Priroda i društvo 3 - mađarski jezik

a l o k s i v í t a e r K

rica Nobl

ović • Zo vica Mark

az Tankönyv kolák is általános osztálya harmadik számára

t e z s é m r Te m o l a d a s r á t s ković • Sla

arin Simeon M

és

3

ÚTMUTATÓ beszélgetés kérdések és feladatok kísérlet szótár kulcsszavak

TÉMAKÖRÖK 1. TERMÉSZET, EMBER, TÁRSADALOM 1. RÉSZ 2. TERMÉSZET, EMBER, TÁRSADALOM 2. RÉSZ 3. TÁJÉKOZÓDÁS TÉRBEN ÉS IDŐBEN 4. VIDÉKEM MÚLTJA 5. A MOZGÁS 6. AZ ANYAGOK

2

Természet, ember, társadalom 1. rész Beszélgetni fogunk a

lakóhelyünkről.

Arról tanulunk,       

mit nevezünk domborzatnak, milyen domborzati formák léteznek, miben különböznek egymástól a folyó- és az állóvizek, kik alkotják vidékünk lakosságát, melyek a termelő és nem termelő tevékenységek, milyen a falu és a város kölcsönös kapcsolata, mi a közlekedés, és melyek a közlekedési szabályok.

LAKÓHELYEM Közülünk mindenki először lakóhelyével és annak környezetével, vidékével ismerkedik meg.

Ha valakinek be szeretnéd mutatni a lakóhelyedet, akkor arról néhány alapvető adatot kell felsorolnod: a lakóhelyed elnevezését a lakóhelyed vidékén található fontosabb településeket hegyeket és síkságokat az itt található folyókat, tavakat, patakokat

a fontosabb útvonalakat és vasútvonalakat mivel foglalkoznak a lakóhelyeden élő emberek a jelentősebb eseményeket vidéked múltjából a számodra legmeghatározóbb dolgokat

A harmadik osztályos Martin és Olga így mutatta be lakóhelyét: Én Belgrádban élek. Ez országunk fővárosa. A Duna folyó és a Száva folyó torkolatánál terül el. Belgrád közvetlen közelében fekszik az Avala hegy. Ez a város több településből áll. Én az Újbelgrád nevű városrészben lakom.

Szeretem a lakóhelyemet. Itt az otthonom, itt járok iskolába, itt vannak a barátaim.

Szeretek az Avalára kirándulni, és az Ada strandjain fürödni.

Azt a vidéket, ahol én élek, Toplicának nevezik. Én a Prokuplje melletti Be­la Voda nevű falucskában lakom. Vi­ dé­ kemet a Toplica folyó szeli át. Átha­ ladnak rajta a Niš, Kragujevac és Pri­ šti­ na irányába vezető útvonalak is.

Toplice vidékének legnagyobb városa Prokuplje.

Szeretek mindenfelé utazni, de annak örülök legjobban, amikor végre ismét hazatérek.

Kérdések és feladatok 1. Ellenőrizd le, hogy Martin és Olga felsorolt-e minden jelentős tudnivalót!

2. Szerinted kettőjük közül melyikük írta le pontosabban a lakóhelyét? Magyarázd meg, miért gondolod így!

3. Végezd el a Munkalapok 16. oldalán található feladatot!

4

LAKÓHELYEM DOMBORZATA Amikor egy magasabb pontról szemléljük a Föld felszínét, észrevehetjük, hogy azon valahol kiemelkedések, valahol sík területek, más helyeken pedig bemélyedések találhatók.

A kiemelkedések, síkságok és bemélyedések összességét domborzatnak nevezzük.

2000 m

CSÚCS

MEREDEK OLDAL LANKA

0m

500 m 200 m

DOMB HALOM

LÁB SÍKSÁG

PATAK

Domborzati formák Kiemelkedések A hegy a földfelszín olyan ki­e­­ me­lkedése, amelynek ma­ga­­ssága meghaladja az 500 méteres tengerszint feletti magasságot.

A domb a földfelszín olyan ki­e­ melkedése, amelynek ma­ga­ssá­ga a tenger szintjéhez vi­szo­nyítva 200 méter és 500 méter között van.

A halom a földfelszín olyan kiemelkedése, amelynek magassága a tengerszinttől mért 200 méterig terjed.

Minden kiemelkedésnek van lába, oldala és csúcsa. A láb a kiemelkedés legalacsonyabb, a csúcs pedig a legmagasabb része.

Ha az oldalak enyhén lejtenek, akkor lankának, ha hirtelen emelkednek, akkor meredek oldalnak nevezzük őket.

Síkságok

Bemélyedések

Az alföld nagy kiterjedésű sík terület, amelynek tengerszint feletti magassága nem haladja meg a 200 métert.

