Kodály Tél 2019/20

KODÁLY TÉL

TARTALOM KÖSZÖNTŐ

3

BÉRLETES KONCERTEK A Budapesti Fesztiválzenekar hangversenye Dicsőíti ég és föld Beethoven 250. – II. hangverseny Főszerepben a brácsa Beethoven 250. – III. hangverseny

4

A CAPPELLA SOROZAT Az ember arcai

14 14

4 6 8 10 12

KAMARASOROZAT A bécsi klasszika gyöngyszemei Kedd esti házi muzsika

16 16 18

CSALÁDI PROGRAMOK Házi gyerekkoncertek Diótörő herceg kalandjai

26 26 27

INTERJÚ Bényi Tibor csellóművészkarmesterrel

20

BÁLI KONCERT

28

KÜLFÖLDI KONCERTEK

30

FELKÉRÉSEK Bellini: Az alvajáró Händel: Alexander Balus

32 32 33

A KODÁLY FILHARMONIKUSOK A CSOKONAI SZÍNHÁZBAN

34

KELLEMES ÜNNEPEKET KÍVÁNUNK!

22

ÚJÉVI KONCERT

23

KARÁCSONYI BÉRLET

24

IMPRESSZUM Kiadó: Kodály Filharmónia Debrecen // Kiadó székhelye: 4025 Debrecen, Simonffy u. 1/C. // E-mail: info@kodalyfilharmonia.hu // Felelős kiadó: Somogyi-Tóth Dániel igazgató Szerkesztő: Kiss Judit Erzsébet // Szövegírók: Balogh József, Bényi Tibor, Dévényi Anna, Kiss Judit Erzsébet, Szabó Sipos Máté // Korrektúra: Dévényi Anna // Nyomda: Center-Print Nyomda Kft. Lapterv és grafikai szerkesztés: Start-Hang PR Ügynökség Kft., www.starthang.com // Megjelenik: 1500 példányban Debrecen területén

KÖSZÖNTŐ Kedves Zenebarátok, Kedves Debreceniek!

Közeledik a hosszú estéket hozó tél, vele együtt az Advent, a karácsonyra, az Úr eljövetelére való felkészülés és a várakozás reményteli időszaka. Az év ezen időszakában van igazán alkalmunk arra, hogy a rohanó hétköznapok fáradalmait félretegyük, elcsendesedjünk, egymásra és önmagunkra figyeljünk. Mindezt megtehetjük a zene által, a zene segítségével.

A színes programokkal tarkított ősz után zenei együtteseink a téli hónapokban is igyekeznek a zenét és művészetet kedvelő közönség kedvére tenni. Idén is elmélyülésre ad alkalmat a karácsonyi koncert, melyben a Kodály Kórus mellett közreműködik az Aura Musicale barokk kamaraegyüttes. A gyermekek nagy örömére pedig lesz Diótörő családi előadás, ahol a karácsonyi mesevilág is megelevenedik. Természetesen idén sem maradhat el az Újévi koncert a Református Nagytemplomban ahol a Kodály Kórus varázsol ünnepi hangulatot. Somogyi-Tóth Dániel igazgató-művészeti vezető már az őszi kiadványban meghívta a kedves publikumot a „Ma éjjel táncolnék” című báli koncertre, amely újra visszahozza Debrecenbe a klasszikus és szimfonikus bálok világát. A báli koncert 2020. február 1-én kerül megrendezésre.

Kedves Olvasó!

A Kodály Filharmónia Debrecen művészeti munkája, szakmai sikerei messze túllépnek városunk határán. A közeljövőben művészeti együtteseink az észak-macedóniai Magyar Kulturális Hetek zárókoncertjét adják Szkopjéban. Ahhoz is hozzászokhattunk, hogy a Kodály Filharmónia műsorkínálatában mindig megjelenik valami egyedi és izgalmas. Erre kiváló példa a filharmonikusok januárban induló új kamarasorozata Bényi Tibor csellóművész vezetésével. A Kodály Kórus pedig különleges produkcióval készül, “Az ember arcai“ címmel kortárs táncot ötvözve a kórusmuzsikával a Pásti utcai Zsinagógában. Természetesen folytatódik a Beethoven 250. sorozat, melynek keretében felcsendül a II. és VIII. szimfónia is a Kölcsey Központ színpadán. Végezetül ajánlom figyelmükbe a Budapesti Fesztiválzenekar hangversenyét mely a Kodály Filharmónia Debrecen ajándéka a koncertjeiket látogató közönség számára.

Kérem Önöket, továbbra is támogassák megtisztelő figyelmükkel a Kodály Filharmonikusok és a Kodály Kórus munkásságát. Kívánom, hogy az elkövetkezendő években is varázslatos és ihletett élményekben legyen része a kedves érdeklődőknek.

Komolay Szabolcs Debrecen város Kulturális és Oktatási Bizottságának elnöke

-3-

BÉRLETES KONCERTEK

NAPLÓ BÉRLET

A BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR HANGVERSENYE 2019. december 14. 19:00 Kölcsey Központ, Nagyterem MŰSOR: u Gerald Finzi: The Fall of the Leaf, op.20. uJohannes Brahms: a-moll kettősverseny, op.102. uHector Berlioz: Fantasztikus szimfónia, op. 14.

KÖZREMŰKÖDIK: uVilde Frang – hegedű uTruls Mørk – cselló uBudapesti Fesztiválzenekar VEZÉNYEL: Sir Mark Elder uJEGYÁR: 4200 Ft, 3300 Ft

VILDE FRANG Fotó: Marco Borggreve

Gerald Finzi (1901-1956) neve a legtájékozottabb koncertlátogatók számára is meglehetően ismeretlenül cseng. A brit zeneszerző magánúton végezte tanulmányait.

Művei közül legjelentősebbek dalciklusai és kóruskompozíciói, melyeket gyakran latin szövegre komponált. Lírai hangú The Fall of the Leaf (Hulló falevél) című elégiája Martin Peerson dallamához nyúl vissza, mely a brit reneszánsz zene egyik fontos gyűjteményében, a Fitzwilliam Virginal Bookban lelhető fel. A darab vázlatai 1926-29 között készültek, majd kétzongorás verzióban készült el a partitúra.

Hangszerelése azonban hiányos maradt, a kiegészítéseket utóbb a zeneszerző barátja, Howard Ferguson végezte el. Johannes Brahms 1887-es keltezésű a-moll kettősversenyének zenei anyaga a szerző eredeti szándéka szerint ötödik szimfóniájának alapjául szolgált volna. Ezért nem meglepő, hogy a végül hegedű-gordonka szólóra és zenekarra komponált mű inkább a klasszikus sinfonia concertante hagyományát folytatja, mint a versenyművekét.

Brahms ezzel a darabbal igyekezett újraéleszteni barátságát Joachim Józseffel, a híres hegedűművésszel. A két szólóhangszer alkalmazása egyszerre ad lehetőséget kamarazenei és szimfonikus karakterek alkalmazására, melyek aztán Brahms keze alatt rendkívül tartalmas, három tételes – több mint harminc perc időtartamú – kompozícióvá formálódtak.

A Fantasztikus szimfónia Berlioz egyik legjelentősebb műve, amelyben először alkalmazta az ún. vezérmotívum technikát. Az öt tételes zenemű szöveges programja egy szerelmében csalódott művész látomásait ábrázolja. Az Álmok és szenvedélyek című nyitótételben az „idée fixe” téma első megszólalását halljuk, mely a szerelembe esés pillanatát jeleníti meg. A második tétel egy bál hangulatát idézi fel. A harmadik, mezőn játszódó jelenetben Berlioz festői effektusokra törekszik, természeti idillje a lassú tétel szerepét tölti be. A negyedik tétel egy démoni látomás: a művész álmában megölte kedvesét, elítélték és most a vesztőhelyre kísérik, miközben hatalmas indulót hallunk. A lefejezés előtt a halott kedves alakja újból megjelenik. A Boszorkányszombat című zárótételben a művész temetésén járunk, ahol boszorkányok és egyéb szörnyek tombolnak. Felsejlik a szeretett hölgy alakja is, mely aztán hamarosan torzképpé válik. Az alvilági jelenetbe Berlioz beleszövi a végítélet, a Dies irae gregorián dallamát is, mely parodisztikus jelleggel, egyszerre szólal meg a boszorkánytánc diabolikus hangjaival.

– baljos –

BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR Fischer Iván 1983-ban alapította a Budapesti Fesztiválzenekart Kocsis Zoltánnal. Az együttes a kezdetektől az igényes muzsikálást és a közösség sokoldalú szolgálatát tűzte ki célul. Ma a világ tíz legjobb zenekara között tartják számon. A nemzetközi zenei élet legfontosabb fesztiváljain és koncerthelyszínein lépnek fel a bécsi Musikvereintól a New York-i Carnegie Hallig. A BFZ kétszer nyerte el a Gramophonedíjat, egyszer pedig Grammy-díjra is jelölték. Az együttes innovatív koncertjei (Autizmusbarát Kakaókoncert, Titokkoncert, Midnight Music, Concertino, TérTáncKoncert, Közösségi Hét) világszerte egyedülállóak és híresek. A zenekar operaprodukcióit Fischer Iván vezényli és rendezi. Előadásaikat meghívták a Mostly Mozart Fesztiválra, az Edinburgh-i Nemzetközi Fesztiválra és az Abu-dzabi Fesztiválra is.

