INTÉZMÉNYEK A ZSEBÜNKBEN
Finanțat de Uniunea Europeană. Punctele de vedere și opiniile exprimate aparțin, însă, exclusiv autorului (autorilor) și nu reflectă neapărat punctele de vedere și opiniile Uniunii Europene sau ale Agenției Naționale pentru Programe Comunitare în Domeniul Educației și Formării Profesionale (ANPCDEFP). Nici Uniunea Europeană și nici ANPCDEFP nu pot fi ținute răspunzătoare pentru acestea. Létrejött az Európai Unió támogatásával. Az itt leírtak csak az írók véleményét tükrözik, és nem szükségszerűen az Európai Unió vagy az Oktatási és Szakmai Képzési Területen Működő Nemzeti Közösségi Programok Ügynökségének (ANPCDEFP) hivatalos álláspontjait. Az Európai Unió és az Ügynökség nem vállalnak érte felelősséget.
Descrierea CIP a Bibliotecii Naţionale a României Intézmények a zsebünkben. – Cluj-Napoca : Editura Abel, 2023 ISBN 978-973-114-309-5 37
INTÉZMÉNYEK A ZSEBÜNKBEN
Ábel Kiadó Kolozsvár, 2023
Kiadja a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum Szakmai segítő Bokor-Szőcs Izabella, a BBTE Közigazgatástudományi Intézet magyar tagozatának oktatója Felelős kiadó: Szabó Csorba Zsuzsanna, KIFOR-elnök Szilágyi Lóránt, KIFOR-ügyvezető elnök Arculat és számítógépes tördelés: Serar Szabolcs Szerkesztette: Bodó Johanna Máthé Szilárd Pázsint István Szűcs Sándor Vencz Balázs Sófalvi Zsuzsánna-Aliz Lektorálta: Bokor-Szőcs Izabella Hozzájárult: Tasnádi István Szilárd Olcsvári Barta Péter
Ábel Kiadó 400101 Cluj-Napoca, str. Tipografiei nr. 21 tel./fax: 0264 420 001 abelkiado@yahoo.com www.abelkiado.ro
TARTALOMJEGYZÉK Előszó A gyakornoki programról röviden A jogállam Jobb- és baloldal A hatalmi ágak szétválasztásának elve A törvényhozó hatalom Az igazságszolgáltatás Az Ügyészség A végrehajtó hatalom Az államelnök Helyi intézmények A helyi tanács A polgármester A megyei tanács A prefektusi hivatal Adók és illetékek A választási rendszer Az állami költségvetés A közkiadások Az Európai Unió Leírás Intézmények Tudj meg többet a KIFOR-ról!
6 8 10 10 11 12 14 16 17 20 22 22 23 24 25 26 28 30 32 33 33 35 38
5
T A R T AELLOŐMSJZEÓG Y Z É K A helyi és európai közigazgatási intézmények működésének ismerete minden olyan magyar fiatal számára szükséges, aki a politika és közigazgatás területén szeretne karriert építeni, sőt az intézmények szerepét illető alapvető ismeretekkel mindenkinek rendelkeznie kellene. Egy ilyen útmutató, amellett, hogy a felkészülés és fejlődés alapja, a sikeres karrier előfeltétele is. A fiatalok adminisztrációba való bevonását célzó KIFOR gyakornoki program sikeresnek bizonyult, és ezt saját tapasztalatból mondom. Nem voltam közvetlen résztvevője a programnak, de 2019-ben Brüsszelben találkoztam olyan fiatalokkal, akik a KIFOR támogatásával szakmai gyakorlaton vettek részt magyar EP-képviselők irodáiban, és itt megtapasztalhattam magas szintű képzettségüket. Ugyanakkor tarsolyomban van az a tudás, amelyre 2015-ben tettem szert, amikor kéthetes gyakorlaton voltam a román parlament képviselőházánál. Az ilyen programok (mint a KIFOR gyakornoki programja) a megszerzett tudáson túl hozzájárulnak ahhoz, hogy szoros kapcsolatok alakuljanak ki a résztvevők között. Az ilyen kapcsolatok gyakran megalapozhatják a 6
sikeres adminisztratív döntéseket, mivel a fiatal résztvevők gyakran olyan pozícióba kerülnek, ahol kölcsönösen támogathatják egymást. Az adminisztratív alapismereteknek az a szerepük, hogy megnyissák elménket, és ösztönözzenek annak megértésére, hogyan befolyásolják mindennapi életünket olyan döntések, amelyeket gyakran máshol, például Brüsszelben hoznak. Így egy jól képzett ember könnyebben megérti a társadalomban betöltött szerepét, feladatait, és tudja, melyik intézményhez forduljon, ha egy problémáját akarja megoldani. Mint a helyi közigazgatás egyik legfontosabb posztjára kinevezett személy, elmondhatom, hogy az adminisztráció a gyakorlatban nagy felelősséggel jár, de szakmai és személyes téren is óriási elégtételt szerez. Amikor fontos döntések előtt állsz, vagy amikor ellenőrizned kell egyes cselekedetek jogszerűségét, ráébredsz, hogy mennyire fontos a megfelelő szakmai felkészültség. Az embert sokszor az alapján értékelik, hogy mit tett mások életminőségének javítása, valamint a társadalom jobbá tétele érdekében, a politikai élet és az adminisztrációs munka pedig lehetőséget ad arra, hogy a legtöbbet és legjobbat nyújtsd azért, hogy másoknak is jobb legyen az élete. Tasnádi István Szilárd, Kolozs megye alprefektusa
7
A GYA KOR NOK I PROGR A MRÓL RÖV IDEN A ,,Kezdd velünk a karriered!” rendhagyó program, úgy is mondhatnánk, hogy több szinten betekintést nyújt a közigazgatás és más intézményrendszerek színfalai mögé. A négy hét alatt négy különböző városba látogattunk el (Kolozsvár, Bukarest, Budapest, Brüsszel), és mindenhol megismertük az ottani intézményeket és vezetőket. Lehetőséget kaptunk, hogy olyan kérdéseket tegyünk fel, amelyekre még az interneten sem kapunk választ. A saját szemünkkel láthattuk, hogy minden közéleti szereplő hús-vér ember, és bár gyakran távolinak érezzük őket, valójában közelebb vannak, mint gondolnánk. Kötetlen beszélgetések során minden kérdésünkre készségesen válaszoltak, és őket is érdekelte a mi nézőpontunk. 8
