A 2010-es önkormányzati választások

1

A 2010-es önkormányzati választások a szlovákiai magyarok tükrében Szerkesztette Keszegh Béla és Tokár Géza

Kempelen Intézet

2

Kempelen IntĂŠzet

3

A 2010-es önkormányzati választások a szlovákiai magyarok tükrében Szerkesztette Keszegh Béla és Tokár Géza

4

Felelős kiadó: Bara Zoltán Szerkesztők: Keszegh Béla és Tokár Géza Nyomta a Nec Arte kft., Komárom, www.necarte.sk Kiadta a Kempelen Intézet, www.kempeleninst.sk Komárom-Komárno 2011

5

Tartalom

07 19 64 70 76

Az önkormányzati választások jogi és történeti körülményei - Keszegh Béla Az önkormányzati választások eredményeinek elemzése - Tokár Géza A 2010. évi önkormányzati választások Nagymegyeren - Varagya Szilvia Új status quo - önkormányzati választások Dunaszerdahelyen - Ravasz Ábel Önkormányzati választás Komáromban - Keszegh Béla

6

Keszegh Béla

7

Az önkormányzati választások jogi és történeti körülményei Bevezető Az önkormányzatok szerepe a döntéshozatalban egyre jelentősebb. Az 1989-es változásokat követően megszűntek a szocialista modellben működő Nemzeti Bizottságok, majd ezek helyét a helyi önkormányzatok vették át. Ezt követően fokozatosan megindult az egyes hatáskörök kibővítése. Az elmúlt húsz évben ennek két nagyobb hulláma volt meghatározó, az első a 1990-91-es időszakban, majd a következő 2003 és 2005 között; az átszervezés még most sem zárult le teljesen, ma is folyamatban van. A fokozatos átalakulás az önkormányzatban tevékenykedő politikusoktól is állandó alkalmazkodást és rugalmasságot kíván, mivel a döntéshozatal sok esetben ciklusonként eltérő feltételek mellett zajlik. Ugyancsak folyamatos változásról beszélhetünk a választói magatartás területén, mivel az önkormányzatok szerepének fontosságát fokozatosan ismerik fel a választók.

Meghatározó a változó folyamatban az, hogy a hatáskörök az állami, regionális és helyi szinten nehezen átláthatóak. Az önkormányzati döntés nagymértékben a polgármester személyére irányul, azonban egyre nagyobb számban tudatosítják a választók, hogy a képviselők szerepe is kulcsfontosságú.

A döntéshozatal decentralizációja A rendszerváltást követően rövid időn belül alkalom kínálkozott a helyi döntéshozatal átalakítására. A Nemzeti Bizottságokat felváltották az önkormányzatok, amelyekkel kapcsolatosan 1990 szeptemberében a Szlovák Nemzeti Tanács elfogadta a községek jogállásáról szóló 369/1990-es törvényt, aminek köszönhetően megújultak a helyi önkormányzatok, és megtörtént a közigazgatás szétválasztása helyi és felsőbb szinten is.

1991 és 92 között megvolt a politikai akarat a hatalom decentralizációjának megkezdésére, azonban 1992-ben egyre intenzívebben kapott hangot Szlovákia önállósulása, kiválása Csehszlovákiából, ezért a döntéshozatal leosztása nem történt meg.

Az önálló Szlovákia megalakulásával, 2003. január elsejét követően egy új időszak indult meg a közigazgatás átszervezésében. A decentralizációval kapcsolatos viták 1998 után kaptak újra nagyobb teret. A szándék megjelent az akkor alakuló Dzurinda-kormány programnyilatkozatában is, amely a hatalom újrarendezését sürgette, mégpedig állami,

8

keszegh béla

kerületi és helyi szinten, ahol egyenrangú felek születnek a szubszidiaritás – ami annyit jelent, hogy a döntést a lehető legalacsonyabb szinten kell meghozni – figyelembe vételével.

Már a koalíciós szerződés aláírása előtt a négy kormánypárt szakértői megfogalmaztak egy politikai tézisgyűjteményt az esetleges nézetkülönbségek elkerülése érdekében, amelyben kitértek a közigazgatási reformra is: “a kormány még ebben a megbízatási időben (azaz 1998-2002) kész előterjeszteni, valamint megvalósítani a decentralizációt jelentő közigazgatási reformot, mely elébe megy a hatalom koncentrációnak, illetve megkönnyíti a nemzetiségek és etnikumok egymás mellett élését“.1 Az egy hónappal később megfogalmazott kormányprogramban már konkrétabb említést nyertek a reform egyes részei: az állami hatáskörök szubszidiaritás elvét tiszteletben tartó decentralizációja, a helyi államigazgatási szervek jogköreinek a területi önkormányzatoknak történő átadása, a Szlovák Köztársaság területi elrendezését szabályozó törvény esetleges módosítása, valamint a helyi önkormányzatok európai chartájának ratifikációja.2 Az első Dzurinda-kormány3 idején elsősorban a regionális elosztás váltotta ki a leghevesebb vitát a közigazgatás átszervezése körül. A koalíció ebben az ügyben megosztott volt, elsősorban a magyar politikai erő nem tudta elfogadni a Mečiar-kormány idején felvázolt határvonalakat, amelyek nemcsak a történelmi hagyományoknak, de a gazdasági és társadalmi szempontoknak is ellent mondottak, csupán a nemzetiségek arányát próbálta hígítani. A közigazgatás reformjáért felelős kormánybiztos, Viktor Nižňanský egy 12 régióból álló modellt dolgozott ki, az MKP pedig egy saját megoldást vázolt fel. A kormánykoalíción belül a Demokratikus Baloldal Pártja (SDĽ) a kommunista időkben használatos 3+1-es modell mellett tette le a voksot. A koalíció megosztottsága végül oda vezetett, hogy a korábban felvázolt mečiari határok maradtak érvényben, ami miatt a magyar politikai erő a koalícióból való kilépést is fontolgatta.

A decentralizációs folyamat a második Dzurinda-kormány4 idején kapott igazi lendületet. 2004. január elsejétől átrendeződött a közigazgatás helyi, regionális és országos szintje. Ekkor közel 400 hatáskör került át a regionális és helyi önkormányzatokhoz. Ezzel a korábbi központi döntéshozatal az önkormányzatokhoz került, ahol önálló döntések 1 Nižňanský, Viktor-Kling, Jaroslav-Petras, Milan: Verejná spáva, In: ed. Mesežňikov, Grigorij - Ivantysyn, Michal: Slovensko 1998-1999, IVO, Bratislava, 1999, 206. o.

2 A Szlovák Köztársaság közigazgatási reformjának stratégiája, Demokratikus és Nyitott Társadalomért Társulás, Čenkovce, 2000, 27. o.

3 A Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) és a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) együtt 57 (43+14) mandátumot szerzett, míg a kormányt alakító Szlovák Demokratikus Koalíció (SDK), Szlovák Demokratikus Baloldal (SDL), Magyar Koalíció Pártja (MKP-SMK) és a Polgári Megértés Pártja (SOP) 93-at (42+23+15+13).

4 A kormány négy párt koalíciójából alakult: Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ), Kereszténydemokrata Párt (KDH), Magyar Koalíció Pártja (MKP) és a liberális nézeteket valló Új Polgár Szövetsége (ANO).

Az önkormányzati választások jogi és történeti körülményei

9

születhettek. A Belügyminisztérium ezt követően koordinálja a helyi önkormányzatok munkáját, azonban a döntések helyi szinten születnek.

Az önkormányzatok többségében egyszintűek Szlovákiában, a főváros Pozsony és Kassa kivételével, ahol kétszintű önkormányzati modell működik magisztrátussal és a városi részek önkormányzatával. A két város ilyen jellegű jogköreit külön törvény szabályozza.

Hatáskörök Az önkormányzatok önálló jogi személyek, saját vagyonnal, saját költségvetéssel, amelyek személyi és pénzügyi kérdésekben függetlenek. Vállalkozhatnak, helyi adók és illetékek beszedésére jogosultak.

Az önkormányzat döntéseit a választott szervei hozzák meg, elsősorban a lakosok által választott jelöltek, de sor kerülhet helyi népszavazásra is.

Az önkormányzatok feladatai közé tartoznak az eredeti hatáskörök, amikor az állam számára előnyösebb a helyi döntéshozatal és ügyintézés, ugyanakkor léteznek ún. átruházott hatáskörök. Itt szerepelnek például az anyakönyvi feladatok, egyes építkezési szabályozások, vagy iskolaügyi feladatok. Ezeket a feladatköröket a helyi önkormányzatok az állam nevében végzik el, és az állam felelős ezeknek a feladatoknak az irányításáért, minőségéért, és az ezzel kapcsolatos költségek fedezéséért.

Az eredeti hatáskörökhöz tartoznak: a helyi úthálózat, a helyi tömegközlekedés koordinálása, közterületek, zöldterületek, köztisztaság, természetvédelem, helyi fejlesztések, lakásügyek, oktatási ügyek (óvoda és alapiskola), szociális intézmények, kultúra, helyi rendőrség, adók és illetékek beszedése, regionális együttműködések irányítása.

A községek tevékenykedhetnek önállóan, vagy más községekkel összefogva. Vállalkozhatnak önállóan, de több község is alakíthat vállalkozást bizonyos szolgáltatások ellátására. Létrehozhatnak költségvetési és járulékos szervezeteket is.

Az önkormányzatok finanszírozása Az önkormányzatok költségvetését saját bevételek és állami dotáció alkotják. A községek költségvetései korábban egy évre készültek, 2006-tól ún. programozott költségvetések kerülnek elfogadásra, amelyek három évre készülnek, és minden évben kiegészítésükről döntenek.

1990 és 2003 között az önkormányzatok elsősorban az állami költségvetésből voltak finanszírozva, azonban a közigazgatási reform részeként megvalósult a pénzügyi decentralizáció is. Ennek célja elsősorban a fiskális önállóság erősítése volt, a bevételi oldal átláthatóbb tervezése, továbbá a pénzügyi keret eredményesebb felhasználására való ösztönzés.

10

keszegh béla

Bár a területi elosztást tabuként kezelték a szlovák pártok, az MKP-nak a fiskális decentralizációjakor sikerült hatékonyan képviselni az érdekeit és jelentősen részt venni a közpolitikai döntés megalkotásában. A magyar pártnak sikerült eredményes tárgyalást folytatnia a Szlovák Városok és Falvak Szövetségével, amely tovább erősítette a tárgyalási pozícióját. A magyar képviselet és a szakértői csoport egyaránt a kistelepülések védelmében volt érdekelt (a magyarok kisebb településeken élnek), melyeket egy lineáris jellegű fiskális rendszer hátrányosan érintett volna. Míg a kezdeményezésben felvetet javaslat szerint a 2500-nál kevesebb lakosú községek kaptak volna kevesebb támogatást az új rendszer életbe lépésével, addig, az MKP javaslatára ez a lélekszám 1000-re csökkent. Bár az MKP is támogatta az 1000 lakost nem meghaladó községek közigazgatási átszervezését a versenyképesség jegyében, egy elfogadott javaslat szerint sikerült ezeknek a kisközségeknek egy hároméves dotált időszakot kiharcolnia, amely az újonnan befolyó összegek kiegészítését biztosítja a korábbi támogatások 95%-ra.

Az új elosztás a pénzügyi keret terén a jövedelemadókból befolyt újraelosztást vette alapul, és az egyes községek bizonyos paraméterek és ellátott szolgáltatások alapján részesülnek ebből a keretből. 2005. január elsejétől a jövedelemadókból befolyt összeg csupán 6,2 százaléka maradt a központi költségvetésben, 23,5 százalékát a megyei, 70,3 százaléka pedig a helyi önkormányzatok költségvetését alkotja. Ez az összeg a községek között bizonyos mutatók alapján kerül elosztásra. Meghatározó szempont a községben állandó lakhellyel rendelkező lakosok száma, a község mérete, a községben tanuló diákok (óvoda, alapiskola és művészeti iskola) száma, és a 62 éves kor felettiek aránya. Későbbiekben a Fico-kormány idején ezeket a szempontokat kiegészítette a tengerszint feletti magassághoz köthető koefficiens, amely egyértelműen az északi régiókat helyezte jobb helyzetbe, ezért a magyar politikusok nemzetiségi szempontokat láttak az ilyen jellegű pozitív/negatív diszkrimináció mögött.

A megszaporodott feladatokkal a községek kiadásai megduplázódtak. Kiadásaik 40 százalékát saját forrásból, a 60 százalékát pedig az állami átutalások formájában tudják biztosítani. Az új elosztásban a legnagyobb tételt az oktatási jellegű kiadások, a községi hivatal működése, és a szociális kiadások jelentik.

Az iskolaügy területén 2004. január elejétől lépett érvénybe a normatív jellegű támogatási rendszer, amely meghatározza az egy diákra jutó támogatási összeget. Az oktatási feladatok ellátása szintén átruházott jogkör, azonban a helyi önkormányzatoknak is van némi mozgásterük a normatív támogatás elosztásában. A normatív rendszer bizonyos mutatók alapján határozza meg az egy diákra jutó támogatást.

A fiskális decentralizáció szabad kezet adott a községeknek a helyi adók mértékének meghatározásában, ami azt jelenti, hogy a képviselők testülete dönt nem csak az adó ös�szegéről, de azok bevezetéséről és eltörléséről is. 2005. január elsejétől a törvény nyolc helyi adót5 különböztet meg, továbbá egy helyi illeték került meghatározásra, a kommunális hulladékékért és a kisebb építkezésért fizetett illeték.

Az önkormányzati választások jogi és történeti körülményei

11

A községek nagyságának ingadozása Az önkormányzatok megszervezésénél, és a különböző reformok végrehajtásánál is fontos szerepet kapott az egyes községek népessége, továbbá az egyes települések száma. A rendszerváltást követően, az 1990-es önkormányzati reformok után emelkedett a községek száma. 1989-ben 2 694 község létezett Szlovákiában, 1991-ben 2 825-re emelkedett a számuk.

Megszűnt a kerületi szintű államigazgatás, a regionális felosztás révén 38 járás és 121 körzet alakult.

Az 1996-ban végrehajtott módosítások során megszűnt a 121 körzet, és újraformálódtak a kerületi szintek. Szlovákia 8 kerületre és 79 járásra lett felosztva, sok esetben az akkori kormányzat politikai szempontjait figyelembe véve. A települések számának növekedése tovább folytatódott, 2000-ben elérte a 2 883-at. A 369/1990-es önkormányzati törvény 2001-es módosítása azonban jelentősen korlátozta a községek további osztódását.

A kis községek aránya sok esetben meghatározza az önkormányzati munkát, és a regionális politikát is egyben. Az 1000 főnél kisebb lakosságú községek az összes település 69 százalékát alkotják, azonban az összlakosság csupán 16 százaléka él ott.

Községek nagysága lakosok száma alapján

A közösségek százalékos aránya negyságuk alapján (%) 1950

1961

1980

1991

2000

2010

499-ig

44,6

35,8

35,3

41,2

41,5

39,8

500 - 999

30,6

31,5

29,2

27,6

27

26,4

1 000 - 1 999

16,7

20,1

20,8

18,5

18,6

19,8

2 000 - 4 999

6,2

9,9

10,3

8,4

8,7

9,5

5 000 - 9 999

1,2

1,7

2

1,8

1,8

2,1

10 000 - 49 999

0,7

0,9

2

2,2

2,1

2,1

50 000 felett

0,06

0,06

0,3

0,4

0,4

0,3

Községek száma

3 344

3 237

2 725

2 825

2 883

2 891

Átlagos lakosszám

1 029

1 302

1 833

1 875

1 874

1 880

Forrás: Niznansky könyv + statisztikai hivatal

A huszadik században két meghatározó tendencia volt megfigyelhető a községek számát illetően. A szocializmus idején, 1950 és 1989 között a községek száma 3 344-ről 2 694-re csökkent. A rendszerváltás után azonban újabb fragmentáció volt megfigyelhető, aminek következtében számuk az ezredfordulóra 2 883-ra emelkedett. Ezt követően ez a folyamat lelassult, 2010-ben 2 891község működött. A hatékonyságot tekintve figyelemre méltó adat, hogy a 250 főnél kevesebb lakost számláló községek száma meghaladja az 520-at, ami a községek több mint 18 százaléka.

5 Ingatlanadó, kutyaadó, a közterületek használata után fizetett adó, az elszállásolás után fizetett idegenforgalmi adó, nyerő játékgépek után fizetett adó, játékgépek után fizetett adó, áru-automaták, a történelmi belvárosba való behajtásért fizetett adó.

12

keszegh béla

Községek nagysága lakosok száma alapján

Községek száma 2001

2003

2006

2010

Változás

499-ig

1 170

1 173

1 170

1 152

-18

500 - 999

789

772

768

761

-25

1 000 - 1 999

547

555

559

571

24

2 000 - 4 999

253

259

263

274

21

5 000 - 9 999

53

56

55

61

8

10 000 - 19 999

32

32

32

32

0

20 000 - 49 999

29

29

29

30

1

5 0000 - 99 999

9

9

9

8

-1

100 000 felett

2

2

2

2

0

Együtt

2 881

2 887

2 887

2 891

10

Forrás: Niznansky könyv + statisztikai hivatal

Községek nagysága lakosok száma alapján

Lakosok száma 2001

2003

2006

2010

Változás

499-ig

322 088

321 475

319 523

310 972

-11 116 -17 632

500 - 999

556 289

545 661

543 761

538 657

1 000 - 1 999

767 561

774 448

783 843

803 975

36 414

2 000 - 4 999

743 307

753 922

772 349

797 583

54 276

5 000 - 9 999

368 623

386 411

381 901

412 351

43 728

10 000 - 19 999

460 574

452 325

451 621

453 023

-7 551

20 000 - 49 999

850 194

844 944

840 604

876 769

26 575

50 000 - 99 999

646 054

639 585

634 904

575 256

-70 798

100 000 felett

664 765

660 814

660 330

666 687

1 922

Együtt

5 379 455

5 379 585

5 388 836

5 435 273

55 818

Forrás: Niznansky könyv + statisztikai hivatal

A községi önkormányzat6 A község minden, a községgel és annak vagyonával kapcsolatos igazgatási, vagyonkezelési tevékenységben önállóan dönt, illetve ezeket önállóan végzi. Ugyanez vonatkozik minden olyan ügyre, amelyet külön törvény a község önkormányzati jogköreként szabályoz, ha az ilyen tevékenységet a törvény szerint nem az állam, hanem más jogi személy vagy természetes személy végzi.

6

Az önkormányzatokról szóló törvény alapján feldolgozva

Az önkormányzati választások jogi és történeti körülményei

13

A község az önkormányzati tevékenység gyakorlása során ellátja a község ingatlan- és ingóvagyonával, illetve a község használatába átengedett állami vagyonnal kapcsolatos rendes gazdálkodással összefüggő tevékenységet. Összeállítja és jóváhagyja a község költségvetését és a község zárszámadását, dönt a helyi adókkal és a helyi illetékekkel kapcsolatos ügyekről és végzi az ezekkel kapcsolatos vagyonkezelést, valamint irányt szab a községben megvalósuló gazdasági tevékenységnek.

Hatékony ellenőrzési rendszert alakít ki és biztosítja ennek független végrehajtásához szükséges szervezeti, pénzügyi, személyi és anyagi feltételeket; továbbá biztosítja a helyi közúthálózat, közterületek, községi temető, a községi kulturális-, sport- és egyéb létesítmények, kulturális műemlékek, emlékhelyek és egyéb emlékobjektumok építését, karbantartását és az ezekkel kapcsolatos igazgatási-kezelési tevékenységet.

Ellátja a közhasznú szolgáltatásokat, így különösen a kommunális szemét és az apró építési törmelékek kezelését, a község tisztaságának fenntartását, a köztéri zöldfelületek és a közvilágítás kezelését és karbantartását, a vízellátást, a szennyvízelvezetést, a pöcegödrök szennyvízkezelését és a helyi tömegközlekedést.

Kidolgoztatja és jóváhagyja a település, a településrészek és övezetek rendezési/rendezési és szabályozási tervét, a község életének egyes területeinek fejlesztésére vonatkozó koncepciót, beszerzi és jóváhagyja a lakásfejlesztési programokat és hozzájárul a község megfelelő lakhatási feltételeinek kialakításához. Saját beruházási tevékenységet és vállalkozói tevékenységet folytat a község lakossági igényeinek kielégítése és a község fejlesztésének céljából.

Biztosítja a község közrendjét; rendeletileg meghatározhatja a tiltott tevékenységeket, vagy a kizárólag bizonyos időben vagy bizonyos helyen végezhető tevékenységeket.

Az állam és a község viszonya A községre törvényben átruházhatók egyes államigazgatási feladatok, ha ezek teljesítése ilyen módon ésszerűbb és hatékonyabb. A feladatoknak a községre való átruházása során az állam biztosítja a község számára a szükséges pénzügyi és egyéb anyagi eszközöket. A községre a törvény által átruházott államigazgatási tevékenység végrehajtását a kormány irányítja és ellenőrzi.

A község helyi önkormányzati rendeletei A község a területi önkormányzatokkal kapcsolatos ügyekben rendeleteket bocsáthat ki; a rendelet nem ütközhet a Szlovák Köztársaság alkotmányának, az alkotmányos törvények, a törvények és a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa által jóváhagyott és a törvény szerinti módon ratifikált és kihirdetett nemzetközi szerződések rendelkezéseivel.

Azt a rendeleti javaslatot, amelyről a helyi képviselő-testületnek tárgyalnia kell, a köz-

14

keszegh béla

ség legkésőbb a rendeleti javaslattal foglalkozó helyi képviselő-testületi tárgyalást megelőző 15. napon függeszti ki a község hivatalos hirdetőtáblájára. Ha a község rendelkezik internetes honlappal, a rendeleti javaslatot ugyanezzel a határidővel teszi közzé, vagy pedig a községben szokásos egyéb módon.

A rendeleti javaslat kifüggesztésének napjától számítva rendelkezésre áll 10 napos időtartam, amelyen belül a természetes személyeknek és a jogi személyeknek lehetőségük van írásban, elektronikusan vagy a községi hivatalban jegyzőkönyvbe mondva észrevételezniük a rendeleti javaslatot.

A rendeletet ki kell hirdetni. A rendelet kihirdetése annak a község hivatalos hirdetőtáblájára történő, legalább 15 napos kifüggesztésével teljesíthető; a rendelet a kifüggesztés kezdetétől számított tizenötödik napon lép hatályba, kivéve, ha a rendelet egy későbbi hatálybalépési időpontról rendelkezik.

A helyi képviselő-testület A helyi képviselő-testület a község képviselő-testületi tagjaiból áll, akiket a község lakosai közvetlen választás során négy évre választanak meg. A választási szabályokról külön jogszabály rendelkezik. A helyi képviselő-testület megbízatási időszaka az újonnan megválasztott helyi képviselő-testület tagjainak fogadalomtételével jár le. A helyi képviselő-testület a képviselő-testületi tagok létszámát, az egész választási időszakra vonatkozóan, a választást megelőzően, a lakosságszám szerint a következőképpen határozza meg: a) legfeljebb 40 lakos esetén 3 képviselő-testületi tag, b) 41 és 500 közötti lakosságszám esetén 3 és 5 közötti képviselő-testületi tag, c) 501 és 1000 közötti lakosságszám esetén 5 és 7 közötti képviselő-testületi tag, d) 1001 és 3000 közötti lakosságszám esetén 7 és 9 közötti képviselő-testületi tag, e) 3001 és 5 000 közötti lakosságszám esetén 9 és 11 közötti képviselő-testületi tag, f) 5001 és 10 000 közötti lakosságszám esetén 11 és 13 közötti képviselő-testületi tag, g) 10 001 és 20 000 közötti lakosságszám esetén 13 és 19 közötti képviselő-testületi tag, h) 20 001 és 50 000 közötti lakosságszám esetén 15 és 25 közötti képviselő-testületi tag, i) 50 001 és 100 000 közötti lakosságszám esetén 19 és 31 közötti képviselő-testületi tag, j) 100 000 feletti lakosságszám esetén 23 és 41 közötti képviselő-testületi tag.