SIR MARK ELDER Fotó: Benjamin Ealovega

SIR MARK ELDER A manchesteri Hallé Zenekar, korábban az Angol Nemzeti Opera zeneigazgatója. Régóta együttműködik a brit Királyi Operaházzal, és olyan rangos intézményekben lép fel, mint a Metropolitan Opera, a Párizsi Opera és a Glyndebourne-i Operafesztivál. A Brit Birodalom Rendjének parancsnoki fokozatával tüntették ki, majd lovaggá ütötték, 2017-ben pedig a Companion of Honour rendet is elnyerte. A Királyi Filharmóniai Társaság az év karmesterévé, majd tiszteletbeli tagjává választotta.

VILDE FRANG A Gramophone-díjas fiatal norvég hegedűművész játékát mély zeneiség és líraiság jellemzi. Fellépett a Berlini Filharmonikusok, a Concertgebouw és a BBC Szimfonikus Zenekar szólistájaként.

Játszott Sir Simon Rattle, Vladimir Ashkenazy, Fischer Iván és Valery Gergiev vezényletével. Gyakran ad szólóestet a Carnegie Hallban, a Concertgebouw-ban, a bécsi Musikvereinben, a Berlini Filharmóniában és a Wigmore Hallban. Gyakori fellépő a Salzburgi Ünnepi Játékokon, a BBC Promson, a Verbier Fesztiválon és a Luzerni Nemzetközi Fesztiválon.

TRULS MØRK Fotó: Johs Bøe

TRULS MØRK A norvég csellóművész rendszeresen ad szólóesteket a világ legjelentősebb koncertpódiumain és fesztiváljain. Az utóbbi időben állandó partnere Behzod Abduraimov, akivel amerikai és európai turnén vesz részt.A kortárs zene jelentős népszerűsítőjeként Truls Mørk több mint 30 mű ősbemutatóján működött közre.

Hangfelvételeinek sora tekintélyes, számos nagyszerű csellóversenyt vett lemezre. Több felvétele is nemzetközi elismerésben – Gramophone-, Grammy-, Midem- és ECHO Klassik díjban – részesült.

-5-

BÉRLETES KONCERTEK

KORZÓ BÉRLET

GULYÁS BÉRLET

DICSŐÍTI ÉG ÉS FÖLD 2019. december 17. 19:30 Kölcsey Központ, Nagyterem MŰSOR: uMarc-Antoine Charpentier: Messe de Minuit pour Noël (H9) / Te Deum (H146) uJohann Sebastian Bach: Karácsonyi oratórium (BWV 248) III. kantáta („Herrscher des Himmels, erhöre das Lallen”) KÖZREMŰKÖDIK: uKovács Csilla uGavodi Zoltán uKéringer László uNajbauer Lóránt – ének uAura Musicale barokk kamaraegyüttes (művészeti vezető: Máté Balázs) uKodály Kórus Debrecen VEZÉNYEL: Szabó Sipos Máté uJEGYÁR: 3100 Ft, 2400 Ft

AURA MUSICALE

Külön tanulmányt igényelne annak vizsgálata, hogy a német-osztrák, illetve itáliai komponisták mellett miért maradtak a mai napig háttérben a francia zeneszerzők a magyar hangversenyéletben.

Marc-Antoine Charpentier is a felfedezésre érdemes szerzők közé tartozik. A barokk zene francia mestere Itáliában, Carissiminél tanult, majd hazájába visszatérve Lully és Rameau kortársaként alkotta meg jelentős – egyházi és világi darabokból álló – életművét.

Karácsony ünnepe, Jézus születésének misztériuma évszázadok

óta ihlető forrása a keresztény gyökerű művészi alkotásoknak.

Charpentier tizenkét miséjének egyike a Messe de Minuit pour Noël, azaz a karácsonyi mise. Az 1694-ben született darab sajátos eszközökkel ünnepli a megváltó születését. Zenei anyagának gerincét tíz francia karácsonyi ének (himnusz) alkotja, melyek a latin nyelvű textushoz illesztve, szólóhangokon és énekkaron szólalnak meg. Ehhez viszonylag kis létszámú hangszeres együttes járul, melynek a vonós, illetve continuo szólamok mellett a fuvolák adnak pasztorális jelleget.

Viszonylagos ismeretlensége ellenére, Charpentier egy dallama mégis milliók számára ismert. Te Deum című, a Szentháromságot dicsőítő, tizenegy tételes motettájának nyitó prelűdje ugyanis az EBU (Európai Műsorszolgáltatók Uniója) szignáljaként gyakran hallható a médiában. A Te Deum szövege Szent Ambrus és Szent Ágoston nevéhez köthető, Charpentier megzenésítése a feltételezések szerint a győztes steinkirki csata megünneplése alkalmából, 1692-ben hangzott el először. A fényes, D-dúr alaphangnemű kompozícióban sűrűn váltakoznak a szóló- és énekkari részek. Záró fúgatétele a legelőnyösebb oldaláról mutatja be Charpentier magasrendű mesterségbeli tudását.

J.S. Bach népszerű Karácsonyi oratóriuma tulajdonképpen hat rövid, német szövegű kantátából álló sorozat, melynek egyes darabjai a karácsonyi ünnepnapokra, valamint újévre és vízkeresztre íródtak.

A harmadik, „Herrscher des Himmels, erhöre das Lallen” kantáta karácsony másnapjára készült, és a pásztorok vizitációját jeleníti meg. Középpontjában a hála gondolata áll. Tizenhárom tétele között kórusokat, recitativókat, áriákat, duettet és korálokat találunk.

Különösen megragadó, ahogyan Bach a fúvós hangszereket használja, a fuvolák, oboák és trombiták hangzása nagyban hozzájárul az egyes tételek alaphangulatának megteremtéséhez.

– baljos –

AURA MUSICALE Az együttes muzsikusai már zeneakadémiai tanulmányaik idején foglalkoztak a régi zene előadói gyakorlatával, majd több belföldi és külföldi formációban együtt is játszottak. Máté Balázs, Liszt-díjas barokk cselló művész vezetésével 1995-ben debütáltak a Würzburgi Régi Zene Napokon. Az együttes széles repertoárt alakított ki a korabarokktól a korai romantikáig, mely a jól ismert zeneművek mellett számos ritkaságot is tartalmaz. Utóbbiak száma a fáradhatatlan kutatómunkának köszönhetően állandóan gyarapszik. Nagy sikerrel szerepeltek rangos nemzetközi fesztiválokon (többek közt: „Tiroli Egyházzenei Napok”, „Eckartsaui Kastélykoncertek”, „Soproni Régi Zenei Napok”, „Budapesti Régi Zenei Fórum”. 2004 tavaszán nagyszabású európai hangversenykörutat tettek Bach János-passiójával. 2014-ben a Bach Maratonon debütáltak a Müpában.

Rendszeresen fellépnek a Zeneakadémián. A Hungarotonnál eddig tíz hanglemezük jelent meg, melyek mindegyike világpremier. Felvételeik komoly szakmai és közönségsikert arattak, a „G. Valentini: 7 bizzarrie, Op. 2”-t tartalmazó CD például a velencei Fondazione Cini rangos hanglemezkritikai kitüntetését, a Vivaldi Díjat nyerte el, és hasonló sikert arattak az általuk fölfedezett Kusser János Zsigmond, a legnagyobb, magyarországi születésű barokk zeneszerző műveit tartalmazó albumaik is.

KOVÁCS CSILLA 2016-ban szerzett diplomát a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karán, Hruby Edit növendékeként. Számos opera- illetve oratóriumelőadás szólistájaként hallhatta a közönség.

(Papagena, Zerlina, Adina, Melinda). Művészeti tevékenységéhez szorosan kapcsolódik a különböző régizenei együttesekkel való zenélés, ezáltal a barokk repertoár folyamatos bővítése.

Jelenleg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Doktori Iskolájának (DLA) hallgatója.

GAVODI ZOLTÁN A hazai koncertélet egyik legtöbbet foglalkoztatott kontra tenor szólistája. Énektanulmányait Adorján Ilona növendékeként kezdte 1989-ben, majd Lax Éva és Szabóki Tünde lettek mesterei.

25 éve debütált Monteverdi Poppeájában, mint Ottone, azóta több száz koncert van mögötte.