A folyómeder olyan mélyedés a föld felszí­ nén, amelyben víz folyik.

A fennsík nagy kiterjedésű sík terület, amelynek tengerszint feletti magassága meghaladja a 200 métert.

A kanyon/szurdokvölgy a folyók által kivájt bemélyedés a rendkívül meredek, szinte függőleges oldalú hegyek között.

A medence hegyekkel vagy dombokkal körülvett sík terület.

A völgy a dombok között, a folyók mentén elterülő szélesebb vagy keskenyebb hosszúkás sík terület.

A szoros a magas hegyek meredek oldalai közötti bemélyedés.

A tengerszint feletti magasság a földfelszínen található pontok magasságának mérésére használt mérték a tenger szintjéhez viszonyítva.

Sorold fel a vidékedre jellemző domborzati formákat, a közeli hegyek, dombok, nagyobb síkságok és egyebek elnevezéseit!

5

A vidékeket, ahol élünk, az alapján is el lehet nevezni, hogy milyen domborzati formák jel­ lemzőek rá. Így dombvidékeket, hegyvidékeket, valamint síkvidékeket különböztethetünk meg.

A vidékre jellemző domborzati formáktól függően a települések alakja és nagysága, valamint az ott élő emberek élete is különbözik egymástól.

Az emberek leginkább a termékeny ter­mő­­­ta­ lajban gazdag helyeken, vagy a folyók mentén építették ki tele­pü­lé­seiket. Ho­gy könnyebben megvédjék magukat a tá­madásoktól, az emberek a múltban a kie­melkedéseken emeltek erődöket. Ezek körül alakultak ki később a települések.

A fenti fényképek közül melyik emlékeztet leginkább a vidékedre?

Magyarázd meg, hogy a lakóhelyedre jellemző domborzati formák hogyan befolyásolják az épületek elrendezését? Hogyan befolyásolják az emberek életét?

Magyarázd meg, miért épült ki a lakóhelyed pont ezen a helyen!

Kérdések és feladatok 1. Mi alkotja egy vidék domborzatát?

2. Melyik a legmagasabb, és melyik a legalacsonyabb kiemelkedés?

3. Miben különböznek a lankák a meredek oldaltól?

4. Miben különbözik az alföld a fennsíktól?

5. Miben különbözik a medence a völgytől?

6. Végezd el a Munkalapok 17. és 18. oldalán található, a domborzatra vonatkozó feladatokat! domborzat, kiemelkedések, síkságok, bemélyedések, hegyláb, hegyoldal, hegycsúcs

6

Azoknak, akik többet szeretnének tudni Kopaonik A Kopaonik Szerbia legmagasabb hegye.

Nevét arról kapta, hogy területén régóta érceket bányásznak, különösen vasércet és ezüstöt. A Kopaonik legmagasabb csúcsa a Pančić-csúcs. Ennek magassága 2017 méter. Elnevezését Josif Pančić te­ rmé­ sze­ ttu­dó­sról kapta, akinek sírja is itt található.

A Ko­paonikon gazdag a növényvilág (tölgy, bükk, erdeifenyő, jegenyefenyő, lucfenyő), és számos állat (róka, farkas, nyúl, sas és egyéb) él. Forrásokból is szép számmal akad. A Ko­ pa­onikon sok szálloda és sípálya épült, mivel té­ len síelésre, nyáron pedig gyalogtúrákra alkalmas terület.

A Pešter-fennsík Szerbia legnagyobb fennsíkja a Pešterfennsík. Ez az Ibar és a Lim folyók között elterülő hatalmas kiterjedésű hegyvidéki sík terület. A Zlatar, a Javor és a Golijahegységek ölelik körbe. Tengerszint feletti magassága 1100 és 1200 méter között változik. A fennsík hosszúsága 50 kilométer, szélessége pedig nagyjából 35 kilométer. Legelőin juhokat és szarvasmarhákat tenyésztenek, melyek tejéből a híres sjenicai túrót készítik. A Pešterfennsíkon a telek hosszúk és zordak, a hőmérő higanyszála -40 °C alá is süllyed.

A Vaskapu-szoros A dunai Vaskapu-szoros Európa le­ gna­ gyobb szurdokvölgye. Hosszúsága me­gha­la­ dja a 100 kilométert. Meredek oldalai a víz szintje fölötti 500 méteres magasságot is elérve ágaskodnak a folyó fölé. A Vaskapuszorosnál a Duna mélysége bizonyos helyeken a 100 métert is meghaladja. A vízerőmű kiépítése céljából a Dunán, a Vaskapu-szo­ros­ nál mesterséges tavat is kialakítottak.