A helyi képviselő-testület ülésezése A helyi képviselő-testület szükség szerint ülésezik, de legalább háromhavonként. Ha a képviselő-testület ülésének összehívását a képviselő-testületi tagok legalább harmada kéri, akkor a polgármester úgy hívja össze a képviselő-testület ülését, hogy arra az ülést kezdeményező kérelem kézbesítésétől számított 15 napon belül kerüljön sor. A helyi kép-

Az önkormányzati választások jogi és történeti körülményei

15

viselő-testület alakuló ülését az előző választási időszakban megválasztott polgármester úgy köteles összehívni, hogy az a választástól számított 30 napon belül megtörténjen. A helyi képviselő-testület abban a községben ülésezik, ahol megválasztották.

Ha a polgármester nem hívja össze a képviselő-testületi ülést, akkor azt a polgármester-helyettes vagy a képviselő-testület által megbízott más képviselő-testületi tag teszi meg. Ha a polgármester nincs jelen vagy elutasítja az így összehívott képviselő-testületi ülés vezetését, akkor a képviselő-testületi ülést összehívó személy vezeti.

A képviselő-testületi ülés programjavaslatát legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző harmadik napon kell kifüggeszteni a község hivatalos hirdetőtábláján.

A képviselő-testület mindig testületileg tárgyal. Akkor tárgyalóképes és határozatképes, ha az összes képviselő-testületi tag több mint a fele jelen van. A képviselő-testület határozathozatalához a jelenlévő képviselő-testületi tagok többségének jóváhagyása szükséges; rendelet elfogadásához a jelenlévő képviselő-testületi tagok legalább háromötödének jóváhagyása szükséges. Ha a képviselő-testület nem tárgyalóképes és határozatképes, a polgármester 14 napon belül új ülést hív össze.

A képviselő-testületi ülések nyilvánosak. A képviselő-testület mindig zárt ülést rendel el, ha annak tárgyát külön törvények szerint védett információk vagy ügyek képezik.

A helyi képviselő-testület rendeletét és határozatát a polgármester legkésőbb az ezek jóváhagyását követő 10. napon írja alá.

A polgármester A községet a polgármester képviseli és ő a község legfőbb végrehajtó szerve. A polgármesteri tisztség köztisztség. A polgármester megbízatási időszaka az újonnan megválasztott polgármester fogadalomtételével jár le. A polgármester megválasztásának szabályairól külön törvény rendelkezik.

A polgármester a község képviseleti szerve. Ha fennáll a gyanú, hogy a képviselő-testület határozata törvényt sért vagy a község számára kirívóan előnytelen, akkor a polgármester úgy függesztheti fel annak végrehajtását, hogy nem írja alá azt a 12. § (11) bekezdése szerinti határidőn belül.

Ha a képviselő-testület határozatának végrehajtását a bekezdés szerint felfüggesz-tették, a képviselő-testület az adott határozatot az összes képviselő-testületi tag háromötödös többségével megerősítheti; ha a helyi képviselő-testület a határozatot nem erősíti meg a határozat meghozatalától számított két hónapon belül, akkor a határozat érvényét veszti. A polgármester a megerősített határozat végrehajtását nem utasíthatja el.

A polgármester javadalmazását külön törvény szabályozza.

A helyi képviselőtestület a polgármester visszahívására irányuló helyi referendumot ír ki, ha ezt a választásra jogosult személyek legalább 30 %-a petícióban kéri, vagy a polgármester súlyosan és ismételten elhanyagolja a polgármesteri kötelességeit, megsérti a

16

keszegh béla

Szlovák Köztársaság alkotmányának, az alkotmányos törvények, a törvények és az egyéb általános érvényű jogszabályok rendelkezéseit. A polgármester visszahívására irányuló helyi referendumot írhat ki a képviselőtestület, ha a polgármester távolmaradása vagy a tisztségének ellátására való képtelensége több mint hat hónapja tart.

A polgármester helyettesítése A polgármestert a polgármester-helyettes helyettesíti, akit a polgármester, általában a teljes megbízatási időszakra vonatkozóan, a polgármesteri fogadalom letételétől számított 60 napon belül bíz meg a helyettesítéssel; ha erre nem kerül sor, akkor a polgármesterhelyettest a helyi képviselő-testület választja meg. Ha a község 20 000 lakos feletti, a polgármester két polgármester-helyettest bízhat meg, ugyanakkor a köztük lévő sorrendiséget is meghatározza. A polgármester bármikor visszahívhatja a polgármester-helyettest.

Ha a polgármester visszahívja a polgármester-helyettest, akkor a polgármester-helyettes visszahívásától számított 60 napon belül egy másik képviselő-testületi tagot bíz meg a helyettesítéssel.

A községi tanács A helyi képviselő-testület községi tanácsot hozhat létre. A községi tanács a helyi képviselőtestület által, a teljes megbízatási időszakra megválasztott képviselő-testületi tagokból áll. A községi tanácsot és annak tagjait a helyi képviselő-testület bármikor visszahívhatja.

A választás módját a helyi képviselő-testület tárgyalási rendje szabályozza.

A község lakossága

Polgármester

Képviselő-testület

Községi hivatal A hivatal osztályai

Tanács

Bizottságok

Főellenőr

Községi rendőrség

Az önkormányzat működésének modellje

A községi tanács tagjainak száma legfeljebb a képviselő-testületi tagok számának harmada lehet. A községi tanács összetételének meghatározásánál figyelembe kell venni a politikai pártok, politikai mozgalmak és a független képviselő-testületi tagok helyi kép-

Az önkormányzati választások jogi és történeti körülményei

17

viselő-testületen belüli arányát. A községi tanács a helyi képviselő-testület javaslattévő, végrehajtó és ellenőrző szerve. Feladatait a helyi képviselő-testület döntései szerint látja el. A községi tanács egyben a polgármester tanácsadó szerve is.

A községi tanács szükség szerint, de legalább háromhavonta ülésezik. Ülését a polgármester hívja össze és vezeti, ha a polgármester ezt elmulasztja megtenni, akkor a polgármester-helyettes teszi ezt meg.

A községi tanács akkor tárgyalóképes, ha a tanács összes tagjának több mint a fele jelen van. A községi tanács határozathozatalához a tanács összes tagjának többségi jóváhagyása szükséges.

A bizottságok A helyi képviselő-testület saját, állandó vagy ideiglenes javaslattévő, végrehajtó és ellenőrző szervként, bizottságokat hozhat létre. A bizottságok képviselő-testületi tagokból és a helyi képviselő-testület által választott egyéb személyekből állnak. A bizottságok összetételét és feladatkörét a helyi képviselő-testület határozza meg.

Hivatali anyag

Külső kérvény, javaslat

Szakbizottságok (ajánló szerv) képviselők + külső szakemberek

Tanács (ajánló szerv) városokban képviselők max. 1/3

Testület (döntéshozó) összes képviselő

Polgármester aláírás vagy vétó

A döntéshozatili folyamat

A főellenőr A főellenőrt a helyi képviselő-testület választja meg, illetve hívja vissza. A főellenőr a község alkalmazottja, és ha a jelen törvény nem rendelkezik másként, a külön törvény szerinti, egyéb vezető beosztású alkalmazottak összes jogai és kötelességei vonatkoznak rá. A főellenőr a helyi képviselő-testület jóváhagyása nélkül nem folytathat vállalkozási- vagy más keresőtevékenységet, és nem lehet vállalkozási tevékenységet folytató jogi személyek irányító-, ellenőrző- vagy felügyelő szervének tagja. Ellenőrzési tevékenységét függetlenül és pártatlanul végzi, összhangban az ellenőrzési tevékenység végzésére vonatkozó alapvető szabályokkal.

A főellenőr megválasztásához az összes képviselő-testületi tag többségének jóváha-

18

keszegh béla

gyása szükséges. Ha az egyik jelölt sem szerez ilyen többséget, a helyi képviselő-testület még ugyanezen az ülésen megtartja a választás második fordulóját, amelybe az a két jelölt jut tovább, akik a választás első fordulójában a legtöbb érvényes szavazatot szerezték. Szavazategyenlőség esetén a második fordulóba az összes, legtöbb szavazatot szerző jelölt jut tovább. A második fordulóban az a jelölt tekintendő megválasztottnak, aki a legtöbb érvényes szavazatot szerezte. A főellenőr megválasztásának további részleteit és a jelentkezés tartalmi elemeit a község határozatban állapítja meg.

A főellenőrt a helyi képviselő-testület hat évre választja. A főellenőr megbízatási időszaka a munkába lépés napjaként meghatározott napon kezdődik.

Ellenőrző tevékenység alatt a következőket kell érteni: a község vagyonával és vagyoni értékű jogaival, illetve a külön jogszabályok szerint a község használatában lévő vagyonnal való gazdálkodás és rendelkezés törvényességének, eredményességének, gazdaságosságának és hatékonyságának az ellenőrzését, a község bevételeinek, kiadásainak és pénzügyi műveleteinek ellenőrzését, a panaszok és petíciók elintézésének ellenőrzését, az általános érvényű jogszabályok betartásának ellenőrzését, beleértve a község rendeletei betartásának ellenőrzését is, továbbá a helyi képviselő-testületi határozatok végrehajtásának ellenőrzését, a községi belső előírások teljesítésének ellenőrzését és a külön jogszabályok szerinti további feladatok teljesítésének ellenőrzését.

Tokár Géza

19

Az önkormányzati választások eredményeinek elemzése

Bevezető a részletes kiértékeléshez – a választás stratégiai jelentősége Szlovákia 2010. november 27-én a helyhatósági választásokkal ért a két szuperválasztási év végére. Az európai parlamenti voksolás, a kétfordulós megyei- és elnökválasztás, majd a parlamenti választások után az önkormányzatok szintjén is döntés született azoknak a politikusoknak a személyéről, akik helyi szinten képviselik majd a közösségi érdekeket.

A késő őszi helyhatósági választások ugyanakkor nem csak Szlovákia életében jelentettek fordulópontot, hanem a szokásosnál komolyabb módon befolyásolták a helyi magyar közösség politikai irányvonalát is. Tizenkét év után ugyanis először fordult elő, hogy a felvidéki magyar választók nem egy egységes etnikai párt, a pártokon kívül álló függetlenek, és a szlovák pártszínekbe bújtatott alternatívák közül választhattak. A 2009-ben alakult Híd először mérettette meg magát helyi szinten, így sok településen két, magát magyarnak valló párt képviselői is versenyeztek a választók szavazataiért. A Híd számára a választások egyfajta felmérést jelentettek a párt valós társadalmi támogatottságát tekintve, míg az MKP éppen ellenkezőleg, azt mérhette le az eredményekből, hány helyen sikerült megtartania korábbi dominanciáját. Különösen fontos volt a valós régiós támogatottság felmérése annak függvényében, hogy az MKP a nyáron kiszorult a parlamentből és belső válságon ment keresztül, míg a Híd ugyan bejutott, de mindezt érdemi helyi struktúrák nélkül tette.

A választások eredményeit számszerűleg ismerjük: 2924 településen, 49,69 százalékos részvételi arány mellett választottak meg a polgárok 2915 polgármestert és 21 020 képviselőt. A Statisztikai Hivatal központi nyilvántartása szerint a Híd önállóan 95 polgármesteri széket szerzett, az MKP pedig 129 településen bizonyult sikeresnek. Ezek a számok azonban önmagukban nagyon keveset mondanak és gyakorlatilag értelmezhe-

20

Tokár Géza

tetlenek az önkormányzati választások jellegzetességei miatt. Rövid kimutatásunkban ennek a jelenségnek próbálunk meg mélyebb értelmet adni a számok értelmezésével, egyben rámutatni azokra a folyamatokra, melyek régióktól, közegtől, vagy akár pártoktól függően figyelhetőek meg.

A puszta számok és a polgármesteri székek jelentősége közötti eltérés viszonylag kön�nyen elmagyarázható. Különböző súllyal esik latba a választások értékelésénél egy pár száz fős faluban megszerzett polgármesteri tisztség és egy több ezres kisvárosban aratott siker. További zavart okozhat a végeredmény megítélésében, hogy a Híd helyi szervezeteit építgető pártként szívesen adta nevét a helyi szinten alakuló koalíciókhoz, vagy nyújtott alternatívát a független jelölteknek – az MKP az előbbi stratégiát sokszor nem akarta, az utóbbit pedig nem tudta megvalósítani. A két „magyar“ párt több helyütt egymással is koalícióban indult, ami tovább nehezíti az egyéni eredményeik értelmezését.

A választás eredményeinek értelmezési nehézségei miatt a pártok hivatalos értékelésében is gyakran egymásnak ellentmondó állításokkal találkozunk. Az MKP képviselői erényként tüntetik fel a vártnál kisebb mértékű pozícióvesztést és több nagyvárosban aratott győzelmet, míg a Híd előszeretettel hangsúlyozza, hogy a semmiből építette fel helyi struktúráit, több helyütt pedig győzelmet is aratott, megteremtve ezzel a párt igazi regionális bázisait.

A munka célja az önkormányzati választásokról alkotott kép árnyalása, hogy több kulcsfontosságú kérdésre is választ adhassunk Dél-Szlovákia magyarok lakta régióinak jövőbeni politikai állásfoglalását illetően. Minek köszönhetőek a Híd helyi sikerei, miként és milyen képviselőkből állt össze Bugár Béla pártjának helyi elitje, amely nyíltan felvállalja Hídas hozzátartozását? Hogyan változott meg az MKP szerepe a régiókban az új rivális megjelenésével, s vajon sikerült-e megtartani a régi pozíciókat? Mennyiben van köze a Híd előretörésének helyi szinten az etnikai erőviszonyok megváltozásához, amit a párt képviselői pozitív, ellenfeleik pedig negatív kontextusban hangoztatnak? Többek között ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat az alábbi statisztikákban.

Metodológiai alapok (a klaszterezéses felméréshez) A választások eredményeinek kiértékelése óriási feladat; a jelen munka a dél-szlovákiai régióra fókuszál, így a vizsgált minta is kisebb a 2924 szlovákiai településnél. Mely falvak és községek tekinthetőek relevánsnak a felvidéki magyarok szempontjából? Meglehetősen nehéz feladat meghúzni a határt, de ebben támpontot nyújt az Új Szó szokásossá váló választások utáni összefoglaló táblázata, mely összegzi a jelentősebb magyar kisebbséggel bíró falvakat, illetve a népszámlálási kimutatások. Az általunk vizsgált mintában azok a települések szerepelnek, melyekben viszonylag nagyobb létszámú, vagy jelentőségű magyar közösség található. Ezt a táblázatot veszem alapul én is a kutatáshoz azzal a különbséggel, hogy a két nagyváros – Pozsony és Kassa – kerületeinek eredményeit nem vizsgálom. En-

Az önkormányzati választások eredményeinek elemzése

21

nek oka egyrészt az, hogy az egyes városrészekben általánosak a nagykoalíciók, másrészt pedig a magyar kisebbség részaránya nem szignifikáns. A vizsgált mintába így összesen 550 eltérő nagyságú település tartozik, amelyeken magyar kisebbség él.

A minta a két párt eredményeit részben eltorzítja. Történhet ez azért, mert bár az MKP klasszikus etnikai-regionális pártnak számít, a Hídnak nem csak a magyarok lakta területen vannak polgármester-jelöltjei és helyi politikusai. Bugár Béla pártjának így a merítési lehetősége is jóval tágabb. A Híd nem magyar vonatkozású településeken való szereplését jelen munka keretein belül nem vizsgáltuk, bár egy mélyebb elemzés kétségkívül teljesebb képet adna a szlovák-magyar párt jövőjéről.

Klaszter-analízis Ezek a települések természetesen nagyságukban és lélekszámukban is eltérnek egymástól, ezért ha a felmérés során részletesebben is szeretnénk megvizsgálni, milyen közegben melyik magyar párt számít sikeresebbnek, szükséges őket homogén csoportokba, klaszterekbe sorolnunk. A szlovákiai magyar településeket két változó alapján osztottam be összesen kilenc különböző klaszterbe.

Meghatározó tényezőnek számít, mekkora az adott településen a magyar kisebbség aránya. Három kategóriába kerültek besorolásra a települések: az elsőbe azok kerültek, ahol a magyarok aránya nem haladja meg a harminc százalékot; ahol harmincegy és hatvan százalék között van a nemzetiségi arány, ott kiegyenlített viszonyokról beszélhetünk.

Végül pedig azok a települések is a minta részei, amelyek túllépik a hatvanegy százalékos arányt a magyar kisebbség létszámát tekintve, ezeken a helyeken homogén tömbökben él a kisebbség. A kisebbségek arányának megállapítása a 2001-es népszámlálási adatok alapján készült. A szerző egyik célja az volt, hogy az adatokat a 2011-es népszámlálás (2011 őszére ígért) eredményeivel is össze tudja hasonlítani, olyan jelenségeket vizsgálva, mint az asszimiláció mértéke és a Híd sikere, vagy éppen az MKP kudarca. A népszámlálás eredményeinek közlése viszont folyamatosan csúszott, így ezeknek az adatoknak a feldolgozása az adott időkeretben nem volt lehetséges. A téma mindenesetre további vizsgálatokat igényel.

A másik meghatározó faktor az adott település lakosságának lélekszáma. Az egyszerűség kedvéért négy kategóriát különítek el: az ezernél kevesebb lakosú falvakat, az ezer és háromezer fő közötti községeket, a három-tízezer fő közötti nagyközségeket-kisvárosokat, valamint a tízezer fő feletti „nagy“városokat. A beosztás természetesen nem tökéletes, hiszen komoly különbségek vannak például regionális jelentőség tekintetében is egy háromezres és egy tízezres település között, a városok és községek klaszterekbe rendezését mindenesetre megkönnyíti.

A két tényező kombinációjából tizenkét klaszter született meg, melyeket alább röviden jellemzünk. A klaszterek nevei a későbbiekben egyszerűsítésre kerülnek, s bár a falvak,

22

Tokár Géza

községek, nagyvárosok nyelvi és adminisztratív definíciója nem egyezik meg szorosan a mintákkal, a gördülékenyebb nyelvezet érdekében használjuk őket.

Az egyes klaszterek rövid ismertetése Magyar többségű kisfalvak – olyan kistelepülések, ahol a magyar kisebbség dominanciája viszonylag jelentős, de kevesebb lakosuk van ezer főnél. A magyar kisebbség túlnyomórészt hasonló szerkezetű településeken él, ezért nem meglepetés, hogy ez a minta legnagyobb részét teszi ki, összesen 245 község tartozik ide, például Dercsika, Szádalmás, vagy Radnót.

Magyar többségű községek – azok a nagyközségek, ahol a magyar kisebbség jelentős arányban él, a települések maguk pedig ezer főnél népesebbek, háromezer főnél kisebb lélekszámúak. A minta második legnépesebb része, összesen 91 község alkotja, például Alsóbodok, Szalka, vagy Egyházkarcsa.

Magyar többségű nagyközségek és kisvárosok – három- és tízezer fő közötti, magyar többségű települések. Összesen huszonkét különféle helység szerepel ebben a kategóriában, köztük Felsőszeli, Perbete, vagy Ipolyság.

Magyar többségű nagyvárosok – a szlovákiai magyarság szempontjából stratégiailag talán legfontosabb, tízezer főnél népesebb, egyben döntően magyar többségű városok; a mintában összesen öt, ebbe a kategóriába tartozó települést különböztetünk meg: Dunaszerdahely, Somorja, Párkány, Fülek és Gúta.

Vegyes lakosságú kis falvak – a legalább harminc, de legfeljebb hatvan százalékban magyar lakosságú, ugyanakkor ezer főnél kisebb népességű települések mintájában 74 falu található, köztük például Ipolynyitra, Kisráska, vagy Csiffár.

Vegyes lakosságú községek – a vizsgált mintából összesen 32 település esik ebbe a kategóriába, például Bussa, Lekér, vagy Csécs.

Vegyes lakosságú nagyközségek és kisvárosok – kevéssé népes minta, mindössze hét település tartozik bele ebbe a jegyzékbe, többek között Diószeg vagy Nagykapos.

Vegyes lakosságú nagyvárosok – szintén kis minta, összesen három legfeljebb hatvanegy százalékos részarányú, de tízezer főnél népesebb település alkotja: Komárom, Galánta és Rimaszombat. Komárom határeset, hiszen a 2001-es komáromi népszámlálási adatok alapján a magyar kisebbség aránya 60,04 százalék, ugyanakkor ez az arány valószínűleg tovább fog csökkenni a népszámlálás után.

Az önkormányzati választások eredményeinek elemzése

23

Jobbára szlovákok lakta falvak – harmincnyolc település került abba a klaszterbe, melybe az ezer főt nem meghaladó lélekszámú, harminc százaléknál is kisebb magyar közösséggel rendelkező települések tartoznak. Például Alsószecse, Bátorfalu vagy Nyitraegerszeg.

Jobbára szlovákok lakta nagyközségek – a mintába összesen tizenhét település tartozik, ezer és háromezer lakos közötti, viszonylag kis létszámú magyar közösségekkel rendelkező községekről van szó. Tipikus példaközségek Osgyán, Kálna vagy Nagyida.

Jobbára szlovákok lakta nagyközségek és kisvárosok – mindössze öt település található a mintában, például Verebély, Tolmács, vagy éppen Tótmegyer. Sok esetben a magyarság aránya merőben szimbolikus, a Híd vegyes községekre gyakorolt hatása miatt azonban érdemes megvizsgálni az érintett községeket.

Jobbára szlovákok lakta nagyvárosok – olyan tízezer fő feletti városok, melyekben harminc százalék alatt marad a magyar népesség részaránya, például Érsekújvár, Léva vagy Nagyrőce.

A magyarság szempontjából továbbra is stratégiai fontosságú, bár a politikai képviselet szempontjából nehezen, vagy egyáltalán nem megtartható települések.

Mintaingadozások Az egyes választásokon különböző létszámú minták alakulhattak ki azért, mert a község még nem létezett, a választások körül kétségek merültek fel, nem választottak, vagy éppen döntetlenre végződött az adott választás. Ezeket nem vettük figyelembe. Az adat azért is torzíthat, főként 2010-ben, mert a vizsgált minta a Híd esetében különösen nem fedi le a teljes országrészt, így a párt több olyan területen is szerzett polgármesteri posztokat, melyek számottevő magyar lakossággal nem bírnak. A koalíciók kérdése, a jelképes és valós koalíciók szintén torzítják a vizsgált mintát, ennek következtében jött ki különbség.

Dilemmák a polgármesterek besorolása körül A helyhatósági választások eredményeinek értékelésénél állandóan visszatérő dilemma, hogy mennyiben felel meg a polgármesterek deklarált párthovatartozása a valós helyzetnek. A gyakorlatban nehéz megállapítani, hogy a helyi politikusok mennyire kötődnek valójában ahhoz a párthoz, melynek színeiben jelöltették magukat a választásokon, néha ráadásul a kommunikált és a bejelentett párthovatartozás is különbözik. A dolgozat keretén belül szigorúan tartjuk magunkat ahhoz az elvhez, hogy az adott polgármester pártilletőségének meghatározásakor a Statisztikai Hivatal adatait vesszük alapul.

Három csoport kialakításakor különösen élesen vetődik fel kérdés, milyen a politikusok valódi párttámogatása.

Párthalmozók: Különösen nehéz pár statisztikai adat alapján pontosan behatárolni

24

Tokár Géza

annak a politikusnak az igazi párthovatartozását, aki egy széleskörű koalíció támogatásával jelöltette magát a tisztségre. Az ilyen „szivárványkoalíciók“ megalakulása ugyanakkor inkább a nagyvárosokra jellemző, kisebb településeken kevesebb példát találunk – egyrészt sok pártnak nincse is meg a helyi alapszervezete, másrészt pedig komoly politikai aktivitást igényel a jelölt részéről, hogy több párt számára is konszenzusos megoldást jelentsen. Néhány eset viszont előfordul, például a lévai járásbeli Kálna frissen megválasztott polgármestere, Ladislav Éhn az ideológiailag meglehetősen sokszínű SDKÚ-HídMKP-Smer-HZDS koalíció színeiben nyerte meg a választásokat, egyébként a négy éve a KSS-HZDS-Smer-MKP összefogás támogatásával sikert arató Jozef Havlíkot váltva a tisztségben. Valójában arról van szó, hogy a helyi, gyakran csak szimbolikus szinten létező alapszervezetek beállnak a sokszor valójában független, vagy valamelyik párthoz kötődő jelölt mögé.

