklafal mellett haladva éri el a főbejáratot. Bent, az enyhén lejtős, fával burkolt folyosón lehet eljutni a nappaliba, ahonnan szép kilátás nyílik a szomszédos, hegyes vidékre. A nappali és az ebédlő bútorait, a konyha berendezéseit is mind Siza tervezte.

134
Vieira de Castro-ház | Famalicao, Portugália | 1984-98

Az épületet a bregenzi hegyoldal erősen lejtős telkének felső h armadába telepítették, hogy a nagyszerű kilátás a ház minden szintjéről zavartalanul élvezhető legyen. A toronyszerű épület, mint arról a tervezők vallanak, egy mini pontház, mely egy család számára készült lakó és kiszolgáló terek egymás fölé sorolt négyszintes koncentrációja a telken. Le Corbusier elveit követve állítják, hogy a funkciósűrítés révén így tudták megőrizni a legtöbb szabad felülete t a természet számára. Az épületet kívülről kettősség jellemzi, a karakteres lyukarchitektúrával rendelkező, négyzet alapú, téglaburkola tos hasáb áthatásba kerül a tereppel és a megérkezés oldalára h elyezett könnyűszerkezetes, üveg homlokzatú platformmal. Érdekes, hogy a megérkezés szintje, vagyis a legfelső szint felől számozzák az építészek a ház szintjeit, függetlenül attól, hogy térben lefelé haladunk a házban. A belső tér is tartogat meglepetéseket. A vezérszint en megérkezve a szélfogó mellől indul az íves vonalú, egykarú lépcső, mely ferdén metsz bele a négyzet alaprajz két oszloppal támogatott terébe. Ezen a szinten az amerikai konyhás nappali és a tetőkert található. Eg y szinttel lejjebb haladva a hálókat találjuk a hozzájuk tartoz ó vizesblokkal. Majd a harmadik szinten egy teljesen külön bejárattal is haszná lható önálló lakrészt alakítottak ki, fürdővel, konyhával. A ne gyedik szint kizárólag kívülről, a ház melletti tereplépcsőről közelíthető m eg. A lejtésviszonyokat követve a ház alaprajza itt visszalép a négyzetből téglalapba. Az alaprajzok szerkesztettsége a meglepő íves elem ellen ére is spártaian egyszerű.

135
Allgaier-ház | Lochau, Ausztria | 1998
Carlo Baumschlager - Dietmar Eberle

A Black Box névre keresztelt mű egy kisméretű, multifunkcionális mobil otthon, amely kívülről leginkább egy varázsló dobozára emlékeztet. Szerkezete egyszerű: kilencven négyzet alakú faleme zzel burkolt derékszögű faváz, amely bárhol felállítható. A lem ezek méretét és illesztési mechanizmusát úgy alakították ki, hogy a házat kö nnyű legyen felépíteni, illetve szétszedni. A tetőt jó minőségű , víznek és a változó időjárásnak egyaránt ellenálló gumiréteg fedi. Az enteriőr közepes méretű, kétszintes tér, mely éles kontrasztban áll a k ülsővel: világos faburkolatával szinte csábítóan otthonos. Az egybefüggő felső szinten a háló és a dolgozóhelyiség, alul a kocka egyik felében a konyha, a fürdőszoba, és a lépcső kapott helyet.

136 Andreas Henrikson Black Box | Halmstad, Svédország | 1999

A ház koncepciója a környező természet változatosságának építet t tükre. A tető többszörös lejtése változó magasságú belsőt hoz létre, mely reflexió az egyenetlen terepre. A nagy átlátszó fal funkciók szerint osztja a házat két részre: egy nagy térre, mely tartalmazza a közösségi területeket, s egy másikra, ahol a hálószobák vannak, mindegyik saját fürdőszobával.

137 Satoshi Okada Ház a Fujin | Fujiyama, Japán | 2000

A ház egy Madrid feletti dombtetőre épült; a beton alap mintha a földből és a körülötte levő sziklákból emelkedne ki egy mérta ni blokként. A fa zsaluzat, amit arra használtak, hogy létrehozzá k a falakat, otthagyta a faerezet lenyomatait a betonon, ami a környező fák tükörképének látványát nyújtja. Az alapon egy üvegezett, tiszta acélkeret ül, fehérre festve. Az üvegfal szegélyei rejtettek, így erősíti azt az érzést, hogy a tető lebeg. A pavilon csak az alatta találhat ó lakrész felől közelíthető meg: elefántcsonttorony, az izoláci ó és a végtelen nyitottság ellentétpárjára épít. Egyetlen bútora egy fehér kana pé, mely az észak felé néző kilátásra van tájolva. Az alsó szint alaprajza szinte szimmetrikus, aszketikusan fegye lmezett, kolostori cellákra emlékeztet: mindkét oldalon 2-2 hál ószoba helyezkedik el saját fürdővel és gardróbbal.

138 Alberto Campo Baeza De Blas-ház | Madrid, Spanyolország | 2000

Svájc első előregyártott faházai közé tartozik ez az épület, am elyet a Wespi De Meuron iroda alakított át. Az építészeti karak ter mintájául a környék mezőgazdasági épületei szolgáltak. Az átala kítás során a meglévő struktúrát vízszintes lécekből álló vörös fenyő burkolattal látták el, mely az új hőszigetelést takarja. E héj minte gy 7 méterre kinyúlik a déli oldalon, az egyetlen irányba, amer re a ház bővíthető volt. A kiszolgáló helyiségeket – a konyhát, a fürdőszobát, a l épcsőt és az irodahelyiséget – az északi oldalra csoportosított ák. Nyáron a déli oldal farácsai egyben árnyékolóként funkcionálnak.

139 Wespi and De Meuron Ház Flawilban | Flawil, Svájc | 2000

A ház egy régi gyár átépítése során alakult át kicsi városi lakássá London szomszédságában. A megbízó egy művész házaspár volt, akik a kisgyerekeikkel költöztek ide. Az építész megőrizte a már létező alapokat és külső falakat, és épített egy külső fém keretet, amely a tetőtéri hálószobákat t artja. A főhomlokzat fekete falemez táblákkal burkolt, ami erőteljes kontrasz tot képez a környező viktoriánus házakkal. A zárt homlokzat ker üli a kapcsolatot a környezetével, de a hálószobák nagy tetőablakai és a déli homlokzat üvegfala világossá teszi a belső tereket. A főbejára t a ház melletti privát közre nyílik, így egy teljesen zárt, szinte rejtélyes ho mlokzatot lehetett kialakítani az utca felől.

140 David Adjaye Elektra-ház | London, Anglia | 2000

A

A 85 m2-es, csónakházként funkcionáló nyaraló Fussach egy kis c satornájának a partján épült. Könnyűszerkezetes voltát erősítik az alkalmazott anyagok is: a homlokzat borítására alumíniumlemezt al kalmaztak nagyméretű táblákban. Ez több szempontból is praktiku snak bizonyult, hiszen a homogén felületű ház vízzel érintkező, algá sodó lábazatát könnyű tisztán tartani és nem korrodál. A belső térben nyers OSB lapokkal burkolták a falakat, míg a padló vörös színű beton ja kontrasztban van a külső hideg hatású fémlemezzel. A kis ala pterület ellenére sem egy nagy térként működik a lakószint, hanem a tároló bútorok mögötti kis folyosóról közelíthetők meg a kiszolgáló és háló fülkék. A padláson található galéria szint több szempontból kül önleges hely. A nappali és a konyha között gombnyomásra leeresz thető kis fém lépcsőn keresztül jutunk fel az alacsony térbe. Hasonlóan a lépcsőhöz, pneumatikus rendszerrel nyílik a két hatalmas tetőa blak, mely egy újabb világos fedett-nyitott térrel gazdagítja a házat.

141
Architects Steinhauser-ház | Fussach, Svájc | 2000
Marte.Marte
Marte testvérpár munkái jellemzően nyugat-ausztriai kötődésűe k, de a 2010-es építészeti biennálén ők képviselték az országukat.

London St John’s Wood negyedében található az ikerház, amelynek egyik felét, Ewan McGregor számára, Adjaye átalakította és bővítette. A tervezés folyamatát két lényeges szempont irányíto tta: minél nagyobb, összefüggő terek létrehozásának igénye a me glévő épületben, valamint intenzív kertkapcsolat kialakítása a hátsó ker t felé. A szabad alaprajzi szervezést egy másodlagos acélszerke zet teszi lehetővé, amely átvállalja a tartófalak szerepet. A főfalak kiváltá sa egyben arra is lehetőséget ad, hogy az alagsori szint teljes üveghomlokzattal nyíljon a kert felé. Az épület egyetlen hozzáadott tömege egy reprezentatív üvegpavilon, a teraszra teljes szélességében felnyíló harmónika ajtókkal. Az üveghasáb az étkező funkciót tartalmazza. A meglévő épület térrendszerét Adjaye alapjaiban módosította. A z eredeti közlekedőmagot csupán a földszint és az első emelet k özött tartotta meg, a további szintek között három, különböző helyen elh elyezett lépcsőt alkalmazott. A terek szövevényessége, a kanyar gó lépcsők és a használati szintek különféle magasságokban kialakított ren dszere az épületet Adolf Loos házaival rokonítják.

A tereket azonos színűre festett, fix vagy mozgatható, ajtómaga sságú MDF-lap térelválasztók határolják, melyek nyitott állapot ban néhol egy-egy, az eredeti épületben szerkezeti szempontból jelentős sarkot tüntetnek el. A lakóterekben a padlóburkolat szintenként eltérő színű fa, az alagsori szinten terrazzo.

142 David Adjaye Mc Gregor-ház | London, Anglia | 2000

Ez a különleges londoni ház egy fiatalember otthonának és dolgo zó helyének készült, amit később egy család is benépesíthet. A megrendelő kívánsága az volt, hogy a ház ne csak helyet adjon a jelentős kortárs művészeti gyűjteményének, hanem önmagában is egy művészeti alkotás legyen.

A ház az új építésű és a régi, klasszikus épületek elrendezését vegyíti, a környék építészeti karakterének egyedi elemeként. A főhomlokzat plasztikusságát a két szomszédos épülethez való igazodás hívta életre. Az utcaszinten a jobb oldali szomszédhoz tapad a vörös francia mészkő burkolatú épület, míg a bal oldalon a szomszédos kerítés vonallal az emeleti homlokzati sík egyezik meg. A ház alaprajza i karakteresen eltérnek az egyes szinteken: a földszinti és első emeleti t erek a megérkezés és a reprezentáció színterei, míg a mezzanin és az emelet teljesen privát zónák. Amíg a földszinten és az első emeleten a ház az utcai homlokzat szerinti kompakt tömeget mutatja, a leg felső szinten tetőkertekkel szabdalt dobozokká változik, teljesen feloldva a ház korábbi sűrű sorházas beépítési karakterét. Mintha egy telj esen más világba csöppennénk, a növényzet és a kilátás veszi át az uralm at a városi kontextus felett.

143 Tony Fretton Vörös ház | London, Anglia | 2001

Az épület egy zárt, visszafogott, a környék puritán házaitól ne m sokban különböző tömeg, egyediségét az ablakok és az ajtók szokatlan formája adja. Miközben a tervezők maximálisan kihaszn álták a magaslati helyszín által nyújtott páratlan kilátást, ig yekeztek a régi építészeti tradíciónak is megfelelni. A négy nagy üvegfelület más és más látványt közvetít, - a tervező szavaival élve - mint négy különböző expozícióra beállított lencse. A belső tér keresztformát mutat négy egymás felé nyitott, egymással összekapcsolt helyiséggel. Mindegyik önmagában zárt tér, saját ablakkal, úgy, hogy az ablaktáblák he lyzete, külső-belső mélysége változó.

144 Marte.Marte Architects Ház Furxban | Furx, Ausztria | 2001

A lakóház és a hozzá tartozó kiállítóterem egy régi farm átalak ításával és bővítésével jött létre. A régi, 200 éves istálló és az új épületszárnyak egy U-alakú udvart fognak közre. Siza számára a tervezés legfontosabb kihívása az volt, hogy a meglévő, „U” ala kú, klasszikus beépítést hogyan tudja úgy folytatni, hogy az új épületrészt is megfelelő keretek között tartsa. A meglévő istálló ferdesége adta azt a lehetőséget Sizának, hogy az új épületrésszel a galéria és a ga rázs ortogonális rendszeréhez igazodva azt az illúziót keltse, mintha kompozícióban a régi épület lenne az idegen elem, nem az általa létrehozott új. A bővítésben kialakított újabb lakó- és hálószobák közlekedősávja okosan keretezi az újonnan létrehozott udvart, a belső geometriában felvéve a két épületrész közötti szögtörést. A belső puritán terek Siza modern világát tükrözik, a külső építészeti eszközök pedig a he lyi építészettel próbálnak harmóniát teremteni. A falak cédrusf a burkolata, a tető kék kővel való fedése, a homlokzati ablakok mai karakter e finom összhangban van a régi épület kőburkolatával és cserépf edésével. A két szárnyat könnyűszerkezetes közlekedő tag köti össze.

145 Alvaro Siza Van Middelem-Dupont-ház | Oudenburg, Belgium | 2001

A város szélén álló ház a táj és az épület közti kapcsolatot ha ngsúlyozza. A konstrukció a város tipikus ortogonális geometriá ja és a környező táj íves vonalainak egyvelege, távolról egy sziklána k tűnhet. Ahogyan a pixelek digitális képpé állnak össze, úgy a lkotja a falakat is 9675 tégla, téglánként kirajzolva a ház formáját és tapintha tó homlokzatát.

146 Mass Studies - Slade Architecture Pixel-ház | Gyeonggido , Dél-Korea | 2001

A mindössze 30 m2 alapterületű ház a város központjában találha tó. Az építész egy egyedülálló, szilárd rácsszerkezetet hozott létre vékony előregyártott vasbeton elemekből. A házban három e meleten keresztül vezet fel a beton rácsszerkezetbe fogott lépc ső; a szobákat az itt lakók saját életük igényei szerint alakítják. A ko nstruktív rendszer eredményeként a házon nincsenek ablakok, a r ácsszerkezet résein és a tetőablakokon keresztül mégis rengeteg fény szűrődi k át.

147 Hiroaki Ohtani Saját ház (Layer House) | Kobe, Japán | 2003

A ház eredetileg az építész szülei számára készült, kísérletkén t Atkinson építészeti hitvallásának megvalósítására: a moderniz mus elveinek és a helyi hagyományok ötvözésére. Az épület külső és belső burkolata más és más megközelítést tük röz. Kívülre egy precíz kidolgozást nem igénylő, az időjárás el emei ellen védő külső héj került, amit a tulajdonosuk maguk raktak fel. Be lül viszont szakemberek által készített, finom belső burkolatot találunk. Kívül hullámlemez és üveg, belül otthonos tölgyfaburkolat és gipszkar ton. A ház két egymással szemközt elhelyezkedő, fedett-nyitott terasszal összekapcsolt, a nappali és a háló tereit rejtő tömegből áll. A belső terek eltolható ajtók segítségével nyithatók egymás, ill etve a külvilág felé.

148 Stephen Atkinson Zachary-ház | Zachary, Louisiana, USA | 2003

A ház a Cavadi folyó mentén elterülő nemzeti park védett fái kö zött helyezkedik el egy meglévő romos épülethez kapcsolódóan. A megrendelők közel húsz éve jártak a folyóra vízisízni, túrázn i, számukra a kilátás és a folyóval való kapcsolat elengedhetet len volt - ez egyezett az építészek szándékával. A program egy hétvégi házról szólt egy házaspár és gyermekük részére, emellett meg kellett oldani a vízi sportokhoz szükséges eszközök elhelyezését és a vendégfogadás tereit is. A téli esőzések miatt a ház anyagául a vasbetont választották, mert ellenállónak kellett lennie az időjárással és az esetleges földcsuszamlásokkal szemben. A félig földbeágyazott, konzolos tömeg hátsó részébe került a két hálószoba és a fürdő. A ház középső traktu sában a nappali tér összekötő és elosztó szerepet játszik, ami a megérkezés felé, illetve a terasz felé teljesen transzparens. A konzolosan kinyúló épületrész tartalmazza az erkélyt, az étkezőt és a kon yhát. A külső szürke betonnal kontrasztban a belső tereket bükkfa furnérozott burkolat borítja, amely kellő melegséget áraszt a szürke önterülő padlóburkolattal. A felújított kőházban laknak a vendégek, s it t kaptak helyet a sporteszközök is.

149 Graca Correia - Roberto Ragazzi Geres-i ház | Canicada, Portugália | 2003

Ez a kicsi ház Ljubljana, Krakovo negyedében helyezkedik el, am i egy különleges intenzív szövete a városnak. A szigorú építési szabályozások kimondták, hogy az új ház alapvető dimenziói nem múl hatják felül a már meglévő házakét, melyek száz évvel korábban szolgálati épületek voltak. A mindössze 43 m2-es háznak integrálnia kellet t tehát minden lakófunkciót egy nagyon kicsi tömegbe, illeszked ve a megbízók szükségleteihez, akik egy „városi nyaralóra” vágytak. A ház északi fekvésű, így a közvetlen és közvetett napfény bejuttatá sa a földszinti helyiségekbe kihívást jelentett. Ezt egyrészt tetőablakok bizto sítják, másrészt a földszinten található hatalmas eltolható üve gablakkal a ház megnyílik a belső csendes átrium felé, szórt fényt engedve a há zba. Az épület megjelenése ipari hatást kelt: a homlokzatok és a tető rostcement panelekkel burkoltak, a belső terekben nyers beton, terr azzo, furnérlemez, vas és filc felületek jelennek meg.

150
Gregoric
XXS ház | Ljubljana, Szlovénia | 2004
Dekleva
Arhitekti

Ljubljana külső kertvárosi övezetében, családi házakkal sűrűn k örbevéve áll egy periszkóp. A környék utolsó szabad telkére épí tették ezt az ötletes, különc házat, átkötő elemként a kaotikus me gjelenésű családi házas övezet és a környező mezőgazdasági terü letek között. A ház két, szintben elváló szárnya egy kis kertet zár köz re. A kert, ill. a közeli erdő felé az épület nyitott, míg az u tca irányában zárt. A hálószobák feletti tetőrész teraszként funkcionál, kibővítve a külső tartózkodásra alkalmas privát zónákat. Az egész ház, bele értve a teraszt és a tetőt is, vörösfenyő burkolatot kapott. A homlokzatok a tömör burkolt sávok és a homlokzatok széléig kifutó nyílászárók kontrasztjára épít. A nappalinál a tartószerkezet rasztere köszön vissza a ny ílásosztásoknál.

151 Bevk Perovic SB ház | Ljubljana, Szlovénia | 2004

A japán nagyváros sajátossága az a negyedik generációsnak nevez ett telektípus, melyre ez a ház épült. A rendkívül kicsi, 109 m 2es telek többszöri felosztás után az eredeti telek legbelső rés zén jött létre és csak gyalogosan közelíthető meg egy keskeny k iszolgáló úton. Érzékeny kérdés, hogyan lehet egy ennyire sűrűn beépített öveze tben a szomszédok zavarása nélkül létrehozni egy talpalatnyi ki s kertet és erre néző nagy nyílásokat. A válasz egyszerű, a belső terek egy ütt élnek a szomszédok tűzfalaival, melyek a kompozíció részei. Az ablakok mögötti élet és munka a szomszédok számára is látható. A nyitot tság a belső terekben is folytatódik: az egész ház szinte egy n agy összefüggő félszinteltolásos tér, galériákkal, födémáttörésekkel, melyek szép átlátásokat eredményeznek. A tetőkertet leszámítva a lakás és a műterem négy-négy szinten osztozik. A vasbeton födémlemezeket a cél tartószerkezet hordja, a külső burkolat víztaszító aszfalt granulátum anyagú.

152 Atelier Bow-Wow Családi ház és műterem | Tokió, Japán | 2005

Fatima

Cannata

Ez a ház egyfajta kiáltvány a kortárs családi házak terén, mel yet Fernandes és Cannata a kortárs család folyton változó model ljéből kiindulva tervezett meg. A tömör és transzparens felületek váltakozása, a flexibilis belső tér nagy szabadságot biztosít a változó igények kielégítésére. A könnyűszerkezetű építésmód és az előregyártot t (így pontosabb és esztétikusabb) elemek alkalmazása gyors épí tést tesz lehetővé. A ház tükrözi a portugál iroda hitvallását az új épít ésről, egy lehetséges jövőképről. Hisznek abban, hogy a hosszad almas helyszíni építési technológiáknak leáldozott. Hosszabb tervezési idő és megfelelő építés management révén az építési idő minimalizálható, így összességében költséghatékonyabbá válhat az építkezés. Külső burkolatnak a kopolit üveget választották, mert egyrészt az áttetsző, de nem átlátszó anyag alkalmas arra, hogy úgy köss ön össze vizuálisan tereket, hogy bizonyos fokig meghagyja azok intimitá sát is, másrészt egyszerű homlokzati csomópontképzést és akár k ézierős építést is lehetővé tesz. Van, ahol ez a félig transzparens hár tya feltapad a tömegekre, máshol elválik, és átriumokat képez. Belül az osztatlan lakótérből installációs falak, mozgatható, forgatható bú torok és leereszthető függönyök révén hozhatók létre a lakók ig énye szerint helyiségek.

153
| 2005
Fernandes - Michele
Kopolit üveg-ház | Porto, Portugália

A fenyőliget fái között tekergő gránit tömb bújik meg, ez a Cas a Levene. A meredek lejtős terep és a védett fák kulcsszerepet játszottak a tervezésben. Arroyo a helyi építési szabályzat ad ta keretek, illetve a természet érinthetetlen elemei (a fák) ál tal meghatározott szabdalt geometriát gondolta tovább a tervezés során. Az épület kívülről szabálytalan alakú, de kőburkolata révén mégis homogé n hatást kelt. A belül a lejtős terepből adódó szintkülönbségek mentén e gyrészt vertikálisan oszlanak meg a funkciók, másrészt az épüle t különböző irányokba kinyúló csápjai is különböző jellegű tereket rejtenek, így izgalmas, tekergő, hullámzó födémsíkú tér jön létre, melyet a sárga műgyanta burkolat tovább fokoz. Nagyméretű nyílászárói révén szinte minden helyiség közvetlen kapcsolatban van a környezettel. A vibráló belső terek erős kontrasztban állnak az épületet körülölelő ter mészeti környezettel. Az építész szándéka az volt, hogy külsőre markáns, belsőre landmark-szerű házat alkosson.

154
Arroyo Családi ház | Madrid, Spanyolország | 2006
Eduardo

A Tokió központjától nem messze elhelyezkedő, 44 négyzetméteres saroktelken igazi jelként áll ez a ház. A megbízó kérésének és a helyi szabályozásnak megfelelően az apró telken belül még egy fedett parkolóhelyet is ki kellett alakítani. A szűk alapterül et jelentette kihívásokra az Atelier Tekuto csapata néhány vezérelv mentén me gfogalmazott, erős formálási koncepcióval válaszolt. Az épület végső alakját az „ásványok” és a „visszaverődés” hívószavak mentén, a töm egből való elvétel elve révén nyerte el. Az épület lecsapott sa rkaival sokkal kisebbnek tűnik, mint valójában. A külső forma szűkszavúan egys zerű, míg az épület belsejében a leleményes téri absztrakció ré vén szinte egy önálló mikrokozmosz alakul ki. A ferde falsíkok, az átlátás ok az egyes szintek között és a fények játéka összetett térsort hoznak létre. A külső kompakt formának a belső, födémsíkokkal szabdalt tér a te ljes ellentéte. A bevilágító ablakokon beáramló fény, a tükrök és a födémsíkok sötét felületei erős kontrasztokat teremtenek. Az átlátszó, áttetsző és a tömör felületek szépen komponált aránya mintegy bejárható szoborrá teszi az épületet.

155 Atelier Tekuto Mineral house | Tokió, Japán | 2006

A népszerű író, dalszerző és mesélő, Linard Bardill régi vágya vált valóra, amikor a 800 fős Scharans falucska műemlékileg véd ett magjában, lakóházától nem messze megépíthette egyéni „hangvételű” zenei műhelyét. Az épület egy elbontott öreg pajta helyére került, így a szigorú helyi szabályozás miatt az új kubatúrának teljes mértékben meg kellett egyeznie a régivel. A zenész alkotóműhely e ennek a térfogatnak harmadát sem teszi ki, ezért született meg a felfel é nyitott, falakkal körülzárt udvarkert koncepciója. Ennek légi es szabadsága, nyitott tágassága szép, erős kontrasztban áll az előírások által béklyóba kötött külső határoló formával. Scharans szűk ki s utcái között egy pici teresedés felől lehet megközelíteni a házat. A kis tér felőli, nagyméretű megnyitás révén Olgiati ravasz átlátást hoz ott létre: a kert feletti ovális födémnyíláson keresztül fellátni az égre, azt az illúziót keltve, hogy a kíváncsi tekintetek elől valójában véd ett házba, kertbe is bepillantást nyerhetünk. Az árnyalatváltó, anyagában festett be tonfalak felületét 150 darab lebegő rozetta-pecsét tarkítja.

156
Műteremház | Scharans, Svájc | 2007
Valerio Olgiati

Ljubljana kertvárosi övezetében a városi környezet és a vidék h atárán, a domboldalon áll egy földszintesnek látszó ház. Az arc hetipikus forma a környező lakó és gazdasági épületekhez való iga zodást erősíti, így domináns helyzete ellenére finoman simul a tájba. Az épület felső transzparens része a publikus tereket foglalja mag ába, míg a privát funkciók a félig földbe vájt szintre kerültek . Az alsó szint vasbeton emelvényeként tartja a felső, tisztán acél szerkezetes felépítményt. A puritán formát tovább erősíti a 6 méteres szál akból készült alumínium-burkolat, ami mind a tetőt, mind pedig a homlokzati f alakat borítja. A dombtetőből kiásott belső kert közvetlen kapc solatban van az alsó szint hálószobáival, míg a nappali tartózkodásra szolgá ló helyiségekből panorámás kilátás nyílik a tájra.