Fontos elmondanunk, hogy egy-egy döntés mögött hatalmas munka áll, olyan emberek dolgoznak a háttérben akiket a média ritkán említ meg. Pedig ezeknek embereknek a munkája elengedhetetlen ahhoz, hogy megfelelően működhessen a rendszer. Nem is gondolnánk, hogy egy törvénytervezet hány ember kezén megy át, mire eléri végleges formáját. Így, hogy több városba is ellátogattunk, mindenhol más-más tapasztalatot szerezhettünk: a helyi szinttől egészen a nemzetköziig. Megtudtuk, hogyan érint minket egy döntés, ha azt Kolozsváron hozzák meg, és hogyan, ha Brüsszelben. Jó és izgalmas volt messze menni, de utána fontos az is, hogy az ott szerzett tudást itthon hasznosítsuk. Bár a kelet-európai problémákat nem lehet a nyugati megoldásokkal kezelni, ezek jó kiindulópontok lehetnek egyegy új stratégia megfogalmazásához. A gyakornoki program több mint nagyszerű kiegészítése az egyetemi tanulmányoknak, és amellett, hogy neves vezetőkkel találkozhattunk, egymástól is sokat tanulhattunk. Minél többféle álláspontot ütköztetünk, annál jobb megoldással állhatunk elő a végén. A közigazgatás, bár nem mindenkit érdekel, mindenkit érint, kapcsolatban van vele, ezért jobb tisztán látni az összefüggéseket. Célunk, hogy ez a kisokos egyfajta Ariadné-fonal legyen az intézményrendszerek útvesztőiben.
9
A JOGÁ LL A M A jogállam (the rule of law) mint államrendezési forma angolszász és német területeken terjedt el a modern kor hajnalán. Jelentése, hogy a törvény előtt mindenki egyenlő, és senki nem vonhatja ki magát az igazságszolgáltatás alól, valamint a hatalmi ágak szét vannak választva, tehát senki nem tehet szert abszolút hatalomra.
JOBB - ÉS BA LOLDA L A jobb- és baloldal elnevezések a francia forradalomig vezethetők vissza. Az 1792-ben megalakított Nemzeti Konventben, az elnöktől jobbra ülő képviselők a nemesi előjogokat és fennmaradásukat támogatták, míg a tőle balra helyet foglaló képviselők a radikális változások mellett törtek lándzsát. A politikának ez a fajta felosztása a modern korban is fennmaradt. Ez a két nagy politikai irányzat a filozófiai és gazdasági elvek hatására többször is megújult.
10
A H ATA LMI ÁGA K S Z É T VÁ L A S Z T Á S Á N A K E LV E A politikai szabadság és az átláthatóság úgy érhető el, hogy az állam szervei három különböző ágra vannak felosztva, ezek a következők: törvényhozás, végrehajtás és igazságszolgáltatás. A hatalmi ágak egymástól függetlenül, egymást felülvizsgálva végzik feladataikat, tehát sehonnan sem lehet abszolút hatalomra törni. Fontos, hogy egy személy csak egyetlenegy hatalmi ágon belül vállalhat feladatokat, mert másként a hatalmi ágak összefonódnának, és a fent említett elvek nem érvényesülnének.
Végrehajtás Igazságszolgáltatás
Törvényhozás
Társadalom
11
A törvényhozó hatalom A társadalom életére és az állam működésére vonatkozó legfelsőbb szintű döntéseket az államok parlamentjei hozzák törvényalkotás által. Ezek a parlamentek lehetnek egy- vagy kétkamarásak, ami azt jelenti, hogy egy vagy két testületből, házból állnak. A törvényhozó hatalomnak országonként eltérő a neve: Parlament, Országgyűlés (Franciaország), Duma (Oroszország); Diéta (Japán), Kongresszus (Amerikai Egyesült Államok) stb. Romániában a törvényhozó hatalom neve a Parlament. A román alkotmány 61. cikkelye szerint „a Parlament a román állampolgárok képviseleti testülete és az ország egyetlen törvényhozói hatósága”. A román Parlament kétkamarás, a Képviselőházból (alsóház) és a Szenátusból (felsőház) áll. A Parlament képviselőit egyetemes, egyenlő, közvetlen, titkos és szabadon kifejezett szavazással választják meg, a mandátumuk négy évre szól. A Képviselőháznak jelenleg 330, a Szenátusnak 136 tagja van. PNL – 81 képviselő USR-PLUS – 42 képviselő RMDSZ – 20 képviselő PSD – 107 képviselő AUR – 25 képviselő
Adatok: 2020–jelenleg
12
Nemzeti kisebbség – 17 Nem tag – 38 képviselő
PNL – 39 képviselő USR-PLUS – 22 képviselő RMDSZ – 9 képviselő PSD – 48 képviselő AUR – 12 képviselő Nincs regisztrálva – 6
Adatok: 2020–jelenleg
A román Parlament minden évben két ülésszakra gyűl össze (februártól júniusig és szeptembertől decemberig). A Képviselőház és a Szenátus külön gyűlésezik, de kivételes esetekben közösen gyűléseznek, például az Államfő üzenetének meghallgatása, vagy a költségvetés elfogadása esetén. A Parlament hagyományos feladatai a következők: törvényhozás, a kormány létrehozása és ellenőrzése, nemzetközi egyezmények törvénybe iktatása, illetve számos egyéb feladat (például népszavazás elrendelése). A Parlament működésének szerves része a vita. A különböző törvényjavaslatokról a képviselőcsoportok kifejtik véleményüket, felszólalásokban érvelnek a törvényjavaslatok mellett vagy ellen. Tehát a Parlament legfontosabb feladata a törvények kezdeményezése, megvitatása és elfogadása. Ugyancsak a hatásköréhez tartozik a költségvetés elfogadása. Ezenfelül a Parlament a véleménynyilvánítás, a panaszok és a sérelmek fő fóruma.