A Pannon-alföld A Pannon-alföld Szerbia legnagyobb síksága. A Vajdaság területén található, azon a helyen, amelyen egykoron a Pannon-tenger volt. A régmúltban történt talajmozgások következtében e tenger vizét a Vaskapuszoroson át a Duna folyó elvezette. A tenger helyén termékeny síkság maradt, amely gabontermesztésre, vetemények és egyéb növények termesztésére alkalmas. A Fruška gora és más kiemelkedések egykoron a Pannon-tenger szigetei voltak.

kilométer – a hosszúság mértékegysége: 1 kilométer az 1000 méter

7

KÖRNYÉKÜNK VIZEI Folyóvizek A vizek különböző formában jelennek meg a természetben. Attól függően, hogy folynak vagy sem, folyóvizekre és állóvizekre oszthatjuk fel őket.

A folyóvizek azok a vizek, amelyek mederben áramlanak. Ezek a csermely, a patak és a folyó. A folyóvizek általában a hegyvidéken törnek fel a talajból. Ezt a helyet forrásnak nevezzük. A forrásból hűs és tiszta víz folyik. Ezt a vizet csermelynek hívjuk. A csermely a legkisebb folyóvíz. A csermelynél nagyobb folyóvíz a patak, a legnagyobb folyóvíz pedig a folyó. A folyóvizek más folyók, illetve tavak vagy tengerek irányába folynak. Azt a helyet, ahol a folyó másik folyóba, tóba vagy tengerbe folyik bele, torkolatnak nevezzük. A víz útját a forrástól a torkolatig vízfolyásnak hívjuk. Azok a patakok és folyók, amelyek egy nagyobb folyóba torkollnak, annak mellékfolyói.

A meder egy olyan bemélyedés a talajban, amelyben a csermely, a patak vagy a folyó folyik.

FORRÁS CSERMELY

TORKOLAT

PATAK

FOLYÓ

8

A folyóvizeknek bal és jobb partja van.

Hogy ezeket meg tudjuk határozni, arccal a torkolat felé kell fordulnunk, mint ahogy ez a képen is látható. Ekkor a bal kezünk a folyóvíz bal oldala felé mutat, a jobb kezünk pedig a jobb part felé.

A hosszantartó esőzések és a hóolvadás után a mederben annyira megemelkedik a folyóvizek szintje, hogy a víz ki is önthet.

Ekkor áradásról, árvízről beszélünk.

A folyók mentén található talaj le­ g­ gya­ krabban termékeny. A nagyobb folyók hajózásra vagy halászatra is alkalmasak.

Ennek köszönhetően sok város épült ki a folyók mellett.

Melyik folyók folynak vidékeden? Átszeli-e településedet valamelyik folyó?

Magyarázd el, hogyan befolyásolja a lakóhelyeden, vidékeden élő emberek életét ez a folyó!

BAL PART

JOBB PART

Kérdések és feladatok 1. Sorold fel a folyóvizeket!

2. Mit nevezünk forrásnak? Mi a torkolat?

Hogyan hívjuk a víz útját a forrástól a torkolatig?

3. Mi azoknak a csermelyeknek, patakoknak és folyóknak a közös neve, amelyek egy nagyobb folyóba torkollnak?

4. Magyarázd el, hogyan határozható meg a folyó bal és jobb partja!

5. Mikor következik be az árvíz? forrás, vízfolyás, torkolat, bal part, jobb part

vízállás – a víz szintjének magassága a folyómederben, vízmérce segítségével mérik, és centiméterekben (cm) fejezik ki

9

Állóvizek Az állóvizek nem folynak, csupán a talaj bemélyedéseit töltik ki. A lápok a szárazföld olyan nedves részei, amelyek sekély vize csak az év bizonyos részében marad meg. A mocsarak sekély vizű állóvizek. Ezek nyár folyamán kiszáradhatnak, télen pedig befagyhatnak. A kis mélység következtében a fény a mocsár aljáig hatol, így a mocsár egész területén vízinövények nőnek.

A tavak mély vizű állóvizek. Soha nem száradnak ki. Télen csak a felszínük fagy be. A fény nem hatol le minden mélységbe, így csak a tó sekélyebb részein élnek vízinövények. Keletkezésük alapján megkülönböztetünk természetes és mesterséges tavakat. A mesterséges tavakat az emberek alakították ki a folyók elrekesztésével.

LÁP MOCSÁR

TÓ

Sorold fel a vidékeden található állóvizeket! Meséld el, hogyan használja ki a vidéked lakossága ezeket a vizeket!

Kérdések és feladatok 1. Miben hasonlítanak a folyóvizek és az állóvizek egymáshoz?