157 Bevk Perovic HB ház | Ljubljana, Szlovénia | 2007

Kristian Kerez

Kerez munkamódszere, hogy az építészeti feladatot igyekszik egy etlen kérdésre redukálni, majd erre keres hiteles választ makettek sorával. A tartószerkezet elsődleges fontosságú, elválaszth atatlan része az építészeti arculatnak. Nincsenek fölösleges, ö nmagukért való díszítőelemek, szikárságában esztétikusak az épületei. Az ikerh áz egységes tömege a keskeny kis telek alsó végéről néz Zürich belvárosára. Kerez hosszanti és függőleges irányban osztja meg az épület bel ső terét, létrehozva ezzel két olyan lakást, amely azonos érték ű kilátással bír. A cikcakkos lakáselválasztó fal mind a három szinten máshol húzódik, ez stabilizálja az épületet és egyben változatossá teszi a belső tereket. Ez a megoldás a konzolos födémlemezek peremein már szükségtelenné teszi pillérek elhelyezését. A hőterhelés és a magánszféra védelmére lamellás kültéri árnyékolók szolgálnak.

158
Egyfalas ház (ikerház) | Zürich, Svájc | 2007

Siza munkáiból már ismerős tömegjátékú ház a Sintrában álló épü let, mégis tőle meglepő módon a homlokzaton függőleges deszkaborítást alkalmaz. A hatalmas területű telek közel 35 méteres szintkülönbségével kivételesen szép helyen fekszik az Atlanti- óceán partján. A telek felső részén egy csekélyebb lejtésű területen helyezkedik el az épület. A nagyvonalú nyári rezidencia öt hálószobájával, konyhával, dolgozóval és nappalival nemcsak a család, hanem az esetenkénti reprezentáció igényeit is maradéktalanul kiszolgálja. A főépül et kiegészítéseképpen egy fedett kocsibeálló és egy méretes úszómedence is helyet kapott a telken. A különálló tömegekben önálló fürdőszo bás lakóegységek fordulnak változatos módon a kilátás felé, létrehozva maguk között fél-privát pihenő kertecskéket. A ház egy szinten lévő közlekedő zónájából a különálló hálóegységek felé néhány lépcsőfok hid alja át a telek szintkülönbségeit. Ilyen módon a szobákból szin tben lehet megközelíteni a kertet. A falazott házat kívülről szépen öregedő fa borítja, míg a tetőn egy extenzív zöldtető teszi a házat még erősebbé a kapcsolatot a környezetével.

159 Alvaro Siza Alemao-ház | Sintra, Portugália | 2007

Fujimoto házai mindig valami erős konceptuális tartalmat hordoz nak. Az építészeti nyelve annyira egyértelmű, hogy mindenki számára könnyen olvashatóvá teszi a házait. A lakóház Oita sűrű beépítésű lakónegyedében két felnőtt és kut yájuk részére készült. A ház nem csak alaprajzában, hanem belma gasságával is követi a réteges szerkesztési elvét. A telekhatáron ál ló épület újraírja a kerítéssel körülvett családi ház sztereotí piáját. Három különböző fal- és födémréteggel átmeneti és belső tereket hoz lét re, amik részben fedettek, részben felfelé nyitottak, vagy felü lvilágítottak. A terv homogén makettszerűségét a határoló szerkezetek vékonysága adja. A külső héj a telekhatárra feszül ki; a sok nagyméretű n yílás a tömör felületekkel, rafinált egymásra fedéseikkel azt az érzetet keltik, hogy a többi szokványos társához képest egy nagyon nyit ott lakóépület áll az utcában. A lakók azonban nem érzik kirakatban magukat: a változatos parapetmagasságok és eltolt síkok elegendő védelmet adnak.

160 Sou Fujimoto N-ház | Oita, Japán | 2008

Az épület alapképlete a vernakuláris ház tipológiájából ered, d e a kivételes természeti környezetben az évszakonként változó v ízállásnak, a vízi megközelítés igényének is meg kellett felelni. Az ingadozó vízállás problémáját és a kikötés lehetőségét egy úszó platformra való telepítéssel oldották meg. A helyszíni kivitelezés nehézsé ge miatt az előregyártott, könnyűszerkezetes építési forma bizo nyult ideálisnak. A ponton szerkezetet és a hozzá kapcsolódó acélgerendás pl atformot egy üzemben készítették el, majd más építőanyagokkal e gyütt a Huron-tó egy könnyen megközelíthető partszakaszára szállított ák és a tóparton szerelték össze a házat. Ezután a kész épülete t közel 80 kilométert úsztatták, mire a helyére került. A házat borító céd rus deszka burkolat egy tömeggé fogja össze a külső és belső te reket, árnyékoló szerepében véd a direkt napsütés ellen, és csökkenti az ép ületre jutó szélterhelést is.

161 MOS Úszó
| Kanada | 2008
ház a Huron folyón

Gettó Tamás | Családi ház | Pécs | 1991

Janáky István | Ragályi-ház | Budapest, II | 1993

Ekler Dezső | Családi ház | Budakalász | 1994

Janesch Péter | Saját ház átalakítása | Budapest, II | 1996

Tomay Tamás | Villa a Pasaréti úton | Budapest, II | 1997

Pintér Balázs | Családi ház | Piliscsaba | 1998

Kalmár László / Zsuffa Zsolt | Családi ház | Csömör | 1998

Janáky István | Családi ház | Solymár | 2000

U. Nagy Gábor | Családi ház | Kétvölgy | 2000

Turányi Gábor | Családi ház | Budapest XII | 2000

Mónus János - Szőke Zsuzsa | Családi ház | Budapest | 2000

Bán Ferenc | Hétvégi ház | Tokaj | 2000

Turi Attila | Nyaraló | Pilisszentlászló | 2000

Karácsony Tamás | Mészáros-ház | Budapest II | 2000

U. Nagy Gábor | Családi ház | Szentgotthárd | 2001

Takács Sándor | Családi ház | Budapest II | 2001

Balázs Mihály | Családi ház | Tinnye | 2003

Basa Péter | Családi ház | Budakeszi | 2003

Jancsó Miklós | Harmatcsepp utcai családi ház átalakítás és bővítés | Budapest II | 2004

Kalmár László - Zsuffa Zsolt | Családi ház | Budaörs | 2005

Szokolyai Gábor | Családi ház | Budafok | 2005

Tomay Tamás | Családi ház | Budapest, II | 2006

Benczúr László | Bodnár-ház | Perbál | 2006

KORTÁRS CSALÁDI HÁZAK - MAGYAR PÉLDÁK

162
164 165 166 167 168 169 170 171 172 173 174 175 176 177 178 179 180 181 182 183 184 185 186

Karácsony

Pethő

Pelényi

Józsa

Benczúr

Bulcsu

Tima

163
Tamás | Kétlakásos családi ház | Budapest, XII | 2007
Margit | Családi ház | Mecsek | 2007
László | Családi ház átalakítás | Budapest, II | 2007
Dávid | Családi ház | Sopron | 2007
László | Családi ház | Szentendre | 2008
Tamás - Fortvingler Éva | Nyaraló | Balatonakarattya | 2008
Zoltán | Családi ház | Budapest | 2008
Vincze László | Majorság | Köveskál | 2012 187 188 189 190 191 192 193 194

A mediterrán mikroklímájú Pécs, Havi-hegyi domboldalán peckesen áll egy terrakotta színű ház. Markáns tömege és üde színfoltja már a belváros messzeségéből magára vonzza a tekintetet. A környező házakkal erős tipológiai kapcsolata ellenére, tömegével uralja a domboldal ezen részét. Itt a telkek kicsik, szabálytalan alakúak, a kis udvarok szinte zavaró közelségben vannak. Ez a sűrű beépítés szükségszerűen introvertált házat hoz létre. A ház befelé forduló karakterét az emelet nappali szobájához kapcsolódó terasz ellensúlyozza, ami a táj felé nyit.

164 Gettó Tamás Családi ház | Pécs | 1991

CSALÁDI HÁZAK

HOMLOKZATOK

L

A K Ó

|

METSZETEK HOMLOKZATOK Janáky István Ragályi-ház

BUDAPEST II. (PESTHIDEGKÚT) ELLÁK UTCA – HUBA UTCA FÖLDSZINTI ÉS EMELETI ALAPRAJZ HOMLOKZATOK

(ifj.)

A SOR ELS DARABJA A SAROKTELEKRE ÉPÍTETT L-ALAKÚ, ÁTLÓSAN ELHELYEZETT ÉPÜLET. MIND A HOMLOKZATI NYÍLÁSZÁRÓK, BURKOLATI OSZTÁSOK, MIND BELS TÉROSZTÁS TERVEZETT ESETLEGESSÉGEI A SPONTÁN ÉPÍTÉSZET HATÁSÁT MUTATJÁK.

165 L A K Ó É P Ü L E T T E R V E Z É S I T A N S Z É K
ME B CSALÁDI HÁZ PESTHIDEGKÚTON – 1994 JANÁKY ISTVÁN (ifj.)
BUDAPEST II. (PESTHIDEGKÚT) ELLÁK UTCA – HUBA UTCA FÖLDSZINTI ÉS EMELETI ALAPRAJZ
JANÁKY ISTVÁN AZ 1990-ES ÉVEK ÓTA TERVEZ CSALÁDI HÁZAKAT. A SOR ELS DARABJA A SAROKTELEKRE ÉPÍTETT L-ALAKÚ, É P Ü L E T T E R V E Z É S I T A N S Z
ME B CSALÁDI HÁZ PESTHIDEGKÚTON –
JANÁKY ISTVÁN
CSALÁDI HÁZAK
JANÁKY ISTVÁN AZ 1990-ES ÓTA TERVEZ CSALÁDI HÁZAKAT.
II | 1993
PRAJZK
Budapest,
A szomszédos épületek illeszkednek az utcák és a téglalap alakú telkek koordinátarendszeréhez, ez saroktelken lévő ház azonban kb. 30 fokkal elfordul ettől a struktúrától. A belső terek, az alaprajz a tervező és a megbízó hosszantartó, bensőséges egyezt etésének eredménye. A tört tengelyű közlekedők, a különböző nyúlványokkal to ldott szobák előre megbeszélt, s funkcionálisan igazolt döntése k megvalósulásai. A homlokzat kétféle burkolata (terméskő – építőlemez) aranymetszésben osztja a homlokzati felületeket. A különleges é rzékenységgel és tudatossággal megoldott építészeti részletek, a kovácsol tvas erkélykorlát, az ereszcsatorna, vagy a bejárati ajtó a ház alapképletének szerves részei.

A Duna-parton elhelyezkedő ház ovális, bárka alaprajzi formájának eredete a telek vízparti kapcsolatára utal. A ház karaktere a talált anyagok felhasználása mellett a népi építészet és a mese világ motívumaiból épül fel. A megközelítés felőli homlokzaton a földszint íves kontúrja föl é szögletesen nyúlik ki az emelet boronafalas tömege, tovább er ősítve a ház hajóra emlékeztető voltát. A terasz felé a tető vonala hozzázár a földszint íves kontúrjához, kialakítva a kétszintes teraszt. A lakóház belső térszervezése a földszinten és az emeleten is a hosszanti tengely mentén való zónákra osztás mellett a szimmetriára is épít, felhasználva annak tengelyét. Így darabolódik fel a kert felől nézve a teras z fedett nyitott sávjára, majd a nappali zóna után a megérkezés , a konyha és kiszolgáló helyiségek, valamint a lépcsőház mögött található, utca felőli szobára. Az épület rusztikus külsejével kontrasztban állnak a belső terek festett, vakolt felületei. A természetes anyagok, mint a fa, kerámia felületek itt is megjelennek, ahogy a falak keretezésénél a terméskő is.

166 Ekler Dezső Családi ház | Budakalász | 1994

Az 1933-as építésű emeletes polgári ház egy zártsorú beépítésű utcában áll. A tetőtér belakásával és egy minimumra szorítkozó felújítással jött létre a ház jelenlegi belseje. A meglévő s zinteken a helységek egybenyitásával egy áramló tér alakult ki. Minden anyag a maga nyers valóságában, kezeletlen felületekkel mutatkozik me g, feltárva szépségét. Egyedül az utcai homlokzat az, ami megma radt az eredeti vakolt festett felületével. A kert felöli homlokzaton é s a falazott kerítésen már nincsen vakolat, a meztelen téglafal ak néznek vissza ránk. Ez a felületi játék folytatódik a belső terekben is. A lé pcső nyersbeton felületű maradt, a nyílászárók mázolatlanok, a falak befejező rétege a többszöri glettelés bársonyos felülete. A tetőtér gips zkarton dobozolásai egyszerű csomagoló papír tapétát kaptak. Az egyedileg tervezett bútorok színtelen lakozott OSB és MDF lapokból, illet ve a tömör fa elemekből készültek.

A kert végében a hajdani szerszámos kamra helyén egy szauna és pihenő házikót épített fel a tervező. Bár anyaghasználata, form ái távol állnak a japán stílustól, mégis emlékeztet a szigetország építésze tére. A tolóajtó, a tornác, a tetőforma Janesch Japánban eltölt ött évét idézik meg.

167 Janesch Péter
II | 1996
Saját
ház átalakítása | Budapest,

Az 1930-as években Kaffka Péter tervei alapján épült házat a beruházó eredeti tervei szerint lebontották volna, helyet adva egy új, hatlakásos társasháznak. Már a kiviteli tervek is elkészült ek, mikor az építtető úgy döntött, hogy meghagyva a régi házat, azt egy elegáns villává alakítja át. A felújítás során csak a felmenő falak mar adtak meg, mert a lépcső és a födémek bauxitbetonból készültek és cseréjük szükségessé vált. Egyértelmű, hogy a ház teljes elbontása sokka l gazdaságosabb lett volna, mégis, a régi ház egy jelenős hozzá adott értéket, az épített környezet finom és folytonos átalakulását képviseli. Az utca felöli oldalon szinte változatlan maradt az eredeti épülettömeg, a kert felöli hozzáépítést egy szinte lebegő zárófödém fogja össze a régi épületrésszel.

168
B
L A K Ó É P Ü L E T T E R V E Z É S I T A N S Z É K
1 L A K Ó É P Ü L E T T E R V E Z É S I T A N S Z É K
M E
L A K Ó É P Ü L E T T E R V E Z É S I T A N S Z É K
Tomay Tamás Villa a Pasaréti úton | Budapest, II | 1997
B M E

A piliscsabai ház a magyar regionalizmus és az organikus építészet finom metszéke. Az erősen artikulált bejárat az előlépcsővel, az egymásba metsződő különböző magasságú tetők, a kis torony mind-mind olyan elemei a háznak, amik egy másik, mesékkel teli világba kalauzolnak el minket. Formájával és hangulatában Toroczkai Wig ánd Ede tatai műteremházára emlékeztet egy kicsit. A T alakú al aprajz két oldalán elhelyezkedő fedett-nyitott terek a megérkezés és a ven dégvárás kitüntetett helyei. Az étkező elosztó tere a konyha fe lé egy széles boltívvel kapcsolódik. A földszint kis kiszolgáló helyiségei me llett a kényelmes nappali, egy vendégszoba és a világos dolgozó kapott helyet. A nappali és a dolgozó nagyméretű kétszárnyú ajtókkal egybenyit hatóak az étkezővel, így nagyszámú vendég fogadására is alkalma s tér jön létre. A megérkezés fedett-nyitott teréből lehet a praktiku s műhelyszobába jutni, ami egy családi ház körül állandóan felm erülő javítási munkáknak, vagy barkácsolásnak a színtere.

169 Pintér Balázs Családi ház | Piliscsaba | 1998

A csömöri domboldalról szép kilátás nyílik Pestre: az L alakú é pület völgy felé néző nagy üvegfelületeivel használja ki ezt az adottságot.

A fiatal házaspár számára készült ház puritán tömegével, tiszta funkcionális alaprajzával a modern építészet nyelvezetét idézi . A homlokzat téglaburkolata, annak visszafogottan kezelt, de pontosan kimunk ált csomópontjai időtlenné és időtállóvá teszik az épületet.

170 Kalmár László - Zsuffa Zsolt Családi ház | Csömör | 1998

Az alapvetően gyümölcsös, hétvégi házas kis telek között a belterületbe vonás miatt nagyméretű családi házak épültek. Janáky igyekezett a megbízóit meggyőzni arról, hogy a megfelelő méretű telek a jól működő ház egyik alapfeltétele. A solymári erdő al att így három telek összevonásával jött létre az a földterület, ahol a szomsz édaihoz képest kicsinek tűnő épület áll. Az alapterülete azonba n 380 négyzetméter, ami egy háromtagú család és a zenész családfő stúdióját is kényelmesen magába tudja foglalni. Az alaprajz nem követi az egybenyitott terek mai szokását: a cellás elrendezés, a sarkon lévő bej árat, a szűk lépcső a sablonoktól távol áll, de a megbízók igén yeit pontosan kielégíti. A bitumenes tető bazaltszórása is különleges megoldá s: egyrészt védi a szigetelést a napsugaraktól, másrészt erőtel jes, nyers hatást tükröz.

171 1 1 2 2 Janáky István Családi ház | Solymár | 2000

Az Őrség dimbes-dombos tájában a szórvány települési forma tesz i különbözővé a lakozást az ország többi tájegységétől. Ez az alföldi tanyáknál sűrűbb településforma az ország nyugati részének egy kisebb területére jellemző. Az itt látható, erdő melletti ház ebbe a rendszerbe illeszkedik bele, mely az otthonosság és a tradicion ális vidéki élet egyfajta sűrítményeként értelmezhető. U. Nagy Gábor nemcsak tervezi, hanem kivitelezi is ezeket az épületeket. Elmondá sa szerint ez a ház volt az utolsó, amit a kilencvenes évek ele jén kidolgozott módszerével tudott még felépíteni, azaz, hogyan lehet ökonomiku s módon építkezni vidéken.

Az egymásra merőleges traktusú ház egy kis gyepes udvart keretez két oldalról, melyben a növényeket a tetővápáról lefolyó kis ciszternába összegyűlő vízből öntözik. A földszinten a nappali-étkező-konyha elfoglalja az épület rövidebbik szárát, míg a hosszabb az előszoba, kamra, fürdő és dolgozó, háló helységeket tartalmazza. A tereik éppen akkorák, hogy kényelmesek legyenek, ugyanakkor nem túlzóak. A s ok természetes és nyersen hagyott anyag kellemes meleg hatású belső ter eket hoz létre.

172 U. Nagy Gábor Családi ház | Kétvölgy | 2000

A budai hegyvidéken, északra néző domboldalon áll az L alakú, nagyméretű családi ház. Alaprajza kompakt, tömege tagoltsága, gondos részletmegoldásai ellenére egyszerű alapformát követ, sz igorúan kontrollált. Az épület megjelenése az utca felől józan és visszafogott, tömege illeszkedik a környezetébe, nem hívja fel magára a figyelmet. Az utcával közel párhuzamos szárny a felső, bejárati szinten a nappali funkciókat, a lejtő felé nyitott alsó szinten az úszóme dencét tartalmazza. Az utcára merőleges, a telek mélységében benyúló épületr ész a lakószobákat és a hozzájuk tartozó kiszolgáló helyiségeke t foglalja magába. A tető kialakítása kis lejtésű, kívül fémlemezfedés bor ítással, tere a lakóterek felől nyitott, érzékelhető. A téglaburkolat, a fémlemezfedés és a nyílásrend rafinált grafi kus kompozíciója határozza meg az épület homlokzati megjelenésé t. A gazdag téglaarchitektúra és a lépcsőházat bevilágító üvegtégla betétek is Turányi Gábor kézjegyei az épületen.

173 Turányi Gábor Családi ház | Budapest XII | 2000

Mónus (és tervezőtársa, felesége, Szőke Zsuzsa) sallangmentes, a modernizmus hagyományait ápoló építész, aki korai házaitól (Budapest, OKISZ-székház) kezdve világosan megfogalmazható alapelvek mentén alkot. Nem érdeklik az aktuális építészeti trendek, zárt, belső világa szigorú tudatosságra épül. Az aránylag kis telekre helyezett ház egy kétgyermekes pszichol ógus házaspárnak készült, akik szabad kezet adtak az építésznek . A vasbeton használata, a lábakra állítás, a tetőterasz Le Corbusier ha tását mutatják. Az egyszerű, funkcionalista alaprajz, a tiszta mérnöki gondolkodást jelző részletek, a kézi rajztechnika a modern építészet kortárs lenyomata. Az anyaghasználat azonban sokszínű: a nyersbeton, kő, fa mellett az üveg tartószerkezetként és lépcsőelemként is megjele nik.

174 Mónus János - Szőke Zsuzsa Családi ház | Budapest | 2000

Bán Ferenc Magyarország keleti szélén teremtett egy markáns hangvételű, egyedi építészeti világot, mely távoli kapcsolatot tart a kortárs építészeti irányzatokkal.

A Bodrog-parti nyaralóépület az ezredforduló magyar építészetének egyik legextrémebb példája. Bán Ferenc tokaji születésű építész, a hely kiváló ismerője. A telek a település végén helyezkedik el, a szomszédos temető mellett. Az út túloldalán egy felhagyott ipari területen egy bányászati átrakodó csúszda áll.

Az épület keskeny, hosszú főtömege különös világú: az erdős heg yoldal felé teljesen nyitott, míg a hosszanti oldalakon végighú zódó alacsony ablaksáv közvetlenül a padlóra ül. Ezeken az ablakokon át csak a kert gazdag aljnövényzete látható. A kiszolgáló terek, s a (nagy) szülői hálószoba egy kétszintes tömegbe került, míg függesztett fehér gubacsok a gyerekek, unokák számára készültek. Itt külön állóan létezhetnek, hálózsákban alhatnak (nincs bútor), rajzolhatnak az íves belső, fehér falakra. Ezek a gömbök adják a ház különös karakterét, mégsem válnak a környezet uralkodó elemévé: az épület a kert vé gébe került. A gubacsok szerkezeti részletei végletesen egyszer űek, szinte durvák, egyfajta nyers funkcionalizmust sugározva.

175 Bán Ferenc Hétvégi ház | Tokaj | 2000

A település szélén lévő kis telkeket az erdőből parcellázták ki. A szomszédos telkeken az eredeti fákat telepítettekkel cserélték le, de itt megőrizték az erdő korábbi növényzetét. A földszint szabdalt vonalvezetésű kontúrja egy régi, nőtt stru ktúrára emlékeztet. A néhány lépcsőfokos szintkülönbségek a lej tős telekből is következnek, de tovább erősítik a belső tér izgalmas, buja jellegét. Az emeletre két külön lépcsőn lehet feljutni: az egyik a nappaliból, a másik az étkezőből vezet fel. Ezek a romantikus, a modern elvek től távol álló gesztusok teszik radikálisan különlegessé ezt a házat, mely szakít a mai építészeti kánonnal. A részletek aprólékos megoldá sa, a gondosan gyűjtögetett míves faragott kő elemek és a pecsé tes téglák is hozzájárulnak ahhoz, hogy egy meghitt erdei lak fogadja mind ig az építészt és családját. Az épület – egy dolgozószobával va ló bővítés után – már állandó otthonként funkcionál.

176 Turi Attila Nyaraló | Pilisszentlászló | 2000

A ház több különböző tervezési fázison ment keresztül, míg a té glalap alakú, majd L-alakú elrendezés után a végső U formát elnyerte. A több elemből álló tömeg tiszta alaprajzi rendszert foglal magába: az egymásba fonódó terek folyamatosan tárulkozna k fel. A félig terepbe süllyesztett alsó szint tartja a kapcsolatot a ke rt alsó részével, míg a felső kert a nappalihoz kapcsolódó fede tt-nyitott térrel egészül ki. A félnyeregtetők alatti hálókat egy tetőterasz köti össze, ahonnan az alsó és felső kertrész egyformán ellenőrizhe tő, valamint szép kilátás nyílik a pilisi dombokra.

177 Karácsony Tamás Mészáros-ház | Budapest II | 2000

A Sárváron született építész a diplomáját a Műegyetemen szerezt e, de a rendszerváltás után a változó építészeti irányvonalak f eszítésében egy nyugodt pontra vágyva 1991-ben leköltözött az Őr ségbe, az Őriszentpéterhez tartozó Keserűszerre. Itt talált rá az igazi otthonra, és az Őrség érintetlen népi építészeti hagyományaira. U. Nagy nem csak tervezi, hanem saját maga kivitelezi a házait. E nnek ellenére nem vált kivitelezővé, rajzai továbbra is egy tervezőépítész ér zékeny, sokat keresgélő vonalai. Házai szintetizáló munkák, a t áj, a hagyományok és a kortárs lakozás tükrében. Ez a Szentgotthárd szélén épült ház már inkább kötődik a vidékhez, mint a városhoz. Bár modernista arányokkal és aszimmetrikus szerkesztéssel megkomponált homlokz atai, néhol keleties hangvételű részletei, vagy az alacsony haj lásszögű fémlemezfedésű tető inkább egy urbánus kontextus sajátja, az an yaghasználat és a ház méretei szépen ágyazzák bele a környezeté be. A kompakt téglalap alakú tömeg két szintjéhez az emelkedő dombold alon kapcsolódik additív módon a kettős kéménypillér és a nagym éretű fedett-nyitott terasz. A ház szerény méreteihez képest a félnyeregtető folytatása alatt létrehozott nyitott nappali szinte grandiózus méretű, az itt élők egyik fontos tartózkodási helye. A földszint a háló szobák és a közös fürdőszoba szintje, míg az emeleten a nappali , étkező és az ehhez közvetlenül kapcsolódó nagyvonalú fedett terasz található . A ház kétszintes homlokzatán a tornác árnyékolásaként használ t rúdbetétek a szlovén szénaszárítókat idézik.

178 U. Nagy Gábor Családi ház | Szentgotthárd | 2001

A Budapest II. kerületében álló családi ház anyagválasztása mia tt nyaralónak tűnik. A szépen megmunkált bútorszerű épület impregnált vörösfenyő felületei kiemelik a környező lakóépületek sorából. A földszint négyzet alakú belső terét egy középső oszlop négy térnegyedre osztja. A kert síkjától finoman elemelt földszint é s kapcsolódó teraszok miatt az egész pinceszint három oldalról bevilágító sávval rendelkezik. A négy lépcsőfoknyi szintkülönbség elegendő ar ra, hogy vizuálisan egybetartsa a lakószintet a kerttel, de szi ntben elválasztja. Az emeletre egy keskeny húzott karú lépcső vezet fel: itt található három háló és két egyedi alaprajzú fürdő helyiség. A földszint feszes, központi oszlopba futó vonalai a felső szinten lazulnak fel, lé trehozva a közlekedőt és a szobákhoz tartozó beépített tároló b útorokat.