13
A Parlament főbb szervei: az elnökség, amelynek tagjai a házelnök, az elnök helyettesei és a jegyzők; a parlamenti bizottságok, amelyek feladata a törvények előkészítése; a frakciók, vagyis a parlamenti pártok képviselőcsoportjai.
Az igazságszolgáltatás Az igazságszolgáltatás a hatalmi ágak egyike, ennek megvalósításáról, Románia Alkotmányának 124. cikkelyében olvashatunk, miszerint: az igazságot a törvény nevében szolgáltatják, illetve az igazságszolgáltatás egységes, részrehajlásmentes és egyenlő mindenki számára. Románia Alkotmánya a román állam alaptörvénye. Ezen alaptörvény által, az állam önmagát korlátozva biztosítja polgárai szabadságát, alapvető jogait és az emberi jogokat is. A romániai bírósági rendszer alapelveit, felépítését és szervezetét a román alkotmány és a bíróságok szervezetéről szóló 304/2004. sz. törvény határozza meg. A bírói hatóság a bíróságokból, Ügyészségből (Ministerul Public) és a Magisztrátúra Legfelsőbb Tanácsából (Consiliul Superior al Magistraturii) áll. Az utóbbi az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítója.
14
A Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék – románul Înalta Curte de Casație și Justiție (ICCJ) – Románia legfelsőbb bíróságaként működik, ez áll a hierarchia csúcsán. Gondoskodik a jogszabályok egyéb bíróságok általi egységes értelmezéséről és alkalmazásáról. A következő szint az ítélőtábla, románul curtea de apel, amelyből 15 darab van az országban, amelyekkel egy szinten van a Katonai Ítélőtábla is (románul Curtea Militară de Apel). Soron következik a 42 törvényszék (románul tribunal) a megyék szintjén – székhelyük a megyeszékhelyen található –, amelyekkel egy szinten van az 5 katonai törvényszék (románul tribunal militar). A hierarchia legalsó fokán a bíróságok állnak (románul judecătorie). Az Igazságügyi Minisztérium (Ministerul Justi ției) nem tartozik a bírói hatóságokhoz, hiszen ez a Kormánynak – a végrehajtó hatalomnak – a részét képezi. Feladata az igazságszolgáltatás mint közszolgáltatás jó működésének biztosítása és igazgatása. Például feladatkörébe tartozik a bírák fizetésének finanszíro zása. Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék Ítélőtáblák és Katonai Ítélőtábla Törvényszék és Katonai Törvényszék Bíróságok
15
Az Ügyészség Az Ügyészség (Parchet) a vádat és a társadalom általános érdekeit képviseli, védelmezi a jogrendet, valamint az állampolgárok jogait és szabadságjogait, feladatkörét ügyészségekbe tömörült ügyészeken keresztül gyakorolja. Továbbá vezeti és ellenőrzi az igazságügyi rendőrség nyomozó tevékenységét. Romániában minden bíróság mellett működik egy ügyészség, amely a következőket foglalja magában: a fellebbviteli bíróságok, törvényszékek, gyermek- és családjogi bíróságok, valamint a kerületi bíróságok mellett működő ügyészségek; illetve a katonai bíróságok mellett működő ügyészségek. A katonai személyzet által elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatos büntetőeljárásokat katonai ügyészségek folytatják le, amelyek a katonai szervezetek jogállásával rendelkeznek. A legfőbb szerv a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék mellett működő Ügyészség, beleértve annak szakosodott osztályait is: a Nemzeti Korrupcióellenes Igazgatóságot, illetve a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Küzdelem Igazgatóságát. A speciális ügyészségeknek jól meghatározott hatáskörük van, és saját jogi személyiséggel rendelkeznek. A Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóságot, románul Direcţia de Investigare a Infracţiunilor de Criminalitate Organizată şi Terorism (DIICOT), 2004-ben alapították. Feladata az olyan súlyos bűncselekmények nyomozása, mint például az em16
berkereskedelem, vagy Románia nemzetbiztonsága ellen elkövetett bűncselekmények. Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség, románul Direcţia Naţională Anticorupţie (DNA), olyan bűncselekmények nyomozásával foglalkozik, mint például a hivatali vesztegetés (darea și luarea de mită). Emellett hatáskörébe tartozik az Európai Unió pénzügyi érdekei ellen elkövetett bűncselekmények feltárása is.