2. Miben különböznek a folyóvizek és az állóvizek egymástól?

3. Hogyan keletkeztek a mesterséges tavak?

4. Végezd el a Munkalapok 19−21. oldalán található, a vizekre vonatkozó feladatokat! láp, mocsár, tó, természetes tó, mesterséges tó 10

VIDÉKÜNK LAKOSSÁGA A Szerb Köztársaság lakosságának túlnyomó többségét a szerbek alkotják. Rajtuk kívül azon­ ban élnek itt montenegróiak, horvátok, ma­ce­dó­ nok, bosnyákok, albánok, magyarok, románok, szlo­vének, szlovákok, romák, ruszinok, bolgárok, zsidók és más nemzetek képviselői.

Minden nemzetnek saját nyelve van, szokásai, dalai és meséi, könyvei, múltja, népviselete, és más olyan sajátossága, amely a többi nemzettől me­gkülönbözteti őket. Természetesen a nemze­te­ ket összetartó sajátosságokból sokkal több akad.

Az a legfontosabb, hogy az emberek és a ne­m­ zetek kölcsönösen megbecsüljék egymást és együttműködjenek. Az válik mindenki javára, hogy jószomszédi módon segítsék egymást, hogy isme­ reteiket, tapasztalataikat, meséiket, dalaikat, játékaikat, süteményreceptjeiket megosszák egy­ mással, hogy barátságban éljenek.

Például a Vajdaságban egyes olyan tele­ pü­ lé­seken, ahol szerbek és magyarok is élnek, az a szép szokás dívik, hogy amikor találkoznak, a szerb magyar nyelven, a magyar pedig szerb nyelven köszönti a másikat.

Milyen nemzetiségű emberek élnek lakóhelyeden?

Tudakold meg, hogyan mondják a vidékeden élő nemzetiségek nyelvén, hogy jó napot, vagy más köszönést! Írd le a füzetedbe, majd jegyezd meg!

Amikor alkalmad adódik rá, használd!

Gyere, BÚJÓCSKÁZ­ ZUNK!

Szerbül így mondjuk: HAJDE DA SE IGRAMO ŽMURKE! (ejtsd: zsmurke)

Románul így mondják: DE A V-ATI ASCUNDELEA! (ejtsd: dea vac askundelya)

Kérdések és feladatok 1. Melyik nemzet alkotja a Szerb Köztársaság lakosságának túlnyomó többségét?

DOBAR DAN!

JÓ NAPOT!

2. Sorolj fel még néhány olyan nemzetet, amelyek a Szerb Köztársaság területén élnek!

3. Miben különböznek ezek a nemzetek egymástól?

Miben hasonlítanak a nemzetek?

4. Miért fontos, hogy a nemzetek kölcsönösen megbe­ csüljék egymást, és együttműködjenek egymással?

5. Végezd el a Munkalapok 24. oldalán található, a vidékünk lakosságára vonatkozó feladatokat! lakosság, nemzetek

11

A TERMELŐ ÉS NEM TERMELŐ TEVÉKENYSÉGEK Az emberek közösségekben élnek, dolgoznak és alkotnak. Az emberek megosztják a munkát, termékeket és szolgáltatásokat adnak el és vásárolnak meg. A tevékenységek azok a munkák, amelyekkel az emberek foglalkoznak. Ezek a tevékenységek termelő és nem termelő tevékenységek lehetnek.

Termelő tevékenység A termelő tevékenységekhez azok a munkák tartoznak, amelyek folyamán valamit megtermelnek. A földművesek gyümölcsöket, zöldségféléket, gabonaféléket termesztenek.

Az állattenyésztők állatokat tenyészetenek, amelyekből vagy amelyektől húst, tejet, tojást és egyebeket nyernek. A gyári munkások élelmiszereket dolgoznak fel, bútorokat, lábbeliket, ruhaneműket, gépjárműveket és sok más, a mindennapi életünkben nélkülözhetetlen termékeket állítanak elő. Egyes kisiparosok (pékek, szabók, cipészek) is termékeket gyártanak, ezért mondjuk azt, hogy ők is termelő tevékenységet folytatnak.

Földműves

Gyári munkás

Festőművész

Nem termelő tevékenységek

Sok ember olyan munkákkal foglalkozik, amelyek során nem termelnek tárgyakat vagy más termékeket. Ezért mondjuk azt, hogy ők nem termelő tevékenységekkel fog­ lalko­ znak. Ez nem azt jelenti, hogy ezek a tevékenységek kevésbe fontosak. Az orvosok az emberek egészségéről gondoskodnak. A ta­ ní­tók és tanárok a gyerekeket és felnőtteket segítik a tudásszerzésben és a készségek elsa­játításában. A tudósok kutatásainak kö­ vetkeztében javul az életminőségünk. A művé­sze­knek (írók, színészek, festőművészek, ze­neművészek) köszönhetően szebbé és mi­nő­ sé­gesebbé válik az életünk.