179 Takács Sándor Családi ház | Budapest II | 2001

A tinnyei lakóház hagyományos nyeregtetős formájával és kompakt tömegével szűkszavúan áll a falu határában az új beépítések között. A kivitelező (egyben a megbízó) és a tervező egy korább i munka kapcsán ismerte meg egymást. A közös értékek tisztelete vezetett oda, hogy létrejött ez az otthon.

A ház vastag réteges falszerkezete, a hőszigetelés síkjában tar tott visszahúzott nyílászárók és a tömör fa spaletták az ötlete s, takarékos tervezés és a gondos kivitelezés bizonyítéka. Nagyméretű nyílászáró kizárólag a hátsó kert felé nyílik, amin keresztül a belső tér a terasszal, majd a távolabbi szántófölddel tart vizuális kapcsolatot. A ház mellett végigfutó zsalukő fal mentén a kert végébe jutunk, aho l egy praktikus kis szerszámtároló és nyári konyha található, mosogatóval, kémé nybe kötött grillráccsal. Az egyedüli lakott szint a földszint. A padlás - hagyományos há zakhoz hasonlóan - puffer zónaként szolgál. Az alaprajz a ház h osszanti tengelyében húzódó közlekedő tengelyére szerkesztett: innen nyí lnak a szobák, a vizes helyiségek, majd a végül a nappali és a konyha. A közlekedő sávot a szobáktól egy tároló-nyílászáró sáv választja el, amely a kéménypilléreket és a fűtő berendezést is tartalma zza.

180 Balázs Mihály Családi ház | Tinnye | 2003

A tornácos ház Budakeszin egy négytagú család részére készült. Az aránylag kis alapterületű ház téglalap alaprajza a későbbi b ővítést is lehetővé teszi. A földszinti alaprajzból kiugró tömeg ek funkcionális dobozok, melyeket a tető erőteljesen kinyúló er esze fog össze. Az előtér és a hozzá tartozó vendég-mosdó már egy majdani, merő leges irányú bővítés kezdeménye. Az emeleti vizes blokk is e ki ugrás fölé került, a tér használhatóságát a keresztirányú oromfalas n yeregtető biztosítja. Ezáltal jön létre az emeleten a megfelelő belmagasság a fürdőben, és a háztartási helyiségként is funkcionáló kis közle kedőben. A főtömegre merőleges nyeregtető kijelöli a bővítés ir ányát is.

181 Basa Péter Családi ház | Budakeszi | 2003

Jancsó Miklós

Egy 80-as években épült, eredetileg nyaraló funkciójú épület át alakításával, továbbépítésével jött létre ez a nagyobb méretű c saládi ház, mely hosszú évek lakatlansága alatt jutott el a 2002-es állapotig. A ház a beépített anyagok tekintetében, gépészetileg avult állapúvá vált, de tömege, esztétikai megjelenése is beavatkozást sürgetett. Mindezek ellenére a megbízó-tervező páros közös döntése az volt, hogy a régi ház minél több elemét meg kell tartani. A belső terek és a kertkapcsolat aggályos helyzete miatt teljes en át kellett írni a ház működését, újraszervezni a tereit. A b első terek egybenyitásával és a tömeg kiegészítésével Jancsó Miklós egy új ré teget adott a háznak. Az újonnan hőszigetelt külső fal egységes en pácolt lécburkolat héjat kapott. Az új vasbeton tető alatt teljes érté kű belmagasság alakult ki, az emeleti szint minden helyiségében . Az utca felőli homlokzaton a garázs felett egy műteremmel bővült a ház, míg a kert felé a meglévő teraszt teljesen beüvegezték, s emellé egy új terasz is készült. Az egyedi vörös színt a Skandináviában előszeretettel használt időjárásálló olaj-pigment-iszap festék felület adja a borovi fenyő léceknek.

182
Harmatcsepp utcai családi ház átalakítás és bővítés | Budapest II |
2004

A budaörsi domboldalon álló épület léptékét, elhelyezését tekin tve illeszkedik a környezetébe, tömegformálásával és magas építészeti minőségével pedig messze kitűnik a környező házak közül . Az épület programja egy szolid családi házé (lakóterülete ali g több mint 100 négyzetméter), kiegészítve egy olyan térrel, amely nagyobb baráti rendezvények kereteként is tud szolgálni. Tömege kompakt, modernista hagyományokat idéző, alaprajzi elren dezése tiszta és logikus. A lakóhelyiségek egyetlen, közbülső h elyzetben lévő szinten találhatóak. A nappali helyiségek sávjának magassá ga megemelt, a nappalihoz könnyed faszerkezetű, fedett terasz k apcsolódik. Az épülettömegből kiemelkedő északi sáv a felső szinten lévő terasz fedett zónája. A terasz a lakóterek érintése nélkül is megközelíthető, közös használatra szánt tér, ahonnan csodálatos panoráma nyílik a városra. Anyaghasználata (mészkőburkolat, nyersbeton, üvegme llvéd) elegánssá teszi az épület megjelenését és pontos jelzést ad a m ai kor építészeti karakteréről.

183 Kalmár László - Zsuffa Zsolt Családi ház | Budaörs | 2005

A budafoki hegyoldal tarka házai között áll egy visszafogott, s zinte komor, mélyszürke épület. Mázas kerámia burkolata homogenizálja a tömeget, melynek korcolt fémlemez héjalása is szinte megegyező színű. Ez a homogenitás teszi absztrakt tárgyszerűvé a házat. Egyedül a belső árnyékolószerkezetek ellenpontozzák a sötét fel ületet a textilrolók fehérjével. A homlokzati nyílászárók megje lenése működésük szerint változóak: a nyitható szárnnyal rendelkező ablakok, ajtók a homlokzat belső-, míg a fix nyílászárók a homlokzat külső síkjára kerültek, hártyaszerűvé téve a lapburkolathoz feszülő üveget. Az épület szigorú geometrikus formája időtlenné, tárgyszerűvé teszi a házat, amit a kiváló kivitelezési minőség is erősít. Ebben a tárgyban azonban jó lakni. A belső terek - az aszkétikus külső ellenére - otthonosan bútorozottak, jó arányú helyiségekkel.

184 Szokolyai Gábor Családi ház | Budafok | 2005

Budapest II. kerület Remetehegy családi házai, és vakolt homlok zatú villái között egy saroktelken áll a háromszintes téglaburk olatos épület. A négyzetformájú alaprajz, a puritán homlokzati téglaburkolat, a homogén fémlemez tető egy egyszerű, kompakt há z képét mutatja. A visszafogottság azonban több helyen többrétegűvé, já tékossá válik: a nyeregtető aszimmetrikus tömegű, különböző dől ésszögekkel (ami a belső tér igényeit követi), a sík homlokzatot – a ha zai modernizmusból is ismert – kiugró erkély, ill. előtető oldj a. A puritanizmus és játékosság együttélése teszi lehetővé, hogy egy Madonnát ábr ázoló bronz dombormű is a maga természetességében tud illeszked ni az épülethez. A meglepő részletek sorát az erkélyre nyíló, ferde z áródású fémajtó, vagy a betonelemekből összeállított bejárati k apu is bővíti.

185 Tomay Tamás Családi ház | Budapest, II | 2006

A ház egyedi formálása premodern gyökerekből fakad, mégis könny edén simul bele a faluképbe. Finom részleteivel, a vakolat színezésével keresi a párbeszédet a szomszédos házakkal. Tömege eg y erős állásfoglalás a toldaléképületekkel operáló szomszédokka l szemben, ugyanakkor sem anyaghasználatában, sem formájában nem igye kszik a kortárs eredetiséget mutatni. A család élettereként hat ározza meg magát az épület, amely sem technikai, sem formai bravúrokka l nem él. A ház fedélszéke olyan, mintha egy zsebkendőt megemel tek volna. A vidéki építészet és valami kedves, mesevilágot idéző f ormái a japán Teronobu Fujimori munkáira emlékeztetnek. A földszinten a nappali üvegfala mélyen hátrahúzott, létrehozva egy kellemes árnyékos teraszt, ami a kert és a belső terek köz ött képez átmenetet. A belső terekben őszintén jelenik meg a tartószerkezet. A fafödémet gyámolító acélgerendák a ház alakjából következően mutatják a szögtöréses rendszerüket. A fióktartók elrendezése mozgalmas, mégsem öncélú formai megoldások, hanem a ház alakjából vezethe tők le. A furcsa forma szögei a helyből, a telek határoló vonalaiból, i ll. a panorámából következnek.

186 Benczúr László Bodnár-ház | Perbál | 2006

A karakteres látszóbeton támfalkerítés mögött áll az elegáns ké tlakásos villaépület. A bejárati nyersbeton kapuzatnak a függől eges zsaludeszkák lenyomatai adnak finoman rusztikus felületet. Az épület erődszerű védettséget nyújt a bentlakóknak. A több belső udvarra tagolt kert, a támfalak és az alapvetően introvertált ház a kül világgal óvatos kapcsolatot tart. Az új ház a szomszédos 19. sz ázadi Hild-villával nem igyekszik konkurálni, ugyanakkor kapcsolatot sem keres. Autonóm egységként határozza meg magát a domboldalon. A beágya zottsága inkább a tereppel való kapcsolatában érhető tetten. A kerítések, támfalak rendszere – hasonlóan Karácsony Tamás más munkáihoz – a háznak nem egy kelléke, hanem szerves része: minden csáp, amit az épület kiereszt magából, a terepbe kapaszkodik. A panoráma felé néző kert és a belső udvar felé fordulnak az épület nyitottabb homlokzatai, míg az utca felé a zárt, tégla architektúrás homlokzatra a konyha ablaka néz.

187 Karácsony Tamás Kétlakásos családi ház | Budapest, XII | 2007

A művészettörténész-művész házaspár a gyerekeik különköltözése után döntöttek úgy, hogy a korábbi ingatlanoktól megválva egy kis mecseki faluban szeretnének a továbbiakban élni. Első ütemb en a telek aljában álló parasztház felújítása és a pince kerámi aműhellyé alakítása után, a tetőtérben rendezték be a hazalátogató gyerek ek számára a vendégszobákat. A második ütemben vágtak bele a fe lső ház tervezésébe, építésébe. Az építtetők határozott elképzeléssel rendelkeztek: egybefüggő belső terek helyett szeparált szobákat kívántak, különálló étke ző-konyhával. A funkcionális elkülönültség az épület tömegét, homlokzati burkolatait is meghatározta. A nappali kőburkolatú kubusa a kilátás felé fordul, s egy faburkolatú nyaktaggal kapcsolódik a többi funkciót befogad ó tulajdonképpeni főtömeghez. A szinte nyers funkcionalitás a b első terekben is folytatódik: a falazott szerkezetek vakoltak, míg a betonszerkezetek nem takartak; a felületek a különböző zsaluanyagok használata miatt különös ritmust kaptak.

188 Pelényi Margit Családi ház | Mecsek | 2007

Adyliget Budapest határában, Hűvösvölgy dombjai mögött húzódik meg. Még közel a városhoz, de már a várost határoló dombok mögött terül el a kertvárosi övezet erdővel keretezett blokkja. A ’80-as évek fehér-barna stílusában épült tekintélyes ház hát só emeleti szintjét és a tetőteret kapta meg az építész házaspár, hogy ala kítsák ki otthonukat. A bővítés a szülők nyeregtetős házának tö megéből kilépő geometrikus formájú parazita. Szép átlátásokkal rendelkező terei és racionális alaprajzi kialakítása jól illik az új elem homogén anyaghasználatához. A beavatkozás egy konzolos új födémszakasz és eg y külső lépcső építését jelentette, a belső tér átalakításával. A lépcsőkorlát és a toldalék vörösfenyő lécburkolattal borított ak, így azok határozottan elválnak a régi szerkezetektől. A ve ndégfogadás tereiben a fenyő, ipari parketta és a bronz színű falak, valamint a konyhasziget finom tónus különbségei adnak a kevés, de igény esen választott mobiliának hátteret. A lakószinten található gyerekszoba é s az emeleti zeneszoba, háló, fürdő már az privát zóna éteri fe hérével fogad minket. A helyiségek nem üresek, a szükséges mennyiségű bútorra szorítkoznak, így a bővítés tereire hagynak koncentrálni.

189 Pethő László
ház átalakítás | Budapest, II | 2007
Családi

Az „U” alakú épület a soproni Lővérek villanegyedében áll. A há z aszimmetrikus szárai a kert felé nyitnak. Telepítését a tájol áson felül a korábbi, elbontandó épület homlokzati síkja rajzolta me g. A kert és a telek vonalainak, szögtöréseinek keresgetéséből született ház harmonikus egységben áll a környezetével. A ház jól használja a lejtős terep adottságait, elfordul az utc ától és udvarával az utcától magasabban elhelyezkedő intimebb k ert felé nyílik meg. A ház alacsony hajlásszögű félnyereg teteje a domboldal le jtéséhez igazodik. A homlokzatképzésnél használt anyagok, mint a terméskő, tégla, fa szervesen illeszkednek a Lővérek adta természeti környezethez. Ez az anyagszerűség és a gazdag részletek adják a ház igazi karakterét. A befelé forduló ház külső homlokzatai jellemzően t ömörek, a kert felé, a külső tartózkodás színterére nyílnak meg

190 Józsa Dávid Családi ház | Sopron | 2007

Szentendre egykori üdülőövezete, Pismány még őrzi a hétvégi ház as hangulatot, de mára egyre inkább a város egy új villanegyedévé kezd válni.

A kortárs lakóépület derékszögű trapéz alakú földszinti alapraj zában egy háromosztatú parasztház téri elrendezésére emlékeztet . A középső konyha és étkező teréhez egyik oldalról a nappali, másik oldalról a közlekedő és mosdó tere kapcsolódik. A trapéz hossza bbik szára mentén elhelyezett húzott karú lépcső vezet az emeletre, a háló szobák szintjére. A telek adottságaiból és az ideális tájolásbó l fakadóan az épület az utcától távol helyezkedik el, a telek mélyén. A nagy előkert az utcához viszonyított jelentős szintkülönbség miatt m eg tudja őrizni intim jellegét. A nappali-étkező-konyha térhármasa erre a kilátás felé megnyitott déli tájolású kertre néz. A belső terek beépített bútorai a tartószerkezettel szerves egységet alkotnak, a falak felvastagí tott részei, nem önálló mobiliák.

191 Benczúr László Családi ház | Szentendre | 2008

A Balaton Budapesthez közeli legkeletibb települése Balatonakar attya. Az erősen lejtős telek kitüntetett helyen áll, éppen a B alaton hossztengelyébe néz bele. Az elhanyagolt állapotban lévő te lket szelektív növényritkítással tették rendbe, hogy a fenyőlig et különleges karaktere érvényre jusson. Ezek közé a fenyőfák közé nyúlik be az épület keskeny, kilátószerű szárnya. A ház alapképlete a bal atoni nyaralók rendjét követi: az alsó szinten a társasági élet terei, míg a felsőn kisméretű háló kapnak helyet. Az előkertben egy pergolás kocsibeálló fogadja az érkezőt. A tömör támfalak mellett mélyen vágódik a t erepbe a lépcső, mely az alsó kert szintjére vezet le. A lakósz int és a fölötte kígyózó épületszárny egybeolvad a kerttel, az oszlopok feloldód nak a fenyők törzsei között. A földszinten a közlekedősáv az eg ykarú lépcsővel kettévágja a konyha és a nappali terét. Az emeleten ugyanez a sáv az, ami elválasztja a két hálószobát.

192 Bulcsu Tamás - Fortvingler Éva Nyaraló | Balatonakarattya | 2008

A Svábhegy páratlan panorámával rendelkező telkén áll a Tima Zoltán tervezte villaépület. A ház egyszerre ápol kapcsolatot a hegyvidéki modern villaépítészet hagyományaival és egyszerre ko rtárs. Louis Kahn higgadt geometrikus lakóépületeire emlékeztet ő tömege érzékeny anyagválasztással párosult. Az „U” alakú ház a lift ny aktagján keresztül kapcsolódik a garázs additív egységéhez. A l akóház és a garázs tömege közötti laza kapcsolatot jelzi az is, hogy a homl okzat síkja itt visszalép. Az utca felől egyszintes arcot mutat ó ház gyalogos- és gépkocsi-megközelítése is azonos szinten van. Már a megérkezésk or feltárul a város felé néző kilátás az előtető vasbeton lemez e alatt. A villa tartózkodóan elegáns épülete szépen komponált kerti támfa lrendszerrel és úszómedencével egészül ki.

193 Tima Zoltán Családi ház | Budapest | 2008

Köveskál a Balaton-felvidék medencéjének közepén található köze l 500 lelket számláló település. A falu határában álló egykori majorság épületegyüttesét, és a hozzá tartozó mandulást vásárol ta meg az építésszel való egyeztetés után a tulajdonos. Az egyk ori sertéstelep épületállománya az ’50-es, ’60-as években épült, és a tulajdonosváltás idejére jelentősen leromlott. Az új tulajdonos felhagyott az állattartással és fő profilként a mandula-termesztéssel kíván f oglalkozni. Így első lépésként a talaj fertőtlenítése és a romo k eltakarítása volt óriási feladat. Ezután kezdődhetett meg a tervezés és építés, a melynek programja lakóházat, gondnoki lakást és gazdasági épüle tegyüttes létrehozását célozta meg. Az új lakóház mellett jó döntésnek tű nt felújítani a remek tartószerkezeti állapotban lévő 80 méter hosszú istállót. Ebben az épületben kapott helyet a gondnoki lakás és a tra ktorszín mellett raktározó, ill. feldolgozó helyiség is. A lakó ház tervezésénél hamar kiderült, hogy az építtető és a tervező között a közös nevezőként John Pawson svédországi Baron tanyaháza szerepel. A koncepció egy hosszú nyeregtetős épület képe volt, harmadában szétvágva, úgy, hogy az elhúzott tömegek egy kis udvart hozzanak létre. A mezőgazdasági épületek arányait követő két ház, fehér tömegével nyugod t, tájba illesztett tárgyként jelenik meg a mandula ültetvény s zélén.

194 Vincze László Majorság | Köveskál | 2012
FENNTARTHATÓ ÉS ENERGIATAKARÉKOS
HÁZAK
Future
|
Ecosistemaurbano
Fujy
198 199 200 201 202 203 204 205 206 207
CSALÁDI
Bambek Béla | Családi ház | Stuttgart, Németország | 1989
Systems | Project 222 | Pembrokenshire, Egyesült Királyság | 1998 GLASSX AG / Dietrich Schwarz
Szolár ház | Ems, Svájc | 2000 Fatima Fernandes - Michele Cannata | Önellátó lakóegység | Abrantes, Portugália | 2003
| Acél és fa ház | Asturias, Spanyolország | 2004
Naturally Architecture | Fujy-ház | El Escorial, Spanyolország | 2005 Rural Studio, Auburn University | Dave háza - $20K house VIII | Newbern, Alabama, USA | 2009 Studio 804, University of Kansas | Springfield fenntartható lakóépület | Kansas City, USA | 2009 SeARCH / CMA - Christian Müller | Villa Vals | Vals, Svájc | 2009 Bártfai-Szabó Gábor | Családi ház | Budakeszi | 2009

Béla háza

a természettel való harmónia keresésére ösztönözni. A négyszintes, vegyes funkciójú ház a kert felé fordul, felhasználva a helyszí ni adottságokat. Több mint két évtizeddel megelőzve korát, a há z olyan technológiai újításokat használ, mint az aktív szolár kollektorral al átámasztott magnezit fűtés. Az egyszerű nyeregtetős tömegű ház már a nyolcvanas évek végén 12 cm hőszigeteléssel készült. A belső terek üve g, horganyzott acél, tükör felületei hidegnek hatnának, ha nem a burjánzó növényzet tükröződne bennük.

198 Bambek Béla Családi ház | Stuttgart, Németország | 1989
Bambek korunk technokrata emberét igyekszik

A Brit-szigetek egyik legnyugatibb pontján található, Atlanti-óceánra néző parti telek vidéki nyugalma az urbanizáció elől menekülő megbízók ideális pihenő helye. A telken álló új ház egy katonai barakkot váltott le. A tervezők úgy döntöttek, hogy a modern t radícióktólmikor a természeti közegbe egy szép dobozt helyeznek - távol ta rtva magukat a táj részeként fogalmazzák meg az épületüket. A h ázat igyekeztek tradicionális épületszerkezeti megoldásokkal létrehozni, elkerülve a high-tech elemeket. Így jött létre az épület leglá tványosabb részeként a nyugatra néző fix üveg homlokzat, kerek szellőző nyílásokkal. Az üvegfalat egy ellipszis mentén alakították ki, mintha egy kamera vagy távcső lencséje metsződne össze a földdel. A ház tartószer kezeti elemeit szállítható méretben, üzemben előregyártották és a helyszínen szerelték össze. Kivétel ez alól a konyha és a fürdő rétege lt lemez egysége, ami teljes egészében előregyártva érkezett a helyszínre. Bár első látásra technikailag is zöld háznak tűnik az épület, valój ában nem az. A látvány felé megnyíló nagy üvegfelületek sok nap fényt ejtenek csapdába. A vastag hőszigetelő rétege miatt nagy a ház termikus kapacitása, ugyanakkor szokványos épületgépészeti egységeket h asználtak fel a működtetéséhez. Az épületet nem beásták a földbe, hanem a terepet építették fel körülötte, azt a hatást keltve, mintha a kompozíció az eredeti domborzat része lenne.

199 Future Systems Project 222 | Pembrokenshire, Egyesült Királyság | 1998

A Szolár ház I. egy zéró-energia felhasználású ház a Rajna völg yében. A házat a keleti, déli és nyugati oldaláról áttetsző fot ovoltaikus panelek borítják, melyeket csak a padlóig lefutó nyílászár ók szakítanak meg. Tekintve, hogy az északi oldalon nagyon kevé s napenergia nyerhető, a teljes felületét a panorámára néző nyílászáró b orítja. Az épület vasbeton tartószerkezete egy nagy hőtároló fe lületként működik. A belső világos terek látszóbeton falakkal elválasztot tak, melyek finoman sugározzák le a meleget. A külső megjelenés karakterét a szerelt üveg homlokzat adja, amely az időjárás függvényében v áltoztatja megjelenését a csillogó feketétől az opálosan szürké ig. A téli két és fél órás átlag napi napsütés kivételével a ház teljes fűtési és villamos energiaigényét fedezni tudják a homlokzati napelem ekkel nyert elektromossággal.

200 GLASSX AG / Dietrich Schwarz Szolár ház | Ems, Svájc | 2000

A projekt célja olyan moduláris lakóegységek fejlesztése volt, amelyek képesek választ adni az időszakos használat követelményeire. Az egyes lakóegységek a terület módosítása nélkül (mint például városi terek, nemzeti parkok, strandok esetén), infras trukturális kapcsolatok hiányában is tudnak működni. A modulok szükség szer int sorolhatóak vagy kombinálhatók. A lakóegységeket teljes aut onómia jellemzi: előkészítés nélkül bárhol elhelyezhetőek, napelemek r évén képesek energiatermelésre, saját vízkészlettel gazdálkodna k. A belső egyetlen összefüggő, bútorszerűen kialakított fürdő-, g ardrób- és konyhablokkal tagolt 27 m2-es tér, amely 1 fő számár a nyújt kényelmes lakáslehetőséget. A modulok könnyűszerkezetes kialakí tásúak acél tartóvázzal és külső-belső faburkolattal. Az épület ek prototípus szintjén léteznek, tömegtermelésbe nem kerültek. Gondolat i tartalmukon túl jelentőségük a technológia pontos megtervezés ében és megvalósításában van.

201
Michele Cannata Önellátó
| Abrantes, Portugália | 2003
Fatima Fernandes -
lakóegység

A tervezők nem elégedtek meg azzal, hogy egy fenntartható házat alkossanak, legalább annyira fontosnak tartották a helyszíni adottságok fegyelembevételét, mint az épület anyagának megválas ztását, vagy az épületgépészeti megoldásokat. A talajhoz négy p onton kapcsolódó ház elbontása esetén a legkisebb nyomot hagyja maga után. Mivel az épület jellemzően acél és fa tartószerkezeti ele mekből épül fel, az elbontott anyagok újrahasznosíthatóak, vagy recikl álhatóak. A ház formálásában az optimális tájolás és a lejtőre való illesztés játszotta a főszerepet. Épületgépészeti szempontból a ház falai ban futó szellőzőjáratok és a homlokzati szellőzőnyílások rends zere teszik különlegessé a ház gravitációs szellőzését.

202 Ecosistemaurbano Acél és fa ház | Asturias, Spanyolország | 2004

Fujy Naturally

A Fujy mintaháza a fenntartható családi ház építészet és a legf rissebb épületgépészeti technológiák bemutatására jött létre. Szinte kizárólag megújuló agyagokat használ a szerkezeti elemek hez, a felületkezeléshez, a bútorok elkészítéséhez. A faszerkez etek tanúsítvánnyal rendelkeznek arról, hogy az erdőgazdaság, ahonnan a nyersanyag származik fenntartható módon gazdálkodik a természet es erőforrásokkal. A ház alacsony energiafelhasználását támogatand ó passzív energetikai megoldásokat alkalmaz, mint a külső hőszi geteléshez használt thermo-akusztikus falazó blokk, az egyrétegű termé szetes vízszigetelő réteg, vagy a fa hőhídmegszakító elemek. A ház fűtését napelemek biztosítják és kiegészítésképpen egy speciális elektr omos kondenzációs bojler szolgáltatja a meleg vizet.