A végrehajtó hatalom A végrehajtó hatalom az az állami hatóság vagy hatalom, amely az elfogadott törvényeket gyakorlatba ülteti. Intézkedéseivel biztosítja az állam vezetését. Romániában központi szinten a végrehajtó hatalmat a kormány képviseli. A kormány biztosítja az ország bel- és külpolitikájának a megvalósítását, továbbá ellátja a közigazgatás irányítását. A kormány tagjait nem közvetlenül a nép választja meg. A választások után az államfő egyeztet a pártokkal, és általában a legtöbb mandátumot szerzett párt vagy pártkoalíció soraiból nevez ki egy jelöltet kormányfőnek. Ezt követően a parlament bizalmi szavazás keretén belül dönt a kormányzási programról, illetve a kormány összetételéről. A képviselők és a szenátorok együttes ülésen, titkos szavazással döntenek a kormányprogram és a kormány tagjainak elfogadásáról. A parlament a képviselők és a szenátorok abszolút 17
többségének a szavazatával nyújt bizalmat a kormánynak. Amennyiben az adott kormány megkapja a bizalmat, elkezdi működését. A kormány feladata, hogy érvényesítse a nemzeti érdekeket, biztosítsa az ország gazdasági és társadalmi rendszerének a működését és fejlődését, illetve a világgazdasági rendszerhez való kapcsolódását. Az Alkotmány értelmében a kormány a parlament által elfogadott kormányprogram alapján szerveződik és működik. A kormányprogram tartalmazza azokat az elképzeléseket, amelyek végrehajtására a kormány felhatalmazást kapott a parlamenttől. A kormány azokat a törvényeket hajtja végre, amelyeket a parlament megszavaz. Mivel a parlament az a szerv, amely bizalmat szavaz a kormánynak, ezért a kormány a parlamentnek tartozik felelősséggel. A kormány kulcsfontosságú szerepet tölt be az állam működésében. Például, ha a kormány megbukik, akkor az új kormány megalakulásáig egy úgynevezett ügyvivő kormány áll az ország élére, amely azonban korlátozott hatáskörrel rendelkezik. Ez az állapot politikai instabilitáshoz vezethet, így nagyon fontos, hogy a parlament minél előbb bizalmat szavazzon egy új kormánynak. Ugyan a parlament gyakorolja a törvényhozó hatalmat, azonban bizonyos esetekben ezt a feladatot megosztja a kormánnyal, vagyis a végrehajtó hatalommal. A parlament felhatalmazza a kormányt arra, hogy bizonyos helyzetekben rendeleteket bocsásson ki. Olyan esetekben, amikor sürgősen kell intézkedni, a kormány sürgősségi rendeleteket is kibocsáthat. Például a koronavírus-járvány elején a kormány sürgősségi rendelet kibocsátásával országos kijárási tilalmat vezetett be. 18
A kormány a miniszterelnökből, a miniszterekből és egyéb, az Alkotmányban megállapított tagokból áll. A kormány élén a miniszterelnök áll. Az ő feladata, hogy irányítsa a kormánytagok munkáját, továbbá a kormány politikájával kapcsolatos jelentéseket és nyilatkozatokat terjeszt elő a Képviselőházban és a Szenátusban. A miniszterek egy-egy minisztériumot vezetnek, tehát hatáskörük bizonyos ügyek intézésére vonatkozik, például külügy, belügy, egészségügy, oktatás stb. Bizonyos helyzetekben a kormány tagjai lehetnek az úgynevezett tárca nélküli miniszterek is, akik nem vezetnek külön minisztériumot, hanem a kormány által meghatározott feladatokat látnak el. A minisztériumok száma és megnevezése gyakran változik, ezek sok esetben átszervezésre kerülnek, vagy több minisztériumot összevonnak. A jelenlegi román kormány 20 minisztériummal rendelkezik, így létszámát tekintve, a rendszerváltás óta eltelt időszakban a „középmezőnyhöz” tartozik. Ebben a periódusban egy kormány legtöbb 30, legkevesebb 16 minisztériumból állt.
TUDOD-E?
Romániában az 1989-es forradalomtól számítva, egy miniszter átlagban egy évet volt funkcióban. A forradalom után 2021 szeptemberéig 33 különböző kormány működött, összesen 17 miniszterelnökkel.