12

Fogorvos

Léteznek olyan foglalkozások, amelyek vé­gzése folyamán szolgáltatásokat nyújtanak. A kereskedők szerzik be és adják el nekünk az éltünkhöz szükséges termékeket, de azokat is, amelyek szórakozásunkat vagy hasonló igé­nyeinket szolgálják. A turisztikai dolgozók uta­ zásokat szerveznek, a szállodákban és étte­rmekben pedig a vendéglátóiparban dol­ gozók várnak és étkeztetnek bennünket. Az olyan kisiparosok, mint a fodrászok, vízvezeték-szerelők és egyebek, szintén nem termelő tevékenységet folytatnak.

Kisiparos

A tevékenységek kölcsönös kapcsolata A tevékenységek kölcsönösen kapcsolatban állnak egymással. A mindennapi életben mindenkinek szüksége van számos foglalkozás termékeire és szolgáltatásaira. A tevékenységek leggyakrabban függnek is egymástól. Annak érdekében, hogy minden reggel friss kenyér legyen az asztalunkon, sok embernek kell közreműködnie. A mezőgazdász – földműves, aki a gabonát termeszti, a tudósok kutatásaira támaszkodva folyamatosan tökéletesíti a búzaszemek minőségét. Az aratógép vezetője learatja, a molnár megőrli a búzát, a pék megsüti, a kereskedő pedig eladja a kenyeret. De itt vannak még a gépek karbantartásáról gondoskodó dolgozók, a munkagépek vezetői, a takarítók és sokan mások.

Válassz egyet-egyet a vidékedre jellemző termelő és nem termelő tevékenységek közül!

Beszélgessetek el arról, hogyan kapcsolódnak egymáshoz kölcsönösen ezek a tevékenységek!

Kérdések és feladatok 1. Miért nevezzük a termelő tevékenységeket ilyen néven?

2. Sorolj fel még néhány olyan termelő tevékenységet, amelyről hallottál, és nem láthatók a képeken!

3. Miért hívjuk a nem termelő tevékenységeket ilyen néven?

4. Sorolj fel még néhány olyan nem termelő tevékenységet, amelyről nem esik szó ebben a leckében!

5. Végezd el a Munkalapok 25. oldalán található, a termelő és nem termelő tevékenységekre vonatkozó feladatokat! termelő tevékenységek, nem termelő tevékenységek, a tevékenységek kölcsönös kapcsolata

13

Z EMBEREK ОВО A ЈЕ МОЈ ЗАВИЧАЈ TEVÉKENYSÉGE FALUN ÉS VÁROSON Emlékezz vissza, mit tanultunk a településekről a második osztályban! Mit nevezünk település­ nek? Milyen települések léteznek? Miben különbözik a város és a falu egymástól? A település, ahol élsz, város vagy falu? Melyik a vidéked legnagyobb települése? Sorolj fel néhány olyan munkát, amellyel a településeden élő emberek foglalkoznak!

Falu A települések nagyságukat tekintve, a lakosság száma alapján és az emberek foglalkozását figyelembe véve is különböznek egymástól. A falvakban az emberek a leggyakrabban me­ző­gaz­ dasággal foglalkoznak. A földművesek a talajt megmunkálva gabonaféléket – búzát, ku­ko­­ricát, zabot, árpát, rozst és egyebet – termesztenek. Az állattenyésztők jószágtenyésztéssel fo­­glalkoznak – szarvasmarhát, juhot, sertést, kecskét, továbbá baromfit és más háziállatokat is tenyésztenek.

A gyümölcsészek gyümölcsöket, a zöldségtermelők zöldségféléket termeszetnek, a méhészek mézet nyernek ki. A falvak lakosságának legnagyobb része élelmiszertermeléssel fo­glalkozik, de akadnak közöttük erdészek, kereskedők, és olyanok is, akik falusi turizmussal fo­glalkoznak.

Város A városban élő emberek foglalkozásai igen sokfélék, mivel a városban élők száma is több, mint a falvakban élőké.

A városi lakosság legnagyobb része gyárakban vagy üzemekben dolgozik. A textilüzemekben ruhaneműket varrnak. A cipőgyárakban lábbelit készítenek. Az élelmiszer-feldolgozó üzemekben élelmiszerek készülnek. Sokan gépjárműgyárakban, bútorgyárakban, gyógyszerüzemekben, papír­fel­dolgozókban és egyéb gyárakban dolgoznak. Sok ember foglalkozik kereskedelemmel, dolgozik az oktatásban, foglalkozik tudománnyal, esetleg alkotótevékenységet is folytat, vagy előadóművészként dolgozik.