203
Spanyolország | 2005
Architecture Fujy-ház | El Escorial,

Rural Studio, Auburn University

A Rural Studio 2005-ben fogott bele egy olyan kezdeményezésbe, hogy az Egyesült Államokbeli Hale megyében mintaprojekt jellegű szociális lakásokat hozzanak létre, melyeket aztán helyi kiv itelezők lemásolhatnak. Az eddig elkészült kilenc házuk közül e z a nyolcadik. A kivételesen olcsó ház létrehozásához sokban hozzájárul, hogy a Rural Studio egy oktatási intézmény keretein belül tervezte a házat (8 hónapos átfutással), amely három-négy hét alatt épült fel egy é pítőtábor alkalmával. Az anyagok felhasználásánál a mértékletes ség mellett az újrafelhasználásra is törekednek. A szerény komfortszint kia lakítása az olcsó üzemeltetési költségek mellett kisebb komprom isszumot jelent a használóknak.

204
Dave háza - $20K house VIII | Newbern, Alabama, USA | 2009

Studio

A kansasi egyetem nonprofit szervezete ezt a prototípus házat é pítészhallgatók közös diplomamunkájaként hozta létre. A LEED Platinum minősítéssel rendelkező kis lakóépület számos okos megoldást vonultat fel az autonóm, passzív házak sorában. Álló szélturbina, napelem gondoskodik a ház villamos energiaellátásáról, míg a fű tést, hőszivattyús és geothermikus energiából nyeri. Az egykori ipari területen található bontott építőanyagok újrahasznosításával és a kie melkedően kevés hulladékkal is igyekeztek a kivitelezés során k isebb ökológiai lábnyomot hagyni a diákok. Az egészen minimális közlekedő tereivel és racionális alaprajzi szervezésével egy négytagú csa lád optimális otthona készült el.

205
804,
Springfield fenntartható lakóépület | Kansas City, USA | 2009
University of Kansas

A híres Vals-i termálfürdő szoros szomszédságában épült fel a V illa Vals. A szigorú helyi építési szabályozások nem tették leh etővé olyan házak tervezését, amik megzavarhatnák a fürdő kilátását, így az építészek besüllyesztették az épületet a föld alá. A bej árat a telken álló gazdasági épületen keresztül történik egy hosszú földalatti lépcsős folyosón. A megérkezéskor a nappali térbe jutunk, innen tárul fel a belső udvar, kilátással a völgyre. A lejtős terep ellipszispalást mentén történt kivájása képletszerű házat eredményezett. A Villa Vals változó belmagasságú tereiben válik összetetté és izgalmassá. A ház fűt ését a kandallókon felül födémfűtéssel oldották meg, melyet geo termikus energia táplál. A villamos energia teljes egészében a közeli ví zerőműből származik.

206 SeARCH / CMA - Christian Müller Villa Vals | Vals, Svájc | 2009

Makkosmária zártkerti övezetében álló 30 négyzetméteres kis ház közelíti az autonóm épület kritériumait. Tervezési alapelv volt, hogy akkora házat kell építeni, amekkorára az adott életfázisba n szüksége van az építész házaspárnak. A ház legyen bővíthető é s visszaalakítható - mikor az szükségessé válik -, illetve anyaghasználata, viselkedése legyen visszafogott. Épületfizikailag tudjon mindent, amit egy korszerű műszaki paraméterekkel felruházott passzívház tud. Ala pvetés volt, hogy a felhasznált anyagok lehetőleg bontottak, új rahasznosítottak legyenek. Így a bontott cserépfedés, újrahasznosított új ságpapír hőszigetelés, bontott tégla falazat szerepel a kis épü let alkotóelemei között. Az így elkészült ház nemcsak építészeti értékeiben péld ás, de az ökológiai lábnyoma is kicsi.

207 Bártfai-Szabó Gábor Családi ház | Budakeszi | 2009
INTRODUCTORY ESSAY FAMILY HOUSES FROM THE FIRST PART OF THE 20TH CENTURY – INTERNA TIONAL PROJECTS FAMILY HOUSES FROM THE FIRST PART OF THE 20TH CENTURY –HUNGARIA N PROJECTS FAMILY HOUSES FROM THE LATTER HALF OF THE 20TH CENTURY – INTERN ATIONAL PROJECTS FAMILY HOUSES FROM THE LATTER HALF OF THE 20TH CENTURY – HUNGAR IAN PROJECTS CONTEMPORARY FAMILY HOUSES – INTERNATIONAL PROJECTS CONTEMPORARY FAMILY HOUSES – HUNGARIAN PROJECTS SUSTAINABLE AND ENERGY-EFFICIENT FAMILY HOUSES 210 214 218 222 227 229 237 243

INTRODUCTORY ESSAY

The family house – or expressed simply, the house – is the base type for all buildings. The forbearer of the house being the cave, tent, hut or any structure fabricated to offer shelter from weather and external threats. In 1936, Frank Lloyd Wright laid down the principle that a residence should have the protective function reflected in its appearance. In 1940, Lajos Kozma said, when describing a new house project, that it is not the protective function that is the primary consideration, but the framework: “The home, is the essential machine for life, a multiple and complex commitment towards life’s functions and unity, and what people choose to make of it”. Both these approaches to the idea of house or family house are found in this book. It is not without coincidence that the use of the word family occurs even though ways of life have changed. A home, for instance, no longer provides large spaces for servants, as previously found in palaces, mansions and manor homes. A new home may still have a caretaker’s apartment in the basement or a staff room near the kitchen. The size of a house is determined by the extent to which the family occupy it.

Function is the primary consideration in the design of a modern house. However, when writing about architect’s modern homes, from the mid-twentieth century to the present, the authors’ opinions are usually based on a building’s form or stylistic content. Lajos Kozma described homes according to external appearance: small houses, single-storey houses or multi-storey houses. A small house may be the result of various considerations or functional requirements such as temporary use or even a tight budget due to economic restrictions. Floor area, square metres, number of rooms, and occupancy levels may often occur as a means of description in housing catalogues or publications. Location might also be used to describe an urban house/rural house, which can result in duality of meaning or refined categorisation. For example, Francisco Asensio Cervero further revised the classification of the urban/rural house to include descriptions of natural locations, resulting in five categories: city houses, suburban houses, beach houses, cottages, and houses in the mountains. Further, the criteria for classification may be based upon the materials used in construction (wood houses, stone houses, lightweight houses), as this affects structural solutions, interior and exterior appearance. Also, an associated location might be connected to nature or the constructed environment. Modern architecture faces an uncertain

paradigm, because, since the late seventies, the forming of homes offered many new opportunities. The same applies to the whole realm of architecture - that classification of family houses in the later decades of the twentieth century appears to be an aspect of the style. The modern family and new lifestyles have also had a radical impact upon specific architectural functions over time, affecting not only the work of architects, but also that of professional writers. Transition over time has also had an impact on the historical need to categorise houses as being “architect’s homes” or “independent homes”. Finally, the twenty-first century has resulted in criteria for classification falling into new categories: when neither the function, size, form, fabric, location or style will be convincing as a point of view. Commonly coming into acceptance is that a mixed use of categories might be better applied to best describe the group to which a house belongs or the essence it expresses. Thus, family houses are presented in this book within seven chapters: modern, simple, small, rural, redeveloped, introverted and gestured home types.

There is, of course, a well-known principle for planning – chronological order, which is used in the following text. A successive yearly list might prove to be clear, objective, and neutral. Lessons can be presented in this form of successive images of buildings and distinguished by obvious changes, showing absolute developmental stages, assumed by supporters of the heroic age of modern architecture. Possible changes in buildings that occurred hundreds of years ago, lead to categories of use, historic value, or even the ability to remain relevant that enhances a building’s classic status. Many people would be happy to live in these homes. Some architects even regret not having had the chance to design such homes, or even experiment with the same ideas today. A chronological list might appear to be neutral, as I mentioned above, but - on reflection - not completely. In this publication, the selection reflects the collective values held by the Department of Residential Building Design. One may have added or removed some, even the process of selection might express a different resolution itself, but this is only based upon those who undergo the selection process.

This selection of about 170 examples is presented in the above-mentioned, differing manner, while other aspects that

210

can be helpful are excluded. The theme, the family house - to be more accurate, the house as shelter - might be a specific point of reference. The house as a framework for living, in each solution, might reflect the developer/architect attitude concerning how a home can be achieved. Freedom to be diverse with the sheathing that protects the interior? Integration of the house with nature, even from the point of view of an external observer? New opportunities regarding primary utilisation of the built environment, with neighbours being overlooked or ignored? Integration with the existing surroundings, reflecting forms, materials and ideas? The task, client’s lifestyle, inception based upon given data, possibility to build, harmony between designer and client, extent of wish to be experimental?

In the early twentieth century, the appearance of a new home played the biggest role in the economic and social changes following an expanding circle of customers, a growing middle class, technological progress - that is, all of these were attributable to a change in lifestyle. The requirements for the home - a small family, fewer servants, properly equipped, health care attitudes, simplicity, sufficiently spectacular spaces, connection to nature - all these constituted demands at the turn of the century. A close relationship between hygienic and aesthetic needs occurred. It is especially clear that these two ideas developed together as part of modern design, as is best seen in apartment buildings. This reform was best seen in English houses where one finds the need for more light and air, strictly functional spaces, to avoid unnecessary decoration, to avoid heavy items of furniture, to provide clarity and cleanliness of perception. In 1902, Herman Muthesius wrote words to the effect “that, just as our clothes are being reformed, so are the homes in which we are wrapping ourselves”. Indeed, this does seem to hold an element of truth; since, in the post-World War One years, a welcome parallel could be drawn between the pioneers of practical dressing for men and women and the modern movement regarding home design. As individuals shifted towards the “clothing reform” not only for reasons of mere compliance, but to demonstrate the phenomenon of modern progress and functionality, so did the aesthetic of architecture validate this resolution. Now we are long past the age of the liberal dress code revolution, even the countercultural revolution of styles in the 1960s. Resultant home styles and even clothing styles have not changed sig -

nificantly compared to those from a hundred years ago. Yet, if we accept that our home is similar to an item of clothing, it does have an image to go with it. (Obviously, this is easier with clothing.) It shows one’s character and relationship to how we live.

The home provides protection and shelter, but also leaves space for its occupants. “I like having a home that has the appearance and sense of shelter, today, this is what I like,” said Frank Lloyd Wright in 1943. The Robie House (1909) is huge with overhanging eaves and protective brick parapet walls providing a sense of security for its occupants. Natural materials are even used in the interiors. The architect deliberately raised the central space to differentiate it from the other “boxes” in order to create a place for conversation, reading, and meal times. The pillar structure increased freedom to organise open plan interiors (plan libre), which are not only restricted to modern architecture, but considered a motive behind modern house design. In the Tugendhat Villa (Ludwig Mies van der Rohe, 1930), a huge living room and two perpendicular glazed walls bind the interior space. Although complex, they assist in arranging the individual parts by separation (working, living, seating, game room, dining room) or connection as one space, depending upon how one perceives it. The separation between inside and outside is no longer present - apart from the street side, where protection can be offered from intrusion. At a press of a button, the windows can be lowered mechanically from ceiling to floor, into a space below the floor. The interior is then connected to the garden. Although not directly accessible from the living room, the garden can be reached by an exterior staircase. The maximum potential for open floor plans can be seen in the Glass House (Philip Johnson, 1949), where only part of the glazed box is hidden from view, the bathroom in a brick cylinder. This house only provides protection from the weather, and life for its residents (at least, those who enter the land) takes place publicly. In the post-World War Two years, several renowned architects developed glass-wall, open-plan houses, as the use of steel and glass created perfect spaces in a use of technical minimalism that expressed the well-being associated with consumer society. Apart from this form of openness, enclosure is not really characteristic of modern homes. These examples appeared in the earlier half of the last century and have continued ever since. “The architect’s job is to create warm cosy spaces,” said Adolf Loos in 1898. This can be observed in homes he designed in the late twenties. The

211

Müller House (1928) enclosed the spaces of a home in geometric cubic forms that linked at different levels, yet they did not flow into each other. Due to differences in levels, stairs can be seen to bisect spaces, meet at places between, inside or out, that allow the occupant a secure way to observe activities of others inside or out. A significant alternative to this model occurs when the idea of an ancient cave dwelling, dug into the ground, is reconsidered. The N House (Sou Fujimoto, 2008) does this. The architect decided to nestle spaces within each other, allowing the occupant to burrow themselves in their own home, while still allowing them the freedom to view the outside. The final result was three volumes, placed within each other, connected by various-sized openings that allow the occupant to use the spaces between, which might also be separated, according to lifestyle.

Integrating homes with nature was not a twentieth-century discovery, but reflects a direct relationship between home and garden, nature or symbols of naturalness as expressions of architectural intent. If the basement level is placed below ground and the first floor is level with the outside terrain, nature is afforded direct contact by means of opening sliding doors in the summer or visual contact via windows in the winter. However, connection to nature is not an issue of land and vegetation. Creation of intermediate spaces in the form of covered open verandas and the materials used to do so are also included. Some examples of this connection to nature theme occur in holiday homes, the primary function being relaxation, the secondary function being a connection to nature. Villa Mairea (Alvar Aalto, 1939) is arranged in a “U” shape that encloses a small area of cultivated land. The external and internal materials of this home are natural, and the regular ordering of form is only deviated from at a few points. Columns used in the interior are of different sizes and materials to emulate the feeling of being in a forest. The Koshino House (Tadao Ando, 1981) relates to nature in a totally different manner. Two strict geometric blocks of raw concrete form a plateau on a sloping site. The doublestorey living room is purposely designed to compose views of the landscape beyond. The previous two examples, although different, both share the common factor of being seated in the landscape. A different situation occurs when a home is placed in such a way that it becomes a focal point when viewed from afar. A classic example of a home as spectacle is Can Lis (Jørn Utzon, 1971), which overlooks the sea from a cliff top. This holiday home of residential

blocks and covered walkways frames views of the sea, provides shade, and treats the landscape as a stage. The overall composition is from four main blocks, irregularly placed, using local stone and roofing materials to give a sense of timelessness. While the terraces of Can Lis can be considered places of contemplation, a project built almost simultaneously can be viewed as a watchtower overlooking Lake Lugano: Casa Bianchi (Mario Botta, 1973). The analogy is not accidental. This holiday home is located in an area known for Roccolo towers, originally built as lookout towers – the difference being this project is from reinforced concrete blocks, not stone. The walls open up in places to allow in light, while the only real views are offered from the access bridge that is orientated towards a small church on the opposite side of the valley.

A family home’s primary function is to create, within given boundaries, its own separate protective world. Rarely is it in the middle of nowhere, surrounded by untouched nature. More often, it is based upon a single plot of land surrounded by neighbours, other buildings, or even on the site of a previous building. The modern house at design stage - not always, but often - did not take into consideration its location or what had been there before. The motive to build was to present something new, contemporary and different. Many examples of this stance exist, by far the most spectacular being the Schroder House (Gerrit Rietveld, 1924). It is found – a white rendered, flat roofed, ornament free home – at the end of a row of traditional brick houses. Not one element of this house fits its neighbours in appearance, volume, interior layout, moving partitions, or top-lit staircase. Even the bedrooms have hand washbasins, which was not conventional at the time. Following these breakthroughs in modern architecture, regarding neighbouring buildings, it became common to integrate remains of existing buildings into new homes. The Upper Lawn Pavilion (Alison and Peter Smithson, 1962) retained an existing stone wall, to which a lightweight glazed structure was added, creating a contrast between heavy and light. This adaptation also brings with it a haphazard charm. This use of the environment might opt to adopt or reject traditional values while taking into account cultural issues. Along with the elements of the twentieth century home’s development arises an emotional debate. Clear rejection of needs became an irony of the post-modern age in the quest for sleeker needs. Today’s homes often reflect their surroundings, and not

212

purely as a result of planning applications. Elektra House (David Adjaye, 2000) retained the existing proportions and contour of the building that previously stood on the site. There are no openings in the wall. Dark coloured and solid plywood coverings complete this form, even though the subdivision of the elevation boards indicate the location of former windows as part of the new modelling. The Scharansi Home Studio (Valerio Olgiati, 2007) follows the contour of an existing barn, even though no materials or forms from the previous building are used. It was necessary to build a larger inner courtyard using tan-coloured, reinforced, delicately ornamented concrete. From a distance, this wall does not stand out from the environment; yet, upon closer inspection, the difference goes without saying.

A house is usually achieved as the result of collaboration between a client and the architect. Total freedom to design sometimes occurs, although typically only when architects build their own home. The Melnyikov House (1929) radically differs from the norm, consisting of two intersecting cylinders. In only one place, in the studio space, does a wall break this form. The windows even break convention with their hexagonal forms randomly placed on the elevation. Robert Venturi designed the Vana Venturi House (1964) for his mother, overturning the dogma of modern architecture and questioning the unwritten rules. Gable walls and pronounced chimneys at first glance appear symmetrical and seem to be archetypical, but on closer examination they are full of contradictions. The hou se only makes reference to traditional forms but does not take them seriously.Yet, this house is complex, despite all its contradictions. Due to the small scale of homes, the chance to experiment often arises. Sometimes, the client might be the architect’s partner. Peter Eisenman questioned ideas of emotional and functional content in at least 11 different theoretical projects – ideas realised in many projects. The Miller House (1970) - just like the rest - realises principles that occur when the columns, planes, geometric spaces, massing, repetition, rotation and vertical extrusion, regardless of function or symbolic content, are treated without consideration for architectural restrictions, resulting in buildings that are partly uninhabitable, an obvious impasse.

Still, failures in the design of experimental homes have not caused architects to quit their attempts, though their purpose

now is no longer a quest for radicalism, more for visual impact or specialities. The new (or rediscovered) structure, form, materials and techniques offer opportunities that are unusual - not only for the sake of being unusual - moreover, for the purpose of building a house. Maybe it is not even necessary to find new structure, form, material, techniques... The following collection of examples of photographs, floor plans, sections and accompanying information should, in the shortest time possible, allow you to harvest the information you need to know about buildings. These might be viewed as “cheat sheets” to make it easier to remember. However, to really know each house, one would need much more information than what is provided here. These notes are to help you learn a little bit more about each home and to gain a better understanding of their essence.

213

Victor Horta | Own House | Brüssels, Belgium | 1898

Standing on two adjacent plots, Horta designed his home and studio, which was later recognised as being the zenith of his chara cteristic career. Each building can be recognised by distinctively different façades - one being residential, the other commerci al. The professional, private and social functions are served by three separate staircases, one of which was used to seat guests at home conc erts. Unusual for homes in Brussels, the designer employed windows to the rear of the buildings allowing light to flood into all areas - the front, back, side and roof. Another speciality of this house is the use of white glazed bricks found in the dining room and vaulted ceilings, as well as the use of American oak, marble, copper and gold as decorative surfaces.

Peter Behrens | Behrens’ House | Darmstadt, Germany | 1901

This architect’s own home reflects his personal beliefs. Josef Maria Olbrich designed five homes in the Darmstadt artists’ colo ny. One was designed by Behrens, someone with no formal architectural training. This high-pitched roof home designed in Jugendstil (or Art Nouveau) totally bucked the trend followed by Germans at the turn of the century. The lean massing of this home, under three di ffering roof forms, appears to resemble a small castle. The rounded red brick, decorating the gable walls, flows from a decorative use of gr een glazed brick in a playful use of horizontal and vertical elements. The blue-finished music room contrasts the solemn mood of the white , furnished dining room. Interior elegance is portrayed by the use of organic forms and fixtures. Behrens designed almost every part of thi s home, including crockery and cutlery.

Charles Rennie Mackintosh | Hill House | Helensburgh, United Kingdom | 1903

Mackintosh’s work mixes traditional elements with the abstract, bridging styles ranging from English Gothic to twentieth-centur y Modernism. On a sloping site in an elegant residential area above the River Clyde, this home was designed for a publisher. This home, with its main façade dominating the skyline, defined a new architectural language that employs asymmetry. Each room, from the entran ce inward, adopt special spatial characteristics. The large bay windows appear to be added at a later date. In fact, they were designed to encourage relaxation, reading, and appreciation of the views. The interior furnishing, ironmongery, and cabinetry is found to be richly dec orated, yet not excessive.

Frank Lloyd Wright | Robie House | Chicago, USA | 1909

This house runs parallel to the street, characterised by a stone-capped Roman brick wall, shallow roofs, and projecting eaves. In principle, just one space, the ground floor, is separated by a fireplace. The staircase orients the living and dining rooms on a longitudinal axis. This successfully fulfilled the client’s requeste for a home that does not treat separate spaces as boxes, without the ne ed for usual “ornaments”, curtains, carpets, etc.

Otto Wagner | Wagner Villa | Vienna, Austria | 1912

This Austrian architect’s own home on the outskirts of Vienna stands next to one of his earlier Art Nouveau villas. The buildin g, with exaggerated eaves, is decorated in glazed Art Nouveau-style ceramic tiles, combined with fenestration following a modern patter n. This duality of style is dissolved by means of a subtle use of subdued blue and white glazed ceramic tiles. The interior is a rampant co ntinuation of the exterior’s decoration, incorporating abstract glass compositions.

Erik Gunnar Asplund | Snellmann Villa | Djursholm, Sweden | 1918

Asplund’s first major work, a reinterpretation of the Swedish Neo-Classical tradition, was for a bank manager. Instead of build ing a house under a single span, to accommodate the width of one room, this project allows for the width of one and a half rooms, thu s allowing space for contemporary features. The external appearance of this timber house suggests rural simplicity.

Gerrit Rietveld | Schröder House | Utrecht, Holland | 1924

A radical break from prevailing architectural styles, the Schröder House is a pure expression of abstraction and continuity in the

214 FAMILY HOUSES FROM THE FIRST PART OF THE 20TH CENTURY – INTERNA TIONAL P R
OJECTS
185

spaces created by the Dutch De Stilj movement. The house is made up of a system of right angles applied to lines and planes. Bl ack, white, red, blue and yellow colours are dominant, reminiscent of a three-dimensional Mondrian painting. Although this house is connect ed to the neighbouring house, the Schröder house ignores its direct environment, rendering the importance of the past as being obsolete a nd old. The same use of colours and forms applies to the interior of this home to maintain coherence. The upstairs party walls can be repos itioned, allowing the three bedrooms to comprise different spaces or a single space.

Raymond Antonin | Reinanzaka House | Tokyo, Japan | 1924

Following a major earthquake, a Modernist house was shortly thereafter erected in the centre of Tokyo. Strongly influenced by C ubism and Expressionism, this concrete construction expresses itself as a structural and decorative exercise. Antonin and his wif e had hoped to set an example for the Japanese construction industry – and not just for homes, but also in the design of electrical and mechan ical solutions, textiles, and furnishings. The house is greatly orientated towards the garden. The main functions lie in a two-storey wing, the kitchen in a single-storey wing. Summer and winter access to the interior spaces is made via a conical corridor. Angles in the floor plan ar e found to be filled with “inaccuracies” that Asplund suggests provide a sense of intensity.

Walter Gropius | Own House | Dessau, Germany | 1926

Gropius was commissioned to build three semi-detached homes in Dessau, to house teachers at the Bauhaus (Masters), plus a detached home for the director. Gropius intended the new houses, including the director’s, Gropius, to promote the “New Archite cture” - a tool to demonstrate the new aesthetic. These homes present previously developed theories of industrial fabrication and standardisation. The interior design also uses Bauhaus workshop-produced furnishings, including the Wassily chair by Marcell Breuer, first seen here . Many of the details are practical and efficiently organise daily life, such as rotating cabinets accessible from both sides or ventilated c lothes and bedding cabinets. These homes where almost completely destroyed in World War Two, and reconstruction began in 2011.

Le Corbusier | Stein Villa | Paris, France | 1927

This is considered to be a luxury version of the L’Espirit Noveau Pavilion. The framed building with cantilevered slabs support s nonstructural ribbon walls and windows, as a sort of membrane that separates the interior from the exterior. The building manifest s itself as a pure composition, which contains objects within a frame. The Stein Villa and the Palladian Villa Foscari are both based upon a proportion of eight units wide, five and a half units deep, and five units high. Using exactly the same structural layout of an A-B-A-B-A pat tern, giving this modern villa the impression of a classical building.

Hans Heinz Lüttgen | Dr. Fischer Residence | Barmen, Germany | 1927

This house is located on the intersection of two streets, providing the basis for a plan that stands oblique to the land divisi on grid. Sitting on a gently sloping site, this home can be approached from two directions, converging at a common terrace area. It is s tructurally orientated around two full-height load bearing walls that provide views of the main living room and dining room from the first floor living space’s terrace.

Henry van de Velde: Own House, Tervuren, Belgium, 1927

The characteristic cornice and rounded corners of this building resemble an elaborate treasure chest. This feeling is present i n the interior spaces, bringing coherence to the custom-designed fireplace and living room furniture. Unique, adjustable, tilting outdoor furn iture forms an integral part of its external spaces. Rounded corners are found leading from the garage, towards the entrance, via the garden s tairs, towards the entrance, continuing inside the house, going upstairs and leading to the L-shaped library, which is expressed on the longer axis of the building’s elevations.

Adolf Loos | Möller House | Vienna, Austria | 1928

In his biography on Adolf Loos, Heinrich Kulka used the term “Raumplan” to describe his design methodology. Loos designed homes in volumes modelled at the inception stage. This method was verified as a process by which low-ceiling, high-definition rooms s hould be linked to larger rooms, thus creating complex spatial experiences. The Möller house is made up of five different spaces that ca n be opened

215

and intuitive. For example, a reading niche connects via the central hall to the music room. This process has led to an asymmet rical plan, which appears to be asymmetrical when viewed from the garden elevation. On closer inspection, it becomes apparent that this bui lding is a fusion of two symmetrical parts. The interior of this home reveals a fine spatial relationship based around the stairs. Positio ning of the music room in relationship to the dining room is theatrical and allows for this area to also act as a stage.

Paul Engelmann and Ludwig Wittgenstein | Wittgenstein House | Vienna, Austria | 1928

A patron of the arts and a money tycoon commissioned Engelmann (a student of Adolf Loos) to design a house for her brother on condition that her brother, Ludwig Wittgenstein (an unemployed philosopher with specific ideas), be recognised as a partner in the architectural design process. In fact, Wittgenstein had studied mechanical engineering in Manchester and took advantage of these skills to design the lift doors, ironmongery, and other items. This resulted in a gracefully designed home that appears altogether cold and hard, wi th nothing of the chic found in Loos’ other spaces.