19
A Z Á LL A MELNÖK Az államelnök képviseli a román államot, biztosítja az ország nemzeti függetlenségét, egységét és területi integritását. Felügyeli az Alkotmány betartását és közvetítési funkciót gyakorol az állam hatalmai között – tehát nem tartozik egyik hatalmi ághoz sem –, valamint az állam és társadalom között. Románia elnökét általános, egyenlő, közvetlen, titkos és szabadon kifejezett szavazattal választják meg két fordulóban. Az első fordulóban elért eredmények alapján jut tovább a két legtöbb szavazatot szerzett jelölt. Azt a jelöltet nyilvánítják megválasztottnak, aki a végső fordulóban a legtöbb szavazatot éri el. Az államelnök tisztségének elfoglalása előtt esküt tesz a Képviselőház és a Szenátus előtt. Egy személy az államelnöki tisztséget legfeljebb két mandátum időszakára töltheti be, melyek akár egymást követők is lehetnek. Egy mandátum öt évre szól, ezt az eskütétel időpontjától egészen a k0vetkező, újonnan megválasztott elnök eskütételéig számítják. A mandátum háború vagy katasztrófa esetén alaptörvénnyel meghosszabbítható. Az államelnök jelöli ki a miniszterelnöki tisztségre alkalmas személyt, és a Parlament bizalmi szavazás során nevezi ki a kormányt. Az államelnök a kormánynak azon az ülésein vehet részt, amelyeken a külpolitikával, a honvédelemmel, a közrend betartásával kapcsolatos országos érdekű kérdéseket vitatnak meg. A részvételével megtartott kormányüléseket az államelnök vezeti. 20
Az államelnök feladatkörébe tartozik a román állam képviselete nemzetközi téren, és a kormány üléseken megtárgyalt nemzetközi szerződések megkötése. Vétó joggal rendelkezik, mely egyszeri lehetőséget biztosít számára arra, hogy egy törvénytervezetet átvizsgálásra visszaküldjön a Parlamentnek. Az alkotmány előírásait sértő súlyos cselekmények esetén, Románia elnökét a Képviselőház és a Szenátus, együttes ülésen elért többségi szavazattal felfüggeszti tisztségének gyakorlásából. Ehhez abszolút többségre van szükség, mely azt jelenti, hogy a képviselők és a szenátorok teljes létszámának legalább a fele plusz egy beleegyezését kell adja. Ha az elnöki tisztség megüresedik, akkor az elnök szerepét átmenetileg a Szenátus vagy a Képviselőház elnöke látja el. A megüresedés időpontjától számítva legfeljebb három hónapon belül a kormánynak választásokat kell szerveznie egy új elnök megválasztására.
TUDOD-E?
Románia elnöke egyben a fegyveres erők parancsnoka, és ellátja a Legfelsőbb Honvédelmi Tanács elnökének tisztségét is. A parlament előzetes jóváhagyásával kihirdetheti a fegyveres erők részleges vagy általános mozgósítását. Az alkotmány felhatalmazza kitüntetések, megtisztelő címek, rangok adományozására.
21
HELY I IN TÉ ZMÉN Y EK
A helyi tanács A helyi tanács képviselőkből (helyi tanácsosokból) áll, akiket négyévente közvetlen módon választunk meg. Ez a választás párti vagy listás választás, amelyen minden olyan párt indulhat, amely teljesítette a választási feltételeket. A helyi tanácsosok száma mindig az adott település népességének számával arányos. A helyi tanácsosok soraiból választják ki az alpolgármestert, aki a helyi tanácsosi szerepet is betölti. Ami a helyi tanács feladatkörét illeti, ennek törvényhozói és kezdeményezési szerepe van minden olyan téren, amelyek a helyi (községi, városi) érdekeket érintik, illetve amelyeket a közigazgatási törvénykönyv a szerepkörükbe sorol. Tudni kell, hogy Romániában a helyi intézmények (polgármesteri hivatal, helyi tanács, megyei tanács) a decentralizáció elve alapján működnek. Ez alatt azt kell érteni, hogy a központi (bukaresti) irányítás döntési és jogalkotási szabadságot biztosít ezeknek az intézményeknek, viszont ez a szabadság nem teljes körű. Egy példa erre a decentralizált rendszerre: minden községben, illetve városban más-más parkolási díj van kiszabva, mivel ezzel a helyi tanács foglalkozik, és helyi tanácsi döntéssel tudja megszabni és változtatni ezeket. 22
A polgármester A polgármesteri hivatal vezetője a polgármester, akit közvetlen módon egy négyéves mandátumra választunk meg. A polgármester feladata az, hogy biztosítsa a helyi közigazgatás működését. Ez olyan feladatokat, intézkedéseket jelent, mint például a helyi költségvetést neki kell összeállítania, majd a helyi tanács elé terjesztenie megszavazás céljából. Emellett kinevezési szerepkörrel is rendelkezik, például a helyi rendőrség kinevezését, valamint a helyi tisztviselők személyét illetően. Továbbá anyakönyvi hivatalnok szerepkörrel is rendelkezik, mivel ő az, aki polgárilag jogosult arra, hogy a házasságkötéseket levezesse.
TUDOD-E? A helyi döntéshozatalban nem a polgármester a főszereplő, hanem a helyi tanács, amely a különféle határozatokat szavazást követően fogadja el.
23
A megyei tanács A megyei tanácsosokat ugyanakkor választjuk meg, mint a polgármestert, illetve a helyi tanácsosokat. Tehát ilyenkor négy választási szelvényt kapunk, egyik a helyi tanács jelöltjeit, másik a polgármesterjelölteket, harmadik a megyei tanács jelöltjeit, a negyedik pedig a megyei tanács elnökjelöltjeit tartalmazza. A megyei tanácsosokat négy évre választjuk, közvetlen módon, ugyanúgy, mint a megyei tanács elnökét (2020-ban módosították közvetlen szavazásra, azelőtt a megyei tanácsosok saját körükből választották ki az elnököt). A megyei tanács feladata elsősorban a megye javainak az adminisztrálása. Itt azokról az utakról, kórházakról, könyvtárakról és más kulturális intézményekről beszélünk, amelyek a megyei tanács kezében vannak. Ezek ügyeiben megyei tanácsi határozatokban döntenek, ezeknek a határozatoknak kötelező erejük van.
TUDOD-E?
24
Romániában összesen 41 megye van és a főváros – Bukarest –, amely közigazgatási szempontból egy szinten van a megyékkel.