14

A falu és a város kölcsönös kapcsolata A falvak és városok lakossága és tevékenységei elválaszthatatlanul kapcsolódnak egymáshoz.

A falvakban termelik ki azokat az élelmiszereket, amelyeket a piacon értékesítenek, vagy a városi gyárakban és üzemekben dolgoznak fel. A falvak lakosai a városokban vásárolják meg az életükhöz nélkülözhetetlen olyan termékeket mint a ruhanemű, lábbeli, építőanyagok, vagy a talaj megmunkálásához szükséges munkagépek. A falvak többségében vannak ugyan iskolák, egészségházak, kultúrotthonok, kisebb sportegyesületek és hasonlók, a falusi lakosság mégis a városokban folytatja az iskoláztatását, gyógykezelteti magát, sportol vagy folytat egyéb olyan tevékenységet, amely megkönnyíti az életét, illetve javít élete minőségén.

Általában a vidék legnagyobb települése számít a község központjának. Itt találhatók meg az olyan nagyobb egészségügyi létesítmények, mint a kórház, iskola, bank, nagyobb áruház és a fontosabb útvonalak. Itt vannak a vidék művelődési és sportéletének központjai is.

Hogy hívják azt a települést, amely egyben vidéked községi központja is? Beszélgessetek az osztályon belül arról, hogyan függ össze a településeteken élő lakosság foglalkozása a környező települések lakosságának tevékenységével!

Kérdések és feladatok 1. Mivel foglalkozik leggyakrabban a falvak lakossága?

2. Sorolj fel néhány olyan munkát, amellyel a városi lakosság foglalkozik!

3. Egy példával magyarázd meg, hogyan kapcsolódik egymáshoz falvak és városok lakossága és tevékenységeik!

4. Végezd el a Munkalapok 26. oldalán található, a falu és a város kölcsönös kapcsolatára vonatkozó feladatokat! tevékenységek a falvakban, tevékenységek a városban, a falu és a város kölcsönös kapcsolata 15

KÖZLEKEDÉS A közlekedési tevékenység az utasok és a teher szállítását, az információk közvetítését is magába foglalja. Ezek alapján a közlekedést utasforgalomra, teherforgalomra és az in­for­ mációk forgalmára osztjuk fel.

Azokat az eszközöket, amelyeket a közlekedés folyamán alkalmaznak, közlekedési eszkö­ zöknek nevezzük. Ezeket az eszközöket az utasok és a teher (áru) szállítására használják a szárazföldön (utakon és vasúton), vízen és a levegőben. Az információk forgalma elektronikus úton telefonon, távírón, rádión, televízión és az internet útján történik.

A közlekedési eszközök mozgásának helye alapján a közlekedés: szárazföldi, légi és vízi közlekedés lehet. A szárazföldi közlekedést közúti és vasúti közlekedésre oszthatjuk.

Közlekedési eszközök A közúti közlekedésben utasszállításra szolgál a kerékpár, személygépkocsi, motorkerékpár, autóbusz és egyéb, az árut pedig tehergépkocsival szállítják.

A vasúti közlekedésben személyvonatokat és tehervonatokat használnak.

A légi közlekedés repülőgépek és helikopterek segítségével zajlik.

A vízi közlekedésben a hajózásra hajók, csónakok és egyebek szolgálnak, ezek szállítják az utasokat és az árut.

Mindezeket közlekedési eszközöknek nevezzük.

Vidékem közlekedési útvonalai A települések kisebb vagy nagyobb útvonalakkal, ám gyakran vasútvonalakkal is össze vannak kötve egymással. Egyes településeket olyan nagyobb folyók szelik ketté, amelyek a csónakok, hajók hajózására is alkalmasak. A nagyobb városokban repülőterek is vannak.

Mindezeket közlekedési útvonalaknak nevezzük.

Kedvező, ha egyes települések más településekkel különböző közlekedési útvonalakkal vannak összekötve. Ha a települést nagyobb közlekedési útvonalak érintik, ez a település lakossága számára lehetővé teszi a kényelmesebb és gyorsabb utazást. Ilyen esetekben a termelők termékeiket is egyszerűbben el tudják juttatni a vásárlóikhoz. A nagyobb városokban a városi közlekedést is megszervezik.

Sorold fel a vidékedet átszelő közlekedési útvonalakat! Beszélgessetek osztályon belül arról, hogyan befolyásolják ezek a közlekedési útvonalak a településeteken élő emberek életét! a közlekedés fajtái, közlekedési eszközök, közlekedési útvonalak 16

KÖZLEKEDÉSI SZABÁLYOK ÉS A BIZTONSÁGOS KÖZLEKEDÉS A közlekedés résztvevői a járművezetők, az utasok és a gyalogosok. A közlekedés minden résztvevője felelős a saját és a közlekedés más résztvevőinek biztonságáért. Gyalogosként vagy kerékpárosként te is a közlekedés résztvevője vagy. Ezért ismerned kellene a közlekedési szabályokat, és be kellene tartanod azokat.

