pénzügyi támogatást, az egyre inkább harmonizált tanprogramokat, és a személyes támogatást. Cikkünk célja, hogy a Miskolci Egyetem hallgatói által kitöltött kérdőívek értékelésével a nemzetközi mobilitás legfontosabb akadályozó tényezőit beazonosítsuk, és megoldási javaslatokat fogalmazzunk meg a mobilitás növelésére vonatkozóan. MÓDSZERTAN A 2016 tavaszán a Miskolci Egyetem valamennyi hallgatója körében végzett felmérés célja az volt, hogy feltárja alacsony hallgatói mobilitás okait. A kutatás az Erasmus+ program mobilitási szárnyára koncentrált, azon belül is a programországok közötti (EU tagországok, továbbá Izland, Liechtenstein, Macedónia, Norvégia és Törökország) mobilitási típusra. Mind elérhetőségét, mind költségvetését tekintve a hagyományos Erasmus a legjelentősebb Erasmus pillér a magyar felsőoktatásban. A kutatás során online kérdőívet juttattunk el az egyetem valamennyi hallgatójához (több mint 8000 fő), amelyre összesen 225 értékelhető válasz érkezett vissza. Ezt követően 15 hallgatói és 5 oktatói interjút készítettünk el53. A megkérdezettek karok szerinti megoszlását a 1. táblázat mutatja. 1. TÁBLÁZAT: A MINTA KAROK SZERINTI MEGOSZLÁSA54 Kar ÁJK BBZI BTK EK GEIK GTK MAK MFK Összesen
fő 31 3 42 15 60 47 10 17 225 Forrás: Saját szerkesztés
Megoszlás (%) 13,8 1,3 18,7 6,7 26,7 20,9 4,4 7,6 100,0
Képzési szintek szerint a hallgatók döntő hányada (61,8 százalék) alapképzéses tanulmányokat folytat, 31,6 százalékuk mesterképzési szinten tanul. A mintába mindössze 9 PhD hallgató (4 százalék) és 6 felsőoktatási szakképzéses (FOSZK) hallgató (2,7 százalék) került. Képzési forma szerint a hallgatók nagyobbik hányada nappali - állami finanszírozású (55,1 százalék). Nappali – költségtérítéses tanulmányokat folytat a megkérdezettek 22,7 százaléka, 13,3 százalék levelező – költségtérítéses, a további 8,9 százalék levelező - állami finanszírozású. A mintába került hallgatók 60 százaléka nő. AKADÁLYOZÓ TÉNYEZŐKET LEÍRÓ BINOMIÁLIS LOGISZTIKUS MODELL A megkérdezett hallgatók 16,4 százaléka vett már részt mobilitási programban, de jelentősek a kari eltérések. A GTK hallgatói a legaktívabbak, itt a válaszadók 29,8 százaléka jelzett részvételt, ezt követi az AJK (19,4%), a BTK (16,7%) és a GEIK (11,7%). Képzési szintet 53
A kutatásban Bartha Zoltán, Krajcsik Zsolt, Marciniak Róbert, Réthi Gábor, Sáfrányné Gubik Andrea és Szőke Edit vettek részt. A teljes kutatási jelentés letölthető a http://erasmus.unimiskolc.hu/files/9824/BZ_SGA-KJ-Erasmus.pdf címen.
54
ÁJK – Állam- és Jogtudományi Kar; BBZI – Bartók Béla Zeneművészeti Intézet; BTK – Bölcsészettudományi Kar; EK- Egészségügyi Kar; GEIK – Gépészmérnöki és Informatikai Kar; GTK – Gazdaságtudományi Kar; MAK – Műszaki Anyagtudományi Kar; MFK – Műszaki Földtudományi Kar. 100