A prefektusi hivatal A prefektusi hivatal a kormány helyi, pontosabban megyei kirendeltje, amely a végrehajtó hatalomhoz tartozik. A prefektust nem választjuk közvetlen módon, ezt a kormány rendeli ki egy-egy megyeközpontba. Feladata a kormány döntéseit alkalmazni az illető megyében, prefektusi rendelet alapján. Ez a hivatal nem decentralizált, hanem dekoncentrált. Ez azt jelenti, hogy az állam kirendelt képviseletéről van szó, esetünkben a kormányé, ami a kormány döntéseit alkalmazza helyi szinten. Ugyanakkor a prefektusnak ellenőrző és fellebbezési szerepe van a helyi, illetve megyei tanáccsal szemben minden olyan határozat kapcsán, amely megszegi a kormány, illetve az állam törvényeit.
TUDOD-E?
Dekoncentrált intézmények: Prefektusi hivatal, a Kormány különféle területi kirendeltségei, pl. Közegészségügyi Igazgatóságok (DSP), Tanfelügyelőségek, Környezetvédelmi ügynökségek Decentralizált intézmények: polgármesteri hivatal, helyi tanács, megyei tanács
25
A DÓK ÉS ILLETÉK EK A hétköznapi életben gyakran hallunk, olvasunk, beszélünk adókról. De mi is az adó? Kétféle fizetendő díj, vagy kötelező hozzájárulás létezik: az adó (impozit) és az illeték (taxă). Az adó kötelező jellegű, rendszeres (pénzbeli) hozzájárulás az állam költségeihez. Ilyen például a földadó, illetve a személygépkocsi után fizetendő adó, melyek összege helységenként változhat, mivel ezeket a helyi intézmények, a Parlament által elfogadott törvények alapján határozzák meg. Az adók kategóriájába tartozik az ÁFA (általános forgalmi adó, románul TVA, taxă pe valoarea adăugată), amely egy közvetett adó, amit a vásárlónak kell kifizetnie a megvásárolt termékért. Romániában jelenleg az ÁFA általános mértéke 19%. Kivételek: a gyógyszerek és az alapélelmiszerek áfája 9%-os; a könyvek, múzeumés színházbelépők és ingatlan vásárlása esetén az ÁFA 5%-os. Az ÁFA mértékét minden EU-s tagállam maga határozza meg az aktuális gazdasági helyzettel összhangban. Az illetékek olyan összegek, amelyeket akkor fizetünk, mikor egy szolgáltatást igénylünk, ilyen a személyi igazolvány vagy útlevél kibocsátása, valamint a személygépkocsival történő parkolási díj. Az illetékeket a Kormány szervei határozzák meg, például az útlevelek esetében a Belügyminisztérium. A jövedéki adó (accize) közvetett adófajta, melyet bizonyos termékek, például az alkoholtermékek, a dohánytermékek és az energiatermékek értékesítése, illet26
ve felhasználása után kell fizetni. A jövedéki adót EU-s szinten szabályozzák, viszont ezek mértékét az egyes tagállamok növelhetik.
27
A VÁ L A S Z T Á S I R E N D S Z E R Románia választási rendszerének egyik alapvető pillére a választójog, melynek értelmében az állam polgárai jogukat gyakorolva részt vehetnek a közösség képviselő-testületének, vezetőjének a megválasztásában, illetve a népszavazáson. A demokratikus rendszerekben a választójog általános, egyenlő, közvetlen és titkos szavazással érvényesül. Parlamenti választásokat négyévente tartanak, ötévente tartanak államelnöki és önkormányzati választásokat, ugyancsak ötévente európai parlamenti választásokra kerül sor. Az általános választójog értelmében az állampolgárok a választások napjáig betöltött 18 éves életkoruktól rendelkeznek szavazati joggal, azonban kivételt képeznek a Bíróság által cselekvőképtelennek ítélt (súlyos mentális betegségek következményeként), valamint a végleges bírósági határozattal a választási jogaik elvesztésére ítélt személyek. Minden szavazat azonos értékű. A választópolgárok szavazatuk tartalmának nyilvánosságra kerülése nélkül adhatják le voksukat. Épp ezért kötelességünk élni szavazati jogunkkal, hiszen közvetlenül tudunk szavazni arra a jelöltre, aki által képviseltetni szeretnénk magunkat a parlamentben vagy a helyi, illetve a megyei tanácsban. Ha jelöltetni szeretnéd magad, fontos, hogy a jelölteknek be kell tölteniük a választások napjáig, legalább a 23 éves életkort, hogy megválaszthatóak legyenek a Képviselőházba vagy a helyi közigazgatási szervekbe, legalább a 33 éves életkort, hogy megválaszthatóak le28
gyenek a Szenátusba. Mindezeknek a tisztségeknek a betöltése nem feltételezi a felsőfokú végzettséget. Ahhoz, hogy valaki betölthesse a Románia Elnöke tisztséget, legalább 35 évesnek kell lennie. A nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárok azon szervezetei, amelyek a választásokon nem kapják meg a parlamenti képviseletükhöz szükséges szavazatszámot, az alkotmány értelmében egy-egy képviselői helyre jogosultak.
Államelnök
Kinevezés
Miniszterelnök
Kormány
Bizalmi szavazás
Közvetlen szavazás
Képviselőház
Szenátus Parlament
Választópolgárok
29
A választások és a népszavazás megszervezéséért az Állandó Választási Hatóság (Autoritatea Electorală Permanentă) felel. Ugyancsak ez az intézet rendeli ki a támogatásokat a kampány lebonyolítására, és felügyeli a választások törvényes végbemenetelét.