Konstantin Melnyikov | Own House | Moscow, Russia | 1929

Melnyikov built this home for his family in an unremarkable Moscow suburb. At first glance, this building appears to be a churc h or planetarium, not a home. The reason for this is his rational use of a structural cylinder form, pierced with diamond-shaped windows and shaped without need for lintels. At one cylinder, a double-height, brightly-lit living space is placed above the bedroom. At th e other cylinder, a studio and art gallery space are placed above another bedroom, which shares a common external terrace.

Erich Mendelsohn | Own House | Berlin, Germany | 1930

Located on a small hill in western Berlin, between Stössen Lake and a Jewish cemetery, this steel and brick home occupies most of its plot. The architect designed a home that Bruno Zevi has since described as an ”architecture of silence”, being a means to b uild what to date had been referred to as expressiveness. Large terraces surround this extruded home, an unusual treatment of the elevation encapsulated in the enclosed entrance hall, yet dynamically balanced by the band of windows on the first floor. The architect was careful to examine the appropriate use of furniture, employing built-in items where required.

Ludwig Mies van der Rohe | Tugendhat House | Brno, Czech Republic | 1930

This villa, highly demanding in terms of architectural principles (much like the Barcelona Pavilion), stands in the suburbs of Brno. Mies used elegant and expensive materials including travertine, onyx, ebony, and chromed steel. The premise of the design was t o follow a design principle where the needs of the owner elegantly flow from one space to another. “I’ve always wanted a modern house, hug e space, and clean simple shapes,” said Grete Tugendhat, the client. At the heart of this house is the living room. The ceiling, walls, and linoleum were all finished in white. Service rooms are located to the north and west, including the main entrance, study, library, and piano room. Bedrooms are located upstairs. Mies designed the majority of the furniture, most notably the Tugendhat Chair. Electrical fittings were t o the highest standards to date. Large windows opened by electric motors, central heating, and air conditioning provided for the owners’ comf ort.

Le Corbusier | Villa Savoye | Poissy, France | 1931

This icon of modern architecture can be found near Paris, in the small town of Poissy. The client of this project was a wealthy director who wanted a weekend house over looking the River Seine. The five points of Le Corbusier’s architecture can be observe d in the Villa Savoye: elevated on legs, roof garden, open floor plan, free façade, and ribbon windows. Also present is the characteristic int erior foot ramp. The shape and arrangement of rooms are very refined: a shallow box located in a nearly square plan, wrapped on all four elevati ons with ribbon windows, and raised from the ground on legs. The dimensions of the box are determined by two factors: the angle of foot ram p and the motorcar’s turning circle.

Hans Scharoun | Schminke House | Löbau, Germany | 1933

Scharoun is best known for the Berlin Philharmonic Concert Hall and his architectural language of Expressionism and Organicism. The steel frame structure follows a regular form. The massing of forms is rotated; hence, it suggests plasticity. The building was rotated in relationship to surrounding roads with a variation on the right angle theme for dynamism of composition. This extruded form provides

216

orientation in two directions: to the south, a narrow band of windows; to the north, a large expanse of glazing offering panoramic views. The stairs strongly indicate different directions of plan form and the dominant use of external and internal space.

Luigi Figini | Own House | Milan, Italy | 1935

This was strongly influenced by Le Corbusier’s Villa Savoye and the “five point” concept. This home followed a concept known as “casa che cresce” that grows and changes with the residents. In addition to this was the concept of “casa thermos” or green hou se, which incorporates the architect’s ideas about natural heating and ventilation systems. The latter requires fresh morning air from the northern side to be captured to cool the home, and the windows to remain closed. This building was erected in reinforced concrete maintaining golden section proportions throughout.

Erik Gunnar Asplund | Own House | Lisön, Sweden | 1937

This simple, but greatly detailed weekend house is located 50 km from Stockholm. The northern side of the home grows out of a rocky slope with views of the bay towards the south and west. To the west, a covered terrace is intended as a family and guest entertainment space. The elevations are clad in timber boards that have been planed smooth and painted white.

Frank Lloyd Wright | Falling Water | Bear Run, Pennsylvania, USA | 1937

This house, located above a creek in a nature reserve, demonstrates the human relationship between architecture and nature. Compared to most homes, this is the most dramatic example of people being placed back in nature. Wright brings the inhabitants directly in contact with the gorge, trees, foliage, and wild flowers. From within the home, the majesty of the surrounding falling water, l ike Wright’s prairie houses, demonstrates the strong influence of Japanese architecture. The fireplace is centrally located, facilitating a sens e of togetherness for the family. The building’s vertical elements are constructed from locally sourced stone, exaggerating the plasticity of the existing rocks. Horizontal elements are all in situ concrete. All internal floors, just like the walls, are stone. The woodwork is all grained walnut.

Walter Gropius and Marcel Breuer | Gropius House | Lincoln, USA | 1937

This was the first commission for Gropius in the USA. The client, Mrs Jane Storrow, financed this project, which upon completio n was rented to the architect. Before undertaking this design, the architects studied the local New England vernacular for stone plinths, brick fireplaces, and red wood cladding. All of the collected ideas were developed in the new building. The house is placed on a nort h-south axis, accessed by a mosquito-netted patio. Vertical circulation to the bedrooms is achieved at the intersection of the upstairs east- west axis. Excluding the unique curved handrail to the staircase, every element of this home could be purchased as standard building mater ial found in trade catalogues. The intention of this was to demonstrate that mass-produced items could be used to build an affordable, ar tistic home, accessible to everyone.

Alvar Aalto | Mairea Villa | Noormarkku, Finland | 1938

Designed by Aalto for the Gullichsen family, this villa - located on a hilltop in western Finland - is a synthesis of tradition al Finnish architecture and Modernism. The clients desired a home to reflect the economic, social, and artistic context of the era. The di ning room and living room with large division walls face the entrance. A range of floor and ceiling levels create a sense of “flowing space”. Steel support columns are covered with black rattan or birch bark, mimicking the diversity of nature, while brittle materials humanise the in terior. A sauna constructed from Finnish pine has been placed in a separate building, connected by a covered path to the main house and f ree-form swimming pool. The home and sauna form a U-shaped courtyard bounded on one side by a forest. The remainder of the building is r endered white. Balconies, handrails, and other elevation details are in teak cabinetry.

Denys Lasdun | Newton Road House | Paddington, United Kingdom | 1939

Even from a distance, the Modernist Newton Road House is easily recognisable as an early example of Lasdun’s use of Neo-Brutali st concrete. The building appears to be a case study strongly influenced by Le Corbusier. Only the ground floor’s staff quarters s eem to be out of character when compared to the overall massing on other floors, which are square in plan. The strict planning is only broken by a gentle curve to the stairwell. Interior and exterior treatments make reference to works by Le Corbusier. Boundary walls are of brick, framed by painted, reinforced concrete. The street façade is treated with homogeneous ribbons of ceramic tiles. The glass brick wall works well with the

217

front door, providing scattered lighting in the entrance lobby. The entrance is set back from the front elevation and appears t o be supported by a pillar. In fact, this is only a compositional item. While clever design details include hidden interior blinds, the dumb w aiter and built-in flower boxes in front of the glass brick wall near the stairwell intended to provide ambient lighting.

Marcell Breuer | Chamberlain House | Wayland, Massachusetts, USA | 1940

A small weekend house, this combines elements of the international style with local materials and construction techniques. A ti mber structure can be found projecting up to 2.5 metres from the stone plinth. This is not a traditional rib-framed building, but th e forerunner of modern glued and engineered wooden systems. The outer vertical boarding is glued to slanted interior boards, which acts as a se lf supporting structure, lintels, and does not require a hidden framework in steel or concrete to support floor slabs. The outer wall is load-bearing and capable of absorbing bending forces. The interiors are divided longitudinally along this structural beam. The narrow area, in c oncept, houses the kitchen, closet and bathroom, while living, dining and sleeping spaces occupy the larger area. The house is dominated by its living space and large stone fireplace. Breuer’s user of stone developed from his work with Gropius in England, where they designed lounge f urniture using stone and float glass. The north elevation is finished in rendered plaster, making it a cooler space to retreat to in the s ummer heat. The structural system used for the veranda, being from steel, is also of note on the Farnsworth house.

FAMILY HOUSES FROM THE FIRST HALF OF THE 20TH CENTURY – HUNGARI AN PROJECTS 185

István Medgyaszay | Sándor Nagy Studio | Gödöllő | 1906

The Sándor Nagy Studio is one of two villas designed by Medgyas zay in Gödöllő encompassing two principles: early functionalism and rediscovered folk art. The former is expressed in the use of steel lintels, flat roofs and structural innovation; while the latter by the use of eaves, brickwork and pierced walls more indicative of Transylvanian houses. The elevations incorporate the English Arts and Cra fts style, yet still invoke a local national character. The projecting eaves and flat roofs are inspired by Medgyaszay’s studies in Vienna and can be linked to Otto Wagner’s studies of Italian Renaissance villas. The studio house encloses multifunctional spaces and larger undivided spac es as required for a family of three. The open nature of the interior spaces was not foreign to the Nagy family, as they commonly mixed workin g, hospitality and recreation as a celebration of everyday life.

Károly Kós | Crow Castle | Stana, Romania | 1910

Kós built this weekend house in the centre of Kalotaszeg, Transylvania, later adding two additional storeys in 1925. The buildi ng was ransacked in World War Two, and Kós never returned to it. He implemented a puritan use of geometric forms to compose the sm aller and larger masses, while using wood and stone for mass, balanced by a finer use of glass, shutters and medieval ironmongery. Károly Kós used this home to synthesise his ideas of combining Kalotaszeg tradition and English and Scandinavian contemporary movements, along with other historical architectural references.

Ede Toroczkai Wigand | Lajos Vaszary Studio | Tata | 1920

Located on the former Zsellér Estate along the bank of a lake near Tata, Wigand designed this villa for the artist Vaszary. Bas ed on a square plan area, this building has a structure broken down into two conflicting elements – these being the L-shaped, high-pi tched roof and the plan form it accommodates. The ground floor has an oval dining room, while the upper floor houses the bedroom and art studio. The ground floor’s hallway opens on two sides – one leading to the living room and covered “rose” terrace, the other to stairs that serve the upper floor and basement. The spaces within are finely detailed and often separated by small flights of steps.

Bertalan Árkay | Burchard-Bélaváry Andor House | Budapest, 2nd District | 1928

This house faces south and is located at the high end of a slope. Its external massing reveals much about the plan function. Tw o square masses are seen to intersect and indicate the difference in interior function. The larger mass is the residential part o f the building,

218

and the smaller mass constitutes its ancillary spaces. This duality is also reflected in the elevation treatment that has the l arger mass clad in brick and the smaller rendered in plaster.

Bertalan Árkay | Ábel Jenő Street Family House | Budapest, 11th District | 1928

This house follows the Amsterdam School’s use of brick façades to decorate a home. The use of brickwork is combined with an exc iting switch in materials to decorative stone cornices and lintels. On the street-facing side, this decorative use of stone is us ed to stress the dining room window’s rhythm. The stairwell is located in a tower oriented towards the rear garden and ancillary spaces. The liv ing room and dining room face the street. Fenestration is individually designed with the same care as is all the other architectural metalwo rk. The balcony doors on the first floor have a decorative grid which portrays the seven planets of the solar system.

Dezső Hültl | Buda Villa | Budapest | 1929

Hültl was an important figure in both Hungarian architecture and architectural education. He was one of the first recipients of a Bernini doctorate in 1906. He started teaching at the Technical University of Budapest, alongside Alajos Hauszmann, in 1898. He later became Dean of the Architectural Faculty for two years and University Rector from 1940-32. He focused mainly on the Renaissance and Baroque styles, as can be seen in this villa project. External appearance was considered to be the first order of importance (as part of the city’s visual elegance), followed by arrangement of floor plans.

Hugo Gregersen | Ráth György Street Villa | Budapest, 12th District | 1929

Of Norwegian ancestry, Gregersen’s grandfather migrated to Hungary. His qualifications in architecture from Munich were not recognised in Hungary, so he taught and worked as a painter. Much of his work had to do with the design of skyscrapers, his bes t-recognised project being the apartment building at Madách Square. This villa was designed in the spirit of “new objectivity”, rich in orna mentation, and it encompassed many designs by his wife, Alice Lux. The Ráth György Street Villa was more representative of the classic style o f villa design, with a terrace raised high above street level. Access to the home was via a gate at the rear corner in the retaining wall fence . At ground floor level, the home had a central salon opening towards a drinks room and dining room. Private spaces are located on the upper floo r.

Béla Málnai | Garas Street Villa | Budapest, 2nd District | 1930

Málnai studied at the Technical University of Budapest under Ödön Lechner and Béla Lajta, achieving his master’s degree in 1901 He established a joint office with Gyula Haasz, who also worked on the design of this villa. It was not typical for them to des ign public buildings and rental apartments. The outbreak of World War One brought Málnai’s attention to a new progressive architecture and prov ided him with the chance to head a new faculty of “Industrial and Economic” architecture (sub-sequentially withdrawn in 1921). Following this episode, he returned to cultivate the Baroque style. The Garas Street Villa shows this Baroque character in its use of an arched loggia, although the elevations are composed following modern principles. This home’s living spaces are located to the left of the entrance, while b edrooms and service rooms are located along a perpendicular wing. What makes this house interesting is the fact that upper and lower levels are approached from different directions. After entering a large double door, one goes left to living spaces and right to the second floor.

László Vágó | Napraforgó Street No. 11 | Budapest, 2nd District |

1931

The Napraforgó development is regarded as an innovative pioneering step for Hungarian architecture. Vágó, Kozma, and Kaffka - all members of the Hungarian Association of Engineers and Architects - met to discus the economic benefits of these type of initiat ives. It was decided to develop both sides of Napraforgó Street in the progressive Modernist style. Along one side of this street, a small s quare is formed, and the Vágó house is located here, to the left of this. The paved area adjacent to this house forms part of the new square, th ough separated by two steps and a flower bed. The entrance hall leads to a fully-glazed, double-storey living room. Beside it is a more compa ct mass which houses the bedrooms and stairwell.

Bertalan Árkay | Kálmán Horváth House | Budapest, 1st District | 1931

Located on Gellért Hill, one can see that Árkay made a break from the playful use of brickwork he used for the Burchard house design. This house is more refined in its detail with a flat surface of brickwork, windows and flat roof modelling. It appears to be a familiar

219

layout dressed in a new style. The maid’s room is located at the top of the house, allowing a stair tower to rise above the bui lding’s main mass. The living room is arranged with a semicircular strip of windows overlooking a superbly rich garden.

Lajos Kozma | Havas Villa | Budapest, 2nd District | 1931

This villa is unique in the fact that the owner and builder are one and the same. The exterior is subdued compared to that of m ost Kozma’s villas, the plinth being in brickwork that wraps around the house. The interiors are elegant and functional. The real v alue of this home on Rose Hill lies in the use of its built-in furniture, custom light fittings, bathroom and fireplace.

Béla Málnai | Mende Villa | Budapest, 2nd District | 1931

A year after completing the Garas Street Villa, yet another project was to be developed with historical references placed on a modern façade. The formal reception room afforded access to a covered terrace. This terrace also acts as a sun terrace for the upper level. A Renaissance-styled palazzo was added, which not only compliments the terrace, but also the conservatory.

Farkas Molnár | Cserje Street House | Budapest, 2nd District | 1932

Form and floor plan follow the style of large Modernist residences. On one side, a large expanse of glazing overlooks the garde n; while, on the other, smaller details, including a small coal store, stand out. The pans reveal that even the housekeepers’ quarters were well lit and stocked in comparison to the owner’s own living spaces. The building’s service area has a separate entrance ensuring th at the owner has sole access to the main living spaces. There is no division between the terrace and the living rooms or bedrooms, allowing for a stronger spatial relationship. Mechanical services were placed centrally, making it easier to serve the whole home.

Farkas Molnár | Lejtő Street House | Budapest, 12th District | 1932

This villa was built for the Director of the National Industria l Association, Jenő Dálnoki-Kovats. Easily recognisable from th e outside, the building’s reinforced concrete frame allows for freedom of internal planning. Attached to this simple rectangular form are two half cylindrical forms. One houses the entrance and stairwell leading to a steel staircase accessing the roof terrace. The other half cylinder houses a conservatory with curved sliding glass windows designed by Molnár to offer views of Sas-hegy (Eagle Hill). Here, both the col oured lighting and sprinkler system are well concealed. This house was awarded first prize for family homes at the 1933 Triennial of Milan.

Károly Bálint and Pál Sándori | Rose Hill Family House | Budapest, 2nd District | 1934

At the centre of this sloping site lies a three-storey building. The basement holds the caretakers’ apartment and storage space , cleverly using the changes in ground level to provide an optimum location for the ground floor, so the staff rooms are hidden b elow the floor slab. The ground floor accommodates the main living space and facilities for the staff. The upper floor houses the bedrooms and bathrooms. The use of the building is reflected in its massing and geometry. The brick building is finished using a variety of renderings, allowing for a light-dark character, which is characteristic of this building.

Gyula Rimanóczy | Pasaréti Avenue House | Budapest, 2nd District | 1934

A contemporary home designed for a family of five. The basement level houses a caretaker’s apartment and separate entrance for the family’s eldest son. The ground floor holds living spaces and ancillary rooms designed for use by servants. The upper floor houses the main bedroom, children’s bedrooms and bathroom. The ground-floor living room, hall and dining room all share an equal one-third of the garden patio, in order to maintain continuous contact between interior and exterior spaces by means of large glazed surfaces. T his connection between interior and exterior is paramount to the design. Each bedroom is also connected to the exterior by a roof garden, terrace or a balcony.

Lajos Kozma | Dentist’s House (Klinger Villa) | Budapest, 2nd District | 1934

In the 1930s, Kozma wrote about principles that defined architectural approaches in the past century: “If we want our descendan ts to not scold us, we should build homes that allow for the possibility of different lifestyles, where walls, at least the partit ion walls, can be effortlessly adjusted, where huge windows can be placed in accordance to the climate, to provide adequate light and allow for a wide variety

220

of uses. The house is not only capital, it is also a family’s future, an investment. Therefore, flexibility of use should apply to time as well as space.” Kozma almost fully realised these principles in his Hermann Ottó Street villa. Located on a steep incline and connected to a garden, the entrance to the home is found on the upper floor. The cubic form is bitten into, forming a covered terrace and - for divers ity – it is added to, forming a library area. A spectacular element of this home is the use of reinforced concrete cantilevers to support balconi es and offer shade from the sun.

József Fischer | Zentai Villa | Budapest, 2nd District | 1934

Fischer was the head of the modern (CIRPAC) architectural movement in Hungary and noted for his theoretical works. This small, almost conceptually pure house was damaged in the war, then transformed beyond recognition. It features strict geometry and distinct l evels and spaces, as was typical of the modernism perceived in Hungary at the time. Due to the limited interior space allowances (the liv ing room ceiling’s height), other functions were relocated to the upper floors. Located above the living room is the large glazed wall to th e library that leads onto a small balcony. From the front elevation, two bands of large windows can be seen.

Gyula Rimanóczy | Family House | Debrecen | 1934

Rimanóczy graduated from the Technical University of Budapest, finishing at the top of his class, as well as receiving the Alaj os Hauszmann prize. He is recognised primarily for his public building projects including the Pasaréti bus terminal and his joint work with János Kleineisel on the R Building of the Technical University. This house, with its extruded stairwell, is of extreme interest. The ground floor houses a coal store, laundry room, kitchen and staff apartment. On the first floor, a longitudinal wall divides the residential spaces from the service areas. The master bedroom is accessed via an opening in the partition wall. The eastern façade, the entrance side, has a flat r oof with parapet wall that shapes the overall extruded effect of this composition.

Lajos Kozma | Holiday Home | Budapest, Lupa Island | 1935

Due to occasional flooding, this island was considered worthless for a long time except for those who partook in water sports. In fact, it was based on the demand of these water sports enthusiasts that weekend homes were first built on the available land. In 1932, the Helvetia Society undertook an initiative to subdivide the land into a row of small plots. With few exceptions, each of these pl ots had direct contact with the Danube. The special environment once created on Lupa can still be witnessed, since it is the location of the K ozma holiday home built in 1935. Construction costs on Lupa were at least two or three times higher than usual, so only more affluent invest ors could afford to build there. The buildings are mostly constructed from reinforced concrete and raised above ground level to prevent flo od damage. This choice to use concrete construction also proved wise considering possible damage caused by floating ice sheets. This three -person weekend home features a projecting balcony facing the Danube. A gently sloping roof also orientes the home towards the river. At pr esent, the natural build up of river debris on the upstream end of the island has resulted in reduced flooding, allowing for a garden spac e to be formed in front of the house. The heavy construction of this building, balanced by light detailing of handrails, affords the project a ship-like quality. The interior consists of a large space, which opens up towards the terrace. A small bathroom and kitchen are placed at the rear . Kozma also included an ingenious built-in sofa bed to this design.

Farkas Molnár | Harangvirág Street House | Budapest, 2nd District | 1935

This house is recognised for the placement of four living spaces on the same floor, which can be separated or joined as require d. (Similar to Rietveld’s Schröder House, this illustrates a consistency of architectural style throughout Europe.) Molnár intende d to provide a space of 100 square metres that could function as one unit or be reconfigured in twelve different ways. This home is modern and streamlined in appearance, including an easy-access roof garden for sunbathing. The ground floor is for maintenance and storage purposes, w ith separate massing to the side that houses the cleaners’ room and kitchen, lit by a porthole window. To the street side, the home is lit by an equal distribution of opening windows.

Bertalan Árkay | Árnyas Utca House | Budapest, 12th District | 1936

Bertalan Árkay was best known for his inter-war villa designs and for the Városmajor Parish Church, which he designed with his father, Aladár Árkay. This house in Zugliget is regarded as a small-scale villa. A building of two volumes, it is enclosed by a common concrete

221

parapet wall. The appearance is closed and offers little contact with its surrounding environment. The entrance is located betw een the two main volumes. Following contemporary customs, the ground floor houses the living spaces, a kitchen, and a maid’s room. A huge t errace on the upper floor, located in the smaller of the two volumes, connects the bedrooms. This building is free of adornment and restr ained in finishes, with clean use of brick and white-painted fenestration. Thanks to the efforts of László Benczúr, Jnr, this house has retained its original character to this day.

József Fischer | Rose Hill Villa | Budapest, 2nd District | 1942

Built on an incline, this villa has three levels. Approach to the house begins with a steep slope leading to the garage. (All s paces within have direct contact to the garden.) Unlike many other homes of the day, the entrance leads directly to a practical cloak room, not directly to the living room. The living room and bedrooms are paired with covered terraces perforated by half square-shaped ope nings. This pattern is repeated on the entrance canopy. The building was partially planned, as load-bearing walls and the partial pillar fr ame allow for freedom of interior arrangement. Only the basement does not follow the planning rationale.

FAMILY HOUSES FROM THE LATTER HALF OF THE 20TH CENTURY – INTERN ATIONAL PROJECTS

Philip Johnson | Johnson House (Glass House) | New Canaan, Connecticut, USA | 1949

Johnson designed this home, in an international style, not long after graduating from Harvard. At first, it seems strikingly si milar to the Farnsworth House; however, these two are different in concept. The Farnsworth House is comprised of slabs raised above t he ground, while this house sits on the ground and is bound by glass – all built around a brick cylinder that houses the fireplace and bat hroom. Johnson claimed this house was a comfortable place to camp between the trees. The area is 17 x 9.8 m, including a living room, dining r oom, kitchen, bedroom and the previously mentioned asymmetrically placed brick cylinder. Set apart from this house is a solid brick building that acts as the guesthouse. At first glance, it appears to be the main building’s equal, but opposite pair.

Ludwig Mies van der Rohe | Farnsworth House | Plano, Illinois, USA | 1951

Constructed for wealthy client Edith Farnsworth on a spacious, woodland riverside site, the Farnsworth House provided a perfect opportunity for Mies to realise his architectural visions. It is composed of two slabs at different heights above ground level. Firstly, 2/3 of the slab, 1.5 metres above ground level, contains the living space. The other 1/3 of the area features the covered terrace and a lo wer patio area. The pavilion facade was subdivided by a slim, homogeneous glazed wall, rendering the building almost transparent. As with the f loor slab, the roof slab is supported by four sets of steel H-shaped frames. This allowed greater freedom in augmenting the unity of the g lass façade. The pavilions interior covers 140 square metres of flowing space, into which Mies placed a timber panelled box which serves as an item of furniture (containing two bathrooms, kitchen and wardrobe). For unity, all floor finishes, internal and external, are of traver tine.

Kenzo Tange | Tange House | Tokyo, Japan | 1953

Tange’s own home was designed, as was most of his architecture, to include a combination of traditional Japanese motifs and a sense of modernity. The timber columns are similar to his Hiroshima Peace Museum, creating a covered space that has direct cont act with the garden. A single flight of stairs provides access to the living area at first floor level. The home is divided on the basis of tatami and uses sliding doors for subdivision of the spaces into three equal parts. Extending form the garden, the house has a rhythm of two di fferent divided elements contained within a single frame.

Makoto Masuzawa | House of Mr. H | Japan | 1954

Masuzawa is known for his prefabricated buildings. This home has the exterior appearance of a traditional Japanese home and veranda with a modern interior. Built on twelve posts, it is designed to resist earthquakes and provide transparency in the elevation. The house

222
185

is divided into three parts. The middle houses the kitchen, dining room, and living spaces, with bedrooms placed at both sides. Bathrooms are placed, furniture-like, as blocks within these latter spaces. This arrangement allows for direct contact with all parts of the home on arrival and constant visual contact with the garden.

Alvar Aalto | Experimental House | Muuratsalo, Finland | 1954

At first sight, this building in the forest appears to be a simple composition of main building and outhouses. The L-shaped pla n presents a three-bedroom house enclosed by a courtyard. As seen from its large window, only the living room faces the courtyard . The other wing houses the bedrooms. The other two sides of the courtyard are bound by free-standing walls, which are perforated to presen t views of the lake and forest. The bedrooms are separated from the courtyard by a small corridor and face the opposite direction, towards the forest. In the centre of the courtyard is a fireplace, making this space an outdoor living room. In the evenings, the fireplace casts light upon the richly textured brick elevations, adding to the already rich character of this natural location. As this was the architects own home, it provided an ideal location to experiment with materials, the interior and exterior, and patterns with brick walls and paving.