Repertoárjának fő területe a barokk zene, de kortárs művekben is gyakran szerepel. Az A:N:S Chorus, a Nemzeti Énekkar, a Purcell Kórus, a Szent Efrém Bizánci Férfikar és a Voces Aequales koncertjeinek állandó közreműködője.

KÉRINGER LÁSZLÓ Zenei tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen (karvezetés), majd a Miskolci és a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karán (magánének) végezte. Énektanárai: Hantos Andrea, Kaposi Margit, Bartal László, Vági Istvánné, Kovács Brigitta, Mohos Nagy Éva. Korábban a Szombathelyi Fiú Énekiskola művészeti vezetője, majd a debreceni Csokonai Színház és a Budapesti Operettszínház karigazgatója. 2010-től kizárólag énekléssel foglalkozik. Szólistaként rendszeres közreműködője a koncertéletnek, színházi előadásokon is fellép, gyakran vendégszerepel külföldön. Főleg barokk és kortárs művek specialistája.

NAJBAUER LÓRÁNT A Yale Egyetemen szerzett operaszakos mesterdiplomát. Énekesi pályafutása során a zeneirodalom több korszakából merít. Repertoárja részét képezik a barokk zene, Mozart operái, a legjelentősebb oratorikus művek, valamint (a Sixtones együttes tagjaként) az acapella műfaj legnépszerűbb alkotásai. Számos külföldi zenei versenyen szerzett előkelő helyezést (többek közt: Virginia Hawk énekverseny, Musical Merit Foundation versenye, H.B. Goodlin ösztöndíj program – I. hely). A Simándy József Nemzetközi Énekverseny második helyezettje.

-7-

BÉRLETES KONCERTEK

NAPLÓ BÉRLET

RUBÁNYI BÉRLET

BEETHOVEN 250.

II. HANGVERSENY 2020. január 14. 19:30 Kölcsey Központ, Nagyterem MŰSOR: u Ludwig van Beethoven: II. (D-dúr) szimfónia, op.36. uVIII. (F-dúr) szimfónia, op.92 KÖZREMŰKÖDIK: uKodály Filharmonikusok Debrecen VEZÉNYEL: Kollár Imre uJEGYÁR: 3100 Ft, 2400 Ft

u 2020-ban ünnepli a zenei világ Ludwig van Beethoven születésének kétszázötvenedik évfordulóját. A Kodály Filharmonikusok is alaposan kiveszik részüket a nagy zeneszerző jubileumának megünnepléséből, mert a klasszikus mester valamennyi szimfóniáját megszólaltatják a szezon folyamán.

Beethoven szimfóniái közül a páros számúak – talán a VI. „Pastoral” kivételével – általában kevesebb újító szándékot tükröznek, mint a páratlanok. A most megszólaló II. és VIII. sorszámú darabok bizonyítani látszanak ezt az állítást. A tizenkilencedik század első két esztendejében komponált, végül 1803-ban bemutatott D-dúr hangnemű II. szimfónia ellentmondásos körülmények között született. Ekkor vetette papírra ugyanis Beethoven az ún. „Heiligenstadti végrendelet” néven ismertté lett levelét, melyben feltárja egyre elhatalmasodó betegségét (süketségét), és előrevetíti magányának alakulását. Ezzel a tragikus élethelyzettel szöges ellentétben áll a II. szimfónia, mely kirobbanóan fiatalos energiát és derűt sugároz. Bár szerzője a darabot szokásához híven hosszasan alakítgatta, de végső formájával elégedett volt, sőt legjobb művei között tartotta számon. Formailag a klasszikus négytételes hagyományt tükrözi, sőt még a szonátaformájú nyitótétel elején szokásos lassú bevezetést sem mellőzi. Témái erőteljesek és kontrasztosak. Zenekarának hangzása már jellegzetesen beethoveni, a testes vonóskarhoz kettőzött fúvósok és timpani társulnak. A pasztorális jellegű Larghetto második tétel után valódi Scherzot hallunk, majd egy ellenállhatatlanul ötletes és fordulatos Allegro molto zárótételt élvezhetünk.

A VIII. szimfónia egy évtizeddel később, 1812-ben keletkezett. Érdemes megfigyelni, hogy miként alakult Beethoven ifjúkori féktelen lendülete férfiasan letisztult karakterekké és hangzásokká. Az F-dúr hangnemű nyolcadik szimfónia is derűt sugárzó alkotás. Nyitótétele tulajdonképpen ¾-es tánc, melyet aztán a klasszika szabályai szerint alakít a komponista. A darabnak nincs igazi lassú tétele, mivel helyén egy szellemes Allegretto scherzando áll, melyben Beethoven a Mälzel-féle metronóm ketyegését állítja a középpontba. Ezt a muzsikusok számára oly fontos időmérő segédeszközt nem sokkal korábban ismerte meg egy linzi tartózkodása alkalmával. Érdekes fordulat, hogy a nyolcadik szimfóniában ismét népies hangulatú, triós formájú menüett tételt hallunk, noha a mester korábban szakított ezzel a gyakorlattal, és helyette már inkább scherzo tételeket illesztett szimfóniáiba. A mű igazi betetőzése a záró, negyedik tétel, melynek során Beethoven humora és játékossága a legteljesebben bontakozik ki. Váratlan ötletekkel, meglepő hangnemváltásokkal és csúfondáros fintorokkal teszi elevenné a darab fináléját. A bemutatóján viszonylag mérsékelt sikert aratott VIII. szimfóniával kapcsolatban szerzője állítólag a következő bizakodó megjegyzést tette: „egyszer majd tetszeni fog!”

KOLLÁR IMRE

A BEETHOVEN 250.

SOROZAT TOVÁBBI ALKALMAI AZ ÉVADBAN: III. HANGVERSENY 2020. február 11., 19:30 IV. HANGVERSENY 2020. március 3., 19:30 V. HANGVERSENY 2020. március 24., 19:30

NAPLÓ BÉRLET

KORZÓ BÉRLET

RUBÁNYI BÉRLET KORZÓ BÉRLET KARÁCSONYI BÉRLET

VI. HANGVERSENY 2020. május 26., 19:30

időpontváltozás!

VI. HANGVERSENY 2020. május 27., 19:30

időpontváltozás!

NAPLÓ BÉRLET

KORZÓ BÉRLET

– baljos –

-9-

BÉRLETES KONCERTEK

KORZÓ BÉRLET

FŐSZEREPBEN A BRÁCSA 2020. január 28. 19:30 Kölcsey Központ, Nagyterem MŰSOR: u Robert Schumann: Manfred-nyitány, op.115. u Paul Hindemith: Der Schwanendreher u Antonín Dvořák: Szláv táncok op. 46, op.72. (válogatás) KÖZREMŰKÖDIK: uSzűcs Máté – brácsa u Kodály Filharmonikusok Debrecen VEZÉNYEL: Kovács László JEGYÁR: 3100 Ft, 2400 Ft

SZŰCS MÁTÉ

Robert Schumann egyik legszenvedélyesebb hangú művét, a Manfred-nyitányt Lord Byron önéletrajzi ihletésű drámai költeménye nyomán komponálta 1848-49-ben.

Helyesebben nem csupán nyitányt, hanem egy teljes kísérőzenét alkotott az irodalmi anyag nyomán, mely közzenét, melodrámákat, szólókat és kórusrészeket is magába foglal. A mű már az 1853-as lipcsei bemutatón is nagy hatást gyakorolt a közönségre.

Egyes muzikológusok szerint Schumannt a Manfred komponálása idején belső hangok és hallucinációk gyötörték, így ez is hozzájárult a költemény mély tartalmának plasztikus megjelenítéséhez. Érdemes megjegyezni, hogy a Manfred téma Schumann kortársait is erősen foglalkoztatta. Liszt is érdeklődött iránta, Csajkovszkij pedig nagyszabású szimfóniát alkotott belőle.

A huszadik század egyéni hangú német komponistája, Paul Hindemith, gyakorló muzsikusként is sok tapasztalattal rendelkezett. Több hangszeren is kiválóan játszott, de a brácsa állt hozzá talán a legközelebb. Der Schwanendreher (A kintornás, szó szerinti fordításban: a hattyúforgató) címmel 1935-ben alkotta meg második mélyhegedű versenyművét, melynek alcíme akár „concerto régi népdalok nyomán” is lehetne, mivel mindhárom tétele népzenei ihletésű. A kísérő zenekari apparátus különlegessége, hogy hiányoznak belőle a magas vonósok, ezzel is kiemelve a szólóbrácsa szerepét. „Egy vándorzenész vidám társaságba került, ahol bemutatja mindazt, amit idegen országokból magával hozott…” – határozza meg a szerző darabjának programját. Zenetörténeti érdekesség, hogy az amszterdami ősbemutatón személyesen Hindemith játszotta a Schwanendreher magánszólamát.