A gyalogosokra vonatkozó szabályok és jótanácsok C sak akkor kelhetünk át az úttesten, amikor a villanyrendőr lámpája zöldet jelez. A mennyiben nincs villanyrendőr, a kijelölt gyalogátkelőhelyen kelünk át az úttesten.

Először balra, majd jobbra nézünk. Csak akkor kezdheted meg az átkelést, ha a járművek biztonságos távolságra vannak. Átkelés közben, mindaddig míg át nem érsz a túloldalra, folyamatosan balra és jobbra tekingetsz, hogy meggyőződj a járművek távolságáról és gyorsaságáról. Amennyiben a járművek nem a biztonságos távolságban vannak tőled, várd meg, hogy elhaladjanak, és csak akkor kezdj hozzá az átkeléshez. Soha ne fuss át az úttesten! A mennyiben az úttest mellett nincs járda, akkor az úttest bal oldalán kell haladnod (a járművek haladási irányának szembe). A járdán közlekedve, annak jobb oldalán haladj, hogy ne ütközz a szembejövő gyalogosokkal. H a a labda kigurult az úttestre, ne fuss utána!

Az a legjobb, ha megkérsz egy felnőttet, segítsen neked visszaszerezni. A z utcán ne legyen a füleden fülhallgató!

Miatta nem hallod meg a gépjárművek zaját vagy a riasztást jelző szirénázást. H a a látásod gyengébb, közlekedés közben kötelezően viselj szemüveget!

A  házi kedvenceidet ne a forgalmas utcákon sétáltasd. Nyugtalanná válhatnak, és így sok bajt okozhatnak. Soha ne fuss utánuk az úttestre! Hangos parancsszóval hívd vissza őket! A mikor az utcán vagy, kerüld az olyan fejfedőket, amelyek korlátozzák a látótered! A z úttesten történő átkelés közben ne telefonálj! Kérj elnézést a beszélgetőtársadtól, és kérd meg, hogy a beszélgetés folytatásával várjon addig, amíg át nem értél az úttest másik oldalára.

17

A közlekedési jelzőtáblák A közlekedési jelzőtáblák olyan jelzések az út mentén, amelyek a közlekedés minden résztvevője számára meghatározzák, hogyan kell viselkedniük annak érdekében, hogy a közlekedés biztonságos legyen. Íme néhány jelzőtábla, amely jelentését gyalogosként ismerned kellene:

Az útnak ezen a részén a gyalogosok közlekedése tilos!

Ezzel a jelzőtáblával a kőomlás veszélyére figyelmeztetnek.

Légy figyelmes, mivel ezen a helyen vasúti sorompóval ellátott vasúti átjárón kell átkelned.

A környezetetekben megtalálható-e a fenti jelzőtáblák valamelyike?

Beszélgessetek az osztályon belül a településetek forgalmas és veszélyes útvonalairól!

Készítsétek el azoknak a jó tanácsoknak és szabályoknak jegyzékét, amelyek betartásával a közlekedés résztvevőiként minél nagyobb biztonságban lehettek!

A kerékpárosokra vonatkozó szabályok és jótanácsok Figyelem!

A kerékpáros a közlekedés olyan résztvevője, aki a kerékpárt használja szállítási (közlekedési) eszközként.

A görkorcsolyák, a gyerekrollerek, a gördeszkák és egyebek nem közlekedési eszközök.

Ezért szigorúan tilos az úttesten használni azokat! Ezért az a legjobb, ha a játszótéren, vagy a számukra kijelölt pályákon vagy utakon használod azokat. Mindig viselj védősisakot!

A kilencévesnél fiatalabb gyerekek csak a játékra kijelölt helyeken: az iskolaudvarban, a parkokban, a játszótéren kerékpározhatnak. Kilenc- és tizenkét éves korod között csak az arra kijelölt helyeken, az úgynevezett „lassított közlekedési övezetekben” hajthatod a kerékpárod. Ilyenkor is csak egy 16 évnél idősebb személy kíséretében teheted azt.

A lassított közlekedési övezeteket a következő közlekedési jelzőtábla jelöli:  Mielőtt kerékpárra ülnél, ellenőrizd le a gumik és a fékek állapotát!  Ne vezess éjszaka! Ilyenkor csökkentek a látásviszonyok.  Ne vezess az úttesten! A kerékpárúton biztonságosabb közlekedni.  Kerüld el a forgalmas utcákat!  Ne versenyezz más kerékpárosokkal!