Le Corbusier | Shodan Villa | Ahmedabad, India | 1956

Originally commissioned for a different client and location (Secretary of the Ahmedabad Mill Association), the plans where even tually handed over to a mill owner to build elsewhere. The original plans were proposed for a bachelor in his mid-forties; howeve r, the eventual owner, a family with four children, required the house to be modified for reasons of practicality rather than prestige. Le Corb usier, saw this as an opportunity to express the same powerful imagery of the Villa Savoy. This four-storey, square-shaped building is accessed on all levels by a ramp. Here, any comparison to Villa Savoy ends. This house is intended to protect against the sun (not let it in) and to p rovide shading and cross ventilation. The complex interior arrangement allows for exciting visual contact between the various levels. The staf f accommodations are located in a separate building accessed by a covered walkway.

James Stirling | Family House | Cowes, England | 1956

A clean, balanced symmetrical house with a logical floor plan characterises this family house designed by Stirling for a family with two children in Cowes. A module of 1.5 metres was employed to easily develop an “H” shape. One wing features the living spaces. The other includes bedrooms and is connected to a utility area (kitchen, bathroom). The modular method of planning and construction lead to a deliberate lack of flexibility, both in regards to function and appearance. The materials are taken from the local vernacular. Inter ior and exterior walls are brick, floors and ceilings are wood, and the same applies to the fenestration.

Ernst May | May House | Hamburg, Germany | 1957

Suitable for a North German house in the outer suburbs of Hamburg, this pitched-roof home by May made a conscious effort to provide a large living space compensated by modest bedrooms. Advantages were taken to connect the home to the surrounding natur al landscape. Internal finishes include timber flooring. Panelling used in the double floor space was continued in building’s exte rior in order to reinforce the idea of a relationship to nature. May designed three homes for himself, and this is the most modest of all. (The previous two were classic examples of Modernism. ) The ceiling finishes follow the sloping line of the roof structure into the spacious livi ng room, with the other ground-floor rooms having a horizontal ceiling. The upper floor serves as staff and guest rooms with separate bathroom. The calm tone and rational approach taken by the architect in his latter years still embody a degree of Puritanism.

Kazuo Shinohara | Umbrella House | Tokyo, Japan | 1961

This is an early example of work by this architect that demonstrates the use of tectonic solutions that can be decorative in na ture. Shinohara’s concept was to build a “Japanese Space” that does not have any obvious direct reference to historical forms or deta ils. The tea room is located traditionally within the floor plan, connected to living and dining functions. Rammed earth floors are finished in timber and separated in level from the tatami covered sleeping area.

Peter and Alison Smithson | Upper Lawn Pavilion | Tisbury, United Kingdom | 1962

This architect couple’s Wiltshire County cottage is a modest, yet exciting building. Following an extensive study of the site, they

223

decided to integrate a new building with the ruins of an older building (to use a found object or object trouve) as a holiday h ome. The ruined building’s wall became a central feature of the new building’s fabric. Apart from two concrete beams placed at 45 degrees to th e existing walls, the new building was constructed using lightweight framing, partly enclosing the older building’s ground floor, which al so forms part of the new homes garden terrace.

Charles Moore | Moore House | Orinda, California, USA | 1962

Later known for the iconic Piazza d’Italia in New Orleans, Charles Moore’s earlier building from the outside appears to be more vernacular in style. Continuing from his master’s pattern, Louis Kahn’s Trenton Both House of 1959, the square plan contains th ree loosely connected compositional elements. Two aedicula supported by eight columns form the core of this building and are visible from t hree sides. To the remaining side falls the bathroom block. These aedicula are capped with asymmetrical sky lights supported on columns ret rieved from buildings deemed for demolition. The larger of these encloses a living space, the smaller an open bath. These structures, havi ng heavy loadbearing columns, allow for support to the roof, freeing up the external walls for glazing. The latter can be opened up to give this home a light pavilion feeling, enclosed by a circular lawn and line of trees.

Junzo Sakakura | House for Mr. K | Osaka, Japan | 1963

After completing his degree at Tokyo Imperial University in 1927, Sakakura travelled to France to work in Le Corbusier’s office . There he spent seven years achieving the position of design leader due to the quality of work he undertook. The Osaka house covers th e entire site, enclosing four courtyards. (A small area to the side of the site was left for garden use.) The part of the home used for tea c eremonies is indicated by a higher pitched metal clad roof than those used elsewhere. This variation in the roof is set to counterbalance the perforated central atrium. Further perforations of the roof indicate the location of children’s bedrooms and their respective yet intensive connec tion to exterior spaces. This building demonstrates a combination of Japanese traditions with European design principles.

Ralph Erskine | Own House | Stockholm, Sweden | 1963

Two buildings (residential and office) share a common courtyard to demonstrate the connection between private and public functions. Despite the use of heavy materials, these buildings appear light and free in construction when viewed from the interior. Erskine formed the exterior from precast concrete elements in different colours and textures to create busy two dimensional compositions.

Wenche Selmer | Selmer House | Oslo, Norway | 1963

Post-Second World War Norway saw the rise of talented female architects like Wenche Selmer, recognised for her homes designed in 1964 and works with her husband Jens Selmer, an award-winner in 1969 for timber architecture. Mostly known for their public buildings, during a career covering 44 years, they designed more than 100 small weekend houses and cottages. This house on the outskirts o f Oslo demonstrates that high quality architecture can be achieved at low costs. This 125-square-metre home more than adequately accom modates a family of four and the parent’s own studio space. The home is hidden from the road by a thick hedge, with windows looking into a private garden. Beside this, the entrance is accessed via a small shallow pitched roofed terrace. The building’s form is staggered to d efine the difference between private and public spaces, an idea further reinforced by the roof’s form. The common living room appears to be obs tacle free, with a large sliding door opening towards the garden. The kitchen work surface has also been designed to function as a clear vi sual device to separate internal spaces. Direct connection to the garden helped the designers to create a home that seems spacious and comfort able on a limited footprint area.

The building is both consistent and inconsistent, complex and simple, open and closed, big and small. Thus, Venturi accurately reflects the principles of critical Modernism (Venturi: Complexity and Contradiction in Architecture). The floor plan features a crowded, contradictory mixture of symmetry and asymmetry. A gate-like entrance hides the side door, chimney and staircase interiors “com pete”, and there are elements of different scales in the centre of the façade. However, the layout is still perfectly functional.

224
Robert Venturi | Vanna Venturi House | Chesnut Hill, Pennsylvania, USA | 1964

Charles Gwathmey | Residence and Studio | New York, USA | 1966

The 1972 Wittenborn publication Five Architects poetically approached the possible paths New York architects Peter Eisenman, Michael Graves, John Hejduk, Charles Gwathmey and Richard Meier might take regarding modern architecture. It became apparent that Gwathmey, in partnership with Robert Siegel, would remain closest to the purity of Modernism. Two geometric forms are placed on this grassy plot of land on Long Island. The staircase draws comparisons to Le Corbusier’s house for Henry Fruges. From a distance, this buildin g appears to be concrete, but in fact the two forms are clas in cedar. The larger of the two structures is three storeys and resembles an architectural model built at a scale of 1:1. Built for the architect’s parents and measuring 111 square metres, it was added to a year later with a smaller studio, set at an angle of 45 degrees.

Richard Meier | Smith House | Darien, Connecticut, USA | 1967

Meier, also one of the Five Architects (see Gwathmey: Residence and Studio), is a central figure in contemporary architecture. One of his early house designs, accessed by a small bridge due to the steepness of the site’s terrain by means of a small entrance door, it offers views of the sea from an open-sided façade. The plan’s form and spatial composition are somewhat reminiscent of works by Le Cor busier and other Modernists. According to Meier, “Nature around us is changing and architecture should reflect these changes. Accepting n ature and the daily colour changes is bound to be of more help than changes in architecture. “

Peter Eisenman | House III (Miller House) | Lakeville, USA | 1970

Early in Eisenman’s career, he labelled projects simply as “House”, later adding numbers to give an experimental series or feel ing. House III is also referred to as the Miller House. The concept of this particular experiment is the rotation of cubes through a progression of 45°, then another 45° and 90°. The resulting intersections provide an unusual floor plan and external appearance. As each cube does not intersect on a vertical plane at their respective central lines, spaces even occur where intersections do not take place.

Jorn Oberg Utzon | Own House (Can Lis) | Mallorca, Spain | 1971

This house, which appears modest at first, is located on a cliff-top over looking the Mediterranean, accessed by a single openi ng in a wall. This is not actually a single house, but four separate buildings, including a guest house, interconnected by indoor- outdoor spaces intended to take advantage of various climatic conditions. The structure of this building group is made up of rough-sawn, pinki sh-yellow sandstone that seems to change colour. The house is comprised of 40 x 40 cm or 40 x 20 cm blocks and external pillars of 40 x 4 0 cm blocks. These blocks are constructed using Chinese bonding to support white painted concrete slabs. The roofs are covered in tile, whil e the fireplaces and chimneys were built according to local traditions.

Louis Kahn | Fisher House | Hatboro, Pennsylvania, USA | 1973

“I always start with a square,” said Kahn about the Fisher House. This house looks like a pair of dice dropped on a table. The living room and bedroom are connected at the angled intersection of the two volumes. Although not perfect cubes, visually they appear to be so. Spatially, the volumes are divided to indicate private and semi-private spaces. The building is constructed from a traditional timber frame that has only one variation, that being the semicircular fireplace and chimney built from stone.

Rudolf Olgiati | Dircks House | Flims-Waldhaus, Switzerland | 1973

Rudolf Olgiati is the father of contemporary Swiss architect Valerio Olgiati, known for creating buildings that follow the Swiss tradition in and around Flims. The old, solid wood structure of a house in Flims is tr ansformed by a plastered brick extension. The house has two distinct wings, only showing strong differences in materials. Otherwise, they ar e organically articulated to one another. Due to the faithful preservation of the building’s historic character, the asymmetrical arrangement og large openings and corner windows only allow one to conclude that it is a new part of the building. The expansion follows the old wooden ridge line. This extension of natural slate cladding and wooden covering is continued. It is also possible to observe Rudolf Olgiati’s favo urite detail solution: a mass of white plastered walls and a projecting gutter.

225

Mario Botta | Bianchi House | Riva San Vitale, Switzerland | 1973

Designed for a childhood friend soon after graduation, this structure is located on a hillside overlooking the Italian side of Lake Lugano in southern Switzerland. Design methods characteristic of Botta can be found in this building in terms of the compositio n of materials and elements. With a simple use of geometry, extruded square masses are further extruded at the entrance to create the trussed entrance bridge. The interior spaces are formed by subtracting from the overall geometry; hence, intrusion creates the forms. Rooms are located around a central-core spiral staircase. Arrival is at the upper, fourth floor. The third floor is the location of the master be droom, the second floor houses the children’s rooms, and the first floor the living spaces (living room, dining area and kitchen). Part of the gr ound floor level is underground and used for building services. Two materials are characteristic in this building: grey raw concrete for load-beari ng walls and red painted steel for the bridge.

Rudolf Olgiati | Schaefer House | Flims-Dorf, Switzerland | 1975

This development, although totally new for its time, is based upon traditional values and centuries worth of experience in buil ding Alpine homes. Massing of structure and placement of openings also follow traditional style. This building is a semi-detached ho use that houses a five-bedroom and a three-bedroom home. The obtuse angle at which each volume is placed directly relates to each part of th is home. The large home is approached from above, and the smaller is accessed from a basket-like structure enclosing the garage door. Th e shape of the roof is typical of Olgiati, its form only punctuated to illustrate the location of bedrooms.

Tadao Ando | Koshino House | Ashiya, Japan | 1981

This is an early attempt by Ando to integrate the concept of a house mirroring its landscape. The building is comprised of two parallel concrete volumes that appear bleak at first. Once illuminated, they seem to float. The larger block houses common spaces, a nd the lower block six more private bedrooms. Overall, this building has the feel of Le Corbusier’s Tourette Monastery.

Mario Botta | Casa Rotonda (Medici House) | Stabio, Switzerland | 1982

It is found in a suburb of Stabio. Due to the chaotic nature of the surrounding built environment, the architect chose to desig n this house using the landscape as a starting point. This building can be viewed as abnormal with regard to its neighbours due to the cylindrical massing (elevations and roof form). The cylindrical block is cut out along a north-south axis, allowing for light to penetr ate its interior spaces. The three-storey villa is organised around a cylindrical central core. The ground floor acts as a transitional space between the exterior and interior – the first floor as living space, the second floor as bedrooms. This tightly engineered concrete buildin g has façades of broken, worn, uneven brickwork. Botta designed this building to be symmetrical, moderate and compact in tune with European arch itectural tradition, without alluding to the superficial use of form.

Günther Domenig | Domenig House | Steindorf, Austria | 1986 (2006)

This house clearly expresses the Graz school of thought regarding Neo-Expressionist tendencies. Design and construction of this house, on the shore of lake Ossiacher, was begun in 1986 and completed in 2006. Concrete and steel is used to express Domenig’s interpretation of landscape, childhood memories and protest against everyday monotony.

Peter Eisenman | Guardiola House | Santa Maria del Mar, Spain | 1988

Of the buildings designed by Eisenman, the Guardiola House is viewed the most successful. It is located on a hillside and built for two people: father and son. if it is possible to distinguish levels, then this is a three-storey home. It could be said that th e basement and ground floor are in part a steep slope from which structural masses rise, sliding about each other, creating volumes where noth ing is really as it seems to be. Even the interior spaces, like the levels, are hard to define in this building. The masses and structural design create the effect that these systems have performed some complicated motion that appears to have stopped at a given arbitrary moment. Neve rtheless, the building gives rise to a sense of harmony.

Bart Prince | Price House | Corona del Mar, California, USA | 1989

A prime example of U.S. organic architecture, this home has three pods which are placed stepping back from the ocean. Each is

226

supported by a pine tree trunk which branches into the ceiling, then spilling over to create other structural elements. Opening s are richly detailed (teak and special glass units), some left open to provide stunning views of the sea. Interiors are not defined, allowing for a natural flow or intertwining of spaces.

FAMILY HOUSES FROM THE LATTER HALF OF THE 20TH CENTURY –HUNGARI AN PROJECTS

István Vellay | Family House | Kiskunhalas | 1962

Located on a marshy, reed-covered site, this house serves as a family home and a doctor’s surgery and does not conform to the l ocal vernacular. Surrounding houses have more traditional basements, while this house has a low-ceilinged ground floor level that serves the same function. The load-bearing concrete structure allows for freedom of spatial planning on the upper, living-space level. The lower level houses garage, storage and laundry rooms. The upper level, raised above street level, is accessed by a flight of stairs. Views to the west of the home are provided by a glass wall to the living and dining rooms, which are separated by the internal staircase, leaving the fi replace to be situated almost like a piece of furniture.

Béla Pintér | Family House and Studio | Budapest, 12th District | 1963

Better known for his design of large public buildings such as the Buda Hilton, Pintér commented that the design of a family hom e is a task of greater scale. Sitting on the corner of Tamási Áron and Nárcisz Streets, this home is comprised of two main volumes. Volumes rendered in stone powder are perforated with well-proportioned windows. The ground-floor level houses the garage, studio, kitchen and dining room.

Pintér is quoted as saying, “The client feels comfortable here. This must be enough for my heart... What is a creative person’s home? A family house? Collective housing? Town house or your house? I did not think creators of contemporary homes are recognised, since not e veryone can live in the same home, but this project works for those who live and work here! What more can make an architect joyful? “

Kálmán Szelle | Studio | Zebegény | 1968

On a narrow plot of land behind an older decorative house, Kálm án Szelle designed a studio for his friend, the artist István S zőnyi. Now this building is a museum of Szőnyi’s works. This building in raw brickwork is heavily contrasted to the local tradition. Although close to its neighbour, it has no real connection. Access to this studio and home is by stairs from the garden, located behind the garag e. Here a bright studio can be found, rich in detailing, including the concrete receptacle for rain water, balcony rails and general ironmongery . About this house, Károly Polónyi writes, “[It is] a work worthy of being p laced in a frame which might contain an István Szőnyi painting. ”

Csaba Vincze | Family House | Szombathely | 1968

After graduating from the Technical University in 1965, Vincze returned home to Vas County to work in the building preservation department until 1970. During this time, he designed this family house, which won several awards and was featured in the p ublication Építőművészet (Architectural Art). This building stood out from the standard houses as a two-generation home and doctor’s surg ery. Supported by brick walls, this house had a split pitched roof running along its main axis. On the higher, two-storey side was plac ed the doctor’s surgery and mechanical services room. On the lower side is the kitchen, dining area and living room. The living room opens onto a perforated pergola, offering views of the arboretum on the Sághy Mihály Palace grounds.

Sára Cs. Juhász: Weekend House, Budapest, 1970

In 1970, this part of Budapest’s 12th District, Normafa, had not yet been heavily developed, providing an ideal location for we ekend homes. This steeply sloping site offers wonderful views over Buda and towards the Pilis Hills. While open to the views, it is c losed towards the road side and features a timber pergola sun terrace. The main focus of this house its direct connection to nature, the landscap e and environment. Moving from the stone wall and pergola to the swimming pool, the views faces Normafa along 180 degrees around the living room, even taking in prospects of the Parliament and the Börzsöny Hills beyond.

227
185

Zoltán Gulyás | Own Home | Szentendre | 1971

Located on the southern side of a ridge overlooking Szentendre, this site is covered with grapevines and almond trees. This bui lding and its clear use of massing easily fits in with the surroundings; however, its detailing and sophistication of craftsmanship a re apparent. An overall floor area of 53 square metres contains living spaces and two bedrooms. The structure is simple, traditional (ceramic b lock walls and timber roof structure). This rational use of structure and materials allows the designer to work within the constraints of the given environment and to build as a private venture.

György Kévés | Holiday Home | Flóra Street No. 15, Budapest, 2nd District

| 1972

The sculptural quality of this building appears to be more a work of architectural art than a holiday home. Giant circular open ings on the side serve as decorative elements. This playful, yet logical exterior is reflected in the interior and site characterist ics. Approached from above, the home is accessed by a semi-enclosed entrance. On entering the home, views of the Buda Hills are afforded from a larg e glazed wall. Most of the work by Kévés was undertaken at IPARTERV, but none as extravagant as this. The living room even included cont emporary items of inflatable furniture.

György Vadász | Family House | Budapest | 1974

At the edge of town, at the top of the hill on a sloping site, a cone-like form can be found behind the fence. This houses the entrance, shed and garage. The outline of the house follows a form that suggests a clearing in the garden. The undulating lines o f brick walls are punctuated by windows and shutters painted white. The subtle shifts in level and 45-degree angles add another layer of comp lexity to the building’s façade. The floor plan is a series of gradually unfolding spaces. Clustered groups of spaces flow into each other, r esulting in no dead end areas. Clusters of spaces are organised in uses, and all bedrooms and living spaces are orientated around the central fireplace. The rambling, maze-like system of this house reveals layer upon layer of folds and views.

György Szrogh | Holiday Home | Szigliget | 1975

The sloping green sea of grapes and meandering dirt roads, with some rural homes and press houses – to this size and proportion , I attempted to fit a weekend house that retained the order of the place – to find a way to situate (for two people) in a modern way the beauty of the location, the open spaces, climate, fresh early mornings, functionality and, of course, the electricity and running (hot ) water.” This was the architect’s vision when first visiting this site. The building was to be supported by two strong walls and the thatched roo f hung as from a mast. The central volume, housing the beds, leads form a glazed area onto a large covered terrace. To the rear, behind the fi replace, is located the bathroom, kitchen and dining area. The terrace is half covered and half open to the elements.

Péter Ungár: Holiday Home, Leányfalu, Early

1980s

This was considered an experiment in how to fit all the functions of a weekend home into 33 square metres. This restrictive, sp ectrum-like plan radiates rooms geometrically – in Ungár’s words, “around the architecture” – to create an unbound whole. This removes the usual relationship to perpendicular planes formed in square plans. When the doors are open, they can not be seen. Therefore, th e walls seem to open up.

Levente Varga | Holiday Home | Zebegény | 1981

Building a home with low parapet walls and Dutch gables at each end, the challenge for the architect became how to create a fun ctional plan within such a form. This led to a model, simple interpretation of the idea that the lower level is a place for exte nded living only broken by the need for a bathroom and accessible from the inside and outside.

József Finta | Family House | Budapest | 1983

On a site on Gellért Hill previously occupied by the 1932 Rimanóczy Villa, destroyed in World War Two, Finta was faced with the task of designing a single-storey 150-square-metre family home. No reference was to be made to the previous villa, only to the paral lel sides of the site. Finta chose to break the building’s mass into parts, providing an accessible flat roof and covered terrace. This buil ding was incorporated a classic U-shaped plan which contains the parents’ bedroom to the right of the courtyard; a central kitchen, dining ar ea and living room; and, to the left of the axis, the children’s rooms and study, the latter intended for a third child at a later date.

228

A house by the most influential figure in Hungarian organic architecture demonstrates the Makovecz approach to small-scale buil ding. The Dóczy house is found thirty minutes away from Budapest in a natural setting in Göd. The central element of the three-storey house is the chimney and the elaborate ceramic stove which allows access to the three levels via a sweeping staircase. Two volumes pl aced at 135 degrees to each other create the free-form interior and exterior of this home. Clad in timber, it is located within a large ter race surrounded by planters to help break down the massing. The natural materials and anthropomorphic forms convey the idea that a building can rise from and yet sensitively fit the landscape.

CONTEMPORARY FAMILY HOUSES – INTERNATIONAL PROJECTS

Rem Koolhaas | Villa dall’Ava | Paris, France | 1991

A district of Paris, known for its elegant 19th-century villas, provided the location for this home. Two main blocks have been constructed – one for the parents, one for the children – separated by a roof-top swimming pool. The building is supported on legs or cantilevered in attempt to reduce the feeling of land loss, The metal cladding in different colours represents the colours of the neig hbouring buildings.

Masaharu Takasaki | Zero Cosmology | Kagoshima, Japan | 1991

This towering mass of concrete can be found on Japan’s Southern Island, totally at odds with the pitched-roof houses and industrial units founds in this suburb of Kagoshima. The central living space is an oval mass supported in by a reinforced concrete frame over the central pool. This living space has no furniture, since it is intended for the occupants to sit on an inner concrete ring. This space is lit by 54 holes. The supporting concrete structure acts as a transitional space to the surrounding landscape and the adjacent kitchen, di ning area, bathroom and bedroom block. This three-storey home is a direct manifestation of the microcosm it encloses and the sky abstracte d in its concrete frame.

Alberto Campo Baeza | Casa Gaspar | Zahora, Spain | 1991

Unlike his peers, Alberto Campo Baeza does not feel a need to express a Spanish identity or sense of place in his works. He is considered to be a purist, an old-fashioned follower of Le Corbusier. His floor plans are both geometric and crystalline, leading to a subtlety of construction. This building stands alone in a grove of trees, surrounded by a wall that is 3.5 metres high. The principle is th at of introversion to protect the importance of private life. This is nothing unusual for Baeza, as he creates an ethereal world based upon geomet ry. The floor plan is a square divided into three, right-angled bands. The resulting 4.5-metre-high space is logically provided as the living space. The geometry is further defined by a lack of visible structural elements. White painted interiors and walls surrounding the living spac e are glazed with no need to express window frames. Baeza homes are not only white as an aesthetic reference to Modernism, or as a means of abstr action. The white is intended to reflect, trap and superimpose other objects and surfaces.

Herzog & de Meuron | Villa E. M. | Tavole, Italy | 1988-93

Quiet, rural retaining walls follow the Ligurian olive groves and contours of this site. The dominant construction technique in this region is that of raw stone walls, free of rendered surfaces, which this three-storey home design follows. The façade of this b uilding reveals

229
Imre Makovecz | Dóczy House | Göd | 1988
185

the simplicity of geometry and construction, blending into the local environment. The heavy concrete pergola also seems a natur al connection to this home. The upper level, a ribbon of glass, provides panoramic views of the surrounding area.

Peter Barber | Anbar Villa | Dammam, Saudi Arabia | 1993

In the relatively new, oil rich city of Dammam in Saudi Arabia, founded in 1920, stands a concrete villa in the suburb of Tabaishi (1930s-40s), an area noted for its Art Deco influences. Barber designed this home for a widow with four children and grandchild ren who share their time between London and Dammam. This appears to be at the intersection of Western and Gulf cultures, following the minimalist lines of Le Corbusier, Niemeyer and Siza, while retaining a local influence. The owner being a widow, male dominance is not provided for in this home,. There is one access to the courtyard, to be used by men and women alike. The living room is also one entity and not genderseparated. There is a separate ladies’ living room, but even this is connected to the other spaces by a small window. The staff are located at roof level, separate from the family, with their own roof garden. The home itself is a compact form, only deviated from by the inclusion of a separate building to house the garage and provide a home for the chauffeur.

Eduardo Souto de Moura | Own House | Ria Cartelas Vieira, Portugal | 1993

Born in 1952, this architect studied at the Portuguese Academy of Fine Arts, then worked for Alvaro Siza for five years. The Mo ura house was built in 1993, with views to the harbour from a hillside above the port town. The home is comprised of small spaces, placed so as to break down the longitudinal walls in a transverse direction. Dividing walls are placed parallel to each other. Courtyards ar e thus formed, shortening each space. The exterior façade is dominated by a rustic stone wall, suggesting that it is a fence that has holes al ong its length. The architectural basis, as with most of the homes in this region, is that of a wall with a home built into it. Sophisticated t rapezoidal geometry adapts to the triangular form of the building’s plot. A balanced, practical interior layout includes exciting games based on contrasting pairs. The design, variety of materials and geometry achieve special effects. An example of this is the trapezoidal flooring, u sed to create a “false orthogonality”.