A félreértések elkerülése végett az összehasonlításban külön kategóriaként foglalkozunk a deklaráltan koalíciós jelöltekkel, az egyetlen párt színeiben induló, valójában nem formálisan más pártok támogatását is élvező győzteseket pedig a jelölő párthoz soroljuk.

Gyakorlati függetlenek: A helyzetet sokszor bonyolítja, hogy több, nyilvánvaló pártkötődéssel rendelkező képviselő is függetlenként indul a választásokon. Ennek a döntésnek többféle oka lehet. Születhet pártok közötti megegyezés részeként, a jelölt ódzkodhat a túlságosan sok támogató feltüntetésétől, próbálhatja magát párton kívüliként eladni a választóknak. Egy meglehetősen ismert példa a taktikai okokból függetlenül induló regionális politikusra, Gejza Pischinger, Érsekújvár háromszoros polgármestere. Pischinger az MKP-s színekben induló Csanda Endrét váltotta a poszton, de soha nem vállalta fel nyíltan a választásokon is kötődését a magyar párthoz, taktikai megfontolásból. Éppen ezért nem tekinthető az MKP jelöltjének, bár a párt szívesen hangoztatja, hogy Érsekújvárott sikeresen végződött számára a választás.

A függetlenek egy másik csoprtjába azok a helyi politikusok tartoznak, akik korábban nyíltan felvállalták pártkötődésüket, viszont idővel megszabadultak ettől a jelzőtől, taktikai vagy praktikus okokból kifolyólag. Szalay Ferdinánd, Vága polgármestere például a 2010-es választásokon már nem az MKP színeiben, hanem függetlenként indult.

Pártállást változtatók: Ebbe a kategóriába soroljuk azokat a politikusokat, akik más párt képviseletében indulnak a választásokon, mint négy évvel korábban. A 2010-es helyhatósági választásokon meglehetősen gyakori jelenségről volt szó: az MKP több egykori polgármestere is a Híd színeiben folytatta a politizálást és nyert választásokat. Példa erre Juhos Ferenc, Nádszeg polgármestere.

Léteznek ugyanakkor olyan helyi politikusok, akik kisebb fontosságot tulajdonítanak a pártokhoz való kötődéshez, és gyakorlati szempontok figyelembe vételével változtatják meg pártállásukat. A váltás történhet személyes konfliktusok miatt, vagy egyszerűen csak

Az önkormányzati választások eredményeinek elemzése

25

azért, mert az eredeti jelölő párt megszűnt, esetleg beolvadt egy másik szubjektumba. Jellemző módon a törpepártokról, vagy a régi baloldali politikai formációkról van szó. Előfordul a jelenség ellentettje is, mely szerint egy jelölt az ideológiai háttér és az imidzsépítés jegyében egyszerűen nem akar függetlenként indulni, ezért megnyeri magának egy párt támogatását. A besorolódásnak egyes esetekben pénzügyi vonzatai is vannak. A pártok szívesen támogatják nevükkel vagy egyéb forrásaikkal ezeket a politikusokat, hiszen azok esetleges győzelme már megjelenik a statisztikákban, segíthetnek befolyásukkal kiépíteni a hátországot, később pedig – a megfelelő kötődés kialakulása után – bevonhatják őket akár a magasabb szintű munkába is. A megválasztott polgármesterek számára szintén előnnyel jár a szövetség, ugyanis a párt segítségére különféle anyagi támogatások elnyerésekor számíthatnak. A 2010-es választások részletesebb kiértékelésénél konkrét számokat is kapcsolhatunk a jelenséghez.

A pártállást változtatókra példa Matiaško László, Nagymagyar régi-új polgármestere, aki nyolc éve az MKP színeiben nyert választásokat, négy évvel később függetlenként indult, tavaly pedig a Híd jelöltjeként győzött. A meglehetősen kis magyar közösséggel rendelkező lévai járásbeli Alsószecse polgármestere, Eugen Čornák a HZDS jelöltjéből az SDKÚ és az SaS kedvezményezettjévé vált.

2006 – választások az egységes párt idején A 2006-os választások részletesebb vizsgálatára azért van szükség, mert az értékes kiindulópontot, összehasonlítási alapot szolgáltathat a négy évvel későbbi voksolás eredményeinek elemzéséhez. Nem szabad elfelejtenünk, hogy ez volt az utolsó olyan önkormányzati választás, melyen az MKP egységes pártként indult. Így a szlovákiai magyaroknak is gyakorlatilag háromféle alternatívája lehetett a polgármester személyét tekintve: az MKP jelöltjére szavaznak, egy független (jó eséllyel magyar nemzetiségű) jelöltre, vagy pedig egy olyan személyre, aki egy szlovákiai szlovák párt nevében jelölteti magát – és ugyanúgy lehet akár magyar, akár más nemzetiségű.

Az önkormányzati választásokra érvényes, hogy a jelentős számú független induló és a sajátos helyi viszonyok miatt kevesebb látható botránnyal és előzménnyel járnak, mint akár a megyei szintű, akár az országos parlamenti választások. A konfliktusok nagy része helyi szinten marad, nem éri el a sajtó ingerküszöbét, vagy csak a lokális médiában jelenik meg. A 2006-os választás ennek megfelelően viszonylag kisebb teret kapott az újságokban, magyar vonatkozásban pedig elsősorban a dunaszerdahelyi és a komáromi eseményekkel kapcsolatban kapott teret. Dióhéjban: Dunaszerdahelyen az MKP hivatalos jelöltje, Pázmány Péter és a legerősebb ellenjelölt, Antal Ágota közti harc fajult sokszor személyeskedésig. Komáromban Bastrnák Tibor, az MKP parlamenti képviselője pártja és a helyi pártszervezet ajánlása ellenére függetlenként mérettette meg magát – és nyert, többek között a párt hivatalos jelöltjével szemben. Szlovák részről természetesen

26

Tokár Géza

Pozsony, Kassa és a hagyományos nagyvárosok (Zsolna, Besztercebánya, Poprád, Nagyszombat) jelentették a fő témát.

Míg a nagyvárosok komoly sajtófigyelmet kaptak, addig a kisebb településeken, községekben viszonylag észrevétlenül zajlott a szavazás. Összességében a Statisztikai Hivatal adatai szerint 47,65 százalékos részvétel mellett 2903 helyen sikerült megválasztani a polgármestert (a lehetséges 2924-ből, több helyütt érvénytelennek, vagy döntetlennek bizonyult a szavazás). A legerősebb pártok eredményeit a következő ábra foglalja össze:

1000

895

900 800 700 600

419

500 400

215

300

212

197

200

162

129

100

85

SN S

KU SD

KD H

Sm er S-

H ZD S

H ZD SSN

M KP

D Sm er -S

Fü

gg et len

0

Önkormányzati választások (2006) összesített eredmény. Forrás: Statisztikai Hivatal

Mint az a fenti kimutatásból látható, a legeredményesebbeknek – már hagyományosan – a független jelöltek bizonyultak, 895 polgármesteri hellyel. A Smer-SD jelöltjei 419 pozíciót szereztek meg, míg a hagyományosan erős MKP, mint az egyetlen szlovákiai magyar párt, 215 hellyel a harmadik pozíciót foglalta el az összesített sorrendben. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy a párt emberei minden tizedik településen kulcspozíciót foglaltak el.

Adódik a kérdés, hogy a 215 település etnikailag, nagyságát és szerkezetét tekintve milyen helyet foglal el a listán – mennyiben beszélhetünk jelentős, fontos funkciókról.

A választási eredményt árnyalhatja, ha a fentebb már meghatározott klaszteres módszert alkalmazva kategóriákra osztjuk az egyes településeket. Amennyiben ezt a műveletet elvégezzük, a következő kimutatást kapjuk:

27

Az önkormányzati választások eredményeinek elemzése

250

215

200 132

150 100

43

50

14

12

4

7

2

0

1

0

0

0

Sk öz ség Sn ag yk öz ség Sn ag yv áro s Ös sze se n

al u

kö zsé V g na gy kö zsé g V na gy vá ro s Sk isf al u

V

kis f V

kö zsé g na gy kö zsé g M na gy vá ro s M

M

M

kis f

al u

0

Az MKP eredményei településtípus szerint (2006) . Forrás: Statisztikai Hivatal

Mivel először kerültek feltüntetésre a fő kategóriák, érdemes a részletesebb magyarázat kedvéért szétszedni a táblázatot. A települések előtti előtag az etnikai összetételt jelzi, az „M“ betűvel a magyar többségű (60 százaléknál is nagyobb arány), a V jelzővel a vegyes lakosságú (30-60), az S jelzővel pedig a szlovák többségű (30-nál kisebb magyar nemzetiségű részarány) községek lettek jelölve – azon mintán belül, mely a jelentős magyar kisebbséggel bíró településeket tömöríti.

Eszerint az MKP a 215 megszerzett pozíció több mint felét a magyar többségű kis falvakban érte el – olyan településeken, melyeken a lakosság lélekszáma nem haladta meg az ezer főt. Ehhez további 43 „község“, tizennégy „nagyközség“ és négy nagyváros csatlakozott. Ha a vegyes etnikai összetételű településeket vizsgáljuk, a dominancia eltűnik, azokon a helyeken, ahol a magyar közösség részaránya 30 és 60 százalék között ingadozott a 2001-es népszámlálási adatok alapján, az MKP összesen mindössze 21 polgármesteri helyet tudott szerezni. Arra pedig az egész vizsgált mintát tekintve egyetlen példa akadt, hogy a párt jelöltje győzzön egy olyan községben, ahol a magyar nemzetiségűek aránya még a harminc százalékot sem éri el: egészen pontosan a nagykürtösi járásbeli Harasztiról (Chrastince) van szó. A falucska 231 lakója közül a kimutatások szerint kilenc éve csak 23 százalékos volt a magyar nemzetiségűek aránya; Cseri Edit, az MKP jelöltje mégis döntő fölénnyel verte meg független ellenjelöltjét (103:39 arányban).

Ez a minta önmagában még mindig nem elég, hiszen nem mindegy, melyik településfajtából hány darab képezi a mintánk tárgyát. Mielőtt azonban rátérnénk a végső következtetések levonására, érdemes egyenként is megvizsgálni az MKP és a többi párt szereplését a településtípusokra lebontva. Ennek vizsgálata kiindulópontot ad számunkra a 2010-es folyamatok elemzésénél is, valamint látni fogjuk a többi párt szereplését ezen a téren.

28

Tokár Géza

Az eredmények részletes kiértékelése klaszterek szerint Magyar többségű kisfalvak Amint azt látjuk, a vizsgált magyar többségű falvakban az MKP jelöltjei bizonyultak a legerősebbnek, 132 helyet szereztek meg. A független képviselők a második helyre szorultak 86 hellyel, egyetlen másik párt sem szerzett legalább tíz pozíciót. Némileg meglepő, hogy az SDKÚ erősebbnek bizonyult, mint az országos szinten már akkor is domináns baloldali Smer-SD. A felmérés összességére jellemző, hogy baloldali tömegpárt nem tudott erős jelölteket állítani a magyar többségű területeken (1. ábra).

5

9 2

3 1

86

2

1

2

132

MKP

ANO

Független

HZDS

Smer-SD

ROI

SDKU

SJ

KDH

SK/H koalíció

1. ábra. Magyar többségű falvak 2006

Magyar többségű községek Az ezer és háromezer fő közötti községeket tekintve szintén megfigyelhető az MKP dominanciája, 43 jelölttel. A függetlenek itt is a második helyet foglalják el 38 hellyel, míg az SDKÚ egyetlen jelentősebb magyar községben sem tudott nyerni – nem úgy, mint a Smer-SD. A mintában felbukkanó SK/H koalíció azon szövetségeket jelöli, melyeket a magyar párt valamelyik szlovák párttal kötött – vagy betársult, vagy fordított folyamatra volt példa (2. ábra).

Magyar többségű nagyközségek és kisvárosok A „nagyközségek” elnevezés, mint említettük, csalóka, három- és tízezer fő közötti településekről van szó. A mintából tizennégy települést is elvittek az MKP jelöltjei, a függetleneknek mindössze hat hely jutott. Két települést ugyanakkor a legnagyobb jobboldali párt, az SDKÚ jelöltjei tartottak kézben: a Tőketerebesi járásban Tiszacsernyőről (Tibor Dulík) és a Lévai járásban Ipolyságról van szó. Utóbbi település ebből a szempontból

Az önkormányzati választások eredményeinek elemzése

29

kuriózumnak számít, és rámutat a felmérés besorolásának problémájára: Lőwy János, az SDKÚ akkori jelöltje négy év múlva már a Híd képviseletében, az MKP támogatásával diadalmaskodott ugyanott (3. ábra).

4 12

MKP Független 43

Smer-SD SDĽ

38

SK/H koalíció

2. ábra. Magyar többségű községek 2006

2

MKP

6

Független SDKU 14

3. ábra. Magyar többségű nagyközségek 2006

Magyar többségű nagyvárosok A legnagyobb stratégiai jelentőséggel a magyar többségű nagyvárosok rendelkeztek.

Ezen városok megszerzése jár a legnagyobb presztízsértékkel a politikai pártok számára, így nem is számít meglepőnek, hogy a magyar többségű nagyvárosokban az MKP jelöltjei taroltak, és csupán egyetlen településen tudott nyerni független jelölt. Párkány városáról van szó, ahol Ján Oravecz meggyőző fölénnyel, méghozzá 2811:1681 arányban diadalmaskodott az MKP jelöltje, Szigeti László volt oktatási miniszter felett. A többi településen – Dunaszerdahely, Somorja, Gúta, Fülek – MKP-siker született (4. ábra).

30

Tokár Géza

1

MKP Független

4

4. ábra. Magyar többségű nagyvárosok 2006

Vegyes lakosságú kis falvak A vegyes lakosságú falvakat tekintve jelentősen megváltozik a kép, ami az MKP és a magyar párthovatartozásukat nyíltan felvállaló jelöltek sikerességét illeti. A vizsgált minta legsokoldalúbb kategóriájáról van szó, melyben a független jelöltek bizonyultak a legeredményesebbnek, 32 polgármesteri hellyel. Az MKP jelöltjei 12 pozíciót szereztek ezekben a községekben, míg a sorban harmadik SDKÚ-nak is sikerült nyolc helyet bebiztosítania (kérdéses, hogy az európa- és kisebbségbarát SDKÚ mennyiben számíthatott pártalternatívának az MKP vonalától független magyar jelöltek számára). A legnagyobb baloldali párt, a Smer-SD ebben a kategóriában is csak a negyedik helyen zárt, öt polgármesteri pozícióval (5. ábra).

Vegyes lakosságú községek A kisebb létszámú minta hasonló megosztást mutat, mint az előbbi esetben, azaz fokozatosan visszaszoruló MKP-dominanciát. A vizsgált településeken a független jelöltek számítanak a legerősebbnek, az MKP összesen hét pozíciót szerzett (további kettőt szlovák pártokkal együttműködve) ebben a kategóriában. Az SDKÚ két helye mellett a Smer három község polgármesteri címét is megszerezte (6. ábra).

Vegyes lakosságú községek Meglehetősen kis létszámú mintáról van szó, a hét településből kettőben MKP-s jelölt, ötben pedig független jelölt nyert. Érdekesség, hogy a magyar párt mindkét győztese egyetlen járásból, a Kassa-környékiből került ki: Tornán Molnár Pál, Szepsin pedig Zachariaš István győzött. Nagykaposon Petrikán Péter, Zselízen Bakonyi Pál, Ógyallán Zemko Margit, Naszvadon Haris József, Diószegen Szabó Antal nyert – mindannyian függetlenek (7. ábra).

Az önkormányzati választások eredményeinek elemzése

3

1

4

1

12

3 2 2 8

MKP

HZDS

Független

HZD

Smer-SD

ASV

SDKU

Sk nagykol

KDH

SK/H nagykol

ANO

5

32

5. ábra. Vegyes lakosságú kis falvak 2006

2

2 7

3

MKP Független Smer-SD SDKU SK/H nagykol

18

6. ábra. Vegyes lakosságú községek 2006

2

MKP Független

5

7. ábra. Vegyes lakosságú nagyközségek és kisvárosok 2006

31

32

Tokár Géza

Vegyes lakosságú nagyvárosok Mint azt korábban említettük, ezt a mintát három, meglehetősen eltérő etnikai arányú város alkotja: Komárom, Galánta és Rimaszombat. Más-más okokból kifolyólag, de 2006-ban egyik településen sem sikerült MKP-jelöltnek nyernie. Komáromban Bastrnák Tibor, a párt parlamenti képviselője függetlenként indult és nyert, Galántán Alexander Mézeš 4049:1015 arányban győzte le Kolek Jánost, az MKP jelöltjét (a magyarság aránya 36,8 százalék a településen a 2001-es adatok szerint). Rimaszombatban Cifruš István győzött három riválissal szemben: a HZD-s Jozef Šimko mindössze 72 szavazattal szerzett kevesebbet, mint a győztes 2677 voksa, az MKP jelöltje, Bán Zoltán 656 szavazattal az utolsó, negyedik helyen zárt (8. ábra).

Vegyes lakosságú nagyvárosok 2006 0

MKP Független

3

8. ábra. Vegyes lakosságú nagyvárosok 2006

Szlovák többségű kisfalvak A szlovák többségű falvakban az MKP jelöltjeinek egyéniben nem, koalícióban pedig elvétve volt esélye a sikerre. A független jelöltek 15 polgármesteri hellyel vezetik a kategóriát, a Smer-SD jelöltjei ugyanakkor kilenc pozíciót is megszereztek, miközben az SDKÚ három helyet tudott bebiztosítani. A mintában egyedüliként sikerült polgármesteri helyet szereznie a kommunista KSS jelöltjének, Ľudovít Darmo Gömöristvánmezőn (Španie Pole) győzött – ehhez 29 voksra volt szükségt (9. ábra).

Szlovák többségű községek A minta szlovák többségű községeiben sem szerzett polgármesteri helyet az MKP, a független jelöltek ellenben hét, a Smer-SD jelöltjei pedig három pozíciót is szereztek.

Az MKP ugyanakkor a szlovák pártokkal kötött koalíció részeként három településen is társgyőztesként szerepelt: a tőketerebesi járásbeli Újhelyen (Slovenské Nové Mesto, 12

Az önkormányzati választások eredményeinek elemzése

33

százaléknyi magyar) Ján Kalinič egyedüli jelöltként, SDKÚ-Smer-MKP-színekben győzött, Jozef Havlik a lévai járásbeli Kálnán (16 százalék, KSS-HZDS-Smer-MKP) nyert, František Šnír pedig Nagyidán (Kassa-környék, 18 százalék, MKP-Smer (10. ábra).

Szlovák többségű kisfalu 2006

1

1

2

2

MKP Független Smer-SD

3

SDKU 1

15

KDH HZDS

3

KSS Sk nagykol SK/H nagykol

9

9. ábra. Szlovák többségű kisfalvak 2006

Szlovák többségű község 2006

3

0 MKP Független 7

2

Smer-SD KDH HZDS Sk nagykol

1

SK/H nagykol

1 3

10. ábra. Szlovák többségű községek 2006

Szlovák többségű nagyközségek A szlovák többségű nagyközségek-városok ötfős mintát alkotnak. Érdekességként megfigyelhető, hogy az öt településből négyen is olyan jelölt nyert, aki nem felvállaltan függetlennek számított, hanem egy szélesebb körű, két, vagy jóval több tagból álló szlovák nagykoalíció támogatását élvezte, miközben magyar ellenjelölt a közösség szimbolikus aránya miatt nem is volt (11. ábra).

34

Tokár Géza

Szlovák többségű nagyközség 2006 0 1

MKP Független Sk nagykol

4

11. ábra. Szlovák többségű nagyközségek 2006

Szlovák többségű nagyvárosok A mintába tartozó szlovák többségű nagyvárosokra ugyanaz a jelenség érvényes, mint a nagyközségekre – a magyar közösség kis, sokszor szimbolikus létszáma miatt nem számított politikai tényezőnek. Ettől függetlenül a szlovák nagykoalíciók bizonyultak a legeredményesebbnek a déli szlovák városokban, hat helyet szereztek a formális pártszövetségek, míg a független jelöltek ötöt. Az MKP egyetlen győztes széleskörű koalícióhoz sem adta a nevét. Léván és Vágsellyén az ellenjelöltet támogatták. Losoncon Csúsz Péter az OKS és az MKP közös jelöltjeként 1522:2764 arányban veszített a szlovák pártkoalíció által támogatott Milan Markóval szemben, Rozsnyón és Szencen a párt nem állított jelöltet (12. ábra).

Szlovák többségű nagyváros 2006 1

0

5

MKP Független Smer-SD Sk nagykol

6

HZD 1

12. ábra. Szlovák többségű nagyvárosok 2006

35

Az önkormányzati választások eredményeinek elemzése

Az egyes klaszterek eredményeinek összevetése után érdemes megvizsgálni az MKP eredményességét a települések szerkezetétől függően. A vonatkozó összehasonlítás a következőképp néz ki:

MKP százalékos eredményesség (2006) 100% 80% 60%

Többi párt

40%

MKP

20%

na gy kö zs M ég na gy vá ro s V ki sfa lu V kö zs V ég na gy kö zs V na é g gy vá ro s S ki sfa lu S kö zs S ég na gy kö zs S ég na gy vá ro s

zs ég

kö

M

M

M

ki

sfa l

u

0%

MKP százalékos eredményesség 2006

Amint az látszik, az MKP eredményességének szórása az etnikai közeg nagyságától változik. A nagyság függvényében is változik a sikerességi ráta, minél népesebb az adott település, annál valószínűbb az MKP-s jelöltek sikere is – ugyanakkor ez a jelenség részben annak lehet köszönhető, hogy a nagyobb települések jelöltjeit maga a párt is felkarolja.

Az MKP a legeredményesebbnek a magyar nagyvárosok klaszterében bizonyult – nyolcvan százalékkal. A magyar nagyközségként jellemzett szegmensben a párt 63,6 százalékban hozta a településeket, a kisfaluk között 54,3, a nagyközségekben pedig 48,8 százalékos volt a sikerességi ráta.

Jóval gyengébbnek bizonyult az MKP ereje a vegyes lakosságú falvakban, a legkisebb településeken 16,4, a községekben pedig 21,8 százalékos volt az eredményesség.

Az MKP némileg jobban teljesített a nagyközségekben – 28,5, de a vegyes lakosságú nagyvárosok közül egyben sem tudott eredményes lenni. A szlovák többségű településeken a pártnak esélye sem volt a győzelemre. Itt kell megjegyezni, hogy az MKP a különféle koalíciók által összesen 12 helyet szerzett – egyiket sem háromezer főnél népesebb településen, etnikai összetételtől függetlenül. A nagyobb településeken tehát a szlovák pártokkal való közösködés vagy nem járt sikerrel, vagy pedig meg sem valósult.

36

Tokár Géza

A fenti adatok fényében reálisabban tudjuk értékelni a „csonka” MKP lehetőségeit a 2010-es választásokon, csakúgy, mint a sok esetben az elődpárt elitjére építkező Híd kiindulópontjait. Egyben a két párt összesített eredményének összehasonlítására is lehetőség nyílik.

A 2010-es választások – előzmények Ahogy arról korábban szó esett, a 2010-es önkormányzati választások teljesen más körülmények között érték a szlovákiai magyar közösséget, mint a négy évvel korábbiak; 2006ban egyetlen közös párt jelöltjeire lehetett voksolni. Az MKP-n belüli belső feszültségek 2007 márciusában egy elnökcserében (Bugár Béla helyett Csáky Pál) jelentkeztek, később pedig abban csúcsosodtak ki, hogy Bugár és több társa 2009 márciusában távozott a pártból.