Antonín Dvořák a Szláv táncok első sorozatának megjelenése idején, 1878-ban még viszonylag kevéssé ismert szerző volt. Egy osztrák állami ösztöndíj segítségével, valamint Johannes Brahms és a Simrock zeneműkiadó biztatására alkotta meg két kötetből álló ciklusát. Mintaként Brahms magyar táncai szolgáltak számára, azzal a különbséggel, hogy Dvořák csak a szláv népzene karaktereit és ritmikai fordulatait kölcsönözte művéhez, míg a dallamok saját invenciójából születtek. Az eredeti zongora négykezes verzió a pazar hangszerelés nyomán tovább gazdagodott, és nemcsak a zenekaroknak lett kedvelt műsorszáma, de a zeneszerző világhírét is megalapozta. A siker aztán 1886ban egy második sorozat komponálására ösztönözte a zeneszerzőt.

– baljos –

KOVÁCS LÁSZLÓ

SZŰCS MÁTÉ Hat különböző zenekarban szóló brácsásként eltöltött tizenöt év után 2018 óta a genfi Zeneakadémia brácsaprofesszora. Emellett továbbra is rendszeres szólózik és kamarazenél világszerte, olyan művészekkel együtt, mint Baráti Kristóf, Várdai István, Fenyő László, Keller András, Szabadi Vilmos, Janine Jansen, Frank Peter Zimmermann, Christian Tetzlaff, Sir Simon Rattle, Vadim Repin, Baiba Skride, Ilja Gringolts vagy Vladimir Mendelssohn. A klasszikus zenei koncertek mellett világzenét, klezmert, improvizációt és közel-keleti zenét játszó együttesekkel is színpadra lép. Évente több mesterkurzust tart: például Londonban, Brüsszelben, New Yorkban, Los Angelesben, Shanghaiban, Tokióban és Szöulban, vagy Tajvanban. 2006-tól a dán Thy Chamber Music Festival állandó vendégprofesszora. 2014 és 2018 között a Berlini Filharmonikusok Karajan Akadémiájának tanára, 2016 és 2018 között a berlini Hanns-Eisler Zeneakadémia tanára. 2016 óta az angol Hellens Fesztivál zeneigazgatója. Legutóbbi zenekari állása 2011 és 2018 között a Berlini Filharmonikusok első szólóbrácsás pozíciója volt.

- 11 -

BÉRLETES KONCERTEK

NAPLÓ BÉRLET

BEETHOVEN 250.

III. HANGVERSENY 2020. február 11. 19:30 Kölcsey Központ, Nagyterem

MŰSOR: u Ludwig van Beethoven: D-dúr hegedűverseny, op.61. u VI. (F-dúr) „Pastoral” szimfónia, op.68.

KÖZREMŰKÖDIK: uBaráti Kristóf – hegedű u Kodály Filharmonikusok Debrecen VEZÉNYEL: Kollár Imre JEGYÁR: 3100 Ft, 2400 Ft

BARÁTI KRISTÓF Fotó: Marco Borggreve

Beethoven legfőbb kifejező eszköze a szimfonikus zenekar és a zongora volt. Ezeket a hegedű követi a sorban, hiszen számos alkotásban szánt vezető szerepet ennek a hangszernek. Az 1806-ban keletkezett D-dúr hegedűverseny a zeneirodalom kivételes remekműve. Tökéletesen illik rá a definíció, mely szerint egy klasszikus műalkotás mibenléte a tartalom és forma magasrendű egységében határozható meg. Óriási próbatétel a Beethoven versenymű előadása, mert a darab igazi nehézsége a végletekig letisztult zenei anyag sallangoktól mentes előadásában rejlik. Megszületése Franz Clement megrendelésének köszönhető, első (próba nélküli!) előadása is az ő nevéhez fűződik. A darab szokatlan módon, négy timpani ütéssel indul, majd terjedelmes zenekari bevezető előlegezi meg a tematikus agyagot. Ezt követően lép csak be a szólóhangszer, mely a klasszikus szabályoknak megfelelően járja be a szonátaforma útjait, majd a tétel lezárása előtt szólókadenciát játszik. A második, Larghetto formarész meghatározója a bensőséges, éneklő karakter. A tétel végén rövid átvezetést hallunk a megállás nélkül, „attacca” beköszöntő hatnyolcados, szilaj rondóhoz. A zárótétel hangulatát elsősorban a „vadászat” karakter és a hegedű csillogóan virtuóz játéka teremti meg.

Beethoven VI. (F-dúr) „Pastoral” szimfóniáját az első programzenei alkotások között szokták emlegetni. Ez az állítás ugyan vitatható, de tény, hogy Beethoven ezzel a szimfóniával új utakra lépett, mert a természet-élmény szolgált ihlető forrásul számára. A mű „A vidéki élet emlékei” alcímet kapta, és egyes tételei fölött is konkrét tartalmi utalásokat találunk. A szerző ezúttal felrúgta a hagyományosan négy pilléren álló szerkezetet, és egy ötödik tétellel tette teljessé a partitúrát. Az első két tétel (I. – Vidám érzések ébredése a falura érkezéskor, II. – Jelenet a pataknál) hangulatfestő jellegét a harmadik, scherzo jellegű „Vidám paraszti mulatság” váltja fel. A mulatozásnak egy hirtelen kitörő vihar vet véget. A viharjelenet lezajlása után ismét kisüt a nap, majd hálaadó, békés pásztorének zárja le a rendkívüli alkotást. Beethoven a szavakban is megfogalmazott programelemeket eleven, kifejező zenei karakterekké alakítja. A patak csobogását, a villámok cikázását, az ég dörgését éppúgy átélhetjük, mint az erdei madárkoncertet, vagy a falusi muzsikusbanda időnként bizonytalankodó játékát. Ahhoz természetesen Beethoven zsenialitására volt szükség, hogy mindezek az elemek egységes műalkotássá álljanak össze. A szerzőtől származó utasítás egyértelműen megvilágítja a VI. szimfónia lényegét: „Mehr Ausdruck der Empfindung, als Malerei.” (Inkább az érzelmek kifejezése, mint természetfestés.)

– baljos –

KODÁLY FILHARMONIKUSOK DEBRECEN

BARÁTI KRISTÓF Budapesten született, de gyermekkora nagy részét Venezuelában töltötte. Ötévesen kezdett hegedülni tanulni, nyolcéves korától már fellépett a dél-amerikai ország legjobb szimfonikus zenekaraival, tizenegy évesen pedig meghívást kapott a Francia Rádió Fesztiváljára Montpellier-be. Budapesten Szenthelyi Miklós és Tátrai Vilmos irányítása alatt tanult. Még zeneakadémistaként megnyerte az olaszországi Lipizer Nemzetközi Hegedűversenyt, és második lett a párizsi Long-Thibaud-versenyen. 1997-ben legfiatalabbként vett részt a brüsszeli Erzsébet királyné-versenyen, ahonnan a harmadik díjjal és a közönség elismerésével térhetett haza. Párizsban a Milstein-, Menuhin- és Szeryng-féle hegedűjátékot képviselő Eduard Wulfsonnál vett órákat, ennek is köszönhetően 2010-ben elhozta a hegedűsök Oscar-díjának nevezett moszkvai Paganini-verseny első díját.

Számos lemezfelvételt készített, melyek kitűnő kritikai fogadtatásban részesültek. Világjáró művész, kiváló zenekarokkal és partnerekkel lép színpadra. Rendszeresen vezet mesterkurzust Pécsett, 2015től a kaposvári Kaposfest Nemzetközi Kamarazenei Fesztivál egyik művészeti vezetője. Munkásságát előbb Prima-díjjal és Liszt-díjjal, 2014-ben Kossuth-díjjal és Bartók Béla–Pásztory Ditta-díjjal ismerték el. Az 1703-ban készült „Lady Harmsworth” nevű Stradivarihangszeren játszik, amelyet a Chicagói Stradivari Társaság bocsátott a rendelkezésére.

- 13 -

A CAPPELLA SOROZAT

A CAPPELLA SOROZAT KARÁCSONYI BÉRLET

AZ EMBER ARCAI Téli elmélkedés az emberről – a kórusmuzsika és a kortárs tánc nyelvén 2020. január 16. 19:30 Pásti utcai zsinagóga MŰSOR: uVálogatás Francis Poulenc, David Lang és Sven-David Sandström műveiből.

KÖZREMŰKÖDIK: uVadas Zsófia Tamara, Vass Imre – táncművészek uKodály Kórus Debrecen KOREOGRÁFUS: uVadas Zsófia Tamara VEZÉNYEL: Szabó Sipos Máté JEGYÁR: 1900 Ft VADAS ZSÓFIA TAMARA Fotó: Fábián László

Az est központi darabja Francis Poulenc két nagyszabású, emblematikus kóruskantátája az Un soir de naige (Egy havas este) és a Figure Humaine (Az emberi arc), mely Paul Éluard II. világháború alatt született szürrealista költeményeire íródott.