Adam Caruso | Own House | London, England | 1994

This architect is well-known in mainstream English architecture not only for his partnerships (Caruso and St Jones and the New Art Gallery in Birmingham, established shortly after working with Florian Beigel and the Arup Group), but also for his oppositi on to hightech, minimalism and postmodernism. The house (and studio) are found in a side street as part of a converted old warehouse. The original structure has been left intact, as have the elevations. The building has been left raw, masonry repaired where required, thus l eaving a basic, furnished work space on the ground floor. The only place where original materials have not been retained is along the side stre et, allowing for a large glass wall that allows better lighting to the interior. The only comfortable rooms – namely, the bedrooms and livin g room – can be found upstairs. The designers chose to experiment with an aesthetic of leaving surfaces unfinished, with plasterboard to hel p form spaces and a coherent pattern.

FOBA | Aura House | Tokyo, Japan | 1994

Wedged between two existing houses in Tokyo, a translucent roof is seen to glow, drawing attention to itself and emerging from the surroundings. The building is something like a 3.5-metre-wide and 21.5-metre-long concrete book end. The roof is a stretched fa bric membrane to allow light penetration, while the light within can be seen from the outside. The only window on the outside is a port hole located on one of the side walls. The raw concrete walls support a system of pipes and tubes that provide for ventilation equipment and fittings for the lamps that illuminate the roof.

1978-1994

Gehry took a standard Californian home and, through a process of “ad-hoc” amendments, converted it into an architectural collag e. Not only the forms, but even the materials give a feeling of temporary change, similar to the collages of Robert Rauschenberg i n the 1970s. The additions to the home’s original tectonic form present supplementary extra layers and pre-emptive gestures later employed i n Deconstructivist works.

230
Frank O. Gehry | Own House | Santa Monica, California, USA |

John Pawson | Own House | London, England | 1994

Pawson’s shelves in his London office contain many folders and photos accurately documenting the construction of his own home. This demonstrates his artistic need not only to achieve the final result, but also every step required to get there. The origin al Victorian home’s street elevation, apart from the entrance door, has remained unchanged, while the interior has been completely transformed. Int erior functions have been reconsidered to require the minimum need for interior walls. The ground floor has been handled as one space inc orporating an oak table, designed by Pawson, and simple fireplace. The kitchen and dining room have been relocated to the basement. The up per floor provides space for bedrooms and a children’s room. Each level is connected by a simple single flight of stairs.

Simon Ungers | Ithaca House (Cube House) | Ithaca, USA | 1995

The basic concept was to build a monolithic, sculptural work in upstate New York to be used a few days at a time. This cube lik e structure is divided into a ground floor as garage and studio; first-floor kitchen, dining area and living room; and second-flo or bathroom and bedrooms. Rooms are divided by storage shelves. This house is built from robust concrete blocks. Access to the roof terrace is by means of external steel stairs that are also accessible from the living room at first-floor level.

Shigeru Ban | Furniture House | Tamanashi, Japan | 1996

Ban gained recognition in the year 2000 for his Hanover Expo building and paper tube-structure homes. In 1994, the UN mandated that his system of building be used in disaster zones. Examples of this were applied following the Kobe earthquake and the Rwan dan civil war in 1995. The structure of this house is built from prefabricated items of furniture. Basic elements weighing a maximum of 8 0 kg make it possible to lift items by hand. The open-plan space is divided only by items of furniture. External walls are of glass. Sliding doors have been equipped with concealed fittings to allow for an intense connection with the surrounding environment.

Heidi and Peter Wenger | Wenger House | Rosswald, Switzerland | 1996

This tiny cottage in Switzerland is located 200 metres above sea level. Room framing with steep angles forms the interior volum e of this building, evoking the region’s traditional forms. The primary material used throughout is timber – for coverings, structur e, furniture and fittings. The interior is two levels of continuous space. A simply massed west wall can pivot open to create a terrace accessed via triangular windows. The compact interior invokes the feeling of a small sailing craft, mostly comprised of built-in furniture such as the kitchen unit and recessed seating. The triangular timber structure, which also supports the upper floor, sits on concrete pillars. The roof, covered in pine shingles, adapts to the character of the site, and the remaining structure is stained white for reasons of clarity.

Ken Shuttleworth | Crescent House | Wiltshire, England | 1997

This site has two characters. On one side is a beautiful countryside landscape, and on the other is a waste disposal and sewage treatment plant. This led to the development of a half-moon shape. One side offers protection, the other views of the garden. The entrance is located between two crescent elements: one of which is the open living space, the other housing the bedrooms. Shuttleworth s ees this crescent-like solution as analogous to a medieval castle wall, with cells enclosed in the thickness of the massing only illumin ated by skylights. This idea the designer confirmed as a personal experience, “I always remember as a boy sleeping in a tent, with my head out of the tent, so you can see the stars at night.”

Kazuyo Sejima (SANAA) | M-House | Tokyo, Japan | 1997

Houses in this street generally face south and have curtained windows and fences facing the street for privacy reasons. Sanaa decided to treat this differently by placing a light shaft within the volume of the home. The regularly plan form was turned in side out. At street level, it was decided to locate the garage, guest room and bedrooms; then, in contradiction to tradition, no upper floor was provided. Instead, a basement houses the kitchen, dining area and living rooms. Both levels are lit from above by light shafts. The build ing is clad in metal sheets, while the light shafts are covered by a pergola of regular steel, mesh-like framing.

Rem Koolhaas | Bordeaux House | Bordeaux, France | 1998

The house appears to be a large, concrete, single-storey mass floating on a steel beam. Each of this building’s three levels ha s a dif -

231

ferent character: The lower floor is an enclosed basement set into the hillside. The ground floor is an open glass space, and t he upper floor is a concrete box where only the parent’s room has a conventional window. The children’s rooms features portholes located near bed s, bath and desks. A key factor of this home is the large lift that gives the wheelchair-bound owner access to all the home’s floors.

Alvaro Siza | Vieira de Castro House | Vila Nova de Famalicao, Portugal | 1994

To the north of Vieira de Castro, Vila Nova de Famalicao is a site that had been set aside by a previous owner to build a sanat orium. At the final stages of this project, sufficient funds remained to build a house at the rear of the garden. On this rocky, pine-forested site, a house was constructed that looks like an abstraction of a small town. This home is reached via a tree-lined road after passin g some Corten steel gates. Access is then gained to the home by passing a garden terrace and swimming pool. The home itself offers views of t he surrounding mountainous countryside. Siza also designed furniture for the living room, dining area and kitchen.

Carlo Baumschlager - Dietmar Eberle | Allgaier House | Lochau, Switzerland | 1998

This house on the side of Mount Bregenz aims to offer uninterrupted views from all of its three floors. The tower-like building , as required of the designers, consists of a four-storey detached house locating accommodations above service areas, following the ideas of Le Corbusier that a building should provide functional zones in such a way as to allow surfaces free for contact with nature. T he building’s exterior expresses a duality of forms where holes pierce the mass on a square base, supported by brick-clad walls that permeate the terrain and with a lightweight, glazed platform as place of arrival. The interior is also surprising in its use of a controlled lobby s pace, leading to a curved single-flight staircase supported on two columns, intersecting the floor plan. At this level, an open-planned kitchen, l iving room and roof garden can be found. On the level directly below is the bathroom block. On the next level down is a separate apartment wit h its own kitchen and bathroom. The lowest level can only be accessed from outside. The building’s overall form is rectangular and steps backwards according to the slope of the land. The planning of this home, in spite of the striking curved elements, remains Spartan in cha racter.

Andreas Henrikson | Black House (Black Box) | Halmstad, Sweden | 1999

Black Box is the name given to this small, multifunctional mobile home that is reminiscent of a magician’s box. The structure i s comprised of 90 cm² timber plates fixed to a rectangular wooden frame. The idea was to make construction as easy as possible in almost any location. The roof is covered by a single-ply rubber membrane. The interior is double-storey and contrasts with the exterior in the use of cosy, light-coloured materials. On the upper level is a bedroom and study area, the lower area housing the staircase, kitchen and bat hroom.

Satoshi Okada | House on Fuji | Japan | 2000

The concept behind this house is to assimilate with nature. The sloping roof’s planes create variations in height and follow th e uneven terrain. A large glazed wall separates the home into two distinctive parts each with its own bathroom: the living space and the bedrooms.

Alberto Campo Baeza | De Blas House | Madrid, Spain | 2000

Built on a hill above Madrid, the concrete plinth of this house appears to be a geometric extrusion from the surrounding landsc ape. To reflect the surrounding forest, the concrete was roughly shuttered in timber to leave an imprinted surface. Upon this plinth sits a white painted steel and glass frame. The load-bearing structural elements are hidden, giving the appearance of a floating roof. This pavilion-like home can only be accessed from below, creating an ivory tower effect. The only non-fixed item of furniture, a white sofa, faces north. The lower-level plan, within the plinth, is almost symmetric, with two bedrooms each situated in an ascetic, monastic manner. Each has its own bathroom and walk-in closet.

Markus Wespi and Jérome de Meuron | Flawil House | Flawil, Switzerland | 2000

One of the first prefabricated wooden homes to be erected in Switzerland, this building type was developed by Wespi and De Meuron. This project involved the remodelling of an existing farmhouse. Larch cladding and thermal insulation have been applied to the existing structure. The house extends towards the south, with utility spaces placed to the north, all within a 7-metre-long external she ll. In the summertime, the larch slats help to shade the sun.

232

Stefan and Bernhard Marte | Steinhauser House | Fussach, Austria | 2000

These brothers usually work only in Western Austria, but in 2010, they represented their homeland in the Architectural Biennial in Venice. This 85 m² boat house was built directly on the edge of a small canal. The building structure and coverings are of l ight materials and aluminium sheeting for reasons of practicality. The use of aluminium is also practical, because the building is in contact with water and should not corrode. To contrast with the cold exterior, the interior is finished in OSB board and red-finished boards usually i ntended for concrete shuttering. Although this building is relatively small, it functions well on all levels. Unusual for this house is the ce ntral staircase and large roof light that are both moved by hydraulic pumps.

David Adjaye | Elektra House | London, England | 2000

In a suburb of London, a couple with small children chose to redevelop a former industrial building. The architect chose to ret ain the original structure, cladding it over with metal sheeting. The frame also supports the upstairs bedrooms. This was intended to contrast heavily with the surrounding Victorian houses. The closed exterior is intentional, as are the skylights, to avoid contact with the surrounding environment. The south wall is fully glazed. This home is accessed by means of a private side entrance, and the blank elevation is designed to give a sense of mystery.

David Adjaye | McGregor House | London, England | 2000

Adjaye was commissioned by Ewan McGregor to transform and expand one half of a semi-detached house in St John’s Wood. This design of his had two important aspects: improved connection of existing spaces and a comprehensive expansion into the garden a rea. To create an open floor plan, a steel frame was used in connection with existing garden walls. This in turn allows for glazing to be provided to the basement area towards the garden. The result was a glass pavilion and a dining room that opens onto the garden patio along its entire width. The existing building was radically transformed. The original stairwell core has been retained between the ground floor and first storey, while three additional stairs have been added to join the remaining levels. This interconnection of spaces, levels and heights can be viewed in relation to works by Adolf Loos. Surfaces are painted the same colour throughout. Fixed or moveable MDF partitions ar e used to divide spaces, in some case revealing the buildings original structural details. Floors are finished in timber throughout, apart from the terrazzo basement.

Tony Fretton | Red House | London, England | 2001

This house was commissioned to act as a home, a workplace and an art gallery to house a large collection of contemporary art. The house itself, the client suggested, should also be a work of art. This home, as an individual entity, is part refurbishment and part new, following the classic architectural character of this area. The façade’s elevational treatment brings alive the local themes. At street level, this red sandstone-clad building follows the site boundary, and each floor functions according to levels of privacy. The ground floo r is a public space; the mezzanine and first floor are private, residential spaces; and the roof level provides small shelters and a roof gar den. The massing of these levels also coincides with the functions found within. Unusual to this location is the vegetation, which provides a different view of the given urban context.

Stefan and Bernhard Marte | House in Furx | Furx, Austria | 2001

This closed, subdued, austere house is not much different in form from the others in this region. The unique quality is how the form appears different due to the placement of windows. This building aims to achieve a maximum number of opportunities to view the surroundings without breaking local, high-altitude traditions. The four large glazed areas, the designers say, allow this building to expose itself through a different lens. The cruciform interior allows each space to open towards each other, while windows are placed at vari able depths in the elevation plane.

Alvaro Siza | Van Middelem Dupont House | Oudenburg, Belgium | 2003

This is an extension and conversion of an old farm building to provide a home and exhibition hall. The 200-year-old barn and wi ngs of the new building create a U-shaped courtyard. The existing building, at a finely fractured angle, has been added to with th e new L-shaped area of building. The skewed composition allows Siza the opportunity to locate an exhibition hall and garage in such a way that the existing

233

building appears to be the new element in this orthogonal composition. The puritan interior spaces are typical of Siza’s approa ch to the modern, while the exterior stays in harmony with its surroundings. The cedar- and stone-covered walls combined with the blue roof and window placement are consistent in character with the old stone and tile buildings. The two wings are connected by a lightweight glass corridor.

Mass Studies and Slade Architecture | Pixel House | Gyeonggido, South Korea | 2001

The relationship between landscape and garden are balanced in this home at the edge of the city. A combination of the orthogonal geometry used in urban construction and curves occurring in nature give this building the appearance of a rock when viewed from afar. Constructed of 9,675 bricks, the outer shell resembles a digitally rendered image, where each brick acts as a single pixel.

Hiroaki Ohtani | Own House (Layer House) | Kobe, Japan | 2003

It is situated on a 30 m² site in the city centre. The architect created a unique, sturdy lattice structure from precast concre te elements. The stairs, enclosed in a concrete lattice, leads throughout the building’s three floors, allowing the occupants to adap t individual spaces to their needs. This system of construction allows for plentiful light penetration through skylights and gaps in the lat tice, without the use of conventional windows.

Stephen Atkinson | Zachary House | Zachary, Louisiana, USA | 2003

Originally conceived as an experimental building for the architect’s parents, the design combines Modernist theory with the local vernacular. The external and internal treatment reflects these two approaches. The outer finishing of the building was construc ted by the client in order to protect from the weather without the need for fine detailing. Skilled professionals created the interior fin ishes for reasons of elegance. The result is an outer skin of corrugated metal sheet and glass, while the interior is a cosy use oak and plasterboard. The house consists of two volumes, bedroom and living room facing each other on opposite sides of an indoor-outdoor terrace. The sliding doors to these spaces can be opened to create a connection with the outside world.

Roberto Ragazzi - Graca Correia | Weekend House | Canicada, Portugal | 2003

This house is situated on the site of a ruined building in a national park on the bank of the river Cavada. The architects were commissioned to build a house for a family who had visited this region for nearly twenty years for water skiing and river tours. T he married couple and their children needed easy access to the house for guests and storage space for water sports equipment. This region is known for heavy winter rainfall and landslides; therefore, reinforced concrete was chosen for construction. This semi-cantilevered struct ure is partly embedded in the hillside. The bedrooms and bathroom are located here. The central part of the house accommodates the living spa ces and remains transparent. The cantilevered section has a private balcony, kitchen and dining room. The outer concrete shell is contr asted with a warmly-finished, beech veneer interior and self-leveling grey concrete floor. The renovated stone building is used for guests a nd sports equipment storage.

Dekleva Gregoric Architekti

| XXS House | Ljubljana, Slovenia | 2004

This small home is located within the intense urban fabric of the Krakovo district in Ljubljana. Due to century-old tradition, strict town planning regulations dictated the basic dimensions of this house. The client’s required this home to be an “urban vacation house” on account of the 43 m² size limit. As the house faces north, the main challenge was to provide adequate indirect natural lighting by means of skylights and a huge sliding glass atrium window allowing for diffused light. The house appears to be industrial in nature. Elevations and the roof are made of fibre cement panels, while the interior features raw concrete, terrazzo, plywood, steel and felt surfaces.

Bevk Perovic | SB House | Ljubljana, Slovenia | 2004

Resembling a periscope, this house can be found in an outer suburb of Ljubljana. This unusual home was built in an area of chao tic housing on the last available plot adjacent to surrounding farmland. Two separate wings of the home enclose a small garden whic h provides privacy from the street and clear views of a forest. Part of the roof above the bedrooms serves as a roof terrace, allowing for private external spaces. The whole house, roof terrace included, is clad in cedar boards. This is contrasted by elevation-wide bands of windows. Here the fenestration is divided only by the support structure, most apparent in the living room.

234

Atelier Bow Wow | Studio and Home | Tokyo, Japan | 2005

Built in what the Japanese refer to as a peculiar fourth-generation metropolitan area, this 109 m² plot can only be accessed by means of a narrow footpath. Naturally, the question arises as to how such a location can provide for large windows and a small garden in such a densely populated area. The obvious answer is that the neighbours’ fire walls become part of the composition. The window s allow neighbours clear views of the life beyond. This openness of composition is continued throughout. The relationship between the s plit levels, galleries and openings in the floor slabs results in a beautiful use of views. Excluding the roof terrace, this home and studio covers four levels of reinforced concrete slabs supported by steel frames finished in a water-repellent granular asphalt coating.

Fatima Fernandes and Michele Cannata | Exponor House | Matosinhos, Portugal | 2002

Fernandes and Cannata view this house as a working manifesto for the ever-changing nature of contemporary family homes. Alternating use of solid and transparent finishes allows for a flexible use of interior spaces. Lightweight construction methods and prefabricated elements allow for rapid construction and increased accuracy, while being aesthetically clean. This approach to a project demonstrates the designers’ beliefs regarding future construction methods and the idea that lengthy construction periods are no longer valid. Lo ng-term planning and proper management should reduce the construction time and render projects cost effective. Industrial glass panels are used for external walls due to the translucent quality of light, retained privacy, refined elevation detailing and ability to construct by hand. This use of translucent membranes connects solid masses, separates others and serves to create atrium spaces. The internal spaces are undivided, allowing the occupant the freedom to place moveable items of furniture and curtains to create a spatial environment suited to their needs.

Eduardo Arroyo | Family House | Madrid, Spain | 2006

The granite-clad Casa Levene can be found winding between trees in a pine grove. The steep terrain and trees were key players i n the plan’s development. Arroyo developed the design to comply with local planning codes regarding the protection of trees in or der to create a homogeneous irregular form in natural stone. The slope of the site leads to differentiated placement of the vertical func tions and the tentacle-like extension of the building in various directions for spatially thrilling, twisting planar effect exaggerated by th e use of yellow resin coatings. The large-scale openings give direct contact to the exterior from almost every room. The vibrant interiors are in sta rk contrast to the surrounding environment. The architect’s intention was to create a “landmark” house.

Atelier Tekuto | Mineral House | Tokyo, Japan | 2006

On a 44 m² plot not far from the centre of Tokyo, this house makes a significant impact, the brief being to provide a home that satisfies local regulations for covered car parking. These limits spurred Atelier Tekuto to address the challenge by formulatin g a strong concept and guiding principles. The final shape can be described by buzzwords such as “mineral” and “reflection”, making it sta nd out from the crowd. The pronounced corners actually make this house appear smaller than it is. This succinct exterior design leads to th e development of an interior abstract microcosm. Oblique wall planes and use of transparency lead to a play of light in a complex spatial seq uence. The external form and compact internal spaces are slashed throughout by planar slabs. The light penetration, mirrors and structural slabs create strong contrasts. This home can be viewed as an accessible sculpture due to the beautiful use of proportion, transparency, tran slucency and solids.

Valerio Olgiati | Studio Home | Scharans, Switzerland | 2007

Built for a popular songwriter and storyteller, Linard Bardill, in the 800-person hamlet of Scharans, this house was located in the historically protected centre close to a private “tone music” workshop. Built on the location of a demolished barn, local planning code required that any new structure follow the form of its predecessor. A third of the building’s volume comprises a creative works hop for musicians, inspiring the concept to create a walled courtyard garden. The airy freedom of this spacious, beautiful form stands in c lear contrast to the cramped intent of the regulations. Approachable from all directions via the narrow streets of Scharans, what appears to be a small space is cunningly handled by Olgiati’s use of an oval opening in the panel that forms the courtyard roof. It is possible to see into the garden, yet it is protected from prying eyes. Along the concrete walls, tinted in a variety of colours, 150 rosettes are arranged.

235

Alvaro Siza | Alemao House | Sintra, Portugal | 2007

Siza, already known for his familiar volumetric house in Sintra, surprises us here with the application of vertical elevation b oarding. This site, with an exceptionally beautiful Atlantic coastal location, varies in height by 35 metres across its width. The house is located at the higher end of the site where gradients are less extreme. This generous summer residence – with five bedrooms, kitchen, l iving room and study – fully satisfies the representative status desired by the inhabiting family. The individual masses each provide for separate views, semi-private seating areas and small gardens. At the same level, although requiring a few steps to accommodate changes in terrain levels, the bedrooms can be found with access to the garden. The timber cladding is intended to allow the home to age well, and the buildin g is covered with extensive greenery for the same purpose.

Christian Kerez | Single Wall House | Zurich, Switzerland | 2007

Kerez has a working system that seeks to reduce the amount of questions one can ask about a project: providing answers in the form of models. The priority is to ensure that the structure is an integral part of the architectural expression. To create a l ean aesthetic, unnecessary decorative elements are not used. This semi-detached house is located on a small plot of land overlooking the centr e of Zurich, subdivided in such a way as to give both occupants almost equal views. The zigzag party wall provides structural stability and a variety of interior spaces. This allows for slabs to be cantilevered, eliminating the need for columns. For privacy and thermal comfort, e xternal louvres have been provided.

Bevk Perovic | HB House | Ljubljana, Slovenia | 2007

Located on a hillside site at the urban-rural edge of a Ljubljana suburb, this home appears to be a single storey. It adopts the archetypal form of residential and agricultural buildings to fit in well as a dominant presence in the landscape. The upper tra nsparent level houses the public functions of this home, while the semi-private functions are buried into the terrain. The lower level i s of reinforced concrete, needed to support the upper-level’s steel frame. This upper level is puritan in form, with a structure of six-metre s pacing and aluminium-clad walls and roof. The dug-in part of the house includes bedrooms and living spaces with the upper part open, provi ding clear panoramic views of the countryside.

Sou Fujimoto | N House | Oita, Japan | 2008

Fujimoto houses are strong in conceptual content, making the architectural language easy to read. This house was built for two adults and a dog. Layering in this building applies to available headroom and floor planning. The boundary fence to this house re-examines the stereotype of family houses. Three layers of walls and ceiling slabs create transitional spaces and interior spaces, which in turn are punctuated by roof lights. The building has a structural thinness, usually found in model-making. The outer shell is extruded w ith many larger openings punctuating its surface. This creates a sense of openness when compared to houses that share the same street. The inha bitants do not feel this openness, since parapet walls offer visual barriers to prevent invasion of privacy.

MOS | Floating House | Lake Huron, Canada | 2008

The basic vernacular typology for a house can be seen in this project. Due to changes in seasons and water levels, demand for another solution was required. To solve the problem of fluctuating water levels, a floating platform was employed. On account o f inherent onsite construction problems, prefabrication of lightweight elements was ideal. A pontoon structure was used in conjunction wit h steel framing to allow for factory-made elements to be shipped to Lake Huron. Upon completion, the house was floated for nearly 80 miles to its final location. This house is clad in cedar siding, inside and out, that also functions as solar shielding and a windbreak..

236

Tamás Gettó | Family House | Pécs | 1991

This terracotta house is located on the side of Havi Hegy (Month Hill) in the Mediterranean microclimatic city of Pécs. From th e downtown area, this striking volume easily attracts the eye. In spite of the fact that this area is dominated by small, irregul ar building plots with courtyards often in uncomfortable proximity to each other, this house stands out in relation to its type. The resulting ho use is introverted for a high-density location. Although this house is inward-looking, views of the surrounding landscape can still be seen from the living room.

István Janáky | Ragályi House | Budapest, 2nd District | 1993

In the surrounding streets, homes follow a regular, rectangular relationship to their plots. This house on a corner plot, howev er, is placed at an angle of 30 degrees. The floor plan and interior spaces of this home are the result of extensive discussion betwee n the architect and client. The off-centre axis allows rooms to be placed according to use patterns, as extrusions from the general circul ation area. The elevation is divided according to the golden section in terms of material use (stone and timber). Special sensitivity and aware ness of architectural detailing form part of this building’s basic formula, especially with regard to ironmongery, handrails, rainwater pipes and the entrance door.

Dezső Ekler | Family House | Budakalasz | 1994

The ark- or oval-plan form of this house is a direct reference to its location on a plot beside the Danube Rivers. The characte r of this work is derived from folk tales and materials used in traditional architecture. When approaching this house, the curved gr ound-floor form can be seen to enclose the upper floors’ more regular forms in a boat-like manner. The roof sweeps down along the lines of the external walls to eventually form a double-storey terrace. The interior spaces are organised along the main axis of symmetry. The garden is split along the line of the access path leading towards the house’s covered terrace, kitchen, dining area and living room. From here, the s taircase can be found facing the street. The rustic exterior is in contrast to the smooth, plastered interior. Natural materials – timber, b rick and stone –feature strongly in the decoration of walls.

Péter

Janesch | Own House | Budapest, 2nd District | 1996

This unit is located in a street of 1933 middle-class row houses. A roof conversion was necessary to allow spaces to open up an d flow into each other at different levels. The materials, left in their natural and unfinished state, are allowed to manifest th eir original beauty. Only the street façade remained, rendered and painted, as originally intended. Meanwhile, the garden wall was stripped of rende ring, leaving bare brickwork. This game with finishes or lack thereof continues within the home. The stairs are of raw concrete, and doors ar e left unpainted, while the walls have been carefully skim-coated to achieve a velvet-like finish. The roof area is finished in plasterb oard decorated with wrapping paper. Custom-made furniture is made from OSB and MDF sheeting or solid timber. The old garden shed was converted into a sauna and a place for relaxation. The materials and forms used are more reminiscent of Japanese islands. The sliding doors and porch roof are possibly references to the years Janesch spent in Japan.