18

 Ne hajts bele a tócsákba!

Amikor ismeretlen utcákban kerékpározol,  hajts lassabban, hogy időben kikerülhesd a kátyúkat és csatornafedeleket!  Mindig legyen nálad kerékpárpumpa!

Ne vigyél a kerékpáron nagyobb terhet,  különösen ne olyan botokat, amelyek beakad­ hatnak a küllők közé!

Ha hosszú a hajad, fogd össze, hogy ne  akadályozzon a látásban vezetés közben!

Természetesen legyen a fejeden védősisak is!

Igyekezz nem bő szárú nadrágban kerék­  pározni, mivel annak szára vezetés közben beakadhat a kerékpárláncba!  Olyan lábbeliben kerékpározz, amelynek talpa nem csúszik, és nem esik le a lábadról!  Viselj védősisakot! Mindenképpen ellenő­rizd le, hogy a biztonsági kapcsot jól be­kapcsoltad-e!

Biztonsági kapocs

Íme néhány jelzőtábla, amely jelentését kerékpárosként ismerned kellene:

Az útnak ezen a részén a kerékpárosok közlekedése tilos!

Kerékpárút

A kerékpárút vége

Ha valamilyen kérdésed van a közlekedési szabályokkal kapcsolatban, a fenőttekhez mindig fordulhatsz. A kéréseidre az interneten is megkeresheted a választ, például a http://pazljivko.rs/ címen is.

Kérdések és feladatok 1. Miért fontos meghatározni és betartani a közlekedési szabályokat?

2. Válassz ki egyet a gyalogosokra vonatkozó szabályok és jó tanácsok közül, majd magyarázd el, miért fontos betartani azt!

3. Válassz ki egyet a kerékpárosokra vonatkozó szabályok és jó tanácsok közül, majd magyarázd el, miért fontos betartani azt!

4. Végezd el a Munkalapok 27. oldalán található, a közlekedésre és a közlekedési szabályokra vonatkozó feladatokat! közlekedési szabályok, biztonságos közlekedés 19

TERMÉSZET ÉS TÁRSADALOM

Tankönyv az általános iskolák harmadik osztálya számára

Első kiadás Az eredeti címe: Природа и друштво, уџбеник за трећи разред основне школе

Szerzők

Illusztrálták A szótárt összeállította Szakvéleményezők

Magyar nyelvre fordította

Dr. Simeon Marinković Slavica Marković Zorica Nobl Saša Arsenić Vladimir Bursać Violeta Babić Vesna Rikalo, osztálytanító, Ruđer Bošković Általános Iskola, Belgrád Zorica Vukajlović, osztálytanító tanár, Veljko Dugošević Általános Iskola, Belgrád Ljiljana Karanović, osztálytanító tanár, Slavko Rodić Általános Iskola, Tiszaistvánfalva Mačković Papp Márta

A magyar nyelvű kiadást lektorálta

Móra Regina

Grafikai szerkesztő

Dušan Pavlić

Műszaki szerkesztő

Saša Stefanović

Szerkesztő

Anđelka Ružić

Fényképek

Shutterstock A Kreatív Központ képtára

Kiadó

A kiadásért felel Nyomda

Kreativni centar Gradištanska 8.

Belgrád Tel./fax: 011/ 38 20 464, 38 20 483, 24 40 659 Dejan Begović Grafostil, Kragujevac

CIP - Каталогизација у публикацији Народна библиотека Србије, Београд 37.016:3/5(075.2)

A kiadás éve

2020

Példányszám

2 000

copyright ISBN

© Креативни центар, 2020 978-86-529-0802-8

A Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi – Nemzeti Közösségi Titkárság a 128-61-402/2020-01 szám alatti, 2020. 05. 18-án kelt végzésével jóváhagyta a tankönyv kiadását és használatát a természet és társadalom tantárgy oktatására az általános iskola harmadik osztályában magyar tan­nyelven.

MARINKOVIĆ, Simeon, 1941Természet és társadalom 3 : tankönyv az általános iskolák harmadik osztálya számára / Simeon Marinković, Slavica Marković, Zorica Nobl ; [illusztrálták Saša Arsenić, Vladimir Bursać] ; [magyar nyelvre fordította Mačković Papp Márta]. - 1. kiad. - Beograd : Kreativni centar, 2020 (Kragujevac : Grafostil).

- 125 str. : ilustr. ; 26 cm. - (Kreatív iskola) Prevod dela: Природа и друштво, уџбеник за трећи разред основне школе. Tiraž 2.000.

ISBN 978-86-529-0802-8 1. Marković, Slavica, 1967- [autor] 2. Nobl, Zorica, 1968- [autor] COBISS.SR-ID 14131721