A hivatalosan a szlovák-magyar feszültségeket enyhíteni szándékozó és a nemzetek együttműködésére építő Híd megalakításával nem csak országos, de régiós szinten is többtényezőssé vált a verseny. A Híd megalakulása után a párt helyi struktúrái is formálódni kezdtek, s arra, hogy valójában milyen erősek, a választások adhattak választ.

A 2010. november 27-re (szombat) meghirdetett választás magyar-magyar viszonylata különösen pikáns lehetett annak fényében, hogy mi történt az azt megelőző két országos voksoláson, melyen Bugár Béla pártja már részt vett. A 2009 őszén tartott megyei választásokon az önszervezési folyamat közepén tartó Híd is elindult, de mindössze két egyéni és egy koalíciós jelöltet tudott a megyei testületekbe juttatni – ellentétben az MKP negyven képviselőjével.

A megyei választások eredményéhez képest 2010 júniusára fordult a kocka. Az MKP helyzeti fölénye a kampány során eltűnt, míg a Híd megerősítette pozícióit. Bugár Béla pártja 8,12 százalékos eredménnyel a parlamentbe jutott és tizennégy képviselői helyet szerzett, míg az MKP 4,33 százalékkal a törvényhozáson kívül maradt és története során először kellett szembenéznie a parlamenten kívüli léttel.

A választások tétje Annak ellenére, hogy a Híd a parlamentbe került, továbbra is nyitott maradt az a kérdés, vajon a valóságban mennyire erősek a párt helyi struktúrái. Azok a sejtek, amelyek hosszú távon jelenthetik a Híd fennmaradását, hiszen helyi szinten képviselik és hirdetik a párt érdekeit, valamint biztosítják a politikusi utánpótlást. A Híd regionális szervezeteinek valós erejét, népszerű politikusainak mozgósító hatását addig csak a megyei választások jelezték, viszont a párt abban az időben még egyértelműen az MKP gyengébb alternatívájának számított. Szintén kérdéses volt, hogy a Híd ideológiájával összeegyeztethető szlovák-magyar megbékélést vajon sikerül helyi szinten is alkalmazni, és a Híd támoga-

37

Az önkormányzati választások eredményeinek elemzése

tottsága helyi szinten megmutatkozik-e az etnikailag vegyes falvakban. A párt számára tehát a hosszú távú túlélés záloga volt a választásokon való jó szereplés.

A Híddal szemben az MKP-nak teljesen másféle problémákra kellett választ adnia 2010 őszén. A pártban a kudarcba fulladt parlamenti választások után személycserékre került sor, Csáky Pál helyett Berényi József ült az elnöki székbe. Az MKP hivatalosan a megújulást hirdette – egy olyan folyamatot, amit a közvélemény gyakran a személycserékkel, a népszerű politikusok megtartásával és a kevésbé népszerű jelöltek kirostálásával azonosít. A belső megújulási folyamat a fenti időszakban még nem kezdődött el, az MKP számára azért volt fontos a jó szereplés a választásokon, hogy létező alternatívaként, nyertes pártként maradjon meg a köztudatban. Egy hangzatos siker – az erkölcsi mellett – személyi tőkét is jelenthetett volna a pártnak, hiszen a tehetséges és népszerű helyi politikusok kiválasztására a régiók a legtökéletesebbek.

Szintén szimbolikus jelentősége volt annak, melyik párt szerzi meg a szlovákiai magyarság nagy bástyáinak számító városokat – mint már annyiszor korábban, Dunaszerdahely és Komárom sokadszorra is kiemelt szerepet játszott a választások előtti csatározásokban.

A két város esetével külön kiemelten foglalkozunk, a többi településre viszont részletes ismertetéseink során alább kitérünk.

A választások összesített eredménye Miután meghatároztuk a választások tétjét, az előzmények után dióhéjban ismertetjük az eredményeket. Az MKP összesítve 129 polgármesteri helyet szerzett a választásokon, ez-

1000

895

900 800 700 600

419

500

212

197

200

162

129

SD KU

215

300

H

400

100

85

Önkormányzati választások (2010) összeített eredmény. Forrás: Statisztikai Hivatal

SN S

KD

Sm er S-

H ZD S

H ZD SSN

M KP

D Sm er -S

Fü

gg et len

0

38

Tokár Géza

zel az ötödik legeredményesebb párttá vált (négy évvel korábban 215 pozíció és összesített harmadik hely), a Híd ezzel szemben rögtön a hatodik helyen végzett, 95 polgármesteri tisztséggel. A köztudatban a számok ellenére mégis az MKP egyértelmű győzelmeként maradt meg az önkormányzati választás, ami a nagyvárosok eredményeinek köszönhető: Berényi József pártja rendkívül jól szerepelt a magyar városokban, míg a Hídnak egyetlen szimbolikus helyen sem sikerült nyernie.

Munkánk következő részében járásonként elemezzük a változásokat a 2006-os helyzethez képest a települések szerkezetének, a Híd előretörésének és a szlovák pártok jelöltjeinek térnyerése, vagy térvesztése fényében.

A Híd eredményével kapcsolatban említésre méltó, hogy a párt 95 polgármesteri székéből mindössze 85 helyet szerzett az általunk vizsgált mintában – tehát azon községekben, ahol a magyar kisebbség aránya számottevő. Ennek ellenére a Híd szlovák-magyar irányultságának viszonylatát továbbra is érdemes vizsgálni, hiszen nem csak az a kérdés, hogy szerepel a párt tisztán szlovák, vagy más kisebbségi környezetben, szlovák politikusain keresztül, hanem az is, miként állja meg a helyét a vegyes környezetben. Ahol az együttműködés nem csak üres jelszónak, hanem esetenként valós, helyi szinten is megfogalmazandó igénynek tekinthető.

Dunaszerdahelyi járás A Dunaszerdahelyi járás talán a legjelentősebb magyar többségű járásnak számít, ezért nagyon fontos a pártoknak. Különösen azért, mert itt található a 37 magyar többségű kisfalu mellett tizennyolc község, nagyközségek és Dunaszerdahely is. Az MKP homogén blokkját a Hídnak 2010 őszén nem, vagy csak kis mértékben sikerült megtörnie: amellett, hogy Dunaszerdahelyet Hájos Zoltán révén megtartotta az MKP, ugyanez a folyamat figyelhető meg a legtöbb községben is. A Híd legnagyobb szerzeménye így Nagymagyar (Zlaté Klasy), ahol Matiaško László függetlenből vált a párt jelöltjévé és tulajdonképpen csak megtartotta korábbi pozícióját. Az MKP ezen kívül hat kisfalut vesztett el. (13 -14. ábra)

Érsekújvári járás Az Érsekújvári járás abba a kategóriába tartozik, ahol a magyar községek aránya ugyan jelentős (lélekszámban és teljes számokban is), viszont a pártjelöltek száma arányaiban mérve alacsony. Az MKP 2006-ban is jóval gyengébben teljesített, mint a független jelöltek, négy évvel később a Híd megjelenése miatti lemorzsolódása miatt tovább gyengültek a párt pozíciói. A Híd legnagyobb sikere Tardoskedd (Tvrdošovce) megszerzése. Érdekesség, hogy Tóth Marián, a párt jelöltje az MKP-s jelöltből függetlenné váló Juhász Györgyöt tudta legyőzni. Az Érsekújvári járásban két olyan nagy település is található, amely stratégiai jelentőségű. A magyar többségű Párkányt Ján Oravecz különösebb nehézség nélkül

39

Az önkormányzati választások eredményeinek elemzése

őrizte meg ellenjelöltjeivel szemben (az MKP nem állított versenytársat, a Híd igen), míg Érsekújvár polgármesteri posztját továbbra is megőrizte az a Gejza Pischinger, akit gyenge MKP-s kötődésű jelöltként jellemezhetünk.l. (15 -16. ábra)

40 35 SDĽ

30

SK/H koalíció

25

ANO

20

Smer-SD

15

Független

10

MKP

5 0

M kisfalu

M község

M n.község

M n.város

V kisfalu

13. ábra. Dunaszerdahelyi járás 2006

40 S koalíció

35

MKP koalíció

30

Smer-SD

25

SDKU

20

Független

15

M koalíció

10

Híd

5 0

MKP M kisfalu

M község

14. ábra. Dunaszerdahelyi járás 2010

M n.község

M n.város

V kisfalu

40

Tokár Géza

16 14 12 10

SK/H koalíció

8

Független

6

MKP

4 2

15. ábra. Érsekújvári járás 2006

s ár o na gy v

S

öz sé g

S

na gy k

zs ég S

kö

lu ki

sfa

s V

ár o na gy v

öz sé g

M

na gy k

kö

M

M

M

ki

sfa l

u

zs ég

0

Érsekújvári járás − 2010

16 14 12

Smer-SD

10

Független

8

Híd

6

MKP

4 2

s ár o na gy v

öz sé g

S

S

na gy k

zs ég kö S

V

ki

sfa

lu

s ár o na gy v

M

öz sé g

na gy k

zs ég kö

M

M

M

ki

sfa l

u

0

16. ábra. Érsekújvári járás 2010

Galántai járás A Galántai járás egy év alatt az MKP bástyájából a Híd egyik jelentős regionális központjává vált a három gócpont közül. A járásban sok magyar község található, és 2006-ban el lehetett mondani, a régió polgármestereinek jelentős hányadát az MKP adja. A Híd megalapítása után a helyzet jelentős mértékben megváltozott. Érdemes megjegyezni, hogy a Híd új községeit kevés kivétellel (Csady Zsuzsanna, Feketenyék – Čierna Voda) ugyanazok a

41

Az önkormányzati választások eredményeinek elemzése

személyek vezetik, mint négy évvel korábban. Elmondható tehát, hogy a helyi MKP-s elit szivárgott át Bugár Béla pártjához, két esetben pedig közös támogatást szereztek a politikusok. Eközben Galántán az MKP támogatásával is induló Zoltán Horváth elbukott a független Ladislav Maťašovskýval szemben. (17 -18. ábra)

14 12 10

SK/H koalíció

8

Független

6

MKP

4 2

s S

na gy v

ár o

ro s

zs ég

na gy vá V

M

V

na gy kö

lu sfa ki V

na gy k

öz sé g

zs ég kö M

M

ki

sfa l

u

0

17. ábra. Galántai járás 2006

14 12

S koalíció

10

M koalíció

8

Független

6

Híd

4

MKP

2

18. ábra. Galántai járás 2010

s S

na gy v

ár o

ro s na gy vá V

V

na gy kö

zs ég

lu sfa ki V

öz sé g

M

na gy k

zs ég kö M

M

ki

sfa l

u

0

42

Tokár Géza

Kassa-vidéki járás Kassa-vidék azon járások közé tartozik, ahol a magyar kisfalvak mellett viszonylag sok olyan nagyobb település is található, ahol a lakosság már etnikailag nem homogén, hanem vegyes. Az MKP-nak ilyen körülmények között is sikerült megtartania a települések nagy részét, ami a párt szempontjából siker. Az ötven százalékon aluli magyar népességarány mellett Tornán és különösképpen Szepsin nem változott az MKP-s vezetés. A Híd ezzel szemben kevés helyen tudta megvetni a lábát, leginkább a magyar nagykoalíció keretén belül. Greso Róbert, Szeszta (Cestice) polgármesterbe egyetlen Hídasként 2006-ban még függetlenként ténykedett a település élén. (19 -20. ábra)

Komáromi járás A Komáromi járás jellegzetességei nagyban megegyeznek a Dunaszerdahelyi járáséval: számos magyar falu, község, viszonylag jelentős MKP-dominanciával és a szlovák pártok gyenge, sok helyütt nem is létező képviseletével a polgármesteri posztokon. A Híd feltűnése nem gyengítette meg számottevően az MKP pozícióit, valamint a párt vezető politikusa, Bastrnák Tibor Komáromban sem tudott nyerni. Eközben Gútát az MKP jelöltje, Horváth Árpád nehézségek nélkül tartotta meg. A Híd legnagyobb nyereségét Perbetén érte el Koša József révén, az MKP érdekes módon a magyar nagyközségekben önállóan nem tudott mandátumot szerezni (Marcelházán Varga Ervin MKP-Híd jelöltként lett polgármester) (21 -22. ábra).

14 12 SK/H koalíció

10 8

Smer-SD

6

Független

4

MKP

2

19. ábra. Kassa-vidéki járás 2006

zs ég kö S

sf a lu ki S

zs ég na gy kö V

V

kö

zs ég

lu sfa ki V

kö M

M

ki

sfa l

u

zs ég

0

43

Az önkormányzati választások eredményeinek elemzése

14

Híd koalíció

12

Smer-SD

10

S koalíció

4

Független

2

Híd

0

MKP

ki

V

S

kö

sfa l

zs ég

S

kö

na gy kö

lu V

M

V

ki

kö

sfa

u sfa l ki M

zs ég

M koalíció

u

6

zs ég

SDKU

zs ég

8

20. ábra. Kassa-vidéki járás2010

16 14 12

Smer-SD

10

Független

8

MKP

6 4 2

sf a lu ki S

ro s na gy vá

V

zs ég

zs ég kö V

na gy kö V

s ár o na gy v

M

öz sé g

na gy k

zs ég kö

M

M

M

ki

sfa l

u

0

21. ábra. Komáromi járás 2006

Lévai járás A Lévai járás a nagy mintavétel, valamint a sok vegyes lakosságú község miatt az egyik legtarkább járásnak számít, ami a polgármesterek politikai hovatartozását illeti. Az MKP jelentős, de nem domináns szerepet játszott a régióban, és ez az állapot a Híd feltűnése után sem változott. A Lévai járás magyar szempontból legjelentősebb települését, Ipoly-

44

Tokár Géza

ságot (8061 lakos, 62 százaléknyi magyar) Lőwy János vitte el. A helyi politikus négy éve az SDKÚ színeiben győzött, 2010-ben pedig a Híd jelöltjeként az MKP támogatásával. A helyi kis falvakban az MKP-val párhuzamosan kialakultak a Híd struktúrái, miközben a vegyes lakosságú településeken a függetlenek mellett más pártok jelöltjei is labdába rúgtak (23 -24. ábra).

16 14 12

M koalíció

10

Független

8

Híd

6

MKP

4 2

u S

ki

sfa l

ro s na gy vá

zs ég

V

V

kö V

M

na gy kö

zs ég

s ár o na gy v

öz sé g

zs ég

na gy k M

M

M

ki

kö

sfa l

u

0

22. ábra. Komáromi járás 2010

25

SK/H koalíció S koalíció

20

ASV

15

SDKU Smer-SD

10

HZDS KDH

5

Független

23. ábra. Lévai járás 2006

S

s ár o

na gy v

öz sé g

zs ég kö

na gy k

S

S

sf a lu ki S

zs ég

na gy kö

zs ég V

V

kö

lu sfa ki

V

öz sé g

zs ég M

na gy k

kö

M

M

ki

sfa l

u

0

MKP

45

Az önkormányzati választások eredményeinek elemzése

MKP koalíció Híd koalíció

25

M koalíció 20

SDKU ASV

15

SZ

10

SaS

5

Smer-SD S koalíció

s ár o

öz sé g

na gy v

Független Híd

S

zs ég

V

S

na gy k

u

kö

sfa l ki S

S

zs ég na gy kö zs ég

lu V

kö

sfa ki

V

öz sé g

na gy k

M

M

M

ki

kö

sfa l

u

zs ég

0

MKP

24. ábra. Lévai járás 2010

12 SK/H koalíció S koalíció

10 6

SDKU

8

Smer-SD

4

Független

2

MKP

s S

na gy v

ár o

u sfa l ki S

lu V

ki

sfa

s ár o M

na gy v

zs ég M

M

ki

kö

sfa l

u

0

25. ábra. Losonci járás 2006

Losonci járás A Losonci járás az arányaiban számos vegyes lakosságú és szlovák többségű település miatt meglehetősen sokszínű mintát szolgáltat. A magyar többségű településeken korábban az MKP jelöltjei domináltak, négy év elteltével főként a kisebb falukban szorult vissza a párt

46

Tokár Géza

támogatottsága. A losonci járásbeli Fülekhez köthető a magyar pártok legnagyobb 2010-es kudarca, az MKP-Híd közös jelöltként induló Estefán László ugyanis 989:1068 arányban veszített a HZDS-SDKÚ-Smer nagykoalíció indította Jaromír Kaličiakkal szemben. A Híd Losoncon ugyanakkor a végső győztes Alexandra Pivková mögé sorakozott fel. Említésre méltó a Híd pozíciószerzése a vegyes lakosságú kis falvak körében is (25 -26. ábra).

S koalíció

12

M koalíció

10

Híd koalíció

8

SDKU

6

Smer-SD EDS

4

Független

2

Híd

0

s ár o na gy v

ki

S

M

V

S

ki

na gy v

sfa

sf a lu

lu

s ár o

zs ég M

M

ki

kö

sfa l

u

MKP

26. ábra. Losonci járás 2010

20 HZD

18 16

SK/H koalíció

14

Smer-SD

12

SDKU

10 8

S koalíció

6

Független

4 2

MKP

s S

na gy v

ár o

zs ég kö S

u sfa l ki S

zs ég V

kö

lu sfa ki V

zs ég kö M

M

ki

sfa l

u

0

27. ábra. Nagykürtösi járás 2006

47

Az önkormányzati választások eredményeinek elemzése

Nagykürtösi járás Egy újabb olyan járásról beszélünk, ahol a települések rétegezettsége miatt sok párt jelöltje feltűnik a végső győztesek között. Számottevő magyar településből sok nincs a környéken, magyar kisfalvakból és községekből annál több. Míg 2006-ban ezen a téren nyilvánvaló volt az MKP erőfölénye, évekkel később visszaszorult a párt polgármestereinek a száma – a Híd illetve a Híd vegyes koalícióinak köszönhetően. Érdekes jelenség, hogy a Híd egyik természetes koalíciós partnere ebben a régióban az MKP-n kívül az SDKÚ volt, erősítve azt a tézist, hogy a vezető jobboldali párt korábban a magyar alternatív elitnek adott teret az MKP jelöltjeivel való versenyben (27 -28. ábra).

Nagymihályi járás Galánta után a második nagy Híd-gócpontról beszélhetünk a nagymihályi választási eredményeket figyelembe véve. Az új párt 2010-es kiugróan jó eredménye annak köszönhető, hogy Jakab Elemér személyében a Híd egy olyan regionális szinten erős és elismert politikust tudott beszervezni, aki több helyi párttársát is magával vitte. Az eredmény látható: a 2006-ban még kiugróan átlag feletti eredményességű (a magyar kisfalvakban tizenháromból tizenegy tisztséget vivő) MKP mindössze három településen tudta megőrizni pozícióit. A Híd ellenben átvette a régióban az erős párt szerepét, jelöltjei jórészt a korábbi MKP-sok és független képviselők soraiból kerültek ki (29 -30. ábra).

Smer-SD 20

SDKU

18 16

M koalíció

14

N koalíció

12

Híd koalíció

10 8

HZD

6

S koalíció

4 2

Független Híd

s S

na gy v

ár o

zs ég kö S

u sfa l ki S

V

kö

zs ég

lu sfa ki V

zs ég kö M

M

ki

sfa l

u

0

28. ábra. Nagykürtösi járás 2010

MKP

48

Tokár Géza

14 12 Smer-SD

10 8

SDKU

6

Független

4

MKP

2

s

ki

na gy v

ár o

sf a lu

zs ég V

S

S

kö V

na gy kö

zs ég

lu V

M

ki

ki

sfa

sfa l

u

0

29. ábra. Nagymihályi járás 2006

20 HZD

18 16

SK/H koalíció

14

Smer-SD

12

SDKU

10 8

S koalíció

6

Független

4 2

MKP

s S

na gy v

ár o

zs ég kö S

u sfa l ki S

zs ég V

kö

lu sfa ki V

zs ég kö M

M

ki

sfa l

u

0

30. ábra. Nagymihályi járás 2010

Nagyrőcei járás A Nagyrőcei járásban az MKP-nak 2006 folyamán sem voltak különösen erős pozíciói, a kilenc magyar többségű faluból négyet vittek a párt jelöltjei. Ez a helyzet a 2010-es választások után egyrészt romlott, hiszen a felére csökkent az MKP-s falvak száma, másrészt viszont a párt jelöltje, Szögedi Anna megnyerte a választásokat Tornalján, ahol korábban

49

Az önkormányzati választások eredményeinek elemzése

a független Dubovsky László volt a polgármester. Dubovsky a választásokon egyébként mindössze 29 szavazatot szerzett, az 1420 voksot gyűjtő Szögedi a Híd-SDKU-SaS színekben induló, 845 szavazattal végző Nagy Lászlót verte. A Híd ebben a járásban elsősorban koalíciós partnerként volt jelen, így sikerült nyernie magyar és vegyes lakosságú, valamint szlovák falvakban is (31 -32. ábra).

10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0

S koalíció Smer-SD SDKU Független

s ár o na gy v S

öz sé g S

na gy k

sfa lu S

ki

lu sfa ki V

öz sé g na gy k M

M

ki

sfa l

u

MKP

31. ábra. Nagyrőcei járás 2006

S koalíció

10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0

SDKU Híd koalíció Smer-SD KDH Független Híd

32. ábra. Nagyrőcei járás 2010

s ár o na gy v S

öz sé g S

na gy k

sfa lu ki S

lu sfa ki V

na gy k M

M

ki

sfa l

öz sé g

u

MKP

50

Tokár Géza

Nyitrai járás A Nyitrai járás azért kuriózum, mert az MKP gyakorlatilag teljesen elveszítette korábban sem túl erős pozícióit a térségben. Balkó Róbert koloni polgármester az egyetlen, aki felvállalta a pártot, ő is koalíciós jelöltként indult (MKP-KDH-Híd). A rohamosan asszimilálódó zoboraljai falvakban az MKP szerepét ugyanakkor átvette a Híd, a párt jelöltjei

8

KDH

7

S koalíció

6 5

SK/H koalíció

4

HZDS

3

Smer-SD

2

Független

1

MKP

s ár o na gy v

öz sé g

S

S

na gy k

zs ég kö

u sfa l ki

S

V

S

kö

zs ég

lu sfa V

ki

zs ég kö M

M

ki

sfa l

u

0

33. ábra. Nyitrai járás 2006

8 7

S koalíció

6

N koalíció

5

Smer-SD

4

Független

3

Híd

2

MKP

1

34. ábra. Nyitrai járás 2010

s ár o na gy v

öz sé g

S

S

na gy k

zs ég kö S

u sfa l ki S

V

kö

zs ég

lu sfa ki V

zs ég kö M

M

ki

sfa l

u

0

51

Az önkormányzati választások eredményeinek elemzése

négy tisztséget is szereztek. A régióban nem meglepő módon a Smer és a szlovák nagykoalíciók is jelen vannak, de a magyar jelentőségű falvakban és községekben a függetlenek dominálnak (33 -34. ábra).

Rimaszombati járás A legnépesebb mintát adó járásról beszélünk, sok kis magyar faluval. A Rimaszombati járás a Híd harmadik gócpontja, elsősorban Simon Zsolt pártbeli szerepvállalásának és a hozzá kötődő politikusoknak köszönhetően. A Híd abszolút számokban is tényező a járásban a maga 16 polgármesteri posztjával, miközben az MKP 18 helyet szerzett. Rimaszombat viszont független maradt, Cifruš István, aki függetlenként lett polgármester, majd a Híd színeiben indult ismét, csak a harmadik helyen végzett a szavazáson Jozef Šimko mögött – de Auxt Ferenc (MKP) előtt (35 -36. ábra).