Tamás Tomay | Pasaréti Villa | Budapest, 2nd District | 1997

The investor’s original idea was to demolish a house designed in the 1930s by Péter Kaffka, in order to erect a building of six apartments. When the plans for these apartments were nearly complete, the investor was informed that the building could not be demol ished in order to refurbish it as a villa for himself. It soon became apparent that the load-bearing walls and stairs could be retained, but the faulty bauxite concrete slabs had to be replaced. Although for economic reasons it would have been easier to demolish the building and start afresh, the historical aspects of developing the existing fabric added significant value. The street side of this building was not changed in terms of original massing, and the garden side of the building’s redevelopment seems to be sheltered below a floating roof slab

237 CONTEMPORARY FAMILY HOUSES – HUNGARIAN
PROJECTS
185

Balázs Pintér | Family House | Piliscsaba | 1998

This house is a fine example of Hungarian regionalism and organic architecture. The highly articulated entrance and approach stairs, roofs intersecting at different levels, and small tower lead the imagination towards a world of adventure and tales. Th e feeling of this home is similar in part to the Tata studio by Ede Toroczkai Wigand. The dining room and kitchen are connected by a wide arch. T he ground floor, excluding service areas, is allocated to a generous living room, guest room and study. All these rooms are connected by double doors to allow the spaces to act as one when receiving guests. An intermediate space is generated near the entrance, which is semi-shelt ered, serving as an ideal place for repair work and hobbies.

László Kalmár and Zsolt Zsuffa | Family House | Csömör | 1998

Exploiting views of Budapest, this L-shaped building with huge areas of glazing sits on the hillside of Csömör. The young coupl e who commissioned this house wanted a home that evokes the austere, pure, functional language of modern architecture. The precise de tailing and treatment of the brick elevations give this building a sense of timelessness.

Ferenc Bán | Weekend House | TokaJ | 2000

Bán created a work of architecture, unique in character, distanced from contemporary trends on the eastern boarder of Hungary. This extreme example of Hungarian architecture at the turn of the millennium serves as a weekend house on the bank of the Bodro g River. The architect was equipped with excellent knowledge of the location, Tokaj being his birthplace. The plot is located at the end of the town next to the cemetery. Across the road from it is an abandoned industrial site previously used for mining. The long, narrow mass ing of this building seems unworldly. Towards the wooded hillside it is completely open; to the sides, a ribbon of windows sits at ground l evel. Through these windows only the garden’s rich shrubbery can be seen. The main two-storey volume houses the master bedroom, outside of which are suspended large white bladders for use by the children and grandchildren. These have been left unfurnished. Only sleeping bags are provided, and drawing is encouraged on the white curved surfaces. These bladders form part of the home’s special character, but are n ot dominating, as the garden takes precedence. The bladders are simply detailed, almost brutal, radiating a kind of raw functionalism.

Tamás Karácsony | Mészáros House | Testvérhegy, Budapest, 2nd District | 2000

This house went through several design stages from a block form to L-shaped, finally resulting in the U-shaped layout. The mult i-element mass has a clean floor plan that includes intertwining spaces which continually open up. A semi-recessed lower level has direct contact with the garden, which is balanced in composition with the covered patio area alongside the living room on the upper level. The sloping roof covers the bedrooms and part of the roof terrace as a balancing design element, from where views of the Pilis Hills can be seen

János Mónus and Zsuzsa Szőke | Family House | Adyliget, Budapest | 2000

Mónus and his wife Szőke follow a no-frills approach to Moderni sm, as seen in previous design’s (OKISZ Building, Budapest), re quiring clarity of principle. Their intention was to build a closed, private world, with no interest paid towards contemporary tren ds. The architects had a free hand in designing this house for a married couple, psychologists with two children. In recognition of Le Corbusier, this house was built on concrete legs with a roof terrace. The simple, functional floor plan, a clear indication of construction details, was drawn by hand with a modern, contemporary architectural character. The diverse materials include raw concrete, stone, wood and glass as a sup porting structure and as stair elements.

Gábor Turányi | Family House | Budapest, 12th District | 2000

Facing north in the Buda Hills, this is a large L-shaped family home – compact in layout, granular in massing, and carefully de tailed in a controlled manner to maintain simplicity of form. From the street, this building appears to be sober and restrained, fitti ng in well with its surroundings. The main wing of the house runs parallel to the street. The entrance and living room act as one, opening up towards the swimming pool. Perpendicular to the street can be found the bedroom wing. The gentle, sloping metal-clad roof clearly indicates the location of enclosed living spaces. The brick cladding and metal roofing constitute an elevation treatment that is graphic in content. T he rich use of brickwork, especially with regard to the staircase, is a trademark of this architect.

238

At the edge of this small town, land was divided into small parcels. On neighbouring plots, trees had been removed or replaced, while here the trees remained in their natural forest state. The ground floor follows a rugged contour, as if in memory of a pa st structure. Stepping at different levels across this sloping site reinforces the rich, exciting use of internal spaces. Two staircases lead to the upper level – one from the living room, the other from the kitchen. This home breaks from the modern architectural type, creating a radical approach towards Romanticism. The careful crafting of masonry and hand-pressed bricks contributes to this architect’s cosy woodland lodg e. At a later date, a studio space was added. From this time onwards, the architect made this a permanent home.

Gábor U. Nagy | Family House | Kétvölgy | 2000

The Örség Region of Hungary is distinguished for its sporadic distribution of settlements. This hamlet can be found in a smalle r area of this region, towards the western boarder. Here a house can be found that fits within the existing patterns of traditional rural life and woodland surroundings. This house was not only designed by Gábor U. Nagy, he also worked as the general contractor. According to the architect, this house was the last of homes that could be built economically following principles established in the early 1990 s. Two perpendicular masses of this house enclose a courtyard lawn. Plants are irrigated from a cistern that collects rainwater from the roo f. At groundfloor level, the shorter wing houses the living room, dining room and kitchen, leaving the longer wing space to house the entra nce hall, closet, bathroom, study and bedrooms. The spaces within are comfortable, but not excessive. The interior’s pleasant character is created by the use of unfinished natural materials.

István Janáky | Family House | Solymár | 2001

In an area of fruit gardens and small construction plots, a tendency for building large houses had arisen. Janáky attempted to convince his client’s that a house should be in proportion with its site as a basic requirement. The client, therefore, opted to build on three adjoining plots a house which seems small when compared to its neighbours. However, this house covers 380 square metres, comfor tably housing the family’s three members and providing a studio space for the head of the family, a musician. This home does not foll ow contemporary trends for open spaces, where each room functions as a closed cell. The entrance is placed at the corner with a narrow s taircase, as required by the client. The roof of this building is made of gravel-covered bitumen, which serves two functions: offering protection from the sun and, more importantly, expressing a raw character.

Sándor S. Takács | Family House | Budapest, 2nd District | 2001

At first glance, this 2nd-district home has the appearance of a weekend house due to its use of materials. The carefully-crafte d cedar cladding makes it stand out from the surrounding residential buildings. The square ground-floor plan centres on a column which serves to divides the space into four parts. The ground floor level has been carefully raised above the terrain to allow for th e construction of a garden terrace and for three windows to provide daylight to the basement area. The living area is divided in height by four s teps, which is enough to provide views of the garden and define internal spaces. A narrow flight of stairs leads to the upper floor where ther e are bedrooms and two custom-planned bathrooms. The central column casually rises through the house to the upper level, where bedrooms and bu ilt-in wardrobes can be found.

Gábor U. Nagy | Family House | Zsida | 2001

Born in Sárvár, this architect graduated from the Technical University of Budapest,. Following the change in political regime, he looked for a place to escape the bitterness emerging in architectural trends, moving to Öriszentpéter in the Örség Region. Here he found a place to call home, amongst the tradition Örség values of vernacular architecture. U. Nagy does not only design homes, he build s them, too. He did not give up design to become a building contractor so as to stay in contact with the refined development of sensitive li nes. Works involve a synthesis of traditional values, landscape and contemporary lifestyles. This house stands at the edge of Szentgotthár d and seems to be more rural than urban. Although Modernist in proportion and asymmetry, some details appear oriental. With an urban use of lo w-pitched roofs, the actual materials sit well with the surrounding environment. The compact massing and double chimney connect well with the site’s slope and semi-sheltered terrace. Although the home seems modest, the use of a single pitched roof lends the living room a gran diose feeling, as one of the most important spaces within. The ground floor houses bedrooms and a bathroom; the upper floor contains the living room and

239 Attila Turi | Weekend
House | Pilisszentlászló | 2000

dining area, connected to a large covered terrace. The double height elevation is clad in timber battens to offer shading, some what reminiscent of a Slovenian hay storage unit.

Mihály Balázs | Family House | Tinnye | 2003

Sitting on the outskirts of this village, a home with tradition pitched-roof massing can be found. The building contractor (also the client) and the architect already knew each other form previous projects. This led to a common understanding regarding the desi gn of this home. The home is constructed with thick walls, doors and widows set back in accordance with the thermal insulation and heavy t imber shutters, allowing for efficiency of design and craftsmanship. Larger openings can only be found to the rear of the house, leading to a covered terrace with views across distant arable land. A stone wall runs along the side of this home, providing an ideal location for t ool storage and a summer kitchen complete with washing sink, cooking grill and chimney. Only the ground floor of this building is occupied. The attic, as in traditional homes, serves as a buffer zone. The home is placed upon a longitudinal axis extending from bedrooms to bathrooms an d eventually leading into the living room and kitchen areas. The corridor is separated by bands od storage spaces, and the chimney stac ks to allow for heating equipment.

Péter Basa | Family House | Budakeszi | 2003

This house with a covered porch in Budakeszi was built for a family of four. Relatively small in size, this rectangular buildin g allows for future expansion. The ground-floor plan encloses functional box-like masses located below a roof with strongly projecting eaves. The entrance hall and corresponding guest room have been designed to allow for future extension. The upper floor houses the bathroo m and bedrooms, placed between two gable walls. Due to height issues on the upper floor, laundry and domestic chore spaces have been relocated to the narrow corridor. The house can be extended from its main massing in the direction of the gable walls.

Miklós Jancsó | Family House Makeover | Budapest, 2nd District | 2003

Prior to 2002, this weekend house built in the 80s had been through many transformations, eventually becoming a large family home, then being unoccupied for many years. The varied use of materials, redundant mechanical services and disturbing massing n ecessitated a refurbishment. Despite this, the designer-owners decided to retain as much of the original building as possible. Connec tions between the interior and garden mean that most of the interior spaces had to be assigned new functions. For the purposes of layering, J ancsó decided that most of the interior spaces needed to be opened up. The newly-insulated external wall was then finished in uniformly-stain ed timber cladding. A new reinforced concrete roof shell was added, giving all upper-level rooms useable headroom. To the street side, a studio space was added above the garage. The covered terrace facing the garden was glazed in, and a new terrace constructed adjacent to it. The external timber cladding was finished with a Scandinavian weather-resistant, red-coloured stain.

László Kalmár and Zsolt Zsuffa | Family House | Budaörs

| 2005

This home – in terms of architectural quality, formation of massing and connection to the environment – exceeds the quality of its neighbours on the hillside of Budaörs. The design program was limited for this family (with a habitable area of just over 100 m²), complete with an area for larger social events. This called for compact massing, in the Modernist tradition, with a clear and logical fl oor plan. Living spaces are located in a single space on one floor. By connecting the living room to a covered, timber-framed terrace, the heigh t of the former is exaggerated. The upper level also features a terrace that is covered towards the north side. This terrace is accessible without disturbing the living areas, with beautiful views across the city. The building encompasses the architectural character of the modern age by u se of elegant materials (limestone, raw concrete and glass balustrades) and accurate detailing.

Gábor Szokolyai | Family House | Budafok | 2005

Located on this hillside site is a subdued, almost sullen, mottled grey building, set back from the other houses. Glazed cerami c tiles homogenise the mass, along with the folded metal-sheet cladding of almost the same colour. This homogeneity makes the house app ear to be an abstract object. Only the interior blinds of white finished textile negate the dark surfaces. Fenestration fittings vary acc ording to function. Doors and windows which open are set back from the outside plane, while those that are fixed are built in exactly the sam e plane as the outside wall, endowing the glazed surfaces with the effect of a decorative finish. The strict geometry and quality detailin g give this house

240

its sense of timeless excellence. Nonetheless, this object is also a good place to live. In spite of the ascetic exterior, the interiors are warmly furnished and well proportioned.

László Benczúr, Jnr | Bodnár Villa | Perbál | 2006

The form of this house has its roots in the pre-modern age, fitting in well with the village. The finely detailed rendering on the exterior seeks to establish a dialogue with its surroundings. The building’s main mass and smaller extensions do not try to demonst rate contemporary originality or any opposition to its neighbours. The living spaces within define the building and do not attempt technical or formal virtuosity. The roof is like a raised handkerchief. This gentle approach to rural architecture seems reminiscent of the fairy-t ale world of forms or works by the Japanese Terunobu Fujimori. The ground-floor living room window is set back from the outer elevation to create a shaded transitional space. Interior spaces are clearly defined by load-bearing structures. The timber and steel framing clearly define the irregular forms of this home. The shape of the house is also defined by the location of supports to joists. These strange shapes and angles reflect the site boundary and views of the surrounding panorama.

Tamás Tomay | Family House, Budapest, 2nd District | 2006

This three-storey, brick-clad house stands on a corner site in Budapest’s 2nd district, between houses rendered in plaster. Thi s regular-planned house with its puritan use of brickwork and metal-clad roof presents a simple compact house. This building can be seen as playful and multi-layered – as demonstrated by the asymmetrical gable with differing roof pitches (allowing for internal planni ng), planar elevation (in recognition of Modernism), projecting balcony and entrance roof. Playfulness and Puritanism comfortably coexist e ven in regard to a bronze relief of the Madonna. More surprising are details including the skewed metal balcony door, concrete elements and t he development to the entrance gate.

Dávid Józsa | Family House | Sopron | 2007

This U-shaped building can be found in the Lővérek villa distri ct of Sopron. The asymmetric wings of this house are oriented t owards the garden. The orientation of this building is determined by the demolished building it replaces. The garden and site boundary create a fractured angle that places this home in harmony with its environment. The house adapts well to its sloping site and location within the streetscape, enclosing an intimate garden area. The low-pitched roof coincides with the slope of the land. In keeping with the surrounding Lővérek area, materials such as stone, brick and timber have be en used. This simplicity of materials and wealth of detailing g ive the home real character. Being introverted, the house has a compact quality, with rooms are situated to face the garden.

Tamás Karácsony | Duplex Family House | Budapest, 12th District | 2007

This duplex family villa can be found behind a raw concrete retaining wall. This retaining wall is given a rustic character due to the imprints made by vertical shuttering boards. The house itself offers its occupants fortress-like protection. This introverted house with internal patio garden is carefully placed in relation to the outside world. There is no attempt to compete with the neighbouring house, the 19th-century Hild Villa, or even to seek a connection with it. This home is an autonomous edifice on the hillside. It is easier to see the embedded nature of this home in the context of its terrain. Fences and retaining walls – as in other works by Karácsony - are integral parts of the design, not accessories. Each item acts as a connection to the landscape. The views from this home are panoramic towards the garden and the courtyard. To the street side, the brick façade is only punctured by the kitchen window.

Margit Pelényi | Family House | Pécs | 2007

This married couple, an art historian and an artist, decided to move from a larger home to a smaller home in this town with a mosque, when their children left home. The first phase was to refurbish the cellar of the rural farmhouse, to function as a cer amics studio, and the roof space as a spare room for guests or the children when they came for visits. The second phase was the refurbishment of the home’s main upper volume. The client requested that, in place of shared spaces, each room be separate, dining room and kitchen included. This functional separation should also be seen in the treatment of elevations. The living room’s volume is defined by use of st one cladding, while other functions by use of timber. This almost raw functionality in the interior is reflected in the use of plastered bric kwork, concrete being left raw due to the character and rhythm of different materials used during the shuttering.

241

Pethő | Family House Makeover | Budapest | 2007

Adyliget is found on the outskirts of Budapest’s Hıvösvölgy Hil ls. Although a suburban area close to the city, it is bounded b y forest. The architect was awarded the contract by a couple to redevelop the upper floor and roof space of a 1980s home styled in white and brown. Parasitic forms were attached to the base home from the pitched roof. Beautiful spaces have been created following a rational p lan and the use of homogeneous materials. A new cantilevered slab and external staircase were necessary interventions required to achieve t he interior transformation. To separate the new structure from the old, the new staircase and external siding are made from cedar battens. Interior spaces are pine-surfaced, with industrial flooring and bronze-coloured walls. The kitchen island provides subtle differences in tone and a mobile background. The children’s room, upstairs music room, main bedroom and bathroom are finished in ethereal white to indicate the private zone. Rooms are not empty; they are adequately furnished, allowing for future expansion.

László Benczúr, Jnr | Family House | Szentendre | 2008

A former district of Szentendre, Pismány was known for its resorts and weekend houses, but is now increasingly being developed as a villa district. This contemporary residence has a rectangular plan in three sections, reminiscent of farmhouse buildings. The central part is occupied by the kitchen and dining room, with the living room to one side and the corridor and utility room to the other. The longest of these three sections houses the staircase leading to the upstairs bedrooms. The house is ideally located, deep in its own plot, away from the street. The steepness of this site allow the front garden to provide intimacy by means of height differences from the street. The livin g-dining-kitchen third of the home has southerly views of the garden. Furniture has been built into the buildings structural grid where possible , where walls are thicker and immobile.

Tamás Bulcsu and Éva Fortvingler | Holiday Home | Balatonakarattya | 2008

This unit is located in the Lake Balaton area, in the closest settlement to Budapest, on a steeply sloping site overlooking the longitudinal axis of the lake. As the site had been left to overgrow, it was necessary to carry out extensive pruning to reveal a pine grove of special character. Between these pines, a narrow building extends. This home follows the basic formula of Lake Balaton houses, the grou nd floor being for social use and the upper floor a bedroom. The front garden allocates room for a guest carport. Solid retaining walls cut deeply into the site, allowing for stairs to access lower parts of the terrain. Above the living area meanders a building wing, supported o n legs that dissolve amongst the pine trees. The ground floor is cut in half between the kitchen and living area by a single flight of stairs. This same division separates the upstairs bedrooms.

Zoltán Tima | Family House | Budapest, 12th District | 2008

Zoltán Tima designed this villa, with unmatched panoramic views, on Sváb Hill. This house can be seen at once to follow traditional hilltop villa architecture and contemporary ideas at the same time. A reminder of the way Louis Kahn designed buildings that ar e geometric and yet sensitive in their use of materials. this U-shaped house has an additional part that serves as a lift to the garage lev el. The connection between these parts, garage and house, is indicated by the step in the elevation. Approach to this home by car or foot reveals what seems to be a single-storey building. On arrival, it is possible to see the views across the city while standing below reinforced concre te slab roofs. An elegant use of retaining walls in the garden and swimming pool is another addition to this villa.

László Vincze | Manor Farmhouse | Köveskál | 2012

Köveskál is a small community of 500 residents, located in the upland basin region of Lake Balaton. Located on the edge of this community was a former manor farm and almond plantation. Following discussions with the architect, it was purchased for refurbi shment. Built in the 50s and 60s, part of this development was much neglected. Due to change of ownership, it became a pig farm. The ne w owners have chosen to concentrate their energies into almond growing and abandon any ideas of animal husbandry. The first and most dif ficult task was to disinfect the land and demolish unwanted buildings. Then, it was free to design the new house, a caretaker’s home and agricultural buildings. It was decided to use the existing 80-metre-long structure that used to house stables, since it was in excellent con dition. This offered more than adequate room to build the caretaker’s home, tractor storage and processing plant. Not so far into this process , the client and architect came to the conclusion that the project bore similarities to John Pawson’s Baron Farm in Sweden. The concept was that a long, gabled building could be split into sections or three parts, which are separated to form small courtyards. The proportions of t his house and the two agricultural buildings as white masses conform well to the almond plantation project and the concept of an object on th e landscape.

242

Béla Bambek | Family House | Stuttgart, Germany | 1989

The Bambek House attempts to find a technocratic way of searching for harmony with nature. The four-storey, mixed-use building turns towards the garden, using available on-site possibilities. This house was built about two decades before its time usi ng active solar heating collectors and magnesite storage cells, among other technical innovations. This simple gabled home was even built with thermal insulation 12 cm thick, an oddity in the 80s. The cold, glazed, mirrored or even galvanised steel surfaces used in the interior reflect internal vegetation.

Future Systems | Project 222 | Pembrokeshire, United Kingdom | 1998

To flee from urban lifestyles, this ideal resting place was developed in one of the most westerly points of the British Isles on the Atlantic coast, developed on the site of a former military barracks. The designers decided to follow modern ideals, to place a beautiful box in a natural location, distancing themselves from formulating ideas about the landscape. The house was developed using traditional structural solutions, avoiding high-tech elements. This gave rise to a spectacular west-facing window with circular air vents. This window , being elliptical, gave the appearance of a camera or telescope lens cutting into the landscape. Structural elements for this house are pre-m anufactured for transport to and eventual fabrication on site. The kitchen and bathroom furniture were both delivered to the site in their complete condition. At first glance, this building appears to be technically green. In really, it is not. The large glass surface snares sunlight. This thermal gain is transferred to the building’s thick thermal insulating layer using conventional mechanical engineering solutions. The buildi ng was not dug into the ground; the ground was pilled on top, giving the impression that this house is composed within the original topography

Solar House I is a zero-energy home located in the Rhine Valley. The east, south and west sides are covered with photovoltaic panels, where they are not interrupted by floor-to-ceiling windows. As the north side offers very little in terms of solar gain s, this side is fully glazed, offering panoramic views. The building’s massive reinforced concrete structure acts as a thermal heat sink. The raw con crete interior spaces are bright in colour and gently radiate heat. Due to the use of glazing, the external appearance changes from shiny to o paque black or grey. Even during the winter when sunshine does not exceed two and a half hours a day, the solar façade provides enough ener gy to cover heating and electrical needs.

Fátima Fernandes and Michele Cannatá | Self-Sufficient Home | Abrantes, Portugal | 2003

The project’s aim was to produce modular housing for occasional use. These individual units are to be located in areas without infrastructure connections, so as not to require any impact to the site (urban parks, national parks or beaches). These module s can be combined or divided as required. These habitable units are autonomous; they can be placed anywhere, using solar energy and buil t-in water management systems. A single coherent interior space of 27 square metres provides adequate comfort for one person, including a bathroom, closet and kitchen, all built as items of furniture. The modules are constructed from lightweight steel frames covered inside a nd out with timber panelling. This project was developed at a prototype stage, not for mass production, the important factor being the thou ght process regarding precise planning and use of technology.

Ecosistema Urbano | Steel and Wood House | Asturias, Spain | 2004

The designers of this house were not satisfied with the idea of creating a sustainable home. They wanted to consider the materi als, site location and mechanical service solutions. The house was placed on the four remaining points of a previously demolished bu ilding in order to create minimum site impact. The building is made from steel and timber to allow for easy demolition and recycling, when required. The building for is optimal for providing desired views and flexible site orientation. The outer skin of the house is designed to a llow for passive, gravitational ventilation.

Fujy Architects (Luca Lancini) | Fujy House | El Escorial, Spain | 2005

Latest building technologies were used in the Fujy House as an architectural prototype for sustainable homes. Only materials th at

243 SUSTAINABLE AND ENERGY-EFFICIENT FAMILY HOUSES
Dietrich Schwartz | Solar House I | Ems, Switzerland | 1996
185

can be recycled are used for structural elements, surfaces and furnishing items. The timber used had to come from forests with a proven, certified, sustainable management policy. Passive energy solutions were adopted to allow for low energy consumption. Thermal an d acoustic insulating block walls, single-layer waterproofing and timber were employed to reduce thermal bridging. Solar panels provide fo r heating requirements, and a special condensing boiler for hot water needs.

Gábor Bártfai-Szabó: Own House, Budakeszi, 2009

A small 30 m² home developed to be autonomous in the Makkosmária garden district, its guiding principle was that the home should be adequate for the architect couple occupying it. it should be possible to extend or contract, as and when required. Therefore, the types of materials used are modest. Technically, it should achieve everything required of a contemporary passive home. The mate rials should be recycled or recyclable. This is why recycled roof tiles, bricks and even newspaper-based thermal insulation were used. The b uilding is not only a fine example of architectural value, but also of reduced ecological footprint.

Rural Studio (Aburn University) | Dave’s House | Newbern, Alabama, USA | 2009

In 2005, the Rural Studio started a program in Hale County to design social housing projects that could be copied by local cont ractors. To date, nine homes have been built, and this is the eighth. The house is to be constructed at a summer practical trainin g camp over a period of three to four weeks, following development of ideas at Rural Studio over a period of one academic season (8 months). The materials used should be recyclable and of modest character. Maintenance costs should be kept to a minimum through design, but withou t loss of adequate comfort levels.

Bjarne Mastenbroek and Christian Müller | Vals Villa | Vals, Switzerland | 2009

The Vals Villa is built close to the famous thermal baths of Vals. Strict planning code prevents anyone from erecting buildings that might obscure views from the baths. This is why the architects chose to excavate the site and build underground. Entrance to th is house is by means of a long underground tunnel and stairs accessed via an existing agricultural building. Upon arrival at the living room, the space opens onto a patio overlooking the valley. The slope of the terrain resulted in the final elliptical form of this excavation. T he interior spaces are made even more exciting by means of varying ceiling heights. Heating of this home is by means of the central fireplace, which heats the floor slabs, and geothermal heat pumps. Electricity is provided by a nearby hydroelectric power station.

Studio 804 and University of Kansas | Springfield Sustainable Residence | Kansas City, USA | 2009

The University of Kansas established a non-profit organisation to help architecture students work on a joint project towards th eir eventual degree. The end result was the development of a LEED Platinum-certified house that is autonomous and passive. A wind t urbine and solar panels provide electricity, while heating energy comes from geothermal heat pump sources. This house was constructed by s tudents on a previous industrial site from mainly recycled materials in order to reduce the ecological footprint. The interior planning is optimised to provide a rational and comfortable home for four.

244

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2011-0055_ csaladi_hazak/index.html

245
z
R od
z
A
i
AL om JE gyzé K és A K ép EK fo RR ás A mE g TAL á L h AT ó A
AL á BB i in TER n ETE s EL é R h ET őség E n:
Issuu converts static files into: digital portfolios, online yearbooks, online catalogs, digital photo albums and more. Sign up and create your flipbook.