A Z Á LL A MI KÖLTSÉGV ET ÉS Az állami költségvetés (bugetul de stat, budget) egy pénzügyi terv, mely egy évre vonatkozóan tartalmazza az állam bevételeit és kiadásait. Ezt a kormány állítja össze, és a parlament fogadja el, ideális esetben legkésőbb még az előző év decemberében, bár ez ritkán fordul elő, általában különböző okok miatt elfogadása késik. Mivel a törvényhozó hatalom hagyja jóvá, így törvényerejű. Azért, hogy az állam feladatai elvégezhetőek legyenek, az államnak bevételre van szüksége. Romániában a költségvetés bevételének legnagyobb része adókból származik. Adó fizetésére kötelesek azok a személyek, akik valamilyen jövedelemmel rendelkeznek. Csakis az állam vethet ki adókat, és bár direkt módon nem kap semmit a befizető, közvetett módon az állam terheket vesz le a válláról. Ha a bevétel nem elég az elvégzendő feladatok finanszírozására, akkor az állam nemzetközi szervezetektől vagy bankoktól vehet fel kölcsönt. A vis�szafizetés egy új feladata lesz az államnak, így az meg fog jelenni a következő évi költségvetésben a kiadás oldalon. Ezek a pénzügyi folyamatok publikusak, megtalálhatóak az állami intézmények weboldalain. 30
Helyi szinten is létezik költségvetés, amely az államihoz hasonló. A polgármester (aki helyi szinten a végrehajtó hatalmat képviseli) állítja össze és terjeszti a helyi tanács (helyi szinten ez a törvényhozó hatalom) elé, akik szavaznak róla. Ebben a költségvetésben is megjelenik kiadás és bevétel oldal, és az intézményeknek és az adófizetőknek tartaniuk kell magukat ehhez. A magánszektorral ellentétben a közintézményeknek nem érdekük, hogy minél több pénzt halmozzanak fel a kasszában, sőt céljuk az, hogy a meglevő pénz felhasználásra kerüljön, hiszen így valósulnak meg fejlesztések, újítások stb.
TUDOD-E?
A központilag beszedett adók egy része visszakerül helyi szintre, így mindenki a saját lakhelyének segít a fejlődésben, azáltal, hogy az államnak befizeti az adót.
31
A KÖZK I A DÁ SOK A közkiadások (cheltuielile publice, government expenditures) finanszírozása során az állam feladatokat vállal magára, és a költségvetés mutatja meg, hogy melyik intézmény milyen pénzeszköz igénybevételével végzi el azokat. Az állam feladatai alatt olyan mindennapi szolgáltatásokat értünk, amelyekért direkt módon nem fizetünk, hanem azokat az állam biztosítja számunkra, ilyen a közvilágítás, iskolák és kórházak fenntartása, hadsereg stb. A szociális háló állami segítséggel valósul meg, ide tartozik a gyermeknevelési támogatás, a gyerekpénz, a fogyatékosok támogatása stb. A közrendért és közbiztonságért felelős szervek is közkiadásból működnek ilyen a rendőrség, csendőrség, polgárőrség, tűzoltóság. A közkiadások sajátos jellemzője, hogy nem lehet kizárni a fogyasztót (például ha valaki valamilyen okból nem fizet adót, attól még ő is élvezheti az utcai világítás előnyeit). A cél a társadalom szükségleteinek kielégítése, illetve az, hogy az adófizetők pénze célirányosan és minél hatékonyabban legyen felhasználva.
32
A Z E U R Ó PA I U N I Ó
Leírás Az Európai Unió nem egy állam, hanem a tagállamoknak nevezett európai országok közötti egyedülálló társulás. Az EU tagállamainak állampolgárai egyben az Európai Unió polgárai is. Az EU számokban: • 27 tagállam, • 24 hivatalos nyelv, • 446 millió polgár, • 19 tagállamban a hivatalos pénznem az euró. Az EU jelmondata „Egyesülve a sokféleségben”, ez az Unió értékrendjének lényege. Bár az EU minden tagországának megvan a maga kultúrája, nyelve és hagyományai, valamennyien közös értékeken osztoznak, amelyeket tiszteletben kell tartaniuk, ha az Európai Unió részei akarnak lenni és maradni. Az Európai Unió a következő értékeken alapul: emberi méltóság, szabadság, demokrácia, egyenlőség, jogállamiság, emberi jogok. Mindezen értékeket egy fontos jogi szöveg, más néven szerződés rögzíti, amelyet az összes tagállamnak jóvá kellett hagynia, és tiszteletben 33
kell tartania. Továbbá, saját keretein belül az Európai Unió céljai közé tartozik többek között a béke előmozdítása, a szabadság biztosítása, a környezet védelme és javítása. Az euró bankjegyeket és -érméket 2002-ben vezették be tizenkét EU-tagországban, ma már tizenkilenc tagállamban használják az eurót nemzeti fizetőeszközként. Az euró pénzérmék egyik oldala közös, Európa térképét ábrázolja, a másik oldalán a tagállam saját grafikai elemei találhatók. Az EU nem tud mindennel foglalkozni, de ez sosem volt a célja. Azt, hogy az EU milyen ügyekben járhat el, az uniós szerződések egyértelműen meghatározzák és korlátozzák. A legfőbb szabály szerint az EU-nak csak akkor kell cselekednie, ha az adott célt uniós szinten jobban meg lehet valósítani, mint tagállami, regionális vagy helyi szinten. Az EU-nak a mindennapi életben is fontos szerepe van, hiszen számtalan tevékenységünkhöz nyújt segítséget, megkönnyíti, avagy elősegíti ezeket: • biztonságos, egyszerű utazás, • az EU-n belül bárhol lehet munkát vállalni, tanulni, • az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása, • egészségügyi ellátás és biztonság, • közös valuta 19 tagállamban, • uniós finanszírozás minden tagállamnak.