Megdöbbentő és egyben felemelő gondolatok életről-halálról, gyarlóságról, magányról, félelemről, szeretet- és szabadságvágyról. A saját magának kiszolgáltatott ember keservéről, reményéről, élni akarásáról és humanizmusáról, mely a művet záró híres „szabadságversből” is árad. Ezekhez társulnak Jeremiás próféta siralmának éghez fohászkodó szavai Thomas Tallis motettáinak csodálatos 16. századi hangján és David Lang különösen megindító mai nyelvezetén keresztül. E két korszak zenei világa egyesül a nemrég elhunyt kiváló svéd zeneszerző SvenDavid Sandström Hear my prayer O Lord (102. zsoltár) kezdetű motettájában, mely Henry Purcell művének megrázó erejű parafrázisa. Mindezek a gondolatok nemcsak zenében, de egy ehhez szervesen kapcsolódó mozgásművészeti nyelven is megjelennek az est folyamán, két kortárstáncművész közreműködésével.

– SzSM –

SZABÓ SIPOS MÁTÉ

VADAS ZSÓFIA TAMARA Független, szabadúszó táncos-koreográfus. A Budapest Kortárstánc Főiskolán diplomázott. 2011 óta hoz létre önálló alkotásokat különböző kollektív alkotói folyamatokban. Alapító tagja a DEEPER F. kollektívának és a Nibiru alkotócsapatnak is. Érdeklődése középpontjában jelenleg az interakcióba lépés aktusa áll, valamint a különböző diszciplínák bevonása performatív helyzetekbe. A táncban az alkotásra, az előadói helyzetre és a tanításra egy egységként tekint. Kreatív gyerek mozgásórákat is tart, ahol a fő hangsúly az improvizáción és a szabad táncon van.

VASS IMRE Táncos, koreográfus, performer. 2007-ben végzett a Budapest Tánciskolában. 2010-ben a ImPulsTanz bécsi táncfesztivál, danceWEB ösztöndíjasa volt, 2012-2013 a SPAZIO rezidencia sorozat résztvevője.

Dolgozott többek közt Szabó Rékával (Tünet Együttes), Hód Adriennel (HODWORKS), Gál Eszterrel (Company ST), Goda Gáborral (Artus), Nagy Józseffel (Jel színház), valamint több külföldi formációval.

2010 óta készít önálló munkákat. Érdeklődésének fókuszpontjai: a nézők szerepe a színházban, a nézők és előadók kapcsolata, előadói szerepek, a színházi tér demisztifikálása.

- 15 -

KAMARASOROZAT

KAMARASOROZAT MOZAIK BÉRLET

A BÉCSI KLASSZIKA GYÖNGYSZEMEI 2020. január 21. 19:30 Debreceni Egyetem, Aula MŰSOR: uJoseph Haydn: g-moll szimfónia Nr.39 uWolfgang Amadeus Mozart: G-dúr hegedűverseny KV.216 uFranz Schubert: IV. (c-moll) „Tragikus” szimfónia, D.417 KÖZREMŰKÖDIK: uZalai Antal – hegedű uKodály Filharmonikusok kamarazenekara VEZÉNYEL: Bényi Tibor uJEGYÁR: 1900 Ft ZALAI ANTAL

Személyes gondolatok…

Mi, a messzi távolból a bécsi klasszika korára visszatekintve, könnyű összegzéssel összeboronáljuk a nagy mester Haydn és Mozart, Beethoven, Schubert életműveit, mintha egyik a másik munkáját folytatva egymásból pattantak volna ki. A valóságban egymásnak továbbították a zene szerkesztésének lehetőségeit, amelynek határán az egyéni mondanivaló útjára nyíló kaput megtalálva léptek ki. A kor lassú információáramlásában felértékelődött a személyes felelősség, kidomborodott a saját stílus ereje.

A nagy „építész“, Joseph Haydn, felbecsülhetetlen hagyatékot hagyva az utókor számára, hosszú évszázadokra tanulnivalót biztosított szellemi örököseinek. A g-moll szimfónia volt Haydn első moll szimfóniája.

Az opera zenei nyelvezetéből ismert tremolóeffektusok, szinkópák, erőteljes kontrasztok, recitatív formák használatát szimfonikus nyelvezetbe ültette be. A mű különlegessége, hogy a szokásos zenekari két kürt helyett négy kürtöt használt.

Wolfgang Amadeus Mozart 35 éve arra volt elég, hogy a legnagyobb zsenialitással megáldott üstökösként követhessük őt a végtelen időkig, mintha érezhetően egy bolygónk körüli pályán körözne örökké. A G-dúr hegedűversenyben az előadó feladata, hogy a legjobb tudása szerint mesélje el mindig az éppen jelenlévő publikumnak a művet. Harnoncourt mestert idézve közelíthetünk leginkább e versenymű dallamvilágának megértéséhez: „drámai, dinamikus, közvetlen és a legnemesebb érzelmekkel érinti meg a hallgatót”.

Franz Schubert alázattal fogadta elődei tanításait, de az általa megszülető szépség fénye a távoli jövőbe világított. A kortársak öntelt gőgössége miatt nem alakult ki a schuberti hangzás megértésével járó képesség. Mi sem jelzi jobban a kor szellemiséget, mint a híres Mozart-énekesének Johann Michael Voglnak sorai: „Valami motoszkál önben, de kevés a komikus elem az alkotásaiban, kicsit lehetne több a szélhámosság a műveiben. Elpazarolja a szép gondolatait, nem törekszik a népszerűségre.” Aztán Schubert zenéjének szerelmesévé vált ő is, mint a későbbi nagyok hosszú sora. A IV. szimfóniával kapcsolatban Schubert maga is használja a „Tragikus” elnevezést, az erőteljesen érezhető összetorlódó érzelmi pillanatokra utalva. Salierinek egyik levelében így ír: „Istenhez emelkedjünk fel és ne a szórakoztatást keressük…”

Schubert 31 évet élt. Életében kevés sikert aratott, de hosszú évszázadokra előre üzent legbelsőbb érzelmeit közvetítő, szomorú és őszinte dallamvilágával.

– Bényi Tibor –

ZALAI ANTAL Klasszikus zenei tanulmányait ötévesen kezdte.

Diplomáját a brüsszeli Királyi Konzervatóriumban szerezte 2009-ben, Sebestyén Katalin tanítványaként.

Tizenöt éves korában nemzetközi ismertséget szerzett Bartók I. hegedűversenyének előadásával, a budapesti Zeneakadémia Nagytermében, Yehudi Menuhin 80. születésnapjának tiszteletére rendezett hangversenyen.

Az Egyesült Királyságban 2008-ban debütált, ahol Glazunov hegedűversenyét adta elő a Royal Liverpool Philharmonic vendégeként. Ugyanezt a művet játszotta berlini bemutatkozásakor, a Deutsches SymphonieOrchester szólistájaként. 2010 áprilisában a bécsi közönségnek mutatkozott be a Bécsi Szimfonikusok hagyományos „Bécsi Tavasz” gálakoncertjének egyedüli szólistájaként a bécsi Musikverein Aranytermében.

Eddigi karrierje során négy kontinens negyven országában lépett fel. Szólóesteket adott többek közt a New York-i Carnegie Hall kamaratermében, a washingtoni Kennedy Központban, a moszkvai Csajkovszkij Konzervatóriumban, a genfi Victoria teremben, a brüsszeli Királyi Konzervatórium Nagytermében és a vancouveri Chan Művészeti Központban. Növekvő rajongótáborának és népszerűségének alapja az a folyamatosan frissülő videográfia, amelynek darabjain a hegedűirodalom legnagyobb felkészültséget igénylő műveit adja elő.

Hangszere egy 1733-ban készített Stradivarius, ami évtizedekkel ezelőtt a híres magyar hegedűművész, Garay György koncerthangszere volt.

- 17 -

KAMARASOROZAT

BÉNYI TIBOR

KAMARASOROZAT MOZAIK BÉRLET KARÁCSONYI BÉRLET

KEDD ESTI HÁZIMUZSIKA 2020. február 18. 19:30 Pásti utcai zsinagóga MŰSOR: uDohnányi Ernő: c-moll zongoraötös, op.1. uFelix Mendelssohn-Bartholdy: d-moll vonósszimfónia Nr.7 KÖZREMŰKÖDIK: uSomogyi-Tóth Dániel – zongora uBényi Tibor – gordonka uAlexáné Kardos Ildikó – hegedű uErdélyi Zoltán – hegedű uKissné Galuska Anikó – brácsa uKodály Filharmonikusok kamaraegyüttese JEGYÁR: 3100 Ft, 2400 Ft

Személyes gondolatok…

A 19. században a pozsonyi arisztokrácia előszeretettel gyűjtötte maga köré a híres művészeket. Megfordult itt a gyermek Liszt, Erkel Ferenc, a fiatal Bartók és a kamarazenélés legszebb hagyományait ápoló házimuzsikálás világába beleszülető Dohnányi Ernő is. 18 éves kezdő zeneszerzőként a c-moll zongoraötössel óriási sikert aratott. A ritkán dicsérő Brahms is csodálatát fejezte ki: „magam sem tudtam volna jobban megírni”.

Brahms megszervezte Dohnányi bécsi zeneszerzői bemutatkozását, ahol a c-moll kvintett zongoraszólamát ő maga játszotta. Alig 30 évesen a berlini főiskolán azzal a Joachimmal került szoros kapcsolatba, aki még Mendelssohn vezényletével mutatta be 1844-ben Londonban az addigra már majdnem „elfelejtett” Beethoven hegedűversenyét, és aki a 19. század szinte minden jelentős zenei nagyságával együtt játszott, vagy szoros barátságban volt. A kor nagy előadói élményeket gyűjtöttek hosszú évtizedek alatt, és zeneszerző-generációkat kötöttek össze tapasztalataik továbbadásával. Előadási mód, hagyományok, élmények és bölcseletek áramlottak így közvetlenül Schubert, Beethoven, Mendelssohn, Schumann, Bruch, Brahms és Dohnányi között. Híres művészek baráti körei elemezték előző generációk munkásságát, és keresték az új utak lehetőségeit.

Egy ilyen kávéházi kör alakult Berlinben is pár fiatal zenész részvételével a 19. század elején, ahol Mendelssohn, Ferdinand David, Wagner, Schumann asztaltársasága éles vitákat folytatott Haydn, Mozart koráról. Az ifjú Mendelssohnt éltették, mint az új század Mozartját (Schumann), aki gazdag berlini bankárcsalád sarjaként minden segítséget megkapott valóban kivételes képességeinek kibontakoztatásához. Rendszeres házimuzsikálás keretein belül saját kis zenekarával mutatta be vonósszimfóniáit, fiatalkori műveit. Korai halála miatt egyértelműen hiányzott jelenléte a későbbi évtizedek zenészvilágából. Egy hosszúéletű Mendelssohn mellett másként ismerhettük volna meg Brahmsot és korát, de az új német iskola (Liszt, Wagner, Berlioz - Neudeutsche Schule) követőit is.

– Bényi Tibor –

- 19 -

INTERJÚ

„ALVÓ OROSZLÁNNAK” ISMERTEM MEG A DEBRECENI KÖZÖNSÉGET Interjú Bényi Tibor csellóművész-karmesterrel, a Kodály Filharmonikusok kamarasorozatának vezetőjével.

Ön az évad egyik nagy „visszatérője”. Milyen szálak fűzik a Kodály Filharmonikusokhoz?

2008 óta kisebb-nagyobb szünetekkel, de mégis rendszeresen dolgoztam a Kodály Filharmonikusok kamaracsoportjaival és a nagyzenekarral is. Elindultunk egy irányba, saját hangzásvilágot hoztunk létre és teljes bizalommal alakítottunk ki egy olyan munkarendszert, amiben minden résztvevő jól érezhette magát. Most valóban egy hosszabb szünet után térek haza. Nagyon várom az időközben továbbfejlődő zenekari hangzás, és az általam azóta megtett út tapasztalatainak új találkozási pontjait.

Debrecen környéki születésű, most Salzburgban él. Hogyan vezetett oda az útja?

Berettyóújfaluban születtem, tanulmányaimat Debrecenben folytattam, majd Budapestre

- 20 -

kerültem a Zeneakadémiára. Kaszanyitzky András, Fekete Ferenc és Ádám Károly voltak a tanáraim Berettyóújfaluban és Debrecenben. Nemcsak a kezdeti lendületet adták meg nekem, hanem nekik köszönhetem azokat az alapokat, amikhez a mindennapok munkájában rendszeresen vissza tudok térni. Budapesten Perényi Miklósnál és Kurtág Györgynél tanultam, de talán a Simon Albert irányításával működő zenekari műhelymunka volt a legmeghatározóbb számomra a későbbi évek útkereséseiben.

Itt ismerkedtem meg Wilhelm Hübnerrel a Bécsi Filharmonikusok koncertmesterével, aki által bekerültem a bécsi házimuzsika világába.

1989-ben zongorás triót alapítottam Pilz Jánossal és Rohmann Imrével Salzburgban, de ez a formáció rövid életűnek bizonyult. Pilz János visszatért a Keller vonósnégyesbe, én pedig a rendszeres nemzetközi felkéréseim miatt Salzburgban telepedtem le.

Karmesterként és csellistaként is színpadra lép. Melyek a két pálya legfontosabb pontjai?

A dirigensnek feltétlenül hangszeres tapasztalatokkal is rendelkeznie kell. Így a legtöbb esetben hamarabb felismeri több hangszertechnikai lehetőség közül az adott szituációban, az adott zenekarral a legjobb megoldást.

Egy frázis megoldásának elérésében ismernie kell azokat a zsákutcákat, amelyekbe már ő is többször betévedt hangszeres gyakorlata során.

Egyértelmű irányt kell felmutatnia a zenekarnak a csoportos koncentráció érdekében. Gyorsan hitelét veszíti az a karmester, aki elképzelés nélkül keresgél a megoldások között. Számomra mindig a hangszeres játék marad az első. De nem becsülöm le a vezénylést, mint tanult szakmát sem.

A zenekari zenész a dirigens világos kézi rajzolatát követve még nagyobb teljesítményre képes. Ez azonban főleg az előadásra vonatkozik, a próbákon nagyobb az egyéni felelősség szerepe. A karmesternek a csoportos pszichológiai problémákra észrevétlenül és egyszerűen kell megoldásokat

találnia. Itt is segít a kamarazenészi múltban átélt tapasztaltok letisztultsága. De gondoljunk Pablo Casals mondására is: „Minden vezénylési ambícióval rendelkező zenésznek ajánlom, hogy először egyszerűbb képességű zenekaroknál alkosson kiemelkedőt”.

Az Ön vezetésével indul a Kodály Filharmonikusok új kamarasorozata.

Hogyan került vissza a debreceni szimfonikus zenekar életébe?

Talán úgy is fogalmazhatunk, hogy el sem mentem. Mindig jót tesz a zenekar és a vendégkarmester kapcsolatának, ha rövidebb-hosszabb ideig mindkét fél maga keresi az új impulzusokat. Így nem leselkedik minden zenei frázis mögött az előadást megmérgező rutin. Ideális esetben érzi is a vendégművész, hogy szükség van-e munkájára az adott közegben. Csak olyan magokat vessünk el, ami szép és egészséges hajtásokat hoz magából, a szemlélődő (hallgató) örömére.

Mit hallhatunk a kamarasorozatban?

Az én programjaim mindig a kamarazene és a szimfonikus repertoár összekapcsolására épülnek fel. Műsorainkban olyan kamaraműveket mutatunk be a nagyobb létszámmal előadott zenekari alkotásokkal közösen, amikben fontos játékszituációkat tanulunk, és ezeket egy az egyben átültethetjük a zenekari játékba. Megtanulunk egymásra hallgatni, megtaláljuk funkcionális helyünket a zenei történésben, hangzásarányokat keresünk, tempók és dinamikák váltakozásával kiemeljük a fontos szólamokat, és megtanulunk a felelősséggel is bánni. Szellemi és technikai bázist építünk, amire fel lehet építeni egy együttes önálló hangzásvilágát. A legtöbb híres nagyzenekar különböző kamaracsoportok összeolvadásából alakult. Erich Kleiber megkérdezte első próbáján a Bécsi Filharmonikusoktól: „Wie viele Streichquartette haben wir im Orchester?”

(Hány vonósnégyese van a zenekarunknak?) Malmőben például a zenekar

meghatározott időre feloszlott, kamaraegyütteseket alakítottak, különböző korok zenei irányzataira specializálódtak (régi zene, kortárs zene, klasszikus vonósnégyes stb.), majd ismét nagyzenekarrá formálódva új lendülettel, színesebb játékkal jobb minőségű zenekari hangzást értek el. Mindenképpen a kamarazene adja az alapot a nagyobb együttesek munkájához.

Gyakran látogat vissza Debrecenbe? Édesanyámhoz rendszeresen utazom haza. Mindig mondom neki, hogy nem miatta jövök, hanem nekem fontos, hogy őt lássam. Így vagyok a szülőfölddel és Debrecennel is. Itt érzem magam otthon, nem látogató vagyok, hanem hazajáró!

Hogy látja a debreceni közönséget?

Alvó oroszlánnak ismertem meg gyerekkoromban és most is a közönségünket. Ha összehasonlíthatom a debrecenit más városok publikumával, ma még erősebb bennem ez az érzés. Ha valami elnyeri a debreceni közönség tetszését, az elhangzott zenei élmény megérinti a lelkületét, akkor őszintén és lelkes hálával tudja kifejezni felpezsdült hangulatát. Hosszú évek színtelenebb produkcióit is egy pillanat alatt el tudja felejteni és azonnal képes felismerni az értékes előadást. Ezt sehol máshol nem éltem meg ilyen egyértelműen a világban. Vannak olyan nyugat-európai városok, ahol egy kudarc is elég a teljes bukáshoz, de olyan koncerttermek is léteznek, ahol a minőségi különbséget nem érzékelve ugyanolyan tapssal köszöntik a művészeket az előadások után. A különbségekre való gyors ráismerés, de az egyes kevésbé sikerült produkciók megbocsátására kialakult képesség is erénye az itthoni nagyérdeműnek. Egyszóval izgalmas és örömmel teli érzést ad az itthoni fellépés…

– KJE –

- 21 -

Boldog karácsonyt kíván és zenei élményekben gazdag új évet ígér a Kodály Filharmónia Debrecen minden művésze és munkatársa!

ÚJÉVI KONCERT 2020. január 1. 16:00 Református Nagytemplom A Kodály Kórus hagyományos, ünnepi hangversenye Debrecen szívében, a Református Nagytemplomban az új esztendő első napján. uKÖZREMŰKÖDIK: Kodály Kórus Debrecen uVEZÉNYEL: Kocsis-Holper Zoltán uA belépés Debrecen város támogatásával ingyenes.

- 17 -

KARÁCSONYI 2019/2020.

AJÁNDÉKÖTLET ÉVAD

KARÁCSONYI BÉRLET KÓRUS-, KAMARA-, NAGYZENEKARI KONCERT – ÍZELÍTŐ FILHARMÓNIÁBÓL!

AZ EMBER ARCAI 2020. január 16. 19:30 Pásti utcai zsinagóga

KEDD ESTI HÁZIMUZSIKA 2020. február 18. 19:30 Pásti utcai zsinagóga

BEETHOVEN 250. – V. HANGVERSENY 2020. március 24. 19:30 Kölcsey Központ, Nagyterem

Bérletár 3 előadásra: 3450 Ft Bérletek november 4-étől december 23-ig válthatók a Kölcsey Központ jegypénztárában és a Karakter 1517 Könyvesbolt és Kávézóban.

Bővebb információ a Karácsonyi bérlet koncertjeiről: kodalyfilharmonia.hu

CSAK TISZTA FORRÁSBÓL! A Kodály Filharmónia Debrecen támogatója a 383 természetes ásványvíz!

- 25 -

CSALÁDI PROGRAMOK

HÁZI GYEREKKONCERTEK A helyszín továbbra is a Kodály Filhar­monikusok próbaterme (Debrecen, Simonffy u. 1/c.), ahol a kamara­együttesek játékát közös ének, tánc, mondókázás, mókázás kíséri, és néhány hangszert is kézbe vehet minden csöppség.

LUCA, LUCA KITTY-KOTTY

2019. december 14. 10:00 Decemberi koncertünkön a Luca-napi hagyományokat elevenítjük fel, és az ehhez kötődő szokásokat tanulhatjuk meg: együtt kotyolunk, jövendölünk, varázsolunk, boszorkányt keresünk. Mindezt természetesen dalokkal, táncokkal, és a szokásos jókedvvel fűszerezve!

Közreműködők: uSokszínvirág zenekar (a Kodály Filharmonikusok művészei) uFórizs Aida Éva óvodapedagógus

FARSANGI CSÖRÖMPÖLÉS

Ez klassz!

Koncertek kicsiknek, nagyobbaknak és az egész családnak.

2020. január 18. 10:00

Januári koncertünk témáját mi más is adhatná, mint a vízkereszttől kezdődő farsangi időszak? Minden gyerek álma egy olyan koncert, amelynek főszereplői az ütőhangszerek. Seperjük ki hát a telet, a hideget dalokkal, versekkel és a legütősebb hangszerekkel!

Közreműködők: uSokszínvirág zenekar ua Kodály Filharmonikusok ütőhangszeres művészei uFórizs Aida Éva óvodapedagógus Az eseményre kicsik és nagyok, azaz gyerekek és felnőttek érkezhetnek jelmezben is! uJegyár: felnőtteknek 1000 Ft, gyerekeknek 500 Ft

CSALÁDI BÉRLET DIÓTÖRO“ HERCEG KALANDJAI – részletek Csajkovszkij balettzenéjéből

2019. december 21. 10:00 és 16:00 Belvárosi Közösségi Ház, Pódiumterem (Debrecen, Kossuth u. 1.)

A sűrű pelyhekben hulló hó beborítja a város utcáit. Karácsony előestéje van.

Stahlbaum házába sorra érkeznek a vendégek, utoljára Drosselmeyer, az ezermester tréfacsináló, a család öreg barátja. Batyujában a Diótörő, akinek figurája átvezet bennünket a mesék és álmok birodalmába...

A Diótörőt egyszer minden gyereknek hallania kell! Koncertünkön a balett zenekari szvit változatát hallhatja a közönség, a teljes történet egy mesemondó előadásában elevenedik meg.

Közreműködők: uDomján Viktória – mesemondó uKodály Filharmonikusok kamarazenekara Vezényel: Kollár Imre Műsor: Csajkovszkij: Diótörő-szvit I. Miniatűr nyitány, II. Karaktertáncok: 1. Induló., 2. A Csokoládétündér tánca, 3. Orosz tánc , 4. Arab tánc, 5. Kínai tánc , 6. Nádfuvolák tánca, III. Virágok keringője uJegyár: felnőtteknek 1200 Ft, gyerekeknek 800 Ft

- 27 -

2019/2020.

BÁLI KONCERT ÉVAD

A KODÁLY FILHARMONIKUSOK II. BÁLI KONCERTJE 2020. február 1. 19:00 Kölcsey Központ, Nagyterem Házigazda: Kautzky Armand Közreműködik: Rácz Rita és Haja Zsolt, a Magyar Állami Operaház művészei

Aki tavaly ott volt, már tudja, milyen egy igazi szimfonikus bál. Élje át az exkluzív élményt Ön is! uJegyár: 15900 Ft, u„Early bird” kedvezménnyel december 23-ig: 13900 Ft uBérleteseink számára 20% kedvezményt biztosítunk a teljes árú belépő díjából!

- 28 -

KARÁCSONYI AJÁNDÉKÖTLET

2020-ban immár második alkalommal rendezzük meg báli koncertünket. A tavalyi, hagyományteremtő alkalom legnagyobb különlegessége idén is adott: exkluzív, svédasztalos vacsorával és több műsorszámmal fűszerezett estélyünkön élő szimfonikus zenére táncolhatnak és szórakozhatnak vendégeink, a klasszikus bálok hangulatát átélve. A Kodály Filharmonikusok valamint Rácz Rita és Haja Zsolt, a Magyar Állami Operaház művészeinek koncertje idén az orfeumok világába kalauzolja el a hallgatóságát, a legnagyobb operett- és musical slágereket felvonultatva. Nem maradnak el a klasszikus táncok sem a Valcer Táncstúdió és a közönség közreműködésével, a vacsorát követően pedig a REDProdukció Zenekar csábítja parkettre a bálozókat. Várják Önöket a Kodály Filharmonikusok és az est házigazdája, Kautzky Armand színművész!

HAJA ZSOLT

uAz eseményre belépők a Kölcsey Központ jegypénztárában, a Karakter 1517 Könyvesbolt és Kávézóban válthatók személyesen, online a kodalyfilharmonia.jegy.hu oldalon. uA bérletes kedvezmény személyes jegyvásárláskor vehető igénybe a fentebbi jegypénztárakban a bérlet felmutatásával.

RÁCZ RITA

A Kodály Filharmónia Debrecen szimfonikus báljának “sminkvédnöke” az Eszti Szépészet!

KÜLFÖLDI KONCERTEK

A MAGYAR KULTÚRÁT KÉPVISELTÉK EGYÜTTESEINK SZKOPJÉBAN Magyarország Külügyminisztériuma felkérésére együtteseink, a Kodály Filharmonikusok és a Kodály Kórus Debrecen képviselte hazánkat, illetve a magyar kultúrát 2019. november 28-án a 20. szkopjei őszi komolyzenei fesztiválon. A szkopjei Nemzeti Filharmónia Nagytermében megrendezett hangverseny egyben a Nyugat-Balkáni Magyar Kulturális Évad északmacedóniai záróeseménye volt. A zenekarral és kórussal együtt lépett fel Kelemen Barnabás Kossuth-díjas hegedűművész is. A koncerten elsősorban Magyarországhoz, a magyar kultúrához kapcsolódó művek hangzottak el Somogyi-Tóth Dániel vezényletével.

SOMOGYI-TÓTH DÁNIEL

MÜNCHENBEN TURNÉZIK A KODÁLY FILHARMONIKUSOK 2019. december 25. és 27. között a müncheni Gasteig színpadán ad karácsonyi gálakoncerteket a Kodály Filharmonikusok. A „Forever Broadway” című musical-összeállítás három alkalommal kerül bemutatásra látványos színpadi produkció keretében, csaknem 10 szólista, kórus és tánckar közreműködésével. Nem kevésbé népszerű műfaj az operett a bajorok körében, akik szerint ennek igazán hiteles tolmácsolói csakis magyarok lehetnek. A két – szintén pompás díszletekkel és jelmezekkel színpadra állított – operett gála minden bizonnyal teltházas lesz.

- 30 -

FELKÉRÉSEK

BELLINI: AZ ALVAJÁRÓ 2020. február 11. 19:00 Budapest, Művészetek Palotája, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem 2020. február 13. 19:00 Pécs, Kodály Központ MŰSOR: Vincenzo Bellini: Az alvajáró KÖZREMŰKÖDŐK: uMirco Palazzi – Rodolfo gróf uZuzana Marková – Amina uAnton Roszickij – Elvino uKriszta Kinga – Lisa uKun Ágnes Anna – Teresa uDobák Attila – Alessio uKodály Kórus Debrecen (karigazgató: Szabó Sipos Máté) uPannon Filharmonikusok uDÍSZLETTERVEZŐ: Szendrényi Éva uJELMEZTERVEZŐ: Zöldy Z Gergely uRENDEZŐASSZISZTENS: Polgár Etelka uRENDEZŐ: Némedi Csaba uVEZÉNYEL: Riccardo Frizza BŐVEBB INFORMÁCIÓK ÉS JEGYEK: mupa.hu, pfz.hu A 19. század uralkodó stílusirányzata, a romantika szerette az egzotikus témákat. Ma már kissé furcsán hat, de ezek közé tartozott a mélyálom fázisában történő járkálás genetikai zavara, a szomnambulizmus. A harmincéves Vincenzo Bellini művészi képzeletét is a „holdkórosok” témája ragadta meg, amikor 1830-31 telén megkomponálta a La sonnambulát. Az alvajáró a bel canto operarepertoár nevezetes darabja. A 19. században sikeres mű 20. századi újrafelfedezése Luchino Visconti 1955-ös Scala-beli rendezésével kezdődött, Maria Callasszal a főszerepben.

A Müpa előadásának sztárja a cseh koloratúrszoprán, Zuzana Marková, aki számos sikert aratott már az olasz repertoár, és ezen belül is a bel canto operák területén. Elismert Lucia és Violetta, de Manonként és Donna Anna szerepében is ünnepli a közönség. A produkció karmestere, Riccardo Frizza vérbeli operakarmester, az itáliai repertoár specialistája; a milánói Scala, a velencei Fenice, a Párizsi Opera és a New York-i Metropolitan visszatérő vendége.

RICCARDO FRIZZA Fotó: Joan Tomás

- 32 -

HÄNDEL:

ALEXANDER BALUS – magyarországi bemutató –

2020. március 7. 19:00 Budapest, Művészetek Palotája, Fesztivál Színház MŰSOR: Georg Friedrich Händel: Alexander Balus (HWV 65) KÖZREMŰKÖDŐK: uAlexander Balus – Bakos Kornélia uCleopatra – Jónás Krisztina uAspasia – Ducza Nóra uJonathan – Szigetvári Dávid uPtolomee – Jekl László uCourtier – Najbauer Lóránt uKodály Kórus Debrecen (karigazgató: Szabó Sipos Máté) uSavaria Barokk Zenekar VEZÉNYEL: Németh Pál BŐVEBB INFORMÁCIÓK ÉS JEGYEK: mupa.hu Különös arra gondolni, hogy Georg Friedrich Händelnek akad olyan műve – ráadásul a jelentős alkotások egyike –, amely mindeddig nem szólalt meg magyar hangversenyteremben. Aki azonban tudja, milyen megismerhetetlenül gazdag a zeneszerző oratóriumtermése, talán nem tartja ezt olyan meglepőnek.

Kik azok a szeleukidák? Ők voltak a lakói annak az ókori birodalomnak, amely magában foglalta a Nagy Sándor által meghódított ázsiai területek jelentős hányadát: Szíriát, Mezopotámiát, a Perzsa Birodalmat és Kis-Ázsiát. A Szeleukida Birodalom uralkodóinak egyike volt Alexandrosz Balasz, aki Kr. e. 150 és 145 között uralkodott. Az ő életét dolgozza fel Händel 1747 nyarán komponált és 1748 márciusában, Londonban bemutatott Alexander Balus című, háromfelvonásos oratóriuma, amelyet a hatvankét éves zeneszerző Thomas Morell szövegére írt. Morell – aki ezen a művön kívül még hat másik Händel-oratórium, köztük a Júdás Makkabeus szövegének szerzője is volt – a Makkabeusok I. könyvét használta munkája forrásaként. Röviden összefoglalva szerelem, cselszövés és harcok alkotják a tragikus végű oratórium témáját.

A KODÁLY FILHARMONIKUSOK A CSOKONAI SZÍNHÁZBAN

FOTÓ: MÁTHÉ ANDRÁS

KÁLMÁN IMRE: CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ operett három felvonásban, két részben

W. A. MOZART: GIACOMO PUCCINI: SZÖKTETÉS A SZERÁJBÓL TOSCA vígopera három felvonásban, magyar nyelven

opera

uBemutató: 2019. december 6. uJátszási napok: 2019. december uRendező: Juronics Tamás uSzínlap: csokonaiszinhaz.hu uKözreműködik: Kodály Filharmonikusok Debrecen, Csokonai Színház Énekkara uVezényel: Somogyi-Tóth Dániel

uBemutató: 2020. február 21. uJátszási napok: 2020. február uRendező: Gábor Sylvie uSzínlap: csokonaiszinhaz.hu uKözreműködik: Kodály Filharmonikusok Debrecen, Csokonai Színház Énekkara uVezényel: Szabó Sipos Máté

A Csárdáskirálynőt méltán tartják minden idők legnépszerűbb és legtöbbet játszott operettjének.

A mű gondolati magva a hűségen alapuló, ártatlan, mesebeli szerelem hatalma. A tiszta szerelem, illetve a szabadságvágy képviselői állnak szemben a számukra ellenséges hatalommal. Bár a mű cselekménye a szök-

Már a korabeli kritikusok is így írtak a darab zenéjéről: „Kálmán a Csárdáskirálynőben ötvözni tudta a bécsi keringőt és a magával ragadó, temperamentumos magyar zenét. A remek számok nemcsak a népszerűséget biztosítják, de igazi zenei élményt is nyújtanak.”

tetés előkészítése és kivitelezése, a lényeg az, hogy a szereplőknek lelki akadályokon kell áthatolniuk: a darab két szerelmes párjának, sőt még az ellenségnek, Szelim basának is el kell igazodnia az érzelmek labirintusában.

A produkció a Csokonai Színház és a Co-Opera koprodukciójában valósul meg.

A Tosca egy pszicho-krimi. Egy thriller. Egészen pontosan: zenés erotikus thriller. Ami a filmvásznon annak idején Hitchcock volt, az az operaszínpadon Puccini. A zeneszerző egy finoman kidolgozott és szenvedéllyel teli krimit alkotott olyan mechanizmusokról, mint a hatalom jelenléte az egyházban, a politika és a szexualitás. Csak kevés operában szövődik össze ennyire szorosan és nyíltan a politikai önkény a személyes szenvedéllyel, mint Puccini megragadó darabjában szerelemről, becsületről, árulásról, hatalomról és féltékenységről.

uBemutató: 2019. november 8. uJátszási napok: 2019. december, 2020. január uRendező: Gemza Péter uTársrendező: Peller Károly uSzínlap: csokonaiszinhaz.hu uKözreműködik: Kodály Filharmonikusok Debrecen, Csokonai Színház Énekkara uVezényel: Makláry László, Somogyi-Tóth Dániel

Jegyek és bővebb információk: csokonaiszinhaz.hu - 34 -

KÖZÖNSÉGKAPCSOLAT ÉS JEGYÉRTÉKESÍTÉS: Kölcsey Központ, jegypénztár (Hunyadi u. 1-3; telefon: +36 52/518-400, e-mail: info@fonixinfo.hu); Karakter 1517 Könyvesbolt és Kávézó, Turisztikai Információs Pont (Nagytemplom mögötti Emlékkert, telefon: + 36 20/450-05-06) Belépők a koncertek előtt a helyszínen, valamint az Interticket országos hálózatában és a kodalyfilharmonia.jegy.hu weboldalon is válthatók!

+36 52 500 200 / info@kodalyfilharmonia.hu / www.kodalyfilharmonia.hu

Produkciós partnereink:

Támogatóink:

Partnereink:

A Kodály Filharmónia Debrecen, a Kodály Filharmonikusok és a Kodály Kórus fenntartója Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata

A Magyar Állammal közszolgáltatási szerződést kötött, nemzeti besorolású zeneművészeti szervezet