S koalíció KDH

60

ROI

50

ANO KSS

40

SK/H koalíció HZDS

30

HZD

20

SJ SDKU

10

Smer-SD

35. ábra. Rimaszombati járás 2006

öz sé g

na gy k

zs ég S

kö S

sf a lu ki S

ro s na gy vá

V

V

kö

zs ég

lu sfa ki V

zs ég kö M

M

ki

sfa l

u

0

Független MKP

52

Tokár Géza

HZD 60

Híd koalíció

50

S koalíció

N koalíció

RIS

40

OKS MKP koalíció

30

SDKU

20

Smer-SD SRK

10

Független

öz sé g

na gy k

zs ég

Híd MKP

S

kö S

sf a lu ki S

ro s na gy vá

zs ég

V

V

kö

lu sfa ki V

kö M

M

ki

sfa l

u

zs ég

0

36. ábra. Rimaszombati járás 2010

Rozsnyói járás A Rozsnyói járás magyar vonatkozással rendelkező községeiben 2006-ban többnyire MKP-s, illetve független jelöltek lettek a polgármesterek. Négy évvel később, a Híd megjelenésével ez megváltozott, de némileg furcsa módon – az új párt mindössze egy volt MKPst olvasztott a soraiba, a többiek korábban függetlenként ténykedtek, vagy újként kerültek a politikába. A rozsnyói mintára egyébként jellemző a sok pártállást változtató független, aki vagy egy pártból kilépve méretteti meg magát párton kívüliként, vagy pedig négy évvel később lép be valamelyik politikai formációba. A 2010-es győztesek között akad példa ex-MKP-s függetlenre (Fábián András, Kőrös-Kružná), MKP helyett MKP-SaS-SDKÚ, illetve MKP-Híd-HZDS koalíciót választó jelöltre is (37 -38. ábra).

Szenci járás A Szenci járás mintájában korábban is a független jelöltek domináltak, és ez a helyzet a Híd feltűnésével sem változott. Sőt, ez az egyetlen olyan vizsgált járás, ahol a Híd önmagában nem, szlovák pártokkal való koalícióban pedig mindössze egy helyet szerzett (Rétén MKPHíd együttműködés formálódott). Az MKP ugyanakkor négy polgármesteri tisztségéből csak kettőt tartott meg (39 -40. ábra).

53

Az önkormányzati választások eredményeinek elemzése

25 20 S koalíció

15

Független MKP

10 5 0

M kisfalu

M község

V kisfalu

V község

S nagyváros

37. ábra. Rozsnyói járás 2006

25 HZDS

20

Smer-SD N koalíció

15

MKP koalíció Független

10

Híd 5 0

MKP

M kisfalu

M község

V kisfalu

V község

S nagyváros

38. ábra. Rozsnyói járás 2010

Tőketerebesi járás Egy újabb sokszínű járás, köszönhetően a vegyes mintának – a magyar községek mellett szlovák és vegyes lakosságú települések is a részét képezik. Míg 2006-ban a magyar kisfalvakban csak az MKP és függetlenek tudtak polgármesteri pozícióhoz jutni, addig a Híd feltűnésével párhuzamosan a különféle koalíciók is megszokottá váltak a településeken.

54

Tokár Géza

Érdekesség, hogy a magyar pártoknak a régió két magyar többségű domináns települését – Királyhelmecet és Tiszacsernyőt – sem 2006-ban, sem pedig négy évvel később nem sikerült megszerezni. Királyhelmecen a független Balogh József a Híd részvételével formált szlovák koalíciót (Pataky Károly) és az MKP jelöltjét (Pásztor István) is legyőzte. Tiszacsernyőn Marta Vozáriková (Smer) győzött 422 vokssal, miközben a Híd-jelölte Viktor Palko 331, az MKP-jelölt Antalík Mária pedig mindössze 19 szavazatot kapott (41 -42. ábra).

6 5

Smer-SD

4

KDH

3

S koalíció Független

2

MKP

1 0

M kisfalu

V kisfalu

V község

S kisfalu

S község

S nagyváros

39. ábra. Szenci járás 2006

6 Híd koalíció

5

M koalíció

4

Smer-SD KDH

3

Független 2

Híd MKP

1 0

M kisfalu

V kisfalu

40. ábra. Szenci járás 2010

V község

S kisfalu

S község

S nagyváros

55

Az önkormányzati választások eredményeinek elemzése

25 S koalíció

20

SK/H koalíció

15

SDKU

10

Smer-SD Független

5

MKP

s na gy v

ár o

zs ég

sf a lu

kö

S

S

V

S

ki

zs ég kö

lu sfa ki V

öz sé g

M

na gy k

kö M

M

ki

sfa l

u

zs ég

0

41. ábra. Tőketerebesi járás 2006

25

N koalíció KDH

20

Híd koalíció 15

M koalíció

10

Smer-SD Független

5

Hid MKP

s

S

na gy v

ár o

zs ég kö S

sf a lu ki S

V

kö

zs ég

lu sfa ki V

öz sé g

M

na gy k

zs ég kö M

M

ki

sfa l

u

0

42. ábra. Tőketerebesi járás 2010

Vágsellyei járás A Vágsellyei járás elsősorban magyar többségű nagyközségei révén számított az MKP egyik legerősebb bástyájának, és ez az állapot a 2010-es választások után sem változott – a párt mind a három helyi nagyközségben (Farkasd, Negyed, Pered) megtartotta pozícióit.

A Híd egyetlen polgármesteri posztját az a Bergendi Ferenc szerezte Vágkirályfán, aki korábban az MKP tagja volt (43 -44. ábra).

56

Tokár Géza

4 3

S koalíció Független

2

MKP 1

S

na gy v

ár o

s

zs ég S

kö

zs ég kö V

öz sé g M

na gy k

zs ég kö M

M

ki

sfa l

u

0

43. ábra. Vágsellyei járás 2006

4 3

S koalíció Független

2

Híd MKP

1

s S

na gy v

ár o

zs ég kö S

zs ég kö V

öz sé g M

na gy k

zs ég kö M

M

ki

sfa l

u

0

44. ábra. Vágsellyei járás 2010

A Híd polgármestereinek háttere Az egyik alapkérdésünk, melyet a választásokkal kapcsolatban felvetettünk a Híd polgármestereinek hátterét érintette. Vajon a Híd sikere az új arcoknak biztosított betörési lehetőségnek, az MKP-s átlépőknek, vagy valamilyen teljesen más jelenségnek köszönhető? A nyertesek kategorizálásából választ tudunk adni a kérdésre.

A mintába tartozó 83 polgármestert, akik csak és kizárólag a Híd színeiben indultak és

Az önkormányzati választások eredményeinek elemzése

57

így is nyertek, összesen négy kategóriába sorolhatjuk be. Az elsőbe – új arc címén – azok a személyek tartoznak, akik a 2006-tól hivatalban levő polgármestertől szerezték meg a tisztséget, a Híd jelöltjeként, a 83 polgármesterből huszonhatan.

Külön, és meglehetősen népes kategóriát alkotnak az MKP-ből átlépő polgármesterek.

Azon személyeket értjük ezalatt, akik megtartották tisztségüket négy év után is, viszont pártot váltottak: az MKP-ból átléptek a Hídba. A déli régiókban összesen harminc ilyen polgármester volt.

Meglepően sok olyan jelölt nyert a Híd támogatásával, aki ugyan korábban is a település polgármestere volt, csak éppen függetlenként. Összesen 23 jelölt tartozik ebbe a kategóriába.

A független politizálást felváltó pártpolitizálásra két magyarázat adódhat. Az egyik, hogy a Híd remek feltételeket tudott ajánlani a jelölteknek, akik rövid, vagy hosszú távú érdekből léptek be a pártba. A másik, hogy a helyi közösségek vezetői, akik az MKP-s körökön kívül rekedtek, alternatíva hiányában függetlenként politizáltak korábban, a Híd feltűnésével viszont ismét fel tudtak vállalni egy nem szlovák pártot.

A Híd polgármestereinek akadt egy negyedik, kevésbé népes csoportja is: négy olyan személy, akik korábban más szlovák pártokat képviseltek. Pártváltásukra a függetleneknél is megemlített két jelenség adhat magyarázatot.

Amennyiben tehát a Híd hátterét vizsgáljuk, azt látjuk, hogy vegyes a kép: egyformán, és majdnem egyenlő arányban alkotják azt új politikusok, egykori MKP-s törzstagok, és volt függetlenek. Nem meglepő, hogy „csak“ a Híd-polgármesterek egyharmada számít újnak, hiszen gyakorlatilag két év alatt lehetetlen kiépíteni az elitet. Ha valami meglepetést okozhatott, akkor az az, hogy az MKP által előszeretettel kommunikált régiós fölényhez képest viszonylag milyen nagy számban voltak jelen a párt elszakadói (45. ábra).

4 26 23

Új arc Volt MKP-s Volt független Más pártból jött

30

45. ábra. A Híd polgármesterei

58

Tokár Géza

Az MKP polgármestereinek háttere Bár a nyilvánosságban is kevésbé kapott hangsúlyos szerepet, legalább annyira érdekes téma a Híd szereplése mellett megvizsgálni, milyen körülmények között szerezte meg polgármesteri tisztségeit az MKP. A pártszakadás miatt logikus lehet azt gondolni, hogy az MKP fő célja a „túlélés“ volt, azaz korábbi tisztségeinek megtartása, de még érdekesebb belegondolni, vajon van-e tere egy meggyengült pártnak arra, hogy egyes területeken nemhogy csökkenje, de növekedjen a befolyása.

Az MKP győztes jelöltjeit a hovatartozás alapján szintén négy kategóriába lehet osztani.

A minta legnépesebb részét azon polgármesterek alkotják, akik négy éve is az MKP színeiben szerezték meg a posztot, azaz megtartották tisztségüket. Összesen 87 olyan polgármestert lehetett összeszámolni a mintában, akik ebbe a kategóriába esnek. Érdekes adat, hogy a 135-ös mintának ez gyakorlatilag a kétharmada.

A lista második, bár jóval kevésbé népes csoportját azon politikusok alkotják, akik az MKP színeiben nyertek – úgy, hogy „felváltották“ az előttük regnáló MKP-s pártjelöltet.

Gyakorlatilag tehát a helyi MKP színeiben került sor belső váltásra, ezt a változtatást pedig a választók is jutalmazták. Összesen tizennyolc olyan polgármester akadt, aki ebbe a kategóriába tartozik.

A harmadik csoportot azon települések alkotják, ahol az MKP-nak sikerült nyernie, holott négy évvel korábban elbukott, vagy nem is indult. Összesen tizenhat hasonló községet és várost különböztetünk meg – ez az MKP abszolút nyeresége 2006-hoz képest.

Van egy negyedik, nem túl népes kategória is: azon polgármesterek csoportja, akik 2006-ban nem MKP-s színekben, hanem jellemzően (de nem kizárólag) függetlenként nyertek, négy évvel később viszont a párt színeiben indultak. Nyolc személy alkotja ezt a csoportot.

A Híd-mintához hasonlóan tehát az MKP adatai egyértelműen azt mutatják, polgármestereik legtöbbje négy év elteltével megtartotta posztját. Furcsa, hogy mind a két minta esetén az arány gyakorlatilag kétharmad – csakhogy míg az MKP a saját polgármestereire támaszkodik, a Híd a független és az MKP-s politikusokból egyaránt válogathatott.

Mivel a két minta arányaiban hasonló, ezért az MKP számára sem értékelhető aggasztó jelként a megújulás elmaradásának hiánya és a sok ismétlő jelölt. Egy olyan jelenségről van szó, ami a helyi szintű politikában megszokott – meglehetősen sok tisztviselő tudja megtartani pozícióit (46. ábra).

Az MKP vesztesége – miért a hiányzó falvak?

Az MKP nyereségével ugyan foglalkoztunk, de a 2010-es önkormányzati választások egyik, ha nem a legfontosabb fejleménye az volt, hogy a párt rengeteg helyet el is veszített.

Mintegy 115 községről van szó – azért a „mintegy“ kitétel, mert a két minta nem teljesen egyezik meg, nem mindegyik községben hirdettek nyertest most, vagy 2006-ban.

Az önkormányzati választások eredményeinek elemzése

59

8 16 MKP címvédés MKP váltás 18

Nyert település Politikusi pártváltás 87

46. ábra. MKP: megszerzett települések

1

19

30 Koalícióra lépés Jelölt független lett 18

Elveszett település Jelölt hídas lett Egyéb

47

47. ábra. MKP: elvesztett települések

Az MKP által elveszített településeket szintén be tudjuk sorolni a vereség okait tekintve – méghozzá ugyanúgy négy kategóriába, miközben érdekes módon szinte itt is érvényesül az MKP-nál és a Hídnál tapasztalható nagyjából kétharmados arány a tisztségüket megtartó és elveszítő személyeket illetve.

A legnépesebb csoportot azon települések adják, melyeken az MKP elveszítette a választásokat – korábbi jelöltjét leváltotta egy olyan utód, akinek a párthoz már semmilyen köze nem volt. Érdemes megjegyezni, ebbe a kategóriába tartoznak azon Hídas polgár-

60

Tokár Géza

mesterek is, akik nem pártváltásnak köszönhetően kerültek a székükbe, hanem leváltották, vagy a választásokon megverték az MKP jelöltjét. A párt összesen 47 helyen veszítette el a pozícióját egy új jelölt feltűnése miatt.

A második legnépesebb csoportot azon képviselők alkotják, akik átléptek a Hídba, és megvédték tisztségüket. Összesen harminc polgármesterről van szó, akik ebben a formában jelennek meg a Híd nyereségének kimutatásában is.

Tizenkilenc olyan esetre volt példa a mintában, amikor a – jellemzően MKP-s – polgármester már nem önállóan, hanem a Híddal szövetségben indult a választásokon, egyfajta magyar nagykoalíció képviselőjeként. Ugyan kétségeket vethet fel, mennyire célravezető a hasonló jelölteket MKP-s veszteségként elszámolni, de legalább annyi érv szól mellette, mint ellene: a jelöltek lojalitása csökkenhet, idővel a Híd mellé állhatnak végleg, ha az MKP eltűnik, vagy akár csak pusztán pragmatikus okokból.

Végül pedig tizennyolc esetben az egykori MKP-s polgármesterek már párton kívüli függetlenként arattak győzelmet a választásokon. Mint ahogy azt láttuk a Hídhoz és MKPhoz csapódó függetlenek számában, ez a fluktuáció nem számít egyedinek, több esetben döntenek úgy a jelöltek, hogy a következő választásokon párttámogatással a hátuk mögött, vagy épp függetlenként van esélyük nyerni. Az önkormányzati választásokon a pártpolitikának kisebb jelentősége van, mint az országos, vagy akár megyei választáson (47. ábra).

A magyar pártok eredményessége: Amennyiben a magyar pártok eredményességét viszonyítjuk a szlovákiai átlaghoz, kicsit bővebb mintát vehetünk: hiszen az MKP-n és a Hídon kívül ott vannak még a két párt koalíciói, közösen, vagy éppen vegyesen más pártokkal, amelyek tovább árnyalják a képet (bár szintén gondot okozhat annak megítélése, mennyire szimbolikusan vett részt az adott párt a koalícióban). A vegyes koalíciók mindenesetre csak a vegyes, legfőképp pedig a túlnyomórészt szlovák lakosságú településeken torzíthatják az adatokat jelentősen.

A minta azt mutatja, a magyar pártok jelölte polgármesterek a magyar többségű kisfalvakban az összes tisztség 62,7 százalékát szerezték meg (2006-ban az MKP 54,3-at). A magyar községekben az arány 52,7 százalék (48,8), a nagyközségekben 72,7 (63,6), a nagyvárosokban 60 százalék (80 – azaz négy helyett csak három az ötből). A vegyes lakosságú kis falvakban a magyar pártok 39,7 (16,4) százalékos eredménnyel szerepeltek, a községekben ez az arány 31,25 (21,8), a nagyközségekben 28,5 (28,5). A szlovák mintában gyakorlatilag csak a Híd különféle koalíciói számítanak bele, Bugár Béla pártja szólóban megszerzett egy szlovák többségű kisfalut, koalícióban további kilencet és egy községet. Két nagyvárosban a Híd szintén a győztes koalíció része volt.

Mit jelent ez a gyakorlatban? A kétpárti versengés szigorúan a jelöltek pártállását tekintve a legtöbb téren javulást hozott (az egy kivételt ismét csak Fülek jelenti, a magyar nagyvárosok kategóriájában – ha azt az MKP-Híd közös jelölt hozza, nincs visszaesés) (48. ábra).

61

Az önkormányzati választások eredményeinek elemzése

100% Többi párt 80%

N koalíció M koalíció

60%

Híd koalíció 40%

MKP koalíció

20%

Híd MKP

u

zs ég

sfa l

kö

ki

M

M

M

na gy kö zs M ég na gy vá ro s V ki sfa lu V kö zs V ég na gy kö zs V na é g gy vá ro s S ki sfa lu S kö zs S ég na gy kö zs S ég na gy vá ro s

0%

48. ábra. A magyar pártok eredményessége

100% 80% 60%

Híd

40%

MKP

20%

u sfa l ki S

zs ég

V

kö

na gy kö

zs ég

u V

ki sf

al

s V

ár o na gy v

öz sé g

M

M

na gy k

zs ég kö M

M

ki

sfa l

u

0%

49. ábra. A magyar pártok eredményessége

MKP-Híd szerkezeti változások A tisztán MKP-s és Hídas jelöléssel induló győztes polgármesterek listáját összehasonlítva látszik, hogy helyi szinten a magyar településeken tapasztalható a nagyjából kétharmados MKP-s fölény. A magyar nagyvárosok esetében a Híd egyszer sem tudott győzni. Ami érdekesebb, hogy a párt a vegyes lakosságú településeken valóban jobban

62

Tokár Géza

szerepelt arányaiban – igaz, ez abszolút számokban „csak“ tizenhárom kisfalu és négy község megszerzését illeti. Az MKP ebben a szegmensben ugyanakkor látványosan gyengélkedett. Ami a szlovák többségű településeket illeti, a dél-szlovákiai régióban sem az MKP, sem pedig a Híd nem tudott komoly pozíciót kiépíteni. Előbbi esetben ez nem újdonság, utóbbi szempontjából pedig mutatja, hogy délen a Híd jelöltjei továbbra is nagyon erősen kötődtek a magyar etnikumhoz, nem képesek nemzetiségi alapon egyesíteni a választókat (49. ábra).

Konklúzió – győztesek és vesztesek Minden tényezőt egybevetve kit tekinthetünk a 2010-es önkormányzati választások győztesének? Az eredmények vizsgálata után tulajdonképpen az előzetes elvárások fényében mindkét párt megtalálhatja a sikereket és a kudarcokat is, mindössze szemléletmód kérdése.

Ami az MKP-t illeti, bizakodásra adhat okot, hogy a párt már parlamenten kívüliként is képes volt megtartani polgármestereinek komoly részét. Sikerült szimbolikus győzelmeket aratnia a szlovákiai magyar nagyvárosokban, ráadásul nagy riválisa, a Híd egyetlen helyen sem tudott győzni. Az önkormányzati választások kellő szándék esetén jó kiindulópontot szolgáltathatnak ahhoz a belső megújuláshoz, amit Berényi József helyezett kilátásba. A legnépszerűbb helyi politikusok akár országos karriert is kezdhetnek – ugyanakkor látni kell, hogy abszolút számokban nem tűnt fel sok új erős helyi ember.

Az MKP eredményeit viszonylag könnyű kudarcként is beállítani. A helyi sikerekre építő, megyei önkormányzati választásokon a Híd jelöltjeinek szinte semmilyen teret nem adó párt elveszített majdnem száz polgármesteri funkciót, és bár a bő élvonalban foglal helyet, nem tartozik a legnagyobb pártok közé régiós szempontból. Több régióban vészesen meggyengült az MKP jelenléte, ami a parlamenti választásokon is visszaüthet.

A Híd eredményeit értékelve látni kell, hogy a párt egyrészt sikeresen megteremtette azt a helyi politikusi réteget, melyre a jövőben is támaszkodhat. Első indulásakor szerzett a számára kulcsfontosságú dél-szlovákiai régióban 83 helyet, új és régi arcokkal egyaránt, országos viszonylatban is a vezető pártok közé emelkedve. A Híd több helyütt koalícióban is eredményesnek bizonyult, ami ugyanúgy lehetett szükségmegoldás és pótcselekvés, mint a párt helyi elismertségének megteremtésére irányuló lépés.

A párt ugyanakkor egyetlen kulcsfontosságú helyen sem tudott győzni, beleértve Dunaszerdahelyet és Komáromot. Míg az első városban egy viszonylag ismeretlen jelölt bukott el, és ez megbocsátható, Komáromban Bastrnák Tibor, a Híd egyik vezető politikusa és központi személyisége egyenesen elveszítette funkcióját. Az MKP egyértelmű somorjai győzelme is szimbolikus sikerként adható el a másik oldal részéről.

Ami a szlovákiai magyar közösséget illeti, az adatok kiértékelése után úgy tűnhet, a pluralizmus és a belső verseny hozott némi eredményt: a Híd, az MKP és a különféle koalíciók

Az önkormányzati választások eredményeinek elemzése

63

jelöltjei együttesen jobban szerepeltek, mint korábban az egységes magyar párt. Elveszett ugyanakkor Fülek, pedig a városban MKP-Híd koalíció formálódott. Bebizonyosodott – csakúgy, mint 2006-ban -, hogy a pártok helyi érdekképviselete sok esetben valóban a fennálló etnikai töréspontoktól függ.

64

Varagya Szilvia1

A 2010. évi önkormányzati választások Nagymegyeren A 2010-es önkormányzati választások Nagymegyeren több szempontból is jelentős változást hoztak. Egyrészt megtört egy hagyomány: a város lakosai a demokratikus választások során mindaddig minden esetben független polgármesterjelöltnek szavaztak bizalmat, másrészt éppen akkor nyert a Magyar Koalíció Párt jelöltje, amikor a parlamenti választásokon a párt kudarcot tudott maga mögött – nem jutott be a parlamentbe. A „legmagyarabb város“ (ahol a lakosság kb. 85 %-a magyar nemzetiségűnek vallja magát) egyúttal első ízben választott magának magyar nemzetiségű polgármestert.

A nagymegyeri városvezetés 1989 óta néhányszor felhívta magára a nyilvánosság figyelmét. JUDr. Samuel Lojkovičot, aki1990-ben, 1994-ben, 1998-ban és 2002-ben is független jelöltként elnyerte a polgárok bizalmát és a város első emberévé választották, 2005-ben korrupció vádjával első fokon elítélték. A 2006-os választásokon azonban újra versenybe szállt a polgármesteri székért, a lakosok pedig a történtek ellenére újonnan bizalmat szavaztak neki. 2007 februárjában börtönbüntetése miatt megfosztották polgármesteri posztjától, helyére ideiglenesen az addigi alpolgármestert, Néveri Sándort nevezték ki. A 2007-es időközi választásokon Ing. Ladislav Rudický, PhD., szintén független jelölt nyert, aki 2010-ig állt a fürdőjéről híres város élén.

A legutóbbi, 2010-es választásokon első ízben nyert egy politikai párt jelöltje, az MKP-s Néveri Sándor. Ő szerezte meg az érvényes szavazatok több mint 30 százalékát, és a 8 választási körzetből ötben előzte meg a többi jelöltet. Összesített eredmények: 1. Néveri Sándor: 1211 2. Ladislav Rudický: 1082 3. Samuel Lojkovič: 891 4. Mikóczy Dénes: 792 5. Andrej Takács: 36 A tizenhárom tagú nagymegyeri képviselő-testületben a polgárok bizalmát 8 független, valamint 5 MKP-s képviselőjelölt szerezte meg. Néveri Sándor képviselőjelöltként is megmérettette magát, és a második legtöbb szavazatot kapta. Polgármesterré választása miatt azonban helyét a városatyák között a soron következő, független jelölt foglalta el, így az arány 9:4-re módosult – a négy évvel ezelőtti helyzetnek megfelelően.

1

Varagya Szilvia, az esettanulmány szerzője, Néveri Sándor kampányának volt a vezetője.

65

Választási hajlandóság és preferenciák Néveri Sándor választási kampányát határozott programja mellett személyes helyismeretére, valamint a választópolgárok preferenciájának elemzésére építette.

A kampánystratégia kidolgozásához fontos alapot adott egy ismert közvélemény-kutatató intézet kétfordulós felmérése, amelyet Néveri Sándor megbízásából készített 2010. augusztus 18. és 26. között. A megbízott intézet egy reprezentatív mintán alapuló kutatást végzett Nagymegyer és Izsap városrész lakosai között. A 450 fős minta tükrözte a város lakosságának nem, kor, iskolai végzettség és nemzetiség szerinti valós összetételét.