34
TUDOD-E?
Európa zászlaja 12 aranycsillagot ábrázol kék háttéren. A csillagok jelölik Európa népeit, a kör pedig az egységüket jelképezi. A csillagok száma sosem változik – mindig 12: a tökéletességet és teljességet szimbolizálja.
Intézmények Az európai intézmények adnak teret azokhoz az egyeztetésekhez, amelyeken az EU összes tagországából érkező politikusok megbeszélik, mit tehetnek közös erővel a kézzelfogható eredményekért. A következőkben a fontosabb intézményeket mutatjuk be. Az Európai Parlament a polgárok hangja. Az EU-tagországok állampolgárait képviselő tagjait öt évente, közvetlenül a polgárok választják meg. A Parlamentet az EU minden országából érkező 705 képviselő alkotja. A hasonló politikai nézeteket valló képviselők politikai csoportokban dolgoznak együtt, tehát nem állampolgárság szerint alkotnak csoportokat. Az EP a Tanáccsal együtt hozza meg az európai joggal kapcsolatos döntéseit. Ha az EP és a Tanács nem tud egyetérteni a jogszabályalkotásban, nem születik új jogszabály. Emellett a Parlament hagyja jóvá az EU költségvetését is. 35
Parlamenti többség (417):
Parlamenti ellenzék (249):
EPP (175)
ECR (62)
S&D (145)
GUE-NGL (39)
Renew (97)
Zöldek (73)
Független (39)
ID (75)
Az Európai Tanács az EU-tagállamok állam- és kormányfőit egyesíti. Az Európai Tanács az EU fő célkitűzéseit és átfogó politikai irányvonalait határozza meg. Az EP-vel ellentétben, az Európai Tanács nem fogad el uniós jogszabályokat. Az Európai Unió Tanácsa az EU-tagállamok kormányait képviseli. A Tanácsban találkoznak az összes EU-tagállam miniszterei, hogy megvitassák az EU ügyeit, és döntéseket hozzanak az EU politikájáról és jogszabályairól. Az eszmecsere témakörétől függ, hogy melyik miniszterek találkoznak. Az Európai Unióban a Tanács és az összes EU-tagállam miniszterei nélkül semmilyen intézkedést nem lehet meghozni.
36
Az Európai Bizottságba mindegyik tagállam egyegy biztost delegál. A biztosok nem a származási országuk véleményét, hanem az EU közös érdekeit képviselik, illetve egy adott szakterületért felelősek. Emellett az Európai Bizottság az EU általános érdekében terjeszt elő új jogszabályokat és programokat. Az Európai Bizottság az EU „végrehajtó szerve”. Az Európai Unió Bírósága gondoskodik arról, hogy valamennyi EU-tagállamban ugyanúgy értelmezzék és alkalmazzák az uniós jogot.
TUDOD-E?
Az Európa Tanács nem európai uniós intézmény, tehát nem tévesztendő össze az Európai Tanáccsal és az Európai Unió Tanácsával. Az Európa Tanács kormányközi együttműködés keretében jött létre, illetve egy regionális, nemzetközi szervezet, amelynek jelenleg 47 tagja van. Jelenleg két erdélyi magyar politikus, Vincze Lóránt és Winkler Gyula képviseli érdekeinket az Európai Parlamentben, az Európai Néppárt színeiben.
Tudj meg többet az Európai Unióról:
37
T U D J ME G T ÖBBET A K IF OR-RÓL! A Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum 2015 óta minden évben megvalósítja a Kezdd velünk a karriered! gyakornoki programot, amelyen immáron több tucat fiatal vett részt. Minden évben hat fiatal egyetemistát választunk be a négyhetes programba, ahol bemutatjuk a közintézmények működését, közéleti szereplőkkel találkoznak, és a közösségépítésbe is belekóstolnak. Célunk megismertetni a résztvevőkkel a helyi, megyei, országos és európai közintézmények működését, a döntéshozatali, és a végrehajtási folyamatokat. A programnak négy helyszíne van: Kolozsvár, Bukarest, Budapest és Brüs�szel. Az elméleti és tapasztalati tudás megszerzése mellett fontosnak tartjuk, hogy gyakorlati feladattal is kiegészítsük a programot. Minden évben a gyakornokoknak csapatban dolgozva egy feladatot kell megoldaniuk. A 2021-es évfolyam feladata egy közigazgatási kisokos összeállítása volt, amelyben összefoglalják a program során tapasztaltakat, kiegészítve érdekes és releváns információkkal. Jelen kisokos célja, hogy minél több fiatalnak nyújtson segítséget az intézmények világának útvesztőjében. A program a Babeș–Bolyai Tudományegyetemmel és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel partnerségben valósul meg. A program állandó támogatója és partnere a Communitas Alapítvány, a Románia Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) országos szervezete, valamint az RMDSZ Kolozs Megyei Szervezete. 38
A Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum a Kolozs megyei magyar ifjúsági közösség szervezeteinek és helyi, társult ifjúsági szervezeteinek önálló és független érdekvédelmi, közképviseleti és érdekegyeztető társulása. A nemzeti identitás védelme és megőrzése érdekében segíti a Kolozs megyei magyar ifjúsági közösség önszerveződését, amelyek mellett ifjúságunk társadalmi jelentőségének megfelelően részt vehet magyar nemzeti közösségünk és az ország társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális életében. Elérhetőségeink: kiforoldal kiforoldal kiforinsta kiforinsta www.kifor.kolozsmegye.ro www.kifor.kolozsmegye.ro
39
Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárság