A Kis-Balaton Kialakulása
A 19. századig a Kis Balaton tava egységet képezett a Balatonnal, a mai tó nyúlványa volt. A 19. században azonban jelentős változások következtek be a térségben. A Balaton déli partján futó vasútvonal miatt komoly szabályozási munkákat végeztek, melyek következtében a tó vízszintje jelentősen csökkent.
csatornák kialakításával, ami tovább csökkentette a vizes élőhelyek arányát. Az 1970 es években a Nyugat dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság kidolgozott egy tervet a „Kis Balaton Vízvédelmi Rendszer” kiépítésére, ami a Kis Balaton újbóli mesterséges elárasztását, a mocsárvilág
A Kis-Balaton Elhelyezkedése
A
Kis Balaton a Balatontól délnyugatra fekvő, természeti és kulturális értékekben gazdag tájegység, amelynek jelentős része védettséget élvez. A terület a Zala folyó torkolatvidéke, amely mindig mocsaras, jelentősen ingadozó vízszintjéről nevezetes vidék volt. A Kis Balaton két, egymáshoz csatlakozó tározó medencéből áll két megye határán, a Balatontól délre. Az első tározó Somogy megyében található, Vörs község közelében. A másik Zala megyében fekszik és Zalavár, Zalaszabar, Nagyrada, Garabonc és Balatonmagyaród községek határolják. A teljes terület nagysága 14745 hektár.
A Kis-Balaton
Éghajlata
A Kis Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 1950 2000 órán, nyáron 820 830 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 200 óra fölötti a napsütéses órák száma. Az éves átlagos csapadékmennyiség körülbelül 500-600 mm.
A Kis-Balaton Növényvilága
A Kis Balatonra jellemző, hogy a Zala folyó itt rakja le a hordalékát, aminek következtében gazdag növény és állatvilág alakult ki, 1986 ban felfigyeltek és tájvédelmi körzetté alakították. A kicsiny mocsárvilág számos madárfajnak ad otthont. A Kis Balaton védett terület, megközelítését kizárólag a Kányavári szigetnél engedélyezik. A vidék mocsarai, az emberi tevékenység következtében majdnem eltűntek.
A Kis Balaton legfontosabb növényzeti típusai: lebegő és gyökerező hínár társulások (szerepük: táplálékot, oxigént és fészkelő helyet biztosítanak az állatoknak, és segíteni a vizek öntisztulását) nádasok (a nád szerepe: tisztítja és szűri a vizet, és védelmet és fészkelő helyet biztosít az állatok számára) magassásosok (legelterjedtebb élőhely típus) mocsárrétek (gazdag levegő ellátottságuk, jellemző növényei: feketenadálytő, rétboglárka, kakukkszegfű) kaszálok és legelők (gazdagok színes virágokban. Jellemző virágok: ecsetpázsit, kúszóboglárka, tarkanőszirom) láperdők és fűzligetek (területeik gyakran víz alá kerülnek, talajuk szinte mindig nedves, fa: fehérfűz)
Nádvilág, ritka növények: fehér tündérrózsa, vízidara
A Kis-Balaton Állatvilága
g gok, gémek, kárókatonák. etes a récefaja, cigányréce, stökös réce. Található öcsökféléket, vízityúk, zicsibefajok. Ragadozó madarak: rétihéja, rétisas.
A Kis Balaton területén találhatunk: Bivalyt, Pettyes Busát, Ezüst kárászt, Balint, Lápi pócot, Mocsári teknőst, Pézsmapockot, Hermelint, Szarvast, Őzet, Vaddisznót és még sok más állatot.
Források http://www.balatonland.hu/kisbalaton-ismerteto http://www.kisbalaton.hu/index.php/hu/ https://www.bfnp.hu/hu/tajegyseg/kis-balaton https://hu.wikipedia.org/wiki/Kis-Balaton https://mek.oszk.hu/00500/00574/html/