A kutatás szerint a lakosság kétharmada nagymegyeri származású, egyharmada betelepült, a tősgyökeres megyeriek 90 százaléka magyar, 10 százaléka szlovák, a betelepültek háromnegyede magyar, negyede szlovák. A megkérdezett magyar lakosok 72 százaléka, a szlovákok 48 százaléka jelölte meg Nagymegyert szülővárosának. Az összlakosság 85 százalékát erős kötődés jellemzi, hiszen élete elkövetkező szakaszában is itt szeretne élni. Az elköltözni óhajtók közül kimagasló arányt (27 %) mutatott a 18-35 éves magyar nemzetiségű korosztály, elsősorban a munkalehetőség és életszínvonal érdekében, másodsorban pedig azért, mert „túl hangos és zűrös“ városnak tartják Nagymegyert. A kutatás szerint a költözni vágyók elsődleges motívuma a jobb anyagi boldogulás, valamint az érdekesebb élet.

A megkérdezettek választási hajlandóságát a következő ábra szemlélteti:

10 8

biztosan elmegy

2

valószinűleg elmegy 52

valószinűleg nem megy el biztosan nem megy el

28

nem tudja

MKP: elvesztett települések

A megkérdezettek 60 százaléka adott biztos választ arra a kérdésre, hogy elmegy-e választani, döntő többségük (52%) biztos igennel válaszolt.

A bizonytalanok részaránya a felmérés időpontjában 40% volt, azaz a választásra jogosultak majdnem fele, ami releváns célcsoportot képvisel a választási kampányban, hiszen

66

Varagya Szilvia

döntő szava lehet. A megkérdezetteknek ez a csoportja nem volt igazán behatárolható, sem nemzetiségileg, sem más szempont szerint, így alapos odafigyelést és elemzést tett szükségessé felkutatásuk.

A kutatás szerint egy konkrét jelölt kedvéért a válaszadók 62 százaléka szeretett volna elmenni választani. Egy konkrét párt támogatásának céljával azonban csupán 27%. A régi vezetés megtartása érdekében a megkérdezettek 18 százaléka ment volna szavazni.

A jelöltek A 2010-es felmérés szerint a megkérdezettek első számú jelöltje Rudický Ladislav volt. A magyarok és a teljes mintát tekintve is a második helyen Néveri Sándor állt, majd őt követte Lojkovič Samuel egykori polgármester. A megkérdezetteknek azonban 30 százaléka nem tudott konkrét jelöltet megnevezni, így a bizonytalan választási résztvevők mellett ez volt még egy jelentős konkrét célsoport, amely nagymértékben befolyást tudott gyakorolni a választások kimenetelére. A felmérés szerint ebben a csoportban többségben voltak a férfiak, a 18-35 évesek és az 55 éven felüliek és a kevésbé iskolázottak. A „Ha most lennének az önkormányzati választások, Ön melyik polgármesterjelöltre adná a szavazatát?“ kérdésre a következő válaszok érkeztek: A magyarok preferenciái:

A szlovákok preferenciái:

Rudický – 23,4%

Rudický – 39%

Néveri – 18%

Lojkovič – 6,8%

Lojkovič – 11,7%

Néveri – 3,4%

Mikóczy – 9,1%

-

A teljes mintát és a konkrét szavazók arányát tekintve a felmérés idején Néveri Sándornak volt több „névreszóló“ szimpatizánsa (a nevek között további lehetséges jelöltek is szerepeltek, ezeket azonban tanulmányunkban nem vesszük figyelembe; egyrészt a felmérés idején is messze elmaradt támogatottságuk a négy megnevezett személy mögött, másrészt végül nem indultak a választásokon):

Teljes minta

Konkrét jelöltre szavazok

Konkrét jelöltre szavazó magyarok

Lojkovič Samuel

10,2

21,9

23,6

Mikóczy Dénes

7,3

20,5

23,2

Néveri Sándor

15,2

38,8

41,9

Rudický Ladislav

23,8

63,9

58,0

Konkrét jelöltre szavazó szlovákok Kicsi az elemszám, nem értelmezhetők az eredmények

A 2010. évi önkormányzati választások Nagymegyeren

67

A hivatalban levő polgármestert ezek alapján kevesebben választanák, mint amennyien elégedettek vele, s ez a szlovákok esetében is igaz, pedig ők még elégedettebbek Rudickýval, mint a magyarok. Ugyanakkor a kutatásvezető szerint az augusztusi preferenciák szerint ő volt a legesélyesebb polgármesterjelölt.

Amennyiben eltekintünk a konkrét nevektől, s csupán az iránt érdeklődünk, hogy az új polgármester személyét milyen szempontok alapján választanák a megyeriek, akkor négy szempont a legfontosabb (4. táblázat): 1. olyan jelöltre fognak szavazni, aki már bizonyított (29%) 2. aki képviseli az érdekeiket (21%) 3. akinek az eddigi tevékenységével elégedettek (18%) 4. akinek meggyőző programja van (14%) A kutatás vezetője ezekből az ismeretekből arra következtetett, hogy ezek a szempontok alátámasztják a személyes preferenciákat, hiszen elmondható, hogy az első három „helyezett” (Rudický-Néveri-Lojkovič) mindegyikére illenek, leszámítva a meggyőző programot, amely a kampány alatt válik időszerűvé. Bár a megkérdezettek a kampánynál is a saját tapasztalataikat tekintik a jelölttel kapcsolatos legmegbízhatóbb információforrásnak, így továbbra is a legfontosabb szempont a jelölt eddigi tevékenysége.

A választás során a megkérdezett lakosok legfontosabb szempontként a jelölttel való személyes tapasztalatot, valamint a jelölt személyes kampányát határozták meg, ezeket követte a városi lap és a városban sugárzó magántelevízió. Mivel a városi lap és a magántelevízió hírközlését individuálisan határozták meg, Néveri Sándor kampányát a lakosokkal való személyes kapcsolatok építésére alapozta.

Az említett kutatás szerint a megkérdezett lakosok fele 2010 augusztásában elégedett volt a polgármester, valamivel kevesebé a városi hivatal tevékenységével, viszont a képviselőtestület munkáját csupán a válaszadók egyötöde értékelte pozitívan. Az új polgármester iránti legfontosabb elvárások közül a következőket említették: - a munkanélküliség – 78% - az egészségügy helyzete – 68% - a közbiztonság – 29% - az életszínvonal – 26% - a fiatalok helyzete – 24% - a lakáshelyzet – 23% A felmérést vezető szociológus szerint nem lehet kiszűrni, hogy a választási preferenciáktól eltekintve, amelyek szerint Rudický vezet, ki a legesélyesebb polgármester-jelölt. Az adatok szerinte inkább csak arról tanúskodnak, hogy a szavazás legfontosabb szempontjai szerint a legesélyesebbek közül mind a háromnak lehetne esélye.

A kutatás egyértelműen rámutatott, hogy a legesélyesebb jelöltek esetében a választási kampánynak döntő jelentősége lehet. A közvéleménykutatás szerint 2010 augusztusában a szlovákok a hivatalban levő polgármestert választották volna újra, a magyarok egy része

68

Varagya Szilvia

is őt, másik része pedig Néveri Sándort. A kutatásvezető arra következtetett, hogy mivel Nagymegyeren a szlovák lakosság alkot kisebbséget, a két jelölt esélyeit nagyban befolyásolta volna, hogy a magyar szavazók között mekkora lett volna a változást óhajtók és azok részaránya, akik magyar nemzetiségű polgármestert akarnak.

A kampánytervezés Néveri Sándor a kampány időszakában a Magyar Koalíció Pártja Nagymegyeri Szervezetének alelnöke volt. Fontos kérdésként merült fel kampánya során, milyen hatással lehet párthovatartozásának felvállalása a választások során azok eredményére. Amint azt korábban említettem, egy konkrét jelölt kedvéért ugyanis a válaszadók 62 százaléka, egy konkrét párt támogatásaérdekében azonban csupán 27% tervezett voksolni.

A párthovatartozásnak ezek szerint nem volt „húzó hatása“. A jelölt azonban úgy döntött, lojális marad a párt helyi alapszervezetéhez, mivel a nagymegyeriek érdekeit nem pártszínek alapján kívánta képviselni, tárgyalások kezdődtek a Most-Híd helyi és magasabb struktúráival is egy esetleges támogatásról. A tárgyalások alternatív lehetőségei között szerepelt a közös jelöltindítás, valamint az MKP jelöltjének támogatása a Most-Híd helyi szervezetének részéről. A korábbi szóbeli megegyezések a jelölés időpontjában azonban a Most-Híd nagymegyeri szervezetének áttekinthetetlen erőviszonyai és más körülmények miatt mégsem lettek betartva, így az MKP Néveri Sándor személyében egyedüli pártként indított a városban saját jelöltet.

A kampánystratégia megtervezésénél egyértelmű döntés született, hogy a polgármesterjelölt önálló kampányt folytat, amely során (meghatározott keretek között) támogatja és bevonja a képviselőjelöltek kampányaktivitásait is. Így például két különböző internetes oldal született (www.neverisandor.sk és www.mkpnagymegyer.sk), a választási plakátok és röplapok esetében a polgármesterjelölt a közös MKP-s anyagok mellett saját nyomtatványokat is eljuttatott a lakosokhoz. Ugyancsak készültek közös és egyéni ajándéktárgyak, valamint a rendezvények esetében is világosan elhatárolható volt, mely esemény a polgármesterjelölt saját kampánya, mely pedig a közös fellépés része. Néveri Sándor ugyanakkor egyéni kampánytevékenységet is folytatott, ami nagyrészt korábbi, vállalkozói aktivitásai folytatásaként vagy teljesen új tevékenységként is értelmezhető: - kulturális és sportesemények támogatása és megszervezése (pl. asztalitenisz tanfolyam indítása, bajnokság a szlovák bajnokok részvételével, A Jövő Napja rendezvény gyerekeknek és fiataloknak stb.)

- az MKP központi irodája által támogatott, egyedülálló, interaktív telefonos fórum amerikai technológia segítségével - magánszemélyként támogatott rendezvények és aktivitások - lakossági gyűjtések városi intézmények részére - partnervárosok polgármestereivel és legfőbb képviselőivel való találkozók

A 2010. évi önkormányzati választások Nagymegyeren

69

- helyi vállalkozókkal, társadalmi és kulturális szervezetekkel, sportegyesületekkel stb. való találkozások, közös rendezvények - médiamegjelenések: interjúk, sajtó- és kampányanyagok megjelenése az Új Szó, Csallóköz, Nagymegyeri Hírmondó, Vasárnap stb. hasábjain - óriásplakátok, LED autó, displayek, kvietítők stb.

- kreatív választási kisfilmek. http://www.youtube.com/watch?v=99cHxeys0yg http://www.youtube.com/watch?v=F2m7iaXP2IQ Az MKP helyi szervezetének képviselőjelöltjei ugyanakkor aktívan kivették részüket a polgármester egyéni kampányából is, melynek záróakkordját egy nagyszabású kampányzáró koncert adta. A képviselő-jelöltek tudatosították, hogy a polgármester-jelölt sikere a párt alapszervezete megítélésének is kedvez. A helyi szervezet egyúttal saját rendezvényeivel is támogatta polgármesterjelöltjét, pl. lakossági fórumok és egyéb rendezvények, találkozók szervezésével Nagymegyeren és Izsapon.

Intenzív választási kampány Nagymegyer még sosem látott olyan intenzív, átgondolt és célzott választási kampányt, mint amilyen a 2010-es volt: napról napra kidolgozott stratégiával, világos, határozott elképzelésekkel, lelkes támogatókkal és újszerű hozzáállással folyt. A végeredmény természetesen számos tényező és a folyamat alkotóelemeinek komplex ötvözésének köszönhető, mindenekelőtt a szakszerű elemzésen alapuló, tudatos tervezésnek, az újszerű választási technikáknak és eszközöknek, professzionális kommunikációnak, a lakosok érdekeit szem előtt tartó, helyi viszonyokra leképzett politikai marketingnek.

Az érvényes szavazatok 30 százalékának megszerzésével Néveri Sándor maga mögé tudta szorítani a hivatalban levő polgármestert és az ötször megválasztott korábbi városvezetőt.

A képviselőtestületnek nem teljesen szerencsés az összetétele, ami a hatékonyságot illeti: kilenc, időnként önálló frakcióként fellépő független, valamint négy, a testületbe az MKP színeiben bejutó képviselő; ez a fölállás az új polgármestert nagy kihívások elé állítja majd a jövőben.

70

Ravasz Ábel1

Új status quo Önkormányzati választások Dunaszerdahelyen

Előzmények és kampány Pázmány Péter a rendszerváltás után két évtizedig a dunaszerdahelyi politikai élet legfontosabb figurája volt. Az Együttélés, majd az MKP színeiben induló politikus 1990-től alpolgármester volt. 1994-et követően egymás után négy alkalommal is megszerezte a polgármesteri tisztséget. 2006-ban azonban a voksolás rendkívül szoros eredményt hozott: Pázmány csupán 76 szavazattal (azaz 1 százalékponttal) tudta megverni a független Antal Ágotát, aki a bíróságon vitatta az eredmények jogosságát. Miután az alkotmánybíróság 2008 végén helyt adott a panasznak, és a szavazatokkal való manipulálás, valamint a kampánycsend megsértése okán megsemmisítette a 2006-os választások eredményeit, Pázmány nem tudta kitölteni utolsó mandátumát, és 2009 februárjában távozni kényszerült hivatalából. Helyét 2010 áprilisában időközi polgármester-választással töltötték be (a képviselőtestület a helyén maradt), melyet az MKP színeiben induló jogász, Hájos Zoltán nyert meg. Megszerezte a szavazatok 40,2%-át és ezzel megelőzte az ismét függetlenként induló Antalt (31,4%), valamint Nagy Lászlót (20,1%) és Öllős Csabát (8,3%).

A Híd párt megalakulása merőben új helyzetet teremtett Dunaszerdahelyen is. A városban a korábbiakban is létezett egy az MKP vezetésével szemben erőteljesen kritikus vonal, mely rendre kihívókat küldött Pázmány ellen (Hunčík Péter majd Antal Ágota személyében), és rendre el is bukott. Azonban a Híd a júniusi parlamenti választásokon a városban elért jó eredménye (48,0% az MKP 33,9%-ával szemben) arra engedett következtetni, hogy a párt jelöltjeinek lehet keresnivalója a novemberi választásokon is. A Híd tehát – más településekhez hasonlóan – Dunaszerdahelyen sem légüres térben kezdte meg a működését, ami abban is megnyilvánult, hogy a korábban az MKP egyedüli ellenzékét jelentő független képviselők közül ketten is a Híd jelöltlistájára kerültek. A pártnak A szerző, Ravasz Ábel szociológus. Édesapja, Ravasz Marián a Híd színeiben a 2010-es választásokon önkormányzati képviselői mandátumot nyert Dunaszerdahelyen.

1

Új status quo

71

nem sikerült azonban megegyeznie Antal Ágotával, aki ezért független jelölt maradt – igaz, 2010-ben csak képviselőként indult, polgármesterként nem.

A 2010. novemberi önkormányzati választások előtti kampány de facto 2010 szeptemberének derekán indult, amikor az MKP bejelentette, hogy ismét Hájos Zoltánt indítja a polgármesteri tisztségért. A Híd egy héttel riválisa után hozta nyilvánosságra, hogy saját jelöltje a helyi politikában újoncnak számító Juhos Anna építészmérnök lesz.

Októberben kiderült, hogy egy harmadik jelölt, a 2006-ban is induló (akkor 11,7%-ot szerző) Örzsik Ödön is a ringbe lép, függetlenként.

A kampányt elsősorban a bombasztikus rendezvények jellemezték, olykor személyeskedésre is sor került, azonban összességében „normális” hangnemben zajlott. A hivatalban lévő polgármester szeptemberben az utóbbi évek legerősebb felhozatalú dunaszerdahelyi vásárjának megszervezésével indított (melynek 32 ezer euró költségű Ákos-koncertje kiváltotta ellenfelei rosszallását), majd november 10. és 24. között – az Összefogással a holnapért polgári társulás szervezésében – két héten keresztül gyakorlatilag lefoglalta magának a városi művelődési központ (VMK) színháztermét, minden választói csoportot külön-külön megszólítani kívánó programokkal. A szintén több nagy volumenű koncertet szervező Juhos a zenészek mellett elsősorban Bugár Béla támogatására próbált alapozni – a Híd elnöke többször is a városba látogatott a kampány idején, és részt vett annak zárórendezvényén is. Ellenpárja, Berényi József is exponálta magát, többek közt az aradi vértanúk emlékére rendezett koszorúzáson.

A „Új kihívások – új lendület!” szlogennel induló Hájos, és az „Akire építhetünk!” mottóval kampányoló Juhos egyaránt egy dinamikus, fejlődő város képét vázolta fel szakpolitikai programjában. A két jelölt programjában több volt a hasonlóság, mint a különbség, és a kampány zömében nem szakpolitikai kérdésekről volt szó – a két jelölt között nem is volt közvetlen vita (sőt, közvetett sem túl gyakran). Hájos beruházásokat ígért a városhoz csatolt falvakban (Ollétejed, Sikabony), kiállt a helyi futballklub, a DAC mellett, a kampányidőszakban beindította a VMK előtti tér felújítását, az utolsó képviselőtestületi ülésen pedig arról számolt be, hogy a városról „irigykedve beszélnek” a környező települések lakói. Juhos meghirdette a „Tiszta Dunaszerdahelyt!” programot, valamint beruházásokat, parkolóhelyeket és parkosítást ígért. A Híd Bugáron kívül Nagy József környezetvédelmi minisztert és Rudolf Chmel miniszterelnök-helyettest is bevetette a jelölt támogatására.

A kampány keményebb részéhez tartozott az, hogy az MKP Juhost kétszer is a kampánycsend megsértésével vádolta (egy a formális kampány megindulása előtti koncert, valamint egy közvetlenül a választások előtt megjelent interjú miatt), ezzel szemben a Híd Hájost a VMK előtti tér befejezetlen felújítása, a DAC finanszírozása vagy éppen az ollétejedi hulladéktelep ügyében a városra kirótt magas büntetés miatt támadta. A kampányidőszakot azonban összességében a különböző időszakos rendezvények tömege sokkal inkább jellemezte, mint a szakpolitikai viták, vagy a személyeskedés.

72

Ravasz Ábel

Polgármesterválasztás 2010. november 27-én a 19601 bejegyzett dunaszerdahelyi választópolgár közül 7971-en járultak az urnákhoz (ez 40,66%-os választási részvételt jelent), közülük 7792-en adtak le érvényes szavazatot a polgármesterjelöltekre. Hájos Zoltán 4382 voksot gyűjtött be (56,2%), Juhos Anna 2803-at (36,0%), a harmadikként befutó Örzsik Ödön pedig 607et (7,8%). Juhos a körzetek, sőt a 19 körlet egyikében sem tudta megverni a hivatalban lévő polgármestert, még abban az 1. körzetben sem, ahol a hidas képviselőjelöltek egyébként 5:1-es bejutó arányban diadalmaskodtak az MKP felett. Örzsik Ödön az egyik körzetben sem tudott számottevő eredményt elérni.

Hájos Zoltán eredménye úgy a konkrét szavazatszám, mint az arány tekintetében kifejezetten jónak mondható, és arra utal, hogy a voksolás előtti csupán mintegy másfél éves polgármesteri tevékenysége során nem követett el olyan hibát, amelyért a választók megbüntették volna – sőt, a 2009-es választásokhoz képest jelentős mértékben növelni is tudta támogatottságát. A két egymást követő évben rendezett voksolás eredményét egyébként nem érdemes közvetlenül összehasonlítani – míg 2009-ben Hájos és fő kihívója, Antal Ágota mellett Nagy László (20,1%) és Öllös Csaba (8,1%) is versenyben volt, 2010-ben csupán Örzsik Ödön indult a hídas és az MKP-s jelöltek mellett.

1. táblázat. Az egyes polgármesterjelöltek támogatottsága százalékban (2002-2010). Év

MKP

Fő kihívó

Többi jelölt összesen

2002

57.9

32.2

9.9

2006

43.1

42.1

14.8

2009

40.2

31.4

28.4

2010

56.2

36.0

7.8

Könnyebben értelmezhető mutató az, hogy a két legerősebb jelölt egymáshoz viszonyított támogatottsága hogyan változott a négy vizsgált időpontban. Ez alapján úgy tűnik, hogy Hájos eredménye jóval erősebb volt a 2009-ben elértnél.

2. táblázat. A kihívók támogatottsága az MKP eredményének százalékában (2002-2010). Év

Kihívó támogatottsága az MKP arányában

2002

55.7%

2006

97.7%

2009

78.2%

2010

64.0%

73

Új status quo

Juhos Anna viszonylag gyengébb eredményét több objektív tényező is befolyásolta.

Egyrészt a jelölt ismertsége a kampány elején sokkal alacsonyabb volt mindkét vetélytársánál; másrészt a novemberi választásokon a Híd a magyarlakta városokban kifejezetten rosszul teljesített, jelöltjei egyetlen környékbeli városban sem tudtak befutni. Továbbá Hájos Zoltán funkcióba lépése után eltelt rövid idő során az ismertségét anélkül tudta növelni, hogy nagyobb, már neki tulajdonított problémák kerültek volna a napvilágra – míg négy év alatt az ilyesmi szinte elképzelhetetlen.

Képviselőválasztás A 2006-os választások során a szavazópolgárok 6 független és 19 az MKP színeiben induló képviselőt választottak meg a 25 tagú képviselőtestületbe. Közülük 2010-ben 19-en mérettették meg magukat újra2 - a 16 újrázó korábbi MKP-s kivétel nélkül hűséges maradt pártjához, míg a függetlenek közül hárman önállóan, ketten pedig a Híd támogatásával vágtak neki a kampánynak. A 2006-ban be nem kerülő képviselőjelöltek közül öten próbálkoztak újra, köztük két független, két KDH-SDKÚ jelölt valamint az MKP színeiben a körzetet váltó Hodosy Szabolcs. A választópolgárok összességében 88 képviselőjelölt közül választhattak, közülük 62 jelölt először mérettette meg magát.

3. táblázat. Az egyes képviselőjelöltek sikeressége pártonként (2010).

Párt

Induló

Befutó

Befutó %

Híd

25

11

44.0%

MKP

25

13

52.0%

Egyéb

17

0

0.0%

Függetlenek

21

1

4.8%

A 2010-es választásokon a szavazók elsősorban a két magyar párt jelöltjeire adták le a voksaikat, mellettük csupán egyetlen független jelöltnek, a korábbi polgármesterjelölt Antal Ágotának sikerült a bejutás a két párt támogatása nélkül. Az MKP szűk többséget szerzett a testületben, 13 fővel, mellettük a Híd 11 képviselőt tudott bejuttatni, egy – korábban is az MKP ellenzékéhez tartozó – független mellett. A szlovák pártok jelöltjei nem kerültek befutó hely közelébe – még az SaS színeiben parlamenti képviselő Somogyi Szilárd sem, aki saját körzetében a 15. helyen végezve a bejutáshoz szükséges szavazatok felét sem szerezte meg –, ahogy az újonnan induló függetlenek sem.

Beleértve a ciklus közben lemondott Török Elemér MKP-s képviselő helyére a testületbe kerülő, szintén MKP-s Horony Ákost.

2

74

Ravasz Ábel

Táblázat. Új és régi képviselőjelöltek sikeressége pártonként (2010).

Jelölt típusa

Induló

Befutó

Befutó %

MKP-s képviselő

16

7

43.8%

Új MKP-jelölt

9

6

66.7%

Hidas képv. (függetlenként)

2

2

100.0%

Új Híd-jelölt

23

9

39.1%

Független képviselő

3

1

33.3%

Új független jelölt

18

0

0.0%

Egyéb új jelölt

17

0

0.0%

Régi jelöltek összesen

21

10

47.6%

Új jelöltek összesen

67

15

22.4%

Új jelöltek, csak Híd/MKP

32

15

46.9%

Különösen érdekes, hogy a választások során a korábbi képviselők nagyarányú cseréje valósult meg. Ez nem csak abból adódik, hogy a testületbe 9, korábban függetlenként sem képviselő hídasnak is sikerült a bejutás – a 16 újrázó MKP-s közül csupán 7 jutott be ismét (43,8%), miközben az MKP-listán lévő új jelöltek (beleértve a korábban be nem jutó Hodosyt) kétharmada járt sikerrel. Ha az új jelöltek közül csak a két magyar párt által indítottakat vesszük figyelembe, akkor kiderül, hogy gyakorlatilag ugyanolyan eséllyel indultak az új és a régi jelöltek. Ez egyben azt is jelenti, hogy a választók az MKP által dominált korábbi képviselőtestület részleges megújulására szavaztak, a polgármester személyének megtartása mellett.

4. táblázat. A megválasztott képviselőjelöltek pártonkénti megoszlása körzetenként (2010).

Körzet

Híd

MKP

Független

Összesen

1

5

1

0

6

2

2

5

1

8

3

1

3

0

4

4

3

3

0

6

5

0

1

0

1

Összesen

11

13

1

25

A pártok támogatottsága az egyes választókörzetekben egyenlőtlenül alakult, amiben a demográfiai eltérések (pl. a panellakások száma, az új lakások aránya) mellett vélhetően az egyes jelöltek személyes aktivitása is szerepet játszott. Az MKP a 2. és 3. körzetekben

75

Új status quo

(városközpont és nyugati lakótelep) jutott előnyhöz, míg a Híd nagyarányú győzelmet aratott a 1. körzetben (északi lakótelep). A keleti lakótelepen (4. körzet) döntetlen alakult ki, Sikabony városrész pedig – a már nem induló független Lelkes István helyére – MKP-s képviselőt választott Bognár Éva, Berényi József pártelnök testvérének személyében.

Táblázat. Az egyes jelöltekre leadott szavazatok átlaga körzetenként és pártonként (2010).

Körzet

Híd

MKP

Független

Összesen

1

539.0

424.2

251.0

115.8

2

475.0

555.9

377.4

129.0

3

409.8

552.0

299.3

140.0

4

568.7

496.5

294.6

111.0

5

144.0

234.0

n/a

48.0

Bár a körzetek eltérő nagysága és a szavazás módja miatt nehéz a pártok körzetenkénti támogatásának arányáról valós képet kapnunk, a pártok jelöltjeire egy-egy körzetben leadott szavazatok átlagos mennyisége az arányok egyfajta objektív mutatóját jelentheti.

Ezek alapján az MKP három körzetben (2, 3, 5) egyértelműen erősebb volt vetélytársánál, miközben a Híd az 1. és 4. körzetekben örvendett átlagban nagyobb támogatottságnak – azonban ez az előny a 4. körzetben nem alakult át képviselői helyekké, mely biztosította az MKP számára a többség megszerzését. Érdekesség, hogy a független jelöltek minden körzetben markánsan jobban teljesítettek, mint az egyéb pártok színeiben indulók – úgy tűnik, Dunaszerdahelyen kifizetődőbb az önálló indulás, mintha valakit a nem magyar pártok valamelyike támogat.

Összegzés A Pázmány Péter kiválása után megüresedő dunaszerdahelyi polgármesteri székbe kerülő Hájos Zoltán a 2010-es önkormányzati választásokon bizonyította, hogy rendelkezik azzal a lakossági támogatással, ami az újraválasztásához szükséges. A korábbi képviselőtestület azonban jelentős mértékben megújult – a 25 képviselőből csupán 10 maradt hivatalban, a többieket új jelöltek váltották. A testületben megszűnt az MKP teljes dominanciája – bár a párt egy szűk (13:12) többséget megtartott ellenzékével szemben, az azóta eltelt időszak tanulsága szerint a Híd-frakció jó alkupozícióba került, és az ellenőrző szerep betöltése mellett képes saját elképzeléseinek megvalósítására is. Az MKP számára siker, hogy a választásokon polgármestert és képviselői többséget tudott szerezni – azonban a korábbi dunaszerdahelyi „egypártrendszernek” úgy tűnik, hogy vége szakad, ez az új status quo pedig a szavazók kegyeiért való intenzív versengés miatt a következő években előnyös lehet a város számára.

76

Keszegh Béla1

Önkormányzati választás Komáromban

Gyökeresen átalakuló komáromi önkormányzat A komáromi önkormányzati választásokat több okból is érdemes részletesebben górcső alá venni. A szlovákiai magyarok szemszögéből nézve a komáromi önkormányzati felállás meghatározó erővel bír. Adódik ez a magyarok lélekszámából, de ugyanúgy abból is, hogy több szlovákiai magyar intézmény itt működik. Ezek az intézmények – például a Selye János Egyetem vagy a Jókai Színház – nem az önkormányzat hatáskörébe tartoznak, mégis sok szálon kötődnek az önkormányzati döntéshozatalhoz. Másrészt pártpolitikai szempontból is érdekes esettanulmánynak számít a Duna-parti város, hiszen a Magyar Koalíció Pártjának egyik legnagyobb tagszervezete alakult itt ki, majd később, de még a Híd párt megalakulása előtt, megindult egyfajta osztódás az MKP-n belül. A Híd létrejöttével bővült a kínálat, és az a furcsa eset alakult ki, hogy 2010-ben a Híd listájáról került be a legtöbb jelölt a testületbe, azonban a Híd polgármester-jelöltje szerepelt a leggyengébben az indulók közül. Mi vezetett ehhez a furcsa eredményhez, és miként sikerült úgy szervezni a politikai erőknek a soraikat, hogy a város történetében először, szlovák polgármester került a vezetői székbe? Miként valósulhatott meg, hogy a korábban szinte monopolhelyzetben lévő MKP-frakció 2010-re a legkisebb politikai csoportosulássá zsugorodott? Az eredmények elemzésén túl, ezekre a kérdésekre is keressük a választ.

Előzmények A komáromi események értelmezéséhez érdemes visszatekinteni röviden az elmúlt két évtizedre. 2002-ig a független Pásztor István vezette a várost. Ebben az időszakban az MKP (1998 előtt elődpártjai) teljes dominanciája volt jellemző a változó létszámú2 komáromi képviselő-testületben. 2002-ben Bastrnák Tibor az MKP színeiben került a pol1 A szerző független képviselőjelöltként részt vett a 2010-es választásokon, 2006-ban és 2010-ben is mandátumot szerzett a komáromi önkormányzatban.

2 1990-ben 46 tagú, 1994-ben 29 tagú, 1998-ban 35 tagú, 2002-től pedig 25 tagú a komáromi képviselőtestület.

Önkormányzati választás Komáromban

77

gármesteri székbe. Bár egy nagy létszámú párttagság esetén, mint amilyen a komáromi MKP, mindig léteznek különböző hangok, azonban 2004 környékétől beindult egy olyan folyamat a komáromi MKP szervezetében, amikor erősödött a csoportok kialakulása, egyfajta klikkesedési folyamat vette kezdetét. Természetszerűen a polgármester körül kialakult egy támogató bázis, azonban ezzel szemben is egy csoport egyre jobban körvonalazódott. Voltak, akik igyekeztek nyitottak maradni, és nem a táborokhoz verődni, azonban bizonyos személyi döntések esetén mégis választaniuk kellett, ami ide, vagy oda sodorta őket. Ennek a folyamatnak a következményei lettek a későbbi látványos osztódások.

2006-ra jelentősen megerősödött a Bastrnák Tibort ellenzők tábora, akik az MKP tagságán belül is jelentős erőt képviseltek, ami a személyi jelölések miatt volt kulcsfontosságú. Leszögezhető, hogy a komáromi MKP a korábbi évek folyamán mesterségesen is duzzasztva lett családtagokkal, vállalkozók esetén beosztottakkal, amivel az erőviszonyokat próbálták befolyásolni. A jelölő taggyűlések voltak azok, amelyeken a tagság jelentős számban megjelent, más, személyi döntések szempontjából érdektelen találkozókon jellemző volt a passzivitás. A jelölések esetén elhanyagolható szerepet kapott a szakmaiság – például a jelöltek szakmai hátterének vagy programjának bemutatása – a döntések elsősorban a csoportok kialakulása és a személyes viszonyok alapján születtek.

2006-ban az MKP taggyűlése nem a várost vezető Bastrnák Tibort jelölte újra a választásokon, mivel a tagság többsége Maurovich Horváth Lajosnak szavazott bizalmat.

Bastrnák Tibor ezt követően függetlenként mérettette meg magát, és néhány más tag képviselőjelöltként követte. Bastrnák kampányához nyolcan4 csatlakoztak, akik közül volt olyan, akiket a tagság nem jelölt MKP-s színekben, de volt olyan is, akit jelölt, de visszalépett, és inkább függetlenként indult (Hollósy Tamás).

A 2006-ban felálló 25 tagú önkormányzatban érdekes helyzet alakult ki. Elméletben újra az MKP tagjai kerültek jelentős többségbe, azonban a valóság ennél jóval színesebb és bonyolultabb volt. Az MKP listájáról 14 személyt választottak meg képviselőnek, míg Bastrnák csapatából öten lettek városatyák. Bastrnák ugyan csak 23 szavazattal győzött, azonban a hivatalos MKP-s jelöltet, Maurovich Horváth Lajost, jelentős mértékben megverte (Maurovich még képviselőnek sem jutott be körzetében). Az új erőviszonyok alapján az MKP pragmatikusabb képviselői az újraegyesítés irányába terelték a hivatalos MKP csapatot, és a függetlenként indulók visszavételét szorgalmazták. Ennek következtében egy 14+5 fős MKP-frakció alakult a 2006-os választásokat követően. A 19 fős csapatnak csupán látszatfölénye volt, mivel az ellentéteket soha nem sikerült teljesesen feloldani. Néhány képviselő (általában 4-5) teljesen külön utat járt, sokszor a leghangosabb kritikusai voltak Bastrnák Tibornak. Előfordultak esetek, amikor teljesen a frakció Bastrnák Tibort parlamenti és megyei képviselőnek is megválasztották.

Hortai Éva, Varga Zoltán, Hollósy Tamás, Sebő Zsolt, ifj. Batta György, Fehér Csaba, Vágó Róbert, Békési Péter 3 4

78

keszegh béla

álláspontja ellen fordultak. Ennek leglátványosabb eleme a KOMVaK, városi vízművek eladása elleni petíció volt.5 Ennek az állandóan forrongó hangulatnak aztán a Híd megalakulása tett pontot a végére. A 19-es csoportból csupán néhány képviselő vállalta nyíltan a Hídhoz való csatlakozását, azonban az MKP-frakción belül néhány képviselő továbbra is tárgyalt és egyeztetett Bastrnák Tiborral, kezdeményezéseit több esetben támogatták. Az MKP tagsága is egyre inkább átalakult, több hozzá közel álló személy elhagyta a párttagságot, így a korábban Bastrnák-ellenes csoport egyre inkább az ingadozókkal, az időnként Bastrnákkal együttműködőkkel került szembe. Ez az ellentét sarkalatos pontja lett a 2010-es választásoknak is, mivel míg az egyik csoport teljesen elfogadhatatlannak tartotta Bastrnák személyét, addig egy másik csoport Bastrnákot tartotta esélyes jelöltnek, utalva a 2006-os eredmények tanulságaira. Ez az ellentét aztán a 2010-es jelölések esetére teljesen felpörgött, aminek következtében a novemberi választások teljesen átrajzolták az erőviszonyokat a komáromi önkormányzaton belül.

Az előzmények közt minden bizonnyal fontos megemlíteni az önkormányzati választásokat megelőző két választást, ahol a két párt, az MKP és a frissen alakult Híd összemérhette erejét. Míg a megyei választásokon, 2009 novemberében a Híd szerepelt le csúfosan (40:2), addig a 2010-es parlamenti választásokon az MKP-nak sikerült hasonlóan csúfos bukást megérni, esélyes befutóként leszerepelni, és története során első alkalommal a parlament falain kívül maradni. Az eredményeket természetesen a 2010-es önkormányzati választások előkészületei során is többen figyelembe vették, és hivatkozási alapként használták, saját álláspontjukat igyekezve alátámasztani.

A komáromi önkormányzati választások előzményei A november 27-re kiírt önkormányzati választásokat hosszadalmas tárgyalások, egyeztetések, üzengetések és sárdobálások előzték meg Komáromban. Szinte biztosra mondható volt Bastrák Tibor újraindulása, amit a júniusi országos választások eredményei megerősítettek. Pártja, a Híd a kormánykoalícióba került, amivel Bastrnák politikai szerepe felértékelődött. Ráadásul, az MKP tagsága tisztán emlékezett a 2006-os kudarcra, amikor a tagságon belül többséget szerző jelölt jelentős mértékben alul maradt. Az MKP logó és név elsöprő ereje megszűnt, és az is nyilvánvaló volt, hogy Bastrnák már egy kipróbált és tapasztalt csapattal szervezi kampányát, várhatóan nem kevés anyagi ráfordítással. Az MKP-n belül hiányzott az a személyiség, aki egyértelmű alternatívája lett volna Bastrnáknak.

A viták forrása egyértelműen abból eredt, hogy több magyar jelölt esetén előfordulKomárom: Petíció indul a vízművek eladása ellen. Bumm.sk, http://www.bumm.sk/28956/komarompeticio-indul-a-vizmuvek-eladasa-ellen.html – letöltés ideje: 2012. március 20.

5

Önkormányzati választás Komáromban

79

hat, hogy szlovák polgármestere lesz a kétharmad arányban magyar Komárom városnak: Anton Marek, aki ugyan szlovák, de magyarul is nagyon jól kommunikál, már 2006-ban is csupán 23 szavazattal maradt el Bastrnáktól, (ráadásul az eredményt az Alkotmánybíróságon támadta meg, választási csalásra gyanakodva). Anton Marek hosszú ideje volt képviselő, és emellett népszerű sebészorvos is, akit közvetlen és barátságos személyisége miatt a magyar választók is nagy számban kedveltek. Ebből adódóan fennállt annak lehetősége, hogy ha az MKP és a Híd is indít polgármester-jelöltet, akkor Marek lehet a nevető harmadik. Ráadásul, Anton Marek tűnt sok választó szemében annak a reális jelöltnek, aki képes Bastrnákot legyőzni, és a Bastrák-ellenes protest magyar szavazók is sok esetben Marek mögé álltak.

Az MKP-n belül még tovább fokozta a sokszínűséget, hogy a párt helyi elnökségében többségében maradtak a Bastrnák irányában nyitott személyek, azonban a helyi tagságban már kisebbségbe került ez a csoport. Bastrnák országos szerepvállalása miatt az MKP országos politikusai sem maradtak közömbösek a témával kapcsolatosan, több esetben, időnként nyilvánosan is elmondták véleményüket. Gyakori szempontként merült fel viszont, hogy magyar polgármesterre van szüksége a városnak.

Az esélylatolgatásokat és a háttér helyezkedéseket az MKP helyi elnöksége mozdította ki szeptember elején. Ekkor elmondásuk szerint öt alternatíváját dolgozták ki a lehetséges együttműködésnek, vagy az együtt nem működésnek. Több formációban szerepelt a polgármester személyének jelölése, továbbá egy közös lista állításának lehetősége.

Az elnökségen belül kialakult az Andruskó Imre köré szerveződő csoport, aki Bastrnákot találta reális befutónak, és egy közös lista állításáról tárgyalt volna a Híd tagjaival. A nyilvánosan is megfogalmazott lehetőség szerint az MKP 15 jelöltért cserében sorakozott volna fel Bastrnák mögé.6 Ezt a javaslatot az MKP kilenc elnökségi tagjából heten támogatták. A fejlemények kapcsán Andruskó a következő képen nyilatkozott: „A júniusi választások során a Híd Komáromban 6000, az MKP 4800, míg a szlovák pártok együttesen 5300 szavazatot szereztek. Ennek tudatában nem szabadna egymásnak feszülni, mivel már négy éve is a függetlenként indult MKP-sok is jelentősen befolyásolták az MKP eredményét. Ezért bízom benne, hogy a taggyűlés elfogadja a 15 jelöltről szóló javaslatot. [...] Most le kell nyelnünk a békát, – fogalmazott Andruskó Imre – mivel sajnos az MKP Komáromban nincs olyan helyzetben, mint Gútán vagy Dunaszerdahelyen.”

Az ügy kapcsán Berényi József az MKP elnöke is megszólalt, aki szerint a komáromi MKP soraiban van megfelelő ember a polgármester-jelöltségre, ezzel a Híddal való együttműködés elutasítására utalva. Berényi így nyilatkozott: „Jónak tartanék egy olyan elképzelést is, mely szerint független jelöltet támogatna az MKP, aki Komáromban integráló személyiség. Megjegyzem, ezt a lehetőséget Bugár Béla, a Most-Híd elnöke sem zárta ki augusztus 20-án az Új Szóban tett nyilatkozatában. Úgy tudom azonban, hogy a komáromi Komárom: Petíció indul a vízművek eladása ellen. Bumm.sk, http://www.bumm.sk/28956/komarompeticio-indul-a-vizmuvek-eladasa-ellen.html – letöltés ideje: 2012. március 20.

6

80

keszegh béla

Most-Híd ezt az elképzelést elvetette” – mondta a pártelnök. Figyelmeztetett, hogy az MKP továbbra is az egyik legnagyobb taglétszámmal rendelkező párt Komáromban. „Biztos vagyon benne, hogy több olyan tagunk van a városban, aki képes a helyi lakosok érdekében polgármesterként tevékenykedni, Komáromot fejleszteni, a nemzeti identitás megőrzését elősegíteni, ezért joggal elvárható a helyi szervezetünktől, hogy indít jelöltet. A döntés az MKP helyi szervezeteinek a kezében van” – szögezte le Berényi. Úgy véli azonban, hogy a döntés meghozatalánál hiba lenne azonban csak az utolsó parlamenti választás eredményeiből kiindulni. „Figyelembe kell venni a tavalyi megyei választásokat és a korábbi helyhatósági választások eredményeit is” – tette hozzá.

Bastrnák az alternatíva kapcsán nyitottnak mutatkozott, azonban nyilatkozataiban arra utalt, hogy a 15 MKP-s jelölt esetében is feltételei vannak. „Mi nem számokról, hanem emberekről szeretnénk beszélgetni. A mostani képviselő-testületben is az MKP van túlsúlyban, mégis az ő vitájuknak esik túszul a városi testület. Nem a számok a fontosak, hanem az, hogy az emberek együtt tudjanak gondolkodni és a megoldásokat keressék” – tette hozzá Komárom polgármestere. A polgármester elmondása szerint az MKP 15-ös lista elfogadása a személyektől függ. „Elfogadhatatlanok számunkra olyan jelöltek, akik 8 évig ártanak a városnak, majd egyszer kitakarítják a filagóriát a Szigeten, és azt harsogják, hogy ez a jobb Komárom.

A megállapodás azon múlik az MKP-val, hogy olyan jelöltek lesznek, akikkel lehet együttműködni, vagy olyan jelöltek, akik bizonyították, hogy erre alkalmatlanok. Az MKP esetleges 15-ös listáját tárgyalási alapnak elfogadjuk, és meglátjuk, mit lehet vele tenni” – hangsúlyozta Bastrnák.

Szeptember 8-án Bastrnák Tibor hivatalosan bejelentette indulását7 a választáson, ami az MKP lehetőségeit némileg szűkítette. Bár indulása feltételezhető volt, azonban a hivatalos bejelentést követően elkerülhetetlen feltételként jelent meg, hogy egy esetleges közös lista élére ő kerülne. Bastrnák az MKP-s jelölőgyűlés előtt is igyekezett az MKP tagságát ebbe az irányba terelni, erősen utalva arra, hogy az ő személye az egyedüli alternatíva.

Az MKP helyi tagsága szeptember 10-én jött össze, ahol döntés született,8 amely alapján egyértelművé vált, hogy az MKP nem közösködik a Bastrnák vezette Híddal. A 95 megjelent tag közül csupán 30 támogatta a közös listát, és a tagság közel kétharmada, 65 fő a külön listára szavazott. A saját jelölt, Stubendek László megválasztásán túl,9 elkészült a 25-ös képviselői lista (24 párttag és egy független).

Csalódottságának hangot adva lemondott Andruskó Imre, az MKP komáromi helyi 7 Bastrnák: az MKP-tagok eldöntik, békés építkezés, vagy sárdobálás. Bumm.sk, www.bumm.sk/46153/ bastrnak-az-mkp-tagok-eldontik-bekes-epitkezes-vagy-sardobalas.html – letöltés ideje: 2012. március 20.

8 Nem közösködik az MKP Bastrnákkal, külön listát indítanak. Bumm.sk, www.bumm.sk/46261/nem-kozoskodik-az-mkp-bastrnakkal-kulon-listat-inditanak.html – letöltés ideje: 2012. március 20.

9 A vitát követően Maurovich Horvát Lajos, a korábbi választások MKP-s polgármester jelöltje javasolta Stubendek László jelölését, aki elfogadta ezt, majd ezt követően szavazott róla a tagság.

Önkormányzati választás Komáromban

81

szervezetének elnöke, akit néhány MKP-s társa is követett. Hasonlóan döntött Fehér Csaba és ifj. Batta György is. Ideiglenesen Czíria Attila látta el az elnöki feladatokat a következő jelölő gyűlésig. Bejelentették, hogy függetlenként indulnak a választásokon. A néhány távozó közül mind a Híd választási listáján indultak, de voltak köztük, akik független jelöltként szerepeltek, akiket hivatalosan nem a Híd jelölt, hanem összeszedték az induláshoz szükséges 400 aláírást10. „Legitim döntés született” – hangsúlyozta Andruskó Imre a Pátria Rádiónak adott nyilatkozatában. Andruskót meglepte a nagyarányú különbség a két vélemény közt, és abban bízott, hogy az együttműködésről szóló javaslat átmehet.

Andruskó Imre felszólította Berényi Józsefet, hogy november 28-án vállalja a felelősséget, és ha nem lesz MKP-s polgármestere a városnak és a testületben nem lesz meg az MKP-s többség, akkor ő is mondjon le, ahogy ő tette a városi elnöki posztról. „Országos elnökként kívülről beleavatkozott a döntésbe, ezért vállalja majd az erkölcsi felelősséget” – hangsúlyozta Andruskó.

Andruskó Imre elmondta, úgy látja, továbbra is Bastrnák Tibor a legesélyesebb jelölt.

Andruskó hozzátette: „Privát véleményem szerint Stubendek László nem alkalmas polgármesternek, és a jelenlegi helyzetben nem képes megnyerni a választásokat. Hasonlóan, mint négy éve, két ember között, Marek doktor úr és Bastrnák Tibor közt fog eldőlni, hogy ki lesz Komárom polgármestere.”

Szeptember 20-ra már négyre nőtt a polgármester-jelöltek száma, mivel Bastrnákon és Stubendeken kívül már Anton Marek is megerősítette indulását, továbbá a Szlovák Régiók Pártja színeiben Bósza Jánost is jelölték.11 Bósza később a párttal kialakult nézeteltérése miatt visszavonta jelölését, szimpatizánsait Stubendek támogatására bíztatta.12 Ezt követően megjelentek a pártok választási listái. Szeptember 29-én a Híd állt elő a maga által „összefogás listájának” keresztelt 25-ös kínálattal.13 Egy héttel később, október 5-én az MKP mutatta be hivatalosan a taggyűlésen megválasztott jelöltjeit a Klapka téren.14 A Híd listája újszerűnek volt mondható, mivel szélesebb együttműködésre utalt. A Híd tagjain kívül a listára kerültek MKP-s (a jelölő taggyűlésen elégedetlenkedő) jelöl10 A képviselő testületbe bejutottak közül vannak, akik nem párttagok, de a minden jelölt a Híd frakciójának tagjai.

11 Bósza hivatalosan is komáromi polgármesterjelölt. Bumm.sk, www.bumm.sk/46576/bosza-hivatalosan-iskomaromi-polgarmesterjelolt.html – letöltés ideje: 2012. március 20.

12 Bósza visszalépett a polgármester-jelöltségtől. Bumm.sk, www.bumm.sk/47667/bosza-visszalepett-apolgarmesterjeloltsegtol.html – letöltés ideje: 2012. március 20.

13 Az MKP és az SDKÚ politikusai is indulnak a Híd listáján Komáromban. Bumm.sk, www.bumm.sk/46927/ az-mkp-es-az-sdku-politikusai-is-indulnak-a-hid-listajan-komaromban.html – letöltés ideje: 2012. március 200.

14 Az MKP is bemutatta komáromi választási listáját. Bumm.sk, www.bumm.sk/47136/az-mkp-is-bemutattakomaromi-valasztasi-listajat.html – letöltés ideje: 2012. március 20.

82

keszegh béla

tek,15 továbbá az SDKÚ jelöltjei16 is. Akadtak független jelöltek is a listán. Bastrnák Tibor úgy nyilatkozott a sajtónak, hogy meglátása szerint Komáromban nincs olyan párt, amely 25 megfelelő jelöltet tudna kínálni a városnak, ezért is választották az ilyen formáját a listaállításnak.

Az MKP listáján is több új név jelenet meg, akik korábban nem indultak a választásokon.

Mindkét csoport a jelölések nyilvánosságra hozása után intenzív kampányba kezdett,17 amihez jóval később kapcsolódott Anton Marek szintén nagy felületen zajló kampánya.

A Bastrnák Tibor vezette Híd lista konzultációkat szervezett18 a Tiszti Pavilon épületében, ahol szakemberekkel, helyi lakosokkal és civil szervezetek képviselővel egyeztetést indítottak. Az MKP csapata „Ébredj Komárom!” elnevezésű találkozókat szervezett, ahol több témakörben diskuráltak ugyancsak hasonló célközönséggel, többször hangsúlyozva a kampány fő szlogenjét „Komárom többet érdemel!”.

A kampányban Bastrnák csoportja a már megszokott módon intenzív és látványos hangot ütött meg. A PR anyagok széles skáláját használták, több kreatív megoldással fűszerezve. Bastrnáknak már korábban is volt saját honlapja,19 ami a kampány idején is szolgált. A közös listának készült kampányvideója, amely az interneten jelent meg.20 Újszerű elemnek számított a 24 órás kampány, aminek keretén belül 24 órán át a város különböző részein, különböző közösségeknél jelent meg a csoport, programjuk ismertetése céljából. 21 Már hagyományosnak mondható door-to-door kampányra is indultak, ami az MKP soraiban is egy megszokott elemmé vált. Bastrnák, kormánypárti parlamenti képviselőként, több minisztert és államtitkárt is felvonultatott kampányában.

Az MKP kampánya szintén jól látható és intenzív volt. A párt, látva a választás tétjét és kiélezettségét, a központból rendelkezésre bocsátott egy szakértőt, Király Zsolt személyében, aki koordinálta a Stubendek-gárda kampányát. Az MKP kampányára jellemző volt egy nagyon erős hajrá az utolsó két hétben. Személyi és anyagi segítség érkezett Magyarországról is, azonban ennek mértékét nehéz meghatározni. A kampánystábot egy magyarországi szakember segítette, aki a Fidesz kampányaiban vett részt korábban.

Andruskó Imre, Fehér Csaba, Batta György és Dubány Imre.

Marek Mihály, Viliam Rigó, Jana Mačicová és Molnár Marian.

17 Már zajlik a kampány Komáromban. Bumm.sk, www.bumm.sk/47707/mar-zajlik-a-kampany-komaromban. html – letöltés ideje: 2012. március 20.

18 Az első találkozóhoz kapcsolódó videó: www.youtube.com/watch?v=PftMi0MTwaA&feature=plcp – letöltés ideje: 2012. március 20.

19 Bastrnák Tibor honlapja: www.basti2006.sk 20 A videó megtekinthető itt: www.youtube.com/watch?v=g75FfqUosVU&feature=player_embedded – letöltés ideje: 2012. március 20 21 Ehhez kapcsolódó videók: www.youtube.com/watch?v=Uz-nNx0oXVQ&feature=player_embedded#! – letöltés ideje: 2012. március 20. www.youtube.com/watch?v=4yofXaeM-iQ&feature=plcp – letöltés ideje: 2012. március 20.

15 16

Önkormányzati választás Komáromban

83

Stubendek Lászlónak saját honlapja indult, amely viszont nem kínált túl sok információt, és azóta már nem is elérhető.

Stubendek László kampányában néhány videó is készült, amelyek elsősorban az interneten kerültek publikálásra. Volt közöttük bemutatkozó anyag,22 és néhány videóban civil személyiségek mondták el támogató üzeneteiket.23 Anton Marek kampánya főleg az óriásplakátokon jelent meg, több esetben a legnagyobb felületeken, a város különböző pontjain. Vizuális megjelenésében nem sok újdonságot hozott a korábbi kampányához viszonyítva. Saját honlapján24 ismertette programját és bemutatkozóját, szlovák és magyar nyelven egyaránt. Mareknak készült kampányvideója is magyar25 és szlovák26 nyelven, amelyet az interneten terjesztettek. Újszerű elemnek számított a Facebook, ahol elsősorban Bastrnák Tibor jelent meg. A hagyományos kommunikáció mellett még egy online játék is készült „Komáromi-e vagy?” címmel,27 ahol a várossal kapcsolatos kérdésekre kellett válaszolni Facebook felülethez kötve. A Facebookon még egy „Új Komárom programja” nevű profilon28 is bemutatkozott Bastrnák csapata. Stubendek László is megjelent a Facebookon, a személyes profilon túl egy jelöltoldallal is szerepelt a közösségi hálón.29 A kampányban több alkalommal előkerült a negatív kampány, amely többségében a hivatalban lévő polgármester, Bastrnák Tibor ellen irányult. Egy alkalommal tömeges telefonhívás során szólították meg a választókat, és utaltak arra, hogy Bastrnák korábban 22 Stubendek László kampányfilmje: www.youtube.com/watch?v=HMfltfSEkNE, http://www.youtube.com/ watch?v=p8PJ2KJhdTc&list=UU9Bvy56MSHydKr8rSODXMUg&index=8&feature=plcp – letöltés ideje: 2012. március 20.

23 Dráfi Mátyás www.youtube.com/watch?v=HtBM0Tbxsbk&list=UU9Bvy56MSHydKr8rSODXMUg&index =2&feature=plcp – letöltés ideje: 2012. március 20.

Csémy Olivér és Litomericzky Nándor www.youtube.com/watch?v=3xeXkNWovrQ&list=UU9Bvy56 MSHydKr8rSODXMUg&index=4&feature=plcp – letöltés ideje: 2012. március 20.

Bastrnák Ferenc www.youtube.com/watch?v=yJ1X6JoUi44&list=UU9Bvy56MSHydKr8rSODXMUg& index=5&feature=plcp – letöltés ideje: 2012. március 20.

Keszegh István www.youtube.com/watch?v=yRmcnWwTFCk&list=UU9Bvy56MSHydKr8rSODXMUg &index=1&feature=plcp – letöltés ideje: 2012. március 20.

Glič Konštantin www.youtube.com/watch?v=Aa3QZSk42PQ&list=UU9Bvy56MSHydKr8rSODXMU g&index=3&feature=plcp – letöltés ideje: 2012. március 20 24 Anton Marek saját honlapja: www.antonmarek.sk 25 Anton Marek magyar kampányfilmje: www.youtube.com/watch?v=Ua-yBAtJvLM&feature=plcp – letöltés ideje: 2012. március 20.

26 Anton Marek szlovák kampányfilmje www.youtube.com/watch?v=7KEN_qwBl9I&feature=plcp – letöltés ideje: 2012. március 20 27 Ajáték itt érhető el: www.basti2006.sk/fblite/ – letöltés ideje: 2012. március 20.

28 Új Komárom Programja: http://www.facebook.com/pages/%C3%9Aj-Kom%C3%A1rom-ProgramjaProgram-Nov%C3%A9-Kom%C3%A1rno/157891724242991 – letöltés ideje: 2012. március 20.

29 Stubendek László, Komárom polgármester-jelöltje http://www.facebook.com/pages/StubendekL%C3%A1szl%C3%B3-Kom%C3%A1rom-polg%C3%A1rmester-jel%C3%B6ltje/123539661033243 – letöltés ideje: 2012. március 20.

84

keszegh béla

is csalással lett polgármester. Ugyancsak megjelentek az erre utaló matricák is. Az ügy elsősorban Anton Marek 2006-os alkotmánybírósági beadványára, majd az azt követő vizsgálatok körülményeire utalt. Anton Marek beadványát az Alkotmánybíróság elutasította,30 azonban rendőrségi vizsgálat is folyt a választási ülnökökkel szemben.31 A választási ülnökök nem Bastrnákhoz kötődtek, és a hibájuk sem a polgármester-választást érintették,32 azonban a választási csalás gyanúja Bastrnákra ragadt, amit ellenfelei igyekeztek napirenden tartani.

A választások előtt néhány szlovák médiumban újra teret kapott a csalás témája: közvetlenül a választások előtt jelent meg a „holt lelkekről” szóló beszámoló az egyik olvasott szlovák bulvárlapban, ahol esetleges nem létező választók szavazatairól volt szó, és a hivatalban lévő polgármester manipulációra terelte a gyanút.

Stubendek Lászlóval szemben is megjelentek negatív kampányelemek. Az interneten megjelentek újságkivágások, amelyek Stubendek újságírói tevékenységét mutatták be a kommunista időkből, a hajógyár által kiadott Hajós/Lodiar lapban.33 A kommunista múlt felidézésén túl Stubendek foglalkozását is megkérdőjelezték, az egyik Hidas szórólapon, amely összehasonlította a jelölteket, foglalkozása így van feltüntetve: „talán vállalkozó”.

Anton Marek esetében a szlovák pártokhoz való kötődése merült fel témaként. Független jelöltként titulálta magát, azonban több esetben a Smer párthoz való kötődésére utaltak, mivel megyei képviselőként is a Smer-frakció tagja.

Bastrnák Tibor akkori komáromi polgármester a választásokat megelőző pár napban két esetben tett feljelentést a rendőrségen. Elmondása szerint mindkét esetben rágalmazás miatt, az egyik alkalommal kampánycsendsértésre is hivatkozik. Arról számolt be, hogy a szerdai nap folyamán, délután egy automatizált telefonhívás érkezett a lakosokhoz egy magyarországi számról, amelyben azt állították, hogy csalással nyert négy évvel korábban az önkormányzati választásokon, és ne szavazzanak rá újra. Csütörtökön pedig a lakótelepeken matricákat ragasztottak ki, amelyeken az ő portréját montázsolták egy bűvész képéhez „Vigyázat csalok” felirattal. „Ebben az esetben a rágalmazáson kívül kampánycsendsértés is történt” – nyilatkozta Bastrnák Tibor.34 Újszerű elemnek minősült a komáromi taxik bekapcsolódása a kampányba, akik az autóikon feltűntetett különböző feliratokkal egyértelműen Anton Marekot támogatták.

A komáromi választás súlyát mutatja, hogy két csapat készített saját közvélemény-ku30 Döntés: Bastrnák marad a komáromi polgármester. Bumm.sk, www.bumm.sk/24844/dontes-bastrnakmarad-a-komaromi-polgarmester.html – letöltés ideje: 2012. március 20.

31 Választási csalást vizsgál a rendőrség. Bumm.sk, www.bumm.sk/37781/valasztasi-csalast-vizsgal-a-rendorseg. html – letöltés ideje: 2012. március 20.

32 A hiba elsősorban a körzetek közti felcserélésre vonatkozott egy öregotthon lakó kapcsán, így elsősorban a képviselő-választást érinthette volna, és nem az egykörzetes polgármester-választást.

33 A cikkek a www.dunaparti.sk oldalon jelentek meg, amely azóta eltűnt a világhálóról.

34 Véget értek az önkormányzati választások. Bumm.sk, www.bumm.sk/49075/veget-ertek-az-onkormanyzativalasztasok.html – letöltés ideje: 2012. március 20.

Önkormányzati választás Komáromban

85

tatást, amely alapján tájékozódni, és időnként tematizálni próbált. A felmérések azonban egyik esetben sem kerültek nyilvánosságra, így csak utalás szintjén lehet róluk említést tenni. Bastrnák Tibor egy Focus felmérést készíttetett. Ez alapján többször utalt arra, hogy ő számít a legesélyesebb magyar jelöltnek. Az eredményekkel kapcsolatos ellentmondásos utalások is napvilágra kerültek, és ez azt a kérdést vetette fel, hogy egy esetleges meggyőző eredmény esetén Bastrnák miért nem hozta nyilvánosságra.

Az MKP soraiból ugyancsak utalások hangzottak el egy felmérésre, ami az ő befutójuk esélyeit erősítette. Olyan információról lehetett hallani, hogy a felmérést Lampl Zsuzsanna szociológus végezte a párt kérésére. A felmérés kapcsán olyan hangok hangzottak el, hogy a Fórum keretén belül lezajlott kutatás, a júniusi választásokat megelőzően, erősen „mellényúlt” a végeredménynek, így ezt a felmérést is óvatosan kell kezelni. Ugyancsak furcsának tekinthető, hogy a párt nem hozta nyilvánosságra a mérést, és belső információként kezelte.

Az MKP kampányához csatlakozott az Egy Jobb Komáromért Mozgalom is, amelynek három aktivistája35 is indult a választásokon. A mozgalom tagjai közös hirdetési felületeken jelezték, hogy Stubendek Lászlót támogatják a polgármesteri székbe.

A kampány hajrájában váratlan elemként jelent meg, hogy nyolc ismert, köztiszteletben álló személyiség nyilvános levélben fordult Bastrnák Tiborhoz, hogy lépjen vissza Stubendek javára.36 Bizonyos forrásokra hivatkozva – minden bizonnyal az MKP belső felmérése – arra utaltak, hogy információik vannak arról, hogy Stubendeknek van nagyobb esélye, és azért kérik Bastrnák visszalépését, hogy magyar polgármestere legyen a városnak. „A közismert, különböző felmérések és esélylatolgatások eredményei alapján, melyek szerint az Ön megválasztásának valószínűsége minimálisra csökkent, ezúton tisztelettel kérjük a kialakult helyzet józan újraértékelésére.”

Bastrnák a nyílt levelet „piszkos kampányfogásnak” nevezte. Szerinte az aláírókat bizonyos körök manipulálták a háttérből, és a levél célja, hogy megtévessze a komáromiakat mondvacsinált közvélemény-kutatási eredményekkel. „Felajánlottam, hogy visszalépek, amennyiben bemutatják a felmérést, ám nem tudták, azt mondták, ők csak hallották ezt” – jelentette ki. Közölte, az általa ismert felmérések mást mutatnak, azok kísértetiesen hasonlítanak a négy évvel ezelőtti eredményekre.

A 2010-es önkormányzati választások adatainak összegzése A jelöltek számát tekintve 2010-ben volt a legkisebb kínálat a választóknak, mivel 93 jelölt indult a 25 képviselői posztért Komáromban. 2002-ben és 2006-ban csupán eggyel több, 94 jelölt volt, azonban 1998-ban még 249 lakos indult el jelöltként a helyi önkormányzatba.

Boldoghy Olivér, Less Károly és Knirs Imre.

Komáromi civilek: Bastrnák lépjen vissza! Bumm.sk, www.bumm.sk/48926/komaromi-civilek-bastrnak-lepjenvissza.html – letöltés ideje: 2012. március 24.

35 36

86

keszegh béla

A 93 jelölt közül ötvenen két választási listán kaptak helyet, míg a többiek esetében egyéni jelöltségről volt szó. Listát indított a Magyar Koalíció Pártja, amelynek 25-ös listáján egy pártonkívüli volt, a többi jelölt a helyi tagság soraiból kerül a listájukra. A másik lista a Híd párthoz kötődik, azonban a listán szereplők összetétele már sokszínűbb képet mutatott. A Híd jelöltjein kívül szerepeltek a listán SDKÚ-s, és csalódott MKP-s jelöltek, de több független jelölt is részét alkotta a 25 fős listának.

Az MKP listáján a férfiak domináltak, csupán 3 női jelölt kapott helyet. A Hídhoz köthető listán 19:6 volt a férfiak és a nők aránya. Az átlagéletkor tekintetében az MKP csapata korosabbnak számított a 46,48-as átlagéletkorral. A Híd listáján több fiatal is helyet kapott, így közel 10 évvel fiatalabb volt a csapat átlagéletkora 37,84 évvel. Az MKP listáján több olyan név is volt, akik már korábban is voltak képviselők, vagy sikertelen jelöltek, a Híd listáján ennek aránya alacsonyabb volt, több új név került a 25-ös csapatukba. Az MKP listája csak magyar nemzetiségű jelölteket vonultatott fel, a Híd listáján volt néhány szlovák nemzetiségű jelölt, de viszonylag alacsony számban.

A választási részvétel a 46,07 százalékkal Komáromban kimagaslónak számít, csupán 1990-es választások idején volt ennél magasabb részvétel. A korábbi években ennél jóval kisebb arányban járultak Komáromban az urnákhoz, a mélypont 2002-ben volt, amikor csupán 33,28 százalékos volt a választási részvétel.

A választás a korábbi alkotmánybírósági miatt is kiemelt figyelemmel volt kisérve, és semmilyen incidensre nem került sor.

A 25 képviselő közül 11 a Híd választási listájáról, 8 függetlenként és 6 az MKP listájáról került a képviselő testületbe. A korábbi csökkenés után emelkedett a nők aránya, mivel 4 női tagja is lett a városi testületnek, ami a megelőző testület egyetlen női tagjához képest jelentős elmozdulás. A komáromi önkormányzatban újszerűnek számított, hogy az MKP nem csak elveszítette vezető szerepét, de a legkisebb politikai csoporttá zsugorodott, hat képviselővel. Ennek ellenére politikai szerepvállalása megmaradt, mivel alpolgármesteri szerepet is kaptak,37 ezzel felsorakozva a független polgármestert támogatók táborába.

Az újraválasztást illetően 2010-ben volt a legalacsonyabb ennek aránya. 14 képviselő lett újraválasztva az előző testületből, ami a korábbi évekhez képest38 alacsonyabb arány.

Két bejutott képviselő rendelkezik képviselői tapasztalatokkal, azonban az előző testületben nem dolgoztak. 9 képviselő teljesen újoncnak számított, ami 36 százaléka az egész képviselő testületnek.

Azon túl, hogy első alkalommal az MKP jelentősen vesztett súlyából, a Híd a legtöbb képviselői helyet tudta megszerezni, és a függetlenek aránya is a legmagasabb lett az elmúlt húsz évhez viszonyítva. 9 képviselő jutott be független jelöltként, azonban ebből 37 Szabó Béla kapta meg újra az egyik alpolgármesteri széket, aki a korábbi években, Bastrnák Tibor polgármestersége alatt is az alpolgármesteri székben ült.

38 2002-ben 18, 2006-ban 15 képviselőt választottak újra. Ezekben az években is 25 fős testületek alakultak.

87

Önkormányzati választás Komáromban

egy a Híd választási összefogásán indult, és a későbbiekben is a Híd-frakcióban kezdett el dolgozni. A függetlenek aránya azonban így is a második legnagyobb csoporttá nőtte ki magát, ami a súlyukat emelte. Ezt fokozta, hogy a polgármesteri székbe is független jelölt került.

Az újonnan alakult képviselő-testület átlagéletkora a legmagasabb lett az elmúlt húsz évhez viszonyítva, dacára annak, hogy kevesebben lettek újraválasztva, és több újonc kapott helyet. A legfiatalabb képviselő 29 éves lett, míg a legöregebb 72.39 A polgármester-választás esetén 3 jelölt volt, mivel Bósza János, a negyedik jelölt végül visszalépett. A győztes Anton Marek a szavazatok 40,3 százalékát kapta, 5492 szavazattal. A második helyen az MKP-s Stubendek László végzett 31,3 százalékos eredménnyel,

1. táblázat. A komáromi önkormányzatok összesített mutatói, forrás: saját gyűjtés 1990

1994

1998

2002

2006

2010

Választásra jogosultak

26 852

28 191

29 180

30 042

30 122

30 035

Választási részvétel

13 913

9.803

10 688

9 999

12 96

13 838

Választási részvétel (%)

51,81

34,77

36,63

33,28

43,02

46,07

Körzetek száma

15

15

14

6

5

5

Jelöltek száma

157

166

249

94

94

93

Megválasztott képviselők száma

46

29

35

25

25

25

Nők száma

9

6

6

2

1*

4

Nők százalékos aránya

19,6

20,7

17,1

8

4

16

Újraválasztottak aránya

-

15

18

18

15

14

Korábbi képviselők

-

-

3

0

1

2

Újoncok

-

14

14

7

9

9

46,93

47,37

46,64

45,48

49,32

Átlagéletkor MKP-jelöltek (1990–94-ben elődpártok) aránya

43****

19

29

21

14+5**

6

Híd-jelöltek aránya

-

-

-

-

-

10

Más pártok aránya

3

4

5

1

1

0

Függetlenek aránya

0

6

1

3

5

9***

*Békési Péter visszalépésének köszönhetően ** Bastrnák oldalán függetlenként indult MKP tagok *** ifj. Batta György függetlenként indult a Híd listáján, később a Híd-frakció tagja ****1990-ben az MKP elődpártjainak eredménye: 28 ESWS, 14 MKDM, 1 FMK

39

A legfiatalabb Dékány Gábor (MKP), a legöregebb Bende István (független).

88

keszegh béla

4265 szavazattal. A korábbi polgármester a szavazatok 28,22 százalékát kapta meg csupán, ami 3846 szavazatot jelentett. Bastrnák 2006-ban 4781 szavazattal tudott győzni, de 2002-ben egy sokindulós versenyben 3646 szavazat elég volt a megválasztásához.

A sokszínű hidas lista szerepelt a legjobban, azonban paradox módon a lista polgármester-jelöltje szerepelt a leggyengébben a polgármester-választáson.

A felálló új testületben Anton Marek a független Novák Tamást és az MKP-s Szabó Bélát nevezte ki alpolgármesternek. A városi bizottságokban és a tanácsban is a politikai csoportosulások alapján kaptak helyet az egyes jelöltek. A város történetében újszerű módon nem egy csoportosulás uralta a testületet, így a viták is nyilvánosabbá és hevesebbé váltak. A döntéshozatal végkifejlete bizonytalanabbá vált, míg korábban sok esetben már a frakcióüléseken megszülettek a döntések, és csupán szimbolikus viták zajlottak a testületi üléseken. A komáromi önkormányzaton belül elsőként egy hárompólusú politikai erőrendszer alakult, ami a vita jellegét, és a döntéshozatal formáját is jelentősen befolyásolta. Az önkormányzati munka alaphangját az is befolyásolta, hogy a független polgármesternek nehezebb leosztásban szükséges megszerezni a képviselők többségének a támogatását, ami az érdekérvényesítésében sokszor nem várt, de később már várható akadályokat jelentett.

89

Publikációk: http://kempeleninst.sk/blog/category/publikaciok/ Meghasadt múlt

Parlamenti választások

Ifjúságkutatás Gazdasági váltás Szlovákiában Economic Reforms in Slovakia 2006

Szlovákia a gazdasági reformok után Slovakia After Economic Reforms 2007

A 2010-es önkormányzati választások a szlovákiai magyarok tükrében

90

91

92

Szlovákia 2010. november 27-én a helyhatósági választásokkal ért a két szuperválasztási év végére. Az európai parlamenti voksolás, a kétfordulós megyei- és elnökválasztás, majd a parlamenti választások után az önkormányzatok szintjén is döntés született azoknak a politikusoknak a személyéről, akik helyi szinten képviselik majd a közösségi érdekeket. A késő őszi helyhatósági választások ugyanakkor nem csak Szlovákia életében jelentettek fordulópontot, hanem a szokásosnál komolyabb módon befolyásolták a helyi magyar közösség politikai irányvonalát is. Tizenkét év után ugyanis először fordult elő, hogy a felvidéki magyar választók nem egy egységes etnikai párt, a pártokon kívül álló függetlenek, és a szlovák pártszínekbe bújtatott alternatívák közül választhattak. A 2009ben alakult Híd először mérettette meg magát helyi szinten, így sok településen két, magát magyarnak valló párt képviselői is versenyeztek a választók szavazataiért.